Upload
shana-noble
View
53
Download
0
Embed Size (px)
DESCRIPTION
Pedagógia és andragógia. 3. A felnőttoktató - szerepek és kompetenciák. Nevelési kultúrák (LEIRMANN, 1998):. szakértői (Homo Sapiens), mérnöki (Homo Faber), profetikus, (Homo Viator) kommunikatív (Homo Dialogalis). Ki a felnőttoktató?. Mikor melyik inkább?. Dolgozók továbbképzése - - PowerPoint PPT Presentation
Citation preview
PEDAGÓGIA ÉS ANDRAGÓGIA
3. A felnőttoktató - szerepek és kompetenciák
Nevelési kultúrák (LEIRMANN, 1998):
szakértői (Homo Sapiens), mérnöki (Homo Faber), profetikus, (Homo Viator) kommunikatív (Homo Dialogalis)
Andragógus
Felnőttnevelő Felnőttképző Felnőttoktató
Ki a felnőttoktató?
Mikor melyik inkább?
Dolgozók továbbképzése - Dolgozók átképzése - Az ideiglenesen inaktívak képzése - Fiatalok szakképzése – Munkanélküliek átképzése – Munkanélküliek szocializációja – Időskorúak integrációja – Oktatási javak öncélú fogyasztása -
A tanári professzionalizmus jegyei az OECD szerint:
Szakértelem Pedagógiai know-how A technológia értése Szervezeti kompetencia és team-munka Rugalmasság Mobilitás Nyitottság
Forrás: OECD Education Policy Anaysis Paris 1998.
Pedagógus-andragógus szerepek
A tanítói, a tanári és a felnőttoktatói munka egylényegű mesterségként írható le
A pedagógus szerepek több kevesebb módosítással kiterjeszthetők a kultúraközvetítők szélesebb világára
A hagyományosan jól körülhatárolt, stabil pedagógus szerep-együttes és a hagyományosan nyitottabb andragógus szerep-együttes számos ponton közeledni látszik.
Változó pedagógus-andragógus szerepek
A szerepváltozás oka többek között a tanulási színterek gazdagodása
OECD1998
ANGOLSZÁSZ(CBL)
McSCRIVEN1989
ZRINSZKY 1994Kozma 1977
TRENCSÉNYI 1988
SZOKOLY2003
Szakértelem Ped-i know how A technológia értése Szervezeti kompetencia és együttműködés Rugalmasság Mobilitás Nyitottság
Tervező Alkotó Tudásmérő Gyakorló Tananyag fejlesztő Tantárgyi Ösztönző Iskolarendszer tagja Értékelő Vállalkozó Pedagógiai szakember
Kötelességek ismerete Az iskola és az iskolai közösség ismerete Szaktudományi Oktatástervezési (insructional design) Tanulókról szóló információk gyűjtése Feed back viselkedés oktatási viselkedés
Nevelő egyfajta „szülői szerep”, Szakember egy tudományágban specialista Tisztviselő
A nevelőtestület „belső”„függetlení-tett” tagja „külsősök” Páros ped.szerepek Osztályfőnök Hármas, négyes elemű szerepkörök
Tantárgyi Módszertani, ICT Tervezési Mérési, minőségbiztosítási Iskolaszervező, -vezető Innovációs (vállalkozási) Nevelési Tanácsadó Gyermek- és ifjúságvédelmi Szabadidő szervező
A mentori szerep
A mentori kapcsolat a mentorált személy egyéni elkísérését jelenti.
A mentori szerep –az andragógus szerepekhez hasonlóan – összetett tevékenység együttes, amelyben a szerepek akár konfliktusba is kerülhetnek egymással.
A mentor legfőbb szerepe a segítés, de ez jól megkülönböztethető más segítő szerepektől (szülő, tanár, barát, idősebb testvér stb.).
A mentor az „útmutató tábla” metaforájával írható le (Mészáros 2007, Szivák 2003), azaz megmutat, ajánl egyfajta megoldási utat egy adott probléma felmerülése esetén, de dönteni és az utat végigjárni magának a segített személynek kell.
A mentor munka céljai
a hátrányos helyzetű csoportok körében jelentkező nehézségek megismerése, felmérése, módszerek és eljárások ezek semlegesítésére,
Segítés tanácsadással (életvezetési, tanulási, munkahelyi problémák, konfliktusok)
Munka-szocializáció prevenció
A kompetencia fogalma
Nyelvi eredete: „competo” (latin) – képes valamire
Meghatározásai: nincs egységesen elfogadott definíció
A kompetencia köznapi jelentése:
illetékesség, jogosultság, hatáskör szakértelem, felkészültség, hozzáértés beavatottság
Kompetens az, aki illetékes …stb.
A kvalifikáció és a kompetencia összehasonlítása
Kvalifikáció
statikus kívülről
(intézményekben) megszerezhető szakképzettség
Kompetencia
dinamikus egyéni (bennünk
kialakuló) cselekvőképesség
A kompetencia munkaerőpiaci jelentése
Teljesítőképes tudás Az adottságok és készségek alkalmazási
képessége és szándéka
Kulcskompetenciák 1.verzió (Mertens, 1989)
Problémamegoldó képesség és kreativitás
Tanulási és gondolkodási képesség Indoklási és értékelési képesség Kooperációs és kommunikációs
képesség A felelősségvállalás képessége Önállóság és teljesítőképesség
Kulcskompetenciák 2. verzió (EU-dokumentumok)
Az egész életen át tartó tanulást elősegítő készségek:
Alapkészségek (írás, olvasás, számolás) Kommunikációs készségek Problémamegoldó készségek Csapatmunkára való készség Kreatív gondolkodás Számítógépes ismeret Folyamatos tanulás készsége
Az Európai Képzési Alapítvány Tanácsadói Fóruma 8-kategóriás modellje
Elemi kompetenciák: írás, olvasás, beszéd, kommunikáció, számolás
Életvezetési és önfejlesztési készségek Kulcskompetenciák Szociális és állampolgári készségek,
kompetenciák Munkavállaláshoz kötődő készségek,
kompetenciák Vállalkozói készségek Menedzsmentkészségek Általános készségek
A személyiség kompetenciarendszere (Nagy József nyomán)
SZEMÉLYES KOMPETENCIA
KOGNITÍV KOMPETENCIA
SZOCIÁLIS KOMPETENCIA
SPECIÁLIS KOMPETENCIÁK
Felnőttoktatói kompetenciák
speciális kompetencia:
andragógiai szempontból releváns, azaz a felnőttek hatékony tanításához elengedhetetlen speciális képességek, szokások, minták, készségek és ismeretek rendszere.
A felnőttképzők hagyományos kompetenciaterületei Szakértői tudás Képesség meghatározott
(munka)folyamatok megismertetésére, tervezésére és kivitelezésére
A résztvevők alapos ismerete (megismerésének képessége)
Képesség „jövőkép” kialakítására (tanulási elképzelés)
Képesség a résztvevők együttműködési és tanulási szándékának motiválásra
A felnőttképzők újszerű, speciális kompetenciái
Képesség a felnőtt tanulási környezetének megteremtésére – motivációra
Képesség a felnőtt önirányításához szükséges mértékű támogatás megadására
Tanácsadási képesség Részvételt (kooperációt) elősegítő
módszerek alkalmazásának képessége A bevonás képessége
Felnőttoktatóval szembeni elvárások a jelenlévő hallgatók szerint (1)
??? ???
Felnőttoktatóval szembeni elvárások a jelenlévő hallgatók szerint (2)
??? ???
A felnőttoktatóval szembeni hallgatói elvárások – összegezve:
Általános emberi – etikai elvárások Szaktudásbeli elvárások Pedagógiai-andragógiai (módszerbeli,
bánásmódbeli) elvárások
A STEP 21 MODELLmint átfogó, egységes értékelési keretrendszer(Saját modell)
Diagnosztizálható-eugyanazon szempontok segítségével a pedagógusi és a felnőttoktatói tevékenység?
PÉLDÁK
Sikeres Továbbtanulás/ munkavállalás
Önálló ismeretszerzésre,
önfejlesztésrevaló képesség
Nyilvános (külső)megmérettetésenvaló megfelelés
Képességeknekmegfelelő tanulói/
hallgatóiteljesítmény
Kimutatható kompetencia- és
teljesítmény-növekedés
A tantervi/ képzési minimum
tudása
Pozitív tanulói/hallgatói
viszonyulás
A PED/ANDReredményességének
tényezői
Igazodás a jó/legjobb
gyakorlatokhoz
Pedagógiailag indokolt eljárásbeli,
módszerbeliváltoztatás
Váratlan helyzetek
kommunikációsszintű kezelése
Fejlesztő visszajelzések
megfelelőidőzítése
A tanulók aktuális teljesítő-
képességénekfigyelembe vétele
Az osztály- (csoport)klíma, tanulási kultúra
figyelembevétele
A tanítás (osztálytermi/ külső)
feltételrendszerénekfigyelembevétele
A PED/ANDRrugalmasságának
tényezői
Ráfordításokkal arányoshozzáadott érték
Az erőforrások tényleges kihasználása
Megfelelőidőgazdálkodás
Adekvátinformációtechnika
Alkalmas módszer
Optimális tanulásszervezési eljárás
Tanítási - tanulási kedv nyitottság
A PED/ANDRhatékonyságának
tényezői
Példa a hatékonyság értékelési szempontjainak értelmezésére (Ifjúságsegítő terület)
HatékonyságHatékonyság
Optimális tanulásszervezési eljárásOptimális tanulásszervezési eljárás
Pl.: TerepgyakorlatPl.: Terepgyakorlat
Pl.: Sajátélményű animáció (mászófal segítségével) Pl.: Sajátélményű animáció (mászófal segítségével)
Monoriné Papp Sarolta [email protected]
Köszönöm a figyelmet!