Nyelvemlékek elemzése

Mi a nyelvemlék?

A nyelvemlékek

Nyelvemlék minden, a múltból fennmaradt tárgy, amely a nyelvvel kapcsolatos információt hordoz.

Kossuth hangja

Az írásos emlékek

A magyar nyelvet rovásírással rögzíthették először.

Ez azonban a kereszténység felvétele után háttérbe szorult.

Az írásos emlékek fő típusai

Kéziratos írásbeliség (1527-ig)

Nyomtatott és kéziratos írásbeliség (1527-től)

A kéziratos emlékek típusai

Szórványemlék: nem magyar nyelvű szövegben magyar nyelvű, mondatszint alatti részletek.

Szövegemlék: magyar nyelvű mondatokat tartalmazó nyelvemlék.

A külföldi szórványemlékek

Mohamedán források (IX—X. század):

Al-Dzsajháni műve alapján Bizánci források (X. század, korai Árpád-kor):

Bíborbanszületett Konstantin: A birodalom kormányzásáról

Nyugati források (kalandozások kora):

Liutprand, Ekkehard, Regino stb.

A hazai szórványemlékek

Oklevelek A veszprémvölgyi

apácák adománylevele (1002/1109)

TA. (1055) A dömösi prépostság

adománylevele (1138/1329)

A tihanyi apátság birtokösszeírása (1211)

Egyebek Váradi Regestrum

(1208—35/1550) Gesták és krónikák

Anonymus (II. vagy III. Béla idején, XII. sz. közepe-vége),

Kézai Simon (1282—85)

A korai szövegemlékek

HB. (1192—95) – Pray-kódex ÓMS. (1300 k.) – Sermones Gyulafehérvári Sorok (GyS. – 1310—20) Königsbergi Töredék és Szalagjai (KT. És

KTSz. – 1350 k.) Marosvásárhelyi Sorok (MvS. – 1410 k.)

A kódexek

Könyv méretű, többnyire vallásos tárgyú kéziratos nyelvemlék (bekötve) a 15—16. sz.-ból

Összesen 46 maradt fönn, de lehet következtetni 200—300-ra

Főleg domonkos és ferences kódexek maradtak fönn

Világi tárgyú szövegemlékek (15. sz.)

Szabács Viadala Várdai Aladár levele Bagonyai Ráolvasások Soproni Virágének Vér András menedéklevele

Nyomtatott szövegemlékek

Magyarországon 1471-től nyomtatnak (Andreas Hess)

Az első: 1527, Krakkó (Sylvester János) Az első teljesen magyar: Komjáti Szent Pál levelei

Nyomtatott szövegemlékek

A legjelentősebb nyomdák: Krakkó Bécs Kolozsvár Debrecen

(1576-ig 196 magyar nyelvű nyomtatvány lát napvilágot)

Régi magyar nyelvkönyvek

Az első nyelvtan:

Sylvester János: Grammatica Hvngarolatina (1541)

Az első helyesírás:

Dévai Bíró Mátyás: Orthographia Vngarica (1549)

Az első (nyomtatott) szótár:

Pesti Gábor: Nomenclatvra sex lingvarum (1538)