Upload
others
View
6
Download
0
Embed Size (px)
Citation preview
Miskolci Egyetem
Állam-és Jogtudományi Kar
Űüntet jogi és Kriminológiai Tanszék
A NEMI ERKÖLűS ELLENI ER SZAKOS Ű NűSELEKMÉNYEK ELMÉLETE, ÉS GYAKORLATA
SZAKDOLGOZAT
Szerz : Deli Dávid
Konzulens: Dr. Sántha Ferenc
Egyetemi Docens
MISKOLC
2016
1
University of Miskolc
Faculty of Law
Department of Criminal Law and Criminology
THE THEORY AND PRACTISE OF VIOLENT CRIMES AGAINST SEXUAL MORALITY
THESIS
Author: Deli Dávid
Consultant: Dr. Sántha Ferenc
Univerity Docent
MISKOLC
2016
2
Tartalomjegyzék:
BEVEZETÉS .................................................................................................................................... 3
1. TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS ................................................................................................... 5
1.1. A nemi erkölcs védelme az ókori keleten ......................................................................... 6
1.2. Hamurappi törvénykönyve: .............................................................................................. 7
1.3. Nemi erkölcs védelme a római jogban: ............................................................................ 7
2. A MAGYAR JOGFEJL DÉS ................................................................................................. 9
2.1. A honfoglalás el tt ........................................................................................................... 9
2.2. Az Árpádháziak: ............................................................................................................... 9
2.3. Az Árpádháziak után: ..................................................................................................... 10
2.4. Az 1795. évi javaslat ...................................................................................................... 11
2.5. Az 1843. évi törvényjavaslat: ......................................................................................... 11
2.6. A csemegi kódex: ........................................................................................................... 12
2.7. Az 1961. évi V. törvény( A szocialista Btk) ................................................................... 14
2.8. Az 1978. évi IV. törvény ................................................................................................ 16
3. A NEMI ERKÖLűS ELLENI ER SZAKOS Ű NűSELEKMÉNYEK HATÁLYOS SZABÁLYOZÁSA ........................................................................................................................ 21
3.1. Szexuális kényszerítés .................................................................................................... 22
3.2. Szexuális er szak ............................................................................................................ 24
3.3. Szexuális visszaélés ........................................................................................................ 27
3.4. Vérfert zés ..................................................................................................................... 28
4. A BÍRÓI GYAKORLAT ....................................................................................................... 29
5. A NEMI ERKÖLűS ELLENI Ű NűSELEKMÉNYEK FELDERÍTÉSE ........................... 34
6. NEMZETKÖZI KITEKINTÉS .............................................................................................. 38
7. ZÁRÓ GONDOLATOK ........................................................................................................ 42
IRODALOMJEGYZÉK: ................................................................................................................ 44
Jogforrásjegyzék: ........................................................................................................................ 44
3
BEVEZETÉS
„Addig még csak fel sem merült bennem, hogy velem ilyesmi megtörténhet,
soha nem féltem éjszaka járkálni az utcán. Abban a pillanatban,
amikor lelökött, és megpróbált legyűrni, megváltozott a véleményem a világról.”
(névtelen egyetemista lány)
Dolgozatom témájaként a nemi erkölcs elleni er szakos b ncselekmények bemutatását
választottam egyrészt az elméleti, másrészt a gyakorlati oldalról megközelítve. A
deliktumok rendszertanilag a Űüntet törvénykönyvr l szóló 2012. évi ű. törvény XIX.
fejezetében kerültek elhelyezésre a 196.§ - ban, valamint a 197.§ -ban.
Témaválasztásomat számtalan dolog indokolja, amikkel kapcsolatban felesleges lenne
bármilyen sorrend, vagy hierarchia meghatározása. A különb z tankönyvek, szakcikkek,
vallomások, tudósítások fürkészése során magával ragadott a téma, köszönhet en talán a
normális ellen érzés amit az olvasóból kivált, vagy talán a vallomásokban kifejtett esetek
meglep részletessége. Engem személy szerint az ragadott meg, hogy a
büntet jogunkban ez a b ncselekményi kör az, aminek a teljes kör szabályozását
követeli meg talán legjobban a társadalom, ugyanakkor ezen deliktumok szabályozása az
egyik legképlékenyebb, az egyik legtöbbet változtatott szabályozási kör a magyar
büntet jogban.
A dolgozatom témájaként szolgáló b ncselekményi kör igen heves reakciót vált ki, és
váltott ki mindig is, mind az egyszer emberek, mind pedig a média irányából. Ez a
reakció abszolút nem nevezhet véletlennek, ugyanis ezt a tényt igazolják az adott
4
témakört taglaló híradások magas száma, valamint az is bizonyított tény, hogy a
társadalom tagjai két b ncselekményi kört ítélnek meg a legsúlyosabban. Az egyik az
élet ellen irányuló szándékos b ncselekmények köre, a másik pedig a nemi erkölcs elleni
er szakos támadások.1 A deliktumok súlyosságát igazolja továbbá a Űüntet
törvénykönyvben elfoglalt rendszertani helyük, de leginkább talán a büntetési tételek
mértéke.
Sajnálatos tény, hogy a nemi erkölcs ellen irányuló er szakos b ncselekmények
viszonylatában áldozati oldalon a gyerekek aránya jóval magasabb, mint a többi
b ncselekményi körnél. Hazánkban is erre engednek következtetni a számok, ugyanis
Magyarországon minden ötödik nemi erkölcs elleni b ncselekmény áldozata
gyermekkorú. Ezen b ncselekményi kör egyedüli sajátossága, hogy nem csupán az átlag
törvénytisztel polgárok ítélik el mélységesen a hasonló cselekményeket, hanem az
elítéltek, valamint b nöz életmódot folytatók körében is nagyfokú ellenérzést vált ki.
Köztudomású tény, hogy aki gyermekkorú sérelmére követ el ilyen jelleg
b ncselekményt azt az úgynevezett „börtön hierarchia” legalsó fokára helyezik az
elítéltek a büntetés-végrehajtási intézetekben, ami ennek megfelel megalázó
bánásmóddal, és nem ritkán fizikai atrocitásokkal jár.
A témakör gyakorlati oldalát vizsgálva rögtön két problémával találjuk szembe magunkat,
amik megnehezítik a nemi erkölcs elleni b ncselekmények felderítését illet leg az
igazság érvényre juttatását. Egy az el z évtizedben elkészült felmérés szerint2,
Magyarországon a legkevesebb a 100.000 f re jutó nemi er szak miatt tett feljelentések
száma. Az érdekes ezzel kapcsolatban az, hogy ez pozitív statisztikának hangzik,
valójában mégsem az, ugyanis ez nem azt jelenti, hogy hazánkban kevesebb lenne a nemi
erkölcs ellen elkövetett b ncselekmények száma, hanem azt hogy a megtörtént esetekr l
nem tájékoztatják az illetékes hatóságot, ami arra enged következtetni, hogy a sértettek
nem bíznak a magyar igazságszolgáltatásban. A mérleg másik oldalán azonban az vehet
észre hogy a feljelentések esetében az ügyek igen nagy száma jut el a bíróságra, ami arra
vezethet vissza, hogy csak, a már eleve „betonszilárd” bizonyítékokkal rendelkez
sértettek fordulnak csak a hatóságokhoz. A másik gyakorlati probléma, hogy a vizsgált 1 MERÉNYI KÁLMÁN: A szexuális er szak, 1987, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó,Űudapest,21. o.
2 http://nol.hu/belfold/20090514-nem_biznak_a_megeroszakolt_nok_a_hatosagokban-332754
5
esetek legtöbbjénél a gyermekkorúak sérelmére elkövetett szexuális b ncselekmények
elkövetése miatt indult büntet eljárás felmentéssel zárult, azzal az indokkal, hogy adott
bírói fórumnak nem állt rendelkezésére hitelt érdeml bizonyíték, kétséget kizáró
bizonyító tény.
Mindezek fényében, cseppet sem túlzás kijelenteni, hogy Magyarországon a szabályozott
deliktumok közül a nemi erkölcs ellen irányuló er szakos b ncselekmények köre az, ami
a legtöbb problémát veti fel, egyrészt b ncselekmények felderítetlenségéb l kifolyólag,
másrészt a magyar igazságszolgáltatásba vetett bizalom hiánya, valamint az erre a
b ncselekményi körre kiképezett szakemberek hiánya miatt a nyomozó hatóságnál.
Korábban leírtam, hogy a nemi b ncselekmények szabályozása az id k során rengeteg
változáson esett át, aminek nagyon egyszer oka, hogy ezen cselekmények megítélése
100% - ban az adott társadalmi, ideológiai helyzett l függ, valamint a mindenkor
uralkodó közfelfogástól.3 Összességében elmondható tehát hogy a szankcionálás
mértékére vonatkozó társadalmi erkölcsi igény alakította legnagyobb mértékben ezen
b ncselekmények szabályozását. Ahhoz, hogy átfogó képet kapjunk a hatályos
szabályozásáról, pontról pontra vizsgálni kell a korábbi szabályozások úgynevezett
„szépséghibáit”. Ezért szeretném dolgozatomban tételesen levezetni, hogy a magyar
jogfejl dés során hogyan változott a nemi erkölcs elleni er szakos b ncselekmények
megítélése mind a jogalkotó, mind pedig a társadalom egésze szempontjából, valamint
szeretném feltárni a delictumok hatályos szabályozásának hátterét, az ehhez kapcsolódó
visszásságokat, továbbá a statisztikai mutatók által el revetített aggályokat. A hatályos
szabályozás leírásának végéhez közeledve be kívánom mutatni a jogalkalmazó által
alakított joggyakorlatot a különb z „ŰH-k” megvizsgálása által, külön kitérve a hatóság
munkájának aspektusaira mint például a b ncselekmények felderítésének nehézségeire.
Végezetül pedig egy nemzetközi kitekintés el tt dolgozatomban kívánok foglalkozni a
b ncselekményi körön belül a két legmeghatározóbb b ncslekmény, a szexuális
kényszerítés, és a szexuális er szak elhatárolási kérdéseivel, annak mechanikájával.
3 Mezei Bar a: Bü tetőjog és sze ualitás Mag arországo . Ru i o / .o.
6
1. TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS
A nemi erkölcs elleni cselekmények szinte egyid snek mondhatóak a jelen felfogás
szerinti civilizáció kialakulásával, tehát ezen kategóriáról egészen az ókorig
visszanyúlóan beszélhetünk. A történelem hajnalától kezdve három b ncselekményi kör
volt, ami éles bírálatot, ellenérzést váltott ki a társadalom tagjaiból. Az egyik
b ncselekményi kör a nemi erkölcs elleni b ncselekmények, az élet és testi épség ellen
irányuló, valamint a vagyon ellen irányuló b ncselekmények mellett. E tény is bizonyítja
azt, hogy már az si id któl kezdve igazolás nyert a nemi erkölcs elleni b ncselekmények
társadalomra veszélyességének súlyos mivolta, valamint erkölcsileg bomlasztó hatása.4
Az ezen cselekményekkel kapcsolatos büntet jogi szabályozás igénye jelen van a
társadalmi életviszonyok szabályozásának megjelenése óta, azonban megfigyelhet hogy
maga a szabályozás nem csak a különböz társadalmakban fest elénken eltér képet a
kulturális, és földrajzi differenciálódás miatt, hanem koronként is meglehet sen változó
tendenciát mutatott ez idáig. Az egyedüli sajátosság, ami közösnek mondható az eltér
korok, társadalmak szabályozásában az az, hogy a nemi erkölcs elleni, valamint a nemi
szabadság elleni cselekményeket a világon mindenhol a legsúlyosabb deliktumokként
szankcionálják az adott jogrendszer törvényességi keretei között.5
1.1. A nemi erkölcs védelme az ókori keleten
Érdekesség, hogy az ókori kelet népei csupán a vérfert zést és a házasságtörést
szankcionálták, az akkori törvények jellemz en a n k tisztaságának védelmére irányultak.
A legkorábbi írásos emlékek Úr-Nammu király idejéb l maradtak ránk. Úr-Nammu
törvényei büntetni rendelték az er szakos közösülést, és megfigyelhet hogy az akkoriban
hagyományos Talio elv (szemet szemért) mellett sz k körben ugyan, de megjelent a
kompozíció lehet sége.6
4 Rácz Lajos(szerk.):Egyetemes állam –és jogtörténet, Ókor-feudális kor. Budapest: HVG – Orac 1998, 16-17
5 Magyar büntet jog különös rész : XIX. fejezet. űomplex kiadó 6 Rácz i.m. 41.o
7
1.2. Hamurappi törvénykönyve:
Hamurappi törvénykönyve több ízben is változást hozott, ugyanis a család egységének a
védelmét célozta meg. Másrészr l a megrontást is beemelte a büntetend deliktumok
körébe a házasságtörésen és a vérfert zésen kívül, azonban az ezeken kívüli hasonló
jelleg cselekményeket, mint pl: fajtalankodás, továbbra is a család „büntette meg”. 7
1.3. Nemi erkölcs védelme a római jogban:
A rómaiak jogrendjében hosszú ideig a domestica disciplina hatáskörébe tartozott a nemi
erkölcs elleni cselekmények megtorlása, azonban a házasságon kívüli nemi élet és az
ehhez társuló erkölcstelenség hatalmas méreteket öltött és megingott a rómaiak jogrendje,
az állam alapja. A lex Iulia de adulteriis coercendis (Kr. e. 736) ezt kiküszö öle dő
közbüntetésnek vetette alá az ilyen jellegű selek é ek egész sorozatát új deliktumként
bevezette a „tisztességes hajado al, illetve özvegg el való közösülés” -t.
A középkor: Az egyházjog, amelynek felfogása évszázadokon keresztül uralkodó volt és a
középkori, sőt az újkori jogokat is sokáig befolyásolta, minden nemi erkölcstelenséget
ű tett ek i ősített és a e i ösztö ek ár il e eg e e gedett eg ilvá ulását
egtorolta. Bü tetést vo t aga utá pl. a tisztességes ősze él el sá ítása, az erőszakos
közösülés, a házasságtörés, a kettős házasság, a vérfertőzés, az eg házi sze él ekkel létesített
sze uális kap solat, a ter észet elle i fajtala ság, a kerítés, sőt izo os fokig az ö kielégítés is.
A ordél házak egszü tetését ag erővel szorgal azta az eg ház, azo ban olyannyira
sikertele ül, hog azok a középkor a a legtö hel e ár hatósági elle őrzés alatt állottak.
Gyökeres változást csupán a XVIII. század hozott a kor nagy reformátorai által, akik szerint ezen
jellegű selek é ek ol a kis érték e sértik az államot és az egyént, hogy feleslegessé vált
azok szankcionálása, ha bizonyos esetekben mégis nagyobb lenne a sérelem akkor a büntetés
e hítése a egfig elhető. A XIX. század jogirodal át és törvé hozási u kálatait ár az a
nézet hatotta át, hogy a sze ére elle i ű selek é ek g a á t kifejezette sak a e i élet
7 Angyal Pál A szemérem elleni büntettek és vétségek . Budapest: Attila-nyomda Részvénytársaság, 1937, 5.
8
sza adságát és az erköl söt durvá sértő tá adások ü tethetők. A e i e az il e
selek é e párosult erőszakkal, illetve sze él i sza adság egsértésével, tová á e
okozott közbotrányt: büntetéssel nem volt sújtható.8
8 lásd: http://www.hoxa.hu/?p1=cikk&p2=1177 megnyitva: 2016. július 03.
9
2. A MAGYAR JOGFEJL DÉS
2.1. A honfoglalás el tt A honfoglalás el tti kor nemi viszonyainak megismerése igencsak nehéz feladat, mivel
nem igazán áll rendelkezésünkre olyan forrás, amely ebb l az id b l maradt volna ránk.
A hazai büntet jogi szabályok írásba foglalása, ezek rendszerezése, csak az államalapítást
követ en indult meg, és ebb l a nemi erkölcs elleni deliktumok nem maradhattak ki. 9
2.2. Az Árpádháziak:
Az árpád házi királyok korából származó dekrétumokat még az egyházjogi szellem
jellemezte, így ebben az id ben a represszív szankció a társadalom természetes reakciója
volt az adott b ncselekmény elkövetésére.10
Az Árpád- házi királyok törvényei négy deliktumot szabályoztak a szemérem elleni
cselekmények körében amelyek a „paráznaság”, „nemi er szak”, „n rablás”,és a
„házasságtörés”. A korszak legnagyobb érdekessége az egyházjogi jelleg mellett, hogy
Szent István idejében a nemi er szakot csupán úgymond házasságot kikényszerít
eszköznek tekintették, amely problémát Szent László törvényei oldottak fel a súlyos
szankció kilátásba helyezésével.11
Hazánkban az els írásos emlék ebb l az id szakból való, pontosabban maga az els
szabályozás Szent László törvényében jelenik meg: „ Hajadon leányon vagy asszonyon
való er szaktételr l – Valaki hajadon leányon vagy asszonyon, egyik faluból a másikba
men utjában er szakot teszen, ugy bánja meg, mintha embert ölt volna.”12 Ebb l látható,
hogy a nemi er szaktétel magával a legsúlyosabb b nért járó büntetéssel fenyegetett,
büntetési tétele megegyezett az emberöléssel. A kés bbiek folyamán Szent László
valamint Könyves Kálmán törvényei külön szabályozásban írják le az egyházi személyek
által elkövetett cselekményeket. 9 MADARASSYMOLNÁR MÁTÉ: Adalékok a e i erköl s elle i ű selek é ek Cse egi-kóde előtti
történetéhez, Jogtudományi Közlöny, 2009/7-8. szám, 343.o. 10 U.a.
11
Meré i Kál á : A sze uális erőszak . Közgazdasági és Jogi Kö vkiadó Budapest -115. o. 12 Szent László dekrétumainak I. könyve: 32.fejezet : http://www.1000ev.hu/index.php?a=3¶m=346
10
2.3. Az Árpádháziak után:
A hármaskönyv három deliktumot szabályozott a nemi erkölcs elleni b ncselekmények
égisze alatt, többek között a vérfert zést, a mostohaanyán elkövetett er szakot, valamint a
feleség házasságtörését. Fontos megemlíteni a hazai szabályozással kapcsolatban II. Lajos
dekrétumát, amely tartalmazza az egyház elleni, és a n kön elkövetett er szak
megbüntetésér l rendelkez szabályozást. A 18. sz.-tól az er szakos közösülés sértettje
csak 1Ő éven felüli lehetett, és a történelem során el ször figyelhetjük meg hogy rangra,
erkölcsiségre, valamint a sértett és az elkövet közötti társadalmi különbségekre tekintet
nélkül válhatott valaki a b ncselekmény sértettjévé, tehát a megel z kor nem tisztán
legitim személyi kvalifikációja nem volt feltétel, a történelmi gyakorlat megszakadt. A
szankció ebben az esetben halál volt.13 A hazai büntet jog kodifikálásának gondolata az
1667-es országgy lésen merült fel el ször, de csak az 1712-es országgy lés tárgyalt
önálló büntet jogi javaslatot.(Praxis űriminalis). A javaslatot Űencsik Mihály dolgozta
ki, amit az országgy lés elfogadott ugyan, de a hatályba lépése elmaradt a becikkelyezés
hiánya miatt. Fontos megjegyezni hogy a hazai szabályozásban el ször a Praxis
Criminalisban jelentek meg a természet elleni fajtalanság esetei. A természet elleni
fajtalanságnak két esete volt: A szodómia és a bestialitás. A szodómia az azonos nem ek
közötti szexuális érintkezést jelentette, a bestialitás pedig valamely állat és ember közötti
fajtalanságot takarta. Az el bbi b ncselekmény büntetése a kard általi halál, utóbbié
pedig, hogy „mind az ember, mind pedig az állat máglyán haljanak meg, hamvaikat pedig
szórják a szelekbe, vagy a vízbe.”14
13 MADARASSY-MOLNÁR MÁTÉ: Adalékok a nemi erkölcs elleni b ncselekmények űsemegi-kódex el tti történetéhez, in Jogtudományi Közlöny, 2009/7-8. szám,: 346-347.o
14 ANGYAL PÁL: A szemérem elleni b ntettek és vétségek, 1937, Attila Nyomda Részvénytársaság, Űudapest, 74. o.
11
2.4. Az 1795. évi javaslat
Az 179ő. évi javaslat nagyon fontos állomása a hazai büntet jog fejl désének, ugyanis ez
a javaslat volt az els , ami átfogta a büntet jog egészét, értve ez alatt az anyagi jogi
szabályozást, és az eljárásjogi szabályokat egyaránt.15 A másik, talán még fontosabb ok,
aminek említését l nem tekinthetek el, az az, hogy a nemi er szak passzív alanya a
korábbi szabályozásoktól eltér en tisztességtelen n , szajha, valamint férfi is lehetett, ami
hatalmas újítást jelentett a korábbi kodifikációs próbálkozásokhoz képest. A javaslat az
erkölcsök megrontására irányuló b ntettekként szabályozta a következ ket:
1. a bigámiáról
2. a poligámiáról
3. a vérfert zésr l
4. a házasságtörésr l
5. a kerítésr l
6. a bujálkodásról
7. a paráználkodásról
8. a természetellenes fajtalankodásról
9. és a közbotránkozást okozó cselekedetekr l
szóló rendelkezéseket.16
2.5. Az 1843. évi törvényjavaslat:
Az 1843. évi törvényjavaslat Deák Ferenc nevéhez f z dik, és igen fontos állomása a
magyar büntet jog fejl désének, többek között azért, mert már osztatlanul elismerte a
büntet jogászokat.17 Törvényi szintre ugyan sosem emelkedett, azonban mégis
elidegeníthetetlen érdemei vannak, hiszen törekedett a megel z korok igazságtalan
joggyakorlatának felszámolására (úriszékek), valamint kísérletet tett a büntet jog
egészének egységesítésére. A törvényjavaslat a nemi b ncselekményeket a XVIII. –
15 MADARASSY-MOLNÁR MÁTÉ: Adalékok a nemi erkölcs elleni b ncselekmények űsemegi-kódex el tti történetéhez, in Jogtudományi Közlöny, 2009/7-8. szám,: 349. oldal 16 MERÉNYI KÁLMÁN: A szexuális er szak, 1987, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó,Űudapest, 122. o. 17
Halász Zoltá : A sze ére elle i ű selek é ek, Első kö v, Athe aeu Irodal i és N o dai Társulat 99.o.
12
XXII. fejezetben kriminalizálta. Ezen cselekmények közül az els tényállással kívánok
tüzetesebben foglalkozni, ami nem más, mint az „er szakos nemi közösködés”.18 Az
er szak vagy fenyegetés alkalmazása mellett a b ncselekményt úgy is el lehetett követni,
hogy a sértettnek az elkövet olyan szert adott be, amit l védekezésre képtelen állapotba
került, majd az elkövet az áldozata ezen helyzetét kihasználva közösült vele. További
említésre szorul, hogy a b ncselekmény passzív alanyi köre is változtatásra került,
ugyanis a b ncselekményt csak olyan n nek a sérelmére lehetett elkövetni, akivel az
elkövet nem élt házasságban a cselekmény elkövetésének id pontjában. A
törvényjavaslat súlyosbító körülményként értékelte, ha a sértett a tizennegyedik életévét
még nem töltötte be, illetve ha szül i gyermeki, testvéri viszonyban állt az elkövet vel. A
Deák féle törvényjavaslatban egyedülálló módon megjelent a b ncselekményi körrel
kapcsolatban a polgári jogi igény intézménye, bár ez vagyoni helyzethez, és a cselekmény
súlyosságához mérten kerülhetett csak megállapításra. Ahogy a törvényjavaslat szövegét
olvassuk, számtalan dolog igazolja a szabályozás átfogó jellegét,(pl.: halmazati büntetés
kiszabásának lehet sége, kísérleti stádium, magánindítványhoz kötöttség) ami közül
kiemelném, hogy Deák meghatározta, hogy a cselekmény pontosan mikor számított
befejezettnek. E szerint a nemi közösülés akkor befejezett, ha „ a nemz részek már a
valósággal egyesítettek” voltak.19
2.6. A Csemegi-kódex:
A Csemegi - kódex volt hazánk els kodifikált Űüntet Törvénykönyve, melyet
megfogalmazójáról, Csemegi Károly államtitkárról neveztek el. (1878. évi V.
törvénycikk). A kódexet nagyon sok bírálat érte mind a megalkotása idején, mind azt
követ en, ami annak tudható be, hogy űsemegi szakított az törvényt megel z
törvényjavaslattal, mint struktúralitás, mind szabályozás szempontjából. A kor általános
társadalmi elvárása az volt a törvénnyel kapcsolatban, hogy az 1843.-as törvényjavaslat
alapjain nyugodjék, azonban a legtöbb kérdésben teljesen eltér a szabályozás jellege. A
kódex a b ncselekményeket b ntettekre és vétségekre osztotta, és kés bb kapcsolódott
hozzá az 1879. évi XL. törvénycikk ( a kihágásokról).
18
Halász i.m. 102.o. 19
Halász i.m. 103.o.
13
Ezt a fajta hármas felosztást trichotom rendszernek nevezik. A különös rész 42 fejezetre
tagozódik melyek érdekessége, hogy további címekre felosztást nem tartalmazott. A
XIV. fejezet A szemérem elleni bűntettek és vétségek címet viselte. A fejezet hét
deliktumot rendel büntetni, melyek a következ k:
er szakos nemi közösülés
szemérem elleni er szak
természet elleni fajtalankodás
megfert zés
vérfert zés
házasságtörés
csábítás
Dolgozatomban a terjedelmi korlátokból kifolyólag az els kett , a téma szempontjából
nagyobb jelent ség tényállással kívánok foglalkozni. A fejezet els tényállása az
er szakos nemi közösülés, mely jelzi a b ncselekmény tárgyi súlyát a fejezeten belül.
„232. § Erőszakos nemi közösülés bűntettét követi el, és tíz évig terjedhető fegyházzal
büntetendő
1. a ki valamely nőszemélyt erőszakkal, vagy fenyegetéssel arra kényszerit: hogy vele
házasságon kivül nemileg közösüljön;
2. a ki valamely nőszemélynek öntudatlan, - vagy akarata nyilvánitására, vagy
védelmére tehetetlen állapotát arra használja fel, hogy vele házasságon kivül nemileg
közösüljön; akár ő idézte elő azon állapotát, akár nem.”20
A törvény rögzíti, hogy a b ncselekmény n sérelmére, és annak is csak házasságon
kívül követhet el.
E kóde rögzítette először a sze ére elle i erőszak ű tettét.
233. § A sze ére elle i erőszak bü tettét követi el, és öt évig terjedhető börtö el bü tete dő:
a ki vala ely ősze élye erőszakkal, vagy fe yegetéssel, - vagy a ősze ély ek a . § .
pontjában meghatározott állapotában, házasságon kivül fajtalanságot követ el, a mennyiben
cselekménye sulyosabb beszámitásu büntettet nem képez.21
20 1878. évi V. törvénycikk a magyar büntet törvénykönyv a büntettekr l és vétségekr l, 21 1878. évi V. törvénycikk a magyar büntet törvénykönyv a büntettekr l és vétségekr l,
14
A szemérem elleni er szak esetén nem a közösülésre, hanem valamilyen fajtalan
cselekményre terjedt ki az elkövet szándéka. Min sített esetért volt büntethet az
elkövet , ha a cselekmény sértettje az elkövet fel- vagy lemen je, illetve oldalági
rokona, vagy az elkövet nevelésére, tanítására, gondnokságára, felügyeletére,
gondviselésére vagy gyógykezelésére bízott személy volt. A büntetés ebben az esetben
tízt l tizenöt, illetve ött l tíz évig terjed fegyház volt.22
Érdekesség, hogy a Csemegi-kódex jóval enyhébben bírálta a szemérem elleni er szakot,
mint az er szakos közösülést, amit a jogalkotó azzal indokolt, hogy az utóbbinál a nem
kívánt következmények köre is jóval szélesebb. Az er szakos közösülésnél nagyobb
esélye van annak, hogy a sértett traumát szenved, illetve ebbe a körbe van sorolva a nem
kívánt terhesség is.23
A kódex megalkotta a természet elleni fajtalanság törvényi tényállását, mint vétséget,
azonban a n k közötti viszonyt és annak min sített esetét, mint b ntettet nem sorolta ide,
továbbá a fajtalankodás fogalmával is adós maradt. Fontos megemlíteni, hogy
amennyiben a sértett és az elkövet között a b nvádi ítélet megszületése el tt házasság
jött létre, abban az esetben a sértett nem volt büntethet . A kódex felül írott rendelkezései
a Magyar Népköztársaság Űüntet Törvénykönyvér l szóló az 1961. évi V. tv hatályba
lépéséig hatályban voltak. Ez alól csak a csábítás b ntette szolgáltat kivételt, amit az
1908. évi XXXVI. törvénycikkely, az úgynevezett els b ntet novella módosította
„kerítés” re, tényállását, elkövet i körét kib vítette, valamint a hozzá f z d szankciót
szigorította.24
2.7. Az 1961. évi V. törvény ( A szocialista Btk)
A „Magyar Népköztársaság Űüntet törvénykönyve” néven elhíresült új Btk. XV.
Fejezete a család, ifjúság és nemi erkölcs elleni b ntettek címet viselte. Ezen belül, a II.
cím a nemi erkölcs elleni b ntetteket foglalta magában. A szocialista Űtk. 276. §
határozta meg az er szakos nemi közösülés törvényi tényállását, mely az el z
22
Merényi i.m. 124-125.o. 23
Tóth Áro László: A e i erköl s elle i erőszakos ű selek é ek hatál os sza ál ozásával kapcsolatos néhány problémáról, Iustum Aequum Salutare, 2007/4. szám 239.o. 24
Merényi i.m. 126.o.
15
szabályozással szemben a házassági életközösségen kívüli er szakot rendelte büntetni. A
min sített esetek köre is módosult, és új min sítésként jelent meg, ha ugyanazzal a n vel,
azonos alkalommal két vagy több férfi egymás cselekményér l tudva közösült. A 12.
életévét be nem töltött személyt a jelenleg hatályos szabályozáshoz hasonlóan,
védekezésre képtelennek tekintette. A b ncselekmény bejezetté vált a nemi szervek
közösülési célzattal történ érintkezésével. Kiemelend a tettesség kérdése. A
b ncselekmény tettese n is lehetett. Jelent s változás az el z szabályozáshoz képest,
hogy a sértett védekezésre képtelen állapota vonatkozásában, már nem volt jelent sége
annak, hogy azt az elkövet idézte e el , vagy sem.25 A Legfels bb Űíróság Ő76. számú
Űüntet kollégiumi állásfoglalása alapján a b ncselekmény két elkövetési magatartás-
részb l tev dik össze:
1. Kényszerítésb l
2. Közösülésb l
A közösülés érdekében pedig az is alkalmazhat kényszerítést, aki maga nem képes n vel
való közösülésre, tehát n is. Jelent s változás volt, hogy a (2) bekezdés. b, pontjában
meghatározott min sít körülmény hiányában, amennyiben a sértett és az elkövet az 1.
fokú ítélet meghozatala el tt házasságot kötött, úgy az ítélet korlátlanul enyhíthet volt.26
A b ncselekmény alapesetében a büntet eljárás csak magánindítványra volt
megindítható. A szemérem elleni er szak b ntette esetében a korábbi szabályozástól
eltekintve a passzív alany házassági életközösségen kívül lév más személy lehetett. A
természet elleni fajtalanság meghatározásánál a Btk. a korábbi rendelkezést elvetette,
mely szerint csak a férfiak között elkövetett ilyen jelleg cselekmények voltak
büntetend k.27
A törvény a cselekmény er szakos változatát rendelte büntetni, és a mell zte az embernek
az állattal való fajtalanságának pönalizálását.
25 űzebe András: Az er szakos nemi deliktumok hazai szabályozásának történeti aspektusai 7.o. 26 1961. évi V. törvény 277. § (2).
27 1961. évi V. törvény a Magyar Népköztársaság Űüntet Törvénykönyve 278. §
16
2.8. Az 1978. évi IV. törvény
Az 1978. évi IV. törvény a nemi erkölcs elleni b ncselekmények tekintetében követte az
1961. évi V. törvényt, a témakörön belül két b ncselekményt szabályozott, az er szakos
közösülést, és a szemérem elleni er szakot. Jelent s változásokat csupán a rendszerváltást
követ en figyelhetünk meg. Erre tökéletes példa az 1993. évi XVII. törvény, amely a
szemérem elleni er szak és az er szakos közösülés büntetési tételeit volt hivatott
összhangba hozni egymással. A jogalkotó indoklása szerint a szemérem elleni er szak is
elkövethet oly módon, hogy az emberi mivoltában mélyen megalázott sértettnek
hatalmas testi vagy lelki gyötrelmet kell elviselnie.
Er szakos közösülés:
A jogi tárgya a b ncselekménynek az egyén szexuális önrendelkezési joga, nemi
szabadsága, valamint fiatalkorú, vagy gyermekkorú sértett esetében az egyén egészséges
nemi fejl dése.28
A jogalkotó szerint, a közösülés fogalmilag lehetetlen két azonos nem ember között.
Ezzel indokolta azt, hogy ugyan a passzív alany szempontjából lényegtelen hogy n , vagy
férfi az illet , azonban a b ncselekmény sértettje csak ellenkez nem lehet, mint az
elkövet .29
Az er szakos közösülés tettese bárki lehetett, aki a sértettel nem azonos nem , tehát
különösebb személyi kvalifikáltság nem volt szükséges hozzá, viszont a törvény abból
kifolyólag, hogy a gondatlan elkövetés fogalmilag kizárt, ezért csak a szándékos alakzatot
rendelte büntetni. Két féle elkövetési magatartással volt megvalósítható a b ncselekmény:
az egyik az „er szakkal, vagy az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen
fenyegetéssel való közösülésre kényszerítés”, a másik pedig a „védekezésre, vagy
akaratnyilvánításra képtelen állapot közösülésre való felhasználása volt.30 A paragrafus
második valamint harmadik bekezdése szabályozta a b ncselekmény min sített eseteit,
szám szerint hármat, melyek a következ k
Súlyosabban min sítés alá esett az er szakos közösülés:
28
FehérHorváth-Léva : Mag ar ü tetőjog külö ös rész, Bí or Kiadó Miskol , . .o. 29
Ko e tár a Bü tető törvé kö vről szóló . évi IV. törvé hez 30
.évi IV. törvé a Bü tető törvé kö vről .§.
17
amennyiben a közösülésre kényszerített sértett nem töltötte be a tizenkettedik
életévét
amennyiben a sértett az elkövet nevelése, felügyelete, vagy gondozása, illetve
gyógykezelése alatt állt, illetve az elkövet az er szakos közösülést a sértettel
kapcsolatban fennálló egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyával visszaélve
követte el
amennyiben a sértettel azonos alkalommal, egymás cselekményér l tudva többen
közösültek31
Két nagyon fontos dolog az, aminek említését nem lehet elhanyagolni, a régi Btk. – val
kapcsolatban. Az er szakos közösülés immateriális b ncselekmény, tehát ebb l
kifolyólag nincs szükség eredmény bekövetkezésére az elkövetési magatartás kifejtésén
túl. A másik fontos dolog, amire ki kell térni az nem más, mint a kapcsolat a
„kényszerítés”, és az er szakos közösülés között. A nemi er szakkal kapcsolatos
b ncselekmények csupán annyiban tértek el a „kényszerítés” tényállásától, hogy
meghatározott volt a kényszerítés célja, valamint kvalifikált fenyegetéssel lehetett
végrehajtani, aminek két aspektusa, hogy egyrészt élet, vagy testi épség ellen irányulónak
kellett lennie, másrészt közvetlen fenyegetésnek. Ezen feltételek hiányában sajnálatos
módon az adott b ncselekményre csak a Btk 14.§ -t, a „Kényszerítést” lehetett
alkalmazni.32
A szemérem elleni erőszak:
Az er szakos közösülés fogalomköre alá nem vonható közvetlen testi kontakttal járó
nemi cselekmények ellen mi szolgáltat védelmet? Erre a társadalmi kérdésre adott választ
a jogalkotó a szemérem elleni er szak szabályozásával.33 Az itteni szabályozás
lényegében majdnem megegyezik az er szakos közösülésnél látottal, azzal az eltéréssel,
hogy a sértetti oldalon azonos nem személy is szerepelhet.34 Jelent s módosításként
fogható fel, hogy a korábban természet elleni fajtalankodásként ismert tényállás két részre
bomlott: er szak vagy fenyegetés nélkül megvalósuló természet elleni fajtalankodásra,
illetve er szakkal, vagy az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel
31
1978. évi IV. tv 197.§ (2) c.-(3) 32
Szo ora Zsolt: A e i ű selek é ek eg es dog atikai alapkérdéseiről. Doktori értekezés. SZTE ÁJK, 2008. 132.o. 33
Nag Ale a dra: Az erőszakos sze uális ű selek é ek sza ál ozása a és hol ap. Bű tetőjogi szekció 9.o. 34
BH 2007.75
18
elkövetett természet elleni fajtalankodásra. Mindkett t hivatalból üldözend
cselekményyé nyilvánította a jogalkotó.35 A természet elleni fajtalankodást „az ifjúság
egészséges szexuális fejl dését veszélyeztet ”36 b ncselekmények közé sorolták, és mind
elkövet i, mind pedig sértetti oldalon személyi kvalifikáltságtól tették függ vé annak
megvalósulását. Ez röviden annyit jelent, hogy a b ncselekményt kizárólag a
tizennyolcadik életévét betöltött személy követhette el, és kizárólag a 18. életévét be nem
töltött azonos nem személlyel történ fajtalankodás volt büntetend . Ez a fordulat
feltételezi a passzív alany beleegyezését, valamint azt, hogy az elkövet nek a tudata
kiterjedt a sértett életkorára.37 Ezen szabályozással ellentétben a természet elleni
er szakos fajtalankodás jogi tárgya a nemi élet szabadsága, amire utal a kés bbi Űtk.-beli
fejezet címe is. A 2012, évi C. törvény hatályba lépéséig a témával kapcsolatban három
fontos jogszabályt szeretnék még megemlíteni a teljesség igénye nélkül, dolgozatom
terjedelmi korlátaira figyelemmel.
Az 1993. évi XVII. törvény:
A törvény által hozott változás els sorban a szemérem elleni er szaknak, és a természet
elleni er szakos fajtalanságnak a b ntettét érintette. Ezen módosítással kapcsolatban is
két fontos dolgot kell kiemelni, mégpedig hogy az eddigi min sített esetek mellé a
jogalkotó beemelte a törvénybe azt a fordulatot is mely szerint súlyosabban rendelte
büntetni, ha „ a sértettel azonos alkalommal, egymás cselekményér l tudva” többen
fajtalankodtak.38
Érdekesség, hogy az 1978. évi IV. törvény el ször határozta meg a fajtalanság fogalmát a
törvényi magyarázatban egzakt módon, amelyet 210/A§ (2) bekezdésként emelt be a
Btk.-ba, és amely a következ
Fajtalanság: fajtalanságnak min sül a közösülés kivételével minden olyan súlyosan
szeméremsért cselekmény, amely a nemi vágy felkeltésére vagy kielégítésére szolgál.
Ezt a törvényi fogalmat a bírói gyakorlat még annyival egészíti ki, hogy a fajtalan
cselekmény csak a sértett testének közvetlen, fizikai érintésével valósulhat meg.39
35
Czebe András:Az erőszakos e i deliktu ok hazai sza ál ozásá ak törté eti aspektusai .o. 36
Horváth Tibor-Kereszty Béla-Maráz Vilmosné-Nagy Ferenc-Vida Mihál : A ag ar ü tetőjog külö ös része.1999, Korona Kiadó, Budapest 267.o. 37
U.o. 282.o. 38
1978.évi IV. törvény 198.§ (2) b. 39 U.o. 210/A §
19
Az 1997. évi LXXIII. törvény
Ez a törvény az er szakos közösülés vonatkozásában megszüntette a n k kizárólagos
passzív alanyiságát. Ez annyiban volt fontos, már férfi is lehetett sértettje a
b ncselekménynek, ugyanakkor, a jogszabályváltozás óta a gyakorlat kevés példával tud
szolgálni a férfiak sérelmére elkövetett er szakos közösülésre vonatkozóan. E megoldás
azonban elméleti oldalról azért nem támadható, mert a korábbi rendelkezés mely szerint
csak n lehet a passzív alany, diszkrimináló volt a férfiakkal szemben, nem nyújtott
számukra a másik nem tagjaiéval megegyez , azonos szint védelmet. Az ilyen esetek
ritkaságát bizonyítja az, hogy amennyiben n által férfi sérelmére elkövetett er szakos
közösülés következne be, az a médiában minden bizonnyal egyfajta „szenzációként”
jelenne meg.40
Az 1997. évi LXXIII. törvény következtében már házasságon belül is elkövethet vé vált
az er szakos közösülés. A korábbi szabályozás szerint ugyanis a b ntett tényállási eleme
volt a házassági életközösségen kívüli elkövetés. Az 1997. évi LXXIII. törvény új
min sített esetet vezetett be az er szakos közösülés és a szemérem elleni er szak
tekintetében azzal, hogy súlyosabban rendelte büntetni a 12. életévét meg nem haladott
személy sérelmére elkövetett cselekményt.
Az új min sített eset bevezetése azonban hatalmas jogértelmezési problémát vetett fel,
azzal hogy átlépte a kétszeres értékelés törvényi tilalmának korlátját. Ez a probléma abból
eredt, hogy a gyakorlatban a min sített formula két féle képen is értékelhet volt
min sített körülményként. Az els eset, amikor az elkövet er szakkal, vagy élet, illetve
testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel kényszeríti a 12 éven aluli sértettet
fajtalankodásra közösülésre, vagy ezek elt résére, a másik eset, pedig amikor a sértett
meghatározott állapotát használja fel mindezen cselekmények elkövetéséhez. A második
eset sértetti beleegyezést feltételez, ezért az önmagában nem min sül er szakos
közösülésnek, tényállásszer vé azt csak a 210/A§ (2) bekezdése teszi azáltal, hogy
kimondja, hogy a 12 évet be nem töltött védekezésre képtelen személynek min sül. Ezen
rendelkezés ütközött a kétszeres értékelés törvényi tilalmába, a jogalkalmazási
problémákat a jogalkotó azonban megoldotta a 2005. évi XCI. törvénnyel.
40 TÓTH ÁRON LÁSZLÓ: A nemi erkölcs elleni er szakos b ncselekmények hatályos szabályozásával kapcsolatos néhány problémáról, in Iustum Aequum Salutare, 2007/4. szám,242. o.
20
A 2005. évi XCI. törvény:
A törvény értelmében, a büntetés öt évt l tíz évig terjed szabadságvesztés, ha az
er szakkal, avagy az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel
közösülésre kényszerített sértett a tizenkettedik életévét nem töltötte be. Ezen felül a
jogalkotó módosította ugyanilyen értelemben a fajtalankodásról szóló részt is a
törvényben. A jogalkotó ezzel azt a célt akarta elérni, hogy a 12. életévét be nem töltött
személlyel történ közösülés, vagy fajtalankodás szexuális er szaknak min süljön, és ez
által szigorúbb elbírálás alá essen, mint a megrontás.41
41 SZOMORA ZSOLT: A nemi b ncselekmények egyes dogmatikai alapkérdéseir l, Doktori értekezés, 2008, SZTE ÁJK, 1ő7. o.
21
3. A NEMI ERKÖLűS ELLENI ER SZAKOS Ű NűSELEKMÉNYEK HATÁLYOS SZAŰÁLYOZÁSA
Az el z ekben taglalt 1978. évi IV. törvény büntet jogi rendelkezéseit az elmúlt, több
mint 30 évben rengeteg dolog formálta át, többek között a különböz kormányzatok
eltér büntet politikai nézetei. Ennek a jogfejl désnek az eredményeként jött létre a
2012. évi C. törvény. A törvény indoklása szerint: „ A fejezet címe jobban kifejezi a
fejezetben foglalt tényállások által védett jogi tárgyakat, hiszen nem a nemi erkölcs
védelme az els dleges és egyetlen védett jogi tárgy, hanem a nemi integritás, nemi
önrendelkezés, nemi szabadság védelme is. El bbi ugyanis a köz érdekét tartja
els dlegesen szem el tt, utóbbi a magánszférára koncentrál.” 42A nemi élet szabadsága, és
a nemi erkölcs elleni b ncselekményeket a Űtk. XIX. fejezete tartalmazza. Az els dolog,
amit le kell szögezni, hogy az e körben tárgyalt b ncselekmények jogi tárgya közös, és ez
a jogi tárgy kett s. A b ncselekmények jogi tárgya a:
1. nemi szabadság és
2. a nemi kapcsolatok társadalmilag elfogadott rendje
A b ncselekményi körbe tartozó deliktumok a közös jogi tárgyat három szempontból
támadhatják:
1. sértik a nemi szabadságot (szexuális kényszerítés, szexuális er szak)
2. veszélyeztetik a gyermekek egészséges fejl dését (szexuális visszaélés,
gyermekprostitúció kihasználása, gyermekpornográfia)
3. sértik a nemi kapcsolatoknak a társadalmilag elfogadott rendjét (vérfert zés,
kerítés, prostitúció el segítése, kitartottság, szeméremsértés)43
Mindenek el tt ki kell emelnem azt a tényt, hogy az új szabályozás fokozott védelemben
részesíti a 18. életévét be nem töltött sértetteket, valamint, hogy a jogalkotó az új Btk
megalkotása során feloldotta a korábbi különbséget a közösülés és a fajtalankodás között,
és bevezetett egy új törvényi fogalmat szexuális cselekmény néven.
42
2012. évi C. törvény indoklása a XIX. fejezethez 43 BELOVICS ERVIN –GELLÉR BALÁZS –NAGY FERENC –TÓTH MIHÁLY: Űüntet jog II. Különös rész a 2012. évi ű. törvény alapján, 2012, HVG-ORAC, Budapest, 172. o
22
Szexuális cselekmény: eszerint min sül a közösülés, és minden súlyosan szeméremsért
cselekmény, amely a nemi vágy felkeltésére, fenntartására vagy kielégítésére alkalmas,
vagy arra irányul.
A változtatásra úgymond nagy volt az igény, így ugyanis e két fogalom egy közös
fogalom alá történ egyesítése számos jogértelmezési problémát el zhet meg a jöv ben.
3.1. Szexuális kényszerítés
196.§ (1) Aki mást szexuális cselekményre vagy annak elt résére kényszerít, b ntett
miatt egy évt l öt évig terjed szabadságvesztéssel büntetend .
(2) Két évt l nyolc évig terjed szabadságvesztéssel büntetend , aki a szexuális
kényszerítést:
a, tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére
b, a hozzátartozója, vagy nevelése, felügyelete, gondozása, gyógykezelése alatt álló
személy sérelmére, illetve a sértettel kapcsolatban fennálló egyéb hatalmi vagy
befolyási viszonyával visszaélve követi el
(3) A büntetés öt évt l tíz évig terjed szabadságvesztés, ha a szexuális kényszerítést
tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére követik el.44
Ez az új b ncselekményi tényállás a korábbi bírói gyakorlat által ismert „nemi zsarolás”
esetét szabályozza, a kényszerítés speciális megjelenési formájaként, ugyanis a
beleegyezés nélküli, de kvalifikált fenyegetés hiányát megvalósító szexuális aktust (
„nemi zsarolás”) korábban nem vette a jogalkotó a nemi erkölcs elleni b ncselekmények
körébe. A büntetési tételeket szemlélve észrevehetjük, hogy lényegesen súlyosabban
rendeli büntetni a jogalkotó a szexuális kényszerítést, mint az egyszer kényszerítést45
44
. évi C. törvé a ü tető törvé kö ről : § 45
Görgényi Ilona – Gula József – Horváth Tibor – Jacsó Judit – Lévai Miklós – Sántha Ferenc – Váradi Erika – Mag ar Bü tetőjog Külö ös Rész – Complex 2013 170.o.
23
„A b ncselekmény elkövetési magatartásának két fordulatát különíthetjük el: a szexuális
cselekményre vagy annak elt résére kényszerítést. A szexuális kényszerítés ún. eredmény
b ncselekmény, az eredmény a passzív alany akaratával ellentétes szexuális cselekmény
vagy annak elt rése.”46
A b ncselekmény min sített esetei két tényez n alapulnak. Az egyik az életkor, a másik
pedig a hatalmi vagy befolyási viszony. Az életkor kapcsán fontos megemlítenem, hogy a
jogalkotó nemzetközi el írásoknak kívánt megfelelni, azzal hogy fokozott védelmet
terjeszt ki a 18. életévüket, valamint a 14. életévüket be nem töltött sértettek
vonatkozásában47 A másik fontos tényez a hatalmi vagy befolyási viszonnyal visszaélés,
amely szintén óriási szerepet tölt be a min sített esetkör szabályozásánál a sértetti
kiszolgáltatottság nagyobb mivolta miatt. Ilyen hatalmi vagy befolyási viszony például a
nevelés, a felügyeleti viszony, a gyógykezelés.
„A nevelés, felügyelet, gondozás, vagy gyógykezelés alatt álló személy sérelmére történ
elkövetés esetében a sértetti kör az elkövet höz kapcsolódó speciális – a kiszolgáltatott
helyzetre tekintettel – fokozottan ki van téve az áldozattá válásnak, ezért indokolt a
súlyosabb büntet jogi megítélése”48
A bírói gyakorlat szerint ezen b ncselekményi kör szempontjából a sértett felügyelet alatt
állása rövid id tartam esetén is megállapítható, feltéve, ha az elkövet ezen id alatt
meghatározhatja a passzív alanytól elvárt magatartást, gyakorolhatja mindazon jogokat,
amelyek az adott körülmények között a szül t illetnék.49
Új elemként jelenik meg a Btk-ban a hatalmi, befolyási viszonnyal visszaélés, amely
tipikusan a munkaviszonyból ered alá-fölérendeltségi viszonyból ered kapcsolatok
szempontjából vált fontossá. Nagyon fontos megjegyezni, hogy e min sít körülménynél
nem csak azt kell vizsgálni, hogy a cselekmény maga ténylegesen fennállt e, hanem hogy
azt a hatalmi vagy befolyási viszonnyal visszaélve követték- e el.
46 BELOVICS ERVIN –GELLÉR BALÁZS –NAGY FERENC –TÓTH MIHÁLY: Űüntet jog II. Különös rész a 2012. évi ű. törvény alapján, 2012, HVG-ORAC, Budapest,
47
Görgényi Ilona – Gula József – Horváth Tibor – Jacsó Judit – Lévai Miklós – Sántha Ferenc – Váradi Erika – Mag ar Bü tetőjog Külö ös Rész – Complex 2013 171-172. o 48
Görgényi Ilona – Gula József – Horváth Tibor – Jacsó Judit – Lévai Miklós – Sántha Ferenc – Váradi Erika – Mag ar Bü tetőjog Külö ös Rész – Complex 2013 172. o 49
BH2011.30
24
3.2. Szexuális er szak
197§ (1) Szexuális er szakot követ el, és b ntett miatt két évt l nyolc évig terjed
szabadságvesztéssel büntetend , aki
a, a szexuális kényszerítést er szakkal, illetve az élet vagy testi épség elleni közvetlen
fenyegetéssel követi el,
b, más védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen állapotát szexuális
cselekményre használja fel.
(2) Szexuális er szakot követ el az is, és öt évt l tíz évig terjed szabadságvesztéssel
büntetend , aki tizenkettedik életévét be nem töltött személlyel szexuális
cselekményt végez, vagy végeztet.
(3) A büntetés öt évt l tíz évig terjed szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben
meghatározott b ncselekményt
a, tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére követik el
b, az elkövet a hozzátartozója, vagy nevelése, felügyelete, gondozása, gyógykezelése,
illetve egyéb módon a hatalma vagy befolyása alatt álló személy sérelmére követi el,
vagy
c, azonos alkalommal, egymás cselekményér l tudva többen követik el.
(Ő) Öt évt l tizenöt évig terjed szabadságvesztéssel büntetend
az, aki az (1) bekezdés a, pontjában, vagy a (3) bekezdés b, vagy c, pontjában
meghatározott b ncselekményt tizenkettedik életévét be nem töltött személy
sérelmére követi el, vagy
b, ha a (3) bekezdés a, pontjában meghatározott b ncselekmény a (3) bekezdés b,
vagy c, pontja szerint is min sül.
25
(ő) Aki szexuális er szak elkövetéséhez szükséges vagy azt megkönnyít
feltételeket biztosítja, b ntett miatt három évig terjed szabadságvesztéssel
büntetend .50
A szexuális er szak tényállása két korábbi deliktum újraszabályozásával és
összevonásával jött létre, ami nem más, mint az er szakos közösülés, és a szemérem
elleni er szak. Az összevonás maga nem okozott túlzott bonyodalmat, ugyanis a két
b ncselekmény szerkezete egységesen volt kialakítva, a különbség köztük pusztán abból
állt, hogy az el bbinél a közösülés, míg az utóbbinál a fajtalankodás állt a szabályozás
középpontjában.51
A 12. életévét el nem ér passzív alany sérelmére elkövetett cselekmények szigorúbb
szabályozását az 1997. évi LXXIII. törvénnyel vezette be hazánk. A probléma viszont az,
hogy az 1978. évi Btk. értelmez rendelkezésében rögzített törvényi vélelem alapján e
sértetti kör, védekezésre képtelen személynek is min sült, amely körülmény az alapeset
körében került értékelésre. Ez a tény felveti a kétszeres értékelés tilalmába való ütközést ,
amelyet a jogalkotó a 2005 évi Btk. módosítással ki is küszöbölt akként, hogy a
beleegyezéssel megvalósuló cselekmény az alapeset, az er szakkal illetve élet vagy testi
épség elleni közvetlen fenyegetéssel megvalósuló közösülés, illetve fajtalanság a
min sített eset körében kerül értékelésre.52 A szexuális er szak elkövet je bárki lehet
közösülési képességre és nemre való tekintet nélkül, a passzív alanya pedig kortól és
nemt l függetlenül szintén bárki lehet. Az elkövetési magatartásnak két fordulata van:
1. a szexuális kényszerítés
2. szexuális cselekményre felhasználás.
Mindkett elkövetési magatartás közös eleme a szexuális cselekmény.
Szükséges meghatározni a közösülés fogalmát is. Élettani értelemben a közösülés olyan
nemi aktust jelent, amelynek eredményeként a férfi nemi szerve részben vagy egészben
behatol a n nemi szervébe, s ezt követ en magömlés is bekövetkezik. Űüntet jogi
50
. évi C. törvé a ü tető törvé kö vről: .§ 51
Görgényi Ilona – Gula József – Horváth Tibor – Jacsó Judit – Lévai Miklós – Sántha Ferenc – Váradi Erika – Mag ar Bü tetőjog Külö ös Rész – Complex 2013 173.o 52
Görgényi Ilona – Gula József – Horváth Tibor – Jacsó Judit – Lévai Miklós – Sántha Ferenc – Váradi Erika – Mag ar Bü tetőjog Külö ös Rész – Complex 2013 174. o.
26
értelemben azonban a cselekmény már a nemi szervek puszta érintkezésével,
összeérintésével befejezetté válik.53
Az els fordulat a kényszerítés, amit az elkövet , mint eszközcselekményt fejt ki a
szexuális cselekmény vagy annak elt rése érdekében. A kényszerítés maga a sértett
akaratának megtörésére irányuló tevékenység. A szexuális kényszerítés és a szexuális
er szak els fordulatának elkövetési magatartása megegyezik ugyan, de különbség van a
két b ncselekmény elkövetési módjában. A (2) bekezdésben meghatározott szabály
szakított a korábbi Btk. értelmezési rendelkezésében foglaltakkal, amely megdönthetetlen
vélelemként rögzítette, hogy amennyiben a sértett a tizenkettedik életévét nem töltötte be,
védekezésre képtelennek kell tekinteni.
A törvény három min sített esetet szabályoz a szexuális er szak vonatkozásában. A
törvény értelmében súlyosabban büntetend az elkövet , amennyiben tizennyolcadik
életévét be nem töltött személlyel úgy végez szexuális cselekményt, hogy ennek során
er szakot, vagy az élet, testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetést alkalmaz, vagy e
személy, védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen állapotát használja fel szexuális
cselekményre. Ugyancsak min sített esetért lesz felel sségre vonható az elkövet akkor,
ha a szexuális cselekményt a nevelése, gondozása, felügyelete, vagy gyógykezelése alatt
álló, vagy egyéb módon a hatalma vagy befolyásolási viszonya alatt álló személy
sérelmére követi el.
Harmadik min sít körülményként a törvény a többes elkövetést rendeli súlyosabban
büntetni. E min sít körülmény megállapításának feltétele, hogy a sértettel többen
végezzenek szexuális cselekményt. Másik feltétel a sértett azonossága, továbbá, hogy az
elkövet k egymás tevékenységér l tudva, azonos alkalommal végezzenek szexuális
cselekményt a sértettel. A többes elkövetés akkor is megállapítható, ha az egyik elkövet
kóros elmeállapotú személy. A társtettesség kizárt! Minden elkövet önálló tettesként
bírálandó el!54
53
BELOVICS ERVIN –GELLÉR BALÁZS –NAGY FERENC –TÓTH MIHÁLY: Űüntet jog II. Különös rész a 2012. évi ű. törvény alapján, 2012, HVG-ORAC, Budapest 177.o. 54
BH2003.271
27
3.3. Szexuális visszaélés
Btk. 198. § (1) Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennegyedik életévét
be nem töltött személlyel szexuális cselekményt végez, vagy ilyen személyt arra bír rá,
hogy mással szexuális cselekményt végezzen, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennegyedik életévét be nem
töltött személyt arra törekszik rábírni, hogy vele vagy mással szexuális cselekményt
végezzen, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) Ha a sértett az elkövető hozzátartozója vagy nevelése, felügyelete, gondozása,
gyógykezelése alatt áll, illetve az elkövető a szexuális visszaélést a sértettel kapcsolatban
fennálló egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyával visszaélve követi el, a büntetés
a) az (1) bekezdésben meghatározott esetben két évtől nyolc évig,
b) a (2) bekezdésben meghatározott esetben egy évtől öt évig
terjedő szabadságvesztés.
(4) Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennegyedik életévét betöltött, de
tizennyolcadik életévét be nem töltött személlyel a vele kapcsolatban fennálló hatalmi
vagy befolyási viszonyával visszaélve szexuális cselekményt végez, három évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
Kijelenthet , hogy az új Űtk-ban a nemi erkölcs elleni b ncselekmények közül a
szexuális visszaélés szabályai változtak meg a leginkább a korábbi szabályokhoz képest.
Az új Űtk. nem csak a b ncselekmény megnevezését( korábban megrontás volt)
változtatta meg, hanem tartalmi és szerkezeti módosításokat is eszközölt. Ennek okai,
hogy az új megnevezés jobban lefedi, jobban kifejezi a b ncselekmény elkövetési
magatartását, másrészt a nemzetközi elvárásoknak is tökéletesen megfelel.55
A régi, és az új szabályozást összevetve arra a megállapításra juthatunk, hogy a jogalkotó
az új Btk.-ban az elkövetés alanyaként kizárólag tizennyolcadik életévét betöltött személy
55
Görgényi Ilona – Gula József – Horváth Tibor – Jacsó Judit – Lévai Miklós – Sántha Ferenc – Váradi Erika – Mag ar Bü tetőjog Külö ös Rész – Complex 2013 179.o.
28
büntet jogi felel sségét kívánja megállapítani, szemben a korábbi szabályozással,
amelyben közösülés esetén a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy is büntethet
volt, és csupán a fajtalankodás esetén volt feltétel a tizennyolcadik életév betöltése.
Két elkövetési magatartást szabályoz az els bekezdésben az új Btk. a szexuális
visszaélés b ntettével kapcsolatban:
1. 14. életévét be nem töltött személlyel szexuális cselekmény végzése, vagy arra
rábírása, hogy mással szexuális cselekményt végezzen
2. rábírás: ebben az esetben egy 3. személy végzi a sértettel a szexuális cselekményt.
A b ncselekmény alanya csak 18. életévét betöltött személy lehet, a Űtk azonban
nem tartalmaz rendelkezést arról, hogy ez a feltétel vonatkozik-e a másik
személyre
A második bekezdés szerinti elkövetési magatartás a:
1. az elkövet vel vagy mással szexuális cselekményre rábírni törekvés, ami
tartalmilag azonos a sikertelen felbujtással, azaz a felhívással. Az elkövet a
sértett akaratára gyakorol hatást, ám mindezt eredménytelenül, ezért a jogalkotó a
jogtárgy sértés távolabbi veszélyeztetését rendeli büntetni.56
3.4. Vérfert zés
Nem hozott jelent s változást az új Űtk. a várfert zés vonatkozásában. A tényállás
tekintetében csupán annyi módosítás történt, hogy a korábbi két elkövetési magatartás
(közösülés, fajtalankodás) helyébe a szexuális cselekmény végzése lépett, amir l már volt
szó a témakör elején. Eltérés figyelhet meg azonban a büntetési tétel mértékében, ami a
korábbi „egy évt l öt évig terjed ” szabadságvesztésr l lecsökkent „három évig terjed ”
szabadságvesztésre
56Görgényi Ilona – Gula József – Horváth Tibor – Jacsó Judit – Lévai Miklós – Sántha Ferenc – Váradi Erika – Magyar Űüntet jog Különös Rész – Complex 2013 180.o.
29
4. A BÍRÓI GYAKORLAT
A szexuális er szak, vagy annak kísérlete megállapításához feltétlenül szükséges az
er szak foganatosítása, vagy a kvalifikált fenyegetés. A vonatkozó BH plusz feltételként
mondja ki, hogy az er szaknak és/vagy kvalifikált fenyegetésnek a közösülést lehet vé
tev körülmények és testhelyzet megteremtése érdekében kell, hogy sor kerüljön az
elkövet által.57 A kvalifikált fenyegetésr l már korábban volt szó a dolgozatomban,
azonban itt annyiban más a helyzet, hogy egy cél-eszköz összefüggés feltételezésére kerül
sor, aminek hiányában a b ncselekmény csupán el készületi stádiumban értékelend . Ez
röviden annyit tesz, hogy magának az er szaknak és kvalifikált fenyegetésnek
közvetlenül a közösülés érdekében kell megtörténnie. Példaként az el bb állítottakra, a
bíróság a közösülésre közvetlenül irányuló er szakot állapított meg abban az esetben,
amikor az elkövet a sértettet lábáról ledöntve, rátérdelt, illetve ráfeküdt.58. illetve szintén
hasonló megítélés alá esik amikor. miközben az elkövet a sértettet közösülésre alkalmas
helyzetbe kívánta hozni, olyan er t fejtett ki, melynek folytán a sértetten sérülés
keletkezett.59. Jogosan vet dhet fel az a kérdés, hogy mi a helyzet azzal az er szakos
magatartással, ami nem közvetlenül a közösülésre alkalmas állapot elérésére irányul, de
azzal mégis szorosan összekapcsolható? Erre választ adva a bíróság nem tekintette
közösülésre alkalmas helyzet elérésére irányuló er szaknak, amikor az elkövet a sértettet
kétszer arcon ütötte, miközben próbálta arra felé vonszolni, ahol a közösülést tervezte
vele. Ezt a bíróság azzal indokolta, hogy az elkövet a sértettet ekkor még nem hozta
közvetlenül a közösülésre alkalmas helyzetbe.60 További feltétel a tényállásszer séghez a
sértett „komoly ellenállása” az er szakon túl fenyegetéssel kapcsolatban is. Azonban itt
megfogalmazódik egy kivétel, miszerint a b ncselekmény akkor is megvalósul, ha a
sértett azért nem tanúsít ellenállást, mert reménytelennek látja helyzetét.61 A
jogalkalmazó számára az jelenthet támpontot ennek megállapítása során, hogy a kivétel
akkor alkalmazható, ha az adott tényállásból levont következtetésb l kétségtelenül
57
BH 2010.116. 58
BH 1974.302, BH 1978.237 és BJD 5153 59
BH 1997.319 60
BJD 3074, BH 1978.371, BH 1975.448, BH 1984.177 61
BJD 1251
30
megállapítható, hogy a sértettnek nem állt szándékában az elkövet vel közösülni.62 A
második alapeset a passzív alany tekintetében specialitást feltételez, ami a védekezésre,
és/vagy akaratnyilvánításra képtelen állapot meglétében nyilvánul meg.63 Itt a
kulcsfontosságú magatartás maga az állapotnak a szexuális cselekményre felhasználása,
amivel kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy ez akkor valósul meg ténylegesen, ha a
sértett védekezése, illetve akaratnyilvánításra képtelen állapota nélkül a szexuális
cselekményre nem kerülhetett volna sor. Ez a momentum mindig nagy körültekintéssel
vizsgálandó a büntet eljárásban, ugyanis ha ez elhanyagolásra kerülne, olyan kérdéseket
vetne fel, mi szerint hogyan ítélhet meg a kórós elmeállapotú személyek nemi aktusai?64
A joggyakorlat során szintén mindig nagy gonddal vizsgálandó, hogy a sértett
védekezésre képtelen állapotban volt e? Itt els dlegesen a védekezésre képtelenség és az
akaratnyilvánítási képtelenség elhatárolásáról szeretnék pár gondolatot írni. A
legalapvet bb elhatárolási pont, hogy a védekezésre képtelen sértett feltételezhet en a
tettessel ellentétes akaratának kinyilvánítására képes, ugyanakkor a fizikai védekezésre
semmilyen módon nem, ami több okból kifolyólag is fennállhat. Lehet tartós, illetve
ideiglenes jelleg az állapot attól függ en, hogy a sértett például tartósan beteg, vagy
pedig megkötözték, leütötték stb.65 Nagyon lényeges megjegyezni, hogy a védekezésre
képesség teljes hiánya szükséges ezen deliktum megvalósulásához, hiszen ha a
legcsekélyebb ellenállás kifejtése miatt a tettesnek er szakot kell foganatosítania a
szexuális cselekmény véghezviteléhez, akkor már a szexuális er szak els fordulata
állapítható meg.66 A b ncselekményi körrel kapcsolatos igen sajátos probléma a passzív
alany kóros elmeállapotának vizsgálata. Ennek megállapítása minden esetben igazságügyi
elmeorvos szakért feladata. Azért bonyolult annak megállapítása, hogy a kóros
elmeállapot relevanciával bír e a b ncselekménnyel kapcsolatban, mert általánosságban
elmondható hogy a kóros elmeállapot feltételezi az akaratnyilvánítás képtelenségét is
bizonyos esetekben. A deliktum vonatkozásában egyedülállóan csak azt a kóros
elmeállapotút lehet akaratnyilvánításra képtelennek tekinteni, és a szexuális
cselekménybe beleegyezésüket figyelmen kívül hagyni, akinél konkrétan a nemi életre
62
BH 2007.107 63
Ko e tár a Bü tető Törvé kö vhöz Co ple Kiadó Budapest 013(szerkesztette: Karsai Krisztina)408.o. 64
U.o 409.o 65
Szomora Zsolt: A nemi bű selek é ek eg es dog atikai alapkérdéseiről. Doktori értekezés SZTE ÁJK 153.o. 66
U.o 155.o.
31
levetítve van kizárva a helyes akaratképz dés, tehát tudata képtelen átfogni egy esetleges
nemi kapcsolat jelent ségét, nem ismeri fel ennek következményeit, köznyelven kifejezve
nem tudja, mit tegyen egy ilyen jelleg közeledés esetén, tehát akinél a szexuális
diszpozíciós képesség teljes hiánya állapítható meg.67 A kóros elmeállapot megléte azért
nem elegend ahhoz, hogy a b ncselekménnyel kapcsolatban akaratnyilvánításra képtelen
állapotot feltételezzen a jogalkotó, mert ebben az esetben az összes kóros elmeállapotú
személyt l megvonná a szexuális önrendelkezés jogát, ami egyrészt alapjognak számít,
másrészt a legfinomabb körülmények között sem lenne igazságos.68 Az el z ekben leírt
vizsgálatot a kóros elmeállapottal kapcsolatban az elkövet i oldalról is vizsgálni kell,
pontosabban azt kell megvizsgálni, hogy nem e áll fenn a ténybeli tévedés azáltal, hogy
az elkövet nem ismerhette fel a sértett akaratnyilvánításra képtelen állapotát.
A gyakorlati oldalról történ vizsgálódás során említésre méltó még az önkéntes elállás
kérdése. Normális esetben, tehát amennyiben az elkövet azért hagy fel cselekményével,
mert megsajnálja a sértettet, az elállásnak min sül, azonban az elkövet felel sségre
vonható lesz továbbra is az úgynevezett „maradék büncselekményekért mint például
becsületsértés. Eddig nem is mutat a szabályozás különösebb eltérést a többi deliktumtól
ahol szintén értékelend az önkéntes elállás intézménye, ugyanakkor a bírói joggyakorlat
szerint nem min sül önkéntes elállásnak, ha az elkövet azért hagy fel magatartásával,
mert a sértett túl heves ellenállása miatt nem tudja foganatosítani cselekményét, illetve ha
harmadik idegen személy megzavarja beavatkozásával. Ezt összegezve tehát nem
önkéntes elállás, ha az elkövet els sorban a küls körülmények hatására, és nem
túlnyomórészt a saját elhatározásából hagy fel a cselekmény folytatásával.69 A
b ncselekmény alanya az 1997.évi LXXIII. törvény hatálybalépését l egyaránt lehet
n nem , és férfi nem személy is, bár érdekességképpen megjegyezném, hogy Gál István
László sem emlékszik olyanra, hogy a joggyakorlatban azóta el fordult volna olyan eset,
amelyben egy n er szakol meg egy férfi sértettet.70
A Űtk. 197.§ (3) c pontja szerinti min sített esetnek is nagy relevanciája van a gyakorlati
vizsgálódás szempontjából. A bekezdés szerint: ha a cselekményt azonos alkalommal,
egymás cselekményér l tudva, többen követik el. Ez az úgynevezett többek által
67
Ko e tár a Bü tető Törvé kö vhöz i. . . o. 68
A Bü tető Törvé kö v magyarázata, szerk.: Györgyi Kálmán, Wiener A. Imre, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Bp 1996. 437.o. 69
BJD 2426, BJD 4632 BH 1978.311 70
Gál István László i.m 125.o.
32
elkövetett szexuális er szak tényállása. A Btk. ezen eset megvalósulásához konjunktív
feltételeket f z melyek a következ k:
a sértett azonossága
követelmény, hogy legalább két tettesnek szexuális cselekmény végzésére
irányuló szándéka, lényegében célzata van és, hogy valamennyi elkövet
tudata kölcsönösen átfogja azt a tényt, miszerint ugyanazzal a sértettel,
azonos alkalommal többen fognak szexuális cselekményt végezni.71 Itt
kiemelend , hogy nem elég, ha például csak az egyik elkövet tud a másik
szándékáról, mindkettejük tudatának át kell fognia a másik cselekményét,
ellenkez esetben önálló tettesként felelnek a b ncselekmény alapesetéért.72
Fontos még megjegyezni, hogy a több elkövet által megvalósított
b ncselekményért az elkövet nem, mint társtettesek fognak felelni, hanem a
b ncselekmény önálló tetteseiként. Ez alól az képez kivételt, ha például egyikük
részt vesz a kényszerítésben, de szándéka nem terjed ki semmilyen szexuális
cselekményre. Az illet társtettesként felel a b ncselekmény elkövetéséért.73
azonos alkalom
többek általi elkövetés: a joggyakorlat álláspontja szerint ez legalább két elkövet t
feltételez74
A szexuális er szak és a személyi szabadság korlátozása kapcsán fennálló anyagi
halmazat akkor lehet valóságos, ha a két cselekmény id ben határozottan elkülönül
egymástól, például a sértett szexuális cselekményt megel z fogva tartása75
A szexuális er szak (er szakos közösülés) b ntettét nem, de a személyi
szabadság megsértését állapította meg a bíróság, amikor a vádlott a korábbi
élettársát, annak lakásába er szakkal és éjjel behatolva, hiányos öltözetben
elhurcolta, a saját lakására vitte, és ott er szak, illetve az élet vagy testi épség
elleni közvetlen fenyegetés alkalmazása nélkül közösült vele.76
71
BH 2003.271 72
BH 1994.9 73
Btk. kommentár és Berkes-Julis-Kiss-Kónya-Rabóczki: Mag ar ü tetőjog. Ko e tár a g akorlat számára, HVG-ORAC Lap-és Könyvkiadó Kft., Bp., 2002. 602. o 74
BH 1975.289 75
BH 2004.448 BH2001.2 76
BH 1997.108
33
A szexuális er szak halmazata a szexuális kényszerítéssel csupán látszólagos, azonban
nem kizárt a valódi halmazat létrejötte, abban az esetben, amikor az elkövet a sértett
tizenkettedik életévének betöltése el tt, és után is végez szexuális cselekményt a
sértettel.77
Érdekes elhatárolási jelenség, hogy míg a b ncselekmény véghezvitele érdekében
megvalósított súlyos testi sértés nem értékelhet aljas indokból elkövetettnek,78addig a
szexuális er szak során megvalósított szándékos emberölés esetén az aljas indokból
elkövetett emberölést kell megállapítani.79 Ez alól kivételt képez, ha a halál tekintetében
az elkövet t csak gondatlanság terheli, ugyanis ebben az esetben a szexuális er szak és a
halált okozó testi sértés halmazata állapítandó meg. Amennyiben az ölési cselekménynek
nem a szexuális cselekmény végrehajtása volt az indítóoka, hanem a szexuális
cselekményre irányuló szándék attól függetlenül (azt követ en) keletkezett, akkor az
emberölés alapesete vagy adott esetben más min sített esete valóságos halmazatba
kerül a szexuális er szakkal.80
A szexuális er szak b ntettével b nhalmazatban a vérfert zés vétségét is meg kell
állapítani, ha az elkövet a leány testvérével er szakkal közösült.81 (BH 1991.1.)
A vonatkozó joggyakorlattal kapcsolatban végezetül kiemelend , hogy bár eredetileg
magánindítványra üldözend a b ncselekmény, de amennyiben az alapesettel szoros
tárgyi- és id beli összefüggésben más, hivatalból üldözend b ncselekményt is
elkövettek, úgy az alapeset magánindítvány hiányában is büntetend .82
77
BH 1983.1. 78
BH 1991.424. BH 1997.319 79
BH 1995.194 80
BH 1978.11 81
BH 1991.1 82
BH 1998.214.
34
5. A NEMI ERKÖLűS ELLENI Ű NűSELEKMÉNYEK FELDERÍTÉSE
A nemi erkölcs elleni er szakos b ncselekmények átfogó elméleti elemzése után
szeretnék egy kicsit kitérni a gyakorlati viszonyokra is, amennyire dolgozatom terjedelme
engedi. Ezen b ncselekmények felderítése sajnálatos módon jelenleg a XXI. században is
igen komplex, bonyolult feladat, az ügyek kényességér l nem is beszélve. Ennek többféle
oka is van, mint például a nemi erkölcs elleni b ncselekmények kirívóan nehéz
bizonyíthatósága, vagy megemlíthetném még az ilyen irányú képzettség hiányát az
illetékes hatóság tagjainak vonatkozásában, de nem kevésbé járulnak hozzá az eljárás
törvényi korlátai sem a mai magyar helyzet fennállásához.
A négy b ncselekmény amit az el z ekben vizsgáltam a joggyakorlatban szorosan
tapadnak egymáshoz, a mindennapi jogalkalmazás terén egymással szorosan összefügg
területként jelennek meg. Az úgynevezett prostitúcióval kapcsolatos b ncselekmények az
ember szexuális magatartásához csupán közvetett módon kapcsolódnak, e
b ncselekmények kriminalizálását is egyéb érdekek, pl. közrend indokolják. A
dolgozatom tárgyát képez gyakoribb b ncselekményeknek közös eleme a nemi
cselekmény (közösülés, fajtalanság). Tehát megállapítható, hogy a négy
b ncselekménynek közös az elkövetési magatartása (hatályos Btk. szerint a szexuális
cselekmény).
Sajnálatos módon növekv tendenciát figyelhetünk meg a b ncselekmények számában.
Hirtelen növekedés indult be 2001-t l a tizenkettedik életévét be nem töltött személy
sérelmére elkövetett er szakos közösülés, de még inkább a szemérem elleni er szak
számában. 2001-ben a hatóságok által felderített szemérem elleni er szakok száma 90
körül volt, addig aggodalomra adott okot, hogy 2004 re ez a szám 150 –re emelkedett.83
A kiskorúak sérelmére elkövetett szexuális b ncselekmények többnyire
látensb ncselekmények, ez is indokolhatja a növekv tendenciát az évek során. Ez annyit
tesz, hogy nagyon kis számban jutnak a hatóság tudomására az ilyen jelleg
b ncselekmények, aminek nagyon sok féle oka lehet, például hogy a 12. életévét be nem
83 SZELEZSÁN ANNAMÁRIA: A gyermekek sérelmére elkövetett nemi erkölcs elleni b ncselekmény (Űeszámoló az Országos Kriminológiai Intézetben 2005. május 24-én megtartott kerekasztal-beszélgetésben), in Ügyészek Lapja, 2005/4. szám, 22. o
35
töltött sértett nem tud róla, hogy nem normális dolog amit vele tesznek, ugyanis alapból
ilyen körülmények között n tt fel, az van belenevelve, hogy ez a normális, hajlamos azt
hinni, hogy ez más helyeken is elfogadott dolog (pl más családokban) .
A 12. életévét be nem töltött sértett sérelmére elkövetett nemi erkölcs ellen irányuló
b ncselekmények igen nagy százalékának elkövet i feln tt férfiak, apák, mostohaapák,
szül testvére, olyan személyek, akik nem képesek hozzájuk korban ill személlyel
normális kapcsolat létesítésére. Az áldozatok 80-90 százaléka ezzel szemben lány,
többségük 7-8 éves.
Ami a legkiszolgáltatottabbá teszi ezen b ncselekmények áldozatait az,az, hogy
többnyire olyan korban kezd dik a bántalmazás, amikor a gyermek még fel sem fogja,
hogy mi történik vele, a közeledést sem képes visszautasítani, a feln tt korú elkövet
pedig mindezt kihasználva használja fel tapasztalatát a gyermekkel szemben. Ez
többnyire jutalom odaígérésében nyilvánul meg). Az sem kizárt, hogy a gyermeknek
esetleg tetszhet az úgymond ismeretlen érzés, ugyanakkor tudat alatt érzi, hogy amit
tesznek vele az rossz, legalábbis titkolni való. Rengeteg tünete van a szexuális er szaknak
a bántalmazások gyakoriságától, a gyermek életkorától függ en. Gyakori tünet például az
ismeretlen okú vérzés, hasi fájdalom, alvás zavar, valamint figyelmeztet jelleg lehet,
ha a gyermek társaival szemben szexuális jelleg viselkedést mutat.84
A bizonyítást talán legjobban megnehezít körülmény talán a sértett és az elkövet
közötti szoros érzelmi kapocs. Ez legtöbbször akkor figyelhet meg, ha az adott
cselekmény családon belül történik, nem pedig intézményi keretek között. Sok esetben
el fordul ugyan is hogy a sértett nem hajlandó elárulni mi is történt valójában.85
Nagyon gyakori sajnálatos eset, amikor válófélben lév házastársak gyanúsítják meg
egymást azzal, hogy saját közös kiskorú gyermekükkel a másik fél szexuális cselekményt
végez vagy végeztet. Ez általában akkor szokott el fordulni, ha az egyik házas fél meg
akarja tiltani a másiknak, hogy az láthassa gyermekét és olyan mértékben elszabadulnak
az indulatok, hogy képesek egymást b ncselekménnyel megvádolni, és betanítani saját
gyermeküket. Ezért lenne fontos, hogy a gyermekeket a szül i befolyástól távol, egyedül
hallgassák meg, ami nehézségekbe ütközik, tekintve hogy mivel a szül a gyermek
84 Király Réka: a gyerekkorúak sérelmére elkövetett szexuális b ncselekmények, Űüntet jogi tanulmányok 200Ő 68.o. 85 Jungi Eszter: A családon belüli er szak az ítélkezési gyakorlatban, Űírák lapja 2003/2. szám 62.o.
36
törvényes képvisel je, ezért az beleegyezésére van szükség legtöbbször a
kihallgatáshoz.
További nehézség a tényállás felderítése kapcsán, hogy minél fiatalabb gyermekr l
beszélünk, annál nehezebben tud emlékezni, valamint ha sikerül is emlékeznie a
történtekre, akkor sem hitelt érdeml ek az emlékei, ugyanis azok már át vannak itatva a
saját képzete által kreált, valójában elferdített, vagy nem létez körülményekkel. Ezért
célszer a gyermeket a lehet leghamarabb meghallgatni.
Gyakori eset a bírói gyakorlatban az, hogy ha nem sikerült kétséget kizáróan bizonyítani
azt, hogy az elkövet elkövette a b ncselekményt, akkor abban az esetben sz kül a
vádbeli tényállás, és kiskorú veszélyeztetésének b ntette miatt folytatódik az eljárás,
vagyis az elkövet t maradék b ncselekmény miatt vonják felel sségre.
A bizonyítás nem csak a gyermekkorú sértettek esetében nehézkes. Legalább
ugyanannyira nehéz feln tt korú sértettek esetében, akik legtöbbször nem azért nem
jelentkeznek a hatóságnál, mert nem fogja át a tudatuk(mint a gyermekkorú sértettek
esetében), hanem mert egész egyszer en szégyellik ami velük történt, vagy más esetben
éppen félnek azt újra átélni, félnek az eljárás okozta (hercehurcától). A másik dolog, ami
megnehezíti a bizonyítást, az az, hogy a szexuális cselekményeknek csak nagyon bagatell
számú esetében van szemtanú, amib l az következik, hogy a sértett állít valamit, amit a
gyanúsított tagad.
A bizonyításnak els sorban arra kell fókuszálnia, hogy a nemi cselekményt és
annak er szakos, mivoltát, a sértett testén lév és a nemi szervek tájékán fellelhet
sérülések okát feltárja, és a szexuális cselekmény er szakos jellegét kétséget
kizáróan igazolja. Ennek megfelel en kiemelt figyelmet kap szexuális kényszerítés
és a szexuális er szak bizonyításában az orvosszakért i és az igazságügyi pszichológusi
szakért i vizsgálat és vélemény. Az orvosszakért i vélemény ad magyarázatot adott
esetben a sérülésekre, illetve a feltalált ondómaradványokra, utóbbi pedig segít feltárni
a sértettek pszichés állapotát, és meg tudja állapítani, hogy a sértettek valóban átélték
a kényszerrel, fenyegetéssel véghezvitt szexuális cselekményt, és el adásuk nem
élményszer kitaláción alapult.86
86
Já or Gellért: Eg e i erköl s elle i ű selek é -sorozatfelderítése Themis 2013 3. szám 214.o.
37
Szakmai körökben köztudomású tény, hogy a kihallgatás foganatosítását célszer két
lépcs ben tartani, aminek eljárásjogi valamint pszichológiai okai is vannak. Az els
kihallgatást jellemz en a feljelentés megtételét követ en rögtön célszer megtartani,
ugyanis nagyon fontos hogy a nyomozás minél hamarabb meginduljon, és ehhez a
hatóságnak a lehet legtöbb információra van szüksége. A második kihallgatást célszer
olyan id pontban tartani, amikor a sértett már olyan lelki állapotban van, hogy kevesebb
megpróbáltatással jár visszaemlékeznie az apróbb részletekre, valamint az eddigi
bizonyítékokkal történ összevetés is itt valósul meg.87
A bizonyítás lefolytatása, tehát a legcsekélyebb mértékben sem nevezhet egyszer
feladatnak sem a feln tt korú, sem a fiatal esetleg gyermekkorú sértettek vonatkozásában.
A legnagyobb aggályt az jelenti, hogy a bizonyítás akadályaként legtöbbször nem a
technika fejletlensége, vagy a felkészületlenség szolgál, hanem az úgynevezett „személyi
faktor” , tehát a sértetti együtm ködés hiánya, a trauma amit az adott cselekmény okoz.
87
Nagy Alexandrai.m. 49.o.
38
6. NEMZETKÖZI KITEKINTÉS
Dolgozatom végéhez közeledve, szeretnék pár bekezdést szentelni a terjedelem adta
lehet ségeken belül az eddigiekben elemzett b ncselekményi kör nemzetközi
szabályainak bemutatására. Sokakban felmerülhet a kérdés, hogy miért is van erre
szükség? Erre a kérdésre a választ két körülmény adja meg, az egyik, nevezetesen, hogy
egy olyan nagy visszhangot, és ellenérzést kiváltó b ncselekményi körr l beszélünk, amit
a világ szinte minden pontján mélységesen elítélnek, és aminek szabályozására az élet
ellen irányuló er szakos b ncselekményeken kívül a legnagyobb az igény világszert.
Túllépve az érzelmi szempontról, és a társadalmi igényr l, másik szempont, hogy ezen
deliktumok szinte egyid sök a történelemmel, szabályozásuk komplex, és
megértésükhöz, bemutatásukhoz elengedhetetlen a vonatkozó nemzetközi szabályok
vizsgálata. Végül pedig de nem utolsó sorban azért nagyon fontos a nemzetközi kitekintés
a témakörben, ugyanis az európai jogharmonizáció során az államoknak a vonatkozó
szabályaikat meg kell feleltetni ezen nemzetközi egyezményeknek, valamint, ha nem is
kötelez akkor is igen nagy hatással voltak, vannak, és lesznek az itthoni jogfejl désre.
Az új Btk. miniszteri indoklása szerint két dokumentum az aminek meg kell feleltetni a
magyar szabályozást, és ezen dokumentumok határozzák meg leginkább a szexuális
kényszerítés, és szexuális er szak magyar deliktumok szerkezetét. Ez a két dokumentum
nem más, mint a 2011/93 EU irányelv, valamint a Lanzarote egyezmény. A téma
szempontjából ezen két dokumentum bír a legnagyobb jelent séggel, de szót kívánok
ejteni néhány egyéb fontos nemzetközi egyezményekr l, ajánlásokról is.
A 2011/93 EU irányelv, valamint a Lanzarote egyezmény:
Mint, azt, ahogy a rövid bevezet mben is írtam, ennek a két dokumentumnak volt a
legnagyobb hatása a nemi erkölcs elleni er szakos b ncselekmények magyar büntet jogi
szabályozására. Ha egészen pontosak akarunk lenni, elmondható, hogy ennek a két
nemzetközi dokumentumnak köszönhet , hogy újraszabályozásra került az er szakos
közösülés, valamint a szemérem elleni er szak tényállása, ugyanis Magyarország 2010.
november 29én aláírta a Lanzarote egyezményt, illetve a tagállamok által elfogadásra
került a 2011/93 EU irányelv, amelynek legkés bb 2013. december 18-ig kellett
megfeleltetni bels nemzeti jogszabályainkat. A két dokumentum vonatkozó cikkei
39
bizonyos magatartásokat büntetend cselekménynek min sít,88 mint például: gyermekkel
folytatott szexuális tevékenység, melyben a gyermek kiszolgáltatott helyzetével élnek
vissza. Ez a magatartás szabadságvesztéssel büntetend és meghatározásra kerül a
büntetési tétel fels határának minimuma is, amely nyolc év amennyiben a gyermek nem
érte el a beleegyezési korhatárt, és három év abban az esetben, ha betöltötte az el bb
említett korhatárt.89 További ilyen büntetend cselekmény a gyermekkel folytatott
szexuális tevékenyég, amennyiben kényszert, er szakot, vagy fenyegetést alkalmaz az
elkövet . Ennél a magatartásnál az el z ekben leírt büntetési tétel fels határának
minimuma tíz, valamint a beleegyezési korhatárt elért gyermekkorú sértett esetén öt év.90
Szintén ugyanez a minimum mérték van meghatározva a „gyermek valamely harmadik
féllel folytatott szexuális tevékenységre kényszer, er szak, vagy fenyegetés
alkalmazásával történ késztetése” esetén is.91
A legfontosabb, amit e két dokumentummal kapcsolatban be kell mutatni, hogy a nemzeti
szabályoktól eltér en a tizennyolcadik életévét be nem töltött személyeket egységesen
gyermeknek tekinti, így valamennyi magatartás e személyi körben büntetend .
Az Isztambuli egyezmény:92
Az Európa Tanács legfontosabb célja az Isztambuli egyezménnyel kapcsolatban, hogy
felszámolja a n k elleni er szak minden formáját. Az Isztambuli egyezményt, hosszabb
nevén a „a n k elleni, és a családon belüli er szak megel zésér l és felszámolásáról”
szóló egyezményt 2011. május 11-én nyitották meg aláírásra egészen meglep módon
Isztambulban. Az egyezménnyel kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy nem csak n kre
vonatkozik, hiába is t nik úgy. attól függetlenül, hogy els ránézésre a n ket részesíti
védelemben, az egyezmény azt mozdítja el , hogy az aláíró felek a védelmet terjesszék ki
más, a családon belüli er szakot elszenved alanyokra is mint például a gyerekek, vagy
az id sebb réteg. A dokumentum mindenekel tt azt határozza meg, hogy a ratifikáló
országoknak bizonyos konkrét jogi szabályozást kell foganatosítaniuk, amelyek a
családon belüli er szakot hivatottak felszámolni, illetve megakadályozni. Az Európa
Tanács szerint ez hatalmas el relépés ahhoz, hogy visszaszorításra kerüljön a n k elleni
88
A 2012. évi C. törvény miniszteri indokolása 484-485. 89
2011/93/EU irányelv 3. cikk (5) bekezdés ii. pont és Lanzarote Egyezmény 18. cikkely 1. bekezdés b)pont 90
U.o. 91
U.o. 92
http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//TEXT+OQ+O-2013-000084+0+DOC+XML+V0//HU
40
er szak, illetve hogy az elkövet ket könnyebb legyen felel sségre vonni. Az egyezmény
betartását egy, az erre a célra külön létrehozott bizottság fogja végezni93
Az Európai Parlament 2011.április 5-i állásfoglalása a nők elleni erőszakkal szembeni
fellépést célzó új uniós politikai keret prioritásairól és körvonalairól( 2010/2209(INI))94
Az állásfoglalással kapcsolatban, mell zve a részletes bemutatást két érdekes dolgot
szeretnék megemlíteni.:
aggasztó becslésekkel áll el az európai n k által elszenvedett er szakos
cselekmények számával kapcsolatban
javasolja az államoknak az úgynevezett „hat P” keret alkalmazását (policy,
prevention, protection, prosecution, provision, and partnership)
Mindezeken túlmen en általános felszólítást fogalmaz meg az államok felé, hogy a fent
említett deliktumokkal kapcsolatban a nemzeti szabályozásban igyekezzenek a
cselekmények súlyához igazodó szankciókat alkalmazni.95
A Miniszteri Bizottság Rec(2002)5. számú Ajánlása a tagállamok számára a nők
erőszakkal szembeni védelméről:96
Ajánlás révén a dokumentum különböz ajánlásokat tartalmaz az államokra nézve,
mintegy nem kötelez feladatokat állapít meg számára melyek a következ k:
Vizsgálják felül a jogrendszerüket és elveiket
Ismerjék fel, hogy az államok kötelezettsége, hogy kell szorgalommal teljesítsék
az er szakos cselekmények megel zését, nyomozását, és megbüntetését,
függetlenül attól, hogy e cselekményeket az állam vagy magánszemély követi e el,
valamint biztosítsák az áldozatok védelmét
Ismerjék fel, hogy a férfiak által elkövetett n k elleni er szak jelent s strukturális
és társadalmi probléma, mely a n k és férfiak közötti egyenl tlen hatalmi
viszonyon alapul, és ezért ösztönözzék a férfiak aktív részvételét a n k elleni
er szak leküzdését célzó akciókban
93
http://nol.hu/kulfold/hatalyba-lepett-az-isztambuli-egyezmeny-1477619 94
http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//TEXT+TA+P7-TA-2011-0127+0+DOC+XML+V0//HU 95
Nagy Alexandra i.m. 45.o. 96
http://www.europatanacs.hu/pdf/COE_CM_Rec__2002__5.pdf
41
Ösztönözzenek minden jelent s intézményt, amely a n k elleni er szakkal
foglalkozik
Segítsék el a kutatást, adatgy jtést és hálózatépítést nemzeti és nemzetközi
szinten
Segítsék el az egyenl ség kérdésével, s különösen a n k elleni er szakkal
foglalkozó fels oktatási programok és kutatóközpontok létrehozását, ideértve az
egyetemek szintjét is.
Fogadják el és hajtsák végre a jelen Ajánlás mellékletében leírt intézkedéseket,
olyan módon, melyet a legmegfelel bbnek tartanak az adott ország körülményei
és preferenciái fényében , és e célból fontolják meg egy nemzetközi cselekvési
terv kidolgozását a n k elleni er szak leküzdésére97
Az Európai Parlament 2010.szeptember 9-i nyilatkozata a nőkkel szembeni erőszak
elleni küzdelem európai évének létrehozásáról:98
A nyilatkozat szerint a „n k elleni er szak” kifejezés minden, a nemen alapuló és a
n knek testi, szexuális vagy lelki sérülést vagy szenvedést okozó, illetve arra
alkalmas er szakos cselekményt magában foglal, beleértve az ilyen cselekményekkel
való fenyegetést, a kényszerítést vagy a személyes szabadság megsértését –akár
nyilvánosan,akár a magánéletben történik. A n k elleni er szak három f jellemz jét
nevesíti: A n k elleni er szak, mint a n k és férfiak közötti egyenl ség legnagyobb
akadálya, a n k elleni er szak, mint a legelterjedtebb jogsértés, és a n k elleni er szak,
mint a jogsértés ami nem ismer gazdasági, kulturális, társadalmi, és földrajzi határokat. A
Parlament els sorban azt hangsúlyozza nyilatkozatában, hogy a nemek közötti
egyenl ség megvalósítása érdekében küzdelmet kell folytatni a n k elleni szexuális
er szak ellen, valamint felkéri a Űizottságot, hogy öt éven belül hozza létre a n kkel
szembeni er szak elleni küzdelem európai évét.99
97
U.o. 98
http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//TEXT+TA+P7-TA-2010-0318+0+DOC+XML+V0//HU 99
Nagy Alexandra i.m 46.o.
42
7. ZÁRÓ GONDOLATOK
Összességében elmondható, hogy a nemi erkölcs ellen irányuló er szakos
b ncselekmények a jogfejl dés szempontjából igen nagy utat tettek meg az évszázadok
során. A folyamat véleményem szerint a legnagyobb jóindulattal sem nyilvánítható
késznek, a deliktumok „felderíthetetlenségéb l” kifolyólag. Ugyanakkor hatalmas
el relépést jelentett anyagi jogi szempontból, hogy az új Űtk. egyesítette egy definícióban
a közösülést, és a fajtalankodást, ugyanis ezzel esetleges jöv beni jogértelmezési
problémákat oldott fel már el re, valamint bezárt olyan jogi „kiskapukat” amiket el tte
egyetlen szabályozás sem volt hivatott.
A nemzetközi elvárások szigorú mivolta, a különböz egyezmények, állásfoglalások,
ajánlások magas száma csak igazolja azt a tényt, hogy egy olyan b ncselekményi körr l
van szó amely nem ismer sem földrajzi, sem társadalmi, sem gazdasági határokat, és a
demokratikus államok legalább akkora százalékát érinti mint az élet és testi épség ellen
irányuló er szakos deliktumok köre. A jelenleg hatályos szabályozás kialakításához
legf képpen a nemzetközi jogharmonizációs elvárás járult hozzá gyakorlatilag a
leglátványosabban, azonban meg kell említeni, a kiváló magyar jogtudósok, egyetemi
professzorok, ügyvédek, bírák különféle szakemberek munkáját, akik a háttérb l ugyan,
mint egy elméleti szinten de nem láthatatlanul hatalmas mértékben járulnak hozzá a
jelenkori jogfejl déshez.
A témakörrel kapcsolatban a jogalkotó els dleges feladatának úgy vélem annak kell
lennie, hogy napra kész legyen, aminek oka, hogy éppen annyira képlékeny a
szabályozás, mint amennyire komplex, a legnagyobb mértékben az éppen aktuális
társadalmi felfogás, a szabályozásra irányuló társadalmi igény alakította, alakítja, és fogja
alakítani a szabályokat a b ncselekményi körrel kapcsolatban. A jogalkotónak tehát
gyorsan kell majd reagálni a társadalmi visszajelzésekre, arra hogy milyen arányban
változik az adott b ncselekmények elkövetésének száma országos szinten. Kevés
fontosabb feladat létezik ennél a jogalkotó szempontjából. A jogalkalmazás nehézségét a
„ŰH”-k magas száma, a rengeteg elhatárolási szempont, és részletszabályzat mutatja.
Véleményem szerint szükség lenne a hatóságok közötti együttm ködés nagyobb
hatásfokra emelésére, valamint egy olyan képzési rendszer kialakítására akár a
rend rségen belül is, ahol szakirányosan tudnák kiképezni a hatóság tagjait akár e
43
deliktumok felderítésére, akár más b ncselekményi kör vonatkozásában. Mindenesetre
összességében a nemi erkölcs elleni er szakos b ncselekményekkel kapcsolatos
évszázados jogfejl dés véleményem szerint pozitív fejl dést mutatott, ami jelenleg a
2012. évi C. törvényben teljesedett ki, de úgy gondolom hogy a téma mindig szakmai
vitára fog alapot adni, és lesz helye az új tudományos munkák befogadásának, ugyanis a
folyamat korán sem teljesedett ki.
44
IRODALOMJEGYZÉK:
1. Angyal Pál A szemérem elleni büntettek és vétségek . Budapest: Attila-nyomda
Részvénytársaság, 1937
2. MERÉNYI KÁLMÁN: A szexuális er szak, 1987, Közgazdasági és Jogi
Könyvkiadó,Budapest,
3. Mezei Űarna: Űüntet jog és szexualitás Magyarországon. Rubicon 1998/6
4. Rácz Lajos(szerk.):Egyetemes állam –és jogtörténet, Ókor-feudális kor. Budapest:
HVG – Orac 1998,
5. MADARASSYMOLNÁR MÁTÉ: Adalékok a nemi erkölcs elleni
b ncselekmények űsemegi-kódex el tti történetéhez, Jogtudományi Közlöny,
2009/7-8. szám
6. Szent László dekrétumainak I. könyve: 32.fejezet :
http://www.1000ev.hu/index.php?a=3¶m=346
7. Halász Zoltán: A szemérem elleni b ncselekmények, Els könyv, 1909
Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Társulat
8. http://nol.hu/belfold/20090514-
nem_biznak_a_megeroszakolt_nok_a_hatosagokban-332754
9. http://www.hoxa.hu/?p1=cikk&p2=1177
10. Tóth Áron László: A nemi erkölcs elleni er szakos b ncselekmények hatályos
szabályozásával kapcsolatos néhány problémáról, Iustum Aequum Salutare,
2007/4. szám
11. űzebe András: Az er szakos nemi deliktumok hazai szabályozásának történeti
aspektusai
12. FehérHorváth-Lévay: Magyar büntet jog különös rész, Űíbor Kiadó Miskolc,
2001.
45
13. Kommentár a Büntet törvénykönyvr l szóló 1978. évi IV. törvényhez
14. Szomora Zsolt: A nemi b ncselekmények egyes dogmatikai alapkérdéseir l.
Doktori értekezés. SZTE ÁJK, 2008
15. Nagy Alexandra: Az er szakos szexuális b ncselekmények szabályozása ma és
holnap. Ű ntet jogi szekció
16. Horváth Tibor-Kereszty Béla-Maráz Vilmosné-Nagy Ferenc-Vida Mihály: A
magyar büntet jog különös része.1999, Korona Kiadó, Űudapest
17. BELOVICS ERVIN –GELLÉR BALÁZS –NAGY FERENC –TÓTH MIHÁLY:
Űüntet jog II. Különös rész a 2012. évi ű. törvény alapján, 2012, HVG-ORAC,
Budapest,
18. Görgényi Ilona – Gula József – Horváth Tibor – Jacsó Judit – Lévai Miklós –
Sántha Ferenc – Váradi Erika – Magyar Űüntet jog Különös Rész – Complex
2013
19. Kommentár a Űüntet Törvénykönyvhöz űomplex Kiadó Űudapest
2013(szerkesztette: Karsai Krisztina)
20. A Űüntet Törvénykönyv magyarázata, szerk.: Györgyi Kálmán, Wiener A.
Imre, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Bp 1996.
21. Btk. kommentár és Berkes-Julis-Kiss-Kónya-Rabóczki: Magyar büntet jog.
Kommentár a gyakorlat számára, HVG-ORAC Lap-és Könyvkiadó Kft., Bp.,
2002
22. SZELEZSÁN ANNAMÁRIA: A gyermekek sérelmére elkövetett nemi erkölcs
elleni b ncselekmény (Űeszámoló az Országos Kriminológiai Intézetben 200ő.
május 24-én megtartott kerekasztal-beszélgetésben), in Ügyészek Lapja, 2005/4.
szám
23. Király Réka: a gyerekkorúak sérelmére elkövetett szexuális b ncselekmények,
Űüntet jogi tanulmányok 200Ő
24. Jungi Eszter: A családon belüli er szak az ítélkezési gyakorlatban, Űírák lapja
2003/2. szám
46
25. Jámbor Gellért: Egy nemi erkölcs elleni b ncselekmény-sorozatfelderítése Themis
2013 3. szám
26. A 2012. évi C. törvény miniszteri indokolása
27. http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//TEXT+OQ+O-
2013-000084+0+DOC+XML+V0//HU
28. http://nol.hu/kulfold/hatalyba-lepett-az-isztambuli-egyezmeny-1477619
29. http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//TEXT+TA+P7-
TA-2011-0127+0+DOC+XML+V0//HU
30. http://www.europatanacs.hu/pdf/COE_CM_Rec__2002__5.pdf
31. http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//TEXT+TA+P7-
TA-2010-0318+0+DOC+XML+V0//HU
32. Gál István László: A szexuális b ncselekmények az új magyar büntet jogban. In:
Igazság, ideál és valóság. Tanulmányok Kardos Sándor 65. születésnapja
tiszteletére. Debrecen, 2014.
Jogforrásjegyzék:
1. 1878. évi V. törvénycikk a magyar büntet törvénykönyv a büntettekr l és
vétségekr l
2. 1961. évi V. törvény a Magyar Népköztársaság Űüntet Törvénykönyve
3. 1978.évi IV. törvény a Űüntet törvénykönyvr l
4. 2012. évi C. törvény indoklása a XIX. fejezethez
5. 2012. évi ű. törvény a büntet törvénxkönyr l
6. BH 2007.75
47
7. BH2011.30
8. BH2003.271
9. BH 2010.116.
10. BH 1974.302
11. BH 1978.237
12. BJD 5153
13. BH 1997.319
14. BJD 3074
15. BH 1978.371
16. BH 1975.448
17. BJD 1251
18. BH 2007.107
19. BJD 2426
20. BJD 4632
21. BH 1978.311
22. BH 2003.271
23. BH 1994.9
24. BH 2004.448
25. BH 2001.2
26. BH 1997.108
27. BH 1983.1
28. BH 1991.424
29. BH 1991.1
48
30. BH 1998.214
31. 2011/93/EU irányelv 3. cikk (5) bekezdés ii. pont és Lanzarote Egyezmény