PEDAGÓGIA ÉRTÉKELÉS ÉS MÉRÉSPEDAGÓGIA ÉRTÉKELÉS ÉS MÉRÉS

Mihály Ildikó: Világra szóló oktatási sikerek és ami mögöttük van. A PISA vizsgálat finn eredményeiről. In.: Új Pedagógiai Szemle, 12. sz. 2003

Lanner Judit-Nagy Mária (szerk.2006) Eredményes Iskola. Adatok és esetek. Budapest Országos Közoktatási Intézet

Készítette: Pünkösdi Mónika

Neptun kód: POMB4M

Pedagógiatanár MA.

VILÁGRA SZÓLÓ OKTATÁSI SIKEREK ÉS AMI MÖGÖTTÜK VAN. A PISA VIZSGÁLAT FINN EREDMÉNYEIRŐL /MIHÁLY ILDIKÓ/

2

A PISA 2000 vizsgálatban a finn tanulók kiemelkedő eredményeket értek el az olvasási teljesítményekben. A rövid ismertető áttekintést ad arról az elemzésről, amelyet a finnek végeztek saját oktatási rendszerükkel kapcsolatban. A jó teljesítmények hátterében egyrészt az áll, hogy a finn oktatási rendszerben gondot fordítanak az olvasásra történő szocializációra, másrészt a családokban intenzív a kulturális kommunikáció. A kiemelkedő eredményekben talán a legjelentősebb szerepe annak van, hogy az oktatási rendszer alapvetően komprehenzív jellegű, ami lehetővé teszi, hogy minden tanuló a neki leginkább megfelelő fejlesztésben részesülhessen.

3

FINN ELEMZÉS A PISA-VIZSGÁLAT EREDMÉNYEIRŐL

Finnországban a PISA 2000-vizsgálat szervezője és irányítója a Jyväskyläi Egyetem Pedagógiai Kutatóintézete volt. Az intézet munkatársai készítették el az eredmények nemzetközi összehasonlítását elvégző szakértői elemzést és a részt vevő országok számára kötelezően előírt ország jelentést is. Az eredmények megváltoztatták az iskolában folyó reform munka elképzeléseiket.

4

REFORMTÖREKVÉSEIK EDDIGI KÜLFÖLDI MODELLJEI

Németország Svédország

5

2000- PISA VIZSGÁLAT

Meggyőzte őket arról, hogy a finn iskolarendszer az amelyik követésre méltó. Amelyik a legkiválóbb eredményt nyújtotta.

Koprehenzív iskolatípus

6

A szóban forgó eredmények korábbi közleményeinkből már ismeretesek; például az, hogy olvasásban a finn tanulók összteljesítménye bizonyult a legjobbnak a nemzetközi mezőnyben. Az idetartozó három művelettípuson belül kettőben – az információ-visszakeresésben és a szövegértelmezésben – ugyancsak övéké a világelsőség, mindössze a reflektálás, értékelés területén értek el valamivel halványabb eredményt. Mindhárom művelettípusban azonban meglehetősen nagy volt a két nem teljesítménye közötti különbség. A nemek egyenjogúságát oly fontosnak tekintő finn társadalom ezt kifejezetten kudarcként élte meg. Nemcsak az olvasás területén bizonyultak kiemelkedően eredményesnek a finn tizenöt évesek; Finnország ugyanis matematikában is a legjobban teljesítő országok közé tartozik, s a természettudományos ismeretek terén is hasonló a helyzet. (E két utóbbi műveltségi területen egyébként nem volt észrevehető különbség a lányok és a fiúk teljesítménye között.)

7

AZ EREDMÉNYEK MELY HATÁSMECHANIZMUS TÉNYEZŐKNEK KÖSZÖNHETŐEK?

A tanulói érdeklődés A szabadidő eltöltésének módja Az oktatási rendszer szerkezete A pedagógusképzés Az iskolai tevékenység Az oktatást segítő szolgáltatások A finn kultúra szerencsés együttese A finn családokon belüli kulturális

kommunikáció 8

AZ OLVASÁSBAN ELÉRT SIKEREK TITKA

olvasási attitűd eredményes alakítása Jellegzetes családi héttér A család és az iskola osztozik a sikerben Olvasás iránti vágy felébresztésére szolgáló

rugalmas curriculum Könyvtári hálózat(a tanulók 44% rendszeres

könyvkölcsönző)

Az iskolai könyvtárak használata viszont – érdekes módon – az OECD-átlag alatt van Finnországban, s általában az otthoni könyvtárak sem rendelkeznek kiugróan nagy készlettel. 9

MATEMATIKA ÉS TERMÉSZETTUDOMÁNY SIKERES EREDMÉNYE

Elsősorban az iskolát illeti a dicsőség Az oktatásban az ismeretek gyakorlati

alkalmazására helyezik a hangsúlyt Nagy gondot fordítanak a

környezettudatosság fejlesztésére megjelennek az 1996-ban elindított ún.

LUMA- program hatásai(A program az iskolai oktatás minden szintjén magára vállalta e két műveltségi területen a tanulói készségfejlesztés tennivalóit, és egyben felgyorsította – és anyagilag támogatta – az iskolák korszerű hardverrel, szoftverekkel, megfelelő laboratóriumi eszközökkel történő felszerelését.)

10

A SIKERHEZ SZÜKSÉGES FELTÉTELEK ÖSSZEFOGLALÁSA

Egyenlő esélyek biztosítására, legyen szó különböző népességcsoportokról vagy az ország különféle földrajzi régióiról

Az oktatás minden esetben az egyes gyerek szükségleteihez igazodik

Alkalmas legyen a tananyag, tankönyv, módszer, akár heterogén csoportok oktatására is

Magas szintű pedagógusképzés Megbecsülés Bizalom és önállóság biztosítása a

pedagógusoknak Pedagógiai kutatásban elvárt részvétel

11

SPECIÁLIS OKTATÁS JELENTŐSÉGE

A tanulóknak mindössze két százaléka jár elkülönített iskolába

A fennmaradó százalék ép társaikkal integráltan tanulnak

Szüksége esetén gyógypedagógus foglalkozik a diákkal, heti egy-két alkalommal

12

MINDENKORI KULTURÁLIS ÉS POLITIKAI KONSZENZUS A SIKER ÉRDEKÉBEN

A 20.században nem került sor politikai konfliktusra, hirtelen oktatási változásokra

A 70’ években bevezetett reformok sem szítottak politikai ellentéteket az oktatásban

A svéd kisebbségi tanulók a saját nyelvükön tanulhatnak általánostól az egyetemi szintig

A két hivatalos nyelvet nem beszélő kisebbségekre vonatkozóan jelenleg egyedi megoldásokat alkalmaznak

13

JÖVŐBEN MEGOLDANDÓ PROBLÉMÁK A SIKER MEGTARTÁSA ÉRDEKÉBEN

Kiemelkedően tehetséges tanulókkal való foglalkozás pedagógiai programjainak kimunkálása

A tanulói önértékelés és önszabályozás gyakorlatának terjesztése

A finn iskolák klímájának javítása A házi feladat gyakorlatának módosítása,

iskolai értékelése, nem feltétlenül érdemjeggyel, inkább visszajelzés, osztálytermi interakciók

A fiúk és a lányok teljesítménye közti mindenféle különbség felszámolása

14

HAZAI ÉS NEMZETKÖZI TÖREKVÉSEK AZ ISKOLAI ÉRTÉKELÉS RENDSZERÉBEN /HALÁSZ GÁBOR/

A szerző áttekintést ad azokról a vitákról, dilemmákról, amelyek ma a fejlett országokban érzékelhetőek a standardizált tesztekkel történő értékeléssel kapcsolatban. Kísérletet tesz magának a fogalomnak a meghatározására, továbbá elemzi az értékelés társadalmi-politikai környezetét. Feltárja, hogyan hat vissza az értékelés a tanulásra és a tanulási környezet alakítására.

15

A FEJLETT VILÁG OKTATÁSI RENDSZEREIBEN MA MEGTALÁLHATÓ ÉRTÉKELÉSI RENDSZEREKET TÖBBFÉLE DIMENZIÓ MENTÉN JELLEMEZHETÜNK. MOST - CSUPÁN A TÉMÁRÓL VALÓ GONDOLKODÁSUNK SEGÍTÉSÉRE – HÁROM OLYAN DIMENZIÓT EMELÜNK KI, AMELYEK A MA ZAJLÓ VITÁK FÉNYÉBEN JELENTŐSNEK TŰNNEK.

16

AZ ELSŐ DIMENZIÓ MÁSODIK DIMENZIÓ

A kérdés az, hogy vajon a standardizált tesztekkel történő értékelés teljes körű-e, vagyis egy-egy populáció, egy-egy életkori csoport vagy évfolyam teljes köre kötelezően vesz részt ezekben, vagy részleges, önkéntes részvételen vagy mintavételen alapuló értékelésről van szó. A

A második dimenzió arra vonatkozik, hogy az értékelés fejlesztő, támogató céllal folyik-e, vagy pedig elszámoltató, minősítő funkciója van

17

HARMADIK DIMENZIÓ

A harmadik dimenzió, amely mentén jellemezni lehet e rendszereket, hogy az értékelés eredményei az egyes intézményekre, azaz mikroszintre irányulnak-e, vagy az oktatási rendszer egészére, esetleg nagyobb regionális egységekre

18

ÖT ORSZÁG (HOLLANDIA, AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁG, ÚJ-ZÉLAND, SVÉDORSZÁG ÉS FRANCIAORSZÁG) KIALAKULÓBAN LÉVŐ VAGY MÁR MŰKÖDŐ ÉRTÉKELÉSI-MÉRÉSI RENDSZERÉT NÉZTEM ÁT EBBŐL A SZEMPONTBÓL, ÉS VETETTEM ÖSSZE A MOST ELINDULÓ MAGYARORSZÁGI KEZDEMÉNYEZÉSSEL

Ország A részvétel köre A mérés célja Az értékelés szintje

  teljes részleges fejlesztés ellenőrzés egyes iskolák iscsak régiók, a rendszer egésze

Hollandia X X X X

Egyesült Királyság X X X X

Új-Zéland X X X X

Svédország X X X X

Franciaország X X X

Magyarország X X X

19

A MÉRÉS CÉLJÁT TEKINTVE

A mérés célját tekintve, tehát azt, hogy fejlesztő-támogató vagy ellenőrző-minősítő rendszerről van-e szó, azt tapasztaljuk, nincs olyan ország, ahol a fejlesztés, a támogatás ne jelenne meg célként. Az itt felsoroltak közül az Egyesült Királyság az egyetlen, ahol a minősítés, a külső ellenőrzés a fő cél, és emellett alárendelt, másodlagos célnak tekinthető a fejlesztés. A vizsgált intézmények ellenőrzése vagy minősítése az itt bemutatott országok közül egyedül Franciaország esetében nem jelenik meg, illetve a magyarországi mérések deklarált céljait tekintve nálunk sem.

20

AZ ÉRTÉKELÉS SZINTJÉT TEKINTVE

Végül, ami az értékelés szintjét illeti, az itt felsorolt országok között egyetlenegy olyan van - és ez nem független az előző dimenziótól -, ahol a tesztekkel történő értékelést egyes konkrét iskolák minősítésére használják. A többi itt felsorolt országban ilyen nem történik, csupán egyes régiókra vagy a rendszer egészére vonatkozó értékelés zajlik. Ez egyébként eleve következik abból, ha a központi szintre csak mintavételes úton jutnak el teszteredmények. 21

A TANULMÁNYI TELJESÍTMÉNYEK MÉRÉSÉRŐL FOLYÓ VITÁK JELLEGZETES TÉMÁI

Milyen a kívánatos arány a külső és a belső, azaz az önértékelés között?

A mérés nem vezet-e a kevésbé jól mérhető eredmények elhanyagolásához?

A teszteredmények felhasználhatóak-e egyes konkrét iskolák és pedagógusok minősítésére?

Milyen arány legyen a minősítő-ellenőrző és a diagnosztizáló-motiváló funkciók között?

Milyen hatást gyakorol a tesztelés a tanulási környezetre: annak megújulását vagy konzerválódását szolgálja?

Az értékelésre épülnek-e támogató/fejlesztő akciók, a "rossz eredmény"-hez társul-e fejlesztő beavatkozás?

Milyen egyensúly alakul ki az értékelés szakmai-technikai és társadalmi-politikai vonatkozásai között?

22

A MÉRÉS ÉS A TANULÁS REFORMJA /TANULÁSRA GYAKOROLT HATÁSA/

A mérések céljainak világos meghatározása és folyamatos ragaszkodás ezen célokhoz

Többdimenziójú értékelés (az összevont pontszámok, rangsorok) kerülése

A mérhető és nem mérhető eredmények megfelelő aránya; a modern gazdaság és társadalom által igényelt kulcskompetenciák azonosítása és mérhetővé tétele.

A mérési technológiának a modern tanulási szemléletre épülő kialakítása

Bizalomépítés egyfelől a tesztfejlesztők és a tesztelést végzők, másfelől a tanulás megújításán dolgozó pedagógusok és fejlesztők között

A külső és a belső értékelés (önértékelés) kívánatos arányának kialakítása

23

A külső standardokhoz és a saját induló pozícióhoz való viszonyítás megfelelő aránya

Az értékelés/minősítés és a támogatás/fejlesztés megfelelő aránya és összekapcsolása; a sikertelen tanulók és intézmények támogatásának új technikái - extra támogatás és fejlesztő beavatkozás biztosítása

A tesztek szakmai nívójának és a feldolgozás színvonalának emelése, ehhez megfelelő technikai és személyi háttér garantálása

A rendszer önkorrekciójának biztosítása A specialisták és a "civil" vagy "laikus" szereplők

közötti megfelelő együttműködés és szerepmegosztás A nemzeti modell és a domináns nemzetközi irányok

közötti kapcsolódás biztosítása

Kiemelkedően fontos a mérhető és a nem (vagy nehezen) mérhető eredményekre való odafigyelés megfelelő aránya 24

KULCSKOMPETENCIÁK A komplexitás kezelésére való képesség (pl. a nyitott

és bizonytalan helyzetek kezelésének képessége). Perceptív kompetencia (pl. a releváns és a nem

releváns dolgok közötti különbség észlelése). Normatív kompetencia (pl. a szabályoknak megfelelő

és nem megfelelő dolgok megkülönböztetésének és az elfogadható mértékű eltérések megítélésének képessége).

Kooperatív kompetencia (pl. a bizalom és a gyanakvás közötti mozgás képessége).

Narratív kompetencia (például a dolgok közlésének, visszaadásának képessége)

25

SZEMÉLYES ÉS SZOCIÁLIS KULCSKOMPETENCIÁK Saját forrásaink, jogaink, korlátaink és szükségleteink

azonosításának, értékelésének és megvédésének képessége. Az a képesség, hogy egyedül vagy csoportban projekteket

alkossunk és vezessünk, ehhez stratégiákat fejlesszünk ki. Az a képesség, hogy rendszerszerűen helyzeteket, relációkat

és erőviszonyokat elemezzünk. Az a képesség, hogy együttműködjünk, szinergikusan

cselekedjünk és kollektív, megosztott vezetésben vegyünk részt.

Az a képesség, hogy demokratikus szervezeteket és kollektív cselekvési rendszereket építsünk ki és ilyenekben működjünk.

Az a képesség, hogy konfliktusokat menedzseljünk és oldjunk meg.

Az a képesség, hogy szabályoknak megfelelően játsszunk, használjuk és értelmezzük e szabályokat.

Az a képesség, hogy a kulturális különbségeken keresztül és ezek felett kialkudott rendet alkossunk

26

ÖSSZEGZÉS Mindkét értekezésben fontosnak tartja az oktatáspolitika

társadalmi elfogadottságát. Míg a finneknél ez nem jelent gondod, addig más országokban főleg nálunk akadnak ezzel kapcsolatban hiányosságok. A finneknél az oktatásrendszere jól felépített , mérésekkel követhető, szépen fölrajzolhatók az eredmények miben léten. Ahhoz, hogy ezek a mérések valóban mérvadóak legyenek és összevethetőkké váljanak más országokkal, az egységes oktatási forma felé kellene törekedni. 2000 ben a PISA „finn csoda” ról beszél és megállapítja azt is miben rejlik ez a csoda. Továbbá elgondolkodik azon, hogy a finn módszereket kéne átvenni és azokat alkalmazni a többi országban is. Érdemes megnézni a táblázatot, amiben jól látszik, hogy ha a részvétel körét nézzük, akkor azt látjuk, hogy az itt felsorolt országok közül Magyarországgal együtt négyben a tanulók teljes körére kiterjed a kötelező tesztelés. 27

Kevés olyan ország van ma a világban, ahol a tanulók teljes körére kiterjedő tesztelés folyik. Ebben a csoportban két olyan ország van, ahol vagy mintavételen, vagy önkéntes részvételen alapul a tesztelés: ezek Hollandia és Új-Zéland. Fontosnak tartom az eredmények közzétételét, kutatását és azon kutatásokat, amik az eredményességet szolgálják.

2012.05.10

28