Tanári útmutatórások/8...Educatio Kht. kompetenciafejlesztő oktatási program kerettanterv. A kiadvány a Nemzeti Fejlesztési terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program

S z ö v e g é r t é S – S z ö v e g a l k o t á S

2Tanári útmutató

Educatio Kht. kompetenciafejlesztő oktatási program kerettanterv.

A kiadvány a Nemzeti Fejlesztési terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program 3.1.1. központi program (Pedagógusok

és oktatási szakértők felkészítése a kompetencia alapú képzés és oktatás feladataira) keretében készült, a suliNova oktatási

programcsomag részeként létrejött tanulói információhordozó. A kiadvány sikeres használatához szükséges a teljes oktatási

programcsomag ismerete és használata.

A teljes programcsomag elérhető: www.educatio.hu címen.

F E j l E s z t é s i P r O g r A m v E z E t ő k o r á n y i M a r g i t

v E z E t ő F E j l E s z t ő K a r at ó l á S z l ó

k á l M á n l á S z l ó

s z A K m A i b i zOt t s á g B ó k ay a n t a l E l N ö K

B á n r é t i z o lt á n l E K tO r

C S e r h a l M i z S u z S a

g y õ r i J á n o S

S C h e i n g á B o r

A l K Ot ó s z E r K E s z t õ S C h i l l e r M a r i a n n

s z A K m A i l E K tO rO K a S z a k M a i B i z o t t S á g ta g J a i

p e thőné nagy c s i l l a

FElElõs szErKEsztõ n a g y M i l á n

b O r í t ó g r A F i K A s z ű c s é dua

t i P O g r á F i A b á r d j oh ann a

© S C h i l l e r M a r i a n n

© g y e S k ó á g n e S, M o l n á r C e C í l i a

© educat io kht. , 2 008

r A K t á r i s z á m : h - a s z e 0 8 0 2 / t

Tanári útmutató

a S z i g e t

M i n t k í S é r l e t i

l a B o r a t ó r i u M

F e j l e s z t ő k

gyeskó ágnes molnár Cecília

t A r t A l O m

a S z i g e t M i n t k í S é r l e t i l a B o r at ó r i u M

5 N é v j E g y

7 s z i g E t j á t é K O K

38 w i l l i A m g O l d i N g : A l e g y e k u r A – H E ly z E t E K , s z E r E P l ő K é s K A P C s O l AtO K

6 1 A z i s m é t l ő d ő v E z é r m Ot í v u m O K r E N d s z E r E

78 g O l d i N g r E g é N y é N E K é r t E l m E z é s i l E H E t ő s é g E i

83 E g y m á s i K s z i g E t – s H A K E s PE A r E : A v i h A r ( i . F E lvO N á s 1. é s 2. s z í N )

92 P á r H u z A m O K

A ) P á r H u z A m O K A g O l d i N g - r E g é N y é s A s H A K E s PE A r E - d r á m A K ö z ö t t

b ) A k é t é v i v A k á c i ó é s A l e g y e k u r A ö s s z E H A s O N l í t á s A

104 s H A K E s PE A r E : A v i h A r

116 A s z i g E t m i N t u t ó Pi A – j ó K A i m ó r : A z A r A n y e m b e r

124 F E l A dAt l A P

129 jAv í t ó K u l C s A F E l A dAt l A P H O z

13 1 F E l A dAt bA N K

névJegyA fejezet címe SzigetA fejezet célja A sziget helyszín lehetőségei irodalmi művekben (a sziget mint kísérleti

laboratórium)A jelképes jelentésszintek, a példázatszerűség, a modellisztikus sűrítés felismeréseEgy mű több lehetséges olvasatával való megismerkedésTapasztalatszerzés a különféle kulturális kódok működéséről az értel-mezés során Vezérmotívumok azonosításaMűrészletből műegész kibontása

Képességfejlesztési fókuszok Tematikus fókusz: barbárság és civilizáció, ösztön és értelem, hatalom-vágy és szolgaság, az eszményi élet modelljePoétikai fókusz: modellszerűség – szó szerinti és mögöttes jelentésekSzövegértési fókusz: sorok közötti olvasás, a történet idejének, helyé-nek lehetséges rekonstrukciója, a szereplők motivációjának árnyalt ér-tése, motívumok kibontása, szekunder szövegek feldolgozásaSzövegalkotási fókusz: beszámolók (napló, levél), hasonló tematikájú művek összehasonlítása, összefoglalók készítése

A fejezetben lévő modulok címe és ajánlott óraszáma

1. Bevezető szigetjátékok, illetve Jules Verne: Kétévi vakáció c. regényé-nek értelmezése, 5 óra2. William Golding: A Legyek Ura c. regényének cselekményelemei, a szigetlakók viszonyai, konfliktusaik, jellemük, 5 óra3. A Legyek Ura motívumfeltöltéses szerkezete, 4 óra4. A Legyek Ura értelmezési lehetőségei, 2 óra5. Shakespeare: A vihar c. drámája I. felvonásának értelmezése, 2 óra6. Párhuzamok a Golding-regény és a Shakespeare-dráma között: a hatalomvágy és az ösztönök szerepe, 2 óra; illetve a Kétévi vakáció és A Legyek Ura gyerekcsoportjainak és „törté-nelmének” összevetése, 2 óra7. A vihar c. dráma három cselekményszála és az összekötő motívu-mok, a szereplők tükörrendszere, 2 óra8. A Senki szigete Jókainál, 2 óra

Ajánlott korosztály 8. évfolyamFejezetkapcsolódási pontok Tantervi

Minden olyan fejezet, mely epikus és drámai művekkel foglalkozik, minden olyan fejezet, mely többletjelentést, jelképes jelentést vizsgál narratív szövegekbenKompetenciaterületen(Ajánlott a megelőző és a követő fejezet)előző: lírával, elmélettel foglalkozókövetkező: hagyományozódás (Anakreon)

A képességfejlesztés fókuszai

NAT (2003)Érvelés, önreflexióra és önkorrekcióra való törekvés Szó szerinti és metaforikus jelentések megkülönböztetéseA művek műfaji természetének megfelelő szövegfeldolgozási eljárások ismerete és alkalmazásaKépesség szövegek kapcsolatának és különbségének felismerésére és értelmezésére (tematikus, motivikus kapcsolatok, utalások)Értékek, motivációk, magatartásformák felismerése, értelmezése

Verbális és nem verbális információk együttes kezeléseÖnálló jegyzetkészítésIdő- és térmegjelöléseknek vagy ezek hiányának értelmezéseNézőpontok és nézőpontváltások funkciójának értelmezéseEgyéb műveltségterületiTörténelmi, földrajzi, biológiai, technikai isme retek az 1. modulbanKereszttantervi(Pl. életpálya-építési, szociális)A szociálpszichológia, szociológia, pszichológia, filozófia, etika és drá-mapedagógia bizonyos tartalmai

Követelmények A tanuló legyen képes azonosítani és értelmezni a nyelvi megalkotottság néhány jellemzőjét epikai és drámai szövegekben (a szöveg jellemző szerveződése, magatartás- és szemléletforma, időiség, kifejezésmód, szövegforma).Ismerje és alkalmazza a regényértelmezés tanult közelítési szempontjait, tudjon kiválasztani néhány, az adott szöveghez adekvát szempontot.Választott munkáihoz tudjon grafikai szervezőt választani és használni. Tudjon megadott szempontok figyelembevételével önállóan értelmező esszét írni.Legyen képes az olvasott szövegekkel kapcsolatban kérdéseket feltenni, véleményt, udvarias kritikát formálni, érvelni, összehasonlító észrevé-teleket tenni.Törekedjen együttműködésre, gyakorolja az empátiát és a toleranciát.Szóbeli megnyilatkozásaiban törekedjék határozottságra, világosságra, tartalmasságra.

Értékelés FolyamatiA prezentációk értékelése, a megértést ellenőrző mintavétel a házi fel-adatokból, kilépőkártya, rövid esszé, az írásfolyamatra visszatekintő re-flektáló esszé.KimenetiFeladatlap.

Módszertani ajánlás A fejezet mind az egyéni, mind a csoportos, mind a pármunkát egyaránt ajánlja, nagy hangsúlyt fektet a kreatív munkákra.Ajánlott témafal kialakítása az osztályteremben, ahová a tanulók munkái kerülnek, segítve a korábban tanultak felelevenítését, az összehasonlító szemlélet kialakítását.

Támogató rendszer Pethőné Nagy Csilla: Módszertani kézikönyv. Korona Kiadó, 2005Arató László – Pála Károly: A szöveg vonzásában II., Átjárók. Műszaki Kiadó

ráHANgOlódás1. lépés: 1. feladat

5. oldal

20 PErC

T/1.

Előzetes tudás, elképzelések mozgósítása a szigetről

1. Szigetjátékok

A KétévI vAKÁcIó érTelmezéSe

5 órA

„A” változat: mindenki olvasta a regényt

Taná r i in s t rukc iók

• Három különböző változatot képzelünk el.• „A” változat: mindenki olvasta a regényt, • „B” változat: kb. fele-fele arányban olvasták, ill. nem, mindenesetre elég sokan olvasták ahhoz,

hogy lemondhatnánk a feldolgozásáról; • „C” változat: 1-3 gyerek olvasta, aki kiselőadást tart belőle a többieknek. • Az „A” változat részletes kidolgozása után következik a másik két változat, fölhasználva az „A”

bizonyos lépéseit. (A tanulói munkatankönyv nem jelzi az „A”, „B”, „C” megkülönböztetést.)


• A c) feladatban alakuljon ki az osztály asszociációs mezője a szigetről! • Minden csoport egy-egy képviselője kimegy a nagy csomagolópapírhoz, és akár egyszerre is írhat

rá. Ha több időt ad a tanár, mert nagyon termékenynek találja a feladatot, csoportonként több szó is felkerülhet a közös ábrára.

• A későbbiek során vissza fogunk térni rá, hogy előzetes elvárásaink közül találunk-e bizonyos jellegzetességeket az olvasott művekben.

• Természetesen a tanulók egy része teljesen vagy részben már elolvasta az ajánlott műveket, és ezek a tapasztalatok valószínűleg befolyásolják az asszociációikat, de ez nem baj. 4 fős csoporto-kat javasolunk, mert ennyien könnyebben dűlőre jutnak, de lehetnek 5-6 fős csoportok is.

• A kész ábrát helyezzük el a témafalra!

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: képzettársításra való képesség, divergens gondolkodás, érvelés

Cé l c s opor t – d i f fe renc iá lá s: az egész osztály

Munka fo rmák: a) egyéni (3 perc); b) csoportos (10 perc); c) és d) frontális

Móds ze rek , e l j á rá s ok: pókhálóábrás asszociáció 3 menetben

E s zközök: füzet, majd nagy csomagolópapír a grafikai szervezővel

8 s z ö v E g é r t é s - s z ö v E g A l K O t á s • 8 . é v F O l y A m

2. lépés: 2–3. feladat

6. oldal

20 PErC

T/2–3.

Mi kell a túléléshez?

Olyan művekkel, műrészletekkel ismerkedünk meg a következőkben, melyek szigeten játszódnak.Arra is választ keresünk a szigeteken játszódó történetek megbeszélése során, hogy a hasonló helyszínből következnek-e egyéb hasonlóságok.

Először meggondoljuk, mit is jelent (lakatlan) szigeten lenni, mi a sziget mint helyszín, mi a jelentősége a szigetnek mint történések helyszínének, miért játszódik ott annyi film, regény, dráma, valóságshow.

Aztán egy szigetre vetődött gyerekekről szóló Verne-regényben mélyedünk el, hogy megnéz-hessük, hogyan viselkednek, milyen problémákkal néznek szembe a szereplők. És mi történik az olvasóval.

1. Sziget

a) Mi jut eszedbe arról a szóról, hogy sziget? Írj le minél több, ezzel kapcsolatos bármilyen szót vagy kifejezést 3 perc alatt! (Használhatsz pókhálóábrát vagy listázhatsz.)

b) Egyeztessétek együttműködő csoportjaitokban az egyéni asszociációkat!

c) Készítsetek egy csoportábrát legfeljebb 12, legalább 8 elemmel, amelyben a csoport legfonto-sabb képzettársításai szerepelnek!

d) Az osztály közös csomagolópapíron szereplő pókhálóábrájához minden csoport 1-1 általa kiválasztott fogalmat írjon föl!

e) Karikázzátok be azokat a szavakat, amelyekre minden csoport asszociált! Mi lehet az oka annak, hogy vannak „közös” szavak?


• Figyelni kell arra, hogy a kilogramm-limitet betartsák; egy-két indoklást is meghallgathatunk.• A tanár a felolvasásnál jegyez a táblára, majd a csomagolópapírra azok a szavak kerülnek, ame-

lyek a legtöbb csoportnál szerepeltek. Lehet nehezíteni, ill. mederben tartani a játékot a feladat módosításával: csak 10 tárgyat sorolhattok fel! (Bevezethetjük mindhárom fázisban vagy csak a csoportfázisban.) A lista kerüljön föl a témafalra, később össze lehet vetni mindegyik művel: nekik mi nem volt, nekünk mink nem lenne.

szigEt

s z i g E t j á t é K O K 9

• Arra kell még ügyelni, hogy minden füzetben szerepeljen a saját lista és a csoportlista is, ugyan-úgy, ahogy az 1. lépés mindkét asszociációja.

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: kreativitás, gyakorlati érzék, valóságismeret mozgósí-tása, érveléstechnika

Cé lc s opor t – d i f fe renc iá lá s: az egész osztály

Munka fo rmák: mint fent: a) egyéni; b) csoportos; c) frontális

Móds ze rek , e l j á rá s ok: listakészítés indoklással

E s zközök: csomagolópapír, esetleg előre rajzolt táblázattal

2. Mi kell a túléléshez?Csoportotok egy gazdag növény- és állatvilágú, változatos éghajlatú lakatlan szigetre vetődik. mit vinnétek magatokkal? Négyen vagytok, összesen 50 kg poggyászotok lehet, ennyit bír el a mentőcsónak.

a) Először egyedül dolgozz! Mit vinne magával a csoport, ha neked egyedül kellene gyorsan dön-tened? Állítsd a tárgyakat fontossági sorrendbe!

b) Készítsetek csoportban az egyéni listák alapján közös listát, közös poggyászt! A szabály ugyanaz: legfeljebb 50 kg lehet a közös poggyászotok. Állítsátok a tárgyakat fontossági sorrendbe, és mind-egyik mellé írjatok néhány szavas indoklást, hogy miért van szükség arra a tárgyra! Döntésetek lehetőleg megegyezésen, ne pedig többségi szavazaton nyugodjék.

c) Hasonlítsátok össze a csoportlistát az egyéniekkel! Van különbség? Melyik lett hasznosabb, jobb? Írj egy észrevételt a füzetedbe ezzel kapcsolatban!

d) Csoportotok választott szószólója olvassa fel a csoport listáját! Hasonlítsátok össze a végered-ményt! Döntsétek el, hogy találtok-e egy legjobb megoldást vagy a csoportlistákból összerak-ható-e egy legjobb lista!

E g y é N i l i s t A C s O P O r t l i s t A i N d O K

T/3. Házi feladatnak alkalmas, mert gyűjtőmunka.

3. Szigetrőlszól

a) Gyűjtsetek minél több szigeten játszódó vagy szigetről szóló irodalmi alkotást, filmet vagy szigetet ábrázoló képzőművészeti alkotást bármilyen műfajból! (Tüntessétek fel a művek szerzőjét és címét!) Használjátok az internetet, kérdezzétek családtagjaitokat, ismerőseiteket! Együtt is végezhetitek a gyűjtőmunkát.

b) Ha képről van szó, nézzétek meg, ha tudjátok, sőt, hozzátok el az órára; ha szöveges műfajú, akkor próbáljátok megtudni a rövid fabuláját (meséjét)!


4. lépés: 5. feladat

7. oldal

15 PErC

T/5.

A sziget mint modell


7. oldal

10 PErC

T/4.

Átvezetés a sziget mint művészeti téma kérdéskörhözVálasztható feladat

lEHEtségEs mEgOldásOKDefoe: Robinson crusoe; Wyss: A svájci Robinson-család; Cooper: Kráter; Verne: A rejtelmes sziget; Stevenson: A kincses sziget; Merle: A sziget; Fehér Klára: Sziget; Golding: A Legyek Ura (erről 2 film is); Shakespeare: A vihar; Ballantyne: Korallsziget; A kék lagúna c. filmcsalád; Bacon: Új Atlan-tisz; Swift: Gulliver utazásai; Lost c. sorozat. Elő fognak kerülni a szigetre kivetett emberekről szóló valóságshow-k – nem baj, sőt: beszélni fogunk róla, miért olyan népszerűek.

Tanár i in s t rukc iók: Ügyeljünk rá, hogy mindenki írjon legalább 3 mondatot! Csak az olvassa fel, aki akarja! Ezután beszélgetünk róla közösen.

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: valóság és fikció viszonyának érzékelése


Munka fo rmák: egyéni, majd frontális

Móds ze rek , e l j á rá s ok: 2 perces írás, majd felolvasás és megbeszélés

4. Miért sziget? írd le két percben, szerinted miért választ egy író műve cselekményének helyszínéül egy

szigetet? vagy: te miért választanál regényed helyszínének egy (lakatlan) szigetet?

Tanár i in s t rukc iók: Erre a problémára visszatérünk a 2. modulban, akkor alaposabban meg-beszéljük. Ezt jelezzük a gyerekeknek is.

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: valóság és fikció, egyedi és általános viszonyának érzékelése; pszichológiai, szociális érzékenység




8. oldal

15 PErC

T/6.

A 3. (házi) feladat ismertetéseSzigetről készült műalkotások

Munka fo rmák: pármunka, majd frontális

Móds ze rek , e l j á rá s ok: feladatmegoldás (ötletroham), majd megbeszélés

5. Mitőlkülönlegesasziget?

a) Mi az oka annak, hogy a sziget mint helyszín népszerű? Írjátok le ötleteiteket néhány szóban!

b) Miben más egy szigeten (ráadásul esetleg lakatlan szigeten) játszódó történet, mint egy városban vagy faluban játszódó?

c) Milyen igényt elégítenek ki a szigeten játszódó túlélős valóságshow-k? Miért szeretik nézni az emberek?

d) Mit jelent az elszigetelt/elszigeteltség szó? Milyen szövegkörnyezetben találkozunk vele?

lEHEtségEs mEgOldásOK: Népszerű helyszín, mert átláthatóak az ott végbemenő folyamatok, határolt végtelen, el van zárva a világtól, ezért úgy működik, mint egy elzárt kísérleti laboratórium, az ingerek felnagyít-va jelentkeznek, másként viselkednek az emberek, mint ahogy a társadalmi szerepeik szerint a civilizációban, más problémákat kell megoldaniuk, amelyek a civilizációban nem problémák, ezek az életösztön különböző megnyilvánulásait hozzák felszínre, ugyanakkor egy-egy problémát elkülönítve, szinte fölnagyítva látunk, kalandos cselekménye lehet, a fantasztikum irányába is eltolódhat: minden megtörténhet stb. d) Átvitt, elvont értelem, általában egyes személyekre vagy jelenségekre vonatkozik.


• Az a) feladat vázlatához 5 percet adjunk, majd a szónoklat 3 perc, szerepcsere után újabb 3 perces szónoklat, majd párcsere, és az utolsó szónoklat 2-2 perc.

• A tanár döntse el, hogy a b) feladatban melyik utasítást hajtsák végre a tanulók. Itt alkalom adódik a differenciálásra is: akinek a memóriáját fejleszteni kell, az próbálja jegyzetek nélkül, akit a feladat frusztrál, mert nem szívesen beszél, az jegyzeteljen, hogy ezután a papírba „kapaszkodhasson” stb.

• A lépést nem hagyhatjuk el, de rövidíthető, azaz nem csináltatjuk meg a 6. feladatot, csak pár-ban, csoportosan vagy frontálisan közzé tétetjük a tanulókkal a 3. (házi) feladat gyűjtésének eredményét.

• Ajánlom olyan csoportoknak a 6. feladatot, amelyek nem olvasták a Verne-regényt, mert nekik lesz idejük elvégezni. (Azaz a „B” és a „C” változat részeként.) Az „A” változatban azért van ben-ne, hátha marad rá idő.

1 2 s z ö v E g é r t é s - s z ö v E g A l K O t á s • 8 . é v F O l y A m


8. oldal

10 PErC

T/7.

ráhangolódás a Verne-regényre

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: szövegalkotás, szónoki képesség, memória, lényeg-kiemelés, vázlatírás előre, jegyzetkészítés


Munka fo rmák: egyéni felkészülés után pármunka

Móds ze rek , e l j á rá s ok: háromperces recenzió szóban; párcsere után: „Idegen tollakkal ékeskedem”

6. Miszólszigetről?

a) Mutass be egy általad gyűjtött, ismert, szigetről szóló vagy arról készített műalkotást a párodnak! Írj vázlatot a füzetedbe felkészülésképpen. Ennek segítségével beszélj összefüggően 3 percig! Törekedj arra, hogy a párod olyan képet kapjon erről a műről, ami benned él róla!

b) Most a párodat hallgasd meg! A lehető legteljesebben jegyezd meg, amit hallottál!

c) A párok egyik tagja üljön egy paddal odébb! Az új párodnak arról a műről kell beszélned 2 per-cig, amelyet az eredeti párod mutatott be neked, azaz idegen tollakkal ékeskedsz. Az új pár is készítsen jegyzeteket.


• Legalább 8 percet adjunk a 8 mondatra. Később, a jelentésteremtés fázisában a kérdésekhez kapcsolódva egyet-egyet olvasson föl, aki akar.

• A feladat célja, hogy még az elemzés előtt tudatosítson bizonyos olvasói élményeket. • Ha a b) mondat egyedül nem megy, a tanár segíthet szavak felajánlásával: gátoltak, zavartak,

fölöslegesek, ill. segítettek, eligazítottak, szükségesek.

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: élmények fogalmivá tétele



Móds ze rek , e l j á rá s ok: hiányos mondatok kiegészítése

7. Csonkamondatok Egészítsd ki az alábbi mondatokat, majd írd le még két mondatban, ami eszedbe jutott a kétévi

vakáció olvasása közben vagy utána!

a) A cím alapján azt vártam, hogy a regény ................ fog szólni.


jElENtéstErEmtés7. lépés: 8–12. feladat

9. oldal

10 PErC

T/8–12.

Cselekményelemek tisztázása

b) Az összefoglaló jellegű alcímek az olvasás során, mert

c) Az adatszerű pontosság (pl. a pontos idő- és helymegjelölések) szerintem azért van a regényben, hogy/mert

d) Szerencsésnek tartom a hajótörött fiúkat, mert e) Izgalmasnak tartom a regényben azt a részt/azokat a részeket, amikor/amelyben/amelyekben f) Unalmasnak tartom a regényben azt a részt/azokat a részeket, amikor/amelyben/amelyekben g) h)


• A lépés lényege, hogy felidézzük a regény világát, tisztázzuk a cselekményelemeket; az értelme-zést csoportmunkában a következő feladatban kezdjük el. A 10. feladatnál néhányan olvassák föl, amit írtak az a) mondathoz a 7. feladatban.

• Jó lenne, ha hagynánk időt arra, hogy megalakuljanak a csoportok: mondjuk el a gyerekeknek, milyen témakörök, feladatcsoportok vannak, azaz mutassuk meg, hogy a 13., 14., 15., 16. és 17. feladattal fogunk foglalkozni, a következő órán már eszerint üljenek le.

• Nem kell mindenáron arra törekedni, hogy a csoportok létszáma azonos legyen, de ne legyenek 3 főnél kisebb és 6 főnél nagyobb csoportok. Azonos témán több csoport is dolgozhat.

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: epikus művek cselekményelemeinek azonosítása, elkülönítése


Munka fo rmák: frontális

Móds ze rek , e l j á rá s ok: közös megbeszélés

8.Mikorjátszódikamű?Mennyiaregénycselekményideje?



10. oldal

20 PErC

T/13–17.

Elmélyülés a regény világában

mEgOldásOK1860. március 9-én éjjel 11-kor kezdődik (1. fejezet). Az indulás napja febr. 15. lett volna, előző este szabadult el a hajó (3. fejezet). A visszaindulás napja 1862. február 5. (14. fejezet). Az érkezés napja: febr. 25. (15. fejezet). Cselekményidő kb. 2 év → cím.

9.Holvanasziget,ahovaafiúkvetődnek?

mEgOldásOKA Csendes-óceánban, mint a végén kiderül, a Magellán-szorosnál az 51. szélességi fokon a Han-nover-szigeten. A kontinentális éghajlat és a növényvilág segített nekik a sarkkörtől való távolság megállapításában, de ennél kicsit keletebbre és délebbre gondolják a sziget helyét.

10.Mitsugallacím?(Nézdmeg,mitírtála7.feladata)kérdésére.)

lEHEtségEs mEgOldásA vakáció szó kedélyes, biztosak lehetünk benne, hogy nagy tragédia nem fog történni, és sze-rencsésen hazakerülnek. Nem is gondolunk hajótörésre, ha csak a címet ismerjük.

11.Idézzükfelaszigetfontosabbhelyeit!Honnankaptáknevüket?

mEgOldásOKSloughi-öböl, Zéland folyó, Chairman-sziget, Család-tó → korábbi életükbőlIngovány-erdő, Gát-patak, Áltenger-fok, Csalódás-öböl → tulajdonságokról és az átélt élmé-nyekről

12.Hányanvannakahajótöröttek?Idézzetekfölnéhánynevet!Hányanvannakabanditák?

mEgOldásOKTizenöten: 14 turista, 1 szolga (néger) – 8-14 évesek. Doniphan, Briant, Gordon, Wilcox, Webb, Cross, Baxter, Service, Garnett, Jenkins, Iverson, Dole, Costar, Jacques + MokoBanditák: Brandt, rock, Henley, Cook, Forbes, Cope, Pike és Walston a vezér. Kate és Evans nem banditák.


• Az a fontos, hogy mindenki a legjobb tudása alapján járuljon hozzá a regény „feltérképezéséhez”,


ezért inkább nem képességfejlesztő, hanem képességműködtető feladatokat kapjon. Egyféle fel-adatsort természetesen több csoport is kaphat.

• Ha egy feladatsort több csoport is megcsinál, akkor a feladatok egy részét az egyik, más részét a másik ismertesse.

• A tanár eldöntheti, hogy a csoport választ-e szószólót, ill. osztja-e el a munkát (pl. valaki rajzol, a másik a regényben keresgéli az információkat) vagy a tanár jelöli ki a szerepeket. Előre is kijelöl-heti a szószólót, de dönthet úgy, hogy bármelyik tanuló álljon készen erre a feladatra, és csak a prezentáció előtt tudja meg, ő fog-e beszélni. Ez a konkrét pedagógiai helyzetben dől el.

• A tanár minden csoportnál jelöljön meg olyan feladatot, amit nem kell ismertetni, mivel a regény közös, mélyebb megértéséhez az nem elengedhetetlen mindenki számára.

• Előre szóljunk, hogy hozzák el az atlaszaikat (földrajzi és történelmi), ill. akinek van, az a fönt említett lexikonok közül valamilyet. reméljük, az iskolai könyvtárban is van ilyen könyv. Ezt előre tisztázzuk, kölcsönözzük ki ezekre az órákra a könyveket! Olyan projektorra van szükség, amely könyvet, lapot tud kivetíteni, illetve a tanár a CD-n megkapott anyagból számítógépen keresztül is ki tudja vetíteni a térképeket, ábrákat. (A Magellán-szoros térképe, földrajzi felfedezések, a négy állat képe.)

Cé l c s opor t – d i f fe renc iá lá s: az egész osztály, érdeklődés szerinti csoportokban

Munka fo rmák: csoportmunka, érdeklődés alapján 5-féle, lehetőleg 3-6 fős homogén csoport – inkább a meglévő képességekre támaszkodjunk

Móds ze rek , e l j á rá s ok: mozaik elv

E s zközök: csomagolópapír, képek, néhány kép földarabolva, saját földrajzi és történelmi at-laszuk, természettudományi vagy biológiai lexikon vagy enciklopédia (a prezentációkhoz jó lenne projektor)

T/13.

A) csoport: földrajz iránt érdeklődők, térképkedvelők, térképen jól tájékozódók (amúgy is meglévő képességeik mélyítése történik, de fontos, hogy élvezzék a feladatot, és az osztály regényképéhez hozzá tudjanak járulni)


• Akármit, akármennyit gyűjtögetnek össze, minden jó! • A prezentációnál ne maradjon el a 13. c), g), h) és i) feladat! • Ha képkivetítő van, akkor a többiek látni fogják a jelöléseket, ha számítógép van, akkor a tanuló

a saját példánya segítségével a többieknek a jelöletlen térképen lézeres mutogatóval „rajzolja” az útvonalakat, helyeket. Ezt mindenki a saját térképein be tudja jelölni.

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: térképen való eligazodás, gyors információ-visszakeresés

A 13–17. feladat közül csak egyet kell megoldanotok, majd bemutatnotok a többieknek. A többiek beszámolóját a regény egyes vonatkozásairól jegyezd majd a füzetedbe.

13. Olvassunkéskészítsünktérképet!

a) Nézzétek meg Dél-Amerika felfedezésének térképét! Kik és mikor jártak ott először, ahol a re-gény játszódik?

b) Kikről neveztek el földrajzi helye ket, és melyek ezek?


c) Hol van Auckland? Merre sodró-dott a regény elején a szkúner?

d) Keressétek meg a Magellán-szoros térképén és a földrajzi atlaszotok-ban az Evans által emlegetett he-lyeket (12. fejezet)! Melyiknek van más neve a re gényben?

e) Melyiket nem találtátok meg?

f) Jelöljétek meg a saját térképete-ken, hol lehet a Hannover- (Chair-man-) sziget!

g) Merre mentek a fiúk haza? Készítsetek útvonaltérképet a saját tér képeteken!

h) Véleményetek szerint miért van a regényben ennyi földrajzi adat? Miért ez az adatszerű pontosság (vö. 7. feladat c) mondat)? Mi en-nek a hozadéka a regényben? Válaszoljatok több összefüggő mondatban!


mEgOldásh) A valószerűség érzetének megteremtésére szolgál a sok pontos hely- és időmegjelölés.

T/14.

B) csoport: térképkedvelők nagy vizuális fantáziával, jól tájékozódók, kirándulni szeretők

Tanár i in s t rukc iók

• A b) és d) feladat ne maradjon el a prezentációban! Ha van projektor, akkor kivetítjük, tehát raj-zolják kicsiben vagy nagyban, illetve kitesszük a témafalra.

• A feladat célja, hogy a szövegértést fejlessze, azaz hogy a regénybeli térkép leírása, ill. a regény egyéb leírásai alapján rekonstruálni tudják a helyszínt. Fejleszti a vizuális képességet is.

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: vizuális képesség, fantázia, kézügyesség, tájékozódási képesség, gyors információ-visszakeresés képessége

14. Expedíciók–aChairman-szigettérképe

a) Hogyan derül ki, hogy szigeten vannak a hajótöröttek?

b) Hová szerveznek felderítőutakat, kirándulásokat, és kik vesznek bennük részt? Vegyétek számba őket időrendi sorrendben! Melyik útnak mi a jelentősége (cselekményvezetési vagy más szem-pontból)? Emeljétek ki a legfontosabbakat! Segít a táblázat.

Ú T H O VA ? r É S Z T V E V ő KC S E L E K M É N y-

B E L I O K A VA G y C É L J A

E G y É B J E L E N -Tő S É G E

c) Soroljatok föl több helyszínt, fő-

ként azokat, ahol sok időt tölte-nek a fiúk vagy nagyon fontosak a cselekményben! Miért lénye-ges, hogy ilyen sok hely szín van a regényben?

d) rajzoljátok le a szigetet egy nagy csomagolópapírra!

(Bau doin térképe is segít az I. rész 9. fejezetében.)


mEgOldásOK

b) I. rész: Briant egyedül (5. fejezet), Doniphan, Wilcox, Service, Briant és a kutya (6. fejezet), mindenki megy a tutajjal (10. fejezet), a tó körül: Gordon, Baxter, Service, Doniphan, Webb, Wilcox, Cross, Phann, a kutya (14., 15. fejezet), II. rész: fókavadászat zsírszerzés céljából – min-denki megy (1. fejezet), Briant, Jacques, Moko a folyón az óceánig (2. fejezet), Doniphan, Webb, Wilcox, Phann gólyalábon át a mocsáron, tüzifavontatás – mindenki (3. fejezet), korcsolyázás – mindenki (4. fejezet), elszakadás: Doniphan, Webb, Wilcox, Cross (5., 6. fejezet), Briant föl megy a sárkányon, hogy kiderítse, ott vannak-e még a bűnözők (9. fejezet), felderítőút, hol vannak a banditák: Evans és a nagyfiúk (13. fejezet), a bárka vontatása (14. fejezet).

c) Sloughi-öböl, szirtpart, fövenypart, Zéland-folyó, Család-tó, Auckland-magaslat, sziklafal, Áltenger-fok, Kelepce-erdő, Ingovány-erdő, Gát-patak, Viharpart, Déli-mocsár, Északi-fok, Déli-fok (hegyek), Angol-fok, Francia-fok, Amerikai-fok (földnyelvek), Stop-folyó, Keleti-folyó, Homo-kos puszta, Északi-patak, Francia-barlang, Medveszikla-barlang, Medveszikla-kikötő, Csalódás-öböl, Bükkerdő.

T/15.

C) csoport: technikakedvelők, a gyakorlati élet részletei iránt érdeklődők

Tanár i in s t rukc iók: A c), az f) és az i) ne maradjon el a prezentációból!

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: gyakorlati érzék, gyors információ-visszakeresési képes-ség

15. Technikaéséletvitel

a) Vizsgáljátok meg ennek a szkúnernek a képét! Hogyan nézhetett ki ehhez képest a Sloughi (100 tonnás, kétárbocos)? Mi a különbség?

b) Miért nem maradhattak a fiúk a hajón? Miért kellett szétszedni? Melyik részét mire tudták használni?

c) Milyen tárgyaik voltak a fiúknak? Keressétek meg a regényben azt a részt, amikor Gordon leltárt készít! Miért fontos, hogy anyagi javaik vannak (vö. 7. feladat d) mondat)?

d) Nézzetek utána, mennyi 1 láb, 1 (francia, tengeri) mérföld, 1 gallon!

e) Miért van szerencséjük a barlanggal?

f) Hogyan szervezik meg a fiúk az életüket, milyen a munkamegosztás, ki mit csinál? Emeljetek ki néhány fő tevékenységet!

g) Milyen lehet egy bóla? Hogyan vetik?


h) Ti még mi mindent tennétek ilyen helyzetben? Van-e valami, amire a fiúk nem ügyeltek, nem fordítottak gondot vagy nem volt rá igényük?

i) Mennyire tartjátok valószerűnek az élet ilyen tudatos megszervezését 12-14 éves fiúk esetében?

mEgOldásOK

c) Fontos, hogy nagyobbak a túlélési esélyeik a tárgyaik miatt, biztonságot jelentenek – jó ezeket az olvasónak is számba venni (4. fejezet). f) Vadászat, halászat, főzés, ruhaneműk karbantartása, tanítás és tanulás, sportolás, állatok gon-dozása – az életkornak, munkabírásnak, vérmérsékletnek megfelelően osztják el, pl. Briant földet is próbált művelni (sikertelenül), a vadászok sem egyformán vadásznak: bólavetés, csapdaállítás, lövés.i) Túl felnőttes, előírásos a viselkedésük, túl megfontolt, szabályismerő, szabályteremtő és -követő.

T/16.

D) csoport: élővilág iránt érdeklődők

Tanár i in s t rukc iók: A c) feladatban a szigetlakók számára igen hasznos állatok, a guanako, a vikunya és az elefántfóka képét kell felismerniük a tanulóknak a regény leírásai alapján. Nem maradhat el a prezentációban a c), az e), a f) és a h) feladat.

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: vizuális képesség, információkeresés, gyors információ-visszakeresés, szakkönyvhasználat, lényegkiemelés, memória

16. Állatokésnövények

a) Írjatok föl minél több állatot és növényt, amelyeket említenek a regényben! Néhány érdekeset mutassatok be a regény alapján!

b) Milyen biológiai vagy rendszertani hiba található a regényben? Szerin-tetek mi ennek az oka?

c) Azonosítsátok a regény leírásai alapján ezeket az állatokat!

d) Keressétek meg a lexikonban ennek a három állatnak a leírását! Je-gyezzétek föl a szigetlakók szempontjából lényeges vonásaikat! Mire használják őket a fiúk?

e) Keressetek a regényen belül is precíz állat- és növényleírásokat! Mi a célja a részletes leírásoknak?

f) Az állat-, a növényvilág, a környezeti és az éghajlati tényezők szem-


pontjából miért szerencsé-sek vagy balszerencsések a szigetlakók? Milyen veszély-források vannak a szigeten ebből a szempontból?

g) Miből lesz valódi veszély, és hogyan hárítják el a fiúk?

mEgOldásOK

b) fóka, jaguár, sakál, aranynyúl, maranyúl, anta(tapír), pekári, guakuli, tukutukonyúl, vikunya, guanako, borz, rozsomák, zorilla, víziló, róka, medve; galamb, csigaforgató madár, vadkac-sa, délsarki pingvin, tinamu, fogoly, fenyőrigó, vadlúd, hófajd, strucc (nandu), szalonka, túzok, bíbic, pintyőke, pacsirta, harkály, légykapó, ökörszem, kondorkeselyű, hollókeselyű, karakara, gyöngytyúk, fácán, flamingó, parti-réce, böjti-ruca, nyársfarkú ruca, lile; kagyló, óriás teknős, notothénia, galaxia, pisztráng, csuka, lazac; hólyagmoszat, nyír, bükk, mirtusz, wintera-fa, masz-tix-fa, kakukkfű, hanga, páfrány, áfonya, vadzeller, otwa, tehénfa, legyezőfenyő, örökzöld tölgy, aggógűvirág, trulka, algarróbe, örökzöld bükk, pernettia-fa, cukorjuhar, paratölgy, mandulafenyőc) A fókáról és a tapírról azt írja, hogy kétéltűek. Verne korában ez a fogalom még nem volt tisz-tázott.d) déli elefántfóka, kölyök guanakó, vikunya f) pl. I/15. fejezetg) Olyan növényt esznek, ami mérgező vagy megbetegít. Valamilyen élelmiszer hiánya miatt betegséget (pl. C-vitamin – skorbut) kapnak, meghűlnek a nagyon hideg télben, elcsúsznak a jégen, és eltörik valamijük, vadászat közben nem elég ügyesek, pl. embert találnak el, vagy az ál-latot csak megsebesítik, aki megtámadja őket, bármelyik vadabb állat támadhatna, belefulladnak vízbe, elegendő tűzifa hiányában megfagynak a barlangban, vagy nincs is olyan barlang, amely ennyire zárt, elsüllyednek a mocsárban, vérmérgezést kapnak stb.h) Sakál- és rókaveszély – háromszoros irtóvadászat (II/1. fejezet), Doniphanék, majd Jacques elvesznek a ködben – hang- és fényjelek (II/4. fejezet), Doniphant jaguár támadja meg – Briant késsel megöli az állatot (II./7. fejezet)

T/17.

E) csoport: szociális és pszichológiai problémák iránt érdeklődők

Tanár i in s t rukc iók: A csomagolópapírt kitesszük a témafalra az ismertetés után. Az 5., 6. és 8. feladat se maradjon el a prezentációból!

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: lélektani érzékenység, szociális érzékenység, probléma-érzékenység

s z i g E t j á t é K O K 2 1

17. Aszereplőkrendszere

a) Csomagolópapíron ábrázoljátok a szereplők rendszerét! Helyezzétek el a neveket úgy, hogy tér-ben kialakuljon az egymáshoz tartozók halmaza! Ábrázoljátok nyilakkal az egyes szereplők közti konfliktusokat (↔)!

b) Milyen egy 19. századi angol iskola szabályrendszere (I. rész 3. fejezet)? Hasonlítsátok össze pél-dául a Harry Potter-regényekben és az Abigélben megismert bentlakásos iskola szabályaival!

c) A szigetet az iskolájukról nevezik el a fiúk. Szerintetek miért?

d) Hasonló helyzetben ti is el tudnátok képzelni, hogy az iskolátokról nevezzétek el a szigeteteket? Miért igen, miért nem?

e) Mi a faggizmus? Miért nem érvényesítik ezt a szabályt a szigeten? Hogyhogy nem lesz belőle konfliktus?

f) Milyen célt szolgál a szereplők 3. fejezetbeli jellemzése, családi, vagyoni helyzetük bemutatása? Mennyi információt hasznosítunk ezekből a későbbiekben?

g) Miért a vezetéknevükön szerepelnek a fiúk? Moko és Jacques miért kivételek?

h) Mi a szerepe a nemzeti hovatartozásnak a műben? Mi a jelentősége annak, hogy Gordon ameri-kai, Briant francia?

mEgOldásOK

a) Doniphanhez tartoznak: Cross (unokatestvére), Webb, Wilcox – mindegyik gazdag, be-folyásos családból, angolok. Doniphan arisztokratikusan gőgös, mindig első akar lenni, okos, Cross középszerű, Doniphan bámulója, Webb és Wilcox közepesen értelmesek, civakodó természetűek.

Briant és öccse, Jacques franciák, apjuk mérnök (független értelmiségi), Briant merész, vállalkozó szellemű, nem nagyon szorgalmas tanuló, de gyorseszű, védi a gyengébbeket, külsejére ha nyag, nem gőgös. Jacques nagy csínytevő, szava nem számít annyira, inkább a kicsikhez tartozik. Hozzájuk tartoznak: Gordon, árva, amerikai, rendszerező természet, jó szervező, lelkiismeretes; Garnett, tengerészkapitány apa, játszik harmonikán; Service, a barátja az intézet bohóca, aki robinson-rajongó, ő próbálja a nandut meglovagolni; Baxter ügyeskezű ezermester jó gyakor-lati érzékkel. A kisebbek inkább Brianthoz húznak, mert ő rendes velük: Jenkins, Iverson, Dole, Costar. Moko, a néger szolga nemeslelkű, dolgos, inkább Brianthoz húz, mert ő egyenrangúként kezeli.b) Ez az iskola hamarabb tesz felnőtté, önállóvá, a legtöbb gyerek udvarias, nem alakoskodik, gondos külsejű, nagy a szabadság, nincs prefektus, de van testi fenyítés stb.c) Erős a kötődés, identitásérzés.


9. lépés

25 PErC

Az előbbi csoportmunka prezentációja Ha csak a kijelölt feladatok kapnak publicitást

e) A kicsik csicskások, kiszolgálják a nagyokat. Mivel a szabadság hazájából érkezett egyenlőség-párti Gordon lesz a vezető, az ő értékrendje érvényesül. Ebből pl. valódi konfliktus válhatna, mégse lesz semmi. Vigyázat! Egyes fordítások nem használják a szót.

f) Keveset, semmi szükség nem lesz a hierarchikus rendszerre, a vagyoni helyzet ismeretére. A jellemek ilyen direkt közlése nem a legjobb megoldás egy cselekményes műben. Beszéljenek a tettek is. Egyébként a jellemzés egyszerű, de pontos, és később igazolódik, pl. Dole makacs – valóban: nem fog tanulni, ezért Gordon vesszőzésre ítéli; Costar torkos – mindig ő várja legjob-ban a süteményt; Baxter találja ki a technikai megoldásokat, meg is valósítja; Service a regényes fantáziáját akarja kiélni (pl. strucclovaglás) stb.

g) Az iskolában, ill. a „társadalomban” a felnőttek is így hívják egymást. Jacques-ot a testvérétől különböztetik meg a másik nevével, Moko alárendeltségére utalhat, hogy neki „csak” keresztne-ve van, nem tényező a társadalomban. Vö. II/3. fejezet: „…a gyerekeknek ez a kis közössége valahogy a nagyok társadalmának kicsinyített képe volt…”

h) Konfliktust szít a hatalom birtoklása körül. Doniphan szerint angoloknak nem lehet először amerikai, majd francia vezetőjük. Gordon amerikai volta jelképes: ő érzi leginkább otthon magát idegen földön (árva is, így a legkevesebb kötődése van az otthonhoz), ő az igazi gyarmatosító, be-lakja, magáénak érzi a szigetet; másrészt a szabadság hazájából érkezik, a konzervatív angolokkal szemben nem minden szabályt tart evidensnek, keresi a kézenfekvő megoldásokat. Briant francia volta a hagyományos angol–francia rivalizálás miatt lényeges: gőgös, arisztokratikus, külsőségekre adó angolok a laza, demokratikus, külsőségekre nem adó franciákkal szemben. (Ne felejtsük el, hogy a szerző francia!)


• Mindenki jegyzeteljen! Segíteni kell a súlyozásban: ami a későbbiekben fontos lesz, mindenképp kerüljön a füzetbe. A tanár is jegyzeteljen, ha lehet, a táblánál. Ha van aktív tábla, az a legjobb. Ezzel segíti a lényeg kiemelését. Semmiképp se vegyük át a prezentáló szerepét!

• reméljük, éppen óra végére kerültünk, akkor a 18. feladat házi feladatnak alkalmas, a 16. lépés-ben térünk rá vissza, akkor beszéljük meg.


Munka fo rmák: egyéni

Móds ze rek , e l j á rá s ok: jegyzetelés



19. oldalT/18.

Helyesírás Otthoni munka

Tanár i in s t rukc iók: Differenciálni kell, a d) feladat csak a jó helyesíróknak ajánlott, a kevés-bé jóknak épp elég az a) és a c). A b) mindenkinek ajánlott.

18. Egykishelyesírás

a) Keresd meg a Magyar helyesírás szabályai című könyvben a tulajdonnevek helyesírása részben, mely szabályok vonatkoznak a sziget neveinek és azok -i képzős származékainak helyesírására! Írd ki a szabályzatból az erre vonatkozó számokat és melléjük a szabályok lényegét!

b) Szerinted miért éppen ez a szabály? Találj logikus magyarázatot! Sikerült? Miért igen, miért nem?

c) Írj fajtánként 1-1 általad ismert, létező földrajzi nevet példaként!

d) Magyarázd meg, miért írjuk máshogyan: Bükkerdő – Ingovány-erdő; Déli-mocsár – Homokos puszta.

mEgOldásOK

a) 176. (178.)

b) Több magyarázat elfogadható, pl. az, ha rájönnek, hogy konvencióról van szó, írhatnánk máshogyan is.

c) Sólyom-sziget, János-dűlő; sólyom-szigeti, János-dűlői

d) Bükkerdő: tulajdonképpen bükkfákból álló erdő, ezért összetett szóvá válik, nem vonatkozik rá a 176-os szabály; Homokos puszta tulajdonképpen a képző által jelölt jelzős szerkezet, ezért inkább a 184-es szabály vonatkozik rá.



20. oldal

20+10 PErC

T/19.

A Kétévi vakáció formája, nyelve Megfigyelések az 1. fejezet alapján


• Ebben a feladatban a regény megformálásának néhány jellemzőjéről lesz szó, a regényszöveg nyelvi jellegzetességei közül emelünk ki néhányat.

• A feladatok célja elsősorban az olvasási folyamat tudatosabbá tétele bizonyos szerkezeti jellegze-tességek felfedezése által. A csoportokat a fentebb megadott differenciálási szempontok szerint alakítsuk ki.

• Ha a D) és az E) feladatot végzők száma meghaladná a 6 főt, akkor alakítsunk több csoportot, amelyek ugyanazt a feladatot végzik.

• Az E) feladatot végzők kereshetnek a regény elektronikus változatában is. • A feladatok elvégzésével nagyjából 20 percet foglalkozzanak a tanulók, ezután kb. 10 percen át

számoljanak be az eredményekről: az egyéni feladatok esetében önkéntes jelentkezés alapján menjen a megbeszélés, illetve a felolvasás, a D) csoport által végzett munka prezentációjára hagyjunk időt, hogy a csoport magyarázhassa el a többieknek a tudnivalókat a „kivonatokról”.

• A D) csoport h) feladatát otthonra javasoljuk mindenkinek. A szöveg internetes elérhetősége: http://mek.oszk.hu/00500/00527/00527.htm#1

D) csoport szövegei: I. Boccaccio: Dekameron; II. Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig; III. E. T. A. Hoffmann: Az arany virágcserép; IV. Kosztolányi Dezső: Pacsirta; V. Kosztolányi Dezső: Esti Kornél, VI. A. A. Milne: Micimackó

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: nyelvi tudatosság, megfigyelőképesség, gyors keresés szövegben, szövegtranszformáció

Cé lc s opor t – d i f fe renc iá lá s

az egész osztály homogén csoportokban az alábbi szempontok alapján:

• A) a leggyengébben olvasók • B) gyengébben írók, a szövegtranszformációban gyengébbek • C) az összefüggő szövegben nehezebben tájékozódók • D) a legjobb szövegértők • E) a szövegek nyelvi részletei iránt kevésbé fogékonyak, ill. azok, akik kevésbé jók a kooperatív

feladatmegoldásban

Munka fo rmák , móds ze rek

A) egyéni munka, feladatmegoldás; B) egyéni munka, olvasás, szövegtranszformáció; C) egyéni munka, olvasás, feladatmegoldás; D) csoportmunka, közös megbeszélés („letettük a garast”), prezentáció; E) csoportmunka, gyűjtés, feladatmegoldás

E s zközök: szótárak, regényszöveg, internetkapcsolat (ha megoldható)

19. Aregénynyelve

A) Olvasd el a regény 1. fejezetét!


a) Olvasás közben gyűjtsd ki mindazokat a szavakat, kifejezéseket, mondatokat, amelyek meg-akasztanak olvasás közben, amelyek furcsák a mai olvasó számára!

b) Nézz utána azoknak a szavaknak, amelyeknek nem tudod a jelentését! Jegyezd is fel őket!

s z A v A K j E l E N t é s E K

B) Olvasd el a regény 1. fejezetét!

a) Olvasás közben jelöld meg azokat a szavakat, kifejezéseket, akár teljes mondatokat, amelyek furcsák, régiesek a mai olvasó számára!

b) Válassz ki egy olyan részletet a fejezetből (20-30 sort), amelyben különösen sok ilyen furcsaságot találtál, és írd át mai nyelvre! (A szöveg tartalmán ne változtass, csak egyes szavakon, kifejezése-ken, mondatszerkezeteken!)

C) Tekintsd át az első fejezetet!

a) Tekintsd át az első fejezetet és az előtte álló rövid összefoglalót!

b) Bontsd szakaszokra a fejezetet az összefoglaló szerint! Írd a margóra a „címszavakat” vagy szá-mozd be a címszavakat és a nekik megfelelő részeket!

c) Mi a „címszavak” nyelvi jellegzetessége?

d) Milyen részletek vannak kiemelve a címszavakban, és vajon miért?

e) Írj 5 mondatot arról, hogy mennyiben gyorsítja vagy lassítja a fejezetek élén álló „kivonat” a re-gény olvasását!

D) Fussátok végig a regény fejezetei élén álló „kivonatokat”!

a) Ezek alapján beszélgessetek az alábbi kérdésekről!

b) Előhívják-e a cselekményt ezek a „kivonatok”? Hogyan utalnak a cselekményre?

c) Hogyan, mennyiben torzítják a cselekményt ezek a kivonatok?

d) Segítik-e az olvasást ezek a kivonatok? Ha igen, hogyan? Megakasztják-e az olvasást? Ha igen, hogyan?

e) Írjátok le, milyen funkciói lehetnek a „kivonatoknak”!

f) Az alábbiakban néhány, hosszabb-rövidebb elbeszélő mű éléről kiemelt „kivonatot” olvashattok. Írjátok fel a legfontosabb nyelvi és tipográfiai különbségeket közöttük! Készüljetek úgy, hogy a többieknek be kell mutatnotok ezeket a típusokat!

I.Hatodik napNegyedik novellaChichibio, Currando Gianfigliazzinak szakácsa, talpraesett válaszával mentegetődzvén, Currado dü-hét kacagásra fordítja, s megmenekül a büntetéstől, mellyel Currado fenyegette.

II.XII. FEJEZET– amelyben kiviláglik, hogy a kis Misi egész életében minden munkáját ugyanolyan csodálatos és rendkívüli zűrzavarok és kétségbeejtő válságok között vitte végbe, mint első kis versének költését


III.ELSő VIrrASZTóAnzelmus diák balesetei – Paulmann tanár spanyol dohánya és a zöld kígyók

IV.ELSő FEJEZET(melyben az olvasó megismerkedik két öreggel s leányukkal, ki életük bálványa, és hall egy körülmé-nyes pusztai kirándulásról is)

V.TIZENEGyEDIK FEJEZETmelyben a világ legelőkelőbb szállodájáról van szó

VI.X. FEJEZETAmelyben róbert Gida estélyt ad Micimackó tiszteletére, egyben szerző és olvasó elbúcsúznak egymástól.

g) Van idézet, amelyikre ráismertetek? Az ismeretleneknek próbáljatok utánakeresni vagy kérdez-zétek meg tanárotokat. A szerzőket és a címeket írjátok az idézetek mellé.

h) Gyűjtsetek olyan részleteket filmekből, zenéből, újságokból stb., amelyek a fenti „kivonatokhoz” hasonló vagy velük azonos szerepet játszanak!

i) Olvassátok el az alábbi meghatározást! Foglaljátok össze a lényeget úgy, hogy egyikőtök el tudja majd magyarázni a többieknek!

Novellaciklusokban vagy számozott fejezetekre bontott regényekben gyakran találkozhatunk előzetes tartalom-összefoglalókkal. Ezeknek sokféle szerepe lehet. volt, amikor például az eredetileg fejezeten-kénti folyóiratközlés miatt megszakított olvasás folyamatosságának megteremtését segítették elő, azaz az olvasó tájékozódását szolgálták, azt, hogy újra „képbe kerülhessen”. Az előzetes summázat, címke vagy vignetta érdekességével, esetleg titokzatosságával vagy hangzatosságával szolgálhat egyszerűen az érdeklődés felkeltésére. van, amikor valóban a fejezet cselekményének lényegét emeli ki, esetleg azért, hogy az olvasó ne csupán a történetre figyeljen, hanem a rejtett finomságokra is. Előfordul, hogy az előzetes summázat tudatosan félrevezeti az olvasót, s éppen a fejezet lényegét titkolja el, hogy meglepetést szerezzen. Olyan esettel is találkozhatunk, amikor ez a vignetta a későbbiekben leírt törté-nés erőteljes értékelését tartalmazza. Ennek az előzetes értékelésnek a célja lehet a későbbi elbeszélés tehermentesítése az erkölcsi ítélkezés alól, de akár arra is szolgálhat, hogy az olvasóból jelentősen más, a vignettában leírtakkal kifejezetten vitázó értékelést csalogasson elő. Az előzetes summázat, összegzés szolgálhat a rákövetkező történet példázatszerűségének, szimbolikus, jelképes értelmezésének tudato-sítására, ilyen értelmezés ösztönzésére is. Az előzetes summázat, a címke nemegyszer ironikusan utal arra a történettípusra, műfajra vagy beszédmódra, amit a rákövetkező szöveg kifiguráz. Annyi általában is elmondható, hogy a címkék, az előzetes summázatok az elbeszélt történethez képest mindig bizon-yos távlatot teremtenek, így akarva-akaratlanul rámutatnak arra, hogy a történet, az elbeszélt világ nem egyszerűen van, hanem valaki valahogyan elbeszéli, az elbeszélés révén megteremti: azaz a címkék, előzetes summázatok kicsit kiemelnek az elbeszélt világból, és rámutatnak az elbeszélés műveletére, tevékenységére.

E) Gyűjtsetek olyan kifejezéseket a regény szövegéből, amelyeknek a jelentését nem ismertétek eddig! Soroljatok fel olyanokat is, amelyeket a fiúk alkottak, csak az ő nyelvhasználatukra jellemző, illetve olyanokat, amelyeknek a jelentése átalakult a szigeten!



25. oldal

12 PErC

T/20.

A Kétévi vakáció mint ifjúsági kalandregény

Az alábbi táblázat segít a megoldásban.

A r E g é N y b ő l m E g i s m E r t

„ s z A K K i F E j E z é s E K ”

A F i ú K á l t A l A l K O t O t t

s z A v A K

s z A v A K , A m E l y E K A s z i g E t E N ú j

j E l E N t é s E K E t K A P tA K


• Hagyjunk 1-2 percet az olvasásra, majd 4-5 percet az egyéni írásra! Ezután frontálisan beszéljük meg a 20. feladatot!

• reméljük, kiderül, hogy valóban kalandregényről van szó, és talán fölvetődik az is, miféle erényei és gyengeségei vannak a regénynek. Erénye például, hogy izgalmas, meseszerű, könnyen átte-kinthető az értékszerkezete, ezért alkalmas ifjúsági regény nek, jó a vége stb.

• Gyengeségei például, hogy minden nagyon kiszámított, kimódolt, nagyon tudható, hogy valójá-ban nincs miért aggódnunk, a nyelve is kissé körülményeskedő, nem életszerűen viselkednek a gyerekek, inkább kis felnőttekként stb.

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: csöndes olvasással megismert szöveg megértése, lé-nyegkiemelés, szintézisteremtés



Móds ze rek , e l j á rá s ok: csöndes olvasás, feladatmegoldás, majd irányított beszélgetés

20. Olvasdelakalandregényrőlszólószöveget,ésigazold,hogyaKétévi vakációkalandregény!

A KALANDrEGÉNy

A regény műfajának egyik változata, melyben a hős vagy hősök kalandjai, fordulatokban gazdag megpróbáltatásai, esetleg hőstettei állnak a középpontban. A középkori lovagregények, a csavargó történetek, az ún. utaztató regények, a kincskereső és az indiánregények is ebbe a csoportba tar-toznak. A legtöbb kalandregényt nem a magas irodalom részeként tartják számon, hanem az ún. szórakoztató irodalomba (erről fog szólni az 5. fejezet) sorolják. Természetes műfaji követelmény, hogy a cselekmény legyen nagyon gazdag, bővelkedjen váratlan, meglepő fordulatokban, azaz



26. oldal

20 PErC

T/21–22.

Problémák és konfliktusok a regényben Választható feladat

legyen nagyon izgalmas. A jellemek kidolgozottsága ehhez képest másodlagos, gyakori megol-dásként a szereplőket két csoportra osztják: jókra és rosszakra. A műfaj hagyományához tartozik a legtöbbször szerencsés végkimenetel.

Minden epikus mű fölfogható késleltetések sorozataként. Az olvasót a kíváncsiság hajtja előre az olvasás során. Általában valamilyen rejtély megoldódását várjuk vagy valamilyen küzdelem ki-menetelére vagyunk kíváncsiak. A kalandregényben ezek szinte kizárólagos elvárásainkká válnak, tulajdonképpen csakis erre megy ki a játék.

a) Mi igazolja, hogy Verne regénye kalandregény? Írj 4 érvet, példát a regényből!

b) Milyen rejtélyek vannak a regényben? Írj legalább kettőt!

c) Milyen küzdelmek kimenetelét várjuk? Írj legalább kettőt!

d) Nézd meg, mit írtál a 7. feladat e) és f) mondatába! Módosult a véleményed vagy meg-erősödött?

mEgOldásOK

a) Érvek: lényeg a megpróbáltatások sora, hogyan vágják ki magukat a helyzetekből, a jellemfes-tés tényleg másodlagos, polarizált jellemek vannak; veszélyes helyzetek.

b) Sziget-e, ahova kerültek, ki volt a barlang lakója, hová tűnt Phann, hogyan jutott ki a hajó a nyílt óceánra, kik a felnőtt hajótöröttek, hová tűnt a „holttest”, ott vannak-e még a szigeten, hogyan akarnak támadni, hányan maradtak életben stb.

c) Doniphan és Briant: küzdelem majdnem végig; vezérválasztások; banditák – gyerekek; küzdelem az elemekkel, a természettel.


• A segítő kérdések mellett szóban is orientálhatjuk a csoportokat. Jelöljük ki, ki lesz először a szer-ző, a csoport minden tagja legyen egy feladatnál – 22. a), c), d), e) – szerző!

• Az eljárás lényege, hogy a regény problémáit explicitté tegye, és a gyerekek próbálják megma-gyarázni a problémás pontokat pl. a szerző nézőpontjából, feltételezett szándékait, motivációit figyelembe véve, kitalálva. (A csoportmunka végén 1-1 ötletet, megoldást ismertethet a többiek-kel néhány csoport, ez a helyzettől, a tanár megítélésétől függ.)

• Ha lassabban dolgoznak, nem kell minden kérdésre válaszolniuk.• Kihagyhatatlan feladatok, hiszen a regény lényeges elemeit vizsgálják.

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: problémaérzékenység, epikus művek szerkezeti sajá-tosságainak felismerése



Munka fo rmák: csoportos

Móds ze rek , e l j á rá s ok: gyűjtőmunka (21.), majd kérdezzük a szerzőt (22.) – módosított változat szoros olvasás nélkül

21. Gyűjtsétekössze,milyenkonfliktusokvannakafiúkközöttabanditákérkezéseelőtt! menjetek a témafalhoz, segítségképpen nézzétek meg a szereplők rendszerét.

mEgOldásOKDoniphan és Briant között végig, de konkrét dolgokban is, pl. azt látta-e Briant, amit látott, sziget-e vagy nem; a korongjáték közben: gyanúsítgatás, majd sértegetés, majdnem verekedés; Briant kormányzóvá választásakor, majd a korcsolyázás közben; Doniphan mindig gyanakszik, kételkedik; a két kör között, Gordon és a kicsik között lappang, mert Gordon túl merev és szigorú; Jacques konfliktusa önmagával és bátyjával, mert hallgatag.

22. Kérdezzükaszerzőt!

a) Szerintetek melyik konfliktus oldódik meg életszerűen, hitelesen? Melyik nem? Miért? Kérdezzük a szerzőt! (Tegyetek föl kérdéseket a szerzőnek a konfliktusokkal kapcsolatban!) Vitat-

kozzatok a szerzővel, ha más a véleményetek, mint az övé!

b) Szerintetek a konfliktusok inkább a helyzetekből vagy inkább a jellemekből adódnak? Keressetek példákat!

c) Ezek a konfliktusok mennyiben tükrözik a felnőttek társadalmát? Kérdezzük a szerzőt!

d) Miből lehetett volna még (nagyobb) konfliktus? Miért nem lett? Kérdezzük a szerzőt!

e) Miért szerepelteti a szerző a banditákat az utolsó harmadban, azaz miért váltja föl a belső konf-liktusokat egy külsővel? Kérdezzük meg tőle!

mEgOldásOK

d) Jacques miatt jutottak ide, és minden szemrehányás nélkül, maradéktalanul megbocsátanak neki, valamelyik műszaki megoldás csődöt mondhatna (tutaj, sárkány, tűzhely); Service a nan-duról, Briant a sárkányról esik le, de nem lesz bajuk, a jégen eltűnésben sokkal nagyobb baj, prob léma alakulhatna ki (eltűnés, megfagyás, medvetámadás, ill. komolyabb hatalmi harc), a verekedés majdnem kitör, de mégsem; bármilyen agresszió a fiúk között nem lenne természet-ellenes, de nem kerül rá sor, a nemzeti konfliktus lehetne erősebb, úr és szolga viszonya élesebb (a szolga ráadásul néger), a bárka az ágyúzás után ép maradt, bármikor kialakulhatna betegség, sérülés, Doniphan kétszer is meghalhatna stb.



27. oldal

13 PErC

T/23.

Jellemek – a konfliktusok forrásaiként is

(bemutatással együtt) Választható feladat


• Doniphan, Gordon és Briant neve szerepel a kártyákon, annyi kártya van, ahány csoport, így egy szereplőt több csoport is megközelít.

• A feladatot a témafalra kitűzött papíroknál ismerteti a csoport egy tagja, de csak egy vonást em-lítsen. Utána a témafalhoz megy az osztály, és tanulmányozza a jellemtérképeket.

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: problémaérzékenység, epikus művek szerkezeti sajá-tosságainak felismerése


Munka fo rmák: az előző csoportok

Móds ze rek , e l j á rá s ok: jellemtérkép prezentációval

E s zközök: csomagolópapír, feladatkártyák

23.Készítsétekelakapottkártyánlévőszereplőjellemtérképét! Négy jellemvonást írjatok, és mindegyikhez 2-2 érvet a műből!

doniphant v. briant v. gordon

1. jellemvonás 2. jellemvonás

3. jellemvonás 4. jellemvonás



28. oldal

15 PErC

T/24–25.

Narráció, nyelvhasználat


• A tanár felolvassa a II/8. fejezet 1. bekezdését, ezután megbeszéljük közösen a 24. feladatot. A tanulók előtt is ott lehet a szöveg.

• 25.: a mondatokat két részletben (1–5. és 6–11.) olvassuk föl, közben oldjuk meg együtt a fel-adatot! Fölmerülhet, hogy a szöveget fordításban ismerjük, ekkor tisztázzuk, hogy a fordított szöveg stílusát vizsgáljuk.

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: epikus művek elbeszélésmódjának vizsgálata, jellemzőik és szerepük azonosítása, nyelvi érzék



Móds ze rek , e l j á rá s ok: megbeszélés, majd ha a tanár úgy gondolja, akkor egyéni gyűjtőmunka és közzététel

24.Azelbeszélőmagatartása

a) Miről tájékoztatja az olvasót az elbeszélő?

b) Mi az előnye és mi a hátránya ennek a technikának?

c) Hogy nevezzük az ilyen, erre a regényre is jellemző elbeszélői magatartást?

mEgOldás

c) mindentudó elbeszélő

25.Mintamondatokaműből

a) Figyeld meg az alábbi mondatokat (1–5.)! Mi jellemzi ezeket? Mi lehet az elbeszélő szándéka velük?

(1) Hát egyetlen férfi sincs a hajón? Kapitány, aki irányítaná? ... Nem! Senki sincs! (2) …hogyan tudnák ezek a magukra hagyott, és csak a hajóról megmentett készletekkel

rendelkező fiúk életben tartani magukat? (3) Meg tudnak-e élni az ifjú hajótöröttek, ha néhány hetet itt kell eltölteniük? (4) De nem! A szerencsétlen embernek meg kellett halnia. (5) Igen! A derék fiú vállalta az utat.


rEFlEKtálás17. lépés: 26. feladat

29. oldal

10 PErC

T/26.

A regényről szóló kritikák

b) Hogyan tudnád jellemezni az elbeszélő nyelvét a 6–11. számozott részletek alapján? (6) …kedves fegyverével csendben kell maradnia. (7) Phann, ez a derék állat a tűz mellé heveredve élvezte a finom vadpecsenye szagát. (8) …mind olyan szerzemény, mely lelkes fogadtatást érdemel. (9) A szórakozásban bővelkedő nap kitűnően telt el. (10) …szeretetre méltó segédje, Service. (11) Ezután a bárka, amelyet a biztos kezű kormányos vezetett…

c) Zavart vagy inkább tetszett ez a nyelvhasználat? Meg tudod fogalmazni, miért?

lEHEtségEs mEgOldásOK

a) Mintha képzeletbeli dialógust folytatna az olvasóval az elbeszélő, de álkérdéseket tesz föl; művi, szónokias, hatásvadász.

b) Szabályszerű, illedelmes, tankönyvízű mondatok, a főnevek elképzelhetetlenek jelző nélkül, de ezek nem mindig közölnek fontos információkat – nyelvi szempontból redundáns és modoros.


• A 26. feladat szövegértési feladat is egyben. • Ha néhány tanuló számára nehéz a szöveg, a tanár fölbonthatja szövegértési képességek, szó-

kincs és olvasási sebesség szempontjából a feladatot úgy, hogy néhány tanulónak csak az egyik vagy csak a másik kritikát kelljen értelmezni, csak azokról írjon vázlatot. Ha a tanulók többségé-nek nehéz a szöveg, frontálisan is megbeszélhetők; ekkor szánjunk rá több időt.

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: kritikai érzék


16. lépés

5 PErC

A helyesírási házi feladat (18.) megbeszélése


Munka fo rmák: egyéni vagy frontális

Móds ze rek , e l j á rá s ok: csöndes olvasás után feladatmegoldás

26. VéleményekVerneregényéről

a) Olvasd el az alábbi kritikákat! Írj róluk rövid tartalmi vázlatot!

1. kritika: Furcsa ez a sziget, a Kétévi vakáció szigete. Lehetne Defoe szigetének az utódja, a Stevenson szigetének a rokona, a Golding szigetének az előde. csakhogy ennek a szigetnek nincs karaktere – nincs igazi „jelentése” –, és ezért nincs mágneses erőtere sem, mint a kincses szigetnek. ...csupán a meg-szelídített kaland és a személytelenné tett egzotikum majdnem kiszámítható fordulatai tartják ébren a megfáradt érdeklődést. Robinsont szigetre veti a kegyetlen tenger. Ott – néhány partra dobott eszközzel – a maga történelmi tapasztalataiból újjáteremti a civilizációt, megindítja az egyszemélyes történelmet. Így lesz a szigetlakó átlagburzsoá históriája az ember történetiségének, a polgárság világot formáló hité-nek mítosza. verne iskolásait is szigetre veti a kegyetlen tenger. Ott – a partra dobott bőséges készletek-kel – és a maguk történelmi tapasztalataival két évre megőrzik a civilizációt, és megvárják a kívülről jövő felszabadítást. Így lesz a szigetlakó átlaggimnazisták históriája egy egyszeri hajótörés boldog megol-dásba torkolló kalandsorozata.

Poszler György

2. kritika: A Kétévi vakációt fekete-fehér emberábrázolása, problémamentes világképe sorolja a gyer-mekirodalom alkotásai közé. A kalózok – az egy Forbes kivételével – végtelenül gonoszok, a gyerekek pedig alapvetően jók, még a hiúságában sértett Doniphan is becsületes és bátor, célja elérése érdekében aljas eszközökkel még véletlenül sem él. Hibáját, tévedését pedig végül – természetesen – belátja. Ez az emberkép határozza meg a regény cselekményének szerkezetét is: mivel a gyerekek közötti konfliktus nem „vadulhat el”, az izgalom fönntartása érdekében új, a „rendes emberek” világához képest külső konfliktusforrást, külső ellenséget kell behozni a regénybe, a kalózokat.

Hasonló szerkezeti gyengeségnek tekinthetjük a Jacques titka (tudniillik, hogy ő oldotta el a Sloughi köteleit) körüli meglehetősen átlátszó és hosszadalmas sejtetést és késleltetést.

Mindezek ellenére verne mesélőkedve, az a tanáros-gyermeki lelkesedés, ahogyan egy-egy állat-fajt (vikunya, nandu, guanakó) meghatároz, egy-egy növény hasznosítását (pl. a tejfa), a fogaskerékből a szekérkerék készítésének műveletét vagy a sárkánykészítést elmagyarázza, ahogy egy-egy humoros alakot, helyzetet megteremt (pl. a struccot mindenáron meglovagolni akaró Service-t), alighanem el-hallgattatja az olvasóban a fenntartásokat, a kritikát. A felfedezések, a gyarapodás, a birtoklás, a leltár-bavétel – a Robinson olvasója számára oly ismerős – örömei is hozzájárulnak a regény hatásához. No és persze magának a két évig tartó nagyvakációnak az idillje, a gyermekek társadalmának utópisztikus-valószerűtlen harmóniája is rendelkezik valamilyen varázserővel.

Arató László

b) Mit jelent az 1. kritikában, hogy „megszelídített kaland”, „személytelenné tett egzotikum”, „nincs mágneses erőtere”?

c) Miért ifjúsági (gyermek-) regény a 2. kritika szerint ez a mű?

d) Miben rejlik a regény varázsa a kritika szerint?

e) Jelöld meg azokat a megállapításokat a kritikák bármelyikéből, amelyekkel egyetértesz!

f) Írj ki olyan megállapításokat a kritikákból, amelyekkel nem értesz egyet. Érvelj ellenük!



31. oldal

10 PErC

T/27–28.

+ otthon (Választható feladatok)


• A 31. feladatot is megcsináltathatjuk. • A 28. feladatai közül legalább egyet ajánlatos választani mindenkinek, a fejezet végéig bármikor

be lehet adni. • A tanár döntése, hogy kelljen vagy lehessen írniuk, annak alapján, hogy mennyit foglalkoztak a

regénnyel, mennyire tetszik a gyerekeknek.

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: önálló ítéletalkotás, kvalitásérzék



Móds ze rek , e l j á rá s ok: kilépőkártya

27. Fejezd be amondatokat,majd írj saját értékelőmondatokat erről a regényről, illetve azelmúlt5órántapasztaltakról.

Szerintem Verne regényének nagy erénye az, hogy Szerintem Verne regényének nagy gyengesége az, hogy

28.Választhatófeladatok dolgozz a füzetedbe vagy külön lapra! Készíts könyvillusztrációt!

(1) rajzold le a csomagokkal teli tutajt! rajzold le a sárkányt vagy a fölemelkedés jelenetét! Készíts felülnézeti lakberendezési rajzot a barlangokról! rajzolj le számodra ismeretlen állatokat vagy növényeket, ahogyan elképzeled őket a regény leírása alapján!

(2) Sorolj ételeket, amiket a fiúk ehettek, és írd le a receptjüket! (Magad is kitalálhatsz ételeket, de a karácsonyi menü ételeinek receptjét is leírhatod.)

(3) Írd meg Baxter naplójának egyik részletét egy fontos eseményről! Írd le, hogyan mesélhette el Jacques otthon a szüleinek végzetes csínytevését!

(4) Írj át egy jelenetet a regényből! Válassz olyat, amelyet nagyon máshogyan képzelsz, mint az író!(5) Írd meg röviden, hogyan végződne a kétévi vakáció a szigeten, ha nincsenek banditák!

„B” változat: sokan olvasták, de sokan nem, így a tanár föl akarja dolgozni azokkal, akik olvasták.


• Akik olvasták, azokkal végig lehet csináltatni csoportos és egyéni, ill. pármunkában minden lépést kicsit módosítva:1. lépés: nincs frontális rész, a tanár körbejár, és ellenőrzi, megbeszéli a feladatokat2. lépés: pármunkának javaslom



32. oldal

30 + 15 PErC

T/29–30.

„B” verzió: Szigetjátékok – Az én ideális szigetem (A mi ideális szigetünk)

3. lépés: 1 marad, 3-4 megy technikával dolgoznak, hogy megismerjék a másik csoport munkáját11. lépés: nincs frontális munka, a csoportjának mondja el mindenki, mire jutott, a tanár is belenéz13. lépés: egymás csomagolópapírjaihoz mennek14. lépés: nincs fölolvasás, csak elolvasás, egyéni vagy pármunkában dolgoznakA többi feladat változatlan.

• Természetesen lehet, hogy ebben a verzióban sok a modul tervezett 5 órája, tehát ki lehet hagy-ni lépéseket, pl. a nagyon szórakoztató, de voltaképpen kihagyható 8. lépést, ezek feladataiból lehet válogatni egyet-egyet, így persze a 9. lépés is kimarad, és nyertünk egy órát. Ebben az eset-ben kényelmesen elvégezhető a 10. lépés 19. feladata.

• Akik nem olvasták a regényt, azok számára 2 teljes órányi anyag az 1–5. lépésig rendelkezésre áll, az 5. lépést már valószínűleg csak velük csináltatjuk, miközben a regénnyel dolgozók a 6. és 7. lépést csinálják. Ezután lehet szigetjátékokat is játszani tovább (1 óra), majd egy órányi kiselőadást javasolok, azután egy órát a 10. lépés 19. feladatára és a helyesírási feladatra. Akik a regényt jól ismerők közül a kiselőadást tartják az osztály másik felének, azok speciális tanári kalauzt kapnak előre, l. a „C” verziónál, ugyanitt l. a tanári instrukciót is!


• Néhány szempontot a tanár segít kitalálni, de csak akkor, ha egyedül, ill. a csoportnak nem megy. • Föltétlenül szerepeljen: éghajlati és egyéb környezeti tényezők, szociális tényezők, gazdasági té-

nyezők, politikai tényezők (pl. államforma), tárgyi környezet. • Az egyéni írást elolvashatja a tanár, de ne adjon értékelést: csak a szabadon és a mederbe terel-

ten áramló gondolatok fontosak most. A tanuló azért ír, hogy emlékezzék, tisztázza, rendezze gondolatait.

Kép e s s ég : analitikus gondolkodás, fantázia, fogalmazási készség


Munka fo rmák: egyéni, majd csoportos, később újra egyéni

Móds ze rek , e l j á rá s ok: egyéni ötletek gyűjtése (5 perc) után gondolkodástérkép (20 perc), majd egymás térképének megtekintése (5 perc), végül írás saját magam számára (15 perc)

29.Gondolkodástérképazideálisszigetről

a) Milyen lenne a te ideális szigeted? Jegyezd föl az ötleteidet, és a szempontokat is tudatosítsd magadban!

b) Alkossátok meg általatok kitalált szempontok alapján a gondolkodástérképet a csoport által elkép-


rEFlEKtálás9. lépés: 31. feladat

34. oldal

10 PErC

T/31.

Gondolkodás arról, hogyan is gondolkodtunk

zelt ideális szigetről. Milyen szempontok szerint kell egy ideális helyet, környezetet elképzelni, megalkotni?

c) Mutassátok be egymásnak munkátokat!

30. Írássajátmagamszámáraírj a saját szigetedről egy összefüggő szöveget! Nem baj, ha már a csoport véleménye, ideális sziget-képe befolyásol. A gondolkodástérkép segít a szöveged logikájának kialakításában.

Először válassz magadnak nézőpontot: lehet személyes (már ott élsz, és leírod élményeidet napló vagy levél formájában), de lehet külső nézőpontú tanulmány, értekező jellegű, tárgyilagos, leíró szöveg is.


• A következő órán a tanárnak reflektálnia kell a kilépőkártyákra, amelye ket ezért beszed. • A 26. feladat mellé a 31. is megcsináltatható az „A” változatban is!

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: metakognícióra való képesség



Móds ze rek , e l j á rá s ok: kilépőkártya

E s zközök: üres kártyák

7. lépés Kiselőadás Verne regényéről

8. lépés az „A” változat 10. és 16. lépése (a 18. és a 3. feladat megbeszélése)


31.Kilépőkártya

a) Írj le két olyan fontos gondolatot, amit az elmúlt órákon értettél, tanultál meg!

b) Melyik feladat okozott nehézséget számodra és miért?

c) Írj le 1-2 olyan kérdést, ami foglalkoztat, de eddig nem kaptál rá választ!

„C” változat: csak 1–3 ember olvasta, a többiek nem


• Javaslatom ugyanaz, mint a „B” változat egyik lehetősége, az „akik nem olvasták” kezdetű tanári instrukciónál.

• A kiselőadáshoz segítségképpen itt a 32. feladat, amelynek segítségével a többieknek bemutatják a regényt. A többiek nézegethetik közben a térképeket, a szkúner képét.

• A kiselőadás végén a kalandregényről szóló szöveget el lehet olvasni együtt, és az előadó(k) mond(anak) példákat a regényből. Az előadók felkészültségén múlik, mennyi időt szánjunk erre, lehet egy teljes óra. Az előadók osszák meg egymás közt a feladatokat.

• rövid bevezető után alkalmazhatjuk a „vallatószék” módszerét is, azaz a tanulók kérdéseket te-hetnek föl az előadóknak a regényről.

• A kiselőadóknak nagy segítség, ha használják a feldolgozáshoz a 21–24. feladatokat.

32. SzempontokVerne:Kétévi vakációcíműregényénekfeldolgozásához,bemutatásához

(1) Néhány mondatban ismertesd a cselekményelemeket: hol és mikor játszódik a regény, kik a szereplők?

(2) Milyen fontos események történnek velük a szigeten?(3) Milyen a fiúk egymáshoz való viszonya, milyen konfliktusok, problémák származnak ebből?(4) Milyen egyéb problémáik vannak, milyen feladatokat kell megoldaniuk?(5) Miféle aprólékos leírásokat olvashatunk a regényben (helyszínekről, növényekről, állatokról,

leltár)? Miért vannak ezek benne?(6) Mi a fő probléma a regény második részében, izgalmasnak találtad-e ennek bemutatását?(7) Milyen izgalmas és milyen unalmas részek voltak a regényben véleményed szerint?(8) Mik a regény erősségei és mik a gyengeségei?(9) rajzold le a szigetet a többieknek a regény utasításait követve egy nagy (A/5) papírra!(10) Olvasd föl a többieknek a kedvenc részletedet vagy akár részleteidet a regényből!(11) Írj könyvajánlót a többieknek, és olvasd föl!(12) Írj találós kérdéseket a könyvben szereplő állatokról, növényekről, tárgyakról!

ráHANgOlódás1. lépés: 1–2. feladat

35. oldal

15 PErC

T/1–2.

ráhangolódás Golding regényére, ötletbörze

2.WIllIAMGOldING:AlEGyEKUrA

HELyZETEK, SZErEPLőK ÉS KAPCSOLATOK

5 órA


• Az osztály egynegyede végzi az 1., háromnegyede a 2. feladatot. 5-6 perces pármunka után, amely nek eredményét rögzítik, tetszés szerinti sorrendben menjenek ki a papírokhoz, és írjanak föl egy-két szempontot, ill. címjavaslatot, közben olvasgassák a többiekét.

• A végén tegyük ki mindkettőt a témafalra! A feldolgozás végéig használni fogjuk: azt a szempon-tot jelöljük rajta (pl. kipipáljuk), amely épp előkerül a megbeszélés során. A reflektáláskor ehhez is kapcsolódni fogunk!

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: előzetes tudás előhívása, kreativitás

Cé l c s opor t – d i f fe renc iá lá s: az egész osztály 2 heterogén csoportra bontva

Munka fo rmák: pármunka

Móds ze rek , e l j á rá s ok: ötletbörze kétféle feladattal

E s zközök: 2 db csomagolópapír (vagy A/5-ös lap) címmel ellátva: 1. papíron: Címek; 2. papíron: Szempontok

A következő órákon Golding népszerű, filmen is többször földolgozott regényével foglalkozunk. Először a szigeten játszódó regény alaphelyzeteit, a főbb szereplőket és kapcsolataikat vizsgáljuk. Megpróbálunk rájönni arra, hogy miből fakad a fiúk egymás közötti viszonyainak működése vagy működésképtelensége.

A megbeszélés során végig legyen nálatok a regény minél több példányban, hogy bármikor meg-kereshessetek egy-egy szövegrészt.

1. Acím

a) Adjatok más címet az olvasott regénynek!b) Beszéljétek meg, melyik cím mit emel ki, hogyan utal a műegészre!

2. Írjatokjólhasználhatószempontokataregényvizsgálatához,vessetekfelolyanproblémákat,amelyekrőlszerintetekfeltétlenülbeszélnikellene!

w i l l i A m g O l d i N g : A l e g y e k u r A 3 9

jElENtéstErEmtés3. lépés: 4–5. feladat

36. oldal

15 PErC

T/4–5.

A szigetről szóló ismeretközlő szöveg megértése


35. oldal

10 PErC

T/3.

Kapcsolódás az előző modulhoz


• Támaszkodnunk kell az eddig megbeszéltekre. reményeink szerint elhangzottak a legfontosabb gondolatok. Hagyjunk 2-3 percet az egyéni felidézésre és válaszadásra, majd hallgassunk meg néhány véleményt. Ha nem akarna megszületni néhány fontos gondolat, akkor tegyünk föl segítő kérdéseket.

• Segítő kérdések: pl. mire ad alkalmat az, hogy egy sziget zárt, nem lehet könnyen elmenni on-nan? Zártsága segíti a helyszín és a kapcsolatok felderítését? Mi minden derülhet ki egy emberről, ha elszakad a civilizációtól?

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: előzetes tudás előhívása, új megvilágításba helyezése



3. A sziget lapozz vissza, nézd meg, amit az előző rész 4. és 5. feladatához írtál, illetve idézd föl magad-

ban, amiről akkor beszélgettetek, nézd meg a pókhálóábrád! mi a jelentősége annak, hogy golding regényének helyszíne egy sziget?

mEgOldás

Zárt világ; idilli környezet lehet; természeti, nem civilizált; kiütköznek a legbelsőbb ösztönök, tulajdonságok, koncentráltan jelentkezhetnek a problémák; meg kell oldani minden problémát, nem lehet előlük sehová menekülni; a társadalom modelljét lehet benne bemutatni, mert viszony-lagos kicsisége és egyszerűsége miatt jobban tanulmányozhatóak benne a viszonyok, értékrendek, olyan, mint egy kísérleti laboratórium.


• A tanár körbejárkál, és segítséget ad a szöveg megértésében azoknak, akik kérik. A frontális mun-


ka csak 3-4 perc: szúrópróbaszerűen kérdezzünk rá a kulcsszavakra, a tételmondatokra és arra, miért ezeket húzták alá.

• Ha valami nem érthető, egymásnak magyarázzák el.

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: lényegkiemelés



Móds ze rek , e l j á rá s ok: csöndes olvasás, kulcsfogalmak, tételmondatok megtalálása, jelölése

4. Aszigetrőlszólószövegtanulmányozása

a) Olvasd el az alábbi ismertető szöveget, közben jelöld a szöveg mellett

(1) azokat az információkat, amelyekről már beszélgettetek órán (√), (2) amelyekről egészen más dolgok hangzottak el vagy te nem értesz egyet velük (–), (3) amelyek új információt tartalmaznak, és érdemes megjegyezni vagy felhasználhatónak tartod a

későbbiekben (+), (4) amelyeket nem értesz vagy még át kell gondolnod, például idegen szó, túl bonyolult a mondat, a

mondatok közötti kapcsolat nem érthető (?) (5) és amiről eszedbe jutott valami saját gondolat (*). Ezt a gondolatot jegyezd is föl magadnak! (6) Ha van olyan a szövegben, amit nem értesz, próbáld följegyezni, megfogalmazni azt is, miért

nem érted!

A kérdőjeleidet és a csillagjaidat számozd, hogy vissza tudd keresni a jegyzeteidben!

b) Húzd alá a szövegben azokat a szavakat, amelyeket nagyon fontosnak tartasz („kulcsszavak”), és azo-kat a mondatokat is, amelyekben a legfontosabb információkat találtad („tételmondatok”)!

T/5. – választható


• A gyerekeket általában érdekli ez a téma, szívesen olvasnak róla. • Adjunk a későbbiekben lehetőséget az ötpercesek előadására, lehetőleg ne a következő órán!

5. Utópiák

a) Gyűjts még utópiákat és negatív utópiákat (regényeket, filmeket) az internetről vagy könyvtárban!

b) Olvasd el vagy nézd meg valamelyiket, és tarts róla ötperces beszámolót az osztálynak vagy írd meg róla személyes véleményedet!

mEgOldásOKFrancis Bacon: Új Atlantisz, Fourier: Falanszter, Voltaire candide-jában Eldorádó, Bradbury: 451 fok Fahrenheit (Truffaut filmje is), Szathmári: Kazohínia, Babits: Elza pilóta, Déry: G. A. úr X-ben, Madách: Az ember tragédiája Falanszter színe, Lois Lowry: Az emlékek őre, Murakami Haruki: Világvége, vagy a Keményre főtt csodaország, Terry Guilliam Brazil c. filmje, Spielberg A. I. (Artifi-cial Intelligence) című filmje stb.

w i l l i A m g O l d i N g : A l e g y e k u r A 4 1


36. oldal

15 PErC

T/6.

A cselekményelemek tisztázása


• Gyorsan megoldandó feladatok, rövid válaszok, csak a közös kontextus megteremtése a cél. Mé-lyebb vizsgálatba a következő lépésben bocsátkozzunk. Az információkat a beszélgetés közben jegyzeteljük a táblára, a tanulók a munkatankönyvbe! Az e) feladat választ ható, a fejezet végéig megcsinálhatják, ezt mindenképpen mondjuk el. Az elkészült rajzokat természetesen értékeljük is.

• Az e) feladatot lehet házi feladatnak adni, és valami alkalmas helyen megnézni (a sziget mo dell-jellegéről beszélgetve, a Kétévi vakációval való összehasonlításkor, semmiképp ne maradjon el!), a munkákat természetesen kitesszük a témafalra.

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: epikus művek cselekményelemeinek azonosítása, értő olvasás, memória



Móds ze rek , e l j á rá s ok: beszélgetés

6.Aregénycselekmény

Documents

Tanári útmutatórások/8...Educatio Kht. kompetenciafejlesztő oktatási program kerettanterv. A kiadvány a Nemzeti Fejlesztési terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program