NYELVTAN1-2kooperativ.hu/szovegertes/Modulleírások/11... · Educatio Kht. kompetenciafejlesztő oktatási program kerettanterv. A kiadvány a Nemzeti Fejlesztési terv Humánerőforrás-fejlesztési

Tanári útmutató

S z ö v e g é r t é S – S z ö v e g a l k o t á S

1-2N Y E LV TA N

Educatio Kht. kompetenciafejlesztő oktatási program kerettanterv.

A kiadvány a Nemzeti Fejlesztési terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program 3.1.1. központi program (Pedagógusok

és oktatási szakértők felkészítése a kompetencia alapú képzés és oktatás feladataira) keretében készült, a suliNova oktatási

programcsomag részeként létrejött tanulói információhordozó. A kiadvány sikeres használatához szükséges a teljes oktatási

programcsomag ismerete és használata.

A teljes programcsomag elérhető: www.educatio.hu címen.

F E j l E s z t é s i P r O g r A m v E z E t ő k o r á n y i M a r g i t

v E z E t ő F E j l E s z t ő K a r at ó l á S z l ó

k á l M á n l á S z l ó

s z A K m A i b i zOt t s á g B ó k ay a n t a l E L N ö k

B á n r é t i z o lt á n

C S e r h a l M i z S u z S a

g y õ r i J á n o S

S C h e i n g á B o r

A l K Ot ó s z E r K E s z t õ M o l n á r C e C í l i a

s z A K m A i l E K tO rO K a S z a k M a i B i z o t t S á g ta g J a i

p e thőné nagy c s i l l a

FElElõs szErKEsztõ n a g y M i l á n

b O r í t ó g r A F i K A r u n g a n d r á S

t i P O g r á F i A B á r d J o h a n n a

© M o l n á r C e C í l i a

© k e r t é S z z S u z S a , k á l M á n l á S z l ó

© e d u C at i o k h t.

r A K t á r i s z á m : h - a S z e 110 8 / t

h a n g o k é S h a n g t a n i J e l e n S é g e k

F e j l e s z t ő

Kertész zsuzsa

1N Y E LV TA NTanári útmutató

t a r t a l o M

h a n g o k é S h a n g t a n i J e l e n S é g e k

5 N é v j E g Y

7 m i v E l F O g l A l K O z i K A H A N g tA N?

j E l E N s é g E K A m Ag YA r bA N é s A v i l á g N Y E lv E i b E N

36 A H A N g tA N é s A z A l A K tA N K A P c s O l AtA

NÉVJEGY

A FEjEzEt céljA A fejezet összefoglaló-szintetizáló jellegű. Célja a hangtan nyelvészeti szerepének tisztázása. Különbséget teszünk fone-

tikai és fonológiai tudomány között. Átismételjük a 6. évfolyamos hangtani be-vezető fejezet (Játék c. fejezet) tapasztalatait és fogalmait; ezeket kibővítjük és újra rendszerezzük.

Felfedezzük a legfontosabb hangtani jelenségek fő típusait – mind a magyar, mind a világ nyelveiben. Gondot fordítunk a tanult idegen nyelvek hangtani jelenségeire való érzékenység kialakítására, fejlesztésére.

A legfontosabb magyar hangtani jelenségek közül néhányat – elsősorban a ma-gánhangzó-harmóniát – részletesebben is megismertetünk a tanulókkal.

A FEjEzEtbEN lévő mOdulOK címE és AjáNlOtt órAszám

1. Mivel foglalkozik a hangtan? (3 óra)2. A hangtan és az alaktan kapcsolata (4 óra)

AjáNlOtt KOrOsztálY 11. évfolyam

FEjEzEt- KAPcsOló-dási PONtOK

tANtErvi 6. évfolyam, 2. fejezet: Játék: hangtani vonatkozások7. évfolyam, 4. fejezet: Poétai iskola8. évfolyam, 6. fejezet: A nyelvek közötti különbségek 9. évfolyam, 7. fejezet: A nyelvtan alapfogalmai – A szerkezeti elemzése módszerei I.11. évfolyam, 2. fejezet: Nyelvek különbségei és hasonlósága

KErEszt-tANtErvi

Idegen nyelvFizika (hullámmozgások)

KOmPEtENciA-tErülEtEN(AjáNlOtt mEg-Előző és KövE-tő FEjEzEt)

Előző: Korszak, korstílus, stílusirány (10. évfolyam)Következő: Nyelvek különbségei és hasonlósága

A KéPEsség-FEjlEsztés FóKuszAi

KOmPEtENciA-tErülEti

– Nyelvi tudatosság, nyelvérzék– Megfigyelő- és analitikus képesség– Adatelemzés; idegen nyelvi adatok elemzése– Érvelési képesség (szóban és írásban)– Hipotézisalkotás és -ellenőrzés

NAt (2003) – Az ítélőképesség fejlesztése– Rendszeres önreflexióra és önkorrekcióra való törekvés– Idegen nyelvi kompetencia fejlesztése, tudatosítása– Érvek felkutatása, rendszerezése, vélemény, állásfoglalás kialakítása, továbbfej-

lesztése, logikus gondolatmenet kialakítása– Adatgyűjtés, információkeresés– Könyvtár- és internethasználat– Önálló és/vagy csoportos prezentációk elkészítése

EgYéb művEltség-tErülEti

– Logikai képesség– Ismeretterjesztő szövegek értő feldolgozása– Önálló kutatómunka megszervezése, megvalósítása

6 s z ö v E g é r t é s - s z ö v E g A l K O t á s • 1 1 . é v F O l Y A m


KErEszttAN-tErvi (Pl. élEt-PálYA-éPítési, szOciális)

– Tolerancia– Empatikus képesség– Kooperációs képesség– Problémamegoldási képesség

KövEtElméNYEK A tanuló – legyen képes különbséget tenni a fonetika és fonológia mint a hangtannal foglal-

kozó két tudományág között;– legyen tisztában a beszédhangok (elsősorban a magyar beszédhangok) képzési

tulajdonságaival;– tudjon megnevezni legalább 2–3 olyan nyelvi jelenségkört, amelyek tanulmányo-

zása a fonológia feladatai közé tartozik (hangsúlyjelenségek, harmóniajelenségek, hasonulások stb.);

– ismerje fel a hasonlóságokat és különbségeket egy-egy hangtani jelenség magyar, illetve idegen nyelvbeli megjelenései között (pl. zöngésségi hasonulás);

– ismerje a magyar magánhangzó-harmónia legfőbb jellegzetességeit, szabálysze-rűségeit;

– tudja megindokolni és példákkal illusztrálni, hogy miért kapcsolódik szorosan a hangtan az alaktanhoz.

értéKElés FOlYAmAti Órai munka, prezentációk értékelése; kilépőkártya, kooperatív tanulás ön- és cso-portértékelése.

KimENEti Feladatlap hiányában projektmunka ön- és társértékelése, valamint tanár általi ér-tékelése.

módszErtANi AjáNlás A fejezetben nagyobb hangsúlyt kapnak az önálló elemzésre, egyéni munkára ala-puló feladatok; életkori sajátosságok miatt az egyéni munka dominál a páros, illet-ve csoportos munka felett.

támOgAtó rENdszEr Crystal, David: A nyelv enciklopédiája. Osiris Kiadó, Budapest, 1998.É. Kiss Katalin – Kiefer Ferene – Siptár Péter: Új magyar nyelvtan. Osiris Kiadó,

Budapest, 2003. (3. kiadás)Gósy Mária: Fonetika, a beszéd tudománya. Osiris Kiadó, Budapest, 2004.Kiefer Ferenc (szerk.): Strukturális magyar nyelvtan 2. Fonológia. Akadémiai Kiadó,

Budapest, 1994.Ladefoged, Peter: A course in phonetics. Orlando: Harcourt Brace, 1975.Szövegforrás:Laár András: Hogyha birka lennák http://herb.vorbis.hu/szoveg/lplt.htm (A L’art

pour l’art társulat versei a kezdetektől)Hasznos szoftverek:http://www.speech.kth.se/wavesurfer/download.htmlhttp://www.sil.org/computing/speechtools/download.htmhttp://www.fon.hum.uva.nl/praat/

ráHANgOlódás1. lépés: 1. feladat

5. oldal

KB. 15 PERC

T/1.

Miben különböznek?

1. MiVEl foGlalkozik a haNGtaN?

JELENSÉGEK A MAGyARBAN ÉS A vILÁG NyELvEIBEN

3 óra

Tanár i in s t rukc iók

• A hangtan tanulmányozása során fontos mindig hangsúlyozni és megerősíteni, hogy a nyelv írásos lejegyzése csak másodlagos, az íráskép csak rögzíti az elsődleges megjelenési formát, a beszédet. Az iskolában (például a helyesírással való küszködés miatt) az íráskép nagy hangsúlyt kap, és ez sokszor megzavarhatja a hangokkal való foglalkozást; hívjuk fel minden adandó alkalommal a tanulók figyelmét arra, hogy hangokról, nem pedig betűkről kell gondolkodniuk.

• A tanulók alakítsanak csoportokat úgy, hogy minden csoportban páros számú ember üljön – a csoportok létszámának nem kell azonosnak lennie, de minden csoportban legalább 4 ember le-gyen. (Ha az osztály páratlan számú tanulóból áll, akkor csak egy csoportban maradjon páratlan számú tanuló.)

• Minden tanuló kap egy kártyát, amin egy szó látható. A kártyákat úgy osszuk ki, hogy minden szónak legyen egy párja a csoporton belül, ami csupán egyetlenegy hangban különbözik tőle; például: bor ~ por. A feladat során a diákok sorban felolvassák a kapott szót, és annak a tanuló-nak kell jelentkeznie, akinél az adott szó párja van (természetesen ezt a szót is hangosan ki kell mondania).

• A cél, hogy mindegyik szó megtalálja a maga párját. Ha páratlan számú tanuló van a csoportban, akkor az egyik kártyát tartsuk magunknál, így mindenkinek lesz párja. Amikor már minden szópár kialakult, írjuk fel vagy ragasszuk ki ezeket jól látható helyre (emiatt érdemes nagy betűkkel, jól látható módon felírni a kártyákra a szavakat).

• Miután minden szópár felkerült a táblára, beszéljük meg minden egyes párnál, hogy miben kü-lönbözik a két szó egymástól: minden szóban csak 1-1 hangnyi eltérés lesz a párjához képest, és azt kell kideríteni, hogy ezek a hangok milyen tulajdonságaikban térnek el. (A szempontokat segítségképpen előre meg is adhatjuk: mássalhangzóknál a zöngésség, a képzés helye, módja; a magánhangzóknál elölképzettség, kerekség stb., illetve ezek közül több egyszerre.)

1. megjegyzés: Ha mód nyílik rá, a feladat megoldható interaktív tábla használatával is, bár ehhez szükség lehet némi módosításra. Egy lehetséges javaslat a megvalósításra: legyen nálunk néhány olyan szó vagy szópár, amelyeket a tanulóknak nem osztunk ki, viszont több kiosztott szóval is alkothatnak minimális párt. Számítógép és interaktív tábla használatával pl. a tanulók maguk is „megrajzolhatják” az egyes szavak „kapcsolati hálóját” aszerint, hogy mely szó mely másikkal képez minimális párt.

2. megjegyzés: A sok ~ sokk típusú pároknál a megbeszélés során szükség esetén hangsúlyozzuk,

8 s z ö v E g é r t é s - s z ö v E g A l K O t á s • 1 1 . é v F O l Y A m

hogy ezen szavak esetében a hangtani különbség nem abban áll, hogy az egyikben egy, a má-sikban két mássalhangzó betűt írunk, hanem abban, hogy az egyikben rövid, a másikban hosszú mássalhangzót ejtünk. A hosszúságot ugyanúgy tekinthetjük megkülönböztető tulajdonságnak, mint a magánhangzók esetében.

J ava s o l t s zópá rok :

bor ~ por (p ~ b: zöngésségi különbség)már ~ mér (á ~ é: elöl-hátulképzettségi különbség)kor ~ kar (o ~ a: nyelvállásbeli [más néven nyíltságbeli] különbség)szőr ~ tőr (sz ~ t: képzésmódbeli különbség; az sz réshang, míg a t zárhang, de a képzési helyük

megegyezik)súg ~ zúg (s ~ z: zöngésségben ÉS a képzés helyében különböznek)mák ~ rák (m ~ r: képzés módjában és helyében különböznek; az m ajakkal képzett orrhang, az

r a fog mögötti területen képzett pergőhang)mos ~ nos (m ~ n: képzés helyében különböznek)fűt ~ hűt (f ~ h: képzés helyében különböznek) bűn ~ bán (ű ~ á: nyelvállásban, elöl-hátulképzettségben és kerekítettségben is különböznek)tép ~ lép (t ~ l: képzés módjában különböznek)hat ~ hát (a ~ á: kerekítettségben és hosszúságban különböznek)dér ~ tér (d ~ t: zöngésségbeli különbség)sok ~ sokk (k ~ kk: hosszúságbeli különbség)tőr ~ tör (ő ~ ö: hosszúságbeli különbség)meg ~ még (e ~ é: nyelvállásbeli és hosszúságbeli különbség)Természetesen ezektől eltérő párok is elképzelhetők, de arra ügyeljünk, hogy egy szónak csak egy lehetséges párja legyen a többi szó között, hogy ne kavarodjanak össze a párok.Zárójelben megadtuk minden párnál, hogy milyen jegyben különböznek a hangok (erre vonat-kozik a b) feladat kérdése).

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: nyelvérzék, szókincs

Cé l c s opor t – d i f fe renc iá lá s: az egész osztály

Munka fo rmák: csoportmunka

Móds ze rek , e l j á rá s ok: játék, közös megbeszélés

E s zközök: kártyák, rajtuk a felhasználandó szavak

Ebben a fejezetben a beszédhangok sokféleségével, tulajdonságaival fogtok foglalkozni. A nyelvek rend-kívül sokfélék lehetnek abból a szempontból, hogy milyen beszédhangokat használnak, és hogy az általuk felhasznált beszédhangok hogyan viselkednek. A sokféle érdekes jelenségből csak mutatóba vizsgálunk meg néhányat a következő órákon.

A fejezet első részében – ismétlés és rövid elméleti bevezetés után – szó lesz a szótagok tulajdonsá-gairól és arról, hogy ennek milyen nyelvi jelenségekben van szerepe. Megismerkedhettek néhány hang-súlyszabállyal is, majd pedig az intonációról, a mondat dallamáról lesz szó. Az első rész lezárásában a hangok lehetséges sorrendjét, elhelyezkedését fogjuk vizsgálni.

1. Miben különböznek?a) Mindenki olvassa fel hangosan a szót, amely a kártyáján szerepel! Találjatok a csoporton belül minden egyes szónak olyan párt, amely mindössze egyetlen hangban

különbözik tőle!

m i v E l F O g l A l K O z i K A H A N g t A N ? 9

2. lépés: 2. feladat

6. oldal

10 PERC

T/2.

Hangtani ismeretek ismétlése

+ 15 perc előzetes (szükség esetén otthoni) felkészülés

b) Írjátok fel a táblára a kialakult párokat! Beszéljétek meg, hogy milyen tulajdonságokban különböznek bennük a különbséget okozó han-

gok (pl. zöngésségben, a képzés helyében stb.)!

c) Gyűjtsetek további párokat, amelyek a következő hangokban különböznek!

– p ~ b: pár ~ bár– sz ~ z: szűr ~ zűr– f ~ v: fér ~ vér– t ~ d: túr ~ dúr– m ~ n: ma ~ na– m ~ ny: lám ~ lány– ü ~ ö: üt ~ öt

mEgOldásOKc) további lehetséges párok: p ~ b: pár ~ bár, pók ~ bók, Pécs ~ Bécs, por ~ bor stb. sz ~ z: szűr ~ zűr, szár ~ zár, szokni ~ zokni stb. f ~ v: fér ~ vér, fon ~ von, fél ~ vél stb. t ~ d: túr ~ dúr, tér ~ dér, tél ~ dél stb. m ~ n: ma ~ na, mégy ~ négy, méz ~ néz stb. m ~ ny: lám ~ lány, fenő ~ fenyő stb. ü ~ ö: üt ~ öt, üröm ~ öröm, fül ~ föl stb.

Taná r i in s t rukc iók

• A hangtan tanulmányozásához elengedhetetlen felidézni mindazokat az ismereteket, amelyeket annak idején a hangok képzéséről, tulajdonságairól tanultak a tanulók. Ez belátás szerint a tanóra részeként, illetve előzetes házi feladatként is végezhető. A lényeg, hogy elegendő ideje és lehető-sége legyen minden tanulónak átnézni korábbi tanulmányait, jegyzeteit, tankönyveit, munkafü-zeteit. Az eljárásoknál említett előzetes felkészülés tehát csak a régebbi tanulmányok felfrissítését igényli ebben az esetben.

Megjegyzés: A tippeléses kérdésnél előkerülő információk érdekesek lehetnek a tanulóknak, de semmiképp sem része a megtanulandó anyagnak, ezt ne kérjük számon! Ezeket az információkat nem tartalmazták az előzetes tanulmányaik, de ennek ellenére meg lehet próbálni, hogy vannak-e reális elképzeléseik ezekről az általános nyelvészeti tényekről.

• A táblázat kitöltésénél / jellel választottuk el az egymás mellett használatos terminusokat. A feje-zet további részeiben alapvetően az elölképzett – hátulképzett, valamint kerekített – kerekítetlen

1 0 s z ö v E g é r t é s - s z ö v E g A l K O t á s • 1 1 . é v F O l Y A m

terminusokat használjuk, de ha valamely feladat megoldása során előkerülnek ezek a terminusok, továbbra is fogadjuk el az alternatív kifejezéseket.

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: korábbi ismeretek előhívása, rendszerezése

Cé lc s opor t – d i f fe renc iá lá s: az egész osztály

Munka fo rmák: egyéni munka

Móds ze rek , e l j á rá s ok: feladatmegoldás

2. Mire emlékszel a hangokról szóló tanulmányaidból? Töltsd ki az alábbi kérdéssort, és ellenőrizd a tudásod!

a) Igaz vagy hamis?

(1) Amikor zöngés hangokat ejtünk, rezegnek a hangszalagjaink.(2) A magyarban a magánhangzóknak fontos tulajdonságuk a hosszúságuk.(3) A magyarban nincsen ajakkal képzett zöngés zárhang.(4) A légitársaság szó csak nyílt szótagokat tartalmaz.

b) Sorolj fel legalább öt olyan nem toldalékolt magyar szót, amelyek legalább két szótagból állnak, és csak kerek magánhangzót tartalmaznak!

c) Fogalmazd meg röviden, mi a képzési sajátossága az alábbi hangoknak!

(1) orrhangok(2) zárhangok(3) zár-réshangok(4) réshangok

d) Sorold fel azokat a magyar mássalhangzókat, amelyeknek nincsen zöngésség tekintetében pár-juk!

e) Ismételd át, amit a magyar magánhangzók képzéséről tanultál! Az alábbi táblázatba írd be a megfelelő helyekre a magánhangzókat! Természetesen nem min-

den helyre kerül hang, ezeket a rubrikákat húzd át!

ELÖLKÉPZETT/ELÜLSŐ HÁTULKÉPZETT/HÁTULSÓ

kerekített/ kerek

kerekítetlen/ nem kerek

kerekített/ kerek

kerekítetlen/ nem kerek

zárt/FElső NYElvállású

Félig zárt/ KözéPső

NYElvállású

NYílt/Alsó NYElvállású

f) A magánhangzókhoz hasonlóan helyezd el a mássalhangzókat is a táblázatban!

m i v E l F O g l A l K O z i K A H A N g t A N ? 1 1

AJA

KHA

N-

GO

K

AJA

K-FO

GH

AN

-G

OK

NyE

Lv-

FOG

HA

N-

GO

K

ELÜ

LSŐ

SZ

ÁJPA

D

HA

NG

OK

HÁT

ULS

Ó

SZÁJ

PAD

H

AN

GO

K

GÉG

E H

AN

GO

K

zárHANgOK

OrrHANgOK

résHANgOK

zár-résHANgOK

PErgőHANg

OldAlsó HANg

FélmAgáNHANgzó

g) Húzd alá azokat a hangképző szerveket, amelyek nem vesznek részt a magyar beszédhangok képzésében!

fogsor, kemény (elülső) szájpad, gége, nyelőcső, alsó ajak, felső ajak, tüdő, hangszalagok, orrüreg, garat, lágy (hátulsó) szájpad

h) Gyűjts példákat olyan szavakra, amelyekre teljesülnek az alábbiak! van olyan, amire nem tudsz példát?

(1) A szó elején spr- szerepel: (2) A szó belsejében -tk- szerepel: (3) A szó végén -rt szerepel: (4) A szó elején tl- szerepel: (5) A szó végén -nyk szerepel:

i) Tippelj!

(1) Szerinted mi a legkevesebb számú magánhangzó, aminek minden természetes nyelvben szere-pelnie kell?

(A) 4 (B) 6 (C) 3

(2) Melyik következtetés igaz? (Csak egy jó megoldás van.) (A) Ha egy nyelvben van t, akkor van benne d is. (B) Ha egy nyelvben van i, akkor van benne é is. (C) Ha egy nyelvben van z, akkor van benne sz is.

(3) Átlagosan hány beszédhangot tartalmaz egy természetes nyelv?


mEgOldásOKa) (1) igaz; (2) igaz; (3) hamis; (4) hamisb) Példák: orosz, hurok, üröm, öröm, orom, morog, korog, ökör, sürög, tükör stb. Megjegyzés:

egyes szavak esetén vitatható lehet, hogy toldalékoltnak tekinthető-e. Például a morog tol-dalékoltként is elemezhető, hiszen van mordul szó is (és ez a két szó párhuzamba állítható pl. a forog–fordul párral), s így tulajdonképpen akár feltételezhetünk egy mor- tövet a szóban. Az ehhez hasonló vitatható esetekben fogadjuk el a megoldást, mert nem a toldalék fogalma lényeges ebben a feladatban.

c) Ennél a kérdéssornál természetesen nem szó szerinti definíciókat várunk, hanem körülíráso-kat. Az alábbi meghatározásokat megközelítő megoldásokat el lehet fogadni, ha nagy téve-dés nincsen bennük.

(1) Orrhangok: a levegő a szájüreg helyett az orrüregen keresztül áramlik ki. (2) Zárhangok: a levegő útjában teljes zár képződik akadályként, és a levegő csak ennek fel-

pattanása után tud továbbhaladni. (3) Zár-réshangok: a hang eleje zárhang, a felpattanást közvetlenül követi egy – általában

azonos képzési helyű – réshang. (4) Réshangok: a levegő akadályba ütközik, de az akadály nem teljes zár, hanem csak egy rés,

amelyen át tud szökni a levegő, miközben a súrlódás miatt zörej keletkezik.d) h, m, n, ny, r, l, j (Elfogadható a c is válaszként, mivel ennek zöngés párjáról, a dz-ről sokan

azt gondolják, hogy nem önálló hang.)e) A magyarban beszédhangként nem létező lehetőségeket jelölő rubrikákat – jellel kihúztuk.

ELÜLSŐ/ELÖLKÉPZETT HÁTULSÓ/HÁTULKÉPZETT

kerek/ kerekített

nem kerek/ nem kerekített

kerek/ kerekített

nem kerek/ nem kerekített

zárt/FElső NYElvál-

lású

ü, ű i, í u, ú –

Félig zárt/ KözéPső

NYElvállású

ö, ő é o, ó –

NYílt/Alsó NYElvál-

lású

– e a á

f)

AJA

KHA

N-

GO

K

AJA

K-FO

G-

HA

NG

OK

NyE

Lv-F

OG

-H

AN

GO

K

ELÜ

LSŐ

SZ

ÁJPA

D

HA

NG

OK

HÁT

ULS

Ó

SZÁJ

PAD

H

AN

GO

K

GÉG

E H

AN

GO

K

zárHANgOK p, b – t, d – k, g –

OrrHANgOK m – n ny – –

résHANgOK – f, v sz, z s, zs – h

zár-résHANgOK – – c (dz) cs, dzs – –

PErgőHANg – – r – – –


jElENtéstErEmtés3. lépés: 3. feladat

9. oldal

15–20 PERC

T/3.

Ismeretközlő szövegek

OldAlsó HANg – – l – – –

FélmAgáNHANgzó – – – j – –

g) A nyelőcső és a garat nem vesz részt a beszédhangok képzésében.h) (1) spriccel, sprotni, spré stb. (2) atka, patkány stb. (3) kert, part, párt, tart stb. (4) nincs ilyen szó (5) nincs ilyen szói) (1) (C) Elmondhatjuk a megoldások ellenőrzésénél, hogy azokban a nyelvekben, amelyek-

ben csak három magánhangzó van (mint például bizonyos kaukázusi nyelvekben), ez a három általában az a, az u és az i; de természetesen ezt csak érdekességképp kell megemlíteni.

(2) (A) Ha egy nyelvben van t, akkor van benne d is. Hamis: a zöngétlen hangok általában jóval gyakoribbak, és vannak olyan nyelvek, amelyekben a zöngés–zöngétlen párok sokkal aszimmetrikusabbak, mint a magyarban, ahol a zörejhangok közül csak a h-nak nincs zöngés párja. Ha a zöngésségi pár egyik tagja hiányzik, akkor az szinte mindig a zöngés mássalhangzó.

(B) Ha egy nyelvben van i, akkor van benne é is. Hamis: az (1)-es válaszból látszik, hogy vannak olyan nyelvek, amelyekben van i, de mégsincs é.

(C) Ha egy nyelvben van z, akkor van benne sz is. Igaz: a helyzet ugyanaz, mint az első állítás esetében; ha egy zöngés zörejhang jelen van, majdnem biztos, hogy a zöngétlen párja is hangja a nyelvnek, míg ennek a fordítottja nem igaz.

(3) Átlagban 25–35 között; de ettől igen nagy eltérések is előfordulnak: tudunk olyan nyelvről, amelynek kevesebb mint 15 hangja van, és létezik több mint 100 beszédhangot használó nyelv is.


• Ebben a feladatban a tanulók párhuzamosan dolgoznak fel két ismeretközlő szöveget. Ehhez csoportos munkaforma ajánlott: a tanulókat osszuk 3-4 fős csoportokba úgy, hogy páros számú csoport legyen az osztályban; kétféle csoport lesz: A) és B) jelű. Mindegyik csoport először a számára kijelölt ismeretközlő, illetve hozzá kapcsolódó ismeretterjesztő szöveget olvassa el.

• Minden csoportnak az először olvasott szöveghez kell kérdéseket kitalálnia: a cél az, hogy olyan kérdéseket fogalmazzanak meg az olvasott szöveggel kapcsolatban, amely a másik csoport szá-mára majd megkönnyíti az adott szöveg megértését és feldolgozását.

• A B) csoportnak nehezebb dolga lehet a kérdések kitalálásánál, mivel az ő szövegük kevesebb konkrét fogalmat tartalmaz (ezért ott a javasolt kérdésszámot is 4–5-ben adtuk meg). Ezért ha


kifogytak az ötletekből, javasolhatjuk nekik, hogy alkossanak olyan kérdéseket is, amelyek nem szigorúan a szöveghez kapcsolódnak, de megválaszolásukhoz szükség van a szöveg megértésére; ilyen kérdések lehetnek például: Sorolj fel minimális párokat, amelyek bizonyítják, hogy a ma-gyarban a hosszú és rövid i külön fonémák! Miért mondjuk, hogy a fonéma egy elvont nyelvészeti fogalom? Stb.

• Miután a csoportok megalkották kérdéseiket, minden A) csoport egyesüljön egy B) csoporttal. A csoportok kölcsönösen tegyék fel kérdéseiket egymásnak; ennek módját a csoportokra bízhat-juk: kérdezhetnek egyesével, felváltva vagy úgy is, hogy a leírt kérdéseket kicserélik, és megpró-bálják őket megválaszolni.

• Az első ismeretközlő szövegben foglaltak egy része – reményeink szerint – már nem teljesen új fogalom a tanulók számára, legfeljebb eddig más megvilágításban hallottak róluk. A szöveg elol-vasása után szükség esetén beszéljük meg közösen a homályos pontokat.

• A hangtani fejezet sajnos olyan alapfogalmakkal is kénytelen operálni, amelyek pontos definiálása vagy lehetetlen, vagy olyan ismereteket követelne a tanulóktól, amelyeknek nincsenek birtoká-ban. Ilyen fogalmak a zörej- és a zengőhangok, ezeket még a fonetikusok is csak bajosan tudják egyértelműen meghatározni; az ismeretterjesztő szövegben, illetve a CD-mellékletben található ábrák segíthetik a megértést. Ha kell, kitérhetünk külön is ezekre. Ha a megadott leírások alapján nem lehetne világosan elkülöníteni a két hangtípust, hívjuk fel a tanulók figyelmét arra a tulaj-donságra, hogy a magyarban a zörejhangok mind zöngés–zöngétlen párokba rendezhetők (a h kivételével, amelynek zörejhang volta egyébként megkérdőjelezhető), míg a zengőhangoknak nincs ilyen párjuk.

• A második, B) ismeretközlő szöveg új ismeretet dolgoz fel, de kevesebb fogalommal operál, bár ezek között is akadnak olyanok, amelyek a nyelvészek számára is sokszor megfoghatatlanok: l. például a dz fonémaságáról szóló ismeretterjesztő részt.

• A kifejezetten érdeklődő tanulóknak ajánlhatjuk a következő webhelyekről ingyenesen letölthető (angol nyelvű) szoftvereket, amelyek segítségével saját maguknak is készíthetnek a munkafüzeté-hez hasonló ábrákat:http://www.speech.kth.se/wavesurfer/download.htmlhttp://www.sil.org/computing/speechtools/download.htmhttp://www.fon.hum.uva.nl/praat/

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: szövegértés



Móds ze rek , e l j á rá s ok: olvasás; szöveg feldolgozása, feladatmegoldás

E s zközök: CD-melléklet: hullámforma- és spektogramábrák; ill. ezek esetleges kivetítéséhez a megfelelő eszközök

3. dolgozzátok fel a számotokra kijelölt szövegeket!

A) Olvassátok el az alábbi szövegeket! Jelöljétek bennük a számotokra új információkat!

A különböző nyelvekben használt beszédhangok legnagyobb része (a magyarban és a legtöbb európai nyelvben minden beszédhang) a tüdőből KiárAmló lEvEgő felhasználásával kelet-kezik. A beszédhangokat két nagy csoportra osztjuk képzésük szerint. mássAlHANgzóKNAK nevezzük azokat a hangokat, amelyeknek képzése során a levegő valamilyen képzési akadály-


lyal találkozik, például összezárt ajkakkal, a szájpadláshoz szorított nyelvvel stb. Az akadály helye jelenti az adott mássalhang-zó KéPzési HElYét.

A mAgáNHANgzóK ezzel szemben úgy keletkeznek, hogy a levegő útjában nem áll ilyen jellegű akadály, hanem végig sza-badon áramlik ki a tüdőből, és a hang mi-nőségét csak a szájüreg alakja határozza meg. Ebből adódóan a magánhangzók fi-zikai tulajdonságai eltérnek a mássalhang-zók tulajdonságaitól.

A beszédhangokat nemcsak a képzés módja és helye szerint lehet osztályozni, hanem AKusz-tiKájuK, azaz bizonyos fizikai tulajdonságaik alapján is. zörEjHANgNAK hívjuk a hangot, ha képzésekor a levegő rezgése során a hanghullámokban szabálytalan, nem periodikus hullámok (zörejek) is vannak. Ilyen zörejhang például a magyarban az sz vagy a z. A másik csoportba azok a hangok tartoznak, amelyek többnyire szabályos, periodikus hanghullámokból állnak. Ezek a beszédhangok a zENgőHANgOK. Zengőhang például a magyarban az m, az n vagy az l, és akusztikai szempontból a magánhangzók is mind zengőhangok.

Zengőhangok és zörejhangok megkülönböztetése

A fenti ábrákon példaként egy a, egy al hangkapcsolat, egy m, egy sz és egy z hang hullámképét látjátok.A vízszintes tengely az eltelt időt mutatja, a függőleges pedig a levegő kicsiny nyomásváltozását (ti.

hogy mennyire tér el ez az érték a „nyugalmi” – azaz a normális – állapottól). Szemmel is jól látható, hogy az a és az m hangok esetében vannak többé-kevésbé szabályosan ismétlődő részek a hullámkép-ben, míg az sz és a z hangok esetében nincsenek. Az előbbi típusú hangokat nevezzük zengőhangok-nak, míg az utóbbiakat zörejhangoknak. A zörejhangokra a nem periodikus hullámkép jellemző, míg a zengőhangokra a periodikus.

A periodicitás hiányát a zörejhangokban az okozza, hogy a levegő útjában – a légútban vagy a szájüreg-ben – olyan akadály képződik, amelynek leküzdésekor vagy kikerülésekor ún. turbulens levegőáramlás alakul ki, amelyre a kaotikusság, a rendszertelenség, a szabálytalanság jellemző. (A turbulencia igen bonyolult fizikai fogalom, az áramlástan egyik fontos fogalma.)

2. ábra: Az al hangkapcsolat

hullámképe

3. ábra:

Az m

hang

hullámképe

4. ábra: Az sz hang

hullámképe

5. ábra: A z

hang hullámképe

1. ábra: Az a hang hullámképe


A legegyszerűbben úgy lehet megkülönböztetni a mássalhangzók között a zörejhangokat és a zengő-hangokat, ha megjegyzed: a magyarban azok a hangok, amelyek nem állnak zöngés–zöngétlen párban valamely másik mássalhangzóval, mind zengőhangok.

A magyarban néhány mássalhangzónak elég nehéz megítélni a hovatartozását: a h például a zengő-hangokra emlékeztet abban, hogy nincs zöngésség tekintetében párja; akusztikusan azonban (a zörejes-ség szempontjából) inkább zörejhangnak tekinthető, ráadásul zöngétleníteni tudja az előtte álló zöngés zörejhangot, amire a zengőhangok nem képesek (ad+hat = athat, de ad+na = adna, nem *atna).

A v ezzel szemben rendelkezik zöngétlen párral (f), emiatt a zörejhangokhoz lehetne sorolni. Fontos tulajdonsága viszont, hogy az összes többi zöngés zörejhanggal ellentétben nem zöngésíti az előtte álló zöngétlen zörejhangot (pl. a hétvége kiejtése a legtöbb nyelvváltozatban nem *hédvége), ebben pedig a zengőhangokra emlékeztet. Ugyanakkor a v zöngétlenedik, ha egy zöngétlen mássalhangzó követi (pl. öv + től = [öftől]), ez megint a zörejhangokra jellemző tulajdonság a magyarban. Akusztikai tulaj-donságai sem segítenek eldönteni a kérdést, ugyanis a v egyaránt tud zörejes képzésű és zörej nélküli is lenni, attól függően, hogy milyen hangok állnak a környezetében.

A j mássalhangzónak több a zengőhangokra emlékeztető tulajdonsága, mint akár a v-nek, akár a h-nak: a zöngésségi hasonulásban egyáltalán nem vesz részt, és a legtöbb esetben a hanghullám szabályos, ami a zengőhangok alapvető tulajdonsága. Időnként azonban a j is kerül olyan helyzetbe, amikor erősen „zörejesedik” a képzése: ilyen például az az eset, amikor zörejhang után, de szó végén áll: pl. kapj, dobj stb. Kiejtésnél te is észreveheted, hogy nem egészen ugyanazt a j-t ejtjük ezekben a szavakban, mint pl. a hajó szóban.

a) Fogalmazzatok meg legalább 5-6 kérdést a szövegek fogalmaira, összefüggéseire vonatkozóan!

b) Tegyétek fel a kérdéseiteket a B) csoportnak!

c) válaszoljatok a B) csoport által feltett kérdésekre a B) csoport szövegei alapján!

B) Olvassátok el az alábbi szövegeket! Jelöljétek bennük a számotokra új információkat!

Az első feladatban láttátok, hogy rengeteg olyan szópárt lehet találni a magyar nyelvben (és nemcsak a magyarban, hanem más nyelvekben is így van ez), amelyek csak egyetlenegy hang-ban térnek el egymástól. Azaz: egyetlen hangnak jElENtésmEgKülöNböztEtő szErEPE vAN, hiszen mást jelent a magyarban a túr, mint a dúr. Azokat a szópárokat, amelyek mindössze egy vonásukban térnek el egymástól (és mind a kettő értelmes szava az adott nyelvnek), miNimális PárOKNAK nevezik a hangtanban.

Azokat a hangokat, amelyeknek a nyelvben van ilyen jelentésmegkülönböztető szerepük, az adott nyelv FONémáiNAK hívjuk. A magyarban például két külön fonéma az l és a r, mivel találunk két olyan értelmes szót, amelyeket csak az különböztet meg egymástól, hogy az egyikben l van azon a helyen, ahol a másikban r: lég ~ rég. Nem tekinthető azonban önálló fonémának például a ma-gyar n-nek az a hátulsó szájpadnál képzett változata, ami a harang vagy tank szavakban hallatszik: hiszen nem találunk olyan magyar szavakat, amelyeknek a jelentése attól függene, hogy az n-t úgy ejtjük-e bennük, mint a nagy szóban vagy úgy, ahogy a harang szóban.

A japán nyelvben viszont – a magyarral ellentétben – nincs megkülönböztető szerepe az r-nek és az l-nek: az r-hangot lehet az l-hez hasonlóan is ejteni, de nincsenek olyan szavak, amelyeket ez a két hang különböztetne meg egymástól; más szóval: nincsenek minimális párok r-rel és l-lel. Ez azt jelenti, hogy az l és az r a japánban nem két külön fonéma, csak ugyanannak a fonémának

m i v E l F O g l A l K O z i K A H A N g t A N ? 17


13. oldal

15 PERC

T/4.

Hosszú és rövid hangok – hosszú és rövid szótagok

két kiejtésbeli változata. Tulajdonképpen hasonló a helyzet a magyar n különféle ejtéseihez: a hátulsó szájpadnál képzett n is csak egy változata az n-nek, nem pedig önálló fonéma.

Ebből azt is láthatjuk, hogy a fonéma fogalma meglehetősen elvont fogalom: a japán r/l fonéma sem nem r, sem nem l, hanem a nyelvészek által feltételezett AbsztrAKt nyelvi egység, ami hol r-ként, hol l-ként szólal meg, de önálló hangalakja nincsen. A 9. évfolyamban találkozhattatok már hasonló elvont nyelvészeti fogalommal, a morféma fogalmával. Például a magyarban a bokor és a bokr- morfok ugyanannak a bokor morfémának a megnyilvánulásai, de magának a bokor morfé-mának nincs egyetlen saját hangalakja.

Előfordulnak olyan esetek, amikor két szó látszólag minimális párt alkot, mégsem tekintik a nyelvészek elegendő bizonyítéknak valamely hang megkülönböztető jellege mellett. Tipikusan ilyen problémás hang a magyar dz: noha akadnak olyan szópárok, mint az ez ~ edz, mégis amellett szólnak az érvek, hogy a dz-t a d és a z hangok egymás melletti előfordulásának tekintsük. Például azért, mert a dz-n kívül minden magyar fonéma előfordulhat szó eleji helyzetben; ráadásul a dz minden előfordulása hosszú, kivéve, ha mássalhangzó előtt vagy után áll (ezekben a helyzetekben a magyarban sosem állhat hosszú mássalhangzó). Így az ez ~ edz szópár nem valódi minimális pár, hanem ugyanolyan, mint pél-dául az ez ~ est szópár, ahol az st ugyanúgy hangkapcsolat, mint a dz az edz szóban.

a) Fogalmazzatok meg legalább 4-5 kérdést a szövegek fogalmaira, összefüggéseire vonatkozóan!

b) Tegyétek fel a kérdéseiteket az A) csoportnak!

c) válaszoljatok az A) csoport által feltett kérdésekre az A) csoport szövegei alapján!


• A feladat a ritmusról, a szótagról szóló ismeretek átismétlésére és elmélyítésére szolgál. A megol-dáshoz elsősorban azokra a hangtani ismeretekre van szükség, amelyek a szótag hosszúságáról szólnak (például a 7. évfolyam Poétai iskola c. fejezetéből). Eszerint a szótag akkor és csak akkor hosszú, ha hosszú magánhangzót tartalmaz vagy rövid magánhangzót, amit a szón belül legalább kettő, szó végén legalább egy mássalhangzó követ.

• Az időmértékes verselés alapja éppen ez: a szótaghossz; a hosszú és rövid szótagok ritmikus váltakozását használja ki. A különböző verslábakkal itt nem foglalkozunk. Az a) feladat csupán ismétlésként szolgál, ha a tanulóknak erre nincs szüksége (mert nemrég szerepelt tanulmányaik-ban az időmértékes verselés), akkor szükség szerint elhagyható. A b) és c) feladatot mindenképp javasoljuk, ugyanis ezek nagyobb kreativitást igényelnek, és ezáltal élvezetesebbek lehetnek a tanulók számára.

• A b) feladat megoldásához osszuk ki a tanulóknak cédulákon a versidézeteket és a ritmusképlete-ket úgy, hogy mindenkinél csak egy cédula legyen, de ugyanaz a cédula lehet több tanulónál is.


A tanulóknak meg kell találniuk a saját idézetükhöz tartozó ritmust és fordítva. Miután ez meg-történt, nem árt röviden ellenőrizni, hogy mindenki a neki megfelelő párt kapta-e, ezért olvassuk fel az idézeteket, és mondjuk el, melyik betűjelű képlet tartozik hozzá.

• van egy ritmus, amelyhez nem tartozik vers [a (G) jelű]. Miután kiderült, hogy ez a ritmus nem talált párra, írjuk fel ezt a képletet a táblára, és ehhez alkossanak a tanulók egy szöveget: ehhez párban vagy igény esetén egyénileg is dolgozhatnak. [Akiknél (G) jelű képlet volt, csatlakozhatnak egy már kialakult párhoz vagy egyénileg is dolgozhatnak.]

• Ha ezzel készen vannak, hallgassunk meg néhány megoldást; a tanulók szavazhatnak a legjobb megoldásokra.

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: ritmusérzék, kombinációs készség, verstani ismeretek, kreativitás


Munka fo rmák: egyéni, majd pármunka


E s zközök: a következő ritmusképletek és szövegek kártyákon (a b) feladathoz):

(A)

∪ ∪ – – ∪ ∪ – – ∪ ∪ – – ∪ ∪ – ∪ ∪ – – ∪ ∪ – – ∪ ∪ – – ∪ ∪ –

(B)

– ∪ ∪ – – – ∪ ∪ – ∪ – – – ∪ – – – ∪ ∪ – ∪ –

(C)

– ∪ ∪ – – – ∪ ∪ – ∪ ∪ – ∪ ∪ – –

(D)

– ∪ ∪ – ∪ ∪ – ∪ ∪ – ∪ ∪ – ∪ ∪ – – – ∪ ∪ – ∪ ∪ – – ∪ ∪ – ∪ ∪ –

(E)

∪ ∪ – ∪ ∪ – – – ∪ ∪ – ∪ ∪ – – –

(F)

– ∪ ∪ – ∪ ∪ – – – – – ∪ ∪ – – – ∪ ∪ – ∪ ∪ – – ∪ ∪ – ∪ ∪ –

(G)

– ∪ ∪ – – – – ∪ – ∪ – – – – ∪ – ∪ –


(H)

– ∪ – – – ∪ ∪ – ∪ – – – ∪ – – – ∪ ∪ – ∪ – –

(I)

– – ∪ ∪ – ∪ ∪ – ∪ ∪ – –

(1)

Paripám csodaszép pejkó, idelép, odalép, hejhó!(Weöres Sándor: Magyar etüdök)

(2)

A hatalmas szerelemnek Megemésztő tüze bánt. Te lehetsz írja sebemnek, Gyönyörű kis ’tulipánt’!(Csokonai vitéz Mihály: Tartózkodó kérelem)

(3)

Kékek az alkonyi dombok, elülnek a szürke galambok,hallgat az esteli táj, ballag a kései nyáj. (Babits Mihály: Új leoninusok)

(4)

Forr a világ bús tengere, ó magyar! Ádáz Erynnis lelke uralkodik, […]

(Berzsenyi Dániel: A magyarokhoz)

(5)

Roskad a kásás hó, cseperészget a bádogeresz már...(József Attila: Flóra)

(6)

Még nyílnak a völgyben a kerti virágok...(Petőfi Sándor: Szeptember végén)

(7)

Partra szállottam. Levonom vitorlám. A szelek mérgét nemesen kiálltam.

(Berzsenyi Dániel: Osztályrészem)


(8)

Bús düledékeiden, Husztnak romvára megállék; Csend vala, felleg alól szállt fel az éjjeli hold.

(Kölcsey Ferenc: Huszt)

4. hosszú és rövid hangok – hosszú és rövid szótagok Korábbi tanulmányaidból emlékezhetsz arra, hogy a szótagok egyik lényeges tulajdonsága a hosz-

szúságuk. Ez fontos szereppel bír a verselésben is: idézd fel, amit az időmértékes verselésről tanultál!

a) Jelöld Radnóti Miklós Első eclogájában a hosszú és rövid szótagokat – és ∪ jelekkel!

R é g e n l á t t a l a k e r r e , k i c s a l t a r i g ó k s z a v a k v é g r e ?

H a l l g a t o m , ú g y t e l i z a j j a l a z e r d ő , i t t a t a v a s z m á r !

N e m t a v a s z e z m é g , j á t s z i k a z é g , n é z d c s a k m e g a t ó c s á t ,

m o s t l á g y a n m o s o l y o g , d e h a é j s z a k a f a g y k ö t i t ü k r é t

r á d v i c s o r í t ! m e r t á p r i l i s e z , s o s e h i g g y a b o l o n d n a k . . .

b) Keresd meg az idézethez tartozó ritmusképletet valamelyik osztálytársadnál!

c) Az egyik ritmusképletnek nem lesz a versek közt megfelelője. Alkoss hozzá szöveget!

A szótag hosszúságának nemcsak a verselés miatt van nagy jelentősége, hanem azért is, mert számos nyelvben vannak hangtani szabályszerűségek, amelyek összefüggenek azzal, hogy egy adott szótag milyen hosszú: ilyen többek közt a hangsúly helyének meghatározása. Vannak például olyan nyelvek – ilyen például az olasz –, amelyekben a hangsúlyos szótag nem lehet rövid.

mEgOldásOKa) A versidézet öt darab hexameterből áll:

Régen láttalak erre, kicsalt a rigók szava végre? – – – ∪ ∪ – ∪ ∪ – ∪ ∪ – ∪ ∪ – – Hallgatom, úgy teli zajjal az erdő, itt a tavasz már! – ∪ ∪ – ∪ ∪ – ∪ ∪ – – – ∪ ∪ – –Nem tavasz ez még, játszik az ég, nézd csak meg a tócsát,

– ∪ ∪ – – – ∪ ∪ – – – ∪ ∪ – –

most lágyan mosolyog, de ha éjszaka fagy köti tükrét– – – ∪ ∪ – ∪ ∪ – ∪ ∪ – ∪ ∪ – –

rádvicsorít! mert április ez, sose higgy a bolondnak! – ∪ ∪ – – – ∪ ∪ – ∪ ∪ – ∪ ∪ – –



14. oldal

15 PERC

T/5.

A hangsúly helyének megállapítása

b) Párosítások: (1)–(E); (2)–(A); (3)–(D); (4)–(B); (5)–(C); (6)–(I); (7)–(H); (8)–(F); a (G) jelű ritmus-hoz kell a tanulóknak szöveget alkotniuk.


• Az a) feladatban hozzávetőlegesen a latin nyelv hangsúlyszabályait fogalmaztuk meg, de képze-letbeli példákat adtunk a feladat megoldásához. A b) feladat a spanyol nyelv hangsúlyszabályairól szól. Ha van az osztályban spanyolul tanuló diák, az nem feltétlenül ok arra, hogy ne oldja meg a feladatot, bár lehet, hogy ismeri ezeket a szabályokat. Mindenesetre a spanyolul tanulóknak is hasznos lehet eddigi ismereteik rendszerezése céljából.

• A nyelv hangsúlyszabályai viszonylag következetesek (bár elég sok a lexikális kivétel ezek alól):(1) a magánhangzóra, s-re vagy n-re végződő szavak hangsúlya az utolsó előtti szótagra esik;(2) egyéb szavakban az utolsó szótag a hangsúlyos;(3) mind az (1), mind a (2) alól számos kivétel van.Ezek közül a feladat megoldása során arra kell felfigyelniük, hogy az -ion végű szavak, bár -n-re végződnek, mégis véghangsúlyosak.

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: kombinációs készség, megfigyelőképesség, megfigye-lések rendszerezése, általánosítás


Munka fo rmák: pármunka, majd csoportmunka: a d)-t azonos nyelvet tanuló párok oldják meg, majd egy másik nyelvet tanuló párral alkossanak 4 fős csoportot

Móds ze rek , e l j á rá s ok: adatok rendszerezése, megfigyelése, általános szabályszerűségek megfogalmazása, szabályalkalmazás

5. egy képzeletbeli nyelvben a hangsúly helyét az alábbi szabályok alapján lehet megjósolni:

1. Az utolsó szótagon sosincs hangsúly, ez alól csak az egyszótagú szavak lehetnek kivételek.2. Az utolsó előtti szótag akkor hangsúlyos, ha hosszú. Egy szótag akkor és csak akkor hosszú, ha

hosszú magánhangzót tartalmaz vagy ha rövid magánhangzót tartalmaz, amit szón belül legalább kettő, szó végén legalább egy mássalhangzó követ.

3. Ha az utolsó előtti szótag nem hosszú, akkor az azt megelőző szótagra (hátulról a harmadikra) esik a hangsúly, attól függetlenül, hogy milyen hangokat tartalmaz.

4. A kétszótagos szavakban kivétel nélkül az utolsó előtti (első) szótagon van a hangsúly.

a) Húzzátok alá a következő szavakban a hangsúlyos szótag magánhangzóját a fenti szabályok alap-ján!

A kettős betűkkel jelölt hangok (magánhangzók és mássalhangzók is) hosszúak.


o t n a a , p a r n a k i , l a v a r a v o o t e , m o r k , f a a m o r k i , n e f a t t e , s z o m e r a l i

b) Figyeljétek meg az alábbi spanyol nyelvű szavakat! Ezúttal nem adjuk meg a szabályokat, csak a hangsúlyok helyét. Ennek alapján kell bejelölnötök

a maradék szavakon a hangsúlyos szótagok magánhangzóját. A szabályokat is nektek kell összefoglalnotok.

unión szövetség

refrigerador hűtőszekrény

animal állat

chocolate csokoládé

plantación ültetvény

brillante remek, brilliáns

Argentina Argentína

hotel hotel

lunes hétfő

revolución forradalom

Fogalmazzátok meg, milyen szabályszerűségeket vettetek észre a hangsúly helyével kapcsolatban!

c) Jelöljétek be a hangsúly helyét az alábbi spanyol szavakban! (Mindegyik szó szabályos, a fenti mintába beilleszthető.)

doctor, ciudad, l ibro, mesa, mansión, casa, matador, zapatos, erupción

d) Mit tudtok az általatok tanult idegen nyelv hangsúlyszabályairól? Ha világosak a szabályok, adjatok meg néhány példát! Jelöljétek be rajtuk a hangsúlyt, majd mu-

tassátok meg a példákat azoknak az osztálytársaitoknak, akik nem tanulják ezt a nyelvet, hogy nekik kelljen a szabályokat megállapítaniuk!

mEgOldásOKa) otnaa, parnaki, lavaravoote, mork, faamorki, nefatte, szomeralib) A magánhangzóra vagy s-re végződő szavak hangsúlya az utolsó előtti szótagon van, egyéb-

ként az utolsó szótag hangsúlyos.c) doctor, ciudad, libro, mesa, mansión, casa, matador, zapatos, erupciónd) Ezt a feladatrészt akkor érdemes megoldani, ha legalább néhány tanuló az osztályból tanul

franciául, németül vagy olaszul. Ezekben viszonylag egyszerűen megállapítható a hangsúly helye: a franciában az izolált szavak véghangsúlyosak, de érdekessége a nyelvnek, hogy ösz-szefüggő szövegben a szavak elvesztik a hangsúlyukat, és csak a mondat (frázis, szakasz) legutolsó szótagja kap hangsúlyt. A német szavak nagy többségének az első szótagján van a hangsúly, és ez alól szabályos kivételt képeznek bizonyos igekötőszerű toldalékokkal ellá-tott szavak (pl. be-suchen stb.). Az olaszban azok a szavak vannak túlsúlyban, amelyeknek az utolsó előtti szótagja hangsúlyos. A feladat megoldása előtt mindenképp konzultáljunk a nyelvtanárokkal arról, hogy az adott nyelv alkalmas-e arra, hogy a tanuló megpróbálkoz-zon a megoldásával (az angol nyelv hangsúlyrendszere például túl bonyolult ahhoz, hogy a feladat része lehessen).



15. oldal

10 PERC

T/6.

A hangsúly a magyarban és más nyelvekben


• Az ismeretközlő és az ismeretterjesztő szöveg a hangsúly nyelvi természetéről szól: kiemeli a különbséget azon nyelvek között, ahol a hangsúly helye állandó (ilyen például a magyar) azokkal szemben, ahol változhat a helye, akár jelentésmegkülönböztető szereppel. A tanulóknak össze kell gyűjteniük azokat a kulcsszavakat, amelyek erre a két eltérő hangsúlytípusra utalnak.

• Ezután a tanulók párban dolgoznak: igaz–hamis állításokat kell megfogalmazniuk; ezzel ellen-őrzik, hogy padtársuk is jól értette-e a szöveget. Kérdezzük meg a párokat, fogalmaztak-e meg vitás állítást, azaz szembesültek-e olyan kérdéssel, amelyre nem lehetett se egyértelmű igazzal, se egyértelmű hamissal válaszolni. Gyűjtsük össze ezeket az állításokat, és tárjuk az osztály elé őket: még ha hosszas vitára nincs is idő, röviden elmondhatják a tanulók, mit gondolnak egy-egy problémás állításról.

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: szövegértés, rendszerezés



Móds ze rek , e l j á rá s ok: szövegolvasás, szövegértés

6. Olvasdelazalábbiismeretközlőszöveget!

a) Húzd alá benne azokat a kulcsszavakat, amelyek a magyarra vonatkoznak, és keretezd be azokat, amelyek valamely más nyelvről szólnak!

A HANGSúLy

A hangsúly pontos hangtani meghatározása igen nehéz. Számos nyelvben azt tapasztaljuk, hogy egy szón belül bizonyos szótagok valamilyen szempontból erőteljesebbek a többi szótagnál. Ezt a bizonyos erőteljességet (azaz a hangsúlyt) azonban nem lehet egyértelműen, mindig egyetlen té-nyezővel magyarázni: egyes nyelvekben inkább a hangmagasság változik a hangsúlyos szótagban, míg más nyelveknél inkább a hangerő, de általában mind a kettőnek van valamennyi szerepe a hangsúly kialakításában.

A hangsúly szerepe nem minden nyelvben egyforma. A mAgYArbAN például majdnem mindig A szAvAK Első szótAgjárA esik a hangsúly; ettől csak néhány kivételes esetben lehet eltérni, illetve vannak bizonyos mondattani szerkezetek, amelyekben a szavak elveszthetik a hangsúlyu-kat: ez történik például a fókuszt követő szavakkal (leggyakrabban a ragozott igealakkal). Önma-gában azonban a hangsúlynak a magyarban jelentésmegkülönböztető funkciója alig van.

vannak azonban olyan nyelvek, amelyekben például a ragozás során állandóan változhat ugyan-azon szó hangsúlyának a helye (ilyen például az orosz); sőt, sokszor a hangsúlynak jElENtésmEg-



17. oldal

KB. 10 PERC

T/7.

A mondat dallama, az intonáció

KülöNböztEtő szErEPE is lehet: mást jelenthet ugyanaz a szó, ha az első szótagja hangsúlyos, mint ha a második szótagra esik a hangsúly. Az oroszban például a zamok szó jelentése ’kastély’, a zamok szóé pedig ’zár, lakat’. Az angol record szó első szótagja hangsúlyos, ha főnév (jelentése ’felvétel, jegyzet, lemez’), míg az igei párja véghangsúlyos: record ’felvételt készít, rögzít’.

Sok nyelvben nem függ össze a szó alakjával a hangsúly helye, más nyelvekben azonban könnyen meg lehet jósolni a szótagszámból, a szótagok hosszúságából vagy a szó egyéb tulajdonságaiból. Erre láttatok példát a fenti feladatokban.

Szintén fontos jelenség egyes nyelvekben, hogy a hangsúlytalan magánhangzók „gyengébbek”, rövi-debbek és más minőségűek, mint a hangsúlyosak. A magyarban nincs ilyen jelenség, de az angolban például az e hang rövid i-szerű vagy ö-szerű hanggal váltakozik, ha hangsúlytalan helyzetbe kerül.

b) Tegyetek fel egymásnak öt igaz–hamis kérdést a szövegből, majd válaszoljatok egymás kérdéseire!

c) Keressetek olyan állításokat a szövegekben, amelyekről nehéz volt egyértelműen eldönteni, hogy igaz vagy hamis, vagy amelyekre csak bizonyos esetekben lehet azt mondani, hogy igaz vagy hogy hamis!


• Osszunk ki néhány (4-5) tanulónak az osztályban kártyákat, amelyek mindegyikén egy-egy mon-dat szerepel, és valamilyen megjegyzés, amely a mondat kiejtésének módjára utal: például: „cso-dálkozó, meglepett, elbűvölt”; „fenyegetőző-felszólító”; „visszakérdezés” stb. Az ő feladatuk az lesz, hogy a kapott mondatot a kiegészítésnek megfelelő dallammal olvassák fel. A tanulók, akik a mondatokat kapták, alakítsanak csoportokat. A csoportok heterogének lehetnek, egy csoport legfeljebb 4 fős legyen. A többi tanulónak meg kell állapítania a kiejtett mondatból, hogy kb. mi-lyen szituációban hangozhatott el, és ennek megfelelően egy rövid, két-három soros párbeszédbe vagy akár monológba kell foglalniuk az adott mondatot.

• A c) feladatban a csoporton belül próbálják el az adott mondatot más intonációs mintákkal: milyen más dallammal lehet még mondani a mondatot, és milyen jelentésbeli különbséget lehet felfedezni a különböző minták között? Természetesen lesz olyan mondat, amelynél csak 1-2 új dallam jöhet szóba, de néhánynál akár 3-4 más intonáció is elképzelhető. A tanulók összegezzék tapasztalataikat, próbálják meg lerajzolni az egyes mondatok fölé a dallamgörbéket, s melléjük írni a legvalószínűbb jelentést.

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: korábbi ismeretek előhívása, rendszerezése; zenei hal-lás, nyelvérzék




Móds ze rek , e l j á rá s ok: játék, szituációs gyakorlat

E s zközök: kártyák, rajtuk egy rövid mondat és egy hozzávaló instrukció; javasolt mondatok és a hozzájuk tartozó kiegészítések, illetve a legvalószínűbb dallamok az egyes mondatokhoz

(1)

Kivel találkoztál? (egyszerű, semleges kérdés)

(2)

Rakd csak vissza a polcra! (fenyegetőző felszólítás, utasítás)

(3)

Mire van ennek a gyereknek ideje! (csodálkozó, elismerő; vö. a Nahát! dallamával!)

(4)

Holnap utazunk a tengerpartra! (dicsekvés, pl. két gyerek beszélgetésében)

(5)

Még ébren vagyok. (figyelmeztetés: kb. Vigyázz, hallom, amiről beszélsz!)

7. a mondat dallama, az intonáció

a) Alakítsatok 3-4 fős csoportokat! A csoportban egy ember kap egy kártyát. Egyikőtök – a kártyán levő instrukciók alapján – olvassa fel a csoportnak a kártyán lévő monda-

tot!

b) Írjatok párbeszédet vagy rövid monológot az elhangzott mondathoz!

c) Rajzoljátok le dallamgörbével, hogy a megadotton kívül milyen más dallammal tudnátok még kimondani a mondatot, hogy értelmes legyen!

d) Mindegyik görbe mellé írjátok oda röviden, mi a hozzá tartozó legvalószínűbb jelentés! (Például: egyszerű kérdő mondat; felszólítás stb.)

e) Mondjátok ki az alábbi szavakat különböző dallamokkal!

sör, Zsolti, tejeskávé − magas, nem eső dallam − eső dallam − emelkedő dallam



18. oldalT/8.

A hangok fizikája

Ha valamelyik diák tart belőle rövid beszámolót, akkor 5-10perc az órán; egyébként otthoni kutatómunkaválasztható feladat

f) Találjátok ki, hogy milyen lehet az a helyzet, amelyben a szó a hallott dallammal elhangozhat! Milyen mondattal vagy mondatokkal lehetne folytatni a beszélgetést, ha a megadott szavakat az

egyes dallamokkal ejtettük ki?

g) Fogalmazzátok meg, mi a különbség az egyes hanglejtési minták között! Használjátok fel, amit az előző feladatban tapasztaltatok! változik-e az egyes szavak alapvető jelentése attól függően, hogy milyen dallammal ejtettétek ki

őket?

mEgOldásOK(1) Eső dallam.(2) Emelkedő-eső dallam: a dallam az utolsó előtti szótagig emelkedik, majd az utolsó szótagon

esik; úgy, mint egy sima eldöntendő kérdés esetében (pl. Megjött már az orvos?).(3) Ereszkedő dallam: az eső dallamtól csak annyiban különbözik, hogy a hangmagasság csökke-

nése lassabb, enyhébb, és a sima eső dallamnál kicsit magasabb hangról indul.(4) Három ún. stilizált dallamrészből áll, egy dallamrész egy hangsúlyos szótagtól a következőig

tart: se nem ereszkedő, se nem emelkedő dallamról van szó, hanem két szint között ugrál a hangmagasság, mint a Zsip-zsup, kenderzsup kezdetű mondóka esetében, de a fenti mondat-nál csak a dallamrész utolsó szótagján ugrik le az intonáció.

(5) Eső-emelkedő dallam, a dallamcsúcs az éb- szótagon van, ami után hirtelen esik a dallam, és az utolsó szótagon újra emelkedni kezd.

e)–g) Ebben a feladatban azt kell belátniuk, hogy a szavak alapvető jelentéstartalma nem változik annak függvényében, hogy milyen intonációval, milyen dallammal ejtjük őket. Az intoná-cióból következtethetünk a szituációra: például ha valaki a emelkedő dallammal ejti a sör szót, akkor esetleg megkínál vele valakit, míg ha sima ereszkedő vagy eső dallammal, akkor lehet, hogy a Mi ez? kérdésre válaszol vele. Ettől azonban a sör mindig ugyanazt a habos alkoholos italt fogja jelenteni.


Ezt a feladatot nem kötelező megoldani; kutatómunkaként adhatjuk a fizika iránt érdeklődő ta-nulóknak. Ha van vállalkozó szellemű diák, aki előzetesen felkészül, tartson egy 5-10 perces beszámolót a fogalmakból. Idő hiányában a feladat elhagyható vagy órán kívüli tevékenységként adható.

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: önálló kutatómunka, ismeretek adaptálása, szövegérté-si képesség, könyvtár- és internethasználhat

Cé l c s opor tok – d i f fe renc iá lá s: az egész osztály



19. oldal

5 PERC

T/9.

Intonáció, tónus


Móds ze rek , e l j á rá s ok: kutatómunka, feladatmegoldás

8. nézzutánaahangokfizikaijellemzőinek!

− Milyen fizikai mennyiséggel jellemezhető a hangmagasság? − Mi az ultrahang és az infrahang? − Melyik fizikai mennyiséggel függ össze a hangerő? − Mik a formánsok? Mely hangok akusztikus tulajdonságaiban játszanak szerepet?

Javaslat: Anyagot gyűjthetsz fizikai tanulmányaidból, az internetről vagy akár az alábbi kiadványok valamelyi-

kéből:

− Gósy Mária: Fonetika, a beszéd tudománya. Osiris Kiadó, Budapest, 2004. − Laziczius Gyula: Fonetika. Tankönyvkiadó, Budapest, 1979.


Az ismeretközlő szöveg olvasása során hívjuk fel a figyelmet arra, hogy az ún. tonális nyelveknek (a fenti intonációs gyakorlatban tapasztaltakkal ellentétben) épp az a sajátossága, hogy egy-egy szóhoz a különféle tónusok különböző szótári jelentést rendelnek, s nem csupán a szituációról mondanak valamit. Tipikus példa a kínai ma szó, amelynek van többek között ’anya’, ’ló’ és ’ken-der’ jelentése is, attól függően, hogy milyen dallammal ejtik.

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: szövegértés, önálló szövegfeldolgozás



Móds ze rek , e l j á rá s ok: szövegolvasás és -feldolgozás

9. Olvasdelazismeretközlőésazismeretterjesztőszöveget!

A Z I N TO N Á C I Ó

Korábbi tanulmányaitok során már foglalkoztatok azzal, hogy milyen jelentéskülönbségekkel jár az, ha ugyanazt a mondatot más-más dallammal ejtjük ki. A kijelentő, semleges mondatokra például egyfajta ereszkedő dallam jellemző, az eldöntendő kérdések dallama pedig a magyarban tipikusan először meredeken emelkedik, majd esik. A magyarban nincs is más formai jellegzetes-



20. oldal

KB. 15 PERC

T/10.

A magyar anyanyelvűek nehézségei

sége az eldöntendő kérdéseknek, ellentétben például az angollal vagy a némettel, ahol a szórend változtatása is jelzi, hogy kérdésről van szó és nem állításról.

A mondatszinten megjelenő (teljes mondatokhoz kapcsolódó) dallammintákat a mondat iNtO-NációjáNAK vagy hanglejtésének nevezzük. Minden nyelvben jelen van valamilyen fokú into-nációs változatosság – a magyarban 11 különböző dallamot lehet elkülöníteni. Ezek általában árnyalják az adott mondat jelentését, jelezhetik a beszélő meglepettségét, indulatait vagy akár azt, hogy még akart valamit közölni, de nem tette meg.

A nyelvészetben az intonáció kutatása határterületnek számít: vannak, akik úgy gondolják, hogy mivel hangjelenségről van szó, a hangtani jelenségek körében kell tárgyalni. A legtöbb nyelvben azonban az intonáció gyakran mondattani tulajdonságokkal társul: példának említettük már a magyar eldöntendő kérdést kifejező mondat sajátos dallamát (az intonáción kívül semmi nem utal arra, hogy eldöntendő kérdésről van szó, csak néhány speciális esetben az -e szócska). Ezért az intonációt a mondattan része-ként is szokás vizsgálni.

A hangmagasság változását a nyelvek nem csupán mondatszinten használják fel: bizonyos nyelvek-ben ugyanis az egyes szavaknak is rögzített dallamuk van, és ugyanaz a szó más és más jelentéssel bír attól függően, hogy az átlag hangmagasságnál magasabb vagy alacsonyabb hangon ejtik-e ki, illetve hogy a szó dallama esik, emelkedik, esetleg esik, majd emelkedik vagy fordítva. A magyarban, amint láttátok, az egyes szavaknak, szótöveknek nincs jellegzetes dallama.

Azokat a nyelveket, amelyekben az egyes szavaknak, szótöveknek állandó dallamuk van, és a dalla-moknak jelentésmegkülönböztető szerepe van, tonális nyelveknek nevezzük. Tonális nyelvek példá-ul a kínai és a vietnami, számos Afrikában beszélt nyelv és a mexikói indián nyelvek egy része.

a) Húzd alá a magyar kérdő mondat intonációjáról szóló információt!

b) Értelmezd a tonális nyelvek meghatározását!


• A feladat célja megmutatni, hogy egy adott nyelv hangtani – jelen esetben főleg fonotaktikai – sa-játosságai hogyan befolyásolhatják egy idegen nyelv tanulását, akár a megértésben, akár kiejtés-ben. A nyelvek hangtani különbözősége messze nem merül ki annyiban, hogy bizonyos hangok az egyik nyelvben megvannak, míg a másikból hiányoznak: legalább ennyire megkülönböztetik a nyelveket egymástól a fonotaktikai tulajdonságaik. A magyarban például hiába létezik rövid o és ö hang, szó végén ezek soha nem fordulnak elő magyar szavakban (sőt, még jövevénysza-vakban sem); ez néhány esetben nehézséget okozhat, mint a feladatban szereplő magyar lány történetében is. Az olaszok ugyanakkor szó végén nem vagy csak nehezen tudnak mássalhangzót ejteni. A spanyolban pedig a szó eleji sz + mássalhangzó-csoportok nem léteznek, ezért szúr be a történetben szereplő spanyol fiú az ilyen szavak elé egy e hangot.


• A tanulók alkossanak 3 fős csoportokat; amennyiben az osztálylétszám nem osztható hárommal, akkor egyes csoportok állhatnak 2 főből is; ez esetben a pár egyik tagjának egy helyett két kér-désre kell válaszolnia (emiatt azt javasoljuk, hogy ez a feladat könnyebben, gyorsabban olvasó tanulóknak jusson).

• Minden csoport ugyanazt a szöveget olvassa el és dolgozza fel, de az egyes csoportok tagjai más-más kérdésre koncentrálnak: az egyik tanuló az a) feladat (1) kérdésére, a második a (2) kérdésre, a harmadik a (3)-ra. Miután megtalálták a szövegben a kérdésükre adott válaszokat, összegzik azokat.

• Ezután a maradék három kérdést [b)–d)] közös gondolkodással, megbeszéléssel tudják megvála-szolni. Miután a kiscsoportok megbeszélték a válaszaikat, javasoljuk, hogy néhány ötletet tárjunk az egész osztály elé – ez különösen akkor lehet hasznos, ha a tanulók többféle idegen nyelvet tanulnak, így az c)–d) feladatok válaszaiból egymástól is tanulhatnak.

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: szövegértés, megfigyelőképesség, megfigyelések rend-szerezése, általánosítás; nyelvi empátia


Munka fo rmák: csoportmunka, majd frontális munka

Móds ze rek , e l j á rá s ok: olvasás, szövegértés, feladatmegoldás, majd közös megbeszélés

10. az alábbi blogbejegyzést egy magyar lány írta, aki ösztöndíjjal néhány hónapot olasz-országban töltött. ebben a részben az olasz nyelvtanulással és a magyartanítással kap-csolatosélményeirőlír.arészletnekháromszereplőjevan:egymagyar,egyolaszésegyspanyolanyanyelvűdiák.

Olvassátok el figyelmesen az internetes naplórészletet!

KIS OLASZ

SZÓTÁR:

quando: ’mikor’

solo: ’csak, egye-dül’

stanza: ’szoba’

strumento ’hang-szer, eszköz’

sposare: ’meghá-zasodni’

trovare: ’találni’

sapone: ’szap-pan’

(Az s betű kiej-tése ezekben a szavakban: sz.)

2005. november 21.

Pont ma hat hete vagyok Firenzében, és egyre jobban megy az olasz. :-) De a bará-taim azt mondják, hogy bár jól beszélek, a kiejtésemen még lehet hallani, hogy nem vagyok olasz. :-) Például néha a magánhangzókat nem úgy ejtem ki, mint az olaszok… Lorenával (a szobatársam) megbeszéltük, hogy tanítjuk egymást, ő engem olaszul, én őt magyarul, mert nagyon szereti a nyelveket (nem is találkoztam még olyannal, aki magyarul akart tanulni!). Nekem is nagyon furcsa az ő kiejtése: például egy csomó-szor a szavak végére berak egy ilyen rövid o- vagy ö-szerű hangot, mondjuk ilyeneket, hogy gépö, de ez csak nagyon rövid. A nevemet is csak úgy tudja kimondani, hogy Edittö. :-) Nem tudom róla leszoktatni, mer nem is hallja a különbséget. De ő meg azt mondja, hogy nekem például az a hibám, hogy mindig hosszú ó-kat ejtek, mint például azt, hogy quando, úgy mondom, hogy „kvandó”, és szerinte meg rövid o-val kéne. Meg azt, hogy solo, úgy ejtem, hogy „szóló”, pedig csak az első ó hosszú. De hiába próbálom, hogy röviden mondjam, mindig hosszabb lesz. Mondtam is neki, hogy magyarul egyébként úgy kell mondani, hogy szóló, nem pedig szólo.

Egyébként van egy spanyol ismerősünk is, Carlos, ő is pár hónapja jött Olaszba, na, hát ő aztán nagyon furán beszél olaszul, mer ő meg egy csomószor betesz a szavak elejére egy e-t, például stanza helyett azt mondja, hogy estanza LOL, sport helyett: esport, strumento helyett estrumento-t, sposare helyett esposare. De érdekes, hogy ezt csak néha csinálja, mert pl. azt, hogy trovare meg pl. sapone tök jól ki tudja mondani.


a) Foglaljátok össze, hogy mi az, ami az ide-gen nyelv tanulásakor nehézséget okoz

(1) a magyar anyanyelvűnek!(2) az olasz anyanyelvűnek!(3) a spanyol anyanyelvűnek!

b) Mi az oka a nehézségeiknek?

c) Hozzatok néhány példát saját idegen-nyelv-tanulási tapasztalataitok alapján arra, hogy egy magyar anyanyelvűnek mi-lyen hangtannal kapcsolatos nehézségei lehetnek egy idegen nyelv tanulásakor!

d) És fordítva? Egy, az általatok tanult idegen nyelvet anyanyelveként beszélőnek milyen nehézségei lesznek, ha magyarul kezd tanulni? (Ha szükséges, kérjétek nyelvtanáraitok segítségét!)

mEgOldás:Aaz alábbi nehézségeket kell a tanulóknak megfogalmazniuk.

a) (1) a szó végén levő rövid o hang ejtése (2) szóvégi mássalhangzók ejtése (3) Szó eleji sz + mássalhangzó-kapcsolatok ejtése; megjegyzés: ezt csak akkor ismerhetik fel

a tanulók, ha észreveszik, hogy a trovare, illetve a sapone szavak kiejtése nem okoz gon-dot Carlosnak, azaz nem azzal van a baj, ha több mássalhangzóval vagy sz-szel kezdődik a szó, hanem ha a két feltétel egyszerre teljesül.

b) Mert a saját anyanyelvükben ezekben a pozíciókban nem szerepelnek ezek a hangok vagy hangkapcsolatok.

c) Idegen hangok: az angolban pl. a th-val írt hangok; a német h-szerű, illetve r-szerű hangok képzése; szláv nyelvek tanulása esetén bizonyos szótagképző mássalhangzók (csehben, szlo-vákban); orosznál pl. bizonyos szókezdő mássalhangzó-kapcsolatok: tym-, rt-, ld-, mr- stb.; bizonyos nyelveknél a hangsúly elmozdítása a magyarban megszokott első szótagról stb. (Érdemes ezzel kapcsolatban konzultálni az idegennyelv-tanárokkal.)

d) Tanult idegen nyelvtől függ a válasz.



22. oldal

10-15 PERC

T/11.

Idegen akcentusok

választható feladat


• Alakítsunk maximum 4 fős, a tanult idegen nyelv szempontjából homogén csoportokat. Minden csoport kapjon egy nem túl hosszú párbeszédet; a dialógus származhat például egy már tanult drámából. Ha megoldható, érdemes három-négy szereplős drámarészletet keresni.

• A tanulók beszéljék meg, hogy az általuk tanult idegen nyelv milyen kiejtési sajátosságait tudják átültetni a kapott párbeszédre, majd ezzel a kiejtési móddal kell előadniuk a párbeszédet. Így például a franciára jellemző lehet a nazális magánhangzók megléte vagy a jellegzetes szóvégi hangsúly, az olaszra az utolsó előtti szótagra helyezett hangsúlyok stb.

• Felkészülési idő után minden tanult nyelvből hallgassunk meg legalább egy dialógust. Ha már ismert drámákból választottuk ki a részleteket, akkor a csoportok feladata lehet az is, hogy az egyes részleteket felismerjék a torzított kiejtéssel, és találják ki azt is, mely nyelv jellegzetességét „parodizálták” a szereplők.

• Megoldás előtt tanácsos konzultálni a nyelvtanárokkal; ha ők úgy ítélik, hogy ehhez hosszabb felkészülésre van szükség, akkor a feladatot már előző órán kiadhatjuk, hogy a tanulóknak legyen idejük előzetesen elgondolkodni a problémán.

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: nyelvi empátia, előadókészség

Cé lc s opor t – d i f fe renc iá lá s: homogén csoportok a tanult idegen nyelv szerint


Móds ze rek , e l j á rá s ok: szövegalkotás, feladatmegoldás

E s zközök: Drámarészletek/párbeszédek külön lapokon. Egy lehetséges (háromszereplős) rész-let az alábbi, Molnár Ferenc: Játék a kastélyban c. darabjának nyitósorai

GÁL

Min gondolkozol olyan nagyon mélyen?

TURAI

Azon gondolkozom, hogy tulajdonképpen milyen nehéz egy színdarabot elkezdeni. Mindjárt a darab legelején, mikor elkezdődik, bemutatni a főszereplőket.

ÁDÁM

Az nehéz is lehet.

TURAI

De még milyen nehéz. Elkezdődik az előadás. A nézőtér elcsendesedik. Színészek lépnek be a szín-padra és kezdődik a kínlódás. Eltart egy örökkévalóságig, néha pláne egy egész negyedóráig, amíg a publikum megtudja, hogy melyik kicsoda és mit akar.



22. oldal

5 PERC

T/12.

Fonotaktika

GÁL

Érdekes a te agyvelőd. Egy pillanatra sem tudod elfelejteni a mesterségedet.

TURAI

Azt nem is lehet.

GÁL

Nem múlik el egy félóra, hogy ne beszélnél színházról, színészekről, darabokról. Más is van a vilá-gon.

11. olvassátok el a kapott párbeszédet!

a) Beszéljétek meg, hogy az általatok tanult vagy beszélt idegen nyelvnek milyen kiejtési sajátosságai vannak!

b) Ültessétek át ezeket a kiejtési sajátosságokat a kapott dialógusra! Olvassátok fel, játsszátok el úgy a magyar szöveget, hogy nem a magyar, hanem a másik nyelv

kiejtési sajátosságait alkalmazzátok! Adjátok is elő a dialógust az osztálynak!

c) Találjátok ki, hogy a többi csoport milyen nyelvű kiejtést alkalmazott!

d) Írjatok rövid jellemzést minden elhangzott nyelvről! Milyen kiejtési jellegzetességeket domborítottak ki a többi csoport tagjai az előadásukban?

Tanár i in s t rukc iók: A tanulók egyénileg olvassák el a szöveget. Szükség esetén sor kerülhet közös megbeszélésre, feldolgozásra.



Munka fo rmák: egyéni munka (esetleg frontális munka)

Móds ze rek , e l j á rá s ok: szövegfeldolgozás, feladatmegoldás (esetleg közös megbeszélés)


rEFlEKtálás13. lépés: 13. feladat

23. oldal

10 PERC

T/13.

Összegzés

12.Olvasdelazalábbiismeretközlőszöveget!

F O N OTA K T I K A

Az előző feladatokban arra figyelhettél fel, hogy minden nyelvben vannak olyan hangsorozatok, amelyek egyáltalán nem lehetségesek, illetve olyan hangok, amelyek bizonyos helyzetekben nem állhatnak. A magyarban például lényeges szabályszerűség az, hogy a szó végén nem állhat rövid o vagy ö. Azon szabályok összességét, amelyek egy nyelvben meghatározzák, hogy egy szóban mi-lyen helyzetben milyen beszédhangok állhatnak, illetve milyen sorrendben követhetik egymást a hangok, a nyelv FONOtAKtiKájáNAK nevezzük. A fonotaktikai szabályok nyelvenként különbö-zőek, de vannak nagy általánosságban a legtöbb nyelvre igaz (univerzális) fonotaktikai szabályok is. Ilyen például az, hogy zöngés és zöngétlen zörejhang nem állhat egymás mellett.

Egy nyelv fonotaktikai szabályai az idők során változhatnak. A magyar nyelv fonotaktikájának része volt évszázadokkal ezelőtt az a szabály, amely megtiltotta, hogy egy szó elején egynél több mássalhangzó álljon. (Idézd fel 10. osztályos tanulmányaidból A hangtani változásokról szóló részt!) Ez a szabály azonban idővel enyhülni kezdett, majd megszűnt működni; így ma már nem érvényesül (l. sport, spriccel, traktor stb.).

a) Keress példát a szövegben magyar fonotaktikai szabályra!

b) Keress példát a szövegben több nyelvben is létező fonotaktikai szabályra!

Taná r i in s t rukc iók: A tanulóknak legalább két kérdésről kell összefoglalni véleményüket, ismereteiket. Javasoljuk, hogy válaszaikat külön lapra, és ne a munkafüzetbe írják, hogy be lehes-sen őket szedni.

K iemel t kész ségek, képességek: önreflexió, véleményalkotás, szövegalkotási képességek




13. Válasszkilegalábbkettőtazalábbikérdésekközül! Néhány mondatban foglald össze a véleményedet és az ismereteidet róla!

a) Magyarázd el, miért nem jó bizonyíték a rák ~ kád szópár arra, hogy az r a magyarban önálló fonéma!


b) Sorolj fel olyan nyelvi jelenségeket (akár a magyarból, akár a tanult idegen nyelvből), amelyekre eddig nem figyeltél fel, de a most vizsgált jelenségek hatására elgondolkodtál rajtuk!

c) Sorolj fel olyan hangtani nehézségeket, amelyekkel valamilyen idegen nyelv tanulásakor szembe-sültél!

Próbáld megmagyarázni, mi okozza ezeket a nehézségeket a magyar anyanyelvűek számára!

d) Gyakran előfordulhat – például írásbeli kommunikáció esetén –, hogy nincsenek intonációs esz-közeid gondolataid, érzelmeid pontos kifejezésére.

Mivel lehet ilyenkor helyettesíteni az intonációt? Sorolj fel néhány olyan eszközt, amelyet ilyen céllal használsz!

van-e olyan árnyalatnyi jelentéstöbblet, amit intonáció hiányában képtelen vagy kifejezni? Ha van, mi az?

Állításaidat illusztráld példákkal!

e) Bár a hangsúly helyét megmérni nagyon nehéz, az anyanyelvi beszélők mindig nagyon biztosan meg tudják mondani, hogy az adott szó melyik szótagja volt hangsúlyos.

Gondold végig, hogy az általad tanult idegen nyelvben mi a szerepe a hangsúly helyének! Próbáld ki, meg tudod-e állapítani a tanult nyelv egy szaváról, hogy melyik szótagja hangsúlyos! Ha sikerült, milyen jellegzetességek alapján? Ha nem sikerült, szerinted mire kell jobban odafigyelned, hogy ezt a képességet elsajátítsd?

mEgOldásOK, szEmPONtOK Az értéKElésHEzAz a) kérdésnél arra kell rámutatniuk, hogy noha az adott szópár hangállományát tekintve csak egyetlen hangban tér el (r, illetve d), mégsem tekinthető minimális párnak, mert az eltérés nem ugyanabban a pozícióban található: a rák ~ mák jó példa lenne, hiszen az r és az m ugyanabban a helyzetben van (szókezdő pozícióban).

A b) kérdés válaszai és értékelése egyéniek.A c) kérdés megválaszolása attól függ, milyen nyelvet tanul a tanuló. Az angol nyelv esetében

nehézséget okozhat például a sok kettőshangzó megléte (au, ou, ai stb.); a th-val jelölt két hang kiejtése. A németben az a nehézség, hogy az r-et kicsit raccsolva kell ejteni. A franciában, az olaszban az, hogy a magyartól nagyon különböző a hangsúlyelhelyezés. De ettől természetesen teljesen eltérő, egyéni nehézségek is akadhatnak; ezeket is fogadjuk el, ha világosan ki van fejtve a jelenség.

A d) kérdés arra a jelenségre kérdez rá, amit a tanulók többsége maga is gyakran tapasztalhat írásbeli kommunikációja során (különösen igaz ez az e-mailek és sms-ek megfogalmazásakor). Bizonyos nyelvi empátia itt is feltételezhető, hiszen ahhoz, hogy meg tudják válaszolni, szükséges átérezni nemcsak a szöveg megírójának, de az elolvasójának a helyzetét is (ti. hogyan fejti meg az üzenetet és a mögötte rejlő szándékokat, érzelmeket, amikor egy bizonyos szöveget például írásjelek vagy egyéb „segédjelek” nélkül olvas).

Az e) feladat megválaszolásához – akárcsak a c) esetében – arra van szükség, hogy a tanuló képes legyen saját nyelvtanulási technikáját kicsit kívülről is szemlélni; előfordulhat, hogy bár az általa tanult idegen nyelvben kulcsszerepe van a szóhangsúly helyének, erre eddig tudatosan nem figyelt fel. A válasz természetesen itt is nyelvfüggő; az angol nyelv esetében pl. jellemző, hogy a hangsúlyos szótag más hangmagasságon ejtődik, mint a hangsúlytalanok: ebből egy „jó fülű” tanuló meg tudja állapítani a hangsúly helyét. Az oroszra ugyanakkor például jellemző, hogy a hangsúlyos szótagok magánhangzói hallhatóan hosszabbak, mint a hangsúlytalanok. A német-


ben viszont általában a szó elején van a hangsúly, ott ezt a szabályszerűséget kell megfigyelni; ez alól kivételek lehetnek például az igekötők.


27. oldal

15 PERC

T/1.

Magyar szótövek és toldalékok

2. a haNGtaN És az alaktaN kapcsolata4 óra


• A tanulókat osszuk 4-6 fős csoportokba. Minden csoportot osszunk további két részre. A cso-portok egyik fele az (1)-es kártyát kapja, ezeken szótövek különböző alakjai láthatók. A másik fél a (2)-es kártyát kapja, amelyeken egyes toldalékok különböző alakjait látják. (Nagy létszámú osztály esetén több csoport is kaphatja ugyanazt a szó- és toldaléklistát, de a csoportok belső felosztására ekkor is ügyeljünk.)

• Egy-egy csoporton belül a tanulóknak az a feladata, hogy összehasonlítva a kapott kártyákat, elő-állítsák az összes lehetséges toldalékolt szóalakot. Látni fogják, hogy igen sokféle „kölcsönhatást” lehet megfigyelni tő és toldalék között: mindkettő hangalakja változó lehet, attól függően, hogy mivel kombináljuk. Például a toldalékok magánhangzója a legtöbb esetben a tő magánhangzójá-tól/magánhangzóitól függ (erről lesz majd szó a magánhangzó-harmóniáról szóló órán); ugyanak-kor néhány szótőben megrövidül a magánhangzó bizonyos toldalékok előtt.

• Egy-egy csoport feladata röviden összefoglalni, hogy milyen váltakozásokat tudnak megfigyelni. (Ez a három szó- és toldaléklistánál lent látható.)

Megjegyzés: az egyes szabályokat nem akarjuk részletesen megtanítani. Az 1. szabály például rész-letesen úgy hangozna, hogy bizonyos szavakban a hosszú á vagy é rövid a-val, illetve e-vel vál-takozik attól függően, hogy milyen toldalékot kap; tipikusan ki tudja váltani ezt a váltakozást a többes szám -k-ja, illetve a tárgyeset -t-je. A kevés példa miatt viszont csak annyi felismerést várunk, hogy vannak olyan szavak, amelyek ilyenek, vannak, amelyek nem ilyenek, és hogy nem minden toldalék váltja ki az á ∼ a/é ∼ e váltakozást.

• A csoportmunka után minden csoportból egy tanuló frontálisan összegezze a megfigyeléseket az osztály előtt. A feladat c) része pedig egyéni munkát igényel.

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: előzetes ismeretek előhívása, adatok rendszerezése, kombinációs készség


Munka fo rmák: csoportmunka, frontális munka, majd a c) feladatban egyéni munka

Móds ze rek , e l j á rá s ok: feladatmegoldás, prezentáció, illetve a c) feladatban szövegértés

E s zközök: kártyák a következő tövekkel és toldalékokkal

A H A N g t A N é s A z A l A K t A N K A P c s O l A t A 3 7

A)

(1) tél-, tel-, nyár-, nyar-, gép-

(2) -en, -et, -at, -ről, -ról, -on

B)

(1) kutya-, kutyá-, kecske-, kecské-, ajtó-

(2) -t, -nak, -nek, -féle, -k

C)

(1) ökr-, retk-, bokr-, bokor-, retek-, ökör-

(2) -öt, -ot, -et, -nál, -nél

A hangtannak viszonylag kevés olyan területe van, amely pusztán a hangok viselkedését tanulmányozná anélkül, hogy egyéb jelenségeket is figyelembe venne. Nagyon sok az olyan eset a világ nyelveiben, amelyeknél bizonyos alaktani jelenség – például szóösszetétel vagy toldalékolás – okozza a hangtani váltakozásokat. Az olyan gazdag toldalékrendszerrel bíró nyelvekben, mint amilyen a magyar, igencsak nehéz lenne tehát különválasztani a szavak hangtani és alaktani felépítését.

Az elkövetkező néhány órán olyan jelenségeket, váltakozásokat ismerhettek meg, amelyekben dön-tő szerepet játsszanak az alaktani jellegzetességek. Nemcsak magyar példákról lesz szó: bemutatunk egy gyakori japán hangtani-alaktani jelenséget, és kereshettek példákat az általatok tanult idegen nyelv-ből is.

1. Mit csinálnak a toldalékok a szavakkal?

a) Figyeljétek meg a kártyákon kapott szótöveket, illetve toldalékokat! Alkossátok meg belőlük a lehető legtöbb lehetséges szóalakot úgy, hogy minden szóalakhoz pon-

tosan egy szótövet és egy toldalékot használhattok fel!

b) Fogalmazzátok meg tömören, mit figyeltetek meg a toldalékok és a szótövek alakját illetően! Milyen toldalékok esetében történt valami változás a tőben? Mi volt ez a változás?

c) Olvasd el az ismeretközlő szöveget! Fogalmazd meg saját szavaiddal, mit értünk váltakozáson!

v Á LT A K O Z Á S

Eddigi tanulmányaitok során már volt szó a szóelemzés különböző módszereiről és a szavakat felépítő egységekről, a mOrFOKról. Az előző feladatban azt figyelhettétek meg, hogy számos



28. oldal

15-20 PERC

T/2.

Rendaku: mássalhangzók a japánban

magyar példában találkozhatunk olyan jelenséggel, amelyben egy toldalék valamilyen váltakozást idéz elő egy szótőben. Például a kutya tőnek a tárgyeset vagy a többes szám toldaléka előtt a ku-tyá- alakja jelenik meg. Ilyen esetekben azt mondjuk, hogy a kutya tő a hangja á-val váltAKOziK, hiszen számos olyan eset van, amikor ez utóbbi jelenik meg a toldalék előtt. A váltAKOzásOK vizsgálata nagyon fontos, ha a hangtan és az alaktan kapcsolatát kutatjuk.

Az előző példánál maradva: a kutya tő esetében – alaktani szempontból – azt is mondhatjuk, hogy a kutya és a kutyá- két AllOmOrFjA a kUtyA absztrakt nyelvi egységnek, azaz mOrFémá-NAk. Az allomorfok sokszor nem egyenrangúak. A kutya és kutyá- allomorfok esetében az utóbbi csak bizonyos toldalékok előtt fordulhat elő (kutyá-t, kutyá-k stb.), míg az előbbi alak előfordul önállóan (egyes szám, alanyeset), illetve az összes névutó előtt. Az allomorfok közül azt, amelyik önállóbb vagy több környezetben fordulhat elő, ElsődlEgEs vagy KitüNtEtEtt AllOmOrF-NAk is nevezzük.

mEgOldásOKA) Bizonyos szavakban a tőben található magánhangzó megrövidül a tárgyeset -t toldalékja

előtt.B) A szóvégi rövid -a és -e a legtöbb toldalék előtt hosszú -á-ként, illetve -é-ként jelenik meg; de

ez alól is van kivétel, ilyen a példában is szereplő -féle is.C) vannak olyan szavak, amelyekből „kiesik” egy magánhangzó, amikor bizonyos toldalékokat

(pl. a tárgyeset toldalékát) tesszük mögé; más toldalékok előtt viszont ez nem történik meg (pl. bokor-nál).


• A feladat célja kettős: egyrészt a feladatban bemutatott japán jelenség, az ún. rendaku jó példa, amelyen meg lehet mutatni bizonyos hangtani szabályszerűségek működését komoly fogalmi apparátus használata nélkül. Bízunk benne, hogy a nyelv egzotikussága nagyobb érdeklődést vált ki a hangtani jelenségek iránt. Másrészt a jelenség kapcsán meg tudjuk mutatni, mivel foglalkozik a hangokkal foglalkozó két tudományág, a fonetika és a fonológia.

• A feladat megoldása során szükség van az előzetes ismeretek újbóli előhívására is, amennyiben a kérdések egy része a magyar mássalhangzókészlettel való összehasonlítást érinti.

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: megfigyelőképesség, logikus gondolkodás, kombináci-ós készség





2. rendaku: mássalhangzók a japánban Az alábbi táblázat a japán nyelv mássalhangzókészletét mutatja be. Az oszlopokban a képzés helyét, a sorokban a képzés módját adtuk meg:

AJA

KHA

N-

GO

K

NyE

Lv-F

OG

-H

AN

GO

K

ELÜ

LSŐ

SZ

ÁJPA

DD

AL

KÉPZ

ETT

HÁT

ULS

Ó

SZÁJ

PAD

DA

L KÉ

PZET

T

GÉG

EHA

N-

GO

K

zárHANgOK (p) b t, d k, g

OrrHANgOK m n

résHANgOK f sz, z s h

zár-résHANgOK c cs, dzs

PErgőHANgOK r

FélmAgáNHANgzóK w j

Megjegyzés: A p hang röviden nem fordul elő, csak néhány jövevényszóban. A japán szavakban csak hosszú pp-t találunk, és ezeket is csak szó belsejében.

a) Húzd alá a zöngés mássalhangzókat a táblázatban!

b) Sorolj fel néhány mássalhangzót, amely a magyar nyelvben előfordul, de a japánban nem!

c) Figyeld meg az alábbi szavakat! Milyen váltakozás figyelhető meg a japán szóösszetételekben? Mely hangokat érinti a váltakozás? Fogalmazd meg röviden a szabályszerűséget!

EGySZERű SZAvAK ÖSSZETETT SZAvAK

kami papír jamagawa hegyi folyó

te kéz hanazono virágoskert

hito ember amedama drazsé, cukorgolyó

szono kert hitode férfierő

kawa folyó tegami levél

tama labda hiragana hiragana; a japán írás egyik ábécéjének neve

jama hegy

kana írás


d) Tekintsd át az alábbi példákat! A fentiekben megfogalmazott szabályszerűségbe hogyan lehetne beleilleszteni ezeket a példá-

kat? Mivel tudnád magyarázni a h furcsa viselkedését?

hito ’ember’ ~ hito-bito ‘emberek, nép(esség)’ha ‘fog’ (főnév) ~ ire-ba ‘műfogsor’hone ‘csont’ ~ sze-bone ‘gerinc’

e) Melyek azok a zöngés mássalhangzók, amelyek sosem váltakoznak zöngétlen mássalhangzóval? Mi lehet ennek az oka?

f) Fogalmazd meg, mi történne az alábbi magyar szavakkal, ha a magyarban is lenne a japánhoz hasonló szabály!

asztalterítő világoskék sétapálca harapófogó járókeret bárszék hegyhát

mEgOldásOK a) Zöngés mássalhangzók: b, d, g, z, dzs, illetve m, n, r, j, w, de ez utóbbiaknak nem lesz szere-

pe a feladat során.b) A magyarban létezik, de a japánban nem, például: ny, l, ty, zs.c) A szabály: egy zöngétlen mássalhangzóval kezdődő szó első mássalhangzója az adott hang

zöngés párjára cserélődik, amikor szóösszetétel második tagjaként szerepel.d) A h hang zöngés párja ebből a szempontból a b. (Mivel a p nem fordul elő szó elején, világos,

hogy nincs olyan eset, amikor egy összetételben a kezdő p-nek b-re kellene változnia. Így a b „felszabadul”, és lehet a h zöngés párja.)

e) Nem vesznek részt ebben az alábbi hangok: j, r, m, n, w; mivel nekik nincs zöngétlen párjuk, nincs olyan kiinduló mássalhangzó, amelyik ezekkel a hangokkal váltakozna a zöngésedés során.

f) asztalderítő, világosgék, sétabálca, harapóvogó, járógeret, bárzék, hegybát Megjegyzés: a magyarban is alkalmazhatjuk úgy a szabályt, hogy a h-nak a b a zöngés párja,

de a magyarban az összetételbeli b a p-ből is előállhat, hiszen (ellentétben a japánnal) van-nak p-vel kezdődő magyar szavak, l. sétapálca. Egy másik különbség, hogy míg a japánban nincsen f ~ v alternáció (mivel a v hang hiányzik a hangkészletből), addig a magyarban az f-re alkalmazva a zöngésítő szabályt, minden akadály nélkül levezethetjük pl. a harapóvogó alakot.



30. oldal

10-15 PERC

T/3.

Fonológia és morfológia, fonetika és fonológia


A tanulók ebben a szövegben két nagyon fontos fogalomról szereznek ismereteket: egyrészt a fonológia és morfológia határterületét vizsgáló nyelvészeti ágról, másrészt a fonetika és fonológia különbségéről. Az ismeretterjesztő szöveg a fonetika és a fonológia különböző felhasználási le-hetőségeiről szól. Ez utóbbit nem feltétlenül kell az egész osztálynak elolvasnia, elég lehet, ha a számítástechnika, fizika, nyelvészet iránt különösen érdeklődő tanulók figyelmébe ajánljuk.

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: szövegértés, rendszerezőképesség




3. Olvasdelazalábbiismeretközlőszövegeket!

H A N G TA N É S A L A K TA N; F O N E T I K A É S F O N O LÓ G I A

A fenti példákkal a japán nyelv egyik jellegzetes hangtani tulajdonságát mutattuk be, egy olyan szabályszerűséget, amely a szóösszetételek igen nagy részében megfigyelhető. A jelenség neve a japán nyelvészetben ElőrEHAtó zöNgésEdés. A folyamatban ugyanis egy zöngétlen más-salhangzóval kezdődő szótő kezdő mássalhangzója a zöngés párjával váltakozik, ha a szótő egy összetett szó második tagjaként szerepel. A rendaku néven is ismert szabály tipikus példája a hangtan és az alaktan kölcsönhatásának: a jelenség hangtani jellegű, de alaktani környezethez (a szóösszetételhez) kötődik.

A jelenség jól illusztrálja a hangok tanulmányozásának két fő ága közötti különbséget is. Az egyik ág, a FONEtiKA a beszédhangok fizikai és képzési jellegzetességeivel foglalkozik. A másik ág, a FONOlógiA azt vizsgálja, hogyan alkotnak a beszédhangok rendszert egy nyelvben, melyik hang milyen helyzetekben fordulhat elő, és milyen hangokkal váltakozik bizonyos környezetekben.

A fenti feladatban azt láthattátok, hogy a zöngétlen hangokkal együtt a h is részt vesz az előreha-tó zöngésedésben, és az összetételekben b áll a helyén. Míg fonetikai értelemben a b nem tekint-hető a h zöngés párjának, hiszen képzési helyben és módban igencsak különböznek, addig a fo-nológia szempontjai szerint figyelembe kell venni azt, hogy a zöngés és zöngétlen mássalhangzók rendszerében a b úgy viselkedik, mint a h zöngés párja (nemcsak a fent megfigyelt jelenségben). vagyis a b fonetikailag nem a h zöngés párja, fonológiailag azonban igen.

A fonetikusok munkája igen sokban kapcsolódik a fizikához, az anatómiához (az emberi test felépíté-sének tanához), illetve az élettanhoz. Egy fonetikusnak tisztában kell lennie a hangok pontos akusztikai tulajdonságaival (l. a fizikában a hullámmozgásról tanultakat), a beszédszervek tulajdonságaival és a



32. oldal

20 PERC

T/4.

Zöngésségi hasonulás másképpen: az angol főnevek töb-bes száma

hangok képzésének módjaival. Azzal azonban, hogy az egyes hangoknak egy adott nyelv rendszerében milyen jelentőségük van, kevesebbet foglalkoznak.

A fonetikának számos gyakorlati alkalmazása is van. Az ún. számítógépes nyelvészetben a beszé-det létrehozni és felismerni képes számítógépes rendszerek, illetve a fordítóprogramok létrehozásakor hasznosítják a fonetika eredményeit. De használják a fonetikai kutatásokat például a pszichológiá-ban is: bizonyos agyi rendellenességeknek lehetnek a hangképzés zavaraival járó tünetei. Továbbá a gyógyászatban is fontosak a fonetikusok felfedezései: egyes anatómiai rendellenességekhez társulnak hangképzési sajátosságok. Sőt, még a törvényszéki szakértők munkáját is segíthetik a fonetikusok: fo-netikai eszközökkel lehetséges hangjuk alapján a beszélők megkülönböztetése és így az azonosítása is, ami egy nyomozás során nagy jelentőséggel bírhat, ha tárgyi bizonyítékként hangfelvételek állnak rendelkezésre.

A fonetikával szemben a fonológiát elsősorban az egyes beszédhangok nyelvi viselkedése, nyelvben betöltött szerepe, a különböző nyelvi folyamatokban való részvétele érdekli. Ebből a szempontból ve-szi figyelembe a képzési és hangzásbeli tulajdonságokat is (a fonetika eredményeit). A fonológus célja minél általánosabb leírást adni arról, hogy az egyes nyelvekben hogyan képeznek rendszert a beszéd-hangok.

a) Fogalmazd meg tömören, mi a különbség a fonetika és a fonológia között!

b) Indokold meg a következő állítást!

A rendaku olyan szabály, amely a hangtan és az alaktan kölcsönhatását mutatja.

Tanár i in s t rukc ió

• A feladat az angol szabályos többes szám toldalékának viselkedését mutatja be. A jelenség fel-fogható zöngésségi hasonulásként: a többes szám toldalékának három allomorfja van: az -sz, -z, illetve az -iz. A többes szám morfémájának az alakját mindig a főnévi tő utolsó hangja határozza meg. Ha a tő az s, z, sz vagy zs hangok valamelyikére végződik (vagy a th-val írt hangra), akkor a toldalék -iz. Ha a tő bármilyen más zöngés hangra (magánhangzóra, zengőhangra vagy zöngés zörejhangra) végződik, akkor a toldalék -z. Minden más esetben a toldalék -sz. Tekintve, hogy a toldalék mássalhangzója zöngésségben mindig egyezik a tő utolsó hangzójának zöngésségével (kivéve amikor -iz alakú), a jelenséget zöngésségi hasonulásnak szokták tekinteni.

• A lényeges különbség a magyar zöngésségi hasonuláshoz képest a hasonulás iránya: a magyarban mindig a későbbi mássalhangzó zöngésségi értéke hat az előtte levő mássalhangzó zöngésségi értékére (dob+szó ~ dopszó), míg az angolban fordított irányban történik mindez: az elöl álló mássalhangzó zöngésségi értéke határozza meg, milyen zöngésségi értéket kap a toldalék más-salhangzója: kaet+z ~ kaets ’macskák’, nem pedig *kaedz. A toldalék elsődleges (kitüntetett) allomorfjának a z-t, nem pedig az sz-t szokták tekinteni; azért, mert magánhangzó után automa-tikusan a -z alakú toldalék járul a tőhöz.


• Nagyon fontos felhívni a tanulók figyelmét arra, hogy nem a helyesírásban megjelenő -s, illetve -es „toldalékokat” vizsgáljuk, hiszen ezeknek az alakja csak a hagyományon, az íráson alapul, és semmit nem tükröz abból, hogy valójában mi a kiejtése a többes szám toldalékainak.

Megjegyzés: Az angol szavak kiejtéséhez a nyelv ún. rotikus (r-t ejtő) nyelvjárásait vettük alapul. A rotikus nyelvjárásokban minden írásban megjelenő r-t kiejtenek, míg a nem rotikusokban csak azokat, amelyeket magánhangzó követ. Rotikus nyelvjárás például az amerikai és a kanadai an-gol, nem rotikus többek közt a brit és az ausztrál.

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: megfigyelőképesség, adatok rendszerezése




4. Zöngésségihasonulásmásképpen:azangolfőnevektöbbesszáma Hangtani tanulmányaidból már ismerős a ZÖNGÉSSÉGI HASONULÁS fogalma. Az alábbi feladat

az angol zöngésségi hasonulás működését mutatja be a szabályos többes szám képzésének pél-dáival.

a) Figyeld meg az alábbi példákat! Koncentrálj a szavak kiejtésére! (A kiejtést megtalálod a zárójelben.)

EGyES SZÁM TÖBBES SZÁM

cat /kaet/ macska cats /kaetsz/ macskák

dog /dog/ kutya dogs /dogz/ kutyák

bee /bí/ méh bees /bíz/ méhek

tape /téjp/ szalag tapes /téjpsz/ szalagok

sin /szin/ bűn sins /szinz/ bűnök

face /féjsz/ arc faces /féjsziz/ arcok

plum /plam/ szilva plums /plamz/ szilvák

park /park/ park parks /parksz/ parkok

baby /béjbi/ kisbaba babies /béjbiz/ kisbabák

pill /pil/ tabletta pills /pilz/ tabletták

cave /kéjv/ barlang caves /kéjvz/ barlangok

garage /ga’raazs/ garázs garages /ga’raazsiz/ garázsok

car /kar/ autó cars /karz/ autók

wish /wis/ kívánság wishes /wisiz/ kívánságok

frame /fréjm/ keret frames /fréjmz/ keretek

quiz /kwiz/ kvíz quizzes /kwiziz/ kvízek


Magyarázat a kiejtéshez: − Az ae magánhangzó (például a cat szóban) nyelvállásban a magyar a és a magyar e hang között

van. − Az aposztróf (’ jel) az átírásokban azt jelenti, hogy a hangsúly a rákövetkező szótagon van: pél-

dául a garage szóban a második szótagon. − Az angol w hang (például a wish szóban) a magyar v-hez hasonlít, de az alsó ajak nem ér a

fogsorhoz, hanem az ajkak az u-hoz hasonlóan kerekítettek.

b) Hány allomorfja van az angol szabályos többes szám toldalékának? Melyek ezek?

c) Írd le, hogy az egyes allomorfok milyen esetben jelennek meg!

d) Figyeld meg, hogy az angol helyesírás jelöli-e, hogy mikor melyik allomorf jelenik meg!

e) Szerinted melyik értelmezés állja meg jobban a helyét az alábbiak közül? választásod indokold is meg! − Az angolban a többes szám morfémájának elsődleges (kitüntetett) allomorfja az -sz; ugyanez a

morféma zöngés hangok után -z alakban (-z allomorffal) jelenik meg. − Az angolban a többes szám morfémájának elsődleges (kitüntetett) allomorfja a -z; ugyanez a

morféma zöngétlen hangok után -sz alakban (-sz allomorffal) jelenik meg. f) Add meg, melyik allomorf jelenne meg az alábbi angol példák többes számában! (Csak a kiejté-

süket adtuk meg.)

djúsz bin vaen dis méjt taep spaem

g) „Az angol szabályos többes szám toldalékának viselkedése egyfajta zöngésségi hasonulásként fogható fel.” – Egyetértesz ezzel az állítással?

válaszodat indokold is meg!

h) Hasonlítsd össze a magyar zöngésségi hasonulást az angollal! Mi a legfőbb különbség közöttük? Segítségül megadunk néhány példát.

MAGyAR

dob+szó ~ dopszónép+dal ~ nébdalmag+tár ~ maktárhét+ben ~ hédben

ANGOL

téjp+z ~ téjpszpark+z ~ parkszkaet+z ~ kaetsz



35. oldal

5 PERC

T/5.

Zöngésségi hasonulás

mEgOldásOKb) három: -sz, -z, -izc) -iz: ha a tő utolsó hangja s, sz, zs vagy z, illetve th-vel írt nyelv-foghang; -z: egyébként, ha a tő

utolsó hangja magánhangzó, zengőhang (m, n, l vagy r) vagy zöngés zörejhang; -sz: minden egyéb esetben

d) Nem jelöli, kivéve az -iz-t.e) Elemzés szempontjából az az ésszerűbb, hogy ha a z-t tekintjük az elsődleges (kitüntetett)

allomorfnak. Így ugyanis egyszerűen meg tudjuk magyarázni, hogy -s, -sz, -z, -zs végű tövek esetében és magánhangzó után miért van minden esetben -z a toldalékban. Ha az -sz allo-morfot feltételeznénk kitüntetettnek, akkor külön meg kellene magyaráznunk, hogy a wis-hes, faces stb. alakokban miért zöngés a mássalhangzó annak ellenére, hogy a tő zöngétlen mássalhangzóra végződik, és külön ki kellene mondani, hogy magánhangzó után nem -sz, hanem -z a toldalék alakja.

f) djúsz-iz, bin-z, vaen-z, dis-iz, méjt-sz, taep-sz, spaem-zg) A jelenség zöngésségi hasonulásként értelmezhető, hiszen az egymás mellett álló zörejhan-

goknak egyezniük kell zöngésségi szempontból.h) A legfontosabb különbség, hogy míg a magyarban visszafelé (a későbbi hangtól a hamarabbi

felé) hat a hasonulás, addig az angolban előrefelé: a tő utolsó mássalhangzója „változtatja meg” a toldalék mássalhangzójának zöngésségét.

Taná r i in s t rukc ió: A zöngésségi hasonulás jelenségét foglalja össze az ismeretközlő szöveg.

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: szövegolvasás, szövegértés, ismeretek összefoglalása




5. Olvasdelazalábbiismeretközlőszöveget! Húzd alá benne a magyarra jellemző zöngésségi hasonuláshoz kapcsolódó kulcsszavakat!

ZÖ N G É S S É G I H A S O N U L Á S

A zöNgésségi HAsONulás jelensége a világ nyelveinek nagy részében érvényesül. Ennek oka az, hogy a világ legtöbb nyelvében nem állhatnak egymás mellett zöngés és zöngétlen zörej-hangok. (Ezt a fonotaktikával kapcsolatban már korábban is megjegyeztük.) A jelenség abban nyilvánul meg, hogy zöngés zörejhangok zöngétlennel váltakoznak attól függően, hogy melléjük toldalékolás, szóösszetétel stb. során zöngés vagy zöngétlen zörejhang kerül-e.



35. oldal

10 PERC

T/6.

Magánhangzók a magyarban: a harmónia – Bevezetés

A magyarban mindig a korábban álló mássalhangzó „esik áldozatul” a hasonulásnak: ablak + ban > ablagban, tehát a k helyett áll zöngés hang a következő mássalhangzó zöngéssége miatt, nem pedig fordítva (nem *ablakpan). úgy is fogalmazhatunk, hogy a b hasonítja magához a k-t. Mivel a hasonulás iránya a később kiejtett hangtól hat az előző felé, visszAFElé HAtó vagy rEgrEsszív zöNgésségi HAsONulásNAK nevezzük ezt a jelenséget.

A nyelvek nagy részében (mint a magyarban) regresszív hasonulást figyelhetünk meg, de vannak olyanok (ilyen például az angol), ahol a hasonulás iránya ElőrEFElé hat (azaz PrOgrEsszív) – legalábbis a többes szám toldalékának az esetében.

mEgOldás:A magyar zöngésségi hasonulásra leginkább jellemző kulcsszavak: zöngés és zöngétlen zörejhang; toldalékolás, regresszív hasonulás.


• A feladatot bevezetőnek szánjuk a magánhangzó-harmónia tanulmányozásához. A Laár-vers bizonyos helyein – de nem mindenhol – nem működnek a harmónia szabályai: ez anélkül is nyilvánvaló minden magyar anyanyelvű számára, hogy magáról a harmónia létezéséről hallott volna.

• Olvassuk fel a verset az osztálynak! Már első hallásra észre kell venniük, hogy a vers komikuma (a tartalom humorosságán kívül) abból fakad, hogy a magánhangzó-harmónia szándékosan el van rontva benne bizonyos helyeken. A tanulók tovább fokozhatják ezt a „kakofóniát” a feladat c) részében: ha elkészültek az átírással, hallgassunk meg néhány megoldást!

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: megfigyelőképesség, nyelvérzék



Móds ze rek , e l j á rá s ok: adatok megfigyelése, feladatmegoldás



36. oldal

15-20 PERC

T/7.

Magánhangzók a magyarban: a harmónia

6. hallgasd meg laár andrás, humorista versét!

HOGyHA BIRKA LENNÁK

írta Laár András verse

Hogyha birka lennák,ennák birkatápot!Birkaólnak néznáma büdös világot!

Csipás kis szememmalide-oda néznák,ványadt kis hangommelegyre csak bégetnák!

Csatakos hátsómetnem takarné gatya,fejemben kuksolneegy hülye birka agya!

Azt bégetnám egyre:Be-be-be-be be-be!Értelme nem volna,de legalább rímelne!

a) Fogalmazd meg, miben áll a vers humora formai szempontból!

b) Húzd alá a versben azokat a szótagokat, amelyekben a magánhangzók el vannak rontva!

c) Néhány helyen a szerző meghagyta a megfelelő magánhangzót a toldalékban. „Rontsd” még tovább a verset azzal, hogy kicserélsz még néhány toldalék-magánhangzót!

Írj le egy versszakot a „még rosszabb” verzióból!

Taná r i in s t rukc ió

• A feladat lényege, hogy a tanulók felfedezzék, a magyarban a szavak toldalékolását befolyásolja az, hogy milyen magánhangzók állnak a tőben; sőt, nemcsak a magánhangzók milyensége, ha-nem elhelyezkedésük, sorrendjük is számít.

• Alakuljanak 4-6 fős heterogén csoportok. Minden csoport kapjon a megadott listából legalább 4-5 példát, lehetőleg úgy, hogy minden példa ki legyen osztva (az nem gond, ha egy-egy ilyen példa több csoportnál is szerepel).

• A tanulók feladata a csoporton belül a megadott magánhangzóvázakhoz minél több példát ösz-szegyűjteni úgy, hogy toldalékolt szavak nem lehetnek a példák között. (Persze azokban az ese-tekben, ahol vitatható, hogy toldalékolt-e a szó, fogadjuk el a megoldást.) Ezek után meg kell válaszolniuk a feladat további kérdéseit, amelyek az adott szavak toldalékolására vonatkoznak.

• Mivel nem jut el minden magánhangzóváz minden csoporthoz, nagyon fontos, hogy a végén a csoportok összegezzék mindazt, amit tapasztaltak; a toldalékolásnál ugyanis előfordulhat, hogy a tanulók egyoldalúan látják a jelenséget, ha nem jut el hozzájuk minden adat. Például a -hoz/ -hez/-höz toldalék viselkedésének megfigyelésénél fontos, hogy a tanulók előtt legyen olyan pél-


da is, amelynek utolsó szótagjában kerekített elölképzett magánhangzó (ö, ő, ü vagy ű) szerepel, különben nehézséget okozhat a szabályszerűségek megállapítása.

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: megfigyelőképesség, kombinációs készség, nyelvérzék



Móds ze rek , e l j á rá s ok: megfigyelések összegzése

E s zközök: „Magánhangzóvázak” kártyákon (lehetséges megvalósítás):

____a____í___

____a____é___

____i____a____

____a____i____

____e____a____

____o____o____

____a____a____

____o____ő____

____a____ü____

____ő/ö____e____

____ü_____e____

____i____u/ú____

____u____i/í____

____o____i____

____a____ő____

____e____ö/ő____

____á____e____

____e____é____

____i____e____

____ü____ö/ő_____

____ü____a___

A következő néhány feladat során azt fogjátok lépésről lépésre tanulmányozni, hogy hogyan viselked-nek a magyar magánhangzók a szótövekben, illetve a toldalékokban. Látni fogjátok, hogy szigorú és viszonylag jól megragadható szabályok szerint, rendszerszerűen helyezkednek el a magánhangzók a töveken belül és a toldalékokban egyaránt.

7. azalábbipéldákbanhiányosszavakatsoroltunkfel:csakabennükszereplőmagánhang-zókatadtukmeg,előfordulásuksorrendjében.

a) Töltsétek ki mássalhangzókkal az üres helyeket úgy, hogy értelmes magyar, toldalék nélküli sza-vakat kapjatok!

Egy vonalra több mássalhangzót is írhattok, de nem kötelező mindenhova mássalhangzót illesz-teni. Az egyetlen szabály, hogy a magánhangzók sorrendjén nem változtathattok.

Próbáljatok minden számotokra kijelölt magánhangzóvázhoz minél több megoldást alkotni! Például: ___ü___e___ az üzem szó jó megoldás, de a tüzet szó nem, mert toldalékolt


____a____í___

____a____é___

____i____a____

____a____i____

____e____a____

____o____o____

____a____a____

____o____ő____

____a____ü____

____ő/ö____e____

____ü_____e____

____i____u/ú____

____u____i/í____

____o____i____

____a____ő____

____e____ö/ő____

____á____e____

____e____é____

____i____e____

____ü____ö/ő_____

____ü____a____

b) Jelöljétek meg, melyik magánhangzóvázakhoz volt nehéz példát találni!

c) van valami közös ezekben a ritka magánhangzóvázakban? Ha igen, mi az? van olyan magánhangzó, amely mindegyikükben szerepel?

d) Lássátok el a fent létrehozott szavakat a -nak/-nek toldalékkal!

e) Mi befolyásolja azt, hogy az elölképzett magánhangzót tartalmazó toldalék járul a szóhoz vagy a hátulképzett magánhangzót tartalmazó? – Rendszerezzétek az adatokat ebből a szempontból!

Saját csoportotok tapasztalataihoz adjátok hozzá azt is, amit más csoportok észrevettek! Rajzoljatok táblázatot, amelyből leolvasható, mikor melyik toldalékot kell a szóhoz tenni!

f) Rakjatok a főnevekhez és melléknevekhez -hoz/-hez/-höz toldalékot (pl. piroshoz), az igékhez pedig többes szám 2. személyű végződést (pl. morogtok)!

Mielőtt rendszereznétek az adatokat, ismét hallgassátok meg, amit a többi csoport tapasztalt ebben a kérdésben!

g) Hogyan kell kiegészíteni az előző feladatban felfedezett szabályszerűségeket az új adatok alap-ján?

mEgOldásOKa) Például: papír, karéj, bika, baki, terasz, korom, barack, sofőr, parfüm, tőzeg; öreg, üveg, fiú,

cuki, ropi, malőr, elöl; tető, mágnes, egér, ige, ütő, nüanszb) Azokhoz a magánhangzó-kombinációkhoz viszonylag nehéz példát találni, amelyekben egy

hátulképzett magánhangzó (a, á, o, ó, u, ú valamelyike) és egy elölképzett kerekített magán-hangzó (ö, ő, ü, ű valamelyike) áll, bármilyen sorrendben. A magyar nyelv szókincsében so-káig nem léteztek ilyen tövek; ma már elvétve akad néhány, de ezek mindegyike viszonylag friss jövevényszó: amőba, sofőr, parfüm, malőr, manőver, attitűd, manöken, pozőr stb.

e) A szabályok összefoglalva: 1. Hátulképzett magánhangzót tartalmazó toldalékot (pl. -nak) kap az a tő, amelyik csak

hátulképzett magánhangzót tartalmaz (pl. ufó, anya, bokor), illetve ha a szótőben van há-tulképzett magánhangzó, és az utolsó hátulképzett magánhangzót csak é, i vagy í követi, más elölképzett magánhangzó nem.

2. Elölképzett toldalékot tartalmazó toldalékot kap az a tő, amelyik csak elölképzett magán-hangzót tartalmaz; illetve amelyik elölképzett kerekített magánhangzót (ö, ő, ü vagy ű), bizonyos esetekben e-t tartalmaz az utolsó szótagjában, függetlenül a megelőző szótagok tartalmától.



38. oldal

5 PERC

T/8.

A magánhangzó-harmónia és a toldalékok alakja

vagy otthoni munka

g) A hátulképzett magánhangzót tartalmazó toldalék (-hoz, illetve -tok) illesztési szabályai nem változnak az előzőkhöz képest.

1. Elölképzett kerekített magánhangzót tartalmazó toldalékot (-höz, illetve -tök) kap az a tő, amelynek utolsó szótagja elölképzett kerekített magánhangzót (ö, ő, ü vagy ű) tartalmaz, függetlenül a megelőző szótagok tartalmától.

2. Elölképzett és nem kerekített magánhangzót tartalmazó toldalékot (-hez, illetve -tek) kap az a tő, amelyik normálisan elölképzett toldalékot kap, és az utolsó szótagjában a magán-hangzó nem kerekített (pl. egérhez).

Taná r i in s t rukc iók: Az ismeretközlő szöveg elolvasásával a tanulók az előző feladatban megfigyelt szabályszerűségeket rendszerezhetik. valószínűleg azonban új információt is tartal-maz a szöveg; például azt, hogy mely más nyelvekben találunk magánhangzó-harmóniát.




Móds ze rek , e l j á rá s ok: szövegértés, előzetes megfigyelések összegzése

8. Olvasdelazismeretközlőszöveget,éshúzdalábenneazújinformációkat!

A M A G Á N H A N G ZÓ - H A R M Ó N I A É S A TO L D A L É KO K A L A K J A

A magyar toldalékok legtöbbjének több alakja is van. Azt, hogy mikor melyik alakot használjuk, annak a tőnek a tulajdonságai határozzák meg, amelyikhez a toldalék járul. Például a -ban és a -ben alak közötti választásnál figyelembe kell venni azt, hogy milyen magánhangzók vannak a tő-ben, illetve ezek hol, milyen helyzetben állnak. Azt a hangtani jelenséget, amelyben az egy szón belüli magánhangzóknak valamilyen szempontból azonos képzésűnek kell lenniük (akár toldalé-kolt, akár toldalékolatlan szavakról van szó), mAgáNHANgzó-HArmóNiáNAK (vagy magán-hangzó-illeszkedésnek) nevezzük. A világ számos nyelvében léteznek a magánhangzó-harmónia különböző típusai – például a finnben és a törökben.

Hangtani tanulmányaitok kezdetén volt róla szó, hogy a magyarban nagyrészt olyan a szavak hangtani felépítése, hogy a szótőn belül a magánhangzóknak elölképzettség szerint egyezniük (harmonizálniuk) kell. vannak azonban nagy számban olyan tövek is, amelyekben elöl- és hátul-képzett magánhangzók is vannak. Ezeknek a nagy része olyan, hogy a hátulképzett magánhangzó mellett i-t, í-t, e-t vagy é-t tartalmaznak: papír, bika, tányér, fotel. Kisebb számban, de előfordul-nak köztük olyan szavak is, amelyekben hátulképzett magánhangzó és ö, ő vagy ü, ű van: sofőr, manőver, parfüm, amőba, attitűd, manikűr. Ez utóbbiak azonban mind viszonylag új keletűek jövevényszavak; a magyar nyelv alapszókincsében nincsenek ilyen szótövek.



39. oldal

10 PERC

T/9.

Névutók és egyalakú toldalékok


• Ebben a feladatban a tanulóknak azon kell elgondolkodniuk, hogy mik az összefüggések ma-gánhangzó-harmónia, többalakú toldalékok és névutók között. A tanulók párban dolgozzanak. A párosok egyik tagjának amellett kell valamilyen érvet találniuk, hogy a -kor a többi toldalékra hasonlít, a másik tagnak amellett, hogy a névutókhoz áll közelebb. Természetesen hangtani szem-pontokat kell figyelembe venniük.

• Miután a tanulók összegyűjtötték érveiket, vessük fel az egész osztálynak a problémát, és gyűjt-sük össze, melyik álláspont mellett milyen érvek születtek. Ha kell, mutassunk rá, hogy a -kor és a hozzá hasonló egyalakú végződések átmenetet képeznek a névutók és a valódi esetragok között, egyértelműen meghatározni a helyüket nem nagyon lehetséges.

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: megfigyelőképesség, kombinációs készség, magyar nyelvérzék


Munka fo rmák: pármunka, majd frontális munka

Móds ze rek , e l j á rá s ok: feladatmegoldás, majd közös megbeszélés

9. Figyeljétek meg az alábbi három adatot!

alatt -kor -ban/-ben

a) Keressetek indokokat amellett, hogy jogos középre helyezni egy ilyen skálán a -kor toldalékot!

b) Hangtani viselkedését tekintve melyik pólushoz tennétek közelebb a -kor toldalékot? Mondjatok olyan hangtani tulajdonságot, amely megkülönbözteti az alatt névutótól! Jegyezzétek le!

Mondjatok olyan hangtani tulajdonságot, amely megkülönbözteti a -ban/-ben toldaléktól!Írjátok le!

c) Gyűjtsetek még olyan toldalékokat, amelyeknek csak egy alakjuk van!

d) Olvassátok el az alábbi ismeretközlő szövegeket!

TO L D A L É KO K É S N É v U TÓ K

A magyarban a toldalékok többsége és a névutók közötti egyik legfőbb különbség az, hogy a névutóknak nincs elöl- és hátulképzett allomorfjuk, míg a legtöbb toldaléknak van. vannak olyan



40. oldal

15 PERC

T/10.

Ingadozó tövek és antiharmónia

toldalékok is a magyarban, amelyek toldalékként viselkednek, mégis csak egy alakjuk van, a ma-gánhangzó-harmóniában nem vesznek részt. Ilyen toldalékok például a -kor, pl. hatkor, hétkor, ötkor, és még jó néhány toldalék (pl. az -ért).

Ö S S Z E F O G L A LÓ A M A G yA R M A G Á N H A N G ZÓ - H A R M Ó N I Á R Ó L

A magyarban a következő hangtani szabályosságokat figyelhetjük meg

1. Ha egy szótő kizárólag hátulképzett magánhangzókból áll, akkor a toldalék(ok)ban is hátulkép-zett magánhangzó(k)nak kell lenniük: madárral, aludnál, toronyban.

2. Ha egy szótő kizárólag elölképzett magánhangzókból áll, akkor legtöbbször a toldaléknak is az elölképzett magánhangzót tartalmazó alakját választjuk: nénivel, ökörnek, ütőre, egérről.

3. Kicsit bonyolultabb a helyzet olyankor, amikor elöl- és hátulképzett magánhangzók vegyesen szerepelnek a tőben. Ilyenkor azt kell megvizsgálni, hogy az utolsó hátulképzett magánhangzót milyen magánhangzók követik a tőben:

A) Ha csak é, i vagy í, akkor a toldalék hátulképzett változatát választjuk: tányérban, vakítok, Ka-tival, Tónival.

B) Ha más elölképzett magánhangzó is, akkor általában az elölképzett változatot használjuk: so-főrnek, allűrje, parfümmel stb.

mEgOldásOKa) A -kor „látszólag” olyan, mint a többi toldalék. Helyesírási „indok”: egybeírjuk a szótővel.

Nyelvészeti indokok: mellérendelésben úgy vesz részt, mint a toldalékok, nem úgy, mint a névutók: az asztal és a szék mögött, de *karácsony- és húsvétkor. Azaz a -kor más ragokhoz hasonlóan nem tehető hozzá mellérendelt szerkezethez, csak egyszerű névszói szerkezet-hez. (Természetesen erre a tanulók nem feltétlenül jönnek rá; nem feltétlenül kell felhasz-nálniuk az érvelésben.) Hangtani viselkedését tekintve azonban mégis inkább a névutókra hasonlít, mivel csak egy alakja van, nem vesz részt a magánhangzó-harmóniában. Megemlít-hető ugyanakkor az a hangtani érv is (ez a névutóság ellen szól), hogy a -kor a toldalékokhoz hasonlóan és a névutókkal ellentétben szinte sosem lehet hangsúlyos.

b) -ért, -ig, -ként, -é, -né; ezek a toldalékok mind egyalakúak


A tanulóknak ebben a feladatban azt kell megállapítaniuk, hogy bizonyos magánhangzó-szer-kezettel bíró szavak nem toldalékolhatók egyértelműen: a hátulképzett és az elölképzett ma-gánhangzót tartalmazó allomorfot egyaránt megkaphatják, vagy az emberek ítélete ingadozik a


megfelelő toldalékalakot illetően. Az ilyen tövekre az jellemző, hogy a tőben van hátulképzett magánhangzó, és az utolsó hátulképzett magánhangzót egy e (ritkábban é) követi a tőben. Pél-dák: ___a___e___ (haver, balek); ___o___e___ (fotel, hotel); ___á___e___ (Ágnes, mágnes); ___ó___e___ (József); ___a___é___ (Malév).

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: megfigyelőképesség, nyelvérzék




10. a 7. feladathoz hasonlóan megadtunk néhány olyan magánhangzóvázat, amelyek ott nem szerepeltek.

a) Keress ezeknek megfelelő egyszerű (nem összetett) tőszavakat!

___a___e______o___e______á___e______ó___e______a___é___

b) Lásd el a szavakat -nak/-nek toldalékkal! Mit tapasztalsz? Hasonlítsd össze a toldalékolt alakjaidat a párod példáival! Ő is ugyanígy toldalékolta őket?

c) vannak olyan alakok, amelyeknél nem tudjátok eldönteni, melyik toldalékot tegyétek a tőhöz? Melyek ezek?

d) Tegyétek többes számba a gyűjtött szavakat! A többes szám toldalékával is ugyanazt tapasztaljátok, mint a -nak/-nek esetében?

e) Fogalmazzátok meg, hangtani szempontból mi a közös a gyűjtött szavakban! (Segíthetnek a meg-adott magánhangzóvázak.)

f) Figyeljétek meg az alábbi szavak toldalékolt alakjait! Mi a furcsaság bennük? Miben mondanak ellent a magánhangzó-harmónia eddig felfedezett

szabályainak?

nyíl, kín, híd, bíz(ik), vív, cél, derék, szid, héj

g) Gyűjtsetek még hasonló példákat!

h) Fogalmazzátok meg, mi a közös hangtani szempontból a fenti példákban!

i) Az alábbi szavak főnevek, melléknevek és igék is lehetnek. A toldalékolásukból derülhet ki, mikor van szó főnévről (esetleg melléknévről), mikor igéről.


szív, ír, hív, nyír, ring, ing, ív

Hasonlítsátok össze ezeknek a szavaknak a főnévi többes számú alakjait és az igei egyes szám első személyű alakjait!

Koncentráljatok a magánhangzó-harmóniára! Milyen szabályszerűséget tapasztaltok?

Az előző feladat példáiban azt láttuk, hogy néhány ponton a magánhangzó-harmónia szabályai nem olyan egyértelműek és tiszták, mint amilyennek a 7. feladat alapján gondolni lehetett.

Bizonyos szavak a toldalékoknak mind az elölképzett, mind a hátulképzett változatával állhatnak, sőt, az anyanyelvi beszélők ítélete is sokszor bizonytalan annak eldöntésében, melyik toldalékolt alak hangzik számukra jobban. Az ilyen bizonytalanságok miatt a fotel, haver, Ágnes stb. szavakat a magán-hangzó-harmónia szempontjából ingAdozó töveknek nevezzük.

Néhány esetben azt láthattátok, hogy a szótő csak elölképzett magánhangzót tartalmaz, a tolda-lékban mégis hátulképzett magánhangzót találunk: nyílon, kínban, írtam, héjon stb. A magyarban kb. 60 ilyen, a magánhangzó-harmónia szempontjából különlegesen viselkedő szó van. Ezeket AntihAr-monikUs töveknek nevezzük. Amikor valaki magyarul tanul, ezeket a szavakat kivételként kell meg-jegyeznie (akárcsak például az angolul tanulónak a rendhagyó múlt idejű alakokat), mert semmilyen szabállyal nem írhatók le egyértelműen.

mEgOldásOK a) L. fent.b) A legtöbb beszélőnél ezek megítélése ingadozik; szavanként változik, hogy mely toldalékokat

tartják elfogadhatónak. Elképzelhető, hogy a tanulók stabilnak érzik ezeket a toldalékokat, de az is, hogy a padtársak véleménye erősen eltér.

c) A megoldás itt is a tanulók intuíciójától függ; általában a beszélők nagy része elfogadhatónak tartja a fotelnek/fotelnak, hotelnek/hotelnak, havernek/havernak, Ágnesnek/Ágnesnak alakok mindkét változatát.

d) Helyes megoldás itt sincs: sok esetben az tapasztalható, hogy bizonyos toldalékok esetében erősebb az ingadozás ugyanannál a szónál, mint más toldalékoknál. A haver szó esetében például viszonylag gyakori mind a -nak, mind a -nek toldalék; ugyanakkor a szó többes szá-mú alakja általában haverok, és csak bizonyos szociolektusban vagy dialektusban elterjedt a haverek alak.

Ugyanígy lásd például Józseffel és Józseffal; Józsefek, de ?Józsefok; kódexszel és kódexszal; kódexek, de ?kódexok stb.

e) Mindegyikükben van hátulképzett magánhangzó, és az utolsó hátulképzett magánhangzót a tőben egyetlen e (ritkán é) követi.

f) Ezek a tövek – annak ellenére, hogy csak elölképzett magánhangzót tartalmaznak – hátul-képzett magánhangzót tartalmazó toldalékkal állnak. (Nem kell tudniuk a tanulóknak, de megjegyezhető, hogy kb. 60 ilyen tőről tudunk a magyarban.)

h) A tövek legtöbbje egyszótagos (kevés kétszótagú kivétel van, pl. derék), és i, í vagy é hangok valamelyikét tartalmazzák.

i) Ha a toldalékolás különbözik magánhangzó-harmónia szempontjából, akkor az igei tő vi-selkedik a híd típusú szavaknak megfelelően (azaz a hátulképzett toldalékot kapja), a főnév pedig szabályosan. (vannak olyan homoním párok, amelyek mindkét tagja a szabályostól eltérően toldalékolható, pl. nyíl ~ nyilak ~ nyílok; sír ~ sírok ~ sírok; ezeket nem soroltuk fel, és a tanulóknak ezekkel nem is kell foglalkozniuk.)


rEFlEKtálás11. lépés: 11–12. feladat

43. oldal

40 PERC

T/11.

A hangtan és az alaktan kapcsolata

Az órai prezentációkra + otthoni munka


• A tanulókat osszuk 3-4 fős csoportokba. Ezek a csoportok közösen fogják elkészíteni a hangtan és az alaktan kapcsolatáról szóló miniprojektjüket. Többféle módon is elképzelhető egy ilyen összefoglaló munka megvalósulási formája: készíthetnek rövid projektoros bemutatót, amelyen rendszerezik és példákkal illusztrálják azt, amit a kapott témáról megtudtak; készíthetnek közös posztert is ugyanerről stb.

Egy javaslat: a feladat kerete lehet az, hogy dolgozzák ki egy tanóra részletét arra az esetre, ha nekik kellene az adott témát valakinek megtanítani. Természetesen ettől eltérő formák is elképzelhetők. A lényeg, hogy közösen készítsenek valamilyen nagyobb lélegzetű munkát, amelyben összefog-lalják, rendszerezik mindazokat az ismereteket, amelyeket a fonológiáról és elsősorban a hangtan és az alaktan kapcsolatáról szereztek.

• A munkák elkészítésére kb. kéthetes határidőt javaslunk. A tanulóknak ne csak a témák címét adjuk meg, hanem mutassunk irányító kérdéseket, ötleteket is.

J ava s o l t t émák

1. Toldaléktípusok a magánhangzó-harmónia szempontjábólHány alakja lehet egy magyar toldaléknak? Mi jellemzi hangtanilag a háromalakú toldalékokat? Mi jellemzi az egyalakú toldalékokat? Mitől függ, hogy mikor melyik alak járul a tőhöz? Stb.

2. Toldalék szabályozta harmóniaA magyar magánhangzó-harmónia szabályait mindig a tő magánhangzói határozzák meg. Mutas-sanak be a tanulók egy képzeletbeli nyelvet, amelyben ez fordítva működik: azaz a toldalékok-nak van egy fix alakjuk, a szótöveknek pedig több váltakozó alakja lehet. A tő alakját mindig a toldalék magánhangzója fogja meghatározni. A tanulók kreativitására bízzuk, milyenek a tövek és a toldalékok, ők maguk találják ki a példákat, és részletesen mutassák be a harmóniajelenségeket. Ezt a projektet mindenképpen bemutatószerűen érdemes megvalósítani, hogy a többi tanuló is gondolkozhasson a példákon és a jelenségeken.

3. Harmóniatípusok más nyelvekbenEz a téma elsősorban a kutatómunka iránt érdeklődő tanulóknak javasolt. Nézzenek utána, mely más nyelvekben található meg a magánhangzó-harmónia jelensége; mennyiben hasonlítanak ezek a magyarra, és miben térnek el tőle. Főleg a finn és a török nyelvről érdemes olvasni, mind-kettőben elölképzettség szerinti harmónia van, de ennek ellenére sok a különbség a két harmó-nia között. (A feladat elvégzéséhez feltétlenül ajánljunk szakirodalmat! L. Névjegy – Támogató rendszer.)

4. A magyar tőtípusok a magánhangzó-harmónia szempontjábólHasonlít az 1. témához, bár annál kicsit sokrétűbb: a magyar szótöveket kell abból a szempontból osztályozni, hogy hogyan viselkednek a harmóniában. Tulajdonképpen a modul 5. és 7. feladata ezt vezeti be; az itt szerzett ismereteket kell a tanulóknak világosan és átláthatóan rendszerezni.


43. oldal

5 PERC

T/12.

5. Az i, í, e és é hangok különleges szerepe a magyar magánhangzó-harmóniábanEnnek a címnek a kidolgozása a harmónia-jelenségekre való alapos rálátást, nyelvérzéket és lo-gikus gondolkozást igényel; talán az összes téma közül ez a legnehezebb. A modul során nem esett arról szó (és ezután se kérjük számon a tanulóktól), hogy a címben felsorolt magánhang-zókat (néha az e kivételével) semleges vagy átlátszó magánhangzóknak nevezik, mivel ha ezek valamelyike áll a szótő utolsó szótagjában, akkor a toldalék illesztésénél automatikusan az egy-gyel megelőző szótag magánhangzóját vesszük figyelembe, és aszerint toldalékolunk. Azaz olyan, mintha ezek a magánhangzók nem számítanának a harmónia „kiszámításánál”. Különlegességük nemcsak ebben mutatkozik meg: a fenti magánhangzók szerepelnek általában az ingadozó és az antiharmonikus tövekben is, illetve a magyar nyelv alapszókincsében csak ezek az elölképzett magánhangzók állhattak bármely hátulképzett magánhangzóval egy tövön belül, pl. bika, papír, kocsi, tányér stb.

Ezek közül egy-két jelenséget a tanulók maguk is felfedezhetnek, de természetesen kutatómun-kával is segíthetik a megoldást. (Különlegesség például, hogy minél több i, í, é követi a tőben az utolsó hátulképzett magánhangzót, annál kevésbé követheti a tőt a toldalékok hátulképzett változata.)

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: rendszerező képesség, nyelvérzék, adatgyűjtési képes-ség, kreativitás, prezentáció készítése és előadása

Cé lc s opor t – d i f fe renc iá lá s: a témák nehézsége, kreativitás igénye szerint


Móds ze rek , e l j á rá s ok: projektmunka, beszámoló készítése

E s zközök: minden csoportnak a saját választása szerint

11. Projektmunka Készíts társaiddal egy nagyobb lélegzetű összefoglalást a tanárod által megadott vagy a választott

témáról! A megvalósítási formáját ti választhatjátok meg: készíthettek projektoros bemutatót vagy akár

posztert, de tarthattok egy bemutató tanórát is az adott témáról.

Taná r i in s t rukc iók: A tanulók egymás projektjeit (pontosabban a többi csoport munkáját), illetve a sajátjukat is értékelik. Az értékelés legyen külön lapokon, ezeket óra végén szedjük be, és hasonlítsuk össze őket. Az értékelés folyhat név nélkül, de a 3. kérdésnél, a saját csoport érté-kelésénél természetesen a saját csoportjuk számát vagy nevét is meg kell adniuk.

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: reflexió, önreflexió, metakogníció



Móds ze rek , e l j á rá s ok: értékelő lap


12. értékeldasajátcsoportodésatöbbicsoportmunkájátakövetkezőszempontokszerint!

a) Igaz vagy hamis? Jelöld a táblázatban I-vel, ha szerinted igaz, H-val, ha szerinted hamis az állítás a többi csoport

munkájára! Tegyél 0-t, ha úgy érzed, nincs elég ismereted ahhoz, hogy állást foglalj!

1. 2. 3. 4. 5.

Jól rendszerezte a hangtanról tanultakat, ezáltal nekem is sike-rült az ismereteket helyre raknom.

Sok érdekes, új információ hangzott el a bemutató során.

Látszik, hogy alapos kutatómunka áll a bemutató eredményei mögött.

Túl sok volt az adat, az információ, amit nem sikerült befogad-nom.

Sok érdekes, új szempontot is bevezettek az előadásban, ame-lyekre eddig nem gondoltam.

A bemutatón látszott, hogy bizonyos dolgoknak a csoport nem járt utána.

A bemutató egysíkú, száraz és unalmas volt.

Nagyon érdekesen, izgalmasan sikerült előadni a tervet, az előadó (vagy előadók) végig lekötötte (lekötötték) a hallgatóság figyelmét.

Nem volt jól megszervezve a bemutató, inkább összezavarta, mint rendszerezte az ismereteimet.

Nem hangzott el semmi olyan a bemutatón, ami számomra újdonságnak számít.

b) Értékeld a többi csoport munkáját! Adj tanácsot, amivel javítani tudnának a bemutatóikon! Mi volt a gyenge pontjuk, és mi volt az erősségük?

c) Most a saját munkátokat értékeld!

CSOPORT NEvE/SZÁMA:

A többi csoportot látva körülbelül hol helyeznéd el a saját csoportotokat, ha rangsorolnád a különböző bemutatókat?

Szerinted a bemutatótok melyik szempontja volt sikeres?Mi volt benne az, ami tetszhetett a többi csoportnak?

Mi volt az, ami valószínűleg nem nyerte el a többiek tetszését?

Sikerült a csoporton belül nagyjából egyenlően elosztani a szerepeket és felada-tokat? Milyen volt a csoporttársaiddal dolgozni?

n y e lv e k k ü l ö n B S é g e i é S h a S o n l ó S á g a

F e j l e s z t ő k

kálmán László molnár cecília

2N Y E LV TA NTanári útmutató

t a r t a l o M

n y e lv e k k ü l ö n B S é g e i é S h a S o n l ó S á g a

6 0 N é v j E g Y

6 2 m Ag YA r N Y E lv – i d E g E N N Y E lv

70 A N Y E lv E K s O K F é l E s é g E

8 8 N Y E lv t í P u s O K é s N Y E lv i v á ltO z á s

9 6 F E j E z E t z á r ó F E l A dAt l A P

10 0 é r t é K E l é s i ú t m u tAt ó A F E j E z E t z á r ó F E l A dAt l A P H O z

NÉVJEGY

A FEjEzEt céljA A fejezet célja, hogy betekintsünk a világ nyelveinek sokféleségébe, de nem ro-konság (nyelvcsaládok, genetikai kapcsolatok) és nem is földrajzi elhelyezkedés szerint, hanem tipológiai szempontból, vagyis az általános nyelvészet nézőpont-jából. Szerkezeti sajátosságaik alapján milyen nagy osztályokba sorolhatók az emberi nyelvek? Miben van a legtöbbször variációs lehetőség, és mi az, amiben nemigen térnek el egymástól? Hova sorolható a magyar nyelv ezeknek a szem-pontoknak az alapján?

A szerkezeti megközelítés elsősorban az idegen nyelvekkel való szembekerü-lés (főleg az idegennyelv-tanulás) során hasznos; a hétköznapi életben nyelvér-zéknek nevezett képesség éppen azt jelenti, hogy érzékenyek vagyunk a nyelv szerkezeti tulajdonságaira, az újonnan megismert jelenségben felismerjük a már korábban látottakat. Ennek a képességnek a fejlesztése a nyelvi nevelés egyik fő célja.

A FEjEzEtbEN lévő mOdulOK címE és AjáNlOtt órAszám

Magyar nyelv – idegen nyelv (2 óra)A nyelvek sokfélesége (3 óra)Nyelvtípusok és nyelvi változás (3 óra)

AjáNlOtt KOrOsztálY 11. évfolyam

FEjEzEt- KAPcsOló-dási PONtOK

tANtErvi 7. évfolyam, 1. és 3. fejezet (Kisfiúk és nagyfiúk, Pletyka és tömegkommunikáció): a magyar mondat szerkezete

8. évfolyam, 1. fejezet (A költészet nyelvtana – a nyelvtan költészete): magyar mon-dattan

8. évfolyam, 4. fejezet: Nyelvrokonság8. évfolyam, 6. fejezet: A nyelvek közötti különbségek9. évfolyam, 7. fejezet: A szerkezeti elemzés módszerei I.10. évfolyam, 3. fejezet: A nyelvi változás és a nyelvváltozatok

KErEszt-tANtErvi

Idegen nyelvFöldrajz

KOmPEtENciA-tErülEtEN(AjáNlOtt mEg-Előző és KövE-tő FEjEzEt)

Előző: Hangok és hangtani jelenségekKövetkező: Nyelv és társadalom


KOmPEtENciA-tErülEti

– Nyelvi tudatosság, nyelvérzék– Megfigyelő- és analitikus képesség– Fordításokkal kapcsolatos szövegértési és korrekciós képességek– Érvelési képesség (szóban és írásban)– Hipotézisalkotás és-ellenőrzés– Egynyelvű és kétnyelvű szótárak használata

NAt (2003) – Érvelés: érvek felkutatása, rendszerezése, vélemény, állásfoglalás kialakítása, to-vábbfejlesztése, logikus gondolatmenet kialakítása.

– Törekvés a rendszeres önreflexióra és önkorrek-cióra. Az értő figyelem alkalma-zása.

– Idegen nyelvű szövegek önálló megértése a segédeszközök (pl. egynyelvű szótá-rak) gyakorlott használatával.

N é v j E g Y 6 1


EgYéb művEltség-tErülEti

– Kombinatorikus képesség

KErEszttAN-tErvi (Pl. élEt-PálYA-éPítési, szOciális)

– Tolerancia– Empatikus képesség– Kooperációs képesség– Problémamegoldási képesség

KövEtElméNYEK A tanuló– ismerje fel egy ismeretlen idegen nyelv jelenségeit (glosszázott szöveg alapján);– tudja a fő alaktani és mondattani nyelvtípusok jellegzetességeit;– ismerje a magyar nyelv fő tipológiai sajátosságait;– ismerje fel és tudja leküzdeni a magyar nyelvre és idegen nyelvre fordítás tipoló-

giai nehézségeit.

értéKElés FOlYAmAti 1–2. modul: analitikus képesség, megfigyelőképesség, vizualizációs képesség, együttműködés; szóbeli prezentáció, információ-visszakeresés, tartalmi összegzés, burkolt információ felismerése, folyamatos nyomon követése, egyéni értékelése. Az 1. modulban készített munkák (gyűjtőmunka) értékelése a 2. modulban, a pre-zentációk után történhet – tanári, csoport- és önértékelés segítségével. A 2. modul szövegértési feladatának megoldása után tanári értékelés szükséges.

3. modul: Megfigyelőképesség, anyanyelvi tudatosság, hipotézisalkotás, burkolt információ felismerése, folyamatos nyomon követése, értékelése. A modul végén szereplő szövegértési feladat után tanári értékelés szükséges; a modul végén cso-port- és önértékelés.

KimENEti A fejezetzáró feladatlapban mért készségek, képességek: szövegalkotás (a magyar nyelv és a tanult idegen nyelv tipológiai összehasonlítása); érvek keresése megadott álláspont mellett és ellen; ismeretlen nyelv sajátosságainak áttekintése glosszázott szöveg alapján – tanári értékelés az instrukciókban megadott pontozással és szö-veges értékeléssel.

módszErtANi AjáNlás A fejezet több olyan feladatot tartalmaz, amelyben pároknak vagy csoportoknak úgy kell együttműködniük, hogy a tagok között nincsen előzetes szereposztás. Eb-ben az életkorban már a közös problémamegoldás, az önszervező együttműködés is elvárható.

támOgAtó rENdszEr Crystal, David: A nyelv enciklopédiája. Osiris Kiadó, Budapest, 1998.Fodor István: A világ nyelvei és nyelvcsaládjai. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2003.Kálmán László – Trón viktor: Bevezetés a nyelvtudományba. Tinta Könyvkiadó, Bu-

dapest, 2007.Kenesei István (szerk.): A nyelv és a nyelvek. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2005.

[több előző kiadás, illetve: http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek]Saussure, Ferdinand de: Bevezetés az általános nyelvészetbe. Gondolat, Budapest,

1967. [azóta több kiadás]

ráHANgOlódás1. lépés: 1–2. feladat

49. oldal

10 PERC

T/1.

Glosszázás

1. MaGYar NYElV – idEGEN NYElV2 óra


• A feladat a tanult idegen nyelv egy mondatának „szó szerinti” fordítása a glosszázásnak nevezett módszerrel (amelyet a 8. évfolyamban használtunk először): a megfelelő magyar szavakat, szóele-meket pontosan az idegen nyelvi megfelelőjük alá írjuk.

• Az egymás közelében ülő tanulók külön-külön mondatokat kapjanak, mivel a következő feladat-nál ki fogják cserélni egymással a megoldásaikat. Ügyeljünk arra, hogy a mondatok ne legyenek túl nehezek, irodalmiak vagy régiesek! A mondatok nehézsége szerint differenciáljunk!

• Ezt a feladatot ne értékeljük; csak előkészítő szerepe van a következő tevékenységben, amelyben megfigyeljük a fő különbségeket a magyar és a tanult idegen nyelv között.

• Szükség esetén kérjük az idegennyelv-tanár segítségét, ha lehet, vonjuk be az óra szervezésébe és lebonyolításába!

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: analitikus gondolkodás, anyanyelvi tudatosság

Cé lc s opor t – d i f fe renc iá lá s: az egész osztály, egyénre szabott nehézségű feladatok



E s zközök: külön papírokon mondatok a tanult idegen nyelv(ek)en

A következőkben röviden átismételjük, hogy mit tanultunk korábban a magyar nyelv sajátos, más nyelvekben nem feltétlenül megfigyelhető vonásairól. A továbbiakban elsősorban az álta-latok tanult idegen nyelvvel hasonlítjuk össze a magyart, ugyanakkor körülnézünk a Magyar-országon és szomszédságában beszélt idegen nyelvek között is.

1. készíts magyar glosszát az idegen nyel-vűmondathoz,vagyisazegyesszavak,morfokalá írdamagyarmegfelelőjü-ket!

Segítségül tekintsd át az alábbi példákat!

m A g Y A r N Y E l v – i d E g E N N Y E l v 6 3

50. oldal

25 PERC

T/2.

(1) Angol

No man is an island, no man stands alone.

egy-sem ember van egy sziget egy-sem ember áll egyedül

’Egyetlen ember sem sziget, egyetlen ember sem áll egyedül.’ (Joan Baez)

(2) Német

Das Gewissen ist ein Spiegel, vor dem ein Affe sich gnält.

a lelkiismeret van egy tükör előtt az-dat egy majom gyötrődik

’A lelkiismeret egy tükör, ami előtt egy majom gyötrődik.’ (Georg Büchner: Danton halála)

mEgOldásOKTermészetesen csak irányelveket adhatunk meg. Elfogadható a többmorfémás szavak egyetlen szóval való glosszázása, ha létezik pontos magyar megfelelő. Például az angol is szót lehet van-ként glosszázni, nem kell felbontani (pl. „lenni-jElEN-E/3”.). A többszavas kifejezéseket is lehet egyetlen szóval glosszázni, ha nem áttetsző a jelentésük (pl. sich gnält – gyötrődik).


• Ebben a feladatban az előző feladat megoldását egyéni, majd pármunkában értékeljük és ele-mezzük. Bár új információnak nem kell előkerülnie, maga a rendszerezés és értékelés új fénybe helyezheti a már ismert jelenségeket.

• A glosszázott mondatokat cseréljék ki egymással a leendő párok. (Olyan tanulók alkossanak egy párt, akik ugyanazt az idegen nyelvet tanulják, akik ugyanolyan nyelvű, de eltérő mondatokat kaptak!)

• Miután mindketten kigyűjtötték társuk megoldásából az idegen nyelvű mondat magyartól eltérő vonásait, együtt állítsák össze a talált jelenségek listáját – minél ügyesebben rendszerezve.

• Ezek után két-két pár alkosson egy-egy négyfős csoportot, ha erre mód van (ha egy pár páratlanul maradna, kapcsolódjanak be egy másik csoportba, így az hatfős lesz), és összegezzék eredmé-nyeiket. Készítsenek posztert a különbségek összegzéséről.

• versenyszerűen is szervezhetjük ezt a tevékenységet (az a csoport győz, amelyik a legtöbb kü-lönbséget találta).



Munka fo rmák: pármunka, majd csoportmunka

Móds ze rek , e l j á rá s ok: megfigyelés, rendszerezés, poszterkészítés

E s zközök: csomagolópapír, filctoll, olló, gyurmaragasztó



50. oldal

5 PERC

T/3.

Gyűjtőmunka

A feladat ismertetésére (és tanórán kívüli tevékenység)

2. társadmegoldásábólgyűjtsdösszeazokatajelenségeket,amelyekamagyarésatanultidegen nyelv közötti eltérésekre utalnak!

Segítségül tekintsd át a következő példákat!

(1) Angol

No man is an island – ’egyetlen ember sem sziget’: a sem tagadószónak megfelelő szó nem jelenik meg az angol mondatban (nincs „kettős tagadás”: mondattani különbség).

(2) Német

Das Gewissen ist ein Spiegel – ’a lelkiismeret (egy) tükör’: a magyarban nem kötelező a határozatlan névelő az állítmányi részben szereplő névszói szerkezet elején (mondattani különbség).

a) Összegezzétek a glosszázott mondatokkal kapcsolatos tapasztalataitokat!

b) Készítsetek összegző posztert! Az összegzés fő szempontja lehet, hogy melyik nyelvi szinten nyilvánul meg a különbség (pl. szó-

készlet, alaktan, mondattan).


• Ennek a tevékenységnek kettős célja van: egyrészt ismerkedés a Magyarországon és környékén beszélt nyelvekkel, annak felismerése, hogy a világon általában többnyelvűek a közösségek; más-részt annak felületes vizsgálata, hogy milyen nyelvtípusokba tartoznak a környékünkön beszélt nyelvek.

• A gyűjtőmunka eredményére a 2. modulban fogunk visszatérni. A gyűjtés eredményeiből gyűjte-ményt vagy a közzététel céljából faliújságot, posztert is készíthetnek a tanulók. Érdeklődjük meg, hogy ki milyen nyelvekkel kapcsolatban gyűjt adatokat, és próbáljuk biztosítani, hogy minél több nyelv képviselve legyen.

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: lényeglátás, egyéni kutatás-tájékozódás, információfel-dolgozás



Móds ze rek , e l j á rá s ok: gyűjtőmunka, tanulói portfólió vagy poszter


3. lépés: 4–5. feladat

51. oldal

10 PERC

T/4.

Félrefordítások

3. gyűjtsadatokatakörnyezetedben,azinterneten,könyvtárbanstb.egyolyanidegennyelv-ről,amelyetMagyarországonvagyvalamelyikszomszédosországbanlakókanyanyelvük-ként beszélnek!

Mit derítettél ki a nyelv rokonsági viszonyairól? Milyen írást használnak? Készíts gyűjteményt vagy posztert mindarról, amit megtudtál! Fő szempontod az legyen, milyen fő eltéréseket mutat a magyartól az adott nyelv!

mEgOldásOK A Magyarországon beszélt nyelvek közül a legkönnyebb adatokat gyűjteni a nemzetiségi kisebb-ségek nyelveiről (szlovák, német, szerb és horvát, román, ezek mind az indoeurópai nyelvcsa-ládhoz tartoznak, a szlovák, a szerb és a horvát ennek szláv ágához, a német a germán ághoz, a román pedig az itáliai [latin] ághoz), illetve a cigány etnikumok nyelveiről. (Ezek közül a beás egy archaikus román dialektus; a többi cigány nyelvváltozat összefoglaló neve az „oláh cigány”. Az oláh cigány nyelvváltozatok – pl. lovári, cerhári, másári – az indoeurópai nyelvcsalád ind ágához tartoznak.) Mivel leginkább indoeurópai nyelvek jönnek szóba, a magyartól való eltérésük eléggé hasonló: esetragok és névutók helyett elöljárószók használata; a nyelvtani nemek létezése; a tö-vek és a toldalékok kevésbé markáns határai stb.


• Az 5. feladatnak hasonló a célja, választhatunk is a kettő közül. Ezt a feladatot játékos, kedvcsi-náló tevékenységnek szánjuk ahhoz, hogy a magyar és a tanult idegen nyelv különbségeit tovább boncolgassuk, és összefoglaljuk a magyar nyelvtan néhány sajátosságát. Természetesen a monda-tok gondos előkészítésén múlik a feladat sikere.

• A differenciálást is szem előtt tartva válasszunk problémákat a különböző pároknak vagy csopor-toknak: a mondattani különbségek felismerése valószínűleg nehezebb, mint az idiómák vagy a szóhasználat különbségei. A tapasztaltak összegzéséhez azonban fontos, hogy a főbb eltéréstípu-sok képviselve legyenek. Néhány példa:1. elöljárószók és esetek eltérő használata (pl. a fán – in the tree, nem pedig *on the tree; az isko-

lában – at school, nem pedig *in school – itt a névelőhasználat is eltér)2. eltérő vonzatszerkezet (pl. kérek tőle vmit – I ask him something)3. eltérő szórend, kommunikatív szerepek eltérő jelölése (pl. Mari Pistát szereti – Mary likes Steve

vagy It’s Steve that Mary likes; Pistát Mari szereti – It’s Mary who likes Steve)Ha szükség van rá, ebben a feladatban is támaszkodjunk az idegennyelv-tanár(ok) segítségére!


Cé lc s opor t – d i f fe renc iá lá s: az egész osztály; a feladatok nehézsége szerint

Munka fo rmák: pármunka, esetleg 3-4 fős csoportmunka (homogén csoportokban)


52. oldal

15 PERC

T/5.


Eszközök: külön papírokon mondatok a tanult idegen nyelv(ek)en, hibás magyar fordításaikkal

4. Vizsgáljátokmegazidegennyelvűmondatokatésamegadottfordításokat!

a) Indokoljátok meg egy-egy mondatban, hogy miért nem jók azok a fordítások, amelyeket kapta-tok!

b) Adjátok meg a helyes fordítást is! Segítségül tekintsétek át a következő példákat!

(1) Angol

I saw a highway of diamonds with nobody on it. Láttam egy gyémánt autópályát senkivel rajta. (Az angolban a with-es szerkezet sokkal gyakrabban használható, mint a magyarban; ezt a mon-

datot így kéne fordítani: Láttam egy gyémánt autópályát, amin senki sem volt. vagy Láttam egy gyémánt autópályát, és nem volt rajta senki.)

(2) Német

Sag mir, wo die Blumen sind. Mondd meg, hol a virágok vannak. (A németben a kérdőszónak nem kell közvetlenül megelőznie a ragozott igealakot; mellékmon-

datban az igealaknak a mellékmondat végén kell állnia, ez erősebb szabály, mint hogy a kérdőszó megelőzze. A magyarban viszont a kérdőszónak mindenképpen a ragozott igealak előtt kell állnia. A mondat helyesen: Mondd meg, hol vannak a virágok.)


• Ez a feladat a 4. feladathoz hasonló, de kreatívabb tevékenység; választhatunk is a kettő között. Ezt a feladatot játékos, kedvcsináló tevékenységnek szánjuk ahhoz, hogy a magyar és a tanult idegen nyelv különbségeit tovább boncolgassuk, és összefoglaljuk a magyar nyelvtan néhány sa-játosságát.

• Ha csoportokban végzik a tevékenységet, és több idegen nyelvet is tanulnak az osztályban, legye-nek a csoportokban különböző nyelvet tanulók. A csoportokon belül külön-külön is alkothatnak „álmagyar” mondatokat, és összevethetik egymással a megoldásaikat, mielőtt közzéteszik a cso-port megoldását.

• A feladat versenyszerűen is végezhető, néhány alkotásról a többi csoportnak meg kell állapítania, hogy milyen idegen nyelvi sajátosságot érvényesítettek a szerzői a magyarban, és az kapja a leg-több pontot, aki a legtöbbet eltalálta.



53. oldal

20 PERC

T/6.

A magyar nyelv néhány sajátossága

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: analitikus gondolkodás, kreativitás

Cé l c s opor t – d i f fe renc iá lá s: az egész osztály; a feladatok nehézsége szerint

Munka fo rmák: pármunka, esetleg 3-4 fős csoportmunka


5. Mi lenne, ha másképp lenne? Írjatok három „álmagyar” mondatot! A mondatokban magyar szavak, szóelemek legyenek, de a tanult idegen nyelvnek egy-egy olyan

grammatikai vonása érvényesüljön bennük, amely eltér a magyartól! Azt is írjátok le, hogy az egyes mondatokat az idegen nyelv melyik vonásának a mintájára alkot-

tátok meg! Segítségül tekintsétek át az alábbi példát!

Után három óra ból az iskola kijöttünk.(a névutó és az esetrag a névszói szerkezet élén áll – után három óra, ill. ból az iskola)

1. mondatA megváltoztatott szabály:




• Foglaljuk össze, hogy milyen sajátosságait ismertük meg a magyar nyelvnek korábban és a tanult idegen nyelvvel való összehasonlításkor.

• A feladat lényege: hogyan lehet olyan komplex információkat, mint amilyenek egy nyelv általános jellegzetességei, a legjobban megjeleníteni vizuális formában.

• Biztassuk a tanulókat arra, hogy a lehető legtöbb vizuális elemet, táblázatot, diagramot stb. hasz-nálják a megjelenítésben, ugyanakkor konkrét példák is szerepeljenek a posztereken!

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: anyanyelvi tudatosság, táblázatkészítés, vizualizáció


Munka fo rmák: csoportmunka 4 fős csoportokban


Móds ze rek , e l j á rá s ok: poszterkészítés

E s zközök: csomagolópapír, filctoll, olló, gyurmaragasztó

6. Készítsetekposzterteddigitanulmányaitokésazelőzőfeladatokalapjánarról,hogymi-lyen sajátosságai vannak a magyar nyelvnek, amelyekkel más nyelvek nem feltétlenül ren-delkeznek!

Használjatok minél többféle megjelenítést (táblázat, diagram stb.) és konkrét példákat is!

mEgOldásOKA legjobb, ha nyelvi szintenként megjelennek a magyar nyelv fő sajátosságai, de persze nem vár-hatjuk el, hogy minden csoport minden lényeges vonást megtaláljon. A csoport döntésén múlik, hogy milyen sajátosságot találnak fontosnak. Néhány fontos vonás, amely szóba jön:– Hangtani szinten: a magánhangzó- és a mássalhangzóhosszúság megkülönböztető értékű; az

o-nak és az u-nak is van elölképzett párja, viszont az i-nek nincs hátulképzett megfelelője; viszonylag különleges mássalhangzók (legalábbis a tanult idegen nyelvekhez képest feltehe-tően) a gy, ty, ny, vagyis a palatális képzésűek.

– Alaktani szinten: a legfontosabb jelenségek a szóalakvégi toldalékok használata az ige- és a névszóragozásban, ezek hasonló szerepet is betöltenek, mint az indoeurópai nyelvekben az elöljárószók; a toldalékok viszonylag jól elkülöníthetőek (ezt nevezzük agglutinációnak, de ezt a kifejezést a tanulóknak még nem kell ismerniük); sok toldalékban van ún. kötőhangzó, vagyis olyan magánhangzó, amely „zéróval” váltakozik; magánhangzó-harmónia érvényesül a tövek nagy részében és a toldalékolásban (elöl- és hátulképzettség tekintetében, valamint az elölképzett, középső nyelvállású magánhangzóknál kerekségben is), sok az összetett szó stb.

– Mondattani szinten: a névszói szerkezetek mondatbeli sorrendjét nem a toldalékuk („ese-tük”), hanem a kommunikatív szerepük határozza meg (pl. nem kell az alanynak elöl állnia, a tárgynak nem kell közvetlenül követnie az igét, viszont a mondat élén áll a topik és a ra-gozott igealak előtt a fókusz); a névszói szerkezeteken belül kötött a szórend (névelőszerű elemek, jelzői módosítók, alaptag); a mondatjellegű módosítók mindig a módosított elem után állnak; az igeneves szerkezetekben a bővítmények megelőzik az igenevet; a ragozott igealak előtt többé-kevésbé önállótlan, általában névelőtlen névszói szerkezetek és határozói módosítók állhatnak (ezt nevezik inkorporációnak, de ezt a kifejezést sem kell a tanulóknak ismerniük) – ilyen a fát vág, fejen áll, kölcsönad, a sok igekötő, igekötőszerű elem és az ige kapcsolata stb.



53. oldal

5 PERC

T/7.

Kilépőkártya


Mivel ebben a modulban jórészt csak a már meglevő ismeretek rendszerezése, összefoglalása zajlott, az a fontos, hogy a tanulók végiggondolják, melyek azok a mozzanatok, amelyek eddig nem voltak érthetőek a számukra, amelyekre a tanult idegen nyelvvel való szembeállítás és a rendszerezés révén csodálkozhattak rá.

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: szövegalkotás, reflektálás az eddigi tapasztalatokra


Munka fo rmák: egyéni

Móds ze rek , e l j á rá s ok: kilépőkártya

7. töltsdkiakilépőkártyát!

1. volt-e szó az általad tanult idegen nyelv olyan jellegzetességéről, amire eddig nem gondol-tál? Mi volt az?

2. volt-e szó a magyar nyelv olyan jellegzetességéről, amire eddig nem gondoltál? Mi volt az?

3. volt-e szerinted haszna, hogy a tanult idegen nyelv és a magyar néhány különbségével foglalkoztál? Fog-e segíteni ez valamiben később? Ha igen, miben?


54. oldal

5–10 PERC

T/1.

Nyelvcsaládok

2. a NYElVEk sokfÉlEsÉGE3 óra


• A feladat célja annak felidézése, amit a tanulók a nagyobb nyelvcsaládokról tudnak, tapasztaltak – pl. a Nyelvrokonság című 8. évfolyamos fejezet alapján.

• A feladatot négyfős heterogén csoportokban végezzük; az „asztalterítő” négy szeletébe a csoport négy tagja egyszerre dolgozik. Utána lehet egyet fordulni: mindenki eggyel odébb ül, a másik helyére, és ott dolgozik tovább, de át lehet „húzni” egymás negyedébe is.

• A csoporttagok közti csere azt a célt szolgálja, hogy a tanulóknak el kelljen gondolkozniuk, melyik nyelv milyen nyelvcsaládba tartozik, mert különben meg lehet tenni, hogy éppen azt a néhány nyelvet írja fel valaki, amelyiknek ismeri a hovatartozását.

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: korábbi ismeretek felidézése, vizualizálás


Munka fo rmák: csoportmunka (négyfős heterogén csoportok)

Móds ze rek , e l j á rá s ok: asztalterítő

E s zközök: csoportonként fél ív csomagolópapír, filctoll

Az „asztalterítő” mintája:

Korábban tanultatok már a nyelvek rokonsági viszonyairól, a nagyobb nyelvcsaládokról. Arról is sok szó esett már, hogy a magyar nyelv és a tanult idegen nyelv között milyen hasonlóságok és különbségek vannak. A következőkben arról lesz szó, hogy a nyelvek – akár rokonok, akár nem – meglepően nagy hasonlóságot mutatnak a bennük alkalmazott nyelvi eszközök szempontjából, és a hasonlóságok alap-ján nagyobb nyelvtípusokba sorolhatók. Először a környékünkön beszélt idegen nyelvek, majd távolab-bi nyelvek néhány sajátosságán keresztül figyelhetitek meg a nyelvtípusok egy-egy jellegzetességét.

A N Y E l v E K s O K F é l E s é g E 7 1


54. oldal

5–10 PERC

T/2.

Egy funkció többféle jelölése

1. Írjátok lenéhánynyelvnevét elszórva az „asztalterítőre”!Mindenki a saját negyedébedolgozzon!

Utána cseréljetek helyet, és kössétek össze azokat a nyelveket, amelyek ugyanabba a nyelvcsa-ládba tartoznak!

Használjatok különböző színeket vagy különböző vonalakat a különböző nyelvcsaládokra, és írjá-tok fel az ábrátok alá, hogy milyen nyelvcsaládokat találtatok!

mEgOldásOK Természetesen nyitott feladatról van szó, tehát a helyszínen kell megítélnünk a megoldásokat. Kérjünk meg néhány párt, sorolják fel, milyen nyelvcsaládokat találtak, és milyen nyelvek tartoz-nak ezekbe.


Ez a feladat a ráhangolódás folytatása; az a célja, hogy a tanulók kreativitásukat mozgósítva fel-idézzék, hogy egy és ugyanazon nyelvi funkciót sokféleképpen jelölhetünk, és az egyes nyelvek más-más jelölésmódot választhatnak.

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: kreativitás, anyanyelvi tudatosság




2. képzeld el, milyen lenne, ha a magyar nyelv másmilyen lenne! Próbáld meg a következő mondatokat „lefordítani” egy képzeletbeli magyar nyelvre, amelyben

másképpen jelölnék a birtokos és a birtok viszonyát! Többféle képzeletbeli magyar nyelvet, többféle fordítást írj! Készülj fel arra, hogy el is tudd magyarázni, hogyan jelöli a birokviszonyt a képzeletbeli magyar

nyelv!

Apám kutyája megszökött.

mEgOldásOKTermészetesen nagyon sokféle változat elképzelhető, például kizárólag szórend vagy szórend és valamilyen nyelvi kötőelem használata. Szélsőséges megoldások is lehetségesek, például az ige-alakon is megjelenhet annak a jelölése, hogy az alanynak mi a birtokosa.


4. lépés: 4–8. feladat

55. oldal

60-70 PERC

T/4–8.

Feladatok különböző nyelvtípusokkal


54. oldal

15-20 PERC

T/3.

A gyűjtések bemutatása


• Az első modul 3. lépésében feladott gyűjtőmunka prezentálása ez a feladat. Azok alkossanak csoportot, akik ugyanazzal a nyelvvel foglalkoztak. Ha valaki egyedül maradna, az sem baj, de ha vannak, akik az illető nyelv közeli rokonával foglalkoztak, az ő csoportjukhoz is csatlakozhat az, aki egyedül maradna.

• Az első 5-10 percben készüljenek fel a csoportok a gyűjtések eredményének bemutatására; ösz-szegezzék a tapasztalataikat. (Ha jónak látjuk, már az előző órán jelezhetjük, hogy ez lesz a feladat, akár a tanórán kívül is elkezdhetik a felkészülést.)

• Már a feladat elején minden csoport jelöljön ki magának egy szószólót, akinek az lesz a feladata, hogy röviden, néhány percben összefoglalja – a leglényegesebbekre szorítkozva – az eredménye-ket.

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: szóbeli prezentáció, szövegalkotás, összefoglalás


Munka fo rmák: csoportmunka (3-4 fős csoportok), majd frontális munka

Móds ze rek , e l j á rá s ok: közzététel

3. alkossatokcsoportokataszerint,hogymilyennyelvvelkapcsolatbangyűjtöttetekadatokat! Készítsetek pár perces szóbeli összegzést az eredményeitekről! Jegyzetek:


• Ezek a feladatok nem egymást kizáróak, de igény szerint egyet-kettőt kihagyhatunk, és az így nyert időt a következő modul projektmunkájába átcsoportosíthatjuk.

• T/4–T/6.: Szokásos „nyelvtanfejtő” feladatok.• T/7.: A tanulók alakítsanak 4 fős csoportokat. A csoportokat is osszuk két-két részre! Egy csopor-

ton belül a párok különböző nyelveket fognak vizsgálni. A feladat témája a fókusz megjelenési formái a különböző nyelvekben. Három nyelv vizsgálatáról van szó: magyar, angol és tagalog.


Ezek közül a magyart, mivel ez nagyrészt már tanult anyagról szól, lassabban dolgozó, kevésbé jó kombinációs készségű tanulóknak [A)] adjuk. A legnehezebb a tagalog, ezt olyan tanulók kapják, akik gyors felfogásúak, jó a kombinációs és a megfigyelőkészségük [C)]. Az angollal pedig azok a tanulók boldogulhatnak legjobban, akik tanulnak vagy valamikor tanultak angolt [B)].

• A tanulók 10 percig tanulmányozhatják az adatokat, majd kérdéseket kell feltenniük a csoporton belüli másik párosnak az általuk kapott adatokról. A feladat elején áruljuk el, hogy a feladat tárgya a fókusz kifejezésének különböző módjai.

• Minden páros válaszol a kérdésekre, és ezek segítségével összefoglalja, amit megtudott az adott nyelvről. Ezután azok a párok, amelyek ugyanazt a nyelvet tanulmányozták, összeülnek egy (im-már nagyobb) csapatba, és megbeszélik, hogy ugyanazokat a dolgokat vették-e észre. Minden csapatból egy ember zárónyilatkozatszerű összefoglalást ír a megfigyelt fókuszjelenségekről.

Kiemelt készségek, képességek: kombinatorikus készség, megfigyelőképesség, nyelvérzék


Munka fo rmák: pármunka, csoportmunka (4 fős csoportok)


4. az alábbi glosszázott mondatok kínai nyelven vannak. Tanulmányozzátok őket, majd válaszoljatok a kérdésekre! Tanács: Az ilyen feladatokban először nem érdemes az idegen nyelvű mondatokat figyelni, csak

a glosszákat. Magukat a mondatokat csak akkor vizsgáljátok, ha valamelyik kérdés megválaszolá-sához arra van szükség!

Wo zuotian kanjian de ren shi Lisi.

én tegnap találkozik DE ember C Lisi

’Az ember, akivel tegnap találkoztam, Lisi.’

Hen xihuan shang ke de xuesheng jiao Zhangsan.

nagyon szeret megy óra DE diák hív Zhangsan

’Azt a diákot, aki nagyon szeret órára járni, Zhangsannak hívják.’

a) Mi a fő mondatrészek szórendje a kínaiban?

b) Mi a szerepe a „DE”-vel jelölt szónak?

c) Mi a szerepe a „C”-vel jelölt szónak?

A kínai a világ egyik legjelentősebb nyelve, különböző változatait közel másfél milliárd ember beszéli, és a változatok annyira eltérőek, hogy akár külön nyelveknek is tekinthetjük őket. A legjelentősebb változat az ún. mandarin, amelyet kb. 800 millió ember beszél anyanyelveként.

A kínai nyelvben nincsenek toldalékok; azokat a nyelveket, amelyekben a tövek általában csak egyetlen alakban jelennek meg, izoláló nyelveknek nevezzük. (Hasonlóan izoláló nyelvnek tekint-hetjük az angol nyelvet, hiszen a toldalékok abban is alig játszanak szerepet.) A toldalékok hiányát a szi-gorú szórend és sok (a fenti feladatban szereplő de-hez hasonló) nyelvtani szerepű szó ellensúlyozza.


A kínai nyelv tonális nyelv, vagyis minden egyes szónak sajátos, külön megtanulandó dallama van. Ugyanaz a hangsor más-más dallammal egészen más szónak minősül. A feladatban nem jelöltük a szavak dallamát.

5. az alábbi glosszázott mondatok szingaléz nyelven vannak. Tanulmányozzátok őket, készítsetek rövid szószedetet és válaszoljatok a kérdésekre! Tanács: Az ilyen feladatokban először nem érdemes az idegen nyelvű mondatokat figyelni, csak


A könnyebbség kedvéért néhány mondat után következik néhány kérdés, csak utána következ-nek újabb mondatok.

a) Tekintsétek át az alábbi mondatokat, és válaszoljatok a kérdésekre!

Csitra ee potö kieuwa.

Csitra az-a könyv olvasott

’Csitra olvasta azt a könyvet.’

Csitra ee potö kieuwa dö?

Csitra az-a könyv olvasott Q

’Olvasta Csitra azt a könyvet?’

Csitra ee potö dö kieuwe?

Csitra az-a könyv Q olvasott-E

’Csitra AZT A KÖNyvET olvasta?’

Csitra mokak dö kieuwe?

Csitra mi Q olvasott-E

’Mit olvasott Csitra?’

– Mi a fő mondatrészek sorrendje a szingaléz mondatokban?– Mi a „Q”-val jelölt szó szerepe?– Mit tudsz mondani a kérdő mondatokról?– vajon mivel függhet össze az „E”-vel jelölt igei toldalék?

b) Tekintsétek át az alábbi mondatokat, és válaszoljatok a kérdésekre!

Csitra ee potö tamay kieuwe.

Csitra az-a könyv F olvasott-E

’Csitra AZT A KÖNyvET olvasta.’

Randzsit kau dö aawe kiyöla dannöwa.

Randzsit ki Q jött-E REL tud

’Randzsit tudja, hogy ki jött.’


– Mi a szerepe az „F”-fel jelölt szónak?– Hogyan módosíthatjuk az „E”-ről és a „Q”-ról eddig tudottakat?– Mit jelöl a „REL”-lel jelölt szó?

c) Fordítsátok le szingalézre a következő mondatokat!

Csitra volt az, aki olvasta azt a könyvet?Csitra tudja, hogy Randzsit Azt A KöNYvEt olvasta.

A szingAléz nyelv (saját nyelvükön: szinhala) Ceylon egyik hivatalos nyelve (a másik a tamil). A szin-galézt mintegy 16 millió ember beszéli Ceylonban (tehát a többség, hiszen Ceylonban csak 2,5 millió tamil beszélő van; a világon összesen kb. 77 millióan beszélnek tamilul). Az indoeurópai nyelvcsalád ind (más néven indoárja) ágához tartozik (szemben a tamillal, amely egy teljesen más nyelvcsalád, a drAvidA nyelvcsalád tagja). Tehát a szingaléz rokonságban van a szanszkrit, a hindi vagy a cigány nyel-vekkel, és távoli rokonságban áll a legtöbb Európában beszélt nyelvvel.

6. az alábbi glosszázott mondatok szuahéli nyelven vannak. Tanulmányozzátok őket, majd válaszoljatok a kérdésekre! Tanács: Az ilyen feladatokban először nem érdemes az idegen nyelvű mondatokat figyelni, csak


A könnyebbség kedvéért néhány mondat után néhány kérdés következik, csak aztán a további mondatok.

a) Az alábbi mondatok alapján válaszoljatok a kérdésekre!

Juma aliwapiga watoto.

Juma egyes-M-MúLT-többes-M-ver többes-M-gyerek

’Ő megverte a gyerekeket.’

Watoto walimpiga Juma.

többes-M-gyerek többes-M-MúLT-egyes-M-ver Juma

’A gyerekek megverték Jumát.’

Juma anampenda mtoto.

Juma egyes-M-JELEN-egyes-M-szeret egyes-M-gyerek

’Juma szereti a gyereket.’

– Milyen a szuahéli mondatokban a fő mondatrészek sorrendje?– Az „M”-mel jelölt morfok szerepéről ezekből a mondatokból még

nem derül ki semmi. Ezen kívül mi minden van jelölve a ragozott ige-alakban a szuahéliben?


b) vizsgáljátok meg az alábbi mondatokat is, és utána válaszoljatok a kérdésekre!

Juma alifungua mlango.

Juma egyes-M-MúLT-nyit egyes-U-ajtó

’Juma kinyitotta az ajtót.’

Halima anapika chakula.

Halima egyes-M-JELEN-főz egyes-KI-ennivaló

’Halima ennivalót főz.’

Hamisi anapenda maua.

Hamisi egyes-M-JELEN-szeret többes-JI-virág

’Hamisi szereti a virágokat.’

Juma anampenda Halima.

Juma egyes-M-JELEN-egyes-M-szeret Halima

’Juma szereti Halimát.’

– Miben különböznek ezek a mondatok (az utolsó kivételével) az előzőektől?– Fogalmazzátok meg, hogyan épül fel a szuahéli ragozott igealak!– Mi a múlt és mi a jelen idő jelölője?– Mit jelölhetnek az „M”, „U”, „KI”, JI” szimbólumok? (Ez az adatokból ugyan nem derül ki pontosan,

de próbáljátok meg kitalálni!)

A SZUAHélI nyelvet anyanyelveként több mint 40 millió ember beszéli Afrika keleti partvidékén, Szo-mália déli határától egészen Mozambik északi határáig. A NIGER-KONGó nyelvcsalád bANTU ágához tartozik, de a legtöbb bantu nyelvvel szemben nem tonális, vagyis az egyes szavaknak nincs saját meg-tanulandó dallama. A szuahéli a legjelentősebb afrikai nyelv, mivel az anyanyelvi beszélőkön kívül még legalább 100 millió ember beszéli második nyelvként. Ez azért van, mert egész Délkelet-Afrikában a szuahéli tölti be a közvetítő nyelv szerepét, vagyis ez az a nyelv, amelyen sokan, akik egymás anyanyel-vét nem ismerik, meg tudják értetni magukat.

7. vizsgáljátok meg a kapott mondatokat, majd válaszoljatok társaitok kérdéseire!

A)

a) vizsgáljátok meg a mondatokat! Koncentráljatok arra, hogy hogyan jelenik meg bennük a fókusz! (Segít a kiemelés.)

Magyar nyelvű mondatok Péter A KAlAPját veszítette el, nem az esernyőjét. András A FErtő-tAvAt futotta körbe. PéNzHiáNY miAtt zárt be az élelmiszerüzlet. tEgNAP voltunk az állatkertben.


b) A mondatok alapján gondoljátok végig, amit korábban a fókuszról tanultatok! Ezután válaszoljatok társaitok kérdéseire, illetve tegyétek fel nekik az alábbi kérdéseket, amelyek

az általuk vizsgált nyelvekre vonatkoznak! – van az általatok vizsgált nyelvben külön toldalék vagy más morféma, ami a fókuszt jelöli? – Ha az előző kérdésre igen a válasz: a mondatban hol, melyik kifejezéshez kapcsolódva jelenik

meg ez a morféma? – Ha az első kérdésre igen a válasz: a szerkezeten belül hol áll a toldalék (az elején, a végén

stb.)? – Találtatok olyan mondattani szerkezetet a vizsgált nyelvben, ami kifejezetten a fókusz jelenlétét

jelöli?

A következő kérdéseket csak akkor tegyétek fel, ha a másik páros a tagalog nyelvet vizsgálta! – Ha egyik bővítmény se lenne fókuszban, szerinted mi lenne akkor az ige alakja? – Mi a szerepe a ng és a sa toldalékoknak?

A következő kérdéseket csak akkor tegyétek fel, ha a másik páros az angol nyelvet vizsgálta! – Írd le, hogy milyen szerkezet fejezi ki az angolban azt, ami a magyarban fókuszos mondatnak

felel meg! – Lehet az angol mondatban ige a fókusz? – Lehet-e az angolban a fókuszos szerkezet elöljárós névszói szerkezet, pl. with the boy ’a fiú-

val’? – Mitől függ, hogy a második tagmondatot bevezető kötőszó that, who vagy valami egyéb?

B)

a) vizsgáljátok meg a mondatokat és a fordításaikat! Koncentráljatok arra, hogy hogyan jelenik meg bennük a fókusz! (A kiemelés segít.)

Angol nyelvű mondatok

It was the little things that meant a lot.

ez van-MúLT a kis dolog-TÖBBES ami jelent-MúLT sok

’A KIS DOLGOK jelentettek sokat.’

It was his rudeness that hurt me.

ez van-MúLT ő-BIRTOKOS durvaság ami bánt-MúLT én-TÁRGy

’A DURvASÁGA bántott meg (engem)’

It was because of the economic situation that he lost the elections.

ez van- MúLT

miatt a gazdasági helyzet hogy ő elveszít-MúLT

a választások

’A GAZDASÁGI HELyZET MIATT veszítette el a választásokat.’

It is the weather that makes me sick.

ez van a időjárás ami csinál én-TÁRGy beteg

’AZ IDŐJÁRÁS tesz beteggé.’


It was on his wedding day when everything got wrong.

ez van-MúLT

-on/-en/-ön ő-BIRTO-

KOS

esküvő nap amikor minden lesz-MúLT

rossz

’AZ ESKÜvŐJÉN romlott el minden.’

It was Peter who helped me a lot.

ez van-MúLT Péter aki segít-MúLT én-TÁRGy sok

’PÉTER volt az, aki sokat segített nekem.’

b) A mondatok alapján ismételjétek át, amit a fókuszos szerkezetekről tanultatok! Ezután válaszoljatok társaitok kérdéseire, illetve tegyétek fel nekik az alábbi kérdéseket, amelyek




jelöli?

A következő kérdéseket csak akkor tegyétek fel, ha a másik páros a tagalog nyelvet vizsgálta! – Ha egyik bővítmény se lenne fókuszban, mi lenne akkor az ige alakja? – Mi a szerepe a ng és a sa toldalékoknak?

A következő kérdéseket csak akkor tegyétek fel, ha a másik páros a magyar nyelvet vizsgálta! – Állhat-e névutós kifejezés fókuszban? – Mit tudsz elmondani az igéről és az igekötőkről a fókuszos mondatokban? – van-e valamilyen szabály arra, hogy a mondatban hol kell állnia a fókuszos kifejezésnek? Ha

nem vagy biztos a válaszban, gyűjts további példákat!

C)

a) vizsgáljátok meg a mondatokat és a fordításaikat! Koncentráljatok arra, hogy hogyan jelenik meg bennük a fókusz! (Segít a kiemelés.)

Tagalog nyelvű mondatok

B-um-ili ang bata ng tela sa palengke para sa Nanay.

vesz-BEF.FAG F gyerek NG anyag SA piac -nak SA anya

’A GyEREK vett anyagot a piacon a mamájának.’

B-in-ili-0 ng bata ang tela sa palengke para sa Nanay.

vesz-BEF.FOBJ NG gyerek F anyag SA piac -nak SA anya

’A gyerek AZ ANyAGOT vette a piacon a mamájának.’


B-in-ilih-an ng bata ng tela ang palengke para sa Nanay.

vesz-BEF-FLOC NG gyerek NG anyag F piac -nak SA anya

’A gyerek A PIACON vett anyagot a mamájának.’

I-b-in-ili ng bata ng tela sa palengke ang Nanay.

FDAT-vesz-BEF NG gyerek NG anyag SA piac F anya

’A gyerek A MAMÁJÁNAK vett anyagot a piacon.’

b) A mondatok alapján ismételjétek át, amit a fókuszos szerkezetekről tanultatok! Ezután válaszoljatok társaitok kérdéseire, illetve tegyétek fel nekik az alábbi kérdéseket, amelyek




jelöli?

A következő kérdéseket csak akkor tegyétek fel, ha a másik páros az angol nyelvet vizsgálta! – Írd le, hogy milyen szerkezet fejezi ki az angolban azt, ami a magyarban fókuszos mondatnak

felel meg! – Lehet az angol mondatban ige a fókusz? – Lehet-e az angolban a fókuszos szerkezet elöljárós névszói szerkezet, pl. with the boy ’a fiú-

val’? – Mitől függ, hogy a második tagmondatot bevezető kötőszó that, who vagy valami egyéb?

A következő kérdéseket csak akkor tegyétek fel, ha a másik páros a magyar nyelvet vizsgálta! – Állhat-e névutós kifejezés fókuszban? – Mit tudsz elmondani az igéről és az igekötőkről a fókuszos mondatokban? – van-e valamilyen szabály arra, hogy a mondatban hol kell állnia a fókuszos kifejezésnek? Ha

nem vagy biztos a válaszban, gyűjts további példákat!

A tAgAlog nyelvet legalább 90 millió ember beszéli, ebből kb. 24 millióan anyanyelvükként, a többiek közvetítő nyelvként, hiszen a tagalog a Fülöp-szigetek nemzeti nyelve (és az angol mellett a másik hiva-talos nyelve is). A tagalog az ún. AUsztronéz nyelvcsalád mAláj-polinéz ágához tartozik, amelynek kb. 350 millió beszélője hatalmas területen él Hawaiitól Madagaszkárig az egész csendes-óceáni és indi-ai-óceáni térségben. Közülük a tagalogon kívül az indonéznek és a malájnak van a legtöbb beszélője.

8. tanulmányozzátok az alábbi glosszázott mondatokat, majd válaszoljatok a kérdésekre! A mondatok inuktitut (kanadai inuit) nyelven vannak. A glosszázott mondatok kivételesen egy

sorral többől állnak: az első sor a kiejtett változat, a másodikban találjátok a morfokat abban az alakjukban, ahogy a szótárban megtalálhatók, utána jön a morfonkénti fordítás, majd a mondat magyar megfelelője.

Az igeragok pontos tartalmát nem írtuk le (csak azt írtuk oda, hogy igerag); a pontosabb megha-tározást majd nektek kell kitalálnotok.


A nyelvészetben használatos angolos átírást használtuk, de a j betű nem dzs-t, hanem magyar j-t jelöl. A q betű a magyar k-nál sokkal hátrébb képzett k-szerű hangot jelöl.

(1)

Tusaatsiarunnanngittualuujunga.

tusaa tsiaq junnaq nngit tualuu junga

hall jól képes nem nagyon IGERAG

’Nem hallok nagyon jól.’ (2)

Aullaqtuq taqagama.

aullaq tuq taqa gama

elmegy IGERAG fáradt IGERAG

’Elmegy, mert fáradt.’ (3)

Aullaqtuq taqangmat.

aullaq tuq taqa ngmat

elmegy IGERAG fáradt IGERAG

’Elmegy, mert ő [valaki más] fáradt.’ (4)

Sanaluaqtuq.

sana luaq tuq

dolgozik túl IGERAG

’Túl sokat dolgozik.’ (5)

Siniluaqtutit.

sinik luaq tutit

alszik túl IGERAG

’Túl sokat alszol.’ (6)

Qanniqlaunngikkaluaqtuq aninngittunga.

qanniq lauq nngit galuaq tuq ani nngit tunga

havazik túl nem bár IGERAG kimegy nem IGERAG

’Bár nem havazik túlságosan, nem megyek ki.’


(7)

Uqaqlaaqtara.

uqaq laaq tara

beszél később IGERAG

’Később (ma már nem) beszélek vele.’ (8)

Tikimniaqtuq.

tikim niaq tuq

érkezik később IGERAG

’Később (még ma) érkezik.’ (9)

Qangatasuu milliqtuq.

qangatasuu mil liq tuq

repülő földet ér most IGERAG

’A repülő épp most ér földet.’ (10)

Iglumik niuvialauqtunga.

iglu mik niuviaq lauq tunga

ház E.TÁRGy1 vesz nemrég IGERAG

’Nemrég vettem egy házat.’

1 Egyes szám.

a) Fogalmazzátok meg, mi ennek a nyelvnek az a sajátossága, amellyel az eddig vizsgált nyelvekben nem találkoztatok!

b) Soroljatok fel három olyan jelentésbeli tulajdonságot, amelyet az igealak ebben a nyelvben kife-jez, és az eddig vizsgált nyelvekben nem találkoztatok hasonlóval!

c) Melyik mondat hány szóból állhat? Minek alapján döntöttetek?

Az INUKTITUT (kanadai inuit) nyelv az ún. ESZKIMó-AlEUT nyelvcsalád eszkimó ágába tartozik. Az eszkimó-aleut család nyelveinek kevés (talán 150-200 ezer) beszélője van, ezek azonban igen nagy te-rületen, egy Grönlandtól Alaszkáig, sőt, Szibériáig húzódó sávban élnek a Föld legészakibb területén. Az inuitoknak saját írásuk is van (az inuit írás szótagokat jelöl). Az inuktitut (kanadai inuit) nyelv változatait beszélik az eszkimók Kanada egész északi sávjában, összesen kb. 30 ezren.


mEgOldásOKT/4. Kínai mondatok

a) A fő mondatrészek sorrendje: alany – határozói módosító – igealak – egyéb mondatrészekb) A de („DE”) az alárendelt tagmondat (pl. vonatkozó mellékmondat) végét jelöli.c) A shi („C”) a létige (ami magyarul jelen időben zéró, múlt időben volt, jövő időben lesz).

T/5. Szingaléz mondatok

a) A mondatrészek sorrendje: alany – tárgy – ragozott igealak; a dö („Q”) szerepe a kérdő mon-dat jelölése; a kérdő mondatokról: az eldöntendő kérdésnek a legvégén áll a dö, ha fókusz vagy kérdőszó van a kérdésben, akkor az után áll a dö; az -e toldalék („E”) akkor jelenik meg, ha az ige követi a dö („Q”) szót.

b) A tamay szó („F”) követi azt a kifejezést, amely a fókusz szerepét játssza (ha a mondat kije-lentő); az -e toldalék („E”) nemcsak akkor jelenik meg, ha a ragozott igealak a dö szót követi, hanem akkor is, ha a tamay szót („F”) követi; a dö szó nemcsak főmondati kérdésben, hanem mellékmondatban is szerepel („függő kérdés”); a kiyöla szó („REL”) jelöli az alárendelt tag-mondat végét.

c) Csitra dö ee potö kieuwe? Csitra Randzsit ee potö tamay kieuwe kiyöla dannöwa.

T/6. Szuahéli mondatok

a) A mondatrészek sorrendje: alany – ragozott igealak – tárgy; az igealakokban jelölve van az idő, az alany száma és a tárgy száma, valamint a rejtélyes „M” mintha szintén az alany „M”-jével és a tárgy „M”-jével lenne kapcsolatban.

b) A különbség az, hogy (az utolsó mondat kivételével) a tárgy nem embert jelöl, és az igealak-ban nincsen a tárgyra utaló jel; a szuahéli ragozott igealak felépítése: alanyi egyeztetés + idő + tárgyi egyeztetés (de ez valószínűleg csak embert vagy élőt jelentő tárgy esetén) + tő; a múlt idő jele -li-, a jelen idő jele -na-; az „M”, „U”, „KI”, „JI” valószínűleg névszóosztályokat jelölnek: az „M” az embert jelentő névszók osztálya (így a személyneveké is), a többi külön-böző nem embert jelentőké.

T/7. A fókusz különböző nyelvekben

Példák általános kérdésekre:– van az általatok vizsgált nyelvben külön toldalék vagy más morféma, ami a fókuszt jelöli? vá-

lasz: Csak a tagalog nyelvben jelenik meg olyan morféma, amely a fókuszt jelöli: a fókuszos bővítmény előtt álló ang és az igealak ezzel bizonyos értelemben egyeztetést mutat.

– Ha az előző kérdésre igen a válasz: a mondatban hol, melyik kifejezéshez kapcsolódva je-lenik meg ez a morféma? válasz: A tagalogban érdekes módon nemcsak a fókuszban álló kifejezés előtt, hanem az igealakban is megjelenik a fókusszal összefüggő morféma, amelyet attól függően kell megválasztani, hogy melyik bővítményt kell fókuszként értelmezni.

– Ha az első kérdésre igen a válasz: a szerkezeten belül hol áll a toldalék (az elején, a végén stb.)? válasz: A tagalogban a fókuszt jelölő ang a bővítmény elején áll. Ami az igealakot illeti, nagy a változatosság: alanyi és tárgyi fókusz esetén az ige belsejében, ún. infixumként, a bili hangsort megszakítva jelenik meg a toldalék (az infixum terminust természetesen nem kell a tanulóknak ismerniük). Amikor helyhatározó a fókusz (pl. A PIACON), a toldalék az igealak végén helyezkedik el, amikor pedig a részeshatározó, akkor az elején.


– Találtatok olyan mondattani szerkezetet a vizsgált nyelvben, ami kifejezetten a fókusz jelen-létét jelöli? válasz: Az angolban az „It is/was ... that/who stb.” szerkezet vezeti be a fókuszt. A magyarban is jellegzetes mondattani jelenség a fókusz: legfőbb jellemzője az ige sajátos helye: közvetlenül a fókuszos mondatrész mögött kell elhelyezkednie, még igekötő sem áll-hat a fókusz és az ige között. Itt nem térünk ki arra, mi történik, ha az ige kerül fókuszba.

Kérdések a tagaloggal kapcsolatban:– Ha egyik bővítmény se lenne fókuszban, szerinted mi lenne akkor az ige alakja? válasz: bili.– Mi a szerepe a ng és a sa toldalékoknak? válasz: A ng jelöli az alanyesetet és a tárgyesetet, a

sa az összes többi, ún. függő esetet.Kérdések az angollal kapcsolatban:– Írd le, hogy milyen szerkezet fejezi ki az angolban azt, ami a magyarban fókuszos mondatnak

felel meg! válasz: It is/was ... that/who/when stb., a pontozott helyre kerül a tulajdonképpeni fókusz.

– Lehet az angol mondatban ige a fókusz? válasz: Nem, csak ,,főnevesítéssel” lehet kifejezni.– Lehet-e az angolban a fókuszos szerkezet elöljárós névszói szerkezet, pl. with the boy ’a fiú-

val’? válasz: Igen: it was with the boy, it was because of the weather, it was on his wedding stb.

– Mitől függ, hogy a második tagmondatot bevezető kötőszó that, who vagy valami egyéb? válasz: Attól, hogy mi áll a fókuszban: a that általában élettelenre, a who élőre vonatkozik; míg pl. a when valamilyen időt, időpontot kifejező szerkezetre.

Kérdések a magyarral kapcsolatban:– Állhat-e névutós kifejezés fókuszban? válasz: Igen, pl. PéNZHIÁNY MIATT.– Mit tudsz elmondani az igéről és az igekötőkről a fókuszos mondatokban? válasz: A fókuszt

tartalmazó mondatban az igekötő a ragozott igealak után áll, az ige közvetlenül a fókuszt követi.

– van-e valamilyen szabály arra, hogy a mondatban hol kell állnia a fókuszos kifejezésnek? Ha nem vagy biztos a válaszban, gyűjts további példákat! válasz: Nincs: állhat a mondat elején is, de később is, csak az a fontos, hogy közvetlenül megelőzze a ragozott igealakot.

T/8. Inuktitut (kanadai inuit) mondatok

a) A legfeltűnőbb sajátosság, hogy egyetlen szóban (ragozott igealakban) több tartalmas tő, sőt, akár több tagmondatnyi információ lehet. Elfogadható ennek a válasznak más változata is, vagy akár a b) vagy a c) kérdésre adott válaszban említett sajátosságok is.

b) A következők bármelyike elfogadható: kifejezi az alany személyét és számát; az igeidőt; ezen belül a múltbeli, illetve jövőbeli távolságot; azt, hogy állító vagy tagadó mondatról van-e szó; egyéb határozói módosítókat (pl. ’eléggé’, ’túlságosan’ stb.); azt, hogy azonos-e a személyes névmási alany az előző személyes névmási alannyal [ez a (2–3) mondatokból derül ki]. való-jában még számos jelentéstani különbséget kifejeznek az igealakok (pl. a tárgy vagy az alany határozottsága), de ezeket nehéz ezeknek a mondatoknak az alapján felfedezni.

c) A (2), (3), (6), (9) és (10) mondatok kétszavasak, a többi egyetlen szóból áll. Magyarázatként elfogadható az íráskép is (a kiejtett forma leírásában betűközzel jelöltük a szóhatárokat), de szerkezeti alapon is megállapíthatók a szavak határai, ugyanis az igealakok láthatóan mindig az igetővel kezdődnek és az igeraggal végződnek. Hangtani jelei is vannak annak, hogy mi alkot egyetlen szót, hiszen az, ha különálló szavak egymás mellé kerülnek, nem okoz hangta-ni váltakozást; a hangtani alapon való tagolás azonban igen bonyolult feladat, nem valószínű, hogy a tanulók ezzel próbálkoznak.



67. oldal

15 PERC

T/9.

Különbségek és hasonlóságok a vizsgált nyelvek között

Taná r i in s t rukc ió: A szokásos szövegértési feladat. Tudományos-népszerűsítő szövegből a differenciálásnak megfelelően információ-visszakeresés, összegzés, illetve burkolt állítások felfej-tése a feladat.


Cé l c s opor t – d i f fe renc iá lá s

A) információ-visszakeresés B) összegzésC) burkolt állítások megtalálásának gyakorlása


Móds ze rek , e l j á rá s ok: szövegértési feladat

9. olvasd el az alábbi szöveget, majd válaszolj a kérdésekre!

A N y E L v T Í P U S O K

A magyar nyelv környezetében beszélt nyelvek mindegyike az indoeurópai nyelvcsaládhoz tar-tozik. Ennek a nyelvcsaládnak a tagjait beszélik Afganisztántól Izlandig szinte mindenütt. A kör-nyékünkön beszélt nyelvek többsége az indoeurópai nyelvcsalád germán, szláv, itáliai (latin) vagy ind ágához tartozik. (Germán például a német; szláv a szlovák, a szerb és a horvát; latin a román és a beás; illetve ind nyelvek a romani nyelv változatai.) Az egymás mellett élő nyelvek általában hatást gyakorolnak egymásra, és a hatás nemcsak a szókincsben nyilvánul meg (például a köl-csönszavak révén), hanem a nyelvtani szerkezetben is. Az egymástól távol beszélt nyelvek, még ha rokonok is, sokszor eltérőbb szerkezetűek, mint az egymás közelségében beszélt, bár nem rokon nyelvek.

A Magyarországon és szomszédságában beszélt idegen nyelvek szinte mindegyikére jellemző a névszói és igei toldalékok használata, szemben például az angol vagy a kínai nyelvvel, amelyek-ben a toldalékok használatának igen kicsi a jelentősége. Ezért a magyar nyelvet és a hozzá ha-sonlóan toldalékokat használókat rAgOzó, míg az angol vagy a kínai nyelvet izOláló nyelvnek nevezzük.

A magyar szóalakokban általában elég világos, hogy hol húzódik a tövek és a toldalékok határa. Ezért a magyar nyelvet AgglutiNálóNAK nevezzük, szemben például a latinnal vagy a gö-röggel, amelyekben a tövek erősen össze vannak olvadva a toldalékokkal, sőt, maguk a tövek is más-más alakban jelennek meg attól függően, hogy milyenek a toldalékaik. Ezt a tulajdonságot a nyelvészek FlEKtálásNAK nevezik. (A kétféle nyelv között nehéz éles különbséget tenni, például a romani vagy ahogy Magyarországon nevezik: az oláh cigány sok szempontból inkább aggluti-náló, mint flektáló, holott hagyományosan flektálónak tartják.)


A nyelveknek ilyen általános szempontokból való osztályozását a nyelvészet tiPOlógiáNAK ne-vezi. A fentiekben tehát AlAKtANi tiPOlógiáról beszéltünk, ezen belül a következő fő NYELV-tíPusOKKAl:

RAGOZÓ IZOLÁLÓ

flektáló agglutinálópl. angol, kínai

pl. latin, görög pl. magyar, török, romani

Egy harmadik nyelvtípust is meg szoktak különböztetni, az ún. iNKOrPOráló vagy POlisziN-tEtiKus nyelveket; erre volt példa az inuktitut nyelv a 9. feladatban. Az ilyen nyelvek tulajdon-képpen ragozó nyelvek, de a szóalak nemcsak egy tövet és a toldalékait tartalmazza, hanem több tövet és toldalékot, szinte egész mondat vagy tagmondat nagyságú egységek viselkednek úgy, mint a magyarban a szóalakok.

Mondattani szempontból is megkülönböztethetünk nyelvtípusokat. A mondattani nyelvtípus ösz-szefügg az alaktanival. Mivel – mint a magyarban is – sok toldalék mondatbeli nyelvtani viszonyt jelöl, a ragozó nyelvekre jellemző, hogy nem a szórend, hanem a toldalékok jelölik az olyan nyelvtani szerepeket, mint a tárgyi rész vagy az alanyi rész; ez mind a magyarra, mind a környé-ken beszélt többi nyelvre, de ugyanígy a latinra és a görögre is jellemző.

A fő tipológiai különbségek mellett nyilván apróbb különbségeket is találtatok a vizsgált nyelvek között. Például a névszói toldalékoknak kicsit eltérő a szerepe a magyarban és a környezetében beszélt többi nyelvben. Míg a magyarban nagyon sok névszói toldalék van (és ezeken kívül még a névutóknak is ezekhez hasonló a funkciójuk), a szomszédos nyelvekben viszonylag kevés a névszói toldalék, és nincsenek névutók; a magyar esetragok és névutók szerepét elöljárószók játsszák.

Minden környező nyelvtől megkülönbözteti a magyart a NYElvtANi NEmEK hiánya. A nyelvtani nem (általában hímnem, nőnem és semlegesnem vagy csak hímnem és nőnem) az indoeurópai nyelvek ősi öröksége, ami Európának ezen a részén fennmaradt.

Nagy a változatosság a környéken beszélt nyelvek között abban, hogy milyen névelőket használ-nak. A legtöbb szláv nyelvben egyáltalán nincs névelő, a németben és az oláh cigány nyelvben a magyarhoz hasonlóan használnak névelőket, míg a románban és a beásban a névelő szerepét toldalékok töltik be.

A)

a) Az indoeurópai nyelvcsalád melyik ágába tartoznak a következők?

– a román: – a romani (oláh cigány) nyelvváltozatok: – a német:

b) A névelők használatát tekintve melyik nyelvek hasonlítanak a leginkább a magyarra? Tegyél jelet a megfelelő válasz mellé! – a szláv nyelvek – a román – a romani (oláh cigány)


c) Mi tölti be a szomszédos nyelvekben azt a szerepet, amit a magyarban az esetragok és a név-utók?

B)

a) Jelöld meg a megfelelő választ!

A szöveg arról szól, hogy– a magyar nyelv a legtöbb mindenben különbözik a környéken beszélt nyelvektől.– a környékünkön beszélt nyelvek sok mindenben hasonlítanak, és ez nemcsak a rokonságuk miatt

van.– a magyar nyelven kívül a többi környékünkön beszélt nyelv nagyon hasonlít egymásra.

b) Milyen tulajdonság közös az összes környezetünkben beszélt nyelvben? – toldalékok használata – névutók használata – névelők használata

c) Hogyan befolyásolja az egyes nyelveket az, hogy mely nyelvek a rokonaik és az, hogy milyen nyelveket beszélnek a szomszédságukban?

C)

a) Igazold példákkal azt az állítást, hogy a magyar nyelv leginkább az agglutináló nyelvek tulajdon-ságaival bír!

b) Írj egy olyan jellegzetességet, amely a szöveg szerint az indoeurópai nyelveknek a környékünkön beszélt változataira jellemző!

c) Jelöld meg, melyik állítás igaz az alábbiak közül! – A magyar nyelv szerkezete egyik környező nyelv szerkezetére sem hasonlít. – A környezetünkben beszélt idegen nyelvek szerkezete nem hasonlít egymásra. – Attól, hogy két nyelv rokona egymásnak, még nem biztos, hogy a szerkezetük is hasonlít.

mEgOldásOK:(Az egyaránt elfogadható megoldások között „/” jel áll.)

A) a) román: itáliai/latin/újlatin; romani: ind/indoárja/indoiráni; német: germán; b) a romani; c) az elöljárószók.

B) a) a második válasz a helyes; b) az első válasz a helyes; c) a rokon nyelvek hasonlósága lehet öröklött (a közös ősükben is meglevő tulajdonság) vagy véletlen; az egymás szomszéd-ságában beszélt nyelvek hasonlósága is lehet véletlen, de sokszor hatnak egymásra attól függetlenül, hogy rokonok-e

C) a) bármilyen szóalak jó példa lehet, amelyben jól felismerhető a tő és a toldalék; b) például a nyelvtani nem vagy az elöljárószók használata; c) a harmadik válasz a helyes



69. oldal

10 PERC

T/10.

Kérdések


Ezt a néhány ismétlő jellegű kérdést ne használjuk számonkérésre, osztályozásra! Csupán az a funkciójuk, hogy a tanulók az elmúlt egy-két órán megismert problémákat és információkat ma-gukban újra átfussák és rendszerezzék.

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: lényegkiemelés, szövegalkotás (összefoglalás írása)




10. lehetőlegemlékezetbőlválaszoljazalábbikérdésekre!

a) Sorolj fel néhány nyelvcsaládot, amelyről az előző órákon szó volt, és írd mellé, hogy a Földnek nagyjából melyik részén beszélik!

b) Sorolj fel néhány olyan tulajdonságot, amelyek a környékünkön beszélt nyelvek szinte mindegyi-két jellemzik!

c) Sorolj fel néhány alaktani nyelvtípust (a nyelvek és a típusok nevére nem kell emlékezned, csak azt írd le, mi jellemzi)!

d) Sorolj fel néhány olyan szórendi típust, amellyel az előző feladatokban találkoztál (a mondatban milyen sorrendben állnak a fontosabb részek, ill. az egyes részekben milyen sorrendben állnak az elemek)!


71. oldal

5-10 PERC

T/1.

változó nyelvünk

3. NYElVtípusok És NYElVi Változás3 óra


• A feladat célja, hogy gondoljunk néhány percre az anyanyelvünkre úgy, mint generációról gene-rációra változó rendszerre.

• Kb. 5 percet adjunk példák keresésére, majd néhány önként jelentkezőtől kérjünk példákat egy-egy kategóriára (olyanra, amit múló divatnak tekint a szerzője és olyanra is, amit maradandónak gondol). Kézfelemeléses szavazást tarthatunk arról, hogy egyetértenek-e a többiek a szerző meg-ítélésével, és ha nem teljes az egyetértés, kérdezzünk rá az eltérő vélemények egy-egy képviselő-jénél, hogy miért nem ért egyet a többiekkel. Nem kell konszenzusra törekedni, hiszen nem lehet megjósolni, hogy milyen újítások maradnak fenn és melyek bizonyulnak múlandónak.

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: korábbi ismeretek felidézése, anyanyelvi tudatosság

Cé lc s opor tok – d i f fe renc iá lá s: az egész osztály

Munka fo rmák: egyéni, majd frontális munka

Móds ze rek , e l j á rá s ok: feladatmegoldás, megbeszélés

A nyelvi változásról és ezen belül a magyar nyelv történetéről már sokat hallhattatok. Most azzal fogunk foglalkozni, hogy a nyelvi változások hogyan vezetnek a nyelvek szerkezetének megváltozásához, vagyis a különböző nyelvtípusok kialakulásához.

1. Sorolj fel néhány szót, kifejezést vagy szerkezetet, amelyet te használsz, de szüleid, taná-raidvagyáltalábanazidősebbeknem(vagynemúgy,ahogyte)!

Írd a kifejezés mellé az értelmezését is! Emeld ki valamilyen eszközzel (pl. színezéssel) azokat, amelyeket szerinted a te gyerekeid is így

fognak mondani, vagyis azokat, amelyek szerinted később is fennmaradnak majd, nem pedig egy múló divat részei!

N Y E l v t í P u s O K é s N Y E l v i v á l t O z á s 8 9


71. oldal

25-30 PERC

T/2.

Alaktani változás az ómagyarban


A feladat tulajdonképpen miniatűr tudományos kutatás: először alaposan meg kell vizsgálni a szöveget, meg kell találni benne a releváns részleteket, majd hipotéziseket kell megfogalmazni a kérdéses jelenségekről.

K iemel t kész ségek, képességek: megfigyelőképesség, nyelvérzék, anyanyelvi tudatosság


Munka fo rmák: csoportmunka (3-4 fős heterogén csoportokban)


2. a Halotti beszéddel már régebben megismerkedtetek. Most egy bizonyos szempontból alaposabban megvizsgáljuk ezt az ómagyar nyelvemléket.

A szöveget az olvashatóság kedvéért egyszerűsített átírásban közöljük. Az aláhúzott szövegrészek nem magyar (hanem görög és latin) nyelvűek.

Látjátuk feleim szümtükhel, mik vogymuk: isá, por es homou vogymuk. Menyi milosztben terömtevé elevé miü isemüköt Ádámot, es adutta valá neki paradicsumot házoá. Es mend paradicsumben valou gyimilcsektül mondá neki élnie. Heon tilutoá űt igy fá gyimilcsétűl. Gye mondoá neki, méret nüm eneik: isa, ki napon emdöl az gyimilcstűl, halálnek haláláal holsz. Hadlavá holtát terömtevé Istentűl, gye feledevé. Engedé ürdüng intetüinek, es evék az tilvot gyimilcstűl. Es az gyimilcsben halálu evék. Es az gyimilcsnek úl keseröü vala vize, hugy turkolat migé szakasztja valá. Nüm heon mogánek, gye mend ű fajánek halálut evék. Haraguvék Isten, es vetevé űt ez munkás világ belé: es leün halálnek es pukulnek fesze, es mend ű nemének. Kik azok? Miü vogymuk. Hugy es tiü látjátuk szümtükhel: isa, es nüm igy ember múlhatja ez vermöt, isa mend azhuz járou vogymuk. vimádjuk Uromk Isten kegyil-mét ez lélekért, hugy jorgasson ű neki, es kegyigygyen, es bulcsássa mend ű bűnét! Es vimádjok szent ahszin Máriát e boudog Miháel arhangyelt es mend angyelkot, hugy vimádjanak érette! Es vimádjok szent Péteër urat, kinek adot hatalm oudania es ketnie, hogy oudja mend ű bűnét! Es vimádjok mend szentököt, hugy legyenek neki segéd Uromk szine eleüt, hugy Isten iü vimádságok miá bulcsássa ű bűnét! Es szobodohha űt ürdüng ildetüitűl es pukul kínzatujátúl, e vezesse űt páradicsum nyugalma belí, es adjon neki münyi uruszág belé utat es mend jouben részet! Es kíássátuk Uromkhuz hármúl: kyrie eleison!

Szerelmes brátim! vimádjomuk ez szegín ember lilkíért, kit úr ez napon ez hamus világ timnüce belől menté, kinek ez napon testét tömetjök; hogy úr űt kegyilméhel Ábraám, Izsák, Jakob kebelé-ben helhezje; hugy bírságnap jutván mend ű szentei es ünüttei küzekön jou felől johtatnia íleszje űt! Es tiü bennetük. Clamate ter: kyrie eleison!



73. oldal

KB. 60 PERC

T/13.

Mai változások

+ Tanórán kívüli munka

a) Húzzátok alá azokat a szavakat, kifejezéseket, amelyeknek a végén esetragot vagy névutót gya-nítotok!

b) A kigyűjtött kifejezések közül melyik esetragos, melyik névutós? Döntéseteket indokoljátok meg!

ESETRAGOS KIFEJEZÉSEK NÉvUTÓS KIFEJEZÉSEK

Indoklás:

c) Fogalmazzátok meg annak a nyelvi változásnak a lényegét, amely a kigyűjtött kifejezésekhez kapcsolódik!

Ha több változást is megfigyeltetek, mindegyiknek fogalmazzátok meg a lényegét!

d) Milyen nyoma van a mai magyar nyelvben a vizsgált változásnak, illetve a korábbi állapotnak?

mEgOldásAz ómagyarban fejeződött be az a változás, amelynek során kialakultak a mai esetragok. Leg-többjük forrása névutó; a Halotti beszédben átmeneti állapotot figyelhetünk meg: a Tihanyi ala-pítólevélben még egyértelműen névutószerűen viselkedő elemek némelyike itt már esetragként viselkedik, legalábbis erre látszik utalni, hogy például a kínzatujátúl vagy a haláláal szavakban már megfigyelhető az elöl- és hátulképzettség szerinti illeszkedés (bár a -tól/-től esetrag a legtöbb esetben hátulképzett tövek esetén is tűl alakban jelenik meg). Ha a helyesírástól eltekintünk, ak-kor a legtöbb mai esetrag itt még nagyjából névutónak tekinthető.

A d) kérdésre többféle válasz is elképzelhető. Például az esetragok névutói eredetének nyoma az, hogy azok az esetragok, amelyek személyre utaló toldalékot kaphatnak, olyankor abban a változatukban szerepelnek, amelyik az eredeti névutóhoz hasonlít (pl. tűl > tőle, tőlem stb., nem pedig *tóla, *tólam stb.; rea > rám, rád stb., nem pedig *rém, *réd stb.). Az is jó meglátás ezzel kapcsolatban, hogy némelyik esetrag ma is abban a közbeeső állapotban van, amikor már nem tekinthető névutónak, de magánhangzója nem illeszkedik, pl. -kor.


• Három „kutatási” témát javaslunk, de ezek bővíthetők, illetve helyettesíthetők. Csak olyan jelen-ségek jönnek számításba, amelyek jelenleg változó állapotban vannak a magyarban, méghozzá két tipológiailag eltérő szerkezet közötti átmenetet képviselnek. A javasolt témák mellett ilyen


például egyes határozói szerepű szerkezetek ún. inkorporációja az igékbe (ami az igekötős igék-hez hasonló összetett igealakot eredményez), pl. moziba megy. Kutatási célra azok a legalkalma-sabb jelenségek, amelyeknek elterjedésétől az ún. „nyelvvédők” tartanak, mert azok általában a nyelvben valóban érvényesülő változási tendenciáról tanúskodnak. Ilyen például az előidejű melléknévi igenév használata aktív igetövek esetén is (pl. a kérvényt aláírt tudósok). Erre a jelen-ségre vonatkozóan l. Nádasdy Ádám: „A töltött Erzsébet”. Magyar Narancs, 2006. december 21. (online: http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/97.html).

Hasonló, változásra utaló jelenségekről l. például: http://www.c3.hu/~magyarnyelv/00-1/htoth.htm http://www.c3.hu/~magyarnyelv/98-3/kissjeno.pdf http://www.c3.hu/~nyelvor/period/1304/130403.pdf http://www.c3.hu/~nyelvor/period/1302/130203.pdf. Igény szerint az előző modul óráinak rovására egy tanórányit átcsoportosíthatunk ide.• A megoldás menete: A tanóra keretében minden csoport kapja meg a kutatási témáját, és elő-

zetes tudásuk alapján próbálják meg összefoglalni, hogy mi a jelenség lényege és milyen nyelvi elemekre terjed ki. Az anyaggyűjtést saját anyanyelvi intuíciójuk alapján kezdjék el; ha már ér-tik, minden csoport fogadjon valamelyik más témával foglalkozó csoportból egy-egy adatközlőt (ún. informánst), akit kikérdezhet a vizsgált jelenséggel kapcsolatban. A következő órára minden csoport tagjai folytassanak ún. terepmunkát más anyanyelvi beszélők megkérdezésével, majd az osztályban ismét alakuljanak meg a csoportok, és összesítsék az eredményeket.

• Ezek után következik a hipotézisalkotás folyamata, a megadott kérdések alapján.• végül az azonos témával foglalkozó csoportok egyesüljenek egy-egy nagy csoportba, és készítse-

nek összegzést a megfigyeléseikről és hipotéziseikről. Ügyeljünk arra, hogy mindegyik témakörrel kapcsolatban maradjon idő az eredmények közzétételére az egész osztály nyilvánossága előtt, és hogy a többiek kérdezhessenek is a beszámolóval kapcsolatban! (A beszámolót egy-egy szószóló tartsa meg, de a kérdésekre a csoport bármelyik tagja válaszolhat.)

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: megfigyelőképesség, anyanyelvi tudatosság, hipotézis-alkotás

Cé lc s opor t – d i f fe renc iá lá s: a vizsgált probléma nehézsége szerint homogén csoportok-ban (a témakörök közül az A) a legkönnyebb, a C) a legnehezebb)

Munka fo rmák: csoportmunka (4-6 fős csoportok)

Móds ze rek , e l j á rá s ok: projektmunka

3. végezzetek kutatást egy mai magyar nyelvi változással, bizonytalan jelenséggel kapcsolat-ban!

• Saját nyelvérzéketek, tapasztalatotok alapján állapítsátok meg, hogy milyen, a megadott példák-hoz hasonló kifejezéseket hallottatok már, és milyet nem tudnátok elképzelni!

• Ellenőrizzétek le más csoportba tartozó társaitok segítségével, mennyire egyezik meg az ítélete-tek az ő ítéletükkel!

• Gyűjtsetek adatokat másoktól is az illető jelenséggel kapcsolatban!• Fogalmazzátok meg, miben áll a „furcsa” jelenség lényege, miért jelenhetett meg és hogyan ala-

kulhat a jövőben a sorsa!• Ismertessétek gyűjtőmunkátok eredményét és feltevéseiteket!


A) – Pista is felmászik a kosárpalánkra? – Pista? De hát már fel van mászva!

B) A nagybefektetők ez érdekében hosszú távú érdekeiket is félreteszik. Ez alapján már én is tudok véleményt mondani.

C) Aki a sarkon áll rendőr, azt láttad?

mEgOldásOK A) Tárgyas aktív igék esetén a „létige + határozói igenév” szerkezet évszázadok óta bevett

kifejezés (pl. meg van írva); egyre elterjedtebb azonban ugyanez a szerkezet más igékkel is. Ez a szerkezet az illető eseménynek nem a puszta bekövetkezésére, hanem az őt követő ún. eredményállapot fennállására utal. Ezért csak olyan igék szerepelhetnek benne, amelyek létrehoznak ilyen eredményállapotot (ezért nincs pl. *el van magát tüsszentve, *fel van dobva a labdát). Ez onnan látszik, hogy azt, hogy Pista felmászott a palánkra, akkor is mondhatjuk, ha úgy gondoljuk, hogy már lemászott, míg azt, hogy Pista fel van mászva a palánkra, csak akkor mondhatjuk, ha úgy gondoljuk, hogy még fenn van. Nem kell a gyerekeknek felismer-niük, de ennek a szerkezetnek a terjedése összefügg az előidejű melléknévi igenév állítmányi használatával is. Korábban azt, hogy a kekszen csokibevonat van, csak így mondták: A keksz csokival van bevonva. Mivel azonban ez a szerkezet egyre inkább egy esemény eredményál-lapotát jelöli, a puszta állapot jelölésére sokan ezzel próbálkoznak: A keksz csokival bevont.

Ez a jelenség az ún. perifrasztikus igeidők kialakulását illusztrálja: a szintetikus alaktani kife-jezés (az agglutináló és a flektáló nyelvek sajátja) kezdi átadni a helyét egy analitikus (izoláló típusú) kifejezésnek.

B) Ez a jelenség egyes birtokos szerkezetek névutós szerkezetté válását illusztrálja. Olyan birto-kos szerkezeteknél fordul elő, amelyekben a birtok már csak idiomatikus értelemben haszná-latos. Hasonló folyamat a magyar nyelvben többször előfordult, pl. az ómagyar korban (sőt, feltehetően már az ősmagyar korban is).

C) Erre az új típusú szerkezetre az jellemző, hogy csak alanyesetű lehet, és csak a mondat perifériáján (elején vagy végén) fordulhat elő. Lexikai megkötés nincs rá (szinte bármilyen vonatkozó mellékmondat funkcióját képes ellátni), pontos elterjedtsége egyelőre nincs fel-térképezve. Annyi bizonyos, hogy a vonatkozó mellékmondatos szerkezettől egy összetett névszói szerkezet felé való átmenetet képvisel, amelyben a jelzői módosító egy tagmondat-szerű kifejezés. Feltehetően ilyenből alakult ki a magyarban a jelzői módosítóként viselkedő melléknévi igeneves szerkezet (amely korábbi, mint a vonatkozó mellékmondatos szerkezet, de a mai beszélt nyelvben már alig használatos).



74. oldal

10 PERC

T/4.

Ismeretközlő szöveg


Szokásos szövegértési feladat. A kérdések a szövegben nyíltan nem kimondott, implicit állításokra kérdeznek rá, tehát az eredményeket különösen az implicit információk kinyerésének részképes-sége szempontjából értékelhetjük.




Móds ze rek , e l j á rá s ok: szövegértési feladat

4. Olvasdelfigyelmesenazalábbiszöveget,majdválaszoljakérdésekre! A szöveg sok olyan tényt tartalmaz, amelyről korábbi évfolyamokban már szó volt. Tegyél pipát a

sor szélére azokhoz az állításokhoz, amelyekre régebbről már emlékszel, kérdőjelet azok mellé, amelyeket nem értesz és felkiáltójelet azokhoz, amelyeket most tudtál meg!

Á LT A L Á N O S N y E Lv É S Z E T, N y E Lv T Í P U S O K , N y E Lv I v Á LT O Z Á S

Wilhelm von Humboldt (1767–1835) német tudós nevéhez fűződik az áltAláNOs NYElvészEt tudományának megszületése, ugyanis ő fogalmazta meg először azt a hipotézist, hogy az emberi nyelvek csak bizonyos mértékig különbözhetnek egymástól, vagyis a nyelvi eszközök, amelyekkel a világ nyelvei élnek, egy korlátozott eszköztárat, készletet alkotnak. Az általános nyelvészet célja, hogy feltárja, mi ez a korlátozott eszköztár.

A nyelvek tehát csoportosíthatók aszerint, hogy egy-egy nyelvi szinten milyen megoldásokat, formákat, elrendezéseket alkalmaznak valaminek (jelentésnek, grammatikai funkciónak) a kifeje-zésére. Azok a nyelvek, amelyek egy bizonyos szinten (pl. az alaktanban vagy a mondattanban) hasonló kifejezőeszközöket használnak, ugyanabba az alaktani, mondattani stb. nyelvtípusba tartoznak, pl. egyaránt toldalékolók, hasonlít a mondataik szórendje stb. Például a Föld rengeteg nyelvének közös eszköze az, hogy amúgy azonosan hangzó tövek között a dallamuk tesz különb-séget. Ezek az ún. tonális nyelvek hangtani szempontból szintén egy nyelvtípust alkotnak.

A nyelvtípusnak nincs köze a rokonsághoz, például számos egymástól független nyelvcsaládban előfordulnak tonális, ragozó, izoláló stb. nyelvek. Ugyanakkor a nyelvtípusok létezése, az, hogy az emberi nyelvek eszköztára korlátozott, szorosan összefügg azzal, hogy a nyelvi változásoknak tipikus irányai vannak. Ezt jól mutatják az előző feladatokban vizsgált jelenségek: több tőből álló szerkezetek (pl. birtokos szerkezetek) gyakran válnak névutós vagy elöljárószós szerkezetté (ha az egyik tő elveszti a jelentéstani önállóságát); a névutók könnyen válnak toldalékká; a toldalékok hangtanilag gyenge helyzetükkel összefüggésben hajlamosak eltűnni („lekopni”), és ezzel egyide-



75. oldal

10 PERC

T/5.

Értékelőlapok

jűleg a szórend kötöttebbé szokott válni (sokszor a dallamok megjelenése is ezzel függ össze); és így tovább. A változások ilyen nagyon gyakori típusai vezetnek oda, hogy a kifejezőeszközök hasonlóak a különböző nyelvekben.

a) Mi az általános nyelvészet fő alapfeltevése?

b) Mikor mondjuk, hogy két nyelv valamilyen szempontból ugyanolyan típusú?

c) Milyenek lennének az emberi nyelvek, ha bármilyen nyelvi eszköz bármilyen irányban megvál-tozhatna?

mEgOldásOK:a) Az, hogy az emberi nyelvek nem különbözhetnek bármiben egymástól, van egy korlátozott

eszközkészlet, amelyeket alkalmazhatnak.b) Akkor, ha mindkettő ugyanazt az eszközt alkalmazza valamilyen célra (nem biztos, hogy

ugyanarra a célra!).c) Nem biztos, hogy hasonló kifejezőeszközök alakultak volna ki a különböző nyelvekben,

vagyis bármiben különbözhetnének egymástól a nyelvek.

Taná r i in s t rukc ió: Mivel ebben a modulban több csoportos munka is volt, célszerű a közös munka és az egyéni teljesítmény értékelésével zárni ezt a részt.

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: értékelés, önértékelés



Móds ze rek , e l j á rá s ok: értékelőlap

5. értékeld csoporttársaid teljesítményét és a sajátodat is!

NÉv:

A csoportos munkában a következő társaim teljesítménye volt kiemelkedő:

– az anyaggyűjtésnél:

– az összefüggések felismerésénél, a jelenségek felfe-dezésénél:


– a munka megszervezésében, irányításában:

A csoportmunka megszervezésében, végrehajtásában az okozott gondot, hogy:

Legközelebb jobban fogunk figyelni arra, hogy:

A csoporton belül a saját teljesítményemet abból a szempontból értékelem jónak, hogy:

A csoporton belül a saját teljesítményemet abból a szempontból értékelem gyengének, hogy:

fEJEzEtzárÓ fEladatlap

A NYElVEK KÜlÖNbSéGEI éS HASONlóSÁGA CÍMű FEJEZETHEZ

1. Fogalmazdmegröviden(legfeljebb10sorban),hogymikafőtipológiaikülönbségekazálta-lad tanult idegen nyelv és a magyar között!

Ügyelj arra, hogy ne felsorolást írj, hanem összefüggő szöveget! Segítségképpen néhány szempont:• Az alaktan szintjén: milyen a szóalakok felépítése?• A mondattan szintjén: mi határozza meg a fő mondatrészek sorrendjét, a névszói, igei stb. szerkeze-

teken belül milyen a sorrend?

10 pont

2. az alábbiakban három vitatható állítást fogalmaztunk meg a magyar nyelvvel kapcsolatban. Találj egy-egy érvet mindegyik mellett és egy-egy érvet mindegyik ellen, mintha vitára kellene felké-

szülnöd!

a) A magyar nyelv agglutináló, nem pedig flektáló.

Mellette:

Ellene:

b) A magyarban a szerkezetek alaptagja a szerkezetek végén szokott lenni.

Mellette:

Ellene:

c) A magyarban a hangsúly helyének nincs jelentésmegkülönböztető szerepe.

Mellette:

Ellene:

6 pont

3. azittkövetkező„mondatok”szószerintifordításokegyafrikai(ghanábanbeszélt)nyelvből. Próbáld meg kitalálni, mi lehet a magyar megfelelőjük, majd sorolj fel három feltételezést, hogy mi-

lyen tulajdonságában tér el ez a nyelv a magyartól!

a) emberek ők enni sütemény a

b) asszony a ő hívni Tayi

c) gyerek sok ők lát én

d) lány a ő múlt beszélni fiú ez

e) asszony mind ők múlt mosni övék ruha

Feltételezések:

15 pont

4. azalábbiglosszázottmondatokperzsa(másnéven:farszi)nyelvenvannak.

a) Keresd meg és húzd alá a névszói szerkezeteket!

(1)Mën ba danësmend-ë pir-i asna sodem

én -val/-vel tudós-E öreg-I barát lett-E1

kë der iran zëndëgi mikoned

aki/ami -ban/-ben Irán élet FOLy-csinál-E3

Összebarátkoztam egy öreg tudóssal, aki Iránban él.

(2)

Momkën eszt kë u-ra netewanim bëbinim.

lehetséges van hogy ő-TÁRGy nem-tud-T1 KÖTŐ-lát-T1

Lehet, hogy nem láthatjuk őt.

(3)Momkën niszt kë bi pul bë szinëma bërewid.

lehetséges NEM-van hogy nélkül pénz -ba/-be mozi KÖTŐ-megy-T2

Nem lehet, hogy pénz nélkül menjetek moziba.

(4)

Soma defter-ë szijah-ë mo’ellëm-ë ma-ra mibinid.

ti füzet-E fekete-E tanár-E mi-TÁRGy FOLy-lát-T2

Látjátok a tanárunk fekete füzetét.

b) Jellemezd pár szóval a névszói szerkezetek felépítését! Mi az „E”-vel jelölt morféma funkciója?

c) Milyen nyelvtípusba tartozhat ez a nyelv alaktani szempontból? Sejtésedet indokold is meg!

10 pont

Össz: 41 pont

2. feladat

KB. 10 PERC

Érvek gyűjtése

1. feladat

KB. 10 PERC

Szövegalkotási feladat

fEJEzEtzárÓ fEladatlap

A NYElVEK KÜlÖNbSéGEI éS HASONlóSÁGA CÍMű FEJEZETHEZ

TANÁRI JAvÍTÁSI ÉS ÉRTÉKELÉSI úTMUTATÓ


A feladat célja a magyar nyelv és a tanult idegen nyelv tipológiai jellegzetességeinek felidézése szövegalkotási feladat keretében.

Pontozá s , é r t éke lé s:

1-1 pontot adjunk a tanult tipológiai tulajdonságok mindegyikének megemlítéséért, de legfel-jebb 5 pontot adjunk ezekért. A többi 5 pontot annak megfelelően ítéljük meg, hogy milyen a rövid összefoglalás végiggondoltsága, megszerkesztettsége és közérthetősége. Maximális elérhető pontszám: 10 pont

Taná r i in s t rukc ió

A feladat célja a kreativitáson kívül a kritikai szemlélet mérése.

PéldáK mEgOldásOKrAa) Mellette: Nem gyakori a teljes egybeolvadás a tő és a toldalék között, a szóalaknak mindig

az elején van a tő és a végén a toldalék. Ellene: Ugyanakkor (például a kötőhangzók létezése miatt) nehéz meghúzni a pontos határt,

hogy hol végződik a tő és hol kezdődik a toldalék. A szótöveknek sokszor több változatuk van attól függően, hogy milyen toldalék járul hozzájuk (bokor/bokr-, nyár/nyar-, fa/fá-, barna/barn- stb.), és ugyanez igaz a toldalékokra is (magánhangzó-harmónia).

F E j E z E t z á r ó F E l A d A t l A P – é r t é K E l é s 1 0 1

3. feladat

KB. 10 PERC

Hipotézisek egy ismeretlen nyelvről

b) Mellette: A névszói szerkezetekben a névszó mindig a szerkezet végén áll; a melléknévi ige-neveket mindig megelőzik a bővítményeik. Még a ragozott igealak is a mondat végén áll, ha nincs alárendelt tagmondat benne, és ha például az igének névelőtlen névszó a bővítménye: Pista moziba megy, Pista fát vág.

Ellene: A ragozott igealak után még sokféle elem lehet a mondatban; a névszót is követheti a névszói szerkezetben vonatkozó mellékmondat.

c) Mellette: A szóhangsúly megjósolható, mindig a szó első szótagján van, és nincs olyan jelen-tés, amelyet a hangsúly áthelyezésével fejezünk ki.

Ellene: A mondaton belül a hangsúly helyének (vagyis annak, hogy melyik szó visel hangsúlyt és melyik nem) jelenetésmegkülönböztető szerepe van, pl. A FEHéR kutyát hozd el (és ne a feketét), de A fehér KUTYÁT hozd el (és ne a fehér macskát); KÁPOSZTÁT VETTEM (de lehet, hogy valami mást nem), de KÁPOSZTÁT vettem (nem pedig mást).

Pon tozá s , é r t éke lé s:

Minden elfogadható pro és kontra érv 1-1 pontot ér (nem kívánjuk, hogy túl sok pontot veszítsen, aki kevésbé kreatív). Maximális elérhető pontszám: 6 pont


A mondatok a nkonya nyelv szó szerinti fordításai. (A nkonya nyelv a niger-kongói nyelvcsalád kwa ágához tartozik; kb. 11 ezer anyanyelvi beszélője van Ghanában.) A feladat azt méri, hogy a szó szerinti fordítás alapján képesek-e a tanulók mondattani általánosításokat megfogalmazni. (Ezért a konkrét szavak és azok felépítése nem is lényeges.)

mEgOldásOKa) Néhány ember a süteményt eszi. (vagy pl. Emberek a süteményt eszik.)b) Az asszonyt Tayinak hívják.c) Sok gyerek lát engem.d) A lány beszélt ehhez a fiúhoz.e) Minden asszony kimosta a ruháját. Feltételezések (például): Az alany mindig a mondat elején áll, és mindig követi egy személyes

névmás. Ezt követi a főige, és utána jön a tárgy vagy más bővítmény. A névelő a névszói szerkezet végén áll (követi az alaptagot vagy fejet), és ugyanez igaz a mennyiségjelölőkre (mind, sok stb.) és a mutató determinánsra (ez). A birtokost jelölő szó viszont az alaptag előtt áll („övék ruha” az ő ruhájuk). Az igeidőt az ige előtt álló szó jelöli, ha nincs ilyen szó, akkor jelen idejű a mondat.

1 0 2 s z ö v E g é r t é s - s z ö v E g A l K O t á s • 1 1 . é v F O l Y A m

4. feladat

KB. 15 PERC

Glosszázott mondatok elemzése


Egy-egy lefordított mondatért 1-1 pont jár (ez összesen 5 pont), a megoldásokban felsorolt sajá-tosságok szintén 1-1 pontot érnek (ez összesen kb. 10 pont). Mivel a fordítások és a tulajdonságok esetében is hipotéziseket várunk, minden indokolt választ fogadjunk el (vizsgáljuk meg, hogy a nyelv tulajdonságaira vonatkozó feltételezések indokolják-e a mondatok fordítását). Maximális pontszám: 15 pont


• A mondatok perzsa (farszi) nyelven vannak. A perzsa nyelvet beszéli Irán lakosságának mintegy fele, ezenkívül sok beszélője van Afganisztánban és Pakisztánban is, összesen mintegy 50 millió-an beszélik anyanyelvükként. Írása az arab írás kissé módosított változata. A glosszázott monda-tokat magyaros átírásban közöljük.

• A feladat célja annak értékelése, hogy a tanulók mennyire sajátították el a glosszázott szövegek olvasásának képességét, és mennyire képesek egy ismeretlen nyelv lényeges vonásait a glosszá-zott mondatok alapján megragadni.

• Néhány szó a kiejtésről: az e-vel jelölt magánhangzó nagyon nyílt e-nek ejtendő, míg az ë a ma-gyar nyelvjárásokból ismert zárt e-hez hasonlít, az a pedig a magyar a-hoz.

mEgOldásOKa) men ’én’, ba danësmend-ë pir-i ’egy öreg tudóssal’, der iran ’Iránban’, u-ra ’őt’, bi pul ’pénz

nélkül’, bë szinëma ’moziba’, soma ’ti’, defter-ë szijah-ë mo’ellëm-ë ma-ra ’a tanárunk fekete füzetét’. vitatható továbbá, hogy névszói szerkezetnek tekinthetők-e a következő inkorpo-rált névszók: asna ’barát’ (az asna soden ’megbarátkozik’ összetett igében); zëndëgi ’élet’ (a zëndëgi karden ’él’ összetett igében). Ezeket is elfogadhatjuk.

b) Csak határozatlan névelő van, az -i toldalék, amely a névszói szerkezet legvégén áll. A ma-gyar esetragok és névutók szerepét elöljárószók játsszák (ba ’-val/-vel’, der ’-ban/-ben’, bi ’nélkül’, bë ’-ba/-be’), kivéve a tárgyesetet, ezt a névszói szerkezet legvégén álló -ra toldalék jelöli. A névszói szerkezeten belül az alaptag van elöl, a módosító követi az alaptagot; ha van módosító, akkor az alaptagon megjelenik az -ë toldalék (akár jelzői, akár birtokos módosító-ról van szó).

c) Az igealak összetettsége alapján flektáló vagy agglutináló lehet. Az -i, -ë, -ra toldalékok és az igealakok áttetsző felépítése azt sejteti, hogy agglutináló nyelvről van szó.

F E j E z E t z á r ó F E l A d A t l A P – é r t é K E l é s 1 0 3


A 8 megtalálandó névszói szerkezet 1/2-1/2 pontot ér (összesen maximum 4 pont); a megoldá-sokban található további elemek 1-1 pontot érnek (összesen maximum 6 pont). Maximális elér-hető pontszám: 10 pont

A feladatlapra adható összes pont: 41 pont

Documents

NYELVTAN1-2kooperativ.hu/szovegertes/Modulleírások/11... · Educatio Kht. kompetenciafejlesztő oktatási program kerettanterv. A kiadvány a Nemzeti Fejlesztési terv Humánerőforrás-fejlesztési