Upload
others
View
7
Download
0
Embed Size (px)
Citation preview
Miskolci Egyetem
Állam- és Jogtudományi Kar
Agrár- és Munkajogi Tanszék
MEZŐGAZDASÁGI SZERZŐDÉSEK
KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A TERMŐFÖLD
ADÁSVÉTELÉRE
Készítette: Gerda Anikó
Konzulens: Dr. Olajos István
Miskolc
2013.
1
Tartalomjegyzék
Bevezető gondolatok .................................................................................................... 3
1. Történelmi áttekintés a termőföld tulajdonjogi szabályozásáról ............................. 5
1. 1. Birtokrendezési politika az államalapítástól a XIX. század végéig ......... 5
1. 2. A termőföld tulajdonjog szabályozása a XX. század elején .................... 7
1. 3. A második világháborút követő időszaktól a rendszerváltásig ............... 8
1. 3. 1. A háború utáni állami szabályozás ........................................... 8
1. 3. 2. Kollektivizálás- szocialista földreform .................................. 12
1. 4. Átmenet a piacgazdaság irányába .......................................................... 14
1. 5. A földtulajdon jogi szabályozása a rendszerváltozás időszakában ....... 16
2. Az 1994. évi LV. törvény (Tft.) ............................................................................ 20
2. 1. A törvény hatályba lépése és előzményei .............................................. 20
2. 2. A tulajdonszerzés szabályozása ............................................................. 22
2. 3. A tulajdonszerzés korlátozása ................................................................ 22
2. 4. A termőföld-tulajdonjog tartalma........................................................... 24
3. Az elővásárlás sajátosságai a termőföld szabályozásában ..................................... 26
3. 1. Az elővásárlási jog ................................................................................ 26
3. 2. Az elővásárlási jog megsértése .............................................................. 27
3. 3. Az elővásárlás jogintézményének továbbfejlődési lehetőségei ............. 28
2
3. 4. Elővásárlási jog szabályai a Tft.-ben...................................................... 29
3. 5. Elővásárlás a bírósági gyakorlatban ....................................................... 33
3. 6. A Tft. jelentősebb módosításai, különös tekintettel az elővásárlásra ..... 35
3. 6. 1. Elővásárlási jog gyakorlása az erdőbirtokosság ..................... 37
3. 6. 2. 2010. évi LXXXVII. törvény a Nemzeti Földalapról............. 38
3. 6. 3. Elővásárlási jog gyakorlása a hegyközségi törvény alapján... 39
4. Az új földtörvény tervezet ...................................................................................... 40
4. 1. Előzményei, célja, megvalósításának eszközei ...................................... 40
4. 2. A föld tulajdonjogának megszerzése, hatósági engedélyezés ................ 42
4. 3. Elővásárlási jog szabályozása ................................................................ 43
Befejező gondolatok .................................................................................................. 49
Mellékletek................................................................................................................. 51
Irodalomjegyzék......................................................................................................... 54
3
„A per – hogy kié legyen a föld – közel ezer éve tart.” 1
Bevezető gondolatok
Magyarország földrajzi adottságai miatt mindig is mezőgazdasági országnak
számított, az ipari termelés csupán a XIX. századtól gyorsult fel. Európa
nyugati felében az iparosodás, a feudalizmus bomlása több évszázaddal
megelőzte a kelet-közép európai térségben lévő államok gazdaságszerkezet
átalakítását, és nemcsak a demokrácia, a gazdaság fejlődött töretlenül, de a
mezőgazdaság is.
Dolgozatomban be kívánom mutatni, hogy a honfoglalástól kezdődően
kiemelkedő jelentőséggel bírt a föld tulajdoni szerkezetének jogi
szabályozása. Hazánkban különösen az elmúlt 150 esztendőben néha viharos
gyorsasággal követték egymást - sokszor merőben új- jogi megoldások, hogy
az ideálisnak vélt birtokstruktúrát, tulajdonosi szerkezetet kialakítsák. Ez
jelentősen hátráltatta a magas színvonalú termesztéstechnológiák elterjedését,
a gépesítettség színvonala sokáig alacsony volt és a termésátlagok messze
elmaradtak a nyugat-európai átlagoktól. Kihasználatlan maradt a föld, mint
erőforrás.
A rendszerváltást követő időszak nemcsak a magántulajdon újbóli kialakítása
miatt fontos, hanem az Európai Uniós tagsággal összefüggésben is. 2014.
évtől kezdődően úgy kell kialakítani a jogi szabályozást, hogy megfeleljen
hazánk érdekeinek, de ne sérüljenek a közösségi vívmányok sem. Az új
földtörvény tervezet kapcsán erre is keresem a választ.
Munkám miatt sok szállal kötődöm a mezőgazdasághoz, az
élelmiszertermeléshez. A mezőgazdasággal foglalkozók számára létkérdés,
hogy rendezett birtokviszonyok között, kiszámítható keretek között folyjon a
termesztés. A kiszámíthatóság egyik alapköve a stabil birtokszerkezet, ami
biztosítja a termelés alapját.
1 HALÁSZ Péter: A földtulajdon és a mezőgazdasági struktúra átalakítása Agrárgazdasági Kutató
Intézet 1990. 23. p.
4
A dolgozat fejezeteit átgondolva az alábbi kérdésekre keresem a választ:
Hogyan alakultak földtulajdoni és földhasználati viszonyok a XX. sz.-ban?
Hogyan szabályozza a hatályos Tft. a földtulajdon megszerzésének és
használatának szabályait? Miért kell ezt a jogszabályt gyakorta módosítani?
Hogyan érvényesülnek a termőföld tulajdonszerzés területén az elővásárlás
szabályai?
Az egyes termőföld használatok (szőlő, erdő területek) tekintetében mi a
speciális szabályozás indoka?
5
1. Történelmi áttekintés a termőföld tulajdonjogi szabályozásáról
1. 1. Birtokrendezési politika az államalapítástól a XIX. század végéig
A magyar törzsek Kárpát-medencébe való bevonulásától kezdve, a termőföld
tulajdonlás és - birtoklás rendszere egészen az 1945-ös földosztásig –elviekben-
lényegében változatlan volt.
Szent István király nyugati mintát alapul véve alakította ki a földesúri-jobbágyi
rendszert, királyi birtokokat adományozott főnemeseknek, köznemeseknek és az
egyházi előjáróságoknak is. A birtokokon telepedtek le a jobbágyok, akik
munkájukért cserében házhelyet és megművelhető földterületet kaptak. A föld felett
csak használati – ami a föld beépítését és a művelését jelentette - és haszonélvezeti
– megengedett helyen fát termelhettek ki és állataikat legeltethették - joggal
rendelkeztek a jobbágyok. Az úrbér – a füstpénz, a tized, a kilenced, a hegyvám, a
gyalognap - jelentette a jogok gyakorlásának ellenértékét.
II. András rendelkezése: „A mely birtokot valaki méltó szolgálatjával szerzett, attól
soha meg ne fosztassék.”2; majd Nagy Lajos az ősiség törvényével megszünteti a
nemesek közötti különbséget: „Ugyanazon nemeseknek kérésébe is beleegyeztünk:
hogy az országunk határai közt lakó valódi nemesek még az országunk határai közt
fekvő herczegi tartományokban levők is, megannyian ugyanazon egy szabadsággal
éljenek.”3,így a kialakult szerkezetet tovább erősítik. Később tovább nehezedett a
jobbágyok helyzete, az egyetlen joguktól, a szabad költözködés jogától is
megfosztották őket az 1514-es parasztfelkelés után.
A Mária Terézia 1767-ben kiadott úrbéri pátense jelentősen átalakította és országos
szinten egységesítette a jobbágyok terheit, a jobbágytelkek nagyságát, a jobbágy és
földesura közötti jogviszonyt.
2 1222. évi XVII. törvénycikk: „a szerzett birtokától senki meg ne fosztassék”
3 1351. évi XI. törvénycikk: „az ország nemesei ugyanazt az egy szabadságot élvezik”
6
Közép-Európában a feudalizmus megbomlásával a XIX. század közepén
megkezdődött polgárosodás, a jobbágyság felszabadításával párhuzamosan a
termőföld-tulajdon középkori szerkezetének lassú átalakulása is. Hazánkban az
1848-as áprilisi törvények közül a IX. törvénycikk az úrbériséget szüntette meg, a
XV. törvénycikk eltörölte a 1351. óta érvényben lévő ősiséget. A jobbágyság
örökváltság megfizetésével megválthatta a használatában lévő termőföldek
tulajdonjogát és egyben mentesült az úrbéri terhek alól is. A földesurak tulajdonjoga
és a használatért járó ellenszolgáltatások fennmaradtak, azon területek felett, melyek
korábban nem úrbéri jellegűek voltak. A törvénybe iktatott azonnali, kötelező és
általános örökváltság Kelet-Közép-Európában előzmények nélküli, egyedülálló
jelenség volt. Jelentős lépésként értékelhető, hogy hozzájárult a gazdasági élet
fellendüléséhez (hitelezés, zálogjog fejlődéséhez), a nemesek és nem nemesek
egyenjogúságához és a szabad földmagántulajdon kialakulásához. A társadalmi
egyenlőtlenségeket nem volt képes maradéktalanul felszámolni, számítások szerint a
jobbágyok csupán 40%-a szerzett tulajdonjogot a korábbi úrbéri földeken.
I. táblázat: A földbirtok megoszlása Magyarországon 1895-ben.
Gazdaságok megnevezése Gazdaságok száma Gazdaságok területe
Darabszáma % kh %
Törpegazdaságok -1 kh 526.949 23,6 6.232.011 0,6
1-5kh 716.769 30,0 923.157 5,2
Kisgazdaságok 5-10 kh 458.535 19,2 3.317.079 9,0
10-20 kh 385.381 16,1 5.396.130 14,6
20-50 kh 205.181 8,6 6.012.080 16,3
50-100 kh 36.032 1,5 2.411.657 6,6
Középgazdaságok 100-200 kh 10.275 0,4 1.403.452 4,8
200-500 kh 6.448 0,3 2.021.432 5,5
500-1.000
kh
3.100 0,1 2.238.905 6,1
Nagygazdaságok 1.000 kh– 3.768 0,2 11.901.380 32,3
ÖSSZESEN 2.388.482 100,0 38.857.283 100,0
Forrás: A magyar korona országainak mezőgazdasági statisztikája. Bp., 1900. XIV. kötet.
Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal.
1895-ben a gazdaságok több mint a fele, 53, 6%-a maximum 5 kh-on gazdálkodott,
de ez az összes földterület csupán 5,8%-án. Az a cél, hogy a felszabadított
jobbágyság földhöz jusson ugyan megvalósult, azonban számítások szerint 5 kh
megtermelhető termény nem volt elegendő egy család megélhetéséhez, így a
társadalmi feszültségek nem oldódtak.
7
Az 1848-as földreformhoz hasonló – amely olyan mértékű gyökeres változásokat
eredményezett volna - csak az 1945-ös földosztás volt.
A föld a piaci forgalomban, mint közönséges áru jelent meg, a korábbi
forgalomképtelenség helyébe a szinte korlátlan forgalomképesség lépett. Az addigi
közjogias szabályozás magánjogi szabályozássá alakult át.4
1. 2. A termőföld tulajdonjog szabályozása a XX. század elején
Az I. világháború utáni időszakban nemcsak hazánkban, hanem a környező
nemzetállamokban is prioritássá vált a társadalmi szerkezet modernizációja,
népességen belül többségben lévő parasztság helyzetének javítása és ehhez
kapcsolódva a termőföld tulajdonosi szerkezetének átalakítása. Az 1919. évi XVIII.
néptörvény a földművelő nép földhöz juttatását tűzi ki célul. Az 500 holdnál
nagyobb világi és a 200 holdnál nagyobb egyházi birtokok kártérítés melletti
kisajátítása után, a kisajátított földeket 5-20 hold nagyságú egységenként osztották
volna fel a föld nélküli családok között. Károlyi-féle reform célja egy életképes
paraszti réteg létrehozása volt. Dacára annak, hogy Károlyi a legnagyobb
földtulajdonosként saját kál-kápolnai birtokainak szétosztásával kezdte a
„földosztást” 1919. február végén, a földbirtokosok tetszését nem nyerte el és nem is
követték.
A Tanácsköztársaság idején a Forradalmi Kormányzótanács kijelentette, hogy
„Magyarország földje a dolgozók társadalmáé”. A nagybirtok rendszert meg
kívánták szüntetni és a földet, annak minden tartozékával együtt, megváltás nélkül
elkobozni. 5 Az így rendelkezésre álló földeket egyrészt az árutermelő középbirtokok
(200 kat. holdig), családi gazdaságok (5-20 kat. hold) és felülről szervezett
szövetkezetek kapták volna meg, azonban a kedvezőtlen bel- és külpolitikai helyzet
miatt nagyon vontatottan zajlott.
4 KURUCZ Mihály: A magyar termőföldforgalom szabályozásának mai rendszeréről és megújításának
alapjairól Agrár- és Környezetjog 2007. 3. szám 18. p. 5 FÖLDES és tsai.: Földjog Tankönyvkiadó; Bp., 1974. 36. p.
8
1920-ban a Teleki-kormány tett további kísérleteket a birtokviszony egységesebbé
tételére, a Nagyatádi Szabó István nevéhez köthető földtörvény (XXXVI.
törvénycikk) megalkotásával: „1§ Ennek a törvénynek az a célja, hogy a magyar
földbirtok megoszlását helyesebbé tegye. Evégből ez a törvény a lehetőséghez képest
előmozdítja a földszerzést főleg azok részére, akik a föld gondos és szorgalmas
mívelésére képesek is és hajlandók is, de eddigi viszonyaik között önhibájukon kívül
földhöz nem juthattak.” Különös újításként értékelhető a hadirokkantak, a
hadiözvegyek és a felnőtt hadiárvák, továbbá a föld nélküli mezőgazdasági
munkások, a törpe- vagy kisbirtokosokat külön jogcíme a földhöz juttatásához, ill. az
újonnan alapított Vitézi Rend 50, ill. 12 holdas „vitézi telkei”. Fő törekvés az volt,
hogy minél több vidéken élő szegényt földhöz juttassanak, így megerősítve politikai
pozíciójukat.6
Későbbiekben a hitbizományhoz hasonló, kötött kisbirtok rendszert vezetett be
1936-ban a hitbizományi kisbirtokról szóló törvénnyel, mely szerint a családi birtok
öröklése kötött rendben történt.
1. 3. A második világháborút követő időszaktól a rendszerváltásig
1. 3. 1. A háború utáni állami szabályozás
A második világháborúban hatalmas veszteségeket szenvedett az ország (1938-as
nemzeti jövedelem közel ötszöröse, ill. a nemzeti vagyon közel 40%-a pusztult el). A
háborút követően azonban minél gyorsabban el kellett kezdeni a helyreállítási
munkálatokat, az éhínséget fel kellett számolni, a társadalomban meglévő szociális
feszültségeket csökkenteni és nem utolsó sorban a nagybirtokos nemesség gazdasági,
politikai erejét megtörni. A birtokviszony rendezése azért is volt égetően fontos,
mivel a háború miatt az 1944-es őszi munkák elmaradtak, a nagybirokosok és a
bérlők többsége elmenekült, a föld megművelése így csak a nemesi földek
szétosztásával válhatott biztosítottá. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány a Nemzeti
Parasztpárt javaslatára elfogadja a 600/1945-ös Kormányrendeletet, melyet rövid
6 ROMSICS Ignác: Magyarország története a XX. században. Bp. 2001. Osiris 140.-141. p.
9
időn belül az 1945. VI. törvénnyel törvényerőre emelik. „ 1 § A rendelet célja
………a nagybirtok rendszer megszűnésével valóra váltsa a magyar földmíves nép
évszázados álmát és birtokába adja ősi jussát, a földet.”7
Állami földalapot - elkobzott földek, a megváltott földek és az állam által erre a célra
elkülönített állami földek - hoztak létre:
a) teljes egészében és nagyságra való tekintet nélkül elkobozták a hazaárulók, a
nyilas, a nemzeti szocialista és egyéb fasiszta vezetők, a Volksbund-tagok,
továbbá a háborús és népellenes bűnösök földbirtokait (taxatíve felsorolva a
1945. évi VI. törvény 4.-6.§),
b) 1000 kh feletti birtokokat teljesen, és a
c) 100 és 1000 kh közötti birtokok 100 kh-t meghaladó részét.8
A következő jogcímeken nyugodott az új birtokszerkezet kialakítása:
1) Földbirtok elkobzás címén vették igénybe a hazaárulók és népellenes elemek
földbirtokát teljes egészében. „..az említett cselekmények elkövetőinek
tulajdonát képező földbirtokok, a megművelésre szolgáló összes eszközökkel, élő
és holt gazdasági felszerelésével és a rajtuk lévő épületekkel, az államra
szállnak át.
Ugyancsak az államra szállnak át …….személyek belsőségei is. Méltányos
esetben a lakóház és 600 négyszögölnél nem nagyobb telek, a visszamaradt
család számára meghagyható.”9
2) Földbirtok megváltás címén igénybe vették az ezer kat. hold feletti birtokokat
teljes egészében, a 100 és 1000 kat. hold közöttieket pedig a 100 kat. holdat
meghaladó részükben. A szőlők, gyümölcsösök 20 kat. holdat meghaladó része
került igénybevételre.
7 1945. évi VI. törvény: „a nagybirtokrendszer megszüntetése és a földmíves nép földhözjuttatása
tárgyában kibocsátott kormányrendelet törvényerőre emeléséről” Melléklet az 1945. évi VI.
törvénycikkhez 1.§ 8 BUDAY-SÁNTHA Attila: Agrárpolitika – vidékpolitika. A magyar agrárgazdaság és az Európai
Unió. Budapest-Pécs, Dialóg Campus. 2001. 71. p. 9 1945. évi VI. törvény „a nagybirtokrendszer megszüntetése és a földmíves nép földhözjuttatása
tárgyában kibocsátott kormányrendelet törvényerőre emeléséről” Melléklet az 1945. évi VI.
törvénycikkhez 7.§
10
3) Mentesítés: A mezőgazdasági termeléssel élethivatásszerűen foglalkozó
személyek földbirtokát 200 kat. holdig, az ellenállási mozgalomban részt vett
személyekét pedig 300 kat. holdig mentesíteni lehetett. Mentesek voltak továbbá
az állami és közbirtokossági legelők.
A fentiek alapján létrehozott állami földalapból folyamatosan osztották ki az
igényjogosultaknak a birtokegységeket juttatás jogcímen.
Igényjogosultság megállapítására és a birtokegység kiszámítására a következő
szabályok vonatkoztak: „35. § A kiosztásra kerülő földekből kisgazdaságok
létesítésére földhözjuttatandók a gazdasági cselédek és mezőgazdasági munkások, -
birtokuk kiegészítésére a törpebirtokosok és olyan nagycsaládú kisbirtokosok nős
fiugyermekei, akiknek földbirtoka várható örökrészükkel együtt 6 kat. holdnál nem
több.
33. § Egy igényjogosultnak juttatott föld nem lehet nagyobb olyan
birtokegységnél, amelyet egy földmívelő család a maga erejével meg tud
művelni…...
34. § Egy igényjogosultnak juttatott szántóföld és rét együttvéve 15 kat. holdat,
kert és szőlő együttvéve 3 kat. holdat nem haladhat meg.”
Az eredeti elképzelés szerint a földbirtokokért a korábbi tulajdonosoknak kárpótlás
járt volna, azonban a politikai viszonyok később megváltoztak és a 1946. évi IX. és a
1947.évi V. törvény felfüggesztette a megváltással kapcsolatos kártérítési igények
érvényesítését, így a beígért kártérítés elmaradt.10
A földhöz jutottaknak megváltást
kellett fizetniük a területekért, a föld nélküli gazdasági cseléd és a mezőgazdasági
munkás 3 év türelmi idővel 20 év alatt egyenlő részletekben, míg a földhöz jutatott
törpebirtokos vagy kisbirtokos a birtokba helyezés alkalmával a föld megváltási
árának 10%-át, a hátralékot 10 évig egyenlő részletekben kellett kifizetnie.
Az új földtulajdonosoknak művelési kötelezettségük is volt, így ha 2 évig nem
művelték meg a földet, elvették tőlük, más igényjogosult kaphatta meg.
10
IZSÁK Lajos: Rendszerváltástól rendszerváltásig Kulturtrade Kiadó 1998. 22. p.
11
Kötöttségként jelentkezett az elidegenítési tilalom, amely 10 éven belül csak külön
engedéllyel volt lehetséges.
A földreform végrehajtását a II. táblázat szemlélteti, amely jogszabály alapján, saját
feldolgozás.
II. táblázat A földreform lebonyolítását végző szervezetek és funkcióik
Községi Földigénylő
Bizottság
Megyei
Földbirtokrendező
Tanács
Országos
Földbirtokrendező
Tanács Tagok földigénylőkből
állították össze
5-30 főben maximálták
a létszámukat
7 tagú
- 3 tag (mérnök, bíró,
gazdasági szakember)
- két-két tagját pedig a
mezőgazdasági
munkások szervezete,
ill. a helyi koalíciós
pártok delegálták
9 tagja közé a politikai
pártok képviselőin kívül
földigénylők is bekerül-
tek
Feladat igényjogosultságot
bírálták el, összeírták az
igénybe veendő
földeket és javaslatot
tettek az igénybevétel
formájáról
döntés joga illette meg Az ingatlanok elkob-
zásának, illetve megvál-
tásának keresztülvitele.
A Községi Földigénylő
Bizottságok javaslata
alapján dönt a föld-
birtokok mikénti felosz-
tásáról, a földbirtokokat
az igényjogosultak tulaj-
donába, illetve birtokába
adja.
A földreform 1947-re lezárult, a nagybirtokrendszert felszámolták. Kialakult a
paraszti magántulajdonon alapuló egyéni gazdálkodási forma a mezőgazdaságban,
míg az iparban elkezdődött az államosítás. Ezzel párhuzamosan kezdetét vették a
parasztság elleni támadások, majd következett a tulajdonjog korlátozása. Az állami
és szövetkezeti földtulajdon mellett jelen volt a kötöttségektől mentes, megtartott
magántulajdon és a korlátozott magántulajdon.
Meg kell jegyezni, hogy a reform utáni években a kistermelők nehéz körülmények
között gazdálkodtak, folyamatos volt a tőke- és eszközhiány, valamint állandósult a
beszolgáltatási rendszer. Az akkori mezőgazdasági szövetkezetek elsősorban a
korábbi nagybirtokok állami kézben maradt részén jöttek létre.
12
1. 3. 2. Kollektivizálás- szocialista földreform
Az 1948-as kommunista hatalomátvételt követően a jogalkotás - szovjet mintára - az
állami pozíciót kezdi megerősíteni a földtulajdonlás esetében is. A 9000/1948 (VIII.
29.), valamint a 13.100/1948 (XII. 22.) Kormányrendeletek az államnak elővásárlási
jogot biztosítottak a mezőgazdasági ingatlanok adásvételéhez, ezáltal az 1950-es
évekre a korábban kialakított földhasználati viszonyok jelentősen módosultak. 1951-
1958 közötti időszakban a politikai agresszió, esetenkénti fizikai és lelki erőszak által
kényszeríttette a földtulajdonosokat, hogy lépjenek be a termelőszövetkezetekbe és
földjeiket „önként” adják közös használatba. A jogalkotó az 1957. évi 65. tvr. a
mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjainak kötelező kölcsönös
nyugdíjbiztosításáról (dec. 28.) megalkotásával kívánta „vonzóbbá” tenni a
szövetkezetbe való belépést.
A szövetkezeti tulajdon mellett korlátozottan – az ország megművelhető
földterületének csupán 4-6%-a - megmaradt a föld magántulajdona, melyet a 1957.
évi 9 tvr. (február 3.) a magánszemélyek által megszerezhető és mező- és
erdőgazdasági földterületek felső határának megállapításáról rendezett: a közös
háztartásban élő családtagok tulajdonában és használatában lévő fölterület nagysága
úgy került korlátozásra, hogy a mezőgazdasági tevékenységgel a család
hivatásszerűen foglalkozik-e vagy sem. Későbbiek folyamán az Elnöki Tanács több
törvényerejű rendelettel szabályozta a földtulajdoni viszonyokat:
1957. évi 10. tvr. a mezőgazdasági ingatlanok tulajdoni és használati viszonyainak
rendezéséről (febr. 3.)
1957. évi 52. tvr. a mezőgazdasági ingatlanok tulajdoni és használati viszonyainak
rendezéséről szóló 1957. évi 10. tvr. kiegészítéséről (szept. 3.)
A kollektivizálás 1961-62-re befejeződött, a kialakult viszonyokat a 1961. évi VI.
törvény a mezőgazdasági rendeltetésű földek védelméről rögzítette és a
következőkben fogalmazta meg a törvény célját: „Népgazdaságunk tervszerű
fejlődése a mezőgazdasági termeléssel szemben egyre fokozódó igényeket támaszt. A
13
növekvő igényeket - a terméshozamok állandó emelése mellett - csak akkor lehet
kielégíteni, ha minden mezőgazdaságilag használható terület a mezőgazdasági
termelés célját szolgálja, ha e földek termőképessége az ésszerű gazdálkodással
fokozódik és ha a mezőgazdaságilag hasznosított földek területe a lehetőséghez
képest növekedik.” A törvény értelmében a földhasználók „kötelesek rendeltetésszerű
mezőgazdasági termelést folytatni,”11
a talaj termőképességét fenntartani és növelni,
korszerű agrotechnikai eljárásokat alkalmazni, amelyet az állam adó- és más
kedvezményekkel támogatott.
1962. után elkezdődik a hazai agrárpolitika fokozatos elszakadása a szovjet agrár-
modelltől. Sajátos jellemzőkkel modernizálják a mezőgazdaságot – kiemelendő a
vegyes tulajdon, kistermelés elismerése és támogatása, kooperációs és integrációs
kapcsolatok, nyitás nyugat felé, termelési rendszerek bevezetése és általánossá
válása, melléküzemágak támogató fejlesztése -, amely a ráépülő élelmiszeriparral
együtt igen gyorsan fejlődött.12
1967. évi III. és IV. törvény
1960-as évek második felére már észrevehetően szükségessé vált az addig
működtetett rendszer reformja, mivel a mezőgazdaság termelés fejlődési üteme
elmaradt a várakozásoktól, a képzett szakemberek hiánya komoly gondokat okozott
és a technikai ellátottság még mindig alacsony szintű volt. A nemzetgazdasági ágak
közül elsőként a mezőgazdaságban kezdődött meg az új gazdaságirányítási rendszer
bevezetése, 1966-tól megszűnt a tervkötelezettség. Az 1967. III. törvény a
mezőgazdasági termelőszövetkezetekről a szövetkezetek szervezetének,
működésének és gazdálkodásának szabályait részletezte a „1. § ….a mezőgazdasági
termelőszövetkezeti mozgalom továbbfejlesztése, a termelőszövetkezeti tagok anyagi
és kulturális igényeinek, valamint a népgazdaság szükségleteinek kielégítése
érdekében. …………… elősegítik a termelőszövetkezetek szervezettségének fokozását,
demokratikus vezetésének és vállalatszerűen folytatott gazdálkodásának folyamatos
fejlesztését és társadalmi feladatainak teljesítését.” Meghatározta a
termelőszövetkezet fogalmát „3. § …..a tagok önkéntes személyi és vagyoni
11
1961. évi VI. törvény „a mezőgazdasági rendeltetésű földek védelméről” 4§ 12
SZABÓ Gyula: Föld- és területrendezés 2.: Agrárvilági fordulatok, magyar reformok 10. p.
www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/.../0027_FTR2/0027_FTR2.docx
14
társulása útján létrehozott szocialista mezőgazdasági nagyüzem”; kimondta, hogy a
termelőszövetkezet jogi személy;
rendezte a tagsággal összefüggő jogviszonyokat (létrejötte, megszűnése, jogok és
kötelezettségek); megfogalmazta a szövetkezeti társulások kialakításának
szempontjait; és törvényes keretek közé helyezte a háztáji gazdálkodást.
Az 1967. IV. törvény a földtulajdon és a földhasználat továbbfejlesztéséről
rendelkezett: „A földtulajdon és földhasználat egységének megteremtése és
fokozatosan a termelőszövetkezeti földtulajdon létrehozása a szocialista
mezőgazdaság továbbfejlesztésének, különösen a termelőszövetkezetek gazdasági
önállósága megszilárdításának fontos előfeltétele. Ez alapot nyújt a személyi
földtulajdon és földhasználat, valamint a zártkerti földek, továbbá a nagyüzemileg
nem hasznosítható földek tulajdonának és használatának olyan rendezésére is, amely
egységes elvek alapján biztosítja a közérdek és az egyéni érdek összhangját”.13
Meghatározta a termelőszövetkezeti földtulajdont, annak tartalmát (földhasználati
jog átengedése, elidegenítés, a tulajdonjog védelme); a személyi földtulajdont és
használatot; és a zártkerti földek tulajdonszerzését és használatát. A törvény hatályba
lépését követően az ingatlanokat három csoportba lehetett sorolni:
1. külterületi ingatlanok,
2. zártkerti ingatlanok,
3. belterületi ingatlanok
1976. évi 33 tvr. a tartós földhasználatról (december 30.) rendelkezései szerint az
állami és a szövetkezeti földtulajdon nem kerülhetett a magánszemélyek és jogi
személyek tulajdonába, csak tartós használatukba. A földhasználati jogot az ingatlan-
nyilvántartásba be kellett vezetni.
1. 4. Átmenet a piacgazdaság irányába
Az 1980-as évek elejétől Magyarországon megkezdődött a politikai enyhülés.
1987. évi I. törvény a földről; célja, hogy „erősödjenek a földre vonatkozó
gazdasági-társadalmi viszonyok szocialista vonásai, érvényesüljön az állami és a
13
1967. évi IV. törvény „a földtulajdon és a földhasználat továbbfejlesztéséről preambuluma”
15
szövetkezeti földtulajdon azonos szocialista jellege, valamint a szövetkezeti
földtulajdon és földhasználat egysége, növekedjék a földtulajdonosok és
földhasználók termelési biztonsága, gazdasági önállósága, és váljék egyszerűbbé a
földdel kapcsolatos hatósági tevékenység, továbbá annak érdekében, hogy
fokozódjék a termőföld védelme, hasznosítása és termékenységének megóvása.”14
Az ingatlan az állam, a szövetkezet, más jogi személy vagy magánszemély
tulajdonában állhatott, a tulajdonjoggal felhagyni nem lehetett, a földet
rendeltetésének megfelelően kellett használni vagy hasznosításáról gondoskodni.
A tulajdonos
a) jogosult volt az ingatlant használni és annak hasznait szedni, viseli az
ingatlannal járó terheket és az ingatlanban keletkezett olyan kárt, amelynek
megtérítésére senkit sem lehet kötelezni,
b) jogosult volt az ingatlan birtoklására és a birtokvédelemre,
c) az ingatlan birtokát, használatát vagy hasznai szedésének jogát másnak
átengedhette, az ingatlant biztosítékul adhatta, vagy más módon megterhelhette,
továbbá a tulajdonjogot másra átruházhatta.
Tulajdonszerzési módok:
1 megváltás esetén a föld a törvény erejénél fogva a mezőgazdasági
szövetkezet tulajdonába került. Az ellenérték mértékéről másik jogszabály
rendelkezett.
2 felajánlás: magánszemély tulajdonában álló ingatlant ingyenesen vagy térítés
ellenében az államnak vagy a szövetkezetnek lehetett felajánlani.
3 külföldiek földszerzésére külön szabályok vonatkoztak (adásvétel, csere
vagy ajándékozás útján a Pénzügyminisztérium külön engedélyével).
4 A jogellenesen külföldön tartózkodó magánszemély ingatlantulajdona -
kérelemre - arra a belföldi magánszemélyre szállt át, aki azt a törvényes
öröklésre vonatkozó szabályok szerint a tulajdonos halála esetén örökölte.
Rendezi a földhasználat formáit:
14
1987. évi I. törvény „a földről preambuluma”
16
1. mezőgazdasági szövetkezeti közös használatban volt a tulajdonában levő
ingatlan, a földbeviteli kötelezettség alapján közös használatba került föld,
valamint az állam által a szövetkezet ingyenes, határidő nélküli használatába
adott föld;
2. illetményföld mérete legfeljebb 6.000 m2
lehetett;
3. háztáji föld a mezőgazdasági szövetkezeti tagoknak ingyenes földhasználatot
jelentett;
4. földhaszonbérletre a Ptk. rendelkezései voltak irányadóak.
Rendelkezett egyes közérdekű használati jogokról: kisajátítás, telki szolgalom
okozta károk esetén kártalanításra volt jogosult a föld tulajdonosa.
Ez a törvény előrevetítette a piaci viszonyok kialakításának lehetőségét a
mezőgazdaságban, az 1994. évi LV. törvény hatályba lépéséig – többszöri
módosítással – hatályban maradt.
Terminológiájában nem követte a korábbi földtulajdont szabályzó törvényeket és
fontos megemlíteni, hogy mindenki számára lehetővé tette a földtulajdon
megszerzését, nem különböztetett meg személyi és magántulajdont.
1. 5. A földtulajdon jogi szabályozása a rendszerváltozás időszakában
„A rendszerváltás gazdaságpolitikájának fő célja az állami tulajdon részarányának
tudatos visszaszorítása volt, aminek eszköze a tulajdon reformja és a privatizáció. A
piacgazdaságra való áttérés feltétele az új tulajdonosi struktúra, amelyet a belföldi és
külföldi tőkebefektetések számottevő növekedésével érhetünk el. A magyar
mezőgazdaságban a rendszerváltás után részben a kárpótlási törvények, részben a
szövetkezeti és átmeneti törvény előírásainak hatására a tulajdonszerkezetében igen
jelentős változások mentek végbe.”15
Véleményem szerint az átmeneti időszak legjelentősebb jogszabályai ezek voltak:
1 1989. évi XX. törvény a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló 1967.
évi III. törvény módosításáról
15
IVICZ Mihály: A magyar mezőgazdaság XX. századi helyzetének elemzése különös tekintettel a
kisbirtokra Doktori értekezés Pázmány Péter Katolikus Egyetem, 2004. 98. p.
17
2 I. kárpótlási törvény- 1991. évi XXV. törvény a tulajdonviszonyok rendezése
érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul
okozott károk részleges kárpótlásáról.
3 II. kárpótlási törvény- 1992. évi XXIV. törvény a tulajdonviszonyok
rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában az 1939.
május 1-jétől 1949. június 8-ig terjedő időben alkotott jogszabályok
alkalmazásával igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról.
4 III. kárpótlási törvény- 1992. évi XXXII. az életüktől és szabadságuktól
politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról (ez nem a
mezőgazdasági kárpótlásról szólt).
5 IV. kárpótlási törvény – 1992. évi IL. a kárpótlási jegy termőföldtulajdon
megszerzésére történő felhasználásának egyes kérdéseiről.
6 1993. évi II. törvény a földrendező és földkiadó bizottságokról.
7 1992. évi I. törvény a szövetkezetekről.
8 1992. évi II. törvény a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatályba
léptetéséről és az átmeneti rendelkezésekről.
9 az új szövetkezetekről szól a 2000. évi CXLI. törvény.
Az I. kárpótlási törvény az állampolgároknak igazságtalanul okozott károk részleges
kárpótlását rendelte el. Részleges kárpótlás (kárpótlás) járt az 1949. június 2-át
követően elfogadott és hatályba léptetett jogszabályok - 2. melléklet taxatíve
felsorolja - végrehajtása során állami tulajdonba került ingatlanok után. A törvény
eljárásjogi részt is tartalmazott, meghatározta a kár értékét átalányértékben, és a
meghatározott összesített kárnak degresszív módon egyre csökkenő mértékben
kifejezett összegét lehetett igényelni. A kisebb sérelmek így viszonylag nagyobb,
míg súlyosabb sérelmek viszonylag kisebb kárpótlás kaptak, melynek felső határa
tulajdoni tárgyanként 5 millió Ft volt. A kárpótlás összegéről kárpótlási jegyet
állítottak ki, amely bemutatóra szóló, átruházható, a kárpótlás összegének megfelelő,
az állammal szemben fennálló követelést névértékében megtestesítő értékpapír. A
kárpótlásra jogosult az őt megillető kárpótlási jegyeket az állam tulajdonában álló,
illetőleg az önkormányzat tulajdonába ingyenesen kerülő lakás értékesítése során
fizetőeszközként névértékben felhasználhatta, adásvétel tárgya lehetett, tőzsdére
18
bevezették, egyes boltokban vásárlóeszközként felhasználható volt, privatizációs
hitel igénylésekor saját erőként beszámításra került.
II. kárpótlási törvényt a I. kárpótlás törvény 1§ (3)-ben foglaltaknak megfelelően
kellett megalkotni, ebből kifolyólag a tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az
állam által az állampolgárok tulajdonában az 1939. május 1-jétől 1949. június 8-ig
terjedő időben alkotott jogszabályok alkalmazásával igazságtalanul okozott károk
részleges kárpótlásáról rendelkezett.
A III. kárpótlási törvény az életüktől és a szabadságuktól politikai okokból jogtalanul
megfosztottak kárpótlását rendezte. Az 1939. március 11. és 1989. október 23.
közötti időszakban politikai okok miatt ért hátrány kiküszöbölésére alkotta meg az
Országgyűlés. Kárpótlásra jogosult volt a hátrányt elszenvedő vagy hozzátartozója.
IV. kárpótlási törvény a kárpótlási jegy termőföldtulajdon megszerzésére történő
felhasználásának egyes kérdéseiről rendelkezik. Az I. kárpótlási törvény a termőföld
tulajdonának elvonásával sérelmet szenvedettek kárpótlási jegy ellenében termőföld
tulajdon megszerzését biztosította, ugyanakkor a IV. kárpótlási törvény pedig, a II. és
III. kárpótlási törvény során kárpótlási jegyben részesültek számára tette lehetővé
kárpótlási jegy ellenében termőföldtulajdon megszerzést, ha ezt az igényüket
meghatározott időn belül bejelentették.
Az 1992. évi II. törvény a termőföldre vonatkozó sajátos szabályok között
szabályozta a földhasználók részére a tulajdonszerzés lehetőségét, így vételi jog
illette meg szövetkezeti szakcsoport tagját, aki legalább 5 éve használta a földet vagy
élt haszonbérleti jogával. 16
A kárpótlás során nem alakítottak ki olyan garanciális elemeket, melyek a
kárpótoltakat védték volna az esetleges spekulánsokkal szemben. Így alakulhatott ki
az az állapot, hogy a kárpótlás során a föld magántulajdon jelentős részben
spekulánsokhoz került. Említést érdemel az a körülmény is, hogy a korábbi
földtulajdonosok, vagy azok leszármazottjai már nem kötődtek a mezőgazdasághoz,
16
VASS János: Termőföld magántulajdon és földhasználat In: Magyar Jog 1993. évi 674.-677. p.
19
szaktudásuk sem volt és nem is akartak földműveléssel foglalkozni. A törvény
ugyanis nem tartalmazott rendelkezéseket arra vonatkozólag, hogy
termőföldtulajdont és használati jogot csak olyan magánszemély szerezhet, aki
megfelelő szakképesítéssel rendelkezik, vagy más módon kötőtik a
mezőgazdasághoz.
20
2. Az 1994. évi LV. törvény (Tft.)
2. 1. A törvény hatályba lépése és előzményei
Komoly szakmai, politikai viták előzték meg a Tft. elfogadását. Konszenzus volt
abban, hogy a 1987. évi I. törvény helyett szükséges egy új törvény, mivel a
privatizáció következtében megváltoztak a termőföld tulajdoni viszonyai, a
piacgazdaságra való áttéréssel együtt egy másfajta szabályozásra volt szükség és
hosszabb távon számolni kellett egy esetleges Európai Uniós csatlakozással is. A
véleménykülönbségek abban voltak, hogy korlátozás nélküli, avagy korlátozott
legyen-e a földtulajdonszerzés, ill. a termőföld haszonbérleti szerződések milyen
időtartamra szóljanak. A gazdaság- és agrárpolitikai viták három irányzat között
folytak: 17
Az ún. liberális gazdaságfilozófia képviselői a reprivatizációt ellenezve a
korlátozások nélküli földforgalom mellett voksoltak, arra alapozva véleményüket,
hogy a földtulajdonszerzés korlátozása sérti az Európai Unió alapokmányában
megfogalmazott szabadságjogokat – a letelepedés, a munkavállalás, a vállalkozás és
a tulajdonszerzés-, ugyanakkor diszkriminatív is és hátrányosan befolyásolja a
csatlakozási esélyünket. Gazdasági szempontból kedvező hatását abban vélték
felfedezni, hogy a beáramló külföldi tőke által bővülnek majd a beruházások és a
mezőgazdaság korszerűsítése is megkezdődhet; kialakulhatnának a rentábilis
nagybirokok.
Az előzővel teljesen ellentétes oldal mereven elzárkózott, hogy a külföldiek a
termőföldön tulajdonjogot szerezzenek. Érvelésük szerint a termőföld véges
erőforrás, ezzel nemzeti kincsünk kerülne külföldi tulajdonba. Véleményük szerint a
termőföldet vissza kell adni azoknak, akiké volt, számukra az ideális gazdálkodási
egység a családi gazdaság.
A szakmai társadalom is amellett foglalt állást, hogy amíg nem alakulnak ki a reális
földforgalmi árak, addig szükséges korlátozni a külföldiek tulajdonszerzését.18
A harmadik irányzat a reformkommunista-neoszocialista elképzelése szerint a
mezőgazdasági termelőszövetkezetek földtulajdonhoz való jogosultságukat
17
PRUGBERGER Tamás- OLAJOS István: Termőföldbirtoklás, hasznosítás és forgalmazás a családi
gazdaság elősegítésének új jogi szabályozása tükrében Magyar Jog 2002. 5. szám 286.-294. p. 18
PRUGBERGER Tamás: Dilemmák a termőföldtörvény módosítása körül Magyar Jog 1995. évi (42.
évfolyam) 4. sz. 232.-234. p.
21
megtarthatták volna; természetesen, akik a korábbi törvények miatt kényszerrel
váltak meg tulajdonjoguktól, azoknak vagy örököseik számára biztosították volna a
termőföld tulajdonjogának visszaállítását. Elviekben nem zárta ki az egyéni
farmgazdálkodást és a termőföld akár jogi személy tulajdonába is kerülhetett volna.
Prugberger az 1980-as évek végén, 1990-es évek elején az Európai Gazdasági Térség
jogi megoldásait figyelembe véve arra a megállapításra jutott, hogy a szocialista
időszakban jogi kényszerrel a szövetkezetekhez csoportosított termőföldeket csak
olyan tulajdonosoknak vagy azok örököseiknek lett volna célszerű visszaadni, akik
vállalták a művelési kötelezettséget és a helyben, ill. közelben lakást. Akik ezen
feltételeket nem tudták, vagy nem akarták vállalni, vagy lemondtak tulajdonjogukról
akkor a szövetkezet megvásárolta volna a földeket tulajdonjogát, vagy haszonbérleti
szerződést kötöttek volna velük.
A fenti előzmények után az Országgyűlés 1994. április 6-án elfogadta a Tft.-t, és
még a kihirdetés előtt a törvény alkotmánybírósági vizsgálatát kezdeményezték. Az
Alkotmánybíróság a föld sajátosságai alapján tartotta alkotmányosnak termőföldről
szóló törvényt.19
Az AB20
megállapította, hogy a mivel föld véges jószág, nem
szaporítható, korlátozottan áll rendelkezésre, nem helyettesíthető, nélkülözhetetlen,
megújuló képessége, különleges kockázatérzékenysége és alacsony nyereséghozama
miatt, ezen speciális tulajdonságokra való tekintettel indokolt más dolgoktól való
megkülönböztetése és eltérő kezelése.
Az AB már korábban megállapította, hogy a tulajdon megszerzésének joga nem
alkotmányos alapjog, de a már megszerzett tulajdon alkotmányos védelemben
részesül.
Nem alkotmányellenes sem a birtokmaximumra vonatkozó rendelkezés, sem pedig a
külföldiek tulajdonszerzésének szinte teljes korlátozása.
19
CSÁK Csilla: A termőföldet érintő jogi szabályozás alkotmányosság normakontrollja 71. p. 20
35/1994. (IV. 24.) „AB határozat”
22
2. 2. A tulajdonszerzés szabályozása
A Tft. célja, „…hogy az átalakuló tulajdoni, használati viszonyok alapján a
mezőgazdaságban a magántulajdonon alapuló piaci viszonyok meghatározóvá
váljanak, a termőföld forgalma és a termőföld, mint a jelzálogjogon alapuló hitelezés
biztosítéka, a kialakuló új üzemi szervezetek működését hatékonyan elősegítse, a
versenyképes mezőgazdasági termelés folytatására alkalmas földbirtokok jöjjenek
létre, és a birtokelaprózódások hátrányos következményei a mezőgazdaság tulajdoni
szerkezetét ne terheljék, a gazdálkodó zavartalan mezőgazdasági termelést
folytathasson, a termőföld területének csökkenése ésszerű határok között maradjon,
és a termőföld minőségének védelme megfelelő jogi hátteret kapjon, a következő
törvényt alkotja”
A Tft. szabályozza a termőföld tulajdonjogának megszerzését, használatát,
hasznosítását, a birtoktagok kialakítását, a termőföld védelmét és a termőföldnek
nem minősülő ingatlanok megszerzésére vonatkozó előírásokat. A törvény hatálya
kiterjed hazánk területén található valamennyi termőföldre.21
A termőföld tulajdonszerzés – a Tft.-ben felsoroltakon kívül - bármilyen jogcímen
megengedett. Törvényes örökléssel, elbirtoklással, ráépítéssel, kisajátítással és
kárpótlási célú árverés során történő tulajdonszerzés a törvény értelmében nem
eredményezi a tulajdonjog átszállását.22
Csere jogcímén csak akkor lehetséges
tulajdonjogszerzés, ha a felek kölcsönös átruházásra vállalnak kötelezettséget.
Ajándékozás címén közeli hozzátartozók, közalapítvány, önkormányzat, Magyar
Állam és az egyházi jogi személy szerezhet tulajdonjogot.
2. 3. A tulajdonszerzés korlátozása
A törvény különbséget tesz a magánszemély és a jogi személy (jogi személyiséggel
nem rendelkező jogalanyok), valamint a belföldiek és a külföldiek között. A Tft. 3.§
c), d) bekezdése definiálja a külföldi magánszemélyt és a külföldi jogi személyt, így
a belföldi magánszemély az, aki magyar állampolgár és bevándorolt, ill.
21
CSÁK Csilla: A földtulajdoni és használati viszonyok változása a rendszerváltástól napjainkig
Agrárjog- és Környezetjog /Journal of Agricultural and Environmental Law 2007. 2. szám 22
1994. évi LV. törvény „a termőföldről” 4.§ továbbiakban Tft.
23
menekültként személy. Személyenként legfeljebb 300 hektár vagy 6000 AK értékű
termőföld tulajdonjoga felett lehet rendelkezni. Főszabályként a belföldi jogi
személy nem szerezheti meg a termőföld tulajdonjogát, a főszabály alóli kivétel az
egyházi jogi személy, amely végintézkedés, ajándékozási, tartási vagy gondozási
szerződés alapján tulajdonjogot szerezhet.
Főszabályként külföldiek – külföldi magánszemélyek és jogi személyek - sem
szerezhetnek tulajdonjogot termőföldön. Főszabály alóli kivétel az a tagállami
állampolgár, aki önállóan mezőgazdasági tevékenységet folytat és folyamatosan
jogszerűen 3 éve hazánkban lakik, továbbá letelepedési szándéka is van, akkor a
belföldi magánszemélyekre vonatkozók szerint szerezhet tulajdonjogot. A Tft. a
külföldiek tulajdonszerzését részletesen szabályozza a 7-8.§-ban.
A földtulajdonjog alanya az a természetes és jogi személy lehet, aki rendelkezik a
földre vonatkozólag szerzőképességgel. A hatályos Ptk. 94 § (1) értelmében minden
birtokba vehető dolog tulajdonjog tárgy lehet, továbbá a tulajdonjog kiterjed
mindarra, ami a dologgal olyképpen van tartósan egyesítve, hogy az elválasztással a
dolog vagy az elválasztott része elpusztulna (alkotórész).23
Az új Ptk. 5:14 §
megfogalmazásában a birtokba vehető testi tárgy tulajdonjog tárgya lehet. A föld
felszíne, mint a termőföld-tulajdonjog tárgya alatt a föld hasznosítására, - mező- és
erdőgazdálkodási termelés – figyelemmel elsődlegesen a földfelszín termőrétegét, a
termőtalajt kell érteni. Az új Ptk. az ingatlanhoz kapcsolódóan a föld feletti légi térre
és a föld alatti földtestre, az ingatlan hasznosítási lehetőségek határáig biztosítja a
tulajdonjogot. A föld tulajdonjoga a föld méhének kincseire és a természeti
erőforrásokra nem terjed ki,24
a járulékos dolgokra, így a szántóföldön termelt
terményekre, erdő esetében a fákra; szőlő-gyümölcsös esetében a termésre, az
elválasztásig.
A termőföld fogalmába beletartoznak azok a földrészleteket, amelyek a település
- külterületén az ingatlan-nyilvántartásban művelési ág szerinti besorolása: szántó,
szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő, (gyep), nádas erdő, fásított terület vagy
halastóként
- az előzőekben részletezett művelési ágakban nyilvántartott és mező-, erdőgazdasági
művelés alatt álló belterületi földet annak rendeltetésszerű felhasználásáig.
23
1959. évi törvény „a Polgári Törvénykönyvről” 95§ (1) továbbiakban Ptk. 24
Ptk. 96 §
24
2. 4. A termőföld-tulajdonjog tartalma
A tulajdonost – a polgári jog értelmében – alanyi jogok illetik meg és kötelezettségek
terhelik. A tulajdonost tulajdonjogának tárgyán –jogszabály és mások jogai által
megszabott korlátok között- teljes és kizárólagos hatalom illeti meg. A tulajdonost
megilleti különösen a birtoklás, a használat, a hasznosítás és a hasznok szedésének és
a rendelkezés joga.25
A tulajdonost terhelő kötelezettség a terhek, a kárveszély
viselése, ill. a szükséghelyzetben okozott kár tűrése.
a.) A birtoklás joga
A tulajdonjog tartalmának egyik legfontosabb jogosítványa a birtoklás és a
birtokvédelem joga. E jog alapján tarthatja a tulajdonos hatalmában földjét és élhet a
birtokvédelem eszközeivel, akkor is ha a föld időlegesen más személy birtokába
kerül vagy azon más személynek használati joga áll fenn.
b.) A használat és hasznok szedésének joga
A tulajdonos használati jogával a rendeltetésszerű joggyakorlás keretében élhet.
Használati jogát csak törvény korlátozhatja: földmérési jelek elhelyezését biztosító
használati jog vagy a vezetékjog. A termőföld rendeltetésszerű használata az
ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett művelési ágának megfelelő hasznosítást jelent.
Ennek során köteles a tulajdonos a termőföld termelékenységének, minőségének
megőrzéséről és romlásának megelőzéséről gondoskodni. A tulajdonos a választása
szerinti művelési ágban hasznosíthatja a földet, vagy termelés folytatása nélkül azt
gyommentes állapotban tartja. A használat során köteles tartózkodni minden olyan
magatartásról, amellyel másokat, különösen szomszédjait szükségtelenül zavarná,
vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné.
Haszon alatt mindazt az előnyt értjük, amely a földből származik.
A hasznok szedéseinek jogánál fogva mindaz a termék, termény, amely a dologból
(földből) rendeltetésszerűen származik, a tulajdonost illeti meg.
25
Új Polgári Törvénykönyv tervezet ÚPtk. t. 5:14 § (1)-(2)
25
A használat és hasznok szedésének jogát a tulajdonos szerződés alapján más
személyre is átruházhatja, illetőleg e jogok jogszabály alapján is megillethet más
személyt (pl. özvegyi haszonélvezeti jog).
c.) A rendelkezési jog és korlátozásának szabályai
A tulajdonos rendelkezési joga a következő jogosítványokat foglalja magában:
- a dolog birtokának átengedését,
- a használat és a hasznok szedésének átengedését,
- a dolog biztosítékul adását, vagy más módon való megterhelését,
- a tulajdonjog átruházását.
Az ingatlan, a termőföld tulajdonjogával felhagyni nem lehet. Amennyiben a
termőföldön épület van és annak tulajdonjoga a földtulajdonost illeti meg, az épület
tulajdonjogát csak a föld tulajdonjogával együtt lehet átruházni és megterhelni. Ez a
szabály azonban a könnyen eltávolítható vagy az ingó dolgoknak minősülő
építményekre (faház, fóliasátor stb.) nem vonatkozik. Ezek ugyanis a bírói gyakorlat
szerint nem minősülnek a termőföld alkotórészeinek.
A tulajdonosi joggyakorlás korlátozását jelenti a rendelkezési jog korlátozása, illetve
kizárása. A tulajdonos rendelkezési jogát csak jogszabály, bírósági határozat vagy
szerződés korlátozhatja, zárhatja ki.
A tulajdon fogalma polgárjogi és alkotmánybírósági értelemben nem teljesen fedi
egymást. A tulajdonjog polgárjogi tartalma a birtoklás, használat, rendelkezés joga,
melyek az alkotmánybíróság gyakorlata szerint nem korlátozhatatlan alapjogok. De
az alapjog korlátozása meg kell, hogy feleljen a szükségesség és arányosság
mércéjének. Ekkor is csak a törvényben meghatározott szerint, a köz érdekében van
mód a korlátozásra. Ugyanígy az alkotmányos tulajdonvédelem sem esik egybe az
absztrakt polgári jogi tulajdonvédelemmel.
A tulajdonszerzés nem alkotmányos alapjog, így a tulajdonra vonatkozó alapjogi
védelmet sem élvezi. Az alapjognak nem minősülő jog korlátozása akkor
alkotmányellenes, ha a korlátozás ésszerűtlen. Továbbá az alkotmányból nem
vezethető le, hogy az államnak kötelezettsége lenne állampolgárait tulajdon
szerzéséhez hozzásegítenie. A jog a már megszerzett tulajdonnak biztosít alapjogi
védelmet.26
26
CSÁK Csilla: A termőföldet érintő jogi szabályozás alkotmányossági normakontrollja in CSÁK
Csilla (szerk.) Az európai földszabályozás aktuális kihívásai Novotni kiadó 2010. 72. p.
26
3. Az elővásárlás sajátosságai a termőföld szabályozásában
3. 1. Az elővásárlási jog
Az elővásárlási jog (régies kifejezéssel elővételi jog) „az adásvételi körében a leendő
vevőt megillető, feltételhez kötött egyoldalú alakító jog, amely feltétel fenn álltával a
jogosult nyilatkozatával a másik felet, az eladót konszenzus hiányában is a szerződés
vele való létrehozatalára kényszerítheti.”27
Egy feltételes egyoldalú jogosultság,
amennyiben a dolog tulajdonosa el kívánja adni dolgát, az elővásárlásra jogosult
egyoldalú nyilatkozatával az adásvételi szerződés vele való megkötésére
kényszerítheti.28
Szladits magánjogi tankönyve a következőket állapítja meg az
elővásárlásról „Az elő- és visszavásárlás joga még csak nem is alanyi jog a szó
szűkebb, műértelmében, hanem csak ’hatalmasság’, amelynél fogva az elő- vagy
visszavásárlásra jogosult egyoldalú jognyilatkozatával (adásvételszerű) jogviszonyt
teremthet saját maga és a ’kötelezett’ között”.29
A jelenleg hatályos Ptk. a 373 §-ban
szabályozza és az adásvételi szerződéshez kapcsolja. A Ptk. 373. § (3) szerint ha az
elővásárlási jogot az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzik, az mindenkivel szemben
hatályos, aki a bejegyzést követően az ingatlanon valamely jogot szerez. A kötelmi
jogosultság a bejegyzésével abszolút hatályt nyer.
Az elővásárlásnak két típusát különböztetjük meg a jogszabályon, ill. a szerződésen
alapulót. A jogszabályra alapozott elővásárlási jog megelőzi a szerződéssel
alapítottat. A szerződéssel alapított elővásárlási jog a kötelmi jogviszony relatív
jellegéből adódóan, joghatást csak a szerződő felek közötti kapcsolatban vált ki. A
Ptk.-ban nevesítve szerepel, hogy a földtulajdonost az épületre, az épület
tulajdonosát a földre elővásárlási jog illeti meg.30
Közös tulajdon esetén a tulajdonostárs tulajdoni hányadára a többi tulajdonostársat
harmadik személlyel szemben elővásárlási, előbérleti, ill. előhaszonbérleti jog illeti
27
BÍRÓ György: Adásvételi szerződés In: Bíró (szerk.): Szerződési alaptípusok, Novotni Kiadó,
Miskolc, 1999. 36. p. 28
PUSZTAHELYI Réka: Elővásárlási jog egyes kérdései a bírói gyakorlatban In: Miskolci Jogi
Szemle 4. évfolyam (2009) 2. szám 96.-111. p. 29
SZLADITS Károly: A magyar magánjog tankönyve II. Dologi jog, Budapest, Grill,1930 127. p. 30
Ptk. 97. § (3) bekezdés
27
meg. A külön jogszabályban más személy részére biztosított elővásárlási jog
megelőzi a tulajdonostárs elővásárlási jogát.31
Az új Ptk. az 5:20 §-ban ugyanezen a módon szabályozza, ha az épület és a föld
különböző személyek tulajdonában van, míg a közös tulajdonról részletesebb a
szabályozás.
Az elővásárlási jognak a jogszabályon alapuló intézménye a tulajdonossal szemben a
tulajdonjogból származó rendelkezési jog korlátozása. Az elővásárlási jog jogosultja,
ha a tulajdonos el kívánja adni a termőföldet, akkor a jogosult egyoldalú
nyilatkozatával a vevő helyett maga lép be az adásvételi szerződésbe. Az
Alkotmánybíróság 7/1991. (II.28.) határozata értelmezi a rendelkezési jogot, amely a
tulajdonjoghoz tartozó részjogosítvány, a tulajdonjog feletti döntés szabadságát
jelenti. A rendelkezési jog korlátozása azonban csak akkor jár magának a
tulajdonjognak, mint alkotmányos jognak a korlátozásával, így csak akkor
alkotmányellenes, ha az elkerülhetetlen, tehát kényszerítő ok nélkül történik,
továbbá, ha a korlátozás súlya a korlátozással elérni kívánt célhoz képest aránytalan.
Rámutat az Alkotmánybíróság arra, hogy a tulajdonjog közérdekű korlátozása még a
legliberálisabb tulajdonfelfogás korában is ismert volt, ugyanakkor az Alkotmány 8.
§ (2) bekezdése eleve teret enged az alapjogok törvényi korlátozásának. A lényegi
tartalom csorbításának a meghatározásánál figyelembe kell venni a korlátozás
nagyságát is. A tulajdontól való megfosztás természetesen közelebb áll a lényeges
tartalom sérelméhez, mint a vele való rendelkezés tilalma, s még kevésbé sérti a
korlátozhatatlan lényeget, ha a rendelkezési jog gyakorlását csupán engedélyhez
kötik. Az AB álláspontja szerint az elővásárlási jog, mint a rendelkezési jog
korlátozása kizárólag a vevőválasztási szabadságot csorbítja, természetesen csak
akkor, ha az elővásárlásra jogosult a vevővel, ill. más ajánlatot tevővel azonos
tartalommal és feltételekkel kész szerződést kötni.
3.2. Az elővásárlási jog megsértése
Az elővásárlási jog megsértése akkor következik be, ha a felek a szerződéskötéskor
figyelmen kívül hagyják a jogszabályon vagy szerződésen alapuló elővásárlási jogot.
A jogkövetkezmények attól függően állnak be, hogy az elővásárlási jog jogszabályon
31
Ptk.145. § (2),(3) bekezdés
28
alapult-e, vagy szerződésen, ill. a szerződésen alapuló elővásárlási jogot az ingatlan-
nyilvántartásba bejegyeztették-e vagy sem.
Jelenleg hatályos Ptk. az elővásárlási jog megsértésnek esetére nem tartalmaz
rendelkezéseket. A lehetséges jogkövetkezmények, mint megoldási alternatívák a
semmisség, relatív semmisség, a relatív hatálytalanság és a 3. személy
beleegyezésétől függő ügyletekre vonatkozó rendelkezések. A PK. 9. számú
állásfoglalása alakította ki az egységes bírói gyakorlatot, az elővásárlási jog
megsértésével létrejött adásvételi szerződés a jogosult irányába hatálytalan.
3. 3. Az elővásárlás jogintézményének továbbfejlődési lehetőségei
A Polgár Jogi Kodifikáció során Kisfaludi foglalkozott az elővásárlási jog
szabályozásra váró kérdéseivel. Az elővásárlási jog, mint klasszikus jogintézmény
fejleszthető, differenciáltabb szabályozással hatékonyabbá tehető.32
A gyakorlatban életszerűbb szabályozást jelentene, ha a jogalkotó engedné a
szerződés megkötését, s a létrejött szerződés hatályát tenné függővé az elővásárlási
jog jogosultjának nyilatkozatától. A mindennapi az esetek döntő többségében a vételi
ajánlatot tevő és az eladó előbb szerződnek, és abban rögzítésre kerül, hogy a
szerződés hatálya attól függően áll be, vagy szűnik meg, hogy az elővásárlásra
jogosult él-e az elővásárlási jogával. A már megszerkesztett és aláírt szerződést
küldik meg az elővásárlásra jogosultnak, aki ha él elővásárlási jogával belép a
szerződésbe. A bírói gyakorlat a szerződésben foglalt bontó vagy felfüggesztő
feltétel beiktatását elfogadja, jogszerűnek tekinti. Ezzel a megoldással koherens
lenne a viszonylagos hatálytalanság jogkövetkezménye is.33
Akit elővásárlási jog megillet, az igényelhetné, hogy annak a dolognak a tulajdonosa,
amely dologra ez a jog vonatkozik, a dolog eladása esetén először neki tegyen
eladási ajánlatot, s csak ha nem jön létre szerződés ezen ajánlat alapján, akkor
tehessen a tulajdonos másoknak is ajánlatot (első ajánlat).
Életszerűbb lenne megfordítani az elővásárlási jog átruházásával kapcsolatos
szabályozást, vagyis általában megengedni az elővásárlási jog átruházását, s a
32
KISFALUDI András: Az elővásárlási jog néhány szabályozásra váró kérdése, Polgár Jogi
Kodifikáció 5. évfolyam 6. szám 2006. 10.-18. p. 33
SÜLINÉ DR TŐZSÉR Erzsébet: Az elővásárlási jogra vonatkozó szabályok és a jogalkalmazási
gyakorlat a kodifikáció tükrében In. www.debreceniitelotabla.hu/doc/polgari/FabolVaskarika.pdf
3.-5. p.
29
felekre, illetve az elővásárlási jogot biztosító jogszabályokra bízni az átruházhatóság
esetleges kizárását. Természetesen más jogosulti pozícióhoz kötött elővásárlási jog
az azt megalapozó jogosulti pozícióval együtt lenne átruházható.
Közös tulajdon esetén a későbbi viták, peres ügyek elkerülése érdekében, praktikus
jogalkotói megoldás lenne, ha az elővásárlási jog gyakorlására képtelen
tulajdonostárs helyett egy általa kiválasztott személy kerülne be a
tulajdonközösségbe. Az eladó tulajdonostárs számára közömbös, hogy ki kerül a
helyébe, de aki továbbra is a tulajdonközösség tagja, annak fontos lehet, hogy kik a
tulajdonostársai.
Az egyszerű közlési kötelezettség helyett lehetséges jogalkotói megoldásnak
kínálkozik, hogy ajánlattételi kötelezettséget írjon elő az eladó számára, az ajánlat
tartalmának meg kell egyeznie a harmadik személytől kapott ajánlattal. Rendezhetné
a jogszabály azt a kérdést is, hogy mi a következménye annak, ha a kötelezett ettől
eltérő ajánlatot tesz.
3. 4. Elővásárlási jog szabályai a Tft.-ben
1994-ben elfogadott eredeti jogszabályban a termőföld vagy tanya eladása esetén a
haszonbérlőt, felesbérlőt és a részesművelőt elővásárlási jog illette meg. Védett
természeti területen a Magyar Állam is elővásárlási jog gyakorlására volt jogosult,
amelyet nevében az illetékes természetvédelmi (nemzeti park) igazgatóság a
haszonbérlőt, felesbérlőt és a részesművelőt megelőzően gyakorolhatott.34
Az elővásárlás jog gyakorlása és a kapcsolódó eljárásjogi szabályok számtalan
esetben még ügyvédi kar tagjainak is nehézséget okoztak/nak. Az elővásárlása
vonatkozó szabályok nemcsak a Tft-ben találhatóak, hanem a hegyközségekről szóló
1994. évi CII. tv. 30 § (2) bekezdése (már a 2012. évi CCXIX. törvény hatályos) a
természetvédelemről szóló 1996. évi LIII. törvény 68 §. A földtörvényen és a
hegyközségi törvényen –mint lex specialis- alapuló elővásárlási jog megelőzi a
rangsorban a tulajdonostárs elővásárlási jogát.35
34
1994. évi LV. törvény „a termőföldről” 10.§ 35
HUSS Ferenc- HORVÁTHNÉ HALL Mária: Termőföldek, hegyközségi és természetvédelmi
területek adásvételéről Ügyvédek Lapja 1999. (38. évf.) 52.-53. p.
30
A 16/2002. (II. 18.) Kormányrendelet a termőföldre vonatkozó elővásárlási és
előhaszonbérleti jog gyakorlásának részletes szabályairól az eljárásjogi szabályokat
részletezi. Az eladó a termőföldre vagy a tanyára vonatkozó vételi ajánlatot még a
szerződés megkötése előtt köteles az elővásárlásra jogosultakkal közölni, kivéve, ha
az ajánlat az első helyen álló elővásárlási jogosulttól érkezett. Az ajánlatot teljes
terjedelmében közölni kell, és a közlésből ki kell tűnnie, hogy az ajánlattevő
elővásárlásra jogosult-e, és ha igen milyen jogcímen. A nem teljes terjedelemben
közölt vételi ajánlat szabálytalan, az elővásárlásra jogosulttal szemben a megkötött
szerződés relatív hatálytalanságát eredményezi.36
A tulajdonost nem terheli az ajánlattételi kötelezettség, ha annak teljesítése a
jogosult tartózkodási helye vagy más körülményei miatt rendkívüli nehézséggel
vagy számottevő késedelemmel járna.37
Az elfogadott ajánlat közlésének módja: az ingatlan fekvése szerint illetékes
települési önkormányzat polgármesteri hivatala, illetve a körjegyzőség székhelyén a
körjegyzőség hirdetőtáblájára való kifüggesztés. Ha más jogszabályban
meghatározott elővásárlási jogról van szó, a jogosultat az ajánlatról írásban kell
értesíteni.
Az eladó az ajánlat egy eredeti és egy másolati példányát - a kifüggesztésre irányuló
kérelemmel együtt (1. számú melléklet)- a települési önkormányzat jegyzőjének
postai úton, tértivevényesen kell megküldeni. Az eladót terheli a kötelezettség, hogy
az elővásárlási jog jogosultját megnevezze vagy nyilatkozzon arról, hogy ilyen
jogosultság nem áll fenn.
Termőföld tulajdonszerzésének bejegyzéséhez szükséges annak igazolása, hogy a
vételi ajánlat az elővásárlási jog jogosultjai számára kifüggesztésre került
(KGD2010. 70). Esetünkben a felperes árverés útján a Nemzeti Földalapkezelő
Szervezet, mint vagyonkezelő szervezettől állami tulajdonban lévő ingatlant vásárolt.
Felperes az alperes első fokú szervéhez kérelemmel fordult - adásvételi szerződés
csatolásával- és kérte a tulajdonjog bejegyzését. Alperes felhívása ellenére, felperes
nem csatolta a vételi ajánlat elővásárlásra jogosultak számára való kifüggesztésének
igazolását, ezért az első fokú hatóság a kérelmet elutasította. Felperes a
hiánypótlásnak nem tett eleget, későbbiekben az alperes helyben hagyta az elsőfokú
hatóság döntését. Felperes kérte a határozat felülvizsgálati perben, hogy
36
Ptk. Magyarázat. Budapest, 2002 KJK-Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó Kft. 1313. p. 37
In: Csák Csilla (szerk.) Agrárjog 2010 Novotni Kiadó, Miskolc 109. p.
31
tulajdonjogát jegyezzék be. A megyei bíróság kérelmét elutasította, mivel
megállapították, hogy alperes joggal kérte az igazolás csatolását. Felperes ezután az
ítélet és a közigazgatási határozat ellen felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, előbbiek
hatályon kívül helyezésével kívánta elérni, hogy tulajdonjogát bejegyezzék.
Álláspontja szerint, a hatályos jogszabály szerint az eladó kötelessége gondoskodni a
kifüggesztésről, ugyanakkor elismerte, hogy a kifüggesztés nem történt meg. A
pályázati hirdetmény ugyan kifüggesztésre került, és felperes álláspontja szerint az
elővásárlási jogosultak árverésről megfelelő módon értesülést szerezhettek, ennél
fogva az árverés után jogukat eredményesen már nem érvényesíthetik. Ez a tény
azonban a tulajdonjog bejegyzése szempontjából irreleváns. Igaz, hogy az irat
kifüggesztésére az eladó volt köteles, ennek ellenére a kifüggesztés hiánya a kérelem
benyújtásakor az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés akadályát képezte. Az eladó
mulasztása az eladó és a vevő közti esetleges jogvitában értékelhető. Az Inytv. 40. §
(1) bekezdése értelmében el kell utasítani a kérelmet, ha a felhívás ellenére határidőn
belül nem pótolták azokat a hiányosságokat, amelyek miatt a változás nem
jegyezhető be. Erre a jogkövetkezményre a hiánypótlásról szóló felhívásában a
kérelmezőt figyelmeztetni kell. Minthogy a jelen ügyben a kérelmező a hiányokat
eltérő jogi álláspontja miatt, de tényszerűen nem pótolta, helyes döntést hozott az
alperes, amikor a kérelmet elutasította, így a bíróság a keresetet jogszabálysértés
hiányában helytállóan utasította el. A Legfelsőbb Bíróság helyben hagyta az első
fokú hatóság határozatát.
Az eladó köteles az ajánlatot a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (az állami
elővásárlási jog gyakorlója) részére is postai úton, tértivevénnyel megküldeni, vagy
személyesen átadni.
A jegyző az ajánlatot polgármesteri hivatal hirdetőtáblájára 60 napra kifüggeszti.
Az elővásárlásra jogosult a kifüggesztés kezdőnapját követő 60 napon belül az
ajánlatot elfogadó, illetve az elővásárlási jogáról lemondó jognyilatkozatot tehet. Az
elővásárlási jogról való lemondásnak kell tekinteni, ha a jogosult nem nyilatkozik.
Formai követelmény, hogy legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba kell
foglalni a nyilatkozatot, melynek tartalmaznia kell a törvényi elővásárlási jogcímet.
Az elővásárlásra jogosult a nyilatkozatot a jegyzőnek vagy postai úton, vagy
személyesen átadni köteles.
32
Ha az elővásárlásra jogosult határidőn túl, illetve az ajánlattól eltérő tartalommal
teszi meg nyilatkozatát, az eladó kötöttsége megszűnik. A jegyző a
nyilatkozattételre nyitva álló határidő leteltét követően a beérkezett, illetve átvett
nyilatkozatok jegyzékét elküldi az eladónak. A szerződés az elővásárlásra jogosult
és az eladó között az elővásárlásra jogosult elfogadó nyilatkozatának az eladóval
történt közlésével jön létre. Több elővásárlásra jogosult elfogadó nyilatkozata esetén
a szerződés a rangsorban előrébb állóval, több, azonos helyen álló elővásárlásra
jogosult esetén pedig az eladó választása szerinti személlyel jön létre.
A tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére irányuló kérelemhez - a
bejegyzés alapjául szolgáló okiraton kívül - mellékelni kell:
a) az ajánlatot, amelyre a jegyző rávezette a kifüggesztés és a levétel időpontját,
b) az NFA részére kézbesített ajánlatot tartalmazó postai küldemény átvételét
igazoló dokumentumot,
c) az ajánlatra tett nyilatkozatokat, és
d) az iratjegyzéket.
Az Alkotmánybíróság a 39/1992. (VII. 16.) AB határozatában a tulajdonostársakat
megillető elővásárlási jogok ütközésének feloldásának problematikájával
foglalkozott. A határozat azt az esetet vizsgálata, amikor két jogszabályon alapuló
elővásárlási jog ütközik egymással, vagyis egyik elővásárlási jog a Ptk.-n alapszik, a
másik a Ptk.-ból származó felhatalmazás (Ptk. 373. § (5) bekezdés) alapján állapít
meg elővásárlási jogot. A 1328/B/1990. ügyben az AB megállapította, hogy az
elővásárlási, előbérleti, ill. előhaszonbérleti jog nem tartozik bele a tulajdon lényeges
tartalmába.
Ahhoz, hogy a tulajdonostárs elővásárlási joga elsőbbséget élvezzen minden más
jogszabályon alapuló elővásárlási joggal szemben, a tulajdonostársat, ill. elővásárlási
jogát pozitív diszkrimináció révén preferálni kellene. Az ugyanis, hogy a
tulajdonostárs elővásárlási joga minden más jogszabályon alapulót megelőz, nem
alkotmányjogi evidencia. A pozitív diszkriminációnak viszont alkotmányos indokát
kellene adni. Az AB azt vizsgálta meg, hogy az elővásárlási jog dologi vagy kötelmi
természetű. Elővásárlási jog alapulhat szerződéses vagy jogszabályon. A
jogszabályon alapuló elővásárlási jogot a Ptk. (373. §) az adásvétel különös nemei
között sorolja fel. A Ptk. lehetővé teszi, hogy más jogszabály is alapítson elővásárlási
jogot, ezen alapszik a tulajdontárs javára létesített elővásárlási jog. Megállapítást
33
nyert, hogy egyértelműen kötelmi természetű jogintézmény, annak ellenére, hogy
más jogszabály is létesíthet elővásárlási jogot a tulajdonostárs részére.
Ha két elővásárlási jog konkurál, két eset elképzelhető. Ha a törvény sorrendet nem
állapít meg a bírósági gyakorlat szerint a több tulajdonostárs konkuráló elővásárlási
joga esetén a vevőt az eladó választja ki (PK. 9 számú állásfoglalása), amennyiben
törvényben meghatározott a rangsor, az egyetlen mérce az Alkotmány 70/A. §, mivel
a tulajdonostársnak nincs abszolút alanyi joga arra, hogy az elővásárlási joga
mindenki mást megelőzzön. A jogalkotás során lehetnek olyan szempontok, amelyek
indokolják, hogy a tulajdonostársat megillető elővásárlási jogot megelőzően másnak
biztosítson ugyancsak jogszabályon alapuló elővásárlási jogot a jogalkotó.
3. 5. Elővásárlás a bírósági gyakorlatban
Az elővásárlási jog értelmezése, az elővásárlásra jogosultak sorrendjének
megállapítása, a kapcsolódó eljárásjogi szabályok alkalmazása a bíróságok
gyakorlatában a következő néhány jogesettel kapcsán szeretném bemutatni:
A termőföldre vonatkozó vételi ajánlatot abban az esetben nem kell közölni az
elővásárlásra jogosulttal, ha az ajánlat olyan helyben lakónak minősülő gazdálkodó
szervezet részvényesétől érkezett, aki az ingatlan haszonbérlője 38
Amennyiben több, azonos helyen álló elővásárlásra jogosult személy van, akkor a
szerződés az eladó választása szerinti személlyel jön létre 39
Az elővásárlási jog gyakorlásának lehetősége közvetlenül az ingatlan
elidegenítéséhez kötődik, ezért a jogosulttal az elidegenítést megvalósító
jognyilatkozatot, a vételi ajánlatot kell közölni. Vételi jog alapítása esetén az
adásvételi szerződés a vételi jog gyakorlása útján jön létre, az elővásárlási jog
gyakorlásának lehetősége ezt követően nyílik meg, ezért a jogosulttal a vételi jog
gyakorlására irányuló nyilatkozatot kell közölni.40
A termőföldre vonatkozó vételi ajánlatot nem kell közölni az elővásárlásra
jogosulttal, ha az ajánlat olyan helyben lakónak minősülő gazdálkodó szervezet
részvényesétől érkezett, aki az ingatlan haszonbérlője41
38
BH2010. 203 39
KGD2006. 127 40
BDT2007. 1537 41
BH2010. 203
34
Az elővásárlási jog fennállásának megállapításához nem szükséges, hogy az
elővásárlásra jogosultakat nevesítsék, elegendő, ha az ügyben keletkezett iratok
alapján egyértelműen megállapítható, hogy kiket és melyik ingatlanra illet meg
elővásárlási jog 42
Termőföld eladása esetén az egyéni mezőgazdasági vállalkozót és az őstermelőt
azonos rangsorban illeti meg az elővásárlási jog, ezért az eladó választhatja meg,
hogy melyikükkel köti meg az adásvételi szerződést 43
I. Az árverés csak akkor eredményez eredeti szerzésmódot, ha az árverés az eladó
rendelkezési jogából fakadó eladási szándéka nélkül, akaratától függetlenül, a
végrehajtást kérő érdekében, hatósági kényszer igénybevételével történik.
II. Az elővásárlásra jogosult két részből álló, sajátos megállapítási kereset
előterjesztésére jogosult, mely szorosan összefügg, és egymást feltételezi.
III. Több, egymást követően, vagy egy sorban elővásárlásra jogosult között a sorrend
csak akkor érvényesülhet, ha több elővásárlásra jogosult élt ezzel a jogával.
IV. Az elővásárlásra jogosult nem indíthat pert azért, hogy az eladót a bíróság
valamennyi elővásárlásra jogosult érdekében az ajánlat közlésére kötelezze 44
Tanyaingatlanra vonatkozó vételi jog esetén nem az eladónak, hanem a vételi jogot
gyakorlónak kell az elővásárlási jog gyakorlása érdekében szükséges intézkedést
megtennie 45
I. A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet kezelésében álló ingatlan elidegenítésével
kapcsolatos szerződés hatálytalansága miatti pert a Magyar Állam ellen kell
megindítani. A téves alperest megjelölő felperest erről tájékoztatni kell, amelynek
elmulasztása súlyos eljárási szabálysértés.
II. A jogszabályon alapuló elővásárlási jog hatályosságához nem szükséges annak
ingatlan-nyilvántartási bejegyzése, az a jogszabály hatálybalépésétől áll fenn.
III. A természetvédelmi törvényen alapuló elővásárlási jog megelőzi a földtörvényen
alapuló elővásárlási jogot. Az ilyen elővásárlási jog gyakorlásának vizsgálata során
is tekintettel kell lenni az ajánlati kötöttség, a jóhiszemű joggyakorlás és az ajánlat
komolysága szempontjaira.
42
BH2010. 92 43
BH2009. 215 44
BH2008. 239 45
KGD2009. 117
35
IV. Amennyiben az alperes a tárgyaláson nem jelent meg, a tárgyalási időköz hiánya
esetén a tárgyalást nem lehet megtartani. 46
Termőföld tulajdonszerzésének bejegyzéséhez szükséges annak igazolása, hogy a
vételi ajánlat az elővásárlási jog jogosultjai számára kifüggesztésre került. A perbeli
vita a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet és a vevő között zajlott, mivel alperes nem
gondoskodott a vételi ajánlat elővásárlásra jogosultak számára való kifüggesztésről,
így felperes az erről szóló igazolást nem tudta csatolni az ingatlan-nyilvántartás
bejegyzésére irányuló kérelemhez. Tény, hogy az irat kifüggesztésére az eladó volt
köteles, de a kifüggesztés hiánya a kérelem benyújtásakor a Korm. r. 5. §-a folytán
az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés akadályát képezte. Az eladó mulasztása az eladó
és a vevő közti esetleges jogvitában értékelhető.47
3.6. A Tft. jelentősebb módosításai, különös tekintettel az elővásárlásra
Az elővásárlás szabályainak átdolgozása 1999-ben kezdődött meg. Elsőként a
földhasználati viszonyok nyilvántartásának szabályozását végezték el. Korábban nem
rögzítették a földhasználatot, és elszaporodtak a zsebszerződések, továbbá az
agrártámogatások igénybe vételéhez is elengedhetetlenül szükség volt olyan hiteles
nyilvántartásra, amely a földhasználat jogcímeit tartalmazta. A földtörvénynek a
haszonbérlőt megillető elővásárlási jogra vonatkozó szabályai módosultak, úgy hogy
csak arra a haszonbérlőre vonatkozik, akinek tulajdonszerzését a törvény nem zárja
ki.48
Második lépésként az Országgyűlés megalkotta a Nemzeti Földalapról (NFA) szóló
2001. CXVI. törvényt, amely az elővásárlási jogot az adásvételen túl az ingyenes
átruházásra is kiterjesztette (8. §). A jogalkotó célja az volt, hogy az állam
elővásárlási jogát ne lehessen megkerülni különböző szerződéskötési technikákkal. A
módosítás alapján az államot a Tft. szerinti sorrendben elővásárlási jog illette meg
minden termőföldre. Az elővásárlási jogot az állam képviseletében a Nemzeti
46
BDT2012. 2694 47
KGD2010. 70 48
SZILÁGYI János Ede: A termőföldek törvényes elővásárlási jogának alakulásáról, különös
tekintettel a rendszerváltozás utáni jogfejlődésre Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXIV.
(2006), pp. 511-456
36
Földalapkezelő Szervezet gyakorolta. Az államot megillető elővásárlási jog még az
ingyenesen, vagy részben ingyenesen szerződés esetén is fennállt.
Az állam az elővásárlásra jogosultak között első helyen szerepelt, ha külön nem
értesítették, akkor a megkötött szerződés a Nemzeti Földalap Kht.-val szemben
relatíve hatálytalan volt.49
A Tft. 2002. február 22-től hatályos szövegének 10. §-a alapján az elővásárlásra
jogosultak sorrendje:
a) a családi gazdálkodó;
b) a közös háztartásban élő családtag;
c) a helyben lakó szomszéd;
d) a helyben lakó;
e) a magyar államot a Nemzeti Földalapról szóló törvényben foglaltak szerint;
f ) a haszonbérlő, felesbérlő és részesművelő, ha tulajdonszerzését törvény nem zárja
ki;
g) egyéb.
Az elővásárlásra jogosultak korábbi sorrendje teljesen felborult, sőt a családi
gazdálkodók, mint teljesen új jogosultak léptek be első helyre. A családi gazdálkodás
rendszere előzményektől mentes, a családi gazdaság az angol, francia, főként a
skandináv agrárfejlődés eredménye. KAP bevezetése következtében már a
mediterrán térség országaiban is terjedőben van. 50
A családi gazdaságot a
családtagok szerződéssel alapítják, a szükséges eszközállomány és a termelés alapját
biztosító földterület megvásárlásához a kormány vissza nem térítendő támogatást
biztosít.51
Rövid időn belül, 2002. szeptember 2-től újabb módosítás következett be, innentől a
következők szerint alakult az elővásárlásra jogosultak sorrendje:
49
OLAJOS István: A termőföld adásvételéhez kapcsolódó elővásárlási, és elő-haszonbérleti jogok
gyakorlásáról in: Napi Jogász 2002. április 7-12. p. 50
OLAJOS István: A termőföldről szóló törvény módosítása – avagy mi fér bele a 100 napba? 51
OLAJOS István: A termőföldről szóló törvény változásai a kormányváltozások következtében
37
a) a haszonbérlő, felesbérlő és részesművelő;
b) a helyben lakó szomszéd;
c) a helyben lakó;
d) a magyar állam a Nemzeti Földalapról szóló törvényben foglaltak szerint.
A b)-c) pontokban meghatározott csoportokon belül az elővásárlási jog
gyakorlásának sorrendje a következő:
a) a családi gazdálkodó;
b) nyilvántartási (regisztrációs) számmal rendelkező őstermelő, vagy egyéni
mezőgazdasági vállalkozó;
c) jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli más szervezet esetén annak helyben
lakó természetes személy tagja vagy helyben lakó részvényese.
2005. november 1-től a módosítás következtében a meghatározott elővásárlási jog a
jövőben nem áll fenn „a mezőgazdasági termelők nyugdíj előtti támogatása
feltételeként megvalósuló termőföld vásárlása esetén" sem. 52
A 2010. évi LXXVII. törvény a Nemzeti Földalapról szintén módosította a Tft.-t,
miszerint a Magyar Állam kerül az elővásárlásra jogosultak között az első helyre
(részletesen a 3. 6. 2. fejezetben).
3. 6. 1. Elővásárlási jog gyakorlása az erdőbirtokosság
Az 1994. évi XLIX: törvény az erdőbirtokossági társulatról (módosította a 2006. évi
CIX. törvény) 30. §-a részletes rendelkezéseket tartalmaz az elővásárlásra
vonatkozólag.
A társulati tag tulajdonában lévő erdőterület az ahhoz kapcsolódó társulati
érdekeltséggel együtt forgalomképes. A tag tulajdonának (tulajdoni hányadának)
élők közötti jogügylettel történő átruházása esetében e sorrendben elővásárlási joga
van a többi társulati tagnak. Közös tulajdon esetén a tulajdonostárs elővásárlási joga
mindenki másét megelőzi.
52
2005. évi LXXXVII. törvény módosította
38
Ha a társulat használatában természetvédelmi oltalom alatt álló erdőterület van, arra
mindenkit megelőzően elővásárlási jog illeti meg az államot. Ha az elővásárlási jog
jogosultja az ajánlatra harminc napon belül nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni,
hogy elővásárlási jogát nem kívánja gyakorolni. A társulat elnöke igazolást állít ki
arról, hogy az elővásárlási jog gyakorlására az alapszabályban meghatározott
módon került sor. Ennek hiányában a tulajdonjog átruházására irányuló szerződés
semmis.
Az elővásárlásra jogosultak sorrendje:
1. Magyar Állam, ha természetvédelmi oltalom alatt álló erdőterület az
adás-vétel tárgya
2. tulajdonostárs elővásárlási joga, ha közös a tulajdon (ha nem
természetvédelmi oltalom alatt álló erdőrészletről van szó, akkor ez
az első)
3. erdőbirtokossági társulat tagjai
4. Tft. elővásárlási jogosultjai
3. 6. 2. 2010. évi LXXXVII. törvény a Nemzeti Földalapról
A 2010. évi LXXXVII. törvény a Nemzeti Földalapról 37. §-a módosította a Tft.
10.§-ában az elővásárlásra jogosultak sorrendjét a termőföld vagy tanya eladása
esetén az alábbi sorrendben elővásárlási jog illeti meg:
a) a Magyar Államot a Nemzeti Földalapról szóló törvényben foglaltak szerint;
b) a helyben lakó haszonbérlőt, felesbérlőt és részesművelőt;
c) a helyben lakó szomszédot;
d) a helyben lakót;
e) haszonbérlőt, felesbérlőt és részesművelőt.
Az eddigi gyakorlattal gyökeresen ellenkező módon a Magyar Állam került az első
helyre az elővásárlásra jogosultak közül, a törvény indoklás szerint egyrészt azért,
mivel az állam aktív piaci részvételre törekszik, valamint megkönnyítse azon
személyek földhöz juttatását, akik élethivatásszerűen kívánnak mezőgazdasági
tevékenységet folytatni. 53
53
JANI Péter: A földbirtok-politika alkotmányossága –A termőföldre vonatkozó elővásárlási jog új
szabályairól Glossa Iuridica -2012. III. évfolyam 1. szám 62. p.
http://www.glossaiuridica.hu/gi1201/civ/gi1201_civ_jani.pdf
39
Ez a törvénymódosítás előrevetíti a jogalkotó szándékát a föld adásvételének
szabályozásával kapcsolatban, amit a 4. pontban részletesebben fogok kifejteni.
3. 6. 3. Elővásárlási jog gyakorlása a hegyközségi törvény alapján
2013. január 1-től hatályos 2012. évi CCXIX. törvény a hegyközségekről, amely a
1994. évi CII. törvényt váltotta fel.
A szőlő termőhelyi kataszterében nyilvántartott szomszédos termőföldre elővásárlási,
valamint elő-haszonbérleti jog illeti meg a hegyközségi tagot, ha ezen jogának
érvényesítését megelőző 24 hónapban folyamatos hegyközségi tagsággal
rendelkezett. Szomszédos termőföldnek minősül a közvetlenül, illetve önálló
helyrajzi szám alatt nyilvántartott út, árok, csatorna közbeékelődésével szomszédos
szőlő termőhelyi kataszterében nyilvántartott termőföld.54
A szomszédos földterület
értelmezése kiegészítette a 1994. évi CII. 30.§ (2) bekezdése alapján megfogalmazott
elővásárlási jogot.
1994. évi törvény kapcsán Alkotmánybírósági állásfoglalást kértek, egyrészt, hogy a
köztestület tagjának elővásárlási joga nem sérti-e a tulajdonhoz való alkotmányos
jogot; továbbá a szomszédság fogalmának meghatározásában, mivel azt nem
közhiteles ingatlan-nyilvántartás alapján állapítja meg a törvény, hanem a szőlő
termőhelyi kataszterben tartanak nyilván; bizonytalan továbbá, hogy milyen
viszonyban állnak egymással a hegyközség tagját megillető elővásárlási jog és más a
jogszabályon alapuló elővásárlási jog.55
A Htv.-ben foglalt elővásárlási jog biztosítása tehát a kiemelt szőlőtermő területek
megfelelő művelését és ezáltal a minőségi bortermelés biztosítását hivatott
elősegíteni.
54 2012. évi CCXIX. törvény „a hegyközségekről” 20. §(2) 55
SZILÁGYI János Ede: A termőföldek törvényes elővásárlási jogának alakulásáról, különös
tekintettel a rendszerváltás utáni jogfejlődésre Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXIV.
(2006) 511.-525. p.
40
4. Az új földtörvény tervezet
4. 1. Előzményei, célja, megvalósításának eszközei
A jelenleg hatályos földtörvény a mezőgazdaságban lezajlott privatizációs
folyamatok közepette keletkezett, és legfontosabb célkitűzése az volt, hogy a korábbi
rendszerrel szemben a magántulajdon váljék dominánssá, piacképes termelési
egységek alakuljanak ki, amelyek akár a globális piacon is versenyképesek lehetnek.
A tulajdonszerzés jelentős korlátozása érvényesül, külföldi magán- és jogi személy,
továbbá belföldi jogi személy tulajdonjogot nem szerezhetett.
Magyarországnak az Európai Uniós tagságából eredő kötelezettsége a termőföld
piacának liberalizálása. Ugyancsak a tagságból következően felmerül a kérdés, hogy
mi tekinthető elsődleges joganyagnak a földtulajdon szabályozása terén?
A tagállamok szabadon dönthetnek a termőföld tulajdoni viszonyaik kialakításáról,
de az Európai Unió Bíróságának esetjogi gyakorlata szerint a nemzeti termőföld
szabályozással szemben vannak megfogalmazott szempontok:
a.) ne legyen diszkriminatív az EU polgárok állampolgárság szerint
b.) EU Bíróság által elfogadhatónak tekintett közérdekre való hivatkozással lehet
csak korlátokat beépíteni a nemzeti szabályozásba
c.) amennyiben a korlátozó intézkedés helyettesíthető egy, a tőke szabad
áramlását kevésbé korlátozó intézkedéssel, akkor a korlátozó intézkedést
módosítani kell.56
Az Európai Unió Bíróságának esetjogában találhatjuk meg szintén, hogy mit tekint a
gyakorlat jogszerűnek minősített közérdekű célnak (a felsorolás példaszerű):
a.) a vidék népesség helyben tartása
b.) életképes gazdasági egységek kialakítása,
c.) KAP célkitűzései minél jobban teljesüljenek (mezőgazdaságból élők
életszínvonala növekedjen).
56
SZILÁGYI János Ede: Az Európai Unió termőföld szabályozása az Európai Bíróság
joggyakorlatának tükrében in CSÁK Csilla (szerk.) Az európai földszabályozás aktuális kihívásai
Novotni kiadó 2010. 270. p.
41
A korlátozás túl azon, hogy megfelel a fenti kritériumoknak az adott intézkedéssel
arányosnak is kell lennie, és a helyettesíthetőség követelményének is.57
A termőföldjeinkre vonatkozó jelenlegi tulajdonszerzési tilalmakat és korlátozásokat
legfeljebb 2014. április 30-ig tarthatjuk fenn. Olyan módosítás kidolgozására van
szükség, amely megfelel a fenti elvárásoknak, összhangban van a Nemzeti
Vidékfejlesztési Stratégiával, biztosítja a gazdaságos termesztés feltételeit. A
szabályozás módosítása amiatt is szükséges, mivel a KAP 2020-ig tartó szakasza
újraszabályozza mind a közvetlen támogatásokat, mind pedig a vidékfejlesztési
támogatások rendszerét. Az SAPS ( Single Arable Payments System) rendszerről át
kell térni, egy a termeléstől elválasztott támogatási rendszerre.
Az új földtörvény vitaanyaga a magyar föld védelmét emeli a középpontjába. A
koncepció a termőföldet, mint az egyik lényeges termelési tényezőt szabályozza,
tekintettel a természeti erőforrás jellegre is. Támogatni kívánják a földművesek
termőföld tulajdon és használati jog szerzését, és kizárni a termelést nem folytatókat.
Így kívánják elérni, hogy a föld azé legyen, aki képes és kész megművelni.
Ugyanakkor szerzési feltételként kívánják rögzíteni a mezőgazdasági
földhasznosítási kötelezettség vállalását, amely rendeltetésszerű termelési
kötelezettséggel járna. Előnyben részesítené a birtoktagokat eredményező
földszerzéseket. A koncepcióban a családi gazdaságok megerősítésén keresztül a
vidék népességmegtartó képességét kívánják elősegíteni, ezzel párhuzamosan a
nagyobb birokok számának, ill. arányának csökkentését tartják kívánatosnak. A
tervezet szerint a földműveseken kívül eső személyek nem szerezhetnének
földhasználati jogot, mivel termelő tevékenység hiányában nincs ésszerű indoka a
szerzési jogosultság megadásának. Az új törvény csak a szükséges mértékben
tolerálná a termőföld művelésből való kivonását, a termőföld más célú használatát, a
talajvédelmi kötelezettségek megsértését.
Az új földtörvény tervezet kapcsán említést érdemel, hogy a termőföld kiemelt
helyzetétre tekintettel, a termőföld tulajdonlással kapcsolatos szabályozására a
jövőben sarkalatos törvényt kell elfogadni és ennek a lehetőségét az Alaptörvény P)
57
SZILÁGYI János Ede: Az Európai Unió termőföld szabályozása az Európai Bíróság
joggyakorlatának tükrében in CSÁK Csilla (szerk.) Az európai földszabályozás aktuális kihívásai
Novotni kiadó 2010. 276.-277. p.
42
cikke teremti meg, melyet az Országgyűlés 2012. december 21-én a következők
szerint módosított:
„(1) A természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a
biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális
értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő
nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége.
(2) A termőföld és az erdők tulajdonjogának megszerzése, valamint hasznosítása (1)
bekezdés szerinti célok eléréséhez szükséges korlátait és feltételeit, valamint az
integrált mezőgazdasági termelésszervezésre és a mezőgazdasági üzemre vonatkozó
szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.”
Ezzel a jogalkotó hosszú időre bebetonozná a föld tulajdonváltozásának szabályait,
módosítására 2/3-os szavazati többség kell.
4. 2. A föld tulajdonjogának megszerzése, hatósági engedélyezés
A javaslat szerint a mező- és erdőgazdálkodású föld tulajdon- és használati jogát
főszabály szerint földműves szerezhetné meg. A földműves fogalmának
meghatározását is tartalmazza a törvénytervezet; az a személy, aki főfoglakozásként,
életvitelszerűen vagy mellékfoglalkozásként, egyéb kikötésekkel mezőgazdasági
tevékenységet folytat.
Azonban a jogok megszerzéséhez előzetes hatósági engedély szükséges (6. § (2))
A törvénytervezet magyarázatot is fűz annak igazolására, hogy miért szükséges az
engedélyeztetési rendszer. A javaslat a földforgalom jogi szabályozását a
birtokpolitikai célokra építi. Csak akkor képes a sokrétű közjogi korlátozásoknak
eleget tenni, ha bevezetésre kerül a földszerzés előzetes hatósági engedélyezése.
Bevezetését azzal is indokolja, hogy így látja biztosítottnak a törvény előírásainak
végrehajtását.
A további indoklás: ez az engedélyezési rendszer részben működött már a múlt
század harmincas éveiben. Véleményem szerint az indoklások nagyon gyenge
lábakon állnak. Ha ez a rendszer a múlt században működött, és azóta nem, akkor a
43
jogfejlődésünket illetve a közigazgatásunk fejlődését kérdőjelezi meg az újbóli
bevezetése.
Sajnos, nem könnyíti meg a tulajdonváltozást az elővásárlás szabályozása sem.
4.3. Elővásárlási jog szabályozása
I. Elővásárlás jog gyakorlásának tervezeti sorrendje, ha a község, város vagy
főváros kerületi önkormányzat képviselő-testületének rendelete által kijelölt
települési övezetben lévő föld vagy tanya az adásvétel tárgya (22-23.§):
1. A Magyar Államot mindenkit megelőző elővásárlási jog illeti meg, nevében a
NFÁ gyakorolja a jogokat.
2. Második helyen a föld helyben lakó volt haszonbérlője, feles bérlője, részes
művelője, ill. ha a volt haszonbérlő feles bérlő, részes művelő a haszonbérbe adó
hozzájárulásával ültetvényt telepített, ültetvényt üzemeltető személy áll.
3. Harmadikként a pályakezdő fiatal földműves.
4. Negyedik helyen a helyben lakó szomszédok közül az, akinek a tulajdonában
vagy használatában lévő földje közvetlenül szomszédos az adásvétel tárgyát
képező földdel vagy tanyával.
5. Utolsóként az eladó választása szerinti többi helyben lakó.
II. Elővásárlás jog gyakorlásának tervezeti sorrendje, ha nem a község, város
vagy főváros kerületi önkormányzat képviselő-testületének rendelete által kijelölt
települési övezetben lévő föld vagy tanya az adásvétel tárgya (24. §):
1. Magyar Állam
2. az elfogadott vételi ajánlat időpontját megelőző legalább 1 éve állattartó telepet
üzemeltető földműves
3. az illetékes mezőgazdasági igazgatási szervvel szemben állattartásra irányuló
szerződési kötelezettséget vállaló földműves
4. ültetvényt telepítő és ültetvényt üzemeltető volt haszonbérlő
5. egyedi agrár-környezetvédelmi termelési mód folytatására szerződéses
kötelezettséget vállaló.
44
III. A 2-5. pontokon belül további „elő-elővásárlási” jog a birtok-összevonás
célját szolgálják:
a.) üzem, vagy gazdaság székhelyének, telephelyének 15 km-es körzetén belül
üzem-kiegészítő célú földszerzés, főként a szomszédos földrészletekre
b.) új üzem, vagy gazdaság alapítását elősegítő, gazdasági felszereléssel
alátámasztott földszerzés, az újonnan alapított üzemi, ill. gazdasági székhely,
telephely 15 km körzetén belül;
c.) tanyával szomszédos földrészlet.
IV. a II. és III. egyes pontjaiban meghatározott sorrenden belül további „elő-
elővásárlási” jog a szerző személyéhez kapcsolódóan a következők szerint:
a.) legalább 3 éve családi gazdálkodást folytató volt haszonbérlő, feles bérlő,
szívességi földhasználó, ha ilyen nincs, akkor családi gazdálkodó
b.) szerzés helyén nyilvántartásba vett pályakezdő fiatal földműves
c.) legalább 3 éve folyamatosan mezőgazdasági tevékenységet végző volt
haszonbérlő, feles bérlő, szívességi földhasználó őstermelő, egyéni
vállalkozó;
d.) kényszerhasznosítás keretében a magyar állammal használati szerződést kötő
földműves.
45
Elővásárlási jog gyakorlásának tervezeti sorrendje (24. §)
1. Magyar állam
2. Állattartó telepet üzemeltető földműves
1. Üzem-kiegészítő célú földszerzés
2. Új üzem alapítását elősegítő földszerzés
3. Tanyával szomszédos földrészlet
3. Állattartásra kötelezettséget vállaló
földműves
1. Üzem-kiegészítő célú földszerzés
2. Új üzem alapítását elősegítő földszerzés
3. Tanyával szomszédos földrészlet
4.Ültetvény telepítő volt haszonbérlő
1. Üzem-kiegészítő célú földszerzés
2. Új üzem alapítását elősegítő földszerzés
3. Tanyával szomszédos földrészlet
5. Agrár-környezetvédelmi termelést vállaló
1. Üzem-kiegészítő célú földszerzés
2. Új üzem alapítását elősegítő földszerzés
3. Tanyával szomszédos földrészlet
46
Rangsoron belüli ranghelyek
1. Üzem-kiegészítő célú földszerzés
1. Családi gazdálkodó
2. Pályakezdő fiatal földműves
3. Volt haszonbérlő, felesbérlő, őstermelő
4. Kényszerhasznosító
2. Új üzem alapítását elősegítő földszerzés
1. Családi gazdálkodó
2. Pályakezdő fiatal földműves
3. Volt haszonbérlő, felesbérlő, őstermelő
4. Kényszerhasznosító
3. Tanyával szomszédos földrészlet
1. Családi gazdálkodó
2. Pályakezdő fiatal földműves
3. Volt haszonbérlő, felesbérlő, őstermelő
4. Kényszerhasznosító
47
A hatósági eljárás menete
A hatóság vizsgálja, hogy a tulajdon átruházási engedély kiadható-e. Meg kell
tagadni az engedélyt, ha
a.) ha szerző fél nem jogosult földtulajdont szerezni
b.) a megengedett mértéket meghaladná az általa használt föld nagysága
c.) az elidegenítéssel a földműves használatában lévő föld a megengedett alá
csökkenne
d.) a szerző fél megszegte a korábbi kötelezettségvállalási nyilatkozatát
e.) jogellenesen más célra használta földterületét, vagy földvédelmi bírságot
szabtak ki ellene
f.) szerzési korlátozás megkerülésére alkalmas megállapodás engedélyezését
kérvényezték
g.) a szerzéssel olyan jogi státuszt nyerne a kérelmező, amely révén elővásárlási
jogát visszaélésszerűen gyakorolhatná
h.) semmis megállapodásra kérik az engedélyt
i.) színlelt szerződéssel leplezték a föld tulajdonjogának megszerzését.
Ha a NFA nem él elővásárlási jogával és az engedély kiadásának feltételei
fennállnak, akkor a jogügylet engedélyezésére a területileg illetékes mezőgazdasági
igazgatási szerv a vételi szándékukat jelző földműveseket elővásárlásra jogosultként
a korábbiak (I-IV. pontok) alapján rangsorolja. Kijelölésre kerül az elővásárlásra
jogosult, aki a szerződés szerinti vételi ajánlattevő helyébe lép.
Amennyiben nincs elővásárlásra jogosult, akkor a helyi földbizottság véleményét
kell figyelembe venni és ennek alapján kell kijelölnie –ha él a vevőkijelölési jogával-
a hatóságnak a vevőt.
A földtörvény tervezet eddigi elemzéséből kitűnik, hogy az elővásárlás, a föld-
tulajdonjog megszerzésének szabályozása nagyon bonyolult. Jogállami keretek
között a szabad piaci viszonyokba való ilyen mértékű beavatkozás több ponton is
aggályos. A 35/1994. AB határozatra tekintettel ugyan a termőföld speciális
helyzetéből következően különös szabályozást igényel, azonban a tervezetben
lefektetett elvek következtében hosszú időre megmerevedne a jelenlegi
48
birtokstruktúra, amely –a jogalkotó szándékával ellentétesen- nem eredményezné a
középbirtokok megerősödését.
A sokszoros korlátozás miatt sérül a magánszemély rendelkezési joga is, ugyan
számára közömbös kell, hogy legyen, ki lép tulajdonba utána, azonban előállhat
olyan eset is, amikor nem lehetséges –vagy csak tetemes késedelemmel- az
elidegenítés a törvény keretei között.
49
Befejező gondolatok
A föld, mint speciális erőforrás, dolog különös szabályozást igényel. Az Európai
Unió költségvetésének is közel 40%-a – ha közvetetten is - a mezőgazdaság és a
vidék támogatásához kapcsolódik. A magyar jogalkotók erre figyelemmel a XX-
XXI. században nemcsak a jogalkotás, hanem a szakmai és pártpolitikai viták
kereszttüzében is tartották/tartják a „földkérdést”.
Az elővásárlás jogintézménye régóta ismert a magyar polgári jogban. A
mezőgazdasági föld tulajdonjog átruházásánál korábban is, de főleg az utóbbi
évtizedekben egyre jelentősebbé vált. Az elővásárlási jog szabályozása a mindenkori
birtokszerkezet kialakításának egyik hatékony eszköze: a törvény megszabja, hogy ki
és milyen feltételek mellett szerezhet tulajdonjogot termőföld felett.
Jelenleg a középbirtok erősítése, azon belül is a családi gazdálkodás áll a szabályozás
középpontjában. A középbirtok megerősítése, életképes, gazdaságos struktúrájának
kialakítása nemcsak a KAP célkitűzése, hanem a magyar vidéki- , agrártársadalom
érdeke is. Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy makrogazdasági
szempontból a nagyüzemi termesztés is rendkívüli jelentőséggel bír.
Ugyanakkor a jogbiztonság követelményének megfelelő törvényhozás, az alapjogok
védelme is a jogalkotó feladata. A legutóbbi törvénytervezet, amelyet a földpiac
2014. májusi kötelező földpiaci liberalizációt megelőzően kívánnak hatályba léptetni,
nagyon szigorú és bürokratikus módon szabályozza – nemcsak - az elővásárlási jog
gyakorlásának kérdését. A piaci viszonyokba való súlyos beavatkozás, ha egy
magánjogi jogintézményt közjogi szabályozással próbálnak szabályozni.
Amint a bevezetőben is megfogalmaztam, nagyon lényeges, hogy a gazdálkodás
kiszámítható jogi, piaci keretek között történjen. A mezőgazdaság szempontjából
nem kedvező, ha a kormányzati ciklusokhoz kapcsolódóan – sokszor attól
függetlenül is -, állandóan változik a jogi környezet.
50
Nyitott gazdaságunkra való tekintettel a világpiaci ingadozások amúgy is gyorsan
begyűrűznek, kedvező lenne a gazdaságra, ha az ország döntéshozói hosszú távú,
stratégiai célkitűzésekhez mentén hoznák meg döntéseiket. Az is fontos lenne, ha
ezek a döntések nem a nyolcvanas évek szabályozására, a rendszerváltás előtti
időszakra, hanem a fejlődő piacgazdasággal vállvetve, a jelenlegi állapotra
szabályozna, figyelembe véve a közgazdasági tényezőket, a megfelelő
jövedelmezőségi birtokméreteket is.
51
Mellékletek 1. számú melléklet
Kérelem
a termőföldre vonatkozó elővásárlási és elő haszonbérleti jog gyakorlásával
kapcsolatos vételi/bérleti ajánlat kifüggesztésére
Alulírott………………………………………………………(földtulajdonos neve)
…………………………………………………………(születési hely, év, hó, nap)
………………………………………………………………………….(anyja neve)
……………………………………… …………………………………...(lakcím)
Szám alatti lakos a 16/2002.(II.18.) Korm. rendelet alapján, kérem hogy a
……………………………………………………………………….(hrsz.) alatti
……………………….termőföldre vonatkozó vételi/bérleti ajánlatot a ……………
Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján a jogszabályban előírtaknak megfelelően
függesszék ki.
Kérelmemhez mellékelem a vételi/bérleti ajánlat egy eredeti és egy másolati
példányát.
Dátum:………………………………..
……………………………….
aláírás
……………………………….
lakcím
52
2.számú melléklet
VÉTELI AJÁNLAT TERMŐFÖLDRE
a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény, valamint a termőföldre vonatkozó
elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlásának részletes szabályairól szóló
mód. 16/2002. (II.18.) Korm. rendelet alapján
..................................................................……………………………szám alatti lakos
ajánlattevő haszonbérleti ajánlatot teszek…………………………………………….
……….…………………………….………………...………………………......szám
alatti lakos tulajdonosnak a kizárólagos tulajdonát képező nyíregyházi
……hrsz-ú.…………. m2 területű………..…… AK …………..……..művelési ágú
……hrsz-ú.…………. m2 területű……………… AK ………..………..művelési ágú
……hrsz-ú.…………. m2 területű……………… AK ………………..művelési ágú
külterületi ingatlan/ok/ra.
Az ingatlan/ok/ra a haszonbérleti díj ajánlatom:...……….Ft, azaz:
…………………forint.
A kifizetés módja: …………………………………………………………………...
Az ajánlattevő nyilatkozata az előhaszonbérleti jogával kapcsolatban:
a) nem minősülök előhaszonbérletre jogosultnak
b) előhaszonbérleti joggal rendelkezem az 1994. évi LV. törvény 21.§
………………. alapján.*
A tulajdonos nyilatkozata, hogy az ingatlanra más jogszabályban
meghatározott
a) előhaszonbérleti joga az alábbi jogosultnak áll fenn:
…………………………………………………………………………………
b) előhaszonbérletre jogosultság nem áll fenn.
, 20…..…………………………..
……………………………………
ajánlattevő
A fenti ajánlatot elfogadom:
53
……………………………………
tulajdonos
Tanúk:
1…………………………………
2…………………………………...
…………………………………..
…………………………………….
ZÁRADÉK
Kifüggesztés időpontja: …………………………...
Levétel időpontja: …………………………………
…………………….
jegyző
Nyíregyháza, 20………………………………
* a megfelelő rész aláhúzandó
54
Irodalomjegyzék
Az új földtörvény vitaanyaga http://ujfoldtorveny.kormany.hu/
BÍRÓ György: Adásvételi szerződés In: Bíró (szerk.): Szerződési
alaptípusok, Novotni Kiadó, Miskolc, 1999.
BUDAY-SÁNTHA Attila: Agrárpolitika – vidékpolitika. A magyar
agrárgazdaság és az Európai Unió. Budapest-Pécs, Dialóg Campus. 2001.
CSÁK Csilla (szerk.) Agrárjog 2010 Novotni Kiadó, Miskolc 109. p.
CSÁK Csilla (szerk.) Az európai földszabályozás aktuális kihívásai Novotni
kiadó 2010.
CSÁK Csilla: A földtulajdoni és földhasználati viszonyok változása a
rendszerváltozástól napjainkig. –In: Agrár- és környzetjog = Journal of
Agricultural and Environmetal Law, ISSN 1788-6171, 2007. (2. évf.), 2. sz.
CSÁK Csilla: A földtulajdoni és használati magyar szablyozása az Európai
Unióhoz történő csatlakozást követően. – In: Agrás- és környezetjog=Journal
of Agricultural and Environmetal Law, ISSN 1788-6171, 2010. (5. évf.), 9.
sz.
CSÁK Csilla: A földtulajdoni és használati viszonyok változása a
rendszerváltástól napjainkig Agrárjog- és Környezetjog /Journal of
Agricultural and Environmental Law 2007. 2. szám
CSÁK Csilla: A termőföldet érintő jogi szabályozás alkotmányossági
normakontrollja
FEHÉR Lóránt: A fenntartható fejlődésről és az Európai Unió szerinti
tartalmáról http://www.glossaiuridica.hu/gi0901/nem/gi0901_nem_feher_lorant.pdf
FENYŐ György: Földjog és földügyi intézmények hálózata 3. A termőföld
tulajdon hatályos szabályozása
http://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/.../0027_FFI3/0027_FF13.docx
FÖLDES és tsai.: Földjog Tankönyvkiadó; Bp., 1974.
HALÁSZ Péter: A földtulajdon és a mezőgazdasági struktúra átalakítása
Agrárgazdasági Kutató Intézet 1990.
HUSS Ferenc- HORVÁTHNÉ HALL Mária: Termőföldek, hegyközségi és
természetvédelmi területek adásvételéről Ügyvédek Lapja 1999. (38. évf.)
IVICZ Mihály: A magyar mezőgazdaság XX. századi helyzetének elemzése
különös tekintettel a kisbirtokra Doktori értekezés Pázmány Péter Katolikus
Egyetem, 2004.
55
IZSÁK Lajos: Rendszerváltástól rendszerváltásig Kulturtrade Kiadó 1998.
JANI Péter: A földbirtok-politika alkotmányossága –A termőföldre
vonatkozó elővásárlási jog új szabályairól Glossa Iuridica -2012. III.
évfolyam 1. szám
http://www.glossaiuridica.hu/gi1201/civ/gi1201_civ_jani.pdf
JÓJÁRT László: Tulajdonszerzési tilalmak és korlátozások a termőföldre, és
azok ellenőrzése. – IN: Magyar jog, ISSN 0025-0147, 2010. (57. évf.) 12. sz.
KECSKÉS László- SZÉCSÉNYI László: A termőföldről szóló 1994. évi LV.
törvény 6. §-a a nemzetközi jog és az EK-jog fényében. –In: Magyar jog,
ISSN 0025-0147, 1997. (44. éfv.), 12. sz.
KISFALUDI András: Az elővásárlási jog néhány szabályozásra váró kérdése,
Polgár Jogi Kodifikáció 5. évfolyam 6. szám 2006.
KORÉNYI Sarolta: Uniós csatlakozás és termőföldtulajdon. –In: Magyar jog,
ISSn 0025-0147, 2003. 850. évf.), 4. sz.
KOZMA Ágota: A külföldiek termőföldszerzésének korlátai és azok
következményei http://www.glossaiuridica.hu/gi1101/civ/gi1101_civ_kozma_agota.pdf
KOZMA Ágota: Zsebszerződések: http://www.google.hu/#hl=hu&gs_rn=4&gs_ri=psy-
ab&cp=15&gs_id=16&xhr=t&q=zsebszerz%C5%91d%C3%A9sek&es_nrs=true&pf=p&sclient=psy-
ab&site=&source=hp&oq=zsebszerz%C5%91d%C3%A9sek&gs_l=&pbx=1&bav=on.2,or.r_gc.r_pw.&bvm=bv.42
661473,d.Yms&fp=65ea7158f13e2093&biw=1046&bih=613
KURUCZ Mihály: A magyar termőföldforgalom szabályozásának mai
rendszeréről és megújításának alapjairól Agrár- és Környezetjog 2007. 3.
szám
LENKOVICS Barnabás: Dologi jog Eötvös József Könyvkiadó, Budapest
2008
LESZKOVEN László: A termőföldet érintő elővásárlási jog egyes kérdései. –
In: Publicationes Universitatis Miskolcinensis. Sectio Juridica et Politica,
ISSN 0866-6032 2004. Tomus 22,
Nemzeti vidékstratégia 2020 http://videkstrategia.kormany.hu/
OLAJOS István: A termőföld adásvételéhez kapcsolódó elővásárlási, és elő-
haszonbérleti jogok gyakorlásáról in: Napi Jogász 2002. április
OLAJOS István: A termőföldről szóló törvény módosítása – avagy mi fér
bele a 100 napba? In: Napi Jogász 2002 augusztus
OLAJOS István: A termőföldről szóló törvény változásai a
kormányváltozások következtében –gazdasági eredményesség és politikai
öncéluság in: Napi Jogász –Cég és jog összevont szaklapok 2002. október
56
PRUGBERGER Tamás- CSÁK Csilla: A termőföld és a mezőgazdasági
termelési viszonyok korszerű rendezése Magyar Közigazgatás
PRUGBERGER Tamás- OLAJOS István: Termőföldbirtoklás, hasznosítás és
forgalmazás a családi gazdaság elősegítésének új jogi szabályozása tükrében
Magyar Jog 2002. 5. szám
PRUGBERGER Tamás: Dilemmák a termőföldtörvény módosítása körül
Magyar Jog 1995. évi (42. évfolyam) 4. sz.
PRUGBERGER Tamás: Reflexiók ’’A termőföldről szóló 1994: LV. tv. 6. §-
a nemzetközi jog és az EU-jog fényében’’ c. fórumcikkhez. –In: Magyar jog.
ISSN 0025-0147, 1998. (45. évf.) 5. sz.
Ptk. Magyarázat. Budapest, 2002 KJK-Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó Kft.
1313. p.
PUSZTAHELYI Réka: Elővásárlási jog egyes kérdései a bírói gyakorlatban
In: Miskolci Jogi Szemle 4. évfolyam (2009) 2. szám
ROMSICS Ignác: Magyarország története a XX. században. Bp. 2001. Osiris
SÜLINÉ DR TŐZSÉR Erzsébet: Az elővásárlási jogra vonatkozó szabályok és a
jogalkalmazási gyakorlat a kodifikáció tükrében In.
www.debreceniitelotabla.hu/doc/polgari/FabolVaskarika.pdf
SZABÓ Gyula: Föld- és területrendezés 2.: Agrárvilági fordulatok, magyar
reformok www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/.../0027_FTR2/0027_FTR2.docx
SZILÁGYI János Ede: A termőföldek törvényes elővásárlási jogának
alakulásáról, különös tekintettel a rendszerváltás utáni jogfejlődésre Sectio
Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXIV. (2006)
SZILÁGYI János Ede: Az Európai Unió termőföld szabályozása az Európai
Bíróság joggyakorlatának tükrében in CSÁK Csilla (szerk.) Az európai
földszabályozás aktuális kihívásai Novotni kiadó 2010.
SZILÁGYI János Ede: Az új tagállamok csatlakozási szerződései és a
termőföldek tulajdonjogára vonatkozó nemzeti szabályozások, különösen a
magyar jogi szabályozás. –In: Agrár- és környezetjog = Journal of
Agricultural and Environmental Law, ISSN 1788-6171, 2010. (5. évf.), 9.sz.
SZLADITS Károly: A magyar magánjog tankönyve II. Dologi jog, Budapest,
Grill,1930.
T/7979 törvényjavaslat a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról
http://www.google.hu/#hl=hu&gs_rn=4&gs_ri=psy-
ab&cp=67&gs_id=2&xhr=t&q=T/7979+t%C3%B6rv%C3%A9nyjavaslat+a+mez%C5%91-
+%C3%A9s+erd%C5%91gazdas%C3%A1gi+f%C3%B6ldek+forgalm%C3%A1r%C3%B3l&es_nrs=true&pf=p&s
client=psy-ab&site=&source=hp&oq=T/7979+t%C3%B6rv%C3%A9nyjavaslat+a+mez%C5%91-
57
+%C3%A9s+erd%C5%91gazdas%C3%A1gi+f%C3%B6ldek+forgalm%C3%A1r%C3%B3l+&gs_l=&pbx=1&bav
=on.2,or.r_gc.r_pw.&bvm=bv.42661473,d.Yms&fp=65ea7158f13e2093&biw=1046&bih=613
TANKA Endre: A Földtörvény(1994:LV.tv.-Tft) tervezet módosítása az
FVM és az IRM 41123/4/2007. számú előterjesztése alapján. -In: Agrár- és
környezetjog_ Journal of Agricultural and Environmetal Law, ISSN 1788-
6171, 2007. (2. évf.), 4. sz.
TÉGLÁS András: Hogyan védi Alkotmányunk a mezőgazdasági termelők
tulajdonhoz való jogát?. –In: Agrár- és környezetjog=Journal of Agricultural
and Environmental Law, ISSN 1788-6171. 2009. (4. évf.), 7. sz.
VASS János: Termőföld magántulajdon és földhasználat In: Magyar Jog
1993. évi
58
Jogszabályok
1222. évi XVII. törvénycikk: „a szerzett birtokától senki meg ne fosztassék”
1351. évi XI. törvénycikk: „az ország nemesei ugyanazt az egy szabadságot
élvezik”
1945. évi VI. törvény „a nagybirtokrendszer megszüntetése és a földmíves
nép földhözjuttatása tárgyában kibocsátott kormányrendelet törvényerőre
emeléséről” Melléklet az 1945. évi VI. törvénycikkhez 7.§
1945. évi VI. törvény: „a nagybirtokrendszer megszüntetése és a földmíves
nép földhözjuttatása tárgyában kibocsátott kormányrendelet törvényerőre
emeléséről” Melléklet az 1945. évi VI. törvénycikkhez 1.§
1959. évi törvény „a Polgári Törvénykönyvről” 95§ (1) továbbiakban Ptk.
1961. évi VI. törvény „a mezőgazdasági rendeltetésű földek védelméről” 4§
1967. évi IV. törvény „a földtulajdon és a földhasználat továbbfejlesztéséről
preambuluma”
1987. évi I. törvény „a földről preambuluma”
1994. évi LV. törvény „a termőföldről” 10.§
1994. évi LV. törvény „a termőföldről” 4.§ továbbiakban Tft.
2005. évi LXXXVII. törvény módosította
2012. évi CCXIX. törvény „a hegyközségekről” 20. §(2)
Új Polgári Törvénykönyv tervezet ÚPtk. t. 5:14 § (1)-(2)
59
Bírósági határozatok, döntések
35/1994. (IV. 24.) „AB határozat”
BDT2007. 1537
BDT2012. 2694
BH2008. 239
BH2009. 215
BH2010. 203
BH2010. 203
BH2010. 92
KGD2006. 127
KGD2010. 70