Orosz Irodalom_Dukkon Ágnes

7/23/2019 Orosz Irodalom_Dukkon Ágnes

http://slidepdf.com/reader/full/orosz-irodalomdukkon-agnes 1/84

Dukkon Ágnes

Szőke Katalin

AZ OROSZ IRODALOM TÖRTÉNETE

AZ OROSZ IRODALOM TÖRTÉNETE A KEZDETEKTŐL A 19. SZÁZAD VÉGÉIG

A „TÖRTÉNET ELŐTTI ÉS FÖLÖTTI” IRODALOM: SZLÁV MITOLÓGIA ÉS

FOLKLÓR

SZLÁV MITOLÓGIA

A szláv mitológiáról csak kevés írott dokumentumot ismerünk, de a szóbeli ag!omán! és a

régészet segítségével mégis nag! vonalakban k"vetkeztetni leet a t"rténetírást megelőző kor

emberének világké#ére, iedelmeire$ Az írásos emlékek #edig % a krónikák, évk"n!vek,

liturgikus sz"vegek % é##en azért őriztek meg sok #ogán!, mitológikus elemet az ősi korból,

mert a tilalom cél&ából regisztrálták e ag!omán!okat$ A kult'raváltás azonban soa nem éles

atárokkal meg! végbe( a keleti szlávok )lag!imir *e&edelem uralkodása alatt keresztelkedtek

meg +-ban, de még évszázadokig élt eg!ütt a #ogán! és keresztén! világké#, s e

szinkretikus világ*el*ogás elsősorban a *olklór m.*a&aiban r"gzült s vált tanulmán!ozatóvá a

későbbi korok emberei számára$

A szláv mitológia isteneiről a korai k"zé#kori n!elvemlékek, mint /esztor Őskrónikája0 Повесть временных лет, 1112 k"rül3, az 4#at!i&-évk"n!v, az 4gor-ének, a 15$ század végén

Kirill 6urovszki& írásai adnak írt$ )lag!imir *e&edelem uralkodása kezdetén Ki&evben, a

#alotá&áoz k"zeli dombon létreozta #anteon&át, mel!ben ét istenség szobra ka#ott el!et(

7erun 0az 8g at!a *ia, a viar és a t.z megtestesítő&e3, 9orsz 0lunáris &elleg. *én!istenség3,

Dazsbog 0szoláris *én!istenség, a /a#3, Sztribog 0a szelek ura3, Szimargl 0a termés, a

vegetáció ura3, :okos istennő 0a ;"ldan!a megszemél!esítő&e % mat! szira zeml&a *ormában

re&tetten tovább él az orosz né#i kult'rában3$

1



:iután )lag!imir *e&edelem *"lvette a keresztén!séget, né#ét is áttérítette az '& itre, ezért a

#ogán! istenek szobrait is le kellett d"ntenie$ A /esztor-krónika elbeszéli, og!an za&lott le a

bálván!ok "sszet"rése, og!an siratták meg 7erunt a régi iedelmeket őrző szlávok$

Sok eg!éb mitológiai alak és &elenség megőrződ"tt a kül"n*éle rítusokban, a kalendáriumiag!omán!ban, a né#i &átékokban, a babonák és iedelmek világában$ <zek k"zül

megemlít&ük =arilo alak&át, mel! az orosz, *eérorosz és ukrán *olklórban mint vegetációs

istenség % a tavasz, a *"ldm.ves tevéken!ség uraként % őrződ"tt meg$ Kosztrubonko,

Kosztroma, >ada, Ku#alo #edig a tavaszi és n!árk"zé#i rítusok, a t.zzel és vízzel ka#csolatos

mágia ?szere#lői@, de már keverednek a keresztén! elemekkel( Ku#alo Keresztelő Szent

=ánost asonít&a magáoz, de 4llés #ró*éta 04l&a #rorok3 és a 6üzes :ária 0gn!enna&a :ari&a3

mítosza is a bibliai elemek és a #ogán! ag!omán! eg!beolvadását mutat&a$ 4llés #ró*étát az

Br tüzes szekéren ragad&a el 05Kir 5( 1-1C3, s ez rokon vonásokat mutat az ősina#mítoszokkal, #l$ a g"r"g mitológia 9élioszával, a szláv né#ek #edig 7erun t.zisten

tula&donságait vitték át 4llés #ró*éta alak&ára$ A 6üzes :ária a megszemél!esített villám,

mel!nek a balti és szláv n!elvekben kül"n*éle nevei őrződtek meg 0litván( 7ercunatele,

7ercuni&a, cse 9romnice, orvát( svecna :ari&e, szolvén svetlo :arine3$ Az orosz *olklórban

krisztianizálódik a #ogán! mítosz, és ogorog!ica-n!eo#alima&a Ku#ina lesz belőle( az égő

csi#kebokor 0n!eo#alima&a ku#ina3, mel!et :ózes a 9óreb eg!én látott 05:ózes 23, a

#ravoszláv eg!ázban a 6"kéletes Sz.z előké#évé és szimbólumává vált$ Eg! már árom réteg

"tv"ződ"tt eg!be( a )illámF6.z #ogán! megszemél!esítése, az 4sten&elenés 0teo#ania3 az

ósz"vetségi csi#kebokor ké#ében és az 4stenan!a keresztén! elké#zelése$

SZLÁV FOLKLÓR

A szláv né#ek, íg! az orosz né# kult'rá&a is árom nag! terület *orrásai ala#&ántanulmán!ozató( az an!agi, tárg!i kult'ra 0régészet, né#ra&z3 alkotásaiban, az írásbeliség

dokumentumaiban 0t"rténeti és &ogi, eg!ázi és világi irodalom3 és a szóbeli 0orális3

ag!omán! m.*a&aiban$ <z utóbbioz tartoznak a legendák, mesék, rál!asásk,

k"#mndásk, $ilinák, $alladák, a kalendári%mi k"l&és#e&, a né'dalk, a &"r&éne&i énekek és a#

eg()á#i né'énekek *d%)!nije s#&(i)i+ Az euró#ai né#ek t"rténelmében a nag! vízválasztó a

keresztén!ség *elvétele( az azt megelőző idők világké#e, mitológiá&a, k"ltészete ezután már

kerülendőnek, #ogán!nak minősül, kiszorul a né# ?ivatalos@ kult'rá&ából, de nem *ele&tődik

el végké##, csak lesüll!ed, illegalitásba vonul, s a szá&ag!omán!ban él tovább % ameddig az

5



adott k"z"sség viszon!lagos eg!sége *"nnáll$ <nnek analógiá&ára alakul az '&abb idők, a

modern kor *olklór&a( a csasztuskák &ellegzetesen a városiasodásoz, ma&d 1+1G után a

#roletárdiktat'rákoz tartoznak 0tartalmuk leet a ivatalos ideológiák sul!kolása, vag! é##

ellenkezőleg, kig'n!olása, de sok más, a mindenna#i életez tartozó mozzanat is3$

A *ent említett m.*a&ok a t"rténeti *olklór részei, eredetük a k"zé#korra, vag! a még régebbi

időkre meg! vissza, g!.&tésük, le&eg!zésük viszont a 1$ század végén, a 1+$ század *ol!amán

t"rténik, az euró#ai romantika atására, mel! a né#ek eredetének, 'n$ g!ermekkorának

kül"n"sen nag! *ig!elmet szentelt$ < m.*a&ok k"zül talán a $ilinák a leg&ellegzetesebben

orosz 0keleti szláv3 alkotások$ A név a $(l Ht"rténetH szóból ered, a $(&- létige m'lt ide&.

alak&ából$ Az utóbbi két évszázadban sok száz bilina sz"vegét &eg!ezték le a kutatók,

áttekintésüket a tematikai cso#ortosítás segíti(

1 Az arcaikus réteg 0Szv&atogor, )ol )sz&eszlav&evics, :ia&lo 7otik és

*elesége, ;eér 9att!' :ária, )olga és :ikula Szel&an!inovics alak&áoz ka#csolódó

bilinák3

5 Az ?orosz e#osz@ *őőseiről szóló bilinák 04l&a :uromec, Dobrin!a /!ikit!ics,

Al&osa 7o#ovics3

2 A ősi ciklus bilinái 0#l$ Dan!ilo 4gnat!&evics, =ermak és Kalin cár, Kalika

vitéz, I&azan!i Avdot!a, stb$3

J A ki&evi ciklus 0Duna&, Szolove& ug!imirovics, /eg!ven kalika és még eg!,

stb$3

C A novgorodi bilinák 0Szadko, )aszili& uszla&ev alak&áoz k"tődő énekek3

4gricbilinák 0Selkan Dug!ent!evics, Kosztr&uk, )avilo meg a muzsikás

vándorok, stb$3L eg!es kutatók ezeket a t"rténelmi énekek és balladák k"zé sorol&ák$

G ilinamesék, a#okri*ek, balladák, legendák 0An!ika vitéz, =egori& 9rabri&,

azaz, Szent M!"rg! lovag3$

Az eg!ik legné#szer.bb és legelter&edtebb *olklórm.*a&, mel! minden né# kult'rá&ában

megtalálató, a mese 0állatmesék, tündérmesék, vag! máské## varázsmesék, szatirikus, tré*ás

és a mindenna#i életez k"tődő mesék$ A medve, a szürke *arkas, a n!'l, a róka, a daru, a

olló, a csuka, a sügér, stb$ a szere#lő&e nag!on sok orosz mesének( ./01/0 о 2р3е

2р3ев45е 6 K"tekedő Sügér*ia Sügér , 74с45/08сестр45/0 4 вол/ 6 Ióka nővérke és a

*arkas, stb$3$ A legismertebb varázsmesék k"zé tartozik #l$ По 9:5ьем: велен4; 6 A csuka

2



#arancsára , <0с4л4с0 =ре/р0сн0> 6 A szé#séges )aszilisza, .4в/о8?:р/о 6 Szivko-urko ,

.естр4@0 Aлен:3/0, Bр0те@ Cв0н:3/0 6 Al&onuska 'gocska, 4vanuska bát!uska , Dо9еE

BессмертныE 6 A alatatlan Koscse&$ 6"bbségükben érdekes keveredését *ig!elet&ük meg

a részletrealizmusnak és a *antasztikumnak, az erk"lcsi tanításnak és igazságosztásnak, a

umor is *"l-*"lvillan bennük

Az eg()á#i né'énekek 0duovni&e szt!ii3 az orosz *olklór eg!ik legizgalmasabb rétegét

ké#viselik( az orosz keresztén!ség korai korszakára vezetető vissza eredetük, amikor még élt

a #ogán! ag!omán!, s e két ellentétes világké# találkozását, eg!beolvadását mutat&a sok

ének$ 6er&esztésük, *enntartásuk a *e&edelmi udvarokban és a kolostorokban meg*orduló, néa

ott időző vándortanítók, énekmondók, zarándokok 0kaliki #ereozsi&e3 rétegéez k"tődik$ Azeg!ik legné#szer.bb ének az 4sten embere, Aleksze& 0 Aле/сеE, BоF4E 5елове/3, mel! az C$

században élt <lek itvalló 0Aleksziosz kon*esszor3 legendá&ának orosz változata$ Ng!ancsak

k"zkedvelt témá&a volt az istenes énekeknek a gazdag emberről és a szegén! >ázárról szóló

evangéliumi #éldabeszéd 0>k 1( 1+-21, G Hв:х 7010р>х3$ Sok változata van a ?sárkán!"lő

Szent M!"rg!@-témának, s nemcsak a vallási *olklórban, anem az orosz ikon*estészetben is

08nek Szent M!"rg! vitézről 6 Про IJор>8свет0 хр0Bр03$ 9asonlóan gazdag an!agot

&elentenek a :ária-énekek, k"ztük a :ária álma-téma, mel! a keleti és a n!ugati eg!ázban

eg!*orma né#szer.ségnek "rvend a k"zé#kortól kezdve a legutóbbi évszázadig 0.он ?оJороH4@ы3$

A *olklórm.*a&ok k"z"tt meg kell említenünk még a $alladáka& , a &"r&énelmi énekeke& és a

lKrai énekeke& , mel!ek menn!iségileg és tematikai sok*éleségüket tekintve is rendkívüli

gazdagságot mutatnak$ Osak néán! ismertebb címet említünk( L &a&ár elMl rej&M#M leán(

0 Nев:3/0 BеF4т 41 т0т0рс/оJо =лен03, rosz asszon!ok a tatár rabságban 0 O0ть

встре50ет Hо5ь в т0т0рс/ом =лен:3, A krími kán #ort!á&a 0 P0BеJ /рымс/оJо х0н03,

=ermak és Iettenetes 4ván 0 Iрм0/ 4 Cв0н Qро1ныE3, Kazan! város 0 <1>т4е /010нс/оJо@0рств03, stb$, a 1G-1$ századból Szten!ka Iazin, /ag! 7éter cár dolgai és a 7ugacsov-

*elkelés ad&a a t"rténelmi énekek témá&át$ 0Szt!en!ka Iazin meg a kozákok 8 R014н 4

/01054E /р:J, Szten!ka Iazin sól!om*iai 8 Песн> р014н@ев, Sé&er Tár sira&ása 8 Пл05 =о

Петре U, 7ugacsov 7an!in gró* előtt 8 П:J05ев 4 П0н4н, stb$3

A lírai énekek cso#ort&ába tartoznak a szerelmi dalok, a &átékdalok, a a&óvontatók és

kocsisok énekei, rabénekek, rabló- bet!ár- és katonaénekek$ A né#dalok általános

&ellegzetességeit *ig!elet&ük meg bennük( #áruzamokra és ellentétekre é#ülő szerkezet, a

természet és az érzelmek változásainak meg*eleltetése, madár- és virágszimbolika$

J



AZ OROSZ IRODALOM ÉS A KULTÚRA TÖRTÉNELMI KORSZAKOK SZERINTI

ÁTTEKINTÉSBEN

AP QISP 4IDA>:

Az óorosz irodalom kialakulása szorosan ka#csolódik a keresztén!ség *elvételéez,

kibontakozásának korszakai #edig a t"rténelmi esemén!ekez( a Ki&evi Iusz létre&"ttének,

virágkorának 011-12$ század3 t"rténéseiez, a tatárd'lás századáoz 012-1J$ század k"ze#e3,

ma&d később a moszkvai *e&edelemségnek a megszerveződéséez 01J-1C$ század derekáig3 és

a k"z#ontosított moszkvai állam megerős"désének *ol!amatáoz$

Az első szellemi k"z#ont, az óorosz írásbeliség és kult'ra b"lcső&e a b"lcs =aroszlav által

1R2G-ben ala#ított ki&evi Szent Szó*ia székeseg!áz, ma&d mellette amarosan a Ki&evi

arlangkolostor volt$ A keresztén! világké# kialakításáoz szükséges irodalom % teológiai,

t"rténeti, &ogi % sz"vegeit ezekben a m.el!ekben ozták létre eg!ázi szláv n!elven, &órészt

g"r"gből *ordított m.vek ala#&án tudós szerzetesek, kódemásolók$ A 11$ század k"ze#éről

már eredeti óorosz n!elv. m. is *ennmaradt, 4larion 09ilarion3 ki&evi metro#olita írása, az<lmélkedés a ?t"rvén!ről@ és a ?keg!elemről@ 0.лово о V0/оне 4 ?л0JоH0т43$ A bizánci

retorika szabál!ai szerint megírt #olitikai beszéd a *én!korát élő Ki&evi Iuszt és "lcs

=aroszlav uralkodását dicsőíti$ A 15$ században Kirill 6urovszki& 0112R-53 munkássága &elent

*ontos állomást az óorosz irodalomban, eg!ázi íróként és szónokként$

4gen &elentős alkotása az óorosz irodalomnak a arlangkolostor tudós szerzetesének,

/!esztornak a szerkesztésében ismert Tskrónika 0 Повесть временных лет, 11123$ A krónika

an!aga *elteetően a 11$ század óta készült *el&eg!zésekből állt "ssze, mel!eket /!esztor dolgozott eg!be$ Az első szerkesztés nem maradt *"nn, csak későbbi másolatai, az 12GG-ből

származó >avrent!i&-évk"n!v 0 70врентьевс/0> лето=4сь3 és az 1J5R-as években

keletkezett 4#at!i&-évk"n!v 0 C=0тьевс/0> лето=4сь3$ Az Tskrónika an!aga változatos

*orrásokon ala#ul, g"r"g, bolgár, n!ugati szláv n!elv. *el&eg!zések, elbeszélések, legendák

váltakoznak benne$ :ag!ar vonatkozás' tudósításokat is olvasatunk la#&ain :ag!ar

:ózesről 0:o&sze& Ngrin3, s testvéréről, M!"rg!ről, a vértan' orisz a#ród&áról$ orisz és

Mleb megg!ilkolásának t"rténetét is ez a krónika tartalmazza, innen nőtt ki a 15$ században

C



"nállóvá váló elbeszélésciklus a két vértan'ról 0<lbeszélés orisz és Mleb kín&airól , ./010н4е

о ?ор4се 4 QлеBе+

A Ki&evi Iusz eg!ségének megteremtő&e, )lag!imir :onoma 01RC2-115C3 4ntelmek

0 По:5ен4е <л0H4м4р0 Oоном0х03 cím. munká&ában 0111G k$3, mel! tanítás és "néletra&z"tv"zete, az ideális uralkodót mutat&a be, a k"zé#kori királ!tükr"k szellemében, mint #l$ a

mag!ar irodalomban Szent 4stván Wn&elmei 01R12-1R1C k"rül3$

<nnek a korszaknak tragikus esemén!eiről ad ké#et az 8nek 4gor adáról 0 .лово о =ол/:

CJореве3 cím., 15$ századi óorosz ősk"ltemén!$ Szerző&e ismeretlen$ Keletkezési ide&ét a

kutatók 11C-G-re teszik, 4gor Szv&atoszlavics novgorod-szeverszki *e&edelem #olovecek

elleni vesztes ad&árata után$ A k"ltemén! eredeti&e nem maradt *"nn, eg! kései 01$ sz$U3

másolatát találta meg :uszin-7uskin gró* eg! 1$ századi kéziratg!.&temén!ben, amel!viszont elégett az 115-es moszkvai t.zvészben$ <z is ozzá&árult a k"ltemén! amisítván!

voltáról szóló nézetek indoklásáoz, de a leg'&abb elemzések az e#osz k"zé#kori eredete

mellett *oglalnak állást$ 1G+G-ben a k"ltő és t"rténetíró, /!ikola& Karamzin adott róla írt a

X'eT&a&e%r d% Yrd amburgi *ol!óiratban, ma&d 1RR-ban n!omtatásban is meg&elent$

)aszili& Psukovszki&, a kiváló romantikus k"ltő, 7uskin mestere készítette el első modern

orosz átírását$

4gor Szv&atoszlavics, a ki&evi nag!*e&edelem tudta nélkül, 11C tavaszán sz"vetségeseivel

sikertelen ad&áratot indított a kunok 0#olovecek3 ellen$ A k"ltemén!ben megénekelt

esemén!ek a ki&evi kult'ra virágzó szakaszának végén, a külső és belső *en!egetettség

időszakában za&lanak( a kunok és besen!ők támadásai és az eg!es *e&edelmek k"zti

testvérábor'k korában$ Az Wgr ének ismeretlen szerző&e a ad&áratról nem krónikát, nem is

"ssze*üggő istóriás éneket k"lt, anem t"bb*éle k"ltői m.*a&ból % siratóének, ünne#i

szónoklat, álomleírás % "sszeállított ké#eket, e#izódokat villant *"l$ ;ig!elemreméltó, og! a

szláv mitológia sok elemét megőrizte a ősk"ltemén!, íg! #l$ az eg!es istenek, 9orsz, )elesz,

6ro&an Sztribog nevét$ A ősk"ltemén! előzmén!ei k"zt szere#elnek a bizánci eredet.irodalmi emlékek 0az e#osz m.*a&ának ismerete, szerkesztés, t"rténeti alakok, *"ldra&zi

el!ek, a m'lt és &elen esemén!ei3, és érezető az orosz né#k"ltészet atása 0az állandó

&elzők, re*rénszer. ismétlések, ritmikus #rózan!elv, meta*orák, szimbólumok gazdagsága3$

A arlangkolostori 7aterikon 0 D4ево8Пе5ерс/4E П0тер4/, 155R-as évek3 szerzetesi

legendákat tartalmaz, k"ztük az eg!ik legszebb a Zag(ar Zó#esről % akinek testvérét,

M!"rg!"t orisszal eg!ütt megg!ilkolták % szóló legenda$ A g!.&temén! agiográ*iai,

krónikás és tanító elbeszéléseket tartalmaz$



Az óorosz állam *elbomlása, a testvérarcok, ma&d a tatárd'lás más*él évszázados *ol!amata a

1J$ század k"ze#éig tartott$ <nnek a korszaknak a leg&elentősebb irodalmi alkotásai k"zé

tartoznak a #usztulást megéneklő m.vek( 8nek orosz*"ld #usztulásáról 0.лово о =оJ4Bел4 R:сс/оE 1емл4, 152-15J k"z"tt3 és az <lbeszélés arról, og!an #usztította el atu I&azan!t

0 Повесть о р01орен44 R>10н4 ?0тыем, 12$ sz$ vége3$ :indkét m. 1C$ illetve 1$ századi

másolatokból maradt *"nn$ Alekszandr /!evszki& legendá&a 0 [4т4е Aле/с0нHр0 Pевс/оJо,

12$ sz$3 viszont az erőskez. uralkodónak állít emléket( a novgorodi, ma&d 15C5-től vlag!imiri

nag!*e&edelem, Alekszandr =aroszlavics a svédekkel és a németekkel szemben védelmezte

sikeresen az orosz *"ldet, alak&ában a vallásos és *e&edelmi erén!eket, a ősiességet

angs'l!ozza az ismeretlen szerző, a régebbi agiográ*iai irodalom szellemében$ Ng!ancsak

az erőskez. *e&edelem eszmén!e áll a Szám.z"tt Dan!iil k"n!"rgése 0 Oолен4е N0н44л0V0то5н4/03 cím. m. k"zé##ont&ában( itt nem a ősiesség, anem az okosság, az értelem

&elenik meg *e&edelmi erén!ként, mert csak ezek segítségével leet a bo&árok, atalmaskodó

gazdagok t'lka#ásait meg*ékezni, a szegén!eket g!ámolítani$

Az orosz kult'ra '&abb *e&ezetét a moszkvai *e&edelemség megerős"désének kora &elenti 0a 1J$

sz$ második *elétől a 1C$ sz$ ele&éig3$ A kulikovói csatában Dmitri& 4vanovics *e&edelem 12R-

ban g!őzelmet aratott a 9ordán, mel!nek leg*ontosabb irodalmi meg"r"kítése a Padonscsina

0V0Hон94н0, 1C$ sz$ ele&e3 c$ k"ltemén!( szerkezete asonlít az Wgr8ének *elé#ítésére, bár annál arán!talanabb( siratók, dicsőítő énekek és csataleírások váltakoznak benne, el!enként

neezen értető részekkel$

<bben az időszakban meg'&ulnak a ka#csolatok az ortodoia más k"z#ont&aival, az Atosz-

eg!i, a konstantiná#ol!i, a bulgáriai és szerbiai kolostorokkal$ Mregoriosz 7alamasz 015+-

12C+3 teológiá&a, a észükazmus 0aszketikus életmód, az emberben re&lő istenké#

megtisztítása3 orosz *"ld"n is k"vetőkre talál$ A 1C$ század &elentős alkotói a rosztovi

=e#i*an!i& 7remudri& 0V1J5R3 és 7aomi& >ogoteta$ :indketten a legendairodalmatgazdagították írásaikkal, #ermi Szent 4stván, Iadon!ezsi Szent Szergi& életéről$ A

krónikairodalom is erőtel&esebben *e&lődésnek indul, né#szer.vé válik a krngra\ nak

nevezett m.*a&, a világt"rténelem esemén!eiből "sszeállított kom#iláció$

A k"z#ontosított moszkvai állam irodalma mind m.*a&i, mind tematikai szem#ontból az előző

korokoz ké#est nag!obb változatosságot mutat( nag!obb szere#e lesz a világi m.*a&oknak,

mint #l$ az 'tleírás, a levelezés, az euró#ai irodalomból érkező vándor-témák *eldolgozásai 0a

Sándor-regén!3$ De a vallásos irodalomnak is ol!an &elentős alkotásai keletkeztek ekkor, mint

a /ag! avi olvasmán!ok 0 <ел4/4е ]еть4 O4не43 15 k"tete, a kül"n*éle évk"n!vek

G



0)oszkreszenszki, 7átriárkai, Ké#es évk"n!v3$ A ;okozatok k"n!ve 0 Dн4J0 сте=енн0>,

1C23 4)$ 4ván és elődei dicsőítő életra&zát tartalmazza$ A korszak *ontos alkotói( az

'tleírásáról íressé vált tveri kereskedő, A*anaszi& /!ikit!in 0 ^оFHен4е 10 тр4 мор>

A_0н0с4> P4/4т4н0 1J-1JG53, a tudós *ilológus :akszim Mrek 01JR-1CC3, az eg!ázi

írók k"zt #edig /!il Szorszki& 01J22-1CR3 és =oszi* )olocki& 01J2+-1C1C3$ Tk ketten az

eretnekség elleni arcban &elentős szere#et vittek, bár kül"nb"ző szellemi magatartással(

=oszi* )olocki& indulatos itvitázó, *őként #olemikus &elleg. m.veket írt s az eretnekek ellen

kemén! megtorló intézkedéseket ozott, míg /!il Szorszki& a szerzetesség belső re*orm&ára

t"rekedett$

A 1$ század irodalmi sok*éleségében meg kell említeni még =ermola& #szkovi szerzetes

m.vét, az <lbeszélés a muromi 7éterrről és ;evron!i&áról 0 Повесть о Петре 4 `еврон44

O:ромс/4х, 1CJ+3 c$, *ordulatokban gazdag, *olklórelemekkel is tarkított legendá&át, mel!eté##en irodalmi erén!ei miatt utasított el a metro#olita$ A Kazan!i istória 0 D010нс/0>

4стор4>, 1CR-as évek3 a kazan!i kánság regén!es leírása, Kazan! 1CC5-es megvétele adta

az indítékot a sok színes e#izódot tartalmazó m. megalkotásáoz$

A 1G$ századot átmeneti korszaknak tart&a a szakirodalom( még &elen vannak a korábbi

évszázadok m.*a&ai, de már sok '& vonás, a világi irodalom téródítása &elzi, og!

roszország t"rténelmi és kulturális elzárkózásának időszaka a végéez k"zeledik$ A század

derekán, második *elében &átszódik le az eg!ázszakadás( a *elülről kezdemén!ezett eg!ázi

re*ormokat el*ogadni nem akaró alsó #a#ság Avvakum #roto#ó#ával 0151%53 az élen

szembeszáll a ivatalos eg!ázzal és a cári akarattal, elutasít&ák /!ikon #átriárka liturgiai

'&ításait, a g"r"g eg!ázoz k"zeledését, s vállalva az üld"ztetést, magukat tart&ák az eg!edül

iteles orosz #ravoszláv vallás ké#viselőinek$ <z a mozgalom a kult'rára és benne az

irodalomra is nag! atással van( a 1G$ században é## Avvakum Wnéletírása 01G5%G$ [4т4е

=рото=о=0 Aвв0/:м0 4м с0м4м н0=4с0нное3 lesz az eg!ik leg&elentősebb, m.*a&iszem#ontból is érdekes m.$ Az óit.ek % raszkoln!ikok % élete ma&d a 1+$ század

irodalmában válik '&ra izgalmas témává, sok író m.vében &elenik meg a #robléma$

Doszto&evszki& regén!ősének, Iaszkoln!ikovnak 0 bn és $bn)Mdés3 a neve sem véletlenül

utal a szakadár óit.ekre$

A 1G$ század második *elének irodalmában kiemelkedik a 9istória a keser. alsorsról

0 Повесть о Qоре8Vло50ст443 c$ verses elbeszélés, mel!nek őse kicsit asonlóan a tékozló

*i'oz, elag!&a a szülői ázat, tével!gések, kudarcok során megismeri a világ

állatatlanságát, s végül a kolostorban talál menedéket$ A Szavva Mrudcinról szóló t"rténet



01GR k"rül, Повесть о .0вве Qр:H@ыне3 azért érdekes, mert bár a világ csábításainak

engedő, ma&d később megtérő i*&' 't&a is a kolostorba vezet, de mégis a szerelem, a

szenvedél!ek ábrázolása k"z#onti szere#et ka# benne$ A b.n"s szerelem, ma&d az "rd"ggel

k"t"tt sz"vetség már-már kározatba taszítaná Szavvát, de az 4stenan!áoz intézett

k"n!"rgése megallgatásra talál, megszabadul az "rd"g atalma alól, megg!óg!ul és a

moszkvai Osudov-kolostorban éli le életét$ Az <lbeszélés ;rol Szkobe&evről 01G$ sz$ vége,

Повесть о `роле ./оBееве3 már tel&esen világi szemléletet tükr"z, m.*a&a kó#énovella$

9őse gátlástalan, ravasz zug#rókátor, amis 'ton nag! vag!ont és magas társadalmi rangot

szerez$ A korábbi elbeszélésekez ké#est a világ csalárdságát, az emberi itván!ságot nem

morális szem#ontból mutat&a be a szerző, nem *oglal állást, anem az olvasóra bízza az üg!es

kalandor megítélését$ A 1G-1$ század *orduló&ának orosz valósága mindenesetre .en

tükr"ződik ebben a t"rténetben$

Szimeon 7olocki& 015+%1R3 a verselésben oz '&at, bár esztétikai szem#ontból ez é##en

nem válik az orosz k"ltészet &avára( a szillabikus, vag!is a leng!el mintára alakított

szótagszámláló verselés kissé monoton, unalmas$ :indenesetre az udvari irodalom barokk

szellemének &ó ki*e&ező&e$ A zsoltárk"ltészeten kívül Szimeon 7olocki& két drámát 0 DомеH4>

о Bл:Hном сыне % Komédia a tékozló *i'ról, cр0JеH4> о P0вхоHоносоре % 6ragédia

/abukodonozorról3 és számos #rédikációt írt 0k"tetei( 11$ GBеH H:3евныE % >elki ebéd,

12$ <е5ер> H:3евн0> % >elki vacsora3$

A 1. SZÁZADI OROSZ IRODALOM

6"rténelmi áttér( 4$ 7éter a k"zé#kori roszországból euró#ai atalmat alkot, az orosz élet

szinte minden területét át*ormál&a$ K"zigazgatási, eg!ázi, katonai, gazdasági '&ítások, a

szellemi élet *el#ezsdítése, n!itás <uró#ára % ezek #olitiká&ának legala#vetőbb &ellemzői$ Azuralkodó a tudomán! és a tecnika *e&lesztését tart&a az ország szem#ont&ából *ontosnak, az

irodalom és a m.vészet csak ann!ira érdekli, amenn!ire a re*ormok szolgálatában asznos

szere#et &átszik$ 6evéken!ségének, t"rténelmi szere#ének megítélése kezdettől *ogva

ambivalens( ívei roszország *elemelő&ét, nag!atalmi el!zetének megala#ozó&át látták

benne, ellenségei % k"ztük az óit. szakadárok % ?antikrisztusnak@ tartották, aki a

ag!omán!okat, az ősi orosz szokásokat megtagadta$ A 1+$ században is *ol!tatódik a vita

7éter szere#éről, eg!ebek k"zt 7uskin írásai % versek, elbeszélő k"ltemén!ek, novellák 0#l$ L

$rn#l!as, Yag( Sé&er s#ereTsene+ % tan'skodnak arról, og! az uralkodó alak&át, sors*ordító

+



tetteit menn!ire neéz volt eg!értelm.en megítélni$ Később, a 1+$ század végén % sok más

t"rténész, író mellett % a *ilozó*us )lag!imir Szolov&ov *oglalkozik 7éter cár

eg!áz#olitiká&ával, s az orosz t"rténelemre nézve tragikusnak lát&a az eg!áz alárendelését

az államnak, mert íg! a keresztén!ség szükségszer.en a #olitika, a világi atalom eszk"zévé

válik$ <zek a viták a mindenkori szlavo*il % n!ugatos o##ozíció ala#&át ké#ezték, a mai na#ig

nincs eg!értelm. állás#ont erről a témáról$

4$ 7éter alála után néán! évtizedes anarcia, #alota*orradalmak sora k"vetkezik, ma&d 44$

Katalin % aki szintén a ?nag!@ &elzőt ka#ta az utókortól % kora &elent az orosz kult'ra számára

alkalmas *e&lődési szakaszt$ Az orosz klasszicizmus kibontakozása, euró#ai ka#csolatainak

kiszélesedése az ő uralkodása alatt meg! végbe$

A 1$ századi orosz irodalomra egészen a század végéig az euró#ai m.*a&ok, témák, szellemiirán!zatok megonosítása, s nem ann!ira az eredetiség a &ellemző$ 4$ 7éter korában eg!edül a

tudós szerzetes, ;eo*an 7roko#ovics 011 % 1G23 ké#viseli a umán m.veltséget( retorikát,

#oétikát, *ilozó*iát tanított, verseket és iskoladrámát 01GRC$ lag(imir 3 írt$ A cár 1G1C-ben

ívta 7étervárra, az orosz eg!áz megre*ormálása cél&ából, mel!et ;eo*an a #rotestáns

eg!ázak *elé#ítésének mintá&ára ig!ekezett elvégezni$ A #atriarcátus intézmén!e el!ett

választott testület, a szinódus lesz az eg!áz vezető&e, mel! a világi atalomnak

alárendelődik$ A *elvilágosult abszolutizmus elveit *ogalmazza meg % roszországban

elsőként % Az uralkodói akarat &oga 01G55$ Пр0вH0 вол4 мон0р3еE3 cím. értekezésében$

Az orosz klasszicizmus kibontakozása nég! alkotó nevéez ka#csolódik( Kant!emir,

6reg!iakovszki&, >omonoszov és Szumarokov tevéken!sége az 1GR-as évek végéig

megteremti azt az ala#ot, amel!re az utána k"vetkező korszak írói eg!re nag!obb

"nállósággal és a kortárs euró#ai tendenciákoz eg!re k"zelebb &utva *okozatosan megé#ítik

az '&abb orosz irodalom rendszerét$ A ivatásos színáz és a #ublicisztika kialakulása, a

n!elvm.velés, az '&abb #oétikák, az intenzív *ordításirodalom mind az ő

kezdemén!ezéseikből indul 't&ára$

A moldvai származás' Ant!io Dmitri&evics Kant!emir 01GRXJJ3 neve, irodalmi

&elentősége elsősorban a szatírával ka#csolódik "ssze, bár sokoldal' m.veltségével,

n!elvismeretével, eredmén!es di#lomáciai m.k"désével a kor leg&elesebb személ!iségeiez

tartozik$ 7éter re*orm&ainak lelkes #ro#agáló&a, londoni 01G25-23 és #árizsi 01G2-JJ3

k"vetsége alatt az orosz és az euró#ai kulturális ka#csolatokért, a *elvilágosodás eszméinek

oroszországi megonosításáért sokat tett$ Szatírái, kezdve az elsővel % A tanulás szidalmazói

ellen % ;eo*an 7roko#ovics tetszését is eln!erte 01G5+$ P0 х:л>94х :5ен4е3$ A

m.veletlenséget, a durvaságot állít&a #ellengérre bennük, a tudást dicséri, a születési

1R



nemesség #arlagiságával szemben az erén!eket, a m.veltséget angs'l!ozza 01G2R$ P0

10в4сть 4 JорHость Hвор>н 1лонр0вных % HA durva nemesek irig!ségére és gőg&éreHL 1G2$

G вос=4т0н44 % HA nevelésrőlH3$ Kant!emir elsőként veti *"l ezeket a témákat az orosz

irodalomban, az utána k"vetkező k"ltők, drámaírók a 1$ század végéig *ol!tat&ák a

tudatlanság ostorozását, a *elvilágosodásért küzdő ?keser. *ilozó*us@ és a #arlagi nemes

szembeállítása álás témá&a marad a színm.veknek, #ublicisztikai írásoknak, sőt, Krilov

meséinek is$

)aszili& Kirillovics 6reg!iakovszki& 01GR2X+3 szintén a /!ugatot &árt orosz értelmiségiek

sorába tartozik$ Asztraan!i #a#i család sar&a, tanulmán!ait a moszkvai Szláv-latin-g"r"g

Akadémián kezdi, ma&d 9ollandiába, utána #edig 7árizsba meg!, s a Sorbonne eg!etemen

*ol!tat st'diumokat$ 9azatérése után *ordításokkal gazdagít&a az orosz irodalmat, előbb eg!

kalandos szerelmi t"rténetet 01G2R3, ma&d 1G-ban ;énelon 6élémaYue-&ának átdolgozásátkészíti el 0c4лем0х4H03$ 9'sz év alatt le*ordította *ranciából eg!kori sorbonne-i tanárának

m.veit, a 1R k"tetn!i kri &"r&énelme& és a 1 k"tetből álló fóma &"r&éne&é& 4rodalmi

munkássága a #étervári Akadémiáoz k"tődik, érdeklődése leg*őké## #oétikai és *ilológiai

#roblémákra irán!ul 0#l$ 1G2C$ PовыE 4 /р0т/4E с=осоB / слоFен4; росс4Eс/4х ст4хов %

Az orosz versek írásának r"vid és '& 'tmutató&a3$ Az orosz verselésről, a klasszicizmus k"ltői

m.*a&airól számos traktátust írt, mel!ek életm.vének legértékesebb részét ké#ezik 0#l$

R0сс:FHен4е оB оHе вооB9е % H8rtekezés az ódárólH, R0сс:FHен4е о /омеH44 вооB9е %

H8rtekezés a komédiárólH3$ 9oratius Lrs 'e&iTá &át és oileau L k"l&és#e&rMl 01GJ3 c$ m.vét

oroszra *ordította$ Iossz versei és neéz természete miatt kortársai k"rében né#szer.tlen volt,

verstani munkáinak valódi értékét csak a 1+$ század ele&én kezdték *"lismerni$

:iail )aszil&evics >omonoszov 01G11X1GC3 nemcsak irodalmi, anem tudomán!os

érdemei ala#&án került az első, kül*"ld"n is elismert orosz értelmiségiek k"zé$ :ind *"ldra&zi,

mind szociális értelemben messziről, mél!ről érkezett( a#&a a ;eér-tenger melletti

Arangelszkben volt alász, a koronabirtok &obbág!a$ Az i*&' >omonoszov innen sz"k"tt

:oszkvába, aol a Szláv-g"r"g-latin Akadémián kezdte meg *első*ok' tanulmán!ait, innen

tanárai Ki&evbe küldték, ma&d 't&a a szent#étervári Akadémiára vezetett, természettudomán!i

ismeretek megala#ozására$ 1G2-tól 1GJ1-ig német eg!etemen, ;reiburgban tanult, eg!ebek

k"zt koászati, bán!ászati, *izikai és kémiai st'diumokat *ol!tatott$ 9azatérése után élénk

irodalmi és tudomán!os tevéken!ségével nag!mértékben elősegítette az orosz irodalom és a

tudomán! *e&lődését, &elentős szere#e volt a :oszkvai <g!etem létreozásában 01GCC3$

;"lismerte a n!elv *ontosságát az '&, euró#ai szint. irodalom, s végső soron, a szellemi élet

magasabb *ok' m.velése *eltételeként$ <zzel ő is azt az utat &árta, amel!et más, k"zé#- éskelet-euró#ai irodalmak &eles ké#viselői a 1$ század második *elében, mint #l$ a mag!ar

11



testőrírók, essen!ei M!"rg!, ma&d Kazincz! ;erenc és atsán!i =ános$ /!elvészeti és

#oétikai értekezéseiben az eg!ázi szláv és az orosz irodalmi n!elv normáit ír&a le,

meg*ogalmazza az irodalmi n!elv sa&átosságait$ A ?>evél az orosz verselés szabál!airól@ c$

értekezésében 6reg!iakovszki& nézeteivel vitázva kidolgozott eg! lén!egében máig érvén!es

verstani szabál!rendszert 01G2+$ П4сьмо о =р0в4л0х росс4Eс/оJо ст4хотвоств03$

/!elvtani, retorikai és stilisztikai írásai szintén korszakos &elentőség.ek 01GCC, 1GCG$

Rосс4Eс/0> Jр0мм0т4/0, 1GJ$ Dр0т/ое р:/овоHство / /р0сноре54;, 1GCG$ G =оль1е

/н4J @ер/овных3$

K"ltői tel&esítmén!ének értékét kortársai k"zül t"bben vitatták, dicsőítő ódáit dagál!osnak,

bon!olultnak tartották, de az orosz k"ltői n!elv *e&lődésében &átszott szere#ét végül

vetél!társai 0mint #l$ Szumarokov3 is elismerik$ A >omonoszov-ódák szónokiassága alkalmi

&ellegükből k"vetkezett( t"bbn!ire ünne#i alkalomra, előadásra szánta őket, ez megatározta #atetikus angvételüket$ ;ilozó*iai ódái a deizmus szellemében *ogantak 01GJ2$ <е5ерн4е

р01мы3лен4> о BоF4ем вел45естве, =р4 сл:50е вел4/оJо северноJо с4>н4> % <sti

gondolatok a *elséges északi *én!nél az isteni nag!ságról3$ :.*ordítóként is tudott

maradandót alkotni( k"ltői itvallását nég! Anakreón-óda *ordításával s a rá&uk adott sa&át

válaszaival *ogalmazta meg$

Alekszandr 7etrovics Szumarokov 01G1GXGG3 az orosz klasszicizmus ké#viselői k"zt a

tisztán irodalmi indíttatás' alkotók k"zé tartozik$ ;őnemesi család sar&aként g!ermekkorátólkezdve elit oktatásban részesült, ma&d a #étervári kadétiskolában % mel! 4$ 7éter ide&éez

ké#est nag!obb s'l!t el!ezett a umán ismeretekre % szerezte meg m.veltségét$ Az orosz

klasszicista tragédia megteremtő&e, az ő kezdemén!ezésére &"tt létre az első "nálló színáz

01GC3$ A sikeresebb darab&ai k"zé tartozik A trónbitorló 01GG1$ Nм4тр4E с0мо1в0не@3$

6ragédiáin érezetó Oorneille és Iacine atása$ Ert komédiákat is, ebben :oliZre mintá&át

k"veti$ A lírai m.nemben alkotott dalokat, elégiákat, szonetteket, zsoltár#ara*rázisokat,

vallásos ódákat, szatírákat és verses e#isztolákat, mel!ek a k"ltészet #roblémáival

*oglalkoznak$ oileau k"ltészettanának átdolgozásával sa&át ars #oeticá&át *ogalmazta meg

01GJG$ G ст4хотворстве3$ Szatíráiban a minden korban &ellemző b.n"ket, társadalmi

visszaéléseket 0korru#ció, ka#zsiság, tudatlanság, stb$3 állít&a #ellengérre, de k"ltőtársairól,

6reg!iakovszki&ról és >omonoszovról is torzké#et ra&zol$ Állatmeséinek érdeme a

g"rdüléken!, élő orosz n!elvezet$ A k"ltői stílus, a kül"nb"ző m.*a&ok, az irodalmi n!elv és a

verstecnika kimunkálásában &elentős eredmén!eket ért el, mel!eket k"vetői *e&lesztettek

tovább$

Az 1GR-as évek, 44$ Katalin trónra lé#ése az irodalom és a #ublicisztika szem#ont&ából '&korszak kezdetét &elzi az orosz irodalomban( a két *őváros, 7étervár és :oszkva ?versengése@

15



kedvezett a #ublicisztika, a színáz és általában, az irodalom *ellendülésének$ <bből az

időszakból kiemelkedő szerző :iail :atve&evics 9eraszkov 01G22 % 1RG3, aki az orosz

szabadkőm.ves mozgalom vezető személ!isége is eg!'ttal$ :.vei a klasszicizmus

szellemében *ogantak, *őként *ilozó*iai regén!ei 01G$ P:м0 Пом=4л4E 4л4

=ро@вет0;94E R4м % /uma 7om#ilius avag! a virágzó Ióma, 1G$ D0Hмост 4 Q0рмон4>

6 Kadmosz és 9armónia3 és Iosszi&ada 01GG+$ Rосс4>H03 cím. e#osza keltett nag! *ig!elmet

kortársai k"rében$ A korszak másik &eles szerző&e a komédiaíró Denisz 4vanovics ;onvizin

01GJCU % +53, aki színdarabok *ordításával és átdolgozásával lé#ett az irodalmi #ál!ára, ma&d

amarosan "nálló m.vekkel &elentkezett$ A brigadéros 01G-+$ ?р4J0H4р3 és A kamasz

01G1$ PеHоросль3 cím. szatírikus ang' darab&ai komol! sikert arattak, mert alak&ai, témái

és n!elvezetük eg!aránt az ismert orosz valóságot tükr"zték( a korábbi szatirikus

k"ltemén!ekben 0#l$ Kant!emir és Szumarokov m.veiben3 károztatott vétkek és

&ellemibák, a m.veletlenséggel #árosult gőg, a #arlagiság ostorozása és a *elvilágosító

szellem küzdelmei, erő*eszítései a kor nemesen gondolkodó emberei számára eg!aránt ismert

és mél!en átélt #roblémák voltak$

Az orosz #ublicisztika és k"n!vkiadás területén kiemelkedő &elentőség. /!ikola& 4vanovics

/ovikov 01GJJ%113 munkássága$ l!an ala#vető kiadván!ok, kezdemén!ezések *.ződnek

nevéez, mint az orosz írásbeliség dokumentumai, a Iégi orosz k"n!vtár 01GG2%GC3, valamint

az első orosz irodalmi leikon meg&elentetése 01GG5$ G=ыт 4стор45ес/оJо слов0р> о

росс4Eс/4х =4с0тел>х3$ Szatirikus *ol!óirata, az ?4ng!enélő@ 01G+ % GR$ cр:тень3 a

korabeli oroszországi viszon!okat, a társadalmi igazságtalanságokat, a *"ldesurak

visszaéléseit bírál&a, immár eltávolodva a klasszicista szatíra általánosságaitól, miként

;onvizin komédiáiban láttuk$ 44$ Katalin la#&a, a :inden*éle 01G+$ <с>/0> вс>54н03 t"bb

szatirikus la# megindulását ins#irálta, bár az uralkodónő szerette volna kordában tartani a

kritikai lendületet, inkább ártalmatlan, szórakoztató-nevelő cikkeket látott volna szívesen, ám

az orosz valóság gondoskodott ?kemén! témákról@$ /ovikov is szabadkőm.ves eszméket

vallott, kezdetben il!en szellem. m.veket is kiadott, később inkább ol!an *ilozó*iai és #edagógiai alkotásokat &elentetett meg, mel!ekkel a *iatalabb nemzedékek nevelődését

ig!ekezett szolgálni$

Az orosz klasszicizmus utolsó szakaszának alkotói k"zt említést érdemel a színm.író =akov

oriszovics Kn!azsn!in 01GJ5-1G+13 és a k"ltő )aszili& )aszil&evics Ka#n!iszt 01GC-153$

4rodalmi munkásságukat már az '& stílusáramlatok és témák alakít&ák( a nemzeti m'lt és a

*olklór iránti érdeklődés$ A századvég azonban két igen &elentős alkotó % M!erzsavin és

Iag!iscsev % kibontakozásának ide&e, m.vészetük már az átmeneti kor &eg!eit ordozza( a

12



let.nőben lévő klasszicizmus, valamint a #reromantika és a szentimentalizmus "tv"ződik

munkásságukban$

Mavriil Iomanovics M!erzsavin 01GJ2-113, a 1$ századi orosz irodalom eg!ik legnag!obb

k"ltő&e, a klasszicizmus betetőző&e és a romantika előkészítő&e$ 6eetsége mostoak"rülmén!ek k"z"tt t"rt magának utat$ <lszegén!edett bo&árcsalád sar&aként sok án!attatás,

katonai szolgálat, eg!ebek k"zt a 7ugacsov-*elkelés leverésében tan'sított vitézsége *ol!tán

&utott előbbre, s kül"n*éle tisztségek bet"ltése után 44$ Katalin udvarában ka#ott *ontos

megbízatásokat, de a atalommal szemben minden k"rülmén!ek k"z"tt megőrizte kritikus,

szuverén magatartását$ K"ltői #ál!á&a az 1GGR-es évek ele&én indult$ A sikert 44$ Katalinoz

szóló ódá&a ozta meg neki 01G5$ da eliTá)#h6 GH0 / =рем:HроE /4рJ418/0Eс0@/оE

@0ревне `ел4@е3$ A lomonoszovi eroikus ódát *e&leszti tovább, a klasszicizmus *ennk"lt,

ob&ektív angvétele mellett eg!re inkább a személ!es, lélektani ábrázolás &ellemzi ódáit$ /ag!*ilozó*iai verseiben 01GG+$ ZesTsers#kij )erTeg )alálára 6 P0 смерть /н>1> Oе9ерс/оJоL

1GJ$ Ws&en 6 ?оJ3 az elm'lás témá&a szólal meg sok változatban, a iblia, *őké## a Psoltárok

k"n!ve ang&ára emlékeztető stílusban, de a k"zé#kori aláltánc-irodalom to#oszai is

*"lt.nnek bennük$ A zsoltáros ang eg!ik *ő &ellemző&e M!erzsavin k"ltészetének$ A 5$

zsoltár 0a éber kánon szerint3 #ara*rázisát, L )a&almasknak és a $Kráknak 01GR$

<л0ст4тел>м 4 с:H4>м3 c$ versét a cenz'ra betiltotta, s évtizedekig nem &elenetett meg,

mert benne az ?igazságtalan *elsőségeket@ ostorozza % a zsoltáros n!omán %, de az is

k"zre&átszott ebben az elallgattatásban, og! a *rancia *orradalom ide&én, 7árizs utcáin is e

zsoltárt énekelték a t"megek$ Az 1G+R-es évek &elentős versei k"zé tartozik L !K#esés 01G+1$

<оHо=0H3, a korábbi *ilozó*iai ódákban már érzékelető szub&ektivitás itt még inkább

szembet.nővé válik( valóságos élmén!ből, eg! karéliai atalmas vízesés látván!ából

kiindulva elmélkedik az élet "rvén!léséről, a *"ldi nag!ság, a sors változékon!ságáról, szé#

részletleírásokkal 0tá&, erdő, a víz z'gásának érzékeltetése3$ A eTske 01G+5-+C$ 70сто5/03 c$

versében a lélek-szimbólum madár eg!'ttal szeretett első *elesége, Kat!erina elvesztésének

*á&dalmát is meg&eleníti$

A k"ltő az 1G+R-es évek végétől kísérletezik az <uró#ában is ekkortá&t divatozó anakreóni

k"ltészettel$ A nag! lírai *ormáktól, a *ilozó*iai ódáktól el&ut a rokokó által kedvelt miniat.r

dal*ormáoz$ Az 1RR-as évek első évtizedében #edig az elégia válik uralkodóvá

k"ltészetében 01RG$ =evgen!i&nek$ Pvankai élet % IвJен4; [41нь 1в0нс/0>3, témái k"zt

#edig a oratiusi magatartás, az elm'lás tudatában az élet der.sebb k"reinek keresése$ Szintén

a latin k"ltő n!omán *ogalmazza meg sa&át ars #oeticá&át 0 mlékmb!em 6 П0м>тн4/3,

mel!nek ala#&a az igaz, a &ó és a szé# ké#viselete a mindenkori atalom ellenében$ <zzel

1J



nemcsak *ormai tekintetben lesz az elő*utára Psukovszki& és 7uskin nemzedékének, anem

etikai tartását, bátorságát és k"ltői "ntudatát is #éldaként ag!omán!ozza tovább$

Alekszandr /!ikola&evics Iag!iscsev 01GJ+ % 1R53 az orosz *elvilágosodás irodalmának

tragikus sors', teetséges ké#viselő&e$ Az előkelő családból származó i*&' a li#csei eg!etemen

&ogot tanul, itt ismerkedik meg a *rancia *elvilágosodás társadalomtudomán!i, *ilozó*iai és

szé#irodalmi eszméivel, m.veivel, mel! atás később írói #ál!á&át &elentősen megatározza$

9azá&ába visszatérve csalódottan ta#asztalta, og! a 44$ Katalin nevéez *.ződő *elvilágosult

abszolutizmusnak mil!en árn!oldalai vannak, mel!ek kül*"ldről, kívülről nem látszanak

ol!an élesen$ 9ivatali munká&a során szembesül a &obbág!rendszer keg!etlenségeivel, az

erőszakos katonasorozás embertelenségével$ ;ig!elemmel kíséri az amerikai *üggetlenségiábor't, nézetei a k"ztársasági állam*orma megszületése atására radikalizálódnak$ <z &ut

ki*e&ezésre Szabadság 01GG2-C$ <ольность3 c$ ódá&ában( az "nkén!uralmat ostorozza, a

társadalmi eg!enlőség eszmé&ét dicsőíti % évekkel a *rancia *orradalom előtt[ ;ő m.vét, az

&a#ás Sé&er!árról Zs#k!á$a 01GC-+$ П:те3еств4е 41 ПетерB:рJ0 в Oос/в:3 c$

k"n!vet, mel! a &obbág!rendszer éles szav' bírálata, sa&át ázi n!omdá&ában adta ki$

:.*a&áoz mintául választotta >a\rence Sterne X#en&imen&ális %&a#ását, a 7étervár és

:oszkva k"zt #ostakocsin utazó nemes 'r szemlélődő, meg*ig!elő, tá&ékozódó, részvétteli

beszélgető #ozíció&ából *e&ti ki, le#lezi le az orosz élet torzulásait$ ;ilozó*iai, #ublicisztikai,társadalomelméleti kérdések váltakoznak a dialógusokkal és a konkrét *alusi ké#ek leírásával$

K"n!vét a meg&elenés után betiltották, kéziratos másolatait is üld"zték, olvasásáért

b"rt"nbüntetés &árt$ :ásodik kiadása csak 1+RC-ben &elenetett meg roszországban[ Az írót

44$ Katalin előbb alálra ítéltette, ezt azután szibériai szám.zetésre változtatta, innen

amnesztiával szabadult$ 4$ Sándor cár alatt részt vett a t"rvén!előkészítő bizottságban, de a

&obbág!*elszabadításra vonatkozó &avaslatait elutasították$ 1R5-ben "ng!ilkos lett$

Az orosz szentimentalizmus két alkotó nevéez k"tető( eg!ikük, :iail /!ikit!ics :urav&ov01GCG-1RG3 *elvilágosult szellem., m.velt #edagógus, Sándor és Konstantin cárevicsek

nevelő&e$ )ersei és #rózai m.vei az euró#ai szentimentalizmus atását mutat&ák$ dák c$

k"tetében a személ!es mozzanatok % érzések, lírai angulatok, barátainak szóló a&ánlások %

uralkodnak, #rózá&át 01GG$ Erótáblák % N94@ы Hл> 10=4сыв0н4>3 is sa&átos zeneiség, líraiság

&ellemzi$ Stílusa, rokonszenves eg!énisége, etikai tartása mintát &elentett t"bb kortársának és

*iatalabb írótársának$

A másik, /!ikola& :ia&lovics Karamzin 01G-153 az orosz szentimentalizmus leg*őbb

ké#viselő&e$ 6atár nemzetségből származó ős"k sar&a, előkelő magániskolákban sa&átította el a

1C



*elvilágosodás m.velődési eszmén!eit, erk"lcsi ala#elveit$ 7ál!akezdőként /ovikov k"réez

tartozott, kezdetben *ordításokkal &elentkezett 0Sakes#eare, >essing drámáiból3, később

"nálló m.vekkel$ /ag! euró#ai k"r'tra indult 1G+-ben 0/émetország, ;ranciaország, Svá&c,

Anglia3, személ!es élmén!ei *.ződnek a *rancia *orradalom kezdeti időszakáoz, minderről

az g( rs# %&a#ó le!elei 01G+1-+5$ П4сьм0 р:сс/оJо =:те3ественн4/03 c$

esszég!.&temén!ében számol be$ 9a&lékon!, árn!alt stílus, érdekes előadásmód &ellemzi, az

eg!ide&.ség élmén!ét sikerül megteremtenie, #edig a azatérése után #ár évvel később

*ogalmazta meg ta#asztalatait, gondolatait a *iktív levél, a szentimentalizmus eg!ik kedvelt

m.*a&ában$ 4gazi irodalmi sikerét a X#egén( i#a 01G+5$ ?еHн0> 74103 c$ elbeszélése ozta

meg, mel! az orosz szentimentalizmusnak ol!an ala#m.ve, mint a németnek Moete

er&)er &e, vag! a mag!arnak Kármán =ózse* anni )ag(mán(ai c$ levélregén!e$ K"z"s

vonásaik( a természet és az érzelmek kultusza, a szív &ogainak angoztatása, a ős"k

életidegen, t'lzott érzéken!sége$ 6émá&a a szentimentalizmus sablon&át k"veti( az eg!szer.,

de tiszta, mél! érzés. #arasztlán! és a városi nemesi*&' eg!enlőtlen, boldogtalan szerelme,

amel! mindkét *iatal % a .séges >iza és a .tlen <raszt % alálával végződik$

Karamzin ozta létre és néán! évig szerkesztette a es#&n(ik e!r'i 01R5-2R3 c$ irodalmi és

társadalmi *ol!óiratot, mel!ben a kor leg&elentősebb írói, k"ltői #ublikáltak$ 1RJ-től élete

végéig t"rténészként tevéken!kedett( roszország t"rténelmét kutatta s írta *ol!amatosan,

végül tizeneg! k"tet készült el, orisz Modunov, azaz, a ?zavaros időszak@ 0szmuta3

esemén!eivel bezáróan$ 7uskin is erre a tén!an!agra é#ítette ris# d%n! c$ tragédiá&át$

A 19. SZÁZADI OROSZ IRODALOM

Az orosz irodalom t"rténetében a 1+$ századnak ol!an óriási &elentősége van, mint az euró#ai

t"rténelemben és kult'rában a reneszánsznak$ roszország ekkor válik igazi nag!atalommá,a belső szellemi erők is koncentráltan vannak &elen, íg! minden *eltétel eg!ütt van a nag!

témák, nag! gondolatok világirodalmi rang' ki*e&ezésére$ Az alábbiakban vázlatosan

áttekint&ük ezt a gazdag századot, s eez a r"vid bemutatásoz szükséges néán! korszak-

sémát is bevezetnünk, a tá&ékozódás megk"nn!ítéséez$ ;ontos időbeli tagolódást &elent a

század derekán az euró#ai t"rténelemben ol! megatározó 1J-J+-es *orradalmi *ellendülés-

sorozat és ezek leverése$ ár az oroszoknál é##en nem ment végbe a ?né#ek tavaszának@

nevezett *orradalom, sőt, ők voltak, akik a mag!art leverni segítettek az osztrákoknak, de az

értelmiség, a szellemi elit számára mégis &elentős vízválasztó lesz ez a dátum$ Iészben azért

1



is, mert nag!&ából ebben az időszakban válik érzékeletővé a nag! stíluskorszakok váltása( a

romantika már let.nőben van, s eg!re markánsabban kira&zolódik a realisztikus ábrázolás, az

'& témák meg&elenése és a regén! m.*a&ának uralkodóvá válása$ A század első *elét az

alábbiak szerint tagolat&uk(

1$ A romantika kezdeti szakasza( 1R1-1C

5$ Az érett romantika, 11C-5C

2$ A #áruzamos irán!zatok, romantika és a bontakozó realizmus eg!üttélése, az 15R-as

évek végétől az 1JR-es évek végéig$

A század második *ele kevésbé tagolató a stílusirán!zatok szerint, itt inkább a t"rténelmi

dátumok &elentenek valamel!est igazodási #ontokat(

1$ 1CC-től 11-ig 44$ Sándor re*orm&ai atására *ellendülés a társadalmi és kulturális

életben 0#l$ &obbág!*elszabadítás 11-ben, kül"n*éle intézmén!i re*ormok3$

5$ 11-től a század végéig, 444$ Sándor uralma alatt '&abb visszaa&lás 4$ :iklós

diktat'rá&ának szelleméez, s ezzel #áruzamosan a társadalmi mozgalmak

radikalizálódása, a *eszültségek n"vekedése$

:indez erőtel&esen tükr"ződik az irodalomban is, de nem mecanikusan, anem a kor nag!

t"rténelmi mozgásai által előidézett szellemi, *ilozó*iai, #szicológiai, vallási kríziseire

adandó válaszok, vag! csu#án a kérdések *"lvetése, meg*ogalmazása által$

A 1+$ század első *elének gazdag irodalmából árom nag! életm.vet tárg!alunk

részletesebben %7uskin, Mogol >ermontov m.vészetét %, a t"bbi, ug!ancsak *ontos alkotó %

Psukovszki&, Krilov, Mribo&edov, Osaada&ev, aratinszki&, 6!utcsev, do&evszki& %

életm.vére, &elentőségére r"viden utalunk$ Kronológiai sorrend szerint, teát a szerzők

#ál!a*utásának, irodalmi *ellé#ésének rend&e ala#&án tekint&ük át ezt a korszakot, og! a

stílusirán!zatok, eszmék, iskolák, személ!i ka#csolatok természetes alakulását il!en módon

n!omon k"vetessük$ Az eg!es alkotói #ál!aké#ek azonban nem sorolatók be mecanikusan

a *"nti korszakatárok k"zé, iszen eg!-eg! szerző élete két vag! t"bb stíluskorszakot is

magába *ogadat, a változás, alakulás irán!a is minden esetben eg!éni módon meg! végbe$

1G



K>ASSP4KA 8S I:A/64KA 9A6ÁIÁ/

A század első évtizedeinek eg!ik leg&elentősebb k"ltő&e )aszili& Andre&evics Psukovszki&

01G2-1C53$ K"ltészete "sszek"tő ka#ocs a 1$ század "r"ksége és az '& irodalmi, esztétikai

irán!zatok 0romantika3 k"z"tt$ :eg'&ító szere#e a dal, az elégia, a románc, a verses levél és a

ballada m.*a&ában s a modern orosz k"ltői n!elv kimunkálásában érvén!esül$ A misztikus

angulatok iránti *ogékon!ság, a zeneiség, a szé#ség iránti vág! &ellemzi lírá&át$ L

ki\eje#)e&e&len 011+$ Pевыр014мое3 a alla fk) 0151$ 70лл0 R:/3 és L &enger 015J$

Oоре3 legszebb #éldái Psukovszki& romantikus iletének, az orosz romantika kiemelkedő

darab&ai$ Wsszeka#csol&a őket a k"ltő ala#vető eszmén!e, a armónia, a szé#, a &ó és az igaz

eg!ségének ite, a lélek titokzatos életének se&telme$

Az orosz balladak"ltészetet is Psukovszki& emeli magas szintre( a német ürger és Nland

balladáiból készít orosz #ara*rázisokat, ma&d mintáitól eltávolodva rátalál &ellegzetesen orosz

témákra és *orman!elvre$ Sok esetben *"lasznál&a az orosz *olklór elemeit, mint #l$ két íres

balladá&ában, a ürger-témára készített variációkban, a j%dmilá ban és a X#!e&laná banL

mindkettő kísértetballada, az álom*e&tés, a tük"r&óslás iedelmei a *antasztikum

megteremtését, a na##ali és é&szakai világ kettősségét % átvitt értelemben is % szolgál&ák$ Az

elbeszélő k"ltemén! m.*a&ának megonosítása is az ő nevéez *.ződik( !ron o)illni

\gl( c$ #oémá&ának átk"ltésével 0151-553 n!it&a meg azt a sort, mel!et amarosan 7uskin

és >ermontov is k"vet$ )ele éri el tető#ont&át a #reromantikus k"ltészet, s vele kezdődik a

romantika$

4van Andre&evics Krilov 01G+%1JJ3 #ál!akezdése a klasszicista nemzedék 0;onvizin,

M!erzsavin, Karamzin3 *ellé#ésével esik eg!be, de t'léli a k"vetkező korszak legt"bb

alkotó&át, tk#$ kül"nb"ző, eg!mást k"vető irodalmi áramlatok, stílusirán!zatok találkoznak életm.vében( a klasszicizmus, a szentimentalizmus, a #reromantika, a romantika és a

bontakozó realizmus ala#vonásai$ 8letm.vének máig eleven részét állatmeséi alkot&ák$ A 1$

századi orosz irodalmi ag!omán!ok 0>omonoszov, 6reg!iakovszki&, 9eraszkov,

Szumarokov3 mellett az ezó#uszi *abula >a ;ontaine által meg'&ított mintá&át k"veti,

*elasználva az orosz *olklór elemeit is$ :eséi nag!on széles témak"rből merítenek$ A

/a#óleon elleni onvédő ábor' ad&a a témá&át #l$ L arjp és a q(pk 0 <орон0 4 D:р4@0,3 L

arkas és a %&(ák 0 <ол/ н0 =с0рне3 , a oi!akdók 0 R01Hел3 c$ *abuláinak, mel!ekben a külső

veszéll!el sem t"rődő emberi "nzés és szét'zás szomor' k"vetkezmén!eire mutat rá$

1



M!akran visszatérő #roblémái( a világban m.k"dő Monosz, az igazságtalanság, a g!"ngéket

elta#osó erőszak, az ostoba *"l*uvalkodottság % mel!ek <zó#usztól kezdve minden kor

számára időszer.ek 01RG$ irál(& akarnak a ékák 6 7>J:3/4, =рос>94е @0р>, 1R$ L

arkas és a árán( 6 <ол/ 4 Jнено/, 15J$ L talak &ánTa 6 RыBь4 =л>с/4, stb$3$

Az 1RR-as évek első armadában lé# színre a *iatalon elun!t teetséges k"ltő, drámaíró és

di#lomata, Alekszandr Szerge&evics Mribo&edov 01G+C%15+3$ A tragikus k"rülmén!ek k"z"tt,

teeráni di#lomáciai szolgálata ide&én meg"lt szerző eg!etlen komédiá&a, L# és# $ajjal jár

015JF5C$ Qоре от :м03 előkelő el!et biztosít számára az orosz irodalomt"rténetben$ A m.

még t"bb szálon ka#csolódik a klasszicista ag!omán!okoz, de már érzékelető az

elmozdulás a realizmus irán!ába$ A kor legt"bbet vitatott #roblémáit s.ríti magába az "ntelt

tudatlanság, divatma&molás, üres*e&. karriervadászok és az erk"lcsi, szellemi értékeket

érvén!esíteni kívánó ős ellentétében$ Osacki&, a *őős vereséget szenved t"rekvéseiben, og!szerelmét, Szo*&át kivon&a a amis ill'ziók világából és lele#lezze k"rn!ezete ostobaságát,

szolgalelk.ségét$ Az ellentábor *iguráit nag!on találóan, a klasszicista ag!omán!ok

szellemében beszélő nevekkel &ellemzi a szerző, s a komédia keser. végki*e&lete abból a

szke#tikus megg!őződéséből *akad, og! a világ t"bbn!ire &avítatatlan, *őként, a, mint

Osacki&, t'lságosan eg!oldal'an, csak az ész segítségével kíván&a valaki megváltoztatni$ A

*elvilágosodás racionalizmusából való kiábrándulás szólal meg a színm.ben, kortársai k"zül

sokan vitat&ák ezt a kiélezett ellentétet, de a későbbi nemzedékek, Mogol, Doszto&evszki&,

Moncsarov, 9erzen, lok, elismerően írnak Mribo&edov ?keser. komédiá&áról@$

A 1+$ század első *elében nag! atást g!akorolt a romantikus nemzedékre a *ilozó*us 7&otr

=akovlevics Osaada&ev 01G+J%1C3( il#ó\iai le!elei 015-2R$ es le&&res ')ils')iu%es,

adressées a %ne vame3 mel!ekből csak eg!et #ublikált % s ez is s'l!os k"vetkezmén!ekkel

&árt számára % okán sorol&uk az orosz irodalom és *ilozó*iat"rténet &eles alkotói k"zé$ 151-5J

k"z"tt, n!ugat-euró#ai tanulmán!'t&án megismeri a kor &elentős euró#ai *ilozó*usait, s ennek

atására ő is az 'n$ keresztén! modernizmus eszméit k"veti, a vallás, a *ilozó*ia, a t"rténelem,

a természettudomán!ok, a m.vészet, és az irodalom eg!ségén ala#uló gondolatrendszert$

6émái a k"vetkezők( azá&a t"rténelme, kult'rá&a, a &obbág!rendszer és a #ravoszlávia

bírálata, a katolikus *rancia *ilozó*ia 0onald, >amennais, de :aistre3 ala#elveinek értékelése,

a Mondviselés és a t"rténelem "ssze*üggéseinek keresése, az 4stenember meg&elenése a

világban, az a#okali#tikus várakozások 0mel!ek a századvégen )lag!imir Szolov&ov

*ilozó*iá&ában ka#nak igazán mél! ki*e&tést3$ Az lsM le!él 12-ban meg&elent a q(eles#k'

c$ irodalmi, esztétikai *ol!óiratban, s az roszországot érintő kritiká&a s a katolicizmussal

rokonszenvező nézetei óriási botrán!t váltottak ki$ A szerzőt 4$ :iklós cár őrültnek

n!ilvánította, a *ol!óiratot betiltotta, a szerkesztőt Szibériába szám.zette$ Osaada&ev életében

1+



t"bb m.ve nem &elent meg, a n!olc *ilozó*iai levél és az g( Mrwl& magamen&sége 012G$

L'lgie d-%n %3 elősz"r 1+2C-ben látott na#világot D$ 4$ Saovszko& gondozásában, orosz

*ordításban$

7NSK4/

Az orosz irodalom Alekszandr Szerge&evics 7uskin 01G++%12G3 m.vészetével emelkedik

világirodalmi rangra$ :indárom m.nemben % líra, e#ika, dráma % ala#vető *ontosság'

m.veket alkotott, az utána k"vetkező nemzedékek számára az ő életm.ve &elentette a

megatározó kánont, a k"vetendő mintát$

A k"ltő részben tősg!"keres orosz arisztokraták, részben 4$ 7éter etió# származás'

a#ród&ának, 9annibálnak leszármazott&a, család*á&án kiemelkedő t"rténelmi személ!iségeket

találatunk$ M!ermekkora :oszkvában telik, *rancia nevelők, az a#a irodalmi k"n!vtára és

ka#csolatai, valamint da&ká&a, Arina Iog!ionovna atása alatt$ :.veltségének igazi

megala#ozását a Szent#étervár k"zelében létesített elit iskolában, a Oarszko&e Szelo-i

líceumban ka#&a 111%1 k"z"tt, s később is sok versében megemlékezik a szeretett iskoláról,

a társakról és tanárairól$ 11G-ben a Külüg!i Kollégiumban lesz titkár, de érdeklődése az

irodalom és a színáz világáoz k"tődik, csí#ős e#igrammákat és szatírákat ír a *ennálló

viszon!ok ellen, ódákban lelkesedik a szabadságért 011$ D ]00H0ев: 6 osaadaje!)e#,

11$ <ольность 6 da a s#a$adság)#3$ Korai lírá&ára &ellemző az anakreoni k"ltészet

divat&ának k"vetése, a bor és a szerelem megéneklése, de már meg&elennek ol!an motívumok

is, mel!ek egész k"ltészetéez kulcsot adnak, #l$ a s#a$adság *ogalmának és

&elentésrétegeinek gazdag változatai$ <lső elbeszélő k"ltemén!e, a f%s#lán és %dmila 015R3

nag! vitákat kavart a konzervatív irodalmi táborban, mert az eg!sík'an értelmezett

romantikus *el*ogást, a ?ősi m'ltat@ és a legendás-mesés balladai misztikát kissé ironikusmegvilágításban vonultat&a *"l$ 15R%15J k"z"tt éles ang' e#igrammái miatt a déli

területeken, esszarábiában és a Kaukázusban t"lti a szám.zetés éveit$ !ron #oémái

atására sorra ír&a elbeszélő k"ltemén!eit 0 D0в/01с/4E =ленн4/ 6 L ka%ká#%si \gl(,

?0х54с0р0Eс/4E _онт0н 6 L $a)Tsis#eráji s#"kMkp&, xыJ0ны 6 oigán(k 3, mel!ekben

sikerül megteremtenie a m.*a& !rontól *üggetlenebb, mél!ebb gondolati tartalommal és

drámai *eszültséggel telített változatát$ >írai k"ltészetére ebben az időben a romantikus témák

és angulatok mellett az antik minták, elsősorban vidius iránti lelkesedése n!om&a rá

5R



bél!egét 0 D4нF0л 6 L &Mr, .воBоHы се>тель =:стынныE 6 L mag!e&M, Oое Bес=е5ное

не1н0нье 6 g( ga# démn \ellá#K&&&a, D Gв4H4; 6 y!idi%s)# stb3$

]isin!ovi tartózkodása ide&én kezdi el az Ln(egin 0152%121$ IвJен4E GнеJ4н3 c$ verses

regén!ének írását, tervei szerint !ron vn %an &ának orosz változatát szerette volnamegteremteni$ 7uskin őse azonban a n!olc évig tartó alkotási *ol!amatban nag! mértékben

*üggetlenedik az angol mintától, a m. mind szerkezetében, mind őseinek ábrázolásában

armonikusabb, átgondoltabb, méltán tartat&uk az orosz regén! kialakulásában is ala#vető

*ontosság' alkotásnak$ A n!olc *e&ezetből álló verses regén! a látszólagos eg!szer.ség és

k"zvetlenség ellenére igen *eszes, szimmetrikus szerkezetre s bon!olult, ?t"bb réteg.@

sz"vegre é#ül( az intonáció- és szem#ontváltások, az asszociációk rendszere, a szerzői irónia,

az irodalmi előzmén!ek integrálása eg!ütt alkot&ák a m. intenzitását$ Szüzsé&e An!egin és

6at&ana szerelme, a boldogság esél!ének el&átszása, de a k"ltő mindezt beleág!azza eg!rendkívül szellemes, kort"rténeti szem#ontból iteles és eleven k"rn!ezetbeL az első

*e&ezetben a #étervári aran!i*&ak és An!egin életmód&a, a másodikban 6at&ana k"rn!ezete, az

orosz vidéki udvarázak élete tárul *"l, ezután a g!ors kibontakozás, 6at&ana szerelme és

levélbeli vallomása, ma&d An!egin *"lén!es, ám érzelmeket se&tető elutasítása k"vetkezik$ Az

"t"dik *e&ezet sa&átságos k"zé##ontot &elent( a télre *ordult időszakban, a *alusi szokások,

babonák, szerelmi &óslások k"zegében 6at&ana, k"zelgő névna#&ának előesté&én álmot lát,

mel! sok arceti#ikus mozzanatával a későbbi tragikus *e&lemén!ek előre &elzése % de az

olvasó ezt csak a m. végén érti meg$ A atodik *e&ezetben éri el a cselekmén! a tragikus

mél!#ontot( eg! értelmetlen #árba&ban An!egin meg"li barát&át, >enszki&t 0aki 6at&ana

'gának, lgának a vőlegén!e3, s ezzel lezáródik a ős"k életének első szakasza, An!egin

elutazik, 6at&ana magába zárkózva t"#reng szerelme tárg!áról( va&on démon, ang!al vag! é##

Oilde 9arold moszkvai utánzó&a volt-eU Szülői atározatra :oszkvába kerül s *ér&ez kell

mennie, szándéka, érzelmei ellenére$ A n!olcadik *e&ezet az eg!kori szerelmesek váratlan

'&abb találkozásának és a másodszor ismétlődő elutasításnak % ez'ttal 6at&ana részéről %

drámá&a$ A ossz' utazásról visszatért An!egin az elegáns tábornoknéban *"lismeri a a&daniromantikus, mél!en érző *iatal lán!t, immár ünne#elt és tisztelt társadalmi #ozícióban, s

eg!szerre szenvedél!esen beleszeret$ A szimmetria itt is létre&"n( most ő ír vallomásos levelet

az asszon!nak, s ő ka#&a meg a visszautasítást % bár 6at&ana még mindig szereti, de nem

ag!&a el miatta *ér&ét, akinek .séget esküd"tt, nem iszi, nem vállal&a, og! más

boldogtalansága árán ő maga An!eginnel boldog leessen$ )álasztásában mindenekelőtt az

erk"lcs és a *elelősségtel&es élet tudatos k"vetése &elenik meg( az eg!szer el&átszott esél!t nem

leet már visszaozni, az időt és az átszenvedett éveket vissza*orgatni, semmissé tenni, s

d"ntésében b"lcsebbnek mutatkozik, mint An!egin, aki mindkét esetben a #illanatn!i

51



angulatait, "nzését engedte *elülkerekedni, azért vesztette el mindkette&ük számára az igazi

szerelem leetőségét$

7uskin déli szám.zetése 15J-től 15-ig ázi őrizetre változik családi birtokukon,

:ia&lovszko&éban$ <nnek az időszaknak a termékei a nag! lírai k"ltemén!ek 0#l$ D мор; 6 L &enger)e#, Uz G/т>Bр> 6 yk&ó$er Uz, V4мн4E ве5ер 6 qéli es&e3, a ris# d%n! c$

dráma és a Y%lin gró\ 0 Qр0_ P:л4н3 c$ elbeszélő k"ltemén!, valamint Sakes#eare drámáinak

tanulmán!ozása$ A k"vetkező életszakasza 15-tól 15+-ig rendkívül mozgalmas( a

dekabrista *"lkelés 0mel!et eg!ébként 7uskin nem el!eselt, nem is vett részt benne, de t"bb

barát&a, ismerőse k"zé&ük tartozott, s az {#ene& X#i$ériá$a % 15G$ <о Jл:B4не с4B4рс/4х р:H

6 c$ versében vállal&a a szolidaritást velük3 leverése után 4$ :iklós cár *"lold&a a k"ltő ázi

őrizetét, bevon&a az udvari k"rn!ezetbe, de ez nem más, mint burkolt meg*ig!elés, a k"ltő

szabadságának *en!egetése % eg!előre még *inom eszk"z"kkel$ <kkor ír&a #arodisztikuselbeszélő k"ltemén!ét, a á$riás#t 0 Q0вр44л40H03, mel! életében nem &elenetett meg

n!omtatásban ?szentségt"rő@ tartalma % az ang!ali üdv"zlet #aródiá&a % miattL a Sl&a!a

015$ Полт0в03 a leg&obb elbeszélő k"ltemén!ei k"zé tartozik, már a !ron-atás

megaladása, t"rténet*ilozó*iai gondolatai k"rvonalazódnak benne$ 8lete :oszkva,

Szent#étervár és eg! kaukázusi utazás színterein za&lik$ 12R-ban *eleségül veszi /atal&a

Moncsarovát, eg! gazdag arisztokrata család lán!át, s 121-től 7étervárott, az udvar

k"rn!ezetében élnek$ Az 12R-as év őszét birtokrendezés üg!ében olg!inóban t"lti, aonnan

árom óna#ig a kolera&árván! miatt nem mozdulatott ki$ :.vészi szem#ontból rendkívül

terméken! ez az időszak( novellaciklus ír a Yé)ai W!an Se&r!iTs elkin el$es#élései

0 Повест4 =о/оEноJо Cв0н0 Петров450 ?ел/4н03 címmel, továbbá az 'n$ kistragédiákat

0./:=оE ры@0р 6 L \%kar l!ag, D0менныE Jость 6 vn %an kM!endége, Oо@0рт 4

.0льер4 6 Z#ar& és Xalieri, П4р во врем> 5:мы 6 vKnmdánm 'es&is idején3, L klmnai

)á#ikó 0 Nом4/ в Dоломне3 c$ #oémát és arminc lírai k"ltemén!t$

A szent#étervári életez ambivalensen viszon!ult( minduntalan veszél!eztetve látta

szabadságát, becsületét, családi életének n!ugalmát az udvari intrikák miatt$ Ng!anakkor a

szellemi k"rn!ezet, írók, k"ltők barátsága rendkívül ins#iráló atással volt munká&ára$ Az

orosz t"rténelem kérdéseivel *oglalkozik, adatokat g!.&t a 7ugacsov-lázadásról, ma&d ebből

regén!t ír 0 D0=4т0нс/0> Hо5/0 6 L ka'i&án( lán(a, 123$ <bben a korszakban keletkezik L

'ikk dáma 0 П4/ов0> H0м03 c$ elbeszélés, a v%$r!s#kij c$ kisregén!, L $rn#l!as 0 OеHныE

вс0Hн4/3 c$ elbeszélő k"ltemén!, továbbá "t verses mesé&e, s nag!szer. lírai k"ltemén!ek

sora 0#l$ Gсень 6 Ős#, Pе H0E мне ?оJ соEт4 с :м0 6 ram, ne !edd el é' es#em, Пор0, моE

Hр:J, =ор0 6 ará&m, már elég|, <новь > =осет4л 6 ta#a&érés, =0м>тн4/ сеBе во1Hв4J 6

L# emlékmb, ?ыл0 =ор0 6 l& idM 3$ A k"ltő személ!es élete azonban eg!re t"bb *eszültséggel

55



terelőd"tt( elmél!ült a kon*liktus k"zte és az előkelő társaság eg!es tag&ai k"zt, családi

életének intimitásába gázolnak, rosszindulat' #let!kákat ter&esztenek *eleségéről$ 7uskin

végül #árba&&al akar&a megoldani a el!zetet, de ellen*ele gol!ó&a őt #usztít&a el, élete,

alkotóere&e tel&ében$

8letm.vének sokrét.sége, a betetőzés és az '& kezdetek armóniá&a, tematikai és m.*a&i

gazdagsága valóban az orosz irodalom aran!korának n!itán!a volt$

A 7NSK4/4 KISPAK A>K6Q4

Az orosz irodalom 'n$ #uskini korszakáoz sorolató még árom ol!an k"ltő, író, akiknek az

életm.vét *ontos számon tartanunk, og! lássuk, a ?nag!ok@ mil!en k"zegben alkotnak,

mil!en atásokat &elentenek az adott korszak szellemi életére$

=evgen!i& Abramovics aratinszki& 01RR%1JJ3 a klasszicista irodalom *elől érkezik el a

romantika szelleméez és ki*e&ezésmód&áoz$ :agán!os és *üggetlen alkotó, nem sorolató

be semmil!en cso#ortba vag! irodalmi iskoláoz$ Korai k"ltészetében eg!szerre van &elen az

e#ikureista tematika és a t.nődésre való a&lam, mel! lírai-*ilozó*iai meditációkban &ut

ki*e&ezésre 0152$ ?е1н0HеFность 6 femén(&elenség, 15C$ .т0нсы 6 X&anTák 3$:adrigálokat, sír*eliratokat és e#igrammákat ír, de igazi m.*a&a az elégia$ Kísérletezik az

15R-as években divatozó elbeszélő k"ltemén! m.*a&ával is 0#l$ 15J-5C$ }H0 6 da, 15+-

21$ xыJ0н/0 6 oigán(lán(3$ 15G-ben ad&a ki első versg!.&temén!ét, mel!et a kortárs

kritikákkal szemben 7uskin értő *ig!elme, elismerése *ogad$ Ntolsó k"tetében 01J5$

.:мер/4 6 Llkn(a& 3 a gondolati verseké a megatározó szere#, mel!eket a k"ltő eg!-eg!

eszme k"ré cso#ortosít$ >egszebb darab&a az Ős# 0Gсень3 c$ óda$

;&odor 4vanovics 6!utcsev 01R2%1G23 születési dátumát és k"ltői indulását tekintve szinténa #uskini nemzedékez tartozik, 7uskinnál nég!, aratinszki&nél árom évvel *iatalabb$

K"ltészete azonban már egészen más kód ala#&án, a gondolkodó szere#ében szerveződik$

Kizárólag lírikus, alig áromszáz lakonikus vers alkot&a k"ltői életm.vét, azonban a gondolati

mél!ség, telítettség és a ki*e&ezésmód tekintetében világirodalmi rang' k"ltő$ 155-2+-ig

kül*"ld"n lát el di#lomáciai szolgálatot az orosz k"vetségeken, :üncenben tizen"t évig,

6orinóban két évig$ a&orországi szolgálata ele&én ismerkedik meg 9einével$ <lső irodalmi

kísérletei *ordítások voltak, Moete, Sciller és 9eine versei$ 12-ban 7uskin *ol!óirata, a

X#!remenn(ik uszonnég! verset és m.*ordítást k"z"l 6!utcsevtől$ A k"vetkező években

52



első *elesége alála 0123 és a végleges azatele#ülés 01JJ3 gond&ai elvon&ák *ig!elmét a

k"ltészettől, alig ír néán! verset a neg!venes években$ :agánélete drámaian alakul(

másodszor is megázasodik, ma&d később beleszeret eg! &óval *iatalabb lán!ba, =elizaveta

M!en!isz&evábaL ez a szerelem tizen"t szenvedél!es évet 01CR-1J3 és eg! szerelmes

versciklust terem 0#l$ 1C1$ , mil(en g(ilks a s#erelmwnk 8 G, /0/ :B4Eственно мы л;B4м,

1C5$ Wsmer&em s#emeke& 8 о54 1н0л, 1CJ$ égsM s#erelem % ПослеHн>> л;Bовь3$

M!en!isz&eva alála végig *á&dalmas seb marad lelkében$ 1CJ-ben &elenik meg első "nálló

versesk"tete, mel!nek nag!on #ozitív kritikai visszang&a volt$

9árom nag! tematikai eg!ség segítségével tekintet&ük át k"ltészetét( 1$ a világeg!etem

ké#ei, 5$ az "nismeret lírá&a, 2$ romantikus t"rténetszemlélet$

Az első témak"r versei a már ismert antinómiákat vetítik ki( a káosz és a kozmosz, a na##aliés é&szakai világ ké#ei váltakoznak eg!mással$ A á&más 015+$ <4Hен4е3 az é&szakába

*orduló világ misztikus angulatát idézi$ A káosz és az a#okali#szis &elenik meg a égK&éle&

012R$ ПослеHн4E /0т0/л41м+, a Zér& sKrs# pg(, éjs#akai s#él~ 012, G 5ем ты вое3ь,

ветр но5ноEU3 c$ versekben, a Nень 4 но5ь 012+$ Ya''al és éjs#aka3 és L# éj 01CR$

.в>т0> но5ь3 az ember misztikus borzongását idézi *"l a titokzatos és s"tét mél!ség % ?az ős

"r"kség@ % *"ltárulásakor$ A 5$ témak"r, az "nismeret lírá&áoz tartozó versekben a lírai én és

a világ eg!másoz való viszon!ának ellentmondásossága szólal meg$ 4tt is az ellentétek

vonzásában &elennek meg a kérdések( a kiválás vag! beleolvadás ké#ei mellett eg! armadik leetőség, a két távlatot magában eg!esítő szintézis, mel!et a att!' szimbóluma *e&ez ki 0 L

)a&&(p, 7еBеHь, az 12R-as évek vége3$ A világ megismerése a lélek magába *ordulásában

t"rténik, amint ezt a Xilen&i%m|, vag! az lK#i%m 012$ N:30 мо> 8 }л414:м тенеE3 irdeti$

A 2$ nag! témak"r a t"rténelemez ka#csolódik, és *őleg a második korszakban, az "tvenes

évektől kezdve &elennek meg lírá&ában a korabeli t"rténelmi esemén!ekkel ka#csolatos

versek$ :egg!őződéses szlavo*il volt, de nem *anatikus, az euró#ai #ánszláv mozgalmat

eg!üttérzéssel *ig!eli 01J1$ D Q0н/е, tanká)#3, isz roszország világt"rténelmiküldetésében 01J5$ Vн0м> 4 .лово, $gó és Wge3, illetve kül"nleges sorsában$

Aog! ércz! Károl! &óvoltából van ?mag!ar An!eginünk@ 0bár utána t"bb szé# m.*ordítás

is készült belőle, #l$ :ész"l! Medeon, Á#ril! >a&os, Malgócz! Ár#ád3, 'g! Szabó >őrinc a

?mag!ar 6!utcsevet@ teremtette meg$

A korszak ug!ancsak sa&átos alkotó&a a #rózaíró, esztéta és zenekritikus )lag!imir

;&odorovics do&evszki& 01R2%1+3$ Szé#írói teetsége az 12RFJR-es években éri elkitel&esedését$ 122-ban &elenik meg a П•стрые р0сс/01ы 06arka mesék3 c$ ciklusa$ A *iktív

5J



mesélő szere#eltetésével k"veti a kor elbeszélő irodalmának divat&át 07uskin, Mogol3, a

*antasztikum és a realitás ütk"ztetésével szintén ka#csolódik az euró#ai 09o**mann, 6ieck3 és

az orosz romantika ag!omán!aioz( a n!ilvánvaló *antasztikumtól a re&tett, inkább lélektani

as#ektusok *elé k"zeledik, a valóság és irrealitás viszon!lagosságának ábrázolására t"rekszik$

<zekben a novellákban meg&elenik a groteszk és a szatíra is$ A X#il\id 012G$ .4л_4H03, L#

im'r!i#á&r 012J$ Cм=ров410тор3, a #mráma 012+$ Dо1мор0м03 és a X#alamandra

01J1$ .0л0м0нHр03 c$ m.veinek misztikus angulata a korabeli *rancia irodalommal tart

rokonságot, akárcsak a társasági erk"lcs"ket bíráló írásai$ Az 1JJ-ben #ublikált R:сс/4е

но54 0rosz é&szakák3 c$ elbeszélésciklus eg!edi &elenség az orosz irodalomban, neéz

eg!értelm.en megatározni m.*a&át( regén!, novella*üzér, dráma és *ilozó*iai traktátus

eg!szerre$ A naturális iskola virágzása ide&én do&evszki& romantikus és romantikán t'li

modern világa nem talált nag! visszangra, inkább csak a korabeli erk"lcsi és társadalmi

#roblémákat tárg!ul választó m.veit méltatták 0elinszki&3, sa&átos, ?*ilozó*ikus

*antasztikuma@ a realizmusnak ódoló évtizedekben idegen maradt$ Az ?orosz ;aust@ azonban

t'lélte korát, a 5R$ századból nézve modernebb, mint sok kortársa$

><I:/6)

:iail =ur&evics >ermontov 011J%1J13 az orosz k"ltészet 7uskin utáni korszakának eg!ik

legnag!obb ké#viselő&e, a #róza *e&lődésében '& távlatok kialakító&a, az 12R-as évek

irodalmának legmarkánsabb &elensége$

A nag! m'lt', arisztokrata családból származó >ermontov korán elvesztette szüleit, s

kisg!ermek korától nag!an!&a nevelte$ Kit.nő iskoláztatásban részesült, *rancia, német és

angol ázitanítók irán!ításával végezte tanulmán!ait, de minden gondoskodás és szeretet

ellenére egész g!ermekkorát beárn!ékolta a szülők ián!a, az árvaság$ 15C-ben

nag!an!&ával a Kaukázusba utazik, s az itt t"lt"tt idő, a természet és a eg!i lakók világa ol!

mél! ben!omást g!akorol rá, og! évek m'ltán, k"ltői #ál!á&a ele&én sok versében visszatér ez az élmén! 012R$ D0в/01: 6 L a%ká#%s)#, 12R$ a%ká#%si reggel 8 €тро н0 D0в/01е3,

de sorsszer.en visszatér életébe ez a tá&$ 15G-ben :oszkvába k"lt"znek, >ermontov a

:oszkvai <g!etemez tartozó nemesi #anzióban *ol!tat&a tanulmán!ait$ 4rodalmi érdeklődése

korán *"lébredt, végigolvasta a 1$ századi orosz k"ltőket, írókat, ismerkedett a

világirodalommal, de leginkább 7uskin, !ron és a b!roni mintára kialakított elbeszélő

k"ltemén! m.*a&a von&a magára *ig!elmét$ Az angol k"ltő nag! atással van ízlésére,

gondolkodásmód&ára$ <bben a szellemi légk"rben születik meg L démn 0 Nемон3 c$

elbeszélő k"ltemén! ala#gondolata 15+-ben, mel! tíz éven keresztül *ormálódott, míg végül

5C



a n!olcadik, végleges redakcióoz el&utott$ 12R-tól 125-ig a :oszkvai <g!etem allgató&a$

)ersben üdv"zli az 12R-as &'liusi *orradalmat ;ranciaországban 0U‚ƒ jpli%s U„ - U‚ƒ JоH

4;л> U„8Jо3$ 125-ben 7étervárra k"lt"zik, og! ott *ol!tassa eg!etemi tanulmán!ait, de

#ál!át változtat és beiratkozik a ada#ródiskolába$ Az iskola elvégzése után, 12C-ben lovas

zászlósként kerül a testőrségi uszárezredbe, de ekkoriban már rendszeresen #ublikál, bár a

cenz'ra komol! akadál!okat állít 't&ába$ L# álarTs$ál 012$ O0с/0р0H3 cím. drámá&át

áromszor is át kellett dolgoznia, mégsem kerületett színre, mert ?t'lságosan *éktelen

szenvedél!eket@ ábrázol, és ?a m. végén nem diadalmaskodik az erén!@$ A uszár és dand!

álarcába b'&t *iatal k"ltő a #étervári irodalmi k"r"kkel tart &ó ka#csolatot, de 7uskinnal és

k"zelebbi barátaival nem kerül személ!es ismeretségbe$ <zért is at ol!an *"lrázó erővel az

12G-ben írt L k"l&M )alála 0.мерть =о…т03 cím. verse, mel!ben nemzedéke ké#viseletében

mond&a el szenvedél!es vádbeszédét a 7uskint alálba üld"ző világ *"l"tt$ 12G márciusában

a Kaukázusba szám.zik mint #olitikai b.n"st, mivel a vers utolsó sorait n!ílt *orradalmi

*"lívásnak értelmezték a cári udvarban$ )eszél!es, de érdekes szolgálat várt rá, mel!nek

során beutazta a Kaukázus városait, &árt a eg!ekben, megismerkedett az itt élő, szám.z"tt

dekabristákkal$ A kaukázusi szám.zetés a nag!an!a k"zben&árására 12 &anuár&ában véget

ér, a k"ltő visszatéret 7étervárra, s az elk"vetkező árom és *él év irodalmi sikereinek, a

nag! m.vek létre&"ttének ide&e lett$ Bg! tekintenek rá, mint 7uskin szellemi "r"k"sére, s most

már valóban k"zel kerül a #uskini k"r leg*ontosabb személ!eiez( Psukovszki&oz,

)&azemszki&oz, a Karamzin családoz$ 12-tól 1JR-ig elkészül a r%nk )Mse 0 QероEн03еJо времен43 cím. regén!e, s amarosan a meg&elenés után elinszki& ír róla ala#os, értő

kritikát az y&(eTses#&!ennije #a'is#ki 012+-1J3 *ol!óiratban, "sszeasonlít&a 7uskin

Ln(eginjével, 7ecsorint sa&át nemzedéke, sa&át kora igazi ké#viselő&ének lát&a$ 1JR

márciusában '&abb kaukázusi szám.zetés k"vetkezik, ez'ttal a *rancia k"vet *iával, <$ de

arantes-tal vívott #árba& miatt, amel!et személ!es okok váltottak ki, de aza*ias *elangot is

ka#ott$ 1J1 &anuár&ától szabadságát 7étervárott t"lti, a kaukázusi arcokban tan'sított

bátorságáért *"lter&esztik kitüntetésre, de 4$ :iklós megtagad&a ezt az elismerést a lázadó

k"ltőtől$ )égül is árom óna#ig marad a *ővárosban, tele van érdekes tervekkel, szeretne

kilé#ni a katonai szolgálatból és csak az irodalomnak élni, de nem ka# további szabadságot,

vissza kell utaznia a Kaukázusba$ :á&usban 7&at!igorszkba érkezik, engedél!ezik, og! a

g!óg!vizeknél kezeltesse magát, k"zben sorra ír&a nag! verseit, mint L s#ikla 0€т•с3, †lm

0.он3, q"lg(le!él 0 74сто/3, imeg(ek a# éji k"d"s p&ra 0 <ыхоF: оH4н > н0 HороJ:3, stb$

<g! alkalommal az előkelő társaságban >ermontov megsértette régi iskolatársát, a i'

:artinovot, k"vetkezmén!e #árba&kiívás lett$ A k"ltő nem vette igazán komol!an az

"sszet.zést, s a levegőbe lőtt$ A másik *él azonban nem íg! gondolkozott, s #isztol!gol!ó&a

1+J1$ &'lius 1C-én a :asuk eg! lábánál kioltotta a k"ltő életét$

5



>ermontov életm.vét nég!száz vers, arminc elbeszélő k"ltemén!, at dráma és árom

regén! alkot&aL ezek a számok "nmagukban nem sokat mondanak, de &ellemző, og!

mindeg!ik m.*a&ban "r"k érték. remekm.veket tudott alkotni$

4*&'kori lírá&át romantikus individualizmus, titáni szenvedél!ek és szélsőségek, e#resszivitás &ellemzi, de érezető a *ilozó*iai elmél!ülésre való a&lam$ Kedvenc m.*a&ai a románc, a

ballada és az elbeszélő k"ltemén!$ 7uskin #oémái az 12R-as évek ele&én kezdenek

erőtel&esebben atni az orosz irodalomban, íg! a *iatal >ermontovnak is ezek &elentették a

k"vetendő mintát$ A kaukázusi téma az W#mail8ég 0125$ C1м04л8?еE3 és a tad#si L$rek

0122$ ^0HF4 ABре/3 c$ elbeszélő k"ltemén!ekben &elenik meg, gazdag etnográ*iai

leírásokkal, szere#lői #edig a ^természet szabad g!ermekei^, bár az W#mail8ég kettős

k"tődés. őse, az roszországban nevelkedett eg!lakó a természet és a civilizáció elemeit

eg!esíti magában$

Az orosz t"rténelemből meríti an!agát a ?о>р4н Gр30 012C$ rsa bo&ár3 és az ‡nek

as#ilje!iTs W!an Tárról0 12G$ Песн> =ро @0р> Cв0н0 <0с4лев450, молоHоJо о=р45н4/0 4

:H0лоJо /:=@0 D0л03н4/ов0,3$ <z utóbbiban a t"rténelmi témát a *olklórral "tv"zi, a régi

orosz t"rténelmi énekek angulatát sikerül '&&áteremtenie$ Az elbeszélő k"ltemén! m.*a&ában

L vémn és L Tserkes# \ip 0 O@ыр43 a cs'cs#ont$ L vémn ala#kérdése az, og! leetséges-e

a Démonnak % a Iossz ké#viselő&ének % a szerelem által megváltást n!ernie, ?=óvá@

változnia, avag! mind"r"kre marad a tagadás magán!os szelleme$ A ?kísérlet@ a Démonrészéről nem sikerület, iszen 'g! akarta eln!erni 6amara szerelmét, og! eg!'ttal

#usztulását ozta alálos csók&ával, s eleve amis 'ton k"zeledett ozzá 0vőlegén!e

meg"lésével, 6amara érzelmeinek *"lzaklatásával, megtévesztéssel3$ >ermontov

értékszemléletében itt már nem a világ*á&dalmas Démon, anem a megtisztító szerelem és

szenvedés ké#viselő&e, 6amara kerül magasabb el!re, bár a *ilozó*iai #roblémák

eg!értelm.en a Démon alak&ában "sszegződnek( a =ó és a Iossz atárai elmosódnak, nem

véletlenül &ellemzi a k"ltő az alkon! meta*orá&ával$

A r%nk )Mse az első valódi #szicológiai regén! az orosz irodalomban$ >ermontov nem a

*őős, 7ecsorin t"rténetét, sem nem *e&lődésra&zát mutat&a be, anem eg! t"bbsík'

regén!szerkezet segítségével külső és belső ké#et ra&zol róla, de 'g!, og! a k"rn!ezet is,

aol meg*ordul, éles megvilágítást ka#$ Kettős kronológiát alkalmaz( az eg!ik az elbeszélés

0or$( #ovesztvovan!i&e3, a másik a t"rténések, esemén!ek ide&e$ Wt kül"nb"ző t"rténetet *.z

eg!be, mel!ek k"z"s "sszetartó eleme 7ecsorin személ!isége$ :indeg!ik *e&ezet más m.*a&

ag!omán!ait utánozza$ A narráció sorrend&ében első a elaˆ ez 'tira&z$ Az elbeszélőFíró

kaukázusi 't&án ismerkedik meg eg! ott szolgáló tiszttel, :akszim :akszimiccsel, aki eg!osszabb kén!szer. várakozás alatt meséli el ela és 7ecsorin romantikus, kalandos

5G



t"rténetét$ A k"vetkező *e&ezet 0 Zaks#im Zaks#imiTs3 #szicológiai karcolat *ormá&ában

állít&a az olvasó elé 7ecsorin és eg!kori *"l"ttese találkozását és b'cs'zását, mel!ben a

magán!os, "nt"rvén!. 0és egocentrikus3 ős és a #atriarcális értékek naiv, becsületes

ké#viselő&e szembesítésének leetünk tan'i % a narrátor néző#ont&ából$ A armadik t"rténet, a

qaman( a #ikareszk regén!ek angulatát idézi *"l( 7ecsorint eg! ;ekete-tengeri városkában

váratlan kalandba sodor&a n!ugatatlan szelleme$ Szegén! csem#észek életébe avatkozik bele,

s kis í&án a tengerbe *ullad kíváncsisága miatt$ <z a t"rténet már 7ecsorin na#ló&ának része,

mint a k"vetkező, a Zar( )erTegnM is$ /a#ló, mel!ben vallomás, "nelemzés és ironikus

ang' társadalomelemzés "tv"ződik eg!be$ 7ecsorin eg! csábítás t"rténetét, #ontosabban

lélektanát ír&a le$ :ar! ercegnő érzelmeinek *"lkorbácsolásával, részvétének megn!erésével

o#erál 0meta*izikai változatát már láttuk L vémn ban[3, ma&d a büszke lán! szerelmének

*"lébresztése után bevall&a neki, og! csak kísérletezett vele, nem gondolt ázasságra$ Az

utolsó t"rténet, L \a&alis&a % *ilozó*iai #arabola az eleve elrendelés kérdéséről, mel!ben ismét

a kísérletezés &elenik meg, csak nem a szerelemmel, anem a alállal$ A kül"nb"ző síkokból

és látósz"gekből megvilágított ős leetőséget ad az írónak, og! a látató, érzékelető

dolgok 0tettek, gesztusok, szavak3 m"g"tt a motivációkat és a re&tett mozgatórugókat is

bemutassa$ <zért nem ítélkezik 7ecsorin *"l"tt( az első előszóban a kellemetlen igazságok

kimondásának &ogát és k"telességét védi, teát elég, a a diagnózist el!esen állít&a *"l és a

g!óg!ítást 4stenre bízza, a másodikban, a 7ecsorin na#ló&a előttiben n!itva ag!&a a kérdést

őse &ellemérőlL a kor őse, mond&a, még akkor is, a mások vélemén!e szerint ez gonoszirónia$

>ermontov érett lírá&a magas szint. #ár&a e#ikai m.veinek$ Nralkodó témái( a n!ugtalanság,

lázadás, elégedetlenség, szomor'ság, magán!, de ritkán *"lmerül a armónia és a boldogság

ké#e is, mint a Zikr )%llám#anak 0 DоJH0 волн:етс>, 12G, $3 kezdet. versben$

/ag! versei k"zül megemlítet&ük a qbnMdést 012$ N:м03L keser. ang' elemzés koravén

nemzedékéről$ A tel&es kiábrándulás szól a p n(m s %nalm 0 C с/:5но 4 Jр:стно3 kezdet.

versben is( minek a vág!, a szerelem, a minden m'landó, s az élet ?csak ostoba tré*a@$ /éa

azonban a kiengesztelődés is *"langzik lant&án$ A imeg(ek a# éji k"d"s p&ra 0 <ыхоF: оH4н

н0 HороJ:3 az élet utáni n!ugalom vág!ának látomása( a csillagos ég ünne#él!essége ébreszti

*"l a szívében alvó szorongást, og! mi vár az emberre a másvilágon$ Az †lm cím. vers

#edig sa&át alálának kül"n"s vízió&a( az eg!másban tükr"ződő álmok brav'ros kom#ozíció&a

g!.r.t alkot, a kezdő és a záró ké# ug!anazL minta >ermontov érezte volna a b.v"s k"rt,

mel!ből nem tudott kit"rni$

Kül*"ldi elismertségét )arnagen von <nse *ordításai és cikkei ala#ozták meg( kiadta németüla elát s t"bb versét 01JR3$ odenstedt #edig 1C5-ben erlinben &elentetett meg eg!

5



kétk"tetes g!.&temén!t >ermontovtól$ /álunk Aran! =ános és *ia, Aran! >ászló értékelte

nag!ra m.vészetétL tá&leírásai, a Kaukázus ábrázolása kül"n"sen az i*&abb Aran!ból váltott ki

lelkesedést$

MM>

/!ikola& )aszil&evics Mogol 01R+%1C53 életm.ve ug!an'g! kulcs*ontosság' az orosz

irodalom t"rténetében, mint 7uskiné, e két nag! m.vész alkotási módszere, *el*ogása &el"lte

ki a k"vetkező nemzedékek számára az utakat$ A század második *elében néa t'lságosan is

sarkítottan *ogalmazódott meg a #uskini ag!omán!, a m.vészet szabadságának,

"nt"rvén!.ségének itvallása, valamint a gogoli 't, a küldetéses, morális állás*oglalás,

m.vészet és élet k"zvetlenebb eg!másra vonatkoztatása$ Mogol ukrán kisnemesi családbólszármazott$ M!ermekéveit szülei birtokán, )aszil&evkában t"lt"tte$ A#&a, Mogol-=anovszki&,

m.velt, irodalommal *oglalkozó *"ldbirtokos, a commedia dell_ arte és az ukrán bábszínáz

ag!omán!ait *"lasználva színm.veket írt$ Mimnáziumi tanulmán!ait /!ezsinben végezte,

ma&d 15-ban Szent#étervárra k"lt"z"tt$ Az 12R-as évek ele&én már tel&esen az irodalom

k"ti le érdeklődését, mel!et elmél!ít a kor nag! k"ltőivel való ismeretsége$ 121%25-ben

&elent meg az s&ék eg( g(ikan(kai &an(án 0 <е5ер0 н0 х:торе Bл41 N4/0нь/43, mel! nem

csu#án az orosz, anem az euró#ai irodalom élvonalába emeli a szerzőt$ <$ 6$ A$ 9o**mann és

>ud\ig 6ieck atása és az ukrán *olklór eredeti módon ka#csolódik "ssze ezekben a

novellákban, mel!eket keretes szerkezetben, *iktív elbeszélők bevonásával ?meséltet el@$ L

s#rTsinTi !ásár 0.оро54нс/0> >рм0р/03 nem csu#án vidám ?"rd"g"sdi@, mert a mesélő

lírai re*leiói a végén a mulandóság *"l"tt érzett cs"ndes bánatba s.r.s"dnek, a k"zé#kori

karneválok angulatát utánzó lakodalmi tánc ábrázolása #edig még inkább *"lerősíti ezt az

ambivalencia-élmén!t$ A X#en& W!án éj 0 <е5ер н0/0н:не Cв0н0 D:=0л03 boszorkán!os

t"rténete mél!én a b.n, a b.ntudat és a b.nődés re&tett "ssze*üggésére bukkanunk$ A Záj%s

éj 0 O0Eс/0> но5ь3 és a aráTsn( éj 0 Pо5ь =ереH роFHеством3 szerelmes#ár&ai a

boldogság t"réken!ségét és neezen elérető voltát ta#asztal&ák meg, minden*éle mesés,

babonás, tündéres kellék és díszlet segédletével$ L s#"rn(b $ss#p 0.тр03н0> месть3 talán a

legs"tétebb és leg*antasztikusabb darab&a a ciklusnak( romboló erők, "rd"gi varázslatok

tobzódását lát&uk, mel! els"#"r minden emberi t"rekvést az élet és a boldogság

megteremtésére$

12C-ben '&abb két k"tete &elenik meg, a Zirgrd 0 O4рJороH3 és az Lra$es#kek 0 Aр0Bес/43 ,

mel!ekben elbeszéléseket, valamint m.vészeti és irodalmi tárg!' esszéket k"z"l, ol!an

remekm.veket, mint a fégimódi \"ldes%rak 0.т0росветс/4е =оме94/43, ij 0 <4E3 , qaras#

5+



%l$a 0c0р0с ?:льB03 , L# arTké' 0 Портрет3 , Y(e!s#kij 'rs#'ek&, L# Mrwl& na'lója 0V0=4с/4

с:м0с3еH3еJо3 A qaras# %l$a témá&a és angvétele ala#&án a 1+$ század első évtizedeiben

K"zé#- és Kelet-<uró#ában *"lvirágzó nemzeti e#oszok sorába tartozik, bár #rózában írt

alkotás$ A za#orozsi kozákok ősiességének állít emléket benne, akik ol a tatárokkal, ol a

leng!elekkel csatáztak$

A Zirgrd novelláiban k"z"s a sa&átos gogoli *antasztikum( az ill'zió és a valóság

keveredése, ennek komikus és lírai változata, a n!elvi sokszín.ség 0#l$ a régi énekmondók

stílusának imitálása3, a t"rténelem, a legenda és a mese elemeinek "tv"zése, a k"zé#kori

karneváli ag!omán!ok *"lelevenítése$ A ij még az előző novellák, a M!ikan!ka-ciklus

világáoz k"tődik( a étk"zna#iság és a rémt"rténet ka#csolódik benne$ L régimódi

\"ldes%rak az ovidiusi †&!ál&#ásk ból ismerős 7ilemon- és aucis-mítosz sa&átos gogoli

transz*ormáció&a$ L# arTké', a Y(e!s#kij 'rs#'ek& és L# Mrwl& na'lója azonban már &elziMogol tá&ékozódásának '& irán!át( a *olklórtól és a t"rténelmi tematikától a nag!város és a

kisember világa *elé *ordul, még a romantika m.vész-novelláinak mintá&ára, de már

távolságtartással, a ^k"ltőiesített élet^ alászállításával, *onákságának bemutatásával$

L re!i#r 0 Rев41ор3 c$ komédiá&át 12-ban *e&ezi be, s még az év tavaszán színre került,

előbb Szent#éterváron, azután :oszkvában, nag! sikerrel$ Az író vallomása szerint L

re!i#r ban mindazt a rosszat eg! csokorban akarta bemutatni és kinevetni, mel!

roszországot átitat&a$ A bon!odalom is ol!an *őszere#lő k"ré é#ül, aki eredendően,"nmagában is amis( 9lesztakov nem igazi revizor, véletlenül gondol&ák annak a korru#t

csinovn!ikok, % itt a látszat és a valóság "sszetévesztésének leetünk tan'i[ % s ebből adódik a

groteszk komédia, mel!ben nem a ?&ó@ és a ?rossz@ k"z"tt *ol!ik a arc, mint #l$ a klasszicista

komédiában, anem a világban m.k"dő gonosz erő mozgat&a báb*iguraként az embereket$ Eg!

a darab végén a csattanó, 9lesztakov lele#leződése sem igazi lezárás, vag! megoldás( a amis

revizor kereket old, a meg"kkent csinovn!ikok, s leg*őbb ké#viselő&ük, a 7olgármester a

színen maradnak, s az igazi revizor megérkezésekor 0amel! csu#án &elzés a komédia végén3

az előző ?&áték@ kezdődet el"lről, az "rd"gi k"r t"rvén!ei szerint$ Dramaturgiai szem#ontból

is n!itott marad a m., íg! t"bb*éle értelmezést is leetővé tesz$ Mogol t"bbi komédiá&a 0#l$ a

tá#&b#né#M % [ен4тьB0, a ár&(ásk 6 CJро/4, mindkettőt 1J5-ben *e&ezi be3 L re!i#r ban

megvalósított groteszk szín&áték eg!es mozzanatait % mint a *arce, a néma&elenetek és a

^durva komikum^ % élezi ki, vag! mél!íti el eg!-eg! megatározott irán!ba$ Dramaturgiá&át a

romantikus szín&áték, a né#i szín&átszás, az olasz commedia dell_ arte és az ókori attikai

komédia ag!omán!ai *ormálták$

Az 12-os év Mogol életében és m.vészetében korszakatárt &elent( kisebb-nag!obbmegszakításokkal egészen 1J-ig <uró#ában utazgat$ 12G tavaszán Iómába k"lt"zik, s ez a

2R



város lesz ossz' ideig legkedvesebb tartózkodási el!e$ <kkor már a tl& lelkek 0 Oертвые

H:343 c$ m.vén dolgozik, mel!ez még 12C őszén kezdett ozzá$ Ala#"tlete, akárcsak L

re!i#r é, 7uskintól származik$ A olt lelkekkel kereskedő csinovn!ik t"rténetének ala#&át a

kincstári ellenőrzéseket ki&átszó visszaélések adták( az elun!t &obbág!ok az adóíveken

élőként &elentek meg s íg! nag! k"lcs"n"ket leetett *"lvenni rá&uk$

A tl& lelkek írása során eredetileg is a dantei ármasságban gondolkozott, az in*erno %

Osicsikov kaland&ai % után szerette volna a t"kéletesség *elé vezető stádiumokat, a

#urgatóriumot és a #aradicsomot is megírni ug!anebből az an!agból$ :.*a&a is sa&átos, mert

az író ?#oémának@ nevezi, de mégis a 1$ századi #ikareszk regén!, ;ielding és >e Sage

mintá&ára alakít&a szerkezetét, bár az e#osz *ormai &eg!eit is *"lasznál&a$ Az e#ikai

0racionális3 és lírai 0groteszk3 elemek keveredése, a ?m.*a&k"z"ttiség@, a romantikától a

realizmus *elé tartó átmenet eg!ik &ele( a sz"veg előlé#tetése a tula&donké##eni cselekmén!rang&ára, a ag!omán!os értelemben vett regén!ős el!ett eg! ?antiős@, a szélámos

Osicsikov szere#eltetése mind ol!an &elenség, mel! g!"keresen '& látásmódra vall$ A tizeneg!

*e&ezetből álló k"n!vben eg! k"rk"r"s mozgásra kom#onál&a az író az eg!es kalandokat, s az

p& meta*orá&át ismeret&ük *"l bennük( elősz"r konkrét értelemben, amikor Osicsikov é##en

'ton van eg!ik *"ldes'rtól a másikig, másodszor életp& &ának átvitt értelmében, armadszor

#edig a t"rténelem p& &án száguldó tro&ka, azaz roszország szimbólumában a m. végén$ A

cselekmén! kiinduló #ont&a a k"zelebbről meg nem nevezett / város, kormán!zósági

székel!, aol Osicsikov megismerkedik a vezető ivatalnokokkal, ma&d elindul olt lelkeket

vásárolni$ Állomásai során % :an!ilov, Korobocska, /ozdr&ov, Szobakevics, 7l&uskin

birtokán % "t abszurd vásárlást a&t végreL groteszk *igurái, beszélő nevükkel, a n!elvi

komikum és a umor változatos *ormáit &elenítik meg$

:iután "sszeg!.&t"tte a szükséges menn!iség. ?olt lelket@, visszatér a városba, og!

meggazdagodása k"vetkező stádiumán munkálkod&ék$ Iemek &elenet az e#oszokat idéző

?seregszemle@, aog! végigszámlál&a a lelkeket$ Az író itt is a rá ol! &ellemző ?színe-*onák&a-

&átékot@ &átssza( a tárg!i világ 'g! viselkedik, minta eleven volna, az élők viszont bábokként

mozognak, s az eg!ik végletből a másikba tel&esen váratlan átmenetek k"vetik eg!mást$ A

regén!`#oéma utolsó *e&ezetei a szimmetria k"vetelmén!ei szerint alakulnak( meg&elennek

ug!anazok a *igurák, akikkel az ele&én találkoztunk, ennek színel!e a kormán!zó bál&a, aol

azonban bek"vetkezik Osicsikov lele#leződése$ A m. végén a városból é##en sz"késben levő

*őős tro&ká&ának és a t"rténelem 't&án száguldó roszországnak vízió&át idézi az olvasó elé

Mogol$ A k"n!v 1J5-ben &elent meg, s nag! sikert aratott a kritikusok és az olvasók k"rében$

L k"'"n(eg 01J5$ ‰4нель3 eg!szerre *antasztikus és realista novella$ Akaki& Akaki&evicsasmacskin abszurditásig redukált életében az '& k"#en! 0az oroszban a sin(el szó nőnem.[3

21



'g! &elenik meg, mint eg! men!asszon!, s elvesztése a ?ős@ alálát idézi elő, mint a

romantikus #oémákban$ A &elentéktelen csinovn!ikból alála után óriási kísértet lesz, aki

7étervárott k"#en!eket rabol egészen addig, míg a ?&elentős személ!@ 0aki nem segített neki

megtalálni a rablókat3 k"#"n!egét el nem veszi$ A szánalom és irónia mozzanatai ott

vibrálnak az abszurditásban, ami ezt az életet &ellemzi$ Mogol nem szatírát ra&zol Akaki&

Akaki&evicsről, nem idegenedik el ettől a *igurától, de nem is a szentimentalizmus kisember

iránti eg!sík' részvéte szólal meg benne$ asmacskin alak&a, minden torzítás, ?elra&zoltság@

ellenére nag!on mél! és *á&dalmas tudást se&tet az ember esendőségéről$ /em véletlen, og!

Aran! =ános ann!ira kedvelte ezt a novellát( 11-ben német k"zvetítéssel le*ordította, sőt,

időnként az ?Akaki Akakievics@ álnévvel írta alá cikkeit a Szé#irodalmi ;ig!előben$

Mogol 1JG-ben kiadta a nag! viart kavaró álga&ás $ará&aimmal \l(&a&&& le!ele#ésem$Ml

0 <ыBр0нные мест0 41 =ере=4с/4 с Hр:1ь>м43 c$ k"tetet, mel!et kortársai k"zül sokanelítéltek konzervatív beállítottsága miatt, k"ztük legélesebben elinszki&, Mogol korai

m.veinek lelkes méltató&a 0 e!él gl)# % П4сьмо / QоJол;3$ <zekben a levelekben

Mogol a társadalmon belüli keresztén! missziót sürgette, belső át*ordulásról, lelki

'&&ászületésről beszélt$ 1J-ban elzarándokolt =eruzsálembe a Szent Síroz, 1CR &'niusában

és 1C1 &'liusában #edig #t!ina #usztin! kolostorába$ <k"zben ismét *"lerős"d"tt

kedél!betegsége, de íg! is *ol!tatta a küzdelmet a tl& lelkek második részével$ <g!

változatot már 1JC-ben elégetett, az '&abb 1C5-re készül el, de az író elégedetlen vele, a

bíztató kritikák ellenére$ Akszakovék szalon&ában olvasott *"l belőle részleteket, ma&d a alála

előtti estén ezt a változatot is a kandallóba dobta, a megmaradt t"redék ala#&án

k"vetkeztetetünk a *ol!tatás m.vészi és eszmei célkit.zéseire$

Mogol realizmusa kül"nleges( az an!ag és az eszk"z"k g!akran *antasztikusak, de az

ábrázolás, a lá&ás az élet lén!egéből, igazságából *akad$ Kortársai is elismerték zsenialitását,

de kül"n"sen a 1+-5R$ század *orduló&án s az azt k"vető évtizedekben *ordult erősen az

érdeklődés Mogol n!elvi-stilisztikai '&ításai *elé$

A SPÁPADKWP87 <SP:<4 8S KI464KA4 4SK>Á4

Az 1JR-CR-es évek mozgalmas szellemi életében kiemelkedő szere#et &átszik a ?naturális

iskola@ g!.&tőnévvel &el"lt irán!zat$ Az elnevezést elősz"r ;$ )$ ulgarin konzervatív kritikus

alkalmazta % negatív árn!alattal % a *rancia irodalom atására bontakozó '& szemléletre ésábrázolásmódra$ Később semleges &elentéssel r"gzült és megkül"nb"ztető szere#et t"lt"tt be a

25



kritikában, ma&d azóta az irodalomt"rténetben is$ <g!ebek k"zt D$ )$ Mrigorovics 0155%

1++3 és A$ A$ Mrigor&ev 0155%1J3 kritikusi és esszéíró tevéken!sége k"tődik eez az

irán!zatoz$ <sztétikai ala#elveik( a valóság #ontos bemutatása, a természetesség, távolodás a

romantikától$ Bn$ *iziológiák &elennek meg( a társadalmi rétegek, &elenségek, a ?dolgok@

leírásai, &K'%sk , de nem általában, anem #l$ *oglalkozások 0 ПетерB:рJс/4е 30рм0н94/4 6

L 'é&er!ári !erklisek, Mrigorovicstól3, cso#ortok ké#viselői$ elinszki& és 9erzen életm.ve,

esztétikai, kritikai tevéken!ségük ennek az irán!zatnak a &eg!ében alakult a neg!venes évek

k"ze#én, végén$

)isszarion Mrigor&evics elinszki& 0111 % 1J3 neve g!akran elő*ordul a 1+$ századi orosz

írók ismertetésekor( ő a modern értelemben vett irodalomkritika megteremtő&e, 7uskin,

>ermontov és Mogol m.veinek lelkes értelmező&e$ :ég időnkénti tévedéseivel eg!ütt is

ala#vetőek kritikái, s a k"vetkező nemzedék, 6urgen!ev, Doszto&evszki& #ál!akezdésében is*ontos szere#et &átszott$ Kritikusi tevéken!sége a kor leg*ontosabb *ilozó*iai és esztétikai

nézeteiez k"tődik, kezdetben a romantikus atások uralkodnak nézetein 0Scelling, 9egel

eszméi3, ma&d az 1JR-es évek ele&étől, eg! válságokkal teli *ordulat után a *rancia utó#ista

szocialisták, és a szintén *rancia eredet. naturális iskola atása érezető világnézetén$ Kezdő

irodalmárként :oszkvában tevéken!kedik, az 12R-as évek derekától #ár évig intenzív

barátság *.zi az eg!etem vonzásk"rében alakult *ilozó*iai k"r tag&aioz 0eg!ebek k"zt

Sztankevics, akun!in, ma&d végül az i*&' 6urgen!ev is k"zé&ük tartozott3$ 12+-től

7étervárra k"lt"z"tt, és az y&(eTses#&!ennije #a'is#ki c$ '&ság munkatársaként dolgozott$

9amarosan a #étervári irodalmi élet k"z#ont&ává válik, 1J-tól aláláig a /!ekraszov

szerkesztette *ol!óirat, a X#!remenn(ik 07uskin r"vid élet. *ol!óiratának '&raélesztett

*ol!tatása3 vezető kritikusa$ Iendkívül terméken! alkotó, "sszes m.veinek modern kiadása 12

k"tetre ter&ed, benne a kritikáinál sok tekintetben érdekesebb levelezésével( az előbbiek &ó

részének ma már inkább csak t"rténeti &elentősége van, mik"zben a viszon!lag kevéssé

elemzett levelekből eg! tragikus, küszk"dő, lélektani szem#ontból izgalmas #roblémákat

*elvető személ!iség bontakozik ki$ ;ontosabb kritikái k"zül néán! címet említünk( L# rs#el$es#élM irdalmról és gl el$es#éléseirMl 012C$ f hfj hfj $

pffq3, Z ermn&! k"l&emén(ei 01J1$ .т4хотворен4> O 7ермонтов03, osiTsik!

kalandjai, a!ag( a tl& lelkek 01J5$ ПохоFHен4> ]454/ов0 4л4 Oертвые H:343,

Lleks#andr S%skin mb!ei 01J2%1JC$ .о54нен4> Aле/с0нHр0 П:3/4н03, †&&ekin&és a#

UŠ‹8s é!i rs# irdalmról 01JG$ <1Jл>H н0 р:сс/:; л4тер0т:р: UŠ‹ JоH03$

Alekszandr 4vanovics 9erzen 0115%1GR3 írói #ál!á&a is az 1JR-es években, elinszki&eszmei, kritikusi vonzásk"rében indul, ma&d 1JG-től a n!ugati emigrációban a szé#irodalom

22



el!ébe a #ublicisztika és a na#lóírás lé#$ A radikális orosz gondolkodás, a n!ugatos

0za#adn!ik3 eszmek"r eg!ik legnag!obb ké#viselő&e$ 4*&'korában a *rancia utó#isták eszméi

iránt érdeklődik, a &obbág!rendszer és az "nkén!uralom ellen *oglal állást, s #rovokáció

k"vetkeztében barát&ával, gar&ovval eg!ütt letartóztat&ák s )&atkába szám.zik$ 12G-ben a

:oszkváoz k"zeli )lag!imirba el!ezik, s ekkor &átszódik le romantikus, lán!sz"ktetéssel

bon!olított ázassági kaland&a$ )isszaka#&a szabadságát, 12+-től 1JG-ig :oszkvában, ma&d

Szent#éterváron él család&ával$ 4tt sz"vődnek barátságai a kor &elentős alkotóival, írókkal,

k"ltőkkel, *ilozó*usokkal 0k"ztük Osaada&evvel, 6urgen!evvel, elinszki&&el3$ A neg!venes

években árom szé#irodalmi alkotása születikL a leg&elentősebb k"zülük a i a $bn"s~ 01JC%

JG$ Dто в4нов0т~3 c$ regén!, mel!ben a kor vezető eszmeáramlata, a naturális iskola elvei

tükr"ződnek 0a k"rn!ezet megatározó ere&e, az ember és a társadalom determinisztikus

ka#csolata3, a másik két elbeszélés 01JG$ Nо/тор Dр:=ов 6 r%'! dk&r, 1J$ .оро/0

воров/0 6 L &l!aj s#arka3 a korabeli orosz társadalom kérdéseivel *oglalkozik$

9erzen 1J utáni korszakának *ontos alkotása az mlékek és elmélkedések 0 ?ылое 4 H:мы3

c$ "néletra&zi írása, mel! korra&z, vallomás, a kor íres szere#lőiről készített #ortrék

g!.&temén!e$ :eg"r"kíti eg!ebek k"zt Osaada&ev, elinszki&, :ickie\icz, Maribaldi,

Kossut >a&os és \en arcké#ét$ 8rdekes és gondolatgazdag *e&ezetei a Moete- Sciller és

!ron-m.vek értelmezései$ Az emigráció időszakában gar&ovval eg!ütt kiad&ák a

Slarnaja #!e#da 0HSarkcsillagH3 c$ almanacot 0>ondon, 1CC-3, ma&d 1CG-től 1G-ig a

lkl 0H9arangH3 c$ etila#ot$ 7ublicisztikai tevéken!sége állandó ütk"zéseket keltett( a

liberális kortársai t'lságosan radikálisnak tart&ák cikkei lele#lező, bíráló angvételétL a

*elt"rekvő radikális szemlélet. *iatalabb értelmiségiek, a ?*orradalmi demokraták@ 0#l$

Osernisevszki&3 #edig liberalizmusát nem *ogad&ák el, a konzervatív tábor eg!ang'an

ellenséges magatartást tan'sít iránta$ :agánéletében is sok neézséget, *á&dalmat kellett

megélnie, élete vége *elé a magán! és a g!"kértelenség életérzése atalmasodik el ra&ta$ 1GR-

ben 7árizsban alt meg tüdőg!ulladásban, amvait később /izzába szállították és első

*elesége mellé temették$

A 1+$ század két nag! regén!író&a, 6urgen!ev és Moncsarov való&ában nem sorolató be

mecanikusan a század első *elének, vag! a század második *elének irodalmába( mindketten

az 1JR-es évek k"ze#én-végén kezdik írói #ál!á&ukat, eg! ideig ug!anannak a k"rnek a

tag&ai, mint #l$ Doszto&evszki&, *ő m.veik akkor &elennek meg, amikor 6olszto& is színre lé#

regén!eivel, novelláival % az 1CR-es évek második *elében, az 1R-as évek ele&én$ 8letük,

utolsó korszakuk #edig már átn!'lik a századvég, a születő szimbolizmus időszakába, s6urgen!ev m.vészetében meg*ig!elet&ük ennek n!omait$ 8letm.vüket tekintet&ük a

2J



armonikus átmenet re#rezentáció&ának( még a ?#uskini korszak@, az orosz irodalom

aran!kora veti *én!ét i*&'ságukra, s már beleérnek az ?ezüstkor@, az orosz századvég-

századelő világába$

6NIM</<)

4van Szerge&evics 6urgen!ev 011%123 régi nemesi család sar&a, r&olban született,

g!ermekkora a család Sz#asszko&e >&utovinovo nev. birtokán telt$ Mondos neveltetésben

részesült két *ivérével eg!ütt$ 15G-ben kerül :oszkvába, magánintézetekben végzi

tanulmán!ait$ 122-ban beiratkozik a moszkvai eg!etemre, a k"vetkező évtől a #étervári

eg!etem b"lcsészeti *akultásának allgató&a egészen 12G-ig$ 12-ban erlinbe utazik, og!

ott *ilozó*iai st'diumokat allgasson( 9egel *ilozó*iá&a g!akorolt óriási atást a korabeli oroszi*&akra, 6urgen!ev is az 12R-as évek derekán ismerkedett meg a német *ilozó*us eszméivel

Sztankevics és akun!in társaságában$ erlinben ?eredetiben@ találkozatott a egeli

b"lcselettel$ :ár az 1JR-es évek legele&én ka#csolatba kerül a kor neves íróival, szellemi

vezetőivel, a n!ugatos eszméket valló t"rténésszel, 6!imo*e& Mranovszki&&al, vag! Mogollal, a

szlavo*il Akszakov-családdal, a liberális 9erzennel$ Tszinte barátság alakul ki 6urgen!ev és

elinszki& k"z"tt, s a #ál!á&a cs'cs#ont&a *elé k"zeledő kritikus nag! atást g!akorol a kezdő

íróra$ Az y&(eTses#&!ennije #a'is#ki ban 1JJ-ben meg&elent Lndrej ls#! 0 AнHреE

Dолосов3 c$ novellá&a &elzi a távolodást a korábbi irodalmi divattól( az egocentrikus,

titokzatos, végzetes !ron-ős"k orosz utánzatait meg*oszt&a romantikus dics*én!üktől,

*elvillant&a tetteik nag!on is ?k"ltőietlen@, eg!szer.en csak "nző motívumait$ <zt a témát

*okozatosan elmél!íti, s az 1CR-es években el&ut az 'n$ *"l"sleges ember lélekra&zának

megteremtéséez$

Az 1JR-es évek ele&e 6urgen!ev magánéletében is nag! változásokat ozott( 1J2-ban eg!

színázi előadáson megismeri a íres énekesnőt, 7aulina )iardot-t, s az ismeretségből eg!

egész életre szóló nag! szerelem lesz, mel!ben az író mindvégig csak mellékszere#lő, mert)iardot-Marcia asszon! nem ad&a *el családi életét 6urgen!ev szerelméért$ <ttől kezdve élete

bol!ongássá válik, t"bbet tartózkodik <uró#a kül"nb"ző városaiban, mint roszországban,

ug!anakkor íróként s az irodalmi élet résztvevő&eként szenvedél!esen ka#csolódik az orosz

élet időszer. #roblémáioz$ 1JG-től árom évig távol van azá&ától, /émetországban és

;ranciaországban él$ Az 1J-as #árizsi *orradalomnak 9erzennel eg!ütt szemlélő&e leetett,

s bár eg!ütt érzett a arcokban résztvevő eg!szer. emberekkel, a *orradalom cél&ai idegenek

maradtak számára$ <g!re g!akrabban a azai tá&ak és emberek, a Sz#asszko&e k"rn!ékén

*ol!tatott vadászatok emléke t"lti be ké#zeletét$ Eg! születik meg az g( !adás# \eljeg(#ései

2C



0V0=4с/4 охотн4/03 c$ ciklus, mel!nek első darab&ai még a neg!venes évek k"ze#én

keletkeztek, ma&d 1C5-ben "nálló k"tetté rendezi őket az író$ <kkor már '&ra roszországban

tartózkodik$ Mogol alálára 01C53 nekrológot &elentet meg a cenz'ra megkerülésével, amiért

eg! óna#ra letartóztat&ák, ma&d 4$ :iklós #arancsára ázi őrizetben tart&ák$ Osak 1C-ban

ka# engedél!t kül*"ldi utazásra$ A rendőri *elüg!elet igazi oka nem ann!ira a Mogol-

megemlékezés #ublikálásában, anem inkább 6urgen!ev kül*"ldi ka#csolataiban keresendő(

akun!in, 9erzen s más radikális személ!iségekkel való találkozásai, valamint a vadász-

ciklusban ki*e&eződő szemléletmód&a keltették *"l iránta a cári rendőrség ?érdeklődését^$@

Az 1CR-es évtized m.vészetének nag! *ellendülését ozza$ A X#!remenn(ik c$ *ol!óirat

munkatársa lesz, sorra &elennek meg novellái 0#l$ 1CR$ g( \elesleges em$er na'lója 8

Nневн4/ л43неJо 5елове/0, 1C5$ Z%m% 6 O:м:, L \gadó 8 Посто>лыE Hвор, 1C$ a%s&

6 `0:ст3, kisregén!e 01C$ Aс>6 Ls#ja3, drámái 0#l$ 1CC$ g( )óna' \al%n 8 Oес>@ вHеревне3 , és regén!ei 01CC$ f%g(in, 1C+$ L nemesi \és#ek 6 Nвор>нс/ое Jне1Hо3$ Az évtized

végén a X#!remenn(ik táborában kirobbant vita a m.vészet és valóság ka#csolatáról

megoszt&a a munkatársakat( a radikális nézetek ké#viselői 0Osernisevszki&, Dobrol&ubov,

/!ekraszov3 viszik tovább a *ol!óiratot, a t"bbiek % liberálisok, n!ugatosok, ^esztéták^, mint

Druzsin!in, Moncsarov, 6olszto&, ;et, 6urgen!ev % kiválnak a szerkesztőségből$ 6urgen!evet

kortársaival eg!ütt rendkívül *oglalkoztat&a a &obbág!re*orm$ :ár korábban is minden

leetséges módon en!íteni #róbálta sa&át &obbág!ai el!zetét$ Az L'ák és \ipk 015$ Gт@ы

4 Hет43 c$ regén! k"zvetve ka#csolódik eez a #roblémáoz( az író ekkor még itt abban,

og! az orosz társadalom megosztottságán segíteni tud a m.vészet eszk"zeivel$ Iemén!ei

szerint az eg!es rétegek ibái, szerencsétlenségei az őszinte *eltárás során n!ilvánvalóvá, és

íg! g!óg!ítatóvá válnak$ A regén!t ért kemén! bírálatok, eves elutasítások, a meg nem

értés elkeseríti 6urgen!evet$ B&ra kül*"ldre utazik s évekig nem ír$ Az 1R-as években

mind"ssze két kisebb elbeszélést 01J$ Пр41р0/4, Ksér&e&ek , 1C$ Nовольно, lég 3 és eg!

regén!t 0 ws& 8 Nым3 k"z"l$ 8lete utolsó két évtizedét t"bbn!ire aden-adenben és

7árizsban t"lt"tte, a )iardot-család k"zelében$ Ka#csolatot tartott az orosz emigránsokkal09erzen, akun!in3 s igen aktívan eg!üttm.k"d"tt euró#ai írótársaival 0a Moncourt-

*ivérekkel, ;laubert-rel, 6eodor Stormmal, :au#assant-nal3$ 1GG-ben k"zrem.k"dik a

7árizsi orosz :.vészek 6ársulata létreozásában$ 1G-ban *ordban díszdoktorrá avat&ák$

1R-ban azalátogat, beka#csolódik a 7uskin-ünne#ség szervezésébe, beszédet ír erre az

alkalomraL a k"vetkező évben % utol&ára % szülő*"ld&ére, Sz#asszko&ébe látogat$ Kialakuló

betegsége még leetővé tette, og! megír&a L diadalmas s#erelem éneke 011$ Песнь

торFеств:;9еE л;Bв43, a .т4хотворен4> в =ро1е 015$ K"ltemén!ek #rózában,3 és L

)alál %&án lára ZiliTs 012$ После смерт4 Dл0р0 O4л453 c$ m.veit$ 12$ augusztus 55-

2



én un!t el a 7árizs melletti ougivalban, sze#t$ 5G-én temették el 7étervárott, a )olkov

temetőben$

6urgen!ev regén!ei, novellái ol!an árn!altan, ann!i változattal mutat&ák be kora leg*ontosabb

társadalmi és emberi #roblémáit, az orosz nemesi és #araszti világ sok eredeti *igurá&át és &ellemző tí#usát, og! gazdag életm.véből neéz kiemelni az 'n$ ?*ő m.veket@$ <z'ttal két

alkotásáról szólunk r"viden, mel!ek #roblematiká&a és ősei bizon!os mértékben

emblematikus &elentőség.ek az orosz irodalomban$ A f%g(in ban 01CC$ R:H4н3 ábrázol&a

elősz"r azt az "sszeütk"zést, mel! későbbi m.veiben is t"bbsz"r visszatér( a ké#zeletben és

verbálisan megélt érzelem találkozását a valódi szenvedéll!el és "n*eláldozó szerelemmel$

Iug!in és /atal&a t"rténete távolról An!egin és 6at!&ana találkozására emlékeztet, a ?séma@

teát adott, de 6urgen!ev őse alván!abb, erőtlenebb *igura, mint 7uskiné( nem tud ol!an

*"lén!esen-elegánsan kiátrálni a maga ébresztette szerelemből, mint előd&e$ 6urgen!ev cél&anem is az volt, og! #ontról #ontra meg*eleltesse eg!másnak a leetséges irodalmi

#áruzamokat, anem a sa&át ta#asztalatait vetítette rá az előző korszakban meg*ogalmazódott

#roblémára, a ?kor őse@ -témára$

Az L'ák és \ipk 0153 cím. regén!e és viaros *ogadtatása #edig lezár&a azt a lendületes

alkotói *ol!amatot, mel! k"zel eg! évtizedig tartott$ A regén!ben é##en ezért az eddigi

m.vészi tel&esítmén! szintézisét is meg*ig!elet&ük( *"llelető benne a nemesi udvarázak

világa 0Kirszanovék és g!incova birtoka3, de már nem csu#án mint a lét eg!edüli k"zege,elégikus líraisággal ábrázolt mikrokozmoszL meg&elennek a g!enge és erős *ér*iak és nők,

csak sokkal árn!altabb, re&tettebb utalásokkal, a *elszín és a mél!rétegek érezető

disszonanciá&ával$ Ielatívvá válik a m. világában a g!engeség és az erő kategóriá&a,

váltakoznak eg!mással, aszerint, og! a ős"k mil!en viszon!ba kerülnek "nmagukkal és a

külvilággal$ 6urgen!ev az előző regén!ekez, L nemesi \és#ek és a ws#"$"n c$ m.vekez

ké#est nem eszmén!t keres, anem elemez és diagnózisra t"rekszik( az orosz társadalomban a

nemesek mellett *eln"vő onorácior értelmiség #roblémá&át érinti azarov alak&ában, de nem

áll meg a &elenség társadalmi vonatkozásainál$ A regén!nek ez az aktuális *elszíni és az

eg!etemesebb mél!strukt'rá&a k"zti vibrálása idézte elő a kritika mindkét irán!ból *"langzó

elutasítását, értetlenkedését$ A radikálisok igazságtalan karikat'rának tartották azarovot, a

konzervatívok é## *ordítva, a *orradalmár alak&ának megdicsőülését olvasták ki a m.ből és

megbotránkoztak ra&ta$

A regén! való&ában sokkal t"bb izgalmas témát kínál, mint az ideológiai szem#ontok

ütk"ztetése, amel!eken a kortársak még nem láttak t'l$ A legutóbbi kutatások és értelmezések

már *"lív&ák a *ig!elmet ol!an #oétikai sa&átosságokra, mel!ek mindenké##en nag!obb

2G



távlatokat n!itnak meg az elemzés számára, mint a csak eszmet"rténeti kérdések

boncolgatása$

A mag!ar irodalom - beleértve a tudomán!os értékeléseket is - kezdettől rendkívül *ogékon!

volt, s talán ma is az 6urgen!ev m.vészete iránt, s nemcsak a kritikai *ogadtatásban0#l$M!ulai 7ál, Szana 6amás, )a&da =ános, Ieviczk! M!ula, Kosztolán!i, 9alász Mábor

írásai3, anem a nemesi udvarázak világának s a 1+$ század utolsó évtizedeiben &elentkező

ideológiai #roblémáknak ábrázolásában is$ M!ulai 7ál, Mozsdu <lek, =ust Psigmond, 4ván!i

Wd"n, Kr'd! M!ula elbeszélései és regén!ei tan'skodnak erről a vonzalomról$

M/OSAI)

4van Alekszandrovics Moncsarov 0115%1+13 kereskedő családból származik, a )olga menti

Szimbirszkben született$ 4skoláit 155-2R k"z"tt a moszkvai Kereskedelmi 4skolában végzi$

121-től 12J-ig a :oszkvai <g!etem *ilológiai *akultásának allgató&a, tanulmán!ai

be*e&eztével 12C-ben 7étervárra k"lt"zik s 1C5-ig a 7énzüg!minisztérium külkereskedelmi

osztál!án szolgál$ 1C5-CC-ig világk"rüli utazáson vesz részt a 7allasz ;regatton, 7ut!at!in

admirális e#edíció&ában( k"rüla&ózzák /!ugat-<uró#a, A*rika, Délkelet-Ázsia #art&ait,

Kínában, =a#ánban is megállnak kereskedelmi és di#lomáciai *eladatok elvégzésére, ma&d

Moncsarov Szibérián keresztül visszatér 7étervárra$ 8lmén!eit a Sallas rega&& 01C$

`реJ0т П0лл0H03 c$ 'tira&zában "r"kíti meg, mel!et nag! elismeréssel *ogadott a korabeli

kritika$ Az '&abb szakirodalomban érdekes tanulmán!ok *oglalkoznak az 'tina#ló és a

világirodalmi arcetí#usok "ssze*üggésével, íg! #l$ düsszeusz ossz' tengeri 't&a, az

aran!g!a#&'ért 'tra kelő g"r"g"k bol!ongása kínálkozik "sszeasonlításul$ :aga az író ad&a a

kulcsot az elemzők kezébe( a bevezetőben az utazás átvitt értelméről elmélkedve meg&eg!zi,

og! az nem más, mint az élet meta*orá&a$ A m. végén '&ra visszatér ez a gondolat, minteg!

keretbe *oglalva a színes élmén!leírásokat, s ekkor asonlít&a magát Moncsarov azargonautáoz, aki az "r"k, eléretetlen Kolkiszba ig!ekszik az aran!g!a#&'ért$

8lete ettől kezdve külső esemén!ekben nem bővelkedik, 1C-tól 1G-ig, n!ugdí&ba

vonulásáig irodalmi cenzor és la#szerkesztő$ <z az 'n$ ivatalnoki tevéken!sége, valamint a

*okozatos visszavonulás az irodalmi élet csatározásaitól segítettek annak a mítosznak a

kialakulásában, mel! szerint Moncsarov sa&át magáról mintázta alatatlan őse, blomov

alak&át( a teetetlenségi erő m.k"dését emlegetik az íróban és ősében, #edig a mél!ebben

megvizsgál&uk, mindkét esetben sokkal bon!olultabb a valóság$ Moncsarov szemlélődő alkatvolt, ossz' élete *ol!amán nem írt sokat, kilenc k"tetben el*ér "sszes írása % árom regén!,

2



néán! karcolat, 'tira&z, esszék, visszaemlékezések %, de m.vészete legnag!obb kortársaiéoz

asonlítató, s az y$lm!val a világirodalom nag! regén!írói k"zé vonult be$ =ellemző,

og! nem ag!ott t"redékeket, kidolgozatlan vázlatokat, #iszkozatokat, sőt leveleket sem

maga után( minden, ami meg&elent tőle, míves gonddal csiszolt, ossz' ideig érlelt munka$

1J-ban a elinszki&-k"r"z csatlakozik, itt találkozik Doszto&evszki&&el$ elinszki& alála

után az általa elindított X#!remenn(ik *ol!óirat munkatársa lesz, >ev 6olszto&, A#ollon

Mrigor&ev, 4van 6urgen!ev, Alekszandr Druzsin!in és /!ekraszov társaságában$

Az 1JG-ben meg&elent té&k"#na'i &"r&éne& 0GBы/новенн0> 4стор4>3 c$ regén!ében az

euró#ai karrierregén( orosz változatára ismeretünkL ősét, Alekszandr Adu&evet végigkíséri

a romantikus ill'ziók világától a szürke kis#olgári valóságig$ Az író en!e iróniával ábrázol&a

a két szélsőség, a *elleg&árás és a la#os étk"zna#iság végleteit Adu&ev és k"rn!ezeteéletmód&ában, mel!et az orosz emberre kül"n"sen &ellemző % és veszél!es % tula&donságnak

tart$

K"vetkező regén!e, az y$lm! kül"n"s alkotói *ol!amat eredmén!eként &"n létre( előbb

1J+-ben meg&elenik az y$lm! álma, ma&d tíz év m'lva, 1C+-ben a tel&es regén!$ A m.

megértéséez ez a tén! lén!eges in*ormációt ordoz( az író ké#zeletében az oblomovkai világ

t.nik *"l elősz"r, a valóságos orosz vidék mitikussá és eg!ben abszurddá transz*ormált

változatában$ Moncsarov nem #usztán ennek az álmos, lass' sodrás' életnek a kritiká&át akarta

megalkotni, nem ?lele#lez@ valamit, anem megidéz eg! ide&ét m'lt aran!kort, a a&dani

nemesi udvarázak csendesen szétmálló világát$ Mogol a fégimódi \"ldes%rak c$

elbeszélésében, 6urgen!ev #edig számos m.vében 0novella, kisregén!, regén!3 meg&eleníti az

udvarázak sa&átos angulatát, de mindeg!iküknél kissé bearan!ozódik, k"ltői *ormában

mutatkozik meg ez a k"zeg$ Moncsarov vízió&a ill'ziótlan, de nem keg!etlen( nem csu#án a

liberális és racionális gondolkodó, anem a umor, valamint a mesék és régi orosz bilinák

ész&árását is m.k"désbe tud&a ozni$

A regén! az oblomovkai elsüll!edt világ k"ré é#ül$ Az első rész a *őős, blomov szobá&ában

&átszódik( kül"nb"ző tí#usok vonulnak *"l és ig!ekeznek a #erzsa álók"nt"sben everő 4l&a

4l&icset kimozdítani csigaázából$ )olkov, a *elszínes aran!i*&', Szug!binszki&, a karrierista

ivatalnok, 7enkin, a ta&tékzó #ublicista, aki mániákusan *ol!ton ?lele#lez@ valakit vag!

valamit, Aleksze&ev, a szürke, arcnélküli tucatember és végül a szélámos 6arant!ev,

blomov *"ldi&e &"n % mindeg!ik sa&át #rogram&ának eg!edül üdv"zítő voltáról #rédikál

ősünknek$ <zekben a *igurákban Moncsarov ismét *"lvillant&a a szatíra leetőségét( a nomen

est omen segítségével &ellemzi őket$ blomov elutasít&a ezeket a lét*ormákat, mert lát&a

ürességüket, s mert él benne a vág! a tel&esség iránt( nem adat&a el magát olmi silán!

2+



élet#ótlékoknak, mikor az <gészet akar&a megka#ni$ Amint magára marad, megszólal a

lelkiismerete( ?miért vag!ok il!enU@ ár &ogosan *ordul el a *"lkínált torz leetőségektől, de

érzi, og! a semmittevéssel nem &ut k"zelebb ideál&áoz$ <kkor ka#csol&a be az író a regén!

szerkezetébe a már korábban megírt y$lm! álmát, s íg! ad a ős megértéséez konkrét

átteret( a g!ermekkor a természetbe és ódon ag!omán!okba ág!azottan telik el, a nevelés

már kicsi korában megbénít&a akaratát$ De itt is adott az ellen#ont( a *élig német, *élig orosz

Andre& Stolc alak&ában, aki későbbi élet't&án is a *"lrázó, mozgásba lendítő aktív erő szere#ét

&átssza$ Az ébredéssel eg!másba ka#csolódik két világ( meg&elenik Stolc, minta eg!enesen

az álomból lé#ett volna ki, og! a tétovázó, utat vesztett barátot kiemel&e az a#átiából,

segítsen neki rátalálni az igazi ?aran!kor@-oz vezető 'tra$ A nég! részből álló regén!

szerkezete szigor' belső rendet k"vet( a *ent ismertetett <lső rész a &elen és a m'lt eg!másoz

mérése a i' n!üzsgés és a mitikus idő 0kollektiv tudatalatti3 mél!ébe n!'ló álom ellentétével$

A :ásodik rész Stolc meg&elenésével kezdődik, s az ő ?&eg!ében@ bontakozik ki( előbb

megismer&ük m'lt&át 0mel! érintkezik blomov m'lt&ával, g!ermekkoruktól adott a

#áruzam3, ma&d az író vele indíttat&a el a regén!idő t"rténésit azzal, og! Stolc ozza létre a

ka#csolatot blomov és lga, a leetséges nőideál k"zt$ A szerelem eg! #illanatra valóságos

#ers#ektívának látszik, de a titokzatos neézkedési erő, mel! blomovra at, mégis

*elülkerekedik$ A 9armadik rész a szerelem és az blomov számára Stolc által előírt ?'& élet@

lass' és *okozatos szétbomlását ábrázol&a$ blomov el*áradt az érzelmek ullámzásától, mert

a szerelem erő, energia, ami az egész embert át- meg át&ár&a, mozgat&a$ )isszatérnek a régiszokások, a szun!ókálás, a nag! evések, az elan!agolt külső 0a ko#ott álók"nt"s3$ A

/eg!edik rész blomov ?azatalálása@ 7sen!icina ázában, valamint lga és Stolc, a két

aktív ?asonmás@ ázasságának t"rténete$ Az <lső rész zárt világából 0szoba, az alvásFálom3 a

/eg!edik részben eg! másik zárt világba érkezik el blomov, mel! sa&átos módon

ka#csolódik az első"z( ott a g!ermekkor, az an!a"l biztonsága mint a tudattalanból

*"lmerülő emlék védi blomovot a n!üzsgő, za&ló világtól, itt Aga*&a :atve&evna 7sen!icina

0neve a 'sen(iTaŒ$p#a szóból ered3 t"lti be ezt a szere#et, de ambivalens módon$ Qvó, á#oló

szeretete ug!anis blomov lass' elalását készíti elő és szolgál&a, de ug!anakkor az '& élet

ordozó&a is, megszüli blomov *iát, Andre&t, aki szimbolikus értelemben "sszeka#csol&a a

nég! szere#lőt 0blomov % Aga*&a :atve&evnaL Stolc % lga3, az an!agi és szellemi világ

részekből *"lé#ülő eg!ségét &elké#ezi$ =ellemző, og! mindkét #ár kül"n-kül"n t"redék,

nemcsak blomov, aki nevében ordozza ezt a sorsot 0$lmkŒ dara$ja !alaminek 3$ A lét

tel&ességének átélése mindeg!ik esetben az elj"!endM, a nem e!ilág szint&én t.nik *"l, mint

leetőség( blomov és 7sen!icina ka#csolatában a testiség nem tud szellemivé, lelkivé

átlén!egülni, \elé$redni, Stolc és lga ázassága #edig minden külső siker és boldogulás

JR



ellenére minta nem a lé&$en g("kere#ne, anem csu#án a tudatuk *elszínén 0aog! a regén!

végén lga &elzi is ezt a #roblémát - Stolc #edig racionálisan elárít&a3$

9armadik regén!e, a X#akadék 0GBрыв3 1+-ben, kb$ 'sz évi csiszolás, érlelés után készült

el$ Az író a árom regén!t eg! ossz' alkotási *ol!amat eg!mást k"vető állomásainak tart&a( a*ontosabb szere#lők kis módosulásokkal '&ra előbukkannak, az eszmén! és valóság témá&ának

variációi szintén$ Az y$lm!ot az író az Álom, a X#akadék ot #edig az 8bredés k"n!vének

nevezi, s ez utóbbi *őősét, Ia&szki&t blomov *iának tekinti, teát a \"lé$red& blomovnak,

akinek alak&ában az 1JR-es évek orosz szellemi életének ébredése tükr"ződik, erén!eivel és

ibáival eg!ütt$ A szerző '&ra az irónia, a távolságtartás eszk"zével ábrázol&a a kül"n*éle

tanok és ?itvallások@ 0romantika, esztéticizmus3 b.v"letében élő Ia&szki&t és ellen#ólusát,

:ark )oloovot 0niilizmus3$ )elük szemben a kissé nosztalgiával bemutatott )olga-#arti

kisváros, a nemesi udvaráz életmód&a és értékrendszere ké#viseli a #ozitív erőt, bár nemkonzervativizmusával, anem belső életere&ével, erk"lcsi ere&ével$ 8rdekes, og! Moncsarov

sem tudott egészen mentes maradni a ?nemesi *észek@ m'ltba merülő világának esztétikummá

emelésétőlL ő is vág!ott vissza az aran!korba, de nem az oblomovkai en!észő változatába,

anem az ideálisba, az "r"k Kolkiszba$

7N>4O4SP64KA 8S KI464KA A 1+$ SPÁPAD :ÁSD4K ;<>8</

Az 1CR-R-as években megindul a narodn!ikmozgalom, a &obbág!*elszabadítást 0113

k"zvetlenül megelőző és k"vető években az irodalom is érzéken!en reagál a társadalmi

mozgásokra$ A X#!remenn(ik c$ *ol!óirat a k"z#ont&a az esztétikai és társadalom#olitikai

vitáknak$ Az 1CR-es évek második *elében csatlakozik /!ikola& Mavrilovics Osernisevszki&

015%1+3 és /!ikola& Alekszandrovics Dobrol&ubov 012%113 a *ol!óiratoz, az

évtized végére megerős"dik a *orradalmi demokraták dominanciá&a, a korábbi munkatársak

k"zül 6urgen!ev, 6olszto&, Mrigorovics, A#ollon :a&kov 0151%1+G3 elvi és esztétikai

nézeteltérések miatt megválik a la#tól, mel! lassan egészen a *orradalmi demokraták

szócs"vévé lesz$ Dobrol&ubov alála 0113 és Osernisevszki& beb"rt"nzése után Szaltikov-

Scsedrin beka#csolódik a *ol!óirat szerkesztésébe, og! segítsen /!ekraszovnak a

mél!#onton átvergődni, de '&abb szakadás k"vetkezik be a munkatársak k"zt, s az író 1J-

ben megválik a la#tól$ Az 1R-as évek ele&én élénk viták *ol!nak a X#!remenn(ik, a 9erzen

szerkesztette londoni lkl és a Doszto&evszki&-*ivérek kiadván!ai, a remja 011%123és az ')a 01J %1C3 asáb&ain részben #olitikai, ideológiai kérdésekről, részben

J1



esztétikai #roblémákról$ Sa&átos szín*oltot ké#visel a ?niilizmus@ *elt.nése az orosz szellemi

élet #alettá&án( a német gondolkodó, :a Stirner *ilozó*iai #rogram&ának 0amenn!ire a ?niil@

#rogram leet3 már az 1CR-es években k"vetői akadtak roszországban, de a konzervatív

oldal számára minden niilizmusnak tetszett, ami a dolgok régi rend&én akart változtatni$ <zek

a #roblémák tükr"ződnek a szé#irodalmi m.vekben is, #l$ 6urgen!ev L'ák és \ipk c$

regén!ében$

A század utolsó armadának &elentős irodalmi, #olitikai és tudomán!os *ol!óirata a #olgári-

liberális szellem. es#&n(ik e!r'i 01-1+13, szerzői k"z"tt neves t"rténészek, &ogászok

és k"zgazdászok szere#elnek, mint Sz$ :$ Szolov&ov, K$ D$ Kavelin, )$ D$ Sz#aszovics, A$ ;$

Kon!i$ 4rodalmi rovatában &elentek meg 6urgen!ev qa!as#i !i#ek 0 <е3н4е воHы3 és q"re&len

\"ld 0 Pовь3 c regén!ei, Moncsarov X#akadék c$ regén!e, A$ /!$ sztrovszki& as#ilis#a Zelen&(e!a 0 <0с4л4с0 Oелентьев03 és tó'el()eTske 0.неJ:ро5/03 c$ színm.vei, =$

7olonszki&, A$ K$ 6olszto& és )lag!imir Szolov&ov versei$ 1GC-ben az irodalomt"rténész A$

7!#in itt k"z"lte elinszki& leveleit és életra&zát, ma&d tanulmán!okat a szláv irodalmakról és

az orosz szabadkőm.vességről$

Az orosz kritika a 1+$ század második *elében a *ent &ellemzett társadalmi és eszmei

mozgásokat tükr"zi vissza( itt is kialakul az ?esztéta@ és a társadalmilag elk"telezettek

szembenállása$ Az előbbi irán!zat leg&elentősebb ké#viselői 7avel )aszil&evics Ann!enkov

0112-1G3 és Alekszandr )aszil&evics Druzsin!in 015J-1J3$

Az eddig áttekintett írói, k"ltői #ál!ák, irodalmi *ol!amatok &ellegüket, #roblémáikat tekintve

még a 1+$ század első *elének értékrendszeréből indulnak ki, de % amint láttuk % átn!'lnak a

század második *elébe, magukon viselik a változás, az '& #roblémák, '& esztétikai normák,

irodalmi divatok atását$ 6urgen!ev esetében #l$ &ól látató ez a ?se&telmes elbeszélések@-ben

0.он 6 L# álm, Пр41р0/4 6 á&másk, stb$3( a *antasztikum, az emberi tudat és lélek megváltozott álla#otai, a titok iránti érdeklődése már nem a romantika, anem az '&

#szicológiai iskolák, természettudomán!os nézetek ismeretében, s nem utolsó sorban a

misztikum iránti általános euró#ai érdeklődés atásával mag!arázató$ Az orosz irodalom

é##en ekkor, az 1R-GR-es évek *orduló&ától veszi át a vezető szere#et a világirodalomban,

bár ennek tudatosítása, kritikai visszang&a ma&d csak a századvégen és a 5R$ század ele&én

lesz n!ilvánvaló$ Két író, Doszto&evszki& és 6olszto& m.vészete &elzi ezt az '& korszakot, mel!

nem a t"rténelmi dátumokoz, anem az ő életm.vük"z, írói és gondolkodói nag!ságukoz

k"tődik$

J5



DSP6=<)SPK4=

;&odor :ia&lovics Doszto&evszki& 0151-113 nem t"rzs"k"s nemesek, anem #a#ok,

katonatisztek, kereskedők leszármazott&a$ A#&a t"ri meg elsőként a családi ag!omán!t, és a

#a#i szemináriumot az orvosi #ál!ára cseréli, tevéken!ségéért nemességet ka# és 121-ben

:oszkva k"zelében kis *"ldbirtokot vásárol$ A család :oszkvában él, ma&d a n!olc g!ermek

k"zül a két idősebb *i', :iail és ;&odor, 12-ban a szent#étervári 9admérn"ki 4ntézetben

*ol!tat&a tanulmán!ait$ <z az év a tragédiák sorát indít&a el( megal az édesan!a, 12+-ben #edig az a#át megg!ilkol&ák &obbág!ai$ A Doszto&evszki&-testvérek a rokonok g!ámsága alatt

nevelkednek$ ;&odor :ia&lovics e#ile#sziá&a ekkor alakul ki, s élete végéig kíséri$ 1J2-ban

be*e&ezi tanulmán!ait, mérn"k-adnag!i rangban végez, de nem ezen a #ál!án indul tovább,

anem az irodalomnak szenteli életét$

7ál!á&a árom nag!obb korszakra tagolódik( az 1JR-es évek a *ordítások, a kisregén!ek és

elbeszélések kora 0#l$ 1JC$ X#egén( em$erek 6 ?еHные л;H4, 1J$ L )asnmás 6 NвоEн4/,

1JG L )á#iass#n( 6 ^о1>E/0, 1J$ e)ér éjs#akák 6 ?елые но543, a #ezsgő irodalmi és

szellemi élet, elinszki& k"re és a *rancia utó#ista szocialista eszméket k"vető 7etrasevszki&-

*éle cso#ortban való részvétel &eg!ében telik$ Az évtized tragikus végki*e&lettel zárul( a

7etrasevszki&-k"rt tag&ait, k"ztük :iail és ;&odor Doszto&evszki&t % *orradalmi szervezkedés

amis vád&ával % 1J+ tavaszán letartóztat&ák 0testvérét bizon!ítékok ián!ában amarosan

elengedték3, ma&d t"bb óna#i vizsgálati *ogság és a alálos ítélet megozatala után, eg!

kivégzési ceremónián *"lolvassák a cári keg!elemről és a tíz év szibériai kén!szermunkáról

szóló '&abb ítéletet$ Az író k"vetkező életszakasza, 1CR-től mszkban nég! évig tartó

b"rt"nbüntetésben, ma&d 1C+-ig Szemi#alat!inszkban k"zkatonai szolgálatban telik$Kezdetben a iblián kívül nem ka#atott semmi*éle k"n!vet, az 1CR-es évek k"ze#étől

azonban *elold&ák ezt a tilalmat, s az író nag! lelki-szellemi átalakulása, '&&ászületése ebben

az időszakban meg! végbe$ A szabadulás éve 1C+, visszatéret Szent#étervárra, aol

ug!anol!an élénk alkotói tevéken!séget *ol!tat, mint a *ogság előtt, kisregén!ek, esszék,

regén!ek sorát ír&a, bát!&ával *ol!óiratokat ad ki$ /éán! *ontosabb m.( X#&(e'anTsik! és

laksai 01C+$ .ело .те=0н54/ово 4 еJо оB4т0тел43 , Zegalá#&&ak és megs#mrK&&&ak

011$ €н4Fенные 4 ос/орBленные3, eljeg(#ések a )l&ak )á#á$ól 01R$ V0=4с/4 41

мертвоJо Hом03 , remja 011%23 és ')a 01J%C3 c$ *ol!óiratok szerkesztése$

J2



:agánélete sok neézség k"ze#ette za&lik( ázassága eleve nem szerencsésen alakult, *elesége

tüdőba&os, mostoa*iával komol! gondok vannak, an!agi el!zete ingatag$ 1J tavaszán

megal *elesége, utána #ár óna##al később bát!&a isL immár két család gond&ai árulnak az

íróra$ < válságos évek szellemi dokumentuma a eljeg(#ések a# egérl(%k$ól 01J$ V0=4с/4

41 =оH=оль>3 c$ *ilozó*iai kisregén!e$ A armadik &elentős #ál!aszakaszt az 1R-as évtized

k"ze#étől, a nag!regén!ek születésének kezdetétől aláláig, 11-ig számít&uk( a korábbi

élmén!ek, *ilozó*iai, vallási keresései, #oétikai '&ításai ebben az utolsó, s.r. más*él

évtizedben &utnak erőtel&esebben ki*e&ezésre m.veiben$ :agánélete sem kevésbé bon!olult,

bár második *elesége, Anna Mrigor&evna gondoskodása, szeretete sokban ozzá&árult a

n!ugodtabb alkotási k"rülmén!ek megteremtéséez$ 8veket t"ltenek kül*"ld"n 01G %GR,

/émetország, Svá&c, 4tália3L az író meg&ár&a a &átékszenvedél! #oklait, e#ile#sziá&a is g!akran

ki'&ul$ A azatérés után élénk #ublicisztikai tevéken!ség és '&abb nag! regén!ek

k"vetkeznek$ Az 1R-as évek k"ze#én, #áruzamosan készülnek a bn és $bn)Mdés 01$

Прест:=лен4е 4 н0/010н4е3, valamint L já&éks 01$ CJро/3 cím. regén!ei, 1-ban

kül*"ld"n ír&a meg L \élkeg(elmb t 0 CH4от3, a azatérés után az rd"g"k et 01G5$ ?есы3, L

kamas#t 01GC$ ПоHросто/3 és "sszegző, nag! regén!ét, L arama#! &es&!érek et 01R$

?р0ть> D0р0м01овы3$ K"zben kis#rózát is ír, kiad&a L# Kró na'lója 0 Nневн4/ =4с0тел>3

címmel vitairatokat, irodalmi és m.vészeti tanulmán!okat, elbeszéléseket tartalmazó

#eriodikumát 01G2-tól 1G-ig váltakozó idők"z"kben3$ K"ztük ol!an &elentős elbeszéléseket

találunk, mint L s#elKd &erem&és 0 Dрот/0>3 , g( ne!e&séges em$er álma 0.он сме3ноJо5елове/03

Doszto&evszki& korai alkotásaiban meg*ig!elető eg!*a&ta ka#csolódás, de ug!anakkor

#olémia a gogoli ag!omán!okkal( a város, a kisember, kisivatalnok, valamint a romantikus

álmodozó *igurá&a &elenik meg m.veiben, de nem kívülről, anem belülről, a ős tudatában

végbemenő *ol!amatokból bontakozik ki az igazi #robléma$ A doszto&evszki&i #oli*ónia, a

t"bb*éle szólamból megalkotott regén! első kísérlete már a levélregén! *ormában írt X#egén(

em$erek ben *"l*edezető( az író szinte magára "lti :akar M!evuskin *igurá&át, a szere#lők eltérő n!elvi szint&ét sem dolgozza "ssze eg!séges narrációvá, og! ezzel is "nállóságukat

érzékeltesse$ A romantika kedvelt témá&ának, a asonmás-&elenségnek irodalmi ábrázolása és

meta*izikai tartalma is ebben az időszakban bukkan *"l 0részben a 9o**mann-olvasmán!ok

iletésében, de már sa&át mondanivalóval3 L )asnmás c$ kisregén!benL a be*elé élő,

k"rn!ezetétől idegen álmodozó szintén romantikában g!"kerező alak&a #edig L

)á#iass#n( ban és a e)ér éjs#akák ban$ S bár t"bb mint eg! évtized választ&a el a k"vetkező

alkotói időszaktól, a atvanas évektől, mégis szerves ka#csolat érzékelető a neg!venes évek

bizon!os *igurái és #roblémái, valamint a későbbi regén!alakok és eszmék k"z"tt$ Wsszek"tőláncszem ebben a vonatkozásban a eljeg(#ések a# egérl(%k$ól ( őse, az elszigeteltségből

JJ



kit"rni vág!ó #étervári kisivatalnok, aki "nzése, szeretetre való ké#telensége, lang!ossága

miatt mégis az ?egérl!uk@ *ogl!a marad$ Doszto&evszki& általában elatárolta magát a

?#szicológus@ megnevezéstől, mel!et kortársai elismeréské## t"bbsz"r is alkalmaztak rá, de

m.vei mégis igen mél! lélektani tudásról, érzékről tan'skodnak$ Ké#es volt a legszürkébb,

legétk"zna#ibb tí#usban is *"l*edezni a $elsM embert, az 't&ait, cél&ait rosszul megválasztó,

érzelmeiben, vág!aiban, i'ságában, kisebbrend.ségi kom#leusaiban "sszezavarodó, de a

szé#re és &óra vág!akozó modern városlakót$

A *ogságban emberismerete és az 4stenez, transzcendenciáoz való viszon!a elmél!ült$ <

nélkül a re&tett, belső élet nélkül bizon!ára nem &"ttek volna létre a későbbi monumentális

m.vek, mel!ek nemcsak sa&át kortársai, anem a mindenkori olvasók számára ala#vető

üzenetet ordoznak$ Aog! a klasszikus g"r"g tragédia megrendítette és megtisztította % s

máig ezt teszi[ % az ember lelkét, 'g! Doszto&evszki& nag!regén!ei is a katarzis leetőségétkínál&ák számunkra$ <nnek a n!itán!a a eljeg(#ések a )l&ak )á#á$ól ( a kén!szermunka

időszakának króniká&a *iktív szere#lő na#ló&aként bemutatva, dokumentum és szellemi

"néletra&z eg!ben, sok későbbi regén!alak&áoz ebből az emlékan!agból veszi a

#rototí#usokat$ A kortársak k"zül 6olszto&, 9erzen és /ietzsce rendkívül nag!ra értékelték

ezt a m.vét$

A bn és $bn)Mdés eredeti orosz címe 0 Sres#&%'len(ije i naka#an(ije HátágásH és

HbüntetésH3 #ontosabban ki*e&ezi a regén! *ilozó*iai kérdés*eltevését( ol vannak az embericselekedet korlátaiU :indent megteet-e az ember, a cél&ai % még#edig nemes, másokat

segítő szándéka % a korlátok átágását k"veteliU )an-e transzcendencia, az embernél

magasabb rend. t"rvén!adó, 4stenU 9a nincs, akkor az <mber a legmagasabb *órum, ő a

t"rvén!adó, akkor az embernek mindent szabad, mert nem érvén!esek a mózesi

t"rvén!táblák, íg! a ?ne "l&[@ tilalma sem$ Osakog! a *őős logiká&a ibás, téves

kiinduló#ont&a a regén! cselekmén!e során *okozatosan lele#leződik s a büszke <mberisten

eszmén!e semmivé válik$ Doszto&evszki& rokonszenves őse, Iaszkoln!ikov "nmagán akar&a

ki#róbálni a *ent bemutatott eszme igazságát, a g!ilkosság tilalmának átágásával$ Kiválaszt

eg! kártékon!, "reg uzsorásasszon!t 0a mesék boszorkán!ának modern változatát3, és

a#rólékos előkészületek, vívódások, megtor#anások és '&abb nekilendülések után meg"li$

6ettének elk"vetésébe belebetegszik( tudata ug!an nem *ogad&a el, og! lé#ése eg!szerre

értelmetlen és b.n"s, de lelkiismerete megszólal, g!"trelmes álmok &elzik a mél!tudat

m.k"dését$ A további *e&ezetek cselekmén!e a b.nüg!i regén!ek módszerével mutat&a be a

n!omozás és a re&tőzk"dés *ázisait, kül"n*éle emberekkel, &ó és rossz ?asonmásokkal@

ütk"zteti ősét, de a lén!eg Doszto&evszki& világában a mél!ebb igazságok *eltárásában re&lik$

Iaszkoln!ikovnak el kell &utnia a mél!#ontra, aol a tel&es magán! vár&a, a szereteten ala#uló

JC



ka#csolatok a titkolt b.n miatt leetetlenek$ K"rn!ezetében eg!etlen lén!nek, a #rostituált

Szon!a :armeladovának vall&a meg tettét, mert k"z"snek érzi b.nüket( mindketten az

?átágással@ vétettek az isteni t"rvén! ellen, bár Szon!a kén!szer.ségből, Iaszkoln!ikov

gőgből, de ug!anazon az oldalon állnak$ A kezdettől alázatos, b.nbánó Szon!a szembesíti

Iaszkoln!ikovot az <vangélium "r"mírével, >ázár *"ltámasztásának csodá&ával, de az író

csak az <#ilógusban &uttat&a el ősét a megtérésez, a szív '&&ászületéséez, a szeretet

megta#asztalásáoz$ A lázadó ember gőg&e "sszet"rik, og! *"ltámad&on a korlátokoz #ozitív

módon alkalmazkodó '& ember$

Doszto&evszki& k"vetkező regén!eiben ez a *ormai és eszmei tekintetben is mesteri eg!ség

megbomlik, a tragédia irán!ába mozdul el$ L \élkeg(elmb &ézusi lelkület., de Don ui&ote-i

módon esendő őse, :iskin erceg Iaszkoln!ikov 't&ának *ordított&át &ár&a be( a &óság, az

irgalom ké#viseletével akar&a embertársai b.neit, szerencsétlenségeit g!óg!ítani, de akrisztusi erő nélkül, íg! minden ig!ekezete az ellenkező&ébe ullik$ Kül"n*éle kon*liktusok,

személ!e iránt támasztott vág!ak, elvárások ütk"ző#ont&ába kerülvén, nem tud választani,

ol!ann!ira megérti mindenki motivációit, ?igazát@, og! végül a tel&es káosz alakul ki

k"rül"tte s benne$ Amit nem akar, az t"rténik( Iogozsin, a szenvedél!es vetél!társ

*éltéken!ségből meg"li /asztasz&a ;ili##ovnát, aki k"rül a regén! cselekmén!e *orog$ :iskin

két nő, két*éle szeretet k"z"tt őrlődik( /asztasz&át szánalommal szereti, Agla&át #edig

szerelemmel, de nem tud választani$ Ng!anakkor ez az érzelmi megosztottság valamil!en

*ormában a t"bbi kulcsszere#lőre is &ellemző, ezért g!orsul *"l a tragédia *elé vezető 't$ A

regén! szerkezetét eg! ívez asonlítatnánk( a kezdő ké# :iskint és Iogozsint, a két

vetél!társat ábrázol&a, amint eg!ütt utaznak Szent#étervár *elé a vonaton$ 4tt mutat&a meg

Iogozsin /asztasz&a *én!ké#ét a ercegnekL a megérkezés a cselekmén! kibontakozásának

kezdete, a ?*élkeg!elm.@ :iskin k"rül *orgó nag!világi és *élvilági *igurák mozgásba

lendülése, ka#csolatok, érdekek és érzelmek viarai, a záró ké# ismét kette&üket állít&a az

olvasó elé, /asztasz&a oltteste mellett$ A végki*e&let nem a megváltás, anem a visszaullás(

:iskin g!óg!ítatatlanul kerül '&ra a svá&ci intézetbe, Iogozsin kén!szermunkára, a t"bbiszere#lő kül"n*éle kén!szer#ál!ára$ A regén! végén mégis *"lvillan valami kis *én!sugár( a

g!erekek, az egészen ártatlan lén!ek 0eg!ébként e#izódszere#lők3 mégis megértették :iskin

&óságának, kicsit tétova, de tiszta szeretetének üzenetét, meg&elenése 7étervár #ro*án

világában mégsem volt iábavaló$

Az író utólag 'g! érezte, L \élkeg(elmb ben nem sikerült megalkotnia az eredetileg tervezett,

?#ozitívan szé# ember@ alak&át, s valószín.leg ez munkált benne utolsó nag! m.vének, L

arama#! &es&!érek nek írásakor, Al&osa ábrázolása során$ <zt a regén!t #ál!á&a

"ssze*oglalásának tekintet&ük$ <redetileg trilógiát készült írni, mel! Al&osa Karamazov 't&át

J



mutatta volna be a b.ntől a megszentelődésig, eg!*a&ta modern agiográ*ia gondolata

*oglalkoztatta$ A árom k"n!vnek csak az első része valósult meg, a Karamazov család

króniká&a, botrán!okkal, g!ilkossággal, ázasságt"réssel, szent és b.n"s emberek eg!másba

ka#csolódó élet't&ainak bemutatásával$ Doszto&evszki& ebben a regén!ében érinti az 'n$ orosz

vallási meg'&ulás, a itvallás és életg!akorlat szerves eg!ségét irdető eszmén!t$ Az 4sten

nélküli modern társadalom lelki, szellemi #usztításait, a korlátok átágását, a transzcendencia

nélküli világ remén!telenségét a Karamazov család tag&ainak élet't&ával szemlélteti( az a#a

b.nei *iaiban mani*esztálódnak, kül"nb"ző *okozatokon$ A testiség kísértései a

legidősebbnek, Dmitri&nek &utnak, az ész gőg&e a k"zé#sőnek, 4vannak, a legkisebb testvér,

Al&osa viszont az an!ai "r"kség % a mél! vallásosságra való a&lam % k"vetkezében leg!őzi a

kísértéseket, de az a#ai k"z"s nevező, a ?karamazovság@ okán megérti testvérei vívódásait,

b.neit$ A legs"tétebb #ortrét az "reg Karamazov t"rvén!telen *iáról, a *élkeg!elm. nőtől

született Szmerg!akovról ra&zol&a az író( ő k"veti el a valóságban azt a g!ilkosságot, amel!et

Dmitri& meggondolatlan indulatában szándékozott, 4van #edig t'lságosan is meggondolt

leetőségként sugalmazott$ A ?ki a b.n"sU@ kérdésére nem k"nn!. a válasz( ezért leetséges,

og! Dmitri& bár tén!szer.en ártatlanul, de lélekben magát is b.n"snek érezve vállal&a a

büntetést, ezzel lelkileg '&&ászületikL a racionalizmusába belegabal!odott 4van #edig a tébol!

árn!ékába &ut megoldatlan #szicológiai és meta*izikai #roblémáival$ Al&osa 't&a is

válságokon vezet keresztül, de szellemi at!&a, Poszima sztarec segíti az 'tkeresésben, s a

mester-tanítván! mintá&ára a regén! végére Al&osa k"rül alakul ki ol!an erőtér, amel! amegtérés, az '& élet leetőségeit ígéri$

Doszto&evszki& a 5R$ századi <uró#ának ol!an értékeket mutatott *"l, mel!ek azóta sem

vesztettek ere&ükből, aktualitásukból( #rotestáns és katolikus teológusok, #szicológusok,

mint #l$ ;reud, Szondi >i#ót, írók, k"ltők 09ermann 9esse, 6omas :ann, Oamus, 7ilinszk!

=ános3, *ilozó*usok 0/ietzsce, =as#ers, erg!a&ev, Sesztov3 merítettek eszméiből, ismerték

*"l igazságait$

6>SP6=

A 1+$ századi orosz és világirodalom másik óriása >ev /!ikola&evics 6olszto& 015%1+1R3,

akinek nemcsak m.vei, anem élete, *ilozó*iá&a is irodalomt"rténeti ténn!é vált( a 1+$ század

vége *elé érzékelető elidegenedés ellenében megkísérelte a iteles élet #rogram&át, az

evangéliumi tanításokat, Iousseau elveit és az orosz #araszti b"lcsességet eg!eztetve

JG



megvalósítani$ A ?m.vész@ és a ?#ró*éta@ ellentéte megasonlottságot idézett elő nemcsak

sa&át szellemi világában, anem k"rn!ezetét is #olarizálta, de életm.vére mégis terméken!

atással volt ez a *eszültség( kiemelkedő alkotások születtek mindkét m'zsa 0a szent és a

#ro*án3 &eg!ében$

6ősg!"keres arisztokrata családból származik, szüleit kisg!ermek korában elveszti, s

rokonoknál nevelkedik$ /eezen talál&a meg a számára vonzó #ál!át( előbb a kazan!i

eg!etemen keleti n!elveket tanul, ma&d a di#lomácia és a &og iránt érdeklődik, de *ol!ton

megszakít&a tanulmán!ait, visszak"lt"zik =aszna&a 7ol&anába, ma&d :oszkvában és

7étervárott allgat néán! szemesztert$ D"ntő &elentőség. számára a katonai szolgálat a krími

ábor' ide&én( 1C5-től 1CC-ig arcol a kaukázusi *ronton, bátorságáért érdemrendekkel

tüntetik ki$ <lső irodalmi m.veit ebben az időszakban ír&a( életra&zi trilógiá&ának első része, a

(ermekkr 01C5$ Nетство3, elbeszélések és kisregén!ek 01C2$ P0BеJ 6 L raj&aw&és, 1CC$.ев0сто=оль в Hе/0Bре мес>@е, stb$3 sora mutat&a a teetséges írót$ 9amarosan megír&a a két

k"vetkező regén!t 01CJ$ Gтро5ество 6XerdwlMkr , 1C$ Žность 6 W\jpság 3, leszerelése

után 7étervárra utazik, aol beka#csolódik a X#!remenn(ik *ol!óirat k"rébe, ismeretséget k"t

6urgen!evvel, Moncsarovval, 6!utcsevvel$ 1C-ban osszabb tanulmán!'tra indul /!ugat-

<uró#ába, #edagógiai és mezőgazdasági tanulmán!okkal *oglalkozik$ 9azatérése után, 1C+-

ben =aszna&a 7ol&anán iskolát szervez a #arasztg!erekek számára, ma&d '&abb n!ugati 't

k"vetkezik, ekkor találkozik 9erzennel és az utó#ista szocialista 7roudonnal$ Az 11-ben

végrea&tott &obbág!*elszabadítás vitás üg!eiben tanácsaival segíti a #arasztokatL ez is

ozzá&árult aoz, og! a atalom részéről zaklatás éri( ázkutatást tartanak nála, bezárat&ák

iskolá&át, n!ugati ka#csolatai miatt azzal g!an'sít&ák, og! birtokán titkos n!omdát ozott

létre$ 8letének szerencsés *ordulata kezdődik 15-ben, megnősül, berendezkedik birtokán és

irodalmi tevéken!sége is a kibontakozás *elé alad$ 12-ban be*e&ezi a tíz évvel korábban

elkezdett kisregén!t, a #ákk at 0 D010/43, megír&a atalmas regén!-e#oszát, a tá$rp és

$ékét 012%+$ <оEн0 4 м4р3$ 4dők"zben család&a is megn"vekedik, a k"vetkező

évtizedekben sorra születnek g!ermekei 0"sszesen tizenárom, k"zülük n!olc ért meg*elnőttkort3$ :ég a k"vetkező évtized is ebben az alkotói lendületben telik, elkészül

k"vetkező nag! regén!e, az Lnna arenina 01G2%G$ Aнн0 D0рен4н03 s kisebb

elbeszélések, mesék sora$ Az 1R-as évek ele&én kezdődik válsága, mel! nemcsak írói,

gondolkodói magatartását, nézeteit, anem a családi ka#csolatait is érinti( az élet értelmét és

4stent kereső író szembesül a gazdagság és a *elebaráti szeretet ellentmondásaival, a civilizált

ember "nzésével és a természettel "sszangban élő *"ldm.ves b"lcsességével$ (ónás 01G+%

15$ Cс=овеHь3 c$ írásában ad angot válságának, s a k"vetkező években etikai, vallási

&elleg. értekezéseket ír$ :eg*ogalmazza sa&át ?kül"n itvallását@, a nég! evangélium ala#&ánkészített változatot, mel!ből kiag!&a =ézus csodáit, csak a tanításokat tart&a meg, kül"n"sen a

J



k"vetkező "t #arancsot el!ezi k"zé##ontba( az eskü és az ítélet tilalmát, a monogámia és a

béke #arancsát, valamint a ?ne áll& ellent a gonosznak@ k"vetelmén!ét 011$ Dр0т/ое

41лоFен4е Iв0нJел4> 6 L# !angéli%m r"!id \glala&a3$ /em re&tőzik el a társadalom

n!omasztó #roblémái elől, 15-ben a moszkvai né#számlálásban is részt vesz, a város

legszegén!ebb neg!edében végzi munká&át$ < korszak leg*ontosabb alkotásai( W!an WljiTs

)alála 015%$ .мерть Cв0н0 Cль4503, L s"&é&ség )a&alma 01$ <л0сть тьмы3,

tls#&mer 012%C$ ^олстомер3, re%&#er s#ná&a01G%+$ DреE@еров0 сон0т03 , L#

"rd"g 01+%+R$ Nь>вол3$

Az 1+R-es években *ol!tatódik az élet és az erk"lcs kérdéseinek boncolgatása, eg!re t"bb

k"vető&e van a tolszto&anizmus #rogram&ának, s az író számára az is világossá válik, og!

nem il!en ?mozgalmat@ akart elindítani, anem belső, lelki meg'&ulást, élet és keresztén!

tanítás eg!ségét$ Az ekkor keletkezett m.veiben a #szicológiai elemzést *"lvált&a a #éldázatszer.ség 01+R%+$ Gте@ .ерJ4E 6 X#ergij a&(a, 1+%+$ <ос/ресен4е 6

el&ámadás3$ 8lete utolsó évtizede rendkívüli aktivitásban telik el, k"zéleti és erk"lcsi

#roblémákkal *oglalkozik, kül*"ld"n is eg!re t"bb tisztelő&e, sőt, k"vető&e van$ 1+R1-ben a

#ravoszláv eg!áz kik"z"síti ?eretnek@ keresztén!ségéért$ /ovellákat, vitairatokat és a

nag!szer. tad#si Z%ra& 0 ^0HF4 O:р0т3 c$ kisregén!ét ír&a ebben az időszakban$

9árom nag!regén!e % tá$rp és $éke, Lnna arenina, el&ámadás % magánélet és

t"rténelem, a ázasság, a család és a szerelem válságai, az erk"lcs és a vallás #roblémái k"réé#ül, természetesen rendkívül árn!alt, a#rólékos lélektani ábrázolás, társadalomra&z,

t"rténelem- és erk"lcs*ilozó*iai "ssze*üggések bemutatásával$

A tá$rp és $éke cselekmén!e nég! család % a Iosztovok, olkonszki&ok, ezuovok, és

Kuraginok % #áruzamos t"rténetéből bontakozik ki, két nag! t"rténelmi dátum, az austerlitzi

csata 01RC3 és a borog!inoi ütk"zet 01153 k"z"tti időben$ A címben &elzett két szélső #ólus,

a ábor' és a béke váltakozó időszakai ad&ák a átteret az emberek kis világainak 0családok,

szalonok, társaságok3 és a né#ek k"z"tti nag! "sszeütk"zések, #olitikai, adi esemén!ek sz"vevén!einek ábrázolásáoz$ A regén! gondolati magva Andre& olkonszki& és 7ierre

ezuov beszélgetéseiből bontakozik ki( mindkettő az élet értelmét keresi, de más-más 'ton$

Andre& erk"lcsi maimalizmusa élet és *ilozó*ia szakadásáoz vezet, az "r"k értékek és az

emberi esendőség ellentmondásai csak a borog!inói csata ide&én látott és átélt szenvedések

atására, aldoklásakor megvilágosodott tudatában eg!enlítődnek ki, ekkor érti meg, og!

minden élet, minden boldogság és "r"k érték kulcsa a s#ere&e& $ 7ierre 't&a a botrán!os és

k"nn!elm. i*&'ság, a rosszul sikerült ázasság z"kkenőin vezet "nmaga megtalálásáoz$

:oszkva égését átvészelve *rancia *ogságba kerül, ő is megta#asztal&a a #usztulás, a alálk"zelségét, a szenvedés mél!#ont&ait, de ebből a #okolból '&&ászületve kerül ki$ A lelki béke

J+



és a belső szabadság megtalálása lesz a záloga &"vendő életének, mel!et az író az <#ilógusban

mutat be$ A nag! t"rténelmi kataklizmák utáni békeidőben a családok k"vetkező

nemzedékének kialakulása, ázasságok, g!ermekek születése, teát az '& élet leetősége tárul

*"l, de 6olszto&ra &ellemzően most is a t"rténelem és az emberi sors eg!másba *onódó

sz"vevén!eivel$

Az Lnna arenina k"zé##ont&ában a család válságát állít&a az író, bár a m. nem családregén!,

a szó ag!omán!os értelmében$ :egírásának "tletét eg! valóságos szerelmi "ng!ilkosság

adta, mel! a tulai &árásban t"rtént, s 6olszto&t mél!en *oglalkoztatta az eset$ A ázasságt"rés és

a .ség #roblémáinak elemzéséez, tovább gondolásáoz ozzá&árult 7uskin Ln(egin &e is,

még#edig eg! ol!an női sors bemutatásának tervét ins#irálta, amel!ben a család és a

ázastársi .ség *eláldozásával választ&a a ősnő, Anna Karenina a szerelemet$ A regén!

ez'ttal is a korábbi #áruzamos szerkesztésmódot k"veti, az Anna%)ronszki& és a Kitt!%>evinszálon vezeti végig a *enti kérdések, családi és eg!éni drámák sorát$ Anna sorsa tragikussá

válik, mert szenvedél!ének rendelt alá minden más értéket, szerelmével szinte légüres térbe

került, az élet életősége, étk"zna#i as#ektusa *okozatosan leetetlenné vált számára, mert

nem azonosult ázasságt"rés ké#mutató, nag!világi módszereivel, más élet*orma #edig nem

adódott számára$ A ős"k élete, sorsuk alakulása szorosan ka#csolódik aoz a k"zegez,

amel!ben élnek, mozognak, íg! ka# komol! angs'l!t a regén!ben a város és a vidék

ellentéte$ Az író alteregó&ának is tekintető >evin ké#viseli a 6olszto& által elismert értékeket,

az értelmes, etikus és tartalmas élet eszmén!ét, de küzdelmek és válságok árán &ut el

*"lismeréseiez$ Az istenkeresés, a valóban iteles élet #roblémá&a *oglalkoztat&a e

regén!ősét, s a téma már előlegezi a el&ámadás ala#gondolatát % mel! magán viseli a késői

korszak megasonlottságát ?m.vész@ és ?#ró*éta@ k"z"tt$ A tíz évig tartó alkotási

*ol!amatban a morális és társadalmi kérdések *okozatosan áttérbe szorít&ák az esztétikai

szem#ontokat, szakadás &"n létre a =ó és a Szé# k"z"tt, s az esztétikumtól, az irodalomtól való

távolodás '& *ormák keresését &elzi$ at!in, a 5R$ század &eles orosz irodalomtudósa a

el&ámadást ?ideologikus társadalmi regén!nek nevezi@, 9erzen i a $bn"s~ c$ regén!éeztart&a asonlónak, de rámutat azokra az értékeire, amel!ek korszer.ségét, a tolszto&i

életm.v"n belüli kitüntetett &elentőségét biztosít&ák$

A DIÁ:A A 1+$ SPÁPAD :ÁSD4K ;<>8</

CR



A század első évtizedeinek remekm.vei, 7uskin ris# d%n! &a, Mribo&edov L# és# $ajjal

&ár c$ komédiá&a, >ermontov †larTs $ál &a a maguk korában nem kerülettek szín#adra,

Mogol fe!i#r a #edig "nmagában nem tudta az orosz szín&átszást kilendíteni

k"zé#szer.ségéből$ Az 1JR-es években 6urgen!ev &elentkezett '&szer., eredeti #roblematikát

*"lvető színm.vekkel, de mégsem ezek lesznek a század második *elének színázi

sikerdarab&ai, minden dramaturgiai és irodalmi erén!ükkel eg!ütt, anem Alekszandr

/!ikola&evics sztrovszki& 0152%13 drámái és komédiái$ Iendkívül terméken! szerző

volt, neg!venét színm.ve % komédiák, t"rténelmi drámák, tragédiák % k"zül sok még ma is

időszer. és érdekes, mert nem csu#án koroz k"t"tt, anem általános emberi és társadalmi

#roblémákat vet *"l$ <lső darab&ai még a naturális iskola szellemében *ogantak, *őleg a

lele#lezés 0korru#t ivatalnokok üzelmei3 volt a cél&uk 0#l$ 1CR$ .во4 л;H4 6 со5темс>| 6

é# ke#e& ms3$ Ng!ancsak a csinovn!ik-téma áll a k"zé##ont&ában a "!edelme#M állásnak

01C$ NохоHное место3( a szolgalelk.ség, a m.veletlenség és "nkén!eskedés$ <g!ik leg&obb

drámá&a, a i)ar 01R$ Qро10+ eg! )olga-#arti kisváros k"z"sségén belül a ag!omán!os

orosz élet*orma és az '&, emberibb t"rekvések "sszeütk"zését mutat&a be, a ősnő, Kat!erina

szerelme és tragikus alála ábrázolásával$ Dobrol&ubov írt elismerő kritikát róla én(s%gár a

s"&é&ség $irdalmá$an 01R$ 7:5 свет0 в темном @0рстве3$ Az 1R-as és GR-es években

sztrovszki& színm.vei a kiszolgáltatottak és a atalmaskodók minden korban létező

kon*liktusára é#ülnek, sok*éle változatban 0#l$ 1G1$ <ол/4 4 ов@ы % arkask és $árán(k 3$

Színm.veinek dramaturgiá&a a sok évszázados ag!omán!t k"veti, de szervesen ka#csolódik a *olklóroz, nemcsak a né#i szín&átszás értékeiez, anem az orosz élet, a né#i kult'ra

világáoz$

OS<9)

A 1+$ századi orosz #róza és dráma *e&lődése szem#ont&ából Anton 7avlovics Oseov 01R%

1+RJ3 életm.ve is a korszakos &elentőség.ek k"zé tartozik( novellistaként világirodalmi

mércével mérve is a leg&obbak k"zé tartozik, színm.vei #edig az eltelt száz év alatt szinte

soa nem kerültek le a világ szín#adainak re#ertoár&áról$

Oseov az orosz irodalomba ?kívülről@ érkezett( sem származása 0nag!a#&a még &obbág!, a#&a

kiskereskedő3, sem *oglalkozása 0orvos3 nem &ellemző a 1+$ századi orosz irodalomban$ <z a

áttér viszont ol!an értékeket, szem#ontokat adott neki alkotásaioz, amel!ek ozzásegítették

a századvég *elé <uró#ában bontakozó '&*a&ta m.vészi, *ilozó*iai eszmék és irán!zatok

C1



megértéséez, továbbgondolásáoz$ Szülővárosában, a dél-oroszországi 6aganrogban végzi

k"zé#iskoláit, 1G+-ben a :oszkvai <g!etem orvosi karára iratkozik be, 1J-ben szerez

di#lomát$ :ár ebben az időszakban meg&elennek novellái kül"nb"ző umoros

*ol!óiratokban, 1G-ben #edig eg!ik k"tetéért eln!eri az rosz 6udomán!os Akadémia

7uskin-dí&át$ 1+R-ben, irodalmi sikereinek tető#ont&án *él évre elutazik a távol-keleti

Szaalin szigetére, og! az ottani b"rt"nviszon!okat tanulmán!ozza$ A kimerítő utazás és

munka k"vetkeztében *"lerős"dik tüdőba&aL a k"vetkező évben /!ugat-<uró#ába látogat,

ma&d '&bóli azatérése után g!óg!ítással *oglalkozik, részt vesz kül"n*éle oktatási és

egészségüg!i intézmén!ek szervezésében, s *ol!amatosan ír&a elbeszéléseit$ Az 1+G-+-as év

őszén, telén Dél-;ranciaországban kezelteti tüdőba&át$ 1+-tól eg!üttm.k"dik a moszkvai

:.vész Színáz társulatával, s a kilencvenes évek ele&étől már megkezdett színm.-tervei után

kit.nő darabokkal &elentkezik$ A Xirál( 01+$]0E/03 és a án(a $áTsi 01+G$ N>H> <0н>3

szín#adi sikere '&abb drámák írására "szt"nzi$ etegsége miatt eg!re osszabb időt t"lt

=altában, két utolsó színm.vét is itt ír&a 01+R1$ cр4 сестры 6tárm nM!ér , 1+R2$ <43невыE

с0H 6 oseres#n(ésker& 3$ A krími tartózkodás ide&én ismerkedik meg >ev 6olszto&&al és

Morki&&al$ 1+RR-ban az rosz 6udomán!os Akadémia tag&ává választották, de Oseov két év

m'lva lemondott tagságáról, tiltakozásként, mert a cár elutasította Morki& megválasztását$

1+R1-ben *eleségül vette lga Kni##ert, a :.vész Színáz színésznő&ét$ etegsége utolsó

stádiumában /émetországba, aden\eilerbe utazott g!óg!kezelésre, itt érte a alál 1+RJ$ &'l$

1C-én$

Oseov korai elbeszélései részben umoros, #arodisztikus &elleg.ek, de meg&elenik a

#szicológiai ábrázolás igén!e is$ Kül"n cso#ortot alkotnak az 'n$ m.vésznovellák 01J$

./01/4 Oель=омены 6 Zel'mené meséi3, valamint a csinovn!ik-téma 0#l$ .мерть

54еовн4/0 6 L Tsin!n(ik )alála, ^0мелеон 6 L kamélen3$ <zek a novellák már &elzik

Oseov #oétiká&ának sa&átosságait( t"m"rség, a szerzői narráció áttérbe kerülése, &elenet-

szer.ség, a #árbeszédekre é#ített cselekmén!vezetés$ Az 1R-as évek második *elében a

umoros témák el!ett a kisemberek életének tragikus mozzanatait ábrázol&a 01$ cос/0 6 ájdalam, <0нь/0 6 an(ka3$ /ovellásk"teteit 0#l$ 1$ Пестрые р0сс/01ы 6 qarka

el$es#élések 3, elismerő kritikák *ogad&ák, bár az említett sz.kszav'ság, t"m"rség igazi

mél!ségeit nem értik meg, Oseovot ?eszmenélküliséggel@, k"z"mb"sséggel vádol&ák$ A

kortársak k"zül >eszkov ismeri *"l ennek az elbeszélésmódnak az értékeit$ 6"bben az

im#resszionizmus, a #ointilizmus *estői módszerének irodalmi megvalósulását lát&ák % &oggal

% Oseov novelláiban( az író maga is vonzódott eez a stílusoz, baráti szálak *.zték #l$ az

orosz im#resszionizmus kiváló *estő&éez, 4$ 4$ >evitanoz$

C5



1G-ben '& korszak k"vetkezik Oseov m.vészi *e&lődésében( az a#ró novellák, et.d"k,

&elenetek után a nag!, elemző, *ilozó*iai kérdéseket *"lvető elbeszélések kora k"vetkezik$ Az

nalmas &"r&éne& 01+$ ./:5н0> 4стор4> 3 magán viseli a személ!es tragédia árn!ékát,

bát!&a, a *estőm.vész alála után írta$ 6émá&a a alállal szembesülés megrendítő élmén!e( a

m. őse, az idős orvos#ro*esszor életére visszatekintve nem talál ka#aszkodót, ami

megvédené a semmi, az elm'lás k"n!"rtelen t"rvén!ével szemben( a tudomán! itt már nem

segít, a it nem &átszott szere#et életében, s most az eddigi ?#roblémátlan@ élet *elszínén

megn!ílt szakadék d"bbenti rá a valódi és amis értékek, a iteles és rutinszer. életvitel

kettősségére$ Szorosan ka#csolódik eez a kérdésez az 1+5-ben keletkezett L ‹8s s#ámp

kór&erem 0 П0л0т0 ‹ 3( eg! kisvárosi kóráz sivár k"rn!ezetében &átszódik le két, eltérő

*ilozó*iát ké#viselő, &obb sorsra érdemes ember tragédiá&a$ Az eg!ikük a kóráz orvosa,

Iagin, a sztoikus *ilozó*ia ala#&án tan'sít #asszivitást a k"rn!ezetében m.k"dő rossz

mecanizmusokkal szemben 0korru#ció, durvaság3, míg Mromov, az idegbeteg, t'lérzéken!

*iatalember a világban ta#asztalató torzulásokra t'lságosan evesen reagál, belerokkan az

élet neézségeibe és a tőlük való *élelembe$ Kette&ük beszélgetése nemcsak ?*ilozó*iá&uk@

ellentéteit tár&a *"l, anem sorsuk tragédiába *ordulását( bár kül"nbek k"rn!ezetüknél, mégis

áldozatul esnek a itván!ságnak, al&asságnak, még#edig sa&át téves elő*eltételeik vag!

sebzettségük miatt 0az eg!ik, mert akkor sem száll szembe a Iosszal, amikor még

megteetné, a másik, mert idegrendszere nem tud megküzdeni a *élelemmel3$

Az 1+R-es években ol!an remekm.vek látnak na#világot Oseov tollából, mint a f&sT)ild

)egedbje 6 ./р4=/0 Rот34льH0, €54тель словесност4 6 L# irdalm&anár 01++J3, továbbá

a meliovói birtokukon t"lt"tt évek ta#asztalataiból tá#lálkozó Saras#&k 01+G$ O:F4/43, L

me##anins )á# 01+$ Nом с ме1он4ном3 , ‡le&em 01+$ Oо> F41нь3 L 'aras#&k

kül"n"sen nag! vitákat váltott ki mind a narodn!ik, mind a liberális értelmiség k"rében, mert

a #araszti világot nem idealizáltan, anem valóságos szellemi és an!agi n!omor'ságaival,

torzulásaival eg!ütt mutat&a be % bár nem a naturalista író részvétlenségével[

Sa&átos cso#ortot ké#eznek az 'n$ ?kis trilógia@ 01+3 novellái( L &k$a$pj& em$er 6]елове/

в _:тл>ре, L '"s#mé&e$kr 6 DрыFовн4/ és L s#erelemrMl6 G л;Bв4$ K"z"s motívumuk

az élet elől sz.k keretek k"zé menekülő ember redukált léte, ennek a redukciónak #szicét

torzító, mások életére is ártalmas atása$ Kül"n tanulmán!t érdemelnének Oseov novelláinak

nőalak&ai, illetve a nőkről szóló elbeszélések( az író *inom lélektani meg*ig!elései,

emberismerete, a részvét, valamint az ítélkezés ián!a "r"k aktualitást biztosít ezeknek a

m.veknek 01C$ Lnna a \érje n(akán 6 Aнн0 н0 3ее, 1+1$ Lss#n(k 6[ен94ны, 1+5, L

lé)a ass#n(6 По=рыJ:нь>, 1+C$ tárm é!6 cр4 JоH0, 1++$ L k%&(ás )"lg( 6 N0м0 с

соB05/оE, 1+R2$ L men(ass#n( 6 Pевест0, stb$3$

C2



Oseov drámáira g!akran alkalmazták a ?drámaiatlan@ &elzőt, mert a ag!omán!os

dramaturgiai megoldásokoz ké#est líraibb angulat &ellemzi őket, a ?víz alatti áramlásnak@

nevezett, *elszín alatt 'zódó kon*liktusra é#ül szerkezetük$ :ár az 1R-as évek végétől

kísérletezik színm.írással 01G%+R$ Cв0нов 6 W!an!, 1%+$ 7е34E 6 L Zanó3, de igazi

nag! m.vei a kilencvenes évek második *elében és a század*ordulón születnek$ L sirál( talán

a leginkább lírai drámá&a( a szerző az emberi szív belső arcait, 'tkereséseit állít&a elénk

kül"n*éle változatokban$ A boldogtalanság ?k"rtánca@ alakul ki az "regedés elől menekülő

színésznő 0Arkag!ina3, a k"zé#szer.ségét élet#ótlékkal le#lező író 06rigorin3, a szerelemre és

alkotásra vág!ó, de értük igazán arcolni nem tudó *i', 6re#l&ov 0a színésznő *ia3 és a ra&ongó

/!ina sorsában, de a mellékszere#lők is ug!anezt a táncot &ár&ák$ A drámában eg!edül /!ina

lesz ké#es álmaiért szenvedni és vállalni a csalódásokat, küzdelmeket, szembenézni "nmaga

leetőségeivel és vág!aival$ Oseov azonban nem &uttat&a révbe ősnő&ét, csak é##en addig a

#ontig vezeti szere#lőit, amíg megmutatkozik &ellemük, az élettel szemben tan'sított ere&ük

vag! g!engeségük, mert tud&a, og! az emberi élet mindenké##en átmenet, nem végállomás,

tragédiák és komédiák váltakozása$

A án(a $áTsi c$ színm. is az ill'ziók, élet#ótlékok, "ncsalások és elvetélt lázadások,

remén!telen szerelmek világába vezetL a kon*liktus színel!e ez'ttal is a vidéki udvaráz,

szere#lői #edig eg!mással szoros rokoni és baráti ka#csolatban álló emberek, mint Oseov

színm.veiben általában$ <zért is ol!an élesek és *á&dalmasak az "sszeütk"zések( mindenki a

sa&át boldogságát keresi, de g!akran 'g!, og! a másikat eszk"znek asznál&a cél&a

elérésében, mint a címszere#lő sógora, az "nző és "nimádó Szerebr&akov #ro*esszor$ )án!a

bácsi #edig akkor lázad *"l a régóta *ol!tatott ?családi &átszma@ % a #ro*esszorék an!agi

el!zetének, kén!elmének megteremtése mint leg*őbb cél % ellen, mikor világossá válik

sógornő&e, a #ro*esszor *elesége iránt tá#lált vonzalmának remén!telensége$ A t"bbi szere#lő,

mint L sirál( ban, itt sem ké#es kit"rni a szerelem "rd"gi k"réből, mert mindenki mást szeret,

senki nem tud&a viszonozni a *elé&e irán!uló érzelmeket$ =ellegzetes cseovi *igura a család

barát&a, Asztrov doktor( okos, derék ember, másokon segíteni ig!ekszik, de a&dani vág!ait,remén!eit alkoolba s en!e cinizmusba *o&t&a, íg! védekezik érzelmek, szenvedél!ek,

eszmék s az élet értelmének keresése ellen$

A tárm nM!ér k"z#onti szimbóluma :oszkva( a rossznak, átmenetinek érzékelt &elenből a

árom nővér % a&dani &ómód' katonatiszt lán!ai, lga, :ása, 4rina % a g!ermekkor

színel!ére akarnak visszamenekülni, a m'ltat szeretnék &"vendővé varázsolni, mert ebben

lát&ák a boldogság zálogát$ S mik"zben lelki, szellemi energiáikat ennek az ill'ziónak

áldozzák, ők maguk a legsilán!abb étk"zna#iság áldozataivá válnak$ Sógornő&ük, /atasa

k"z"nségessége eluralkodik ra&tuk, k"rn!ezetük"n, s eg!re remén!telenebb el!zetben őrzik a

CJ



szé#ség, az értelmesebb élet emlékét, vág!át, a kit"rés leetősége nélkül$ A

oseres#n(ésker& ben 01+RJ$3 is szimbolikus &elentése van a kertnek, csak ez nem a &"vő

&elké#e, anem a m'lté$ <g!kori birtokosaik, Ian!evszka&a színésznő, és *ivére, Ma&ev, nem

tud&ák megtartani a szé#séget, g!ermekkorukat &elentő kertet, an!agi el!zetük % mel!

g!akorlatiatlan, tékozló életmód&uk k"vetkezmén!e % rákén!szeríti őket az eladásra$ Az

?'&gazdag@ vevő, a &ószándék', de la#os #ragmatizmusában csak a asznot értékelő >o#ain

kivágat&a a szé# megg!es kertet 0az oroszban ug!anis megg!*ákról van szó3, og! terveit

megvalósítsa$ Két véglet % a teetetlen nosztalgiázás, időből kiesett ?*elnőtt g!ermekek@

sóa&tozásai és a r"vid táv' aszonszerzésre berendezkedő vállalkozó szem#ont&ainak

ütk"ztetése idézi elő a színm. ?ké#telen komikumát@( eg!más g"rbe tükrei lesznek, s ismét az

a titokzatos mél!áram érinti meg a nézőFolvasó lelkét az élet *an!ar, groteszk &elenségeinek

tudatosításában$

A század második *elének orosz #rózairodalmában még ol!an kit.nő írókat kell

megemlítenünk, mint >eszkov, Szaltikov-Scsedrin, Korolenko és Marsin$

/!ikola& Szem&onovics >eszkov 0121 %1+C3 a kül"n"s &ellemek és t"rténetek, legendák és

a#okri* irodalmi ag!omán!ok *"lélesztésével ké#visel eg! rendkívül eredeti, írói

magatartást( a realizmus kitel&esedése, a város és a étk"zna#iság k"zé##ontba kerülése

ide&én ő az orosz vidék, a kül"n*éle zárt cso#ortok, szubkult'rák % #l$ az óit. szakadárok %

világát kutat&a, ábrázol&a$ A *olklorizmus és az ikon*estészet iránti érdeklődés is markánsan

ki*e&eződik írásm.vészetében$ L le'eTsé&el& ang(al 01G2$ V0=е50тленныE 0нJел3 eg!ik

legszebb regén!e, mel!nek témá&át eg! óit. k"z"sség megtérése, azaz, a ivatalos

#ravoszláviáoz való csatlakozása ad&a, de belesz"vi ikon*estészettel ka#csolatos ismereteit

is$ >eszkov sok*éle m.*a&&al kísérletezett( írt elbeszélést, kisregén!t, színm.vet, krónikát$

>eg&elentősebb írásai k"zé tartozik a is!ársi lad( ZaT)$e& 01C$ 7еH4 O0/Bет

O@енс/оJо :е1H03, mel!ből Sosztakovics o#erát írt$ A re*ormok utáni roszország morálisromlását, az eg!éni sorsok #usztulását mutat&a be, a b.n és b.nődés #roblémá&a

*oglalkoztat&a a szerzőt$ Sa&átos el!et *oglalnak el >eszkov m.vészetében az 'n$ karáTsn(i

&"r&éne&ek 0szv&atocsni&e rasszkazi3, mel!ek a csoda, az álom, a legenda, az irracionalitás

világából merítik témá&ukat$ >eszkov sokoldal' m.vészete a kis#rózában érte el a

legmagasabb cs'csot( az orosz kult'ra és a valóság világának eleven és iteles ábrázolásával$

CC



:iail =evgra*ovics Szaltikov, írói név( /!$ Scsedrin 015 %1+3 % #rózaíró, #ublicista,

kritikus$ Az orosz élet szatirikus enciklo#édiá&át alkotta meg, regén!ei, elbeszélései,

karcolatai, meséi az emberi társadalom % a korabeli orosz valóság % torzulásairól mutatnak

g"rbe tükr"t$ >egismertebb m.vei k"zé tartoznak a k"vetkezők( Пом=0H:ры 4 =ом=0H:р34

6 iskirál(k és kiskirál(nék L 12-1GJ, Cстор4> оHноJо JороH0 6 g( !árs &"r&éne&e,

1JL Qос=оH0 т03/ент@ы % L &asken&i %rak 1+ -G5L 1GC%R$ Qос=оH0 Qоловлевы 6

ala!lj! Tsalád

Az g( !árs &"r&éne&e a leg&obb szatirikus m.vei k"zé tartozik( Mlu#ov 0?uta@3 város

króniká&ában az író eg!esíti az irodalmi *ikciót és a t"rténelmi #aródiát, *antasztikus

szatírának is nevezet&ük m.vét$ Keretes szerkezetbe *oglal&a a város t"rténetének

elbeszélését( a Mlu#ov város levéltárában talált krónika k"zreadó&aként szól az olvasóoz,

ma&d a k"n!v végén sa&át nevében utasít&a vissza a kortárs kritikusok vád&ait,*élremag!arázásait$ A *ikció szerint a ?Mlu#ovi Krónika@ nég! írnok *"l&eg!zéseit tartalmazza

az 1G51-15C k"z"tti időszakról$ Iégiesre stilizált elbeszélői ang &ellemzi, a sz"vegben ol

re&tetten, ol n!íltan meg&elennek utalások, irodalmi reminiszcenciák$ Az Wgr ének eg!es

részleteinek, valamint az Őskrónika 015$ sz$3 né#neveinek, a kül"n*éle szláv t"rzsek arcainak

gazdag n!elvi umorral megalkotott travesztiá&át *edezet&ük *"l a ?vaskobakok@,

?béka*ogók@, ?galagon!ások@, ?ka&laas'ak@, ?*ülelógók@ stb$ eg!más elleni ad&árataiban$ A

csali mese elemeinek 0?a rákot arangszóval *ogadták, a csukát lekergették a to&ásairól, a

#a#ot becserélték eg! komondorra, stb$3, valamint az eredetmondának és az államala#ítási,

on*oglalási mondatí#usoknak a keverékéből rendkívül mulatságos elbeszélés kerekedik ki$ A

k"n!v végén a X#al&ik!8XTsedrin le!ele a s#erkes#&M)"# a m. cél&át, természetét mag!arázza

meg, miután t"bb irán!ból is támadták miatta$ 9angs'l!ozza( nem t"rténelmi szatírát írt,

anem az orosz t"rténelem eg!es korszakaiból merített "tletet aoz, og! megmutassa az

orosz élet &ellegzetes vonásait, a mentalitásában re&lő szerencsétlen elemeket$ Arra kereste a

választ % a szatirikus ábrázolás segítségével % onnan erednek az élet torzulásai$ :.ve,

akárcsak S\i*t %lli!er &e, máig élvezetes és tanulságos olvasmán!$

:iail Malakt!ionovics Korolenko 01C2%1+513 ukra&nai kozák családból származó író$ A

narodn!ik eszmék k"vető&e, ezért "sszeütk"zésbe kerül a atalommal, az 1R-as évek első

*elében meg&árta Szibériát is, de a szám.zetés még inkább megerősíti elveiben, sőt, bőséges

irodalmi élmén!ek *orrása lesz( sok*éle tá&at, embert ismeretett meg k"zelről$ 6erméken! író,

'ti&eg!zetek, elbeszélések, regén!ek sorát #ublikál&a 01G$ < оBл05ныE Hень 6 el)Ms na',

1+1$ Rе/0 4Jр=ет 6 †rad a \l(ó3$ A n!olcvanas években a romantikusra színezett tékozló*i'k &elennek meg elbeszéléseiben 01C$ .о/ол4не@ 6 X#klin(eT3, minteg! megelőlegezve

C



Morki& il!en tí#us' őseit$ Szibériai tárg!' írásai k"zül kiemelkedik a Zakar álma 01C$

.он O0/0р03$ Kisregénye, A vak muzsikus 01$ .ле=оE м:1ы/0нт3 nagy sikert

aratott, az író életében 15 kiadást ért meg. Korolenkót egész életében

foglalkoztatta a vakok lélektana, a regény cselekményébe, szereplői

razába valóságos élményeit, pszic!ológiai tapasztalatait, vak ismerősei

életének egyes mozzanatait sz"vi bele$ #z 1$%&'es években és a

századford(ló (tán írt m)vei t"rténelmi témákat és szociális problémákat

dolgoznak f"l *pl. ?е1 >1ы/0 6 Nyelv nélkül+, élete (tolsó másfél évtizedében

"néletírásán dolgozik. # lélektani realizm(s, a romantik(s !agyományok és

a dok(mentalizm(s a legfontosabb ellemzői írásm)vészetének.

szevolod -i!alovics arsin *1$55/1$$$+ tragik(san korán távozott az

életből, két k"tetnyi elbeszélésével azonban fontos kapcsot elent

0osztoevszki szenvedéssel, lelki gy"trődéssel teli világa és a cse!ovi

elbeszélői stíl(s k"z"tt. ovellái mesée, szerkezete t"bbnyire egyszer),

gyakran él a naplóformával. # becs2letes, de magányos ember

erőtlenségét ábrázola a világban tapasztal!ató 3osszal szemben *pl.

1$4%. ^:HоFн4/4 6 Művészek +. #z Attalea princeps *1$$&+ t"rténetében az

író romantik(s éne tár(l f"l egy szabadságra vágyó pálma átt"ri az

2veg!áz teteét, de el kell p(szt(lnia a !ideg, sz2rke, idegen égbolt alatt.6rdekes pár!(zamot 7gyel!et2nk meg magyar kortársa, 3eviczky y(la

Pálma a Hortobágyon c. versével (gyanaz a sors vára a pálmát,

szimbolik(s elentése is azonos mindkét m)ben. A piros virág 0 Dр0сныE

@вето/3c. elbeszélésének lelkibeteg !őse a tragik(s nagyság romantik(s

egyeit viseli magán, bonyol(lt asszociációival már a századvég

szimbolista m)vészetének világát idézi f"l.

A KW>68SP<6 A 1+$ SPÁPAD :ÁSD4K ;<>8</

Az orosz líra t"rténetében a 1+$ század második *ele a romantikából eredő *orrásoknak és a

századvég '& irán!zatának, a szimbolizmusnak az eg!másba érését készíti elő és tá#lál&a$

/!ekraszov, ;et, A$ K$ 6olszto&, 7olonszki& és A$ :a&kov neve *ém&elzi ezt a korszakot,

mel!ben kiváló lírikusok alkotnak, de mégsem a k"ltészeté, anem a regén!é az ?'& szó@, a

világirodalmi &elentőség. mondanivaló meg*ogalmazásának kiváltsága$ Az 1JR%CR-es

CG



évektől kezdve két irán!zat alakul ki az orosz k"ltészetben( a #uskini és gogoli "r"kség

eg!mással szembenálló esztétikai #rogram&a$ Az előbbi 7uskinnak a m.vészet *üggetlenségét

valló magatartását k"veti, mel! szerint a k"ltő *eladata nem *"ldi érdekek szolgálata 0atalom,

né#3, anem a magasabb rend. szellemi értékek, igazságok mindenkori *"lmutatása, aog! L

k"l&M és a &"meg c$ versben ír&a 7uskin( ? Yem a &"meg "r"me8gndja, Yem ka'#siság, \"ldi

Tsa&a 6 Zagas#&alás a k"l&M dlga, L lelekesedés s a# ima| @ 0 Szabó >őrinc *ord$3$ A század

második *elében a #uskini *üggetlenség-eszmén!ből megszületik a art #our art k"ltészet

elve, leg&elentősebb ké#viselői A*anaszi& ;et, A#ollon :a&kov, A$ K$ 6olszto& és =akov

7olonszki&$

A*anaszi& A*anasz&evics ;et 0Sensin, 15R%1+C3 k"ltészetének &ellemzői a szé#ség, a

szavakon t'li zeneiség, az im#resszionisztikus ki*e&ezés, a lélek és a természet "sszang&ának

lírai megragadása 01C+$ Qре1ы 6 á&másk 3$ )ersei románcok inkább, semmint *ilozó*iaik"ltemén!ek a szó ag!omán!os értelmében, de a szimultán meg&elenő zenei és *estői

mozzanatok ol!an erőteret alakítanak ki, mel! nag!on mél! gondolatiságot ordoz$ =ellemző

rá a nominális stílus 0#l$ 1CR$ ‰е=от, роB/ое Hых0н4е 6 X%&&gás, )alk só)ajh+, a t.z, a

re#ülés, a légies ké#ek dominanciá&a$ Késői lírá&a, a nég! k"tetben k"zreadott s&i &w#ek

012%+1$ <е5ерн4е оJн43 az orosz k"ltészet remekei k"zé tartozik$ Dualizmusa, az ?égi@ és

?*"ldi@ #ólusok k"zt vergődő lírai én &e erősen atott a szimbolistákra, )lag!imir Szolov&ov,

)aleri& r&uszov és Alekszandr lok k"ltészetére$

A gogoli "r"kség ívei viszont az előbbinek é## az ellenkező&ét, az elk"telezett irodalom

eszmén!ét irdetik$ <nnek az irán!zatnak legnag!obb ké#viselő&e /!ikola& Aleksze&evics

/!ekraszov 0151%1G3$ 1C-ban &elenik meg g!.&temén!es k"tete, s ennek #rogramadó

verse, a "l&M és 'lgár 0 По…т 4 Jр0FH0н4н3 *e&ezi ki k"ltői itvallását$ K"ltészetének

'&donsága a ag!omán!os m.*a&i rendszer átalakításában n!ilvánul meg( elégiát ír k"z"sségi

témára, *"ltámaszt&a a szatirikus k"ltészetet és a verses levelet, az elbeszélő k"ltemén!t

szociális tematikára ?angszereli át@, ír 'n$ #araszte#oszt$ Stílusában a beszélt n!elv *alusi és

városi dialektusait, nem kodi*ikált n!elvi elemeket is *"lasznál$ A ag!omán!os szerelmi

lírát kibővíti ?k"ltőietlen@ mozzanatokkal, mint #l$ a étk"zna#iság, a szerelem árn!oldalai,

veszekedés, isztéria, stb$ A &obbág!re*ormot megelőző s k"vető viták tükr"ződnek

/!ekraszov lírá&ában 01C$ Песн> Iрем:3/е % erjm%ska dala, 1C+ R01мы3лен4> :

=0р0HноJо =оH‘е1H0 6 ndla&k eg( 'al&a \M$ejára&ánál 3 és e#iká&ában 012%J$

Oоро1, Dр0сныE нос 6 "r"srrp \ag(3$ >egnag!obb e#ikai alkotása s k"ltői munkásságának

"sszegzése a i él $ldgan yrs#rs#ág$an~ 012%GG$ Dом: н0 R:с4 F4ть хоро3о~3 c$

m.ve, mel!et #araszte#osznak nevezettL a ter&edelmes k"ltemén! #anorámaszer. ké#et tár az

C



olvasó elé roszországról, *ontos szere#et ka# benne a *olklór 0né#dalok, mesék, a bilinák

angulata3$

AZ OROSZ IRODALOM TÖRTÉNETE A 19. SZÁZAD VÉGÉTŐL NA!"AINKIG

AZ OROSZ IRODALOM A 19#$%. SZÁZAD FORDULÓ"ÁN

&19%#191'(

AP ISP SP4:>4P:NS

Az orosz szimbolizmus a 1+-5R$ század*orduló szintetikus irán!zata volt$ 9atása kiter&edt a

ké#zőm.vészetre, a zenére és a színázm.vészetre, s ezen kívül soa nem látott mértékben

terméken!ítette meg az orosz esztétikai gondolkodást$ A szimbolizmus első

"nmegatározásának Dmitri& Szerge&evics :erezskovszki& 01-1+J13 A kortárs oroszirodalom an!atlásának okairól és '& irán!zatairól 01+5, G =р454н0х :=0H/0 4 о новых

те5ен4>х современноE л4тер0т:ры3 cím. előadás-sorozata tekintető, noa itt az '&

irán!zatról csak általánosságokban esik szó, :erezskovszki& a wmisztikus tartalmat@ tekinti

az '& m.vészet &ellemző &eg!ének$ :ár atározottabban bontakoznak ki az orosz

szimbolizmus értelmezésének a kont'r&ai )aleri& =akovlevics r&uszov 01+J-1+5J3

&eg!zeteiben, mel!eket az rosz szimbolisták 01+J-1+C, R:сс/4е с4мвол4сты3

bemutatkozó versesk"teteiez készített$ :íg :erezskovszki& a szimbolizmust eg! '& vallás

kidolgozásával ka#csolta "ssze, addig r&uszov benne eg! '& k"ltői iskola meg&elenését

üdv"z"lte$

Az orosz szimbolizmus k"zel neg!edszázadn!i t"rténetében árom szakasz kül"nítető el(

az 1+R-es évek, a 5R$ századelő első évtizede és az 1+1R-es évek$ Az 1+R-es évek k"ltői,

r&uszov, Konsztant!in Dmitri&evics almont 01G-1+J53, 4nnokent!i& ;&odorovics

Ann!enszki& 01CC-1+R+3, ;&odor Szologub 012-1+5G3 és mások a kortárs *rancia és

belga k"ltészeti ag!omán!ra támaszkodtak$ /emcsak euró#ai *ormákkal % rondó, triolet,

szonettkoszor' % '&ították meg az orosz k"ltészetet, de keletiekkel is$ Az orosz

C+



ag!omán!ból ;et és 6!utcsev lírá&át *ol!tatták A 5R$ század ele&én a szimbolisták i*&abb

wnemzedékének@ 0lok, Andre& eli&, 4vanov3 eg!ik *ő ilető&e a legendás *ilozó*us,

)lag!imir Szerge&evics Szolov&ov 01C2-1+RR3$ A klasszikus orosz irodalom motívumait

szimbólumként értelmezték, elő*utáruknak Mogolt és Doszto&evszki&t, ma&d később 7uskint

tartották$ Az 1+1R-es években megsokasodtak a viták a szimbolizmus k"rül$ 4vanov, Andre&

eli& és lok az életalkotás 0F41нетвор5ество3 mellett t"rtek lándzsát, a m.vészetnek

vallássá, a tudatnak létté kell válnia$ r&uszov viszont elválasztotta az életet a m.vészettől,

angs'l!ozta, og! wa szimbolizmus mindig m.vészet volt, és más nem is akart lenni@$ Az

orosz szimbolizmusnak volt még eg!, az euró#ai asonló irán!zatoktól eltérő &eg!e( a

szimbolista #oétika tala&én megszületett a szimbolista regén!, mel!nek kiemelkedő #éldá&a

Andre& eli&( 7étervár 01+12-1J, ПетерB:рJ3 cím. m.ve$ A szimbolista esztétika két

k"z#onti kategóriá&a a s#im$ól%m és a #ene$ A szimbólum a tudatos megértés számára

eléretetlen &elentések ki*e&ezésének eszk"ze, ezért t"bbértelm. és lezáratlan$ Ké#iségével

a konkrét és az általános 0az immanens és a transzcendens3 k"z"tt k"zvetítő szere#et

&átszik$ A zene a szimbolisták szerint a legmagasbbrend. m.vészetL az orosz szimbolisták

/ietzsce és xagner n!omán remén!kedtek a m.vészeteknek a zene ala#&án létre&"vő

szintézisében 0Mesamtkunst\erk3, 4vanov létreozta az yeg!etemes m.vészet 0соBорное

4с/:сство3 utó#iá&át$ A szimbolista *el*ogás szerint a k"ltő mágikus n!elven beszélő #a#,

íg! a be*ogadó számára a m. értelmének a meg*e&tése *eladván!t &elent$

A szimbolisták yidősebb nemzedékéből :erezskovszki&, r&uszov és Szologub nemcsak

k"ltőként, de #rózaíróként is &elentős m.veket oztak létre$ :erezskovszki& t"rténelmi

regén!eivel vált ismertté <uró#ában$ A *orradalom után, 1+1+-ben emigrált

roszországból *eleségével, Pinaida Mi##iusz k"ltővel, #rózaíróval és kritikussal, illetve

barát&ukkal, Dmitri& ;iloszo*ovval$ <lősz"r )arsóban éltek, ma&d a :erezskovszki&

ázas#ár 7árizsba k"lt"z"tt át$ 6"rténelmi regén!eiben a világkult'ra t"rténetét a

#ogán!ság és keresztén!ség, a test és lélek antinómiáiban értelmezi$ >egismertebb m.vei(

Krisztus és Antikrisztus trilógia 01+-1+RC, ^р4стос 4 Aнт4хр4ст3, Mogol és az "rd"g01+R, QоJоль 4 5ерт3, Dante 01+2+, N0нт3$ )aleri& r&uszov amellett, og! kiváló k"ltő

és remek verselméleti esszék szerző&e volt, #rózaíróként stilizált t"rténelmi regén!eivel

vált ismertté$ >egíresebb regén!e a 6üzes ang!al 01+R, GJненныE 0нJел3, amel!nek

t"rténete a 1$ századi /émetországban &átszódik$ 9ősei Iu#rect, Ienata és 9einric %

szerelmi áromsz"g-t"rténetük visszavezetető a r&uszov-/!ina 7etrovszka&a-Andre&

eli& k"z"tti viaros ka#csolatra$ A 6üzes ang!alból o#era is készült, illetve a mag!ar

*ilmrendező, ód! Mábor *ilm*orgatók"n!vet írt a br&uszovi t"rténetből$ ;&odor Szologub

0eredeti neve( ;&odor Kuzmics 6!et!ern!ikov3 munkásságát k"ltőként kezdte, dekadensverseket írt, mel!ekben a világot mint gonosz erők &átékát mutat&a be$ 7esszimista-

R



*ilozo*ikus versei miatt kortársai w*o&togató #incéből előb'&t orosz Sco#enauernek@

nevezték$ Szologub mint #rózaíró alkotott igazán eredetit$ ;ő m.ve az Nndok "rd"g 01+RG,

Oел/4E Bес3 cím. kisregén!, mel!ben az író az ostobaság alantas világából, a banalitásból

teremt mítoszt 0a szakirodalom a szimbolista wpjmK&s#regén(@ #éldá&át lát&a benne3$ A

regén! *ő alak&a 7eredonov tanító, aki minden áron tan*elüg!elő akar lenni, mániákus

őrülettel t"r cél&a *elé$ <k"zben megismerkedetünk az őt k"rülvevő kisváros

elsekél!esedett világával is$ Az alantas "rd"gi erő kisszer.sége és a kisvárosi lét

sz"rn!.sége Szologubnál meta*izikai mél!ségeket ér el$ <bben a világban minden s"tét és

azug, íg! a *iatalok, Szása és >&udmila esztétizált, erotikus ka#csolata is$ Az Nndok "rd"g

&ó #éldá&a a szimbolista regén! kétszint.ségénekL szinte észrevétlenül érintkezik eg!mással

a *izikai világ és a meta*izika szint&e$

Az wi*&abb szimbolisták@, s eg!ben a korszak leg&elentősebb k"ltő&e Alekszandr Alekszandrovics lok 01R-1+513$ 7ro*esszori családból származott, édesan!&a irodalmi

m.veltsége ala#vetően megatározta szellemi arculatát$ Annak a nag! nemzedéknek talán

az eg!ik utolsó ké#viselő&e volt, amel! az orosz irodalomban mítoszt teremtett nemcsak a

k"ltői szere#ből, de a k"ltő életra&zából is$ <lső k"tete, a )ersek a Szé#séges 9"lg!ről

01+RJ, .т4х4 о =ре/р0сноE H0ме3 )lag!imir Szolov&ov *ilozó*iá&a erőtel&es atása alatt

íródott$ A k"tet versei lírai monológok, mel!ek liturgikus szertartást idéznek$ A lírai ős a

Szé#séges 9"lg! lovag&aként &elenik meg, s a szerelem k"zvetítésével minteg! beatol a

szolov&ovi világlélek titkaiba$ lok k"ltészetében az 1+RC-"s *orradalom a#okali#tikus

kataklizmák előérzetével ka#csolódik "ssze$ A misztikus k"ltő a későbbiekbe wleszáll@ a

valóságba, amel! mind t"bb drámai *ordulatot re&t magában, átad&a magát az wőserőnek@, a

káosznak és a szenvedél!nek$ <rről tan'skodnak a 9óálarc 01+RG, .неFн0> м0с/03 cím.

k"tet versei, amel!ek korábbi lírá&áoz ké#est wantitézist@ 0a k"ltő ki*e&ezése3 ké#viselnek$

lok meg'&ította a lírai dráma m.*a&át is, #éldául a Komédiásdi 01+R, {q|}3 cím.

m.vével$ Az 1+1G-es *orradalomra a 6izenketten 01+1, Nвен0H@0ть3 cím. #oémával

reagált, mel!nek ősei elvont szimbólumok, a wtermészet g!ermekei@, a wv"r"skatonák@,az weredendő káosz@, amel! a #oémán végigs"#rő óviar ké#ében &elenik meg$

Andre& eli& 0eredeti neve( orisz /!ikola&evics uga&ev, 1R-1+2J3, k"ltő #rózaíró, a

szimbolizmus kult'raelméletének eg!ik megala#ozó&a$ Kísérletező alkat mind az irodalom,

mind a b"lcselet terén, aki állandó 'tkeresései k"ze#ette világirodalmi &elentőség.

életm.vet ozott létre$ <lső m.vei /ég! Szim*óniá&a 01+RR-1+R, ]етыре .4м_он443,

mel!ekben a zene és a #róza szintézisére t"rekszik$ eli& k"ltészetét szintén a

vers*ormákkal való kísérletezés &ellemzi, versein érződik a szecesszió atása is$ ;ő m.ve a

7étervár 01+1, ПетерB:рJ3 cím. regén!, amel! az orosz szimbolista regén! minta#éldá&a$

1



Sokszint. szerkezete, az '&szer. elbeszélésmód, az ornamentális #rózára &ellemző

vezérmotívumos szerkesztés, a terméketlenségre és ké#zeletbeliségre a#elláló regén!tér és

regén!idő teszik ezt a m.vet eg!edivé$ eli& a 7étervárban '&raértelmezi a városról szőtt

mítoszt % az emberek itt árn!akká válnak, 7étervár matematikai #ont, csak 'g! t.nik, og!

létezik, s a k"zé##ontban álló /!ugat-Kelet #roblematika nem más, mint kaotikus

eszmet"redékek kavalkád&a$ A szakirodalom t"bb #áruzamot *edezett *el a 7étervár és

=ames =o!ce Nl!sses cím. regén!e k"z"tt, t"bben eli& m.vét az orosz

tudat*ol!amregén!nek tart&ák$ Andre& eli& a szimbolizmus kult'r*ilozó*iá&ával ka#csolatos

elké#zeléseit a Szimbolizmus 01+1R, .4мвол41м3 cím. tanulmán!k"tetében "sszegezte$

Az 1+5R-as években az avantgárd #oétika szellemében írta meg :oszkva cím.

regén!ciklusát$ <kkor születtek visszaemlékezései is a század*orduló szimbolista k"reiről

és életérzéséről$

)&acseszlav 4vanovics 4vanov 01-1+J+3 k"ltő, klasszika-*ilológus, a szimbolizmus

kult'raelméletének másik kidolgozó&a$ erlinben és 7árizsban tanult$ w6oron!nak@

0~•|3 nevezett szent#étervári lakásán rendezett wszerdák@ a kor m.vészeinek *ontos

találkozóel!e voltak$ 4vanov mint k"ltő #oeta doctus( változatos stró*aszerkezeteket

alkotott, ünne#él!es, ódai wszó*.zéseivel@ a monumentális bizánci stílust kívánta

'&raéleszteni$ <lméleti munkáit az emberi kult'ra eg!ségébe vetett ite atározta meg$ ;ő

elve az emlékezet, ezért kutat&a az arcaikus korok kultuszait, mel!ek lén!egiségét szerinte

a kollektív né#i tudattalan őrzi, ezen a #onton elmélete érintkezik O$ M$ =ung nézeteivel$

6"bb tanulmán!t írt Doszto&evszki&ről, mel!ek elősz"r a arázdák és mezsg!ék 01+1,

?оро1Hы 4 меF43 cím. k"tetében &elentek meg$ 1+52-ban akuban írta meg leg*ontosabb

k"n!vét, a Dionüszosz és az ősdionüszoszi elv cím. m.vet$ 0 N4он4с 4

=р0H4он4с4Eство3$ laszországba emigrált, 1+2-tól euró#ai *ol!óiratokban is

meg&elentek m.vei$

AP ISP 7IQPA A €€$ SPÁPAD<>T/

A €€$ századelő orosz #rózá&ában a realizmus is lén!egesen megváltozott, mivel

érintkezett a korszak '& irodalmi irán!zataival 0im#resszionizmus, e#resszionizmus3,

valamint b"lcseleti 'tkereséseivel és divat&aival 0#l$ a /ietzsce-kultusz a századelő

roszországában3$ :akszim Morki& 0eredeti neve( Aleksze& :akszimovics 7eskov, 1-

1+23 a század*orduló eg!ik legné#szer.bb író&a volt$ Korai m.veit két cso#ortra leet

5



osztani( a romantikus elbeszélésekre és az erőtel&es /ietzsce-atást mutató elbeszéléseire,

az 'n$ wmezítlábasokról@ 0Bос>/43$ 9ősei lázadók, akik t'l akar&ák lé#ni a morális

atárokat, és mindennél magasabbra el!ezik az embert$ A századelőn Morki& drámaíróként

is debütáltL legíresebb színm.vei( A kis#olgárok 01+R5, Oе90не3 és az 8&&eli

menedékel! 01+R5, P0 Hне3$ Morki& az orosz vidék elmaradottságának és a kezdődő orosz

ka#italizmusnak az eg!ik legitelesebb ábrázoló&a, #éldául Az kurov város 01+R+,

QороHо/ G/:ров3 és a :atve& Kozsem&akin élete 01+1R-1+11, [41нь O0тве>

DоFем>/4н03 cím. regén!eiben$ Morki& az 1+1G-es októberi *orradalomoz &elentős

kritikával viszon!ult$ 1+51-től emigrációba kén!szerült$ 4tt &elenik meg az Artamonovok

01+5R-1+5C, Nело Aрт0моновых3 cím. családregén!e, amel! árom nemzedéken

keresztül mutat&a be a né#ből &"vő vállalkozókat, *elemelkedésüket és elkorcsosulásukat$

1+5-ban tér vissza elősz"r a Szov&etunióbaL ekkor veszi kezdetét munkásságának és

életének bon!olult, átideologizált szakasza, mikor neve "sszeka#csolódik a sztálini korszak

irodalom#olitiká&ával$ Morki& barát&a és vita#artnere, >eon!id /!ikola&evics Andre&ev

01G1-1+1+3 munkásságában szintén &elentős a nietzsce-i indíttatás$ :.vészetének

k"zé##ont&ában a szabadság #roblémá&a áll( az életet mint a determinizmus elleni lázadást

atározta meg$ Az intuitív e#resszionizmus *ig!elető meg mind elbeszéléseiben 0A v"r"s

kaca&, 1+RJ, Dр0сныE смех3, mind drámáiban 0Az ember élete, 1+RG, [41нь 5елове/03$

4van Aleksze&evics un!in 01GR-1+C23, az első orosz /obel-dí&as író 01+223 m.vészi

#ál!á&át lírikusként kezdte$ Korai elbeszéléseiben, mint #éldául az Antonovka almában01+RR, Aнтоновс/4е >Bло/43 *elasznál&a az im#resszionizmus vívmán!ait( a színek, az

illatok és a angok az orosz természet ké#eivel *onódnak "ssze$ un!in legt"bb

elbeszélésében a szerelem és a alál a két d"ntő eredőL ug!anakkor a szerelem az eg!edüli,

amel! ké#es eg!beolvasztani az embert a világgal, de eg!ben #usztulásba is d"nteti$

un!in 1+5R-ban 7árizsba emigrálL az emigrációban munkássága kitel&esedik$ Az

emigrációban íródott a szerelem-alál témak"rében az eg!ik legszebb elbeszélése, a :it!a

szerelme 01+5C, O4т4н0 л;Bовь3$ A /obel-dí&at az Arszen!ev élete 01+5-1+22, [41нь

Aрсеньев03 cím. regén!éért ka#ta, amel! az "néletra&zi ős szellemi *e&lődésének és

élmén!einek *inom, lírai ábrázolása$ Aleksze& :ia&lovics Iemizov 01GG-1+CG3 a

szimbolizmus oldudvarában alkotott$ Az orosz ornamentális #róza kiemelkedő

ké#viselő&e$ Alkotásainak &elentős részét az 'n$ w#ereszkazok@ 0=ерес/01 % átirat

élőbeszédre angolva3 ké#ezik, mel!ek *olklór sz"vegek, a#okri*ok, orosz, gr'z, tibeti,

"rmén! stb$ legendák stilizációi$ >egíresebb regén!e a 6estvérek a keresztben 01+1R,

Dрестовые сестры3, amel! eg! #étervári béráz wmegalázott&ainak és

megszomorított&ainak@ sorsán keresztül mutat&a be a kíméletlen őserő % a szubkulturális

tudattalan % determináló atását$ Iemizov a *orradalom után emigrált, 7árizsban tele#edett

2



le$ Az emigrációban sa&átos kollázs-regén!eket alkotott, mint #éldául a )iarté#te

roszország 01+5G, <1в4хренн0> R:сь3$

AP AK:<4P:NS

Az elnevezés a g"r"g akmé szóból származik, mel!nek &elentése( cs'cs, valaminek a

legmagasabb *oka$ A cso#ortosulás az 1+1R-es években alakult, a szimbolizmus esztétikai

elveivel szemben atározta meg magát$ )ezető&e /!ikola& Szt!e#anovics Mumil&ov 01-

1+513 k"ltő volt, a cso#ortosulás *ő ké#viselői( Anna Amatova és szi# :andelstam, akik

megala#ították a K"ltők Oéét$ A szimbolistákkal szemben visszaállították &ogaiba awáromdimenziós világot@, ezért g!akran wneoklasszicistáknak@ nevezték őket$ Wnérték.

&elentést tula&donítottak a k"ltői szónak, s *ontos volt számukra a kult'ra emlékezete$ A

m.vészeti ágak k"zül az é#ítészetre és a szobrászatra el!ezték a angs'l!t, de

érdeklődtek a *estészet, a színáz és a *ilm *orman!elve iránt is$ /oa az irán!zat eg!es

k"ltői kül"nb"ző esztétikai elveket ké#viseltek, ami k"z"s volt bennük a wg!"n!"r.

világosságra@ 0=ре/р0сн0> >сность3 való t"rekvés, kedvelték az eg!ens'l!t, a

#ontosságot és a armóniát$ A k"ltő szerintük nem #ró*éta, mint a szimbolistáknál, anem

wi#aros@, akinek magas szinten kell elsa&átítania mesterségét$

Anna Amatova 0eredeti neve( Anna Andre&evna Morenko, 1+-1+3, k"ltő, esszéíró,

m.*ordító 1+1R-től kezdve #ublikált, 1+15-től tartozott az akmeisták cso#ortosulásáoz$

Korai versei sa&átos szerelmi na#lót ké#eznek, mel!ben a már elm'lt szerelem emlékét

idézi *el a külső, a tárg!i világ &elzésein keresztül$ >írá&át ezért is tart&ák ob&ektív lírának$

Kritikusai *elív&ák arra a *ig!elmet, og! k"ltészete #rózai eredet., versei minta

wminiat.r novellák@ volnának, s il! módon Amatova lírá&ának g!"kerei a €4€$ századi

orosz lélektani #rózában keresendők$ Amatova a *orradalom után minteg! wbelsőemigrációban@ élt, m.*ordítással kereste a ken!erét$ 8rett korszakában keletkezett m.vei, a

Iekviem 01+2C-1+J2, Rе/в4ем3, mel!ben a sztálini terror áldozatainak állít emléket és a

9ős nélküli #oéma 01+JR-1+5, По…м0 Bе1 Jеро>3, mel!ben a €€$ századelő kulturális

kavalkád&át idézi *el, csak alála után &elenettek meg$ Az wolvadás@ éveiben két kül*"ldi

utazást engedél!eztek számáraL 1+J-ben laszországba, a 6aormina-dí& átvételére, illetve

1+C-ben Angliába, aol az *ordi <g!etem díszdoktorává avatták$

szi# <mil&evics :andelstam 01+1-1+23 k"ltőnek 1+R+-től &elentek meg versei,kezdettől *ogva tag&a volt a K"ltők Oéének$ T írta a cso#ortosulás eg!ik deklaráció&át, Az

J



akmeizmus reggele 01+12, €тро 0/ме41м03 címen$ <lső k"tete a Kő 01+12, D0мень3,

mel!ben megmutatkozik sa&átos látásmód&a és #oétiká&a( szerinte a kult'ra a kül"n*éle

korszakokat eg!esítő emlékezetben őrződik meg, mel!nek é#ítők"ve a szó$ :ásodik

k"tetében, a 6ristiában 01+553 az antik kult'ra reminiszcenciái &elennek meg s válnak az

emberi emlékezet ordozóivá$ :andelstam wellenizmusa@ kiter&ed az orosz n!elv

értelmezésére is( ez az eg!edüli, ami ottonosságot &elent az embertelen világban$

:andelstamot 1+2J-ben letartóztatták, és ároméves voron!ezsi szám.zetésre ítélték$ Az

1+2R-as évek íródott versei már az individuális létben való veszél!eztetésnek a tragikus

dokumentumai$ 1+2-ban '&ból letartóztatták$ <g! )lag!ivosztok k"rn!éki lágerben alt

meg$ )erseit csak az 1+R-as éve k"ze#étől kezdték '&ra kiadni azá&ában$ K"ltészete nag!

atást g!akorolt a kortárs euró#ai irodalomra is, t"bbek k"z"tt 7aul Oelan k"ltészetére$

A ;N6NI4P:NS

Az orosz *uturizmus az első avantgárd irán!zat az orosz irodalomban$ Az 1+1R-es években

keletkezett, ekkor alakult meg a leg*ontosabb cso#ort, a Kubo*uturisták

0 D:Bо_:т:р4сты3$ 6ag&ai( )elemir 9lebn!ikov, David és /!ikola& url&uk, Aleksze&

Kr&ucsoni, )lag!imir :a&akovszki&$ <lsősorban a szó autonómiá&ára t"rekedtek, "nállószintais megalkotására és a n!elv neologizmusok általi meg'&ítására$ 7rovokatív &elleg.

kiáltván!ukban, a 7o*onüt&ük a k"zízlést[-ben 01+15, По9е54н0 оB9ественном: в/:с:|3

megtagadták az egész addigi irodalmi ag!omán!t$ Az orosz *uturizmus lén!egesen

kül"nb"z"tt az olasz *uturizmustól$ ár az orosz *uturisták k"ltészetében is ábrázolódik az

urbanista, tecnikai civilizáció, ám ug!anakkor kultiválták a visszatérést az arcaikus

korokoz, a #rimitív világszemlélet elementáris *orrásaioz$ Az orosz *uturisták eg!szerre

voltak anarcista lázadók és utó#ikus #ro&ekteket dédelgető álmodozók$ A kubo*uturisták

üdv"z"lték a *orradalmat, mert azt várták tőle, og! megvalósít&a radikális m.vészeti

elké#zeléseiket$ K"rül"ttük létre&"tt t"bb avantgárd ké#zőm.vészeti cso#ort, mel!ek

ala#vetően megatározták az 1+5R-as évek orosz m.vészetét$

)elemir-)iktor 9lebn!ikov 01C-1+553 korai m.veiben a wszláv mítoszteremtés@ eg!ik

kezdemén!ező&e$ :int *uturistának cél&a a n!elv logika előtti tartalmának életre keltése$

>étreozta az 'n$ wértelment'li n!elvet@ 0 10:мь3, szokatlan angkombinációkkal

kísérletezett$ ;elidézte a varázsigékben, ráolvasásokban re&lő, arcaikus n!elvteremtő

gondolkodás szellemét$ Kollázsokat is alkotott, verssorait g!akran veg!ítette #róza-, illetve

C



drámarészletekkel, létreozva a wbeszél!en t'li@ elbeszélés 0сверх=овесть3 m.*a&át$ <zt az

'& m.*a&t ké#viseli #éldául a Pangezi 01+55, V0нJе143 cím. #oémá&a, amel! a /ag!

6arokkot imitáló y55 szósíkla#ból álló kárt!acsomag$ 9lebn!ikov tudatosan alkotott nem

lezárt m.veket, iszen az élet és m.vészet k"z"tt számára nem létezett atár$ Ntó#iái a

ycsillagn!elvről, a ysorsok tábláiról a világ kiszámítatóságát és átalakítatóságát veszik

célba$ Kortársai k"zül t"bben y'& 7uskint láttak benne, mivel ol! természetesen és

szabadon bánt a n!elvvel$

)lag!imir )lag!imirovics :a&akovszki& 01+2-1+2R3 a *uturizmusban a lázadás 't&át &árta$

7ál!á&a az 1+1R-es évek ele&én indult, a /adrágba b'&t *elő 01+1J-1C, GBл0/о в 3т0н0х3

cím. #oémá&a a *uturizmus #rogramverse lett$ enne a lírai ős sikertelen lázadása a

szerelem, a m.vészet, a társadalom és a vallás ellen irán!ult$ :a&akovszki& verseiben d"ntő

a teatralitás, g!akran asznál *el bibliai elemeket, eredeti meta*ora-láncokat alkot$ 6"bbneologizmust alkotott, az élőbeszéd szabadsága nevében *elr'gta a szintaist,

megcsonkította a n!elvtani szerkezeteket$ Stró*áit g!akran a sa&átos ylé#csőzetes

szerkezet &ellemzi, a verssort a szabados élőbeszéd intonáció&a t"ri meg$ :a&akovszki&

üdv"z"lte az 1+1G-es *orradalmat és m.vészetét a szolgálatába állította$ Bg! gondolta,

og! *uturista elveit is íg! tel&esebben ké#viseleti$ Az 1+5R-as években csu#án eg!etlen

személ!es m.vet alkotott, az <rről 01+52, Про …то3 cím. #oémát$ 1+5G-től a ivatalos

irodalom#olitika eg!re t"bb támadást indított ellene$ 8lete végén két szatirikus színm.vet

írt, a 7oloskát 01+5, Dло=3 és a Mőz*ürdőt 01+5+, ?0н>3, mel!ekben a bürokráciát és a

szov&et kis#olgárt bírálta$ 1+2R-ban "nkezével vetett véget életének$ A sztálini korszak 'n$

agitációs verseit kanonizálta, viszont *uturista korszakát ig!ekeztek el*ele&teni$

AZ OROSZ IRODALOM 191'#TŐL 19)%#IG

AP 1+5R-AS 8)<K 4IDA>:4 OS7I6SN>ÁSA4

Az 1+5R-as évek ele&én Szov&et-roszországban még sokszín. volt az irodalmi élet$ Az

irán!zatokat és a cso#ortokat csak 1+25-ben tilt&a be eg! #ártatározat, amel! az eg!séges

írósz"vetség létreozásának szükségességét irdeti meg$ A legarcosabb cso#ortok a

#roletárírók szervezetei voltak 0 Пролет/:льты, G/т>Bрь, D:1н4@0, P0 =ост:3( tagadták

a m'lt irodalmát, kollektív eszmén!eket ké#viseltek, az '& világ, a gé#ek, a tecnika



dicséretét zengték$ A más nézeteket valló írókat osztál!ellenségnek tekintették$ aloldali

cso#ortnak számítottak a *uturisták, akik m.vészetükkel a *orradalmat kívánták segíteni$

1+52 és 1+5+ k"z"tt a ><;-ben 0:.vészetek aloldali ;ront&a % 7евыE `ронт

Cс/:сств03 t"m"rültek, a m.vészet asznossága elvét irdették és elismerték a

wtársadalmi megrendelést@$ A ><; tag&a volt :a&akovszki&, 7aszternak, Krucsoni, rik,

Iodcsenko$ A konstruktivizmus 1+55-ben &elentkezett roszországban, ké#viselői az

irodalomban 4l&a <renburg és 4l&a Szelvinszki& voltak$ =elszavaik( a dokumentarizmus, a

líra széttagolása és az alkotásban az értelmi elem dominanciá&a$ A *uturisták elveiből

kiindulva a *uturisták ellen lé#tek *el az imaginisták 0‚|ƒ3$ 4deológiamentes

elveket ké#viseltek, #oétiká&uk k"zé##ont&ában a ké# állt$ >egismertebb ké#viselő&ük

Szerge& =eszen!in$ A 9ágó 0 Перев0л3 cso#ort munkás-#araszt írók eg!esülése volt, nem

tetszett nekik a sematizálás, a valóság mél!ebb *eltárására t"rekedtek, s az irodalom

érzelmi-intuitív megk"zelítését el!ezték az előtérbe$ A cso#ortosulás tag&ai( )oronszki&,

7risvin, 4van Kata&ev, 7latonov$ A leginkább *üggetlen, tisztán irodalmi célokat k"vető

cso#ortosulás a Szera#ion-testvérek 0.ер0=4оновы Bр0ть>3, akik nevüket <$ 6$ A$

9o**mann novellá&ából k"lcs"n"zték$ Az irodalomról vallott toleráns nézeteikkel is

kül"nb"ztek a korszak arcosságától$ A Szera#ion-testvérekez tartoztak Poscsenko,

Kaverin, )szevolod 4vanov, /!ikola& 6!ionov$ Az utolsó orosz avantgárd

cso#ortosulásnak, az <I4N-nak 0Ieális :.vészet <g!esülése % GB‘еH4нен4е

Rе0льноJо Cс/:сств03 a groteszk angvétel volt a *ő erőssége$ 1+5-as kiáltván!ukbantula&donké##en az abszurd világlátást irdették meg, ezért nem csoda, og! a társulás csak

*élivatalosan létezetett$ 6ag&ai voltak( 9armsz, )veg!enszki&, Pabolocki&, )aginov és

Svarc$

AP 1+5R-AS 8)<K KES8I><64 0A)A/6MÁID3 7IQPÁ=A

Az 1+5R-as évek ele&ének orosz #rózá&ában a kísérletezés szabadsága uralkodott, s

meg'&ult az ornamentális #róza is$ A t"redékesség, a szimultanizmus, a szkaz-

elbeszélőmódok változatos *elasználása, a #róza ritmizálása és lirizálódása t"bb alkotó

munkásságát megatározta$ <bből a szem#ontból a *iatal írók k"zül )szevolod

)&acseszlavovics 4vanov 01C-1+23 és Art!om )esz&oli& 0eredeti neve( /!ikola&

4vanovics Kocskur&ov, 1++-1+2+3 #rózá&a érdemel említést$ )szevolod 4vanov 7artizán

elbeszélései 01+55, П0рт410нс/4е =овест43 ornamentális stílusával, a kül"nb"ző

né#n!elvi rétegek *elasználásával, valamint a t"megnek mint őserőnek ábrázolásával

G



t.nnek ki$ Art!om )esz&oli&, Andre& eli& #rózaritmizálási elveit tovább*e&lesztve alkotta

meg az 'n$ wdinamikus szkazt@, amel! a *orradalomról és a #olgárábor'ról szóló

regén!ének, a )éráztatta roszországnak 01+5J-25, Rосс4>, /ровь; :мыт0>3 *ő

konstrukciós elve$ Az 1+5R-as évek #rózá&ában a legradikálisabb kísérletezőnek orisz

Andre&evics 7iln!ak 0eredeti neve( )ogau, 1+J-1+J13 számít$ Kísérleti regén!e, a

:eztelen év 01+5R, QолыE JоH3, amel! az orosz avantgárd #róza kiemelkedő alkotása$

7iln!ak a *orradalmat mint "szt"n"s őserőt, asonlóan lok 6izenketten&éez a óviar

0 метель3 allegóriá&ával &eleníti meg$ A regén! időszerkezete, annak ellenére, og! az

1+1+-es év wesemén!eit@ r"gzíti, k"rk"r"s szerkezet., amel! meg*elel a természet "r"k

k"r*orgásának$ <szmet"redékekként ott kavarognak a :eztelen évben a Kelet-/!ugat

o##ozíció, a szláv mitológia és *olklór elemei, a korabeli ivatalos dokumentumok, a

&elszavak, a r"vidítések és a cégtáblák sz"vegei$ 7iln!ak, szere#üket tekintve

megkül"nb"zteti eg!mástól a wkommunistákat@ és a wbolsevikokat@( a kommunisták

idegenek, a bolsevikok oroszok, w7ugacsov-szakállal@, ők az erő és a meztelen akarat, noa

m.veletlenek és rettegést keltenek$ 7iln!ak regén!ében mesterien alkalmazta a korabeli

*ilm vívmán!ait is, a montázstecnikát és a szimultanizmust, mell!el meg'&ította az

ornamentális #rózát$ 7iln!ak a sztálini terror áldozataként alt meg$

4szaak <mmanuilovics abel 01+J-1+JR3 odesszai születés. író, zsidó családból

származott$ Két elbeszélésciklusával, a >ovasadsereggel 01+52-5, Dон0рм4>3 és az

desszai elbeszélésekkel 01+21, GHесс/4е р0сс/01ы3 vált neve világszerte ismertté$ A

>ovasadsereg elbeszélései a #olgárábor' ide&én &átszódnak, a ug!onni& által vezetett

galíciai és n!ugat-ukra&nai ad&árat wéletké#eit@ tartalmazzák az elbeszélő, >&utov, eg!

zsidó származás' értelmiségi szemsz"gén keresztül$ <z az elbeszélő ké#telen a

megta#asztal ellentmondásokat 0erk"lcs-szükségszer.ség, kult'ra-barbárság, *orradalmi

erőszak-umánum3 *eldolgozni$ 4l! módon nézeteinek wkontrasztossága@ az elbeszélések

*ő szervező elve, mel!ekben keverednek a naturalista részletek és a romantika, az

a#okali#tikus külvilág esemén!einek és a kult'ra ottonosságának bemutatása$ abelornamentális #rózá&a motívumszerkesztési elveivel, lírai ké#alkotásával és a beszélt n!elv

változatos rétegei *elasználó szkaz-tecniká&ával t.nik ki$ Az desszai elbeszélések

ciklusa nég! novellából áll, mel!ekben az elbeszélő nosztalgiával tekint a zsidóság

wegzotikus@ világára$ abel szintén a sztálini re#ressziók áldozata lett$

=evgen!i& 4vanovics Pam&at!in 01J-1+2G3 munkássága az 1+1R-es évek ele&én indult$ ;ő

m.ve a :i 01+5R, Oы3 cím. regén!, amel! csak *ordításban, kül*"ld"n &elenetett meg$ A

:i a t"kéletes társadalom modell&e, mel!nek #olgárai nevük el!ett számot és bet.&elet

viselnek, életük wtudomán!osan@ beosztott és megtervezett$ Az <g!séges Államot a /ag!



4ntegrál irán!ít&a, mel!nek é#ítő&e a *őősL a t"rténet, amel! a rendszer elleni sikertelen

lázadásról szól, az ő na#ló&ából bontakozik ki$ Pam&at!in regén!e atást g!akorolt a €€$

század antiutó#iáira, 9ule! és r\ell m.veire$ <lbeszéléseiben Pam&at!in az

ornamentális #rózát a groteszkkel d'sította, s ezáltal el&utott a szürrealizmusig, illetve,

aog! ő nevezte, a wneorealizmusig@$ 1+21-ben engedél!ezték neki, og! elag!&a a

Szov&etuniótL aláláig 7árizsban élt$

4l&a Mrigor&evics <renburg 01+1-1+G3 zsidó családból származott$ ;iatal korában,

miután részt vett a *orradalmi mozgalomban, 1+R-ban 7árizsba emigrált, aol

'&ságíróként dolgozott$ 1+1G-ben tért vissza roszországba$ <lső és leg&obb regén!e a

=ulio =urenito 01+55, PеоBы50Eные =охоFHен4> ^:л4о ^:рен4то3, amel! konstruktivista

regén!, wmegszervezett alkotás@, a tagadás a#oteózisa, szatirikus vádirat az euró#ai

civilizáció ellen$ 6"bb n!elvre le*ordították a >asik Ioitscvantz mozgalmas élete 01+5, ?:рн0> F41нь 7014/0 RоEт3в0н@03 cím. m.vét, amel! anekdóta *.zérre é#ül, eg!

szegén! zsidó szabó életének leírása$ <renburg viselkedése a szov&et rendszerben

ellentmondásos volt$ Sokat utazatott, kétszer is kitüntették Sztálin-dí&&al$ Ng!anakkor az

lvadás 01+CJ, Gтте=ель3 regén!ének címe a Sztálin utáni liberalizálódó korszak

elnevezése lett$ Az <mberek, évek, életem 01+R-C, 7;H4, JоHы, F41нь3 cím.

visszaemlékezéseivel sokat tett ag!onallgatott írótársainak reabilitásáért, valamint az

euró#ai m.vészet Szov&etunió-beli megismertetéséért$

AP 1+5R-AS 8)<K SPA64I4KNS 7IQPÁ=A

Az 1+5R-as években a szatíra &elenlétét még engedél!ezték az irodalmi életben, az 1+2R-as

évektől kezdődően azonban tiltott m.*a&nak számított$ <zért az 1+5R-as években indult

szatirikus írók nemzedékének tag&ai k"zül t"bbnek a #ál!á&a kettőbe t"rt$ Az eg!ik legeredetibb teetség k"zülük :iail :ia&lovics Poscsenko 01+C-1+C3 volt$ /é#szer.

íróvá a szov&et étk"zna#ok életéről szóló szatirikus elbeszéléseivel vált$ 9umoros

elbeszélések 01+52, Žмор4ст45ес/4е р0сс/01ы3 cím. k"tetében az elbeszélő maszk&a a

wszkaz@, a beszélt n!elv stilizáció&a$ A zoscsenkoi elbeszélő a szov&et kisember

viselkedését imitál&a, aki elvesztette az "nazonosságát, s ezért nem ké#es itelesen

értékelni sem sa&át el!zetét, sem az őt k"rülvevő világot$ A Szentimentális elbeszélések

01+5G, .ент4мент0льные =овест43 cím. ciklusának az elbeszélő&e már a *élm.velt

kis#olgár, aki az általános létbizon!talanságból *akadó szorongás álla#otát wéli át@$ Az

+



1+J-os, 'n$ wzsdánovi@ #ártatározatnak Amatova mellett Poscsenko és a szatíra a

céltáblá&a, minek k"vetkeztében az írót kizárták a ivatalos irodalomból$

4l&a 4l* 0eredeti neve( 4l&a Arnoldovics ;a&nzilberg, 1+G-1+2G3 és =evgen!i& 7etrov 0eredeti

neve( =evgen!i& 7etrovics Kata&ev, 1+R2-1+J53 társszerzőségben írták szatirikusregén!eiket$ A 6izenkét szék 01+5, Nвен0H@0ть ст:льев3 és az Aran!bor&' 01+21,

VолотоE телено/3 cím. m.veikben a szov&et társadalom #aródiá&át ad&ák$ A 6izenkét

székben 4l* és 7etrov a kalandregén! és a kó#éregén! sémá&át asználták *el$ <g!

b'torgarnit'ra tizenkét székében briliánsok vannak elre&tve, ezek után indítanak a&szát a

regén! szere#lői, mik"zben beutazzák a Szov&etuniót$ A regén!ből k"rké#et ka#unk az '&

társadalom erk"lcseiről, visszáságairól és mindezt lele#lező n!elvéről$ A *őős, wa nag!

kombinátor@, szta# ender, eg! szim#atikus és okos szélámos( az ő remekül megírt

*igurá&a k"ré szerveződik a t"rténet$ szta# a regén! végén megal, de a szerzők a*ol!tatásoz, az Aran!bor&'oz *eltámaszt&ák$

=uri& Karlovics lesa 01++-1+R3 *ő m.ve a maga ide&ében nag! vitát keltett regén!, az

4rig!ség 01+5, V0в4сть3, mel!ben az irónia és groteszk, a líraiság és a szatirikus látásmód

ka#csolódik "ssze$ A regén! első része eg!es szám első személ!. elbeszélés, mel!et

/!ikola& Kavalerov, az '& világból kiábrándult wérzéken!@ ős, Doszto&evszki&(

;el&eg!zések az egérl!ukból c$ m.ve szere#lő&ének utóda mesél el$ A második rész

azonban már eg!es szám armadik személ!., szerzői elbeszélés$ Kavalerovon kívül aregén!ben a régi világ iránt még 4van abicsev mérn"k tá#lál nosztalgiát, aki *eltalál&a a

gé#ek uralmát megszüntető wantigé#et@, w*éliát@$ )elük szemben állnak a regén! '&

emberei( Andre& abicsev, aki eg! modern kon!a-kombinát, a Osetverták igazgató&a és

*ogadott *ia, )olog!a :akarov *utballista, aki isteníti a gé#ek irán!ította társadalmat$

Kavalerov és 4van abicsev még eg!szer utol&ára meg akar&a rendezni az wérzelmek

"sszeesküvését@, de nem lesz belőle semmi, s a regén! végén, miután elatározzák, og!

*elváltva *ognak álni An!icska 7roko#oviccsal, az "zvegg!el, az eg!etlen megmaradt

érzésre, a k"z"n!re emelik #oarukat$ A regén! szerkezetében k"z#onti szere#et &átszik a

tük"r motívuma, amel! lesa munkásságában k"z#onti &elentőség.$ A m. tula&donké##en

az eg!másban tükr"ződő világok és ős"k #ano#tikuma$

lesát az 1+2R-as évektől kezdődően áttérbe szorították, m.veit nem *ogadták be az 'n$

wszov&et irodalomba@$

AP ASPNID 4IDA>:

GR



Az orosz abszurd irodalom ké#viselői az <I4N-cso#ort tag&aiként lé#tek színre$

;én!koruk az 1+5-5+-es évekre esik, ekkor &elenik meg deklaráció&uk, és ekkor t"rténik

meg a cso#ort bemutatkozása is$ 4deál&uk waz irodalmi és k"zn!elvi é&ától megtisztítottkonkrét tárg!@ eszmé&e, amel! "ssze*ügg Kazimir :alevics *estészeti kísérletével, a *eér

ala#on ábrázolt *eér nég!zettel$ )ag!is eg!*elől t"rekvésük a n!elvi redukcióra, más*elől

az értelemnélküliség wtranszcendentálására@ irán!ul$ Az orosz abszurd

legk"vetketkezetesebb ké#viselő&e Dan!iil 9armsz 0eredeti neve( Dan!iil 4vanovics

=uvacsov, 1+RC-1+J53 volt$ )ilágké#ének ala#vető eleme a meta*izikai szorongás$

=ellegzetes m.*a&ai a r"vid, az anekdóta eg!szer. *ormá&ára visszavezetető weg!#erces

novellák@ 0Wrkén! 4stvántól vett m.*a&i megatározás3 és a verses és #rózai t"redékekből

montírozott wszínm.vek@$ w<g!#erces novelláinak@ ciklusa az <setek 01+2J-2G, .л:5043,mel!ben az író reális elemekből é#ítkezik, de eg! #illanat alatt, *elr'gva a logika

t"rvén!eit, átlendíti az olvasót eg! másik valóságba$ 4l! módon a sz"veg dekonstruál&a a

világot, és eg!ben "nmagát is$ 9armsz abszurd színm.ve, a =elizaveta am 01+5,

Iл410вет0 ?0м3, b.n és b.nődés #roblematiká&ának már-már ka*kai inter#retáció&a$

=elizaveta wb.ntelenül b.n"s@, nem tud&a, miért akar&ák letartóztatni$ A darabot a

burleszkre emlékeztető k"z&átékok tarkít&ák, a szere#lő boóctré*ákkal le#lezik

szorongásukat$ 9armszot t"bbsz"r letartóztatták, a sztálini terror áldozataként alt meg$

Az orosz abszurd dráma másik ké#viselő&e Alekszandr 4vanovics )veg!enszki& 01+RJ-

1+J13, akinek a legismertebb színm.ve az 4vanovék karácson!a 01+2, Iл/0 : Cв0новых3$

„ színm. szere#lői a wg!erekek@, eg! évestől C évesig, akik vár&ák a karácson!*át$ :ire a

szülők beozzák nekik, mindann!ian megalnak$ )veg!enszki&t ebben a darabban is a

alák és a szeualitás kérdései *oglalkoztat&ák, mel!ek visszatérő mitívumai

munkásságának$

Konsztant!in Konsztant!inovics )aginov 0eredeti neve( )ageneim, 1++-1+2J3 #ál!á&átk"ltőként kezdte, ma&d megírt nég! regén!t, a Kecskeéneket 01+5, Dо1л4н0> =еснь3, a

:unkák és na#okat 01+5+, cр:Hы 4 Hн4 .в4стонов03, a ambocciádát 01+21,

?0мBо50H03 és a 9ar#agoniádát 01+25-22, Q0р=0Jон40H03$ A Kecskeének, mint a cím is

mutat&a tragédiatravesztia, a #étervári értelmiség karnevalizált e#itá*iuma$ A regén!

világának a demiurgosza a szerző, aki eg!ben a wtragédia@ író&a és színre vivő&e is$ :ég az

avantgárd #rózában is szokatlan szabadsággal váltogat&a #ozíció&át$ A tragédia szín#ada a

regén!ben 7étervár, amel! ol!ann!ira irodalmiasan lebegő, og! nem tudni biztosan, a

ős-szerző-elbeszélő látomása-e, vag! a romlás szellemének lidérces &átéka$ A regén!ben a #étervári értelmiség % a #rototí#usai ismert irodalmárok és *ilozó*usok % wvidám

G1



végna#&ait@ éli$ )aginov regén!e a #étervári mítosz megsz.nését konstatál&a % az '&oz,

>eningrádoz, mint ír&a, wa szerzőnek semmi k"ze % ő ko#orsó- és nem b"lcsőkészítő

mester@$

Az <I4N-cso#orton belül a k"ltészetnek is megvoltak a maga ké#viselői$ K"zülük /!ikola& 4vanovics Pabolocki& 01+R2-1+C3 volt a leg&elentősebb, aki korai alkotói

korszakában abszurd-szürrealista versvilágot teremtett az szlo#ok 01+5+, .толB@ы3

cím. ciklusában$ A armincas években Pabolocki& #anteisztikus-utó#isztikus nézeteit "nti

versbe, sa&átos természet*ilozó*iai lírát alkotva$ 8lete végén k"ltészete leeg!szer.s"dik,

visszatér a €4€$ századi orosz lírai ag!omán!oz$

AP 1+5R-AS, 1+2R-AS 8)<K KW>68SP<6<

Az 1+5R-as évek ele&én a k"ltészetet, a #rózáoz asonlóan az irán!zatok és az alkotói

módszerek sokszín.sége &ellemezte$ <z a #eriódus az akmeisták k"zül :andelstam,

Amatova és Mumil&ov k"ltészetének *én!kora$ A *uturisták k"ltészete 0:a&akovszki& és

9lebn!ikov3 a *orradalom atására &elentősen megváltozott$ Az 'n$ w#arasztk"ltők@,

/!ikola& Aleksze&evics Kl&u&ev 01J-1+2G3 és Szerge& Alekszandrovics =eszen!in 01+C-

1+5C3 is az 1+5R-as években alkották meg lírá&uknak kiemelkedő darab&ait$

Szerge& =eszen!in első versesk"tetét 1+1-ban &elentette meg$ A szőke, kék szem., #araszti

származás' k"ltő alak&a k"ré már indulásakor is mítoszt szőttek, amel! viaros élete során

végigkísérte$ =eszen!in a *orradalmat a szkíta-elmélet &eg!ében *ogadta el, a né# t"rténelmi

szere#ének a betel&esedését látta benne$ =eszen!in "szt"n"s lírai teetség, már korai versei

is elká#ráztatták az olvasót ké#i gazdagságukkal, színeikkel és a né#i világ*el*ogásoz

szorosan ka#csolódó bibliai motívumrendszerükkel$ A k"ltő *orradalom után íródott

#oémáiban az a#okali#tikus szimbolika dominál$ >írai őse a #ró*éta, az égi atalmak

'&ra*ormáló&a, a teremtő szó birtokosa$ A Seolsincs ország 01+1, Cнон4>3 cím.

#oémá&ában a városi civilizációtól mentes w#araszt #aradicsom@ utó#iá&át alkotta meg,

:arc Oagall ké#eire emlékeztető szimbolikát asználva$ Az 1+5R-as években t"bbn!ire

elégiákat írt, mel!ekben az elm'lás gondolata és az orosz természet ké#ei szervesen

ka#csolódtak "ssze$ <g!re inkább 'g! érezte, og! neki, wa *alu utolsó k"ltő&ének@ nincs

el!e a Szov&et-roszországban$ Kései versei tragikus angvétel.ek, A *ekete ember

01+5J, ]ерныE 5елове/3 cím. #oémá&a már a lírai én lázálma$ Wnkezével vetett véget

G5



életének, b'cs'versét sa&át vérével írta meg$ :ind a mai na#ig a legné#szer.bb k"ltőnek

számít roszországban$

orisz >eon!idovics 7aszternak 01+R-1+R3 az 1+1R-es években a Oentri*uga *uturista

cso#ortnak volt tag&a$ <lső versesk"tete, az 4ker a *előkben 0 ?л41не@ в т:50х3 1+12-ban &elent meg, mel!ben a szimbolista atás ellenére már meg*ig!elető versé#ítésének

eg!edisége$ 7aszternak érett k"ltészete a /ővérem, az élet 01+55, .естр0 6 мо> F41нь3

cím. k"tetéből bomlik ki tel&es gazdagságában$ A ciklus 1+1G n!arán íródott, eg! belső,

érzelmi élmén! atására$ 7aszternak ob&ektív lírá&át Ioman =akobson íg! &ellemzi(

w7aszternak líraiságában a szomszédos ké#ek 'g! m.k"dnek, mint eg!más mellé el!ezett

visszaverődések( a k"ltő én&ének metonimikus ki*e&eződései 0…3 >egkedvesebb el&árása

azonban az, mikor a cselekvést nevezi meg a cselekvő személ! el!ett, vag! eg! eg!énre

&ellemző álla#otot, ki*e&ezést, vag! tula&donságot ezen eg!én el!ett…@ 7aszternak lírá&ában teát az wén@ nem a lírai személ!esség ki*e&ező&e, anem a tárg!i világgal szinte

"sszeolvadva eg! sa&átos látásmódot testesít meg$ K"vetkező k"tetét, a 6émák és

variációkat 01+52, cемы 4 в0р40@443 a kritika lelkesen *ogadta, s a kor leg&elentősebb

k"ltő&ének kiáltották ki$ 7aszternak az 1+5R-as évek végén t"bb t"rténelmi témá&' #oémát

és eg! verses regén!t is írt$ Az 1+2R-as évek második *elében 7aszternak wkeg!vesztett@

lett, nem &elenettek meg versei, íg! m.*ordítással *oglalkozott( t"bbek k"z"tt

Sakes#eare, Sciller, Moete, Iilke, !ron és 7ető*i m.veit ültette át oroszra$ K"ltészete

az 1+JR-es évektől meg'&ul( '&ra *el*edezi a klasszicista *ormát, s a Psivago doktor 01+J-

CC, Nо/тор [4в0Jо3 cím. regén!e utolsó *e&ezetében szere#lő verseket 0=uri& Psivago

versei3 már a letisztult *orma és az egzisztenciális #roblémák előtérbe el!ezése &ellemzi$

1+C-ban, elsősorban verseiért, 7aszternáknak odaítélték a /obel-dí&at$ :iután azá&ában

támadások indultak ellen, a dí&at nem vette át$

:arina 4vanovna Oveta&eva 01+5-1+J13 első k"tete, Az esti album 01+1R, <е5ерн4E

0льBом3 1 éves korában &elent meg$ A *orradalom után emigrált, elősz"r 7rágában, ma&d

7árizsban élt$ ;ér&e és lán!a után 1+2G-ben visszatért a Szov&etunióba$ 1+J1-ben

=elabugába evakuálták, aol "ng!ilkos lett$ Oveta&eva k"ltészete az avantgárdoz áll k"zel$

)erseit *el*okozott, minden #illanatban kit"rni készülődő érzelmek &ellemzik, mel!ek

minteg! wszétt"rik@ a *ormát, illetve &elentős mértékben átrendezik azt$ A r"vid sorokból

álló, zaklatott ritmiká&' vers kül"n"sen &ellemző Oveta&eva k"ltészetére$ M!akran asznál

*el mitológiai és bibliai motívumokat, verseiben a #atetikus ké#ek és a groteszk g!akran

váltakoznak eg!mással$ Oveta&eva t"bb kortársával szenvedél!es viszon!t alakított ki$

)allomásos versciklust szentelt loknak és Amatovának, levelezése k"ltőtársaival

irodalmi munkásságának szerves része$ 9alála után kül"n k"n!vben adták ki Iainer :aria

G2



Iilkével és orisz 7aszternákkal *ol!tatott levelezését$ Oveta&eva t"bb verses drámát is írt,

mel!ek a neoromantika atása alatt keletkeztek$

A ?SPO4A>4S6A I<A>4P:NS@ :4/6 ?94)A6A>S@ 4IDA>:

A wszocialista realizmus@ a sztálini korszak ivatalos irodalmának a kulcs*ogalma$ A

terminust elősz"r 4$ Mronszki& asználta, 1+25-ben$ 1+2J-ben, a szov&et írók 4$

kongresszusán már a szov&et irodalom vezető irán!zatának kiáltották ki$ Azokat az írókat

és m.veiket, mel!ek az ideológiai kritériumoknak nem *eleltek meg, *ormalistának,

burzsoá-dekadensnek stb$ bél!egezték meg$ A szocialista realizmus kül"n*élemegatározásaiból az derül ki, og! a kommunista ideológia a m.vészetet eg!értelm.en a

#olitikai #ro#aganda eszk"zének tekintette$ Sztálin íres ki&elentése, mel! szerint waz író az

emberi lélek mérn"ke@ is arról tan'skodik, og! az írót eszk"znek tekintették az ember

át*ormálásáoz$ A szocialista realizmusnak nincs #oétiká&a, csak előírásai vannak$ 4l!enek

#éldául a w#ozitív ős@, a k"telező o#timizmus és k"zértetőség, valamint a aladásba és a

kommunizmus végső g!őzelmébe vetett utó#ikus it$ Sztálin alála után t"bben kritizálták

a szocialista realista m.vek sematizmusát, ám első komol! bírálata, Andre& Szin!avszki&(

:i a szocialista realizmusU 01+C, ]то т0/ое со@40л4ст45ес/4E ре0л41м~3 cím. esszé&ecsak kül*"ld"n &elenetett meg$ Szin!avszki& bebizon!ít&a, og! a szocialista realizmusnak

nincs semmi k"ze a 1+$ századi realista irodalomoz, inkább a 1$ század wklasszicista@

esztétiká&ára vezetető vissza$

A sztálini korszak ivatalos irodalmában a megatározó a sematizmus volt$ A

monumentális m.*a&, a regén!-trilógia és tetralógia szintén kedvelt m.*a&nak számított$

Ám az 'n$ wszocialista realista@ m.vek alkotói k"z"tt is voltak teetséges írók, akik

azonban tel&esen beódoltak az ideológiának$ 4l!en volt #éldául :iail AlekszandrovicsSoloov 01+RC-1+J3, aki évtizedekig a szov&et irodalom leg*őbb *unkcionáriusa volt$ Doni

kozák területekről származott, első m.vében, a Doni elbeszélésekben 01+5, Nонс/4е

р0сс/01ы3 a #olgárábor' ellentmondásos esemén!eire é#íti *el a t"rténetet$ >egismertebb

és leg&obb wm.ve@ a Osendes Don 01+5-1+JR, c4х4E Nон3 cím. regén!-tetralógia,

mel!ben eg! kozákcsalád sorsán keresztül a kozákság tragédiá&át ábrázol&a az első

világábor'tól kezdve a #olgárábor' végéig$ <zzel a m.vével Soloov #lágium

g!an'&ába keveredett$ :ind a mai na#ig nem tudni biztosan, ki volt a tetralógia szerző&e$

6"bben azt *eltételezik, og! ;&odor Kr&ukov, eg! 1+5R-ban megalt *eérgárdista tiszt

GJ



írta$ Soloov t"bbi regén!e nem érte el a Osendes Don színvonalát$ A kollektivizálásról

íródott regén!eiért Sztálin- és >enin-dí&at ka#ott$ )ilágszerte ismert 44$ világábor's

t"rténete, az <mberi sors 01+C, .:HьB0 5елове/03, amel! érzelmes kisregén!, de

cselekmén!e t"rténelemamisításon ala#ul$ Soloovnak 1+C-ben odaítélték a /obel-dí&at$

Aleksze& /!ikola&evics 6olszto& 015-1+JC3 >ev 6olszto& család&ának leszármazott&a$

7ál!á&a az 1+1R-es években indult$ 1+1-ban emigrált, elősz"r 7árizsban, ma&d erlinben

élt$ ;ranciaországban kezdte írni legíresebb regén!ét, a Molgota cím. trilógiát 01+5R-

1+J1, ^оFHен4е =о м:/0м3, amel! két leán!testvér, Dása és Kát!a ulavinov t"rténete az

1+1R-es évektől kezdődően a #olgárábor' végéig$ :ikor 6olszto& 1+5C-ben azatért, a

regén! t"bb részét megváltoztatta$ Morki& alála után az Erósz"vetség eln"ke és a

>eg*elsőbb 6anács tag&a lett$ =elentős t"rténelmi regén!e az 4$ 7éter 01+5+-1+JC, Петр

ПервыE3$ Az eg!ébként kiváló regén!ben 4$ 7éter szere#ét értelmezi át az aktuális szov&etideológiának meg*elelően( az orosz erőt, az orosz gazdaság nag!ságát és a kereskedni és

gazdagodni akaró orosz né# ere&ét mutat&a be$ 6olszto& regén!éez rengeteg *orrásmunkát

asznált *el, s itelesen idézte *el a kor n!elvét is$ 8letében, 1+25-ben és 1+J5-ben két

Sztálin-dí&at ka#ott, ma&d #osztumusz megka#ta a armadikat is$

AP ISP I<M8/ A €€$ SPÁPADA/( N>MAK), 7>A6/),

7ASP6<I/AK, /AK)

A *ent említett nég! író leg&elentősebb m.veit a ivatalos szov&et irodalom watárain kívül@

ozta létre$ Tk számítanak az adott #eriódus világirodalmi szinten is kiemelkedő

#rózaíróinak$

:iail A*anasz&evics ulgakov 01+1-1+JR3, író, drámaíró a 5R$ századi orosz #róza

legné#szer.bb alak&a$ rvosi eg!etemet végzett, eg! ideig vidéken #raktizált is$ 1+51-ben

k"lt"z"tt :oszkvába, aol szatirikus la#oknak írt karcolatokat és ri#ortokat$ <lső &elentős

regén!e a ;eér gárda 01+5J, ?ел0> Jв0рH4>3, amel! a 6urbin család sorsát ábrázol&a a

#olgárábor' alatt, az ostromlott Ki&evben$ 1+5C-ben két szatirikus kisregén!e &elent meg,

az Wrd"ng"sdi 0 Nь>вол40H03 és a )égzetes to&ások 0 Rо/овые >E@03$ A armadik szatirikus

kisregén!t, a Kut!aszívet 0.оB05ье серH@е3 azonban betiltották, csak 1++-ben &elent meg

kül*"ld"n$ Az 1+5R-as évek második *elében ulgakov t"bb színm.vet írt, k"z"ttük a

6urbinék végna#&ait 01+5, Nн4 c:рB4ных3, a Po&ka lakását 01+5, VоE/4н0 /в0рт4р03 ésa :enekülést 01+5G, ?еJ3$ 1+2R-ban minden m.vét betilt&ák$ <nnek ellenére még ír

GC



színm.veket, mel!ekben a m.vész és a atalom kon*liktusát elemzi$ 4l!en #éldául a

:oliére-ről szóló Álszentek "sszeesküvése 01+2R-1+2, D0B0л0 св>то33$ ;ő m.vét, A

:ester és :argaritát 01+5-1+JR, O0стер 4 O0рJ0р4т03 íróasztala *iók&ának írta$ Osak

1+-G-ben &elenetett meg$ ulgakov ebben a világszerte olvasott regén!ében a

*antasztikum és a groteszk segítségével időben és térben t"bbdimenziós t"rténetet oz

létre$ A *antasztikus cselekmén! az 1+5R-2R-as évek :oszkvá&ában &átszódik, ide látogat el

xoland 0a Sátán3 kíséretével, og! megnézze, wmegváltoztak-e a moszkvaiakU@$ <

látogatás k"zben ismerkedünk meg a :esterrel és 7oncius 7ilátusról szóló regén!ével,

amel! visszavezeti az olvasót az ókori =eruzsálembe, teát a regén! két kül"nb"ző

t"rténelmi teret és időt ka#csol "ssze$ A :ester regén!e, szerelme, :argarita

k"zben&árásának és xoland nem e világi ere&ének k"sz"netően az időtlenségben,

*üggetlenül a *"ldi világtól "r"k életet él, iszen wa kéziratok nem égnek el@$ A :ester és

:argarita m.*a&át a szakirodalomban t"bb*éleké## atározták meg( wmítoszregén!nek@ 0$

Masz#arov3 nevezték, "sszeka#csolták a wmeni##oszi szatíra@ 0:$ at!in3

ag!omán!ával, sőt winiciációs regén!ként@ 0Szilárd >éna3 is értelmezték$

Andre& 7latonovics 7latonov 0eredeti neve( Klimentov, 1++-1+C13, a €€$ századi orosz

#róza leginkább eg!éni ang' teetsége$ l!an n!elvet teremtett, amel!et idegen n!elvre

le*ordítani &ó*ormán leetetlen$ Mé#észmérn"ki di#lomát szerzett, '&ító meliorizációs

módszert dolgozott ki a sivatagok vízellátására$ 7ál!á&át k"ltőként kezdte$ <lső

elbeszélésk"tete 1+5G-ben &elent meg$ ;ő m.veit, k"ztük a Osevengur 01+5G-5+, ]евенJ:р3

és a :unkag"d"r 01+5+-2R, Dотлов0н3 cím. regén!eket a cenz'ra betiltotta, csak &óval a

szerző alála után adták ki őket kül*"ld"n$ 9átraag!ott m.vei a atvanas években

&elenettek meg$ 7latonov életm.vét állandóan visszatérő motívumok szervezik$ 4l!enek az

árvaság, a#átlanság, a tecnika világátalakító ere&ébe vetett it, ám ug!anakkor az ideálok

megvalósítatalanságának leetetlensége, az ember kivetettsége, a vándorlás, az élet és a

logika t"rvén!einek "sszeeg!ezetetlensége$ 7latonov m.veire atottak Morki& wistené#ítő@

eszméi, ;&odorov, ogdanov, Oiolkovszki& *ilozó*iai nézetei$ 7latonov eg!ik leg*ontosabbm.ve a Osevengur, amel!nek első része a :ester születik 0 RоFHен4е м0стер03 még

1+5+-ben meg&elenetett azá&ában$ ;ol!tatását viszont csak 1+G5-ben adták ki 7árizsban$

A Osevengur látomásos antiutó#ia, a #ikareszk regén! ag!omán!ára, valamint Mogol(

Molt lelkek cím. regén!ének modell&ére vezetető vissza$ A regén! elvont, meta*orikus

térben &átszódik, itt vándorol Szasa Dvanov, a *őős, akit a #árt elküld a megvalósult

kommunizmus városába, Osevengurba$ Osevengur a testet "lt"tt &elszavak világa( tula&don

nincs, dolgozni tilos, mert az kizsákmán!olást eredmén!ez$ A /a# @dolgozik@ eg!edül, ő

tá#lál&a a várost$ 7latonov a groteszk és az abszurd segítségével minteg! eg!bemossa amagasztos eszmén!eket és az értelmetlenséget, az üres &elszavakat és a természetes

G



naivitást$ A regén! n!elve eg! nem létező n!elvL az ontológiai #roblémák *ő ordozó&a$

<g! kívülről érkező *eg!veres csa#at el#usztít&a Osevengurt, Dvanov az eg!etlen t'lélő, de

ő is, mint az a#&a eg!kor, beleg!alogol a tóba, og! megnézze magának az éltető vízben a

alált$

orisz 7aszternak Psivago doktor cím. regén!ét 'sz éven át írta$ A Psivago doktor

klasszikus nag!regén!, a #aszternaki életm. e#ikus "sszegzése$ Kül*"ld"n &elenetett csak

meg, s szerző&e ellen azá&ában rágalomad&árat indult$ A ős"k 't&a a regén!ben a €€$

századi orosz t"rténelem kataklizmáin keresztül, az 1+RC-"s *orradalomtól kezdve a

második világábor' utánig visz$ 8rtelmezői *ilozó*iai, alkotás*lozó*iai, illetve

tudatregén!nek tart&ák$ A *ő alak, =uri& Psivago értelmiségi, orvos és k"ltő$ T csak

szemlélni és átélni szeretné a t"rténelmi *ordulatokat, mel!ek végül a #usztulását okozzák$

A regén! Psivago an!&ának temetésével kezdődik és Psivago alálával végződik$ 8letevége *elé Psivago n!omorban élt, eg! ozzá méltatlan nővel$ 9árom asszon! volt az

életében( 6on!a, moszkvai g!ermekkori barát&a, >ara, élete igazi nag! szerelme, vele az

Nralban élt eg!ütt és eg! ázmesterlán!, aki gondozta$ A regén! utolsó *e&ezete =uri&

Psivago versei, mel!ek a alatatlanságot biztosít&ák a ős számáraL ebben az értelemben

Psivago alála % az evangéliumi #aradigma keretében % a alatatlanság nevében

végezvitt "nkéntes áldozat$

)lag!imir )lag!imirovics /abokov 01++-1+GG3 az emigrációban alkotott$ 1+1G után sok orosz értelmiségi ag!ta el roszországot( &elentős orosz kulturális k"z#ontok alakultak ki

7rágában, erlinben, elgrádban, 9arbinban, 7árizsban, ma&d a német megszállás után az

<g!esült Államokban$ /abokov *iatalon emigrált, élete második *elében angolul írta

regén!eit$ <zért inkább neves amerikai íróként tart&ák számon$ <lső regén!e, a :asenka

01+5, O03ень/03 berlini meg&elenése után sor&áztak regén!ei, orosz n!elven regén!t

írt$ erlinből 1+2G-ben 7árizsba k"lt"z"tt, ma&d a német megszállás miatt az <g!esült

Államokban tele#edett le, aol orosz irodalmat oktatott$ 1+R-tól aláláig Svá&cban élt$

Angolul íródott számos regén!e k"zül a >olita 01+CC3 lett a legné#szer.bb$ rosz n!elven

írott regén!ei k"zül a legismertebbek a )égzetes vég&áték 01+2R, V094т0 7:F4н03,

amel! eg! sakkozó wszenvedést"rténete@, az Adomán! 01+2G-2, N0р3, mel!ben az orosz

irodalom dilemmáira keresett választ, valamint a :egívás kivégzésre 01+2,

Пр4Jл03ен4е н0 /01нь3, amel! eg! metautó#ikus regén!$ A regén! tere eg! *eltételes tér,

őse Oincinnatus, aki ol!an b"rt"nbe kerül, aol ő az eg!etlen rab$ K"rül"tte &elmezbe

"lt"z"tt b"rt"nőr"k serte#ertélnek, még óér&a, mosz&ő 7ierre is el akar&a n!erni a

&óindulatát$ Oincinnatus a b"rt"nben olvas és ír, a két részre bomló világot, az @itt@ és wott@

világát #róbál&a értelmezni$ Nndorodik a #osván!ságtól 0=о3лость % /abokov kedvenc

GG



ki*e&ezése3, és végül, kivégzése előtt kilé# a *estett díszletként "sszeomló világból$ A

regén! tele van idézetekkel és vendégsz"vegekkel( /abokov szerint a *ikció világa

tekintető az eg!etlen érvén!es valóságnak$

AZ OROSZ IRODALOM 19)1#TŐL NA!"AINKIG

A )4>ÁM9ÁIB N6Á/4 4IDA>: 01+J1-1+C23

A második világábor' ide&én az orosz írók t"bbsége aditudósítóként dolgozott a *ronton$

A ábor's irodalom vezető m.*a&a a #ublicisztika volt$ 8rtető okokból csak a ábor' után

születettek meg azok az át*ogó #rózai m.vek, amel!ek e tragikus esemén!re re*lektáltak$

A ábor's #róza t"bb évtizeden keresztül a szov&et irodalom vezető m.*a&a volt, amel!

azonban a kül"nb"ző korszakokban &elentős változáson ment át$ A kezdeti időszakban a

g!őzelem tá#lálta eu*ória nem engedte meg a kritikai elemzést, a későbbiekben azonban

eg!re inkább a rendszerrel szembeni kritikus ang, az értelmetlen emberi szenvedés

ábrázolása került előtérbe, mintsem a #atetikus ang' ünne#lés és a őskultusz$ A ábor's

irodalom eg!ik klasszikusa Konsztant!in :ia&lovics Szimonov 01+1C-1+G+3, író, k"ltő,drámaíró$ A ábor' ide&én aditudósító volt, né#szer. k"ltemén!e, a )ár& reám 01+J1,

[H4 мен>3, amel! a *rontkatona szerelmi vallomása kedvesének, széles k"rben ismertté

tette a nevét$ A ábor' alatt áromszor tüntették ki Sztálin-dí&&al$ >eg*ontosabb ábor's

regén!ei a sztálingrádi csatáról tudósító /a##alok és é&szakák 01+J2-JJ, Nн4 4 но543,

illetve az 8lők és oltak 01+C+, [4вые 4 мертвые3$ A tragikus sors' )aszili&

Szem&onovics Mrosszman 01+RC-1+J3 is sztálingrádi nag!regén!ével, Az igaz üg!ért

01+C5, V0 =р0вое Hело3 cím. m.vével re*lektált elősz"r a ábor'ra$ A regén! második

részében, az 8let és sorsban 01+R, [41нь 4 с:HьB03 az író már őszintén beszél nemcsak aábor'ról, de a sztálini tisztogatásokról és a lágerekről is$ A kéziratot elkobozták, és a

megmenekített másolatot 1+R-ban adták ki Svá&cban$ A ábor' alatt a ábor'ról írott

#róza legismertebb alkotásai k"zé tartozik még Alekszandr Al*redovics ek 01+R2-1+G53

:oszkva védelméről írott regén!e, A volokalamszki ország't 01+JJ, <оло/0л0мс/ое

3оссе3, valamint Alekszandr Alekszandrovics ;ag!e&ev 01+R1-1+C3 4*&' Márda 01+JC,

OолоH0> Jв0рH4>3 cím. m.ve$

A ábor's k"ltészetnek a *ő m.*a&a a #oéma volt$ 4tt elsősorban Alekszandr 6ri*onovics6vardovszki& 01+1R-1+G13 íres #oémá&át, a )aszili& 6!orkint 01+J1-1+JC, <0с4л4E

G



cер/4н3 kell megemlíteni, amel!ben eg! né#i származás' *rontkatona kaland&ait beszéli el,

vaskos umorral$ <g!ébként 6vardovszki& irodalomszervező tevéken!sége, amel!et a

/ovi& mir szerkesztő&eként végzett 1+CR-CJ, illetve 1+C-GR k"z"tt korszakalkotó

&elentőség. volt$ ;iatal írókat *edezett *el, és az ő nevéez *.ződik Szolzsen!icin( 4van

M!en!iszovics eg! na#&a cím. kisregén!ének meg&elentetése$ A ábor' időszakának

k"ltészetéből lga ;&odorovna ergolz 01+1R-1+GC3 nevét kell kiemelni, aki a leningrádi

blokád sz"rn!.ségeit verselte meg$

AP >)ADÁS KIÁ/AK 4IDA>:A 01+CJ-1+J3

A Sztálin alála utáni korszakban a szov&et irodalom#olitikában némiké## en!ült a

korábbi szigor, amit *elg!orsított 9ruscsovnak 1+C-ban a €€$ Kongresszuson elmondott,

a sztálini személ!i kultuszt elítélő beszéde$ Az 1+CR-es évek végén és az 1+R-as évek

ele&én '& írónemzedék, az 'n$ watvanasok@ nemzedéke lé#ett színre$ A k"ltészetben

meg&elentek az w'& ullám@ ké#viselői 0=evgen!i& =evtusenko, Andre& )ozn!eszenszki&,

Iobert Iozsg!esztvenszki&, ella Amadulina3, akik visszatértek az 1+5R-as évek lírai

ag!omán!áoz 0:a&akovszki& és 7aszternak k"ltészetéez3, stadionokban lé#tek *el és a

látván!osan megszegték az addigi korlátokat$ /oa *élig illegálisan, virágzott az énekes bárdok 0Alekszandr Malics, ulat kudzsava, )lag!imir )iszocki&3 k"ltészete$ A w*alusi

#róza@ alkotói '&&áélesztették a szkaz-ag!omán!t, s a né#i-nemzeti életérzésre a#elláltak$

<kkor indultak ennek az irán!zatnak a leg*ontosabb írói( )aszili& Suksin, )alent!in

Iasz#ut!in, )iktor Aszta*&ev és )aszili& elov$ B& m.*a&ok is meg&elentek, #éldául a

tudomán!os-*antasztikus #róza, mel!et a Sztrugacki&-*ivérek és 4van =e*remov m.vei

ké#viseltek$ Szintén meg'&ult a ábor's #róza, valamint az 'n$ wvárosi #rózába@ sorolt

m.vek is az '&ítói igén! meg&elenését *ém&elezték, #éldául )aszili& Aksz&onov és =uri&

6ri*onov m.veiben$ Ám az igazi '&donságot a láger-irodalom &elentette, mel!nek két

világír. ké#viselő&e, Salamov és Szolzsen!icin nemcsak írói debütálását, de viszon!lagos

szabadságát is az wolvadásnak@ k"sz"nette$

)arlam 6!ionovics Salamov 01+RG-1+53 nevét világszerte ismertté Kolimai elbeszélései

01+CJ-1+G2, Dолымс/4е р0сс/01ы3 tették$ /oa t"bb éves lágerbüntetése után 1+C-ban

reabilitálták, azá&ában csak két versesk"tete &elenetett meg$ A Kolimai elbeszéléseket

1+G-ban adták ki >ondonban$ Az elbeszélések szenvtelen tudósítások a kolimai #okolról,

az ember 5R$ századi keresztre *eszítéséről, tagadva a moralizáló és #rédikáló

G+



belletrisztikát$ Salamov számára, aki a testi en!észet krónikása, a leg*ontosabb az eleven

lélek megőrzése( w:ég a k"vet sem láttam oltnak, nem szólva a *.ről, a *áról, a

*ol!óról…@ % mond&a a Szentencia cím. elbeszélés őse$ Salamovot m.ve kül*"ldi

meg&elenése után #róbálták megt"rni, s végül eg! elmeg!óg!intézetben *e&ezte be az életét$

Alekszandr 4sza&evics Szolzsen!icinnek 01+13, aki szintén t"bb évet t"lt"tt táborban, első

kisregén!ét, az 4van M!eniszovics eg! na#&át 01+5, Nень Cв0н0 Nен4сов4503 a

6vardovszki& által szerkesztett /ovi& mir #ublikálta$ A kisregén! 4van M!en!iszovics

Suov láger*ogol! eg! na#&át mutat&a be$ Suov "szt"n"sen ívő ember, számára az 4sten a

természetes világrendet &elenti, innen ered nála a munka tisztelete még a tábor k"rülmén!ei

k"z"tt is$ Szolzsen!icin m.vében a #araszti munka etikai értékét &eleníti meg, Suov sa&át

lelki egészségéért dolgozik, iszen csak íg! érezeti magát a *ogságban is szabadnak$ Az

író két nag!regén!e, A #okol első k"re 01+CG-C+, < /р:Jе =ервом3 és a Iákosztál! 01+2-G, R0/овыE /ор=:с3 már csak kül*"ld"n &elenetett meg$ A világírt Szolzsen!icin

számára a Mulag szigetvilág 01+2-, Aрх4=ел0J Q:л0J3 ozta meg, mel!nek kéziratát

n!ugatra csem#észték$ A m. a lágerek áromk"tetes monumentális króniká&a, mel!ben az

író "sszeg!.&t"tte a lágerek és *ogl!aik neveit, írt a letartóztatási ullámokról, a

lágerlázadásokról, a munkarendről és a kínzási módszerekről$ Szolzsen!icin eg!értelm.en

bebizon!ította, og! a Szov&etunió b"rt"nállam, s az egész ország lágerrendszerben él$

Szolzsen!icinnek 1+GR-ben odaítélték a /obel-dí&at, mel!et nem vett át$ 1+GJ-ben

kitoloncolták a Szov&etunióból, 1++J-ig az <g!esült Államokban élt, csak ekkor tért vissza

azá&ába$ Kül*"ld"n &elentős volt #ublicisztikai tevéken!sége, valamint itt írta meg t"bb

k"tetes, t"rténelmi &elleg. munká&át, a )"r"s kerék 01+G1-1++1, Dр0сное /олесо3 cím.

m.vet$

A 7A/MÁS 8)<4 % 669/ 8S AP <:4MIÁO4QA/ 01+-1+J3

Az olvadás korszakának végét két író#er &elezte( 1+J-ben =oszi* rodszki&t "t év

kén!szermunkára ítélték munkakerülésért, Andre& Szin!avszki& és =uli& Dan!iel írókat

#edig 1+-ban azért ítélték el, mert kül*"ld"n #ublikálták m.veiket$ >ezárult teát a

liberálisabb korszak, a rezsn!ev-érával kezdetét vette az 'n$ w#angás@ időszaka$ <g!re

t"bb írót zártak ki az Erósz"vetségből és kén!szeríttettek emigrációba$ 1+-tól meg&elent a

s#ami#da& is, eg!re t"bb m. ter&edt gé#iratos *ormában$ <z azt &elentette, og!

#olarizálódott az orosz irodalom, a ivatalos és a nem ivatalos 0szamizdat, emigráns3

R



irodalom k"z"tti kül"nbség nemcsak a szabadság kül"nb"ző *okozataiban, anem az

esztétikai elvek kül"nb"zőségében is megn!ilvánult$ 1+G+-ben kit"rt a Ze&r'l almanaT)

k"rüli botrán!$ /éán! író 0)aszili& Aksz&onov, Andre& itov, ;azil 4szkander, )iktor

=ero*e&ev és =evgen!i& 7o#ov3 'g! d"nt"tt, og! cenz'ra nélkül állít "ssze almanacot$ <g!

#éldán!a ki&utott n!ugatra, mire bek"vetkeztek a retorziók( az Erósz"vetségből való

kizárás, az emigrációba kén!szerítés$ /!ugaton létre&"tt az orosz emigráció warmadik

ulláma@$ Az emigrációban *ellendült a k"n!vkiadás, eg!más után alakultak az irodalmi és

társadalomelméleti *ol!óiratok, mel!ek k"zül a n&(inen& 0:üncen3 és a X#in&aks#is#

07árizs3 tett szert nag! be*ol!ásra$ A ivatalos irodalomban ez a korszak =uri& 6ri*onov,

)aszil ikov és )alent!in Iasz#ut!in munkásságának *én!kora$ 8rtékes alkotások

születtek az 'n$ wnemzetiségi irodalomban@ is, mel!nek világszerte ismert ké#viselő&e,

Osingiz A&tmatov$

Osingiz A&tmatov 01+53 kirgiz író, aki m.veit kezdetben an!an!elvén, ma&d a atvanas

évektől kezdve oroszul írta$ A világsikert számára A versen!ló alála 01+, Про90E

Q:льс0ры3 cím. kisregén!e ozta meg, mel!ben 6anaba&, a #ásztor b'cs'zik a aldokló

#oroszkalótól, Mülszáritól, s k"zben visszatekint a m'lt&ába$ Az w'& élet@ b.v"letében, a

kolozosítás megszállott&aként, #árttagként 6anaba& szétté#te a természeti k"telékeket,

mel!ért b.nődnie kellett$ A ;eér a&ó 01+GR, ?елыE =0р0хоH3 cím. regén!e eg! a#átlan

kis*i' t"rténete, mel!ben megelevenedik az ősi kirgiz monda a Koronás Szarvas An!áról$

Az évszázadnál osszabb ez a na# 01+R, Nоль3е ве/0 Hл4тс> Hень3 cím. regén!nek

*ontos része a mankurtlegenda az emlékezetét elveszített né#ről, ami eg!ben #éldázat a kis

né#ek sorsáról$

A szamizdat-irodalom *ő m.ve )en!eg!ikt =ero*e&ev 01+2-1++R3 :oszkva 7etuski 01+GR,

Oос/в08Пет:3/43 cím. regén!e, mel!ben az ábrázolás tárg!a nem más, mint )en!icska,

az elbeszélő beszéd*ol!ama, mel!nek kerete az utazás a el!iérdek. vas'ton, :oszkva és

7etuski k"z"tt$ A regén! az orosz alkoolista szenvedést"rténete 0@:indeg!, og! a

keresztre vag! a kocsma#ultra vag! sz"gezve@3, *ol!amatos wmegvilágosodás@ az "ntudat

elvesztésének k"vetkeztében, részeg mártírium$ :indezek mellett a sz"vegben &elen van a

n!elvi umor tel&es skálá&a, *őké## az irodalmi n!elv és az argó ütk"ztetése kelt groteszk

atást$ A :oszkva-7etuskit a #osztmodern orosz irodalom ala#sz"vegének tart&ák$

Az orosz emigráció írói k"zül =oszi* rodszki& 01+JR-1++3 n!erte el 1+G-ben az irodalmi

/obel-dí&at$ Az ezüstkor ag!omán!ainak *ol!tató&aként, az wutolsó@, klasszikus

értelemben vett k"ltőszemél!isége volt az orosz irodalomnak$ A 5R$ század második

*elében ő volt az az orosz k"ltő, aki másoknál &elentősebb mértékben '&ította meg az oroszk"ltészetet, eleven #árbeszédet *ol!tatva nemcsak az orosz, anem a világirodalommal is$

1



7ere és let"lt"tt kén!szermunka-büntetése után 1+G5-ben emigrált és az <g!esült

Államokban tele#edett le, aol t"bb eg!etemen tanított$ K"ltészetét a kilé#és &ellemzi az

adott valóság keretei k"zül, re#rodukál&a a magán!os, a világ *elett álló ős wob&ektivizált@

látásmód&át, aki a tárg!akat és érzéseket megatározott távolságból szemléli$ 9atott rá

Amatova, :andelstam, Oveta&eva és 7aszternak lírá&a$ rodszki& emigrációs #riódusában

t"bb nag! verset írt, #édául a 9'sz szonett Stuart :áriáoz 01+GJ, Nв0H@0ть сонетов /

O0р44 .т;0рт3 cím. szonett-ciklust és íres olaszországi verseit$ <sszéit t"bbn!ire

angolul írta, és ororszul írt versei nag! részét is ő maga *ordította le angolra$

AP ?B= ISP 4IDA>:@, AP ISP 7SP6:D<I/ 01+C-/A7=A4/K4M3

Az 1+R-as évek második *elétől kezdődően már meg&elennek az '& orosz irodalom

#osztmodernre &ellemző &eg!ei, noa elősz"r csak a szamizdatban és a n!ugaton meg&elent

m.vekben$ <z az időszak a szoc-art$-osok és a moszkvai konce#tualisták k"ltőcso#ort&ának

0Kabakov, 7rigov, Iubinste&n, Kibirov és mások3 *én!kora$ A szoc-art$ a

#osztmodernizmus eg!ik *ormá&a, amel! szov&et ideologémákat asznál *el és idegenít el$

A moszkvai konce#tualizmus megala#ító&ának Dmitri& 7rigov 01+JR3 tekintető$ A

konce#tualisták a szov&et mindenna#ok ivatalos rituáléit, mítoszait, szimbólumait*elasználva wbelülről@ bontották *el a szov&et ideologikus n!elvet, mint totalitásra t"rekvő

n!elvi *ormációt$ 1++1 őszén &elent meg )iktor =ero*e&ev 01+JG3 #rovokatív cikke, a

9alotti beszéd a szov&et irodalom *elett 0 Пом4н/4 =о советс/оE л4тер0т:ре3, mel!ben

eg! tollvonással keresztül'zta a GR-es évek #rózá&át és k"ltészetét, s el!ette a n!ugati

#osztmodern irodalomoz való igazodást a&ánlotta$ <g! másik esszé&ében, A romlás orosz

virágaiban 01++2, R:сс/4е @веты 1л03 a wmásik irodalom@ 0az orosz #osztmodern #róza3

&ellemzését ad&a, amel! szerinte kikezdi az orosz valóság barbárságát és az orosz kult'ra

t'lzott moralizmusát, s benne a rossz "nki*e&eződése valósul meg$ )alóban, a #osztmodern

orosz #róza eg!ik ágát a keg!etlen irodalom alkot&a$ 4de tartoznak t"bbek k"z"tt )iktor

=ero*e&ev, )lag!imir Szorokin 01+CC3 és >&udmila 7etrusevszka&a 01+23 m.vei$ Az

ornamentális #róza ag!omán!át 6at!&ana 6olszta&a 01+C23 *ol!tat&a, aki gondosan üg!el

arra, og! megtartsa #rózá&a irodalmiságát$ 5RRR-ben meg&elent regén!e, a Ksssz 0 Dысь3

*ilozó*iai regén!, amel! az atomkatasztró*a után kétszáz évvel &átszódik :oszkvában,

mel!et ;&odor-Kuzmicsszknak ívnak$ >&udmila Nlicka&a 01+J23 a #osztszov&et k"zna#ok

krónikása, aki a t"rténelmet a magánember szemsz"géből mutat&a be$ =elenleg

roszországban )iktor 7elevin 01+53 az eg!ik legterméken!ebb és legné#szer.bb író,

5



akinek m.vei a magas és a t"megkult'ra k"z"tti rést ivatottak bet"lteni$ ;ordulatos

t"rténeteiben szívesen alkalmaz buddista motívumokat, kiasznál&a a w*antas!@

m.*a&ának leetőségeit és a számítógé#es &átékok *ogásait$ Ntolsó regén!e, A metamor

szent k"n!ve 05RRJ, .в>9енн0> /н4J0 оBоротн>3 a 7iroska és a *arkas mese, a kínai

legendák világa és a #osztszov&et valóság *antasztikus eleg!e$ Az '& orosz irodalomban

meg&elentek a t"megirodalom m.*a&ai is, a detektívregén!ek és az erotikus irodalom$ <l

leet mondani, og! mind szerkezetében, mind mentalitásában és világké#ében az utóbbi

tizen"t évben az orosz irodalom &elentős változásokon ment keresztül$

A*+,-// 0234562-7

Az orosz irodalom t"rténete a kezdetektől 1+JR-ig$ Szerk$( P"ldel!i Psuzsa

uda#est, /emzeti 6ank"n!vkiadó, 1++G$

Az orosz irodalom t"rténete 1+J1-től na#&ainkig$ Szerk$( 9etén!i Psuzsa

uda#est, /emzeti 6ank"n!vkiadó, 5RR5$

9uszon"t *ontos orosz regén!$ Szerk$( 9etén!i Psuzsa

uda#est, :aecenas- >ord, 1++$

† qj ~j‚ jf 01+R-j % |}qf 1+5R- f‡f3 $ 1-5$

ˆf, ‰ˆŠ‰ †„‹, y‹qj‡j, 5RR1$

ŒfqŽ| ]ƒ( |qfhj‡}j qf f qj‘ 1+1G f‡

>ondon, verseas 7ublications 4ntercange >td, 1+$

9istoria literatur! ros!&skie& €€ vieka ed$( Andrze& Dra\icz

xarsza\a, w7x/@, 1++G$

Ieinard >auer( Mescicte der russiscen >iteratur$ )on 1GRR bis zur Megen\art$

:üncen, )erlag 9$ O$ eck, 5RRR$

†j hjq$ {~qfŽ}j qf 1-5$

ˆf, 1++R$

2



h•j|, ˆ$ ( ’ff‡j| †f$ Šj jf$

ˆf, 5RRR$

ro\n, D$( 6e >ast ears o* Soviet Iussian >iterature( 7rose ;iction, 1+GC-

1++1$Oambridge and /e\ ork, 1++2$

Sneidman, /$ /$( Iussian >iterature, 1+-1++J( te <nd o* an <ra$

6oronto, 1++C$

{~qfŽ f ‡j|j f qj‘$ Düsseldor* % 6e 9ague, 1+$

‰f j|f qj‘ ‡j f$ ‰ƒ‡jqf y‹, ˆf, 1+2%

1++2$

‰f f ‡, “)44 % hj hfqf| “4“ j$ $ j‡$ Š$ ˆ$

Šf|$ Šj||q, 1+5$

Š}j, ”$ $( ’f– ‡j|jf qj‘$ ˆf, 1+G+$

:elet!inszki&, =e$ :$ A mítosz #oétiká&a$ ;ord$ 7áll <rna, uda#est, 1+C$

6erras, )iktor( A 9istor! o* Iussian >iterature, /e\ 9aven and >ondon, 1++1$

6"r"k <ndre( rosz irodalom a €4€$ században$ uda#est, 1+GR$

rosz írók mag!ar szemmel$ 444$ Az orosz irodalom mag!ar *ogadtatásának válogatott

dokumentumai 1+5R-tól 1+JJ-ig$ Szerk$ Dukkon Ágnes, 6ank"n!vkiadó, uda#est, 1++$

Documents

Orosz Irodalom_Dukkon Ágnes