Mészáros-Csiby - Szitakötők, kérészek, hangyalesők

5/10/2018 M sz ros-Csiby - Szitak t k, k r szek, hangyales k - slidepdf.com

http://slidepdf.com/reader/full/meszaros-csiby-szitakoetok-kereszek-hangyalesok 1/

•

•

b u v a r z s e b k o n y v e k

Mora



MEszAROS-CS I BY

Szitakotok,kereszek,

hangyales6k

BUV A R ZSEBKONYVEK

M6RA FERENC KONYVKIAD6



iRTA MESzAROS ZOLTA

RAJZOLTA CSIBY MIHALY

A ci M LAPOT URAl FR [KA TERVEZTE

© MESzAROS ZOLTAN. [984

© CSIBY MIHALY, 1984

Konyvunkben kulonfele rovarokat rnutatunk be, amelyek rna

- korszeru felfogas szerint - nyolc rovarrendbe tartoznak. A

konyv cime igy nem fedheti a teljes tartalrnat: harem rovarren-

det emeltunk ki: a szitakotoket, a kereszeket es a recesszarnyuak

kepviselojekent a hangyalesoket,

Rovarjaink nagyobbreszt ragadozo eletrnodot folytatnak, vagyis

a taplaleklancban ok nem a novcnyeket fogyaszto masodik lane-

szemet, hanem a mas rovarokat cs egyeb apro allatokat fogyaszto

harmadik lancszemet jelentik. Ezcrt .Jiasznoskent" szoktuk oket

ernlegetni, bar a szitakotok nagy terrnetu larval az apro halivadek

pusztitasaval karokat is okozhatnak,

Haszon, kar - emberkozpontu fogalmak. Helyesebb, ha ugy

tekintjuk vadaszo rovarjainkat, mintha a rovarvilag gepardjai

vagy oroszlanjai volnanak. Mikent ezek a nagyragadozok - ugyan-

ugy ezek a rovarok is az eletkozossegekben szabalyozo tevekenyse-

get folytatnak ; az elosdiekkel (parazita) egyutt a novenyevo rova-

rok nepessegrobbanasat terrneszetes modon rneggatoljak, nem-

csak az erdokben es a mezokon, hanem a mezogazdasagi terule-

teken is. Terrneszetvedelmi torvenyeink sajnos csak keveset ovnak

kozuluk. Nem is er sokat rendeletek kel szabalyozott vedelmuk

elohelyeik megrncntese nelkul, El6helyeik vedelrne pedig egyben

az ember onvedelrne is.

Tablaink egy reszen az abrazolt rovaroknak csak egyik szarnyat

terirettuk ki, a masik szarnyukat tcrrneszetes tartasban, testuk

rnellett abrazoltuk. Ilyen felernas helyzet a valosagban nem letezik ;

mi arra torekedtunk, hogy egyfelol az olvaso a szarnyakon a resz-

leteket megfigyelhesse, masfelol megismerje az abrazolt rovar ter-

meszetes tartasat is. Konyvunk abrai mind eredetiek, a terrneszet

utan keszultek.

3



I.tabla

SZITAKOTO K (0 DONATA)

Zomrnel nagy termetu, eros alkatu.jol repulo rovarok. Ket alrend-

jukbe, az egyezo szarnyuak (Zygoptera) cs a kii/onbOzo szarnyuak

(Anisoptera) alrendjcbe egyrnastol sok tekintetben eltero fajokat

sorolnak. Az el6bbiek torekenyek, lassubb roptii, reszben szines

szarnyu rovarok. Az utobbiak eros testuek es izornzatuak, a reptiles

mcsterei , a "rovarvihig legi cirkaloi", Aszitakotok larvai a vizben c l -nck. Mind a kifejlett rovarok: az imagok , mind a larvak ragadozok.

A Zygoptera alrcnd fajaira jelIemz6, hogy ket par szarnyuk al-

kata, merete es szinezete egymashoz hasonlo. Roptuk libegesszert i,

tenyeszohelyiik kornyeket nernigen hagyjak el . Tarka ekszerekkent

csillognak a patakok vizei felett. Larvaik potrohvegcn harem, level

alaku trachea-kopoltyut lathatunk, ezekkel lelegzenek. Az 1. es II.

tablan Zygoptera-fajokat mutatunk be.

1-2. Klsasszony-szitakotf (Agrion virgo). Him: 6 es nosteny: '?

peldany. Testhossza 45-50 mm. Europaban es Eszak-Azsiaban

elterjcdt faj, Hazankban a hegy- es dombvideki patakok kornye-

ken majustol augusztusig rcpiil. A him szarnyfcluletenek nagyobb

reszc fernfenyu sotetkek vagy zoldesbarna, a nosteny szarnyai bar-

nak, A larva a hegyvidekeink sebescn folyo patakjaiban cl, es gya-

kori az ilyen oxigenben dus, aramlo vizekben.

3-4. Saves szitakoto (Agrion splendens), (6 es ,?) Testhossza

45-50 mm. Europaban, Esza k-Afrikaban cs Elo-Azsiaban elterjedt

faj, Magyarorszagon mindenfele rnegtalalhato. Az elozo fajnal

sokkal gyakoribb, a lassan foly6 pata kok , vizlevezeto arkok men-

ten rnajus es augusztus kozott repul. A him szarnyan nagy sotet-

kek vagy sotetzold say van, a nosteny femfenyu zold. Larvaja

az elozo fajjal ellentctben lassu folyasu patakok, vizesarkok lako-

ja, helyenkent gyakori .

4

/.

(4



II. tabla

1. Tavi rablo (Lestes virens). Testhossza 35-40 mm. Mcditerran

faj, hazankban allovizek kornyeken gyakori. Kozepes terrnetti,

gyenge testalkatu rovar. Teste femfenyG zold, az idosebb hirnek

tora es ket utolso potrohszelvenye kekesen harnvas. Szarnyjegye

nagy, teglalap alaku, az idosebb peldanyoke voros barna, a fiata-

labbake vilagossarga. A larva labai vekonyak, feje szeles, szcmei

eloreallnak, szarnyhuvelyei keskenyek, parhuzarnosak. Sekely

allovizek stiru novenyzeteben talalunk ra,

2. Levellabu szltakdto (Platyenernis pcnnipes). Testhossza 35-40

mm. Europa nagy reszen es Elo-Azsiaban honos faj, Magyaror-

szagon altalanosan elterjedt es gyakori. Kozepes termetu, gyenge

tcstalkatu allat. A him vilagoskek alapon fekete rnintazatu, a nos-

teny barnassarga vagy zoldes es fekete. Magyar never rnasodik

cs harmadik par labanak szeles labszararol kapta. A larva csapjai

es labai hosszuak, trachea-kopoltyu i nagyok, foltosak. Allovize-

inkben mindenfele megtalalhato.

3. Keksavos legivadasz (Enallagrna cyathigerum). Kozepes termeti i,

testhossza 30-35 mm. Europaban es Kisazsiaban honos faj, ha-

zankban altalanosan elterjedt. A him fejen es roran vilagoskek

foltok vannak. Potrohanak alapszine vilagoskek, a himen keve-

sebb, a nostenyen tobb fekete mintazattal. Larvaja karcsu termetii,

mindegyik laban 1-1 sotet harantsav lathato. Feje szeles, szarny-

hiivelyei keskenyek, trachea-kopoltyui rovidek, Nagyobb allovi-

zekben, tavakban el.

4. Szep legivadasz (Coenagrion puella). Testhossza 30-35 mm. Eu-

ropaban, Eszak-Afrikaban es Elo-Azsiaban honos faj, Magyaror-

szagon altalanosan elterjedt. Tora fekete, ket vilagoskek hosszanti

savval, potrohanak szinezete fekete es kek. Larvaja karcsu, feje

nagy, szemei elalloak, labai hosszuak, vekonyak. Tavakban, rno-

csarakban, vizcsarkokban es lassu folyasu patakokban kozonseges,

6

\.

I

.'

3

Ija

."' . . . . .

_~.',i,,'~~~

,\ \ ~

\ \\

2

\



III. tabla

Az Anisoptera alrend (killonbozo szarnyuak) fajainak ket par

szarnya egyrnastol eltero alkatu, Az eliilso szarnyak elkeskenyed-

nek a tovuknel, a hatulso szarnyak rove pedig elorefele keskenye-

dik. Roptuk gyors, hatarozott ; tenyeszohelyiiktol igen messzire,

esetcnkcnt tobb szaz kilometer tavolsagra is elkalandoznak. A fa-

jok szama meghaladja a Zygoptera-alrend fajszarnat. Mig a Zygop-

terak ilI6 rovarokra vadasznak, addig az Anisopterak roptiikben

fogjak el zsakrnanyukat. Larvaik vegbclkopoltyuval lelegzenek.

Minden rovart felfalnak, amit csak el tudnak kapni! A III-VII.

tablakon Anisoptera fajokat mutatunk be.

1. Feketelabu szitakotd (Gornphus vulgatissimus). Testhossza45-50 mm. Europai faj, hazankban sokfele elofordul, de sehol

sem gyakori. Majusban es juniusban repul. Tora es potroha sar-

gan-feketen savozott, labai feketek. Larvaja zornok, teste szoros,

Potrohszelvenyei foltokkal tarkitottak. Hideg vizu patakokban el.

2. Erdei szitakotd (Ophiogomphus serpentinus). Testhossza 45-55

mrn. Kozep- es Kelet-Europaban, valamint Azsiaban honos faj;

Magyarorszag hegyvidekein, erdei patakok men ten csak keyes

peldanyban kerult elo. Testcnek szine zold, rajzolata fekete.

A larva teste zomok, labai hosszuak, potroha szeles. A potroh-

szelvenyek hatan ketoldalt vi lagos foltsorok huzodnak, Kifejlet ten

31-32 mm hosszu, Hegyi patakokban el.

3. Szoros szitakotf (Brachytron hafniense). Testhossza 45-55 mm.

Europaban cs Kisazsiaban honos faj, hazankban altalanosan el-

terjedt. Majustol juliusig repill. Teste erosen szoros, alapszinebarna, a himen kekeszold vagy kek, a nostenyen sarga foltokkal.

Larvaja karcsu, tora szeles, potroha hosszu, szarnyhiivelyei szele-

sek. A kifcjlctt larva 35-40 mm hosszu. Vizesarkokban, lassu fo-

lyasu csatornakban, a mocsari novenyzet kozott el,

8



IV. tabla

1. Kek acsa (Aeshna cyanea). Testhossza 65-70 mm, feltiinoen

nagy rerrnetti faj ; Europa es Kisazsia hegyvidekein el, Magyaror-

szag hegyvidekein is sokfele elOfordul. A nyari es az 6szi honapok-

ban repul. Tora barna, potrohan barnas alapon kck cs zold (d')

vagy zold ('i') foltokat visel. Larvaja karcsu testii, foltos, kifejlet-

ten 40-45 mm hosszu, Hegyvideki ta vakban el,

2. Gyakori acsa (Aeshna affinis). Testhossza 50-60 mm. Mediter-

ran faj, hazankban altalanosan elterjedt, t61Unk eszakra azonban

mar ritka. A nyari honapokban repul. Potroha sotetbarna, a hi-

men eroteljes kek, a nostenyen zold vagy sarga foltok vannak.

A larva karcsu testti, kifejletten 30-38 mm hosszu. Allovizeinkben

rnindenfelc megtalalhato.

3. arias szitakotd (Anax irnperator), Testhossza 70-75 mm. Ko-

zep- es Dcl-Europaban, valamint Afrikaban honos faj, Magyar-

orszagon altalanosan elterjedt. Juniustol augusztusig repul. Hatal-

mas terrnetii rovar, erre uta I imperatorv-cszszzi: jelz6je is. A him

potroha kek, a nostenye zold vagy zoldesbarna. Hatalrnas larvaja

55-60 mm hosszusagura is megno, feje kerek, szeles, potroha vi-

szonylag karcsu, labai erosek. Nyilt vizti tavakban, alfoldi vizes-

arkckban el, gyakori.

Szelcsendes nyari, kora oszi napokon gyakran lathatunk a fak

koronaja korul vadaszo szitakotoket. Ezek mind az Anisoptera

rendbe tartozo fajok peldanyai, ok a "rovarvilag legi cirkaloi".

A szitakotok a rovarvilagban egyedillallo rcpulcsi tlpust kepvisel-

nek: ket par szarnyuk nem er ossze, fcluletcik nem kapcsolodnak,egyrnastol fuggetlenti l mukodhetnek, Ez a szerkezct hirtclen fordu-

latokra, iranyvaltoztatasokra teszi kepesse oket. A kemeny szar-

nyakat eros izmok mozgatjak. Sokat repulnek, urai a levegonek.

Nem maradnak meg a vizek kornyeken, ott vadasznak, ahol

sok az apro rovar a levegoben. Zsakrnanyukat nem hibazzak el.

10

, -

, -

-J

(

\


http://slidepdf.com/reader/full/meszaros-csiby-szitakoetok-kereszek-hangyalesok 8/3

V. tabla

1. Sargafoltos szitakdtd (Sornatochlora aenea). Testhossza 50-55

mm. Eurazsiaban honos faj, hazankban altalanosan elterjedt.

Majustol juliusig repiil. Teste femfenyii zold. Larvaja .,p6kszaba-

su", szoros teste rovid, dom boru, potroha szeles, hosszu la bai

es csapjai is szorosek. Mocsarakban, naddal szegelyezett vizekben,

a suru novenyzetbcn el,

2. Harnvas szitakotf ("kek pasztor"; Orthetrum eoeruleseens).

Testhossza 50-55 mm. Europa-szerte elterjedt faj, hazankban

mindenfele megtalalhato. A nyari honapokban repul. Toranak

alapszlne sarga vagy sargasbarna, az idosebb himek kekesen ham-

vasak, Szarnyjegye sarga. A larva eros testalkatu, kozepes terrne-

tu, kifejletten 16-17 mm hosszu, Alloes lassu folyasu vizek lakoja.

3. Vizipasztor (Orthetrum eaneellatum). Testhossza 45-55 rnm.

Europa ban es Elo-Azsiaban honos faj, Magyarorszagon altalano-

san elterjedt. Juniustol szeptemberig repill, Tora sarga vagy sar-

gasbarna, az idosebb himek hamvasan-Iilasan kekek. Szarnyjegye

fekete. A larva kozepes termetii (23-24 mm), eros testalkatu. A1I6-

vizekben, vizesarkokban el.

A szitakotok tobbnyire a levegoben parosodnak. A him potroh-

fuggelekeivel megfogja a nosteny nya kat es torat. Ezutan a him

parzoszerve megtoltodik sperrnaval, a nosteny odanyomja potroh-

veget a hIm parzoszervehez, a him pedig azt karnpoival megfogja.

Ettol fogva peree alakban repiilnek egyutt tovabb. A megterrneke-

nyules utan vagy szetvalnak, s a nosteny hozzafog a petezeshez,

vagy egyutt maradnak. Ilyenkor a him a nostenyt kiseri. A nyaka-nal fogja, mig az peteit konnyeden leereszkedve, a vlzen uszo no-

venyzetre rakja, vagy potrohat a viz be martva, a petecsomokat

a vizbe sullyeszti. A him mint kis helikopter, egy helyben mozogva

tartja meg a nostenyt. Mas fajok nostenyei a vizinovenyek szove-

teibe peteznek, a novenyeken lemaszva a viz ala merulnek.

12

-(



VI. tabla

J. Negyfoltos acsa (Libellula quadrimaculata). Testhossza 45-50

mm. Az eszaki rnersekelt egovon elterjedt faj, Europa, Azsia

es Amerika rnersekelt eghajlatu teruletein egyarant megtalalhato.

Hazankban altalanosan elterjedt es kozonseges. Majustol juliusig

repiil. Potroha sargasbarna, sotet barnasszilrke folttal. Szarnyain

kct-ket szeles, Fekete foltot viscl. Larvaja szcles , lapos, rovid pot-

rohu: kozepes termeni, kifejletten 24-28 mm. Tavakban, mocsa-

rakban, lapokban es lassan foly6 vizckben el: gyakori.

2. Kozonseges acsa (Iapos acsa; Libellula depressa). Testhossza

40-45 mrn. Europaban cs Elo-Azsiaban honos faj, Magyarorsza-

gon gyakori. Majustol juliusig rcptil. Potroha sotetsarga, barna

foltokkal, az idos him kekesen harnvas, Szeles, lapos, rovid pot-

rohu larvaja sikvidck i allovizekbcn, csatornakban, vizcsarkokban

el, kozonsegcs.

3. Mocsari szitakoto (Libcllula f'ulva). Tcsthossza 40-45 mrn.

Europaban honos faj, hazankban elterjedt, de nern gyakori. Ma-

justol juliusig repiil, Potroha sargasbarna, sotctebb folt okkal.

az idos him potroha kekescn harnvas. Larvaja szclcs, lapos tesni,

kifejletten 22-25 mrn hosszu, Sikvideki alloes lassan folyo vizck-

ben cl, helyenkent gyakori .

A szitakotdk larval vizbcn elo, rnozgckony, ragadozo eletrnodhoz

alkalrnazkodott rovarok. A larva szajszervenek jellernzo resze

az erosen fejlett also ajak, amely kioltheto ragadozo fogoszervve

alakult. Ez a szajszcrv nyugalrni helyzctben alarckent simul a larva

arcahoz. Labai jol fejlettek, a viz alatti kapaszkodasra es jarasra

alkalmasak. Kopoltyuval lelegzik. A Zygoptera-alrendbe tartozo

fajok larvajanak potrohvegen 3 trachea-kopoltyu van. Az Anisop-

tera-fajok larvajan nincsenek trachea-kopoltyu lemezek. a pot-

rohvegen fuggclckck vannak.

14

..-~:

2

f-~" . \

\


http://slidepdf.com/reader/full/meszaros-csiby-szitakoetok-kereszek-hangyalesok 10

VII. tabla

1. Deli szltakdtf (Crocothemis servilia). Testhossza 40--45 mm.

Del-Europaban, Afrikaban es Indiaban honos faj, hazankban elsa-

sorban az Alfoldon fordul elo. Juniustol szeptemberig repul.

A nostcny teste sarga, a hlme voros. A larva aranyos testalkatu,

csaknem csupasz, rovid szorokkel boritott. F61eg a sekely, j61

atrnelegedo, nyilt vizu, naddal szegelyezett kisebb allovizekben el.

2. Utszeli szitakdtf (Syrnpetrum flaveolum). Testhossza 30-35 mm.

Europa es Azsia mersekelt ovi teruletein el, Magyarorszagon alta-

Ianosan elterjedt. sot nemely helyen gyakorinak is mondhato.

Juniustol szeptemberig repul, Teste sarga. A szarnyak toven kiter-

jedt sarga folt van. Ez a szinezet feltuno, a fajra jellemzo, Larvajakis termetti, labai hosszuak, potroha tojasdad, szemei kicsik. A1I6-

vizekben el.

3. Alftildi szitakotf (Syrnpctrum sanguineum). Testhossza 30-35

mm. Europaban es Elo-Azsiaban honos faj, hazankban elterjcdt

cs gyakori. A nyari es az oszi honapokban repul. Potroha sarga,

az idosebb hirne voroses. A larva potroha ovalis, Iabai hosszuak,

kifeiletten 14-16 mm hosszu. Allovizekben, vizesarkokban 61, gya-

kori.

A szitakotok "nem teljes" atalakulassal fejl6d5 rovarok. Ez azt je-

lenti, hogy a larva- es az irnagoallapot kozott nincscn baballapot.

Fejlcdesmenetuk viszonylag hosszu, egy nemzcdck 1-3 cv alatt

fejlodik ki. A larvak sokszor - legalabb tizszer - vedlenek, mig d·

erik teljes nagysagukat, illetve fejlettseguket, Az utolso stadiumu

larva kirnaszik a vizbol, megkapaszkodik valamilyen, a vizbolkiallo novenyi reszen vagy mas szilard targyon, hatan a bor fclre-

ped, s a larvaborbol kibujik a kesz szitakoto, Kezdetben meg

lagy, szintelen, csak nehany nap utan utkozik ki rajta a fajra jellern-

z6 szinezet. Nemely faj testenek jellegzetcs kekes hamva pedig

meg kesobb jelentkezik.

16

~.-,.....

1

.~-_

2. . ~

t >.__)

'r " ...___, r:.._;• ~ I \.__

. ":. . . , _"

_ ". ,~.,./

~

l'i

I·

,_ "

'.'

'" '\

. . . . u ==



V II I. t ab la

KERESZEK (EPHEMEROPTERA)

Egyszeru felcpitcsii, 6si rovarok. Ket par szarnyuk van, cgyes nom-

zetseg fajainak azonban a hatulso szarnyparja fejletlen. Szarnyuk

atlatszo, szintelen. Fejukon rovid csapokat, ket osszetett szernet

es harem pontszemet viselnek. A kifejlett rovarok, az imagok

nem taplalkoznak, szajszerveik puhak, taplalkozasra alkairnatla-

nok. Kozismerten rovid eletuek ("ken!szeletU"), a tiszavirag pcdig

egyenesen a rovid elet szirnboluma.

A kereszek larvai a vizekben Iejlodnek, egy nemzedek fejlodesi

ideje 1-3 ev, kivetclesen nemely fajnak cvente tobb ncmzedeke is

lehet. A larvak tulnyomoreszt novenyevok, jill fejlett rago szaj-

szervuk van. Nemely faj larvaja korhadekevo illetve ragadozo, Oxi-

genigenyesek, a fajok nagyobb rcsze folyovizi, csak nehanyu k lar-

vaja el jol szellozo allovizekben. Kopoltyuval lelegzenek.

1. Tiszavirag (Palingcnia longicauda). Neve j61 ismert, bar magat

a rovart annal kevesebbcn lattak. Testhossza 25-40 rnm. A legna-

gyobb europai kereszfaj. Valarnikor a siksagok nagy folyoiban

Europa-szerte elterjedt, de a folyok szennyezodese miatt a legtobb

helyr6l kipusztult. Europaban Iegnagyobb tornegben a Tiszaban

elt, regebben junius kozepcn latvanyosan rajzott. A rajzas ugyan

csak 2-3 oran at tartott, de utana millionyi keresztetem boritotta

a folyot. "Viragzik a Tisza" - mondtak ilyenkor, (A testhosszu-

sag ennel a fajnal - e s a tobbinel is - a fartoldalek nelkul ertcndo.)

2. Dunavirag (Ephoron virgo). Testhosszusaga 10-18 mm. Egesz

Europaban elterjedt kereszfaj, Magyarorszag nagyobb folyoiban

altalanosan megtalalhato, Regebbcn helyenkent tornegesen rajzott.

3. Tarka keresz (Ephemera danica). Testhosszusaga 10-18 mm.

Europai elterjedesu faj, hazankban a hegy- es dornbvideki patakok

lakoja, az imago a patak ok kornyeken rajzik a nyar elsa feleben.

18

2

, ,

,J.;' .) ~

, ' c " ,I '

- \

\

1



IX. tabla

1.Elevenszuld keresz (Cloeon dipterum). Testhosszusaga 8-10 mm.

Egesz Europaban elterjedt, hazankban a leggyakoribb kereszfaj.

Mint neve is rnutatja, egy par szarnya van (dipterum}, hatulso

szarnya hianyzik, Evente tobb nernzedeke fejlodik, rnajus es okto-

ber kozott rajzik, a delutani orakban helyenkent tomegesen repul,

A nosteny nem peteket rak, hanem "cleveneket sziil", apro larva-

kat hoz a vilagra.

2. Torpe keresz (Caenis horaria). Tcsthossza mindossze 3-5 mm.

Apro terrnetu faj, Europa nagyobb folyoiban es tavaiban minden-

fele elofordul, Hazankban a Duna es a Balaton kornyeken gyako-

r io A szubimago szilrke.

A fejlodeset befejezett kereszlarva a viz szlnen vagy a vizbol

kirnaszva un. szubimtig6va vedlik. Ez a szarnyas forma az imago-

hoz hasonllt.de szarnyai es labai megelternek az imagoetol.es ivar-

szervei fejletlenek. A szubimagok a vizek koruli novenyzetre, fakra

repulnek, s ott imagova vedlenek. Az imagok a vizek kornyeken

maradnak, naszrepulesuk kozben parosodnak. A nostenyek repu-

les kozben, potrohukat a vizbe meritve rakjak Ie petecsomoikat.

3. Folyamvirag (Potarnanthus luteus), Egesz Europaban elterjedt

kereszfaj, Magyarorszagon a nagyobb folyokban es a jol levegozo

tavakban el. Feje, tora es potroha sarga, Szarnyai atlatszoak, ere-

zete sarga es barna. Fartoldalekai sotetsargak vagy vilagosbarnak,

soteten gyiiruzottek. Testhosszusaga 10-13 mm. A szubimago

szarnyai sargabbak , a nostcnye szurkesek, erezetuk sotetebb.

4. Deneverszarnyu keresz (Oligoneuriella rhenana). Testhosszusaga9-15 mm. Egesz Europaban rnegtalalhato faj, a nagyobb folyok-

ban el. Hazankban keyes helyrol: a Dunabol es Koszeg kornyeke-

rol ismerjuk. A szubirnago az imagohoz hasonlo, de barnasabb ar-

nyalatu,

20

.\_

~--'1

~~~. \' ~--,

. ,~,. .~.

~

, r ,

•t

/

2

4

. . . . "._.



X. tabla

1. Tavaszi keresz (Habroleptoides modesta). Testhosszusaga 8-12

mm. Europa-szerte elterjedt kereszfaj, Magyarorszagon a kozep-

hegysegckben mindenUtt gyakori. A tavaszi h6napokban rajzik.

Szarnyerezete suru, szarnyfelulete atlatszo. A szubirnago szarnyaibarnasszurkek.

2. Vorosbama keresz (Ephernerella ignita). Apro faj , testhossza

mindossze 6-10 mm. Europaban sokfele megtalalhato faj, hazank-

ban sok helyen gyiijtottck. Szarnyerezete aranylag sflrfi, szarnyai

szlntelcnek. A szubirnago szarnyai sotetsziirkek.

3. Lebegfi keresz (Epeorus assimilis). Testhosszusaga 13-16 mm.-

Europa kozephegysegeiben clterjedt raj. Magyarorszag hegy-

C S dornbvidekein sokfele elofordul. Szarnyerezete stir ti , labai ero-

sek. Szarnyfeluletc atlatszo; zoldes-barnas vagy sziirkes foltok eke-

sitik. A szubimago szarnyai sargasbarnak, nem atlatszoak.

A kereszek a vizek eletkozossegenek fontos tagjai; mind a lar-yak, mind az elpusztult imagok tetemei nagy tomegu haltaplale-

kot szolgaltatnak. A larvak meglehetosen oxigenigcnyesek, Igy

szennyezett vizeinkbol sajnos lassankent kipusztulnak. Karos faj

nincsen kozottuk,

A kcreszek vilagszerte elterjedtek, mintegy 900 fajuk ismert.

Ezek 15 csaladba tartoznak. Europaban 14 csalad, hazankban 13

csalad fajai fordulnak elo, Magyarorszagon mintegy felszaz fajuk

hones.

22

I

\

1

2



XI. tabla

ALKtRtSZEK(PLECOPTERN

Az alkereszek a kereszekkel csak tavolabbi rokonsagban allnak.

Hosszu szarnyu, tobbnyire sotetbarna vagy fekete, esetleg vilagos

szinfi, kicsi vagy kozepes terrnetu rovarok. Viszonylag nagy fejuk.

hat-hasi iranyban lapitott, rajta ket osszetett szem es harem pont-

szem talalhato. Rago szajszervuk a ragadozo eletrnod szolgalata-

ban all . Egyes csoportok fajainal az el6tor nyaki reszen trachea-

kopoltyuk vannak. Ezek meglete vagy hianya, illetve alakjuk

es szamuk fontos hatarozo belyeg. Csapjaik feltunoek, hosszuak.

Hosszu, vekony labaik viszonylag gyengek, kapaszkodasra cs ja-rasra, de - egyes fajoknal - futasra is alkalmasak. Janis kozben

inkabb az eltils6 es a hatulso labakat hasznaljak, kozepso labpar-jukkal megkapaszkodnak nyugalmi helyzetben. Ket par hartyas

szarnyuk viszonylag gyonge, hosszu tavolsagokra altahiban nem

repulnek. A nagyobb terrnetu Iajok imagoi azonban - f61ega hi-

mek - nagyobb tavolsagokra is elrepulnek.

1. Tavaszi alkeresz (Plecoptera risi). Testhossza 8-11 mm. EgeszEuropaban elterjedt, kozonseges alkercszfaj. Magyarorszag esza-

kibb tajain fordul elo, helyenkent gyakori,

2. Gyakori alkeresz (Nemoura sp.), Testhosszusaguk 6-8 mm.

Apro termetu, f61eghegyvideki fajok csoportja, Europaban mint-

egy 35 fajuk ismert. Egyrnashoz rendkivul hasonloak, meghataro-

zasuk csak az ivarszervek vizsgalataval lehetseges. A himeket es a

nostcnyeket a potrohveguk hasoldalan elhelyezkedo lemezek segit-

segcvel kulonithetjuk elegyrnastol. Szarnyuk kulso reszen az erezet

X alakot mutat. Ezek a Nemoura fajok az alkereszek isrnert kepvi-seloi,

24



X II . ta bla

1. ZOId alkeresz (Isoperla sp.). Apro terrnetti , vilagossarga, feheres

es zoldes fajok csoportja. Testhosszuk 10-15 mm. Szarnyuk attct-

szo, erezete halvanysarga. Europaban 12 Isoperla-faj el.

2. Hengeresszarnyu alkeresz (Leuctra hippopus), Testhossza 5-6

mm. Europa-szerte elterjedt faj, Magyarorszag hegyvidckein a pa-

takok Iolott es a vizparti fak lornbja kozt ropkod. Tavasszal, nyar

clejen rajzik, keveset mozog. Gyonge felepitesii, kicsi, karcsu ro-

var.

3. Hatalmas alkeresz (Perla marginata). Testhossza 15-25 mm.

Ez az alkereszek kozott nagy termetunck szamito faj egesz Euro-

paban elterjedt. Hazankban a kozephegyseg patakvolgyeibol is-

mert. Csapjai, labai es farnyulvanyai halvanybarnak, szarnyfelu-

lete halvanysarga.

Az alkereszek larvai a vizekben clnek, evcntc egy nernzedekuk

fejlodik. A larvak jellegzetesen oxigenigenyesek, ezert tobbnyire

a tiszta vizfi hegyvideki patak ok ban es gyors folyasu folyokban,

nernritkan forrasok vizeben clnek. A szennyezett vizekbol kipusz-

tulnak. Falank ragadozok , ejjcl-nappal vadasznak.

A vizben kifejlodott alkcrcszlarva kimaszik a vizbol, s olyan

helyet keres, ahol megkapaszkodhat. A larva bore czutan - az allat

sajatos rnozgasara - megfeszul, es hosszaban fclszakad, A kikelt

alkeresz nehany ora alatt megszarad, kiszinezodik, cs ropkepcsse

valik, Az irnagok kikelesuk utan egykett6re szarnyra kclnek,

parosodnak, es peter raknak. Par napig elnck mindossze, czalatt

apro rovarokkal taplalkoznak.

Az alkereszek - a kereszekhez hasonloan - jelentos tagjai a vizek

eletkozossegenek, Larvaikat a halak megeszik, igen fontos tapla-

Iekot jelentenek szamukra. Europaban mintegy 250 fajuk ismert,

kozuluk Magyarorszagon vagy 50 faj d.

26

\I

i\

2

/

3



XIII . tabla

TEGZESEK (TRICHOPTERA)

Sargas, barnas vagy fekete, t6bbnyire egyszinii, hosszu csapu,

zomrnel kicsi vagy kozepes nagysagu, ritkabban nagy rovarok.

Fejuk aranylag kicsi. Feltiino, nagy osszetett szerniik van, egyes

fajokon pontszemek is talalhatok. Szajszerviik viszonylag gyonge.

Harem par vckony, hosszu labuk gyenge, jarasra alig, inkabb csak

kapaszkodasra alkalmas. Hartyas szarnyaik szelesek. Az elulso

szarnyakat szorzet boritja, a hatulso szarny tobbnyire csupasz, at-

tetszo. Szorosszarnyuaknak is nevezik oket. Szarnyfeluletuk nagy,

az erezet gyonge, hajlekony. Szarnyaikat nyugalomban hatracsapva

tartjak, az elulso szarnyak ilyenkor elfedik a legyezoszeruen ossze-

hajtott hatulso szarnyakat. Tobbnyire gyonge repulok.

Ha a fajok meghatarozasa - azonositasa - kulso belyegek alap-

jan nem megy, akkor az ivarszervek kulonbozoseget vizsgaljak.

1. Kozonseges orvenytegzes (Rhyacophila fasciata). Szarnytavol-

saga 14-18 mm. DeI- es Kozep-Europaban honos, kis termetu faj.

Hazankban a hegyvidekekrol ismert. Larvaja hegyvideki patakok-

ban el, sem tegezt, sem halot nem epit.

2. Molyalaku tegzes (Agraylea multipunctata). Szarnyfesztavolsa-

ga 6-8 mm. Apro termetu, nagy on szoros, a molylepkekre emle-

kezteto tegzesfaj. Europaban es Eszak-Amerikaban honos, ha-

zankban is elofordul, Larvaja a pocsolyak lakoja, a tegezt iszapb61

es novenyi reszekbol epiti,

3. Apro orvenytegzes (Agapetus laniger). Szarnyfesztavolsaga 6-8

mm. Egesz Europaban elofordulo, apro termetii faj, hazank sok

pontjarol elokerult. A larva hegyi patakokban, forrasokban el.

4. Kis pozdorjan (Trichostegia minor). Szamyfesztavolsaga 18-26

mm. Larvaja lassu folyasu patakokban, tavakban, pocsolyakban el.

28

. . . . . . --.--'. . ~ / . ./

._ ~- ' - . \ \ . .,/

,~'-- "----------\'_ --\, 1- - ,. .. ''-.- ~ ... -,

. ,

\ .< : ,. ," - .~

l'..~...

r l.. ",,-.~ "-' " "-. . . .

, ~,

/

./.

\2 \ /

\ ./\ !~

·~·~f ..".

t-= A " ' ~"'. ,~ r

\ ,,,

3

\,~

4

,,



XIV. tabla

1. Tarka tegzes (Oligostomis ret iculata). Szarnyfesztavolsaga

25-30 mm. Europaban honos faj, hazankban rnindenfcle gyakori.

A tavaszi honapokban rcpi.il. Egyike a keyes tarka szarnyu fajnak.

A larva alloes lassu folyasu vizekben el, tegezt epit.

2. Szo\,otegzes (Hydropsyche pellucidula). Szarnyfesztavolsaga

15-25 mm. Europaban, Eszak-Afrikaban es Kisazsiaban 61, Ma-

gyar orszagon altalanosan clterjedt. Csapja hosszu. Larvaja ncm

keszit tegezt, a viz alatt halot szo, es anal vadaszik .

3. Orias tegzes (Phryganca grand is). Nagy terrnetu rovar, szarny-

fesztavolsaga 30-50 mm. Europaban altalanosan clterjcdt. Ha-

zankban az alfoldckcn, a hegy- cs dornbvidekeken egyarant e16-

fordul. A larva a tcgezt apro nadrcszecskekbol epiti.

A tcgzesek irnagoi szarazfoldon, larvaik a vizekben clnck, A nos-

tenyek altai a vizbe rakott petekbol rovidesen kikclnck a kis lar-

yak, melyek puha, hcrnyoszeru rovarok. A larvak altalaban, a vi-

zekbcn felgyulernlo hulladekokbol tokot, un. "tegezt" epitenek, es

abban elnek. Vannak fa jok, melyeknek larval meghatarozott anya-

gokhoz ragaszkodnak (novenyi, vagy asvanyi), mas fajok szarna-

ra kozombos, hogy mit talalnak a tok epitesekor. Olyan fajok is

vannak, amelyeknek larval a viz alatt szovedekcsovckct, folyos6-

kat, to lcsereket vagy halokat kcszitenek.

A tcgzesek larvai a vizi clctkozossegekben fontos szcrepet jar-

szanak. Elohelyukon torncgcsen fordulnak elo. Tobbnyire raga-

dozok, de vannak kozottuk novenyevok es hulladckcvok is. Elo-

fordul, hogy fejlodesuk kozben mas taplalekra tcrnek at . A tegzes-

larvak tornege fontos haltaplalek ,A kifejlett larva babba vcdlik, ebben a tokban alakul ki a nimfa,

az imago elotti allapot. Ez a szarazra maszik , hatan felhasitja

abort, s kikel belolc a kesz rovar. A friss imago levegovel tolti fel

szarnyereit, mcgszarad, majd megkezdi rovid szarazfoldi e le te t.

30

1

2

J .~

/. / 1< !

'.

3



xv. tabla

1. Kozonseges tegzes (Oecetis ochracea). Szarnyfesztavolsaga

15-20 mm. Europaban es Azsiaban honos faj, hazankban is alta-

lanosan elterjedt es kozonseges. Csapia az elti lsd szarny hosszanak

tobb mint kctszerese. A larva allovizekben el, tegzet finom homok-

szerncsekbol kesziti.a szerncsek koze novenyi reszecskeket i~beepit.

/

2. Fekete tegzes (Mystacides nigra). Szarnyfesztavolsaga 12-15

mm. Europaban es Eszak-Arnerikaban elterjedt faj, hazankban

helyenkent tomegesen fordul elo. Eliilso szarnyanak szorzete

es erezete fekete. Csapjanak hossza az elulso szarny hosszanak

rnintegy ketszerese. Larvaja gyorsan folyo hegyi patakokban el.

A tegez apro kavicsokbol es homokszemcsekbol keszul, novenyi

reszecskek becpitesevel.

3. Hosszucsapu tegzes (Leptocerus tineiformis) . Szarnyfesztavol-

saga 10-12 mm. Ez a rnolylepkere ernlekezteto, apro terrnetii

tegzes Europabol, E-Afrikab61 es Japanbol ismert. Hazankban

helyenkent tornegesen repi. il. Csapia az elulso szarny hosszanak

legalabb a ketszerese. Larvaja allovizekben el, vekony, tolcser

alaku tegezt formal.

4. RombuszfoItos tegzes (Lirnnephilus rhombicus). Szarnyfeszta-

volsaga 20-35 mm. Ez az egesz Eurazsiaban elterjedt faj hazank

egyik leggyakoribb tegzese, egesz nyaron at rajzik. A larva allo-

vizekben el, tegzet a legklilonbozobb anyagokbol epiti.

A tegzesek fokent az alkonyati es ejszakai orakban rajzanak,

parosodnak, majd peter raknak. Elctuket tobbnyire a vizek kor-

nyeken elik Ie, de a vizektol tobb kilorneternyire elhelyezett feny-csapdak is fognak tegzeseket, idonkent tornegesen is.

Vilagszerte tobb ezer fajuk isrnert, ezek legnagyobb resze a tro-

pusi es szubtropusi terulcteken el, Hazankban mintegy 150 fajuk

fordul elo. Osi rovarrend, a tegzeseket tekintik a lepkek oseinek,

32

1

3



XVI. tabla

TEVENYAKU FATYOLKAK (RAPHIDIOPTERA)

A tevenyaku fatyolkak (vagy tcvenyakuak) alig isrnert, jel legzetes

alkatu rovarok. Fejuk hat-hasi iranyban lapitott, tojasdad, nagy-

rneretii, fekete. Jol fejlett rago szajszerviik ragadozo eletrnodra

vall. Osszetett szernuk erosen kidomborodik. Sok fajnak pont-

szernei is vannak. Hosszu elotorukat ferden folfelc tartjak, fejuk

derekszogben lefele a l l . Magyar nevuket errol a jel legzetes test-

alkatrol, illetve testtartasrol kaptak. Elotorukon fo\tok, pontok ,

csikok vannak, melyeknek kombinacioi az illeto fajra jellernzoek.

Szarazfoldi ragadozo rovarok. Hiivos, nyirkos helyek , erdok,

ligetek, suru bozotok Iakoi; arnyekkedvelok, Foleg a nappali

orakban repiilnek, de nerncly faj alkonyatkor is, es a mestersegesfcnyforrasokat is fclkcresik. Hasznos rovarok , a karos bogarak

larvait fogyasztjak, ezcrt nagy novenyvedelmi jelentoseguk van.

Larvaik az irnagohoz hasonlo alkatu, de szarnyatlan rovarok,

Ragad ozok, az avarban vagy a fak kerge alatt a kartekony lar-

yak pusztltasaban az irnagoknal is nagyobb szerepuk van.

A vilagon e l o mintegy 120 fajukbol hazankban tiz raj ismert.

1. Sargajegyfi tevenyaku (Raphidia xanthostigma). Szarnyfeszta-

volsaga 12-14 mm. Eurazsiaban altalanosan eiterjedt, hazankban

foleg a slkvidckek lakoja,

2. Sargalabu tevenyaku (Raphidia flavipes). Szarnyfesztavolsaga

28-31 mrn. Elterjcdese : Dk-Europa, Kisazsia, Hazank ban a leg-

gyakoribb tevenyaku, Foleg vadrozsa-, kokeny-es szedcrbokrokon

el. Nappal es alkonyatkor is aktlv,

3. Nagy tevenyaku (Raphidia major). Nagyobb terrnetu, a szarnyak

Iesztavolsaga 26-32 mm. Europai eltcrjedesii, hazankban a kozep-

hegysegbol ismert,

34 \



XVII. tabla

RECESFATYOLKAK(MEGALOPTER~RECESSZARNYUAK (PLANIPENNIA)

A recesfatyolkak (vagy vizi recesszarnyuak) kcveset mozgo rova-

rok, igy csak ritkan kerulnek szem ele, Szarnyuk fekete, atlatszat-

lan, erezetuk suru. Fejiik aranylag nagy, szemuk kicsi, csapjuk ko-

zepesen hosszu, Jol fejlett labuk jarasra es kapaszkodasra is alkal-

mas. Ragadozok, Vizparti allatok, a larvak jcllegzetes vizirovarok,

trachea-kopoltyukkal lelegzcnek. A l l o - vagy lassan mozgo vizek-

ben, gyakran vizesarkokban clnek, apro vizirovarokat, larvakat,

rakokat fogyasztanak. A vizi eletkozossegekben fontos szerepuk

van, mivel a larvak a halaknak kittino taplalekai, A viz alatt, a

talajban babozodna k. A kikelt imago a viz kozelebcn marad, raga-dozo, foleg szunyogokat es mas apro legyeket fogdos. A vilagon

mintegy 220 fajuk ismert. Magyarorszagon csak ket faja el, tablan-

kon az egyik hazai fajt mutatjuk be.

1. Vizi recesfatyolka (Sialis lutaria). Szarnyfesztavolsaga 25-30

mm. Egesz Europaban megtalalhato, hazankban sokfele gyakori.

A recesszarnyuak gazdag rovarrendjebe rendkiviil valtozatos

megjelenesii rovarok tartoznak. A kifejlett rovarok es a larvak

is ragadozok. A vilagon mintegy 1200 fajuk el, ezeket 20 csaladba

soroltak. Gyakoriak Kozep-Europaban, igy Magyarorszagon is 8

csalad kepviseloit tar tjuk szamon,

Vtzlfatyolkak csaladja (Osmylidae). A vlzifatyolkak gyonge roptii

ragadozok, Rovid eletuket a patakok kozeleben elik Ie. Larvaik

a gyors mozgasu patakokban tanyaznak, ragadozok , Europaban

a csaladot csupan egyetlen faj kepviseli, mely hazankban is honos.

2. Vizifatyolka (Osmylus fulvicephalus). Szarnyfesztavolsaga 38-46

mm. Sotetfoltos valtozata is van (2. a). A hegyvideken, erdei pata-

koknal talalkozhatunk vele.

36

"' "L J.- ~,.-~" , - - ,> - : 1 " ~ ~ ~ -

'-.,,_-""<

1

,/ ,., i. l~! ~

\. "~"~Illl~ft~

\.f-' _ ~,;.J'.~, ~ \.~'"2ja f ~( 't-:,~.-. .""~

~"I1\>S":""'_"",:·~:i....~J:' .\ ' t~· l'

-- - .. . " " "~ ""~. . . . . . .

f~I~/,.~

~_"--=-j-'

2



XVIII. tabla

Rablopillek csaladja (Ascalaphidae). Tarka szarnyu, nagy terrnetu

rovarok. Mind az irnagok, mind a larvak ragadozok. Kemeny

szarnyukkal igen gyorsan repulnek, de hamar leszallnak. A Karpat-

rnedcnccben egy faja el, ritka, vcdclmet erdernlo rovar.

rRablopil te (Libelloidcs macaronius). Szarnyfesztavolsaga 46-52

mm. Kozep-Europaban clterjedt faj, hazankba n ritka.

Kardosfatyolkak csaladja (Ncmopteridac), Rcjtett elctmodu,

a szakcmberek altal is alig ismcrt rovarok. Testuk apro, szarny-

feluletuk nagy, hatulso szarnyparjuk hosszu, vekony farokvillava

alakult, A me leg nappali orakban repulnck , feher es sarga virago-

kat latogatnak , valoszlniilcg viragporral taplalkoznak. Larvaik

ragadozok, clctrnodjukrol keveset tudunk. Europaban ot fajuk el,

mind a rncditerran videkek lakoja.

2. Kardosfatyolka (Ncrnoptera sinuata). Szarnyfesztavolsaga 50

mm korul van, villas farka eleri az 50-60 mm hosszusagot. A Bal-

kan felszigct szaraz, szuros, orokzold macchia-boz6tjaban ropkod,

es viragokra szall Ie taplalkozni, Nerncsak nappal, hancm ejszaka

is aktiv, mestersegcs fenyforrasok is repulcsre kesztetik. Erdekes

es saiatsagos allat, sernrni mas rovarra ncm hasonlit.

Fogolabu fatyolkak csaladja (Mantispidac), Jellcgzctes alaku,

k07CPCS nagysagu, alig ismert "tarsasag··. Testukhoz kepest nagy

szarnyaik uvegcsen atlatszoak. Elulso labparjuk modosult, un.

fogo/ab, a zsakrnanyallat megragadasara cs fogva tartasara s701-

gal. F61eg tolgyesekben elnck, nappal aldozatukra Icsnek, a;;: e sti

orakban rajzanak, parosodnak es peteznek, Larvaik parazitak,

cgy pokfaj nostenyeinck potrohan levo petezacskoban fejlodnek

ki, mikozbcn felfaljak a pok ut6dait. A vilagon mintegy 70 fajukisrnert, Kozcp-Europaban ket fajuk 61.

3. Fogolabu fatyolka (Mantispa styriaca). Szarnyfesztavolsaga

30-35 mm. Kozcp-Europaban elterjedt. Hazankban a tolgyesek

lak<·)ja.

38

\

3

.~.-~.~--

~"

\



XIX. tabla

Hangyalesfik csaladja (Myrrneleonidae). Nagy terrneni rovarok,

a szitakotokre emlekeztetnek. Kerek fejukon felttinoen nagyok

az osszetett szemck. Eros rago szajszerviik van. Rovid, bunkos

csapjuk jol megkulonbozteti oket a szitakotcktcl. Ket par szar-

nyuk egymashoz hasonlo alkatu es nagysagu, A szarnyak alakja,

erezete , szorozete es foltossaga az egyes fajokra jellemzo,

Larvaik jo etvagyu ragadozok, ok tulajdonkeppen az igazi han-

gyalesok, mert csapdajukkal fogjak meg a talajon futkos6 Izelt-

labuakat. A fogotolcsert epit6 fajok laza homoktalajon elnek, ahol

a larva kepcs a tolcsert megepiteni, Ennek aljan lesi aztan, hogy

mikor gurul Ie a falon az aldozat, amelynek kiszivja a testnedvet.

1. Balkani hangyalesf (Palpares libelluloides). Nagy termeni,szeles es hosszu szarnyu rovar, szarnyfesztavolsaga 100-120 mm.

Mcditerran faj, hazankban egyetlen peldanyat gyiijtottek a Me-

csek hegysegben. Ez a peldany valoszlmileg delrol vandorolt be.

Teste tarka, szarnyain nagy foltokat visel.

2. Orias hangyalesf (Acanthaclisis occitanica). Nagy termetti faj,

szarnyfesztavolsaga 115-125 mm. Kozep- es Del-Europa lakoja,

hazank homokos tertiletein sokfele megtalalhato. Larvaja nem

epit tolcsert, hanem a homok felszine ala assa magat, hatara ho-

mokot tent, s igy Icsi aldozatat, amelyet a homokretegen at erzo-

sorteivel erzekel. Zsakmanyat megragadja, testet felsebzi, cs test-

nedvet szivogat ja ki. Szarnyai iivegszert ien atlatszoak, mintazatuk

rendkivtil apro.

3. Kis hangyalesf (Neuroleon nemausiensis). Aranylag kis ter-

meni faj, szarnyfesz tavolsaga 40-50 mm. Elsosorban a mediterrantajakon hones, de hazankban is - a homokos teruleteken - altal a -nosan elterjcdt. Szarnyai keskenyek es hosszuak, rajtuk nagyobb

foltok nincscnek. Larvaja a lagyszaru novenyek toveben epiti

tolcseret.

40

3



XX. tabla

1. Hangyafarkas (Myrmecaeleurus trigramrnus). Szarnyfeszravol-

saga 55-60 mm. Ez a Del-Europaban es E-Afrikaban clterjcdt fa]

Magyarorszag homokos es lam talaju videkcin mindenuu meg-

talalharo. Larvaja rendkivul harcias, falank ; a mila nagyobb rova-

rokat is rnegtamadja, melyeknek azutan nemritkan maga valik

zsakrnanyava. Szarnyalakja jellcmzo, szarnyai viszonylag szele-

sek. Feje nagy, csapja rovid es vastag.

2. Olomszinu hangyalesf (Creoleon plumbeus). Szarnyfeszravol-

saga 70-80 mill. Del- cs Kelet-Europaban, valamint Eszak-Afri-

kaban clterjedt faj, Hazank homokos teriilctein mindenfcle meg-

talalhato, az Alfoldcn helyenkent nagyon gyakori, es esctenkent

tomegesen rajzik. Karcsu testu, hosszu potrohu, finom felepltesu

rovar . Szarnyain semrnifele mintazat nincsen.

3. Negyfoltos hangyalesf (Distoleon tetragrammicus). Szarnyfesz-

tavolsaga 65-80 mill. Kozep- es Del-Europaban, Eszak-Afrikaban

es Japanban el, Magyarorszag homokos tertiletein altalanosan

elterjedt. Egy larva tobb rolcsert is epit, es azokat idonkcnt vegig-

jarja. A szarnyak mintazata a fajra jellcmzo.

A hangyales6k altalaban gyenge es kozcpes repiilok, szarnyuk

puha, torekeny, fcli.ilete nagy. Nyugalmi helyzetben tetoszerfien

tartjak csukva (iket. Az imagok is ragadozok. Nappal keveset

mozognak. Tobbnyire alkonyatk or es ejszaka aktivak, olyankor

szerzik meg apro, puha rovarokbol allo taplalekukat. Ejszaka pa-

rosodnak cs peteznek. Nappal, ha a bozotbol felzavarjuk oket,

igyekeznek hamar leszallni, ejjel viszont tartosan repulnck, a rnes-

terseges fenyforrasok korul torncgesen is rajzhatnak.Jelenleg iismercteink szerint a vilagon mintegy 700 hangyaleso-

faj el, idegen vilagreszcken meg szamos uj faj fclfedezese varhato,

Europaban kb. 40 faj fordul e16, amelyck koziil hazankban mintegyhuszat rnutattak ki.

42

3



XXI . tabla

1. Pottyos hangyaleso (Euroleon nostras). Szamyfesztavolsaga

50-70 mm. Kozep-Eur6paban elterjedt faj, hazank hornokos terti-

letcin mindenfele rnegtalalhato. Kozepes terrnetu, so re r arnyalatu,

vastag es rovid potrohu rovar. A szarnyak mintazata igen jellegze-tes, faji belyeg.

2. Sargalabu hangyateso (Megistopus flavicornis). Szarnyfeszta-

volsaga 45-55 rnrn. Kozcp-, Del- es Kelet-Europaban hones,

Magyarorszagon a homokos es laza talajokon mindenfele mcgta-

lalhato, helyenkent tomegesen rajzik. Fenyre jol repul. Szarnyain

a foltok elhelyezkedese a fajra jellemzo belyeg. Kozepes terrnetu,szarnyai atlatszoak.

3 . Kozonseges hangyaleso (Myrrneleon forrnicarius). Szarnyfesz-

tavolsaga 65-80 rnm. EUf(ipa-szerte elterjedt faj, hazankban is sok-

fele megtalalharo. Elsosorban homokos talajokon el. A nyari ho-

napokban rajz ik . Ejszaka aktlv , vonzzak a mesterseges fenyforra-

sok. Teste sotet szinu, szarnyai a ttetszoek, potroha hosszu.

A hangyalesok larvaja atta) epitett tolcser merete a fajra es a lar-

va nagysagarajeIlemz6, de fugg a hornok minosegetol is. Ujabban

azt is megallapitortak, hogy az egyes fajok tolcserenek rnerete

a holdfazisnak is fiiggvenye. Ez valoszlmileg azzal van osszefug-

gesben, hogy a rovarok aktivirasa igazodik a holdvaltozasokhoz,

a larvaknak tehat eltero meretu tolcsereket keIl eplteniuk ahhoz,

hogy a hoI igy, hoI ugy jelentkezo zsakrnanyallatokbot elegendomennyiseg Iusson a csapdaba,

Egyes fajok Iarvai nem epttenek fogotolcsert, hanern a larva

a laza hornokot magara szorja, finom mozgassal a testen ugyesen

elsimltja, s igy lesi a zsakrnanyr. Isrnet mas fajok larvai faodvak-

ban elnek, es a korhadckba lapulva vadasznak, A larvak kifejlo-

desi ideje - az egyes fajoktol fuggoen - egy-harom ev kozott val-t akozik.

44

1

I

!

~ . - - - - - - - ~ ~ ~ - - - - - - - - ~ ~ ~ ~ - - - - - - - - -



XXII. tabla

Az idegen tajak, messzi Ioldreszck allat- es novenyvilaga az egzo-

tikurn erdekessegevel hat az ernberre. Egy szobanovenykent apolt

tropusi novcny kulonosebb hozzaerre, nelkul is elarulja, hogy

tolunk tavoli hazabcl szarmazik. Egy nagy termetu, szines lepke

vagy bogar is arulkodik tavoli szarrnazasarol. A m nern ilyen egy-

szeru dolog azoknal a rovarcsopor tokmil , ' amelyeknek az europa]

vagy akar csak a hazai fajai scm kozismcrtek. Tablankon ket olyan

hangyales6fajt mutatunk be, mclyek kozill az cgyik az europa]

fajok kozeli rokona, a rnasik azonban olyan csaladba tartozik,rnelynek tagjai Europaro] tavol clnek.

1. Vj-guineai hangyalesd (Episalus zephyrinus). A hangyalesokaz egesz vilagon clterjedtck, KtilOnos, szep ulaku es szinezetfi fa-

jok elnek a tr6pusokon es szubtropusokon, elsosorban a meleg,

szaraz, hornokos teruletcken. Az i tt bemutatot t faj Dj-Guineaban

hones, Szarnyai ugy csiUognak, mint egy hazai fatyolkae. Szarny-

feszt<ivolsaga 120-130 rum, Eletm(ldjarol keveset tudunk, larvaja

vakszinti lcg az europai fajokchoz hasonloan rasadozo.

H('sszticsapti hangyalestik csaladja (Nymphidae). E rovarcsalad

fa'ai kozel allnak a hangyales6khoz, azonban felcpitcstik _ elso-

S( rban szarnyszerkczenjj, - sok tekintctben elter, Csapjaik hosz-

szuak, fonalasak, csapvcguk - a' hangyales6kkel eilentetben _ nern

bunkos. A csalad Ioldrajzi elteriedese is sajatsagog, az idetartozo

fajok csak AUsztrii liaban es a k(j rnyezo szigeteken elnck,

2. Ausztniliai hangyalesd (Nyrnphcs myrmelconides). Szarnyfesz,

tavolsaga 70-80 mm. A bemutatot t faj csaladianak jellegzetes

kepvisel6je. Eletm(ldjarM keveset tudunk.

46

~r:'l_·:'~'

/"

2

'. " .:. ,

" 11. . .

., . . . "" , ."'"

' •• JJ: :,

.. _ . . . .

.- .. . _ . . . . . . .



XXIII. tabla

Fatyolkak csaladja (Chrysopidae), Kozepes termeni rovarok ; ne-

mely fajnak kellcmctlen szaga van. Fejiik ket oldalan nagy ossze-

tett szemeket viselnek, csapjaik a szemck elott, a homlokukon

erednek. Eros rago szajszervuk van. Testukhoz kepest nagy szar-

nyaik puhak, tobbnyire zoldek vagy kekeszoldek, erezetiik siirfi.

Ket par szarnyuk egyrnashoz hasonlo, Labaik gyengek, csak ka-

paszkodasra alk almasak. A fatyolkak az apr6 novenyevo rova-

rok - fokent a leveltetvek - tornegszaporodasanak korlatozoi,

s mint ilyenek, "hasznos" rovarok. Ha a gyurnolcsosokben, mczo-

gazdasagi teruleteken sok fatyolka repked, azt jelzi, hogy boven

van taplalekuk, elszaporodtak a leveltetvek. Ilyenkor vigyazi kell

a permetezessel, mert tobb kart okozhatnak mint hasznot!A fatyolkak az egesz vilagon elterjedtek , jelenlegi ismercteink

szcrint faiszamuk 500 korUI van, Europaban mintegy 60 fajuk el,

a fajoknak korulbelul a fele a Karpat-rnedenceben is megtalalhato,

1.Hetpettyes fatyolka (Chrysopa septempunctata). Szarnyfeszta-

volsaga 38-45 mm. Egesz Europaban elterjedt, hazankban minde-

nutr gyakori. A nyari honapokban rajzik. Fejen hct fekete foltotvisel.

2. Aranyszemu fat yolk a (Chrysopa perla). Szarnyfesztavolsaga

28-33 mm. Europa] faj, Magyarorszag szarnos pontjarol elokerult.

Egesz nyaron mcgtalalharo.

3. Rovidszarnyu fatyolka (Chrysopa abbreviata). Szarnyfesztavol-

saga 23-27 mm. Europan klviil Kisazsiabol es a Kaukazusbol is-

mert faj, hazankban szorvanyosan fordul elo.

4. Sargas fatyolka (Nineta flava). Szamyfcsztavolsaga 40-45 mm.

Europa-szerre elterjedt faj, de E-Amerikaban cs Ausztraliaban

is elofordul. Hazankban nern tul gyakori, foleg tolgyesekben d.

Peteit kisebb csomokban helyezi el. Szarnyfelii lete vilagoszold,

48

1

<,

-,

\

, . - - - -

;;

4

3



XXIV. tabla

1. CsiIIog6 fatyolka (Chrysopa formosa). Szarnyfesztavolsaga

28-30 mm. Europa kozepso es deli reszein honos, de megtalaltak

Kisazsiaban es Sziberiaban is. Hazankban kozonseges, egcsz nya-

ron repul. A szantofoldek font os ragadozoja. Szinezcte valtozatos.

2. AlfOJdi fatyolka (Anisochrysa prasina). Szarnyfesztavolsaga

32-34 mm. Europa-szerte elterjedt faj, hazank egesz teruleten

rnegtalalhato, az Alfoldon helyenkent gyakori, a ferro hom ok-

buckakon, ker tekben, parkokban.

3. Kozonseges fatyolka (Chrysoperla carnea). Szarnyfesztavolsaga

28-32 mm. Europaban, Eszak-Afrikaban, Azsiaban es Eszak-Amerikaban elterjedt faj, hazankban mindenutt kozonscges. Elet

modja, cltcr a tobbi fatyolkafajetol. Imagokent telel at, telire gyak-

ran epuletekbe huzodik be. A teli napsutes elocsalogatja - sokszor

a lakasokban telelo katicabogarakkal egylitt -, elobuvik rejteke-

bol, s ropkodni kezd. Szine telire kifakul, tavasszal azutan szarnyai

visszazoldulnek, s egesz nyaron at csak zi:ild egyedck talalhatok,

Osszel. a lombok megszinesedesekor, barnara valtozik. A tcsten el-

helyezkedo foltok alapjan szarnos valtozatat Irtak Ie.

A fatyolkak orso alaku larval ragadozok, eros, kardszeru rago

szajszervukkel a ldozatukat felszurjak, es testnedvuket kiszlvjak.

Taplalekigenyuk nagy, egyik leveltetvet a rnasik utan pusztltjak

el. Kifejlodve reitekhelyet keresnek, ott suru szovesu gubot keszi-

tenek, s abban babba alakulnak. A frissen kikelt imago puha szar-

nyaival meg nern tud repulni, szarnyanak megkemenyedese nehany

craig tart. A Iatyolkalarvak - a katicabogar-Iarvakkal egyirtt -

a leveltetvek legfobb pusztitoi , regen "level tetG-oroszlanoknak"

is neveztek oket. Rendkivi.ili fontossagukat es hasznossagukat

nem lehet ehJgge hangsulyozni l A fatyolkak petei nagyon je llegze-

tesek : hosszu nyelen lila vilagoszold, tojasdad petck, A petcket

a nostcny cgyesevel vagy kisebb csoportokban rakja Ie.

50

r:

,;.X~f~~ t - - · ,To . ' ' ••. ~ ).:~ .Lv

. ' ( . . / " s

" ,",x,,- "/T~ ./II IL _ I~

1

2

-..,--r

3



XXV. tabla

Barnafatyolkak csaladja (Hemerobiidae). Apro rermetu, barnas,

sargas, neha feketes, a fatyolkaknal tobbnyire erotcljesebb alkatu

rovarok. Nem kozisrnertek. Osszetett szernuk nagy, rovid csapjuk

a fejteton cred. Rago szajszervuk a puha rovarok megsebzesere

es testnedvuk kiszivasara alkalmas. A szarnyak a testhez kepest

nagyok, erezetuk s u r u . Szarnyfeluletuk sargas vagy barnas, a leg-

tobb faj elulso szarnyain finom rajzu, sotetebb mintazatot hord.

A barnafatyolkak - a fatyolkakhoz hasonloan - hasznos rova-

rok :mind a larvak , mind az imagok ragadozok, apro fito/ag (no-

vcnyevo) rovarokra vadasznak. Az egesz vilagon clterjedtek, je-

lenleg mintegy 220 fajuk ismert. Hazankban 35 fajuk honos.

1. Kozonseges barnafatyolka (Hernerobius hurnulinus). Szarny-

fesztavolsaga 15-17 mrn. Eurazsiaban es E-Amcrikaban elterjedt

faj, hazankban rnindeniitt kozonseges, a rnezogazdasag] terulete-

ken is rnegel . Eu ropa-szerte az cgyik leggyakoribb barnafatyolka-

faj, A mesterscges fenyforrasok vonzzak.

2. Pettyes barnafatyolka (Wesmaelius subncbulosus) . Szarnyfesz-

tavolsaga 19-21 mm, Europai faj, Magyarorszagon sokfele meg-

talalhato, helyenkcnt gyakori, a rnezogazdasagllag rnuvelt terule-

teken is otthon van, igy a kartevo rovarok pusztitasaval fontos

szerepet tolt be. A nyari honapokban rajzik, mcsterseges fenyfor-

rasokra j61 repul. EIOls6 szarnyai tarkak.

3. Sarldsszarnyu barnafatyolka (Drcpanepteryx phalaenoides),

EUropa legnagyobb barnafatyolkafaja: szarnyfesztavolsaga 24-28

mrn. Europabnn hones, elsosorban az eszakibb, htivosebb tajakon

erzi j61 rnagat. Hazankba n sokfele, foleg erdos videkeken, ligetek-

ben fordul clo, Ritkan kerul szern elc, bar mesterseges fenyforra-

sokhoz is odarepul, Valoszinuleg imago alakban telel. Szarnyanak

alakja sajatsagos, a lepkeknek egy csaladjara, a sarlosszovokre

hasonli t, elulso szarnyanak kLils6 szegelye sarlo alaku,

52

. . . . •



XXVI. tabla

1. Foltos barnafatyolka (Micrornus variegatus). Szarnyfesztavol-

saga 15-17 mm. Eur6pa-szerte eitcrjedt faj, Magyarorszagon sok-

felc megtalalhato, helyenkent gyakori, Foleg lagyszaru novenye-

ken el. Nyar vegen, osszel rajzik, rnesterseges fenyforrasokra j6l

repi.il. Elulso szarnyain barnas foltokat visel, hatulso szarnyaiegyszimiek.

2. V-foltos barnafatyolka (Mieromus angulatus), Szarnyfesztavol-

saga 15-18 mm. Eurazsiaban es E-Amerikaban hones faj, hazank-

ban az egyik leggyakoribb barnafatyolkn, Foleg lagyszaruakon el.

3. Fenyo-barnafatyolka (Hemerobius nitidulus). Kis terrnetu ro ovar, szarnyfcsztavokaga mindossze ]2-14 mm. Europai elterjede-

su faj, Fekete- es erdeifenyon el, magyarorszagi eitcrjedese is ezek-

hez a fenyofelekhez koton.

4. Tarka barnafatyolka (Sympherobius elegans) . Szarnyfesztavol-

saga 11-13 111m.Europaban elterjcdt, valoban igen elegans faj,

amely hazankban is sokfele eiofordul, Eltilso szarnyain finom

rnintazat lathato.

A barnafatyolkak orso alaku larvai a fatyolkak larvaihoz ha-

sonlitanak, de azoknal kevesbc szorosck. Rago szajszerviik rovi-

debb, de eros: a puha testu zsakrnanyallatok rnegsebzesere cs test-

nedvuk kiszivasara alkalmas. Tobbnyire arnyckos helyeken, tala-

jon, moha kozott, keregrepedesekben es kercg alatt, valamint

lagyszaru novenycken az arnyekos rcszeken tanyazik. F6 taplalc-

kuk - a fatyolkakhoz hasonloan - a lcveltetvek , de mas apro, puha

testu rovarokat is fogyasztanak. A larvakat legtobbszor a levelteui-

telepek kozeleben talalhatjuk meg.

A barnafatyolkak apro pctei szurkcsbarnak vagy vilagos okker-

szintiek, melyekct egyescvel raknak Ie. A peteknek nines nyeluk, a

nosteny a petckct tobbnyire novenyi szorszalak vegere ragasztja.

54

\

4

3



XXVII . tabla

1. Nyari barnafatyolka (Megalomus tortricoides). Szamyfeszta-

volsaga 15-19 mm. Europaban clterjcdt fa], hazankban elsosorban

a hegyvideken fordul elo. A nyari honapokban (foleg juliusban

es auguszrusban) repul.

2. Negyeru barnafMyolka (WesmaeJius quadrifasc ia tus). Szarny-

fcsztavolsaga 19-22 rnrn. Kozcp- es Eszak-Europaban honos faj,

hazankban csak a nagyobb erdosegekben talalhato. Szarnyai bar-nan tarkazottak.

Szivacslegyek csaladja (Sisyridae). Apro vagy kozepes terrneni,

sotet szinu, torekcny rovarok, Rago-szivo szajszervuk van. Csap-

jaik az osszetett szernck kozott erednek. Szarnyaik szelcsek, min-tazatuk nincscn,

Magyar nevuk rnegtcveszto: a ketszarnyu legyekkel (Diptera )

sernrnifele rokonsagban nemaIlnak.Azimag6k ragadozok, apro,

puha testu rovarokra vadasznak, rnegsebzik oket, es kiszivjak

testnedvUket. A Iarvak vizben elnek, elsosorban lassu vizfolyasok-

ban; edesvizi sz ivacsokon, v lz inovenyekcn, algakon rnaszkalnak

es cdesvizi sz ivacsokon e16skodnek. A kifejle tt la rva a vlzbol kirna-

szik, s a viztirkorhoz kozel, a nedves talajban babozodik. A kikelt

sz ivacslegyek tobbnyire a vizek kornyeken ropkodnek, de nemely-

kor rnesszebbrc is eljutnak.

A vilagon rnintegy 20 fajuk isrnert. Europaban negy fajuk el,

kozuluk ketto hazankban is hones.

3. Szlvacslegy (Sisyra fuscata). Szarnyfesztavo)saga 14-16 rnm.

Europa nagy reszen cltcrjedt, hazankban sok helyrol clokerult,Soterbarna vagy feketes szinu, apro rovar, alkonyarkor es ejszaka

aktiv , a rnesterscges fcnyforrasokra is repul.

56

1



XXVIII. tabla

CSOROSROVAROK(MECOPTERN

Nagyon valtozatos megjelenesu es nagysagu rovarok. Kozos be-

lyeguk a fejpajzs csorszeni alakulasa es rago-szlvo szajszerviik.

Mind a larvak, mind az irnagok ragadozok. O t csaladba soroljak

oketo Legismertcbb hazai kcpviseloik a skorpiolegyek,

Skorpi6legyek csaladja (Panorpidae). Kozepes nagysagu, tarka

szarnyu rovarok, gyakran kerulnek a szemlink ele. Magyar nevuk

felrcvczeto, sem a legyekkel, sem a skorpiokkal nincsenek rokon-

sagban. Osszetctt szemuk kicsi, pontszemcik is vannak, csapjuk

hosszu. A jol fe jlett labak kapaszkodasra es jarasra is alkalmasak.

Az imagok j6 etvagyu ragadozok, nemcsak az apro, hanem

a nagyobb rovarokat is rnegtamadjak. Ha nines allati zsakrnany,

akkor a gyumolcsok es viragok ned vet szivogatjak. Foleg nappal

aktivak, de a kozvetlen napfenyt kerulik. Kedvelik az arnyekos

helyeket, az esos, nedves ido fokozza mozgasukat, A megterrne-

kenyitett nosteny peteit a talajra rakja. A larvak rovid idon belli I

kikelnek, s elkezdik ragadoz6 eletukct. Fejlodesiik egy evig tart,

a larvak telelnek at, amelyek a lepkek hernyoira emlekeztctnek.

Vilagszerte elterjedtek, hazankban 6 fajuk el.

1. Nemet skorpiolegy (Panorpa germanica) . Szarnyfesztavolsaga

27-30 mm. Egesz Europaban, igy nalunk is orszagszerte elter-

jedt es kozonseges.

2 . Hegyi skorpiolegy (Panorpa alp ina). Szarnyfesztavolsaga 25-30

mm. Eszak-Europaban c1tcrjedt fa j, Kozep-Europaban, igy nalunk

is csak a kozcphegyseg magasabb reszein honos. Arnyekos, nyir-kos patakvolgyekben, erdei utak menten talalhato,

3. Kozonseges skorpiolegy (Panorpa communis) . Szarnyfesztavol-

saga 30 mm korul van. Europa-szertc, igy hazankban is gyakori.

Erdei utak menten, tisztasokon, ncdves reteken nappal ropkod.

58

2



XXIX. tabla

A konyviinkben targyalt rovarok larvai nem kozismertek. Utolso

tablankon negy jellegzetes larvatipust mutatunk be. A negy kozul

kett6 (szitakoto- es alkereszlarva) vizi ragadozo, a hangyalesok

larvaja a talajban vagy a talajon el, a fatyolkak larvaja pedig tobb-

nyire a lombkorona- es a cserjeszintben. E larvak is ragadozok.

1. Szitakotolarva. A szitakotok reszleges atalakulassal fejlodnek,

larvajuk un. szekunder (masodlagos) larva. A masodlagos larvakra

jellemzoen je llegzctes larvakori szervei vannak, de sok tekintetben

az imagohoz hasonlo. A szitakotoknek nines baballapotuk. Kifej-

lodese utan a larva szarazra rnaszik, s ott kikel belole a kcsz rovar,

melynek bore meg lagy, szarnyai es teste esak egy-ket nap utan

kcmenyednek meg. Szinezete is csak nehany nap multan valik tel-

jesse.

2. AIkereszhirva. Az alkereszek is reszlcges atalakulassal fejlodnek,

larvajuk szekundcr larva. A vizben kifejlodott larva kirnaszik a

szarazra, s olyan helyet keres rnaganak, ahol jol megkapaszkod-

hat. Labainak ritmikus mozgatasaval a larvabort megfesziti es fel-

hasitja, igy a larva - baballapot nelkiil - alakul at irnagova.

3 . Hangyalesolarva . A hangyalesok te ljes a talakulassal fejlodnek,

larvajuk un. tercier (harmadlagos) larva, mely a kifejlett irnagoh o

egyaltalan nem hasonlit. Jellegzetes larvakori szervei vannak,

melyck a kifejlett irnagonak mar nincsenek meg. A kifejlett larva

gubot szo, ebben babba vedlik. A babban a larvak oriszervek fel-

szlvodnak, es a babon bel i ll kifcjlodik az imago. Ekkor a babbor t

felhasitja, s a gubobol kimaszik, Rovid szarnyanak ereibe levegot

purnpal, s nehany ora - esetleg cgy-ket nap - utan szarnyra kel.

4 . Fatyolkalarva , A fatyolkak fejlodesmenete a hangyalesokehez

hasonlo. Tcljes atalakulassal fejlodnek , larvajuk tercier larva.

A kifejlett larva gubot szo, ebben babba vedlik, s a babbol kikel

a kifejlodott imago.

60



NEVMUTAT6

(A romai szamok a seines tablakat, az arab szdmok a kepeketismerteto szovegoldalakat jeliilik.}

acsa, gyakori IV., to

- kek IV., 10

- kozonseges VI., 14

- lapos VI., 14

- negyfoltos VI., 14

alkeresze« XI-XII.

alkeresz, gyakori XL, 24

- hatalrnas XII., 26

- hengeresszamyn XII., 26- tavaszt XI., 24

- zold XI!., 26

alkereszlarva XXIX, 60

barna/cityolkdk csaladja XXV-XXVII.

barnafatyolka,feny6-

XXVI.,54

- foltos XXVI., 54

- kozonseges XXV., 52

- negyeru XXVII., 56

- nyari XXVII., 56

- pettyes XXV., 52

- sarlosszarnyu XXV., 52

- tarka XXVI., 54

- V-fohos XXV!., 54

csoros rovarok XXVIII.

dunavirag VIIl., 18

62

fatyolkdk csalddja XXIII-XXIV.

f'atyolka, alfoldi XXIV., 50

- aranyszemu XXIII., 48

- csillogo XXIV., 50

- hetpettycs XXII I., 48

- kozonseges XXIV., 50

- rovidszarnyu XXII!., 48- sargas XXII!., 48

f'atyolkalarva XXIX, 60

/ogolcibll/dtyolkdk csaladjaXVIII.

fogolabu fatyolka XVII!., 38

folyamvirag IX, 20

hangyafarkas XX, 42

hangyalesdk csaladja

XIX-XXII.

hangyaleso, ausztraliai XXI!. , 46

- balkani XIX, 40

.. kis XIX, 40

--kozonseges XX!., 44

- negyfoltos XX, 42

- olomszinu XX., 42

- arias XIX, 40

- pottyos XXJ., 44- sargalabu XXI., 44

- uj-guineai XXII. , 46

hangyalcsolarva XXIX, 60

hosszucsdpu hangyalesdk csaladja

XXII.

kardosfutyolkak csaladja XVIII.

kar dosf'atyolka XVII!. , 38

kek pasztor V., J 2

kereszek VlII-X.

keresz, denevcrszarnyu IX, 20

- elevenszulo IX. 20

- lebeg6 X, 22

- tarka VIII., 18

- tavaszi x., 22

- torpe IX, 20

- vorbsbarna X., 22

legivadasz, keksavos I! ., 6

- szep 11., 6

orvenyregzes, apro XIII. , 23

. k6z6nscges Xlii., 28

pozdorjan, k is XIII., 28

rablopillek csaltidja xvm.rablopil le XVIII. , 38rccesfiuyotkak XVII.

recesfatyolka, vizi XVII. , 36

recesszarnyuak XVII XXVII.

skorpiolegyek csaludju

XXVIII.

skorpiolegy, hegyi

XXVIII., 58

- kozonseges XXVill., 58

- nemct XXVIII., 58

szitakotok I-V II.

szitakoto, alfOldi VIL, 16

- deli VII., 16

~ ~ ~ - - - - ~ = = = = ~ - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - ~ - - - - - - - - - - - - - - - -

e r d e i m., 8

- fekeiclabu 111.,8

- hamvas V., 12

- kisasszony- L, 4

- levellabu II., 6

- mocsari VI., 14

- orias IV., 10

- sargafolt os v .. 12

- saves I., 4

- szorbs IlL, B

- utszeli VlI., 16

szitakotolarva XXIX, 60

s zi va cs le g y ek c sa la d ]« XXV[i.

szivacslegy XXV] I.. 56

- tavi rablo U .. {)

tegzcsek XIII-XV.

regzes, fekete XV., 32

- hosszucsapu XV., 32

- kozonsegcs XV., 32

- molyalaku xm., 28

- orias XIV . . 30- rornbuszf'oltos XV., 3;'.

szovo- XIV., 30

- tarka XIV., 30

tevenyak u fatyolkak. XVI.

tevcnyaku, nagy XV!. , 34

- sargajegyu XVI., 34

- sargalabu XV!., 34

tiszavirag VJlI., 18

vtzifatyolkak csaladja

XVII.

vizif 'atyolka XVI!., 36

vizipasztor V ., 12

63



HU ISSN 0324-3168

ISBN 963 11 3766 X

Mora Ferenc IfjusAgi Konyvkiado, Budapest

Felelos kiad6: Sziladi Janos igazgato

Kossuth Nyornda (83.1311), Budapest, 1984

Fclelos vezcto ; Bede Istvan vezerigazsato

FelelOs szerkeszto: D. Nagy Eva

A szovegct gondozt a: Makai Jud it

Szakmailag cllcnorizte: dr. Ujhelyi Sandor

Muszaki vczeto: Szakalos Mihaly

Kepszcrkesztd: Arva ilona

Muszaki szerkcszto: Beszcdes Natasa

147500 peldarry

Terjede le rn : 2 ,8 (A/5) iv. IF 5140



25,- F t

A Buvar Zs ebko nyve keddig m egjelent ko tetel:

M ada rak 1. (4 . kladas)Vadvi raqok 1. (4 . kia da s)

Gornbak (3. kiadas)

Halak (3. kiadas)

Lepkek (4. kiadas)

Dlsznovenyek (3. kiadas)

Csiqak, kagyl6k (2. kiadas)

Fak, bokro k (3 . kiadas)Legyek, hanqyak, m ehek,

darazsak (3. kiadas)

Vadak (3 . kiadas)

Asvanyok

M ohak, zuzm 6k, haraszto k

(2. kladas)

Bogarak (3 . kiadas)Kovule tek

Kutyak (3. kiadas)

Kigy6k, bekak (2. kladas)

D iszm adarak (3. kladas)

Vadviraqok 2. (3. kiadas)

Kulturnovenyek 1. (2. kiadas)

P6ko k, sko rpi6k (3. kiadas)

Haziallatok (3. kiadas)

Gyum olcso k (3. kladas)

Osal la tok (3. kiadas) ~ --

Kulturnovenyek 2.

Felh6k (2. kiadas)

A lla tker t i em lcso k(2. kladas)

Allatkerti madarak

(2. kiadas)

Gy6gynovenyek

T enger i a lla to k 1.Tenger i a lla to k 2.

Emberek (2. kiadas)

K aktuszo k, po zsqaso k

Fuszemovenyek (2. kiadas)

Ki.i lonos novenyek

Klsernlosok

Emberelodok

T r6p usi pilla ng 6k

K ab6cak, bo do bacso k

Osnovenyek

H avasi viraqo k

H aqyrnaso k, gum 6so k

M adarak 2.

Szi tako tok , kereszek,

hangyales6k

Documents

Mészáros-Csiby - Szitakötők, kérészek, hangyalesők