11

QUO VADISMAGYAR FELSŐOKTATÁS?

TÜKÖR- ÉS JÖVŐKÉP

Bazsa György, FTT elnök

Budapest – 2004. szeptember 29.

22

A magyar felsőoktatás európaisága:• Református kollégiumok (Sárospatak,

Debrecen, Pápa, Erdély): peregrinusok

• Nagyszombati Egyetem → ELTE

• Selmecbánya, Georgikon: európai úttörők

XIX. század: elit-intézmények, műszaki-gazdaságifelsőoktatás kibővülése

XX. század második fele: a duális rendszer – egyetem/főiskola – kifejlődése, bővülése(ffokú technikumok → főiskolák; ffokú óvó-és tanítóképzés; eü-szakemberképzés stb.)

33

A rendszerváltás a felsőoktatásban:• Megrázkódtatás nélkül váltottunk. • Itthon és külföldön elismert teljesítmény (Nobel-díjasok, külföldiek képzése itthon, külföldi ösztöndíjak, professzúrák, tudomá- nyos publikációk, nemzetközi elismerés stb.),• ám „változatos” színvonal (hallgatólagosan);• 3×-os hallgatói létszám, alig növekvő oktatói és infrastrukturális kapacitás mellett – tár- sadalmi nyomásra, intézményi érdekből;• rugalmasabb, de még merev képzési rendszer;• óvatos, de érezhető nyitás a társadalom felé;• 1993: új felsőoktatási törvény.

44

Új lehetőségek és kényszerek:• intenzívebb lett a nemzetközi kapcsolat rendszer – hallgatói és oktatói téren is;• a doktori (PhD) képzés és fokozatadás egye- temi jog és kötelesség lett;• a minőségértékelés (akkreditáció) új és erős

tényező lett a magyar felsőoktatásban;• a költségvetési támogatás alig nőtt, sőt egyértelmű fajlagos forráskivonás történt;• megjelent a („soft”) nem-állami felsőoktatási szektor – a versenyhelyzet előszeleként;• az oktatáspolitika az elaprózott intézmény- rendszert felemásan integrálta;

55

Nézzünk önkritikusan a tükörbe! - 1Ideológiai felszabadulás → expanzív elszabadulás:• szakburjánzás folyt/folyik (félezer szak!);• karok, tanszékek túlszaporodtak;• félezer (!) doktori program alakult;• a felvételi rendszer szinte áttekinthetetlenné

és piacivá torzult, s a középiskola e téren lassan diszfunkcionálissá vált;• szakokban, létszámban nem a munkaerőpiac, hanem az intézményi érdek diktál(t), s ezt az

oktatáspolitika támogatta, nem korrigálta;• az intézményi kreditrendszerek alig konver- gálnak, inkább divergálnak;

66

Tükör – 2 • egyetemi tanári kinevezések mennyisége gyorsan nőtt, színvonala gyorsan csökkent;• a habilitáció erősen elértéktelenedett; • „IC-professzorok”, oktatók hada működik;• az intézményi elektronikus tanulmányi rend-szerek (ETO-k) jobbára inkompatibilisek;• „megszaladt” a kihelyezett képzés: vitatható minőség, (késztetett) bevétel-centrikusság;• eluralkodott a mennyiségi szemlélet a minőség rovására, bár a MAB fékezett (volna);• csak „academic” akkreditáció van, hiányzik a „professional”, a munkaerőpiac ítélete;

77

Tükör – 3 • egyszerre van forráshiány és pazarlás (pl. 9 jogászképzés, >40 közgazdaképzés stb.);• a szakstruktúra jórészt intézmény- és csak kis részben munkaerőpiac-centrikus; mozdult,

de lassan (informatika, menedzsment stb.);• „termékünket” nem minősíti valódi piac: nincs szervezett visszajelzés, értékelés;• a felsőoktatás hatékonyságát nem tudjuk ele- mezni, mérni, így nem tudjuk javítani sem;• nem tudunk valós költségelemzést készíteni;• ritkák a felsőoktatáspolitikai elemzések, inkább csak kurzusdöntések vannak.

88

Tükör – 4 • az oktatás ismeret- és alig készségcentrikus;• gyakran gyenge a szervezési, jogi, gazdasági, kommunikációs, vezetési, nyelvi felkészítés;• a felsőfokú szakképzés alig integrálódott a felsőoktatás rendszerébe;• nem alakult ki a tömegoktatáshoz (a gyen-

gébb hallgatói anyaghoz is igazodó) peda-gógiai-módszertani oktatáskultúra;

• de nem elég szervezett az elitképzés rendszere sem (jók a doktori iskolák, de belterjesek);• nincs hallgatói tanácsadási rendszer;• nincs pályakövetés és ebből következtetés.

99

Tükör – 5 • a finanszírozás csak nevében normatív, lényegében (alku-) bázisfinanszírozás folyik;• az állami költségvetésen kívül nincs jelentős

bevételi többletforrásra lehetőség;• csak felépíteni szeretünk, leépíteni nem;• nincs „cost/benefit” elemzés;• a tandíj a politika áldozatává vált;• az illetményrendszer mechanikus, nincs elég teljesítményeleme (csak az előlépés ilyen);• sajnos az amortizáció „ismeretlen” a felső-

oktatásban;• lassan épül a minőségbiztosítás, -kultúra.

1010

Tükör – 6 • az intézményvezetésben a tulajdonosi, munkál-

tatói és munkavállalói funkciók keverednek;• a rotációs rendszer „kollegiális” mentalitást

eredményez („ma én, holnap te”);• a vezetői poszt nem karrier-, főleg presztizs-,

rossz esetben érdekpozíció;• nagy intézmények, bonyolult szervezet, nagy

költségvetések – a vezetők habitusa elsősor-

ban akadémiai, és kevésbé menedzseri;• osztott vezetés, jogkörök: a testületek nem

vonhatók felelősségre (a hiányért csak a helyzet felelős, a személy sohasem);

1111

JÖVŐKÉP: Quo vadis? Európában vagyunk: EFT-ben egyetértünk

Merre halad Európa (és a világ)? Bologna: lineáris képzési ciklusok – számos

tisztázandó kérdés + B(ologna)-vonzatok: intézményrendszer: egyetem/főiskola oktatói feladatok és követelmények finanszírozási következmények minőségbiztosítás

Intézményirányítás: ez „érdek-érzékeny”kérdéskör – feszültségekkel IT funkciók, az autonómia pontosítása

Az állam funkciói, az állami irányítás

1212

JÖVŐKÉP: az új törvényCélja: a felsőoktatás minőségének javítása, átjárható intézmények – MK és EU szinten, a magyar diplomák versenyképességének fokozása, eredményes csatlakozás az Európai Felső-

oktatási Térséghez, az oktatás,kutatás egységének megvalósítása, korszerű működési formák elterjesztése.

1313

Merre halad Európa és a világ?• EFT, EKT: európai dimenziók, mobilitás;• a FO nyitott társadalmi alrendszer legyen;• esélyegyenlőség – általános hozzáférési esély a

felsőoktatáshoz: tehát tömegek ante portas és a kapukon belül is;

• szelekció a szférán belül: sokaknak rövidebbképzési idő, kevesebbeknek/”jobbaknak”magasabb képzés, végül szakmai

elitképzés;• társadalmi és korkihívások: globalizáció,

informatika, készség-erősség, változtatás-képesség (tanulás egy életen át),

kommuni-káció/marketing (eladni nehéz,nem

termelni)

1414

• erősödő nemzetközi verseny minden téren• megszorítások a közpénzekben, közvetlen és

közvetett érintettek hozzájáruláskényszere;• felelős(ségre vonható) menedzsment;• elszámoltathatóság, átvilágíthatóság, cost/be-

nefit elemzés;• társadalmi nyitottság: regionális funkciók,

szolgáltatások nyújtása – bővülő misszió;• minőség-orientáltság;• gyors reagálás a munkaerőpiac igényeire;• tanulás egy életen át;• EAIR 2004: „Knowledge Society Crossroads”

1515

Bologna: ciklusos képzési szerkezet• Három ciklusú, lineáris képzési rend;• Európa határozta el, angolszász mintára;• mi nem koncepcionális alapvetéssel kezdtük

(a hollandok, norvégok stb. igen); Pl. mi akét ciklus azonos és eltérő funkciója?

• nem egy új rendszert építettünk ki, jobbáraa jelen rendszer átmentését céloztuk meg: „kis magyar Bologna” készül;

• az alapszakrendszer konszenzusban (vagyinkább alkukban) alakult ki;

• a mesterszakokról még mindig homályos, nem egyeztetett elképzelések vannak;

1616

• nincs világos koncepció az A:M:PhD:sztk

keretszámok és finanszírozás arányaira;• a „képesítési keretek” – „képzési és kimeneti

követelmények” – „tantervek” rendszer túlkomplikált, funkciótlan (szerintem); pl. azévtizede folyó PhD képzés „képzési

kereteit”valakinek utólag kell kitalálni);

• megoldatlan: legyen-e párhuzamosan elméletiés alkalmazott irányultságú alapképzés?

• mivel segítjük a hallgató „keresztmozgását” aciklusváltáskor? Fontos lenne!

• a (kétszakos) tanárképzés ügye kiérleletlen;

1717

B-vonzatok – 1: intézményrendszer• Lesz-e, legyen-e egyetem és főiskola?

• Mitől egyetem és mitől főiskola az intézmény?

• Egyetem: az új tudás létrehozásának éstovábbadásának (a képzésnek)

universitasa –nemzetközi szinten. Kerete: az

eredményeskutatásra-fejlesztésre alapozott doktoriképzés – és fokozatadási jog.

• Főiskola: a korszerű szaktudás megszerzése,fejlesztése, alkalmazása és továbbadása.

• Közös funkció: társadalmi szolgáltatások.

1818

• Részben eltérő funkciók – a minőség nem

ennek függvénye. Vannak kiváló főiskolákés gyenge egyetemek – és fordítva!

• A minőség fontosabb (legyen), mint a cím.

• Ismertek college/university (USA, NL, D) rendszerek és – ritkábban – csak

egyetembőlálló hálózatok (GB, CH).

• A besorolás alapja nem saját döntés – hanemobjektív kritériumok teljesítése és

értékelése(ha egyetem akar lenni az intézmény).

1919

B-vonzatok – 2: oktatók• mire fel a munkakör és cím különválasztása?• a mai oktatói besorolási rend eltérő funkció-

és követelményrendszerre épül;• az új képzési rend konvergálást indikál;• az egységes besorolási (előléptetési) rendszer

csak egységes követelményrendszerreépülhet: ennek érvényesítése ma komolyfeszültségeket generál(na) mindkét

helyen;• sok helyen nincs igény és feltétel az egyetemi

tanári/docensi követelmények teljesítéséhez;• egy lehetőség: (ált.) tanársegéd – adjunktus;

egyetemi ill. főiskolai docens/tanár;

2020

B-vonzatok – 3: finanszírozás• mondjuk ki: önmagában az új rendszer bevezetése nem okozhat azonnali „csődöket”;• az intézményi stratégiai tervezéshez tudni kell

az A:M:PhD létszám és finanszírozási ará-

nyokat (várhatóan 50:25:<25, ill. 1:2:3);• jó a speciális költségvetési jogállás terve;• jobb lenne hosszútávú kiszámíthatóság (eset-

leg a francia szerződéses rendszer);• konszolidációra van szükség – de ez nem

automatikus, csakis szelektív lehet;• ÁFA mentesség és amortizáció szükséges;

2121

B-vonzatok – 4: minőségbiztosítás• Kiemelt bolognai cél (Berlinben 1. hely!)

• (oktatási) kormány(zat): minőségpolitika

• intézmény: minőségbiztosítás

• MAB: minőségértékelés

• általában: minőségkultúra szükséges!

2222

Intézményirányítás (nem B-vonzat)• kormányprogram (2004): FO vezetőkkel

egyeztetve hatékonyabb irányítás kell!• „hot topic”: Bologna mellett az oktatási

miniszter első számú reformszándéka;– az akadémiai és a stratégiai döntési jog- körök (az akadémiai vezetés és a menedzs- ment) funkcionális elkülönítése;– az állam tulajdonosi funkcióinak intéz- mény-közeli (-beni) gyakorlása;– a felépítés könnyen vállalt döntései mellett/ /után a várható nehéz leépítési döntések „objektiválása” (az érintettek mentesítése);

2323

Az állam funkciói (nem B-vonzat)• rendezendő, hogy miben azonosak és miben különböznek az állami és államilag elismert (magán) intézmények: • a törvényben előírt és garantált szakmai és

személyi autonómiát minden intézménygyakorolhassa (állami elismerési feltétel)!

• az állam ugyanolyan fenntartási garanciátvállaljon, mint a nem-állami fenntartó;

• az IT az állami fenntartói funkciókat, jogokatgyakorolja.

• ez ügyben a szféra – az ellenzők többségével –megosztott. Kérdés: tudunk-e változtatni?

2424

Köszönöm a figyelmet!