AZ ÚJ 2014-2020-AS TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁHOZ KAPCSOLÓDÓ JAVASLATCSOMAG

Tóth Róbert, fejlesztési szakértő

CODEX záró konferencia

Novi Sad, 2014. április 15.

Tartalom

• A Dél-Alföldi régió közös stratégiai kereteinek kialakítása– Célrendszer

– Prioritások

– Megye határon átnyúló fejlesztések

• Javaslatok a regionális fejlesztési dokumentumok kidolgozáshoz– Javaslatok Integrált Területi Beavatkozás programok kialakítására

(Városfejlesztési programok, Elmaradott térségek fejlesztése)

– Határ melletti területek fejlesztése

A Dél-Alföldi régió közös stratégiai kereteinek kialakítása - Célrendszer

• Bács-Kiskun megye koncepcionális dokumentuma négy átfogó cél mellett három tematikus és öt területi célkitűzést definiál

Előbbiek közül az „Élhető és életképes vidék”, míg az utóbbiak közül a Duna-mente térségének fejlesztését, a határ menti térségek felzárkóztatását és a Homokhátság komplex fejlesztését megfogalmazó célkitűzések tekinthetőek relevánsnak.

• Csongrád Megye Területfejlesztési Koncepciója három átfogó célt rögzít, melyekhez három területi és négy specifikus célkitűzés kapcsolódik

A területi kohézió és a felzárkóztatás kapcsán a „Mezőváros térségek összehangolt, integrált fejlesztésére épülő társadalmi megújulás és több lábon álló gazdaság kibontakoztatása a Tiszántúlon” területi célt, illetve az „Esélyegyenlőség, köz- és környezetbiztonság, valamint a helyi közösségek integrált, összehangolt fejlesztése, a szociális érzékenység fokozása” horizontális célt tartjuk fontosnak kiemelni

A Dél-Alföldi régió közös stratégiai kereteinek kialakítása - Prioritások

• Csongrád megye stratégiai programja 11 fejlesztési prioritást rögzít. A részben tematikus-szektorális, részben pedig területi aspektusból értelmezhető prioritási tengelyek a megye területén megvalósítani tervezett fejlesztések teljes körű szakmai keretrendszerét rögzítik

• Bács-Kiskun megye programja 7 prioritást nevesít, melyek ugyancsak területi és ágazati szemlélettel foglalják össze a megye területén tervezett fejlesztési elképzeléseket.

megye 3 területi prioritást, míg Bács-Kiskun megye két területi prioritást nevesített. A fejlesztési prioritások logikája hasonló, amennyiben mindhárom megye célrendszere rögzít urbánus, illetve vidékies térségekre definiált fejlesztési témaköröket. Meg kell ugyanakkor jegyezni, hogy a megyei fejlesztési dokumentumokban jelentős hangsúllyal – Csongrád megye esetében például gazdaságfejlesztés- és közlekedésfejlesztés témakörben – találhatóak meg a megye határokon átívelő, adott esetben több területi egységet is érintő, fejlesztési elképzelések.

A Dél-Alföldi régió közös stratégiai kereteinek kialakítása - Megye határon átnyúló fejlesztések

• A megyei határon átnyúló fejlesztések elsősorban a két megye nemzeti határmenti pozíciójából adódóan a nemzetközi együttműködések kontextusában értelmezhetőek. Csongrád megye területfejlesztési programjának egyeztetési változata a gazdaságfejlesztés (határmenti ipari park fejlesztése) kapcsán rögzít konkrét elképzeléseket. A „Megyei tudásbázis és innovációs rendszer megerősítése” prioritási tengely ugyancsak egyértelműen rögzíti a határmenti és nemzetközi kapcsolatok erősítésének szükségességét. A „Közlekedési kapacitások fejlesztése” prioritás önálló intézkedésben határozza meg a megyei határon átnyúló közlekedésfejlesztési programok tartalmi keretrendszerét (határátkelő pontok, kerékpárutak tervezése, fejlesztése).

• Bács-Kiskun megye esetében ugyanakkor alapvetően a határmenti operatív program (IPA) keretében értelmezhető fejlesztési irányok és az ezekhez kapcsolódó fejlesztési projektek jelennek meg. Ennek megfelelően a megye elsősorban a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére, a nemzetközi közlekedési kapcsolatok erősítésére kíván fókuszálni a jövőben.

Javaslatok a regionális fejlesztési dokumentumok kidolgozáshoz - Integrált Területi Beavatkozás programok I.

• Jelenleg egységes, elfogadott módszertan nem áll rendelkezésre az integrált területi programok tervezésére, lebonyolítására vonatkozóan

• Jelenleg, 2014 tavaszán a megyei jogú városok 2014-2020-as programjainak előkészítése, tervezése zajlik. Az EU-s forrásból finanszírozott tervezési projekt keretében a megyei jogú városok megalapozó vizsgálatot, valamint erre alapozva településfejlesztési koncepciót (TFK) készítenek. A TFK mellett feladat a meglévő integrált városfejlesztési stratégiák felülvizsgálata, és immár integrált településfejlesztési stratégiák (ITS) elkészítése is

• Az ITS-ek középtávú városi célokhoz illeszkedve rögzítik azokat a fejlesztési elképzeléseket, melyeket az adott város 2014-2020 között megvalósítani tervez. E fejlesztések (projektjavaslatok) természetesen térben és/vagy műszaki tartalomban kapcsolódhatnak egymáshoz, így ezek esetében indokolt megvizsgálni az integrált előkészítés, és megvalósítás lehetőségét is.

Javaslatok a regionális fejlesztési dokumentumok kidolgozáshoz - Integrált Területi Beavatkozás programok I.

• Megalapozó vizsgálat készítése (a település társadalmi-gazdasági mutatóinak vizsgálata mellett áttekintésre kerülnek a főbb környezeti-, infrastrukturális tényezők is. Az adatelemzés idősoros, és a fontosabb tendenciák bemutatására is sor kerül)

• Településfejlesztési koncepció elkészítése (a megalapozó vizsgálatban bemutatott folyamatokra reflektálva definiálásra kerül a város hosszútávú fejlesztési célrendszere – jövőkép, átfogó célok, specifikus célok –, valamint a fejlesztési prioritások)

• Integrált településfejlesztési stratégia elkészítése (az ITS kitér az egyes városrészek fejlesztési céljainak bemutatására, továbbá rögzíti a tervezési időszakban kiemelten kezelt fejlesztési területeket – akcióterületeket – is.)

• Területi alapú tervezési részdokumentumok elkészítése– Projektgenerálás lezárása (adatlapok)– Előzetes Akcióterületi Tervek elkészítése– Integrált Területi Beruházási csomagok definiálása

Javaslatok a regionális fejlesztési dokumentumok kidolgozáshoz - Integrált Területi Beavatkozás programok II.

• A következő időszakban határozott politikai szándék a leghátrányosabb helyzetű térségek fejlesztésének támogatása, ismételten több OP-ból finanszírozott módon. A programok kialakítása során olyan összetett eszközrendszer alkalmazása szükséges, mely egyszerre biztosítja a leszakadó térségek társadalmi-gazdasági felzárkóztatását, illetve erősít e területek hazai- és nemzetközi versenyképességét

• A 2014-2020-as operatív program struktúra alapján legvalószínűbbnek a TOP, a GINOP, valamint az EFOP forrásallokációja tűnik. Ezek közül igazán markáns szerepet a konvergencia területfejlesztési operatív program játszhat a leghátrányosabb helyzetű programok fejlesztéseinek finanszírozásában, míg a két ágazati típusú OP inkább konkrét felhívások térség specifikus változatainak támogatását vállalhatja.

Javaslatok a regionális fejlesztési dokumentumok kidolgozáshoz - Határ melletti területek fejlesztése• Jelenleg zajlik hazánkban a 2014-2020-as időszak előkészítése, az ETE/IPA/ENI

programok stratégiai tervezése. A határon átnyúló programok vonatkozásában valamennyi határszakaszon megalakultak a nemzetközi tervezési csoportok

• A 2014-2020-as programozási időszak jelenleg zajló költségvetési tárgyalás aktuális állapota szerint az ETE célkitűzés keretében 8,9 Mrd EUR lesz a jövőben felhasználható, ami rendelkezésre álló kohéziós források 2,75%-át jelenti. Az ETE források 74,06%-a határ menti, 20,36%-a transznacionális és 5,58%-a régiók közötti együttműködésre lesz fordítható. Munkacsoportok

• A területi, elsősorban a határon átnyúló együttműködések terén az Európai Területi Társulások (ETT) 2014-től kezdődően még kiemeltebb szerepet fognak betölteni.

• A magyar-szerb határ menti program keretében előzetesen megjelent lehetőségként az ún. stratégiai projektek definiálása. E programok előzetesen rögzített menetrend és ütemezés szerint kerülnének kifejlesztésre, majd rögzített indikatív forráskerettel kerülne sor megvalósításukra.

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!