PEST MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSAI

PEST MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA FŐBB

MEGÁLLAPÍTÁSAI

Magyar Természetvédők

Szövetsége

2013.07.24.

ELŐZMÉNYEK A MEGYEI TERVEZÉSBEN

• 1997-1998: megyei fejlesztési koncepció

• 2003-2004 : megyei stratégia és operatív program,

struktúraterv

• 2000-2004: kistérségi fejlesztési programok

• 2004-2006 : KMR stratégia, KMOP, BAFT területfejlesztési

stratégia, ágazati tervek

TERVBŐSÉG több a terv, mint a forrás, az elképzelések jelentős része nem valósult meg, a források elaprózódtak és többnyire intézmény, közmű, alap infrastruktúra fejlesztést szolgáltak ,

kevésbé a gazdaság fejlődését

SZEMLÉLETVÁLTÁS SZÜKSÉGES

• A tervezés célja ne maga a dokumentum legyen!

• Valós problémákra keressünk lehetséges jó megoldásokat, meglévő

adottságokhoz jobb hasznosítást; ne az asztalfióknak tervezzünk!

• Kapcsolódva az országos tervezéshez, felkészülés a következő 2014-2020 EU-s

programozáshoz, de ezeket a pénzeket eszközként kezeljük!

• Ne kizárólag azokra építsünk! Az Uniós célrendszer nem nekünk lett kitalálva! Ha

mindenben csak arra fókuszálunk, feladjuk saját célkitűzéseinket!

• Ne várjuk fentről ( vagy a pályázati rendszerektől) a csodát! A problémákat

magunknak kell együtt megoldanunk!

• Középpontban a gazdaság fenntartható, kiegyensúlyozott fejlesztése, a

foglalkoztatás, az értékteremtő képesség, a térség versenyképességének növelése

legyen, a térburkolatok, zenélő szökőkutak építésének ideje nincs most itt!

HOGYAN TERVEZÜNK ?

• A megyei önkormányzat és a PMTN Kft. Koordinálásával (nem adtuk ki a feladatot), de széles külső szakértői segítségre támaszkodva

• Széleskörű partnerségre támaszkodva, figyelembe véve a térségi szereplőktől érkező igényeket, inputokat

• Építve a korábban a térségre készült anyagokra, felhasználva a KSH, TEIR adatbázisait

• Budapesttel és Érd megyei jogú várossal szorosan együttműködve

• Figyelembe véve az NGM, az NTH szakmai iránymutatóit, útmutatóit

• Egyeztetve a szomszédos megyékkel

• Építve a készülő Országos Területfejlesztési Koncepcióra és

• Figyelembe véve az EU 2020 stratégiai célkitűzéseit

A TERVEZÉS MENETE

• Részvétel kistérségi üléseken

• Vitaanyag a tervezés megalapozásához

• Részvétel az OTK készítésében

• 2012 novemberben kész a koncepció helyzetfeltáró anyaga, azt vitára

bocsátottuk

• A szakértői körrel kidolgoztuk a Koncepció célrendszerét, megfogalmaztuk a

főbb fejlesztési irányokat

• Rendszeres egyeztetések a tervezésben érintett tárcákkal

• OFTK elfogadása után a megyei koncepció elfogadása

folytatás: Megyei Stratégiai és Operatív Program tervezése a következő napokban indul

PEST MEGYE JELLEMZŐI A HELYZETÉRTÉKELÉS ALAPJÁN

• speciális helyzet Budapest és a központi elhelyezkedés miatt (forrásokhoz jutás terén is)

• az egyetlen megye, melynek folyamatosan nő a népessége

• a legnagyobb a közlekedési hálózatok koncentrációja (autópálya, nemzetközi vasútvonal, repülőtér, nemzetközi víziút)

• az országon belül a legnagyobb a vállalkozás-sűrűség

• a legnagyobbak a megyén belüli fejlettségbeli különbségek

A METROPOLISZTÉRSÉG JELENTŐSSÉGE

Budapest és Pest megye metropolisztérsége a világ 600 olyan metropolisztérsége közé tartozik, amely a 2010 és 2025 közötti időszakban, a világ GDP növekedésének várhatóan 65%-át állítja majd elő.

Azon 440 feltörekvő metropolisztérség között tartják számon, amely a globális gazdasági növekedés 47%-át fogja produkálni.

A növekedésnek nem a legnagyobb városok, a tízmilliós lélekszámú megapoliszok, hanem az olyan „középsúlyú” metropoliszok lesznek a motorjai, mint amilyen Budapest és Pest megye (a csapágyvárosokkal) együtt.

A nemzetközi vállalati stratégiákban a nemzetgazdaságok versenyképességének vizsgálata mellett (helyett) egyre inkább előtérbe kerülnek a nagyvárosi metropolisztérségek.

Országok helyett azok metropolisztérségei versenyeznek egymással a jobb pozíciók érdekében

A KÖZÉP MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ

Itt él az ország lakossága 30% -a

A foglalkoztatottak 1/3 itt dolgozik

Népessége továbbra is növekszik

Magyarország GDP-jének közel fele itt állítódik elő

A külföldi működő tőke több mint 40%-a itt található

3 milliós koncentrált belső piac a főváros és agglomeráció tekintetében

A jövedelmek meghaladják az országos átlagot

198 ezer működő társas vállalkozás (2010. év), mely fele a magyarországi értéknek

60-75%-al csökkenő uniós források a 2014-2020 ciklusban, ami elsősorban az ERFA alapot érinti

EGYÜTTMŰKÖDÉS BUDAPESTTEL

Budapest és Pest megye szorosan összekapcsolódik, egy közös nagyvárosi térségben

A sűrűn lakott városi mag , az agglomeráció , a kisvárosokkal átszőtt városias térség , és a peremvidékek közösen határozzák meg a térszerkezetet

Közös a gazdaság, a munkaerőpiac, az innovációs kapacitás itt összpontosul

Szoros kapcsolat a közlekedés, közművek, közszolgáltatások, piaci kapcsolatok által

Integrált módon működhetnek a közmű és közlekedési szolgáltatások

Összetett programok megvalósításának szükségessége, melyek átnyúlnak a város,a megye és az országhatáron

AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETSÉGES TERÜLETEI

Közlekedésfejlesztés, kiemelten az elővárosi közlekedési rendszerek fejlesztése és összehangolása

Közműfejlesztés, közműszolgáltatás, víz-, hulladék- és energiagazdálkodás és hatékonyság, döntően az agglomerációhoz tartozó települések vonatkozásában

Integrált területi tervezés, ITI, CLLD programok megfogalmazása az együtt tervezendő térségek vonatkozásában

Gazdaságfejlesztés, kiemelt területként kezelve a Ferihegyi Gazdasági Övezet integrált fejlesztését

A Dunához kapcsolódó fejlesztési programok összehangolása

A KOMPETENCIÁKON TÚLMUTATÓ TERÜLETEK

Nem a két önkormányzat kompetenciájába tartozó fejlesztési területek, azonban a harmadik féllel való tárgyalások során a probléma felvető és koordináló szerepkör felvállalásával hatás gyakorolható rájuk:

oktatásfejlesztés

egészségügy

turizmus fejlesztés

befektetés ösztönzés

HELYZETÉRTÉKELÉS ÁLTALÁNOS MEGÁLLAPÍTÁSAI

• Közép-Európa egyik legjobb adottságokkal rendelkező térsége

• Központi szerepet tölt be az országban, központi szerepet kíván betölteni Budapesttel együtt közép-európában

• Természeti, gazdasági, társadalmi, kulturális sokszínűség• Kiváló adottságok a feldolgozóipar, turisztika,

kereskedelem, logisztika, kreatív ipar, az oktatás, tudásgenerálás tekintetében

• Duális gazdaság , a hazai KKV-k esetében alacsony jövedelmezőség, tőke és kapacitáshiány, kedvezőtlen piaci pozíció, termelési és tulajdonosi szerkezet

• Magas vállalkozásszám, de elmaradó teljesítmény• Agglomeráción kívüli térségek mutatói rosszak, növekvő

munkanélküliség, alacsony képzettség, elöregedő társadalom, leromló infrastruktúra

• Hiányos kapcsolatok a az egyes térségek között (közlekedésben is)

• Építőipari, mezőgazdasági termelés, élelmiszer-feldolgozás visszaesése

• Az együttműködési készség csekély, helyette verseny , a közösségek gyengék

• A humánerőforrás minősége különösen a peremeken romlik• A térségmenedzselési kapacitások csekélyek• Intézményi-ellátási hiányosságok

PEST MEGYE GAZDASÁGI SAJÁTOSSÁGAI

Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat

Feldolgozóipar

Építőipar

Kereskedelem; szállítás, raktározás; szálláshely-

szolgáltatás és vendéglátás

Információ, kommunikációPénzügyi, biztosítási tevékenység

IngatlanügyletekSzakmai, tudományos,

műszaki, adminisztratív és szolgáltatást támogató

tevékenység

Közigazgatás, védelem; ok-tatás; humán-egészségügyi

és szociális ellátás

Művészet és szabad idő; egyéb szolgáltatások

A bruttó hozzáadott érték megoszlása gazdasági ágak szerint Pest megyében (2009)

MEGYEI KISTÉRSÉGEK KÖZÖTTI KÜLÖNBSÉGEK

Budaörsi kistérség a vállalkozássűrűsége a legmagasabb az egész országban, két és félszer annyi az egy lakosra jutó vállalkozások száma, mint a Szobi kistérségben.

Az átlag alatti vállalkozás sűrűséggel rendelkező kistérségekben általában magas a mezőgazdaságban, az iparban tevékenykedő vállalkozások aránya, és alacsony a szolgáltatással foglalkozók aránya.

A fejlettebb kistérségekben a szolgáltatások dominálnak, a fejletlenekben a mezőgazdaság és építőipar

Érdi kt.Dunakeszi kt.Pilisvörösvári kt.Szentendrei kt.Budaörsi kt.

Váci kt.Ráckevei kt.Veresegyházi kt.Gödöllői kt.

Szobi kistérségNagykátai kistérség Ceglédi kistérség Aszódi kistérség Monori kistérség Gyáli kistérségDabasi kistérség

Az egy állandó lakosra jutó személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem és a vállalkozássűrűség összefüggése

HELYZETÉRTÉKELÉS GAZDASÁGI VONATKOZÁSAI

Veresegyházi28%

Budaörsi17%

Dabasi15%

Gödöllői9% Monori

8% Ráckevei7%

Gyáli3%Ceglédi

3%Pilisvörösvári

2%Váci2%

Érdi2%

Dunakeszi2%

Nagykátai1%

Aszódi1%

Szentendrei1%

Szobi0%

Az exportértékesítés nettó árbevételének megoszlása a pest megyei kistérségek között 2010-ben (KSH)

PEST MEGYE GAZDASÁGI SÚLYA

Forrás: Pest megyei területfejlesztési koncepció 2013 (munkaanyag)

BudapestPest

Fejér

Borsod-A.-Z

.

Győr-M

.-S.

Csongrád

Komárom-E.

Hajdú-B.

Baranya

Jász-N.-S

z.

Bács-K.

Szabolcs

-Sz.-B

.Béké

s

Somogy

Zala Vas

Veszprém

TolnaHeve

s

Nógrád0

100,000,000

200,000,000

300,000,000

400,000,000

500,000,000

600,000,000

700,000,000

800,000,000

Beruházások értéke 2009 [ezer Ft]

HELYZETÉRTÉKELÉS GAZDASÁGI VONATKOZÁSAI

0 1000 2000 3000 4000 5000 6000 7000-14%

-12%

-10%

-8%

-6%

-4%

-2%

0%

2%

4%

Országos átlag

Országos átlag Budapest nélkül

Budapest

Pest

Győr- Moson- Sopron

Borsod - Abaúj- Zemplén

Hajdú- Bihar

Fejér

Bács- Kiskun

Komárom- Esztergom

Csongrád

Szabolcs-Szatmár-Bereg

Baranya Veszprém

Jász- Nagykun- Szolnok

Zala

Vas

Heves

Békés

Somogy

Tolna

Nógrád

Egy főre jutó GDP (ezer Ft)

Egy

főre

jutó

GDP

vál

tozá

sa

Egy főre jutó GDP változás 2008 és 2010 között Pest megye egy főre jutó GDP-je az országos átlag 79%-a

Budapest GDP-je az országos átlag 248%-a(!) (2010)

Pest megye GDP-je a vidéki átlagnak felel meg

SZJA MEGOSZLÁSA

Nagykáta

i

Ceglédi

Dabasi Szo

bi

Aszódi

Gyáli

Monori

Ráckev

ei Váci

Pest m

egye

Gödöllői

Veresegyház

i

Szenten

drei Érd

i

Pilisvörösvá

ri

Dunakeszi

Budaörsi

0

200

400

600

800

1000

1200

Személyi jövedelemadó-alapot képező jövedelem egy állandó lakosra Pest megye kistérségeiben 2010 [ezer Ft](KSH)

VÁLLALKOZÁSOK ARÁNYA

KistérségMűködő

vállalkozás/ ezer fő

Ipari vállalkozások

aránya

Szolgáltató vállalkozások

aránya

Mezőgazdasági

vállalkozások aránya

Építőipari vállalkozások

aránya

Szobi 40,3 8,7 71,2 9,3 10,7Nagykátai 42,3 10,6 69,5 4,4 15,6Ceglédi 50,0 8,9 72,5 5,9 12,8Aszódi 53,9 11,3 64,6 3,9 20,3Monori 57,4 11,6 72,6 1,9 13,8Gyáli 58,4 9,3 72,3 3,2 15,3Dabasi 62,6 11,2 71,7 5,2 11,9Váci 69,4 7,9 78,7 2,0 11,4Ráckevei 70,6 9,6 75,4 2,1 12,9Pest (átlag) 71,7 9,0 76,9 2,1 12,0

Veresegyházi 72,0 7,2 78,9 1,2 12,7

Gödöllői 74,0 9,0 78,1 1,6 11,3Érdi 80,8 8,7 77,2 1,0 13,2Dunakeszi 86,2 9,3 79,3 0,9 10,5

Pilisvörösvári 89,6 9,0 78,8 1,2 11,0

Szentendrei 97,0 7,8 81,0 1,3 9,9

Budaörsi 109,8 7,1 83,3 1,2 8,5

HAZAI ÉS UNIÓS TÁMOGATÁSOK ARÁNYA

Pilisvörösv

ári

Budaörsi

Ceglédi

Nagykátai

Ráckevei

Gödöllői

Gyáli

Szentendrei

Veresegy

háziVáci

Monori

Dabasi

Dunakeszi

Aszódi

Szobi

0.0

10.0

20.0

30.0

40.0

50.0

60.0

70.0

80.0

A Pest megyei kistérségekbe jutó támogatások összege 2004-2011

Hazai támogatás (Mrd Ft) Uniós támogatás (Mrd Ft)

LAKÓNÉPESSÉG VÁLTOZÁSA (1998-2008)

Szentendrei kistérség Budaörsi kistérség

Pilisvörösvári kistérség

MUNKANÉLKÜLISÉG ALAKULÁSA (2003-2008)

Budaörsi kistérségSzentendrei kistérség

Pilisvörösvári kistérség

PEST MEGYE ÉRTÉKVÁLASZTÁSAI

• Pest megye a források szűkösségére figyelemmel elsősorban a meglévő értékek jobb kihasználására, a hatékonyabb használatra helyezi a hangsúlyt

• Pest megye a közszféra forrásaival inicializálja, kezdeményezi, orientálja és ösztönzi a piac szereplőnek fejlesztési magatartását, ezáltal megsokszorozza a fejlesztési forrásokat

• Pest megye fontosnak tartja, és ezért támogatja a területfejlesztés térségi és helyi érdekeltjeivel, a szomszédos térségek vezetőivel, döntéshozóival történő együttműködések, partnerségek megteremtését

• Pest megye fontosnak tartja egy kompetens és hálózatosodott management szervezet felállítását és működtetését

A MEGYEI FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLRENDSZERE

A METROPOLISZTÉRSÉG TÉRSZERKEZETE


-A makroregionális hálózati elemek többsége megvan, ugyanakkor az egyközpontúság, a sugárirányú közlekedés oldása szükséges négyzethálósítással

-A multimodális kapcsolatrenszer fejlesztése szükséges mind az elővárosi közlekedésben, mind a logisztikában

-Szükséges a megye belső kapcsolatrendszereinek fejlesztése, megújítása

-Tervezett, koordinált térségfejlesztés és takarékos, fenntartható terület használat a célunk.

A GAZDASÁGFEJLESZTÉS CÉLTERÜLETEI


- Veresegyházi-Gödöllői térségek: versenyképességi-innovációs pólus

- Vác és térsége: transzformációs térség

- Budaörsi, Szentendrei, Pilisvörösvári térségek: innovációs vállalkozói övezet

- Ráckeve észak, Gyál, Dabas:ipari, logisztikai, kereskedelmi övezet

- - Ferihegyi Gazdasági Övezet: kiemelt gazdasági, logisztikai övezet, technológiai pólus,

A FERIHEGYI GAZDASÁGI ÖVEZET FEJLESZTÉSE


A repülőtér és tágabb környezete (MO,M5) pozícionálása, fejlesztési területek előkészítése

Csomóponti funkciók bővítése, vállalati központok, üzleti szolgáltatások letelepítése

A meglévő makroregionális hálózati elemek mentén logisztikai és termelési fejlesztések, szolgáltatás bővítés, teret biztosítva a hazai KKv szektornak is, az agglomerációs települések és az érintett kerületek helyi gazdaságának fejlesztésével.

PEST MEGYE EGYÜTT TERVEZENDŐ TÉRSÉGEI


CLLD (Community Lead Local Development- közösség által irányított helyi fejlesztés) térségi integrált közösségvezérelt fejlesztési programok kialakítása és megvalósítása a Pest megyei városokra és térségeikre:- Alulról építkezés, régió alatti

területekre összpontosít,- Fejleszti az együttműködést, a

közösségi kapacitásokat,- Helyi fejlesztési stratégiákon

alapul,- Lehetővé teszi az alapok

egymáshoz kapcsolt, integrált felhasználását,

- Támogatás intenzitás 10%-al magasabb lehet

KEVÉSBÉ FEJLETT TÉRSÉGEK FEJLESZTÉSE


-Szobi-, Aszódi-, Tápió-menti-,Ceglédi-,Dabas-dél-, Ráckeve dél térségekKözös jellemzők:-rossz megközelíthetőség, előregedő, képzetlen társadalmi összetétel, alacsony szolgáltatás színvonal, alacsony vállalkozás-sűrűség, az agrárgazdaság, élelmiszer-ipar térvesztéseUgyanakkor:- kiváló ökológiai és táji adottságok, Jó lehetőségek a turizmus, az agrár-és élelmiszergazdaság terén a megújuló energiahasznosítás, az egészség és az alkonygazdaságban, stb.Felzárkóztatásuk csak komplex megközelítéssel, a helyi adottságokra építve, az együttműködések javításával lehetséges.

HOGYAN TOVÁBB?

I. Befejeződött a megyei koncepció társadalmi és szakmai egyeztetése

II. Készülnek az ágazati és a területi operatív programok (VEKOP)- társadalmi egyeztetése

III. Kezdődik a megyei szintű stratégiai tervezés, az elérhető forrásokra fókuszálva, a legfontosabb céljainkat figyelembe véve

IV. Ezzel párhuzamosan strukturált projektgyűjtést kezdünk, ennek eredménye segíti a megyei programok összeállítását

V. Kapcsolati háló építése a megye és a térségi szereplők között

VI. El kell kezdődnie a megyei szint alatt is az együttgondolkodásnak, a közös tervezésnek, a térségi adottságokra épülő célmeghatározásnak, a gazdasági szereplőket is bevonva

Az önkormányzatok 1253 db javaslatot küldtek be.Az összértéke mindösszesen 911 785 000 000 Ft A legkiugróbb fejlesztések: Érd DILK 40 milliárdSzob mobilgát 11 milliárdVác Duna híd 40 milliárdTörökbálint M7 lefedése 20 milliárdAlbertirsa gyógyfürdő fejlesztés több önkormányzattal közös programban (önkormányzatonként külön-külön építés) 15 milliárdBudaörs multimodális csomópont 35 milliárdTárnok hulladékégető 30 milliárdÜllő iparterület fejlesztés 25 milliárdGyömrő kastély körút 18 milliárd

PROJEKTGYŰJTÉS

Funkcióbővítő integrált településfejlesztés és/vagy szociális település-rehabilitáció témában 78 db javaslat 66,539 Mrd FtKlímaváltozásra való felkészülés városépítészeti szempontból témában 39 db javaslat 31,418 Mrd FtEnergiahatékonyság javítása témában 70 db javaslat 22,578 Mrd FtMegújuló energiaforrások hasznosítása 54 db javaslat 58,756 Mrd FtKözösségi közlekedés fejlesztésének támogatása témában 42 db javaslat 84,922 Mrd FtKözúthálózat fejlesztése, megújítása témában 197 db javaslat 188,822 Mrd FtVízgazdálkodás javítása témában 88 db javaslat 59,809 Mrd FtBölcsöde/Óvoda/Családi napközi fejlesztése 62 db javaslat 14,891 Mrd FtKulturális intézmények (múzeum, közművelődés) fejlesztése 57 db javaslat 19,352 Mrd FtIskola fejlesztése témában 57 db fejlesztés 22,270 Mrd FtEgészségügyi alapellátás intézményeinek fejlesztése 39 db javaslat 5,277 Mrd FtSzociális ellátás intézményeinek fejlesztése 22 db javaslat 7,542 Mrd FtHelyi Önkormányzati, közigazgatási alap infrastruktúra javítása 38 db javaslat 8,547 Mrd FtEgészség megőrzési programok 48 db javaslat 20,691 Mrd FtSzemléletformáló programok indítása 8 db javaslat 0,612 Mrd FtHelyi értékek megőrzése 29 db javaslat 4,042 Mrd FtSzociális ellátást fejlesztő programok 10 db javaslat 0,534 Mrd FtTelepülések gazdaságfejlesztési szerepének erősítése 15 db javaslat 6,514 Mrd FtTurizmus szerepének erősítése 70 db javaslat 43,161 Mrd FtIpar területek fejlesztése 25 db javaslat 36,262 Mrd FtKereskedelem, egyéb szolgáltatásra alkalmas területek fejlesztése 23 db javaslat 13,090 Mrd FtLogisztikai területek fejlesztése 6 db javaslat 43,300 Mrd FtLakóterülethez köthető fejlesztés 22 db javaslat 17,193 Mrd FtMezőgazdasági területekhez kapcsolható fejlesztések, Szociális gazdaság fejlesztése 11 db javaslat 7,795 Mrd FtEgyéb területekhez köthető fejlesztések 33 db javaslat 68,307 Mrd FtEgyéb fejlesztési javaslat (máshova nem sorolható) 70 db javaslat 59.561 Mrd Ft

Pest Megye Önkormányzatának HivatalaTerületfejlesztési Koordinációs és Irányítási

Iroda

1052 Budapest, Városház utca 7.dr. Popovics Gábor - irodavezető

Tel.: 20/262-42-01 Tel .: 233-6808; Fax.: 233-6884

E-mail: [email protected]

Pest Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft.

1052 Budapest, Városház utca 7. Kuszák Miklós

ügyvezető Tel.: 233-6855

E-mail: [email protected]

Köszönjük a figyelmet!

Documents

PEST MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSAI