PPoonnttyyvviilláággPONTYHORGÁSZMAGAZIN

ÁRA: 290 FT

CCssaalliizzóó CCssaalliizzóó

AAhhooggyy aa bbaajjnnookkookkccssiinnáálljjáákkAAhhooggyy aa bbaajjnnookkookkccssiinnáálljjáákk

Rakós bottalpontyra

A nagy pontyok éjszakájaKét húszpluszos fél óra alatt

Rakós bottalpontyra

A nagy pontyok éjszakájaKét húszpluszos fél óra alatt

I. ÉVFOLYAM, 9. SZÁM, 2007. NOVEMBER

VízköztpellettelVízközt

pellettel

Pá lyá zat � Pá lyá zat � Pályázat � Pályázat

Te hogy hor gá szol?Hor gász írók, író hor gá szok ér de kes, ta nul sá gos, ol vas má nyos írá sa it vár juk az zal a nemtit kolt cél lal, hogy a leg job ba kat meg nyer jük: le gye nek ma ga zi nunk ál lan dó tu dó sí tói.Fon tos nak tart juk, hogy a be kül dött szto rik úgy kö zöl je nek ér té kes, hasz nos szak mai tud -ni va ló kat, hogy ne csu pán a szá raz té nye ket tár ják elénk, ha nem köz ben a meg hor gá szottvíz adott sá gai, a fes tõi kör nye zet, a ha lak in csel ke dé se, a hor gász tár sak kal töl tött kva ter ká zás iste ret kap jon. A szó kö zök kel együtt ma xi mum 4000 ka rak ter nyi, jó mi nõ sé gû fo tók kal il luszt rált él mény be szá mo ló kat szak maizsû ri ér té ke li. A leg job ba kat kö zöl jük, az el sõ há rom he lye zett le he tõ sé get kap rend sze res pub li ká lás ra, és ér té keshor gászfel sze re lé sek kel aján dé koz zuk meg.

A pá lya mun ká kat e-mailben (pontyvilag@sprintkiado.hu)vagy pos tán (Sprint Kft. – Ponty vi lág, 1137 Bu da pest, Új pes ti rkp. 7.)

vár juk „Te hogy hor gá szol?” jel igé vel.Be kül dés kez de te: azon nal.

Be kül dé si ha tár idõ vé ge: 2008. feb ru ár 1.Ered mény hir de tés: a Ponty vi lág 1 éves szü le tés nap ján,

amely rõl 2008 már ci u si szá munk ban szá mo lunk be.

Pá lyá zat � Pá lyá zat � Pályázat � Pályázat

Fõszerkesztõ:BBrroonneesscchh OOttttíílliiaappoonnttyyvviillaagg@@sspprriinnttkkiiaaddoo..hhuu

Szakmai szerkesztõ:BBuujjáákkii GGéézzaappoonnttyyvviillaagg@@sspprriinnttkkiiaaddoo..hhuu

Szakmai konzultáns:FFüüssttööss GGáábboorr

Tördelõszerkesztõ:HHoollcczzeerr GGáábboorrhhoollcczzeerr..ggaabboorr@@sspprriinnttkkiiaaddoo..hhuu

Fõmunkatárs:IIlloossvvaayy MM.. MMóónniikkaa

Olvasószerkesztõ:FFüülleekkiinnéé MMéésszzáárrooss ZZiittaa

Képszerkesztõ:KKõõsszzeeggii RRóóbbeerrttkkoosszzeeggii..rroobbeerrtt@@sspprriinnttkkiiaaddoo..hhuu

Karikatúra:PPiinnttéérr PPéétteerr

Szerkesztõségi titkár:LLeekkllii IIllddiikkóólleekkllii..iillddiikkoo@@sspprriinnttkkiiaaddoo..hhuu

Hirdetésfelvétel:SSzzeemmeessii IIllddiikkóósszzeemmeessii..iillddiikkoo@@sspprriinnttkkiiaaddoo..hhuu

Rovatszerkesztõk:ÁÁccss JJóózzsseeff –– SSzzeerreelléékkeekk,, kkööttéésseekkBBoollttiizzáárr OOttttóó –– PPoonnttyyoossssáággookkDDoommoonnkkooss IImmrree –– PPoonnttyyttöörrttéénneelleemm

Fordítók:BBoorróókk ZZoollttáánn,, DDoobboossssyy EErrzzsséébbeett,,EElliissaa NNaappoollii,, PPeetteerr DDoobbaa

E számunk szerzõi:CCsseerrggee ZZoollttáánn,, DDoommoonnkkooss IImmrree,, FFeekkeeccss JJáánnooss,, FFeennyyvveessii AAttttiillaa,, FFiillyyóó GGáábboorr,, HHoonnyyáákk GGáábboorr,, HHoorrvváátthh ÁÁkkooss,, KKuurruucczz VViikkttoorr,,NNaaggyy CCssaabbaa,, SSáággii ZZssoolltt,, SSzzaabbóó LLáásszzllóó,, SSzziimmoonn MMáárriiaa

Szerkesztõség és kiadó:SSpprriinntt KKfftt..11113377 BBuuddaappeesstt,, ÚÚjjppeessttii rrkkpp.. 77..TTeell..:: 223377--55006622,, 223377--55006600FFaaxx:: 223377--55006699ppoonnttyyvviillaagg@@sspprriinnttkkiiaaddoo..hhuu

Árusításban terjeszti:LLaappkkeerr ZZRRtt..

Külföldön terjeszti:CCoolloorr IInntteerrpprreessss KKfftt..11003399 BBuuddaappeesstt,, HHaattvvaannyy LLaajjooss uu.. 1144..TTeell..//ffaaxx:: 224433--99223322ccoolloorriinntteerrpprreessss@@aaxxeelleerroo..hhuu

Elõfizethetõ:aa sszzeerrkkeesszzttõõssééggbbeenn sszzeemmééllyyeesseenn,, lleevvééllbbeenn vvaaggyy ee--mmaaiillbbeenn

Elõfizetési díj:eeggyy éévvrree 33220044 FFttffééll éévvrree 11774400 FFtt

A hirdetések tartalmáért a szerkesztõség nem vállal felelõsséget!

Nyomás:OOrriiggoo PPrriinntt KKfftt..TTeell..:: 0066 ((2233)) 888877--554444FFeelleellõõss vveezzeettõõ:: BBáánnááttii LLáásszzllóó

IISSSSNN 11778888--77000033

SSzeretem a természetet. Ha tehetem, szabad idõ-

met a zöldben, a háborítatlan természetben, vagy

csendes, eldugott vízpartok mellett töltöm. Rosszabb

esetben az interneten pásztázva, esetleg a tévé távirá-

nyítóján zongorázva keresem az ilyen témájú ismeret-

terjesztõ programokat. Szakmai ártalom, hogy ilyen-

kor elõnyt élveznek a horgászattal kapcsolatos, ahhoz

köthetõ témák. Bár nem jellemzõ, hogy két, számomra

érdekesnek tartott mûsor között ottfelejtsem magam a

tévé képernyõje elõtt, minap mégis megtörtént, mert a

szünetközi kisfilm horgászattal

kezdõdött. A stégen egy idõsödõ

úriember pecázott. Ténykedé-

sét egy fiatalabb férfi és egy kis-

fiú (feltehetõleg a horgász nagy-

papa fiát és unokáját jelképez-

ve) szemlélte. A kifogott gyö-

nyörû pontyot az apa emelte ki

a szákból, s mutatta látható lel-

kesedéssel rácsodálkozó gyer-

mekének. A képsor láttán örül-

tem, de meg is lepõdtem. Vajon

kinek jutott eszébe, hogy az ér-

tékes mûsorok közti reklámidõt

a modern pontyhorgászat, a

„fogd meg és engedd vissza” elv

népszerûsítésére használja?

Ám örömöm a pillanat törtrésze

alatt hihetetlen felháborodássá

változott. A mosolygós apuka

ugyanis a képsor zárásaként egy

hanyag mozdulattal úgy hají-

totta el a hibátlan pikkelyest,

hogy az a gerincén csapódott a

vízbe. A látvány illúzióromboló és felháborító volt.

Mert, bár azt sugallja, hogy mentsük meg a kifogott ha-

lat, a kivitelezésbe szerencsétlen belerokkan, esetleg

belepusztul. Azonnal rájöttem, hogy szó sincs horgászt

formáló, a jövõ generációt a pontyokkal való kíméletes

bánásmódra nevelõ filmrõl. Hogy minek szánják, nem

tudom, de az biztos, hogy egy kis odafigyeléssel, plusz

költség nélkül (kereskedelmi televízióról lévén szó,

nem mellékes) hasznos is lehetne. Remélem, a rossz

példa nem lesz ragadós.

KKeeddvveess ppoonnttyyhhoorrggáásszzookk!!

– Nohát, hogy mennyire finoman bánik velem uram, nemúgy, mint a tévében...

TTaarrttaalloomm10Csalizó

Lebegõ bojlik – gyorsan, egyszerûenAz igazi pontyozónak a vérében van a vágy, hogy ne csak mint horgász,hanem mint „vegyész” is bizonyítson. Csakhogy a dörzsöltebb pontyokmegtévesztéséhez fantáziadús megoldásokra van szükség. Az egyik ilyencsali lehet a parafával könnyített lebegõ bojli, melynek elkészítéséhez kí-vánunk segítséget nyújtani a kísérletezõ kedvû pontyvadászoknak.

10

Pályázat – Te hogy horgászol? 22Könyvajánló 22PPoonnttyyttöörrttéénneelleemm mmáásskkéépppp IIXX.. rréésszzHorgászhely a nádban,avagy gondolkozzunk pontyul 33A nagy pontyok éjszakája 66VVeerrsseennyyrrõõll vveerrsseennyyrreeA 13-as szerencsétlen szám?I. Nagybivalyos bojliskupa 1144SSzzeerreelléékkeekk,, kkööttéésseekkHóemberre buktak a pontyok 1188Az álomhatár közelében 2200PPoonnttyyoossssáággookkEszenciális olajok, avagy a „tömény természet” 2222Pontyozás mindenkinek VII. rész 2255PPoonnttyyoozzááss ffiinnoommsszzeerreelléékkkkeellHorgászat csúszóúszóval 2288PPoonnttyyppoorrttyyáánnSötétben 3322PPoonnttyyoozzááss ffiinnoommsszzeerreelléékkkkeellMatchbottal, ahogy illik 3366KKaappááss vvaann –– oollvvaassóóiinnkk ééllmméénnyyeeiiHárom nap a Miszlai-tónál 3388Szeptemberi pontyok 3399Újdonságok 4433Rekordfogások 4444PPoonnttyyoossssáággookkAz áradás és az apadás 4466IIddõõrrõõll iiddõõrreeSzolunáris tábla, apróhirdetés 4477Szóvarázs – rejtvény 4488

1616Ahogy a bajnokok

csináljákGyõztes technikák, szerelékek, csalikMindig izgalmas, hogy egy verseny gyõz-tesei milyen trükköket vetnek be a cél el-érése érdekében, miként sikerül legyõzni-ük a többieket. Különösen igaz ez akkor,ha olyan csapatról van szó, amelynek tag-jai elõször vadásztak pontyokra a verseny-vízen. Nagybivalyosról balatoni pecásokvitték el a kupát, s most megosztják olva-sóinkkal sikerük titkait.

30Pontyozás finomszerelékkel

Vízközt pellettelA megoldás hallatán önként kívánkozik akérdés: mi is ez? Nos, semmi ördöngös-ség nincs benne, csupán megfelelõenkell etetni, és arra kell figyelni, hogy ne ahalak jóllakatása és mélybe húzása legyena lényeg. S hogy ezen kívül még mi min-denre érdemes odafigyelni, azt megtud-hatják Cserge Zoltán írásából.

34PontyosságokÕszi pontyozás 8–13 °C

vízhõmérsékletenIsmét megérkezett az õsz, a természet tör-vényei szerint a levegõ hõmérséklete fo-kozatosan csökken, egyre gyakrabbak azesõs napok, s ezek hatással vannak a vi-zek hõmérsékletére. Mialatt a víz hõmér-séklete 13-ról 8 fokra csökken, a halak,így a ponty viselkedése, táplálkozási szo-kása jelentõsen megváltozik. Ha ismerjükezeket a változásokat, s odafigyelünkazokra, élvezetes õszi horgászatban lehetrészünk.

40Pontyozásfinomszerelékkel

Rakós bottal pontyraEzzel a bottípussal, azaz a rövidítéses hor-gászmódszerrel a franciák és a belgák kí-sérleteztek elõször. Hazánkban a verseny-sportban általános a használata, mivelgyors, nagyon pontos horgászatot bizto-sít, de egyre több hobbihorgászt látni avízparton nagy testû halakra horgászni rakós bottal. Szabó László írásából megtudhatjuk mik az elõnyei és hátrányai,s mi is valójában a rakós bot.

30 40

34

Pontyvilág 3

Pontytörténelem, másképp IX. RÉSZ

Aná di ponty hor gá szat elem zé se so -rán leg utóbb el ju tot tam a víz, anád, a fe nék ta laj és a hal egy más -

hoz va ló vi szo nya i nak, természetadtaös sze füg gé se i nek, köl csön ha tá sa i nakföl tá rá sá hoz. Most a ná di ponty hor gá -szat gya kor la ti kér dé se i nek tár gya lá sátkez dem meg.

A SI KER TIT KA

A ná di ponty hor gá sza tot – az 1970-es, 1980-as évek ben – a Ba la ton észa kipart já nak õs ná da sa i ban és a Ve len cei-

tó zeg zu gos, la gú nás náddzsun-geleiben ta nul tam és sze ret tem meg.Mes te re im, pél da ké pe im a ter mé szet -ben élõ, ke vés sza vú, a nád és a ha lakvi lá gát pro fes szo ri szin ten is me rõ, ta -pasz talt, bölcs, öreg hor gász em be rek ésve te rán ha lá szok vol tak. De ma ga a ter -mé szet, a nád, a ha lak és a ma da rak, va -la mint a sze lek és áram lá sok, a fény ésa sö tét ség is sok min den re szi go rú anki ok tat tak. A ku dar cok ból, ve re sé gek -bõl okul tam, ta nul tam. Majd nem min -den re rá jöt tem, amit a ná di hor gá szat -ban tud ni kell. Azt is tu dom már ré gen,hogy nem le het fon tos sá gi sor ren det föl -

ál lí ta ni, va jon mi a leg lé nye ge sebb. A föl -sze re lés ös sze ál lí tá sa, az egyes ele mekössz hang ja? A csa lik? A ki vá lasz tott nap -szak és óra? Az úszó alak ja, ki sú lyo zá sa?A ka pás ész le lé sé nek gyor sa sá ga? A be vá -gás, fá rasz tás, ki eme lés hármasegysége?Min den egy for mán és egy más sal szo -ros ös sze füg gés ben lé nye ges. És egyiksem tû ri meg a leg ap róbb hi á nyos sá go -kat, a leg ki sebb hi bát sem.

Még is van va la mi, ami min den nélelõbb re va ló, ami nél kül a töb bi rész let -kér dés föl sem te he tõ. Ez az al kal mashor gász hely meg vá lasz tá sa. Ugyan is aná di hor gász csak ak kor ta lál koz hat a ha -

Horgászhely a nádban,avagy gondolkozzunk pon tyul

Nyiladékokkal tagolt, pontyjárásos nádfal

4 Pontyvilág

Ez zel szem ben fo lya ma to san ta -pasz tal tam, ta pasz ta lom, hogy a hor -gá szok je len tõs ré sze – ami kor a nád -ban hor gász he lyet ala kít ki ma gá nak –ter mé szet ide gen, ké nyel mes em be riszem pont ok sze rint vi sel ke dik, il let vecse lek szik. Ez vol ta kép pen ab ban áll,hogy gát lás ta la nul be le avat ko zik a ter -mé szet dol ga i ba, át ren de zi a te re pet.Te hát tönk re te szi! Meg boly gat ja apon tyok ál tal meg szo kott és ked velt te -rü le tet, a szá muk ra ter mé sze tes táp lá -lé ko kat adó „ön ki szol gá ló ét ter met”,meg ron gál ja a ne kik bú vó he lyet, vé del -met nyúj tó, a ter mé szet ál tal „be bú to -ro zott” ott hont. Az tán cso dál ko zik,hogy a bar bár mó don „ci vi li zált” te rü -let rõl el tûn tek a pon tyok.

A ná di hor gász hely ki ala kí tá sa kor te -hát ne tör jünk le egyet len „út ban lé võ”,be ló gó nád szá lat sem! Ne bá nyás szuk kiaz öb löcs ke fe nék ta la já ból az iszap banülõ nád tor zsot, ha nem je gyez zük meg,hogy hol van, ne hogy majd rá dob juk ahor got, mert azt ab ból ki imád koz ni ke -ser ves do log! Ne szi vat tyúz zuk ki a nád -fal elõt ti rész rõl az isza pot! Az op ti má -lis vas tag sá gú, te hát 8–10 cen tis és egész -sé ges, nem gá zos, nem bü dös iszap ré teg -

ben a pon tyok leg ked ve sebb cse me géi él -nek, a ro var lár vák, ap ró csi gák, rá kocs -kák és egyéb ben tosz szer ve ze tek. És eb -ben a ta laj ban meg ér zik, és eb bõl ki istúr ják a be szórt sze mes ete tõ anya got, éseb ben rá ta lál nak a ho rog gal bé lelt csa li -ra is.

A hely vá lasz tás kor le gyünk fi gye -lem mel a víz mély ség re is. A nád elõt tite rü le ten op ti má lis és a pon tyok nak isszim pa ti kus víz mély ség mi ni mum100–120 cen ti, ma xi mum 150–180centi.

Mi vel a nád pon tya i ra ál ta lá ban vagyfélsötét haj na lo kon vagy nap le men tét kö -ve tõ al ko nyo kon hor gá szunk, a ka pi tá -lis pél dá nyok je lent ke zé sé nek ide jepedig az éj sza kai „kí sér tet já rás”, az,hogy mer rõl süt a nap, a hely vá lasz tásvo nat ko zá sá ban nem be fo lyá so ló té -nye zõ.

An nál in kább fi gye lem be kell ven niaz ural ko dó szél já rás irá nyát. Ez nem -csak a pon tos do bás ra van ha tás sal, ha -nem a le ka ró zott csó nak táncolás-mentes sta bi li tá sát is be fo lyá sol ja. To -váb bá, a hor gász hely re aka dály ta la nulbe fú jó erõ sebb szél nem hagy ja nyug -ton az úszót sem, és az is dü lön gél, me -

lak kal, és csak ak kor szá mít hat hor gász si -ker re, ha – akár vé let le nül, akár tu da to -san – si ke rült ki vá lasz ta nia (meg ta lál -nia) azt a he lyet, amit tõ le füg get le nül,õsi ösz tö ne ik alap ján a pon tyok is ki vá -lasz tot tak ma guk nak.

A HAL DÖNT, NEM A HOR GÁSZ

Mi e lõtt a konk rét ná di hor gász helyki vá lasz tá sá nak szem pont já ról szól -nék, föl kell vet nem egy ál ta lá nos ér vé -nyû, „föld raj zi” jel le gû kér dést.

A ná di hor gá szat mû ve lé sé nek egyikmeg ke rül he tet len alap fel té te le, hogy ahor gász leg alább 2-3 éven át ugyan ar ra avíz te rü let re jár jon ál lan dó jel leg gel. Ésaz ott ki vá lasz tott konk rét ná di he lyét(eset leg ket tõt vagy hár mat) rend sze re sen,szisz te ma ti ku san etes se, gon doz za.

Te kin tet be vé ve a köz le ke dé si gon -do kat, az a leg jobb, ha a vá lasz tott víz -te rü let (hor gász hely) köz vet le nül a la -kó hely kö ze lé ben (eset leg mel let te) van.Ez le he tõ vé te szi a hely na pi leg alábbegy sze ri vagy akár két sze ri (haj nal banés es te fe lé) meg lá to ga tá sát. Az is jó, haa hor gász hely nincs mes szebb a la kó hely -tõl 20-30 ki lo mé ter nél. Ez a tá vol ság iskön nyen meg jár ha tó. Az 50 km-nélhos szabb tá vol sá gok ál ta lá ban csak a hét -vé gi hor gá sza to kat te szik le he tõ vé.

Föl so ro lok né há nyat a ná di hor gá -szat ra al kal mas víz te rü le tek kö zül: Ba -la ton észa ki part ja, Ve len cei-tó, Rác ke -vei Du na-ág, ki sebb-na gyobb al föl di ésdu nán tú li nád sze gé lyes ta vak, va la mintszer te az or szág ban a fo lya mi holt ágak,me lyek ben ná das, gyé ké nyes szél vi zekdísz le nek.

Alap igaz ság, hogy a nád fa lak, nád öb -lök, kör ná dak, la gú nák vi lá gá ban az em -ber (a hor gász) csak ak kor le het ott hon,ak kor is mer he ti ki ma gát, ha a nád ren ge -te gek õs la kó inak, te hát a pon tyok nak aszem pont jai sze rint vizs gál ja a te re pet, ésazt lát ja szép nek, jó nak, kí vá na tos nak,amit a pon tyok an nak lát nak. Eh hezazon ban egy részt ta nult tu dás szük sé ges abi o ló gia, a hid ro ló gia és az eto ló gia (ál la -tok vi sel ke dés-lé lek ta na) te rü le tén. Más -részt pe dig szük sé ges bir to ká ban len ni egyta nul ha tat lan ké pes ség nek, ne ve ze te senponty ként kell lát ni, érez ni, gon dol kod ni.

Nádban élõ, õshonos, vadas tõponty (Fotók: Domonkos Imre)

rül get, ágas ko dik. Egyéb iránt or szá -gunk nyu ga ti és kö zép sõ, va la mint dé -li te rü le te in az ural ko dó szél já rásészak nyu ga ti, míg a ke le ti or szág rész -ben gyak ran észak ke let fe lõl ér ke zik.De mind ez csak alap hely zet. A szélugyan is az egyik leg ki szá mít ha tat la nabbidõ já rá si je len ség. Gyak ran na pon ta,sõt, egy na pon be lül órán ként ké pes azirá nyán vál toz tat ni. Lé nye gé ben te háta hor gász nak nem na gyon áll mód já -ban vá lo gat ni a szél irány ok ban, ami -kor hor gász he lyet vá laszt (ke res) anád ban. Kön nyít az em ber hely ze tén, haolyan né hány négy zet mé ter nyi nád öb lötta lál, me lyet ma gas, erõs, sû rû nö vé sûnád övez. Ez nem csak a sze lek tõl, ha -nem a nap sü tés tõl is né mi vé del met,ár nyé kot ad.

Azt min den eset re ta ná csos tu do má sulven ni, hogy ha a hor gász meg akar él ni aná di vi lág ban, és jó pon tyo kat akar fog -ni, nem fin nyás kod hat, ha nem al kal -maz kod ni kény te len azok hoz a ter mé -sze ti kö rül mé nyek hez, me lyek nem azem ber nek, ha nem a ha lak nak ked vez -nek.

A JÓ PONTY JÖN IS, MEGY IS

Okos, elõ re lá tó ná di hor gász – te -kin tet tel a pon tyok ván dor ló, por tyá zó,az idõ já rá si vál to zá sok hoz al kal maz -ko dó ter mé sze té re – egy adott víz te rü -le ten nem egy, ha nem ket tõ, akár há -rom ná di hor gász he lyet is ki vá laszt.Alap kö ve tel mény min den hel lyelszem ben, hogy ne le gyen mo csa ras,eutrofizálódásnak in du ló, ne le gyen aziszap ja mély, el gá zo so dott, be dög lött. Vi -szont a nád meg a gyé kény le gyen üde, jónö vé sû. Nö ve li a hely ér té két, egy részt hanyi la dé kok, hal já rá sos lu kak van nakben ne, más részt meg ha az elõvíz beritkás len gõ ná dak, ba ba ná dak mu tat -koz nak, és ha ki sebb tök le ve les vagytün dér ró zsás szõ nye gecs ke dísz lik a te -rü le ten, mert ezek alatt a nyá ri me leg -ben a pon tyok kedv tel ve hû söl nek.

Az egyik he lyet dé li kitettségû, na pos,gyor san föl me le ge dõ, vi szony lag se ké -lyebb ví zen vá las szuk ki. Itt már ci us vé -gén, va la mint áp ri lis ban pon tyoz ha tunkki vá ló ered mén nyel, mert a ta vasz éb re -

dé se kor a ha lak is itt je len nek meg tö me -ge sen.

Jú li us ban, ami kor be in dul a ká ni ku -la, he lyet ta ná csos vál toz tat ni. Mert apon tyok is ezt te szik! Ott hagy ják eze -ket az észak nyu ga ti szél já rás tól vé dett,te hát ke vés bé át moz ga tott, túl me le ge -dett, oxi gén hi á nyos sá vá ló vi ze ket.Meg ke re sik a mé lyebb, hû vö sebb vi zû, ár -nyé kos, észak ra né zõ, az ural ko dó szél já -rás nak ki tett, te hát gya kor ta hul lám ver tená da so kat. Te szik ezt azért, mert ittnem csak az oxi gén a több, ha nem merta rend sze re sen föl ka vart fe nék ta laj bantöbb táp lá lék ál lat ka ke rül a szá jukügyé be.

Ha a ná di hor gász pon tyot akar fog -ni, kö vet nie kell azo kat. Tud nia kell,hogy mi kor, mi lyen tí pu sú, mi lyen fek -vé sû ná da so kat ked vel ez az in tel li gens,prak ti kus ész já rá sú hal. A ná di hor gászcsak ak kor le het ered mé nyes, ha ké pes„pon tyul” gon dol kod ni.

DOMONKOS IMRE

Kö vet ke zik: Beállás a nádhoz

Pontyvilág 5

Pontyvilág6

A nagy pontyok éjszakájaNévjegy

Név: Bujáki GézaKor: 33 évLegnagyobb ponty: 29,4 kgKedvenc víz: Gyékényesi

kavicsbányatóTámogató: Rapala

Eurohold Zrt.

Az éj sza ka el sõ ha la egy gyö nyö rû 21,5 kg-os tük rös

Nyá ri hor gá sza ta i mat ál ta lá ban azidõ já rás-vál to zá sok hoz igyek -szem iga zí ta ni. Ha a me te o ro ló -

gia hi deg fron tot jó sol erõs észa ki szél -lel – víz par ton a he lyem!

Így volt ez jú li us 10-én is. Erõs hi -deg front be tö ré sét je lez ték cse kélymen nyi sé gû esõ vel. Vá lasz tá som a la -kó he lyem hez kö ze li Palotási víz tá ro -zó ra esett. Ezt a vi zet kel lõ en is me rem,ren ge te get hor gász tam már raj ta, és tu -dom, hogy front be tö rés nél szin te a tá -ro zó egész te rü le tén nagy esél lyel szá -

mít ha tunk egy-egy ponty óri ás meg fo -gá sá ra.

Jú li us 9-én, hét fõn es te ér tem a tó hoz.Ko má ro mi Ti bi ba rá tom már várt a bü -fé nél. Az õ szí vé lyes ven dég lá tá sá nakmin dig ne he zen tu dok el len áll ni. Úgybe le fe led kez tünk a be szél ge tés be, no,meg a po ha raz ga tás ba, hogy mi re fel fi -gyel tünk a nyu gat fe lõl hal lat szó dör gé -sek re, vil lám lá sok ra, már 11 óra kö rüljárt. Az egy re erõ sö dõ szél esõ sza got ho -zott. En nek fe le sem tré fa – gon dol tam–, még a sát ram sem ál lí tot tam fel…

Az égi ek mint ha csak fi gyel tek vol -na, ahogy el ké szül tem al kal mi szál lás -he lyem mel, mint ha dé zsá ból ön töt tékvol na, zu hog ni kez dett. Be vac kol tamma gam és vár tam, hogy csen de sed jenaz égi ál dás. Egy da ra big még hal lot -tam sát ra mon az esõ csep pek ko po gá -sát, az tán el csen de se dett min den, ám anagy pon tyok ezen az éj sza kán csu pánaz ál mom ban je len tek meg.

A ko ra haj nal már a par ton ta lált.Cso dá la tos volt, ahogy szin te forrt a víz.Fü röd tek a pon tyok, lu bic kolt a ke -szeg nép ség, a sül lõ haj tot ta a fel szí nena küszt, a ka csa csa lád is út nak in dulta nád ból az öt csi bé vel, és a ma da rakfüttyös éb resz tõ je zeng te be a kör nyéklom bos fá it. A reg ge li órák ban fog tamné hány ki sebb pon tyot, de na gyobbhal nak je lét sem lát tam.

Dél elõtt ked ves ba rá tom, Csá kányAt ti la öröm mel új sá gol ta, hogy éj sza kafel jebb, a tó kö ze pe kör nyé kén fo gottegy 21,4 kg-os pon tyot. Egy bõl tud tam,hogy köl töz nöm kell. Ké sõ dél után lett,mi re az új he lyen vé gez tem a pa ko lás -sal. Egy bó ját he lyez tem a part tól mint -egy 150 mé te res tá vol ság ba, mely nekmind két ol da lát me ge tet tem kb. 20-20

Pontyvilág 7

9 10 11 12Kös sük a leadcore má sik vé gé -re az elõ két

Buj tas suk át dup lán az elõ ke zsi -nórt a for gó ka ri ká ján

Ké szít sünk egy fü let az elõ ke -zsi nór vé gé bõl

Buj tas suk át az elõ ke zsi nór vé -gét a fü lön

5 6 7 8Fûz zük át a be tét nél kü li zsi nórta for gó ka ri ká já ba

Húz zuk vis sza a zsi nór vé gét afû zõ tû vel

Húz zuk meg a kö té sün ket ésvág juk le a fö lös le ges részt

Rög zít sük kö té sün ket ra gasz tó -val

1 2 3 4Ve gyük kéz be a 35 lb-s ólom -be té tes (leadcore) zsi nórt

Kb. 8 cm-re tör jük el az ólom be -té tet több moz du lat tal Húz zuk ki az el tört ólom be té tet

Szúr juk át a zsi nór kül sõ ré te gétegy vé kony fû zõ tû vel

13 14 15 165-6-szor buj tas suk át az elõ ke -zsi nórt

Húz zuk las san a kö tést a for gó ka -ri ká já ra Húz zuk meg a kö tést jó erõ sen

Kös sünk egy biz to sí tó cso mót azelõ ke sza bad vé gé re

négy zet mé te res te rü le ten sok tig ris mo -gyo ró val és ke vés halibut bojlival.

Mind két sze re lé ke met az ete tés szé -lé re rak tam, mert ta pasz ta la ta im sze -rint az erõ sen meg hor gá szott vi ze ken ara fi nált, öreg pon tyok az ete tés szé lé igme rész ked nek csak. Mind két bo to mategy szem 20 mm-es sül lye dõ halibutbojlival csa liz tam, me lyet halibut pasz -tá val tet tem a ha lak szá má ra még von -zób bá. Horogelõkének egy kombináltszereléket használtam, melynek össze-szerelését a fenti kis képeken mutatombe. (Mellette oldalt a kész szerelék látható.)

Az es ti órák nyu god tan tel tek, ám éj -fél elõtt fél órá val a bal ol da li bot ka pás -jel zõ je meg szó lalt, és az or só ról fé lel -me tes se bes ség gel fo gyott a zsi nór. A be -vá gás után érez tem, hogy jó hal lal vandol gom, csó nak ba száll tam és el in dul -

tam a hal után a sö tét, hû vös éj sza ká ba.Mi kor fö lé ér tem, ha tal mas súlyt érez -tem, a Tribal bo tom ka ri ká ba haj lott éscsak las san bó lo ga tott. A mo tor ral pró -bál tam egy hely ben tar ta ni a csó na kom,

de nem volt egy sze rû az erõs szél ben.Tel tek a per cek, s a hal nem akart fá rad -ni, csak pum pált lenn a mély ben. Az tánbõ ne gyed óra után egy re fel jebb és fel -jebb kényszerítettem, majd jó húsz per -

Öröm volt néz ni, ahogy vis sza nyer ték sza bad sá gu kat

Pontyvilág8

Meg emész tett tig ris mo gyo rót ta lál tam

reg gel a ponty zsák ban

Az éj sza ka má so dik ha la, a 20,5 kg-os „test vér”

9 10 11 122 óra 30 perc után 3 óra után 3 óra 30 perc után 4 óra után

5 6 7 8Ak vá ri um ban kí sér le tez tem, a pasztával 20 °C-os vízben 45 perc után 1 óra 30 perc után 2 óra után

1 2 3 4Az új Halibut pasz ta és a meg -újult Halibut bojli (20 mm)

Te gyünk egy kis pasz tát a te nye -rünk be, majd rá a bojlit

Gyúr juk a bojlira a pasz tát gon do san

Csa li zás ra kész a pasz tá valtur bó zott bojli

ces fá rasz tás után ki emel ke dett a hul lá -mok ból egy óri ás ponty száj. Las san acsó nak hoz húz tam és si ke re sen me rí tõ -be te rel tem a ha tal mas tü kör pon tyot. Apar ton 21,5 kg-ot mu ta tott a mér legnyel ve. Ponty zsák ba tet tem a ha la matés be vit tem a mé lyebb víz be, hogy amás na pi fo tó zá sig a le he tõ leg jobb kö -rül mé nyek kö zött tart sam. Örö möm -ben azt sem tud tam, ho va kap jak. Gyorselõ ke cse re, majd csa li zás kö vet ke zett, stíz perc múl va új ra a par ton vol tam.

Fél óra sem telt el, ami kor a job bosbot ka pás jel zõ je fü tyül ni kez dett. Meg -emel tem a bo tot, de mint ha „va la ki” kiakar ta vol na csa var ni a ke zem bõl. En -nek a fe le sem tré fa, gon dol tam ma -gam ban, és gyor san a csó nak ba ug rot -tam. Ami kor kö zel ér tem a hal hoz, hir -te len ki ro hant, le hú zott vagy húsz mé -ter Cameleont, majd meg for dult ésszél lel szem ben el kezd te húz ni a csó -na kot. Jó tíz perc el tel té vel kez dett fá -rad ni, még volt né hány ki sebb ki ro ha -

ná sa, az tán fel fe küdt a víz te te jé re éshagy ta ma gát meg szá kol ni. Nem mer -tem „el ki a bál ni”, de érez tem, hogy azel sõ pon tyom nak szin te a test vé re.Ami kor a mér leg nyel ve 20,5 kg-ot mu -ta tott, hi he tet len bol dog ság járt át.Húsz ki ló fe let ti pon tyot fog ni nemmin den na pi ese mény, de hogy fél óránbe lül ket tõt is si ke rül jön, so ha nemgon dol tam vol na…

(x)

Pontyvilág10

Az iga zi pon tyo zó nak a vé ré ben vana vágy, hogy ne csak mint hor gász,ha nem mint „ve gyész” is bi zo nyít -

son. Ál mat lan éj sza ká kat tölt a kony -há ban edé nyek, üveg csék és lisz tek tár -sa sá gá ban, s ab ban re mény ke dik, hogyvég re si ke rül lét re hoz nia azt a tö ké le teske ve ré ket, me lyet egyet len ponty semtud vis sza uta sí ta ni, fõ leg a re kord mé -re tû ek nem. A cél ér de ké ben hor gász -szak lap ok és köny vek tö me gét nyá laz -za vé gig, interneten ku tat és fó ru mo -kon cse rél esz mét a töb bi hor gás szal…

A má sik vég let, aki nek se ked ve, seide je a kí sér le tez ge tés hez, meg ve het és

kön nye dén ki ke ver -het ma gá nak va la mi -lyen mixet azok ból azalap ke ve ré kek bõl,me lye ket a szak üz le -tek ben le het kap ni.

Elõbb vagy utóbbazon ban mind annyi -an le szû kít jük a fel -hasz nált ke ve ré kekfaj tá it, sõt, leg több -ször már csak egyethasz ná lunk. Ezt pró -

bál juk al kal maz ni min -den idõ já rás nál és a leg vál to za to sabbte re pe ken, mond ván: egy szer már be -vált…

Vi szont az is elõ for dult már, hogyolyan dör zsölt pont tyal ho zott ös sze asors, aki ér té kel te beete tõ bojlijainkat,vi szont óva to san ki ke rül te a ho rog raakasz tott csa lin kat. Mit te he tünk ilyen -kor? A leg jobb meg ol dás, ha „kön nyí -tünk” a bojlin. A pon tyo zók több sé gefel te he tõ leg er re azt mon da ná: sem miked vem át va ri ál ni a re cep te met egyakár mi lyen pop-up mixszel! De hiszer rõl szó sincs. Min den ház tar tás banta lál ha tó bo ros- vagy pezs gõs üveg bõlszár ma zó parafadugó, de ha még sem,egy sze rû be sze rez ni.

Ha jól meg gon dol juk, azok a bojlik,ame lye ket beete tés ként szó runk a vi -zek be, va ló já ban kü lön böz nek azok -

Le be gõ bojlik – gyor san, egyCsalizó

A dör zsöl tebbpon tyok meg -té vesz té sé hezfan tá zia dúsmeg ol dá sok ravan szük ség.

Készítsük elõ az alapanyagokat

tól, ami ket csa li ként kí ná lunk fel. A ho -rog mö gé fû zött bojlinak be ha tá rolt amoz gás te re, hi szen a ho rog és az elõ keaka dá lyoz zák és el ne he zí tik.

Min den ki vel meg esett már, hogyegy re mény tel jes éj sza ka után azt vet teész re, hogy a pon tyok „ki pu col ták” abeete tett te rü le tet, csak a csa li ár vál ko -dott ma gá ban. Ter mé sze te sen ezt agyá szos ké pet csak se kély, tisz ta és nyu -godt vi zek ese tén szem lél het jük meg.Az ilyen ta pasz ta la tok gon dol koz tat -nak el és ösz tö nöz nek ar ra, hogy va la -mi meg ol dást ta lál junk er re a prob lé -má ra. Olyan kön nyû csa lit hoz zunklét re, amely ki egyen lí ti a ho rog és azelõ ke sú lyát, moz gá sa ter mé sze tes nek

tû nik, va gyis „nem szúr sze met” a pon -tyok nak. Úgy kell tûn nie, hogy a csa liugyan olyan kön nyû, és ugyan olyankön nyen moz dul, mint az ete tõ anyag.

A pop-up bojlik ös sze té te le ter mé -sze te sen más, mint a me rü lõ „ro ko -naié”. Ez ér vé nyes a pop-up mixszelkön nyí tett ke ve ré kek re is. A leg töb bennem cse rél nék le so ha a sa ját me rü lõmixüket olyan ra, mely ben pop-up ke -ve rék van.

Hogy mi ért? A ta pasz ta lat meg ta -nít tat ta ve lünk, hogy ami a bojlibanszá mít, az a mix. A leg több eset ben a le -be gõ bojlik ös sze té te le ak kor is más,mint a me rü lõ ké, ha ugyan az az alap -juk. Itt me rül fel a kér dés: ho gyan tart -

Pontyvilág 11

suk meg me rü lõ csa link ös sze té tel ét ab -ban az eset ben is, ha kön nyeb bé akar -juk ten ni? Er re jó a pa ra fa!

A leg egy sze rûbb – utó lag – a víz par -ton is al kal maz ha tó meg ol dás ab bóláll, hogy ket té vág juk a bojlit és a kétfél te ke kö zé be il lesz tünk egy pa ra fa le -mezt: a bojli kön nyebb lesz, rá adá sul aszo ká sos nál gyor sab ban fog ja ki eresz -te ni az aro má ját, így sok kal ha té ko -nyabb lesz, igaz rö vi debb ide ig. Ez amód szer azon ban nem tö ké le tes, haso ká ig akar juk a víz ben tar ta ni, mert aszo kott nál job ban át ázik, ha mar fel -pu hul, így a ki sebb ha lak ha ma rabblecsipkedik.

y sze rû en

Fél kiló készítése több mint elegendõ

Ke ver jük ös sze a pa ra fa lisz tet tar tal ma zó kön nyí tett mixet a fo lyé kony, to jást és aro má kat tar tal ma zó alap pal. Mi u tán jól ös sze ke ver -tük mixünk ös szes alap anya gát, jobb, ha kéz zel hen ge rel jük és ad juk meg a „kol bász ka” és a bojli for má ját.

Vág junk ki egy sze le tet egy parafa-dugóból, és úgy he lyez zük a ket té vá gottbojliba, hogy egy „szend vi cset” kap junk.

Ki csit macerásabb, de jobb mód szer,ha át fúr juk a bojlit, majd be le he lye -zünk egy parafahengerkét…

A pa ra fa szag ta lan és re me kül le -beg. De jó, ha tud juk, hogy kön nyenszív ja ma gá ba és en ge di ki a fo lya dé -ko kat. Ez re mek hír, ha azt ves szükfi gye lem be, hogy egy olyan ke ve rék -kel együtt akar juk hasz nál ni, ami aro -má kat tar tal maz. Vi szont al kal ma zá -suk elõtt gon dol junk ar ra is, hogy az aré sze, ami kap cso lat ba ke rült a bor ralvagy a pezs gõ vel, át vet te az il la tot,me lyet a pon tyok ta lán nem na gyonér té kel nek. Ezért a du gó tal pá bólmin dig vág junk le né hány mil li mé -tert.

Lé tez nek olyan pa ra fák, me lye ketki fe je zet ten a csa lik kön nyí té sé re ál lí -ta nak elõ, de ezek nek min dig meg ha -tá ro zott for má juk van (gömb, hen gervagy le mez) és elég drá gák. Sok kal iz -gal ma sabb, ha kö rül né zünk ott hon, ésmeg pró bá lunk ab ból gaz dál kod ni,amink van. Ilye nek pél dá ul a bo ros- éspezs gõs üve gek du gói, de kü lönb sé getkell ten nünk kö zöt tük: van nak tisz tapa ra fá ból és mel lék ter mé kek bõl ké -szült, pré selt du gók. Az elõb bi ek mor -zsái na gyok és sza bály ta la nok, az utób -bi ak, me lyek gyár tá si ma ra dé kok bólké szül nek, si máb bak, mor zsá ik ter mé -sze tes gyan tá val ra gasz tot tak. Ezeksem ár ta nak a ha lak nak, de fel hasz ná -lá suk kor ve gyük fi gye lem be, hogy ne -he zeb bek, mint a tisz ta pa ra fá ból ké -szül tek.

A pa ra fát nem csak az elõbb le írt mó -don tud juk fel hasz nál ni, ha nem akárbe le is ke ver het jük a bojli anya gá ba.Eh hez sem mi kü lö nö set nem kell ten -ni, csak le re szel ni…

A csalizóbojli el ké szí té se so rán a ke -ve ré künk höz ad juk hoz zá a pa ra fa lisz -tet, ame lyet egyszerû konyhai reszelõvagy kávédaráló segítségével ál lí tot -tunk elõ. Így ugyan azt a ke ve ré kethasz nál hat juk fel a me rü lõ csa lik és azetetõbojli ki vi te le zés éhez is. At tól füg -gõ en, hogy mit sze ret nénk: pop-upot,sem le ges, vagy kön nyí tett bojlit, másmen nyi sé gû pa ra fa lisz tet ad junk a ke -ve rék hez. A meg fe le lõ arányt csak kí -sér le tez ve ta pasz tal hat juk ki, mi vel ake ve ré kek faj sú lya kü lön fé le, ezértnem lé te zik elõ re meg szab ha tó he lyesmen nyi ség. Pró bál gat ni kell.

Re sze lõ vel gyorsan és egy sze rûenké szít hetünk pa ra fa lisz tet ott hon. Eléghoz zá egy szok vá nyos sajt re sze lõ. Ezthasz nál va mind egy, hogy tisz ta pa ra fá -ból vagy mel lék ter mé kek bõl ké szültdu gót re sze lünk: az ered mény dur va éssza bály ta lan mor zsás liszt lesz, me lyetfõ leg té len tu dunk majd ki vá ló an al kal -maz ni. Ha na gyon fi nom szem cséslisz tet sze ret nénk kap ni, jobb, ha kony -hai ro bot gép pel dol go zunk, így a tisz tapa ra fá ból és a mel lék ter mé kek bõl ké -szült du gó is szin te ki ta pint ha tat lanpor rá vál to zik, sok kal egy sé ge seb ben

A pop-up csa li a beete tés fe lett „im bo lyog”.A ponty be szip pant ja, és nem ér zi a súly kü lönb sé get.

Pontyvilág12

dol goz hat juk be le a ke ve ré künk be. Afi no mabb liszt kön nyeb ben ol dó dik ésa bojlink sok kal kom pak tabb lesz.

Ke ver jük ös sze a pa ra fa lisz tet tar tal -ma zó kön nyí tett mixet a fo lyé kony, to -jást és aro má kat tar tal ma zó alap pal.Vi gyá zat, azon kí vül, hogy na gyon erõ -sen ma gá ba szív ja a sza go kat, a pa ra famá sik fõ jel lem zõ je, hogy kön nyen ki -vá lik a ke ve rék bõl, ezért jobb, ha eg gyeltöbb to jást hasz ná lunk, mert job banös sze fog ja a mas szát. Nem el ha nya gol -ha tó, hogy a pa ra fa leg job ban az al ko -hol ban vagy a fagy ál ló ban ol dott aro -má kat szív ja ma gá ba. Ezt ne fe lejt sükel al ko tás köz ben!

Mi u tán jól ös sze ke ver tük mixünkös szes alap anya gát, jobb, ha kéz zelhen ge rel jük és ad juk meg a „kol bász -ka” és a bojli for má ját. En nek két okavan. Az el sõ gya kor la ti jel le gû: nem kelltöbb ki ló mixet ké szí te nünk, hisz akön nyí tett bojlira csak a ho rog nál vanszük ség. Fél ki ló ké szí té se több, mintele gen dõ. A má sik ok a mas sza me cha -ni kai jel lem zõ i hez köt he tõ: ez elég géké nyes ke ve rék, amely haj lik a mor zso -ló dás ra. Ha kéz zel dol go zunk raj ta,biz to sab ban érez het jük az anya got,job ban el len õriz het jük az ál la gát, ésme net köz ben is bár mi kor mó do sít ha -tunk az ala kon vagy a tö mör sé gen.

A pré selt, mel lék ter mé kek bõl ké -szült pa ra fa du gó-re sze lék hoz zá adá -sá val elõ ál lí tott bojli tö mö rebb, zár -tabb, ami azt je len ti, hogy csak na gyonlas san fog ja ma gá ba szív ni a vi zet, ezértaz aro mák is csak las san fog nak be lõ leki árad ni. Az így ké szí tett bojlit a nyá rihor gá sza tok hoz ajánl juk, kö zép -hosszú idõ szak ok ra, mi vel a me leg víz -ben hos szabb ide ig tar tás ra jobb egy

Semmi sem egyszerűbb

Ki fúr juk a bojlit a hoz zá va ló fú ró fej jel, be le he lyez zük a pa ra fa hen gert és le vág juk a fe les le ges részt. Sem mi sem egy sze rûbb. De vi gyá -zat: olyan hen gert vá las szunk, ame lyik nek az át mé rõ je meg egye zik a fú ró fe jé vel… ál ta lá ban együtt kap ha tó ak.

A parafa szagtalan és remekül lebeg

zárt bojli. El len ke zõ eset ben ha marmál la ni kez de ne, és kön nyen az ap róbbha lak mar ta lé ka len ne, még mi e lõtt apon tyunk egy ál ta lán ész reven né.

A tisz ta pa ra fá ból ké szült liszt tel elõ -ál lí tott bojli da ra bo sabb, na gyobb mor -zsá jú, akár re szel tük, akár da rál tuk ahoz zá va lót. Azt is mond hat nánk rá,hogy nyi tott, va gyis kön nyen és gyor sante lí tõ dik víz zel és en ge di ki az il lat anya -go kat, még ala csony hõ fo kon is. A bojlife lü le te ér des, jól lát ha tók és ta pint ha -tók raj ta a pa ra fa da rab kák. Az ilyen tí -pu sú bojlit jobb al ko hol lal ol dott il lat -anyag gal ke zel ni. Fõ leg a té li idõ szak -

ban aján lott rö vi debb be ve té se ken. A hi -deg idõ szak ok ban egyéb ként nin cse nekza va ró, po tyá zó kis ha lak, ezért a bojlinkszé pen, nyu god tan vár hat ja az alj za tona sors ál tal ne künk szánt pon tyot!

To váb bi le he tõ ség a bojli kön nyí té -sé re, ha egy kis pa ra fa go lyót he lye zünka bojlink kö ze pé be. Eze ket a kis go lyó -kat kü lön bö zõ mé ret ben vá sá rol hat jukmeg. Fel hasz nál hat juk a töb bé-ke vés -bé le be gõ és el té rõ nagy sá gú bojlik elõ -ál lí tá sá hoz. Pon to sab ban: egy na gyobbmé re tû gömb se gít sé gé vel elõ ál lít ha -tunk egy 20 mm-es pop-upot, vagy egy24 mm-es kön nyí tett bojlit.

Jobb nem min dent fel hasz nál ni. A du gó ról tá vo lít suk el a bor ízû részt.

Az elõállításban e rövid útmutatósegítségünkre lehet

1. Ke ver jük ös sze a szo ká sos mixünket és ké szít sünk egy kis szét la -pí tott tö mör go lyót.

2. Te gyünk egy pa ra fa go lyót a ki la pí tott mixünk kö ze pé be.3. Zár juk ös sze a mas szát, mint egy cso ma got, és gör ges sünk go lyót

be lõ le.4. Az ered mény: egy kön nyí tett bojli, mely nek me cha ni ká ja meg -

egye zik a me rü lõ é vel, mi vel a mas sza nem tar tal maz pa ra fát.

Versenyrõl versenyre

Pontyvilág14

A 13-as sze ren csét len szám?I. Nagy bi va lyos bojliskupa a Ponty vi lág mé diatá mo ga tá sá val

Ok tó ber 10–14-e kö zött 13 csa patrész vé te lé vel ke rült meg ren de -zés re a Ponty vi lág mé diatá mo ga -

tá sá val az I. Nagy bi va lyos bojliskupa.A tó rend szer üze mel te tõi és a be ne ve -zett csa pa tok egy ré sze is ez zel a ver -sen nyel de bü tált, így mond hat ni pá -lya kez dõ ként star tol tak. Mind ezazon ban nem volt érez he tõ a ver se -nyen, hi szen min den gör dü lé ke nyenzaj lott.

A Ba kony lá bá nál el te rü lõ tó rend -szer ver seny pá lyá ja mel lett he lyet fog -la ló csa pa tok gyö nyö rû nap sü tés re vir -rad tak az el sõ na pon. A pá ro sok iz ga -tot tan gyûl tek ös sze a meg nyi tó ra és asor so lás ra. A rajt hoz ál lók csu pán asze ren csé jük ben és a ke zük ben bíz -hat tak, ami kor a nagy üveg ke hely bõlki húz ták, me lyik ál lás ról hor gász hat -nak. Már az is iz gal mat oko zott, ki há -nya dik nak húz hat. A hely fog la lásután min den ki igye ke zett mi nél elõbbfel ál lí ta ni a sát ra kat, ös sze rak ni a fel -sze re lést, hogy a kez dést jel zõ du da -szó után mi e lõbb víz re száll has sa nakés meg is mer hes sék a sor szá muk sze -rint ren del ke zé sük re ál ló, meg va dász -ha tó vi zet, ná dat, aka dó kat. Négy csa -

pat e té ren hely ze ti elõn nyel bírt, hisza he lyi erõ ket kép vi sel ték, de a részt -ve võk majd mind egyi ke leg alább egy -szer már el jött fel tér ké pez ni a vi zet,vagy itt idõ zött egy hét vé gi hor gá szatere jé ig.

Az el sõ nap es té jé ig mind ös sze kéthal ke rült mér le ge lés re. A ver seny el sõfo tó ala nyát, egy 7,96 kg-os pon tyot, aNagy bi va lyos Big Carp Te am szí ne i -ben in du ló Feny ve si At ti la te rel teszák ba. Az el sõ éj sza ka be bi zo nyí tot -ta, hogy a szolunáris táb la jós la ta itnem le het szent írás ként ke zel ni, hisza sze rint jó ka pá sok nak kel lett vol nabe kö vet kez ni, ehe lyett a pon tyok nemmoz dul tak. A kö vet ke zõ nap sü té sesreg gel sem bõ vel ke dett nagy fo gá sok -ban, es té re vi szont már kör vo na la zó -dott, hogy van nye rõ hely és tak ti ka,hi szen a 13-as ál lá son hor gá szó keszt -he lyi Matula-Westline Te am (Hor -váth Csa ba, Zsittnyán Ta más) mér le -ge lés utá ni ered mé nye 45,26 kg volt.Õket a 9-es he lyen pe cá zó ba las sa -gyar ma ti TÁ-KO Te am ve gyes pá ro sa(Nagy Tí mea, Szvath At ti la) kö vet te15,66 kg-os tel je sít mén nyel, majd cse -kély kü lönb ség gel kö vet ke zett a 6-os

pá lyán a szom bat he lyi S-CarpProduct Te am (Ko vács Fe renc, Sá giTa más) 14,94 kg-mal. Es te meg ér ke -zett a hi deg front, s ez fel vil la nyoz ta azad dig ke vés bé sze ren csés csa pa to kat.Re mél ték, hogy a szél ki moz dít ja vég -re a pon tyo kat a nád ból, hí nár ból és azed dig ka pás nél kü li he lye ken is fel tû -nik egy-egy hal. De a ha lak zö me amá so dik éj sza kán is a tó észa ki sar ká -ban ma radt. A hi deg, vi ha ros szél pró -bá ra tet te a hor gá szok ki tar tá sát ésügyes sé gét. A dé li par ton a szél lelszem ben nem kis mû vé szet volt be -hor da ni csó nak kal a sze re lé ket és azete tõ anya got. Ek kor a dé li sza ka szon3, míg az észa ki par ton 1 csa pat méghal nél kül volt. A dél utá ni órák ra azegyéb ként is ve ze tõ Matula-WestlineTe am ha tal mas elõny re tett szert147,28 kg-nyi ha lá val, és õk büsz kél -ked het tek a leg na gyobb, 11,84 kg-oshal lal is. A má so dik hely re az S-CarpProduct Te am jött fel 42,14 kg-mal, ahar ma dik ra pe dig a szé kes fe hér vá riHalasnyikov Baits Te am (Bodó At ti -la, Bodó Fe renc) pá ro sa ke rült 24,34kg-mal. Az ered mé nyek jól bi zo nyí -tot ták, a ke vés bé ide á lis hely, a ked ve -

zõt le nebb idõ já rá si vi szo nyok és a ha -lak ma ga tar tá sa ké pes az elõny bõl hát -rányt te rem te ni. Ez le het a ma gya rá za -ta a hely- és víz is me ret ben elõn nyel bí -ró he lyi csa pa tok si ker te len sé gé nek.

A ver seny szer ve zõi a reg ge li mér le -ge lé sek kor egy ku pi ca lé lek me le gí tõ -vel, dél idõ ben két fo gá sos ebéd del éssok-sok bíz ta tás sal igye kez tek se gí te niaz át fa gyott csa pa to kat. Er re szük ség isvolt, hisz az utol só nap reg ge lén be kö -szön tött a zord õsz má sik hír nö ke, afagy. Je len lét ét de res szél vé dõk je lez -ték a hi deg, szik rá zó nap sü tés ben. Avég sõ haj rá nem ho zott vál to zást azered mé nyek ben. A ver senyt 13 óra korle fúj ták. A részt ve võk cson tig fagy va,

fá rad tan, de jó ked vû en vár ták az ered -mény hir de tést. Sen ki nem ment ha zaüres kéz zel. Ser leg du kált a do bo gó sok -nak és a leg na gyobb ha lat ki fo gó hor -gász nak. A töb bi ek ok le ve let és együveg, a tó gaz dák ál tal pa lac koz ta tottjó fé le bort vi het tek ha za.

Hogy a 13-as szám jó vagy rosszomen volt, ki-ki dönt se el. A szer ve zõkmin den eset re egy jó han gu la tú, ered -mé nyes ver senyt tud hat nak ma gukmö gött an nak el le né re, hogy a ha laksztráj kol tak. A do bo gó sok für dõz het -nek a si ker nyúj tot ta kel le mes ér zés -ben, a le ma rad tak, vagy hal lal sem ta -lál ko zók pe dig bi za kod hat nak ab ban,hogy jö võ re job ban megy.

I. Nagy bi va lyos bojliskupavég ered mé nye:

I. Matula-Westline Te am 176,76 kgII. S-Carp Product Te am 58,84 kgIII. Halasnyikov Baits Te am 32,16 kgIV. Dutrade Carp Te am 29,46 kgV. Nagy Te am 29,22 kgVI. TA-KO Te am 28,74 kgVII. Szabó-Mihaleszkó Te am 21,94 kgVIII. Nagy bi va lyos -

Big Carp Te am 20,10 kgIX. Bu bi Te am 1 13,76 kgX. Alex Carp Te am 0XI. Gáspár-Keszler Te am 0XII. Nagybivalyos-Pelzer Te am 0XIII. Ti sza vi rág Te am 0

SZIMONA

Kapásra várva A verseny elsõ hala Vajon mennyi?

Jó mulatság, férfi munka volt... Ez már a miénk

Pontyvilág16

Aversenygyõztes Matula-WestlineTe am 11 éve al kot ál lan dó csa pa -tot. Mint el me sél ték, nem csak a

pe cá zás nál, de tú rá kon és egyéb ren -dez vé nye ken, más ver se nye ken is ígyvan ez. Úgy vé lik, si ke rük tit ka rész benaz ös sze szo kott ság.

– Csak bojlival hor gász tok?– Nem va gyunk el va kult bojlisok, ha

az élet úgy hoz za, fi nom sze re lé kes(egye sü le ti, há zi, Za la me gyei szer ve -zé sû) ver se nye ken is ki pró bál juk ma -gun kat. Elõ ke lõ he lye zé se ket ér tünkmár el bojlisversenyeken, de a do bo góleg fel sõ fo ká ra most si ke rült elõ szörfel küz de ni ma gun kat.

– Hon nan ér te sül te tek a ver seny rõl?– A Ponty vi lág ból. Ami kor ol -

vastuk a ki írást, úgy dön töt tünk, pró -bá ra tesz szük ma gun kat az õszi mé -tán.

– Jár ta tok már Nagy bi va lyo son?– So ha nem hor gász tunk az SII fel -

sõ ta von. A ver seny elõtt utá na néz tünkaz interneten, mi tud ha tó a tó ról, majdelõ ké szü let ként egy szer itt töl töt tünkegy na pot. Be szél get tünk a he lyi hor -gá szok kal és fel tér ké pez tük a vi zet.Már ak kor tisz tá ban vol tunk az zal,hogy né hány he lyen fog el dõl ni a ver -seny. Úgy gon dol tuk, az 1, 8, 9, 10, 18és az észa ki ol dal he lyei kö zött lesz anye rõ.

– A 13-ast húz tá tok. Nem vagy tok ba -bo ná sok?

– In kább a sze ren csé nek tud juk be,hogy ezt a he lyet húz tuk. Min dig na -gyon fi gye lünk a me der tö rés re, hal já -rás ra, így volt ez most is. A hely fog la lásután a nád fa la kat, aka dó kat néz tük,azt, hogy mi lyen hal vál tó kat ta lá lunk aná don. Nem nád öb lö ket, ha nem hal -já ra to kat hor gász tunk vé gig a ver senyalatt. Több ször is vál tot tunk. Ami korlát tuk, hogy nem úgy jön a hal, ak kor5–7 mé ter rel odébb rak va a sze re lé ket,már is mét ha lat adott a nád fal.

– Mi lyen ete tõ anya got, csa lit hasz nál -ta tok?

– A cé lunk min dig az, hogy meg ál -lít suk a ha lat az ete té sen, ne pe dig jól -la kas suk. Ezt sze rin tünk a meg fe le lõbojli és liquid ké pes meg ol da ni. Ete -tés re mi ni má lis anyag men nyi sé gethasz nál tunk. Az idõ já rás, a víz hõ fok ésa ha lak ét ke zé si ked ve sze rint 2 ma rékve gyes mag vat, 10 szem bojlit és egy ke -vés pelletet. A 96 óra alatt ös sze sen 4 kgbojli és ma xi mum 5 kg sze mes anyagfo gyott. A go lyók ve gye sen 3 alap- és 7kü lön fé le íze sí tés sel ké szül tek, fe le-fe -le arány ban édes és bü dös.

– Eze ken hogy vál toz tat ta tok?– Ele in te in kább a fû sze res-bü dö set

hasz nál tuk, a front be tö rés elõtt vi szonta men tol cit rom hi deg ví zi bojlit húz ta ahal. A szél ér kez té vel, a le hû lés utáncsak az édes ment. A vi ha ros szél benat tól fél tünk, hogy ki tol ja elõ lünk a ha -lat, mi vel 60–70 cm-es víz ben hor gász -tunk, de si ke rült itt tar ta ni.

– A hí nár öb lö ket is hor gász tá tok?– Igen, bár ez koc ká za tos volt a hal -

vesz tés mi att, vi szont sok ha lat is adott.Az ele jén az iszap ré teg mi att pró bál tukle beg tet ni a bojlit, de a sûllyedõ16–18

Ahogy a baj no kok cGyõz tes tech ni kák, sze re lé kek, csa lik

mm-es lett a nye rõ. 4–6-os mé re tû hor -go kat hasz nál tunk. A hor go kat, elõ ké -ket, ól mo kat – ki egé szí tõ ket – ez a ne -vünk bõl is lát ha tó – a Westline ma -gyar or szá gi for gal ma zó ja, Hor váth Ist -ván biz to sí tot ta szá munk ra.

– Ta pasz ta la tok?– 47 ka pá sunk volt, eb bõl 30 ha lat

fog tunk meg, kö zü lük 4 nem ér te el az5 kg-os súly ha tárt.

A ka pá sok a meg hor gá szott hely tõlfüg gõ en ér kez tek. A hí nár ban rö vid, ej -tõs, gyen ge ka pá sok után a ha lak azon -nal be me ne kül tek a hí nár ba, így azon -nal rá kel lett men ni. Saj nos, né há nyatitt vesz tet tünk el. A nyílt, nád mel let tihe lye ken ér ke zõ hú zós, in ten zív ka pá -sa ink ból mind et meg fog tuk. A ver se -nyen vé gig azt ta pasz tal tuk, hogy gyen -gén evett a hal, de tud tunk él ni a helyad ta le he tõ ség gel. Meg vol tunk elé ged -ve a víz zel, a hel lyel, a szer ve zés sel, amér le ge lés sel. Jö võ re cím vé dõ ként is -mét vis sza jö vünk.

SZIMONA

csi nál ják…

Ami nap meg hí vást kap tam egymun ka utá ni rö vid örömpecárakol lé gá im tól, akik tár sa dal mi

funk ci ó ban a mun ka he lyünk höz kö -ze li kis tó ügyes-ba jos dol ga it lát jákel. Ki csit za var ban vol tam a meg hí -vás tól, de at tól még in kább, hogyvasár nap reg gel re a hos szú évek alattös sze gyûj tött, és em lé kek kel õr zöttfel sze re lé sem rõl va la ki úgy dön tött, ato váb bi ak ban in kább õ hasz nál ja,ma gya rul el lop ta. Fe le sé gem nek kö -szön he tõ en dél után ra si ke rült „had rafog ha tó” fel sze re lést be sze rez ni, amiazt je len ti: so ha ilyen jó cuc com nemvolt. Így az tán a meg be szélt idõ benvadiúj matchbotommal fel sze rel kez -ve in dul hat tam a víz part ra fe lej te ni,és új él mé nye ket gyûj te ni. Hol van

A fel sze re lé sek el tûn tek…

már a ré gi bo lo gnai, ami vel fe le sé gemki fe hé re dõ ízü le tek kel mar kol vaigye ke zett a vi lág leg ki sebb tör pe har -csá ját – si ker rel – meg fog ni, vagy apergetõbot a há zas sá gi év for du ló raka pott mé reg drá ga fo nott zsi nór ral,amin a 10 ki lós hal raj ta vesz tett, és afeeder, ami vel az 5,30 kg-os pon tyot

fog tam, ami nek fel ava tá sá ra ne jemGarrone cher rynek ál cá zottUnicummal le pett meg. He lyet tükmost matchbotra ke rül fel a cson ti,amit a kis tó ban 6 mé ter mély ség benló ga tunk, nem is ered mény te le nül.Meg van nak az el sõ pon tyok az újfelsze re lés sel, s meg van nak az el sõélmé nyek… Hig gyé tek el ked ves„eny ves ke zû ek”, an nak a né hánynagy fröccs nek a ha tá sa, amit a szer -kó mért kap ta tok, kö ze lé be sem ér hetan nak az él mény nek, amit a ré gi cuc -cos sal ki iz za dott bár me lyik re kord je -len tett.

Bu da pest, 2007. ok tó ber 8.

PÁL GÁ BOR

…az él mények meg ma rad tak

Szerelékek, kötések

Pontyvilág18

Névjegy

ÁCS JÓZSEF ROVATA

Név: Ács JózsefKor: 39 évLegnagyobb ponty: 17,6 kgKedvenc víz: víztározókTámogató: Nutrabaits,

TF Gear

1 2 3 4

5 6 7

Az el sõ hal 11,1 kg-os 11,3 kg-os nyur ga ponty40 per cig fá rasz tot tam a 12 kg-os tük röst

A pon tyok két har ma dát„hó em ber rel” fog tam

Ezt még fo koz tam GreenLipped Mussel Extract-tal

A 3D dippel nö vel tem a fo gós sá got

A bojlikat 3D Liquiddel íze sí tet tem 8 A Nutrabaits csa lik most is

jól mû köd tek

Hó em ber re buk tak a pon tyok

Szom ba ton dél ben ér kez tem a ma -gán kéz ben lé võ 33 hek tá ros egy -ko ri bá nya tó ra, s dél után ra már

he lyü kön vol tak a hor gász bot ok. Elégmes szi re hor gász tam, 240–270 mé -

Szep tem ber és ok tó ber a nagy ha -lak hó nap ja, ilyen kor a le hû lõ víz -ben – ké szül vén a té li ver me lés re– job ban táp lál koz nak a pon tyok.Er re az idõ szak ra ter vez tem a hor -gá sza tot, aho vá – hor gász tár sammás el fog lalt sá ga mi att – ez út talegye dül men tem. Az idõ já rás jó nak ígér ke zett, le hû -lést és esõt jósol tak, gon dol tam jó lesz ez az öt éj sza ka.

ter re ta lál tam a jó nak ígér ke zõ he lyet.Há rom bó ját rak tam le, és a tó gaz daen ge dé lyé vel négy bot tal hor gász tammeg eze ket. 36-os fõ zsi nórt és utá na20 mé ter 9,1 kg sza kí tó szi lárd sá gú

Pontyvilág 19

Az általam használt végszerelék megkötése:

1 2 3 4

5 6 7

Fox Coretex 20 lb-s elõ két hasz nál tam

A 2-es ho rog ra zsu gor csö vet tet tem

Az elõ ke má sik vé gé re egy for góttet tem, ami re szilikoncsövet húz tam

A zsi nór vé gé re egy gu mi stop -per és egy gu mi gyöngy ke rült

Az elõ két a zsi nór ba kell köt niEr re tet tem az ól mot és a Run Rig üt kö zõt

Az üt kö zõ be rög zí tet tem a for gót 8 A kész vég sze re lék

Am né zi át hasz nál tam. A jó aka dást a140 gram mos Grippa ólom biz to sí tot -ta. 15 kg sa ját ké szí té sû bojlit vit temma gam mal, amit Nutrabaits alap -anyag ok ból ál lí tot tam ös sze. Két bo tot24 mm-es bojlival a má sik ket tõt ,,hó -em ber rel” csa liz tam fel. Kez dés nek ahá rom bó já ra 3 kg bojlit szór tam. Az éj -sza ka nem volt ka pá som, va sár nap reg -gel az tán ej tõs ka pás sal je lent ke zett azel sõ hal. Csó nak ba ug rot tam és utá nain dul tam. Si ke rült tíz per ces fá rasz tásután meg szá kol ni. Jól akadt aGamakatsu Long Shank 4-es ho rog,

ame lyet „hó em ber rel” csa liz tam. Atük rös mér le ge lés nél 11,1 kg-os nak bi -zo nyult, ami el sõ re nem is olyan rossz.

Kü lön bö zõ mély sé gek ben hor gász -tam 8 mé ter tõl 18 mé te rig. Nap köz benfog tam egy 6,6 kg-os nyur gát, az tánegész éj jel sem mi. Reg gel egy más utánkét tõ pon ty akadt ho rog ra, az egyik 9,3kg a má sik 10,1 kg-os volt. Sö té te dé sigmég 5 pon tyot fog tam 8 kg-ig. Min denka pás után 40-50 szem bojlit szór tam.Az éj sza ka jól alud tam, haj nal ban hú -zós ka pás ra éb red tem, a bot fel eme lé seután vi szont sem mi el len ál lást nemérez tem. Ki te ker tem a fel sze re lést ésúj racsa liz tam. A nagy csa lik mi att in -do kolt volt a ket tes, né gyes ho rog hasz -ná la ta. A leg több ka pá som „hó em ber -re” ér ke zett, ami egy 3D süllye dõbojliból és egy Pink Pepper pop-upbólállt.

Ahogy jó sol ták, az idõ já rás meg vál -to zott, a szél fel erõ sö dött, el eredt azesõ, ám a tó egyik vé gé ben sü tött a nap.Ha tal mas szi vár vány ölel te kör be a ta -vat. Köz ben meg szó lalt a ka pás jel zõmés 15 per ces fá rasz tás után si ke rült egy11,3 kg-os nyur ga pon tyot mat rac rafek tet nem. Csü tör tök re an nyi ra fel erõ -sö dött a szél, hogy szin te le he tet len volt

a hor gá szat. Dél ben erõ tel jes ka pás je -lent ke zett, be vá gás után érez tem, hogya part ról nem tu dok ve le mit kez de ni.Csó nak ba ug rot tam és utá na in dul tam.Küz döt tem a hal lal és a szél lel egy -aránt. A mo tor fo lya ma to san 5-ös se -bes ség ben volt, de így is alig bír ta. 30perc el tel té vel sem tud tam a ha lat fel -húz ni a mély ség bõl. A ka ro mat máralig érez tem, a ke zem is be gör csölt,ami kor se gít sé gem re ér ke zett KoklácsTo mi ba rá tom, aki át vet te tõ lem a bo -tot. Õ még 10 per cig fá rasz tot ta, csakutá na si ke rült meg szá kol nom a tü kör -pon tyot. Lát tam hogy 10 kg fe let ti. Apar ton pon to san meg mér tük, majdvissza en ged tük a ke re ken 12 kg-ospon tyot. Be val lom, na gyobb ra szá mí -tot tam. Pén tek reg ge lig sem mi nemtör tént, az éj sza ka is csend ben te lt el.Dél elõtt, pa ko lás köz ben si ke rült méghá rom pon tyot fog nom, az egyik egy11,2 kg-os tük rös volt.

Ös sze sen ti zen öt pon tyot si ke rültfog nom, eb bõl 5 ha lad ta meg a 10 kg-ot, az össz súly 118 kg volt. Ér de kes ség,hogy éj sza ka so ha egyet len ka pá somsem volt.

A kö vet ke zõ szám ban a le hû lõ ví zipon tyo zás ról fo gok ír ni.

Kapásra várva

Pontyvilág20

Az álom ha tár kö ze lé benBojliteszt egy hos szú hét vé gén

A tesztelt termékek A jól összeszokott páros

Csa pat tár sam mal, Birki And ris salidõ hi ány mi att csu pán egy hos szúhét vé gét ter vez tünk Merenyén töl -

te ni. Ezt a két na pot a Monster és aLiver ak tív szé riabojlik tesz te lé sé reszán tuk.

Vé gül úgy ala kul tak a dol gok, hogyAnd ris egy nap pal elõbb el tu dott in -dul ni, én csü tör tök es té re ér kez tem avíz part ra. In du lás elõtt, ami kor te le fo -non be szél tünk, jó hí re ket kap tam –eszik a hal, az el sõ es te ered mé nye 5szép 10 kg fö löt ti ponty. Nyom tam hátaz au tóm nak egy kö vé ret, és alig vár -tam hogy sö té te dés elõtt oda ér jek. Félki lenc kö rül ér kez tem. A ba rá tom elémjött a bü fé hez a he lyi út vi szo nyok nakmeg fe le lõ jár mû vel. Gyor san át pa kol -tunk és már in dul tunk is a 19-es ál lás -hoz. Si et tünk, hisz And ris bot jai be vol -tak éle sít ve. És mi lyen jó, hogy csip ked -tük ma gun kat. Mi re vis sza ér tünk, a kö -zép sõ jel zõ be volt po tyo gat va. Át öl tö -zés re nem ma radt idõm, rö vid ga tyá -ban, pa pucs ban, pó ló ban száll tam acsó nak ba, s nagy gáz zal in dul tunk abó ja er dõ irá nyá ba. Nem gon dol tuk,hogy az el sõ „ér ke zõ vel” en nyi me lónklesz. Már vagy 15 perc el telt, de a halmég csak meg se mu tat ta ma gát. Újabb

15 perc múl tán gya nús lett a do log. Ko -mo lyan át fáz tam, mi kor vég re meg pil -lan tot tuk. Egy más ra néz tünk, ésugyan ar ra gon dol tunk. „Biz tos 20 ki lófe let ti”. A lá tot tak ha tá sá ra úgy érez -tem, a hi de get is ki bí rom. Mint egy 40per ces fá rasz tás után si ke rült szák ba te -rel ni. Alig vár tam, hogy part ra ér jünk,és me leg ru há ba búj jak. A pon tyot amér le ge lõ szák ba he lyez tük, az tán kis -sé csa ló dot tan kons ta tál tuk, hogy amu ta tó meg állt a 19,2 kg-nál, de örül -tünk is a jó kez dés nek. Csa li zás köz -ben ar ról be szél get tünk, mi lyen iszo -nyú erõ sek a ha lak és jók a fá rasz tá sok,ami kor a job bos bot ra újabb je lent ke zõér ke zett. Gyors csó nak ba szál lást kö ve -tõ en mint egy 20 perc után tud hat tukma gun ké nak a 16 kg-os szép sé get. MígAnd ris mind két sze re lé két be fris sí tet te,én el kezd tem sa ját bot ja im mal fog lal -koz ni. Éj jel egy óra volt, mi re a pecáima he lyük re ke rül tek, de nem volt idõnkle fe küd ni a me leg há ló zsák ba, mertAnd ris bot ján új ra ka pás volt. A for ga -tó könyv ugyan az: csó nak ba száll tunkés el in dul tunk a hal fe lé, amit ad dig ra asû rû köd meg ne he zí tett. Fö lé ér ve nagysúlyt érez tünk, de nem küz dött úgy,mint az elõ zõ ek. Így is 20 per cig a ví zen

vol tunk, mi re meg pil lan tot tuk a ha tal -mas pik ke lyes tes tet, me lyet az zal a len -dü let tel meg is szá kol tunk. A csó nak baemel ve nem mer tük tip pel get ni a sú -lyát. A par ton az elõ zõ mé rés óta megse szá radt a szák. A mér leg ron gá ló jais mét csak kö ze lí tet te a 20 kg-os álom -ha tárt, 19,7 kg-ot nyo mott, gyö nyö rûtõ ponty volt. Reg gel re kb. 110 kg volt aköny vel he tõ fo gás. Nem alud tunksem mit, mi re ránk vi lá go so dott. Egyfor ró ká vé után még két ka pás je lent ke -zett, az tán nap köz ben nagy csend. Ta -pasz ta la ta ink sze rint Merenyén fõ legaz éj sza ká ra kell a hang súlyt fek tet ni,ezért dél után ki húz tuk a sze re lé ke ket,hogy nyu god tan pi hen hes sünk, denem jött álom a sze münk re. Ahogy sö -té te dett, el kezd tük fris sí te ni a bo to kat.A ho rog elõ ké re is mét az elõ zõ éj sza kafa vo rit jai ke rül tek, a 28 mm át mé rõ jûMonster & Liver Activ bojlik, il let ve sa -ját ké szí té sû Fish Osmotic Spice. Nemkel lett so kat vár ni az el sõ ka pás ra, márhúz ta is. Va ló szí nû leg meg ta lál tuk aha lak es ti vo nu lá si út vo na lát, mert fo -lya ma to san szól tak a jel zõk. Több 14kg fe let ti pél dányt si ke rült fog ni. Haj -nal ban már na gyon fá rad tak vol tunk,így for dul ha tott elõ, hogy a ka pás jel zõ

19,20-as tükrös a Liver Activ bojlira éhezett meg Fekecs Jani egy szép tükrössel

Viszonteladók jelentkezését várjuk!Info: 06-20/33309538 vagy a www.imperialbaits.hu

www.imperial-baits.com, www.carp-gps.com

hang já ra nem a meg szo kott mó don re -a gál tam. A reg ge li órák ra csök ken tek aka pá sok, meg pró bál tunk ki csit alud ni,de nem iga zán jött ös sze a do log. Ha -mar hí re ment a ta von az es ti pro duk ci -ónk nak, és sor ban jöt tek az is me rõ sökaz ilyen kor szo ká sos kér dé sek kel: Mithúz eny nyi re? Bü dös sel vagy fû sze res -sel hor gá szunk? stb. A dél elõtt el is telta be szél ge té sek kel és a koc cin tá sok kal.Nap köz ben volt két-há rom ka pá sunk.Egész jó ha lak vol tak. Dél után ra át es -

tünk a holt pon ton, úgy hogy megintnem so kat alud tunk. Az éj sza ká ra ké -szül ve azt tag lal tuk: nem bán nánk, hama egy ki csit ke ve sebb ka pá sunk len -ne. 22 óra kö rül meg kez dõ dött a szo -kásos mû sor. Rö vid idõn be lül két poty -ka akadt ho rog ra, az tán haj na lig nagycsend lett úr rá a ta von. Ak kor még há -rom ka pá sunk volt, majd reg gel meg -ér kez tek az új ven dé gek. Ne ki áll tunk apa ko lás nak, hogy át ad juk a he lyün keta má sik lel kes tár sa ság nak. Pa ko lás

köz ben, mint egy bú csú zás ként, azegyik bo tom el puk kant, és egy 15-16 kgkö rü li nagy far kú tük rös egy utol só él -ményt adott. Fá rasz tá sa ki emel ke dõ enjó volt. Ös sze sít ve a pár na pot: kb. 350kg ha lat fog tunk 14 kg-os át lag súl lyal.Úgy ér zem, jól mû köd tek az új bo gyók.Kí vá nok min den ki nek ha son ló an jófo gást!

FEKECS JÁ NOS

IMPERIAL BAITS TE AM

Pontyosságok

Pontyvilág22

E szen ci á lis ola jok, avagy a „

Ha az em ber el kezd fog lal koz ni a bojlikészítéssel, a fi gyel mét nemke rül he tik el a kü lön bö zõ fo lyé konyada lék anya gok, kezd ve az ola jok -kal, éde sí tõk kel, aminósavakkal ésta lán a lis ta vé gén, a leg el ha nya -gol tabb eszenciális ola jok kal.

Ami kor Ma gyar or szá gon is meg -kezd te hó dí tá sát a bojli, leg töb ben az -zal fog lal koz tak, mi lyen aro mát hasz -nál ja nak és sokadrendû volt szá muk raa bojli ös sze té te le. Ez a szem lé let saj -nos, má ig so kak ban meg ma radt. Ami -kor ta lál koz nak egy bojlival – ami eset -leg fo gós is – csak az a kér dés me rül felben nük, mi lyen aro ma van ben ne. Pe -dig az agyon aro má zott bojlik in kább ahor gá szok, mint a ha lak meg fo gá sátszol gál ják. Ar ról nem be szél ve, hogy ale ve gõ ben ter je dõ il ló anya gok – ami -ket mi ér zünk – a víz ben nem ter jed -nek, bár van nak ízük ben, és il la tuk banmeg egye zõ aro mák. Egy ka rak te res

aro ma (íz) meg fe le lõ ös sze té te lû bojlinél kül csak rö vid tá vú si ke re ket hoz -hat. Ha meg kós to lunk egy ilyen ös sze -té te lû bojlit, az in ten zív aro ma mel lettál ta lá ban vagy erõ tel je sen sós vagy édesízt ér zünk. Ér de ke sek, il let ve el gon dol -kod ta tó ak ezek a bojlik. Va la hogy azel sõ pil la nat tól nem hit tem az aro mák -ban, in kább az ös sze té tel lel fog lal koz -tam. Ezt meg ala poz ta né hány hal bi o -ló gus és ku ta tó cik ke is, ami ben ar rólír nak, hogy a hal, ha valamit, akkor el -sõ sor ban az aro ma ol dó szer ét ér zé ke li.Egye bek mel lett ezt is fi gye lem be vé ve,ma gam nak so se ké szí tet tem olyanbojlit, ami aro mát tar tal maz, ám, mi velalap ve tõ en kí ván csi em ber va gyok, ki -pró bál tam, il let ve má sok ké ré sé re ké -szí tet tem olyan go lyót, amely ben voltaro ma.

Ami kor ke zem be ve szem né hánykül föl di aro ma gyár tó cég ter mék lis tá -ját ész re ve he tõ, hogy már õk is fel is -mer ték a hor gász ipar ban rej lõ po ten ci -ált, és ké szí te nek ki fe je zet ten halcsa-likhoz va ló aro má kat. Rá kér dez tem,

hogy ezek mi ben kü lön böz nek egy át -la gos élel mi szer-ipa ri aro má tól, olyanvá laszt kap tam, ami nek hal la tán úgyérez tem, mi ni mum két ve gyész dip lo -ma ké ne, hogy meg ért sem. Nem hagy -tam an nyi ban a dol got, jó kí sér le tialany nak tar tot tam a cit rom aro mát,amely bõl lé te zik a halcsaliverzió és acuk rász ipar ban hasz nált. Az el sõszem be tû nõ kü lönb ség a ket tõ kö zött,az áruk. Kö ze lebb rõl szem ügy re vé ve,az ál la guk és a szí nük is más volt, de az -tán sem mi…

A hor gász ipar ban hasz nált aro mák -nál min dig azt sar kít ják ki, hogy fõ zés -ál ló ak. Pe dig ha va la mi nek, ak kor a sü -te mé nyek ben hasz nált aro mák naktény leg „hõ ál ló nak” kell len ni, hi szena mi fõ zõ vi zünk kel szem ben több százfok nak van nak ki té ve. Száz szó nak isegy a vé ge, a fo gá sok azt bi zo nyí tot ták,hogy az a bojli, amely hez a sü tõ ipar -ban hasz nált aro mát hasz nál tam, sem -mi vel sem ma radt alul a má sik kalszem ben, an nak el le né re, hogy az ára atö re dé ke volt an nak, rá adá sul job ban

Fotó:Varga Tamás

„tö mény ter mé szet”tar tot ta az aro má ját a bojliban. Az,hogy az aro ma mi lyen mér ték ben be -fo lyá sol ta a fo gást, vagy „csu pán” ameg fe le lõ ös sze té te lû bojli hoz ta meg aha lat, az egy más kér dés. Ez szá mom rakí sér te ti e sen ha son lít ah hoz, ami koregy zöld sá tor ra rá ír nak egy ki ta láltmár ka ne vet és ki rak ják a hor gász bolt -ban 30%-al drá gáb ban, mint „bojlisfel-szerelés”. Az aro mák nál is igaz, hogyvan nak kü lön bö zõ mi nõ sé gû ek, de at -tól, hogy va la mi élel mi szer-ipa ri, ésnem „halcsaliaroma”, még nem rosz -szabb. Eb ben az eset ben az ár nem tük -rö zi a mi nõ sé get.

Ha õszin te aka rok len ni, egé szen azidei évig nem tud tam túl so kat az eszen-ciális ola jok ról. Lát tam már re cep tek -ben, hogy hasz nál nak feketebors-ola-jat, azt is tud tam, hogy az Asa Foetida iseszenciális olaj, és csak né hány cseppkell be lõ le egy ki ló bojli ké szí té sé hez,de mi vel nem volt hoz zá fé ré sem ko mo -lyabb vá lasz ték hoz, ko ráb ban so semmoz gat ták meg a fan tá zi á mat an nak el -le né re, hogy ter mé sze tes anya gok. Azu -tán idén kap tam egy le írást az eszen-ciális ola jok ról, és úgy érez tem, el jött azide je a ki pró bá lá suk nak.

Ami kor min den adott volt a kí sér le -te zés hez, ké szí tet tem né hány bojlittesz te lés cél já ból. A cit rom eszenciálisolaj tól az Asa Foetidáig ki pró bál tammin dent. Na gyon meg gyõ zõ ek vol taka ta pasz ta la tok.

Az óta egy szak em ber se gít sé gé velki ku pá lód tam a té má ban, ezért mostmeg pró bá lom né hány mon dat ban ki -csit meg fog ha tób bá ten ni a ki vá ló ada -lék anya go kat.

A fû szer ola jo kat ter mé sze tes útonál lít ják elõ, víz gõz-desz til lá ci ó val.Min den fû szer nek van olaj tar tal ma, ezkb. 0,01–15% kö zött mo zog. Ezen ola -jok nak meg van a pon tos fû szer egyen -ér ték ük, pl. a feketebors-olaj 40-szererõ sebb a fû szer nél, 1 g olaj – ami kb. 1ml – fe lel meg an nyi nak, mint ha be le -rak nánk a bojliba 40 g fe ke te bor sot.Min den fû szer olaj nak más a fû szer -

egyen ér té ke (30 és 4400 kö zött mo zog).Mi nél aro má sabb, il la to sabb egy fû -szer, an nál erõ sebb a be lõ le ké szí tettolaj. Jól tart ják az il la tu kat, és akár 3-4év múl tán meg tart ják az aro má ju kat.Mind ezek mel lett ta lán az a leg fon to -sabb, hogy na gyon jel leg ze te sek, a fû -szer va lós ízét és il la tát ad ják vis sza.

Jó né há nyat ki pró bál tunk, és van -nak olya nok, ame lyek tö ké le te sen al -kal maz ha tó ak a hor gá szat ban.Szán dé ko san nem azt írom, hogy abojlikészítésben, mert a fel hasz -ná lá si le he tõ sé gek nél a bojli sze -rin tem csak a kez det.

Né hány jó ta nács, amelymeg kön nyí ti a fû szer ola jak fel -hasz ná lá sát.

Mi vel ezek az ola jok na gyontö mé nyek, az ada go lás azegyik leg sar ka la to sabb pont,ami re oda kell fi gyel nünk.Álta lá ban 2–5 ml kö zöt timennyi ség re van szük sé günkegy kg szá raz anyag hoz. Ezeka men nyi sé gek an nyi ra ki csik,hogy fel kell ol da nunk másolaj ban ah hoz, hogy meg fe le lõ -en el oszol ja nak a bojliban. Leg -könnyeb ben fecs ken dõ vel mér -het jük ki a szük sé ges men nyi sé get,amit pl. 20–30 ml ku ko ri ca csí ra-olaj jal ke ver ve ada gol junk a to jás -hoz.

A fû szer ola jok ke zel he tõ sé ge tö -mény for má ban óva tos sá got igé nyel.Ha pl. hoz zá érünk a fe ke te bors oleo-rezinhez, majd utá na vé let le nül meg -érint jük a szán kat, az él ményt nem kí -vá nom sen ki nek... Ez a fû szer ola jok raál ta lá nos ság ban jel lem zõ, te hát er remin dig ügyel jünk!

Né hány olaj, ame lyek tö ké le te senmû köd tek a bojlikban

Cit rom és na rancs olaj:Ki vá ló an al kal maz ha tó a cit rom -

olaj cit ro mos ha las bojlikba, bár mi -

lyen ha -las ala -pú

liszt teljól mû kö -dik. Nemsza bad fi gyel -men kí vül hagy ni,hogy ez a két olajnem an nyi ra tö mény,

Rod

Hutc

hins

on-te

rmék

ekm

a gya

r or s

zá gi

for g

al m

a zó j

a:

FPD

Bt.

Nagy

ke re

s ke d

el m

i üz l

et:

FPD

Hor g

ász c

ent r

um,

1186

Bu d

a pes

t, Kö

z dû l

õ u.

46–

50.

Tel.:

06

(1) 2

97-3

608.

ww

w.fp

d.hu

Gyõ

z tes

re ce

pt:

M.C

. Mix

500

g M

.C. M

ix B

ase

Mix

, 3 m

l Mon

ster

Cra

b,

3 m

l Mul

berr

y Fl

oren

tine,

5 m

l She

llfis

h Se

nse

Appe

al, 3

ml S

ecre

t Age

nt

30É

VT

AP

AS

ZT

AL

AT

A

Pontyvilág 23

Pontyvilág24

ezért ál ta lá ban ki lón ként 4 ml a meg -fe le lõ ada go lás.

Fe ke te bors-olaj és oleorezin:Ha las és fû sze res ala pú bojlikban

egy aránt jól mû kö dik. A feketebors-olaj a bors fû sze res sé gét ad ja, míg azoleorezin nem csak fû sze res, de olyancsí põs is, mint a bors. Ada go lá sát ne vi -gyük túl zás ba, az olaj ból akár 3 ml-t israk ha tunk szá raz anyag ba ki lón ként,de az oleorezinbõl ne rak junk töb bet 2ml-nél.

Fok hagy ma olaj:Na gyon meg örül tem, ami kor meg -

lát tam, egy ide je hasz ná lok fok hagy -mát liszt for má já ban a bojlikban. Az aleg na gyobb ba ja a liszt nek, hogy nagy -ban be fo lyá sol ja a tész ta ál la gát. 2-3%-nál még egé szen ke zel he tõ, de 5%-nálmár ko moly fej fá jást okoz hat. A má sik,hogy nem csak a ponty sze re ti, ha nem ake szeg is, de ha 2-2 ml fe ke te bors oleo-rezint és fok hagy ma ola jat há za sí tunk,ak kor ez a kel le met len ség meg szû nikés egy pár ját rit kí tó ös sze ál lí tás sal gaz -da go dunk.

Asa Foetida:Ez az az olaj, amely az el sõ pil la nat -

ban meg fo gott. Na gyon ne héz jel le -

mez ni. Fû sze res, nem le het sem mi velse ös sze ke ver ni, il let ve ös sze ha son lí ta -ni. Zárt la kás ban nem aján lom a hasz -ná la tát – ko moly vá ló ok. 2 ml bõ venelég egy ki ló hoz, és jól kom bi nál ha tóna rancs olaj jal.

Fû szerolaj- ke ve ré kek:Na gyon sok fû szer ke ve rék lé te zik,

ed dig há rom jól mû kö dött a bojlikban.A Cajun, a kol bász és a kí nai. 2 ml-esada go lás ki lón ként tö ké le te sen elég.En gem leg job ban az el sõ fo gott meg. ACajun fel hasz ná lá sá val egy kel le me sencsí põs bojlit ka punk, ki csit a grill fû -szer ke ve ré kek re em lé kez tet. A kol bászfû szer ke ve rék kel olyan ízvilágot érünkel, mint egy jó disz nó ölés után a hú soskol bá szé. Az élel mi szer ipar ban ezeketfû sze re zé s re hasz nál ják. A kí nai egy ki -csit kü lönc ként van a sor ban, ha va la kisze ret ne egy olyan bojlit, ami vel nemva ló szí nû, hogy ta lál koz tak már a ha -lak, ak kor bát ran aján lom!

A fû sze res bojliknál ta lán az a leg fel -tû nõbb, hogy mes sze nem an nyi ra ér -zé ke nyek az idõ já rás-vál to zá sok ra,mint pl. a má jas bojlik. Egy olyan év -ben, mint az idei, ez a tu laj don ság kin -cset ér het.

Sze rin tem bár mi lyen tí pu sú, il let veízvilágú bojlihoz meg ta lál ha tó a hoz -zá il lõ eszenciális olaj. Eze ket az ola jo -kat élel mi sze rek fû sze re zé sé re hasz -

nál ják, en nél ter mé sze te sebb ada lék -anya go kat nem is vet het nénk bebojlink íze sí té sé re.

Ta lán még egyik év ben sem ké szí -tet tem an nyi fû sze res bojlit, mint idén,ter mé sze te sen eb ben ba rá ta im rá ha tá -sa is ben ne volt, il let ve, hogy volt mi velkí sér le tez ni. A pogányi ver seny meg -nye ré sét – ez elõtt né hány hét tel – istöb bek kö zött egy Cajun fû sze res-ha -las ala pú bojlinak kö szön het jük. Bár -mely olaj har mo ni zál hat a bojlinkkal,le gyen cit rom vagy na rancs, és egy arántsze re ti a ponty és az amur is. Ez a fû -sze res bojliknál sincs más képp, azt isszí ve sen fel ve szik mind ket ten.

Az Asa Foetidát fõ leg olyan vi zek reaján lom, ahol a ha lak már min dent is -mer nek vagy még tel je sen szûz a víz.Ter mé sze te sen a kí sér le tek mes szenem ér tek vé get, na gyon ígé re tes agyöm bér és sze rin tem a fa héj ban és ava ní li á ban is van po ten ci ál.

Fél éve egy is me rõ söm mel hos szúórá kon ke resz tül be szél get tünk aro -mák ról, ada lék anya gok ról. Õ hasz nál -ja az aro má kat, hisz ben nük, bár nél -kü lük még ko mo lyab ban nem pró bál tameg a bojlikészítést. Ami kor el me sél -tem ne ki, hogy mi a vé le mé nyem a té -má ban, s meg em lí tet tem: le het, hogyúj ság ban is írok er rõl, meg döb bent. Ér -tem amit mon dasz – mond ta –, de ne -hogy le írd bár ho va! Írd azt, amit má sokis, hogy men nyi re fon tos az aro ma...mert egyéb ként nem fog ér de kel ni sen -kit és hü lyé nek is néz nek!

Nem tu dom, hogy va ló ban ar ra van-eszük ség, hogy az em ber min den eset -ben az ár ral ús szon. Sze rin tem töb betérünk az zal, ha nyi tot tak va gyunk azúj don sá gok ra, és az azok hasz ná la taso rán szer zett ta pasz ta la to kat, meg -gyõ zõ dé se ket meg oszt juk má sok kal isanél kül, hogy bár kit meg akar nánkgyõz ni az iga zunk ról.

HONYÁK GÁ BOR

info@bojli.com

Az elõzõ lapszámban ajánlott receptbõl

– talán mert számomra természetes –

kimaradt, hogy az elkészítéshez 8–10

tojás is szükséges.

Pontyosságok

Pontyozás mindenkinekVII. rész

Név: Filyó GáborKor: 31 évLegnagyobb ponty: 18,7 kgKedvenc víz: Tata, Derítõ-tóTámogató: Sema, Stroft,

Névjegy

Csa pat tár sam mal, Láz ár Lász ló valszep tem ber 7-én ér kez tünk Ceg léd re, a hor gászta vak hoz egy rö vid teszt hor gá szat ra. A tú rá ra el kí sért ben nün ket Monoki End re ba rá tom, aki nek ez volt az el sõ bojlishor gá sza ta. Az a cé lunk, hogy mi nél több em ber rel is mer tes sük meg a cél zott „spe ci á lis” pon tyo zást ésfo gad tas suk el ve lük a „Fogd megés en gedd vis sza” alap el vet.

Reg gel nyolc óra kor ér kez -tünk meg. Már várt ránk Csen -des Ist ván, a tú ra fõ szer ve zõ je.Tá bo run kat a né gyes és ötös ta -vat el vá lasz tó gá ton ál lí tot tuk fel,így mind a két ta von egy szer retud tunk hor gász ni. A ta vak te rü le -te 2–2,5 hek tár, át la gos mély sé gük2,5 m. La ci és End re a né gyes, én azötös ta von ke res tem meg ra dar se gít -sé gé vel a jó nak vélt hal tar tó he lye ket. Anyílt víz te rü le ten sem mi lyen tö rést,vagy aka dót nem ta lál tam, ezért a víz -te rü let fõ út fe lõ li ol da lán lé võ víz benál ló fás-bok ros te rü let re esett a vá lasz -tá som.

A két tá vo lab bi sze re lést az akadó-sortól mint egy 2-3 mé ter tá vol ság ra he -lyez tem el, míg a kö ze leb bit az akadó-sor kö zött ta lál ha tó fél négy zet mé ter -nyi sza bad te rü let re húz tam be. Ete tés -nek bo ton ként fél ki ló ku ko ri cát, fél ki -ló bú zát és egy ki ló King Baits tin ta ha -las pelletet hasz nál tam. Mi vel eze ken a

ta -va -koned digsen ki nemhor gá szottbojlival, ezértaz ete tés re hasz -nált bojlikat fél be -vág tuk, és édes ku ko ri ca

For g

al m

az za

: FPD

Bt.

Tel.:

06

(1) 2

97-3

608,

06

(30)

206

-433

1, 0

6 (3

0) 2

06-4

332.

Nagy

ke re

s ke d

el m

i üz l

et: F

PD H

or gá

sz ce

nt ru

m, 1

186

Bu da

pest

, Köz

dû lõ

u. 4

6–50

.w

ww

.fpd.

hu

GTM

GTM

ABR

FLUO

R

GTP

FONO

TT Z

SINÓ

R

elõk

ezsi

nór

több

min

t 15%

-kal

na

gyob

b do

bótá

vols

ág

kivá

ló k

ötés

i sz

akító

szilá

rdsá

g

náda

s, k

agyl

ós, s

zikl

áste

repr

e

söté

tben

kitû

nõen

láth

ató

Kiá

llja

ap

rób

át,b

etar

tja

asz

avát

!

Pontyvilág 25

Pontyvilág26

íze sí té sû aminobusterrel lo csol tuk be.Re mél tük, hogy így a pon tyok ha ma -rabb hoz zá szok nak a szá muk ra új táp -lá lék hoz. A né gyes ta von a nyíl tabb te -rü le ten ta lál tunk egy na gyobb aka dót,így End re en nek a két ol da lát hor gász -ta meg. Csa pat tár sam ugyan csak a tószé lén ta lál ha tó akadósor kö ze lé benhe lyez te el sze re lé se it. Dél re min den ahe lyé re ke rült, vár tuk a ka pá so kat.

Dél után öt óra kö rül La ci tá vo lab bibot ján volt az el sõ ka pás, de csó nak mo -tor hí ján nem tud tunk elég gyor san ahal fö lé ér ni, ezért be ment az aka dókkö zé. Új ra húz tuk a sze re lést, egy ki csittá vo labb tet tük be az aka dó tól. Ne -gyed óra el tel té vel End ré nek volt ka pá -sa és pár perc alatt a szák ba te rel te a tú -ra el sõ ha lát, egy 3,4 kg-os tõ pon tyot.Gyors seb fer tõt le ní tés után azon nalvis sza nyer te sza bad sá gát. Ne kem azötös ta von még nem volt ka pá som,ezért es te nyolc óra kö rül új racsa liz tama King Baits man du lás és sár ga din nyéshorogbojlival. Re mél tem, hogy az édes

ízek kel si ke rül egy-egy pon tyot fog -nom. Laciék is új ra etet tek az es ti szür -kü let ben, de már csak fél be vá gott bojli-val és pellettel. Haj nal ban ma sza to lóska pás ra éb red tem. Mi re a bot hoz ér -tem, a hal már fo lya ma to san vit te a da -milt az or sóm ról. Be vá gás után azon -nal csó nak ba száll tam és el in dul tam ahal után az aka dók kö zé. Mint egyhúsz per ces küz de lem után si ke rültcsak ki sza ba dí ta nom a víz ben ál ló bok -rok ágai kö zül az ötös tó el sõ, és a tú raalatti leg na gyobb ha lát: egy 4,3 kg-ospik ke lyest. Reg ge lig még há rom pon -tyot fog tam, de egyik sem ér te el a há -rom ki lót.

Ká vé zás köz ben ba rá ta im tól meg -tud tam, hogy a né gyes tó ban sem si ke -rült az éj sza ka 5 kg fe let ti pon tyot fog -ni uk. Meg be szél tük, hogy vál toz ta -tunk a csa li mé re tén és az 1 db 20 mm-es bojli he lyett egy 24-es sül lye dõ és 22-es le be gõ bojlival csa li zunk. Ki lencórá ra vé gez tünk az ete tés sel, és új ra -húz tuk az ös sze sze re lést.

Más fél óra múl tán End ré nek gyen -ge ej tõs ka pá sa volt, s pár pil la nat tal ké -sõbb már a mat ra con pi hent a szo ká -sos nak mond ha tó 2,8 kg-os ponty.Újracsalizás után ba rá tom úgy 6–8 mé -ter rel az ete tés elé dob ta a sze re lést.Szin te le sem tet te a bo tot, már is fo lya -ma tos hú zós ka pás sal je lent ke zett ahal. Érez te, hogy szebb uszo nyos salvan dol ga, ezért fi no mabb ra ál lí tot ta a

fé ket, és mint egy 10 per ces óva -tos fá rasz tás vé gén meg szá kol taa tú ra leg na gyobb ha lát, egyegész sé ges 5,85 kg-os tõ pon -tyot.

A kö vet ke zõ ka pás ra ko radél utá nig kel lett vár nunk. La -ci nak és ne kem szin te egy szer -re ér ke zett, és rö vid fá rasz tásvé gén mind a ket ten 3 kg kö rü -li amurt szá kol hat tunk. Ez -után bár mi vel csa liz tunk,20–30 per cen ként fog tuk a 2-3ki lós amu ro kat, de pon tyok nemakad tak ho rog ra. Addigra leg -alább 30-40 ér dek lõ dõ lá to ga totta hor gá szat hely szí né re és mi a ka -pá sok kö zöt ti idõ ben vá la szol tunka kér dé sek re.

Meg mu tat tuk a kü lön bö zõ kö té -se ket és vég sze re lék-va ri á ci ó kat. Mégolyan hor gász is akadt, aki es té re ki -hoz ta a fel sze re lé sét és vé gighor gász tave lünk az éj sza kát. Ter mé sze te sensúly tól és mé ret tõl füg get le nül min denmeg fo gott hal fer tõt le ní tés után vis sza -ke rült a víz be.

A meg kö ze lí tõ leg öt ven órás hor gá -szat alatt több mint egy má zsa pon tyot,il let ve amurt fog tunk. Bí zom ben ne,hogy si ke rült sok he lyi hor gász társ nakbe bi zo nyí ta nunk: ilyen és eh hez ha -son ló kis vi ze ken is ér de mes pró bál -koz ni a spe ci á lis ponty hor gá szat tal.Sze rin tem is me ret len ta va kon ho rog ra

csá bí ta ni egy-egy 5–8 kg-ospon tyot leg alább ak ko -ra él ményt je lent,mint köz is mert„bojlisvizeken”a 10–12 kg-os pontymeg fo -gá sa.

Kö -vet ke zõszá munk banegy ké sõ õszihor gá szat ról szá -mo lok be. Ad dig is sze -ren csés ponty va dá sza tot. PONTY

PRO

GR

AM

�P

ON

TYP

RO

GRAM

Gyár

tó: T

ari I

stvá

n, C

entr

um H

orgá

szbo

ltok,

306

0 Pá

sztó

, Hun

yadi

út 4

/BNa

gy ke

res k

e del

mi ü

z let

: FPD

Hor

gász

cent

rum

, 118

6 Bu

da pe

st, K

öz dû

lõ u

. 46–

50. w

ww

.fpd.

huTe

l.: 0

6 (1

) 297

-360

8, 0

6 (3

0) 2

06-4

331,

06

(30)

206

-433

2.

Pontyvilág 27

Pontyozás finomszerelékkel

Pontyvilág28

Hor gá szatcsú szóúszó val

Névjegy

Név: Sági Zsolt

Kor: 31 év

Legnagyobb ponty: 17,6 kg

Kedvenc víz: kisebb tavak,

Szalki tavak

Ezért már édes il la tú aro más ete tõ anya gotke ver tem, de ke rült be le ku ko ri ca is.

Elõ ször a víz köz ti hor gá sza tot pró -bál tam ar ra gon dol ván, hogy a me -leg nap sü tés föl jebb csa lo gat ja apon tyo kat. De az el kép ze lés nemjött be, sõt egy re mé lyeb ben je lent -kez tek a ka pá sok, vé gül már 3,5 mé ter mély ség nél vol tam.Ezért a kö vet ke zõ sze re lé kek bõl kö -töt tem egy csú szóúszós sze re lé ket.

A csú szóúszós sze re lést két fé -le kép pen szok tam köt ni:– klas szi kus wagglerúszó val,– sliderúszó val.

A fõ zsi nórt át fû zöm a mû anyag csö vön, ami -re elõ van köt ve a cér na üt kö zõ... ...és a leg fel sõt le hú zom.

Egy ré geb bi meg hí vást el fo gad valá to gat tam el a Bá zis hor gász tó ra.Ér ke zés után ar ról be szél get tünk,mi re le het szá mí ta ni. A ke cseg te tõ mon da tok hal la tánne ki is in dul tam.A kel le mes szep tem be ri vén asz szony ok nya rán a víz las sankezd le hûl ni, ottjár tam kor 13 °C kö rü li volt.

Ez út tal wagglert kö töt tem az aláb bi ak sze rint:

Pontyvilág 29

Föl fû zök egyet a cso -mag ban lé võ gyöngy -bõl, és mö gé az exnercsú szóúszó-rög zí tõt...

Az al só cér na üt kö zõ 30-40 cm-re ke rült a fõ ól mo zás tól, hogydo bás kor és víz be ér ke zés kor azúszó ne sé rül jön. Így né zett ki a sze re lék.

4-6 sö rét tel ki sú lyoz tam kel lõ kép penaz úszót, és szét húz tam az al só ól mo -kat 15-20 cm tá vol ság ba.

Egy jó alap ete tés után kez dõd he tett a hor gá szat. Rá ete tés nél cson ti is ke rült a ka já ba.Igaz, a ha lak nem na gyon re me kel tek, de egy jó csú szó úszós hor gá szat volt.

Mi u tán meg volt a víz -mély ség, a je lölt tá vol -ság nál a föl sõ üt kö zõtkel lett meg húz ni, és le -vág ni a cér na vé ge ket,hogy do bás kor za var ta -la nul tud jon mo zog ni agyû rûk kö zött.

Ez után fel kö töt tem a for gó kap csotés az elõ két, majd egy 6-os sö ré tetjel zõ ólom nak.

A víz mély ség öt mé ter kö rülvolt. A 16 g-os úszó ról le -szed tem a la mel lá kat.

Mi vel az a cél, hogy a sze re lékmi nél gyor sab ban le sül lyed jena fe nék re, 4 g-os fix csepp ól -mot tet tem.

...az tán is mét egygyöngy, egy cér na üt kö zõ.

Pontyozás finomszerelékkel

Pontyvilág30

Vízközt pellettel

Egy ok tó be ri na pon Fe ri ba rá tom malel ha tá roz tuk, hogy ül dö zõ be vesz -szük a ba ju szo so kat egy kö ze li

tavon.A 7 órai nyi tás kor mi is ott vol tunk,

mert nem ter vez tünk na gyon dél után -ba nyú ló prog ra mot. A na pi jegy meg -vál tá sa után egy gyors szem le a ta von

Névjegy

Név: Cserge ZoltánKor: 30 évLegnagyobb ponty: 13,6 kgKedvenc víz: víztározók,

vadvizekTámogató: Fox, Gamakatsu,

Seria Walter

az ígé re tes nek tû nõ hely ki vá lasz tá sá -hoz. A vi zet néz ve fan tasz ti kus lát ványtá rult elénk! Min den hol hal ug rás, for -du lá sok, egy szó val forrt a víz. Úgy dön -töt tünk, a fel szín kö ze lé ben pró bál jukho rog ra csal ni a ha la kat.

A mód szer ha son lít az elõ zõ szám -ban már be mu ta tott se kély ví zipecához, de mi vel most pellettel csa li -zunk, van né hány el té rés a sze re lék ben.

A bo tunk, or sónk ugyan az, még azsi nór vas tag sá gon sem vál toz tat tunk.Ami vi szont min den kép pen más, azma ga a sze re lék ös sze ál lí tá sa.

En nél a mód szer nél más faj ta úszó -kat kell al kal maz nunk. A csontizásnálhasz nált úszók nem bír nák el a pel-leteket, ezért az er re a cél ra ké szí tett

pellet wagglerekkel, és splash’emwagglerekkel hor gász tunk (1. kép)Ezek az úszók ugyan úgy nem me rül -nek mély re do bás után, így nem za var -ják a fel szín kö ze lé ben tar tóz ko dó ha -la kat. Van még egy fon tos sze re pük:víz be érés kor jel leg ze tes han got ad nak,amely fel kel ti a pon tyok ér dek lõ dését.

A sze re lé künk ös sze ál lí tá sa a kö vet -ke zõ ké ppen néz ki:

Egy csú szóúszó- rög zí tõ se gít sé gé velfel fûz zük a wagglert a fõ zsi nór ra. Ez -után kö vet ke zik egy gu mi gyöngy, amitegy a zsi nór vé gé re fel kö tött for gó ra rá -hú zunk. Az úszó fö lé 1 db 8-as mé re tûsö ré tet csíp te tünk. Ez lesz a fel sõ üt kö -zõ, ami vel a kí vánt mély sé get be tud jukál lí ta ni (2. kép). Vé gül a for gó ba köt jük

1 2

3 4

Pontyvilág 31

5 6

7 8

9 10

a 40-70 cm-es elõ kén ket. A hor gunk 10-16-os köz ti, és a pelletek rög zí té si mód -ja ha tá roz za meg, hogy fü les vagy lap -kás le gyen (3. kép). Rög zít het jük szi-likonkarikával ho rog ra, il let ve haj szál -elõ ké re, vagy pe dig szo rí tó kö tés sel (4.kép). Át fúrt pelleteknél a ha gyo má nyoshaj szál elõ ke- stop per rel, míg horogpel-leteknék eset leg a ho rog ra ke rül a csa li.

A pelletek mé re té rõl még nem esettszó. Az ilyen tí pu sú hor gá szat nál 6-12mm-ig hasz nál juk azo kat (5. kép). A

na gyob ba kat nem ja vas lom, mert azmár na gyon el dur ví ta ná a sze re lé ket.

Gon do lom, fel me rül a kér dés: víz -közt pellettel? Igen! Az ete tést úgy kellki ala kí ta nunk, és ar ra kell fi gyel nünk,hogy ne a ha lak jól la ka tá sa és mély behú zá suk le gyen a lé nyeg! Ar ra tö re ked -jünk, hogy csak fel kelt sük a fi gyel mü -ket, és táp lál ko zás ra kész tes sük õket!Ezt leg job ban egy bár mi lyen, a pelletlö vé sé re al kal mas csúz li val tud juk ki -vi te lez ni. Az ele jén kb. 20-30 má sod -

per cen ként 6-8 sze met, majd ami kor apon tyok hely ben van nak, már csak 3-4pelletet kell lõ nünk (6., 7., 8. kép).Mind ez ki vált ja a ver seny szel le met aha lak ból, mi vel egy más elõl akar jákmeg sze rez ni a víz be csa pó dó táp lá lé -kot. Ez a fo lya mat mind a fel szín kö ze -lé ben ját szó dik le.

Fe ri vel dél után két órá ig hat-hatpon tyot te rel tünk szák ba 3 és 8 kg kö -zött. Szép na pot tud hat tunk ma gunkmö gött (9., 10. kép).

Pontyvilág32

Ta lán a fák il la ta vagy a ba la to ni kék -ség lát vá nya te szi, hogy szép nek lá -tom a vi lá got. Min dig el fog ez az ér -zés, ha hos szú idõ után új ra ma gá bafo gad a ti ha nyi vi dék. Ez va la mi olyas -mi le het, ami kor az em ber el dön ti, új rakez di, s anél kül, hogy meg ten né,meg tör té nik ma gá tól. Van nak, akikmeg tisz tu lás nak hív ják, én egy sze rû encsak hor gá szat nak. Tu dom, erõs túl zásez, még is azt kell mond jam, ilyen korér zem ma gam iga zán sza bad nak! Debe szél jünk in kább ar ról az ál la pot ról,amit egy nagy hal el vesz té se okoz: eza láb re me gés. Ugye is me rõs ked veshor gász tár sak? Vagy az iz zad ság csep -pek a hom lo ko don, amit nem a me -leg nek, ha nem a hõn áhí tott hal el -vesz té sé nek kö szön hetsz. A ta lál ga táskö rü löt ted, hogy úr is ten mek ko ra le -he tett vagy, hogy mit szólt vol na acsa lád, vá lasz nél kül ma radt kér dé sek.Ször nyû ez a pecásnak. Foly ton csakar ra gon dol ni, hogy ki ci bál hat ta a má -sik vé gét. Ha va la ki egy szer meg fog jaezt a ha lat, egé szen más ér zé sek lesz -nek raj ta úr rá. Ve lem meg tör tént a 10na pos ba la to ni hor gász tú rán.

Úgy esett, hogy a csa lád és a ba rá toknagy ré sze már el aludt. Csak édes -apám, nagy bá tyám és én ma rad tunktal pon, na meg egy ide gen, aki vel a kö -

szö né sen kí vül több szót nem vál tot -tunk. Ki csit elõbb, va cso ra köz benfenn han gon ki je len tet tem, hogy ma éj -jel há rom ha lat sze ret nék fog ni: egy na -gyot, az tán egy még na gyob bat és vé gülegy óri ást. Ke ve sen fi gyel tek, vi szontaki hal lot ta, an nyit mon dott csak nagy -ké pû sé gem re: – fe küdj le, az zal töb betérsz…

Mint ha azt mond ta vol na: nyug szika be teg. De hát én nem alud ha tok az el -

sõ éj sza kán, en nyi iz ga lom mal te lenem is tud nék. Te hát így ma rad tunkné gyen.

Éj fél kor be do bom sze re lé se i met.Nagy pil la nat ez, elõ ször hor gász ha tokkét bot tal. Utá na nem sok kal már ka -pás van az er jesz tett ku ko ri cám ra, amimél tán nyer te el a hor gász ker ge tõ cí -met. Ha ugyan is ki nyi tom a ké szít -ményt tar tal ma zó do bozt, biz tos min -den ki el me ne kül a kör nyé kem rõl! A

ha lak még is sze re tik. A ka pá som fo lya -ma tos, így hát be vá gást ér de mel. Be su -hin tok. Ho hó, itt az el sõ pon tyom, mertér zem, az lesz. Szé pen jön, nem le hettúl nagy, még mint ha úsz na is ki fe lé,meg kön nyít vén a fá rasz tást. Pis ti me rí -ti ne kem ezt a szép, majd’ két ki lós tö -vest. Apu per sze meg kér de zi:

– Ugye nem er re gon dol tál nagy alatt?– Csak nyu gi, a bojlisom még nem

moz dult…Fél óra sem te lik el, ami kor a nagy -

ha las sze re lé sen a da mil meg ira mo dik,de va la mi iszony ta tó se bes ség gel. Mégszól a nyeletõfék, ami kor beeme lek ne -ki. Gör bül a bot, a fék is meg nyek ken,de már tu dom: nem rá vár tam.

Pár perc múl va a sté gen sac col gat juka sú lyát. Há rom-há rom és fe les le het.Új, sa ját ké szí té sû go lyó ke rül a cájg ra,az pe dig vis sza a he lyé re. Te lik az idõ,ha jó kat be szél ge tünk. Fél há rom van,ami kor rá né zek az órám ra, és egy hosz -szabb kér dés re nem ka pok vá laszt Pis -ti tõl, nagy bá tyám tól, mert a tör köly,amit öreg ba rát já val az ér ke zés örö mé -re fo gyasz tot tak, vé gül õt fog ta meg, ésálom ba rin gat ta. Pró bál nék apu hozszól ni, de õ meg elõz. – Ki me gyek, ha -ra pok va la mit, megiszom egy ká vét. Fi -gyelj a bot ja im ra és ki a bálj, ha tör té nésvan!

– Per sze – mon dom. Na szu per,most ki hez be szél jek? Az ide gen fe léte kin tek, de mint ha õ is szun di kál na.Ma rad a ka pás jel zõk bá mu lá sa. Mi korvis sza né zek, a nagy ha las bot jel zõ jemegint be moz dul. Ezen a fel sze re lé -sen még so ha nem lát tam ka pást ele jé -

A horgászkergetõ erjesztett kukoricaelsõ áldozata

Pontyportyán

tõl a vé gé ig, hi szen nem fi gye lek rá any -nyit, mi vel rit ka rá a moz go ló dás. Min -dig csak azt ve szem ész re, hogy márszól a nyeletõfék, de most vég re lát ha -tom. Ahogy a nagy könyv ben: kis hú -zás, az tán egy hos szú fo lya ma tos. Óva -to san vis sza kat tin tom a nye le tõt, és egyjó mé lyet be hú zok. Te jó ég! Olyan,mint ha egy tus kó ba akasz tot tam vol -na, vi szont en nek uszo nyai van nak ésel in dul! Ki csit még pu hí tok a fé ken,mert ér zem, hogy le he tet len meg ál lí ta -ni. Nem húz gyor san, csak lom hán,egyen le te sen, és ez va la hogy még fé lel -me te seb bé te szi azt, ami rám vár. Pis tinem éb redt fel a nagy moz go ló dá som -ra.

Eb ben a pil la nat ban az ide gen meg -szó lít: – Tu dok se gí te ni va la mit?

– Meg kö szön ném, mert eh hez a hal -hoz csó nak kell – ha meg pró bá lom ki -húz ni, biz tos ös sze sze di a töb bi sze re -lést, és a stég lá ba i ra is rá te ke red het.Egy örök ké va ló ság nak tû nik, míg új -don sült tár sam el ol doz za a stég be já rat -hoz kö tö zött la di kot. Ide ért vég re. Jobbke zem ben ma gas ra tar tom pál cá mat,mi köz ben ak ro ba ta mód ra pró bá lomát lép ni -ugrani a bo to kat a csó nak fe léha lad va. A pa do zat tól más fél mé ter relle het ala cso nyabb a víz szint. Le adom asze re lést az ide gen nek, ter mé sze te senki csit fél ve, hi szen nem tud ha tom mi -lyen hor gász õ. De nem le het rossz, hase gít. Azt vi szont saj nál nám, ha ná lavesz ne el a ha lam. Oda nyúj tok ne kimég egy me rí tõ há lót is. Té to vá zás nél -kül ug rok a csó nak ba. Vis sza ka pom abo tot, és in du lunk a hal irá nyá ba. Egy -szer-két szer meg la zul a da mil, így ké -rem tár sa mat, las sab ban la pá tol jon,úgy lát szik Tus kó Hoppkins meg állt.Ahogy kö ze le dünk, egy re erõ sö dikben nem az ér zés, hogy el fe lej tet tem va -la mit. Ami kor a hal fö lé érünk, eszem -be jut: most kel le ne meg vi lá gí ta ni a zsi -ne get, hogy lás sam, mer re jár a poty ka.Az a sze ren csém, hogy te li hold van, így

a bo to mat fe lé eme lem, és pró bá lombe ha tá rol ni ha lam hely ze tét. Jó idõ el -te lik, mi re si ke rül elõ ször fel erõl tet nema fel szín kö ze lé be. Mé re te it nem tu -dom fel mér ni, mert fá tyol fel hõk ta kar -ják fény for rá so mat. Las san gör csöl nikezd a ka rom, mi köz ben az jár a fe jem -ben, hon nan jö het ez az ele mi erõ. Márazt hi szem, töb bé nem fo gom lát ni,ami kor új ra en ged egy ke ve set az ere jé -bõl, és csé vél he tek a dob ra az el ve szettzsi nór ból. Fel fek szik. Most lá tom csaksár gá san vil lo gó ha sát. Tük rös lesz…Ez nem le het, megint vis sza ira mo dik amély be! Még szi go rúb ban kell bán nomve le, ha azt aka rom, hogy va la men nyi -re az enyém le gyen. Fo ga i mat ös sze -szo rí tom, még a sze me met is be csu -kom, mert fé lek, hogy min den pil la nat -

ban el pat tan hat a zsi nór. Azt hi szem,kezd fel jön ni. Ötöd ször re. Tár sammeg pró bál alá me rí te ni, s köz ben ször -nyül kö dik: – Úr is ten, ez leg alább egytí zes lesz. Be le ügyes ke di a szák ba a ha -la mat. Sikerül be küsz köd ni a csó nak -ba. Olyan nagy le ve gõt ve szek, mintmég so ha. Itt fek szik. Igaz, nem lá tom,de itt van. Ki csit ta po ga tó zom a la diksö tét al já ban, hogy biz ton ság ba he lyez -zem. Meg pró bá lom be tol ni a pad alá.Ak kor ve szem csak ész re: a pad és a csó -nak al ja kö zöt ti ûrt tel je sen ki töl ti.Nem me rek meg szó lal ni. Fényt aka -rok, de gyor san. A kö ze pé nél jár ha tunka Ba la ton nak, azért elég ha mar ki -érünk. Apu áll a stég be já ró kö ze pé nél,a fel já ró lét rá nál és mes szi rõl kér dez:

– Na mi az, meg van?– Meg!

Pontyvilág 33

– Nem le het ki csi, mert há rom ne gyedórá ja bent vagy tok! Ve gyük ki, meg lát -juk, ér de mes-e mér ni – ne vet kö zel rõl.

– Ami kor ki hú zom, min den ki nekle fagy ar cá ról a mo soly. Amíg mi ki -emel jük a be já ró ra, apu sza lad a ponty -zsá kért és a mér le gért. A ho rog pon to -san a szá ja al só fe lé nek kö ze pé benakadt meg. Be le rak juk a zsák ba, a zsá -kot pe dig a mér leg re:

– 17,80... jé zus! 17,80! A sú lyom malnem, de az élet ko rom mal ép pen meg -egye zik.

Más nap dél ben han gos be szél ge tés -re éb re dek. A szom széd ta nyá ról jött átegy is me rõ sünk, aki af fé le mor cos em -ber, most még is csil lo gó sze mek kel léphoz zám: 25 éve hor gá szom itt, de nemfog tam ek ko rát. Gra tu lá lok. Azt ugyetu dod, hogy ezen túl csak ki sé tálsz astég re, és a töb bi ek hoz zák utá nad a fel -sze re lé se i det. Ez ki jár! – néz apu ra.

Bol do gan fo ga dom a ked ves sza va -kat, azu tán ki bal la gok a stég re, hogymeg néz zem a ha la mat. Úgy ér zem, ne -vet kell ad nom ne ki, hogy tisz te let telbe szél hes sek hoz zá:

– Hát Ja ni, nagy küz de lem volt –mon dom a pa do mon ül ve, majd meg -kö szö nöm a Ba la ton nak az elõ zõ éj sza -kát. Em lé ke im fel idé zé se köz ben egyné met hor gász társ sé tál hoz zám a stégvé gé re, és kér dõn néz a víz ben lu bic ko -ló Ja ni ra és rám. Én pe dig nem hagy -ha tom ki:

– Kleine fische, gute fische!

KURUCZ VIK TOR

Viszlát Jani

A 17,8-as

Csendes szemlélõ

Pontyvilág34

De is mét meg jött az õsz, és a ter mé -szet tör vé nyei sze rint a le ve gõ hõ -mér sék le te fo ko za to san csök ken.

A fel me le ge dé sek már csak a nap pa -lo kat te szik kel le mes sé, az éj sza kákegy re hû vö seb bek. Egy re gyakrabbakaz esõs na pok, és az esõ sem lan gyosnyá ri zá por vagy zi va tar, akár többna pig is el hú zó dó, csen des, hi degõszi esõ. A le ve gõ át lag hõ mér sék le té -nek le hû lé se és a tar tós esõ zé sek miatta vi zek hõ mér sék le te las sú, de fo lya -ma tos csök ke nés nek in dul. A se kélyvi zek, és a hû vös esõ ket ki sebb ára dá -sok for má já ban le ve ze tõ fo lyók gyor -sab ban, a mé lyebb ta vak ki csit las sab -ban hûl nek le. Szep tem ber vé gé tõl avíz hõ mér sék let 13 °C fok kö rü li ér -ték rõl a tél ele jé re 8 °C fok ra sül lyed(a 8 °C fok alat ti víz ben va ló hor gá -szat már a té li ka te gó ri á ba tar to zik,er rõl majd a kö vet ke zõ szá munk banírunk).

A leg több eset ben az õszi idõ szak -ban (amíg a víz hõ mér sék le te 13-ról8 °C-ra csök ken) a pon tyok erõ tel jeskondicionáló táp lál ko zást foly tat nak,mi vel je len tõs zsír men nyi ség re kellszert ten ni ük, hogy biz ton sá go san át -vé szel jék a te let. Ak ti vi tá suk fo ko za to -san csök ken, de még is arány lag ma gasér té ke ket mu tat.

Eb ben az idõ szak ban a ponty csa pa -tok so kat mo zog nak, gyak rab ban vál -toz tat ják a he lyü ket és na gyobb tá vol -sá go kat is meg tesz nek. A fo lya ma tostáp lá lék ke re sés a rá kok, a kagy lók és azegyéb ter mé sze tes táp lá lék szer ve ze tekután, nem je len ti azt, hogy nem ér té ke -lik az ete tõ anya gun kat és a csa lin kat.Egy jó ete tés a hû lõ víz ben mág nes kéntvonz za ma gá hoz a pon tyo kat, akikszin te pil la na tok alatt „ki pu col ják” abeete tett te rü le tet, je len tõs men nyi sé -gû táp lá lé kot tün tet ve így el. An nak ér -de ké ben, hogy a pon tyo kat hos szabb

ide ig a kí vánt te rü le ten tart suk, nö vel -nünk kell az ete tõ anyag men nyi sé gét,de nem ki lók ban, ha nem da rab szám -ban! Tö ké le tes meg ol dás pél dá ul a ki -sebb mé re tû ete tõ anyag hasz ná la ta,mert ezek ös sze sze de ge té se hos szabbidõ re „le fog lal ja” a pon tyot, még semla kik tõ lük ha mar jól.

Má sik jó öt let a ha lak „ma rasz ta lá sá -ra”, hogy a beete tést nem kon cent rál jukkis te rü let re, ha nem na gyobb te rü le tenszór juk szét, pél dá ul 1–3 db bojli vagyegy ma rék ku ko ri ca négy zet mé te ren -ként, akár 15–20 m²-es te rü le ten. Így apon tyok nak hos szab ban kell ke res gél -ni, és ez a fel adat to vább tart ja õket a hor -gász he lyün kön. Ter mé sze te sen nem el -ha nya gol ha tó az a té nye zõ sem, hogy ígynem kelt jük fel a dör zsöl tebb pon tyokgya nú ját, me lyek ta lán el me ne kül né -nek a túl sá go san te rí tett „asz tal” lát tán.

A leg jobb hor gász he lyek az õszi hor -gá szat so rán azok, ame lyek a pon tyok

Õszi pon tyo zás8–13 °C víz hõ mér sék le ten„Még nyíl nak a völgy ben a ker ti vi rá gok,Még zöldel a nyár fa az ab lak elõtt,...”

Pontyosságok

Pontyvilág 35

ván dor lá si, vo nu lá si út vo na lán ta lál ha -tó ak.

Pél dá ul, ha víz tá ro zón, vagy fo lyóál tal táp lált ta von hor gá szunk, ér de mesfi gye lem be ven ni, hogy az esõ tõl meg -duz zadt fo lyók a sok hor da lék mel lettje len tõs men nyi sé gû éle lem ré szecs kétis so dor nak ma guk kal, me lyet a tor ko -lat kör nyé kén rak nak le, ter mé sze te sena fo lyó sod rá si ere jé tõl és a táp lá lék -szem csék nagy sá gá tól füg gõ en.

Fo lyó kon vagy na gyobb ta va kon el -sõ sor ban a ván dor kagy ló val vas ta gonbe bo rí tott kõ szó rá sok, tar tá sok kör nyé -két ke res sük.

Ter mé sze te sen a se ké lyebb vi zek -ben is hor gász ha tunk ered mé nye sen,de in kább csak me leg, nap sü té ses na -pok dél után ja in, vagy az ilyen na po katkö ve tõ ko raes té ken, eset leg me leg fron -tot kí sé rõ me le gebb szél ben, mely fel -ka var ja az alj za tot, moz gás ra kész tet veígy a ha la kat.

Õs szel ér de mes na gyobb men nyi -sé gû ete tõ anya got vin ni ma gunk kal,mert ha sze ren csé sek és ügye sek va -gyunk, bõ ség gel ta lá lunk rá „fo gyasz -tó kat”. Ugyan ak kor az ete tés sel na -gyon óva to san kell bán ni, mert a fe -les le ges ete tõ anyag las san ugyan, de ahi deg víz ben is el bom lik, és eset legtélen, jég alatt okoz vízminõségrom-lást és akár hal pusz tu lást. Õs szel na -gyon fon tos, hogy an nyit etes sünk,amennyit a pon tyok meg is esz nek! Azete tõ anya gok íze sí té se min den ki neksa ját íz lé sén mú lik, ilyen kor ez ki sebbsze re pet ját szik a ki fo gott ponty mé -re té ben. Azért nem sza bad el fe lej te ni,hogy a ma gas ke mé nyí tõ ér té kû ete tõ -anya gok és az édes kés ízhatás ked ve -zõ le het a le hû lõ vi ze ken. Na gyonfon tos, hogy ilyen kor ne hasz nál junkma gas olaj tar tal mú csa li kat, mertazon kí vül, hogy ne he zen emészt he -tõ ek, ala csony víz hõ mér sék let nélnem is iga zán ha té ko nyak: nem tud -nak „ki tör ni” a csa li ból, ezért csak el -nyál ká sít ják azt.

Az õszi hor gá szat egyi ke a leg él ve -ze te sebb hor gá sza tok nak, és azt is ér -de mes fi gye lem be ven ni, hogy az öregponty hor gá szok min dig az ok tó -ber–no vem be ri idõ szak ra es küd tek,azt tar tot ták, hogy ilyen kor esz nek iga -zán a nagy pon tyok.

Õsszel ne használjunk magas olajtartalmú csalikat

Pontyozás finomszerelékkel

Pontyvilág36

Matchbottal, ahogy illik(meditáció)

Ami kor az 1980-as évek ele jén azan gol horgászcikk-készítõ ipar jó -vol tá ból vi lág ra jött a matchbot, va -

la mint a hoz zá leg in kább il lõ ön sú lyoswagglerúszó, el sõd le ge sen a ver seny -hor gá szok szá má ra kí ván tak az ed di ghasz nált ver seny bo tok (or só nél kü li,gyû rû zet len, hos szú spicc bo tok és azor sós, kön nyû úszós bo tok) ki vál tá sá rakor sze rûbb és kü lön le ge sen ered mé -nyes esz kö zö ket kéz be ad ni. Néz zük,mi lett eb bõl az ere de ti szán dék ból, ho -vá-mi vé fej lõ dött a do log.

A küsz tõl a pon tyigEn nek a bot nak a ren del te té se a ne -

vé bõl (match = ver seny, mér kõ zés) ki -

tû nik. Hogy hor gász ver se nye kenhasz ná la tos sport esz köz rõl van szó.Mi vel a ver seny hor gá szat ere de ti legap ró halak (küsz, egyéb ke szeg fé lék)sza po ra szá mú be gyûj té sé rõl szólt, amatchbottal szem ben há rom alap kö -ve tel mény ér vé nye sült. Le gyen ér zé -keny és kön nyû, va gyis na gyon fo gósés ál lan dó an, fo lya ma to san kéz bentart ha tó. Mi vel a meg cél zott hal nép -ség (keszeg fé lék) leg in kább part kö ze -li, se kély (1-2 mé te res) vi zek ben tar -tóz kod nak, ezért a ver se nye ket szin teki zá ró la go san par ti „pá lyá kon” ren -dez ték és ren de zik ma nap ság is. En -nek kö vet kez té ben a matchkészségközelhorgászatra (és nem táv do bá sok -ra!) lett ki ta lál va, föl épít ve. Vé gül, mi -

vel a hor gá szat ban – mi ként a po li ti -ká ban, a pénz vi lág ban és a sze re lem -ben – bár mi meg tör tén het, az elõ re lá -tó ter ve zõk gon dol tak a vá rat lan meg -le pe té sek le he tõ sé gé re is, az az egy-egyter me te sebb, har co sabb ponty be kö -szö né sé re. Ezért a matchbotokat mindaz anyag ös sze té tel, mind a szer ke ze tifel épí tés te kin te té ben – a kar csú, vé -kony, lé gi es ki né zet ük re rá cá fol va –rend kí vül erõ tel jes re, át la gon fe lü li ru -gal mas sá gú ra, szí vó san stra pa bí ró raal kot ták.

Most ar ról fo gok ír ni, pon to sab banme di tál ni, mi ként il lik egy „jól nevelt”,az elõ írá so kat le hunyt szem mel, fél re -haj tott fej jel tisz te lõ hor gász nak amatchbottal bán ni.

Matchbottal a Holt-Maros csücskében

Pontyvilág 37

Kön nye dén, kel le me senA gya kor la ti ta pasz ta la tok ta nul sá -

ga i tól ve zérel ve a matchbotok csa lád já -ban ha ma ro san több fé le hos szú sá gú(360, 390, 420, 450 cen tis) és több fé ledo bó sú lyú (2–10, 5–15, 5–20, 8–20gram mos) vál to zat is meg je lent. A rö vi -deb bek és ki sebb do bó sú lyú ak kö ze leb bido bá sok ra és ki sebb ter me tû ha lak ra, míga hos szab bak és na gyobb do bó sú lyú ak tá -vo lab bi do bá sok ra és na gyobb tes tû ha -lak ra (pl. pon tyok ra) van nak ere de ti legszán va. Mi vel azon ban a ha lak nem na -gyon ol vas sák a hor gász „szak iro dal -mat”, gya kor ta meg esik, hogy a 420cen tis, 20 gram mos bot hor gát, a part -tól 40 mé ter re, ap rócs ka karikakeszegve szi föl, míg a 360 cen tis, 10 gram mosbot hor gát, a part tól 3 mé ter re(!) 2,5 ki -lós ponty szip pant ja be. Ez utób bi esetkri ti kus ki me ne te lû nek tûn het a le he -let fi nom kész ség gel. Ha azon ban a ho -rog a hal bõnyés-szívós száj pe re mé be akad– mely bõl nem szo kott ki sza kad ni –, a ru -gal mas, haj lé kony matchbot „te het sé ge”hig gad tan fel õr li a ponty ere jét, és ha ma -ro san föl fek te ti azt a víz te te jé re.

Ál ta lá ban matchbottal ponty ra hor -gász ni nem csak iz gal mas, két esé lyes,sport sze rû har ci já ték, ha nem kü -lönleges, lát vá nyos él ve zet is. Ez zel akönnyed, kel le mes esz köz zel fö lös le -ges „erõ tel je sít mény” 30–40 mé ter redo bál ni, mond ván, hogy az óva tosponty alig ha jön a part hoz kö ze lebb.Ez té ve dés! Ha a hal ét vá gyá nál van, éscsak 10–15 mé ter nyi re ete tünk, vagyakár kö ze lebb is, a ha lak elõbb-utóbb„láb hoz jön nek”. Ha csak nem ri aszt jael õket az, ami kor nyü zsög nek, szin teegy más ba ér nek a hor gá szok a par ton,és pri mi tív mó don han gos kod nak. Aponty ugyan is ki lát a víz bõl, és a víz föl -erõ sít ve ve ze ti a han got.

Egyéb iránt rö vi debb tá vol ság ra ké -nyel me seb ben és fõ leg pon to sab ban le hetdob ni, min dig ugyan ar ra a hely re, amitkon cent rál tan ete tünk. Az úszó mû kö -dé se is ér zé kel he tõbb kö zel rõl. Nem kella sze mün ket me reszt get ni, hogy lás suk avíz bõl 3 cen ti re ki ál ló an ten nát.

Mind ezek alap ján ki me rem je len te -ni, hogy matchbottal és ön sú lyos, sta bilbe ál lá sú wagglerúszóval leg in kább ál -ló ví zen, kö zel re il lik hor gász ni.

Nagy el len sé ge a matchbotos-wag-gleres hor gá szat nak az idõ já rás! Ez amód szer ugyan is csak szél csön des idõ -ben, nyu godt ví zen kel le mes és ered -mé nyes. Szél ben, kü lö nö sen szem bõlés ol dal ról fú jó szél ben meg le he tõ senba jos a pon tos do bás. A hul lám zó víz -ben pe dig buk dá csol, lif te zik az úszó,ami nek kö vet kez té ben szin te ész re ve -he tet len a ka pás, leg alább is bi zony ta -lan a jel zés, és leg több ször luft ra vá -gunk be. Az ilyen ked ve zõt len lég moz -gá si és víz moz gá si vi szo nyok kö ze pet tenem ér de mes erõl tet ni a matchhorgásza-tot! Ilyen kor sok kal jobb ered mé nye ketér he tünk el fe ne ke zõ mód szer rel, rez gõ -spic ces bo tok kal, pél dá ul kü lön le ge sen ér -zé keny pickerbottal.

Egy sze rû meg ol dá sokSok hét köz na pi köz hor gász esik ab -

ba a hi bá ba, hogy csak ak kor ér zi ma -gát „nagy me nõ nek”, ha min den benigyek szik le utá noz ni a ver seny hor gá -szok úszó rög zí tõ és vég sze re lék meg -ol dá sa it, trükk je it. Tö rik ma gu kat, köl -tik a pénzt, sze rel nek, és cso dál koz nakazon, hogy ezen az áron sem ké pe sekmeg kö ze lí te ni még egy kö ze pes ké pes -sé gû ver seny hor gász ered mé nye it sem.

Ez min den bi zon nyal azért van,mert az át lag hor gá szok zö mé bõl hi ány -zik a pénz zel és sze rel ge té si ma ni pu lá ci -ók kal nem pó tol ha tó, ve le szü le tett te het -ség, az ösz tö nös rá ér zés a hal vál to zó vi -sel ke dé sé re, és a vá rat lan hely ze tek hezazon nal al kal maz kod ni tu dó rög tön zõké pes ség.

Mi vel az utób bi két év ti zed ben amatchbot már nem a ver seny hor gá szatki zá ró la gos esz kö ze, ha nem az egy renö vek võ szá mú fi nom sze re lé kes köz -hor gá szok (hob bi hor gá szok) min den -na po san hasz nált „já ték sze re”, ma gá -tól ér te tõ dõ, hogy „ci vil” mó don, te háta túl komp li kált meg ol dá so kat ke rül ve, aleg egy sze rûbb meg ol dá sok, a cél sze rû,prak ti kus, kön nyen ke zel he tõ (és pil la na -tok alatt új ra sze rel he tõ) vég sze re lék-össze ál lí tá sok al kal ma zá sá val „il lik”hasz nál ni. Mit je lent ez?

• Ne tú loz zunk a zsi nór vé kony sá gátil le tõ en! Ke szeg fé lék re, ká rá szok ra a 0,12mm vagy 0,14 mm át mé rõ jû lágy zsi nóraz op ti má lis. Ha a pon tyo kat cé loz zuk

meg, ak kor aján la tos a 0,18 mm vagy 0,20mm át mé rõ jû zsi nór hasz ná la ta.

• Ami az or só mé re tét il le ti, leg ide á li -sabb a 30-as vagy a 40-es ka pa ci tás. Cél -sze rû úgy ne ve zett matchorsó be szer -zé se, mely nek egyik dob ja – kü lön alá -tét nél kül – jó val ke ve sebb zsi nórt fo -gad be, mi ál tal az egé szen vé kony zsi -nó rok ból nem kény sze rü lünk többszáz mé tert rá töl te ni.

• Fö lös le ges „túlprofiskodásnak”mi nõ sül a fõ zsi nór nál vé ko nyabb elõ -ke zsi nór al kal ma zá sa for gó ka pocs be -ik ta tá sá val. Ez két újabb kö tés (cso mó)be ik ta tá sá val je len tõ sen gyön gí ti a vég -sze re lé ket. Biz ton sá go sabb a di rekt bekö tött ho rog.

• Ide á lis ho rog mé ret: ke szeg fé lék re– ha cson tit vagy ár va szú nyog-lár váttû zünk föl – vé kony hú sú, 12-es vagy14-es ho rog az al kal mas, cse me ge ku -ko ri cá hoz, pu fi hoz pe dig vas ta gabbhú sú, 10-es ho rog tû nik jó nak. Ponty ravár va vi szont 8-as vagy 6-os, vas ta gabbhú sú, na gyobb öb lû, rö vid szá rú hor -got kös sünk föl.

• A leg egy sze rûbb meg ol dás ajánl -ha tó az ól mo zás (ki sú lyo zás) te kin te té -ben is. Vi tat ha tó tév hit, hogy az osz tottsú lyo zás sok kal ér zé ke nyebb (leg fel jebbtöbb macera van ve le)! Mi vel a leg kor -sze rûbb wagglerúszók már ele ve ön sú -lyo sak, va gyis az úszó test al já ban le-fölcsa var ha tó fém gyû rûk van nak, ezek kelsza bá lyoz ha tó a tö me gük (do bó tá vol sá -guk). Az úszó be ál lá sá hoz ál ta lá banplusz 2 vagy 3 gramm tö me gû ólomszük sé ges (sö rét vagy csepp for má jú),me lyet egé szen kö zel az úszó hoz cél -sze rû a zsi nór ra csíp tet ni. Ezenkí vüllent, a ho rog tól 10, 15 vagy 20 cen ti re egyjel zõ ól mot kell rög zí te ni a zsi nó ron,0,5 vagy 0,7 gramm mé ret ben („für-dõkádkísérletezéstõl” füg gõ en), me lyet,ami kor a csa lis hor got be szip pan tó halmeg emel, fönt az úszó an ten ná ja ki -emel ke dik a víz bõl. Ez a ka pás!

Meg jegy zen dõ még, hogy aján la tosolyan wagglerúszókat be sze rez ni, me -lyek nek csú csá ban – szín ben és for má -ban – cse rél he tõk az an ten na vég tag jai.

DOMONKOS IMRE

(Kö vet ke zik:Match?… Picker?… Bo lo gnai?)

Kapás van – olvasóink élményei

Há rom nap a Miszlai-tónálTa nul sá gos tú ra a Tol na me gyei „ten ger szem”-nél

38 Pontyvilág

Meg hi ú sult palotási hor gász tú -ránk he lyett a Tol na me gyeiMiszlai-tóra esett vá lasz tá -

sunk, ahol még so ha nem jár tunk. Azidõ pont adott volt hor gász tár sam elõ -re le szer ve zett sza bad sá ga mi att. Út -köz ben még át be szél tük a há rom na -pos „ütem ter vet”, me lyet a nagy pon -tyok ki fo gá sá ra ál lí tot tunk fel. Más félóra múl va már a tó gaz dát fag gat tuk,hogy mit, s ho gyan, ezen a kis ten ger -sze men? Kel lõ kö rül te kin tés sel is -mer tet te ve lünk a he lyi sza bá lyo kat,el len õriz te a bojlis fel sze re lés ki egé -szí tõ kel lé ke it (mat rac, bojlizsák, seb -fer tõt le ní tõ), me lyek hasz ná la ta kö te -le zõ. Ar ra kért min ket, hogy az Ang li -á ból már ki til tott hor go kat ne hasz -nál juk! (Ezek – tí pu su kat szán dé ko -san nem ne ve zem meg – na gyon fo -gó sak, de csú nya, akár vég ze tes se betejt het nek a ha lak szá ján.) Az tán meg -kez dõ dött a vis sza szám lá lás. Ta pasz -ta lat ból tud juk, hogy kb. 2 óra te lik ela meg ér ke zés után az el sõ do bá sig(hor gász hely el fog la lá sa, tá bor ál lí tás,ete tés stb.). Az elõ ké szü le tek bõl nemvé let le nül hagy tam ki a bó já zást,ugyan is a hely már már ci us óta le voltbó jáz va és fo lya ma to san etet ték azelõt tünk ott hor gá szók. (Ké sõbbvissza té rek a már ci us óta egy hely benál ló bó ják ra, me lyek el gon dol kod tat -tak ben nün ket.) Szó mi szó, vég re el -ér ke zett a be do bás pil la na ta. Kész sé -ge in ket, mi vel eny hén le hû lõ víz zelvolt dol gunk, in kább édes ízû boj-likkal csa liz tuk fel. Vi szony lag rö vididõn be lül je lent kez tek éhes ba rá -taink, a pon tyok, s jöt tek egy más után(2,5 kg, 3,8 kg, 7,5 kg, 8,6 kg, 8,7 kg, 8,9

kg, 9,5 kg, 10,40 kg). A tó re kord 16,38kg, de a tó gaz da sze rint több 20 kg kö -rü li pél dány is él a víz ben. Fel aján lot -ta, hogy re kord dön tés ese tén va la mikü lön le ges aján dék kal lep meg ben -nün ket! Saj nos, ez nem jött ös sze.

Az idõ já rás-elõ re jel zés esõs idõt jó -solt vi ha rok kal. Meg ér ke zé sünk más -nap ján dél után meg is jött az égi ál -dás, me lyet a ha lak nem dí jaz tak. Azesõ és a vi har meg ér kez te elõt ti lég -nyo más vál to zás ra úgy re a gál tak,hogy sem mi lyen bojlit nem fo gad takel. Így volt idõnk me di tál ni azon,hogy mi lyen ha tás sal le het a ha lak ra,ha a bó ja min dig ugyan azon a he lyenáll, s ugyan ab ból az anyag ból van. Aha lak egy idõ után fel is me rik, és anagy fáj da lom hoz tár sít ják a bojlit,az az a go lyó for mát. Mint tud juk,meg pró bál ják a csa li nak fel kí náltbojlit a töb bi vel együtt me gen ni, mi -köz ben egy be vá gás sal nagy fáj dal matoko zunk ne kik. Nem be szél ve a fá -rasz tás ról és a szá ko lás fe led he tet lenél mé nyé rõl. Fel te vé sek sze rint, ha egyha lat több ször meg fo gunk bojlival,ki ala kul ben ne a bojlitól va ló fé le lem.Le het, hogy ha az ete tés túl kö zel vana bó já hoz, ha son ló ér zés ala kul ki a

ha lak ban a bó já tól is, fõ ként, ha fél éveugyan ott áll… Le het, hogy in kább el -ke rü lik, ahe lyett, hogy meg szok nák,mert tár sul az evés köz be ni fáj da lomér ze té vel? Ezen mor fon dí roz tunktár sam mal, s pró ba kép pen el kezd tükbó já ink leg tá vo lab bi, de még ete tés reesõ ré sze it do bál ni. Elõ for dult, hogyfél óra alatt két szer is el húz ták a ha laka csa lin kat, pe dig köz tu dott, hogybojlis hasz ná lat nál nem olyan gya ko -ri ez a je len ség, mint más hor gá szat -nál a per cen kén ti ka pás. El ha tá roz -tuk, hogy sa ját bó já ink anya gát meg -vál toz tat juk a kö zel jö võ ben, pl. bam -busz- vagy si ma nád ra. Ös sze gez ve ahárom na pot, is mét nagy él mé nyek -kel és egy ta pasz ta lat tal gaz da god -tunk. Sok, szebb nél szebb pon tyotfog tunk, ami fe lejt he tet len né tet te atú rát. Idén még el me gyünk er re a cso -dá la tos tó ra, mert az a hír jár ja, hogy ató bér lõ je nem tud meg egyez ni a tu -laj do nos ön kor mány zat tal a to váb bibér lés rõl. Ha ez nem si ke rül ne ki, aha la i val má sik hely re megy.

NAGY CSABA

SZA-NA CARP TEAM

SZÉKESFEHÉRVÁR

Pontyvilág 39

Szep tem be ri pon tyok

Agyö nyö rû õszi idõ min dig víz part -ra csal ja a hor gá szo kat. MiRöszkérõl kel tünk út ra, hogy

Nagy bi va lyo son le tesz tel jük el sõ, sa játké szí té sû bojlinkat, és fel ké szül jünk ata von ok tó ber re meg hir de tett hor gász -ver seny re. Hos szú fel ké szü lés elõz temeg Vár pa lo tá ra tör té nõ uta zá sun kat.In du lás kor a mik ro busz majd nem ki -csi nek bi zo nyult, hi szen az öt na poshor gá szat ra sá tor ral, bog rác csal és szá -mos, ké nyel mün ket szol gá ló fel sze re -lés sel ér kez tünk.

A vi zet nem is mer tem, de a só go rommár több ször hor gá szott raj ta si ke re -sen. A ná das mel lett lé võ te rü le tet vá -lasz tot tam hor gász he lyül. Mi re a bo to -kat el ren dez tük, beetet tünk, es te lett.Az el sõ ka pás haj na li há rom kö rül tör -te meg a hos szú ra nyúlt csen det. Bár ahal nem volt nagy, a foly ta tás ígé re tes -nek bi zo nyult. Az ete tés re ki tû zött he -lyek fel vált va ad ták a szebb nél szebbpon tyo kat, s a ter mé sze tes sza po ru lat -ból szár ma zó ap rób ba kat.

A má so dik nap éj sza ká ja még nemhoz ta a várt el kép ze lé sün ket, 4 kg-os -nál nem si ke rült na gyob bat fog nunk, de

nem ad tuk fel. A har ma dik nap éj je lénmeg ér ke zett a ma gya rá zat. A szél egy reerõ seb ben fújt, majd em bert és fel sze re -lést pró bá ló nem min den na pi vi har ráfo ko zó dott. Haj na li fél 3 tájt csen de se -dett el. Ak kor búj tunk elõ a sát runk ból.A rodpod és a csó nak volt az el sõ szem -be tû nõ lát vány – a bo tok a pa dom tól 2-3 mé ter re he ver tek, a csó na kunk a hul -lám ve rés tõl meg telt víz zel.

Tud tuk, hogy el jött a mi idõnk. Ezgyor san be bi zo nyo so dott, mert azegyik bo to mon raj ta fe küdt egy gyö -nyö rû, egész sé ges 6 kg-os pik ke lyes.Ren dez tük a so ro kat, majd új racsa liz -tunk, ete tés, be hor dás és kez dõ dött are mény tel jes vá ra ko zás. A már kel le -mes nek mond ha tó eny hén sze les idõtegy re több ször tör te meg a jel zõnkhang ja, 4-6-8 kg-os tük rö sök utánmeg jött az el sõ 10 kg fe let ti is. Mér le ge -lés kor a mu ta tó 12 kg-nál állt meg, abol dog ság a te tõ fok ra há gott. Só go romez után nyu god tan in dult a hal õr ház -hoz a szo ká sos friss kif li kért. Nyu god -tan ül dö gél tem a fo te lom ban, ami koris mé tel ten meg szó lalt a jel zõ és szépko mó to san meg in dult a fék. Tud tam,

hogy ez va la mi más. Egy ki csit en ged -tem, majd a do bot át fog va be vág tam…nem min den na pi ér zés fu tott át raj tam.Ko mó tos, meg fon tolt, de erõs moz gáskö ze pet te, kb. 200 mé ter rõl ki húz vafel buk kant éle tem ha la. A szom széd se -gí tett szá kol ni és mér le gel ni a ha tal -mas, 18 kg-os tük röst. A fá rasz tás köz -ben az egyik bot tal még meg akasz tot -tam egy 6 kg-ost, azu tán jött a pá lin kaés a pi he nés. Mi re a só go rom vis sza tért,már csak a nyu godt bol dog sá got lát taaz ar co mon. A kö vet ke zõ na pok is szé -pen ad ták a ha lat, de saj nos, el jött apén tek és pa kol nunk kel lett.

A bojli tesz te lé se si ke res nek bi zo -nyult. Egy ta pasz talt hor gász és hor -gász bol tos ba rá tom, La ci, so kat se gí -tett, hogy meg fe le lõ anya gok ke rül je -nek be le. Biz tos va gyok ben ne, hogy ajö võ ben igyek szem ki zá ró lag sa ját ké -szí té sû bojlikat hasz nál ni.

Kö szö nöm ezt a he tet min den ki nek,aki egy ki csit is hoz zá já rult a si ke rünk -höz.

HOR VÁTH ÁKOS

RÖSZKEI SPORT HOR GÁSZ

ÉS TER MÉ SZET VÉ DÕ EGYE SÜ LET

Pontyozás finomszerelékkel

Pontyvilág40

Névjegy

Név: Szabó LászlóKor: 58 évLegnagyobb ponty: 14,5 kgKedvenc horgászmódszer:

rakósTámogatók: Mosella,

Nagybivalyos H. E.

A„ra kós” hasz ná la ta a ver seny hor -gá szat ban ál ta lá nos, mert gyors ésna gyon pon tos hor gá sza tot biz to -

sít. A ver seny zés mel lett ma már egy retöbb hob bi hor gászt is lát ha tunk a víz -par ton ke szeg fé lék re, vagy akár na -gyobb tes tû ha lak ra, pon tyok ra, már -nák ra is hor gász ni ez zel a bot tí pus sal.A leg na gyobb hal, amit ra kós bot tal ki -fog tak egy 23 kg-os ponty volt.

A ra kós bot két fé le kép pen PI (put in– be le rak ni), és PO (put over – rá rak ni)rend szer ben ké szül. A PI-rend szer rel aföl sõ bot tag ke rül az al só ba, míg a PO-mód szer rel min dig a fel sõ tag ba ke rülaz al só. Ma már csak ez zel az utób bimeg ol dás sal ké szí te nek bo to kat. A PO-rend szer nél vagy min den tag PO-rend -sze rû, vagy az el sõ-má so dik tag te lesz -kó pos rend sze rû.

Az el sõ ra kós bo tok üveg szá lasanyag ból ké szül tek, na gyon ne he zek,és rá adá sul lá gyak vol tak, így a mai (13-14,5 m) hos szú ság ban a spicc rész be ló -gá sa mi att hasz nál ha tat la nok let tek

vol na. A mo dern, szén szá las anya gokmeg je le né se a ra kós bo tok gyár tá sá banis át tö rést je len tett, le he tõ vé tet te köny -nyû, erõs, me rev spic cû, és hos szú (10-12 mé ter fe let ti) bo tok fej lesz té sét ésgyár tá sát. A fej lesz té sek per sze fo lya -ma to sak, nap ja ink ban is tar ta nak, így ara kós bo tok egy re kön nyeb bé vál nak.

Mi nél jobb anyag ból ké szül a ra kósbot, a spic ce an nál me re vebb, be ló gásnél kü li. Ma már lé tez nek kön nyû,gyors ke sze ges bo tok, erõs, vas tag fa lú,ki fe je zet ten nagy ha las bo tok és ve gyes

hasz ná la tú ak is. Ha a pénz tár cánk en -ge di, a jobb mi nõ sé gû (és drá gább)rakós bo tot vá sá rol juk meg, mert azkönnyebb, gyor sabb, és ez ál tal él ve ze -te sebb hor gá sza tot tesz le he tõ vé.

A ra kós bot tal va ló hor gá szat elõ -nyei:

• Pon tos és egy sze rû, ki zár ja a do -bás nál elõ for du ló pon tat lan sá got (csakbe kell tol ni a bo tot a ki vá lasz tott hely -re és a sze re lé ket le kell en ged ni a víz -re).

Megérkeztünk

Pontyvilág 41

• A bot he gye és az úszó kö zöt ti kistá vol ság egy sze rû vé te szi a sze re lékmoz ga tá sát (úsz tat ha tunk vagy vis sza -tart hat juk, moz gat hat juk több irány -ba, vagy meg tud juk ál lí ta ni egy he -lyen).

• Na gyon fi nom sze re lé kek kel tu -dunk hor gász ni.

• A bot hos szát szük ség sze rint sza -ba don vál toz tat hat juk.

• Ka pás kor a be vá gás tel je sen füg -gõ le ge sen tör tén het.

Ezek kel szem ben egyet len hát rá nyaa sok ki egé szí tõ – gör gõ, vil la, kö zép sõbot tar tó, ver seny lá da, tál cák stb. –hasz ná la ta.

A ra kós bot nál hasz ná la tos gu mik mé -re tei:

A ra kós topsettben a gu mi zás ve sziát az or só sze re pét. A gu mi mé re té nekjó meg vá lasz tá sa na gyon fon tos, min -dig a meg hor gá szan dó hal tól függ.Min den eset ben na gyobb sza kí tó szi -lárd sá gú nak kell len nie, mint a sze re -lék és az elõ ke te her bí rá sa. Ki sebb ha -lak hoz 0,6–0,9 mm-es gu mit, na gyobbha lak (pl. ponty) hor gá sza ta kor 1,2–1,8mm-es gu mit (és akár 0,18–0,20-as fõ -zsi nórt) le het hasz nál ni.

Az el mé let után jöj jön a gya kor lat,va gyis a ponty fo gás.

Egy ko ri ta nít vá nya im mal és ver -seny zõ tár sam mal, Gá bor ral és Pé ter relel ha tá roz tuk, hogy ren de zünk egy jó kishá zi ver senyt Nagy bi va lyos ver seny pá -lyá ján. Mind hár man na gyon ké szül -tünk, leg alább is fej ben, de el fog lalt sá -ga ink mi att a hor gá szat ra csak szep -tem ber utol só szom bat ján ke rült sor…

Vég re el ér ke zett a vár va várt nap, ameg be szélt dél utá non be fu tot tak a srá -cok. A ver seny pá lya ke le ti ré szén, há -rom egy más mel let ti he lyen te le ped -tünk le. Lá zas pa ko lás, ete tõ anyag-ke -ve rés, sze re lé kek be ál lí tá sa, mély ség -mé rés kö vet ke zett, majd meg kez dõ -dött a ver seny.

Mindent elhoztunk?

Rakjuk össze a bototAz étlap

Pontyvilág42

Az idõ nap sü té ses volt, vál to zó irá -nyú szél lel, mely hol a há tunk mö güldél rõl, hol jobb ról, hol bal ról fújt, elég -gé erõ sen. Ter mé sze te sen bi za kod -tunk, bár ré szem rõl azért nem volt eny -nyi re fel hõt len a do log, mert – bár nemva gyok ba bo nás –, ha Gá bor ral me gyekpe cáz ni, a jó ég tud ja mi ért, nem va -gyunk túl si ke re sek. Re mél tem, hogymost nem így lesz…

A ha lak kö te le zõ ete té se után Gá borfa la toz ni kez dett. Majd öt ven per cigúgy tûnt, hogy a ha lak vi szont ki hagy -ják az uzson nát, ám Gá bor egy szer csakpon tyot akasz tott, ami rö vid fá rasz tásután meg lé pett a ho rog ról. Ba rá tun katez nem za var ta. Ka pá sa ál lan dó an volt,de mi vel sok szor egy szer re hasz nál ta ara kóst és a te le fon ját – és a két tech ni kanem volt ös sze han gol va –, elég sok ha -lat el en ge dett. Ne künk Pé ter rel egy-kétki sebb hal akadt csak meg, az tán Pé terra kó sa haj lott, a gu mi nyúlt, és rö vid fá -rasz tás után egy csi nos más fe les poty kátszá kolt. Gá bor hos szú ra nyúlt te le fon -be szél ge té se alatt ál lan dó an cso bo gott aha lak kal, fog ta fo lya ma to san a ká rá szo -kat és a kis pon tyo kat. Mi Pé ter rel csakõriz tük a vi zet, a ha lak nem ér dek lõd -tek fel kí nált csa link iránt. Né hány ki -sebb pon tyot azért si ke rült ho rog ra csal -nom. A há zi ver seny utol só per cé benPé ter nek meg akadt egy ter me tes amur,de csak a far kát mu tat ta meg, majd bú -csút in tett a ho rog nak és ne künk. Kons -ta tál tuk a so vány ka zsák mányt, majd aha la kat óva to san vis sza en ged tük a tó ba,

biz to sít va õket és tár sa i kat, hogy más -nap is mét jö vünk.

Reg gel nyolc óra kö rül már ott tüs -tén ked tem a par ton. Az elõ zõ na pi he -lyün ket már el fog lal ták, de se baj, nagya tó. A fi a ta lok még se hol, azért per szehor gász ni kell, ete tõ anyag-ke ve rés,beete tés… Po hár ral a tö rés re, a part tól9 mé ter re. A pad kán 1,3 m-es a víz, mö -göt te 2,1 m. Pár nagy gom bóc a pon tyosete tõ anyag ból, né hány ma rék kon zerv -ku ko ri ca, né mi pinki, cson ti, gi lisz taföld del. Ami kell, tel jes az ét lap. Vá ra -ko zás… vá ra ko zás… Úszó- és eresz -ték ál lí tás le a mély be, fel a pad ká ra…hal egy ap rócs ka, bi zo nyá ra el té vedtdévér ki vé te lé vel nincs. Egy órán ke -resz tül sem mi ered mény, még egy ici -pi ci hú zás sem. A szél nem fújt, sem minem moz dult. Fi nom sze re lé ket ké szí -tet tem: 0,25, 0,50 g-os úszók, 14–16-oshor gok, a zsi nór is 0,14/0,12-es. Et tõltöb bet nem te he tek. Már azt fon tol gat -tam, hogy ös sze kel le ne pa kol ni, ami -kor egy te nye res dévér ér ke zett és Gá -

bor te le fon ja: ha a hal nem is jön, õigen! Hir te len az ed dig fül ledt, csen desidõ is meg vál to zott, fel tá madt az elõ zõnap ta pasz talt vál ta ko zó irá nyú szél, sez alig ha nem jó té kony ha tás sal volt aha lak ra is… Kis idõ múl va egy mást ér -ték a ka pá sok, igaz, kö lyök pon tyok ésné hány ter me tes ká rász je lent ke zettcsak, s a vál to za tos ság ked vé ért egy-kétkarikakeszeg is meg akadt. Kezd tem le -mon da ni a nagy hal ról, ami kor széplas san el me rült az ér zé keny úszó, és ara kós meg eme lé sé re a gu mi zás ren de -sen mû kö dés be lé pett! A ter me tesponty né hány perc múl va a szák banlan dolt. Ak tív hor gá szás sal telt a dél -elõtt to váb bi ré sze is. Igaz, a na gyobbha lak nem tob zód tak ezen a dél elõt tön,de re mek idõ ben, szép kör nye zet bentöl töt tük az idõt. Aján lom min den ki -nek, aki te he ti, fog ja kéz be a fi nom sze -re lé kes bo tot, meg éri…

Szö veg: SZA BÓ LÁSZ LÓ

Kép: BAJCSI DÁ VID

A zsákmány

Az etetéstõl...

... a kifogásig

Újdonságok

Led LenserHeadfireRevolutionfej lám pa

A Led Lenser cég kb. 10 éve ala kult – mintpro fes szi o ná lis LED lám pa gyár tók – egy ga -rázs ban. Ma több mint 900 al kal ma zott mû -köd te ti a vál la la tot mint egy 30 000 lám pátké szít ve na pon ta. A ma gya rá zat egy sze rû:for ra dal mi tech ni kák (több mint 200 tech ni -kai vív mány) pre cí zi ós gyár tá sa – meg fi zet -he tõ áron.A Led Lenser Headfire Revolution fej lám pajel lem zõi: szu per erõs kö ze li és tá vo li fény alám pa pánt ré szén há tul ta lál ha tó potméter-nek kö szön he tõ en, amel lyel ma nu á li san sza -bá lyoz hat juk a fény erõs sé get; víz ál ló; for gat -ha tó; bil lent he tõ, sú lya 117 g ele mek kelegyütt; 3 db AAA-típusú elem mel kb. 50 óra üzem idõ.

Ke res se az üz le tek ben!Info: 06 (20) 333-9538

Shimano Super Ultegra XSA

Ez egy deluxe ver zi ó jú Ultegra XSA or -só az zal a kü lönb ség gel, hogy a fej -lesz té sek nek kö szön he tõ en ma ga -sabb ér té ket kép vi sel, ugyan ak kormeg tar tot ta a ré gi mo dell tu laj don sá ga -it, ki egé szít ve az új, ki fi no mul tabb rész le tek kel.Új don ság a dob sú lyát csök ken tõ fu ra tok, csak-úgy, mint a kar ban tar tást elõ se gí tõ ola jo zó nyí lás.Amit nem le het lát ni, az az öt da rab por vé dõs A-RB go lyós -csap ágy, plusz a tûgörgõscsapágy, ami szu per kön nyû fu tást biz -to sít. Két se bes sé gû dob eme lés és gyors re a gá lá sú fék jel lem zi,az át té tel 4,3:1 és fém pót dob jár hoz zá. Két mo dell kap ha tó,me lyek kö zül a 10000-res nagy zsi nór ka pa ci tá sú (0,40 mm/300 m)dob já val na gyobb do bás tá vol sá got ér he tünk el és vas ta gabb zsi -nór hasz ná la tát te szi le he tõ vé, míg a ki sebb, 6000-res mo dell ana gyobb át mé rõ jû (0,35 mm/150 m) dob já val vé ko nyabb zsi nó -rok kal biz to sít ja a szük sé ges do bás tá vol sá got.Gyárt ja: Shimano. Ára: 64 990 Ft (6000-res mo dell), 67 990 Ft(10000-res mo dell)

Super G Bag Mix

A Super G Bag Mix kü lön le ges re cept alap ján ké szült. Alap ele me a GPS 90 szu per mi nõ sé gû hal liszt és egy vá lo ga -tott nö vé nyi lisz tek bõl és pelletekbõl ál ló ke ve rék. A ke ve rék ma gas fe hér je tar tal mú, hogy meg gyor sít suk az ez zel

táp lál ko zó ha lak anyag cse ré jét. Tar tal maz még Green Betaint és ami no sa va kat. Al kal ma zá sa – ha son ló an más BigCarp Bag Mixekhez – na gyon sok ré tû. Hasz nál ha tó ma gá ban, mint ete tõ anyag feeder- és match-horgászatnál, de

nem el ha nya gol ha tó a je len tõ sé ge a bojlishor gá szat nál. Ke ver het jük fõ zött mag vak hoz vagy tört, il let ve egész boj-likhoz. PVA-hálós hor gá szat nál ki vá ló an vizs gá zott ver seny kö rül mé nyek kö zött is. Ez eset ben al kal maz zunk hal ola -jat a mixned ve sí tés hez (pl. BC vö rös la zac ola jat). www.bigcarp.hu

Ele gáns pergetõbot

A pa ti nás an gol Greys már ka a ha gyo má nyok hozhí ven rend kí vül ele gáns pergetõbotot ké szí tett a ra -ga do zó ha lak ra hor gá szók szá má ra. A kü lön le gesbot anyag erõ ha tá sá ra fel ke mé nye dik. Ro bosz tusszer ke ze te su gá roz za a stra pa bí ró sá got, amelyélet re szó ló ga ran ci á val ren del ke zik. Prak ti kus,hen ger ala kú, rend kí vül erõs bot tar tó ja szin tén azele gan ci át és a tö ké -le tes sé get sza va tol ja.Ja va solt fo gyasz tóiára: 45 000 Ft.www.fisch.hu

Új ízek Rod Hutchinsontól

So kak nak okoz örö met, hogy a Rod Hutchinson-ter-mékek tel jes pa let tá já hoz már itt hon is hoz zá jut hat nak.A kí ná lat ban to vább ra is csak ki fo gás ta lan mi nõ sé gû,top ka te gó ri ás ter mé ke ket ta lá lunk.A mes ter új fej lesz té se i nek kö szön he tõ en nem kell at tóltar ta nunk, hogy hor gász tú ránk ról ka pás nél kül té rünk

majd ha za, és a ka pi tá lis pon tyok kal to vább ra is csak az új sá -gok cím lap ján ba rát koz ha tunk! A klas szi kus nak ne vez he tõ ter mé kek mel lett (Monster Crab, Scopex, Squid &Octopus, me lyek szin tén Hutchinson úr ne vé hez kö tõd nek) új ízek is meg je -len tek. Ilyen pl. a Chocolate Malt, a Mulberry Florentine, aMaple Extreme, a Pineapple–Mango & Banana, a Strawberry& Scopex, vagy a Banana Supreme. Pró báld ki az új és klas szi kus íze ket! Ke resd a hor gász bol tok ban! www.fpd.hu

Rekordfogások

SSzzeerreettnnéénnkk,, hhaa mmeeggoosszzttaannááttookk vveellüünnkk sszzéépp ffooggáássaaiittookk ttöörrttéénneettéétt.. ÉÉllmméénnyyeeiitteekkeett aa ttööbbbbii sszzaakkllaappttóóll eellttéérrõõeenn vvaallaammiivveell hhoosssszzaabbbbaann,, rréésszz--lleetteesseebbbbeenn sszzeerreettnnéénnkk kköözzööllnnii ééss oollyyaann ffoottóóvvaall iilllluusszzttrráállnnii,, mmeellyy ttüükkrröözzii,, hhooggyy aa ppoonnttyyoott sszzeerreettõõ,, aazz ééllõõvviilláággoott ttiisszztteellõõ eemmbbeerrrreell vvaann ddooll--gguunnkk,, aakkii vviisssszzaaeennggeeddii aa sszzéépp ppééllddáánnyytt.. FFoottóótt ééss ééllmméénnyybbeesszzáámmoollóótt aa 1100 kkiillóó ffeelleettttii ppoonnttyyookkrróóll vváárruunnkk.. ÍÍrrjjááttookk mmeegg mmiikkoorr,, hhooll,, mmiillyyeennkköörrüüllmméénnyyeekk kköözzöötttt ((iiddõõjjáárrááss,, ffrroonntthhaattááss,, vvíízzhhõõmméérrsséékklleett,, hhoollddáállllááss ssttbb..)),, mmiillyyeenn ccssaalliivvaall ééss mmeennnnyyii ffáárraasszzttáásstt kköövveettõõeenn ssiikkeerrüülltt mmeegg--sszzáákkoollnnoottookk aa hhaallaatt.. RReekkoorrddjjaaiittookkaatt jjeelleezzzzéétteekk tteelleeffoonnoonn [[223377--55006622,, ee--mmaaiillbbeenn ((ppoonnttyyvviillaagg@@sspprriinnttkkiiaaddoo..hhuu)),, vvaaggyy lleevvééllbbeenn ((SSpprriinntt KKfftt..–– PPoonnttyyvviilláágg,, 11113377 BBuuddaappeesstt,, ÚÚjjppeessttii rrkkpp.. 77..))]]..

Tisztelt horgásztársak!

FFEEKKEECCSS JJÁÁNNOOSS

Fogás: Merenye, 2007. 10. 21.

A hal súlya: 20,8 kg

Hossza: 92 cm

Kerülete: 88 cm

Idõjárás: Derült

Csali: bojli

Gyenge, ejtõs kapással jelentkezett

az Imperial Baits 20 mm-es gyári

Liver-Coldwater bojliját megkívánó

hal. Jánosnak bevágást követõen csó-

nakból 10 percig tartott merítõszákba terelni régóta várt, el-

sõ csodaszép húszpluszos merenyei tükrösét.

MMIILLAANN HHOOMMOOLLAA ((SSKK))

Fogás: Merenye, 2007. 09. 10.

A hal súlya: 21 kg

Hossza: 98 cm

Kerület: 84 cm

Idõjárás: borús

Csali: bojli

Húzós folyamatos kapással jelentkezett

a hal. Milan bevágás után csónakból

húsz percig fárasztotta. A szlovák pecás

több rekordlistás halat fogott a túrája so-

rán.

UUSSZZTTIICCSS LLÁÁSSZZLLÓÓ

Fogás: Merenye, 2007. 09. 17.

A hal súlya: 21,7 kg

Hossza: 97 cm

Kerülete: 84 cm

Idõjárás: derült

Csali: bojli

Húzós folyamatos kapással

jelentkezett László hala,

bevágás után csónakból húsz

percig fárasztotta. Szákolás után

megpillantva döbbent rá, milyen szerencsés, hisz immár

azok közé tartozik, akiknek elsõ merenyei túrájuk során

megjött a 20 kg-os!

BBOOBBÁÁKK ÁÁKKOOSS

Fogás: Háromfa,

2007. 10. 20.

A hal súlya: 20,2 kg

Hossza: 92 cm

Kerülete: 88 cm

Idõjárás: derült

Csali: bojli

Maszatolós kapással je-

lentkezett a hal. Ákos be-

vágást követõen partról

15 percig fárasztotta,

majd merítõszákba terelte csodaszép tükrösét. Az uszo-

nyos a DD alapanyagokból összeállított sajátkezûleg gyár-

tott 26 mm-es Monsterre érkezett.

BBIIRROOSS PPÉÉTTEERR

Fogás: Palotás, 2007.

09. 05.

A hal súlya: 20,1 kg

Csali: bojli

A kétszeres olim-

piai bajnok vízipó-

lós sokat fejlõdött,

mióta bemutat-

tuk. Elsõ lapszá-

munkban (2007.

március) még 6,5 kg-os saját rekordról mesélt, Palotáson

viszont megvalósult régi álma, megfogta élete elsõ húsz-

pluszos tükörpontyát. A sportembernek a szerencse mellett

remek tanítómestere lehet, hisz szûk két éve, hogy csatla-

kozott a pontyozók népes táborához, s máris sikerült átlép-

nie az álomhatárt.

SSIIPPEEKKII ZZSSOOLLTT

Fogás: Háromfa, 2007. 08. 25.

A hal súlya: 16,7 kg

Csali: bojli

Zsoltnak igencsak kedvezett a

szerencse a szép augusztusi

napon, hisz négy gyönyörû ha-

lat sikerült szákba terelnie

egymás után. A 16,7 kg-os

mellett egy 15,9 kilósat, egy

11,3 kilósat és egy 9,1 kilósat is. A pontyok mindannyiszor

visszanyerték szabadságukat.

KKAARROOLL MMOOTTUUZZ ((SSKK))

Fogás: Háromfa, 2007. 09. 29.

A hal súlya: 21,2 kg

Csali: bojli

A szlovák horgász botján este fél tíz táj-

ban ejtõs kapással jelentkezett a hatal-

mas hal. Viszonylag rövid fárasztás után

sikerült megszákolni. Az óriás uszonyos

a kagylós bojlit kívánta meg.

Keressük 2007 legjeitAA FFiisscchh KKfftt.. aa CCaarrpp ZZoooomm--tteerrmméékkeekk ffoorrggaallmmaazzóójjaa,, éérrttéékkeess,, ttööbbbbttíízzeezzeerr ffoorriinnttooss ddííjjaakkaatt aajjáánnll ffeell aazz aalláábbbbii kkaatteeggóórriiáákk ggyyõõzztteesseeii--nneekk.. AA lleeggnnaaggyyoobbbb ttüükköörrppoonnttyy kkiiffooggóójjaa,, AA lleeggnnaaggyyoobbbb ttõõppoonnttyykkiiffooggóójjaa,, AA lleeggnnaaggyyoobbbb ppoonnttyyoott kkiiffooggóó hhööllggyyhhoorrggáásszz,, AA lleeggnnaa--ggyyoobbbb ppoonnttyyoott kkiiffooggóó iiffjjúússáággii ((1144––1188 éévv kköözzöötttt)) hhoorrggáásszz ééss AAlleeggnnaaggyyoobbbb ppoonnttyyoott kkiiffooggóó ggyyeerrmmeekk hhoorrggáásszz ((88––1144 éévv kköözzöötttt))..ÉÉrrttéékkeellééss ddeecceemmbbeerr 3311--éénn.. AA ggyyõõzztteess ffooggáássookk ttöörrttéénneettéétt aa bbeekküüllddõõkk mmeeggoosszztthhaattjjáákk oollvvaa--ssóóiinnkkkkaall.. AA nnyyeerrtteesseekkeett ppoossttáánn éérrtteessííttjjüükk..

BBIIRRKKII AANNDDRRÁÁSS

Fogás: Merenye, 2007.

09. 13.

A hal súlya: 19,7 kg

Csali: bojli

Andris, Fekecs Jani ba-

rátjával érkezett a tó-

hoz, hogy kipróbálják

az Imperial Baits új

bogyóit. A bojlik jól

vizsgáztak, hisz számos ki-

sebb ponty után az elsõ 19,2 kg-ost egy 16 kilós követte, majd

lépre ment egy 19,7 kg-os koma is. A három hal alaposan

megdolgoztatta a fiúkat, de pihenésre mégsem maradt ide-

jük. A hosszú hétvégén az uszonyos triót több 14 kg feletti és

jó néhány „apróbb” követte.

KKAATTEEGGÓÓRRIIAA:: 88––1144 ÉÉVV KKÖÖZZÖÖTTTT

IIFFJJ.. HHUUSSZZÁÁKK IISSTTVVÁÁNN

Fogás: Maconkai-víztározó,

2007. 05. 05.

A hal súlya: 10,7 kg

Csali: bojli

A 9 éves Pisti gyakran fordult

meg édesapjával a tározón,

de ez volt az elsõ horgászata,

amelyen saját engedéllyel

rendelkezett (köszönet érte

Misi bácsinak és Gabinak).

Erõsen szeles, borult, esõs idõben dél körül két

csippantásra lettek figyelmesek. Mire észbe kaptak, Pisti ep-

res lebegõ bojlival csalizott botjáról lehúzott kb. 30 méter zsi-

nórt a hal. A horgászpalántának kis segítséggel 15 perc alatt

sikerült megszákolnia élete elsõ 10 kg feletti pontyát.

KKAARROOLL KKAALLUUZZAA

Fogás: Háromfa, 2007. 09. 25.

A hal súlya: 17,8 kg

Csali: bojli

MMIIRROOSSLLAAVV KKAALLUUZZAA

Fogás: Háromfa, 2007. 09. 28.

A hal súlya: 17,2 kg

Csali: bojli

JJAAKKUUBB KKAALLUUZZAA ((1122 éévveess))

Fogás: Háromfa, 2007. 09. 28.

A hal súlya: 12,3 kg

Csali: bojli

Kaluzáék hatan vannak testvérek, közü-

lük ketten, és a harmadik fívér 12 éves fia érkezett néhány napos õszi

pontyozásra a „zöld pokolba”. A jelek szerint jól megtanulták a horgászat minden csín-

ját-bínját, hisz túrájuk alatt rendesen tizedelték a nem könnyû tó halóriásait. A ké-

peken látható pikkelyeseken kívül több 10+-os halat sikerült szákba terelniük.

CCIIUUDDAANN SSIIMMOONN

Fogás: Vác–Kisváci horgásztó,

2007. 10. 06.

A hal súlya: 13,53 kg

Csali: pellet

A 17 éves horgász úszós szerelék-

kel vadászott a Vác melletti tó

pontyaira. Az uszonyost a súlyá-

hoz képest viszonylag hamar, 15

perces fárasztást követõen sike-

rült megszákolnia. A közel 14 kilós ponty a finomszere-

lékes horgász eddigi legnagyobb hala.

KKAATTEEGGÓÓRRIIAA:: 1144––1188 ÉÉVV KKÖÖZZÖÖTTTT

KKAATTEEGGÓÓRRIIAA:: HHÖÖLLGGYYEEKK

DDEEIICCHHSSLLEERR MMAARRGGIITT

Fogás: Háromfa, 2007. 08. 29.

A hal súlya: 18,1 kg

Csali: bojli

Margit májas bojlival felcsali-

zott botjára a szép nyári na-

pon délután négy óra tájt erõ-

teljes kapással érkezett a hal.

Érezte, hogy nem lesz köny-

nyû a partra segítése, de vé-

gül 20 perces fárasztás után

sikerült megszákolni a 18,1 kg-os tükröst. A

bonyhádi horgászhölgy úgy elfáradt a fárasztástól, hogy arra

már nem maradt ereje, hogy a fotózásnál megemelje a súlyos

példányt. Attól tartva, hogy leejti, inkább a pontymatracon

fényképezték le.

SSZZÕÕCCZZEE TTÜÜNNDDEE

Fogás: Merenye, 2007. 09. 20.

A hal súlya: 16,2 kg

Idõjárás: enyhe, derûs

Csali: bojli

Võlegényével és barátaikkal érkez-

tek Merenyére. Ez volt Tündi elsõ

bojlistúrája. Az ott töltött négy nap-

ból az elsõ három csendesen telt, de

az utolsó este megtört a jég. A parttól

kb. 200 méterre helyezték el csali-

jaikat. A 19 éves horgászlány egyik botjára májas bojlit, másik-

ra az Imperial Baits 20 mm-es Monsterét fûzte és Carp Zoom

Halibut Pellettel etetett. Este 9 órakor sípolni kezdett a kapás-

jelzõ a Monsteren. Megakasztotta, nagyon könnyen jött kifele,

pedig a gyönyörû tükrös a mérlegeléskor 16,2 kg-ot nyomott.

A pontyok étvágyára ható környezeti tényezõk:11.. IIddõõjjáárráássii ffrroonnttookk.. 22.. ÉÉvvsszzaakk,, nnaappsszzaakk,, aa nnaappppaallookk ééss aazz ééjjsszzaakkáákk hhoosssszzaa.. 33.. NNaappfféénnyy,, aazz ááttvviilláággííttootttt ((ffoottiikkuuss)) vvíízz--rréétteegg vvaassttaaggssáággaa,, vvaaggyyiiss aazz ááttllááttsszzóóssáágg.. 44.. AA nnaappii hhõõiinnggááss,, aa vvíízz hhõõmméérrsséékklleettee,, ttoovváábbbbáá aa kküüllöönnbböözzõõ hhõõttaarrttaallmmúú vvíízzrréétteeggeekk vvaassttaaggssáággaa.. 55.. SSzzéélljjáárrááss,, uurraallkkooddóó sszzéélliirráánnyy,, sszzéélleerrõõsssséégg.. 66.. LLééggnnyyoommáássvváállttoozzááss..77.. HHoollddjjáárrááss..

88.. AAzz áárraaddááss ééss aappaaddááss ggyyaa--kkoorriissáággaa,, iiddõõttaarrttaammaa..99.. AA ssooddrrááss eerrõõssssééggee..1100.. AA vvíízz oollddootttt ooxxiiggéénnttaarrttaallmmaa.. 1111.. AA vvíízzbbeenn ffeellhhaallmmoozzóóddóó sszzeerrvveessaannyyaagg mmeennnnyyiissééggee..1122.. AAzz aaddootttt hhoorrggáásszzvvíízz tteerrmméésszzeetteessttáápplláálléékkbbáázziissaa.. 1133.. AA ppoonnttyyookk éélleettkkoorraa,, éélleettkkoorrhhoozz kkööttöötttt kkoonnddíícciióójjaa,, eeggéésszzssééggii áállllaappoottaa..

A pontyok étvágyára ható emberi tényezõk:11.. TTáájjiiddeeggeenn hhaallffaajjookk bbeetteelleeppííttééssee tteerrmméésszzeetteess vviizzeeiinnkkbbee,, mmeellyyeekkttáápplláálléékkkkoonnkkuurreennsseeii õõsshhoonnooss hhaallffaauunnáánnkknnaakk,, ttoovváábbbbáá aazz iivvaaddéékkookk jjeelleennttõõss hháánnyyaaddáátt kkáárroossííttjjáákk.. 22.. AA mmeesstteerrssééggeess hhoorrggáásszzvvíízzii eetteettééssggyyaakkoorriissáággaa,, aazz eetteettõõaannyyaagg öösssszzeettéétteellee,,eemméésszztthheettõõssééggéénneekk iiddeejjee..33.. AA hhoorrggáásszzttaavvaakk iiddõõsszzaakkooss ffeerrttõõttlleennííttéésséérree ffeellhhaasszznnáálltt kkllóórrmméésszz ééss mméésszzhhiiddrráátt mmeennnnyyiissééggee,, aa sseemmlleeggeessüüllééss iiddõõttaarrttaammaa.. 44.. AA ffeelleellõõttlleenn mméérrttéékkûû mmûûttrráággyyaa-- ééss nnöövvéénnyyvvééddõõsszzeerr--ffeellhhaasszznnáállááss,, iilllleettvvee eeggyyéébb sszzeerrvveess sszzeennnnyyeezzõõ aannyyaaggookk ((iippaarrii sszzeennnnyyvviizzeekk))bbeesszziivváárrggáássaa tteerrmméésszzeetteess vviizzeekkbbee,,aammeellyy aa nnöövvéénnyyii ppllaannkkttoonnookk ééss eeggyyeesshhíínnáárrfféélléékk eellbbuurrjjáánnzzáássáátt,, aazz úúnn.. eeuuttrrooffiizzáácciióótt ggeerrjjeesszzttii..

2. RÉSZ: TÁPLÁLÉKSZERZÉS,HORGÁSZMÓDSZEREK

A hazai folyók pontypopulációjánakkisebbik részét természetes ívásból szár-mazó egyedek alkotják, nagyobbik ré-szük viszont telepítések által nyert újéletteret. Az életközösségek és a táplálék-lánc itt a folyóvízi jelleghez alkalmaz-kodva épül fel, és ezzel sajátos táplálék-bázist teremt az ott élõ halak számára.Ennek eredményeképpen a halak a táp-lálékszerzés különbözõ módszereit fej-lesztették ki az evolúció során, melyet azegyes halfajok eltérõ szájállása is igazol.

A folyóvízben elõforduló táplálékbá-zis nagyságát és összetételét tekintve,erõsen függ az adott folyószakasz szint-táj jellegétõl, így a mederviszonyoktól, avíz mélységétõl, a sodrás erõsségétõl, azaljzat minõségétõl.

E tényezõkön kívül fontos szerep jutaz évszakoknak is. A ponty mindenevõhalfaj, természetes táplálékának na-gyobb részét állati, kisebb hányadát nö-vényi táplálékféleségek alkotják. A pontytáplálékigénye életkor és fejlettség sze-rint eltérõ. A kifejlett pontyok természe-tes táplálékforrásai egész évben a vízbedõlt faágakra és egyéb tárgyakra tapadtvándorkagylótelepek, valamint az aljzatközelében vagy az abban benne élõ, úgy-nevezett bentotikus élõlények csoportja,az árvaszúnyoglárvák, a víziászkák, acsõvájó férgek, továbbá a különbözõkagyló- és csigafajok. Az olyan folyókon,ahol a mederfenék és a partoldal jelentõsrésze agyaggal és márgával borított, ottmegtelepedhetnek a szezonális táplálék-forrást kínáló folyóvízi kérészfajok lár-vái. A növényi eredetû táplálékok közül aponty szívesen fogyasztja az egyes hínár-félék terméseit. Ezenkívül az elhalt és afenéken felhalmozódó vagy egyes tár-gyakra, kövekre rakódott élettelen szer-ves törmeléket is elfogyasztják. Ezek atáplálékféleségek legfõképpen a vegetá-ciós periódusban, vagyis tavasztól õszigképezik a ponty táplálékbázisát.

Árhullám esetén a megszokott táplál-kozási rend átalakul. Egyes táplálékokjelentõsége csökken, ezzel egy idõbenteljesen új, úgynevezett szezonális táplá-lékformák jelennek meg. Amikor a folyóvízszintje emelkedik és elönti az árteret,onnan a víz az adott évszaktól függõen,tetemes mennyiségû gyûrûsférget, ro-vart, illetve azok lárváit mossa ki az át-nedvesedett talajból, valamint a növényiés az élettelen eredetû táplálékok számais növekszik. Gyakran fogyasztja a pontyilyenkor az egyes fûfélék magjait. Ha ahullámtér hosszabb ideig áll vízborítás

alatt, annál nagyobb tömegben szapo-rodnak el a sekély, szerves anyagban gaz-dag vízben a növényi és az állati plank-ton fajai. A ponty ezt, a számára terítettasztalt kínáló idõszakot a végsõkig ki-használja, és addig marad a sekély szélvi-zekben, amíg a folyó vissza nem tér amedrébe. Megfigyelések szerint a pontyés a csuka vonul vissza legutoljára a me-derbe az apadás során. Azokon a folyó-kon, amelyek keskeny hullámtérrel ren-delkeznek és nincs megfelelõ ártéri nö-vényzet, a pontyok gyakran nem tudjákkihasználni az árhullám nyújtotta elõ-nyöket, és táplálékszerzés helyett mene-déket keresnek, s akár napokig nem táp-lálkoznak.

Horgászati szempontból mi is jelentõselõnyt élvezhetünk, ha kellõen ismerjükvagy kifigyeljük a pontyok viselkedésétaz áradás ideje alatt. Tapasztalatok sze-rint a tetõzés utáni idõszak, leginkább azapadás befejezõ szakasza ígéri a legna-gyobb sikert. Ha lehetõségünk adódik ésmeg tudjuk közelíteni, leginkább a csen-desebb vízrészeket próbáljuk meghor-gászni, akár a mederben, akár a hullám-tér bizonyos részein. A visszaforgókbangyakran felhalmozódnak a messzirõl so-dort táplálékszervezetek. A felszerelésttekintve, eredményesen használhatjukfeederbotjainkat vagy más egyéb feneke-zõ és úszós készséget. Fontos, hogy a szo-kásosnál sokkal nagyobb ólmot kell fel-helyeznünk, ha azt szeretnénk, hogy aszerelékünk egy helyben maradjon. Azapadás során még mindig jelentõs lehet ahordalékszemcsék mennyisége. A ked-vezõtlen látási viszonyok miatt a pontyokés más egyéb halak is kevésbé óvatosak.Tapasztalatok szerint ekkor az élõ csalik,fõleg a harmat- és a trágyagiliszta, továb-bá a csonti lehet a legeredményesebb.Mivel a pontyok ekkor még inkább aszaglásukra, ízlelésükre támaszkodnak atáplálék felkutatása során, ezért az aro-más csali lényeges sikertényezõvé válhat.Ha etetni szeretnénk, fontos szabály,hogy semmi esetre se felhõsítsünk. Azetetõanyagot olyan állagúra keverjük,hogy az egészében a mederfenékre süly-lyedjen és egyben is maradjon. Ennek ér-dekében megfelelõ arányban helyezhe-tünk az etetõkeverékbe finom sódert ésagyagot is. A giliszta- és a csontidarabok-nak is fontos szerepe lehet. A pontyon kí-vül kiemelt sikert érhetünk el az apadóvízben a márna és a harcsa horgászatá-ban is. E folyamatok révén megállapít-ható, hogy az áradó és az apadó folyó pró-bára teszi a halak létfenntartó ösztönét,és megannyi lehetõséget kínál nekünk,horgászoknak.

Pontyvilág46

Pontyosságok

Az áradás és az apadásBOLTIZÁR OTTÓ ROVATA

Pontyvilág 47

hónap/nap 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31

január

február

március

április

május

június

július

augusztus

szeptember

október

november

december

Idõrõl idõre

INGYENES APRÓHIRDETÉSI KUPONNév: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Cím:. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Hirdetés szövege (max. 15 szó): . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Rovatok: keres-kínál eladó-kiadó ingatlan cserebere

Elküldhetõ postán: Sprint Kft., 1137 Budapest, Újpesti rkp. 7. szám alá, vagy pontyvilag@sprintkiado.hu e-mail címre.

Szolunáris tábla a 2007. évre

elsõ negyed holdtölte utolsó negyed újhold

gyenge fogási esély jó fogási esély nagyon jó fogási esély

KKIIAADDÓÓ--EELLAADDÓÓ

Tasson a Horgász Pákász Üdülõszövetkezetben eladó a 68számú ház. Telefon: 06 (20) 472-9871.Gyékényesen, közvetlen vízparton nyaralóházak csónakkal,fûtéssel kiadók! Üdülési csekket elfogadunk. Tel.: 06 (20)370-8851, www.horgaszto-gyekenyes.huSzigetcsépen közvetlen vízparti, 2 családnak is alkalmasnyaraló eladó. Irányár: 10 millió Ft. Tel.: 06 (30) 941-7210.Eladó 4 LE Johnson csónakmotor, irányár: 85 000 Ft. Érd.:06 (20) 208-8531Eladó 2 db Shimano Baitrunner Aero 8000RE típusú orsó,megkímélt állapotban dobozban. Az orsók ára: 17 000Ft/db. Érd.: 06 (30) 267-2090-es számon lehet.Eladó 1 db Shimano Diaflash 3,60 cm 3 lb-s bot 45 000 Ft;1 db Shimano Tribal XT-a 3,90 cm 3,5 lb-s 55 000 Ft. Tel.:06 (30) 748-6173Eladó 2 db Strategy Experience 3,90; 3–3,25 lb-s, 2 dbtrakker super rods 3,66 3 lb-s bot. Tel. 06 (20) 508-784Eladó felszerelések: Fox Rx Digital 4-es szett 160 000, FoxRoyale 13’ 4-es botzsák 25 000. Nyeletõfék hibás DaiwaInfinity 5000-es orsók 5500-as pótdobokkal 35 000 Ft/db.All Round Marine 330-as zöld színû merevaljú gumicsó-nak kis hibával 120 000 Ft. Valamint ehhez gyári elektropumpa 20 000. Rod Hutchinson Dream Maker Enigma 13-as 3 1/2 lb-s sorszámozott bot, 4 db 55 000 Ft/db, Solar 4-es buzzbarok 20 000/pár. Érd.: 06 (30) 966-2999 vagyfish-01@freemail.huEladó Fox 2 személyes sátor, XXXXL-es termoruha eladó.Tel.: 06 (20) 914-8294Eladó 1 db Tri Fibre 140 gr 300 cm bot, Smó AggresiveXLS 730 orsó garanciával. Érd.: 06 (20) 975-6318

KKEERREESS--KKÍÍNNÁÁLL

Horgászattal, halászattal kapcsolatos régi irodalmat kere-sek, illetve cserélnék gyûjtõtársakkal. Tel.: 06 (20) 985-4766.Horgásszon Kiskunfélegyházán, a Körösi úti horgásztavon.Ingyenes sátorozási lehetõséggel! Érdeklõdni: 06 (20)476-9181.Borovifenyõ-csónakok minden méretben a vevõ igényeszerint. Csere érdekel: 5 L Yamaha, Honda csónakmotor.Érdeklõdni: 06 (30) 393-7224.

Apróhirdetés

e l õ f i z e t õ i k u p o n

MMeeggrreennddeelleemm aa PPoonnttyyvviilláágg mmaaggaazziinntt66 hhóónnaapprraa 11774400 FFtt--éérrtt1122 hhóónnaapprraa 33220044 FFtt--éérrtt

NNéévv:: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

CCíímm:: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

TTeelleeffoonnsszzáámm:: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

FFiizzeettééss mmóóddjjaa:: ccsseekkkk

KKéérrjjüükk,, hhooggyy aa kkuuppoonntt oollvvaasshhaattóóaann kkiittööllttvvee kküüllddjjee vviisssszzaa aa sszzeerrkkeesszzttõõsséégg ccíímméérree ppoossttáánn vvaaggyy ee--mmaaiillbbeenn.. SSzzeerrkkeesszzttõõsséégg:: SSpprriinntt KKfftt..,, 11113377 BBpp..,, ÚÚjjppeessttii rrkkpp.. 77..

TTeelleeffoonn:: 223377--55006600,, ffaaxx:: 223377--55006699,, ee--mmaaiill:: lleekkllii..iillddiikkoo@@sspprriinnttkkiiaaddoo..hhuu

PPoonnttyyvviilláággPONTYHORGÁSZMAGAZIN

HHeellyyeezzzzee eell aa ffeellssoorroolltt sszzaavvaakkaatt,, bbeettûûccssooppoorrttookkaatt ––nnééggyy kkiivvéétteelléévveell –– aazz áábbrráábbaann!! AA nnééggyy kkiimmaarraaddttsszzóóbbóóll ((ééss eeggyy eeggyybbeettûûss nnéévveellõõbbõõll)) aa kkaarriikkaattúúrraappooéénnjjáátt áállllíítthhaattjjaa öösssszzee.. EEggyy sszzóótt eellõõrree bbeeíírrttuunnkk aazzáábbrráábbaa.. ((AA kkéétt-- ééss hháárroommbbeettûûss bbeettûûccssooppoorrttookk éérr--tteellmmeettlleenneekk iiss lleehheettnneekk..))A megfejtéseket a Pontyvilág szerkesztõség, 1137Budapest, Újpesti rkp. 7. címre, illetve a pontyvi-lag@sprintkiado.hu e-mail címre várjuk. Bekül-dési határidõ: november 9. Kérjük, hogy a megfej-tést e-mailben beküldõk is írják meg nevüket éspostacímüket. A helyes megfejtõk között GGiiggaannttBBaaiittss ajándékcsomagot, TTíímmáárr BBaaiittss ajándékcso-magot és a Pontyvilág 1 éves elõfizetését sorsol-juk ki. Az elõzõ számunkban megjelent Szóvarázshelyes megfejtése: AAzz iiggaazzii ppoonnttyyoozzóó kkéémmiikkuusskkéénnttiiss bbiizzoonnyyíítt.. Nyerteseink: FFeehhéérr ZZoollttáánn 9400 Sop-ron, Szélsõ u. 9. B/3. (nyereménye: TTíímmáárr BBaaiittssajándékcsomag); BBaabbooccssaaii EErrvviinn 2535 Mogyo-rósbánya, Felszabadulás u. 1085. (nyereménye:GGiiggaanntt BBaaiittss ajándékcsomag); TTaarrrr FFeerreenncc 1173Budapest, 513. u. 22. (nyereménye: PPoonnttyyvviilláággmmaaggaazziinn 1 éves elõfizetése).KKééttbbeettûûsseekk::AR, ÁK, ÁV, EE, EG, FK, LO, LS, MZ, PE, TÁ, YA, YVHHáárroommbbeettûûsseekk::ACE, ALE, ALI, BOT, GIS, HAL, IFA, ITA, IZA, KOS, LAT, MAE, MAI,MAL, MÁR, MOM, NEJ, ODA, OLA, PAP, RAG, RAS, RÓL, SER,URA, URR, VÉL, ZABNNééggyybbeettûûsseekk::ABOS, AGON, ASTA, EARL, EDAM, GEBE, GIDA, GUBA, IRÁN,KEKI, KNER, LESZ, LOLA, MALI, MIRE, NAIV, ORAN, POFA, REIS,SALA, TEAM, ZALAÖÖttbbeettûûsseekk::ABAFI, ABRAK, ALKOT, ANYAI, ARARA, AROSA, HALAK, HAMAR,MEGNÕ, ROTOR, SZAKÉ, TOKODHHaattbbeettûûsseekk::ALARIK, ENRICO, ETANOL, GOMELI, IROMBA, KEREKI, ÕSSZEL,RAKOTT

HHééttbbeettûûsseekk::ÁKOVITA, ALABAMA, AMELITA, BEFARAG, ÉTVÁGYA, GLÓBUSZ,KOLBÁSZ, MIKULÁS, SLAFROK, SZERELÕNNyyoollccbbeettûûsseekk::NYUGALOM, SARATOGA, VARÁZSOL

Pontyvilág48

Szóvarázs

� TTééllii ppoonnttyyppoorrttyyáánn SStteevvee BBrriiggggss--sseell

� MMeennttõõmmeelllléénnyy nnééllkküüll ssoohhaa

� PPeeccaa ttéélleenn

� PPoonnttyybbeetteeggssééggeekk

Decemberi számunk tartalmából:

22000077--eess ÉÉvvkköönnyyvv

MMeeggrreennddeelleemm aa PPoonnttyyvviilláágg mmaaggaazziinn 22000077--eess ÉÉvvkköönnyyvvéétt66990000 FFtt--ooss áárroonn

NNéévv:: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

CCíímm:: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

TTeelleeffoonnsszzáámm:: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

DDaarraabbsszzáámm::. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

FFiizzeettééss mmóóddjjaa::

ááttuuttaallááss kkéésszzppéénnzz ppoossttaaii uuttáánnvvéétt

KKéérrjjüükk,, hhooggyy aa kkuuppoonntt oollvvaasshhaattóóaann kkiittööllttvvee kküüllddjjee vviisssszzaa aasszzeerrkkeesszzttõõsséégg ccíímméérree ppoossttáánn vvaaggyy ee--mmaaiillbbeenn..

SSzzeerrkkeesszzttõõsséégg:: SSpprriinntt KKfftt..,, 11113377 BBpp..,, ÚÚjjppeessttii rrkkpp.. 77.. TTeelleeffoonn:: 223377--55006600,, ffaaxx:: 223377--55006699,,ee--mmaaiill:: ppoonnttyyvviillaagg@@sspprriinnttkkiiaaddoo..hhuu

PPoonnttyyvviilláággPONTYHORGÁSZMAGAZIN