NOVÁK TAMÁSNemzetközi Gazdaságtan IX.

Válságok és válságmagyarázatok

Kapcsolódó irodalom

GÁL PÉTER – MOLDICZ CSABA – NOVÁK TAMÁS: Közgazdasági gondolkodás és tévutak. Elvek és nézetek – hitek és tévhitek. Fejlesztés és Finanszírozás 2009/4. pp. 13-25. www.ffdf.mfb.hu

KOMÁROMI GYÖRGY: Tőkepiaci buborékok a gazdaságtörténetben. Fejlesztés és Finanszírozás 2005/3. www.ffdf.mfb.hu

GÁL PÉTER – MOLDICZ CSABA – NOVÁK TAMÁS: Gazdasági ciklusok és gazdaságpolitika a 21. század elején. Fejlesztés és Finanszírozás 2004/1. www.ffdf.mfb.hu

CARMEN M. REINHART – KENNETH S. ROGOFF: From Financial Crash to Debt Crisis. NBER Working Paper, 2010. március. http://www.nber.org/papers/w15795

A probléma- avagy az instabilitás forrásai

A pénzügyi rendszer fejlődése – különösen két fejlemény – a stabilitás kérdését új dimenziókba helyezte. Az egyik fejlemény a pénzügyi piacok globalizálódásához vezető liberalizáció és dereguláció. A pénzrendszer stabilitása és a pénzügyi piacok liberalizáltsága között átváltás van.

Stabilitás – Instabilitás (tág értelmezés esetén)

A pénzügyi rendszer stabilitását jelző ún. stabilitási indikátorok mutatják.(Financial Soundness Indicators- FSI)

Szintjei:– makro-pénzügyi indikátorok– a pénzügyi rendszerre

jellemző indikátorok (ún. makroprudenciális elemzés)

A pénzügyi válságokat általánosan jellemző, ún válságindikátorok mutatják.(leading indicators)

Ex post és ex ante indikátorok

Pénzügyi válságok fajtái

Fő válságtípusok:– Valutaválság: ha a valuta elleni támadás a tartalékok

jelentős leapadásához és/vagy jelentős leértékeléshez vezet

– Bankválság: a bankszektor helyzete megrendül (többféle def.)

– Ikerválság

Valutaválságok okai 1.Valutaválságok okai 1.

Első generációs modellek (Krugman, 1979):– A fejlődő országok ’70-es, ’80-as évekbeli válságára ad

magyarázatot (pl.Argentína 1978-80)– Válságok támadás jellegűek: hatásos, ha feladásra

kényszeríti a fix árfolyamot v. árfolyamcélt, új lebegő árfolyam leértékeltebb

– Fő oka: fundamentális, gazdaságpolitikai inkonzisztencia a makrogazdaság és az árfolyam között

– Leértékelés kiváltó oka: tartalékok kimerülése

Valutaválságok okai 2.

Második generációs modellek – A ’90-es évek valutaválságainak magyarázatára fejlesztették

ki (Európa 1992, Mexikó 1994)– A támadás célja itt is az árfolyam feladás, de az ok nem

elsősorban fundamentális, hanem spekulációs eredetű.(Akkor adják fel a célt, ha túl drága a megvédés költsége)

– Tipikus lefolyás: kockázati megítélés megváltozása- pánikreakció – menekülés a valutától – önbeteljesítő válság

– A támadás valószínűsége nem független a fundamentumoktól

Valutaválságok - összefoglaló

Mind az első-, mind a második generációs modellek szerint a fundamentumok gyengesége sebezhetővé teszi az országot a spekulatív támadással szemben, és gyengíti a hatóságok képességét a valuta megvédésére

Legfőbb fundamentális gyengeségek:– Makro-egyensúlytalanság (pl. monetárisan finanszírozott

magas költségvetési deficit)– Gyenge pénzügyi-, vagy vállalati szektor miatti

sebezhetőség

Bankválságok

Nincs egyetlen, általános definíció

1. Inszolvencia vs. Illikviditás– Szolvencia válság: a bankszektor számottevő

része inszolvens – Likviditási válság(pánik): a bank betétesei

hirtelen készpénzre akarják váltani betéteiket.

2. Rendszer szintű bankválság vs. Nem rendszer szintű válságepizódok

Bankválságok lehetséges definíciói

– A nem teljesítő hitelek küszöbértéke;– A válság fiskális költségei;– Volt-e extenzív bank pánik;– Felmerült-e az intézmények számottevő részénél

bankbezárás, bankfúzió,vagy nagyarányú állami segítségnyújtás;

– Sor került-e vészhelyzeti beavatkozásra.

Bankválságok okai- bankpánikok

A bankok eleve kitettek a pániknak Az eszközök hosszabb lejáratúak, mint a

források, a hitelek nem likvidek

A banktevékenység lényegéből fakad az illikviditásra való hajlam, a bizalmi válságnak való kitettség

A banki sebezhetőség okai - mikro

Bank specifikus: hozzáértés hiánya, csalás; Nem megfelelő szabályozás és felügyelés; Liberalizáció hatására bekövetkező

értékvesztés (verseny hatása); Fertőzés.

A banki sebezhetőség okai – makro

– Magas infláció - magas kamatláb;– Leértékelés;– Eszközárak összeomlása;– Recesszió;– Cserearány romlás.

Lehetséges kapcsolat a bank-, és valutaválság között

Független események Kapcsolódó események:

– a valutaválság bankválságot okoz– a bankválság a valuta összeomlását eredményezi– A kétfajta válság közös okokra vezethető vissza

Latin–Amerika:

– Latin–Amerika: a 19.században gazdag volt, politikai ereje nem tudta hatékonyan kiaknázni az erőforrásokat, gazdag természeti kincsekben, lakossága mégis szegénységben él;

– Bretton Woods-i rendszer összeomlásának hatására romlott a makrogazdasági teljesítmény;

– Külföldi hitelfelvétel, seigniorage és kormányzati vásárlások növekedése;

– Infláció és adósságválság jellemezte;– Politikai és gazdasági zavar elősegítette a katonai diktatúrák

hatalomra kerülését;– Csúszó leértékelés a pénz reálértékének fenntartásáért; – Magántőke beáramlása előtt megnyílnak a pénzügyi piacok,

kereskedelmi reformok.

Latin–Amerika:

– Erkölcsi kockázat: a kormányzati garanciák nem tudják biztosítani a forrást a bankoknak, ami gyenge szabályozással párosul;

– A valuták reálértelemben felértékelődtek az USD-hez képest és a folyó fizetési mérleg hiánya az árfolyam rögzítését követelte az USD-hez;

– Adósságválság – IMF-től és a Világbanktól származó hiteleket csak késve teljesítik;

– Csőd közeli állapot után reform, tőkeáramlás és újabb válság.

Kelet–Ázsia: siker és válság

Kelet-Ázsia: gazdasági reformok (1963) során az importhelyettesítésről exportcikkek gyártására tért át

Dél –Korea GDP-je 31 év alatt a 8-szorosorára nőtt, durván megegyezett az USA-éval

Hasonló gazdasági növekedést hajt végre: Honkong, Taivan, Szingapúr, majd Thaiföld, Malajzia, Indonézi és a világ legnépesebb országa Kína

Közös jellemző: nagy gazdasági visszaesések elkerülték a régiót, magas megtakarítási és beruházási ráta, magas foglalkoztatottság, munkaerő képzettsége nő, gazdasági nyitottság magasabb színvonala, multinacionális vállalkozások helyi leányvállalatai mellett a hazai vállalkozásokra épít

Kelet–Ázsia: siker és válság

Gyengeségek: alacsony termelékenység (input egységre jutó outputnövekedése), banki szabályozás elégtelensége, erkölcsi kockázat –törvényességi keretek

1997. thai bhat leértékelésével elkezdődött a válság, ingatlanpiaci árak esésé, tőzsdekrach, Japán újabb gazdasági visszaesésének hatásai - pénzügyi feszültség, spekuláció, bankcsőd, veszélyes mértékű infláció, adósságok vissza nem fizetése, IMF segítség ellenére is valutaválság

Indonézia súlyos helyzete: a gazdasági visszaesés, élelmiszerhiánnyal, munkanélküliséggel és súlyos etnikai összetűzésekkel párosult

A gazdasági csoda utáni visszaesés több távoli régiót (Oroszország, Brazília) is magával rántott

Tanulságok:

– A megfelelő árfolyamrendszer megválasztása és ahhoz tartása (fejlődő országnak veszélyes az árfolyam rögzítése)

– A bankrendszer központi jelentősége– Reformintézkedések megfelelő ütemezése, a liberalizációs

lépések sorrendje– Fertőzés veszélye: a világ más részeinek válásága

továbbgyűrűzik a befektetői bizalmatlanság miatt– A világ pénzügyi architektúrájának reformja, monetáris

kapcsolatok újragondolása– Tőkemobilitás, árfolyamrendszerek és a monetáris politika

„trilemmája”– Megelőző intézkedések a kockázat csökkentésére: több

transzparencia, erősebb bankrendszer, kiterjesztett hitellehetőség, nagyobb részvénytőke-beáramlás hitelfelvétel helyett

Válságmodellek egyéb osztályozása

– Fundamentálisan indokolható válság– Pánik által kiváltott válság– Buborék kipukkadása– Erkölcsi kockázat alapú válság

Napjaink válságmagyarázatai

Technokrata magyarázat Globalizáció kritika

– A válság hitelválság, ennek elődleges oka, hogy a pénzpiaci felügyeletek kompetenciája nem terjed ki a derivatív ügyeletekre, a befektetési alapok tevékenységére

– A off-shore központok, az adóparadicsomok segítették ezt a folyamatot

– Nem erősebb szabályozás kell, hanem jobb szabályozás

– Átláthatóság javítása, rendszerkockázatok csökkentése

– Hitelválságként értelmezik a jelenlegi recessziót

– Fair trade (elsősorban fejlődő és agrárterméke preferálása)

– Szociáldemokrata irányzat: Kollektív béralkuk intézménye a

fejlett és fejlődő országokban is– Globális keynesiánizmus

Demokratikus intézményekkel szabályozott világgazdaság

Ezek hiánya vezetett a világgazdasági válsághoz

Tobin-adó bevezetése Munkaerőáramlás segítése

21

Baloldali magyarázat

– Túltermelési válság kezelése a spekulatív pénz használatával

– A jelzálogpiaci válság a kereslet mesterséges élénkítése miatt

– Az állami intézkedések a bankszektort támogatják, de a források nem jutnak el a reálszektorba

– A válság tünetei nem újak, az elmúlt két évtizedben bekövetkezett fejlődés sajátosságai is voltak

– A mai válság nem más mint a Marx által leírt, periodikusan visszatérő túltermelési válság, ami most a spekulatív pénz megsemmisülése fedett fel

22

Wallersteini magyarázat: A globalizáció előtt a kapitalista gazdaságokban 7-10 évente túltermelési válság alakult ki, nemzeti keretek között a recesszió után helyreáll az egyensúlyA globalizáció korszakéban a TNC-k a felesleges tőkéket továbbmozgatták a globális gazdaságban, kereslet ösztönzéssel, pénzteremtéssel kerülték el a válságokat, de felesleges pénzügyi és termelő tőke megmentésével. (túlfogyasztás, eladósodás)

Idézetek a válság előtt időből

A. Grenspan: „…A növekvő komplexitású pénzügyi termékek nagymértékben hozzájárultak egy sokkal rugalmasabb, hatékonyabb, s ezáltal ellenállóbb pénzügyi rendszer kialakulásához, mint amilyen akár csak negyed századdal korábban is létezett. A 2000-ben kidurrant értéktőzsdei buborék a korábbi jelentős pénzügyi sokkokkal szemben nem okozta egyetlen jelentősebb pénzintézet bukását sem és a gazdaság sokkal ellenállóbbnak bizonyult, mint azt korábban sokan várták… Ha elértük a rugalmasság egy bizonyos szintjét, ami enyhítheti a legnagyobb sokkok hatását… a gazdaság teljesítménye javulni fog, és a makrogazdasági döntéshozók feladata könnyebbé válik

23

Idézetek a válság utáni időből

A Banque de France meghatározó képviselője

– Az volt a tervünk, hogy a pénzügyi terméket csak akkor engedélyezünk, ha legalább egyikünk érti annak működését. Ezt az alapelvet nem tudtuk betartani, mert attól kellett mindig félnünk, hogy akkor a britek vagy a németek engedélyezik. Ezért becsuktuk a szemünket és megadtuk az engedélyt.

24

25

Lámfalussy:

– A hitelderivatívok „valószínűleg hozzásegítették a bankokat ahhoz, hogy ellenálljanak a részvényárak 2000-2003-as csökkenéséből adódó sokknak. Ám a hitelderivatívok jelenleg megfigyelhető csillagászati értékeire tekintve fel kell tennünk a kérdést, hogy vajon ezek a kockázat-átruházások valóban a hatékonyság és ellenálló képesség forrását jelentik-e a globalizált piacokon, vagy éppen ellenkezőleg, a sérülékenység forrásai.”

 Stiglitz (2008. június 16.).  

– „A neoliberális piaci fundamentalizmus mindig is politikai doktrína volt, amely meghatározott érdekeket szolgált. A közgazdasági elmélet sohasem támasztotta alá. Világosan kell látni azt is, hogy a történeti tapasztalat sem igazolja”

Idézetek a válság utáni időből

Keynes

– Nem helyes a közgazdaságtan elveiből arra következtetni, hogy a felvilágosult önérdek mindig a köz érdekében hat. Az sem igaz, hogy az önérdek általában felvilágosult; igen gyakran a saját céljaik megvalósítása érdekében függetlenül cselekvő egyének túl buták vagy gyengék ahhoz, hogy egyáltalán ezeket megvalósítsák. A tapasztalat nem mutatja, hogy az egyes emberek, ha társadalmi egységet alkotnak, mindig kevésbé látnak tisztán, mint ha külön cselekednének.