NOVÁK TAMÁSNemzetközi Gazdaságtan II.

Nemzetközi kereskedelem, főbb mutatószámok

Kapcsolódó irodalom

KötelezőBENCZES ISTVÁN – CSÁKI GYÖRGY – SZENTES TAMÁS: Nemzetközi gazdaságtan. Akadémiai Kiadó, 2009. pp. 57-83.

A nemzetközi kereskedelem fogalma, szerepe, jelentősége

Miért alakul ki a nemzetközi kereskedelem?

Miért kereskednek egymással az országok?– Minden ország esetében vannak termékek,

amelyeket nem képes előállítani;– Minden ország esetében vannak hatékonyabban

és kevésbé hatékonyan előállítható termékek;– Specializáció/szakosodás –

méretgazdaságosság.

A nemzetközi kereskedelem fogalma, szerepe, jelentősége

„A külkereskedelem kibővíti az országok fogyasztási lehetőségeit. A kereskedelem lehetővé teszi, hogy az országok minden jószágból többet fogyasszanak, mint amennyit a belföldi termelésilehetőség-határuk megenged olyan viszonyok között, amikor nincs külkereskedelem, és önellátásra vannak utalva.”(Samuelson)

A külkereskedelem minden szereplő számára lehetővé teszi a többletfogyasztást.Pozitív jóléti hatás = Pareto-optimum. A közösség jóléte nő, ha egy tag jóléte nő anélkül, hogy akár egyetlen tag jóléte csökkenne.

A nemzetközi gazdasági kapcsolatok sajátosságai

Eltérő nyelvek, kultúrák, szokások;

Eltérő gazdaságpolitikai törekvések;

Eltérő nemzeti pénzügyi rendszerek kapcsolatai;

Eltérő a termelési tényezők nemzetközi áramlásának természete.

Különböző méretű országok

Eltérő távolságok, szállítási útvonalak

A csere hatása a gazdasági szereplők helyzetére

– Módosul az adott termék belföldi kínálata, változik a piaci ár; – Változik a háztartások szükséglet-kielégítési lehetősége az

adott termékből;– Kihat a helyettesítő termékek keresletére és azok piaci árára is;– Az iparág vállalatai kénytelenek igazodni a megváltozott piaci

helyzethez;– A változások kihatnak azon inputok piacaira is, amelyet az

iparág vállalatai felhasználnak;– Megváltozik a nemzetgazdasági egyensúly feltétele, a nemzeti

jövedelem, a kamatláb, az árszínvonal és a foglalkoztatás nagysága is;

– Megváltozik az állami költségvetés helyzete is.

A nemzetközi kereskedelemmel kapcsolatos legfontosabb mutatók

Világkereskedelmi koefficiensA világ összexportja értékének %-os aránya a világ össztermelésében, vagyis valamennyi ország összesített exportja értékének %-os aránya azok összesített GDP-jében (bruttó hazai termékében).

Világexport értéke Képlete: x 100

Világtermelés értéke

A nemzetközi kereskedelemmel kapcsolatos legfontosabb mutatók

A világkereskedelem termelési rugalmassága

A világ összexportjának és össztermelésének változása között mutatkozó (feltételezetten oksági) összefüggés, amelyet a világexport %-ban mért változásának és a világ össztermelése %-ban mért változásának hányadosa fejez ki.

Világexport változása %-ban

Képlete: Világtermelés változása %-ban

A nemzetközi kereskedelemmel kapcsolatos legfontosabb mutatók

Exporthányad (exportkoefficiens)

Az export összértékének %-os aránya az össztermelésben, vagyis a GDP-ben (illetve a nemzetközi kereskedelemben).

éves exportExporthányad = x 100

éves GDP

A nemzetközi kereskedelemmel kapcsolatos legfontosabb mutatók

Importhányad (importkoefficiens)

Az import összértékének %-os aránya a GDP-ben (illetve a nemzetközi jövedelemben).

Import összértéke

Képlete: x 100 GDP összértéke

A nemzetközi kereskedelemmel kapcsolatos legfontosabb mutatók

Egy ország külkereskedelmi nyitottságaAz exporthányad (koefficiens) és az importhányad (koefficiens) nagysága

De ez nem egyenlő a világgazdasági nyitottsággal, ahhoz kell a nemzetközi gazdasági kapcsolatok egyéb területeinek vizsgálata, beleértve a kereskedelmi kapcsolatokon kívül a termelési tényezők (a munkaerő és különösen a tőke) nemzetközi áramlását és más gazdasági kapcsolatokat is.

Külkereskedelmi mérleg

A külkereskedelmi mérleg egyenlegeAz export összértékének és az import összértékének különbözete:

Képlete: Export összértéke – Import összértéke

A külkereskedelmi szerkezetet jelző mutatók

Az export áruszerkezete

Az egyes áruk, illetve árucsoportok %-os részaránya az export összértékében.

Valamely áru (vagy árucsoport) exportjának összértéke

Képlete: x 100

Valamennyi exportált áru összértéke

A külkereskedelmi szerkezetet jelző mutatók

Az import áruszerkezete

Az egyes áruk, illetve árucsoportok %-os részaránya az import összértékében.

Valamely áru (vagy árucsoport) importjának összértéke

Képlete: x 100 Valamennyi importált áru összértéke

A külkereskedelmi szerkezetet jelző mutatók

Az export földrajzi (relációs) szerkezete

Az egyes országok, illetve országcsoportok %-os részarány az import összértékében.

Valamely országba (vagy országcsoportba)

irányuló export értéke

Képlete: x 100

Az export összértéke

A külkereskedelmi szerkezetet jelző mutatók

Az import földrajzi (relációs) szerkezete

Az egyes országok, illetve országcsoportok %-os részarány az import összértékében.

Valamely országba (vagy országcsoportba)

irányuló import értéke

Képlete: x 100 Az import összértéke

A nemzetközi kereskedelem cserearányait jelző mutatószámok

Külkereskedelmi cserearány: az exportált és importált termékek mennyiségei közötti viszonyt, és általában az azt meghatározó árak viszonyát, vagyis az exportárú relatív, az importcikkek árához viszonyított árát értjük

A nemzetközi kereskedelem cserearányait jelző mutatószámok

Egyszerű vagy nettó barter cserearány-mutatóAz exportált áruk árszínvonalának relatív, vagyis az importált áruk árszínvonala változásához viszonyított változása. (változatlan export és importstruktúra) Exportárindex

Képlete: Importárindex

A nemzetközi kereskedelem cserearányait jelző mutatószámok

Bruttó barter cserearány-mutató

Az exportált áruk mennyiségének relatív, vagyis az importált áruk mennyiségének változásához viszonyított változása. (Nem tükrözi az árváltozás, a struktúraváltás és a termelékenység alakulását)

Exportvolumen-index

Képlete: Importvolumen-index

A nemzetközi kereskedelem cserearányait jelző mutatószámok

Jövedelmi cserearány-mutatóA nettó barter cserearány-mutatónak és az exportmennyiség változását jelző indexszámnak (vagyis volumenindexnek) a szorzata. (árak+mennyiségek)

Exportárindex x Exportvolumen-index Képlete:

Importárindex

Mivel az árindex és a volumenindex szorzata az értékindex , így is kifejezhető:

exportértékindex

importárindex

A nemzetközi kereskedelem cserearányait jelző mutatószámok

Egyszeri faktorális cserearány-mutatóA nettó barter cserearány-mutatónak és az exportszektor munkatermelékenységének változását jelző indexszámnak (vagyis termelékenységi indexnek) a szorzata.

Exportárindex x exportágazatok termelékenységi indexe

Képlete: Importárindex

A nemzetközi kereskedelem cserearányait jelző mutatószámok

Tartósan kedvezőtlen cserearány mutatók:– Elnyomorító gazdasági növekedés („immiserising

growth”) – különösen akkor, ha több cserearány mutató egyszerre romlik.

– Példák: monokultúrás termelési és exportszerkezetű fejlődő országok

A kínálat és a kereslet viselkedését jelző mutatószámok

A kínálat árrugalmasságának mutatója

A kínálatnak az ár változása miatt bekövetkező és ahhoz viszonyított változása.

Kínált termékmennyiség (százalékos) változása

Képlete: A termék árának (százalékos)

változása

A kínálat és a kereslet viselkedését jelző mutatószámok

A kereslet jövedelmi rugalmasságaValamely exportált vagy importált áru, illetve árucsoport (vagy az összes exportált vagy importált áru) iránti keresletnek a vásárlók jövedelme változásának hatására bekövetkező és ahhoz viszonyított változása.

x termék iránti kereslet mennyiségének százalékos változása

Képlete: a jövedelem százalékos változása

A kínálat és a kereslet viselkedését jelző mutatószámok

A kereslet árrugalmasságaValamely exportált vagy importált áru, illetve árucsoport (vagy az összes exportált vagy importált áru) iránti keresletnek az illető áru, illetve árucsoport (vagy az összes áru) árszínvonala változásának hatására bekövetkező és ahhoz viszonyított változása.

x termék iránti kereslet mennyiségének százalékos változása

Képlete: az x termék árának százalékos változása

A kínálat és a kereslet viselkedését jelző mutatószámok

A kereslet kereszt - árrugalmasságaValamely exportált vagy importált áru, illetve árucsoport iránti keresletnek egy másik (azt helyettesítő, vagy azt kiegészítő, y) áru, illetve árucsoport árszínvonala változásának hatására bekövetkező és ahhoz viszonyított változása.

x termék iránti kereslet mennyiségének százalékos változása

Képlete: az y termék árának százalékos változása

Az export, import és a nemzeti jövedelem mutatószámai

Exportmultiplikátor

∆Y

Képlete:

∆X

∆Y = a nemzeti jövedelem változása

∆X = az export változása

Az export, import és a nemzeti jövedelem mutatószámai

Importhatárhajlam ∆M

Képlete: ∆Y

∆M = az importnövekmény

∆X = a nemzeti jövedelem növekménye

Az export, import és a nemzeti jövedelem mutatószámai

Importfüggőség GDP %-ban mért növekedése

Képlete: import értékének %-ban mért növekedése

Számpélda

Valamely ország nemzeti jövedelme 1000 millió dollár ért el2000-ben, míg egy évvel korábban 300 millióval kevesebb volta nemzeti jövedelme. Exportjának összértéke 450 milliódollárról 480 millióra változott, míg az import összértéke 440millióról 510 millióra nőtt. Az ország exporttermékeinekárszínvonala 10 százalékkal esett vissza, ellenben az importárszínvonala 5 százalékkal emelkedett. Emellett azexportszektor termelékenysége 6 százalékkal, míg azimporthelyettesítő szektor termelékenysége 3 százalékkaljavult.

Számítási feladat

1. Az ország külkereskedelmi mérlege 1999-ben

2. Az ország külkereskedelmi mérlege 2000-ben

3. Az exporthányad 2000-ben4. Az exporthányad 1999-ben5. Az importhányad 2000-ben6. Az importhányad 1999-ben7. Az ország gazdasági

nyitottsága 2000-ben

8. A nettó barter cserearány-mutató

9. A bruttó barter cserearány-mutató

10. A jövedelmi cserearány-mutató11. Az egyszeri faktorális

cserearány-mutató12. Az exportmultiplikátor13. Az importhatárhajlam14. Az exporttermékek keresletének

árrugalmassága