NOVÁK TAMÁSNemzetközi Gazdaságtan VII.

Fizetési mérleg és árfolyam

Kapcsolódó irodalom

KötelezőOBSFELD–KRUGMAN: Nemzetközi gazdaságtan - A nemzeti jövedelem elszámolása és a fizetési mérleg (: 341-376. o.)

AjánlottBENCZES ISTVÁN – CSÁKI GYÖRGY – SZENTES TAMÁS: Nemzetközi gazdaságtan. Akadémiai Kiadó, 2009. pp. 191-206.

A nemzeti jövedelem számítása és a fizetési mérleg I.

Egy ország bruttó nemzeti terméke (GNP) = adott időszak alatt a termelési tényezői által előállított és értékesített végtermékek és szolgáltatások értéke.

A nemzeti jövedelem számítása és a fizetési mérleg II.

A bruttó nemzeti termék felhasználása:– Fogyasztás– Beruházás– Kormányzati vásárlás– Folyó fizetési mérleg (nettó áru- és

szolgáltatásexport)

A nemzeti jövedelem számítása és a fizetési mérleg III.

Bruttó hazai termék (GDP)

GNP = GDP + tényezőjövedelmek nettó egyenlege a világgal szemben

Pl.:magyar vállalat brit tulajdonosokkal: a magyar GDP része, de a brit GNP-be számít bele.

A külföld bekapcsolása

– A nemzetgazdaságon túlmutató tranzakciók.– A nemzetállamok szabályozzák a külfölddel

kapcsolatos tranzakciókat (vám, nem tarifális eszközök, devizaszabályozás).

– A külfölddel kapcsolatos szabályozás lebontása a liberalizáció.

Konvertibilitás I.

Nem automatikusan konvertibilis. A konvertibilitás = szabad átválthatóság. A konvertibilitás gazdasági hatásai:

– előnyök: külgazdasági kapcsolatok olajozottsága, a gazdasági szereplők kalkulációja könnyebb,

– hátrányok: az állami (központi banki) kontroll lehetősége kisebb, a nemzetgazdaság sebezhetősége jelentős,

Konvertibilitás II.

Fokozatait értelmezzük 3 dimenzióban:1. A nemzetközi fizetési mérleg mely tételeire

érvényesül;2. A gazdasági szereplők milyen körére

vonatkozik;3.De jure vs. de facto. Két szélső eset:

– Kötött devizagazdálkodás.– Teljes konvertibilitás.

A nemzetközi fizetési mérleg elsőmegközelítés

Pénzforgalmi mérleg (flow), amely egy nemzetgazdaság külfölddel lebonyolított pénzügyi műveleteit összesítő kimutatás.

Tartalmazza:– Az összes külföldi pénzbevételt és külföldre teljesített

kifizetést,– A külfölddel szemben keletkezett követeléseket és

tartozásokat,– A hivatalos tartalékok állományának változását.

Pozíciója egy ország valutájával kapcsolatos kereslet-kínálati viszonyokat fejezi ki.

A nemzetközi fizetési mérleg. Szereplők

1. Devizabelföldi = az a szereplő, akire az adott országdevizagazdálkodási szabályai vonatkoznak.1a. Rezidens az a gazdasági szereplő, akit alapvetőgazdasági érdeke az adott országhoz köt.2. Devizakülföldi = akire az adott országdevizagazdálkodási szabályai nem vonatkoznak.2a.Nem rezidens akit alapvető gazdasági érdeke akülföldhöz köt.3. Offshore = kedvező deviza- és adószabályozásifeltételeket biztosító országban bejegyzett szereplő.

Nemzetközi fizetési mérleg –tranzakciók 1.

A folyó pénzügyi műveletek piaca:– a deviza kereslete és kínálata az áru- és

szolgáltatás áramlásától (export-import)– a tényezőjövedelem-transzferek (pl. munkabér,

osztalék) irányától és– nagyságának alakulásától

függ.

Nemzetközi fizetési mérleg –tranzakciók 2.

Tőketranzakciók piaca:– a deviza kereslete és kínálata a direkt (közvetlen)

befektetésektől (a közvetlen befektetésnek nincs lejárata, a befektető tartós érdekeltsége érvényesül a vállalatirányításban);

– a portfolió befektetésektől (itt másodlagos piaccal rendelkező értékpapírokról van szó);

– bankhitel forgalomtól;– a spekulációs befektetésektől (forró tőke) függ.

Nemzetközi fizetési mérleg részei

1. Folyó mérleg, lényege, hogy a tranzakció hatása egyszeri. Áruszolgáltatás mérleg, tőkejövedelmek áramlása és egyoldalú (vagy viszonzatlan) átutalások(pl. segély).

2. Tőkemérleg, a folyó fizetési mérlegre a későbbiekben kiható pénzmozgások.

A fizetési mérleg részei

1993-ig: 2 részből állt:1. Folyó fizetési mérleg2. Tőkemérleg

1993-tól IMF standard, SNA (nemzeti számlarendszer) harmonizáció:

1. Folyó fizetési mérleg2. Tőkemérleg3. Pénzügyi mérleg4. Nemzetközi tartalékok változása

A magyar 1997-től készül így

A folyó fizetési mérleg részei

– Áruk és szolgáltatások kereskedelme– Nemzetközi fuvarozás és biztosítás– Egyéb szállítmányozás– Idegenforgalom– Befektetési jövedelmek– Kormányzati kiadások– Egyéb javak, szolgáltatások és jövedelmek– Egyoldalú átutalások

Folyó fizetési mérleg egyenlege

Adott nemzetgazdaságban, adott időszakban megtermelt nemzeti jövedelmet – Meghaladja-e a belföldi felhasználás– Vagy elmarad attól

Tőkeforgalmi mérleg

A nyújtott kölcsönök (követelések) és az igénybe vett hitelek (tartozások) egyenlegét, változását mutatja

Részei:– Tőkeműveletek (közép- és hosszú lejáratú devizahitelek)– Monetáris műveletek (tartalékpozíciók változása)

Megmutatja, hogy egy nemzetgazdaság hogyan finanszírozza folyó fizetési mérlegének hiányát (hitelek, vagy külföldi befektetések)

Tőkeszámlák csoportosítása

1. Követel – tartozik2. Rövid lejáratú – hosszú lejáratú3. Egyes szektorok tőkeszámlái

– Kormányzati szektor; Kereskedelmi bankok; Vállalati szektor

4. Funkcionálisan– Közvetlen befektetések; Portfolióbefektetések; egyéb

külföldi hitelek5. Financiális (A) és kereskedelmi (B) tőkeszámlák

A: szindikált hitelek; szindikált kötvénykibocsátás; nemzetközi pénzügyi szervezetek hitelei; kormányzati hitelek; bankközi hitelekB: kormányzati hitelek; bankhitelek; vállalati hitelek

Pénzügyi mérleg

Közvetlen tőkebefektetések Portfólió befektetések Egyéb befektetések Nemzetközi tartalékok

A teljes fizetési mérleg egyenlege

Folyó fizetési mérleg + Tőkemérleg + Pénzügyi mérleg + Tévedések és kihagyások egyenlege (eltérő

adatforrások miatt)

A fizetési mérleg egyenlege definíciószerűen = 0

Amit veszünk, ki is kell fizetnünk!

Nemzetközi tartalékok

A fizetési mérleg egyik legfontosabb komponense, a külső pozíció elemzésének kulcsfontosságú aggregátuma!

Miért?Ha a (beáramló tőke – kiáramló) < foly. Fiz. Mérleg deficitje

A tartalékokból kell finanszírozni!Tartalék: valuta, arany, speciális hitelkeretekFunkció: - ország fizetési kötelezettségének rendezése

- valuta árfolyamának szabályozásaImportfedezeti arányként is meghatározzák!

Tőkemozgások típusai

Működő tőke: gazdasági motívum, valamiért fantáziát lát az országban, gyárat telepít, szakmai, stratégiai befektető (FDI)

Portfólió tőke: jó befektetési lehetőség, pénzügyi befektető, 10 %-nál kisebb tulajdonrész

Kölcsöntőke: szimplán pénzügyi, magasabb kamat miatt itt vesz értékpapírt, itt nyújt hitelt (hosszú vagy rövid lejárat?)

Nem mindegy milyen típus!

Tőkemozgások típusai

A folyó és a tőkeszektor műveletei között szoros kölcsönhatás és átváltás van.

A folyó mérleg pozíciója tőkeműveleteket válthat ki (folyó hiány finanszírozására felvett hosszúlejáratú hitel)

A tőkeműveleteknek is van folyó tételekre vonatkozó konzekvenciája (a hitelekre kamatot, a direkt befektetések profitot eredményeznek, az értékpapírokra hozamot fizetnek - ezek, amennyiben elhagyják az országot, úgy a folyó fizetési mérleget terhelik)

Egyéb statisztikák

A külföldi befektetési pozíció: egy meghatározott időpontban egy adott ország nem rezidensekkel szemben fennálló pénzügyi követeléseinek és tartozásainak nagyságát és összetételét mutatja.

SNA (System of national accounts) – nemzeti számlarendszer: egy adott gazdaság rezidenseinek tranzakcióit és pozícióit figyeli meg

Nemzetközi fizetési mérleg –úgynevezett alapmérleg

– Folyó mérleg,– A rövidlejáratú tőkemozgásoktól (forró

pénzek) megtisztított tőkemérleg– Ezen tételek finanszírozása tervezhető.

Fizetési mérleg pozíció

– Passzív tétel = külföldi fizetőeszköz kiáramlását generáló tranzakció. (pl. áruimport, tőkeexport)

– Aktív tétel = külföldi fizetőeszköz beáramlását generáló tranzakció (pl. áruexport, tőkeimport)

– Pozíciója csak a részmérlegeknek lehet.

Fizetési mérleg pozíció

– Ha több külföldi fizetőeszköz áramlik be, akkor ez aktívum (merkantilisták azt mondták, hogy az arany beáramlása jó)

– Ha több külföldi fizetőeszköz áramlik ki, akkor ez passzívum.

Monetáris politikai szempont

– Hogyan hat a fizetési mérleg egyenlege a pénzmennyiségre?

– Ceteris paribus az aktívum pénzmennyiséget növelő,

– A passzívum pénzmennyiséget csökkentő hatást fejt ki.

– A sterilizáció lényege éppen a „fölös” pénzmennyiség piac konform „eltüntetése”.

Aktívum/passzívummi a jó?

– Fizetési mérlege: folyó passzívum, ezt ellensúlyozó tőke beáramlás. Ha a tőke „önként jön” az befektetés, ha nem az kölcsöntőke. Ennek a tőkebeáramlásnak „ára”, hozama van.

– A nem fedezett passzívum a tartalékok változását eredményezi.

– USA folyó fizetési mérlege passzív. Ezt nem kell teljes mértékben fedezni, mert az USD tartalékvaluta.

Aktívum/passzívummi a jó?

– Nem mindegy, hogy a pozícióm milyen valutában keletkezik.

– Konvertibilis valutában szerzett aktívum, nem konvertibilis valutában szerzett aktívum.

Külső egyensúly

A külső vagy fizetési mérleg egyensúly felborulása: ha az egyes részmérlegek hiányt vagy többletet mutatnak

Egyes részmérlegek fontos információkat szolgáltatnak a gazdaságpolitika számára

Amennyiben az átváltást a monetáris hatóság, vagy ker. bankok végzik, úgy az hatással van a belföldi pénzmennyiségre is)

Folyó fizetési mérleg egyensúlya: X-IM=0

Ez a legfontosabb (reálgazdaság működése)

Külső egyensúly

Ha a Foly. Fiz. Mérleg deficites: finanszírozni kell!Tőke kell – emeljük a kamatszintet? (belgazdasági veszélyek)Tartósan nem lehet a folyó fizetési mérleg deficites! (Mi a helyzet, ha

mégis? - páldák)Alapmérleg: X-M+LTC=0LTC: kiszámítható, hosszú lejáratú forrás Ma már a lejárat és a kiszámíthatóság között nincs kapcsolat (egy gyárat 1

hét alatt leszerelnek, egy 10 éves államkötvényt bármikor eladhatnak)Teljes devizaáramlás mérlege (likviditási mérleg):X-M+LTC+STCp=0STCp: rövid lejáratú piaci finanszírozás

Külső egyensúly

Szempontok: Ne az abszolút, hanem a relatív Foly. Fiz. Mérleg

hiányt nézzük – GDP-hez viszonyítva Mekkora az ország adósságállománya? Mekkorák a valutatartalékok? (hogy hitel

megvonása esetén lehessen fedezni az importot) Tudja-e működőtőke-beáramlás finanszírozni?

Ha nagy a hiány, valamit tenni kell (Árfolyampolitika szerepe!)

Az ikerdeficit

– Az ikerdeficit az a jelenség, amikor a költségvetési hiány egyben folyó fizetési mérleg hiányt is okoz.

– Vitatott jelenség;– Meghatározott feltételek esetén következik be.

(liberalizált import és rögzített valutaárfolyam.)

Nemzeti jövedelem nyitott gazdaságban

Zárt gazdaságban:

Y = C + I + G

Nyitott gazdaságban:

Y = C + I + G + EX – IM

Folyó fizetési mérleg: CA = EX - IM

Y – (C + I + G) = CA

Megtakarítás és a folyó fizetési mérleg

Zárt gazdaságban: S = I

Nyitott gazdaságban: S = I + CA

Privát és kormányzati megtakarítás:

S(p) = Y – T – C

S (g) = T – G

Költségvetési deficit: (G – T)

Megtakarítás és a folyó fizetési mérleg

S(p) + S (g) = S = I + CA

CA = S(p) – I – (G – T)

A fizetési mérleg elszámolása I.

Minden nemzetközi tranzakció automatikusan kétszer kerül be a fizetési mérlegbe, egyszer tartozásként, és egyszer követelésként.

1.Áruk és szolgáltatások eladása vagy vásárlása – folyó fizetési mérleg

2.Aktívák eladása és vásárlása – tőkemérleg

A fizetési mérleg elszámolása II.

Aktíva: a vagyontartás bármilyen formája (pénz, részvény, gyár, kormányzati kötvény, ingatlan, stb.)

A folyó fizetési mérleg az ország nettó külföldi vagyonának változása.

Folyó fizetési mérleg + Tőkemérleg = 0

A fizetési mérleg elszámolása III.

Fizetési mérleg hiánya:

Tőkemérleg nem tartalék részének és a folyó fizetési mérleg különbsége, vagyis az a rész, amit a tartalékok változásával fedeznek.

Árfolyam I.

Az árfolyam változását leértékelődésnek és felértékelődésnek nevezzük.

A forint leértékelődése a dollárral szemben a forint dollárban kifejezett árának csökkenése

A forint felértékelődése a dollárral szemben a forint dollárban kifejezett árának növekedése

Árfolyam II.

Hatás:

Ha egy ország valutája leértékelődik, a külföldiek olcsóbbnak találják az onnan származó exportot, a belföldiek viszont drágábbnak találják az importot.

A felértékelődésnek ellentétes hatása van: a külföldieknek többet kell fizetniük az ország termékeiért, a belföldi fogyasztók viszont olcsóbban jutnak hozzá a külföldi termékekhez.

Árfolyam és fizetési mérlegkapcsolata

Rugalmassági megközelítés: sem a rugalmas, sem a rögzített árfolyamrendszer nem feltétlenül vált ki arányos változásokat az export és import alakulásában

Adósminősítés

Árfolyam és fizetési mérlegkapcsolata

Vizsgálandó:– Rugalmas-e az exporttermelés– Rugalmas-e a külföldi kereslet– Importcikkek iránti hazai kereslet– Hazai termelés mennyire importfüggő– Leértékelés hatására nő-e a fizetési mérleg más

tételeinek bevétele– Leértékelés miként hat a tőke ki/be/áramlásra– Időbeli eltérés fontossága

Árfolyamrendszerek

Valutaárfolyam-rendszerek:

1. Aranystandard

Hivatalos átváltási arány a valuta és az arany között.

2. Arany-valuta standard (Bretton Woods)

Fix árfolyam a US dollárhoz, a dollár árfolyama rögzítve az aranyhoz ($35 unciánként)

3. Lebegő árfolyamok

Árfolyam-megállapodások

Más valutához rögzített valuta (U.S. dollár, Euro, valutakosár)

Irányított lebegtetés Regionális valuta-egyezmények