Pannon modell - KEZDŐLAPTÁMOP H-7400 Kaposvár, Guba S. u. 40. H-7400 Kaposvár, Pf. 16. Telefon: (+36 82) 505 800 Fax: (+36 82) 505 896 Internet: "Pannon modell" 2.1.2. Oktatási

1

H-7400 Kaposvár, Guba S. u. 40. H-7400 Kaposvár, Pf. 16. Telefon: (+36 82) 505 800 Fax: (+36 82) 505 896 Internet: www.ke.hu

"Pannon modell" 2.1.2. Oktatási stratégia TÁMOP-4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0011

TÁMOP-4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0011

TÁMOP-4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0011

"Pannon modell"

2.1.2. Oktatási stratégia

Kaposvári Egyetem

Készítették:

Bencéné Dr. Fekete Andrea, Ph.D.

Dr. Bokor Árpád, Ph.D.

Dr. Csonka Arnold, Ph.D.

Dr. Kovács Zoltán, Ph.D.

Simonné Dr. Pallos Piroska, Ph.D.



TÁMOP-4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0011

Tartalomjegyzék

1. AZ INTÉZMÉNY OKTATÁSI KÖRNYEZETÉNEK BEMUTATÁSA ..................................................................... 1

2. AZ INTÉZMÉNY VONZÁSKÖRZETÉNEK ÉS A KÉPZÉS IRÁNTI HALLGATÓI KERESLET BEMUTATÁSA ............. 1

2.1. A HALLGATÓI LÉTSZÁM ALAKULÁSA: AGRÁR- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR ......................................................... 9

2.2. A HALLGATÓI LÉTSZÁM ALAKULÁSA: GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR ....................................................................... 12

2.3. A HALLGATÓI LÉTSZÁM ALAKULÁSA: MŰVÉSZETI KAR ....................................................................................... 15

2.4. A HALLGATÓI LÉTSZÁM ALAKULÁSA: PEDAGÓGIAI KAR...................................................................................... 17

2.5. SENIOR OKTATÁSI PROGRAM ...................................................................................................................... 22

3. AZ INTÉZMÉNY TEVÉKENYSÉGÉNEK ÉRTÉKELÉSE AZ ÁGAZATI, SZAKPOLITIKAI KÖRNYEZET

VONATKOZÁSÁBAN ....................................................................................................................................... 23

3.1. AGRÁR- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR ....................................................................................................... 26

3.2. GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR ....................................................................................................................... 26

3.3. MŰVÉSZETI KAR ....................................................................................................................................... 28

3.4. PEDAGÓGIAI KAR ...................................................................................................................................... 31

4. KÉPZÉSI TEVÉKENYSÉG ÉRTÉKELÉSE ....................................................................................................... 35

4.1. KÉPZÉSI PORTFOLIÓ ÉRTÉKELÉSE ................................................................................................................... 35

4.1.1. A Kaposvári Egyetem képzési szerkezetének áttekintése ........................................................... 36 4.1.1.1. Agrár- és Környezettudományi Kar ......................................................................................................... 36 4.1.1.2. Gazdaságtudományi Kar ......................................................................................................................... 37 4.1.1.3. Művészeti Kar ......................................................................................................................................... 38 4.1.1.4. Pedagógiai Kar ........................................................................................................................................ 38 4.1.1.5. Doktori Iskolák ........................................................................................................................................ 39

4.1.2. Kifutó képzések és a létszámok (2013-ban) ................................................................................ 40

4.1.3. Az egyes karok képzési portfóliójának részletes bemutatása ..................................................... 41 4.1.3.1. Agrár- és Környezettudományi Kar ......................................................................................................... 41

4.1.3.1.1. Alapszakok értékelése ....................................................................................................................... 43 4.1.3.1.1.1. Állattenyésztő mérnök szak....................................................................................................... 43 4.1.3.1.1.2. Mezőgazdasági mérnök ............................................................................................................. 43 4.1.3.1.1.3. Növénytermesztő mérnök ......................................................................................................... 43 4.1.3.1.1.4. Természetvédelmi mérnök ........................................................................................................ 43 4.1.3.1.1.5. Lótenyésztő, lovassport szervező ágazatmérnök ...................................................................... 44

4.1.3.1.2. Mesterszakok értékelése .................................................................................................................. 44 4.1.3.1.2.1. Állattenyésztő mérnök szak....................................................................................................... 44 4.1.3.1.2.2. Takarmányozási és Takarmánybiztonsági mérnök szak magyar nyelven .................................. 44 4.1.3.1.2.3. Takarmányozási és Takarmánybiztonsági mérnök szak angol nyelven ..................................... 45 4.1.3.1.2.4. Tanár- Agrármérnök tanár......................................................................................................... 45 4.1.3.1.2.5. Növényorvos szak (akkreditálásra előkészített szak) ................................................................. 45 4.1.3.1.2.6. Ökológiai gazdálkodó (akkreditálásra előkészített szak) ........................................................... 45

4.1.3.1.3. Felsőoktatási szakképzési szakok értékelése..................................................................................... 45 4.1.3.1.3.1. Ménesgazda (akkreditált szak) .................................................................................................. 46 4.1.3.1.3.2. Takarmányozási szakmérnök/Takarmányozási és takarmánybiztonsági mérnöki szak ............. 46 4.1.3.1.3.3. Halászati szakmérnöki szak (akkreditált szak) ........................................................................... 46

4.1.3.2. Gazdaságtudományi Kar ......................................................................................................................... 46 4.1.3.3. Művészeti Kar ......................................................................................................................................... 50 4.1.3.4. Pedagógiai Kar ........................................................................................................................................ 63

2



TÁMOP-4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0011

4.1.3.4.1. Alapképzések..................................................................................................................................... 69 4.1.3.4.1.1. Gyógypedagógia szak ................................................................................................................ 69 4.1.3.4.1.2. Óvodapedagógus szak ............................................................................................................... 71 4.1.3.4.1.3. Tanító szak ................................................................................................................................. 72 4.1.3.4.1.4. Csecsemő és kisgyermeknevelő szak......................................................................................... 73

4.1.3.4.2. Felsőoktatási szakképzések ............................................................................................................... 73 4.1.3.4.2.1. Csecsemő és kisgyermeknevelő felsőoktatási szakképzés ........................................................ 73 4.1.3.4.2.2. Kommunikáció és média, Televíziós műsorkészítő felsőoktatási szakképzések ........................ 74 4.1.3.4.2.3. Szociális és ifjúsági munka ......................................................................................................... 75

4.1.3.4.3. Szakirányú továbbképzési szakok ...................................................................................................... 75 4.1.3.4.4. Mesterszak ........................................................................................................................................ 76 4.1.3.4.5. Doktori iskola .................................................................................................................................... 76 4.1.3.4.6. Változások a Pedagógiai Kar képzési rendszerében .......................................................................... 77

4.2. A SZAKMAI GYAKORLATI KÉPZÉS ÉRTÉKELÉSE ................................................................................................... 78

4.2.1. Agrár- és Környezettudományi Kar ............................................................................................. 78

4.2.2. Gazdaságtudományi Kar ............................................................................................................. 79

4.2.3. Művészeti Kar ............................................................................................................................. 79

4.2.4. Pedagógiai Kar ............................................................................................................................ 97 4.2.4.1. Gyógypedagógia szak gyakorlati képzése ............................................................................................... 98 4.2.4.2. Óvodapedagógus szak gyakorlati képzése .............................................................................................. 98 4.2.4.3. Tanító szak gyakorlati képzése ............................................................................................................. 100 4.2.4.4. Csecsemő és kisgyermeknevelő szak gyakorlati képzése ..................................................................... 100 4.2.4.5. Felsőoktatási szakképzések gyakorlati képzése .................................................................................... 101

4.3. FELNŐTTKÉPZÉSI TEVÉKENYSÉGEK ÉRTÉKELÉSE .............................................................................................. 102

4.3.1. Képzési kínálat megfelelősége, sokszínűsége, illeszkedése a graduális képzési programok

szakmai és infrastrukturális kapacitásaihoz ............................................................................................... 102

4.3.2. A képzési programok népszerűsége, keresettsége .................................................................... 103

4.3.3. Felnőttképzési piaci részesedése az intézmény hatókörében ................................................... 103

4.4. KÉPZÉSFEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG ÉRTÉKELÉSE ............................................................................................... 104

4.4.1. A képzések, a tanegységek (kurzusok) tartalmának kezelése, rendszeres felülvizsgálata,

érintettek bevonása. ................................................................................................................................... 104

4.4.2. A különböző képzési formák és képzési szintek speciális szükségleteinek felmérése, kezelése 105

4.4.3. A szükséges tanulási források, tananyagok és eszközök megléte, illetve előállítása................ 105

4.4.4. Tanítási, tanulási módszerek fejlődésének követése, adaptációja ........................................... 106

4.4.5. A kutatás-fejlesztés eredményeinek megjelenítése az oktatásban........................................... 107

4.4.6. A hallgatók előrehaladásának és teljesítményének figyelemmel kísérése, értékelési

módszereinek fejlesztése, esélyegyenlőség elősegítése, hátránykompenzáció .......................................... 107

4.4.7. Rendszeres visszacsatolás kérése munkáltatóktól, a munkaerő-piac képviselőitől és más

szervezetektől a képzésről és a végzett hallgatókról .................................................................................. 108

4.4.8. Az oktatás-menedzsment hallgató centrikus megszervezésének mechanizmusai ................... 112

4.5. KÉPZÉSI EREDMÉNYESSÉG ÉRTÉKELÉSE ......................................................................................................... 115

4.5.1. A hallgatói lemorzsolódás mértéke ........................................................................................... 115

4.5.2. Az oktatói állomány kapacitásának helyzete, az oktatók leterheltsége ................................... 116

4.5.3. A humánerőforrás-ellátottság jellemzése ................................................................................. 120 4.5.3.1. Agrár- és Környezettudományi Kar ....................................................................................................... 120 4.5.3.2. Gazdaságtudományi Kar ....................................................................................................................... 120

3



TÁMOP-4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0011

4.5.3.3. Művészeti Kar ....................................................................................................................................... 122 4.5.3.4. Pedagógiai Kar ...................................................................................................................................... 128

4.5.4. A tanegység (kurzus) kínálat mennyiségi megfelelősége és kihasználtsága ............................ 128 4.5.4.1. A hallgatói előrehaladás folyamatossága ............................................................................................. 129

4.5.4.1.1. Gazdaságtudományi Kar.................................................................................................................. 129 4.5.4.1.2. Művészeti Kar .................................................................................................................................. 130

4.6. NEMZETKÖZI DIMENZIÓ ÉRTÉKELÉSE ........................................................................................................... 134

4.6.1. Pedagógiai Kar .......................................................................................................................... 134

4.6.2. Művészeti Kar ........................................................................................................................... 135

4.6.3. Hallgatói mobilitás intenzitása és iránya .................................................................................. 136

4.6.4. Oktatói mobilitás intenzitása és iránya .................................................................................... 138

4.6.5. Idegen nyelvű képzési kínálat értékelése .................................................................................. 140

4.6.6. Közös diploma kiadására irányuló együttműködések, közös képzések értékelése (pl.: Tempus –

Erasmus Mundus) ....................................................................................................................................... 141

4.6.7. Külföldön folytatott képzési tevékenység értékelése ................................................................ 143

4.6.8. Külföldi tanulmányokhoz kapcsolódó kredit-elismerési gyakorlat értékelése .......................... 143

4.6.9. Hallgatói és oktatói állomány nemzetközi jellegének értékelése ............................................. 143 4.6.9.1. Agrár- és Környezettudományi Kar:...................................................................................................... 144 4.6.9.2. Gazdaságtudományi Kar ....................................................................................................................... 144 4.6.9.3. Művészeti Kar: ...................................................................................................................................... 146 4.6.9.4. Pedagógiai Kar: ..................................................................................................................................... 147

4.6.10. Idegen nyelvű kurzusok száma .................................................................................................. 147 4.6.10.1. Gazdaságtudományi Kar ....................................................................................................................... 147 4.6.10.2. Pedagógiai Kar ...................................................................................................................................... 148 4.6.10.3. Agrár- és környezettudományi Kar ....................................................................................................... 149

4.6.11. Idegen nyelvű szolgáltatások .................................................................................................... 149

4.6.12. Nemzetközi mobilitást gátló tényezők azonosítása .................................................................. 149

4.7. TEHETSÉGGONDOZÁS ÉRTÉKELÉSE .............................................................................................................. 151

4.7.1. Agrár- és Környezettudományi Kar ........................................................................................... 151 4.7.1.1. A tudományos diákköri tevékenység eredményessége a Karon........................................................... 151 4.7.1.2. A Guba Sándor Agrártudományi és Természetmegőrzési Szakkollégium működése ........................... 152

4.7.2. Gazdaságtudományi Kar ........................................................................................................... 153 4.7.2.1. A tudományos diákköri tevékenység eredményessége a Karon........................................................... 153 4.7.2.2. A Baka József Szakkollégium működésének bemutatása ..................................................................... 157

4.7.3. Pedagógiai Kar .......................................................................................................................... 160 4.7.3.1. A tudományos diákköri tevékenység eredményessége a Karon........................................................... 160

4.7.4. Tehetséggondozás szervezeti keretei az intézményben ............................................................ 162 4.7.4.1. Művészeti Kar ....................................................................................................................................... 162 4.7.4.2. Pedagógiai Kar ...................................................................................................................................... 166 4.7.4.3. Tehetséggondozásra dedikált költségvetési források ........................................................................... 167 4.7.4.4. Oktatók-kutatók bevonása a tehetséggondozás folyamataiba (mentori, tutori tevékenységek) ......... 168

4.7.4.4.1. Művészeti Kar .................................................................................................................................. 168 4.7.4.4.2. Pedagógiai Kar ................................................................................................................................. 168 4.7.4.4.3. Szakkollégiumok .............................................................................................................................. 169

4.8. NEMZETKÖZI SZAKMAI SZERVEZETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK, TAGSÁGOK.................................................................. 172

4.8.1. Középiskolás korosztályra irányuló kezdeményezések.............................................................. 172

4



TÁMOP-4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0011

5. AZ OKTATÁS STRATÉGIAI IRÁNYAI ....................................................................................................... 174

5.1. A FELSŐOKTATÁS KÖRNYEZETE................................................................................................................... 174

5.2. OKTATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ STRATÉGIAI IRÁNYOK .......................................................................................... 175

5.3. AZ EGYETEM KÉPZÉSI SZINTEKRE VONATKOZÓ FÓKUSZAI ................................................................................. 184

5.4. AZ EGYETEM KÉPZÉSEINEK FÖLDRAJZI FÓKUSZAI ............................................................................................ 186

5.5. AZ EGYETEMI KÉPZÉSI KÍNÁLAT KIALAKÍTÁSÁNAK MOTIVÁCIÓJA ......................................................................... 187

5.6. HUMÁNERŐFORRÁSSAL KAPCSOLATOS STRATÉGIAI IRÁNYOK ............................................................................ 188

6. OKTATÁSI TEVÉKENYSÉGGEL KAPCSOLATOS CÉLOK ............................................................................. 190

6.1. A HALLGATÓI LÉTSZÁM NÖVELÉSE A MINŐSÉGI KÉPZÉS SZEMPONTJAINAK FIGYELEMBE VÉTELE MELLETT .................... 191

6.2. A KÉPZÉSI PORTFÓLIÓ BŐVÍTÉSE A MŰSZAKI KÉPZÉSI TERÜLTEN ......................................................................... 192

6.3. A KÉPZÉSI PORTFÓLIÓ BŐVÍTÉSE AGRÁR-KÉPZÉSI TERÜLETEN ............................................................................ 193

6.4. A KÉPZÉSI PORTFÓLIÓ BŐVÍTÉSE GAZDASÁGI KÉPZÉSI TERÜLETEN ....................................................................... 193

6.5. A KÉPZÉSI PORTFÓLIÓ BŐVÍTÉSE A PEDAGÓGIAI KÉPZÉSI TERÜLETEN ................................................................... 194

6.6. A KÉPZÉSI PORTFÓLIÓ BŐVÍTÉSE A MŰVÉSZETI, MŰVÉSZETKÖZVETÍTÉSI KÉPZÉSI TERÜLETEKEN ................................. 196

6.7. A GYAKORLATI KÉPZÉS FEJLESZTÉSE ............................................................................................................. 197

6.7.1. Pedagógiai kar .......................................................................................................................... 198

6.7.2. Agrár- és Környezettudományi Kar lehetőségei a duális képzésben ......................................... 199

6.8. IDEGEN NYELVŰ KÉPZÉSI KÍNÁLAT FEJLESZTÉSE .............................................................................................. 199

6.9. A HALLGATÓI TEHETSÉGGONDOZÁS FEJLESZTÉSE ............................................................................................ 200

6.10. KORSZERŰ OKTATÁSI, OKTATÁSSZERVEZÉSI FORMÁK ALKALMAZÁSA, ILLETVE TOVÁBBFEJLESZTÉSE ............................ 201

6.11. TUDATOS BEISKOLÁZÁSI POLITIKA KIALAKÍTÁSA A HELYI ÉS REGIONÁLIS KÖRNYEZETRE FÓKUSZÁLVA .......................... 203

7. EGYÜTTMŰKÖDÉST KIALAKÍTÁSA MÁS FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL A PÁRHUZAMOSSÁGOKTÓL

MENTES, KOMPLEMENTER, HELYI ÉS REGIONÁLIS IGÉNYEKET KIELÉGÍTŐ KÉPZÉSI KÍNÁLAT KIALAKÍTÁSA ÉS

MŰKÖDTETÉSE ÉRDEKÉBEN ......................................................................................................................... 204

7.1. A KÉPZÉSI PORTFÓLIÓ ÖSSZEHANGOLÁSA AZONOS BEISKOLÁZÁSI KÖRBEN ÉRINTETT FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL . 204

7.2. AZ EGYÜTTMŰKÖDÉSI ZÓNÁN BELÜLI KONKRÉT LEHETŐSÉGEK .......................................................................... 205


1


TÁMOP-4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0011

1. Az intézmény oktatási környezetének bemutatása

A Magyarország területének 15%-át elfoglaló Dél-Dunántúlon 2014 elején 952 982 fős

lakónépességet regisztráltak, amely hazánk lélekszámának alig több mint 9,6 %-át tette ki. A területi

részesedésnél alacsonyabb népességarányból adódóan a térség 67 fő/km2-es népsűrűsége jelentősen

elmaradt az országos átlagtól (126 fő/km2), a 7 tervezési-statisztikai régió közül a legalacsonyabbnak

mutatkozott. A régió megyéi közül Baranya a legsűrűbben (89,5 fő/km2), Somogy pedig a

legritkábban lakott (53,8 fő/km2). Az ország településeinek ugyanakkor mind a területi, mind a

népességhányadnál számottevően nagyobb része, mintegy egyötöde régiónkban található, amely

főként Baranya és Somogy jellemzően aprófalvas településszerkezetének tudható be. A Dél-Dunántúl

655 települése közül 41 város, 614 pedig község.

2013-ban 75.000 jelentkező volt az alap és mesterképzésre, ami 10%-os csökkenést jelent 2012-höz

képest országos szinten. A felsőoktatási intézményekben tanuló nappali hallgatók száma 224.000 fő,

ami 10.000 fős csökkenést jelent a 2012-es létszámhoz képest. A hallgatók 93%-a alap-, mester- vagy

osztatlan képzésben folytatja tanulmányait (ez a hallgatók 93%-a). Ugyanakkor a felvettek aránya

kisebb mértékben csökkent, mint az első helyes jelentkezőké, így a 2012-es 73%-os felvételi arány

76%-ra emelkedett.

A Dél-Dunántúlon (Somogy, Tolna, Baranya) 2013-ban 16.086 hallgató tanult nappali képzésben alap-

és mesterképzési szinten. A csökkenés folyamatos 2008 óta (19.856): 2009-ben 19.496, 2010-ben

18.560, 2011-ben 17.791, 2012-ben pedig 16.679.

2. Az intézmény vonzáskörzetének és a képzés iránti hallgatói

kereslet bemutatása

A Kaposvári Egyetem a szűkebb Dél-dunántúli Régió (Baranya, Somogy, Tolna megye) és a tágabb

dunántúli beiskolázási körzet (Zala, Fejér megye) legjelentősebb felsőoktatási és innovációs

intézménye a Pécsi Tudományegyetem mellett.

A szűkebb oktatási környezetet tekintve Somogy megye középiskolai rendszeréről elmondható, hogy

mind az érettségizettek, mind pedig az oktatási intézmények számát tekintve kiegyensúlyozottság

tapasztalható. Az elmúlt időszakban az érettségizettek száma gyakorlatilag változatlan maradt, míg az

általános iskolát végzettek száma emelkedett. A megye létszámadatainak alakulása így indokolttá

teszik a felsőoktatásba való továbblépés helyi lehetőségének fenntartását.

Ugyanakkor nőtt mind a gimnáziumi, mind pedig a szakközépiskolai feladat-ellátási helyek száma. Az

érettségiző korosztály oktatásának minősége és a szakmai strukturáltság tehát egyaránt növekedett.

Ez nagyon fontos olyan intézmény esetében, amely regionálisan speciális területeken végez


2


TÁMOP-4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0011

felsőoktatási képzést: az agrár, a gazdaságtudományi, a pedagógiai és a művészeti területek

tekintetében a gimnáziumi képzések mellett különösen számítanak a megyei szakközépiskolák.

Kaposvári Egyetem különlegesen jó – a beiskolázás szempontjából előnyös - kapcsolatot ápol a

Somogyi Integrált Szakképző Központtal, valamint a Térségi Integrált Szakképzési Központtal.

Mindkét TISZK meghívott tanácskozási jogú tagja az egyetem szenátusának, a somogyi TISZK-kel

közös tehetségfejlesztő programot végez az egyetem. A Gyakorló Iskola és Gimnázium szintén alapot

nyújthat a hallgatói létszám bővítéséhez. A DASZK Móricz Zsigmond Szakközépiskolája több

évtizedes kapcsolatban áll az egyetem Agrár- és Környezettudományi Karával. A régió másik két

megyéjének közoktatási adatai sem mutatnak visszaesést az utóbbi közti időszakban, vagyis a régió

populációja a felsőoktatásba való beiskolázás szempontjából stabilnak mondható.

A tágabban értett oktatási környezet szempontjából megállapítható, hogy a Kaposvári Egyetem a

környezetében lévő felsőoktatási intézmények képzési struktúráját is figyelembe véve a

komplementaritás elve alapján fejleszti képzési kínálatát. Így az intézmény több képzési területen

indított unikális szakokat, illetve vált az utóbbi években egyedüli vagy második képzési hellyé. A

szűkebb beiskolázási körzeten túl több olyan szak is van, melyeket az agrár, a gazdasági, a

gyógypedagógiai, a neveléstudományi, a társadalom- és bölcsészettudományi, valamint művészeti

területen országos beiskolázás jellemez. Az agrártudományi és gazdaságtudományi, valamint a

művészeti területen külföldről is történik beiskolázás.

Összességében a 2007/2008-ban központilag megállapított alacsony kaposvári keretszám felgyűrűző

hatása, illetve a Bolognai rendszerre való nehézkes átállás hatására a kifutó osztatlan 5 éves képzések

miatti létszámcsökkenés 2007 és 2010 között éreztették hatásukat: az időszakban a hallgatói létszám

4.800 főről, 3.000 főre csökkent. A 10 után újból felfutó jelentkezési számok (2.600 főről 3.200 főre),

és a magasabb felvett hallgatói létszámok már érzékeltették pozitív hatásukat. Az Agrár- és

Környezettudományi Karon a 2013/2014-es, valamint a 2014/2015-ös tanévekre történő jelentkezés

jelentős mértékben emelkedett.

Amennyiben a jelentkezők létszámadatain túl az egyéb mutatókat is vizsgáljuk, akkor elmondható: az

elmúlt három év jelentkezési számainak elemzéséből megállapítható, hogy a beiskolázási

vonzáskörzet karonként eltérő. Míg a Pedagógiai Kar jelentkezőinek közel 70%-a a Dél-dunántúli

Régióból kerül ki, valamint az Agrár- és Környezettudományi a Gazdaságtudományi Karok

jelentkezőinek kicsit több mint 60%-a szintén, addig a Művészeti Kar esetében ez alig haladja meg a

30%-ot. A Művészeti Kar művészeti és művészetközvetítő képzéseire tehát jellemző, hogy országos

vonzáskörzetűek - tekintettel arra, hogy a képzések nagy hányada az országban csak 1-2 felsőoktatási

intézményben működik.

Egyetemi szinten a jelentkezők közel fele gimnáziumi érettségivel rendelkezik, ugyanakkor a

Gazdaságtudományi és Agrár- és Környezettudományi Karokon a szakközépiskolai végzettséggel

rendelkezők aránya meghaladja a gimnáziumból érkezőkét.


3


TÁMOP-4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0011

A hallgatói létszám alakulását vizsgálva az elmúlt három évben, jól látható, hogy a 2012-es, a többi

felsőoktatási intézményt is sújtó visszaesést követően 2013-ban és 2014-ben is nőtt a Kaposvári

Egyetemre felvett hallgatók száma. Az általános és pótfelvételi eljárást együttesen vizsgálva látható,

hogy a visszaesés és a növekedés nem azonos mértékben érinti az egyetem karait. Az Agrár- és

Környezettudományi Kar esetében a visszaesés kisebb mértékű volt, s 2012-től növekszik a felvettek

létszáma; a Művészeti és a Pedagógiai Karon 2013-ig csökkent a felvettek létszáma, 2014-ben pedig

újra nőtt, különösen a Pedagógiai Karon; a Gazdaságtudományi Kar 2013-ban nagy arányban növelte

a felvettek létszámát, azonban 2014-ben újból csökkenés következett be.

1. ábra: Felvett hallgatók számának alakulása a Kaposvári Egyetemen (2011-2014, általános és pótfelvételi eljárás)

A 2012-2014-es időszakban folyamatosan nőtt a Kaposvári Egyetemre felvett és az egyetemen tanuló

hallgatók létszáma. A 2012/2013-as évre felvett 1032 hallgatóhoz képest a 2014-2015-ös oktatási

évre 1256 hallgató került felvételre a különböző képzési szinteken, ami 21,7%-os növekedést jelent.

Míg az általános felvételi eljárás során 2014-ben több mint 11%-kal több hallgató került felvételre az

előző évi eredményhez képest, addig a pótfelvételi eljárásban több mint 15% a növekedés a 2013 évi

adattal összevetve.


4


TÁMOP-4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0011

1. táblázat: Felvett hallgatók számának alakulása a Kaposvári Egyetemen (2012–2014)

Karok

Hallgatók létszáma összesen az általános felvételi eljárásban

(tanév)

2012/2013 2013/2014 2014/2015

Pedagógiai Kar 262 262 339

Művészeti Kar 134 118 125

Gazdaságtudományi Kar 140 184 143

Agrár- és Környezettudományi Kar 155 178 219

Általános felvételi eljárás összesen 691

(438 állami,

253 önköltséges)

742

(623 állami,

119 önköltséges)

826

(727 állami,

99 önköltséges)

Általános felvételi eljárás arány 107,38% 111,17%

Pótfelvételi eljárás 234 jelentkező

189 felvett

183jelentkező

142 felvett

261 jelentkező

195 felvett

Összesen 880 884 1021

Összesen arány 100,45% 115,49%

Külföldi hallgatók 21 29 34

Doktori Iskola 28 24 26

Szakirányú továbbképzés 103 173 175

Szakirányú továbbképzés arány 167,96% 101,15%

Mindösszesen: 1032 1110 1256

Mindösszesen arány 107,56% 113,15%

A felvett hallgatói létszám bővülése növekvő hallgatói létszámot eredményezett. Az őszi statisztikai

adatok szerint a Kaposvári Egyetem hallgatói létszáma a 2011-es 3026-ról 2012-ben 2911-re

csökkent, majd 2013-ban 2977-re növekedett. Ha áttekintjük a 2013-2014-es oktatási év

létszámadatainak változását, megállapítható, hogy a Kaposvári Egyetem hallgatói létszáma a 2012-es


5


TÁMOP-4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0011

visszaesést követően a 2014-2015-ös oktatási évben újból meghaladja a 3000 hallgatót (az októberi

statisztika adatait prognosztizálva).


6


TÁMOP-4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0011

2. táblázat: Létszámadatok változása a Kaposvári Egyetemen (2013–2014)

2013. évi felvételi eljárásban felvett hallgatók létszáma

2014. évi felvételi eljárásban felvett hallgatók jelenlegi létszáma

Összhallgatói létszám,

2013. október

Összhallgatói létszám,

2014. március

Végzős hallgatók létszáma

2014. június

2014. évi

általános felvételi eljárás

2014. évi pótfelvételi eljárás

Szakirányú tovább-képzési szakok jelentkezői létszáma 2014

Doktori iskola

2014

Külföldi hallgatók

2014

Összes 1110 1256 2977 2657 387 826 195 175 26 34

AKK 209 267 631 532 32 219 48 18 11

GTK 221 192 678 545 23 143 49 8 15

MK 121 131 372 344 76 125 6 –

PK 333 431 1296 1004 191 339 92 149

SZTK 173 175 295 232 65

DI 24 26

Külf. 29 34


7


TÁMOP-4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0011

Képzési szintenként vizsgálva a felvettek létszámának alakulását jól látható, hogy legnagyobb

arányban az alapképzések létszáma bővült. Kisebb-nagyobb emelkedés a felsőoktatási szakképzések,

a mesterképzések szintjén is megfigyelhető, sőt az osztatlan színművész képzésre felvettek létszáma

is nőtt 2014-ben a korábbi évekhez képest.

2. ábra: Felvettek létszámának alakulása képzési szintenként (2013-2014)

A 2014-2015-re meghirdetett szakirányú továbbképzésekre jelentkezők száma (175) kis mértékben

meghaladta az előző évit. A hallgatók túlnyomó része a pedagógus továbbképzéseket választotta.

3. táblázat: Szakirányú továbbképzési szakon aktív hallgatók száma a 2014-2015 oktatási évre

Képzés neve Jelentkezők száma

Drámapedagógia területen pedagógus - szakvizsgára felkészítő

10

Fejlesztő biblioterápia 2

Gyógytestnevelés az óvodában, iskolában szakterületen pedagógus szakvizsgára felkészítő

12

Közoktatási vezető és pedagógus szakvizsga 63


8


TÁMOP-4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0011

Kutyaterápiás fejlesztő szakember (szakváltással Társállatról) 5

Pedagógus szakvizsgára felkészítő

Tehetséggondozás, tehetségfejlesztés 0

Pedagógus szakvizsgára felkészítő

Mentori feladatokra való felkészítés 27

Sajátos nevelési igényű gyermekek integrációs pedagógusa szakterületen pedagógus szakvizsgára felkészítő

11

Társállat-terápiás fejlesztő szakember 0

Kiegészítő műveltségterület

angol 6

informatika 4

matematika 2

ének-zene 1

testnevelés 3

PK összesen 149

Felszámolási és vagyonfelügyeleti specialista/szakközgazdász 2

Agrárközgazdasági szakközgazdász 1

GTK összesen 8

Takarmányozási és takarmánygazdálkodási szakmérnök 15

Halászati szakmérnök 10

AKK összesen 18

Kaposvári Egyetem összesen 175

A doktori képzést 26 új hallgató kezdi meg a Kaposvári Egyetemen a 2014-2015-ös oktatási évben (a

megelőző évben 24 új hallgató került felvételre). Az Állattenyésztési Tudományok Doktori Iskolába és

a Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskolába a 2014-2015-ben induló évfolyamra 19

hazai hallgatót vett fel a Kaposvári Egyetem.

4. táblázat: Doktori Iskolába felvett hallgatók a 2014-2015. oktatási évre

Doktori Iskola Nappali/

Ösztöndíjas

Levelező/

Költségtérítéses Egyéni Összesen

Állattenyésztési 10 - - 10


9


TÁMOP-4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0011

tudományok

Gazdálkodás-és

Szervezéstudományok 4 1 4 9

Összesen 14 1 4 19

Nemzetközi ösztöndíjjal 7 külföldi doktori hallgató érkezik.

2.1. A hallgatói létszám alakulása: Agrár- és Környezettudományi Kar

A Kaposvári Egyetem Agrár- és Környezettudományi Kar alap- és mesterképzéseire, valamint a

felsőoktatási szakképzési szakjaira a 2014. évi általános és pótfelvételi eljárásban összesen 1148 fő

adta be jelentkezését. Közülük 377-en első helyen jelölték meg a Kart. Az idei tanévre felvett

hallgatók száma csaknem 30%-kal több volt, mint az előző tanév hasonló időszakában.

Az Agrár-és Környezettudományi Karra jelentkezők közül képzési szintenként 177 fő alapszakra, 16 fő

mesterszakra, 74 fő a felsőoktatási szakképzésbe nyert felvételt. Alapszakjaink közül ebben az

esztendőben a Mezőgazdasági mérnök, valamint az újonnan indított Lótenyésztő, lovassportszervező

agrármérnök BSc alapszak volt a legnépszerűbb, előbbire 56 fő (teljes és részmunkaidős képzésben),

utóbbira 38 fő nyert felvételt (teljes idejű képzésben). Továbbra is töretlen az érdeklődés az

Állattenyésztő mérnök BSc szak iránt, amelyre az idén az országos szint 30%-át, összesen 50 főt

vettük fel. A Természetvédelmi szakon a korábbi évekhez hasonlóan alakult a jelentkezők és a felvett

hallgatók létszáma, idén 33 fő első éves kezdheti meg tanulmányait ezen a szakon. Az Állattenyésztő

mérnöki MSc és az Agrár-mérnöktanár MA szakokra 16 fő nyert felvételt.

A felsőoktatási szakképzésben ugyanazokat a szakokat indítottuk, amelyeket alapképzésben. Az

alapszakokhoz hasonlóan a Mezőgazdasági mérnöki szakra, valamint az Állattenyésztő mérnök szak

ménesgazda szakirányú képzésre jelentkezett a legtöbb hallgató. A tavalyi évhez képest pozitív

változás, hogy az Állattenyésztő mérnök felsőoktatási szakképzésben idén a szarvasmarha-tenyésztő

szakirány is indul, így az Állattenyésztő mérnök felsőoktatási szakképzésben összesen 30 első éves

hallgató kezdheti meg tanulmányait a 2014/2015. tanévben.


10


TÁMOP-4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0011

3. ábra: A felvételi létszámok (általános és pótfelvételi eljárás) alakulása a karon


11


TÁMOP-4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0011

Az Agrár- és Környezettudományi Kar hallgatói összlétszáma a 2009-2010-es tanévhez képest

folyamatosan növekvő tendenciát mutat, 5 év alatt összesen 21,8 %-kal nőtt.

Az alábbi táblázat a hallgatói létszámadatokat mutatja be szakonként és munkarendek szerint, a 2011

és 2013 októberi statisztika alapján.

5. táblázat: Hallgatói létszámadatok alakulása az Agrár- és Környezettudományi Karon szakonként és

munkarendek szerint (2011-2013)

Szakok NAPPALI LEVELEZŐ

2011 2013 2011 2013

agrármérnök (egyetemi) 2 3 - -

agrár mérnöktanár (egyetemi) 2 - - -

állattenyésztő mérnök (főisk) - - 1 -

állattenyésztő mérnök (BSc) 92 134 60 51

lótenyésztő, lovassportszervező agrármérnök - - - -

mezőgazdasági mérnök (BSc) 65 80 62 67

természetvédelmi mérnök (BSc) 53 44 57 49

növénytermesztő mérnök (BSc) 11 16 - -

állattenyésztő mérnök (MSc) 13 13 3 4

takarmányozási és takbizt. (MSc) 14 17 4 8

takarmányozási és takbizt. Angol (MSc) - 16 - -

tanár - agrár mérnöktanár ( MSc) 5 3 12 21

hulladékgazdálkodási (FSZ) 34 3 13 1

ménesgazda (FSZ) 44 7 - -

vadgazda (FSZ) - 14 - -

növényterm. növ.véd (FSZ) - 3 - -

állattenyésztő mérnök (FOSZK) - 15 - -

mezőgazdasági mérnök (FOSZK) - 10 - 11

növénytermesztő mérnök (FOSZK) - 8 - -

természetvédelmi mérnök (FOSZK) - 9 - -

Mindösszesen: 335 395 212 212


12


TÁMOP-4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0011

2.2. A hallgatói létszám alakulása: Gazdaságtudományi Kar

A Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Karára a 2014. évi általános és pótfelvételi eljárásban

együttesen 828-an adták be jelentkezésüket. Ebből az elsőhelyes jelentkezések száma 248, amely 6,8

százalékkal magasabb a 2013 évi adatnál. Ezen belül lényeges elmozdulás volt tapasztalható a képzési

szint szerinti megoszlást tekintve: a felsőoktatási szakképzési szakokon 42,6 százalékkal nőtt az

elsőhelyes jelentkezések száma, míg alapképzésben mintegy 5 százalékkal csökkent. Ennek

hátterében a gazdaságtudományi képzések sajátos finanszírozási feltételei állhatnak. Az összes

elsőhelyes jelentkezés 63 százaléka még így is az alapképzéseinkre érkezett, ami egy egészséges

képzési struktúra fenntartását teszi lehetővé. A mesterképzési szakjainkra első helyen jelentkezők

száma lényegében nem változott (2013-ban 14, míg 2014-ben 15 fő). A legnépszerűbb szakjaink

2014-ben – a korábbi években is tapasztalható módon – a pénzügy és számvitel, illetve a gazdasági és

vidékfejlesztési agrármérnök alapképzési szakok.

A Gazdaságtudományi Kar 2014. szeptemberi képzéseire 192 hallgatót nyert felvételt, amely 13

százalékkal kevesebb az egy évvel ezelőtt felvettek számánál. A legtöbb hallgatót a pénzügy és

számvitel alapképzésre (47 fő) és gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök alapképzésre (36 fő)

vettük fel. Magyar nyelvű képzéseink közül egy alapképzési (nemzetközi tanulmányok) és egy

felsőoktatási szakképzési (pénzügy és számvitel pénzintézeti szakirányon) szakon nem tudtunk sem

nappali, sem levelező tagozaton elindítani. E szakok vonatkozásában lényeges változtatásokat

hajtunk végre a beiskolázási, illetve szakhirdetési tevékenységünkben. A felvett hallgatóink 63

százaléka nappali, 37 százaléka levelező tagozaton kezdheti meg tanulmányait, állami

finanszírozásban 53,6 százalékuk részesül.


13


TÁMOP-4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0011



14


TÁMOP-4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0011

6. táblázat: Hallgatói létszámadatok alakulása a Gazdaságtudományi Karon szakonként és

munkarendek szerint (2011-2013)


2011 2013 2011 2013

gazdasági és vidékfejlesztés 115 115 - -

kereskedelem és marketing 21 52 19 32

pénzügy és számvitel 147 98 142 124

folyamatszabályozó mérnöki 1 - - -

gazdasági agrármérnöki 2 - - -

gazdálkodási 3 - - -

pénzügy 33 32 - -

regionális és környezeti gazdaságtan 16 15 2 3

vidékfejlesztési agrármérnöki 22 20 - 3

adóigazgatási szakügyintéző 43 16 11 4

banki szakügyintéző 44 11 8 -

értékpapírpiaci szakügyintéző 3 2 2 -

gazdálkodási menedzser-asszisztens 5 5 1 1

kereskedelmi szakmenedzser 29 2 7 7

költségvetés gazdálkodási 4 3 5 4

projektmenedzser asszisztens 1 1 - -

gazdasági és vidékfejlesztési FOSZK - 11 - 6

kereskedelem és mark FOSZK kereskedelmi - 5 - 4

ker. és mark. FOSZK logisztika - 7 - 5

ker. és mark. FOSZK marketing - 5 - 2

pénzügy és számv. FOSZK államháztartási - 2 - 9

pénzügy és számv. FOSZK pénzintézeti - 7 - 3

pénzügy és számv. FOSZK vállalkozási - 5 - 4



15


TÁMOP-4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0011

2.3. A hallgatói létszám alakulása: Művészeti Kar

A Kaposvári Egyetem Művészeti Karán a szakokra a keresettség és a többszörös túljelentkezés a

jellemző: 2009-ben 9,2-szeres, 2010-ben 6,8-szoros, 2011-ben 6,32-szeres, 2012-ben 9-szeres, 2013-

ban kb. 6-szoros, 2014-ben 8-szoros túljelentkezés volt/van. A 2013-as évben a visszaesést több

tényező is okozta/okozhatta pl.: a felsőoktatás átalakítása miatt jelentkező elbizonytalanodás,

valamint a képzések átstrukturálása következtében a Kaposvári Egyetem Művészeti Kara sem tudta

minden meglévő képzését elindítani (plasztikai ábrázolás BA szakot, illetve a három felsőfokú

szakképzést), ez pedig a jelentkezők számának csökkenését eredményezte.

A 2014. évi felvételi eljárást tekintve a Kaposvári Egyetem Művészeti Karára a BA és MA képzésekre

összesen 809-en adták be jelentkezésüket. Közülük 173-an első helyen jelölték meg a Művészeti Kart.

Az előző évhez képest a jelentkezők száma emelkedett. 2013-ban 678-an pályáztak, első helyen pedig

138-an. Ebben az esztendőben is, hasonlóan az előző évekhez, a színművész szak volt a

legnépszerűbb, ott a húsz helyre 345-en pályáztak. A jelentkezők számának figyelemre méltó

emelkedése mutatkozik az alkalmazott látványtervezés szakon, és felfelé irányuló elmozdulás

tapasztalható a mozgóképkultúra és médiaismeret szakon. A többi szakon a korábbi évekhez

hasonlóan alakult a jelentkezők száma.

Az egyes szakokon a felvett hallgatók száma a következőképpen alakult: alkalmazott látványtervezés

szak 21; elektronikus ábrázolás szak nappali és levelező tagozatra összesen 28; fotográfia szak 13;

képi ábrázolás szak nappali és levelező tagozat összesen 25; mozgóképkultúra és médiaismeret szak

7; színész szak 20; vizuális- és környezetkultúra tanár nappali és levelező tagozat összesen 21. Ezek a

számok elérik, illetve megközelítik a kiosztott kapacitásszámokat, kivéve a mozgóképkultúra és

médiaismeret szakon, ahol a jelentkezők már a felvételi vizsgán is kis számban jelentek meg (36

jelentkezőből 12), s közülük is csak hét jelentkezőt találtak alkalmasnak a tanulmányok

megkezdésére.

A 2014-ben meghirdetett pótfelvételi eljárásban minden szakon hirdetett a kar felvételit, azonban

mindössze 12-en jelentkeztek a még betölthető helyekre. Azonban ez az alacsonynak mondható

szám is az elmúlt évihez képest 100%-os emelkedést mutat. A pótfelvételi eljárás során a színművész

szakot leszámítva a többi szakra felvett hallgatók létszáma 1-1 fővel gyarapodott.


16


TÁMOP-4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0011



17


TÁMOP-4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0011

A Kaposvári Egyetem Művészeti Karán a képzések kis létszámú csoportokban folynak. A csoportok

létszáma az egyes évfolyamokon, a legtöbb szakon általában nem éri el a 20 főt.

7. táblázat: Hallgatói létszámadatok alakulása a Művészeti Karon szakonként és munkarendek szerint

(2011-2013)


2011 2013 2011 2013

alkalmazott látványtervezés 21 28 - -

elektronikus ábrázolás 78 88 - -

képi ábrázolás 43 55 10 14

plasztikai ábrázolás 4 13 - -

fotográfia 35 44 - -

mozgóképkultúra és médiaismeret 39 27 - -

fotóriporter és képszerkesztő 2 - - -

rajztanári 4 1 4 3

vizuális kommunikáció tanári 4 1 4 3

vizuális kultúratudomány 5 - 28 -

audiovizuális szakassz. FSZ 9 5 - -

médiatechnológus szakassz. FSZ 8 2 - -

televízióműsor-gyártó szakassz. FSZ 17 6 - -

színművész 69 73 - -

vizuális tanár MA - 2 - 7


2.4. A hallgatói létszám alakulása: Pedagógiai Kar

A Kaposvári Egyetem Pedagógiai Karának képzési kínálata 2014-re jelentősen átalakult. Ez annak a

2013. évi profiltisztítást célzó döntésnek a következménye, amelynek értelmében a Pedagógiai Kar a

jövőben pedagógusképzési területen folytat képzést, egyúttal kivezeti a bölcsészettudományi és

társadalomtudományi képzési területekhez sorolt szakokat. A Pedagógiai Kar a 2014. évi felvételi

eljárásban ennek megfelelően négy pedagógus alapszakon és négy felsőoktatási szakképzési szakon

hirdetett képzéseket. A jelentkezési adatok azt mutatták, hogy képzési portfólió jelzett átalakítása


18


TÁMOP-4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0011

kedvezően befolyásolta a jelentkezéseket. A normál felvételi eljárásban a Pedagógiai Kar képzéseire

1834 jelentkezés történt, ebből ~25% (455) első helyen. Az összes jelentkezés 2014-ben mintegy 500-

zal haladta meg az előző évit, ezen belül az első helyes jelentkezések aránya közel 5%-kal nőtt. Az idei

normál eljárásban felvett 339 hallgató 29%-kal több a 2013. évinél. A pótfelvételi eljárásban hasonló

arányú a növekedés: 2013-ban 71, 2014-ben 92 hallgatót vettünk fel, többségüket pedagógus

alapszakokra. A 2013. évi normál- és pótfelvételi eljárásban együttesen 333, a 2014. éviben összesen

431 hallgató nyert felvételt. Az idei felvételi eljárás eredményei alapján elmozdulás történt a

felvettek munkarend szerinti és finanszírozási forma szerinti megoszlásában: az eddigi kiegyenlített

megoszlás a nappali és a részidős munkarend között az utóbbiak javára billent el (a felvettek 39%-a

nappali, 61%-a levelező tagozatos), továbbá 50%-ról 58%-ra nőtt az állami ösztöndíjasok aránya.

A 2014. évi felvételi eljárás eredményei a szakok szempontjából is pozitívan értékelhetők. A

viszonylag magas bekerülési pontszámok ellenére legerőteljesebb az érdeklődés a gyógypedagógia

szak iránt. Az idei eljárás során kifejezetten sokan jelentkeztek e szak részidős képzési formájára,

amely tendencia a diplomás pontbeszámítás új szabályrendszerével is összefügg, összességében

pedig pozitívan befolyásolja a jelentkezési kedvet. Kiegyenlített az érdeklődés a tanító és

óvodapedagógus szakok nappali tagozatos képzése iránt, levelező tagozaton azonban e képzések

esetében is jelentős létszámemelkedés tapasztalható. Az újként bevezetett csecsemő- és

kisgyermeknevelő alapszak hirdetésére a MAB-határozatát követően mindössze egy bő hét állt

rendelkezésre, a jelentkezési adatok ennek ellenére ígéretesek voltak. A jelentkező első helyesek

közel fele azonban nem érte el a felvételi ponthatárt, így nappali tagozatra végül 12, levelező

tagozatra 26 fő nyert felvételt. A csecsemő- és kisgyermeknevelő alapszak indítása így is komoly

előrelépés, mert e szakkal lehetőség nyílt egy kellően koncentrált pedagógusképzési portfólió

kialakítására és további építésére.


19


TÁMOP-4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0011


20


TÁMOP-4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0011


8. táblázat: Hallgatói létszámadatok alakulása a Pedagógia Karon szakonként és munkarendek szerint

(2011-2013)


2011 2013 2011 2013

andragógia 45 29 76 31

gyógypedagógia 206 164 212 128

informatikus könyvtáros 28 16 24 12

kommunikáció és média 46 24 38 17

magyar 18 13 - -

nemzetközi tanulmányok 2 24 5 3

óvodapedagógus 116 129 51 48

tanító 117 144 31 33

logopédia/tanulásban ak.ped 1 - 3 -

kommunikáció 1 - - -

művelődésszervező 1 - - -

csecsemő- és gyermeknevelő FSZ 65 26 20 14


21


TÁMOP-4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0011

idegenforgalmi szakmenedzser FSZ 42 16 6 1

ifjúságsegítő FSZ 40 11 4 7

sportkommunikátor FSZ 19 6 6 1

intézményi kommunikátor FSZ 5 3 - -

titkárságvezető FSZ 19 1 8 -

vendéglátó szakmenedzser FSZ 5 10 - -

csecsemő FOSZK - 30 - 11

idegennyelvi kommunikátor FSZ - 4 - -

kommunikáció és média FOSZK (komm) - 10 - -

kommunikáció és média FOSZK (mod.) - 3 - -

szociális és ifjúsági FOSZK - 11 - -

televíziós műsorkészítő FSZ - 7 - -



22


TÁMOP-4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0011

2.5. Senior Oktatási Program

A Kaposvári Egyetem 2014 februárjában indította el Senior Oktatási Programját kaposvári és Somogy

megyében élő, 50. életévüket betöltött érdeklődőknek. A Program első szemeszterében összesen 11

alkalommal 7 tudományterületen, 12 tudományágban 16 előadás hangzott el a zárást leszámítva.

Agrártudományok: 3 tudományág; 5 előadás

Bölcsészettudományok:2 tudományág; 2 előadás

Hittudományok: 1 előadás

Művészetek: 2 tudományág; 1 előadás

Orvos- és egészségtudományok: 1 tudományág; 1 előadás

Társadalomtudományok: 3 tudományág; 4 előadás

Természettudományok: 1 tudományág; 2 előadás

A regisztrált senior hallgatók száma 397 volt. Átlagosan az előadásokon 226-an vettek részt. Kiadandó

tanúsítványok száma: 222 db. Az a hallgató kap a záráskor tanúsítványt, aki legalább 7 előadáson

regisztrált. A 12 alkalom mindegyikén részt vett hallgatók száma 57.


23


TÁMOP-4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0011

3. Az intézmény tevékenységének értékelése az ágazati,

szakpolitikai környezet vonatkozásában

A Kaposvári Egyetemen az utóbbi négy évben az intézményi sokszínűség fennmaradt, ugyanakkor

növekedett az átláthatóság. Az egyetem négy kara tovább fejlődött a „kaposvári” mivolt

erősítésében, a sajátosságok erősítésében. Az Állattudományi Kar neve az időközben lezajlott

oktatási és kutatási fejlesztéseknek, bővülésnek köszönhetően Agrár- és Környezettudományi Karra

változott. A kar rendszerbe szervezte laboratóriumainak hálózatát, megkönnyítve ezzel a kutatási és

szolgáltatási funkciók együttes kihasználását.

A Kaposvári Egyetem képzési szerkezete tovább fejlődött. Új, az egyetem képzési profiljába illő

szakok kerültek kidolgozásra és indításra, továbbá megindult a képzések angol nyelvű változatainak

engedélyeztetése és meghirdetése. A profiltisztítás jegyében a kialakult a Pedagógiai Kar tiszta

pedagógiai képzési kínálata. Mindezeknek köszönhetően az elmúlt két évben növekedett a hallgatói

létszám.

Az egyetem intézményi struktúrája egyszerre bővült és egyszerűsödött. Új képzési helyszínek jöttek

létre (Siófoki Képzési Központ), illetve folytatódott a meglévő egységek együttműködését segítő

központok kialakítása (Agrár Központ). Az Egészségügyi Centrum részeként felépült az új PET/CT

központ, amely további dimenziókkal bővíti az egyetem kutatásait és szolgáltatásait.

A pályázati aktivitás továbbra is magas szintű maradt, alapvetően TÁMOP pályázatok elnyerésének és

megvalósításának formájában. Néhány projekt a 2011-2012. oktatási évtől: TÁMOP-4.2.2/B-10/1-

2010-0019 „A Kaposvári Egyetem tudományos képzési tevékenységeinek és szakmai műhelyeinek

fejlesztése” (2011. július 1 - 2013. február 28.);

TÁMOP 4.2.2.A-11/1/KONV „Az emberi tevékenység környezeti hatása, valamint az ezekkel

összefüggő társadalmi konfliktusok komplex vizsgálata egy sekélyvizű tóhoz tartozó érzékeny földrajzi

terület (a Balaton vízteste és déli vízgyűjtője) példáján” (2012. október 1 – 2015. 01.31.); „Kaposvári

Egyetem az értő olvasásért és az egész életen át tartó tanulásért” (TÁMOP-3.2.4.A-11/1-2012-0011);

TÁMOP 4.2.2.A-11/1/KONV, „Nemzetközi közreműködéssel megvalósuló komplex

élelmiszerbiztonsági, illetve a kapcsolódó élettani és diagnosztikai kutatások megvalósítása a

Kaposvári Egyetemen” (2012. november 1 – 2014. augusztus 31.); TÁMOP-4.1.1.C-12/1/KONV-2012-

0011, „Pannon modell – Regionális szintű, ágazati felsőoktatási együttműködés megvalósítása az

élelmiszerbiztonság és a gasztronómia területén”; TÁMOP-4.11.C-12/1/KONV-2012-0017, „Zöld

energia – Felsőoktatási ágazati együttműködés a zöld gazdaság fejlesztésére az energetika területén”.

A hallgatói tehetséggondozás területén jelentős sikereket könyvelhet el az intézmény. A sikeres

tudományos diákköri tevékenységnek köszönhetően 2013-ban az Országos Tudományos Diákköri

Konferencia két szekciója is a Kaposvári Egyetemen tartotta ülését (Tanulás- és Tanítás-módszertani –

Tudástechnológiai ; Társadalomtudományi). A 2012-2013-as oktatási évben mind a négy karon

elkezdték működésüket a szakkollégiumok, valamint az egyetem Roma Szakkollégiuma. A Kaposvári


24


TÁMOP-4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0011

Egyetem önálló felsőoktatási tagozatként alapító tagja a Kaposvár-Somogy Megyei Tehetségsegítő

Tanácsnak.

A társadalmi szerepvállalás tekintetében a Kaposvári Egyetem folytatta az általános és középiskolások

körében folyó tehetséggondozói tevékenységet (hátrányos helyzetűek tehetséggondozó programja a

Pedagógiai Karon), illetve új elemekkel bővítette azt (Kutatók Éjszakája). 2014 februárjában elindult a

Kaposvári Egyetem Senior Oktatási Programja, amely heti rendszerességgel biztosít előadásokat az

ötvenedik életévüket betöltött somogyiaknak. A sikeres program a 2014-2015-ös oktatási évben is

folytatódik.

A Kaposvári Egyetem elkötelezett a szervezeti rendszernek a felsőoktatási intézménnyel szemben

támasztott elvárásoknak megfelelő fejlesztésére. A hallgatói, oktatói munkát segítő, az oktatási,

kutatási és a társadalmi szerepvállalásnak megfelelő feladatokat ellátó egységek tovább folytatták a

munkát, s az újabb kihívásoknak megfelelően alakult tovább a szervezeti felépítés.

2013 szeptemberétől a Kaposvári Egyetem karai közötti művészeti irányultságú oktatási, kutatási

feladatokat művészeti rektorhelyettes koordinálja és segíti az Egyetemi vezetéssel és a Karok

dékánjaival együttműködésben.

Az egyetem mind a négy karán létrejöttek az intézetek, megkönnyítve a karok együttműködését. A

nemzetközi kapcsolatok kiterjesztése érdekében létrejött az Iszlám Tudományok Kutatóintézete,

amely egyrészt az iszlám gazdasági és kulturális eredményeit igyekszik értelmezni és továbbgondolni

európai kontextusban, másrészt az ilyen irányú, elsősorban törökországi kapcsolatokat mélyíti el.

A társadalmi elvárásokhoz igazodva a Felnőtt- és Szakképzési Csoport tovább strukturálódott, s

Pedagógusképző és Felnőttképzési Központtá bővülve a tanárképzés és a pedagógus-továbbképzés

feladatát is hangsúlyossá tette. Az Agrár Központ a Kaposvári Egyetem egyik sajátosságaként szolgáló

agráregységeket fogja össze: a bőszénfai Vadgazdálkodási Tájközpontot, a Pannon Lovasakadémiát,

az iregszemcsei Takarmánytermesztési Kutató Intézetet és a Tan- és Kísérleti Üzemet.

A regionális kutatásokat segítve megalakult a Balaton Kutatóintézet. A Siófoki Képzési Központ

alapvetően a továbbképzéseknek, workshopoknak és konferenciáknak szolgál helyszínül, de az

egyetem további képzések indítását is tervezi.

A Kaposvári Egyetem jelenlegi (2014 szeptember) szervezeti felépítése a következő ábrán látható,

ugyanakkor ez a szerkezet a kancellári rendszer bevezetésével, valamint a Művészeti Kar strukturális

átalakulása miatt a közeljövőben változni fog.

25


TÁMOP-4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0011



TÁMOP-4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0011

3.1. Agrár- és Környezettudományi Kar

A Dél-Dunántúlon az agrártermelés az országos átlagnál nagyobb jelentőséggel bír. Ezzel együtt a

régió a bruttó hazai termék egy főre jutó összege alapján az alsó harmadában helyezkedik el. Az

Agrár- és Környezettudományi Kar szempontjából fontos, hogy a térség agrártermelésének

szerkezetére jellemző az országos átlagnál nagyobb arányú szántóföldi növénytermesztés és

állattenyésztés, valamint élelmiszer-feldolgozás. Az állattenyésztési ágazatban a sertés- és

baromfitenyésztés meghatározó jelentőségű. A régióban országosan is kiemelkedő agrár- és

élelmiszeripari vállalkozások vannak. Magyarország egyetlen cukorgyára Kaposváron található, de a

hús- és tejipar országosan is kiemelkedő vállalkozásai is megtalálhatók. A népesség képzettségi

szintje az elmúlt évtizedekben folyamatosan javult, növekedett a középfokú és a felsőfokú

végzettségűek aránya. A kar képzési profilja jól szolgálja a teljes agrárvertikum fejlődését, ugyanis az

itt képzett szakemberek: állattenyésztő mérnök (BSc és MSc), mezőgazdasági mérnök (BSc),

növénytermesztő mérnök (BSc), lótenyésztő, lovassport szervező (BSc), takarmányozási és

takarmánybiztonsági mérnök (MSc), mérnök tanár (MA) lefedik az agrárágazat alapját képező

növénytermesztés és állattenyésztés valamennyi szegmensét. Szakirányú továbbképzéseivel (pl.

halászati szakmérnök, takarmányozási és takarmánybiztonsági szakmérnök) közvetlenül is hozzájárul

a legkorszerűbb szakmai ismeretek átadásához, és ezáltal a kormányzat agrárstratégiájának

megvalósításához. Magasan kvalifikált, speciális szakismeretekkel rendelkező oktató-kutató

gárdájával képes olyan képzések indítására is (pl. lovas képzések), amelyek közvetlenül is szolgálják az

egyes meghirdetett ágazati stratégiák (pl. Nemzeti Lovas Stratégia, Országos Sertésprogram)

megvalósítását. Ehhez nemzetközileg is egyedülálló infrastruktúra is rendelkezésre áll. Az Agrár- és

Környezettudományi Kar a meghirdetett szakjain teljes egészében képes a régió agrárszakember

igényét kielégíteni, de képes a régión kívüli térségek igényeinek kielégítéséhez is hozzájárulni. A 2014

szeptemberében induló Lótenyésztő, lovasssport szervező agrármérnök alapszak az előzetes

felmérések alapján várhatóan rendkívül népszerű nemcsak a továbbtanulók, hanem a vonatkozó

piaci szegmens szereplői közötti is. A szak és a lovas képzés azonban túlnyúlik a Kar gondozásában

lévő szakterületeken, mivel a Pedagógiai kar gyógypedagógus hallgatói már alapvető ismerteket

sajátíthatnak el, hogy később lovasterpeutaként végezhessenek.

A Kar szervezi átalakítását követően 2013. szeptember 1-től új szervezeti struktúrával működik.

3.2. Gazdaságtudományi Kar

A Gazdaságtudományi Kar oktatási és kutatási tevékenységére a sokszínűség jellemző. Oktatási

tevékenységünk három (gazdaságtudományok, társadalomtudományok, agrár) képzési területre

terjed ki. Kutatásaink elsősorban a gazdálkodás- és szervezéstudományokhoz kötődnek, de erősen

megjelenik bennük az inter- és multidiszciplináris jelleg. Ennek megfelelően, a Kar munkaerő-piaci,

kutatási és beiskolázási kapcsolódási pontjai is több ágazatra, illetve szektorra terjednek ki.

Működésünk sikerességét egyaránt befolyásolják a közszféra, a pénzintézeti szektor, a kereskedelem,

az élelmiszeripar és a mezőgazdaság tendenciái. Ez a több lábon állás egy részt megköveteli tőlünk a


27


TÁMOP-4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0011

több irányban való alkalmazkodás képességét, más részről viszont lehetőséget ad arra, hogy a

munkaerőpiacon jelentkező igényeket más, a gazdaságtudományok képzési területen működő

karoknál rugalmasabban és szélesebb spektrumon tudjuk kielégíteni.

A Dél-dunántúli régió az ország legkevésbe iparosodott térsége. A feldolgozóipar jelentősen az

országos átlag alatt van, ezen belül meghatározó ipari szakágazatnak az élelmiszergyártás. A nagy

hagyományokkal rendelkező élelmiszeripar jelenlétéből fakadóan, szintén húzóágazatnak

minősíthető az agrárium. A régióban dolgozó összes foglalkoztatott munkaórájából több, mint 10%-

ot a mezőgazdaság, erdészet és halászat tesz ki, szemben az országos aránnyal, amely a 6%-ot sem

éri el. A kereskedelmi tevékenység foglalkoztatási súlya az országos átlag közelében van. A magyar

átlaghoz képest lényegesen kisebb az IT, valamint a pénzügyi és biztosítási szektor aránya a régióban.

A jövőbeli gazdaságfejlesztési elképzelések vonatkozásában egyre nagyobb súlya lesz a megyei

koncepcióknak. Somogy megye 2014-2020. közötti időszakra vonatkozó terület- és ágazatfejlesztési

programjai jelenleg kialakítás alatt vannak, azonban már körvonalazódtak a főbb fókuszterületek, név

szerint:

- a vidékéki agrár-élelmiszer foglalkoztatási potenciál fejlesztése,

- a faipari foglalkoztatás bővítése,

- gyógy- és aktív turizmus/Egyéb turisztikai attrakciók fejlesztése,

- turisztikai célú kerékpárutak létesítése,

- önkormányzati energetikai fejlesztések,

- munkaerő mobilitás javítása,

- iparterület fejlesztés,

- foglalkoztatás fejlesztés.

A régió és a megye jelenlegi gazdasági helyzete és jövőre vonatkozó fejlesztési koncepciója indokolttá

teszi, hogy a Kar képzési struktúrájában nagy hangsúlyt fektessünk a mezőgazdasági és

élelmiszeripari vállalkozások gazdasági, pénzügyi, számviteli valamint kereskedelmi és marketing

szakember igényének kielégítésére. Szükségesnek tartjuk, hogy szakjaink hallgatóinak képzésében

továbbra is ezen ágazatok munkaerő-piaci igényeit tartsuk szem előtt. Legalább ennyire fontos olyan

szakemberek képzése, akik képesek az EU-s és hazai fejlesztési források feltérképezésével,

lehívásával, valamint e forrásokból megvalósuló projektek tervezésével és menedzselésével

hozzájárulni a térség, valamint az ország gazdasági fejlődéséhez.

A Kar működését igen jelentős mértékben érintették az elmúlt évek felsőoktatás-szakpolitikai

változásai. Az alapképzésben meghatározó közgazdasági szakjainkra (pénzügy és számvitel, illetve

kereskedelem és marketing) a központilag meghatározott ponthatár miatt az elmúlt években, és

várhatóan a közeljövőben sem tudunk államilag finanszírozott hallgatókat felvenni. Az önköltséges

helyekre viszont jóval kedvezőtlenebb a jelentkezések aránya. E problémára átmeneti megoldást a

felsőoktatási szakképzési szintre történő felvétel. Ezeken a szakokon számos olyan hallgatónk van,


28


TÁMOP-4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0011

akik tudnák teljesíteni az alapképzési felvételi követelményeit is, azonban nem szeretnék önköltséges

formában finanszírozni tanulmányaikat. E hallgatóknál jó esélyünk lehet arra, hogy egy „alapképzési

továbbtanulási program” keretében, a FOSZK képzésben megszerzett kreditek elismerésével a Karon

folytassák tanulmányaikat. Az új szakpolitikai helyzet kiváló lehetőséget ad a gazdasági és

vidékfejlesztési agrármérnök szakunk jelentkezési adatainak javítására, így a hallgatói minőség

növelésére is. Az új rendszerben a képzés a Kar egyik alapképzési húzószakjává válhat. A

gazdaságtudományok képzési területen a hallgatói létszám növelésének másik módja lehet a legjobb

átlagot elérő önköltséges hallgatók számára ösztöndíj- és költségtérítési díj mérséklési rendszer

alkalmazása, amely 2013-tól került bevezetésre a Kaposvári Egyetem Szervezeti és Működési

Szabályzatában.

3.3. Művészeti Kar

A Kaposvári Egyetem Művészeti Karának képzései nem találhatóak meg a régió vagy a szűkebbként

értékelhető közép- és dél-dunántúli térségben. Ez egybevág azon fejlesztési elképzelésekkel, melyek

szerint a képzési párhuzamosságokat el kell kerülni regionális szinten. A régió, illetve a térség három

jelentős felsőoktatási intézménye (a bajai Eötvös József Főiskola, a veszprémi Pannon Egyetem és a

Pécsi Tudományegyetem) nem működteti a Művészeti Kar szakjait, illetve a Pécsi Tudományegyetem

osztatlan, 5 éves képzésként hirdeti a művészeti mesterszakokat (festőművész, grafikusművész,

szobrászművész).

Elmondható, hogy az osztatlan képzésként működő színművész szak és az alkalmazott látványtervező

BA alapképzési szak – a Kaposvári Egyetemen kívül - az országban egy-egy helyen (Színház- és

Filmművészeti Egyetem, Magyar Képzőművészeti Egyetem), a fotográfia BA alapképzési szak még két

helyen (Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem) működik,

tehát kizárólag a fővárosban érhetőek el ezek a szakok.

A művészetközvetítő alapszakok a pedagógusképzést és a korábbi rajztanár, ill. vizuális

kommunikáció tanár képzéseket hagyományosan folytató vidéki intézményekben működnek a

bolognai rendszerre történő átállás, valamint ezeknek a szakoknak az indítása óta. Ezek az

intézmények: Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar, Nyugat-Magyarországi

Egyetem Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Kar, Nyíregyházi Főiskola, Eszterházy Károly Főiskola,

illetve a nem állami fenntartású Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola. Ha a régiót tekintjük, a

Dél-Dunántúlon nincs művészetközvetítő szakokat működtető felsőoktatási intézmény.

A vizuális- és környezetkultúra tanár mesterszak a fenti, alapképzéseket működtető intézményekben

létezik, de a tanárképzés átalakításával kapcsolatos teendők és intézményi stratégiai célok

változtathatnak az „erőviszonyokon”, mivel a szakpárban indítás számos intézmény számára nyitott

és kihasználandó lehetőség, lévén a tanárképzésnek minden felsorolt intézményben van

hagyománya. A Kar a vizuális- és környezetkultúra-tanár szakot folyamatosan tudja működtetni,


29


TÁMOP-4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0011

elsősorban a már pedagógus-végzettségű, a korábbi főiskolai szintű rajztanár és vizuális

kommunikáció tanár szakokon végzettek számára, MA szinten.



TÁMOP-4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0011

KAPOSVÁRI EGYETEM

Rektor

Művészeti Kar - Dékán

Oktatási és Minőségbiztosítási

Dékánhelyettes

Marketing és

Kommunikációs Vezető

Művészeti és Tudományos

Dékánhelyettes

Kari Gazdasági Csoport

Dékáni és Művészeti Tanács

Művészetelméleti

és Művelődés-

tudományi Intézet

Vizuális Intézet

Médiaművészeti

Intézet

Színházi Intézet

Kari Informatikai és Műszaki

Csoport

kapcsolódás a

GTK-val

kapcsolódás a

PK-val

Design Intézet K.B Galéria és médiumok

kapcsolódás a

Pedagógusképző és

Felnőttképzési Központtal

Dékáni Hivatal

Művészeti

Rektorhelyettes


31


TÁMOP-4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0011

A Kaposvári Egyetem Művészeti Kar első jelentős struktúra-átalakítása 2012. január 1-jével történt,

amikor intézeti struktúra kialakítására került sor azért, hogy az összetartozó szakmai csoportok

munkáját egy-egy intézeti stratégia mentén lehessen összehangolni és hatékonyabbá tenni. Három

intézet jött létre, a Színházi Intézet, a Vizuális Intézet és a Médiaművészeti Intézet, a hat működő

tanszék 2-2 arányban került az intézetek irányítása alá.

Következő lépésként 2013. július 1-jével megszűntek a tanszékek, mint szervezeti egységek, illetve a

tanszékvezetői megbízások, és a három intézettel működött tovább a Művészeti Kar, melyek az adott

tudományterülethez tartozó képzéseket gondozták tovább.

Mivel a szakok munkájában elengedhetetlen az egymásra, ill. a szakmai csoportokra történő

támaszkodás, ezért a Művészeti Kar számára az adott pillanatban a department-rendszer látszott a

legprogresszívebb szervezeti formának. A kari struktúra átalakítása az intézetek igazgatóinak

bevonásával és egyetértésével történt, a kialakított szakmai csoportok pedig minden, a Művészeti

Karon történő tevékenységkört lefednek.

A szerkezetátalakítással összefüggésben az új kari struktúra továbbfejlesztésére azért volt szükség a

Művészeti Karon, hogy a képzési szerkezet átalakítása az oktatói és alkalmazotti állomány

optimálisabb kihasználásával és a Kar működésének hatékonyabb biztosításával valósulhasson meg.

Azoknak a szakmai csoportoknak, illetve oktatóknak az áthelyezésével, akik a művészeti és

művészetközvetítő szakok művészetelméleti és művelődéstörténeti jellegű kurzusait, azaz az elméleti

tárgyakat oktatják, a szakmai szempontokat és a kutatási, elméleti tevékenységét hatékonyabb és

eredményesebb koordinálását tűzte ki célul a Művészetelméleti és Művelődéstudományi Intézet

jövőbeni létrehozásával.

Igazodva a képzésfejlesztési koncepcióhoz, elvi állásfoglalással létrejött a Design Intézet, azzal a

megkötéssel, hogy tényleges működését 2015. szeptember 1-vel kezdi majd meg.

3.4. Pedagógiai Kar

A Pedagógiai Kar alapszakjai (BA) a tanító, az óvodapedagógus, a gyógypedagógia és a

szeptemberben újként induló csecsemő és kisgyermeknevelő szakok a pedagógusképzési területhez

tartoznak. A Dél-Dunántúlon a Pécsi Tudományegyetem szekszárdi Illyés Gyula Karán folyik még

pedagógusképzés. A Kaposvári Egyetem a régió meghatározó pedagógusképzési helye, mivel a karon

a következő tanévtől a pedagógus alapképzés szinte teljes spektruma lefedett, a képzések

kölcsönösen kiegészítik egymást, a gyógypedagógus képzés az országban Kaposváron kívül három

helyen, a régióban pedig csak a Kaposvári Egyetemen folyik. Az alapképzéses diplomák piaci

értékének növelése érdekében specializációkon is folytathatnak a hallgatók tanulmányokat. Az

óvodapedagógus képzéshez a német nyelv az óvodában specializáció vehető fel, amely többlettudást

jelent az érdeklődő hallgatók számára. Mindegyik pedagógusképzési szakon felvehető a romológia

specializáció, amely felkészíti a hallgatókat a roma - cigány gyerekek intézményes keretek közötti és

azon kívül folyó nevelő-fejlesztő tevékenységre.


32


TÁMOP-4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0011

A felsőoktatási szakképzések (FOSZK) közül pedagógusképzési területen csecsemő és

kisgyermeknevelő szakképzésen, társadalomtudományi képzési területen a kommunikáció és média

szakképzés két szakirányán (kommunikátor és a moderátor), továbbá a pedagógusképzési területhez

is besorolt szociális és ifjúsági munka szakképzés ifjúságsegítő szakirányán, művészeti képzési

területen a társadalomtudományi képzési területet további területként megjelenítő televíziós

műsorkészítő felsőoktatási szakképzésen folyik képzés.

A hallgatói létszámok a Pedagógiai Karon az elmúlt években a következőképpen alakultak:

9. táblázat: A hallgatói létszám alakulása 2005-2013-ig

Documents

Pannon modell - KEZDŐLAPTÁMOP H-7400 Kaposvár, Guba S. u. 40. H-7400 Kaposvár, Pf. 16. Telefon: (+36 82) 505 800 Fax: (+36 82) 505 896 Internet: "Pannon modell" 2.1.2. Oktatási