Oroszország története

A Kijevi Rusz

A keleti szlávok és az óorosz állam kialakulása A szlávok őshazája: Elba-Dnyeper és Balti-tenger-

Kárpátok közötti terület Szlávok szétszóródása a VI. századtól Területi-politikai képződmények kialakulása a VIII-

IX. században A keleti szláv törzsek egyesítése Novgorod és

Kijev központtal

A varég nemzetség behívása

A „rusz” nevet viselő varég nemzetség behívása

Rurik fejedelem, az orosz uralkodói dinasztia megalapítója

Oleg, a Kijevi Rusz megalapítója

I. (Szent) Vlagyimir

Keleti szlávok lakta területek egyesítése

Az állami egység fenntartása katonai erővel és a vallás integráló funkciójával

Különböző törzsi istenek és vallási hagyományok

Pogánykultusz kialakítása Kijevben Négy monoteista vallás hatása I. (Szent) Vlagyimir „választása”

A kereszténység felvétele A „görög” hit felvétele és Vlagyimir

megkeresztelkedése (988) „Kettős hit” Bizánci Nemzetközösség Kijev központú keleti szláv metropólia

Bölcs Jaroszlav

Az óorosz állam virágkora Rokoni kapcsolatok az európai királyi udvarokkal Az első orosz törvénykönyv (Russzkaja Pravda) Az ország felosztása fiai között a senioratus elve

alapján

A ljubecsi fejedelmi gyűlés (1097)

„Mindenki megtarthatja az apai örökséget”

A fejedelmi dinasztián belüli öröklés szabályozása

Ezzel párhuzamosan megmaradt a seniorátus elve is

A hatalomgyakorlás

A XIII. század elejére részfejedelemségek Fejedelem – druzsina – vecse Fejedelem mindenki, akinek az apja is

fejedelem volt „Voloszty” A fejedelem beiktatása trónra ültetéssel Törzsi előkelőkből és jövevény harcosokból

álló fejedelmi kíséret (druzsina) Népgyűlés (vecse)

A tatár uralom és a széttagoltság

(1240-1480)

A tatárok megjelenése

1223-ban „megjelentek népek, amelyekről senki sem tudja kik azok, honnan jöttek és milyen nyelven beszélnek és milyen törzsből valók és milyen a hitük. Tatároknak hívják őket.”

A tatárok megjelenése

Sikeres támadás az északkeleti, majd a déli orosz földek ellen (1223, 1237)

Kijev elfoglalása, a Kijevi Rusz megszűnése (1241)

Arany Horda (1242) Tatár fennhatóság elismerése

Az orosz földek sorsa

Az északnyugati területek Novgorod Bojárok által ellenőrzött vecse (bojár

köztársaság) Virágkora a XIV. században

(„Novgorod Nagyságos Úr”)

Az orosz földek sorsa

A nyugati és a délnyugati területek Tatárok, litvánok, lengyelek és magyarok A tatár hatalom elfogadása Lengyel-litván (krewói) unió (1385) Keleti szláv egység felbomlása Ukrajna és Fehéroroszország létrejötte

Az orosz földek sorsa

Az északkeleti területek Formális fejedelmi hatalom Vazallusi függés a tatár kántól (jarlik) Rendszeres adófizetés Csapatok állítása Tatárokkal való együttműködés és a

hódítók megbékítése

Az északkeleti területek

14 fejedelemség, a régió központja Vlagyimir

Küzdelem a vlagyimiri nagyfejedelmi hatalom birtoklásáért Moszkva és Tver

I. (Kalita) Iván (1325-1340) Egyházzal való együttműködés Moszkva egyházi központ

A Kreml építése (1367) Vlagyimir a moszkvai fejedelmek

örökbirtoka (1375)

Moszkva megerősödése

A hatalmi egyensúly felbomlása Hadjárat Moszkva ellen A kulikovói győzelem (Dmitrij nagyfejedelem,

1380) Moszkva a tatárellenes mozgalom központja Az Arany Horda részekre szakadása (1480)

Az orosz egyház

Firenzei unió (1439) A római pápa főségének elismerése

Az unió elutasítása (II. Vaszilij) Moszkvai zsinat (1448)

A nagyfejedelem által támogatott püspök megválasztása metropolitának

Függetlenedés a konstantinápolyi patriarchátustól

A moszkvai Oroszország(1480-1696)

Az orosz földek gyűjtése és az új állam szervezése

III. (Nagy) Iván (1462-1505) A tatárfüggés alatt élő északkeleti

fejedelemségből létrejön a moszkvai állam („orosz földek gyűjtése”)

Az adófizetés megtagadása a tatároktól

Az orosz földek gyűjtése és az új állam szervezése

Az orosz területek feletti tatár uralom megszűnése (1480)

A XV. századtól Oroszország (Rosszija)

Rohamos területi terjeszkedésa XVI. században

A moszkvai nagyfejedelem a bizánci császárok örököse és a német-római császárok egyenlő társa

A közigazgatási rendszer átalakítása

Központi hatalom: nagyfejedelem – bojár duma – udvari intézmények

Bojár duma: bojárok, okolnyicsijok, dumai emberek

Állami és katonai tisztségek betöltése előkelőségi rangsor (mesztnyicsesztvo) alapján

Prikázok (törvényszékek) Törvénykönyv (1497)

„Moszkva a harmadik Róma” A Moszkvai Állam kialakulása (1453) Hatalmi folytonosság eszméje „Moszkva a harmadik Róma” „Két Róma elbukott, a harmadik áll, negyedik

pedig nem lesz.” (Filofej szerzetes, 1524 körül) „Szent Oroszország”

„Csodatevő szentek” által védelmezett kereszténység Az állam és a hit tisztasága felett őrködő cár „Igazi keresztényhez illő műveltség”

IV. (Rettegett) Iván

A cári cím felvétele (1547) Országos gyűlés (zemszkij szobor) Terjeszkedő politika Oroszország két részre osztása

(1565): Opricsnyina

Közvetlenül a cár hatalma alatt álló területek Zemscsina

A bojár duma igazgatás alatt álló területek