Növényrendszertan gyakorlatok 1. gyakorlat

Növényrendszertan gyakorlatok

1. gyakorlatTermészetvédelmi mérnöki szak

2012

Cavalier-Smith 8 országos rendszere I. Prokaryota - elősejtmagvasok birodalma

1. Eubacteria - eubaktériumok országa2. Archebacteria - ősbaktériumok országa

II. Eukaryota - valódi sejtmagvasok birodalmaArchekaryota - őseukarióták világa

3. Archezoa - őseukarióták országaMetakaryota - valódi sejtmagvasok világa

4. Protozoa - egysejtűek országa5. Plantae - növények országa6. Chromista - növényszerűek országa7. Fungi - gombák országa8. Animalia - állatok országa

Nyálkagombák – Myxomycota (Mucilago) ProtozoaPetespórás gombák – Omycota (Saprolegia, Plasmopara) Chromista

A valódi gombák (Fungi) törzsei

Rajzóspórás gombák – Chytridiomycota

Járomspórás moszatgombák – Zygomycota (Mucor, Empusa)

Tömlősgombák - Ascomycota

Bazídiumos gombák - Basidiomycota

Fungi imperfecti - Deuteromycota

A tömlősgombák törzse - Ascomycota

• Elterjedt, gazdag csoport, a gombák 30%-a ide tartozik• Paraziták, szaprotrófok, mikorrhiza képzők, zuzmó szimbionták

lehetnek• A paraziták között sok a növényi kórokozó (fitopatogén), nagy a

mezőgazdasági jelentőségük, mivel a nagy károkat okozó gombák nagy része ide tartozik (tömlőspenészek, lisztharmatgombák)

• Nevüket aszkospóráikról kapták, melyek

tömlőszerű sporangiumokban (aszkuszokban),

általában 8-asával keletkeznek

· Hifa: gombafonal· micélium: gombafonalak

szövedéke

· Jól fejlett, valódi micéliumuk van, a hifákat harántfalak osztják

· A harántfalakon egyszerű pórusok vannak, a szomszédos sejtek citoplazmája érintkezik egymással

· A póruson keresztül sejtszervek is helyet cserélhetnek

• A tömlősgombák ivartalan szaporodása - terjedése1.Sarjadzással2.Konídiumokkal: a konídiumok a hifákról vagy

konídiumtartókról külsőleg lefűződő spórák, amelyek keletkezését nem előzi meg sem a sejtmagok összeolvadása, sem meiózis.

1. 2.

• Egyedfejlődés: haploid spórából indul ki, melyből haploid micélium fejlődik (=vegetatív micélium).

• Ezeken ivaros folyamatok során ivarszervek képződnek: aszkogónium (oogónium)♀ és antherídium ♂

• Az aszkogóniumok párzófonalat (trichogin) növesztenek az antheridiumok felé

• A hím jellegű sejtmagvak átjutnak az aszkogóniumba• Általában nem történik meg rögtön a sejtmagok összeolvadása,

hanem a magok párokba állnak és magpáros hifát hajtanak.• A magpáros hifákból alakulnak ki a termőtestek.• A termőtest felszínén vagy belsejében található a termőréteg

(himénium), amely aszkuszokból és steril hifavégekből (parafízis) áll.

• Az aszkuszban összeolvad a sejtmagpár, ezt egy meiózis, majd egy mitózis követi, így alakul ki a 8 aszkospóra 8 sejtmagja.

A tömlősgombák egyedfejlődése és ivaros szaporodása (lásd a következő ábrát)

tömlő v. aszkusz

aszkospóra

haploid micélium

trichogin

aszkogóniumanteridium

magpáros hifa

himénium

kariogámiameiózis

A tömlősgombák egyedfejlődése

mitózis

A horogképződés és az aszkusz kialakulása

A termőtest kialakulása

A termőréteg (himénium) a tömlőkkel (aszkusz) és a steril hifákkal (parafízis)

A termőréteg (himénium) a tömlőkkel (aszkusz) és a steril hifákkal (parafízis)

1

2

5 3 6

A tömlősgombák t. – Ascomycota rendszerezéseA termőtestformák alapján-nincs termőtest: Őstömlősök - Hemyascomycetes-zárt termőtest:

- kleisztotécium (1) Tömlőspenészek - Plectomycetes-nyitott:

- apotécium: Csészegombák – Discomycetestál v. csésze (2) Pezizales (Peziza)összetett apotécium (3) Helvellales (Gyromitra,

Morchella)módosult apotécium (4) Tuberales (Tuber)

- peritécium: palack alakú (5) Maggombák - Pyrenomycetestermőtestpárna (6) Sztómaüreges t.g. -

Loculoascomycetes

4

A tömlősgombák termőtest típusai• A nagyméretű tömlősgombák termőtest típusa az ún. apotécium,

amelynek nyitott, csészeszerű, belsejét aszkuszokból és parafízisekből álló termőréteg (himénium) béleli.

• Legegyszerűbb típusa a csészegombáké (A)• A szarvasgombák termőteste módosult apotécium, a csészeforma

begyűrődésével a termőréteg a termőtest belsejébe került (B)• Összetett apotéciuma van a kucsma- és papsapkagombáknak (C)• Az agancsgombánál a termőtest mikroszkopikus, de meddő hifákból

álló nagyméretű termőtestpárna alakul ki. (D)

A tömlősgombák – Ascomycota rendszerezése

Őstömlősök – HemyascomycetesŐstömlősgombák – EndomycetalesDérgombák - Taphrinales (Taphrina)

Tömlőspenészek – PlectomycetesTömlőspenészek - Plectascales (Penicillium)Lisztharmatgombák - Erysiphales (Microspaera)

Maggombák – PyrenomycetesMaggombák - Pyrenomycetales (Nectria)

Csészegombák – DiscomycetesRhytismatales (Rhytisma)Phacidiales (Lophodermium)Pezizales (Peziza)Helvellales (Gyromitra, Morchella)Tuberales (Tuber)

Sztómaüreges tömlősgombák - Loculoascomycetes

2. o. Plectomycetes – Tömlőspenészek

r. Plectascales – Tömlőspenészek r. Erysiphales – Lisztharmatgombák

Zöld nemespenész (sajtpenész) – Penicillium roqueforti

• Szaprobionta.• A rokfort sajt ízét, zamatát hozza

létre.• Ivaros szaporodása háttérbe

szorul, konídiumokkal szaporodik.

• Konídiumtartója elágazik („ecsetpenészek”).

• A hifák soksejtűek.• Gyakori a termőtest: zárt

kleisztotéciumok rendezetlenül elhelyezkedő aszkuszokkal.

r. Plectascales – Tömlőspenészek




Tölgy-lisztharmat – Microsphaera quercina

r. Erysiphales – Lisztharmatgombák

• Főleg fiatal fát, sarjhajtásokat támad

• Lisztes bevonatot képez a levélen: ez micéliumból és konídiumokból áll.• A micélium a gazdanövény felületén található, innen bocsát hausztóriumokat az epidermisz sejtjeibe.• A megtámadott levél sárgul, nyurgul.• A termőtest zárt kleisztotécium, az

aszkuszok csokrosan helyezkednek el.• A kleisztotéciumok a levél színén csoportosan

fordulnak elő, a függelékek villásan elágaznak.• Tölgy, ritkábban szelídgesztenye és bükk fajokon• Elszaporodásának a meleg és nedves idő kedvez.

Tölgy-lisztharmat – Microsphaera quercina


kleisztotécium csokrosan elhelyezkedő aszkuszokkal

konídiumok

Tölgy lisztharmat – Microsphaera quercina



Tölgy lisztharmat – Microsphaera quercina

A kleisztotéciumok függelékei villásan elágaznak

4. o. Discomycetes - Csészegombák

r. Pezizalesr. Helvellalesr. Tuberales

• Aleuria aurantia (=Peziza aurantia) – narancsvörös csészegomba

r. Pezizales - Csészegombák• Kis- vagy közepes termetűek • Termőtestük apotécium• Fedővel nyíló aszkuszok• Élénk színű parafízisek (meddő hifavégek) vannak (piros, sárga,

lila)• A spóraszórás aktív folyamat, amelyet a fény is segíthet, a termőtest

akár susogó hangot is hallathat.• Szaprotrófok• Mérgezőek, ehetőek vagy fogyasztásra alkalmatlanok

Narancsvörös csészegomba – Aleuria (Peziza) aurantia

• 2-6 cm átmérőjű termőtest• Csésze formájú, legtöbbször szabálytalan alakú• Széle hullámos, karéjos• A külső felületén világos narancs, lisztes bevonatú• Belső oldalon élénk narancs, sima• Húsa törékeny• Júniustól októberig • Erdei utakon,

farakások mentén, parkok talaján

• Csoportos• Ehető



Morchella – Kucsmagomba nemzetség

• Közepes vagy nagy termetűek• A süveg együregű, gömbölyű, kúpos vagy hengeres, felülete

tekervényes, ráncolt vagy méhsejtszerű• A tönk hengeres, együregű• Húsuk kellemes ízű, illatú• Lomb- és fenyőerdőben, tavasszal megjelenő fajok• Szaprotrófok• Ehetőek, de nyersen allergiát okozhatnak

Morchella esculenta – ízletes kucsmagomba

r. Helvellales – Papsapkagomba-félék

Ízletes kucsmagomba – Morchella esculenta

• A süveg 6-12 cm magas, együregű, gömbölyű, vagy ovális, többé-kevésbé tompán kúpos, sárgásbarna, később sötétedő

• Felületén kiemelkedő bordák által határolt sokszögletű, méhsejtszerű bemélyedések vannak

• A tönk 3-10 cm hosszú, lefelé kissé szélesedő, fehéres, piszkosfehér, együregű

• Törékeny húsú• Márciustól májusig• Ligeterdőkben, lomberdőkben, jó

vízellátottságú helyeken• Ehető, árusítható




Gyromitra – Papsapkagomba nemzetség

• Nagy termetűek• A süveg többüregű, ált. szabálytalan, egy vagy több csúcsú,

agyvelőszerűen ráncolt, barázdált vagy redős• A tönk többüregű, zömök, hosszirányban barázdált• A hús törékeny, viaszszerű, merev• Lomb- és fenyőerdőben, egy faj kivételével, tavasszal megjelenő

fajok• Szaprotrófok• Mérgezőek

Redős papsapkagomba – Gyromitra esculenta

Redős papsapkagomba – Gyromitra (Helvella) esculenta

• A süveg 3-10 cm magas, 2-5 cm átmérőjű, gyakran lebenyes• Agyvelőszerűen ráncolt, széle szabálytalanul hullámos• Közép barna, vörösesbarna• A tönk 2-10 cm hosszú• Belül szabálytalanul üreges, többüregű• Fehéres, piszkosfehér színű• A hús törékeny, viaszszerű• Március végétől májusig• Savanyú talajú fenyvesekben, talajon,

fakorhadék közelében• Súlyosan mérgező, nyersen akár

halálosan mérgező is lehet

Redős papsapkagomba – Gyromitra esculenta

Redős papsapkagomba Gyromitra esculenta

Gyromitra esculentaMorchella esculenta

A Morchella és a Gyromitra nemzetség termőtestének összehasonlítása - hosszmetszet

Redős papsapkagomba okozta mérgezés (Gyromitra-szindróma, monometil-hidrazin mérgezés)

• Súlyos vesekárosodással és idegrendszeri tünetekkel jár.• A különböző toxintartalom miatt nem mindig okoz mérgezést.• Tünetei a gyilkosgalóca-mérgezéshez hasonlóan két fázisú

lefolyást mutatnak.• A hosszú lappangási idő (6-12 óra, néha 2-26 óra) után először

• gasztrointesztinális tünetek (rosszullét, hasfájás, hányás, hasmenés, fejfájás),

• majd súlyosabb esetekben ezt követik a májkárosodások (kemény, nyomásérzékeny, megnagyobbodott máj, sárgaság),

• melyekhez idegrendszeri tünetek (nyugtalanság, izgatottság, delírium stb.) is társulnak.

• Két-három nap múlva a mérgezett a keringési rendszer összeomlása és a légzés leállása miatt elhalálozik.

• Hatóanyaga: giromitrin• Enzim inhibitor, mutagén, karcinogén

• A toxintartalom függ a gomba korától, a termőhelytől és a szárítástól is

• Szárítással vagy forrázással nem lehet a mérget eliminálni• A méreg akkumulálódik• Letális dózis 1-2 g egy felnőtt ember számára• Régen fogyasztották, néhány európai országban ma is árulják

szárítva, csemegeként • Alkalmazott terápia a galócamérgezéshez hasonló, a máj

regenerációjához B vitamint is adnak:• Dialízis, majd szükség esetén veseátültetés

• Előidéző fajok: redős papsapkagomba, vörösbarna papsapkagomba, egyéb papsapkagomba fajok

● Különleges, föld alatti termőtest ● Módosult apotéciumnak tekinthető ● Spórák száma redukálódik egyes esetekben ● Obligát mikorrhizás fajok ● Erdőkben, a föld felszíne alatt nőnek ● Ehetőek vagy étkezésre alkalmatlanok

Tuber aestivum – nyári szarvasgomba

r. Tuberales – Szarvasgomba-félék

r. Tuberales – Szarvasgomba-félék

A Szarvasgomba-félék (Tuberales ) termőtest-típusai és kialakulásuk (C: Tuber aestivum)

Nyári szarvasgomba – Tuber aestivum

• A termőtest föld alatt fejlődik.• 3-7 cm átmérőjű, szabálytalan, gumó.• Feketés, sötétbarna, kívül rücskös,

kiemelkedő szemölcsökkel borított.• A termőréteg a termőtest belsejében van, az

agyvelőszerű tekervényekben, a barna részén található.

• Szaga jellegzetes, főtt kukoricára emlékeztető, édeskés.

• Július-decemberben, meszes lomberdőkben.• Ehető, árusítható.

Nyári szarvasgomba– Tuber aestivum

Téli szarvasgomba – Tuber brumale

A bazídiumosgombák törzse– Basidiomycota

Bazídiumosgombák

• A bazídiumos gombák nevüket a bazídiumról kapták, ezekből alakulnak ki a spórák

• Sejtfaluk fő anyaga a kitin• Gyakori a dikarionos állapot, álszövetes szerveződés• Szaprotrófok, paraziták vagy szimbionták• A hifák válaszfalakkal

(szeptumokkal) tagoltak• A szeptumon található pórus

csőszerűen megvastagodik, ezt egy sapkaszerű membránképlet (parenteszóma) zárja le: parentoszómás dolipórus alakul ki

szeptumpórussapka

dolium

pórus

A bazídiumos gombák egyedfejlődése

• A bazídiumok (speciális sporangium) a termőtest meghatározott részén a termőrétegben (himénium) alakulnak ki

• Exogén lefűződéssel keletkező bazidiospórák

bazidiospóra

nyél (sterigma)

Basidiomycota: a csatképződés és a bazídium kialakulása

Ascomycota: a horogképződés és az aszkusz kialakulása

•A bazidiospórákból hifák alakulnak ki•A hifák végsejtjei összeolvadnak, de csak a sejtplazma olvad össze a sejtmagok nem egyesülnek (szomatogámia)•Így kialakul a két sejtmagot tartalmazó (magpáros, dikarionos) hifa•A hifa osztódásakor mindkét sejtmag egyszerre osztódik, a válaszfalak fölött egy dudor, ún. „csat” alakul ki•Környezeti és hormonális hatásokra megkezdődik a termőtestek fejlődése: a hifák párhuzamosan, sűrűn egymás mellé rendeződnek, álszövetet alkotnak.•A termőtesten kialakul a termőréteg (himénium), amely bazídiumokból és steril sejtekből (cisztidiumokból) áll.•A bazídiumban megtörténik a sejtmagok egyesülése (kariogámia)•Kialakul a zigóta, melynek sejtmagja meiózissal 4 sejtmagot hoz létre, ezek lesznek a bazidiospórák sejtmagjai.•A sejtmagok a 4 kesztyűujjszerű nyúlványba vándorolnak, kialakul a spórafal, majd lefűződnek a nyelükről (sterigmájukról).

A bazídiumosgombák egyedfejlődése és ivaros szaporodása(lásd a következő ábrát)


bazidiospóra

szomatogámia

magpáros hifa

csatképződés

termőtest

kariogámiameiózis zigóta

bazídium

1. Bazidiospóra2. Haploid hifa3. Magpáros hifa4.-7. Csatképződés a magpáros hifákon8. Bazídiumképzés

Csatképződés



A bazídiumos gombák termőtestének felépítéseA termőtestet felépítő hifák

A: generatív hifák, B: kötőhifák, C: vázhifák, D: tejhifák

A tráma típusa• A bazídiumokat viselő egysoros termőréteget, a himéniumot viselő

váz a tráma.• Többnyire védetten helyezkedik el és nagy felületű• Zárt termőtest esetén annak belsejében helyezkedik el (pl.: pöfeteg)• Típusai:

lemezes, ráncos, tüskés, csöves, sima.

A spórák morfológiája Szín Alak Spórafal mintázata KJ-os jódoldat reakciója (Melzer-reagens) (glikogén)

A spórák mintázataa: sima, b: pontozott, érdes, c: szemölcsös, d: tüskés, e: púpos, f: sima, izodiametrikus, g: hálózatos, h: szárnyas

A termőtest típusai a spórakeletkezés szerint

1. Himeniális termőtest – a spórák felszíni termőrétegben keletkezneka. gimnokarp (nyitott): nincs burok, a termőréteg szabadon fejlődikb. hemiangiokarp (félig nyitott): van teljes burok (velum

universale), a termőréteg ennek felszakadása után válik szabaddá

a.

b.

2. Gaszterális (zárt) termőtest – a bazídiumok a gömbszerű termőréteg közepét töltik ki a: angiokarp: a spórák egy szabályos nyíláson jutnak a szabadba b: kleisztokarp: a spórák a termőtest szétszakadása után szóródnak ki.

a.

b.

A termőtestek morfológiai típusai• Reszupinátus: aljzatra tapadó réteget, redőzetet képez (rezgőgomba).• Krusztotécium: kemény, fás, többnyire tönk nélküli, több évig él,

évgyűrűszerűen gyarapodik (taplógombák).• Holotécium: felemelkedő, de nem kalapos; lehet bunkó

(mozsárütőgomba), elágazó (korallgombák) vagy tölcsér alakú (rókagombák). A termőréteg a külső felszínt és az ágvégeket borítja.

• Pilotécium: kalapra és tönkre különül, a termőréteg a kalap alján található, különböző szerkezetű trámán. Burokmaradványok boríthatják:• teljes burok (velum universale): bocskor és a kalap tetején pettyek• részleges burok (velum partiale): gallér és a kalapról lelógó fátyol

vagy pókhálószerű függelék.• Gaszterotécium: a gömbszerű termőtestet kétrétegű burok (perídium)

borítja, belsejét spóraképző (gleba)szövet tölti ki. Felnyílása változatos.

reszupinátus

A termőtestek morfológiai típusai

holotécium

holotéciumkrusztotécium

pilotécium gaszterotécium

nyeles gaszterotécium

A gombák termőtestének fő határozóbélyegei• A termőtest morfológiai bélyegei, színe,

szaga (pl.: ánizsgomba), íze (galambgombák)

• A termőtest alakja (pl.: korallgombák)• A burokmaradványok (általános és

részleges)• Spóraszín• A kalap mérete:

• Kistermetű: átmérője 5 cm-nél kisebb• Közepes: átmérője 6-12 cm• Nagy: átmérője 12 cm-nél nagyobb

• Kalapbőr: nyálkás, nemezes, selymes, pikkelyes, szőrös, benőtten szálas, sima, ráncos, behasadozott, cafrangos

• Kalapbőr színe: függhet a nedvességtől (higrofán), fénytől, sérüléstől

A gombák termőtestének fő határozóbélyegei• A kalaphús vastagságának aránya a lemezekhez képest• A hús jellegzetességei: rugalmas, merev, törékeny• A tejnedv színe• A tráma szerkezete: lemezes, csöves, tüskés, ráncos, sima• A lemezek érintkezése a tönkhöz, sűrűsége, színe, éle,

leválaszthatósága

felkanyarodó foggal lefutó

lefutótönkhöz nőtt

Lemezállások

ritkán álló sűrűn álló

elágazóváltakozó hosszúságú

A gombák kalapformái

A: gömbszerű, B: tojás alakú, C: félgömbös, D: domború, E: púpos, F: kiterülő, G: benyomott, H: felhajló, I: tölcséres, J: tölcséres púppal, K: begöngyölt szélű

A kalap felszíne

a: szálas-rostos, b: pikkelyes, c: pettyes, d: bordás szélű, e: behasadozó, f: fátyolos, cafrangos szélű, g: hullámosan karéjos szélű, h: aláhajló, begöngyölt szélű

A tönk határozóbélyegei• A tönk színe, alakja• Elszíneződése sérülésre• Mintázata: hálózatos, korpázott, stb.• Tömör vagy üreges• Rostos, merev vagy rugalmas• Burokmaradványok: gallér, bocskor, stb.• Gyökérszerű rhizomorfa a tönk alján

A tönk határozóbélyegei

a: hengeres-karcsú, b: felfelé vékonyodó, c: lefelé vékonyodó, d: hasas, e: gumós, peremes gumóval, f: oszlopszerű, zömök

Rozsdagombák o. - Teliomycetes (Puccinia)Üszöggombák o. - Ustomycetes (Ustilago)Valódi bazídiumos gombák o. - Basidiomycetes

A bazídiumos gombák t. – Basidiomycota rendszerezése

Gabonarozsda – Puccinia graminis

Teliomycetes – Rozsdagombák o.


• A micélium a gazdanövény belsejében él. Életciklusa több spóraalak szabályszerű egymásutánjából áll.

• Tavasszal-nyáron az uredospórák telepei rozsdafoltok formájában a levélen és a száron

• A tenyészidőszak vége felé bunkós, orsó alakú teleutospórák, következő évben bazídiumot hajtanak.

• A bazidiospórák a borbolya és mahónia (köztesgazdák) levelein spermogoniumokat és ecídiumokat hoznak létre.

• Az ecídiumokban fejlődő ecidiospórák pázsitfűféléket fertőznek.

• Gazdaváltó faj: búza, rozs, árpa és zab, pázsitfűfajok (főgazdák).


ecidiospórák teliospórákuredospórák

Teliomycetes – Rozsdagombák o.

Kukoricaüszög – Ustilago maydis

Ustomycetes – Üszöggombák o.

Kukoricaüszög – Ustilago maydis

• A kukoricán fordul elő, legelterjedtebb betegsége.

• Szárán, levelén, virágzatában lévő duzzanatokat, ezüstszürke, majd megbarnuló hártya fedi.

• Ez szétfoszlik, és utat enged a sötétbarna spóratömegnek (üszögspóra, teliospóra).

• A spórák gömbösek, tojásdadok, halvány olajbarnák, finoman, de sűrűn tüskések.

• A fiatal telepek olajban kisütve jó ízűek. A gomba micéliumából az illatszeripar számára mósusz-(illat-) alapanyagot állítanak elő .

Rozsdagombák o. - Teliomycetes (Puccinia)Üszöggombák o. - Ustomycetes (Ustilago)Valódi bazídiumos gombák o. - Basidiomycetes

Tagolt bazídiumú gombák alo. - Phragmobasidiomycetidae Kocsonyagomba-alkatúak r. – Tremellales (Tremella)Fülgomba-alkatúak r. – Auriculariales (Auricularia)

Tagolatlan bazídiumú gombák alo. - Holobazidiomycetidae

A bazídiumos gombák t. – Basidiomycota rendszerezése

.

Phragmobazidiomycetidae Holobazidiomycetidae

- Hosszirányban osztott bazídium- Horogszerű konídium képződik- Reszupinátus, kocsonyás termőtest jellemző, fehér vagy élénk- Szaprotrófok, faanyagon nőnek

Tremella mesenterica – Aranyos rezgőgomba

Basidiomycetes - Valódi bazídiumos gombák o.Phragmobasidiomycetidae – Tagolt bazídiumú g. alo.

Tremellales – Kocsonyagomba-alkatúak r.

Aranyos rezgőgomba – Tremella mesenterica

Tremellales – Kocsonyagomba-alkatúak r.


• A termőtest fiatalon agyvelőszerű, öregedve szabálytalanul lebenyessé válik, 2-9 cm x 1-3 cm vastag; a ráncok felszíne sima; színe sápadt aranysárga, ritkábban áttetszően fehér, kocsonyás, szabálytalan alakú, redős, varrszerű, változatos

• A himénium a felső felületen található, a bazídium osztott.

• Húsa puha, zselészerű, íze és szaga nem jellegzetes

• Lombos fák tuskóján, lehullott ágain viszonylag gyakran, egész évben találkozhatunk vele, de különösen a nedves időjárás esetén gyakori

• Nem ehető.



· Szaprotrófok vagy paraziták· A szaprotrófok termőteste porcos, fülszerű· Osztott bazídiumuk van (haránt)

o Auricularia auricula-judae – Júdásfüle-gomba

Basidiomycetes - Valódi bazídiumos gombák o.Phragmobasidiomycetidae – Tagolt bazídiumú g. alo.

Auriculariales – Fülgomba-alkatúak r.

Júdásfüle-gomba – Auricularia auricula-judae

• A termőtest 2-6 cm átmérőjű, fül vagy kagyló formájú.

• Külső oldala vörösesbarnás, szőrös, nemezes, ráncos, belső oldala csillogó, ráncos, redős.

• Húsa vékony, kocsonyaszerű, porcos állagú.

• A termőréteg a termőtest belső oldalán található.

• Szagtalan, nincs különösebb íze.• Áprilistól-októberig, lombos fák elhalt

ágain.• Ehető, gyógyhatású (véralvadást gátló).




Auriculariales – Fülgomba-alkatúak


Auriculariales – Fülgomba-alkatúak

Basidiomycetes - Valódi bazídiumos gombák o. Phragmobasidiomycetidae – Tagolt bazídiumú g. alo.Holobasidiomycetidae – Tagolatlan bazídiumú g. alo.Aphylloporanae – Likacsgombák felrendje

Telephorales – Kéreggomba-alkatúak r. (Stereum)Clavariales – Palánkagomba-alkatúak r. (Ramaria)Hydnales – Gerebengomba-alkatúak r. (Hydnum)Poriales – Tapló-alkatúak r.Fistulinaceae – Májgombák cs. (Fistulina)Poriaceae – Taplógombák cs. (Trametes, Daedalea, Lenzites, Piptoporus, Ganoderma, Fomes, Inonotus,

Heterobasidion)Polyporaceae – Taplófélék cs. (Polyporus)Cantharellales – Rókagomba-alkatúak r. (Cantharellus)

Agaricanae – Kalaposgombák felrendje

Sárga korallgomba – Ramaria flava

Clavariales – Palánkagomba-alkatúak r.Ramariaceae – Korallgombafélék cs.

• Termőteste korallszerűen elágazó, 12-16 cm magas, 5-20 cm átmérőjű.

• Az ágak töve világossárga csúcsa citromsárga színű, rövid tönkszerű alapja fehér.

• Ágai hengeresek, többnyire felállók, 2-3 tompa csúcsban végződnek, idősebb korban okkerszínűek lehetnek.

• Húsa merev, törékeny, szagtalan, fiatalon kellemes, később kesernyés ízű lehet.

• Júniustól októberig.• Savanyú talajú lomb- és

fenyőerdők talaján.• Fiatalon ehető, az idősebb

példányokat ajánlott leforrázni és az ágvégeket levágni, mert hasmenést okozhatnak.




Sárga gerebengomba – Hydnum repandum

Hydnales – Gerebengomba-alkatúak r.Hydnaceae – Gerebengombafélék cs.


• A kalap 5-15 cm átmérőjű, domború, majd ellaposodó, széle eleinte kissé begöngyölt, majd szabálytalanul hullámos, felülete sima, okkersárgás.

• A termőréteg a tönkre kissé lefut, törékeny, sárgásfehér tüskékből áll.

• A tönk 2-8 cm hosszú, hengeres, tömör, gyakran oldalt álló, felülete sima, színe sárgásfehér.

• Húsa vastag, merev, törékeny, fehéres sárga, fiatalon jóízű, később kesernyés.

• Júliustól novemberig.• Savanyú talajú lomb- és

fenyőerdőkben nő.• Ehető, árusítható.



Az ún. xilofág gombák képesek a faanyagot elbontani, az erdők anyagkörforgalmában fontos szerepük van

Fehérkorhadást okozók: a sejtfal ligninje és cellulóza egyszerre bomlik el,

főleg keményfák jellemzője, a megmaradó korhadék fehér színű (pl.: lepketapló, pecsétviaszgomba, bükkfatapló)

Barna(vörös)korhadást okozók: a cellulózt lebontják, de a barnásvörös lignin megmarad, mert a gombának nincs lignináz enzime.

Főleg a puhafák jellemzője, a faanyag kockaszerű darabokra repedezik (pl.: sárga gévagomba, nyírfagomba, pisztricgomba)

lepketapló sárga gévagomba pisztricgomba

Májgomba – Fistulina hepatica

Poriales – Tapló-alkatúak r. Fistulinaceae – Májgombafélék cs.

Májgomba – Fistulina hepatica• A termőtest egyéves, legtöbbször egyedüli,

oldalt álló.• A kalap puha, rostos, nedvdús, sérüléskor

vöröses nedvet ereszt, később gumiszerű.• Átmérője 30 cm-ig, változó alakú.• Színe kezdetben rózsaszínes, majd

sötétedő, barnás.• A pórusok halvány sárgásak.• Fakultatív sebparazita, vöröskorhasztó.• Júniustól októberig.• Tölgyeken, gesztenyén és bükkön.• A fiatal termőtest ehető.




Lepketapló – Trametes versicolor

r. Poriales – Tapló-alkatúakcs. Poriaceae – Taplógombák


• A termőtest egyéves, oldalasan álló, legtöbbször sok kalapból, zsindelyesen összetett.

• Szívós, merevedő állagú.• A kalap 5-8 cm, felül bársonyos tapintású.

Körkörösen sávozott, sötétebb és világosabb csíkok váltják egymást.

• Színe nagyon változatos.• A termőréteg nagyon szűk pórusú, fehér,

majd sárgás.• Kozmopolita, szaprotróf.• Általános, főleg lombos fákon, egész

évben. Baktericid vegyületet termel.





Nyírtapló – Piptoporus betulinus


Nyírtapló – Piptoporus betulinus• Termőteste egyéves, párnaszerű, domború,

hullámos szélű, félkör vagy vese alakú, vastag, rövid nyéllel.

• Felül sima, fehéres, majd zsemlebarna - középbarna, szélein fehéres.

• A csövek a vastag kalaphúshoz képest rövidek, a pórusok finomak, fehérek, az éretten könnyen elválaszthatók a húsról.

• Húsa húsos-szívós, lédús, nehéz, megszáradva parafaszerűen könnyű és porhanyós-morzsalékos.

• Mindenütt gyakori, monofág.• Sebparazita, vöröskorhadást okoz. • Magas lég- és fanedvességet igényel.• Fiatalon ehető (?), idősen keserű.

Pecsétviaszgomba – Ganoderma lucidum



• A termőtest egyéves, tönkre és kalapra különülő.• A kalap kb. 10 cm átmérőjű, a tönk általában

oldalt álló. • A kalap kerekded, legyező alakú, felületén

lakkszerű réteggel, körkörösen barázdált.• Általában vörösesbarna, a fiatal részeken

narancsos, fehéres színű.• A tönk a kalaphoz hasonló színű.• A pórusok aprók, halvány krém színűek.• Kozmopolita, szaprotróf, fakultatív sebparazita.

Fehérkorhasztó.• Leginkább tölgyeken, júniustól októberig.

PecsétviaszgombaGanoderma lucidum

r. Poriales – Tapló alkatúak





A pecsétviaszgomba koleszterinszint-csökkentő, gyulladásgátló, vérnyomáscsökkentő és májvédő.

Bükkfatapló - Fomes fomentarius


Bükkfatapló – Fomes fomentarius

• A termőtest évelő, általában egyedülálló.• A kalap akár 50 cm átmérőjű, jellegzetes pata

alakú, körkörösen barázdált, sávos.• Kemény kéreg borítja, fehéres szürkétől a

mogyoróbarnáig, szélén okkeres.• A pórusok aprók, a csövek fehéresek.• Sebparazita, de később az elpusztult fán tovább

él. Fehérkorhasztó.• Csak az akácosokból hiányzik, kivételesen

fenyőn is előfordul.• A „tapló”: vérzéscsillapító, antibiotikum

termelő, tömítés, kalap készíthető belőle.



Bükkfatapló - Fomes fomentarius





Kétalakú csertapló – Inonotus nidus-pici



• Ivaros és ivartalan termőtest is van.• Az ivartalan többéves, általában odú

körül helyezkedik el, gumókból álló.• Fiatalon sárga, később sötétbarna,

fakeménységű.• Az ivaros termőtest az odú felső

részén található, egyéves.• Az odú körül megduzzad a törzs, és

gyakran nyálkafolyás tapasztalható.• Fehérkorhasztó, kiodvasítja a fát.• Elsősorban csertölgyön.

Fagyrepedéseken és ágcsonkokon keresztül fertőz.


Poriales – Tapló alkatúak r.

Gyökérrontó tapló – Heterobazidion annosum

Poriales – Tapló-alkatúak r.Poriaceae – Taplógombák cs.

Gyökérrontó tapló – Heterobasidion annosum• A termőtest évelő, nagyon változatos

alakú, egyedüli vagy több kalapból álló.

• A kalap 30 cm átmérőjű, félkörös, egyenetlen, körkörösen árkolt. Kemény, sárgásbarna, sötétebb barna, a növekedő részek fehéresek.

• A pórusok fehéresek, majd barnásak lesznek.

• Sebparazita, fehérkorhadást okoz, a meggyengült fa könnyen kidől.

• Rendszerint gyökereken, tuskókon jelenik meg, a fa kivágása, ill. pusztulása után, főleg tűlevelű ültetvényekben.

Gyökérrontó tapló – Heterobasidion annosum







Pisztricgomba – Polyporus squamosus

r. Poriales – Tapló alkatúakcs. Polyporaceae – Taplófélék családja


• A termőtest akár 50 cm átmérőjű.• A tönk oldalt ered, 10 cm körüli, a bázisánál fekete.• A kalap kiterülő, tölcséresedő, a széle hullámos.• Az alapszíne sárgás, okkeres, barna pikkelyes. A pikkelyek

koncentrikus körökben helyezkednek el. • A termőréteg pórusos,

a pórusok gyakran megnyúltak.• Májustól októberig.• Lombos fák törzsén (dió, eperfa),

tuskókon.• Csak a fiatal gomba ehető.










Sárga rókagomba – Cantharellus cibarius

r. Cantharellales – Rókagomba-alkatúakcs. Cantharellaceae – Rókagombafélék


• A kalap 3-10 cm átmérőjű, fiatalon domború, majd ellaposodó, széle eleinte begöngyölt, majd hullámossá válik, élénksárga, világossárga, később kifakulhat.

• A termőréteg a tönkre mélyen lefutó, ráncos vagy lemezszerűen erezett, sokszor villásan elágazó, világossárga.

• A tönk 3-8 cm hosszú, tömör, lefelé keskenyedő, a kalapnál kissé világosabb színű.

• Húsa vastag, tömör, fehéres, a kalapbőr alatt világossárga, gyümölcsillatú, jóízű.

• Júniustól novemberig.• Savanyú talajú lomb- és

fenyőerdőkben nő.• Ehető, árusítható.




Sárga rókagombaCantharellus cibarius

Documents

Növényrendszertan gyakorlatok 1. gyakorlat