Péntels, I97G. augusztus 20. 11

• • 1 M l I M I l l l l l

Az opusztaszeri A dcszki A k i s z o m b o r i somogyi Karolyno felvételei

A Megvárt a legértékesebb.

A műemlékvédelem is jegyzi. Tábla a falon, tó-

mondatos útbaigazítás: épült 1700-ban, s a stílusa: barokk. Egy másik tábla a mai hétköz-napokról árulkodik, a kastély nevelőotthon.

- A pedagógusok készséges Ide-genvezetők. Beletanultak ebbe a szerepbe is, mert jönnek ide autóbusszal, kerékpárral, a szom-szédos községekből és az ország távolabbi vidékeiről. Valahon-nan tudják, hogy a kastélyt ér-demes megtekinteni.

Hogy ml mennyire eredeti, pontosabban mennyi idős, ne-héz kideríteni. A kastélyokat ál-talában hosszú ideig építették, amikor meg elkészült, a ház urá-nak ízlése és a változó divat sze-rint alakították tovább. Az elhú-zódó munkákra született az a mondás: „Sokáig meg kell fon-tolni, amit egyszer felépítesz."

A bennfentes magyarázat sze-r int a lépcsőház kovácsolt vas-kapu ja olyan idős. mint az épü-let. Az utcára nyíló kapu tizenöt évvel ezelőtt készült, a régi má-solata. A műemlékvédelem nem engedi, hogy a világítást, s a fal színét megváltoztassák és a lép-csőház korlát ját kicseréljék. A két nagy terem falalt csak fehér-re lehet meszelni. Valószínű, ilyen fehér volt akkor is, ami-kor Rózsa Sándort itt vallatták.

A várfal izgatja legjobban a betoppanók fan táz iá já t Minden-ki a Kurca-parti romot akar ja látni, amit felújítanak. Az egész épületre az utóbbi Öt év alatt egymillió forintot költöttek.

A falumúzeum igazgatója, Jaksa János tud a legtöbbet a

•kastélyról. A múzeumban régi írásokat, képeket mutat. Egy múlt századi festményen még a börtön épülete is látható.

— Ezt már rég lerombolták. Ha jól emlékszem — néhány pil-lanatig töpreng a 72 éves ember —, akkor a börtönt 1910-ben bon-tották le. Három megyéből hoz-ták ide. a rabokat. A kastélyt 170Q-ban a Hallerok-építették ú j -já. A jelenlegi helyen többször épftkéztek. A falak nagyon erő-s e k , ' a külső égy méter vastag. Annak idején a mesterek por-mészbe rakták a téglát, ma.id vízzel megöntözték és egy-két napig vártak, amíg megkötött.

- A padlásról Kossuth kato-nái a császáriakat lőtték. Nem bírták a kastélyt bevenni — szó-lal meg hátunk mögött egy tíz-éves néger kisfiú és igy bekap-csolódik a beszélgetésbe, Ö is mesél, méghozzá tökéletes ma-

Kastélyok Hol a tőrök elől, hol a német elől futottak az itt élő népek. Év-

századokig csak a nagy pusztaság volt az Alföldön, a kultúra, a civi-lizáció jeleivel az erre utazók ritkán találkoztak. Amit meghagyott a tőrök, az az enyészet, vagy más ellenség vagy az atyafiak haragjának martaléka lett. Az indulatokat nehezen lehetett zabolázni és a piros kakas hamar felkerült a nádtetejű házak, vagy a földesúri kúriák te-tejére. A történelem filmtekercseinek képei ismerősek. Az elemi is-kolás is tudja, hogy a tőrök hódoltság alatt sem a gazdaság, sem a kultúra nem indult virágzásnak. Ebből a korbői ne ls keressünk em-lékeket.

De aztán? Aztán sem történt túl sok érdekes, bár a ma embe-rének minden történelmi pillanat érdekfeszítő. Egy pesti idegenve-zető ismerősöm szavai miatt az emlékeken kezdtem töprengeni.

— Az Alföldre ritkán viszek csoportokat, mert keveset lehet ott látni: egy-két múzeum, néhány templom, ételek és homoki borok. Sehol egy száz-kétszázéves valamire való épület, ami mutatna.

Ehhez hasonlókat mondott még tovább, amihez én bólogattam ls. Később jutott eszembe, szólni kellett volna. Régi udvarházak, kú-riák valóban ninesenck, de léteznek kastélyok. Már nem ls idegen-forgalmi, hanem kultúrtörténeti szempontból érdekelt a dolog s ezért beültem a Somogyi-könyvtárba. Hiába olvastam azonban Genthon István: Magyarország művészeti emlékeit, H. Takács Mariann; Ma-gyarországi udvarházak és kastélyok eimű Írását. Rados Jenő: Ma-gyar kastélyok könyvét. Kelényi György: Kastélyok, kúriák, villák érdekfeszítő olvasmányát, Csongrád megyéből egyetlenegy építmény sem szerepelt a kötetekben. A „Vármegyei szociográfiák" emlitl, hogy a Károlyiak a derekegyházi kastélyt uradalmi központnak akarták ki-építeni. Pompásan felszerelt épület, kedvenc nyaralóhelye volt a családnak.

Ennyit tudva ültem autóba, hogy körülutazzam a megyét, kas-tély-ügyben.

gyarsággal. Jaksa bácsi megsi-mogatja a gyerek fejét.

— Az unokám — magyarázat-képpen -hozzáteszi: — az édes-ap ja ghanái. A gyerek most Itt tanul Szegváron.

Felcsillan az öreg szeme, büsz-kén mondja:

— Tudja, hogy Szegvár 107 évig Csongrád megye székhelye is volt?

Zsilinszky Mihály múlt század-beli leírásából azt is lehet tudni, hogy lett a község a vármegye központja. A szatmári békekötés után, — amikor az újonnan ala-kult megyének nem volt szék-helye. — kétségtelenül Szeged lett volna a legalkalmasabb er-re a szerepkörre. A váro6 azon-ban saját birtokainak visszaszer-zésével küszködött és gróf Ká-rolyi Sándor szép Szegvári kasté-lyát lakásul felajánlotta az első főispánnak, gróf Köllonics Ádám-nak,' A vármegyét pedig a sze-génység vitte Szegvárra, mivel nem Vólt saját épülete, és a hi-vatalos Iratokat sem tudták hol tartant. A megye a gyűléseit mindig másutt tartotta, azok szinte vándorkirándulúsok vol-tak. Az alispán vagy főispán hol ide. hol oda hívta össze a ne-mességet. A szatmári béke után nem volt a megyének olyan kis faluja, ahol ne üléseztek volna.

A következő főispán Szegeden vett egy házat, de mivel az rossz állapotban volt, eladták. Az 1758-as vásárhelyi gyűlés ki-mondta: márpedig egy ú j megye-házát kell Szegeden építeni. Az-tán megkezdődött a vita. huza-vona az építkezés körül. Az újonnan alakult vármegye har-madik főispánja Csongrádot je-lölte székhelyéül. A főispán óha-ját megszavazta a megyegyűlés, de a tervnek voltak ellenzői. Vé-gül Mária Terézia 1707-ben úgy határozott, hogy a régen terve-zett megyeházát ott épitlk fel, ahol akarják, csak azt óhajtotta, hogy a tervrajz és a költségvetés szerint kezdjenek az építkezés-hez. És megkívánta: a börtön-helyiséget kemencével kell el-látni. a női börtönt cl kell külö-n f t e f i i ' ¥ térnem: é í r a r - é p m -nél a szilárdságot jobban vegyék figyelembe, mint a küllemet. A mofcypi uraknak ismét eszébe ju-tott. Szegvár. A kastélyt csak bör-tönnel kell bővíteni, s mellék-épületekkel megtoldani. Szegedi építészek eskü mellett becsülték fel a Károlyi kastélyt és vélemé-nyük az volt: a kastély emeleti része lakhatatlan, a földszint is roskadófélben van, a fa nagyob-bára korhadt. Ennélfogva az épü-let nem ér többet 836 forintnál.

A vármegye ezen az áron vette meg az épületet, dé az átalakí-tására még 20 ezer forintot Ki-költött.

Vasalt régi ajtók, sárgára me-szelt, egy méter széles falak és az ablakok fakerete zöld szinű. Hirtelen, első ránézésre ez tű-nik fel a derekegyházi kastély-ból. amelyet 1703-ban á Rákóczi család építtetett. Nem kecses, nem hasonlít az észak-magyaror-szági kastélyhoz. Arra is jó volt, — ez látszik a vastag falakon, — hogy az ellenséggel szemben védekezzenek.

Fejes István, a derekegyházi tanács elnöke úgy emlékszik le-génykorára, mint a tegnapra.

— A kastély története mindig izgatott. Legénykoromban sok mesét hallottam. Bojár Imre és csapata hosszú Időn keresztül búvóhelyül használta a kastélyt. A legendás hírű betyár sokáig portyázott ezen a vidéken. A magam szemével is méggyőződ-tem, hogy a kastélyt alagút kö-tötte össze' a közeli erdővel. Negyven évvel ezelőtt, amikor a konyhai része leszakadt, kiderült, hogy az épület alatt alagút van. Ekkor felfedeztük, végigmentünk az egy kilométer hosszú, másfél méter széles. 1.80 méter magas nyíláson, ami félig földdel volt betemetve és úgy kellett kitisztí-tani. A RSkőczl-íéhoz érkeztünk, amelyet hárman is alig tudtak k'örülémi. Tovább is kutat tam a föld alatt, de az alagút már any-rtyira be volt temetve, hogy nem lehetett kiásni. A Rákóczt-fa né-hány éve száradt ki. a három mé-teres vastag tölgy több mint 200 éves volt, amikor kivágták. A kastély történetét 1972-beh falu-gyűlésén ismertettük. A szentesi levéltár anyagából néhány ada-tot megtudtunk róla. Amikor Ká-rolyi elárulta Rákóczit, a kastélyt a jándékba kapta a királytól, ö cserélte ki a zsindelytetőt és'még egy emeletet épített rá.

A kastély 32 szobája Idős, be-teg embereknek ad otthont. A szociális otthonhoz 11 hold f ran-cia kert tartozik. Nemcsak az épület karbantartásával törődnek sokat — évente 200 e?er forint-ba kerül a salétromos falak ja-vítása —, hanem a kerttel ls,

A nagymágocsl szociális otthon olyan látványt nyújt , mint az angol filmeken megjelenő tor-nyos kastélyok. Gyönyörű ez a barokk stílusú építmény, ö tven hold park veszi körül, amelyet angol rendszerben telepítettek. Hat kertész az eredeti stílusnak megfelelően telepiti a fákat és a díszcserjéket. A szociális otthon 350 lakója kellemesen érezheti

magát a nem mindennapi kör-nyezetben. A 78 szobában teljes kényelmet találnak. Sok pénzbe kerül az épület fenntartása és a karbantartása, pedig a kastély nem Idős, a múlt század uto-so évtizedében épült. Példáai egy-szeri körülfestése közel egymil-lió forint. Az idén 2.5 mtllií . fo-rintért építették a szennyvízcsa-tornát.

A falu vb-tltkára. Csizmadia Sándor kíváncsivá tesz. Tőle tu-dom, a kastélyt Ybl Miklós ter-vezte. (Ennek nyomára semmi-lyen könyvben nem bukkantam, bár elképzelhető, hisz Ybl a Ká-rolyi családnak is sokat dolgo-zott, a kastély a Károlyiaké volt.

— Az építkezésről egy régi könyvben olvastam, onnan tu-dom. hogy a kastély Ybl terve-zése. Sajnos a könyv nincs meg, és a pontos címre sem emlék-szem — mondja mentegetőzve Csizmadia Sándor.

Kiszomboron annyit azért meg-tudtam, hogy a kastélyt 1857-ben építette a Rónay család. Az olasz—román stílusú épület falai között tyúkok kotkodácsolnak, az ÁFÉSZ csirkekeltetője mellett ttt működik a MEK felvásárlótelepe is. A praktikus célnak megfele-lően alakították kl a termeket és tárolókat. Sok kiszomborl ma-rasztalja el a helyi tanácsot azért, hogy nem itt kerestek he-lyet a kultúrotthonnak.

A vályogfalú művelődési ház valóban nem méltó a kiszombo-riak kultúra szeretetéhez.

Deszken és Öpusztaszeren azon tűnődtem, vajon az egykori kő-műves, kőfaragó, ács, festő mes-terek honnan merítették tudásu-kat, mi hajtot ta őket, mert az ál-taluk megformált fa lra oda kell nézni és a mai szemnek pihen-tető. megnyugtató, örömteli lát-ványt nyújt . Az idő természete-sen sokat igazított a névtelen mesterek munkáján. (A deszki kastély — a múlt század első fe-lében épült — már 1945 előtt is szanatóriumnak adott helyet. Azóta is a gyógyítás követelmé-nyeinek megfelelően alakí t ják a belső helyiségeket, öpusztasze-ren pedig a szociális otthon igé-nyelnek rendezték át az egykori vadászkastélyt.)

Az is Igaz. pompában elma-radnak az ismert, magyar kasté-lyok. mint például a fertődt mel-lett. de harmóniájuk nem áll azok mögött Valamennyi kas-tély, — a szegvári, a derekegyhá-zi, nagymágocsl, ópusztaszeri, kiszombori — rangos építészeti emlék. Milyen kár, hogy építé-sük története eddig Ismeretlen.

HALASZ MIKLÖS

A derekegyházi A nagymágocsi