Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar · sztöchiometria alaptörvényeiről, a kémiai reakciók energetikai és kinetikai jellemzéséről, a kémiai egyensúlyról

PTE ÁOK Gyógyszerész szak – Az 1-4. szemeszter kötelező tantárgyai – tantárgyleírások - 2014/2015-ös tanév

1

Pécsi Tudományegyetem

Általános Orvostudományi Kar

GYÓGYSZERÉSZ SZAK

TANREND 2014/2015

Az 1-4. szemeszter kötelező tantárgyai és kritérium

követelményei


2

1. szemeszter OGA-AN1 ............ Analitikai kémia 1. ...................................................................................................................................... 3 OGA-AT1 ............. Általános és szervetlen kémia 1. .................................................................................................................. 6 OGA-BM1 ............ Biomatematika 1. ........................................................................................................................................ 9 OGA-FI1 .............. Fizika-biofizika 1. ..................................................................................................................................... 12 OGG-GPR ............ Gyógyszerészi propedeutika ...................................................................................................................... 15 OGO-GL1 ............. Gyógyszerészi biológia 1. ......................................................................................................................... 17 OGR-ESE ............. Elsősegélynyújtás ...................................................................................................................................... 20 OGR-LAT ............ Latin nyelv és gyógyszerészeti terminológia ............................................................................................. 21

2. szemeszter OGA-AN2 ............ Analitikai kémia 2. .................................................................................................................................... 23 OGA-AZ2 ............. Általános és szervetlen kémia 2. ................................................................................................................ 27 OGABM2 ............. Biomatematika 2. ...................................................................................................................................... 30 OGA-FI2 .............. Fizika-biofizika 2. ..................................................................................................................................... 33 OGA-FZ1 ............. Fizikai kémia 1. ......................................................................................................................................... 36 OGO-A1S ............. Anatómia, szövettan és fejlődéstan 1. ........................................................................................................ 40 OGO-GB2 ............ Gyógyszerészi biológia 2. ......................................................................................................................... 42

3. szemeszter OGA-FZ2 ............. Fizikai kémia 2. ......................................................................................................................................... 45 OGA-G1B ............ Gyógyszerészi biokémia 1. ........................................................................................................................ 48 OGA-KD1 ............ Kolloidika 1. ................................................................................................................................................ 1 OGA-SV1 ............. Szerves kémia 1. .......................................................................................................................................... 3 OGO-A2G ............ Anatómia, szövettan és fejlődéstan 2. .......................................................................................................... 7 OGO-EN1 ............. Élettan 1. ..................................................................................................................................................... 9 OGO-GN1 ............ Farmakobotanika 1. ................................................................................................................................... 15

4. szemeszter OGA-GA2 ............ Gyógyszerészi biokémia 2. ........................................................................................................................ 19 OGA-MAN ........... Műszeres analitika ..................................................................................................................................... 22 OGA-SK2 ............. Szerves kémia 2. ........................................................................................................................................ 25 OGG-GI1 .............. Gyógyszerügyi ismeretek 1. ...................................................................................................................... 29 OGO-EN2 ............. Élettan 2. ................................................................................................................................................... 32 OGO-FA2 ............. Farmakobotanika 2. ................................................................................................................................... 40 OGR-SG1 ............. Szakmai gyakorlat 1. ................................................................................................................................. 43 OGR-AZV-I ......... Angol VAGY német szaknyelvi záróvizsga - írásbeli ............................................................................... 44 OGR-AZV-S ........ Angol VAGY német szaknyelvi záróvizsga - szóbeli ............................................................................... 45 OGRTE1-2-3-4 ..... Testnevelés 1-2-3-4. .................................................................................................................................. 46


3

OGA-AN1 ANALITIKAI KÉMIA 1. Tantárgyfelelős: DR. HUBER IMRE, tudományos főmunkatárs Gyógyszerészi Kémiai Intézet

5 kredit ▪ vizsga ▪ Alapozó modul ▪ ősszel ▪ ajánlott félév: 1. Foglalkozás/félév: 28 óra előadás + 42 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 70 óra Kurzus létszámkorlát: min. 5 fő – max. 65 fő Előfeltételek: nincs

Tematika

Jelen tantárgy egyik legfőbb feladata szerint analitikai gondolkodásra ösztönzi a résztvevőket. Ez a fajta gondolkodási mód elengedhetetlen a gyógyszeranalízis, a gyógyszertechnológia és a gyógyszerészi kémia későbbi elsajátításához. A feladatok és célok megvalósítása érdekében hallgatóink megtanulják a kvalitatív kémiai analízis keretein belül a különböző kémiai reakciók alkalmazását, rendezését, a velük kapcsolatos számítási módszereket és lehetőségeket. Mindezekhez nem csak elméleti, hanem igen fontos gyakorlati tevékenységet is végeznek, amin keresztül képessé válnak bármely tanulmányozott szervetlen minta ismeretlenként történő identifikálására is! A kationok és anionok körében elsajátított ismereteik segítségével megtanulják az analitikus gondolkodásmód szabályait és elveit. Ismereteikről félév közben és végén írásban számolnak be.

A félév elfogadásának feltételei

Legfeljebb 15 % hiányzás megengedett

Távolmaradás pótlásának lehetőségei

A gyakorlati képzésben a hiányzásokat a következő héten kell pótolni. A feladatok hétről-hétre torlódhatnak (sok hiányzás mellett lehetetlenné válik a munka eredményes befejezése!).

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok

Barcza-Buvári: A minőségi kémiai analízis alapjai, Medicina, 2008.

Martinek: Kvalitatív kémiai analízis, Jatepress, 2008.

Häfner: Arbeitsbuch qualitative anorganische Analyse, Govi-Verlag, 2000.

Werner: Qualitative anorganische Analyse, Wissenschaftliche Verlagsgesellschaft mbh Stuttgart, 2006.

Előadások

1 Az analitikai kémia definíciói, fogalma, módszerei. Dr. Huber Imre 2 A szervetlen kémiai analízis tárgya, módszerei. Dr. Huber Imre 3 A tárgykörben használatos fontosabb reakciók (egyensúlyi, sztöchiometrikus, nem sztöchiometrikus). Dr. Huber Imre 4 Sav-bázis elméletek, pH. Dr. Huber Imre 5 Komplexképződés. Dr. Huber Imre 6 Redoxi folyamatok. Dr. Huber Imre 7 Csapadékos reakciók, oldhatóság, számítások. Dr. Huber Imre 8 Érzékenység, határhígítás, határkoncentráció. Dr. Huber Imre 9 Szelektivitás, analitikai előkészítő műveletek. Dr. Huber Imre 10 Kationok osztályozása. Dr. Huber Imre 11 Sósavcsoport ionjai. Dr. Huber Imre 12 Az I/B csoport jellemzése. Dr. Huber Imre


4

13 A II. kationosztály jellemzése. Dr. Huber Imre 14 A két első osztály elválasztása. Dr. Huber Imre 15 A III. kationosztály jellemzése. Dr. Huber Imre 16 A III. kationosztály jellemzése, 2. Dr. Huber Imre 17 Az I., II., III. és IV. osztály elválasztása. Dr. Huber Imre 18 Az V. kationosztály jellemzése. Dr. Huber Imre 19 A kationok egyszerű és összetett analízisének összefoglalása. Dr. Huber Imre 20 Az anionok osztályozása. Dr. Huber Imre 21 Az I. anionosztály jellemzése. Dr. Huber Imre 22 A II. anionosztály jellemzése. Dr. Huber Imre 23 A III. anionosztály jellemzése. Dr. Huber Imre 24 A IV. anionosztály jellemzése Dr. Huber Imre 25 Anionok az egyszerű és összetett analízisben. Dr. Huber Imre 26 Összefoglalás. Dr. Huber Imre 27 Vizsga írásban. Dr. Huber Imre 28 Vizsga írásban. Dr. Huber Imre

Gyakorlatok

1 Munka- és balesetvédelmi oktatás. 2 Munka- és balesetvédelmi oktatás. 3 Munkahely és munkaeszközök megismerése, átvétele. 4 Az I. kationosztály reakciói: Ag(I), Pb(II). 5 Az I. kationosztály reakciói: Hg(I), Hg(II). 6 Az I. kationosztály reakciói: Hg(I), Hg(II). 7 Az I. kationosztály reakciói: Cu(II), Bi(III). 8 Egyszerű ismeretlenek. 9 Egyszerű ismeretlenek. 10 A II. kationosztály reakciói: As(III), As(V). 11 A II. kationosztály reakciói: Sb(III), Sb(V). 12 A II. kationosztály reakciói: Sn(II), Sn(IV). 13 A III. kationosztály reakciói: Ni(II), Co(II). 14 A III. kationosztály reakciói: Fe(II), Fe(III). 15 Egyszerű ismeretlenek. Felmérő teszt I. 16 A III. kationosztály reakciói: Mn(II), Cr(III). 17 A III. kationosztály reakciói: Zn(II), Al(III). 18 Egyszerű ismeretlenek. 19 A IV. kationosztály reakciói: Ca(II), Sr(II). 20 A IV. kationosztály reakciói: Ba(II). 21 Egyszerű ismeretlenek. 22 Az V. kationosztály reakciói: Na(I), K(I). 23 Az V. kationosztály reakciói: Li(I), Mg(II), NH4+.


5

24 Egyszerű ismeretlenek. 25 Az I. anionosztály reakciói. 26 Az I. anionosztály reakciói. 27 Az I. anionosztály reakciói. 28 A II. anionosztály reakciói. 29 A II. anionosztály reakciói. 30 A II. anionosztály reakciói. 31 A III. anionosztály reakciói. 32 A III. anionosztály reakciói. 33 A III. anionosztály reakciói. 34 A IV. anionosztály reakciói. 35 A IV. anionosztály reakciói. 36 A IV. anionosztály reakciói. 37 Összetett analízis. 38 Összetett analízis. 39 Összetett analízis. 40 Leltár. 41 Asztalátadás. 42 Asztalátadás.

Szemináriumok

Vizsgakérdések

A vizsgakérdések köre az oktatott tananyag kisebb fejezeteiből áll össze:

1. A kémiai analízis tárgya. Előkészítő műveletek. Kísérleti eredmények értékelése.

2. A kémiai reakciók osztályozása: csapadékképződési, sav-bázis, redox és komplexképződési reakciók elmélete és gyakorlata.

3. A reakciók érzékenysége, szelektivitása. Csapadékok oldhatósága, oldhatósági szorzat.

4. A kationok és anionok osztályozása Fresenius szerint. Az egyes osztályok (öt kationosztály és négy anion) egyenkénti jellemzése, egyszerű és összetett elválasztásuk.

5. Az egyes ionok jellemző és érzékeny reakcióinak alkalmazása azonosításukban, valamint egymástól való elkülönítésükben.

6. Az osztályreagensek jellemzése, alkalmazhatóságuk kémiai alapjai.

7. Ismeretlen anyagminták analízisének elvi és gyakorlati menete: önálló ismertetésben.

Közreműködők

Dr. Huber Imre (HUIRAAO.PTE)


6

OGA-AT1 ÁLTALÁNOS ÉS SZERVETLEN KÉMIA 1. Tantárgyfelelős: DR. PERJÉSI PÁL, egyetemi tanár Gyógyszerészi Kémiai Intézet

5 kredit ▪ vizsga ▪ Alapozó modul ▪ ősszel ▪ ajánlott félév: 1. Foglalkozás/félév: 28 óra előadás + 42 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 70 óra Kurzus létszámkorlát: min. 5 fő – max. 70 fő Előfeltételek: nincs

Tematika

A tantárgy a tanulmányaikat kezdő gyógyszerészhallgatóknak bevezetést nyújt a kémiába, lehetővé teszi előzetes ismereteik összehangolását és előkészíti további alapozó kémiai tárgyak (szervetlen, szerves, fizikai és analitikai kémiai) oktatását. Rövid összefoglalást ad az atom szerkezetéről, a különböző kémiai kötésekről és hozzátartozó elméletekről, a halmazállapotokról, a sztöchiometria alaptörvényeiről, a kémiai reakciók energetikai és kinetikai jellemzéséről, a kémiai egyensúlyról és alkalmazásai lehetőségeiről, a kémiai reakciók csoportosításáról, az elektrokémia alapjairól.


A félév elismerése a PTE Tanulmányi és Vizsgaszabályzata alapján történik. Egy félévben orvosi igazolással legfeljebb három előadásról és gyakorlati foglalkozásról történő hiányzás fogadható el. A mulasztott gyakorlatok pótlása kötelező. Az elvégzett gyakorlatokról a hallgató köteles a gyakorlatvezető által elfogadott jegyzőkönyvet készíteni és azt a félévet lezáró vizsgán bemutatni. A hallgatók a félév során két írásbeli dolgozatot írnak (az előadások és gyakorlatok anyagából), melyek értékelése százalékos minősítéssel történik. A kurzus aláírásának feltétele a megírt dolgozatok mindegyikének legalább 60 %-os teljesítése.

A félévközi dolgozatok pótlására, javítására egy alkalommal van lehetőség.

A hallgatók a gyakorlat keretén belül legalább négy alkalommal kisdolgozatot írnak, amely dolgozatok átlagának legalább 50%-os minősítésűnek kell lennie.



Tőkés B., Dudutz Gy., Donáth-Nagy G.: A kémia alapjai I. Általános kémia, Studium Alapitvany Kiadó, Marosvásárhely, 2005.

Gergely P. (szerk.): Általános és bioszervetlen kémia, 5. kiadás, Semmelweis, Bp. 2003

Szakács Z. (szerk.) : Általános és szervetlen kémiai gyakorlatok, Semmelweis, Bp. 2006

Előadások

1 A kémia története, tárgya, kapcsolata a gyógyszertudománnyal. Az atomok szerkezete, elektronszerkezet és periodicitás. A periódusos rendszer. Periodikus tulajdonságok.

Dr. Perjési Pál 2 A kémia története, tárgya, kapcsolata a gyógyszertudománnyal. Az atomok szerkezete, elektronszerkezet és periodicitás. A

periódusos rendszer. Periodikus tulajdonságok. Dr. Perjési Pál 3 A molekulák szerkezete. Kémiai kötések. Vegyértékkötés-elmélet, hibridizáció. Molekulapálya-elmélet. A molekulák

geometriája. Dr. Molnár Péter 4 A molekulák szerkezete. Kémiai kötések. Vegyértékkötés-elmélet, hibridizáció. Molekulapálya-elmélet. A molekulák

geometriája. Dr. Molnár Péter 5 Halmazállapotok. A gáz halmazállapot, gáztörvények. Másodlagos kötések. A folyékony halmazállapot. A szilárd

halmazállapot. Halmazállapot változások, fázisdiagramok. Dr. Molnár Péter 6 Halmazállapotok. A gáz halmazállapot, gáztörvények. Másodlagos kötések. A folyékony halmazállapot. A szilárd

halmazállapot. Halmazállapot változások, fázisdiagramok. Dr. Molnár Péter 7 A víz és a vizes oldatok. Gázok, folyadékok, szilárd anyagok oldódása folyadékokban. Elektrolitok csoportosítása,

elektrolitos disszociáció, disszociációfok, vezetőképesség és összefüggésük. Dr. Molnár Péter 8 A víz és a vizes oldatok. Gázok, folyadékok, szilárd anyagok oldódása folyadékokban. Elektrolitok csoportosítása,

elektrolitos disszociáció, disszociációfok, vezetőképesség és összefüggésük. Dr. Molnár Péter


7

9 Híg oldatok törvényei. Kolligatív tulajdonságok. Kolloidok. Dr. Perjési Pál 10 Híg oldatok törvényei. Kolligatív tulajdonságok. Kolloidok. Dr. Perjési Pál 11 A kémiai reakciók energiaviszonyai. A termodinamika törvényei. Dr. Perjési Pál 12 A kémiai reakciók energiaviszonyai. A termodinamika törvényei. Dr. Perjési Pál 13 Reakciókinetika. A reakciósebesség ütközési elmélete. A reakciósebességi törvények és reakciómechanizmusok. Dr. Molnár Péter 14 Reakciókinetika. A reakciósebesség ütközési elmélete. A reakciósebességi törvények és reakciómechanizmusok. Dr. Molnár Péter 15 Kémiai egyensúlyok, a tömeghatás törvénye. Protolitikus folyamatok. A víz diszociációja, a pH. Dr. Lóránd Tamás 16 Kémiai egyensúlyok, a tömeghatás törvénye. Protolitikus folyamatok. A víz diszociációja, a pH. Dr. Lóránd Tamás 17 Protolitikus folyamatok. Sav-bázis egyensúlyok. Sók hidrolízise. Dr. Lóránd Tamás 18 Protolitikus folyamatok. Sav-bázis egyensúlyok. Sók hidrolízise. Dr. Lóránd Tamás 19 Pufferoldatok, fiziológiás pufferrendszerek. Sav-bázis indikátorok. Dr. Lóránd Tamás 20 Pufferoldatok, fiziológiás pufferrendszerek. Sav-bázis indikátorok. Dr. Lóránd Tamás 21 Heterogén egyensúlyok. Oldhatósági szorzat. Dr. Perjési Pál 22 Heterogén egyensúlyok. Oldhatósági szorzat. Dr. Perjési Pál 23 Elektrokémia I. Dr. Perjési Pál 24 Elektrokémia I. Dr. Perjési Pál 25 Elektrokémia II. Dr. Perjési Pál 26 Elektrokémia II. Dr. Perjési Pál 27 Komplex vegyületek szerkezete, geometriája és stabilitása. A komplexekben lévő kémiai kötések típusai. Dr. Perjési Pál 28 Komplex vegyületek szerkezete, geometriája és stabilitása. A komplexekben lévő kémiai kötések típusai. Dr. Perjési Pál

Gyakorlatok

1 Követelményrendszer ismertetése. Munka-, tűz-, és balesetvédelmi oktatás. Alapfogalmak. Kémiai rendszer és nevezéktan I. Savak, bázisok, sók. Eszközismertetés. Egyéni felszerelés átvétele. Tömegmérés.

4 Számítási alapfogalmak I.: koncentrációk számítása (a koncentrációs egységek). Oldatok készítése. Sűrűségmérés. 7 Számítási alapfogalmak II.: koncentrációk számítása (hígítási egyenletek). Szervetlen anyagok tisztítása I.: dekantálás,

szűrés, átkristályosítás. Timsó tisztítása átkristályosítással I. 10 Számítási alapfogalmak III.: koncentrációk számítása (átkristályosítás). Szervetlen anyagok tisztítása II.: Desztilláció,

szublimáció. Timsó tisztítása átkristályosítással II.: Szennyezett kalcium-karbonát százalékos összetételének meghatározása.

13 Számítási alapfogalmak IV.: sztöchiometria. Szervetlen anyagok tisztítása III.: Víz sómentesítése, Extrakció. Csapvíz ionmentesítése ioncserélő gyantákkal. Jód elválasztása szublimációval, jód elválasztása extrakcióval.

16 A termodinamika alapjai és termodinamikai számítások, Hess-törvénye. Hőbomlás megfigyelése. Olvadáspont meghatározása. Forráspont meghatározása.

19 Reakciókinetikai alapfogalmak és számítások. Oszcilláló reakciók. A reakciósebességi állandó. A Landolt-reakció tanulmányozása. Zárthelyi dolgozat I.


8

22 Elektrolitok disszociációja. Gyenge és erős elektrolitok. Bórsav előállítása bóraxból I., Kálium-dihidrogénfoszfát előállítása I.

25 Sav-bázis egyensúlyok I.: Arrhenius-elmélet, Brönsted-Lowry elmélet, Lewis-elmélet, Lux-elmélet. Ionok hidrolízise. Bórsav előállítása bóraxból II., Kálium-dihidrogénfoszfát előállítása II., Kettős sók előállítása (vas(III)-ammónium-szulfát (vastimsó)).

28 Sav-bázis egyensúlyok II.: Gyenge savak és bázisok pH-ja. Pufferek. Sók hidrolízisének a megfigyelése. A pufferkapacitás vizsgálata. Hidrolizáló só koncentrációjának meghatározása vizes oldatban titrálással (nátrium-karbonát).

31 Redoxireakciók I.: Oxidációs számok, egyenletrendezés szabályai, fontosabb oxidáló- és redukálószerek. Néhány redoxireakció megfigyelése.

34 Redoxireakciók II., Elektrokémia: elektródok, galváncellák, elektrolízis. Elektrokémiai számítások. Réz(I)-oxid előállítása. 37 Heterogén egyensúlyok. Oldhatósággal kapcsolatos számítási feladatok. Oldhatósági szorzatok kvalitatív összehasonlítása.

Kobalt(II)-tetrakisztiocianáto-merkurát készítése. Zárthelyi dolgozat II. 40 A komplexek tulajdonságai, stabilitási állandói. Félévi munka értékelése, leszerelés. Oxálsav-oldat titrálása kálium-permanganáttal.

Szemináriumok

Vizsgakérdések

A félévet írásbeli kollokvium zárja. Azoknak a hallgatóknak az írásbeli dolgozatát, akik 60 % alatti teljesítményt érték el, elégtelenre kell értékelni. A két félévközi dolgozat, a félévközi gyakorlati munka és a kollokviumi dolgozat eredménye alapján a hallgatónak az intézet érdemjegyet állapít meg. A félév során megírt dolgozatok átlageredménye maximum 20, a gyakorlatvezető által a laboratóriumi munka alapján adott pontok maximum 5, a kollokviumi dolgozat eredménye maximum 75 százalékpontot jelenthet a kollokvium összpontszámában. Amennyiben a hallgató a megállapított jegynél jobb osztályzatra tart igényt, úgy azt az írásbeli kollokvium megismétlésével javíthatja. A kollokviumi jegy megállapítása minden esetben megegyezik az első vizsga eredménye megállapításának módszerével. Az írásbeli vizsga tematikájáról a hallgatók a félév elején részletes tájékoztatást kapnak.

Az első vizsgán való részvétel kötelező.

Közreműködők

Dr. Almási Attila (ALAFAEO.PTE), Dr. Kuzma Mónika (KUMFABO.PTE)


9

OGA-BM1 BIOMATEMATIKA 1. Tantárgyfelelős: DR. GRAMA LÁSZLÓ, egyetemi adjunktus Biofizikai Intézet

4 kredit ▪ vizsga ▪ Alapozó modul ▪ ősszel ▪ ajánlott félév: 1. Foglalkozás/félév: 28 óra előadás + 28 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 56 óra Kurzus létszámkorlát: min. 1 fő – Előfeltételek: nincs

Tematika

A matematikai analízis alapfogalmainak és módszereinek megismertetése; ezek fizikai, kémiai biológiai feladatok megoldásában való alkalmazási lehetőségének bemutatása; a grafikus szemléletmódra, az önálló gondolkodásra, önálló problémamegoldásra való szoktatás. A kurzus a matematikai ismeretek alapfokú és általános elsajátítására koncentrál, a speciális alkalmazások bemutatására a szaktárgyak keretében kerül sor. Függvények definíciója, típusai. A differenciálhányados fogalma, geometriai jelentése, differenciálási szabályok és alkalmazásaik. Integrálszámítás, egyszerűbb integrálszámítási feladatok megoldása, egyszerűbb differenciálegyenletek megoldása, biológiai, kémiai, fizikai példák.




Nincs.


Belágyi J., Mátyus, L., Nyitrai, M.: Matematika, PTE-DTE , Pécs, 2010.

Előadások

1 Bevezetés. Mi a matematikai analízis Dr. Grama László 2 Bevezetés. Mi a matematikai analízis Dr. Grama László 3 A függvények tulajdonságai. Elemi és összetett függvények Dr. Grama László 4 A függvények tulajdonságai. Elemi és összetett függvények Dr. Grama László 5 Határérték. Függvények határértéke, folytonosság Dr. Grama László 6 Határérték. Függvények határértéke, folytonosság Dr. Grama László 7 Számsorozatok és végtelen sorok. Határérték. Függvénysorok Dr. Grama László 8 Számsorozatok és végtelen sorok. Határérték. Függvénysorok Dr. Grama László 9 A differenciahányados és határértéke. Elemi függvények deriváltja. Differenciálási szabályok Dr. Grama László 10 A differenciahányados és határértéke. Elemi függvények deriváltja. Differenciálási szabályok Dr. Grama László 11 Magasabbrendű deriváltak. Függvények hatványsorba fejtése. Taylor sor Dr. Grama László 12 Magasabbrendű deriváltak. Függvények hatványsorba fejtése. Taylor sor Dr. Grama László 13 Függvények szélsőértéke, alkalmazások Dr. Grama László 14 Függvények szélsőértéke, alkalmazások Dr. Grama László 15 Határozatlan integrál. Alapintegrálok. Integrálási szabályok Dr. Bugyi Beáta


10

16 Határozatlan integrál. Alapintegrálok. Integrálási szabályok Dr. Bugyi Beáta 17 Parciális integrálás. Integrálás helyettesítéssel. Összetett függvények integrálása Dr. Bugyi Beáta 18 Parciális integrálás. Integrálás helyettesítéssel. Összetett függvények integrálása Dr. Bugyi Beáta 19 Határozott integrál. Newton-Leibniz formula. Alkalmazások Dr. Bugyi Beáta 20 Határozott integrál. Newton-Leibniz formula. Alkalmazások Dr. Bugyi Beáta 21 A differenciálegyenletek, differenciálegyenletek típusai Dr. Bugyi Beáta 22 A differenciálegyenletek, differenciálegyenletek típusai Dr. Bugyi Beáta 23 Elsőrendű differenciálegyenletek megoldása Dr. Bugyi Beáta 24 Elsőrendű differenciálegyenletek megoldása Dr. Bugyi Beáta 25 Differenciálegyenletek alkalmazása: kémiai reakciók, enzimkinetika Dr. Bugyi Beáta 26 Differenciálegyenletek alkalmazása: kémiai reakciók, enzimkinetika Dr. Bugyi Beáta 27 Magasabbrendű differenciálegyenletek. Kompartment modellek Dr. Bugyi Beáta 28 Magasabbrendű differenciálegyenletek. Kompartment modellek Dr. Bugyi Beáta

Gyakorlatok

1 Bevezetés. Mi a matematikai analízis 2 Bevezetés. Mi a matematikai analízis 3 A függvények tulajdonságai. Elemi és összetett függvények 4 A függvények tulajdonságai. Elemi és összetett függvények 5 Határérték. Függvények határértéke, folytonosság 6 Határérték. Függvények határértéke, folytonosság 7 Számsorozatok és végtelen sorok. Határérték. Függvénysorok 8 Számsorozatok és végtelen sorok. Határérték. Függvénysorok 9 A differenciahányados és határértéke. Elemi függvények deriváltja. Differenciálási szabályok 10 A differenciahányados és határértéke. Elemi függvények deriváltja. Differenciálási szabályok 11 Magasabbrendű deriváltak. Függvények hatványsorba fejtése. Taylor sor 12 Magasabbrendű deriváltak. Függvények hatványsorba fejtése. Taylor sor 13 Függvények szélsőértéke, alkalmazások 14 Függvények szélsőértéke, alkalmazások 15 Határozatlan integrál. Alapintegrálok. Integrálási szabályok 16 Határozatlan integrál. Alapintegrálok. Integrálási szabályok 17 Parciális integrálás. Integrálás helyettesítéssel. Összetett függvények integrálása 18 Parciális integrálás. Integrálás helyettesítéssel. Összetett függvények integrálása 19 Határozott integrál. Newton-Leibniz formula. Alkalmazások 20 Határozott integrál. Newton-Leibniz formula. Alkalmazások 21 A differenciálegyenletek, differenciálegyenletek típusai 22 A differenciálegyenletek, differenciálegyenletek típusai 23 Elsőrendű differenciálegyenletek megoldása 24 Elsőrendű differenciálegyenletek megoldása 25 Differenciálegyenletek alkalmazása: kémiai reakciók, enzimkinetika 26 Differenciálegyenletek alkalmazása: kémiai reakciók, enzimkinetika 27 Magasabbrendű differenciálegyenletek. Kompartment modellek 28 Magasabbrendű differenciálegyenletek. Kompartment modellek


11

Szemináriumok

Vizsgakérdések

Vizsga: 3 feladat megoldása az előadások témaköréből

Közreműködők

Dr. Bugyi Beáta (BUBEAB.T.JPTE), Dr. Grama László (GRLHAAO.PTE)


12

OGA-FI1 FIZIKA-BIOFIZIKA 1. Tantárgyfelelős: DR. LUKÁCS ANDRÁS, egyetemi adjunktus Biofizikai Intézet

4 kredit ▪ vizsga ▪ Alapozó modul ▪ ősszel ▪ ajánlott félév: 1. Foglalkozás/félév: 28 óra előadás + 28 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 56 óra Kurzus létszámkorlát: min. 5 fő – Előfeltételek: nincs

Tematika

A tantárgy célja bemutatni a biológiai rendszerek felépítésének és működésének fizikai alapjait. Az előadások témakörei atom és magfizika, termodinamika, transzportfolyamatok, molekuláris és szupramolekuláris rendszerek, bioelektromos jelenségek és biológiai mozgás.


A félév elfogadásának feltétele az összes gyakorlat elvégzése és az azokról készített jegyzőkönyvek elfogadása a gyakorlatvezető által. Legfeljebb 3 gyakorlatról való hiányzás megengedett. A gyakorlatról való késés nem megengedett, a késés hiányzásnak minősül.

A félév során a hallgatók dolgozatot írnak, amelynek eredménye alapján mentességet kaphatnak a kollokvium adott részei alól.


Az elmulasztott gyakorlatok pótlására pótgyakorlatokat biztosítunk. A hallgatók csak saját csoportjuk gyakorlatán pótolhatnak, egy pótgyakorlat során csak egy gyakorlat pótolható.


Damjanovich Sándor, Fidy Judit, Szöllősi János (szerk.): Orvosi biofizika, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2006

Biofizikai gyakorlatok, PTE ÁOK, Pécs

Oktatási anyagok a Biofizikai Intézet honlapján: http://biofizika.aok.pte.hu

Előadások

1 Bevezető Dr. Nyitrai Miklós 2 Diffúzió Dr. Bugyi Beáta 3 Ozmózis Dr. Bugyi Beáta 4 Folyadékáramlás Dr. Hild Gábor 5 Vérkeringés. A szív munkája Dr. Hild Gábor 6 Fehérjeszerkezet, fehérjetekeredés Dr. Grama László 7 Membránszerkezet. Nyugalmi membránpotenciál Dr. Hild Gábor 8 Érzékszervi receptorok. Akciós potenciál Dr. Hild Gábor 9 Látás Dr. Grama László 10 Hallás Dr. Grama László 11 A citoszkeletális rendszer Dr. Bugyi Beáta 12 Motorfehérjék, sejtmozgás Dr. Bugyi Beáta 13 A harántcsíkolt izom szerkezete és mechanikája Dr. Nyitrai Miklós


13

14 Az izomműködés és szabályozás molekuláris alapjai Dr. Nyitrai Miklós 15 Termodinamikai alapfogalmak Dr. Visegrády Balázs 16 A termodinamika főtételei Dr. Visegrády Balázs 17 Termodinamikai potenciálfüggvények Dr. Visegrády Balázs 18 Elektromágneses hullámok. EM spektrum Dr. Grama László 19 A kvantumfizika alapjai Dr. Grama László 20 Az atom szerkezete Dr. Lukács András Szilárd 21 A kvantumszámok értelmezése. Spin Dr. Lukács András Szilárd 22 Molekulaorbitálok. Szinglet és triplet állapot Dr. Lukács András Szilárd 23 A lézer Dr. Lukács András Szilárd 24 Röntgensugárzás Dr. Talián Csaba Gábor 25 Röntgendiffrakció Dr. Talián Csaba Gábor 26 Az atommag szerkezete. Radioaktivitás Dr. Orbán József 27 Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal Dr. Orbán József 28 Sugárzások biológiai hatása Dr. Orbán József

Gyakorlatok

1 Bevezetés. Munka- és balesetvédelmi oktatás 2 Bevezetés. Munka- és balesetvédelmi oktatás 3 Egyenáramú mérések 4 Egyenáramú mérések 5 Váltóáramú mérések 6 Váltóáramú mérések 7 Elektromos vezetőképesség. Refraktometria 8 Elektromos vezetőképesség. Refraktometria 9 Színképvizsgálat 10 Színképvizsgálat 11 Polarimetria 12 Polarimetria 13 Pótmérés, szeminárium 14 Pótmérés, szeminárium 15 Folyadékok viszkozitása 16 Folyadékok viszkozitása 17 Felületi feszültség 18 Felületi feszültség 19 Fajlagos felület, duzzadás 20 Fajlagos felület, duzzadás 21 Centrifugálás 22 Centrifugálás 23 Elektroforézis 24 Elektroforézis


14

25 Pótmérés, szeminárium 26 Pótmérés, szeminárium 27 Pótmérés, szeminárium 28 Pótmérés, szeminárium

Szemináriumok

Vizsgakérdések

Megtalálhatók a Biofizikai Intézet honlapján (http://biofizika.aok.pte.hu)

Közreműködők

Czimbalek Lívia Mária (CZLAAA.T.JPTE), Dr. Kengyel András Miklós (KEAFACO.PTE), Dr. Talián Csaba Gábor (TACRAAO.PTE), Dr. Visegrády Balázs (VIBAAB.T.JPTE), Futó Kinga (FUKIAAT.PTE), Huber Tamás (HUTEAB.T.JPTE), Huberné Barkó Szilvia (BASFAA.T.JPTE), Kilián Balázsné Raics Katalin (RAKHAAT.PTE), Leipoldné Vig Andrea (VIAFAAO.PTE), Tóth Mónika Ágnes (TOMIAAT.PTE)


15

OGG-GPR GYÓGYSZERÉSZI PROPEDEUTIKA Tantárgyfelelős: DR. DÉVAY ATTILA, egyetemi docens Gyógyszertechnológiai és Biofarmáciai Intézet

1 kredit ▪ félévközi jegy ▪ Gyógysz. szaktud. elm. ism. és gyak. készségek modul ▪ ősszel ▪ ajánlott félév: 1. Foglalkozás/félév: 14 óra előadás + 0 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 14 óra Kurzus létszámkorlát: min. 5 fő – max. 70 fő Előfeltételek: nincs

Tematika

A gyógyszerészhallgatók részére ez a tárgy a „bevezetés a gyógyszerészetbe” (propedeutika). Megismertetjük a gyógyszerészet mai szakterületeit, a gyógyszerészek helyét az egészségügyi ellátásban. A tárgy bevezetés a gyógyszerészeti alapismeretekbe és alapfogalmakba, az egészségügyben dolgozók (orvosok, gyógyszerészek, ápolók, asszisztensek) kapcsolatrendszerébe. A kurzus során a ízelítőt adunk a gyógyszerek készítéséből, gyógyszerformák alkalmazhatóságából.


A PTE ÁOK Tanulmányi és Vizsgaszabályzatában foglalt általános követelmények teljesítése. A TVSZ szerinti jelenlét az előadásokon. Eredményes, 60 %-ot meghaladó két beszámoló, eredménytelenség esetén egyszer ismételhető.


Orvosi igazolással lehet, a hiányzó témakörökből (kb. 1 oldalas, 12-es betűméret) kisbeszámoló készítése.


Magyar Gyógyszerkönyv, VII. kiadás, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 1986.

Magyar Gyógyszerkönyv, VIII. kiadás, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2002, 2005.

Formulae Normales, VII. kiadás, Melania Könyvkiadó, Budapest, 2003.

Előadások

1 A gyógyszerész - képzés sajátságai, ismeretanyagok, diszciplínák, a gyógyszerészképzés felépítése Dr. Dévay Attila 2 A gyógyszerész helye az egészségügyi ellátásban, életpálya lehetőségek Dr. Dévay Attila 3 A gyógyszerészet eredete, jelene és jövője Dr. Dévay Attila 4 A gyógyszeripar és nagykereskedelem szerepe a gyógyszerellátásban, gyógyszerellenőrzés Dr. Dévay Attila 5 A gyógyszertár, mint egészségügyi intézmény Dr. Dévay Attila 6 A gyógyszerészi szakirodalom, gyógyszerkönyvek, FoNo Dr. Dévay Attila 7 Az egészségügyi dolgozók (orvosok, gyógyszerészek, ápolók, asszisztensek) kapcsolatrendszere, betegkapcsolatok Dr. Dévay Attila 8 Beszámoló - írásban Dr. Mayer Klára 9 A gyógyszerkészítés eszközei, a gyógyszertár felszereltsége Dr. Dévay Attila 10 A mérés eszközei, módszerei, pontosság, gyógyszerkészítés Dr. Dévay Attila 11 Gyógyszerkészítés alapismeretek I. folyékony gyógyszerformák Dr. Dévay Attila 12 Gyógyszerkészítés alapismeretek II félszilárd gyógyszerformák Dr. Dévay Attila 13 Gyógyszerkészítés alapismeretek III szilárd gyógyszerformák Dr. Dévay Attila 14 Félévi beszámoló Dr. Dévay Attila


16

Gyakorlatok

Szemináriumok

Vizsgakérdések

Gyógyszertechnológai és Biofarmáciai Intézet honlapja

http://gytsz.pte.hu/?q=node/45

Közreműködők

Dr. Dévay Attila (DEAHABO.PTE), Dr. Mayer Klára (MAKMABO.PTE), Dr. Pál Szilárd (PASMAAO.PTE), Rezesné dr. Börzsei Rita Judit (BORPAAO.PTE)


17

OGO-GL1 GYÓGYSZERÉSZI BIOLÓGIA 1. Tantárgyfelelős: DR. SIPOS KATALIN, docens Gyógyszerészi Biológiai Tanszék

4 kredit ▪ vizsga ▪ Gyógysz. biol. és orv. elm. ismeretek modul ▪ ősszel ▪ ajánlott félév: 1. Foglalkozás/félév: 42 óra előadás + 1 óra gyakorlat + 13 óra szeminárium = összesen 56 óra Kurzus létszámkorlát: min. 5 fő – Előfeltételek: nincs

Tematika

A két féléves tantárgy a későbbi tanulmányokhoz elengedhetetlenül szükséges alap molekuláris biológiai ismereteket szolgáltatja. Az első szemeszterben megismerkedhetnek a hallgatók az eukarióta sejt felépítésével, a legfontosabb sejtfunkciókkal. Röviden ismertetjük a prokarióta sejtek és vírusok felépítését. A szemeszter legnagyobb hányadában a sejt információ tárolásáról és átadásáról, valamint ezen folyamatok szabályozásáról lesz szó.


Kollokvium. A szemeszter folyamán szemináriumokon rövid dolgozatok lesznek, amelyeknek összesített átlaga a vizsgajegybe 25%-ban beleszámít.


Szemináriumi hiányzás megegyezés alapján pótolható.


Az előadások és szemináriumok anyaga a CooSpace-en megjelenik.

Szeberényi J.: Molekuláris sejtbiológia

G.M. Cooper: The Cell: A Molecular Approach, 2nd edition (PubMed-ről elérhető)

W.H. Elliott, D.C. Elliott: Biochemistry and Molecular Biology, 3rd edition

Thompson & Thompson: Genetics in Medicine

N.L. Craig: Molecular Biology, Principles of Genome Function (OUP 2010)

I.D. Young: Medical Genetics

Előadások

1 Bevezetés Dr. Sipos Katalin

2 A sejt építőkövei Dr. Sipos Katalin

3 Genom és génexpresszió Varga Edit 4 A sejtek vizsgálómódszerei I. Poór Viktor Soma 5 A sejtek vizsgálómódszerei II. Poór Viktor Soma 6 A sejtek differenciálódása. Poór Viktor Soma 7 Őssejtek Poór Viktor Soma 8 Sejtmembrán, sejtmag. Dudás Réka 9 DNS szerkezet, felépítés Dr. Pandur Edina 10 Kromoszóma, kromatin, genom Dr. Pandur Edina 11 Mitokondrium: felépítés, mitokondriális DNS

Dudás Réka 12 Citoplazmatikus organellumok: endoplazmatikus retikulum, vezikulumok, endoszómák, Golgi. Dr. Pandur Edina


18

13 Replikáció I. Poór Viktor Soma 14 Replikáció II. Poór Viktor Soma 15 Repair mechanizmusok Poór Viktor Soma 16 Prokarióta transzkripció

Dr. Sipos Katalin 17 Eukarióta transzkripció: mRNS

Dr. Sipos Katalin 18 Eukarióta transzkripció: tRNS, rRNS

Dr. Sipos Katalin 19 Transzkripció szabályozása

Dr. Sipos Katalin 20 Transzkripciós faktorok Dr. Pandur Edina 21 A genetikai kód

Varga Edit 22 A riboszómák felépítése és működése. tRNS Dr. Pandur Edina 23 A transzláció fázisai Dr. Pandur Edina 24 A fehérjék felosztása és analízise I.

Nagy Laura 25 A fehérjék felosztása és analízise II.

Nagy Laura 26 Génreguláció: prokarióták Poór Viktor Soma 27 Génreguláció: eukarióták I.

Nagy Laura 28 Génreguláció: eukarióták II.

Nagy Laura 29 Posttranszlációs módosulások Poór Viktor Soma 30 Fehérjék lebomlása

Poór Viktor Soma 31 Fehérjék sejten belüli vándorlása: Sejtmag, mitokondrium

Dr. Sipos Katalin 32 Fehérjék sejten belüli vándorlása: ER Sipos Katalin Dr.

Dr. Sipos Katalin 33 Fehérjék sejten belüli vándorlása: Golgi, lizoszómák

Dr. Sipos Katalin 34 Antibiotikumok

Nagy Laura 35 Jelátviteli mechanizmusok: áttekintés Dr. Pandur Edina 36 Sejten belüli szignál molekulák Dr. Pandur Edina 37 Membrán receptor molekulák, G protein kapcsolt receptorok Dr. Pandur Edina 38 Kálcium és cGMP mint jelátviteli molekulák Dr. Pandur Edina 39 Legfőbb jelátviteli utak: Ras Dr. Pandur Edina 40 Legfőbb jelátviteli utak: PI3-kináz, Jak-STAT Dr. Pandur Edina


19

41 Jelátvitel és gyógyszerek Dr. Pandur Edina 42 Konzultáció.

Dr. Sipos Katalin

Gyakorlatok

1 Biológiai pufferek készítése (TE, loading, PAGE, DNS izoláló oldatok)

Szemináriumok

1 A sejtet felépítő makromolekulák. 2 Szeparációs módszerek. 3 Detektálás a molekuláris biológiában. 4 Citoszkeleton. 5 PCR alapjai. 6 Szekvenálási módszerek. 7 Transzkripció: összefoglalás. 8 Vírusok. 9 Human Genome Project. 10 Módszerek a gyógyszerkutatásban 11 Membrán és protein targeting: összefoglalás 12 Antibiotikumok hatásmechanizmusa 13 Jelátvitel - összefoglalás.

Vizsgakérdések

Nincsenek kiadott vizsgakérdések. A vizsga anyaga az előadásokon és szemináriumokon elhangzottak.

Közreműködők

Dr. Pandur Edina (PAEFAA.T.JPTE), Dr. Sipos Katalin (SIKMAAO.PTE), Dudás Réka (DURGAAT.PTE), Nagy Laura (NALPACT.PTE), Poór Viktor Soma (POVFAB.T.JPTE), Varga Edit (VAEQABT.PTE)


20

OGR-ESE ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS Tantárgyfelelős: DR. TERNÁK GÁBOR, egyetemi tanár Műveleti Medicina Tanszék

0 kredit ▪ aláírás ▪ Kritérium követelmény modul ▪ ősszel ▪ ajánlott félév: 1. Foglalkozás/félév: 0 óra előadás + 6 óra gyakorlat + 8 óra szeminárium = összesen 14 óra Kurzus létszámkorlát: min. 5 fő – max. 100 fő Előfeltételek: nincs

Tematika

Tájékozódás a heveny egészségkárosodás helyszínén Betegvizsgálat helyszínen, eszméletzavar okai A halál fogalma, halálmegállapítás BLS: betegvizsgálat BLS: légútbiztosítás, lélegeztetés, légúti idegentest BLS: mellkaskompresszió, (AED) Lágyrészsérülések, vérzésfajták és ellátásuk Csont és ízületi sérülések Égés, fagyás Kötözések Életveszéllyel járó állapotok: akut koszorúér szindroma, cukorbetegség Életveszéllyel járó állapotok: görcsállapotok, allergia, anaphylaxia Gyakoribb mérgezések Belgyógyászati balesetek (áramütés, villámcsapás, vízbe fulladás, lehűlés)


Aláírás


Előre egyeztetett időpontban pótolható


Előadásokon íródott jegyzet

Előadások

Gyakorlatok

1 Betegvizsgálat helyszínen, eszméletzavar okai 2 BLS: betegvizsgálat 3 BLS: légútbiztosítás, lélegeztetés, légúti idegentest 4 BLS: Mellkaskompresszió (AED) 5 Lágyrészsérülések, vérzésfajták és ellátásuk 6 Kötözések

Szemináriumok

1 Tájékozódás a heveny egészségkárosodás helyszínén 2 A halál fogalma, halálmegállapítás 3 Belgyógyászati balesetek (áramütés, villámcsapás, vízbe fulladás, lehűlés) 4 Csont és ízületi sérülések 5 Égés, fagyás 6 Életveszéllyel járó állapotok: Akut koszorúér szindroma, cukorbetegség 7 Életveszéllyel járó állapotok, görcsállapotok, allergia, anaphylaxia 8 Gyakoribb mérgezések

Vizsgakérdések

---------

Közreműködők

Dr. Sárdi Ferenc (SAFFAAO.PTE)


21

OGR-LAT LATIN NYELV ÉS GYÓGYSZERÉSZETI TERMINOLÓGIA Tantárgyfelelős: HÁBEL GABRIELLA, nyelvtanár Egészségügyi Nyelvi és Kommunikációs Intézet

0 kredit ▪ aláírás ▪ Kritérium követelmény modul ▪ ősszel ▪ ajánlott félév: 1. Foglalkozás/félév: 0 óra előadás + 28 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 28 óra Kurzus létszámkorlát: min. 3 fő – max. 65 fő Előfeltételek: nincs

Tematika

A latin nyelv szerepe a gyógyszerészetben. A latin névszók: főnevek, melléknevek és ragozásuk. Számnevek és alkalmazásuk a recepten. A receptírás és –olvasás. Gyógyszerrendelési formulák. A gyógyszerészet görög-latin elemei. A tantárgy feladata a képzés céljainak megvalósításában: A gyógyszerész-orvosi alapszókincs ismerete. Aktív és mobilizálható készség kifejlesztése a gyógyszerformák, gyógyszertartozékok latin nomenklaturája területén. A recepteken jellemző nyelvi elemek értelmezése, a leggyakoribb rövidítések aktív kezelése. A hallgatók nyelvi felkészítése a szaktárgyak terminológiájának pontos értelmezése érdekében.


Írásbeli (2)

Nem írható alá az indexe annak a hallgatónak, aki a gyakorlatok 15%-áról hiányzott, illetve a gyakorlatok több mint 25%-án nem vett részt.


Indokolt esetben zárthelyi dolgozat pótlására van lehetőség.


Belák Erzsébet (szerk.): Lingua Latina medicinális, SOTE

Orvosi terminológia, Medicina 1995

Brencsán János: Orvosi szótár

Formulae Normales

Előadások

Gyakorlatok

1 A latin nyelv szerepe a gyógyszerészetben 2 A latin nyelv szerepe a gyógyszerészetben 3 A névszók szótári alakja, az I. declinatio. Főnév-melléknév 4 A névszók szótári alakja, az I. declinatio. Főnév-melléknév 5 Egyszerű gyógyszerformák 6 Egyszerű gyógyszerformák 7 A receptek felépítése, A III. declinatio 8 A receptek felépítése, A III. declinatio 9 Gyógyszerrendelési formulák 10 Gyógyszerrendelési formulák 11 I. zárthelyi dolgozat 12 I. zárthelyi dolgozat 13 Receptelemek, folyékony és lágy gyógyszerformák. 14 Receptelemek, folyékony és lágy gyógyszerformák. 15 Receptolvasás, receptírás 16 Receptolvasás, receptírás 17 A legfontosabb praepositiók áttekintése. A melléknévfokozás. 18 A legfontosabb praepositiók áttekintése. A melléknévfokozás. 19 Gyógynövények. 20 Gyógynövények. 21 A medicina és a gyógyszerészet görög-latin elemei 22 A medicina és a gyógyszerészet görög-latin elemei 23 II. zárthelyi dolgozat 24 II. zárthelyi dolgozat


22

25 Görög praefixumok és suffixumok. 26 Görög praefixumok és suffixumok. 27 Értékelés, a nyelvi jegyek lezárása 28 Értékelés, a nyelvi jegyek lezárása

Szemináriumok

Vizsgakérdések

Egyszerű gyógyszerformák

Kenőcsök, olajok

A receptek felépítése

Gyógyszerrendelési formulák

Tőszámnevek, a gramma szó ragozása

Folyékony és lágy gyógyszerformák

Receptírás

Gyógynövények

A gyógyszerészet görög-latin elemei

Közreműködők

Takáts Zsuzsanna (TAZHABE.PTE)


23

OGA-AN2 ANALITIKAI KÉMIA 2. Tantárgyfelelős: DR. OHMACHT RÓBERT, egyetemi tanár Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézet

5 kredit ▪ szigorlat ▪ Alapozó modul ▪ tavasszal ▪ ajánlott félév: 2. Foglalkozás/félév: 28 óra előadás + 42 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 70 óra Kurzus létszámkorlát: min. 1 fő – Előfeltételek: OGA-AN1 teljesített + OGA-AT1 teljesített

Tematika

A Mennyiségi Kémiai Analízis tantárgy a gyógyszerész hallgatók számára a kvantitatív analitikai kémiát a gyakorlat oldaláról közelíti meg. A hozzátartozó elméletet - elsősorban az egyensúlyi kémia eredményeit - tárgyalja gyakorlati számpéldákon keresztül. Cél, hogy a gyakorlatban könnyen (és viszonylag olcsón) megvalósítható kísérletek és azok magyarázata segítse a gyógyszerész hallgatókat az összefüggések megértésében, a mérési eljárások értelmezésében. Foglalkozik a tömegmérésre visszavezetett (precipitációs) gravimetriával, a mai napig legpontosabb analitikai eljárással, és a térfogatos analízis módszereivel A gyakorlatok során a hallgató - az előadások elméleti anyagára támaszkodva - sajátítsa el a térfogatos analízis alapjait, az ionasszociációs és redox egyensúlyokon alapuló térfogatos meghatározások legfontosabb típusait, a sav-bázis-, csapadékos-, kelatometriás- redox- térfogatos analízis eljárásait. A hallgató ismerje meg a gravimetria alapvető műveleteit. Fontos a gondos, pontos és kvantitatív analitikai munka begyakorlása.


Az előadások és a gyakorlatok látogatása kötelező. A hiányzások a fenti bekezdésben foglaltak szerint fogadhatók el. Nem fogadható el annak a hallgatónak a féléve, aki az egyéni ismeretlenek közül legalább 1 acidi-alkalimetriás, 1 kelatometriás és egy 1 redoximetriás analízist sikeresen nem végzett el. A félév során a hallgatók 3 zárthelyit írnak. Ezek eredményei (max. 15 pont), valamint a gyakorlatvezető által a laboratóriumi munka alapján adott pontok (max. 5 pont) alapján a szorgalmi időszakban szerezhető pontszám összesen 20 pont, mely a félévközi munka alapján adható jegy alapja. A szigorlati jegy a szigorlaton húzott két tételre kapott jegyből, és a félévközi eredmény alapján adott jegyből kerül megállapításra.


Nincs lehetőség


Barcza L.: A mennyiségi kémiai analízis gyakorlati kézikönyve, Medicina 2009

Kvantitatív analitikai kémia, Semmelweis Kiadó, 2007.

Ajánlott könyvek:

D. A. Skoog, D. M. West, F. J. Holler, S. R. Crouch: Analytical Chemistry, an Introduction, Saunders College Publishing 2000.

E. Ehlers: Analytik II. (Mennyiségi analízis), Deutscher Apotheker Verlag, Stuttgart 1999.

Előadások

1 A mennyiségi kémia analízis előkészítő műveletei: mintavétel, az analitikai módszer helyes megválasztása, a minta oldása, feltárás, szerves anyagok mineralizálása, elválasztó módszerek, álcázás. A mérés: tömegmérés, térfogatmérés.

Dr. Ohmacht Róbert 2 Dr. Ohmacht Róbert 3 A kémiai analízis eredményeinek feldolgozása: a mérési eredmények megadása, véletlen és rendszeres hibák. Térfogatos

analízis: a térfogatos analízis reakciói (asszoc. disszoc. egyensúlyok, redox egyensúlyok). Dr. Ohmacht Róbert 4 Dr. Ohmacht Róbert 5 A térfogatos analízis mérőoldatai, faktorozásuk, végpontjelzés. A titrálás. Dr. Ohmacht Róbert 6 Dr. Ohmacht Róbert 7 A neutralizációs analízis: az oldószer, pH számítás, a titrálási görbe, a neutralizációs analízis indikátorai. Dr. Ohmacht Róbert 8 Dr. Ohmacht Róbert


24

9 A nautralizációs analízis módszerei: mérőoldatok és faktorozásuk, kémhatás változást eredményező reakciók alkalmazása, titrálások nemvizes közegben.

Dr. Ohmacht Róbert 10 Dr. Ohmacht Róbert 11 Komplexképződésen alapuló analitikai eljárások. A komplexonátkomplexek stabilitása, a titrálási görbe, végpontjelzési

módszerek. A komplexometria módszerei: közvetlen és visszaméréses, közvetett módszerek. Komplexometriás módszerek szelektivitása.

Dr. Ohmacht Róbert 12 Dr. Ohmacht Róbert 13 Csapadékképződésen alapuló analitikai eljárások: az argentometria titrálási görbéi, végpontjelzési módszerek, nem

argentometriás csapadékos titrálások. Dr. Ohmacht Róbert 14 Dr. Ohmacht Róbert 15 Redoxreakciókon alapuló meghatározások I.: Oxidimetria: a redoxipotenciált befolyásoló tényezők, oxidimetriás titrálási

görbék, redoxiindikátorok, az oxidimetria segédoldatai, indukált reakciók. Permanganometria: a mérőoldat faktorának beállítása, permanganometriásan megoldható analitikai feladatok.

Dr. Ohmacht Róbert 16 Dr. Ohmacht Róbert 17 Redoxreakciókon alapuló meghatározások II.: Egyéb oxidimetriás eljárások: kromatometria, cerimetria, bromatometria. Dr. Ohmacht Róbert 18 Dr. Ohmacht Róbert 19 Redoxreakciókon alapuló meghatározások III.: Jodometria: bevezetés: mérőoldatok, végpontjelzési módszerek, az eljárás

pH függése. Jodometriás meghatározások: redukáló anyagok meghatározása, oxidáló anyagok meghatározása, közvetett módszerek, sokszorozó módszerek, vízmeghatározás Karl Fischer szerint.

Dr. Ohmacht Róbert 20 Dr. Ohmacht Róbert 21 Redoxreakciókon alapuló meghatározások IV.: Reduktometria: a reduktometria elve, titanometria, aszkorbinometria, egyéb

reduktometriás eljárások. Dr. Ohmacht Róbert 22 Dr. Ohmacht Róbert 23 Tömeg szerinti analízis (gravimetria) I.: A gravimetria elméleti alapjai: a csapadékok oldhatóságát meghatározó tényezők,

a csapadékképződés mechanizmusa. A csapadékok öregedése, csapadékok szennyeződése. Dr. Ohmacht Róbert 24 Dr. Ohmacht Róbert 25 Tömeg szerinti analízis (gravimetria) II.:A gravimetria gyakorlata: csapadékleválasztási módszerek, a szűrés, a csapadék

mosása, a csapadék mérése, a gravimetriás elemzés eredményeinek kiszámítása. Dr. Ohmacht Róbert 26 Dr. Ohmacht Róbert 27 Szerves reagensek a gravimetriában. Termikus analízis, kinetikus analízis Dr. Ohmacht Róbert 28 Dr. Ohmacht Róbert


25

Gyakorlatok

1 Asztalátadás, munkavédelmi oktatás. Általános bevezetés. Büretta, pipetta és mérőlombik kalibrálása (1.1.5.). 2 Asztalátadás, munkavédelmi oktatás. Általános bevezetés. Büretta, pipetta és mérőlombik kalibrálása (1.1.5.). 3 Asztalátadás, munkavédelmi oktatás. Általános bevezetés. Büretta, pipetta és mérőlombik kalibrálása (1.1.5.). 4 Acidi-alkalimetria I. 0,1 N sósav készítése az oldat faktorozása (2.5.1); A kvalitatív analitika ismétlése. 5 Acidi-alkalimetria I. 0,1 N sósav készítése az oldat faktorozása (2.5.1); A kvalitatív analitika ismétlése. 6 Acidi-alkalimetria I. 0,1 N sósav készítése az oldat faktorozása (2.5.1); A kvalitatív analitika ismétlése. 7 NaOH ismeretlen meghatározása (külön leirat); Gyenge sav (ecetsav v. propionsav meghatározása) (2.6.3) (egyéni ism.). 8 NaOH ismeretlen meghatározása (külön leirat); Gyenge sav (ecetsav v. propionsav meghatározása) (2.6.3) (egyéni ism.). 9 NaOH ismeretlen meghatározása (külön leirat); Gyenge sav (ecetsav v. propionsav meghatározása) (2.6.3) (egyéni ism.). 10 Nátrium-tioszulfát közvetett alkalimetriás meghatározása (2.6.8.) Bórax és bórsavtartalom meghatározása (2.6.7. ) 11 Nátrium-tioszulfát közvetett alkalimetriás meghatározása (2.6.8.) Bórax és bórsavtartalom meghatározása (2.6.7. ) 12 Nátrium-tioszulfát közvetett alkalimetriás meghatározása (2.6.8.) Bórax és bórsavtartalom meghatározása (2.6.7. ) 13 Kelatometriás mérések (egyéni feladatok): Nikkel meghatározása murexid mellett (3.4.1.); Vizek változó és teljes

keménységének meghatározása (külön leirat); A kvalitatív analitika ismétlése 14 Kelatometriás mérések (egyéni feladatok): Nikkel meghatározása murexid mellett (3.4.1.); Vizek változó és teljes

keménységének meghatározása (külön leirat); A kvalitatív analitika ismétlése 15 Kelatometriás mérések (egyéni feladatok): Nikkel meghatározása murexid mellett (3.4.1.); Vizek változó és teljes

keménységének meghatározása (külön leirat); A kvalitatív analitika ismétlése 16 Higany és cink mérése egymás mellett (porkeverékben v. kenőcsben) (3.5.3.); Zárthelyi 17 Higany és cink mérése egymás mellett (porkeverékben v. kenőcsben) (3.5.3.); Zárthelyi 18 Higany és cink mérése egymás mellett (porkeverékben v. kenőcsben) (3.5.3.); Zárthelyi 19 Argentometria. Klorid meghatározása Volhardt szerint (5.5.3.) (egyéni ism.) Jodid meghatározása Schulek és Pungor

szerint (5.5.5.) (egyéni ism.); 20 Argentometria. Klorid meghatározása Volhardt szerint (5.5.3.) (egyéni ism.) Jodid meghatározása Schulek és Pungor

szerint (5.5.5.) (egyéni ism.); 21 Argentometria. Klorid meghatározása Volhardt szerint (5.5.3.) (egyéni ism.) Jodid meghatározása Schulek és Pungor

szerint (5.5.5.) (egyéni ism.); 22 Oxidimetria: Permanganátoldat faktorozása (4.4.1.1.); Mohr-só Fe(II) tartalmának meghatározása (4.4.1.2.) (egyéni ism.); 23 Oxidimetria: Permanganátoldat faktorozása (4.4.1.1.); Mohr-só Fe(II) tartalmának meghatározása (4.4.1.2.) (egyéni ism.); 24 Oxidimetria: Permanganátoldat faktorozása (4.4.1.1.); Mohr-só Fe(II) tartalmának meghatározása (4.4.1.2.) (egyéni ism.); 25 Jodometria. Tioszulfátoldat faktorozása (4.5.1.1.). Hidrogénperoxid meghatározása (külön leirat); Zárthelyi 26 Jodometria. Tioszulfátoldat faktorozása (4.5.1.1.). Hidrogénperoxid meghatározása (külön leirat); Zárthelyi 27 Jodometria. Tioszulfátoldat faktorozása (4.5.1.1.). Hidrogénperoxid meghatározása (külön leirat); Zárthelyi 28 Kismennyiségű jodid meghatározása, pl. konyhasóban (4.5.1.6.) (egyéni ism.); Jódtinktura (Solutio iodi alcoholica)

analízise (külön leirat). 29 Kismennyiségű jodid meghatározása, pl. konyhasóban (4.5.1.6.) (egyéni ism.); Jódtinktura (Solutio iodi alcoholica)

analízise (külön leirat). 30 Kismennyiségű jodid meghatározása, pl. konyhasóban (4.5.1.6.) (egyéni ism.); Jódtinktura (Solutio iodi alcoholica)

analízise (külön leirat). 31 Amidazofén cerimetriás meghatározása (4.4.3.1.) (egyéni ism.); Aszkorbinsav (C-vitamin) bromatometriás meghatározása

(4.4.4.2) 32 Amidazofén cerimetriás meghatározása (4.4.3.1.) (egyéni ism.); Aszkorbinsav (C-vitamin) bromatometriás meghatározása

(4.4.4.2) 33 Amidazofén cerimetriás meghatározása (4.4.3.1.) (egyéni ism.); Aszkorbinsav (C-vitamin) bromatometriás meghatározása

(4.4.4.2) 34 Kálciumionok meghatározása homogén oldatból való oxalátos leválasztással (5.3.5.) Zárthelyi 35 Kálciumionok meghatározása homogén oldatból való oxalátos leválasztással (5.3.5.) Zárthelyi 36 Kálciumionok meghatározása homogén oldatból való oxalátos leválasztással (5.3.5.) Zárthelyi 37 Ásványvizek kálcium-, magnézium- és kloridion tartalmának meghatározása (külön leirat) 38 Ásványvizek kálcium-, magnézium- és kloridion tartalmának meghatározása (külön leirat) 39 Ásványvizek kálcium-, magnézium- és kloridion tartalmának meghatározása (külön leirat) 40 Asztalátadás 41 Asztalátadás 42 Asztalátadás

Szemináriumok


26

Vizsgakérdések

1. A térfogatos analízis alapjai I. (a térfogatos analízis reakciói, asszociációs, disszociációs egyensúlyok, redox egyensúlyok).

2. A térfogatos analízis alapjai II. (tömegmérés, mérőoldatok, faktorozás, végpontjelzés).

3. Neutralizációs analízis I. (sav-bázis egyensúlyok, oldószer szerepe, titrálási görbe, indikátorok, működésük, indikátorhiba).

4. Neutralizációs analízis II. (mérőoldatok és faktorozásuk, kémhatás-változást eredményező reakciók alkalmazása).

5. Neutralizációs analízis III. (titrálások nemvizes közegben, egy, a gyakorlaton végzett sav-bázis titrálás ismertetése).

6. Komlexometria (stabilitási egyensúlyok, titrálási görbe, végpontjelzés, komplexometria módszerei, egy, a gyakorlaton végzett titrálás ismertetése).

7. Csapadékos titrálás (oldhatósági egyensúlyok, titrálási görbe, végpontjelzés, egy, a gyakorlaton végzett titrálás ismertetése).

8. Redox titrálások I. (redoxpotenciált befolyásoló tényezők, titrálási görbék, redox titrálások végpontjelzése, oxidimetria segédoldatai, indukált reakciók,).

9. Redox titrálások II. (permanganometria, kromatometria, cerimetria, bromatometria, egy, a gyakorlaton végzett titrálás ismertetése).

10. Redox titrálások III. (reduktometria).

11. Jodometria (alapegyenlete, mérőoldatai, végpontjelzés, az eljárás pH függése, redukáló anyagok mérése (aldehid-biszulfit), oxidáló anyagok mérése, közvetett eljárások, vízben oldott oxigén meghatározása, sokszorozó eljárások).

12. Tömeg szerinti analízis I. (elméleti alapok, csapadékok oldhatósága, csapadékképződés, csapadékok öregedése, csapadékok szennyeződése).

13. Tömeg szerinti analízis II. Gravimetria gyakorlata (leválasztási módszerek, csapadék mosása, súlyállandóságra hozás, eredmények számítása).

14. A kromatográfia alapjai (a kromatográfiás elválasztási folyamat, mechanizmusok, két-és háromdimenziós lehetőségek, a retenció (tR, k, alfa, Rs), az elválasztás hatékonysága (N, H, van Deemter egyenlet).

15. A folyadékkromatográfia alapjai (készülék felépítése, állófázisok, eluensek, a HPLC alkalmazása, mennyiségi értékelés).

16. Termikus analízis

Közreműködők

Dr. Avar Péter Ágoston (AVPGAAO.PTE), Dr. Maász Gábor (MAGNAAO.PTE), Dr. Pápai Zoltán (PAZNABT.PTE)


27

OGA-AZ2 ÁLTALÁNOS ÉS SZERVETLEN KÉMIA 2. Tantárgyfelelős: DR. PERJÉSI PÁL, egyetemi tanár Gyógyszerészi Kémiai Intézet

3 kredit ▪ szigorlat ▪ Alapozó modul ▪ tavasszal ▪ ajánlott félév: 2. Foglalkozás/félév: 28 óra előadás + 0 óra gyakorlat + 14 óra szeminárium = összesen 42 óra Kurzus létszámkorlát: min. 5 fő – max. 50 fő Előfeltételek: OGA-AT1 teljesített

Tematika

A modern szervetlen kémia ismeretanyagának elsajátítása; az elemek és vegyületek tulajdonságai és szerkezetük közötti összefüggések megláttatása, a szervetlen vegyületek előállításának, fizikai és kémiai tulajdonságainak bemutatása. A tantárgy különös hangsúlyt fordít a gyógyszerészetben aktív hatóanyagként, vagy gyógyszertechnológiai segédanyagként alkalmazott vegyületek ismertetésére, beleértve azok gyógyszerkönyvi azonossági, tisztaságvizsgálati és tartalmi meghatározási módszereit is.


A félév elismerése a PTE Tanulmányi és Vizsgaszabályzata alapján történik. A hallgatók a félév során két írásbeli dolgozatot írnak, melyek értékelése százalékos minősítéssel történik. A kurzus aláírásának feltétele a megírt dolgozatok mindegyikének legalább 60%-os teljesítése.

A félévközi dolgozatok pótlására, javítására egy alkalommal van lehetőség.


Egy félévben orvosi igazolással legfeljebb három szemináriumi foglalkozásról történő hiányzás történhet.


Tőkés B., Dudutz Gy., Donáth-Nagy G.: A kémia alapjai II. Szervetlen kémia, Studium Alapítvány Kiadó, Marosvásárhely, 2005.

Gergely P. (szerk.): Általános és bioszervetlen kémia, 5. kiadás, Semmelweis, Bp. 2003

Szakács Z. (szerk.) : Általános és szervetlen kémiai gyakorlatok, Semmelweis, Bp. 2006

Előadások

1 Az elemek tulajdonságainak általános diszkussziója. Az elemek és vegyületek általános előállítása. Szervetlen vegyületek gyógyszerkönyvi nevezéktana.

Dr. Perjési Pál 2 Az elemek tulajdonságainak általános diszkussziója. Az elemek és vegyületek általános előállítása. Szervetlen vegyületek

gyógyszerkönyvi nevezéktana. Dr. Perjési Pál 3 Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei. Hidrogén és a hidridek. Nemesgázok. Dr. Huber Imre 4 Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei. Hidrogén és a hidridek. Nemesgázok. Dr. Huber Imre 5 Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei. Halogének, halogenidek. Dr. Huber Imre 6 Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei. Halogének, halogenidek. Dr. Huber Imre 7 Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei. Oxigénvegyületek. Dr. Huber Imre 8 Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei. Oxigénvegyületek. Dr. Huber Imre 9 Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei. Kén és vegyületei. Dr. Huber Imre 10 Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei. Kén és vegyületei. Dr. Huber Imre 11 Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei. Nitrogén és nitrogénvegyületek. Dr. Huber Imre 12 Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei. Nitrogén és nitrogénvegyületek. Dr. Huber Imre


28

13 Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei. Foszfor és foszforvegyületek. Zárthelyi dolgozat. Dr. Huber Imre 14 Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei. Foszfor és foszforvegyületek. Zárthelyi dolgozat I. Dr. Huber Imre 15 Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei. Arzén- és bizmutvegyületek. Szén és szénvegyületek. Dr. Perjési Pál 16 Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei. Arzén- és bizmutvegyületek. Szén és szénvegyületek. Dr. Perjési Pál 17 Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei. Szilicium és szilíciumvegyületek. Dr. Perjési Pál 18 Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei. Szilicium és szilíciumvegyületek. Dr. Perjési Pál 19 Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei. Bór- és alumíniumvegyületek. Alkálifémek és vegyületeik. Dr. Perjési Pál 20 Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei. Bór- és alumíniumvegyületek. Alkálifémek és vegyületeik. Dr. Perjési Pál 21 Calcium-, magnézium- és báriumvegyületek. Átmeneti fémek. A d-elemek általános tulajdonságai. Dr. Perjési Pál 22 Calcium-, magnézium- és báriumvegyületek. Átmeneti fémek. A d-elemek általános tulajdonságai. Dr. Perjési Pál 23 Komplex vegyületek szerkezete. Mangánvegyületek. Dr. Perjési Pál 24 Komplex vegyületek szerkezete. Mangánvegyületek. Dr. Perjési Pál 25 Vas és vegyületei. Zárthelyi dolgozat. Dr. Perjési Pál 26 Vas és vegyületei. Zárthelyi dolgozat II. Dr. Perjési Pál 27 A réz, az ezüst és vegyületei. Cink-, kadmium- és higanyvegyületek. Dr. Perjési Pál 28 A réz, az ezüst és vegyületei. Cink-, kadmium- és higanyvegyületek. Dr. Perjési Pál

Gyakorlatok

Szemináriumok

1 Periódusos rendszer felépítése. Periódikus tulajdonságok 2 A gázhalmazállapot. Kinetkus gázelmélet. Állapotjelzők és állapotfüggvények. 3 Termodinamika alapjai. A belső energia és az entalpia. Az entrópia 4 Reakciókinetika. Reakciósebesség és rendűség. A reakciósebesség hőmérsékletfüggése 5 Homogén és heterogén kémiai egyensúlyok. Egyensúlyi állandók. A LeChatelier elv. 6 A kémiai reakciók szabadentalpia-változása. A folyamatok végbemenetelének termodinamikai feltételei. 7 Elektrolitok vezetőképessége. Gyenge és erős elektrolitok. 8 Sav-bázis elméletek. (Arrhenius, Bronsted-Lowry, Lewis, Pearson) 9 Komplexek képződése és stabilitása. A komplexek kötéselmélete 10 Vizes oldatok pH-ja I. Sók hidrolízise. A hidrolízisállandó. 11 Vizes oldatok pH-ja II. Pufferek. Pufferkapacitás. 12 Galvánelemek. A elekródpotenciál. Első és másodfajú elektródok. 13 A redoxpotenciál. Redoxreakciók termodinamikája. 14 Elektrolízis. Bomlásfeszültség. Polarizáció

Vizsgakérdések

A félév végén a hallgatók szigorlatot tesznek a tantárgy két félévének anyagából. A szigorlat írásbeli és szóbeli részből áll. A szigorlat szóbeli része megkezdésének feltétele egy sikeres „Minimum-Vizsga” (MV) megírása a szigorlat reggelén. A MV 20 kérdésből áll. A MV befejezésére 30 perc áll rendelkezésre, értékelése százalékos minősítéssel történik. Azon hallgatók szigorlatát, akik a „Minimum Vizsgán” 80 % alatti teljesítményt érnek el, elégtelenre kell értékelni. A „B” és „C” vizsgákat is MV előzi meg. A „B” vizsga következményei az „A” vizsgáéval azonosak. A „C” vizsgát megelőző MV sikertelensége esetén a hallgató megkezdheti ugyan a szóbeli vizsgát, ám ebben az esetben vizsgája egy elégtelen részfelelettel indul. A szigorlat szóbeli része kettő tételből áll. Bármelyik tétel elégtelen ismerete esetén a vizsgát elégtelenre kell értékelni. A szigorlati jegy megállapítása a félévi dolgozatok, a


29

Minimum Vizsga, valamint a szóbeli tételek megválaszolásának eredményei alapján történik. Az írásbeli vizsga tematikájáról a hallgatók a félév elején részletes tájékoztatást kapnak.

Közreműködők

Dr. Almási Attila (ALAFAEO.PTE), Dr. Kuzma Mónika (KUMFABO.PTE)


30

OGABM2 BIOMATEMATIKA 2. Tantárgyfelelős: DR. GRAMA LÁSZLÓ, egyetemi adjunktus Biofizikai Intézet

4 kredit ▪ vizsga ▪ Alapozó modul ▪ tavasszal ▪ ajánlott félév: 2. Foglalkozás/félév: 28 óra előadás + 28 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 56 óra Kurzus létszámkorlát: min. 1 fő – Előfeltételek: nincs

Tematika

A biostatisztika alapfogalmainak és módszereinek megismertetése; ezek fizikai, kémiai biológiai feladatok megoldásában való alkalmazási lehetőségének bemutatása; a grafikus szemléletmódra, az önálló gondolkodásra, önálló problémamegoldásra való szoktatás. A kurzus a matematikai ismeretek alapfokú és általános elsajátítására koncentrál, a speciális alkalmazások bemutatására a szaktárgyak keretében kerül sor. Főbb területek: Adatok kezelése számítógéppel, adatok áttekintése és jellemzése grafikus és számszerű eszközökkel, a valószínűség és a statisztikai következtetés/döntés, az orvostudományban és orvosi gyakorlatban leggyakrabban használt statisztikai alapmódszerek. Fő cél a statisztikai gondolkodásmód megismertetése és egyszerű feladatok megoldása.




Nincs.


Belágyi József: Orvosi biometria, Pécs, 2011

Előadások

1 Bevezetés Dr. Bódis Emőke 2 Bevezetés Dr. Bódis Emőke 3 Alkalmazott modellek, Adatok feldolgozása, gyakorisági eloszlások, hisztogram Dr. Bódis Emőke 4 Alkalmazott modellek, Adatok feldolgozása, gyakorisági eloszlások, hisztogram Dr. Bódis Emőke 5 Populáció és minta jellemző adatai, Hibaszámítás, Valószínűség Dr. Bódis Emőke 6 Populáció és minta jellemző adatai, Hibaszámítás, Valószínűség Dr. Bódis Emőke 7 Diszkrét és folytonos valószínűségi eloszlások Dr. Bódis Emőke 8 Diszkrét és folytonos valószínűségi eloszlások Dr. Bódis Emőke 9 Hipotézisek vizsgálata: előjel próba Dr. Bódis Emőke 10 Hipotézisek vizsgálata: előjel próba Dr. Bódis Emőke 11 Hipotézisek vizsgálata: u-próba Dr. Bódis Emőke 12 Hipotézisek vizsgálata: u-próba Dr. Bódis Emőke 13 Átlagok vizsgálata t-próbával Dr. Bódis Emőke 14 Átlagok vizsgálata t-próbával Dr. Bódis Emőke


31

15 Illeszkedés- és függetlenségvizsgálat khi-négyzet próbával Dr. Visegrády Balázs 16 Illeszkedés- és függetlenségvizsgálat khi-négyzet próbával Dr. Visegrády Balázs 17 Varianciaanalízis Dr. Visegrády Balázs 18 Varianciaanalízis Dr. Visegrády Balázs 19 Regresszióanalízis Dr. Visegrády Balázs 20 Regresszióanalízis Dr. Visegrády Balázs 21 Legkisebb négyzetek elve Dr. Visegrády Balázs 22 Legkisebb négyzetek elve Dr. Visegrády Balázs 23 Korrelációanalízis, Rangkorreláció Dr. Visegrády Balázs 24 Korrelációanalízis, Rangkorreláció Dr. Visegrády Balázs 25 Túlélés analízis, A logrank teszt Dr. Visegrády Balázs 26 Túlélés analízis, A logrank teszt Dr. Visegrády Balázs 27 Összefoglalás, ismétlés Dr. Visegrády Balázs 28 Összefoglalás, ismétlés Dr. Visegrády Balázs

Gyakorlatok

1 Bevezetés 2 Bevezetés 3 Alkalmazott modellek, Adatok feldolgozása, gyakorisági eloszlások, hisztogram 4 Alkalmazott modellek, Adatok feldolgozása, gyakorisági eloszlások, hisztogram 5 Populáció és minta jellemző adatai, Hibaszámítás, Valószínűség 6 Populáció és minta jellemző adatai, Hibaszámítás, Valószínűség 7 Diszkrét és folytonos valószínűségi eloszlások 8 Diszkrét és folytonos valószínűségi eloszlások 9 Hipotézisek vizsgálata: előjel próba 10 Hipotézisek vizsgálata: előjel próba 11 Hipotézisek vizsgálata: u-próba 12 Hipotézisek vizsgálata: u-próba 13 Átlagok vizsgálata t-próbával 14 Átlagok vizsgálata t-próbával 15 Illeszkedés- és függetlenségvizsgálat khi-négyzet próbával 16 Illeszkedés- és függetlenségvizsgálat khi-négyzet próbával 17 Varianciaanalízis 18 Varianciaanalízis 19 Regresszióanalízis 20 Regresszióanalízis 21 Legkisebb négyzetek elve 22 Legkisebb négyzetek elve 23 Korrelációanalízis, Rangkorreláció 24 Korrelációanalízis, Rangkorreláció 25 Túlélés analízis, A logrank teszt 26 Túlélés analízis, A logrank teszt


32

27 Összefoglalás, ismétlés 28 Összefoglalás, ismétlés

Szemináriumok

Vizsgakérdések

Feladatok megoldása az előadások témaköréből, táblázatok használata, egyszerű grafikonok elkészítése.

Számítógép felhasználása a feladat megoldásához.

Közreműködők

Dr. Bódis Emőke (BOEAAD.T.JPTE), Dr. Hild Gábor (HIGMAAO.PTE), Dr. Visegrády Balázs (VIBAAB.T.JPTE)


33

OGA-FI2 FIZIKA-BIOFIZIKA 2. Tantárgyfelelős: DR. LUKÁCS ANDRÁS, egyetemi adjunktus Biofizikai Intézet

4 kredit ▪ szigorlat ▪ Alapozó modul ▪ tavasszal ▪ ajánlott félév: 2. Foglalkozás/félév: 28 óra előadás + 28 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 56 óra Kurzus létszámkorlát: min. 5 fő – Előfeltételek: OGA-FI1 teljesített

Tematika

A tantárgy a Fizika-Biofizika 1 tantárgyra építve tárgyalja az élő anyag szerkezetének és működésének vizsgálatát szolgáló fizikai, biofizikai, valamint fizikai jellegű orvosdiagnosztikai módszerek alapjait. Az orvosi diagnosztikai eljárások alapelvei rövidített formában hangzanak el, utalva a preklinikai modulban ennek a témakörnek szentelt önálló kurzusra.


A félév elfogadásának feltétele az összes gyakorlat elvégzése és az azokról készített jegyzőkönyvek elfogadása a gyakorlatvezető által. Legfeljebb 3 gyakorlatról való hiányzás megengedett. A gyakorlatról való késés nem megengedett, a késés hiányzásnak minősül. A félév során a hallgatók dolgozatot írnak, amelynek eredménye alapján mentességet kaphatnak a kollokvium adott részei alól.


Az elmulasztott gyakorlatok pótlására pótgyakorlatokat biztosítunk. A hallgatók csak saját csoportjuk gyakorlatán pótolhatnak, egy pótgyakorlat során csak egy gyakorlat pótolható.


Damjanovich Sándor, Fidy Judit, Szöllősi János (szerk.): Orvosi biofizika, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2006

Biofizikai gyakorlatok, PTE ÁOK, Pécs

Oktatási anyagok a Biofizikai Intézet honlapján: http://biofizika.aok.pte.hu

Előadások

1 Abszorpciós fotometria Dr. Orbán József 2 Fehérjék abszorpciója Dr. Orbán József 3 Infravörös és Raman spektroszkópia Dr. Orbán József 4 CD spektroszkópia Dr. Orbán József 5 Lumineszcencia alapjelenségek, paraméterek Dr. Lukács András Szilárd 6 A fluoreszcencia és foszforeszcencia mérése Dr. Lukács András Szilárd 7 Fluoreszcencia polarizáció, anizotrópia Dr. Lukács András Szilárd 8 FRET Dr. Lukács András Szilárd 9 Fénymikroszkópia Dr. Bugyi Beáta 10 Fluoreszcencia mikroszkópia Dr. Bugyi Beáta 11 Modern mikroszkópiai módszerek 1. Dr. Bugyi Beáta 12 Modern mikroszkópiai módszerek 2. FRAP Dr. Bugyi Beáta 13 Áramlási citometria Dr. Grama László 14 Gyors-kinetikai módszerek alapjai Dr. Nyitrai Miklós


34

15 NMR Dr. Visegrády Balázs 16 ESR Dr. Visegrády Balázs 17 MRI 1 Dr. Visegrády Balázs 18 MRI 2 Dr. Visegrády Balázs 19 Röntgendiagnosztika Dr. Hild Gábor 20 CT Dr. Hild Gábor 21 Gamma-kamera. SPECT Dr. Hild Gábor 22 PET Dr. Hild Gábor 23 Diagnosztikai ultrahang Dr. Grama László 24 Kalorimetriai módszerek (DSC, ITC) Dr. Bugyi Beáta 25 Szedimentáció Dr. Talián Csaba Gábor 26 Elektroforézis Dr. Talián Csaba Gábor 27 A tömegspektrometria alapjai Dr. Talián Csaba Gábor 28 A tömegspektrometria alkalmazásai Dr. Talián Csaba Gábor

Gyakorlatok

1 Bevezetés. Munka- és balesetvédelmi oktatás 2 Bevezetés. Munka- és balesetvédelmi oktatás 3 Mérések Geiger-Müller számlálóval. Radioaktív felezési idő I. 4 Mérések Geiger-Müller számlálóval. Radioaktív felezési idő I. 5 Gamma-abszorpció és spektrometria 6 Gamma-abszorpció és spektrometria 7 Béta-sugárzás abszorpciója, holtidő mérése. Radioaktív felezési idő II. 8 Béta-sugárzás abszorpciója, holtidő mérése. Radioaktív felezési idő II. 9 Szcintigráfia 10 Szcintigráfia 11 Optika 12 Optika 13 Pótmérés, szeminárium 14 Pótmérés, szeminárium 15 Abszorpciós fotometria 16 Abszorpciós fotometria 17 Vérnyomásmérés. Elektrokardiográfia (EKG) 18 Vérnyomásmérés. Elektrokardiográfia (EKG) 19 Ultrahang 20 Ultrahang 21 Hőmérsékletmérés 22 Hőmérsékletmérés 23 Audiometria 24 Audiometria


35

25 Pótmérés, szeminárium 26 Pótmérés, szeminárium 27 Pótmérés, szeminárium 28 Pótmérés, szeminárium

Szemináriumok

Vizsgakérdések

Megtalálhatók a Biofizikai Intézet honlapján (http://biofizika.aok.pte.hu)

Közreműködők

Dr. Bugyi Beáta (BUBEAB.T.JPTE), Dr. Grama László (GRLHAAO.PTE), Dr. Szabó-Meleg Edina (MEEDAA.T.JPTE), Futó Kinga (FUKIAAT.PTE), Huber Tamás (HUTEAB.T.JPTE), Kilián Balázsné Raics Katalin (RAKHAAT.PTE), Kollár Veronika Tünde (KOVGACT.PTE)


36

OGA-FZ1 FIZIKAI KÉMIA 1. Tantárgyfelelős: DR. NAGY GÉZA, egyetemi tanár TTK Kémiai Intézet Ált. és Fizikai Kémia Tanszék

2 kredit ▪ vizsga ▪ Alapozó modul ▪ tavasszal ▪ ajánlott félév: 2. Foglalkozás/félév: 28 óra előadás + 0 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 28 óra Kurzus létszámkorlát: min. 1 fő – max. 100 fő Előfeltételek: OGA-BM1 teljesített

Tematika

A Fizikai kémia a kémiai tudományok egyik fő ágát jelenti. Az anyag szerkezetével, kémiai változásaival, különböző anyagok kölcsönhatásával, az anyag-energia, anyag-elektromosság, anyag-mágnesesség egymásra hatásával kapcsolatos általános törvényeket tárgyalja. A gyógyszerészi tudományok műveléséhez szükséges alapvető mennyiségi összefüggésekkel ismerteti meg a hallgatókat. Fizikai kémiai számítási feladatok megoldása nyújt segítséget az elméleti ismeretek elmélyítéséhez, a laboratóriumi munka végzéséhez szükséges készség fejlesztéséhez. A tematika rövid leírása: A fizikai kémia tárgya, módszerei, helye. A termodinamika alapfogalmai, folyamatok állapot jelzők, állapotfüggvények. A termodinamika főtételei. A termokémia alapjai, átalakulási hő, átalakulási entalpia, Hess tétel, Kirchhoff tétele, a gázállapot sajátságai, kinetikus gázelmélet, A folyadék halmazállapot, felületi feszültség, gőznyomás, kritikus jellemzők, A szilárd halmazállapot, Parciális moláris mennyiségek, elegyek, oldatok termodinamikai sajátságai, kolligatív sajátságok, fázis törvény, megoszlás, fázis diagramok, elegyek elválasztása. Kémiai egyensúlyok, kémiai folyamatok iránya. Reakciókinetikai alapfogalmak, kinetikai egyenletek, összetett reakciók, Katalízis, Heterogén reakciók, heterogén katalízis, láncreakciók, fotokémiai, sugárkémiai reakciók, polimerizáció, oszcillációs reakciók, a reakció sebességi koefficiens értelmezése. Az elektrokémia tárgya, fogalmai. Elektrolit oldatok sajátságai, elektromos vezetés elektrolit oldatokban, átviteli szám. Elektród folyamatok termodinamikája, elektród potenciál, elektródok fajtái, működésük, galváncellák, tüzelőanyag cellák. Elektród folyamatok kinetikája, korrózió, elektroanalitikai módszerek elmélete, Az anyagszerkezet alapjai, atomszerkezet és atomi spektrumok. A kémiai kötés, Molekula színképek létrejötte. Forgási-, rezgési-, elektron színképek. A Raman spektroszkópia alapjai. Az anyag mágneses és dielektromos sajátságai, ...


Kollokvium.

A vizsga egy rövid zárthelyi dolgozattal kezdődik. Ennek során a hallgató példák megoldásával alapösszefüggések, definíciók megadásával igazolja felkészültségét. A zárthelyi kérdések felét sikerrel megoldó hallgatók két tételt húznak és rövid felkészülési idő után tábla előtt, állva felelnek. A felelt a tételekről szóló beszámolóval kezdődik, majd a felmerülő, a tananyaggal kapcsolatos egyéb kérdésekre adott válaszokkal folytatódik. A vizsgán az előadásokon elhangzott anyag akkor is


A hallgató a tankönyvből, illetőleg hallgatótársai jegyzetéből pótolhatja a távollétében elhangzott előadások anyagát


P.W. Atkins: Fizikai kémia I., II., III., Tankönyvkiadó, Budapest, 1992

P.W. Atkins: Fizikai kémia I., II., III., újabb javított kiadás, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2002, ISBN 9631933164

Szabó Kálmán: Fizikai kémia, SOTE gyógyszerész jegyzet, 1995

Tőkés Béla: Fizikai kémia gyógyszerészeknek, orvosoknak és biológusoknak I-II., Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 2001

Előadások

1 A fizikai kémia tárgya, módszerei, helye. A termodinamika alapfogalmai, állapotjelzők, azok mérése, A gáztörvények, a gázállapot sajátságai, a kinetikus gázelmélet, Maxwell-Boltzmann sebességeloszlás, reális gázok, Megfelelő állapotok törvénye, fugacittermodinamika első főtétele, annak alkalmazásai

Dr. Nagy Géza 2 Dr. Nagy Géza 3 .Hőkapacitás, belső energia, A térfogati munka. Reverzibilis, irreverzibilis folyamatok, entalpia. A termokémia alapjai,

fizikai, kémiai folyamatok entalpia változása, Standard képződési entalpia, Hess tétel, Kirchhoff tétel. Kaloriméterek, Az anyagvizsgálat termikus módszerei TG, TA, DTA, DSC.

Dr. Nagy Géza 4 Dr. Nagy Géza


37

5 A termodinamika második és harmadik főtétele, entrópia, a Carnot körfolyamat, hatásfok, hűtő gépek, hőpumpák működése, Az entrópia statisztikus termodinamikai értelmezése, Trouton szabály

Dr. Nagy Géza 6 Dr. Nagy Géza 7 Clausius egyenlőtlenségek, Szabadenergia, szabadentalpia, Mawell összefüggések, Gibbs-Helmholtz egyenlet, Parciális

moláris mennyiségek, a kémiai potenciál. Dr. Nagy Géza 8 Dr. Nagy Géza 9 Egykomponensű rendszerek fizikai kémiai jellemzése, Állapotváltozások, fázisdiagramok, fázishatárok meredekségei, a

Clapeyron egyenlet, Clausius-Clapeyron egyenlet. A folyadék halmazállapot, felületi feszültség, gőznyomás, kritikus jellemzők, A szilárd halmazállapot,

Dr. Nagy Géza 10 Dr. Nagy Géza 11 Elegyek, oldatok termodinamikai sajátságai, Az elegyedési szabadentalpia, entrópia. Ideális és reális oldatok. Kolligativ

sajátságok, Dr. Nagy Géza 12 Dr. Nagy Géza 13 Illékony folyadékok elegyei, a desztillációs elválasztás alapjai, Raoult törvény, Henry törvény, emelő szabály, azeotrópok,

elméleti tányérszám. Fázistörvény. Folyadék-folyadék fázisdiagramok, vízgőzdesztilláció, Folyadék szilárd fázisdiagramok, eutektikumok, zónaolvastás. Háromszög-fázisdiagramok

Dr. Nagy Géza 14 Dr. Nagy Géza 15 Kémiai egyensúlyok, kémiai folyamatok iránya, a körülmények hatása az egyensúlyra, a van?t Hoff egyenlet, Példák a

kémiai egyensúlyokra, tömeghatás törvény Dr. Nagy Géza 16 Dr. Nagy Géza 17 Reakciókinetikai alapfogalmak, rendűség, molekularitás, kinetikai egyenletek, első, másodrendű reakciók kinetikai

egyenletei, a reakció rendűség meghatározása Dr. Nagy Géza 18 Dr. Nagy Géza 19 Összetett reakciók, konszekutív reakciók, szimultán reakciók, megfordítható reakciók, katalízis, sav bázis katalízis, Enzim

katalízis, Michaelis Menten kinetika, Autokatalitikus folyamatok, oszcillációs reakciók kinetikája. Heterogén reakciók, Heterogén katalízis Oldószerhatás, láncreakciók, fotokémiai, sugárkémiai reakciók.

Dr. Nagy Géza 20 Dr. Nagy Géza 21 A hőmérséklet hatása a reakció sebességre, a reakció sebességi koefficiens, ütközési elmélet, szterikus faktor, Átmeneti

állapot elmélete Dr. Nagy Géza 22 Dr. Nagy Géza 23 Az elektrokémia tárgya, fogalmai, Elektrolit oldatok sajátságai, elektromos vezetés elektrolit oldatokban, átviteli szám,

diffúziós potenciál, membrán potenciál, Elektród folyamatok termodinamikája, elektród potenciál, Galváncellák, működésük, koncentrációs elemek, ion szelektív elektródok, elektródok fajtái, Másodfajú elektródok, ion szelektív elektródok



38

25 Elektród folyamatok kinetikája, polarizációs görbék, az elektrolízis törvényei, túlfeszültség, annak fajtái, Volmer-Butler egyenlet, átlépési faktor, Diffúzió, Cottrell egyenlet, korrózió, Az elektrolízis alkalmazásai

Dr. Nagy Géza 26 Dr. Nagy Géza 27 Néhány anyagvizsgálati módszer fizikai kémiai alapjainak áttekintése, az anyag spektrális sajátságai, hidrogénszerű atomok

szerkezete, atomi pályák, spektrális átmenetek, Molekula színképek létrejötte. Forgási, rezgési, elektron színképek. Raman effektus


Gyakorlatok

Szemináriumok

Vizsgakérdések

Ellenőrző kérdések gyógyszerész hallgatók fizikai kémia vizsgájához

A gázállapot általános jellemzése. Ideális és reális gázok. Transzportfolyamatok gázokban, Diffúzió, hővezetés, viszkozitás, Összefüggés a hőkapacitás és a szerkezet között, Megfelelő állapotok tétele.

Termodinamikai alapfogalmak, hő, energia, belső energia, munka. A termodinamika I. főtétele. Reverzibilis, irreverzibilis kiterjedés térfogati munkája.

Entalpia, Termokémia, Fizikai-, kémia folyamatok entalpia változása, Exoterm, endoterm folyamatok, Hess tétel, Kirchhoff törvény

Kalorimetria, Kaloriméterek, Termikus anyagvizsgálati módszerek, DSC, TG, DTG stb., Képződési entalpia

Hőkapacitás, Joule kísérlet, Joule-Thomson hatás, hőkapacitások kapcsolata tökéletes gázok esetén, Joule-Thomson koefficiens, Gázok cseppfolyósítása, Adiabatikus kiterjesztés munkája tökéletes gázok esetén, reverzibilis, irreverzibilis

A termodinamika II. főtétele. Carnot-féle körfolyamat. Hatásfok. Entrópia. Az entrópia statisztikus értelmezése. Irreverzibilis folyamatok entrópia változása. Hőpumpák, hűtőgépek működése, Az alacsony hőmérséklet elérésének módjai.

Szabadenergia, szabadentalpia, a Helmholz és Gibbs függvények értelmezése, tulajdonságai, Gibbs-Helmholz egyenlet, tökéletes gázok kémiai potenciálja, fugacitás

Fázisdiagramok egykomponensű rendszerek esetében, fázisstabilitás, fázisátmenet, a fázisstabilitás hőmérséklet, nyomás függése különböző határfelületeknél, Clausius Clapeyron egyenlet, Olvadás és fagyás.. Módosulat változások

Gőznyomás görbült felületek felett, felületi feszültség, kapilláris jelenségek,

Parciális moláris mennyiségek, Gibbs Duhem egyenlet, Az elegyedés termodinamikája, A szabadentalpia és entrópia változása elegyedéskor Elegyek általános jellemzése: típusai, összetételük. Az elegyedési entalpia, Raoult törvény, Henry-törvény, folyadék elegyek sajátságai.

Kolligatív sajátságok, Híg oldatok gőznyomás csökkenése. Fagyáspontcsökkenés és forráspont-emelkedés. Ozmózis

Illékony folyadékok elegyei, desztillálás, azeotrópok, vizgőz desztillálás, reális oldatok, fázistörvény, szilárd - folyadék fázisdiagramok. Frakcionált kristályosítás, zónaolvasztás

Kémiai egyensúlyok, reakció szabadentalpia, különböző tényezők hatása az egyensúlyra, tömeghatás törvénye, Le Chatelier - Braun elv

A kinetikus gázelmélet, eloszlási függvények, Maxwell-Boltzmann féle sebességeloszlás, effúzió, ütközések száma

Reakciókinetikai alapfogalmak. A reakció sebesség vizsgálatának módszerei, első, másodrendű reakciók, Kormeghatározás reakciókinetikai úton

Összetett reakciók sebességi egyenletei. Párhuzamos elsőrendű reakciók, Konszekutív reakciók, Lindemann - Hinshelwood mechanizmus

Láncreakciók, Robbanások, katalízis. Enzim katalízis, autokatalízis, oszcillációs reakciók

Az előegyensúly és a stacionárius állapot a reakciók rendjének, kinetikai egyenletének értelmezésében. Heterogén katalízis, Heterogén reakciók, Fotokémiai reakciók

A sebességi állandó értelmezése. Ütközési elmélet, Aktivált komplex elmélete, Arrhenius egyenlet, aktiválási energia, átmeneti komplex elmélet, potenciális energiafelületek

Elektrolit oldatok szerkezete, Debye-Hückel elmélet, aktivitási koefficiens, ionerősség, közepes aktivitási koefficiens, ionok képződési entalpiája


39

Áram vezetése elektrolitokban, átviteli szám, vezetőképesség mérés, annak alkalmazása, Kohlrausch szabály, Ostwald-féle hígítási törvény,

Elektródpotenciál, elektródpotenciál kialakulása, elektródok felosztása, működésük, a Nernst egyenlet

Galvánelemek, potenciometriás mérőcellák, Ion szelektív elektródok, működésük, sajátságaik, a szelektivitás, meghatározása a diffúziós potenciál

Elektródfolyamatok, túlfeszültség, polarizáció, átlépési faktor, a Tafel egyenlet, Erdey Grúz-Volmer-Butler egyenlet

Polarizációs görbék alakja, Cottrell kisérlet, -egyenlet, diffuzió

Faraday törvényei, elektrolízis cellák

Voltammetria, ciklikus voltammetriás görbék, polarográfia,

Koncentrációs elemek, gyakorlati szempontból fontos elemek-, szekunder elemek működése, tüzelőanyag cellák

Keverékelektródok, korrózió, elektrokémiai stabilitási diagramok, passziválódás, Pourbaix diagramok- Az elektrolízis gyakorlati alkalmazásai

Közreműködők


40

OGO-A1S ANATÓMIA, SZÖVETTAN ÉS FEJLŐDÉSTAN 1. Tantárgyfelelős: DR. PETHŐNÉ DR. LUBICS ANDREA, egyetemi docens Anatómiai Intézet

2 kredit ▪ vizsga ▪ Gyógysz. biol. és orv. elm. ismeretek modul ▪ tavasszal ▪ ajánlott félév: 2. Foglalkozás/félév: 14 óra előadás + 14 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 28 óra Kurzus létszámkorlát: min. 1 fő – max. 200 fő Előfeltételek: OGOGB1 teljesített + OGRLAT teljesített

Tematika

Az emberi test makroszkópos, mikroszkópos és ultrastrukturális szerkezetének, fejlődésének, és alapvető funkcionális aspektusaiknak megismertetése a Gyógyszerész Szak hallgatói számára szükséges szinten. A két féléves tantárgycsoport első része. Makroszkópos anatómiai és szövettani ismeretek gyógyszerész hallgatók számára - 1. rész: csont-, izomtan, emésztő-, légző-, vizeleti rendszer.


Az előadások és a gyakorlatok látogatása kötelező. Érvénytelen a félév, ha a hallgató az össz-óraszám több mint 25%-ról hiányzik (legfeljebb 7 óra (7x45 perc) hiányzás elfogadható). A félév teljesítményének értékelése: írásbeli vizsga a félév végén. Elégtelen esetén szóbeli utóvizsga. Félévközi tesztek alapján jegymegajánlás lehetséges.


Legfeljebb 2 alkalommal, egy másik csoport gyakorlatán való részvétellel


Sétáló György, Rékási Zoltán, Tóth Pál: Humán anatómia, szövet- és fejlődéstan gyógyszerész hallgatók számára, Pécs, 2007.

Donáth Tibor: Anatómiai Atlasz (ajánlott a makroszkópos anatómia elsajátításának képi segédleteként)

Internetes segédanyag gyógyszerész hallgatók számára (szövettani ábrák, előadások kivonatai és illusztrációi; ajánlott főként a szövet- és fejlődéstan elsajátításának képi és szöveges segédleteként - fejlesztés alatt)

Előadások

1 A csontvázrendszer. A csontok összeköttetései. Az izomrendszer. Dr. Kiss Péter 2 Az emberi test szövetei. Hámszövet. Sejtkapcsoló struktúrák. Kötőszövetek. Dr. Tamás Andrea 3 Támasztószövetek. Izomszövet. Dr. Tamás Andrea 4 A bőr szöveti szerkezete. Dr. Pethőné Dr. Lubics Andrea 5 A vér. Vérképzés. Dr. Pethőné Dr. Lubics Andrea 6 A keringés szervrendszere, szív. Dr. Gaszner Balázs 7 Az érrendszer. Vérkörök. Az erek szöveti felépítése. Dr. Gaszner Balázs 8 A légzőrendszer felépítése. Felső és alsó légutak. Dr. Horváth-Opper Gabriella 9 A tüdő. A légutak védekező mechanizmusai. Pleura, légzőmozgások Dr. Horváth-Opper Gabriella 10 Az emésztőrendszer felépítése, szervei. I. Szájüreg, fogak, garat, nyelőcső Dr. Hollósy Tibor 11 Az emésztőrendszer felépítése, szervei. II. gyomor. Vékony- és vastagbelek. Dr. Kiss Péter 12 A nagy emésztőmirigyek: máj, hasnyálmirigy. Epeutak. A máj vérkeringése. Dr. Hollósy Tibor 13 A vizeleti rendszer felépítése, működése. Dr. Pethőné Dr. Lubics Andrea 14 A nyirokszervek. Dr. Rékási Zoltán


41

Gyakorlatok

1 Bonctermi gyak. Csontok, ízületek 2 Bonctermi gyak. Izmok 3 Bonctermi gyak. Szív 4 Bonctermi gyak. Érrendszer 5 Bonctermi gyak. Légzőrendszer 6 Bonctermi gyak. Tápcsatorna 1. (szájüreg, garat, nyelőcső) 7 Szövettan gyak. Metszetek: vérkenet, tüdő 8 Szövettan gyak. Metszetek: bőr 9 Szövettan gyak. Metszetek: nyelőcső, gyomor 10 Szövettan gyak. Metszetek: jejunum, colon 11 Bonctermi gyak. Hasüreg 12 Bonctermi gyak. Hasüreg 13 Szövettan gyak. Metszetek: máj, pancreas 14 Szövettan gyak. Metszetek: vese

Szemináriumok

Vizsgakérdések

http://an-server.pote.hu

Közreműködők

Dr. Farkas Boglárka (FABFADO.PTE), Dr. Farkas József (FAJHAAO.PTE), Dr. Fülöp Balázs Dániel (FUBOAAO.PTE), Dr. László Eszter (LAEOAAO.PTE)


42

OGO-GB2 GYÓGYSZERÉSZI BIOLÓGIA 2. Tantárgyfelelős: DR. SIPOS KATALIN, docens Gyógyszerészi Biológiai Tanszék

4 kredit ▪ szigorlat ▪ Gyógysz. biol. és orv. elm. ismeretek modul ▪ tavasszal ▪ ajánlott félév: 2. Foglalkozás/félév: 28 óra előadás + 12 óra gyakorlat + 16 óra szeminárium = összesen 56 óra Kurzus létszámkorlát: min. 5 fő – Előfeltételek: OGO-GB1 teljesített

Tematika

A két féléves tantárgy a későbbi tanulmányokhoz elengedhetetlenül szükséges alap molekuláris biológiai ismereteket szolgáltatja. A második szemeszterben többek között a sejtciklus szabályozásával, a tumorok molekuláris biológiájával foglalkozunk. A szemeszter legnagyobb részében a gyógyszerészek számára nélkülözhetetlen genetikai ismereteket adjuk át, amelyekre szükség lesz a gyógyszerek hatásmechanizmusának és a gyógyszerkutatásoknak a megértéséhez.


Záróvizsga. A szemeszter folyamán szemináriumokon rövid dolgozatok lesznek, amelyeknek összesített átlaga a vizsgajegybe 25%-ban beleszámít.


Megbeszélés szerint.


Az előadások és szemináriumok anyaga a CooSpace-en megjelenik.

Szeberényi J.: Molekuláris sejtbiológia

G.M. Cooper: The Cell: A Molecular Approach, 2nd edition (PubMed-ről elérhető)

W.H. Elliott, D.C. Elliott: Biochemistry and Molecular Biology, 3rd edition

Thompson & Thompson: Genetics in Medicine

Craig NL: Molecular Biology, Principles of Genome Function, OUP, 2010

Young ID: Medical Genetics

Előadások

1 A sejtciklus jellemzése. Dr. Sipos Katalin 2 A sejtciklus szabályozó molekulái. Checkpoints. Dr. Sipos Katalin 3 Mitózis I. Poór Viktor Soma 4 Mitózis II. Poór Viktor Soma 5 Apoptózis I. Nagy Laura 6 Apoptózis II. Dr. Pandur Edina 7 Tumorok molekuláris biológiája I. Poór Viktor Soma 8 Tumorok molekuláris biológiája II. Poór Viktor Soma 9 Meiózis I. Dr. Pandur Edina 10 Meiózis II. Dr. Pandur Edina 11 Genetikai alapfogalmak. Dudás Réka 12 Génorganizáció, genetikai rendellenességek. Dr. Sipos Katalin


43

13 Kromoszóma rendellenességek: számbeli, strukturális. Nagy Laura 14 Kromoszóma rendellenességek: mozaicizmus, imprinting. Dr. Sipos Katalin 15 Autoszomális rendellenességek. Dr. Pandur Edina 16 Ivari kromoszómák és rendellenességeik. Poór Viktor Soma 17 Mendeli öröklődés I. Poór Viktor Soma 18 Mendeli öröklődés II. Poór Viktor Soma 19 Mendeli öröklődés II. Poór Viktor Soma 20 Mitokondriális génbetegségek. Poór Viktor Soma 21 Poligénes öröklődés. Dudás Réka 22 Populációgenetika I. Varga Edit 23 Populációgenetika II. Varga Edit 24 Fejlődésgenetika: fejlődési útvonalak. Poór Viktor Soma 25 Fejlődésgenetika: születési defektusok. Dr. Sipos Katalin 26 Genetikai károsodások kezelési lehetőségei. Poór Viktor Soma 27 Felkészülés vizsgára. Dr. Sipos Katalin 28 Felkészülés vizsgára. Dr. Sipos Katalin

Gyakorlatok

1 Mikroszkóp használata. 2 Sejtek vizsgálata (mikroszkópos gyakorlat). 3 DNS izolálás. 4 DNS koncentráció meghatározás, gélfuttatás. 5 RNS izolálás. 6 RNS koncentráció mérés. cDNS szintézis. 7 DNS hasítása restrikciós enzimmel. 8 Hasított DNS agaróz gél elektroforézise. 9 Elektronmikroszkóp működése: bemutatás. 10 Elektronmikroszkóp működése: bemutatás. 11 Real time PCR: bemutatás. 12 Sejttenyésztés: bemutatás.

Szemináriumok

1 Vírusok, prionok. 2 Sejtciklus: összefoglalás. 3 Családfa vizsgálatok. 4 Epigenetika. 5 Genetikai szűrés. 6 Apoptózis: összefoglalás. 7 Farmakogenetika és farmakogenomika I. 8 Farmakogenetika és farmakogenomika II. 9 Cytogenetikai vizsgálati módszerek.


44

10 Betegségek: felnőttkori kialakulás. 11 Betegségek: Mendeli öröklődés. 12 Egyéb öröklődő betegségek. 13 Gyógyszerészeti kutatások I. 14 Gyógyszerészeti kutatások II. 15 Elektronikus adatbázisok. 16 Felkészülés vizsgára.

Vizsgakérdések

A vizsgakérdések a szemeszter folyamán felkerülnek a tanszék honlapjára.

Közreműködők

Dr. Pandur Edina (PAEFAA.T.JPTE), Dr. Sipos Katalin (SIKMAAO.PTE), Dudás Réka (DURGAAT.PTE), Nagy Laura (NALPACT.PTE), Poór Viktor Soma (POVFAB.T.JPTE), Varga Edit (VAEQABT.PTE)


45

OGA-FZ2 FIZIKAI KÉMIA 2. Tantárgyfelelős: DR. NAGY GÉZA, egyetemi tanár TTK Kémiai Intézet Ált. és Fizikai Kémia Tanszék

3 kredit ▪ félévközi jegy ▪ Alapozó modul ▪ ősszel ▪ ajánlott félév: 3. Foglalkozás/félév: 0 óra előadás + 42 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 42 óra Kurzus létszámkorlát: min. 5 fő – max. 100 fő Előfeltételek: OGA-FZ1 teljesített

Tematika

A Fizikai Kémiai alapmérések elvégzésére szolgáló módszerek, eszközök ismerete, a mérési jegyzőkönyvvezetés helyes technikájának tudása a gyógyszerészi ismeretek fontos részét képezik. A gyakorlati munka során megtanulják a hallgatók a mérési eredmények értékelésének korszerű módszereit. A gyakorlati munka a fizikai kémia elméleti ismereteit elmélyíti, közel hozza. A tematika rövid leírása: A korábbiakban hallgatott fizikai kémia alapkollégium különböző területeihez kapcsolódó laboratóriumi gyakorlatok elvégzésére kerül sor a félév során. A hallgatók egyéni feladatok megoldása során megismerkednek a különböző laboratóriumi eszközök, készülékek, kisműszerek használatával. Jártasságot szereznek a mérési eredmények gyűjtésének, feldolgozásának korszerű módszereiben. Megtanulják a gondos, körültekintő laboratóriumi jegyzőkönyv készítés technikáját. A munka során elmélyítik fizikai kémiai ismereteiket, megtanulják alkalmazni a számítógépes adatgyűjtés, adatkezelés kiértékelés előző stúdiumaik során elsajátított módszereit. A laboratóriumi gyakorlatokhoz kapcsolódó elméleti anyagrészek átismétlése megkönnyíti a korábbi kollokviumra elsajátított anyag rögzítését.


A félév elfogadásának kritériuma: A gyakorlati feladatok sikeres megoldása, az évközi zárthelyi dolgozatok sikeres megírása. (Legalább elégséges osztályzat). A gyakorlatokon a részvétel kötelező. A hallgató egy gyakorlatról hiányozhat igazoltan. A gyakorlat megkezdése előtt megfelelő időben a hallgató tájékozódik az elvégzendő feladatról. Felkészül a gyakorlat anyagából és a hozzá kapcsolódó elméletből.

Az elvégzendő gyakorlatok anyagából a hallgató a gyakorlat megkezdése előtt röviden beszámol. A gyakorlatra készületlenül jelentkező hallgató nem végezhet gyakorlati munkát. Sikertelen, vagy elmaradt gyakorlati munka megismétlésére indokolt esetben a hallgató lehetőséget kaphat. A gyakorlati jegyzőkönyv értékelése során az egyes feladatok elvégzésére kapott osztályzatból és a félév során írt zárthelyi dolgozatok osztályzatából képzett ötfokozatú jegy kerül a hallgató indexébe (ETR record-jába). Elégtelen jegy a teljes féléves gyakorlati munka megismétlését teszi szükségessé. Maximálisan a három órás laboratóriumi gyakorlatról egy alkalommal hiányozhat.


A gyakorlatokon a részvétel kötelező. Sikertelen vagy elmaradt gyakorlati munka megismétlésére indokolt esetben a hallgató lehetőséget kaphat.


Tankönyvek:

P.W. Atkins: Fizikai kémia I., II., III., Tankönyvkiadó, Budapest, 1992.

P.W. Atkins: Fizikai kémia I., II., III., újabb javított kiadás, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2002, ISBN 9631933164

Szabó Kálmán: Fizikai kémia, SOTE gyógyszerész jegyzet, 1995.

Tőkés Béla: Fizikai kémia gyógyszerészeknek, orvosoknak és biológusoknak I., II., Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 2001.

David Freifelder: Physical Chemistry for Students of Biology, Science Books Iternat., ISBN 0-86720-002-2, (egyes fejezetek)

Gyakorlati praktikum:

Kovács Barna, Kunsági Máté Sándor: Fizikai kémiai gyakorlatok, JPTE Kiadó, 1997.

Tanszéki munkaközösség: Megoldandó feladatok leírása. Tanszék honlapja. Letölthető

Előadások

Gyakorlatok

1 Oldhatóság meghatározása, differenciális oldáshő kiszámítása 2 Háromkomponensű rendszer viselkedése, oldhatósági háromszög diagram készítése 3 Reakcióhő mérése adiabatikus kaloriméterrel 4 Hidrolízis kinetikájának tanulmányozása (tercier-butil-klorid v. metil-acetát) konduktometriás úton. 5 Gyógyszer bomlási kinetikájának vizsgálata. 6 Homogén katalízis vizsgálata (aszkorbinsav oxidáció) 7 Hatóanyag kioldódási kinetika tanulmányozása tabletták esetében spektrofotometriás méréssel.


46

8 Potenciometriás mérések tanulmányozása, pH mérés, ion szelektív elektródok szelektivitási koefficiensének tanulmányozása, Redoxpotenciál mérés.

9 Vezetőképesség mérés elektrolit oldatokban 10 Elektród folyamatok kinetikájának tanulmányozása, ciklikus voltammogram, Áram-feszültség görbék tanulmányozása,

Cottrell függvény, Tafel egyenlet 11 Oldékonysági szorzat meghatározása potenciometriás úton 12 Indikátor disszociáció állandójának meghatározása spektrofotometriás úton 13 Kémiai reakciók számítógépes modellezése 14 Diffúziós állandó mérése

Szemináriumok

Vizsgakérdések

A gázállapot általános jellemzése. Ideális és reális gázok. Transzportfolyamatok gázokban, Diffúzió, hővezetés, viszkozitás,

Összefüggés a hőkapacitás és a szerkezet között, Megfelelő állapotok tétele.

Termodinamikai alapfogalmak, hő, energia, belső energia, munka. A termodinamika I. főtétele. Reverzibilis, irreverzibilis kiterjedés térfogati munkája.

Entalpia, Termokémia, Fizikai-, kémia folyamatok entalpia változása, Exoterm, endoterm folyamatok, Hess tétel, Kirchhoff törvény

Kalorimetria, Kaloriméterek, Termikus anyagvizsgálati módszerek, DSC, TG, DTG stb, Képződési entalpia

Hőkapacitás, Joule kísérlet, Joule-Thomson hatás, hőkapacitások kapcsolata tökéletes gázok esetén, Joule-Thomson koefficiens, Gázok cseppfolyósítása, Adiabatikus kiterjesztés munkája tökéletes gázok esetén, reverzibilis, irreverzibilis

.

A termodinamika II. főtétele. Carnot-féle körfolyamat. Hatásfok. Entrópia. Az entrópia statisztikus értelmezése. Irreverzibilis folyamatok entrópia változása Hőpumpák, hűtőgépek működése, Az alacsony hőmérséklet elérésének módjai.

Szabadenergia, szabadentalpia, a Helmholz és Gibbs függvények értelmezése, tulajdonságai, Gibbs-Helmholz egyenlet, tökéletes gázok kémiai potenciálja, fugacitás

Fázisdiagramok egykomponensű rendszerek esetében, fázisstabilitás, fázisátmenet, a fázisstabilitás hőmérséklet, nyomás függése különböző határfelületeknél, Clausius Clapeyron egyenlet, Olvadás és fagyás.. Módosulat változások

Gőznyomás görbült felületek felett, felületi feszültség, kapilláris jelenségek,

Parciális moláris mennyiségek, Gibbs Duhem egyenlet, Az elegyedés termodinamikája, A szabadentalpia és entrópia változása elegyedéskor Elegyek általános jellemzése: típusai, összetételük. Az elegyedési entalpia, Raoult törvény, Henry-törvény, folyadék elegyek sajátságai.

Kolligatív sajátságok, Híg oldatok gőznyomás csökkenése. Fagyáspontcsökkenés és forráspont-emelkedés. Ozmózis

Illékony folyadékok elegyei, desztillálás, azeotrópok, vizgőz desztillálás, reális oldatok, fázistörvény, szilárd-folyadék fázisdiagramok. Frakcionált kristályosítás, zónaolvasztás

Kémiai egyensúlyok, reakció szabadentalpia, különböző tényezők hatása az egyensúlyra, tömeghatás törvénye, Le Chatelier - Braun elv


47

A kinetikus gázelmélet, eloszlási függvények, Maxwell-Boltzmann féle sebességeloszlás, effúzió, ütközések száma

Reakciókinetikai alapfogalmak, A reakció sebesség vizsgálatának módszerei, első, másodrendű reakciók, Kormeghatározás reakciókinetikai úton

Összetett reakciók sebességi egyenletei. Párhuzamos elsőrendű reakciók, Konszekutív reakciók, Lindemann-Hinshelwood mechanizmus

Láncreakciók, Robbanások, katalízis

Enzim katalízis, autokatalízis, oszcillációs reakciók

Az előegyensúly és a stacionárius állapot a reakciók rendjének, kinetikai egyenletének értelmezésében. Heterogén katalízis, Heterogén reakciók, Fotokémiai reakciók

A sebességi állandó értelmezése. Ütközési elmélet, Aktivált komplex elmélete, Arrhenius egyenlet, aktiválási energia, átmeneti komplex elmélet, potenciális energiafelületek

Elektrolit oldatok szerkezete, Debye-Hückel elmélet, aktivitási koefficiens, ionerősség, közepes aktivitási koefficiens, ionok képződési entalpiája

Áram vezetése elektrolitokban, átviteli szám, vezetőképesség mérés, annak alkalmazása, Kohlrausch szabály, Ostwald-féle hígítási törvény,

Elektródpotenciál, elektródpotenciál kialakulása, elektródok felosztása, működésük, a Nernst egyenlet

Galvánelemek, potenciometriás mérőcellák, Ion szelektív elektródok, működésük, sajátságaik, a szelektivitás, meghatározása a diffúziós potenciál

Elektródfolyamatok, túlfeszültség, polarizáció, átlépési faktor, a Tafel egyenlet, Erdey Grúz-Volmer-Butler egyenlet

Polarizációs görbék alakja, Cottrell kisérlet, -egyenlet, diffuzió

Faraday törvényei, elektrolízis cellák

Voltammetria, ciklikus voltammetriás görbék, polarográfia,

Koncentrációs elemek, gyakorlati szempontból fontos elemek-, szekunder elemek működése, tüzelőanyag cellák

Keverékelektródok, korrózió, elektrokémiai stabilitási diagramok, passziválódás, Pourbaix diagramok- Az elektrolízis gyakorlati alkalmazásai

Közreműködők

Dr. Kovács Barna Szilárd (KOBFAAP.PTE), Dr. Nagyné Dr. Zengő Lívia (NAZLAAF.PTE)


48

OGA-G1B GYÓGYSZERÉSZI BIOKÉMIA 1. Tantárgyfelelős: DR. SIPOS KATALIN, docens Gyógyszerészi Biológiai Tanszék

3 kredit ▪ vizsga ▪ Alapozó modul ▪ ősszel ▪ ajánlott félév: 3. Foglalkozás/félév: 28 óra előadás + 0 óra gyakorlat + 14 óra szeminárium = összesen 42 óra Kurzus létszámkorlát: min. 5 fő – Előfeltételek: OGA-AN1 teljesített + OGA-AT1 teljesített

Tematika

A két féléves tantárgy a sejtekben zajló anyagcsere-folyamatokkal foglalkozik. Leírja ezen folyamatok lépéseit, szabályozási mechanizmusait. Az első szemeszterben a hallgatók megismerkedhetnek számos anyagcsere út működésével, a sejt energiaháztartásával. Különösen alaposan tanulmányozzuk az enzimek jellegzetességeit, szabályozását, tekintettel a gyógyszeres beavatkozás lehetőségeire.




Megegyezés alapján


Ajánlott: Ádám Veronika: Orvosi biokémia

Thomas M. Devlin: Textbook of Biochemistry with Clinical Correlations

Az előadások és gyakorlatok anyaga a CooSpace-en jelenik meg.

Előadások

1 Bevezetés Dr. Sipos Katalin 2 Termodinamikai alapok, biokémiai reakciók. Dr. Sipos Katalin 3 Biomembránok. Transzport folyamatok I Dr. Sipos Katalin 4 Transzport folyamatok II Dr. Sipos Katalin 5 Enzimek: jellemzők, típusok, katalitikus aktivitás. Dr. Sipos Katalin 6 Proteázok Dr. Pandur Edina 7 Metabolizmus alap szabályozási folyamatai Dr. Sipos Katalin 8 Glikolízis Dr. Farkas Viktória 9 Glukoneogenezis Dr. Farkas Viktória 10 Glikogén metabolizmus Dr. Farkas Viktória 11 Cori kör Dr. Farkas Viktória 12 Pentóz foszfát út Dr. Farkas Viktória 13 Komplex szénhidrátok metabolizmusa Dr. Sipos Katalin 14 Piruvát dehidrogenáz komplex Dr. Farkas Viktória


49

15 Citrátkör Dr. Farkas Viktória 16 Mitokondriális transzport folyamatok Dr. Farkas Viktória 17 Terminális oxidáció, ATP szintézis I Dr. Farkas Viktória 18 Terminális oxidáció, ATP szintézis II Dr. Farkas Viktória 19 Lipidlebontás Dr. Sipos Katalin 20 Ketontestek Dr. Farkas Viktória 21 Zsírsavak bioszintézise Dr. Farkas Viktória 22 Komplex lipidek bioszintézise Dr. Sipos Katalin 23 Koleszterin metabolizmus I Dr. Farkas Viktória 24 Koleszterin metabolizmus II Dr. Farkas Viktória 25 Aminosavak jellemzése Dr. Farkas Viktória 26 Nukleinsavak: építőkövek, szerkezet Dr. Farkas Viktória 27 Felkészülés a vizsgára Dr. Sipos Katalin 28 Felkészülés a vizsgára Dr. Sipos Katalin

Gyakorlatok

Szemináriumok

1 Makromolekulák a biokémiában 2 Táplálkozás és vitaminok a biokémiában 3 Szénhidrátok biokémiai jellemzése. Extracelluláris tér szénhidrátjai. 4 Szénhidrátok klinikai jelentősége. 5 Enzimek szabályozása. 6 Enzimkinetika. Enzimgátlás. 7 Fehérjék szerkezete, foldingja és lebontása. 8 Lipidek: zsírsavak, foszfolipidek, szfingolipidek, koleszterin. 9 Lipidek klinikai jelentősége. 10 Terminális oxidáció klinikai jelentősége. 11 Szénhidrát metabolizmus. 12 Lipid anyagcsere. 13 Enzimgátló gyógyszerek 14 Felkészülés a vizsgára

Vizsgakérdések

Külön vizsgakérdések nincsenek. A vizsga anyaga az előadásokon és szemináriumokon elhangzottak

Közreműködők

Dr. Farkas Viktória (FAVSAAP.PTE), Dr. Pandur Edina (PAEFAA.T.JPTE), Dr. Sipos Katalin (SIKMAAO.PTE), Dudás Réka (DURGAAT.PTE)

PTE ÁOK Általános orvos szak – Alapozó modul - tantárgyleírások - 2014/2015-ös tanév

1

OGA-KD1 KOLLOIDIKA 1. Tantárgyfelelős: DR. KOVÁCS BARNA SZILÁRD, egyetemi docens TTK Kémiai Intézet Ált. és Fizikai Kémia Tanszék

2 kredit ▪ vizsga ▪ Alapozó modul ▪ ősszel ▪ ajánlott félév: 3. Foglalkozás/félév: 28 óra előadás + 0 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 28 óra Kurzus létszámkorlát: min. 1 fő – Előfeltételek: OGA-AT1 teljesített + OGA-FZ1 teljesített

Tematika

A tantárgy feladata a képzésben: A kolloid rendszerek fajtáival, szerkezetével, stabilitásával, kémiai és fizikai-kémiai tulajdonságával és kölcsönhatásával kapcsolatos általános törvények, mennyiségi összefüggések megismerése. A tematika rövid leírása: A kolloidkémia előadásokon a hallgatók megismerkednek a kolloidok felosztásával, és típusaikkal. A fizikai kémiai ismereteikre alapozva megtanulják a határfelületi jelenségeket, ezek hatását a kolloidok stabilitására. Megismerik a kolloidok létrehozásának és megszüntetésének módszereit, ezek jelentőségét az élelmiszer és gyógyszeriparban, a monomolekulás hártyák, tenzidek és liposzómák sajátosságait, ezek biológiai, kozmetikai és gyógyszeripari jelentőségét. A tantárgy keretében mélyebb ismereteket szereznek a hallgatók a kolloid rendszerek adszorpciós sajátságait és a kolloid rendszerekben fellépő elektrokinetikus jelenségeket.


2 db elfogadott (nem elégtelen) zárthelyi dolgozat



Szántó Ferenc: A kolloidkémia alapjai

Rohrsetzer Sándor: Kolloidika

Előadások

1 A kolloid állapot. Dr. Kovács Barna Szilárd 2 A kolloid rendszerek csoportosítása Dr. Kovács Barna Szilárd 3 A határfelület szerkezete, határfelületi jelenségek. Dr. Kovács Barna Szilárd 4 A felületi feszültség. Dr. Kovács Barna Szilárd 5 Gáz/folyadék határfelület. Dr. Kovács Barna Szilárd 6 Oldatok határfelülete, felületi rétegek, állapotegyenletük. Dr. Kovács Barna Szilárd 7 Folyadék-folyadék határfelület. Dr. Kovács Barna Szilárd 8 Folyadék-folyadék határfelület. Dr. Kovács Barna Szilárd 9 Szilárd/folyadék határfelület, kapilláriskondenzáció. Dr. Kovács Barna Szilárd 10 Nedvesedés, nedvesítőszerek. Dr. Kovács Barna Szilárd 11 Az adszorpció jelensége, adszorpciós hő, adszorpciós állapotegyenletek, Dr. Kovács Barna Szilárd 12 Adszorpciós izotermák, adszorpciós hiszterézis. Dr. Kovács Barna Szilárd 13 Elektromos kettősréteg Dr. Kovács Barna Szilárd 14 Elektrokinetikus jelenségek. Dr. Kovács Barna Szilárd


2

15 Elektrokinetikai potenciál Dr. Kovács Barna Szilárd 16 Diszperz rendszerek jellemzői, eloszlás, morfológia, diszperzitás fok. Dr. Kovács Barna Szilárd 17 Kolloid rendszerek stabilitasa, a stabilitást befolyásoló tényezők. Dr. Kovács Barna Szilárd 18 Aeroszolok, habok. Dr. Kovács Barna Szilárd 19 Emulziók és stabilitásuk. Dr. Kovács Barna Szilárd 20 Szuszpenziók készítése, állandósága. Dr. Kovács Barna Szilárd 21 Reológiai alapfogalmak, sajátságok. Dr. Kovács Barna Szilárd 22 Makromolekuláris kolloidok, sajátságaik. Dr. Kovács Barna Szilárd 23 Makromolekuláris kolloidok vizsgálati módszerei. Dr. Kovács Barna Szilárd 24 Asszociációs kolloidok. Dr. Kovács Barna Szilárd 25 micella képződés, a micella képződést befolyásoló tényezők Dr. Kovács Barna Szilárd 26 Liposzómák Dr. Kovács Barna Szilárd 27 Langmuir Blodget rétegek, LB technika. Dr. Kovács Barna Szilárd 28 A reológia vizsgálati módszerei. Dr. Kovács Barna Szilárd

Gyakorlatok

Szemináriumok

Vizsgakérdések

A kolloid állapot, a kolloid rendszerek csoportosítása

A határfelület szerkezete, határfelületi jelenségek. A felületi feszültség.

Gáz/folyadék határfelület. Oldatok határfelülete, felületi rétegek, állapotegyenletük.

Folyadék-folyadék határfelület.

Szilárd/folyadék határfelület, kapilláriskondenzáció. Nedvesedés, nedvesítőszerek.

Az adszorpció jelensége, adszorpciós hő, adszorpciós állapotegyenletek, adszorpciós izotermák (Freundlich, Langmuir, Langmuir-Hückel, BET), adszorpciós hiszterézis.

Elektromos kettősréteg, elektrokinetikai potenciál, elektrokinetikus jelenségek.

Diszperz rendszerek jellemzői, eloszlás, morfológia, diszperzitás fok. Kolloid rendszerek stabilitása, a stabilitást befolyásoló tényezők.

Aeroszolok, habok, Emulziók, szuszpenziók.

Reológia, sajátságok, vizsgálati módszerek.

Makromolekuláris kolloidok, sajátságaik, vizsgálati módszereik.

Asszociációs kolloidok, micella képződés, a micella képződést befolyásoló tényezők, liposzómák, Langmuir Blodget rétegek, LB technika.

Közreműködők


3

OGA-SV1 SZERVES KÉMIA 1. Tantárgyfelelős: DR. HIDEG KÁLMÁN, emeritus professzor Szerves és Gyógyszerkémiai Intézet

6 kredit ▪ vizsga ▪ Alapozó modul ▪ ősszel ▪ ajánlott félév: 3. Foglalkozás/félév: 42 óra előadás + 42 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 84 óra Kurzus létszámkorlát: min. 2 fő – max. 60 fő Előfeltételek: OGA-AN1 teljesített + OGA-AT1 teljesített

Tematika

Az előadás és a gyakorlatok célja, hogy az élettudományi tárgyakhoz megfelelő molekuláris alapot nyújtson, rámutasson a kémiai szerkezet-biológiai hatás összefüggéseire. Az előadások a telített, telítetlen, aromás szénhidrogénektől kiindulva a halogént, oxigént, nitrogént, kénatomot (organogén elemeket) is tartalmazó származékok legfontosabb fizikai, kémiai sajátságait és az egyes vegyületcsoportok biológiai jelentőségét mutatják be.


A gyakorlatról maximum 2 alkalommal való hiányzást fogadunk el. A gyakorlat elfogadásának feltételei: a preparátumok elkészítése, dolgozatok legalább elégséges jegyre való megírása és a jegyzőkönyv bemutatása.


Félév közbeni dolgozatok pótlására ill. javítására egy megbeszélt időpont.

A gyakorlatok pótlása egy megbeszélt időpontban történik.


Antus Sándor, Mátyus Péter: Szerves kémia I-III., Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2005.

Gergely Pál, Penke Botond, Tóth Gyula: Szerves és bioorganikus kémia, Semmelweis Kiadó, Budapest, 2000.

Novák Lajos, Nyitrai József, Hazai László: Biomolekulák kémiája, MKE, Budapest, 2001.

Bruckner Győző: Szerves kémia I-1, I-2; II-1, II-2; III-1, III-2; Tankönyvkiadó, Budapest, 1964-1981.

Szántay Csaba: Elméleti szerves kémia, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1984.

T. W. Graham Solomons: Organic Chemistry, 7th edition, Wiley and Sons, New York, 2000.

William H. Brown: Organic Chemistry, Saunders College Publishing, Fort Worth, 1995.

Ajánlott irodalom - gyakorlat

Kálai Tamás: Szerves kémiai praktikum I., Pécs, PTE ÁOK, 2001.

Kálai Tamás: Szerves kémiai praktikum II., Pécs, PTE ÁOK, 2004.

Előadások

1 Bevezetés; A szerves vegyületek csoportosítása; A funkciós csoport fogalma. Dr. Hideg Kálmán 2 Dr. Hideg Kálmán 3 Dr. Hideg Kálmán 4 Telített szénhidrogének, a kötésrendszer jellemzése, sp3- hibridizáció, nevezéktan, fizikai és kémiai tulajdonságok,

konformáció fogalma. Dr. Hideg Kálmán 5 Dr. Hideg Kálmán 6 Dr. Hideg Kálmán 7 Olefin szénhidrogének, a kötésrendszer jellemzése, sp2-hibridizáció jellemzői, alkének reakciókészsége. Dr. Hideg Kálmán 8 Dr. Hideg Kálmán


4

9 Dr. Hideg Kálmán 10 Acetilén szénhidrogének, sp-hibridizáció jellemzői, alkinek reakciókészsége. Dr. Hideg Kálmán 11 Dr. Hideg Kálmán 12 Dr. Hideg Kálmán 13 Fontosabb telítetlen szénhidrogének ipari és biológiai jelentősége - polimerizáció, izoprénvázas vegyületek, szteroidok,

karotinoidok Dr. Hideg Kálmán 14 Dr. Hideg Kálmán 15 Dr. Hideg Kálmán 16 Aromás szénhidrogének, aromás jelleg, Hückel-szabály. Aromás elektrofil szubsztitúciós reakciók, irányítási szabályok. Dr. Hideg Kálmán 17 Dr. Hideg Kálmán 18 Dr. Hideg Kálmán 19 Halogénvegyületek; A halogén-szén kötés jellemzése, szintézisük, reakciókészségük, fontosabb halogénezett

szénhidrogének. Dr. Hideg Kálmán 20 Dr. Hideg Kálmán 21 Dr. Hideg Kálmán 22 Fémorganikus (Mg-, Li-, Cu-, Zn-, Si-, Cd-organikus) vegyületek. Dr. Hideg Kálmán 23 Dr. Hideg Kálmán 24 Dr. Hideg Kálmán 25 Alkoholok, fenolok, éterek és származékaik kötésrendszere. Fizikai és kémiai tulajdonságaik - elektronszerkezetük,

reakcióik. Élettani jelentőségük, fontosabb származékok. Dr. Hideg Kálmán 26 Dr. Hideg Kálmán 27 Dr. Hideg Kálmán 28 Optikai aktivitás, konfiguráció fogalma, mérése, biológiai jelentősége. Dr. Hideg Kálmán 29 Dr. Hideg Kálmán 30 Dr. Hideg Kálmán 31 Szerves kénvegyületek, elektronszerkezetük, reakciókészségük. Jelentőségük biológiai folyamatokban ? kéntartalmú

aminosavak, fehérjék, biológiai metilezés, Ac-koenzim-A, gyógyszerek. Dr. Hideg Kálmán 32 Dr. Hideg Kálmán 33 Dr. Hideg Kálmán 34 Alifás és aromás nitrovegyületek. Elektronszerkezetük, előállításuk, kémiai tulajdonságaik, jelentőségük. Dr. Hideg Kálmán


5

35 Dr. Hideg Kálmán 36 Dr. Hideg Kálmán 37 Aminok - elektronszerkezetük, reakciókészségük, előállításuk, bázicitás fogalma. Dr. Hideg Kálmán 38 Dr. Hideg Kálmán 39 Dr. Hideg Kálmán 40 Biológiailag fontos aminok, alkaloidok, gyógyszerek, nitrogén tartalmú hormonok. Dr. Hideg Kálmán 41 Dr. Hideg Kálmán 42 Dr. Hideg Kálmán

Gyakorlatok

1 Tűz- és balesetvédelmi ismeretek, laboratóriumi eszközök bemutatása, alkánok, alkének, alkinek kémcsőkísérletei (6.1.1.-6.1.14.).

4 Laboratóriumi alapműveletek I. (melegítés, hűtés, kevertetés, szűrés, o.p. meghatározás), acetanilid előállítása. 7 Laboratóriumi alapműveletek II. (színezékek oszlopkromatográfiás vizsgálata), aromás szénhidrogének kémcsőkísérletei

(6.2.1.-6.2.11.), 1. ismeretlen meghatározása. 10 Laboratóriumi alapműveletek III. (extrakció, desztilláció, szárítás, f.p. meghatározás), t-butil-klorid előállítása,

halogénezett szénhidrogének kémcsőkísérletei (6.3.1.-6.3.4.). 13 I. zárthelyi dolgozat, p-bróm-acetanilid előállítása, p-nitro-acetanilid előállítása. 16 Alkoholok, fenolok, éterek kémcsőkísérletei (6.4.1.-6.5.2.). 19 Fluorenol előállítása redukcióval, fluorenon előállítása oxidációval, 2. ismeretlen meghatározása. 22 Laboratóriumi alapműveletek IV. (folyamatos extrakció, vékonyréteg kromatográfia, forgatóképesség mérés, IR készülék

használata), koleszterin kinyerése epekőből. 25 Laboratóriumi alapműveletek IV. (folyamatos extrakció, vékonyréteg kromatográfia, forgatóképesség mérés, IR készülék

használata), piperin izolálása borsból. 28 Nitrobenzol szintézise, p-amino-benzoszulfonamid szintézise. 31 II. zárthelyi, aminovegyületek kémcsőkísérletei (6.6.1.-6.6.6.). 34 Antranilsav szintézise, 3. ismeretlen azonosítása. 37 2-Jód-benzoesav szintézise 40 Laborzárás, pótlás, értékelés.

Szemináriumok

Vizsgakérdések

1. Telített szénhidrogének, kötésrendszer jellemzése, sp3-hibridizáció, nevezéktan, fizikai és kémiai tulajdonságok.

2. Alkil-, aril-halogénvegyületek, a Hlg-C kötés jellemzése, előállítási módszerek, kémiai reakciók, fontosabb halogénezett szénhidrogének.

3. Telítetlen szénhidrogének, a kötésrendszer jellemzése, sp2- és sp-hibridizáció jellemzői, nevezéktanuk, előállításuk, reakciókészségük.

4. Fontosabb telítetlen szénhidrogének ipari és biológiai jelentősége (polimerizáció, izoprénvázas vegyületek, szteroidok, karotinoidok).

5. Aromás szénhidrogének: aromás jelleg, Hückel-szabály. Aromás elektrofil szubsztitúciós reakciók.

6. Alkoholok, fenolok, éterek és származékaik. Kötésrendszerük, fizikai és kémiai tulajdonságaik. Reakciók, előállítási módszerek. Élettani jelentőségük, fontosabb származékok.

7. Fémorganikus vegyületek. Elektronszerkezet, reakciókészség, reakciók (Mg-, Na-, Li-, Zn-, Si-, Cu-, Cd-vegyületek).

8. Szerves kénvegyületek. Elektronszerkezetük, reakciókészségük. Jelentőségük biológiai folyamatokban (biológiai metilezés, Ac-KoenzimA), gyógyszerekben (szulfonamidok, antibiotikumok).

9. Alifás, aromás nitrovegyületek. Azo- és diazovegyületek. Elektronszerkezet, előállításuk, tulajdonságaik, jelentőségük.

10. Aminok. Elektronszerkezet, reakciókészség, előállítás, bázicitás.


6

11. Biológiailag fontos aminok, alkaloidok, gyógyszerek, hormonok.

12. Sztereokémiai fogalmak. Az optikai aktivitás fogalma, mérése, biológiai jelentősége.

Közreműködők

Dr. Bognár Balázs (BOBGAAT.PTE), Dr. Kálai Tamás (KATFABP.PTE), Dr. Pápayné Dr. Sár Cecília (PASFADP.PTE)


7

OGO-A2G ANATÓMIA, SZÖVETTAN ÉS FEJLŐDÉSTAN 2. Tantárgyfelelős: DR. PETHŐNÉ DR. LUBICS ANDREA, egyetemi docens Anatómiai Intézet

3 kredit ▪ vizsga ▪ Gyógysz. biol. és orv. elm. ismeretek modul ▪ ősszel ▪ ajánlott félév: 3. Foglalkozás/félév: 28 óra előadás + 14 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 42 óra Kurzus létszámkorlát: min. 1 fő – Előfeltételek: OGO-A1G teljesített

Tematika

Az emberi test makroszkópos, mikroszkópos és ultrastruktúrális szerkezetének, fejlődésének, és alapvető funkcionális aspektusaiknak megismertetése a Gyógyszerész Szak hallgatói számára szükséges szinten. A két féléves tantárgycsoport második része. Makroszkópos anatómiai és elméleti szövettani ismeretek gyógyszerész hallgatók számára - 2. rész: az endokrin rendszer, nemi szervek, neuroanatómia. Általános fejlődéstan.


Az előadások és a gyakorlatok látogatása kötelező. Érvénytelen a félév, ha a hallgató az össz-óraszám több mint 25%-ról hiányzik (legfeljebb 7 óra (7x45 perc) hiányzás elfogadható). A félév teljesítményének értékelése: írásbeli vizsga a félév végén. Elégtelen esetén szóbeli utóvizsga. Az évközi tesztek eredményei alapján jegymegajánlás lehetséges.


Legfeljebb 2 alkalommal, egy másik csoport gyakorlatán való részvétellel


Sétáló György, Rékási Zoltán, Tóth Pál: Humán anatómia, szövet- és fejlődéstan gyógyszerész hallgatók számára, Pécs, 2007.

Donáth Tibor: Anatómiai Atlasz (ajánlott a makroszkópos anatómia elsajátításának képi segédleteként)

Internetes segédanyag gyógyszerész hallgatók számára (szövettani ábrák, előadások kivonatai és illusztrációi; ajánlott főként a szövet- és fejlődéstan elsajátításának képi és szöveges segédleteként - fejlesztés alatt)

Előadások

1 Női nemiszervek-I. Petefészek, méhkürt, méh. Ovuláció és menstruációs ciklus. Dr. Tamás Andrea 2 Női nemiszervek II. Hüvely és a külső nemiszervek. A női nemiszervek fejlődése és ezek rendellenességei. Dr. Tamás Andrea 3 Férfi nemiszervek I. Here, mellékhere, ondózsinór. A prostata és az ondóhólyag. Dr. Kiss Péter 4 Férfi nemiszervek II. Penis, herezacskó, az erekció mechanizmusa. A férfi nemiszervek fejlődése és ezek rendellenességei. Dr. Kiss Péter 5 Az idegszövet. Idegsejtek és idegvégződések. Dr. Tóth Pál 6 A gliaszövet. Az idegrendszer felépítése, fő részei. Dr. Tóth Pál 7 A központi idegrendszer fejlődésvázlata. Dr. Gaszner Balázs 8 A gerincvelő szerkezete, pályái, burkai és vérellátása. Liquorterek. Dr. Kiss Péter 9 A nyúltvelő, híd, középagy és kisagy. Dr. Kiss Péter 10 A nagyagy. Az agyvelő felszínei. Agyburkok, agyidegek, az agyvelő vérellátása. Dr. Kiss Péter 11 Törzsdúcok, capsula interna. Hippocampus. Dr. Horváth-Opper Gabriella 12 A thalamus és hypothalamus. Dr. Horváth-Opper Gabriella 13 Az agyvelő kamrarendszere. A liquor termelése, keringése és elvezetése. Vér-agy és vér-liquor gát. Liquor-agy határfelület. Dr. Gaszner Balázs


8

14 A kisagy szerkezete és összeköttetései. Dr. Hollósy Tibor 15 A nagyagykéreg szerkezete. Dr. Hollósy Tibor 16 A biológiai szabályozás módjai. Az endocrin szabályozás, hypothalamikus magvak. Dr. Nagy Zsuzsanna 17 A belső elválasztású mirigyek I. Hypophysis. A hypophysis portális keringése. Epiphysis cerebri. Dr. Nagy Zsuzsanna 18 A belső elválasztású mirigyek II. Pajzsmirigy, mellékpajzsmirigy, mellékvese és diffúz endokrin rendszer. Dr. Tamás Andrea 19 Az autonóm idegrendszer. Dr. Pethőné Dr. Lubics Andrea 20 A központi idegrendszer monoaminerg és peptiderg rendszerei. Dr. Pethőné Dr. Lubics Andrea 21 A szemgolyó, burkai és fénytörő közegei. A külső szemizmok. Dr. Horváth-Opper Gabriella 22 A szemüreg kötőszövetes burkai. A szem védőberendezése, könnykészülék. A látópálya, a cornea- és pupillareflex. Dr. Horváth-Opper Gabriella 23 Az érző rendszerek. Dr. Gaszner Balázs 24 A motoros rendszerek. Dr. Gaszner Balázs 25 A külső-, közép- és belsőfül. Dr. Hollósy Tibor 26 Hártyás labyrinthus. A halló- és egyensúlyérző rendszer pályái. Dr. Hollósy Tibor 27 A limbikus rendszer. Dr. Gaszner Balázs 28 A bőr szöveti szerkezete. Dr. Pethőné Dr. Lubics Andrea

Gyakorlatok

1 Kismedence 2 Női és férfi belső nemi szervek 3 Gát, külső nemi szervek 4 Gát, külső nemi szervek 5 Gerincvelő. 6 Az agyvelő felszíne, agyidegek, az az vérellátása 7 Agykamrák 8 Törzsdúcok, komisszúrális pályák 9 Köztiagy, agytörzs 10 Kisagy 11 Látórendszer 12 Látórendszer 13 Hallórendszer 14 Egyensúlyozó rendszer

Szemináriumok

Vizsgakérdések

http://an-server.pote.hu

Közreműködők

Dr. Bánki Eszter Márta (BAENAAO.PTE), Dr. Farkas Boglárka (FABFADO.PTE), Dr. Fülöp Balázs Dániel (FUBOAAO.PTE), Dr. László Eszter (LAEOAAO.PTE)


9

OGO-EN1 ÉLETTAN 1. Tantárgyfelelős: DR. KARÁDI ZOLTÁN, egyetemi tanár Élettani Intézet

5 kredit ▪ vizsga ▪ Gyógysz. biol. és orv. elm. ismeretek modul ▪ ősszel ▪ ajánlott félév: 3. Foglalkozás/félév: 42 óra előadás + 28 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 70 óra Kurzus létszámkorlát: min. 5 fő – max. 200 fő Előfeltételek: OGO-A2G egyidejű felvétel + OGO-GB2 teljesített

Tematika

A hallgató ismerje meg az emberi szervezet legfontosabb funkcionális jellemzőit. Biológiai, biokémiai, kémiai, anatómiai, és alapvető gyógyszerészeti ismereteikre alapozva meg kell értenie a szervek és szervrendszerek, valamint az emberi szervezet egészének működési mechanizmusait, és az ezeket befolyásoló tényezőket. Az emberi szervezet funkcionális jellemzőinek, működésbeli tulajdonságainak, valamint a szervek és a szervrendszerek működési mechanizmusainak ismertetése.


A Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Tanulmányi és Vizsgaszabályzatában előírtaknak megfelelően a hallgató köteles részt venni az előadásokon és a gyakorlatokon. A hallgató köteles az előírt gyakorlatokat elvégezni és azokról jegyzőkönyvet vezetni. Az elmulasztott gyakorlatot pótolni kell.

Elméleti és gyakorlati ismereteikről a hallgatóknak a félév során be kell számolniuk. Vizsgára csak az bocsátható, aki mindezeket teljesíti.

A vizsgaeredmény a félévközi beszámolók eredményéből és a vizsgán nyújtott teljesítményből tevődik össze.


Az elmulasztott gyakorlatot másik tanulócsoporthoz csatlakozva pótolni kell, amíg az adott témakör gyakorlatai zajlanak.


Hivatalos tankönyv:

Fonyó Attila: Élettan gyógyszerészhallgatók részére, Medicina Kiadó, Budapest 1998.

Gyakorlatos segédtananyag:

a POTE Élettani Intézet oktatói által összeállított „Élettani gyakorlatok” című jegyzet, Pécs, 1992.

A fentiek mellett használható még:

Bálint P.: Orvosi élettan I - II. kötet, Medicina, Budapest 1986.

Ádám György és Fehér Ottó (szerk.): Élettan biológusoknak, Tankönyvkiadó, Budapest, 1988.

W. F. Ganong: Az orvosi élettan alapjai, Medicina, Budapest 1996.

Fonyó A.: Az orvosi élettan tankönyve, Medicina, 2013

Előadások

1 Bevezetés. Homeosztatikus szabályozások alapelvei. Dr. Karádi Zoltán 2 Celluláris transzportfolyamatok. Humorális szabályozási mechanizmusok. Dr. Környei József László 3 Az elektrofiziológia alapjai. Egyensúlyi potenciál, akciós potenciál és elektrotónusos potenciál jellemzése,

összehasonlítása. Dr. Buzás Péter 4 Folyadékterek. A vér. A vér organikus és anorganikus alkotórészeinek jelentősége. Dr. Vértes Zsuzsanna 5 Haemoglobin. Vasforgalom. Dr. Nagy Bernadett 6 Fehérvérsejtek élettani szerepe. Dr. Nagy Bernadett 7 Véralvadás. Dr. Szabó István


10

8 Vércsoportrendszerek. Dr. Szabó István 9 Szívciklus. Ingerületképződés, ingerületvezetés. Dr. Környei József László 10 Electrocardiogram. Dr. Gálosi Rita 11 Nyomás és térfogatváltozások a szív üregeiben. Szívhangok. Dr. Környei József László 12 Perctérfogat. A szív munkája. Dr. Környei József László 13 Haemodinamikai alapfogalmak. Vérnyomás, pulzus. Dr. Ábrahám István Miklós 14 Kapilláris-keringés. Vénás-keringés. Nyirokkeringés. Kóbor Péter 15 Kisvérköri keringés. Agyi keringés. A máj, bőr és az izom keringése. Kóbor Péter 16 A szív-érrendszer idegi és humorális szabályozása. A szív és keringésrendszeri homeostasis. Dr. László Kristóf 17 A légzés mechanikája. Mellűri nyomásváltozások. Compliance. Tüdővolumenek, kapacitások. A légutak funkciói. Dr. Környei József László 18 Gázcsere a tüdőben és a szövetekben. A légzés kémiai szabályozása. O2 és CO2 transzport, pH reguláció. Dr. Környei József László 19 A légzésszabályozás idegrendszeri mechanizmusai. Akklimatizáció. Petykó Zoltán 20 A gastrointestinális tractus. A száj emésztési folyamatai. Dr. Buzásné Dr. Telkes Ildikó 21 Az emésztőtractus működését szabályozó humorális és idegi tényezők. A gyomor emésztési folyamatai. Dr. Buzásné Dr. Telkes Ildikó 22 Duodenum és epehólyag. Emésztés és felszívódás a vékonybélben. Dr. Buzásné Dr. Telkes Ildikó 23 A májműködés élettana. Dr. Ollmann Tamás 24 A vastagbél szerepe. Székletképződés. Tápanyagok sorsa a szervezetben. Vitaminok. Péczely László Zoltán 25 A glomerulus működése. A clearance fogalma. A vesén átáramló vérmennyiség. Extrakciós koefficiens, filtrációs frakció. Dr. László Kristóf 26 Vesekeringés. Renin-angiotensin rendszer. Dr. László Kristóf 27 Tubularis folyamatok. Koncentrálás-hígítás. Osmoreguláció. Dr. László Kristóf 28 Volumenreguláció. A vizeletürítés mechanizmusa. Dr. László Kristóf 29 A szervezet pH szabályozása. Dr. Jandó Gábor 30 Energiaforgalom. Metabolizmus. A helyes táplálkozás alapelvei. Dr. Környei József László 31 Testhőmérséklet. Láz. Dr. Vértes Zsuzsanna 32 A testhőmérséklet perifériás szabályozása. A testhőmérséklet központi szabályozása. Dr. Vértes Zsuzsanna 33 A hypothalamo- hypophysealis rendszer. Dr. Ábrahám István Miklós 34 A hypophysis elülsőlebeny hormonjai és hatásaik. Dr. Ábrahám István Miklós 35 Hormonok celluláris hatásmechanizmusai. Dr. Ábrahám István Miklós


11

36 A női nemi működés szabályozása. Dr. Lengyel Ferenc 37 Terhesség. Laktáció. Dr. Lengyel Ferenc 38 Férfi nemi működések. Erectio, ejaculatio, coitus. Kóbor Péter 39 A szexuális magatartás humorális és idegrendszeri szabályozása. Kóbor Péter 40 Pubertas, climacterium. Kóbor Péter 41 Pajzsmirigy. Dr. Vértes Zsuzsanna 42 A hypophysis hátsólebeny hormonjai. Dr. Vértes Zsuzsanna

Gyakorlatok

1 Ismerkedés a laboratóriummal. Általános információk, állatkísérletes etikai, munkavédelmi és balesetvédelmi szabályok. 2 Ismerkedés a laboratóriummal. Általános információk, állatkísérletes etikai, munkavédelmi és balesetvédelmi szabályok. 3 A vér vizsgálata I. 4 A vér vizsgálata I. 5 A vér vizsgálata II. 6 A vér vizsgálata II. 7 A vér vizsgálata III. 8 A vér vizsgálata III. 9 A vér élettana. Beszámoló. 10 A vér élettana. Beszámoló. 11 Élettani mérőállomások és kezelésük. 12 Élettani mérőállomások és kezelésük. 13 A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai I. 14 A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai I. 15 A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai II. 16 A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai II. 17 A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai III. 18 A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai III. 19 A szív és a keringés élettana. Beszámoló. 20 A szív és a keringés élettana. Beszámoló. 21 A légzés vizsgálata. 22 A légzés vizsgálata. 23 Az emésztés vizsgálata. 24 Az emésztés vizsgálata. 25 Vizeletvizsgálat. 26 Vizeletvizsgálat. 27 Az energiaforgalom mérése patkányban és emberen. Beszámoló 28 Az energiaforgalom mérése patkányban és emberen. Beszámoló

Szemináriumok

Vizsgakérdések

Elméleti vizsgakérdés témák

1. A szervezet folyadékterei és meghatározásuk.

2. A plazma organikus alkotórészei, jelentőségük a szervezet regulációs mechanizmusaiban.

3. Az intra- és extracelluláris tér anorganikus összetevői, a két tér közötti kapcsolat jellege a szabályozásban.

4. A vörösvérsejtek tulajdonságai.

5. A fehérvérsejtek tulajdonságai.

6. Thrombocyták élettani jelentősége.


12

7. Haemoglobin, funkcionális jelentősége és sorsa a szervezetben. Vasforgalom.

8. A véralvadás előfázisainak folyamatai.

9. Véralvadás.

10. Fibrinolysis, a véralvadást gátló mechanizmusok.

11. A vér pH szabályozása.

12. Az ABO- vércsoport rendszer. Az Rh- vércsoport rendszer.

13. A fehérvérsejtek szerepe a szervezet védekező mechanizmusaiban.

14. A szívmechanikai alapjai. A szívizom háromelemes modellje. A Ca2+ áramlás útjai a szívizomsejtben.

15. A szív ingerképző- és ingerületvezető rendszere. Refracter periódusok.

16. A szívciklus fogalma: nyomás és térfogatváltozások a szív üregeiben.

17. Elektrokardiográfia: az EKG elvezetésének módjai. A szabályos elektrokardiogram jellemzése.

18. A szívhangok, fonokardiográfia (PKG).

19. A perctérfogat meghatározása és fiziológiás változásai.

20. A szívműködés energetikája (energiaforgalom, munka, teljesítmény)

21. A szívkamrák összehúzódásának mechanizmusa. Laplace törvény.

22. A Starling-féle szív-tüdő készítmény.

23. Az artériás nyomás és az azt meghatározó tényezők.

24. Artériás és vénás pulzusgörbe. A hemodinamika alapjai.

25. A capilláris - keringés jellegzetességei.

26. A nyirokkeringés jellegzetességei.

27. A vénás keringés. A gravitáció hatása a vérkeringésre.

28. A kisvérköri keringés. A véráramlás megoszlása a tüdőben.

29. A coronaria-keringés.

30. Az agyi keringés. A vér - agy gát.

31. A splanchnicus terület keringése.

32. A harántcsíkolt izom és a bőr keringése.

33. A szívműködés idegi szabályozása.

34. A vérkeringés szabályozásának általános jellemzése.

35. A szervek vérátáramlásának lokális szabályozása.

36. Az autoreguláció fogalma és jelentősége a szervek vérátáramlásának szabályozásában.

37. Baroreceptorok szerepe és jelentősége a keringés szabályozásában.

38. A vérkeringés reflex-szabályozása.

39. Vasoconstrictor és vasodilatator mechanizmusok.

40. A légzés mechanikája (légzőizmok működése, compliance, mellkasi nyomásviszonyok, légterek).

41. Az alveolaris levegő, alveolaris ventilláció, holtterek. A légutak funkciói.

42. Gázcsere a tüdőben és a szövetekben.

43. Az O2 és a CO2 szállítás mechanizmusai.

44. A légzésszabályozás perifériás és központi idegrendszeri mechanizmusai. Légzésszabályozó reflexek.

45. A légzés kémiai szabályozása. Acidosis, alkalosis.

46. Oxigénhiánnyal járó állapotok. Oxigénkezelés. Az akklimatizáció mechanizmusai. Nitrogén narcosis. Keszonbetegség.

47. Nyál, nyálelválasztás.

48. A gyomornedv elválasztás szabályozása.

49. Az emésztőtractus motorikája: serkentő és gátló tényezők.


13

50. A pancreasnedv emésztésben játszott szerepe. A pancreasnedv elválasztás szabályozása.

51. Az epeszekréció szabályozása. Az epehólyag működése.

52. A vékonybél és a vastagbél működése.

53. A szénhidrátok emésztésének folyamata.

54. A zsírok emésztésének folyamata.

55. A fehérjék emésztésének folyamata.

56. A vese glomerulus működése. A glomerulus-filtratum mennyiségének meghatározása. A clearance fogalma.

57. A vesén átáramló vérmennyiség meghatározása. Extrakciós kofficiens.

58. A vese vérkeringése. A vese haemodinamika szabályozása. A renin képződése és szerepe.

59. A vesetubulusok reabszorpciós és szekréciós működése. Vizsgálatuk módszerei.

60. A vese koncentráló és hígító működése.

61. Az izovolémia fogalma; az izovolémia fenntartásában szerepet játszó tényezők.

62. Az izoozmózis és az izoionia fenntartásában szerepet játszó tényezők.

63. Az anyagcsere és befolyásoló tényezői.

64. A szervezet energiaforgalma. Energetikai alapfogalmak.

65. Táplálékszükséglet, fehérjeszükséglet. Vitaminok. Ásványi anyag szükséglet.

66. Az emberi testhőmérséklet és fiziológiás ingadozásai. Hyperthermia, láz, hypothermia.

67. Kémiai hőszabályozás és annak változásai alacsony és magas környezeti hőmérsékleten.

68. Fizikai hőszabályozás és annak alakulása alacsony és magas környezeti hőmérsékleten.

69. A hőtermelés és a hőleadás központi szabályozó mechanizmusai.

70. A hormonok hatásának mechanizmusai: (Receptorok, sejten belüli hírvivők: cAMP, Ca2+ és diacilglycerol, protein kinázok)

71. Hormonális szabályozás mechanizmusai. Negatív és pozitív feedback szabályozás az endokrin rendszerben.

72. A hypophysis elülső lebeny endokrinológiai szerepe, regulációja és hibás működésének következményei.

73. A növekedési hormon szekréció zavarának tünetei fejlődő és felnőtt szervezetben. Somatomedinek.

74. A pajzsmirigy eltávolításának tünetei fejlődő és felnőtt szervezetben. Golyvakeltők.

75. A pajzsmirigy hormonok szintézise és a hormon szekréció szabályozásában szerepet játszó tényezők. A szervezet jódforgalma.

76. A női nemi ciklus alatt lejátszódó endocrinológiai változások.

77. A terhesség alatt lejátszódó endocrinológiai események. A placenta és a foetoplacentaris egység.

78. A laktáció kialakulásáért, fenntartásáért felelős endocrinológiai tényezők.

79. Az erectio és ejaculatio mechanizmusai. A coitus.

80. A here, mellékhere, ondóhólyag és a prostata működése.

81. A szexuális magatartás szabályozása. Az anyai magatartás.

82. Pubertás és climax.

83. Vasopressin és oxytocin. ANH (szívhormon) endocrinológiai szerepe.

84. Prostaglandinok hatásai.

Gyakorlatos vizsgakérdés témák

1. Vérzési, alvadási és prothrombin idő meghatározása.

2. A serum fehérjetartalmának meghatározása.

3. A haematokrit- érték meghatározása.

4. A vér fajsúlyának mérése Hammerschlag szerint. A vér és a plazma fajsúlyának meghatározása Philips - Van Slyke szerint.

5. A vörösvértestek ozmózisos rezisztenciájának meghatározása.

6. A vörösvértestek süllyedési sebességének meghatározása


14

7. A hemoglobin meghatározása. A hemoglobin gázvegyületeinek spectroscopos vizsgálata.

8. A vörösvértestszám meghatározása.

9. A fehérvérsejtszám meghatározása

10. A vörösvértest átmérő és térfogat meghatározása. A vörösvértestek átlagos hemoglobin tartalma (MCH) és koncentrációja (MCHC).

11. Qualitatív vérkép készítése és vizsgálata.

12. A retikulocytaszám meghatározása. A thrombocytaszám meghatározása.

13. Az A,B,0 és AB vércsoport meghatározása.

14. Az Rh vércsoport meghatározása.

15. Extraingerek és termikus ingerek hatása békaszíven.

16. A szív ingerképző és ingervezető rendszerének vizsgálata.

17. A minden vagy semmi törvénye demonstrálása. Summatio.

18. Elektrocardiographia (EKG).

19. A szívhangok vizsgálata (PKG).

20. Vagus és sympathicus ingerlés hatása a szívműködésre. Goltz-reflex.

21. Izolált túlélő békaszív készítése Straub kanüllel. Ionhatás vizsgálata izolált szíven.

22. Acetylcholin és adrenalin hatásának vizsgálata.

23. A humorális ingerületátvitel demonstrálása. (Loewi-féle kísérlet).

24. Keringés vizsgálata béka perifériás ereiben (Laewen-Trendelenburg kísérlet).

25. A pulzus vizsgálata. Fizikai erőnléti index.

26. Vérnyomás mérése emberen.

27. Vérnyomás direkt mérése állatkísérletben

28. Kopogtatás és hallgatózás a mellkas felett.

29. Spirometria. Tüdővolumenek és kapacitások. Időzített vitálkapacitás.

30. A légzési nyomás meghatározása. Donders-féle modellkísérlet.

31. Müller és Valsalva kísérlet.

32. A nyál vizsgálata.

33. A gyomornedv vizsgálata.

34. Tejsav kimutatása (Uffelmann-reakció). A pepsin fehérjeemésztő hatásának vizsgálata.

35. Az exocrin pancreas vizsgálata. Serum és vizelet amylase meghatározása.

36. Az epe vizsgálata. Epefestékek kimutatása.

37. A széklet vizsgálata.

38. A tájékoztató vizeletvizsgálat fogalma és jelentősége.

39. Hogyan és miért határozza meg a vizelet sűrűségét (fajsúlyát)?

40. Fehérje, cukor és ketontestek kimutatása vizeletből.

41. Hemoglobin, bilirubin és urobilinogen kimutatása vizeletben.

42. A vizeletüledék vizsgálata.

43. Az alapanyagcsere meghatározása emberben. Oxigénfogyasztás mérése patkányon.

Közreműködők

Kovács Anita (KOAMAET.PTE), Péczely László Zoltán (PELHAAO.PTE)


15

OGO-GN1 FARMAKOBOTANIKA 1. Tantárgyfelelős: DR. FARKAS ÁGNES, egyetemi adjunktus Farmakognóziai Tanszék

2 kredit ▪ vizsga ▪ Gyógysz. biol. és orv. elm. ismeretek modul ▪ ősszel ▪ ajánlott félév: 3. Foglalkozás/félév: 14 óra előadás + 14 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 28 óra Kurzus létszámkorlát: min. 5 fő – max. 50 fő Előfeltételek: OGR-LAT teljesített

Tematika

A farmakobotanika a teljes növénytan gyógyszerészeti vonatkozásait összegezi. Témája kiterjed a növényi sejttanra, szövettanra, a morfológiai alapfogalmak ismertetésére, a növények rendszerezésére. A szisztematikán belül ismerteti a gyógynövények földrajzi származását, termeszthetőségét, a természetvédelem szempontjait. Különösen hangsúlyosak a kemotaxonómiai ismeretek, hiszen a hatás igen gyakran összefügg a gyógynövény rendszertani helyével, ill. az ehhez tartozó kémiai jellemzőkkel. A gyakorlat során a fő hangsúly a gyógynövények felismerésén van, és alapfeltétel a növényhatározó könyvek biztonságos használata. A szövettani alapismeretek teszik lehetővé a helyes anatómiai fogalmak használatát, végülis a fajok (taxonok) pontos azonosítását.




A gyakorlatokon kötelező a részvétel, mulasztás esetén legfeljebb két gyakorlat pótolható - a gyakorlatvezetővel előzetesen egyeztetve.


Papp Nóra: Farmakobotanika I. A gyógynövények sejt-, szövet- és alaktana, PTE ÁOK Farmakognóziai Tanszék, Pécs, 2012.

Dános Béla: Farmakobotanika. Kemotaxonómia, Argumentum, Budapest, 1997.

Dános Béla: Farmakobotanika. Gyógynövényismeret, Semmelweis Kiadó, Budapest, 2006.

Dános Béla: Farmakobotanikai gyakorlatok. Feladatgyűjtemény, Semmelweis Kiadó, Budapest, 2007.

Haraszty Árpád (szerk.): Növényszervezettan és növényélettan. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998 (mindenkori legújabb kiadás).

Mihalik Erzsébet és mtsai: Növényanatómiai praktikum, JATEPress, Szeged, 1999.

Simon Tibor: A magyarországi edényes flóra határozója. Harasztok, virágos növények, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2000.

Király Gergely (szerk.): Új Magyar Füvészkönyv. Határozókulcsok, Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, 2009.

Király G., Virók V., Molnár V. A. (szerk.): Új Magyar Füvészkönyv. Ábrák, Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, 2011.

Előadások

1 A növényi sejt felépítése. Színtestek, zárványok. Dr. Papp Nóra 2 A sejtfal szerkezete. Dr. Papp Nóra 3 Növényi szövetek I. Merisztémák. Dr. Papp Nóra 4 Növényi szövetek II. Epidermisz, gázcserenyílások, trichómák, másodlagos bőrszövet. Dr. Papp Nóra 5 Növényi szövetek III. Szállítószövetek, nyalábtípusok. Dr. Papp Nóra 6 Növényi szövetek IV. Alapszövetek: valódi, szilárdító, kiválasztó és váladéktartó alapszövetek. Dr. Papp Nóra 7 1. zárthelyi dolgozat Dr. Papp Nóra 8 Gyökérmorfológia. Módosult gyökerek. A gyökér szövettana. Dr. Papp Nóra 9 Hajtásmorfológia. A hajtás szöveti szerkezete. Hajtástípusok. Dr. Papp Nóra


16

10 Levélmorfológia. Levélállás. Levélerezet. A levél szövettana. Dr. Papp Nóra 11 Virágmorfológia. Virágzattípusok. Dr. Papp Nóra 12 Megtermékenyítés, embriogenezis, magkezdemény és mag. Terméstípusok. Dr. Papp Nóra 13 2. zárthelyi dolgozat Dr. Papp Nóra 14 Rendszertani kategóriák, kemotaxonómiai összefüggések, a nevezéktan szabályai Dr. Papp Nóra

Gyakorlatok

1 Mikroszkópos technikák, preparátum-készítés (levélderítés, nyúzatkészítés, mikroszkopizálás). Plasztiszok a növényi sejtben. Plasztiszok zárványai. Kristályok a növényi sejtben.

2 A sejtfal kémiai anyagainak (cellulóz, lignin) vizsgálata. A sejtfal és a citoplazma nyálkaanyagainak vizsgálata. Sejtnedvvakuólumok anyagainak (inulin, alkaloid, cserzőanyagok, antocianinok) vizsgálata.

3 A gyökér- és hajtástenyészőkúp vizsgálata. 4 Lomblevél epidermiszek (nyúzatok, keresztmetszetek) és derített készítmények vizsgálata. 5 Szár keresztmetszetek mikroszkópos vizsgálata: szállítószövetrendszer és szilárdító szövetek tanulmányozása. 6 Alapszövetrendszer tanulmányozása. Kiválasztórendszerek (skizogén, lizigén váladéktartók, tejnedvtartók, mirigyszőrök,

mirigypikkelyek, nektáriumok) vizsgálata. 7 Virágtakaró, porzó- és termőtáj, termés és mag szöveti szerkezetének tanulmányozása. 8 A gyökér és módosulásainak morfológiai elemzése. 9 A hajtásrendszer típusai, hajtásmódosulások. 10 Levéltípusok, levélállás, a levél részei és tagoltsága. A levéllemez alakja, levélerezet, levélmódosulások. 11 A virág alaktani elemzése: a virágtakaró, a porzótáj és a termőtáj. Virágképlet, virágdiagram. 12 Virágzati típusok morfológiai tanulmányozása. 13 Termések morfológiai vizsgálata: Száraz felnyíló és zárvamaradó termések. 14 Termések morfológiai vizsgálata: Húsos termések, terméságazatok és áltermések.

Szemináriumok

Vizsgakérdések

A zárthelyi dolgozatok eredménye és a gyakorlaton nyújtott teljesítmény képezi a kollokviumi jegy alapját.

Közreműködők

Dr. Papp Nóra (PANAAA.T.JPTE)


17

OGAG1B GYÓGYSZERÉSZI BIOKÉMIA 1. Tantárgyfelelős: DR. SIPOS KATALIN, docens Gyógyszerészi Biológiai Tanszék

3 kredit ▪ vizsga ▪ Alapozó modul ▪ tavasszal ▪ ajánlott félév: 4. Foglalkozás/félév: 28 óra előadás + 0 óra gyakorlat + 14 óra szeminárium = összesen 42 óra Kurzus létszámkorlát: min. 5 fő – max. 0 fő Előfeltételek: OGAAN1 teljesített + OGAAT1 teljesített

Tematika

A két féléves tantárgy a sejtekben zajló anyagcsere-folyamatokkal foglalkozik. Leírja ezen folyamatok lépéseit, szabályozási mechanizmusait. Az első szemeszterben a hallgatók megismerkedhetnek számos anyagcsere út működésével, a sejt energiaháztartásával. Különösen alaposan tanulmányozzuk az enzimek jellegzetességeit, szabályozását, tekintettel a gyógyszeres beavatkozás lehetőségeire.









Előadások

1 Bevezetés Dr. Sipos Katalin 2 Termodinamikai alapok, biokémiai reakciók. Dr. Sipos Katalin 3 Biomembránok. Transzport folyamatok I Dr. Sipos Katalin 4 Transzport folyamatok II Dr. Sipos Katalin 5 Enzimek: jellemzők, típusok, katalitikus aktivitás. Dr. Sipos Katalin 6 Proteázok Dr. Pandur Edina 7 Metabolizmus alap szabályozási folyamatai Dr. Sipos Katalin 8 Glikolízis Dr. Farkas Viktória 9 Glukoneogenezis Dr. Farkas Viktória 10 Glikogén metabolizmus Dr. Farkas Viktória 11 Cori kör Dr. Farkas Viktória 12 Pentóz foszfát út Dr. Farkas Viktória 13 Komplex szénhidrátok metabolizmusa Dr. Sipos Katalin 14 Piruvát dehidrogenáz komplex Dr. Farkas Viktória


18

15 Citrátkör Dr. Farkas Viktória 16 Mitokondriális transzport folyamatok Dr. Farkas Viktória 17 Terminális oxidáció, ATP szintézis I Dr. Farkas Viktória 18 Terminális oxidáció, ATP szintézis II Dr. Farkas Viktória 19 Lipidlebontás Dr. Sipos Katalin 20 Ketontestek Dr. Farkas Viktória 21 Zsírsavak bioszintézise Dr. Farkas Viktória 22 Komplex lipidek bioszintézise Dr. Sipos Katalin 23 Koleszterin metabolizmus I Dr. Farkas Viktória 24 Koleszterin metabolizmus II Dr. Farkas Viktória 25 Aminosavak jellemzése Dr. Farkas Viktória 26 Nukleinsavak: építőkövek, szerkezet Dr. Farkas Viktória 27 Felkészülés a vizsgára Dr. Sipos Katalin 28 Felkészülés a vizsgára Dr. Sipos Katalin

Gyakorlatok

Szemináriumok

1 Makromolekulák a biokémiában 2 Táplálkozás és vitaminok a biokémiában 3 Szénhidrátok biokémiai jellemzése. Extracelluláris tér szénhidrátjai. 4 Szénhidrátok klinikai jelentősége. 5 Enzimek szabályozása. 6 Enzimkinetika. Enzimgátlás. 7 Fehérjék szerkezete, foldingja és lebontása. 8 Lipidek: zsírsavak, foszfolipidek, szfingolipidek, koleszterin. 9 Lipidek klinikai jelentősége. 10 Terminális oxidáció klinikai jelentősége. 11 Szénhidrát metabolizmus. 12 Lipid anyagcsere. 13 Enzimgátló gyógyszerek 14 Felkészülés a vizsgára

Vizsgakérdések

Külön vizsgakérdések nincsenek. A vizsga anyaga az előadásokon és szemináriumokon elhangzottak

Közreműködők

Dr. Farkas Viktória (FAVSAAP.PTE), Dr. Pandur Edina (PAEFAA.T.JPTE), Dr. Sipos Katalin (SIKMAAO.PTE), Dudás Réka (DURGAAT.PTE)


19

OGA-GA2 GYÓGYSZERÉSZI BIOKÉMIA 2. Tantárgyfelelős: DR. SIPOS KATALIN, docens Igazságügyi Orvostani Intézet

4 kredit ▪ szigorlat ▪ Alapozó modul ▪ tavasszal ▪ ajánlott félév: 4. Foglalkozás/félév: 42 óra előadás + 14 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 56 óra Kurzus létszámkorlát: min. 5 fő – Előfeltételek: OGA-GA1 teljesített

Tematika

A két féléves tantárgy a sejtekben zajló anyagcsere-folyamatokkal foglalkozik. Leírja ezen folyamatok lépéseit, szabályozási mechanizmusait. A második szemeszterben az aminosav és nukleotid metabolizmus megismerése mellett a hallgatók szintetizálhatják biokémiai ismereteiket az egyes főbb anyagcsere utak vonatkozásában, valamint a szervek biokémiája tekintetében. Külön fejezetet szentelünk a biotranszformációnak, amelynek része a gyógyszerek metabolizmusa is. A szemeszter második felében a pathobiokémia alapjaival ismerkedhetnek a hallgatók.


Szigorlat. A szemeszter folyamán szemináriumokon rövid dolgozatok lesznek, amelyeknek összesített átlaga a vizsgajegybe 25%-ban beleszámít.







Előadások

1 Aminosavak felszívódása, szintézise I. Dr. Farkas Viktória 2 Aminosavak felszívódása és szintézise II. Dr. Farkas Viktória 3 Aminosavak lebontása. Dr. Farkas Viktória 4 Az ammónia jelentősége. Urea ciklus. Dr. Sipos Katalin 5 Aminosav anyagcsere klinikai vonatkozásai Dr. Sipos Katalin 6 Purin bioszintézis. Dr. Farkas Viktória 7 Pirimidin bioszintézis. Dr. Farkas Viktória 8 Nukleotidok lebontása. Köszvény I. Dr. Farkas Viktória 9 Nukleotidok lebontása. Köszvény II. Dr. Farkas Viktória 10 Vasanyagcsere biokémiai vonatkozásai I. Dr. Pandur Edina 11 Vasanyagcsere biokémiai vonatkozásai II. Dr. Pandur Edina 12 Biochemistry of vitamins Dr. Sipos Katalin 13 Mikroszomális mono-oxigenáz rendszer. Cytochrom P450 I. Dr. Sipos Katalin 14 Mikroszomális mono-oxigenáz rendszer. Cytochrom P450 II. Dr. Sipos Katalin


20

15 Anyagcsereutak integrációja: kalória bevitel. Dr. Farkas Viktória 16 Anyagcsereutak integrációja: a máj funkciói I. Dr. Sipos Katalin 17 Anyagcsereutak integrációja: a máj funkciói II. Dr. Sipos Katalin 18 Anyagcsereutak integrációja: agyszövet, izom, szívizom. Sportolás. Terhesség. Dr. Farkas Viktória 19 Szénhidrátok a táplálkozásban. Dr. Sipos Katalin 20 Fehérjék a táplálkozásban. Dr. Farkas Viktória 21 Lipidek a táplálkozásban Dr. Sipos Katalin 22 Alkohol metabolizmusa. Dr. Farkas Viktória 23 Diabetes mellitus I. Dr. Farkas Viktória 24 Diabetes mellitus II. Dr. Farkas Viktória 25 Genetikai betegségek biokémiai következményei I. Dr. Sipos Katalin 26 Genetikai betegségek biokémiai következményei II. Dr. Sipos Katalin 27 Hemoglobin pathobiokémiája Dr. Pandur Edina 28 Hormonok biokémiája: aminosav származékok, peptidek Dr. Sipos Katalin 29 Hormonok biokémiája: fehérjék Dr. Farkas Viktória 30 Hormonok biokémiája: szteroidok Dr. Pandur Edina 31 Fehérjék emésztése és transzportja Dr. Sipos Katalin 32 Szénhidrátok emésztése és sorsa. Dr. Farkas Viktória 33 Lipidek emésztése és sorsa. Dr. Sipos Katalin 34 Érzékszervek biokémiája I. Dr. Farkas Viktória 35 Érzékszervek biokémiája II. Dr. Farkas Viktória 36 Véralvadás patobiokémiája. Dr. Sipos Katalin 37 Szénhidrát anyagcsere szabályozása I. Dr. Farkas Viktória 38 Szénhidrát anyagcsere szabályozása II. Dr. Farkas Viktória 39 Lipid anyagcsere szabályozása. Dr. Sipos Katalin 40 Aminosav és nukleotid anyagcsere szabályozása. Dr. Sipos Katalin 41 Felkészülés vizsgára. Dr. Sipos Katalin 42 Felkészülés vizsgára. Dr. Sipos Katalin


21

Gyakorlatok

1 Fotoszintézis 2 Fotoszintézis 3 Biokémiai módszerek 4 Biokémiai módszerek 5 Enzim aktivitás mérés 6 Enzim aktivitás mérés 7 Enzimatikus analízis 8 Enzimatikus analízis 9 Enzim kinetika 10 Enzim kinetika 11 Klinikai laboratóriumi módszerek 12 Klinikai laboratóriumi módszerek 13 Drug development 14 Drug development

Szemináriumok

Vizsgakérdések

Külön kiadott vizsgakérdések nem lesznek. A vizsga anyaga az előadásokon és szemináriumokon elhangzottak lesznek.

Közreműködők

Dr. Farkas Viktória (FAVSAAP.PTE), Dr. Sipos Katalin (SIKMAAO.PTE), Dudás Réka (DURGAAT.PTE)

PTE ÁOK Gyóygszerész szak – A mintatanterv szerinti 1-4. szemeszter tantárgyai - tantárgyleírások - 2014/2015-ös tanév

22

OGA-MAN MŰSZERES ANALITIKA Tantárgyfelelős: DR. KILÁR FERENC, egyetemi tanár Bioanalitikai Intézet

5 kredit ▪ vizsga ▪ Alapozó modul ▪ tavasszal ▪ ajánlott félév: 4. Foglalkozás/félév: 28 óra előadás + 42 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 70 óra Kurzus létszámkorlát: min. 1 fő – Előfeltételek: OGA-AN2 teljesített

Tematika

A műszeres elemzés elméletének és gyakorlatának részletes tárgyalása. A hallgatók, megismerkednek a legfontosabb műszeres analitikai vizsgáló-módszerekkel, a gyakorlatban tanulják meg a műszerek kezelésének alapvető kérdéseit.


Két zárthelyi dolgozat a félév folyamán az elméleti órák anyagából. Szóbeli vizsga. Sikeres zárthelyi dolgozatok a gyakorlatokon. Maximum 2 hiányzás a gyakorlatokon.


A gyakorlatokról való távolmaradás esetén egy alkalommal pótlás.


Kékedy László és Kékedy Nagy László: Műszeres analitikai kémia.

Burger Kálmán: Az analitikai kémia alapjai. Kémiai és műszeres elemzés

D.A. Skoog, F.J. Holler, S.R. Crouch: Principles of Instrumental Analysis, 6th edition, Thomson, 2007

Előadások

1 Műszeres jelképzés Dr. Kilár Ferenc 2 Mérési hiba, adatgyűjtés Dr. Kilár Ferenc 3 Kemometriai alapfogalmak Dr. Kilár Ferenc 4 Elektroanalitikai módszerek (potenciometria, konduktometria, voltammetria) Dr. Kilár Ferenc 5 Spektrofotometria Dr. Kilár Ferenc 6 Spektrofotometria Dr. Kilár Ferenc 7 Molekulaspektroszkópia (IR, fluoreszcencia) Dr. Kilár Ferenc 8 Molekulaspektroszkópia (IR, fluoreszcencia) Dr. Kilár Ferenc 9 Folyadék-kromatográfia Dr. Kilár Ferenc 10 Folyadék-kromatográfia Dr. Kilár Ferenc 11 Gázkromatográfia Dr. Kilár Ferenc 12 Gázkromatográfia Dr. Kilár Ferenc 13 Elektrokinetikus módszerek, kapilláris elektroforézis Dr. Kilár Ferenc 14 Elektrokinetikus módszerek, kapilláris elektroforézis Páger Csilla


23

15 Atomspektroszkópia. Dr. Kilár Ferenc 16 Atomspektroszkópia. Dr. Kilár Ferenc 17 Mágneses módszerek - elektronspinrezonancia-spektroszkópia (ESR). Dr. Kilár Ferenc 18 Mágneses módszerek - elektronspinrezonancia-spektroszkópia (ESR). Dr. Kilár Ferenc 19 Mágneses magrezonancia-spektroszkópia (NMR). Dr. Kilár Ferenc 20 Mágneses magrezonancia-spektroszkópia (NMR). Dr. Kilár Ferenc 21 Tömegspektrometria. Dr. Dörnyei Ágnes 22 Tömegspektrometria. Dr. Kilár Ferenc 23 Ultracentrifugálás. Dr. Kilár Ferenc 24 Ultracentrifugálás. Dr. Kilár Ferenc 25 Mössbauer spektroszkópia Dr. Kilár Ferenc 26 Optikai forgatóképesség és cirkuláris dikroizmus. Dr. Kilár Ferenc 27 Termoanalitika. Dr. Kilár Ferenc 28 Termoanalitika. Dr. Kilár Ferenc

Gyakorlatok

1 Potenciometria 4 Potenciometria 7 Konduktometria 10 Spektrofotometria 13 Spektrofotometria 16 Atomabszorpció 19 Gázkromatográfia (GC) 22 Kapilláris elektroforézis (CE). 25 Kapilláris elektroforézis (CE). 28 Nagyhatékonyságú folyadékkromatográfia (HPLC). 31 EPR spektrometria 34 NMR spektroszkópia 37 Tömegspektrometria 40 Pótlás, jegymegajánlás

Szemináriumok

Vizsgakérdések

1. A jelképzés fizikai-kémiai alapjai. Az analitikai mérőkészülékek részei. Az analitikai mérési folyamat.

2. Kalibrációs módszerek. A mérések jósága. Hiba megadása. A mérési zaj. Jel/zaj viszony.

3. Potenciometriás mérések. Potenciometriás elektródok. A potenciometria gyakorlata.

4. Vezetőképességmérésen alapuló módszerek. A konduktometria gyakorlata és felhasználásának ismert területei.

5. Spektrokémiai eljárások. A főbb módszerek elvi alapjai. Az (elektrongerjesztésű) spektrofotometria elvi alapjai. Spektrális tartományok.

6. A molekulaspektroszkópiai módszerek elvi alapjai. Az infravörös spektroszkópia gyakorlata. Az infravörös spektrumok felhasználása.


24

7. Koncentrációmérés spektrofotometriás mérésekkel. A Lambert-Beer törvény. A koncentrációmeghatározás hibái, határai, mérési pontossága.

8. A spektrofotometria gyakorlata. Az egysugaras és kétsugaras spektrofotométer működési elvének részletes tárgyalása. Monokromátorok. Küvetták, Fotomultiplikátor cső.

9. Fluoreszcencián alapuló analitikai módszerek. A fluoreszcencia gyakorlata. Fluorométer és spektrofluorométer. Flureszcenciás gerjesztési és emissziós spektrum. A fluoreszcencia, mint detektálási technika.

10. Mágneses módszerek a minőségi, mennyiségi és szerkezetanalízisben. A módszerek áttekintése. A mágneses magrezonancia-spektroszkópia gyakorlati alkalmazásának főbb elvi kérdései. Az etanol spektrumának részletes tárgyalása. Kémiai eltolódás. Spin-spin csatolás. Csatolási állandó.

11. Az elektronspinrezonancia-spektroszkópia gyakorlati alkalmazásának főbb elvi kérdései. A nitroxil szabad gyökök spektruma.

12. Tömegspektrometria. A módszer elvi alapjai. Tömegspektrométer fajták. Ionforrások, MS-analizátorok, detektorok.

13. A tömegspektrometriás elemzés gyakorlati megvalósítása. A tömegspektrometria, mint detektáló módszer (GC-MS, LC-MS, CE-MS). A n-bután tömegspektrumának áttekintése.

14. A Mössbauer spektroszkópia elve. A Mössbauer spektrométer felépítése. A Mössbauer spektrum finomszerkezete.

15. A kromatográfiás elválasztás elvi alapjai. A kromatográfiás elválasztások fajtáinak áttekintése. A kromatogramok kiértékelésének gyakorlati kérdései. Minőségi és mennyiségi kiértékelés.

16. A folyadékkromatográfia gyakorlata. Injektálás. Detektálási módszerek. A HPLC gyakorlata.

17. A gázkromatográfia elméleti és gyakorlati kérdései.

18. Az elektroforetikus elválasztás elvi alapjai. Az elektroendozmózis. Előnyei és hátrányai. Zónaelektroforézis.

19. Gélelektroforézis. Izoelektromos fókuszálás. Izotachoforézis.

20. Micelláris elektrokinetikus kromatográfia. Kapilláris elektrokromatográfia. Királis vegyületek elválasztása.

21. Analitikai ultracentrifugálás. Szedimentációs sebességi mérés. Szedimentációs egyensúlyi mérés. Diffúziós állandó meghatározása.

22. Termoanalitikai módszerek. Termogravimetria. Differenciális termikus analízis. Differenciális pásztázó kalorimetria.

23. Atomspektroszkópia. Mérési módszerek. Abszorpciós, emissziós technikák. ICP-MS.

Közreműködők

Borbásné Dr. Farkas Kornélia (FAKAAA.T.JPTE), Dr. Bufa Anita (BUAEAA.T.JPTE), Dr. Dergez Tímea (DETCAAT.T.JPTE), Dr. Dörnyei Ágnes (DOASAAP.PTE), Dr. Kilár Ferenc (KIFGAAO.PTE), Dr. Poór Viktória (POVAAA.T.JPTE), Páger Csilla (PACMAAO.PTE)


25

OGA-SK2 SZERVES KÉMIA 2. Tantárgyfelelős: DR. HIDEG KÁLMÁN, emeritus professzor Szerves és Gyógyszerkémiai Intézet

6 kredit ▪ szigorlat ▪ Alapozó modul ▪ tavasszal ▪ ajánlott félév: 4. Foglalkozás/félév: 42 óra előadás + 42 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 84 óra Kurzus létszámkorlát: min. 2 fő – max. 60 fő Előfeltételek: OGA-SV1 teljesített

Tematika

Az előadás és a gyakorlatok célja, hogy az élettudományi tárgyakhoz megfelelő molekuláris alapot nyújtson, rámutasson a kémiai szerkezet-biológiai hatás összefüggéseire. Az előadások a telített, telítetlen, aromás szénhidrogénektől kiindulva a halogént, oxigént, nitrogént, kénatomot (organogén elemeket) is tartalmazó származékok legfontosabb fizikai, kémiai sajátságait és az egyes vegyületcsoportok biológiai jelentőségét mutatják be.


A gyakorlatról maximum 2 alkalommal való hiányzást fogadunk el. A gyakorlat elfogadásának feltételei: a preparátumok elkészítése, dolgozatok legalább elégséges jegyre való megírása és a jegyzőkönyv bemutatása.


Félév közbeni dolgozatok pótlására ill. javítására egy megbeszélt időpont.

A gyakorlatok pótlása egy megbeszélt időpontban történik.


Antus Sándor, Mátyus Péter: Szerves kémia I-III., Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2005.

Gergely Pál, Penke Botond, Tóth Gyula: Szerves és bioorganikus kémia, Semmelweis Kiadó, Budapest, 2000.

Novák Lajos, Nyitrai József, Hazai László: Biomolekulák kémiája, MKE, Budapest, 2001.

Bruckner Győző: Szerves kémia I-1, I-2; II-1, II-2; III-1, III-2; Tankönyvkiadó, Budapest, 1964-1981.

Szántay Csaba: Elméleti szerves kémia, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1984.

T. W. Graham Solomons: Organic Chemistry, 7th edition, Wiley and Sons, New York, 2000.

William H. Brown: Organic Chemistry, Saunders College Publishing, Fort Worth, 1995.

Ajánlott irodalom - gyakorlat

Kálai Tamás: Szerves kémiai praktikum I., Pécs, PTE ÁOK, 2001.

Kálai Tamás: Szerves kémiai praktikum II., Pécs, PTE ÁOK, 2004.

Előadások

1 Oxovegyületek, a C=O kötés elektronszerkezeti értelmezése, enol-oxo tautoméria, fontosabb reakcióik, származékaik, biológiai jelentőségük.

Dr. Hideg Kálmán 2 Dr. Hideg Kálmán 3 Dr. Hideg Kálmán 4 Karbonsavak: fizikai és kémiai tulajdonságok jellemzése az elektronszerkezet alapján. Biológiai jelentőségük, fontosabb

képviselőik. Dr. Hideg Kálmán 5 Dr. Hideg Kálmán 6 Dr. Hideg Kálmán 7 alfa-Helyzetben helyettesített karbonsavak, di- és polikarbonsavak. Dr. Hideg Kálmán 8 Dr. Hideg Kálmán


26

9 Dr. Hideg Kálmán 10 Karbonsav származékok, reakciókészségük, előállítási reakcióik. Biológiai jelentőségük: zsírok, foszfolipidek. Dr. Hideg Kálmán 11 Dr. Hideg Kálmán 12 Dr. Hideg Kálmán 13 Szénsav származékok, előállítási módszerek, reakcióik. Biológiai jelentőségük. Dr. Hideg Kálmán 14 Dr. Hideg Kálmán 15 Dr. Hideg Kálmán 16 Szervetlen savakkal képzett észterek gyakorlati jelentőségük. Dr. Hideg Kálmán 17 Dr. Hideg Kálmán 18 Dr. Hideg Kálmán 19 alfa-Aminosavak, peptidek, fehérjék. Dr. Hideg Kálmán 20 Dr. Hideg Kálmán 21 Dr. Hideg Kálmán 22 Egyszerű szénhidrátok, aldózok, ketózok, di- és oligoszacharidok. Dr. Hideg Kálmán 23 Dr. Hideg Kálmán 24 Dr. Hideg Kálmán 25 Összetett szénhidrátok, tartalék tápanyag és váz szénhidrátok Dr. Hideg Kálmán 26 Dr. Hideg Kálmán 27 Dr. Hideg Kálmán 28 Heterociklusok: egy és két heteroatomos, 5-tagú heterociklusos vegyületek. 5-Tagú heteroaromás vegyületek

elektronszerkezete, kémiai tulajdonságai, biológiailag fontos származékok. Dr. Hideg Kálmán 29 Dr. Hideg Kálmán 30 Dr. Hideg Kálmán 31 Heterociklusok: egy és két heteroatomos, 6-tagú heterociklusos vegyületek. 6-Tagú heteroaromás vegyületek

elektronszerkezete, kémiai tulajdonságai, biológiailag fontos származékok. Dr. Hideg Kálmán 32 Dr. Hideg Kálmán 33 Dr. Hideg Kálmán 34 Nukleotidok, nukleozidok, nukleinsavak. Dr. Hideg Kálmán 35 Dr. Hideg Kálmán


27

36 Dr. Hideg Kálmán 37 Vitaminok. Dr. Hideg Kálmán 38 Dr. Hideg Kálmán 39 Dr. Hideg Kálmán 40 Szerkezetazonosítási módszerek a szerves kémiában. Dr. Hideg Kálmán 41 Dr. Hideg Kálmán 42 Dr. Hideg Kálmán

Gyakorlatok

1 Munkavédelmi, tűzvédelmi ismeretek, felszerelések átvétele, benzaldehid tisztítása, benzoin előállítása. 4 2,6-Dibenzilidén-ciklohexanon szintézise, oxovegyületek kémcsőkísérletei (6.7.1.-6.7.7.) 7 Benzil előállítása, 4. ismeretlen azonosítása. 10 Szénhidrátok kémcsőkísérletei (6.8.1.-6.8.12.), oxálsav előállítása, citromsav, pektin izolálása. 13 Glükóz acetilezése, 5. ismeretlen azonosítása. 16 III. Zárthelyi dolgozat (oxovegyületek, szénhidrátok), karbonsavak kémcsőkísérletei (6.9.1.-6.9.5.), aszpirin előállítása. 19 Lidocain szintézise (I. lépés), karbonsavszármazékok kémcsőkísérletei (6.9.6.-6.9.11.). 22 Lidocain szintézise (II. lépés) 25 Heterociklusok előállítása I., heterociklusok kémcsőkísérletei (6.10.1.-6.10.3), benzimidazol, 4,5-difenil-imidazol

előállítása. 28 Heterociklusok előállítása II., Dilantin, 4-metil-7-hidroxi-kumarin előállítása. 31 IV. Zárthelyi dolgozat (karbonsavak, karbonsav származékok, heterociklusok), koffein izolálása 34 Mirisztinsav, kvercetin izolálása. 37 Aminosavak és fehérjék kémcsőkísérletei (6.12.1.-6.12.5.) 40 Laborzárás, pótlások, értékelés.

Szemináriumok

Vizsgakérdések

1. Telített szénhidrogének, kötésrendszer jellemzése, sp3-hibridizáció, nevezéktan, fizikai és kémiai tulajdonságok.

2. Alkil-, aril-halogénvegyületek, a Hlg-C kötés jellemzése, előállítási módszerek, kémiai reakciók, fontosabb halogénezett szénhidrogének.

3. Telítetlen szénhidrogének, a kötésrendszer jellemzése, sp2- és sp-hibridizáció jellemzői, nevezéktanuk, előállításuk, reakciókészségük.

4. Fontosabb telítetlen szénhidrogének ipari és biológiai jelentősége (polimerizáció, izoprénvázas vegyületek, szteroidok, karotinoidok).

5. Aromás szénhidrogének: aromás jelleg, Hückel-szabály. Aromás elektrofil szubsztitúciós reakciók.

6. Egy és két heteroatomos, 5-tagú heterociklusos vegyületek, heteroaromás vegyületek elektronszerkezete, kémiai tulajdonságai, biológiailag jelentős képviselőik.

7. Egy és két heteroatomos, 6-tagú heterociklusos vegyületek, heteroaromás vegyületek elektronszerkezete, kémiai tulajdonságai, biológiailag fontos származékok.

8. Alkoholok, fenolok, éterek és származékaik. Kötésrendszerük, fizikai és kémiai tulajdonságaik. Reakciók, előállítási módszerek. Élettani jelentőségük, fontosabb származékok.

9. Oxovegyületek, a C=O kötés elektronszerkezeti értelmezése, enol-oxo tautoméria, fontosabb reakciók, származékok, biológiai jelentőségük.

10. Karbonsavak, fizikai és kémiai tulajdonságok jellemzése az elektronszerkezet alapján. Biológiai jelentőségük, fontosabb képviselőik.

11. Alfa-Helyzetben helyettesített karbonsavak, di- és polikarbonsavak.

12. Karbonsav származékok, előállítási reakcióik. Biológiai jelentőségük (zsírok, foszfolipidek).


28

13. Szénsav származékok, előállítási módszerek, reakcióik. Biológiai jelentőségük.

14. Alfa-Aminosavak, peptidek, peptidszintézis, fehérjék. Biológiai jelentőségük.

15. Szervetlen savakkal képzett észterek. Gyakorlati jelentőségük.

16. Fémorganikus vegyületek. Elektronszerkezet, reakciókészség, reakciók (Mg-, Na-, Li-, Zn-, Si-, Cu-, Cd-vegyületek).

17. Szerves kénvegyületek. Elektronszerkezetük, reakciókészségük. Jelentőségük biológiai folyamatokban (biológiai metilezés, Ac-KoenzimA), gyógyszerekben (szulfonamidok, antibiotikumok).

18. Alifás, aromás nitrovegyületek. Azo- és diazovegyületek. Elektronszerkezet, előállításuk, tulajdonságaik, jelentőségük.

19. Aminok. Elektronszerkezet, reakciókészség, előállítás, bázicitás.

20. Biológiailag fontos aminok, alkaloidok, gyógyszerek, hormonok.

21. Egyszerű szénhidrátok, cukrok, glikozidok. Monoszacharidok reakciói.

22. Összetett szénhidrátok, tartalék tápanyag és váz szénhidrátok.

23. Heterociklusok a nukleinbázisokban. Nukleinsavak.

24. Sztereokémiai fogalmak. Az optikai aktivitás fogalma, mérése, biológiai jelentősége.

Közreműködők

Dr. Bognár Balázs (BOBGAAT.PTE), Dr. Kálai Tamás (KATFABP.PTE), Dr. Pápayné Dr. Sár Cecília (PASFADP.PTE)


29

OGG-GI1 GYÓGYSZERÜGYI ISMERETEK 1. Tantárgyfelelős: DR. BOTZ LAJOS, egyetemi tanár Gyógyszerészeti Intézet és Klinikai Központi Gyógyszertár

2 kredit ▪ félévközi jegy ▪ Gyógysz. szaktud. elm. ism. és gyak. készségek modul ▪ tavasszal ▪ ajánlott félév: 4. Foglalkozás/félév: 28 óra előadás + 0 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 28 óra Kurzus létszámkorlát: min. 5 fő – max. 50 fő Előfeltételek: OGO-GB2 teljesített

Tematika

A gyógyszerészet felépítésének áttekintése, a gyógyszerekre vonatkozó alapvető ismeretek megismertetése: gyógyszerek fogalma és csoportosítása, a gyógyszerré válás folyamatának áttekintése, a gyógyszerkönyvek kialakulása és szerepe, kis, közép- és nagyüzemi gyógyszerkészítés helye és célja. A gyógyszerellátás és a közforgalmú és intézeti gyógyszertárak helyének és szerepének a megismertetése. Az előadások és a megadott témakörök kellő mélységű ismerete képezi a tanulmányi követelmények alapját. Az előadásokon elhangzó, de a jegyzetben nem szereplő témák is a dolgozat anyagát jelentik. A leadott anyag ábráinak másolatait a hallgatóság megkapja. Általános alapozó elméleti tárgyak ismerete előnyös. A tantárgy feladata a képzés céljainak megvalósításában: A tantárgy alapvető feladata a hallgatók gyógyszerészeti szakismeretek iránti érdeklődésének felkeltése, illetve ilyen irányú ismereteik megalapozása. A cél, hogy a megszerzett alapvető gyógyszerészeti ismereteik segítségével egy bevezető; szakmai szemléletre tegyenek szert, mely a nyári szakmai gyakorlatokat is megalapozza.


Félévközi számonkérés: írásbeli, szóbeli.

Félévközi jegy: írásbeli.

A félév elfogadásának kritériumai: részvétel az órák legalább 75%-án. Sikeres vizsga.


Pótlásra egyéni megbeszélés, egyeztetés alapján van lehetőség.


Regdon Géza: Gyógyszerészet története és gyógyszerészeti alapismeretek, egyetemi jegyzet, Szeged, 1992.

Ajánlott irodalom:

Benke József: Az orvostudomány története, egyetemi jegyzet, Pécs, 1994.

Az előadásokon elhangzott anyagok.

Előadások

1 A gyógyítás és gyógyszerészet története: a gyógyítás kezdete. Dr. Botz Lajos 2 Az Ókor orvostudománya és gyógyszerészete. Dr. Botz Lajos 3 Az indiai és kínai orvoslás kialakulása, hatásai napjainkig. Dr. Botz Lajos 4 A görög orvostudomány I.: humorálpatológia. Dr. Botz Lajos 5 A görög orvostudomány II.: típustanok, alkalmazott gyógyszereik. Dr. Botz Lajos 6 Róma orvostudománya és gyógyszerészete. Dr. Botz Lajos 7 Galenus működése és tanai. Dr. Botz Lajos 8 Arab (iszlám) orvostudomány és gyógyszerészet. Dr. Botz Lajos 9 Skolasztikus orvostudomány és gyógyszerészet. Dr. Botz Lajos 10 A reneszánsz kor orvostudománya és gyógyszerészete. Dr. Botz Lajos 11 A placebo hatás helytálló értelmezése és fontossága. Dr. Botz Lajos


30

12 A gyógyításra használt szereink csoportosítása. Dr. Botz Lajos 13 Gyógyszerkészítmények vizsgálata és engedélyeztetése. Dr. Botz Lajos 14 Gyógyszertárak kialakulása. Dr. Botz Lajos 15 Az első gyógyszerészeti kiadványok. Dr. Botz Lajos 16 Az orvos- és gyógyszerészképzés kialakulása. Dr. Botz Lajos 17 Iatrokémia és vakcináció. Dr. Botz Lajos 18 Hatóanyagok kivonása és előállítása. XIX. század gyógyszerei. Dr. Botz Lajos 19 Az Egyetemi Gyógyszertárban készült gyógyszerkészítmények bemutatása. Dr. Mayer Anna 20 Gyógyszertári látogatás 1. Dr. Mayer Anna 21 Gyógyszertári látogatás 2. Dr. Mayer Anna 22 Szabványos vényminták gyűjteménye (Formulae Normales – FoNo). Dr. Molnár Béla 23 A szabványos vényminták szerepe és alkalmazása. Dr. Molnár Béla 24 A gyógyszerrendelés és az orvosi vény alapvető ismeretei. Dr. Molnár Béla 25 Alapvető dozírozási elvek. Dr. Molnár Béla 26 Gyógyszerek előállítása: magisztrális-, középüzemi- és ipari gyógyszerkészítés, illetve gyártás. Dr. Mayer Anna 27 A gyógyszerkönyvek kialakulása. Szabóné Dr. Schirm Szilvia 28 A gyógyszerkönyvek szerepe a gyógyszerészetben. Szabóné Dr. Schirm Szilvia

Gyakorlatok

Szemináriumok

Vizsgakérdések

1. A gyógyítás és gyógyszerészet története: a gyógyítás kezdete.

2. Az Ókor orvostudománya és gyógyszerészete.

3. Az indiai és kínai orvoslás kialakulása, hatásai napjainkig.

4. A görög orvostudomány I.: humorálpatológia.

5. A görög orvostudomány II.: típustanok, alkalmazott gyógyszereik.

6. Róma orvostudománya és gyógyszerészete.

7. Galenus működése és tanai.

8. Arab (iszlám) orvostudomány és gyógyszerészet.

9. Skolasztikus orvostudomány és gyógyszerészet.

10. A reneszánsz kor orvostudománya és gyógyszerészete.

11. A placebo hatás helytálló értelmezése és fontossága.

12. A gyógyításra használt szereink csoportosítása.

13. Gyógyszerkészítmények vizsgálata és engedélyeztetése.

14. Gyógyszertárak kialakulása.


31

15. Az első gyógyszerészeti kiadványok.

16. Az orvos- és gyógyszerészképzés kialakulása.

17. Iatrokémia és vakcináció.

18. Hatóanyagok kivonása és előállítása. XIX. század gyógyszerei.

19. Az Egyetemi Gyógyszertárban készült gyógyszerkészítmények bemutatása.

20. Szabványos vényminták gyűjteménye (Formulae Normales - FoNo).

21. A szabványos vényminták szerepe és alkalmazása.

22. A gyógyszerrendelés és az orvosi vény alapvető ismeretei.

23. Alapvető dozírozási elvek.

24. Gyógyszerek előállítása: magisztrális-, középüzemi- és ipari gyógyszerkészítés, illetve gyártás.

25. A gyógyszerkönyvek kialakulása.

26. A gyógyszerkönyvek szerepe a gyógyszerészetben.

Közreműködők


32

OGO-EN2 ÉLETTAN 2. Tantárgyfelelős: DR. KARÁDI ZOLTÁN, egyetemi tanár Élettani Intézet

5 kredit ▪ szigorlat ▪ Gyógysz. biol. és orv. elm. ismeretek modul ▪ tavasszal ▪ ajánlott félév: 4. Foglalkozás/félév: 42 óra előadás + 28 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 70 óra Kurzus létszámkorlát: min. 5 fő – max. 200 fő Előfeltételek: OGO-EN1 teljesített

Tematika

Az előző félévben tanultakra, valamint biológiai, biokémiai, kémiai, anatómiai, és alapvető gyógyszerészeti tanulmányaikra alapozva legyen képes a hallgató az emberi szervezet egészének szabályozását és az egyes szervek és szervrendszerek működési kölcsönhatásainak törvényszerűségeit megérteni és ezen összefüggések mechanizmusait ismertetni. Az emberi szervezet egészének hormonális és idegi szabályozása, valamint az egyes szervek és szervrendszerek működési kölcsönhatásainak törvényszerűségei.


A Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Tanulmányi és Vizsgaszabályzatában előírtaknak megfelelően a hallgató köteles részt venni az előadásokon és a gyakorlatokon. A hallgató köteles az előírt gyakorlatokat elvégezni és azokról jegyzőkönyvet vezetni. Az elmulasztott gyakorlatot pótolni kell.

Elméleti és gyakorlati ismereteikről a hallgatóknak a félév során be kell számolniuk. Vizsgára csak az bocsátható, aki mindezeket teljesíti.

A vizsgaeredmény a félévközi beszámolók eredményéből és a vizsgán nyújtott teljesítményből tevődik össze.


Az elmulasztott gyakorlatot másik tanulócsoporthoz csatlakozva pótolni kell, amíg az adott témakör gyakorlatai zajlanak.


Hivatalos tankönyv:

Fonyó Attila: Élettan gyógyszerészhallgatók részére, Medicina Kiadó, Budapest 1998.

Gyakorlatos segédtananyag:

a POTE Élettani Intézet oktatói által összeállított „Élettani gyakorlatok” című jegyzet (Pécs, 1992.)

A fentiek mellett használható még:

Bálint P.: Orvosi élettan I - II. kötet, Medicina, Budapest 1986.

Ádám György és Fehér Ottó (szerk.): Élettan biológusoknak, Tankönyvkiadó, Budapest, 1988.

W. F. Ganong: Az orvosi élettan alapjai, Medicina, Budapest 1996.

Fonyó A.: Az orvosi élettan tankönyve, Medicina, 2013.

Előadások

1 A mellékvese velő működése. Dr. Karádi Zoltán 2 A mellékvesekéreg endokrinológiai szerepe I. Dr. Környei József László 3 A mellékvesekéreg endokrinológiai szerepe II. Dr. Környei József László 4 A pancreas belső szekréciós működése. Dr. Vértes Zsuzsanna 5 Az intermedier anyagcsere hormonális szabályozása. Dr. Vértes Zsuzsanna 6 A calcium homeosztázis humorális szabályozása. Dr. Lengyel Ferenc 7 Az egyedi fejlődés fiziológiájának egyes kérdései. Az öregedés élettana. Dr. Lengyel Ferenc 8 Az ingerület membrán jelenségei. Az akciós potenciál terjedése. A neuromusculáris junctio működése. Dr. Buzás Péter


33

9 A szinapszisok elektrofizilógiája és neurokémiája. Dr. Buzás Péter 10 Gerincvelői reflexek. A gerincvelő integratív funkciói. A motoros egység működésének szabályozása. Dr. Buzásné Dr. Telkes Ildikó 11 Receptorműködések sajátságai. Dr. Buzás Péter 12 Szomesztéziás mechanizmusok. Szomatotopiák. Dr. Buzás Péter 13 A thalamus és az érzőkéreg élettana. Dr. Buzásné Dr. Telkes Ildikó 14 A fájdalom élettana. Dr. Buzásné Dr. Telkes Ildikó 15 Az izomműködés molekuláris mechanizmusa. Az izomműködés mechanikája, energetikája, hőtermelése. Dr. Környei József László 16 Az izomműködés elektromos jelenségei, izomtónus, fáradás. A simaizom működése. Dr. Környei József László 17 A spinális shock. Decerebrációs rigiditás. Dr. Jandó Gábor 18 Poszturalis koordináció, felállás. Lokomóció Dr. Jandó Gábor 19 Az extrapyramidalis rendszer. Dr. Ábrahám István Miklós 20 A labyrinthus működése. Dr. Ábrahám István Miklós 21 A kisagy működése. Dr. Ábrahám István Miklós 22 Kortikális motoros működések és a pyramis-rendszer. Dr. Ábrahám István Miklós 23 Optika. A szem törőközegeinek hibái. Retinális mechanizmusok. Dr. Buzás Péter 24 Látópályák, középagyi mechanizmusok. A látás centrális mechanizmusai. Dr. Buzás Péter 25 Szemmozgások. Dr. Buzás Péter 26 A hallószerv élettana. Dr. Buzásné Dr. Telkes Ildikó 27 A hallás központi idegrendszeri mechanizmusai. Dr. Buzásné Dr. Telkes Ildikó 28 Kémiai ingermodalitások. Szaglás. Ízérzés. Dr. Szabó István 29 A vegetatív idegrendszer működése. Dr. Környei József László 30 Electroencephalographia. Dr. László Kristóf 31 Az alvás- ébrenlét szabályozása. A kiváltott potenciál technika klinikai jelentősége. Dr. László Kristóf 32 A diencephalon (hypothalamus) szerepe a motoros, vegetatív és hormonális szabályozásban. Dr. Ollmann Tamás 33 Motivációs mechanizmusok. Homeostatikus hajtóerők. Dr. Ollmann Tamás 34 Az éhség és szomjúság központi idegrendszeri szabályozása. Biológiai ritmusok szabályozása. Dr. Szabó István 35 A limbikus rendszer. Dr. László Kristóf 36 A monoamin rendszerek jelentősége. Dr. Buzásné Dr. Telkes Ildikó


34

37 Az emóciók központi idegrendszeri mechanizmusai. Dr. Ollmann Tamás 38 A tanulás mechanizmusai. Péczely László Zoltán 39 Memóriafolyamatok, memóriazavarok. Péczely László Zoltán 40 Plaszticitás az idegrendszerben. Dr. László Kristóf 41 A frontális kéreg működése. A parieto-temporalis kéreg működése. Dr. László Kristóf 42 Féltekei dominancia. A beszéd idegélettani mechanizmusai. Beszédzavarok. Dr. László Kristóf

Gyakorlatok

1 Vércukorszint mérése nyúlban és emberben. 2 Vércukorszint mérése nyúlban és emberben. 3 Gonádrendszer vizsgálata. Terhességi próbák. 4 Gonádrendszer vizsgálata. Terhességi próbák. 5 Endokrinológia. Beszámoló. 6 Endokrinológia. Beszámoló. 7 Izomgyakorlatok békán. . 8 Izomgyakorlatok békán. 9 Fáradás vizsgálata. Elektromiográfia 10 Fáradás vizsgálata. Elektromiográfia. 11 A perifériás idegrendszer vizsgálata békán. Idegélettani alapjelenségek. 12 A perifériás idegrendszer vizsgálata békán. Idegélettani alapjelenségek. 13 Chronaxia vizsgálata emberen, motoros pont lokalizáció. 14 Chronaxia vizsgálata emberen, motoros pont lokalizáció. 15 A harántcsíkolt és simaizom élettana. Idegélettani alapok. Beszámoló. 16 A harántcsíkolt és simaizom élettana. Idegélettani alapok. Beszámoló. 17 Reflexvizsgálatok békán és emberen. Reakcióidő, cselekvési idő. 18 Reflexvizsgálatok békán és emberen. Reakcióidő, cselekvési idő. 19 Sztereotaxikus agyműtét 20 Sztereotaxikus agyműtét 21 Érzékszervi vizsgálatok. Látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés. 22 Érzékszervi vizsgálatok. Látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés. 23 Érzékszervi vizsgálatok. Látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés. 24 Érzékszervi vizsgálatok. Látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés. 25 Elektroenkefalográfia. Speciális neurofiziológiai vizsgálati technikák (video demonstráció). 26 Központi idegrendszer, érzékszervek. Beszámoló. 27 Élettani gyakorlatos megbeszélés és beszámoló. 28 Élettani gyakorlatos megbeszélés és beszámoló.

Szemináriumok

Vizsgakérdések

Elméleti vizsgakérdés témák

1. A szervezet folyadékterei és meghatározásuk.

2. A plazma organikus alkotórészei, jelentőségük a szervezet regulációs mechanizmusaiban.

3. Az intra- és extracelluláris tér anorganikus összetevői, a két tér közötti kapcsolat jellege a szabályozásban.

4. A vörösvérsejtek tulajdonságai.

5. A fehérvérsejtek tulajdonságai.

6. Thrombocyták élettani jelentősége.

7. Haemoglobin, funkcionális jelentősége és sorsa a szervezetben. Vasforgalom.

8. A véralvadás előfázisainak folyamatai.


35

9. Véralvadás.

10. Fibrinolysis, a véralvadást gátló mechanizmusok.

11. A vér pH szabályozása.

12. Az ABO- vércsoport rendszer. Az Rh- vércsoport rendszer.

13. A fehérvérsejtek szerepe a szervezet védekező mechanizmusaiban.

14. A szívmechanikai alapjai. A szívizom háromelemes modellje. A Ca2+ áramlás útjai a szívizomsejtben.

15. A szív ingerképző- és ingerületvezető rendszere. Refracter periódusok.

16. A szívciklus fogalma: nyomás és térfogatváltozások a szív üregeiben.

17. Elektrokardiográfia: az EKG elvezetésének módjai.A szabályos elektrokardiogram jellemzése.

18. A szívhangok, fonokardiográfia (PKG).

19. A perctérfogat meghatározása és fiziológiás változásai.

20. A szívműködés energetikája (energiaforgalom, munka, teljesítmény)

21. A szívkamrák összehúzódásának mechanizmusa. Laplace törvény.

22. A Starling-féle szív-tüdő készítmény.

23. Az artériás nyomás és az azt meghatározó tényezők.

24. Artériás és vénás pulzusgörbe. A hemodinamika alapjai.

25. A capilláris - keringés jellegzetességei.

26. A nyirokkeringés jellegzetességei.

27. A vénás keringés. A gravitáció hatása a vérkeringésre.

28. A kisvérköri keringés. A véráramlás megoszlása a tüdőben.

29. A coronaria-keringés.

30. Az agyi keringés. A vér - agy gát.

31. A splanchnicus terület keringése.

32. A harántcsíkolt izom és a bőr keringése.

33. A szívműködés idegi szabályozása.

34. A vérkeringés szabályozásának általános jellemzése.

35. A szervek vérátáramlásának lokális szabályozása.

36. Az autoreguláció fogalma és jelentősége a szervek vérátáramlásának szabályozásában.

37. Baroreceptorok szerepe és jelentősége a keringés szabályozásában.

38. A vérkeringés reflex-szabályozása.

39. Vasoconstrictor és vasodilatator mechanizmusok.

40. A légzés mechanikája (légzőizmok működése, compliance, mellkasi nyomásviszonyok, légterek).

41. Az alveolaris levegő, alveolaris ventilláció, holtterek. A légutak funkciói.

42. Gázcsere a tüdőben és a szövetekben.

43. Az O2 és a CO2 szállítás mechanizmusai.

44. A légzésszabályozás perifériás és központi idegrendszeri mechanizmusai. Légzésszabályozó reflexek.

45. A légzés kémiai szabályozása. Acidosis, alkalosis.

46. Oxigénhiánnyal járó állapotok. Oxigénkezelés. Az akklimatizáció mechanizmusai. Nitrogén narcosis. Keszonbetegség.

47. Nyál, nyálelválasztás.

48. A gyomornedv elválasztás szabályozása.

49. Az emésztőtractus motorikája: serkentő és gátló tényezők.

50. A pancreasnedv emésztésben játszott szerepe. A pancreasnedv elválasztás szabályozása.

51. Az epeszekréció szabályozása. Az epehólyag működése.


36

52. A vékonybél és a vastagbél működése.

53. A szénhidrátok emésztésének folyamata.

54. A zsírok emésztésének folyamata.

55. A fehérjék emésztésének folyamata.

56. A vese glomerulus működése. A glomerulus-filtratum mennyiségének meghatározása. A clearance fogalma.

57. A vesén átáramló vérmennyiség meghatározása. Extrakciós kofficiens.

58. A vese vérkeringése. A vese haemodinamika szabályozása. A renin képződése és szerepe.

59. A vesetubulusok reabszorpciós és szekréciós működése. Vizsgálatuk módszerei.

60. A vese koncentráló és hígító működése.

61. Az izovolémia fogalma; az izovolémia fenntartásában szerepet játszó tényezők.

62. Az izoozmózis és az izoionia fenntartásában szerepet játszó tényezők.

63. Az anyagcsere és befolyásoló tényezői.

64. A szervezet energiaforgalma. Energetikai alapfogalmak.

65. Táplálékszükséglet, fehérjeszükséglet. Vitaminok. Ásványi anyag szükséglet.

66. Az emberi testhőmérséklet és fiziológiás ingadozásai. Hyperthermia, láz, hypothermia.

67. Kémiai hőszabályozás és annak változásai alacsony és magas környezeti hőmérsékleten.

68. Fizikai hőszabályozás és annak alakulása alacsony és magas környezeti hőmérsékleten.

69. A hőtermelés és a hőleadás központi szabályozó mechanizmusai.

70. A hormonok hatásának mechanizmusai: (Receptorok, sejten belüli hírvivők: cAMP, Ca2+ és diacilglycerol, protein kinázok)

71. Hormonális szabályozás mechanizmusai. Negatív és pozitív feedback szabályozás az endokrin rendszerben.

72. A hypophysis elülső lebeny endokrinológiai szerepe, regulációja és hibás működésének következményei.

73. A növekedési hormon szekréció zavarának tünetei fejlődő és felnőtt szervezetben. Somatomedinek.

74. A pajzsmirigy eltávolításának tünetei fejlődő és felnőtt szervezetben. Golyvakeltők.

75. A pajzsmirigy hormonok szintézise és a hormon szekréció szabályozásában szerepet játszó tényezők. A szervezet jódforgalma.

76. A női nemi ciklus alatt lejátszódó endocrinológiai változások.

77. A terhesség alatt lejátszódó endocrinológiai események. A placenta és a foetoplacentaris egység.

78. A laktáció kialakulásáért, fenntartásáért felelős endocrinológiai tényezők.

79. Az erectio és ejaculatio mechanizmusai. A coitus.

80. A here, mellékhere, ondóhólyag és a prostata működése.

81. A szexuális magatartás szabályozása. Az anyai magatartás.

82. Pubertás és climax.

83. Vasopressin és oxytocin. ANH (szívhormon) endocrinológiai szerepe.

84. Prostaglandinok hatásai.

85. A pancreas belső szekréciós működése.

86. Az insulin szekréció elégtelenségének (diabetes mellitus) főbb jellemzői. Insulin szerepe a szervezetben folyó anyagcsere folyamatok szabályozásában.

87. A szénhidrát anyagcsere hormonális regulációja.

88. A calcium és phosphor anyagcsere hormonális szabályozása.

89. A mellékvesekéreg működésének szabályozása, a hypophysis-mellékvesekéreg tengely. Stressz és általános adaptációs szindróma.

90. A mellékvesekéreg hormonok hatása az elektrolit- és vízforgalomra.

91. A glucocorticoidok hatásai.

92. Mellékvesekéreg hypo- és hyperfunkciója emberben. A mellékvesekéreg adrogénjeinek és oestrogénjeinek hatásai.


37

93. A mellékvesevelő hormonok hatásai. A sympatho-adrenális rendszer jelentősége.

94. Az egyedfejlődés és az öregedés élettana.

95. Az izomműködés molekuláris alapja; a Ca 2+ szerepe izomműködésben.

96. Az izomműködés mechanikája, a harántcsíkolt izomrostok típusai. A kötőszövet szerepe az izomműködésben.

97. A fáradás mechanizmusa és élettani jelentősége.

98. Az izomműködés elektromos jelenségei (elektromiográfia.)

99. Aerob és anaerob energiatermelő folyamatok az izomban. Az izom hőtermelése.

100. A neuromusculáris junkció működése.

101. Strukturális és funkcionális különbségek a harántcsíkolt és a simaizom között. A simaizom működése.

102. Membránpotenciál és az akciós potenciál fogalma és mechanizmusa. Neuronok membrántulajdonságai.

103. Az idegkötegről elvezetett (összetett) akciós potenciál; a különböző rostfajták vezetési tulajdonságai.

104. A szinaptikus működés neurokémiája, transzmitterek és modulátorok, posztszinaptikus receptorok, IPSP, EPSP.

105. Myotaticus reflex. Gamma motoneuronok.

106. A motoros egység. Az izomösszehúzódás erejének centrális szabályozása.

107. A mechanoreceptorok fajtái és szerepe a mozgás szabályozásában.

108. A bőr tapintó és nyomásérzékelői, szerepük a környezet megismerésében.

109. A gerincvelő és az agytörzs szomatoszenzoros mechanizmusai.

110. A fájdalomérzékelés centrális és perifériás összetevői.

111. A fájdalomérzés és a fájdalmi reakciók descendens szűrése.

112. Ismertesse a thalamocorticális kapcsolatok jelentőségét és az érzőkéreg működését.

113. Ismertesse az elektroenkefalográfia (EEG), valamint az agyi kiváltott potenciál technika jelentőségét.

114. Az alvás idegi mechanizmusai: szomatikus, vegetatív és elektromos kísérőjelenségei. A formatio reticularis szerepe az alvás - ébrenlét szabályozásában.

115. A diencephalon (hypothalamus) szerepe a motoros, vegetatív és hormonális szabályozási funkciókban.

116. Az éhség és szomjúság mechanizmusai. A táplálékfelvétel és folyadékfelvétel központi idegrendszeri szabályozása.

117. A lokomoció központi idegrendszeri mechanizmusai.

118. A decerebrációs rigiditás és spinalis shock (tünetek és mechanizmus).

119. Posturalis és felállási reakciók lokalizációja és mechanizmusa a gerincvelőben, az agytörzsben, és az agykéregben.

120. Az extrapyramidális rendszer struktúrái és működésének jelentősége.

121. A különböző extrapyramidális struktúrák sérülését követő tünetegyüttesek. Neurotranszmitterek szerepe az extrapyramidális működésben.

122. A cerebellum működésének jelentősége.

123. A cerebellaris kéreg elemi működési sajátságai.

124. A vestibularis rendszer szerkezete és működése.

125. A vegetatív idegrendszer működésének általános jellemzése, vegetatív tónus, vegetatív reflexek.

126. A vegetatív idegek kémiai mediátor anyagai. Adrenerg, cholinerg, és opioid receptorok.

127. A limbicus rendszer struktúrái, kapcsolatai és funkcionális jelentősége.

128. A motoros kéreg működésének jelentősége és sérüléseit követő tünetek.

129. A corticospinalis (pyramispálya) rendszer. A pyramispálya és a periferiás motoneuron sérülésének következményei.

130. Mit nevezünk drive-nak, motivációnak és milyen idegrendszer struktúrák felelősek az integrációjukért; Reticularis aktivációs rendszer.

131. Az emóciók alapvető jelenségei és feltételezett idegrendszeri mechanizmusai.

132. A klasszikus (pavlovi) feltételes reflex és az instrumentális (operáns) válasz. A megerősítés fogalma és mechanizmusa.


38

133. Elektromos és kémiai öningerlés. Jutalmazó (pozitív) és büntető (negatív) megerősítés. A tanulás legegyszerűbb formái. A kondicionálási folyamatok korlátai és kivételes esetei.

134. Az emléknyomképződés folyamata, főbb szakaszai, mechanizmusaik. Memóriazavarok.

135. Cerebralis dominancia, az agyféltekék aszimmetriája. Hasított-agy (split-brain) vizsgálatok.

136. Parietális és temporális asszociációs (intrinsic) kéregterületek funkcionális jelentősége (apraxiák, agnóziák).

137. A beszéd idegélettani mechanizmusai.

138. A frontalis lebeny élettana (prefrontalis intrinsic area).

139. A temporalis lebeny élettana (Kluver-Bucy szindróma).

140. Agyi monoaminergiás rendszerek jelentősége.

141. A hallás perifériás mechanizmusai (légvezetés, csontvezetés, külső és középfül, Corti-szerv).

142. A hallás centrális mechanizmusai, a hangérzet pszichofizikai jellemzői.

143. A szem, mint optikai rendszer.

144. Retinalis mechanizmusok.

145. A látás központi idegrendszeri mechanizmusa (retina, látópályák, látókéreg).

146. Szín- és térlátás.

147. A szaglás perifériás és centrális mechanizmusai.

148. Az ízlelés perifériás és centrális mechanizmusai.

149. Plaszticitás az idegrendszerben. A szenzoros depriváció következményei a látókéregben. Kritikus érési periódusok. Az idegrendszer öregedése. Transzplantáció.

Gyakorlatos vizsgakérdés témák

1. Prothrombin idő meghatározása.

2. A haematokrit- érték meghatározása.

3. A vörösvértestek ozmózisos rezisztenciájának meghatározása.

4. A hemoglobin meghatározása. A hemoglobin gázvegyületeinek spectroscopos vizsgálata.

5. A vörösvértestszám meghatározása.

6. A fehérvérsejtszám meghatározása.

7. A vörösvértest- átmérő és térfogat (MCV) meghatározása. A vörösvértestek átlagos haemoglobin tartalma (MCH) és koncentrációja (MCHC).

8. Qualitatív vérkép készítése és vizsgálata.

9. Az A, B, 0 és AB vércsoport meghatározása.

10. Az Rh vércsoport meghatározása.

11. Extraingerek és termikus ingerek hatása békaszíven.

12. A szív ingerképző és ingervezető rendszerének vizsgálata. A minden vagy semmi törvényének demonstrálása. Summatio.

13. Elektrocardiographia. (EKG)

14. Vagus és sympathicus ingerlés hatása a szívműködésre. Goltz-reflex.

15. Keringés vizsgálata béka nyelvén.

16. A pulzus vizsgálata.

17. Vérnyomás mérése emberen.

18. Vérnyomás direkt mérése állatkísérletben.

19. Spirometria. Tüdővolumenek és kapacitások. Időzített vitálkapacitás.

20. Donders-féle modellkísérlet. A légzési nyomások meghatározása. Müller és Valsalva kísérlet.

21. A gyomornedv vizsgálata. BAO, MAO, PAO.

22. Tejsav kimutatása (Uffelmann-reakció). A pepsin fehérjeemésztő hatásának vizsgálata.


39

23. Az epe vizsgálata. Epefestékek kimutatása.

24. A széklet vizsgálata, vér kimutatása.

25. A tájékoztató vizeletvizsgálat fogalma és jelentősége.

26. Hogyan és miért határozza meg a vizelet fajsúlyát?

27. Fehérje, cukor és ketontestek kimutatása vizeletből.

28. Hemoglobin, bilirubin és urobilinogen kimutatása vizeletben.

29. Húgysav és creatinin kimutatása vizeletből.

30. A vizeletüledék vizsgálata.

31. Energiaforgalom meghatározása emberben.

32. Oxigénfogyasztás mérése patkányon.

33. Oestrus ciklus vizsgálata patkányon.

34. Terhességi reakciók.

35. Szénhidrát anyagcsere vizsgálatok. Vér glukóz koncentrációjának mérése emberben.

36. Ideg-izom készítmény direkt és indirekt ingerlése. Curare hatás.

37. Rángásgörbe. Superpositio. Inkomplett és komplett tetanus.

38. Megterhelés hatása az izomkontrakcióra. Fáradási görbe regisztrálása ideg-izom készítményen és emberen.

39. Az elektromyogram regisztrálási technikája felületes és mély elektródákkal. (EMG)

40. Az idegingerület terjedési sebességének mérése. Akciós potenciál regisztrálása izolált perifériás idegen.

41. A poláris ingerület jelensége és magyarázata (Pflüger szabály).

42. Chronaxia és rheobázis meghatározása emberen.

43. Reflexvizsgálatok békán. Bell-Magendie szabály.

44. Reflexvizsgálatok emberen.

45. Stereotaxikus technika.

46. Reflexidő, reakcióidő, cselekvési idő meghatározása.

47. Electroencephalographia (EEG).

48. Látásélesség meghatározása. A refrakció hibáinak korrigálása szemüveggel.

49. Az astigmia vizsgálata.

50. A pupilla reakciók vizsgálata.

51. Perimetriás vizsgálatok.

52. Színtévesztés és színvakság vizsgálata.

53. A hallásélesség vizsgálata.

54. Csont és légvezetés vizsgálata.

Közreműködők

Kovács Anita (KOAMAET.PTE), Péczely László Zoltán (PELHAAO.PTE)


40

OGO-FA2 FARMAKOBOTANIKA 2. Tantárgyfelelős: DR. FARKAS ÁGNES, egyetemi adjunktus Farmakognóziai Tanszék

3 kredit ▪ vizsga ▪ Gyógysz. biol. és orv. elm. ismeretek modul ▪ tavasszal ▪ ajánlott félév: 4. Foglalkozás/félév: 14 óra előadás + 28 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 42 óra Kurzus létszámkorlát: min. 5 fő – max. 50 fő Előfeltételek: OGO-GN1 teljesített

Tematika

A farmakobotanika a teljes növénytan gyógyszerészeti vonatkozásait összegezi. Témája kiterjed a növényi sejttanra, szövettanra, a morfológiai alapfogalmak ismertetésére, a növények rendszerezésére. A szisztematikán belül ismerteti a gyógynövények földrajzi származását, termeszthetőségét, a természetvédelem szempontjait. Különösen hangsúlyosak a kemotaxonómiai ismeretek, hiszen a hatás igen gyakran összefügg a gyógynövény rendszertani helyével, ill. az ehhez tartozó kémiai jellemzőkkel. A gyakorlat során a fő hangsúly a gyógynövények felismerésén van, és alapfeltétel a növényhatározó könyvek biztonságos használata. A szövettani alapismeretek teszik lehetővé a helyes anatómiai fogalmak használatát, végülis a fajok (taxonok) pontos azonosítását. A hallgatónak el kell sajátítania azokat az általános és speciális növénytani alapismereteket, amelyek szükségesek a farmakognózia (gyógynövény- és drogismeret) megértéséhez. Ismernie kell a külső és belső növénymorfológiai és szövettani fogalmakat és a kemotaxonómia alapvető törvényszerűségeit.


A gyakorlatokon kötelező a részvétel, megengedett maximális hiányzás: 2.

A gyakorlatokon szerzett tudásról a 2. héttől kezdődően minden gyakorlaton írásban vagy szóban számot kell adni (gyógynövények felismerése és jellemzése).


Mulasztás esetén legfeljebb két gyakorlat pótolható.


Papp Nóra: Farmakobotanikai alapok. A gyógynövények sejt-, szövet- és alaktana, PTE ÁOK Farmakognóziai Tanszék, Pécs, 2012.

Dános Béla: Farmakobotanika – kemotaxonómia, Argumentum, Budapest, 1997.

Dános Béla: Farmakobotanika – gyógynövényismeret, Semmelweis Kiadó, Budapest, 2006.

Dános Béla: Farmakobotanikai gyakorlatok. Feladatgyűjtemény, Semmelweis Kiadó, Budapest, 2007.

Haraszty Árpád (szerk.): Növényszervezettan és növényélettan, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998 (mindenkori legújabb kiadás).

Mihalik Erzsébet és mtsai: Növényanatómiai praktikum, JATEPress, Szeged, 1999.

Simon Tibor: A magyarországi edényes flóra határozója. Harasztok – virágos növények, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2000.

Előadások

1 Algae (Phaeophyceae, Rhodophyceae), Fungi, Lichenes Dr. Papp Nóra 2 Pteridophyta, Coniferophytina, Cycadophytina. Magnoliidae Dr. Papp Nóra 3 Caryophyllidae Dr. Papp Nóra 4 Hamamelididae Dr. Papp Nóra 5 Rosidae I. Dr. Papp Nóra 6 Rosidae II. Dr. Papp Nóra 7 Dilleniidae Dr. Papp Nóra 8 Cornidae Dr. Papp Nóra 9 Lamiidae I.


41

Dr. Papp Nóra 10 Lamiidae II. Dr. Papp Nóra 11 Asteridae Dr. Papp Nóra 12 Alismatidae. Liliidae Dr. Papp Nóra 13 Zingiberidae Dr. Papp Nóra 14 Commelinidae, Arecidae Dr. Papp Nóra

Gyakorlatok

1 Fungi: Ganoderma lucidum, Fomes fomentarius és Lentinus edodes morfológiája. Lichenes: Cladonia pyxidata és Cetraria islandica alaktani összehasonlítása.

2 Pteridophyta: Lycopodium clavatum és Equisetum arvense spórái, spóratartó képletei; Dryopteris filix-mas rizómája. 3 Spermatophyta: Coniferophytina: Pinus nigra reproduktív hajtásai, tűlevele, fateste. Angiospermatophytina:

Dicotyledonopsida: Magnoliidae: Aristolochiaceae, Ranunculaceae, Helleboraceae. 4 Aristolochia hajtása, Ficaria gyökere és levele, Helleborus levele. 5 Berberidaceae, Papaveraceae, Fumariaceae, Papaver sp. termője, termése. Caryophyllidae: Phytolaccaceae. 6 Polygonaceae, Caryophyllaceae. Saponaria officinalis gyökere. 7 Hamamelididae: Fagaceae, Betulaceae, Juglandaceae. 8 Fagus és Quercus fajok levélmorfológiája és terméstípusai. Juglans regia termése. Növényhatározás gyakorlása. 9 Rosidae I.: Grossulariaceae, Crassulaceae, Rosaceae. Sedum sp. hajtása, Rosa canina áltermése, Malus domestica

nektáriuma, Rosaceae terméstípusok. 10 Fabaceae. Phaseolus vulgaris és Pisum sativum keményítőszemei. 11 Rosidae II.: Araliaceae: Hedera helix és Panax ginseng alaktani jellemzői. Apiaceae. Carum carvi és Foeniculum vulgare

termése. 12 Punicaceae, Lythraceae, Onagraceae, Rutaceae. Citrus limon heszperidium termése és hajtása. 13 Rosidae III.: Anacardiaceae, Hippocastanaceae, Geraniaceae, Celastraceae, Rhamnaceae. Pelargonium zonale fedő- és

mirigyszőrei.Vitaceae, Araliaceae, Violaceae, Cistaceae, Cucurbitaceae. 14 Bryonia alba v. Cucumis sativus hajtása bikollaterális nyalábokkal. 15 Dilleniidae: Brassicaceae, Salicaceae, Tiliaceae, Cannabaceae. Humulus lupulus horgas kapaszkodószőre és

mirigypikkelye. Malvaceae, Moraceae, Urticaceae, Buxaceae. Urtica dioica csípőszőre. 16 Euphorbiaceae, Elaeagnaceae, Hypericaecae. Euphorbia sp. keményítőszemek és tejcsövek, Elaeagnus angustifolia

csillagszőre. Primulaceae. 17 Cornidae: Caprifoliaceae, Valerianaceae, Rubiaceae. Sambucus nigra hajtása. Apocynaceae. Asclepiadaceae. 18 Nerium oleander levele. Növényhatározás gyakorlása. 19 Lamiidae: Solanaceae: Solanum tuberosum keményítőszemek. Convolvulaceae, Boraginaceae, Plantaginaceae.

Boraginaceae fedőszőrök. 20 Scrophulariaceae, Verbenaceae. Verbascum phlomoides fedőszőre. 21 Lamiidae: Lamiaceae. Lamiaceae típusú mirigyszőrök 22 Lavandula sp. levél, Salvia officinalis hajtása. 23 Asteridae: Asteraceae: Helianthus annuus másodlagosan vastagodott szára. 24 Taraxacum officinale rizómája. 25 Monocotyledonopsida: Dioscoreaceae, Convallariaceae, Asparagaceae, Ruscaceae. Convallaria majalis rizómája. 26 Alliaceae, Orchidaceae, Poaceae. Allium sp. gyökércsúcsa és levele, Allium cepa burokpikkelylevele. 27 Botanikuskert / gyógynövénykert látogatása. 28 Botanikuskert / gyógynövénykert látogatása.

Szemináriumok


42

Vizsgakérdések

A szigorlaton 5 herbáriumi növényt kell felismerni és morfológiailag röviden jellemezni. Az elméleti tudásról 2 tétel ismertetésével szükséges megfelelő tájékozottságot nyújtani, az adott növénycsaládok általános bemutatásával és az oda tartozó gyógynövény fajok morfológiai és kemotaxonómiai jellemzésével.

Vizsgakérdések:

1. Algae, Fungi, Lichenes

2. Lycopodiaceae, Equisetaceae, Aspidiaceae, Polypodiaceae

3. Ginkgoaceae, Abietaceae, Cupressaceae, Taxaceae, Ephedraceae

4. Myristicaceae, Illiciaceae, Lauraceae, Piperaceae, Aristolochiaceae

5. Berberidaceae, Ranunculaceae

6. Papaveraceae, Fumariaceae

7. Chenopodiaceae, Caryophyllaceae, Polygonaceae

8. Fagaceae, Betulaceae, Juglandaceae

9. Rosaceae

10. Caesalpiniaceae, Fabaceae

11. Myrtaceae, Onagraceae

12. Rutaceae, Anacardiaceae

13. Hippocastanaceae, Geraniaceae, Linaceae, Erythroxylaceae

14. Rhamnaceae, Vitaceae, Loranthaceae

15. Araliaceae, Apiaceae

16. Violaceae, Cucurbitaceae

17. Brassicaceae, Salicaceae

18. Tiliaceae, Sterculiaceae

19. Malvaceae, Moraceae, Cannabaceae

20. Urticaceae, Euphorbiaceae

21. Elaeagnaceae, Theaceae, Hypericaceae, Primulaceae

22. Caprifoliaceae, Valerianaceae, Ericaceae

23. Loganiaceae, Rubiaceae

24. Apocynaceae, Asclepiadaceae, Gentianaceae, Menyanthaceae

25. Solanaceae, Convolvulaceae

26. Boraginaceae, Scrophulariaceae

27. Plantaginaceae, Lamiaceae

28. Lobeliaceae, Asteraceae, (Cichoriaceae)

29. Dioscoreaceae, Convallariaceae, Asparagaceae, Ruscaceae, Agavaceae

30. Asphodelaceae, Hyacinthaceae, Alliaceae

31. Amaryllidaceae, Melanthaceae, Liliaceae

32. Colchicaceae, Iridaceae, Orchidaceae

33. Zingiberaceae, Poaceae, Arecaceae

Közreműködők

Dr. Papp Nóra (PANAAA.T.JPTE)


43

OGR-SG1 SZAKMAI GYAKORLAT 1. Tantárgyfelelős: DR. MAYER KLÁRA, egyetemi adjunktus Gyógyszertechnológiai és Biofarmáciai Intézet

0 kredit ▪ aláírás ▪ Kritérium követelmény modul ▪ tavasszal ▪ ajánlott félév: 4. Foglalkozás/félév: 0 óra előadás + 160 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 160 óra Kurzus létszámkorlát: min. 1 fő – max. 90 fő Előfeltételek: OGG-GI1 egyidejű felvétel

Tematika

A 4. félév után teljesítendő nyári gyakorlat célja a gyógyszertárnak, mint egészségügyi egységnek a megismerése. A hallgató a gyakorlatát elvégezheti közforgalmú valamint intézeti / kórházi gyógyszertárban. A gyakorlati időből 2- 2 hét külföldi gyógyszertárban, valamint gyógyszergyárban is teljesíthető. Külföldi gyakorlat esetén előzőleg javasolt 2 hét magyar gyógyszertári gyakorlatban tapasztalatot szerezni. Lehetősége van a 4 gyakorlati hetet két helyen elvégezni, 2 - 2 hetes bontásban. A nyári gyógyszertári gyakorlat során elvégzendő feladatokat illetőleg megismerendő szempontokat a rövid tematika mellett bővebben a Programfüzet tartalmazza.


A hallgató az oktató gyógyszerész ill. helyettesei mellett és felügyeletével dolgozhat. A gyakorlatról rövid - napi feljegyzéseket - jegyzőkönyvet- készít, melyet a Gyógyszertechnológia 1. kurzus gyakorlatán bemutat.


A 4 hét gyakorlati idő egészségügyi okokból két részletben is elvégezhető.


Fehér köpeny, védőcipő

Előadások

Gyakorlatok

1-160 A gyógyszertárban dolgozó szakemberek feladatkörének megismerése. A gyógyszertár helyiségeinek, felszerelésének megismerése Tárolással, raktározással kapcsolatos ismeretek: helyes eltartások, - körülmények; hatáserősség szerinti felosztás A gyógyszertári munkaeszközök, gyógyszertári kisgépek, mérlegek kezelése A már tanult kémiai anyagok ill. drogok tanulmányozása Szabályszerű expediálás, szignálás, csomagolás Technológiai alapműveletek gyakorlása Munkafolyamatok és munkavédelmi előírások megismerése. .. GYÓGYSZERGYÁR A gyógyszergyár feladatai a gyógyszerellátás szintjeiben A gyógyszergyár organogramja, kulcsemberei Helyes gyógyszergyártási gyakorlat (GMP) jogszabályi és alkalmazási megismerése Gyártási folyamatokban való részvétel Minőségbiztosítási részleg feladatainak megismerése Minőségellenőrzési részleg feladatainak megismerése A gyógyszergyártás mikrobiológiai szemléletének megismerése Speciális gyári feladatkörök megismerése

Szemináriumok

Vizsgakérdések

A jegyzőkönyvek értékelésével történik.

Közreműködők

Dr. Mayer Klára (MAKMABO.PTE), Dr. Pál Szilárd (PASMAAO.PTE), Rezesné dr. Börzsei Rita Judit (BORPAAO.PTE)


44

OGR-AZV-I ANGOL VAGY NÉMET SZAKNYELVI ZÁRÓVIZSGA - ÍRÁSBELI Tantárgyfelelős: DR. RÉBÉK-NAGY GÁBOR, egyetemi docens Egészségügyi Nyelvi és Kommunikációs Intézet

0 kredit ▪ aláírás ▪ Kritérium követelmény modul ▪ mindkét félévben ▪ ajánlott félév: 4. Foglalkozás/félév: 0 óra előadás + 0 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 0 óra Kurzus létszámkorlát: min. 1 fő – max. 400 fő Előfeltételek: nincs

Tematika

A Kari Szaknyelvi Vizsga (KSzV) középfokon méri a szaknyelvi készségeket. Szóbeli („A”) és írásbeli („B”) részekből áll, melyek egyszerre és külön-külön is letehetők. A vizsga akkor számít sikeresnek, ha a vizsgázó mind a szóbeli, mind az írásbeli részvizsgán legalább 60%-os eredményt ér el. Emellett a sikeres vizsgához a 3 szóbeli és 3 írásbeli vizsgarészt egyenként legalább 40%-ban kell teljesíteni.


-


-


-

Előadások

Gyakorlatok

Szemináriumok

Vizsgakérdések

-

Közreműködők


45

OGR-AZV-S ANGOL VAGY NÉMET SZAKNYELVI ZÁRÓVIZSGA - SZÓBELI Tantárgyfelelős: DR. RÉBÉK-NAGY GÁBOR, egyetemi docens Egészségügyi Nyelvi és Kommunikációs Intézet

0 kredit ▪ aláírás ▪ Kritérium követelmény modul ▪ mindkét félévben ▪ ajánlott félév: 4. Foglalkozás/félév: 0 óra előadás + 0 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 0 óra Kurzus létszámkorlát: min. 1 fő – max. 400 fő Előfeltételek: nincs

Tematika

A Kari Szaknyelvi Vizsga (KSzV) középfokon méri a szaknyelvi készségeket. Szóbeli („A”) és írásbeli („B”) részekből áll, melyek egyszerre és külön-külön is letehetők. A vizsga akkor számít sikeresnek, ha a vizsgázó mind a szóbeli, mind az írásbeli részvizsgán legalább 60%-os eredményt ér el. Emellett a sikeres vizsgához a 3 szóbeli és 3 írásbeli vizsgarészt egyenként legalább 40%-ban kell teljesíteni.


-


-


-

Előadások

Gyakorlatok

Szemináriumok

Vizsgakérdések

-

Közreműködők


46

OGRTE1-2-3-4 TESTNEVELÉS 1-2-3-4. Tantárgyfelelős: FINAK GÁBORNÉ GOMBOSI ESZTER, testnevelő tanár

ÁOK Testnevelés- és Mozgásközpontont

0 kredit ▪ aláírás ▪ Kritérium követelmény modul ▪ mindkét félévben ▪ ajánlott félév: 1 / 2 / 3 / 4. Foglalkozás/félév: 0 óra előadás + 28 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 28 óra Létszámkorlát: min. 2 fő – max. 30 fő Előfeltételek: - / OGRTE1 teljesített / OGRTE2 teljesített / OGRTE3 teljesített

Tematika Az egyetemi testnevelés elsődleges célja a hallgatók egészségfejlesztése. A sportmozgások és más mozgáskészletek bemutatásán és gyakoroltatásán keresztül a korszerű edzésmódszerek alkalmazásával fejlesztjük a hallgatók erőnlétét, motorikus képességét. Feladatunknak tartjuk a rendszeres testedzés beépítését a hallgatók életmódjába. Az általános orvosképzés során a 10. félév- a fogorvos és gyógyszerész képzés ideje alatt a 8. félév lezárásáig négy féléven keresztül heti rendszerességgel, szemeszterenként 28 (heti 2 óra) testnevelés órán kell részt venni a hallgatóknak. A követelmények teljesítésének hiányában nem iratkozhatnak be az általános orvostanhallgatók a 11. a fogorvos- és gyógyszerészhallgatók a 9. félévre

A félév elfogadásának feltételei Tíz heti gyakorlati foglalkozáson való részvétel a félév elfogadásának minimum követelménye. A szemeszter során két heti összidejű (4x45 perc) hiányzás megengedett. További két heti (4x45 perc) hiányzás elfogadása, igazolása a foglalkozásvezető hatáskörébe tartozik.

Távolmaradás pótlásának lehetőségei Pótlási lehetőséget biztosítunk három heti (6x45 perc) ídőtartamban, melyet a foglalkozásvezetővel kell egyeztetni. A pótlást a szorgalmi időszak utolsó három hetében lehet teljesíteni.

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Dr. Ángyán Lajos: Testnevelés, Motio, Pécs 2002

Előadások

Gyakorlatok A sportági választástól függő.

Szemináriumok

Vizsgakérdések A félév elfogadása nincs vizsgához kötve.

Közreműködők Farkas György (FAGMAAO.PTE), Finak Gáborné Gombosi Eszter (FIGMAAT.PTE) Lipcsik Zoltán (LIZIAAT.PTE), Németh Attila (NEAGAET.PTE), Dr. Rugási Endre (RUEMAAP.PTE), Dr. Rugási Endréné (RUEMABP.PTE), Téczely Tamás (PETLAAT.PTE)


47

Kurzus megnevezése Nap Időpont Helyszín Min. létszám

Max. létszám

Oktató

Aerobic hétfő 18.00‐19.00

Sörház Xavér u. 19. 2 10 Dr. Szilárdné Kordély Erika

Aerobic kedd 17.30‐18.30

Edzőterem Szigeti út 12. 2 14

Aerobic szerda 18.00‐19.00

Sörház Xavér u. 19. 2 10 Dr. Szilárdné Kordély Erika

Aerobic szerda 19.00‐20.00

Sörház Xavér u. 19. 2 10

Aerobic (Diáksportkör) csütörtök 18.00‐19.00

Jakabhegyi úti tornacsarnok 2 25 Dr. Szilárdné Kordély Erika

Aerobic pom pom csütörtök 19.00‐20.30

Sörház Xavér u. 19. 2 12 Rill Leila

Airsoft hétvégék Külön értesítés 2 10 Lipcsik Zoltán, Kovács Szabolcs

Asztalitenisz csütörtök 12.00‐13.30

Edzőterem Szigeti út 12. 4 16 Lipcsik Zoltán

Asztalitenisz hétfő 12.00‐13.30

Edzőterem Szigeti út 12. 4 16 Farkas György




Edzőterem Szigeti út 12. 4 16 Németh Attila

Asztalitenisz kedd 12.00‐13.30

Edzőterem Szigeti út 12. 4 16 Finak Gáborné Gombosi Eszter





Asztalitenisz szerda 12.00‐13.30


Asztalitenisz szerda 13.30‐15.00

Edzőterem Szigeti út 12. 4 16 Finak Gáborné Gombosi Eszter

Fallabda csütörtök 15.00‐16.30

Sörház Xavér u. 19. 4 8 Németh Attila

Fallabda csütörtök 16.30‐18.00

Sörház Xavér u. 19. 4 8 Németh Attila

Fallabda kedd 15.00‐16‐30

Sörház Xavér u. 19. 4 8 Finak Gáborné Gombosi Eszter

Fallabda kedd 16.30‐18.00



48


Max. létszám

Oktató

Falmászás kedd 19.00‐20.30

Búza tér 6/b. 4 12 Téczely Tamás

Gerinctorna hétfő 16.30‐18.00

Sörház Xavér u. 19. 4 25 Dr. Tihanyi Csabáné

Hosszúkard vívás csütörtök 19.00‐20.00

Edzőterem Szigeti út 12. 2 8 Dr. Pap Márton

Jóga szerda 18.00‐19.30

Jóga Kuckó Nagy Flórián u. 19. 4 15 Dénes Györgyné

Karate haladó (Diáksportkör) csütörtök 20.00‐21.30

Edzőterem Szigeti út 12. 2 15 Schlégl Ádám

Karate kezdő (Diáksportkör) kedd 20.00‐21.30

Edzőterem Szigeti út 12. 2 15 Schlégl Ádám

Kardio Jóga péntek 15.00‐16.30

Edzőterem Szigeti út 12. 2 10 Ragács Renáta

Kézilabda férfi (Diáksportkör) hétfő 19.00‐20.30

Jakabhegyi úti tornacsarnok 2 8 Lipcsik Zoltán

Kézilabda női (Diáksportkör) hétfő 17.30‐19.00.


Kick‐boksz szerda 18.30‐20.00

Edzőterem Szigeti út 12. 2 16 Blazsekovics Ferenc

Kondicionálás csütörtök 12.00‐13.30

Professor's Gym ‐ Jakabhegyi út 8.

4 20 Németh Attila

Kondicionálás csütörtök 13.30‐15.00

Professor's Gym ‐ Megyeri út 4. 4 20 Dr. Rugási Endre

Kondicionálás hétfő 12.00‐13.30


4 20 Finak Gáborné Gombosi Eszter


Professor's Gym ‐ Megyeri út 4. 4 20 Dr. Rugási Endréné


Professor's Gym ‐ Megyeri út 4. 4 20 Dr. Rugási Endréné

Kondicionálás kedd 12.00‐13.30


4 20 Németh Attila


Professor's Gym ‐ Megyeri út 4. 4 20 Lipcsik Zoltán



4 20 Farkas György

Kondicionálás szerda 12.00‐13‐30

Jakabhegyi út 8. 4 20 Dr. Rugási Endre

Kondicionálás szerda 13.30‐15.00

Professor's Gym ‐ Megyeri út 4. 4 20 Farkas György


49


Max. létszám

Oktató

Kondicionálás (női alakformáló torna)

kedd 18.00‐19.30


Kosárlabda férfi (Diáksportkör)

hétfő 20.30‐22.00

Jakabhegyi úti tornacsarnok 4 20 Németh Attila

Kosárlabda női (Diáksportkör)

szerda 18.00‐19.30


Külső SE kérvénnyel 2 20 Téczely Tamás

Labdarúgás (Diáksportkör) kedd 19.30‐20.45

Jakabhegyi úti tornacsarnok 4 12 Dr. Rugási Endre

Labdarúgás (Diáksportkör) kedd 20.45‐22.00

Jakabhegyi úti tornacsarnok 4 12 Dr. Rugási Endre

Labdarúgás női kedd 18.00‐19.30

Verseny u. 13. 2 4 Téczely Tamás, Victoria Fossberg

Lacross csütörtök 16.00‐17.30

Verseny utca 2 4 Dr. Rugási Endre

Lovaglás szerda 17.00‐18.30

Sport utca 1. 2 6 Téczely Tamás

Önvédelem (Diáksportkör) kedd 18.30‐19.00

Edzőterem Szigeti út 12. 2 12 Kovács Szabolcs

PEAC kérvénnyel 2 20 Téczely Tamás

Röplabda férfi (Diáksportkör) szerda 16.30‐18.00

Jakabhegyi úti tornacsarnok 2 8 Balla Péter

Röplabda női (Diáksportkör) kedd 16.30‐18.00

Jakabhegyi úti tornacsarnok 2 8 Szabó Tamás

Táborok (sí‐, vízi‐, természetjáró)

2 20 Farkas György

Táncoló Egyetem

Latin táncok kedd

20.30‐22.00

Táncterem Ifjúság út 6. 1 4 Józsa János

Táncoló Egyetem

Jóga szerda

15.30‐17.00

Táncterem Ifjúság út 6. 1 4 Gyenis Boglárka

Táncoló Egyetem

Hip‐hop hétfő

18.30‐20.00

Táncterem Ifjúság út 6. 1 4 Horváth Tamás

Táncoló Egyetem

Kubai salsa szerda

17.00‐18.30

Táncterem Ifjúság út 6. 1 4 Vágási Barbara, Kutni Balázs

Táncoló Egyetem

Capoeira csütörtök

16.00‐17.30

Táncterem Ifjúság út 6. 1 4 Raphael Lopes de Carvalho, Murai Barbara


50


Max. létszám

Oktató

Táncoló Egyetem

Boogie woogie‐rock and roll‐swing

csütörtök 16.00‐17.30

Táncterem Ifjúság út 6. 1 4 Jorcsák József

Táncoló Egyetem Alakformáló táncaerobik

kedd 16.00‐17.30

Táncterem Ifjúság út 6. 1 4 Szuhán‐Glass Beáta

Táncoló Egyetem

Horvát, szerb, makedón táncok

kedd 17.30‐19.00

Táncterem Ifjúság út 6. 1 4 Vélin Veszna

Táncoló Egyetem

Latin freestyle aerobik hétfő

17.00‐18.30

Táncterem Ifjúság út 6. 1 4 Szabó Adrienn

Táncoló Egyetem

Magyar néptánc csütörtök

20.30‐22.00

Táncterem Ifjúság út 6. 1 4 Tandiné Mosgai Andrea, Tandi Tibor

Táncoló Egyetem

Hastánc szerda

18.30‐20.00

Táncterem Ifjúság út 6. 1 4 Indzsi Deniz

Táncoló Egyetem T

ársastánc csütörtök

19.00‐20.30

Táncterem Ifjúság út 6. 1 4 Mészárosné Karsai Eszter

Táncoló Egyetem Show/musical tánc

kedd 19.00‐20.30

Táncterem Ifjúság út 6. 1 4 Dr. Papp Judit

Tenisz csütörtök 12.00‐13.30

Jakabhegyi Tcs. 4 8 Dr. Rugási Endréné

Tenisz csütörtök 13.30‐15.00


Tenisz hétfő 12.00‐13.30

Jakabhegyi út 4 12 Németh Attila

Tenisz kedd 12.00‐13.30


Tenisz kedd 13.30‐15.00


Tenisz szerda 12.00‐13.30


Tenisz szerda 13.30‐15.00


Természetjárás (Diáksportkör)

péntek, szombat

Mecsek Fittness 4 20 Farkas György

Tollaslabda (Diáksportkör) csütörtök 16.30‐18.00


Tollaslabda (Diáksportkör) hétfő 13.30‐15.45


TRX kedd 10.00‐11.30

Edzőterem Szigeti út 12. 2 4 Bödő Vald Gergő


51


Max. létszám

Oktató

Úszás csütörtök 12.00‐13.30

Uszoda Szigeti út 12. 3 12 Dr. Rugási Endre


Uszoda Szigeti út 12. 3 12 Lipcsik Zoltán


Uszoda Szigeti út 12. 3 12 Czéh László

Úszás hétfő 12.00‐13.30

Uszoda Szigeti út 12. 3 12 Dr. Rugási Endre


Uszoda Szigeti út 12. 3 12 Finak Gáborné Gombosi Eszter


Uszoda Szigeti út 12. 3 12 Dr. Rugási Endréné

Úszás kedd 12.00‐13.30

Uszoda Szigeti út 12. 3 12 Farkas György




Uszoda Szigeti út 12. 3 12 Téczely Tamás

Úszás szerda 12.00‐13.30



Uszoda Szigeti út 12. 3 12 Német Attila


Uszoda Szigeti út 12. 3 12 Czéh László

Vitorlázó repülés szerda 18.00‐19.30

Szigeti út + Reptér 2 8 Téczely Tamás

Vívás (tagdíjfizetés) kedd 17.30‐19.00

Belvárosi Isk. 4 12 Farkas György

Vívás (tagdíjfizetés) szerda 17.30‐19.00

Belvárosi Isk. 4 12 Farkas György

Vízilabda szerda 21.30‐23.00

Hullámfürdő Szendrey Júlia u. 7. 4 20 Nádasdi Gergő

XCO training csütörtök 19.00‐20.00

Mecsek Fittness Ybl Miklós út 10.

2 7 Szőke Zita

YES+ (Youth Empowerment Seminar) részvételi díj fizetés szükséges

szombat 16.00 ‐ 18.00

Sörház 1 5 Lebens Kunst

Zumba (részvételi díj fizetés szükséges)

szerda 18.00‐19.00

Fordan Tánccentrum Batthyányi u. 9/b

2 10 Varga Zsuzsanna

Documents

Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar · sztöchiometria alaptörvényeiről, a kémiai reakciók energetikai és kinetikai jellemzéséről, a kémiai egyensúlyról