Növényrendszertan gyakorlatok...Növényrendszertan gyakorlatok 4. gyakorlat Erdőmérnöki és természetvédelmi mérnöki szak 2014 Magnoliopsida: Nymphaeaidae (Nymphaeaceae)

Növényrendszertan gyakorlatok

4. gyakorlat

Erdőmérnöki és természetvédelmi mérnöki szak

2014

Magnoliopsida: Nymphaeaidae (Nymphaeaceae)

Magnoliidae (Aristolochiaceae)

Liliopsida: Alismatidae: Alismataceae, Potamogetonaceae,

Araceae, [Lemnaceae]

Liliidae: Liliaceae, Amaryllidaceae, Iridaceae,

Orchidaceae, Dioscoreaceae

1, 2, 3 – Ph

4, 5 – Ch

6-9 - He

10, 11 - Ge

12 - Th

13-15 - HH

Raunkiær-féle életforma-osztályozás 1.

• a rügyek kedvezőtlen időszakban (hidegben, szárazságban)

való elhelyezkedése szerint:

• Phanerophyta (Ph) – fás szárú növények, áttelelő szerveik

fedett rügyek a talaj felett; magasság szerint tovább oszthatók: – megafanerofiton (MM) fák: 5 m<, törzs+korona

– mikrofanerofiton (M) cserjék: 0,5-5 m, törzs nincs vagy csak rövid

– nanofanerofiton (N) törpecserjék: <0,5 m, baziton elágazódás, teljes

mértékben fásodott; elfekvő típus a rácscserje

– hemifanerofiton (NH) félcserjék: csak az alsó része fásodik a szárnak

• Kamefiton (Ch) – évelő lágyszárúak, több évig élő földfeletti

hajtás; a talaj felszínén található fedetlen rügy, a hótakaró védi

• Hemikriptofiton (He) – évelő lágyszárúak, a föld feletti hajtás

elpusztul; átvészelő szerv a talaj felszínén, vagy közvetlenül az

alatt található fedetlen rügy, avar, elszáradt levelek védik,

tőrózsa, tősarj vagy földbeli hajtás.

Raunkiær-féle életforma-osztályozás 2.

• Kriptofiton – föld vagy a víz alatt (hagymás, gumós,

gyöktörzses növények):

• Geofiton (Ge) – áttelelő szerveik száraz talajban

• Hemigeofita – ősszel kihajtanak, és vegetatív

állapotban telelnek át.

• Hidatohelofiton (HH) – vízi és mocsári növények

• Hemiterofiton (TH) (kétévesek, kétnyáriak) – 1. évben ált.

nem virágoznak, áttelelnek, fedetlen rügy, 2. évben maghozás

után elpusztulnak, csak magjaik maradnak meg.

• Terofiton (Th) (egyévesek, egynyáriak) – mag

• Epifiton (E) – fákon élő

Az Ujvárosi-féle gyomnövény-

életformarendszer 1.

• T1: ősszel kelő, áttelelő, kora tavaszi egyévesek

(pl. pásztortáska, tyúkhúr);

• T2: ősszel és tavasszal is csírázó, nyár eleji egyévesek

(pl. pipacs, kék búzavirág);

• T3: tavasszal csírázó, nyár eleji egyévesek

(pl. vadrepce, mezei tarsóka, füstike nemzetség);

• T4: tavasszal csírázó, nyárutói egyévesek

(pl. disznóparéj nemzetség, parlagfű).

Ökológiai igények

• gyakran széles ökológiai spektrum valamely tényezőre

• speciális tényezőket csak meglétük esetén említjük

• vízigény:

– szárazságtűrő: elviselik (xeromorf bélyegek mutatják)

– közepes vízigényű: üde talajt, kiegyenlített vízellátottságot igényel

– vízigényes: többletvizet igényel

• fényigény:

– fényigényes: fejlődéshez, virágzáshoz követlen fényt igényelnek

– mérsékelten fényigényes ill. mérs. árnyéktűrő

– árnyéktűrő: közvetlen fényben visszahúzódnak, elpusztulnak

• hőigény:

– melegigényes

– hidegtűrő

– fagyérzékeny

Ökológiai igények • talajigény

– pH:

• mészkerülő (acidofil): mészmentes, savanyú talajon (szilikát

alapkőzet)

• mészkedvelő (bazifil): mésztartalmú, lúgos talajon (meszes

alapkőzet)

• indifferens: ált. a semleges kémhatású talajokon a leggyakoribbak,

de nem szélsőségesen savanyú és meszes talajon is

– tápanyag:

• tápanyagigényes: főleg nitrogénben gazdag, gyakran bolygatott

helyeken

• tápanyagszegény körülményeket igénylő: savanyú, humuszban

szegény talajon

– szerkezet

• kötött

• közepesen kötött: jó víz- és tápanyaggazdálkodású

• laza

– sótűrő: nátriumsók jelenlétét elviselő fajok

A fátlan élőhelyek áttekintése

• Vízi, mocsári, lápi élőhelyek

– Vízi- vagy hínárnövényzet (úszó,

lebegő és gyökerező hínárok)

– Mocsarak (nádasok,

magassásosok, parti

mocsárnövényzet)

– Lápok (forráslápok, átmeneti

lápok, dagadólápok)

• Nedves és üde rétek

– Nedves rétek (láprétek,

mocsárrétek, magaskórósok)

– Üde rétek

– Sovány gyepek

• Száraz gyepek

– Löszgyepek

– Homoki gyepek (mészkerülő és

mészkedvelő gyepek)

– Sziklagyepek (alapkőzet szerint

továbbcsoportosíthatók)

– Sztyeprétek (=lejtőgyepek,

lejtősztyepek) és félszáraz gyepek

•Szikesek

- szikes mocsár

- sziki rét

- szikes puszta

- szikér, szikfok, vakszik

•Gyomtársulások

- Vetési gyomnövényzet

- Ruderális gyomnövényzet

- Taposott gyomnövényzet

- Mocsári és ártéri

gyomnövényzet

- Vágásnövényzet

A fás élőhelyek áttekintése

• Ligeterdők

• Bokorfüzesek

• Puhafás (fűz-nyár) ligeterdők

• Keményfás (tölgy-kőris-szil) ligeterdők

• Patakmenti (éger) ligeterdők

• Láperdők

• Égerlápok

• Fűz- és nyírlápok

• Üde erdők

• Bükkösök

• Gyertyános-tölgyesek

• Szurdokerdők

• Törmeléklejtő-erdők

• Mészkerülő erdők

• Mészkerülő tölgyesek

• Mészkerülő gyertyános-tölgyesek

• Mészkerülő bükkösök

• Fenyőelegyes tölgyesek

• Száraz erdők

• Bokorerdők

• Mész- és melegkedvelő tölgyesek

• Cseres-tölgyesek

• Erdőssztyep erdők

• lösztölgyes

• homoki tölgyes

• sziki tölgyes

• Sziklaerdők

• Cserjések

• Kultúrerdők

• Fenyvesek

• Akácosok

• Nemes nyárasok

• Egyéb kultúrerdők

Zárvatermők törzse - Magnoliophyta

•virág

•zárt magházban fejlődő termés

•monofiletikusság bizonyítéka: kettős megtermékenyítés

•284 000 faj, Mo. 2200

Zárvatermők t. – Magnoliophyta rendszere

Alapi helyzetű zárvatermők o. – Magnoliopsida

Őslágyszárúak alo. – Nymphaeidae

Magnóliaalkatúak alo. – Magnoliidae

Egyszikűek o. - Liliopsida

Hídőralkatúak alo. – Alismatidae

Liliomalkatúak alo. – Liliidae

Kommelinaalkatúak alo. – Commelinidae

Valódi kétszikűek o. – Rosopsida

Alapi helyzetű valódi kétszikűek alo. – Ranunculidae

Szegfűalkatúak alo. – Caryophyllidae

Rózsaalkatúak alo. – Rosidae

Forrtszirmúak alo. – Asteridae

Podani János:

Földindulás a szárazföldi

növények osztályozásában

Az alapi helyzetű zárvatermők o. – Magnoliopsida

rendszere

Őslágyszárúak alo. – Nymphaeidae

Tündérrózsa-virágúak r. – Nymphaeales

Tündérrózsfélék cs. – Nymphaeaceae

(Nuphar, Nymphaea)

Magnóliaalkatúak alo. – Magnoliidae

Borsvirágúak r. – Piperales

Farkasalmafélék cs. – Aristolochiaceae

(Aristolochia, Asarum)

Tündérrózsafélék - Nymphaeaceae

Sárga vízitök – Nuphar lutea

•Az iszapban kúszó gyöktörzsű, a víz színén

úszó levelű hínárnövény (HH).

•Levelei oválisak, válluk bevágott. Az

oldalerei fácskaszerűen elágazóak, a levélszél

közelében nem érnek egymásba.

•A virágtakaró sárga, a szirmok mézfejtőkké

alakultak. Virágzás VI-VIII.

• Termése megnyúlt, sokmagvú, körte alakú

tok

• Álló vagy lassan folyó, eutróf vizekben

fordul elő.

• Tavak, holtágak, lassan áramló csatornák

növénye, az Alföldön és egyes alacsonyabb

dombvidékeken (pl. Belső-Somogy) gyakori. Hidatohelofiton (HH):

Vízinövények




Farkasalmafélék – Aristolochiaceae

Farkasalma – Aristolochia clematitis

•40-100 cm magas, felálló, egyszerű szárú,

tarackos évelő.

• Levelei nyelesek, háromszögűek, vesés

vállúak, tompa csúcsúak.

•Virágai kétoldalian részarányosak, hosszú

csövűek, sárgák; a 6 porzó a bibeszállal

összenőtt. Rovarcsapda. Virágzás V-VI.

•Termése lecsüngő, húsos falú, „körteszerű”

tok.

• Fényigényes, tápanyagban gazdag,

bolygatott, üde, nedves talajokon.

• Eredetileg ártéri ligeterdők növénye volt,

ma ezen kívül kultúrerdőkben, árokpartokon

országosan elterjedt, leginkább a síkvidéken. Geofiton (Ge)



Kapotnyak –

Asarum europaeum

• Vékony, kúszó gyöktörzses, 5-15 cm,

kevés levelet viselő szárú évelő (Ge)

• Levél: hosszú nyelű, vesés, sötétzöld,

a hazánkban gyakori törzsalaknál (ssp.

europaeum) fénylők és áttelelők

• Magános virágai levélhónaljiak,

háromtagú forrt leplűek, vöröses

sötétbarnák. III-V.

• Termése kerekded tok

• Árnyékos, üde, humuszban gazdag

termőhelyeken

• Üde lomberdők, ritkábban ligeterdők

faja. Hegy- és dombvidékeinken

elterjedt, az Alföldön igen szórványos Geofiton (Ge)

Kapotnyak – Asarum europaeum

Kapotnyak – Asarum europaeum

Egyszikűek osztálya

Liliopsida

Az egyszikűek o. – Liliopsida rendszere

Hídőralkatúak alo. – Alismatidae

Hídőrvirágúak r. – Alismatales

Hídőrfélék cs. – Alismataceae (Alisma)

Békaszőlőfélék – Potamogetonaceae (Potamogeton)

Kontyvirágfélék cs. – Araceae (Arum)

[Békalencsefélék cs. – Lemnaceae] (Lemna)

Liliomalkatúak alo. – Liliidae

Liliomvirágúak r. – Liliales

Liliomfélék cs. – Liliaceae (Veratrum, Gagea, Colchicum, Ornithogalum,

Allium, Scilla, Maianthemum, Paris, Convallaria, Polygonatum)

Aszparáguszvirágúak r. – Asparagales

Amarilliszfélék cs. – Amaryllidaceae (Galanthus, Leucojum)

Nősziromfélék cs. – Iridaceae (Iris)

Orchideafélék cs. – Orchidaceae (Orchis, Neottia)

Jamszgyökérvirágúak r. – Dioscoreales

Jamszgyökérfélék cs. – Dioscoreaceae (Tamus)

Kommelinaalkatúak alo. – Commelinidae

Fűvirágúak r. – Poales

Szittyófélék cs. – Juncaceae (Juncus, Luzula)

Palkafélék cs. – Cyperaceae (Eleocharis, Bolboschoenus, Carex)

Pázsitfűfélék cs. – Poaceae (Dactylis, Bromus, Brachypodium, Molinia,

Festuca, Poa, Melica, Phragmites, Elymus, Deschampsia,

Milium, Agrostis, Calamagrosis, Arrhenatherum, Glyceria,

Alopecurus, Stipa, Cynodon, Botriochloa)

Gyékényfélék cs. – Typhaceae (Typha)

Hídőrfélék – Alismataceae

• tejnedvet tartalmaznak

• K3 C3 A6 v. ∞ G6 v. ∞ aszmag termés

• a víz alá merült levelek szalag alakúak (heterofillia)

• nemzetsége: Alisma (A6 G6)

Vízi hídőr – Alisma plantago-aquatica

• 0.6-1.5m, iszapban kúszó rövid

gyöktörzses évelő (Ge-He)

• Víz feletti levelei hosszú nyelűek,

tojásdadok, lekerekített vállúak

• Virágzat: összetett örvös buga. A

virágok 3 tagúak, sziromszerű leplei

fehérek vagy rózsaszínűek. VI-IX.

• Termés: aszmag terméscsoport

• Fényigényes, eutróf vizeket

igénylő

• Elsősorban vízparti növényzetben




Békaszőlőfélék – Potamogetonaceae

gyökerező vízi növények, leveleik víz felületén úszók vagy

alámerültek (vagy mindkettő egyszerre)

végálló füzér virágzatuk van

[P4 A4] G4 aszmag termés

zöld leplük csökevényes, a porzószálakhoz nőtt

Úszó békaszőlő – Potamogeton natans csak TVMH

Iszapban gyökerező, vízalatti és vízen úszó szárlevelekkel is

rendelkező hínárnövény (HH)

virágzata a víz fölé nyúlik

a víz alatti levelek keskenyek, lemezük virágzáskor általában már

elhalt.

a felszínén úszó levelek hosszúkás-elliptikusak, a levéllemez a

nyélnél kissé rövidebb. A lemez éle egyenes, a vállán egy-egy

kemény, kiemelkedő éllel

A virágzat tömött füzér, a termés 3-4 mm-es, egymagvú.

Virágzás VI-VIII

Álló vagy lassan folyó eutróf vizekben él, nagyobb szervesanyag

terhelést is eltűr.

Főleg síkvidéki tavakban, holtágakban gyakori, a hegy- és

dombvidéken ritka. Akár tócsákban is megtelepedhet, de általában az

1 m-nél mélyebb vizekre jellemző.

Megj.: Hazánkban több hasonló Potamogeton-faj is él, melyek egy

része ritka, érzékeny, indikátor jellegű.

Kontyvirágfélék – Araceae

• újabban a család az Alismatales rendbe tartozik

• talajlakók, epifitonok vagy liánok

• a levelek nyélre és lemezre tagolódnak

• ♂P0 A3-4 ill. ♀P0 G1 bogyó termés

• a virágzati tengely alsó részében a termős, felül a porzós virágok

találhatók, melyet egy buroklevél (spatha) véd

Keleti kontyvirág – Arum orientale

•15-40 cm, tőkocsányos évelő, vízszintesen

álló gumóval (Ge).

• Levél: hosszú nyelű, dárdás vagy nyilas vállú,

sötétzöld (néha foltozott), kopasz, fényes

• Torzsavirágzata van, zöldessárga vagy

bíboros futtatású buroklevéllel. A virágok

egyivarúak, a virágzat végén bunkószerű, steril

képződmény áll. IV-V.

• Termés: piros bogyó

• Árnyéktűrő, üde, humuszos talajokon,

tápanyagigényes

• Üde lomberdők és ligeterdők

• Dunántúl északi felén, az Alföldön és az

Északi-khg. (a Dt. déli és nyugati felén és a

Dt.-khg.-ben az A. maculatum helyettesíti)





[Békalencsefélék – Lemnaceae]

a víz színén úszó vagy a víztestben lebegő növények

levélszerű szártagjaik vannak

♂P0 A1 ill. ♀P0 G1 szütyő termés

egylakiak (1 nővirág + 1-2 hímvirág, melyeket 1 igen kicsi spatha

véd)

vízmegporzásúak, szinte sohasem virágoznak

vegetatív szaporodásuk nagyon intenzív (sarjhajtások)

nemzetsége: Lemna

Megjegyzés: újabban a családot az Araceae családba olvasztják

Apró békalencse – Lemna minor

csak TVMH

1,5-5 mm széles, kerek, lapszerű szárral

élénkzöld vízinövény (HH).

Vegetatív és generatív szervei erősen redukálódtak,

a szártagok aljából mindössze egy gyökérszál ered.

Virágtakarójuk nincs

a porzós virágok 1-2 porzóból, a termősek egy

termőlevélből állnak

Virágzás IV-V (szinte kizárólag vegetatív úton

terjed).

Tápanyagokban gazdag (eutróf) állóvizek színén

lebegő hínártársulások országszerte gyakori,

helyenként egyedüli (monodomináns) faja.

Liliomfélék – Liliaceae

• ma a klasszikus Liliaceae családot 11 családra osztják fel

• hagymás, hagymagumós vagy rizómás növények

• P3+3 v. (6) A3+3 v. 3+0 G(3) tok vagy bogyó termés

A földalatti raktározó szerv:

• hagymagumó: Colchicum

• hagyma: Allium, Gagea, Lilium, Ornithogalum, Scilla

• rizóma: Convallaria, Maianthemum, Paris, Polygonatum,

Veratrum

Termés szerint:

• tok: Allium, Colchicum, Gagaea, Lilium, Ornithogalum, Scilla,

Veratrum

• bogyó: Convallaria, Maianthemum, Paris, Polygonatum

A lepel forrt (P(6)): Colchicum, Convallaria, Polygonatum

4-tagú virág: Maianthemum, Paris

Fehér zászpa – Veratrum album csak EMH

• Nagy termetű, feltűnő évelő (Ge)

• Levél: szórt, redős felszínű, fonákukon is

aprón, sűrűn pelyhes

• Virágzat: tömött buga. A lepellevelek

sárgásfehérek – zöldek. VI-VIII.

• A termés 3 rekeszű, sokmagvú tok

• Fény- és vízigényes, hidegtűrő

• Égerligetek, láprétek, lápi

magaskórósok, főleg a hegy- és

dombvidékeken; Védett!

Fehér zászpa – Veratrum album



Fekete zászpa – Veratrum nigrum csak EMH

• Nagy termetű évelő (Ge)

• Levél: szórt, redős felszínű, a felső

szálas-lándzsás, fonákukon is kopasz

• Virágzat: tömött buga, a lepellevelek

vörös- vagy sötétbarnák. VI-VII.

• Termés: 3 rekeszű, sokmagvú tok

• Fényigényes, melegkedvelő,

mészkedvelő

• Félszáraz cseres- és gyertyános-

tölgyesek, a Dunántúl dombvidékein és

a Dunántúli-középhegységben

Fekete zászpa – Veratrum nigrum

Fekete zászpa – Veratrum nigrum

Őszi kikerics – Colchicum autumnale

• 20-40 cm magas, hagymagumós

évelő (Ge)

• Levél: hosszúkás-lándzsás, a

tokterméssel együtt tavasszal

fejlődnek. Magérlelés után a levél és

a szár elszárad.

• Virágai ősszel fejlődnek ki, a lepel

csöve hosszú, cimpái tompák,

világos lilák. VIII-X.

• Termés: elliptikus, 3 rekeszű tok

• Fényigényes, nedves, tápanyagban

gazdag öntéstalajokon

• Sík- és dombvidéki ligeterdők és

tisztásaik, nedves rétek. Mérgező!





Sárga tyúktaréj – Gagea lutea

• kicsiny, hagymás, tőkocsányos geofiton

(Ge)

• A tőlevél legalább olyan magas, mint a

szár, kopasz, fonákán éles gerincű,

csúcsán csuklyás

• A virágok 1-5 tagú ernyőben nyílnak,

tövén 1-3 lomblevélszerű murva található.

A lepellevelek sárgák, csúcsukon tompák.

• Termés: húsos, gömbölyded tok

• Árnyéktűrő, humuszban gazdag, üde

talajokon

• Üde lomberdők, keményfás ligeterdők

kora tavaszi aszpektusában elterjedt



Medvehagyma – Allium ursinum

• keskeny, megnyúlt hagymájú évelő (Ge)

• Levél: hosszú nyelű, széles-tojásdad,

hegyes, kopasz, erősen aromás illatú

• Virágzat: hosszú tőkocsányú ernyő, a

lepel fehér. IV-V.

• Termés: 3 rekeszű tok

• Árnyéktűrő,üde,humuszos erdőtalajokon

• Üde lomberdők, keményfás és

patakmenti ligeterdők, szinte csak a

Dunántúlon





Tavaszi csillagvirág – Scilla bifolia

• kis termetű hagymás évelő (Ge)

• Levél: keskeny-lándzsás, a virágos szár

tövén kettesével áll

• Virág: tőálló, kevés virágú fürt, a

lepellevél kék. III-IV.

• Termés: gömbölyű, zöldes színű tok

• Árnyéktűrő, üde, nedves, tápanyagokban

gazdag talajokon

• Üde lomberdők, keményfás ligeterdők,

patakmenti égerligetek

• A S. bifolia gyűjtőfajból hazánkban

összesen 4, morfológiai jegyekben és

ökológiai igényekben hasonló kisfaj (S.

drunensis, S. kladnii, S. spetana, S.

vindobonensis) él, mindegyik védett.



Ernyős sárma – Ornithogalum umbellatum

•10-30 cm, tojásdad hagymájú évelő (Ge)

• Levelei tőállók, szálasak, hosszuk mint a

száré, földre lehajlók

• Virágzata sátorozó fürt. Leple belül

fehér, fonákukon zölden csíkos. IV-VI.

• Termés: tojásdad tok

• Fény- és tápanyagigényes, laza,

humuszban gazdag talajokon,

bolygatástűrő

• Üde és száraz lomberdők, ligeterdők,

kultúrerdők, szántók, parlagok. Gyakori



Ornithogalum umbellatum – ernyős sárma

Ornithogalum umbellatum – ernyős sárma

Árnyékvirág – Majanthemum bifolium csak EMH

• Tarackos, a virágzó száron 2, a

meddőn általában 1 levelet viselő, kis

termetű növény (Ge)

• Levél: szíves-tojásdad, rövid nyelű,

kopasz

• Virág: fehér, végálló, sokvirágú fürt.

V.

• Termés: 1-4 magvú, piros bogyó

• Üde, humuszos, kisavanyodó talajok

• Hegy- és dombvidéki üde

lomberdők, telepített fenyvesek

növénye, az Alföldön csak néhány

helyen, keményfás ligeterdőkben

Árnyékvirág – Majanthemum bifolium

Árnyékvirág – Majanthemum bifolium

Széleslevelű salamonpecsét – Polygonatum latifolium

csak EMH • 20-60 cm, vastag, fehéres gyöktörzsű évelő (Ge).

• Levél: sötétzöld, fényes, széles-elliptikus, fonákukon sűrűn

rányomott szőrű

• Virág: a levelek hónaljában magánosak vagy 2-5 tagú fürtökben

nyílnak, a lepel fehér, kihasasodó. V-VI.

• Termés: hamvas bevonatú,

kékesfekete bogyó

• Félárnyéktűrő, félszáraz-üde,

laza talajokon, melegigényes

• Szinte bármilyen

erdőtársulásban, keményfás

ligeterdőkben, erdőssztyep

tölgyesekben,

kultúrállományokban




Orvosi salamonpecsét – Polygonatum odoratum

• 20-40 cm, vastag, fehéres gyöktörzsű évelő (Ge). Szára erősen,

élesen bordás.

• Levél: világos- v. szürkészöld, kopasz, elliptikus

• Virág: ált. magános (1-2), a lepel fehér, közepén nem szűkül

össze, a porzószál kopasz. V-VI.

• Termés: hamvas bevonatú, kékesfekete bogyó

• Fényigényes, szárazságtűrő,

mészkedvelő

• Erdőssztyep- és mészkedvelő

tölgyesek, cseres-tölgyesek



Fürtös salamonpecsét – Polygonatum multiflorum

• 30-80 cm, vastag, fehéres gyöktörzsű évelő (Ge). Szára hengeres.

•Világoszöld, fiatalon szürkés árnyalatú levelei elliptikusak,

kopaszak.

•Virágai levélhónaljiak 2-6 tagú fürtökben

nyílnak, a lepel fehér, közepén összeszűkül.

•Termése hamvas, kékesfekete bogyó.

•Virágzás V-VI, termésérés VI-IX.

•Közepesen árnyéktűrő; üde termőhelyeken.

•Üde lomberdők, keményfás ligeterdők,

nálunk főleg hegy- és dombvidéken.




Gyöngyvirág – Convallaria majalis

• 15-25 cm, kúszó, elágazó gyöktörzsű,

kopasz, felálló tőkocsányú és levelű

évelő (Ge).

• Levél: hártyás allevelek közül

emelkedik ki, elsőrendű ereik kissé

kiállók

• Virágzat: bókoló, kissé egy oldalra

álló fürt, az illatos virágok leple fehér,

harang alakú. V-VI.

• Termés: piros, három magvú bogyó

• A fényviszonyok tekintetében tág

tűrőképességű, humuszos talajokon

• Üde és száraz lomberdők, mészkerülő

erdők, keményfás ligeterdők. Mérgező!



Farkasszőlő – Paris quadrifolia

• 15-40 cm magas, tarackos évelő (Ge)

• Levél: 4 tagú örvben áll, tojásdad, hegyes, ép

• Virág: magános, hosszú kocsányú, 8 zöldes-sárgás leplű, melyek

közül a külső 4 lándzsás, a belső 4 szálas. A porzó feltűnően

megnyúlt, szálas, hegyes. IV-V.

• Termés: sokmagvú,

kékesfekete, hamvas bogyó

• Árnyéktűrő; nedves humuszos

talajokon, a bolygatást nem tűri

• Hegy- és dombvidéki üde

lomberdőkben, égerligetekben.




Amarilliszfélék – Amaryllidaceae

• elsősorban hagymás növények, tőlevelekkel

•P3+3 A3+3 G )3(

• tok (vagy álbogyó) termés

• nemzetségei: Galanthus, Leucojum

Hóvirág – Galanthus nivalis

• Hagymás évelő, tőálló levelekkel és magános tőkocsánnyal (Ge)

• Levél: párosával, szálas, tompa csúcsú, matt zöld

• Virág: bókoló, a külső lepel hosszabb, fehér, a belső félakkora,

levágott csúcsú, zölden foltos. II-IV.

•Termés: húsos falú tok

• Üde, humuszos

erdőtalajok

• Hegy-dombvidék, üde

lomberdők, az Alföldön

és a Dél-Dunántúlon

keményfás ligeterdőben

Védett!





Tavaszi tőzike – Leucojum vernum

csak EMH • tőkocsányos, hagymás növény (Ge)

• Levél: sötétzöld, fénylő

• Virág: magános, a lepellevél

harangszerű, fehér, csúcsúkon sárgás

foltos. III-IV.

• Termés: gömbölyded, húsos tok

• Nedves, tápanyagban gazdag,

humuszos talajokon

• DNy-Dt., elszórtan a Bakonyig,

síkvidéken csak a Kisalföld, a Csepel-

sziget és a Beregi-sík. Bükkösök,

gyertyános-tölgyesek, égerligetek és

keményfás ligeterdők.

•Védett!

•2013-ban az év vadvirága.




Nyári tőzike – Leucojum aestivum csak EMH

• tőkocsányos, hagymás növény (Ge)

• Levél: szürkészöld

• Virág: 3-7 tagú ernyőben, ágai

egyenlőtlen hosszúak; az egyes virágok

és a termés a tavaszi tőzikééhez

hasonlóak. IV-VI.

• Fényigényes / félárnyéktűrő, nedves,

tápanyagban gazdag, ártéri talajokon

• Puhafás ligeterdők, főként nagyobb

alföldi folyók mentén. Védett.

•Az év vadvirága 2013-ban

Nyári tőzike – Leucojum aestivum



Nősziromfélék – Iridaceae

• rizómás (vagy hagymagumós,

hagymás) növények

• P3+3 A3+0 G )3(

• tok termés

• nemzetsége: Iris

• 2014-ban az év vadvirága

a szibériai nőszirom (Iris sibirica).

Sárga nőszirom – Iris pseudacorus

• 80-150 cm, leveles szárú, gumós

gyöktörzsű évelő (Ge)

• Levelei kard alakúak, hamvas zöldek,

erei kissé kiemelkednek

• Élénksárga virágai ágas tőkocsányon

ülnek, a külső leplek széthajlók, a belsők

fele akkorák, felállók. V-VI.

• Termése hosszúkás-hengeres, csőrös,

sokmagvú, 3 rekeszű tok.

• Fényigényes, nedves vagy időszakosan

víz borította, eutróf termőhelyeken

• Nádasok, magassásosok, mocsár- és

láprétek, liget- és láperdők, főként

síkvidéken



Tarka nőszirom – Iris variegata

• 30-60 cm magas, közepe felett elágazó

szárú, gyöktörzses évelő (Ge)

• Levelei keskeny-lándzsásak, erősen

kiemelkedő erezetűek.

• Virágainak külső leplei szétterpedők,

sárga alapszínűek, lilás vagy barnás

erezettel, a belsők egyszínű sárgák. V.

• Termése hosszúkás tok

• Száraz, meszes talajú, félárnyékos

vagy nyílt termőhelyeken

• Száraz lomberdők és szegélyei,

sztyepprétek, főleg hegy- és

dombvidékeinken. Védett!



Tarka nőszirom

– Iris variegata

Kosborfélék – Orchidaceae

• talajlakók, epifitonok vagy liánok, mikorrhizásak

• nálunk talajlakók, melyek földbeli szerve rizóma vagy szárgumó

(ikergumó)

• általában a virágok fejlődésük során 180 fokkal elcsavarodnak

•tok termés (nagyon apró magvakkal)

•P3+3 A1+0 G-(3)

• a belső lepellevelek egyike megnyúlt

mézajakká alakult, sarkantyújában

vagy zacskószerű kiöblösödésében

gyűlik össze a nektár

rovarbeporzás

• a porzó(k) porzószál nélküli(ek), a

portokok a bibeszállal és a bibével

összenőnek (gynostemium)

• 3 bibe közül az egyik csőszerű szervvé

(rostellum) alakult és ragadós anyagot

választ ki

• 1-1 portokfél polliniummá

szerveződik, mely a rostellummal

együtt képezi a pollináriumot a

rovar testére tapad

• rizómás: Neottia, ikergumós: Orchis

An, anther; G, gynostemium; L,

labellum; P, petal; Pol, pollinia;

Ro, rostellum; Sl, lateral sepal;

Sm, median sepal; St, stigma.

Bíboros kosbor – Orchis purpurea

• 30-60 cm, egyszerű, leveles szárú,

gumós évelő (Ge)

• Levél: részben tőálló, visszás-

tojásdadok, nagyobbak, részben a száron

ülők, széles-lándzsásak, kisebbek.

• Virágzat: tömött fürt, virágai

rózsaszínesek vagy bíborosak, mézajka

több cimpájú, barna mintázatú. V-VI.

• Félárnyéktűrő, szárazságtűrő, mész- és

melegkedvelő

• Középhegységekben és dombvidékeken

ált. gyakori. Száraz lomberdők, erdőszéli

száraz gyepek, üde lomberdőkben is.

Védett!



Madárfészek – Neottia nidus-avis

• 20-40 cm, sárgásbarna, minden részében

klorofillmentes, szaprofiton faj (Ge)

• A felálló száron csak 4-6 pikkelyszerű levél

van

• Virág: tömött füzérben, a lepellevelek

összehajlók, a mézajak 2, szétálló karéjú. V-VI.

• Árnyas, humuszos,, félszáraz-üde talajokon,

inkább mészkedvelő

• Bükkösök, gyertyános-tölgyesek, keményfás

ligeterdők, hegy- és dombvidékeken. Védett!



Jamszgyökérfélék – Dioscoreaceae

• liánok, gumós gyökérrel

• a levelek nyélre és lemezre különülnek, az

erezet hálózatos

• P(6) A3+3 G )3(

• álbogyó (vagy tok) termés

• nemzetsége: Tamus (kétlaki)

Pirítógyökér – Tamus communis csak EMH

• Gumós tövű, hosszan (1-2 m)

felkúszó szárú, kétlaki évelő (Ge)

• Levél: váltakozó állású, nyeles,

mélyen szíves vállú, hegyes csúcsú,

fénylő

•Virág:apró, zöldes,laza fürtben. V-

VI.

• Termés: piros bogyó

• Fényigényes, melegkedvelő, száraz

és nedvesebb termőhelyeken is.

• Bükkösök, gyertyános-tölgyesek,

keményfás ligeterdők, száraz

tölgyesek. D-Dt. és Dunántúli-khg.

Védett!

Pirítógyökér – Tamus communis





Documents

Növényrendszertan gyakorlatok...Növényrendszertan gyakorlatok 4. gyakorlat Erdőmérnöki és természetvédelmi mérnöki szak 2014 Magnoliopsida: Nymphaeaidae (Nymphaeaceae)