1

• N AG YKOVÁC SI • PE R B Á L • P I L I SB O RO SJ E N Ő • P I L I S C S A B A •

• P I L I S J Á S Z FA LU • P I L I S VÖ RÖ S VÁ R • P I L I S S Z Á N TÓ •

• P I L I S S Z E N T I VÁ N • R E ME T E S ZŐ LŐ S •

• S O LYM Á R • T I N N YE • TÖ K • Ü RÖ M • Z S Á M B É K •

Pilis–Buda–ZsámBékkistérség 2010

2

Pil

is–

Bu

da

–Z

sá

mB

ék

kis

té

rs

ég

20

10

tartalomjegyzék:

Elnöki köszöntő … … … … … … … 3.

Nagykovácsi … … … … … … … … 4–5.

Perbál … … … … … … … … … … 6–7.

Pilisborosjenő … … … … … … … 8–9.

Piliscsaba … … … … … … … … 10–11.

Pilisjászfalu … … … … … … … 12–13.

Pilisszántó … … … … … … … … 14–15.

Pilisszentiván … … … … … … 16–17.

térkép … … … … … … … … … 18–19.

Pilisvörösvár … … … … … … … 20–21.

remeteszőlős … … … … … … 22–23.

solymár … … … … … … … … 24–25.

tinnye … … … … … … … … … 26–27.

tök … … … … … … … … … … 28–29.

Üröm … … … … … … … … … 30–31.

Zsámbék … … … … … … … … 32–33.

aranykapu 2010 … … … … … … 34.

társulási ismertető … … … … … …35.

a kiadványt a Pilis-Buda Zsámbék többcélú kistérségi társulás megbízásából készítette:

www.proclassic.hu

Fotók: dr. imre gábor, gerlóczy máté, Horváth Orsi, kardos gábor, keresztúri anna, schuck attila, Zátonyi tiborSzöveg: Pfeiffer tamás istvánTervezés és tipográfia: szeder Balázs Péter

3

Elnöki köszöntő

a kiadvány, amelyet most

kezében tart, kedves Olvasó,

a Pilis-Buda-Zsámbék Több-

célú Kistérségi Társulás tevé-

kenységét, az elmúlt négy évben

végzett közös munka eredmé-

nyeit, a társuláshoz tartozó tele-

pülések fejlődését hivatott

bemutatni.

a többcélú kistérségi társulá-

sokat létrehozó 2004. évi CVii.

törvény alapgondolata az volt,

hogy az egyes önkormányzatok

által nyújtott szolgáltatások

színvonalát és hatékonyságát

összefogással, közös munká-

val, az erőforrások összevo-

násával jelentős mértékben

javítani lehet. Ezt a gondolatot

az egymáshoz földrajzilag közel

fekvő és egymáshoz sok szállal

kötődő önkormányzatok már a

jogszabály hatálybalépése előtt

is felismerték, ezért a 90-es évek

végétől gomba módra jöttek

létre a jól működő, átgondolt

célok mentén haladó önkén-

tes önkormányzati társulások.

a Pilisvörösvári kistérséget − az

azóta is sokszor bírált terület-

rendezési elveket követve –

három ilyen önkéntes társulás,

a Pilisi kÖtEt, a ZsámErt és

a dBtÖt tagjaiból hozta létre

a törvény.

az így létrejött társulás közös

feladatainak jó része a kötele-

zően ellátandó közszolgálta-

tások ellátásában jelentkezik,

melyre az együttműködést

ösztönző állami finanszírozás

ad alapot. az elmúlt években jó

gyakorlat alakult ki a kistérség-

ben a közoktatás, a szociális

ellátások, a hulladékgazdál-

kodás és a környezetvédelem

koncepcionális kérdéseinek

közös átgondolásában, a fel-

adatok közös megoldásában. a

jelenleg tizennégy települést

tömörítő kistérségi társulás

párhuzamosan látja el a Terü-

letfejlesztési Tanács felada-

tait, továbbá együttműködik

a települések Európai Uniós

pályázatokon való részvételé-

hez szükséges dokumentumok

elkészítésében is.

a sokoldalú feladatellátást a

társulás munkaszervezeteként

működő Kistérségi Iroda

koordinálja és szervezi. a Tár-

sulási Tanács havonta tartja

üléseit. a tanácskozások a hiva-

talos napirendeken túl alkalmat

teremtenek a polgármesterek-

nek a tapasztalatcserére, egy-

más gondjainak, sikereinek meg-

ismerésére.

a társulás jó kapcsolatokat

ápol a területén működő kultu-

rális, hagyományőrző, sport

és szabadidő egyesületekkel,

s ezek kistérségi szintű össze-

fogással szervezett programjait

pályázati úton megszerezhető

forrásokkal támogatja. a kis-

térség településeinek kulturális

együttműködését mozdította

elő a társulás által megalakított

Közkincs Kulturális Kerek-

asztal, valamint a hagyomány-

teremtő szándékkal 2010-ben

először megszervezett Arany-

kapu kistérségi nap is.

szeretettel ajánlom az Olva-

só szíves figyelmébe ezt a kiad-

ványt, amely rövid ízelítőt ad a

kistérség településeinek elmúlt

ciklusbeli fejlődéséről.

Gromon István

elnök

4

Pil

is–

Bu

da

–Z

sá

mB

ék

kis

té

rs

ég

20

10

ABencsik Mónika Nagykovácsi polgármestere

NagykovácsiNagykovácsi kivételes természeti

szépségekkel megáldott település,

az őt körülölelő gyönyörű dombok a

duna-ipoly Nemzeti Parkhoz és a

Pilisi Parkerdőhöz tartoznak. a zsák-

falunak a természet ajándékai mellett

az kölcsönöz falusias légkört, hogy

területén nem vittek véghez olyan

jellegű beruházást, ami zavarhatná az

itt élők nyugalmát. Így nem épült ide

gyár, nagyobb áruház, és más ehhez

hasonló létesítmény.

Egyedi földrajzi és gazdasági zárt-

sága előnyösen hat a kultúrára és a

társadalmi berendezkedésre egy-

aránt. az itt kialakult sajátos életkö-

rülmények sok városi család számára

vonzóak, ezért nagyarányú a kiköltö-

zés a fővárosból a természet közeli

településre.

a község igyekszik lépést tartani a

lakosok növekvő számával az infra-

strukturális fejlesztésben is. Örvende-

tes tény, hogy a jelenlegi hétezres lakos-

ságnak mintegy egynegyede gyermek.

Ez szinte egyedülálló az országban, és

ez újabb fejlesztésekre ösztönzi az

önkormányzatot. Ennek jegyében

épült fel az impozáns új óvoda is,

amely a maga 1500 m²-es épületével

és 6000 m²es kertjével száz kisgyer-

mek számára biztosít új helyet.

a kulturális élet egyik legfontosabb

színtere az úgynevezett „Öregiskola”

épülete, melyet a közelmúltban újí-

tottak fel. itt díszterem és kétszintes

könyvtár várja a látogatókat. rend-

szeresen tartanak felolvasó esteket,

koncerteket, előadásokat és emlékna-

pokat. a kulturális életet gazdagítják

továbbá az egyházi rendezvények

és a civil szervezetek programjai.

Sa kút Benedek Eleknek állít emléket

Ga Nagykovácsit körülölelő dombok a duna-ipoly Nemzeti Parkhoz és a Pilisi Parkerdőhöz tartoznak

5

NA

Gy

Ko

vá

cS

I

a falu közösségi életének másik fon-

tos helyszíne az új főtéren található

templom, amely a vallási események

mellett világi programoknak is teret

ad. a vallási élet szerves részét alkot-

ja majd az új református templom,

mely a közeljövőben kerül átadásra.

Nagykovácsi távlati tervei között

szerepel az infrastrukturális leválás

Budapestről. Ehhez szükséges a csa-

tornahálózat bővítése, valamint saját

ivóvízkút és szennyvíztisztító telep

létrehozása. Ennek azonban előfelté-

tele a település önálló agglomerációba

való átsorolása. a beruházásokat az is

hátráltatja, hogy az uniós pályázatok-

hoz komoly önrészt is kell vállalni, amit

a település csak lassú ütemben és jól

megfontolt lépésekkel tud biztosítani.

a község nyugalmáról és biztonsá-

gáról a körzeti megbízott, valamint a

közterület felügyelet mellett a közel-

jövőben szolgálatba lépő területőrség,

és a hamarosan kialakításra kerülő tér-

figyelő rendszer gondoskodik.

Nagykovácsit az igazi közösségi

élet, a nyugodt falusias légkör és a ter-

mészet közelsége teszi különlegessé.

Jilyen szép lesz a főtér …

Aaz új református templom

Daz új óvoda száz kisgyermek számára biztosít helyet

6

Pil

is–

Bu

da

–Z

sá

mB

ék

kis

té

rs

ég

20

10

Avarga LászlóPerbál polgármestere

PerbálPerbál földrajzi elhelyezkedése

nagyon kedvező. területén megta-

lálhatók a Budai-hegység természet-

védelmi erdői, jó minőségű szántók,

patakok, források. ritkaságnak számít,

hogy e források egyike, a köböl-kút,

ma is a község vízellátásának az alapja.

a régi korokban az építkezésekhez

szükséges mészkő-, agyag- és homok-

bányák is fellelhetőek voltak területén.

kedvező fekvése miatt a terület

ősidők óta lakott, erről számos régé-

szeti feltárás tanúskodik. mint tele-

pülés az államalapítás körül jöhetett

létre, mivel nevét Szent István gyón-

tatójától, Perbáldustól eredezte-

tik. a Xii. század végén a környéken

telepedett le a francia aynard lovag.

a Budai-hegység Perbálhoz tartozó

legszélső csúcsán ő építtetett várat,

amely jó stratégiai helyen, a Buda-Fe-

hérvár-Esztergom háromszögben

helyezkedett el.

a török időkben elnéptelenedett

települést az 1700-as évek első felé-

ben népesítik be, elsősorban német-

ajkú telepesek, majd jelentős lesz

a szlovákság aránya is. a virágzó

nagyközséget a ii. világháború, majd

az azt követő ki- és betelepítések Gközösségi Ház és Walter Vendéglő

7

PE

rB

áL

nagyon megviselték, ennek ellené-

re egy nagyon sokszínű befogadó

közösség alakult ki.

a nemzetiségi hagyományokat

a német és szlovák kisebbségi önkor-

mányzatok, valamint a német nemze-

tiségi iskola is intenzíven ápolja.

a kétezer-néhányszáz fős lélek-

szám szép lassan növekszik annak

ellenére, hogy itt nem voltak nagy-

mértékű belterületbe vonások, nem

épülhettek lakóparkok.

a közelmúlt fejlesztéseinek köszön-

hetően Perbálon szinte teljes mérték-

ben kiépült az alap-infrastruktúra.

a beruházások elsősorban pályáza-

tokon keresztül valósulhatnak meg,

amelyek igen jelentős önrészt igé-

nyelnek az önkormányzat részéről. az

átgondolt gazdálkodásnak köszön-

hetően mégis több nagyobb és sok

kisebb fejlesztés ment végbe.

Célul tűzte ki az önkormányzat a

közterületek megújítását, ennek első

ütemében a Fő utca és a Fő tér kapott

új arculatot. Folyamatban van az óvo-

da és az iskola felújítása, bővítése is.

az utóbbi évtizedekben Perbál az

agglomerációs települések többsé-

gével ellentétes fejlődési utat válasz-

tott. Fontosnak tartja a hagyomá-

nyos falusi életforma megtartását,

de teret ad a kis- és középvállalkozá-

soknak, hogy gyökeret ereszthesse-

nek a faluban.

Perbál jelenét és jövőjét a folyama-

tosság és a szerves fejlődés jellemzi,

amelyek jól átgondolt lépésekben

valósulnak meg.

Jaz új településközpont

Aa szökőkút esténként megvilágítást is kap.

Asárkányfa

ABarátságos pincesor

8

Pil

is–

Bu

da

–Z

sá

mB

ék

kis

té

rs

ég

20

10

AKüller JánosPilisborosjenő polgármestere

Pilisborosjenőa település Budapest közvetlen köze-

lében, hegyekkel és dombokkal övezett

festői környezetben búvik meg. Föld-

rajzi elhelyezkedése miatt az egyik része

közvetlen érinti a 10-es főutat, mely az

ott lakók részére számos problémát

okoz. a településközpont az ún. Ófa-

luban található, mely jellegét tekintve

zsákfalu. a környező falvakkal ellentét-

ben itt nem zavarja a lakosság nyugodt

mindennapjait az átmenő forgalom,

ezért csendes, nyugodt lakókörnye-

zetet tud biztosítani lakosainak.

Pilisborosjenő fejlődését olyan vál-

toztatások jellemzik, melyek hosszú-

távon is előnyösen hatnak a falu életé-

re. az elmúlt időszak egyik legnagyobb,

bruttó száztízmillió forintos beruhá-

zása az egészségház megépítése volt,

melynek teljes költségét saját forrásból

kellett előteremteni, pályázati forrás

erre a célra nem állt rendelkezésre.

több olyan terv is megvalósult,

melyek az energetikai megtérülést

célozták meg. Ennek jegyében fejlesz-

tették az óvoda fűtését, az iskolához

hasonlóan itt is kicserélték a nyílászá-

rókat, valamint minden intézménynél

korszerűsítették a világítást.

a település látványos fejlődése – a

saját forrás megteremtése mellett –

elsődlegesen az elnyert uniós pályá-

zatokon keresztül mehet végbe. az

elmúlt időszakban minden pályázati

lehetőséget igyekezett megragadni a

település, de többnyire elutasítás volt a

válasz, amit a forráshiánnyal indokoltak.

a pályázatokhoz szükséges önrészt a

képviselő testület minden esetben

előteremtette. a kitartó munkának

köszönhetően – a harmadik pályázat

beadásával – végül sikerült a település-

központ rehabilitációjára támogatást

nyernie a falunak. Ennek keretein belül

újítják fel a Művelődési Házat, a falu

központját pedig egy barátságos park,

kényelmes pihenésre alkalmas padok,

rendezett autóparkoló, valamint egy

helyi kövekből készült szobor vará-

Ga képen az új egészségház Fő út felöli oldala látható

A„Pilisborosjenő vára”, melyben dobó istván várvédői hősiesen küzdöttek a török ellen (egészen a filmforgatás végéig)

9

PI

LI

SB

or

oS

JE

Nő

zsolja újjá. az így kialakuló központi

tér kulturális események megrendezé-

sére válik alkalmassá. a fejlődés másik

szép példája a Német Nemzetiségi

Tájház, mely időről időre folyamatos

beruházások során újul meg.

a jelenlegi háromezer-ötszáz fős

lakosság várható gyarapodása miatt

újabb részeket csatolnak hozzá a

falu belterületéhez. a tervek szerint

az ezeken a területeken megvalósu-

ló beruházásokból befolyó összegek

teszik lehetővé a régebbi területek

további fejlesztését. Emellett igyekez-

nek a maguk szépségében meghagyni

a külterületek jelentősebb részét.

a település neve is árulkodik az itt

található borkultúráról. több ter-

melő gazdálkodik Pilisborosjenőn. az

állandó jelenlét a hazai és nemzetközi

piacon azonban nagyobb mennyisé-

gű termelést igényelne. az itteni borok

minőségére jellemző, hogy több jelen-

tős országos és térségi megméretteté-

sen is arany- és ezüstminősítést kaptak

az itt termelt borok.

a falu méltán büszke zenei hagyo-

mányaira. az általános iskolában, a

német nemzetiségi nyelv mellett, száz

diák tanul zenélni, emellett az énekkar

is látványos fejlődésen ment keresztül

az utóbbi években.

a nagy beruházások mellett a sok

apróbb változásnak is köszönheti a

falu, hogy a magabiztos fejlődés

útját járja.

Ja falu temploma

AFontos emlékezni a múltra

Ja hősi halottak emlékére

10

Pil

is–

Bu

da

–Z

sá

mB

ék

kis

té

rs

ég

20

10

ADr. Solti GáborPiliscsaba polgármestere

Piliscsabaa római korban megszületett tele-

pülés jelenkori fejlődését hét, a közel-

múltban elnyert pályázat fémjelzi. a

pályázatoknak köszönhetően a tele-

pülés két új utat tud megépíteni. Fel-

újítják és kibővítik az egyik óvodát.

Egy új óvodával 12 csoportra bővítik

az óvodai férőhelyeket, valamint kiala-

kításra kerül egy faluközpont is. Ezek

együttes értéke közel ötszázmillió

forintot tesz ki. komoly összeget nyert

Piliscsaba a testvérvárosi települések-

kel való kapcsolatának fejlesztésére, a

kompetencia alapú óvodai nevelésre,

és a tavalyi természeti károk rende-

zésére. Ez utóbbi huszonhét földút

rendbetételét jelenti.

a 10-es út forgalmának csillapítása

is a nyertes pályázatok között van, így

kerülhet a falu végére terelősziget,

valamint a lakosság biztonságos köz-

lekedését biztosító gyalogos átkelő-

hely a település több pontjára.

a közeljövő pályázati tervei között

található egy szennyvíztelep kialakí-

tásához szükséges keret megszerzése,

valamint olyan kisebb beruházások is,

melyek a Piliscsabán élők mindennap-

jait tehetik kényelmesebbé. a falu két

hegység völgyében fekszik, így széleit

meredek hegyoldalak alkotják. Első-

sorban az idősebb lakosok számára

jelent ez sokszor fárasztó gyaloglást,

ezért az önkormányzat pihenésre

alkalmas padok elhelyezését ter-

vezi a meredek utcákban. Emellett a

sportolni vágyók számára műfüves

focipályát alakítanak ki, az apróságok

pedig hamarosan birtokba vehetik az

új játszóteret.

a falu egyik legfontosabb közös-

ségi színtere az ötven év után újra

megnyílt piactér. itt igazi régi vásári

hangulat uralkodik, hiszen minden

szombaton programok várják a láto-

gatókat, a legfontosabb helyi híreket

pedig a kisbíró dobolja ki.

Piliscsaba mindennapjait és ünne-

peit is gazdagabbá teszi a nagy múltra

visszatekintő vallási hagyomány. a

település több szerzetesrendnek ad

otthont, területén tizennégy temp-

DNyáron avatták fel a trianon-emlékhelyet

Ga Csabakert a Polgármesteri Hivatal mellett, itt található a trianoni diktátumra emlékező alkotás is

11

PI

LI

Sc

SA

BA

lom található. a katolikus óvoda és

gimnázium mellett itt épült fel a Páz-

mány Péter katolikus Egyetem Böl-

csészettudományi kara. Egész Euró-

pában egyedülálló jelenség, hogy egy

faluban egyetem is működik.

a nemzetiség tekintetében igen

összetett a helység lakossága. a

történelmi időkben, az átmeneti

elnéptelenedés után, német és szlo-

vák nemzetiségűek telepedtek le,

majd később magyar és cigány bete-

lepülők csatlakoztak hozzájuk. a lakó-

parkok kialakításának köszönhetően

a legújabb korra még sokszínűbbé

vált a lakosság.

Piliscsaba egyik büszkesége a Tria-

non-emlékhely, melyet nyár elején,

a kilencvenedik évforduló alkalmával

avattak fel. a település együttes mun-

kájának gyümölcse ez az alkotás, hiszen

a különböző nemzetiségekhez tartozó

lakosság összefogásával jött létre.

Piliscsaba múltját, jelenét és jövő-

jét egyaránt a közös gondolkodás

jellemzi, s ennek köszönhető, hogy a

lakosok itt valóban otthon érezhetik

magukat.

Jaz egyetemet makovecz imre tervezte

Aa Polgármesteri Hivatalépülete

Ja Bölcsészettudományi kar főépülete

12

Pil

is–

Bu

da

–Z

sá

mB

ék

kis

té

rs

ég

20

10

ABányai JózsefPilisjászfalu polgármestere

PilisjászfaluPilisjászfalut a Pilis-hegység lábá-

nál, a kenyérmezői-patak völgyében

találjuk. a 10-es számú főútvonal

mentén helyezkedik el, ami megha-

tározza a falu gazdasági és kulturá-

lis életét, fejlődését. a lakosok egy

része a fővárosba jár be dolgozni. az

országút mellett ezt a vasútvonal is

megkönnyíti, mely szintén érinti a

települést.

a római korból, és későbbről, a hon-

foglalás idejéből származó leletek is

arról tanúskodnak, hogy már a régi

időkben is lakott volt a terület.

a falu neve máig őrzi a jász ősla-

kosok emlékezetét. Ők valószínűleg

a 12–13. században telepedtek le itt. a

jászokra vonatkozó első írásos feljegy-

zés egy 1325-ből származó iraton talál-

ható. a jász lakosság a török pusztítás

idején lakatlanul hagyta maga mögött

a falut. Ezután sokáig önállóan nem,

csak a környező birtokokhoz és tele-

pülésekhez hozzácsatolva létezett.

mai önállóságát az 1994-ben meg-

tartott szavazáson nyerte el, ekkor

a lakosok háromnegyede döntött a

saját falu mellett.

az ezt követő időszak szorgalmas

munkájának gyümölcse az alap-infra-

struktúra, a víz-, gáz-, villany-, csatorna-,

és telefonhálózat teljes körű kiépítése. Gaz 1848-as emlékmű

13

PI

LI

SJ

áS

ZF

AL

U

a közelmúltban lezajlott változásokat

több fejlesztés is jelzi. Ezek között meg-

találjuk a szennyvíztelep bővítését, a

szilárd burkolatú úthálózat terjeszke-

dését, és a kompetencia alapú oktatás

bevezetését az oktatásban.

a jövő beruházásai egyaránt kiter-

jednek a gyermek- és felnőtt lakosság

életkörülményeinek javítására. a célok

közt szerepel az óvoda bővítése, és az

iskolai fűtésrendszer korszerűsítése is.

a falu – tekintettel a növekvő lakos-

sági létszámra – a Somlyóvölgyi-te-

lepülésrész kialakítását is konstruktív

hozzáállással, és a beruházóval törté-

nő szoros együttműködéssel igyek-

szik támogatni. Ez tíz-tizenkét új utcá-

ból álló, nyugodt, kertvárosias jellegű

terület lesz a közeljövőben. Emellett

zöldmezős ipari beruházásokkal igye-

keznek növelni a település bevételeit.

a falu közösségi életét elsősorban

a civil szervezetek – többek között a

hagyományőrzők, íjászok, nyugdíjasok

és polgárőrök – tevékenységei alkotják.

már hagyománnyá váltak az Önkor-

mányzattal közösen szervezett progra-

mok, melyek fiataloknak és időseknek

egyaránt nagy élményt nyújtanak.

Pilisjászfalu életében mindig is fon-

tos volt a hagyományok átörökítése,

és a szorgalmas munka és életvitel

feltételeinek megteremtése.

Ja Jászok emlékköve a falu határában

APilisjászfalu szép és csendes lakókörnyezetet biztosít az itt élőknek

Adíszkapu

14

Pil

is–

Bu

da

–Z

sá

mB

ék

kis

té

rs

ég

20

10

AKollár MiklósPilisszántó polgármestere

Pilisszántóa kétezer-hatszáz lakosú, különle-

gesen szép természeti környezettel

megáldott települést a Pilis kapujában

találjuk. a falu félúton helyezkedik el a

főváros és Esztergom között.

Pilisszántó nagy múltra tekint vissza.

a község nevét először egy tizenharma-

dik század végéről származó oklevélben

leljük fel, de a terület már az őskorban

is lakott volt. a mai falu születését iga-

zából a török dúlás után betelepített

szlovákok megérkezésétől számítjuk.

Ennek bizonyítéka, hogy Pilisszántó a

mai napig kétnyelvű település.

a településen működő civil szer-

vezetek aktív munkájukat a ket-

tős magyar-szlovák kultúra mentén

fejtik ki. a kulturális és közösségi

élet gazdagsága a hagyományőr-

ző együttesek (Pántlika, studienka,

Pávakör, santovska Nalada zenekar), a

Nyugdíjas klub, a Pilisszántóért Egye-

sület, valamint a Faluszépítő Egyesület

tevékenységében mutatkozik meg.

az elmúlt időszakban, a sikeres

pályázatoknak köszönhetően több

látványos fejlesztés történt a faluban.

a nagyobb beruházások közé tartozik

az új Faluház kivitelezése, mely egy

műemlékvédelmi épületben kapott

helyet. a nyolcvannyolcmillió forin-

tos keretből kicserélték a nyílászáró-

kat, felújították a tetőt, új szigetelést

kapott az épület, szociális helyisége-

ket és közösségi tereket alakítottak ki,

és megfelelő parkolóhellyel is kibőví-

tették az intézményt.

Emellett két újabb út is szilárd bur-

kolatot kapott, valamint felújították

a halottasházat. az energiatakaré-

kosság jegyében nyílászárókat cse-

réltek a Polgármesteri Hivatalban,

az iskolában és az Egészségházban

egyaránt. Ezek olyan beruházások,

melyek hosszabb távon mindenkép-

pen megtérülnek.

Skápolna 1862-ből

Ga falu nevezetességei közé tartozik ez a kút is

15

PI

LI

SS

Zá

NT

ó

a közeljövőben sor kerül a temp-

lom felújítására, de új külsőt kap a

Polgármesteri Hivatal is, mely a tech-

nikai korszerűsítés mellett alapterüle-

tében is bővülni fog. a falu gyerekei

új játszóteret kapnak. az elkövetke-

ző időszak legnagyobb beruházása a

település egészére kiterjedő csator-

nahálózat kiépítése lesz. a csendes

pilisi falura útfelújítás is vár, nyugal-

ma felett pedig térfigyelő kamerák

őrködnek majd éjjel-nappal.

kulturális életének kiemelkedő sze-

replője a falu fölé emelkedő hegyoldal-

ban, a volt kőbánya területén található

Szikla Színház. a teátrumot az ókori

görög színházak mintájára alakították

ki 2003-ban. Ezzel Pilisszántó az első

olyan községgé lépett elő Európában,

amelynek önkormányzata saját szín-

házzal büszkélkedhet. a repertoár

igen változatos: a könnyed, látványos

előadások mellett népzenei koncerte-

ket is élvezhetünk. a színház az ország

egész területéről, sőt a határon túlról is

vonz ide látogatókat.

a falu látványosságai közé tarto-

zik a szikla színház felett megépített,

különleges kialakítású Boldogasz-

szony-kápolna. a kápolnához veze-

tő csillagösvényt történelmünk

kiemelkedő személyiségeit ábrázoló

faszobrok szegélyezik. a Pilis keleti

oldalán, az erdő mélyén, az Oros-

dy-kastély felett található a mindig

friss vizű trézsi-forrás.

mindezek, s a gyönyörű erdőkkel

borított hegyek otthonos lakó-

környezetté és vonzó turisztikai cél-

ponttá varázsolják Pilisszántót.

Aa Csillagösvényen át vezet az út a Boldogasszony-kápolnához

Ja szikla színház a volt kőbánya területén található

Aa falu fontosnak tartja a nemzetiségi és vallási hagyományok megőrzését

16

Pil

is–

Bu

da

–Z

sá

mB

ék

kis

té

rs

ég

20

10

APénzes GáborPilisszentiván polgármestere

Pilisszentivána község a Budai- és Pilisi-hegység

találkozásánál fekszik, ami kiemelke-

dően szép környezetet biztosít szá-

mára. a természet adta szépségek

mellett a sokszínű kulturális élet

is meghatározza a község életét. a

búcsút, a fesztiválokat és a számos

többi programot a helyi lakosok tánc-

csoportjai, együttesei, és a nagy múl-

tú kórus fellépései gazdagítják.

a környező községekhez képest sajá-

tosan alakult a település története. a

15. századból való az első olyan írásos

emlék, amely említi a község nevét, de

minden bizonnyal már jóval azelőtt

lakott volt a terület. a török idők után

átmenetileg lakatlan területre a 18. szá-

zad elején érkezetek sváb családok. az

ő letelepedésük jelentette Pilisszentiván

tulajdonképpeni születését. a lakosok

az első százötven évben – megfelelő

termőföld hiányában – fakitermelés-

ből, szőlészetből és állattenyésztésből

tartották fenn magukat. Ezután kez-

dődött meg a bányászat, ami hosszú

időre meghatározta a község életét. a

bányászatnak köszönhették az itt élő

sváb családok, hogy a huszadik szá-

zad közepén nem telepítették ki őket,

ellentétben sok környékbeli település

lakosaival. a természet és a körülmé-

nyek által kínált lehetőségeket az itte-

niek a mai napig szakértelemmel és

nagy szorgalommal aknázzák ki.

a távoli múltból örökölt munka-

szeretetnek köszönhető, hogy mára

a község minden alapvető beruházá-

son túl van. a lakosság számára évek

óta biztosított az alap-infrastruktú-

ra: a víz, a gázellátás, a csatornaháló-

zat, a telefon, valamint a jó minőségű

utak és járdák.

Gszép és kényelmes élettér

Amúlt és jelen

17

PI

LI

SS

ZE

NT

Iv

áN

mindemellett a szép és kényelmes

lakókörnyezetre is nagy hangsúlyt

fektettek. kiépítették a főteret, felújí-

tották a templomot, igényes parkolót

hoztak létre a központban, az iskola és

községháza közös épületegyüttesére

pedig egy új emelet került. a legújabb

beruházásokat az óvoda bővítése és az

új orvosi rendelő kivitelezése jelentik.

a közeljövő fejlesztései között sze-

repel további parkolóhelyek kialakí-

tása, utcafelújítás, valamint negyed-

milliárd forintos beruházásból a már

meglévő központi komplexumot

bővítik tovább. az iskola újabb

tantermeket kap, kialakítanak egy új

tornatermet, és az épület egy könyv-

tárral is gazdagodik.

miután a legfontosabb beruházá-

sokon túl van a község, kisebb fejlesz-

tésekkel szeretnék biztosítani a szép

és kényelmes, jellegzetesen szentivá-

ni életet, az itt élők nyugalmát, békéjét

és kényelmét.

Ga központi épületegyüttes

ABányász-emlékmű. a bányászat hosszú időn keresztül biztosította a megélhetést Pilisszentivánon

JFőtér

18

Pil

is–

Bu

da

–Z

sá

mB

ék

kis

té

rs

ég

20

10

19

20

Pil

is–

Bu

da

–Z

sá

mB

ék

kis

té

rs

ég

20

10

AGromon IstvánPilisvörösvár polgármestere

Pilisvörösvártizennégyezer lakosával Pilisvörös-

vár a térség legnagyobb lélekszámú

települése, a Pilisvörösvári kistérség

központja. Ennek megfelelően kie-

melkedően sokrétű gazdasági és

kulturális élet zajlik itt. a lakosság

nagy száma ellenére a település képes

élhető kisvárosi környezetet biztosíta-

ni az itt élőknek.

az utóbbi évtizedek legnagyobb

fejlesztése a városban a jelenleg is

folyamatban lévő Fő utca rekonst-

rukció, melynek keretében a 10. sz.

főút belterületi útszakaszát, azaz

a város Fő utcáját teljes egészében

felújítják. Ennek eredményeképpen

megoldódik a csapadékvíz-elvezetés,

az útpadka szilárd burkolatot kap, új

járdákon közlekedhetünk majd, jár-

műveinket a frissen kialakított parko-

lókban állíthatjuk le, esténként pedig

a kandeláberes közvilágítás fényében

sétálhatunk. a rendkívül nagymérté-

kű átmenő forgalmat jelzőlámpákkal

igyekeznek majd szabályozni, ezáltal

a 10-es úton való átkelés bizton-

ságosabb és kényelmesebb lesz. Így

újul meg tehát a teljes főutca, mely

rekonstrukció egymilliárdos beruhá-

zást és egyéves munkát jelent.

a Fő utca rekonstrukciója mellett

az elmúlt négy évben több igen jelen-

tős beruházás mozdította elő a tele-

pülés fejlődését. a kisgyerekek és a fia-

tal generáció számára hat játszótér

épült, melyek a bekerített szabvány

méretű aszfaltos sportpályákkal

együtt kitűnő lehetőséget biztosíta-

nak mind a gyermekeknek, mind a

fiataloknak a biztonságos játékhoz

és mozgáshoz.

a játszótereken túl két új közpar-

kot is létrehoztak, melyek közül az

egyik egy helytörténeti emlékpark, a

másik pedig a műemlék jellegű Erdei

kápolna környezetét színesíti, és teszi

nyugodt pihenésre alkalmassá.

a város kulturális életének köz-

pontja a Művészetek Háza. Ebben

az összevont intézményben integ-

rálódott a kultúrház, a művészeti

SHat új, sportpályával kiegészített játszótér épült a városban

GJátszótér a görgey utcában

21

PI

LI

Sv

Ör

ÖS

vá

r

iskola és a könyvtár. az intézmény

nem régen felújított Fő utcai főépü-

letében egy minden igényt kielégítő

háromszáz férőhelyes színház-

terem is helyet kapott. itt hang-

versenyeket, színházi előadásokat

tartanak, aulájában pedig képző-

művészeti kiállításokkal csalogatják

be az érdeklődőket.

szintén a művészetek Háza kere-

tében működik legújabban a civilek

Háza, melyben a város egyesületei

találnak otthonra. itt nyílik lehetősé-

gük arra, hogy közgyűléseket, külön-

böző összejöveteleket tarthassanak.

az egyesületi formában működő

fúvós zenekarok, táncegyüttesek,

énekkarok azzal hálálják meg a város

törődését, hogy sok önálló kulturális

programot szerveznek a város polgá-

rai számára.

a megkezdett Fő utca-felújítás

keretében a közeljövőben megépül a

Polgármesteri Hivatal új Ügyfélszol-

gálati Irodája, valamint egy impo-

záns Házasságkötő terem is.

a közúti forgalom szabályozása

mellett korszerűsítésre vár a vasút is.

a beruházás magában foglalja egy új,

második sínpár lefektetését a régi

mellé, ami jelentősen lecsökkenti

majd a menetidőt, továbbá Pilisvö-

rösvár két új vasúti megállóval fog

gazdagodni . az elővárosi vasút kor-

szerűsítésének keretében gyalogos

felüljárót, kétszintű vasúti kereszte-

ződést és a megállók mellett őrzött

parkolókat is kialakítanak.

Pilisvörösvár dinamikus fejlődése

ellenére sem veszíti el azt a kisvárosi

jelleget, amely az itt élők számára a

nyugodt és kényelmes életet jelenti.

Ja művészetek Háza egyszerre kultúrház, művészeti iskola és könyvtár

AHáromszáz férőhelyes színházterem a művészetek Házában

Ga közelmúltban a játszótereken túl két új közparkot is kiépítettek. a képen a lahmkruam Helytörténeti Park látható

22

Pil

is–

Bu

da

–Z

sá

mB

ék

kis

té

rs

ég

20

10

Aszathmáry Gergely Zoltánremeteszőlős polgármestere

remeteszőlősa térség legifjabb tagja az

ezredforduló óta létezik önálló

településként, akkor vált le Nagy-

kovácsiról. Természeti adottsá-

gai magukért beszélnek, hiszen déli

fekvésű, napos, gyönyörű erdőkkel

borított hegyek övezik, és terüle-

tén végigfolyik az Ördögárok-pa-

tak. mindezek pihenésre kiválóan

alkalmas környezetet biztosítanak

a lakosok és a gyakran idelátogató

kirándulók számára. a turisták szí-

vesen kapaszkodnak fel a falu fölé

emelkedő remete-hegyre, ahol hűs

barlangok várják őket.

Nem csak maga a település, de

lakossága is igen fiatal. az itt élő közel

hétszáz ember negyede fiatalkorú. a

lakosok közösségi-önkormányzati

összefogással teremtik meg a meg-

felelő élettereket maguk számára.

a falu egy évtizedes múltja sajátos

feladatokat rótt az itt lakókra. min-

dig fontos volt a lakossági tehervál-

lalás, melynek segítségével jöhetett

csak létre a megfelelő közművesí-

tés, amely mára az egész kisközségre

kiterjed.

remeteszőlős jellegét sokban

meghatározza a főváros tőszom-

szédsága, mégsem cél a nagymérvű

ipari- vagy ingatlanfejlesztés. Ez a

fajta gondolkodás sokban eltér az

agglomerációba tartozó többi tele-

pülésétől. igyekeznek megőrizni a

sajátosan csendes és szép környe-

zetet, mely vonzóvá és szerethetővé

teszi a települést a nyugodt otthonra

vágyók szemében. a lakosság száma

folyamatosan növekszik, a beépíthe-

tő üres területek gazdára várnak. az

infrastrukturális fejlesztésnek

ezzel kell lépést tartania. a változta-

tások három alappilléren nyugsza-

Sremeteszőlős gyönyörű hegyek gyűrűjében található

Ga falu fejlődését a pályázatokon túl a lakossági- és önkormányzati önerő biztosítja

23

rE

ME

TE

SZ

őL

őS

nak: pályázatokon, valamint lakos-

sági- és önkormányzati önerőn.

E három pillérre alapozva képzelik

el a jövőbeni fejlődés mikéntjét. a leg-

fontosabb tervezett – illetve részben

megvalósult – beruházások közé tar-

tozik a település útjainak fejlesztése,

és a csapadékvíz megfelelő elvezeté-

sének biztosítása. Nagyon fontosnak

tartják a lakosság összefogását, mely

a közösségi életben gyökerezik. Ennek

színtereit mindenképpen szeretnék

fejleszteni, így játszótér és kényelmes

padokkal ellátott közpark is kialakítás-

ra vár a pályázati támogatásból.

a jó közbiztonság megtartásáról

a településőrség és a térfigyelő kame-

rák gondoskodnak.

a fiatal település nyugodt és ter-

mészeti kincsekben gazdag élet-

teret nyújt az itt élő, folyamatosan

növekvő lakosság számára.

JPihenésre kiválóan alkalmas környezet

Aremete-hegy

Da sajátos természeti adottságok sok turistát vonzanak ide

24

Pil

is–

Bu

da

–Z

sá

mB

ék

kis

té

rs

ég

20

10

A Dr. Szente Kálmánsolymár polgármestere

solymársolymár lakossága 2009 elején

átlépte a tízezres lélekszámot, és

ezzel magyarország legnépesebb

nagyközségévé vált. a település

közelmúltját rendkívül dinamikus

fejlődés jellemezte. a komoly inf-

rastrukturális beruházások mellett

azonban szeretnék megőrizni a falu-

sias hangulatot.

2007-ben befejeződtek a nagy

útépítési munkálatok , melyek jár-

daépítéssel egészültek ki. a fejlesz-

tés mintegy négyszázmillió forintos

keretből valósult meg. Európai uniós

forrásból épült meg egy közel 1 km-es

gyűjtőút. Bővítették a csatornarend-

szert, így a településnek szinte teljes

területére kiterjed az alap-infra-

struktúra. a községfejlesztés része-

ként felújították és kibővítették a

német nemzetiségi óvodát.

szintén Eu pályázati forrásokból

kezdődött meg a szociális gondozó-

központ fejlesztése, akadálymentesí-

tése és átépítése, valamint folytatódik

a vár rekonstrukciója. solymár hosszú

távú terveiben megtaláljuk egy böl-

csőde és egy óvoda megépítését egy

közös épületben elhelyezve, valamint a

meglévő általános iskola fejlesztését.

a kulturális életet a nagy számban

jelen lévő civil szervezetek prog-

ramjai teszik változatossá. a solymá-

GFolytatják a szarkavár helyreállítási munkálatait a mátyás-dombon

25

So

Ly

Má

r

ri tánccsoportok, a hagyományőrző

egyesületek és a kórusok garantálják a

tartalmas kikapcsolódást. az előadások

kényelmes lebonyolítása érdekében az

önkormányzat egy tágas rendezvény-

terem kialakítását tervezi. kiemelkedő

kulturális program a búcsú, melyet

hagyományosan szeptemberben tarta-

nak, ugyanis a templom védőszentjének,

szűz máriának a neve ehhez a hónap-

hoz kapcsolódik. tavasszal, a nagysza-

bású majális mellett, a hősök napját is

megtartják, ahol az arra érdemesek kap-

ják meg kitüntetéseiket. a nyarakat sör-

délutánok, koncertek, helyi- és vendég-

kórusok előadásai teszik élményekben

gazadaggá. télen adventi előadások és

igazi falusias vendéglátás várja a temp-

lom térre látogatókat.

a jövőben nagy hangsúlyt fektet-

nek a sport fejlesztésére, ennek kere-

tén belül valósulhat meg a sport és

rekreációs központ.

a közlekedés tekintetében komoly

fejlődés várható solymáron. az elő-

városi vasútfejlesztésnek köszönhe-

tően egy új sínpárral bővül a vasút-

pálya, amely felgyorsítja a menetidőt

solymár és Budapest között. Új vas-

útállomást is építenek, amit kamerás

megfigyelőrendszerrel ellátott parko-

ló is kiegészít majd. a temető melletti

kereszteződést a közeljövőben kör-

forgalommá építik át, a gyalogosok

biztonságos közlekedését pedig újabb

gyalogátkelők fogják segíteni.

Vélhetőleg tovább fog nőni a lakos-

ság száma, ezért a település szerkezeti

terveiben szerepel a tartalékban lévő

lakóterületek bevonása. Ezeknek a

területeknek kertvárosi jelleget

kívánnak adni, ezért nem tervezik

lakóparkok kiépítését.

solymár szép példája a határozottan

fejlődő, nagy beruházásokat lebonyolí-

tó, de mégis nyugodt, falusias életkö-

rülményeket biztosító településnek.

Jtisztelik és ápolják a vallási hagyományokat

Aa vár kútját mutatós vízköpők díszítik

AHagyomány szoborcsoport

26

Pil

is–

Bu

da

–Z

sá

mB

ék

kis

té

rs

ég

20

10

ADr. Bak Ferenctinnye polgármestere

tinnyeaz ezerötszáz főnyi lakost szám-

láló falu a Budai-hegység egyik

legszebb pontján, a Perbálra, Únyra,

Pilisjászfalura és Piliscsabára vezető

utak kereszteződésben fekszik. a

hely különlegessége, hogy itt talál-

ható a környék egyetlen természetes

eredetű tava, a garancsi-tó.

a község múltját színesíti, hogy

Kossuth Lajos 1842–46 között itt

élt családjával hatvan holdas bir-

tokán. kossuth céltudatos és újító

szellemisége ma is érezhető tinnye

fejlődésében.

a közművesítés évekkel ezelőtt befe-

jeződött a faluban, az úthálózatot szin-

te teljes egészében szilárd burkolatú

utak teszik ki. az önkormányzat több

sikeresen elnyert pályázatot tud-

hat maga mögött. Ezek közül a legna-

gyobb az új általános iskola felépítése,

mely közel ötszázmillió forintos beru-

házásból valósult meg, és kétszáznegy-

ven diák számára biztosítja a korszerű

tanulási feltételeket. az iskola színvo-

nalát jelzi, hogy a környékbeli települé-

sekről egyre több tanuló jár ide.

Egy nyertes pályázatnak köszön-

hetően alakulhat át a közeljövőben a

falu központja, ahol játszótér, kézi-

labda-, kosár-, és műfüves futballpálya

kerül kialakításra, de megújul a Polgár-

mesteri Hivatal előtti tér is.

a harmadik nagyobb pályázat a

Garancsi-tó rehabilitációját jelen-

tette, ami nyolcvanmillió forintos

keretből tette lehetővé az iszapkot-

rást és a tó körüli terület szépítését. a

megújult területet nyáron adták át.

a negyedik nagy beruházás az

óvoda fejlesztését és bővítését fog-

lalja magában. Erre százmillió forint-

nyi összeget sikerült elnyerni.

tinnye tervei között szerepel továb-

bá egy olyan centrum kialakítása,

mely teret ad a falu közösségi életé-

nek. Ez egy olyan intézményrendszert

jelent, ahol a Posta és a művelődési ház

mellett boltokat, szép parkot és egy

rendezvénytermet is találunk majd.

Gaz iskola kétszáznegyven gyermek számára biztosít helyet

Aa közelmúlt legnagyobb beruházása az új általános iskola

27

TI

NN

yE

a legfontosabb feladat jelenleg a bel-

területi csapadékvíz megfelelő elveze-

tése, melyre már kiírták a pályázatot.

tinnyét is érinti sajnos a jelentős

átmenő forgalom. a Zsámbéki-me-

dence többi településével együtt, itt is

az elkerülő út megépülésében bíznak.

a múlt emlékei ma is fellelhetők,

hiszen kossuth lakóháza mellett a

Helytörténeti múzeum is várja az

érdeklődőket. a kultúra és a kikap-

csolódás szorosan összefonódik

nemzeti ünnepeinkkel. március 15-én

hagyományos nagy ünnepséget ren-

deznek, augusztus 20-án pedig a falu-

nap kerül megrendezésre.

a falu a történelmi múlt hagyomá-

nyait tisztelve, sok jelentős fejlesztésen

túl, határozott jövőképpel biztosítja

lakosai számára az egyre magasabb

színvonalú életkörülményeket.

Aa református templom

JEbben a nemesi kúriában lakott kossuth lajos, jelenlegi tulajdonosa az eredeti formájában állítatta helyre

Aa múlt emlékei ma is fellelhetők

28

Pil

is–

Bu

da

–Z

sá

mB

ék

kis

té

rs

ég

20

10

ABaksa Lászlótök polgármestere

tökaz ezernégyszáz lakosú település

Zsámbék és Perbál között, Buda-

pesttől huszonöt kilométerre talál-

ható. Pazar természeti szépségeit a

Zsámbéki-medence biztosítja.

a falu történetéről számos

emlék mesél. a település már a

római korban lakott volt. a 13.

században épített templom rom-

jai mai is láthatóak. az első olyan

írásos emlék, amelyben megtalál-

juk a falu nevét, a 15. század köze-

péről ered. szerencsésen alakult a

lakosság élete a történelem során,

hiszen – a környéken található fal-

vak nagy részével ellentétben – a

török hódoltság alatt még ideigle-

nesen sem néptelenedett el a falu. a

lélekszám az utóbbi kétszáz évben

szinte semmit sem változott.

tök borkultúrája több évszázad-

ra tekint vissza. Erről tesznek tanú-

bizonyságot a mai napig épségben

megmaradt présházak, melyek közül

némelyik közel kétszáz éves. az itte-

ni szőlők az Etyek-Budai borvidékhez

tartoznak. a helyi borászok hozzáér-

téséről a számos rangos hazai és kül-

földi versenyen elért kiváló eredmény

tanúskodik. aki még ezután is tamás-

kodik, az kóstolja meg az itt termelt

borok valamelyikét!

a közelmúltat magabiztos fejlő-

dés jellemzi. Pályázati beruházások-

ból bővült ki és újult meg az óvoda, a

csatornázás közel egymilliárdos beru-

házás keretében valósul meg. Emellett

fejlesztik a művelődési Házat is, mely

a falu közösségi életének egyik legfon-

tosabb színtere. a szép és kényelemes

lakókörnyezet érdekében felújítják a

főteret is, ahol gondozott parkot alakí-

tanak ki, és pihenésre alkalmas padokat

helyeznek el.

Sa település borkultúrájáról árulkodik a pincesor

Gaz impozáns művelődési Ház

29

TÖ

K

Bortermő vidékhez hűen fontos

helyet foglal el a falu kulturális

életében a szüreti bál, mely kiváló

lehetőség a hagyományok megőr-

zésére, ápolására. az őszi bál mellé

több olyan program is felsorako-

zik, melyek egész évben kellemes

kikapcsolódásra adnak lehetőséget

a helyieknek. a településen meg-

tartott rendezvényekre azonban

gyakran az ország távoli vidékeiről

is nagy számban érkeznek látogatók,

így időnként több ezer érdeklődőt

látnak vendégül a helybeliek.

komoly gondot jelent a nagy-

mértékű átmenő forgalom, melyet

a régóta várt elkerülő út számolhat

csak fel.

tök a térség azon települései közé

tartozik, amelyek a múltjukat ápolva,

de a jövőjükre összpontosítva halad-

nak a fejlődés útján.

Ja közelmúltat a határozott fejlődés jellemzi

Ja megújult Napsugár Óvoda

Da templomrom árpád-kori emlékünk, építését a Xiii. század második felére teszik(Fotó: Hencz Dávid)

30

Pil

is–

Bu

da

–Z

sá

mB

ék

kis

té

rs

ég

20

10

ALaboda GáborÜröm polgármestere

Ürömaz önkormányzat következe-

tes településfejlesztési munkájának

köszönhetően komoly infrastruk-

turális beruházást sikerült megvaló-

sítani a településen. a hétezres lakosú

településen a kisgyermekek aránya

igen magas. Ezt nem hagyták figyel-

men kívül a településfejlesztési célki-

tűzések meghatározásakor a telepü-

lés vezetői. az önkormányzat tehát

ennek a korosztálynak építette meg

az új bölcsődét és a 2200 m²-es alap-

területű, kétszintes új óvodát. Ezzel

a létesítménnyel az ország második

legnagyobb ilyen jellegű intézménye

épült meg Ürömön. természetesen

az óvoda régi szárnya is felújításra

került. a község gyermekei iránti

maximális odafigyelést és gondosko-

dást jelzi az is, hogy az elmúlt években

négy új játszótér épült meg.

az itt élő lakosság kényelmének

biztosítására az ötvenhét új utcán

túl, több kilométernyi új járdát, kel-

lemes sétányokat, egy sétálóutcát és

egy szökőkutat is kialakítottak. az

aktív kikapcsolódásra a nagypályás,

világítással ellátott műfüves futball-

pálya ad lehetőséget.

a sok jó minőségű út és járda

mellett a közlekedést megkönnyíti

a település saját buszjárata is, ez a

Fő tértől a HéV-megállóig szállítja a

lakosokat, ezzel segítve a bejutást a

fővárosba.

Ga mai római katolikus templom középkori alapokon áll

Aa világháborús hősök emlékműve a templom előtt

31

Ür

ÖM

igen magas színvonalú a kulturális

élet. Üröm joggal büszke fesztivál-

jaira, hiszen az Országos gyermek-

fesztivál és a háromnapos, több ezer

látogatót vonzó Nyári Fesztivál mel-

lett, itt kerül sor az európai rendezésű

kőfaragó Fesztiválra is.

a mindennapoknak és az ünne-

peknek szerves része a sokszínű

egyházi élet . a katolikus, a refor-

mátus, és az ortodox egyház egy-

aránt képviselteti magát Ürömön.

az egyházak helyi tevékenységei-

nek támogatását az önkormányzat

kiemelt feladatának tekinti.

a közbiztonságról a két új rendőr-

autóval ellátott körzeti megbízottak,

a térfigyelő kamerarendszer és a pol-

gárőrség gondoskodnak.

a szociális ellátottság maxi-

mális prioritást kapott a település

vezetőségétől. a hatvan év feletti

ürömi lakosoknak minden évben

alanyi jogon jár burgonya és hagyma,

karácsonyi élelmiszer utalvány, vala-

mint természetbeni önkormányzati

támogatás.

a magas életszínvonal a sok látvá-

nyos beruházás eredménye, ezért a

helyi lakosok kis svájcnak is nevezik

falujukat. Galexandra Pavlovna-sírkápolna

Daz új Napraforgó Óvoda bejárata

Ja templom téren látható a templom védőszentjének, szent györgynek a lovasszobra. a szobrot tartó oszlopota település múltját bemutató faragványok díszítik

32

Pil

is–

Bu

da

–Z

sá

mB

ék

kis

té

rs

ég

20

10

ALovas LajosZsámbék polgármestere

Zsámbéka nagy múltra visszatekintő tele-

pülés, mely tavaly kapta meg a váro-

si címet, az őt körülölelő gyönyörű

medence névadója.

Zsámbék nagy figyelmet szentel az

ifjú generáció megfelelő ellátására,

ennek jegyében épült fel az új óvoda,

a közeljövőben pedig – nyertes uniós

pályázat eredményeképp – egy böl-

csőde várja megszületését.

az egyházakkal összefogva, közel

egymilliárd forintra pályázik a tele-

pülés, melyből a város központját

szeretnék felújítani. a centrum-

ban új közterek, egy vásárcsarnok, új

könyvtár, szociális lakások és egy kiál-

lító terem épülne fel, illetve kerülne

kialakításra. a tervek között szerepel

továbbá a rendőrőrs átadása is.

a település híres kulturális éle-

téről. a Zsámbéki szombatok elne-

vezésű rendezvénysorozat több

mint húsz éve várja az érdeklődőket.

a kulturális palettát színesíti még -

többek között - a kibővített légvé-

delmi rakétamúzeum, ahol színházi

előadásokat és jazzkoncerteket

tartanak. évente négyszer kerülnek

megrendezésre a Pálos napfordu-

lók , így a vallási és a világi kultúra

egyaránt otthonra lel Zsámbékon.

Ősszel például sörfesztiválon vehe-

tünk részt, de a gasztronómia mel-

let a komolyzene is szerepet kap a

Premontrei Estéken. Zsámbék tehát

egész évben magas színvonalú

rendezvényekkel várja lakosait és

az ide ellátogatókat. a nagymérté-

kű turizmus a kulturális események

és a természeti szépségek mellett a

szerencsés földrajzi elhelyezkedés-

nek is köszönhető, hiszen Zsámbék

alig harminc kilométerre fekszik a

fővárostól.

a lakosság számára a kényelmes

információszerzést és a kapcso-

lat fenntartását a Zsámbékon túli

világgal a városvezetés által ingye-

nesen sugárzott wi-fi szolgáltatás

biztosítja. Ennek köszönhetően

Da település hűen ápolja történelmi emlékezetét

Ga római katolikus templom bejárata

33

ZS

áM

Bé

K

a település egész területén bárki

által igénybe vehető a vezeték nél-

küli internetszolgáltatás.

Zsámbék a kultúra és a művelődés

mellett a sportra is nagy hangsúlyt

fektet. kiválóan teljesít a futball szak-

osztály, a sakkozók pedig az ország

legjobbjai között szerepelnek.

itt is nagy gondot jelent az átmenő

forgalom. régóta esedékes az elkerü-

lő út megépítése, de legalább a főút

új burkolatot kapott tavaly.

A település nyugalma és biz-

tonsága komoly feladatot ró az

önkormányzatra és a rendőrségre is.

Zsámbékra és lakosságára, a körzeti

megbízott mellett, településőrök és

polgárőrök is vigyáznak, a rendezett

városi területek érdekében pedig a

közterület-felügyelet lát el szolgálatot.

Zsámbék az itt élők számára nyu-

godt és magas színvonalú életet, a

látogatók számára pedig rendkívül

változatos programokat biztosít.

Da háborús emlékmű nemzeti lobogóval a templomkertben

JZsámbékon az élet nyugodt és magas színvonalú

Ja romtemplom Zsámbék „szimbóluma”, a későromán-koragótikus bazilika a Xiii. század első felében épült

34

Pil

is–

Bu

da

–Z

sá

mB

ék

kis

té

rs

ég

20

10

2010-ben a társulási tanács a kul-turális párbeszéd elindításáért kezdeményezte a Közkincs Kerek-asztal létrehozását. az ország több térségében már működő kapcsolat-rendszerhez hasonlóan itt is létrejött ez a fórum, melyhez 12 település csatlakozott. a közkincs kerekasztal magját a polgármest erek által delegált azon kulturális szakemberek alkotják, akik kulcsszerepet játszanak települé-sük életében. a kreativitás felszínre hozásának szándékával működő csoport nyitott, csatlakozhatnak hozzájuk a művelődés területén tevé-kenykedő további tagok is. Jelenleg mintegy 30 tagja van a kerekasztal-nak, akik, rendszeresen szerveznek találkozókat. az üléseket mindig más térségi településen tartják.

Az Aranykapu 2010 – Kalandozá-sok a ki� érség kultúrájában – című esemény a kerekasztal szervezése révén jött létre Piliscsabán, szépsé-ges környezetben, a Csabakertben. a 2010. május 8-án zajló egész napos eseményre valamennyi közreműködő a térségből érkezett.

a kézműves vásározók, az őst erme-lői piac, a színpadi programok szereplői, a zenekarok, a szépmíves tűzzománc kurzus alkotói, a fotókurzus résztve-vői, a gasztronómiai bemutatók köz-reműködői és az idelátogató közönség bizonyította a közösség erejét, a helyi értékek szépségét és nagyságát. a csa-ládok, gyermekek számára megalko-tott aranykapus játékban több mint 1000 alkotás született.

az esemény kiemelkedő része volt a Lélekemelő kincseink című szabad-téri fotó kiállítás. a tárlat 12 település összefogásával és 35 ember közös munkájának eredményeként jött lét-re. Három fotóművész útmutatása mellett 19 tanítvány fényképezett, 3 szervező mellett 10-en segítettek a témák kiválasztásában és a szövegek megírásában.

a résztvevők belepillanthattak a fényképezés rejtelmeibe, megismer-hették egymást , és együtt fedezhet-ték fel szomszédaik és saját lakóhelyük értékeit. a kiállítás érdekes és változa-tos körképet nyújt arról, hogy ki mit tart lélekemelőnek, kincsnek, mit tart települése büszkeségének. Ez egyfajta gondolatébresztő kísérlet volt, első lépése egy hosszútávra tervezett kap-csolatrendszernek.

Dwww.aranykapuk.hu

35

társulási ismertetőA Pilis−Buda−Zsámbék Többcélú Kistérségi Társulás tevékenységéről

a Pilis−Buda−Zsámbék Többcélú Kistérségi Társulást a 2003. decemberi kormányren-delet három, 1998-óta működő önkéntes területfejlesztési tár-sulás, a Pilisi-medence kistérség Önkormányzatainak területfej-lesztési társulása (Pilisi kÖtEt,) a Zsámbéki-medence regionális területfejlesztési társulás (Zsa-mErt), valamint a dél-budai területfejlesztési Önkormány-zati társulások (dBtÖt) ele-meiből határolta le. a társulás, hosszadalmas egyeztetéseket követően, végül 2004. novem-ber 30-án alakult meg.

a többcélú társulások lét-rehozásának alapvető célja a települések együttműködé-sének ösztönzése, elsősorban a közoktatás, a szociális- és a gyermekjóléti ellátások, az egészségügy, valamint a belső ellenőrzés területén.

a kezdeti nehézségeket köve-tően először a közoktatási feladatok közös szervezése indult el, két szakmai központ, a pilisvörösvári Német Nemze-tiségi iskola és telki általános iskola szervezésében. az iskolák

szakmai koordinálásával és kis-térségi finanszírozással került sor a térség közel 5800 általá-nos iskolásának ortopédiai szűrésére, és a speciális moz-gásterápiára javasolt gyermekek számára gyógytestnevelés órák megszervezésére.

a térség óvodáiban és általános iskoláiban végzett logopédiai szűrés során a szakmai közpon-tok − a kistérség finanszírozásá-val – évente megszervezték a kiszűrt és ellátatlan gyermekek logopédiai ellátását.

2009-től két pedagógiai szakszolgálati központ vette át a feladatellátást. a két köz-pont Zsámbék Város és solymár Nagyközség általános iskoláinak részeként látja el a kistérségben a logopédiai és gyógytestnevelési feladatokat.

a szociális és gyerekjóléti alapellátást a térségben a pilis-vörösvári Városi Napos Oldal szociális központ (Pilisvörösvár, Nagykovácsi, Pilisszántó és Pilisz-szentiván településeken), és a piliscsabai szociális gondozó és Családsegítő központ (Piliscsa-ba, Pilisjászfalu és tinnye telepü-léseken) látja el.

a társulás a belső ellenőr-zési feladatait külső erőforrás bevonásával látja el, aki a jegy-zők, valamint a társulási tanács által elfogadott stratégiai terv-ben foglaltak szerint végzik az együttműködésben részt vevő településeknél a feladatokat.

2009 nyarán indult a mozgó-könyvtári szolgáltatás szerve-zése, amely ténylegesen szep-temberben kezdett működni a Pest megyei könyvtár, valamint a Pilisvörösvári művészetek Háza koordinálásában, Perbál, Pilisjászfalu, Pilisszántó és tiny-nye részvételével. a szolgáltatás-hoz 2010 nyarán Pilisszentiván is csatlakozott.

2010-ben pályázati támo-gatással jött létre a kistérségi Közkincs Kulturális Kerek-asztal, térségi civil szervezetek, vállalkozók és önkormányzati alkalmazottak részvételével. a kerekasztalra épült aztán ez év májusában Piliscsabán meg-rendezésre került kistérségi nap, az Aranykapu, melynek egész napos kulturális és kulináris eseménysorozatában a társulás szinte valamennyi településének képviselői részt vettek.

Gallay Katalina Pilis-Buda Zsámbék többcélú kistérségi társulás irodavezetője

Dhttp://pilisvorosvarikisterseg.hu/

Asan ullamconsed molessenim zzrit, vulput veliquis eu faccum dignisse dolor sed dolore duipsum exercidunt ero elendiatin ulla aliqui blam

36

Pil

is–

Bu

da

–Z

sá

mB

ék

kis

té

rs

ég

20

10

2 0 1 0