Magyar iskolaügy és Magyar iskolaügy és pedagógia a 19-20. pedagógia a 19-20.

századbanszázadban

Magyar iskolaügy a felvilágosult Magyar iskolaügy a felvilágosult abszolutizmus korábanabszolutizmus korában

• A 18. század jelentős A 18. század jelentős változásokat hozott a bécsi változásokat hozott a bécsi udvar politikájában. udvar politikájában.

• Mária Terézia sorozatos Mária Terézia sorozatos intézkedéseket foganatosított intézkedéseket foganatosított a Habsburg-birodalom a Habsburg-birodalom egységének egységének megszilárdításáért, a megszilárdításáért, a központosításközpontosítás hatékonyságának fokozásáért. hatékonyságának fokozásáért.

• Ez az egységesítési törekvés a Ez az egységesítési törekvés a politika, a gazdaság, az ipar, a politika, a gazdaság, az ipar, a közegészségügy és az közegészségügy és az iskolaügy területéniskolaügy területén egyaránt egyaránt érvényesült. érvényesült.

• Mária Terézia – és fia II. József – a Mária Terézia – és fia II. József – a felvilágosult abszolutista felvilágosult abszolutista kormányzati elveket érvényesítette a kormányzati elveket érvényesítette a Habsburg-birodalom közoktatásának Habsburg-birodalom közoktatásának irányításában is.irányításában is.

• Ennek megfelelően a magyar Ennek megfelelően a magyar közoktatást is igyekeztek közoktatást is igyekeztek egységes egységes irányításirányítás alá vonni. alá vonni.

• Törekvéseiknek következményeként Törekvéseiknek következményeként iskoláztatásunkban fokozatosan tért iskoláztatásunkban fokozatosan tért hódított a felvilágosult abszolutizmus hódított a felvilágosult abszolutizmus néhány tipikus néhány tipikus alapelve:alapelve:

• 1. 1. Az oktatás Az oktatás fontos állami érdekfontos állami érdek. A . A felvilágosodás egyik alapvető gondolata felvilágosodás egyik alapvető gondolata szerint oktatással, felvilágosítással szerint oktatással, felvilágosítással megoldhatók a társadalmi bajok, megoldhatók a társadalmi bajok, problémák. problémák. A néptömegekkel minden A néptömegekkel minden eszközzel – iskolával, tanítóval, tankönyvvel eszközzel – iskolával, tanítóval, tankönyvvel – tudatosítani kell, hogy az a társadalom a – tudatosítani kell, hogy az a társadalom a legjobb, amelyben ők élneklegjobb, amelyben ők élnek; az a hely ; az a hely számukra a legmegfelelőbb, amelyet ebben számukra a legmegfelelőbb, amelyet ebben a társadalomban elfoglalnak; mindennek a társadalomban elfoglalnak; mindennek megváltoztatása végzetes lenne számukra megváltoztatása végzetes lenne számukra és az ország egészére egyaránt. és az ország egészére egyaránt.

• 2. 2. A A közvetlen hasznosságközvetlen hasznosság, az , az utilitarizmusutilitarizmus elvének elvének érvényesítése. Világossá vált, hogy a hagyományos érvényesítése. Világossá vált, hogy a hagyományos kollégiumok által a nemes ifjak számára nyújtott kollégiumok által a nemes ifjak számára nyújtott „barokkos” „barokkos” latinos-jogászi ismereteklatinos-jogászi ismeretek kiegészítésre kiegészítésre szorulnakszorulnak. Fontos a jövendő életvitelben közvetlenül . Fontos a jövendő életvitelben közvetlenül hasznos ismeretek elsajátítása is, mint például a hasznos ismeretek elsajátítása is, mint például a gazdálkodásgazdálkodás, a , a természetrajz,természetrajz, a a földmérésföldmérés. Egyesek . Egyesek szerint a korabeli szerint a korabeli művészetekhez és szépirodalomhozművészetekhez és szépirodalomhoz is értenie kell a nemesembernek, hogy hozzáértő is értenie kell a nemesembernek, hogy hozzáértő mecénásként támogathassa a zene, a szépirodalom, a mecénásként támogathassa a zene, a szépirodalom, a színház művelőit. De műveltségéhez hozzátartozik az színház művelőit. De műveltségéhez hozzátartozik az is, hogy ismerje az új is, hogy ismerje az új filozófiai és filozófiai és természettudományos irányzatokattermészettudományos irányzatokat..

• A közvetlenül hasznos a A közvetlenül hasznos a polgárság polgárság érdekeit is érdekeit is szolgálta. Az iparosok és kereskedők mellett a szolgálta. Az iparosok és kereskedők mellett a polgárságon belül, fokozatosan megerősödött és polgárságon belül, fokozatosan megerősödött és differenciálódott a differenciálódott a nem nemes, világi értelmiségi nem nemes, világi értelmiségi rétegréteg. (A magasabb iskolát végzett, megfelelő hivatali . (A magasabb iskolát végzett, megfelelő hivatali állással rendelkező polgárokat „állással rendelkező polgárokat „honoráciorhonorácior”-nak ”-nak nevezték.)nevezték.)

• 3. A felvilágosult abszolutista uralkodók a 3. A felvilágosult abszolutista uralkodók a vallási vallási türelemtürelem elvét kívánták érvényesíteni. Az egyes elvét kívánták érvényesíteni. Az egyes vallások szembenállását igyekeztek feloldani azzal, vallások szembenállását igyekeztek feloldani azzal, hogy a hívő emberre helyezték a hangsúlyt, nem hogy a hívő emberre helyezték a hangsúlyt, nem pedig a dogmatikai és szertartásbeli különbségekre. pedig a dogmatikai és szertartásbeli különbségekre.

• 4. 4. Az iskolaügy – Az iskolaügy – Mária TeréziaMária Terézia híres kijelentését híres kijelentését idézve – idézve – „politikum”, azaz államhatalmi kérdés.„politikum”, azaz államhatalmi kérdés. Az Az iskolázás ettől kezdve már nem kizárólag az egyes iskolázás ettől kezdve már nem kizárólag az egyes vallásfelekezetek ügye, de nem is az egyes vallásfelekezetek ügye, de nem is az egyes földesurak jótékonykodásának függvénye. Az földesurak jótékonykodásának függvénye. Az uralkodó fenségjogába került, világi területre uralkodó fenségjogába került, világi területre áttevődött, „laicizált” kérdés lett áttevődött, „laicizált” kérdés lett az iskolaállítás, az iskolaállítás, fenntartás és irányítás ügye.fenntartás és irányítás ügye. Az állam továbbra is Az állam továbbra is igénybe kívánta venni az egyházakat az igénybe kívánta venni az egyházakat az iskoláztatásban, az oktatásban, de csakis iskoláztatásban, az oktatásban, de csakis saját saját központosított irányítása, felügyelete alatt.központosított irányítása, felügyelete alatt.

• Mária Terézia az 1770-es években a Mária Terézia az 1770-es években a tanügy nagyszabású reformját tanügy nagyszabású reformját hajtotta végre. hajtotta végre.

• Az 1773-ban feloszlatott jezsuita Az 1773-ban feloszlatott jezsuita rend vagyonának jelentős részéből rend vagyonának jelentős részéből tanulmányi alapottanulmányi alapot hozott létre az hozott létre az alsó, a középfokú oktatás valamint az alsó, a középfokú oktatás valamint az egyetem támogatására. egyetem támogatására.

• A királyi katolikus iskolák függése az A királyi katolikus iskolák függése az államhatalomtól ettől kezdve még államhatalomtól ettől kezdve még nyilvánvalóbbá vált.nyilvánvalóbbá vált.

Az I. Ratio EducationisAz I. Ratio Educationis

• 1775-ben az uralkodó az 1775-ben az uralkodó az udvari kancellária egyik fiatal udvari kancellária egyik fiatal tanácsosát, tanácsosát, Ürményi JózseÜrményi Józsefet fet megbízta a magyar megbízta a magyar iskolarendszer átfogó iskolarendszer átfogó reformjának kidolgozásával. reformjának kidolgozásával.

• Az új Az új Oktatási-Nevelési Oktatási-Nevelési Rendszer,Rendszer, a Ratio Educationis a Ratio Educationis végső szövegét Mária Terézia végső szövegét Mária Terézia 1777. augusztus 22-én 1777. augusztus 22-én hagyta jóvá. (Teljes címe hagyta jóvá. (Teljes címe magyarul: magyarul: Magyarország és a Magyarország és a társországok átfogó oktatási-társországok átfogó oktatási-nevelési rendszerenevelési rendszere.) .)

• A protestánsok A protestánsok elutasítottákelutasították a Ratio a Ratio elveinek átvételételveinek átvételét. Arra hivatkoztak, hogy . Arra hivatkoztak, hogy az iskolaügy egyedül az iskolákat fenntartó az iskolaügy egyedül az iskolákat fenntartó felekezetek, s mindenekelőtt a helyi felekezetek, s mindenekelőtt a helyi egyházközségek hatáskörébe tartozik. egyházközségek hatáskörébe tartozik.

• A Ratio első ízben kísérelte meg egy olyan A Ratio első ízben kísérelte meg egy olyan egységes oktatási-nevelési rendszeregységes oktatási-nevelési rendszer létrehozását, amely az állam, illetve az létrehozását, amely az állam, illetve az államhatalmat képviselő uralkodó államhatalmat képviselő uralkodó felügyelete alatt áll.felügyelete alatt áll.

• Az iskolák felekezeti jellegének és Az iskolák felekezeti jellegének és fenntartásuk feudális módjának fenntartásuk feudális módjának megőrzésével kísérelte meg a különböző megőrzésével kísérelte meg a különböző szintű oktatási intézményeket egységes szintű oktatási intézményeket egységes állami szervezetbe rendezni.állami szervezetbe rendezni.

• – – A hazai iskolarendszer állami (felekezeten A hazai iskolarendszer állami (felekezeten felüli) felüli) irányítására és ellenőrzéséreirányítására és ellenőrzésére megteremtette a megteremtette a tankerületekettankerületeket, élükön a , élükön a tankerületi főigazgatókkal és a népiskolai tankerületi főigazgatókkal és a népiskolai felügyelőkkel.felügyelőkkel.

• – – A meglévő A meglévő iskolatípusokat megerősítetteiskolatípusokat megerősítette,, és szabálykönyvben rögzítette. Ezek a és szabálykönyvben rögzítette. Ezek a korabeli legfőbb iskolatípusok a következők: korabeli legfőbb iskolatípusok a következők:

Pozitívumok:Pozitívumok:

év

A növendékéletkora

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23

év

A növendékéletkora

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23

Népnyelvű iskolák

Kisgimnázium

Gim názium

AkadémiaEgyetem

• – – Határozott szervezeti kereteketHatározott szervezeti kereteket és és tananyagbeli tananyagbeli tartalmakattartalmakat kaptak az egyes iskolafokok. Magasabb kaptak az egyes iskolafokok. Magasabb szintre a tanuló ettől fogva csak az előírt feltételek szintre a tanuló ettől fogva csak az előírt feltételek teljesítése után léphetett. Kisgimnáziumba csak a tizedik teljesítése után léphetett. Kisgimnáziumba csak a tizedik életévüket betöltött elemi osztályokat végzett, írni életévüket betöltött elemi osztályokat végzett, írni olvasni, számolni tudó diákokat vettek fel. olvasni, számolni tudó diákokat vettek fel.

• – – A középiskolai tananyagban – a humán ismeretanyag A középiskolai tananyagban – a humán ismeretanyag megmaradó túlsúlya mellett – megmaradó túlsúlya mellett – a korábbinál több helyet a korábbinál több helyet kaptak a reál-ismeretkörökkaptak a reál-ismeretkörök (számtan, természetrajz, (számtan, természetrajz, fizika, földrajz). Tantárgyként írja elő a szabálykönyv a fizika, földrajz). Tantárgyként írja elő a szabálykönyv a történelem, erkölcstan és az állampolgári ismeretek történelem, erkölcstan és az állampolgári ismeretek tanítását. tanítását.

• – – A Ratio-ban kísérlet történt A Ratio-ban kísérlet történt a gimnáziumi tantárgyak a gimnáziumi tantárgyak hasznosság szerinti felosztásárahasznosság szerinti felosztására.. Megkülönböztet Megkülönböztet „minden tanuló számára egyformán nélkülözhetetlen”, „minden tanuló számára egyformán nélkülözhetetlen”, „minden tanuló számára egyformán hasznos” és „nem „minden tanuló számára egyformán hasznos” és „nem mindegyik tanuló számára, hanem csak némelyeknek mindegyik tanuló számára, hanem csak némelyeknek hasznos vagy szükséges” ismereteket. Így teremtődött hasznos vagy szükséges” ismereteket. Így teremtődött meg a meg a kötelező,kötelező, az az ajánlottajánlott és a és a választhatóválasztható tantárgyaktantárgyak fogalma. fogalma.

• – – Az 1777-es Ratio Educationis a Az 1777-es Ratio Educationis a tanítóképzés tanítóképzés új intézménytípusátúj intézménytípusát honosította meg: a honosította meg: a normaiskolátnormaiskolát („(„kiemelt anyanyelvi iskolákkiemelt anyanyelvi iskolák”, ”, „schola capitalis”). (Bécs-1771, Pozsony-„schola capitalis”). (Bécs-1771, Pozsony-1775, Buda, Nagyvárad-1777) 1775, Buda, Nagyvárad-1777)

• Ezekben az intézményekben a Ezekben az intézményekben a királyi királyi katolikus népiskolákkatolikus népiskolák számára képeztek számára képeztek tanítókat. tanítókat. A protestánsok – tanügyi A protestánsok – tanügyi autonómiájukra hivatkozva – utasították el a autonómiájukra hivatkozva – utasították el a normaiskolákat és a normamódszert. normaiskolákat és a normamódszert.

• – – A Ratio Educationis intézkedési A Ratio Educationis intézkedési szabályzatában szó esik a szabályzatában szó esik a testi nevelés, a testi nevelés, a játék, a szellemi felfrissülésjáték, a szellemi felfrissülés fontosságáról, fontosságáról, hasznáról is. hasznáról is.

Negatívumok:Negatívumok:

• – – A magyar nyelv nem kapott helyetA magyar nyelv nem kapott helyet a közép- és a közép- és felsőfokú oktatásban.felsőfokú oktatásban. A tanítás nyelve a A tanítás nyelve a latinlatin volt (a volt (a népiskolákat kivéve, ahol természetesen a tanulók népiskolákat kivéve, ahol természetesen a tanulók anyanyelvén folyt az oktatás). A kisgimnáziumi anyanyelvén folyt az oktatás). A kisgimnáziumi osztályokban az anyanyelv csupán „segédnyelvként” osztályokban az anyanyelv csupán „segédnyelvként” szerepelt, de csak addig, míg a tanulók latintudása szerepelt, de csak addig, míg a tanulók latintudása lehetővé tette az egynyelvű magyarázatot. lehetővé tette az egynyelvű magyarázatot.

• Az első Ratio Educationis Az első Ratio Educationis megtörte megtörte azt a folyamatot,azt a folyamatot, amely az 1730-as, 40-es évektől kezdve bontakozott amely az 1730-as, 40-es évektől kezdve bontakozott ki Magyarországon. Az iskolák magyar jellege attól ki Magyarországon. Az iskolák magyar jellege attól kezdve ugyanis kifejezetten erősödött: megszülettek kezdve ugyanis kifejezetten erősödött: megszülettek a a magyar nyelvű tankönyvek,magyar nyelvű tankönyvek, kísérletek történtek a kísérletek történtek a magyar tannyelvű oktatásra. 1777-től kezdve viszont magyar tannyelvű oktatásra. 1777-től kezdve viszont a kisgimnáziumokban a kisgimnáziumokban a magyar csak egy lett az a magyar csak egy lett az országban élő hét nemzetiség lehetséges országban élő hét nemzetiség lehetséges segédnyelvei közül,segédnyelvei közül, semmi több. semmi több.

• – – A modern nyelvek közül a A modern nyelvek közül a német nyelvnémet nyelv tanításának minden iskolai szinten kiemelt tanításának minden iskolai szinten kiemelt szerepet biztosított.szerepet biztosított.

• – – Továbbra is a Továbbra is a nemesség érdekeitnemesség érdekeit tartotta szem tartotta szem előtt:előtt: eszménye a hagyományos latinos-retorikus, eszménye a hagyományos latinos-retorikus, „barokkos” műveltség„barokkos” műveltség volt, közjogi-alkotmányjogi volt, közjogi-alkotmányjogi színezettel.színezettel. A gimnázium elsősorban azoknak a A gimnázium elsősorban azoknak a nemesi származású fiataloknak volt az iskolája, nemesi származású fiataloknak volt az iskolája, akik annak elvégzése után visszatértek az „apai akik annak elvégzése után visszatértek az „apai házba”, és átvették öröklött birtokuk irányítását, házba”, és átvették öröklött birtokuk irányítását, vagy – ennek hiányában – vagyonos nagyuraknak vagy – ennek hiányában – vagyonos nagyuraknak ajánlották fel értelmiségi szolgálataikat.ajánlották fel értelmiségi szolgálataikat.

• – – Végezetül: a Ratio Végezetül: a Ratio gimnáziumi tantervegimnáziumi tanterve – – egészében véve – nem vette figyelembe a 10–15 egészében véve – nem vette figyelembe a 10–15 éves korú tanulók lélektani sajátosságait. éves korú tanulók lélektani sajátosságait. Nehezen megemészthető tananyagtömeg volt ezNehezen megemészthető tananyagtömeg volt ez,, tele fogalom-meghatározásokkal, felsorolásokkal.tele fogalom-meghatározásokkal, felsorolásokkal.

• Mária TeréziaMária Terézia halála után fia, halála után fia, II. JózsefII. József került a trónra, került a trónra, aki a aki a felvilágosult abszolutizmusfelvilágosult abszolutizmus szellemében szellemében egységes közoktatási rendszert kívánt meghonosítani egységes közoktatási rendszert kívánt meghonosítani az egész Habsburg-birodalomban. az egész Habsburg-birodalomban.

• A birodalmon belül A birodalmon belül a a német nyelvneknémet nyelvnek kitüntetett kitüntetett szerepet szántszerepet szánt. A. A középiskola grammatikai osztályába középiskola grammatikai osztályába senkit sem vehettek fel német írás- és olvasástudás nélkül. senkit sem vehettek fel német írás- és olvasástudás nélkül. A A német nyelvet minden iskolatípusban és minden német nyelvet minden iskolatípusban és minden fokon tanítani kellett, sőt németül kellett tanítani fokon tanítani kellett, sőt németül kellett tanítani minden tantárgyat a magyarországi középiskolákban. minden tantárgyat a magyarországi középiskolákban.

• Tandíjat vezetett beTandíjat vezetett be a gimnáziumokban a gimnáziumokban akadémiákon akadémiákon és az egyetemen.és az egyetemen.

• SzigorítottaSzigorította a helyzetet az a helyzetet az osztályzásosztályzásrólról hozott hozott rendelkezése. Ennek értelmében rendelkezése. Ennek értelmében jobbágyjobbágy származású származású tanulók csak akkor léphettek magasabb osztályba, ha tanulók csak akkor léphettek magasabb osztályba, ha kitűnőkitűnő minősítést értek el. Polgárok minősítést értek el. Polgárok kitűnőkitűnő vagy vagy I. I. rendűségrendűség esetén. esetén. NemeseknélNemeseknél egy kikötés volt egy kikötés volt csupán, ha csupán, ha III. rendűekIII. rendűek lettek, osztályt kellett lettek, osztályt kellett ismételniük. ismételniük.

• Különböző vallásfelekezetű tanulók Különböző vallásfelekezetű tanulók számára ún. számára ún. „„közös” iskolákközös” iskolák felállítását felállítását írta elő. Azokban a szegény falvakban, írta elő. Azokban a szegény falvakban, ahol csak egy felekezet tudott iskolát ahol csak egy felekezet tudott iskolát létesíteni, a király elrendelte, hogy a létesíteni, a király elrendelte, hogy a másvallású gyermekek is ebbe az másvallású gyermekek is ebbe az iskolába járjanak.iskolába járjanak.

• A nemzeti ellenállás végül is A nemzeti ellenállás végül is meghiúsította a németesítő meghiúsította a németesítő törekvéseket, a kalapos király – halálos törekvéseket, a kalapos király – halálos ágyán – ágyán – visszavonta rendeleteit.visszavonta rendeleteit.

• Az 1790-ben trónra lépő Az 1790-ben trónra lépő II. LipótII. Lipót uralkodásának uralkodásának elején úgy tűnt, hogy lehetőség nyílik a magyar elején úgy tűnt, hogy lehetőség nyílik a magyar iskolaügy újjászervezésére. Az 1790/91-es, vala mint iskolaügy újjászervezésére. Az 1790/91-es, vala mint az 1792-es országgyűlésen az 1792-es országgyűlésen a magyar nemesség már a magyar nemesség már megfogalmazhatta a magyar jellegű nevelésre megfogalmazhatta a magyar jellegű nevelésre vonatkozó követeléseit.vonatkozó követeléseit.

• Fontos vívmánya volt az 1790/91-es országgyűlésnek Fontos vívmánya volt az 1790/91-es országgyűlésnek a a protestáns vallásszabadságprotestáns vallásszabadság és ennek kapcsán a és ennek kapcsán a protestáns tanügyi autonómia törvénybe iktatása. protestáns tanügyi autonómia törvénybe iktatása. – Az 1790. évi 26. törvénycikk hosszú, sötét Az 1790. évi 26. törvénycikk hosszú, sötét

időszakot zárt le a protestáns egyházak életében. időszakot zárt le a protestáns egyházak életében. Bár a római katolikus egyháznak továbbra is Bár a római katolikus egyháznak továbbra is biztosította a „biztosította a „religio praedominansreligio praedominans” (uralkodó ” (uralkodó vallás) szerepet, mégis vallás) szerepet, mégis elismerte az evangélikus elismerte az evangélikus és református egyházak önkormányzatát.és református egyházak önkormányzatát. Megadta Megadta számukra az számukra az iskolafenntartás,iskolafenntartás, további további iskolaalapítás,iskolaalapítás, adománygyűjtés és külföldi adománygyűjtés és külföldi egyetemjárás jogát.egyetemjárás jogát.

• Bármennyire is haladó lépés volt ez a Bármennyire is haladó lépés volt ez a törvény a szabad vallásgyakorlat törvény a szabad vallásgyakorlat terén, terén, visszavetettevisszavetette azt az első azt az első Ratióval meginduló folyamatot, amely Ratióval meginduló folyamatot, amely a hazai iskolarendszer egységesítése a hazai iskolarendszer egységesítése felé vezetett. Afelé vezetett. A protestánsok protestánsok ezután – ezután – tanügyi autonómiájukra hivatkozvatanügyi autonómiájukra hivatkozva – – elutasítottak minden állami elutasítottak minden állami kezdeményezéstkezdeményezést, ami az , ami az iskolarendszerük fejlesztésére iskolarendszerük fejlesztésére vonatkozottvonatkozott..

• II. Lipót uralkodása alattII. Lipót uralkodása alatt

• – – Törvénybe iktatták a Törvénybe iktatták a magyar nyelv iskolai oktatásátmagyar nyelv iskolai oktatását is is azoknak, akik nem tudtak magyarulazoknak, akik nem tudtak magyarul. .

• – – Létrehozták a Létrehozták a Művelődési BizottságotMűvelődési Bizottságot egy új egy új tanügyi reform egy második Ratio Educationis tanügyi reform egy második Ratio Educationis kidolgozása céljából. kidolgozása céljából.

• E bizottság kidolgozta a E bizottság kidolgozta a „nemzeti nevelés általános „nemzeti nevelés általános elveinek rendszerét”. elveinek rendszerét”.

• Fontos alapelv volt, hogy az országban Fontos alapelv volt, hogy az országban minden minden gyermeketgyermeket (osztály-hovatartozásra tekintet nélkül) (osztály-hovatartozásra tekintet nélkül) azonos célok érdekében azonos célok érdekében egységes, ingyenes, egységes, ingyenes, intézményes nevelésben kell részesíteni.intézményes nevelésben kell részesíteni. Változatos Változatos iskolatípusokról kell gondoskodni, de ezekben olyan iskolatípusokról kell gondoskodni, de ezekben olyan hasznos ismeretek tanítása történjék, amelyek hasznos ismeretek tanítása történjék, amelyek felkészítik a növendékeket jövendő hivatásuk felkészítik a növendékeket jövendő hivatásuk betöltésére. Különös hangsúlyt helyeztek az elemi betöltésére. Különös hangsúlyt helyeztek az elemi iskolák (kisiskolák) fejlesztésére. iskolák (kisiskolák) fejlesztésére.

A II. Ratio EducationisA II. Ratio Educationis

• Másfél évtizeddel azután, hogy az Másfél évtizeddel azután, hogy az országgyűlés Művelődésügyi Bizottsága országgyűlés Művelődésügyi Bizottsága megkezdte munkáját, Budán 1806-ban megkezdte munkáját, Budán 1806-ban napvilágot látott az új Nevelési-Oktatási napvilágot látott az új Nevelési-Oktatási Rendszer, a Rendszer, a második Ratio Educationis.második Ratio Educationis.

• Elődjéhez hasonlóan a második Ratio is csak Elődjéhez hasonlóan a második Ratio is csak a a katolikus iskolák számárakatolikus iskolák számára vált kötelező vált kötelező érvényűvé, a protestánsok – tanügyi érvényűvé, a protestánsok – tanügyi autonómiájuk védelmében – kezdetben autonómiájuk védelmében – kezdetben elutasítottak minden központosító törekvést. elutasítottak minden központosító törekvést. Később – éppen a Ratio hatására – ők is Később – éppen a Ratio hatására – ők is kidolgoztak kidolgoztak egységesítő rendelkezéseket.egységesítő rendelkezéseket.

• Intencióinak jellemző vonásai közé tartozik Intencióinak jellemző vonásai közé tartozik a a nemzetiségi és vallási türelemnemzetiségi és vallási türelem..

• Részletesen rendelkezik az Részletesen rendelkezik az anyanyelvi anyanyelvi iskolákróliskolákról – az egyszerű falusi egytanítós – az egyszerű falusi egytanítós iskolától kezdve a tankerületi székhelyeken iskolától kezdve a tankerületi székhelyeken működő normaiskolákig. működő normaiskolákig.

• Az alsó fokú oktatás Az alsó fokú oktatás ingyenességétingyenességét tartja tartja kívánatosnak. kívánatosnak.

• Ha a szülő saját hibájából nem iskoláztatja Ha a szülő saját hibájából nem iskoláztatja gyermekét gyermekét vétséget követ el,vétséget követ el, s büntetést s büntetést érdemel. érdemel.

• A városi iskolát továbbfejlesztette, A városi iskolát továbbfejlesztette, megalkotva ezzel a későbbi megalkotva ezzel a későbbi „„polgári iskolapolgári iskola”” elődjét. Külön gondoskodott a elődjét. Külön gondoskodott a lányoklányok iskoláztatásáról.iskoláztatásáról.

• A A latin iskolalatin iskola alsó szintje továbbra is a alsó szintje továbbra is a grammatikai iskola (kisgimnázium). Osztályainak grammatikai iskola (kisgimnázium). Osztályainak számát az addigi számát az addigi háromról négyreháromról négyre emelte a emelte a rendelet. rendelet.

• Ezt követték a „humán” tanulmányok, az ún. Ezt követték a „humán” tanulmányok, az ún. retorikairetorikai és és poétikaipoétikai osztályokban. Szónoklat- és osztályokban. Szónoklat- és költészettanon kívül hittannal, matematikával, költészettanon kívül hittannal, matematikával, természetrajzzal, földrajzzal és történelemmel is természetrajzzal, földrajzzal és történelemmel is foglalkoztak a tanulók ezekben az osztályokban. foglalkoztak a tanulók ezekben az osztályokban.

• Fontos fejlemény, hogy Fontos fejlemény, hogy kiküszöböltekiküszöbölte a a német német nyelvnyelv korábbi – II. József alatt bevezetett – korábbi – II. József alatt bevezetett – kötelező oktatását. Továbbra is tanították, de csak kötelező oktatását. Továbbra is tanították, de csak azoknak a tanulóknak, akik ezt kívánták. Noha a azoknak a tanulóknak, akik ezt kívánták. Noha a gimnáziumokban az oktatás nyelve hivatalosan gimnáziumokban az oktatás nyelve hivatalosan továbbra is a latin maradt, e továbbra is a latin maradt, e rendelkezés jelentős rendelkezés jelentős szerephez juttatta a szerephez juttatta a magyar nyelvetmagyar nyelvet is is. .

• Nemzetiségi vidékeken – a hagyományokat követve – Nemzetiségi vidékeken – a hagyományokat követve – lehetővé tette, hogy a gimnáziumi tárgyak oktatásában lehetővé tette, hogy a gimnáziumi tárgyak oktatásában a magyarázat megkönnyítésére a magyarázat megkönnyítésére segédnyelvkéntsegédnyelvként használják a használják a tanulók anyanyelvét.tanulók anyanyelvét.

• Részletesen előírta a Részletesen előírta a líceumoklíceumok és az és az akadémiákakadémiák tananyagát is A líceum a kétesztendős tananyagát is A líceum a kétesztendős filozófiaifilozófiai képzést képzést nyújtó önálló intézmény elnevezése. Az akadémiák nyújtó önálló intézmény elnevezése. Az akadémiák körébe pedig a kétéves körébe pedig a kétéves filozófiai, filozófiai, majd hároméves majd hároméves jogijogi tanulmá nyokat nyújtó főiskola tartozott. tanulmá nyokat nyújtó főiskola tartozott.

• Általában elmondható, hogy Általában elmondható, hogy ez a Ratio kijavította elődje ez a Ratio kijavította elődje hibáithibáit.. Egyszerűsítette a tantárgyi sokféleséget, Egyszerűsítette a tantárgyi sokféleséget, lélektanilag megalapozottabbá tette a tantárgyak lélektanilag megalapozottabbá tette a tantárgyak sorrendiségét. sorrendiségét.

• Behatóan foglalkozott az Behatóan foglalkozott az egyetemmelegyetemmel is. Ennek is. Ennek filozófiai filozófiai fakultásafakultása továbbra is megtartotta – a középkori továbbra is megtartotta – a középkori hagyományokra visszavezethető – hagyományokra visszavezethető – előkészítőelőkészítő szerepét. A szerepét. A filozófiai osztályok tananyaga itt már filozófiai osztályok tananyaga itt már természettudományostermészettudományos ismeretekkel bővült. Erre épült a ismeretekkel bővült. Erre épült a négyéves négyéves teológiai,teológiai, hároméves hároméves jogijogi és ötéves és ötéves orvosiorvosi kar. kar.

A 19. század első felének magyar A 19. század első felének magyar neveléstörténeteneveléstörténete

Első óvodáink Első óvodáink

• A század elejének a gazdasági-társadalmi A század elejének a gazdasági-társadalmi fejlődése nyomán nálunk is jelentkezett az fejlődése nyomán nálunk is jelentkezett az óvodák létesítésénekóvodák létesítésének igénye. igénye.

• A kapitalizálódó A kapitalizálódó manufaktúrákmanufaktúrák egyre több egyre több munkaerőt igényeltek: férfiakat és nőket munkaerőt igényeltek: férfiakat és nőket egyaránt. egyaránt.

• Megnövekedtet azoknak a városi családoknak a Megnövekedtet azoknak a városi családoknak a száma, ahol az száma, ahol az apa és az anya egyaránt munkát apa és az anya egyaránt munkát vállalt.vállalt. Kisgyermekeik gondozása, nevelése Kisgyermekeik gondozása, nevelése megoldatlan problémaként nehezedett rájuk.megoldatlan problémaként nehezedett rájuk.

• Az első hazai óvodát Az első hazai óvodát 1828-1828-ban nyitotta meg ban nyitotta meg Brunszvik Brunszvik TerézTeréz a krisztinavárosi Mikó a krisztinavárosi Mikó utcában. utcában.

• Ezt követte hamarosan még Ezt követte hamarosan még kettő: a Vízivárosban, illetve kettő: a Vízivárosban, illetve a Várban. a Várban.

• Brunszvik Teréz Brunszvik Teréz százötven százötven kisgyermeketkisgyermeket akart felvenni akart felvenni intézetébe. Erősen bízott intézetébe. Erősen bízott abban, hogy „szerencsés vitel abban, hogy „szerencsés vitel után több ilyenféle oskolák is után több ilyenféle oskolák is fognak helyeztetni”. fognak helyeztetni”. Brunszvik Teréz (1775-

1861)

• Nem véletlenNem véletlen az „oskola” kifejezés használata. Brunszvik az „oskola” kifejezés használata. Brunszvik Teréz intézete (és az azt követők is) ugyanis nem a mai Teréz intézete (és az azt követők is) ugyanis nem a mai értelemben vett óvodák voltak, hanem – értelemben vett óvodák voltak, hanem – kisgyermekiskolákkisgyermekiskolák.. Széles körű Széles körű elemi oktatáselemi oktatás folyt itt. folyt itt.

• A cél: a A cél: a konkrét tárgyak alapos megismerése,konkrét tárgyak alapos megismerése, és ezen és ezen keresztül a keresztül a pontos fogalmakpontos fogalmak kialakítása volt. kialakítása volt.

• Pestalozzi didaktikai elveinek szellemében, az általa Pestalozzi didaktikai elveinek szellemében, az általa kidolgozott kidolgozott beszéd- és értelemgyakorlatokbeszéd- és értelemgyakorlatok ((AnschauungsunterrichtAnschauungsunterricht)) óvodai alkalmazása volt ez. óvodai alkalmazása volt ez.

• Az óvodaszobában álló székről például a következőképpen Az óvodaszobában álló székről például a következőképpen beszélgettek, „szemléletileg elsajátítva” ezt a tárgyat: „A beszélgettek, „szemléletileg elsajátítva” ezt a tárgyat: „A széknek négy lába van, ülődeszkája és támlája. Tölgyfából széknek négy lába van, ülődeszkája és támlája. Tölgyfából készíti az asztalos és ülésre szolgál. Az ülés négyszögletes; készíti az asztalos és ülésre szolgál. Az ülés négyszögletes; vannak háromszögletű és kerek székek is. Színe sárgás. vannak háromszögletű és kerek székek is. Színe sárgás. Nem minden széknek van négy lába. Vannak háromlábúak Nem minden széknek van négy lába. Vannak háromlábúak is, mint amilyen a suszterszék. A lábak és az ülődeszka is, mint amilyen a suszterszék. A lábak és az ülődeszka szükségesek, a támla nem. Vannak párnázott székek is, szükségesek, a támla nem. Vannak párnázott székek is, amelyeket rendszerint karosszéknek mondunk. A szék amelyeket rendszerint karosszéknek mondunk. A szék magasabb, mint a zsámoly és alacsonyabb mint az asztal.”magasabb, mint a zsámoly és alacsonyabb mint az asztal.”

•

• Jól látható a cél: a Jól látható a cél: a konkrét tárgyak alapos konkrét tárgyak alapos megismerése,megismerése, és ezen keresztül a és ezen keresztül a pontos pontos fogalmak kialakítása.fogalmak kialakítása.

• Ugyanakkor az is világos, hogy három-öt éves Ugyanakkor az is világos, hogy három-öt éves gyermeknek nem túl élményszerű az ilyesféle gyermeknek nem túl élményszerű az ilyesféle ismeretszerzés. ismeretszerzés.

• Első óvodáinkban – az őrzésen, gondozáson Első óvodáinkban – az őrzésen, gondozáson kívül – sokféle kívül – sokféle hasznos ismeretrehasznos ismeretre is is megtanították a gyerekeket. Itt is folyt már a megtanították a gyerekeket. Itt is folyt már a betűismeret, az olvasás tanítása, ami vallástani betűismeret, az olvasás tanítása, ami vallástani ismeretekismeretek elsajátításával párosult. A elsajátításával párosult. A foglalkozások az első időben foglalkozások az első időben német nyelven német nyelven folytak.folytak.

• Az éneknek, a muzsikálásnak is megvolt a maga Az éneknek, a muzsikálásnak is megvolt a maga helye, szerepe ezekben az intézetekben. helye, szerepe ezekben az intézetekben.

• Bezerédy AmáliaBezerédy Amália nevéhez nevéhez kötődik kötődik az első falusi kisdedóvóaz első falusi kisdedóvó létrehozása. 1836-ban a létrehozása. 1836-ban a Tolna Tolna megyeimegyei Hidja-pusztán alapította Hidja-pusztán alapította uradalmi cselédek gyermekei uradalmi cselédek gyermekei számára. Kislánya,számára. Kislánya, Flóri Flóri együtt együtt járt ebbe az óvodába a szegény járt ebbe az óvodába a szegény szülők gyermekeivel. szülők gyermekeivel.

• Egy óvó és egy „segédnő” Egy óvó és egy „segédnő” foglalkozott itt a 40–60 főnyi foglalkozott itt a 40–60 főnyi gyermekcsoporttal. gyermekcsoporttal.

• 1839-ben jelent meg Bezerédy 1839-ben jelent meg Bezerédy Amália műve, a „Amália műve, a „FlóriFlóri könyvekönyve” ” oktató-nevelő célzatú tanulságos oktató-nevelő célzatú tanulságos olvasmányokkal, versekkel és olvasmányokkal, versekkel és sok illusztrációval. sok illusztrációval.

• Ez a kötet tekinthető a magyar Ez a kötet tekinthető a magyar gyermekirodalom első jelentős gyermekirodalom első jelentős darabjának.darabjának.

JÓ FELTÉTELEK:JÓ FELTÉTELEK:

Először ha felkelek.Először ha felkelek.Hálát adok Istennek;Hálát adok Istennek;Szülôimet azonbanSzülôimet azonbanMegköszöntöm nyájasan.Megköszöntöm nyájasan.És megmosdom azután,És megmosdom azután,A mint illik, szép tisztán A mint illik, szép tisztán Megfésülöm hajamat,Megfésülöm hajamat,Csinosítom magamat!Csinosítom magamat!Úgy örömest nézel rám,Úgy örömest nézel rám,Ha tiszta testem, ruhám.Ha tiszta testem, ruhám.Csak a ki felöltözött,Csak a ki felöltözött,Jelenjen meg más előtt.Jelenjen meg más előtt.Felöltözve ha ettemFelöltözve ha ettemreggelit, s megköszöntem,reggelit, s megköszöntem,

Oskolába kell mennem;Oskolába kell mennem;Én ezt örömest teszem.Én ezt örömest teszem.Tanulok ott szívesenTanulok ott szívesenS haza jövök csendesen;S haza jövök csendesen;Nem állok meg az utczán,Nem állok meg az utczán,Nem nézek minden után;Nem nézek minden után;Nem kiáltok s csevegek,Nem kiáltok s csevegek,rossz gyermekkel nem rossz gyermekkel nem

megyek;megyek;Mert roszat tanulhatnék,Mert roszat tanulhatnék,Én is aztán rosz lennék;Én is aztán rosz lennék;Otthon csendes s jó vagyok,Otthon csendes s jó vagyok,Anyámnak szót fogadok;Anyámnak szót fogadok;Soha sem veszekedem;Soha sem veszekedem;Testvérimet szeretem.Testvérimet szeretem.Ha szülőimmel nyugszunk,Ha szülőimmel nyugszunk,Beszélem, mit tanultunk;Beszélem, mit tanultunk;Szívből ezek örülnek,Szívből ezek örülnek,S engemet mind szeretnek. S engemet mind szeretnek.

• Fontos állomása a magyar óvodaügy Fontos állomása a magyar óvodaügy történetének a „történetének a „Kisdedóvó Intézeteket Kisdedóvó Intézeteket Magyarországban Terjesztő EgyesületMagyarországban Terjesztő Egyesület” ” megalakulása 1836-ban. megalakulása 1836-ban.

• Ez az országos hatókörű társadalmi Ez az országos hatókörű társadalmi szervezet vállalta az óvodák szervezését szervezet vállalta az óvodák szervezését és fenntartását. és fenntartását.

• Az első Az első óvóképzőtóvóképzőt TolnánTolnán hozták létre hozták létre 1837-ben. Igazgatója,1837-ben. Igazgatója, Wargha IstvánWargha István a a magyar óvodapedagógia elméletének magyar óvodapedagógia elméletének kiváló művelője volt. 1843-ban könyvet kiváló művelője volt. 1843-ban könyvet jelentetett meg az óvodák fejlesztésének jelentetett meg az óvodák fejlesztésének kérdéseiről, módszertani kérdésekről. kérdéseiről, módszertani kérdésekről. Címe: „Címe: „Terv a kisdedóvó-intézetek Terv a kisdedóvó-intézetek terjesztése iránt a két magyar hazábanterjesztése iránt a két magyar hazában” ” (vagyis Magyarországon és Erdélyben).(vagyis Magyarországon és Erdélyben).

NépoktatásNépoktatás

• A falusi kisiskolák életében továbbra is jelentős szerepet A falusi kisiskolák életében továbbra is jelentős szerepet játszottak azjátszottak az egyházak. egyházak. Az évszázadok alatt kialakult Az évszázadok alatt kialakult szervezeti kereteket a két Ratio szervezeti kereteket a két Ratio megerősítettemegerősítette, s a XIX. , s a XIX. század elején gazdasági-társadalmi okok még nem tették század elején gazdasági-társadalmi okok még nem tették szükségessé ezek megváltoztatását. szükségessé ezek megváltoztatását. Mind a katolikus, Mind a katolikus, mind pedig a protestáns egyházak törekedtek arra, hogy mind pedig a protestáns egyházak törekedtek arra, hogy minden faluban – a templom mellett – iskola is legyen.minden faluban – a templom mellett – iskola is legyen.

• Kettős cél érdekében működtették ezeket a falusi Kettős cél érdekében működtették ezeket a falusi kisiskolákat. Egyrészt a kisiskolákat. Egyrészt a vallás elemeit és az alapvető vallás elemeit és az alapvető erkölcsi ismereteketerkölcsi ismereteket oktatták itt, másrészt pedig a falusi oktatták itt, másrészt pedig a falusi papság utánpótlásáról gondoskodtak így. papság utánpótlásáról gondoskodtak így.

• Az iskolafenntartás továbbra is a hagyományos „feudális” Az iskolafenntartás továbbra is a hagyományos „feudális” módon történt. A tanító fő járandósága a módon történt. A tanító fő járandósága a telekhasználat telekhasználat volt, ezt egészítették ki a lakosság különféle volt, ezt egészítették ki a lakosság különféle természetbeni juttatásai.természetbeni juttatásai. Közvetlen felettese a falu Közvetlen felettese a falu lelkésze volt. A tanító gyakran kántori teendőket is lelkésze volt. A tanító gyakran kántori teendőket is ellátott, sőt jegyzőséget is vállalt.ellátott, sőt jegyzőséget is vállalt.

• A század elejétől kezdve fokozatosan megerősödött A század elejétől kezdve fokozatosan megerősödött egy olyan, egy olyan, jobb módú, földtulajdonnal rendelkező jobb módú, földtulajdonnal rendelkező paraszti rétegparaszti réteg, amely egyre jobban bekapcsolódott , amely egyre jobban bekapcsolódott az árutermelésbe és kereskedelmi forgalomba. az árutermelésbe és kereskedelmi forgalomba.

• Ők éltek a Ratio nyújtotta lehetőségekkel: Ők éltek a Ratio nyújtotta lehetőségekkel: iskoláztattákiskoláztatták gyermekeiket gyermekeiket, mert egyéni gazdasági , mert egyéni gazdasági érdekük is így kívánta. A mezőgazdasági érdekük is így kívánta. A mezőgazdasági árutermelésbe ugyanis az elemi ismeretekkel már árutermelésbe ugyanis az elemi ismeretekkel már rendelkező parasztok rendelkező parasztok eredményesebben tudtak eredményesebben tudtak bekapcsolódnibekapcsolódni..

• A A városi elemi oktatásvárosi elemi oktatás ebben a korszakban is ebben a korszakban is lényegesen különbözött a falusitól. A századfordulón lényegesen különbözött a falusitól. A századfordulón már már minden jelentősebb városunkbanminden jelentősebb városunkban működött működött latin latin iskolaiskola. Az ehhez kapcsolt legalsó, elemi osztályokban . Az ehhez kapcsolt legalsó, elemi osztályokban szereztek elemi műveltséget a város szereztek elemi műveltséget a város polgárgyermekei.polgárgyermekei.

• A A második Ratio Educationismásodik Ratio Educationis önálló, befejezett iskolatípussá önálló, befejezett iskolatípussá fejlesztette a fejlesztette a városi elemi iskolátvárosi elemi iskolát. Latint csak a gimnáziumba . Latint csak a gimnáziumba készülő gyerekeknek kellett tanítani, a tovább nem tanulók készülő gyerekeknek kellett tanítani, a tovább nem tanulók számára számára új osztályt szerveztek, latin nélkülúj osztályt szerveztek, latin nélkül. .

• A Ratio rendelkezése nyomán, a városi igényeknek A Ratio rendelkezése nyomán, a városi igényeknek megfelelően új – latin nélküli – két vagy háromtanítós elemi megfelelően új – latin nélküli – két vagy háromtanítós elemi iskolákat kezdtek szervezni országszerte.iskolákat kezdtek szervezni országszerte.

• A A II. Ratio „érdeme”, hogy II. Ratio „érdeme”, hogy 6–12 éves korig minden gyermek 6–12 éves korig minden gyermek számára kötelezővé tette az alsó elemi két osztályának számára kötelezővé tette az alsó elemi két osztályának elvégzésételvégzését.. Ennek elmulasztása esetén a szülők Ennek elmulasztása esetén a szülők pénzbüntetését helyezte kilátásba. pénzbüntetését helyezte kilátásba.

• Tanítónak és segédtanítónak csak azt nevezhették ki, aki Tanítónak és segédtanítónak csak azt nevezhették ki, aki elvégezte a elvégezte a tanítóképzőttanítóképzőt.. A tanítók 30 év szolgálat után A tanítók 30 év szolgálat után nyugdíjra jogosultak.nyugdíjra jogosultak.

• Többfajta városi iskola létezett ebben a korszakban. A latinos Többfajta városi iskola létezett ebben a korszakban. A latinos képzést nyújtó elemi a hivatalnoki, a tudományos vagy az képzést nyújtó elemi a hivatalnoki, a tudományos vagy az egyházi pálya felé egyengette a tanulók útját; a latin egyházi pálya felé egyengette a tanulók útját; a latin nélküliek pedig a nélküliek pedig a közvetlenül hasznosközvetlenül hasznos („praktikus”) („praktikus”) tananyaggal a tananyaggal a polgári pályákrapolgári pályákra igyekvőknek nyújtott igyekvőknek nyújtott ismereteket.ismereteket.

TanítóképzésTanítóképzés

• Ebben az időszakban a korábban egyedülálló jelentőségű Ebben az időszakban a korábban egyedülálló jelentőségű normaiskoláknormaiskolák már továbbfejlesztésre, már továbbfejlesztésre, korszerűsítésre korszerűsítésre szorultak.szorultak. Kevés volt belőlük: egy-egy hatalmas Kevés volt belőlük: egy-egy hatalmas tankerületben egy működött csupán. A képzési idő tankerületben egy működött csupán. A képzési idő rövidsége sem tett lehetővé elmélyültebb tanulást, rövidsége sem tett lehetővé elmélyültebb tanulást, hatékonyabb képzést.hatékonyabb képzést.

• A protestánsok – tanügyi autonómiájukra hivatkozva – nem A protestánsok – tanügyi autonómiájukra hivatkozva – nem engedték normaiskolába tanítójelöltjeiket. Kollégiumaikban engedték normaiskolába tanítójelöltjeiket. Kollégiumaikban a lelkészeknek készülő felsőbb osztályos tanulók szert tettek a lelkészeknek készülő felsőbb osztályos tanulók szert tettek pedagógiai gyakorlatra: tanították elemista társaikat.pedagógiai gyakorlatra: tanították elemista társaikat.

• A protestánsok mindemellett érezték a rendszeres A protestánsok mindemellett érezték a rendszeres neveléstani stúdiumok neveléstani stúdiumok hiányáthiányát. Éppen ezért . Éppen ezért SárospatakonSárospatakon már 1796-tól kezdve megszervezték a már 1796-tól kezdve megszervezték a paedagogarchapaedagogarcha állást. állást. Olyan tanár volt ez, aki az Olyan tanár volt ez, aki az osztálytanító öregdiákok (latinul: osztálytanító öregdiákok (latinul: praeceptor publicus)praeceptor publicus) munkáját felügyelte. Az akadémiai munkáját felügyelte. Az akadémiai tagozaton ettől kezdve már tagozaton ettől kezdve már külön vizsgátkülön vizsgát tartottak a tartottak a preceptorságra készülőknekpreceptorságra készülőknek neveléstudományból, vagyis neveléstudományból, vagyis „„ars paedagogicáars paedagogicá”-ból. ”-ból.

Az első magyar pedagógia tankönyv: Tóth Pápai Mihály sárospataki tanár neveléselméleti-didaktikai tankönyvének címlapja

A sárospataki kollégium

• A protestáns kollégiumok teljes tanügyi autonómiája azt is A protestáns kollégiumok teljes tanügyi autonómiája azt is jelentette, hogy – országos egységesítő rendelkezés jelentette, hogy – országos egységesítő rendelkezés hiányában – hiányában – többnyire egymás gyakorlatát sem követtéktöbbnyire egymás gyakorlatát sem követték, , egymás módszereit sem vették át. egymás módszereit sem vették át.

• Az első önálló, többévfolyamos Az első önálló, többévfolyamos magyar katolikus magyar katolikus tanítóképző intézettanítóképző intézet 18281828-ban nyílt meg -ban nyílt meg EgerbenEgerben.. (Ezt (Ezt megelőzte az 1818-ban létesített hasonló, de megelőzte az 1818-ban létesített hasonló, de németnémet tannyelvű intézet Szepesváralján.) Mindkettő alapítója, tannyelvű intézet Szepesváralján.) Mindkettő alapítója, Pyrker LászlóPyrker László, egri érsek volt. A falusi iskolákban tapasztalt , egri érsek volt. A falusi iskolákban tapasztalt hiányosságok ösztönözték arra, hogy intézetet létesítsen a hiányosságok ösztönözték arra, hogy intézetet létesítsen a „mesterek kiművelésére”. „mesterek kiművelésére”.

• A jelölteket gimnáziumi végzettséggel vették fel, a felvételi A jelölteket gimnáziumi végzettséggel vették fel, a felvételi vizsgán a testi alkalmasságot és a beszédkészséget vizsgán a testi alkalmasságot és a beszédkészséget vizsgálták. A vizsgálták. A két esztendeigkét esztendeig tartó tanulmányok során az tartó tanulmányok során az elemi iskolai tantárgyakat dolgozták fel, tanítás- és elemi iskolai tantárgyakat dolgozták fel, tanítás- és neveléstant tanultak, valamint alapos zenei képzésben neveléstant tanultak, valamint alapos zenei képzésben részesültek. Pyrker kezdeményezésének hatására 1840-részesültek. Pyrker kezdeményezésének hatására 1840-ben királyi rendeletre öt hasonló tanítóképzőt szerveztek ben királyi rendeletre öt hasonló tanítóképzőt szerveztek Pesten, Szegeden, Miskolcon, Érsekújváron és Pesten, Szegeden, Miskolcon, Érsekújváron és Nagykanizsán.Nagykanizsán.

Közép- és felsőoktatásKözép- és felsőoktatás

• A korszak A korszak gimnáziumainakgimnáziumainak legfőbb feladata, az legfőbb feladata, az egyetemi,egyetemi, illetve az illetve az akadémiai továbbtanulásakadémiai továbbtanulásra való ra való felkészítés mellett a felkészítés mellett a hivatalnoki pályához szükséges hivatalnoki pályához szükséges ismeretek nyújtásaismeretek nyújtása volt. A magyar hivatalos közélet volt. A magyar hivatalos közélet nyelve még mindig – bár egyre csökkenő mértékben – nyelve még mindig – bár egyre csökkenő mértékben – a a latinlatin volt. volt. – Érdekes módszerrel igyekeztek a gimnáziumok Érdekes módszerrel igyekeztek a gimnáziumok

tanulóit latin társalkodáshoz szoktatni. Az tanulóit latin társalkodáshoz szoktatni. Az anyanyelven való beszéd tilos volt. A latin szóra való anyanyelven való beszéd tilos volt. A latin szóra való ügyelés eszköze a ügyelés eszköze a szignumszignum volt, vagyis egy volt, vagyis egy szamárfejet utánzó falapszamárfejet utánzó falap. A tanár kijelölt egy . A tanár kijelölt egy „„leselkedőleselkedő” diákot, aki az anya nyelven megszólaló ” diákot, aki az anya nyelven megszólaló társa kezébe nyomta a szignumot. Az pedig társa kezébe nyomta a szignumot. Az pedig igyekezett mihamarább átadni ezt a nemkívánatos igyekezett mihamarább átadni ezt a nemkívánatos tárgyat vala melyik tetten ért társának. Büntetést tárgyat vala melyik tetten ért társának. Büntetést csak az kapott, akinél aznap utoljára maradt a csak az kapott, akinél aznap utoljára maradt a szignum. szignum.

• A közélet latinságán először az 1790–91. évi A közélet latinságán először az 1790–91. évi országgyűlés ütött rést, amelynek országgyűlés ütött rést, amelynek jegyzőkönyvét két nyelven: jegyzőkönyvét két nyelven: latinul és latinul és magyarulmagyarul vezették. A magyar nyelv jogainak vezették. A magyar nyelv jogainak kivívása – a biztató kezdet ellenére – nem volt kivívása – a biztató kezdet ellenére – nem volt könnyű. A tanügyről való rendelkezés könnyű. A tanügyről való rendelkezés kizárólagos felségjog volt, ez is nehezítette a kizárólagos felségjog volt, ez is nehezítette a magyar nyelv iskolai térhódítását. A magyar magyar nyelv iskolai térhódítását. A magyar liberális középnemességnek liberális középnemességnek hosszú harcothosszú harcot kellett vívnia Béccsel addig, amíg kellett vívnia Béccsel addig, amíg 1844-ben 1844-ben végre végre törvény születetttörvény született: : az állam nyelve a az állam nyelve a magyar, tehát a közép- és felsőoktatás is magyar, tehát a közép- és felsőoktatás is teljes mértékben magyar nyelven kell, hogy teljes mértékben magyar nyelven kell, hogy folyjon.folyjon.

• A magyar nyelv ügye már korábban is lelkes A magyar nyelv ügye már korábban is lelkes pártfogókra talált. A századfordulótól kezdve pártfogókra talált. A századfordulótól kezdve fellendült az iskolai önképzőkörök nyelvművelő fellendült az iskolai önképzőkörök nyelvművelő tevékenysége, sorra jelentek meg a magyar nyelvű tevékenysége, sorra jelentek meg a magyar nyelvű tankönyvek. Különösen a protestáns kollégiumok tankönyvek. Különösen a protestáns kollégiumok tanárai jártak élen ezen a téren. tanárai jártak élen ezen a téren.

• A reformkori küzdelmek másik vonulata a A reformkori küzdelmek másik vonulata a szakképzésszakképzés intézményrendszerének kiépítéséért folyt. Két ilyen intézményrendszerének kiépítéséért folyt. Két ilyen felsőfokú intézmény működött ekkor: az 1763-ban felsőfokú intézmény működött ekkor: az 1763-ban alapított összbirodalmi alapított összbirodalmi Bányászati Akadémia Bányászati Akadémia Selmecbányán,Selmecbányán, és az 1782-ben létesített és az 1782-ben létesített Mérnökképző IntézetMérnökképző Intézet a a pesti egyetem bölcsészkarán.pesti egyetem bölcsészkarán. Földmérő és vízügyi szakembereket képeztek itt.Földmérő és vízügyi szakembereket képeztek itt.

• A heves viták eredményeképpen 1844-ben királyi A heves viták eredményeképpen 1844-ben királyi rendelet jelent meg a pesti „rendelet jelent meg a pesti „IpartanodaIpartanoda” létesítéséről. ” létesítéséről. Ez az intézet 1846-ban kezdte meg működését Ez az intézet 1846-ban kezdte meg működését „„József-ipartanodaJózsef-ipartanoda” néven. Középfokú végzettséget ” néven. Középfokú végzettséget nyújtott: ipari kereskedelmi és mezőgazdasági nyújtott: ipari kereskedelmi és mezőgazdasági tagozattal működött.tagozattal működött.

• Ebben a korszakban a Ebben a korszakban a pesti tudományegyetempesti tudományegyetem munkáját munkáját még a még a bécsi tanulmányi bizottságtól való teljes függés bécsi tanulmányi bizottságtól való teljes függés jellemezte.jellemezte. Az egyetem választott vezetői a rektor és a Az egyetem választott vezetői a rektor és a kari dékánok voltak, de a tulajdonképpeni vezetői kari dékánok voltak, de a tulajdonképpeni vezetői jogokat a király által kinevezettjogokat a király által kinevezett elnök elnök és a kari és a kari igazgatókigazgatók birtokolták. Az egyetemi autonómia teljes mértékben birtokolták. Az egyetemi autonómia teljes mértékben formalitásformalitás maradt csupán. maradt csupán.

• A tanulmányok nyelve a A tanulmányok nyelve a latinlatin volt. E tekintetben csak az volt. E tekintetben csak az 1844. évi 2. törvény hozott némi változást: elrendelte, 1844. évi 2. törvény hozott némi változást: elrendelte, hogy bizonyos tárgyakat magyarul tanítsanak. A hogy bizonyos tárgyakat magyarul tanítsanak. A bölcsészkaron a filozófiai, fizikai és matematikai bölcsészkaron a filozófiai, fizikai és matematikai előadások egészen 1849-ig latin nyelven folytak.előadások egészen 1849-ig latin nyelven folytak.

• A második Ratio rendelkezése nyomán A második Ratio rendelkezése nyomán a két évfolyamos a két évfolyamos bölcsészkarra a hatosztályos gimnázium elvégzése utánbölcsészkarra a hatosztályos gimnázium elvégzése után (tehát legalább tizenöt éves korában) léphetett a (tehát legalább tizenöt éves korában) léphetett a fiatalember Ez a fakultás – a középkori hagyományoknak fiatalember Ez a fakultás – a középkori hagyományoknak megfelelően – megfelelően – nem volt egyenrangú a többivel:nem volt egyenrangú a többivel: a a teológiai, a jogi és az orvosi kar teológiai, a jogi és az orvosi kar előkészítésételőkészítését szolgálta. szolgálta. Éppen ezért minden egyetemi hallgatónak Éppen ezért minden egyetemi hallgatónak eredményesen el kellett végeznie a eredményesen el kellett végeznie a filozófiai fakultásfilozófiai fakultás stúdiumait. stúdiumait.

• A A középiskolai tanárképzést középiskolai tanárképzést – az ismételten – az ismételten felvetett javaslatok ellenére – ebben a felvetett javaslatok ellenére – ebben a korszakban korszakban még nem szervezték meg a még nem szervezték meg a bölcsészkaron.bölcsészkaron. A tanári pályára készülők A tanári pályára készülők szabadon választható pedagógiai és szabadon választható pedagógiai és módszertani tárgyú előadások hallgatásával módszertani tárgyú előadások hallgatásával szerezhettek neveléstani-oktatástani szerezhettek neveléstani-oktatástani ismereteket. Az egyetemi tanárképző ismereteket. Az egyetemi tanárképző intézet megalkotása intézet megalkotása Eötvös József vallás- és Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszterközoktatásügyi miniszter nevéhez fűződik. nevéhez fűződik. Az ő kultuszminiszteri tevékenysége a Az ő kultuszminiszteri tevékenysége a tárgya következő fejezetünknek. tárgya következő fejezetünknek.

Az 184-49-es forradalom és szabadságharc Az 184-49-es forradalom és szabadságharc oktatásügyeoktatásügye

• 1848 márciusa végre megteremtette a magyar 1848 márciusa végre megteremtette a magyar társadalom gyökeres polgári átalakulásának társadalom gyökeres polgári átalakulásának feltételeit. Ezzel párhuzamosan megindította egy feltételeit. Ezzel párhuzamosan megindította egy új magyar közoktatási rendszer kiépítését is. új magyar közoktatási rendszer kiépítését is. A A kormányban Eötvös József felügyelte ezt a kormányban Eötvös József felügyelte ezt a területet.területet.

• Az 1848. évi XI. törvény elrendelte, hogy „minden Az 1848. évi XI. törvény elrendelte, hogy „minden bevett vallásfelekezet egyházi és iskolai szüksége bevett vallásfelekezet egyházi és iskolai szüksége közálladalmi költségek általközálladalmi költségek által fedeztessék”, tehát fedeztessék”, tehát közadóból.közadóból. Ezzel Ezzel megszűnt hazánkban az megszűnt hazánkban az iskolafenntartás évszázados múltra visszatekintő iskolafenntartás évszázados múltra visszatekintő feudális módja.feudális módja.

• Eötvös 1848. július 24-én a népképviseleti országgyűlés Eötvös 1848. július 24-én a népképviseleti országgyűlés elé terjesztette a népoktatás rendezéséről szóló elé terjesztette a népoktatás rendezéséről szóló törvényjavaslatát.törvényjavaslatát.

• A A törvényjavaslattörvényjavaslat nem az alsó fokú oktatás részletes nem az alsó fokú oktatás részletes szabályozása, hanem szabályozása, hanem keret:keret: a népoktatásügy alapvető a népoktatásügy alapvető elveinek foglalata. elveinek foglalata.

• Első paragrafusában Eötvös úgy fogalmazta meg az elemi Első paragrafusában Eötvös úgy fogalmazta meg az elemi oktatás célját, hogy segítségével „oktatás célját, hogy segítségével „a gyerekek a tudomány a gyerekek a tudomány első elemeibe avattassanakelső elemeibe avattassanak”. ”.

• A törvényjavaslat szövege leszögezi, hogy az állam A törvényjavaslat szövege leszögezi, hogy az állam feladata kettős: feladata kettős:

• 1. 1. Gondoskodnia kell arról, hogy minden helységben Gondoskodnia kell arról, hogy minden helységben legyenek népiskolák,legyenek népiskolák,

• 2. 2. másrészt azt is ellenőriznie kell, hogy minden másrészt azt is ellenőriznie kell, hogy minden iskolaköteles gyermek igénybe veszi-e az alapműveltség iskolaköteles gyermek igénybe veszi-e az alapműveltség megszerzésének a lehetőségét.megszerzésének a lehetőségét.

• A tankötelezettség A tankötelezettség fiúknál hattól tizenkét éves korig, fiúknál hattól tizenkét éves korig, leányoknál hattól tízéves korigleányoknál hattól tízéves korig tart. tart.

• Az állami elemi iskolákban a tanítás Az állami elemi iskolákban a tanítás ingyenes.ingyenes. Az iskolák Az iskolák fenntartása a község felnőtt lakosságára kivetett fenntartása a község felnőtt lakosságára kivetett iskolaadóbóliskolaadóból történik. Ez az egyénenként fizetett állami adó történik. Ez az egyénenként fizetett állami adó öt százalékát teszi ki. Ha ez nem elégséges, mód van öt százalékát teszi ki. Ha ez nem elégséges, mód van államsegély igénybevételére. államsegély igénybevételére.

• Az oktatás nyelve: a Az oktatás nyelve: a község lakossága többségének község lakossága többségének anyanyelveanyanyelve. Nemzetiségek lakta vidéken a . Nemzetiségek lakta vidéken a magyar nyelvet magyar nyelvet isis tanítani kell. tanítani kell.

• Az iskolában olyan tantárgyakat kell tanítani, „amelyek a Az iskolában olyan tantárgyakat kell tanítani, „amelyek a polgári élet minden viszonyaiban szükségesek, figyelemmel polgári élet minden viszonyaiban szükségesek, figyelemmel arra, hogy a gyermekek arra, hogy a gyermekek inkább alapos, mint sokféle inkább alapos, mint sokféle ismerethezismerethez jussanak”. Ezek a következők: írás, olvasás, jussanak”. Ezek a következők: írás, olvasás, számolás, természettan, természetleírás, hazai történelem számolás, természettan, természetleírás, hazai történelem és földrajz, polgári jogok és kötelességek, testgyakorlás, és földrajz, polgári jogok és kötelességek, testgyakorlás, éneklés. éneklés.

• A vallástan nem iskolai tantárgy.A vallástan nem iskolai tantárgy. Ugyanakkor a Ugyanakkor a törvénytervezet törvénytervezet meghagyta az iskolák felekezeti jellegét meghagyta az iskolák felekezeti jellegét abban az esetben, ha egy helységben egyazon felekezetből abban az esetben, ha egy helységben egyazon felekezetből legalább ötven iskolaköteles gyermek él.legalább ötven iskolaköteles gyermek él. Az ötvenes Az ötvenes létszám alatt „közös” (tehát létszám alatt „közös” (tehát felekezetközifelekezetközi) az iskola. ) az iskola.

• A nyelvhasználat körüli vita eredményeképp az a A nyelvhasználat körüli vita eredményeképp az a módosítás került a szövegbe, hogy módosítás került a szövegbe, hogy a magyar nyelv a magyar nyelv egyrészt minden elemi iskolában rendes tantárgyegyrészt minden elemi iskolában rendes tantárgy, , másrészt másrészt az oktatás nyelve mindenüttaz oktatás nyelve mindenütt (tehát (tehát nemzetiségek lakta vidékeken is) a nemzetiségek lakta vidékeken is) a magyarmagyar. Viszont . Viszont akik ezt nem értik, azoknak anyanyelven kell akik ezt nem értik, azoknak anyanyelven kell magyarázni a tananyagot. magyarázni a tananyagot.

• Heves vihart váltott ki az iskolák Heves vihart váltott ki az iskolák felekezeti jellegénekfelekezeti jellegének kérdése is. A törvény idevonatkozó paragrafusának kérdése is. A törvény idevonatkozó paragrafusának tartalma így módosult a vita után: tartalma így módosult a vita után: az állam csak közös az állam csak közös iskolákat tart fenn minden felekezeti jelleg iskolákat tart fenn minden felekezeti jelleg kizárásával.kizárásával. Ugyanakkor a felekezetek – saját Ugyanakkor a felekezetek – saját költségükön – létesíthetnek iskolákat. Azok a lakosok, költségükön – létesíthetnek iskolákat. Azok a lakosok, akiknek gyermekei ezeket veszik igénybe, nem akiknek gyermekei ezeket veszik igénybe, nem mentesülnek az állami iskolaadó alól. mentesülnek az állami iskolaadó alól.

• Az országgyűlés felsőháza 1848. augusztus 12-én Az országgyűlés felsőháza 1848. augusztus 12-én tárgyalta a törvényjavaslatot. Úgy határozott, hogy tárgyalta a törvényjavaslatot. Úgy határozott, hogy részletes megvitatása részletes megvitatása nem időszerűnem időszerű: békésebb időkre : békésebb időkre kell halasztani. kell halasztani.

• A népoktatási törvénytervezet mellett A népoktatási törvénytervezet mellett Eötvös JózsefEötvös József másik másik fontos alkotása a fontos alkotása a pesti egyetempesti egyetem szervezetét újjáalakító szervezetét újjáalakító alapdokumentum: „alapdokumentum: „A magyar egyetem alapszabályaiA magyar egyetem alapszabályai”.”.

• Eszerint a bölcsészeti kar két szakra osztandó, az egyik a Eszerint a bölcsészeti kar két szakra osztandó, az egyik a filozófiai, történeti és nyelvi tanulmányokatfilozófiai, történeti és nyelvi tanulmányokat foglalja magába, foglalja magába, a másik pedig a a másik pedig a matematikai és természettudományi matematikai és természettudományi stúdiumokat. stúdiumokat.

• A szabályzat A szabályzat a középiskolai tanárképzésa középiskolai tanárképzés megszervezéséről is megszervezéséről is intézkedik. Eötvös intézkedik. Eötvös a bölcsészkar mindkét tagozata mellett a bölcsészkar mindkét tagozata mellett egy-egy tanárképző intézetet kívánt létesíteni,egy-egy tanárképző intézetet kívánt létesíteni, kezdetben tíz- kezdetben tíz-tíz kiváló egyetemi hallgató számára. A hallgatók fele lakást, tíz kiváló egyetemi hallgató számára. A hallgatók fele lakást, élelmezést és ösztöndíjat kapott volna. élelmezést és ösztöndíjat kapott volna.

• A tanárképzők vezetését az illetékes szak egy-egy egyetemi A tanárképzők vezetését az illetékes szak egy-egy egyetemi tanárára bízta. A tanárképző intézetek hallgatói három tanárára bízta. A tanárképző intézetek hallgatói három esztendei tanulmányt folytattak volna itt. Szaktárgyaik alapos esztendei tanulmányt folytattak volna itt. Szaktárgyaik alapos elsajátításán túl elsajátításán túl neveléstudományi és oktatás-módszertani neveléstudományi és oktatás-módszertani képzés és tanítási-nevelési gyakorlat szerepelt a tervek képzés és tanítási-nevelési gyakorlat szerepelt a tervek között.között.

• Eötvös nagy ívű tervei, kiérlelt koncepciója egy időre Eötvös nagy ívű tervei, kiérlelt koncepciója egy időre nem nem realizálódhattakrealizálódhattak. A sors különös kegye folytán viszont . A sors különös kegye folytán viszont második minisztersége ideje alatt – a kiegyezés után – második minisztersége ideje alatt – a kiegyezés után – lehetősége nyílott arra, hogy elképzelései jelentős részét lehetősége nyílott arra, hogy elképzelései jelentős részét megvalósíthassa megvalósíthassa

Tizenkilencedik századi debreceni népiskolai tanterem rekonstrukciója

(Millenniumi iskolatörténeti kiállítás)

Forradalom után, kiegyezés előttNépoktatás

• Centralizáló törekvés: Centralizáló törekvés: a nevelés és oktatás fölött az a nevelés és oktatás fölött az állam gyakorolja a főfelügyeletet.állam gyakorolja a főfelügyeletet. Ez a felügyelet Ez a felügyelet nemcsak az iskolára vonatkozott, hanem kiterjedt a házi nemcsak az iskolára vonatkozott, hanem kiterjedt a házi oktatásra, a családi nevelésre is. oktatásra, a családi nevelésre is.

• A kormányzat következetesen törekedett arra, hogy A kormányzat következetesen törekedett arra, hogy minden gyermekminden gyermek részesüljön legalább annyi és olyan részesüljön legalább annyi és olyan minőségű nevelésben-oktatásban, amelyet a népiskola minőségű nevelésben-oktatásban, amelyet a népiskola nyújt.nyújt.

• A bécsi kultuszminisztérium volt a magyar A bécsi kultuszminisztérium volt a magyar közoktatásügy legfőbb irányítója. Innen kapták közoktatásügy legfőbb irányítója. Innen kapták utasításaikat az egyes utasításaikat az egyes tankerületektankerületek és a melléjük és a melléjük rendelt rendelt iskolatanácsokiskolatanácsok. .

• A század ötvenes éveiben mindezekkel együtt a hazai A század ötvenes éveiben mindezekkel együtt a hazai népoktatásügy népoktatásügy jelentős fejlődésen ment keresztül:jelentős fejlődésen ment keresztül: az az elemi iskolák száma 9000-ről 12437-re emelkedett. elemi iskolák száma 9000-ről 12437-re emelkedett.

• Ugyanakkor látnunk kell, hogy ezek az adatok csupán Ugyanakkor látnunk kell, hogy ezek az adatok csupán egy relatív fejlődési tendenciát tükröztek, a magyar egy relatív fejlődési tendenciát tükröztek, a magyar népoktatásügy – Európa egyes fejlettebb országaihoz népoktatásügy – Európa egyes fejlettebb országaihoz képest – ezzel együtt is elmaradott maradt. A képest – ezzel együtt is elmaradott maradt. A kormányzat kevesebb pénzt (az állami kiadások alig kormányzat kevesebb pénzt (az állami kiadások alig 1,9%-át) fordította a közoktatás támogatására, 1,9%-át) fordította a közoktatás támogatására, Spanyolország után Európában a legkevesebbet.Spanyolország után Európában a legkevesebbet.

• A század második felének művelődéspolitikusa,A század második felének művelődéspolitikusa, Schvarz GyulaSchvarz Gyula hivatalos statisztikák alapján állapította hivatalos statisztikák alapján állapította meg, hogy az országban mintegy öt-hatezer meg, hogy az országban mintegy öt-hatezer településen nincs iskola, s a tanköteles gyermeknek településen nincs iskola, s a tanköteles gyermeknek 48%-a jár iskolába. A besorozott újoncoknak csak 22%-48%-a jár iskolába. A besorozott újoncoknak csak 22%-a tud írni-olvasni.a tud írni-olvasni.

• Az osztrák kormányzat a század ötvenes éveiben egyre Az osztrák kormányzat a század ötvenes éveiben egyre erőteljesebben törekedett a németesítésre az alsó fokú erőteljesebben törekedett a németesítésre az alsó fokú oktatás területén is. A német nyelv tanítását oktatás területén is. A német nyelv tanítását kötelezővé tették. A nemzeti szellemű tankönyveket kötelezővé tették. A nemzeti szellemű tankönyveket kitiltották az iskolákból, helyettük kitiltották az iskolákból, helyettük magyarra fordított magyarra fordított osztrák tankönyvekosztrák tankönyvek használatát rendelték el. használatát rendelték el.

Középfokú oktatásKözépfokú oktatás

• Az 1850-es évek fontos Az 1850-es évek fontos eseménye volt az eseménye volt az osztrák osztrák gimnáziumok és reáliskolák gimnáziumok és reáliskolák számára kidolgozott számára kidolgozott alapdokumentumalapdokumentum (szabályzat és (szabályzat és tanterv) az tanterv) az „Organisationsentwurf”„Organisationsentwurf” bevezetése hazánkban.bevezetése hazánkban.

• Kidolgozója két egyetemi tanár Kidolgozója két egyetemi tanár volt: volt: Franz Exner,Franz Exner, a prágai a prágai egyetem filozófiatanára, a egyetem filozófiatanára, a herbartizmus híve és herbartizmus híve és Herrmann Herrmann Bonitz,Bonitz, a bécsi egyetem görög– a bécsi egyetem görög–latin nyelvész professzora.latin nyelvész professzora.

Leo Thun gróf (1811-1888)

• Az „Entwurf” műveltségfelfogásában a Az „Entwurf” műveltségfelfogásában a neohumanizmus hatásaneohumanizmus hatása éppúgy kimutatható, éppúgy kimutatható, mint a mint a herbartizmusherbartizmus befolyása.befolyása. A nyelvi-irodalmi- A nyelvi-irodalmi-történelmi irányultság mellett a történelmi irányultság mellett a matematikának matematikának és a természettudományoknakés a természettudományoknak is helyet kíván is helyet kíván biztosítani a középiskolák tantervében. biztosítani a középiskolák tantervében.

• Figyelemre méltó gondolatokat fogalmaztak meg Figyelemre méltó gondolatokat fogalmaztak meg a szerzők az „Entwurf” instrukcióiban is. A a szerzők az „Entwurf” instrukcióiban is. A középiskolai tanulás „passzív befogadás”-jellege középiskolai tanulás „passzív befogadás”-jellege helyett a helyett a „tanulók saját tevékenységét”„tanulók saját tevékenységét”, az aktív , az aktív ismeretelsajátítást szorgalmazzák, amelynek ismeretelsajátítást szorgalmazzák, amelynek révén a „puszta tudás valamire való képességgé révén a „puszta tudás valamire való képességgé válik”.válik”.

• Az Entwurf jellemző vonásait a következőkben Az Entwurf jellemző vonásait a következőkben összegezhetjük:összegezhetjük:

• – – Létrehozta a Létrehozta a nyolcosztályos gimnáziumotnyolcosztályos gimnáziumot 10 10––18 18 éves fiúk számáraéves fiúk számára. A tanulmányok középpontjában . A tanulmányok középpontjában az intenzív latin és görög nyelvi-irodalmi képzés állt, az intenzív latin és görög nyelvi-irodalmi képzés állt, ezt egészítette ki egy élő idegen nyelv (a német) ezt egészítette ki egy élő idegen nyelv (a német) tanulása és a humán, illetve reáltárgyak együttese. tanulása és a humán, illetve reáltárgyak együttese. A gimnázium két szervezetileg önálló tagozatból áll: A gimnázium két szervezetileg önálló tagozatból áll: az I–IV. osztályig terjedő az I–IV. osztályig terjedő algimnáziumalgimnáziumból és a ból és a további négy osztállyal teljes további négy osztállyal teljes főgimnáziumfőgimnáziumból.ból.

• – – A gimnázium lehet nyilvános vagy magánjellegű. A A gimnázium lehet nyilvános vagy magánjellegű. A nyilvános gimnáziumok államilag érvényes nyilvános gimnáziumok államilag érvényes bizonyítványokat adhatnak ki, bizonyítványokat adhatnak ki, érettségi vizsgákatérettségi vizsgákat tarthatnak, emellett tarthatnak, emellett próbaévre tanárjelölteketpróbaévre tanárjelölteket is is alkalmazhatnak. alkalmazhatnak. Nyilvánossági jogotNyilvánossági jogot a VKM adhat. a VKM adhat.

• – – Létrehozott egy másik középiskola-típust is, a Létrehozott egy másik középiskola-típust is, a reáliskoláreáliskolátt. Főreáliskola volt a neve a . Főreáliskola volt a neve a háromosztályos alreálból és hároméves főreálból háromosztályos alreálból és hároméves főreálból álló álló hatosztályos intézménynek,hatosztályos intézménynek, amely felsőfokú amely felsőfokú technikai-műszaki tanulmányokra készített elő. technikai-műszaki tanulmányokra készített elő. Tantervében klasszikus stúdiumok nem szerepeltek, Tantervében klasszikus stúdiumok nem szerepeltek, helyettük a helyettük a természettudományoktermészettudományok kerültek előtérbe. kerültek előtérbe.

• – – Az Entwurf úgy rendelkezett, hogy középiskolában Az Entwurf úgy rendelkezett, hogy középiskolában csak középiskolai tanári képesítéssel rendelkező csak középiskolai tanári képesítéssel rendelkező szaktanárokszaktanárok taníthatnak. taníthatnak.

• – – Az Entwurf szerint a gimnáziumi oktatás nyelve az Az Entwurf szerint a gimnáziumi oktatás nyelve az a nyelv, amely a nyelv, amely az intézmény székhelyén élő lakosság az intézmény székhelyén élő lakosság többségének anyanyelve.többségének anyanyelve.

• 1855 januárjában a bécsi kultuszkormányzat már 1855 januárjában a bécsi kultuszkormányzat már változtatni akart ezen. Leo Thun újabb rendelete azt változtatni akart ezen. Leo Thun újabb rendelete azt szorgalmazta, hogy a gimnáziumok felsőbb szorgalmazta, hogy a gimnáziumok felsőbb osztályainak tanítási nyelve osztályainak tanítási nyelve váljon németté.váljon németté. Ez a Ez a népszerűtlen törekvés azonban hamarosan veszített népszerűtlen törekvés azonban hamarosan veszített lendületéből, s csak felemás módon valósult meg a lendületéből, s csak felemás módon valósult meg a magyar középiskolák magyar középiskolák passzív ellenállása miatt.passzív ellenállása miatt.

• Az Entwurf fontos dokumentuma a magyar Az Entwurf fontos dokumentuma a magyar iskoláztatás történetének. Jelentős mértékben iskoláztatás történetének. Jelentős mértékben előmozdította a középiskolák fejlődését, bár ez nem előmozdította a középiskolák fejlődését, bár ez nem ment megrázkódtatások nélkül. ment megrázkódtatások nélkül.

FelsőoktatásFelsőoktatás

• Az 1850-es években a pesti egyetem szervezeti Az 1850-es években a pesti egyetem szervezeti felépítésében jelentős változtatásokat hajtottak végre. felépítésében jelentős változtatásokat hajtottak végre. Nálunk is bevezették az új ausztriai egyetemi Nálunk is bevezették az új ausztriai egyetemi szabályzatot, s ez megváltoztatta a bölcsészkar addigi szabályzatot, s ez megváltoztatta a bölcsészkar addigi státuszát.státuszát.

• A filozófiai fakultás az 1850-51. tanévtől kezdve a többi A filozófiai fakultás az 1850-51. tanévtől kezdve a többi három egyetemi karral egyenrangú fakultássá vált,három egyetemi karral egyenrangú fakultássá vált, s a s a tanulmányi idő három évre emelkedett. tanulmányi idő három évre emelkedett.

• Egyúttal Egyúttal megszűnt a kötelező és szabadon választható megszűnt a kötelező és szabadon választható tantárgyak kettőssége:tantárgyak kettőssége: a hallgatók ettől fogva a hallgatók ettől fogva érdeklődésüknek megfelelően és tetszőleges sorrendben érdeklődésüknek megfelelően és tetszőleges sorrendben vehették fel az egyes tantárgyakat. Az egyetemre való vehették fel az egyes tantárgyakat. Az egyetemre való felvétel feltételei is módosultak: felvétel feltételei is módosultak: a leendő hallgatóktól a leendő hallgatóktól megkövetelték a nyolcosztályos gimnáziumi megkövetelték a nyolcosztályos gimnáziumi végzettséget és a sikeres érettségi vizsgát.végzettséget és a sikeres érettségi vizsgát. A bölcsészeti A bölcsészeti kar diákjai ekkor már 18–21 esztendős fiatalemberek.kar diákjai ekkor már 18–21 esztendős fiatalemberek.

• A filozófiai fakultás többi karra való előkészítő A filozófiai fakultás többi karra való előkészítő szerepének megszűnése után új dilemma keletkezett: szerepének megszűnése után új dilemma keletkezett: a a tudósképzés és atudósképzés és a tanárképzéstanárképzés kettőssége. kettőssége.

• Az 1852–53. tanévtől kezdve már Az 1852–53. tanévtől kezdve már gyakorlatok gyakorlatok (szemináriumok)(szemináriumok) is szerepeltek a pesti egyetem is szerepeltek a pesti egyetem tanrendjében. Ilyen szemináriumokat először tanrendjében. Ilyen szemináriumokat először történelemből és ókori filozófiából tartottak – történelemből és ókori filozófiából tartottak – kifejezetten kifejezetten gimnáziumi tanárjelöltek számára.gimnáziumi tanárjelöltek számára.

• A magyar A magyar középiskolai tanárképzésközépiskolai tanárképzés csak nagy csak nagy nehézségek árán indult fejlődésnek. A bécsi tanügyi nehézségek árán indult fejlődésnek. A bécsi tanügyi kormányzat az ötvenes évek elején a középiskolai kormányzat az ötvenes évek elején a középiskolai tanárok képesítésére tanárok képesítésére „tanárvizsgáló bizottságokat”„tanárvizsgáló bizottságokat” hozott létre. E bizottságok előtt kellett vizsgáznia a hozott létre. E bizottságok előtt kellett vizsgáznia a háromesztendős bölcsészkari stúdiumotháromesztendős bölcsészkari stúdiumot végzett végzett jelöltnekjelöltnek szaktárgyaiból, neveléstudományból és szaktárgyaiból, neveléstudományból és oktatásmódszertanból.oktatásmódszertanból. Kezdetben csak Bécsben, Kezdetben csak Bécsben, Prágában, Innsbruckban, Lembergben és Padovában Prágában, Innsbruckban, Lembergben és Padovában működtek ilyen vizsgahelyek.működtek ilyen vizsgahelyek.

Az iskoláztatás története 1867–1919 között

Elemi iskolák • A kiegyezés után, az Andrássy-kormányban ismét A kiegyezés után, az Andrássy-kormányban ismét

Eötvös JózsefEötvös József, lett a VKM vezetője. Szilárd , lett a VKM vezetője. Szilárd elhatározása volt, hogy befejezi a magyar közoktatás elhatározása volt, hogy befejezi a magyar közoktatás polgári átalakítását – azt a folyamatot, amely 1848-polgári átalakítását – azt a folyamatot, amely 1848-ben elkezdődött. ben elkezdődött.

• A kiegyezés utáni népoktatási reformtervében A kiegyezés utáni népoktatási reformtervében Eötvös számolt a megváltozott történelmi-társadalmi Eötvös számolt a megváltozott történelmi-társadalmi helyzettel. Amíg 1848-ban ahelyzettel. Amíg 1848-ban a „közös” „közös” (felekezetközi) (felekezetközi) iskolákat tekintette alapnak, addig 1868-ban már iskolákat tekintette alapnak, addig 1868-ban már a a meglévő felekezeti iskolákat tudomásul véve és meglévő felekezeti iskolákat tudomásul véve és érintetlenül hagyva építi fel a népiskolák rendszerét.érintetlenül hagyva építi fel a népiskolák rendszerét. (Ne feledjük: ekkor még egyetlen állami vagy (Ne feledjük: ekkor még egyetlen állami vagy önkormányzati népiskola sem volt az országban!)önkormányzati népiskola sem volt az országban!)

• Eötvös Eötvös községi iskolák létesítését csak ott rendeli el, községi iskolák létesítését csak ott rendeli el, ahol nem működnek egyházi népiskolák. ahol nem működnek egyházi népiskolák. A felekezeti A felekezeti iskolák államosítását nem szorgalmazta, mert a központi iskolák államosítását nem szorgalmazta, mert a központi államhatalom túltengését kifejezetten károsnak tartotta. államhatalom túltengését kifejezetten károsnak tartotta.

• A felekezeti iskola nélküli községek A felekezeti iskola nélküli községek közös népiskolájánakközös népiskolájának felállításán túl Eötvös az állam befolyását közvetett felállításán túl Eötvös az állam befolyását közvetett eszközökkel kívánta érvényre juttatni. Ez a befolyás eszközökkel kívánta érvényre juttatni. Ez a befolyás mindenekelőtt az mindenekelőtt az ellenőrző szerepben,ellenőrző szerepben, a felügyelet a felügyelet jogában testesült meg, ami a jogában testesült meg, ami a felekezeti iskolákra is felekezeti iskolákra is kiterjedt.kiterjedt. Mindemellett az állam ösztönző szerepet is Mindemellett az állam ösztönző szerepet is betöltött: betöltött: állami tanítóképzőkállami tanítóképzők felállításával szorgalmazta felállításával szorgalmazta a tanítóképzés színvonalának emelését, gondot fordított a tanítóképzés színvonalának emelését, gondot fordított a színvonalas népiskolai a színvonalas népiskolai tankönyvektankönyvek elkészítésére. elkészítésére.

• Eötvös új törvényjavaslata Eötvös új törvényjavaslata 1868. június 23-án1868. június 23-án került a került a képviselőház elé, s – hosszas parlamenti vita után – csak képviselőház elé, s – hosszas parlamenti vita után – csak december 15-én szentesítette a király. Ezzel december 15-én szentesítette a király. Ezzel megszületett Magyarország első népoktatási törvénye, megszületett Magyarország első népoktatási törvénye, az az 1868:38. tc.1868:38. tc.

• Kiemelkedő jelentőségűKiemelkedő jelentőségű törvény ez a magyar törvény ez a magyar népoktatás történetében.népoktatás történetében. (A maga nemében Európa (A maga nemében Európa több más országát megelőzte: pl. Angliában 1870-több más országát megelőzte: pl. Angliában 1870-ben, Olaszországban 1871-ben fogadtak el törvényt ben, Olaszországban 1871-ben fogadtak el törvényt az általános tankötelezettségről.)az általános tankötelezettségről.)

• – – Pénzbüntetés terhe mellett Pénzbüntetés terhe mellett kötelezett minden kötelezett minden szülőt, hogy gyermekét hatéves korától tizenkét szülőt, hogy gyermekét hatéves korától tizenkét éves koráig iskolába járassa.éves koráig iskolába járassa. Ettől kezdve lépett Ettől kezdve lépett érvénybe Magyarországon az általános érvénybe Magyarországon az általános iskolakötelezettségiskolakötelezettség (más szóval tankötelezettség). (más szóval tankötelezettség).

• – – A népiskolai oktatás ingyenességétA népiskolai oktatás ingyenességét – az 1848. évi – az 1848. évi tervezettől eltérően – tervezettől eltérően – nem mondja kinem mondja ki, de az , de az igazoltan szegény szülők gyermekei „tandíjat nem igazoltan szegény szülők gyermekei „tandíjat nem fizetnek”. fizetnek”.

• A törvény előírásainak érvényre juttatásához tovább A törvény előírásainak érvényre juttatásához tovább kellett fejleszteni a már meglévő három-, négy és kellett fejleszteni a már meglévő három-, négy és ötosztályos kisiskolákat (városokban és falvakban ötosztályos kisiskolákat (városokban és falvakban egyaránt): egyaránt): létrejött a létrejött a hatosztályos elemi népiskola.hatosztályos elemi népiskola.

• A városi elemi iskola minden osztálya számára már külön A városi elemi iskola minden osztálya számára már külön tanítót ír elő a törvény, míg a falvakban csupán egy tanító tanítót ír elő a törvény, míg a falvakban csupán egy tanító foglalkozott a hat osztály tanulóival. foglalkozott a hat osztály tanulóival.

• – – Eötvös nemzetiségi kérdésekben tanúsított toleranciáját Eötvös nemzetiségi kérdésekben tanúsított toleranciáját jelzi, hogy a törvény kimondja: jelzi, hogy a törvény kimondja: minden gyermeket minden gyermeket anyanyelvén tanítsanak a népiskolában. anyanyelvén tanítsanak a népiskolában.

• – – Nagy gondot fordított a Nagy gondot fordított a tanítóképzéstanítóképzésrere. A törvény . A törvény előírta, hogy az ország területén 20 tanítóképzőt kell előírta, hogy az ország területén 20 tanítóképzőt kell felállítani. A három évfolyamos képzőket felállítani. A három évfolyamos képzőket gyakorlóiskolával kapcsolták össze azért, hogy „a gyakorlóiskolával kapcsolták össze azért, hogy „a növendék-tanítók gyakorlatilag képeztethessenek”. növendék-tanítók gyakorlatilag képeztethessenek”.

• Lányok számára Lányok számára „tanítónő képező intézetek”„tanítónő képező intézetek” létesítéséről létesítéséről rendelkezett. Itt a képzés ingyenes volt, s időtartama rendelkezett. Itt a képzés ingyenes volt, s időtartama szintén három esztendő. szintén három esztendő.

• – – A hatosztályos elemi népiskola után, a 12. életévüket A hatosztályos elemi népiskola után, a 12. életévüket betöltött gyermekeknek betöltött gyermekeknek „ismétlő iskolába”„ismétlő iskolába” kellett járniuk. kellett járniuk. Itt már nem folyt mindennapos tanítás. Télen hetenként Itt már nem folyt mindennapos tanítás. Télen hetenként öt, nyáron két óra volt a kötelező tanítási idő.öt, nyáron két óra volt a kötelező tanítási idő.

• ––Létrehozza a Létrehozza a felsőbb népiskolát,felsőbb népiskolát, amely a hatosztályos amely a hatosztályos elemire épül. Ilyen intézetet az ötezer lakosnál nagyobb elemire épül. Ilyen intézetet az ötezer lakosnál nagyobb lélekszámú helységekben kellett felállítani. lélekszámú helységekben kellett felállítani.

• A nagyobb községek felső népiskola helyett – „ha anyagi A nagyobb községek felső népiskola helyett – „ha anyagi erejük engedi” – erejük engedi” – polgári iskolátpolgári iskolát létesítettek. A polgáriban létesítettek. A polgáriban a fiúk hat-, lányok pedig négyéves képzésben a fiúk hat-, lányok pedig négyéves képzésben részesültek. Polgári iskolába a népiskola első négy részesültek. Polgári iskolába a népiskola első négy osztályát elvégzett tízéves gyerekek nyerhettek felvételt. osztályát elvégzett tízéves gyerekek nyerhettek felvételt.

• A törvény rendelkezik az A törvény rendelkezik az iskolaszékiskolaszék, a népiskolai , a népiskolai hatóságok, tanfelügyelők hatásköréről is. Az hatóságok, tanfelügyelők hatásköréről is. Az iskolaszékiskolaszék kilenctagú testület, melyben helyet kap a helybeli lelkész kilenctagú testület, melyben helyet kap a helybeli lelkész és a tanító, valamint a helység lakosainak képviselői, és a tanító, valamint a helység lakosainak képviselői, „lehetőleg az oktatásügyhöz értő egyének”.„lehetőleg az oktatásügyhöz értő egyének”.

• Az iskolaszék választotta a tanítót, és felügyelt az iskolai Az iskolaszék választotta a tanítót, és felügyelt az iskolai munkára. Ellenőrizte a törvény betartását, a tandíj munkára. Ellenőrizte a törvény betartását, a tandíj beszedését, a mulasztások igazolását; rendelkezett az beszedését, a mulasztások igazolását; rendelkezett az iskolaépület javíttatásáról, taneszköz-beszerzésről; iskolaépület javíttatásáról, taneszköz-beszerzésről; képviselői jelen voltak a vizsgákon, döntöttek a tanító és képviselői jelen voltak a vizsgákon, döntöttek a tanító és a szülők közötti vitás kérdésekben stb.a szülők közötti vitás kérdésekben stb.

A népoktatás alakulása 1868-tól 1918-ig

• A népoktatási törvény nyomán jelentősen korszerűsödött A népoktatási törvény nyomán jelentősen korszerűsödött a magyar elemi iskoláztatás, a magyar elemi iskoláztatás, de a fejlődés hosszú de a fejlődés hosszú folyamat eredménye volt.folyamat eredménye volt. Eötvös munkásságának Eötvös munkásságának gyümölcse csak jóval halála (1871) után ért be. gyümölcse csak jóval halála (1871) után ért be.

• Korabeli becslések és felmérések alapján, a törvény Korabeli becslések és felmérések alapján, a törvény megjelenésének idejében a tanköteles gyermekeknek megjelenésének idejében a tanköteles gyermekeknek 48%48%-a járt iskolába. 1872-re ez az arány már-a járt iskolába. 1872-re ez az arány már 55% 55%-ra -ra módosult. A századforduló táján, 1896-banmódosult. A századforduló táján, 1896-ban 79% 79% az az iskolát látogató gyermekek száma, 1913-ban pedig már iskolát látogató gyermekek száma, 1913-ban pedig már 93%.93%.

• A A néptanítók csekély száma és alacsony színvonalú néptanítók csekély száma és alacsony színvonalú képzettségeképzettsége lassította a fejlődést. Jelentős részük nem lassította a fejlődést. Jelentős részük nem ismerte a kor színvonalának megfelelő taneszközöket, ismerte a kor színvonalának megfelelő taneszközöket, szemléltetőeszközöket. Természettani ismereteik is szemléltetőeszközöket. Természettani ismereteik is rendkívül hiányosak voltak. Mindezeket a visszásságokat rendkívül hiányosak voltak. Mindezeket a visszásságokat tetézi, hogy egyes megyékben több olyan tanító volt, aki tetézi, hogy egyes megyékben több olyan tanító volt, aki még írni sem tudott.még írni sem tudott.

• Eötvös JózsefEötvös József sokat tett a népiskolák tanszeköz- sokat tett a népiskolák tanszeköz-ellátásának korszerűsítéséért. Tankönyvbizottságot ellátásának korszerűsítéséért. Tankönyvbizottságot hívott életre, melynek célja a népiskolai olvasó- és hívott életre, melynek célja a népiskolai olvasó- és tankönyvek, valamint a tankönyvek, valamint a „vezérkönyvek”„vezérkönyvek” (tanítói (tanítói segédkönyvek) színvonalának fejlesztése volt. segédkönyvek) színvonalának fejlesztése volt.

• A tankönyvbizottság a tankönyvírás terén „szabad A tankönyvbizottság a tankönyvírás terén „szabad versenyt” teremtett: ismert szakembereket kértek fel versenyt” teremtett: ismert szakembereket kértek fel tankönyvírásra, de mellettük tankönyvírásra, de mellettük bárki szabadon bárki szabadon pályázhatott kéziratával.pályázhatott kéziratával.

• Az Eötvös-féle tankönyvek számos kiadást megértek, Az Eötvös-féle tankönyvek számos kiadást megértek, sőt lefordított, sőt lefordított, nemzetiségi nyelvű változataiknemzetiségi nyelvű változataik is is megjelentek. A német, román, szlovák és egyéb megjelentek. A német, román, szlovák és egyéb nemzetiségi tankönyvek – a magyar könyvből nemzetiségi tankönyvek – a magyar könyvből fordított szövegeken túl – szép számmal tartalmazzák fordított szövegeken túl – szép számmal tartalmazzák a nemzetiségi költők, írók műveit is. a nemzetiségi költők, írók műveit is. Egészen az Egészen az 1910-es évek végéig használták ezeket a nemzetiségi 1910-es évek végéig használták ezeket a nemzetiségi tankönyveket, melyek a népoktatás eszközével tankönyveket, melyek a népoktatás eszközével segítették elő a Kárpát-medencében élő népek segítették elő a Kárpát-medencében élő népek egymás iránti megértését.egymás iránti megértését.

Népiskolai faliképek a19. század végén Magyarországon

• Eötvös József 1871-ben bekövetkezett halála után Eötvös József 1871-ben bekövetkezett halála után lelassult a magyar népoktatás korszerűsítésének lelassult a magyar népoktatás korszerűsítésének folyamata.folyamata.

• Az 1868-as törvény szerint az oktatás nyelve a Az 1868-as törvény szerint az oktatás nyelve a tanulók anyanyelve – amennyiben ez „a községben tanulók anyanyelve – amennyiben ez „a községben divatozó [tehát általános] nyelvek egyike” – ez a divatozó [tehát általános] nyelvek egyike” – ez a jogszabály volt érvényben az 1920-as évekig. jogszabály volt érvényben az 1920-as évekig.

• Ezen belül 1879-től valamennyi népoktatási Ezen belül 1879-től valamennyi népoktatási intézményben intézményben kötelező tantárgykéntkötelező tantárgyként bevezették a bevezették a magyar nyelvetmagyar nyelvet. .

• Az 1907-ben,Az 1907-ben, Apponyi Albert Apponyi Albert minisztersége alatt minisztersége alatt kiadott törvény a nemzetiségi egyházi iskolák kiadott törvény a nemzetiségi egyházi iskolák államsegélyét ahhoz a feltételhez kötötte, hogy a államsegélyét ahhoz a feltételhez kötötte, hogy a tanulók a negyedik osztály elvégzése után magyar tanulók a negyedik osztály elvégzése után magyar nyelven – írásban és szóban – alapszinten helyesen ki nyelven – írásban és szóban – alapszinten helyesen ki tudják magukat fejezni. (Az oktatás ingyenességéről tudják magukat fejezni. (Az oktatás ingyenességéről szóló 1908. évi 46. törvény szintén Apponyi Albert szóló 1908. évi 46. törvény szintén Apponyi Albert nevéhez fűződik.) nevéhez fűződik.)

• A XIX. század utolsó éveiben, A XIX. század utolsó éveiben, Wlassics GyulaWlassics Gyula minisztersége alatt ezer új állami népiskolát minisztersége alatt ezer új állami népiskolát létesítettek a millennium tiszteletére. létesítettek a millennium tiszteletére.

• Ezek többsége nemzetiségek lakta területre Ezek többsége nemzetiségek lakta területre került, hogy mint került, hogy mint „ezer bástya”„ezer bástya” a „magyar a „magyar kultúrának tartalmával, bájával és varázsával” kultúrának tartalmával, bájával és varázsával” hasson a felnövekvő generációkra. hasson a felnövekvő generációkra.

• Az Az állami iskolákállami iskolák térnyerését térnyerését példázza az is, példázza az is, hogy míg 1869/70-ben csupán négy volt hogy míg 1869/70-ben csupán négy volt belőlük, 1918-ban már 3791 működött.belőlük, 1918-ban már 3791 működött.

Népiskolai tanterem a 20. század elején. Millenniumi iskolatörténeti kiállítás

Polgári iskolákPolgári iskolák • Az 1868. évi 38. törvény által létesített felsőbb népiskolák Az 1868. évi 38. törvény által létesített felsőbb népiskolák

fokozatosan elsorvadtak, átadták helyüket a fokozatosan elsorvadtak, átadták helyüket a polgári iskolákpolgári iskoláknak. nak. Polgáriba az elemi népiskola első négy osztályának elvégzése Polgáriba az elemi népiskola első négy osztályának elvégzése után iratkozhattak be a tanulók.után iratkozhattak be a tanulók.

• A korábban hatosztályos iskolatípus képzési ideje a század A korábban hatosztályos iskolatípus képzési ideje a század végére négy évre csökkent, elvégzése után az alacsonyabb végére négy évre csökkent, elvégzése után az alacsonyabb tisztviselői pályák betöltésére nyílt lehetőség. A polgári iskola tisztviselői pályák betöltésére nyílt lehetőség. A polgári iskola így tehát a városi kispolgárság igényeit elégítette ki.így tehát a városi kispolgárság igényeit elégítette ki.

• Tantárgyait a gyakorlati hasznosság, a polgári életforma Tantárgyait a gyakorlati hasznosság, a polgári életforma szükségletei alapján állították össze. szükségletei alapján állították össze.

• A következő tárgyakat kellett tanítani: hit- és erkölcstan; A következő tárgyakat kellett tanítani: hit- és erkölcstan; anyanyelvi irálytan és irodalom; ahol a tanítási nyelv nem anyanyelvi irálytan és irodalom; ahol a tanítási nyelv nem magyar, ott a magyar nyelv; ahol a tanítási nyelv magyar, ott a magyar, ott a magyar nyelv; ahol a tanítási nyelv magyar, ott a harmadik évfolyamon kezdve a német nyelv; számvetés, harmadik évfolyamon kezdve a német nyelv; számvetés, kiterjesztve a polgári politikai számvetésig; mértan; hazai és kiterjesztve a polgári politikai számvetésig; mértan; hazai és egyetemes földrajz és történelem, természetrajz, természettan egyetemes földrajz és történelem, természetrajz, természettan és vegytan (tekintettel az iparra, kereskedésre és gazdaságra); és vegytan (tekintettel az iparra, kereskedésre és gazdaságra); mezei gazdaság vagy ipartan, tekintettel a község és vidéke mezei gazdaság vagy ipartan, tekintettel a község és vidéke szükségére; statisztika; köz-, magán és váltójog alapvonalai; szükségére; statisztika; köz-, magán és váltójog alapvonalai; könyvvitel; rajz a mértannal összhangzatba véve, és szépírás; könyvvitel; rajz a mértannal összhangzatba véve, és szépírás; ének; test- és fegyvergyakorlat. ének; test- és fegyvergyakorlat.

• 1873-ban nyitotta 1873-ban nyitotta meg kapuit meg kapuit BudánBudán két két polgári iskolai polgári iskolai tanítóképző intézet. tanítóképző intézet.

• Az egyik a tanítók Az egyik a tanítók képzését végezteképzését végezte Gyertyánffy IstvánGyertyánffy István igazgatásával, a másik igazgatásával, a másik pedig tanítónőket pedig tanítónőket készített fel a pályára készített fel a pályára – itt– itt Zirzen JankaZirzen Janka volt volt az igazgatónő. az igazgatónő. (Hosszú ideig kellett (Hosszú ideig kellett még küzdeni a tanári még küzdeni a tanári rang elnyeréséért!)rang elnyeréséért!)

A középiskolák fejlődése • A A Trefort ÁgostonTrefort Ágoston minisztersége alatt elfogadott minisztersége alatt elfogadott

középiskolai törvény – 1883:310. t.c. 1883:310. t.c. – középiskolai törvény – 1883:310. t.c. 1883:310. t.c. – a a klasszikus gimnáziumot és a reáliskolátklasszikus gimnáziumot és a reáliskolát tartja tartja számon a középiskola-típusok között. számon a középiskola-típusok között.

• Céljuk az Céljuk az általános műveltség közvetítése és a általános műveltség közvetítése és a felsőfokú tanulmányokra való előkészítés.felsőfokú tanulmányokra való előkészítés. A A gimnáziumgimnázium a a humanisztikus tanulmányokhumanisztikus tanulmányok, , segítségével, a segítségével, a reáliskolareáliskola pedig a pedig a modern nyelvek, a modern nyelvek, a mennyiségtan és a természettanmennyiségtan és a természettan fokozottabb fokozottabb tanításával oldja meg feladatát. (Az eredetileg tanításával oldja meg feladatát. (Az eredetileg hatosztályos hatosztályos reáliskolát 1875-benreáliskolát 1875-ben nyolcosztályossányolcosztályossá fejlesztette egy törvény.)fejlesztette egy törvény.)

• A gimnáziumi A gimnáziumi érettségiérettségi mindenféle felsőfokú mindenféle felsőfokú tanulmányra jogosít, a tanulmányra jogosít, a reáliskolábólreáliskolából azonban csak a azonban csak a műegyetemre, a tudományegyetemek matematikai-műegyetemre, a tudományegyetemek matematikai-természettudományi karára, a bányászati, erdészeti és természettudományi karára, a bányászati, erdészeti és gazdasági akadémiákra lehetett beiratkozni. gazdasági akadémiákra lehetett beiratkozni.

• Az első középiskolai törvény a Az első középiskolai törvény a tanári képesítés tanári képesítés feltételeifeltételeiről is intézkedett. Állami tanárvizsgáló ről is intézkedett. Állami tanárvizsgáló bizottság előtt kell képesítő vizsgát tenni. Ennek az bizottság előtt kell képesítő vizsgát tenni. Ennek az intézkedésnek jelentős szerepe volt abban, hogy a intézkedésnek jelentős szerepe volt abban, hogy a következő negyedszázad alatt az okleveles középiskolai következő negyedszázad alatt az okleveles középiskolai tanárok száma tanárok száma 47%47%-ról-ról 88% 88%-ra emelkedett. -ra emelkedett.

• 1890-ben új törvényt fogadtak el a középiskolákról. Ez 1890-ben új törvényt fogadtak el a középiskolákról. Ez módosította az 1883. évi törvény rendelkezéseit: a módosította az 1883. évi törvény rendelkezéseit: a gimnázium tanulóit nem kötelezte a görög nyelv és gimnázium tanulóit nem kötelezte a görög nyelv és irodalom tanulására. Helyette az ún. irodalom tanulására. Helyette az ún. görögpótló görögpótló tárgyakattárgyakat választhatták a tanulók (görög írók műveinek választhatták a tanulók (görög írók műveinek magyar fordítása, görög irodalom és művelődéstörténet magyar fordítása, görög irodalom és művelődéstörténet alapjai, szabadkézi rajz). alapjai, szabadkézi rajz).

• A görögpótló tárgyak bevezetése az iskolafenntartók A görögpótló tárgyak bevezetése az iskolafenntartók elhatározásától függött. Az ilyen intézményben elhatározásától függött. Az ilyen intézményben érettségizetteknek pótló érettségi vizsgát kellett érettségizetteknek pótló érettségi vizsgát kellett tenniük görög nyelvből, ha az egyetemek vagy tenniük görög nyelvből, ha az egyetemek vagy főiskolák hittudományi karára, illetve ha az egyetemek főiskolák hittudományi karára, illetve ha az egyetemek bölcsészettudományi karára akartak beiratkozni. bölcsészettudományi karára akartak beiratkozni.

• A század végére még mindig hiányzott a női középiskola, A század végére még mindig hiányzott a női középiskola, amely az amely az „úri középosztály”„úri középosztály” leányai előtt megnyithatta leányai előtt megnyithatta volna az utat az érettségihez kötött értelmiségi pályák és volna az utat az érettségihez kötött értelmiségi pályák és az egyetem felé. az egyetem felé.

• Ezt pedig mind az államigazgatás megnövekedett Ezt pedig mind az államigazgatás megnövekedett munkaerő-igénye, mind pedig a megélhetési viszonyok munkaerő-igénye, mind pedig a megélhetési viszonyok nehezülése egyre jobban sürgette.nehezülése egyre jobban sürgette.

• 1895. december 15-én1895. december 15-én WlassicsWlassics GyulaGyula miniszter rendeletet miniszter rendeletet adott ki, amelyben engedélyezte a leányok adott ki, amelyben engedélyezte a leányok magánmagán--érettségiérettségi vizsgáravizsgára bocsátásátbocsátását az ország valamennyi fiúk az ország valamennyi fiúk számára rendszeresített középiskolájában. számára rendszeresített középiskolájában.

• Mindemellett a leányok a polgári iskolából vagy a felsőbb Mindemellett a leányok a polgári iskolából vagy a felsőbb leányiskolából a középiskolába is átléphetnek – leányiskolából a középiskolába is átléphetnek – magántanulókéntmagántanulóként..

• A miniszteri rendelet hatása nem maradt el: egyre több A miniszteri rendelet hatása nem maradt el: egyre több leány iratkozott be ilyen minőségben a fiú-középiskolákba. leány iratkozott be ilyen minőségben a fiú-középiskolákba.

• Több helyen a fiúgimnáziumhoz vagy a felsőbb Több helyen a fiúgimnáziumhoz vagy a felsőbb leányiskolához csatolt gimnáziumi tanfolyamot szerveztek leányiskolához csatolt gimnáziumi tanfolyamot szerveztek számukra.számukra.

• Megérett a helyzet az új iskolatípus létrehozására. Megérett a helyzet az új iskolatípus létrehozására.

• Az ONKE időközben bizottságot hozott létre a Az ONKE időközben bizottságot hozott létre a leánygimnázium megszer vezésére. leánygimnázium megszer vezésére.

• Az ONKE törekvéseinek eredményeként Az ONKE törekvéseinek eredményeként VeresVeres PálnéPálné – már – már 1869-ben megnyílt –leánynevelő intézetének keretei között 1869-ben megnyílt –leánynevelő intézetének keretei között 1896.1896. októberoktóber 2-án2-án megalapították az első hazai megalapították az első hazai nyilvánossági joggal felruházott nyilvánossági joggal felruházott leánygimnáziumotleánygimnáziumot. .

• Az első és az ötödik osztályba vettek föl leányokat, így az Az első és az ötödik osztályba vettek föl leányokat, így az első leányosztály első leányosztály már 1900-ban érettségizhetettmár 1900-ban érettségizhetett. Az iskola . Az iskola tanterve a fiúgimnáziumok tantervét vette alapul, de gondot tanterve a fiúgimnáziumok tantervét vette alapul, de gondot fordítottak arra, hogy érvényesüljön a „női jelleg”. fordítottak arra, hogy érvényesüljön a „női jelleg”.

• A leányok nem tanultak görögöt – pótlására az ókori A leányok nem tanultak görögöt – pótlására az ókori irodalmat vezették be – latin csak az ötödik osztálytól irodalmat vezették be – latin csak az ötödik osztálytól kezdve szerepel, a női jelleget pedig a rajz, az ének és a női kezdve szerepel, a női jelleget pedig a rajz, az ének és a női kézimunka biztosította. kézimunka biztosította.

• Ez az iskola már érettségi bizonyítványt is kiadhatott, Ez az iskola már érettségi bizonyítványt is kiadhatott, amelynek birtokában a leányok tovább léphettek a amelynek birtokában a leányok tovább léphettek a felsőoktatás felé. felsőoktatás felé.

• Az ONKE leánygimnáziuma mellett, nehézkesen haladt a Az ONKE leánygimnáziuma mellett, nehézkesen haladt a többi hasonló intézmény létrehozása. (1912-ig csupán többi hasonló intézmény létrehozása. (1912-ig csupán három nyilvános leánygimnázium létezett az országban.) három nyilvános leánygimnázium létezett az országban.)

• A nők A nők felsőfokúfelsőfokú iskoláztatásaiskoláztatása terén az terén az áttörés Wlassics Gyula kultuszminiszersége áttörés Wlassics Gyula kultuszminiszersége idején következett be. idején következett be.

• Az 1896-ban kiadott rendelet megnyitotta Az 1896-ban kiadott rendelet megnyitotta az egyetemek bölcsész és orvosi karát, az egyetemek bölcsész és orvosi karát, valamint a egyetemi gyógyszerészeti valamint a egyetemi gyógyszerészeti tanfolyamot a nők előtt. tanfolyamot a nők előtt.

• Ez megteremtette a jogi feltételeit a nők Ez megteremtette a jogi feltételeit a nők külföldön szerzett diplomája honosításának külföldön szerzett diplomája honosításának is. is.

• Így lehetett végre – tizenöt év Így lehetett végre – tizenöt év késedelemmel – nosztrifikálni az első késedelemmel – nosztrifikálni az első magyar orvosnő, magyar orvosnő, HugonnaiHugonnai VilmaVilma (1847- (1847-1922) diplomáját is. 1922) diplomáját is.

• Hugonnai VilmaHugonnai Vilma grófnő a zürichi egyetem orvosi karán végzett, és grófnő a zürichi egyetem orvosi karán végzett, és itt védte meg disszertációját 1879-ben. itt védte meg disszertációját 1879-ben.

• Hazatérte után, egy évvel később hiába kérte Hazatérte után, egy évvel később hiába kérte TrefortTrefort ÁgostonÁgoston vallás- és közoktatásügyi minisztertől annak hivatalos honosítását. vallás- és közoktatásügyi minisztertől annak hivatalos honosítását.

• Az egyetemi tanulmányokhoz itthon szükséges érettségi vizsgát Az egyetemi tanulmányokhoz itthon szükséges érettségi vizsgát magánúton 1881-ben letehette, de már megszerzett diplomájának magánúton 1881-ben letehette, de már megszerzett diplomájának magyarországi elismerésével a miniszter nem akart precedenst magyarországi elismerésével a miniszter nem akart precedenst teremteni más tanult nők számára.teremteni más tanult nők számára.

• Bábaként helyezkedett el, mivel elvált asszonyként saját magának Bábaként helyezkedett el, mivel elvált asszonyként saját magának kellett eltartania családját. kellett eltartania családját.

• Diplomáját végül 1895-ben honosították. Ezután már megnyílt a Diplomáját végül 1895-ben honosították. Ezután már megnyílt a lehetősége az orvosi praxis folytatására. Szegény betegek lehetősége az orvosi praxis folytatására. Szegény betegek gyógyításával foglalkozott, egészségügyi felvilágosító munkát gyógyításával foglalkozott, egészségügyi felvilágosító munkát végzett, szakkönyveket fordított. végzett, szakkönyveket fordított.

• Az első világháború idején katonaorvosi munkát végzett orvosnő Az első világháború idején katonaorvosi munkát végzett orvosnő társaival. társaival.

• A háborús évek bizonyították be igazán az ápolónők és orvosnők A háborús évek bizonyították be igazán az ápolónők és orvosnők fronton végzett munkájának elengedhetetlen szükségességét. fronton végzett munkájának elengedhetetlen szükségességét. Időközben bekapcsolódott a női egyenjogúságért folytatott Időközben bekapcsolódott a női egyenjogúságért folytatott politikai küzdelmekbe, többször reagált hírlapi cikkeiben azokra a politikai küzdelmekbe, többször reagált hírlapi cikkeiben azokra a támadásokra, amelyek a nők egyetemi tanulmányának támadásokra, amelyek a nők egyetemi tanulmányának létjogosultságát kérdőjelezték meg.létjogosultságát kérdőjelezték meg.

Iskolaév

Re

ális

kola

E lem i népiskola

Gim

názi

um

Ism

étlő

isko

lata

non

c is

kolá

k

Egyetem , m űegyetem

Életév

Kisdedóvó intézetek 3-6 éves korig

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17

5

4

3

2

1 7

8

910

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23

Felsőfokú szakisko lák

A magyar iskolák rendszere a

századfordulón

Felsőoktatás, tanárképzésFelsőoktatás, tanárképzés

• A dualizmus időszakában jelentős fejlődés ment végbe a A dualizmus időszakában jelentős fejlődés ment végbe a felsőfokú iskoláztatás terén is. A polgárosodás, az ezzel felsőfokú iskoláztatás terén is. A polgárosodás, az ezzel párhuzamosan kiszélesedő államapparátus egyre több párhuzamosan kiszélesedő államapparátus egyre több szakképzett értelmiségit igényelt. Ezek képzése folyt – a szakképzett értelmiségit igényelt. Ezek képzése folyt – a pesti tudományegyetem mellett – a három újonnan pesti tudományegyetem mellett – a három újonnan szervezett egyetemen.szervezett egyetemen. Kolozsvárott Kolozsvárott 1872-ben, 1872-ben, DebrecenbenDebrecenben és és Pozsonyban Pozsonyban 1914-ben nyitotta meg 1914-ben nyitotta meg kapuit új univerzitás. kapuit új univerzitás.

• Az oktatószemélyzet nyilvános rendes és nyilvános Az oktatószemélyzet nyilvános rendes és nyilvános rendkívüli tanárokból, magántanárokból (ők általában rendkívüli tanárokból, magántanárokból (ők általában középiskolai tanárként, alkalmassági vizsgálat – középiskolai tanárként, alkalmassági vizsgálat – habilitáció – után csak bizonyos tudománykörök habilitáció – után csak bizonyos tudománykörök oktatására kaptak megbízatást), nyelvmesterekből és a oktatására kaptak megbízatást), nyelvmesterekből és a különböző „ügyességeket”, készségeket oktató különböző „ügyességeket”, készségeket oktató magántanítókból állt. Több tanszéken tanári kar munkáját magántanítókból állt. Több tanszéken tanári kar munkáját adjunktusok, tanársegédek és gyakornokok segítették. adjunktusok, tanársegédek és gyakornokok segítették.

• Eötvös József vallás és közoktatásügyi miniszter még Eötvös József vallás és közoktatásügyi miniszter még 1848-ban tervezetet készített az egyetemek 1848-ban tervezetet készített az egyetemek bölcsészkara mellett felállítandó bölcsészkara mellett felállítandó tanárképzőtanárképzőről. A ről. A tervezet csak második minisztersége alatt válhatott tervezet csak második minisztersége alatt válhatott valóra: 1870 májusában írta alá a valóra: 1870 májusában írta alá a „Középtanodai „Középtanodai Tanárképző”Tanárképző” (későbbi nevén (későbbi nevén Középiskolai Tanárképző Középiskolai Tanárképző IntézetIntézet) szervezeti szabályzatát.) szervezeti szabályzatát.

• A tanárképző A tanárképző a bölcsészkar mellett működő,a bölcsészkar mellett működő, de attól de attól elvileg független intézményelvileg független intézmény volt. A tanárjelöltekkel volt. A tanárjelöltekkel nemcsak a nemcsak a szaktárgyak tanításának módszertani szaktárgyak tanításának módszertani fogásaitfogásait kívánták elsajátíttatni, hanem a kívánták elsajátíttatni, hanem a tudományos tudományos búvárkodástbúvárkodást is ösztönözték. is ösztönözték.

• A tanárképző e szakosztályának célkitűzése A tanárképző e szakosztályának célkitűzése kifejezetten a kifejezetten a pedagógiai képességek és pedagógiai képességek és „ügyességek” (készségek) elsajátíttatása„ügyességek” (készségek) elsajátíttatása volt, ennek volt, ennek érdekében tartották a fentebb jelzett tematikájú, a érdekében tartották a fentebb jelzett tematikájú, a gyakorlati kérdésekre irányuló előadásokat, s ezért gyakorlati kérdésekre irányuló előadásokat, s ezért szervezték a szervezték a gyakorlógimnáziumotgyakorlógimnáziumot..

• Új egyetem nyitotta meg kapuit 1872-ben Új egyetem nyitotta meg kapuit 1872-ben KolozsvárottKolozsvárott. Az oktatás négy karon vette kezdetét: . Az oktatás négy karon vette kezdetét: 1. jog- és államtudományi; 2. orvostudományi; 3. 1. jog- és államtudományi; 2. orvostudományi; 3. bölcsészet-, nyelv- és történettudományi; valamint bölcsészet-, nyelv- és történettudományi; valamint 4. matematika és természettudományi.4. matematika és természettudományi. A budapesti A budapesti egyetemtől eltérően hittudományi kart nem kapott egyetemtől eltérően hittudományi kart nem kapott a kolozsvári egyetem. Az addig szokásos a kolozsvári egyetem. Az addig szokásos gyakorlattal szemben viszont a gyakorlattal szemben viszont a bölcsészettudományi kart – humán és reál bölcsészettudományi kart – humán és reál tudományok szerint – két részre osztották. Az tudományok szerint – két részre osztották. Az egyetem 1881-ben – királyi engedéllyel – felvehette egyetem 1881-ben – királyi engedéllyel – felvehette Ferenc JózsefFerenc József nevét. nevét.

• Az egyetemet alapító törvénycikk rendelkezése Az egyetemet alapító törvénycikk rendelkezése nyomán a nyomán a tanárképző intézetettanárképző intézetet is megszervezték is megszervezték 1873-ban. A minta a pesti intézmény volt, ennek 1873-ban. A minta a pesti intézmény volt, ennek szabályzatát tekintették példának Kolozsvárt is. szabályzatát tekintették példának Kolozsvárt is.

• Az első esztendők nem voltak zökkenőmentesek. Az első esztendők nem voltak zökkenőmentesek. Küzdeni kellett a fennmaradásért, az elismerésért. Küzdeni kellett a fennmaradásért, az elismerésért.

• 1918-ban a háborús események már 1918-ban a háborús események már beleszóltak a kolozsvári egyetem életébe is. beleszóltak a kolozsvári egyetem életébe is. A román csapatok december 28-án vonultak A román csapatok december 28-án vonultak be a városba. A tanárok még bíztak abban, be a városba. A tanárok még bíztak abban, hogy a megszállás időleges lesz csupán, dehogy a megszállás időleges lesz csupán, de a a román hatóságokromán hatóságok 1919. május 12-én1919. május 12-én – – karhatalom alkalmazásával – karhatalom alkalmazásával – Schneller István Schneller István rektortól végleg átvették az egyetemet.rektortól végleg átvették az egyetemet.

• A tanárok jelentős részének el kellett hagynia A tanárok jelentős részének el kellett hagynia a várost, és a várost, és 1920 áprilisától Budán folytatták 1920 áprilisától Budán folytatták az egyetemi oktatómunkát.az egyetemi oktatómunkát. Itt 1921 nyaráig Itt 1921 nyaráig találtak ideiglenes otthonra, találtak ideiglenes otthonra, ugyanazon év ugyanazon év őszén pedig Szegedre költözött a kolozsvári őszén pedig Szegedre költözött a kolozsvári egyetem.egyetem.

A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem épülete

Iskolaügy Magyarországon a két Iskolaügy Magyarországon a két

világháború közöttvilágháború között • Huszár KárolyHuszár Károly kultuszminiszter szavai 1919 októberében: kultuszminiszter szavai 1919 októberében:

„Sajnálatosan meg kell állapítanunk, hogy a bolsevik „Sajnálatosan meg kell állapítanunk, hogy a bolsevik őrület utat talált sok tanító és tanár szívéhez [...] Most őrület utat talált sok tanító és tanár szívéhez [...] Most ismét a magyar nemzeti szellem és a keresztény erkölcs ismét a magyar nemzeti szellem és a keresztény erkölcs temploma legyen minden tanterem”.temploma legyen minden tanterem”.

• 1920. június 4. 1920. június 4. A trianoni békediktátum az ország A trianoni békediktátum az ország területét drámai módon megcsonkítottaterületét drámai módon megcsonkította (325 ezer (325 ezer négyzetkilométernyi területből 93 ezret hagyott meg). négyzetkilométernyi területből 93 ezret hagyott meg).

• Hasonló veszteség érte az országot népesség dolgában: a Hasonló veszteség érte az országot népesség dolgában: a közel 21 milliós lakosságból 7,615 millió maradt közel 21 milliós lakosságból 7,615 millió maradt Magyarország terültén, 3,3 millió magyarnak az Magyarország terültén, 3,3 millió magyarnak az utódállamok területén kellett továbbélnie. utódállamok területén kellett továbbélnie.

• Az elcsatolt területeken maradt a népiskolák kétharmada, Az elcsatolt területeken maradt a népiskolák kétharmada, a középiskoláknak több, mint fele.a középiskoláknak több, mint fele. A tűrhetetlen viszonyok A tűrhetetlen viszonyok elől megindult a menekülők áradata: több mint 300 ezer elől megindult a menekülők áradata: több mint 300 ezer tisztviselő, tanító „repatriált” az utódállamok területéről.tisztviselő, tanító „repatriált” az utódállamok területéről.

• Érthető, ha a népesség Érthető, ha a népesség legszélesebb rétegeiben legszélesebb rétegeiben visszhangra találtak a visszhangra találtak a nemzeti érzésen alapuló nemzeti érzésen alapuló revíziós gondolatok.revíziós gondolatok.

• A Horthy-korszak első A Horthy-korszak első esztendeinek esztendeinek „keresztény kurzusa”,„keresztény kurzusa”, „keresztény-nemzeti” „keresztény-nemzeti” ideológiájaideológiája hamarosan hamarosan a közoktatás- és a közoktatás- és művelődéspolitika művelődéspolitika vezető eszméjévé vált.vezető eszméjévé vált.

Vasúti kocsiban lakó menekültek

A húszas évekA húszas évek

• A húszas évek elejének A húszas évek elejének fokozatos konszolidációját fokozatos konszolidációját elősegítette, hogy a Bethlen-elősegítette, hogy a Bethlen-kormány kultuszminiszteri kormány kultuszminiszteri tárcája egy rátermett tárcája egy rátermett kultúrpolitikus kezébe került.kultúrpolitikus kezébe került.

• Klebelsberg Kunó (1875-1932)Klebelsberg Kunó (1875-1932) jogtudományi tanulmányokat jogtudományi tanulmányokat folytatott a budapesti, folytatott a budapesti, müncheni és berlini egyetemen, müncheni és berlini egyetemen, majd a párizsi Sorbonne-on majd a párizsi Sorbonne-on hallgatott államtudományt. hallgatott államtudományt. Tisza IstvánTisza István 1914-ben 1914-ben államtitkárrá nevezte ki. 1921-államtitkárrá nevezte ki. 1921-ben rövid ideig ben rövid ideig belügyminiszterbelügyminiszter volt, majd volt, majd 1922-től 1931-ig a 1922-től 1931-ig a Vallás- és Közoktatásügyi Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium élén állt.Minisztérium élén állt.

• Klebelsberg olyan politikai tényezőt fedezett fel ebben a Klebelsberg olyan politikai tényezőt fedezett fel ebben a legyőzött, kisemmizett, nemzetközileg elszigetelt legyőzött, kisemmizett, nemzetközileg elszigetelt országban, amely a teljes kilátástalanságból a biztató jövő országban, amely a teljes kilátástalanságból a biztató jövő felé mutatott. Ez a politikai tényező a felé mutatott. Ez a politikai tényező a kultúra.kultúra.

• A kultúra Klebelsberg politikájában többszörös A kultúra Klebelsberg politikájában többszörös jelentőségre tett szert. jelentőségre tett szert.

– Egyrészt a Trianon sokkját még zsigereiben érző Egyrészt a Trianon sokkját még zsigereiben érző magyar társadalom „szellemi népgyógyításának” magyar társadalom „szellemi népgyógyításának” eszköze, eszköze,

– másrészt pedig a magyar társadalom belső másrészt pedig a magyar társadalom belső szerkezetének lassú evolúcióját, szerkezetének lassú evolúcióját, „konzervatív „konzervatív modernizációját”modernizációját” segíti elő. segíti elő.

• A magyar társadalom belső szerkezetének fokozatos és A magyar társadalom belső szerkezetének fokozatos és igen óvatos átalakítását Klebelsberg a iskoláztatás igen óvatos átalakítását Klebelsberg a iskoláztatás tartalmának átalakításával, egyfajta „tudásberuházással” tartalmának átalakításával, egyfajta „tudásberuházással” kívánta megvalósítani.kívánta megvalósítani.

• Szükség is volt erre a modernizációra, mivel a dualizmus Szükség is volt erre a modernizációra, mivel a dualizmus korából átörökített társadalmi rétegek hiányosságokkal korából átörökített társadalmi rétegek hiányosságokkal küszködtek, nem feleltek meg a kor követelményeinek:küszködtek, nem feleltek meg a kor követelményeinek:– 1. Nagymértékű volt az abszolút 1. Nagymértékű volt az abszolút iskolázatlanságiskolázatlanság;;– 2. minden rétegre jellemző volt a szakmai-szakszerű 2. minden rétegre jellemző volt a szakmai-szakszerű

műveltség alacsony színvonalaműveltség alacsony színvonala;;– 3. a középrétegek szakképzettsége, szakmastruktúrája 3. a középrétegek szakképzettsége, szakmastruktúrája

már már nem felelt meg a követelményekneknem felelt meg a követelményeknek (klasszikus (klasszikus gimnáziumi érettségi, „mezei” jogászi végzettség stb.).gimnáziumi érettségi, „mezei” jogászi végzettség stb.).

• Klebelsberg kultúrpolitikájának sarkalatos pontja tehát a Klebelsberg kultúrpolitikájának sarkalatos pontja tehát a kiábrándult tömegek erkölcsi-szellemi befolyásolása, kiábrándult tömegek erkölcsi-szellemi befolyásolása, nevelése. Ennek eszköze az új tartalommal megtöltött nevelése. Ennek eszköze az új tartalommal megtöltött keresztény-nemzeti ideológia, a klebelsbergi keresztény-nemzeti ideológia, a klebelsbergi neonacionalizmus.neonacionalizmus.

• A húszas évek elején ez a küzdelem a kultúra síkján folyt, A húszas évek elején ez a küzdelem a kultúra síkján folyt, militáns felhangok nem játszottak közre.militáns felhangok nem játszottak közre.

• A neonacionalizmusból egyenesen következik a A neonacionalizmusból egyenesen következik a kultúrfölény programjakultúrfölény programja. Klebelsberg az elvesztett . Klebelsberg az elvesztett háborút a kultúra síkjára terelve akarta ismét háborút a kultúra síkjára terelve akarta ismét megnyerni: „művelt és jómódú nemzet akarunk lenni, megnyerni: „művelt és jómódú nemzet akarunk lenni, szóval fajsúlyosabb, mint a bennünket környező szóval fajsúlyosabb, mint a bennünket környező népek”. A kulturális fölény megteremtése után népek”. A kulturális fölény megteremtése után kerülhet sor majd a területi revízióra.kerülhet sor majd a területi revízióra.

• A neonacionalizmus azonban csak akkor válhat igazán A neonacionalizmus azonban csak akkor válhat igazán tömegeket mozgósító erővé, ha a nemzet egységes és tömegeket mozgósító erővé, ha a nemzet egységes és nem szétforgácsolt. Klebelsberg éppen ezért hívja fel nem szétforgácsolt. Klebelsberg éppen ezért hívja fel a figyelmet a szocializmus ideológiájában kifejezett a figyelmet a szocializmus ideológiájában kifejezett internacionális eszme nemzetet bomlasztó internacionális eszme nemzetet bomlasztó veszélyeire.veszélyeire.

• A népet meg kell tartani a nemzet szervezetén belül, A népet meg kell tartani a nemzet szervezetén belül, a a nemzeti politikának éppen ezért nemzeti politikának éppen ezért „népbarátnak”, „népbarátnak”, „népiesnek”„népiesnek” kell lennie. kell lennie. Klebelsberg Klebelsberg kultúrpolitikájában éppen ezért nagy súlyt kaptak a kultúrpolitikájában éppen ezért nagy súlyt kaptak a nép művelődését szolgáló, a népoktatást fejlesztő nép művelődését szolgáló, a népoktatást fejlesztő intézkedések.intézkedések.

NépoktatásNépoktatás

• Klebelsberg kultúrpolitikájának egyik „vezérmotívuma” Klebelsberg kultúrpolitikájának egyik „vezérmotívuma” volt a magyar néptömegek műveltségi színvonalának volt a magyar néptömegek műveltségi színvonalának emelése. Nem elegendő, ha a nép megtanul „egy picit emelése. Nem elegendő, ha a nép megtanul „egy picit írni, egy picit olvasni, egy picit számolni”. írni, egy picit olvasni, egy picit számolni”. A pusztán A pusztán elemi ismeretek félműveltsége rosszabb a teljes elemi ismeretek félműveltsége rosszabb a teljes tudatlanságnál.tudatlanságnál.

• Klebelsberg Klebelsberg népiskolák tömeges felállításával és az népiskolák tömeges felállításával és az iskolán kívüli népművelés megszervezéséveliskolán kívüli népművelés megszervezésével kívánta a kívánta a tömegek kulturáltságának, műveltségének színvonalát tömegek kulturáltságának, műveltségének színvonalát emelni. A nyolcosztályos népiskola gondolatát eleve emelni. A nyolcosztályos népiskola gondolatát eleve illuzórikusnak tartotta mindaddig, amíg „az illuzórikusnak tartotta mindaddig, amíg „az iskolahelyiségek kérdése megoldva nincsen”.iskolahelyiségek kérdése megoldva nincsen”.

• 1926-ban és 1927-ben1926-ban és 1927-ben - a miniszter kezdeményezésére - a miniszter kezdeményezésére- - óriási népiskolai programóriási népiskolai program bontakozott ki. 1926-ban bontakozott ki. 1926-ban törvényt hoztak a „mezőgazdasági népesség érdekeit törvényt hoztak a „mezőgazdasági népesség érdekeit szolgáló népiskolák létesítéséről és fenntartásáról” szolgáló népiskolák létesítéséről és fenntartásáról” (1926:7. tc.). (1926:7. tc.).

• Az országot 5 km sugarú körökre osztották, és törvénnyel Az országot 5 km sugarú körökre osztották, és törvénnyel kötelezték a törvényhatóságokat vagy a földbirtokosokat, kötelezték a törvényhatóságokat vagy a földbirtokosokat, hogy népiskolát állítsanak. hogy népiskolát állítsanak.

• Három esztendő alatt ötezer népiskolai tanterem és Három esztendő alatt ötezer népiskolai tanterem és tanítólakás épült Magyarországon.tanítólakás épült Magyarországon.

• A legmodernebb típustervek felhasználásával, A legmodernebb típustervek felhasználásával, téglafalakkal épült, vörösfenyő padlózattal, hatalmas téglafalakkal épült, vörösfenyő padlózattal, hatalmas ablakokkal és palatetővel ellátott épületek voltak ezek. ablakokkal és palatetővel ellátott épületek voltak ezek. (Tanyákon, ahol a házak 50 százalékának a fala (Tanyákon, ahol a házak 50 százalékának a fala vályogból, teteje pedig nádból készült.) Az iskolákhoz vályogból, teteje pedig nádból készült.) Az iskolákhoz háromszobás tanítói lakás és téglából épített udvari háromszobás tanítói lakás és téglából épített udvari melléképületek csatlakoztak.melléképületek csatlakoztak.

• Klebelsberg tervei között szerepelt a Klebelsberg tervei között szerepelt a tankötelezettség 14 tankötelezettség 14 éves korig való felemeléseéves korig való felemelése, de ennek a feltételei akkor , de ennek a feltételei akkor még nem érettek meg. Elképzelése szerint a még nem érettek meg. Elképzelése szerint a nyolcosztályos népiskolát fokozatosan kellene nyolcosztályos népiskolát fokozatosan kellene meghonosítani.meghonosítani. Először nem kötelező jelleggel, a helyi Először nem kötelező jelleggel, a helyi szervek kívánsága alapján. Csak 1940-től tartotta szervek kívánsága alapján. Csak 1940-től tartotta reálisnak a nyolcosztályos népiskola országosan kötelező reálisnak a nyolcosztályos népiskola országosan kötelező bevezetését. bevezetését.

Klebelsberg-féle tanyasi iskola Ópusztaszeren

Leányiskolai osztály a húszas években

• 1927-ben nagyszabású program indult az 1927-ben nagyszabású program indult az iskolán kívüli iskolán kívüli népművelésnépművelés fejlesztésére fejlesztésére ( (az ország 6 éven felüli lakosságának az ország 6 éven felüli lakosságának 12%-a analfabéta volt.12%-a analfabéta volt. Önművelő egyesületeket akartak Önművelő egyesületeket akartak létrehozni, ahol a felnőtt lakosság elsajátíthatja az írást-olvasást. létrehozni, ahol a felnőtt lakosság elsajátíthatja az írást-olvasást. A hatalmas költségekkel induló mozgalom néhány év múlva A hatalmas költségekkel induló mozgalom néhány év múlva elhalt, s csak a 30-as években – gazdatanfolyamok, iparoskörök elhalt, s csak a 30-as években – gazdatanfolyamok, iparoskörök alakjában – éledt újjá.alakjában – éledt újjá.

• A kultuszminiszter sokat tett a A kultuszminiszter sokat tett a tömeges sportolástömeges sportolás színvonalának színvonalának fejlesztéséért is. Még minisztersége előtt, 1921-ben törvény fejlesztéséért is. Még minisztersége előtt, 1921-ben törvény született az született az iskolai testnevelésrőliskolai testnevelésről (1921:53. tc.). Ez minden (1921:53. tc.). Ez minden iskolában kötelezővé tette a testnevelést fiúknak és lányoknak iskolában kötelezővé tette a testnevelést fiúknak és lányoknak egyaránt, 12-21 éves korig pedig a egyaránt, 12-21 éves korig pedig a leventemozgalomleventemozgalom keretei keretei között folytatott testnevelést írt elő. A miniszter a törvény adta között folytatott testnevelést írt elő. A miniszter a törvény adta lehetőséggel élve kötelezte a községeket és városokat arra, hogy lehetőséggel élve kötelezte a községeket és városokat arra, hogy játszótereket létesítsenek, és épületeket adjanak át testnevelési játszótereket létesítsenek, és épületeket adjanak át testnevelési célokra.célokra.

• A A leventeegyesületekbe tömörülő fiatalokleventeegyesületekbe tömörülő fiatalok tavasszal, nyáron és tavasszal, nyáron és ősszel sportoltak, katonai jellegű gyakorlatokat végeztek, télen ősszel sportoltak, katonai jellegű gyakorlatokat végeztek, télen pedig népművelő előadásokon vettek részt. Apedig népművelő előadásokon vettek részt. A mozgalomba a mozgalomba a militarista jellegmilitarista jelleg is beszűrődött, is beszűrődött, ez azonban a lefegyverzett ez azonban a lefegyverzett Magyarországon könnyen indokolható volt. A „leventézés” Magyarországon könnyen indokolható volt. A „leventézés” demokratikus jellege is kitapintható: a népnek szólt, szemben a demokratikus jellege is kitapintható: a népnek szólt, szemben a cserkészettel, amely a középosztályok gyermekeinek kedvelt cserkészettel, amely a középosztályok gyermekeinek kedvelt foglalatossága volt. foglalatossága volt.

• A népiskolához hasonlóan – csak magasabb szinten – a A népiskolához hasonlóan – csak magasabb szinten – a „gyakorlatias jelleg” érvényre juttatását kívánta a „gyakorlatias jelleg” érvényre juttatását kívánta a polgári polgári iskolákiskolák tananyagában. tananyagában.

• A kultuszminiszter minden 5-10 ezer fős községbe A kultuszminiszter minden 5-10 ezer fős községbe polgári polgári iskolátiskolát kívánt létesíteni azért, hogy a műveltségnek ne kívánt létesíteni azért, hogy a műveltségnek ne csak kimagasló „gócai”, hanem helyi csak kimagasló „gócai”, hanem helyi „kulturális fókuszai”„kulturális fókuszai” is legyenek. (Decentralizálás, művelődési esélyek is legyenek. (Decentralizálás, művelődési esélyek javítása.) javítása.)

• Az Az 1927:12. tc1927:12. tc. a polgári iskolát . a polgári iskolát középfokú iskoláváközépfokú iskolává minősítette. Megnyitotta az utat a tanító- és óvóképzőkbe minősítette. Megnyitotta az utat a tanító- és óvóképzőkbe és egyéb szakiskolákba. (Addig ez az iskolatípus a és egyéb szakiskolákba. (Addig ez az iskolatípus a népoktatás körébe tartozott!)népoktatás körébe tartozott!)

• A népiskola 4. osztályának elvégzése után a tanuló A népiskola 4. osztályának elvégzése után a tanuló évenként évenként 14-16 százaléka14-16 százaléka iratkozott be a polgáriba. iratkozott be a polgáriba. Szüleik főként kisiparosok, kiskereskedők, kisbirtokosok Szüleik főként kisiparosok, kiskereskedők, kisbirtokosok voltak, a köztisztviselők gyermekei nem ide jártak. (Ők a voltak, a köztisztviselők gyermekei nem ide jártak. (Ők a gimnáziumi érettségi előnyeit biztosíthatták gimnáziumi érettségi előnyeit biztosíthatták gyermekeiknek.) gyermekeiknek.) A polgári iskola továbbra is a A polgári iskola továbbra is a kispolgárság iskolája maradt.kispolgárság iskolája maradt.

• A polgári iskola képzési ideje a fiú- és leánypolgárikban A polgári iskola képzési ideje a fiú- és leánypolgárikban egyformán egyformán négy esztendőnégy esztendő volt. volt.

• Sokat tett Klebelsberg a Sokat tett Klebelsberg a polgári iskolai tanárképzésért.polgári iskolai tanárképzésért. Egyesítve a férfi tanárok képzését folytató budai Egyesítve a férfi tanárok képzését folytató budai PedagógiumPedagógiumot az ot az Erzsébet NőiskoláErzsébet Nőiskolával - val - Polgári Iskolai Polgári Iskolai Tanárképző FőiskolaTanárképző Főiskola néven - néven - SzegedreSzegedre helyezte az helyezte az intézetet. Új székhelyén intézetet. Új székhelyén 1928 októberében1928 októberében kezdte meg kezdte meg működését a tanárképző főiskola. A képzés időtartamát működését a tanárképző főiskola. A képzés időtartamát négy évre emelték fel. A tanárképzőnek három négy évre emelték fel. A tanárképzőnek három feladatköre volt:feladatköre volt:

• 1. bevezetés a tudományos kutatásba;1. bevezetés a tudományos kutatásba;

• 2. felkészítés a tanári hivatásra;2. felkészítés a tanári hivatásra;

• 3. pedagógiai képzés.3. pedagógiai képzés.

• Tartalmas Tartalmas kooperáció alakult ki a szegedi egyetemmelkooperáció alakult ki a szegedi egyetemmel: : minden főiskolás – mint rendkívüli hallgató – egyik minden főiskolás – mint rendkívüli hallgató – egyik szaktárgyából az egyetemen is hallgatott előadásokat. A szaktárgyából az egyetemen is hallgatott előadásokat. A tanárképző főiskola erőssége a pedagógiai – s ezen belül tanárképző főiskola erőssége a pedagógiai – s ezen belül didaktikai-metodikai – képzés volt.didaktikai-metodikai – képzés volt.

KözépiskolákKözépiskolák

• Kelbelsberg látta, hogy a középosztály iskolai Kelbelsberg látta, hogy a középosztály iskolai végzettsége és szaktudása (a humán gimnáziumi végzettsége és szaktudása (a humán gimnáziumi érettségi és a tudományegyetemek jogi kara) már érettségi és a tudományegyetemek jogi kara) már nem felel meg a modern kor követelményeineknem felel meg a modern kor követelményeinek. A . A világháború után valóban nagy tömegek világháború után valóban nagy tömegek áramlottak a műszaki és orvosi pályák felé.áramlottak a műszaki és orvosi pályák felé.

• A szakmai struktúra korszerűsítését a középszintű A szakmai struktúra korszerűsítését a középszintű iskoláztatás fejlesztésével is segíteni kellett. A iskoláztatás fejlesztésével is segíteni kellett. A miniszter szorgalmazta a miniszter szorgalmazta a tananyag tananyag gyakorlatiasabbágyakorlatiasabbá tételét tételét, valamint az , valamint az élő idegenélő idegen (ún. „modern”) (ún. „modern”) nyelveknyelvek oktatását. oktatását. (Sok (Sok nyelvtanár kapott ekkor külföldi ösztöndíjat.) Ezt nyelvtanár kapott ekkor külföldi ösztöndíjat.) Ezt szolgálta az új középiskola-típus, a szolgálta az új középiskola-típus, a reálgimnáziumreálgimnázium létrehozása is.létrehozása is.

• Az új iskolatípust az Az új iskolatípust az 1924:11. törvény1924:11. törvény szentesítette. (A szentesítette. (A törvény megszövegezésében Klebelsberg Kunó mellett törvény megszövegezésében Klebelsberg Kunó mellett részt vett állandó tanácsadója, a későbbi államtitkár részt vett állandó tanácsadója, a későbbi államtitkár Kornis Gyula,Kornis Gyula, Fináczy ErnőFináczy Ernő a pedagógia és a pedagógia és Pauler ÁkosPauler Ákos a a filozófia egyetemi tanára.)filozófia egyetemi tanára.)

• Az 1924. évi középiskolai törvény a Az 1924. évi középiskolai törvény a differenciálásdifferenciálás híveinek híveinek kedvezett. A differenciálás Klebelsberg szerint segít kedvezett. A differenciálás Klebelsberg szerint segít elhárítani a tanulói túlterhelés veszélyét, elősegíti az elhárítani a tanulói túlterhelés veszélyét, elősegíti az egyéni képességek, a tehetség ápolását, a egyéni képességek, a tehetség ápolását, a pályaválasztásra való felkészítést.pályaválasztásra való felkészítést.

• A törvény a szétkülönítés elvét úgy kívánta érvényre A törvény a szétkülönítés elvét úgy kívánta érvényre juttatni, hogy a juttatni, hogy a humán gimnáziumhumán gimnázium és a és a rreáliskolaeáliskola közé közé domináns iskolatípusként beillesztette a domináns iskolatípusként beillesztette a reálgimnáziumotreálgimnáziumot.. Ennek fő jellegzetessége az volt, hogy a Ennek fő jellegzetessége az volt, hogy a latinlatin nyelvet mint nyelvet mint fő tantárgyat és a fő tantárgyat és a németnémet nyelvet (mely mindhárom nyelvet (mely mindhárom iskolatípusban kötelező volt) megtartotta, s felvett még iskolatípusban kötelező volt) megtartotta, s felvett még egy egy modern nyelvetmodern nyelvet (angolt, franciát vagy olaszt). (angolt, franciát vagy olaszt). Mindhárom középiskola-típusban azonos súllyal Mindhárom középiskola-típusban azonos súllyal szerepeltek az ún. szerepeltek az ún. nemzeti tárgyaknemzeti tárgyak (magyar nyelv és (magyar nyelv és irodalom, történelem).irodalom, történelem).

• A A gimnáziumbangimnáziumban a modern nyelvek helyett a modern nyelvek helyett görögöt görögöt tanítottak; a reáliskolából tanítottak; a reáliskolából hiányzott mind a latin, mind a görög. A hiányzott mind a latin, mind a görög. A matematika és a természettudományos matematika és a természettudományos tárgyak oktatására tárgyak oktatására fordított idő viszont a fordított idő viszont a reáliskolábanreáliskolában volt a legmagasabb. volt a legmagasabb.

• A törvény életbelépése után megszűnt a A törvény életbelépése után megszűnt a humán gimnázium „minősítési humán gimnázium „minősítési monopóliuma”. Az monopóliuma”. Az „egységes jogosítás”„egységes jogosítás” elve szerint mindhárom középiskola-típus elve szerint mindhárom középiskola-típus érettségi vizsgája egyformán jogosított a érettségi vizsgája egyformán jogosított a bármely felsőoktatási intézményben való bármely felsőoktatási intézményben való további tanulmányokra.további tanulmányokra.

• Az 1929/30-as tanévben gimnáziumból 28, Az 1929/30-as tanévben gimnáziumból 28, reálgimnáziumból 69, reáliskolából pedig reálgimnáziumból 69, reáliskolából pedig 23 működött az országban.23 működött az országban.

• A fiú-középiskolákat szabályozó A fiú-középiskolákat szabályozó 1924.1924. évi évi törvényben kialakított „triászt” vette alapul törvényben kialakított „triászt” vette alapul leány-leány-középiskolákrólközépiskolákról szóló szóló 1926.1926. évi 24. törvénycikk évi 24. törvénycikk is. is.

• Az alkotók szándéka szerint a differenciáláson Az alkotók szándéka szerint a differenciáláson kívül ez a törvény két másik elv megvalósítását kívül ez a törvény két másik elv megvalósítását segíti elő: az segíti elő: az egyenlőegyenlő jogosítástjogosítást a felsőoktatásba a felsőoktatásba való belépéskor és a „való belépéskor és a „nőinői egyéniségegyéniség figyelembe figyelembe vételét a tanítandó tárgyak megállapításakor”.vételét a tanítandó tárgyak megállapításakor”.

• A középiskola-típusok elkülönítését az indokolja, A középiskola-típusok elkülönítését az indokolja, hogy a nők lelki hajlamai és képességei – a hogy a nők lelki hajlamai és képességei – a fiúkéhoz hasonlóan – nem egységesek, hanem fiúkéhoz hasonlóan – nem egységesek, hanem sokszínűek.sokszínűek.

•

• Az egyetemi és főiskolai tanulmányokra készülő Az egyetemi és főiskolai tanulmányokra készülő leányoknak elsősorban a leányoknak elsősorban a lleánygimnáziumeánygimnázium állt állt rendelkezésre. Itt – a görög kivételével – javarészt rendelkezésre. Itt – a görög kivételével – javarészt olyan tantárgyak szerepeltek, mint a olyan tantárgyak szerepeltek, mint a fiúgimnáziumban: latin, német és francia nyelv, fiúgimnáziumban: latin, német és francia nyelv, magyar nyelv és irodalom, történelem, földrajz, magyar nyelv és irodalom, történelem, földrajz, természetrajz, kémia, egészségtan, természettan, természetrajz, kémia, egészségtan, természettan, matematika, filozófia, rajz, ének és testnevelés. matematika, filozófia, rajz, ének és testnevelés.

• A törvény emellett új középiskola típust teremtett, a A törvény emellett új középiskola típust teremtett, a leánylíceumotleánylíceumot, ahol a , ahol a latin helyett élő idegenlatin helyett élő idegen, azaz , azaz „modern” nyelveket„modern” nyelveket (franciát vagy angolt vagy (franciát vagy angolt vagy olaszt), természettudományokat és olaszt), természettudományokat és művészeti művészeti tárgyakattárgyakat oktattak oktattak. .

• A régi felsőbb leányiskolát pedig A régi felsőbb leányiskolát pedig lleánykollégiumeánykollégium néven szervezte újjá, melynek célja magasabb szintű néven szervezte újjá, melynek célja magasabb szintű általános, és a női hivatáshoz alkalmazott műveltség általános, és a női hivatáshoz alkalmazott műveltség biztosítása volt az egyetemi tanulmányokra nem biztosítása volt az egyetemi tanulmányokra nem készülő leányok számárakészülő leányok számára

• A fiú-középiskolák analógiája azonban A fiú-középiskolák analógiája azonban mégsem alkalmazható mechanikusan a két mégsem alkalmazható mechanikusan a két rendszer összehasonlításakor. rendszer összehasonlításakor.

• A fiúknál ugyanis mindhárom iskolatípus A fiúknál ugyanis mindhárom iskolatípus esetében érvényes volt az esetében érvényes volt az egységes egységes jogosításjogosítás, tehát a felsőoktatás felé , tehát a felsőoktatás felé egyenértékű „vízumot” jelentett egyenértékű „vízumot” jelentett valamennyi. valamennyi.

• Ez azonban a Ez azonban a leánykollégiumraleánykollégiumra már nem már nem vonatkozott: a leánykollégiumi érettségi vonatkozott: a leánykollégiumi érettségi önmagában önmagában nem jogosítottnem jogosított a felsőoktatás a felsőoktatás valamennyi intézményébe történő valamennyi intézményébe történő belépésre. Ezért inkább tekinthető belépésre. Ezért inkább tekinthető középfokú tanintézménynek, mint középfokú tanintézménynek, mint középiskolának. középiskolának.

• Felemás módonFelemás módon szabályozta a szabályozta a nőknők egyetemjárásátegyetemjárását az 1927. évi augusztus 24-i az 1927. évi augusztus 24-i (63 000. számú) miniszteri rendelet. (63 000. számú) miniszteri rendelet.

• A katolikus hittudományi, valamint a jog- és A katolikus hittudományi, valamint a jog- és államtudományi karokra államtudományi karokra továbbratovábbra semsem iratkozhattak be, a József Nádor Műegyetem iratkozhattak be, a József Nádor Műegyetem mérnöki, gépészmérnöki, vegyészmérnöki mérnöki, gépészmérnöki, vegyészmérnöki osztályára viszont – vendéghallgatóként, osztályára viszont – vendéghallgatóként, külön tanári külön tanári engedéllyelengedéllyel – járhattak. – járhattak.

• A műegyetem építészeti osztályára 5%-ig A műegyetem építészeti osztályára 5%-ig rendes hallgató minőségben is felvehetők rendes hallgató minőségben is felvehetők voltak. voltak.

• Egyáltalán nem járhattak viszont az Egyáltalán nem járhattak viszont az egyetem közgazdasági karára. egyetem közgazdasági karára.

• Tanulhattak viszont a leányok az 1925-ben alapított Tanulhattak viszont a leányok az 1925-ben alapított TestnevelésiTestnevelési FőiskolánFőiskolán, a , a művészetiművészeti főiskolákonfőiskolákon és az és az 1928-ban két budapesti elődintézményéből egyesített és 1928-ban két budapesti elődintézményéből egyesített és Szegedre helyezett Szegedre helyezett Polgári Iskolai Tanárképző FőiskolánPolgári Iskolai Tanárképző Főiskolán. .

• Nők és férfiak számára a felsőfokú képzésbe való Nők és férfiak számára a felsőfokú képzésbe való bekapcsolódás különleges – érettségihez nem kötött – bekapcsolódás különleges – érettségihez nem kötött – lehetőségét biztosította ez a négy évfolyamos tanárképző lehetőségét biztosította ez a négy évfolyamos tanárképző főiskola. főiskola.

• Az általában középfokú tanítóképző intézeti végzettség Az általában középfokú tanítóképző intézeti végzettség után a főiskolára kerülő hallgatók ugyanis az után a főiskolára kerülő hallgatók ugyanis az „áthallgatás”„áthallgatás” egy sajátságos modellje segítségével egyik szakjuk egy sajátságos modellje segítségével egyik szakjuk keretei között a szegedi egyetem képzésében is részt keretei között a szegedi egyetem képzésében is részt vehettek. vehettek.

• Azaz, a tanárképző főiskola és az egyetem Azaz, a tanárképző főiskola és az egyetem együttműködése révén a gyakorlatiasabb jellegű főiskolai együttműködése révén a gyakorlatiasabb jellegű főiskolai oktatás az egyetem bölcsész és természettudományi karai oktatás az egyetem bölcsész és természettudományi karai által nyújtott magasabb tudományos színvonalú képzéssel által nyújtott magasabb tudományos színvonalú képzéssel egészült ki.egészült ki.

• A kooperáció célja a főiskolás (ún. „tanárjelölt”) hallgatók A kooperáció célja a főiskolás (ún. „tanárjelölt”) hallgatók szaktudományos ismereteinek elmélyítése volt, de szaktudományos ismereteinek elmélyítése volt, de jelenlétük a másik fél számára sem volt közömbös: jelenlétük a másik fél számára sem volt közömbös: segítettek a létszámhiánnyal küszködő egyetemi karokon.segítettek a létszámhiánnyal küszködő egyetemi karokon.

Iskolaév

Polgári iskola

Elem i népiskola

Gim

náz

ium

,L

eán

ygim

ná

ziu

m

Tová

bb-

kép

ző is

k.A

lsóf

okú

sza

kisk

.

Egyetem ek, tud. egye-tem ek, műegyetem,egyetem i közgazdaság- tudományi kar

Életév

Óvodák 3-6 éves korig

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17

5

4

3

2

1 7

8

910

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23Főiskolák (jog i ésgazdasági akadém iák, zeneakadém ia, h ittani., állaorv.,erdészeti, test-nev.,színművészeti. főisko lák

Középfokú szakiskolák:(m ezőgazdasági, ipari, kereskedelm i.Tanító- és óvónőképzőintézet

Polgári isko la i tanárképző fő isk.

Re

álg

imná

ziu

m é

sL

eán

ylíc

eu

m

Re

ális

kola

és

Le

ányk

ollé

giu

m

A húszas évek iskolarendszere

FelsőoktatásFelsőoktatás

• A két világháború között Magyarországon négy A két világháború között Magyarországon négy tudományegyetem működött: tudományegyetem működött: a budapesti, a a budapesti, a debreceni, a pécsi és a szegedi.debreceni, a pécsi és a szegedi.

• Az utóbbi kettő Az utóbbi kettő PozsonybóPozsonyból, illetve l, illetve KolozsvárrólKolozsvárról települt át új helyére. Az egyetemeknek általában települt át új helyére. Az egyetemeknek általában bölcsészeti, orvostudományi, jog- és bölcsészeti, orvostudományi, jog- és államtudományi, valamint hittudományi fakultásukállamtudományi, valamint hittudományi fakultásuk volt. volt.

• A szegedi egyetemen nem működött hittudományi A szegedi egyetemen nem működött hittudományi kar, de volt matematikai és természettudományi kar. kar, de volt matematikai és természettudományi kar.

• A budapesti és a szegedi egyetemen A budapesti és a szegedi egyetemen gyógyszerészeti tanfolyam is volt.gyógyszerészeti tanfolyam is volt.

• Az egyetemek fejlesztését Klebelsberg szívügyének Az egyetemek fejlesztését Klebelsberg szívügyének tekintette. A tekintette. A kolozsvári-szegedi egyetemkolozsvári-szegedi egyetem különösen különösen sokat köszönhetett neki.sokat köszönhetett neki.

• Az áttelepülés utáni mostoha viszonyokat követően Az áttelepülés utáni mostoha viszonyokat követően a miniszter szorgalmazására és a város hatalmas a miniszter szorgalmazására és a város hatalmas anyagi áldozatvállalásával 1926 és 1930 között anyagi áldozatvállalásával 1926 és 1930 között kiterjedt egyetemi épületkomplexum épült kiterjedt egyetemi épületkomplexum épült klinikákkal, intézetekkel.klinikákkal, intézetekkel.

• Az országban egyetlen műszaki egyetem működött, Az országban egyetlen műszaki egyetem működött, Budapesten: a Budapesten: a Magyar Királyi József Nádor Műszaki és Magyar Királyi József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemGazdaságtudományi Egyetem. .

• A főiskolák körébe tartoztak a hittudományi főiskolák, A főiskolák körébe tartoztak a hittudományi főiskolák, a jogakadémiák, a tanárképző főiskolák, a gazdasági a jogakadémiák, a tanárképző főiskolák, a gazdasági akadémiák, a kereskedelmi főiskola, a művészeti akadémiák, a kereskedelmi főiskola, a művészeti főiskolák (képzőművészeti és zeneművészeti) és a főiskolák (képzőművészeti és zeneművészeti) és a honvédtisztképző főiskola. 1925-ben nyitotta meg honvédtisztképző főiskola. 1925-ben nyitotta meg kapuit a Magyar Testnevelési Főiskola.kapuit a Magyar Testnevelési Főiskola.

• 1924-1924-benben - a magyar nevelés történetében egyedülálló - a magyar nevelés történetében egyedülálló módon - törvény született a módon - törvény született a középiskolai tanárok középiskolai tanárok képzéséről és képesítésérőlképzéséről és képesítéséről..

• A tanárképzés törvény szintű rendezésére azért volt A tanárképzés törvény szintű rendezésére azért volt szükség, mert az szükség, mert az 1883. évi középiskolai törvény1883. évi középiskolai törvény pedagógusképzésre vonatkozó előírásai már pedagógusképzésre vonatkozó előírásai már túlhaladottnaktúlhaladottnak bizonyultak. A korábbi törvény bizonyultak. A korábbi törvény értelmében ugyanis a tanári oklevél elnyeréséhez a értelmében ugyanis a tanári oklevél elnyeréséhez a tanárképző intézet látogatása tanárképző intézet látogatása nem volt kötelező.nem volt kötelező. A jelölt A jelölt számára - a szaktárgyak és a pedagógia egyetemi számára - a szaktárgyak és a pedagógia egyetemi előadásainak látogatása mellett - csak a tanársághoz előadásainak látogatása mellett - csak a tanársághoz szükséges vizsgák letételét szükséges vizsgák letételét (alapvizsga, szakvizsga és (alapvizsga, szakvizsga és pedagógiai vizsga),pedagógiai vizsga), valamint az egyéves tanítási valamint az egyéves tanítási gyakorlatot írta elő.gyakorlatot írta elő.

• Ennek következtében sokan csak a kilátásban helyezett Ennek következtében sokan csak a kilátásban helyezett ösztöndíj miatt léptek be az egyetem bölcsészkara ösztöndíj miatt léptek be az egyetem bölcsészkara mellett működő mellett működő tanárképző intézetbetanárképző intézetbe.. Korabeli források Korabeli források szerint így a középiskolai tanárok nagy része hiányos szerint így a középiskolai tanárok nagy része hiányos gyakorlati pedagógiai felkészültséggel kezdte hivatását. gyakorlati pedagógiai felkészültséggel kezdte hivatását.

• A probléma megoldását az A probléma megoldását az 1924:27.1924:27. törvénycikk törvénycikk kísérelte kísérelte meg. Deklarálta, hogy az elméleti tanárképzés meg. Deklarálta, hogy az elméleti tanárképzés elsősorban a tudományegyetemek bölcsészeti karának elsősorban a tudományegyetemek bölcsészeti karának feladata. A bölcsészeti kar munkájának segítésére a feladata. A bölcsészeti kar munkájának segítésére a törvény előírta a kar melletti törvény előírta a kar melletti középiskolai tanárképző középiskolai tanárképző intézetintézet felállítását, illetve újjászervezését (Budapesten és felállítását, illetve újjászervezését (Budapesten és Szegeden már működött ilyen).Szegeden már működött ilyen).

• A tanárképző négyéves képzésének célja az volt, hogy A tanárképző négyéves képzésének célja az volt, hogy a a hallgatók az előadások és gyakorlatok során elsajátítsák hallgatók az előadások és gyakorlatok során elsajátítsák a szaktárgyak tanításához szükséges a szaktárgyak tanításához szükséges pedagógiai-pedagógiai-szakmódszertani ismereteket és készségeketszakmódszertani ismereteket és készségeket..

• A tanárképző intézetek székhelyein az évtized folyamán A tanárképző intézetek székhelyein az évtized folyamán gyakorló középiskolákatgyakorló középiskolákat állítottak fel. (Ezek létesítéséig – állítottak fel. (Ezek létesítéséig – átmenetileg – a helybeli középiskolákban, egy-egy átmenetileg – a helybeli középiskolákban, egy-egy rátermett gyakorló pedagógus irányítása mellett töltötték rátermett gyakorló pedagógus irányítása mellett töltötték gyakorlóévüket a jelöltek. Ez volt az úgynevezett gyakorlóévüket a jelöltek. Ez volt az úgynevezett „próbaév„próbaév”.) A gyakorlóiskolák szoros kapcsolatban álltak ”.) A gyakorlóiskolák szoros kapcsolatban álltak a tanárképző intézetekkel.a tanárképző intézetekkel.

• Az intenzívebb, eredményesebb középiskolai Az intenzívebb, eredményesebb középiskolai tanárképzés érdekében – a párizsi tanárképzés érdekében – a párizsi École Normale École Normale SupérieureSupérieure mintájára – 1895 óta működött mintájára – 1895 óta működött Budapesten a Budapesten a „br. „br. Eötvös József Collegium”Eötvös József Collegium”.. A A kollégista bölcsészhallgatók itt tanári útmutatás kollégista bölcsészhallgatók itt tanári útmutatás alapján, de az egyéni kutatómunkával (forráselemzés alapján, de az egyéni kutatómunkával (forráselemzés stb.) dolgozták fel szaktárgyaik anyagát. Ehhez stb.) dolgozták fel szaktárgyaik anyagát. Ehhez intenzív nyelvtanulás járult. A kollégiumi tanárképzés intenzív nyelvtanulás járult. A kollégiumi tanárképzés eszménye a eszménye a „tudós tanár”„tudós tanár” volt. volt.

• Döntő fontosságú volt a kollégista fiatalok Döntő fontosságú volt a kollégista fiatalok fejlődésében az a szellemiség, amelyben a szabadság fejlődésében az a szellemiség, amelyben a szabadság és a demokrácia eszméje az egyén jogainak és a demokrácia eszméje az egyén jogainak megbecsülésével párosult. Az Eötvös Kollégium falai megbecsülésével párosult. Az Eötvös Kollégium falai közül a közül a magyar szellemi élet sok későbbi kiválóságamagyar szellemi élet sok későbbi kiválósága került ki ezekben az évtizedekben.került ki ezekben az évtizedekben.

• A budapesti Eötvös József Kollégium mintájára A budapesti Eötvös József Kollégium mintájára létesítették 1931-ben Szegeden az létesítették 1931-ben Szegeden az Eötvös Loránd Eötvös Loránd KollégiumotKollégiumot, ahol az egyetem matematika- , ahol az egyetem matematika- természettudományi szakos hallgatóit vették fel.természettudományi szakos hallgatóit vették fel.

Harmincas-negyvenes évekHarmincas-negyvenes évek • A harmincas évek elejének gazdasági válságaA harmincas évek elejének gazdasági válsága is hozzájárult is hozzájárult

ahhoz, hogy a nagy ívű oktatáspolitikai tervek jó része nem ahhoz, hogy a nagy ívű oktatáspolitikai tervek jó része nem valósulhatott meg. valósulhatott meg.

• A válság talaján feléledő A válság talaján feléledő fasizmusfasizmus már másféle már másféle „modernizációt” hirdetett meg Európa-szerte. „modernizációt” hirdetett meg Európa-szerte.

• Ez már nem a reformok korszaka, hanem Ez már nem a reformok korszaka, hanem a radikális a radikális társadalmi átalakításé. társadalmi átalakításé.

• A harmincas évek Magyarországának ideológiai légköre is a A harmincas évek Magyarországának ideológiai légköre is a szocialitás, társadalmiasítás eszméjével telített. szocialitás, társadalmiasítás eszméjével telített.

• Ennek az eszmének a dinamikus, majd egyre agresszívebb Ennek az eszmének a dinamikus, majd egyre agresszívebb programját a programját a szociáldemokrácia, a kommunizmus és a szociáldemokrácia, a kommunizmus és a fasizmusfasizmus tömegmozgalmai hordozzák. tömegmozgalmai hordozzák.

• Az 1930-tól terjedő időszak már új tényezőt emel be a Az 1930-tól terjedő időszak már új tényezőt emel be a politika porondjára: politika porondjára: a politikailag emancipált munkásság és a a politikailag emancipált munkásság és a parasztság rétegeit.parasztság rétegeit.

• A korszak kultuszminisztere A korszak kultuszminisztere és vezető ideológusa és vezető ideológusa Hóman Bálint (1885-1953)Hóman Bálint (1885-1953) történész-kultúrpolitikus történész-kultúrpolitikus volt, aki – egyéves volt, aki – egyéves megszakítással – egy teljes megszakítással – egy teljes évtizedig (1932-1942) állt a évtizedig (1932-1942) állt a VKM élén. VKM élén.

• Művelődéspolitikájának Művelődéspolitikájának központi gondolata központi gondolata „a „a nemzeti egység, a nemzeti nemzeti egység, a nemzeti erők fokozása és erők fokozása és koncentrációja”koncentrációja” lett. lett.

• A húszas évek bevallottan „koalíciós” (többféle A húszas évek bevallottan „koalíciós” (többféle „nemzeti” ideológia együttélésén alapuló) ideológiájával „nemzeti” ideológia együttélésén alapuló) ideológiájával szemben Hóman Bálint az szemben Hóman Bálint az összeolvadástösszeolvadást hirdeti. hirdeti.

• Ez a felfogás Ez a felfogás a nemzetet mint önálló létezőt, a nemzetet mint önálló létezőt, individuumot tünteti fel.individuumot tünteti fel. Ha pedig a nemzet Ha pedig a nemzet egyéniséggel és személyiséggel rendelkező individuum, egyéniséggel és személyiséggel rendelkező individuum, akkor létezik akkor létezik nemzetnevelésnemzetnevelés is, hiszen miként az egyént, is, hiszen miként az egyént, úgy a nemzetet is nevelni lehet. Folytatva az analógiát: úgy a nemzetet is nevelni lehet. Folytatva az analógiát: ha az egyén belső feszültségei, vívódásai a következetes ha az egyén belső feszültségei, vívódásai a következetes és hatékony cselekvés akadályozó tényezői, akkor ez így és hatékony cselekvés akadályozó tényezői, akkor ez így van a nemzet „belső egyenetlensége” esetén is. Ha van a nemzet „belső egyenetlensége” esetén is. Ha pedig az egyénnek van saját világnézete, akkor a pedig az egyénnek van saját világnézete, akkor a nemzet is rendelkezik ilyennel: nemzet is rendelkezik ilyennel: „tagolatlan nemzeti „tagolatlan nemzeti világnézet”világnézet” formájában. formájában.

• A harmincas években tehát a nemzetté nevelés A harmincas években tehát a nemzetté nevelés vezérgondolata vezérgondolata előnyt élvez még a – korábban preferált előnyt élvez még a – korábban preferált – valláserkölcsi neveléssel szemben is– valláserkölcsi neveléssel szemben is. Az új nemzedék . Az új nemzedék „egységes és egyöntetű” nevelése„egységes és egyöntetű” nevelése a legfontosabb, a legfontosabb, ennek rendelődik alá az oktatómunka és a szakképzés ennek rendelődik alá az oktatómunka és a szakképzés is.is.

• A nemzetnevelés elveinek A nemzetnevelés elveinek terjesztéséért, minél szélesebb terjesztéséért, minél szélesebb körben való körben való meggyökereztetéséért sokat meggyökereztetéséért sokat tett a későbbi kultuszminiszter, tett a későbbi kultuszminiszter, majd miniszterelnök majd miniszterelnök Teleki Pál Teleki Pál (1879-1941),(1879-1941), aki 1938 aki 1938 májusától 1939 februárjáig volt májusától 1939 februárjáig volt a kultusztárca birtokosa. a kultusztárca birtokosa.

• Teleki már korábban is fontos Teleki már korábban is fontos politikai szerepet játszott – politikai szerepet játszott – 1920 és 1921 között 1920 és 1921 között miniszterelnök volt. A rövid miniszterelnök volt. A rövid kultuszminiszterség után – kultuszminiszterség után – 1941 áprilisában bekövetkezett 1941 áprilisában bekövetkezett tragikus haláláig – ismét tragikus haláláig – ismét kormányfő lett. kormányfő lett.

• Az ország lakosságát Az ország lakosságát öntudatos nemzetté formálni-öntudatos nemzetté formálni-nevelninevelni – e kívánságnak (túl – e kívánságnak (túl Imre SándorImre Sándor elvont elvont nemzetnevelés elméletén) sürgető aktualitást adott az nemzetnevelés elméletén) sürgető aktualitást adott az országot ekkor fenyegető konkrét veszély: mind a hitleri országot ekkor fenyegető konkrét veszély: mind a hitleri Németország, mind a sztálini Szovjetunió elnyeléssel Németország, mind a sztálini Szovjetunió elnyeléssel fenyegette.fenyegette.

• A korszak A korszak népoktatásátnépoktatását illetően figyelmet érdemel a illetően figyelmet érdemel a nyolcosztályos népiskolanyolcosztályos népiskola kialakulásának folyamata. Mint kialakulásának folyamata. Mint már láttuk, a gondolat Klebelsbergtől sem volt idegen, aki már láttuk, a gondolat Klebelsbergtől sem volt idegen, aki – a kormányzó felkérésére – elkészítette a nyolcosztályos – a kormányzó felkérésére – elkészítette a nyolcosztályos népiskola bevezetésének tízesztendős programját. A népiskola bevezetésének tízesztendős programját. A gazdasági válság megakadályozta ennek gyakorlatba gazdasági válság megakadályozta ennek gyakorlatba való átültetését. Időközben Budapesten és néhány más való átültetését. Időközben Budapesten és néhány más nagyvárosban kiépült a népiskola hetedik és nyolcadik nagyvárosban kiépült a népiskola hetedik és nyolcadik osztálya. Az 1937/38-as tanévben kb. 7000 elemi iskola osztálya. Az 1937/38-as tanévben kb. 7000 elemi iskola közül kb. 100 volt nyolcosztályos.közül kb. 100 volt nyolcosztályos.

• A nyolcosztályos népiskola felállítását az A nyolcosztályos népiskola felállítását az 1940:20. 1940:20. törvénytörvény mondta ki. Eszerint a tankötelezettség hatéves mondta ki. Eszerint a tankötelezettség hatéves korban kezdődik és kilenc évig tart. Az iskola 8 tanéven korban kezdődik és kilenc évig tart. Az iskola 8 tanéven keresztül mindennapi, a kilencedik évben pedig keresztül mindennapi, a kilencedik évben pedig havonkénti egy alkalommal gyakorlati ismereteket nyújt.havonkénti egy alkalommal gyakorlati ismereteket nyújt.

• A szorgalmi időszak a felső négy osztályban A szorgalmi időszak a felső négy osztályban nem szeptembertől júniusig, hanem csak nem szeptembertől júniusig, hanem csak október közepétől április közepéig tart. Ez a október közepétől április közepéig tart. Ez a helyi igényeknek megfelelően helyi igényeknek megfelelően meghosszabbítható. Ha a tanuló átlagon meghosszabbítható. Ha a tanuló átlagon felüli tanulmányi eredményt ért el, akkor a felüli tanulmányi eredményt ért el, akkor a nyolc osztály elvvégeztével nyolc osztály elvvégeztével szakközépiskolában tanulhat tovább.szakközépiskolában tanulhat tovább.

• Az 1940:20 törvénycikk gyakorlati Az 1940:20 törvénycikk gyakorlati megvalósulásának a háború állta útját, bár a megvalósulásának a háború állta útját, bár a legtöbb településen megszervezték a 7-8. legtöbb településen megszervezték a 7-8. osztályt.osztályt.

• Jól tetten érhető a hómani centralizáló jellege az Jól tetten érhető a hómani centralizáló jellege az 1934. évi 1934. évi középiskolai reformbanközépiskolai reformban.. A középiskoláról szóló 1934:11. A középiskoláról szóló 1934:11. törvénycikk a reálgimnázium és reáliskola törvénycikk a reálgimnázium és reáliskola megszüntetésével új alapokra fektette a középiskolai megszüntetésével új alapokra fektette a középiskolai oktatást.oktatást.

• Amíg az 1924-es reform a differenciálást tekintette célnak, Amíg az 1924-es reform a differenciálást tekintette célnak, addig ez az addig ez az egységes középiskolátegységes középiskolát,, amelynek a amelynek a nemzetismereti oktatás állt a tengelyében. nemzetismereti oktatás állt a tengelyében. Az új egységes Az új egységes magyar középiskola a magyar középiskola a gimnáziumgimnázium volt. volt. Míg az 1924-es Míg az 1924-es törvény egységesítette a nemzeti-ideológiai tárgyakat, de törvény egységesítette a nemzeti-ideológiai tárgyakat, de kiszélesítette a választás lehetőségeit, addig az 1934-es kiszélesítette a választás lehetőségeit, addig az 1934-es reform egyetlen igazi középiskolai tanulmányi utat tartott reform egyetlen igazi középiskolai tanulmányi utat tartott meg.meg.

• A reform nyomán 1938-ban megjelent A reform nyomán 1938-ban megjelent gimnáziumi tantervgimnáziumi tanterv nagyobb teret szentelt az úgynevezett nagyobb teret szentelt az úgynevezett nemzeti tárgyaknaknemzeti tárgyaknak. . Ezek a tárgyak a következő ismeretköröket ölelték fel: Ezek a tárgyak a következő ismeretköröket ölelték fel: magyar nyelv, magyar irodalom és művészet, magyar magyar nyelv, magyar irodalom és művészet, magyar történelemtörténelem - ennek keretében az - ennek keretében az állami, gazdasági, állami, gazdasági, társadalmi élet jelenségei, Magyarország földrajza és társadalmi élet jelenségei, Magyarország földrajza és néprajza.néprajza. Egyúttal Egyúttal csökkentette a görög és latin nyelv, csökkentette a görög és latin nyelv, valamint a természettudományos tárgyak óraszámát.valamint a természettudományos tárgyak óraszámát.

• A hómani koncepció gimnáziuma A hómani koncepció gimnáziuma a a nemzet életében vezető nemzet életében vezető szerepre hivatott értelmiség nevelésének iskolájaszerepre hivatott értelmiség nevelésének iskolája.. Éppen Éppen ezért távol akarták tartani tőle a „kontraszelekció elve ezért távol akarták tartani tőle a „kontraszelekció elve alapján odatóduló illetéktelen elemektől”. Az alsóbb alapján odatóduló illetéktelen elemektől”. Az alsóbb néposztályok gyermekei a harmincas évek végén néposztályok gyermekei a harmincas évek végén mindössze 5,1 százalékkal képviseltették magukat a mindössze 5,1 százalékkal képviseltették magukat a középiskolákban.középiskolákban.

• Hóman BálintHóman Bálint élete főművének tekintette élete főművének tekintette a tanügyigazgatás a tanügyigazgatás szervezeti átalakítását,szervezeti átalakítását, egyszerűsítését, ésszerűsítését egyszerűsítését, ésszerűsítését célzó 1935:6. törvényt. 1935-ig a különböző iskolatípusok célzó 1935:6. törvényt. 1935-ig a különböző iskolatípusok felügyeletét más és más állami felügyeleti szervek látták el. felügyeletét más és más állami felügyeleti szervek látták el. Az 1935. évi törvény a közép- és középfokú iskolák Az 1935. évi törvény a közép- és középfokú iskolák felügyeletét a felügyeletét a tankerületi főigazgatóságokratankerületi főigazgatóságokra bízta, s bízta, s megszüntette a népiskolai tanfelügyelőségek önállóságát. megszüntette a népiskolai tanfelügyelőségek önállóságát. Az ország valamennyi iskolája nyolc tankerületi főigazgató Az ország valamennyi iskolája nyolc tankerületi főigazgató irányítása és ellenőrzése alá került. A törvény szerint az irányítása és ellenőrzése alá került. A törvény szerint az állam felügyeleti joga az egyházi iskolákra is kiterjedt, állam felügyeleti joga az egyházi iskolákra is kiterjedt, akárcsak korábban.akárcsak korábban.

• A harmincas évek közepétől a negyvenes évek közepéig A harmincas évek közepétől a negyvenes évek közepéig terjedő időszak magyar iskoláinak rendszerét a következő terjedő időszak magyar iskoláinak rendszerét a következő ábra segítségével szemléltetjük:ábra segítségével szemléltetjük:

Iskolaév

Polgári iskola

Elem i népiskola

Gim názium,Leánygim názium

Tová

bb-

képz

ő is

k.A

lsóf

okú

szak

isk.

Egyetem ek, tud. egye-tem ek, műegyetem,egyetem i közgazdaság- tudományi kar

Életév

Óvodák 3-6 éves korig

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17

5

4

3

2

1 7

8

910

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23Főiskolák (jog i ésgazdasági akadém iák, zeneakadém ia, h ittani., állaorv.,erdészeti, test-nev.,színművészeti. főisko lák

Középfokú szakiskolák:(m ezőgazdasági, ipari, kereskedelm i.Tanító- és óvónőképzőintézet

Polgári isko la i tanárképző fő isk.

A harmincas évek legfontosabb

iskolatípusainak rendszere

• A harmincas évek klasszikus gimnáziumi A harmincas évek klasszikus gimnáziumi képzésében a leányok kisebb mértékben vettek képzésében a leányok kisebb mértékben vettek részt mint a fiúk. (Egy korabeli kimutatás szerint részt mint a fiúk. (Egy korabeli kimutatás szerint az 1937/38-as tanévben 52 034 fiú és 17 959 az 1937/38-as tanévben 52 034 fiú és 17 959 leány járt gimnáziumba.) leány járt gimnáziumba.)

• Ha azonban vizsgálódási körünkbe a Ha azonban vizsgálódási körünkbe a tanítónőképző intézetet, a felső kereskedelmi tanítónőképző intézetet, a felső kereskedelmi iskolát és az érettségit nem nyújtó leánypolgári iskolát és az érettségit nem nyújtó leánypolgári iskolát is bevonjuk, akkor azt látjuk, hogy négy iskolát is bevonjuk, akkor azt látjuk, hogy négy középszintű osztályt elvégzett lányok egyre középszintű osztályt elvégzett lányok egyre nagyobb hányada tanult tovább a középiskola nagyobb hányada tanult tovább a középiskola felsőbb évfolyamaiban. felsőbb évfolyamaiban.

• Aránynövekedésük üteme a felső négy Aránynövekedésük üteme a felső négy osztályban meghaladta a fiúkét.osztályban meghaladta a fiúkét.

A magyar iskolaügy alakulása 1945-A magyar iskolaügy alakulása 1945-

1948 között1948 között • A második világháború után a politikusok többsége A második világháború után a politikusok többsége

egyetértett abban, hogy az államberendezkedést egyetértett abban, hogy az államberendezkedést korszerűsíteni kell: a feudális hagyományok elhagyásával ki korszerűsíteni kell: a feudális hagyományok elhagyásával ki kell alakítani a modern, polgári demokratikus jogállamot. kell alakítani a modern, polgári demokratikus jogállamot. Egy ilyen jogállamban a világnézeti pluralizmus elve Egy ilyen jogállamban a világnézeti pluralizmus elve érvényesül: érvényesül: fontos szerep jut az egyházaknak, de tág fontos szerep jut az egyházaknak, de tág mozgástérhez jutnak az egyéb felfogások, köztük a mozgástérhez jutnak az egyéb felfogások, köztük a materialista-ateista világnézet is.materialista-ateista világnézet is.

• Heroikus erőfeszítésekkel építették újjá az országot, s Heroikus erőfeszítésekkel építették újjá az országot, s küzdöttek egy emberibb világ, a demokratikus társadalmi küzdöttek egy emberibb világ, a demokratikus társadalmi rend megteremtéséért. Ebben a harcban rend megteremtéséért. Ebben a harcban a világi és egyházi a világi és egyházi erők kezdetben egymás mellett álltak.erők kezdetben egymás mellett álltak. Egyetértettek abban, Egyetértettek abban, hogy hogy az iskolarendszert demokratikus irányba kell az iskolarendszert demokratikus irányba kell továbbfejleszteni.továbbfejleszteni. A széles tömegeknek lehetővé kell tenni a A széles tömegeknek lehetővé kell tenni a kultúra elsajátítását, a munkások és parasztok tehetséges kultúra elsajátítását, a munkások és parasztok tehetséges gyermekeinek is biztosítani kell iskolai oktatásban való gyermekeinek is biztosítani kell iskolai oktatásban való részvételt az elemi szinttől egészen az egyetemig.részvételt az elemi szinttől egészen az egyetemig.

• Az oktatás demokratizálásának helyes Az oktatás demokratizálásának helyes alapelve vezette az iskolaügy irányítóit alapelve vezette az iskolaügy irányítóit akkor, amikor 1945. augusztus 18-án akkor, amikor 1945. augusztus 18-án elrendelték a elrendelték a nyolcosztályos általános iskolanyolcosztályos általános iskola megszervezését.megszervezését.

• Maga a nyolcosztályos, elemi képzést nyújtó Maga a nyolcosztályos, elemi képzést nyújtó iskola – mint már láttuk – nem volt iskola – mint már láttuk – nem volt előzmények nélkül való a magyar előzmények nélkül való a magyar iskoláztatás történetében. A gondolat már a iskoláztatás történetében. A gondolat már a húszas években felmerült, de akkor a húszas években felmerült, de akkor a gazdasági válság volt a megvalósítás gazdasági válság volt a megvalósítás akadálya. Az 1940. évi 20. törvény akadálya. Az 1940. évi 20. törvény elrendelte a nyolcosztályos népiskolák elrendelte a nyolcosztályos népiskolák létesítését, de a háborús viszonyok létesítését, de a háborús viszonyok hátráltatták ennek tömegessé válását.hátráltatták ennek tömegessé válását.

• Döntő különbség volt a már helyenként működő Döntő különbség volt a már helyenként működő nyolcosztályos népiskoláknyolcosztályos népiskolák és a felállítandó új és a felállítandó új általános iskolaáltalános iskola között. Az előbbi megőrizte között. Az előbbi megőrizte népiskola jellegét (mellette létezett a négyosztályos népiskola jellegét (mellette létezett a négyosztályos polgári iskola és a nyolcosztályos gimnázium), polgári iskola és a nyolcosztályos gimnázium), továbbtanulásra nem jogosított. Az utóbbi viszont a továbbtanulásra nem jogosított. Az utóbbi viszont a polgári iskolákat és a gimnáziumok alsó négy polgári iskolákat és a gimnáziumok alsó négy osztályát magába olvasztotta. osztályát magába olvasztotta. Az általános iskola Az általános iskola egységes jellegű: egyazon műveltségi anyag egységes jellegű: egyazon műveltségi anyag (egységes alapműveltség) közvetítését tűzi ki célul (egységes alapműveltség) közvetítését tűzi ki célul minden 6-14 éves gyerek számára.minden 6-14 éves gyerek számára.

• A nyolcosztályos általános iskola megteremtése nem A nyolcosztályos általános iskola megteremtése nem ment zökkenők nélkül. A tanév kezdete előtt két ment zökkenők nélkül. A tanév kezdete előtt két héttel kibocsátott rendelet váratlanul érte az héttel kibocsátott rendelet váratlanul érte az iskolafenntartókat, az egyházakat. Az átalakítást iskolafenntartókat, az egyházakat. Az átalakítást nem készítették elő,nem készítették elő, legtöbb helyen hiányoztak a legtöbb helyen hiányoztak a magasabb szintű oktatáshoz szükséges személyi és magasabb szintű oktatáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételek.tárgyi feltételek.

• Kis településeken, az egy-két tanítós osztatlan iskolákban Kis településeken, az egy-két tanítós osztatlan iskolákban nehéz volt megszervezni a külön tanítóval és nehéz volt megszervezni a külön tanítóval és tanteremmel működő ötödik osztályt. Olyan helyeken tanteremmel működő ötödik osztályt. Olyan helyeken viszont, ahol polgári iskola vagy gimnázium működött - viszont, ahol polgári iskola vagy gimnázium működött - ezeket beolvasztva - azonnal rá lehetett térni a szaktárgyi ezeket beolvasztva - azonnal rá lehetett térni a szaktárgyi rendszerű oktatásra.rendszerű oktatásra.

• Az új iskolatípus célja tehát az volt, hogy általános Az új iskolatípus célja tehát az volt, hogy általános alapműveltséget nyújtson minden tanulónak, amelyre 14 alapműveltséget nyújtson minden tanulónak, amelyre 14 éves kor után a középiskolai és felsőfokú tanulmányok, éves kor után a középiskolai és felsőfokú tanulmányok, illetve a szakmai képzés épülhet. Az általános iskola nyolc illetve a szakmai képzés épülhet. Az általános iskola nyolc osztályának kiépülésével párhuzamosan a gimnáziumok osztályának kiépülésével párhuzamosan a gimnáziumok és a szakjellegű iskolák fokozatosan négyosztályossá és a szakjellegű iskolák fokozatosan négyosztályossá alakultak. Tanulóik tehát 14-18 éves fiatalok voltak.alakultak. Tanulóik tehát 14-18 éves fiatalok voltak.

• A háború után széles körű mozgalom bontakozott ki az A háború után széles körű mozgalom bontakozott ki az alapműveltségalapműveltség terjesztése érdekében. Folytatták a terjesztése érdekében. Folytatták a korábban megkezdett harcot az korábban megkezdett harcot az analfabétizmus analfabétizmus felszámolására.felszámolására. Az írás-olvasástanítás a felnőttekre is Az írás-olvasástanítás a felnőttekre is kiterjedt. Az intézményes oktatás kereteit kiterjesztették kiterjedt. Az intézményes oktatás kereteit kiterjesztették felnőttkorra (Dolgozók Iskolája), de lehetővé tették a felnőttkorra (Dolgozók Iskolája), de lehetővé tették a magasabb műveltség elsajátítását is.magasabb műveltség elsajátítását is.

• A magyar iskolaügy demokratikus fejlődésének másik A magyar iskolaügy demokratikus fejlődésének másik iránya a iránya a közép- és felsőfokú oktatásban tanuló fiatalok közép- és felsőfokú oktatásban tanuló fiatalok segítésére irányultsegítésére irányult. Paraszt- és munkásgyerekek tömegei . Paraszt- és munkásgyerekek tömegei előtt nyíltak meg az intézményes nevelés korábban eléggé előtt nyíltak meg az intézményes nevelés korábban eléggé szűk lehetőségei: a középiskolák, a főiskolák, az szűk lehetőségei: a középiskolák, a főiskolák, az egyetemek.egyetemek.

• A demokratikus reform során átalakultak a A demokratikus reform során átalakultak a középiskolákközépiskolák.. A A fokozatosan négyosztályossá váló gimnázium tanterve is fokozatosan négyosztályossá váló gimnázium tanterve is lényegesen módosult elődjéhez képest. Megszűnt a német lényegesen módosult elődjéhez képest. Megszűnt a német nyelv kiemelt szerepe, a nyelv kiemelt szerepe, a választható élő idegen nyelvekválasztható élő idegen nyelvek közé felvették az orosz, francia, angol és olasz nyelvet. közé felvették az orosz, francia, angol és olasz nyelvet. Eltörölték a honvédelmi ismeretek, a szépírás és a Eltörölték a honvédelmi ismeretek, a szépírás és a gyorsírás tanítását. gyorsírás tanítását.

• A A latin nyelv és a testnevelés óraszámát csökkentették,latin nyelv és a testnevelés óraszámát csökkentették, emelkedett viszont a magyar nyelv és irodalom, a emelkedett viszont a magyar nyelv és irodalom, a történelem, a föld- és néprajz, a természettudományi történelem, a föld- és néprajz, a természettudományi tárgyak, az egészségtan, az ének-zene és a rajz óraszáma. tárgyak, az egészségtan, az ének-zene és a rajz óraszáma. Az 1945/46. tanévtől kezdve építették ki a Az 1945/46. tanévtől kezdve építették ki a gimnáziumok gimnáziumok reál tagozatátreál tagozatát,, ahol latin helyett vegytant, ábrázoló ahol latin helyett vegytant, ábrázoló geometriát tanítottak.geometriát tanítottak.

• A háború után sor került A háború után sor került a magyar felsőoktatás a magyar felsőoktatás átszervezéséreátszervezésére is. is.

• Az első újonnan Az első újonnan létrehozott egyetem az létrehozott egyetem az Agrártudományi Egyetem Agrártudományi Egyetem volt. volt.

• A nők előtt megnyitották A nők előtt megnyitották valamennyi felsőoktatási valamennyi felsőoktatási intézmény kapujátintézmény kapuját: ezt : ezt az 1946. október 21-én az 1946. október 21-én közzétett 1946. évi 22. közzétett 1946. évi 22. törvény mondta ki.törvény mondta ki. Plakát az 1950-es évek elejéről