Upload
others
View
3
Download
0
Embed Size (px)
Citation preview
1
Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar
Orvosi Laboratóriumi és Képalkotó diagnosztikai alapszak
Képalkotó Diagnosztikai Analitika Szakirány
Az ovarium carcinoma képalkotó diagnosztikája
Konzulens: Készítette:
Prof. Dr. Harkányi Zoltán Bubnó Dorottya
2016
2
Tartalomjegyzék
I. Bevezetés……………………………………………………………………………….4
1.1. Téma választásának oka……………………………………………………….........4
1.2. Célkitűzéseim……………………………………………………………………….5
1.3. Hipotézisek…………………………………………………………………..………5
II. Szakirodalmi áttekintés:………………………………………………………………..6
2.1. A női nemi szervek anatómiája ………………………………………………….6
2.1.1. A petefészek anatómiája…………………………………………………….6
2.1.2. A tüszőérés………………………………………………………………….7
2.1.3. A petefészek működésének hormonális háttere…………………………….8
2.1.4. A petevezeték anatómiája…………………………………………………..8
2.1.5. A méh anatómiája…………………………………………………………..9
2.2. A petefészek tumorok……………………………………………………………10
2.2.1. A petefészek tumorok típusai……………………………………………....10
2.2.2. A petefészek tumorok szövettani típusai…………………………………...13
2.2.3. Az ovarium daganatok kialakulása………………………………………....13
2.2.4. Klinikai kép………………………………………………………………...14
2.2.5. Szűrés……………………………………………………………………....15
2.2.6. Stádium beosztás és stageing………………………………………………16
2.3. Képalkotó diagnosztikai eljárások……………………………………………...17
2.3.1. Képalkotó eljárások a daganatok diagnosztikájában:……………………...17
2.3.2. Ultrahang…………………………………………………………………..17
2.3.3. Computer Tomográfia……………………………………………………..19
2.3.4. Mágneses Rezonancia……………………………………………………..20
2.3.5. PET-CT…………………………………………………………………….22
2.3.6. Multislice CT…………………………………………………………….....22
2.4. Petefészek rák kezelése………………………………………………………………23
2.4.1. Műtéti kezelés…………………………………………………………….23
2.4.2. Sugár kezelés……………………………………………………………...24
2.4.3. Kemoterápia……………………………………………………………...25
III. Anyag és módszertan……………………………………………………………….26
3.1. A kutatás mintája………………………………………………………………26
3.2. A kutatás módszere…………………………………………………………….26
IV. Eredmények ismertetése,megbeszélése………………………………………….27
4.1. Eredmények ismertetése………………………………………………………27
4.2. Összes vizsgált beteg életkor szerinti megoszlása……………………………27
3
4.3. Különböző képalkotó eljárások által nyert eredmények összehasonlítása………29
4.4. A daganat stádiuma a betegség felismerésekor………………………………….31
4.5. A petefészekrák metastasisainak számbeli megoszlása……………………….34
4.6. A vizsgált betegek szövettani típusainak számbeli megoszlása……….………..36
V. Összefoglalás, következtetés………………………………………………………….37
5.1. Következtetés…………………………………………………………………... 37
5.2. Összefoglalás…………………………………………………………………….38
VI. Irodalom jegyzék…………………………………………………………………....40
VIII. Köszönetnyilvánítás……………………………………………………………….42
4
I. Bevezetés
1.1. Téma választásának oka:
A petefészekrákok a női daganatos betegségek egyik legmalignusabb csoportját
alkotják. Európa- és Világszerte nagy számban fordul elő, amely a nők jelentős
részének halálát okozza. Ennek oka az, hogy a betegséget rendszerint már
előrehaladott állapotban diagnosztizálják, és ekkor már sajnos nem lehet olyan
hatékony terápiával „támadni” a daganatot.
Rendszerint hormonális változások következtében alakul ki, döntően az 50 éves kor
feletti nők csoportját érinti, de az életkor növekedésével a petefészekrák
kialakulásának kockázata fokozatosan nőhet.
Ritka esetekben a petefészek elváltozásai már fiatal, akár pubertás korban is
kialakulhat.
A tumoros betegségek meghatározó kockázati tényezője az életkor, azonban külső
és belső kockázati tényezők egyaránt jelen lehetnek. A hibás gén öröklődése
csekély számban mutatható ki, azonban a betegség feltérképezéséhez
elengedhetetlen a családi kórelőzmény vizsgálata. Ha a családban előfordult egyéb
más daganatos betegség 40 éves kor előtt az figyelmeztető jel lehet. A rendszeres
szűrővizsgálatok beiktatásával, időben felismerhető a betegség, különösen akkor, ha
a páciens még panaszmentes, de a 25. életévét már betöltötte.
Belső kockázati tényezőként tartják számon: a szervezet hormonháztartásának nem
megfelelő működését. A petefészket érintő minden mikrotraumát, ami nagyobb
rizikót jelent minden nőnél aki az átlagosnál hosszabb ideig vagy többször
menstruált, vagy nem szült, nem szoptatott, nem szedett fogamzásgátlót, valamint
az elhízást is oki tényezőként tartják számon.
A betegség korai stádiumban általában panaszmentes, ha tünetek jelentkeznek, azok
már feltehetően utalhatnak a betegség előrehaladott állapotára.
Nincs elfogadtott diagnosztizálási módszer a betegség felismeréséhez, azonban
akiknek a családjában már előfordult az említett betegség, azoknál célszerű a
rendszeres szűrővizsgálat végzése. Tünetmentes stádiumban az elváltozás képalkotó
diagnosztika vagy laboratóriumi vérvizsgálattal azonosítható lehet, azonban ezek a
5
vizsgálatok sem adnak 100%-os eredményt.
A daganat típusa csakis szövettani vizsgálattal állapítható meg teljes biztonsággal.
Kezelése műtéti indikációt jelent a legtöbb esetben, de figyelembe kell venni a
beteg életkorát, általános állapotát, valamint a rák előrehaladott állapotát.
1.2. Célkitűzéseim
Az általam kigyűjtött adatokat feldogozva kívánom bemutatni szakdolgozatomban a
betegség megjelenési formáit, diagnosztizálási módszereit. Dolgozatomban a
legnagyobb hangsúlyt a különböző képalkotó diagnosztikai eljárásokra és az azok
által gyűjtött eredmények összehasonlítására fektetem.
1.3. Szakdolgozatom során feltett kérdések:
1. Melyek a has-és kismedence radiológia alapjai, milyen képalkotó módszerrel
vizsgáljunk?
2. Melyek azok a képalkotó módszerek, amelyekkel a leghatékonyabbak a betegség
diagnosztizálása?
3. Melyek a leggyakoribb szövődményei a petefészekráknak?
4. Milyen összefüggéseket lehet felfedezni az egyes képalkotó eljárások
alkalmazása során ?
6
II. Szakirodalmi áttekintés
2.1. A női nemi szervek anatómiája
Megkülönböztethetünk külső és belső nemi szerveket. Az utóbbiak a
kismedencében a húgyhólyag és a végbél között helyezkednek el. Ide tartoznak: -
méh (uterus), petefészek (ovarium), - petevezeték (tuba uterina), - széles méhszalag
(ligamentum latum uteri), - hüvely (vagina).
A másik csoportot, vagyis a külső nemi szerveket a gáttájék nyílirányú
hasadékában, a szeméremrésben, és az abban elhelyezkedő képletek alkotják. Ezt a
területet összefoglalóan a szeméremtestnek nevezzük. A szeméremdomb e terület
felett helyezkedik el. A külső nemi szervek közé tartozik: - nagy szemérem ajkak
(labium majus pudendi), - kis szeméremajkak (labium minus pudendi), - Bartholin-
mirigy (glandula vestibularis major), - csikló (clitoris).1
2.1.1. A petefészek anatómiája
Ez a szerv a női nemi mirigy amelyben a női ivarsejtek- a petesejtek helyezkednek
el. Páros szerv, ami mandula alakú és nagyságú, valamint tömör tapintatú, felszínét
egyrétegű köbhám borítja. Elhelyezkedése szerint a nagy- és kismedence határán az
arteria iliaca communis oszlási szögében található. A szerv hossztengelye nagyjából
függőleges, ezért megkülönböztethetünk rajta: - felső és alsó pólust, - medialis és
laterális felszínt, - elülső és hátsó élt. A petefészek elülső éle mentén hashártya
kettőzet, a mesovarium, rögzíti a széles méhszalag hátsó felszínéhez és itt lépnek be
a szerv erei is. Az ovarium a hashártya üregében szabadon áll, de a hashártya alatt
átbújik. A petefészek felszíne a pubertás korig sima, az első menstruáció
megjelenése után a felszíne egyenetlenné válik a tüsző repedése követeztében
1 Tarsoly E: Funkcionális anatómia; Budapest, 2007; 147
7
létrejövő hegesedés miatt.
Átmetszetben egy belső velőállományt és egy külső kéregállományt különböztetünk
meg. Az előbbi részletben telődésre képes tág erek vannak, melyek képesek arra,
hogy az érett tüszőt a kéregállományban megfeszítve annak idő előtti megrepedését
okozzák. A külső kéregállományban – melynek vázát sejtdús kötőszövet alkotja –
helyezkednek el a petesejtek előalakjai a primordialis folliculusok2.
2.1.2. A tüszőérés
A leány-gyermek megszületésekor a két petefészekben közel 700 ezer- 2 millió
tüszővel körülvett petesejt-előalak található. A pubertáskorban meglévő kb. 40 000
primer folliculus közül a menopauzáig kb. csak 400 érik és reped meg. Terhesség és
szoptatás alatt tüszőérés és ovulatio nincs. A maradék tüsző degenerálódik, szétesik
és elpusztul. Pubertástól kezdve 28 napos ciklusban oocyták indulnak érésnek, ezért
a tüsző hámja burjánzik, többrétegűvé válik, kialakul a primer majd a szekunder
folliculus. A folyadékot is tartalmazó Graaf-tüsző a tüsző további növekedésével
alakul ki, amely kidomborítja a petefészek felszínét és a 28. napon az érett tüsző
megreped, a benne található értett petesejt pedig kiszabadul: bekövetkezik az
ovulatio. Ennek helyén a kialakult vérzés következtében jön létre a véres test – a
corpus haemorrhagicum. Az előbb említett képlet helyére sárga festéket tartalmazó
sejtek burjánzanak be és alakítják ki a sárgatestet a (corpus luteum). Ha nem
következett be megtermékenyítés, akkor a sárgatest elsorvad, helyén a hengertest
(corpus albicans) marad vissza.
Az ösztrogént, más néven a tüszőhormont a Graaf-tüsző falában lévő sejtek (theca
interna és membarana granulosa sejtjei) termelik. A sárgatest sejtjei progeszteront,
valamint kevés ösztrogént is termelnek. Feladatuk az, hogy biztosítsák a méh
2 Tarsoly E: Funkcionális anatómia; Budapest, 2007; 147
8
nyálkahártya ciklikus változását, emellett a másodlagos nemi jellegek kialakításáért
is felelősek.3,4
2.1.3. Petefészek működésének hormonális háttere
A pubertárskortól kezdődve a hypothalamus által termelt ürítő hormon az FRH (=
folliculus releasing hormon) fokozza a hypophysis FSH hormon (folliculust érlelő-
hormon) termelődését, melynek következtében beindul a tüszőérés a petefészekben.
A tüszők ösztrogént termelnek, hatásukra csökken a hypothalamus FRH- és a
hypophysis FSH-termelése, de fokozódik a hypothalamus LRH (= sárgatest
releasing hormon) hormon valamint a hypophysis sárgatest termelő hormonjának és
az LH (=luteinizáló hormon) képződése. Ezen hormonok megjelenése előidézi a
tüszőrepedést és a sárgatest kialakulását. A luteinizáló hormon a sárgatest mellett
fokozza annak a progeszteron-termelését is. A hypothalamus LRH- és a hypophysis
LH-termelését csökkenti a progeszteronszint növekedése, ezért csökken a
progeszteron-termelés és bekövetkezik a menstruáció. A ciklus kezdődik elölről,
mert az alacsony hormon szintek miatt fokozódik az FRH- és FSH-termelése.5
2.1.4. A petevezeték anatómiája
A petevezeték kb. 12 cm hosszú izmos falú páros cső, ami a méh fundusából két
oldalra ágazik el. Kezdeti része a méh falában halad, majd intraperitonealisan
húzódik a medence oldala felé. A vezeték végrésze tölcsérszerűen kitágul, aminek a
széle rojtos, majd visszakanyarodik a petefészekhez és annak a belső pólusára
borulva szabadon nyílik a hasüregbe. Nyálkahártyája erősen kettőzött, lumene
labyrinthicus, valamint csillószőrös hengerhám borítja. A petesejt továbbítását a
méhkürt simaizomzatának perisztaltikus mozgása és a csillók csapkodása végzi.
3 Tarsoly E: Funkcionális anatómia; Budapest, 2007; 148
4 Szentágothai J., Réthelyi M., Funkcionális anatómia; 2006; 1227-1228
5 Tarsoly E: Funkcionális anatómia; Budapest, 2007; 148
9
Általában a tuba tágult végrészében következik be a megtermékenyítés.6
2.1.5. A méh anatómiája
A kismedencében helyezkedik el intraperitonealisan a végbél és a húgyhólyag
között, a széles méhszalag kettőzetében, pontosan középen. Az uterus fordított körte
alakú, tömör tapintatú, izmos falú, páratlan szerv. Nem szült ivarérett nőkben a
szerv hossza kb. 7-8 cm, és a szélessége kb. 4-5 cm. Elölről hátrafelé kissé lapított
szerv. Szült nőkben ez az arány általában minden irányban 1-2 cm-rel nagyobb. Két
részből áll: a corpus és a cervix uteri. Hasfalon keresztül tapintható felső domború
része a fundus. Alsó részének, a cervixnek, a hüvelyhez való viszonya szerint két
része van: - portio supravaginalis: (a hüvely feletti felső rész) és portio vaginalis:
nyak alsó része, amely benyúlik a hüvelybe.
A méh tengelye nem függőleges, normális helyzetben anteflexio-anteversióban van.
Frontális síkban háromszög alakú ürege elölről hátrafelé lapított. A háromszög
felső csúcsából indul ki a két tuba uterina, a háromszög alsó csúcsa pedig a belső
méhszájjal a nyakcsatornában folytatódik. A nyakcsatorna a külső méhszájjal nyúlik
a hüvelybe, itt vonalként látható, ahogy a nyakcsatorna hengerhámja átmegy a
portio vaginalist borító többrétegű el nem szarusodó laphámba. A méh fala három
rétegből tevődik össze:
- Legbelső réteg az endometrium ami a méh nyálkahártyáját jelenti
- Középső, legvastagabb rétege a myometrium, amit a méh simaizomzata alkot
- Külső rétege a perimetrium, ami a széles méhszalag része és a hashártyát alkotja7
6 Tarsoly E: Funkcionális anatómia , Budapest, 2007; 148
7 Tarsoly E: Funkcionális anatómia , Budapest, 2007; 149-150
10
2.2. A petefészek tumorok
A daganatokat nemcsak szövettani, hanem morfológiai (cysticus és szolid) és
funkcionális (hormontermelő, hormonálisan inaktív) szempontból is
csoportosíthatjuk. Megnehezíti a diagnózist, a hasonló klinikai megjelenésük,
tünetmentességük és sokféle, nem daganatos betegségekkel is összetéveszthetőek.8
2.2.1. Petefészek tumorok típusai
Osztályozásuk:
1.Nem valódi daganatok: -Funkcionális cysták
Ezek általában jóindulatúak.
a.,Funkcionálsi cysták:
Az ovulatio zavara miatt alakul ki, amely spontán visszafejlődhet.
1. Cysta follicularis: Ha valamiért az ovulatio során az érett tüsző fala nem reped
meg akkor a follicularis folyadék felszaporodhat és cysticus képlet keletkezik. Első
menzesz megjelenésétől a menopausáig bármikor megjelenhet. Az elváltozás
általában egyoldali megjelenésű, nagysága 5-10 cm átmérő közötti lehet, bennéke
víztiszta. Ritkán okoz panaszt, néha alhasi discomfortérzés, feszülés jelentkezhet.
Ultrahangon vékony falú, sima belfelszínű unilocularis tömlő látható.
2. Cysta corporis lutei: A sárgatest is átalakulhat retenciós tömlővé. Általában
egyoldali, 5-6 cm átmérőjű, sima felszínű cysticus képlet. Terhesség során is
kialakulhat.
Okozhat alhasi fájdalmat, feszülést, amenorrhoeát. Méhen kívüli terhesség tüneteit
utánozhatja.
8Papp Z.: A szülészet-nőgyógyászat tankönyve ; Budapest , 2009 ; 501-505
11
3. Theca-lutein cysta: Theca sejtek fokozott stimulációja révén magas gonadotrop-
hormon szint hatására alakul ki. Mindkét petefészek megnagyobbodik, bennük
számos szalmasárga színű tiszta folyadékot tartalmazó tömlő található.
Kitapintható, ultrahangos vizsgálattal számos tömlő látható.
4. Hyperthecosis ovarii: Cysta általában nem alakul ki a petefészekben, hanem
mérsékelten megnagyobbodik. Az ovarium stromajában stimulált thecafészkek
találhatóak, melyek ösztogént és androgén hormont termelnek. Menopausa előtt a
polycystas ovarium szindrómához hasonló tünetek jellemzik, postmenopausaban
rendellenes vérzést, endometriumhyperplasiát okozhat.
5. Terhességi luteoma: Mindkét ovariumot érintheti, a terhesség alatt az elhúzódó
hCG hatás következtében a luteinizálódott stroma sejtekből vagy theca-lutein
sejtekből álló tumorszerű gócok keletkezhetnek. Panaszt nem okoznak,
makroszkópos metszeti képe rosszindulatra utalhat, terhesség megszűnése után
magától is visszafejlődhet az elváltozás.
2.Valódi daganatok:
- epithelialis eredetűek
- csírasejt eredetűek
- ivarléc és stroma eredetűek
- metastaticus daganatok
Lehetnek, jó, átmeneti és rosszindulatúak
b, Epithelialis daganatok:
Mintegy 80-90%-uk valódi daganat, amely általában az embrionális coelomahám
multipotens sejtjeiből származó ovarialis felszíni hámból ered. Többségük cysticus
szerkezetű (cystadenoma, cystadenocarcinoma), de solid daganatok is ugyanúgy
előfordulhatnak. Az epithelialis daganatok biológiai viselkedésüket és szövettani
12
képük alapján lehetnek:
- Benignus daganatok: Bármely életkorban előfordulnak, hámjuk egy sejtrétegből
áll, egy sorban helyezkednek el a sejtmagok és sejtatypia nem jellemző.
- Borderline tumorok: A hám fokozott proliferációja észlelhető, papillaris
növedékek képződhetnek, a sejtek több sorban helyezkednek el. Szabálytalan alakú
sejtmagok, több osztódó alak figyelhető meg, valamint stroma invázió nem
jellemző. Ez a daganat típus sokszor csak az ovariumra korlátozódik, előre haladott
állapotban a petefészken túlérhet és peritonealis implantatiokat képezhet.
- Malignus daganatok: Leggyakrabban menopausa után fordul elő. Hámja
többrétegű, sejtjei atypusosak, sok osztódás észlelhető. A tumorsejtek inflitrálják a
petefészek stromáját.9,
10
9 Pál A.: A szülészet-nőgyógyászat egyetemi tankönyve; Budapest, 2012; 340-341
10 Kumar V. ,Abbas A. K. , Aster J. : Robbins a pathológia alapjai, 2013
13
2.3. A petefészek tumorok szövettani típusai
A petefészekrák megjelenési formáinak százalékos megoszlása
Epithelialis
eredetű (85-90%)
(leggyakoribb
csoport)
serosus (42%)
mucinosus (25%)
endometrialis(15%)
világossejtes (6%)
differenciálatlan(17%)
Stroma eredetű
(esetek kb10%-a)
granulosasejtes tumorok
Sertoli-Leydig-sejtes
androblastomák
Germinalis
eredetű
(10% alatt)
dysgerminoma
endodermalis sinus tumor
embrionális carcinoma
choriocarcinoma
teratoma
1.táblázat: Németh Gy: Sugárterápia , 368.o.
2.2.2. Az ovarium daganatok kialakulása
Kialakulásuk oka ismeretlen, az esetek 10%-ában családi halmozódás figyelhető
meg, három formát különböztethetünk meg.
- Az első a „helyspecifikus” familiáris petefészekrák, minél többször alakult ki
vérrokonok között, annál nagyobb az esélye a kialakulásra. Fiatal korban fordul elő.
Autoszómális domináns öröklődés jellemzi.
14
- Második a familiaris emlő/petefészekrák syndroma. Sokszor halmozódik, és egy
betegben egyszerre alakul ki a két daganat. Általában fiatalabb életkorban
jelentkezik, és sokszor kétoldali megjelenésű. Ennek oka a 17. kromoszómán
azonosított BRCA1, ritkább esetben a 13. kromoszómán a BRCA2
tumorszupresszor gén mutációja. Autosomalis domináns öröklődésű.
- A harmadik öröklődő forma a Lynch II szindróma, amely a vastagbél-, petefészek-
, emlő-, és a méhtestrák családi halmozódása fordul elő. A második kromoszóma
MSH2 génje, valamint a harmadik kromoszóma MLH1gén mutációja okozza a
syndroma létrejöttét. 11
2.2.3. Klinikai kép
A jóindulatú elváltozások nem okoznak panaszokat, csak a kiterjedtebb, malignus
elváltozás okozhat alhasi feszülést, fájdalmat, valamint a környező szervekre
nyomást gyakorolhat (vizelési, székelési inger, obstipatio). Extrém méretű
elváltozások haskörfogat (ascites termelés révén) növekedését okozhatják. A
daganat előrehaladott állapotban hányingert, fogyást, puffadást okozhat. A
kismedencei idegek kompressziója erős alsó végtagi fájdalmat, a vénák
összenyomása oedemát, thrombosist okozhat. Ritka esetben a rendellenes vérzés is
jele lehet a betegségnek.12
11
Papp Z.: A szülészet-nőgyógyászat tankönyve ; Budapest ; 2009 ; 504 12
Pál A.: A szülészet-nőgyógyászat egyetemi tankönyve; 2012 ; 342
15
2.2.4. Betegség szűrése
A betegség korai stádiumban való szűrése és felismerése még nem megoldott
probléma. A tumorsejt által termelt glikoprotein (CA125) szűrése alkalmas a
daganat korai stádiumban való felismerésére, azonban néha az előre haladott
daganatoknál sem mutat szignifikáns eredményt.
A transzvaginális ultrahangvizsgálat megbízható módszernek tűnik, amihez még a
Color-Doppler eljárást is kombinálják.
A fokozottan veszélyeztetett nőknél a transzvaginális ultrahang követést és a CA
125 tumormarker mérést, és monitorozást végzik, ami megbízható szűrési
módszernek bizonyul.
A már meglévő daganatokat különböző más eljárásokkal lehet még vizsgálni.
Kismedencei CT vizsgálattal a retroperitonealis nyirokcsomók és a kismedencei
szervek érintettsége vizsgálható meg. Mellkas röntgennel a tüdőáttéteket lehet
vizsgálni, illetve követni, ennek pontossága jelentősen alatta marad a CT
vizsgálatnak. Petefészekrák esetén végezhető az irrigoscopia a vastagbelek
érintettségének kimutatására és az urographia, a húgyutak megítélésére. A
gastrointestinalis rendszer és az emlő tumorai gyakran adnak áttéteket a
petefészekbe, ezért javasolt a gastroscopia, colonoscopia, mammographia
elvégzése.
A betegség legtöbbször a hasüregbe ad áttétet, az intraabdominalis szervek és
nyirokcsomókban, kis gócok jelenhetnek meg a májban, lépben, a rekesz és a bél
peritonealis felszínein, valamint a csepleszen is. A gyomrot érintő
pecsétgyűrűsejtes rák is áttétet képezhet a petefészkekbe Krukenberg-tumor
formájában. 13
, 14
13
Papp Z.: A szülészet-nőgyógyászat tankönyve ; Budapest ; 2009 14
S. Collins, S. Arulkumaran, K. Hayes, S. Jackson, L. Impey: Oxford Handbook of Obstetrics and Gynaecology (3ed.); Oxford University Press, 2013; 702-703
16
2.2.5. Stádium beosztás és staging
A petefészekrák hám eredetű rosszindulatú daganatainak stádiumba sorolásánál a
FIGO sebészi-patológiai stádiumbeosztást alkalmazzuk. 15,16, 17
A petefészekrák stádium beosztása
2. Táblázat: Oxford Handbook of Obstetrics and Gynaecology 723.o.
15
S. Collins, S. Arulkumaran, K. Hayes, S. Jackson, L. Impey: Oxford Handbook of Obstetrics and Gynaecology (3ed.); Oxford University Press, 2013; 723 16
Papp Z.(szerk.): A szülészet-nőgyógyászat tankönyve; Budapest; 2009; 508 17
Pál A: A szülészet-nőgyógyászat egyetemi tankönyve; Budapest, 2012, 343
Stádium Daganat kiterjedése 5 éves
túlélés
I. Az ovariumot érinti
75-90%
I.a. Csak az egyik ovarium érintett, a tok ép
I.b. Mindkét ovarium érintett, a tok ép
I.c. A tok megrepedt, a tumor az ovarium felszínén, vagy a hasűri
mosófolyadékban tumorsejtek vannak
II. A kismedencét érinti 45-60%
II.a. A daganat a méhben vagy a tubaban
II.b. A daganat a medencei szövetekre terjedt
II.c Tumorsejtek a hasűri mosófolyadékban/ ascitesben
III. A hasüregi érinti
30-40% IIIa. Microscopicus metastasis
III.b. Macroscopicus metastasis <2cm
III.c. Macroscopicus metastasis >2cm
IV. Távoli metastázisok a hasüregen kívül <20%
17
2.3. Képalkotó eljárások a daganatok diagnosztikájában
Ezeknek a módszereknek szerepük van a daganatok jellegzetes morfológiai
megjelenési formáik kimutatásában, valamint a recidivák, kóros nyirokcsomó
megnagyobbodások, környező szervi áttétek megjelenítésében.
Leggyakoribb módszerek:
3.táblázat. Radiopathológia 343. o.
2.3.1. Ultrahangvizsgálat
Leggyakoribb módszer, gyorsan elérhető, nincs ionizáló sugárzás, rutin
nőgyógyászati vizsgálat része, így feltehetőleg gyakrabban rá lehet bukkanni az
elváltozásra. A hason keresztül történő vizsgálat legnagyobb feltétele a telt
Módszerek Megjegyzés
Ultrahangvizsgálat Ez a legalapvetőbb vizsgálat
CT-vizsgálat Daganatok esetén kiegészítő vizsgálatként, a
daganat kiterjedése céljából
MR-vizsgálat Daganatok, fejlődési rendellenességek kiegészítő
vizsgálata
Izotópvizsgálatok Daganatos elváltozásoknál a csontfolyamatok ill.
daganatok kimutatására
Röntgen-vizsgálat Kiegészítő vizsgálat a medence, és a húgyutak
vizsgálata, mellkas röntgen
Angiográfia Terápiás célból a daganat-embolizációs
kezeléseknél
18
húgyhólyag, aminek el kell érnie az uterus fundusát, így ez lehetővé teszi a méh,
ovarium és a Douglas-üreg ábrázolását. A transzvaginális vizsgálat nagy
frekvenciával a hüvelybe vezetett transzducerrel, és nagy térbeli felbontással
ábrázolja az uterust, az ovariumokat és a környező szöveteket.
1.kép Endovaginális ultrahangvizsgálat, normális ováriumok
Típusok
2D UH-vizsgálat (transzabdominális)
Color Doppler-vizsgálat/ Duplex UH-vizsgálat
Transzvaginális UH-vizsgálat
Szono-HSG (hystero-salpinográfia)
Kontrasztanyagos ultrahang (CEUS)
3D/4D UH-vizsgálat
4.táblázat. Radiopathológia 343.o.
18
18
1.kép: http://radiopaedia.org/cases/normal-gynaecological-ultrasound-transvaginal
19
2.3.2. Computer tomográfia
Has-és kismedence CT vizsgálatnál máj, peritoneum, hashártya, és paraaorticus
nyirokcsomó áttéteket keresnek. Hasi és kismedencei ultrahangvizsgálat után a
következő vizsgáló módszert jeleni a hasi- kismedencei CT vizsgálat. Ezzel a
diagnosztikai eljárással nagy térbeli felbontással számos módszerrel lehet vizsgálni
a hasi szerveket.
2.kép Axiális síkú natív CT felvétel a kismedencéről,ahol nagy kiterjedésű hypodens elváltozás látható19
5. táblázat: Radiopathológia 343.o
19
Borsod- Abaúj- Zemplén- Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház digitális archívumából
Típusok
Nativ kismedencei sorozat
Kontasztanyagos sorozat
CTA
20
2.3.3. Mágneses rezonancia
Általában kiegészítő vizsgálat céljából végzik, valamint metasztázisok gyanúja
esetén is használják ezt az eljárást.
6.táblázat. Radiopathológia 343.o.
3. kép: Sagittalis síkú T2 súlyozott felvétel a kismedencéről, ahol hysterectomia utáni állapot látható20
20
Borsod- Abaúj- Zemplén- Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház digitális archívumából
Típusok
Natív T1/T2 , 3 síkban axiális/coronális/sagittalis
KA-os T1
Kiegészítésként MRA
21
A női kismedencei MR általános műveleti leírása:
Indikáció: Női kismedence daganatos megbetegedései
1. T2 FSE + FS szekvencia coronalis síkban, 5mm x 1mm
2. T2 FSE + FS szekvencia sagittalis síkban, 5mm x 1mm
3. T1 FSE szekvencia axialis síkban, 8mm x 2mm
4. T1 FSE + FS szekvencia axialis síkban, 8mm x 2mm
Kiegészítő mérésként:
5. Gd + T1 FSE + FS szekvencia axiális síkban, 8mm x 2mm
Opcionális:
1. T2 FSE + FS szekvencia axiális sík az uterushoz mérve, 5mm x 1mm
2. T2 FSE + FS szekvencia coronalis sík az uterushoz mérve , 5mm x 1mm
3. Gd + T1 FSE + FS szekvencia coronalis síkban, 8mm x 2mm
4. Gd + T1 FSE + FS szekvencia sagittalis síkban, 8mm x 2mm.
Megjegyzés:
•az első coronális mérésnél a veséknek is a vizsgálati mezőben kell lenniük.
•ultragyors méréseket is használhatunk a FSE szekvencia helyett.
•az uterus vizsgálata esetén, először sagittalis síkú mérést végzünk, majd a
coronális síkot az endometriummal párhuzamosan állítjuk be.
•ultragyors spoiled GE szekvenciával is elvégezhetők a T1-súlyozott mérések.
•a T2-súlyozott sagittális mérésnél a hasfalra helyezett preszaturációs sáv is
megfelelő zsírelnyomásra.
•ha a petefészek vizsgálata esetén T2-súlyozott axiális síkot szeretnénk használni,
akkor nagyobb felbontást (512x512) mátrix beállítása ajánlott. (Radiológiai Szakmai
Kollégium,2008, 28)
22
2.3.4. PET-CT
A PET-CT szerepe a petefészekrák vizsgálatánál még nem kellően tisztázott,
néhány tanulmány szerint nem növeli a diagnózis pontosságát, de más esetekben
kiegészítheti a CT és MR vizsgálatokat.
Kimutathatja az elváltozást olyan betegeknél, akiknek az MR és a CT vizsgálata
negatív eredményt hozott, viszont a labor eredménye emelkedett tumormarker
szintet mutatott. A fúzionált PET-CT kombinált előnyöket biztosít az anatómiai és
funkcionális képalkotáshoz. A fúziós PET-CT felvételek segítenek lokalizálni a
pathológiás jelemelkedést, és ezt megkülönböztetni a fiziológiás jelfelvételtől.21
„A PET-CT egyértelműen előnyösebb, mert egyetlen vizsgálattal pontosabb
kórismézést tesz lehetővé, mint az ilyen célból szokásosan alkalmazott, egymást
követő képalkotó eljárások.” (Nőgyógyászati Onkológia 2009, 14;8)
2.3.5. Multislice-CT (MSCT)
A multidetektor CT segítségével a has és kismedencéről vékony szeleteket
használva könnyen információt nyerhetünk a subcentiméteres elváltozásokról úgy,
hogy 3D-s képet is készíthetünk kevés műtermékkel. A multiplanáris rekonstrukció
segítséget nyújt az olyan elváltozások helyzetének a megítélésére, amelyeket axiális
síkú felvételeken nem látnánk jól. 22
21
H.K. Pannu, , R. E. Bristow, , C. Cohade, E. K. Fishman, ,R. L. Wahl: PET-CT in Recurrent Ovarian Cancer: Initial Observations , RSNA, 2004, (vol. 24, number 1) 209 22
H. K. Pannu, R.E. Bristow, F. J.Montz, E. K. Fishma: Multidetector CT of Peritoneal Carcinomatosis from Ovarian Cancer; RSNA, 2003. (vol. 23, number 3)
23
2.4. A petefészekrák kezelése
Elsődleges kezelési formaként a műtétet alkalmazzák, a laparotomiát. Benignus,
korán diagnosztizált betegség esetén is e módon ajánlott kezelni először.
Másod és harmadlagos kezelési forma a sugár- és kemoterápia. A betegség
stádiuma, a beteg életkora és általános állapota határoz meg, hogy mely módot
alkalmazzuk még a további kezelésekre.
2.4.1 Műtéti kezelés
A daganatból való próbakimetszések segítséget nyújtanak a betegség stádiumának
meghatározásában, valamint ennek köszönhetően könnyebb megtervezni a kezelés
további teendőit.
A betegség műtéti kezelése leggyakrabban:
1. cytoreduktív műtét, a daganat teljes eltávolítása
2. abdominalis hysterectomia
3. bilateralis adnexectomia (kétoldali)
4. csepleszrezekció
5. peritoneum átmosása
6. egyes esetekben rekeszi peritoneum, máj reszekciója, appendectomia vagy
kismedencei blokk, splenectomia, lymphadenectomia ha szükséges
7. Kiújult petefészek rák műtéti kezelése nem megoldott, de azoknál, akiknél a
második cytoreduktív műtét eredményes volt, azaz nem maradt vissza
daganatszövet és ascitest sem találtak. 23
23
Németh Gy: Sugárterápia; Budapest, 2001; 358
24
„Ovariumcarcinoma recidívája esetén újabb műtét csak akkor jöhet szóba, ha a
beteg 80 év alatti, általános állapota jó, távoli metastasisra (agy, tüdő, máj, vese,
lép, mellékvese) nincs gyanú, nincs ascites és peritoneális érintettség, nincs alsó
végtagi kompresszióra utaló tünet, ill. ha a primer műtétet követő kemoterápia
hatására a beteg tartós remisszióban volt.” (Magyar Nőorvosok Lapja, 69;
467,2006)
2.4.2. Sugárkezelés
Az epithelialis és nem epithelialis tumorok kezelésének technikája különbözhetnek,
valamint a kezelések indikációja, eredményeik és a dózisok is eltérhetnek
egymástól. Törekedni kell arra, hogy a hasüreget egyenletes dózissal kezeljük. Az
összdózis 22,5-30 Gy közötti, de a medence kiegészítő kezeléseként ez plusz 15-20
Gy-t jelent még kezelésenként. 25% körüli a gyógyulási esély a műtét utáni
pallilatív sugárkezelésre. Kiterjedt tumorok esetén az abdominopelvicus
sugárkezelés megközelítőleg 10%-os javulást eredményez.
Adjuvans, vagy posztoperatív kezelés szükséges:
I. stádium: tokrepedés, ascites észlelésekor (I/C stádiumnál) a sugárkezelés
mérlegelendő a haszon és a mellékhatások arányával.
I,II,III b,és c, stádium esetén: kemoterápiát követően, a „second-look” műtét után
felfedezett jelentős regresszió esetén. 24
24
Németh Gy.: Sugárterápia, 2001; 370-371
25
2.4.3. Kemoterápiás kezelés
I. Standard kezelés:
Ide tartozik a platina bázisú kemoterápia, bevett kezelési eljárásként a paclitaxel-
carboplatin kombinációt írják elő.
A citoreduktív műtétet követően hat-nyolc ciklusban, és három hetente intravénás
injekció formájában kell alkalmazni a kemoterápiát. Túlérzékenység esetén
szteroid premedikációt kell alkalmazni. A kezelés közben a tumormarker szinteket
folyamatosan mérni kell. Kiújulás esetén megkülönböztethetünk
platinarefrakter, platinarezisztencia alapján részleges vagy teljes platina érzékeny
kórképet.
Platinaérzékeny betegség kezelését, amely ha 6 hónap után alakul ki akkor
platinabázisú kemoterápiával javasolt ,viszont ha 6 és 12 hónap között recidiva
jelentkezik akkor más típusú gyógyszert alkalmaznak pl. a topotecan.25,26
25
Papp Z.: A szülészet-nőgyógyászat tankönyve ; Budapest, 371 26
Németh Gy: Sugárterápia, Budapest, 2001 ; 344
26
III. Anyag és módszer
3.1. A kutatás mintája:
Kutatásomat 2016. február 15 és április 11. között végeztem a Borsod-Abaúj-
Zemplén- Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórházban a Sugárterápiás Centrum
területén.
3.2. A kutatás módszere:
Kutatásom módszere az általam gyűjtött beteganyagok statisztikai elemzése volt. Öt
évre visszamenőleg, azaz 2010 és 2015 között vizsgált BNO kódja szerinti
petefészek rákkal diagnosztizált nők leleteit elemeztem.
Összesen 331 ilyen beteget találtam, akiknek a betegségük diagnosztizálásához
szükséges képalkotó eljárások megoszlását vizsgáltam. Ilyen eljárások a
CT, MR, ultrahangvizsgálatok, esetleg kiegészítő vizsgálatként előfordult
néhány betegnél PET-CT és izotópos csontszcintigráfiás vizsgálat is.
27
IV. Eredmények ismertetése, megbeszélése
4.1. Eredmények ismertetése:
Kutató munkám során 331 beteg adatait vettem figyelembe. Számos szempont
alapján vizsgáltam az adatokat, az első szempont volt a betegség életkor szerinti
megjelenése, azaz milyen korcsoportban fordul elő a petefészekrák leggyakrabban,
amit a következő ábra mutat.
4.2. Az összes beteg életkor szerinti megoszlása
1. ábra: Életkor megoszlása
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100
20 alatt 20-30 30-40 40-50 50-60 60-70 70-80 80-90
Éle
tko
r
Létszám
Vizsgált betegek életkor szerinti megoszlása
28
A 331 vizsgált beteg életkori szerinti megoszlását a fenti ábra mutatja, mely alapján
kimondható, hogy 50 és 60 év között a leggyakoribb a betegség előfordulása, de
nagy számmal fordul elő 70 és 80 év között is. 20 és 30 év között az előfordulás
rendkívül csekély, azonban 1-2 eset mégis előfordul. A vizsgált beteganyagban 32
negatív beküldő diagnózist és 22 személyt találtam, akik elhunytak petefészekrák
következtében.
Bármely szövettani típusú petefészekráknál a várható 5 éves túlélés 45%.
65 éves kor alatt a túlélési esélyek jobbak. Ha a rákot korai stádiumban (I/A,I/B)
diagnosztizálták – mielőtt a rák tovább terjedhetett volna – és feltehetőleg kezelték,
akkor az 5 éves túlélés akár 92% is lehet. Azonban csupán 15%-ra tehető a korán
felismert rákos esetek száma.27
Napjainkban továbbra is komoly problémát jelent, hogy a nők későn mennek el
nőgyógyászati vizsgálatra a panaszaikkal.
27
http://www.cancer.org/cancer/ovariancancer/detailedguide/ovarian-cancer-survival-rates
29
4.3. Különböző képalkotó eljárások által nyert eredmények összehasonlítása
2. ábra: Képalkotó diagnosztikai eljárások százalékos megoszlása
A 2. ábrán a képalkotó diagnosztikai vizsgálatok megoszlását kívánom bemutatni.
A fenti ábra mutatja a diagnosztikai eljárások százalékos megoszlását.
1. Computer Tomográfia (CT): 327 alkalommal vizsgálták a betegeket ezzel a
módszerrel.
2. Ultrahang: 325 alkalommal alkalmazták
3. Mágneses Rezonancia (MR): 61 alkalom
4. Egyéb eljárások: 40 alkalom ,ilyen módszerek: PET-CT, SPECT-CT,
colonoscopia, gastroscopia, urographia, Csontszcintigráfia
Tehát a leggyakoribb vizsgáló módszerek az ultrahang és a CT, könnyebb
kivitelezésük, elérhetőségük miatt. Az említett két vizsgálat száma egymástól
csak csekély számban tér el.
43%
44%
8% 5%
Képalkotó eljárások megoszlása
UH
CT
MR
Egyéb
30
Az MR vizsgálatok száma, az általam vizsgált betegek között, a CT és
ultrahangvizsgálattal összehasonlítva jelentősen csekély számban fordult elő. Ennek
oka lehet az, hogy kismedencei MR vizsgálatot csak a felismert, és kezelt betegség
metastasis és a daganat kiújulás ellenőrzése céljából végzik, amit általában CT és
ultrahangvizsgálattal végeznek. Ugyanakkor az MR vizsgálat sokkal érzékenyebb a
metastasisok kimutatására, valamint kevesebb kockázattal jár mint a CT vizsgálat.
Az egyéb vizsgálatok csoportjában, a betegség szövődményeinek vizsgálatára
használták , ilyen szövődmények pl.: gyomor, bél, csont metastasisok. PET- és
SPECT-CT-t malignus csontfolyamatok kivizsgálására használtak, de az általam
kigyűjtött beteganyagban csak kevés számban (kb. 20 eset) fordult elő, és csak egy
betegnél volt pozitív a vizsgálat eredménye.
Colonoscopia, gastroscopia és urographia csak néhány esetben fordult elő, és mivel
manapság nem tartozik a petefészekrák vizsgálatához, csak megemlítés céljából
jelenítettem meg a dolgozatomban.
Has- és kismedence radiológia alapjai
A hasi ultrahang az elsődleges, legegyszerűbb vizsgáló módszer amellyel non-
invazív módon vizsgálni tudjunk a hasi szerveket. Bármely eltérés esetén további
vizsgáló módszerként a hasi-CT, vagy esetleg a hasi-MR vizsgálatot végzik.
Manapság a legelterjedtebb diagnosztikai módszerként a CT-t tartják számon. Kis
elváltozásokat kevésbé, de a nagyobb malignus elváltozásokat kiválóan kimutatja,
az érintett környező szöveteket és parenchymás szerveket valamint
megnagyobbodott nyirokcsomókat is egyaránt.
31
4.4. A daganat stádiuma a betegség felismerésekor
3.ábra A betegség stádiumainak megoszlása
Stádiumok száma
(db)
I/A 32
I/B 26
I/C 52
II/A 22
II/B 15
II/C 15
III/A 13
III/B 11
III/C 83
Nincs adat (db) 47
Összes vizsgált beteg
(db)
331
7.táblázat A betegség stádiumainak szám szerinti megoszlása
10%
8%
16%
7% 5% 5% 4% 4%
26%
15%
STÁDIUMOK MEGOSZLÁSA
I/A I/B I/C II/A II/B II/C III/A III/B III/C nincs adat
32
A fenti ábrákon látható stádiumok megoszlása, melyek a betegség képalkotó
diagnosztikai felfedezését követően a biopsziás mintavétel után lettek megállapítva
és lejegyezve. Az egyes stádiumok között nincs nagy számbeli különbség, de
kiemelendő a 26%-os, 83 beteget érintő III/C-s stádium, amit a leggyakoribbnak
mondhatunk.
Azért lehet ez a legnagyobb számú stádium, mert általában már kiterjedt daganatos
állapot az, amit felfedeznek a képalkotó módszerekkel, mert ilyen kiterjedt
állapotban már jelentősebb tüneteket okozhat, de egyes esetekben még kifejezett
előrehaladott állapotban sem mutat tünetet. Ilyen például: a hasi folyadékgyülem
(ascites), peritonealis metastasisok, haskörfogat növekedés, alsó végtagi fájdalom.
A benignus és a malignus elváltozás elkülönítésére kiválóan alkalmas a hasi
ultrahangvizsgálat, de az MR vizsgálathoz képest nem annyira érzékeny az
elváltozások pontos meghatározására. Mindhárom vizsgálómódszer meghatározza
az elváltozás morfológiai jellegét, de szövettani típust, csak a szövettani mintavétel
után tudunk meghatározni. Szövetmintát a laparotómia során vagy ultrahang- vagy
CT-vezérelt úton is nyerhetünk.
A peritonealis metastaticus elváltozások kimutatására az MR a legérzékenyebb, és
sokkal pontosabb, minta CT vagy az ultrahang.
33
4.kép (1.) Sagittalis síkú, T1 súlyozott + iv. kontrasztanyag , felvétel kismedencéről, ahol egy nagy méretű,
hypointens több részből álló elváltozás látható, ami (2.) FATSAT módszert alkalmazva sötéten ábrázolódik.28
28
Borsod- Abaúj- Zemplén- Megyei Kórház és Egyetemi Oktatókórház Digitális archívumából
34
4.5. A petefészekrák metastasisainak számbeli megoszlása
A vizsgált betegek áttétjeinek számbeli előfordulása
4.ábra A petefészekrák metastasisainak számbeli megoszlása
Ezen az ábrán érdekes tényeket lehet felfedezni: az első ténynek a metastasisok
sokféleségét tekinteném, az előrehaladott rákos megbetegedések gyorsan adnak
áttéteket a hashártyába, a csepleszbe és a környező szervekbe, mint például a vesébe
a lépbe, májba. Ugyanakkor távoli áttét képeződhet a mellhártyában is. Az előző
ábrákkal ellentétben itt a legnagyobb csoportot az áttétek hiánya alkotja, amely a
stádiumok megoszlását tekintve, elég érdekes eredménynek minősül. Azonban, ha
megnézzük az áttétek sokféleségét, és számbeli megjelenésüket, akkor már nagyobb
csoportnak minősül, mint a nem áttétes csoport.
143
19 4
49
26 17 14
1 3 2
29
0
20
40
60
80
100
120
140
160
35
5.kép Axiális síkú, vénás fázisú CT felvétel a kismedencéről, ahol a heparban multiplex hypodens gócok
láthatóak, amelyek feltehetően metastasisok.29
6.kép Axiális síkú CT felvétel a hasról, ahol a máj és a lép körül kiterjedt hasi folyadékgyülem látható.30
29
http://radiopaedia.org/cases/hepatic-metastases-from-ovarian-cancer 30
http://images.radiopaedia.org/images/540124/0b828e84ae30d58dd9eae15dd5e025_big_gallery.jpg
36
4.6. A vizsgált betegek szövettani típusainak számbeli megoszlása
A stádiumok és a metastasisok száma mellett vizsgáltam az egyes szövettani
típusok megjelenésének arányát is, amit a következő 8. ábrán mutatok be.
A vizsgált betegek szövettani típusainak számbeli megoszlása:
Szö
vet
tan
i tí
pu
sok
szá
mb
eli
meg
osz
lása
(db
)
Szövettani típusok darabszám
cystaadenocc. partim papill. serosum ovariorum 8
adenocc. anaplasticum partim sigillocellulare metastaticum
diffusum 1
cystadenocarcinoma serosum papill. ovariorum 11
endometrioid adenocarcinoma 10
surface papillaris carcinoma 1
ovarium adenocc. partim adenopapillare muciparum 3
serosus papillaris psammomatosus ovarium carcinoma 2
adenocarcinoma mucinosum 6
adenocarcinoma endometrioides 8
adenocarcinoma adenopapillare serosum ovarii 3
adenocarcinoma dediferenciatum 4
borderline serosus papillaris cysticus tumor 2
dedifferenciált serosus adenocarcinoma 3
dedifferencialt mucinosus adenocarcinoma 3
carcinoma adenomatosum partim adenopapillare endometrii
corporis uteri 2
anaplasticus adenocarcinoma 2
granulosa-sejtes ovariumcarcinoma 6
serosus papillaris adenocarcinoma 6
cystadenoma ovarii 4
cystadenocarcinoma ovarii 7
adenocarcinoma dediferenciatum 4
negatív lelet 12
8. táblázat. Szövettani típusok megoszlása
37
V. Összefoglalás, Következtetés
5.1. Következtetések
Ebben a fejezetben ismertetem az általam feltett hipotéziseket és az azokra kapott
válaszokat.
Dolgozatomban feltett első hipotézis az volt, hogy melyek a has-és kismedence
radiológia alapjai. A hasi ultrahang az elsődleges, legegyszerűbb vizsgáló módszer
amellyel non-invazív módon vizsgálni tudjunk a hasi szerveket. Bármely eltérés
esetén további vizsgáló módszerként a hasi-CT, vagy esetleg a hasi-MR vizsgálatot
végzik.
Manapság a legelterjedtebb diagnosztikai módszerként a CT-t tartják számon. Kis
elváltozásokat kevésbé, de a nagyobb malignus elváltozásokat kiválóan kimutatja,
az érintett környező szöveteket és szerveket valamint megnagyobbodott
nyirokcsomókat is egyaránt. Az hasi MR vizsgálatokat csak ellenőrzés céljából,
kiegészítő vizsgálatként végzik.
Második hipotézisemben arra kerestek a választ, hogy melyek azok a képalkotó
módszerek, amelyekkel a leghatékonyabb a betegség vizsgálata. Az esetek
legnagyobb részében a petefészekrákot először ultrahanggal, majd computer
tomográfiás eljárással vizsgálják. Esetleg a műtéti feltárás előtt Mágneses
Rezonanciás eljárással is vizsgálhatják az elváltozásokat. A leghatékonyabb
módszerként a CT és az ultrahang bizonyult – 327 (CT) és 325 (ultrahang)
alkalommal használták a 331 beteg vizsgálatánál.
Következő feltevésem arra irányult, hogy melyek a leggyakoribb szövődményei a
petefészekráknak. A késői diagnosztizálás miatt a daganatot már előrehaladott
állapotban fedezik fel. Leggyakrabban a peritoneum, a retroperitoneum valamint az
omentum metastasisai fordulnak elő.
38
Negyedik hipotézisemként az egyes képalkotó eljárások közötti összefüggéseket
vizsgáltam, ahol megállapítottam, hogy az egyes vizsgáló eljárások kiegészítik
egymást, és nagy szerepük van a betegség diagnosztizálásában. Az ultrahangnak a
CT, és MR vizsgálatoknak nagy jelentőségük van a betegség nyomon követésében
és az áttétek keresésében.
5.2. Összefoglalás
Beteganyag vizsgálatomat a Borsod- Abaúj- Zemplén- Megyei Kórház és Egyetemi
Oktató Kórházban végeztem. A kutatásom 331 betegre terjedt ki, 5 évre
visszamenőleg, 2010 és 2015 között petefészekrákkal diagnosztizált betegek leleteit
vizsgáltam. Kutatásom témája az ovarium carcinoma képalkotó diagnosztikája volt.
Elemeztem a betegség életkor szerinti megjelenését. Megállapítottam, hogy
előfordulása 50-60 éves kor között a leggyakoribb, de 50 éves kor felett jóval
magasabb a betegség kialakulásának kockázata.
Kutattam a képalkotó diagnosztikai eljárások gyakoriságát a betegség
vizsgálatánál. Amely bebizonyította számomra, hogy az ultrahang és a CT
leggyakoribb eljárás. Az ultrahang az elsődleges kismedencei vizsgálómódszer, de
malignus folyamat gyanúja esetén CT-vel kell tovább vizsgálni. MR vizsgálatot is
végeznek, de nem elég gyakorisággal, mert nem eléggé elterjedt módszer, csak
utókövetésre használják. PET- és SPECT-CT, valamint csontszcintigráfiás
eljárásokat csontmetastasis gyanúja esetén végeznek, de a kutatott betegeim között
csak a negyedének volt ilyen vizsgálata, és csak 1 esetben volt pozitív a
csontmetastasis kérdése.
39
A petefészekrák késői diagnosztizálása miatt vizsgáltam az egyes stádiumok
számbeli megjelenését, és arra következtetésre jutottam, hogy a leggyakoribb az
előrehaladott, peritonealis metastasisokat okozó III/C-s stádium a leggyakoribb.
A petefészekrák megfelelő szűrővizsgálatok hiányában sokáig nagy problémát fog
jelenteni a nőgyógyászati megbetegedésekben.
40
Irodalomjegyzék
[1] Tarsoly E.: Funkcionális anatómia, Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest, 2007
[2] Szentágothai J.: Funkcionális anatómia, Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest, 1977
[3] Papp Z.(szerk.): A szülészet-nőgyógyászat tankönyve ; Semmelweis Kiadó és
Multimédia Stúdió, Budapest (2009)
[4] Kumar V. ,Abbas A. K. , Aster J. : Robbins a pathológia alapjai, 2013
[5] S. Collins, S. Arulkumaran, K. Hayes, S. Jackson, and L. Impey: Oxford Handbook of
Obstetrics and Gynaecology (3ed.); Oxford University Press, 2013
[6] Pál A. (szerk.): A szülészet-nőgyógyászat egyetemi tankönyve ; Medicina Zrt, 2012
[7] Papp Z.- Tóth Z. : Szülészet-nőgyógyászati ultrahang-diagnosztika (2006)
[8] Risum S., Høgdall C., Loft A., et al.: The diagnostic value of PET/CT for primary
ovarian cancer– a prospective study (2007)
[9] Gödény M., Kásler M.: A képalkotó vizsgálómódszerek alkalmazása daganatok
esetében
„Javaslat a képalkotók alkalmazásához” ; Magyar Onkológia 48. Évfolyam 2. Szám , 2004
[10] Lombay B. (szerk).: Radiopathológia, Miskolci Egyetem (2013)
[11] Nagy Gy, Palkó A.,Vajda Gy.: A petefészek daganatai/Diagnosztika:Képalkotó
eljárások. In: Emlő-és nőgyógyászati onkológia; Medicina Könyvkiadó, 2012
[12] H. K. Pannu, R.E. Bristow, F. J.Montz, E. K. Fishma: Multidetector CT of Peritoneal
Carcinomatosis from Ovarian Cancer; RSNA, 2003. (vol. 23, number 3)
[13] Valent S. - Oláh O. - Sára L. - Pajor A.- Langmár Z.: Az ultrahangvizsgálat szerepe a
méhtest és a petefészek rosszindulatú daganatainak diagnosztikájában
Orvosi hetilap, 2011. (152. évf.) 47.sz. 1887-1893. old.
41
[14] Palkó A., Martos J., Karlinger K.: CT/MR vizsgálatok Műveleti leírása, A radiológiai
szakmai kollégium állásfoglalása 2008, Budapest
[15] Németh Gy. (szerk.): Sugárterápia; Springer Tudományos Kiadó Kft. , Budapest, 2001
[16] Kajáry K., Lengyel Zs., Molnár P., Szakáll Sz. : A PET-CT vizsgálat szerepe
nőgyógyászati daganatoknál, Nőgyógyászati Onkológia 2009; 14:8
[17] Berkő P.:A nőgyógyászati rákbetegek korszerű műtéti kezelésének szabályai – a
2003. évi FIGO-protokoll és a 2005. évi lillafüredi Nőgyógyász Onkológus Kongresszus
legfontosabb megállapításai alapján (referátum): Magyar Nőorvosok Lapja 69,463-470
(2006)
[18] http://www.cancer.org/cancer/ovariancancer/detailedguide/ovarian-cancer-survival-
rates
[19] H.K. Pannu, R. E. Bristow, C. Cohade, E. K. Fishman, ,R. L. Wahl: PET-CT in
Recurrent Ovarian Cancer: Initial Observations , RSNA, 2004, (vol. 24, number 1) 209 .o.
[20] T.K. Nyengidiki: Screeninng Methods for Gynaecological Cancers , Department of
Obstetrics and Gynecology, College of Health Sciences, University of Port Harcourt,
Rivers State, Nigeria, (2015) 136
Felhasznált ábrák
Borsod- Abaúj- Zemplén- Megyek Kórház és Egyetemi Oktató Kórház digitális
archívumából
http://radiopaedia.org/cases/normal-gynaecological-ultrasound-transvaginal
http://radiopaedia.org/articles/ovarian-tumours
http://images.radiopaedia.org/images/540124/0b828e84ae30d58dd9eae15dd5e025_
big_gallery.jpg
http://radiopaedia.org/cases/hepatic-metastases-from-ovarian-cancer
42
Köszönetnyilvánítás
Szeretném köszönetemet kifejezni konzulensemnek, Prof. Dr. Harkányi Zoltánnak,
aki szakmai tanácsaival, valamint a konzultációk során észrevételeivel és tudásával
segítette a munkámat, és a szakdolgozatom megszületését.
Valamint köszönöm szépen Zelei Szabolcsnak a türelmét és segítőkész hozzáállását
a kutatásom során.