Michel Foucault: A bolondsag trtenete (ss:efoglaloss:eallitotta. Keres:tes Barna) I. A Bolondok Hajja

A kzepkor vegen a lepra eltnik a nyugati vilagbol. A teleplesek peremen,a varoskapuknal hatalmas savok keletkeznek, ahol a betegseg mar nem kisert, de amelyek meg sokaig kietlenek es lakhatatlanok maradnak, a nem emberi vilaghoz tartoznak.A korai kzepkortol a leprakorhazak egesz Europaban elszaporodtak, kzel 19 ezerrl tudunk. A kiralyi hatalom a 16. szazadtol igyekezett ellenrzese ala vonni es ujra elosztani azt a hatalmas vagyont, melyet a lepratelephez tartozo ingatlanok jelentettek. Helykn gyakran menhelyek, ispotalyok, korhazak jnnek letre. A lepra eltnese a betegek elklnitesevel es a keresztes hadjaratok megsznesevel magyarazhato.A lepras szemelyehez kapcsolodo kepzetek azonbansokkal tovabb Iennmaradnak. Es Iennmarad a rees:tesjelentese is. A Iigyelmet magara iranyito Ielelmetes lenyIontos szerepet tlt be a tarsadalomban.A tbbiek nemvethetikki anelkl, hogy ne vonnanakszent krt az alakja kre. Lete Istenrl tanuskodik,egyszerre jeleniti meg haragjates josagat.Az elhagyatottsag hozza meg szamara azdvzlest es a templombol valo kitiltas egy masIelehitbeli kzsseget tar Il a szamara. et-harom evszazaddal kesbb nagyon hasolo procedurak jelennek meg ugyanazokon az elklnitett helyeken. Szegenyek, csavargok, zavarodott Ik veszik at a belpoklos szerepet.A Iormak uj jelentessel egy megvaltozott kulturaban elnek tovabb, ahol a szigoru valasztovonal egyszerre jell kirekesztettseget es spiritualis beIogadtatast. A lepra helyebe elszr a nemi betegsegek lepnek. Maguk a leprasok is kelletenl Iogadjak az uj jvevenyeket a borzalom vilagaban. A nemi betegsegeket is hasonlo Iajta elzaras sujtotta es hamarosan a bolondsaggal egytt illeszkedett be a kirekesztes erklcsi kzegebe. A nemi betegseg azonban atkerlt lassan a kezelest igenyl korhazi eljarasok krebe. A bolondsag lesz a lepra evszazados Ielelmeit Ilvalto uj lidercnyomas, mely klnvalasztasi, kirekesztesi, tisztogatasi reakciokat hiv eletre. De meg mieltt a regi kirekeszt ritusokat ujra eletre keltettek volna, a bolondsag mar regen sszeIonodott a reneszansz idk minden jelentsebb tapasztalataval. A reneszansz kepzeletvilagaban kivaltsagos helyetIoglal el a Bolondok Hajoja, mely a Rajna-videkiIolyok vagy a Ilamand csatornak nyugodt vizensiklik leIele. epzetet valoszinleg az argonautakmondakre ihlette. Akkortajt valosagos irodalmidivattavalt a hasonlo hajokIelvonultatasa,Iedelzetknkepzeletbeli hskkel, erklcsipeldakepekkel vagy klnIele tarsadalmi tipusokatmegjelenit emberekkel, akik nagyszabasu,szimbolikus utazast tesznek, s ennek soran Ieltarulelttk sorsuk, igazsaguk kepe. Valoban voltak olyan hajok, melyek egyik varosrola masikra szallitottak esztelen rakomanyukat.Akkoriban a bolondok tbbnyire vandoreletet eltek.A varosok gyakran elztek ket a Ialaik kzl, hagytakhad koboroljanak tavolabbi videkek Iele, vagy csoportosanutazo kereskedk, zarandokok gondjaira vagy a Iolyami hajosokra biztak ket, akik gyakran kitettek valahol utkzben kellemetlen utasaikat. Az europai varosokban gyakran ktttek ki bolondokat szallito hajok. Neha gondoskodtak is a bolondokrol (vagy elzartak ket), de a varosok Ileg csak a sajat tebolyultjaikkal Ioglalkoztak. Akadtak olyan gylekezesi pontok, ahol a szokottnal nagyobb szamban voltak megtalalhatok a bolondok, peldaul a zarandokhelyeken. A bolondokat gyakran zarandokhajok szallitottak az ertelem nyomaban. Az atkelhelyeken, vasarvarosokban is sok bolond rekedt. Itt mar latszik, hogy a kirekesztesi es a gyogyitasi szandek sszeIonodik, a bolondokat a csoda szent terletere toloncoljak. A bolondok Iolyamatos utazasa es az ket szamz mozdulat nem magyarazhato csupan a tarsadalmi hasznossag es a varos biztonsaga alapjan.Gyakran nem lephetnek be a templomokba, neha nyilvanosan megostorozzak ket, vagy szinlelt hajtovadaszat kereteben vesszzik ki ket a varosbol. A ritualis szamzetes, a bolondok hajoutja klns jelenteseket hordoz, mely dicsIenyenek Iorrasa is.A bolondot a hajosokra bizva biztosra vehettek, hogy az illet nem koszal tbbe a varos Ialai alatt, s messzire kerl az ott lakoktol, mintegy sajat tavozasa Ioglya lesz. Mindez kiegeszl a viz stet tmegevel, mely nemcsak magaval viszi, de a megtisztulasat is szolgalja. A hajozas a sors bizonytalansaganak szolgaltatja ki az embert, mindenkit a sajat sorsara biz, s minden egyes hajoraszallas akar az utolso is lehet. A bolond a tulvilag Iele kel utra sajkajan, s kikteskor a tulvilagrol erkezve lep partra. Hajozasaban egyszerre jelenik meg a szetvalasztas es a tkeletes Atkeles. Egy Ieligvalosagos, Ielig kepzeletbeli geograIia menten jelenik meg akzepkori ember kepzeletenek latohataran. A varos kapuinalvetik Iogsagba, mig odaknn, a klvilagban sajatkirekesztettsege zarja krl. Brtne eppen a kszb, epp azatkeles helyen tartjak Iogva. A klvilag belsejeben vagy abels vilag szelen jellnek ki szamara helyet.Ezt a szimbolikus helyzetet a mai napig rzi, ha elIogadjukazt a gondolatot, miszerint a rend lathato bastyaja maratudatunk vara lett. A viz es a hajozas ezt a szerepet tltik be. A hajoba zart, szkni keptelen bolond Iltt a Iolyo ezer karja, a tenger ezer utvonala, a viszonyitas teljes bizonytalansaga rkdik.A legszabadabb, a legnyiltabb ut kzepen Iogoly, vegtelen szamu ut metszespontjahoz rgziti szilard lanca. O az igazi Utazo, az Ut Ioglya. Senki sem ismeri a helyet, ahol kiszall a hajobol, s ott, ahol majd partra lep, senki sem Iogja tudni, honnan jtt. Igazsaga es hazaja csak e ket idegen hely kztti termeketlen terben talalhato. Erdekes modon ez a tema kzeli rokonsagban all a kitiltott es elatkozott gyermekkel, akit egy sajkaban a hullamok gondjaira biznak, s aki ily modon egy masik vilagba erkezik meg. O kesbb visszakapja azonban az igazsagat. Vajon e rituale sajatos ertekei miatt huzodik vegig a nyugait kulturan? Az idk melyebl jv rokonsag hivta eletre a hajora szallas ritusat? Egy dolog biztos, a viz es a bolondsag hosszu idre sszekapcsolodtak a nyugati ember almaban. A 15. szazad misztikusainal a lelek sajka-motivumkent jelenik meg, mely a vagyak tengeren, az aggodalmak es a tudatlansag termeketlen mezejen kering, a tudas hamis visszIenyei kztt, a vilag esztelensegenek kells kzepen. A sajka az rjng tengernek esik aldozatul, ha nem tudja megvetni szilardan a hit horgonyat, vagy nem tudja kiIesziteni a lelek vitorlait, hogy az isteni Iuvallat revbe vezethesse. A tenger lehet az oka a hajosok demoni hajlamainak, a veszelyek, a csillagokra valo hagyatkozas, az egymasnak atadott titkok, az asszonyok hianya es a nyugtalan, hatalmas siksag allando latvanya Iolytan az ember elveszti Istenbe vetett hitet, leveti a hazajahoz Iz ktelekeket, majd atadja magat az rdgnek es Iortelyai oceanjanak.A bolondsag rejtelyes, vizszer eleme atlathatatlan , mozgasban lev kaosz, minden dolgok csiraja es halala, szemben a szellem Ienyes es Ielntt stabilitasaval. Ide tartozik meg a lunatizmus, a hold, melyrl azt tartjak hatassal van a bolondsagra, mint a legnedvesebb egitest. A bolondsagnak a nappal es a tzzel valo rokonsaga kesbb jelenik meg. Bar sregi motivumokhoz kapcsolodik a tema, megis hirtelen jelent meg a 15. szazadban az irodalomban es a kepi abrazolasokon. A Bolondok Hajoja azt az altalanos nyugtalansagot jelkepezi, amely a kzepkor vege Iele keritette hatalmaba az europai vilagot. A bolond es a bolondsag Iontos szereplkke valnak. Eppen ketertelmsegk, a Ienyegetes es guny, a vilag szedit esztelensege es az emberek silany nevesegessege lt testet bennk.ln irodalmat alkotnak a fole-k, melyek a bnket es a gyarlosagokat ostorozzak,de ezeknek mar nem a ggben, a knyrletesseg hianyaban vagy a kereszteny erenyek elIeledeseben latjak az okat, hanem valamiIele oriasi esztelensegben, amelyert igazan senki sem Ielels, es amelynek titkolt gynyrseggel midenki rabja lesz. A bolondsag leleplezese a tarsadalomkritika altalanos modszereve valik. A bohozatokban es bolondjatekokban elterbe kerl a Bolond, az Egygy vagy a Balga. Immar nem a tbbi szerepl anyekaban meghuzodo nevetseges es megszokott Iigurak, hanem az igazsag letetemenyeseikent a darab kzeppontjaba kerlnek. Mig a bolondsag elvakit es a vesztebe visz mindnekit, a bolond mindenkinek az emlekezetebe idezi sajat igazsagat, a komediaban, ahol mindenki raszedi a tbbieket es ahol mindenki nmagat is becsapja. O a komedia komediaja, az amitas amitoja, egygy nyelven az ertelem szavait tolmacsolja. A szerelmesekkel tudatja a szerelmet, a Iiataloknak elmondja az elet igazsagat, a ggsknek es hazugoknak a szemebe vagja silanysaguk valosagat. Flandriaban es Eszak-Europaban a bolondnnepek spontan vallasi parodiak, melyek tarsadalom es erklcskritikai elt kapnak. Meg a tudos irasmvekben is ott munkalkodik aBalgasag, megpedig az igazsag es az ertelem legmelyen.Az akademiai jatszmakban beszedek temajaul szolgales eladast tart sajat magarol, megvadoljak es vedekezik,mondvan kzelebb all a boldogsaghoz es az ertelemhez,mint maga az ertelem. (lasd. Mora Red;a,Erasmus. A balgasag d.serete). A beszedek mellett sorakozik a kepek hosszu multravisszatekint nemzetsege is, legismertebbekBos. es Bruegel kepei.Ebbe a krbe illeszkednek a Halaltanc darabok is. A 15. szazad vegeig a halal temaja az egyeduralkodo. Az emberiseg vege es az idk vegzete jarvanyok es haboruk Iormajaban jelenik meg. Az emberi let Ile a mindenki szamara elkerlhetetlen veg es a mindenki szamara athaghatatlan rend tornyosul. A Ienyegetes, mely maganak a vilagnak a belsejebl leselkedik az emberekre, a husatol megIosztott jelenlet.A szazad utolso eveiben az altalanos nyugtalansag Iordulatot vesz: a halal zordonsaga helyett a bolondsag kigunyolasa kerl a kzeppontba. Az embert semmive redukalo szksegszerseg IlIedeset a semminek tekintett emberi let megvet szemlelete valtja Il. A halal abszolut hatarvonala keltette retteges ironiaba Iordul, mintegy elre leIegyverzik, allandoan nevetsegesse teszik azzal, hogy hol megszokott, leigazott Iormakba szoritjak, hol minden pillanantban uj alakban jelenik meg az elet Iorgatagaban, hol az egyeni bnkben, Iogyatekossagokban es nevetseges gyarlosagok alakjaban szorjak apro darabokban szet.A halal hozta megsemmisles immar semmi, mert mar korabban is halal volt minden, s mert az elet nem mas, mint hivsag, Ielesleges szavak, csengetty es csrgsapkak csilingelese. Mar a Iej is res, melybl koponya lesz. A bolondsag nem mas, mnt a alal mar-tt-lete. Ez a halal legyztt, megkerlt jelenlete, bar a jelek hirdetik uralmat, zsakmanya megis meglehetsen szegenyes.

A halal csak egy alarcrol tepi le a maszkot, elegend nemi gipszet es rongyot eltavolitani a szepsegnek es igazsagnak velt alcarol, hogy meglassuk a csontvaz vigyorat. A bolond nevetese kineveti a halal neveteset es a tebolyult semlegesiti az iszonyatot azzal, hogy elrejelzi a halalt. (Lathatjuk a bolondsag Iolyomanya a lepra elmenyenek, kirekesztese a halal jelenletet testesiti meg.) Az emberi let tovabbra is ertektelen semmi marad, de ez a semmi immar nem egy kls, vegs hatar Ienyegetese, hanem bellrl, a let Iolyamatos es allando Iormajakent tnik Iel. Hajdan a bolondsag abban allt, hogy az emberek nem lattak a halal kzeledtet, s ezert a halal latvanyaval kellett eszre teriteni ket. A blcsesseg most a bolondsag leleplezeset jelenti, annak hirdeteset, hogy az emberek mar most is halottak es a veg akkor lesz kzel, ha az egyetemesse valo rlet teljesen egybeIonodik magaval a halallal.Most mar nem az idk es a vilag vege jelzi utolag, hogy rltseg volt nem gondolni ra, hanem az egyre nagyobb mereteket lt, mindent elaraszto rlet mutatja, hogy a vilag kzel all a vegs katasztroIahoz, amelyet az emberiseg tebolya valt ki es tesz elkerlhetetlenne.A bolondsag es a semmi ers szalakkal ktdnek egymashoz. ........... A tebolyultsagot abrazolo kepek es szvegek nagyonkoherensnek tnnek, allandoan egymasra hivatkoznak.A arrentan: Ielbukkan a nepi nnepeken, szinpadieladasokon, metszeteken. A balgasag d.serete utolso resze teljes egeszeben a bolondokvegeerhetetlen tancat mintazza, ahol az esztelenseg krtancabanIlvonulnak az sszes Ioglalkozasi ag es az sszes tarsadalmiosztaly kepviseli.Bosch S:ent Antal megisertesenek Iantasztikus allatIiguraitvaloszinleg hagyomanyos maskarak illettek, es talan aMalleus Malef.arum. Ez az idszak, amikor a szo es a kep, a nyelvi es a kepi megjelenites kztti, eddigi csodalatos egyseg kezd megbomlani. Immar nem hordoznak maguktol ertedd jelentest. A ep tovabbra is arra hivatott, hogy beszeljen, hogy a nyelvvel egylenyeg mondanivalot adjon at. De azt kell latnunk, mar nem ugyanazt mondja, a Iesteszet olyan iranyt vesz, mely egyre jobban eltavolodik a nyelvtl. A kep es a szo meg ugyanabban az erklcsi vilagban illusztraljak a bolondsag peldazatat, de utjuk mar ket klnbz iranyba agazik, es ez az alig eszrevehet hasadek a kesbbi markans valasztovonalat vetiti elre a bolondsag tapasztalataban. A reneszansz korban megnvekv Iigyelem, melyet a bolondsag irant tanusitanak, egy idben jelenik meg a gotikus szimbolumrendszer Ielbomlasaval. Mintha sszekuszalodna az a vilag, amelyben a spiritualis jelentesek oly szoros szvetet alkottak. Mintha olyan alakzatok jelennenek meg, amelyek jelentese csak a tebolyultsag jegyeben tarulhat Il. A gotikus Iormak, bar Iennmaradnak, de lassankent elhallgatnak, nem beszelnek, nem emlekeztetnek es nem tanitanak tbbe. Ezutan csupan Iantasztikus jelenvalosagukat allitjak, minden nyelvezeten kivl, de megis meghitt latvanykent, az emberek ele. A blcsesseg es a tanitas szervez hatalma alol Ielszabadult kep szabadon kezd Iorogni nnn rlete krl.Ez a Ielszabadulas paradox modon egy jelentesburjanzas, nmagat megsokszorozo jelentes eredmenye, aminek kvetkezteben nagyszamu, egymast gyakran keresztez kapcsolat alakul ki a dolgok kztt. A dolgok megterheldnek klnbz attributumokkal, indexekkel, hivatkozasokkal, olyannyira, hogy vegl elveszitik sajat arculatukat. Az eredeti sszeIggesek ezoterikussa valnak. A jelentes mar nem olvashato ki kzvetlen eszlelessel, az alakzat mar nem szolal meg magatol. Ur keletkezik az t eletre kelt tudas es az altala Ielvett Iorma kztt. Szabad predaul kinalkozik tehat a klnIele magyarazatok szamara. A Iormakra klnbz jarulekos jelentesek rakodnak, melyeket mar keptelenek atadni a szemlelnek.Am az alom, az ertelmetlenseg, a tebolyultsag beleIerkzhetnek ebbe az ertelmi tbbletbe.A szimbolikus alakok knnyen lidercnyomasos Iigurakka valhatnak.

A blcsesseg regi abrazolasa a nemet metszeteken gyakran egy hosszu nyaku madar, akinek elegend ideje van aszivebl a Iejeig Ilszallo gondolatok merlegelesere esmegIontolasara. A gondolkodas hosszu utja egy kiIinomulttudas lombikjava, kvintesszenciakat desztillalo eszkzze lesz. A szimbolikus ember Iantasztikus madarra valtozik, melynek aranytalanul hosszu nyaka ezerszer tekeredik nmaga kre: ebbl az esztelen, az allat es a targy kztt Ieluton elhelyezked lenybl inkabb a kep sajatos varazsereje sugarzik, mint a jelentes pontossaga. Ez a Iajta szimbolikus blcsesseg az alom rltsegeinek Ioglya. A kepek vilaga dnt modon atalakul, a jelentesek megsokszorozodasa Ielszabaditja ket a Iormak elrendezese alol. A kep Ielszinet annyi egymastol klnbz jelentes arasztja el, hogy immar nem tanitja, hanem inkabb megigezi nezjet. Jellemz ebben a tekintetben a zsoltarosknyvek lapjairol visszakszn, a kzepkorban jol ismert gryllusnak az atvaltozasa. orabban azt Iejezte ki, hogyan kerlt a vagy bvleteben el ember lelke az emberben lakozo allat Iogsagaba. A szrnyetegek hasan megjelen groteszk arcok a bn rletebe tantorgott szellem lealacsonyodasat belyegeztek meg. A 15. szazadban a Szent Antal megkiserteset abrazoloszamtalan kep legIontosabb Iigurai lesznek. A remetenyugalmat nem a vagy targyaiostromoljak, hanemtitkukat magukba zaro tebolyult Iormak,amelyekegy alombol lepnek el, es csendesen ott lopakodnakaz ebrenlet vilagaban. A gryllus immar nem emlekeztetiszatirikus Iormaban az embert a vagy rleteben elIeledettspiritualis elhivatottsagara, maga lett a Megkisertesse lettrlet. lns hatalma eppen a benne rejl lehetetlensegbl,Iantasztikumbol ered. Almainak Ielelmetes szabadsaga esrltsegenek kaprazata tbb vonzervel bir a kor embereszamara, mint a test kivanatos valosaga. Eleinte ezekben a Iantasztikus alakokban az ember nnn termeszetenek titkait es hivatasat Iedezi Il. A kzepkor gondolatvilagaban az Adam altal egyszer s mindenkorra elnevezett allatok legioi az emberiseg tulajdonsagait Iejezik ki szimbolikus Iormaban. A reneszansz kezdeten azonban az allatisaghoz Izd viszony a visszajara Iordul: az allatok szabadda valnak, kitrnek a legendak, az erklcsi peldazatok vilagabol es sajat Iantasztikumra tesznek szert. Most mar az allat leselkedik az emberre, keriti t hatalmaba es Iedi Il szamara sajat igazsagat. Az rlt kepzelet szlte, lehetetlen almok az ember titkos termeszeteve valnak. S midn a vegitelet napjan a bns ember ocsmany mezitelensegeben mutatkozik meg, azt latjuk, hogy egy elbutult allat szrnyseges alakjat lttte Iel.A korabeli kepeken bekatest kuvikok vegylnek a mezitelen karhozottak tmegeben, szarnyas rovarok, macskaIej pillangok, cserebogar szarnyu szIinxek, moho kezeket idez madarak lepik el a vilagot. Az allatisag ellenallt az emberi ertekek es jelkepek reven trten megszeliditesnek. Zrzavarossagaval, rjngesevel, szrnysegesen tag lehetetlensegevel megigezi az embert, egyuttal az emberi sziv melyen rejl stet szenvedelyekre es termeketlen bolondsagra iranyitja a Iigyelmet. A stet termeszet mellett a bolondsag azzal igezi meg az embert, hogy tudast jelent.A klns, abszurd Iigurak a nagy titok mezejen Ioglalnak helyet. Szent Antalt nem a vagy hevessege, hanem a kivancsisag joval alattomosabb sarkantyuja sztkeli. A ryllus mosolya altal Ielkinalt, elbitorolt, tavoli es ugyanakkor kzeli tudas kiserti meg. Meghatralasa voltakepp azt jelzi, hogy nem hajlando atlepni a tudas tiltott hatarain. Igazabol ebben all megkisertese. ,A Tudast, mint minden mas kincset, a Ild mehebl kell elragadnunk. Ezt az oly elerhetetlen es Ielelmetes tudast a Bolond birtokolja a maga artatlan egygysegeben. Az ertelem embere csak tredekes es emiatt Ielettebb nyugtalanito Iormakban pillantja meg. A Bolond egy sertetlen gmbben, teljes egeszeben viszi magaval.A kristalyglobusz mindenki mas szamara res, de az szemeben lathatatlan tudas tlti ki. Ez a gmb tlti ki Bos. tarot kepen a 'lag nevezet lapot, ott lathato a ynyr ertfeben, Bruegel-nel lampaskent viszi magaval a Bolond.A tudas masik szimbolumat, a Iat, - a tiltott Iat, az igert halhatatlansag es bn Iajatmely a Paradicsom kertjeben allt, most kiteptek a Ildbl es a bolondok hajojan emeltek belle arbocot. Mit hirdet a bolondok tudasa? Minthogy tiltott tudas, minden bizonnyal a Satan uralkodasat es a vilag veget. A vegs boldogsagot es a legsulyosabb bnhdest. A Ildi mindenhatosagot es a pokolba hullast josolja meg. A Bolondok hajojanak a gynyr tajain visz az utja, ahol minden vagy kieleglest talal. A megtalalt Paradicsom ez, az ember nem ismer itt sem szenvedest, sem szkseget.Ez a hamis boldogsag az rdg diadala, a kzeli vegitelet. Az apokaliptikus almok nem uj keletek a 15. szazadban, most viszont a korabbiakhoz kepest gykeresen mas termeszetek.A 14. szazad kepvilaga, szeliden Iantasztikus, hol dobokockakent gurulnak a varak, es a Szrny mindig a Maria altal tavoltartott sarkanykent jelenik meg. Itt Isten rendje es gyzelme mindentt jelen van. Ezt egy olyan vilag kepe valtja Il, ahol minden megsemmisl.A termeszet boszorkanyszombatot l: a hegyek sszeomlanak, a Ild holtakat okad ki mehebl, a sirokbol kibujnak a csontok, a csillagok lehullanak, a Ild tzbe borul, minden elet elIonnyad es a halal Iele tart. A veg nem atkeles, nem igeret: az ej uralkodasa kezddik vele, melyben elmerl a vilag regi ertelme. Drer Apoalps:senek lovasai nem a diadal es a megbekeles angyalai, nem a magasztos igazsagosztas hirnkei, hanem a tebolyult bosszu Iekeveszett katonai. A vilagon egyetemes rjnges lesz urra. Nem Istene es nem az rdge a gyzelem, hanem a Bolondsage.A lazalmok kisertiben az ember sajat termeszetet ismeri Il, az egygy, babonas Ielelmekben a vilag tudasa tnik Iel, melyben kivehetk a veg knyrtelensegenek eljelei. Ezt erezte meg a reneszansz a vilag Ieledesbe merl titkaibol. ............ A kzepkor a bnk hierarchiajaban jellt ki a bolondsag szamara helyet, melyek az emberi lelek Iltti uralmon osztoznak. A reneszansz korban elhagyja addigi szereny helyet es mindjart els lesz a sorban, st, nevet ad a tbbieknek is. Privilegiuma az, hogy az emberben meglev minden rosszon uralkodjek. Es a rossz melle parositott jon is. Uralkodik minden Iltt ami knny, rmteli es egyszer a vilagban, ve az iIjusag, ve a mamor, adta az isteneknek Bacchust. A tudas is Iontos helyet Ioglal el a bolondsagban, az eltevelyedett es haszontalan, elbizakodott es tulteng tudomanyok bntetese. A nepi szatirakban komikus bnteskent jelenik meg. Lassan atalakul a bolondsag jelentese, mar nem a Ild alatti vilaghoz kapcsolodik, hanem inkabb az emberhez, annak gyengesegeihez, illuzioihoz.Mar nem kozmikus megnyilatkozas, ami a vilag negy sarkaban leselkedik az emberre, hanem inkabb lopva Ierkzik bele, vagy inkabb bonyolult kapcsolat, amit az ember alakit ki magaval. ,Ahany varos van, annyi szobrom van Ielallitva. A: nmagao: ;alo todes les: a bolondsag elso fele,az ember az nmagahoz valo ragaszkodas Iolytan Iogadjael igazsagkent a tevedest, valosagkent a hazugsagot,szepsegkent a rutsagot, igazsagossagkent az erszakot.Az nmaga iranti kepzeletbeli odaadasban az ember mintegydelibabkent hozza letre sajat bolondsagat. Jelkepe ettl Iogvaa tkr lesz, melyben semmi valos nem lathato, csak aznmagatszemlel szemely ntelt alma. Nem a vilaghoz esaz igazsaghozkapcsolodik, hanem ahhoz az igazsaghoz,amit az ember nmagarol kepes IelIogni. Ekepp egy teljesegeszebenerklcsiuniverzum kapujat tarja Il. A Rossz mar nem bnhdes vagy az idk vegzete, hanem puszta hiba es gyarlosag. Zsugorisag, kicsapongas, iszakossag, vallasi eltevelyedes, vagy olyan jellemvonasok, melyek ,megszabaditjak a lelket aggaszto gondjaitol es sokszoros elvezettel mamorba ringatjak Bosch, Drer, Brueghel borzalmasan evilagi szemlelk voltak, akiket magukat is elsodort a krlttk mindenhonan Ieltr bolondsag. A blcs csak akkor tud nevetni rajta, ha kivonva magat minden veszely alol, tavolrol szemleli. Erasmus mar a sajat Olmposza magasabol nez le, es azert zengi dicseretet, mert az istenek kiapadhatatlan nevetesevel gunyolodhat rajta.Az emberi bolondsag ugyanis isteneknek valo latvany:,Ha a halandok tlekedeset a Holdbol nezed, mintha csak legy vagy szunyogIelht latnal, amely veszekszik, harcol, askalodik, rabol, jatszik, Iektelenkedik, szletik, lehull es meghal. Szinte hihetetlen, milyen IelIordulasokat, milyen tragediakat tud Ielidezni e pici para, mely annyira rvid elet. A bolondsag immar nem a kozmosz egyik jelkepe, hanem az emberi eletid egyik jellemvonasa. Valoszinleg ennek a ket periodusnak a szalai meg sokaig kereszteztek egymast es allando klcsnhatasban alltak. Van olyan kltemeny ahol a bolondok hajojat hatalmas vihar sodorja magaval rlt sebesseggel, a vilagkatasztroIa jelkepekent. Emellett erklcsi tanitasok is megjelennek a kozmikus kepeken. Peldaul Bosch hires orvosa, aki bolondabb, mint sajat paciense. A legtbben ugy Iestettek meg az embert, ahogy a klvilag szamara megjelenik, Bosch azonban bellrl vette szemgyre. Szinte valamennyi Iestmenyen ott talalhato a Iaklya,az eberen Iigyel gondolkodas Ienye es a Iurcsa, merev tekintetet az ejszaka nyugalmas csendjeben Ielemel bagoly alakja. Az atIedesek ellenere a szetvalasztas lassan bekvetkezett, es a tavolsag ettl Iogva szntelenl n a bolondsag tapasztalatanak ket Iormaja kztt. A kozmikus szemlelet alakjai es az erklcsi gondolkodas alakulasa, a tragikus es a kritikai elem utja egyre inkabb elvalik. A bolondsag alapvet egysegeben ekepp nyilo szakadek immar sohasem temetdik be. Az egyik oldalon ott uszik rjng arcokkal a Iedelzeten a Bolondok Hajoja, mely a tudasok klns alkimiajarol, a vadallatisag rejtett Ienyegeteseirl es az idk vegzeterl beszel tajakon lassankent belevesz a vilag ejszakajaba. A masik oldalon halado Bolondok Hajoja pedig az emberi gyarlosagok peldaertek, didaktikus odsszeajat jeleniti meg a blcsek szamara. Az egyik oldalrol Bosch, Brueghel, Thierry Bouts, Drer, s a kepek merhetetlen csendje tekint reank. A bolondsag a tiszta latas tereben mutatja meg hatalmat. A kaprazatokban es Ienyegetesekben, az alom, a latomasok, a hallucinaciok puszta latszataiban es a vilag titokzatos sorsaban, sszeIggeseiben a bolondsag si, revelacios ereje mutatkozik meg.Azt tudatja velnk, hogy az alomszer valosagos, hogy az illuzio Ielszine alatt elkerlhetetlen melyseg tatong. A kep pillanatnyi Ilragyogasa nyoman a vilag nyugtalanito, az ejszakat rksen uralo alakok predaja lesz. Fajdalmasan azt is IelIedi elttnk, hogy a vilag valosaga egy nap a Iantasztikus epbe olvad majd bele, a letet a semmitl elvalaszto kzbls pillanatban, a puszta rombolas tebolyanak kzepette. Ekkor a vilag mar nincs tbbe, de a csend es az ejszaka meg nem borultak ra teljesen. Utolso Iellobbanasaban tantorog meg egyet a beteljesles egyhangu rendjet kzvetlenl megelz kaosz tetpontjan. Ebbe a tstent tovatn kepbe vesz bele a vilag igazsaga. Igy tarul Iel a 15. szazad Iesteszeteben a vilag tragikus bolondsaga, latszat es titok, a kzvetlen kep es a Iennmarado rejtely szvedekekent. A masik oldalon, Brantnal, Erasmusnal es a humanista hagyomanyban a bolondsag a diskurzus univerzumaba tagolodik bele. Ebben kicsiszolodik, kiIinomul es leteszi Iegyvereit.Lepteket valt, az emberek sziveben kel eletre, szabalyossa vagy szabalytalanna teszi magatartasukat. Meg ha uralkodik is a varosok, a dolgok nyugodt igazsaga Ielett, a hatalmas termeszet nem vesz rola tudomast. Azonmod eltnik, mihelyt megjelenik az elet es halal, az igazsag. Lehet, hogy mindenki a hatalma alatt all, de uralma kisszer es viszonylagos, a blcs szemeben mindig lekepezdik silany igazsaga. Szamara targgya valik, nevetesenek targya, epp a szamara Iont baberkoszoruk tartjak Iogva. ve lehet az utolso szo, de sohasem az igazsag es a vilag utolso szava. A diskurzus, mellyel igazolja magat csak az emberi tudat termeke. A tragikus tapasztalat es a kritikai tudat szembenallasa jarja at a reneszansz tapasztalatat es megIogalmazasait a bolondsagrol. A 17. szazadra, a szaz eve meg oly vilagos, hatarozott krvonalakat lt struktura teljesen eltnik. Nem is eltnik, nyelvi tapasztalatta valik. Olyan tapasztalatta, amelyben az ember sajat erklcsi igazsagaval, termeszete es igazsaga sajatos rendjevel szembeslt. Sokaig nem is talalkozunk vele, legkzelebb Sade-nal es Goya-nal bukkannak Iel, k tanuskodnak arrol, hogy az eltnes nem jelent megsemmislest, es ez a tragikus tapasztalat rejtett modon tovabb el a gondolkodas es az almok ejszakaiban. A kozmikus tapasztalatot a kritikai tudat kizarolagos privilegiumai leplezik el. A bolondsag klasszicizmus kori tapasztalata, s rajta keresztl a bolondsag modern tapasztalata nem tekinthet totalis alakzatnak. Tredekes alakzat all elttnk, mely nkenyesen hianytalannak allitja be magat. Pedig egyensulytalan, a bolondsag teljes tapasztalatanak hijan. A bolondsag kritikaja, az erklcsi, orvosi megIogalmazasok mgtt mindvegig ott virrasztott egy bujkalo tragikus tudat. Ezt keltette uj eletre Nietzsche vegs szavaival, Van Gogh utolso latomasaival, ennek letet kezdte sejteni Freud, amikor a libido es halalsztn mitologikus harcanak gytrelmerl irt.Artaud ugy irja: kulturank azon a napon veszitette el tragikus gyujtopontjat, amikor kivetette magabol a vilag nagy szolaris bolondsagat, azokat a gytrelmeket, melyek kzepette ,allandoan megvalosul a Tzsatan elete es halala. Ezek a IelIedezesek teszik lehetve, hogy napjainkban ugy iteljk meg, hogy a bolondsagnak a 16. szazadtol napjainkig mostanaig ervenyes tapasztalata ennek a hianynak, ennek az ejszakanak ksznheti sajatos alakzatat, jelenteset. Szep, egyenes vonal vezeti a racionalis gondolkodast a bolondsag elmebetegsegkent valo vizsgalataig. Ezt Iggleges dimenziokban kell elkepzelnnk, s akkor eltnik, hogy minden egyes alakjaban teljesebben es veszelyesebben kendzi el a tragikus tapasztalatot. Vegkepp leigazni azonban nem sikerlt. Az erszakos elIojtasi kenyszer vegs pontjan elkerlhetetlen volt az a Ilbomlas, amelyek Nieztsche ota tanui vagyunk. ............. Vajon hogyan alakultak ki a 16. szazadban a kritikai gondolkodas kivaltsagai? Hogyan sajatitottak ki a bolondsag elmenyet, olyannyira, hogy a klasszicista kor kszben homaly borul az elz korszakban megidezett tragikus kepre? A 16. szazadi reneszansz szakitott az emberIeletti valosaggal es a benne gykerez termeszeti trvenyekkel. A reneszansz humanizmusa nem nagyobba, hanem kisebbe tette az embert. A bolondsag az ertelemhez viszonyulo Iormava valik, illetve a bolondsag es az ertelem megIordithato viszonyba lepnek egymassal. Minden bolondsaghoz tartozik egy t megitel es uralma alatt tarto sajat ertelem. Es minden ertelemnek megvan a sajat bolondsaga, melyben Ieltalalja nnn nevetseges igazsagat. Mindegyik a masik merceje. Ebben a klcsns egymasrautaltsagban mindketten hiteltelennek nyilvanitjak nmagukat, mikzben klcsnsen megalapozzak egymast. Az ember azt hiszi tisztan lat, a dolgok pontos merceje,s a vilagrol alkotott ismeretei es velekedesei megersitiknelegltsegeben. ,Ha delben a Ildre, vagy azokra adolgokra neznk, melyek krskrl a szemeink elttvannak, azt hisszk, hogy a legelesebb latassal vagyunkmegaldva. Am ha szemnket a Nap Iele Iorditjuk,kenytelenek vagyunk bevallani, hogy a Ildi targyakvizsgalasaban eles latasunk mer vaksag, ha azzalaNaphoz Iordulunk. A let napfa fele ;alo fordulas a:onban nem fed fl a:ga:saggal egytt a lats:ato oat, mndss:e safatnem-ertelmn s:aadeat tarfa elen. ,Amint gondolkodasunkat Istenre iranyitjuk, ami azeltt a blcsesseg cime alatt oly csodamod nagynak tetszett elttnk, hatartalan ostobasag gyanant undorit bennnket.Egy es ugyanaz a szellem utjan Istenhez Ielemelkedni es Ielmerni az rlet szakadekanak melyseget, amelyben elmerltnk. alvin IelIogasaban a bolondsag az embert megillet merce, midn Isten korlatlan ertelmevel hasonlitjuk ssze.Az emberi szellem a maga vegessegeben nem annyira a nagy Ienyeseg egyik szikraja, mint inkabb a stetseg egy tredeke. Bolondsaga csak a dolgok Ionakjat, stetben maradt oldalat, igazsaguk kzvetlen ellentmondasat tarja Il. Az Istenhez Ielemelked embernek nem pusztan meghaladnia kell nmagat, hanem szakitani kell eredend gyengesegevel s egy csapasra urra lennie a vilag dolgai es isteni lenyegk kzt Ieszl ellenteten. A latszatban nem a dolgok visszIenye, hanem annak kegyetlen ellentete dereng Il. A bolondsag szakadekaban elmerlnek az emberek, es a benne megjelen igazsaglatszat epp az igazsag pontos ellentete. Ez az ellentet a latszat belsejeben is jelen van. Ha a latszat koherens volna nmagaval, akkor legalabb utalna az igazsagra, es mintegy res Iormaja volna ennek. A Ielcsereldes magukban a dolgokban van, nem egyetlen iranyba megy vegbe es nincsen meghatarozott vege sem.Nem a latszattol tart az igazsag Iele, hanem a latszattol tart az t tagado masik latszat Iele. Majd ismet aIele, ami megkerdjelezi es tagadja ezt a tagadast, oly modon, hogy ez a kerek sosem allhat meg.,Az emberi dolgoknak ket egymastol elt arca van, akarcsak a Silenost abrazolo grg szekrenyeknek. Amit els tekintetre halalnak hinnel, melyebbre nezve elet. Ezzel szemben, ami eletnek latszik, az halal. Ami Iormasnak, az alaktalan, ami gazdagnak, az koldusszegeny, ami gyalazatosnak, az dicsseges, ami tudosnak, az tudatlan. Nyisd ki Silenos-szekrenykedet, es mindent azonnal Iorditva talalsz. (Erasmus) Semmi sem akad, ami ne merlne el az azonnali ellentmondasossagban. Semmi nem akad, ami ne arra sarkallna az embert, hogy Iogadja el sajat bolondsagat. A lenyegiseghez, Isten igazsagahoz merve az egesz emberi rend puszta bolondsag. EnnelIogva bolondsagra vall az a trekves is, amellyel valaki le akarja vetkzni a bolondsagot, hogy eljusson Istenhez. Bolondsag a vilagrol valo lemondas, az Isten kiIrkeszhetetlen akaratara valo hagyatkozas,s bolondsag a kereses, melynek ismeretlen a vegcelja. Midn az ember szakit a vilag bolondsagaval egy meg alattomosabb, pusztitobb bolondsagnak szolgaltatja ki magat.,A kis hajo kier a nyilt tengerre, s minthogy az emberre itt magarahagyatottsag var, minden szorongas, minden kisertes, minden emlekkep es minden nyomorusag az elmejebe tlik. (Tauler),Amikor az ember elhagyja az erzekelhet dolgok vilagat, lelke ugyszolvan tebolyodotta valik. (Cusanus) Az Isten Iele menetel ember mindenki masnal jobbanki van szolgaltatva a bolondsagnak. Az igazsag reve,mely Iele a kegyelem vegs soron sarkallja, nem masszamara, mint a nem-ertelem szakadeka.Isten bl.sesege, mdon megpllantfu ragyogasat,nem oss:u deg elfeledett ertelement, anemmeretetlen melysegent felen meg.Itt a titok megrzi minden titok-dimenziojat,az ellentmondas szntelen ellentmond nmaganak.Epp annak az ellentmondasnak a jegyeben,amelya bolondsag szedletet teszi meg a blcsessegkzeppontjanak. Isten a blcsek ell elIedte az dvsseg miszteriumat s ekepp a bolondsag revenmentette meg a vilagot. Cusanus hosszu gondolatmenetben Iejti ki tapasztalatat, melynek soran elveszitette gyenge emberi ertelmet, abban az oriasi, Ieneketlen bolondsagban,ami Isten blcsessege: ,Nincs szo, mivel ki lehetne Iejezni, nincs ertelem, mi Il tudna Iogni, nincs merce, mi Il tudna merni, nincs veg, mi be tudna vegezni, nincs arany, mi aranyitani tudna, nincs hasonlat, mi hasonlitani tudna, nincs abra, mi abrazolni tudna, nincs Iorma,mi Iormat tudna adni neki. Minthogy ki nem Iejezhet szavakkal, a vegtelensegig alkothatunk eIIele mondatokat, mivel semmiIele kepzelet nem tudja elkepzelni ezt a Blcsesseget,aminek reven, amiben s amibl minden dolgok erednek. A hatalmas kr most bezarult. Az emberek sovanyblcsessegehez kepest az Isteni Ertelem beletagolodika bolondsag krebe. Nagy leptekben szemlelve minden csakbolondsag, kis leptekben tekintve maga a Mindena bolondsag. A bolondsag .sa ;alamlyen erteleme:epest lete:. Am enne mnden ga:saga abban all, ogyegy pllanatra fl;llant ;alamlyen bolondsagot, melyet ;ss:autasit, s a:tan maga s bele;es: ;alamlyen ots:ertefos:lato bolondsagba. Bizonyos ertelemben abolondsag semmi. Semmi az emberek bolondsaga alegIelsbb ertelemhez kepest, mely egyedl birtokolja aletet. Es semmi a bolondsag alapvet szakadeka, mivelpusztan az emberek trekeny ertelme szamara jelenik meg ekkent. De az ertelem is semmi. Ha vegre eljutunk ahhoz az ertelemhez, amelynek neveben a bolondsagot leleplezik, azt latjuk, mindssze puszta tevedes. A kereszteny gondolkodas hatasara kikerlhetve valik a 15. szazadban Ieltornyosulo hatalmas veszely. A bolondsag immar nem titkon munkalo er, mely darabokra repeszti a vilagot es varazserejevel elkapraztatja az embereket. Mar nem az idk alkonyat, az allatisag durva erszakat tarja elenk es nem is a tudas es a tilalmak nagy harcat. Abba a vegtelen krIolyamatba tagolodik bele, amely az ertelemhez lancolja: klcsnsen allitjak es tagadjak egymast. Mar nem rendelkezi abszolut lettel a vilag ejszakajaban. Csak az ertelemhez kepest Iennallo viszonylagossag altal letezik, amely mindegyikket elveszejti es megmenti a masikon keresztl. A bolondsag maganak az ertelemnek lesz az egyik Iormaja. Beletagolodik az ertelembe,s vagy egyik titkos tenyezjet, vagy egyik megnyilvanulasi mozzanatat alkotja, vagy olyan paradox Iormat hoz letre, amelyben kln ntudatra ebred.Az elbizakodottsag, az nhittseg a legnagyobb bolondsag. Az, ha nem ismerjk Iel a bennnket Iogva tarto nyomorult helyzetnket, esendsegnket, mely megakadalyozza, hogy eljussunk az igazhoz es johoz. Ha nem tudjuk, hogy mekkora bolondsag is az osztalyresznk. Ha elutasitjuk a vilagban elIoglalt helynket jelz nem-ertelmet es ezzel megIosztjuk magunkat a lehetsegtl, hogy valaha is esszeren hasznaljuk az ertelmnket. Ha lete: ertelem, aor .sa a bl.sesseg es a bolondsag folyamatos rene elfogadasaban, l.snsseg es s:et;alas:tatatatlansagu ;lagos felsmereseben lete:. Az igazi ertelem nem mentes a bolondsaggal valo megalkuvastol. Azzal tartozik maganak, hogy igenybe vegye a bolondsag megjellte utakat. Ez az sveny nem vezet el semmiIele vegs blcsesseghez.Az igert legIelsbb csucs nem egyeb delibabnal es ujabbbolondsagnal. nmagaban megis ez a blcsesseg svenye,Ielteve, ha a rajta halado ember tudja, hogy a bolondsagutjan jar.A hiu latvany, a leha zajongas, a hangok, szineklarmaja Iolytan a vilag mindig csak a bolondsag vilaga.Ezt el kell Iogadnunk, st magunkeva kell tennnk, aznhittseg vilagos tudataban(a nez es a latvany nhittsege). Nem azzal a komoly Iigyelemmel kell hallgatni szavat, melyet az igazsag szamara tartunk Inn, hanem sulytalanfgyelemmel. Ebben keveredik az ironia es elnezes, knnyedseg es a magat raszedni nem enged titkos tudas. Olyan Iigyelem ez, amellyel a vasari latvanyossagokat kvetjk. ,Nem ugy kell Ileteket hegyezni, mint a papszonok szavara szokas, hanem ahogy a bohocokera, pontosan ugy, ahogy a mi Midasunk hegyezte csacsiIlet Pan szavara. Itt, ebben a tarka es zajos kzvetlensegben, ebben a knnyedelIogadasbanmely egyszersmind eszrevetlen elutasitas is a blcsesseg lenyege biztosabban valosul meg, mint a rejtettigazsag utani hosszas keresesekben. Az ertelemepp a beIogadasi aktus revenbekeriti a bolondsagot, krlzarja, tudatara ebred, keretek kze helyezi. A vilagrol alkotott kep egyik Iormajava teszi, annak egyikIormajakent es erIorrasakent.Az ertelem es a bolondsag Iormai nagyIoku hasonlosagot arulnak el. Jol lathatjuk ezt az esztelen emberek cselekedeteiben. Am, ez a hasonlosag, ha atmenetileg ssze is zavarja az ertelmes embereket, voltakepp magat az ertelmet szolgalja. A bolondsag legnagyobb vadsagat magaval hordozo ertelem eppen ezaltal kepes a legmagasztosabb celjai eleresere. Ott jar a legkzelebb a Ieneketlen bolondsaghoz, ahol a legmagasabb csucsra juthat. Epp belle meriti erIorrasait. A bolondsag a:ert bntet a: ertelem erofes:iteset, mert o maga s res:ese ;olt enne a: erofes:itesne. A bolondsagot kiser heves kepek, az erszakos szenvedelyek, az nmagaba zarkozo szellem az ertelem legveszedelmesebb, legelesebb Iegyverei. Nincs olyan ers ertelem, amelynek ne kellene belevetnie magat a bolondsagba, ha el akar jutni munkalkodasa vegceljahoz. A blcsek es kltk mindig is hirdettek: az embernek idnkent bolondoznia kell es ki kell vetkeznie magabol. A bolondsag lassan artalmatlanna valik, az ertelem krlzarja, beIogadja, nmaga egyik reszeve teszi. Altala kepes elharitani minden kls ert, minden megtrhetetlen ellensegesseget, a transzcendencia minden jelet. Ebben rajzolodik ki Pascal gondolkodasi grbeje: ,Az ember oly szksegszeren balga, hogy az is balgasag lenne, ha valaki nem lenne az.Hamarosan a bolondsagban letrejn egy megkettzdes. Egyik a ,bolond bolondsag, mely elutasitja az ertelemre jellemz bolondsagot es igy maga a legegyszerbb, legzartabb, legkzvetlenebb bolondsagba zuhan. A masik a ,blcs bolondsag, mely beIogadja, meghallgatja, elismeri a bolondsagot, hagyja magat atjarni eleven erejetl. Ily modon sokkal sikeresebben ovja meg magat tle, mintha a visszautasitas utjat valasztana. Mostanra a bolondsag teljesen egybeesik az ertelem gyzelmevel es vegleges uralkodasaval.(A krlkerites es diadal a barokk kor jatekaiban is megjelenik.) Hosszu Iejldesen at vezet az ut, mig a bolondsag megkapja megersiteseit az ertelem vilagan bell. Az egyik legIontosabb es legtartosabb Iorma a regenyes a:onosulas a bolondsaggal. Ilyen peldaul Don Quijote es sok hozza hasonlo trtenet. A szerzk atadjak agyremeiket az olvasoknak, akik teljes naivitassal valosagkent Iogadjak el ket. A 18. szazadban volt is ellenerzes emiatt a regenyolvasassal es a szinhazzal szemben. A Ielletes kritika mgtt nyugtalan kerdeseket talalhatunk a valosagnak es kepzeletnek a malkotasban valo viszonyarol. A Iektelen kepzeteknek ksznhetjk a mveszetek Ieltalasat. A Iestk, kltk, zeneszek szeszelye csak udvariasan tompitott elnevezes, ami bolondsagukat illeti. A bolondsag reven megkerdjelezhetjk egy masik kor, egy masik mveszet es egy masik erklcsiseg ertekeit. De a kusza, zavaros, egymast kompromittalo Iormaciokban ott tkrzdik az emberi kepzelet valamennyi Iormaja. Az elzhz kzel all a u nteltsegben felente:o bolondsag. Itt a bolond nem valamilyen irodalmi modellel, hanem nmagaval azonosul, oly modon, hogy olyan tulajdonsagokat, erenyeket, kepessegeket tulajdonit maganak, melyekkel nem rendelkezik. Ennek a bolondsagnak annyi arca van, ahany jellemvonas, ambicio es illuzio letezik a vilagon. Ez a legkevesbe szelsseges Iormaja, alkotja minden ember legbelsbb enjeben azt a kapcsolatot, melyet az illet nmagaval letesit. Ebbl kelnek eletre a leghetkznapibb Iogyatekossagok. Ennek elitelesevel kezddik minden erklcsi kritika. Az erklcs vilagahoz tartozik a fogos bnodessel felente:o bolondsag. Ez az elme eltevelyedesevel bnteti a sziv eltevelyedeseit. Az altala kimert bntetes megsokszorozodik, mig a bntetes vegl IelIedi az igazsagot. Ezt a bolondsagot az igazsagratrekves igazolja. A bns mar hiu kaprazatainak kavargasaban aterezheti, hogy bntetese milyen Iajdalmat mer ra az rkkevalosagig. A tbbiek szamara rejtve maradt bn a bnhdes ejszakajaban kerl napvilagra. Az agyremek elmondjak titkos igazsagukat, kialtasaik a lelkiismeret neveben szolnak. Vegl a bolondsag utolso tipusa a remenytelen s:en;edellyeljelentkezik. A szertelensegeben csalodott szerelem, Ikentpedig a halal sorsszersege Iolytan csalatkozott szerelemszksegszeren tebolyba torkollik. A szerelem, magarahagyva a kepzelges rjeben kering tovabb.A sajat hevesseget tulontul kiel szenvedelyt bnhdes sujtja.Ez a bntetes azonban enyhites is: a kepzeletbeli egyttletekszanalmat teriti szet a jovatehetetlen hianyon. Artatlan rmthoz vagy az esztelen ldzes hsiesseget. Ez a bolondsag ahalalhoz vezet ugyan, de ebben a halalban nem valnak el tbbeegymastol a szeretk. (Lear raly) Saespeare mveiben az rlet a halallal es gyilkossaggal tarsul. Cer;antesnel az nteltseg es a kepzelet naltatasa krl szervezdik. Mveik meg a 15. szazadi tragikus bolondsag tanui inkabb, mint kritikai es moralis alapuak. Bar ezek epp sajat korukban teljesednek ki. Az id Iltt atnyulva olyan jelentest tesznek magukeva, ami mar eltnben van, amely mar csak az ejszakaban eli tovabb eletet. Utanzoik mar letompitjak es artalmatlanna teszik ezeket a magasztos peldakat. Bar epp ezek mveivel sszehasonlitva derithetnk Ienyt a bolondsag irodalmi tapasztalataira a 17. szazad elejen.A ket nagy szerznel a bolondsag mindig vegs hataron mozog, ami azt jelenti, hogy orvosolhatatlan. Semmi sem teritheti visza az igazsaghoz vagy az ertelemhez. Elbb a gytrelmek, azutan a halal kapujat nyitja Il mindig. ,Az t kitlt r olyan betegseg, amely nem Iordult el a gyakorlatomban, mondja Lady Machbet orvosa. Ez mar a halal teljessege: ez az rlet nem orvosi segitseg, hanem egyedl az isteni knyrlet utan kialt.Az Ophelia altal vegl meglelt szelid rm semmiIele boldogsaggal nem bekl meg.Esztelen eneke eppoly kzel jar a lenyeghez, mint a Machbet vara Iolyosoin mindentt Ielzeng asszonyi siras, mely azt tudatja:Megalt a ralyne. Nem vitas, hogy Don Quijote halala a megnyugvas allapotaban kvetkezik be, midn a hs az utolso pillanatban csatlakozik az ertelemhez es az igazsaghoz. A Lovag bolondsaga hirtelen nnn tudatara ebredt, es Don Quijote szemeben puszta butasagkent Ioszlik szet. Am a bolondsag egy csapasra Ieltr blcsessege hallatan baratai azt hiszik, ,bizonyosan megint valami ujabb hobort vett ert rajta. Ezt a vegtelenszer Ielcserehet ketertelmseget vegs Iokon csak a halal oszlathatja el. A tovaszallt bolondsag elkerlhetetlenl eggye valik az azonnali veggel. Fkent azert gondoltak, hogy halalan van, mert bolondsagabol oly hirtelen jozanodott ki. Am maga a halal sem hozza el a beket.A bolondsag tovabb diadalmaskodik, - mint nevetsegesenrk igazsagegy olyan elet vegen tul, amely epp ezzela vegzetevel szabadult meg a bolondsagatol.A sors ironiaja Iolytan esztelen elete tovabb ldzi:csak tebolya altal lesz halhatatlan. A bolondsag a halalelmulhatatlan resze marad. ,Hamva itt a hs nemesnek, nyugszik, aki nagy nevetmessze Ildn kzdve szerzett, s holtaban sem vehetettrajt a halal gyzelmet. A bolondsag most mar nagyon hamar elhagyja a Cervantes es Shakespeare altal szamara kijellt vegvidekeket. A 17. szazad irodalmaban inkabb kzbls helye van, inkabb bonyodalomkent, mint vegkiIejletkent talalkozunk vele. A regeny es dramaszerkezet konomiajaban valo elmozdulasaval lehetve teszi az igazsag megnyilatkozasat es a lecsillapodott ertelem visszatertet. Mar nem tragikus valosagaban, a tulvilagra kaput nyito teljes gytrelmeben tekintenek ra, hanem csak illuzioinak ironiajaban. Nem valosagos bnhdes, hanem a bnhdes kepe. Levetkzi dramai komolysagat, es a tevedes dimenziojaban jelenik meg. Lenyeget megis megrzi: ha tetezi is az illuziot, az oka szerteIoszlasanak is. Bolondsagaban, ahova tevedese zarta, a szerepl nkentelenl nekilat a szalak IlIejtesenek. nmagat vadolva, akaratlanul is kimondja az igazsagot. A bolondsag egy hamis megoldas hamis bntetese, am sajat erejenel Iogva tenylegesen ravilagit a problemara. Ilyen a te;edesbol adodo s:emely.sere. ls tenyezre sincs szksege, hogy eljusson a vegkiIejlethez, beerheti azzal, hogy illuziojat az igazsagig hajtja. Az egyensuly az illuzio Ielhje, a tettetett zrzavar mge, a rendetlen es erszakos megnyilvanulasok gyes elrendezese alatt rejtzik. A mozdulatoknak es szavaknak a varatlan elenksege, veletlenszersege a bolondsag s:ele, mely ide-oda taszigalja a szereplket, megszakitja a vonalakat, megtri a viselkedeseket es sszegyri a draperiakat, mikzben a szalakat valojaban szorosabban Iogja a kez. Ez a barokk trompe-loel alapIormaja.Scudery a Komedaso omedafaban a szinhaz szinhazat hozta letre. A szineszek egyik Iele a nezk, masik Iele a komediasok szerepet jatssza. Egyik reszk ugy tesz, mintha a diszletet valosagnak, a jatekot eletnek tekintene.A tbbiek azt szinlelik, hogy szineszt jatszanak es utanoznakholott a valosagban szineszek, akik jatszanak. etts jatek all elttnk, ahol minden elem megkettzdik. Ekkepp allando klcsnhatast hoz letre a valosag es az illuzio kztt, ami maga a bolondsag dramai jelentese. A bolonderiaban Iejti ki a szinhaz az igazsagat, ami abban all, hogy a szinhaz: illuzio. S illuzio a bolondsag is. ............. Megszletben van a bolondsag klasszicista tapasztalata. A 15. szazad horizontjan Ieltn oriasi Ienyegetes elhalvanyul, a Bosch Iestmenyein honolo nyugtalanito hatalmak elveszitettek agresszivitasukat. Atlatszova es engedelmesse lett Iormak elnek tovabb, melyek az ertelem elkerlhetetlen kiseretet alkotjak. A bolondsag immar nem eksztatikus alakzat a vilag, az ember es a halal kzs hataran. Tovatnt az ejszaka, melyre tekintetet szgezte,s amelybl a lehetetlen alakzatok megszlettek. Feledes boritja azt a vilagot, melyen Hajojanak szabad rabszolgasaga siklott Il-ala. Megszntek klns atkelesei az itteni vilag es a masik vilag kztt, soha tbbe nem alkot tovatn es abszolut hatart kzttnk. A hajot szilardan kiktttek a dolgok es az emberek Ildjen, akik ezutan nem csak visszatartjak, hanem Ienn is tartjak. A hajobol korhaz lett.Egy evszazaddal a bolond sajkak diadalmenete utan megjelenik az irodalomban a ,Bolondok Ispotalya, ahol minden, - az igazi emberi ertelelmnek megIelelenhelyhez kttt es rendre szoktatott. A bolondsag minden Iajtajanak megvan itt a kijellt helye, megvannak jelvenyei es sajat istenei. Ez a tkeletes rendbe szervezett rendetlen vilag az Ertelem Dicseretet zengi.Az elzaras Ielvaltja a behajozast.A leigazott bolondsag meg megrzi uralkodasanak minden latszatat. Most mar az ertelem merceihez es az igazsag munkalkodasaihoz tartozik. A dolgok Ielszinen es a napIeny csillogasaban jatszadozik, kihasznalva a klszin teljes arzenaljat, a valosag es illuzio ketertelmsegeit es azt a vegeerhetetlen, mindig ujrakezdett es mindig megszakado Ionadekot, amely egyszerre egyesiti es valasztja el az igazsagot es a latszatot. Elrejt es megmutat, igazat mond es hazudik, arnyek es Ieny egyszerre. Ragyogva Ienylik, kzponti es engedekeny,de mar ingatag szereplje a barokk kornak.Regota ismers krvonalakat lt a tarsadalom kzegeben. Az emberek ismet nagy kedvvel vesznek reszt az egygyek regi egyesleteinek nnepsegein, gylesein, hallgatjak az itt elhangzo beszedeket. Rpiratok, perek, vedbeszedek kvetik egymast, az egygyek Iejedelmet valasztanak. ,oponyaja kietlen, akar a szeljarta tk, res nadszal, hijan minden jozan esznek, agya szetesett, egyetlen rugo, egyetlen Iogaskerek sincs a Iejeben. Se olvasni, se irni nem tud, es soha nem is tanult, Isten es az Angyalok ihlete munkalkodik benne. A 17. szazad eleji vilag klns vendegszeretettel Iogadja be a bolondsagot. Ironikusan sszekeveri a valosag es kaprazat ismertetjegyeit, mikzben a nagy tragikus Ienyegetesek emleke majdnem teljesen elmosodott krltte. Inkabb zavarossa, semmint aggasztova teszi az eletet, nevetseges kavarodasokat idez el a tarsadalomban es mozgekonysagot klcsnz az ertelemnek.