Matkó László

SZATMÁR V Á R M E G Y E EGYHÁZI LEVÉLTÁRI FORRÁSAI A T Y A KÖZSÉG ADATTÁRA

Jelen tanulmánnyal emlékezünk a 450 éve Szatmár vármegyében tartott első protestáns zsinatra. Az 1545-ben Erdődön ülésező zsinatról Debreczeni Ember Pál Szatmár tekintetében is nyomtatott fonásnak használható művében így ír 7: "... mcidit Synodus in oppido Erdőd sub Heroica Gasparis Dragfii tutela et patrocinio celebrata..." Bélteki Drágfi gyámsága és pártfogása alatt indult el a reformáció az ősi Szatmár vánnegyében. Drágfi György és János 1507 virágvasárnapján I I . Ulászló királytól bárói címet nyernek.2 Mátyás király udvarában és az erdélyi Báthoryaknál a reneszánsz kultúrával már korábban megismerkedtek. Drágfi János kétszer járt Itáliában. 1522-ben a Nürnbergbe, birodalmi gyűlésre menő követség tagja/ Tíz magyar nyelvű oklevéllel és öt missiüs-szel gazdagítja történeti fonásainkat, valamint magyar nyelvű végien deletével/ Fia Drágfi Gáspár a reformáció buzgó terjesztője és pártfogója. A négy első protestáns püspöknek lakóhelyet, a négy első alkotmányozó zsinatnak otthont adott Szatmár vármegye. A zsinatok történetét Kiss Áron 1877-ben megjelentette.5

A Trianon után Romániához annektált szatmári református egyházközségek a reformáció kezdetétől a Tiszántúli Superintendentia legfőbb joghatósága, és három egyházmegye - Károly /Közép-Szolnok/, Nagybánya, Szatmár - joghatóság alatt működtek. Az egyházmegyei határok változásáról a Kormos László által készített egyházkerületi fondjegyzék tájékoztatást nyújt. A határontúli községek adattári és levéltári rekonstrukciójakor Seneca szavaival mondhatjuk, hogy "apes dedemus imitari.." - a méheket kell utánoznunk. A legtöbb egyházközség 1950 előtti iratanyagát begyűjtötték és Bukarestbe szállították. A töredékes vármegyei és egyházkerületi levéltári fonások külön-külön sok értékes adatot őriztek meg, amelyeknek összehasonlítása és egységes adattári rendszerbe való foglalása pótolja -bizonyos mértékig - a határontúli iratokat. Az országos levéltár felállítását 1723-ban a 45. tc. mondta k i , de ténylegesen 1765-től számíthatjuk működését. A Tiszántúli Református Egyházkerület superintendenciális levéltárának 1769-ben a "Hac occasione piacúit..." 1. számú határozat adta meg a jogi alapot.7 Az egyházmegyék espereseit utasították, hogy javaikról, hátaikról rendszeresen készítsenek elenchus-t, series-t, és azokat másolatban küldjék be az egyházkerületi archívumba megőrzés végett. Az épületekről, szent tárgyakról, szántókról, legelőkről, népességtől készített conscriptio-kat és az egyházlátogatási jegyzőkönyvek másolatait is megküldték.

A három egyházmegye közül a nagykárolyi rendelkezik a legrégibb anyaggal. "Documenta litteralia in cista Conservatoria Vener. Tractus ... in 3 fascículos distincta... . Az első fasciculus fejedelmi jogbiztosító oklevelek gyűjteménye 1629-től 1673-ig /12 darab/. A második fasciculus oklevelek s transastio-k gyűjteménye volt 1630-tól 1770-ig /21 darab/. A harmadik fasciculus levelezés és miscellanea 1553-tól 1778-ig /34 darab/. A legrégebbi irat Haller Péter levele 1553-ból. Az egyházmegyei közgyűlési jegyzőkönyv további két folio-t említ az újabb hatok lajstromáról. A három fasciculusba osztott régi hatok közül 28 darab az egyházkerületi levéltárban található jelenleg is." Az 1. számú mellékletben Rákóczi György 1654-es diplomáját közöljük a prédikátorok dézsmájáról. Ezen levéltári jelzet alatt található Iktári BethJen Istvánnak 1635-ben a Leleszi Konventben elhelyezett végien deletének párja is. A Nagykárolyi /Közép-Szolnoki/ egyházmegye szatmári részének egyházközségei a következők voltak: Bere-Bei a, Börvely-Berveni, Csomaköz-Ciumesti, Dobra-Dobra, Domahida-Domanesti, Erdengeleg-Dindeleag, Erendréd-Andria, Erköitvélyes-Curtuiuseni, Gencs-Gent, Géres-Garsa, Irigy-irma, Kaplony-Capleni, Kismajtény-Moftiuul Mic, Nagykároly-Carei, Szaniszló-Sanislau, Királydaróc-Craidarolt. Az egyházmegyei közgyűlési jegyzőkönyv /omniarium/ első kötete 1632-től 1782-ig nyújt betekintést a határontúli és hazai egyházközségek életébe." 7 A legkorábbi adatot 1632-ből Vállaljról találjuk, majd 1637-es adatot Szent Miklósról 7 7 , megismerhetjük Erdőd egyházának szorongattatását és végleges pusztulását a jegyzőkönyv második kötetéből 7 2 , valamint Mayten 7 5 , Genes7"7, Károly 7 5 , Csomaköz 7*, Bere 7 7, Kaplony7*, Böi-vely7", Szt.Márton 2", Körtvélyes 2 7 , Dengeleg2 2, Endréd 2 5 etc. jövedelmi viszonyait is. Genes esetében bejegyzés található a nemesi investigatio-ról is. A jegyzőkönyv második kötete / l 732-1814/ 2 7 az egyházközségek épületeit, szent tárgyait sorolja fe l 2 5 , 1786-ból közli községenként a református családok és családtagok számát . 2 6 A számított családszorzó 5,57. Az egyházközségekre vonatkozó iratok állagban 2 7 betűrendben találhatók a X V I I I . és X I X . századra vonatkozó statisztikai adatok, díjlevelek, vagyonkimutatások. A politikai község helytörténet-írásának is jelentős fonásai. A 2. számú melléklet ebből az állagból mutat inventárium és 1823. canónica visitatio eleibe feladandó válaszokból részleteket. 2* A Nagykárolyi egyházmegye Debrecenben őrzött iratanyaga 13,56 fm, amelyből köriilbelül 1 folyóméter a feudális kori anyag. További adatok találhatók a püspöki fond, egyházlátogatási iratok 1733-1949 állagában 2 9 , az egyházközségi alapítólevelek állagában 5", és a díjlevelek állagban 5 7 . Az utóbbi három állag iratain egyházközségi, lelkészi, kurátori viaszpecsétek is találhatók. Az egyházközségi pecsétek gyűjteménye a záros anyagban, és Kormos László gyűjteményében külön van elhelyezve. A személyi adat tár 5 2 a lelkészek életrajzát és anyakönyvi kijegyzéseket tartalmaz. Az egyházkerületi levéltár iratai fond, egyházközségi adattár állaga 5 5 1916-os

kérdőívre adott válaszok gyűjteménye. Meg kell jegyezni, hogy nem minden lelkész küldte be a válaszokat. A Tiszántúli Egyházkerület joghatósága alá 13 egyházmegye - Beregi, Békési, Bihari, Debreceni, Érmelléki, Károlyi, Kunsági, Máramarosi, Nagybányai, Szabolcsi /Nyírségi/, Szatmári, Szilágyi, Ugocsai - tartozott 1567-től 1820-ig. A tizeimegyedik zarándi 1710-ben szűnt meg. 1821-től 1920-ig Máramaros-Ugocsa egyházmegye, Felsőszabolcsi, Alsószabolcs-Hajdúvidéki, Középszabolcsi és Nagyszalontai egyházmegye alakul. Az egyházkerület közgyűléseinek jegyzőkönyvei 1567-től napjainkig hiánytalanok. 5^ A kapcsolódó előkészítő és tárgyalási, igazgatási iratokkal együtt a 14 egyházmegye egyházközségeinek X V I . és X V I I . századi erkölcsi életébe, peres ügyeibe, építkezéseibe, művelődésébe vezet be. Péld. a Szatmári Közzsinat 1604. szept. 29-kén Simándi Boldisart visszafogadja, aki a nagybányai zsinaton azért tétetett le, mert Literáti Andrásnak nála letett borát folytonosan itta s a hiányt vízzel pótolta ki . Válási perektől heidelbergi és wittenbergi diákok pazarlásáig igen változatos művelődéstörténeti anyag a 14 egyházmegye vonatkozásában. A jegyzőkönyvek nyomtatott bevezető irodalmának tekintendő Tóth Sámuel Révész Imre nyomán készített időrendi mutatója 5 5 , és Barcsa János egyháztörténeti munkája 5 ' 5, valamint az általános történeti bibliográfia Balogh Ferenctől 5 7 A Nagykárolyi egyházmegye egyháztörténeti irodalma igen szegény, Asztalos György két igen rövid munkája általános bevezetőnek készült mutatványul. 5* Indokolt tehát, hogy a 3. számú mellékletben a TtREL I . 35.f. 1 és 2 d-ből alapiratokat soroljunk fel.

A Nagybányai egyházmegyéhez a következő határontúli egyházközségek tartoztak: Adorján-Adrián, Amac-Amati, Apa-Apa, Aranyosmeggyes-Mediesul Aurit, Avasujváros-Orasu Nou, Batiz-Botiz, Egri-Agris, Felső-bánya-Baia sprie /Mittelbei g/, Hirip-Hrip /Balcan/, Homok-Nisipeni, Kak-szentmáiton-Martinesti, Kisholcs-Culciul mic, Kispeleske-Pelesul mic /Pelisor/ Kőszegi emete-Oasului, Hagymáslápos-Eapusel, Lázári-Lazuri, Mikola-Micula, Misztótfalu-Tautii, Nagybánya-Baia mare, Nagykolcs-Culciul Mare, Nagypalád /Kárpátalja/, Ombod-Ambud, Patóháza-Potau, Pettyén-Petin, Sárköz-Livada, Sárközujlak-Livada Noua, Szamoskorod-Corod, Szamos-Krassó-Carasau, Szárazberek-Bercu, Szatmárhegy-Viile Satu Mare, Szméi-váralja-Seini, Udvari-Odoreu, Józsefháza-Iojib, Vámfalu-Vama. Az egyházmegye nyomtatásban megjelent történeti irodalmából kiemelkedik Soltész János munkája 5 9 , amelyet részletesebbé tesz az egyházlátogatási levéltári állag 6. kötete épületekről, földrajzi nevekről, jövedelmi v iszonyokról / 0 A z 1809-es összeírás idején 17 határontúli egyházközség /pl. Amac, Batiz, Hirip, Homok, Kiskolcs, Nagykolcs, Korogy, Krassó etc/ a Szatmári egyházmegyéhez tartoztak, ezért említettük a 6. kötetet, a többi egyházközségek adatait 1809-ből a 4. kötetben találjuk. 1800-től 1920-ig nem változott a Nagybányai egyházmegye határainak beosztása. Az egyházmegyék beosztásának időbeli változását a fondjegyzék tartalmazza/ 7 Az egyházmegye

közgyűléseinek jegyzökönyve és kapcsolódó iratai Romániában maradtak, a két világháború közötti töredékes anyag a Királyhágómelléki Egyházkerület debreceni anyagában rendezés alatt van / Igen értékes a debreceni anyagban a hagymásláposi és az adoijáni anyakönyvek egy-egy darabja/ 5 Az adorjáni 1787-ben kezdődik és jelentős művelődéstörténeti bejegyzéseket is tartalmaz. A 4. számú mellékletben az úrasztali készletekről felvett anyakönyvi bejegyzést közöljük. A Nagykárolyi egyházmegyénél említett egyházkerületi jegyzőkönyvek és irataik, alapítólevelek, díjlevelek, személyi adattár, egyházközségi adattár á l lagok" további adatokat szolgáltatnak.

A Szatmári egyházmegye határa 1822-től 1920-ig nem változott. Trianon után a következő egyházközségeket veszítette el az egyházkerület: Aty-Atea, Bagos-Boghis, Dara-Dara, Pusztadaróc-Dorolt, Dob-Doba, Óvári-Cetatea veche, Szatraár és Németi - Satu maré, Vetés-Vetis. A Tiszántúli Egyház­kerület 1630-ban határozta el, hogy minden egyházmegyének legyen saját pecsétje. A Szatmári egyházmegye pecsétje 1630-tól a zászlós bárány. A németi református templomban jelenleg is használjuk úrvacsoraosztáshoz azt a hatfodrú ezüst tányért, amelynek közepén a zászlós bárány van. Készült 1646-ban, a németi főbíró Szegedi Eötvös Mihály munkája. Az atyai ekklézia 1833-as pecsétjében, a bagosiban/első pecsétjében a templom/, a daróci, darai, vetési egyházak századfordulós pecsétjében a zászlós bárány szerepel/5 Az óvári 1833-as pecsét közepén egy kakas található. A levéltári kutatás bevezető szakirodalmát Kosáry Domokos^ 6 és Bodor Antal-Gazda István*77 munkáiban nyomon követhetjük, az utóbbiban nem szerepel Sipos József egyházközségek története munkája*'*, aki a mintának tekintendő Kiss Kálmán" 7 9 és F. Varga Lajos 5 0 egyházközségi adattározását a I I . világháborúig folytatta. További forrásul szolgálnak László János 5 7 , Biki Károly 5 2 , Sarkadi Nagy Mihály 5 5 , ifj. Palugyai Imre5"7 munkái. A topográfiai és geográfiai irodalomban Zeiler-Stübel 5 5 , a Lipcsei Lexikon5*5 rövid ismertetései után Bél Mátyás, Schwandtner, Windisch és Ludovicus Nagy Szatmárra vonatkozó anyagát Kávássy Sándor 5 7 közölte. Pók Judit katonai leírása 5* időben szinte egyezik a vizitációs 1786-os statisztikával, ahol az épületek leírása szintén szerepel. Korabinskí 5 9 , Lipszkí 6 ' 7 és Fényes Elek 6 7 munkái további adatokat szolgáltatnak. Az Árpádkori Történeti Földrajz még nem jelent meg, így Kovács Sándor muta tó ja 6 2 és Szentpéterí Imre kritikai j egyzéke 6 5 alapján az Árpádházi királyok oklevelei szolgálnak adatokkal. A Hunyadiak korának történeti földrajzát CsánJki Dezső 6" 7 és Maksai Ferenc 6 5 munkái tartalmazzák Szatmár vonatkozásában. A községek történeti fonásai az Anjoukori 6 6 , Bánffy 6 7 , Károlyi 6*, Csáky 6 P , Csömrői 7 ' 7 , Zsigmondkori 7 7 oklevéltárakban, a kolozsmonostori jegyzőkönyvekben 7 2 , pápai tizedjegyzékben 7 5 nyomtatásban is rendelkezésünkre állnak. Balogh István regesztái 7 4 a vármegyei anyag közlésével gazdagítják az egyébként hiányos X V I I . századi fonásainkat. A Zichy oklevéltár is szolgáltat adatot pl. Pusztadaróc esetében. 7 5

Az egyházkerületi levéltár szatmári anyaga töredékes, állagai az 1912-1949 közötti időtartamot ölelik fel. 7 r t Gyűjteményes és kapcsolódó iratképzők fondjaiból lehet az egyházközségek adatait összegyűjteni. Az 5. sz. mellékletben foglaljuk össze legfontosabb levéltári forrásaikat, két község esetében a történeti bibliográfiát; közöljük az 1786-os vizitációs statisztikát és az 1804-es összeírás népesedési adatait, amely a református lakosokat veszi számba. Az egyházmegye levéltárát 1810-ben Széles András regisztrálta a kezdetektől 1740-ig, közli Zoványi 1728-as lajstromát is . 7 7

Az egyházmegye határontúli kilenc egyházközségének levéltári feldol­gozása után az adattárat helyszíni gyűjtéssel egészítettük ki. Az úrasztali készletet /klenódium/ városjegy és mesterjegy alapján beazonosítottuk. Az ötvösművészet remekeinek listájából részletet tartalmaz a 6. számú melléklet. Az Erdődi Zsinat 450. évfordulóját köszöntse az "orando et laborando" elkészült kilenc adattárból a névsorban az első, az Atyai ref. egyházközség adattárának közlése, amely egybeszerkesztett egyházi levéltári, vármegyei és helyszíni irattári adatok alapján készült.

Atyai ref. egyházközség adattára

A Csengéitől ÉK-re eső szamosháti település Magyarország és Románia határán mintegy "senki földje"-ként őrzi történelmét, amint tudós lelkésze Varga Béla nevezte. A X V . században épült református templom, a földrajzi nevek - Tatár erdeje. Vizes erdő - emlékeznek a múltra, a táj arculatának változásaira. Az 1648-ban készült úrvacsorai pohár a nép között élő hagyomány szerint a törökök idejében sérült meg. Agyagos jól termő határa több mint 2000 kat. hold. A község magyar jellegét mutatja, hogy csak református anyaegyháza van. A római és görög katolikus egyháznak leányegyháza van, a híveik a lakosság 15 %-át teszik ki.

Nevét birtokosaitól kapta. Bereg megyében Vámosatya és az egykori Udvarhely megyében Atyha viseli még ezt a nevet. A honfoglalás idején Kende fővezér és Tétény uralma alatt állt.7* A X I I I . század elején a pápai tizedjegyzékben nem szerepel. Legkorábban 1314-ben fordul elő a község, amikor a Guthkeled nem Thyba ága felosztja és az atyai család ideköltözik. 7 9

A Bereg megyében is birtokos családról okleveles emlékünk van 1343-ból és 1391-ből is. • 1445-ben a B omemissza család örököl részt Atyában a Leleszi Konvent iratai alapján, valamint Kusalyi Jakch Mihály a birtok felébe lép.*7

1462-ben a család Atyai Andrással deficiál és birtokait a Rozsályi Kunok kapják meg.*2 1472-ben Atyai György özvegye az atyai birtokrészét második férjének Kirvai Tatoli Mihálynak, Dolhai Ambrus fia Györgynek és ennek feleségének - Atyai György és adományozó leányának - Agatának adja.*5 A község birtokosának ez az utolsó okleveles emléke. Wenzel összefoglalása szerint a X V . században Lázár, Daróc, Atya /?/ községekben birtokos a Drágfi

család is , Szinnay közlése alapján 1524-ben Drágfi Jánost beiktatják Atya birtokába.* 5 Fiának Gáspárnak halála után I . Ferdinánd király a rozsályi Kunokat "cum possessionibus RosaLAtthya.." minden javaikban új adomány­ként megerősíti.* 6 1659-ben Rozsályi Kun István férfiágon az utolsó Rozsályi Kun Atyában. Ugyanebben az évben meghal Kun István, felesége Kálnoky Kata holtáig és Kun Anna Bárczay Petemé leánya Borbála Sulyok Istvánné örökli Atyát.* 7 1662-ben az egyházközség irattárában őrzött határjáró levél szerint Lekcsei Sulyok János atyai birtokát az életét megmentő szatmári lakos Ferenczi Mihályra hagyja.** A korai reformációt bizonyítja, hogy birtokosai -Rozsályi Kun, Drágfi Gáspár - mind buzgó reformátusok voltak. Drágfi Gáspárról hja Ember Pál" circuitatem luce Evangelica beavit" - a környéket az evangélium fényével boldogította.* 9 Az említett Ferenczi Mihály lesz a ref. egyház első ismert gondnoka Atyában . 9 0 1648-ban Balioki Szénás Mihály, aki Dobon is birtokos 9 7, feleségével Kávási Katával ezüst úrvacsorai kelyhet ajándékoz az egyháznak. 1764-től 1846-ig tekintve a gondnok az itt élő nemesek közül kerül k i , a Bányai, Ferenczi, Filep, Kováts, Matkó, Nagy, Osváth, Somogyi, Surányi Nagy, Pathay, Patkós, Szinfalvy családokból. A község kuríális helység volt, amelyet a nemesek hadnagya és az esküdtek irányítottak. Az első megyegyűlést Rozsályi Kun István főispánsága idejében tartották itt / l 648-1650/. Ebben az időben nem volt állandó helye a megyegyűléseknek, így került sor Atyára is. A politikai és az egyházközség vezetősége egybeesett, identitásban volt. Az annalista nemesek közül a Pap család mindig folyamatosan szerepel 1690-től. 9 2 Az 1700-as összeírás szerint: "Mint hogy ezen Falusi lakosoknak az Földes Urak nem hadták eladni Marhájokat, és a Portiojukat is gyakran magok törték le érettek, marhátskájok kezek között ez iránt maradott, hasonlóképpen ezen helyis, ha ugyanis reflexió irántok nem lészen, egészen el pusztul." Az összeíró a vármegyéhez deteraúnációra továbbította a siralmas állapotban lévő atyaiak ügyét . 9 5 A X V I I I . században az egyházközségben őrzött iratok és itt közölt regesztái alapján birtokosai a Becski, Szenyiczei, Ertsi családok, az utóbbi birtokának nagyságát a 4. számú regeszta mutatja be. Örökösei a Pap-Patai-Matkó és más több nemes család. Birtokuk elzálogosítás útján kerül a katolikus Zimány Antal, majd leánya révén a Váradi család kezébe. 1804-ben 29 armalista nemest írnak össze, és gazdasági viszonyukat mutatja 31 ökör, 10 fejős, 3 üsző, 17 ló, 17 sertés, 10 juh, 4 kecske, 85 kereszt búza, 20 kereszt zab, 66 zsák tengeri összesített adatként. 9 ' ' 1873-ban a kolera járvány idején 33-an haltak meg. A I I . világháború végéig a következő családok haltak k i , illetve költöztek el: Balogh, Biró, Boros, Böszörményi, Egei, Ertsi, Ferenczi, Filep, Gergely, Gyarmatid, Győri, Győrfi, Hunyadi, Ilyes, Kárási, Kászonyi, Kádár, Kovács, Lukács, Matkó, Moldvai, Nagy, Osváth, Patai, Patkós, Péter, Sigmond, Soldi, Somogyi, Selyebi, Szinfalvi, Szécsi, Török, Vetsei. /Varga

Béla lelkész kigyűjtése/ A falu jellegét kezdettől fogva a színmagyar nemesi lakosság adta meg.

Armal i s ta n e m e s e k 1690/1691 Pap I s tvánné 9 5

1709. Pap Lász ló, Pap István, Patkós István, Ferenczi Mihály, Ánáti Mihály 9 6

1737. Nánási Ferenc, Ferenczi Mihály, Szakmáry György, Pap János, pap Lász ló, Balosi J á n o s 9 7

1783. Ferenczi Mihály, Bányai Ferenc, sen .Pap István, Gyarmat i János, Kádár János, j u n . P a p István, Bányai István, Tóth Miháyl, Böszörményi András, Pap Mihály, Tóth István, Tóth György, Surányi András, Somogy i József, Tóth János, Böszörményi János, Láz in Mátyás 9 8

1804. Papp Mihály, i f j .Papp István, Gyarmat i József. , S igmund K. János, Bujáki György, ö. Pap István, Egei György, Surányi Gábor, Ba logh András, Bányai József, K. Tóth István, Matkó József, Láz in Lász ló, Lázin János, Tóth György, Szetsi Ferenc, Diószegi András, Tóth Ferenc, Diószegi Mihály, ö. Tóth István, Láz in Mátyás, Tóth József, Ferenczi Mihály, .F i lep Lász ló, Boros István, ifj. Tóth István, Bányai János, Vég Mihá ly 9 9

Jobbágyság 1526. Bartha, C h o m o , Czyomor , V i n c h e ' 0 0

1700. Örökösök: Tö rök György, Jankó István, S zét s i Mihály, Lász ló Bálint, Áts Benedek, Soldi István, Rényesi János, Vir rasztó János, Széts i Gáspár, Jankó István, Áts István Jövevények: Szattmári Mihály, Borbély Sámuel, Béres I s t v á n 1 0 '

Népesség 1786. 37 család, iskolaköteles 40 fö, 4 n e m jár i s ko lába ' 0 2

1801. 325 fő, 2 3 tanu ló ' 0 3 , 1804. 325 f ő 1 0 4 , 1848. 335 f ő ' 0 5

1877. 277 fö /kolera járvány után/ ' 0 6 1894. 428 f ő ' 0 7

1910. 353 f ő ' 0 8 , 1942. 300 f ő ' 0 9

Földrajzi n e v e k 1314. W y z e s e r d e w " 0 , 1794. Vizes e r d ő " ' 1807. K e r e k - h o m o k " 2 , 1807. Kerektóhát " 3

1807: Póka h a l o m , M a g a s Erdő Kátyója, E reszvény erdő, Ördöngös, Gánás, Kosmonta , Gyékényes, Feredő tó, Kaptár 1809: Tatár erdel lye /Darócz felé v a g y o n / " 5

Dűlőnevek Ravasz lyuk a III. n e m e s i forduló és a Nagyerdő között volt , szomszédságában a Nagy- és K isbotos. Kosmonta-hát, K i s -Kosmonta. A Gánási a peleskei út mel let i t a g és az I. nemes i forduló között. A Ku t skaha lom 64,9 m pusztadaróci út mel lett .

Ordo c o m m u n i s in a rch ivo paroch iae a. Matr icu la bapt i sa to rum, c o p u l a t o r u m , mor tuo rum 3 volt . 1778-1839., 1840-1880, 1878-

b. Protocol la consistor i i c o n g r e g a t i o n u m presbíterorumque I. vo l . 1840-1882, II. vo l . 1882-1931. , III. vo l . 1931-1944 c. Inti mata , m a n d a t a , protocol la resc iptorum 5 vo l . d. acta publ ico-pol i t ica: cor respondent iae min i s t rorum V.D. protocol la v i s i ta t ionum t ractua l ium. A c t a e d iversae I. vol . 1745-1818. II. vo l . 1823-e. Rat iones: l ibel lus 1764-1833, d ia r ium cu rato rum 1828-1858 d iar ium cu ra to rum 1858-1887, suppl icat io 1822-1884 Qu ietant iae 1870-1876, Inventaría Az Atya i ref. egyházközség irattárában őrzött misce l lanea i ratok 1. A t y a , 1794. jú l ius 19. Péter István hagyatéka Regeszta A Vizes erdőnél, a kutska halomnál az Ekk lés ia engedelmével ritkított szántóföldet a holta után az ekklésiára hagyja. S ig. Atya die 19 Juli i 1796. Péter István kezevonása Földesurak: Szenyiczei Gáspár Lász ló, Ertsy Gáspár. N e m e s e k h a d n a g y a Bányai Ferenc m.pr. Fél iv első oldalára i rva, Bányai Ferenc írása. Másolatban Atyai aranykönyv pag. 285 2. A t y a , 1799. jú l ius .. Ferenczí Mihály adománya N e m e s Ferenczi Mihály, atyai compossessor a daróci fordulón, a Póka nevü he lyen az Ecclésiának örök áron adott - cont ractus levél rend iben - földet aláírásával konfirmálja. S ig. Atya die.Jul i i 1799. Ferencz i Mihály mpr. Elöl járók: Ns Osváth Ferencz , Ns Kovács Lász ló. Ns Pap Mihály, Ns Matkó István, Ns Patai Pál. , Ns Surányi Nagy András. Negyediv első oldalára i rva. Másolatban: Atyai aranykönyv pag. 286. 3. A tya , 1832. február 8. Surányi József végrendelete Regeszta Az Egyháznak hagyja a Ns Patkós Ábrahám földje és a Császlói ut mel let t i t a g b a n lévő szántóföldet és a Kaptárban lévő szántóföldet, szomszédok Keletről Ns Kováts Lászlóné, Nyugatról a kaszálók. M ind a kettő Ns Kanizsai Ádám urnái v a g y o n zálogban. Atyában 1832. Eszt. Febr. Ho ldnapja 8-án. Ns Surányi Nagy József kezevonása. Mi előttünk erdélyi József m.p. helybel i Prédikátor /viaszpecsét/, Ns Somogy i József m.p. Curátor /viaszpecsét/, Ns Elek József kezevonása, Ns Fülep János kezevonása consistor ia l is személyek. Nemesek hadnagya Ns Osváth Pál kezevonása /viaszpecsét/ Ns Bányai Lász ló, Ns Ferenczi Anta l kezev. helybel i bíró, Cs i zmadia Lász ló kezev. , Török Ferenc kezev. , Fodor Lász ló m.p. Fol io két o lda lon i rva. Másolatban atyai aranykönyv pag. 287-288 4. A tya , 1807. március 8. Ns Pap Istvánné örököseinek záloglevele Ns Pap Istvánné Gálfi Kr iszt ina és testvérének Gálfi Évának törvényes successorai recognoscálják, hogy a m a g nélkül elhalt Ertsi Lász ló után 10 bens őtelek egy resídens kúriával 1056 Rh.f. értékben maradt . Az ötágon lévő örökösök az elhalt második feleségét Sz i lágyi Évát és két gyermekét n e m tudják kielégíteni, ezért a kúriát az appertinenciákkal zimány Anta lnak és feleségének és kétágon lévő örököseinek 10 évre elzálogosítják, 2800 Rh.f. összegben elzálogosítják. A cont ractus 500 Rh.f. o n a c u l u m alatt köttetett m e g . Per esetén a kihívandó szolgabíró esküdt által v ia l iquidi debit i exequalhassa. . . A kúria után járó földek: A Daróczi fordulón: a Cs iges i háton 2 d b , nyolc hold dűlője, egy föld, a M a g a s Erdő Kátyójánál 2 db.

A Nagypeleske i fordulón: az Ács földénél 1 d b . , a Gánásban 3 db. föld s s zomszéd a Vay rész, a Horányszerben 3 darabokka l a V a y rész, a Kerektóháton 1 föld, a Rét alatt egy dülőföld, az Ereszvény alatt egy d a r a b a Kosmonta o lda lon lévő. Császlói fordulón: Danka földön 3 d b . , északi szomszéd Korponai Lász ló , a Gyékényes főnél 4 d b , a Feredő tónál egy barázdán, a Kaptárban 3 db. Kaszálók: a Csukáson, az Ördöngősnél lévő kaszáló a géci ut hosszában, a Kert alatt i , a Sz i lason egy kaszáló, a Vizes Erdő között a Génásben. S ignat Atya , d ie 8 v a Mártii 1807. Mint vevő Idősb Z imány Anta l sk., Váradi Só lymos Gábor, Néhai Ns Pap Éva succeszora, V. So lymos i Lász ló Pap Éva nagyanyám succ., Se lyeby Sámuel , Pap E m m a , Néhai Pap Mária egyet len leánya, ve je és p len ipotentar iusa Se lyeby Sámuel. Négy ivoldal viaszpecséttel. Másolatban: Atya i aranykönyv pag. 291-293. 5. Atya, 1837. május 26. kötlevél Ns Pap Istvánné örökösei Ns Pap István és felesége Gálfi Kr iszt inától született Néhai Pap Mária, A n n a , Erzsébet, Borbéla és Évának természetes maradékai tudatják, hogy az Ertsi Lász ló féle osztat lan te lek Z imány A n t a l n a k adatott . A megszaporodot t örökösök u jabb 1000 Rh.f. suct iot szedtek föl Várady Antaltól és feleségétől Z imány Juliannától. A tya , 1837. május 26. Aláírók: Se lyeby János Pap Mária s u c c , Ns Osváth Pál, Surányi N. Sándor felesége Osváth Mária. Előtemezők: Kováts Mihály h.lelkész, és Győri János. Következnek az aláírók: Ns Natkó István, Pathay György, Pathay Pál, Tóth Mihály, Pathay Éva, mint néhai P a p p A n n a succeszora, Farkas József, Farkas Károly, Farkas Lőrinc, Nagy Ju l ianna, Nagy István, József árva, Borbála Katócz Józsefné, Susánna H o s s z ú Imréné maradékai nevében és Dézsy Klára Vetsey József özvegye, Dézsy Mária özv. Osváth Ferencné, Lengyel Ju l ianna, Mária, Imre, mint néhai feleségem Szenczy Juliannától született g y e r m e k e i m n e k tutora, s azok által néh. Pap Borbála successora. Ns Z o h o m A m b r u s , József, Ns Szabó Mik lós , Ns Tegzes Lász ló, Ns Bencze Anta l , mint Pap Éva után Váradi Só lymos János successorai .

Ivpapir 2 o lda lon írva, néhány he lyen kiégetve. Jelzete 35. sz. Megőrzés végett helyezték el az Atya i ref. egyház irattárába. Másolat: Atyai aranykönyv pag. 294-295 Az aranykönyv másolata Matkó Lász ló tulajdonában. Az aranykönyvet szerkesztette Varga Béla le lkész és ok i . tanár. 6. Az atyai n e m e s Pap család nobi l i tar ia anyagából S Z S Z B M Ö L IV/A 501/e 1762. 226. d. "... E u n d e m F ranc i scum Pap, a c per e u m S t e p h a n u m et Va lent inum s imi l i ter Pap, Fi l ios ejus e s tatu et condi t ione ignorabi l i , in qua hactenus . . " pap Ferenc, István és Bálint Lipót királytól nemességet nyernek. Az év n e m szerepel az armal i son, mer t az eredet i oklevél megsérült. A családot Bereg megyében 1689. s zeptember 7-én kihirdették, igy vélhetően 1689. jún ius 12-én állították az armal i s t ki. Az 1762-es invest igat io alapján a családrekonstrukciót elvégeztük. A je len leg i g o n d n o k ezen család utódja.

Rákóczi György Ecsed vára 1654. dec. 18. Prédikátorok dézsmájáról Georg ius Rakoci Dej grat ia P ronceps Transsylvaniáé, par t ium regni Hungar ias Dominus et S icu lo rum c o m e s etc. F idel ibus nris Genr. Egr. et Hobi l ibus Pau lo Pongrácz de Liptó Szent Mik lós un ive r so rum bonorum nost ro rum in Hungária P raefecto; nec n o n Petro Ba logh de Várad Provisor i caeter i sque b o n o r u m Arcis nostrae Eczediens is of f ic ia l ibus Rationist is. . . sa lu tem et favore . Eczedj V a r u n k h o z tartozó jószágainkban levő P raedikatorok és Egy hazi Személyek ta la lanak mögh minket alázatosan je len tven , hogy bo ldogh emlékezetű P raedecessor ink Eczed várának Possessor i , az me ly t i zenhatod rezt mindenféle mezei vetésekből s gabonájukból hozza jok való kegyes indulattol s jó akaratto l vezet tetve s z a m o k r a engettek és confe ra l tak az d e z m a b o l ; azon m n d e n Falukbel i P raedikatorok s záz s záz pénzt ta r toz tanak annuat in Eczed várában adminis t ra ln i az Dns Terest r i seknek: mely taxát és fizetést először Néhai Tek intetes és Msagos Grof f Iktari Beth len István Ur m e g engedvén i m m u n i s o k k a tette volt attul az P raedikatorokat s annak u tanna viszont aszszonyunk öNagais a b b a n is tartott aő kegye lmeket . Me ly do logban k i vanvan az mi kegyelmessegünket, annua l tunk mi is kegye lmesen és az száz pénz mi is el engettük, hogy v a l a m i g h mi és maradékink Isten engedelméből Eczed várát birjuk, azon taxának f izetéseiül e x e m p t u s o k és immun i sok l e g y e n e k ; mind az által, mely l e g u m i n a k b o l , az me ly t i zenhatod rezt az dezmabo l ab a n t i q u o cont ione ki adgya Hüseghteknek ezontul is , az mit pen igh n e m regen kezdettek dezmaln i , s zamukra abból n e m k ivanhatnak őkegyelmek is. M i n e k o k a n K e g y e l m e k Pongrácz Ur is ide föl megh említetett T i s z tv i se lő ink kegye lmesen a k a r t a k értésekre adni p a r a n c z o l o m ennek utanna az k e g y e l m e s annuent iankhoz ta r tozzanak m a g o k a t a lka lmaztatn i az mögh irt P raed ikatorokat az denota l t taxának m e g h f izetésére /va lamigh Istenünk jóvoltából Eczed vára mi és maradékink kezénél leszen/ erőltetni, kenszer i teni . . . személyekben háborgatni, j a v o k b a n károsítani ne meresze l lye se m a g o k a t se successrukat. Quibus de caete ro benigne propens i m a n e m u s Praesent ibus per lect is exhíbenti restitutis. Dátum in Arce nostra Eczediens i d ie d e c i m a os tava Mens is Decembr i s A n n o Domin i Mi l les imo sexacentes imo q u i n q u a g e s i m o quar to G. Rakoczj Eredet i , kétrét hajtott féliv, papirszelet alátett pecsét. TtRel l.35.b. I.d. /eredeti je l zete I. fac. Nro 9 7

2. számú melléklet

A Nagykárolyi egyház 1809-es leltárából TtRel l.35.f. 2. 1° V a g y o n egy uj téglából készült T e m p l o m , és hozzá ragasztva u g y a n o l lyan matériából építtetett Torony, építtettek ezek 1797dik Esztendőben. A To ronyban vágynak három harangok , a N a g y o b b 12 mázsa és 70 font . , a középső 8 mázsa és 50 font , a k i sebbik pedig mint egy 170 font . A két n a g y o b b öntetett itt a T e m p l o m kerítésében 1806dik Esztendőben Cserepi Ferentz Harangöntő által. Ezen mind a kettőn ez az Insor ipt io találtatik: A Nagy-Károlyi Helvétziai Vallástételt követők tu la jdon költségekenn készíttették 1806-ban. A legk i sebb régi Ha rangonn : Isten ditsősségére... 1747. Fertájos óra 1804-ben. A Nagykárolyi egyház 1823-as canon ica ves i tat io -nak adott fe le lete 1° Az Anya ekklés ia v a n Nagy Károly Mező Várassában, Fi l iája Mező T e r e m . 2° Az Anya Ekklés iában v a n Ágyszám 470 a Fil iában 4.

3° Házasodtak 1822benn 1 6 t a n n . 4° Születtek Fiu G y e r m e k e k 52 Leányok 45 S u m m a 97. 5° Holtak m e g Férf i 47, Asszony i Nemből 43 S u m m a 90. 6° Lelkek száma az Anyábann 1850. A filiában n e m t u d o m . 7° A Prédikátor f izetése Készpénzben 200 Vfrt. S zemes búzában 50 köböl. A Canon ica Sess io m i n d e n fordulóban nyol tz nyoltz köblös a Prédikátor mive l tet i . Kaszáló 12 bogjás az Ekk lé s ia vágatja, gyűjteti és behordat ja . Három kapás szőleje a Károlyi Ker tben az Ekk lés ia conserválja, a Prédikátor mive l tet i . 8° Az elsőbb Osko la Tanitó v a g y Professor f izetése 300 Váltó for int, Vékás élet 25 köböl. Két Kláfter tűzifa. A Tanítványi f i zetnek Sabbatháléban egy egy véka t süs tengerit . A keze alatt lévő Tanítványoknak száma 5 1 . 9° A P raecept ro f izetése 150 for int, 10 köböl buza, egy Klafter tűzi f a , a Tanitványitól jár egy egy véka t süs tenger i . A Tanítványinak száma 57. 10. A Leányok Tanítójának a fizetése 85 Váltóforint, 10 köböl buza, fára 10 Vonás for int, m i n d e n Leánytól egy egy véka t süs tenger i . . . 11. Az Ekk lés ia jövedelme a Károlyi Ker tben tíz kapás szőlő, m i n d e n fordulóban négy négy köblös föld, három bogjás rét, a Persely, és a mészbeli kereskedés.

3. sz. melléklet

Nagykárolyi egyházmegye községeinek irataiból a TtREL I. 35. f. állagban

1. Bere: 1860-as vagyon i állapot, d i j leve lek/1874-1908/

1908-as adatfelvétel, le lkészválasztás 1910-ben 2. Csomaköz: 1823-as conscr ipt io a javakról 3. Denge leg: 1823-as consc ipt io , d i j leve lek/1840-1879/ 4. Dobra: consc r ip t io/1809 , 1823/, dijlevél 1909-ből 5. D o m a h i d a : 1823-as consc ipt io , d i j leve lek/1869-1894/

Veres Fe renc 1908-as alapítólevele 6. Érendréd: 1827-es össze í rás , d i j l eve lek/1875 , 18887/

Takarékmagtár alapszabálya 1910-ből 7. Gencs : j a v a k igen rész letes összeí rása 1809-ből • 8. Gi roth: az elpusztult ekk lézs ia javaínak összeí rása

1809-BEN 9. Iriny: J a v a k összeí rása /1809, 1823, 1907/ 10. Kaplony: leltárak 1859-ből és 1893-ból 11 . Királydaróc: 1809-es ös s ze í rás 12. Kismajtény: 1809-es conscr ipt io 13. Szentmik lós : 1883-as leltár

1896-os jegyzőkönyv a javakról 14. Szan i sz ló : D i j levelek 1827-ből és 1831-ből

4. számú melléklet

Az Adorjáni anyakönyv bejegyzéseiből T tREL I. 43 pag. 56-57 Az urvacsoráláshoz s zükséges sz. edények névjegyzéke

1. Egy testszin s e l y e m m e l béllelt fehér alapszínű rózsa virágokkal s leve lekke l tartákozott, ezüst zs inórokkal s a rany pillékkel ékített rojtos tömött szövetű p a m u t nagy keszkenő, felső teritékül használva. Neh. Nsgos Jako Lász ló ur ajándéka. 2. Sz intén felső teritékül használt egy halvány ezüst alapszínű sárga virágú, fehér roj tu tömött szövetű nagy alapszínű sárga virágú, fehér rojtu tömött szövetű nagy s e l y e m keszkenő. Néhai Gyarmat i Klára D e m e t e r Józsefné ajándéka. 3. Egy rőfnyi nagyságú három ujnyi fehér kerületű piros bársony se l yem keszkenő roj t ta l , régi és ép. 4. Egy alsó teritékre szánt nagy ta rka pamutos len kendő... 5. Egy-egy négyszög rőfnyi fehér len kendő aranyos cs ipke szél lel s négy szegletü a ranyos tulipánso varrással. . . 6. Sz inte i lyen nagy águ fehér lenkendő zöld s e l y e m m e l virágú seglet i varrásokkal, régi, de erős 7-12. további textí l iák felsorolása 13. Egy sz. kenyér alá való régi cz in tányér 14. Egy kenyér osztáshoz való k i sebb ezüst tányér 15. Egy magas , ta lpas ezüst pohár, belől arany borítékkal mint szája kerületén. A k i sebb tányérral Ngos Jakó Lász ló ur ajándéka. 16. Egy 3 ittzés cz in kanna - Pávai Szabó Péter adománya. 17. Egy 4-5 ittzés porcellán kanna cz in fedéllel. Tek. Jakó Antalné ajándéka. M indezek többfélék tar tat tanak egy nagy ládában, csinálttak T. Jakó Antalné Aszszony, Sepsi Pol ixéna.

5. számú melléklet

A Szatmári egyházmegye községeinek levéltári forrásai, Bagos és Dara történeti irodalmából t

A t y a külön adattárban Bagos : A n j . O k m VII .kt. pag.641 -642 . , Ba logh I., 96.folío, Barcsa II.kt. pag.219 . , Borovszky pag.52 . , Csánki l . k t .pag. 470. , Fényes l.kt. pag.67 . , Károlyi l .k t .pag. 85. 164., 2 1 1 , Kiss p a g . 421-428, Kávássy I I .közi . p a g . 8 7 . , Kovács p a g . 380., L ipszky VI N53. , Maksai p a g . 111-112., Páp.T i z .M.pag. 134., Pók p a g . 84 . , S ipos p a g . 2 8 1 -181 . , Sz i rmay II. p a g . 132-133., F. Va rga pag.215-217. TtREL: 1.1.s. 6.kt. pag. 27-30 , 1.1.s. 8 .d. 1804. vizitáció, l.8.c. l.d. 1917-es adatgyűjtés, 1.1.u. 2 .d . d i j levelek, 1.1.s. 23 .d. 1786-os vizitáció, l .8 .d. 21 .d. személyi adatok . Dara : Balogh 63. , 77. , 264. fo l io , Barcsa 2.kt. pag.229 . , Csáky 1.1. pag.37 . , Kállay Levéltár OL P 404, Fényes l.kt. pag.240 . , Gyömrői/Teleki/ pag.83 . , Ko lozsmonostor i II.kt. 3283,3282 sz., Kávássy I I .köz i . pag.89 . , Kiss pag.446-45 l . , Korabinszky p a g . 107., Kovács p a g . 43-44. , Pók pag. 90., S ipos pag. 350. , Sz i rmay l l .kt. pag. 204. , F.Varga p a g . 215-217. , Z s igmondkor i 3005. sz. TtREL: 1.1.s. 8 .d . /1804/., 1.1.c. 2 .d . /XVIII.sz./, 1.1.b. 15.d. /XVIII.sz./, 1.1.u. 10.d. /1812-1890/, I.8. d . 24 .d . szem.adattár. Daróc: 1.1.s. 6.kt. pag.27 ,30 Kanizsay család pecsétje, 1.1.s. 8 .d . /1804/, 1.1.s. 6.kt. /1809. conscr ipt io/, 1.1.s. 23. d . /1786/, 1.1.u. 10.d. , I.8.d. 24 .d. s zem.adat . Dob : TtREL 1.1.s. 6.kt. pag.70 Ns Dobrai József pecsétje, 1.1.s. 8 .d . /1804/, 1.1.u. 1 0 d . d i j levelek, 1.1.s. 23 .d. , I .8.d. 2 4 . d . szem.adattár.

Németi: T tREL 1.1.s. 8 .d . /1804/, I.8 .C. 5 .d. /1917/, 1.1.s. 23 .d. /1786/, l .8 .d. 24 .d . szem.adattár. Szatmár: T tREL 1.1.s. 8 .d . /1804/, I.8 .C. 5 .d . , 1.1.u. 11 . d i j levelek, l .8 .d. 24 .d szem. adattár. Óvári: T tREL 1.1.s. 8 . d . , I.8 .C. 5.d /1918-as adattár/, 1.1.s. 6.kt. 1819-es consc ipt io , 1.1.u. 9 .d . , 1.1.s. 23 .d . 1786-os consc ipt io . , I.8.d. 23 .d . szem.adattár. Vetés: 1.1.s. 6 .d. /pecsétek/, 1.1.s. 8 .d . , I.8.C. 5 .d. adattár, 1.1.s. 6.d 1809-as conscr ipt io, 1.1.u. 13. d . , i.1.s. 23.d. /1786/, l .8.d. 24 .d . szem.adattár.

T tREL 1.1.s. állag stat iszt ikai adatai /1786, 1804/ 1894-es adat T tREL I.8 .C. állag és F. Varga adatai

Község családok tanulók iskolába templom lélekszám száma száma nem jár állapota 1804 1786 1786 1786 1786 1894

Atya 37 36 4 jó 325 428 Bagos 40 12 48 jó 272 556 Dara iskola nem működik 87 291 Daróc 17 iskola nincs 132 252 Dob 28 jó 236 375 Németi 493 220 Jó 2643 3696 Szatmár 3716 4626 Óvári 64 18 33 árvíz 417 978 Vetés 53 12 16 Jó 302 644

6. számú melléklet

Úrasztal i edények 1994-es leltárából

Atya: urvacsorai pohár 1648. készült U l m b a n M: 13 c m . ónkanna, Eper jes 1660 körül, városjegy és mester jegy, kenyérosztó óntányér, Kassa 1740k . város- és mester j . Bagos: Ónkanna, K M mester jegy, m a g y a r m u n k a 1691-ből Dara: Pokal /kehely/ ezüst, Augsburg 1578-80 Epfenhauser készíthette M: 22,8 c m , Sz: 11 c m Ónkanna Kolozsvárt 1634 M: 20 c m Ónkanna Nagybányán a XVI I . században M: 26 c m Daróc: E züs t ta lppas pohár a ranyozva, Debrecen i Eötvös János munkája 1648-ból. Eddig i smert munkáinak száma ezzel az adattározással kettőre emelkedet t . M: 16,3 c m Németi: Hat fodru ezüst kenyérosztó tányér. Trébelt, vésett, közepén a zász lós bárány. Fel i rata: Hoc lev idense munus d i c a t u m est ex a m o r e erga D e u m et e c c l a m Nemeth iana per D o m M i c h a e l e m Eötvös Szegedi IUD ICEM P r imar ium, Pet rum Cs i zmadia et Pet rum Sz i tá s ad d i s t r ibut ionem C O E A E DNI A .D . 1646. átm: 28 c m .

E z ü s t urvacsorai pohár, Szegedi Ötvös Gergely munkája. Fel i rata: "Szathmári szabó czéh pohara a.n.Dni 1635, me lyet a N.ref.EccIa ajándékozott B i ró András, Váradi József caemesterségekben 1766. M: 18 c m S z a m o s d o b : Aranyozot t ezüst pohár, fe l i rata: uncreiter Mihály Nagy Borbála adta az urasztalára a Dobi sz. Egyházba. B.P.M.B betűkkel M: 13,5 c m

J E G Y Z E T E K

1. História Ecclesiae Reformatae in Hungária et Transylvania... a Erid. Adolpho Lampe Trajecti ad Rhenum 1728. pag. 95

2. A z eredeti oklevél a Borda Antikvárium tulajdonában. 3. Magyar Történelmi Tár Bpest, 1878 pag. 288 4. Magyar Protestáns Egyházi és Iskolai Figyelő Debrecen, 1873 pag. 94-97 5. Kiss Áron: A Szatmármegyében tartott négy első protestáns zsinat végzései

Bpest. 1877. 6. Kormos László: A Tiszántúli Református Egyházkerület Levéltári

Ismertetője Debrecen, 1984. 7. Tiszántúli Református Egyházkerület Levéltára /továbbiakban TtREL/

I . l .a . 5kt . 8. TtREL I.35.a. 2.kt. pagmae: 21-24. 9. TtREL I.35.b. l .d. egyházmegyei közgyűlési iratok. 10. TtREL 1.35.a. 1. kt. egyházmegyei jegyzőkönyv 11-23 TtREL 1.35.a. l.kt. pag. 17-18, pag.2, pag . ló , pag. 19, pag. 20, pag.

21, pag. 21, pag. 23, pag. 24, pag. 25, pag. 34, pag. 36, pag. 36. 24. TtREL I . 35.a. 2. kt. 25. TtREL 1.35.a. 2. kt. pag. 25-34. 26. Uo. pag. 2-6. 27. TtREL 1.35 f. 28. TtREL I.35.Í 2 d . 29. TtREL 1.1.s. 3.kt. s 20. d. 30. TtREL 1.1 t. 31. TtREL 1.1.u. 32. TtREL I.8.d. 21-24 d. 33. I.8.c. 34. I . l .a . 35. Tóth Sámuel: Adalékok a Tiszántúli ev. ref. egyházkerület történetéhez 1-

2f . Debrecen, 1894. 36. Barcsa János: A Tiszántúli Egyházkerület történelme 1-3 kt. Debrecen,

1906-1908. 37. Balogh Ferencz: A Magyar Protestáns Egyház Történelem részletei

Debrecen, 1872. pag. 1-17

38. Asztalos György: A Nagy-Károlyi Ref. Egyház története Debrecen, 1864., A Nagy-Károlyi Egyházmegye történetéből in Protestáns Szemle 1906. pag. 577-586

39. Soltész János: A Nagybányai reformált egyházmegye története Nagybánya, 1902.

40. TtREL 1.1.s. 6. kt. 41. Korrnosi.m. pag. 180-203 42. TtREL I . 21. 43. TtREL 1.43. 44. TtREL 1.1.a., 1.1.t, 1.1.u., I.8.d. és I.8.C. 45. TtREL I . l . u . l .d. 2d . , 9-11 d., 13. d. 46. Kosáry Domokos: Bevezetés Magyarország történetének fonásaiba és

irodalmába Bpest, 1970. pag. 371 47. Bodor Antal-Gazda István. Magyarország honismereti irodalma 1527-

1944 Bpest, 1984. pag. 258, 260, 331. 48. Sípos József: A szatmári ref. egyház negyvenéves története Bpest, 1941.

1-2 kt. I kt. 1895-től 1914-ig 273-393 p. 49. Kiss /Hegymegi/ Kálmán: A Szatmári reform, egyházmegye története

Kecskemét, 1878. 50. F. Varga Lajos: A Szatmári ref. egyházmegye története 1875-1894.

Szatmár, 1896. 51. László János: A szatmári református egyház múltja Szatmár 1917. 52. Biki Károly: Adatok a Szatmári Református Egyház száz éves

történetéhez Szatmár, 1907. 53. Sarkadi Nagy Mihály: A Szatmár-Németi Szabad Királyi Város egyházi és

polgári története /Bartók Gábor kieg./ Szatmár 1860. 54. Szathmár-németi sz. kir. város leírás in ifj. Palugyai Imre: Szabad királyi

városok leírása Pest 1853. 461-492. 55. Zeiler-Stübel: Hungária oder Neue-vollstandige Beschreibung der ganzen

Königieiche Ungarn sammt dazu gehörigen Landen.. Frankfurth und Leipzig 1690. p: 244, 838-845

56. Vollständiges Lexicon der Alten Mittlem und Neuen Geographie.. Leipzig, Wolffgang Deer 1730 pag. 1228.

57. Kávássy Sándor: Ismertetés a régi Szatmánól I - I I . közi. in Szabolcs-Szatmár megyei levéltár helytörténetírás I I I - I V . kt. pag. 9-92, V - V I . kt. pag. 71-102.

58. Pók Judit: Szatmár vármegye katonai leírása 1782-1785 SZSZBMÖL kiadványa Nyháza, 1993.

59. Johann Matthias Korabinsky: Geographisch-Historisches und Produkten Lexikon von Ungarn Pozsony 1786.

60. Lipszky: Repetorium locorum objectorumque Hungáriáé Buda 1808. 61. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára 1 -2 kt. Pest 1851.

62. Kovács Sándor: Betűrendes névmutató Wezel Gusztáv Árpád-kori új okmánytárához Bpest 1889.

63. Szentpétery Imre: Az Árpádházi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke I . Bpest 1923., 1/2 1927., 1/3 1930. II/1 1943., II/2-3 szerk. Borsa Iván 1964., II/4 1987.

64. Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában I . kt. Bpest, 1890. pag. 463-502 Szatmár vm.

65. Maksai Ferenc: A középkori Szatmár megye Bpest, 1940. Települési és népiségtörténeti értekezések 4.sz.

66. Anj.Okm= Anjoukori okmánytár I - V I kt. Nagy Imre Bpest, 1878-1891. . V I I . kt. Tasnádi Nagy Gyula Bpest, 1920.

67. Bánífy=Vaiju Elemér: Oklevéltár a Tomaj-nb losonczi Bánífy-család történetéhez I - I I . Bpest 1908-1928.

6. Bánffy= A Nagy-Károlyi gróf Károlyi család oklevéltára Bpest, 1882-1897. I-V kt. sajtó alá rendezi Géresi Kálmán

69. Csáky=Oklevéltár a gr. Csáky-család történetéhez I . 1-2 Bpest, 1919. 70. Gyömrő=Iványi Béla: A római szent birodalmi széki gróf Teleki család

gyömrői levéltára Szeged, 1937 71. Zsigmondkor^ Májusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár 1—II Bpest 1951-

1959, I I I . kt. Borsa Iván szerk. Bpest, 1993. 72. Kolozsmonostori=Jakó Zsigmond: A kolozsmonostori konvent

jegyzőkönyvei I - I I Bpest, 1990. 73. Páp.Tiz=Monumenta Vaticana Hungáriáé 1.1. Rationes collectorum

pontiflciorum Bpest, 1887. 74. Balogh=Balogh István: Regeszták Szatmár vármegyei jegyzőkönyvéből

1593. május 1- 1616. augusztus 6. Nyíregyháza, 1986. Szabolcs-Szatmár m. Levéltár közleményei I I . 1.

75. Zichy=A zichi és vásonkeői gróf Zichy-család idősb ágának okmánytára. Nagy Imre.. I - X I I . Pest /Budapest/ 1871-1931.

76. TtREL 1.38. a, b , e, f , h. 77. TtREL 1.1.b. 49.d. 990. sz. 78. Hóman Bálint: Magyar Történet Bpest, 1938 I.kt. 118, 127. 79. Maksai pag. 111. 80. Károlyi I . kt. pag. 152, 450 81. Csánki I . kt. pag 491 82. Századok 1871. pag. 657. 83. Gyömrői /Te lek i /pag . 152 84. Csánki I . kt. pag. 494 85. Szirmay Antal: Szatmár vármegye fekvése, története és polgári esmérete

Budán 1809. I I . kt. 203 86. Károlyi I l l . k t . pag. 257 87. Károlyi IV.kt . pag. 369-389

88. Atyai ref. irattár 1/31 sz. határjáró levél 89. História Ecclesiae /l.jegyz./pag.70 90. Atyai irattár I.sz. libellus pag. 139-141 91. Balogh 415. folio Protestáló levél 1615. febr. 11.

92. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzati Levéltár /továbbiakban SZSZBMÖL/ IV.A. 506. l.dob. Fasc 2. Act. Nro 13.

93. SZSZBMÖL IV.A. 506 Ö 13., fasc 2. Act.Nro 22. pag. 105 94. SZSZBMÖL IV.A. 506 Ö 64, 4. dob. 95. mint 92. jegyzet 96. SZSZBMÖL IV .A. 506 Ö 21. , Fasc. 2. Act. 36. 97. SZSZBMÖL IV.A. 506, Fasc. 15. Act. 408 2. dob. 98. SZSZBMÖL IV.A. 506. Fasc. 60. Act 2711. 3. dob. 99. mint 94. jegyzet 100. Maksaipag. 111. 101. mint a 93. jegyzet 102. TtREL 1.1.s. 23. d. 43. számú 103. 1.1.u. l .d . 24. sz. 104. 1.1.s. 8 d . 105. Varga Béla atyai lelkész statisztikai gyűjtése 106. Kiss pag. 369 107. F. Varga pag. 201-203 108. Sipospag. 274 109. Varga Béla gyűjtése Atyai aranykönyvben pag. 283. 110-112 Maksaipag. 111. 113-115 TtREL I. l .s . 6k t .

Kirchliche archivarische Quellen des Komitats Szatmár Datenaufbereitung der Gemeinde von Atya

Das geschichtliche Komitat Szatmár war ein integrantiver Teil Ungarns; das sich in drei ungarische reformierte Diözesen - Frauenbach-Grossneustadt, Grosskarol, Szatmár - des Kirchendistrikts jenseits der Theiss mit Debrecener Hauptsitz ausdehnte. Deren Grenzen reichten grösstenteils über die heutige rumänisch-ungarische Staatsgrenze hinaus. Seit dem 16. Jahrhundert spielten und spielen diese reformierten Gemeinden eine bedeutende Rolle in unserer Geschichte. A u f diesem Boden wurde die erste ungarische protestantische Synode in Erdőd /Erdeed/ gehalten, deren 450 Jahrestag dieses Jahr gefeiert wird.

Die Spuren der Geschichte der politischen Gemeinden können wir seit der Aipadenzeit mit durch Diplome bestätigten Daten verfolgen. Da die Sammlungen der ungarischen Komitatsarchive und kirchlichen Archive jenseits der Grenze zerstreut wurden, sind die heutigen schrittlichen Angaben als Beweise nur recht sporadisch und schwer erreichbar.

Nach dem Archivgesetz des reformierten Kirsch endistrikts aus dem Jahre 1769 wurde die Archivpflege und der Archivschutz durch die doppelten Ausfertigungen der Schlitten gesichert; deren zweite Exemplare sollten in Debrecen eingesandt und aufbewahrt werden. Unter diesen glücklichen Umständen blieb eine relativ-grosse Menge der Dokumente aller Ar t im kirchlichen Achiv zu Debrecen erhalten. Die behandelten Stücke des Archivguts und die in sekundären Händen erhalten gebliebenen Schriften ermöglichen die Rekonstmktion des einstigen kirchlichen Archivguts regi st eiförmig ohne Anspruch auf Vollständigkeit. Das Ziel der vorliegenden Arbeit war, die aufmerksamkeit auf die verschiedenen Dokumenten typen der Kirchenverwaltung zu lenken, die als Quellen und Hilfsquellen zu einer Ortsgeschichte und geschichtlichen Demographie zur Verfugung stehen. Die Auswahl der Dokumente galt als repräsentativ. In den Beilagen weiden Dokumente verschiedener Ar t - Urkunde über den Zehent der Prediger 1654., Inventar und canonica visitatio in Grosskarol, Schriftentypen der Gemeinden der Diözese von Grosskarol, Matrikelaufzeichnungen aus Adóiján und in der 5-ten Beilage die archivarischen Quellen nach Sektion, Fond, Bestand, betreffend die Gemeinden der Szatmárer Diözese, mitgeteilt.

Bezüglich der Gemeinde Atya wird die mittelalterliche Geschichte aufgrund der gedruckten und archivarischen Quellen zusammengestellt, aus deren beigefugt Regesten mitgeteilt werden, die die in originalen Schriften vorkommenden geographische Namen und auch Familiennamen beinhalten.