396

Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Embed Size (px)

DESCRIPTION

A betegség olyan, mint egy labirintus! Belemegyünk, beleesünk, és jól eltévedünk. Kezdetben ez fel sem tűnik. Lábunk alól fokozatosan kicsúszik a biztonságosnak hitt talaj. Kétségbeesve rohangálunk a szűk járatokban. Ebben a sietségben aztán gyakran elmegyünk a kivezető út mellett. Mi minden tőlünk telhetőt megtettünk annak érdekében, hogy könyvünk segítségével biztosítsuk az Ariadné fonalát! Arra vállalkoztunk, megmutatjuk a fénybe vezető utat. Segítséget ettől a könyvtől csak az remélhet, aki már beismeri, hogy eltévedt. Neki, csak is neki van lehetősége megtalálni az egészséghez vezető utat. A könyv megmutatja azokat a buktatókat, pótcselekvéseket, melyek egyenes következménye a betegség. 15. Bővített, jelentősen átdolgozott kiadás.

Citation preview

Page 1: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés
Page 2: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Egyszer valaki ezt mondta: nem érdemes megírni a könyvet. Felesle­ges, hiszen úgysem tudom megváltoztatni az embereket. Ez tökéletesen igaz!

A beteg, aki megfásult és belefáradt életébe, ezért is jutott oda. Meg kívánta változtatni életét, de az rácáfolt minden igyekezetére!

Megírtam ezt a könyvet, mert tudom: a kudarcok ellenére szívünkben még él, nagyon is él a boldogság, a szeretet, az egészség vágya, és ben­nünk csak olyan dolog születhet meg, amit el is érhetünk!

Page 3: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Utat mutatok e könyvben. Nem mondom, hogy egyszerűen,

Nem mondom, hogy könnyen járható. De járható!

Hogy feleslegesen ne időzzünk Érdemes tudni honnan jövünk,

Mitől ment el kedvünk. Tudni kell hol, milyen helyen vagyunk,

Lényeges, el nem hanyagolható, hová tartunk. Töltse meg e három dolog markunk.

Page 4: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

BEVEZETŐ

Jó pár évvel ezelőtt megígértem ezt a könyvet, azonban megszületésé­hez sokkal több időnek kellett eltelni, mint gondoltam. Sokkal nagyobb fába vágtam fejszémet, mint első és sokadik ránézésre tűnt. Egyedül kezdtem a munkát, de ahogyan kezdett határozott körvonalat ölteni, rá­jöttem: segítségre van szükségem! Kiollózhattam volna az orvosi vonat­kozásokat, használhattam volna a mások által leírtakat, azonban az nem az én tudásom! Azért kértem és fogadtam el a segítséget, hogy valódi tudást tükrözzek vissza a sorok között.

Dr. Lózsa Albert barátommal azt a célt tűztük ki magunk elé, hogy a betegséget - ezt az ezerarcú „dolgot" - más, eddig elkerült szemszögből is megvizsgáljuk, bemutassuk, ahogy mások előttünk ily módon még nem tették. Részletesebben, sokoldalúbban és lényegesen egyszerűbben fogjuk kielemezni a betegségeket eredményező testi-lelki okokat, és az ezekből „könnyen" kivezető utat, melyet minden ember elsajátíthat, megtalálhat. Mi minden tőlünk telhetőt megtettünk, a többi rajtad áll. A gyógyuláshoz, gyógyulásodhoz azonban nagyon sok mindent fel kell adnod! Fel kell adni a betegséghez való ragaszkodást, ennek hajtogatá­sát: beteg vagyok, beteg vagyok!

Az élet minden területén fel kell adni ezt a megközelítést: valami ellen harcolunk! Ne harcoljunk a betegség, a lelki kín ellen, hiszen ennél nagyobb ragaszkodást el sem tudok képzelni! Harcolni csak akkor tu­dunk, ha leállunk vele vitatkozni, de ekkor - eredményeinket tekintve -egy centimétert sem haladunk előre! Persze, nyugodtan lehet harcolni a betegség ellen - szabad akaratunk megengedi -, de akkor ne csodálkoz­zunk az elért eredményeken: olyan dolgot veszítünk cl, amire leginkább vágyunk.

Tudod, a harc olyan tevékenység, mint amit nagyapám tett. Történt egy napon - valamikor régen - hogy ki akarta kergetni a birkát az istál­lóból, de szerencsétlen pára nem értette, mit akar. Hogy nyomatékot adjon kifejezett kívánságának, a jószág háta mögé lépett, megfogta far­kát, majd jólirányzott rúgásokkal próbálta jobb belátásra, előre haladásra bírni. Húzta hátra, ragaszkodott hozzá és közben azt akarta, menjen elő­re! Előbb-utóbb elszakadt tőle szerencsétlen pára, de egy része nagy-

9

Page 5: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

apám kezében maradt. Ennek egyenes következménye: le kellett vágni a szerencsétlen jószágot, és ő sem érezte magát valami fényesen!

Teszünk mi is ilyen dolgokat nap mint nap! Igyekszünk elküldeni magunktól a nemkívánatos dolgokat, elveszítjük fejünket, önkontrolun-kat és kétségbeesve fogjuk a farkát, el ne távolodjon tőlünk!

Semmit sem tudunk feladni! Vannak élethelyzeteink, amikor képtele­nekké válunk arra, hogy elengedjük a kezünkben lévő, nehezen megszer­zett „vagyonkánkat". Gyakran az akaratos gyermekeket jellemzi ez a cselekvés. Bizony, néha, vagy nem is annyira ritkán, ránk, felnőttekre is jellemző tulajdonság! Tudjuk: nem jó ennyire ragaszkodni, tudjuk, hogy így minden kicsúszik kezünkből, mégis kétségbeesve szorongatjuk és csodálkozunk az eredményeken. Ekkor mi a teendő?

Keresni, találni egy olyan célt, ami sokkal kívánatosabb annál, amit most szorongatunk.

Jelen esetben sokminden volt nagyapám fejében, csak éppen megértés nem. Legyen bennünk megértés és fel sem merül ez az eszeveszett, pusztító indulat.

Figyelmünket és minden erőnket olyan „harcra" fordítsuk, melyben nyugodt marad a lelkünk! Amikor valami ellen teszünk, ég bennünk a vágy eltiporni az ellenséget és közben tevékenységünk felemészti min­den lehetséges erőforrásunkat, mellyel boldogságot, harmóniát, ezáltal egészséget teremthetnénk önmagunknak!

Harcoljunk! - Valamiért!

Valamiért harcolni, ez olyan dolog, ami mentes az összes negatív ér­zelemtől, hiszen csak a tiszta, szent, önzetlen célok vannak előttünk. Ezek pedig jó érzéseket és bizonyosságokat növesztenek bensőnkben.

Fel kell adni azt az elképzelést: jelenlegi betegségünk valamilyen elő­ző életünkben elkövetett bűnünk következménye!

Kereshetjük előző életünkben mostani balsorsunk gyökerét! Ez azon­ban elhibázott lépés, hiszen ekkor nem teszünk mást, mint kibúvókat, indokokat keresünk! Igyekszünk megnyugtatni háborgó tudatunkat, lcl-

10

Page 6: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

kiismeretünket. Megjegyzem, van ebben jó is, egyébként nem tennénk! (lásd még: tudat, félelem, szorongás fejezetnél). Cselekszünk, dé csele­kedeteink kimerülnek a hibák kutatásában, s ezzel egyáltalán nem jutunk közelebb a megoldáshoz! Közelebb kerülünk, csak nem a megoldáshoz, a nyílt térhez, hanem a gödör, a kétségbeesés aljához! Hiába „tudjuk": bűnt követtünk el előző életünkben, általában nem emlékszünk rá! Ez így van jól!

Azért születhetünk le újra, mert az elkövetett hibáink minden szinten -emberin és istenin - megbocsátást nyertek! Csak azután születhetünk le újra, amikor lelkünk felszabadult az elkövetett bűnök, de inkább hibák terhe alól! Természetesen, amit eddig nem tanultunk meg, azt pótolni kell, de ez mentes ránkruházott terhektől! Olyan ez, mint pótvizsga: a tanár nem szigorúbb, a tananyag nem több és nem lesz nehezebb! Igaz, lelkileg sokkal nehezebbnek érezzük az elszenvedett sikertelenségek következtében. Sikertelenségnek tapasztaljuk, mert elfelejtjük: mégis itt vagyunk, és mégis mindent megteszünk a siker érdekében.

Nézzünk szét alaposan, nézzünk szét nyugodtan, meg fogjuk lelni jelenlegi életünkben a kiváltó okot. Javaslom, elmélkedjünk együtt egy kicsit, a jelen életünkben keressük, találjuk meg, a betegséget kiváltó tényezőt! Nagyon sokan - én is - hisznek egy felsőbbrendű „valamiben", Istenben! Vajon, Ő milyen tulajdonságokkal bír?

Mi, emberek akkor szoktuk dorgálni gyerekünket - hovatovább ku­tyánkat - mikor elköveti azt a bizonyos helytelen cselekedetet, nem pe­dig valamikor később, amikor már nem is emlékszik rá! így van? Termé­szetesen normális körülmények között így történik, nem büntetjük, nem büntethetjük feleslegesen! Márpedig akkor büntetni, felelősségre vonni, amikor már nem emlékszik rá, teljesen értelmetlen. Kitűzött célját szin­tén nem éri el, tehát nagyon valószínűtlenül hangzik, hogy Szerető Iste­nünk ilyet tenne! Szerinted okosabb-c, cmbcrscgcscbb-c ennél az a „valami" (Isten), ami­ben hiszel? Akkor miért „büntetne" bennünket olyan betegséggel, melynek kiváltó oka rég feledésbe merült, megbocsátást nyert?

Fel kell adni azon elképzelést, berögzült szokást, hogy másokkal ol­dassuk meg gondjainkat, betegségeinket, gondolok itt orvosra, termé­szetgyógyászra és Istenre egyaránt! Vegyük ki mi is a részünket saját gyógyulásunk folyamatából, tegyünk meg minden tőlünk telhetőt! Akár

11

Page 7: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

orvoshoz, akár természet-gyógyászhoz fordulunk betegségünkkel, ne­künk legalább ugyanannyit kell tennünk, mint amennyit értünk tesznek!

Változtassunk életmódunkon, evési szokásainkon, élethez való viszo­nyunkon, de leginkább gondolkodásunkon, mert ebből következik az összes többi!

Fel kell adni még egy fontos, lényeges dolgot: pótcselekvésekhez fo­lyamodni! A betegség sem más, mint egy pótcselekvés, hiszen az egész­séges élet helyett, az egészséges cselekvési vágy helyett valami mást választunk! Itt csupán az életünk során kialakuló betegségekről beszélek! Se többről, se kevesebbről!

A következőkben megteszünk minden tőlünk telhetőt, felvázoljuk a betegségek testi és szellemi kiváltó okait, a lehetséges megoldásokat. Ezek ismeretében nagyon jó eséllyel indulhatunk az egészség felé.

Ne a csodát várd a könyvtől, akkor eleve kudarcra ítéled minden erő­feszítésed! Tégy meg minden tőled telhetőt, akkor a csoda megtörténik életedben! Fordítva nem, csak így, ebben az esetben! Tegyél meg minden tőled telhetőt, és használj fel minden tudást, tapasz­talatot, begyűjtött „apró" örömöt, sikerélményt!

Tegyél „csodát", de ha nem tudsz, legalább hagyd megtörténni!

Segítő kezet nyújtunk, hogy kikerülj, kikerülhess a nehéz, megoldhatat­lannak tűnő helyzetekből.

A gyógyítás korlátai A gyógyítás paradox fogalom, mint cselekvés egy lehetetlen, megva­

lósíthatatlan dolog! Nem lehet senkit sem akarata ellenére rákényszeríte­ni a változásra! Természetesen elérhetünk átmeneti javulásokat, változá­sokat, de tevékenységünk befejeztével újra jelentkezni fog a „lázadás" szelleme. A betegségek is „egy kicsit" hasonlatosak a különböző függő­ségekhez, a beteg függ a szenvedését okozótól! Függ tőle, hiszen vala­milyen szinten erre építi életét, erre alapozza döntéseit és érzéseit. Már­pedig egy ilyen erős alapot ledönteni meglehetősen reménytelen feladat. Furcsán fog hangzani, de állapotában, betegségében van valami jó is. Van, amitől megvédi. Látszatbiztonságot ad a nagyon ingoványos lelki állapotában. Könnyen lehet: ezt nem fedezi fel, ez nem tudatosodik!

12

Page 8: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Gondolkodjunk logikusan; a csak rossz, a csupán „rosszból" álló dolgait minek tartaná meg az ember?

Egyrészt: régi, kinőtt, elnyűtt ruháinkat is addig őrizzük, amíg érzés, érzelem, tehát valami jó köt hozzá. Megszabadulva az érzelmi kötődés­től, megszabadulunk feleslegessé vált dolgainktól! Egyedül megszaba­dulni azonban elég nehéz feladat. Nehéz feladat, mert nincs, amiért küzdjön és hiányzik a szabadulás tárgya iránt érzett olthatatlan szomj. Ahogyan a szemnek szüksége van a külső kontrollra - nem látja önmagát -, ugyan így nekünk is két dolog kell a változáshoz! Szükséges a kiinduló pont és szükséges az annyira áhított cél. Ez a két dolog szolgálja egyrészt az elengedést, a feladásra ítéltek könnyebb el­engedését, valamint elegendő erőt ad a változáshoz.

Könnyebb egy cérnaszálat magunk után húzni, mint magunk előtt tolni, de még könnyebb a feladat, amikor egyszerre húzzuk és toljuk. így van ez a gyógyulás útjával is. Lényegesen könnyebb lesz elérni, amikor tudjuk: honnan hová megyünk, így mindkét tevékenység a célt szolgálja.

Másrészt a gyógyulás korlátai nagyon hasonlatosak ahhoz, ami az alkohol és egyéb függőségek esetében fennáll: attól még, hogy valaki nem él vele, továbbra is függ tőle. Az első adandó alkalommal - az öröm hiányában - visszaesik. így kell történnie, hiszen azért nyúlt a pótszerek után, mert valami nagyon hiányzott! Ha pedig még erről a gyenge pót­lékról is lemond, egy hatalmas, kínzó űr marad a helyén, ami tovább fokozza hiányérzetét. Ez az űr pedig az első adandó alkalommal átveszi a test és a tudat irányítását. Lemondásával tünetileg megszabadul, de lelke mélyén a probléma, a betegség forrása megmarad. Megmarad, mint a föld felszínén elvágott gyom, az első adandó alkalommal, amikor ideáli­sak a „körülmények", új erőre kap.

Egy nagyon fontos dolgot tartsunk szem előtt, amiért könnyen lehet, hogy megköveznek, de olvassuk el figyelmesen és felfedezzük benne az igaz, való szavakat, s általa közelebb kerülünk a betegség-egészség meg­értéséhez.

Először vizsgáljuk meg a kérdést orvosi szempontok alapján!

Ne pusztán tőlük várjuk a gyógyulásunkat!

Az orvosok, illetve az orvostudomány lehetőségei igen behatároltak -ide sorolandók a további szereplők is -, ez ennyit tesz: önállóan, egyedül

13

Page 9: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

a beteg a tudatának, szervezetének ellenére nem képesek a betegséget tartósan befolyásolni!

Nem valósul meg valódi gyógyulás, mert az orvos valami ellen harcol, mert kiveszi a baj forrását, mert valamit elnyom, stb. Harcol a betegség ellen, de ettől még milyen messze van a gyógyulás. Harcolunk a bűnö­zők, a tolvajok, a „csirkefogók" ellen, de ettől még milyen messze esik a jóléti társadalom! Lényeges harcolni, de ki kell egészíteni a gyógyítás, a harmonizálás tevékenységével is.

Az orvos „nem képes" a gyógyításra, mert a beteg „köszöni, nem ké­ri". Ez az iménti kijelentés vonatkozik az akut betegségekre is, de egy dolgot tartsunk szem előtt: lényegét tekintve az orvos és a gyógyszer alkalmat, lehetőséget biztosít az egészség eléréséhez. Lehetőséget ad, viszont a betegnek legalább akkora részt kell vállalnia, mint a gyógyító­nak! Részt kell vállalnia, így válik részévé, így találja meg örömét, így ébreszti öngyógyító erőit! S ami legalább ugyanennyire fontos: időt ad saját gyógyító, regeneráló folyamai beindulásához. Nem lekicsinylendő ez a terület, sőt nagyon is lényeges! Sokszor ez a legnagyobb kincs!

A fájdalomcsillapításkor jelentős előnyt kap a szervezet, hogy meg­szabaduljon az esetleges gátló erőktől (lásd még: betegségtudat).

A műtéteknél a test nagyon leromlott, idő hiányában helyrehozhatatlan beteg része, melyet eltávolítanak, nem gátolja, nem fogja le az immun­rendszert, nem vonja el a gyógyuláshoz szükséges és elengedhetetlen erőforrásokat. Mindazonáltal: azzal, hogy valami problémát okozó ré­szünktől megszabadultunk, még korántsem mondhatjuk; meggyógyul­tunk. Nem mondhatjuk, hiszen „csak" eldobtuk, amit nem tudtunk hely­rehozni. Vonjunk párhuzamot a betegség — házasság között! Jelentős sikereket érünk el azzal, amikor megszabadulunk rossz helyzetünktől, de ezzel még nem érjük el a boldogságot. Azzal, hogy megszabadulunk a betegségtől, még nem értük el az egészséget!

Összességében elmondható: amennyiben a beteg tevékeny részt vállal a gyógyítás folyamatában, ugyanannyit tesz a gyógyulása érdekében, mint orvosa; sokkal jobbak lesznek esélyei. Sőt, továbbmegyek: szinte csak akkor lesz esélye a gyógyulásra, amikor önmaga is tesz érte! Emlé­kezzünk, mikor „csak úgy" kapunk valamit, soha nem becsüljük meg annyira, mint amikor benne vagyunk mi is. Miért is kell tennünk, azért, hogy meggyógyuljunk? Miért nem gyógyulunk „csak úgy magától"? Mert kialakult bennünk egy erős betegségtudat. Erről még később be­szélünk.

14

Page 10: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

A természetgyógyászok sem képesek egyetlen betegséget sem meg­gyógyítani (esetenként még Jézus is kérte az aktív részvételt). Jelentős segítséget adhatnak hozzá, de a betegnek legalább ekkora szerep jut! Az indokok ugyanazok, mint az előbb, csak szellemi vonatkozásban, de a lényegét tekintve azonos a probléma. Holisztikusabban látják az embert, | beteg problémáját, és elvileg (legalább) ugyanannyira képesek lehetnek a gyógyításra, de nekik is vannak korlátaik. Korlátaik, melyeket nem hághatnak át! Miben is rejlik ez a korlát? A szabad akaratban, a beteg szabad akaratában!

A szabad akarat jelen esetben ennyit tesz: tehetünk mi bármit, elve-hetjük a fajdalmait, adhatunk erőt és energiát, de ha a beteg nem érzi magáénak, az első adandó alkalommal megszabadul tőle! Megszabadul tőle, mégpedig úgy, hogy ez nem is tudatosodik benne!

Mondjuk, a beteg felfedez valamit (most is legyen lényegtelen kinek a segítségével), valami fontos dolgot, aminek egyenes következménye volt a betegség. Megérti, miért következett be, megérti, hogyan kerülhet ki belőle győztesen (most jön a lényeg), majd az egészet - úgy, ahogy van - kidobja, ezáltal a régi beidegződések szerint viszonyul dolgaihoz. Pl.: megtanulja, hogyan érje el céljait, örömeit, majd mindezekről „lemond­va" a régi, „jól bevált" szokások alapján az ellenkező irányba indul el!

Az ember sajátmagát sem képes meggyógyítani. Nézzük meg a problémát más szemszögből is, vonjunk párhuzamot a betegség és a háború között! Mi is történik egy háborúban? • A tessék-lássék háborúban vagy átütő sikereket érünk el, mert az

ellenség gyenge (legyőzzük a betegséget), vagy állóháborúba ke­veredünk, vagy, ami ugyanígy benne van a pakliban: veszítünk.

• A totális háborúban már igen nagy eséllyel indulhatunk neki a harcnak, és jó kilátásaink vannak. De vajon mi történik a hátor­szágban, mi történik az utánpótlásokkal? Tudod, a háborút addig lehet folytatni, amíg van mivel, van miből erőt meríteni hozzá. Amikor bármelyik elfogy, vége a harcnak.

Még mielőtt elhajítanád a könyvet a sarokba, vagy a billegő ágy lába alá tennéd, folytatom a megkezdett gondolatmenetet!

15

Page 11: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Nem a gyógyulás lehetőségeiről beszéltem! Meg lehet gyógyulni és van gyógyulás! Ugyanúgy van gyógyulás, ahogyan van betegség is.

Tudod, úgy van ez, mint a legkisebb maggal. Sokat tehetünk azért, hogy kikeljen, feléledjen, de amíg Ő nem akarja, akár meg is szakadha­tunk, akkor sem fog semmit sem tenni! Önszántából viszont, bármi tör­ténhet... A szabad akaratát azonban ki kell egészíteni segítséggel, meg­felelő légkörrel. Véleményem szerint teljesen mindegy, ki teszi, a lé­nyeg: olyan személy segítsen, akiben megbízik a beteg, de legalábbis nem mond neki ellent.

Összegzésképpen elmondható: bármi, bármi ésszerű segíthet - de csak segíthet - a gyógyulás folyamatában! Mindenhez, még a legszentebb dolgainkhoz is két dolog szükséges, vo­natkozik ez a gyermeknemzéstől a gyógyulásig mindenre. A gyógyuláshoz is két fél szükségeltetik!

Gyógyszer A betegség-egészség relációjában jelentős szerepet tölt be. Szerepe

egyaránt figyelemre méltó a különböző népi, és a „modern" orvoslásban. A gyógyhatású készítmények illetve gyógyszerek jelentőségét nem kívá­nom és felesleges lenne vitatnom. Fontos és lényeges szerepüket már az idők kezdete óta felfedezhetjük, használják őket valamilyen formában. A szerek többsége hasznos és valóban gyógyító hatást fejt ki, hatásukra harmonizálódnak a szervezetben lezajlódé folyamatok. Véleményem szerint e könyv tartalma is csak akkor teljes, amikor ezeket a szereket figyelembe vesszük. Be kell látnunk, hogy önmagában véve - az akut eseteket leszámítva - a gyógyszer nem mindig fejtheti ki a kívánt hatást. Az annyira óhajtott, de elmaradt gyógyulás nem feltétlenül a szer hibája!

Gondoljunk csak bele egy kicsit, mennyire befolyásolja a test bioké­miáját az adott lelkiállapot, hangulat, illetve az egész környezeti légkör! Itt csupán azt hangsúlyozom, hogy figyeljünk lelkünkre, szellemünkre és fogadjuk meg azokat a tanácsokat, melyek segítik a gyógyulási folya­matot. Ez a kettő: a gyógyszer (gyógyhatású készítmény, tea, stb.) és a lelki változást követő cselekvési, viszonyulási tényező sokkal nagyobb lehetőséget biztosít a kívánt cél, a gyógyulás eléréséhez. Tudod, „hiába" egészséges az ember, ha nem boldog! A boldogság hiánya elvezethet, sőt el is vezet a betegség kialakulásához! Fordítsuk meg az állítást és megkapjuk az egészséget!

16

Page 12: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Találjuk meg életünkben a szabadságot, ebben a szabadságban fogjuk meglelni azon erőinket, melyek szítják, növelik az öröm tüzét. Szabadok pedig csak akkor tudunk lenni, amikor életünk minden terüle­tén megtaláljuk az örömteli cselekvést!

A betegséget felfoghatjuk hiányként is. A cselekvés hiányaként! Csakhogy a testi hiányosságokat nagyon nehezen, lassan lehet a szellem, a tudat oldaláról pótolni. Ezeket a testben keletkező „örömhiányokat" pótolják, pótolhatják a különböző természetes szerek.

Az ember, mint tűz A testi-lelki betegségek kialakulását egy egyszerű példával tudom

neked legkönnyebben elmagyarázni, ami jól megmutatja az élet egysze­rűségét.

Hasonlatosak vagyunk a tűzhöz!

Szellemi oldalról közelítve a tűz jelentése és szerepe abban áll, hogy az elégetett (megértett), feldolgozott, felhasznált ismeretanyagokból kialakul az életörömmel, életkedvvel jellemezhető gyakorlati tudás! Ezt a tüzet nem pusztán képletesen és szellemi síkon értem. Fizikai síkon is, hiszen nagyon jól tudjuk, az élethez szükség van a harmonikus belső tűzre, ami biztosítja a test megfelelő, optimális hőmérsékletét. Azt a hőmérsékletet, melyen energia folyamataink lezajlanak. Minden biológiai folyamatnál, pl. emésztésnél, izommunkánál, úgy tu­dunk erőt meríteni, hogy a bennünk lévő anyagokat elégetjük, és a belő­lük felszabaduló energiát hasznosítjuk.

„Lassú" - harmonikus - tűz: Ahhoz, hogy tökéletesen el tudjuk égetni a szervezetbe jutó anyago­

kat, ahhoz, hogy szelektálni tudjuk a hasznosakat, és ki tudjuk válogatni a károsakat, nyugodt, ám valóban erős, határozott tűz szükségeltetik. Továbbá, ahhoz hogy a lehető legtökéletesebb legyen az immunrendsze­rünk és ne „füstöljön", ne égjen ki túl korán, nyugalomra van szüksé­günk. Ez a gyakorlati életben így fest: fertőzések idején, nagyobb igény­bevételekkor szükséges a nagy lobogás, de ahhoz, hogy később is lobog­ni, lángolni tudjunk, vissza kell fogni magunkat. Le kell lassítani, még­pedig tudatosan tartóztatni magunkat, kell csendesedni, élvezni az

Page 13: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

elért sikereket. Amikor lecsendesedünk, ellazulunk, akkor vesszük ma­gunkhoz azt az erőt, mellyel később újralobbantjuk a lángot. Itt is ugyanaz vonatkozik a tűzre, mint a fizikai világban: szükség van az éghető anyagra, a megfelelő hőmérsékletre és az égést elősegítő levegő­re!

Éghető anyagot fizikai síkon a bevitt táplálék, szellemi síkon a ta­pasztalatok biztosítják, de csak abban az esetben, ha azokat valóban tűzre is vetjük! Vagyis észrevesszük: van benne éghető anyag. Felfedezzük: az életünk során tapasztaltakban - legyenek azok a pillanatnyilag legrosz-szabbak -, hogy van bennük olyan információ, ismeret, melyet hasz­nunkra fordíthatunk! Nem feltétlenül azt, amit éreztünk, tapasztaltunk, de ami belőle következik! Vagyis, hogyan meríthetünk olyan dolgokból is tanulságot, erőt, melyek teljesen „haszontalanok". Fel kell ismerni a számunkra hasznosakat, meg kell különböztetni a haszontalanoktól, hi­szen testünk csak így fogja tudni, mit hasznosítson, mi a haszontalan és mi az, ami az indikátor (ami beindítja a folyamatokat). A válogatáshoz, szelektáláshoz pedig igen nagyon szükségünk van a mindig kéznél lévő tudatunkra. Szükségünk van a tudatosságra, ha már egyszer a tudatosság útját választottuk!

A hőmérsékletet az elégetett, hasznosított „táplálék" biztosítja, ami vonatkozik a szellemi síkra is.

Miszerint: tudást, valódi tudást merítünk! Azért beszélek valódi tudás­ról, mert általában azt szoktuk tudáson érteni, hogy mit nem szabad, mit nem... hogy nem szabad cselekedni! A tanulság minden esetben akkor jelent valódi tudást, amikor abban valami létező dolog rejlik! Képzeld el, olyan pénzt költesz, amit nem kerestél meg, olyan élelmiszert kívánsz feldolgozni, amit nem ettél meg. „Ott is arat, ahol nem vetett" Pl.: a tűz megéget Áltanulság: nem nyúlok hozzá, nem használom, mert megéget! Tanulság: hogyan kell hozzá viszonyulnom, hogy „szolgálatomba" állít­sam!

Az égést segítő levegő a helyes légzésből (mély, nyugodt, stb.), szel­lemi síkon pedig a tettvágyból keletkezik! Figyeld meg, hogy minden cselekedet előtt, legyen az a legegyszerűbb, leghétköznapibb, mély lé­legzetet veszel. Ez a mély lélegzet, belégzés biztosítja azt, hogy fellán­goljon a tűz, mint a kovácstűzhelyben és felszabaduljanak azok a rejtett erők, melyekre eddig nem volt szükség! A tűz ugyan ég, de ez még ke­vés ahhoz, hogy a nehezebb, nagyobb feladatokhoz elegendő hőt adjon!

18

Page 14: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Ég bennünk a tűz, de hogy az életünkben lévő dolgokból erős „szerszá­mot" kovácsoljunk, szükség van a nagyobb tűzre! Ég bennünk a tűz, hogy a betegségből egészséget kovácsoljunk, de ehhez szükségünk van a nagyobb lángolásra! A nagyobb tüzet pedig azzal tudjuk elérni, hogy „felszívjuk" magunkat. Rákoncentrálunk feladatunkra és a dacból merítve erőt felszítjuk a lán­got, majd cselekszünk!

Az imént tárgyalt három dolog harmonikus jelenlététől, együttműködé­séből alakul ki az a belső tűz, amiből (többek között) az immunrendsze­rünk is táplálkozik! A test hiányzó anyagszükségletének kielégítésére igen alkalmas az aláb­biakban jellemzett természetes kiegészítő!

Golden Yacca PIus®: (bővebben az anyagcsere, immunrendszer stb.)

Már Amerika őslakói, az indiánok is ismerték és gyógyításra, betegsé­geik megelőzésére, valamint szellemi- és fizikai erőnlétük növelésére használták. Csodatévő növényként tisztelték. A Golden Yacca sokoldalú étrend-kiegészítő, az „Élet Fájá"-nak neve­zett Yucca shidigera nevű örökzöld gyógynövényből állítják elő. A belőle készített termék tartalmazza a gyógynövény bioaktiv anyagait: szaponinokat - speciális cukrot, enzimeket, stresszoldó, baktériumelle­nes anyagokat és többek között a klorofillt.

Az emberi szervezetben folyamatos oxidáció zajlik (belső tűz) ennek optimális beállítására megfelelő hatóanyagok állnak rendelkezésre.

Golden Yacca* felhasználási területei: Betegségmegelőző. Egészségerősítő hatás. Stresszvédő. Immunrendszer erősítő. Rákmegelőző, rákellenes.

19

Page 15: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

A betegségek kialakulása Vajon egyértelműen elmondhatjuk-e, kijelenthetjük-e: a betegség rossz!

Természetesen megközelíthetjük erről az oldalról is, de akkor figye­lembe kell vennünk az alábbi tényt is: semmi esélyünk sincs arra, hogy ez a folyamat pozitív változáson menjen keresztül! Vagyis, ha félreér­telmezzük a kialakult helyzetet, akkor nagy valószínűséggel az egészség­re vonatkozó következtetés is tévesnek fog bizonyulni!

Vehetjük a betegséget alapvetően rossznak, de ebben az esetben el­esünk egy sor olyan ismerettől, melyet csak a betegségből tanulhatunk, fedezhetünk fel újra! A betegségből és nem általa! Beállíthatjuk szüksé­gesnek, de a betegség nem szükségszerűség! A betegségből kijőve lehet tanulni! Amikor benne vagyunk, a tanulság levonása határozottan re­ménytelen feladat! „Először" jöjjünk ki, majd, amikor kinn vagyunk, és nyugalom költözik a szívünkbe, akkor, s csak is akkor térjünk vissza a tanulságokra!

Másrészt: értelmetlen dolgok pedig nem léteznek és nem is létezhet­nek, tehát van benne valami jó is! Minden dolognak két oldala, két megközelítése van, s ez vonatkozik a betegségekre is. Hiszen a beteg­ségnek van egy sokkal mélyebb értelme, ami fölött gyakran elsikkadunk. Ez az első hallásra merésznek tűnő kijelentés nem más, mint az idő! Sokan mondják: nincs idejük pihenni, nincs idejük önmagukra! A beteg­ség alkalmat ad erre! Emlékezzünk rá: akkor mindig volt időnk magunk­kal foglalkozni. Volt időnk átértékelni életünk helyzeteit, „arcait"! Fog­lalkozzunk magunkkal egy kicsit másként is! A betegség, mint figyelemfelhívó!

Felhívja figyelmünket tulajdonságainkra! Figyelem: tulajdonságainkra, milyenségeinkre, csakis a tulajdonsága­

inkra, melyek nélkülöznek mindenféle előítéletet, dicséretet, rosszallást! Azt mutatja, most éppen hol tartózkodunk, hegyen (jó kedvben), völgy­ben (depresszióban). De csak mutat, nem mond ítéletet. Te se tedd ezt!

Értelmezhetjük így is: 1. Mit rontottunk, mit hibáztunk el! Felfoghatjuk hibaként a betegség

kialakulását, de ezzel is van egy igen nagy probléma, van benne egy jelentős buktató! Ez a buktató pedig abban rejlik, hogy tovább rontja az egyébként is labilis idegállapotunkat. A betegség jelzi: szellemi erőink megcsappantak. Ezt a lelkiismeret-furdalással, a hibáztatással, önváddal csak tovább tetézzük. Az okok keresgélésére ráérünk majd

20

Page 16: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

akkor, amikor már túl vagyunk az egészen, és képesek vagyunk megpihenni. Keressük meg az okot, amikor megszabadultunk a za­varó érzelmektől, vagyis meggyógyultunk és elfogulatlanul láthatjuk cselekedeteinket, valódi tetteinket!

2. Mit kell másként, egészen másként, homlokegyenest másként tenni! Ebben a megközelítésben ugyanúgy benne van az ok ismerete, de annál lényegesen több is: benne van a megoldás. S ez feledteti, ki­törli a hibából eredő hátráltató érzelmeket. Ez a megközelítés lehető­séget ad nekünk: úgy lábaljunk ki szorult helyzetünkből, hogy köz­ben megtartottuk minden értékes dolgunkat — ismerve hibáinkat. Ismerjük erényeinket és hibáinkat, de ez a kettő összegződik és egy tiszta tudás marad, mintegy tényként.

Mint az imént kiderült, ugyanazt a dolgot lehet kétféleképpen értel­mezni, de az értelmezés végeredménye egészen más lesz. Döntsünk saját akaratunkból, melyiket kívánjuk választani. Előbb-utóbb mindkettő ugyanoda vezet, de nem mindegy mennyi fájdalommal és szenvedéssel!

Pszichoszomatikus betegségeknek nevezik azokat a betegségeket, ahol fizikai elváltozást nem, csupán tünetet lehet behatárolni. Minden beteg­ség, legyen szó egyszerű meghűlésről, vagy a legkomolyabb, legfájdal­masabb testi kínokat okozó kórról, egyazon „kis magból", egyazon lelki konfliktusból fejlődik ki.

Tudod olyan ez, mint az iskola, ahol vizsgákat kell tenni az elsajátított anyagból! Nem jelent különösebb problémát az esetleges bukásunk. A vizsgán való elhasalásunk következményei igazán „csak" bennünk je­lentenek nehézséget! A következő vizsga már nehezebb lesz. Nehezebb lesz, hiszen szigorodnak a feltételek, de ami ennél lényegesebb: kudarc­élményünk rányomja bélyegét önbizalmunkra, és ez lesz a legnagyobb hátráltató erőnk! Felkészülésünk során alapul vesszük az előző sikerte­lenséget, és kialakul bennünk egy indulat, ami tőlünk függően kel új életre, vagy segíti, vagy éppen ellenkezőleg határozott félelmet hoz létre (a félelmekről később), ami elodáztatja velünk a vizsga letételét, a tan­anyag elsajátítását!

A tudás hiányának következtében kialakul egy belső űr - ahol semmi sincs - ezt a lehetőségeinkhez mérten eltemetjük, de ez a rész, tőlünk függetlenül igyekszik magába szívni a tudást. Ez az üresség rendelkezik némi intelligenciával, ha nem találja meg a legjobbat, megelégszik a

21

Page 17: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

gyengébb minőséggel is. Ez az űr azután magába szippantja, eltünteti, felemészti azon erőinket, melyekkei feltölthetnénk üres részeinket! Minél később sajátítjuk el a tananyagot, annál jobban növekszik, mélyül az űr, egyre több energiát von el a test többi részétől. Minél erősebb, annál súlyosabb betegség alakulhat ki.

A mai tudomány kezdi elfogadni a tényt: valamikor nagyon régen, az idők kezdetén, minden élő anyag egyetlen sejtből, egyetlen fajta sejtből alakult ki, ami aztán a legkülönfélébb változáson ment keresztül. Hoz­záteszem, minden élő sejt egyetlen anyagból született meg. Változott, és ebből az egyetlen dologból a lehető legszínesebb kavalkád keletkezett, Így van ez a betegségekkel is - valahol mélyen, jól eltemetve -, mind ugyanazon hiányosságból ered! Természetesen csak az eredetében mutat egyezést - nem biztos, hogy felismerjük az ennyire mélyen lévő össze­függéseket, vagy fel merjük vállalni! A megszületett probléma „öntudat­ra ébred" és követi a maga sajátos evolúcióját!

Itt szeretnék pontosítani, hiszen a mag nem ugyanaz lesz, de ettől még a lényeg semmit sem változik: mag! Ez a mag a mi szervezetünk „termé­se", teremtménye! Testünk-lelkünk „földjétől, talajától" függ, melyik mag tud gyökeret verni, és fejlődésnek indulni. Ahogyan a gyermek fej­lődésére is igen jelentős hatással van a környezet, úgy a mag fejlődését is befolyásolja a környezet, a személyiség! Ahány ember, annyiféleképpen reagál, így az egyiket megijeszti, a másikat inspirálja ugyanazon ese­mény!

Elméletileg bármelyik betegséget, kórságot „elkaphatjuk", de gyakor­latilag csak azokat, melyek befogadásra tudatunk alkalmassá tette tes­tünket! Valamit nem tapasztalt meg - nem úgy vettünk róla tudomást -ezért nem volt lehetősége, olyan „légkört" teremteni, melyben a „mag" képtelen gyökeret verni! Továbbá azokból a betegség csírákból lesz tényleges betegség, amelyek a meggyengült szervezetben képesek gyö­keret ereszteni, növekedni.

Tudatunk eszméi és téveszméi alapján vezérli a szervezetünkben le-zaj lódó folyamatokat.

Testünk minden sejtje cserélődik, folyamatosan elhalnak, és helyettük újak születnek. Elvileg egészséges sejteknek kellene születniük, de va­lamilyen „megfoghatatlan" okból mégis másként történik!

22

Page 18: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

A betegségek megértésénél elkövetjük azt a hibát, hogy lebecsüljük, alulértékeljük a lélek szerepét! Figyelmen kívül hagyjuk az érzelmi té­nyezőket, a tiszta emberi érzéseket, melyek lelkünk megnyilvánulásai. A tudatról, a személyiségről már „sokat" tudunk, de valahogy a lényeg mellett mindig elmegyünk. Lebecsüljük az emberi lelket, pedig ez áll legközelebb ahhoz a tökéletességhez, amit minden teremtett lélek Istené­nek nevez. Oly keveset tudunk erről a részünkről! Gondoljunk bele: mi van, ha mégis szerepe van a betegség és a gyógyulás folyamatában? Va­jon mit veszíthetünk ezzel? Csak nyerhetünk!

A betegségek megértésében jelentős szerepe van ennek: miért akar az a sejt más lenni! Miért tér el az egészséges, fényes úttól és miért választja helyette a fájdalmasat? Szerintem nem önszántából! (ez a rész különösen a daganatok fejezetnél lesz fokozott jelentőségű). A sejt nem akar más, nem akar rossz, és nem akar egészségtelen lenni! 0 csupán boldog kíván lenni. Igaz, számításba veszi az adott körülménye­ket! Valljuk be őszintén, mi „tudatos" emberek, gyakran elfelejtjük ezt. Mindig mást akarunk, soha sem azt amink van, hanem valami mást, lé­nyegtelen mi az, de más legyen! S közben elmulasztunk egy roppant fontos dolgot: megtalálni örömünket, abban, ami most van! A sejtjeink, még ha a megszokotthoz képest abnormális képet is mutatnak, nem tesz­nek mást, csak amit mi elmulasztottunk! Ahogyan rosszkedvünkben bennünket zavar a környezetünkben megmutatkozó vidámság, úgy a testünket is zavarni fogja a benne rejlő „buli", melyre nem hivatalos, és kedve sincs hozzá. Természetes reakció, hogy igyekszik beszüntetni a mulatozást, de ezzel csak nagyon kétes örömet szerez magának! Vala­hogy így cselekszünk mi emberek! De azt mindenki beláthatja: ez nem egy tökéletes megoldás!

Az érzelmek, a gondolatok nagyon erősen befolyásolják a tudatot, majd azon keresztül a testet. Ez a befolyásoló erő csak abban az esetben tud érvényre jutni, ha hagyjuk! Mindaddig hagyjuk, míg másra nem összpontosítunk! Csak akkor leszünk képesek „nem hagyni", amikor egészen másra összpontosítunk! A tudat mindig abból merít, amit kap! Mindaddig a kézenfekvőből merít, míg meg nem adjuk a számára kedve­sebbet! Gondoljunk bele: ha nem tudjuk, hogy bajunk esik, nyugodtan kiugrunk a ház tizedik emeletéről! A következmények könnyen beláthatóak, de ha ismerjük a veszélyeket és a lehetőségeket, két választásunk is van. Lehet,

23

Page 19: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

hogy nem ugrunk ki és helyünkön maradunk, de lehet, hogy ejtőernyővel ugrunk. Lényegtelen melyiket tesszük, a lényeg: nem esik bántódásunk, és úgy erősödünk, hogy közben tanultunk is belőle.

Amennyiben tisztában leszünk tudatunk működésével, nagy esélyünk lesz arra, hogy eldönthessük, mit cselekszünk.

A betegségek először az érzelmekben jelentkeznek, és a tudatban nyil­vánulnak meg, majd mentális síkon kezdenek testet ölteni!

Összességében elmondható: amivel foglalkozol, ami leköti idődet, és gondolataidat, azzá válsz! Vagyis amíg érzéseid lekötik a sötét gondola­tok, de már akkor is, ha nincsenek fénnyel töltve - nyitottá, mi több, mágnessé válsz a betegségre!

Elkerülni a sötét, betegséget teremtő gondolatokat nem tudod, és nem is lehet!

Mégis van megoldás! Keresd azokat az erőket, érzéseket, gondolatokat melyek örömmel, jó érzéssel töltenek el, melyek felszabadítják a benned lakozó ISTENT!

Elmondható: amíg a betegséggel, a kínnal, a félelmekkel foglalkozol, amíg ezek töltik ki gondolataid, addig (tetszik, nem tetszik), a rabjuk vagy és nem is engednek ki markukból, amíg teljes figyelmed másra nem terelődik. A betegség megszűnik magától! A betegségnek csak addig van értelme, amíg felhívja figyelmedet, amíg tanulhatsz belőle. Amikor megértetted gyengeségedet, az ebből fakadó erődet, értelmét veszti, vagyis meghasonlik. Önmaga ellen fordul, fel­emészti önmagát! Olyanná válik, mint a tüz, melyet, nincs aki, ami tápláljon. Nem lesz több tápláléka, nem lesz több levegője, tehát megszűnik.

így kell tennünk a betegségeinkkel is, és nem csupán megszűnnek, de végre elérjük az egészséget.

Egészség - betegség A testet, szellemet és a lelket egy komplex egésznek véve, elmond­

hatjuk: változásaik eredményezik az egészség, betegség alakulását!

24

Page 20: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Egy konkrét betegség kialakulását, hajlamát hármójuk viszonya hatá­rozza meg. Az arány határozza meg, milyen típusú kór alakul ki. Más és más betegség alakul ki különböző helyeken, de lényegüket tekintve a tény változatlan marad: a hármasság harmóniája valamilyen formában felbomlott!

Az egészséghez vezető úton bármelyik imént jelzett tényező változá-sa hatással lesz a másik kettőre is. Egészen más végeredmény fog kijön­ni. (Én rossz matematikus vagyok, de ez kísértetiesen emlékeztet egy egyszerű megoldó képletre'.) Különös tulajdonságokkal rendelkezik ez a képlet! Gondolkozzunk csak el, vajon hány ember akar szándékosan megbetegedni? Biztosan elenyésző azok száma, akik valamilyen formá­ban tudatosan, szándékosan betegítik meg magukat. Jelentéktelen, ele­nyésző rész vágyik rá, azok pedig nem olvassák ezt a könyvet! Jelentős részük úgy lesz beteg, hogy eszébe sem jutott. Igaz más sem! Sok min­den járt elméjében, de biztosan nem elmélkedett ezen: hogyan tudok egészséges lenni, hogyan leszek boldog! Természetesen, mindhárom, imént jelzett szinten!

Az egészség visszanyerését különösen megnehezíti: nem emlékszünk, milyen egészségesnek lenni! Emlékeink között könnyen felidézhető az átélt rossz és a boldog időszak, de az egészség csendes nyugalma gyak­ran elvész tudatunkban. Egy furcsa, kellemetlen állapot alakul ki: nem tett semmit annak érdekében, hogy beteg legyen, mégis megtörtént. Ez olyan konfliktust eredményez, melyből nem látja, nem találja a kiutat.

A betegség hasonlatossá válik egy csapdához (a csapda „természetéről" bővebben az Ébresztő című, megjelenés előtt álló könyvben), a benne lévő nem látja, csak - talán - reméli a kivezető utat. Jelenét teljesen kitölti az a fájdalom, amit a sarokba szorítottság ébreszt fel. Fáj neki, hiszen lelke mélyén tudja: van, lehetséges a kiút.

Ebben a kialakult helyzetben „elegendő" hagyni, hadd változzanak a dolgok (nem kell, nem szabad megváltoztatni a képletben szereplő egyik tényezőt sem), hogy a végeredmény is változzon! Most annyira elfogult, hogy képtelen objektíven látni önmagát. Következésképpen minden lé­pése következetlen, megalapozatlan és nagy valószínűséggel kudarcra lesz ítélve. Könnyen belátható a jelen esetre vonatkozó következmények végtelen sora. Teljesen összeomolhat, és ebben az összeomlásban el­veszhet a remény!

Meg kell keresni, meg kell találni azt az utat, választást, amelyiknél esély, lehetőség van a magától való változásra!

25

Page 21: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

A betegségek „csoportosítása": Igyekszem minél több megközelítésben bemutatni, hogyan, miért

alakulnak ki az életünket befolyásoló elváltozások. Az első csoportosítás szerint beszélhetünk többlet, illetve hiány okozta

betegségről. Könnyen érthetővé válik, amikor felidézünk egy roppant egyszerű, hétköznapi dolgot, az étkezést.

Rosszul érezzük magunkat, amikor éhesek vagyunk, vagyis szerveze­tünkből hiányzik a megfelelő mennyiségű táplálék. A valódi, kínzó éh­ségnél a minőségre nem fektetünk különösebb hangsúlyt és válogatás nélkül vágyakozunk minden elérhetőnek vélt táplálékra!

Rosszul érezzük magunkat, amikor a szükséges mennyiségen felül veszünk magunkhoz ételt. A minőség szintén háttérbe szorul, az egésztől rosszul vagyunk! Mindkettő problémát, feszültséget okoz, mégis jelentős különbséget tapasztalunk a két érzés között. A példa jói szemlélteti a kettő közötti jelentős eltérést.

Tartsunk szem előtt egy nagyon fontos tényezőt: mindét esetben, akár hiánybetegségről, akár többletbetegségről beszélünk, fennáll a másik is. Amikor túlesszük magunkat, akkor túl kevés a hiány, túl kevés hely ma­rad a szabad mozgásra, amikor túl keveset, vagy semmit sem fogyasz­tunk, akkor túl kevés a tápanyag, és túl nagy az üresség! Bonyolultabbá teszi a kérdés megválaszolását az anyagok sokfélesége. A gondolatoktól az érzéseken át eljutva egészen a vitaminokig és ásványi anyagokig. Vagyis, ha valamiből hiányunk van, az csakis abban az esetben lehetsé­ges, ha másból ugyanannyival több van, de erről részletesebben az adott betegségeknél lesz szó!

„Hiány": a szükséges anyagok,.energiák, érzések nem jutnak el az adott területre, ezért az ott lévő szövetek életéhez szükséges feltételek nem teljesülnek és „sorvadásnak" indulnak, panganak és később lázadnak.

Két alapvető ok lehetséges ebben az esetben: 1) Nem kap elegendő „tápanyagot", mert nem vitték be a szerve­

zetbe: vitamin-, ásványianyag-hiány stb. Jusson eszünkbe a szellemi oldal is, mert arra ugyanúgy vonatkozik a bevitel el­mulasztása, vagyis az élethelyzetek meg nem élése, meg nem ta­pasztalása! Itt elég egyszerű a feladat, hiszen csak el kell fo-

26

Page 22: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

gyasztani, meg kell tapasztalni a testi-szellemi táplálékot és a többi már a bensőnk dolga. A kialakult hiányból már könnyen ki lehet következtetni, mire van szükség!

2) A szervezetbe ugyan bevitték a szükséges mennyiségű, minősé­gű anyagot, de azt nem képes feldolgozni, hasznosítani. A minő­séget azért emelem itt ki, mert „rosszabb", gyengébb minőség esetén lényegesen megemelkedik az elegendő mennyiség! Nem képes feldolgozni, mert valamilyen gát, gátlás megakadályozza, hogy a konkrét helyig eljusson a táplálék. (Nem érdemlem meg, hogy szeressenek!) Nem ismeri fel, mire van szüksége és nem is tesz semmit annak érdekében, hogy ráébredjen, életében mire van szüksége!

„Többlet": az előzőekből következik, hogy hasonlít és a két esemény mindig együtt jelentkezik! Képzelj el egy csővezetéket, melyben víz áramlik. Ha ez valahol beszűkül, a szűkület előtt feltorlódik, mögötte pedig lecsökken a benne lévő anyag mennyisége. Ugyanez történik az emberi szervezetben is. A felhalmozás egyik oka a félelem. Fél: később már nem lesz, nem jut hozzá. Többek között ez is oka a túlsúly kialakulásának, de ezt a témát terveim szerint egy önálló könyvben fogom tárgyalni.

Fertőző betegségek: Kialakulásukhoz két elem elengedhetetlenül szükséges: fertőző anyag,

és a befogadására, táplálására alkalmas gazdaszervezet. A szellemi és a fizikai fertőző anyag egyaránt hatással van életritmusunkra. Egy azonban bizonyos: minden esetben szellemi fertőződés következik be elsőként. Például: gyengeségeink, tudatlanságaink, lustaságaink miatt elhiszünk egy olyan eszmét, gondolatot, amiről tudjuk, hogy számunkra helytelen, de mégis elfogadjuk, mert így tűnik kényelmesebbnek. Tudatunk, lel­künk mélyén pedig ott munkálkodik az ellenkezés. Ez az ellenkezés, háborúskodás nagyon jelentősen fogja csökkenteni ellenálló képességün­ket a fizikai világban lévő kórokozókkal szemben.

Vajon melyikünk képes arra, hogy önmagát még véletlenül se fertőzze meg valamilyen szerencsétlen elképzeléssel, gondolattal? Nem kell ah­hoz külső segítség, hogy megrontsuk életünket, képesek vagyunk min­dentől függetlenül elrontani kedvünket, sorsunkat. A földi élőlények közül csak az ember tud olyan képet festeni önmagáról, világáról, ami

27

Page 23: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

nem létezik. Semmi alapja sincs, és ez a kép már akkor is elítélő, amikor az ellenkezőjéről még meg sem győződött.

Lelki válságaink, álválságaink alkalmával, amikor határozottan meg­gyengül hitünk valódi tudásunkban, keresünk és találunk egy biztos pontot. Ez a biztos pont pedig az lesz, ami leginkább közel áll lelki álla­potunkhoz. És ez nem éppen mondható felszabadító érzésnek! Téves eszméink „kiváló" alkalmat, kiváló táptalajt szolgáltatnak a fertő­zések terjedésének. Most nézzük meg részleteiben!

A fertőzést okozó organizmus: • Jelen van életünkben. A természetben és önmagunkban is megtalál­

hatók azok az erők, melyek bármikor eluralkodhatnak rajtunk. Akár egy jobb sorsra érdemes herpeszvírusról beszélünk, akár egy kisebb­rendűségi érzésről van szó, „bármikor" megjelenhet!

. • Csak arra vár, hogy életét kiteljesítse, szaporodjon. Semmi mást nem akarnak, csak szaporodni! „Eszükbe" sem jut elpusztítani a gazda­testet, hiszen az a saját végzetüket is jelenti. Élni, csak élni akarnak! Tetteik következménye végzetessé válhat, de ez a szervezet gyenge­ségére vezethető vissza. Meggyengül a test, hiszen élősködők szi­polyozzák és elfogynak a felhalmozott tartalékok.

A fertőzést befogadó, tápláló test: • A más, „fontosabb" érdekek előtérbe helyezésének következménye­

ként meggyengül az immunrendszer. Az öröm tüze kialszik. Az em­ber egyre kevésbé képes megélni az örömet, mert azt másoktól várja. Sajnos? Természetesen nem kapja meg (lásd még az örömöknél).

• A téveszmékre való hallgatás következményeként meggyengülnek a komoly lelki alapok. Azok az alapok, melyek tartást, biztonságot és ezáltal jelentős erőt képviselnek. A gondolatok, elképzelések szaka­datlanul jelen vannak életünkben, s beállítottságunk, állapotunk, va­lamint tudatosságunk alapján választunk. Ha már nincs bátorságunk, ha már nincs erőnk, nem választhatunk mást, mint a téves elképzelé­seket.

A szellemi gyógyítás alapelvei

28

Page 24: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

1) Tudat. (A nagy összegző, elemző, irányító.)

Minden betegség a tudatban, ha úgy tetszik a szellemben (a tudat irá­nyította részében) alakul ki, majd innen kiindulva fejti ki hatását a testre. Amikor jönnek a náthás időszakok, megfázunk és ráfogjuk a bacilusokra, emlékezzünk, milyen lelki állapotban is voltunk a megelőző napokban! Röviden most csak ennyit: nem a legfényesebben! Szerintem könnyen felfedezhető: bizony a betegséget megelőző időszakban igen borús álla­potban voltunk. Az ekkor megjelenő „elkedvetlenedést" a betegség részletes ismertetésénél írtuk le. Ebből az egyszerű példából elindulva haladjunk a mostani problémánk megoldása felé!

A testben lezajlódó folyamatokat közvetve vagy közvetlenül a tudat vezérli az elmén, az agyon keresztül. Ez érvényes a legegyszerűbb meg­hűlésektől kezdve a legbonyolultabb fertőző betegségeken keresztül az örökletes betegségekig bezárólag. A probléma feltárását, megértését és a gyógyítást, minden esetben erről az oldalról is meg kell közelíteni!

Nem minden esetben könnyű felfedezni. De nem is lehetetlen köz­vetlen kapcsolatot találni - igaz nem is keresik - a pszichés beidegződé­sek, reakciók, viselkedési formák és betegség között!

Amiért az első pillanatban nem látható az összefüggés, még nem von­ható le az a végső következtetés, hogy a tudatnak semmi köze a kórhoz! A hétköznapi életet alapul véve, milyen könnyen kijelentünk bármit! Önteltségünk, félelmünk és türelmetlenségünk következtében az első tétova észlelés alapján ítélkezünk, lemondva a megoldás lehetőségéről. Arról a megoldásról, amire annyira vágyunk. Lemondunk róla és elve­szítjük a megfelelő körülményeket! Elveszítjük azokat a körülményeket, melyekben örömet, boldogságot és teljességet találunk.

Keresnünk kell a lehetőségeket! Figyelembe kell venni: talán van más tényező is, ami befolyásolja a testben lezajlódó folyamatokat!

Az összes megbetegedésnek előzménye: valamilyen formában meg­gyengül az immunrendszer. Nem feltétlenül az egész, de részben elve­szíthetjük a védekező képességet, ezáltal nyitottá válunk bizonyos, jól behatárolható betegségekre.

Olyan ez, mint amikor például lábgomba alakul ki. A láb gombásodik, és problémát okoz, de közvetlenül csak itt okoz kellemetlenséget.

29

Page 25: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Ettől még nem betegszik meg az egész test, hiszen a többi részre nem terjedhet át a fertőzés, mert ott ép az immunrendszer. A láb csökkent tüze közvetlenül nem befolyásolja a többi testrészt.

Mivel a tudat irányít, olyan kórra leszünk hajlamosak, amilyen szempontból gyenge, esetleg hiányos a tudásunk. A test-szellem nem tapasztalta, nem élte meg, így nagyon nehézzé, lehetetlenné válik a tudat vezérlése. Erről bővebben később. Tehetünk erőfeszítéseket a betegségek, a szerencsétlenségek megelőzé­sére, de azok kudarcba fulladnak. A betegségek és a tudati hiányosságok kialakulását igyekezhetünk elkerülni, de erre nem sok esélyünk van, hiszen nem tudjuk, mi hiányzik életünkből, egészen addig, míg a prob­lémáktól mentesek vagyunk. Akkor tudatosodik a hiány, amikor már nyomaszt valami megmagyarázhatatlan érzés, és ebből már nagyon ele­günk van. Akkor tudatosodik a hiány, amikor tudomásunkra jut: van jobb, van teljesebb élet is!

Nem tudjuk változtatni a tudatot!

Változik magától! (csak adjunk neki lehetőséget!)

Tehetünk jelentős erőfeszítéseket, nagyon közel kerülhetünk kitűzött célunkhoz, hogy olyan tudatot teremtsünk, mely tökéletes és problé­máktól mentes. Ám ezt el soha nem érhetjük, hiszen a tudat is egészen másként működik. Igyekezhetünk megváltoztatni, de emlékezz, milyen ellenállást fejtesz ki, amikor téged akarnak megváltoztatni! Folyton kere­sed azt az alkalmas időt, amikor másként cselekedhetsz, kibújhatsz a iga alól! Ugyanezt teszi a tudatunk (a testünk, szellemünk), igyekszik kibúj­ni, és meg fogja találni a megfelelő alkalmat! A kívánt eredmény elérésének mégis van lehetősége, igaz más oldalról kell megközelíteni a kérdést.

A megoldás ebben rejlik: hogyan cselekedjünk úgy, hogy a változások maguktól, konkrét behatásunk nélkül, örömtelien történjenek tudatunk­ban!

30

Page 26: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

A legegyszerűbb út: hallgassunk tiszta, nyugodt érzéseinkre, melyek szívünkben ébrednek! A tiszta érzések vannak annyira kellemesek, hogy a tudatunkban elinduljanak és létrejöjjenek a gyógyuláshoz szükséges változások. Miért van ez így? Mert a tudat képes átadni magát egy olyan felemelő „dolognak", ami feledteti a rosszat! Feledteti, tökéletesen feledteti, hiszen fel sem merül­het az ellenkezője, mert teljesen kitölti a jó!

Jól érzi magát!

A tudat hármas felosztása: Természetesen a tudatot fel lehet osztani ennél jóval több részre is, de

az itt következő három elegendő alapot ad ahhoz, hogy a továbbiakban felmerülő problémákat megértsük! Lehetne még a jó és a rossz tulajdon­ságok alapján megkülönböztetni, de javaslom elfogulatlanul, inkább semlegesen nézzük a tudatot, ami azt is feltételezi, hogy minkét oldalt megértjük. A tudatot most igyekszem a haladási, fejlődési irány szerint bemutatni és megmagyarázni működési elvét.

A tudatot hasonlítsuk a hegymászáshoz! A mászáson fogom szemléltetni a tudat szintjeinek működését, így lesz mivel, mire támaszkodni, továbbá azt is tudni fogjuk, hová tartunk!

Tudat-alatti: (múlt) Képzeld el, többen másztok felfelé a hegyre és visszatekintesz az alattad levőkre. Tőlük már nem kérsz tanácsot az általad már megtett útra vo­natkozóan.

Itt található tudásunk azon eltemetett, feledésre ítélt része, melyet múltunkból hoztunk.

Page 27: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Bontsuk két részre a tudatalattit: 1) abból a múltunkból ered, amikor még „pusztán" ösztönlények vol­tunk. Ennek egy része az az alap, az életösztön azon része, ami keresztül gázol mindenen és mindenkin. 2) jelenlegi életünkben „elkövetett" hibák gyűjteménye, de inkább te­metője!

Tudatunk e részével érdemes egy kicsit óvatosan bánni, óvatosan hall­gatni rá, hiszen olyan ismeretek vannak itt, melyek igazáról nagyon szubjektíven győződtünk meg. Jellemzően azért kerültek eltemetésre, mert nem ébresztettek bennünk jó érzéseket, sőt nagyon is kellemetlen­nek bizonyultak! Gondolkozzunk! Miért kerültek ezek az ismeretek olyan eldugott helyre, ha nem mi te­mettük oda őket? Miért nem kerülnek felszínre, a tudatos részünkbe, ha annyira jók?

A hibák: Az elrejtések, eltemetések:

A pszichológiának egyik fő alapelve: problémáink az eltemetett, el­fojtott dolgainkból keletkeznek. Ezzel nem kívánok vitába szállni, mert ez így igaz! Csakhogy ennek az igazságnak van még néhány olyan vetü­lete, ami kikerülte eddigi figyelmünket! Azzal, hogy valamit eltemetünk - elvileg a probléma megoldódott - részünkre megszűnik létezni. Akkor meg miből lesz a gátló konfliktus?

Ebből: az eltemetettnek hitt dolgaink a mi részeink és rendelkeznek bizonyos fokú életképességgel. Ez annyit tesz, hogy továbbra is hatással lesznek ránk. Hogy ezeket a hatásokat elkerüljük, vagy csupán a legki­sebb következményüket érezzük, ez az igyekezetünk újabb és folyamatos energia befektetést igényel. Újabb figyelmet és energiát emészt fel belő­lünk, amit pedig felhasználhattunk volna életünk kiteljesítésére! Tehát nem azzal van a gond, hogy eltemettük - halott dolgokat el kell temetni - hanem, hogy semmi másra nem marad időnk!

Az elfojtások oka a lelki ismeretből, abból a téveszméből gyökerezik, hogy mások elvárásai szerint igyekszünk élni! A lelkiismeret azt jelenti, hogy minden teremtett lényben benne foglaltatik egy nagyon ősi etikai kódex, melyben szerepelnek azok az alapvető vezérlő elvek, amelyek segítik a fejlődésben lévő, testet öltött szellemet. Ezt az ismeretet lelkünk 32

Page 28: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

legmélyén vagy szívünk érzéseiben tapasztaljuk. Ez így van mindenki­vel nincsenek kivételek! A „különbség" abban rejlik: nem mindenki és nem egyformán figyel, hallgat ezekre a csendes sugallatokra!

A megfelelési vágy (mivel nem saját magunknak kívánunk megfelel­ni) fog sarkallni, késztetni, hogy eltüntessük a nyilvánosság elől azon tulajdonságainkat, cselekedeteinket, melyeket rossznak hiszünk; pedig ott van bennünk egy másik érzés, de erről nem veszünk tudomást.

Elrejtjük az általunk (mások által!) rossznak tartott jellemzőinket, ne­hogy tudomást szerezzenek róla, de elrejtésük azt eredményezi, hogy képtelenek leszünk megoldani a belőle származó konfliktusokat. Pedig a megoldás nincs messze, ott van az orrunk előtt! „Ne ítélj..."

Ebből egyenesen következik a megoldás (saját szempontjainkat szem előtt tartva): vegyük elő azon legfrissebb élményeinket, melyeket még nem fed a feledés homálya, elemezzük azokat olyan szempontból, hogy mit lehet belőlük tanulni! (Csak pozitív, létező dolgot szűrjünk le!)

Pl. tudjuk, mit tettünk rosszul, helytelenül és ezekből merítve, tanulva kikövetkezhetjük, hogyan tudunk úgy cselekedni, hogy másként történ­jenek ugyanazon dolgaink!

Az erények, eredmények: Az iméntiekből kitűnik: minden dolognak két oldala van, de ez köztu­

dott tény. Az már kevésbé, hogy csak az számít, melyik hibánkat hozzuk helyre! A végeredményt tekintve lényegtelen hányszor hibáztunk, a lé­nyeg: hányat javítottunk ki, hányszor cselekedtünk helyesen!

Tudatos-tudat: (jelen) Ez az objektív, pillanatnyi ismeret! Itt módunkban állhat „megváltoztatni" a múltat! Itt változik, változhat a múltunk megítélése (leginkább magától).

Nézhetjük, élhetjük úgy a megtett utat, hogy sokat hibáztunk, rossz helyre tettük kezünket, a dolgaink lecsúsztak irányításunk alól, de észre kell venni ezt is: mégis, minden felmerülő akadály ellenére is eljutottunk idáig. Sok kudarcban volt részünk, de ez elmúlt és csak a sikerek ma­radtak, mégpedig így: tudjuk, mit kell tennünk, hogy másként történjenek dolgaink!

33

Page 29: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Ismerjük, mit tettünk rosszul a múltban, és ebből tapasztalatot merítve teljes mértékben oda tudunk figyelni a mostani cselekedeteinkre.

Amikor azt használjuk, amit a múltból (tudat alattiból) merítettünk, élő tudássá válik, ezáltal bennünk a múltról alkotott véleményünk is megváltozik. Ez fog alapot szolgáltatni a jövőbeni terveinkhez.

Tudat-feletti: (jövö)

A hegycsúcs felé vezető úton merítünk erőt, hitet, bizalmat az út, a mászás megtételéhez. Olyan lesz ez, mint amikor lentről kinézzük azokat a fogódzókat, melyekbe kapaszkodva egyre feljebb húzhatjuk magunkat.

Tudatunk ezen része leginkább Istenhez hasonlatos, hiszen valamilyen szinten, tudatosan vagy kevésbé tudatosan, de mindenki ide igyekszik. Az utat pedig csak akkor lehet járni, ha van „értelmes" célkitűzés. Való­ban értelmes célkitűzés, aminek értelmét látjuk és szívünk legmélyén is valóságos, hasznos dolognak éljük meg.

A képzelet itt nem sokat segít, hiszen gyakran tapasztalhatjuk: a való­ság sok esetben eltér attól a képtől, amit látni szeretnénk! Alapozzunk azokra az élményeinkre, tapasztalatainkra, melyek a múltunkból követ­keznek!

A döntések: A helyes döntésekhez szükségünk van a tudat mindhárom részére! Ismernünk kell, alapoznunk kell a múlt tapasztalataira, következtetései­re! Ismernünk kell a jelen tiszta érzéseit, tényleges lehetőségeit. Éreznünk (nem tudnunk!) kell a vágyainkat, hogy az iménti kettőt ala­pul véve haladni tudjunk a jövő felé, azon jövő felé, melyben már most is örömünket leljük!

Betegség-tudat: Nagyon sok „gyógyító emberrel" találkoztam már, akik panaszkodtak:

saját magukat nem tudják annyira, olyan sikeresen kezelni, mint máso­kat! Nem értették, nem értik, miért van ez így!

34

Page 30: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

A válasz nagyon egyszerű és könnyen érthető, továbbá ez az akadály kis munkával kiküszöbölhető! A kulcs a betegségtudatban van!

A betegség egészséggé alakításának első lépése, hogy felismerjük: betegek vagyunk! Fel kell ezt fedezni, hiszen egyébként semmi esélyünk sem lesz életünket az egészség medrébe terelni, vagy hagyni, az egészség medrébe terelődjön! Ebből a felismerésből adódnak a problémák. Gondolj bele (mondjuk, Te gyógyítasz), a nálad lévő beteg a kezelésed, vagy gondoskodásod hatásá­ra kizökken az addigi gondolatmenetéből és figyelmén kívül fog esni a betegség. Kizökken az addigi kerékvágásból, minden figyelmével azokra a jó érzésekre tud összpontosítani, melyek teljesen feledtetik bajait.

Az öngyógyításkor nem vesszünk igénybe külső segítséget, hiába van bennünk a gyógyító erő, hit képesség, ott van a tudat is: betegek va­gyunk! Így elég nehézzé válik megoldani azokat a faladatokat, melyek előttünk tornyosulnak. Nehéz, sőt lehetetlen úgy elfelejteni dolgokat, hogy ne emlékezzünk rá. Képesek vagyunk elfeledni, de akkor nem lesz bennünk a gyógyulás vágya és ezzel bezárult a kör. Keressünk egy olyan megközelítést, amikor ott van bennünk az ismeret: van problémánk, de figyelmünket mégis a gyógyulás útjára tudjuk for­dítani!

Figyelmünket összpontosítsuk valami olyanra, ami képes teljesen ki­tölteni életünket. Ekkor hátat fordítottunk a betegségnek, teljesen más irányba haladunk és a tudat másként fog viszonyulni hozzá! Másként viszonyul, hiszen csak egy könnyed emlékezet marad meg: honnan in­dultam! A tudat domináns célkitűzése a gyógyulás lesz! Ha más nincs, egyik kísérletünk sem jár sikerrel, kérjünk segítséget, hiszen a körülöttünk lévő emberek alig várják, hogy segíthessenek!

Összességében elmondható: tudatunkban megtalálható a jelenleg léte­ző problémánk megoldásához szükséges összes út és lehetőség. A ke­zünkben vannak a kulcsok. Ezek kinyithatják azokat az ajtókat - me­lyeknek üveg kémlelőnyílásán már bekukucskáltunk - s mögöttük fel­sejlett a probléma megoldása.

Emlékeztetőül: a gyógyuláshoz vezető út első lépése, tehát legna­gyobb segítője, hogy felfedezzük, bevalljuk, betegek vagyunk!

35

Page 31: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

A második lépés pedig, hátat fordítani, és az ellenkező irányba haladni úgy, hogy csak a kitűzött cél lebeg a szemünk előtt. Ez csak akkor lehet­séges, ha abban a kitűzött célban tökéletesen, értelmesen — már most, a cél kitűzésének pillanatában — örömünket leljük!

2) Gondolatok - a tudat megnyilvánulásai olyképpen, hogy felvetik a problémákat, a

problémás helyzeteket és a lehetséges megoldásokat. Tükrözik azokat a dolgokat, melyek az elmében megtalálhatók. A példát követve itt is párhuzamot vonunk. A hegymászáson keresztül megvizsgáljuk a gondolkodás előnyeit és korlátait!

A hegymászás előtt, közben és után más- és másképpen vélekedünk ugyanazon kérdésről! Ezt a folyamatot most jobban megvizsgáljuk!

A tevékenység kezdetét minden esetben mérlegelés előzi meg. Ekkor, lehetőség szerint felmerül az összes érv és ellenérv. Ezek azután ott ka­varognak a fejünkben, és ember legyen a talpán, aki képes nyugodtan dönteni. Ott marad bennünk a kétség: jól döntöttünk-e?

Közben ott van az aggódás: vajon most helyesen cselekszem-e? Ter­mészetesen erre is fogunk mindenféle érvet felsorakoztatni.

Utána azon gondolkodunk, vajon helyesen cselekedtünk-e?

A gondolkodás lehet a legnagyobb áldás az emberek életében, de sze­rintem egyúttal könnyen a legnagyobb átokká is válhat. Mindaddig átok marad, amíg megtanuljuk, hogyan lehet belőle úgy kitörni, hogy csak a jó értelme maradjon! Vagyis, megtanuljuk helyesen alkalmazni. Ez a „kitörés" az érzésekben rejlik. Merjünk érzéseinkre, tiszta, nyugodt érzéseinkre hallgatni és akkor, gondolataink bennünket fognak szolgálni.

A gondolatok ereje nagyon gyorsan visszatükröződhet a testen (nyál­képződés, pánik, öröm, jókedv), amelyek, ha huzamosabb ideig jelent­keznek, állandósult állapotot idézhetnek elő. Gondolok itt a boldogság érzésére, a „teltség érzésére" és természetesen a betegségekre is.

Fontos tisztáznunk: csak egyféleképpen érhetjük el, hogy nem gondo­lunk semmire - ha valami másra gondolunk!

36

Page 32: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Csak így kerülhetjük el gondolataink csapongását és csak így állíthat­juk gyógyulásunk szolgálatába! A gondolatok pontosan úgy viselkednek és pontosan olyan tulajdonsá­gokkal rendelkeznek, mint az anyag-antianyag. Amikor találkoznak, összeütköznek, vagy egyszerűen csak érintkezésbe lépnek, kölcsönösen kioltják" egymást és tiszta erővé alakulnak át.

Így kell és lehet megszabadulni a sötét, sok esetben káros, rossz gondo­latoktól! Minden jó, építő gondolatunkat kioltja egy negatív gondolat, ennek kö­vetkezménye az, hogy elkedvetlenít, mivel a látszólag felépített világun­kat látszólag tönkreteszi. (Talán a valóságban is!) /Tönkremennek" gondolataink, de helyettük kapunk valami mást. Mi ez

a más? Tiszta érzést, tudást, melyek már mentesek minden érzelemtől, minden diszharmóniától és csak nyugodt biztonságot adnak. Ezekre már lehet építeni.

Elkerülhetetlen, hogy rossz gondolataink „keletkezzenek", mint aho­gyan elkerülhetetlen a régóta dédelgetett gyümölcseink megromlása. Ügyesen megközelítve ezekből a hibákból hatalmas lelki és testi erőt meríthetünk. Ehhez csak ennyit kell tennünk: felidézünk vagy teremtünk egy szép, örömteli gondolatot. Hogyan meríthetünk erőt a rossz gondolatokból? A gondolatok jelen esetben úgy viselkedhetnek, mint a védőoltás, ser­kentik a tudatot, hogy egyre erősebb legyen, egyre dominánsabb legyen az a része, mely önállóan képes dönteni, irányítani, kedve szerint! Az így feléledt erő oly hatalmas, hogy képessé teszi a testet az egészség elérésén túl a boldogság és az öröm teljes megtapasztalására is!

Használd gondolataid a problémák és a lehetséges megoldások felve­tésére, de a döntést, a választást bízd szívedre. Ekkor, minden gondola­tod egy szent célt fog szolgálni: a boldogságodat és az egészségedet!

3) Tettek Tettek, melyeket valóban megcselekedtünk!

Láttam már néhány olyan embert, aki azt hitte cselekszik valamit, pedig csak beszélt róla, a cselekedetek elmaradtak!

37

Page 33: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Ismét térjünk vissza az előzőekben tárgyalt példához! A buktatók ebben rejlenek: az ember ismeri, mit kellene tennie, de nem teszi, sőt valami - az elveivel ellenkezőt —, egészen mást tesz! Tudja, mit kell megcselekedni, mit kell megfogni, mire kell támaszkodni, de csak a gondolatig jut el. A konkrét, fizikai tett elmarad. (Egyszer feltettem a kérdést: hogyan jössz ki abból a körből, amit köréd rajzoltam? Erre sokminden történt: igen részletesen elmesélte, mit kell tennie, felvázolta a lehetséges megoldásokat, azonban mindezt nem követte tett! Ott maradt a körben, ahol volt!) Ez az a „ cselekvés ", ami a legszerencsétlenebb! Tudatára, hangulatára (ez) igen erős befolyással lesz, mert egyrészt, ismeri a tennivalókat, másrészt tudja, hogy nem tett semmit pedig, ha cselekszik megváltozott volna élete. Ebben a kettősségben viszont könnyen felörlődhet, és az esetek többségében fel is őrlődik! Vagy cselekdjen ismeretei szerint, vagy azt is felejtse el, hogy képes rá.

• Ekkor legalább nem szenved annyira!

Most nézzük meg másik megközelítésben: A tettek megnyilvánulásának - mint mindennek - két arca van, me­

lyek szoros összefüggést mutatnak, és csak együtt, egyszerre jelentkez­nek. A könnyebb érthetőség kedvéért most egy rövid időre válasszuk szét a test tetteit a lélek tetteitől, vagyis a gondolatoktól, vágyaktól, érzelmek­től! Testünk minden cselekedete, beleértve a betegséget és a kívánalmakat, tudatunk milyenségétől, hiányosságától és meglévő, megtapasztalt tulaj­donságától függ. „Megváltoztatjuk" a tudatot és vele együtt, de inkább ennek következté­ben megváltozik a test összes vele kapcsolatos reakciója is.

Semmit sem tudunk megváltoztatni!

Na jó, el kell ismernem, képesek vagyunk bármin változtatni! De fi­gyelembe kell venni egy érdekes momentumot: az Úr tökéletesre terem­tette a világot! Vitába lehetne szállni ezzel a megállapítással, ám értel­metlen. A vitával egy centivel sem jutnánk közelebb az igazsághoz.

38

Page 34: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Futtassunk le egy gondolatmenetet: Istenünk tökéletes, márpedig akkor elég valószínűtlennek tűnik, hogy selejtet, tökéletlent adna ki keze közül.

Márpedig, ha valami tökéletes - legfeljebb ezt nem fedezzük fel benne -azt csak egyetlen irányba lehet változtatni!

Dolgainknak vannak rossz oldalai is, de azok is tökéletesek: tökéletesen rosszak. Márpedig a tökéletesen rosszat nem illik megváltoztatni! Le kell cserélni! Hagyni kell a természetes lecserélödés, kiválasztódás folyama­tát érvényesülni!

Ebbe az állításba bele kell vonni a tudatunkat is. Azt nem vagyunk képesek megváltoztatni, hiszen nem is nagyon értjük, hogyan működik, ha pedig nem értjük, könnyen elronthatjuk avatatlan kezünk munkájával! De nem is kell megváltoztatni! Nincs rá szükség! Van más megoldás, olyan, amivel nem tudjuk elrontani, és a siker esélye a legnagyobb lesz. Tűzzük ki az elérendő célt, minden figyelmünket fordítsuk rá (pl.: egés­zség, öröm) és bár a tudat ugyan egy szemernyit sem változik, mégis „mi" úgy érezzük.

A betegségek kialakulásában a gondolati tettek ugyanolyan jelentő­séggel bírnak, mint a fizikaiak. Sokszor észre sem vesszük, elménkkel végigfuttatjuk az eseményeket, mintegy fejben folytatjuk a Játszmát" és ez pontosan olyan, mint az imént említett!

Ennyi a teendőnk: csupán szívünk legtisztább érzései szerint kitűzött céljainkra figyeljünk és tegyük meg, amit csendes szívünk diktál! A kez­det kezdetén kisebb feladatokban igyekezzünk ráhallgatni, és ezek alap­ján cselekedni!

4) Aura Vegyük alapul a Szent hármasságot: Atya - Fiú - Szentlélek, vagy

másként fogalmazva Test - Lélek - Szellem, akkor az aura a szellemhez áll közelebb. Az aurát leginkább egy tolmácshoz lehetne hasonlítani, mely tárolja a fordításhoz szükséges ismeretet, energiát! Ez a tolmács a tudat (lélek) és a test közötti kommunikációt segíti elő.

Fizikai szerveink, de az összes megnyilvánult dolog, tárgy, élelmiszer, stb. valamikor régen szellemből, egy nagyon finom anyagból keletkezett. Természetesen ezek még ma is megőrizték régi tulajdonságaikat, vagyis

39

Page 35: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

nem csupán „anyagból", de valami másból is állnak! Az aurát felfoghat­juk egy öntudatra nem ébredt jelenségnek.

Nagyon fontos: a test alakul, olyanná, mint az aura, nem pedig fordít­va! Az aura lényegesen könnyebb, légiesebb, „lazább", következéskép­pen sokkal könnyebben reagál az „Őt" ért hatásokra. Még akkor is így van, ha csonkolódott a test, hiszen hosszú út vezet odáig, hogy kialakul­jon a baleset. Térjünk most vissza a fizikai testünkhöz.

Szerveink nem csupán húsból, vérből állnak, rendelkeznek egy olyan tulajdonsággal, amiről eddig nagyon keveset szóltunk, tudtunk. A test és a lélek annyira más nyelvet beszélnek, annyira „különböznek" egymástól, hogy szükség van egy másik szervre is. (Az aurának van egy másik nagyon jelentős feladata is, de erről majd később beszélek, most csak a betegségek szempontjából elemzem.) Az auráról is elmondható: a méret kevésbé fontos, a milyensége sokkal lényegesebb az egészség és betegség szempontjából! Sokan beleesünk abba a hibába, hogy az aura méretei alapján akarunk levonni következtetéseket a testi tünetekkel kapcsolatban. A siker kul­csának nem biztos, hogy záloga a nagy méret, hiszen lehetséges: nem funkcionál olyan mértékben, mint szeretnénk. A nagy dolgok jellemzője lehet: elveszhetnek benne az apró részletek, ezek a részletek könnyen kiválthatnak betegséget. A tisztaság, az energiával feltöltöttség sokkal lényegesebb. Ezt elérhet­jük, megteremthetjük meditációval, de leginkább lazasággal. A lazaságot újra felidézhetjük - gyermekkorunkban még sajátságunk -azzal, hogy „rángatjuk" a vállunkat. A vállrángatás lényege: tapasztaljuk és megéljük a negatívumokat, de (és itt jön a lényeg) figyelembe vesszük a következő fontos, látszólag mellé­kes körülményt: lényegében semmi sem változott!

Sok lényeges dolog történhet életünkben, de a Lényeg (ami nem csak úgy néz ki, mintha fontos lenne, de az) egy cseppet sem változik. Gon­dolkozz el ezen a mondaton, mert nagyon fontos! Amikor „rángatjuk" vállunkat (természetesen a jó értelembe vett ránga-tásról beszélek és nem a flegmatikusról!), nyitva marad Isteni csator­nánk, melyen keresztül mindig, minden energiát megkapunk az auránk tökéletes feltöltéséhez. A témáról bővebben olvashatsz a bővített kiadás-

40

Page 36: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

han hamarosan újra megjelenő - Spirituális Útmutató Szellemi Ván­doroknak c. könyvemben!

5) Fény Különösen fog hangzani: merítéssel, hagyással éleszthető fel ez a bel­

ső erő. Amikor elővesszük valamilyen jó tulajdonságunkat s hagyjuk kiteljesedni, teljes.egészében átéljük, átadjuk magunkat ennek a felemelő érzésnek, feléled bennünk egy új erő: a fény. Ez a fény a nem más, mint a belső tűz, a belső tűzből eredő átélt, kifeje­zésre juttatott öröm. Merítéssel növelhető. Emlékezz csak, honnan, miből lehet meríteni? Csakis egy létező, már készen lévő dologból, s ebből elegendő kivenni részünket! Semmi más teendőnk nincs vele. Nem kell feléleszteni, nem kell elkészíteni, csak venni kell belőle, csak örülni!

Nagyon fontos momentum az öröm, az örömben van mindennek az alapja! Még a SZERETETNEK is! Lényegi kérdés az öröm újrafelfede­zése, hiszen egyre inkább ez hiányzik életünkből. Hiányzik életünkből, mert nem veszünk róla tudomást! Ennek a mulasztásnak azután egyenes következménye: levertség, a betegség.

Az öröm nem jön életünkbe csak úgy magától, az örömet észre kell vennünk, és hagyni, hadd jöjjön! Benne van minden létező.dologban, még a legrosszabbakban is, észrevételéhez, beengedéséhez azonban szükségünk van a tudatosságra, tudatosan kell figyelnünk rá! Hogyan meríthetünk örömet a legnagyobb rosszból?

A legsötétebbnek érzett kétségbeesésben gondoljunk erre: lehetett volna rosszabb is. Tudom, első látásra gyenge vigasznak tűnik, de gon­doljunk bele: amikor el vagyunk keseredve, fel vagyunk dúlva, van-e kedvünk észrevenni a nagyszerűséget életünkben? Nincs! Viszonyít­sunk, hogy könnyebben kijöhessünk a nehézségekből. A jóhoz (most, vagy abban a pillanatban) nem tudunk viszonyulni, viszonyuljunk tehát a rosszhoz, hogy kivezető utat mutasson. A lehetett volna rosszabb is már kivezető út!

A fényt nyugodtan nevezhetjük világosságnak is, világosságnak mely átszűrődik a sötétségen, a butaságon, a kétségbeesésen és a betegségen. Minden emberben, minden teremtett dologban benne rejlik - azért rejtő­zik, mert csak akkor fedezzük fel, amikor él bennünk a megismerés vá­gya - és nélküle hogy tudatosodna bennünk, hogyan lenne képes segíte­ni, éltetni lényünket? Úgy élteti, hogy nem hívja fel magára a figyelmet,

41

Page 37: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

csak akkor érezzük, amikor zavaróvá válik a sötétség és észleljük hiá­nyát, érezzük az űrt, amikor valami meghatározhatatlan dolog hiányzik.

A Fény természete, hogy eljut mindenhová, éltető erejét mindenütt kifejti, csakhogy az ember „tudattal" rendelkezik, következésképpen minden erejét leköti, hogy falakat emeljen, gátat szabjon a Szabadság­nak. Tudom, nem mindig szándékosan teszi az ember - a beteg sem minden esetben akar beteg lenni -, de azzal, hogy „tudatosan" nem en­ged utat a fénynek, elzárkózik előle, azzal, hogy nem vágyik a tudatoso­dásra, az ellenkőzőét éri el! A betegséggel kapcsolatban a fény a kivezető út, a remény, a pozitív értelem. Ezért lehetséges, hogy van más megoldás is a betegségen, a szenvedésen kívül. Ezt a fényt kell most beengedni az életünkbe - van segítség! -, teljesed­jen a gyógyulás útja is.

6). Környezet Hatásait, és magát a környezetet is igyekezhetünk megváltoztatni, de

megjósolható az eredmény: hatalmas erő és energia-befektetés mellett sorozatos kudarc és sikertelenség!

Nagyon nehéz ezt belátni, hiszen valahol mélyen az emberi természet része az (és talán még könnyebbnek is tűnhet), hogy másban keressük „nyomorúságunk" forrását. Megtehetjük, azonban a célunkhoz, a harmó­niához, a csendhez egy lépéssel sem kerülünk közelebb!

Más megoldást kell keresni, olyat, ami minden tekintetben kielégíti e vágyunkat, hogy környezetünk változzon is meg nem is. Bosszant, idegesít a közvetlen, vagy tágabb környezetünk? Tennünk kell valamit, hogy érzésünk jelentős mértékben változzon, mégpedig úgy, hogy ezzel szándékosan (!) mások életébe nem avatko­zunk be! Olyan jellemzőkkel kell bírnia tetteinknek, hozzáállásainknak, hogy nekünk pillanatnyilag legyen jó. Azért mondok most pillanatnyit, mert abban az esetben zavar a külvilág, amikor belső világunkkal hadilábon állunk. Hadban állunk bensőnkkel, és igen kemény, kíméletlen harcot folytatunk annak eldöntésére, mit is akarunk valójában.

Sem környezetünket, sem önmagunkat nem tudjuk megváltoztatni, mert a változtatás általában valamilven harccal történik, aminek kimenetele mindig kétséges!

42

Page 38: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

AZOmban van lehetőségünk, hogy mégis másként történjenek dolgaink! Döntéseinknél vegyünk figyelembe más, eddig elfelejtett tényezőket is.

Cselekedjünk úgy, mint a tiszta „tudatlan" gyermeki lelkek: tegyünk elébük mindenféle ételt, hagyjuk hadd vegyék el azokat, melyek szimpa­tikusak és megláthatjuk; csak azt veszik magukhoz, amelyek nekik hasz­nosak.

Tegyünk mi is így környezetünkkel: vegyük ki belőle azokat a dolgo­kat melyek számunkra jók, jelentőséggel bírnak. A többit hagyjuk ott, ahol van! Ezt természetesen csak akkor tudjuk tökéletesen megtenni, ha az ottha-gyottakat is megismerjük és megértjük jelentőségüket, értelmüket. A megismerés és az alkalmazás között hatalmas különbség van, és ezt jól véssük észbe! Igazán akkor vagyunk képesek (maradék nélkül) lemondani egy dolog­ról, amikor átéltük, megértettük és tanultunk belőle. Ez csupán ennyit jelent és egy betűvel sem többet! Teljes lesz tudásunk és ismeretünk ekkor: szívünkkel képesek vagyunk megkülönböztetni! Teremtsük meg, élesszük fel a megismerés vágyát, hogy tudjuk megkü­lönböztetni a jót a rossztól! Fosszunk le róla minden sallangot és meg­kapjuk azt, ami minden teremtett lélekre is vonatkozik és igaz! Tudod, nem a környezetünkben van a hiba, amikor rosszul érezzük ma­gunkat, nem is bennünk, hanem a viszonyulásunkban! Nem teljes az ismeretünk, nem ismerjük életünknek és környezetünknek minden je­lentősebb részletét. A titok nyitja a megismerésben rejlik! A megismeréshez pedig kell, hogy legyen bennünk a vágy, hogy (eset­leg, talán) van vagy létezik más megközelítés is az eddigieken kívül.

7) Étrend Bár nagyon fontos, de nem annyira az étel milyensége határozza meg

a betegség és az egészség közötti viszonyt, sokkal inkább a „hogyansá-ga"!

Még mielőtt a vegetáriusok eretneknek neveznének, gyorsan hozzáfű­zöm: az egészséges és erős immunrendszer feltételezi, hogy a tudat jól vezérli az emésztő rendszert és az anyagcsere-folyamatokat! Az élelmi­szerek rezgései közül csak azokat teszi magáévá, melyek valamilyen formában hasznosak, a haszontalanokat, feleslegeseket pedig kiüríti!

43

Page 39: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Teljesen mindegy, mit eszik, mit fogyaszt, a tudat által vezérelt szervezet úgyis megkülönbözteti és kiüríti a számára haszontalanokat, károsakat!

A helyes táplálkozáshoz szerintem ez is szükséges: olyan táplálékot is be kell vinni, ami stimulálja, serkenti pangó részeinket! Pontosan olyan ez, mint a védőoltás! Gondoljunk itt az állatvilágra, amikor a természetes szelektálódáshoz szükség van a ragadozókra; vagy a védőoltásokra, amikor arra serkentik a szervezetet, hogy önállóan megkülönböztesse a jót a rossztól! Most azonban térjünk vissza a hogyanság fogalomköréhez!

A hogyanság alatt az ételhez való viszonyt értem! Hogyan viszonyul tudatunk az elfogyasztott szellemi és fizikai táplálékhoz? Ahogyan a szellemi táplálékhoz viszonyul a tudat, úgy fog viszonyulni a test a fizikaihoz (és ez nagyon fontos mind a betegségek, mind az elhí­zás, vagy a kóros soványság tekintetében). Szellemi étrendünk tekintetében igyekezhetünk, sőt megtehetünk min­dent, hogy csak a számunkra kedves táplálékot vegyük magunkhoz: pl. pozitív gondolkodás, az élet napos oldalának keresése. De, ,,sajnos"(!) nem tudjuk megtenni, mert akármit cselekszünk, akárho­gyan igyekszünk, nem leszünk képesek elkerülni az összeütközést, va­gyis találkozni fogunk azokkal a gondolatokkal, tapasztalatokkal, melyek homlokegyenest más mutatnak. Gondolok itt a pozitív gondolkodók esetében a negatív tapasztalatokra, kudarcokra. Legyünk objektívek, tudjuk: „az élet káros az egészségre"! Ha ismerjük gondolatainkat, érzéseinket, lehetőségeinket, ismerni fogjuk azt az utat, amerre menni kell. Vagyis amikor tudatunk nyitott: úgy vezérli testünket, ahogyan a gon­dolatok esetében; összeütközik bennünk a jó és a rossz étel, aminek kö­vetkeztében azok tiszta energiává alakulnak bennünk, tökéletesen táplál­va az egészséget!

Összegezve az imént kifejtett gondolatokat elmondhatom, hogy az étrend - önmagában - nem gyógyít meg, nem betegít meg, de más hatá­sokkal együtt mindkét eset lehetséges! Az örömmel, a tiszta, csendes örömmel fogyasztott táplálék, álljon az bármiből, hasznossá fog válni a szervezet számára! Általában véve ami jól esik - és szerintünk esik jól -, abban szervezetünk megtalálja a neki nélkülözhetetlen energiákat! Fontos, hogy mit eszünk, de talán fontosabb: hogyan eszünk!

44

Page 40: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

8) Változás Szerepe igen meghatározó a betegség-gyógyulás folyamatában. pontosan mi is ez? Könnyen érthető ez a folyamat mindkét irányban:

Minél jobban érzékeljük a betegség jelenlétét, annál gyorsabban fejlő­dik ki a kór. Minél jobban odafigyelünk a pozitív változásokra, az apró sikerekre, annál gyorsabbá válik a gyógyulás folyamata.

A változás az élet minden területén folyamatos, és ez teljesen függet­len attól, hogy tudomást veszünk-e róla, vagy sem. A fizikai testünk is folyamatosan változik, sejtjeink állandóan pusztulnak, és közben új sej­tek születnek. Lényünk egy része „pusztul", míg másik része ugyanekkor újjászületik.

Itt is lehetőségünk kínálkozik arra, hogy a változásból kivegyük a számunkra hasznos tényezőket, melyek megkönnyítik életünket az egés­zséghez vezető úton. Életünk összes percében és pillanatában érnek bennünket olyan hatások, melyek a változás szelét hozzák. Tudatosan, hangsúlyozom: tudatosan, befoghatjuk ezt a szelet, hogy a kívánt cél felé repítsen. Hogyan tehetjük meg a legkönnyebben?

Szívünkben, szívünkkel érzékeljük ezeket. Megtalálhatók bennünk azok az erők, melyek elősegítik törekvéseinket, ugyanakkor nem ve­szünk róluk tudomást. Olyan ez, mint egy késztetés, egy apró vágy, mely ott motoszkál bennünk. Természetesen jogunkban áll megvárni, míg ez az apró érzés mindent elsöprő elementáris erővé válik, de ekkor a válto­zás nagyon erős és sok fájdalommal jár. Megelőzhetjük ezeket a nagyon a nagy fájdalmakat, a változásokat nem! (Megjegyzem: az is nagy je­lentőséggel bír, hogy a fájdalomhoz másként viszonyulunk, pl.: a fájda­lom jelentős erőket szabadít fel, amit befektethetünk az egészség eléré­séhez!)

9) Elfogadás (Legtökéletesebben akkor tudom elfogadni az anyósomat, amikor szí­

vem minden szeretetével, elmém minden figyelmével a lányára koncent­rálok!)

Szerepe a gyógyulásban és a betegségben igen jelentős szereppel bír! Miért?

45

Page 41: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Mert a tudat szintjén jelentkező el nem fogadás depresszióhoz, a fizikai szinten pedig betegséghez vezet. Miért? Mert a tudat nem képes elfogadni a beérkező ingereket és így képtelenné válik a feldolgozásra, továbbá a megértésre, ha pedig egy helyzetet nem ért, helytelenül értelmez, akkor nagyon valószínű, hogy rosszul fog rá reagálni! Ha a test nem képes az elfogadásra, akkor a beérkező anyagra, legyen az tápanyag vagy valamilyen kórokozó, valószínűleg helytelenül fog rea­gálni. Vagyis lehetségessé válik: nem fogadja be a léthez szükséges anyagokat, és befogadja, ami az élettől idegen, mondjuk a kórokozókat.

Továbbá bennünk van az a csodálatos öngyógyító képesség, mellyel valamilyen szinten minden teremtett élőlény rendelkezik. A tudós társa­dalmat, de szinte kivétel nélkül mindannyiunkat foglalkoztat a kérdés: hogyan működik a regenerálódás, a szervek újra képződése? Ez az ön-gyógyítási képesség az Isteni részünkben található és természetesen iste­ni tulajdonságokkal is rendelkezik. Ez pedig azt jelenti, hogy nem erőltet ránk semmit, segít, amikor tudatosan vagy tudattalanul segítséget ké­rünk. Történhet regenerálódás, de nem biztos, hogy kihasznál minden lehető­séget. Arra, hogy regenerálódási képességünk és ezzel az egészséget elérő ké­pességünk a lehető legtökéletesebb legyen, két módunk van, de ezek szorosan összefüggenek, nem nélkülözhetik egymást. A tudatos elfogadásban van a kulcs, mégpedig első lépésként (ha már beteg valaki), ezt felfogni; beteg, és ez csak annyit jelent, hogy beteg! Nem többet és nem kevesebbet. Ha el tudjuk fogadni a betegséget, az feltételezi azt, hogy el tudjuk fo­gadni az egészséget is, illetve a gyógyulást is. Az elfogadás három lépése: - Elfogadni a betegséget. - Elfogadni ezt: lehetséges a gyógyulás. - Elfogadni minden külső, belső segítséget a gyógyuláshoz vezető úton. A félreértések elkerülése érdekében tisztázom az alábbi kérdést: a beteg­ség elfogadása még a véletlenül sem jelenti a következőt: beletörődni! Csupán ennyit tesz: most beteg vagyok! Nem többet és nem kevesebbet, és ezt vegyük nagyon komolyan!

46

Page 42: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Szabadabban, több oldalról megközelítve kell gondolkodni! Figyelembe kell venni ezt is: ha van betegség, van gyógyulás is. Első lépés: felvetni a „talán"-1. Végül: fogadd el azt a segítséget, amit most nyújtunk neked, továbbá azokat az erőket, melyek benned ébrednek. Használd a reményt, a bizo­nyosságot és a hitedet.

10) A lélek ISTENI szikra, lényünk azon része, mely rendelkezik minden ősi tu­

dással. Ez, mondhatni, tökéletes! A lelket a különböző vallások illetve irányzatok különbözőféleképpen értelmezik. A lényeget tekintve semmi eltérés nem tapasztalható, csupán másként nevezik. Most lényünk azon részéről beszélek, mely rendelkezik az Ősi Tudással! Teljesen mindegy, minek nevezzük, lényege tulajdonságában rejlik, és csak ez számít!

A lélek az Ősi fájdalomban születik, Az emberi életben növekszik,

Öröm felé igyekszik!

Fájdalomban születtünk: amikor az Úr végtelen magányosságában megosztotta önmagát (ősrobbanás), az azt megelőző pillanatban átélte az elképzelhető legnagyobb fájdalmat. Ez az erő tette lehetővé, hogy önma­gát megtudta osztani. Majd ezzel, az immár a felszabadult erővel volt képes a világot megteremteni.

A robbanást, a megosztást követő pillanatban megszületett a Szeretet (előtte nem nyilvánult meg, tehát érzékelhetetlen, értelmezhetetlen volt). Ekkor felfedezte az örömöt, a határtalan boldogságot, mely felé min­dannyian igyekszünk, mi több, igyekeznünk kell.

A fájdalom másik oldala a boldogság. Ide, ebbe az irányba halad min­den teremtett dolog, de már egy sokkal teljesebb felé. Nem mehetünk vissza az Ősi Istenhez, egy új Istenhez igyekszünk mindannyian! Eletünk során törekednünk kell arra, hogy a MI lényünk előbb-utóbb olyan tökéletes legyen, de legalábbis hasonlatos, ahhoz, ami Lényünk ISTENI része! Sokan mondják: le kell győzni, el kell tiporni „egónkat", énünket!

47

Page 43: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Én azt mondom: tanítani kell az egót (tudatosan), hogy „Istenné" for­málódjon! Figyeld meg jól az iménti mondatot! Az egónk döntéseink hatására változni, fejlődni fog! Abban a pillanat­ban, amikor igyekszünk formálni, olyanná válik, úgy viselkedik, mint egy durcás kisgyermek, megtagadja az együttműködést! Tulajdonképpen erről a dacosságról beszélhetünk a betegségek kialaku­lásakor is, egyéb esetben a lélek (hatalmánál és erejénél fogva) helyre­hozhatná azt, amit elrontottunk! Az ok, mely megakadályozza lelkünk fényének, gyógyító erejének meg­nyilvánulását: a fájdalom! A fájdalom úgy viselkedik, mint egy fal, ez a fal pedig lehetetlenné teszi az erők szabad áramlását!

A lelki fájdalmak is ugyanúgy léteznek, mint a testiek. Ez valós fáj­dalom, nem csupán annak érezzük. E részünk ugyan isteni tulajdonság­gal rendelkezik, mégis valamely furcsa oknál fogva lemondunk erről a tudásról. Lelkünk már tökéletesen ismeri e fogalmat, tehát már nem kel­lene tapasztalnia! Illetve nem olyan formában, ahogyan mi emberek azt értelmezzük! Nem szükségszerű, hogy a lelki fájdalmat újra és újra átél­jük, de mégis meg kell tennünk abból a belső indíttatásból, ami a kis­gyermeket is arra készteti, hogy visszaszaladjon édesanyja szoknyájához. Mi, „okos", felnőtt emberek is ugyanezt tesszük, kiűzünk magunk elé egy értelmes célt, és aztán visszarohanunk a biztonságosnak vélt helyre. Visszarohanunk, de közben tisztában vagyunk vele, máshol kellene len­nünk!

Fájdalom lényünk azon részében jelentkezik, mely még nem tökéletes saját értékelésében, nem ismeri, nem vállalja fel valódi érzéseit. Lelkünk az a részünk, melyből bármikor (feltéve, ha van hozzá kedvünk) meríthetünk erőt életünk további részéhez. Lelkünkben benne van a „minden-tudás", de ez önmagában csak annyit ér, amennyit szívünk szeretetétől vezérelve megcselekszünk.

Mi értelme annak, hogy betegeket tudunk gyógyítani, mi értelme, hogy csodákat tudunk tenni, mi értelme, hogy világot tudunk teremteni és pusztítani, ha nincs bennünk az öröm és a szeretet... Ha nincs bennünk szeretet, öröm, mi értelme az egésznek?

Az értelmetlen dolgok pedig nagyon rövid életűek! 48

Page 44: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

11) A szellem örök változó, az örökkön formálódó, a nagy tanuló! Gyakran keverednek a megfogalmazások, meghatározások és nem

látjuk tisztán, melyik részünk milyen célt szolgál, ezért szükséges tisz­tázni a részleteket.

Szellemünk lényünk azon része, mely folyamatosan törekszik arra, hogy olyanná váljon, mint a benne lakozó lélek. Olyanná kíván válni, de annál, ami a lélek volt, sokkal többnek kell majd lennie a fejlődésben lévő szellemnek!

Valamikor régen, a feledésbe merült múltban megszületett lelkünk, aki szabadságot, és szabad akaratot kapott! A szabad akarattal rendelkező részünk a szellem. Szellemünk rendelkezésére áll egy igen komoly isme­ret (a lelki ismeret), amit felhasználhat a fejlődéséhez. Valami oka bizto­san volt annak, hogy Istenünk megosztotta önmagát. Most legyen ennyi elég: állapota nem volt túl tökéletes! Tehát a szellemünknek is alapoznia kell régi, eredendő tudására, változnia kell, hogy valami egészen más jöjjön létre. Egy új dolog szülessen, de ennek az újnak a régire kell épül­nie, mégpedig úgy, hogy szabad akaratából csak azok legyenek, marad­janak benne, melyekből megszülethet az Új!

12) Az energia sok megnyilvánulási formával rendelkezhet, de mindnek van egy közös vonása: mindegyik erőt ad.

Talán így lehetne definiálni: az energia Isten olyan megnyilvánulási for­mája, melyet szabadon tudunk felhasználni céljaink elérésének érdeké­ben.

Mint ahogyan minden embernek más és más jelenti az igazi örömet, úgy minden szervhez, minden egyes célhoz és gondolathoz más energia szükséges. Mindegy minek nevezzük, mindegy hogyan nyilvánul meg, a lényeg az, hogy erejét használhatjuk! Meg kell ismernünk ezeket az erőket, hogy azokat a legmegfelelőbb módon alkalmazhassuk. Mire megyünk (pusztán) a gondolat erejével, ha be akarunk verni egy szöget a falba? De mire megyünk pusztán a fizikai erőre támaszkodva? Könnyen megjósolható az eredmény!

49

Page 45: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

13) Együttérzés A gyógyulásban betöltött szerepe abban áll, hogy komolyan vesszük a betegséget, de szem előtt tartjuk az egészség és a betegség „érdekeit" is. Harcolhatunk elvakultan a betegség ellen és lehetséges, hogy látszólag legyőzzük, de ezzel az egészséghez még nem jutunk közelebb. Gondoljunk pl. a hasmenésre: azzal, hogy megszabadulsz azoktól az anyagoktól, melyek a csikarást okozták, legyőzted azokat, melyek gon­dot okoztak, még semmit sem tettél azért, hogy bensőd visszanyerje a harmóniát! Miért fontos gyógyulásunkban az együttérzés? Mert ha nem érzünk (magunkkal) együtt, nem fogjuk érezni a gyógyulás fontosságát és ekkor nyilvánvaló, hogy természetes belső erőink nem élednek fel olyan mértékben, mellyel meg lehet teremteni az egészséget. Ereznünk kell saját fontosságunkat, meg kell tapasztalnunk jelentősé­günket és a betegséget. Együttérzésünk alakítja ki azt az érzést, hogy komolyan vegyük magunkat és problémáinkat. Az együttérzés nagyon távol áll a sajnálattól és a lekezeléstől! Az együttérzés egy nyugodt, békés, elfogulatlan, vagyis objektív képet mutat mindenről! Hogy úgy lássuk, úgy érzékeljük a dolgokat, ahogyan vannak, erre fel­tétlenül szükségünk van! Nélküle soha meg nem lelhetjük azt, amit kere­sünk, legyen szó egészségről vagy megismerésről, vagy a legegyszerűbb cél elérésről!

14) Hit Hitünk tárgya, lehetséges hogy létezik, sőt valahol biztosan létezik, de

számunkra ez teljesen ismeretlen, idegen, megfoghatatlan képződmény! Amíg van hit, amíg hiszünk valamiben, addig nem számít kézzelfogható, megtapasztalható - elért - valóságnak.

Ez az idea sem úgy kell a gyógyuláshoz, mint az a közhiedelem sze­rint szükséges! A hit csak akkor, csak is abban az esetben segíti elő a gyógyulás folyamatát, amikor társul mellé a tudás is. Mégpedig a kettő­nek ugyanúgy kell (együttműködni, ahogyan a két láb is együttműködik a cél elérése érdekében!

A hit egy arra vonatkozó elképzelés, ami még számunkra nem történt meg, nem teljesedett be, csupán vágyunk rá és hiszünk benne, hogy sike-50

Page 46: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

rül! A lényege mindenképpen ez: most nincs itt, most nem tudom kézzel fogni! Most hiszed, hogy olvasod ezt a könyvet, vagy tudod? - Elég egyértelmű a válasz.

A hit jó, mert világosságot, gyertyát gyújt a sötétben, a hit jó, mert re­ményt ad a sötét kétségbeesésben! A hit rossz, mert a gyertya fénye elaltatja a valódi fény, a világosság iránt érzett örök, kielégítetlen vágyunkat. A hit jó, mert reményt ad, amikor a legnagyobb bajban vagyunk, de rossz, amikor saját lábunk helyett a hitre támaszkodunk! Mindezeket vegyük figyelembe, amikor hitünkkel foglalkozunk! Van benne jó és van benne rossz, de csak van! Rajtunk, a mi hozzáállásunkon múlik, melyik arcát vesszük alapul! Javaslom, azt az oldalát vedd alapul, amelyik fel­szabadít!

Nézzük meg a gyermeket: amikor orvoshoz viszik, orvosságot adnak nekik, nem gondolkodik rajta, nem hiszi, hogy meggyógyul, mégis az esetek jelentős többségében megtörténik a gyógyulás! Miért van ez így? A gyermekek nem hisznek, ők tudnak. Bennük még él az a természetes elfogadás, ami feleslegessé teszi a hitet. Nekünk felnőtteknek, gyógyulásunkhoz miért van mégis szükség a hitre? Valahol nagyon mélyen eltemettük azt a természetes elfogadást, ami kinyitja előttünk az egészség teljességét. Elfogadásból felnőttkorban már csak a rossz elfogadásának a természetessége maradt. Változtassunk ezen, ébresszük fel a tudást, tudjuk: van gyógyulás, van egészség! De csak van, következésképpen semmit sem ad (igaz semmit sem tagad meg), de megfelelő hozzáállással mindent meríthetünk belőle. Tudod, amikor azt mondjuk: hiszünk ezt is jelenti: elmegyek minden konkrét, minden megtapasztalható mellett. Figyelmen kívül hagyom a jeleket, az elért sikereket. Ez természetszerűleg az adott témára, a prob­lémára, a betegségre vonatkozik.

Hitünket felhasználhatjuk, de akkor már nem lehet többé hitnek ne­vezni, mert átalakul valami egészen mássá, magasabbrendűvé, aminek „csak" a magja volt a hit. Magja, kiindulópontja volt a hit, de közben fává lett, felnőtt a hit és bizonyosság lett belőle.

51

Page 47: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Tegyünk így mi is, higgyünk, de a következő pillanatban vegyük észre a visszajelzéseket is, a jó érzéseket, a tiszta gondolatokat, melyekkel aztán élünk! Éljünk, azaz használjuk őket, és ezek alapján cselekedjünk. Cse­lekedjünk! Ezt bizony gyakran elmulasztjuk! Gondolkodunk róla, hezi­tálunk, képzelődünk, de közben továbbra is egyhelyben ülünk.

„Volt" nekem egy ismerősöm, ki hitében már odáig „fejlődött", hogy elfelejtett minden mást, nem létezett számára más, csak a hite. Ez mind nagyon szép és jó, de a lényeg: hite egész életét kitöltötte és már nem maradt ideje cselekedni! Csak várt és várta, hogy helyette tegyenek, he­lyette éljenek. Hitte: Isten segít, de hite annyira kitöltötte, hogy a segítő kezet már el nem fogadhatta! A hit akkor nyer értelmet, amikor megtaláljuk és használjuk azokat a lehetőségeket melyek általa kerülhetnek elénk az életben. Lehetőség. Milyen nagy szó ez! Találjuk meg a lehetőséget és éljünk vele, a többi már csak rajtunk múlik. Emlékezz erre a lehetőségre a be­tegségekkel kapcsolatban!

15) Pihenés Könnyen belátható és megérthető, mennyire fontos kiereszteni a fáradt

gőzt, elengedni nyomasztóvá vált gondjainkat. Fontos, sőt elengedhetet­len, hogy valóban kikapcsoljunk, hiszen csak ekkor nyílik lehetőség a másfajta nézőpont alapul vételére. Ekkor szakadunk ki érzelmeink erős kötelékéből, ami eddig befolyásolta tetteinket, gondolkodásunkat. Ami­kor másra fordítjuk figyelmünket, az, aminek hátat fordítottunk, meg­szűnik nyomasztónak lenni. Vagyis amikor átadjuk magunkat a pihenés­nek, megszabadulunk eddigi előítéleteinktől, és csak a tiszta lényeget fogjuk tapasztalni. Ebben a helyzetben pedig könnyedén meglelhető a szükséges megoldás. Megoldás, akár a gyógyuláshoz, akár a boldogság­hoz.

A pihenés és a lustaság az érem két oldala. Ha nem pihenünk, előbb vagy utóbb lustává válunk. A pihenést jellemzi, hogy szabadon választjuk, szabadon dönthetünk arról, hogy most egy olyan „munkát" végzünk, ami kizökkent a hétköz­napok taposó malmából. Nézzük, mit is jelent a lustaság szó, de inkább a fogalom: a lustaság egy olyan tevékenység, ami feltételezi: később (talán) nem lesz belőle baj. Talán nem lesz belőle probléma. Igenis lesz! 52

Page 48: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Itt nem beszélhetünk arról, hogy a lusta nem tesz semmit. Dehogynem, tesz, csakhogy olyan dolgokat, melyeken nem kell sokat gondolkodni. A lehető legkisebb annak az esélye, hogy valami is változik életében.

AZ AGY Fizikai oldal:

A központi idegrendszer a koponyaürben elhelyezkedő képződmény. Védelmét a csontos boltozat, valamint egy többrétegű burokrendszer biztosítja. Az agyburkok lemezei között az az agyfolyadék kering, amely mélyen az agykamrák falában lévő fonatokban termelődik. A nagyagy két féltekére oszlik s felszíni szürke állományát tekervények és barázdák szabdalják. E bonyolult domborzati térképre a tudomány már nagyjából felrajzolta azon központok területét melyekhez különböző tevékenysé­geink köthetők. Ugyanakkor az is kiderült, hogy semmi sem rögzített egyértelműen, hiszen nagymérvű agykárosodások esetén is más területek képesek átvenni feladatokat.

A kéregállomány és az alatta fekvő, pályákat tartalmazó velőállomány egy hihetetlenül összetett térháló láncolata, sokmilliárd idegsejt kapcso­lata, melyben az összeköttetések száma, az idegingerületek lehetséges útja szinte csillagászati mértékkel mérhető.

A nagyagyhoz csatlakozó közti agy, kisagy, nyúltagy a gerincvelővel együtt képezik a központi idegrendszert.

Lelki oldal: Agyunk idegközpont, ahol összefutnak a különböző pályák. Itt kerül

feldolgozásra minden begyűjtött ismeret. A tudat az agy sejtjein keresz­tül adja át tájékoztatásait a testnek. Tudatunk az agyhoz szellemi és fizi­kai síkon egyaránt kapcsolódik. Az agyvelő hasonlóan működik, mint egy rádió adó-vevő, érzékeli és átalakítja a kapott jeleket a fizikai test, illetve a szellem számára. Mivel az imént említettek nem egy „nyelvet" beszélnek, fordítja az észleléseket a másiknak. Gondoljunk bele: igazából milyen ritkán fordul elő, hogy a szellemvilág hangjait halljuk, vagy érzékeljük, és természetesen fordítva

53

Page 49: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

is igaz. Ahhoz, hogy a kapcsolat, a valódi kapcsolat kialakuljon, szüksé­ges egy különleges tudatállapot! Ugyanígy egy különleges - tudatos - állapotra van szükség, hogy érzé­keljük, felfogjuk, mi zajlik az agyban.

Tulajdonképpen egy (kétirányú) érzékelő, átalakító szerv, ami a tudat tulajdonságai, gondolatai, érzései alapján átalakítja a fizikai létet, mi­lyensége szerint. Röviden: a test olyanná válik, amilyen a tudat. Minden felmerülő diszharmónia, betegség a tudatból indul, ott ered gyökere, tehát ott kell kezdeni a gyógyítást is. A könnyebb megértéshez térképezzük fel az agy lelki jellemzőit, hiszen minden részhez, területhez tartozik egy-egy jelentés. Ennek jelentősége akkor fog előtérbe kerülni, amikor vizsgáljuk önmagunkat (másokat), hogy ráébredjünk valójában, mely részünk szorul „fejlesztésre". A csakrák állapotából, a hirtelen fellépő vagy folyamatosan jelentkező fájdalmas területekből könnyedén kikövetkeztethető az a lelki állapot, aminek eddig nem tulajdonítottunk jelentőséget, de volt (van) valamilyen „baja".

Itt elsősorban a tünetekről és azon diszharmóniákról beszélek, melyek még nem hoztak létre konkrét, kézzel fogható elváltozást. Önmagunkat vizsgálva nehéz feladat ezeket észlelni, hiszen önmagunkban (minden visszatükröződést nélkülözve) lehetetlen értelmezni tetteinket. Nincs mihez viszonyítani. Márpedig az érzékelésnél, tapasztalásnál is elenged­hetetlen a viszonyítás. Csak ekkor tudjuk a dolgok valódi természetét megismerni! Érezhetjük az apró hiányosságokat, diszharmóniákat, de nem feltétlenül önmagunkban. Ilyenkor érdemes segítséget hívni, hogy érzékelje egy „kívülálló" a bennünk lezajló folyamatokat. Homlok tájék:

Jelentősége az akarattal, az akarat kinyilvánítással van kapcsolatban. Szoros összefüggésben van az akarat különböző megnyilvánulásaival, illetve meg nem nyilvánulásaival. Pl.: tompa fájdalom jellemezheti a területet, amikor az ember tudata kissé beszűkül és nem képes önmaga elé célokat kítőzni, vagy azokat megvalósítani. Tompaság és dekoncentráltság fogja jellemezni életét, amikor elzárkózik az örömet okozó helyzetei elől. E területek energiái leginkább a célok kitűzésében és ezek elérésében segítenek.

54

Page 50: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

A célok kitűzésének és az elérésükhöz szükséges energia befektetésének jelentősége a kapaszkodóban van. Szükséges ez a kapaszkodó, mint hegymászóknak a kötél, sokkal könnyebbé, stabilabbá teszi a cél felé haladást a nehézségek között.

Előfordulhat az ellenkezője is, amikor a beszűkült hozzáállás helyett a fokozott tevékenységet, az álmodozást, a fokozott akaratot helyezi elő­térbe. Gyakran előfordul: görcsös igyekezetében, hogy elérje kitűzött céljait, akarva-akaratlanul is figyelmen kívül hagyja, hogy másoknak is vannak érdekeik. Ennek következtében rájuk erőlteti akaratát. Mindkét esetben előfordul a csakra deformálódása a lelki egyensúly megbomlása, és a betegség kialakulása.

Az agynál illetve a fejnél figyelembe kell venni egy „furcsa" tulajdon­ságot: miként a szemben illetve a fényképezőgépben fordított kép jelenik meg, úgy az is éppen fordítva tükrözi vissza a kívül megjelenő sajátossá­gokat. Tehát ami a csakrában jobb oldalon jelentkezik, az agyban az ellenkező oldalon lesz. Pl. a csakra érzelmi (bal) oldala mutat beszűkü­lést, az „benn" a testben már a jobb oldalon fog feltűnni.

Homlok (jobb oldal): Ezen az oldalon az érzések jelentkeznek.

A beteg valamilyen érzést, érzelmet akar elérni, valamit pedig szeretne elkerülni. De ami a legjellemzőbb: az érzéseivel nincs tisztában: konf­liktus támadt az érzésvilágában. Tehát, amikor itt érzékelünk diszharmóniát, akkor az önmaga elé kitűzött - érzelmi - célok tisztázatlanok, bizonytalanok, erős falak és gátlások jellemzik a céljai felé vezető utat.

Homlok (baloldal): Fizikai dolgokra, az azokhoz való - bizonytalan - viszonyra vonatko­

zik. Minden más megegyezik a jobboldal jellemzőivel.

Tarkó: Azt és úgy érzi, valaki megpróbálja irányítása alá vonni gondolko­

dásmódját, de ennek van egy másik vetülete is: nem vállalja fel az eset­leges kritikákat.

55

Page 51: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Nem néz szembe, nem fordul hátra, hogy megvizsgálja eddigi életét, nem mer „konfrontálódni", de - mégis - mások gondolata, akarata hatá­rozottan érezteti hatását életében. Nem néz szembe a megoldásra váró feladatokkal, melyek gyakran a múltjában keresendők.

Tarkó (baloldal): A ráhatás, a konfliktus fizikai eredetű. Vagyis a konkrét, fizikai léttel,

jellemezhető. Az anyagi világ megoldatlan, feldolgozatlan, vagy éppen ellenkezőleg: félreértelmezett, félreértett dolgaiból ered.

Tarkó (jobb oldal): Az érzésekre, érzelmekre vonatkoztatva alakul ki a fel nem dolgozás,

a meg nem értés! Ez még - önmagában - nem okozna különösebb problémát, tünetet. El­temetve ugyan, de tisztában van a valósággal! Ott bujkál benne a valóság érzése, az igaz érzés, de „tudatosan" másik megoldási, viszonyulási sémát választja.

Fejtető: Az elszakadás, az önállóság megtapasztalásából fakadó bizalom és

odafordulás diszharmóniájára lehet következtetni az itt jelentkező műkö­dési zavarokból. Az önállóságban, mely mellett megtalálható a biztos támasz tudata jelentős belső erőt képvisel. A bezárkózásból fakadó segítségkérés elmulasztása, a segítség el nem fogadása takar egy bizonyos fajta hitetlenséget, megtapasztalt fájdalmat. Hiszen nem képes elhinni: létezik számára segítség. Felmerülő anyagi és érzelmi problémáit nem adja ki, nem mondja el - még saját magának sem!

Fejtető (Baloldal): A segítséghez való viszonya csorbát szenvedett, de a kettősség tovább­

ra is fennáll! Szeretné, de nem teszi, szeretné elkerülni, de elfogadja stb. Itt a konkrét kézzel fogható, anyagi segítségekhez való viszonya van olyan szakaszban, amikor sem kérni, sem elfogadni nem képes a segítő kezet. Lehetne az ide vezető utat sokkal bővebben is értelmezni, de ezt most nem tartom idetartozónak.

56

Page 52: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Fejtető (jobb oldal): Érzelmi nézeteltérései megoldásához nem kér, és nem kap segítséget.

Érzelmileg erősen befolyásolt. Érzéseiben, lelki konfliktusaiban (melyek jelentős hatást gyakorolnak rá), fájdalmában sebeit nyalogatja, és ez

annyira leköti erőit, hogy semmi másra nem marad ereje, sem kedve. Szeretném hangsúlyozni: neki ez a hozzáállás igen kényelmetlen!

Halánték: A Baloldal a földi, anyagi dolgok meg nem értését képviseli. Azonban

szorosan idetartozik még: erősen gondolkodik a probléma lehetséges megoldásán. Annyira gondolkozik rajta, mint a lemezjátszón felakadt tű! Semmi más nem képes bejutni tudatába, csak egyetlen dolog, vagy gon­dolat tölti ki életét.

A Jobboldal panasza az érzelemi ingerek iránti értetlenségét jelzi. Gondjai, akadályai azok, melyek gyötrik, nyomasztják, rányomják bé­lyegüket minden érzelmi meg- és meg nem nyilvánulásaira. A továbbiak jelentése megegyezik az előzőekkel.

Gyógyítása, a gyógyulás útja: Nagyon fontos a gyógyulás szempontjából, hogy figyelmesen kérdez­

zünk, illetve a beteg (önmagának) tegyen fel kérdéseket, mégpedig az alábbi témakörökben: Hogyan áll a segítség elfogadásához? Elfogadja-e a felé nyújtott segítő kezet? Ad-e segítséget (önzetlenül)? Az iménti kérdések célja a következő: kétség ébredjen benne, valóban úgy vannak-e dolgai, mint eddig értelmezte? Lehet-e más megoldás is? A legfontosabb része ezeknek, hogy kizökkenjen az eddigi (rossz) hoz­záállásából! Rossznak kell lennie ennek, mert más esetben ez nem okoz­na lelki-testi diszharmóniát!

Szellemi gyógyítása: Az „Élet Koronájából" (A Spirituális Útmutató Szellemi Vándoroknak

c. könyvem részletesen tárgyalja) húzzuk ki a felgyülemlett feszültséget

57

Page 53: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

és a simító mozgást mindaddig folytassuk, míg szúró érzést tapasztalunk a kezünkkel.

Majd szívünkre koncentrálva töltsük fel azon szellemi erőkkel, melyekre szüksége van.

A lejátszódó folyamat: Tulajdonképpen nem veszünk ki semmit a betegből, de a simító moz­

gással feloldjuk azt a falat, ami megakadályozta a Fény szabad áramlá­sát. Majd a megtisztított helyre a biztonságosabb gyógyulás érdekében, hogy gyorsabban emlékezzen a szervezet, feltöltjük a nyugalmat, harmóniát teremtő erőkkel.

AGYALAPI MIRIGY Fizikai jellemzők:

Irányító szerepet tölt be, vezérli a szervezet hormonháztarását. Mun­káját a Toboz-miriggyel együtt teljesíti, szoros összhangban.

Más néven agyfüggelék, kisebb cseresznye vagy babszem nagyságú belső elválasztású mirigy, amely az agyalapon a töröknyereg elnevezésű csontmélyedésben foglal helyet.

(A régi orvosok különös elképzelése az volt, hogy ez a mirigy az agy­ban működő szellemeket mintegy „leszűri", majd így a rossz gondolatok orrváladék alakjában távoznak el. Hogy az orrfolyás az agyat tisztítja, ez a vélemény még a XVIII. században is elterjedt volt. Erre vezethető visz-sza a tubákolás, mint szenvedély vagy szokás, továbbá az is, hogy tüsz-szentéskor az „egészségére!" felkiáltással kívánunk jót a másiknak.)

Az agyfüggelék elülső lebenyében sajátos mirigysejtek foglalnak he­lyet, ezek termelik a növekedési -, a pajzsmirigyserkentő- és a mellékve­sekéreg-serkentő hormon, amely a női nemi hormonnak, az ösztrogénnek a kiválasztását segíti elő. Ugyanakkor a petesejt vagy a spermium fejlő­dését is szabályozza. Itt keletkezik továbbá a sárgatest serkentő hormon, amely a női és hím nemi hormonokat szabadítja fel. Valamint itt épül fel, innen adagolódik az emlő fejlődését és a tejelválasztást serkentő hormon. E helyen keletkezik a festékanyagokat tartalmazó sejteket, a

58

Page 54: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

pigmentsejteket serkentő hormon is. Végezetül az elülső lebeny felelős az ópiumszármazékokkal rokon endorfinok szintéziséért, s az itt keletke­

ző vegyületeket agysejtekre gyakorolt hatásuk miatt nyugodtan nevez­hetjük örömmolekuláknak.

Az agyfüggelék hátsó lebenye idegszövet jellegű. Tárolóhelye azon hormonoknak, melyek nem itt, hanem a hypothalamuszban képződnek. Ezenkívül ez a terület szabadítja fel a terhes méh összehúzódásért felelős oxytocint, továbbá a vérnyomást emelő és a vesében a vízkiürítést sza­bályozó vegyületeket.

Hihetetlenül bonyolult vezérlő működése az agyalapi mirigyet a többi belső elválasztása mirigy működésének karmesterévé teszi. A hormonok szintjének szabályozása a negatív visszacsatolás elvén működik. Ennek lényege a következő: amikor egy adott hormon szintje emelkedik, ez az esemény egy visszajelzés formájában feljut az agyalapi-mirigybe, mire az ellentétes irányú parancsot ad, vagyis a serkentőhormon szintjét le­csökkenti. Ezáltal magának a célhormonnak szintje is csökkenni fog. Mikor ez utóbbi a normális alá süllyed, egy ismételt, de ellentétes jellegű üzenet jut fel. Ennek tudomásulvételekor az agyalapi-mirigy újfent megnöveli a serkentőhormon mennyiségét.

Ez a finom hullámzás tehát élettani jellegű, és egy életen keresztül tart.

Lelki jellemzők: (lásd még a kapcsolódó szerveknél)

Az iménti alapján kiderült: a hormonokkal, vagyis a tűzzel van szoros összefüggésben. Ez a rész rendelkezik azokkal a tulajdonságokkal, me­lyek képessé teszik az adott szervek ellátását.

Ha fejünkben, tudatos részünkben nem alakul ki az öröm érzete, nem érezzük át elért sikereinket, ezek a szervek (pl. pajzsmirigy, mellékvese) nem kapnak táplálékot. Ha nem kapnak táplálékot, hogyan várhatjuk el tőlük az optimális működést. Mindig azzal a szervvel kapcsolatos az örömök meg nem élése, meg nem tapasztalása, amelyikkel összefüggésbe hozható a kialakult működési zavar.

A gyógyulás útjánál figyelembe kell venni: nem egyedül itt jelentke­zik probléma! Így a megkeresendő viselkedési, cselekvési módnál szá­mításba kell venni azokat is, melyek mellé társulnak.

59

Page 55: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

AGYHÁRTYAGYULLADÁS Fizikai jellemzők:

Az egész központi idegrendszert egy sajátos, háromrétegű burokrend­szer fogja körül, s a közöttük lévő résrendszerben vér, illetve agy víz áramlik folyamatosan. Ha az idegrendszer e területét fertőzés éri, az sür­gősen ellátandó, életet fenyegető állapotot jelent.

Jellemzője a hirtelen kezdet, hidegrázással, fejfájással. Ezt gyorsan követi a vérnyomászuhanás, sokk, és keringés-összeomlás. Ha baktérium idézi elő, betör az egész vérkeringésbe is, s végül is gennyvérüségről beszélhetünk. Mindebből következik, hogy a gyógykezelés egy igen összetett és nehéz feladat, az intenzív betegellátás teljes fegyvertárát igénybe kell venni.

Lelki jellemzői: Az agyat védő hártya, védi ezt a bonyolult idegközpontot, minden

külső behatás ellen. Amennyiben ezt a részt átfordítjuk a tágabban vett emberi környezetre, akkor az agy az egyént (tudatot), míg az agyhártya a szűken vett családot, szűk környezetet mutatja, valamint az ezek viszo­nyából egyenesen következő identitást.

Az emberi tudatot, illetve az egyént bonyolult én-védő mechanizmu­sok óvják a nem kívánt hatásoktól. Ez a mechanizmus rendelkezik mind­két tulajdonsággal. Azaz, van jó, és van gátló rész is. Az ént a családja veszi körül, védi, óvja a világ „káros" tényezőitől. Amikor ebben a kör­nyezetben valami ellentét formálódik ki, akkor megrendül a látszólago­san megszerzett biztonságérzet. (Ebből tud a későbbiekben kialakulni a betegség.) Az ellentét sajátossága, hogy nem feltétlenül kerül felszínre a konfliktus, tehát nem kerül be a „köztudatba", de ettől függetlenül kifejti hatását. A beteg rosszul érzi magát a kialakult helyzetben, elkezd lázadni, szeret­ne kitörni szorult, nyomasztó konfliktusaiból. Ezt a kitörési vágyat tük­rözi a gyulladás. A gyógyulás útja:

Első nekifutásra azt is mondhatnánk: fejezze be a lázadozást, hagyja abba a hiábavaló erőlködést és a túlzott alkalmazkodási vágyat! Ez így szép és egyszerű feladat! De megvalósítani lehetetlen! A gyulladás akkor fog csökkenni és megszűnni, amikor az égést tápláló, segítő anyagokat, energiákat, lelki erőket máshová irányítja át!

60

Page 56: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Amikor átirányítjuk erőinket, automatikusan kivonulunk a beteg terület-rő1 de ami a lényegesebb: egy konkrét j ó i behatárolható cél felé vesszük

irányunkat! Hogy is néz ez ki a gyakorlatban? A gyulladásnál, lázadásnál mindig fellép egy bizonyos fokú - lelki -elégedetlenség. Tehát itt olyan élethelyzeteket kell megtalálni, amik ed-dig is jelen voltak, de lemondott róluk, kikerülte, és nem élte meg azo­kat!

AGYLÁGYULÁS Fizikai jellemzők:

Ha az agyban vérkeringési, s ezzel ellátási zavar keletkezik, az érintett területen az agyállomány körülirtan elhal, majd ez a rész sejtoldó enzi­mek hatására ellágyul. Borsónyitói akár ökölnyi kiterjedésig változó, lágy, foszló állománnyal kitöltött üregek jönnek létre. A pépszerű anyag immár élettelennek mondható.

Lelki jellemzők: Értékes emberről van szó, de értékeiről a hosszú, fájdalmas út követ­

keztében lemond. Annyira lemond, hogy úgy hiszi, nem is létezik ez a képessége.

Beszűkülnek az erek, hiszen félelmek, aggodalmaskodások gyötrik. Ezt az utat választotta a további konfliktusok elkerülésére. Igyekszik elkerülni az összeütközést, mert már túl nagy benne a nyomás. Túl nagy a nyomás, mert nem enged szabad utat a kicsi, könnyen elengedhető indulatoknak.

Érfal-elfajulás (meszesedés) fog kialakulni annak következményeként, hogy ezek a rossz elvek állandósulnak gondolkodásmódját illetően. Le­het ez egy „apró" dolog, ám roppant fontossággal és jelentőséggel bír a beteg számára. Lehet félelem és aggódás, az ügy szempontjából lényeg­telen mitől fél, a lényeg: ragaszkodik problémáihoz, és hasonlatosan viselkedik a folyóhoz, ami a hordalékot mindig egy adott helyre rakja le. Természetesen olyan helyre, ahol csökken az áramlás, ahol árnyékos, védett, elrejtett terület található. Igyekszik önmaga elöl is, a külvilág szeme elöl is elrejteni problémáit.

61

Page 57: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Vérrög, mint rög, rögös út! Életvitelében általánossá válik a folytonos akadályokba való ütközés. Megjegyzem, ezeket az akadályozó tényező­ket saját maga állítja fel. Felállítja, hogy „ne kelljen" másként viszonyul­ni, mert már annyira megszokta szerencsétlenségét. Igen erőssé válik benne a hit, bizonyosság: ő szerencsétlen ember. Szerencsétlen, akinek semmi sem sikerül. Ugyanakkor jelen van egy másik fajta bizonyosság is - másként nem okozna szenvedést a szerencsétlensége -, tudja: igenis szerencsés! Akkor hol van a probléma? A konfliktus abban áll, hogy nem ismeri, nem meri felvállalni lényének, életének azon részét, amelyik alátámasztja jobbik oldalát.

Agyvérzés következtében is létrejöhet lágyulás - amennyiben a beteg túléli - hiszen az agyi katasztrófa környékén megteremtődnek azok a feltételek, melyek előidézik az elhalást, (lásd még: agyvérzés)

Körülírt, jól behatárolható az a probléma, amivel évek óta küszködik (lásd még agy). Tehát önszántából nem növekszik, nem terjed tovább, de a kockázat továbbra is fennállhat, amennyiben ez az értékcsökkenés ki­terjed életének más területeire is. Márpedig ez a veszély igen jelentős, mert halmozódni szoktak a bajok. (A baj nem jár egyedül!)

Amit nem használ - vagy egészen másra használ - az ember, arra nincs szüksége, tehát az fölöslegessé válik. Az értelmetlen, haszontalan dolgok a teremtett világban nem léteznek, vagy ha mégis, rövid időn belül megszűnnek! A szükségtelenné, élettelenné (halottá) vált dolgok pedig természetüknél fogva fokozatosan szétesnek, bomlásnak indulnak. Ugyanígy fokozatosan a beteg élete is lassan megbomlik: eddigi képes­ségei a feledés homályába vesznek, elveszít bizonyos képességeket: lá­tás, hallás járás, stb. Fontosnak tartom elmondani: az elhalt részeket az agy - idővel - képes kiváltani, képes rész- és teljes feladatokat átvállalni. Igyekszik pótolni az használhatatlan részeket, hogy továbbra is tökéletesen tudjon működni. Az agyunk (szervezetünk) is úgy működik, mint az Élet: minden esetben utat tör(ne) magának! Nekünk pedig lehetőséget kell biztosítani számára.

A gyógyulás útja: Tornáztatás!

62

Page 58: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Lehetséges a tornáztatás, habár az elhalt részeket mozgatni lehetetlen, De a meglévő - ép - részeket a megfelelő, boldogító dolgokkal való foglalatoskodással erősíteni, támogatni lehet. Mint tudjuk, ha időt ha­

vunk a körülötte lévő területek többé-kevésbé helyettesíteni tudják a kiesett részeket. Tehát nekünk ezt kell elérni!

ÁGYBAVIZELÉS Fizikai jellemzők:

A vizelés akaratlagos szabályozásának hiánya, amely jelentkez­het csak éjszaka, vagy nappal is. Előbbit általában 6, utóbbit 3 éves koron túl tekintjük kórosnak.

A vizelést kísérheti parancsoló vizelési inger, amikor a beteg nem tudja tartani vizeletét, s ez bekövetkezhet sajátos körülmé­nyek között is (pl. nevetés, heves félelem). Ha éjjeli bevizelés for­májában nyilvánul meg, akkor a gyerekkori neurózis vezető tüne­tének kell tekinteni.

Lelki jellemzők: Elsősorban a hét év alatti gyermekeknél előforduló működési rendel­

lenesség, ami igen gyakran megbúvó - fel nem térképezett, fel nem fe­dezett, be nem vallott - félelmeket jelez, melyek így, indirekt módon nyilvánulnak meg. így igyekeznek felhívni a figyelmet a felszín alatt rejlő problémáikra (félelmeikre). Oka:

Ebben a korban még nagyon fogékonyak a szellemi, ki nem mondott dolgokra és érzelmileg nagyon erősen kötődnek szüleikhez (ez így ter­mészetes). Lásd még gyermekbetegségek! Az anyaméh közelsége és a gyermek fogékonysága következtében azo­kat a kimondatlan szavakat, problémákat is érzi, melyekről a gyermek előtt szó sem esett - amelyeket a szülők elhallgattak. A „labilitásnak" köszönhetően félreérti a családi légkört. Ezáltal megbomlik lelki egyen­súlya, azt hiszi, nem szeretik! (Ha szeretik, ha nem, ez jelen esetben lé­nyegtelen, mert őbenne már kialakult egy konkrét elképzelés). Érthető módon érzékenyen, túlreagálva válaszol minden diszharmóniára, ami körülötte és persze benne zajlik. Érzi a szülők között feszülő ellentmon-dásos - vagy számára annak tűnő - kérdéseket, tudat alatt megtapasztalja

63

Page 59: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

a veszekedések felkavaró érzelmeit. Különösen igaz ez, amikor az apá­nak túlzott vágyai, kívánságai vannak a gyermek képességeit illetően! Ezt az érzést, tudást, bizonyosságot tovább fokozza, hogy nem beszélnek róla, elhallgatják. A gyermek feszültséget, bajt érzékel, mely belül mun­kálkodik. Mivel nem kerül felszínre, az alváskor, a nem éber, ellazult állapotban fejt ki jelentősebb, érzékelhető hatását (ágyba vizelés).

Miért pont a mélyalvás állapotában következik be a nem kívánt ered­mény?

A mélyalvás a pihenés azon szakaszában következik be, amikor ella­zult fázisba kerül az ember. Az eddig uralkodó feszültség távozik, és ezzel az ernyedtséggel van szoros összefüggésben az akaratlan vizelet­ürítés. Természetes reakció, minden teremtett léleknél megfigyelhető: igyekszik szabadulni a kötelékektől, a feszültségektől. Igyekszik meg­szabadulni az iránta támasztott követelmények súlya alól. Nem feltétle­nül ölt ez határozott formát, de a gyermek így érzi! Van más módja is a szabadulásnak, de annak feltétele, hogy tudatosodjon a probléma, már­pedig itt erről szó sincs! A felszín alatt megbúvó konfliktusokra a gyermek akkor lesz fokozottan érzékeny, ha élete során volt egy olyan krízishelyzet, amit képtelen volt feldolgozni. Ennek következtében erre a nem tudatos élményre fog ala­pozni, és mindent ezek szerint ítél meg.

Gyakran a szülők közötti feszültségeket reagálja így le, de ami ennél lényegesen fontosabb: így viszonyul szüleihez. Magyarul: úgy érzi, nem szeretik szülei és ez az érzés akkor fokozódik leginkább, amikor (burkolt vagy nyílt) konfliktus feszül közöttük.

A gyermekekben bennmaradó feszültség megakadályozza, hogy fel­fogják életük pozitív megtapasztalásait, így könnyen azt a következtetést vonják le (akaratlanul) nem szeretik őket. Rákérdezésre nagy valószínű­séggel ezt nem tudják megválaszolni. Az ágybavizeléssel magukra és a problémájukra „kívánják" felhívni figyelmet. Gyógymód:

Csak a szülők tudják hatékonyan megszüntetni ezt az akadályt, miután tisztázták érzéseiket gyerekük iránt. Válasszák külön a munkahelyi és a családi problémákat. Az idegőrlő feszültségeket az „elmondással" sokkal könnyebben lehet megoldani a veszekedéseket mellőzve. 64

Page 60: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Majd este, amikor a kicsi már elaludt (elalvás után 5-10 perccel) ülje-nek az ágya mellé, s a szeretetet, melyet iránta éreznek, sugározzák ki

rá. (Erre gondoljanak: szívem minden szeretetét kiárasztom, tudd min­dazt, amit irántad érzek). Néhány héten belül meg fog szűnni minden tünet, bele értve a vissza-visszatérő hisztériás kitöréseket is.

AGYÉRGÖRCS Fizikai jellemzők:

Az emberi agyon percenként 8 dl vér áramlik át, jelezve, hogy a milli­árdnyi idegsejt energiaszükséglete igen magas. Bármely agyi verőér időleges összeszűkülése értelemszerűen a mögöttes, általa ellátott terület oxigénhiányos állapotát fogja előidézni. Az „agyérgörcs" népszerű kife­jezés, mely a keringési zavar okozta görcsös fájdalomra utalhat, ám az agy erei kevéssé képesek aktív összehúzódásra. Viszont embóliák, ér­szűkületek előidézhetnek ijesztő - s szerencsére múló - tüneteket. Szé­dülés-, járás- és beszédzavar, kettős látás, zsibbadás és gyengeség a ro­ham formájában fellépő átmeneti vérellátási zavar jellemzői.

Lelki jellemzők: A görcs tulajdonképpen egy tömb, akadály. Mi is rejlik lelki hátterében?

A betegségnek két oka van. Egyik, amit a beteg jelentős erőfeszítések árán megvalósít, a másik, amit szintén nagy gondolkodások, tétovázások következtében elmulaszt megtenni. A lényeg ebben rejlik: elfelejtette, élete során valahol elhagyta a lazasá­got, a nyugodt tettvágyat, és felcserélte egy görcsös akarással. Egy olyan akarással, amikor tűzön-vízen keresztül, figyelmen kívül hagyva minden tényezőt, csak ez lebeg a szeme előtt. Ennek a ragaszkodásnak a gyöke­rei rendkívül sokrétűek lehetnek, hiszen annyi mindenhez vagyunk képe­sek görcsösen ragaszkodni! A ragaszkodás tárgyáról azt azonban tudni kell, hogy fájdalmas! Fájdalmat ébreszt bennünk: a nyomasztó emlék, vagy akár egy szép, örömteli cél elvesztésétől való félelem, aggódás. A görcsös akarásából, gondolkodásából, ragaszkodásból egyenesen kö­vetkezik, hogy semmi mással nem tud foglalkozni, az agya úgy viselke­dik, mint egy felakadt lemez: csak ugyan azt szajkózza!

65

Page 61: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Az ér görcse e miatt jön létre: kettősség alakul ki, szeretné megoldani gondjait, de ugyanakkor az ellenkező érzés is jelentkezik; fél, mi lesz azután.

Gyógyulás: A görcsök természetéhez szorosan hozzá tartozik a másik oldal is:

nagyon is tisztában van a helyes úttal, helyes cselekvéssel! Akkor, amikor tisztázódik a görcs valódi kiváltó oka, amikor tudatoso­dik, mi okozza a problémát, már könnyű másik utat választani. Itt is ezt kell tenni!

AGYÉR-SZŰKÜLET Fizikai jellemzők:

Az agyi keringés intelligens szépségét fentebb (agyvérzés) már leírtuk. Az életkor előrehaladtával az érrendszer a „civilizált" embernél különös előszeretettel károsodik. Tönkremenetelének legelterjedtebb formája az érelmeszesedés. A verőerek falában zajló kóros folyamatok beszűkítik azok belvilágát, s bárhol történjen is ez az elfajulás, súlyos áramlási za­varokhoz fog vezetni. Egy olyan nagy energiaigényű területen, mint az agy, ennek fokozottan nagy (és rossz) jelentősége van.

Tudnunk kell, hogy - a közhittel ellentétben - az agyállományon belül futó ereknek nincsen beidegződésük, s így nem húzódhatnak össze aktív módon, mintegy parancsra. S bár az érpályák bántalmát gyakran jelzi görcsös fejfájás ez nem „érgörcs"', hanem a megromlott vérellátás követ­kezménye. A szűkület mögötti területen ugyanis oxigénhiány, anyagcse­rezavar alakul ki.

Lelki jellemzők: Lényegében megegyeznek az egyéb területen bekövetkező szűküle­

tekkel (lásd ott)! A szűkületek minden esetben valamilyen félelemből, szorongásból

születnek (lásd ott). A bezártság, a szorongatottság érzése következtében az egyén úgy véli, a világ nagyon szűk határok közé be. Élete behatá-rolttá vált, mert „valamilyen'' okból bebizonyította: másként nem élhet. Egyrészt elfogadja ezt a tényt, másrészt viszont harcol ellene. A rugal­masságba fektethető erejét a távolságtartásba, az élettér beszűkítésébe

66

Page 62: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

fekteti. Ez a behatároltság be fogja árnyékolni a gondolkodás- és prob-léma-feldolgozó képességét. Vagyis kezdi tudni: ez a védekezési, vissza-húzódási mód helyes, törvényszerű. Az új dolgok keresését felváltja az alkalmazkodás. Tudatosan úgy viselkedik, hogy beszűkítse gondolkodá­

sát, kreativitását. Agyi érszűkület bekövetkezésére akkor a legnagyobb az esély, amikor

a tudatának egy része is beszűkül. Azok a területek hidegek, vérszegé­nyek vagy panganak a fizikai síkon, melyeknek a tudatban is beszűkül­tek.

A gyógyulás feltétele: elérni, megtapasztalni a gondolkodás, a szabad gondolkodás örömét. Azt az örömet, ami felszabadítja!

AGYVELŐGYULLADÁS Fizikai jellemzők:

Fertőzések következménye ez a kórkép is, leginkább vírusok vagy baktériumok az előidézői, de méreganyagok, pl. alkohol szénmonoxid is kiválthatják. Viharos kezdet és gyors lefolyás jellemzi e betegséget is. Láz, hányások és igen rossz közérzet mellett a tarkó kötötté válik, a se­besen romló tudatállapot tompulatba, kómába torkollik, bénulások és görcsök lépnek fel.

Kezelésében lényeges a koponyaűri nyomás csökkentése és a görcsro­hamok kikapcsolása. Kimenete mindig igen kétséges.

Lelki háttere: A gyulladások az emberi szervezetben abban az esetben alakulnak ki,

mikor az valamilyen dologgal szemben ellenállást, lázongást fejt, fejez ki (lásd még gyulladás). Lázad a kialakult élethelyzet, összeütközés szük­ségszerűsége ellen. „Harcát" azonban kettősség jellemzi: egyik oldalon lázad (törekszik legyőzni), a másikon pedig beletörődik. Az ellentétekből ered a gyulladás. A meghatározó okot, amiből kialakult, a gondolkodás­módban találjuk meg. Valamilyen célt, gondolatot vagy élethelyzetet nem tud helyesen értel­mezni és okulni belőle.

67

Page 63: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

AGYVÉRZÉS Fizikai jellemzői:

Agyunk idegszövet. Igen nagy és speciális anyagcsere-igényei vannak, s ennek megfelelően különleges érrendszer látja el. A nyakban négy hatalmas verőértörzs emelkedik fel - kettő elől, kettő hátul -, s az agy­alap közepén ezek egy artériás gyűrűt alkotnak. Ennek olyan sajátos elágazódás-rendszere van, hogy a négy ellátó ér bármelyikének elzáródá­sa után a többi még mindig képes az agy minden területének kielégítő vérellátást biztosítani. Az emberi agyon percenként több mint 3/4 liter vér áramlik át.

E bőséggel megáldott és biztonsággal megtervezett rendszer egyik katasztrofális történése az agyvérzés. A beteg (vagy egészséges) erek valamilyen ok folytán megrepednek, s a kitörő vér roncsolja az agyállományt. E heveny, ütésszerü erővel lesújtó agyi kórképet az igen gyors és látványos kezdet jellemzi. Az egyik perc­ben még éber, orientált, mozgékony ember a következő pillanatban már akár bénultan fekvő, zavart tudatállapotú beteggé válik. Keringése és légzése percek alatt összeomolhat.

Az agyvérzés kezelése összetett, intenzív ellátást igényel.

Lelki jellemzők: Abban az esetben alakulhat ki, ha az érintett személy az alábbi lelki

tulajdonságokkal rendelkezik: - rengeteget gondolkodik, őrlődik problémáin - legtöbbször hibás döntéseket hoz - belefárad a próbálkozásba, hogy tökéletesen megoldja élethelyzeteit. A meg nem oldott feszültségek folyamatosan halmozódnak az agyban és tudatban, és egyre nyomasztóbbá válva gyengítik az agyi erek ellenálló képességét. A meggyengülés eredménye lesz azután a kialakuló beteg­ség. Gyógyítása:

Legjobb ezt a betegséget is megelőzni. Tisztítani és erősíteni kell az élet koronáját. Az „ISTENI" ujjal arra a

területre sugározz erőt és energiát, ahol kialakult a vérzés. Ez majd meg­erősíti a sérült részt, és a védekező mechanizmusok könnyebben kijavít­ják ezt a gyengeséget. Természetesen a betegnek is részt kell vennie a gyógyulásban, törekednie kell, hogy gondolkodásmódját helyes mederbe terelje. 68

Page 64: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

T idatosan figyeljen a dolgokban rejlő jó, hasznos ismeretekre és igye­kezzen leszűrni mindazt, amire szüksége van. lelentös segítséget nyújthat, ha egy pozitív erőket sugárzó kispárnára fekteted, hogy azon pihenjen (lásd még a könyv végén).

AIDS Fizikai jellemzői: A betűszó „szerzett immunhiányos tünetcsoportot" jelent.

Okozója a HIV, vagyis az emberi immunhiányt előidéző vírus. Kivé­telesen megengedve magunknak, hogy egy pillatatra elszakadjunk a tu­domány szigorú nyelvezetétől, költőien azt kell mondanunk: e parányi támadó ördögi intelligenciával rendelkezik; pontosan ott kezd rombolni, ahol a későbbi védekezés, a válasz kulcsa rejlik. A nyirokrendszerben megfertőzi a fehérvérsejteket, majd ezekben szaporodik.

Sokéves lappangási idő következik ezután, mialatt az immunrendszer alattomban gyengül. A vírus az általa megfertőzött sejt genetikai állomá­nya felett már régen átvette az irányítást, amikor az első bizonytalan tünetek fellépnek. Gyengeség, fáradékonyság, majd fogyás és éjjeli izza-dások lépnek fel, időszakos vagy állandósult láz kísértetében. Orrfolyás, köhögés, szájpenész jelenhet meg. Később a nyak, hónalj és lágyék te­rületén előtűnnek a duzzadt nyirokcsomók. A beteg súlyos személyiség­változáson megy át: koncentráló képessége lecsökken, depresszió, he­veny zavartság lép fel szakaszosan.

S amint az immunrendszer tovább gyengül, úgy válik a beteg fogé­konnyá olyan visszatérő betegségekre, amelyeket egy sértetlen immun­rendszer könnyedén leküzdene. Az újra és újra támadó fertőzések végül halálhoz vezetnek.

Lelki oldal: (lásd még immun-, nyirokrendszer és az érintett szervek)

Albert kiválóan megfogalmazta a bizonytalanságot. Éppen erről a bizonytalanságról szól a betegség.

A beteg lehet nagyon biztos a dolgában, lehet nagyon erős, lehet rop­pant határozott, de ez csak a látszat! Ezt a szerepet játssza, gyakran még önmaga előtt is. Annyira belemerül, annyira átéli, hogy lassan elhiszi, valóságnak gondolja. A „téveszme" kiteljesedésekor elveszíti természe-

69

Page 65: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

tes bizalmatlanságát. Gyengül, elalszik a figyelme, és éppen azt nem veszi észre, amit szeretne elkerülni. Az imént mondtam, hogy szerepet játszik. Szerepet kell játszania, hiszen azokkal a tulajdonságokkal, melyekkel benn találkozott, nincs megelé­gedve! Nincs megelégedve, de játssza a megelégedettet, a tökéleteset, ezért a tudatának így kell kielégíteni szükségleteit. Mivel figyelmét más köti le, nem tud beleszólni, mit is engedjen be a tudat vezérelte immun­rendszer.

A szervezet elveszíti a meglévő védekező működését, és nyitottá válik a különböző - külső - betegséget okozó vírusokra. Elveszíti védekező képességét, mert abban az elutasításban nem találta meg örömét (már amennyiben ezt szokta tenni). Gyakran mindent elfogad, beenged, mert fél az elutasítástól, egyedülléttől. A „mindent elfogadni" elvben sokkal több bosszúságot fedez fel, mint örömöt. Ez az érzelmi eltolódás erősen gyengíti a lelki egyensúlyban rejtőző láthatatlan energiákat. Azokat, melyeket fel lehet, és fel kell használni a gyógyulás útján.

A betegség évekig bujkálhat, mert egyrészt nem egyik pillanatról a másikra omlik össze világa, másrészt sokáig titkolja valódi érzéseit. Azokat az érzéseket, melyek „hibáit", „gyengeségeit" is megmutatják.

A szervezet - illetve a lélek - megbomlott egyensúlya miatt a test maga is termelni fogja a különböző méreganyagokat, ezzel igyekszik kompenzálni a benne rejlő elégedetlenséget. Úgy viselkedik, mint a ha­ragvó, elégedetlen ember, dühöng, és haragvó pillanataiban igyekszik (nem szándékosan) elpusztítani a körülötte lévő dolgokat. Gyógyulás:

Itt eszünkbe kell jutni annak a fontos emberi tulajdonságnak, hogy nem minden betegséget, nem mindent fertőzést „kap" meg mindenki! Látszólag egyforma, egyfajta tulajdonságokkal rendelkező emberek kö­zül nem mindenki betegszik meg (lásd még fertőző betegségek). Meg kell keresni a különbséget! Ez a különbség pedig a felhasznált, oko­san, tudatosan használt erőben van. Újra kell tanulni a védekezés örömét és emellett egy, olyan értelmes célt kell találni, ami akkora erőt képes ébreszteni, hogy kellően megerősödjön az immunrendszer.

ALKOHOLIZMUS Tisztázzuk a kérdést, mit is jelent ez! Bontsuk két részre ezt az összetett szót, és könnyebben eljutunk teljes értelmének megismeréséhez. 70

Page 66: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Izmus: Valamilyen irányzat, elv, amivel az élet bizonyos helyzeteit igyekez­

­­k megoldani. Jelen esetben ez annyit tesz, hogy minden felmerülő, probiémát, konfliktust - akár belső, akár kívülről érkező - az alkohollal

kívánnak feloldani. Az alkoholhoz folyamodnak ahelyett, hogy valami más utat keresnének és találnának. Alkohol:

Én mindig, amikor valamit szeretnék teljesen feltérképezni, elkezdem az adott fogalmat szemlélni, figyelni, hagyom, hogy minél több ismeret bejöhessen belső lényembe. Tehát merengtem, mit is végez az alkohol, mire használjuk a fizikai vi­lágban, milyen hatása van az élő szervezetre?

Ezt az anyagot általában fertőtlenítésre, zsíroldásra illetve bizonyos szennyeződések eltávolítására alkalmazzák. A dolgok egy elv szerint működnek, tehát valószínűleg a testünkre is ugyanaz érvényes. Hasonló a szerepe az emberi életben is, hiszen akkor nyúlnak az alkohol után, ha valamilyen „begyűrűzött" testi-lelki összeütközést nem képesek a saját erejükből megoldani.

Nem elhanyagolható a következő kérdés sem: miért fordul az ember alkoholhoz? Erre a kérdésre a választ szinte már meg is adtam az alkoholizmus je­lentésével, de menjünk tovább!

Sokakban, akiknek volt már alkoholistákkal élménye, nagyon határo­zott vélemény alakult ki róluk, és ez a vélemény igen elítélő, de sajnos ezzel a hozzáállással nem lehet segíteni a betegen. Amennyiben segíteni akarunk rajta, meg kell értenünk, hogy neki ebben az állapotban van jó és rossz élménye! Ha nem lenne benne semmi jó, már rég abbahagyta volna. Ha nem lenne benne semmi rossz, nem kérne, és nem fogadna el semmilyen segítséget, csak ezt hajtogatná: le tudok én szokni róla - ha akarok! A kezdet:

Ez a függőség nem egyik pillanatról a másikra alakul ki, hanem egy igen hosszú folyamat eredménye. Sokunkkal előfordult már, hogy adott esetben az itallal enyhítettük fájdalmunkat vagy éppen fokoztuk örö­münket. És ezzel még nincs semmi baj, a gond akkor kezdődik, amikor a megértés, a feldolgozás, a feloldás helyett választjuk az italt.

71

Page 67: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

A beteg lelki tulajdonságai közé tartozik, hogy a gondjait, a nyomasztó érzéseit nem képes kimutatni, kiadni, és ez által feloldani. Miután nem képes kinyilvánítani a benne munkálkodó erőket, egy idő után megtelik velük és megcsömörlik tőlük. Ehhez társul az elképzelés: őrá, a problé­máira senki sem figyel, senki sem képes megérteni súlyos vívódásait (megjegyzem van benne valami igazság!).

A fontosabb viszont ez: saját magára sem figyel, saját magának sem vallja be - igazi - gondjait, ezáltal egyre csak „temeti" és egyre jobban elnyomja nehézségeit. Figyel önmagára, csakhogy egyféleképpen, min­dig a rosszat, a megvetendőt keresi és találja, ami még inkább rontja egyébként sem fényes hangulatát. Ez a hangulat el fogja nyomni a kive­zető út iránti vágyat, vagy inkább annak tudatát, hogy képes kijönni, képes megoldani gondjait. Az elnyomáshoz igen nagy testi-lelki erőre van szüksége, ennek pedig egyenes következménye lesz: egyre kevésbé fogja - tudja - figyelembe venni életének örömteli pillanatait. Nem képes tudomást venni azon erőkről, melyek enyhülést hoznának a fájdalom perceiben. Egyre inkább megkeseredik élete, amit fel kell oldania valami édesség­gel, ez az édesség pedig az alkohol cukortartalma. Szinte teljesen mindegy, hogy egyedül vagy társsal él, akkor is elszige­teltnek, magányosnak, mi több magára hagyottnak érzi magát.

Nézzünk meg egy szokványos esetet, ami egy családban megtörténik vagy történni szokott: valamilyen vélt vagy valós oknál fogva igen erő­sen lecsökken az empatikus képesség. Az alkoholfüggő egyre inkább magára marad. Magára marad, mert „bonyolult" lelki folyamatok követ­keztében a benn lévő feszültségek hatására - mintegy megerősítésként -érlelődik benne a bizonyosság: őt nem értik. Ehhez az elképzeléshez azután megtalálja azon tetteket, melyek alátámasztják elveit. Nem fi­gyelnek rá, illetve nem arra a problémájára figyelnek, amely leginkább nyomasztja. Beszél ő, de nem a valódi okokról — hiszen ahhoz nem érzi partnernek a vele lévőket —, hanem a felszínen lévőkről. „Furcsa" dolog ez, úgy tűnhet, sőt pontosan erről van szó: mintegy vizsgáztatja partne­rét, társát, hogy valóban figyel-e rá. (Amennyiben így áll hozzá, meg fogja találni azokat az indokokat, melyekkel önmagának bebizonyítja: értelmetlen dolog beszélni...) Beszél, de ez leginkább panasz. Panasz, ami hasonlatos a jojóhoz. Elpa­naszolja „gondjait", majd szépen visszarántja, és újra erősen markolja.

Page 68: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Újra megfogja hiszen alátámasztja elképzelését: senki sem érti, senki nem segíthet rajta! Pedig szó sincs arról, hogy segítséget ker!

Azt kívánja, azt akarja, hogy helyette oldják meg problémáit és alátá­masszák különös elképzeléseit!

A lemondás oly mértékben fokozódik, hogy az adott, problémás terü­leteken teljesen megbomlik az erők egyensúlya. Kialszik a belső tűz, elmegy a kedve az egésztől, és kívülről kell bevinnie a fűtőanyagot (tüzesvíz). Elveszíti a reményt és a tűz kialvásával jelentkező víztöbblet bennragad. Felszaporodik a víz, mert a beteg már nem hajlandó tudást, új ismeretet meríteni. Nem akar már új dolgokat tanulni, nem akar már kijönni, elve­szítette hitét. Ennek egyenes következménye, hogy pangó vizek, ödémák fogják jellemezni.

Tudom, nagyon kellemetlen dolog együtt élni vele, de gondoljunk bele jobban, nem olyan egyértelműek a határok. Nem lehet - ráfogni lehet -egyértelműen eldönteni, hogy melyik született előbb, a (házas) társ meg nem értése, vagy a konfliktus bennmaradása! Nem is ez a lényeg! Mi most azt keressük és találjuk meg, amivel ki lehet jönni ebből a fáj­dalmas csapdából!

A kivezető utat csak akkor találhatja meg, ha azt mindannyian igye­keznek megkeresni. Amennyiben bármelyik fél nem mutat megfelelő hajlandóságot, az igyekezet halálra van ítélve.

A kivezető út: Feltehetünk ilyen jellegű kérdéseket:

Miért iszol? Miért nem hagyod abban? Mi idegesít, bosszant? Stb.!

Ezekkel a kérdésekkel pont ellentétes hatást fogunk elérni, hacsak nem az a célunk, hogy végleg megfosszuk magunkat a harmónia megteremté­sétől!

Oka van az ivásnak! (Számára) nagyon jó oka van!

73

Page 69: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Kellő oka van az ivászatra (és ezt nagyon komolyan állítom), mert jobbat nem talált!

Azzal, hogy valamit tiltunk, azzal, hogy valami ellen lelkiismeret-furdalást igyekszünk ébreszteni, nem érünk el (pozitív) sikert! Emlékezz: nem harcolunk semmi ellen, még az alkoholizmus ellen sem! Valamiért harcolunk, a személyes boldogságáért harcolhatunk. Ez egy olyan cél, amiért érdemes küzdeni. Adhatunk neki célt, de ez nem lesz a sajátja és nem is fogja magáénak érezni! Ha nem érzi sajátjának, akkor meg minek küzdjön érte'.' Tehát itt (is) olyan célt, örömteli dolgot kell találni, ami a sajátja! Van­nak ilyenek! Vannak céljai, mert ha (lelke, tudata mélyén) nem lenne, nem lenne oka az ivásra! Van célja, de már „lemondott" róla, olyan mélyre temette, hogy azt hiszi, már nem is létezik.

ALLERGIÁK Lelki jellemzők:

Orvosi szempontokat figyelembe véve az allergia kialakulásának egyik fő oka a meggyengült immunrendszerben keresendő. Ez így igaz is, de nekünk azzal is törődnünk kell, hogy miért alakul így és hogyan lehet kijönni belőle.

A védekező rendszer meggyengülése a fáradtságban keresendő, mert hosszabb idő elteltével belefárad, hogy mindig ugyanazzal a problémával szükséges szembenéznie, miközben pihenésre nem marad ideje. Folya­matosan rosszul válaszol a létrejött nehéz helyzetekre. Már az is akadá­lyokba ütközik, hogy egyáltalán válaszolnia, reagálnia kell! Élethelyze­teit, illetve azt a személyt, akivel kapcsolatban kialakult a túlzott reakció, csak egyetlen szemszögből vizsgálja, értelmezi. A legyengülést pedig a fásultság, majd az ellenszegülés és végül a „felháborodás" követi. Tulaj­donképpen ez az allergiás tünet.

Az allergiához minden esetben egy olyan meg nem értett - félreértel­mezett - lelki összeütközés vezet, ami aztán felbukkanásakor ezt a hely­telen, fokozott, túlzásba vitt reakciót váltja ki.

A teljes megértéshez okvetlenül fontos ez a néhány alapkérdés: kit, mit, milyen élethelyzetet nem tud elviselni, elfogadni, olyannyira, hogy erején felül teljesítve igyekszik kivetni szervezetéből, életéből? A kérdésekre adott válaszok szerint fog kialakulni az allergia.

74

Page 70: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Tejérzékenység: Fizikai oldal:

Nyers vagy főtt tejfehérjék által kiváltott allergia. Tünetei különösen gyermekkorban súlyosak, és általában a gyomor-bélrendszert érintik, de

vér által közvetített formájukban súlyos bőrelváltozások és migrénes fejfájás is kialakulhat. Táplálkozásélettani szempontból az anyatej bioló­giai fölénye a tehéntejjel szemben egyértelműen bizonyított.

Lelki jellemzők: Minden esetben, az anya-gyermek kapcsolatban van a meg nem értés,

az allergiás tünet kiváltója. Több ok is lehetséges, ami tej érzékenységet eredményezhet, ezek azon­ban csak látszólag vannak egymással ellentétben, a valóságban lényegé­ben azonosak.

1. A szülők házasságban élnek, és eddig egy gyermek született: A gyerek tudatában és tudatalattijában megjelenik ez az érzés: az

édesanya mellőzi őt a szeretetével, mert összes törődését, gondoskodását valaki másra, az apára, munkára, stb. fordítja. Ez azonban nem csupán a képzelet szüleménye, a valóságban is így van, hiszen az anya fél, hogy az apát nem képes maga mellett tartani. Könnyen félreérthető ez a kije­lentés! Itt nem arról van szó, hogy nem gondoskodik gyermekéről, nem szereti!

A gyermek ezt az anyai tevékenységet úgy éli meg, hogy édesanyja számára a róla való gondoskodás sok esetben nyűg, kötelező feladat, kötelességnek. Ő másra vágyik, a hangsúly a máson van!

Mást, és másként szeretne kapni! Az anyáról kialakít egy nem túl ked­vező képet: nem szereti, olyannak amilyen. Majd megkeresi azokat a cselekedeteket, melyek alátámasztják (téves, bár akkor megalapozottnak tűnő) elképzelését.

Bármit is mondjon a „gyermek", szereti anyját! A „buta" elképzelések egyenes következménye, hogy félreismeri, illetve fél ismeretek alapján von le messzemenő következtetéseket. Félelem alakul ki mindkét részről, az anya kétségbe van esve, hogy gyermeke nem fogadja el, a gyermek kétségbe van esve, hogy anyja nem szereti. Ez a mindkét oldalon jelent­kező félelem fogja meggátolni a harmonikus kapcsolat kialakítását.

75

Page 71: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Erre a félelemre lesz reakció a tej érzékenység! A tejre, amivel az anya táplálja, allergiás, hiszen mást és másként szeretne kapni! Ez kez­detben az anyatejre, később minden tejalapú táplálékra kivetítődik.

2. Testvér születik: lényegét tekintve azonos az iméntiekkel azzal a kitétellel, hogy (hite, félelme szerint) a testvér kapja az eddigi szeretetet.

3. Az anya egyedül neveli gyerekét: Természetes törekvés, hogy próbál keresni magának egy társat, akivel

megoszthatja életét, azonban ekkor a nagy igyekezetben elmulaszt tö­rődni gyermekével. Ezenkívül az anyában mélyen ott bujkál az érzés, egyedül (gyerek nélkül) könnyebben találhatna magának partnert. Az érzékeny, nyitott gyermeklélek tapasztalja a közöttük lévő diszharmóni­át, és allergiával válaszol, illetve ezzel hívja fel magára és a konfliktusra a figyelmet. Az előbbi esetek a születés után kialakult tej érzékenységekre vonatkoz­nak.

Egy dolgot minden esetben tartsunk szem előtt: beszélhetünk a szülő felelősségéről, de jusson eszünkbe az is, a gyermek hozzáállásán, lelki­állapotán múlik, kialakul-e betegség. Betegség, amikor már nem képes kilépni az általa felállított hiedelemvi­lágból, vagyis amikor bekövesednek az álláspontok és „nem is akar" változást.

4. Vele született érzékenység: Pl.: az anya nem tudja, örüljön-e, vagy sem születendő gyermekének. Ebben az esetben tejérzékenységgel fog a világra jönni. Más tekintetben ugyanaz vonatkozik rá, mint az előzőekben felvázoltak. Gyógyítás:

Figyelmünket elsősorban a szülőre kell fordítanunk. Értessük meg vele a kialakult helyzetet. Rendezze saját érzéseit, forduljon szeretettel, megértéssel, elfogadással gyermeke felé. A gyógyulás ezután magától megtörténik. Természetesen a betegség mindaddig kiújulhat, míg véglegesen nem tudatosodik benne ez az érzés.

76

Page 72: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Lisztérzékenység: Ugyanaz vonatkozik rá, mint az előzőeknél, csak az apával áll össze-

függésben. Az apával szemben van benne egy érzés, ami idegesíti, fe-szélyezi. Feszélyezi, mert szereti! Ha nem szeretné, nem is bosszantaná az apa hozzáállása! Gyógymód: Megegyezik az imént vázoltakkal.

pollen, házipor: A beteg tágabb környezetében keresendő az a dolog, ami kiváltja az

allergiás tüneteket. Ez is mint az előzőek, valamilyen el nem fogadáson alapszik.

Gyógymód: Mindegyikre egyaránt vonatkozik, hogy az ellenérzést kiváltó gondo­

latokat ki kell szedni, majd helyüket feltölteni pozitív megerősítésekkel. Próbáljuk tudatosítani a mostani tulajdonságait, hogy a beteg önállóan legyen képes irányítani érzelmeit.

ÁLMATLANSÁG Fizikai oldal:

Az alvás egy periodikusan bekövetkező, aktív biológiai folya­mat, mely normális körülmények között a napszaki ingadozást követi. Az alvás-ébrenléti rendszer biológiai ritmusa az állatvilág­ban is fellelhető. E rendszer leggyakoribb zavara az álmatlanság, s ennek ékes bizonyítéka, hogy az „olcsó" „megoldást" keresendő, manapság felírt összes gyógyszermennyiségnek közel 20%-át az altatószerek teszik ki.

Az alvásidő lerövidülése vagy szaggatottsága depresszióban, szorongásos neurózisban és stressz hatására fordul elő leggyakrab­ban. De lerontják az alvást testi betegségek, fájdalmak és izgató élvezeti szerek (tea, kávé) is. A nehéz elalvás és többszöri felébre­dés panasza nőknél gyakoribb, mint a férfiaknál.

Elérendő a felüdülést és elkerülendő az álmos fáradtságot, tehát biztosítandó a kellő mennyiségű és „minőségű" alvást: AZ OR-

77

Page 73: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

VOS ALTATÓSZERT RENDEL. De mint vélekedik az, aki e problémát másképpen közelíti meg?

Lelki jellemzői: Kialakulásának több oka is lehetséges. Ezek között szerepelnek a

félelmek, a napközben felgyülemlett feszültségek és az ezek következtében kialakuló „rossz helyen fekvés".

Többé-kevésbé köztudott dolog, hogy alvás közben illetve, álmainkban tovább éljük a napközben tapasztaltakat. Ez ennyit jelent: mindazon dolog, amit napközben nem oldottunk meg, nem tisztáztunk, nagy valószínűséggel rányomja bélyegét az éjszakánkra is. A tudat igyekszik a lehető legoptimálisabb (legrövidebb) idő alatt megoldani a problémákat, mégpedig úgy, hogy megértse, pozitív tanulságot vonjon le belőle. A közhittel ellentétben a „mit. hogy nem szabad" fogalomköre nem számít tanulságnak. Azt is mondhatnám:

•amiben szerepel ez a szó: nem (vagy bármely szinonimája), nem tanulság. A tanulság minden esetben valami pozitív - létező - dolog, pl.: hogyan lehet elérni valamit.

Az alvászavarok és az álmatlanság kialakulása azért lehetséges, mert az elme, a tudat nem képes leállni, továbbra is „fel van húzva". Ennek a feszült állapotnak lesz következménye a következő: olyan képeket vetít, olyan képeket elevenít meg, melyektől nagyon szeretne elhatárolódni, mivel nyomasztóan hatnak rá. Ez a nyomás az alapja a lelkiismeret-furdalásnak, hiszen van egy egész sor megoldásra, feldolgozásra váró feladat és a megoldás érdekében semmit sem tett. (Azonban tett valami egészen mást!) Azért mondom, hogy a megoldás érdekében nem cselekedett, mert „csak" azért harcolt, hogy távol maradjanak tőle a zavaró gondolatok.

Az alvás egy nyugodt szakaszában kerülnek felszínre a problémák (a beteg ezeket nem oldja fel), ezért ez lesz a reakció: nem alszom, tehát nem kerülnek felszínre e gondjaim.

Egy darabig így megy ez. de hosszú távon nem tudjuk becsapni a természetet, és nem tudjuk becsapni önmagunkat sem! Előbb-utóbb „rávezetnek" minket arra, hogy másként közelítsünk életünkhöz és a benne lévő dolgokhoz.

Az alvászavarok megértésének egyik lehetséges akadálya, hogy elkez­dünk - minden mást - okolni kialakult konfliktusainkért! Ilyen esetekben 78

Page 74: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

szokott felszínre kerülni: rossz helyen fekszem, mert valamilyen földsu-gárzás fölött van az ágyam, stb. Ezek valóban ott vannak, azonban nega-

tív hatást csak akkor képesek kifejteni, amikor arra alkalmassá válik a személy!

A gyógyulás útja: Meggyógyítása igen egyszerű. A nehézség csupán ebben rejlik, hogy a

betegnek elalvás előtt meg kell bocsátania mindenkinek - még saját ma-gának is -, mielőtt nyugovóra tér. A megbocsátással növekszik benne a szeretet, a szeretettel pedig erősödik optimizmusa. Ebben a lelki állapot­ban aztán a környezet minden feszélyező ereje távol marad. Bíznia kell saját erejében, és ez meghozza a békés, nyugodt álmot.

ANYAJEGY Fizikai jellemzők:

Bőrünk legismertebb jelensége, leggyakoribb fejlődési rendelle­nessége. Néha már születéskor jelen van, máskor csak évtizedek múltán tűnik elő. Alakja családi jelleggel halmozódást mutat, avagy a szülőn és a gyermeken azonos helyen és azonos minőség­ben jelenik meg: innen az anyajegy elnevezés. Számtalan formá­ban és eltérő színben jelenhetnek meg, és tulajdonképpen a bőr jóindulatú daganatai. A környező bőr színétől barna vagy kék fes­téktartalmuk miatt elütnek. Előemelkedő felszínükből gyakran vaskos szőrszálak állnak ki, ritkán egész testfelületeket elbontva az állati bőr küllemét kölcsönözhetik.

E bőrelváltozások évtizedekig is nyugalomban maradhatnak, ám nemritkán kiindulópontját képezhetik a valódi, rosszindulatú bőr­daganatoknak.

Lelki jelentése: Figyelmeztetések, melyek az élet milyenségére mutatnak rá. Ponto­

sabban a magunkkal hozott „tanulnivalóra" vonatkoznak. Ez a gyengéd segítség jelentős szerepet kaphat szellemünk, személyiségünk fejlődése során. Szerencsésebb dolog erre az apró jelre figyelni és hallgatni rá. Jelentése mindig attól függ, hogy a test mely részén helyezkedik el.

79

Page 75: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Pl.: - a szív tájékon megjelenő anyajegy figyelmeztet, hogy életünkben elő­térbe került a másokról való gondoskodás. Az érintettnek figyelni kell a felé áradó gondoskodásra, és el kell azt fogadnia. - tüdőtájék: folyamatosan erőt kell gyűjteni, hogy meg tudja tenni min­dazt, amire vágyik.

Az anyajegyekből csak akkor keletkezik valamilyen betegség, ha az illető nem végzi azt a feladatot, aminek megtanulásáért leszületett a föld­re. Sőt tovább megyek: a helyes viszonyulás megtalálása nélkül nem leli meg boldogságát sem.

ANYAGCSERE Fizikai jellemzők:

Az élő szervezetek által felhasznált energia végső soron a Napból származik, ám az ember már jórészt áttételesen, környezetének bizonyos forrásaiból meríti az anyagokat létfolyamatainak fenntartása érdekében.

A felvett anyagokat ezernyi biokémiai folyamat során testünk a saját részére felhasználhatóvá alakítja, majd az így nyert vegyületekben rejlő kémiai energiát hővé és mechanikai energiává fordítja át. így egyidejűleg szállító folyamatok is zajlanak a szervezet egyes részei között, s még ugyanakkor bizonyos anyagok elszállítása, kiválasztása is folyamatosan megtörténik.

Ezt a hihetetlenül összetett, az élet során soha le nem álló anyag- és energiafolyamatot, a szervezetben - és annak minden egyes sejtjében -végbemenő kémiai folyamatok összességét nevezzük anyagcserének. Egyik következménye, hogy a sejtek belsejében állandó hőmérséklet és nyomás uralkodik, s ilyen környezetben végez munkát az a kívülről fel­vett szabadenergia, mellyel egyenértékű energiát juttat vissza az emberi test a külvilágba. Utóbbi nagy része hő.

Mind e felsorolt anyagcsere-folyamatok kétfélék: felépítő és lebontó jellegűek. A felépítő kémiai reakciók energiát használnak fel ahhoz, hogy létrehozzák a nagy, összetett molekulákat. A lebontó folyamatok által viszont vegyi energia keletkezik, s ezt ponto­san az előbbi, építőmunkához fogja felhasználni az ember.

Az anyagcsere-folyamatokat enzimek és hormonok szabályozzák. E kémiai történésekben zavarok keletkezhetnek, elsősorban a táplálékhiány miatt, különösen csökkent fehérje- vagy vitaminfelvétel esetén.

80

Page 76: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

A fehérje-anyagcsere zavarai enzimkárosodásokkal függenek össze (mivel az enzimek maguk is fehérjék) - kóros és káros fehérjék képződ-(nek, s ezek le is rakódnak a szervezetben. A szénhidrát-anyagcsere egyik jellegzetes formája a cukorbetegség; az enzimkárosodás egyik jele

ilyenkor pl. a cukorvízelés. Zsíranyagcsere-zavarokhoz vezet a fokozott zsírégetés, a kóros zsírraktározás, de már a rossz hatásfokú zsírfelszívó­dás is.

Lelki jellemzők: Az anyagcsere vonatkozásában is igaz ez a megállapítás: „amint fenn,

úgy lenn is". Lelki-szellemi szinten ugyanazok a folyamatok zajlanak, ezért könnyű dolgunk van akkor, amikor igyekszünk megfejteni a jellemzőket.

A lelki-szellemi, tudati folyamatok: a megértés, a hasznosítás, a vá­lasztás, szelektálás és a megítélés jelentős mértékben függenek az aktuá­lis lelki állapottól. Ez röviden annyit tesz, hogy amikor rossz, lehangolt állapotban vagyunk, egészen másként vélekedünk dolgainkról, mint amikor feldobódottak vagyunk.

Lelki oldalról megközelítve az anyagcsere kérdését szem előtt kell tartani egy roppant lényeges részletet! Ez a „részlet" pedig az ÉRTÉK!

Az érték sokszor igen furcsa jellegzetességekkel bír! Első és sokadik ránézésre is azt mondjuk, ez nem az, mégis pontosan úgy viselkedünk vele, pontosan úgy viszonyulunk hozzá, mint a számunkra fontos és ér­tékes dolgokhoz! Gondoljunk csak bele mennyire szoktunk ragaszkodni az értékes dolgainkhoz, és mennyire vagyunk képesek magunkhoz kötni, szorítani a kellemetlen dolgainkat. A ragaszkodás megnyilvánulhat az ilyen „ártatlan" álarc mögött is: beteg vagyok és megindokolom miért! Történik velem valami kellemetlen, rossz élmény, és mintegy igazolás­képpen bebizonyítom, hogy másként nem is történhetett volna.

Az iménti okfejtések, indoklások igazak, érthetőek és még nagyon „sokmindenek", de mindezekből még nem szokott következni a megol­dás! Nem következik, hiszen nem kereste azt az utat, melyen elindulva egy másik, boldog helyre juthatna.

Térjünk vissza az anyagcserezavarok lelki jellemzőihez! A legsajáto­sabb tulajdonság az értékeltolódás. Mást tart értékesnek, hasznosnak, mint ami valóban lényeges. Itt nem az általánosan elfogadott és értelme­zett értékekről beszélek, hanem a személyre szabottakról! Azokról az

Page 77: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

értékről, amikből, amikkel építi életét, személyiségét. Amiket aztán le­bont életében, mint „hasznavehetetlent"! A zavar jellegzetességei - azonos időben jelentkező ellentétes érzés -miatt elmosódnak a határvonalak és a beteg kiüríti az értékeket (ezeket minősíti értéktelennek, használhatatlannak), az ellenkező előjelüeket viszont beépíti!

A zsír-anyagcsere (lásd még: alkoholizmus, testsúly) esetében az alábbiak szerint alakul az értékeltolódás: fokozott zsiradékürítés fog bekövetkezni, amikor a beteg semmit sem kíván megőrizni. (A zsír sze­repe az életfolyamatok tükrében: ebből az anyagból és ebben az anyag­ban van a raktározás fő helye). Nem kívánja megőrizni, hiszen „szentül" meg van győződve, helyesen cselekszik. Ez azonban csak a felszín, a mélyben tudja, rosszul cselekszik, mert egyéb esetben nem keletkezne belőle betegség, zavar.

A cukor vonatkozásában ugyanaz jellemző, azzal a kitétellel, hogy az örömmel kapcsolatban vannak értékeltolódások! (lásd: cukorbetegség).

A gyógyulás útja: Az értéket, az önértékelést mindenkinek önmagának, önmagában kell

megtalálnia! Hiába mondjuk, hiába bizonygatjuk az értékességére vonat­kozó nézeteinket - elvesztette a megértéshez, az elfogadáshoz szükséges „hitét" - ő mást „tapasztal". A gyógyulás útjának elengedhetetlen része a méregtelenítés, és ez vonat­kozik mindkét oldalra! Tehát ugyan annyira fontos lelkileg megtisztulni, mint testileg. Bármelyiket elhanyagoljuk, kifelejtjük vagy elmulasztjuk javítani, az jelentős hatással lesz a másikra is!

Golden Yacca®: A szervezet bonyolult védekező-rendszeréből a máj méregtelenítő

szerepét, a természetes kiválasztást, a vesék, a bőr-izzadás, tüdők, vala­mint a tápcsatorna szerepét említem meg, kihangsúlyozva, hogy a szer­vezet saját maga képes regenerálódni. A gének kódolt védekező és ön­gyógyító tevékenységét kell támogatnunk, segítenünk, megfelelő mód­szerekkel. Amikor a szervezetnek sikerül megszabadulnia felesleges és káros anyagoktól, lehetősége van, hogy beinduljon saját természetes védekező és öngyógyító mechanizmusa. Régi tapasztalat: könnyebb és olcsóbb a betegségeket megelőzni, mint kezelni. Azt látni kell, hogy bármennyire is igaz az állítás a betegségek 82

Page 78: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

megelőzésének fontosságáról, a mai életkörülmények között ez nem is olyan egyszerű feladat. Másrészt hogyan tudnánk elkerülni azt, aminek

létezését sem sejtjük? De legyünk elég erősek és a betegségek elkerülnek „maguktól"!

A máj biokémiai szempontból a szervezetünkbe jutó összes anyag átalakítását végzi. Egyik fő szerepe a méregtelenítés. Ezt a funkcióját segíti (hatékonyan) a Golden Yacca. Már a bélben megakadályozza számos káros anyag felszaporodását, és a bekerülteket pedig megköti. De nem csak a máj munkáját könnyíti meg. A bélmozgások normalizálásá­val a bélnyálkahártya felszívó és kiválasztó szerepe is gördülékenyebbé válik.

ARANYÉR Fizikai jellemzői:

A visszeresség (lásd ott) azon formája, amikor a vénatágulat a végbél körül helyezkedik el. A gyűjtőeres fonatok előemelkedve bedomborodnak a végbél űrterébe. Ha a zárógyűrűn kívül helyezkednek el, akkor külső aranyeres csomók­ról van szó.

Ülő életmód, székrekedés, pangás a visszerekben, daganat vagy idült gyulladás, mind kiváltó okai lehetnek. Az aranyeres csomók akkor okoznak panaszt, ha már túl nagyok, vagy gyulladtak. Székeléskor gyak­ran megrepednek, ijesztő vérzést, égő fájdalmat okozva.

Ülő (gyógy)fürdők jótékonyak, helyileg kenőcsök és kúpok alkalma­zása is mindig szóba jön. Igen fontos a végbélnyílás környezetének tisz­tán tartása. Ha mindezen eljárások hatástalanok, akkor műtét jön szóba.

Lelki tulajdonság: Legfőbb sajátossága: a nyugodt „hagyás" helyett választott erőltetés.

A dolgaitól való megszabadulás vágya olyan nagy benne, hogy erején felül akarja teljesíteni a fejébe vett célokat. Idő előtt igyekszik megsza­badulni belső konfliktusaitól, ahelyett, hogy feldolgozta és megértette volna és hagyná, hadd történjenek a dolgok a maguk természetességével. Gyorsan akar megszabadulni - érthető módon -, mert életéből kimaradt az öröm és nyugalom megtapasztalása, melyekből türelmet meríthet. (Nem feltétlenül tudatosodik ez a hiány, de egyébként nem lenne szük-

83

Page 79: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

ség az erőlködésre!) Itt elsősorban a székletürítésről beszélek, de ez az erőlködés megjelenik életének minden (lelki) területén, sőt elsősorban ott jelenik meg, s csak ezután alakul ki a testben.

PL: átélt egy csalódást, egy erős lelki megrázkódtatást, mellyel nem tud mit kezdeni. Képes lenyelni, képes megemészteni, feldolgozni, de gyászát olyan hatalmasnak érzékeli, amitől minél előbb szabadulni kell.

Furcsa paradoxon, hogy ülő helyzetben (semmit sem cselekedve) is kialakulhat, és látszólag ellentétben van azzal a megállapítással, hogy a túlzott erőlködéssel van összefüggésben. Az ellentét azonban csak lát­szólagos! Éppen az ülő, nem mozduló, újat nem kezdő helyzetből fakad az erőietetés szándéka. Ebből ered a gyulladás is, hiszen lelke mélyén, tudattalanul tisztában van azzal: mit kellene tenni!

Kialakulása a túlzásba vitt akaratra, a félelemre, valamint az ezekből egyenesen következő türelmetlenségre vezethető vissza. A személy idő előtt kíván megszabadulni a felmerült ellentétektől - teljesen érthető módon. Természetes emberi reakció: amit nem tudunk kezelni, iránytani, attól igyekszünk minél előbb szabadulni. Igaz, ebben az esetben nem minden következmény nélkül.

A betegség kialakulásnak menete: Létrejön egy meg nem értés, amikor az adott problémát (de inkább

információt, hiszen csak később lesz belőle probléma), nem képes meg­érteni vagy ami lényegesebb: másként értelmezi. Vagyis azt a dolgot, amiért már annyit tett, „varázsütésre" rossznak, hovatovább hibának érzékeli. (Pedig ez volt a célkitűzése.) Másként értelmezi, ezáltal meg­születik a félelem! Ennek sok oka lehet, de a lényeg nem változik.

Az értetlenségből kialakul egy belső feszültség, ami csökkenti a fel­dolgozáshoz, megértéshez szükséges lazaságot. A feszültség minden esetben kettős tulajdonsággal rendelkezik, vagyis két fajta érzés, két cél van benne: akarom is meg nem is!

A feszült állapot következtében csökken annak lehetősége, hogy fel­töltődjön és megerősödjön, felnőjön a feladat megoldásához. Idegessé válik, érzi, meg kell szabadulni nyomasztó dolgaitól. Elveszíti türelmét, reményét. A reménytelenségből következik egy bizonyos lelki fájdalom, ami azt „sugallja": minél előbb megszabadulni, akkor könnyebb és jobb lesz! Ezen lelki jellemzők összessége fogja kiváltani az aranyeret, de legaláb­bis hozzájárul kialakulásához.

84

Page 80: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Igyekszem megvilágítani ezt a kérdés egy másik megközelítésben is, valamivel gyakorlatiasabb oldalról, átültetve a köznapi életbe. Az anya szülésnél nem engedi, hogy a baba a saját életritmusában

jöjjön a világra. Erőszakosan igyekszik minél előbbre hozni az eseményt, minden erejét ebbe az erőlködésbe fekteti.

Ez vonatkozik a férfiakra is! A férfiak is képesek erre: olyan hatalmas erőt fektetnek egy problémától való megszabadulásba, hogy az felér szüléssel. Ez is szülés, csak egy kicsit másképp!

A baba szemszögéből nézve: A terhesség ideje alatt olyan ingereket tapasztal, melyek bizonyos

fokú félelmet ébresztenek benne a világgal szemben. Kialszik a születési vágy. Így az anyának kell erőltetni. A szülők vélt vagy valós létbizonytalansága tovább fokozza a visszatartó erőt. A születendő gyermek ismeri, érzi és tudja a szüleiben rejlő gon­dolatokat, s mint alapvető viselkedési mintát, még születése előtt magára veszi azokat. Olyanná lesz, mint szülei, érzelmi és testi szinten egyaránt. Ezt természetesen ráfoghatjuk a génekre és az öröklésre, de jusson eszünkbe, a tudat, a szellem határozza meg az anyag működését, tulaj­donságait.

A könnyű szülésre való felkészülést már a fogantatás utáni időben el kell kezdeni, mégpedig azzal, hogy szeretetet és pozitív gondolatokat, érzéseket sugárzunk a gyennek és önmagunk felé. Ekkor vágy ébred benne majd arra, hogy megszülessen. Feleslegessé válik az erőltetés.

Az anya szemszögéből: Vizsgáljuk meg a félelmek kiinduló pontját, határozzuk meg mitől tart ennyire. Fél a fájdalomtól, a szenvedéstől, ami nagyon is érthető, de vegyük fi­gyelembe: éppen ő teremtette meg azt, amitől most retteg!

A gyógyulás útja: Amikor megismertük, felfedeztük a probléma, a betegség kiváltó okát,

hátat kell neki fordítani! Ezt csak abban az esetben vagyunk képesek maradéktalanul végrehajtani, amikor valami egészen más tölti ki figyel­münket!

85

Page 81: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Jelen esetben azt a régen elfelejtett képességet kell újra „feléleszteni"' amikor - szabadon - elengedő lelki állapotban vagyunk. Egyszerűvé tehetjük saját dogunkat azzal, hogy keresünk és találunk egy helyzetet, emléket vagy bármi mást, amivel kapcsolatban nyugodtak, lazák tudunk lenni.

Ez még önmagában kevésnek fog bizonyulni. Akkor fog valóban hatá­sos lenni ez a lazaság, elengedés, amikor képesek leszünk azt átültetni nehezebb helyzeteinkre. Hogyan fog ez működni, megvalósulni? A tudatos cselekvés mindig „sokkal nehezebb", mert ekkor valamit tenni kell és a dolgaink nem - csak úgy - maguktól változnak.

Emlékezzünk arra a dologra, amivel kapcsolatban kialakult bennünk az a görcsös szabadulási vágy! Amikor hatalmába kerített az a szorító érzés, idézd fel azt, amit megnyugtatónak érzékelsz, ami által nyugalom tölti el szíved.

Ezek a lelki ráhangolódások jelentősen hozzásegítenek ahhoz, hogy könnyebben és nagyobb valószínűséggel, eséllyel tudj visszatérni az egészséges állapotba. Sokat javít a helyzeten az étkezési szokások megváltozása. Igyekezni kell olyan táplálékot magunkhoz venni, ami segíti az egészséges bélmű­ködést és könnyebbé teszi az ürítést.

Varázsdió-krém®: Hatása és felhasználási területei:

Csökkenti a visszér és az aranyér gyulladásos tüneteit. Vérzéscsillapító. Enyhíti a végbéltáji égő, viszketéses panaszokat. Elősegíti a nehezen gyógyuló sebek hámosodását.

A varázsdió észak-amerikai gyógynövény, ennek alkoholos kivonatából készül a varázsdió krém. Gyógyhatása:

A varázsfát, mint gyógyszert nagyra értékelték az indiánok (akik köz­tudottan tudnak „valamit" a gyógyítás művészetéről). Sok törzs dörzsölte főzetét vágásokra, horzsolásokra, fájó csuklóra, izmokra és hátakra. Korábban a varázsfavíz a cserje vérzéscsillapító hatású levelének és gallyának főzete volt. A varázsfát vérzés és gyulladáscsökkentő szerként

86

Page 82: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

tartották nyílván. Levelét és kérgét kiütések és égések elleni gyógyszerek készítéséhez használták. Gyógyászati alkalmazása külsőleg: Aranyér és visszérbántalmak, gyulladt duzzanatok!

Hatásmechanizmusa: Legnagyobb százalékban cseranyagot tartalmaz. A cseranyagok olyan növényi eredetű vegyületek, melyek fehérjékkel csapadékot képeznek. Összehúzó hatásuk miatt a véralvadás, kicsapódás során hártyát hoznak létre, így csökkentik a hajszálerek és a sejtmembránok áteresztő képes­ségét, (az adott, kezelt területen beszűkítik a hajszálereket és így csökken a vérzések valószínűsége, mennyisége). Csökkentik az erekből való vérkiáramlást és csökken az ödéma esélye.

Ezzel, valamint a vérbőséget csökkentő hatásával magyarázható a fájdalomcsillapító hatása. A gátolja a baktériumok szaporodását. Elősegíti a gyógyulást, hogy az alvadék felszínén keletkező hártyával leváló beteg hámsejteket egészségesek pótolják. Tehát meggyorsul a hám regenerálódása.

ARC Lelki jellemzői:

Az arcból illetve a rajta keletkező elváltozások jellegéből lehet követ­keztetni a személy világához való viszonyára. Vagyis: a benső énje ho­gyan viszonyul dolgaihoz, milyen kép alakult ki benne a világról és ho­gyan érzi magát benne, milyen viselkedésformákat alakított ki. Mutatja azt a lelki beállítottságot, amit a külvilág felé mutat, tehát itt abban az esetben fog jelentkezni elváltozás, ha megbomlik a két világ közötti egyensúly. Így konkrét betegségekről itt nem tudok beszélni, csak jellegzetességek­ről. Pattanások keletkezni, amikor a lázadást választja a megértés helyett. Gyulladásos gócok alakulnak ki abban az esetben, amikor valamilyen külső inger, következtében ellenreakció lép fel és ezt a beteg nem tudja kifejezésre juttatni. Pl.: egy közelálló személy megbántotta, de ezt vala­milyen oknál fogva, nem meri kikérni magának.

87

Page 83: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

ARCÜREGGYULLADÁS Fizikai tünetei:

Arcüregünk voltaképpen hatalmas, páros orrmelléküreg, amely a felső állcsont testében foglal helyet. Gyulladásakor tompa fájdalom és az arc­ban érzett feszítő érzés keletkezik. A fájdalom lesugározhat a metsző- és szemfogakba. Rendszerint a többi orrmelléküregben is zajlik a gyulladásos folyamat egyidejűleg. Súlyos esetben az orrváladék gennyes vagy véres lehet, hőemelkedés, láz kísé­retében.

Az orrüreg nyálkahártyával bélelt légtartalmú melléküregei közül legnagyobb a két homloküreg és a két arcüreg. Ezeken kívül a mélyben, már az aggyal határosan kis csontfülkék bonyolult rendszere helyezkedik el, légterük szintén az orrüreggel közlekedik. Szerepük a hangadásban van: rezonátorként viselkednek.

Egészséges körülmények között a melléküregek szellőzése rendben zajlik. Ha azonban az orrváladék mennyisége megnő, e kamrákban gyulladásos folyamatok indulnak el.

Leggyakoribb az arcüreggyulladás, mely fog eredetű is lehet. A finom szellőző rések elzáródnak, savós váladék, esetleg genny szaporodik fel, mint egy tartályban. Szintje van és löttyen. A beteg érzi, ha fejét hirtelen hátraveti. Savós gyulladásnál az arcüregben polipok jelennek meg, és az idült folyamatokban is csaknem mindig van polipképződés.

Tünetei a tompa fejfájás, orrdugulás, fokozott orrváladék-képződés. Az orrlégzés csökken, vagy teljesen megszűnik. Legerősebb a fájdalom heveny gyulladás esetén, vagy ha a többi melléküreg is érintett. Króni­kus gyulladásnál viszont gyakran nem szerepel fájdalom. Az orrváladék bő, gennyes, fog eredetű gyulladásnál kifejezetten bűzös. Láz viszont csak súlyos esetben lép fel.

A homloküreg-gyulladást a homlok- és szemtáji fájdalom jellemzi, mely hajoláskor növekedhet. A felső szemhéj duzzanata kíséri.

A gyógyítás első teendője a váladéklefolyás biztosítása, mely lohasztó orrcseppekkel rendszerint sikerül. Súlyosabb esetben át kell öblíteni az üregeket és antibiotikumot kell alkalmazni.

Mivel a csontok mindig érintettek, e kórképek veszedelmes szövőd­ményei a tovaterjedő csontfolyamatok. Rátörhetnek a szemüregre, vagy a homlokcsontról a koponyaűr felé hatolnak, az agyhártyagyulladás fenye­gető veszélyét idézve elő. Jóindulatú, tömör vagy szivacsos szerkezetű csontdaganatok gyakrabban a homloküregben képződnek. A rosszindu-88

Page 84: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

latú daganatok a laphámrákok, melyek műtéti- és sugárkezelést igényel­

nek.

Lelki tünetei: A betegség kialakulásának oka: elkezd lázadni egy olyan

alapbeállítottsága ellen, amely szerint megnyilvánul a külvilág felé. Vizsgáljuk meg egy kicsit részletesebben ezt a kérdést a könnyebb ért­hetőség érdekében!

Az arc az a testfelület, amit leginkább kendőzetlenül mutatunk a kül­világ felé, vagyis az arc azt a lelki tulajdonságot jellemzi, amit akarva vasgy akaratlanul a külvilág felé kell mutatni, mondani!

Az üreg az, ahol a dolgokat dédelgetjük, tehát olyan helynek tekint­hetjük, ahol kialakulnak viszonyulásaink a külvilághoz. Ez az üreg min­den tekintetben védelmet nyújt! Védelmet nyújt, hogy a környezeti hatá­sok ne érjék közvetlenül a „személyt" és védelmet, biztonságot nyújt „tulajdonosának", hogy megfelelő helyen legyen képes felkészülni a válaszra! A betegség kialakulásához közvetve a külvilághoz fűződő viszony meg­bomlása vezet (az imént vázolt szempontokat figyelembe véve).

A beteg lelkiállapota az alábbiakat tükrözi: úgy érzi, világa jelentős elvárásokkal viszonyul hozzá, és ez az elvárás nem egyezik a saját el­képzeléseivel. Ő is jelentős elvárásokkal van világához, pl.: szeressék, megbecsüljék, elismerjék anyagilag és érzelmileg egyaránt! Elvárásai jelen vannak, de ezeknek nem ad hangot. Nem ad hangot kívánságainak, érzéseinek, ugyanakkor nagyon szeretné elmondani! Ezek az elvárások egyáltalán nem megalapozatlanok, de figyelembe kell venni egy roppant fontos tényt: dőreség mástól várni, amit magunknak sem adunk meg! Itt tehát erről van szó: a beteg figyelme arra fordul, amit nem kapott meg és figyelmén kívül esik, mit tehet saját magáért.

A gyulladás kialakulása: nem érzi magát annyira erősnek, hogy fi­gyelmen kívül hagyja a vele szemben támasztott követelményeket. Per­sze, hogy nem érzi magában az erőt, hiszen egészen másra kell neki fi­gyelni, összpontosítani! A saját örömét, boldogságát kell megtalálni, hogy észre tudja venni a felé áramló figyelmet, megbecsülést!

8')

Page 85: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Az arcüreg gyulladásakor egy lázadásról beszélünk, de nagyon fontos részlet: ellenérzéseit nem nyilvánítja ki, dühét, haragját, fájdalmát önma­ga marcangolására fordítja! A szervezete ezt a gyulladásos folyamatot igyekszik kompenzálni, pró­bálja eloltani a tüzet. Mindent megtesz a góc, a tűzfészek kiiktatására, semlegesítésére. Ennek lesz következménye az adott területen a - foko­zott - váladékképződés. Ez a váladék viszont be fog sűrűsödni, mert nem enged szabad folyást érzéseinek, érzelmeinek. Ezt a lelki gátlást igyek­szik leképezni, visszatükrözni a besűrűsödő, megragadó váladék. Továb­bá: a váladék besürűsödését elősegíti a növekvő gyulladás is. Nehezebben kap levegőt az orron keresztül, mert egyre kevésbé képes a nyugodt, csendes megújulásra.

A gyógyulás útja: Harcolhatunk a gyulladásos folyamatok ellen, de akkor vegyük figye­

lembe az alábbi tényt is: oka, tehát értelme van a gyulladásnak! Oka, amely a gyógyulási folyamatot, az öngyógyítást segíti elő. (A túl­zott, ellenőrizhetetlen gyulladás természetesen rossz!) Itt olyan megoldást kell keresni, ahol megmarad (ellenőrizetten) a gyul­ladás, de a fizikai gyógyulás mellett elindul a lelki gyógyulás is. A betegnek el kell indulnia egy úton, ami eljuttatja egy nyugodt, békés állapotba. Ezt a legkönnyebben így érheti el: kényelmesen leül és elmél­kedik egy kicsit azon, milyen jó, valóban jó, értékes tulajdonságokkal rendelkezik, melyeket felhasználhat a gyógyulás érdekében. A gyógyulá­sát segíti, hogy az elégedetlenség átadja a helyét az elégedettségnek, átadja a helyét, hiszen olyan dologra figyel (teljes mértékben), ami tiszta, jó érzésekkel van tele! Márpedig ezeknek a jó érzéseknek át tudja magát adni!

A további teendő: végre mondja ki, mire vágyik!

ARCIDEGZSÁBA Fizikai tünetei:

A háromosztatú ideg (ötödik agyideg) fájdalmával, gyulladásával járó kórkép, melyet érintés, mozgás, huzat, evés stb. - látszólag ártalmatlan okok - váltanak ki, illetve segítenek elő.

90

Page 86: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

A kezdet hirtelen: villámszerű, lándzsadöfés-jellegü fájdalom, mely ro­hamokban jelentkezik. A késszerü, lüktető fájdalom támadásai miatt a beteg sápadt, verejtékezik, az érintett arcfelét tenyerével fedi és próbálja rögzíteni, csökkentendő annak valószínűségét, hogy a beszéd újabb ro­hamot váltson ki. A betegség előrehaladásával a fájdalmas periódusok sűrűsödnek, halmo­zódnak, a panasz-és tünetmentes időszakok rövidülnek és ritkulnak, s a villámszerű fájdalmak közé állandósuló, tompa vagy égő fájdalomélmé­nyek iktatódnak be.

Lelki tulajdonság: Az arcidegzsába lelki oka: a beérkező változatos ingerek hatására nem

tudja eldönteni, hogy a külvilág felé melyik és milyen „arcát" mutassa. Képtelen eldönteni, mit mutasson, hogyan cselekedjen, mert kialakult

benne egy igen erős, sok esetben titkolt félelem. Amikor aztán már képes eldönteni, mi lenne a helyes, megáll és nem cselekszi meg. Nem cselek­szik, helyette inkább kibúvókat keres és talál arra, miért is nem szabad megtenni. Ez még önmagában nem jelent betegséget kiváltó problémát! Azért születik ebből jelentős konfliktus, mert közben tisztában van a kivezető úttal, a megoldás lehetőségével. Az összeütközés ebből terme­lődik ki: tudja. Tudja, hogy képes megcselekedni és mégsem teszi! Eb­ből az „össze-vissza" érzelemből, az előre megalkotott ítéletekből kiala­kul a félelem! Fél, hiszen ismeretei a világáról és önmagáról igen felszí­nesek, elhamarkodottak, félreértettek. Ismeretében, „tudásában" olyan alapokra szorítkozik, melyek általában kudarcokat tartalmaznak, miköz­ben figyelmen kívül hagyja értékeit. A kétségek elvezetik ahhoz az álla­pothoz, melyben mindent bizonytalannak, megfoghatatlannak és érthe­tetlennek él meg.

Ebből a döntésképtelenségből természetesen előbb-utóbb határozott belső konfliktus fog kialakulni és már ki is alakult! Egyenes következ­ménye: kétségbe vonja értékeit és felnagyítja rossz (jellemzően - csak -általa rossznak tartott) tulajdonságait. A vívódásaiból kialakul egy (néha megfoghatatlan) kisebbrendűségi érzés, melyet többé nem képes irányítani, teljesen kicsúszik kezéből. „Saját szavaira", belső megérzéseire többé már nem tud hallgatni, ezért mások véleményét keresi (kell keresnie), azzal együtt, hogy azok elitélő hangsúlyától pedig retteg!

91

Page 87: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Fél mások kimondott vagy kimondatlan véleményétől. Állandóan azt figyeli, hogyan értékelik tetteit, személyiségének megnyilvánulásait. Belső jó tulajdonságait a háttérbe szorítja, nem is engedi azokat felszínre jönni, a rosszakat pedig igyekszik palástojni, megpróbálja visszaszoríta­ni, elnyomni azokat.

A kettőségek összeütközéséből keletkezik az arcizmok remegése, melyeket az idegek vezérelnek a kapott ingerek, információk függvényé­ben! (Emlékezzünk: helytelenül értékeli az ingereket!) A kettősség eredete ebben rejlik: tudja, hogy amit tesz, gondol, valahol helyes és jó. Másrészt van egy másfajta visszaigazolás! Ebben a két el­lentétes érzésben könnyen elveszíti a belső harmóniáját, és nagyon nehe­zen érheti el újra, mert ez a kettősség megmarad.

A gyulladásos folyamat akkor indul meg, amikor lelke legmélyén kezd tudatosodni: nem képes megfelelni mindenkinek. Csak saját elvárásai­nak. Ekkor még nem mutatja a külvilág felé, csupán saját magával vív elkeseredett (hiábavaló) harcot. De egyszer kirobban! Fellázad az ellen, hogy mindig mások kívánságait lesse és azok szerint éljen, cselekedjen. Még nem jut el addig, ahogy saját elképzelései szerint mutassa arcát, de már elégedetlen a mostani helyzetével. Később, a gyógyulás során pedig ez a harc megszűnik és átadja helyét a békének.

Gyógyítása: Erősíteni kell az önbizalmát, és a saját magába vetett hitét. Ezt termé­

szetesen nem úgy tudjuk elérni, ahogyan egy „normális ember" neki kezd! Nagyon is konkrét, megingathatatlan gondolatai vannak önmagá­ról, és mi ne tetézzük ezt még a saját véleményünkkel! Úgy sem fogja megérteni, felfogni! Nem képes magáévá tenni a mi elképzeléseinket, hiszen teljesen csordultig van azzal, amit önmagáról megismert! Az első lépés: kétséget ébreszteni benne. Ezt úgy kell elérni, hogy ön­magával kapcsolatban ébredjen fel és ne mi (direkt módon) ébresszük! Kérdezzünk! Kérdezzük: - valóban olyan szerencsétlen-e életed, mint eddig gondoltad? Gondol-koztassuk el, vajon elment-e élete szép pillanatai mellett? Melyeket megtapasztalt, megélt, csak nem merített belőle... Önmagában szembe kell néznie mindazzal a jóval, ami benne van, de eddig elment mellette. 92

Page 88: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Ez egy hosszú folyamat, de megéri visszanyerni az elvesztett önbecsü­

lést.

ASZTMA Fizikai tünetei:

Valamilyen ingerre fokozott válasszal reagál a légcső és a hör­gők rendszere, s ennek eredménye a légutak hirtelen kialakuló, jelentős beszűkülése, amely nehézlégzést, mellkasi nyomásérzést eredményez, fulladással, köhögéssel jár. A betegség rohamszerűen lép fel, hangos sípolással, verejtékezés­sel, heves szívdobogás, halálfélelem kíséretében. A beteg elkékül, súlyosan kimerül, elviselhetetlen lesz számára a fekvő testhelyzet. Gyógykezelése: Nagyhatású hörgtágító- és antiallergiás szerekkel, köptetökkel és a szívműködés támogatásával történik.

Lelki tünetei: Ez a tünet illetve a betegség minden esetben valamilyen elnyomásra,

az elnyomás érzetére utal, amire az asztmatikus roham a válaszreakció. A tüdővel szívjuk magunkba a levegőt, illetve ennek lelki megfelelőjét, a szellemi erőt. Mivel jelen esetben görcsről, beszűkülésről beszélünk, egy lelki ragaszkodás, szűkült tudati állapot van a háttérben. Mégpedig egy olyan dologhoz ragaszkodik a beteg, amit kellemetlennek, terhesnek érez! Vagyis az elnyomás bizonyos megnyilvánulását tapasztalja, éli meg, ami megingatja világnézetét, ismeretét. Az elnyomás lehet családi, iskolai vagy munkahelyi eredetű, de ami a legjellemzőbb: ha egyik helyen fellép, a másik kettőn is értelemszerűen jelentkezni fog.

Felnőtt korban elsősorban azokat jellemzi, akik beosztotti viszonyban állnak, és úgy értékelik jelenlegi helyzetüket, hogy nem tehetik azt, ami­hez kedvük van. Megjegyzem: vezető (önálló) beosztásban nem nagyon állják/állnák meg helyüket, és nem is jó nekik, viszont egyedül remekül képesek dolgozni, tevékenykedni és így a bennük rejlő kreativitás is

93

Page 89: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

felszínre kerülhet. Ez a „beosztotti" viszony vonatkozik az élet minden területére: házasság, család, iskola, környezet stb.

Gyermekkorban: a kialakuló asztmatikus megbetegedések mögött elsősorban a családi körben vannak azok a tényezők, melyek kiváltják a rohamokat. Ezek a konfliktusok lehetnek egészen aprók, melyek a szü­lőknek fel sem tűnnek, de a gyermeki lélek sokkal érzékenyebb és észleli a „mélyben" megbúvó ellentéteket is. Továbbá nem kell feltétlenül a nézeteltéréseket keresni, okolni, hiszen lehetséges: csak a gyermek ér­telmezi tévesen. Mindkét esetre ugyanaz a jellemző: rohamaival kívánja magára terelni a szülők, társak, főnökök figyelmét, hogy többet, de inkább másképpen figyeljenek rá, hagyjanak neki szabad teret, szabadságot!

A gyógyulás: - a tüdőből és az éteri aurából az előző könyvben ismertetett módszerrel .húzd ki a blokkot. - töltsd fel mindazzal az erővel, amire szüksége van. - beszélgetéseitek során hívd fel figyelmét, hogy minden döntés az ő kezében van. - kezdetben kisebb, majd nagyobb dolgokban is kezdjen el önállóan dönteni - álljon ki az igaza mellett Gyerekeknél hagyjuk, hogy teljesüljön a szabad akarata (természetesen csak az, amelyiknek nincs visszafordíthatatlan következménye). Erősítsék bizonyosságukat, hogy ők is képesek elérni kitűzött céljaikat.

AUTIZMUS Tünetei:

Az egyre inkább befelé forduló, egyre zárkózottabb személyiség ké­pessége a kapcsolatteremtésre, az örömátélésre súlyosan csökken. A külvilágtól elzárkózik, érdeklődési köre beszűkül. Eleinte még figye­lemmel követi a világ eseményeit, ám a kisebbrendűségi érzés, az önma­gával való elégedetlenség elhatalmasodásával egyre inkább becsukódik. Kizárólag saját, zárt világa foglalkoztatja.

Viselkedése bizarr, követhetetlen, de legalábbis szórakozottnak mond­ható, s ezt közismerten jól jellemzi egyes művészek, feltalálók életének

94

Page 90: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

egy-egy időszaka. Az autista személyiség számára a kapcsolatteremtés hihetetlenül nagy nehézséget jelent, főleg mivel az ilyen egyén nemegy-

sze neurózisban, depresszióban is szenved, és érdeklődési körének beszűkülését üldöztetéses téveszmék, esetleg narkománia vagy alkoho­lizmus is fokozhatja.

A beteg magára marad, lassan de biztosan elszigetelődik, miközben melankólia-szerü állapotát indulatkitörések, agresszív megnyilvánulások "színezhetik".

Lelki jellemzők: Az autizmus mögött valamilyen születés előtti lelki sérülés megráz­

kódtatás áll, ami még az anyaméhben érte. A fejlődő gyermeki lélek (bármennyire képtelenségnek tűnik is) az

anyaméhben érzékeli a körülötte lévő világot, már amennyire abból szüksége van. Érzékeli a szüleiben lezajlódó lelki folyamatokat, a szere­tetet, az esetleges diszharmóniát. A tapasztalt érzelmek erős hatással vannak a fejlődő szellemre, és sérüléseket okozhatnak neki. A sérülések félelmet, a félelem visszahúzódást vált ki a gyermekben. Persze az imént említettek csak abban az esetben igazak, amikor a gyermek tudata sérü­lékenyebb, érzékenyebb. Gondolkodjunk csak el: minden ember másként reagál ugyanarra az ingerre, van, aki félelemmel, van, aki örömmel ve­gyes feldobódottsággal, van aki haraggal stb.

A lelki fájdalmak hatására a gyermek tudata visszahúzódik, megvédve magát a külső befolyásoló erőkkel szemben. A saját tudatában elzárkózik minden elől. Elzárkózásának az is eredménye lesz, hogy távol tartja az esetleges pozitív behatásokat is. Kialakul egy sajátságos világkép, ami­ből szinte mindent és mindenkit kirekeszt, többé nem figyel másra, csak önmagára. Szinte csak a saját maga kialakított világra összpontosít. Mi­vel egy féle ismeretet szerez a világról, elég labilis lesz, könnyen meg­bomlik a kényes egyensúly, könnyen kiborul! Minden esetben dühroha­mot kap, amikor megpróbálják kizökkenteni ebből a számára kényelmes állapotból. Pótcselekvés ez a javából! A külvilág helyett saját világa felé fordul!

Gyógyítása: Mivel a saját tudatára, gyógyító erejére a szó hagyományos értelmé­

ben nem (nagyon) lehet számítani, csak kívülről, tehát a szülő és a gyó-95

Page 91: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

gyító tud kezdetben segíteni. Lehet bármilyen a segítség, de egy dolgot szem előtt kell tartani: nagyon gyengéd legyen, valamilyen formában vegyen részt benne a gyermek! Ez a részvétel az érdeklődés! Érdeklődést kell ébreszteni! Ez most is jelen van, csupán nagyon a hát­térbe szorult! Ott van, mert egyébként nem lennének dühkitörései! Figyelembe kell vennünk azt a tényt, hogy a szülők is tevékenyen részt vettek a betegség kialakulásában (ebben a kijelentésbe semmi esetre sem szabad többet beleérteni!). Tevékenyen részt kell vállalniuk! (azon kívül, hogy orvoshoz stb. fordulnak) jelentős szerepe van a „külső" segítség­nek, mert velük szemben - a gyermekben - nem alakult ki ez az előíté­let! Meg kell találni azt a „hangot", melyet nagyon szívesen fogad. Rendel­kezik azzal a tulajdonsággal, mint a többi gyermek, tehát elfogad min­den, számára kedves érzést.

Ez az érzés pedig a szeretet!

A szeretet meggyőzi! Mégpedig úgy, hogy semmit sem erőltet rá! Olyan ez, mint amikor egy vadat akarunk megszelídíteni: kitesszük elébe min­denünket és hagyjuk; vegyen belőle, amikor szüksége van rá, amikor elég erősnek érzi magát! Tegyünk ki mindent elé és hagyjuk, hogy ön­magától fedezze fel: a világ, melyet mutatunk számára, biztonságos. Az eljárás hasonlít az ágybavizelés gyógykezelésére (lásd még ott), a gyermek olyan állapotában kell rá hatni, amikor a legvékonyabb az a fal, ami elválasztja tudatát a külvilágtól: az elalvás utáni percek.

AUTOIMMUN BETEGSÉGEK Tünetei:

Az immunitás az emberi szervezet leghatékonyabb védekező mecha­nizmusa.

Az ember tehát védett (vagy nem fogékony) a kórokozókkal és azok méreganyagaival szemben, s ez az állapot részben velünk születik, rész­ben megszerezzük az életünk során. E feladatot a nyirokrendszer illetve annak sejtjei látják el, s ez a védelmi rendszer ismeri fel az idegen szer-

96

Page 92: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

vet is (szervátültetéskor), amikor is - mint idegen - anyagot ki akarja lökni azt a befogadó szervezetből.

Az immunrendszer tehát felismer. De meg is különböztet, hiszen normális körülmények között a szervezet SAJÁT élettani alkatelemei

ellen nem termel ellenanyagokat, azokat megtűri. Ám ha valamilyen okból eredően ez a felismerő, megkülönböztető rend­szer megzavarodik, megszűnik ez a természetes tűrés és autóimmun be­tegség alakul ki, vagyis önmagára támadó, önpusztító jelenségek in­dulnak el. A védelmi rendszer ellenségnek kezdi vélni a saját szervezetet, s annak anyagait támadóként könyveli el. Válaszul az immunrendszer tehát tá­madásba lendül a test saját szövetei, sejtjei ellen, - kíméletlenül. Az autóimmun kórképek hosszú sora ismeretes, lényegük azonban min­degyik esetben megegyezik a fent vázoltakkal. Ezért illetjük e folyama­tokat egy másik névvel is: autoagressziós betegségek.

Lelki jellemzők: Jelen esetben is a fizikai jellemzők nagyon hasonlatosak a lelkiekhez

(sőt ugyanolyanok), hiszen emlékszünk rá, a tudat irányítja a testet! Csak azok alapján tudja végezni ezt a munkát, amit ismeretei szerint legjobb­nak, leg optimálisabbnak vél! Sokszor vélhetjük, hogy azok alapján dönt, ami hiányzik belőle - emlékezz, hányszor igyekeztél azokra a tulajdon­ságaidra alapozni, melyek hiányoztak, pl.: pénz, lehetőség, képesség stb. -, de ez másként van!

Hiányosságai következtében „döntéseiből" lényeges részek maradnak ki, sikkadnak el, ezért jelentősen megnő a kockázat. Megnövekszik a hiba lehetősége. Keressük meg azokat a jellemzőket, melyekkel szemben (nem másokkal szemben) védekezik a szervezet és az azt irányító tudat. Nézzük meg, miben is áll a pótcselekvés!

A pótcselekvés jelen esetben a következő: a „valódi ellenség" helyett saját magában keresi - találja - a rejtély, a probléma forrását. Már az is érdekes lelki jellegzetesség, hogy miért kell állandóan ellenséget keres­nie! Ellenséget kell keresnie és találnia, mert semmi mást nem talál! Tehát nem leli föl önmagában az értéket!

A betegség kulcsa: téveszmék! (Az itt szereplő fogalom nem tévesz­tendő össze a klasszikus értelemben vett lelki betegségekkel!) Tudja ő,

97

Page 93: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

hogy az eléképzelései félresikerültek, vagyis nem kellene harcolni az emberek és az elvek ellen, de úgy érzi, nem tehet mást! Ám a harc nem ilyen egyértelműen dönti el a kérdést, más ellen nem, tehát önmaga ellen kell bevetni fegyvereit. Olyan ez, mint a krimikben lévő fegyver: ha szerepet kapott, akkor el is kell sülnie! A beteg téves következtetéseket von le saját értékeit, értéktelenségeit illetően! Ebbe könnyen belejátszik, hogy figyelmen kívül hagyja a kül­világ - pozitív - reagálásait, visszajelzéseit. Az egyoldalú „hallás" kö­vetkeztében elkerülhetetlenül félreérti és elhárítja. Elhárító mechanizmu­sait az egyedüllétig tökéletesíti! Az egyoldalú ismeret egyenes út a lelki­testi egyensúly megomlásához, a tudat káros, kóros elváltozásához.

Térjünk vissza egy kicsit a nagyon távoli múltba és bocsátkozzunk „feltételezésekbe"! Gondoljuk el: a Mindenható tökéletesre teremtette a világot és a benne lévő dolgokat. Ez nem feltételezés, ez így van! Ebből egyenesen következik: összes tulajdonságunk és az egész teremtett világ tökéletes. Minden a helyén van! Elismerem, elég ritkán vagyunk képesek objektíven értelmezni, és helyesen élni vele. így kijelenthető: jellemző tulajdonságaink is kerek egészek! Hogy ezt érezzük is, másként kell hozzáállni! Változtatni értelmetlen, hiszen a tökéletes dolog csak egyetlen irányba képes változni! Felmerül a kérdés: akkor hagyjuk, tűrjük rossz sorsunkat? Tudod, a tűrés azt jelenti, hogy csapdában van az ember, de legalábbis azt érzi! Természetesen ez a lényeg, hiszen érzéseink alapján cselek­szünk.

Az autoimmun betegségben is, mint más kórokban a miértek mellett meg kell keresni a hogyanokat is. Lényegesen könnyebb felismerni a gyógyulás lehetőségeit, amikor keressük megoldásokat is. Miért alakul ki? Egy első ránézésre teljesen „agyament" válasz: miért ne? Miért ne alakulna ki, amikor semmit sem teszünk annak érdekében, hogy másként történjenek dolgaink. Miért ne alakulna ki, amikor csak azért harcolunk, küzdünk, hogy valami ne történjen meg, csupán arra törekszünk, hogy valamit elkerüljünk! Azt, hogy valamit el is érjünk, már teljesen elfelejtjük! Miért történne másként, amikor a beteg nem, vagy rosszul megközelítve akar megérteni dolgokat, ha most egyáltalán beszélhetünk megértésről. Itt leginkább beletörődésről, behódolásról lehet és van szó! És ezt előbb-utóbb elkerülhetetlenül felváltja a kitörés, a lázadás szelleme. Olyan ez, 98

Page 94: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

mint a csapdába esett állat: kínjában önmaga ellen támad, pedig a prob-léma gyökere a csapda tulajdonságában rejlik. Hasonlóan cselekszik az autóimmun betegségekkel küszködő ember is!

A bennünket ért ingerekre csak akkor tudunk megfelelően válaszolni, ha ismeriük annak minden - de legalábbis jelentős - részét.

Pl.: az utcán látunk jönni egy embert, s ebből azt a következtetést vonjuk le: le fog ütni, meg fog támadni. Pedig erre semmilyen jel sem utal.

A gyógyulás útja: A gyógyulás kulcsa ebben rejlik: felismerés! Felismerni hogy a harcokban, a háborúkban csak vesztesek vannak! Csak azok nyerhetnek, akik kimaradnak belőle. Így kell ezt a problémát is megközelíteni! Azért harcolunk, mert jobb megoldást a cél elérésének érdekében nem találtunk. Amikor ezt kijelentjük, az azt is jelenti, hogy van! Önmagunkban meg kell találni a nyugalmat, erőt adó tulajdonságokat! Amikor az öröm eltölt bennünket, boldogok vagyunk, eszünkbe sem jut a harc! Tehát a betegnek tudatossá kell tenni cselekedeteit és természetesen a gondolatait ahhoz, hogy el tudja dönteni, maga számára mi helyes és mi helytelen.

BASEDOW-kór Fizikai jellemzők:

A pajzsmirigy fokozott hormonelválasztásából eredő betegség. A megnövekedett hormonszint miatt fokozódnak a testben az égési folya­matok, megemelkedik az alapanyagcsere, s természetesen mindezek miatt a testhőmérséklet. További tünetei az ingerlékenység, idegesség, kézremegés, fogyás, gyors szívverés, a nyirkos, verejtékes bőr. A szem­golyó jellegzetesen előredülled.

Bár a betegnek felfokozódik az étvágya, s többet is eszik, mégis fogy­ni kezd. A pajzsmirigyben göbök keletkeznek, a szerv látható módon megduzzad.

Gyógyítása jódkészítményekkel kísérelhető meg, de súlyosabb esetek­ben a pajzsmirigy részleges vagy teljes kiirtása válhat szükségessé.

99

Page 95: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Lelki jellemzők: Mint már a könyv elején is beszéltem róla, a hormonok igen szoros

összefüggést mutatnak a belső tűzzel. Oka van annak, hogy ezek a hormonok fokozottabban termelődnek a szervezetben. Ez az ok a tudatban található meg. Gondolkodjunk: a szer­vezet számára a tűz az átalakítást is jelenti, azon anyagokét is, melyek károsak. (Az anyagcsere-folyamatokat részletesebben az adott fejezetben tárgyaljuk).

Amit a szem meglát, amit a kéz megfog, szájhoz emel, amit a fog megrág, azt a garatnak kell lenyelnie, de a gége előtt elhelyezkedő pajzs­mirigynek kell megvizsgálnia, jó, vagy elkerülendő az elfogyasztott táp­lálék.

Kidülled a szem! Vajon miért, milyen lelki jellemzők miatt történik ez a furcsa jelenség? Igen egyszerű a válaszom. Amikor meglátunk egy olyan dolgot, ami erős érzéseket vált ki, akár jó, akár negatív értelemben, elkerekedik szemünk. Ugyanez történik a betegnél is! Már eddig jelentős mennyiségű (feldol­gozatlan) információ halmozódott fel, így bármilyen új dolog kerül sze­me elé, elkerekedik a szem. Kikerekedik, hiszen ott van az újabb feladat, s közben még az előzővel sem tudott mit kezdeni. Ez a jelenség aztán állandósul, és folyamatosan azt nézi, keresi (félelemmel telve várja), mikor érkezik a következő „sorscsapás".

A feszült, ideges állapotok kialakulásának oka abban van, hogy a be­teg a felszaporodott indulattal nem tud mit kezdeni, így önmaga ellen fordul. Nem tud mit kezdeni kifejezésre váró indulataival, mert ehhez bátorság kellene, de ezeket az erőket az elfojtásra fordítja. Ez annyit tesz: amikor valami olyan inger éri, amit szeretne kiadni, kimutatni, inkább nyel egy nagyot és beletörődik helyzetébe. Vagyis nagyon szeretné ki­mondani nyomasztó érzéseit, de attól fél, még jobban eltávolítja magától a szeretett személyeket. A feszültséget tovább fokozza: a belső (felhasz­nálatlan) problémái következtében nem tud többé figyelni környezetére, amit ők úgy értelmeznek, hogy már nem figyel rájuk. A környezet, tehát mindent megtesz a figyelemfelkeltés érdekében. Ez természetesen még inkább fokozza az imént említett tüneteket.

Remegni fog a keze, hiszen egyre kevésbé lesz benne bizonyosság, nyúljon érte avagy vesse el, legyen az bármi is. Következetlen lépések fogják jellemezni cselekedeteit.

100

Page 96: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Megemelkedik a testhőmérséklete, mert folyamatosan lázad, lázong a kialakult élethelyzet ellen, amit még az is tetéz, hogy tisztában van saját-ságos helyzetével. Azonban ne menjünk el a láz, a hőmérséklet emelke-

désében rejlő pozitív értékek mellett. A szervezet kompenzálni akarja, vissza kívánja nyerni az elvesztett harmóniát, megemeli a test hőmér-sékletét, így óhajtja elérni a „méreganyagok" mielőbbi átalakítását.

Jódkészítményeket említ az Albert, és ez nem véletlen. Az előzmé­nyek ismeretében könnyen felfedezhetjük a jód fertőtlenítő szerepe és az indulatok, a kifejezésre nem juttatott indulatok közötti összefüggéseket. Jelentős szerep hárul a jódra, hiszen valamilyen módon el kell kezdeni a bennrekedt indulatok kitisztítását. Ennek a módszernek is megvannak a hiányosságai, hiszen a táplálékkal eddig is bevitte a jódot, a fertőtlenítő szereket, ismereteket, de nem tudott vele mit kezdeni.

BÉLPROBLÉMÁK Fizikai jellemzői:

A bél cső alakú üregrendszer, melynek belvilága a test egészén térbelileg belül van ugyan, mégis szervezetünk számára ez külterület; egy külvilággal közlekedő tér, csatornarendszer, amelyben passzív és aktív módon kívülről érkezett anyagok áramlanak, haladnak tova. Ezt testünk valódi szöveti terétől egy jellegzetes sorompó választja el, egy sikamlós nedvvel bevont hámréteg, a nyálkahártya. Míg a nyálka a be­lekben szállított anyag mozgását segíti elő, addig a hámréteg határt ké­pez, amely nem ereszt át „senkit és semmit", tökéletes választófalat ké­pez a kül- és a belvilág között.

Ha ez a határ egészséges, rajta csak speciális anyagok juthatnak át egyik vagy másik irányban (ha tehát van „útlevelük" és azt a hámsejtek „kezelik" is). E jelenséget, ha befelé zajlik, felszívódásnak, ha kifelé, elválasztásnak nevezzük.

Kevésbé költőien fogalmazva: a hámréteg egyik oldaláról a másikra történő bármilyen anyagtranszport csupán és csakis a sejten keresztül történhet. A hámsejtek közötti réseket ugyanis egy szoros összeköttetés, egy úgynevezett zárólánc-rendszer tökéletesen lezárja.

A bélben az aktív felszívó működést a hámfelszín kesztyüujjszerű kitüremkedései végzik. Ezek a mikrobolyhok, melyek a felszívódási

101

Page 97: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

felszínt rendkívüli mértékben megnövelik. 1mm2 bélhámfelszínen száz­millió mikroboholy üldögél.

A vékonybél falának mirigyei és a hasnyálmirigy (lásd ott) termelik azon enzimek sokaságát, amelyek a táplálékot lebontják. Az emésztés során így nagyszámú, olyan egyszerűbb vegyület keletkezik, amelyet már a bélhám képes felszívni. E folyamatok csupán a vékonybél felső szakaszán játszódnak le. A távolabbi terület a vastagbél világa. Itt szá­mos baktérium békés és hasznos együttlétben él testünkkel. Az immár emészthetetlen béltartalom egy részét még lebontják, s ezenközben B-vitaminokat termelnek számunkra.

Lelki jellemzők: A belügyek! A feszívódás, feldolgozás és a dolgok (tapasztalatok) beépítése a szerve­zetbe valamint a felesleg kiürítése. Jórészt mindenkinek a saját belügy­ének számít: hogyan, miként és mit épít be életébe, fontos, lényeges részleteket. Csak nagy vonalakban térek ki a bélszakaszok jelentésére, mert a könyv mérete nem teszi lehetővé a bővebb ismertetést, de remélem, kezdetnek elegendőnek bizonyul. Vékonybél: szükségünk van egy életfelfogásra, mellyel megközelítjük a tapasztalatokat, táplálékokat. A táplálékot, melyekből a szükséges élet­erőt, tapasztalatot merítjük. Ezek az elvek fogják meghatározni a táplá­lékhoz való viszonyunkat. Amikor a vékonybélben keletkeznek működé­si zavarok, akkor zavar keletkezett a felfogásunkban. Vastagbél: a „finom" munka. Azaz itt kerülnek lebontásra azok az apró­ságok, részletek, melyek színessé, teljessé teszik életünket. Pangás alakul ki (lásd még székszorulás), amikor nem szívesen foglalkozunk a részle­tekkel. Vakbél: a vakvágányok. Előfordul, hogy olyan dolgot is szeretnénk megemésztésre félretenni, aminek hiábavalóságáról meggyőződtünk. Vagyis tisztában vagyunk azzal a ténnyel, hogy nem kellene „bespájzol­ni", de azért félretesszük későbbre. Amikor ráébredünk hiábavalóságára, amikor lázadni kezdünk ellene: gyulladás keletkezik, (lásd még vakbél­gyulladás) Végbél: a vég. (lásd még: aranyér). Valahol mégis csak tárolni kell azo­kat a dolgokat, melyeket ürítésre szántak. Nem lehet csak úgy kihajigálni a szemetet!

102 I

Page 98: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

BÉLGÁZ Fizikai leírás:

Lényegét tekintve gázelegy: több mint 60% -a lenyelt levegőből ered, és kb. 20% -ban a véráramból származik. A fennmaradó rész a béltarta­lom bakteriális erjedése során keletkezik. A bélgáz fő összetevői: széndioxid, metán, ammónia, nitrogén, oxigén, kénhidrogén és merkaptán. Elégtelen emésztés, a bomlási, erjedési és rothadási folyamatok fokozó­dása esetén a termelődő gázok mennyisége megnövekszik, arányuk megváltozik, s ezt a has felfúvódása és teltségérzés kíséri. Bizonyos puf­fasztó ételek hasonló állapotot idéznek elő, így a bab, borsó, lencse, ká­poszta, hagyma. A belek gyulladásos folyamatait is túlzott gázképződés és gyakori szél­ürítés kíséri; hasonlóképpen a máj-és epehólyag-betegségeket valamint az ideges állapotokat.

Lelki jellemzők: Természetes jelenség, ami az emésztéssel, a bomlási folyamatokkal

együtt jár. Mindannyian tudjuk: amikor valamilyen lelki jelenséget feldolgozunk, egy ingert értékelünk; fogunk benne olyan részt találni, ami mulandó. Ezen azt értem, hogy a dolgaink nem tisztán jók, vagy rosszak, hanem mindkettőben megtalálható a másik is. Nézzük meg részleteiben, hogyan, miért keletkezik gáz!

1) Az elfogyasztott, lenyelt élelmiszer elégetéséhez, megemészté­séhez (a könyv elején már szó esett róla) szükség van levegőre. Emlékezzünk az általános iskolai tanulmányokra: az éghető anyag, a hő, a levegő elengedhetetlenül szükséges. Az éghető anyag jelen esetben az élelmiszer. A hőt a természetes hőháztartás biztosítja, és a levegő, mely táplálja, elősegíti a meg­felelő égést. Egészen addig, míg ezek egyensúlyban vannak, nem okoz gondot a bélgáz. Amikor valami új dologhoz fogunk, minden esetben egy mély lélegzetvétellel kezdünk hozzá. Tehát az égéstáplálás mellett a levegővel gyűjtünk „lelki erőt" a feladat elvégzéséhez.

103

Page 99: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

2) A véráramból származó légnemű anyagok a vér könnyebb tisz­tulását szolgálják elsősorban. De a másik szerepe sem elhanya­golható! Testünknek van egy igen érdekes tulajdonsága: bizo­nyos mértékben a környező szervek képesek átvenni a másik szerepét, mintegy kisegítve, helyettesítve azt. A vér juttatja el azt azt életerőt, amit a tüdővel lélegeztünk be.

3) Az erjedéses folyamat olyan, mint a kenyérsütésnél a kovász, elősegíti az emésztés, a bomlás beindulását. Úgy viselkedik, mint egy katalizátor.

Folyamatosan él bennünk, mindig tudjuk, hogy a dolgainkat meg kell emészteni (ez nem csupán a fizikai síkra vonatkozik), tehát a vágy, mely katalizátorként működik, bennünk kell hogy legyen.

Eddig a természetes folyamatokról beszéltem, de nézzük meg azt az oldalt is, amikor a gázok már problémát okoznak. Lényegét tekintve nem beszélhetünk itt semmilyen extra dologról. Arról van szó, hogy a beteg, „gyengeségei" következményeként visszatartja a fáradt gőzt. Az élethez hozzátartozik a tiszta levegő. Ezt a beteg nem érzékeli és csak részlegesen hasznosítja. Következésképpen a belekben keletkező gázokkal kell helyettesíteni.

BÉNULÁSOK Fizikai jellemzők:

Ha egy szerv, szövetrész, végtag aktív működő képessége ideiglenesen vagy véglegesen megszűnik, bénulásról beszélünk. így leállhat az ideg­pályák ingerületet tovavezető képessége, és ez a hűdés elsődleges jelen­sége. S mivel testünk minden része beidegzésekkel bír, ezért e vezérlő elv kiesése az érintett területre bénítólag fog hatni. Elsősorban az izmok aktív mozgásképessége szűnik meg.

A háttérben álló ok ezerarcú: sérülések és mérgezések, gyulladások és daganatok következménye mind lehet bénulás. Az eredmény ugyanilyen tarka képet mutat: testünkben sokféle mozgás állhat le külön. Külön, vagy a legkülönösebb kombinációkban.

Bénulhatnak a szemmozgások, a húgyhólyag, a belek vagy a gégeiz­mok - felsorolást az olvasó folytathatja -, s ezzel feladatok esnek ki, működések vesznek el. Részében és egészében az ember hiányt kezd szenvedni. A megromlott folyamatok aztán további romlást idéznek elő,

104

Page 100: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

néldául a bénultan fekvő szélütött beteg testén hamarosan felfekvéses fekélyek alakulnak ki, utóbbiak pedig vérmérgezéshez vezethetnek.

Ha az életet fenntartó központok bénulnak, az eredmény azonnali ha­lál Ilyen a légzésbénulás, mikor a légzőközpont néhány ezer idegsejtje nem ad többé parancsot arra, hogy mellkasunk kitáguljon.

Lelki jellemzői: Ahhoz, hogy a tudat meg tudja teremteni, vagy ki tudja alakítani azt a

szituációt, amelyben lebénuljon a test, huzamosabb ideig kell a tuda­tunkkal hallgatnunk: „bénák" vagyunk!

Sokakban, sőt mindenkinek megfordul a fejében, hogy képtelen elérni dolgokat, hogy meg van kötözve és nem képes megvalósítani semmit. Ez lelki tapasztalatoktól függően lehet nagyon rövid idő, de lehet huzamo­sabb gondolkodásmód is.

Abban az esetben szokott előfordulni, mikor az ember tehetetlennek érzi önmagát, nem tesz saját érdekében semmit. Cselekszik ő, csak éppen olyan dolgokat, melyek látszólag semmi kockázattal nem járnak. Elural­kodik rajta a megkötözöttség érzése. Miért is ne, hiszen semmit sem tesz annak érdekében, hogy megtalálja szabadságát. Nem tesz érte semmit, hiszen az egy nagyon „kockázatos" dolog. Kimenetele kétes, hiszen va­lami olyan jöhet, ami még nem volt!

A bénulások kiváltó tényezője az agyban keresendő, végső soron in­nen indul, ide fut be minden inger. Itt van a központ, de nem biztos, bi­zonytalan, hogy eljut-e az adott területre. A bénulások pótcselekvéséről elmondható: mindent megtesz, csak éppen azokkal a dolgokkal nem törődik, melyek teljesebbé tehetnék életét! Mindent megtesz, tehát sem ideje, sem kedve nem marad arra, hogy olyan dolgokkal foglalatoskodjon, amik kiszélesíthetik látókörét, tevé­kenységi területét.

A gyógyulás útja: Az iménti fejtegetésekből már körvonalazódik az a tevékenység,

melynek révén jelentős mértékben változik az a körülmény, ami kiala­kult!

105

Page 101: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

BESZÉDZAVAROK Tünetei:

A hangelemek sorozatát - mely közlésre szolgál - úgy sajátítjuk el. A beszéd zavarai sokszor a gyermekkor jelenségei, sokszor pedig onnan származtathatók a felnőttkori zavarok. A tagolt, tiszta, artikulált beszéd folyamatosságában, hangsúlyvilágában, az ütemezésben vagy a szókap­csolatokban alakulnak ki zavarok. Ezek milyensége alapján a zavarok: dadogás, selypítés. raccsolás, hebegés, skandálás, vontatott, vagy érthe­tetlenül gyors, hadaró beszéd.

Beszédzavarok, sőt beszédképtelenség alakul ki akkor is, ha maga a hangképzés nem sérült, de a központi idegrendszert éri károsodás, mint például: agyvérzések, agydaganatok, vagy agysorvadás esetében.

Lelki jellemzői: A szó szoros értelembe véve ez nem számít betegségnek, „csupán"

lelki zavarnak! Idegesség, egy feldolgozatlan stressz, ami meggátolja, hogy a beteg

szabadon kinyilvánítsa gondolatait, érzéseit. Életének egy látszólag lezá­rult szakaszában keresendő a kialakulás forrása. Nagyon valószínű, hogy a gyermekkorban. Ez lehet szülő-gyerek viszony, de akár iskolai kudarc is. A legvalószínűbb azonban, hogy mindkettő, a kezdő konfliktus bizo­nyára a szülőknél keresendő. Nagyon fontos: a gyermekkori sérüléseket mind a mai napig nem dol­gozta fel és nem tanult belőlük, nem szabadult fel súlyuk alól!

Dadogás: Lelkében az alábbi tanulság szűrődött le: belé akarják fojtani közlen­

dőit! Élete során sok olyan behatás érte, ami az akkori közlési vágyát, meg­nyilatkozását (erőszakosan) visszaszorította. Nem feltétlenül szándékos behatás volt ez (mondjuk, a szülei igyekeztek elnyomni), de annak élte meg. Erőszakos behatásnak élte meg, mert lelke világa kissé érzéke­nyebb az átlagnál! Attól fél (nem feltétlenül tudatosan!), hogy nem lesz elég ideje elmonda­ni, ami a szívét nyomja, ezért megpróbálja minél gyorsabban kinyilvá­nítani (amíg van rá módja). A kapkodás idegessé, zavarttá teszi, hiszen sokkal gyorsabban „kell" elmondani, mint tudja. Természetes: nem lesz

106

Page 102: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

ideje gondosan képezni a szavakat, el-elakad, és ez még feszültebbé te­szi! A legfontosabb, ami ezt a zavart jellemzi: a télelem, hogy nem tudja magát oly módon kifejezni, ahogyan szeretné! Pótcselekvés: Dadog, hogy így magára vonja környezete fokozott figyelmét. A gyógyulás útja:

Rá kell ébrednie saját értékeire, észre kell vennie: figyelnek rá és ez teljesen független attól, kinyilvánítják-e! Észre kell, észre fogja venni: hatással van környezetére, még akkor is, ha ezt az közvetlenül nem mu­tatja meg. Közvetlenül nem, de közvetve tapasztalható; van hatása.

Hadarás: Ezt hiszi: környezete csak akkor figyel rá, csak akkor képes közlen­

dőjét kinyilatkoztatni, ha azt nagyon gyorsan teszi, amíg más közbe nem vág. Elvesztette türelmét. Pótcselekvés:

Inkább sietve elmondja, kinyilvánítja mondandóját, mint lecsende­sedjen és megértse: most másra kívánnak figyelni!

Hebegés: Bizonytalanság és az ebből fakadó feszültség! Tudásában, értékítéletében, megfogalmazott vágyaiban nagyon jól tükrö­ződik: zűrzavar uralkodik benne! A bizonytalansághoz vezettek az alábbiak: elmulasztott figyelembe ven­ni egy igen fontos részletet; szíve érzéseire figyelni, elhitte azt a képet, amit róla festettek stb.! Mindenkivel előfordul, hogy nem képes (abban a pillanatban) dönteni, ez valahol „természetes", de az már kevésbé, hogy akkor is dönteni akar, amikor nem tudja, mit döntsön! Jelen esetben erről beszélhetünk: dönt, de még abban sem biztos, hogy egyáltalán most döntenie kell-e! Pótcselekvés: Hebegéssel; mint cselekvéssel „küszöböli" ki, kerüli el, hogy kialakuljon a vágy: megerősítse érzéseit, mondandóját! A gyógyulás útja: Sokat segít az egészséghez vezető úton: legalább egy dologban legyen biztos! (Majd az is elmúlik, de addig biztos támpontot lel benne!)

107

Page 103: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Selypítés, raccsolás: Tisztázatlan érzések, vágyak jelenlétét feltételezi a fenn említett be­

szédzavar. Az iméntiekkel ellentétben itt nem jellemző az idegi megterheltség!

Ebben az esetben a lelkében, szellemében fennálló túlzott nyugalomról lehetne leginkább beszélni. Hiszen nem sokat tesz azért, hogy az élete, a megnyilvánulásai egyértelműek, tiszták legyenek! Pótcselekvés:

Selypít, mert ekkor nem alakulhatnak ki olyan könnyen a gondolatok, a tervek és az érzések tisztázásának erős megoldási vágya. A gyógyulás útja: A tisztázás!

BOKA Fizikai oldal:

A bokaizület tulajdonképpen egytengelyű csuklóizület, melyet hatal­mas erejű oldalszalagok rögzítenek. Az ismert sérülések (zúzódás, törés, szalagszakadás, bevérzés) esetén az az öt jel ismerhető fel, amely károsodás esetén az emberi test bármely más részén is kialakul, névszerint:

a) Duzzanat b) Bőrpír c) Melegség d) Fájdalom e) A működés megromlása

Lelki jellemzők: A boka a lélek nyelvén a lépéseket, a meglépett és a meg nem tett

lépésekből származó stabilitást tükrözi. A lépések, melyeket megtett vagy szükséges megtenni és meglépni, az imént felsorolt jellemzők sze­rint azonosíthatók be:

Duzzanat: Olyan dolgokat akar még egyszer megcselekedni, amit már nem kell.

Minden vizenyőnél, vérömlenynél közös jellemző, hogy az élet tüze

108

Page 104: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

diszharmonikussá válik. Ez a kedvetlenség a lépésekben keresendő, pontosabban semmit sem szeretne tenni annak érdekében, hogy elérje

kitűzött dolgait. Mégis meg fogja tenni, hiszen valamit tenni kell, vala-merre menni kell! Ha nem a helyes irányba, akkor (ebből következően)

az ellenkezőbe! Elindul (az általa is rossznak tartott irányba), hiszen ott van a belső késztetés! Ez a kedvetlenség két, szorosan összefüggő eseményből ered:

Kisebbrendűségi érzése könnyen érthetővé válik, amikor felfedezzük: olyan célok után fut, ami nem ébreszt benne örömet. Az ilyen cél felé vezető út elején, közben, de még a célnál sem fogja érezni az elvégzett munka teljességét! El- és belefárad, amiből egyenesen következik a ked­vetlenség, és ebben az állapotban könnyen gyökeret ver az alulértékelés!

Az elért „sikertelenségeknél" jusson eszünkbe ez a perspektíva is: valószínű - biztos -, nem teljes energiabefektetéssel, teljes szívvel kí­vánta elérni céljait, hanem csak félgőzzel, tessék-lássék módon. Továbbá: életének rengeteg részletét nem vagy helytelenül értelmezte. Nem merítette ki az összes, benne rejlő lehetőséget és tulajdonságot. Nem merítette ki belőle a jó élményeket, amit sikerként könyvelhet el. Így nem marad más, mint a kudarcélmény.

Fájdalom: Olyan megtett, vagy meg-nem-tett lépést jelez, ami lelkiismeret-

furdalást okoz! A lelkiismeret-furdalás a másfajta érzésből ered. (Bő­vebben a lélek és a fájdalom fejezeteknél). A fájdalom jellegzetessége az egyszerre jelentkező kettősség! Egyrészt tudja mit tett, mit lépett meg. Másrészt lelkében, szívében van egy jelentős érzés, ami az ellenkezőjét sugallja. Ez a fájdalom attól függően, hogy melyik bokán jelentkezik, lehet érzel­mi, valamint anyagi jellegű döntés, cselekedet. A gyógyulás: Megértéssel kell kezdeni: mit mutat, mit hibáztam! De ami ennél sokkal fontosabb, mit tudok belőle tanulni? Sorra kell venni ezeket, mert másként ott marad és további problémákat eredményezhet a konfliktus! Sokszor már az is jelentős javulást idéz elő, hogy felmérjük helyzetünket és kialakul bennünk a szándék. Szándék, hogy megoldjuk. Megoldjuk, majd...

109

Page 105: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

A legfontosabb: mindent helyre lehet hozni!

Ficam: Egy rossz döntésre szánta el magát, de lehet, a közelmúltban meg is

lépte! Megtette, de az élet megmutatta, ez olyan lépést volt, amit nagyon gyorsan helyre kell hozni! Természetesen ez is fájdalommal jár, hiszen egyébként nem fektetnénk rá elegendő hangsúlyt. Erre elmesélek egy nagyon rövid történetet:

Egyszer valamikor, régen - egy „előző" életemben -, sertéstelepen dolgoztam. Mentem, mendegéltem és nagyon el voltam gondolkodva. A környezetről sok mindent el lehetett mondani, csak azt nem, hogy lélek­emelő látvány tárult szemem elé. Ebben a büdös, lehangoló légkörben az én hangulatom is kezdett hasonlóvá válni, amit természetes módon akkor nem tudtam különösebben értékelni. Sok minden járt a fejemben. Dac­ból, szabadulási, de leginkább menekülési vágyamtól vezérelve „elhatá­roztam", megteszek egy igen nehéz, nyomasztó lépést! Ez nagyon le­foglalta gondolataimat, érzésemet nem, mert egészen mással törődtem én, az érzésekre nem maradt idő. Annyira lefoglalt, hogy semmi másra nem tudtam figyelni. Még a lépéseimre sem! Minden másra figyeltem, csak a konkrét lépéseimre nem, így könnyen megjósolható volt, előbb-utóbb belelépek „valamibe"! Beleléptem, és ez. a lépésem kificamította bokámat. Ezt rögtön tudtam, mert fájdalmam következtében alig voltam képes visszamenni a pihenőbe! Ráfoghatjuk a rossz - fizikai - lépésre, de figyelembe kell venni azt a lelki állapotot, ami igen hatékonyan játszott közre figyelmetlenségem­ben.

Filozofálgathatunk rajta, vajon helyes, vagy helytelen érzelmi lépés volt-e (a bal lábammal zajlott ez a történet)! De ha ennyire lekötötte fi­gyelmemet, akkor biztosan állítható, hogy időszerűtlen lépés volt. Amikor meg vagyunk győződve valamely elképzelésünk helyességéről, fel sem merül bennünk a gondolkodás! Amikor tudjuk a helyes utat, egyszerűen haladunk, s közben figyelünk minden apró részletre! Hogy ebben a történetben mi volt a pótcselekvés? Egy örömet okozó döntés helyett egy másikat választottam! A gyógyulás: Pihentetés, pihenés, amit felhasználunk arra, hogy elmélkedjünk: helyre lehet, és kell hozni elkövetett hibánkat!

110

Page 106: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Szellemi gyógyítás: Kezünkkel formáljunk csövet a boka körül, koncentráljunk arra, hogy most kihúzok belőle minden erőt, ami gátolja a helyreállást!

Törés: Egyértelműen olyan elhibázott lépés, ami hatalmas (általában rossz)

változást hozott életébe! És ami megkülönbözteti a ficamtól, helyrehoz­ható, de az adott pillanatban helyrehozhatatlannak éljük meg!

BŐRBETEGSÉGEK Fizikai jellemzők:

Bőrünk a lestünket borító szövet, amely egyben védelmet szolgáltat a mélyebben fekvő képleteknek. A védelmi gátat jelentő felszíni hám nem áteresztő. A mélyebb réteg a festékanyagot termelő sejteket tartalmazza.

Súlyra és kiterjedésre nézve is a bőr testünk legnagyobb szerve. A fajdalomérzés, a tapintás, a hideg-meleg érzékelés, nyomás-, rezgés-valamint viszketés-érzés szolgálatában áll a belé ágyazott sajátos ideg-végződések segítségével.

A mélyében elhelyezkedő rugalmas rostoknak köszönhetően a moz­gást nem gátolja, gyűrődés után az eredeti alakját visszanyeri. Még mé­lyebben, a bőr alatti kötőszövet zsírtartalma révén tápanyagraktárként szolgál. Ezzel, s kiterjedt hajszálérhálózatával ugyanakkor a hőszigete­lés, hőleadás, tehát testünk hőháztartásának szabályozásában is lényeges szerepet játszik.

A bőrben helyezkednek el verejték- és faggyúmirigyeink. Kültakarónkat mindenütt finom szőrzet fedi - tenyerünk és talpunk ki­vételével.

Lelki tulajdonságok: A bőrt tulajdonképpen értelmezhetjük kétirányú falnak. Az egyén

belső intimszférája és a külvilág között tölt be védő, beengedő szerepet. (Ez persze szellemi síkon is igaz, lásd aura). Szükség van erre a falra (és nem csupán esztétikai, csomagolástechnikai szempontokból), nem en­gedhetünk be minden ingert, információt. A válogatás, a szelektálás nél­külözése komoly betegségek forrása lehet. Az ingereket meg kell szűrni, válogatni kell közöttük. Jusson eszünkbe: az immunrendszer (egyik) első

111

Page 107: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

bástyája a bőr! Vegyünk figyelembe egy másik tényezőt is: olyannak kell lennie, hogy az élethez szükséges dolgokat beengedje, a szükségtelene­ket, esetleg károsakat kiengedje, kiürítse!

Betegség, kóros elváltozás akkor alakul ki, mikor az a kényes egyen­súly felborul, ami a természetes védekezés és a beburkolódzás között van. Így két alapvető típust lehet megkülönböztetni:

A túlzottan védekezőt, aki távol tartja magától (legalábbis igyekszik mindent megtenni, hogy így legyen) a külső ingereket. Erősíti a bőrt, vastagítja, ami előbb vagy utóbb kifárasztja, elégeti a rendelkezésre álló erőket, energiákat és átesik a másik oldalra! A beletörődő, aki már nem tart távol semmilyen ingert, behatást, így a számára káros dolgok szabadon beáramolhatnak. Amennyiben össze­vetjük a testrészek jelentéstartalmával, megtudhatjuk a pontos kiváltó okot is.

PL: a mindkét kézen megjelenő ekcéma jelzi, hogy idegenkedik azoktól a dolgoktól, melyekkel munkálkodni kell. Egyrészt nem kíván velük foglal­kozni, másrészt elérhetetlennek tartja azt, amire igazán vágyik.

Mitesszer: A bőrön lévő pórusokon keresztül lélegzik a test. Természetes, hogy a

levegővel együtt szilárd anyag is bekerül. Másrészt, a bőr védekezik ezek ellen, de nem képes teljes mértékben kilökni magából, ezért mást talál ki: körbeveszi őket, hogy több bajt ne okozhassanak! Apró meg nem értések, kivetési vágyak tükröződnek a mitesszerekben. A környezetéből olyan ingerek érik, melyeket „kénytelen" elviselni. Érzi: ezek ellen semmit sem tehet, lelke mégis háborog rajta. Nem érti: miért pont neki kell ilyen helyzeteket elviselni. Problémája van a körü­lötte lévő világgal, érződik rajta, hogy baja van, de az igazi gondjait nem mondja el. A tapasztalt dolgai szinte beleégnek, rányomják bélyegüket a környezet­hez való megnyilvánulására.

Ennek az oka: mivel szinte csak az irritáló dolgokat tapasztalja, nem fogja észrevenni az élete jobbik felét és kialakul benne egy nagyon erős elégedetlenség. Az ebből már egyenesen következik, hogy e két véglet

112

Page 108: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

között fog érzelmektől túlfűtötten ingadozni: követelőzés és a teljes visz-szahúzódás, sértődöttség. Természetesen az imént felsorolt tulajdonságok csak azon időszakokra jellemző, amikor a mitesszerek jelentkeznek. Szorosan ide tartozik: itt, ebben az esetben nem jellemző a lázadás, in­kább a csendes beletörődés a mértékadó viselkedés! A gyógyulás útja: Figyelmesen olvasva kikövetkeztethető a helyes viselkedési minta.

Pattanás: Lelki tünetei annyiban hasonlítanak a mitesszerhez, hogy itt is az

egyénnek a világhoz való viszonyában van a probléma gyökere, de itt már határozott lázadásról is szó van. A „két világ" közötti feszültségek idegeskedést eredményeznek, ez hatá­rozottan befolyásolja az egyén megnyilvánulásait. A negatív benyomá­sokat lázadások közepette igyekszik eltávolítani életéből.

Elhelyezkedés szerinti jelentés:

Háton: Itt akkor jönnek létre gyulladt, pattanásos területek, amikor ezt ta­

pasztalja (nem feltétlenül tudatosan): a problémákat úgy terhelték rá, hogy azok nem az övéi. Mégis ráerőszakolják. Kicsinek, kevésnek érzi magát ahhoz, hogy szembenézzen azokkal a dolgokkal, melyektől borsó­dzik a háta. Az a „tény", hogy nem néznek rá ,jó" szemmel, idegesíti, feszültté teszi, ennek egyenes következménye, hogy a bőr (természetesen a tudata is) elveszíti a tisztulási képességet. Természetes módon nem képes megszabadulni a felhalmozódott mérgektől! Tűr, sokáig tűr, lega­lábbis a külvilág felé ezt mutatja és amikor nem bírja tovább, kifakad...

Arra összpontosít, mit mond, mit gondol róla a világ és saját tudatával harcolva érveket gyárt azok megcáfolására, természetesen eredményte­lenül. A pattanások megjelenését is vehetjük valamiféle eredménynek, de ezt most inkább más! Lázad azon jellemzések ellen, amikről azt hiszi, hogy valóban léteznek! Összességében elmondható: teljesen mindegy, érik-e kritikák vagy nem, feltételezi, hogy igen, és ezeket igyekszik minél gyorsabban megcáfolni. Cáfolni! Nem megérteni! Tanulni belőle, általa!

113

Page 109: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

A gyógyulás útja: A megértés, a saját érzéseire való figyelés és az ezek szerinti viselkedési, cselekvési formák kialakítása.

Combon: Azt érzi, problémája van családjával. Nem elképzelései szerint viszo­

nyulnak hozzá, rá akarnak erőszakolni olyan dolgokat, melyek neki el­lenszenvesek. Konfliktusa van a gondoskodással! Érzi: olyan emberekről, elvekről kell (akarata ellenére) gondoskodnia, melyek igen nagy terhet rónak rá. Jelentős súlyokat visel és nem találja annak módját, hogyan szabaduljon tőlük. Lelke lázong, hiszen tudja, ez nem az ő feladata lenne! Lázad, de ezt nem igazán tudja megnyugtatóan kimutatni, hát még megoldani!

Arcon: Ebben az esetben keletkeznek az imént említett tünetek, amikor a kör­nyezetből azt a következtetést vonja le, hogy más arcot kell mutatnia. Pubertáskorban nagyon gyakran fordul elő, „nem is történhet másként", hiszen ebben a korban, időszakban alakul ki a világhoz való végleges viszony. Ebben a korban szembesül, fedezi fel milyen is a világ és azt, hogy hogyan viszonyuljon hozzá. Hol van az ő helye?

Zsíros bőr:

Lelki jellemzői: Túlzottan fél a környezetétől. Erre meg is talált minden indokot, jól megalapozta eszméit! Sérülékenynek hiszi önmagát, hiszi, mert életét csakis egyoldalúan értelmezte és más következtetést, mint: „a világ el­lenséges", nem is vonhatna le. Mottó: „Az élet rossz, tehát igyekezzünk kicsúszni karmai közül"!

Kemény az élete, következésképpen igyekszik minél sikamlósabbá válni, hogy a külső, zavaró „ingerek" könnyebben lecsússzanak róla és ő könnyedén kitérhessen a „viharok" elöl. Miként egyes küzdősportokban felfedezhető: olajjal kenik testüket, hogy minél nehezebben lehessen rajtuk fogást találni! Miért igyekszik távol tartani a dolgokat?

114

Page 110: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Mert már így is tele van! Mivel? Rengeteg indulattal, sértődöttséggel és az ebből egyenesen következő félelemmel, melyeket másokkal szemben tapasztal. A részletesebb megismeréshez idézzük fel a testrészek lelki jelentését!

A gyógyulás útja: Mindenképpen meg kell találnia, fel kell fedeznie, hogy eddigi élete során képes volt különösebb erőfeszítések nélkül is megúszni a szorult helyzeteket.

Száraz bőr: Testileg-lelkileg el- és megfáradt, azt is mondhatom, hogy kiszáradt,

kiégett! A kiszáradás annak következménye, hogy elmulasztották „meg­öntözni", elfelejtették a gondoskodást. Ennél is fontosabb, lényege­sebb: saját magáról megfeledkezett gondoskodni!

Valódi gondoskodásról beszélek!

A száraz bőrű emberek hajlamosak erre: az igaz gondoskodás helyett az érzékeik, érzelmeik kielégítését helyezik előtérbe. Az ilyen ember már képtelen közel engedni környezetét, hiszen eddigi „tapasztalatai" jól megmutatták: beletipornak érzéseibe, belügyeibe. Mindenki irányítani, befolyásolni igyekszik életét (nem véletlenül, na­gyon jó oka van ennek és ezt valahol érzi is), és ez elől folyamatosan menekül.

Eddig közel engedte az embereket, illetve azokat a dolgokat, melyek fájdalmat, de legalábbis kellemetlenséget ébresztettek benne. Harcolt, nagyon sokat harcolt mások ellen, és ez rettentően kifárasztotta. Másrészt szeretne közelebb kerülni önmagához, igaz lényéhez, mások­hoz pedig másként, de azt hiszi, akkor saját maga elveszne. Elveszítené egyéniségét, szabadságát. Ez a két ellentétes érzés: vágy a közelségre és a közelség félelme állandó harcra serkenti (dühkitörések, majd depresz-szió), teljesen kimerül, elfárad, következésképpen (nem csak látszólag) megöregszik. Vénnek, fásultnak érzi magát, s ezt az érzést jeleníti meg a bőr, hiszen a víz hiánya miatt száradni, ráncosodni kezd.

115

Page 111: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Nagyon fontos szerepet játszik a víz szállítja az ismereteket, mivel nehe­zen cserélődik, ebből következik: nehezen fogad be új dolgokat és nehe­zen hasznosítja megszerzett életismeretét. A gyógyulás szolgálatába azért nem képes állítani tudását, mert folyton pótcselekvésekhez folya­modik! Ez lehet pl. többek között tisztaságmánia is. Pótcselekvés: Megmar mindenkit, belemar saját magába. Kötözködik, ugyanis addig sem kell olyan dolgokkal foglalkozni, melyeken gondolkodnia kell!

A gyógyulás útja: Fedezd fel betegséged forrását. Merd felvállalni céljaid. Találd meg, mennyi jó van ebben: közel engedni azokat, akik gondos­kodni szeretnének.

BŐRPIGMENT-HIÁNY Tünetei:

A bőr - úgymond - festenyzett, az élet során különféle festékanyagok rakódnak le a sejtekben vagy a sejtközötti állományban. Ha a felhám pigmentjei körülírt területen megfogyatkoznak, vagy teljesen eltűnnek, világos foltok keletkeznek. Ez figyelhető meg a hajlott korú emberek arcán, kezén. (az albínó örökletes festékanyag-hiányban szenved - haja fehér, bőre sápadt, szeme színe piros)

Lelki tünetei: Az orvosi háttér mögött nagyon jelentős szerepet játszik ez a tény: az

élete során kialakult pigmenthiány minden esetben összefüggésbe hoz­ható egy nagyon erős lelki csalódással.

Pontosabban egy olyan (testi) jellegű csalódással, amikor igen határo­zott elvárásai voltak egy szerelmi partnerrel kapcsolatban és ezen elvárá­sokat jó ideig teljesítette, majd egy hirtelen fordulattal, közös életük más irányt vett. Vagyis többé már nem felel meg az elvárásoknak. Ennek következtében kialakul szerveztében egy félelem, bizonyos fokú vissza­húzódás.

116

Page 112: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Bőrünk a külvilághoz való viszonyunkat tükrözi, tehát amikor a színező­anyag eltűnik, jelentése a következő: abban a tekintetben kialakult egy erős távolságtartás, színtelenség.

A pótcselekvés: Inkább visszahúzódik, sebeit nyalogatja, ugyanolyan kapcsolatokat

igyekszik kialakítani, mint amiben csalódott. Igyekszik bebizonyítani: ő másmilyen! Hogy valójában milyen, az nem derül ki, hiszen valódi, sé­rülékeny lelkületét nem mutatja meg, nem is ezek szerint cselekszik!

A gyógyulás: Ebben az esetben elég nehéz helyrehozni a bőrt. Hosszadalmas, elhú­

zódó folyamatra lehet és kell számítani, hiszen ez az elváltozás „különö­sebb" problémát nem okoz.

A bőr színének visszanyerése csak akkor lehetséges, amikor az ember lelkileg feldolgozta az őt ért sérülést. Tanult belőle és ezek után már másként viszonyul a külvilághoz! A külvilágról alkotott véleménye, megnyilvánulása akkor következik be, amikor a „problémás" személy­nek teljes szívből képes megbocsátani! Ezt viszont akkor tudja megtenni, amikor tanult belőle, megértette az összes kiváltó tényezőt!

CSECSEMŐMIRIGY Tünetei:

Az elülső mellkasüregben helyezkedik el, kétlebenyü, lapos, rózsaszí­nű szerv. 5-10 éves korig még növekszik (mintegy kétszeresére), majd a serdülő­kortól rohamos sorvadásnak indul, s felnőttben már csak zsíros marad­ványként lelhető fel. Nyirokszerv, és így - amíg működik - az immunrendszer része. Tudjuk, hogy a csecsemőmirigy a korai gyerekkorban bekövetkezett súlyos lelki vagy testi megterhelések (éhezés, hideghatás, megerőltető testi munka, fertőzés), következtében rendellenesen gyorsan, idő előtt fejlődik vissza. S az így felnőtté váló ember szervezetének védekező folyamatai (im­munrendszere) SOHA NEM ÉRI EL a kívánatos, optimális szintet, a szükséges erősséget, a kívánt hatékonyságot, és így biológiai ellenálló

117

Page 113: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

képessége csupán töredéke lesz annak, ami az életben maradáshoz szük­séges.

Lelki jellemzői: A szeretettel, az ősbizalommal van szoros összefüggésben ez a szerv.

Alapvetően, és elsősorban gyermekkorban alakulnak ki azok a visel­kedésformák, melyek alapján későbbi életében önmagához, az emberek­hez és a világ dolgaihoz viszonyul. A gyermekkorban szerzett tapaszta­latok fogják elsősorban befolyásolni, meghatározni, hogyan viszonyuljon a szeretethez. A szeretethez, mint örömforráshoz, ami igen erősen befo­lyásolja az immunrendszert! Ugyanez igaz a hangulatokra is. A han­gulatváltozások párhuzamosan hatnak a védekező mechanizmusra. Könnyen beláthatjuk ennek életképességét, csak gondolkodni, elmélked­ni kell egy keveset. Mennyivel könnyebben tudjuk feldolgozni, mennyire „hidegen hagy" a körülöttünk lévők hatása, amikor békések és örömtelik vagyunk. Ugyanígy, ugyanilyen hatása van az örömnek is az immun­rendszerre.

Azt is mondhatom: a csecsemőmirigy egy átalakító szerv, mégpedig a tapasztaltakat átfordítja a szív nyelvére. Köztudott dolog, a gyerekek sokkal elfogadóbbak, természetesebbek, mint a felnőttek. Lényegét tekintve gyermekkorban fejlődik-alakul ki az a viszony, ami a szeretethez köti. A csecsemő-mirigy szerepe: felfogni, kiárasztani a szeretetet és átalakí­tani érthető nyelvre. Akik gyermekkorukban „sérülést" szenvedtek -korán fejlődött vissza ez a szervük - sokkal nehezebben értik meg a sze­retet nyelvét és azt, mi is veszi őket körül. Ereznek ugyan „valamit" de nem tudják, hogy az mi, így nem is tudnak vele élni! A szeretet és a hozzá való viszonyunk szabályozza, határozza meg im­munrendszerünk „tüzének" sebességét!

IMMUNRENDSZERT SZABÁLYOZÓ, BEÁLLÍTÓ SZERV!

Az optimális sebességgel, az optimális égéssel érhetjük el a maximális erőt.

118 I

Page 114: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

CISZTA Fizikai leírás:

Védőburokkal, erős fallal bíró tömlőszerű képlet, jól körülhatárolt terület, melynek üregében folyadék (vér, genny, pangó váladék, nyák, savó), vagy szilárd képletek (pl. daganat-sejtek) lehetnek.

Bármely szervben előfordulhat, akár magányosan, akár nagy számban (agyban, csontban, vesében, méhben stb.), megrepedhet, növekedve teret foglal, más esetekben viszont észrevétlen marad, és nem okoz panaszt vagy tünetet.

Lelki tünetei: Olyan pszichés eredetű konfliktust takar, melyet félretett (magába

zárt) anélkül, hogy megoldotta vagy feldolgozta volna. Ez a kérdés, probléma azonban megmarad, és a tudatalattijába kerül, s mivel nem tudatosodik, így a szervezet immunrendszere nem ismeri fel, tehát nem is védekezik ellene. Ekkor a gyógyulás folyamatát még nem is említettem! A könnyebb érthetőség kedvéért, néhány példával igyekszem bemutatni a hozzá vezető folyamatot.

A bal vesében megjelenő ciszta lelki oka, hogy egy bekövetkezett érzelmi ellentét (csalódás a szeretett személyben) nem került feldolgo­zásra. A tanulságokat elmulasztotta hasznosítani, és azok szerint csele­kedni. Félretette és úgy gondolta, majd később megoldja, mulasztását viszont nem pótolta. Ez a megoldatlan helyzet vezetett azután a ciszta keletkezéséhez.

A méhben keletkező ciszták lelki oka a méh szellemi jelentésében található. Ez az a „hely", ahol a fogantatás után kifejlődik a magzat (!). Tehát amikor itt keletkezik ciszta, akkor az alábbi lelki jellegzetességek vannak jelen: talált, kapott egy dolgot, ami örömet ébreszthet benne, de nem hagyja növekedni, inkább magába fojtja. Úgy gondolja: ez (bármi legyen) számára nem jó! Pótcselekvés: Cisztákat hoz létre, mert ez könnyebbnek, kockázatmentesebbnek tűnik, mint feldolgozni, megérteni az élet dolgait.

119

Page 115: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Gyógyítása: Beszélgetéssel vágyat ébresztünk, hogy a beteg rendezze végre magá­

ban a konfliktust. Természetesen egy feltételt tartsunk szem előtt: a tör­ténetben szereplő mindkét félnek legyen megnyugtató a megoldás.

Kezedet rakd a kérdéses terület fölé, majd gondolj erre: A bennem rejlő erőt a cisztát körülvevő burokra sugárzom, hogy az fel­oldódjon, és felszívódjon. (Ekkor tulajdonképpen a beteg immunrend­szerét, tudatát erősítjük, hogy önállóan rendbejöjjön).

CUKORBETEGSÉG Fizikai tünetei:

Leggyakoribb bevezető tünete a gyengeség és a fáradékonyság, szomjúságérzés. Majd gyakori és bő vizeletürítés, egyes esetekben kóros éhségérzet és túlzott evés mellett fellépő fogyás. Jellemző a testszerte vagy gyakran a nemi szervek bőrén jelentkező visz­ketés, ismétlődő homályos látás, majd idővel a perifériás idegpályák károsodása, amely - főleg az alsó végtagokban - érzészavarokban, ér­zéskiesésekben nyilvánul meg.

Lelki háttere: Elöljáróban tisztázzuk, mi történik a testben, ami kiváltja ezt e beteg­

séget. Tulajdonképpen leáll a hasnyálmirigy harmonikus működése, de vizsgáljuk meg a miértet is.

A betegség a szeretettel van összefüggésben. Ez abban áll, hogy a tudat és a szervezet nem találja meg azt a dolgot, amivel megédesíthetné az életét. Önmagáról elfeledkezett valamilyen oknál fogva. Lássuk bővebben ezeket a kiváltó tényezőket.

A cukorbetegség kialakulásának oka az örömben keresendő! Nem képes az ember „helyesen" értelmezni az életében bekövetkező örömteli pillanatokat, pl.: nem örül a jó érzéseknek és örömet vált ki az, ami normális esetben bánatot okozna.

Gyermekkorban: A szülő és a gyermek között kialakuló konfliktus. A gyermekeknek is

van szabad akaratuk, és ez azt jelenti: saját maguk szeretnének olyan dolgokat cselekedni, melyek örömet okoznak.

120

Page 116: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Ezek a gyerekek nem saját maguknak teremtik meg az örömteli pillana­tokat, hanem készen kapják! A betegség kifejlődésével pedig egyre in­kább így lesz, egyre több szeretetet (édességet) kapnak, ami lelki szinten egy bizonyos lustaságot eredményez. A tudatban lévő lustaság kihat a hasnyálmirigy működésére (lustává teszi), tehát egyre nehezebben tud mit kezdeni a cukorral (édességgel).

Felnőtt korban: Két lehetséges ok vezethet a betegég kialakulásához, de ezek nagyon

szorosan összefüggenek, egy tőről fakadnak! Ezek az okok pedig a gyerekekhez való viszonyban keresendők: Van gyermeke, de úgy érzi ő, nem becsüli meg mindazt a gondoskodást, figyelmet, amit neki szentel, úgy érzi, nem szereti annyira, mint ameny-nyire ő teszi. Nincs gyermeke: az utódok hiánya miatt azt képzeli: kimaradt minden öröm az életéből! Természetesen a hite és a valóság nem minden esetben fedik egymást. Leggyakrabban ezek a problémák, csak az elméjében, a tudatában és a szívében élnek.

A gyógyulás útja nem nélkülözheti a saját örömöt. Újra kell tanulni az örömmegélő képességet. Gyermeki módon át kell adni magát a fel­szabadult örömnek. Nem lesz egy egyszerű dolog, hiszen elég mélyen beleivódott az elképzelés: értéktelen, nem érdemli meg a magával való foglalkozást, az örömöt.

CSÍPŐ Fizikai jellemzők:

A kor előrehaladtával idült gyulladásos (kopásos és torzulásos) jelen­ségek lépnek fel a csípőizületben. Fájdalom és sántítás alakul ki, és az izület mozgásai minden irányban beszűkülnek. (Felritkulás kezdődik a csontfej szerkezetében és a medence ízvápájában is. Míg fiatalabb korban a combcsont csak igen nagy erőbehatásra sérül, idős korban már könnyen keletkeznek törések, főleg a combnyaknál.)

121

Page 117: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Lelki jellemzők: Megbetegedésének lelki oka a következő: a saját világában nem leli

örömét, nem örül munkájának, tevékenységnek. Könnyen érthetővé vá­lik, miért is megy el jó tulajdonságai mellett: kicsinek, kevésnek és vala­hol értéktelennek tartja magát. Általában ez azokra az emberekre jellem­ző, akiknek az életét mások szolgálata tölti ki. Mások örömével, boldog­ságával és boldogulásával tölti idejét. Mivel minden figyelmét erre for­dítja, nem fogja érzékelni, megérteni, elfogadni azt a köszönetet, amit ők adnak. Saját magára nem marad sem ideje, sem kedve, de mereven ra­gaszkodik ahhoz, hogy másoknak (a sajátjánál) jobb életet teremtsen!

A sok munka következtében elfárad, figyelme elsiklik az elvégzett munka értékei felett! így kell, hogy történjen, hiszen saját értékeit nem ismeri, hogyan is érthetné meg mások köszönetét! Csak azt tudjuk elis­merésként értékelni, amit magunkban is megbecsülünk! Azok a dogok, melyek rajta kívül esnek, kívül maradnak tudatán is. Utóbbi csak a ku­darcokra, nehézségekre figyel, csak ezekre alapozza értékelését. Mi más­ra figyelne, amikor egyre jobban meg akar felelni, egyre jobban akar megfelelni! Mereven ragaszkodik elképzeléséhez: az általa végzett mun­ka értéktelen, haszontalan.

Komoly gondot okoz neki a megfelelő haladási sebesség, az egészsé­ges ütem megtalálása. Hol nagyon gyorsan akar eljutni kitűzött céljához, hol nem képes erőt venni magán és nem halad sehová, egy helyben to­pog. Önmagában ez még nem jelentené a betegségtünet létrejöttét, de ő ezekben a gyengeség jelét véli felfedezni. Gyengeségnek éli meg és ezért rossznak, kerülendőnek tartja. Cselekedetei, tapasztalatai szerint viszont minden esetben elköveti a hibákat. Ennek következtében lelkiismeret-furdalása, belső diszharmóniája lesz.

Észre kell vennie: követ el hibákat! Sokkal több van ebben, mint ebben: hibákat követ el! Látszólag a két mondat ugyanaz, de ez csak a látszat! Egészen más száj­ízzel jön ki belőle az ember! Ennek a jelenlévő diszharmóniának lesz egyenes következménye: elve­szíti, elmulasztja észlelni sikereit, életét a „kudarcokra" építi! Kudarcra épít, természetes, hogy inog az egész élete! Ezekhez az imént vázolt elvekhez erősen ragaszkodik, ezért ne is igye­kezzünk meggyőzni őt! A további jellegzetessége ennek a betegségnek, hogy az esetek jelentős többségében az érintettek zuhanyozással tisztál­kodnak! 122

Page 118: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Tussolnak, mert nincs idejük arra, hogy kényelmesen, elengedve pi­henjenek, átadják magukat a nyugodt ernyedtségnek! Mindig rohannak! Persze ennek meglesz az ellentéte is, hiszen előbb vagy utóbb elfáradnak (összeesnek) és átesnek a „ló" másik oldalára: semmit sem tesznek saját érdekükben! Most nézzük meg a „különböző" okok miatt kialakuló fájdalmat! A fájdalom a kettős érzésből, kettős tudásból fakad! Ez a kettősség: tud­ja, mit kellene tenni, tapasztalja az igazságot, de egészen mást tesz, cse­lekszik, és ez konfliktust okoz. Fájdalmas dolog belátni, hogy lehetne jobb is az élete. Lehetne jobb, hiszen képes rá!

Csípőizület-gyulladás: Létrejöttéhez az alábbi feltételek szükségesek: Komoly, kialakult hitrendszer, mely sok tulajdonsággal rendelkezik, csak éppen szabadsággal nem. Elvekhez való végletes ragaszkodás. Keménység, ami megnyilvánul élete minden területén.

Amikor valaki laza és „hajlékony", lelkében is rugalmasan áll hozzá dolgaihoz, semmilyen nehézséget sem fog okozni a másként viszonyulás, másként döntés. Csak azon dolgok ellen tud lázadni, felháborodni, me­lyeket kötelességnek, tehát kötelező érvényűnek érez (szerinte nem lehet belőle kibújni). Lázad és mégsem tesz annak érdekében, hogy élete po­zitív fordulatot vegyen. Cselekednie kell, de cselekvése kimerül a gon­dolkodásban, a lázongásban. Jelentős, konkrét tetteket elfelejt megtenni. Természetesen sok örömteli dolog van életében, de ezekről nem vesz tudomást, hiszen ezt nem tekinti és lelki beállítottságának köszönhetően nem is érzi örömnek. Pedig élete tele van örömteli cselekedetekkel, de a sebesség helytelen, ezért vagy nem érti, vagy elmegy a boldog pillanatok mellett. A diszharmonikus mozgás azután kivetül a fizikai testre, hasonlatossá válik az ember szellemiségéhez, vagyis különböző elváltozások kelet­keznek. A gyulladás annak lesz következménye, hogy belül, lelke legmélyén érzi, tudja a számára helyes utat és lázad a mostani sorsa ellen.

A gyógyulás útja: figyelmesen, a sorok között olvasva kiderül, mit kell tennie, mit kell másként szemlélni és cselekedni!

123

Page 119: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Torzulás: Huzamosabb ideig tartó „torz" életfelfogás miatt a tudat olyanná teszi

a csontokat, amilyen ő maga. Ezen azt a felfogást értem, amit a beteg érez, hiszen tapasztalja: élete távol áll a tökéletestől! De miért is lesz ilyen?

Elveszítette gondolkodásbéli rugalmasságát, és kész tényként fogadja el a rossz sorsát, a keserűségeit, az örömtelen küzdelmeit. A hosszú távú, merev megközelítés egyenes úton vezet a harmónia meg­bomlásához, vagyis valamelyik érzelem túlsúlyba kerüléséhez. Az egyik oldalt jobban terheli, mint a másikat, így idővel a test felveszi a tudat által közvetített formát. A nagyobb terhelés ebből a pótcselekvésből következik:

Az anyagi gondjait érzelmi oldalról igyekszik megoldani. Rosszul érzi magát a munkahelyén, mert a megélhetéséhes kevés pénzt keres, tehát igyekszik beletörődni. Bele is fog törni. Érzelmi válságait az anyaggal próbálja orvosolni. Válságba kerül és el­megy vásárolni, igyekszik magának bebizonyítani, hogy az anyagi javak hajszolásával elérheti a megoldást, a feloldást. A gyógyulás útja: ha lelki baja van, akkor lelki oldalról kell megkeresni azon eseményeket, melyek örömet adnak. Ha anyagi jellegű konfliktusa van, azt anyagi oldalról kell orvosolnia.

Kopás: Izületi kopás oka lehet a túlzott igénybevétel mellett az elmulasztott

pihenés, valamint az izület gyengesége. Ezek a kiváltó okok nagyon szorosan összefüggenek, csak együttes jelenlétük váltja ki a tünetet.

A nagyon nagy igénybevétel, ami nem kizárólag testi jellegű, hiszen amit kigondolunk, érzünk, nagyon is kézzelfogható tüneteket hoz létre. Gondolhatunk a legegyszerűbb nyálképződéstől egészen a szellemi tor­náig (azt gondoljuk, hogy tornagyakorlatokat végzünk, de konkrét test­mozgás nem történik), amikor kimutathatóan erősödnek az izmok. Amikor tehernek érzünk valamit, akkor ez az érzés hasonlóképpen meg­terheli a testet is. Tehát pihentetni, kímélni fogjuk, amit pedig félrete­szünk, arra „nincs" szükség, tehát kenni sem kell. Másrészről: az ellenoldalt jobban terheljük. Vagyis a megoldás helyett pótolni igyekszünk valami mással. Ez azt eredményezi, hogy túlzásba visszük pihentetését, és sokkal kevésbé használjuk.

124

Page 120: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Mivel kevésbé támaszkodunk rá, nem kell olyan erősnek lennie, tehát: meggyengül!

A pótcselekvés ebben áll: a pihentetés helyett a másik oldalt vesszük igénybe! Ez korántsem jelenti a gyenge rész pihenését! Sokkal inkább ezt: az adott rész feleslegessé, értelmetlenné válik. Magyarán nem tesszük félre pihenés céljából, hanem valami mást -megerőltetőt - végzünk.

A kivezető út: a cselekvések harmóniáját visszanyerni, vagy inkább újra használni úgy lehet, hogy abban találjuk meg a pihenés, a jól végzett munka örömét, amiben elfáradtunk.

Törések: Keletkezésükhöz az alábbi lelki jellemzők szükségesek: törést okozó

szellemi megélések, amikor az ember azt érzi, valami jelentős dolog változik életében. Akkor válik hajlamossá a törésekre, mikor életében hirtelen változások állnak be, melyek nagyon nagy hatással vannak sorsa alakulására, de ezekről nem hajlandó vagy nem képes tudomást venni. Nem tudja felfogni és megérteni azt a változást, amit akarva vagy aka­ratlanul ő idézett elő. Általában akkor keletkeznek a törések, amikor az ember helytelennek, rossznak ítéli meg döntését, megtett lépését! (lásd még a csonttöréseknél)

CSONTBETEGSÉGEK Fizikai tünetei:

Sérüléseknél azonnali, más - daganatos, TBC-s stb. - csontel­változásoknál később és fokozatosan kialakuló fájdalom. Csonttö­rés környezetében duzzanat, vérömleny keletkezik, végtagokat alkotó csontok sérülésekor az érintett terület mozgáskorlátozottá válik.

Lelki tünetei: Amire épít, ami tartja, amire alapozza életét, biztosít egy bizonyos

szintű keménységet! 125

Page 121: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

A csont tulajdonképpen az, amire az ember élete során építkezik, tá­maszkodik. Ha a csontrendszerben problémák alakulnak ki, akkor meg­bomlik az a kényes egyensúly, amire eddig tudott alapozni. Tehát elve­szíti egészséges önértékelését. Nem tudja beépíteni életébe a tanultakat. A csontrendszerben kialakuló különböző elváltozások azon pótcselekvé­seknek következményei, amikor a saját tapasztalat, tudás, ismeret helyett valami mást, idegent kíván beépíteni, arra igyekszik alapozni. Ez még önmagában nem jelentene, és nem vonna maga után betegséget, de ami nagyon fontos részlet: nem érzi sajátjának, sőt idegennek érzi ezeket az elveket! Idegennek, használhatatlannak, mégis alapoz rá! Könnyen be­látható, milyen lelki konfliktusokat képes ez létrehozni! Törés: Nehezen érthető, miért alakulnak ki törések. De ez csupán látszat!

Azt kell, hogy mondjam: szükségszerű a törések létrejötte, mert egyébként az ember nem venne tudomást életének nagyon fontos, lénye­ges részleteiről! Semmi sem irányítaná rá figyelmét azokra a konfliktu­sokra, melyek tudat alatt megkeserítik életét. Testi töréseknek szükségszerűen ki kell alakulni - hiszen csak ezt a nyelvet ismerjük - és a testnek a testen keresztül kell tanulnia. A törés fogja „megmutatni": a lelkében már valami nagyon régen eltörött és „kéne" (kell) már valami újat keresni és találni, ami azon túlmenően, hogy helyettesíti, valami sokkal teljesebbet hoz, ad!

Életében bekövetkezett egy jelentős törés, de ahelyett, hogy ezt ész­lelte és tudatosította volna, a régi beidegződések szerint próbálta folytat­ni életritmusát! Tetteiben, cselekedeteiben (fizikai síkon) ez azért jelent meg, mert azt a törést nem vette tudomásul.

CSONTHÁRTYA Fizikai tünetei:

A csont külső felszínét körülvevő rostos burok, mely bő ér - és ideg­hálózattal rendelkezik. A gazdag érzőideg-ellátottság következménye: az ütések, törések esetén fellépő fájdalom.

A porcos végek kivételével csontjaink külső felszínét rostos kötőszö-vetes hártya borítja. Benne bőségesen húzódnak erek és érző idegek, s ez utóbbiaknak köszönhető a csontok közismert fájdalmassága ütések, töré­sek esetén.

126

Page 122: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Amint a fák törzsén és ágain a kéreg alatt a fatestet szaporodásra képes sejtekből álló palásszerü burkolat öleli körbe, évente új faréteget, az év­gyűrűt alkotva, úgy rak rá rétegről rétegre haladva újabb és újabb csont­állományt a csontfelszínre a csonthártya belső rétege. E burkolat orsó alakú sejtjei végzik a csontképzést a csont növekedésének idején és ak­kor is, ha a csonttörés ingere az újraképződés erőteljes folyamatát meg­indítja.

Egy csont vastagsága és nagysága adott határig és korig nő. Ezt köve­tően egyensúlyi állapot áll be: az építő sejtek részben lebontó sejtekké alakulnak át.

Ha a csontot nagyjából nyugalomba helyezzük, nő a csonthártya le­építő tevékenysége, fogy a csontunk, amint ez a tétlen, lusta és mozgás-hiányos embernél történik. Aktív, sőt erőltetett mozgáskor, tehát terhe­lésre viszont a csonthártya tevékenysége a csontépítés irányába tolódik el.

Különös, de megfelelő körülmények között, ha egy csontot teljesen el is távolítunk, viszont a csonthártyát érintetlenül hagyjuk, az az egész csont újraképződését képes biztosítani. Ezért a csonthártyának „nagy becsülete van" a sebészek előtt, s csontműtétek esetén - ha csak egy mód van rá - igyekeznek azt sértetlenül hagyni.

Lelki tünetei: Mindenki kialakít egy képet a körülötte lévő világról, egy viselkedési,

viszonyulási formát a világhoz. Mindannyian rendelkezünk egy olyan tulajdonsággal, ami nagyon érzé­kenyen érinti életünket, ami erős hatással van életünk alakulására...

Pótcselekvése abban áll, hogy a kialakított, leképezett idea alapján felborul az a kényes egyensúly, ami szerint valaki eldönti, mit építsen be életébe. Mégpedig életének azon részébe, ami az alapokat adja. Az ala­pokat, amire az emberi tartást lehet felépíteni. A környezetből, a környezet által létrejött tudás, ismeret alapján alakítjuk a világban betöltött szerepünket.

127

Page 123: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

CSONTRITKULÁS Fizikai tünetei:

A közel panaszmentes állapottól a súlyos hátfájásig terjedő panaszok­kal, spontán csigolya- és combnyaktörésekkel járó betegség, lényege az anyagcserezavaron alapuló nagymérvű csontállomány- veszteség. A szaggató, húzó csontfájdalomra jellemző, hogy éjszaka erősebb, mint nappal.

Lelki tünetei: Mint az iméntikben kifejtettem, a csont a tartást jelenti. Ha ez a szilárd

sejtszerkezet kezd felpuhulni (ezt megelőzően vele együtt az énkép, a tudat), az azt jelenti, hogy az ember kezdi elveszíteni azt a tartást, amivel eddig rendelkezett.

Az orvostársadalom véleménye szerint a tüneteknek a hormonháztar­tás megváltozása az egyik kiváltó oka, ami a változó kor velejárója. Ami teljes mértékben igaz is, ha fizikai szinten figyelembe vesszük a hormo­nok szerepét. Gondoljunk csak bele egy pillanatra, mennyire fog változni az emberi tartásunk, amikor csökken örömmegélő képességünk, amikor nem tudunk örülni életünk édes pillanatainak! Már nevében is benne van a lényeg: változó kor! Ebben a korban minden folyamatos átalakuláson megy át, elmarad a menstruáció, a gyerekek kirepülnek, akikről eddig gondoskodott, már nem - úgy - igénylik a figyelmet. A beteg lelki szempontjából nézve is jelentős változások következnek. Ebben a bi­zonytalan helyzetben még inkább kiéleződnek a labilitást okozó (belső) konfliktusok. A betegség gyógyításában előszeretettel javasolnak külön­böző vegyi anyagokat, melyek csupán tünetileg kezelik a problémát. Elismerem, a hormonok közrejátszanak a csontritkulásban, de nem ez a gyökere, hiszen a hormonokat is vezérli valami, nem termelődnek csak úgy!

Gyökerük a tudat beállítottságában van, ugyanis aki ilyen típusú problémával küszködik, az elveszítette hitét abban, hogy van még célja életének. Céljait viszont azért „veszítette" el, életéből eltűntek az érté­kek! Az anyagcsere folyamatok megbomlásának „feltétele", hogy eltűn­jenek a kézzelfogható értékek. Amennyiben ezt a célt valaki újra maga elé tűzi és elkezd „építkezni", megszűnik a betegsége.

128

Page 124: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Gyógyítása: A gyógyulás itt is az arany középúton érhető el legbiztonságosabban.

Szükség van azokra az anyagokra, amikből a szervezet képes felépíteni azt az erős rendszert, amire már újra lehet támaszkodni. Azonban szük­ség van az építőmunkásokra, mégpedig olyan jellemzőkkel rendelkező munkásokra, akik szívvel-lélekkel azon vannak, hogy tökéletesítsék a művet. A megfelelő motiváláshoz a célok ismeretén túl az örömre is szükségük van.

CSONTKINÖVÉS Fizikai tünetei:

Igen lassan növekvő, jóindulatú csontdaganat, csontszerkezete normá­lis, porcsapka borítja, melyből viszont porcrák alakulhat ki. Fiatal korban a hosszú, csöves csontokon jelenik meg, idősebb korban a sarokcsont hátsó felszínén nem túl ritka. Említésre méltó a csontos hal­lójárat csontdaganata, előfordul az orrháton, és a medencecsonton, itt olyan helyeken, ahol szülési akadályt képezhet (ez ritka). Végsősoron azonban bármely csonton képződhet kinövés.

Lelki tünetei: A fő konfliktus: csalódásnak felfogott, kudarcként értelmezett tapasz­

talatok és az ezekre épülő túlzott tenni akarás, bizonyítási vágy! Ezt a tenni akarást minden esetben kíséri egyfajta bekeményítési kényszer. Ez annyit tesz, hogy egy „kissé" túlzásba viszi a dacosságot. Azt a dacot, melynek - ügyesen, lazán hozzáállva - szelét befoghatjuk a céljaink felé vezető vitorlásúton. Ha a példánál maradunk, akkor elmondhatom, hogy a csontkinövéssel küszködő ember egy nagyon nagy szelet szított, de a vitorláit leengedte, sőt még a horgonyt is kivetette.

A csalódásának fő forrása abban van, hogy azok, melyekbe kapaszko­dott, támaszkodott kicsúsztak „irányítása" alól! Ezek a fix pontok csak látszólag annyira stabilak. A valóságban minden dolog folyamatos válto­záson, átalakuláson megy át. így ez az ember, olyan távoli múltba ka­paszkodik, ami már régen elveszítette aktualitását, és hasznavehetetlen. Felmerülhet a kérdés - merüljön fel -, miért a múlt dolgai alapján kí­vánja irányítani életvitelét? Mert a jelen rossz szájízt hozott létre.

129

Page 125: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

A bizonytalanság helyébe (természetes emberi szükséglet) igyekszik minél rövidebb idő alatt új kapaszkodót keresni. Furcsa kettősség alakul ki: egyrészt, igyekszik ott maradni, ahol van, másrészt a lehető leggyor­sabban szeretne (de inkább akar) elérni a kitűzött céljaihoz. Természetes, hogy gyorsan akar célba érni, hiszen lelke-tudata mélyén tudja, amit most művel, az nem jó, de tovább megyek: azt is tudja, mit kell tennie! Ezt azért merem kijelenteni, mert a betegség fájdalommal jár! Emlékez­zünk: a fájdalom a két ismeret összeütközéséből születik, táplálkozik!

A túlzott tenni akarás, olyan dolgokat is létre hoz, melyre semmi szük­ség. Tisztában van vele, mit kellene tennie, de egészen mást fog megten­ni, és ez konfliktust, fájdalmat eredményez. Fájdalom keletkezik, mert a létrehozott, megteremtett - új rész, csontkinövés - nyomni fogja a régi, jól működő részeket. Magyarul a most kialakuló célkitűzés nem illik bele jól működő dolgaiba.

Fájdalom és börkeményedések jellemezhetik a csontkinövéseket, hi­szen elveihez erősen ragaszkodik, és mindent megtesz azok védelmében. Megerősíti a határvédelmet - bőr - azon a területen, ahol konfliktusa van. De mint utaltam rá, ez az elképzelés nem túl szerencsés, és ezzel a ténnyel ő is tisztában van, ezért a keményedés fizikai létén túl is fájda­lom keletkezik az adott területen. A gyógyulás útja:

Mindenképpen szükséges felülvizsgálni, és átértékelni azon dolgait, amelyek felé igyekszik haladni! Pl.: a sarokcsonton keletkező kinövéssel rendelkezőnek meg kell gondolnia, miben akar ennyire a sarkára állni! Keresse meg, melyik élethelyzetben áll annyira a sarkára, hogy az már belső konfliktust okoz.

CSONTVELŐGYULLADÁS Fizikai tünetei:

Levertség, majd hidegrázás, láz. Az érintett csont érzékennyé és fáj­dalmassá válik. Sokszor a tünetek bizonytalanok, elmosódottak. A betegség lényege: valamilyen sérülés következtében gennykeltő bakté­riumok jutnak a velőűrbe.

130

Page 126: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Lelki jellemzői: (lásd még: csont, vér)

A csontvelő lelki jelentéséhez eljuthatunk, ha összevetjük a vér, a csont és az immunrendszer tulajdonságaival. Röviden:

A vér szállítja mindazon örömöt, mellyel a test életerőhöz és ebből fakadóan védekező-mechanizmushoz jut. A csont adja a rugalmas tartást. A csontvelő jelentőségét, működését ebben az összefüggésben érthetjük meg igazán.

Mi, emberek, előállítjuk vagy inkább megtaláljuk azon apró örömein­ket, melyekkel elláthatjuk magunkat. Ezek az örömök táplálják vágyain­kat, cselekedeteinket. Nélkülük nem sokáig létezhetne élet. A csontvelő jól elrejtett, biztonságos helyen tartózkodik, mintegy jelké­pezve emberi tartásunk lényegét. Az emberi tulajdonságok úgyis mélyen, a közönség elől elrejtve léteznek. Igaz, ezeket néha még önmagunk elöl is eltitkoljuk. Ebben a titkolódzásban kimerülnek - vér - készleteink, azok a lehetősé­gek, melyekkel újra és újra elölről kezdhetjük. Az elveszettnek hitt önállóság, identitás után érzett erős vágy arra kész­tet, hogy minél hamarabb odaérjünk. Félelem alakul ki: talán nem — vagy nagy nehézségek árán —jutunk el céljainkhoz. Ez a félelem előbb-utóbb annyira megerősödik, hogy felrúgjuk biztos tudásunkat, lemondunk minden biztos alapról. Erről az állapotról sok mindent el lehet mondani, csak azt nem, hogy természetes! Nem természetes, tehát hatalmas indulatokat vált ki. Ezek­ből az indulatokból már könnyen alakul ki olyan helyzet, amikor a test belekerül egy előre nem látott szituációba. Az irányítás kicsúszik ke­zünkből és bekövetkezik egy baleset. Ebben - megrendült önbizalmában - könnyen nyitottá válik egy fertőzésre (lásd ott).

Pótcselekvése ebben áll: lemond saját képességeiről és helyette valami mást választ. Valami olyat, amiért „nem kell" küzdeni.

131

Page 127: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

DAGANATOK Fizikai tünetei:

A féktelenül, kontroll nélkül szaporodó ráksejtek beszürik a környe­zetet, és áttétet adnak. A eredeti daganatos tömeg kizárólag ráksejtekből áll, s ettől nagyobb távolságra ép sejtek tartományát látjuk. A kettő kö­zött pedig nincs éles határvonal az ép sejtek közé mintegy beáramlanak, a tumorsejtek, megszállják, beszürik a még egészséges tartományt (ezért nem tudja a sebész, hol vágjon). Tüneteket általában akkor észlelünk, ha már a daganatos folyamat előrehaladott állapotban van:

Fokozódó gyengeség, étvágytalanság, fogyás, majd kóros soványág, szürke arcbőr, végtagi vizenyők, hőemelkedés, fájdalom, amely az elvi-selhetetlenségig fokozódhat és gyakran csak kábítószerekkel csillapítha­tó. A daganatos gócokban, szövetekben másodlagosan szétesési, elhalási folyamatok, vérzések keletkezhetnek. A tudomány értetlenül áll azon jelenség előtt, hogy gyakran igen kis kiterjedésű, körülhatárolt és nem életfontos szervekben kialakuló daganat látványos gyorsasággal halálhoz vezet, bár még áttét sem mutatható ki. Máskor viszont az akár ökölnyi tömbökben összekapaszkodó daganatok elárasztják és szinte teljesen kitöltik a hasűrt, s ezzel a beteg képes éve­kig élni, roppant szenvedések közepette.

Lelki jellemzők: A rák egy „alattomos" betegség, nagyon sokáig bujkál, szinte csak

akkor észleljük, amikor már annyira megerősödött, hogy lehetetlen elle­ne harcolni. Megerősödött, és ez nagyon nehézzé teszi a gyógyulás útját. Adott a betegségtudat, a sok kudarc (amit hallott, tapasztalt, stb.), a harc valami ellen. A szó hagyományos értelmében szinte megvalósíthatatlan feladat leküzdeni a kórt! Más úton, beleértve a hagyományos orvoslást is elérhető közelségbe kerül a gyógyulás! Nem gyógyíthatatlan betegség! Gyógyítható! Ki lehet belőle gyógyulni! Meg van a gyógyulás lehetősége! Mivel „alattomos", sokáig megbúvó betegségről van szó, a tünetei, a lelki tünetei is igen összetettek és sok, de leginkább őszinte vizsgálódás­ra van szükség! A felismerésen túl (habár ez az első), kell még a gyó­gyulás vágya, miértje. Igazán akkor vagyunk képesek vágyni, amikor

Page 128: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

ismerjük annak valódi értelmét: az nem lehet igazi értelme a gyógyulás­nak, hogy valaki kedvéért tesszük, vagy mert nem akarunk betegek lenni.

A következőkben szeretném bemutatni azt az utat és lelki jellegzetes­ségeket, melyeket a daganatos beteg bejár a kór kifejlődéséig. Nézzük meg azok a pótcselekvéseket, melyek elvezetnek a tudat, az immunrend­szer meggyengüléséhez. Ezeknek meg kell gyengülniük, mert más eset­ben nem képes a tumor olyan gyorsasággal kifejlődni.

1. Az ember mások örömét keresi, szolgálja, így saját magára nem tud elegendő figyelmet fordítani. (Áldott jó ember, ezzel lehetne leginkább jellemezni, de ez csupán a felszín!) Azért keresi mások boldogságát és azért igyekszik mindent megtenni másokért, mert valakit boldogítani kell! Valakinek boldognak kell lenni, ha én nem, akkor valaki más! Saját örömébe vetett hite, reménye eltűnt (nem táplálta semmi). Közvetlenül nem szolgálja már saját felsza­badult jó érzését. Erőt meríteni már nem tud abból, hogy folyton másoknak ad.

2. Azt hiszi, minél többet segít, annál jobban fogja magát érezni. Nincsenek sikerei, vagy legalábbis nem fogja érezni azokat. Se­gítsége leggyakrabban nem segítség! Megoldja helyettük! Akkor érezhetjük a teljes örömet, amikor már az adás pillanatában telje­sül minden vágyunk. Nem teljesülnek vágyaink, amikor azt várjuk, más adja meg nekünk, amit magunknak kell megtenni. A maga ér­dekében semmit sem tesz, azt várja, úgy viszonyuljanak hozzá, ahogyan Ő viszonyul (helytelenül) másokhoz!

3. Titkolja: vannak vágyai az örömre, a boldogságra, de teljesen el­nyomja ezeket a vágyakat és behelyettesíti más érzésekkel, más törekvésekkel. Ezek nem fogják kielégíteni vágyódásait és ez még jobban felerősíti az értéktelenség tévhitét.

4. A saját gondjait nem beszéli ki, helyette mások gondjait veszi ma­gára, azokat sajátjaként kezeli. Mivel tudatába, szellemébe mélyen beivódik, bevésődik a probléma, valamint az ebből fakadó fájda­lom, nem tudja, nem képes beengedni azt az éltető erőt, ami har­móniát, ezáltal egészséget teremt benne. Mindenki lehet beteg, mindenkinek lehet problémája, csak neki nem, mindent és mindenkit maga elé helyez. Túlzásba esik, telje­sen elfelejtkezik magáról. Mindig ő az utolsó a sorban és ez így nem mehet sokáig.

133

Page 129: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Lényegében ezek a lelki jellemzők fogják alkotni, kiváltani, hogy saját sejtjei nem kapják meg azt az éltető erőt (örömet, jókedvet, boldogsá­got), amire szükségük van, így saját maguknak kell ezt beszerezni. Ez a beszerzés nem sokban fog különbözni a kizsákmányolástól, teljesen mindegy, milyen hatással van a gazdaszervezetre, a lényeg: nekik min­denük meglegyen!

Az embernek is szüksége van a pihenésre, a kikapcsolódásra a nehéz, fárasztó munka után. Csak így képes teljesíteni, csak így képes tökélete­sen működni.

Fizetnünk kell sejtjeinknek, amiért ilyen tökéletesen segítik életünket, részeinket. Amikor huzamosabb ideig nem fizetünk, „bér nélkül" marad­nak, az elvégzett munka örömét nem tapasztalják, fellázadnak sanyarú sorsukon keseregve és megtagadják a munkát. Elzárkóznak előlünk és kialakítják a maguk sajátságosan ellenálló, ellenséges világát (daganat), ami nagyon hasonlatos egy gerillaháborúra.

Tény, hogy a tudományos világ bebizonyította: naponta keletkeznek szervezetünkben ráksejtek, de azokat felismeri az immunrendszer, s így hathatósan védekezve megóvja az egészséget. Az immunrendszer csak akkor képes védelmébe venni az egészséges sejteket, amikor a tudatban is tisztázódott: mi számít jónak, követendőnek. A helyes következtetés egyik alapvető feltétele: a viszonyítás! Szervezetünk optimális működé­séhez is elengedhetetlen, hogy legyen mihez viszonyítani. Tisztáztuk: mire van szükségünk, mitől kívánunk szabadulni! Tehát ezek a rákos sejtek rövid élettartammal rendelkeznek, mert sikerült (valami alapján) felismerni őket.

Vannak olyan élethelyzeteink, amikor feléled bennünk a lázadás, a titkolózás szelleme, de nem talál, nem találhat megfelelő táptalajra, mert a többi sejt jól érzi magát. Jól érzi magát, mert örömöt kap, tehát öröm­mel végzi munkáját, a rákos sejt pedig - mivel nem kap, nem talál támo­gatást - elpusztul. El kell pusztulnia, hiszen az öröm „számára" ehetetlen táplálék, ellenséges környezet.

Burjánzani, szaporodni csak akkor képesek ezek a rákos sejtek, ami­kor a védekező mechanizmus nem ismeri fel őket - nincs hozzá sem kedve, sem ereje. Megfelelő „közösséget" találnak, ahol kölcsönösen védik, erősítik egymást. Itt aztán már ki tudnak alakítani egy olyan társa-

134

Page 130: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

dalmát, melyben jól érzik magukat, hiszen hasonszőrűek veszik körül őket.

Emlékezz, a testet a tudat vezérli, tehát az immunrendszert is!

Miért van bennük az a vágy (a rákos sejtekben), hogy szaporodjanak? Mert a gazdaszervezet is ezt tanította: minél több, annál jobb (minél töb­bet segítek, annál jobban érzem magam!). Következésképpen minél töb­ben vagyunk, annál jobban fogjuk magunkat érezni. Továbbá, a tömeg­ben rengeteg erő rejlik, a közösségi szellemben megfelelő támogatottsá­got élveznek, otthonra találnak.

A betegség kialakulásához (típusától függően) aránylag hosszú időnek kell eltelnie és az ember viselkedéséből elég jól felismerhetőek a meg­előző jelek.

Ennyi bevezetés után nézzük meg a konkrét okokat. A kór egy olyan lelki-fizikai konfliktus a múltjában és természetesen

jelenében, melyről nem vesz, vagy nem akar tudomást venni. így a meg­oldásra halvány esélye sincs! Eltemetve, lelke legmélyén megbúvó problémái azonban szüntelen emésztik. Felemésztik azt az életerőt, amellyel a boldogságot, az egészséget érheti el. A fő kiváltó ok azonban ez: nem érti meg, nem hajlandó szükséges feladatként felfogni, neki is szüksége van arra a gondoskodásra, melyet másoknak, szeretteinek ad!

A rákos sejtek tulajdonképpen „csak" figyelmeztetni kívánják „gaz-dájukat"(sajátságos nyelvezetükkel), hogy úgy oldják meg a kialakult konfliktust, hogy nekik is jó legyen, rájuk is fordítson megfelelő figyel­met és gondoskodjon róluk is! A betegség és egy élethelyzet között most vonjunk párhuzamot:

A rákos folyamat hasonlatos a forradalomhoz!

Mese a forradalomról: Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy nagy közösség. Olyan

nagy közösség volt ez, hogy hasonlatossá vált egy országhoz. Ebben a hatalmas országban élt egy igen magányos ember!

135

Page 131: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Élt, éldegélt saját kis világában, igazából nagyon keveset tudott önma­gáról és a körülötte lévő hatalmasságokról, de nem is nagyon érdekelte milyen környezetben él. Egyetlen dolog, egyetlen cél lebegett szeme előtt: jól élni! Tudta, jobban is lehet élni, tudta, jobban is élhetne! Bármit is mondott környezete, valahol mélyen tisztában volt vele: sokkal többet akar. Többet akar, mert képes megvalósítani. Ez a kettősség: képes rá, és mégsem meri, nagyon elkeserítette. Fájt mindene, fájt élete. Életfilo­zófiája, életszemlélete ennél tovább nem jutott. Miért is jutott volna, amikor egyedül volt és nem talált magának társat, aki segíthette,"pátyol-gatta, tanítgatta volna. Nem tudta, nem is sejtette, mi hiányzik. Egy do­logban volt csak bizonyos: valami nagyon nincs rendjén, valami nagyon hiányzik! Fájdalmában és nyomasztó hiányérzetével eltelve növekedett benne az elégedetlenség és egyszer elindult világot látni. Elindult, fel­eszmélt és észrevette: vannak körülötte más sejtek is, akik nem figyelnek rá, nem segítik, s azt érezte, lenézik, sokkal kevesebb, értéktelenebb a többi sejtnél. Valamennyit beszélgetett társaival, de égető problémáit nem adta ki, hiszen nem talált megértésre. Ezért egyre inkább magába fordult. Első ijedtsége és megbántottsága hamar elmúlt, mert kifejezetten jó, megnyugtató ideológiát talált és ezzel megindokolta; miért nem fog beállni a többi közé. 0 nem lesz „Bólogató János", el fogja érni kitűzött céljait, kerül, amibe kerül. Visszahúzódott magányába, hogy megfelelő tervet eszeljen ki melynek segítségével elérheti a boldogságot. A boldog­ságot, amit ő is megérdemel, a megbecsülést, az érvényesülést.

Eközben az a hatalmas valami (test), - amit most nevezzünk államnak - határozottan el volt foglalva azzal, hogy ápolja külső kapcsolatait. Tö­rődnie kellett a szomszédos államokkal, kiket nagyon szeretett és fontos­nak tartotta figyelmüket, véleményüket és azt, hogy jó kép alakuljon ki róla. S amíg elfoglalta magát azzal, hogy a külvilág felé fordult, teljesen meg­feledkezett állampolgárairól. Megfeledkezett róluk és már nem gondos­kodott jólétükről. Elfogadta a látszat-jólétet, melyet beépített ügynökei jelentettek. Nem gondoskodott jó gazda módjára, a nép már csak azt tapasztalta: mindig, mindent tőle vesznek el, mindig neki kell szolgálnia, és cserébe nem kap semmit.

Kezdetben csak egy-egy lázadó, elégedetlen személy termelődik ki, és ő előbb-utóbb kiáll az emberek elé és hangot ad nemtetszésének. Meg-136

Page 132: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

győzi a hallgatóságot: csak az általa megtalált út az egyedüli helyes és követendő, ez az út fogja a boldogságba vezetni az elégedetlen tömege­ket!

A kijelentéseket meghallgatják, elgondolkodnak, és jobbat nem látva egyetértenek vele, csatlakoznak hozzá, egyre többen hirdetik az „igét",

egyre gyorsabban növekednek. Lázadó sejtekbe, ellenálló csoportokba szervezödnek, ahol forradalmi nézeteik megértésre találnak. A csoportok nagyon jól szervezettek, és egyre szervezettebbé válnak. Feladataik be­határolhatók. Kifelé teljesen titokban tartják létezésüket, mert fenntartják a látszatot: minden rendben! Ha kérdik mi bajuk, a válaszuk egyszerű, semmi. Ez szükséges, mert ha lelepleződnek, most még könyörtelenül elbánhatnak velük.

A sejtcsoportban a kialakult ideológia határozza meg a tagok „gondol­kodásmódját", cselekedeteit. Lassan belterjessé és elfajulttá válnak. A bennlévő, kifejezésre nem kerülő indulatok feszültséget, feloldhatatlan feszültséget eredményeznek, ennek lesz egyenes következménye az áttét.

Ha a rákos sejteket nem hallgatnák meg az elégedettek, nem találná­nak megértésre, feladnák a renitenseket és a „belügyi csapatok" semle­gesítenék őket. A szélsőségeseket letartóztatnák, eltávolítanák az egés­zségesek közül, (ez történne a normálisan működő immunrendszer eseté­ben).

Előbb-utóbb a megerősödött, elégedetlen nép fellázad uralkodó osz­tálya ellen, lázongásával felhívja figyelmét a kialakult válságos állapotra. A pótcselekvés itt ebben rejlik: a sejtek saját jólétük elérése helyett, hogy a lehetőségekhez mérten jól érezzék magukat, a készet igyekeznek elra­bolni! Miként a forradalomban, itt is illegalitásba vonulnak, hogy a rendőrség (az immunrendszer) elől elbújva a lehető legnagyobb bizton­ságban legyenek. Biztonságban legyenek egy olyan közösségben, ahol azonos elveket vallók vannak. A fellázadt sejtek minden esetben a saját érdekeiket nézik, nem sokat foglalkoznak a többiekkel és az uralkodó osztállyal. Tévedés lenne azt állítani, hogy a daganatos sejtek a test, a szervezet ellen vannak. „Ők" nem a gazda ellen jönnek létre! Ők csupán meg kívánják teremteni a saját otthonukat! Felmerül a kérdés: miért?

Mert a jelenlegi rendszer számukra elviselhetetlen. Nem fordítanak figyelmet rájuk, nem hallgatják meg kívánságaikat, vágyaikat.

„Minden szentnek maga felé hajlik a keze"! 137

Page 133: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

így a forradalmár sejtek is csak a saját érdekeit nézik, „eszükbe" sem jut, mi fog történni otthonukkal, amikor megerősödnek! A forradalmat felfoghatjuk így is: kétségbeesett segítségkérés! Mint minden harc, legyen az a legnemesebb is, gyakran követel áldoza­tokat. Jelen esetben ez a test szenvedése, halála. A szenvedés abból ered hogy képtelen megérteni és feldolgozni: olyan dolgokat cselekszik, cse­lekedett, melyek korántsem arattak osztatlan sikert.

Ez történik a daganatok esetében is, ahol a test figyelmezteti „tudatát" a vele kapcsolatos helytelen gondolkodásmódra. A tudat azonban nem fogja fel ezt a tarthatatlan állapotot, mert el van foglalva azokkal az apró „pótörömökkel", „pótelismerésekkel", melyek némi megnyugvást adnak hiányos állapotában. Fel sem merül benne: mi van, ha mégis másként van? Nem kételkedik, tökéletesnek fogadja el helyzetét. Tudja, hogy nem tökéletes, de fél másként vélni, mert azt hiszi, csak rosszabb jöhet.

Ez a küzdelem önvédelem! Harccal, drasztikus beavatkozással meg­gyógyítani nehezen vagy inkább nem is lehet. Nem nyújt tökéletes meg­oldást, ugyanis a konfliktus lelki háttere változatlan marad, és a tudat és a test továbbra sem ismeri fel a „lázadó" sejteket.

Az ember tudata nem ismeri fel az okot, ezért a test is hasonlóan vála­szol, tehát nem ismeri meg a „beteg" sejteket, hiszen egészen mással van elfoglalva. Saját fenntartásával, mely leköti minden energiáját, mert az örömtelenségből fakadóan alig marad ereje másra. Ennek következtében az immunrendszer tétlenül szemléli a szervezet fokozatos elsorvadását. A rákos sejtek körül kialakul egy egyirányú fal, mely befelé teljesen zárt, kifelé azonban zavartalanul terjeszkedhetnek a fallal együtt. A terjeszke­dés akkor lehetséges, amikor a környező sejtekben is megtalálható az elégedetlenség! Az információ áramlása semmilyen akadályba sem ütkö­zik! A sejtek egymás közötti információcseréje következtében az elége­detlenség, a lázongás „gondolata" eljut „mindenkihez" és előbb vagy utóbb termékeny talajra lel. Gyökeret ver és a környező sejtek is hasonló elveket fognak vallani és természetesen lázadóvá válnak. De nem csak a közvetlen környezet fog így viselkedni. A véren és a nyirokrendszeren keresztül nagy távolságra is eljuthatnak a lázadók és velük együtt a hírek is.

Ahhoz, hogy a sejtek lehető legjobban érezzék magukat, el kell szige-telődniük a „egészséges" társaiktól. Létrehoznak egy erős védvonalat. Ez fal aztán teljesen elrejti a mögötte lévőket, becsapja a védekező mecha­nizmust, mert azt hiszi: minden rendben van (csak az létezik, amit látok, 138

Page 134: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

tapasztalok, amit nem látok az nincs is). Önállóan képtelen korrigálni a hibát.

A daganaton belül lévő sejtek igyekeznek kialakítani, sőt ki is alakít­ják a maguk kis különálló világát, melyben jól érzik magukat. Kialakíta­nak egy sajátságosan torz szeretetet, ezzel is helyettesítve az „anyai" gondoskodást, a melegséget. Lázas szervezkedésük jele fizikai síkon, hogy a daganatos csomó hőmérséklete magasabb környezeténél. Megteremtik maguknak az infrastruktúrát. Saját érhálózatot, utánpótlási vonalakat építenek ki, melyeken keresztül ellátják társadalmukat.

A gyógyulás útja: A rákot elkerülhetjük aránylag egyszerűen. Időnként végezzünk ön­

elemzést, nézzünk szembe bátran gondjainkkal, vegyünk róluk tudomást, lehetőségeink szerint OLDJUK MEG azokat, de legalább törekedjünk rá. Ami még nagyon fontos, legyen bátorságunk másoknak (vagy az érintett személynek, akivel szemben létrejött a válság), elmondani, ami a szívün­ket nyomja.

Ha már kialakult a betegség, a teljes gyógyulás eléréséhez más megol­dást is kell találni! Keresgéljünk tovább, a megoldást a tudatban fogjuk megtalálni.

Az összetett kiváltó tényezők, és az idő rövidsége miatt a gyógyulás során figyelembe kell venni: önmagában egyetlen gyógymód sem nyújt­hat teljes megoldást. Ebben a könyvben szeretném elkerülni, hogy azt ecseteljem, mit nem lehet!

Amit tenni lehet, amit tenni kell, az egy ugyan olyan átfogó, mindenre kiterjedő út, melynek során változnak étkezési, életviteli, gondolkodás­beli, hozzáállásbeli tulajdonságok is. így van, és szinte csak így van esély (jó esély) a gyógyulásra, az egészség elérésére!

Arra kérlek, most emlékezz vissza a gondolatoknál leírt jellegzetessé­gekre! A „két fajta" gondolat kölcsönösen kioltja egymást, amikor csu­pasz valójukban találkoznak. Mindkettő metamorfózison megy keresztül, és egy egészen új dolog születik belőlük. Ezt a tényt könnyen megérthetjük, csak gondoljunk a háborúzó felekre. A frontvonal mindkét oldalán érző, szerető emberek harcolnak egymás­sal, mindenki igyekszik túlélni! Csak a legritkább esetben fordul elő, hogy céljuk a másik fél teljes megsemmisítése. Céljuk a túlélés! Tulaj-

139

Page 135: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

donképpen a daganatot is felfoghatjuk háborúnak, mégpedig egy nagyon is kegyetlen háborúnak. Itt is két ellentétes érdek csap össze!

Vajon a háborúban, amikor a két oldal számára megszűnik a politikai nyomás, amikor felfedezik: a túloldalon lévő lövészárokban is ugyano­lyan emberek vannak, harcolni fognak-e? Nem csökken-e a harci kedv, nem csökken-e a harcok intenzitása? Dehogynem!

Amikor létrejön a béke, az eddigi ellenfelek kijönnek földalatti állá­saikból és kezet fognak az ellenséggel, egymás keblére borulnak, évvég­re felszabadultan örülnek. Örülnek, hogy végre-valahára visszatérhetnek szeretteikhez, visszatérhetnek eddigi életükhöz. Az emberek, a politika­mentes emberek nem szeretik a háborút, nem szívesen öldöklik az ellent. Ugyanígy a testünkben élő - lázadó - sejtjeink sem örülnek annak, hogy ellenünk harcolnak! Viszont a harcot csak akkor képesek feladni - mind­két oldalon -, amikor megszűnnek a téveszmék! A téveszmék megszűné­séről csak ekkor beszélhetünk, ha átadják helyüket valami örömteli, fel­szabadító gondolatnak, elvnek!

Golden Yacca®: A Yacca szaponin gátolja a rákos sejtek növekedését és életképessé­

gét. Mint a rák általános leírásánál már olvashattuk, az édesség, az öröm hiányzik leginkább a beteg életéből, ezért kézenfekvő terápiás ki­egészítő ez a különleges cukor!

A szaponin képes kiválasztani a rákos sejtet, mert a rákos sejt memb­ránjának szerkezete eltér az egészséges sejtmembránétól. Itt is érvénye­sek az előzőekben leírtak: amikor felindult állapotban vagyunk, milyen nehezen tudjuk elfogadni a gyengédséget - sejtjeink is hasonlóan, azono­san reagálnak. Tehát a rákos sejtek számára fogyaszthatatlan tápanya­got viszünk be. A rákos sejteknek fogyaszthatatlan, de az egészséges sej­tek megerősödnek, túlsúlyba kerülnek! Ezáltal is elősegítik a gyógyulást.

A konkrét daganatok, és kiváltó okai:

Agydaganat Fizikai tünetei:

A koponyaűrben térfoglaló folyamat zajlik. Mivel a koponyaalap és a koponyaboltozat egy zárt, nem táguló üreg, ezért benne bármilyen térfo-140

Page 136: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

gat-növekedés életveszélyt jelent. Vizenyő, növekvő daganatok, torló­dással járó keringési zavarok következménye koponyaürön belüli nyo­másnövekedés. Fő tünetei: szédülés, látászavar, hányinger, hányás, fájdalom.

Lelki jelentése: Gondolatai, céljai határozottan alárendeltek másoknak, vagyis szinte

teljesen megszűnik a szabad akarat, előtérbe kerül a kiszolgálás. Kiszol­gál minden kérést, gondolkodik mások helyett, megoldásokat keres má­sok helyett. Közben nem marad ideje saját megoldandó feladataival tö­rődni. Életét kitölti a gondolat szolgasága, megszűnik önmagának keresni az elérendő célokat, melyek kiteljesíthetik életét. Pótcselekvés:

Gondolkodik, de gondolatait egészen más tölti ki, ebből rendre kima­rad a saját magára fordított örömteli gondolkodás, célkitűzés. Mivel saját feladatán nem elmélkedik (gondolkodni pedig kell), mások helyett igyekszik megoldani a felmerülő gondokat. Szorosan idetartozik a miért. Miért igyekszik mások helyett élni? Mert azt hiszi - vagy legalábbis azt az elképzelést hagyja érvényesülni -, így lesz tökéletes az élete. Termé­szetesen ez abban az esetben lehetséges csak, amikor saját magával nem foglalkozik. Mert valamilyen „furcsa" oknál fogva mindenkit maga elé sorol. Saját énjét kevésnek, érdemtelennek tartja, s ez így fog megnyil­vánulni: a többiek nagyobb bajban vannak, nagyobb szükségük van...! Ha ez teljes mértékben így is van, ebből még nem következik egyenesen, hogy mindig mások a fontosabbak. Mindezt a kinyilvánítás helyett titokban tartja, még önmagának sem szí­vesen vallja be, amikor mégis (nagy küszködés árán) beismeri, gyorsan elhessegeti. Ebből a megkötözöttségböl, örömtelenségből igyekeznek szabadulni a rákos sejtek. Gyors szaporodásnak indulnak, mert „társaságban" jobban múlik az idő. Minden teremtett igyekszik távol tartani magától a ma­gányt, következésképpen: keresi hasonló mentalitású társait!

Konkrétabb jelentése attól függ, mely részen alakult ki először. Így lehet:

141

Page 137: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

az agy jobb oldalán jelentkező daganat, érzelmi konfliktusra, amit a szőnyeg alá söpört (olyan célra vágyott, ami már megszületésének pilla. natában lelkiismeret furdalást okozott), s az idő teltével ez nem múlt ki.

A másik társuló ok: érzésit, megérzésit mindig mások szolgálatába állítja és a saját magára nem marad sem ideje, sem kedve. Hangsúlyo­zom: bármennyire is takargatja, a vágy ott van benne, tudja - de nem meri felvállalni - nagyon is szüksége van azokra az érzelmi sikerélmé­nyekre, melyeket másoknak átadott!

Baloldalon kialakuló daganat anyagi, értelmi jellegű. A szolgaság és az örömtelenség szorosan összefügg a fizikai világ megnyilvánulásaival. Pl.: képtelen felfogni, miért ilyen az élete.

Hátul keletkezik, amennyiben nem tisztázza (önmagában) a világhoz való viszonyát, kerüli a szembenézést a mögötte tornyosuló kritikákkal, ugyanakkor mindez erősen foglalkoztatja. Nyíltan nem, de elviselhetet­lennek tart minden irányítást.

Elöl alakul ki daganat amikor, saját (eltitkolt) célkitűzései helyett a mások céljainak, megvalósításával van teljesen elfoglalva.

A gyógyulás útja: Az orvosi kezelés mellett nagyon fontos, jelentős lépést tehet előre a

gyógyulás útján, amikor megtörténik a felismerés. Felismeri, hogy igenis van egy olyan problémája, amit meg kell oldania, mégpedig megnyug­tatóan. Úgy, hogy abban felhőtlen öröme legyen! Nézzük mit is kell felismernie? Fel kell fedeznie, hogy szerettein csak úgy tud segíteni, ha új dolgokat tapasztal, ha friss ismereteket szerez. „Zsebből pénz adni csak úgy lehet, hogy előtte megtöltöm"!

Page 138: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Szájüregrák Fizikai tünetei:

A kialakuló rákos daganatok esetében fájdalom, vérzés, kifekélyese­dés bűzös lehelet és váladékürülés, súlyos rágási és nyelési nehezítettség a vezető tünetek.

Lelki jellemzői: Leginkább a beszéddel, kommunikációval, a megrágással, a rágódás-

sal van szoros összefüggésben. Mégpedig: félelmei, pótcselekvései miatt önmagának nem, csak má­

soknak ad tanácsot, másoknak mond igazságokat, mások problémáit igyekszik megrágni. Félelmei ebből erednek: érzelmei, megélt tapaszta­latai szerint nem volt képes eldönteni, kire vagy mire hallgasson, és rossz tanácsokat adott önmagának, illetve felesleges dolgokon rágódott, me­lyekben nem talált örömet. így azt a következtetést vonta le, hogy öröm nincs is. Elhitte, hogy ami máskor - valamikor régen - nem sikerült, az ezután sem fog. Persze reméli, de igazán hinni már nem meri. Ezért ezt a problémát elrejti önmaga elől, de örömre mindenkinek szüksége van, s ezt a másokon való segítésben reméli megtalálni, természetesen hiába.

Mások öröme mindig másoké marad, amit más fogyaszt el, azt nem mi, hanem más fogyasztotta el.

Hiszi, reméli, akkor lesz boldog, ha másokkal teszi azt, amire neki lenne szüksége. Csak lenne, mert neki csak a szükség maradt. Hiszi, reméli: eléri boldogságát úgy, hogy más adja meg neki, vagyis ő beszél mások helyett, és mások majd beszélnek helyette. Sajnos - vagy szerencsére - a világ nem így működik! A szájrák kialakulásának több oka lehetséges attól függően, milyen já­rulékos betegségek társulnak hozzá.

Okai: A beszéddel, megnyilvánulással kapcsolatosan az alábbiakat teszi:

(emlékezzünk a történetre) felborul az egyensúly, az egyensúly a saját megértései és a megértetései között. Vagyis kifelé fordulóvá válik (ez még önmagában nem jelent problémát), teljes mértékben mások töltik ki eletét és közben az önös érdekek elsikkadnak.

A fő gond abban rejlik, hogy nagyon is tisztában van szükségleteivel, de nem meri megtenni, beteljesíteni azokat.

143

Page 139: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

A táplálékfelvétellel kapcsolatos megbetegedések jellegzetessége hogy önmaga helyett is másokat lát el „táplálékkal". Egyéb vonatkozás­ban ugyanazt jelenti, mint az előző!

A gyógyulás útja: Az ember nem képes meghasonlani önmagával, nem képes mindent

feladva hátat fordítani eddigi beidegződéseinek. Legalábbis úgy nem tudja ezt megtenni, hogy ne szerezne be egy sor fájdalmas tapasztalást Nem képes feladni viselkedési formáit, mert azokban talál valami jót. Igaz, ez a jó korántsem tökéletes, de most jelen pillanatban jobb nincs. Ezeket alapul véve kell megközelíteni a gyógyulás útját! Úgy kell elindulni, hogy (látszólag) nem ad fel semmit, de mégis talál valami sokkal jobbat! Hogyan érhetjük el ezt?

Egyszerűen. Emlékezzünk, életünk során már voltak olyan tapaszta­lataink, amikor valaki nem akart valamiről lemondani, ragaszkodott hoz­zá.

Tegyünk elé egy sokkal értékesebbet (számára valódi értékkel bírót) és úgy mond le berögzült szokásairól, viselkedési formáiról, hogy men­tesül az elvesztés (átmeneti) fájdalmától, és rögtön valami értékeset kap. A konkrét esetet alapul véve: csak akkor tud zsebéből pénzt kiadni, ha előtte oda berakta (ezt nagyon jól tudja, hiszen egyébként nem okozna neki lelki vívódást). Ez annyit tesz: „mondjon" magának olyan igazsá­got, amellyel örömmel tud táplálkozni, és miután jól lakott, ossza meg másokkal!

Gége- és torokrák Fizikai tünetei:

Állandósuló rekedtség, fájdalom, a hangképzés elvesztése (megné­mul), nyelési, légzési nehézségek lépnek fel. Vérzések, fekélyes szétesesi folyamatok indulnak el a gégében és környezetében. A beteg fogy, lázas, halálfélelem uralkodik rajta.

144

Page 140: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Lelki jellemzői: Fő rejtegetett konfliktusa, titka, amit még önmaga előtt is rejteget, az

elfogadásban és az ebből fakadó erő és örömgyűjtés hiányában keresen­dő!

Olyan ez, mint amikor mindent és mindenkit elfogadunk, válogatás, szelektálás nélkül mindent lenyelünk, csak éppen saját magunkkal szem-

ben nem érvényesítjük ezt a remek tulajdonságot. Mivel önmagára nem vonatkoztatja ezt az elfogadást, mások elfogadása is megkérdőjelezhető! Másokkal úgy tudunk türelmesek lenni, amikor valami egészen mást helyezünk figyelmünk középpontjába! Tehát: mikor felmerül bennünk az elfogadás gondolata, az már rég nem az!

,Elfogadom a másik embert olyannak, amilyen - ez általában nem a legjobb vélemény szokott lenni -, mert én sokkal rosszabb, értéktelenebb vagyok".

„Elfogadom, mert el kell fogadnom, elfogadom, mert mindenkinek ez a véleménye: el kell fogadnom."

Megjegyzem: az iménti viselkedésnek semmi köze az igazi elfoga­dáshoz, ez a beletörődés tipikus esete! Elfogadni csak akkor vagyunk képesek, amikor birtokában vagyunk az öröm érzésének. Márpedig itt erről szó sincs! Nem beszélhetünk örömről, hiszen amit az ember má­soknak nyújt, nem juttatja saját magának! És ekkor olyan dolgokat, érzé­seket ad át, melyekre neki is ugyanolyan (ha nem nagyobb) szüksége van! Ez ennyit tesz:

Kialszik benne az életöröm, hiszen nem foglalkozik azzal, hogy ön­magának is adjon. Kialakul benne és megmerevedik az egyféle látásmód. Az egyoldalú látásmód következtében hiányozni fog a megértés.

A megértésből lesz majd félreértés, ebből már egyenesen következik a félelem. A félelem pedig olyan dolog, amit rejtegetni kell. Mivel lelke legmélyén rejteget, a lelki tulajdonságokhoz tartozó sejtek nem kapják meg azt a gondoskodást és örömet amire szükségük van és fellázadnak.

A gyógyulás útja: Hasonlatos azokhoz a megoldásokhoz, mint amiről a fejezet elején

beszéltem!

145

Page 141: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Heredaganatok Fizikai jellemzői:

Gyakran rosszindulatúak és gyors lefolyású betegség képében jelent­keznek, más formái évekig is elhúzódhatnak, és áttételeket adnak a nyirokutak közvetítésével. Jellemző elváltozás a here fájdalmatlan meg­nagyobbodása. Az esetek igen nagy százalékában érdekes módon a bal here érintett. Ennek oka ismeretlen.

Lelki jellemzői: A here az a hely, ahol az „öröm" magjai „megteremnek". Aztán ezeket

„átadja" önmagának, és amennyiben egyensúlyban van, másoknak. Je­lenti ez az elveket, a konkrét tanácsokat, a segítséget. Tovább kell adni, ki kell nyilvánítani, hogy ezekből valami új dolog szülessen.

Amikor tehát itt daganat keletkezik, akkor el kell gondolkodni azon, mennyire és hogyan képes az „örömcsírákat" átadni!

Érzéseivel, tetteivel igyekszik másokban - lehetőleg mindenkiben -örömet ébreszteni, máshol kívánja elvetni az öröm magjait, de közben elfelejt - nem tartja fontosnak - önmagának is juttatni. Alulértékeli ön­nön fontosságát, értékességét, így természetesen nem tudja elfogadni mások köszönetét, hiszen az számára ismeretlen fogalom. Honnan is ismerné, amikor önmagának nem ad, amikor ezt nem tapasztalja meg? Számára az öröm forrása nem is fog létezni.

Olyan ez, mint a gondoskodó kertész esete: mindenre figyel, minden­kinek örömet szerez csodás teremtményeivel, csak éppen ö nem veszi észre a szépséget.

Hogy válaszoljak Albert kimondatlan kérdésére: azért nem a jobb herében jelentkezik a daganat, mert a fizikai, testi örömöket általában önmagának könnyebben, gyakrabban megadja. Ez abból is ered, hogy tudat alatt nagyon erősen él, létezik a fajfenntartás ösztöne, míg az öröm, a társas kapcsolat, a magunkkal való jó viszony már sokkal gyengébben él bennünk. A fizikai oldalon tehát nem, vagy nehezebben tud kialakulni az öröm hiánya.

A bal here a lelki oldalra, az érzelmi világra vonatkozik és sokan ezt lényegesen nehezebben, vagy egyáltalán nem adják ki, illetve át. Ez a visszafogottság, önmegtartóztatás saját magával szemben áll fenn. Sőt

146

Page 142: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

elsősorban önmagára vonatkozik. Igyekszik örömet adni, de ha a sajátja elfogy, miből fog adni?

Természetesen ennek a cselekvésnek vagy inkább nem-cselekvésnek is megvan a jó oka. Az okot pedig mindig képes megindokolni, így van kifogás arra, hogy ne kelljen másként élni, tevékenykedni. Szeretném hangsúlyozni: ennek a kifogásnak nem örül, sőt nyomasztja, de kibúvó­nak „megfelelőnek" tűnik.

Leginkább a szabadság, a mozgás és a cselekvés szabadsága és az ebből egyenesen következő rugalmasság hiányzik életéből. Minden, ilyen cselekvést kényszernek érez, hiszen nem merít, nem tapasztalja meg (belőle hiányzik, másnak, másoknak adta) a felhőtlen önzetlenséget. Felhőtlen önzetlenségen a következőket értem: azért adunk, mert eszünkbe sem jut azon gondolkodni, vajon kapunk-e érte cserébe vala­mit. Akkor kezdünk aggódni fizetségünkért, amikor nem hisszük, hogy jót és helyeset cselekedtünk.

A gyógyulás útja: Tudom, nehéz változni. A beteg megszokta azt az elképzelést, hogy

úgy lesz tökéletes az élete - a betegség bebizonyította az ellenkezőjét -, ha minden „magot" átad, és más teremtsen belőle örömet, boldogságot. A beszélgetések, az önelemzések során rá fog ébredni, és ki fogja mon­dani: mire vágyna, mit szeretne elérni. Éppen ez az a feltételes mód, amihez erőt kell gyűjtenie. Ereje, energiája, valamint tudása megvan, egyéb esetben nem akarna meggyógyulni, vagy már nem látna rá lehető­séget. Ereje van, ha nem lenne, már nem lenne ereje szenvedni. Ha még tud szenvedni, akkor a szenvedésbe fektetett erőnek kell átfordulnia a meg­felelő irányba. Fog ez menni abban a pillanatban, amikor felébred valami vonzóbb! Olyan vágy, amit elérhetőnek tart. Érzései átváltanak az ellen­kező oldalra.

A gyógyulás folyamatánál különösen fontos: miért gyógyuljon meg, mi értelme gyógyulásának? A miért soha nem lehet valaki más kedvéért, valaki más miatt!

Egyetlen értelmes cél jöhet számításba: saját maga! Ez csak akkor következhet be, amikor elég fontosnak, értékesnek tartja magát. Szeret­tein igazából csak azzal tud segíteni, hogy meggyógyul, és életben ma­rad.

147

Page 143: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Nyirokrák Fizikai tünetei:

Elsőként fájdalmatlan nyirokcsomó-megnagyobbodások észlelhetőek majd láz lép fel, fogyás, éjjeli izzadások. A nyirokrendszer egyes rosszindulatú folyamatai hihetetlenül gyors le­folyásúak, hetek alatt végezhetnek a beteggel.

Lelki jellemzői: (lásd még: immunrendszer, autoimmun betegségek és nyirokrendszer c. feje­

zeteknél) A belső tüz, a külső-belső védekezéssel kapcsolatos viszonyulások

harmóniájának határozott felbillenése. A ki nem mutatott, de nagyon is létező indulatokkal van szoros össze­

függésben. A haragot, indulatot, ami itt teljesen semleges tulajdonság­ként van jelen (csak ebben az értelemben beszélek róla), önmaga ellen fordítja. Közben tisztában van cselekedetének reménytelenségével és értelmetlenségével, mégis megteszi. Mint említettem, a számára is értel­metlenül ható cselekedetek, megnyilvánulások erősen visszafojtják an­nak vágyát, hogy valaha is kifejezze nagyfokú elégedetlenségét. Ennél a betegségnél különösen jellemző tulajdonság, amit a „mesében" írtam. Javaslom, térj egy kicsit vissza ahhoz a részhez.

Csökkenni fog a tüz, hiszen a benn lévő, ki nem fejezett feszültséget okozó indulatok bennmaradtak, így az örömmegélő képessége határo­zottan leromlik. Öröm hiányában - a feszültség jelenlétében - rövid időn belül kialakulhat az elégedetlenség. Az eltitkol elégedetlenség, a figyel­men kívül hagyott megérzések elindíthatják a háborút. Emlékezzünk a történelemre! Hogyan, miért törtek ki a népek közötti háborúk? Hogyan, és miért robbant ki az ellenforradalom? Ezek elemzésénél szorítkozzunk a „száraz" tényekre, és megkapjuk a keresett válaszokat.

Azokat az érzéseket, indulatokat, melyeket kifelé kell mutatni, önmaga ellen fordítja, mintegy önmagát hibáztatva, bűnbaknak beállítva saját személyét!

A gyógyulás útja: Akkor kell kimutatnia érzéseit, amikor azok keletkeznek! Amennyiben

másként cselekszik, hasonlóan fog járni, mint a biztonsági szelep eldu­gulása után a kukta. Egyre növekszik a belső nyomás és egy idő után az érzelmi megnyilvánulások kicsúsznak a keze közül. Kirobban, egyszerre 148

Page 144: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

árad ki a felgyülemlett feszültség és olyanokat is megbánt, akik ezt nem érdemlik meg. Ebből aztán lelkiismeret-furdalása lesz és igyekszik elke­rülni a hasonló eseményeket. Ezt egyféleképpen érheti el: elfojtja igazi érzéseit. Véleményem szerint mindezekből már kikövetkeztethető a követendő út! Fedezze fel, milyen örömet tapasztal, amikor végre kimondja megfon­tolt, végiggondolt sérelmeit.

Nyelvrák Lelki jellemzői: Lásd még: nyelv! A mondanivalójával vannak konfliktusai. Amikor másoknak ad éltető, tápláló tanácsot, előtte jól megforgatja, íz­lelgeti azt, így kiváló, helytálló segítséget képes adni. Viszont ezt a képességet önmagára, életére már nem vonatkoztatja. Azt hiszi, azt reméli, majd helyette is,ugyanúgy, ahogyan ő, megoldják, fel­oldják kétségeit. Gondoljunk bele egy rövid időre, kiken segített? Azokon, akik keveseb­bet tudnak. Tőlük várni a felmentő sereget - számomra - dőreségnek tűnik. Természetesen a beteg számára is, mert ha másként értelmezné, nem alakulna ki a kór! A gyógyulás útján egyetlen értelmes tanácsot mondhatok: mindazt az Isten adta képességet, mivel szeretteit támogatja, alkalmazza önmagára is!

Tüdőrák (hörgőhámból kialakuló rosszindulatú daganat) Fizikai tünetei:

Eleinte a tünetek nem sajátosak: fogyás, köhögés, nehézlégzés és mellkasi fájdalom, hőemelkedés. Fokozódik a tüdőgyulladásra való haj­lam. Ijesztő és figyelmeztető tünet a vérköpés. Hátfájás, főfájás, levertség, szédülés, ritkábban dobverőujjak kialakulása, súlyos fulladás előrehaladott állapotban. Áttételes tüdődaganatok esetében gyakori a mellkasi - nemritkán véres -folyadékgyülem. (vízmell-vérmell)

149

Page 145: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Lelki jellemzői: Sejtései vannak, lelke legmélyén tudja, hogy itt az ideje a megújulás­

nak, itt az ideje az erőgyűjtésnek, de nem teszi. Gyakran mondják, hogy többek között a dohányzás is tüdőrákot okoz, okozhat (van benne igazság, de figyelembe kell még más jellemzőket is), de legalábbis növeli a kialakulás veszélyét. Miért dohányzik az ember?

Ahhoz, hogy el tudjunk indulni valami felé vagy, hogy nekikezdjünk a legegyszerűbb feladat végrehajtásának, venni kell egy mély lélegzetet. A dohányos éppen ezt teszi! Az már más kérdés, hogy miből merít erőt a feladatai végrehajtásához, de nem is ez a lényeg, hanem az: mit hoz be­lőle létre, mit végez, mi lesz a cél. Ha stimulátorként fog hatni, nem lesz belőle betegség, de ha ez pótcselekvés és azért tesszük, hogy helyette ne kelljen semmit sem csinálni, betegség forrása lehet.

Másrészt a tüdőrák azoknál is kialakul, akik életükben soha nem do­hányoztak, mi több nagyon egészségesen éltek. Gondolok itt a táplálko­zásra és a környezetre. Mégsem „menekülnek" a rák elől. Valami másban van a megoldás kulcsa! Hol? A titkolózásban. A félelemben, az újtól való félelemben, a változástól való félelemben. A vágyban, hogy az ember jobbá tegye a legszorosabban vett magánszfé­ráját!

Eltitkolja, következésképpen nem vállalja fel, hogy az élethelyzet, amiben él, már nagyon nyomasztó és ideje lenne változtatni. Mivel min­den emberben megvan a változás vágya, hogy ezt kielégítse, mindig másokon segít. Önmagára, saját életének örömtelibbé tételére nem fordít energiát, hiszen nem is marad rá ideje, s nem is tartja fontosnak. Illetve fontosnak tartja, de ezt jól elrejti, jó mélyre temeti, és ő maga vastag álarc mögé bújik.

Vélt vagy valós tapasztalatai alapján arra a következtetésre jut, hogy a változás nem jó, vagy reménytelen, és ő nem érheti el. Rejtve marad előle a változás valódi lényege. A változás nem jó és nem rossz, mi tesszük azzá és a mi látásmódunktól függ, hogyan értelmezzük. Él a vágy, hogy az ember változtasson az életen, de ezt csak másoknál tudja elképzelni. 150

Page 146: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

A gyógyulás útja: Ebben a fejezet részben már számtalanszor utaltam rá: a daganatos beteg áldott jó ember! Azon képességeit, melyekkel lelket öntött másokba, használja önmagára is.

Epehólyag rák (Gyakran az epeutak is érintettek.) Fizikai tünetei: Közismerten alattomos betegség!

Étvágytalanság, fogyás, hidegrázás és a láz a bevezető tünete, később epeútelzáródás miatt kialakuló sárgaság, fájdalom a jobb felhasban. Néha - a megtámadott erek miatt - vérhányás. Rohamos állapotromlás mellett pár hónapon belül halál következik be.

Lelki jellemzői: (lásd még: epe)

Életét arra teszi fel, hogy a másokban kialakult keserűséget és az ebből fakadó indulatokat feloldja. Állandóan készen áll a segítségre, hogy old­ja, megoldja a feszültségeket, de önmagában nem alkalmazza ezt az iste­nadta képességet. Úgy érzi, bármennyit segít, bármennyi konfliktust, összetűzést el is egyenget, kevés! Tehát még többet kell foglalkoznia mások haragjával, indulatával.

„Természetes" következménye lesz tehát, hogy önmaga tele marad idegességgel és ki nem fejezett indulattal. Márpedig, mint minden do­lognak értelme van! Még az indulatoknak is. Mindenkit, mindenki problémáját önmaga elé helyezi, a saját gondjai a szőnyeg alá kerülnek, hogy majd később, amikor lesz rá ereje, és „meg­érdemli", megoldja, de ez soha nem következik be. Mivel a probléma feldolgozásának öröme nem élteti a test sejtjeit, előbb-utóbb fellázad a „gazda" bánásmódja ellen.

A teremtett lélek keresi saját örömét, boldogságát, így a sejtek is.

Egyedül, magányosan rossz, tehát arra törekszenek, hogy minél töb­ben legyenek. „Eszükbe" sem jut bárkinek ártani, nekik egyetlen cél lebeg a szemük előtt: jól érezni magukat és ez vonatkozik az összes da­ganatos betegségre!

151

Page 147: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

A gyógyulás útja: Jelen esetben a legcélravezetőbb megoldás a megelőzés, mivel a tü­

netek kialakulása után már nem sok ideje marad a változtatásra és a da­ganatos betegek egyébként is nagyon nehezen változtatnak bármin. In­kább mellébeszélnek és megindokolják: miért nem!

Nehezen tudnak változni. Ők úgy érzik, hogy ez reménytelen és hiába való cselekedet. Igenis tenni kell azért, hogy jól érezzék magukat, és végre hagyják: foglalkozzanak velük. A betegek hagyják meghálálni mindazt, amit eddig tettek az emberekért. Találjanak valamit (számukra értelmeset), amibe kapaszkodhatnak!

Májrák Fizikai tünetei:

A betegség lappangva fejlődik ki: gyengeség, étvágytalanság, fogyás, hányingerek-hányások, jobb bordaív alatti fájdalom, esetleg sárgaság, és rákos soványodás is kialakul az előrehaladott állapotban. Haspuffadás a hasűri folyadékgyülem miatt keletkezik. A senyvesztő, idült betegség képét látjuk, ehhez a végállapotban remegés, delírium és kóma társul.

Lelki tényező: (lásd még: máj, anyagcsere)

A máj végzi a szervezet méregtelenítési feladatának egy jelentős há­nyadát, továbbá termeli az epét, ami az emésztés elengedhetetlen felté­tele. A betegben harag, meg nem bocsátás lakozik. Eletébe csak ezeket az ismereteket építi be, és ennek egyenes következ­ménye lesz a sikerek fel nem ismerése. Nem veszi tudomásul fel saját értékeit, ezért folyamatosan mások megoldatlan feladatai kötik le jelen­tős idejét. Annyira telítődik a megemésztetlen élelemmel, hogy amikor újabb „is­meretet" igyekszik bevinni - vagy csak gondol rá -, ellenreakció (há­nyinger) váltódik ki benne. Ez azt jelenti, hogy már nagyon tele van!

152

Page 148: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Gyomorrák Fizikai tünetei: 40 év feletti betegeknél gyakori.

A korai gyomorrák nem okoz panaszokat, s ezek megjelenése már előrehaladott állapotot jelent. Hasi teltségérzet, bizonytalan nyomásérzés, böfögés, émelygés, hányin­ger, étkezések utáni gyomorégés a bevezető tünetek. Majd étvágytalan­ság, fogyás, az erőnlét romlása, később hasmenések, vérhányás, és szu­rok széklet jelentkeznek. Látványos, gyors fogyás, a rákos senyvedés képe alakul ki. Súlyos, éles, szaggató fájdalom lép fel a felhas középső területében. Sá­padt, viaszos bőr, beesett orcák, csontváz-szerű küllem: ez jellemző a végállapothoz közel járó betegre.

Lelki oldala: Mindig mások megoldatlan, feldolgozatlan dolgaiban segít, hogy azok

könnyebben megemészthessék az elfogyasztott testi-szellemi táplálékot. Örömét, boldogságát abban reméli meglelni, hogy mások majd segíte­

nek az ő problémájában. Ez nem fog bekövetkezni, pontosabban nem fogja tapasztalni és értékelni. Miért?

Egész életét arra tette fel, hogy mások baját orvosolja, következéskép­pen: önmagát, szükségleteit nem ismeri, vagy tudatosan nem fedezi fel.

Bélrák (Vékony-Vastag) Fizikai tünetei:

Néha csak a hirtelen fellépő vérzés, vagy bélelzáródás jelzi a rákos elfajulást. Szédülés, fáradékonyság, hányinger, hányás és hasi fájdalom a vezető tünetek. Vastagbélrák esetén árulkodó jel a székelési szokások tartós megváltozá­sa.

153

Page 149: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Lelki oldala: Ez nem csak azért van a szervezetben, hogy a helyet töltse, de e nélkül

lehetetlenné válna a táplálék hasznosítása, hiszen nem lenne, ami fel-szívja a tápanyagot. Szerepe tehát a felszívódásban van. Amit egész életében nem hasznosított, csupán szeretteinek juttatja a nél­külözhetetlen „táplálékot". Ez nagyon hasonlatos ahhoz a gyűjtögető, kórosan felhalmozó emberre, aki csak halmozza az „értékeket", de azokat saját javára soha fel nem használja. Az egész élettere tele lesz a felhasználatlan, és lassan értékte­lenné váló limlomokkal. Ebből csak mások húznak hasznot.

Végbélrák Fizikai tünetei: Vérzés, fájdalom, helyi duzzanat érzése. A fájdalomtól való félelem miatt a beteg székszorulásra válik hajlamos­sá.

Lelki jellemzői: Amitől illene megszabadulni, de e helyett mindig másokat igyekszik

megszabadítani a feleslegessé, haszontalanná vált - most már - káros dolgaiktól!

154

Page 150: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Csontrák Fizikai tünetei: Állandósuló csontfájdalom jellemzi, az érintett területen a csont duzza­nata észlelhető. Itt spontán törések keletkezhetnek. A daganatközeli, szomszédos izületek mozgáskorlátozottá válnak.

Lelki jellemzők: (lásd még csontrendszer)

A csontrendszer az, amire építkezik a test. Amikor annak rákos elfa­julásáról beszélünk, akkor a másokra való építésről, a fokozott, olykor kéretlen támogatásról van szó.

Figyelembe kell venni azokat az építőköveket, melyekből élete össze­áll. Mivel beteg, így feltételezhetjük: ezek a kövek sem túl tökéletesek, vagyis betegek. Miben nyilvánul meg ez a betegség? Nekünk embereknek életünk során a tapasztalatainkból erőt, tartást kell merítenünk.

Ennek azonban mégis rugalmasnak, mozgathatónak, de ugyanakkor szilárdnak kell lenni. E tulajdonságokat a beteg nem képes realizálni azon cselekvési mintázatok alapján, mellyel most közelíti meg dolgait. Igazi rugalmasságot a mozgás szabadságából lehet meríteni. Azzal elér­ni, hogy mindig másnak van kiszolgáltatva, megvalósíthatatlan vállalko­zás! A betegben rengeteg erő, lelki erő van, és ezt igyekszik mások - csak mások - javára fordítani. A folyamatos megfelelési „kényszer" követ­keztében figyelme elterelődik önmagáról, értékrendje lassan eltolódik a külvilág felé. Attól pedig soha nem kaphatja meg a szükségleteit kielé­gítő erőket. A kívülről jövő energiák csak „gyenge" pótszerek, és ezek csak tovább fokozzák az adás vágyát. Tovább fokozzák ezt a belső kény­szert, mert van egy kis sikerélmény. A külvilággal való foglalatoskodás apró sikereit előnyben részesíti, hiszen belülről semmit sem kap. Nem talál sikert saját értékrendjében! Igaz nem is kereste. A támogatás nem feltétlenül egy adott személy túlzott segítségét jelenti, de jelentheti és jelenti egy eszme támogatását is. A könyv elején már tárgyaltam, hogy egy jellegzetes viselkedési minta az élet minden apró részletére ki fog terjedni.

155

Page 151: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

A gyógyuláshoz és boldogsághoz a tartásban meglelt boldogságon keresztül vezet az út.

Bőrrák Fizikai tünetei:

A bör számos rosszindulatú daganatát ismerjük, megjelenési formáik igen változatos képet mutatnak. Magányosan, vagy tömegesen jelenhetnek meg a rákos elváltozások, sokszor a pikkelysömörre vagy az ekcémára emlékeztető küllemmel. Legismertebb a melanoma, amely színek meglepő változatosságát pro­dukálja: a nyers hússzíntől a koromfeketéig a fehér minden árnyalata előfordulhat, de lehet kék, vörös és piros is.

Lelki jellemzői: (lásd még: bőr) E betegség a védekezéssel és a külvilág felé mutatott képpel kapcsolatos.

Egyrészt arról kell beszélnünk, hogy mit és hogyan mutat, másrészt arról kell szót ejteni, hogyan viselkedik önmagával szemben a beteg. Manapság egyre többet hallani a túlzásba vitt napozás káros, esetleg rákkeltő hatásairól. Védekezni valamivel szemben, vagy megvédeni magunkat: az két, egy­mástól nagyon távol eső fogalom. Látszólag semmiben sem különbözik, a valóság mégis más.

Akkor beszélhetünk védekezésről, amikor félelmünktől vezérelve (lásd ott) harcolunk a bennünket fenyegető veszéllyel. A félelem velejá­rója az elfogultság, elfogultságunkban pedig gyakran esünk túlzásba. Túlzásokba esünk és akkor is védekezünk, amikor semmi sem fenyeget. Nem fenyeget, de alapul veszünk valami régi élményt, s ennek alapján azt feltételezzük, bármikor megeshet. Egy így van, bármikor újra meg­történhet, de ami a leglényegesebb, a folyamatos védekezés közben el­marad az utánpótlás beszerzése. Az elmaradt „bevételeket" pótolni kell, ezért a beteg valamilyen pótszer után néz!

Ezt pedig nem másban, mint a minden-körülmények-között-másokat-megóvni című viselkedésben találja meg. Ebben talál némi örömet, de teljesen nem elégíti ki, következésképpen arra jut, hogy minél többet

156

Page 152: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

segít, minél több embert minél jobban megvéd, annál jobban fogja magát érezni. Azt hiszi, ez a tevékenység kielégíti hiányosságait. Ebbe belefeledkezve önmaga lassan háttérbe szorul, és ez meggyőzi értéktelenségéről. A kör bezárul!

A gyógyuláshoz vezető úton fel kell fedeznie, át kell élnie, és tudato­sítania kell: távolságtartásában van jó is.

A „megvédjük magunkat" jelentése: megóvunk valami értékeset, valami olyan értéket, ami valódi jelentőséggel bír.

Óvja magát a gyógyulni vágyó, amennyiben éppen akkor ahhoz van kedve. Legalább annyi figyelmet fordítson önmagára, mint másokra. Újra vegye észre, mennyi öröm van életében.

Mellrák Fizikai tünetei:

Az érintett emlőben általában csomó tapintható. A mell fájdalmas, megkeményedik, megduzzad, vagy zsugorodik. Bőrpír, viszketés lép fel, az emlőbimbó váladékozik és kisebesedik. Az érintett oldali hónaljban képződhet duzzanat, karvizenyő vagy csontfájdalom jelzi az áttétet.

Lelki jellemzői: Úgy érzi, teljesen mindegy mennyit tesz gyermekeiért, szeretteiért -

még ha megszakad is - bizony kevés. Nagyon elgondolkodtató tény, miszerint szinte minden mellrákos beteg­nek volt abortusza, vetélése vagy egyéb módon vesztette el gyermekét, esetleg egyáltalán nem szült.

A lényeg nem is az elvesztésben, mint konkrét tényben van, hanem a mikéntjében, vagyis az anya lelki hozzáállásában. Itt teljesen lényegte­len, van-e kiről, van-e mivel gondoskodni — elégtelennek érzi azt, amit nyújt. Ennek következtében egyre kevesebb ideje marad önmagára. Csökken az örömmegélő képessége, és hiába nyilvánítják ki köszönetü­ket gyermekei, nem fogja értékelni. Nem fogja, nem meri értékelni, hi­szen „olyan keveset" tett értük, amiért nem érdemel köszönetet. Márpe­dig - valahol - ezért dolgozott.

Gyakran megfigyelhető a lelkiismeret-furdalás, minek egyenes követ­kezménye, hogy mindennek és mindenkinek meg akar felelni. Mindenkit

157

Page 153: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

igyekszik boldoggá tenni gondoskodásával, úgyis mondhatnám táplálá­sával. Mindenki bajával törődik, mindenkit táplál, kivéve saját magát. Könnyen megérthető és belátható a helyzet: ha én nem eszek, akkor előbb-utóbb másnak sem tudok adni. És kérdem én, hogyan adhatok másoknak szerető gondoskodást, amikor azt a szerető gondoskodást saját magamnak elmulasztom megadni? Ennek egyenes következménye lesz az a lelki beállítottság, hogy elveszti önmaga fontosságát, mindenkit maga elé helyez és csak az ő örömüket, keresi, szolgálja, de inkább azt mondanám, helyettük végzi el a feladato­kat. A bal mellben jelentkezik (először) a daganat, ha az imént vázolt meg nem felelés érzése az érzelmekkel kapcsolatos. A jobb mell daganata a fizikai oldallal mutat szoros összefüggést, neve­zetesen: anyagi javakkal való gondoskodás, stb.

Az anya diszharmonikus kapcsolata ,,gyermekével"(!) gyakran méhda-ganatot eredményez

A gyógyulás útja: Mindenek előtt a megértést emelném ki. Meg kell értenie: magáról is

gondoskodnia kell, hogy aztán másoknak is adhasson. Elég meghökkentő esemény lenne, ha a fiókáit tápláló madár csak a

fiókákkal törődne? Nem kell jósnak lenni ahhoz, hogy belássuk, ha nem eszik ő is, ha nem gondoskodik önmagáról - ugyanannyit - elpusztul. Akkor képes feladatát teljesíteni, amikor önmagának is ad. Ezt a viselkedést kell átvenni a betegnek, és ekkor nem csupán jól fogja érezni magát, de jelentős esélyt kap a gyógyulásra!

Méhrák (lásd még: méh)

A beteg jellemző lelki állapota vagy inkább konfliktusa a születéssel, az új dolgok befogadásával, kihordásával, és új élet adásával kapcsola­tos.

A méh, ez a misztikus szerv képes egy olyan biztonságot adni, amit aztán egész életünk során keresünk. Ez a női szerv adja az örömteli biz­tonságot, s ezt az Isten adta képességet szabadon meg kellene osztani az összes teremtett lélekkel! Csakhogy ebbe bele kell tartoznia önmagának is. 158

Page 154: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Az évek hosszú során a betegben kialakul egy elképzelés: keveset ad! Ezt alátámaszthatja:

gyermeke nem fogadja el segítségét, mert mindig helyette akar megol­dani dolgokat. Ezt természetesen nem látja. Csak annyit lát, hogy hiába segít, az soha nem úgy sikerül, ahogyan szeretné. Ezért egyre többet törődik vele, mire még inkább elutasítással válaszolnak. A beteg mit tehet? Egyre többet és többet ad!

Elveszített egy gyermeket - haláleset, abortusz - és ez az élmény rá­nyomja bélyegét tetteire. Hiábavaló kísérleteket tesz arra, hogy valami mást találjon, de közben az önvád, önsajnálat növekedik benne. Ennek következménye lesz: egyre kevésbé tud örömet átélni, és megkeseredik.

Mindezek lényegét összegezve kijelenthető: saját maga szerint túl keveset ad, ezért egyre többet és többet ad magából, pedig már érzi tettei hiábavalóságát.

Figyelme elsikkad sikerei, örömei felett és ebből önmagára nézve igen elmarasztaló véleményt formál. Vagyis: nem érdemli a magával való törődést! Ez így nem igaz, hiszen ez soha nem fogalmazódik meg! így viszont igaz: másokat szerettem, mindig, minden körülmények kö­zött fontosabbak nálam.

A gyógyulás útját azzal kell kezdeni, hogy kétséget ébreszt önmagá­ban: mi van, ha másként is lehet szeretni, gondoskodni?

Prosztatarák Fizikai tünetei:

A rákos szövet beszűri a prosztatát, amely megnagyobbodik, kemény-nyé, göbössé válik, és a rajta keresztülfutó húgycsövet beszűkíti, vagy elzárja. Legjellemzőbb tünete a gyakori és sürgős vizelési inger, illetve vizelési nehézség és vizeletelakadás. A vizelés nehezen indul, gyakran el is akad, az erőltetéstől vagy a rákos folyamat hólyagba való betörése miatt vérzés lép fel.

Lelki jellemzők: (lásd még: prosztata)

A férfiúi mivoltával, a férfi jelleggel kapcsolatos feloldatlan, tisztá­zatlan konfliktus! A teremtés mindenek fölötti vágya nincs összhangban megtapasztalásai­val. A lehetőségekhez mérten örömet, jó tanácsot kíván adni, anélkül,

159

Page 155: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

hogy mindezt önmagára is érvényesnek tartaná. Azt hiszi, akkor, és csak akkor lesz boldog, ha mindenkinek életre való ötletet, tanácsot ad. Másokat lát el, mert - akár tudat alatt - lényegesen kevesebbnek érzi magát annál, hogy önmagával foglalkozzon. Felesleges dolognak tartja a magára pazarolt időt.

Nagyon sokat szeretnék még erről a témáról elmondani, és valószínű­leg folytatni is fogom, de a könyv terjedelme kompromisszumokra késztet. Viszont remélem, hogy az imént leírtak összessége jelentős se­gítséget ad a rákbetegség megértéséhez. Ha pedig ismerjük azt, amitől igyekszünk megszabadulni, könnyebben megleljük a homlokegyenest ellenkező irányt.

DEPRESSZIÓ Tünetek:

Alacsony hangulati szint, amely az enyhe szomorúságtól az erős bűn­tudat- és reménytelenségérzésig fokozódhat. Csökken vagy elvész az öröm átélő képessége, szorongás, ingerlékenység, aggódás jelentkezik.

Koncentrációzavar, és kedvtelenség uralkodik el a betegen. Elvész az érdeklődés a világ dolgai iránt, elvész a szexuális érdeklődés is. A passzivitást néha súlyos izgalmi állapot váltja fel, esetenként tévesz­mék alakulnak ki. Főfájás, alvászavar, étvágyromlás, testsúlycsökkenés kíséri. Depresszió­ban nem ritka az öngyilkosságra való késztetés.

Lelki oka: Nézzük meg azokat a körülményeket, melyek ebbe a lelki állapotba

,Juttatták" a beteget. Itt nagyon fontos az idézőjel, hiszen nem lehet kör­vonalazni konkrét okot, mivel ebben az állapotában mindent bajnak és kiváló oknak fog megélni! Inkább azt keressük meg, azt igyekezzünk megtalálni, amit elmulasztott. Ugyanis az elmaradt, kimaradt dolgok a hiányok következtében alakulnak ki, még akkor is, amikor magát okolja egy elkövetett hibáért! Ebben rejlik az ok!

Nem valami, hanem valaminek a hiánya váltja ki a lehangolt állapo­tot. Természetesen, amikor már mélyen benne van, nem fogja megtalál-

160

Page 156: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

ni, ha meg tudná találni, már vége is lenne szenvedésének. Helyette in­kább bűnbakot keres - rendszerint talál is - és arra fogja szenvedésének forrását. Másban keresi - találja - a hibát, mert azt hiszi: neki nem sza­bad tévednie; a tévedés olyan luxus, amit nem engedhet meg magának és minden lehetséges eszközzel el kell kerülnie! Túldimenzionálja a hibák jelentőségét, elméjében megmarad a kudarc élménye, és csak ez marad. Képtelenné válik előkeresni azon részeit, melyek jól, kiválóan meg tudták oldani a felmerülő problémákat. Magya­rul: sikerélményeit oly mélyre temeti, hogy képtelen észrevenni és él­vezni azokat. (Nem is akarja megkeresni, mert akkor fel kell adni az eddigi „kényelmes" állapotot!)

A depresszióra nagyon erősen érvényes az alábbi viselkedési forma: az okok keresése, a „bűnbak" felállítása, határozott körvonalazása. Ez annyit tesz, hogy (mintegy megnyugtatásként, kibúvóként) érveket keres és talál arra, élete miért marad ebben a kerékvágásban, ahelyett, hogy a kiutat, a boldogságot keresné!

Beszélhetünk krónikus (orvosi szempontot alapul véve: csak ez sorol­ható a betegség fogalmához) és átmeneti depresszióról, de a lényege mit sem változik, mindkettőhöz azonos utat kell bejárni! A krónikus és átmeneti - szinte mindenki átjut rajta és rövidebb-hosszabb idő alatt megoldja - depresszió közötti eltérés abban áll, hogy az idült változatban szenvedő beteg már nem képes életét kezelni, irá­nyítani, és elveszíti a teljes kontrollt!

A körülmények okolása, a súlyos önvád csökkenti azon képességét, hogy felfedezze életének más aspektusait is. A mások okolása jelen eset­ben (talán) segíthet a legnehezebb időszakban, lehet, hogy súlyosabb következményeket vonna maga után, ha másként tenné! Tegye ezt, mert másképpen, önmaga ellen fordul, de ne feledjük: ennél van jobb megol­dás is! Mások okolása minden esetben pótcselekvés! Másokat okolunk, mert akkor semmi sem indokolja, hogy saját kezünkbe vegyük sorsunkat és felnőjünk! Van ebben valami, de ez bizonyosan hátráltatja a gyógyu­lást! A betegség kialakulásáért okolhatunk mást, avagy magunkat, de csak akkor vagyunk képesek változtatni rajta, ha másképp, más szemszögből figyeljük a problémát. A betegség kialakulásáért a lelki viszonyulás a „felelős", már amennyiben egyáltalán beszélhetünk róla, vagy van értel­me a felelősségről beszélni!

161

Page 157: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Röviden vizsgáljuk meg azt az utat, ami a depresszióig vezetett: Miért van szomorú hangulata? Mert nem teremti meg a jó hangulatot! Miért nem teremt jó hangulatot? Mert érdemtelennek érzi magát! Miért tartja magát érdemtelennek? Mert nem kereste és találta meg saját értékeit! Miért nem találta meg értékeit? Mert a mások szerinti értékeket kereste eddig!

Minden teremtett lélek abból építkezik, amije van. Ha abból akar létre­hozni egy „tökéletes" életet, ami nincs, csak depressziós, keserű létet tud megteremteni.

Jellemző tulajdonság - a betegség előtti állapotra vonatkoztatva - az erős vágyak, a vágyódások jelenléte! Igen sok vágy él benne, de a megvalósítás helyett sokszor az várja el, hogy valaki más teremtse meg álmai tárgyát! (ő, megmarad a „puszta" vágyódásnál, sóvárgásnál!) Emlékezzünk: igazán csak saját - elért, meg­valósított - céljainknak, munkánknak tudunk valóban örülni! Ez most nem az ajándékokra vonatkozik, az egészen más! Itt a munka, a teremtés, a tevékenység saját képességről beszélek!

A mániákusságra való hajlam fog kialakulni azon egyszerű oknál fog­va, hogy érzi, tudja, valamit tennie kell! A betegségével illetve a gyó­gyulásával kapcsolatban azonban lépni nem tud. Nem képes a jó útra lépni és azon haladni, mert azzal kapcsolatban igen határozott, érzelmi­leg erősen színezett elképzelése. Ezek az érzelmek pedig azt suttogják: nem kell, nem tudsz változtatni, minden így van jól stb.!

A gyógyulás útja: A mély depresszióban lévő beteggel semmit sem tudunk kezdeni min­

daddig, míg megfelelő szakorvos kezelésbe nem vette és a szükséges terápiát meg nem határozta! Nagyon fontos részletek: - nem lehet kihagyni a beteget a gyógyulás folyamatából! Annyi min­dennel tele van az elméje, annyi minden kavarog benne, hogy oda beten­ni már semmit sem lehet! Tehát nem adunk neki ,jó" tanácsot, sőt sem­milyen tanácsot nem adunk neki! Onnan, ahol sok van (jelen esetben 162

Page 158: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

gond, probléma), csak elvenni szabad, mégpedig figyelembe véve ezt az alapvető elvet: mi nem vehetünk ki semmit akarata ellenére! Ezt pedig csakis így lehet elérni: ő saját maga teszi ki! - bármit is mondjon, vagy sugalljon: meg akar gyógyulni! Ha nem élne benne a gyógyulás, a boldogság vágya, vagy meg sem keres, vagy telje­sen passzív veled szemben! Meg kíván gyógyulni, ki akar jönni a gödör­ből, de értsük meg: neki ebben van jó is, van, ami biztonságot és valami­féle örömet ad neki! Ha pusztán csak rossz lenne benne, már minden tőle telhetőt megtett volna gyógyulása érdekében! Kérdezni kell! Mégpedig úgy, hogy kérdéseink kétséget ébresszenek benne! Kétséget ébresszenek kérdéseink! A kétségnek az alábbi módon kell megnyilvánulnia: lazuljon fel az a szemlélet, miszerint annyira szerencsétlen! Pl.: valóban annyira rossz az életed? Stb.

Feltétlenül fontos dolog, hogy aktívan részt vállaljon, figyeljen (pilla­natnyi) életére, hogy észrevegye: képes megtapasztalni az örömet! Könnyebbé tehetjük a gyógyulás folyamatát egy nagyon egyszerű mó­don: figyeltessük a jövőjét, mint jelent. Kösse le minden figyelmét a megálmodott, szebb jövő: pillanatnyi cé­lunk most az, hogy elfordítsa tekintetét a keserű múltról!

DYSLEXIA Tünetei: Az olvasási képesség zavara a központi idegrendszer sérülése miatt. A térre és a saját testre vonatkozó orientáció egyik zavara: vagy a szem­mozgásokat nem képes kontrollálni a beteg, vagy a tér egyik oldalát nem ismeri fel. Baloldali térfelismerési zavar esetén a gyermek nem a sor bal szélén, hanem ettől jobb felé kezdi el a sorok olvasását, és így az olvasottak értelmét teljesen összezavarja, holott a szavak és szókapcsolatok jelenté­sével tisztában van.

Lelki jellemzők: Olyan gyermekkori stressz, ami erősen befolyásolja, vagy befolyásolta

a világáról kialakult képet. Egy lelki fájdalom miatt félelmei a külvilág-

163

Page 159: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

gal szemben felerősödnek, ezért tanulságokat sértődöttségei (beszűkült látótere) szerint értékeli.

Érzései, érzelmei erősen befolyásoltak (determináltak), vagyis elve­szítette rugalmasságát a világ és önmaga dolgaival kapcsolatban. Fe­szültség alakult és maradt benne, nem tudja (pedig képes) összeegyez­tetni érzéseit a tapasztalataival, ami tovább fokozza a már eddig is je­lentős érzelmi válságot. A betegség lényege, hogy a körülötte és benne lévő világból nem képes önállóan tapasztalatot meríteni, melyekkel felszabadulttá tehetné magát. A koncentráló képessége (sok területen) meggyengül. Ez azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy gyenge képességű gyermek­ről van szó, hiszen, amit az írás-olvasás területén elveszít, azt más terü­leten bepótolja!

Gyógyítása: Két fő feladat merül fel: 1) Stresszoldás, aminek elengedhetetlen feltétele és a leghatásosabb módja, hogy felfedezi az írás, az önkifejezés örömét. 2) Koncentrációs gyakorlatok, melyek feledtetik az elszenvedett feszült­ségeket.

ÉGÉSEK Fizikai tünetei:

Hőhatás, sugárzás, vagy maró vegyi hatás által kiváltott gyulladás és különböző mélységig történő végleges szöveti elhalás jellemzi.

Négy fokozata van: 1) Bőrpír 2) Hólyagképződés 3) Mély bőrrétegek elhalása 4) Mély szövetek (izom, csont stb.) elhalása

Jelentése: Elsőre furcsán hangozhat, de az égéseknek is van lelki jelentése. Gon­

doljunk csak bele, mi vezetett, pl. milyen figyelmetlenség vezetett az égés bekövetkeztéhez.

164

Page 160: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Mi váltja ki az égések bekövetkeztéhez „szükséges" figyelmetlenséget? Ebben az esetben olyan lelki okokat találhatunk, melyek megégették,

vagy meg fogják égetni, de mindenképpen jelen vannak, és hatást fejte­nek ki életében!

„Megpörkölődik" a lélek, a szellem, s mivel a fenti tény, következ­mény nem tudatosodott a személyben, a következő figyelmeztető, tuda­tosító jel már a testet éri, hogy könnyebben fel lehessen fedezni a hiá­nyosságokat! A lélek sokféleképpen beszél „nekünk", de korántsem biztos, hogy azt a nyelvet megértjük! Bizonytalan a megértés különösen akkor, amikor nem is figyelünk rá, sőt egészen másra fordítjuk tekintetünket. A lelkünk pedig olyan tulajdonsággal rendelkezik, hogy minden körülmények kö­zött szeretné felhívni figyelmünket az elérendő feladatokra. Sokáig nem hallgatunk az intő jelekre, ezért a lélek olyan nyelvet választ, amire már figyelünk, amit megértünk és alkalmazni tudunk. Ha szigorúan vesszük az alábbi eseményeket, akkor az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy ezt az eseményt - direkt módon - nem a belső énünk cselekszi velünk! Ez a történés annak következménye, hogy egészen másra fektettünk hang­súlyt.

Az égések mértéke és a tanulási nehézség egyenes arányban áll. Minél nehezebben fedez fel, tanul meg valamit, annál nagyobb lesz a megégés mértéke! Ennek így kell lennie, mert halmozódnak a „büntetések"! Ide az igazán pontos kifejezés inkább ez: annál nagyobbat esik vissza, minél inkább eltávolodott a - realitás - talajától. Az eltávolodások, a valóságtól való elrugaszkodások, hiányosságok kö­vetkezményei. Melyek ezek a hiányosságok? Általában a bőrön keletkeznek az égések, eltekintve néhány kirívó eset­től, amikor a belső szervek szenvednek égési sérülést. Tehát a bőr: az a részünk, ami a külvilággal érintkezik. Olyan dolog a kiváltó tényező, ami a világban való megnyilvánulásunkat vagy akara­tunkat tükrözi.

Bőrpír és hólyag képződik, amikor a konkrét, elhatározott dolgot még nem cselekedtük meg, csupán eldöntöttük. A lélek ilyenkor figyelmeztet, hogy érdemes átgondolni, átértékelni cselekedeteinket, hiszen könnyen megégethetjük magunkat vagy leéghetünk!

Mély szöveti károsodás akkor alakul ki, amikor valamit megcsele­kedtünk, és azzal határozottan hibát követtünk el! Persze itt mondhat-

165

Page 161: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

nánk azt is: sokan követnek el „végzetes" hibát és mégsem égnek össze. Ez igaz! De ami megkülönbözteti a két dolgot, az az, hogy az egyikben tudatoso­dik a hiba (nem ég meg a teste), a másikban nem (nem pörkölődik meg lelke), következésképpen a testének „kell" sérülni. Testén keresztül tudatosodik a megtett, vagy meg nem tett lépés következménye.

EGYENSÚLYZAVAROK Fizikai tünetei:

Egyensúlyérző szervünket a belső fül ívjáratai képezik, bár az egyen­súly érzésében ezeken kívül látási és tapintási érzetekre is szükség van. Az egyensúlyérzés egy szubjektív érzet: érzünk nyugalmat, gyorsulást és forgást. A szubjektív érzetnek azonban van objektív alapja, amely a fül eredetű szédüléseknél hiányzik, vagyis: hamis mozgásérzés keletkezik, forgó, süllyedő vagy emelkedő jelleggel. Szédülést idézhetnek elő más okok is: legyengültség, láz, agyi keringési zavarok, vérzés és vérvesztés, alacsony vagy magas vérnyomás, koponyasérülések, mérgek, alkohol, félelem, stb. (ilyenkor nem a belső fül a beteg) - a szédülés, ájulásba, eszméletvesztésbe torkollik (torkollhat). Másképpen fogalmazva: egyensúlyzavarban szédülünk. A szédülés - vagy mozgás érzése, amikor nincs mozgás. - vagy az adott testmozgásra létrejövő mozgásérzés felfokozódik.

Lelki jellemzők: (lásd még a fül és érintett szervek) Fül eredetű szédülés: a hallás harmóniájának elveszítése.

Nézzük, hogyan is néz ez ki a fizikai tünetek tükrében: Albert az or­vostudomány álláspontját közli, mely összefüggésbe hozza a szédülést a fülön kívül más érzékszervekkel is. Igaza van.

A szédülés abban az esetben alakulhat ki, amikor az érzékszerveken keresztül érkezett ingerek nincsenek összhangban az emberben kialakult tudással, tapasztalattal és elvárással. A harmónia elsősorban a belső világban alakul ki, hiszen hiába van a külvilágban békesség. Ha a kérdéses személy nincs olyan hangulatban, hogy érzékelje, teljesen távol marad tőle és semmilyen (jótékony) hatás­sal nem lesz rá. 166

Page 162: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Dinamikus harmóniát kell minden teremtett léleknek kialakítania, hiszen folyamatosan változik az egyén és a világ egyaránt. Merev világkép ki­alakulásakor, minden olyan inger, ami különbözik a benn lévőtől konf­liktust hoz létre, ami a harmónia az egyensúly elvesztéséhez vezet. Tehát akinek egyensúlyzavarai alakulnak ki, abban felfedezhetők a lelki merevség tünetei. A lelki merevség pedig előbb-utóbb fásultsághoz, dep­resszióhoz vezet.

A lényeg: az észlelés létének milyensége, vagy az inger hiánya okozza a szédülést. Ez lehet kimondott vagy ki nem mondott szó, de lehet lát­vány vagy annak hiánya és természetesen más érzet is. Enyhén labilis személyiségre, lelkiállapotra utal ez a betegség. A labilis alatt nem kell és nem szabad többet érteni, mint amennyit mondtam! Ez „csupán" annyit jelent, hogy nem képes eldönteni, mire, milyen formá­ban alapozzon. Amikor másra kellene - megfelelő formában - hallgatnia, saját magára hallgat. Ezzel az a probléma, hogy érzi (valahol mélyen), tudja, most másokra kellene figyelni, de e helyett magára összpontosít! Amikor magára, saját tudására kellene hallgatni, akkor másoktól várja a válaszokat. Ennek a tétovaságnak lesz következménye az egyensúlyzavar.

Gyógyítása az iméntiekből már egyenesen következik. A betegnek meg kell keresnie és meg kell találnia azokat az „apró", figyelmen kívül ha­gyott szavakat, melyek lelki-egyensúlyát erősítik.

ELHÍZÁS Fizikai tünetei: Zsírszövet-feleslegben megnyilvánuló kórkép.

Nem csupán a túlzott kalóriabevitel következménye (bár az is); gene­tikai és hormonális okok, anyagcserezavarok állhatnak az elhízás hátte­rében. Nagyszámú betegség gyakrabban fordul elő elhízott személyeknél: magasvérnyomás, cukorbaj, szívkoszorúér-elfajulások, izületi- és lelki betegségek, és még lehetne sorolni. A halálozási mutatók az elhízás mértékével párhuzamosan emelkednek.

167

Page 163: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Lelki jellemzői: A földi és égi energiák egyensúlya megbomlik, eltolódik a fizikai felé.

A kövér emberek gyűjtögető életmódot folytatnak, már ami a szeretetet és a gondoskodást, szellemi táplálékot illeti. Nagyon messze járunk az igazságtól, amikor kizárólag a szeretetéhségre fogjuk a túlsúly kialakulá­sát, hiszen ekkor az édességeket részesítené előnyben. Az édesség a sze­retet földi megfelelője. „Nem csak kenyérrel él az ember..." és ez nem csupán a szó átvitt, de a szó szoros értelmében véve is igaz! Bevallom, engem egy kicsit elgondolkodtatott, miért éppen elhízásnak és nem meghízásnak stb.-nek nevezik. Elhízás, hiszen nagyon sokmindentől eltávolodott az, aki ezzel a problémával küszködik. Küsz­ködik, mert belül nem érzi helyesnek, amit tesz, ahogy él, de tovább megyek - ez még önmagában nem jelentene konfliktust -, tudja a helyes utat is. Tudja, érzi mit kellene tenni ahhoz, hogy megtalálja az annyira óhajtott boldogságot. Etellel, fizikai étellel cseréli fel a szellemi táplálékot. A táplálékot, amit a tiszta, kiteljesítő érzésekből meríthetne. A táplálékot két oldalról, ha úgy tetszik, két világból merítjük:

A fizikai táplálék az, amit a hétköznapjaink során tápanyagnak, éle­lemnek nevezünk. Ez elsősorban a fizikai testet táplálja, de jusson eszünkbe; minden fizikai dolognak van szellemi aspektusa is. így min­den étellel szellemi eledelt is viszünk be. Elmélkedjünk egy kicsit szaba­don és gondoljunk bele: milyen megfoghatatlan, jó érzéseket képes ben­nünk ébreszteni az elfogyasztott táplálék, ami túlmutat annak pusztán fizikai jellegén!

A szellemi táplálék az, amit a gondolatainkból, vágyainkból, célja­inkból, de leginkább az érzéseinkből merítve használunk szellemünk „etetésére".

A témával, sokkal bővebben, teljességében foglalkozom egyik következő könyvemben, ami igen előrehaladott állapotban van.

EPEHÓLYAG-PROBLÉMÁK Fizikai tünetei:

Az epehólyag gyulladásai, az epeutak szűkületei, daganatos megbete­gedései a jobb felhasban okoznak panaszokat; fájdalommal, hányinger-168

Page 164: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

rel, hányással, lázzal járó kórképek. A kő vagy daganat okozta epeút-elzáródás klasszikus tünete minden esetben a sárgaság.

Lelki jellemzők: Az epe működését és szerepét megismerve könnyebbé válik a teljes

lelki térkép megértése is. Az epeváladék szerepe: benne találhatók azok az enzimek, melyek az elfogyasztott anyagok emésztését lehetővé teszik. Az epeváladék egy nagyon keserű folyadék és itt a keserűségnek igen fontos szerepe van. Lelki szinten mit is szoktunk keserűnek, keserűségesnek nevezni? Azon dolgokat, melyek számunkra rossz, elkerülendő jelentéstartalom­mal bírnak. Csakhogy a teljes élethez, a tökéletes emésztéshez és meg­értéshez csupán akkor juthatunk el, amikor mindkét „oldal" jelen van. Mit jelent ez az emésztés a feldolgozás szempontjából?

Szellemi dolgaink megemésztéséhez szükségünk van egy egés­zséges indulatra, elszántságra, ami erőt ad, hogy megemésszük azokat az ingereket, melyeket nap, mint nap megélünk. Az indula­tok pedig a keserűségekből táplálkoznak.

Az epebántalmakkal küszködő ember dühösködik, elfojtja (elraktározza). Az epés megjegyzéseit, ennek következménye az epekő. Ha epés megjegyzései vannak, epetúltengése van, ugyanígy, amikor mindenben a keserűséget fedezi fel. Ezekkel a megjegyzésekkel egy rendkívüli dolgot fog cselekedni! Újra és újra előveszi, mintegy elret­tentő példát mutatva önmagának, „na ugye megmondtam..." Orvosi, fizikai szinten értelmezve az epe tárolja az emésztéshez elenged­hetetlen anyagokat. Ez a váladék bontja elemeire a bevitt táplálékot. Szellemi szinten az epében vannak azok az energiák, melyek erőt adnak, hogy fel lehessen dolgozni a szellemi táplálékot.

169

Page 165: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

EPEKŐ Fizikai tünetei:

Rohamszerűen fellépő, rendkívül súlyos fájdalom, görcsös jelleggel a jobb bordaív alatt. A fájdalom gyakran a jobb lapocka területére, irányá­ba sugárzik ki. Lásd még: kőbetegségek!

Lelki jellemzői: Valakire vagy valamire haragudott, pontosabban egy lelki falat húzott

fel ellene! Kialakított egy falat, melyet nem hajlandó semmilyen körül­mények között sem lebontani vagy átlépni. Abba a hitbe ringatja magát, hogy ez az elképzelés jó és tökéletes, de mint a példa - betegség - mu­tatja, a dolgok másként vannak.

Emlékezz, az epe az emésztésben játszik jelentős szerepet. Ha ezzel van probléma, akkor egyenesen következik belőle: egy adott dolgot nem akar megemészteni! Az emésztésbe, a belőle származó ismeretekbe nem hajlandó energiát fektetni. Ez csak abban az esetben lehetséges - mármint a nem akarás -, ha na­gyon is tisztában van azzal a dologgal, amit nem akar. Minden igyekezetét és energiáját abban fekteti, hogy elkerülje a konf-rontálódást, a szembekerülést, összes energiáját ez köti le, és a többire nem marad ereje. Tehát romlik az anyagcseréje (lásd még anyagcsere), lesz amit hasznosít, pedig nem kellene, más szükséges anyagokat pedig kiürít a szervezetéből!

Lelki szinten is hasonló - ugyanilyen - események történnek!

Látszólag különösnek tűnhet: a nők körében lényegesen gyakrabban fordul elő, alakul ki ez a betegség. Vegyük figyelembe a férfi-nő közötti alapvető lelki különbözőségeket, és nyilvánvalóvá válik ennek gyökere. A férfiak (alapvetően, jellemzően) könnyebben kiadják magukból a fel­gyülemlett feszültségeket. Ezzel szemben a nők lényegesen béketűrőbbek, sokkal inkább igyekez­nek kikerülni az összeütközéseket. A békülékeny alaphangnak köszön­hetően egyszerűbben képesek megoldani a vitás helyzeteket. (Termé­szetesen, amikor nem elfogultak.) Ennek a „béketűrő", gondoskodó be­állítottságnak van hátulütője is: kevésbé marad ideje önmagával, saját

Page 166: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

problémáival foglalkozni. így sokkal több - kifejezésre nem jutott -indulat marad benn. Ez a problémákhoz, emberekhez való igazodás élete előrehaladtával aztán egyre inkább teret nyer, és jelentősen nő az epekő kialakulásának veszélye.

EPILEPSZIA Tünetei:

Azon kórképek összefoglaló neve, amelyeket visszatérő görcsroha­mok jellemeznek. A roham oka az agy átmeneti működészavara, melynek során az ideg­sejtekben elektromos kisülések sorozata zajlik le. A rohamot néha figyelmeztető jelek előzik meg: fejfájás, lehangoltság, a viselkedés megváltozása. Az eszméletvesztés előre meg nem jósolható időpontban következik be, hirtelen izommerevedéssel. A légzés leáll, a beteg a földre zuhan, majd a test egész izomzatára kiterjedő rángógörcsök lépnek fel, nyelvharapással, a vizelet és a széklet elengedésével. A roham pár perc alatt lezajlik. A beteg visszanyeri eszméletét, de tudata még akár órákig is ködös marad­hat, és a történtekre nem emlékszik. A rohamot előidézheti alváshiány, alkoholfogyasztás vagy alkoholmeg­vonás, érzelmi stressz-hatás. A háttérben fennálló ok lehet régi koponya­sérülés, daganat, érbetegség, gyulladás. Sokszor azonban hosszas vizs­gálódással sem lehet semmilyen okra fényt deríteni.

Lelki jellemzői: A jelenlegi tudata, személyisége időnként valamilyen - kellemetlen -

hatás következményeként a háttérbe húzódik, és lemond a test irányításá­ról. A betegség gyökere egy régi rossz élmény hatására kialakult lelki törés. A törést még most sem gyógyította be. Mivel ez nem történt meg, a kiváltó tényező folyamatosan jelen van, és bármikor aktiválódhat.

Két részre kell osztanunk a betegség jellemzését, meg kell különböz­tetnünk a veleszületettet az élet során kialakulttól. Bár ezeket nem lehet különválasztani, de mégis van némi különbség!

171

Page 167: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

A veleszületett epilepszia: Itt szükséges figyelembe venni a családi hátteret, amit a genetikusok

öröklődésnek neveznek. Az ezoterikus szóhasználatban pedig: hasonló a hasonlót vonzza, vagy másképpen: karma. A genetikai részbe én nem kívánok beleszólni, nem az én területem.

Vizsgáljuk meg a szellemi oldalait ennek a problémának, mert ezek nagy jelentőséggel bírnak. A szülők:

Nincsenek tisztában saját érzéseikkel, saját identitásukkal és ebből fakadóan rengeteg feszültség van a családi légkörben. Nehéz megtalálni, hogy ki hova tartozik. Nehéz felfedezni, melyek azok a dolgok, melye­kért érdemes küzdeni, érdemes rajongani. Nem tisztázzák érzéseiket, ezért nagyon bonyolult az életük és ezt még bonyolítani fogja gyermekük betegsége.

A betegség kialakulásához azonban szükség van arra is, hogy a gyer­meknek gyengébb legyen a probléma-feldolgozó képessége. Ez pedig abból ered, hogy nem fordítanak rá olyan jellegű figyelmet, ami támo­gatja, alátámasztja bontakozó személyiségét. A kellő gondoskodás elma­radása az imént vázolt rendezetlen viszonyok egyenes következménye. Ebből viszont még egy dolog fog következni: sok esetben a szabad aka­ratot semmibe véve ráerőltetik akaratukat a gyermekre. A szülők feladata közé tartozik, hogy megismerjék és felvállalják saját milyenségüket, saját énjüket. Erre a problémára kiváló alkalmat kínál a gyermek betegsége. Természetesen csak akkor, ha elkezdik más szem­szögből is vizsgálni a családban kialakult légkört. A nagy játszmában a sérült gyermek az, aki felébresztheti szüleiben a megismerés vágyát és az ebből egyenesen következő megismerést.

A gyermek: A fejlődő tudatnak, amíg hasonlatossá válik a lélekhez, amíg eléri azt

a fejlettségi szintet, amikor már véglegesen eggyé tud válni a teremtő végtelenséggel, tapasztalnia szükséges.

Ezért olyan környezetet fog/kell választania, ahol újra felfedezheti a hiányzó dolgait. Ennél a betegségnél arról van szó, hogy ezt a tanulási fázist igyekszik kikerülni! Inkább elmenekül valami biztonságosabbnak hitt világba, minthogy állandóan szembesüljön konfliktusaival

172

Page 168: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Jelen esetben azokat a szülőket fogja „választani", akikkel élve a lehető­ségek szerint a lehető legrövidebb idő alatt a legtökéletesebben tisztában lehet saját magával.

Az életében, a családban kialakult betegsége lesz az a hajtóerő, amit felhasználhat a tökéletesség megteremtéséhez! Másként kell szemlélnie a világot! Ezt a másfajta szemléletet pedig csak egyetlen módon érheti el: észreveszi és alkalmazza azokat az információkat, melyekről eddig azt állította: nem léteznek.

Későbbi kialakulás: Emberi létünk során mindig alkalmunk és lehetőségünk van okolni a

körülményeket, a sorsot és szüleinket. A gyógyulás elengedhetetlen feltétele a biztos pont. Meg kell találnia

azokat az erős kapaszkodókat, melyekre a nehéz, bizonytalan pillanatai­ban támaszkodhat.

EVÉSKÉNYSZER Tünetei:

Nagy mennyiségű étel időszakos, gátlástalan fogyasztását jelenti, rendszerint titokban. E kóros „viselkedésre" jellemző, hogy gyakran „ürítő" munkával társul, önhánytatással, hashajtók szedésével. A leírt cselekvésekhez bűntudat, depresszió társul. Leggyakoribb belszervi következményei: (heveny) gyomortágulat és hasnyálmirigy-gyulladás.

Lelki jellemzői: Sérültség, fokozott érzelmi sérülékenység és az ettől való félelem jel­

lemzi. Túlzott megértési vágyat érez az egész világgal szemben. Mindent és

mindenkit meg kíván érteni, nem törődve saját érzéseivel. Egészen mást érez, mint amit cselekszik. Fokozott feszültségben él.

Ezek azok a tulajdonságok, melyek leginkább jellemzik az evési kény­szerrel küszködő embert. Ez a viselkedési forma így alakul ki:

173

Page 169: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Elmulasztja felfedezni, megtapasztalni jó, emberi tulajdonságait, melyben rengeteg megértés és együttérzés van. Az elismerést hiábavaló­an várja másoktól, önmagának is megadhatná, sőt önmagának kell meg­adnia.

A jó tapasztalatok hiányában előtérbe kerülnek azok az érzések, me­lyek megcáfolni látszanak a belső értékeket. Ezekre az érzelmekre azután gyártani fog jól alátámasztott érveket! Képessé válik megindokolni az összes „rossz" tulajdonságát, alátámasztja: miért értéktelen és miért nem képes változtatni. Az értékesség hiányának egyenes következménye a meggyengülés, majd sérülés, sérülékenység. Bővebben lásd még az anyagcsere folyamatok­nál.

A belső rossz tapasztalatok hatására elfordul önmagától, vagyis a megértés törekvése másokra irányul, melyben nem lesz meg a kívánt öröme és sikere.

Feszültsége abból fog keletkezni és táplálkozni, hogy kialakul benne egy igen erős kettősség. Egyrészt teljesíteni akar, másrészt fél a teljesí­téstől, hiszen annyi megélt rossz tapasztalata van már.

Összességében elmondható, üresnek érzi magát. Hiányzik az a táplá­lék, amiből építhetné életét. Kétségbeesve keresi azt, ami kielégítheti éhségérzetét. Ezt a fizikai táp­lálékban véli felfedezni egészen addig a pillanatig, míg ki nem elégítette vágyát. A vágy kielégítését követi a felismerés: ez sem az, amire vágyott! Ebből következik az ürítési kényszer, hiszen nem azt vitte be, amit szeretett volna. A gyulladás oka pedig ez: lázad az érzés, élethelyzet ellen, ami kialakult. A gyógyulás útja:

A megértés elengedhetetlenül fontos, mégpedig önmaga megértése! Végre fel kell vállalnia, szembe kell néznie a ténnyel, sokkal értékesebb, sokkal több jó van benne, mint eddig bemesélte magának. Egyszerűvé teheti ezt az utat azzal, hogy kicsi, lényegtelennek tűnő dol­gokban megtalálja értékeit. Ezzel két legyet üt csapásra:

1) Teljes és tökéletes mértékben elfordul figyelme az eddig prob­lémát okozó élethelyzetektől. Figyelmét azon dolgaira tudja for­dítani, melyek értéket, örök emberi értéket képviselnek. Ezek az értékek létezők, jelen lévők! Egyéb esetben nem ébresztenének

174

Page 170: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

ilyen mértékű lelki fájdalmat! Eletét kitölti ez a tudat, de közben teljesül a másik oldal is: tudja, hogy problémákkal küszködik, de már nem lesz annak hatása alatt. Egészen más hatás alatt lesz.

2) Képes lesz erőt meríteni, és képes lesz ezt az erőt hasznosan al­kalmazni. Betegsége éppen abból eredt, hogy nem volt - lega­lábbis nem érzékelte - ereje a változás megengedéséhez.

ÉRBETEGSÉGEK Fizikai tünetei:

Ismeretes az erek tágulatával, szűkületével, szakadásával, részleges és teljes elzáródásával kapcsolatos kórképek hosszú sora. Egy következ­mény minden esetben közös, s ez az, hogy a keringés megromlik. Eltér a normálistól a vér áramlása, gyorsul, lassul, pang vagy meg is alvadhat az érpályán belül. így a vér számtalan feladatának egyikét sem képes ellátni. Hibátlan érrendszer mellett ugyanígy kóros jelenségek lépnek fel, ha a keringető szív nem látja el tökéletesen feladatát.

Lelki tünetei: (lásd még: a keringés, szív és vérnyomás c. fejezeteknél)

Az életünknek van egy természetes folyása, és itt párhuzamot vonha­tunk a természetben jelenlévő folyókkal. Amikor megbomlik az áramlás kényes egyensúlya, megbomlott, de inkább felborult az információk szabad cseréje.

Az érszűkületek A lábban alakul ki szűkület, amikor aggódás, félelem tölti el, vajon

helyes lépéseket tesz-e meg. A láb visz előre (lásd még ott), megpróbál az előrehaladásból kitörni, leállni. Szívben keletkezik, ha megtagadja másoktól és önmagától a szeretetet. Ami a legjellegzetesebb, hogy bizonytalanságai eredményeként igyek­szik tudatosan bezárkózni.

Értágulat: az adott területen túlzásba vitte az elengedést, nagyon lazává vált, de ehhez szorosan hozzátartozik az érme másik oldala is: belefáradt a görcsösségbe!

175

Page 171: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Elzáródás alakul ki, amikor a beteg elzárkózott bizonyos életet segítő emberek, vagy elvek elől.

Golden Yacca* A Yucca-szaponinok természetes kortizonként is működhetnek, gyul-

ladás-és fájdalomcsökkentők, allergiaellenes, koleszterinszint csökkentő, antibakteriális és rákellenes hatásuk van.

A szaponinok úgy csökkentik a vér koleszterinszintjét, hogy a belek­ben lévő koleszterinnel oldhatatlan komplex molekulát képeznek. Ez a molekula nem szívódik fel a belekből, és a széklettel kiürül.

A szaponin leköti az epesavakat, megakadályozza azok visszaszívó-dását. Ezzel arra készteti a májat, hogy új epét állítson elő, ehhez pedig a vérből von el koleszterint, így kevesebb rakódik le az érfalakon.

A Yucca-szaponinok fokozzák az immunrendszer működését azáltal, hogy a T-limfociták (speciális fehérvérsejtek) érését segítik elő, ezzel ezek hatékonyságukat növelik.

Új felfedezés, hogy a Yuccalevél proteinje erős vírusellenes hatású. Gátolja a vírusnak a sejthez való tapadását, a sejtekbe való behatolását, és a vírus szaporodását.

A Yuccában lévő természetes antibakteriális anyagok hatásossága megegyezik a kémiai anyagokéval.

FÁJDALMAK A fájdalom tünet. Egy messzemenően szubjektív érzés, egyben egy végtelenül hasznos jel, jelzés, vészjelzés! A fájdalomérzést lelki és érzelmi tényezők éppúgy befolyásolják, mint a környezet, élethelyzetek, sőt még a műveltség is.

Fejfájás: A fejfájásban szenvedők többségében az orvos semmilyen szervi elté­

rést nem talál a háttérben. Ha igen, akkor az ok rendkívül sokféle lehet (agydaganat, koponyaűri vérzés, magas vérnyomás, arcüreggyulladás, szembetegség stb.) Sokszor az idült fejfájás oka migrén, lelki feszültség, depresszió.

176

Page 172: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Súlyos fejfájást okozhat köhögés, tüsszentés és a nevetés; ám ennek kór­élettani alapja (ha van) teljesen ismeretlen az orvostudomány számára.

Lelki jellemzői: Egy olyan felhalmozódott dolog (szándékosan nem mondok problé­

mát), ami kezd határozottan megkeményedni, berögzülni! Figyelmeztetés, amire oda kell fordítani tekintetünket. A könyv elején már beszéltem erről és szerintem mindenki egyetért ve­lem: az Istenhez igyekszünk! Lelkünk, ami leginkább hasonlatos Istenhez, folyamatos kapcsolatban van tudatunkkal/szellemünkkel és folytonos párbeszéd történik közöttük. Ez teszi lehetővé, hogy lényünk „emberi" része egyre inkább közeledjen a teljesség, a tökéletesség felé. Tulajdonképpen ez a beszélgetés felfogható egy szüntelen viszonyítás­nak is. Lényünk egésze kommunikál tudatunkkal és ez a kommunikáció teszi lehetővé a hibák és erények felfedezését, a hibák kijavítását és a jó tulajdonságokból való merítést!

A fájdalom: a párbeszéd megszakadása!

A természet megköveteli (és belső késztetést is érzünk erre), hogy a megszületett gondokat kiadjuk és helyét valami jóval, maradandóval töltsük ki. (Ez olyan, mint a lélegzés: kiadjuk az elhasznált levegőt, hogy frisset szívjunk helyébe!) Amikor keresztbe teszünk a természet rendjének (nincs meg mindkét tevékenység), kialakul egy fal. A fal mögött, az elzárt területen pedig beindul egy „erjedési" folyamat, ami „gázosodik", terjeszkedne, de a fal nem engedi, ennek következmé­nye lesz a feszültség és a hosszantartó feszültségből születik meg a fáj­dalom.

Olvastam már arról, hogy fájdalom jó és ajándékként kell felfogni. Szerintük örülni kellene neki. Ezt azonban igen kevesen képesek meg­tenni és ezek alapján élni, következésképpen rosszabb lesz közérzetük. Szerintem ez nem más, mint saját magunk becsapása.

A fájdalom az egyszerre jelenlévő, de ellentétes tudás összecsapásából meríti erejét.

177

Page 173: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Emlékezzünk, akkor szokott leginkább fájni lelkünk, amikor nagyon is tisztában vagyunk a helyes úttal és mégis egészen mást cselekszünk. A testi fájdalmak lelki hátterét mindig az adott betegséggel összefüggésben értelmezhetjük, és ott kerülnek kifejtésre.

A kivezető út: Hallgatni kell szívünk tiszta érzéseire, azok minden esetben csendben

elmondják, merre van a kivezető út. Megmutatják azokat a kapaszkodó­kat, melyek biztos támpontot adnak a háborgó érzelmek között.

FANTOMFÁJDALOM Fizikai tünetei:

Az orvostudomány a fantomfájdalmat úgy határozza meg, mint hallu­cináció!, az amputált végtag helyére vetített hallucinált fájdalmat, mely az elveszített végtag helyzetére, érzéseire (pl.: viszketés: de nem tudja megvakarni, s ebbe kis híján beleőrül), sőt mozgatására is vonatkozik. Nem pszichotikus tünet. Igen súlyos, kínzó állapotként jellemezhető.

Lelki jellemzői: Természetes, hogy fizikai test részleges elvesztésével még a szellemi

test, az aura megmarad, ami érzékeli a múlt fájdalmas emlékeit. Ismere­teinkben csak egy rész az, amit a fizikai testünk érzékel, marad még egy jelentős rész, melyet az auránk által, szellemünk fog fel.

Az agyunk és tudatunk feldolgozzák mindkét világ (szellemi, fizikai) észleléseit és attól, hogy egyik megszűnik, a másik még létezik. Tehát ugyanúgy valóság maradhat számunkra az érzékelés szempontjából.

Van azonban egy másik vetülete is a kérdésnek: az ember képtelen feldolgozni a test egy részének elvesztését. Vegyük komolyan ezt a fájdalmat, hiszen a beteg számára ez nagyon is valóságos érzés és ezt nem lehet, nem szabad szimulálásnak felfogni.

A kivezető út: A megértés, a feldolgozás és a tanulság, következtetés levonása az

első és legfontosabb lépés a gyógyulás útján! Fel kell adni annak hajtogatását, hogy valamit elveszített. Át kell érté­kelni életét és most már arra kell összpontosítania, ami VAN!

178

Page 174: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

FARKASVAKSÁG Tünetei: Esti, vagy szürkületi vakságnak is hívják, néha tyúkvakságnak.

A nappali színlátás a betegnél zavartalan, ám félhomályhoz és sötéthez a szem nem képes alkalmazkodni, mivel a látáshoz szükséges látóbíbor nevű anyagból nem áll elegendő mennyiség a szem rendelkezésére. En­nek oka az A-vitamin hiánya.

Lelki jellemzői: Egyrészt vitaminhiány, másrészt lelki hiányosság! Először vizsgáljuk meg, miért alakul ki vitaminhiány!

A hiányosság oka nem feltétlenül abban van, hogy nem visz be ele­gendő vitamint, hiszen, ha csak ennyi a gond, azon könnyen lehet segíte­ni. Az esetek jelentős részében azonban ennél összetettebb a probléma: a szervezet nem dolgozza fel a bevitt vitaminokat, vagy éppen kiüríti, mi­előtt azok felszívódhatnának Másrészről a beteg képtelen megérteni azokat a körülményeket, esemé­nyeket, melyek megadják életének savát-borsát. Jelenlegi életében nem fedezi fel a színeket, színtelennek, szürkének tapasztalja mindennapjait. Szürkének éli meg az eseményeket, ezért lassan a tudat ugyanilyenné teszi a szemet.

Elveszik a részletekben. Amikor nagyon nyilvánvalóak a dolgok (nap­sütés van), kiválóan észre vesz minden részletet és felfedezi az örömteli dolgokat is. Ám amikor nem annyira egyértelmű élete (szürkület), már nem tud megkülönböztetni és összefolynak előtte a dolgai. Az élet borúsabbra fordulásakor nem, vagy nagyon nehezen veszi észre a bajból kivezető utat. A lelki hiányosság ebből ered: egy kicsit merevvé, beszűkülté vált, ennek lesz egyenes következménye, hogy lelke nem képes feltöltődni a mindig jelenlévő örömteli dolgokból!

A kivezető út: Lazaság. A színek újrafelfedezése.

179

Page 175: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

FEHÉRFOLYÁS Fizikai tünetei: A hüvelyből ürülő váladék kóros megszaporodása.

A belső nemi szervek gyulladása, fertőzése állhat a háttérben, sokszor azonban lelki okokra vezethető vissza (mint a fertőzések is, csak ezt az orvostudomány nem ismeri el). Pszichés oka lehet a szeretkezés alatt érzett fájdalom, vagy a félelem a nem kívánt teherbeesés miatt, esetleg ellenérzés a partnerrel szemben.

Lelki oldala: Érzelmi konfliktus, ami egy szexuális megrázkódtatásból ered!

A négy őselemet alapul véve könnyen érthetővé válik a folyadékürülés jelentősége.(A Spirituális útmutató szellemi vándoroknak c. könyv­ben részletesen tárgyalom) Ezen erők mindig igyekeznek (mint minden teremtett dolog) egyensúlyba, harmóniába kerülni egymással. Jelen esetben valamilyen érzelmi csalódás következtében igyekszik el­határolni magát a további ilyen jellegű behatásoktól (védelmi falat épít), ezáltal „lefojtja" a terület tüzét. Lehet ez egy abortusz és az újabb nem kívánt terhességtől való félelem, vagy az öröm távoltartása. A tűz (az öröm) csökkenését úgy kompenzálja a szervezet, hogy a feles­legessé vált folyadékot kiüríti. A tüz színe a piros. Mivel ebből kevés van, az egyensúlyhoz kell a fehér színű folyadék ürülése. Az ember lelke legmélyén vágyik az örömre, tehát az elfojtással ki fog alakulni egy igen erős ellentét, ami melegágya a lázadásnak, a lázongás­nak. Ennek további következményei is lehetnek gyulladások, gombás fertőzések stb....

FEHÉRVÉRŰSÉG Fizikai oldal:

Számos kórkép összefoglaló neve, melyek közös jellemzője, hogy a fehérvérsejtek, vagy a nyiroksejtek száma kórosan megemelkedik, a normálisnak húsz-harmincszorosa is lehet. A vérben és a csontvelőben felszaporodva torz sejtformák jönnek létre. A betegség lehet idült, vagy viharos lefolyású.

180

Page 176: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

A bevezető tünetek: fáradtság, hőemelkedés, éjjeli izzadás. Néha lá­zak, fogyás, általános gyengeség mellett a lép megnagyobbodását lehet észlelni. Heveny lefolyás esetén viszont már a korai fázisban vérzések lépnek fel testszerte, gyakran csontfájdalom kíséretében. A beteget a legkülönfélébb fertőzések támadják meg.

Mindezen tünetek a csontvelő elégtelenségből következnek; a csont­velő normál elemeit ugyanis a ráksejtek kiszorítják. Mindemellett valódi vérszegénység is kialakulhat, mivel a vörösvértestek is torzulnak, s ezek száma kórosan lecsökken.

Gyógykezelése: Vérátömlesztések, csontvelő-átültetés, hormonhatású készítmények

adása (mellékvesekéreg-hormonok) és gyógyszeres kezelés, mely a kó­ros sejtformák elpusztítására irányul.

Daganatos betegségekben a nyugati gyógyászat gyakran kénytelen sejtmérgeket használni. Ezek a sejtek szaporodását gátló gyógyszerek, az úgynevezett citosztatikumok. E vegyületek alkalmazása súlyos mellék­hatásokkaljár. Bár a cél az, hogy csupán a gyorsan szaporodó, rosszindulatú sejteket pusztítsák el, a szer molekulái ehhez nem „elég okosak". Az orvostudo­mány álma, hogy olyan anyagokat találjon, melyek felismerik a ráksejtet, és csak azt támadják meg. Mivel azonban a legmodernebb szerek sem igazán „válogatnak", így a kezelés az ép, normál sejtekben is pusztítást visz véghez. S bár nagyszámú ráksejtet elölnek, mégis: amit nyer az ember a vámon, elveszti a réven. A rosszindulatú folyamatban szenvedő, legyengült beteget még inkább „padlóra küldi" egy ilyen infúzió-sorozat, mely után még a milliónyi elölt sejt széthullásával keletkező bomláster­mékkel is meg kell küzdenie, miközben védelmi rendszere ép sejtjeiből is jelentősen veszített. (E gyógykezelés háború a javából, s idevág Pósa Ferenc gondolata: egy háborúban csak vesztesek vannak, csak az győz, aki kimarad belőle.)

Lelki jellegzetességei: (lásd még: daganat, nyirok-, immunrendszer és vér)

Felbomlik az éltetés és a védekezés kényes egyensúlya. A mérleg nyelve jelen esetben a védekezésre koncentrálódik. A saját boldogítását, jókedvét háttérbe szorítja, mert lényegesen fontosabb feladatnak tűnik számára a védekezés, a „hátra arc", mint az előrefutás!

181

Page 177: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Érzései szerint túl sokáig haladt előre, túl sokáig küzdött az elérhetetlen boldogságért, túl sok mindenen kellett keresztül törnie, és ebbe belefá­radt. Belefáradt, hiszen annyi kudarc, sikertelenség volt osztályrésze. A kudarcélményhez azért az is hozzátartozik, hogy bizony olyan célok felé rohant, melyek helyességéről nem győződött meg. Vagy meggyőző­dött, de nem volt elég türelme kivárni az eredményeket. Továbbmegyek: előfordulhat, hogy mindent elért, azonban elmulasztotta észrevenni. Az iménti hatások megkeserítik, és egyre kevésbé tudja értékelni az éle­tet. Tenni azonban kell valamit, a vérnek valamilyen célt kell szolgálnia. Ha nem tud értelmes dolgot cselekedni, mert nincs rá szükség, akkor úgy fog viselkedni, mint a mesebeli dzsinn, elkeseredésében gazdája ellen fordul. Nem tehet mást, csak ezt „látja" egyedül értelmes feladatnak. A beteg megtalálja a módját, hogy magába tudjon kötni, hogy saját ma­gának bebizonyítsa: csak akkor lehet teljes az élete, ha folyamatosan harcol. A szervezet tulajdonképpen másolja a tudatot. Mivel a tudat önmaga ellen fordul, „agresszívvé" válik, a fehérvérsejtek sem tehetnek mást, követik gazdájukat. Háttérbe szorul a valódi öröm, csupán a harci dicső­ség kétes öröme marad.

FEKÉLYEK Fizikai tünetei:

Bőrön vagy belső szervek nyálkahártyáján kialakuló, a mélybe hatoló folytonossági hiány, amelyet gyulladás és gennyesedés kísér, súlyos esetben vérzéssel jár. Gyomorfekély esetében a meggyengült nyálkahártya megemésztődik. A panaszok és tünetek a felhas középső területén lépnek fel, néha roham­szerűen, égető fájdalom, maró érzés formájában, gyakran hányinger, hányás kíséretében, súlyos esetben vérhányással, szurokszéklettel.

Gyógykezelésében régóta alkalmaznak gyomorsavat lekötő szereket, gyomormüködést, -elválasztást szabályozó anyagokat, nyugtatókat. Gyakran indokolt a fekélyes terület műtéti eltávolítása. A gyomorfekély kiújulása, rákos elfajulásra hajlamos.

Gyakori a patkóbél és a nyelőcső fekélybetegsége, a test felületén pedig a rossz vérellátás miatt leginkább az alsó végtagok visszerességét, trombózisát (lásd ott) kíséri fekélyképződés. 182

Page 178: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Felfekvéses fekélyek, üszkösödések alakulnak ki agysérülés (agyvérzés, stb.) miatt mozdulatlanul, eszméletlenül fekvő betegek hátán, farán, láb­ujjain. Az elhalt szövetekben fertőzések, gennyesedések lépnek fel, következ­ményük vérmérgezés.

Lelki jellemzők: (lásd még az adott részeknél)

A fekély lelki hátterében egy olyan hosszantartó folyamat zajlik, ami mintegy irritálja az adott területet. Izgatja, mert se megszabadulni, se megoldani nem képes. Ez még önmagában nem okozna betegséget, de van egy igen jelentős részlet: tudja, nem képes megoldást találni, de mindezekre rácáfolva „mindent" megtesz a megnyugtató végeredmény érdekében. Ne nagyon csodálkozzunk azon a tényen, hogy nem sikerül! Hogyan sikerülhetne, amikor tisztában van korlátaival, azokkal a korlátokkal melyeket önmagának teremtett. A belső elbizonytalanodások következtében a külvilágot is e tapasztala­tok alapján ítéli meg. Ezek a besorolások helytelen, rossz színben tünte­tik fel az ingereket és a beteg fokozott reakcióval, fokozott elkeseredés­sel fordul ellenük. így, ebben az eszeveszett harcban azok a területek, ahol a csaták folynak, meggyengülnek, és teljesen elveszítik ellenálló, regenerálódó képességüket. Elveszítik, hiszen a beteg az energiák jelen­tős hányadát a hiábavaló, reménytelen háborúba fektette. Felborul a tűz-víz egyensúlya és kijelenthető: az összes létező energia harmóniája megbomlik. így az új sejtek csak a romokat tudják alapul venni, ezek a romok lesz­nek a másolás alapjai, s a romokon nagyon nehezen elképzelhető áz egészséges születés esélye!

FERTŐZŐ BETEGSÉGEK Fizikai tünetei: A fertőzés: kórokozó élőlények vagy anyagok bejutása a szervezetbe.

Fertőző betegség minden olyan kórkép, melyet élő mikroorganizmus (baktérium vagy vírus vagy egysejtű) okoz. Csupán akkor alakulhat ki, ha a behatoló képes is szaporodni az emberben. A fertőzés emberről emberre vagy állatról emberre terjedhet.

183

Page 179: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Az, hogy valaki mennyire fogékony fertőző betegségek iránt, részben genetikailag meghatározott. Nagyszámú fertőző betegség ismeretes. Általánosságban úgy fogalmaz­hatunk, ha ezek gyógykezeléséről van szó, hogy az orvoslás feladata valamilyen anyaggal elpusztítani a behatolt kórokozót. Tudnunk kell azonban, hogy a kórokozók elpusztítását a szervezet ön­maga is végzi: képes arra, hogy felismerje a behatolót, majd „legyártsa" az ellenanyagot.

Lelki jellemzői: (Lásd még influenza, hepatitisz stb)

A fertőző betegségekkel kapcsolatban hajlamosak vagyunk kijelenteni azt az elhamarkodott véleményt, miszerint ezeket a betegségeket bakté­riumok, bacilusok és különböző vírusok okozzák! Nem vitatom, ezek nélkül nehezen jöhetne létre a fertőzés, de figyelembe kell vennünk: kettőn áll a vásár! A fertőzést okozón kívül lenni kell egy olyan kör­nyezetnek is, ami befogadja és szállást, kellemes lakhelyet biztosít a betolakodónak!

Másrészről: nem minden kórokozó támad meg minden embert és élő­lényt, vannak olyan jellemzőkkel megáldottak, akik természetes védett­séget élveznek a fertőzésekkel szemben. A fertőzéseket, a fertőzés tényét nézzük meg más szemszögből is, hogy teljesebb képet kapjunk erről a témáról. Könnyen lehetséges, hogy más, jelentősen eltérő vetületeket is találunk a hagyományosak mellett.

Gondoljunk csak bele: a fertőzés is olyan, mint egy tál étel. Mikor fogok enni abból az ételből, mikor fogadom el, mikor kerülöm el a fogyasztását, mikor nem vált ki bennem reakciót?

Magam is kívánom, vagyis egyetértek vele, kívánom az ételt, éhes vagyok! Emlékezzünk: ez itt egy hasonlat, de nézzük, hogyan is viszonyul ez a problémánkhoz!

Lelkünk ismeretéből merítve, mindent ehhez viszonyítunk, minden eszme, érzés mibenlétét, helyességét. Tudhatjuk, melyek azok a dolgok, melyekért küzdhetünk, küzdenünk kell. Ezek az érzések, célok és ta­pasztalatok adják azt a szellemi táplálékot, amely elménk jóllakottságát biztosítja. Szükséges felismerni elveinket, melyekre (jelenleg) építhetjük

184

Page 180: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

életünket, szükségesek a vezérlő erők, melyek kijelölik, megvilágítják utunkat. Akkor fogok más eszmék, gondolatok iránt sóvárogni, amikor az enyé-mekről nem veszek tudomást. Vezérlő elvnek lennie kell (a sajátomat nem találom), tehát nyitottá teszem magam, hogy kívülről fogadjak egyet. Ezzel az elvvel, „pőreséggel" fog érkezni a fertőzés!

A pótcselekvés ebben van: a saját elveim, érzéseim, látásmódjaim helyett valaki, valami másét próbálom magamévá tenni!

Nem tudom, mit akarok! Nem tudom egyek, vagy ne egyek? Honnan is tudhatnám, amikor beidegződéseimnek köszönhetően nem merem beismerni, mire van szükségem, minek örülök! Csak a múltat tudhatjuk! A jövőt „csak" érezhetjük. Tehát ebben az esetben nem merek, nem hall­gatok szívem tiszta, csendes érzéseire! Az érzések azok, melyek a tüzet, az ellenálló képességet adják. Immunrendszerem áll, nincs ami stimulál-ja!

Mást kívánok enni! Másra vagyok éhes! Ez a legoptimálisabb, ekkor az elénk tálalt ételnek csak a jó oldalát fog­juk értékelni (nem vesszük kísértésnek), és az felismerteti, mi a szívünk vágya.

A fertőzések az életuntság megnyilvánulási formái! Ha az embernek nincsenek saját elméletei, hitei (ennek pedig lenni kell), nyitottá válik az uralkodó közhangulatokra. Pontosításra szorul az iménti kijelentés: van­nak vezérlő elvei, de annyira nem vesz róluk tudomást, olyan mélyen eltemette azokat, hogy úgy látszik, eltűntek. Szükségünk van vezérelvek­re, legyenek azok a legegyszerűbbek, de kellenek! Amennyiben nem a sajátunkat alkalmazzuk, kénytelenek vagyunk másokéhoz folyamodni! Ezt persze képtelenek vagyunk teljes mértékben magunkévá tenni, kö­vetkezésképpen, nem tudunk belőle életerőt meríteni. Hiányzik belőlünk a jó elv, de elvnek, véleménynek lenni kell. Tehát nem marad más, mint a rossz, fertőző, uralkodó gondolat, elmélet.

OEzek a hangulatok, párhuzamot vonva, megegyeznek a fertőzést okozó kórokozókkal.

Az ember saját hite eltűnt (ebből táplálkozhatna az immunrendszere), megszűnik az a táplálék, melyik az élet tüzét élteti. Az megcsappan,

185

Page 181: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

csökken a védekezésre használható erő, energia mennyisége és termé­szetesen a test védekező képessége is. Ebben a környezetben már egészen könnyű dolga van a fertőzést okozó eszméknek, és egyéb vírusnak, baktériumnak!

A gyógyulás útja: Amennyiben figyelmesen olvastuk a kiváltó tényezőket és azoknak homlokegyenest hátat fordítva az ellenkező irányba indulunk, megleljük a kivezető utat. Azt az utat, aminek egyenes következménye lesz a szel­lemünk, lelkünk, immunrendszerünk megerősödése. Nagyon fontos: meg kell találni a miértet! Miért gyógyuljon meg!? Mi értelme a gyógyulásnak? Mi célt szolgál a gyógyulás? Mi értelme van új elveket találni? Az értelem megtalálása!

Nem tudom és nem is akarom megmondani, meghatározni, mi az ér­telme életednek, hiszen akkor valójában minden a régiben maradna. Azt viszont megmondhatom és megmondom, milyen tulajdonságokkal ren­delkezik!

1. Építőnek, felszabadítónak érezzük már születésének pillanatában. 2. Megnyugtató, mégis rendkívüli erőt, tetterőt kölcsönöz. 3. Csak rólunk, nekünk szól! Természetesen ebben benne lesz a kül­

világ is, de most már önmagunkat is az előtérbe helyezzük. 4. Lehet pillanatnyi, de lehet hosszú távú cél is, a lényeg: miénk!

Az elméletek mellett nagyon fontos, hogy ezeket a gondolatokat a gyakorlatba is átültessük, megcselekedj ük. Érezzük át a felszabadító érzést, hagyjuk, hogy átjárja minden részünket, időzzünk el ebben a boldog pillanatban. A pillanatban, ami alapja lesz a hosszabb távnak!

FÉLELMEK Tünetei:

Aránytalan és szubjektív válasz egy külső, kiváltó ingerre: ennek kö­vetkeztében olyan viselkedésforma alakul ki, amely MEGGÁTOLJA A FÉLELMET KIVÁLTÓ INGER ELHÁRÍTÁSÁT.

186

Page 182: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Viselkedésbeli megnyilvánulása sokféle lehet: futás, menekülés, szorult helyzetben támadás vagy agresszió, de lehet bénultság, megnémulás, következményében immár kimerültséggel, alvászavarral, rémálmokkal. A saját maga vagy a környezet által kínált megoldási lehetőségeket a félelem állapotában levő ember nem veszi észre, nem mérlegeli. (Féle­lem esetén a kiváltó ok megállapítható, szorongásról akkor beszél a lélektan, amikor a kiváltó tényező nem határozható meg, DE EKKOR IS JELLEMZŐK A CÉLSZERŰ MEGOLDÁST MELLŐZŐ CSELEKE­DETEK). Célszerű megoldást mellőző cselekvés: pl. mozitűz esetén való viselke­désforma, (a vészcsengő hangjára felugró tömeg percek alatt elhagyhatná az égő mozitermet, ha rendezett sorokban, egyesével rohanna ki a vész­kijáratokon. Mivel a tömeg mellőzi a célszerű megoldást, ezért rende­zetlenül, beékelődik a kijáratba és bennégnek az emberek, holott egyen­ként könnyedén és gyorsan kijuthattak volna). A félelem nem csak egy alkalmi reakció, hanem alkotórésze lehet az egyén létezési formájának, tudatos Én-képének.

Lelki tünete: A félelmek tekintetében teljesen mindegy, van-e kézzelfogható alapja

vagy nincs, úgyis csak a tudat megtapasztalása, levont következtetése számít. A következtetések alapján levont viselkedési, viszonyulási for­mák azok, amelyek számítanak. Fontos megjegyeznem, hogy a követ­keztetéseket minden esetben a múltban történt negatív tapasztalat alapján vonjuk le. Természetesen csakis egyféle megközelítésben ismerjük meg és el az akkori történéseket. Vagyis minden dolgot rossznak, kudarcnak élünk meg és teljesen „lényegtelen" számunkra, volt-e benne pozitív tapasztalat. Márpedig az összes dolognak van jó oldala is. Ez a hozzáállás, megközelítés már jól megmutatja a jelenlegi lelki beál­lítottságot, az értékrend változást, eltolódást. Az, hogy valamitől félünk, előbb-utóbb fokozódik, és rettegéssel tölt el. Már önmagában ez is problémát jelent, de ennél még erősebben jelenik meg, amikor belátjuk saját „dőreségünket"! A konfliktus egyrészt ebből ered: állandóan szembesülünk vele! Bármerre megyünk, bármerre for-dítjuk tekintetünket, a félelmünk tárgya ott lesz előttünk, és rettegést ébreszt bennünk. A másik oldala ennek a kérdésnek, hogy valahol benn tudjuk a kivezető utat, csak nem teszünk semmi gyakorlati lépést. Elju­tunk a „kéne", „kellene" választóvizéhez, a cselekedet azonban elmarad.

187

Page 183: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Küzdhetünk a félelem ellen, ez pótcselekvésnek kitűnő, hiszen végére sohasem érünk, sőt egyre jobban elhisszük: félelmeinknek alapos oka van! Valóban alapos oka van, mert a visszafogott cselekvési erő követ­keztében fél gőzzel dolgozunk a cél elérése érdekében, és ez könnyen kudarchoz vezet. (Az is igaz: nem vagyunk meggyőződve, hogy elér­hetjük. Ez a téves hit az előzőekben vázoltakból következik). Valóban jó oka van (jó, számára meggyőző indokokat talál, amit való­ságként fog fel), de ezzel nem jutunk közelebb a nyugodt, békés, kreatív élethez! Továbbá, ha valóság lenne, amit igyekszik bemesélni magának az ember, akkor nem szenvedne tőle. Ha szenved ettől a helyzettől, akkor ismeri a megoldást, illetve a megoldás lehetőségeit.

A félelmek kialakulásának fő lelki oka: a kapkodás, az „idő szűke" következtében a meg nem ismerés, illetve a fél ismeret alapján leszűrt konzekvencia! Elethelyzeteiben valamit felfedezni, megérteni vélt, és igyekszik erre az ingatag alapra felépíteni életének következő szakaszát. Ezek az ismeretek általában nem rendelkeznek „pozitív" tartalommal, inkább ilyen jellegűek: mit nem szabad, hogyan nem szabad. A „tanulsá­gok" negatív előjelűek, márpedig ezek nem lehetnek valódi tanulságok!

A tanulság minden esetben: valami! Hogyan lehet mégis, hogy kell mégis elérni. Ezeknél a megállapításoknál alapul kell venni, hogy arra alapozzunk, illetve abból következtessünk, amit meg lehet tenni.

A lényege: az ember megtapasztal egy élethelyzetet, ami érzelmei alapján, negatív befolyással bír! Ez valóság, tehát az adott körülmények között ez igaz és valóban megtörtént! Majd ebből úgy von le végső kö­vetkeztetést, hogy az adott témát nem vizsgálta meg minden lehetséges oldalról! A kép, amit kialakított, félelmetes, igen csalóka, hiszen jelentős tényezők hiányoznak belőle! Hiányzik a megromlott lelki állapot kiváltó tényező és még egy nagyon fontos elem: mit tanulhat általa! Ezek hiányában készpénznek, evidensnek veszi: ezután már mindig így történik és másként nem is lehet. Mást el sem tud képzelni!!! A félelem azért ,jó" pótcselekvés, mert ekkor az adott személy mentesül a tanulás, a cselekvés és az önállóság terhe alól! Valamint megszabadul a döntések súlya alól. Természetes ezek az elkerült dolgok sokkal több fájdalmat okoznak így, de a beteg meggyőződhet saját „igazáról".

188

Page 184: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Szorongás és beletörődés fog kialakulni, mert úgy érzi, a külvilág, az események erősen befolyásolják életét, amibe neki semmi beleszólása sincs. Megfoghatatlan, megfogalmazhatatlan dolgok hiányoznak. Olyan ez, mint, amikor valaki éhes és nem tudja pontosan, mi hiányzik.

A szorongás is éppen erről az éhségről szól! Valami nagyon tápláló, éltető hiányzik életéből.

A hiányérzete űrt hoz létre benne, és azt érzi, az egész világ rá akar borulni, az egész világ szorongatja. Furcsa tulajdonsággal bír ez az ür, hiszen valaminek lennie kell, ami megakadályozza, hogy ebbe az űrbe, ürességbe beáramoljon a fény, a nyugalom és az öröm! Valami van benn, valami benn maradt és ez nem más, mint a kifejezésre nem juttatott fe­szültség, harag, düh. Fel kell vállalni ezeket az érzéseket, és akkor kiala­kul belőlük egy igen erős indulat. Indulat, melyről most mint olyan do­logról beszélek, aminek erejét befogva, megszelídítve kilendülhet szo­rongatott helyzetéből. (A sarokba szorított állat is kifejezi agresszióját, és ki akar törni).

A tudatosan vezérelt indulat olyan lesz, mint a kuktából folyamatosan kiengedett gőz. Gondoljunk bele, milyen hatalmas - indulatkitörés -robbanás kíséretében kerül felszínre a benn rekedt gőz!

Azokban a dolgokban, melyekben teljes az ismeretünk, természetes módon kialakul a fel szabadultság érzése. Megismerjük körülményeinket, felszabadulunk és ennek egyenes következményeként távol marad tőlünk a félelem. Közelítsük meg másik oldalról is: Tudunk-e félni az ismeretlentől? Nem! Csak az vált ki félelmet, csak attól tudunk rettegni, amit valamennyire ismerünk. A szorongás olyan, mint amikor bemegyünk egy omladozó házba, és a sok apró megérzésről nem veszünk tudomást —...az egész ránk borul. Valamilyen tudatossági szinten felmerül bennünk a veszély érzete, de nem engedjük felszínre törni. A gyanú árnyéka ott lebeg bennünk, és az egészre rányomja bélyegét. Kimehetnénk, megtalálhatnánk, de nem, mert hátha meg sem történik. Előtérbe kerül, fő viselkedési sémává vá­lik a passzivitás, a regresszió, a visszahúzódás. Igyekszünk elkerülni a fájdalmat, de csak vele találkozunk, ez pedig alátámasztani látszik Jo­gos" aggodalmunkat (a kör bezárul). Meglelhetjük a szabadulás útját, kijöhetünk, megismerhetjük az egészet! Kijöhetünk, megjavíthatjuk a

189

Page 185: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

megroggyant falakat, de ehhez ismerettel, teljes ismerettel kell rendel­keznünk, hogy dönteni tudjunk.

Lényegét tekintve bármitől lehet rettegni. De a félelmek gyökere kö­zös, bennünk van: nincs bátorságunk megismerni rettegésünk tárgyát. Igyekszünk menekülni előle, de az, folyton utolér, hatalmába kerít ben­nünket.

Pánik: szorosan kapcsolódik a félelemhez. A kettő gyakran együtt jelentkezik (erről bővebben a pánikbetegség címszó alatt)!

A kivezető út: Látszólag legyőzhetők ezek a félelmek, a gyakorlatban azonban nem

mindig, vagy nagyon ritkán vezetnek eredményre erőfeszítéseink. Meg lehet gyógyulni, ki lehet jönni, de másként kell megközelíteni a gyó­gyulást.

Ha valamink nincs - márpedig itt is erről szól a „mese" -, ha valami hiányzik életünkből, a hiányunk tárgyával azt pótolni lehetetlen! Márpe­dig a félelmeknél pontosan erről van szó: hiány! Hiányzik életünkből, tudatunkból a tudás, az ismeret! A tudás és ismeret, aminek örülünk, aminek örömét képesek vagyunk megélni! Csak olyannal lehetséges pótolni, helyettesíteni hiányosságainkat, ami­amink VAN!

Van vágyunk az egészségre. A vággyal az a gond, hogy az sincs! Hiszen csak olyan dolgokra vagyunk képesek vágyni, ami - kézzel fog­hatóan - hiányzik. Akkor kezdünk el vágyni a gyógyulásra, amikor már jobban unjuk, jobban nyomaszt benne maradni, mint kijönni, és akkor vágyunk, amikor már megvan bennünk a képesség és erő a megvalósí­táshoz. A Lélekmelengető című könyvben írtam: nem kél szívedben olyan vágy, aminek megvalósításához ne lenne erőd! Mindenkiben van jó, mindenkiben van használható tudás, ismeret és élmény! Vitorláinkba ezeket kell és lehet befogni!

Nagy hibát a félelmek legyőzése során követünk el. Le akarjuk győzni a félelmet, le akarjuk győzni magunkat, ez egy annyira értelmetlen, le­hetetlen feladat! Háborúban még a győzteseknek is jelentős veszteségeik vannak! Győzhetünk önmagunk felett, csak ebben az a probléma, hogy akkor a vesztesek is mi magunk leszünk! Ez, szerintem elég szerencsét­len megközelítése a nehézségnek! Ne háborúzzunk, még önmagunkkal

190

Page 186: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

se! Keressünk más utat, egy olyan utat, amelyen nyomasztó dolgaink „maguktól" változnak!

Életünk, dolgaink folyamatos változáson mennek keresztül, nekünk az a dolgunk, hogy hagyjuk fejlődjenek, növekedjenek szabadon! Ezt a hagyást (tökéletesen), csak egyféleképpen érhetjük el: egészen más dologra fordítjuk figyelmünket! Ennek elérésében (is) van jelentős sze­repe a bennünk lévő jó tulajdonságoknak. Amikor ezekre figyelünk, megszabadulunk minden befolyásoló előítélettől, lazákká és olyanná válunk, ami kitűnő táptalajt teremt a változásra!

Gondolkodjunk egy kicsit szabadon! Elmélkedj, emlékezz vissza egy olyan dologra, ami félelmetes érzést ébreszt, ébresztett benned. Most ugyanolyan rosszul érzed magad, mint amikor az esemény megtörtént. Mi történik? Miért van ez így? Amikor visszaemlékszünk, felidézzük azt a rossz emlékezetű eseményt, harcolunk ellene, lealacsonyodunk félelmünk tárgyához. Hasonlatossá válunk hozzá, és képtelenné válunk a megoldásra!

A gondolkodásmód változtatása nem vezet, nem vezethet eredményhez!

Szerencsére ez nem is sikerülhet. Bátorságot lehet és kell meríteni abból, hogy mégis képesek voltunk túlélni azt a szorongató helyzetet!

Abban az esetben, ha elhatalmasodnak a félelmek, szorongások és kicsúszik kezünkből életünk fonala, feltétlenül forduljunk megfelelő szakorvoshoz!

FOGAK Fizikai tünetei:

A felső állcsont és az állkapocs fogmedri nyúlványaiba csapszerűen beékelve a csontoknál jóval keményebb képződmények, a fogak, felül és alul ívben egy - egy sort alkotnak. A tejfogazat 20, a maradandó pedig 32 fogból áll. A tejfogak a méhen kívüli életben, a 7. hónap után kezdenek áttörni, a maradandó fogak a fogváltás során, 6. és 24. életév között jönnek elő.

191

Page 187: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

A fogszú a fog kemény szöveteinek (zománc, cement stb.) betegsége, és jellemzően a fog azon felszinein keletkezik, amelyek nem „öntisztító" felületek, vagyis amelyeket a rágás, a nyelv- és ajakmozgások nem tud­nak teljesen letisztítani az ételmaradékoktól. Itt a zománc elszíneződik, felpuhul, majd üreg képződik. A fogszuvasodásról - melynek csak kései tünete a fájdalom - nagy szá­mú, sokszor egymásnak ellentmondó elmélet szól! (fontos az ivóvíz op­timális fluor-szintje)

Lelki jellemzők: Könnyen belátható, hogy a fogak szellemi, lelki oldalon is ugyan azt a

nagyon fontos funkciót töltik be, mint a fizikai síkon. Az észrevett, tehát meglátott és megszerzett táplálékok - szellemi, fizikai - elsődleges aprítása. Jól meg kell rágni dolgainkat, hogy azok jól előké­szítve kerüljenek a gégébe, illetve a nyelőcsőbe. így is jelentős feladat hárul rájuk, gondoljunk csak bele, milyen nehéz lehet lenyelni a kellően meg nem rágott problémáinkat! Javaslom, menjünk sorba a folyamaton.

Miután vágy éledt bennünk a „dolgok" megszerzésére, szemünk érzé­kelte és erős érzelem hatására képesek vagyunk minden megfontoltságot nélkülözve utána kapni és lenyelni. Fogaink „foglalkoznak" az aprítással. Ezek után már a belső szervek veszik át a szerepet. Természetesen rájuk is vonatkozik: ha jobban megválogatott, jobban megrágott anyag jut el hozzájuk; könnyebben boldogulnak. Vonatkoztassunk el egy kicsit, hiszen táplálékainkat éppen ugyanannyira, ugyanúgy rágjuk meg, mint érzelmi ingereinket. A fogak elváltozásai:

Fogainkkal akkor kezdődnek a problémák, amikor felbomlik a rágás, rágódás és az egészséges öntisztulás kényes egyensúlya. (Itt is a szív érzéseit, sugallatait kell vezérlő elvnek venni!) Azokban a dolgokban, melyektől igyekszünk szabadulni, túl sokáig rá­gódunk anélkül, hogy megoldanánk, vagy lenyelnénk táplálékokat. Lé­nyegét tekintve azonban az a meghatározó, hogy hasznosnak tartjuk-e abban a pillanatban vagy sem. Minden dolgot le lehet nyelni rágás nél­kül, minden falattal elrágódhatunk a végtelenségig. Beletörődhetünk abba, hogy olyat is lenyelünk, amit szeretnénk kivetni.

192

Page 188: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Az „értelmetlen" használat következtében sokkal hamarabb haszná­lódnak el, s lyukadnak ki fogaink. Ahogyan mi emberek képesek va­gyunk belefáradni a felesleges, esetenként értelmetlen munkába, úgy fogaink is azonos módon fognak reagálni. Az elmulasztott, rosszul megválasztott rágás következtében jóval na­gyobb szerepet kap a gége, és a gyomor. így ezek megbetegedése követ­ni fogja a fogak állapotát. - megnövekszik a torokbetegségek veszélye, fojtogató, fullasztó érzések. - a későbbiekben gyomor, illetve bélrendszeri gyengeségek következ­nek, majd a gyengeség halad egyre lejjebb.

Ezek a következményei a kellőképpen -jól - meg nem rágott „táplá­lékoknak".

Az alapjelentések után térjünk ki a részletekre, itt már konkretizálódni fog a rágódás tárgya!

A fogak fokozott szuvasodása szoros összefüggést mutat a száj vérke­ringésével, és a normális vérkeringés szabályozza a helyes pH.-értéket. Minél többet „rágódunk" valamin, annál fokozottabb lesz a vér keringé­se. Ez így a gyógyulást is előidézhetné, csakhogy a rengeteg kudarcél­mény következtében több sav képződik a száj üregében. A savasodás, a „belesavanyodás" eredményeként jobban terhelődik a fogzománc. Az öntisztulási folyamatok harmonikus működésének elengedhetetlen felté­tele, hogy a beteg képes legyen - maradéktalanul - megszabadulni a rágódás tárgyától. Egyre nagyobb lesz a ki lyukadás veszélye.

A lyukas fogak következő fázisa: fájdalom. Akkor jelentkezik, amikor már igen határozottan figyelmeztet lelkünk által a fogunk: figyeljünk oda, mit teszünk! További fontos adalék, ami jellemzi a fájdalmat, hogy lelke mélyén, de még valahol tudatosan is tisztában van azzal, mit kellene tennie! Csak kellene, mert nem tesz semmit a harmónia eléréséért! Illetve tesz, de nem a megoldás irányába, hanem épp ellenkezőleg! (lásd még: fájdalom)

A következőkben a konkrét lelki vívódásokat tárgyalom, melyre a rossz fog elhelyezkedése mutat rá, és értelmezhetővé teszi azt.

193

Page 189: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Baloldal: • Érzelmi jellegű gondolatokon gyötrődik, rágódik. Rágódik, felesle­

gesen izgul a megoldás keresése helyett! Figyelmét és összes energi­áját leköti, hogy értelmezze, összerágja, aprítsa azokat a nyomasztó tapasztalatokat, melyeket felfedezni vél. Azon rágódik, hogyan véle­kedik róla a külvilág. Minden szabad idejét a vívódás köti le, hogyan vélekedik érzéseiről a külvilág, de nem csupán erről van szó, hanem gyötrődik azon is, miért ilyenek saját érzései.

Jobboldal: • A konkrét fizikai, földi élettel kapcsolatos dolgok, kritikák. Az

anyagi lét bizonytalanságai. Fontos: nem tudja megoldani, hiszen, olyanná válik, mint egy megakadt lemez, mindig ugyanazon dolog körül járnak gondolatai.

Elöl (metszőfogak): • Azokon a feladatokon őrlődik, melyeket el kellene végeznie, meg

kéne tennie, ill. bele kéne kezdeni. Azért írtam ennyi feltételes mó­dot, mert sohasem kezd bele! Ha valamilyen véletlen folytán mégis elszánja magát és „beleharap", akkor is megtalálja módját annak, hogy „beleverje a csúfot", hogy belekössön saját döntésébe.

Alsófogak: • A múlton rágódik (vesd össze az előzőekkel), az előzményeken,

melyen már nem lehet és nem is kell változtatni. A megoldások he­lyett egyfajta önvád állandósul. Ez természetesen igaz mindkét (ér­zelmi- értelmi) oldalra.

Felsők: • A jövővel kapcsolatos nehéz, gyakran megoldhatatlannak tűnő

problémák. Jelen hozzáállásában, megközelítési módjában valóban megoldhatatlanok ezek a célkitűzések.

A gyógyulás útja: Elméletileg elképzelhető, hogy addig „varázsoljuk" amíg újra egés­

zséges lesz a lyukas, szuvas fog, de ez lehetetlen! A lyukas fog betömése a fogorvosra vár! Ebben az esetben a megelőzés a cél!

194

Page 190: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

FOGÍNYGYULLADÁS Fizikai tünetei:

Az íny a fogakat rögzítő fogágy védelmét szolgálja. A fogmedret bo­rító nyálkahártya gyulladása duzzanattal, fájdalommal, vérzékenységgel jár, sőt az íny ki is fekélyesedhet. Oka a rágás hiánya mellett a fogkőképződés, C-vitaminhiány illetve az elégtelen szájápolás.

Lelki tünetei: (a gyulladás mindig valamilyen lázadást takar, lásd még ott) Dilemmája: miért pont engem érnek ezek, miért pont velem történik? Miért pont nekem kell ezen rágódni?

A fogíny védi azokat az emberi természetből fakadó alapokat, melyek biztos támaszt adnak a „feladatok" felosztásához. Olyan ez, mint az im­munitás. A szervezet emlékezik az átélt sikerélményekre, a leküzdött gondokra és ennek alapján kidolgozza a legjobb stratégiát. A fogíny azon „eszközeinket" védi, melyek a feladatok feldarabolásához szükségesek.

Az elégtelen rágás valamilyen kudarcélmény hatására háttérbe szoruló optimális rágódás. Vadul, ész nélkül nekiesett megrágni, felaprítani fela­datait és a végén azt a következtetést vonta le, hogy teljesen felesleges volt, értelmetlen dolgokkal foglalta le energiáit. Valójában azonban nem tanult, nem tapasztalta meg a belőlük következő örömöket és igyekszik elkerülni a következő konfliktus esélyét. Az imént ismertetettek fényében körvonalazódik lázadásának tárgya: neki kell azokkal a felmerülő dolgokkal foglalkoznia, amihez nem fűlik a foga. Nem fűlik hozzá a foga, mert annyi sikertelenség volt osztályrésze! Pontosabban kiderül a lelki ok, amikor a környező fogak jelentésével is összevetjük Gyógyítása:

A teljeskörü szájhigiénia biztosítása mellett akkor a legoptimálisabb a cselekvésünk, amikor megtaláljuk azokat a tetteket, melyek mellet eddig oly sikeresen elsiklottunk.

195

Page 191: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

FOGGYÖKEREK Fizikai tünetei:

A fognak a fogmederben ülő része a gyökér, amelynek közepén az állcsontba torkolló csatorna vonul végig, s ebben a fog táplálására szol­gáló erek és idegek haladnak. Az úgynevezett cementállomány és gyökérhártya biztosítja, hogy a fog a fogmederben rendkívül erősen legyen rögzítve. A zománcon áttörő szuvasodás a gyökérállományba hatol. Következménye: fájdalom az idegpálya gyulladása miatt.

Gyógykezelése: Felfúrják, „kiidegelik", majd gyökértömés készül.

Lelki tünetei: A foggyökerek azokat az alapokat jelképezik, melyekre alapozzuk

bátorságunkat, önbizalmunkat. Jó adag bizonyosság kell ahhoz, hogy tudjuk, mit, hogyan rágjunk meg. A foggyökér lelki jelentése hitünkben, a tudásunkban, melyek meghatá­rozzák ismereteink feldarabolásának elméleteit. Vezérelveinknek megle­hetősen szilárd tulajdonságokkal kell rendelkezniük, mert másként fella­zulnak, meggyengülnek és közrejátszanak a gyökerek elváltozásában. Természetesen ezek az események a fogak általános jellemzésével meg­egyező képet mutatnak.

Tehát azokat a tulajdonságok, melyek alapelvet biztosítanak: mit rág­jak meg, mit dobjak ki és mit nyeljek le. A hit, a tudás megingása az észre nem vett (felaprított, részletezett) sike­rekből táplálkoznak. Ez a félreértelmezés az önvádból, a saját maga oko­lásából gyűjtenek erőt.

FÜL ÉS BETEGSÉGEI Fizikai tünetei:

A levegő hullámszerűen tovaterjedő periodikus sűrűsödése és ritkulása a hang. Ezt a légrezgést alakítja át előbb folyadékrezgéssé, majd idegim­pulzusokká a fül. Páros, összetett érzékszervünk a hallást és az egyensú­lyozást szolgálja.

196

Page 192: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

A külsőfül tölcsérszerü vak járat. Kívül, bonyolult domborzatával a fülkagyló övezi. Bár embernél ez csökevényesebb, mint az állatoknál, mégis egy finom, zörejmentes erősítést tesz lehetővé. A külső hallójárat a dobhártyával végződik, mely a légrezgéseket a középfülbe, a levegővel telt dobüregbe közvetíti. Utóbbit a fülkürt köti össze a garattal, így bizto­sított a dobüreg szellőzése és nyomáskiegyenlítése. Itt helyezkedik el a hallócsontocskák láncolata: egy feszes izületekkel egymáshoz rögzített közvetítő berendezés, mely az impulzusokat továbbadja a folyadékkal töltött belsőfülnek.

Egy háromoldalú, tömör csontpiramis mélyén, a halántékcsont szikla­csonti részében foglal helyet a belsőfül. Egyik része egy felcsavarodott csontos cső, a csiga. Folyadékterekkel érintkező finom alaphártyáján futnak végig a hallócsontocskák által ide közvetített rezgéshullámok, melyeket a hártyán üldögélő több tízezer szőrsejt alakít át idegimpulzus­sá.

A hanginger erőssége a hártya kitérésének mértékében jelentkezik. Azon frekvencián, melyre a fül a legérzékenyebb a hallásküszöb körül, elképzelhetetlenül kicsi a hártya mozgása. Kisebb, mint a hidrogénatom átmérője (százmilliomod cm), és ez a kicsiny elmozdulás másodpercen­ként 3000-szer is ismétlődik szabályosan.

Lenyűgöző a fül hihetetlenül nagy amplitúdó-átfogása is, mellyel messze felülmúl minden létező, ember alkotta műszert. Képzeljünk el egy olyan voltmérőt, amellyel egymilliomod volt és egymillió volt egya­ránt mérhető anélkül, hogy ez a berendezés károsodna. Márpedig az em­beri fúl 0 decibeltől 120 decibel hangerősségig terjedő átfogása lényegé­ben ezt jelenti.

A belsőfülből a jelek a hallópályákon az agyi központokba jutnak. Itt történik a két csigából befutó hanginger összehasonlítása, ami az irány­hallást szolgálja. További utakon az impulzusok az agykéregbe kerülnek, ahol is a hangingerek feldolgozása és tárolása történik. A hang fizikai meghatározását fentebb már megadtuk. De az élettani hangérzet s a lé­lektani hangélmény más, s ezekkel már nem a fülnek, hanem a teljes embernek van dolga.

A belsőfúl másik része egy valóban útvesztőhöz hasonló, összetett, Csontos üregrendszer, melyben egy még bonyolultabb, hártyás falú töm­

lőrendszer ül. Ez a labirintus, egyensúly-érzékelő szervünk. Három, egymásra merőleges, a tér 3 síkjában fekvő félkörös ívjáratból áll. Ha a fej bármelyik síkban elmozdul, ennek megfelelően legalább 2 ívjáratban

197

Page 193: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

a folyadék - tehetetlensége folytán - helyben marad, vagyis a hártyás ívjárat-fallal szemben relative áramlás keletkezik. Ez ingerületet kelt a fal érzéksejtjeiben, s egy jelsorozat tájékoztatja az idegrendszert a forgás terjedelméről, irányáról és szöggyorsulásáról.

Leggyakoribb (és ezért legismertebb) betegségei a nagyothallás, siket-ség, fülzsírdugó, a heveny középfülgyulladás, fülcsengés, fülzúgás, va­lamint a külső, közép -, és belső-fülben fellépő daganatos betegségek.

A fülbetegség tünettana: általában viszketés; savós, véres, gennyes stb. váladékozás a hallójáratból gyulladások esetén. Láz, fájdalom, hallás-romlás.

Gyógykezelése: Gyulladások esetén: gyulladásgátlók, antibiotikumok, a dobhártya

átszúrásával a feszítő, gyulladásos eredetű váladék lebocsátása, súlyos esetben, ha a folyamat rátör a koponyacsontra: műtét. Röviden: gyógyszeres, műtéti út.

Lelki tünetei: A fül megbetegedésének elsődleges okai azok az ingerek melyeket

akarva, vagy akaratlanul meghallott. Ezekből az ismeretekből önmagára nézve kedvezőtlen tanulságot vont le.

„Rosszul" hallja meg a dolgokat és azokat helytelenül értelmezi! Nem hallja meg azokat az információkat, melyek így vagy úgy segít­

ségére lehetnének életének. A „nem hallás" oka (mindig mindent meg­hallunk, de nem tudatosodik), hogy egészen más köti le figyelmét! Ér­deklődése arra összpontosul, amit hallani szeretne! így nem marad sem ideje, sem kedve megtalálni azt, ami igazán fontos és lényeges. A konfliktus és a betegség ebből alakul ki: tudja, mit kellene tennie, de egészen mással tölti idejét! A tudás és az ezt követő tettek különbözősé­ge feszélyezni fogja, el- és megfárad. A fáradtságnak köszönhetően a „könnyebb" utat választja: elzárkózik a további információk meghallga­tásától! Hallani pedig szükséges!

Ha nem hallja meg azt, amire szüksége van, akkor olyanokat kell meghallania, amelyek idegesíteni, feszélyezni fogják! (Fordítva is igaz!

198

Page 194: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Amennyiben tudatosan figyel a számára fontos dolgokra, akkor távolmaradnak, figyelmén kívül esnek a kellemetlen ingerek!)

Olyanokat tapasztal, melyek számára kellemetlenek, tehát igyekszik valamilyen formában védekezni ellenük.

Egyszer, valamikor régen (amikor még nem volt autóm), busszal kö­zelítettem meg a betegek lakását. Egy fárasztó nap után ácsorogtam a buszmegállóban és kértem az égieket: tegyék meg; ne kelljen busszal mennem! Olyan fáradt vagyok, segítsenek rajtam, oldják meg problé­mámat! Segítettek! A betegekhez nem kellett többé busszal utazni. Nem kellett sehova sem menni! Eletemből eltűntek azok a betegek, akiket hosszú utazással érhettem volna el. Teljesült vágyam, ám egészen más formában, mint kívántam.

A halláscsökkenésnél is erről van szó. Szeretnénk valamit elkerülni és eszünkbe sem jut a kitűzött cél. Azzal, hogy elérjük célunkat már egye­nesen következik, hogy elkerültük a kellemetlen behatásokat. Ezek kö­vetkezménye lesz a halláscsökkenés, egyensúly-zavar, illetve huzamo­sabb ideig ragaszkodva téves beidegződéseinkhez: a süketség. „Nem akarom hallani a kritikákat és azt akarom, hogy hallgassanak el a zavaró hangok! Nem a zavaró hangok, vagy legalábbis nem úgy fognak megszűnni, ahogyan én elképzelem! A fülem fog bedugulni, vagy hallá­som romlani! Számomra ekkor is megszűnnek a feszélyező hangok!

Nézzünk meg egy másik vetületet is, hiszen ez egy gyengéd figyel­meztetés is: (csökkent a hallása) koncentráljon már végre-valahára saját hangjára, vonjon le belőle következtetéseket, hogy később mások felé is képes legyen megnyílni. Ehelyett mindenre figyel, csak önmagára nem! Mások hangja, szava soha nem azt az annyira óhajtott szót hozza, mindig kudarc lesz része!

A következő problémaforrás: ellenkező előjellel hallja, félreértelmezi azon információkat, melyek tudomására jutottak. Félreértelmezi, mert csak egy kis töredéke jutott el tudatáig. Nem is juthat el több! Telve van a félreértett, félre-, helytelenül értelmezett kijelentésekkel. Végül, ami még kiválthatja a fúl problémáit: valamit nagyon meg akar hallani! Mivel csak részleges információkat ismer és fogad el, felborul a harmóniája és könnyen felborulhat vele együtt az egyensúlyérzete is.

199

Page 195: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Fülzúgás Lelki jellemzői:

A zúgás oka a külső, belső hallottakon való felzúdulás, felháborodás és az ezekből következő háborúság!

A megértés helyett az őrlődést, tépelődést választja, pl.: nem használja ki a lehetőségeket. A fülzúgás lényege abban rejlik, hogy a „fülben" benne marad az elhangzott szó és ott erős visszhangot vált ki. Az erős visszhang a jelentős érzelmi reakciókat jelenti. A döntésig el sem jut az adott személy, nem enged szabad utat a hallot­taknak. Csak eddig jut el, amit tapasztalt, az egyértelműen rossz! Igyekszik gátat szabni, szelektálni, de ezt úgy teszi, hogy minden ott zúg a fejében. A hátat fordítás helyett a győzködést választja, gyakran ebbe a gyözködésbe saját maga is középpontba kerül. Magyarul saját magát igyekszik meggyőzni valaminek a helytállóságáról. Könnyen megjósol­ható a vesztes kiléte... Emlékezz, amikor sok információ jut tudomásodra és még nem csende­sedett le benned, zúg és zavaros egész világod! Vonatkozik ez a gondo­latokra is! A kivezető út:

Huszárosan meg kell cselekedni a következőt: tudja mi zavarja, akkor fordítson neki hátat és induljon el az ellenkező irányba! Keressen, de találjon is egy olyan helyet életében, gondolataiban, ami a nyugalom szigetét tükrözi. Találja meg azokat a biztos pontokat, melyek jó érzéseket ébresztenek benne. Lehet ez bármilyen dolog, a jellemzője a fontos: csendes legyen!

Fülcsengés: Őrangyalok figyelmeztetése azzal kapcsolatban, amivel 1-2 órával

korábban foglalkoztunk. Ott duruzsol a megoldás, még ott csengenek fülünkben az igazság szavai, de tudomást nem veszünk róla.

Van ennek egy sokkal hétköznapibb értelmezése, jelentése is, ami ugyanannyira igaz és csak annyiban különbözik, hogy az érem másik oldala! Valahol lelkünk mélyén keressük a tisztázatlan helyzeteink meg­oldását, várjuk: valaki mondja meg mi a feladatunk, mi az igazság! Kettős érzés ez, egyik oldalon lényünk egyik része várja, óhajtja a kive­zető út megmutatását, de a másik részünk önállóan kívánja azt felfedez­ni. Ez a kettősség már képes kiváltani a fülcsengést.

200

Page 196: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Állandósulni akkor szokott, amikor nagyon sokáig áll fenn ez a paradoxon. Vagyis sokáig tudatosan vagy tudattalanul, de egészen másra figyelünk, mint ami szívünk vágya! A kivezető út: Hasonlatos az eddig ismertetett vonatkozásokkal, de itt másra konkrét dologra kell hallgatni! Hallgatni kell azokra az „apró" figyelmeztetésekre, melyek veszélyt sugallnak. Lehet - nincs semmi veszély, lehet - semmi sem fenyeget, de ezt tudnunk kell! Sőt tudnunk kell az ebből következőt is: biztonságban vagyunk.

Fülzsír: Az információt nem engedi tovább. „Az egyik fülén be, a másikon ki".

Nem engedi tovább, mert sértőnek, fájdalmasnak érzi azon dolgokat, melyek tudomására jutottak. Következésképpen kialakít egy természetes védekező mechanizmust, ez lesz a zsír! A zsír kettős szerepe: távoltartás, zökkenőmentessé tétel. Ha mással nem tud foglalkozni (csak a hallottakkal) dugó alakul ki.

Dugulás: Védekező reakció, befejezett, „sikeres" elzárkózás. Az elzárkózást

választja valamilyen okos tett, hozzáállás helyett! Hogy bizonyos kellemetlen hangokat elkerüljön, ne szerezzen róla tudomást, ki kell rekeszteni - még ha ideiglenesen is. Ez a cselekvés fel fog vetni egy sokkal nehezebb feladatot, szembe kell nézni önmagával! Mégpedig úgy, hogy a megoldáshoz, a „feloldozáshoz" nem kap segítséget.

Dugulással védekezik az újabb információk ellen, mert még az előzőek is ott csengenek - megoldatlanul - fülében. A dugulás célja, hogy végre figyeljen saját igaz, belső hangjára, az igazság szavaira! Lényeges tisztázni az eddigieket, dőreség lenne további életét olyan alapokra helyezni, melyekben nem lát tisztán és nem ismeri lényegüket.

A kivezető út: Elemezni eddigi ismereteit, felhasználni, hasznosítani a megszerzett,

megtapasztalt tudást! Szellemi síkon történő gyógyítása igen egyszerű. Tegyük a kérdéses terület fölé kezünket, koncentráljunk a fülre és gondoljuk el: most kihúzzuk az ott keletkezett dugót!

201

Page 197: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Ennek következménye lesz: a fizikai dugulás szellemi oka megszűnik és így meggyógyul, olyan folyamatok indulnak el, amiben a szellem fejlő­dik és tudni fogja a szükséges teendőket!

Halláscsökkenés, nagyothallás Fizikai jellemzők:

Az emberközi érintkezés eszköze egy adó-vevő rendszer. Az adórész a beszéd, a vevőrész a hallás. Károsodjon bármelyik is, annak következ­ményei igen súlyosak lesznek, hiszen az ember alapvetően társas lény. A nagyothalló vagy süket ember kiközösítődik a társadalomból. Peremre szorult helyzete miatt fokozatosan visszavonul, önmagába fordul és dep­resszió vagy agresszió fog elhatalmasodni rajta.

Hangképeket utánozva tanulnak meg beszélni. Ezért ha valaki azt megelőzően veszíti el hallását, mielőtt kialakult volna beszédkészsége, süketnéma lesz.

Ha a társalgási beszéd megértése nehézségbe ütközik, nagyothallásról beszélünk. Bármilyen károsodás, amely a hangvezető rendszert sújtja, halláscsökkenéshez vezet, elsősorban az orr- és melléküregeinek, a ga­ratnak és a középfülnek a gyulladásos elváltozásai révén, főleg ha ezek kezelése késedelmes vagy nem teljes. Pusztító hatásúak az ipari zajok is. (A fül számára még éppen elviselhető hang energiája két billiószorosa a még éppen meghallható hangnak. E hihetetlenül széles tartomány felső határát túllépő zajszint - zene, zörej - érzékelése már fájdalmat okoz, és hatása romboló.)

Ismeretes idegi eredetű hallásromlás is. Ilyenkor a belsőfül (csiga) vagy a hallópálya károsodhat sérülés, gyulladás vagy a gyakori meszese-dési folyamatok miatt.

Lelki jellemzők: A folyamatos, hosszú ideig tartó külvilágtól való elzárkózási szándék

eredménye. „Jó lehetőséget" nyújt arra, hogy csak azokról a dolgokról szerezzen tudomást, amelyekről akar. Azért zárkózik el a külvilág elől, mert a ben­sőjével is igen erőteljesen hadilábon áll. Itt, most arról a lialláscsökkeiiésröi beszélek, ami fokozatosan (az élet során) alakul ki. A halláscsökkenés egyenes arányban áll a tudatában

202

Page 198: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

lévő „zűr" nagyságával. Tehát minél nagyobb a káosz, minél nagyobb a fel nem dolgozott ismeretek halmaza, annál jelentősebb lesz a hallás csökkenése. A beteg gyengének, erőtlennek érzi magát, ezért így kom­penzálja a zavaró tényezőket, melyek érzései szerint még inkább gyengí­tik! Egyre inkább elzárkózik {hátha megússza különösebb következmé­nyek nélkül). Nem feltétlenül tudatos cselekvés, reakció ez, de „távolmaradtak" tőle a segítő, örömteli szavak és ennek következtében elfáradt. A fáradtság pedig eredményezheti a bezárkózást.

Fültőmirigy-gyulladás (Járványos fültőmirigy-gyulladás) MUMPSZ Fizikai jellemzői:

Vírusos betegség, amely cseppfertőzés útján terjed. A nyálmirigyek, és legfőképpen a fültőmirigyek érintettek. (Lappangási ideje 14-21 nap) Utóbbi megduzzad, fájdalmassá válik, egyik vagy mindkét oldalon. Láz, elesettség, igen rossz közérzet mellett gyakori szövődményként férfiaknál here-, nőknél petefészekgyulladás léphet fel, de nem ritka a társuló agyhártyagyulladás sem, amelynek lefolyása azonban jóindulatú.

Kezelése: Tüneti. Szigorú pihenést, ágynyugalmat írunk elő, lázat és fájdalmat

csillapítunk. A beteget el kell különíteni.

Aspirin, Codein, Vitaminok, bő folyadékbevitel, teljes fizikai nyugalom. A tapasztalat azt mutatja, hogy a tökéletes ágynyugalom betartása esetén szövődmény csak igen ritkán lép fel, vagy egyáltalán nem. Megelőzése védőoltással lehetséges. (Az USA-ban már van)

Lelki jellemzői: (lásd még gyulladás, fertőzések illetve fii!...)

A hallott, vagy a hallani vélt szavakra kialakítunk egy viselkedési mintát. Egy olyan szisztémát, ami aztán egész lényünkre hatással lesz, és mintegy vezérlő mechanizmussá válik. Természetes védekezés a hallottakkal kapcsolatban.

203

Page 199: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

A fültő-mirigynek a hallottakkal szembeni természetes védekezésben van igen jelentős szerepe. Könnyen belátható, milyen jelentősége van annak, hogy életünkbe csak azokat a szavakat engedjük be, melyek va­lamilyen módon segítségünkre vannak. A zavaró, összezavaró mondato­kat esetenként ki kell rekeszteni. Ettől függetlenül mégis szükséges a harmonikus elzárkózás-beengedés. Megbetegedése általában a családon belüli konfliktusban keresendő!

A „családon" azt (is) értem, hogy egy olyan személy mondott juttatott kifejezésre valamit, akinek véleményére nagyon ad, tehát nagy jelentő­séggel bírnak számára szavai.

A felnőttek esetében azért lehet ennyire végzetes következménye, mert addigra már elég stabilnak hiszi személyiségét. Amikor viszont bekövetkezik egy ilyen családon belüli kritika, ami határozottan befolyá­solja énjét, megtörténhet, hogy elmegy még a maradék életkedve is. A hallottak, az észleltek ellen lázad, de ezeket a sérelmeket visszafojtja, kifejezésre nem juttatja. Ott munkálkodik benne, pedig tudja - csak ezt tudja - nincs igaza!

A gyógyulás útjának minden esetben keresztül kell mennie, el kell vezetnie a következő lépcsőfokhoz is: miben van nekem igazam, mi az elhangzottakban az igazság? Meg kell találni benne a hasznos, beépíthető ismereteket.

Fülekcéma Fizikai jellemzői: Ez minden testfelületen előforduló ekcéma jellemző leírása.

A külső hallójárat (és esetleg a fülkagyló) bőrén zajló ekcémás folya­matjellemzőén viszketéssel és váladékozássáVjáró, idült betegség. Foltokban, szigetekben durva, száraz, megvastagodott, repedezett felszí­nű bőrelváltozások keletkeznek, melyek váladékoznak, gennyes folya­matok alakulhatnak ki. Hátterében allergiás betegség áll. Kezelése:

Gyógyszeres (helyileg és tablettásan) mellékvesekéreg - hormon tar­talmú készítményekkel, és (bármely bőrfelület ekcémás elváltozását jótékonyan gyógyítja a napfény, vagy UV - besugárzás, kvarcolás), na­pozás. Krémek, kenőcsök, paszták, viszketésgátló folyadékok stb.

204

í

Page 200: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Lelki jellemzők: Jellegzetessége részben vagy egészben megegyezik a bőr különböző

elváltozásaival. Itt is egy túlzásba vitt válaszreakcióról van szó, melynek kontrolja kicsúszott irányítása alól. Huzamosabb ideig, túlzottan védekezik valamilyen külső hatás ellen ahelyett, hogy másként tekintene rá és igyekezne megérteni az őt körül­vevő világot. Elvesztette a megfelelő egyensúlyt, zavarok lépnek fel a saját értékrend­jében, amiben már képtelenné válik felfogni a környezet hatásait köz­vetlen életére. A tapasztaltak hatására az adott területen kialszik az „élet tüze", csökken, illetve megváltozik az immunrendszer és a szervezet működése. Ennek eredménye, hogy nem egészséges sejtek keletkeznek, az egészségesek pedig megváltoznak, eltérnek az optimálistól. A gyógyulás útja:

El kell jutni arra a szintre, melyen észreveszi és nem csak hogy észre veszi, de ezek alapján képes döntéseket hozni a megerősödés, az önbi­zalom érdekében.

FRIGIDITÁS Fizikai tünetei:

A női nemi érzelmi hidegsége, amikor is egy nő senkivel és semmi­lyen körülmények között sem érez szexuális vágyat vagy izgalmat, még egyébként „harmonikus" párkapcsolat vagy rokonszenv esetén sem. Mi­vel nincs kéjérzés, így a szeretkezéssel szemben ellenállás alakul ki, majd ez az állapot kisebbrendűségi érzéshez, depresszióhoz vezet. (Ha csak terhesség vagy szoptatás idején lép fel, akkor természetesnek te­kinthető és csak időleges.) A háttérben álló okok gyakran a gyermekkorban, a nevelésben kutatha­tók fel, valamint szerelmi ismeretek hiányában. S a fentiek mellett a neurózis játszik szerepet abban, ha egy nő nem jut vagy juthat el a sze­relmi feszültség és a velejáró öröm állapotába.

Lelki tünetei: Egy dolgot mindjárt az elején tisztázni kell. A beteg frigiditásának

értelmezhetősége abban az esetben történhet meg, ha neki valamilyen

205

Page 201: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

fogalma van elérendő örömteli céljáról! Ha fogalma sincs arról, hogy életéből a szexuális öröm, hogyan okozna ez problémát és hogyan talál­hatná meg a kivezető utat? Csak akkor ébredhet vágy ennek visszaszer­zésére, ha már van valamilyen fogalma róla. Azaz már vannak pozitív tapasztalatai, vagy jelen esetben: voltak. így most végig megyünk az „elvesztés" és a „visszaszerzés" folyamatán.

Csakra bezáródása: (bővebben a Spirituális útmutató szellemi vándoroknak c. könyvemben) a feldolgozatlan félelmek következtében. A félelmeket pedig megelőzik sorozatos kudarcok, negatív élmények. Miért záródik el a csakra? Mi okozza a félelmeket és az elzárkózást?

A nemi örömöktől való tartózkodás kialakulhat a partner durvasága, figyelmetlensége következtében is. Csakhogy ebben az esetben meg kell vizsgálni: vajon miért nem szólt, mire, hogyan van rá szüksége? Nem szól, mert már szólt! Igaz nem úgy, és nem akkor, amikor kellett volna! Ezek alapján levonja a következtetést: így nem lehet megoldani! A megoldás keresése már kimarad életéből. Ennek következtében megbomlik az ideál is (viszony saját nemiségéhez, ami lehet lelkiismeret-furdalás, valamilyen vágy elfojtása, továbbá félelem. Vagy, ami a legjellemzőbb: mind egyszerre!

Lassan körvonalazódik egy helytelen, elítélő vélekedés nemiségéről. Ez a viselkedési séma, oly sokáig áll fenn, hogy közben teljesen lemond saját érdekeiről. Mivel valaki mellett mégis ki kell állnia - önmaga mellett nem -, csak partnerét tartja szem előtt. Mindenkinek meg kíván felelni - mindenkinek fontos megfelelni -, s közben már teljesen elfelejtette hol van saját érdeke.

A gyógyulás útja keresztül vezet az őszinteség rögös ösvényén. Őszintén be kell azt is vallania, hogy nagyon szeretné elérni az öröm ilyen megnyilvánulási formáját is. Úgyis lemondott már minden örömről, nem csupán a nemi élet gyönyöreiről mondott, hanem az élet minden területén jelentkezőkről is!

Mivel a nemi örömökkel kapcsolatban határozottan elfogult, már nem hisz a sikerekben, egy másik utat kell elkezdenie. Először más örömöket kell megélnie, ezek adni fognak egy szabadság érzést, mellyel könnyebben tudja újra megélni a lazaságot.

206

Page 202: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

GARAT Fizikai tünetei: A légző- és tápcsatorna közös része.

A légúti és táplálkozási feladatokat összehangolja azáltal, hogy hang­adásnál, légvételnél illetve nyelésnél a megfelelő utakat pontosan időzít­ve szelepszerűen nyitja vagy zárja.

Lelki jellemzői: Nem is nagyon lehet mit hozzáfűzni, Albert olyan remekül jellemezte

a szellemi, lelki oldalt is. A részletesebb megismerés érdekében érdemes átnézni a kapcsolódó fejezeteket.

GÉGE Fizikai tünetei:

A gége üreges, hangkeltő szerv. Belső tere jelentős alakváltozásokra képes, teljesen el is zárható, illetve a hangszalagok feszülésétől függően változtatható magasságú hangok képzésére alkalmas. Gyulladásos, vagy daganatos megbetegedései rckedtség, köhögési inger, fájdalom, nehézlégzés kíséri. A beteg „megnémul": képtelen a hangkép­zésre, vagy beszéde suttogóvá válhat. Gégegörcs, gégevizenyő, torokgyík esetén végzetes kimenetelű fulladás alakulhat ki. Hisztériában, tetanuszban, veszettségnél hasonlóan a hangrés görcsös bezárulása okozhat katasztrófát.

Kezelése: Gyógyszeres, műtéti. Elzáródás, idegentest (félrenyelés) esetében: gégemetszés. (Valójában a gége ALATT bemetszve a légcső felé nyitunk utat a levegőnek).

Lelki tünetei: Itt olyan energiák, szellemi erők találhatók, melyek az elfogadással, a

„lenyeléssel" kapcsolatosak. Az jelentkezik itt, amit életében le kell, vagy le kellene nyelnie, de nem tud. Az egyszerre jelentkező, ellentétes érzésekből jönnek létre az elvál­tozások.

207

Page 203: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Lásd még a kapcsolódó részeknél, (pajzsmirigy, daganatok, hurut, és Basedow-kór stb.)

GENNYESEDÉSEK Fizikai tünetei:

A genny bomló szöveti részekből, szétesett és élő baktériumokból, fehérvérsejtek tömegéből álló híg vagy sűrűnfolyó, piszkos szürkés vagy sárgás, bűzös izzadmány. Gyakran üregekben, tályogokban szaporodik fel, a külvilág felé sipolyon keresztül törhet ki. Ha az érpályába tör, gennyvérűség, vérmérgezés, halál a következmény.

Gyógyítása: Gyógyszeres (antibiotikumok) Sebészeti úton megnyitjuk a tályogot, lecsapoljuk a gennyet. Igen súlyos állapot, amikor a genny nem egy jól körülírt helyen gyűlik össze, hanem beszűrődik a szövetek közé, elárasztva azokat. Gennykeltő baktériumok idézik elő, s a gennyképződés a test bármely érintett területén (agy, mandulák stb.) történhet.

Lelki tünetei: (lásd még ciszta)

A genny valahol egy egészen tökéletes dolog, a szervezet védekezése során keletkezik. Szervezetünkben harc folyik, és a harcoló felek elhul­lott tetemeinek tömege. Felfoghatjuk egy csatatérnek, amelyet már csak a hátramaradott „halottak" borítanak. Ezt a bomló részt el kell zárni, a test még ép részébe nem szabad beengedni. Problémát, betegséget a túlzásba vitt védekezés fog okozni!

Olyan ez, mint amikor találkozunk egy problémás helyzettel és lel­künk mélyén tudjuk, érezzük, ki kell azt lökni. Nem odavaló, de ehelyett azt benntartjuk, jó ürügyet szolgáltatva a további harcra! Állóháborúba bocsátkozunk egy olyan dolog ellen, ami már tulajdonképpen nem is létezik. Természetes, hogy az eddig felvonultatott „seregek" belefárad­nak az értelmetlen, kilátástalan harcba! Megelégelik az értelmetlen küz­delmet és előbb-utóbb gazdájuk ellen fordulnak, miként a felbőszített állat teszi. Egy helyben maradnak, nem vonulnak vissza, egyre jobban növekszik bennük a tettvágy! Hogy ez mi ellen irányul, már lényegtelen! 208

Page 204: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Jó néhány esetben mi is ugyanígy önmagunk ellen fordulunk, amikor feszülünk az indulatoktól, amikor nem találunk megfelelő ellenséget. Kínunkban saját magunkat marcangoljuk szét. Ezt a felesleges önmar-cangolást veszik át sejtjeink.

Olyan ez, mint amikor túl vagyunk valamin, de azt hisszük még min­dig ott van, tovább folytatjuk az árnyékharcot. A felszabadult gondolkodás, érzések helyett azt választjuk, ami már biztos. Biztos, hogy ott van bennünk az ellenség, hát hol másutt lenne? Foggal-körömmel ragaszkodunk hozzá!

GERINCOSZLOP Fizikai oldal:

A nyak és a törzs vázát, s egyben a test csontos tengelyét képezi. Amint a kisded megtanul ülni, majd állni és járni, a veleszületetten csu­pán egy ívvel bíró gerincen újabb hajlatok keletkeznek és kialakul egy kétszeres S-alakban, rugószerűen görbült oszlop. 32-33 csigolyából te­vődik össze, ám ebből csak az első 24 valódi csigolya; az utolsó 9 (eset­leg 10) olyan mértékben módosult, hogy álcsigolyának tekintendő.

A gerincoszlop mozgásai igen összetettek, hiszen az előre-, hátra- és oldalhajlás mellett és ezzel együtt képes a hossztengely körüli csavaró mozgásra. Mindezek összegződéseként pedig egy rugószerű mozgás jön létre. Több jellemző, természetes görbülete van, melyeket metsz a test súlyvonala; normális vagy ideális esetben a súlyvonal előtti testterületek súlya megegyezik a mögöttes részek súlyával: egyensúly áll fenn.

A belsejében végigfutó zárt csatornában, mint ujjnyi vastagságú hen­geres test, helyezkedik el a gerincvelő. A csigolyaközti lukakon a belőle kilépő és az oda belépő idegpályák szelvényezetten, szimmetrikusan helyezkednek el két oldalt.

A gerincvelő egy összekötő rendszer, kapcsolatot hordoz a központi idegrendszer magasabb területei és az alacsonyabb szintek között. Fel- és leszálló, mozgató- és érző pályák ezrei húzódnak benne, parancsokat hoznak a központokból és ingerek jeleit viszik fel oda. Zsigereink, bő­rünk, izmaink érző- és mozgató beidegződése szintenként szelvényezett, annak megfelelően, ahogy a gerincvelőből 2 oldalt sorban - szinteket alkotva - lépnek ki (és be) az ideggyökerek.

Ebből, és a fent leírt szerkezetből következik, hogy a benne induló gyulladások, pusztulások vagy sérülések a támadás magasságától távo-

209

Page 205: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

labbi területek kiesését idézik elő. Egy teljes harántsérülés (gerinctörés) például a sérülés helyétől lefelé mindkét oldalon teljes és maradandó érzéskiesést és bénulást okoz.

A gerincoszlop deformálódhat, különböző betegségek következtében ferdülések, torzulások, kóros hajlatok és púpok keletkezhetnek. Ezek sérülések (törések) következményei is lehetnek, egyben a gerincvelőhöz kapcsolódó idegműködések egész sora károsodhat, bénulások, érzéski­esések, mozgáskorlátozottság jöhet létre. V

Lelki tünetei: Terhek cipelése, emberi tartás, bajok hordozása mellett az embernek

nem marad ideje az elvégzett munkáját élvezni! Tipikus viszonyulás: majd örülök, ha elértem ezt, vagy ha ...

A gerinc mellett és benne az idegvezetékek, a csigolyák állapota, helyzete igen erősen befolyásolják a belső szervek működését is. Sok esetben nem is a belső „nemesebb" szervben keresendő a betegség, ha­nem a gerinc deformitása miatt bezáródó idegekben. Ezek a szervek az „idegelzáródás" miatt fulladoznak, sokkal kevesebb ingert, információt kapnak normális működésükhöz. Könnyen előfordul­hat az alábbi eset: a nő azért nem esik teherbe, azért nem történik meg a fogantatás, mert - szinte állandó - idegbecsípődése van! Látszólag sem­mi köze nincs hozzá, mégis különös kórképeket hozhat létre, amikor részben vagy jelentősen korlátozódik az ingerek szabad áramlása.

Személyes tapasztalatom: a gerincproblémával küszködő betegek igen jelentős része a tusolást választja az ellazító, nyugtató fürdés helyett. Ennek oka lelki hozzáállásban található: a tusolást előtérbe helyező em­ber nehezen vagy egyáltalán nem képes a lazításra! Rájuk inkább az „ájulás" jellemző. Akkor ülnek le, akkor fekszenek le, akkor hagyják abba a munkát, amikor már nem bírják tovább! S ahogyan gyermekko­romban tanultam: pihenésképpen valami mást kell csinálni! Amikor nem tesz semmit, akkor is dolgozik! Dolgozik, hiszen azon jár az esze, mit nem végzett még el, mit kell még elvégeznie - ami termé­szetesen nem várhat egy percet sem.

A gerinc elváltozásainak oka (röviden) a következőkben található: a pihenés, a lazítás helyett az ember a folyamatos munkálkodást választja! Ez a munka sok esetben teljesen értelmetlen, hiszen olyan dolgokat is meg kíván oldani, aminek még nincs itt az ideje. Ez a folytonos, szaka­datlan „munkakedv" abból merít erőt, hogy mindig kevésnek érzékeli az 210

Page 206: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

elvégzett munka minőségét és mennyiségét. (Hogyan is érezhetné ele­gendőnek, amikor nem áll meg pihenni és értékelni sikereit!)

A gerincprobléma ennek következménye, mert azt nézi, azt figyeli, mit gondolnak, mit mondanak róla az emberek. Jól tudjuk, nem szüle­tett még meg az az ember, aki képes mindenki kedvére tenni! Az elmaradt sikerélmények jelentős hatással lesznek tudatára, lelki álla­potára, és ez ki fog terjedni a fizikai testre is. Görcsös területek alakulnak ki, és még akkor is meg akar felelni, amikor már önmaga számára is nyilvánvalóvá válik a megfelelés vágyának kényszere! Ezek a belső konfliktusok előbb-utóbb Iázadozásokat (gyulladás), fájdalmakat (krízi­seket) hoznak létre. A gyógyulás útja:

Mindenképpen meg kell említenem a fürdés jelentőségét! A fürdést itt a tisztálkodás olyan szempontjából emelem ki, ami túlmutat a testi meg­tisztuláson! Amikor fürdünk, egy olyan ellazult állapotba kerülünk, ami­kor eltávolodnak a hétköznapok meghatározó erői. Lehetőségünk van az ellazulásra, az elengedésre! Elengedjük a sikertelenségek érzetét, kilé­pünk a hajtásból, és dolgainkat képesek vagyunk úgy látni, értelmezni, ahogyan azok valójában vannak!

Egyéb gerincbetegségek Most nézzük meg a „látványos", szemmel látható elváltozásokhoz

tartozó lelki jellegzetességeket.

A gerincferdülés: (oldalnézetben van görbület) karmikus — az illető előző életében valakit becsapott — mondja, mondhatná ezt a misztikus, de ez így ebben a formájában nem igaz. Az élet egészen más! A gerincferdülés engem nagyon emlékeztet az írásra, az írásképre. A betűinket is arra döntjük, amelyik oldal leginkább hatással van életünkre. Ha balra dől akkor érzelmi, ha jobbra, akkor anyagi szemlélettel lettünk „megáldva".

Szorosan idetartozik még az alábbi is: magától semmi sem hajlik el! Lennie kell egy erőnek, egy hatásnak, ami arra ösztönzi, serkenti, hogy elhajoljon. Vajon mi okozza, mi hajlítja az emberi gerincet szellemi szinten? A terhek!

A terhek, melyek egyrészt erősítik ellenálló képességünket — meg-edzenek — másrészt, amikor túl sokáig, túl sok van rajtunk, akkor me-

211

Page 207: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

revséget, fáradást okoznak bennünk. Példának ide lehetne hozni az anyagfáradást! (Minél kevesebbet pihen, minél kevesebbet törődnek vele, annál hamarabb elfárad!) Mint az előzőekben már vázoltam, a pi­henés, értékelés és ápolás hiányában a folyamatos terhelés következtében a nyomás enyhítésének céljából a gerinc és a tudat megpróbálkozik a túlterhelt részek tehermentesítésével (görbülés). Amikor görbül, elhajlik, megváltozik a teher súlypontja és nem lesz any-nyira nyomasztó. A balra görbülő gerinc jelzi az érzelmek, az érzések terén viselt felesle­ges - megoldatlan - súlyokat. A jobbra elhajló pedig a fizikai világgal kapcsolatos terheket jelenti.

Hajlamos arra, hogy ígéretével ellentétesen cselekedjen. Önmagát becsapja. Nem is nagyon tehet mást, hiszen figyelmét és életét teljesen betölti a megszabadulás iránt érzett megvalósíthatatlan vágy. A könyv több részében már kitértem rá: úgy, hogy valami ellen harcolunk, nem hogy nem szabadulunk meg, de egyre jobban belemélyedünk „ellensé­günk" csapdájába!

Összetett torzulások: Sok probléma nyomja, saját vagy rátett, magára vett terhek. Belerok­

kan azoknak a terheknek a cipelésébe, amit „ráraktak". Csak olyan dol­got lehet rárakni, amit valahol ő is akart! Itt sem igazán számít, hogy mit nem akar! Nem mondott ellen, sőt azt sem nyilvánította ki, mit akar!

Púp: A görcsösséget, beletörődést választja, olyan problémát vesz magára,

ami nem az övé. Állandósult teherviselés, melyet valahol lelke mélyén elfogadott és egyetért vele. Úgy tűnik, már nem is akar szabadulni tőle! Ez természetesen csak arra az esetre vonatkozik, amikor probléma- és tünetmentes. Ha más testi tünet is jellemzi a beteget, akkor szabadulni szeretne és ebben az esetben össze kell vetni egyéb idevonatkozó feje­zetekkel.

Görnyedt: Úgy érzi, belekényszerítik, belekényszerült egy alázatos viselkedésbe.

212

Page 208: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Gerincmeszesedés: Mereven ragaszkodik az elképzeléseihez (lásd még az izületeknél).

Nagyon fontos: tartsunk szem előtt egy igen fontos, lényeges kérdést: amennyiben a gerinc torzul - még ha nem is látványosan - az a mellette futó idegekre is befolyással van! Az ingerület-továbbítás rendellenes működése pedig hatással lesz a belső szervek működésére is! Tehát a belső szervek működési zavara sok esetben a gerinc elváltozásá­ra vezethető vissza!

A gyógyulás útjáról röviden annyit lehet és kell elmondani, hogy az előzőekben tárgyalt viselkedési mintákban meg kell találni a lazaságot. Ezt az ellazulást akár egy nyugodt fürdéssel is el lehet érni!

GOMBA Fizikai tünetei:

A gombák által okozott betegségek leginkább a bőrön zajló folyama­tok (ritkábban a belső szervek gombás elváltozásai). A bőr gombás fertőzései legkönnyebben a nyirkos, vagy verejtékes bőr felületén, testhajlatokban, lábujjak között alakulnak ki.

Tünetei a viszketés, gyűrű alakú vagy karéjos szegélyű, elszíneződött bőrelváltozások, foltos vagy hólyagos területek. Ezek másodlagosan fertőződhetnek.

Gyógykezelése: gombaellenes vegyületekkel történik. Izzadást mérsékeljük, a bőrt

szárazon tartjuk, és a napozás is jótékony hatással van rá.

Lelki tünetei: A gomba egy olyan élő organizmus, ami a vizes, párás, sötét, nap­

fénytől védett helyeket kedveli, csak ilyen területeken képes megtapadni és szaporodni. Eletéhez a bomlásban lévő szerves anyagokból merít tápanyagot. Már­pedig a bőrön folyamatosan keletkezik olyan szerves anyag, ami kiváló táptalajt nyújt a gombáknak. A bőr felső (legkülső) rétegében a sejtek

213

Page 209: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

pusztulnak, és az elpusztult sejt jó tápanyagot biztosít ennek az organiz­musnak. Mégsem minden emberen, emberben keletkezik gombás fertőzés! Mi az oka? A belső tüz, illetve az adott terület hőháztartása, energia-ellátottsága csökken. Az energiaellátást az agy, illetve a tudat végzi, attól függően, hogy mi­lyen és mennyi ingert kap. A kapott információk alapján aztán kiadja a megfelelő utasítást a javításra. Ez azonban csak abban az esetben igaz, ha megkapja az ismeretet és rendelkezik a probléma felismerésének ké­pességével. Tudatosodik benne milyensége.

Ahol megtapad, illetve élni képes, azon a területen kialudt az élet tüze. Miért alszik ki? Miért ne!

Első hallásra nagyon furcsának tűnhet ez a kijelentés, de még másod­jára is, de ettől még nagyon közel áll a valósághoz! Teljesen természetes folyamat, ha nem tápláljuk (éghető anyaggal) a tüzet, akkor előbb-utóbb kialszik és nem ad több meleget és fényt.

Ugyanígy működik az emberi szervezet is. Ha egy adott területen nem leljük örömünket, kedvünket -j— ami az élet tüzének éghető anyaga — akkor teljesen világossá válik; kialszik a tűz, és élettér keletkezik a gom­bának!

Pl.: a katonaságnál nagyon gyakran előfordul a lábgomba. Érthető, hogy éppen itt, ebben a közegben keletkezik, hiszen az újoncnak nem sok kedve van ott lenni és ott „lépéseket tenni".

A gyógyulás útja: A legjobb, leghatásosabb gyógyszer - a hagyományos mellett - az

öröm! Az adott terület életörömének felélesztése és megélése. Gondol­kozz! Az előbbiekben leírtam, hogyan, mit kell elérni!

214

Page 210: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

GÖRCS Fizikai tünetei:

Kórosan felfokozott izomfeszüléssel járó állapot, önmagától csak na­gyon nehezen, lassan oldódik és elviselhetetlenségig fokozódó fájda­lommal jár. Üreges szervek falában fellépő görcsöt gyulladások, kövek idézhetnek elő. A vázizomzatban kialakuló merevgörcs odáig fokozódhat, hogy a gerincoszlop is összeroppanhat (tetanusz). Ha pedig a feszülő izom rit-musosan váltakozva összehúzódik és ellazul, rángógörcsről beszélünk, ami pl. epilepsziás rohamban figyelhető meg.

Lelki tünetei: Hátterében felfedezhető a lelki merevség, görcsös akarás, ami megje­

lenik a fizikai testben is. (Vesd össze a többi szerv és testrész jelentés­tartalmával).

A görcs lelki sajátossága közé tartozik a helyes cselekvés, gondolko­dás ismerete. Ezt a megnyugtató utat azonban egy belső gátlás eredmé­nyeként nem képes felvállalni. Kétségbeesetten ragaszkodik eddigi vi­selkedési szisztémájához. Hangsúlyozom: úgy ragaszkodik „elveihez", hogy közben tisztában van a helyette választandó, járandó úttal! Ez az erős konfliktus fogja eredményezni a görcsöket, hiszen a tudat másként nem akarja megérteni ezt a különös nyelvezetet.

Például a láb görcsös tüneteit okozza, hogy azt érzi, azt képzeli a be­teg, neki nagyon fontos, életbevágó meglépni valamit, alóla nincs kibú­vó, menekvés. Nincs más lehetősége, csak a folytonos cselekvés. Ez a „kényszer" kívülről érkezik, tehát nem érzi sajátjának. Mindent megtesz az egy helyben maradásért. Fontos: a két ellentétes érzés, késztetés közül nem tud választani, de akar!

Ennek a cselekvési, viszonyulási formának igaz a másik oldala is: „igyekezete" kiterjed az egy helyben állásra is! Vagyis görcsösen igyek­szik - dacosan - egy helyben maradni, pedig szíve szerint menne!

A menstruációs görcsökre is igaz, amikor „megrémül", valami olyan dologra kényszeríti a természet, amit ő nagyon nem akar! Nem kívánja a tisztulás, a megújulás e formáját, hiszen rengeteg mindentől elesik, és egy sor kellemetlen cselekvésre kényszerül! Amennyiben házasságban vagy párkapcsolatban él, a görcs eredete a túlzott megfelelési vágyban gyökerezik. Abban a megfelelési vágyban,

215

Page 211: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

melyben úgy érzi, nem képes maradéktalanul megfelelni, amikor pedig menstruál, akkor végképp nem!

A menstruációs szakaszok jelentik a nő életében a tisztulás, a meg­újulás folyamatát. Ekkor átmenetileg kizökken az eddigi befogadó, te­remtő, türelmes állapotából, a „régiből", hogy friss erővel tudja folytatni ezt a türelmes életet. Közben tudatában van fontosságának és el sem tudja - el sem meri - képzelni, hogy nélküle - gondoskodása nélkül -tovább mehet a családi élet! Felvesz, belekényszerül egy olyan viselke­dési formába, amiben mindenkinek ő hordozza a terheit, ő gondoskodik mindenkiről.

Tudatában van — hangsúlyozom — nagyon is tisztában van elképze­lése hiányosságával, mert másként nem okozna görcsös fájdalmat. Ez a görcs azoknál jelenik meg, akik „nem képesek" lazítani, pihenni! Azt hiszik: nélkülük megáll, sőt összeomlik világuk. Ez másként van! Sokkal többre, sokkal messzebbre fog jutni, amikor megáll pihenni, értékelni és átértékelni jelenlegi helyzetét. Mivel csupán egyetlen cél (egyféleképpen) lebeg szeme előtt, elveszíti a boldog élethez szükséges rugalmasságot, melynek egyenes következménye lesz az iz­mok merevsége.

A görcsök általában fájdalommal együtt jelentkeznek, és ez nem vé­letlen! Fájdalmas szembesülni a ténnyel - fájdalmat okoz a felismerés és a be­ismerés -, útja nem a kitűzött célja felé vezet! Fájdalmas dolog felfedezni, hogy amihez ennyire ragaszkodik mint kö­vetendő elvhez, hibás, sőt nagyon elhibázott. Félelmetes dolog ezekkel szembesülni, hiszen ilyenkor egy kisebb-nagyobb - ,jól összeállított" -világ omlik össze. Vagyis éppen görcsös igyekezete, gondolkodása és viselkedése távolítja el céljaitól.

A test fájdalmában a lelki fájdalom a kiváltó tényező! Eletének sava­borsa valahol elveszett, nincs ami megízesíthetné szürke, ízetlen életét. A fájdalom ebben az esetben abból ered, hogy elérhető közelségben érzi kívánt céljait, érzi, hogy elérhetné, de nincs hozzá bátorsága (lásd még fájdalmak). Az ásványi só - „szellemi só" - hiányzik a szervezetből (valójában fizi­kai sóhiány is elő szokott fordulni), aminek az a következménye, hogy az információk nem áramlanak a megfelelő minőségben és mennyiségben. Amikor elmegy az életkedvünk, semmit sem úgy értékelünk, ahogyan az

216

Page 212: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

van! Vagyis hiába jó, és hasznos valami: kidobjuk, elvetjük. A test ugyanígy fog cselekedni! A tagadó, elvető lelki állapotban hiába visz be megfelelő mennyiségű ásványi anyagot, a szervezet nem fogadja be, nem hasznosítja azt. A további görcsök jelentését össze kell vetni az adott szerv jelentésével.

A kivezető út: A legfontosabb megfigyelni a szív tiszta érzéseit, vágyait. Ott megta­

lálhatók azok a tettek, melyek nyugalmat és teljességet adnak. Legyen meg benne a vágy: tanuljon a körülötte lévő világ dolgaiból!

Feltétlenül ide kell sorolni a megelőzés és a kezelés szempontjai között az adott területen végzett lazító masszázst, melyhez kiválóan megfelel­nek a gyógynövény-alapú készítmények.

GYERMEKBETEGSÉGEKRŐL ÁLTALÁBAN (lásd még autizmus, ágybavizclcs... stb.)

7 éves kor előtt a betegség okát minden esetben a szülő-gyermek kap­csolatban kell keresni. Induljunk el egy kicsit messzebbről, hogy jobban megértsük a probléma gyökerét és mibenlétét. Felnőtt szemmel nézve kialakíthatunk egy elhamarkodott és megalapo­zatlan véleményt, miszerint a gyermekek tudatlanok. Ez természetesen nem igaz, csupán még nem sajátították el az általunk (felnőttek) tudásnak vélt anyagot! Éppen ez az 0 erényük, hiszen mi felnőtté válásunk során elfelejtjük azt a természetes elfogadást, őszinteséget és nem utolsó sorban azt az érzé­kenységet, amivel sokkal széleskörűbben, színesebben érzékelhetjük a körülöttünk lévő világot.

A gyermek sokoldalúbban érzékeli a világot és természetesen a benne lévő embereket, szülőket (!), így azokat a dolgokat (érzéseket, érzelme­ket, konfliktusokat) is tapasztalja, melyeket igyekeznek eltitkolni előle. Ez a titok aztán kialakít benne egy hatalmas káoszt, diszharmóniát. Nem tudja eldönteni, melyik érzékszervének higgyen, a szülőknek, vagy azoknak az érzéseknek, melyeket még ezen felül tapasztal.

217

Page 213: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Gyógyítás: Mindig együtt kell kezelnünk a kél embert, a kicsit és azt a szülőt,

akihez legjobban kötődik. Ez a személy többnyire az anya.

GYOMORFEKÉLY Fizikai tünetei:

Képződésének oka - számos más betegséghez hasonlóan - nincs ki­elégítően tisztázva. A fekélybetegség kialakulásában régóta hangsúlyozzák az idegrendszer szerepét, a kóros lelki állapotok és a stressz jelentőségét. Lényeges a gyomorfal (gyomornyálkahártya) szöveti ellenálló képességének meg­gyengülése az emésztőnedvekkel szemben és a sósav túltermelődése. Bevezető tünetei az étvágytalanság, hányingerek, hányások kíséretében fellépő felhasi fájdalom, fogyás. A fájdalom étkezésre vagy hányáskor enyhül; később már maró, égető, késszúráshoz hasonló érzés. Szövődményként vérzés is jelentkezhet, még rosszabb esetben a fekély átrágja magát, a gyomor átfúródik, melynek következményeként has­hártyagyulladás lép fel.

Kezelése: Általában gyógyszeres. Műtéti megoldás akkor jön szóba, ha vérzés, elzáródás, perforáció lép fel. Utóbbiak azonnali beavatkozást igénylő, életet fenyegető állapotok.

Lelki jellemzők: Az utóbbi időben az orvosi kutatások kimutattak egy baktériumot, ami

a feltételezések szerint közrejátszik a gyomorfekély kialakulásában. Ez azonban semmit sem változtat a beteg lelki jellemzőin, sőt tökéletesen beleillik a képbe. Nézzük milyen lelki, szellemi tulajdonságok jellemzik a gyomorfekélyes embert.

Rossz elemző képességének köszönhetően idő előtt, elhamarkodottan von le végső következtetéseket, és ezek minden esetben felborítják egyébként is labilis nyugalmát!

218

Page 214: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Nem jellemzi a nyugalom. Bár nagyon törekszik rá, de általában rossz eszközöket vet be a cél érdekében. „Erőszakos", amikor a csendes sza­vakra van szükség és elfogadó, amikor ki kellene törni. Tisztában van bosszantó körülményeivel, és mégis ragaszkodik hozzájuk, mivel rög­eszméje: nem képes a váltásra, új, jobb élet teremtésére. Emiatt nagyon sok lelki vívódásban van része. A rossz, nem teljesen kielégítő emésztés következtében gyakran vese -máj - illetve epeproblémákkal küszködik és ezek következményeként kialakulhat hajhullás és különböző bőrbetegségek. Továbbá nagyon jellemző vonás: az igazi gondjait nem mondja el, nem keres rá megoldást és természetesen semmilyen segítséget nem fogad el. Ha ritkán mégis elfogadja a támogatást, abból lelkiismereti gondjai tá­madnak.

A gyomorfekély nem egyik pillanatról a másikra alakul ki, hanem évek hosszú sora alatt. Eveken keresztül rágódik egyetlen problémán (ennek egyik következménye a fogak nagymértékű elvesztése), nem tudja elfogadni, megemészteni, de lenyeli (mondjuk a sértéseket) és igyekszik magát túltenni (sikertelenül).

Az elfogyasztott testi és lelki táplálék szájban elkezdett emésztése a gyomorban folytatódik. Ha a gyomrával problémája van, valamit nem tud megemészteni, és ez fizikai és szellemi szinten egyaránt izgatja a gyomorfalat, és ezáltal az emésztő nedvek elválasztása megnövekszik. Ennek természetes követ­kezménye lesz, hogy idővel meggyengül és kifekélyesedik a gyomorfal. Végsősoron az agy/tudat vezérli az emésztést is, tehát ha a tudat azt ér­zékeli, hogy megemésztctlen „anyag" van, akkor utasítást ad az emész­tésre, legyen szó akár fizikai, akár szellemi táplálékról. A fekély forrása lehet még, hogy a megemésztett, hasznosított tapaszta­latait és az azokhoz vezető utat nem adta át. Nem osztja meg másokkal és ennek egyenes következménye lesz, hogy önmagának sem lesz képes megadni az elért sikerek örömét. Nem tapasztalja az örömöt, efölötti bánatában folyamatosan emészti magát.

A gyógyulás útjának minden körülmények között keresztül kell ve­zetnie a megemésztett és így már értékké vált ismeretek hasznosításán. Azon dolgaira kell támaszkodni, melyek valódi örömöt ébresztenek szí­vében

219

Page 215: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

GYULLADÁSOK Fizikai tünetei:

A gyulladás szöveti reakció, válasz a kórokozók behatolására, vagy más (kémiai-fizikai) hatásokra. Célja és hatása: lokalizálás és védelem. Klinikai jellemzői: duzzanat, vörösödés, kipirulás, melegség (helyi vagy általános hőjelenség!) fájdalom és működészavar.

Lelki tünetei: Most általánosan beszélek a gyulladásokról, a konkrét betegségeknél

bővebben is megtalálható a pontos jelentése. Lázadások, lelki forrongások következménye a testi tünetként jelentkező különböző megnyilvánulási formájú gyulladásos folyamat. Lényegüket tekintve azonban megegyeznek. Gyulladásos tüneteket akkor fog produkálni a szervezet, ha a tudatban, illetve a testben ez nem fejeződik ki, vagyis titokban tartja a problémá­kat. Mit értek titok alatt? Azt, hogy nem meri felvállalni lázadásait, elégedetlenségeit, nem néz velük szembe, következésképpen tudatosan nem is fejezi ki azokat. Nem fejezi ki, nem törekszik a konfliktus feloldására, inkább minden igyekezetét, erejét a leplezésre, az eltemetésre fordítja. Igen ám, de a lélek, az Isteni Lélek igyekszik a tökéletesség, a harmónia felé terelgetni a lélek emberi oldalát. Továbbá leszületésünkkor, testet öltésünkkor ezzel a törekvéssel tökéletesen egyetértettünk. Tehát, igyek­szik figyelmeztetni, de mi a lélek nyelvét nem értjük, vagy nem figye­lünk rá, ezért ki kell, hogy találjon egy olyan nyelvet, amire figyelmet szentelünk. A test, a testi fájdalom, a betegség az, amire (végre) odafigyelünk. Mivel a lelkünk, a tudatunk nem lázad fel és nem tör ki, ki kell, hogy fejeződjön valahol, máshol pl. a betegség alakjában. Amikor végre kifejeződik, lehetőségünk van a kitörésre, és ennek követ­kezményeként leomlanak a gyógyulástól távoltartó falak, és szabadon beáramolhat életünkbe az éltető, gyógyító FÉNY.

A gyulladás akkor kezd elcsendesedni, amikor kifejezzük fájdalmun­kat és helyébe friss tudást, örömet viszünk be; mondjuk a folyadékokkal!

220

Page 216: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

A folyadékoknak a gyulladásos betegségeknél a friss információkon túl fizikai síkon is fontos szerep jut, hiszen gyakran jelentkezik láz, melynek következménye a folyadékvesztés, a kiszáradás. Felborul a szervezet harmóniája, felborul az őselemek egyensúlya, amit minél hamarabb összhangba kell hozni. Gyógyulásában a betegnek tevékenyen részt kell vennie az orvosi keze­lés mellett úgy, hogy igyekszik szembenézni konfliktust kiváltó helyze­teivel, valamint gondolkodásával feléleszti természetes élni akarását és a pozitív vágyait. Elmélkedik, és figyelembe veszi életének napos oldalát is (mert vannak ilyenek), továbbá, legalább magának panaszolja el gondjait, problémáit. Keressen egy elérendő célt, melyért érdemes küzdeni.

HAJHULLÁS Fizikai tünetei:

Az élettani hajváltás mértékét meghaladó hajvesztcség. Foltos kopas­zságba vagy teljes hajvesztésbe torkollhat. Gyulladások, fertőzések, ra­dioaktív sugárzás a legismertebb előidéző okok, de fontos kiemelni, hogy a haj- és szőrzetvesztés jellemző kísérője a rákos senyvedésnek, cukorbajnak, a csökkent pajzsmirigyműködésnek. A férfi nemi hormo­nok jellegzetes kopaszságot okoznak - nőkön is. Emellett számos gyógyszer mellékhatásaként jelentkezik diffúz vagy foltos haj vesztés.

Kezelése: Az alapbetegség kezelése, hormonhatású készítmények, A-vitamin,

néhány új és drága vegyület kísérleti szakaszban és hajátültetés.

Lelki tünetei: Gyakran mondják az ideges, hirtelen haragú emberre: tépi a haját!

Nos, ez a folyamat zajlik le a hajhullás esetében, habár nem ilyen látvá­nyosan. Okai közé sorolhatjuk a hormonháztartás felborulását, a mellék­vese-működés zavarait, de ezek mindannyian egy tőről erednek.

Lelkiekben zavarodottak, nem képesek nyugodtan döntéseket hozni, ezzel nem azt mondom, egyáltalán nem döntenek, csupán rengeteg té­pelődés, idegeskedés előzi meg a gyakran (a feszültségből eredően) helytelen döntéseiket.

221

Page 217: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Mivel sokáig tart a döntés folyamata, bebeszélik önmaguknak: kevésbé értékesek, hovatovább értéktelenek. Ez természetes módon vezet a hormonháztartás felbomlásához (kezdeti szakaszban ez nem minden esetben mutatható ki műszeresen, orvosilag).

HALLUCINÁCIÓ Fizikai tünetei:

Az orvostudomány szerint a hallucinációnak nincs valóságalapja. Ér­zetszerű élmény, amely külső inger nélkül keletkezik, s e valóságclményt mellőző jelenség leggyakrabban elmebetegségekben fordul elő. Váratla­nul, hívatlanul tör be a többi élmény közé, nem irányítható, el nem nyomható, ereje meggyőző, és ÉRZÉKI MINŐSÉGE kifejezett. A „beteg" (?) nem ismeri fel a hallucináció tényét, sőt tagadja azt. A tudomány úgy, azzal az indoklással leplezi le, hogy „a hallucináció sze­mélyes valósága mások számára valótlan"! A gyakori akusztikus és op­tikai „érzékcsalódások" mellett s többi érzékszerv területében is (szaglás, tapintás, íz érzékelés) felléphetnek ilyen élménnyel kísért jelenségek.

Lelki jellemzők: Minden ilyen észlelésnek van valóság alapja, csak nem mindegy, hogy

a tudat milyen állapotban van. Az elme folyamatosan gyárt vagy érzékel ilyen képeket, de zavart állapotban ezek az ingerek összekeverednek. Ha úgy vesszük, mindenkinek vannak hallucinációi, igaz, nem a szó legszo­rosabb értelmében, hiszen e kifejezés alatt a kontrolálatlan érzékeléseket értjük. Igazán akkor lehet erről beszélni, amikor a beteg nem képes többé eldönteni, melyik észlelés igaz és melyik nem. Mind a „valóság", mind az általa megéltek, olyan átütő hatást fejtenek ki, hogy képtelen eldönteni - igaz nem is akarja -, melyik a való! Mi vezet ehhez az állapothoz?

Erős és jelentős befelé fordulás, ami valamilyen lelki megrázkódtatás, és ennek a hatásnak a folyamatosan jelenlévő sikertelenség következmé­nye. A külső ingerek megszűnnek beáramlani a tudatba, ennek az egyoldalú ismeretnek egyenes következménye: döntéseket, konzekvenciákat csak egyféleképpen képes látni, értelmezni. így egy nagyon egysíkú megisme­rés alakul ki, melybe mindent képes belemagyarázni. Minden mást, ami

222

Page 218: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

eltér a nagyon szűrt „tudástól", figyelmen kívül hagy. A gyenge alapokra nehéz, lehetetlen erős jellemet, személyiséget építeni, következésképpen a kialakuló én gyenge lesz.

A gyenge én pedig képtelen válogatni az ingerek között, azt fogja beépíteni, melyek alátámasztják elképzeléseit. Mindezek egyenesen el­vezetnek a lelki-tudati egyensúly elvesztéséhez. Márpedig a diszharmó­nia kialakulása után már nagyon nehéz eldönteni, szétválasztani az „ér­zékelt" két világot.

Gyakran tapasztalom ezt a lelki egyensúly-megbomlást különböző ezoterikával foglalkozó emberek körében is, de természetesen bárkivel előfordulhat időlegesen vagy állandósulva. Előkerülhetnek ezek a „hal-lucinációk" a meg nem valósított vágyaink temetőjéből, a tudat alattiból! Az egészséges ember annyiban különbözik a betegtől, hogy erőt vesz magán és elkezd kételkedni! Vajon úgy van, ahogy gondolom, vagy lehet másként is? Ennyi bőven elég lehet a kettősség fenntartásához! De tér­jünk vissza a különböző szellemi régiókkal foglalkozókhoz. Nem tisztem és szorosan nem is tartozik a könyv témájához, hogy belemenjünk a szellemi világok jelentésébe, jelentőségébe, vagy létébe.

A szellemi „dolgokkal" foglakozók körében azonban nagyon jelentős a kísértés, a lehetőség! Hogy miért?

Mert egy olyan világ kezd feltárulni előttük, ahol mindazt megtalálni remélik, amit jelenlegi (földi) életükben nem lelnek meg. Megcsapja őket a hatalom szele, ez nem feltétlenül az emberek feletti hatalmat je­lenti, de ez is benne van. Továbbá olyan dolgokat tapasztalnak, ami fe­lettébb érdekes, mellyel ki lehet tűnni mások előtt és természetesen ön­maguk előtt is. Elfelejtik megvizsgálni: vajon mi értelme annak, amit látnak, érzékelnek. Maga a szellemi látás, a puszta tapasztalás lesz a lényeg és nem ez: mire lehet használni. Mivel nem vizsgálják tapasztalatukat - több szempontból is -, kialakul az egyoldalúság, minek következményeit az imént ecseteltem!

Elveszítik realitás érzéküket, nem is történhetne másként, hiszen hi­ányzik egy nagyon fontos dolog: a gyakorlati megtapasztalás, vagy mint a matematikában, a visszaellenőrzés.

223

Page 219: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

A kivezető út: Én igazán csak akkor tudok megoldást javasolni, amikor az a beteg

szándékaival megegyezik és tesz azért, hogy kordában tartsa a tudatát. Természetesen az általam javasolt eljárás is csak akkor lehet hatásos, ha a „kór" még nincs előrehaladott állapotban és elenyésző a hallucinációs folyamat. Érdemes, sőt szükségszerű felkeresni a megfelelő szakorvosi rendelést. Amikor már megfelelően erősnek, nyugodtnak — tapasztalja magát — léphet tovább. Ekkor is szüksége van a megfelelő támogatottságra, ami erősíti meggyengült énképét.

HÁNYINGER, HÁNYÁS Fizikai tünetei:

Reflexfolyamat, központi idegrendszeri hatásra jön létre. Eredménye­képpen a gyomortartalom a szájon át kiürül. A hányás központja az agyban van, és számos területről kaphat ingere­ket. Hányást okozhatnak hasűri folyamatok (gyomor-bél), látási, hallási, szaglási ingerek, érzelmi tényezők. Védelmi szerepe: a gyomorba került túlzott mennyiségű étel, károsító hatású anyagok, mérgek, stb. eltávolítása. A hányást általában megelőző jellegzetes érzés illetve (tünetcsoport), tünet együttes, az émelygés, vagy hányinger, amely sápadással, vagy verejtékezéssel, a gyomor lesüllyedésének érzésével jár.

Lelki jellemző: Azok a dolgok melyeket megrágott, lenyelt, befogadott, de meg­

emészteni, feldolgozni már nem képes és nem is akarja! A megértés és feldolgozás, vagyis a tanulság helyett más. talán könnyebbnek tűnő utat választ. A táplálék bevitel folyamatát nagy részben elvégezte, de időköz­ben ráébredt: neki ez nem kell. Gyorsan meg akar szabadulni ettől a ta­pasztalástól, tápláléktól. Meg akar tőle szabadulni, hiszen rossz érzéseket ébresztett benne, megbotránkoztatta, felidegesítette, hogy ilyen helytelen döntést hozott. Feszültsége, felháborodást és görcsöt ébreszt benne, hogy minél hamarabb megszabaduljon feszültséget kiváltó anyagától.

224

Page 220: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Ami megkülönbözteti a hasmenéses tünetektől, hogy befogadja, le­nyeli a táplálékot (szellemit-fizikait egyaránt), de gyorsan meggondolja magát és igyekszik minél hamarabb kivetni. Életünk során gyakran érnek bennünket kritikák, illetve olyan ingerek melyek ellenállást, felháborodást váltanak ki. Választhatunk különböző megoldások közül, csak rajtunk áll, hogyan viszonyulunk világunkhoz. Úgyis csak úgy tudunk viszonyulni a külvilághoz, ahogyan önmagunkkal szemben is reagálunk. így van ez a hányinger, hányás esetében is, gyak­ran mondjuk: felfordult a gyomrom. Ez így is van a szó legszorosabb értelmében! Olyan benyomások értek, melyek felborították eddigi clé-képzelését a világról.

HASHÁRTYAGYULLADÁS Fizikai tünetei:

Az emberi test legnagyobb kiterjedésű és felületű savós hártyája a hashártya. A hasüreg falát bélelő és a hasűr és a medence egyes szerveit borító csillogó, tiszta savóshártya. így a zsigerek egymáson akadálytalanul elcsúszhatnak, mivel a hashártyalemezek közötti virtuális résben csekély mennyiségű kristálytiszta, steril folyadék foglal helyet. Gyulladásának oka: az egyébként steril hasürbe kórokozók jutnak, pl. a gyomor-bélrendszer átfúródása vagy elhalása következtében, súlyos, életet fenyegető állapot lép fel. Gyors lefolyású betegség, beavatkozás nélkül akár órák alatt halálhoz vezet. A rossz általános közérzetet rövidesen súlyos elesettség követi: láz, há­nyinger és hányások mellett igen erős hasi fájdalom alakul ki, majd a has felfúvódik és a bélműködés bénulás miatt leáll. A has izomfala deszkakeménnyé válik. A beteg halottsápadt, verejtékezik, majd fokozatosan sokkos állapot, tudatvesztés lép fel, mely kómába torkollik, végül a légzés és a keringés összeomlása halálhoz vezet.

Gyógykezelése: Azonnali műtét! Antibiotikumok, keringés-légzés gyógyszeres támogatása (infúziók, stb). A gyógyításban gyakran műtéthez kell folyamodni, erős antibiotikus

225

Page 221: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

kezelés mellett a beteg nyugalmának biztosítására megengedettek a ká­bító fájdalomcsillapítók is, hiszen a páciens rendkívüli fájdalmakkal és halálfélelemmel küzd.

Lelki jellemzői: A szeretet azon megjelenési formájával mutat összefüggést, mely az

emésztéshez, feldolgozáshoz, hasznosításhoz szükséges rugalmas bizton­ságot szolgáltatja.

Az optimális emésztéshez, anyagcseréhez - könnyen belátható - csen­desség és nyugalom feltétlenül szükségeltetik. Ezt segíti elő a hashártya, a burok, védelmező teret alkot a „dolgozó" részben. Betegsége kialakulásához egy belső dac, elégedetlenség vezet. A beteg megunja a nyugalmat, mert úgy érzi, valaki vagy valami ráerőltette.

Nézzük meg, milyen események vezettek a gyulladáshoz (lásd még gyulladás)! Sokáig birtokában volt ennek az állapotnak - egészség -, de aztán érték­rendje lassan átalakult, kezdte figyelmen kívül hagyni a sikereket. A pihenés a feltöltődés időszakait elfecsérelt, felesleges tunyaságnak éli meg. Erre azért kerül sor, mert energiáit „felesleges" dolgok megértésé­re, elvégzésére áldozza és ezzel párhuzamosan nem, vagy nagyon kevés ideje marad a valóban fontosakra. Mindezekkel - tudat alatt - tisztában van és csendben működik benne. Ezek az apró ismeretek, vágyak egyre erősebbé, nyomasztóbbá válnak, ami fokozza az elégedetlenséget. Az elégedetlenség pedig türelmetlensé­get, a türelmetlenség pedig merevséget, keménységet eredményez. Eb­ben a megmerevedett lelki állapotban meglehetősen érzéketlenné válik a nyugalmat adó érzésekre. Érzéketlenné válik rá vagyis egyre kevésbé tudja átélni, de ettől függetlenül a vágy ott van, sőt növekedésnek indul. Ahogyan az érzelmek „tombolása" erősödik, úgy fog nőni a gyulladás, lázadás esélye is.

A gyógyulás útjának mindenképpen keresztül kell vezetnie az „idő­szakításon". Vagyis újra fel kell fedeznie: értelme van az életére, tudásá­ra, tapasztalataira fordított időnek.

226

Page 222: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

HASMENÉS Fizikai tünetei:

Rendszerint többszöri, híg székletürítéssel, folyadékveszteséggel járó tünetegyüttes, melyet fokozott bélmozgás kísér. Okai: gyulladások, allergiák, ideges állapotok. A hasmenéses széklet lehet vizes, erjedéses vagy rothadásos jellegű, híg vagy pépes, nyákos, gennyes, véres. Kezelése:

A hasmenés rendszerint tünet. Gyógyítjuk a mögötte lévő betegséget (pl. ételmérgezés, vagy a bélfal gyulladásos állapota, fertőzésben). Folyadékpótlás, koplalás, diéta, stb.

Lelki tünetei: Itt, most elsősorban az átmeneti jellegű hasmenésről beszélünk, de

természetesen vonatkozik az állandósultra is. Gyulladás oka: inkább lázad, lázong, háborog, sem mint tegyen valami értelmes, hasznos dolgot saját érdekében! Sokszor könnyebbnek tűnhet háborogni, kevesebb kockázatot lát benne! Igaz, semmi esélye sincs a változásra. Jó dolog a háborgás, de önmagában, ha nem követi a lecsen-desedés és a cselekvés, nem sok értelme van. A háborgás értelme abban rejlik, hogy megszabadul a fölös feszültségektől, jelentős lépést tehet a szabadulás, a nyugalom és a megértés felé. Általában olyan dolog ellen lázad (szellemi, vagy fizikai jellegű), amit meg kellene emésztenie, fel kellene használnia élete jobbá tételére, de nem teszi. Tudja, mit kellene tennie, de mást választ. Tudja: elég szeren­csétlen dolog idegeskedni, lázadni, de lelki állapotának következtében mást nem tehet! így kell hozzáállni: most nem, de később igen! Az a tény, hogy kudarcaiban van tanulság is, nem tudatosodik benne. Tudását nem alkalmazza, a beépítés szükségszerűsége mellett elsikkad. Éppen ezért lázad. Azért igyekszik szabadulni (nem feltétlenül tudatosan) az őt ért ingerektől, mert nem hajlandó lecsendesedni, lenyugodni. Pedig eb­ben megtalálhatná a benne rejlő tudást. „Természetes" tünet, ha olyan dologgal szembesülünk, amit nem érzünk jogosnak, dühösek, indulatosak leszünk. Amikor ez a düh nem szabadul fel (tudatosan tehát nem törekszünk a megértésre, a kiadás után a feltöl­tődésre), akkor a szervezet igyekszik minél előbb megszabadulni az „idegen" behatásoktól.

227

Page 223: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Fontos tényező továbbá: részben már megemésztette, magáévá tette, hasznosította az „elfogyasztott táplálékot". Mivel csak a zavaró, ingerlő értelmezés, megélés marad tudatának felszínén, lemond a hasznosakról is. Vagyis a felszívódott „anyagokkal" sem tudja pótolni a veszteséget.

Az allergia csupán annyiban különbözik az imént vázoltakkal, hogy a felfogása a megemésztésre váró dolgokat illetőn állandósult. Bemere­vedtek az elképzelései a világról és a benne lévő dolgokról. Beletörődött: semmi sem változik, minden úgy rossz, ahogy van és ezen képtelenség változtatni. Valóban képtelenség, de amikor figyelme másra terelődik: változnak dolgai! Mivel nem képes kezelni érzéseit — a körötte lévő, rá hatást gyakorló emberekkel nem tud összhangba kerülni — és mégis ki kell egyenlíteni az energiákat, gyorsan meg kell szabadulnia a félig megemésztett, félig feldolgozott, félig megértett dolgaitól. Az irányítás hiánya szorongást ébreszt (lásd ott). A SZORONGÁSTÓL VALÓ SZABADULÁS elsődleges szempont, és ezt leggyorsabban a hasmenéssel „érheti el". A gyógyulás: A feszültség kiadása, megszabadulni a feszélyező dolgoktól! Ez a tevékenység nem egyszerű feladat, sőt roppant nehéz, de még azt is megkockáztatom, hogy lehetetlen. Akkor mi a teendő? Törődjünk bele, hogyan fogadjuk el, hogyan éljünk vele együtt? Sehogy! A kérdést, illetve a megoldást meg kell fordítani, ki kell hagyni. Úgy tudunk - tökéletesen - elfogadni, megszabadulni egy adott problé­ma súlya, terhe alól, amikor valami egészen más tölti ki életünket. Ebben az esetben ugyanis semmi más - inger - nem kerülhet be. Nem kerülhet be, mert valami egészen mást, jót engedtünk be, és ott már nem marad elegendő hely. Amikor jó érzésekkel, nyugalommal, hovatovább boldogsággal vagyunk eltelve, egyenesen következik, hogy „elkerültük" a negatív élményeket.

228

Page 224: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

HASNYÁLMIRIGY Fizikai jellemzők:

Májunk mellett a másik nagy hasűri emésztő mirigy. Haránt fekve helyezkedik el a hasüreg hátsó falához tapadva a felső ágyékcsigolyák magasságában. Arasznyi, hosszúkás, dudoros felszínű képlet, legtalálób­ban a kutya nyelvéhez lehet hasonlítani.

Külső és belső elválasztású mirigy; ugyanis egyrészt felépítése nyál­mirigyszerű: emésztőnedveket - régiesen mondva „hasnyálat" - termel és juttat a bélbe (ugyanott, ahol az epe is beomlik). Másrészt szőlőfürt-szerű szerkezetébe ágyazva kicsiny szigetek sokaságát tartalmazza, me­lyek az inzulint bocsátják a vérkeringésbe.

Az inzulin fehérje, hornionvegyület. Hatására csökken a vércukor­szint, ami annyit jelent, hogy megnő a sejtek szénhidrát-felvétele a vér­ből s így egyben cukorfelhasználásuk is.

Hogy a cukorforgalom (beépülés és mozgósítás) tökéletesen szabályo­zott legyen, a hasnyálmirigy egy másik hormont is termel, melynek hatá­sa az inzulinéval ellentétes: vércukorszint-emelő és cukor-raktározást fokozó. Ez utóbbi a glukagon.

A hasnyálmirigyet érintő nagyszámú kórkép között gyulladások, jó-és rosszindulatú daganatok egyaránt szerepelnek. A szerv heveny gyul­ladása nem ritka. Okát néha nehéz felismerni, nemegyszer alkohol vagy vírus által kiváltott izgalmi állapot, amely villámcsapásként sújt le a betegre. Heveny hasi katasztrófa képében jelentkezik, övszerű felhasi fájdalommal és a sokk-hatás olyan elemi erejével, mely a beteget a meg­semmisülés érzetével söpri el. Valóban, e folyamat vészes kórjóslattal bír: legsúlyosabb formája, a heveny hasnyálmirigy-elhalás órák alatt vezethet halálhoz.

Lelki jellemzői: (lásd még: cukorbetegség)

Az embernek alapvetően kétfajta „ételt" kell megemésztenie: úgymint a jókat - édességeket, szeretetet, valamint a rosszakat - keserűeket. Kedv kell ahhoz, hogy értelme legyen ezeknek a tevékenységeknek: emésztés, feldolgozás, megértés és tanulság!

Vannak élethelyzeteink melyeket csak a megfelelő indulattal, határo­zottsággal lehet megemészteni, vagy megtalálni hozzá a helyes viszonyt. E dolgaink megemésztését, kiválasztását a máj végzi.

229

Page 225: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Vannak olyanok is, melyekhez rengeteg szeretet, megértés, együttér­zés szükséges. Ezt a részt, ezt a tulajdonságot tükrözi a hasnyálmirigy. E szervünk a szeretethez, az örömhöz való viszonyunkat alakítja ki. Segít azon táplálékainkat feldolgozni, melyek a szeretettel, a jó érzések­kel kapcsolatosak. Valljuk be őszintén, gyakran feladja nekünk a leckét a szeretethez való helyes viszonyulás megtalálása. Van, mikor azt nem tudjuk megérteni, miért nem szeretnek, van, amikor azt nem értjük, miért háborgatnak? Miért erőltetik ránk gondoskodásukat? Gyakran ezek az ingerek, gondolatok, mérgelődéseket, feszültségeket ébresztenek bennünk és ebben az állapotban megbomlik a hasnyálmirigy egészsége is. (lásd még gyulladások) A hasnyálmirigy termeli belső erőink azon részét, melyek az - ideális -tüzet növelik. Vagyis amikor megértjük, hogy nincs ellenünk a világ, amikor tisztázódik, hogy semmit sem kívánnak ránk erőltetni. Ekkor olyan erők szabadulnak fel, melyek egész életvitelünkre, szabadságér­zetünkre hatással lesznek.

HÁT Fizikai tünetei:

A törzs hátulsó falának fájdalma az egyik leggyakoribb panasz, mö­götte számos betegség szerepelhet. Hátfájást okoznak a testtartással kapcsolatos hibák, izom- és idegfájdal­mak s természetesen a sérülések (bordák, csigolyák törései, betegségei); a porckorongok sérülései, daganatok. Szúró, hasító fájdalmat okoznak a hát területében a mellhártya (és tüdő) gyulladásos folyamatai, s az ezekkel gyakran társuló kínzó köhögés. A szívbetegségekben a fájdalom gyakran a hátban, hátul lép fel, vagy a szívtájékról a bal lapockába sugárzik, epekő vagy epehólyag-gyulladás pedig jellemzően a jobb lapocka területébe küld kisugárzó fájdalmat.

Lelki oldal: Az imént felvázoltak látszólag igen változatos okra mutatnak rá, azon­

ban gyökerük, kezdeti tulajdonságaik azonosak. Gyakran olyan terheket is a vállunkra, hátunkra veszünk, amiket cipelni értelmetlen dolog.

230

Page 226: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Azok a problémák, terhek mutatkoznak itt és okoznak különféle betegsé­geket és fájdalmat, melyekkel a beteg nem nézett szembe, nem vett tu­domást róluk. Esetleg azokat a terheket is hordozza, melyeket mások helyett magára vett. Felmerül a kérdés: miért teszünk így? Furcsa dolog a vágy! Vágyunk arra, hogy valamilyen nyomasztó dolgot megoldjunk, de közben bebizonyosodik: most nem vagyunk képesek szembefordulni vele és megoldani. Mit tesz ilyenkor a „normális" em­ber? Felveszi a hátára és cipeli. Cipeli annak biztos tudatában, hogy semmi értelme, hiszen nem tud mit kezdeni vele. Ezekből azt a követ­keztetés vonja le, hogy ha nagyobb erővel esik neki, akkor sikerül. Dac lesz benne, ami tovább sarkallja ebben a hiábavaló munkában, további erőfeszítésekre készteti, és azt hiszi egyszer majd sikerül. Nem fogja megoldani, mert ahhoz az kellene, hogy valóban át tudja magát adni kitűzött céljainak. Abból a kitűzött célból merítsen örömet, ami előtte van. Oda viszont nem jut el. Ha el is jut, nem fogja észrevenni, értékelni. Mire odaér elveszíti a türelmét, figyelme már csak a gondokra, terhekre lesz befogadó. így bármilyen sikert is ér el, azok értéktelenek maradnak. A hát merevedései illetve az itt tapasztalható méreglerakódások konkré­tan tükrözik azt a lelki állapotot, melyben rengeteg haragot él át a hordo­zott terhek miatt.

A gyógyulás feltétele lesz annak újrafelfedezése, hogy csak akkor képes eljutni kitűzött céljaihoz, amikor leveti magáról a felesleges terhe­ket. A terheket levetni pedig egyetlen módon lehet: leesnek azok maguktól, amikor ténylegesen arra a közeli, örömteli célra koncentrálunk, amit elérhetünk.

HEPATITIS Fizikai tünetei:

A fertőző májgyulladás első tünetei: fáradékonyság, általános rossz közérzet, bizonytalan izom- és izületi fájdalmak, torokpanaszok, nátha. A láz és a hidegrázás gyors kezdetet jelent, hányingerek, hányások ala­kulnak ki. Az étvágytalanság azonban már ezt megelőzően is súlyos.

231

Page 227: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Hasmenések lépnek fel, az elesett beteg elviselhetetlen fájdalmakat érez a jobb bordaiv alatt. Különös tünet a dohányfüst-undor. A bevezető tüneteket követő ötödik-tizedik napon megjelenik a sárgaság. A máj megduzzad, fájdalmas, feszülő.

Terápia: Agynyugalom, cukorinfúziók, diéta: fehérje tilalom, a fizikai terhelés

és az alkohol szigorú mellőzése, vitaminok, mellékvesekéreghormon­tartalmú szerek (szteroidok).

Lelki oldal: (lásd még: máj, fertőző betegségek, illetve a járulékos tünetek)

A máj a szellemi mérgek, az indulatok átalakítását végzi, tehát amikor itt csapódik le a fertőzés, akkor annak jelentése a következő: gyengesé­geinket kihasználva a fertőző anyag átveszi az irányítást. A hepatitis főleg szájon keresztül terjed. Kevésbé gyakori, hogy nemi úton, vagy a vér által közvetítve. A fertőzés létrejötte alapján lehet kikövetkeztetni lelki jelentését.

Nincs tisztában saját szexuális szokásaival, a meglévők mellett nem áll ki. Ezeknek egyenes következménye lesz a feldolgozás-, a megértés hiánya, melynek következtében csökken a belső tűz, a belső öröm. Ezek­ből pedig erőtlenség, gyengeség jön létre. Az adott terület meggyengülé­se pedig oda vezet, hogy fokozottan alkalmassá válik a fertőző betegsé­gek befogadására és táplálására. Ne felejtsük el, egy idegen anyag szer-veztünkben éhen hal. Példa erre a szervátültetés. {

Tehát egyrészt meggyengül: sikereiből, megélt örömeiből nem merít, csak az el nem ért, meg nem valósított vágyaiból! A nem létező dolgok­ból, tapasztalatokból igen nehéz feladat bármit is meríteni! Azok csak elvenni tudnak! Mégpedig éppen azt veszik el, amire az embernek legin­kább szüksége lenne! A lelki erőt!

A szervezet befogadja a fertőző anyagot, mert igyekszik kompenzál­ni, helyettesíteni a hiányzó részeket. Egy olyan jellegűvel, ami hasonla­tos, vagy leginkább hasonlít a hiányzóhoz.

Táplálja, mert - ha nem is sokat, nem is annyira jót -, de kap tőle „valamit". Az imént felsoroltak vezetnek a fertőzés kialakulásához, de a gyulladás ekkor még nem jött létre, tünetet még nem okoz.

232

Page 228: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

A gyulladás akkor ölt testet, amikor az ember tudata mélyén lassan megfogalmazódik a helyzet tarthatatlansága. Öröm nélkül, szabad akarat nélkül élni: ez következményekkel jár. Tarthatatlan ez az állapot: meg­mondják nekem, mit szeressek, mit szerethetek, mit kell elviselnem, mibe kell beletörődnöm.

A beteg ráébred, meg kell erősödnie, fel kell állnia, el kell indulnia saját útján. De hogyan is erősödhetne meg, amikor éppen azokat az inge­reket, táplálékokat vonja meg magától, melyek leginkább stimulálnák határozottságát. (Bár ez így nem igaz, a beteg ezt így éli meg).

A gyógyulás útjánál figyelembe kell venni az Albert által leírt gyógymódokat. Nézzük meg, milyen szerekkel kezelik a beteget! Pihenés. Annyira belefáradt már a hiábavaló próbálkozásokba - igaz ezek nem szívből jöttek -, a kudarcokba. Meg kell találni (vannak ilye­nek) azokat a foglalatoskodásokat, melyek kikapcsolják a tudatot. Azaz a beteg képes teljesen átadni magát annak a dolognak. Ez lehet akár a sze­xualitással kapcsolatos is. Cukorinfúzió. Annyira hiányzik az életet megédesítő tapasztalás. Ta­lálja meg azokat az „apró" sikereket, melyek mindig is ott voltak! Hormon készítmények. Annyira lecsökkent a belső tűz, hogy külső se­gítséggel kell „szítani", az örömteli célok kitűzésével, előtérben tartásá­val. Tehát tudja: elérheti.

HERÉK Fizikai oldal:

Gyulladásos folyamatai a mellékhere duzzanatával járnak. Vizenyő, igen súlyos fájdalom, láz, hidegrázás, elesettség a vezető tünetek. A lágyék érzékeny, a fájdalom jellemzően fel és hátra a borda és a ge­rincoszlop közötti szögletbe sugárzik.

Gyógyítása: Szigorú pihenés, ágynyugalom, borogatás. Láz-fájdalomcsillapítók. Antibiotikumok. Gyulladásai igen gyakran a mumpsz szövődményeként lépnek fel. Következménye lehet sterilitás.

Page 229: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Lelki oldal: (lásd meg: heredaganat)

A férfi egyik ős-szerepe a megtermékenyítés, az öröm és a gondola­tok átadása, a „magok" elvetése! Ez nem csupán a nemi dolgokra, hanem az élet minden területére vonatkozik! Természetesen, ahogyan viszonyul a világhoz, úgy fog viszonyulni szűk környezetéhez, és önmagához. Igaz ez fordítva is! Úgy fog viselkedni környezetével, ahogyan önmagával. Tehát beszélhetünk erről: nem adja át „magjait", de akkor beszélnünk kell az érme másik oldaláról is. Önmagának sem juttat örömteli gondo­lataiból! Ha önmagának nem ad. akkor, hogyan adna belőle másnak?

Ezt a diszharmonikus viselkedést a beteg kiterjeszti az élet minden területére! A férfi elsődleges, meghatározó szerepe az aktivitás, de itt meg kell jegyeznem: a férfi nem kizárólag férfienergiákkal, sajátossá­gokkal rendelkezik! Megtalálhatók benne a női tulajdonságok is, és vi­szont.

Herebetegségek akkor kezdenek kialakulni, akkor válik a férfi hajla­mossá a megbetegedésre, amikor valamilyen tudást, vagy az imént em­lített „magot", ismeretet nem akarja, vagy valamilyen gátlás következté­ben nem képes átadni. Megbomlik a benne lakozó férfi és nő között lévő egészséges harmónia. Nem akar kiadni magából, mert annyi csalódás érte már! Ezeken a csaló­dásokon ne csodálkozzunk! Ennek így kell lennie! így kell történnie, hiszen önmagának sem ad eleget belőle. Ha pedig számára sem elegendő, akkor, amit mégis ad belőle, nagyon távol lesz az igazi, önzetlen adástól! Akinek adott, az érezni fogja, nem önszántából, hanem kötelességből adta, ennek pedig egyenes következménye, hogy nem szívesen „fizet" érte. Nem szívesen fizet, tehát akinek adja azt sem fogja maradéktalanul ki­elégíteni, és ekkor a kör bezárult.

Amennyiben házasságban, vagy társas kapcsolatban él, partnere is hasonló típusú problémákkal fog küszködni. Erre igen egyszerű a válasz „amilyen az adjon isten, olyan a fogadj isten". Azt azonban képtelenség eldönteni, melyik volt előbb: nem fogadták az adott örömöt, vagy nem adta. Nem a kiváltó okot kell megkeresni!

A gyógyulás útja pedig egy alapos beszélgetéssel kezdődik. (Most sem az egymás melletti elbeszélésről szólok!)

234

Page 230: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Ahelyett, hogy maga elé, maga fölé helyezné környezetét, helyezze maga mellé! Kezelje környezetét ugyanolyan elbírálással, mint önmagát. Ugyanúgy, nem mint eddig!

HERPESZ Fizikai tünetei:

Nincs bizonyíték arra, hogy a herpeszcs ajak- és szájüreggyulladás ragályos lenne.

Az ajakherpesz vissza-visszatérő herpeszvírus-fertőzések következ­ménye, de van olyan elmélet is, miszerint a vírus az ajakhámban él. Be­tegséget csak akkor okoz, ha valamilyen egyensúly-eltolódás jön létre kiváltó tényezőként, s ez lehet hőmérsékletváltozás, fizikai vagy kémiai inger, és természetesen stresszhatás, de olyan inger is, amely pontosan nem is azonosítható. A betegség égető érzéssel kezdődik, majd kicsiny hólyagocskák képződ­nek, ezek felszakadnak s végül pörkösödnek. Hatásos kezelés nem ismeretes, semmilyen módszer sem tűnik sikeres­nek. Alkalmaznak bizonyos vírusellenes anyagokat, kenőcsben, valamint C-vitamint és helyileg kloroformot, étert.

Lelki jellemzői: Fő problémája: mondjam, vagy ne mondjam, illetve, tegyem, ne te­

gyem!? A herpesznek két típusa ismeretes: az ajakon valamint a nemi szerve­

ken jelentkező. Lelki gyökereik rendkívül hasonlatosak, az eltérés csak látszólagos. Annyiban különbözik a két betegség, ahogyan az érem két oldala!

Száj: az itt jelentkező tünetek akkor nyilvánulhatnak meg, amikor a kimondott vagy a ki nem mondott szavak legyengítik a terület immun­rendszerét. A tünetek között szerepel az égető érzés, s ez könnyen ért­hetővé válik, amikor elgondolkodunk, ráébredünk, mennyire érezzük égető szükségét a harmónia visszanyerésének. Égetőek a beteg kialakult konfliktusai, melyekre tudja a helyes megol­dást. Tudnia kell, mert más esetben nem okozna ilyen jellegű konfliktust. Hiszen ha nincs kivel, mivel harcolni, akkor maga a harc is értelmetlenné

235

Page 231: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

válik. Márpedig, ha harc van, akkor mindkét fél - mindkét ismeret -jelen van! A kialakult helyzetben képtelen eldönteni, helyesen beszélt-e, vagy sem! Ekkor már teljesen mindegy mit tett - a hallgató szemszögé­ből - az előadó lelki állapota a döntő!

Mit is jelent ez az égetés? A legtöbb emberben már jó ideje létezik a herpesz vírusa, de észlel­

hető hatást nem fejt ki (mások véleménye szerint szinte mindenkiben jelen van valamilyen formában). Ennek oka abban keresendő, hogy az immunrendszere - ezen a területen - tökéletes, vagyis megakadályozza a vírus kifejlődését. Nem teremtődik olyan „termékeny föld", melyben a vírus gyökeret ereszthet, élni képes, megerősödhet, ezért semmilyen tünetet sem okoz. Ha mégis jelentkezik a hatás, az annak a jele, hogy megbomlott az egyensúly, és valamilyen blokkolás, ismerethiány miatt nem képes fel­ismerni, védekezni a betegséggel szemben. Miért bomlott meg az egyensúly? Két oka van, de ezek szinte minden esetben egyszerre jelentkeznek.

A kimondott szavak következményeként akkor lesz herpesze, ha ér­zelmeit, érzéseit, melyeket (akár gondolatban is) szavakba öntött, nem kellett volna kimondania! Nem kellett volna kimondani, hiszen nem úgy, és nem azt mondta, amit mondani akart, hanem valami egészen mást! Ezzel nagyon is tisztában van, sőt még az ellenkezőjével is, vagyis tudja mit, hogyan kellett volna. Az ebből fakadó összeütközést, nézeteltérést pedig nem igyekszik tisztázni. Nem igyekszik, hiszen azt hiszi (tudja), hibát megengedhetetlen hibát követett el. Miért lesznek ilyen következmények?

Mert nem volt alapjuk. A szavak nem pusztán szavak voltak, sokkal inkább vádak és olyan érzelmek, melyekkel igyekezett elnyomni a másik szabad akaratát, gondolatát.

A lényeg: a szavak alaptalanok, de legalábbis rosszul megválasztottak, rossz időben hangzottak el. és jelentős belső háborgást vonnak maguk után. A ki nem mondottak akkor okozzák a herpesz tüneteit, amikor bizonyos dolgokat ki kellett volna mondani, mert ott volt az ideje és a helye, de elmaradt. Lényegét tekintve ez semmiben sem különbözik az előzőektől, csupán az érem másik oldala!

236

Page 232: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

A konkrét okokat a jelentkezésük helye alapján ismerhetjük és érthet­jük meg: • A száj bal oldalán: olyan érzelmekkel, érzésekkel kapcsolatos dolgot

mondott el, amit nem, vagy éppen ellenkezőleg, igenis kellene! • A száj jobb oldalán: munkahelyi, az anyagi dolgokra vonatkozó sza­

vak jelenléte fedezhető fel. pl.: fizetésemelés fölösleges kérése. • Alsó ajak: a múlttal kapcsolatos kinyilvánítások. • Felső ajak: a jövőt érintő kérdések következtében lesz érintett.

A nemi szerveken kialakuló herpesz jelentését tekintve megegyezik az imént elmondottakkal. Azzal a jelentős kitétellel, hogy a szexuális szo­kásainak környezetében vannak a harmónia megbomlását okozó konf­liktusok.

A gyógyulás útja: A betegre jellemző a probléma benntartása!

Ennek egyenes következménye lesz a feszültségek felszaporodása -ezek kordában tartása jelentős erőket von el. Ezt hirtelen kirobbanás követi. A beteg úgy viselkedik, mint az elzáródott biztonsági szelepű kukta. Sokáig benn tartja a nyomást, majd, a minél hamarabbi megsza­badulás reményében „kiengedi" a felesleges gőzt. Ekkor már nem képes megfelelő, elfogadható mederben tartani feltoluló indulatait, csak ontja magából. Már nem nézi, kit égetnek, sebesítenek meg, igyekszik meg­szabadulni. És ez jól van!

Ebből a felismerésből következik: nem másokat akart megbántani, nem másoknak kívánt fájdalmat okozni. Csupán szabadulni szeretne! Nem követett el bűnt, olyan hibát, amit ne lehetne helyrehozni!

A Fáma Antiherp ajakápoló krém hatóanyagai igen hatásosan kezelik a kialakult elváltozást, ugyanakkor semmilyen mellékhatásuk nincs. A természetes anyagokból álló krém elősegíti az egészséges állapot vissza­nyerését. Csökkenti a hólyagképződést és a felülfertőződést, ami jelentő­sen elősegíti a gyógyulást és a helyes megelőzést, (a betegség kialakulá­sához sok esetben nincs is szükség a félelmen kívül semmire, és így is kialakul a herpesz). Ha a félelem csökken - kevésbé hagy maradandó rossz emléket -, a rövidebb gyógyulási szakasz rövidebb lesz. Emellett a krém a megelőzésben is jelentős szerepet játszik, vagyis sokkal kisebb az újra kialakulás veszélye!

237

Page 233: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

HÓLYAG (húgyhólyag) Fizikai tünetei:

Gyulladásos folyamatainál (a jól ismert „felfázás") a vizelési inger gyakorivá válik. A sűrű inger mellett kismennyiségü. csípős érzéssel járó, égető fájdalommal, néha görccsel kísért vizeletürítés történik. A vizelet sötét, vagy túl világos, zavaros színű. Az alhasi fájdalmat hideg­rázás, láz kísérheti, émelygéssel, elesettséggel. Lefelé - a veséből - vándorló, vagy a hólyagban lévő kő, valamint rákos folyamatok esetén egyértelműen kórjelzö a vérvizelés. Ha akadály van (vizelet-elakadás, úgynevezett „stop") a hólyag felett (húgyvezeték), vagy alatt (húgycső) keletkezik. Okai: kő, daganat, prosztata-túltengés. Az elzáródás következménye vizeletpangás. A folyamatosan termelődő vizelet a hólyagot robbanásig feszíti, és ha nem tud leürüli, a hólyagfal megreped. A szabad hasűrbe betörő vizelet hasi katasztrófát okoz.

Lelki okai: (kapcsolódó fejezetek: kő, gyulladás, daganat, vese)

A betegség mindkét síkon a „szennyező", kiürítésre váró anyagok átmeneti tárolásához való helytelen viszony következtében alakul ki. Az életfolyamatok természetéhez tartozik, hogy nem azonnal - akaratlanul -hanem bizonyos idő elteltével ürülnek ki a szervezetből a felgyülemlett anyagok. Azért történik így, mert nem tölthetjük minden időnket azzal, hogy megszabadulunk feleslegessé vált dolgainktól. Másrészt igazodik ahhoz a ritmushoz, hogy megvárunk egy bizonyos mennyiségű felgyü­lemlett problémát, és csak akkor kezdünk szelektálni és üríteni, amikor már lényeges feladatnak érezzük. Benn kell tartani a kiszelektált ismere­teket - anyagokat -, hogy fel tudjuk fogni: megszabadultunk, meg tud­tunk szabadulni!

A betegséget jellemző gyakori ürítési inger jelzi: elveszítette türelmét, annyira nyomasztotta, feszélyezte, hogy már „nincs ideje" tartalékolni, elodázni a szabadulást. Elfogyott a várakozáshoz, nyugalomhoz szüksé­ges lelki erő, mert igen nehéz, bonyolult helyzeteket kellett feldolgoznia, megértenie. A tudásanyag, amitől megszabadul, akadályokba ütközik. Előfordulhat lázadás.

238

Page 234: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Gyulladás keletkezik a hólyagban, mert a beteg azt érzi, nem szaba­dulhat meg. nem adhatja ki feszítő, égető problémáit. Lázad: miért pont neki kell ilyenekkel foglalkoznia, miért pont vele történnek ezek az ese­mények! A gyulladást minden esetben megelőzi a terület kihűlése. Ez ennyit tesz: a lázadásra csak akkor kerülhet sor, amikor valami ellen kell harcolni. Olyan dolog ellen lehet küzdeni, ami jelentős hatást gyakorol ránk és elveszi erőinket. Akkor kezdünk lázadni, amikor egyrészt túlzásnak érezzük az elnyomást, másrészt amikor valamilyen elérhető cél kerül szemünk elé. A kivezető út:

Újra fel kell fedezni, mennyi jót, örömtelit, hasznosat tanult megértett dolgaiból! Rá kell ébredni: a világ legtermészetesebb dolga kiadni a fe­szültségeket. Merjen beszélni problémáiról, csak így, ezzel a cserével lehet elérni, hogy üresség keletkezzen, olyan üresség, melyet a pozitív tapasztalatokkal kicserélhetünk.

HORKOLÁS Fizikai jellemzők:

Légzési zörej, amely alvó (esetleg eszméletlen) embernél észlelhető. A gátolt orrlégzés egyik jelensége, s rendszerint hanyatt fekvő helyzetben lép fel.

Ha a száj zárt, a kilégzett levegő a lágyszájpad mögött az orr felé áramlik. Nyitott szájnál azonban a kitóduló levegő egy része a szájüreg, más része pedig az orrgarat felé áramlik. Ilyen áramlási viszonyok mel­lett a lágyszájpad rezgésbe jön, annak hátsó széle lebegni kezd a garat hátsó fala és a nyelvgyök között, s így egy sajátos hangjelenség jön létre.

Lelki oldala: Alvás, pihenés alkalmával, amikor teljesen ellazulunk, szívjuk legin­

kább magunkba az új, éltető erőt. Napközben, tudatos, feszült állapota­inkban nem töltődünk fel minden szinten, pl. lelkiismeret furdalásunk van, hogy jól esett az étel vagy sokat ettünk. Bizonyos fokú bűntudatunk van attól, hogy valami jólesőt vettünk magunkhoz.

Valamilyen lelki gát akadályokat gördít a nyugodt, pihentető ellazulás elé. A gát alapvető tulajdonságai közé tartozik a kordában, a mederben tartás. A feszültségeket - napközben - szűk határok közé szorítja. Ez

239

Page 235: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

lassú lefolyást, azaz lassú feloldódást, szabadulást eredményez. A beteg nagyon hosszú ideig tartó lecscngési folyamat részesévé válik. A nap­közben felgyülemlett feszültségek nappal nem, csak az ellazulási - alvási - szakaszban képesek oldódni. Oldódnának, feloldódnának ezek a nyo­masztó problémák, de a beteg ragaszkodást mutat.

Miben mutatkozik meg ez? Elsőre furcsán hangozhat, de bizonyos mértékig büszke bajaira!

Büszkeség mutatkozik abban, hogy önmagát kell erősítenie, azaz meg­mutatja: mindezt képes elviselni. Bebizonyítja milyen erős. Ez az önigazolás kiváló alkalmat, kibúvót szolgáltat arra, hogy bebizo­nyítsa: nincs ideje, lehetősége jobbá, nyugodtabbá tenni életét. Annyi bizonytalanság tapasztalható nála, hogy szüksége van erre a „biz­tos pontra". Biztos pont lehet a „tény"; az élete behatárolt, az élet nem engedi szabadon cselekedni. Ezek a mesterséges gátak fogják nyugodt légzését akadályozni.

A gyógyulás útja keresztül fog vezetni azokon az apró örömökön, melyek nyugalmat, sikerélményt ébresztenek a betegben. Hogy miben lehet örömöket, sikerélményeket tapasztalni? Azt a beteg nagyon is jól tudja! Elegendő felidézni szíve legrejtettebb vágyait, kívánságait, majd azokkal szembesülnie kell. és természetesen meg is kell őket valósítania.

HORMON (az elnevezés a görög „hormao = serkentek" szóból ered) Fizikai jellemzői:

A szervezet egyes meghatározott sejtcsoportjai által termelt szerves vegyületek, amelyek közvetlenül a véráramba jutva távolabb fekvő szer­vek, szövetek működését szabályozzák úgy, hogy eközben az anyagcse­rében közvetlenül nem vesznek részt. Keletkezésük helye a belső elválasztású mirigyek rendszere. Ezek a kö­vetkezők: AGYALAPI MIRIGY, TOBOZMIRIGY, MELLÉKPAJZS­MIRIGY, a hasnyálmirigyben a LANGERHANS-szigetek, MELLÉK­VESE, CSECSEMŐMIRIGY, valamint a NEMI SZERVEK, tehát a PETEFÉSZEK és a HERÉK. A bonyolult rendszerben az agyalapi mirigy a „karmester". A többi belső elválasztású mirigyre hatást gyakorló célhormonokat választ ki, s a nc-

240

Page 236: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

gatív visszacsatolás elve alapján serkenti vagy gátolja azok működését (lásd agyalapi mirigy).

Lelki jellemzői: (lásd még: belső tűz valamint a belső elválasztása mirigyek)

A test harmonikus működéséhez szükség van a különböző férfi, női (és még sorolhatnám) hajtóerők, energiák egyensúlyához. Az igazi egyensúly kialakulásához szükség van a célok elérésébe vetett hitre, és a hajtóerőre, a bizalomra. Bízunk benne, hogy azt kitűzött örömteli célt el tudjuk érni, és képesek leszünk azt átélni. Ezek az érzések adják azt a belső tüzet, életkedvet, mellyel elérhető közelségbe kerülnek vágyaink beteljesülései. A hormonok szintje és harmóniája akkor borul fel, amikor bizonyos dol­gainkkal (vagy a velük való szoros kapcsolattal) megbomlik a helyes viszony.

HÖRGHURUT Fizikai jellemzői:

Tüdőfolyamat, a hörgők nyálkahártyájának gyulladása. Fertőzések következményeként létrejövő légúti megbetegedés — de okozhatja egy­szerűen meghűlés, vagy izgató gázok belégzése is. Fő tünetei: láz, hidegrázás, esetleg csak hőemelkedés, mellkasi fájda­lom, köhögés, köpetürítés, nehézlégzés. Asztmás és allergiás állapotokban is felléphet, súlyos formáiban a kisebb hörgőket a váladék teljesen eltorlaszolhatja, utóbbi igen komoly fulladá­sos rohamokkal társul. Gyógyítása: Antibiotikumok (ez az oki kezelés) és tüneti kezelésként köptetők, köhö­géscsillapítók adása, lázcsillapítás, gőzölések, ágynyugalom.

Lelki oldala: (lásd még: tüdő, légcső)

Lázad azon erők ellen, melyeket magába lélegez, illetve erőt akar be­lőle meríteni. Irritálja az a tudat, hogy valamin változtatni kellene, de még nincs bátorsága megtenni.

241

Page 237: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

A betegég folyamata: • Kialszik a megújulás kedve, nem lát, nem talál megfelelő célt, amiért

küzdhetne. A légzőszervekben (és csak ott) meggyengül az immun­rendszer, csökken a regenerálódás, tisztulás képessége.

• Erőiről, képességeiről, reális vágyairól lemondva vegetál. Kezd ki­fejlődni a betegség. A beteg azonban tovább dolgozik, továbbra is „rohan" valahová. Azért rohan, mert lényegét tekintve az égvilágon semmit sem tesz! Semmi érdemlegeset, meghatározót nem cselek­szik!

Az alábbi okok hozzák létre: Nehezen tud dönteni! Nehezen tud zöld ágra vergődni, mert valahol

elveszítette azt a vágyat, hogy erőt vegyen magán. Azt akarja, hogy in­kább valaki más döntsön helyette (s ez irritálni fogja). A döntésekhez szükséges, sőt elengedhetetlen a biztos pont. Ez- a biztos pont a tudása, az a tudás, ami valós, megélt tapasztalatokon alapszik! Amikor nem tud dönteni, biztosak lehetünk benne, hogy nem értékeli saját képességeit a megfelelő módon. Vagy túl-, de inkább alul­értékeli tulajdonságait. Természetesen ennek egyenes következménye, hogy az „értéktelenebbeknek" túlzott jelentőséget tulajdonít!

Sokáig halogatja a döntő lépések megtételét! Az átgondolt, szíve sze­rinti lépések helyett latolgat. Elodáz, hiszen valahol beépült hétköznapjai közé a lustaság. Azért „választja" a lustaságot (persze ráfogja, hogy nem, kibúvókat keres), mert azt hiszi, abban reménykedik, hogy akkor meg­ússza az önálló cselekvést! Abban bízik, hogy majd megoldódik magá­tól, de közben nagyon rosszul érzi magát!

Nem gyűjt lelki erőt élete megváltoztatásához, de ami ennél sokkal lényegesebb, nem hagyja, hogy az változzon! Az elengedés, a hagyás helyett a görcsös akarást választja. Ahhoz, hogy életünk „magától" vál­tozzon, nekünk nagyon aktívan részt kell vennünk benne! Olyan légkört kell teremteni, hogy az életünk változásai elé került akadályok elhárulja­nak!

Mindent összevetve elmondható: sorsának alakulása kicsúszott keze közül, amitől rögtön amnéziás lett és elfelejtette azon képességeit, me­lyekkel eddig élt! Elveszített valami fontosat és ez természetes vágyat ébreszt valami új után. Vágyat ébreszt és lázadni fog, hogy elérje, tegyen érte!

242

Page 238: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

A gyógyulás útján észre kell venni és értékelni szükséges az apró sikereket, melyek önbizalmát, hitét táplálják. Hogy melyek ezek, azzal a beteg tisztában van! Alapul kell venni azokat a lemondás, hihetetlenseg fiókjába tett közeli, elérhető dolgokat, melyekre annyira vágyik. Meg kell ezeket élni és a belőlük felszabaduló energia új, harmonikus tüzet ébreszt.

HÚGYHÓLYAG Fizikai jellemzők:

A húgyhólyag izmos falú tömlő, amely a vesék által kiválasztott vize­letet tárolja, és időszakonként üríti. Normál befogadó képessége kb. 3dl. Ám ha a vizeletvczetékben akadály keletkezik a tágulás folytán, befoga­dóképessége túllépheti a 6 litert.

Lelki jellemzői: (lásd még: hólyag)

HÜVELYBETEGSÉGEK Fizikai jellemzői:

Gyulladásos folyamatait kórokozók idézhetik elő, baktériumok és gombák elsősorban, ennek hátterében azonban mindig fellelhető a hü­vely öntisztító képességének meggyengülése, a hüvelynyálkahártya élet­képességének csökkenése. Fő tünetei a folyás, amelyet égető fájdalom kísér, s ez vizeléskor még fokozódik. Mindezt alhasi húzó érzés kísérheti, gyakran viszketéssel.

Gyógyítása: Helyi és általános kezelés, mely célzottan a fertőzés ellen irányul.

Gyulladások, kifekélyesedések, avagy lelki okok (félelem, szégyen, kényszer) következtében hüvelygörcs léphet fel, melynek lényege a me­dencefenék izomzatának hirtelen kialakuló görcsös állapota, ami a sze­retkezést lehetetlenné teszi. A hüvely rákos megbetegedései ritkák, inkább csak idős korban fordul­nak elő, ezek gyógyításában kizárólag műtéti eljárás jön szóba.

243

Page 239: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Lelki háttere: (lásd még fehérfolyás)

A női test felépítése az anatómiát is alapul véve arra teremtetett, hogy „dolgokat" befogadjon. Ez vonatkozik - túlmutatva az utódok létrehozá­sán és a szexualitáson - a lelki alapokra is.

A nő lelki jellegzetessége alapvetően a befogadó, mintegy a teremtő. Befogadja az ismereteket, örömöket, befogadja a férfit és azt, amit a férfi ad. A befogadás helye szellemi síkon is megegyezik a hüvellyel, így világossá válhat, miért éppen itt alakulnak ki betegségek, amikor konf­liktus, feloldatlan probléma lép fel a férfi-nő kapcsolatban. A tűz, mint immunrendszer, a helyzet kulcsa. Amíg a kapcsolat (ha van) olyan stádiumban van, hogy örömet talál benne, a bekerülő „anyagok1' nem képesek káros hatást kifejteni, hiszen a szervezet felismeri azokat és védekezik ellenük. Védekezik, mégpedig úgy, hogy visszaállítja a har­móniát. Ez szellemi-lelki síkon ennyit tesz: érik ugyan kellemetlenségek a „partnerrel" kapcsolatosan, de ezt képes megérteni, feldolgozni, és képes tanulni belőle, vagyis tudatosodik a probléma - és a megoldása -és ezek alapján cselekszik.

Ez az egyik hely, ahol a nő valamit befogad. Azon dolgokat, melyek örömet, újat hoznak, hozhatnak életében! Ezekből az örömet okozó „dolgokból" aztán létrehoz egy egészen új „életet". A férfi örömet ad neki, a nő pedig ezt alapul véve, átalakítva a gondoskodás, a figyelmes­ség más megjelenési formáját tükrözi vissza. Amikor tehát hüvelybeteg­ségekről beszélünk, figyelembe kell vennünk a lelki jelenségeket is, hi­szen a testi betegségeket minden esetben megelőzi a lelki „elváltozás".

A nemi élet kellemetlen élményei tükröződnek a különböző megbete­gedésekben. Az egészséges befogadás, a probléma megbeszélése, meg­oldása helyett a betegséget választja, hogy ne kelljen befogadnia semmit.

Gyulladás alakul ki, amikor lázad a kialakult - kellemetlen - helyzet ellen. Megjegyzem a lázadás csak akkor alakul ki, amikor ismeri, tudja a megoldást, de helyette egészen mást tesz. A konkrét ok most lényegte­len, csak ez számít: tudása, érzései ellenére cselekszik. Nem szeretné befogadni a férfit, de megteszi, vagy épp ellenkezőleg, nem történik semmi, de csak arra tud gondolni. Ennek a ténynek lesz igen jelentős szerepe a gyógyulás folyamatában.

Görcsök alakulnak ki, amikor elméjével nem a jelen pillanatra, a mostani tapasztalatokra, hanem valami régi, vélt vagy valós sérelemre figyel, vagy azon érzelmeire, melyek megcáfolni látszanak vágyait. A

244

Page 240: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

kétségek megjelenésekor felidéződnek az átélt élmények, melyek hatás­sal lesznek jelenére. Ez röviden ennyit tesz: erősen lecsökken az öröm megélő képessége. Lecsökken a jó tapasztalatok száma, hiszen másra sem tud koncentrálni, mint a rossz, kellemetlen élményeire. Az öröm meg nem élésének képes­sége életének minden területére hatással lesz, túl lép, túl halad magán az aktuson, a fizikai befogadáson. Görcsös ragaszkodás, vagy görcsös tenni akarás jellemzi, ahelyett, hogy elengedne!

A gyógyulás útja: Nézzük meg, hogyan tehetjük könnyebbé a szervezet öngyógyító

mechanizmusainak dolgát! Itt is ki kell emelni, mint az öröm, a kedvesség, a szeretet forrását. (Gyakran figyelhető meg az alábbi tevékenység: a szomorú, szeretetéhes ember az édességgel igyekszik kielégíteni hiányát a cukorbeteg nem képes örülni dolgainak.) Ez a jelenség itt is jelentős szerephez jut. Emlékezzünk arra, hogy örömtelenségről beszélhetünk az adott területen. (Amiként a „gonosz" ember nem érti a szeretetet, amiként az ördögnek kerülendő a szentelt víz, úgy ezeknek a baktériumoknak is használhatatlan a cukor, a szellemi édesség).

IDEGRENDSZER Fizikai jellemzői:

Idegszövetből felépülő szervrendszer, amely az érzékszervekkel együtt a külvilágban és a test belső környezetében uralkodó viszonyokról információkat képes felvenni, elemezni, és a létfenntartás szempontjából célszerű döntéseket képes hozni.

Alaktani szempontból központi és környéki idegrendszerről beszé­lünk. Működése alapján pedig egyrészt megkülönböztetünk érző- és mozgatórendszert, másreszt — a tudattal való összefüggés alapján — beszélünk szomatikus és vegetatív (a tudattói függetlenül működő) ideg­rendszerről. Az idegrendszer alapegységei a neuronok, az idegsejtek, melyek háló­zatokat, pályákat alkotnak, ezeken terjed a központból kifelé, vagy oda

245

Page 241: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

befelé idegingerület formájában az információ, kémiai és/vagy elektro­mos változások révén.

Lelki oldal: Az érző oldal feladata az ember környezete, szervezete által keltett,

sugárzott információk, figyelmeztetések érzékelése. A Mozgató idegek az érzők által tapasztaltak alapján a megfelelő reak­ciók végrehajtásához adnak impulzust. Az információ szabad áramlása a feltétele az egészséges életnek. Az idegrendszer betegségei a gátakból erednek, amit a „körülmények" és önmaga hozott létre. A teljesség igénye nélkül kiemelek néhány tünetet. Sorvadáskor az (szklerózis multiplex, lásd ott) idegszálak pusztulnak. A „kötötte az ebet a karóhoz" viselkedés következménye. Ez annyit jelent: oly sokáig ragaszkodik eszményeihez, elképzeléseihez, hogy nem marad ideje a feltöltődésre és a nyugalomra. Elzárkózik a zavaró ingerek elöl és ezt csak a csökkentett ingerbevitellel érheti el. Mintegy elsorvasztja ér­zékszerveit. A reszketés hátterében a félelem áll. Az ideggyulladáskor: fellázad a... ellen.(attól függ, mi ellen, hogy hol van a gyulladás.) Az idegbecsípődésnél: a gerinccel van probléma, szétzilálódik; ki akar bújni a... alól.

IDEGZSÁBA Fizikai jellemzői:

Legismertebb kórformák az arcidegzsába és az ülőidegzsába (isiász). A zsába ideggyulladás: baktériumuk méreganyagai, B1 és B 1 2 vitamin hiánya, fémmérgezések (ólom), alkohol, cukorbetegség szerepel a hát­térben leggyakrabban + fizikai behatások, hideg stb.

Isiász: A csigolyaközti porckorong elfajul, sérül, kidomborodik, és nyomást

gyakorol a megfelelő ideggyökre. Hirtelen kezdet jellemzi: deréktáji fájdalom lép fel, mely lesugárzik az alsó végtagba. A deréktáji izmok fájdalmasak, kötöttek, a beteg mozgá-

246

Page 242: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

sában korlátozottá válik, hajolni s főképp, felegyenesedni képtelen. Me­rev, előrehajló testhelyzetet vesz fel járása nehezítetté válik, köhögéskor vagy tüsszentés esetén elviselhetetlen, késszerű fájdalom vág derekába. Gyakran a beteg arról számol be, hogy - különösebb terhelés nélkül -lehajolt, majd már képtelen volt felegyenesedni. Merev kényszertartás, óvatos, apróléptü járás, félelem a nagyobb moz­dulatoktól gyorsan kialakul. A fájdalom és a gyulladás mindig féloldali, jellemzően a jobb vagy a bal comb hátsó felén sugárzik lefelé, gyakran az alszárba.

Gyógyítása: Gyulladásgátlók, fájdalomcsillapítás, B-vitaminok, izomlazító szerek,

helyileg kenőcsök és lidocain befecskendezése. Sokszor műtétre kerül sor: a kidudorodott, elfajult porckorong-részt eltávolítjuk, ám a kiújulás így is gyakori.

Lelki oldala: Azon a területen - ahol jelentkezik - önkifejezési nehézségei támad­

tak, melyekkel nincs megelégedve, nincs belenyugodva, tehát harcol ellenük. Harcol a zavaró tényezők ellen, és e közben elmulasztja észre­venni a sikereket. Nem önmagáért, hanem valami, valaki ellen harcol, és ennek következ­ménye lesz - az ember nem tudatosan rossz - a megromlott közérzet. Rosszul, diszharmonikusan él, melynek egyenes következménye: egyre kevésbé veszi észre az eredményeket és ezek a kielégítetlen vágyak fo­kozni fogják az elégedetlenséget. Az elégedetlenség és a kielégítetlen vágy szítja fel a lázadás szellemét. Ez utóbbi pedig egyenesen elvezet a gyulladásos folyamatokhoz. A gyulladás ott fog kialakulni, ahol a legégetőbb a probléma - ajánlott összevetni az adott testrészek jelentésével.

IMPOTENCIA Fizikai jellemzői:

A kielégüléshez vezető szeretkezésre való képtelenség a merevedés hiánya vagy részleges volta miatt. Alapos vizsgálattal felderíthető, hogy a probléma hátterében lelki tényezők állnak. Így a partnerkapcsolatban.

247

Page 243: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

házasságban felmerülő problémák, a depresszió, szorongások, félelmek és bűntudatok. A pszichés eredetű impotencia mellett a tudomány számos organikus (szervi) elváltozást is felsorol, amelyek mint tényezők szerepelnek az impotencia kialakulásában. Ilyenek a cukorbetegség, a drogok és az alkohol élvezete, a nikotiniz­mus, a magas vérnyomás betegség és a kezelésére használt gyógyszerek, mindenféle pszichiátriai szer alkalmazása, de ide vezetnek a gerincvelő-sérülések, balesetek, vérszegénység és egy sor urológiai betegség is. Ide sorolhatjuk nőknél a hüvelygörcsre való készséget, és a frigiditást is.

Lelki jellemzői: Kialudt a testi-szellemi vágy. Nem képes olyan dolgot adni partnerc­

nek, környezetének, melyből a társak is tanulhatnak, meríthetnek. Ezt természetszerűleg nem csupán a szexuális vágyra, hanem az egész életre vonatkoztatom. Lehetne gondolkodni, filozofálgatni azon, melyik is volt korábban: a szexuális vágy csökkenése, vagy a tetterő, a teljesítmény hanyatlása, de annyira együtt jelentkeznek, hogy értelmetlen lenne bár­melyiket kikiáltani bűnösnek. A továbbiakban részletesen tárgyaljuk azt az utat, amely idevezet.

így is összegezhetnénk: a működési zavart, teljesítési kényszert, a frusztrációt a társa gerjeszti, de ezzel még nem kerülünk közelebb a megoldáshoz. Nagyon fontos, hogy aki érintett, miként jutott idáig és, hogyan jön ki belőle.

A különböző lelki okok, Depresszió: (lásd még ott)

Mint arról már szóltam, a depressziót kiváltó okok között elsődleges szerep jut annak a lelki beállítottságnak, hogy figyelmét a fájdalmas, kudarcokkal teli dolgok kötik le. Kicsinek tartja magát, de inkább az a jellemző, hogy nem meri elhinni, elfogadni: bizony vannak értékei! Folyamatosan elmegy értékes dolgai mellett, éppen azok mellett, melyek táplálhatnák életkedvét, belső tüzét! A sorozatos kudarcélmények- mást nem keres, így nem is találhat mást-állandósítják sőt éltetik a fájdalmat. A fájdalmat — hiszen oly sokat tapasztal belőle — igyekszik minden körülmények között elkerülni. Ez a kerülés pontosan úgy fog viselkedni,

248

Page 244: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

mint egy hatalmas, áthatolhatatlan fal, melyen nem jut át semmilyen energia és másfajta tapasztalat. A rossz tapasztalatok kialakulásánál jelentős szerepet játszik az ilyen negatív élmény, egy átmeneti működési, merevedési zavar. Ebből az élményből aztán általános következtetéseket von le! Mivel csak félig-meddig ismeri a tünet kialakulásának körülményeit, elhamarkodottan félelmek jönnek létre — sokkal mélyebb érvényű tanulságot von le. Ha egyszer nem sikerül, biztosan máskor sem fog! Annak érdekében, hogy másként történjenek az események, semmit sem tesz. Ellenben másért, a kudarcért sokkal többet. Bár ez nem tudatos cselekvés. Szervi okok: (lásd még idegrendszer, gerinc, érrendszer)

A betegségek, a szervi elváltozások nem alakulnak ki csak úgy ma­guktól! A háttérben lennie kell valami kiváltó tényezőnek! Vegyük ezeket sorra. Idegrendszeri eredet van jelen, amikor megbomlik a harmónia az inge­rek érzékelése és a válaszok között. Ezt pedig a feszültségek, az elnyo­mott vágyak háttérbe szorításának következtében fellépő életerő-hiány okozza. Érrendszeri eredet szerepel, amikor a beteg az eddig megtett, létreho­zott dolgaiban csalódott. Hiszen sok esetben úgy kezdett új dolgokba, hogy nem vizsgálta meg szíve vágyát, és az esze, pillanatnyi fellobbaná-sai után ment. Ezek a fellángolások pedig nem a lelke mélyéről gyöke­reztek. Mivel nem onnan indultak, így nem is akkora kedvvel, energia­befektetéssel végezte azokat, és így sikertelennek bizonyult. Ebből pedig azt a következtetést nem vonta le, hogy: ha szívvel-lélekkel cselekszem, sikerül. Ellenben levonta az ellenkezőjét: tessék, már megint nem sikerült! Ezek után könnyen érthető, miért fogja vissza magát és miért nem fektet be újabb energiákat. Beszűkíti saját életterét, s ezt követően az érrend­szer is szűkülni fog. Egyéb kórképek esetén Akkor is kialakulhat a csökkent teljesítőképesség, amikor a nemi szerv­nek semmilyen elváltozása sem mutatható ki. Előfordul, hogy egy más fajta betegség fennállása miatt a szervezet annyira takarékoskodik az energiaforrásokkal, hogy ide már nem jut elegendő.

249

Page 245: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Ez leginkább akkor fordul elő, amikor a beteg kétségbeesik és szinte minden idejét, energiáját az alapbetegségre fordítja, minden áron, még annak árán is. hogy lemond az összes öröméről. Ennek a „belső" megfe­lelési kényszernek köszönhetően csak a harc fog szeme előtt lebegni, azt hiszi, csak úgy lehet újra boldog, ha megoldotta ezt a roppant nehéz fela­datot. Itt most lényegtelen az, hogy mekkora a probléma, ő nagynak, jelentősnek tapasztalja. Függőségek: (lásd még alkoholizmus)

A gyógyulás útjának keresztül kell vezetnie azon felismeréseken, melyekből kiderül: az ember igenis képes arra. hogy az adott, megfelelő körülmények között teljesíteni tudja azt. amit kitűzött önmaga elé. Ekkor képes lesz feladni azt a téves elképzelést, hogy elsősorban másoknak kell megfelelnie. Hiszen úgyis csak akkor képes „megfelelni", ha már ugyan­annyit önmagának is adott. Tehát mindenképpen - egyelőre - a saját célkitűzéseit, kívánalmait tartsa elsőrendű feladatnak. Ez a siker nyugalmat, erőt, önbizalmat biztosít, ami elengedhetetlen része a gyógyulásnak.

IMMUNRENDSZER Fizikai jellemzők:

Az immunitás védett állapotot jelent; tágabb értelemben véve a szer­vezet válaszát minden, a szövetekbe hatoló idegen nagymolckulával szemben. Egy képesség, mellyel a kívülről betolakodó- fertőző betegsé­geket okozó mikroorganizmusok vagy az ezek által termelt mérgek -támadásának ellent tudunk állni. Ezt testünk leghatásosabb védekező mechanizmusa hajtja végre.

A külvilág ártalmai ellen való védettséget elsősorban a fizikai határ­felületek biztosítják. így a bőr és a nyálkahártyák által termelt váladékok (pl. verejték, gyomorsav, epesavak) képesek a betolakodók megsemmi­sítésére.

Ám ha e védőgátakon valamely kórokozó mégis képes áthatolni, akkor lép működésbe a szorosan vett immunrendszer, s fehérvérsejtjei a beha­tolás helyére sietve elpusztítják, bekebelezik a támadókat - a gyulladás jól ismert helyi tüneteinek (vérbőség, gennyedés, stb.) kíséretében.

250

Page 246: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Ha ez a védelem sem bizonyul elegendőnek s a kórokozók inváziója fenyeget, akkor egy másik, még magasabb szintű rendszer lép működés­be: a nyiroksejtek ellenanyagot termelő munkája. A nyiroksejtek volta­képpen fehérvérsejtek, a csontvelőben képződnek s a véráram útján jut­nak el a nyirokszervekbe (nyirokcsomókba, mandulákba, lépbe). Mozgó­sításuk innen történik. Egy-egy nyiroksejt csak egyféle ellenanyagot képes termelni, de vész esetén osztódni kezd. s vele megegyező sejtek sokasága fogja előállítani a megfelelő ellenanyagot, mely a testfolyadé­kokban keringve pusztítja el a támadókat.

A nyiroksejtek a sejthártyájukba beépített molekulák segítségével ismerik fel az idegen anyagokat, származzanak azok akár a külvilágból (mint pl. nagymolekulák, baktériumok, vírusok), akár magából a szerve­zetből, mint például a daganatsejtek. Ninesen olyan fajidegen, életet veszélyeztető nagy molekulájú anyag, amely ellen ne létezne megfelelő­en felfegyverzett nyiroksejt.

A támadás után emléknyom-tartó nyiroksejtek maradnak fenn, melyek pontosan őrzik az idegen anyag felismeréséhez és felszámolásához szük­séges korábbi információt.

Normális körülmények között az immunrendszer a szervezet saját alkotóelemeit nem támadja meg. Erről védelmi rendszerek sokasága gondoskodik. Ám ha e védekező mechanizmusok valamelyike meghibá­sodik, akkor az immunrendszer a saját szövetekre fog támadni és autoimmun betegség alakul ki.

Lelki oldal: Javaslom, ismételten vonjunk párhuzamot a testi és lelki jellegzetessé­

gek között, hiszen általa sokkal közelebb jutunk a kérdés megválaszolá­sához. Albert az imént azt fejtegette, hogy az immunitás ezt jelenti: védettség. Teljes mértékben egyet tudok vele érteni! Gondolkodjunk egy kicsit hangosan! Lelkileg mikor vagyunk a legbiz­tonságosabb, legvédettebb állapotban? Amikor teljesen tökéletesnek, egésznek és kereknek érezzük, tapasztal­juk a világot. Ez csak abban az esetben jön létre, amikor az örömet meg­éljük és megtapasztaljuk. Ennek következtében békesség, megelégedett­ség jár át bennünket, ami pedig harmonizálja a belső tüzet. A tűz egyen­súlyában lesz leginkább tökéletes az immunrendszer.

251

Page 247: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Újra vonjunk párhuzamot az immunrendszer és például az állam kö­zött. Mi kell hozzá, hogy a védelmi rendszere a lehető legtökéletesebb legyen?

• Megfelelő legyen a határvédelem a bőrön és a nyálkahártyán. Ez csak akkor lehetséges, amikor a test, az állam jó, kiegyensúlyozott háttérrel, egészséges önbizalommal rendelkezik. Emlékszik hibáira, de ami sokkal fontosabb: emlékszik arra, hogyan oldotta meg a problémákat. És ezek a pozitív emlékek erőt, önbizalmat adnak az elkövetkezendő kihívások megoldásához. Lelki oldalról megközelít­ve: az önbizalom a megélt örömökből és a sikerélményekből táplál­kozik. Amikor lemond elért sikerei jelentőségéről - azokat nem osztja meg - akkor a katonáiban sem alakul ki fontosságuk, jelentő­ségük tudata. Ha nem érzik fontosságukat és megbecsültségüket, nem születik meg, vagy elalszik egészséges tettvágyuk. Ehhez a

. megbecsüléshez szorosan hozzátartozik a kifejezésre juttatott meg­becsülés: az állam megad nekik minden szükségeset, jó minőségű táplálék, pihenési lehetőség formájában.

• Elegendő számú katona áll rendelkezésre a kijelölt helyőrségekben -specializálódva egy-egy területre - kellő harci szellemmel. A harci szellemnek, a katonák jó lelki beállítottságának szükséges és elen­gedhetetlen része, hogy értelmes cél érdekében harcoljanak. A célt pedig akkor tartják értelmesnek és követendőnek, ha az állam őket partnernek tartja. Ha az állam érzi katonái szükségszerűségét, érzi az egészséges a veszélyeztetettséget, akkor lehetőséget biztosít, alkal­mat teremt a megfelelő számú katona megszületéséhez. Az állam a megbecsülés, értékesség kinyilvánításával jó, megfelelő légkört te­remt és a „katonák" megszületnek „maguktól"!

• Ők rendelkeznek azzal a megfelelő tudással és ismerettel, melynek alapján megkülönböztetik, felismerik a veszélyes, felforgató eleme­ket. Ehhez pedig elengedhetetlenül szükséges a viszonyítás képessé­ge, ismerniük kell a helyi lakosságot, hogy tudják, ki nem illik oda. Gondoljunk csak bele: a felszerelés, a lehetőség önmagában semmit, illetve annyit ér, amennyire élnek vele. Ha tudjuk, mit szeretnénk el­kerülni, és tudjuk, mit szeretnénk elérni, akkor képesek vagyunk megteremteni az ideális helyzetet. Az államnak tudnia kell, neki mi az értékes, fontos, és mit kíván elkerülni. A tudás azonban önmagá­ban annyit ér, amennyit kifejezésre juttatnak belőle!

252

Page 248: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

• Szükséges a jó, stabil hátország, amelyből az állam elegendő szá­mú/minőségű katonát képes mozgósítani. Itt szintén előtérbe kerül az önbizalom és az imént vázolt tényezők.

• A kiváló infrastruktúra — a keringési rendszer —, teszi lehetővé, hogy katonáit eljuttassa a veszélyeztetett területekre. Ép test, ép lé­lek, de ami legalább ennyire fontos, hogy az útból eltakarítsa a ro­mokat és az akadályozó tényezőket. A kudarcokat, sikertelenségeket, mérgeket, és figyelmét az elérendő célra fordítsa.

• Archívum —tudás —, ahol megőrzésre kerülnek az előző támadások jellegzetességei. Ebből tudnak következtetéseket levonni az esetleges későbbi támadásokkal szemben. Itt kiemelem: emlékezni kell hibá­inkra, és amit soha ne felejtsünk: hogyan fogunk, hogyan kell más­ként cselekedni!

Könnyen belátható: amennyiben a hadsereg nem kap elegendő mennyi­ségű, megfelelő minőségű támogatottságot, elégedetlenség ütheti fel a fejét, és fenntartója ellen fordul. Szembefordul, mint a fájdalmában ön­magába harapó kutya, (autoimmun betegség!)

Lehetséges, hogy olvasás közben nem sikerül párhuzamot vonni és megérteni: olvasd el az egész idevonatkozó részt! Az egészet látva meg­érted az immunrendszer lényegét! Annyit kell tenni, hogy az iménti sorokat vonatkoztatni kell a saját éle­tünkre, élethelyzeteinkre.

A gyógyulás útja: A legtöbb, amit tehetünk: erőnkhöz, jelenlegi erőnkhöz mérten támo­

gatjuk „harcoló alakulatainkat"! Támogatjuk azzal, hogy most megkeressük, megtaláljuk, aminek át tud­juk magunkat adni, pl. öröm!

Golden Yacca: Állandó jellegű, a kórokozókkal szembeni védekezés a légzőrendszer-

ben, az emésztőrendszerben, a test felszínén, és a nyálkahártyák szintjén zajlik. Ehhez a hathatós védekezéshez szükséges a megfelelő utánpótlás. Ezt az utánpótlást biztosítja a Yacca.

Az emberi szervezet immunrendszerének vannak olyan sejtes elemei, amelyek magukba kebelezik, felfalják a testidegen részeket (baktériumo­kat). Ezek a falósejtek (fagociták), amelyek egy része helyhez kötött,

253

Page 249: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

más része a vérárammal és a nyirokkeringéssel vándorol a veszélyezte­tett helyek felé (sérülések, gyulladások és más jellegű kórfolyamatok).

A szerben lévő anyagok másként közelítik meg az immunrendszert, mint (általában) az eddigiek, hiszen nem a kóros folyamatok ellen hat­nak, hanem a szervezet természetes védekező rendszerét támogatják -igen hatásosan. A szervezet immunrendszerében kulcsszerepet vállaló T-limfociták (spe­ciális, védő fehérvérsejtek) hatékonyságát, érését támogatja - mintegy vezérkari főnök. A szer hatására fokozottan képződnek a fertőzésekkel szemben védő T- és B-limfociták, s ezek hatékonyan gátolják a kóroko­zók szaporodását és támogatják az immunrendszert.

INFLUENZA Fizikai jellemzői:

Heveny, járványos fertőző betegség. A bevezető borzongást és rossz közérzetet hirtelen kitörő, magas láz követi. Fejfájás, kábultság, izomfáj­dalmak (főleg végtagfájdalmak) kíséretében órák alatt súlyos elesettség alakul ki. A beteg nátháról, torokfájásról, száraz, kínzó köhögésről pa­naszkodik. Az orca kipirul, a garat és a kötőhártyák belövelltek, vérbőek, hányinger, orrdugulás, mellkasi fájdalom lép fel, mely gyakran a szegy­csont mögött jelentkezik. Gyógyításában elsőrendű az ágynyugalom, továbbá a fájdalom- és láz­csillapítás, valamint köhögéscsillapítók és bő folyadékbevitel.

Lelki tünetei: (lásd még fertőző betegségek)

A betegben kialvó életkedv oly mértékben csökkenti örömmegélő képességét, hogy a külvilágból érkező, fertőzést okozó vírusokkal szem­ben nem tud és nem is akar védekezni. Hasonlatos ez a depresszióhoz (lásd ott), de ez az állapot átmeneti. Ez a befelé fordulás nem állandósul.

Nézzük konkrétabban: kialakulásában nincs jelentősebb különbség a meghűlés és az influenza között. Mindkettőt a ..kihűlés'" előzi meg. Csakhogy míg a meghűlés esetében a figyelem középpontjában marad a belső érték, addig az influenza esetében az ember a „hiányzó" belső érté­keket igyekszik pótolni valamilyen külső „értékkel"; Idézőjeleztem a hiányzó szót, hiszen valójában ott vannak ezek, csak nem képes őket

254

Page 250: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

felfedezni! Azt hiszi, ha nem látja, nem veszi észre, akkor nincsenek is! Nyilvánvaló, hogy a kialakított eszméje ellen fel fog lázadni. Nem egy természetes dolog azt hinni, hogy nincsenek értékeink, és nem is igaz! Érték és értéktelenség mindig egyenlő arányban töltik ki életünket. Igaz, sokszor egészen más lelki állapotban vagyunk és nem vagyunk hajlandó­ak ezt tudomásul venni. A beteg tisztában van azzal, mire van szüksége, de inkább keres valamit, amivel helyettesíteni tudja. Ez a helyettesítés pedig lehet akár az is, hogy magáénak tekinti a kialakult közhangulatot! Magáévá teszi, s közben tisztában van annak hiábavalóságával!

Eltérés mutatkozik a jókedvben is. A meghűlésnél tisztában van rosszkedvével, tudja mi váltotta ki. Ugyanez az influenzánál egészen másként fest. Ekkor még - sok esetben - azzal sincs tisztában: van-e valamilyen problémás élethelyzete. Kész. tényként fogadja cl: semmi baj! A betegség azonban mégis azt mondja, azt mutatja: van!

A gyógyulás bekövetkezik „magától"! Pihenjünk meg és végre gon­doskodjunk magunkról!

ÍNHÜVELY Fizikai jellemzők:

A végtagok hajlási helyein az inak leszorító szalagok alatt futnak, és c területeken súrlódáscsökkentő alagutak veszik körül őket, csőszerű, könnyű elcsúszást biztosító hüvelyek. Az ínhüvelygyulladás a megbetegedett terület fájdalmas duzzanatával jár, és az érintett rész mozgáskorlátozottá válik. A kórkép gyakran támad a kézen; gátolva, tönkretéve az ujjak írnom mozgásait. A beteg csatornában szűkület keletkezik, mozgatáskor finom sercegő hang hallató, a száraz, gyulladásos felrakódások miatt dörzsölés, súrló­dás lép fel, vizenyő. nyomásérzékenység kíséretében. Az előzményekben nem fertőzés szerepel. A betegség rendszerint meg­erőltető munkát követően alakul ki vagy finom kézmozdulatok igen nagyszámú megismétlése esetén, így zongoristáknál, gépírónőknél, fe­nyegetve ezzel pályafutásukat.

255

Page 251: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Gyógyítás: El kell tiltani a megerőltető munkát, sőt minden parányi mozdulatot is,

evégett gipszben nyugalomba helyezzük a végtagot. A területbe gyulladásgátló injekciókat lehet befecskendezni. Sebészeti úton kezelve bemetszéssel gyógyíthatjuk.

Lelki háttere: Ahhoz, hogy rugalmasságunkat, hajlékonyságunkat megőrizzük, eset­

leg növeljük, szükségünk van egy fajta határra. A behatároltság alatt az alábbiakat értem: tudnunk kell mekkora, milyen mozgásteret szeretnénk magunknak kialakítani. Ismernünk kell azokat a természetes korlátokat, melyek között jól, biztonságban érezzük magunkat. Könnyen belátható, hova vezetne az észnélküli szabadság. Mennénk mindenfelé, és soha nem jutnánk el valódi céljainkhoz. Mindazonáltal azzal is tisztában kell lennünk, merre van a menekülési útvonal, az út, melyen keresztül kijöhetünk az általunk felállított korlátok közül. Az ínhüvely betegségeihez jelentősen hozzájárul ez az érzés: bezárult körülötte a világ. Bezárult, s ami bennmaradt, nyomasztó. Minél hama­rabb szabadulni kell belőle. Ideges kapkodás, görcsös igyekezet fogja jellemezni az ember munkásságát, és egyre több hibát követ el. A hibák következtében okolni fog másokat, kibúvókat, tetteseket keres felháborodásában, hogy ez éppen vele történik meg. Mindez gyulladást eredményez. Fellázad azon falak, korlátok ellen, melyek eddig védték, óvták rugalmasságát, problémamegoldó képességét.

A gyógyulást mindenképpen elősegíti, támogatja a pihenés! Ez fogja tudatosítani: sokkal több rugalmasság, szabadság lesz életében, amikor feladja azt az elképzelést, hogy minél jobban markol valamit, annál többet fog. Fel kell adnia, hiszen eddig az ellenkezőjére volt csak példa.

ÍNSZALAGOK (izületi szalagok) Fizikai tünetei:

Az ízület mozgékony csontösszeköttetés. A szemben álló csontrésze­ket (az izületi tokon kívül) hihetetlen erejű rostos kötegek, az izületi

256

Page 252: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

szalagok kapcsolják össze. így az ízületben a porcfelszínek mindig egy­máshoz simulnak, a két csontvég mindig helyben marad.

A nagy szakítószilárdságú izületi szalagok az izület bármely állásában feszesek és annak mozgásaitól függetlenül is mindig feszesek maradnak, mivel többnyire az izület forgási tengelyében, vagy ahhoz közel erednek. Az izületi szalagok sérüléséhez néha rendkívüli erőbehatás szükséges. (Van, amelyik csak 500 kg terhelés felett szakad el.) Ha a szalagok megnyúlnak, a fent leírt stabilitás megszűnik, az izület ízvégei ily módon eltávolodnak egymástól, ficamról beszélünk.

Lelki oldala: (lásd még: ínhüvely, izület, stb.)

Szorosan, mégis rugalmasan, hajlíthatóan összetartja az izületeket, így biztosít lehetőséget a csontrendszer számára a mozgékonyság, a haladás legnagyobb hatásfokának érdekében. Amikor ez a feszes, jól kiszámított tartás, rugalmasság kényes harmóni­ája megbomlik, úgy megbomlik a test egyensúlya is.

Bizony, bizony, hatalmas erő, lelki tartás kell ahhoz, hogy az ember bátran merjen térdre ereszkedni. Önszántából kitérni, megereszkedni, tudva: bármikor felállhat. Az ínszalagok állapota azt mutatja, mennyire van tudatában ez irányú képességeinek. Igazából akkor vagyunk képesek önszántunkból meghajolni az élet meg­próbáltatásaikor, amikor fel tudjuk vállalni feladatainkat. Ekkor bátran viseljük mások gondjait, nyavalyáit, és továbbra is megőrizzük tartásun­kat. Kitérünk az összeütközések elöl, miként a fa meghajlik a szélben, de amikor eláll a szél, visszanyeri eredeti alakját. Nekünk is hasonló módon kell viszonyulnunk. De nem jó a túlzott rugalmasság, és nem szerencsés a túlzott keménység sem!

A gyógyulás elengedhetetlen feltétele az önbizalom helyes viszonyá­nak helyreállítása. Mert mikor is esünk túlzásokba? Amikor attól félünk, nem álljuk ki a próbát! Az életünk tele van kisebb-nagyobb próbatételekkel, és ilyenkor ráéb­redhetünk valódi erőinkre. Hallgatni kell a szívünkre, mindig megmondja, mikor térjünk ki, vagy épp ellenkezőleg, tartsuk magunkat. Amikor szívünkre hallgatva cselek­szünk, rögtön megtapasztaljuk a fizetséget is: az örömöt. Az öröm pedig

257

Page 253: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

azonnal erőt, lelki erőt ad, ami nagyon fontos része a tartás visszanyeré­sének!

IZOMGYULLADÁSOK Fizikai tünetei:

Lehet az izom önálló gyulladásos folyamata, vagy valamely fertőző betegség részjelensége. Az izom megduzzad, fájdalmassá válik, működésében korlátozott. Ilyen pl. a gégeizom gyulladása: nagyméretű rekedtséggel, hangképzéskor fokozódó, súlyos fájdalommal jár. A vázizmokban zajló különös gyulladások egy része izomzúzódásokat, izomvérzéseket követően alakul ki. Ekkor megtörténhet, hogy az izom­ban csontképzőkés indul meg, felhőszerű eloszlásban meszesedés kelet­kezik, s benne csontszerkezet alakul ki. Nem valódi izomgyulladás, amikor megerőltető tevékenységet követően a pihentetett izmokban fájdalom lép fel. Az izomláz jelensége folyadék­os sóveszteséggel és a tejsav felszaporodásával magyarázható. Fokozott izommunka során az egyébként is keletkező anyagcseretermé­kek kóros mértékben felszaporodnak, és „eltakarításuk" időt vesz igény­be; eközben a fájdalom miatt a kényszerű pihenés állapota következik.

Lelki háttér: Leginkább úgy lehet jellemezni a beteget, hogy a rendszeres pihenés,

kikapcsolódás, lazítás helyett a fokozott munkát, a felfokozott életritmust választja, amit aztán az „ájulás" követ. Jellemző tulajdonsága, hogy „nincs ideje" pihenni. Mindent meg akar cselekedni. Leginkább azokra a dolgokra vonatkozik ez, melyeket nem tart - igazán - fontosnak. Ennek egyenes következménye és kísérő jelensége, hogy a valóban - számára is - fontos, lényegbe vágó dolgokra nem, vagy nagyon ritkán szakít időt. Tehát nem teszi meg.

Az iménti hozzáállás következménye lesz, hogy egyre kevésbé leli meg örömét munkájában, tetteiben és ezt újabb munkával igyekszik pó­tolni. Már rég nem a minőség, hanem a mennyiség számít.

Az idő múlásával aztán ez valóban beidegződéssé válik, beszűkül az erre vonatkozó tudata és bemerevednek elképzelései, álláspontjai. A berögzült szokások vonják maguk után az izmok merevségét. Bemere-

258

Page 254: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

vednek az izmok, hiszen a tudat nem ad utasítást az elernyedésre. A ki­alakuló „görcsökben", merev területeken megbomlik a normális anyag­csere és felszaporodnak a mérgek. A mérgek, melyek a szellemi síkon ugyan úgy jellemzik betegünket. Mik is ezek? A kudarc! A balsiker, az hogy dolgozik, megtesz mindent, és mégsem leli meg örömét.

Fontos megjegyezni, és figyelembe venni az alábbi tényt: minden gyulladásos folyamatnál jelen van a helyes cselekvés ismerete! Tudja, mit kellene tenni, tudja, hogyan lehetne boldogabbá tenni életét! Ezek a tudások, ismeretek azonban önmagukban „csak" arra elegendők, hogy problémát, konfliktust ébresszenek és a már meglévőket fokozzák: hiszen egyszerre jelentkezik a probléma, a megoldása és az ellentétes cselekvés. Könnyen elképzelhető és belátható, milyen nagyfokú lázadást szít ez az emberi szervezetben.

A gyógyulás útja: Csekélységnek tűnhet amit javaslok, de fürödjön! Nem a tisztálkodásról beszélek (habár az sem árt ©), hanem a fürdéssel járó lazításról, kikapcsolódásról!

IZÜLETEK Fizikai jellemzők

Gyulladásos vagy leépüléses, pusztulásos folyamatok képviselik az izületekben zaj ló kórformákat. Az izületeket érintő, változatos képű, nagyszámú betegségben azonban közös vonások ismerhetők fel, melyek mindegyikre jellemzőek, igazak: lényegébén mindig porcelfajulás, porcpusztulás történik, miközben az izületek széli részein csontcsipkék, csontkinövések alakulnak ki. A kö­vetkezmény egyre súlyosbodó működészavar, amelyet fájdalom kísér. Az izületekben képviselt gazdag és változatos mozgásformák korláto­zódnak, beszűkülnek, s az idült lefolyású, reumás betegségek végállapo­tában a valaha különálló részek merev összekapcsolódása, az izületet alkotó csontok összenövése végérvényesen bekövetkezik. Persze nem feltétlenül. Izületi betegségek bevezető tünetcsoportja lehet (és kísérője is) az általá­nos levertség, fáradtság, étvágytalanság, s a kór kezdődhet hőemelkedés-sel, néha lázzal. Az izületek környéke megduzzad, fölöttük a bőr piros.

259

Page 255: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Mozgáskor, járáskor, sőt néha éppen nyugalomban fájdalom lép fel az érintett ízületben, s a mozgások huzamos korlátozottsága következtében az izmok sorvadásnak indulnak.

Lelki háttér: (lásd még: ínszalagok, csontrendszer)

Az izületek az ember rugalmasságát, hajlíthatóságát biztosítják, hogy minden élethelyzetre megfelelően tudjon reagálni. Képes legyen elhajol­ni, meghajolni, és esetenként lehajolni. Tudjuk, a megoldásokhoz vezető úton szükséges és elengedhetetlen tulajdonság a rugalmasság. Emlékez­zünk egy kicsit. Lehetséges egy feladatot úgy is megoldani, hogy közben semmi másra nem figyelünk. Figyelmen kívül hagyunk minden intő je­let, minden segítő szándékot, minden adandó lehetőséget. Mindezekkel, vagy ezek nélkül is elérhetőek céljaink, de igen kétségessé és kétes érté­kűvé teszik kívánalmainkat. Hányszor volt már olyan, hogy elértük az annyira áhított célt és, amikor célba értünk, két ököllel törölgettük köny-nyeinket.

Az izületi problémák abban az esetben alakulnak ki, amikor az ember elveszíti a „rugalmasság" és a „keménység" kényes egyensúlyát! Ebben az elvesztésben jelentős szerepe van a megértésnek: (amiről itt nem be­szélhetünk), nincs tisztában valódi problémájával. A problémájával és annak miértjével. A meg nem értés, fel nem dolgozás diszharmóniát okoz lelki szinten, ami elvezet a szervezetben lévő anyagok egyensúlyá­nak megbomlásához is. Ez óhatatlanul is maga után vonja a vágyak el­vesztését, de inkább feladását és a beletörődést. Ha a vágyat elveszíti, lemerevednek az izületek. A vese szerepe: (lásd még a vesénél) A vese harmonikus működésének függvénye a szervezetben lévő sók és ásványi anyagok jelenléte. A kiválasztás folyamata igen határozott sze­repet tölt be az izületek állapotában. Egészséges működésük elengedhe­tetlen feltétele a dolgaink megértése, tisztázása. Izületi probléma:

Az előzőekből következik: beleun azokba a dolgokba, élethelyzetekbe, melyekben mindig, mindent „neki kell" megoldania, neki kell engednie, neki kell elviselnie. Életunttá válik, nem is történhet ez másként. Hiszen elméjében, tudatában rendre a kudarcok, a negatív élmények kerülnek felszínre, csak ezek tudatosodnak. Visszahúzódóvá, merevvé válik és már semmit sem akar elvégezni.

260

Page 256: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Izületes emberrel nem lehet mindenről elbeszélgetni - nem fecsegős típus, visszahúzódó, gyakran fásult. Ezt előbb-utóbb az izületei is tük­rözni fogják. Azt azonban szeretném hangsúlyozni: nem érzi magát jól ebben az álla­potban, sőt nagyon rosszul viseli, ezért legyünk velük belátóak és türel­mesek.

A meszesedés folyamata A sorozatos kudarcélmények hatására, „megbántódik" és visszahúzó­

dik a külvilág ingerei, és befolyásoló tényezői elöl. Ebben a visszahúzó­dó állapotban azután „csak" egy fajta inger éri - mondanom sem kell -, s ez nem túl kecsegtető! Olyan ez, mint a belterjes tenyészet, óhatatlanul is bekövetkezik az elfajulás! Lemerevednek a gondolatok, megoldási mód­jaiban csak is egy fajta sémát követ. Fásultabbá válik, amit aztán az izületei tükröznek. Mereven ragaszkodik elveihez, és lényegtelen, hogy azok helyesek, vagy helytelenek. De jellemzően helytelenek, hiszen azok a dolgok, melyek nem tükrözik a természet rugalmasságát, nem túl sze­rencsések. Elveszíti a rugalmas gondolkodás, a problémamegoldás képességét és így nem marad más, mint azzal megoldani, amije van, az pedig, mint az az előzőekben körvonalazódott, távol áll a tökéletestől!

Ízület fájdalmak Fáj, mert lelki fájdalom előzi meg. Fáj, mert nem értik meg, mert fél­

reértik, mert félreérti önmagát. És mindezzel tisztában van, nincs bátor­sága másként vélekedni, cselekedni!

KAR Fizikai jellemzők:

A vállizülettől az ujjakig terjedő felső végtag a tér majdnem minden irányában mozgatható. „Mozgásszabadságát" jóformán csak a törzs gá­tolja. E nagymérvű mozgékonyság elsősorban akkor csökken, ha izületi betegségek, elsősorban az úgynevezett reumás bántalmak támadják meg a kar izületeit, azok közül is előszeretettel a válltájékot.

261

Page 257: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

30 év felett az ínba és az izület környezetébe kalcium lerakódás indulhat meg. 40 év felett gyakori a vállizület környéki lágyrészek gyulladása, fájda­lommal, mozgáskorlátozottsággal. Hasonló elváltozások a könyökben és a csuklóban is előfordulhatnak. A kar törései, sérülései közismertek, ficamodás leggyakrabban a váll-izületben történik. A karban futó vér- és nyirokerek valamint az idegpályák elváltozásai lehetnek önállóak, vagy általános betegségek részjelenségei, de minden esetben következmény a kar működésének meghibásodása.

Lelki oldal: (lásd még kéz, váll, ízület, izmok illetve a jelentkező tünetek)

Amit magához ölel, amit átkarol vagy épp ellenkezőleg: nem. Tüle­kedés, illetve a saját elvei melletti ki nem állás jellemzi a beteget. Megbomlott a belső egyensúly és valahol elveszítette azokat a fontos ismereteket, melyek a felhőtlen öleléshez szükségesek. Hiszen őszintén ölelni csak akkor képes az ember, ha tisztában van vágyaival és azzal is, hogy képes elengedni.

A sikertelenségek, a kudarcok egy fajta - elítélő - értékelése követ­keztében bizonytalanság és ebből fakadóan távolságtartás alakul ki. Ez még önmagában nem jelentene problémát. A gond itt kezdődik: lelkileg is határozottan megviseli és ennek következtében a fizikai létben nagyon nehezen boldogul. Tehát nem szabad alábecsülni az apró kellemetlenségeket, fájdalmakat, a háttérben egy sérült ember lakozik. Egy sérült ember, aki segítséget vár.

A gyógyulás folyamán figyelembe kell venni a tünetekhez tartozó utakat. A lényegen azonban semmi sem változtat: végre vegye észre és értékelje képességeit - az imént ismertetettek birtokában.

KERINGÉSI RENDSZER Fizikai jellemzők:

A vérkeringés a véredények által alkotott zárt rendszerben történő, meghatározott irányú véráramlás. Központi szerve s egyben elsőrendű aktív tényezője a szív. A vérkör emberben kettős, 8-as alakú pálya. Léte­zik egy oxigénnel telítő kisvérkör, és a testet oxigénnel ellátó nagyvér-

262

Page 258: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

kör, s e kettő a szívben találkozik, ám egymástól mégis tökéletesen el­különül. Van egy másik, lassúbb keringés is. A sejtanyagcsere során leadott víz s a benne oldott anyagok (a szövetnedvből és a mechanikai mozgásból eredő nyomás hatására) a nyirokrendszerben áramlanak. E szövetnedv a nyirok, mely a nyirokcsomók által megszűrve végül csatlakozik a vér­pályához a nyaki és a kulcscsont alatti gyűjtőér torkolatában. A keringő vér folyékony szövet. Célba juttatja a tápanyagokat és az oxi­gént, elszállítja az anyagcsere bomlástermékeit és a széndioxidot. A ke­ringés állandó az élet során, s bármilyen zavara betegséghez vagy ka­tasztrófához vezet.

Lelki jellemzők: (lásd még vér, nyirok- és immunrendszer, érszűkület stb.) A keringési rendszer annyira összetett, hogy megértéséhez össze kell vetni más részeinkkel is. A keringés eljuttatja az örömet, nyugalmat és tudást a szervezet minden részére, hogy a test minden sejtje érezze a gondoskodást.

KÉZ Fizikai jellemzők:

Nincs a természetben még egy olyan kifinomult alkotás, melyhez az emberi kéz fogható lenne. A legkényesebb és legsokoldalúbb feladatok elvégzésére is alkalmas testrészünk. Vele az ember munkát végez, ír és fest, hangszert szólaltat meg, áldást és átkot képes osztani. Öl és simogat. Taglejtéseivel a társalgás és szónoklás, a tánc, a színművészet és a harc­művészet hatalmas eszköze. Az ókori zsidóknál kozmikus szimbólum, de minden más régi kultúra is ábrázolja isteni erők forrásaként.

Az emberi arc mellett legkifejezőbb testrészünk. Mozdulatainak ha­talma bámulatos, ám a nyugalomban lévő kéz is árulkodik. Jelzi gazdá­jának korát, nemét, lelki és egészségi állapotát, vérmérsékletét, foglalko­zását. Még a majmoknak is csupán horogszerű működéssel bíró kapasz­kodó kezük van. Valódi fogó, markoló szerepre csupán az emberi kéz lépes. Hüvelykujjunk ugyanis két főtengely körül képes mozogni. Egy­részt a tenyér síkjában a többi négy ujjhoz közelíthető, illetve tőlük távo-

263

Page 259: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

lítható, másrészt olyasvalamit „tud", amit semmilyen más szerv nem tud a világon: a többi ujjal szembe helyezhető.

Lelki jellemzők: A kéz lelki jellemzői közül a cselekvési szabadságot illetve korláto­

zottságot kell leginkább kiemelni. A kéz betegségei minden esetben ezekhez köthetők (lásd még izületek)! Ezek a kórképek a pontosítások, a konkrét konfliktusok, a társuló tünetek alapján kiválóan beazonosítható-ak. A kéz betegségeinek gyökere egyrészt azokban a dolgokban található meg, melyeket görcsösen próbál megfogni, illetve ennek az ellentétében: nem kíván megérinteni, fogni. Bal kéz:

Nem kér és nem fogad el érzelmi segítséget. A rajta keletkező görcsös folyamatok akkor jelentkeznek, amikor lelkiekben is görcsösen ragasz­kodik a megragadott dolgaihoz, legyenek azok jók-rosszak, mindegy, nem engedi! Merevvé válik, mozgásában korlátozott lesz, amikor lelki rugalmasságát félretéve mindent egyféleképpen akar megoldani. Jobb kéz:

Fájdalmak jelentkeznek, amikor szembesül bizonyos - szorongatott -tulajdonságaival. Jelen esetben lényegtelen, jó vagy rossz, kellemetlen­nek érzi, és mégsem kíván rajta változtatni, nem engedi, hogy világa szabadon változzon.

A kezek hideggé akkor válnak, amikor „elmegy" az ember kedve attól, hogy új dolgokért nyúljon (nem is lenne rá képes, hiszen tele van a keze a régi, mulandó dolgokkal).

A gyógyulás útján meg kell találnia azt a harmonikus fogást­elengedést, mellyel a legtöbbet foghatja. Elmondok erre egy rövid példát: a kézproblémával küszködő ember olyan, mint aki azt a feladatot kapja, hogy két kezében vigyen el minél több vizet. Ha nagyon lazán tartja tenyereit, ujjai között szabadon kifo­lyik a szállított víz. Ha átesik a „ló" másik oldalára és görcsösen igyek­szik szorítani, akkor ugyanaz lesz az eredmény. Természetesen látja, hogy kicsúszik keze közül a megfogott dolog. Mit tesz erre? Egyre nagyobb erővel szorítja össze ujjait, s a benne lévő fo­lyadék erre hogyan fog reagálni? Egyre gyorsabban illan el.

264

Page 260: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Ebből okulva, így kell viszonyulnia az életében fontos dolgokhoz: ha meg akarja tartani, meg kell fogni, de adni, hagyni kell egy kis szabadsá­got, rugalmasságot is!

KLIMAX Fizikai jellemzők:

A változás ideje, amely nem egyidejű és nem azonos jelentésű a havi vérzés megszűnésével - kezdete pár évvel meg is előzi azt.

A szaporodásra, szaporításra képes ivarérett korszak lezárulása mind­két nemben. A kor előrehaladtával a petefészek illetve a herék működése lassan csökken.

Míg a nők egy része különösebb kellemetlenség nélkül jut át ebbe a korszakba, addig sokuknál érzelmi-lelki tünetekkel áthatott panaszok sokasága lép az előtérbe: ingerlékenység, fejfájások és hőhullámok, ve­rejtékezés, elsápadások, kipirulás, zsibbadások és heves szívdobogás-érzések. A kínzó fizikai és lelki tünetek évekig elhúzódhatnak. Mivel a nemi működés külső jelei visszavonulnak, sok nőn az „ajtóbecsapás-pánik" (a német szakkifejezés szószerinti fordításban: a „redőny lehúzá­sa" jobban visszaadja - a lényege: vége mindennek -), majd depresszió uralkodik cl.

Gyógyításában elsődleges (mindenféle kezelésben az!), hogy beszél­jünk a beteggel, tudja, hogy nem egy kórfolyamat, hanem egy élettani változás zajlik le benne. A hormonkezelés igen gyors és látványos javu­lást hoz, s a nő panaszai teljesen megszűnnek.

A férfi klimax nem jár ilyen viharos tünetekkel, mivel a hereműködés olyan lassan csökken, hogy közben a szervezetnek van lehetősége tél­használni a hormonális kiegyensúlyozás eltérő folyamatait, van ideje igénybe venni azokat a lelki reakciókat, melyek a megváltozott állapot­hoz való alkalmazkodást elősegítik.

Lelki jellemzők: Az iméntiekből is világosan kiderül, hogy nem mindenkire ugyanúgy

fejti ki hatását. Ezért bátorkodom egy kicsit gondolkodni azon, hogy valaminek - túl a fizikai változásokon - kell még lennie, ami ennyire nagy hatást gyakorol az ember szervezetére.

265

Page 261: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Az elveszettnek hitt nőiesség váltja ki ezt a pánikszerű jelenséget (lásd még: pánik). Eletünket feloszthatjuk különböző - éles határvonalakkal kijelölt - ciklu­sokra. Az aktív kort leginkább az adás, az adakozás jellemzi, míg a vál­tozókor közeledtével a kifelé fordulást lassan fel kell váltania a befelé fordulásnak. Ez az időszak, amikor a gyermekek egyre kevesebb törődést igényelnek, és ebből a csökkent, vagy inkább másfajta figyelemből az érintett azt a következtetés vonja le, hogy kezd értéktelenné, feleslegessé válni. Egyre kevesebbet kell táplálnia másokat, és ezzel párhuzamosan szük­ségszerű, hogy figyelmét, teremtő erejét önmagára koncentrálja. Vagyis a testi változásokat ugyanúgy kíséri a lelki változás is. A hang­súlyok elmozdulnak, és ezt a betegnek illene követni.

A gyógyuláshoz, illetve tünetek csökkenéséhez az alábbi változásokra van szükség: Saját magára - legalább - annyi időt fordítson, mint másokra.

KÖHÖGÉS Fizikai jellemzők:

A légutakban felgyülemlő váladék vagy idegen anyag eltávolítása létfontosságú feladat. A légcsőben és a gége falában levő idegvégződé­sek izgalmi állapota az agytörzsön keresztül váltja ki a reflexfolyamatot. Nélküle légúti elzáródás következtében fulladásos halál állna be. Tehát bármily kellemetlen, sőt kínzó lehet a köhögés, szerepe mégis végtelenül hasznos.

A folyamat gyors, rövid belégzéssel kezdődik, majd a gégefedő bezá­rul. Ezt követi egy nagy erejű kilégző mozdulat, melynek során a tüdő-beli nyomás jelentősen megnő, s ekkor a gégefedő hirtelen kinyílik. Robbanásszerű kilégzés történik, s az orkán sebességével kiáramló leve­gő kifelé sodorja az ingerlő anyagot. A köhögés mindaddig ismétlődik, míg az eltávolítandó anyag fel nem jut, túl az érzékeny területen. Tipikus hangjelenség kíséri. Van ideges köhögés, mely a krákogással, torokköszörüléssel rokon. Száraz, kínzó köhögésnél a légutakban letapadt nyák nem tud felszakadni. A produktív köhögés viszont váladékürítéssel jár mely - a folyamattól függően -

266

Page 262: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

lehet nyákos, savós, gennyes, sőt véres, akár szöveti cafatokat, daganatok széteső részeit is kiköhögheti a beteg. Kezelés:

A köhögéscsillapítók szerepe a kínzó rohamok felfüggesztése, de ön­tisztító folyamat révén a köhögést magát felfüggeszteni tilos! A köptetők a szívós, letapadt váladékot oldják, felpuhítják, így meg­könnyítik a köpet felszakadását, eltávozását.

Lelki jellemzők: (lásd még hurut...)

Szükséges különválasztani a két köhögés típust, egyik esetben a vála­dék felszakadása tapasztalható, míg a másikban csupán inger.

A váladékos köhögés egy olyan élethelyzetet jelent, melyben rengeteg feldolgozatlan - félretett - nyomasztó ismeret van. Nyomasztó, mert ott van, tudja, hogy valamit kezdeni kellene vele, de nem teszi. Kidobhatná, háta mögött hagyhatná, de egyiket sem teszi. Helyette marad az aggódás, a félelem, és ezek egyenes következménye: a visszafojtás. Gátakat, érve­ket hoz annak igazolására: tehetetlen vagyok! Meg fogja találni ezeket az indokokat, de ezek távolról sem nyugtatják meg, sokkal inkább betörik. Nem nyugodt, sokkal inkább beletörődő! A jelen lévő problémák előbb-utóbb fojtogatni fogják. Fullasztónak érzi környezetét, és erre még jelentősen rásegít: semmi másban nem leli sza­badságát, így egyre nagyobb lesz a szabadulás vágya. Növekszik a vágy, a lelkiismeret is erre sarkallja. A kifejezésre juttatott változtatáskor kez­dődik a köhögés. Aki tehát nyákot felköhögő tüneteket produkál: el­kezdte kötelékeit lerázni.

A száraz köhögés - szerintem - leginkább az allergiás tünetekhez hasonlatos (lásd még ott). Az allergia esetében egy megfoghatatlan, bi­zonytalan fizikai kiváltó tényező jelenlétét kell feltételezni. Lelki oka is ilyen jellegű, környezetében, világában elnyomottnak, mellőzöttnek érzi magát. Ennek következtében sokkal visszafogottabban, gátoltabban kezd új dolgokba, nehezebben tud felszabadulni. Rossz, nyomott hangulatai a változtatás elkerülhetetlensége következtében erősödnek.

Itt megemlítek egy rövid példát, ami remekül fogja szemléltetni a betegséghez - tünethez - vezető utat. Vegyük alapul a dohányzás következtében létrejövő lerakódásokat, kö­högéseket.

267

Page 263: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Miért szokik rá valaki a dohányzásra? ˝E könyvben (a tüdőnél) már szóltam arról a jellemzőről, hogy minden

tevékenység egy mély lélegzettel kezdődik. A dohányzás pedig éppen erről a mély légzésről szól! Az ember azért kezd dohányozni, mert érzi a valami újba kezdés szük­ségszerűségét, de ehhez nincs sem kedve, sem bátorsága. Elméje, a téma körül járó gondolatai, a megvalósítás eszményei ködösek, körvonalazat-lanok. Ennek következtében tudata csak a homályos, füstös érzéseket,

dolgokat képes elfogadni. Olyan eszközhöz folyamodik, ami érthető és közel áll hozzá. Dohányzik, mert ez teljesíti a „mély levegő" utáni vá­gyát, de nem is képes a túl tiszta levegőt — mint tiszta ismeretet — elvi­selni. Ebben a lelki állapotban nehezen képes elfogadni az egyértelmű "dolgokat - ő, azokat másként tapasztalja! Önmagában a dohányzás nem jelentene problémát, hiszen a benne lévő mérgek lehetnek stimuláló ha­tásúak is. Ez nem támasztja alá, és nem is igazolja ezt a pótcselekvést, de nekem nem tisztem sem alátámasztani, sem elítélni! Az ember dohány­zik, mert addig sem kell friss levegőt szívnia! Dohányzik, hogy ezzel is elodázza a helyes úton való haladást.

Ennek a passzív beállítottságnak következménye lesz az adott terület pangása - pl. a tüdő öntisztító képessége lecsökken -, és lerakódások kezdődnek. Mivel itt köhögésről beszélünk, arról is szót kell ejteni, ez az is jelenti, hogy igen határozottan érlelődik a változtatás gondolata.

A gyógyulás útjához szorosan kapcsolódik a cselekvés, és a hagyás. Hagyjuk, hadd jöjjön ki, aminek ki kell jönnie. Ezt minden köhögő em­ber azzal segítheti elő, hogy „kiköhögi", valójában mi nyomasztja. A szabadulás, az eddig takargatott gát (elszakadásából még nem követ­kezik a gyógyulás! Ennek elengedhetetlen része a helyettesítés! Mivel lehet helyettesíteni? Mindenképpen valami jóval! Tisztában van vele, mire vágyik, mit szeretne elérni. Nincs mese, hozzá kell kezdeni! Természetesen úgy, és akkor, amikor - valóban - kedve van hozzá! Kezdetben elegendő gondolatban hozzákezdeni. Játsszon el a gondolat­tal: mi lenne ha.... hagyni kell, hogy a feléledő jó érzés szétáradjon egész lényében. Ez az átható erő fogja táplálni a tetterőt, alapot, biztos alapot nyújt a cselekvéshez!

268

Page 264: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

KÖNNYCSATORNA Fizikai jellemzők:

Könnymirigy: a nyálkamirigyekkel rokon szerkezetű. Kivezető csa­tornái a kötőhártya felső áthajlásába nyílnak. A könny víztiszta, sós, baktériumellenes hatású folyadék. A szem elülső felszínét állandóan vékony folyadékfilm alakjában borítja. Ez a szemhéj zárásával néhány másodpercenként megújul.

Könnvelvezető csatornarendszer: A szemhéjszél belső végén kezdődik. Zárt szemrés mellett a záródási vonal és a szem között könnyel teli rés alakul ki. Innen bonyolult csatornarendszer vezeti el a könnyet, mely a könnytöm­lőbe kerül, majd a könnyvezetéken keresztül lejut az alsó orrjáratba. (Ha nem: a könny kicsordul.) A könny óvja a szaruhártyát a kiszáradástól, biztosítja a szem biológiai védelmét. A könnyezést érzelmi impulzusok, izgató gázok, vakító fény, hideg szél stb. váltják ki, valamint gyulladások, idegentest, arcidegzsába. A könnymirigyek ilyenkor túlműködnek, megnő a könnyelválasztás. Elzáródások, gyulladások idézhetik elő a könnytermelés megszűnését, továbbá sérülések és daganatok.

Lelki tünetei: A könny védő feladata könnyíti meg a szemet szúró észlelések kitörlését.

Rendellenes működés lelki hátterében azok az élethelyzetek állnak melyeket elsiratott vagy cl kellene siratni.

Lecsökken a könny termelése, amikor a megjátszott keménység alá­támasztására nem mutatja érzéseit, nem hatódik meg és nem hullat könnyeket az elvesztett dolgai felett. Keménynek, érzéketlennek tünteti fel magát a külvilág előtt, hogy ne kelljen megmutatni gyengeségét. Nem meri kimutatni, mert egyszer-kétszer már átgyalogoltak rajta. Abban a hitben él, ha nem mutatja „gyengeségeit", akkor keménynek, rettenthetetlennek fogják látni. A példa viszont azt mutatja, ebbe a tevékenységbe kezd - határozottan -belefáradni. Erejét felemésztette az erős falak építgetése, és ennek kö­vetkezményeként lázadás jön létre, ami tovább fokozza az égető érzést.

269

Page 265: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

A könnycsatorna beszűkülése a félelemre, a félelemből fakadó távol­ságtartásra vezethető vissza. Ez is egy bizonyíték: nem képes elsiratni. Még most is gyászol, régi, elveszett értékei iránt érzett hiányt még nem építette be életébe. Élete rettegések között telik, attól fél, mikor követke­zik olyan esemény, amit nagyon szeretne elkerülni!

A túlzott könnytermelés (allergia, lásd még ott) azt jelzi, egy olyan dolog került szeme elé, ami nagyon piszkálja, irritálja. Tudja, hogy za­varja, de úgy viselkedik, mint a rossz gyerek - csak azért is azt csinálja, amit nem szabad. Szeretné figyelmét másra fordítani, de helyette - fel­háborodva - továbbra is azt lesi.

A gyógyulás útjának el kell vezetni a harmóniához, ha azt érzi sírnia kell, sírjon, ha irritálja a szemét valami, fordítsa tekintetét egy olyan dologra, ami kielégíti szépérzékét.

KÖRÖM Körömszakadtáig ragaszkodik megszerzett javaihoz. A kikaparás művészete.

KÖSZVÉNY Fizikai tünetei:

A régiek által is már jól ismert betegség anyagcserezavar: a szervezet­ben lévő húgysav kóros felszaporodásával jár. Következményesen a húgysav sói kristályok formájában rakódnak le, s ezek - mint idegentes­tek - gyulladásos szöveti reakciót váltanak ki maguk körül. így keletke­zik a köszvényes csomó.

A kór hevenyen indul, s egy ponton támad. Leggyakrabban a nagyláb­ujj első izületén, de érintett lehet a térd alatti lágyrész, a boka, ritkábban a könyök vagy a váll. Jellemző az éjszakai, hirtelen rohammal való kez­det, s az igen heves fájdalommal együtt magas láz lép fel. Ezt követően hónapokig, évekig is tünet- és panaszmentes lehet a beteg. Idő múltán azután súlyos működészavarok és torzulások alakulnak ki az izületekben.

Gyógyításában a gyulladásgátlás és a mellékvesekéreg-hormonok adása mellett fő szerepet játszik az ősidők óta erős méregként ismert kolchicin, az őszi kikerics magjának hatóanyaga.

270

Page 266: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Lelki oldal: (lásd még vese, kőbetegségek, homokképződés, izületek)

A köszvényes betegnek idegrendszeri problémái vannak. Nem érti miért, pont vele történnek ezek az események, miért pont ellene fogott össze a világ! A sok, szakadatlan tépelődésnek hajhullás lesz a következménye. A kezdeti szakaszban hízásra való hajlam alakul ki a megfelelő lelki táplálék hiányában. (lásd még a testsúly fejezetnél) Gerinc és izületi fájdalmai vannak, mert nem képes eldönteni, melyik elvéhez, gondolatához tartsa magát. Izületi, és gondolati merevség jellemzi. Izületi ödémák keletkeznek, mert elveszíti életkedvét. Elveszíti a rugal­masságból, a hajlékonyságból eredő „konfliktusmentesség" örömeit. A köszvényben szenvedő embert az alábbi lelki tulajdonságok jellemzik:

Érzelmeit gyorsan váltogatja, pillanatok alatt képes önmagába fordul­ni, elkeseredni, ezt a hangulatot kivetíti környezetére is. Ezek a gyors változások a belső bizonytalanságából, az értékek elvesztéséből kelet­keznek. Az emberi természet velejárója az értékek, az értékesség keresé­se, kutatása, csak amikor ezeket meglelte, lehet teljes. Valahol kisodró­dott és a természetesség elveszett, így sok választása nem marad: igyek­szik minél előbb elérni céljait. Ez pedig gyakran „erőszakosságba" tor­kollik. A túlzásba vitt akarat kudarca előbb-utóbb fásulttá, keményé te­szi, megmerevednek álláspontjai, befelé fordulóvá válik.

Befelé fordul, mert a tapasztalatai szerint az egész világ ellene van. Ezek az ismeretek a megértési, feldolgozási korlátozottságból erednek. A vesék elégtelen működése folytán lemerevednek az izületei.(bővebben a vese címszónál) Ismereteit rendszeresen rosszul értékeli. A rossz alatt az alábbit értem: a végső következtetések negatív érzéseket, megállapításokat fognak tar­talmazni. Pl. lehet, hogy most sikerült, de máskor biztosan nem, vagy, most segített, de biztos vannak hátsó szándékai. Különös képességet fejleszt ki: mindenben képes észrevenni a rosszat.

Ezekből már elég nyilvánvaló: nehezen tud döntést hozni, s ha mégis akkor általában helytelent, ami önmagának, és másoknak is árthat. In­kább mások döntéseit teszi magáévá! Aztán - úgyis - megtalálja benne a hátsó szándékot.

271

Page 267: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Két szélsőséges véglet között ingadozik. Durván, erőszakosan mások értékein, érdekein átgázolva akaratát ráerőlteti másokra. Majd felfedezve hibáit, depresszióba esik, elveszíti maradék életkedvét, tettvágyát.

Érzelmeit mértéktelen húsevéssel igyekszik kiegyenlíteni, melynek következtében folyamatosan hízik, s veséi lassan felmondják a szolgála­tot. Az ösztönös cselekvéshez szokott folyamodni az ember, amikor tu­datosan nem találja az örömteli helyzeteket.

A gyógyulás útja: Nagyon nehéz, szinte lehetetlen feladat meggyógyítani - de meg tud

gyógyulni! -, hiszen az önfejűség, az akaratosság magas fokán áll. Any-nyira nehezen vállalja fel „milyenségét", annyira elvesztette hitét, hogy ez nagyon megnehezíti az új befogadását. Még mielőtt elfelejteném: nem arról szól ez a könyv, hogy mit nem, hogy nem lehet megtenni! Arról szól: hogyan lehet mégis...! Mindaddig, míg nem látja be milyenségét, addig „gyógyíthatatlan". Eb­ből a megállapításból viszont következik ez is: való problémáinak fel­színre kerülése jelentős erőt ad a gyógyulás útján.

Fel kell fedeznie, hogy: - szeretettel tud változtatni életén! - az emberek nemhogy nincsenek ellene, de sokan mellette vannak! Segítő erőnket most is nyújtsuk felé, a bennünk rejlő erőket (melyek harmóniát teremtenek) árasszuk ki rá!

Kövek Fizikai jellemzői:

A kinti világban fellelhető ásványok, kőzetek vagy kristályok rokonai felépülhetnek az emberi testen belül is. Üreges szervek váladékában képződnek, s kialakulásuk akkor indul meg, amikor erre bizonyos kór­folyamatok megteremtik a feltételeket.

Az epehólyag, vesemedence, nyálmirigyek vezetékei, húgyhólyag, belek mind-mind tartalmazhatnak követ, de előfordulhat a tüdők hörgői­ben éppúgy, mint a visszerekben vagy az orrkagylók mélyén.

A kő keletkezésének egyik változata hasonlatos a drágagyöngy képző­déséhez: parányi kőképző centrum jelenik meg. Amint a kagyló esetében

272

Page 268: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

egy homokszemcse tölti be ezt a szerepet, az embernél is egy kicsiny, idegen kicsapódási felszín alakul ki idegentest, vagy elhalt sejtek formá­jában. De a gyakori okok között szerepel az is, ha az érintett testfolyadck (pl. epe) a rossz elfoiyás következtében besűrűsödik. A benne oldott anyagok töménysége a pangás miatt megnő, s egy a kicsapódáshoz ha­sonló folyamat kezdődik el.

Testüregeink élettani váladékainak stabilitásáról különleges elosztású, mikroszkopikus méretű részecskéket tartalmazó rendszerek gondoskod­nak. A gyulladásos váladékok megzavarják ezeket, a stabil állapot meg­bomlik, s megint csak kristályosodási magok képződnek.

Néha csupán homokszemcsék alakulnak ki, máskor akár diónyi, almá-nyi kőtömbök épülnek fel az évek hosszú során. Amíg egy kő mozdu­latlanul üldögél, néma, nem okoz panaszt. Megmozdulása, vándorlása viszont kőrohamot idéz elő.

A vesében különféle vegyi összetételű kövek alakulhatnak ki a vizelet összetételétől függően. Elmozdulásuk egyik biztos jele a vérvizelés, mi­vel útjuk során felszakíthatják a nyálkahártyát. A másik jel a fájdalom. Tudjuk, hogy ennek élménye igen szubjektív, s a fájdalomtűrő-képesség egyénenként is más és más. Mindennek ellenére a megfigyelések, a kő-beteg orvosok beszámolói alapján - és mert csak morfiummal csillapít­ható igazán -, úgy mondják, hogy az ember legnagyobb fájdalomélmé­nye a vesegörcs. A megmozduló kő ugyanis izgatja a vesemedencét vagy a húgyvezetéket, mire az izomfalával rámarkol a gyakran buzogány ala­kú, tüskés felszínű kőre. Ezt sokszor haspuffadás, súlyos hányások s a vizelet elakadása kíséri.

Nyálkövek a nyálmirigyek kivezető csöveiben vagy a mirigytestben alakulnak ki, s akár borsónyi nagyságot is elérhetnek. Veszélyt itt is ak­kor jelentenek, ha elzárják az elvezető rendszert.

A bélsárkövek gyakran egy gyümölcsmag-középpontra épülnek fel, meszes burkolattal. A vakbélben, féregnyúlványban s a vastagbél egyes területein lelhetők fel.

Véna-kő az erek öbleiben, visszeres csomókban megalvadt vérben, vérrögből képződik, melybe idővel mészsók rakódnak le. A kismedence gyűjtőér-fonataiban gyakori.

Az epekövesség úgyszintén elviselhetetlen fájdalommal járó betegsé­geink egyike lehet. Az epeutakban vagy az epehólyagban a legkülönfé­lébb színű és nagyságú kövek alakulhatnak ki. Kerekek, oválisak, pira­mis formájúak, gyakran soklapú, egymáshoz csiszolódott felszínnel tö-

273

Page 269: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

megesen fordulnak elő. Az epehólyag olyan lehet, mint a babzsák, benne akár 80-100 kővel, vagy egyetlen kőóriással. E képletek lágy tapintásúak is lehetnek, mint a koleszterin-kő, míg más összetétel esetén a hegyi­kristály keménységével vetekedhetnek.

Fájdalom, hidegrázás, láz vezeti be a kórképet. Fenyegető következ­mény az epevezeték elzáródása. A kődugasz mögött robbanásig feszül az epehólyag, s az életveszélyt a hamarosan fellépő sárgaság (lásd ott) jelzi.

Lelki jellemzők: A fizikai jellegzetességeknél olyan jól, részletesen ki lett fejtve, hogy

alig szorul kiegészítésre. A teljes kép érdekében érdemes feleleveníteni az adott szervek jelentéstartalmát. Általánosságban a kövekről elmondható: a beteg egy problémát - mely-lyel nagyon is tisztában van - eltemet, konzervál. Félreteszi, de meg nem szabadul tőle. Ott marad, mindennapjait igen erősen befolyásolja. Ponto­san úgy viselkedik a kő, mint a szőnyeg alá söpört szemét. Látszólag minden a legnagyobb rendben, de kaparjuk meg egy kicsit a felszínt, és rögtön előkerülnek a konfliktusok. Tulajdonképpen elmondható, hogy a követ okozó problémához ragasz­kodik a „gazda". Ragaszkodik hozzá, hiszen igazolódni látszanak azok az álláspontok, melyeket kialakított és fenntart. Határozottan állandósul egyfajta dac. Egy kicsit sarkos a hasonlat, de úgy viszonyul a világhoz, mint a dacos gyermek, aki ezt mondogatja: nem fáj, s közben - belülről -sír. Vesekő:

A megértéssel, a feldolgozással kapcsolatos szerv. Ezért az itt kiala­kuló kövek jelentése is ezzel van összefüggésben. Pl.: nem képes megérteni, miért nincs pénze, miért nem szeretik?

Bélsár-kő: Jórészt megemésztette, magáévá tette a feldolgozott problémákból

eredő tanulságokat, de benne marad egy „tüsök". Vagyis a belőle nyer­hető lelki erőt nem használta fel. Például: volt egy igen súlyos konfliktu­sa szüleivel, amit sikeresen feloldott. Tanult belőle, de az összes tanulsá­got nem vette ki. Felháborodás maradt lelkében, amiért pont őt „találták meg". Pedig a tapasztalatban ez is benne van: képes vagyok kezelni az ellenem irányuló - negatív - érzelmeket, és képes vagyok épen, sőt lel­kileg növekedve kijönni belőle.

274

Page 270: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Epe-kő: lásd ott

LÁB Fizikai jellemzők:

Az alsó szabad végtag, vagy annak térden aluli része a köznyelvben a „láb", ám valójában ez a lábszár vagy másképpen alszár alatti végtag­terület. A határ a bokaizület, ezzel rögzül a lábszárhoz a láb, és elvileg hasonló vázzal bír, mint a kéz.

Összevetve más állatcsoportokkal, s főként a velünk fizikai- anatómi­ai síkon „rokon"-nak mondott főemlősökkel, kijelenthetjük, hogy fel­építésében és működésében az emberi láb is egy egyedülálló csoda. Hoz­zá csak megközelítően is hasonló megoldás nem található az állatvilág­ban.

A mérnöki tudományokban járatlan ember is tisztában van azzal a statikai törvénnyel, miszerint a kétlábú állvány felborul, a négylábú pe­dig billeghet. Az egyetlen tökéletes alátámasztás ezen a földön három ponttal bír. S lábunk valóban a talpból előemelkedő három pillérre tá­maszkodik. A sarokcsont az első pillér, s innen két széttérő ív indul előre az első és ötödik lábközépcsont fejéig, a második és harmadik pillérig. A két ív közötti térben pedig egy harántboltozatos szerkezet épül fel. A csontok alkotta íveket szalagkészülékek tartják össze, olyan roppant erővel, hogy az egészséges láb nem deformálódik a test súlya alatt. Ugyanakkor rugalmasságuk a rázkódásokat tompítja, és a boltozat alatt az összenyomástól védetten futnak a láb idegei, érpályái és a talp izmai.

Két végtagjával jár, fut és ugrik az ember s igen hosszú távokat képes gyalog megtenni különösebb megerőltetés nélkül. Ennek az a titka, hogy képesek vagyunk a lépéshosszat megnövelni, s így igen csekély ener­gia-befektetéssel, szinte észrevétlenül rovunk le nagy távolságokat.

Együtt tekintve a combokkal és a lábszárral, látjuk, hogy ez az épít­mény hihetetlen kezdősebességet tesz lehetővé. A hatalmas erők átvitele bámulatosan karcsú izmokba van tömörítve, s a mozdulatok tökéletes lendülete harmonikus szépséggel párosul.

275

Page 271: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Lelki jellemzői: Az egészséges láb a mozgás szabadságáról, míg a beteg a mozgás

korlátozottságáról, vagy éppen ellenkezőleg a túlreagálásról tesz tanú­bizonyságot! „Különös" véletlen, de ez a két ellentétes tevékenység nem zárja ki egymást. A valóság is ezt mutatja! A korlátozottság és a túlzott tettvágy egymással szoros összefüggésben vannak. Csak akkor lesz be­lőlük betegség, ha egyszerre vannak jelen! Márpedig mindig kéz a kéz­benjárnak! A láb betegségeinél felbomlik a haladás harmóniája, az em­ber megcselekszik olyan dolgokat, melyeket nem kellene, és elmulasztja a szükségeseket. Ez a tevékenység az önértékelés megbomlásából meríti erejét. Éppen ezért a szervi elváltozásokat mindig megelőzi az. anyagcse­re-folyamatok egyensúlyának kibillenése (lásd még: anyagcsere). Az ember céljai felé haladását jelképezik és tükrözik a problémák. Megmutatják: hogyan halad, mennyi energiát, erőt fektet be cselekede­teibe, és ezekből milyen konkrét örömet, tapasztalatot merít. A döntések meghozatala utáni cselekvés, elindulás legalább ugyanannyi­ra lényege része életünknek, mint a választás.

A láb különböző megbetegedéseivel küszködő, hasonlóan jár mint az, aki köré egy falat rajzoltak és megkérték: mutassa meg, hogyan kell be­lőle kijönni! Ő igen változatos megoldási lehetőségeket vetett fel - he­lyességükről meggyőződött -, de végül ott maradt a helyén! Tisztában van vele, mit kellene tennie, és éppen ebből fog kialakulni az összes lábbal kapcsolatos problémája! Hogy miért? Mert két végén égeti a - mozgásszabadságának - gyertyáját. Egyrészt energiát fektet azon lehetőségeinek felkutatására, melyekkel megoldhatóvá, teljesíthetővé válnak céljai. Másrészt jelentős energiát kell fektetnie abba, hogy visszatartsa magát! Ez a két - merőben ellentétes - cselekvés, de inkább nem cselekvés tel-jes mértékben felemészti a lábban rejlő mozgási energiákat. Ezt a mozgási energiát fordítsuk át egy nagyságrendekkel könnyebben értelmezhető fogalommá!

A kudarcélmények hatására - mi más következne be, amikor csak tessék-lássék módon „próbálkozik" - teljes mértékben korlátozza saját mozgását, célja felé haladását. Egyre többet ül (kétségbeesve), tehetetle­nül figyelve, miként halad el mellette a világ, és az annyira áhított bol­dog élet!

276

Page 272: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Meszesedések lesznek megfigyelhetők, amikor ezek a megkötözöttsé-gek, korlátozások állandósulnak.

Fájdalmak keletkeznek, amikor szembesül mindazzal a valósággal, melyet nincs bátorsága felvállalni, megtenni, de közben szíve majd meg­szakad. Fáj a hiány, mert tudja, és reméli, hogy el tudná érni. El tudná érni és ehhez megvan az összes feltétel! A gyógyulás útja:

Aki egy kicsit is figyelmesen olvasta és él benne a vágy (márpedig él, mert másként ezt nem olvasná), rá fog jönni, mi a teendő!

LÁBGOMBA Fizikai jellemzői:

Igen makacs, elhúzódó bőrbetegség, amely kezelésre nehezen reagál, s ha javul vagy gyógyul is, rövid tünetmentes időszak után ismét felütheti fejét. Első tünete a viszketés, majd bőrpír keletkezik a lábujjak között, szúró, égető érzés kíséretében. Később a lábujjak közti áthajlás berepedezhet, hámlás indul meg, az ujjak elhaló bőrének leválása, majd a helyzet to­vábbi romlásával vörös, kifakadó és szivárgó hólyagos elváltozások je­lentkeznek a talp bőrén. A gomba behatolhat a körmök alá, s azok megvastagodnak, domború, torz karomszerü képződményekké alakulnak át, közben fényüket vesztik s piszkossárgán elszíneződnek. Mindezen jelenségeket rossz, bűzös szag kíséri.

Lábunkat burkolatokban „hordjuk". Fény és levegő nem jut el hozzá, „örök" homályban és sokszor nyirkos környezetben él e testrészünk. Ha tehetnénk, sem tesszük szabaddá: elfelejtettünk mezítláb járni. Az arra hajlammal is bíró ember lábát azután kiirthatatlan gombás folyamatok veszik birtokukba. Az emberi bőrön megtelepedő gombáknak e homályos, nedves és fülledt környezet ideális légkört teremt. Ellenük a bőrgyógyász nagyhatású ké­szítményeket vet be. Az orvos célja (mint minden kórokozó esetében): megölni a gombákat. S bár a helyi kezelés alig rejt magában kockázatot, a szájon át szedett gombaellenes gyógyszerek komoly máj- és vesekáro­sító mellékhatással bírnak. A másik - önmagában nem mindig hatékony eszköz a gombák elűzésére: a fény és a láb szellőztetése.

277

Page 273: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Lelki tünetei: A gombásodás olyan helyen, testrészen képes kialakulni, ahol meg­

bomlik a szervezet egészséges hőháztartása, vagyis kialszik a belső tűz! A tűz tekintetében elmondható: fizikai szempontból a vérkeringés romlá­sa, lelki oldalról közelítve pedig a kedvetlenség váltja ki. Elmélkedjünk egy kicsit! Milyen helyen, milyen tulajdonságokkal rendelkező világban terem a gomba? Milyen helyet kedvel, mi kedvez életének? Sötét, nedves, párás környezetben érzi jól magát, az ettől eltérőben nem képes hosszabb ideig létezni. Térjünk vissza a láb gombás megbetegedéséhez, ami felettébb hasonla­tos. Pótcselekvés:

A saját, igazán lényeges dolgai iránt érzett cselekvési vágya, tetterejé­nek kialvása még nem mentesítik a cselekvések alól. Cselekednie kell. Ha saját magát tekintve nem tevékeny, akkor másoknak kell segíteni, mások érdekében cselekedni! Ha nem cselekszik értelmes, lényeges dol­gokat, akkor lényegtelen, fölösleges dolgokkal kell foglalkoznia, amiben nem leli örömét. Ennek egyenes következménye lesz: mi értelme ilyen dolgokba fektetni az energiát, akkor minek legyen tűz a lábban? A tűz kialvása egy adott területen magával hozza, hogy a többi őselem túlsúlyba kerül, ami kiváló táptalajt biztosít a gombának. Hogy is van ez?

Párás, nyirkos légkör teremtődik meg, aminek szinonimája, hogy tett­ereje pang, nincs kedve semmi új dolgot cselekedni, a meghozott dönté­seinek megvalósítását folyamatosan elodázza. Ez egyre kedvetlenebbé, labilisabbá teszi.

Az ott lévő levegő igen erős, átható szagot áraszt, ami jelzi: képtelen a megújulásra (lépések terén), nyomasztja a kialakult helyzet (tisztában van a lépéskényszerrel).

A föld, mint őselem jelenik meg a kinövésekben, a különböző elválto­zásokban és ennek jelentése: bizonytalanságának következményeként sok olyan cselekedete van, aminek sem alapja, sem értelem nincs. Elha­markodottan, megalapozatlanul tesz lépéseket: gyakran rosszul.

Az eddig elhangzottak alapján kialakulhatott egy elmarasztaló, elítélő kép, ez azonban nagyon távol áll az igazságtól!

278

Page 274: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Rengeteg jó lépést, sok jó cselekedetet tett meg, talpalt mások érdeké­ben, de nem maradt ideje saját magára és nem vette észre azon dolgait, melyekben örömet talált! Végzett örömteli dolgokat, kezébe vette, majd jó messzire eldobta! Le­het, hogy ezt érezte: ez természetes, nem érdemlem meg, ennek nincs értéke stb.

LÉGZŐRENDSZER Fizikai leírása:

A mellűr két oldalát kitöltő páros légzőszervünk tompa kúp alakú, szivacsos tapintású, habszerű szövetekből áll. A benne vonuló légutak ezer és ezer egyenrangú elágazással folytatódnak, s így a hörgők csőhá­lózata megdöbbentően hasonlatos egy fához, annak ágrendszeréhez. Az egyre kisebb járatokban áramló levegő végül a parányi oldalkamrákhoz jut: a közel 350 millió léghólyagocska a gázcsere tulajdonképpeni helye. Könnyen belátható: itt egy folyadék és egy gázrendszer találkozik (egy egy sejtsorból álló, hihetetlenül vékony membránnal elválasztva), és ahhoz, hogy az oxigénfelvétel és a széndioxid-leadás a tüdőben zavar­mentesen történjen meg, a hólyagcsákban zajló szellőzésnek éppúgy, mint az itt futó vér áramlásának tökéletesnek kell lennie. Bármelyik rendszer hibásodik is meg elsőként, betegség jön létre, mely ugyanakkor rövidesen maga után vonja a másik megromlását is, az további kárt okoz az előzőben, és így tovább. Az egymást kölcsönösen lerontó folyamatok efféle ördögi köre szerve­zetünkben számos más helyen is megfigyelhető! Bonyolult szervrendszer, amelyben beépített biztonsági berendezések sora gondoskodik a tüdőbe áramló levegő minőségéről és a légutak ön­tisztulásáról, de itt helyezkednek el a szaglást és a hangképzést szolgáló szervek is. Orr-garat-gége-légcső-hörgőrendszer: ez az út a voltaképpeni gázcsere helyéig.

Lelki jellemzői: (lásd még köhögés, lélek)

Ez az a szerv mellyel új lelkierőt képes gyűjteni az ember, illetve in­nen tudja legkönnyebben kiadni a feszültségeket és az elhasznált anya­gokat. Miként a fizikai testet ellátja az élethez szükséges levegővel, úgy

279

Page 275: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

a szellemet is ellátja a működéséhez elengedhetetlen új erővel és most itt mindegy, milyen tisztaságúval, hiszen nem mindig válogathatjuk meg, milyen levegőt szívunk be. Az már sokkal fontosabb, hogy ebből mit hasznosítunk, mit ürítünk ki a környezetbe.

A tüdő: megújulása a tetterőnek.

Tüdősorvadás: Nem tud önbizalmat gyűjteni, kicsinek, kevésnek érzi magát. Ennek

következtében lélekben kezd lemondani - le is mond - a megújulás re­ményéről. Visszafogja érzéseit, vágyait.

A gyógyulás útján az iménti kijelentést kell alapul venni: visszafogja! Ez azt jelenti, hogy azok a visszafogott érzések, melyekről nem vesz

tudomást, ott vannak benne, és nagyon is kifejtik hatásukat. Igyekeznek a- felszínre törni, éppen ezért alakul ki a betegség, hiszen a visszatartás­hoz elhasznált erők hiánya fogja eredményezni a nem kívánt folyamatot. Eddig másoktól várta az elismeréseket, melyekkel erősíteni kívánta ön­bizalmát! Most azon dolgaival kell foglalkoznia, melyek saját örömeit, sikerélmé­nyeit növelik.

Tüdővizenyő: (lásd meg ödéma)

Kedvetlenség jellemzi, a betegnek most nincsenek húzó céljai, nem vesz erőt magán. Valamikor régen erőt vett magán, erőt gyűjtött, majd cselekedett. Azon­ban ezekből csak a kudarc élményei maradtak meg.

A vizenyő alapvető feltétele, hogy az adott területen is kialszik az életkedv, az alapvető belső tűz, következésképpen - a védekezés ered­ményeként - túlsúlyba kerül a víz, hogy kimossa a felgyülemlett gátló tényezőket. Felszaporodik a víz, mert a beteg nem akar megszabadulni elképzelései­től, ragaszkodik ahhoz, amit már megismert és megszokott. Tudom, erő­sen hangzik a ragaszkodás szó, de ha nem ezt tenné, el kellene múlnia a betegségnek!

A gyógyulás elengedhetetlen része azon célok kitűzése melyek való­di örömöt, és új értelmet adnak életének.

280

Page 276: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Tüdőgyulladás: Lázad a megújulás „kényszere" ellen! Azt érzi, valaki más, valami

más akarja ráerőltetni a cselekvést! Érzi ő, hogy erőt kell gyűjtenie, de kívülről érkezőnek tapasztalja, nem magáénak! Ha nem az ő ötlete, akkor meg minek tegye meg?

Tegye magáévá és meggyógyul!

LÉP Fizikai jellemzői:

Kissé költői módon a régi anatómusok a lépet a vörösvértestek teme­tőjének nevezték és ez így igaz, hiszen e dinnyeszelethez hasonló alakú nyirokszervben pusztulnak el a kiöregedett vörösvértestek. Ugyanakkor a lép vérraktár is: nagy mennyiségű vért képes tárolni, majd szükség esetén visszaüríteni a keringésbe. A nő lépe mindig nagyobb, mint a férfié, de pusztán ezzel a ténnyel az orvostudomány még nem képes megmagyarázni azt a tapasztalatot, hogy egy női szervezet valóban sokkal jobban tűri a hirtelen vérveszteséget; mással pedig nem tudja. Igen lényeges a fentiek mellett, hogy a lép a szervezetbe került idegen anyagok elleni védelem egyik székhelye is, és az egész élet során részt vesz a nyiroksejtek termelésében. E szervet fontos feladatai ellenére sem tartja a tudomány nélkülözhetet­lennek. Ha balesetek következtében megreped, s így súlyos vérzés forrá­sává válik, el kell távolítani. Ilyenkor az immunrendszerben betöltött feladatait a nyirokszövet többi része átveszi. Lelki oldal:

A vér az információk megújulása, a tűz és az összes elem szállítója, hordozója! Mi értelme lenne pusztán a temetőnek? A Teremtő jobb megoldást nem talált erre e problémára? Dehogynem!

A lép csodálatosan példázza, hogyan kell a „haszontalan" dolgokat úgy felhasználni, átalakítani, hogy egy egészen más, értelmes, hasznos dolog szülessen belőle! Természetes, hogy minden létező előbb vagy utóbb elfárad, többé nem képes betölteni szerepét, szükségessé válik a cseréje. Ennél elmésebben

281

Page 277: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

nehezen lehetne elképzelni a feladat megoldását. Felhasználni, újrahasz­nosítani a már „értéktelenné" vált anyagot. (Hétköznapi életünkben is vannak már rá példák, hogy lemásoljuk a természetet: hulladékhaszno­sítás!) A beteg nem képes lépéseket tenni a megújulás felé.

A lép érintettsége azt jelképezi: a beteg úgy érzi, hogy csak egyszer tudott valamit megtenni, többször nem. A lép kiszűri az életünkben keringő ismeretek közül a feleslegeseket és a tovább hasznosíthatóakat pedig tárolja.

MAGASVÉRNYOMÁS Fizikai jellemzők:

A megnövekedett vérnyomás a nagy vérkör verőeres rendszerének a normálisnál nagyobb nyomásértékeire vonatkozik. A határértékek min-daddig vita tárgyát képezik és meghatározásuk szükségképpen bizonyos mértékig önkényes, mégis azt mondjuk, hogy 140 és 85 Hgmm a „nor­mális felső határa". A háttérben genetikai tényezők szerepelhetnek és idegrendszeri, valamint hormonális okok mellett a fokozott sóbevitelnek tulajdonítanak jelentős - ám mindmáig egyben vitatott - szerepet. A már fennálló magasvérnyomást viszont egyértelműen súlyosbítja a kövérség, az alko­holfogyasztás és a dohányzás.

Lelki tünetei: Ahhoz, hogy az ember igazán tudjon teljesíteni, kell egy bizonyos

mértékű nyomás, mégpedig olyan nyomás, ami cselekvésre ösztökéli. Ez a nyomás a megoldásra váró feladat! Egész életünk erről szól: elénk kerülnek helyzetek, megtapasztalunk konfliktusokat, melyeket meg kell oldani, hogy megerősödve továbbléphessünk. Amikor az ember „időben" elvégzi feladatait, akkor minden rendben van és érzi, tapasztalja az elvégzett munka örömét. De ha nem örömmel vég­zi, akkor egyre tökéletlenebbül hajtja végre, egyre kedvetlenebb lesz és elhanyagolja a megoldásra váró dolgokat. Végsősoron a magas vérnyomás kialakulásához a félelem, a szorongás vezet, ami az el nem végzett feladatok „nyomásából" ered!

282

Page 278: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Ebben az esetben is két részre kell bontani a betegség lelki tényezőit, bár ez csak látszólag kettő, tulajdonképpen egy megnyilvánulási formáról van szó. De melyek is ezek? A magas vérnyomás a beszűkült erek miatt alakul ki. Ekkor az embert különböző szorongások tartják gúzsba kötve. Hogy melyek ezek, meg­tudhatjuk, ha ismerjük a testrészek szellemi jelentését. A kialakulás „másik" oka a szív túlzott működése, ami azokból az ér­zelmekből keletkezett, melyeket a beteg kapkodva, meggondolatlanul adott ki magából.

MÁJ Fizikai jellemzők:

A felhasban, a jobb rekeszkupola alatt helyezkedik el testünk legna­gyobb mirigye. Működése messzemenően sokoldalúbb, mint csupán az epe termelése - lényegében anyagcsere-szerv. Biokémiai útvonalakon zsírok, szénhidrátok és aminosavak átalakítását végzi, felépítő és lebontó folyamatok ezrei zajlanak egyetlen sejtjén belül is. A szükségleteknek megfelelően képes raktározni és felszabadítani létfontosságú anyagokat, vitaminokat, szőlőcukrot. A mérgező anyagokat eltávolítja a keringésből, és egyben méregteleníti is. Véralvadási faktorokat épít fel, szabályozza a vérfestékek anyagcse­réjét, a keringő vér mennyiségét, sőt a magzati életben még vérképző szervként is működik.

Lelki oldal: (lásd még: anyagcsere, hasnyál-mirigy, epe, hepatitis, májdaganat)

A „nagy" raktározó, kiválasztó, átalakító. A kérdés itt ebből adódik: szellemi szinten, lelki oldalon mit raktároz és alakit át? Mint tudjuk, ahhoz, hogy a jelenben valamint a jövőben képesek legyünk feldolgozni egy „anyagot", emlékezni kell. Ismerni és emlékezni kell hibáinkra, erényeinkre. Csak ezek birtokában leszünk képesek a legideá­lisabb megoldásokat megtalálni. El kell raktározni az ismereteket, hogy a következő alkalommal már képesek legyünk hibáinkból okulni. Másrészt el kell raktározni, hogy megfelelő indulatunk - teljes mértékben pozitív értelemben véve -, szándékunk legyen a cél sikeres eléréséhez.

283

Page 279: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

A tárolt tudás alapján az ember képes megkülönböztetni mire van szük­sége, mit kell kiüríteni, mit kell hasznosítani! A máj állapota szorosan összefügg a tudattal, pontosan lemásolják egy­más viselkedését. Ha a tudat nem akar emlékezni, a máj nem tud meg­különböztetni. Ha a máj nem különböztet meg, nem raktároz el, a tudat sem lesz képes betölteni feladatát. Megbetegedései az indulatokból adódnak.

Melyek vagy teljesen háttérbe szorultak - elnyomtuk - vagy épp el­lenkezőleg, eluralkodtak rajtunk. A máj termeli az epét.

Bizony be kell látnunk, hogy az élet nehézségeit csak akkor vagyunk hajlandóak leküzdeni, ha abban - számunkra - keserűség van. Ha nem lenne benne semmi sem „kényszerítene" azok megoldására. Hagynánk mindent, nem törődnénk vele, lassan eluralkodna sorsunk felett. Eluralkodik, mint ahogyan a máj zsugorodás, vagy - megnagyobbodás. A zsugorodásnál a kiégés a jellemző.

Belefárad abba a sok felhalmozott, ki nem mondott és így értelmetlen­né vált erőbe, melynek birtokában van, de vagy rosszul, vagy egyáltalán nem hasznosítja azokat. Felhalmozódik benne egy csomó indulat - ami meg kellene tennie - halogat és visszafojt, mert értelmetlennek tartja a beszédet. Feleslegesnek tartja - most már —, mert csak akkor beszélt róla. amikor robbanásszerűen kitört belőle és a felfokozott indulatok követ­kezményeként nem talált megértésre. A felfokozott indulat másik sajá­tossága, hogy soha nem akkor és nem úgy hangzik cl, mint kellene. Nem talált megértésre, tehát visszatért a problémája. Ennek sajátossága, hogy sokkal intenzívebb hatást vált. Ez pedig azt sugallja: ne tegye, kerülje ezeket a konfrontálódásokat. Elkerülni pedig - jelen esetben - csak egyetlen módon lehet: a tároló helyet csökkenteni kell. Ha kisebb a hely, kevesebb probléma fér be.

A máj megnagyobbodáskor pedig az imént jellemzett folyamatnak az. ellenkezője zajlik le: felfújja dolgait, problémáit.

A gyógyulás útja keresztül visz a méregtelenítésen. Azaz meg kell sza­badulni a szellemi mérgektől is. Hogyan tudunk megszabadulni ezektől? Sehogy! 284

Page 280: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Minden létező dologban, tudásban, ismeretben létezik jó rész is! Itt az a feladat tárul elénk, hogy az eddig megszerzett, kialakított képünket más­ként is lássuk. Kezdetnek, de esak kezdetnek elegendő ez is: lehetséges-e más értelmezés is? Első lépés - minden betegségre vonatkozik - a pozitív kétkedés. Egy olyan kétség, ami előre visz, amiből bármikor erőt, és támaszt meríthe­tünk.

MANDULÁK Fizikai jellemzői:

E szerveink a tápcsatorna és a légutak kapuját őrzik, gyűrűszerűen körülölelve e két csatorna bejáratát. Nyiroktüszők halmazából nagy tö­megek épülnek össze e helyen, elődomborítva a nyálkahártyát, és ezen át oda-vissza vándorolnak, rajzanak a nyiroksejtek hadai. így a behatolás helyszínén nyernek azonnali információt bármely baktériumról. A bősé­ges vérellátás mellett ez az oka annak, hogy a szájsebek hihetetlenül gyors és jó gyógyulási hajlammal rendelkeznek, noha a szájüreg (a to­rokkal és a garattal együtt) állandóan fertőzött területnek számít. Ebből egyenesen következik, hogy ha az immunrendszer meggyengül, ugyanezen a területen súlyos védelmi zavar keletkezik. A híres és hírhedett garatmandulák is óriási nyiroktüsző-halmazok. He­veny gyulladásuk esetén duzzanat és vérbőség lép fel. Súlyosabb esetben a mélyükön pangó váladékban gennykeltö kórokozók szaporodnak el és a mandulák gennyel telnek meg, felszínükön pedig sárgásfehér genny­csapok bukkannak elő, súlyos nyelési nehezítettség és magas láz kísére­tében.

Lelki jellemzői: A védekezés első vonala. Ez a páros szerv végzi az elsődleges szűrést,

meózást. Eldönti a bekerült fizikai, szellemi anyaggal kapcsolatos teen­dőket.

A rágás (gondolkodás, elmélkedés), ízlelés (érzések elemzése) után a garatban lévő mandulák segítenek szelektálni, meghatározni a szükséges reakciókat. Szellemi síkon eldöntik, mire van szüksége a testnek és a szellemnek. A szervezetnek szüksége van valamilyen stimuláló anyagra, ami serkenti,

285

Page 281: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

éberen tartja az immunrendszert. Az éberség nem más, mint a természe­tes kétkedés. Kétkedve, de nyitottan viszonyulni az információkhoz, ismeretekhez! Könnyen lehet, sőt biztos, minden megismertben található számunkra hasznos is. A hasznot viszont csak akkor vagyunk képesek értékelni, amennyiben tudunk megkülönböztetni. Eletünk során ahhoz, hogy tapasztalatot meríthessünk, ismereteket sze­rezzünk, szükség van az elfogadásra. Az elfogadásnak arra a formájára, amikor „lenyeljük" a világ ránk vonatkozó megnyilvánulását. Ebből a tevékenységből fakad azután a mandulák megbetegedése is. Válogatni kell, de ebben nem mindig, sőt nagyon sokszor egyáltalán nem leljük örömünket, mert csakis egy féleképpen igyekszünk szemlélni dol­gainkat. Ez az egyféle nézőpont pedig ez: én mit akarok! Az, hogy a világ erre hogyan reagál, mellékesnek tűnik. Igyekszünk fejünket ho­mokba dugva figyelmen kívül hagyni a gyengéd terelgető erőket.

Nézzük, hogyan alakul ki a gyulladásos folyamat, milyen pótcselekvé­sek szükségesek a „kívánt" eredmény eléréséhez? A válogatás nélküli elfogadás vagyis jelen esetben beletörődés kialaku­lásához keresztül kell menni a lustaság, az erőszakosság és a félelem buktatóin. A rémület kialakulása előtt nézzük meg, mit jelentenek ezek az erős kifejezések.

Lustaság: az ember bedugja fejét a homokba. Talán elmúlnak fölüle ezek a zavaró érzelmek, tapasztalatok. Reméli: megússza, úgy változnak dolgai, hogy ő megőrzi eddig életét, életszemléletét. Nem dönt, majd döntenek a feje fölött! Ez persze feszültséget ébreszt benne, s ez nem is történhet másként, hiszen döntés és elfogadás között meg kell találnia a harmóniát. Tudja, mit kellene tenni, de inkább a tétlenséget választja. A tétlenségből, az elnyomottságból felszaporodik az energia, ami erő­szakosan fog felszínre törni, ezzel megakadályozva az észszerű cseleke­deteket.

Félelem fog megszületni, növekedni benne, életének konzekvenciáit fél ismeretek alapján kívánja levonni. Nem akarja, de nincs más megol­dása! Másrészt: senkit sem érdekel, ő mit nem akar; csak ez számít, mit kíván elérni! A részismeretek alapján meghozott döntések rendre rossz tapasztalatokat fognak szülni, ami tovább fokozza a két iménti érzelmi állapotot! A természetellenes, önsanyargató viselkedés velejárója lesz (a lelkiisme­retre alapozva) a lázadás. Lázad, mert valahol lelke mélyén érzi, így

286

Page 282: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

nem, csak valahogy másként mehet tovább élete. Mégpedig így: saját kezébe veszi az irányítást, a döntések meghozatalát! A gyulladásos folyamatoknak következménye a mandulák megnagyob­bodása, a dolgok, a problémák sokasodása. A torokban helyezkednek el, hiszen a bejövő információk, anyagok ott áramlanak keresztül, legyen szó fizikai ételről vagy szellemi táplálékról.

MEDDŐSÉG Fizikai jellemzői:

Ha az ivarszervek vagy a nemi szervek kivezető útjai súlyosan káro­sodnak, az ember utódok létrehozására képtelenné válik. Hormonzava­rok, gyulladások, daganatok és idült mérgezések mind vezethetnek med­dő állapothoz, de ugyanezt nem is csekély mértékben a pszichoszexuális zavarok is előidézhetik. Régebben csak a nőben kutatták az okot, min­tegy őt téve felelőssé a meddőségért, jelen ismereteink alapján azonban az esetek felében a férfi betegsége áll a háttérben, legyen az szervi el­változás avagy a lélekben keresendő ok, mely utóbbi ugyanolyan súllyal esik a latba.

Lelki jellemzők: (lásd még hüvely, gerinc, méh és daganatai, klimax és hormonok)

A betegség megértéséhez, a teljes kép kialakításához szükségesnek tartom, hogy távolabbról induljunk. Tisztázzuk, milyen alapvető, ősi tulajdonságokkal rendelkezik a férfi és a nő. A jellegzetességek össze­mosódnak a kettősség következtében. A férfiak rendelkeznek egy olyan szellemi résszel mely női jellegzetességekkel bír, és a nőkben is megta­lálhatóak a férfi tulajdonságai. Ez a két ősi erő harmóniában él egymás­sal, kölcsönösen segítik az élet alakulását. A férfi rendelkezik a dominanciával, a megtermékenyítő erővel, amit a nő befogad és majdan táplálhatja, nevelheti. Amikor a férfi nem vállalja fel a benne élő nőt, és azt nem építi be szer­vesen a férfiúi mivoltába, nemzőképtelenné válhat. Hasonlóképpen, ha a nő az önmagában hordozott férfit akárcsak tudattalanul is megtagadja úgyszintén csökken a befogadóképessége, tehát meddővé válhat.

287

Page 283: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

A nő a befogadó, a gyengéd, a teremtést kihordó, megvalósító. Es ami­kor a meddősségről beszélünk, mindezek harmóniája csorbát szenved. Fizikai síkon ennek egyenes következménye a meddőség. Nem fogadja be a férfi megtermékenyítő erőit, azoknak nem biztosít termékeny talajt.

MÉH Fizikai jellemzők:

Tömör és erős izomfallal rendelkező szerv, mely mint fordított körte, ül a kismedence közepén. A belső üregét burkoló nyálkahártya 28 na­ponként újul meg: vérzés és elhalás kíséretében leválik, majd újra kép­ződik.

Gyulladásos és daganatos elváltozásai jól ismertek, utóbbiak közül is a méhnyak és a méhszáj rákjai rettegett folyamatok a köztudatban is.

Lelki jellemzői: (lásd a kapcsolódó részeket)

Ez a csodálatos szerv is túlmutat a pusztán fizikai tulajdonságain és egy sokkal összetettebb jelentéssel bír. A születés misztériuma nem me­rül ki „pusztán" a fogantatásban és a születésben, bár ez talán az élet egyik legnagyobb csodája. Amikor az ember megtapasztalja a teremtés, az új dolgok létrehozásának boldogságát. Ez a szerv mindaddig tökéletesen működik, míg a Nő nőiességének teljes tudatában van.

Méhszájseb: Miért is tud kialakulni az a folyamat, amikor a méhszáj nyálkahártyája

meggyengül, seb képződik rajta anélkül, hogy beforrna? A nő agresszívnek, erőszakosnak éli meg a „behatolásokat", nem érzi magáénak a neki juttatott örömöket. Ezt természetesen minket síkon igaz, s a kettő együtt jelentkezik.

Az egyik ok: folyamatosan éri a testi-szellemi behatás: nem feltétlenül konkrét fizikai behatásra gondolok, hiszen nem csak a testi behatolás miatt alakul ki a seb. Amikor valaki a „szeretkezést" bántónak és fájdalmasnak érzi, akkor (előtte és vele együtt) megjelenik a

288

Page 284: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

szellemi behatolástól való félelem. Egész pontosan ez az alábbiakat je­lenti: attól függetlenül, hogy történik-e tényleges behatolás, az elmében, a gondolatokban ugyanúgy lezajlik a folyamat. Ezt a test tényként éli meg és így is reagál rá. Magyarán: teljesen mindegy, hogy megtörténik-e a behatolás fizikai szinten vagy sem, az elme megteremti a negatív él­ményt.

A másik oka pedig az, hogy a szervezet immunrendszere nem képes, olyan szinten működni, hogy kijavítsa a hibát. Miért nem működi tökéletesen a védekező mechanizmus ezen a részen? Röviden válaszolva: elfáradt, belefáradt és nincs miből feltöltődnie. Miért?

Mert a tudat semmi mással nem tud foglalkozni, mint az „őt" ért „sé­relemmel", erőszakkal. Gondolatai telve vannak az emlékekkel és a jö­vőtől való félelemmel. Nem marad sem ideje, sem kedve megkeresni azokat a dolgokat, melyek örömet ébreszthetnének. Kialszik benne az öröm tüze és ennek egyenes következménye, hogy ezen a területen, a fel nem dolgozott veszteséggel kapcsolatban gyengül a szervezet és a tudat ellenállóképessége.

MELL Fizikai jellemzők:

A szépség és a nőiesség, az anyaság és a nemiség eme szimbóluma hideg tudományossággal megfogalmazva páros mirigy, kettős domború kiemelkedés a mellkason, a szegycsont két oldalán. Feladata az újszülött táplálása.

Alakja és nagysága rendkívül változatos és műtétileg jól formálható. Rákos elváltozásai esetén lelki katasztrófát okozó eltávolítása jelzi, hogy e létfontosságúnak egyáltalán nem mondható szervünk mégis milyen hatalmas jelentőséggel bír.

Rosszindulatú daganata a nyugati világban a leggyakoribb rákféleség - keleten szinte ismeretlen. Gyakori betegsége az emlőgyulladás, amikor szoptatás során gennykeltő baktériumok jutnak be a mell állományába.

Elválasztó szervvé a női mell a terhesség során alakul idegrendszeri és hormonális parancsokra. A táplálás, a szoptatás titokzatos és bensőséges kapcsolatot teremt édesanya és kisded között. És tudott, hogy a steril,

289

Page 285: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

enzimeket és immunanyagokat is tartalmazó anyatejet semmilyen más táplálék nem helyettesítheti, és nem múlhatja felül újszülöttkorban.

Lelki jellemzői: (lásd még daganatok)

Itt természetesen nem csupán a női mellről beszélek, hanem a férfiéről is, hiszen jelentésében lényegi különbség nincs. Mindkét nemnél azonos értelemmel bírnak, természetesen a nőknél súlyozottabban.

Legfőbb hozzátartozó lelki tulajdonságok: a táplálás, gondoskodás, kebelre szorítás, a célokért való kiállás.

Bal mell: Az érzelmekkel, az érzésekkel való táplálást jelképezi. A körülötte lévő emberekkel, problémáikkal együttérzően foglalkozik és képességeihez mérten gondoskodást nyújt. Jusson eszünkbe az a tény -nem lehet eléggé hangsúlyozni -, hogy ezt az érzelmi gondoskodást ön­magára is fordítania kell. Megbetegedés vagy figyelmeztető jel akkor alakul ki, amikor ez az egyensúly megbomlik, vagyis amikor nem, vagy nem úgy gondoskodik a nő, ahogy az ideális. Ezen ezt értem: nem szíve szerint cselekszik, nem legtisztább érzései szerint nyújt át magának, másoknak gondoskodást.

Jobb mell: Inkább a fizikai oldalra vonatkozik, azzal van szoros összefüggésben. Az imént „pusztán" a szellemi oldalról közelítettem meg a mell kérdését, de meg kell világítani a fizikai világ (a megnyilvánult világ) oldaláról is. A bal mellel „ellentétben" a jobb mell jelentése már sokkal anyagiasab­ban mutatja az embert. Erre példa a szoptatás, illetve a nagyon is anyagias támogatás (a pénz). Ide tartozik az is, amikor önmagáról kellene gondoskodnia, mondjuk szeretne egy jó ruhát, megvan rá a lehetősége, de nem veszi meg. To­vábbá az egyensúly elvesztéséhez vezethet az is, amikor túlzásba viszi a másokról való gondoskodást, vagy éppen nagyon előtérbe helyezi saját vágyainak kielégítését.

Ragadjunk ki néhány betegséget

290

Page 286: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Sömör jelenik meg a mell alatt: táplálnia kellene a körülötte álló embe­reket. Jobb mellen megjelenő elváltozás: a fizikai táplálásra utal (főz, pénzt ad kölcsön stb.). Ha csupán nem szeret az ember másokkal törődni, nincs gond, nem lesz betegségforrása, mert önmagára elegendő figyelmet fordít és ennek kö­vetkeztében a külvilág felé is odaadóan viselkedik (bár ezt nem szívesen vallja be).

A probléma abban az esetben kezd testet ölteni, amikor a külvilág felé azt mutatja, hogy nem szeret másokról gondoskodni. Azonban ez nem több egy színjátéknál. Játszik, mert belül egy sérült ember lakozik, aki fél az újabb kudarcoktól. Ezért ki akarja rekeszteni a problémát, nem akar gondolkodni. Pedig épp arra vágyik, hogy gondoskodhasson sze­retteiről. Ekkor betegség keletkezik. A lelke legmélyén érzi, hogy gondoskodnia kellene, de nem tud erőt venni magán. Nem képes szembenézni önmagá­val, mert ez utóbbi cselekvés (szerinte) fájdalmas hatással lenne rá. A fájdalom a kiszolgáltatottság, a „pőreség" érzéséből ered. Először tehát gondoskodjon saját magáról. Itt kell-elkezdeni, aztán tud a másik felé fordulni.

Összességében elmondható: a mellek betegségei, működészavarai abban rejlenek, hogy felborul az a kényes egyensúly, ami a másoknak és önmagának adott gondoskodásban van.

MELLÉKVESE Fizikai jellemzők:

A két vese felső pólusán sapkaszerűen ülő páros szerv, belső elvá-lasztású mirigy. A jobb oldali háromszögletű, a bal félhold alakú. A kén­sárga metszlapú, háromrétegű kéregállomány termeli az úgynevezett kéreghormonokat, amelyek a szervezet só - és vízháztartását, fehérje- és zsírforgalmát, a másodlagos nemi jelleget szabályozzák, s emellett a gyulladásgátlásban igen nagy hatásúak. Szembetűnően magas a kéregál­lomány C-vitamin tartalma. A velőállományban pedig az adrenalin és rokon vegyületei képződnek.

Mellékveséink relatíve parányiak, kb. 5g súlyúak és 2-3 cm-esek egyenként. Ám e csöppnyi szigetek - melyek az agyalapi mirigy ve­zénylete alatt állnak - szerteágazó módon irányítják létfontosságú élet-

291

Page 287: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

folyamataink százait. Túlműködésük vagy csökkent aktivitásuk súlyos anyagcsere- és hormonális zavarokat von maga után.

Lelki jellemzők: Megbetegedése roppant nehezen ismerhető fel (saját tapasztalataim

alapján), mert elváltozásai már csak akkor mutathatók ki, amikor már sok bajt okozott. Pajzsmirigy-eltérések, hajhullás, átmeneti látászavarok, szédülések kisérhetik. Termeli a szükséges hormonok egy részét, ezek adják a belső tüzet, ami jelentős szerepet játszik a szervezet ellenálló-képességében. Ez biztosítja az erőt, a külső-belső problémák felismerését, feldolgozását.

Gyógyítása: Adjunk a mi belső tüzünkből és a beteg újra találja meg azon vágyait, melyek valódi örömet, tüzet élesztenek benne.

MELLHÁRTYA Fizikai tulajdonságok:

A maximális kilégzési és belégzési állapot között nagy a térfogatkü­lönbség, amelyhez a tüdő szivacsszerű szövete könnyen alkalmazkodik és így kitölti a rendelkezésre álló teret, a mellűrt. De ehhez szükséges, hogy a tüdő külső és a mellkas belső felszíne egymáson szabadon el­csúszhasson. Ezt szolgálja a mellhártya, amely két fénylő lemezből áll, egyik a tüdőt burkolja, a másik belülről borítja a mellüreget. A két lemez egymásra siklik, közöttük pár cseppnyi kristálytiszta folyadék van, amely a lapszerinti szabad elcsúszást biztosítja. Tényleges üreg a mellhártyák között csak akkor keletkezik, ha gyulladás miatt ott savó jön létre, ha oda vér vagy genny tör be, ha levegő kerül be a tüdő vagy a mellkasfal sérülései következtében. Előrehaladott gyulladásos folyamatoknál a mellhártya két lemeze he­lyenként kisebb vagy nagyobb területen összetapadhat. A mellhártyagyulladas vezető tünete a heves, késszerüen szúró fájdalom, mely köhögés, tüsszentés, hajolás során fokozódik. Ha folyadék gyü-lcmlik fel - pl. gyulladás esetén, vagy, mert ráksejtek árasztják el a mell­hártyák felszínét -, vagy vér tör be („vizes" mellhártya és vérmell), ez a

292

Page 288: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

tüdőt kívülről összenyomja és súlyos nehézlégzés, fulladás lép fel. A kezelés ekkor mellkascsapolás; a kóros folyadékgyülem lebocsátása.

Lelki jellemzői: (lásd még gyulladások, légzőrendszer)

A légzésnek is, mint a testi-lelki megújulásnak természetesnek és fo­lyamatosnak kell lennie. A mellhártya segíti, hogy a folyamat nyugodt és zökkenőmentes legyen. Tehát nekünk alkalmazkodnunk kell ehhez a természeti törvényhez. Magyarul: minden külső behatás nélkül úgy kell tudatosan változnunk, levegőt vennünk, hogy nem érezzük kényszernek, de érezzük a belülről fakadó szabadságot.

MIGRÉN Fizikai jellemzői:

Féloldali, lüktető, elemi erejű fejfájás, amely rohamokban jelentkezik és órákig, vagy még tovább eltarthat. Nőknél gyakoribb, leginkább a serdülőkorban vagy a felnőttkor elején, gyakran menstruáció idején lép fel. Émelygés, hányás, vizelési inger, homályos látás vagy fényiszony kíséri. A migrénes látászavar fény-hallucinációkkal jár, úgymint fény-fellobbanások, csillag- és szikralátás, cikkcakkos fényjelenségek vagy szabályos mértani alakzatok felvillanása. Átmeneti vakság, szemizombénulás, eszméletvesztés és tudatzavar is előfordul. E félel­metes tünetek hátterében a nyaki vagy agyalapi verőerek valamelyikében zajló kórfolyamat áll: érgörcsöt követő érfalvizenyő lép fel, vagy heves lüktetéssel kísért értágulat. Mi idézi elő e mélyen zajló drámai változásokat? A migrénes rohamokat gyakran váltja ki érzelmi, vagy fizikai stressz; fronthatás, kimerültség, túl kevés (esetleg túl sok) alvás, s különös mó­don, esetenként bizonyos ételek - így pl. a csokoládé - és alkoholtartal­mú italok fogyasztása. Gyógyításában, vagy legalábbis a tünetek enyhítésében az orvoslás nagyszámú, különféle fájdalomcsillapítót vet be. Sokat segít, ha a beteget csendes, elsötétített szobában fektetjük le, kizárva a külvilág fény- és hangingereit.

293

Page 289: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Lelki jellemzői: Az ér görcsei valamilyen kielégítetlen vágy miatt alakulnak ki. Itt nem

kell feltétlenül „valami rosszra" gondolni . De ez is közrejátszhat. A görcsökkel járó folyamatoknál az alábbi jellegzetesség áll a háttérben: valamihez, valamilyen elvhez, vagy valakihez igen szorosan, csaknem erején felül ragaszkodik. Ez a ragaszkodás annyi erejét leköti, hogy köz­ben már nem marad ideje az élet naposabb felével foglalkozni. Minden­napjai igen zavarosan telnek, egyre kevésbé tud koncentrálni a nyuga­lomra és egy felpörgetett állapotba kerül. Ebbe már nem férnek be az újabb ismeretek, a nyugalmat, a harmóniát teremtő tapasztalások. Egyre inkább magára-maradottságot, magányosságot érez. Ez természe­tesen csak az adott - feloldatlan - problémára vonatkozik. Tudja, és ráadásul nagyon is tisztában van a megoldással, de helyette kibúvókat és indokokat keres, és talál, melyek alátámasztják tehetetlen­ségeit.

A gyógyulás, a teljes gyógyulás útja a feloldásban, az ismeretek gátolt áramlásának feloldásában van. Vajon mivel oldható fel ez az évek alatt jól megindokolt hozzáállás, vi­selkedési szisztéma? A könyv elején már kitértem erre: semmin sem lehet változtatni. Hagyni kell, hadd változzon magától! A betegnek kell tudnia, mi, milyen cselek­vés váltja ki az üresség érzését. Könnyebbé teszi haladását, ha tudja, minek szeretne hátat fordítani. Ebből már kikövetkeztethető a célirányos cselekvés is.

MITESSZER Fizikai jellemzők:

A faggyúmirigy kivezető szakaszában a mirigy pangó váladéka beszá­rad, ezáltal egy dugasz keletkezik.

Piszok és por tapad bele, és mint fekete, mákszemnyi pont tűnik fel az arcbőrön. Ha kétoldalról összenyomjuk, fonálszerű zsíros törmelékként ürül ki. Gennykeltő baktériumok előszeretettel telepednek meg itt, s el­fertőzve a területet gennyes pattanás alakul ki. Igazat kell adnunk néhány bőrgyógyász javaslatának, miszerint a mitesszer gyógykezelésében leg­hatékonyabb a rendszeresen használt csapvíz (!).

294

Page 290: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Lelki jellemzői: (lásd még bőr)

A bőr pórusain keresztül lélegzik és anyagcserét folytat. Pórusait arra is használja, hogy megszabaduljon feleslegessé vált anyagaitól. Szellemi szinten tekintve jelentése és funkciója ugyanaz. A külvilágból felvett tudásanyag, információ nem minden esetben nyeri el tetszésünket, ezért szükséges a kiürítése. Előfordul, hogy ez a folya­mat elakad, mégpedig azért, mert nincs bennünk elegendő erő, termé­szetesség a kilökéshez. Másrészt érezzük; valaki akadályozza megszaba­dulásunkat. Ez a két dolog szorosan összefügg és együtt jelentkezik.

NÁTHA Fizikai tünetei: (lásd még: arcüreg)

Az orr (valamint az orr-melléküregek és az orrgaratüreg) nyálkahár­tyájának hurutos lobja. Vízszerű, savós-nyálkás, esetleg gennyes vagy véres váladékcsorgás jelentkezik az orrnyílásokon. Dugulás-érzés, tompa fájdalom, teltségérzés kíséri. Az orrlégzés nehezí­tetté válik. Okai: vírusok, allergiát kiváltó anyagok, baktériumok.

Gyógyítás: Gyógyszeresen: C-vitamin, gyulladásgátlók, orrcseppek. Indokolt esetben (ha baktériumok vannak jelen) antibiotikumok.

Lelki oldal: Sok mindenre ráfoghatjuk a nátha kialakulását és valószínűleg valahol

igaz is lesz. így ráfoghatjuk a szomszédra, anyósra, vírusra, baktériumra, de mindezek semmit sem változtatnak azon, hogy a betegnek elment az életkedve. Vagyis valamilyen inger érte az imént említettektől, aminek közvetlen következménye a nátha vagy meghűlés. Egyet azonban tartsunk szem előtt: miért tudott „kihűlni"? Ebben az esetben talán a legszerencsésebb, ha a naphoz hasonlítjuk az embert. Mikor fog kialudni a nap?

295

Page 291: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

(Nagyon leegyszerűsítve!) Amikor felemésztett minden olyan anyagot, amivel táplálhatja a tüzet. Ebből következik, hogy az emberben is akkor alszik ki a belső tűz, ami­kor hiányzik az égéshez szükséges „anyagok" valamelyike. A négy Őselemet alapul véve négy úton juthatunk el a náthához, a meg­hűléshez:

A viz: információt szállít. A tűz: kordában tartja az energiákat, elégeti a mérgeket, melegíti a vizet. A levegő: új erőket hoz, közvetíti a gondolatokat. A föld: adja a biztonságot, magabiztosságot. Hiányában elesettség és fáradékonyság lép fel.

Ha kevés bennünk a tűz, túlsúlyba kerül a víz eleme és folyni fog az orrunk... és így tovább. A szervezet az energiaminimumra törekszik és a harmóniára, vagyis ezek az elemek igyekeznek kiegyensúlyozni egymás hatását. Ezt önmaguktól is megtennék, ám az „okos" ember folyton akadályokat gördít a termé­szet folyamatai elé.

Bővebben olvasható erről a témáról a Spirituális útmutató szellemi ván­doroknak c. könyvemben.

A gyógyulás útja: Keresni kell egy olyan dolgot, ami örömmel és megelégedéssel tölti

el! Ez lehet egy cél, egy megtörtént esemény, vagy akár egy szeretett személy. Teljesen mindegy, mit talál, a lényeg: számára már most is örömet adjon, vagy inkább örömet érezzen benne. Beszélgessünk a beteggel, de még célravezetőbb megoldás, ha kérdez­zük, és kérdéseinkkel önmagát vezeti rá a megnyugtató megoldásra.

NEMI SZERVEK Fizikai oldal:

A fizikai lét íve behatárolt, véges. Utódokról kell tehát gondoskod­nunk, s evégett nem, nemiség és szaporodás összefonódva lelhető fel az emberben. Férfi és nő pedig: társak.

296

Page 292: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Párok, akik kiegészítik egymást. Ez az anatómia síkján leírva csatornák, üregek és sejttermelő mirigyek bonyolult rendszerét jelenti. A férfi ad: átad, átjuttat. A nő fogad, befogad és még ennél is többet, tesz: testén belül nem csu­pán a megtermékenyítés zajlik le, hanem táplálás és védelem is a magzat teljes kifejlődéséig, s végül az Ő feladata a világra juttatás is.

Lelki tünetei: (lásd még az adott betegségek tárgyalásánál)

Amikor a párok nem képesek kiegészíteni egymást, akkor keresni kell valami mást és ez a más gyakran a belső vívódás, önvád és visszahúzó­dás! De a végtelenségig sorolhatnám még a különböző viselkedési min­tázatok kialakulását. A lényeg azonban nem változik, az imént felsorol­tak mind rossz „vért" szülnek. Az adott területen meggyengül az immun­rendszer, csökken a regenerálódó képesség. Röviden nézzük meg a konkrét bajokat.

A férfi alapszerep: az öröm adása. De ezt lehet általánosítani is: az adás! Önzetlen adás, odaadás, új gondolatok, új tettek.

Könnyen megbillenhet az egyensúly a félreértések következtében. Az ember azt hiszi, nem elég értékes, amit ad, nem jól adja stb. Ebből aztán azt az elhamarkodott tanulságot vonja le, hogy cselekvésének semmi értelme. Ezért nem is fogja örömmel, kedvvel, megfelelő tűzzel ellátni nemi szervét. Következésképpen az adott terület könnyebben betegszik meg.

A női alapszerep: az öröm elfogadása és kiteljesítése, mintegy életet adva neki. Befogadás, életre keltés, babusgatás,

Jobban nem részletezem, mert egyrészt ugyanazok vonatkoznak rá, mint a férfira, másrészt alaposan tárgyalom a konkrét folyamtoknál.

NYAK Fizikai jellemzői:

Fejünket a törzsünkkel összekötő szervünk. Alkotói: a nyakcsigolyák, nyakizmok, nyaki zsigerek, garat, gége, légcső, a pajzsmirigy, a fejbe felszálló és onnan alászálló erek valamint az agy- és gerincvelői idegek.

297

Page 293: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Lelki jelentése: Problémák két okból fejlődhetnek ki, ez a két ok azonban minden

esetben együtt jelentkezik. Ez pedig a túlzott nyakasságból eredő fokozott keménység, elvekhez való ragaszkodás. Természetes a túlzás csak arra az esetre igaz, amikor elváltozások jelentkeznek! A másik oldal ennek az „ellenkezőjét" jelenti: kialakult benne egy igen erős csalódás, ebből félelem, a kinyílástól való félelem növekedett ki.

NYÁLKAHÁRTYA Fizikai jellemzők:

Üreges zsigereket bélelő háromrétegű hártya. Felszínét különféle hám borítja, kötőszöveti részében jellegzetes mirigyek találhatók, végül egy kétrétegű símaizomréteg következik, amely a nyálkahártya mozgatását végzi.

Lelki jellemzői: Erről itt csak általánosságban tudok beszélni, hiszen szervezetünkben

számos helyen megtalálható. A lényegét tekintve azonban elmondható, hogy a nyálkahártya szerepe a simulékonnyá, síkossá tétel. Síkosabbá teszi a szerveket, ezáltal a kívülről - de ez belülre is vonatko­zik -jövő szurkálódások élét csökkenti (lásd még allergia). Amikor nyálkahártya probléma alakul ki, azt jelenti, hogy egyre kevésbé képes rugalmasan viszonyulni az ingerekhez, azaz túlzott érzékenységet mutat, esetenként túlreagálja dolgait. Fokozott ingerlékenységet mutat, mert nem érzi magát elég erősnek a problémák megoldásában.

NYELŐCSŐ Fizikai jellemzők:

Emésztőrendszerünk ujjnyi vastagságú, valóban cső alakú szakasza, a garat és a gyomor közötti összeköttetés, mely jórészt a mellűrben he­lyezkedik el.

Hullámszerű, tovahaladó mozgásai hajtják lefelé a falatokat, és kü­lönlegesen vastag nyálkahártyája durva vegyi-, mechanikai- és hőhatáso-298

Page 294: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

kat képes elviselni. Néha a csak többé-kevésbé megrágott falat, a növé­nyi rostok, a forró ételek és a maró hatású alkoholok és a fűszerek hosszú ideig „bűntelenül" nyelhetők le. Akár fejjel lefelé való testhelyzetben is lefelé tolja a gyűrű alakban végigfutó összehúzódási hullám a falatot vagy kortyot, mely végül a gyomorba jut a kellő pillanatban ellazult gyomorkapun keresztül.

Lelki jellemzői azok a hétköznapi meglátott, megfogott, megrágott és lenyelt tapasz­

talatok, melyeket fel kell, vagy le kell dolgoznia. Albert már utalt rá: bűntelenül lenyelhetünk dolgokat! Csak az Isten a megmondhatója, milyen extrém dolgokat vagyunk képesek hosszú időn keresztül lenyelni! Lenyeljük a feszélyező, idegesítő „táplálékainkat", ellenérzéseinkről nem veszünk tudomást. Csak a csodálkozás marad: fáj a gyomrunk! Mindannyiunkban ott van a képesség, hogy lenyeljünk olyan jellegű táplálékot, dolgot mely nem hasznos. Ezt kordában, bizonyos határok között kell tartani. Természetes dolog, hogy a számunkra nélkülözhetet­lent lenyeljük. De tartsuk szem előtt: ha sokáig csak rosszat nyelünk, nem marad erőnk, időnk, sem kedvünk a hasznosak, az örömteli táplálékok lenyelésére, befogadására! Bővebben, konkrétabban akkor lehet elemezni, amikor górcső alá ve­szünk egy itt jelentkező betegséget (lásd ott).

NYELV Fizikai jellemzői:

A szájfenék hatalmas, tömör kiemelkedése. Nagyszámú izomkötegből tevődik össze, melyek a tér mindhárom irányába képesek húzódni, s ennek a felépítésnek köszönheti a nyelv rendkívül sokoldalú mozgé­konyságát. Nyelvünk elváltozása, elszíneződése érzékeny, áruló jelzője számos be­tegségnek, így például füstös vagy kormos a nyelv mérgezésekben, „sző­rös" gyomorhurutban, fekete A- és B-vitaminhiány esetén, vörös vagy málnaszínű skarlátban. Ha kettőzött körvonalú piros foltok tarkítják sár­ga szegéllyel, térképnyelvről beszélünk, s a háttérben ilyenkor vérsze-

299

Page 295: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

génység áll. Fedheti fehér vagy piszkossárga lepedék gyulladásokban, vírusos fertőzésekben hólyagocskák tömege borítja, a test kiszáradásakor (lázakban) pedig taplószerüvé válik. Lehet lebenyes küllemű (szájüreg­gyulladást követően) -, és lehet hasadt a csúcsán, veleszületetten, mint a kígyóé. Gutaütések következményeként pedig félreáll, félrehajlik a kö­zépvonaltól.

Ezerarcú nyelvünk — más szervekkel együtt — a nyelést és a beszé­det szolgálja, s nem véletlen, hogy erre vonatkozóan ezerféle szólás és mondás ismeretes.

Lelki jellemzői: Az önkifejezés, a meg/kibeszélés harmóniája vagy diszharmóniája

tükröződik a nyelv különböző elváltozásain. Nem lehet csodálkozni azon, hogy belső állapotunkat jellemzi a nyelvük! A magyar nyelv tele van nagyon is kifejező megállapításokkal: csípős a nyelve, felvágták... stb. Gondolkodjunk egy kicsit! Hogyan változik megnyilvánulásaink hang­neme a lelkünk állapotának függvényében?

Szerintem könnyen belátható jellegzetességeket mutat: minél nyűgö­sebbek, minél feszültebbek vagyunk, annál inkább válik csípőssé, hova­tovább gyilkoló eszközzé nyelvünk. Igaz ennek a folytatása is: a sok kudarcba fulladt beszéd következtében egyre csendesebbek, szótlanab­bak leszünk, egyre kevésbé érezzük át a kimondott szavak örömét, ízét. Egyre ritkábban tudunk örülni, egyre ritkábban tudjuk jó érzéssel megta­pasztalni az elénk kerülő „ízeket"! Nyelvünk elszíneződése hűen tükrözi mindazon színességét, amilyen tarka formában megjelentethetjük, kimondhatjuk problémáinkat. Vagy éppen ellenkezőleg: beszélünk össze-vissza anélkül, hogy mondanánk valamit. A konkrétabb jelentéséhez hozzá kell illeszteni a mellette jelentkező elváltozásokat.

A gyógyulás úján járva összegezni, értékelni és átértékelni kell a felgyülemlett érzéseket. Mérlegelni kell, mi jár kevesebb feszültséggel: benntartani vagy kimondani! Mérlegelni kell, melyik viselkedés okoz nagyobb örömet: a benntartás, vagy az okos kifejezés! Nem lesz egyszerű feladat, de erőt, örömet meríthetünk már az elhatáro­zásból is. ERRE alapozva könnyebbé tehetjük lépéseinket. 300

Page 296: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

NYIROKRENDSZER Lelki jellemzői: Düh, harag, a meg nem értettség érzése, kisebbrendűségi érzés ami ural­kodói vágyaiból építkezik. Fel nem dogozott kudarcok, melyek az önzéséből fakadnak. A nyirokrendszer információt szállít a vízen keresztül pl. energiát. Véde­kezés: másik irányú információ, energia kiegyenlítődés. Nyirokcsomó probléma: a családtagokat elnyomja. Uralkodási vágya olyanokra is kiterjed, akikhez nincs köze, pl. szomszédok. Mandula: begyullad, ha elege van a védekezésből, belefárad. A gyógyu­lása akkor következik be, amikor úgy fogadja cl a dolgokat, ahogy azok vannak. Túlzottan védekezik a külső-belső ingerek, „behatások" ellen. Az orrmandula megbetegedése eseten igyekszik elzárkózni az új gondo­latoktól, vallástól. Nem tud védekezni az önbecsülését sértő hatások ellen: Torokmandula: a fizikai lét ellen lázad. A szülő ne erőszakolja rá az ételt, a gyógyszert, stb. ami nem kell neki. Gégemetszés: nem tud lenyelni valamit, fellázad az ellen, amit lenyelt (gondolatok).

ORBÁNC Fizikai jellemzői:

A regiek által Szent Antal tüzeként emlegetett kór a múlt rettegett bőrbetegsége volt. Magyar szentünkre a XIV. században Itália földjén feltehetően az orbánc sújtott le, akkor tett fogadalmat, hogy ha felgyó­gyul, ő maga is gyógyító lesz. így történt.

Ám az orbánc ma is végződhet halállal, ha nem kezeljük. Lényege: gennykeltő baktériumok hatolnak a bőrbe, de hatásukra külö­nös módon nem gennyes, hanem savós izzadmány keletkezik, s ezt kö­vetően a folyamat „útnak indul". A betegség hirtelen magas lázzal, rázó-hideggel kezdődik, igen rossz közérzettel, émelygéssel, hányással és ezzel párhuzamosan megjelenik az orbáncra jellemző elváltozás is: a behatolási kapu környékén vörös, éleshatárú foltként a bőr elődomboro­dik a torzító vizenyőtől.

301

Page 297: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Ez a folt aztán elindul: csipkézett nyúlványokkal elkezd szétáradni, pár nap alatt egész testtájakat borítva el. Máskor a tűzszerüen, fénylő vörösen tovakúszó góc csak egy irányban terjed el, s miközben mintegy körbevándorol a testen, a mögöttes része gyógyul. Amerre elhalad, útját gyulladt nyirokércsíkok jelzik.

Orbánc szavunk eredetileg is a tűzzel függ össze. Azzal a tűzzel, amely a néphit szerint is megtisztít, s amelyet számos vidéken — noha nem Antal napkor — szertartásosan átugrottak. A modern nyugati or­voslás viszont egyáltalán nem bízik e kór tisztító, tüzes erejében, és a testet antibiotikus szerekkel kezeli.

Lelki jellemzők: (lásd még bőr, gyulladás és a tüz)

Mint az iméntiekből kiderült, ez a tűz nem éppen az a tűz, ami segíte­né az emberi szervezetet.

Olyan ez, mint a tábortűz, amit egy száraz erdő közepén gyújtunk, majd magára hagyjuk a szeles időben. Amennyiben szerencsénk van, csendben kialszik.

De a jelen betegség esetében ez a tüz kicsúszott az irányítás alól. A kiszáradt, megfásult testet könnyebben uralhatják el az indulatokból táplálkozó tüzek. Ezeknek nem kell feltétlenül felszínre kerülniük, azaz tudatosodniuk. De ha látjuk, meg tudjuk fékezni. Tehát itt arról van szó, hogy titokban vannak tartva ezek az elégedetlenségek.

A gyógyulás útját megérteni, megvalósítani leginkább a tűzzel és a bőrrel együtt lehet (lásd ott).

ORR Fizikai jellemzői:

Ha az emberi arcra tekintünk, látjuk, hogy annak jellegét döntően meghatározza egy kiszögellés, küllemét az egyénre oly jellemzővé tevő kiemelkedés, az orr.

Váza túlnyomó részben porcból áll, a csúcsa alatti kettős nyílás pedig a légutak kezdete. Az itt beszívott levegőt az orrüregek megszűrik a portól, koromtól, rovaroktól, lebegő növényi szálaktól. A szűk, ám nagy felületű orrjáratokban átáramló levegő felmelegszik és útja során egyben párával telítődik. És ugyanitt helyezkedik el értelemszerűen a szagió-

302

Page 298: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

szervünk, eme létfontosságú jelzőrendszer, mely illóanyagokról, avagy maró gőzök, kártékony füstanyagok veszedelméről tájékoztat bennünket.

Orrunk jól ismert, közönséges betegsége a nátha, mely nem más, mint fertőzéses nyálkahártyahurut, melynek következtében nagy mennyiségű savós, nyákos, vagy éppenséggel véres és gennyes váladék termelődik. Mindennapos jelenség a felső légutak védekező reflexe, a tüsszentés, amikor is kémiai vagy mechanikus ingert követően görcsös erejű kilég­zés nyitja meg hirtelen az orr-garat nyílását, és a nagy nyomással ki­áramló levegő a gyorsvonat sebességével sodorja kifelé az ingerlő anya­got.

Lelki jellemzői: (lásd még az orrpolip, orrvérzés fejezeteket)

Albert annyira jól jellemezte az orrot, hogy szinte nem is igényel kü­lönösebb kommentárt. Jelentését röviden így lehet összefoglalni: amibe beleüti az orrát. Olyan külső dolgokkal foglalkozik, amikhez semmi köze. Mivel ezzel szembe­sül, fájdalom ébredhet benne. A fájdalma a felismerésből, a lelkiismeret-furdalásból keletkezik. Sokáig tartó: vagy lelkiismeret furdalása van, amiért beleszólt, Vagy nem bocsátott meg annak, akinek az életébe akkor beleszólt.

Orrsövényferdüléskor az orrjárat beszűkül és ennek lelki jelentése: azon az oldalon sokkal kevésbé tudja nyugodtan magába szívni, érzékelni az információkat. Szaglás átmeneti vagy végleges elvesztése: görcs a szaglóideg pályáján.

ORRPOLIP Fizikai jellemzői:

Az orr-melléküregek idült gyulladása következtében a nyálkahártya elfajul, vizenyős, jóindulatú kötőszövetes daganatok alakulnak ki. Ezek küllemükre nézve kocsányos vagy párnaszerűen kiemelkedő elváltozá­sok. Orrdugulást, légzészavarokat idéznek elő, s csaknem állandó jellegű fejfájás, véres nyákos váladékozás kíséri őket.

Megoldás: műtéti eltávolítás.

303

Page 299: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Lelki jellemzői: A polipról elmondható, hogy ez tulajdonképpen egy jóhiszeműen fel­

állított védő, óvó fal. Ezt a falat állította a beteg a problémái útjába. A fizikai jellegzetességek is azt támasztják alá, hogy egy hosszantartó gyulladásos folyamat előzi meg a polip kialakulását (lásd még: gyulla­dás, illetve arcüreg). A lázadását, lázongását nem tudja, vagy nem meri kimutatni, ezért-hogy mégis megszabaduljon -, más módot kell találnia! Nem tudja kiadni a lázadás okát. mert nem talál, olyan személyt - önma­gában sem - aki meghallgatná. Nem képes kimutatni, mert annyi kelle­metlen tapasztalatot gyűjtött már be, ami bátorságát teljesen elnyomta. Mindezeket figyelembe véve: a jótékony elzárkózás marad számára egyedüli megoldásnak. Természetesen ez az elzárkózás nem nevezhető egészségesnek, hiszen lényeges dolgok kimaradnak életéből. Hogy melyek ezek?

Az orr természetéhez tartozik a kiszagolás és az ezekből az informáci­ókból, ismeretekből egyenesen következő nyugodt erő. Ha a nyitottság helyett a strucc-politikát alkalmazza, ezért el fog esni egy sor örömtől és szabadságtól. A gyógyulás útján éppen ezt kell újra felfedezni! Az ilyen -jóindulatú - folyamatoknál meglehetősen nehéz dolga van a gyógyulásra vágyó embernek. Mert ez az elváltozás sokkal több jót, sok­kal nagyobb biztonságot ad, mint kellemetlenséget! Ez a jóság azonban csupán a felszín, a látszat! Látszatnak kell lennie, mert egyébként nem panaszkodna az orrdugulás­ról, a feszítő érzésről, stb. Újra meg kell találnia a szabad gondolkodás, a szabad légzés örömét! Ez az „apró" sikerélmény segíti szervezetét, hogy ne kelljen ilyen védő fa­lakat emelnie! Megtalálja a szabadságot és egyre kisebb lesz a kiújulás veszélye!

ORR VÉRZÉS Fizikai jellemzők:

Az orrsövény porcos részének nyálkahártyáján elhelyezkedő érfonat-ból ered leggyakrabban, mely bizonyos betegségekben vérzésforrásként szerepel. Gyermekeknél, fiataloknál gyakran minden kimutatható ok

304

Page 300: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

nélkül lép fel orrvérzés. Néha életveszélyt is jelenthet, a beteg szó szerint elvérezhet az orrán keresztül. Leggyakoribb a magasvérnyomás és az érelmeszesedés, mint háttérben álló ok, de máj betegségeket, mérgezéseket is kísérhet orrvérzés, mely egyben az egész érrendszer súlyos károsodását is jelzi. Legközönségesebb oka azonban sérülés (ütés, szúrás). A megrepedésre hajlamos orr-ereket a gégész kiirthatja, vagy rétegesen kitamponálva az orrüreget a vérzés megszüntethető.

Lelki jellemzői: Olyan dolgokba üti az orrát, olyan finom, alig észrevehető dolgokat

szimatol ki, melyekből nem képes tudást, tapasztalatot meríteni. Sőt ezek a megtapasztalások igen erős befolyással vannak rá, és ezekkel nem tud mit kezdeni.

Igen erős szociális érzékenysége következtében megérzi azon dolgo­kat, melyek - kimondatlanul is - elé kerülnek, de nem tud velük mit kezdeni. Ezért azok irritálni fogják (fizikai síkon is) a nyálkahártyát. Ennek az lehet a következménye, hogy a folyamatos ingerek hatására -mivel nem dolgozza fel, és nem is adja ki azokat - meggyengülnek az orrban lévő érfalak. A tapasztalatok olyan mély hatást gyakorolnak érzékeny lelkivilágára, hogy teljesen vérig lesz sértve! Azért folyamatos az ingerlés, mert azokat a tapasztalatokat, melyeket megszerzett, érzékelt, a „fejében tartja", magyarul: se le nem teszi, se fel nem dolgozza! Az irritáció lehetne „simán" orrfolyás. Miért vérzik tehát? A megoldás a vér szerepében található meg. (lásd még: vér) Milyen célt szolgál a vér?

Szállítja az élethez szükséges éltető erőket. Jelen esetben viszont már annyira telve van ezekkel az ismeretekkel, hogy inkább a „könnyebb" szabadulást választja. Van ennek egy másik megközelítési módja, ami kiegészíti fejtegetése­met. Ez az esemény tulajdonképpen értelmezhető egyfajta figyelemfelhí­vásnak is. Mellőzöttnek, gyengének, meg nem becsültnek érzi magát. Mindezek belső konfliktusokat eredményeznek. A konfliktusok pedig feszíteni, feszélyezni fogják. Ezektől pedig szabadulni kell!

A szabadulás, gyógyulás útja nem nélkülözheti saját értékessége tudatának erősödését. Olyan célokat, vágyakat kell előtérbe engednie,

305

Page 301: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

melyeket eddig háttérbe szorított. Ilyen célok tömegesen találhatók. Len­niük kell, mert másként nem élhetne a betegben ilyen elemi erővel a szabadság vágya!

ÖDÉMA Fizikai jellemzők:

Az emberi test súlyának 70%-a víz. Ez a folyadékmennyiség különféle töménységű sóoldatok formájában helyezkedik el, melyek egymástól jól elhatárolódva úgynevezett folyadéktereket alkotnak. A határokat végte­lenül finom hártyák, hajszálerek, nyirokerek és a sejtek falai alkotják, melyeken keresztül a nyomásbeli és koncentrációbeli eltérések vízván­dorlással egyenlítődnek ki.

A folyadékfelvétel és -leadás, valamint a szövetekben zajló kiáramlás és visszaszívódás normális körülmények között egyensúlyban van. Ez a szöveti áramlás igen jelentős: egészséges embernél naponta 400-500 liternyi!

Vizenyő (ödéma) akkor keletkezik, ha: vagy az érpályából való kiáramlás felfokozódik, vagy a visszaszívódás folyamata lecsökken.

Az eredmény: a szövetközi tér folyadéktartalma kórosan felszaporodik. Okai: szűkülnek az erek, vagy bennük torlasz képződik (trombózis, em-bólia, daganatos tömeg), s hasonló ok miatt lép fel vizenyő szívbetegek­nél, a jobb szívfél elégtelen működése miatt a nagyvérkör, bal szívfél elégtelensége esetén a kisvérkör területén. A heveny, akár pillanatok alatt kiáramló ödémák viszont allergiás eredetűek. Ilyen életet fenyegető, látványos katasztrófa pl. a gégevizenyő.

Lelki jellemzői: A fő probléma: az ödémás területen kialudt a testi-lelki tűz és túlsúly­

ba került a víz, ami azután ott pang. A tűz kialvása annak lehet a következménye, hogy van az emberben

egy sor olyan ismeret, mellyel nem tud vagy nem akar mit kezdeni. Ezek a feldolgozatlan események egyrészt elveszik az „égéshez" szükséges erőt, másrészt rányomják bélyegüket a már meglévő tűzre.

306

Page 302: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Ha az ödémák vese eredetűek (leállás, alulműködés miatt), akkor a beteg valamit nem ért és nem akar megérteni, (lásd még az alkohol... címszó­nál).

ÖVSÖMÖR Fizikai jellemzők:

Más néven herpesz (herpes zooster), egy vírusos eredetű fertőző be­tegség, amely csak az egyik testfélre támad, vagyis oldaliság jellemzi. Ahol megjelenik, hólyagok tömege borítja el a bőrt, de a mélyben min­dig érintettek az ott vonuló idegek. Ha a törzs idegpályáinak lefutása mentén keletkezik, félövszerűen (és nem övszerűen!) húzódó, duzzadt­vörös alapon elhelyezkedő hólyagcsoportok alakulnak ki; ha fejen, nya­kon vagy végtagon támad, sávszerű ívek jönnek létre úgyszintén hólya-gokkal teleszórva. Megjelenésük előhírnöke a vonatkozó idegpálya éles, elviselhetetlen fájdalma. Az érintett területnek megfelelő nyirokcsomók duzzadtak és fájdalmasak.

Bár maga a bőrfolyamat egy-két hét alatt gyógyul, a megtámadott idegpályák fájdalmai még hónapokig fennállhatnak. Mivel az övsömör a mozgató idegeket is bántalmazza, a betegség heveny szakaszát követően átmeneti bénulások (pl. arcidegbénulás) is előfordulhatnak. A szemre támadó herpesz pedig vaksághoz vezethet.

Gyógyítása: A hólyagos területek ellátásában a szárító paszták és rázókeverékek

általában jól beváltak. Az általános kezelésben az ismert fájdalomcsilla­pítók mellett vírusellenes anyagokat, B12-vitamint adunk. Normális im-munrendszerü egyéneknél gyors javulás érhető el, ám akiknél a szervezet védekező képessége meggyengült, nehéz megakadályozni az életet ve­szélyeztető vírus terjedését.

Külön probléma a betegség lezajlása után akár évekig is fennálló, fennmaradó fájdalmak kezelése. A szakirodalom rengeteg anyagot sorol fel azzal a megjegyzéssel, hogy „segíthet", „csökkentheti" a fájdalmat, vagy javulás ugyan jól elérhető, „de csak a betegek kis százalékánál".

Lelki jellemzői: (lásd még: idegrendszer, bőr, gyulladás illetve herpesz)

307

Page 303: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

A bőr alatti idegpályák gyulladása ezt jelzi: azok a dogok, melyek a környezetből érik, határozottan feszélyezik. A beteget idegesítik ezek az ingerek, mert nem tud velük mit kezdeni. Nem képes ellene védekezni, nem képes megtalálni a helyes viszonyt.

A tapasztaltakat rendszerint - sorra - tévesen értelmezi. Értelmezésé­ben leginkább a szuverenitásába való beavatkozást tapasztalja. Ez az erőszakosnak megélt inger türelmetlenségre, fokozott válaszreakcióra készteti. Ebben az elhamarkodott cselekvésben nem képes figyelembe venni másokat. így gyakran bekövetkezik az, amitől leginkább fél: olya­nokat bánt, sért meg, akiket nagyon szeret. Az igazsághoz tartozik, hogy ezt talán - nekik - soha be nem vallaná. Miután kifejezésre juttatta nemtetszését, lecsillapodik s elkezd gondol­kodni. Az indulataitól való szabadulás lehetővé teszi az objektív látás­módot és ebben már felfedezi: hibát követett el, de ezt, ha be is vallja, nem hajlandó helyreigazítani. A sok ellentétes érzés előbb-utóbb lelkiismeret-furdalást ébreszt, melytől igyekszik szabadulni. A szabadulás egyik formája: fellázadni ellene! A lázadás azonban soha nem jelenti a hibák kijavítását! A lázadás csak a helyzet tarthatatlanságát jelzi. Tarthatatlan állapot, hogy azokon tölti ki bosszúját, akiket legjobban szeret, így önmaga ellen fordul és kialakul az övsömör!

A gyógyulás útja keresztülvezet az őszinteségen! Kezdetnek annyi is elegendő, hogy önmagának bevallja. Az őszinteség óhatatlanul is magá­val hozza a nyugalomnak azon fajtáját, melyben már képes felfedezni a már eddig is ott lévő viselkedési formákat. Továbbá az önvallomás adja meg azt az erőt, ami a cselekvéshez szükséges.

PAJZSMIRIGY Fizikai jellemzők:

Kétlebenyes, belső elválasztású mirigy, amely a gége és a légcső felső szakaszának két oldalán helyezkedik cl. Alakja a patkóra emlékeztet, de mivel részben a pajzsporc mellett foglal helyet, így elevezése innen ered.

Mikroszkóppal szemlélve a pajzsmirigy kicsiny tüszők sokaságából áll. Ezek sejtjei veszik fel a véráramból a jódot, belsejükben pedig sűrű folyadék helyezkedik el: ebben raktározódnak a már „legyártott" (jód­tartalmú) hormonok. Feladatuk az anyagcsere befolyásolása, s ezt a sej-

308

Page 304: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

tek oxigénfogyasztásának szabályozásával érik el. Ily módon van kulcs­szerepük a gyermek növekedésében és fejlődésében. E hormonok csök­kent jelenléte olyan kórképeket idéz elő, melyek szellemi visszamara-dottsággal járnak.

A jódot a táplálékkal vesszük fel környezetünkből. Hiánya (vagy fo­kozott bevitele) a pajzsmirigyműködés zavarát, sőt elégtelenségét idézi elő. Ellensúlyozandó a jódhiányt a pajzsmirigy megnagyobbodik. E kó­ros megnagyobbodást ijesztő méreteket is elérhet.

Mivel a tüszősejtek maradéktalanul, valósággal magukba szívják a keringésben megjelenő jódot, így a vizsgálati célból beadott jódizotóppal a pajzsmirigy működése kitűnően feltérképezhető. Ám e szervünk ugya­nilyen mohósággal koncentrálja magába a radioaktív jódatomokat is, Csernobil óta ezzel mintegy magába sűrítve rákos elfajulása lehetőségét.

Lelki jelentés: „Csak az a tied, amit megeszel."

Gondolatainkat, érzéseinket elsősorban a látvány, a tátottak határozzák meg. A testi folyamatokra pedig leginkább az elfogyasztott dolgok van­nak hatással. Az elfogyasztásba természetszerűleg beletartozik a táplá­lék, a levegő is. Egyiket a gégén, a másikat a nyelőcsövön keresztül jut­tatjuk szervezetünkbe. Ezért az itt elhelyezkedő mirigynek, mint a véde­kezés első vonalának jelentős szerep jut az egészség fenntartásában.

De ne szaladjunk ennyire előre, vizsgáljuk, értsük meg az egész fo­lyamatot.

Szemünkkel és általában az érzékszerveinkkel gyűjtünk ismeretet környezetünkről, amit aztán vagy megfogunk, vagy nem, vagy megrá­gunk és lenyelünk, vagy nem. A betegség szempontjából teljesen min­degy, melyiket tesszük, mindkettő hatással lesz ránk. Jelen esetben ez a hatás indulatokat vált ki. Indulatot váltanak ki a látot­tak, ezt kell, hogy tegyék, mert más esetben nem harcolnánk, nem küz-denénk érte - vagy ellene. A pajzsmirigy-probléma kialakulása az elfojtott indulatok következmé­nye. A legjellemzőbb tulajdonság a harag. Minden indulat, melyet nem juttattak kifejezésre - elfojtottak - előbb-utóbb felszaporodik és haraggá, kirobbanó indulattá változik. Ezzel a betegséggel küszködő emberek gyakran fojtogató érzést tapasz­talnak. Halmozzák az indulatokat és a tüszők pontosan követik a lelkiál-

309

Page 305: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

lapot változásait. Az ember lelkileg kezd megtelni és ezt lemásolja a pajzsmirigy is. Megduzzad. Albert említette a jód szerepét. Gondolkodjunk egy kicsit, mire használ­juk a jódot? Elsősorban fertőtlenítésre. Ezt a szerepet tölti be a pajzsmirigy életében is. A megfelelő védekezéshez szükség van egy olyan könnyen hozzáfér­hető eszközre, mellyel a beérkező ingereket semlegesíteni lehet. Semle­gesíteni kell, hogy a káros hatásokból, a félreértésekből, kudarcokból képes legyen a legtöbb jót különválasztani. A válogatás az ilyen betegnél határozottan korlátozott, hiszen a megfe­lelő választáshoz szükséges, elengedhetetlen feltétel a nyugalom. Ennek hiányában könnyen elfárad, belefárad a folyamatos vizsgálódásba, elem­zésbe. Olyan ingereket fog kidobni, melyre szüksége van, és megtartja a szükségteleneket. Ez előbb-utóbb tudatosodik benne, és tovább fokozó­dik az eddig is meglévő feszültsége. Azt hiszi, az egész világ s benne minden ember ellene, csakis ellene van. Ellene vannak, de mégis ott él benne a vágy: szeressék őt! Ez a kettőség aztán változatos tüneteket idéz elő. Hajhullást, hiszen any-nyit tépelődik problémáin, szédülést, mert nem találja az egyensúlyt. Látászavarokat, mert nem tudja, mire figyeljen és mit hagyjon figyelmen kívül!

A gyógyulás feltétele a bennlevő indulatok kiadása! Nem másra borí­tani, nem mást okolni! Egyszerűen ki-, elmondani! (lásd még Basedow-kór és a daganatok)

P A R A N O I A (üldözési mánia) Orvosi leírás:

Az érintett személyen lassan, alattomosan uralkodik el egy téveszme­rendszer, amely aztán tartóssá és befolyásolhatatlanná válik. A téveszme­rendszeren kívül fekvő dolgokra vonatkozóan azonban változatlanul megmarad a helyes ítélet és kritikai készség. A tudat és gondolkozás világossága egyebekben tehát sértetlen. Érintetlen az intellektus és a szakmai tevékenység is.

A legfontosabb tünetek az állandóan fennálló üldöztetéses téveszmék. Ismert a nagyzási paranoia, illetve azon változatai, amikor eltúlzódik a saját érdek, vélt, vagy megtörtént, de jelentéktelen méltánytalanságokkal

310

Page 306: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

szemben: a beteg ezeket súlyosan ítéli meg, s így fog ez a későbbiekben téveszmék keletkezéshez vezetni.

Noha az intellektus sértetlen marad, a házassági és a tartós kapcsola­tok súlyosan károsodnak.

Lelki jellemzők: (lásd még a félelmek és a pánikbetegség c. részeket)

Vegyük komolyan a beteget és a betegséget! Számunkra értelmetlen, megfoghatatlan dolgai a számára - még ha nem is léteznek - nagyon is valósak, és jelentős hatást gyakorolnak rá. Az Ő világában nagyon is ez a valóság! Tehát mi is így viszonyuljunk hozzá. Vegyük figyelembe dolgait és mutassunk megértést. Olyan megértést, mellyel képesek va­gyunk pozitív irányt mutatni keserédes életében.

Talán a legfontosabb jelenség, hogy az érintett nem rendelkezik beteg­ségtudattal! Természetesnek - bár rossznak - fogadja el állapotát. Igen határozottan kifelé fordul! Figyelme leginkább a külvilág ellen irá­nyuló megjelenési formáit keresi, és rendszerint meg is találja! Nézzük meg, miért is fordul ennyire kifelé? Az emberi tekintetnek, figyelemnek minden esetben fordulnia kell vala­mi felé, csak így tartható fenn az a hajtóerő, melyből új- és újabb energi­ákat meríthet. Kifelé fordul, a külvilágot lesi, figyeli, mert amit benn talált, az megbot­ránkoztatta és megrémítette. A benn lévőkre - véleménye szerint - nem lehet, nem szabad figyelni. Megszerzett ismeretei kezdenek egyoldalúvá válni, és ennek az egyoldalúságnak egyenes következménye lehet (lesz) a személyiség meggyengülése. A meggyengült személyiség, lélek már nem tudja, nem tudná elviselni a kritikai észrevételeket, ezért igyekszik megtalálni a kiutat. Az egyoldalú­ság következtében a kiútkeresés - az ismeretek hiányában - eleve ku­darcra van ítélve! Ez a gyenge benső már nem képes elviselni az újabb megpróbáltatásokat, ami a saját maga megítéléséből következne.

A jelenség tekintetében teljesen mindegy, léteznek-e az őt üldöző dolgok vagy sem, úgyis fog keresni és találni alkalmat arra, hogy ilyeneket lel­jen. Ha mégsem utal semmi ezekre, akkor megteremti őket.

A gyógyulás útja azzal kezdődhet, hogy felfedezi: valami nagyon nincs rendben! Talán ez a legnehezebb rész. Ne csodálkozzunk rajta,

311

Page 307: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

hogy nem adja fel eszményeit. Azok rengeteg bajtól „megóvták", tehát jót talált bennük. A beteg elmondhatja: nincs ereje változni! Nézzük másként ezt a problémát! Ha van ereje fenntartani ezt az igen kellemetlen, nyomasztó állapotot, akkor ahhoz is van ereje, hogy engedje a változásokat! Igaz, ehhez más­ként kell hozzáállni. Itt is, mint sok más esetben ki kell cselezni az elménket: olyan dolgot kell cselekedni, amikor a betegnek eszébe sem jut ellenkezni! (Ha már kicsúszott az irányítás a kezünkből - de egyéb esetben is - forduljunk szakorvoshoz!) Oly sokszor említettem már a boldogság megtalálását. Itt is meg kell találni! Az elvesztett boldogsága az erő tudatában van. Találni kell olyan elfog­laltságokat, melyekben csak ő tud segíteni, erőt adni. Létezik ilyen cselekvés, hiszen a beteg olyan sokszor beszélt már róla!

PATTANÁS Fizikai jellemzők:

Szőrtüszőben, faggyúmirigyben keletkező gennyes gyulladás. Az el­dugult faggyúmirigyben visszamaradt faggyútömeg körül gennykeltő baktériumok által kiváltott gyulladásos folyamat keletkezik. A felgyü­lemlett genny spontán ürülhet, majd gombostűnyi heg marad vissza. Gyakori fiatalokon a pubertáskor idején, nőknél gyakran a menstruációt kíséri vagy előzi meg.

Lelki jellemzői: (lásd még bőr, genny)

Mint tudjuk, a bőr képviseli a test védekező mechanizmusának első vonalát. Ezért az itt jelentkező gyulladásos folyamatokról elmondható: a bőr igyekszik magából kivetni a feszültséget okozó ingereket. Tulajdonképpen a feszültség ezen megjelenési formája tekinthető olyan­nak, mint amivel távol óhajtja magától tartani a nem kívánt embereket, ingereket. A pattanás letisztulása egyrészt a test méregtelenítése. Másrészt az adott testrésszel illetve a hozzá tartozó tulajdonsággal való konfliktus meg­nyilvánulását jelenti. 312

Page 308: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

PÁNIKBETEGSÉG Tünetei:

Rövid ideig fennálló, de sűrűn ismétlődő és kiszámíthatatlanul fellépő, nagy erejű szorongásállapotok, szorongásrohamok jellemzik, gyakran tömegiszonnyal. A rettegést kísérő testi tünetek: heves szívdobogás, szédülés, hányinger, esetleg hányás, hasmenés, fulladásérzés a leggyako­ribbak, továbbá remegés, főfájás, verítékezés, gyomorgörcs. A fenyegetettség-érzés jellemző. Minden betegben - kivétel nélkül -félelem alakul ki a szorongástól, s ez már mindennapos életvitelében súlyosan korlátozza. Végül - előbb vagy utóbb - megtörtté, depressziós­sá válik.

Kezelése: A depresszió és a szorongás oldása gyógyszeres úton, továbbá vi­selkedésterápia, relaxáció, pszichoterápia.

Lelki jellemzői: A pánikbetegek lelki konfliktusát az alábbiakban lehet megtalálni:

minden külső és belső dolog elől elzárkózik, így a benne lévő tűz, öröm lassan elcsendesedik. Erőtlenné és hajlamosabbá válik a már eddig is benne lévő fél-ismeretek alapján történő döntésekre. Ezek a fél­ismeretek előtérbe kerülnek és eluralkodnak rajta. A miért nagyon fontos, illetve a leglényegesebb kérdés, amit feltehetünk! Hogy miért zárkózik el? Ez egy igen hosszú folyamat végső állomása, mely elindul az alulérté­kelésből, keresztül megy az értéktelenségen, hiábavalóságon és eljut a kilátástalanságig. Most nézzük meg részleteiben! Hagyja, hogy eluralkodjon rajta egy beszűkülési szakasz.

Komolyan kell venni azokat a dolgokat melyektől fél és retteg, csak akkor tudjuk megszabadítani őt gyengeségeitől.

A betegség kiváltó okai: 1) A belső tűz kialvása 2) Levertség, kedvtelenség állandósulása 3) Üresség — nyitottá válik a szomorúságra

313

Page 309: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

4) Az aura és a szellemiség meggyengülése 5) „Démoni" erők érkezése, félelmek, pánik

Az egészséges tudatú és egészséges testű emberből sugárzik az élet örömteli fénye. Amikor ez a fény kialszik, akkor válik nyitottá a külső, félelmet okozó tényezőkre. Minden betegség gyökere az emberi tudatban keresendő. Minden betegség valamilyen helytelen lelki tulajdonságból meríti a fennmaradásához szükséges erőt. Kialakulni csak abban a személyben tud, akiben megrendül az önbiza­lom, és a sugárzó szeretet. A fény teljes kihunyását követően jelentkeznek a félelmekre utaló jelek.

Gyógyítása:

1. Meg kell fogni a kezét, érezze segítségünket, meleg figyelmünket 2. A fájdalmak kivétele 3. Feltöltés, szeretettel 4. A belső tűz felélesztése

PETEFÉSZEK Fizikai jellemzők:

Mandula alakú páros szerv, amely teljes méretét serdülő korban éri el. Kéregállományában különböző érettségi állapotú tüszők helyezkednek el, melyek nem mások, mint tüszőhámsejtekkel körülvett petesejtek. A borsónyi érett tüsző megreped, belőle a petesejt a hasüregbe kerül.

A petefészek feladata tehát petesejttermelés, valamint saját hormonjá­nak az elválasztása, miközben maga is hormonális szabályozás és ideg­rendszeri befolyás alatt áll.

Lelki jelentése: A petefészek a test azon része, ahol az új dolgok táptalajának elenged­

hetetlenül szükséges „alapanyaga" születik. Ez így nagyon pongyola megfogalmazás, de nagyon nehéz egyetlen mondatban összefoglalni ezt a csodát. A megbetegedés tünetei azt mutatják: a kialakult lelki állapot­ban kevéssé, vagy egyáltalán nem képes új dolgoknak teret adni. Ez a

314

Page 310: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

kijelentés vonatkozik az élet összes területére. Átmenetileg képtelen befogadni az örömet hozó - új - ismereteket.

A petefészek-gyulladás, felfázás gyakran előforduló probléma, ami határozottan befolyásolja a hétköznapi létet.

A felfázás és a gyulladás igen szorosan összefüggő tünet. A felfázás kialakulásához vezet, hogy az adott területen megcsappan az életöröm, vagyis azok a „figyelmességek", melyekkel mások örömet kívántak neki szerezni, feszélyezik, idegesítik. Konfliktust idéznek elő, minek követ­keztében elmegy a kedve az egésztől! A petefészek illetve környéke sokkal kevesebb „melegséget" kap, életének e területére lényegesen ke­vesebb figyelmet szentel a beteg. A csökkent öröm előidézi a felfázást, az adott szerv meghűlését. A rosszkedv, a kedvetlenség nem tartozik az ember természetes, ideális állapotai közé! Előbb-utóbb fel fog lázadni ez ellen a természetellenes állapot ellen!

A szerv gyulladásos folyamatainál - lázadásainál - jelentős szerepet kap az elégedetlenség és a dac. Unja már, hogy mindig mindent neki kell elviselni, mindig neki kell megalázkodni, és neki kell engedni. Tisztában van a helyes, járható úttal, éppen ezért lázad a „rákényszerített" ellen.

A petefészek a teremtés kiinduló pontja. Mivel itt diszharmónia van, nagyon nehezen - vagy egyáltalán nem - kerül olyan állapotba, amiben van ereje másokkal foglalkozni.

A gyógyulás útján járva el kell hagyni a másoknak való - szüntelen - megfelelés értelmetlen vágyát! Fel kell adni, mert értelmetlen és teljesíthetetlen! A fő konfliktus abban rejlik, hogy másoknak kíván megfelelni, és azt hihetnénk, akkor következik be a gyógyulás, ha ezt feladja, és másként cselekszik. Csakhogy ez egyrészt lehetetlen és megvalósíthatatlan, más­részt értelmetlen! Tudom, ez így teljes mértékben megvalósíthatatlan feladat elé állítaná a beteget! Képtelenség lemondani erről a vágyról! Helyettesíteni viszont lehet. Egy laza, nyugodt megfeleléssel, a saját maga iránt támasztott - örömteli - kívánalmak teljesítése nem okoz különösebb problémát. Az imént jelzett megfelelési vágy akkor kerül harmóniába, és akkor se­gíti a gyógyulást, amikor ezt saját magára is érvényesíti. Legyen önmaga is lényeges, bírjon olyan fontossággal, mint a környe­zete. Ekkor megtelik örömmel és képes nyugodtan viszonyulni életéhez, és ez a nyugalom megteremti a gyógyulás -jelentős - esélyét.

315

Page 311: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

PETEVEZETÉK az út, melyen keresztül eljut, megvalósul az öröm születésének feltétele.

Problémái akkor kezdődnek, amikor valamilyen belső okból követke­zően nem engedi szabadjára a benne rejtező, az „életbe kívánkozó" örö­möket. Szeretné létrehozni, szeretne életet adni azoknak a dolgoknak, melyek életében keletkeztek. Erre azonban már nem kerül sor, mert gá­takat, gátlásokat éleszt. Sok kudarca, kellemetlen tapasztalata volt. Nem figyeltek rá, kinevették, mellőzték azon dolgait, melyekért rajongott, melyekben fantáziát látott. Saját magát alulértékeli és ennek egyenes következménye, hogy mások elismerésére, figyelmére kell támaszkod­nia. Mivel mások véleményére túlzott hangsúlyt fektetett, a saját ered­ményei figyelmén kívül rekedtek. A megnyílási vágy csökkenése a kö­vetkező eseményt vonja maga után: beszűkül a petevezeték.

Félelem, feldolgozatlan, meg nem értett ismeretek vannak jelen életé­ben, melyek fokozzák szorongását. A szorongás pedig a fizikai testben is realizálódni fog.

Félelmei abból erednek, hogy szeretette volna útjára engedni, szeretett volna életet adni egy új eszmének, elképzelésnek, vagy gyermeknek, de partnere kinevette, és nem vette komolyan. A kinevetést nem a szó szo­ros értelmében, hanem átvitt értelemben veszem. A meg nem értésbe beletartozhat, sőt bele is tartozik az egész világ, a környezet minden résztvevője.

A folyamatos, állandó hatásnak könnyen lesz következménye a gyul­ladás. Gyulladásba torkollik a félelem, amikor tisztában van saját igazá­val, helyesnek tartja elveit, de kifejezésre már nem meri juttatni. Sokat gondolkodik, képzeletében lejátssza az esetleges beszélgetést, de végül nem valósítja meg! A beszélgetés, de inkább monológ, panaszáradat „természetesen" rossz szájízt teremt. Rosszat kell, hogy kialakítson, mert egyébként tényleg mindent megtenne a megvalósítás érdekében. A lényegét tekintve: saját magát beszéli le a cselekvésről, önmagának bebizonyítja; ennek így kell lennie!

A gyógyulás felé haladva újra meg kell találnia értékeit! Nem lehet mindig másoktól várni a dicséretet, hiszen úgysem hallja meg, ha nem tartja méltónak magát. Kicsi, apró dolgokban kell újra felfedezni a szabadságot. Pillanatokra át kell adnia magát a felszabadultságnak. Lehet ez egy jó, kellemes, meleg 316

Page 312: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

fürdő, vagy napozás! Bármi is legyen az, a lényeg, hogy csak arra fi­gyeljen.

PIKKELYSÖMÖR Fizikai jellemzők:

Idült, meglehetősen gyakori bőrbetegség, melynek genetikai háttere van. Ezüstös pikkellyel fedett élénkvörös foltok képezik az alapjelensé­get. A gyertyacsepp-szerű hámpikkelyeket lekaparva vérzések jelenhet­nek meg. Előszeretettel a végtagok feszítő oldalán könyökön, térden és a hajas fejbőrön keletkezik, bár nincs terület, amin ne léphetne fel. Ritkán testhajlatban is kialakul. Általában véve enyhe viszketés kíséri. Gyógykezelésében elsődleges szerepet játszanak a kátránytartalmú kenő­csök és a szalicilsav, de a súlyos esetekben mellékvesekéreg-hormonok alkalmazása is szükségessé válhat.

Lelki jellemzői: A bőr betegségei mögött az egyén külvilághoz való viszonyának disz­

harmóniája található. Jelen esetben az alábbi lelki beállítottságot tükrözi: „Beteges félelem" a külvilág befolyásoló tényezőitől. Azt hiszi - sőt meg van róla győződve -, hogy életét nem képes irányítani. Ezt átvette a kül­világ és a benne lévő emberek. Figyelmen kívül hagyja azokat az ered­ményeket, melyeket elért. Ebből következik, hogy bármilyen sikeres, ezekről nem vesz tudomást, alulbecsüli értékeit. Értéktelennek, szeren­csétlennek tartja magát és ennek egyenes következménye, hogy feszülté, idegessé válik. így megérthetjük, miért ilyen ellenséges a külvilággal szemben, miért nem tud önmagára elegendő figyelmet fordítani. A belső feszültségeiből fakadóan túlreagálja az őt ért ingereket, majd a feltöltő­dés hiányának folytatásaként belefárad mindenbe. Fokozatosan elveszíti lelki (és a fizikai) regenerálódási képességét, csúnyának, elvetendőnek tartja tulajdonságait. Rosszul érzi magát a bőrében, azt hiszi, csak akkor lehet sikeres, ha mindenkin keresztülgázol. De hangsúlyozom ennek egyáltalán nem örül, sőt lelki gondjai keletkeznek belőle. Tudjuk: a test követi a lélek, a tudat változásait.

Ha a tudat ezeket érzékeli, ezeket érzi magáénak, nem lehet csodál­kozni azon, hogy a bőrön is jelentkeznek ezek a kellemetlen tünetek.

317

Page 313: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Egy rövid kitérővel bemutatom más oldalról is a folyamatot. Gondolkodjunk! Hogyan védekezik az állatvilág? Páncélt képez.

A beteg haragszik a világra, utálja, hogy harcolnia kell az érdekeiért. A sömör ott jön ki, ahol a feladat: könyökön, ha valakinek könyökölnie kellene, de nem teszi, vagy ha teszi, az lelki konfliktust okoz. Fejen, fejbőrön akkor lép fel, amikor gondolkodásával, megoldási mec­hanizmusával van konfliktusa. A haj szerkezetnek nem sok köze van hozzá. Akitől - hite szerint - elvárják, hogy önálló gondolatai legyenek, de ezt nem teszi, annak a hajas fejbőrén lép fel pikkelysömör.

Aki akaratosan keresztülviszi a szándékát, annak nem lesz soha pik­kelysömöre. Annak, mondjuk, teniszkönyöke lesz. A pikkelysömörös ember haragszik. Nem szereti magát. A pikkelysömörös ember elpanasz-kodja a nyűgét, de nem könnyebbül meg. Ha a derékon van sömör: nem mer örülni. Ha hátul: az jelzi azt, amivel nem nézett szembe: „énnekem ne mondjál te semmi jót!"

A gyógyulás felé vezető úton újra kell tanulnia felfedezni azokat az ingereket, melyek ízesebbé, kedvesebbé teszik számára az életet. Mivel most hiányzik életéből a „só", foglalkozzon olyan dolgokkal, melyek számára fontosak. Vegye észre: amikor érdekeiért harcol, nem mások rovására teszi!

POLIP Fizikai jellemzők:

E daganatok kezdetben lapos képletek. Növekedésük során hosszúkás, nyélszerü képletté, megnyúlt kocsányos alakzattá változnak és rendsze­rint csoportos megjelenésük a polip hullámzó karjainak látványát idézi. Innen ered elnevezésük.

Hám eredetűek, nyálkahártyából emelkednek elő, annak a szövetéből is állnak és általában nagyszámú mirigyet tartalmaznak. Gyakoriak az orrban és az orrmelléküregben, gégében, a gyomorban, húgyhólyagban, továbbá a méhben és a vastagbélben, ahol tömegesen is megjelenhetnek, ezerszám lepve el a nyálkahártyát. Bárhol legyenek is, teret foglalnak el és könnyen véreznek.

A polipok feltétlenül jóindulatú daganatok, de amit növekszenek -főleg a vastagbélben előfordulók -, rosszindulatúvá alakulnak át az idő múlásával.

318

Page 314: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Lelki jellemzők: A polip egy teljesen jóindulatú butaságból, gátlásból nyeri életéhez,

létéhez szükséges energiákat. Hangsúlyozom -jelen körülmények között - nagyon is értelmes elváltozásról van szó. Mennyi értelem van abban, hogy elzárkózunk, túlzottan erős falat emelünk magunk köré? Milyen jó is az, amikor benn ülünk egy biztonságos, meleg szobában, és csak azon ingerek érintenek, melyeket beengedünk. Bizony jó, biztonságos!

De ne felejtsük el, miért is zártuk magunkra azt az ajtót, ha nem azért mert tudat alatt meg vagyunk rettenve! Persze megmagyarázhatjuk -ugyan ki ne lenne képes megmagyarázni sanyarúságát -, de továbbra is fennállnak problémáink. A polipokat tekinthetjük teljesen jóindulatú élősködőnek is, és ekkor nem is állunk olyan messze az igazságtól! Mindig találhatunk megfelelő indokokat, apró kis zsarnokokat, melyeket önmagunk fölé emelve, behó­dolhatunk neki. Lehet ez egy egyszerű elv: szerencsétlen vagyok, tehát... Itt nagyon változatos indokot lelhetünk, de ez mit sem változtat a hely­zeten!

A leginkább jellemző tulajdonság a folyamatos megújulásra, nyugodt életre való képesség elvesztése. Vagy nem indul neki semminek, vagy akkora elánnal, hogy mindent figyelmen kívül hagyva rohan célja felé.

A gyógyulás útján újra meg kell találnia azokat a sikerélményeket, melyek nyugalmat és megfontoltságot ébresztenek. Sokkal több figyel­met kell fordítania a cselekedeteire. Csak a nyugalmat adó élethelyzetekre fordítsa tekintetét, akkor távol maradnak a zavaró tényezők, azok, melyek elöl el kell zárkóznia. Ha ezek hiányoznak, akkor értelmét veszíti a polip, következésképpen visz-szahúzódik, és nem jön többet elő!

PORC Fizikai jellemzők:

A csont fejlődési előfutára, egyik fajtája a támasztószöveteinek. Több porcsejtet tartalmazó sejtfészekből áll, és szerkezetileg is több faj­tája van. A porcszövetben erek nincsenek, növekedése és anyagcseréje nem teljesen ismert.

319

Page 315: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Lelki jellemzők: Az elveink mellett hosszútávon csak úgy lehet kiállni - veszteségek

nélkül -, ha cselekedeteink mutatnak rugalmasságot, s ha kell, hajlítható-ságot. Amikor a hajlíthatóság, rugalmasság kényes egyensúlya, harmóniája „véglegesen" megbomlik, számíthatunk a porc elváltozásaira. Ez a túlzott, irányíthatatlanná vált érzés, cselekvés akkor válik érthető valósággá, amikor megvizsgáljuk, melyik testrészen keletkezik.

PORCKORONGSÉRV Fizikai jellemzők:

A csigolyák leglényegesebb összeköttetései korongszerű, rostos porc­lemezek. Kerületük rostos gyűrű, melyen belül kocsonyás jellegű mag helyezkedik el. E nagy ellenállású szerkezetben az életkor előrehaladtá­val elfajulási, leépülési folyamatok indulnak el. A korongot ölelő gyűrű meggyengül, eltorzul, s ekkor esetleg már csekély erőbehatásra is szét­szakad, és a lágyabb mag a meggyengült helyen a gerinccsatorna felé sérvszerűen kinyomul. Elég, ha a kitüremkedő porckorong-rész éppen csak megérinti a gerincvelő ideggyökeit: villámszerű, lángoló fájdalom lép fel.

Mivel a porckorong-sérv leggyakoribb az ágyéki gerincszakaszon, így a kórképet a derékból a végtagok felé sugárzó óriás fájdalmak jellemzik, melyek tüsszentésre, mozdulatra elviselhetetlenségig fokozódhatnak. Ez az isiász.

Ha a panaszok mérsékeltebben, de éveken keresztül fennállnak mint tompa derékfájások, lumbágó-ról beszélünk.

A betegséget a derékfájás összefoglaló nevével illetjük, és ez az em­ber egyik legáltalánosabban előforduló bántalma. Kezelésében nagyhatá­sú fájdalomcsillapítók és gyulladáscsökkentő jönnek szóba, s az ágynyu­galom akkor lehet hasznos, ha kemény területen hanyatt fekve pihen a beteg. Mivel a kór igen makacs, vagy pedig könnyen kiújul, gyakran csak a sebészi beavatkozás jelenthet megoldást: a kipréselődött, elfajult porcrészeket el kell távolítani.

320

Page 316: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Lelki jellemzők: (Lásd még sérv)

Olyan ez, mint a víz nyomása, minél lejjebb vagyunk, annál nagyobb. A víznél is a fenéken tapasztalható a legnagyobb a felhajtó erő, vagyis itt lesz a legnagyobb a problémák megoldásához felhasználható erő. A tes­tet, a keleti jógát és a csakrákat alapul véve a gerinc alsó részén találha­tók azon erőink, melyeket felélesztve, használva kikeveredhetünk égető problémáinkból. Figyelembe kell venni a másik oldalt is, miszerint ide kellene támaszkodni.

Túlzott merevség, esetenként földhöz ragadottság jellemzi a beteget. Az ellazulás, elengedés teljes mértékben hiányzik életéből, mivel nem találta meg a nyugalmat adó örömöket. Ez a merevség, sietség odáig fajulhat, hogy már fürödni sem marad ideje, gyorsan letusol, és rohan a következő feladat felé. Kapkodva tisztálkodik, hogy aztán minél előbb visszatérhessen égető problémáinak megoldásához. Persze ezek nem megoldások, sokkal inkább halmozások lesznek. A „letehetetlen" terhek annyira nyomasztják, hogy jelentős erőket, ener­giákat kell az elviselésükre mozgósítani. Ez a mozgósítás aztán elveszi, felemészti a további mozgásokat, vagyis merevség, keménység túlzott gerincesség és a csak-az-elvekhez-való-ragaszkodás marad osztályrésze.

PROSZTATA Fizikai jellemzők:

Régi orvosi szóhasználattal dülmirigy. E szelídgesztenyéhez hasonló alakú szerv a húgyhólyag alatt foglal helyet. Váladéka a többi nemi mi­rigy váladékával együtt az ondót képezi.

Gyulladását baktériumok idézik elő. Súlyos gáttáji fájdalom és láz kíséri, gyakori vizelési ingerrel. Időskori megnagyobbodása beszűkíti a húgycsövet, vizelet-elakadást okozva. Rákos elváltozásai igen gyakori­ak, s általában a súlyos vizeleti zavarok terelik rá a gyanút. A daganat beszűri a környezetet és előszeretettel ad csontáttételt a medencébe és a csigolyákba.

Lelki jellemzői: A férfiúi énkép fontos része az öröm, az új mag adásának képessége.

Amikor ezzel az adománnyal nem él, vagy helytelenül viszonyul hozzá,

321

Page 317: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

elváltozások keletkeznek ebben a szervben. Nem él létező képességével, mert egy különös közhangulat, elképzelés szerint cselekszik, gondolko­dik, így felborul a kényes lelki egyensúly.

A bakteriális fertőzés esetében is fennáll az a roppant fontos tényező, hogy alkalmasnak kell válni a befogadásra. Másrészt a fertőzést okozó élőlényeket is táplálni kell valamivel. Az ilyen jellegű problémával küszködő embernek erős érzéke van a mások örömét szolgálni, de he­lyette valami egészen mást tesz. Az imént említett téveszme hatására diszharmónia alakul ki. A bölcsességét, valódi, fontos érzéseit nem, csak valami mást, valami lényegtelent, sokkal kevésbé fontosat, a felszíni dolgait adja át.

Nézzük meg a kialakulás menetét, ezáltal könnyebben megérthetjük mindazon kétségeket, melyek rányomják bélyegüket életére és megnyil­vánulásaira. Gyakran kezdődik ez a betegség bizonytalan derékfájdalommal, amit nagyon nehezen, vagy egyáltalán nem lehet szervi elváltozáshoz kötni. A gerinc apró elmozdulásait a tartás, a lelki tartás bizonytalanságai okoz­zák. Nem tudja, mihez tartsa magát, melyik vezérlő elvet tartsa szem előtt, a fizikai vagy inkább a lelki dolgaira alapozza életét! Ezek görcsö­ket és az öröm tekintetében apró eltévelyedéseket eredményeznek. A gerinc elmozdulása az ingeráramlás eltéréseit követi, és az elzárt terüle­ten megcsappan az.életerő. Lecsökken az immunrendszer aktivitása, ami. lehetőséget ad a baktériumok megtapadására.

Természetes dolog, hogy ez a visszafogott, és a lelke mélyén érzett hiány lázadást, gyulladást fog maga után vonni. A lázadás mindig magával hoz egyfajta dacot, elégedetlenséget és ezek következtében erősen visszafogja az „adásait". Félni fog kiadni gyenge­ségeit, bizonytalanságait. Félni fog, hiszen ő az erős, tévedhetetlen férfi, a teremtés koronája.

A kor előrehaladtával egyre nagyobb lesz a betegség kialakulásának veszélye, hiszen a férfierő csökkenésével mindinkább értéktelennek érzi magát. Ez az értéktelenség aztán folyamatos elégedetlenséghez, majd lázongáshoz vezet. Ezt „természetesen" nem adja ki, ezért következhet be a prosztata megnagyobbodása.

A gyógyulás útján elindulva sok mindent kell újra felfedezni. Ezek közé tartozik, hogy - végre - figyelmet fordítson környezetére! Mégpe­dig másként, mint eddig. Eddig ugyanis azt figyelte, mikor éri kritika, mit szól a környezete, hogyan vélekedik róla.

322

Page 318: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

REKESZIZOM Fizikai jellemzői:

Izmos lemez, amely a mellűrt a hasűrtől választja el. Kettőzött kupola alakjában magasan felboltosul a mellkas terébe. A rekesz a belégzés jelentős, aktív tényezője. Sugárirányú izomnyalábjainak összehúzódása­kor a kupolák lelapulnak s a mellkas űrtere megnő. Ez az úgynevezett hasi légzés, mely - ellentétben a bordái vagy mellkasi légzéssel - igen nagy szerepet játszik sportokban és az énekművészetben, s a benne lévő lehetőségek és tartalékok tudatos fejlesztése a hatha-jóga alapgyakorlataihoz tartozik.

Lelki jellemzők: A tüdőnél és a légzésnél már tárgyaltuk, de röviden emlékezzünk visz-

sza: minden cselekvés előtt mély levegőt veszünk! A rekeszizom-problémával küszködő beteget az alábbi tulajdonság

jellemzi: erőt gyűjt egy elvégzendő feladatához, azonban a konkrét cse­lekvés megkezdését folyton elodázza. Nem tudja szétválasztani a jelen­ségeket. Nem tudja miből, mikor kell és lehet erőt meríteni, és mit kell megemészteni. Összekavarodnak benne az érzelmek, s az összevisszaság görcsöket, fájdalmat (lásd még fájdalom) hoz létre a testben, minek kö­vetkeztében nem képes kihúzni magát! Nézzük meg részleteiben a működési zavar kialakulását!

Tudja, tisztában van elvégzendő, megvalósítandó feladatival, de ezek helyett valami egészen mást fog cselekedni. Visszafogja magát, vissza­tartja érzéseit, mert kialakult benne egy félelem (lásd ott), ami azt mond­ja: nem szabad. Visszafogja, visszafojtja érzéseit, mert bizonytalanság, kétség ébred ben­ne: vajon helyes-e ezt megtennem, mit fogok én, mit fognak hozzá má­sok szólni! Csak annyit mondok: helyes! Ha nem lenne helyes, nem ébredne benne ekkora kielégítetlenség!

REUMA Fizikai tünetek:

A reumás izületi gyulladás ismeretlen eredetű idült gyulladásos meg­betegedés. Az izület mélyén, a savóshártyán kicsiny gyulladásos burján-

323

Page 319: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

zás keletkezik, amely azután rátámad a porcra, majd a csontra is, kimar­va azokat, végül a szalagokat és inakat is elpusztítja.

A kór alattomosan indul: rossz közérzettel, fogyással és igen bizony­talan izületkörnyéki fájdalmakkal. Az érintett izületek - leggyakrabban a kézujjak, csukló, térd - megmerevednek. Bőralatti csomók keletkezhet­nek a csontos kiemelkedések felett. Évek leforgása után aztán az izület eltorzul, a csontvégek összekapaszkodnak, és mozdíthatatlanná válnak.

Gyógyításában a pihentetés, tehermentesítés és a speciális tornáztatás mellett nagy hangsúlyt kell fektetni a beteg félelmének és tehetetlensé­gének oldására. Meleg- és hideg kezelések jótékonyak, főleg a fájda­lomcsillapításban. Gyógyszeresen mindmáig az Aspirin a legjobban be­vált szer reumás elváltozásokban, de természetesen egyéb gyulladás­csökkentők alkalmazása is szóbajöhet.

Lelki tulajdonságok: A fő konfliktus: a meg nem értésből következő merevség.

Ennek oka: elveszíti rugalmasságát, azt a rugalmasságot, amit akár kreativitásnak és problémamegoldó képességnek is nevezhetünk. Elfelejt vagy figyelmen kívül hagy egy nagyon fontos szempontot: minden vál­tozik, folyamatosan változik! így, problémáinkat, gondjainkat is kicsit másként kell és lehet megoldani. Arról nem beszélve, hogy közben mi is változunk, más válik fontossá és más lényegtelenné. Vannak dolgaink, melyeknek el kell múlniuk és vannak, melyeknek meg kell születniük. Új dolgok életünkben akkor tudnak keletkezni, ha van hozzá hely. Helyet pedig úgy tudunk teremteni, hogy bizonyos (terhes) dolgainkat nem igyekszünk fenntartani, hanem elengedjük. A reumás emberből hiányzik az ehhez szükséges lazaság, hiszen telve van merev gondolatokkal, el­képzelésekkel és ezek megakadályozzák az „önfeledt" döntésben. Az önfeledt jelen esetben azt jelenti, hogy képes feladni eddig elképzeléseit és hajlandó beengedni valami újat — talán jobbat. A megértés azért hiányzik belőle, mert ehhez elengedhetetlenül szükség van a más szemszögre, a más megvilágításra. Nézzük, miért jár fájdalommal!

Mint az összes betegségnél, itt is jellemző az alábbi tény: valahol, lelke mélyén tudja, ismeri a változtatás szükségességét, de nem teszi meg a megfelelő lépéseket. Ez a kettősség váltja ki a fájdalmat, mely arra késztetné, hogy minél előbb tegyen valamit a megoldás érdekében. Ez a fájdalom fogja inspirálni, lökdösni a gyógyulás felé. 324

Page 320: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Fontos megjegyeznem: a reumás izületi problémák nem egyik pillanatról a másikra alakulnak ki. Vannak jelek a hajlamosságra. Mik ezek? Veseproblémák, hajhullás, hosszantartó aggodalmaskodás, döntésképte­lenség, hideg időben izületi érzékenység.

A konkrét értelmezés abból derül ki, hogy hol, melyik helyen kelet­keznek először az izületi bántalmak.

SÁRGASÁG Fizikai jellemzők:

Az ember és a húsevő ragadozók legfőbb epefestéke a bilirubin. Ha ennek szintje a vérben kórosan megemelkedik, sárgaságról beszélünk, a felszaporodott epefesték ugyanis megfesti, elszínezi a szöveteket. Elsőként a szem fehérjén észlelhető: a szaruhártya besárgul, majd a fo­lyamat súlyosbodásával igen gyorsan kiterjed a színváltozás: a bőrbe rakódó festékanyag miatt a beteg megdöbbentő látványt nyújt, tetőtől talpig élénk kikericssárga lesz, sőt belső szervei is elszíneződnek. A sárgaság tünet, következmény. Oka az epeutak elzáródása (pl. kő vagy daganat által), vagy súlyos máj­károsodás, májzsugor, amikor a májsejtek tömeges pusztulását mérgek vagy vírusok okozzák. Hasonló májártalmat idéz elő az idült alkoholiz­mus is, gyakran következményes sárgasággal. Végül oka lehet a sárgaságnak a vörösvértestek tömeges és hirtelen szét­esése. Ilyenkor nagy mennyiségű vérfesték jut szabadon a keringésbe, s ott ebből egy bomlási folyamat során olyan epefesték keletkezik, hogy a máj ezt már nem képes kiválasztani a vérsavóból. A beteg külleme tehát drámai módon megváltozik. Színt vált. A sárga szín üzenet.

Lelki tünetei: A fő jellegzetessége az a konfliktusa, hogy színtelennek, sivárnak érzi

életét, ezért kapkodva, idegesen igyekszik színt vinni bele. (lásd még: epe, kövek, alkohol, emésztés) Vajon miért érzi, tapasztalja színtelennek?

325

Page 321: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Mert máshol, másnál egészen mást lát. Életéből valahol elvesztek az életörömöt hozó pillanatai, pontosabban

ott vannak, csak számára megtapasztalhatatlanok. Olyan ez, mint a csacsi elé kötött répa, közel kerül hozzá, de megfogni, megenni, magáévá tenni nem tudja. Hasonló események történnek vele is. Azzal a kitétellel, hogy egy tudatos lényről van szó, tehát még a tehetet­lensége is fokozni fogja „irigységét". Nem a szó hagyományos értelmé­ben jelenik meg az irigység! Tehát nem az fogja bosszantani, hogy nekik van, hanem: neki miért nincs! Nem akar másnak rosszat, nem akar el­venni, magának szeretne adni! Nagy különbség!

Az epeváladék nem tud természetes módon ürülni, tehát a haragtól sem megbocsátással szabadul meg, hanem valahová félreteszi. Nagyon jellemző: elzárkózik a megoldások, és általában minden elöl. Elzárkózik, mert már érdemtelennek, kicsinynek tartja magát. Nem is történhetne másként, hiszen már nagyon régen elveszítette az emésztés­ből, a feldolgozásból eredő örömöket.

A gyógyulás útján haladva a legnagyobb ellenfél az idő. Hiszen a felhalmozódott reménytelenség, kedvetlenség igen erősen befolyásolja életkedvét.

SCLEROSIS MULTIPLEX Fizikai jellemzők:

Ismeretlen eredetű idegrendszeri megbetegedés, amely előszeretettel fiatal felnőtteken támad. Bevezető tünetei nem jellegzetesek: zsibbadás, gyengeség-érzés, egyensúlyzavar és végtag-bizonytalanság, homályos látás, vizelési zavarok. Pár hét után ezek a panaszok eltűnnek és több hónapos vagy éves tünetmentes időszak következik, majd az eredeti panaszok immár újakkal gyarapodva térnek vissza. A gyengeség súlyos­bodik, növekvő izomfeszülés és izomgörcskészség lép fel fokozódó já­rászavarral, látásromlással. A beteg beszéde furcsán elváltozik, skandáló jellegűvé válik. A további látóideg sorvadás vakságba torkollik, az ér­zéskiesések és görcsös bénulások fokozódó rokkantsághoz vezetnek, és csupán amikor teljességében bontakozott ki a kór klinikai képe, csak akkor lehet a diagnózist biztosan felállítani.

326

Page 322: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Az elváltozások az agy mélyében zajlanak. A központi idegrendszer különböző helyein, leginkább a nagy agy féltekék fehérállományában gócok alakulnak ki, ahol az idegpályák burka, a velőhüvely lebomlik. Ezt követi magának a pályának a pusztulása.

A gyógyítást főleg mellékvesekéreg-hormonokkal kísérlik meg. Mint mondottuk, a betegség oka ismeretlen, épp ezért számos elmélet létezik e kórképpel kapcsolatban. Annyit tudunk, hogy nem autóimmun­betegség és nem zsíranyagcsere-zavar. És hogy mi igen? Ujabban azt feltételezik, hogy a folyamat hátterében vírus áll.

Lelki jellemzők: A fiatal felnőtt kor tele van bizonytalanságot fokozó élethelyzetekkel,

melyekben szükséges megtalálni a biztos pontokat. Azokat a támponto­kat, melyekre lehet, és érdemes alapozni. Ezek a támpontok elsősorban az értékességben rejlenek. Előfordul az a sajátságos helyzet, amikor mintegy szemellenzősen csak egyetlen módon viszonyul és elfogadja - kész tényként - az elé kerülő ismereteket. Ezzel - nem szándékosan - eléri: megszűnik az a stimuláló erő, mely arra sarkall, hogy mindig újat keressen. Az idegpályák szerepe háttérbe szorul, „azt érzik feleslegesek", következésképpen satnyulásnak, sorvadásnak indulnak. (Emlékezzünk: amikor sokáig a mellőzöttséget tapasztaljuk, előbb-utóbb visszafogjuk magunkat az adott személlyel kapcsolatban!)

Az életcélok fokozatos és folyamatos elhalása jellemző a kialakulás fázisában. A betegség későbbi szakaszában lehetséges az új célok kitűzé­se - ekkor csökkennek, megszűnnek a tünetek -, de ez még korántsem jelenti, hogy azok a célok már most is örömet ébresztenek benne. Foko­zott tünetekkel tér vissza a folyamat, hiszen lényegét tekintve semmi sem változott, pozitív irányba. Minden maradt a régiben, visszatért ehhez a lelki beállítottsághoz: homokba dugja a fejét, és azt hajtogatja; semmi baja. Ez a „semmi baj" azonban egyáltalán nem különbözik a gyermeki dactól!

A dacosság általában falakat, gátlásokat eredményez, és ezeket rögtön követi a kedvetlenség és az életkedv kialvása. Helyesbítek: a folyamat kezdetén a tűz csak látszólag alszik ki, a valóságban a beteg ellen fordul, és azt emészti! (A tűz elakadását jelzi az is, hogy hormonkészítmények­kel igyekeznek helyrehozni a megbomlott egyensúlyt.)

327

Page 323: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

SÉRV Fizikai jellemzők:

Valamely szerv vagy szervrészlet kinyomulása egy rendellenes nyílá­son. Általánosságban és leggyakrabban a hasűrből kinyomuló szervek helyelhagyásáról van szó. Ilyenkor a hasfal valamelyik gyenge pontján zsigerek nyomulnak ki a hasüregből, miközben egy kiboltosult sérvtöm­lőt alkotnak. Sérvkapu az a nyílás, amelyen maga a sérv kilépett. Ezen keresztül esetleg visszahelyezhető. Ha nem, és kizáródik, a sérvtömlő tartalma elszorítás következtében elhal, belek kinyomódása esetén bélel­záródás következik be. Köldöksérv esetén a köldökgyűrűn keresztül türemkedik elő a hasűr taralma. A lágyéksérv a leggyakoribb, lágyékcsatornán át csúszik ki a sérvtömlő. Heresérvnél a sérvtömlő, rendszerint bélszakaszt tartalmazva, a here­zacskóba száll le. Gérincsérv keletkezésekor lényegében porckorongsérvről van szó: a korong rostos gyűrűje pusztulásnak indul, meggyengül, s a gerinccsator­na felé kinyomódó belső mag a megfelelő ideggyököt érinteni fogja (lásd ott).

Lelki jellemzők: Az ember megpróbál meglévő erején túl teljesíteni. Ennek olthatatlan

vágya abból ered, hogy fél. Fél kevesebbet teljesíteni, mint 150%-ot. Azt hiszi, akkor lesz tökéletes és boldog, ha mindent ő old meg. Senki és semmi sem lehet olyan tökéletes, mint amit ő megvalósít. Ez természete­sen egy csalóka ábránd, ezt a betegsége is megmutatja. A túlzásba vitt tenni akarás következtében elmulaszt segítséget kérni kitűzött feladatai megvalósításához. Kideríthetjük a konkrét kudarcot is: Köldöksérv:

Gyermeknél: nagyon kellett erőlködnie, hogy világra jöhessen. Vala­milyen konfliktus volt, van az anya-gyermek kapcsolatban. Ebből a disz­harmóniából a.gyermek ezt a következtetést vonja le: nem hagyják, nem engedik a dolgok természetes folyását. Azt érzi, nagyon akarják, hogy a világra jöjjön. Ez korántsem jelenti az anya ellenszenvét gyermeke iránt! A félreértés könnyen kialakulhat akkor, ha szülést mesterségesen indítják be. Ennek egyenes következménye: egyre inkább ragaszkodik a jelenlegi biztonságot nyújtó anyaméhhez. 328

Page 324: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

A felnőttkorban kialakuló sérvnek is ugyanez az oka. Még ebben a korban is igyekszik kötődni szüleihez, az önállóság helyett. Ennek a másik oldala is igaz: a szülő igyekszik magához kötni gyermekét. Heresérv:

Kisebb rendűség érzéseit, felfokozott-nemi-teljesítő képességgel igyekszik palástolni. Azonban úgy tűnik, eredménytelenül, hiszen sérv alakult ki szervezetében. Más utat kell keresnie, hogy önbizalmát visszanyerje. Gerincsérv:

Mindig azért küzd minden erejét megfeszítve, hogy emberként, gerin­ces emberként tisztelje környezete. Ez azonban sikertelen marad. Míg saját magát el nem fogadja egyenes, gerinces embernek, addig egyre jelentősebb teher nehezedik rá. melybe előbb-utóbb „belerokkan''. Lágyéksérv:

Az ágyék minden körülmények között az öröm, a kéjes öröm megélé­sével kapcsolatos. Az itt keletkező sérv jelentése az imént jelzett vágy erőn felüli akarása. Nőknél az öröm „habzsolása", férfiaknál az erején felüli adás a kiváltó tényező.

SZÉDÜLÉS Fizikai tünetek:

Az objektív és szubjektív terviszonyok között eltérés keletkezik, s ezt a beteg, mint szédülést éli át. Ez egyensúlyozó szervünk megbetegedésé­nek vezető tünete, látászavar, hányinger járászavarok kísérik.

Központi idegrendszeri okai: az agytörzs és a kisagy sérülései, daga­natai, koponyasérülések, koponyaalapi törések. Az agyi nyomásviszo­nyok eltolódása hasonlóan vezet szédüléshez, ha alacsony- vagy magasvérnyomás-betegség áll a háttérben.

Lelki jellemzők: A nagy igyekezetben, hogy az életben megállja a helyét, elveszítette

testi-lelki egyensúlyát. A szédülés - ha nem társul hozzá szervi elváltozás - a bizonytalansággal, a célok, vágyak fel nem vállalásával van összefüggésben.

329

Page 325: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Ez utóbbi olyan szempontból igaz, hogy közben ezzel nincs tisztában. Nincs tisztában érzéseivel vágyaival, mert bizonytalan saját értékeit il­letően.

A gyógyulás akkor kezd megvalósulni, amikor az eddig figyelmen kívül hagyott értékeit beépíti életébe.

SZÉKREKEDÉS Fizikai oldal:

Ha a székletürítés a megszokottnál ritkábban történik, illetve elmarad, székszorulásról beszélünk. Mivel a széklet mennyiségében és a székelés gyakoriságában igen nagyok az egyéni különbségek, így azt is nagyon nehéz meghatározni, hogy voltaképpen mi is a „normális" e tekintetben. Ha a beteg székrekedésre panaszkodik, gyakran arról van szó, hogy az illető viselkedése a székelési szokására vonatkozó kívánalmait fejezi ki. Úgy véli, sűrűbben kellene végeznie. (Ezért kell itt hangsúlyoznunk a viselkedés és a kívánalom szavakat.)

Ám, ha a széklet napokat késlekedik és ennek oka ismeretlen, vagy igen kemény és ürítése fájdalmas, akkor már valóban beszélhetünk szék­szorulásról. Ennek egyik oka lehet, ha elnyomjuk, vagy figyelmen kívül hagyjuk a székelési ingert: e helytelen cselekedetet többször megismé­telve az inger meggyengül vagy egy időre ki is alszik, s eközben az alsó szakaszokban felszaporodik a béltartalom. Ide vezet a székürítéstől való félelem is, ha például fájdalommal jár.

Székrekedést okoz az elégtelen testmozgás, hosszú ágynyugalom, alacsony rosttartalmú ételek fogyasztása, továbbá sok gyógyszer is, így pl.: a kábító fájdalomcsillapítók és persze a komoly szervi elváltozások, mint a daganatok és az egyéb okból fellépő bélszűkületek. Ha az utóbbi­akat alapos vizsgálódás után kizártuk, akkor megoldásként a hashajtás és a beöntés számos formája és módozata jöhet szóba. Végletes esetben bélsárkövek (lásd ott) képződnek s ezek bélelzáródást okozhatnak.

Mint utaltunk rá, az ideges panaszok is idézhetnek elő székszorulást, amely azután további ideges panaszokat okoz, rossz szájízt, szájbűzt, hasi görcsöt, puffadást és étvágytalanságot.

330

Page 326: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Lelki jellemzők: Azoktól a dolgoktól, melyeket már feldolgozott, megértett és tanult

belőlük, azoktól nem tud, vagy nem akar szabadulni. A helyes kifejezés inkább ez: nem tud, és nem akar. Nem akar szabadulni, mert életében ez az egy pont biztos. A lehetséges okok között szerepel: • tudat alatt fél, hogy újabb dolgokat kell feldolgoznia • nehezen szánja rá magát, hogy a levont következtetések szerint cse­

lekedjen • tart a következményektől, melyek a döntő lépés után kerülnek sorra

SZEM Fizikai jellemzői:

Fényre fogékony látószervünk gömb alakú test, mely a külső világról képet alkot és ezt az agyba továbbítja. Rostos burokban helyezkedik el, melyet a szem belnyomása feszesen tart.

Elterjedt felfogás, miszerint a szem a lelkiállapot, az indulatok kivetí­tője; úgymond a lélek tükre. Ám a természettudomány kifejezéstelen gömbnek tekinti, és úgy vélekedik, hogy a szem kifejező erejét a körü­lötte lévő arcredőktől, a szemhéjak mozgásától és helyzetétől kapja. Az így keletkező hideg, jeges, meleg vagy bársonyos tekintet függ még a szembogár állapotától is, mely végletesen összeszűkülhet, pl. düh vagy ópium következtében, vagy félelem hatására óriás pupillatágulat jön létre.

Hátul, a szem mélyén üldögél a fényérzékeny réteg, retina, vagy látó­hártya, amely a rajta képződött kicsiny, fordított képet a látóidegbe köz­vetíti. Két szemünkből hátul kilépő két látóidegünk hátrafelé hatolva alkotja a látópályát: az alkotó idegrostok egy része kereszteződik, átlép az ellenoldali agyféltekébe, míg a rostok többi része az azonos oldali látóközpontba jut.

Lelki jellemzők: A látási rendellenességek különbözőek: attól függően, hogy mit lát,

mit akar látni, és mit nem szeretne látni.

331

Page 327: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Bal szem: Ezen az oldalon az érzelmi „meg- illetve meg nem látásokkal" kap­

csolatos lelki állapotok jelentkeznek fizikai elváltozásként. Szúrás, rángás: valamilyen érzés, érzelem szúrja, bántja a szemét,

ami idegessé, feszültté teszi. Lehet ez bármilyen jellegű konfliktus, de annyi bizonyos, hogy belőle erős reakciókat vált ki. Általában a partnerével, illetve a hozzá való vi­szonyában található a probléma, de kevésbé irritáló hatás is kiválthatja, ha huzamosabb ideig van jelen. Például társát másnak akarja látni (ér­zelmi szinten) mint amilyen, a megértés helyett a kötözködést, belső vádaskodást választja! Hamarabb akarja a célját elérni, mint azt a szellemi fejlődése engedi. Ezt az utat azért választja, mert már elveszítette türelmét, azt hiszi már nem képes meglátni a jót, a megnyugtatót! Ez -jelen pillanatban - így is van, hiszen egészen máshol keresi azt, mint ahol érzése, szíve sugallja.

A jobb szem tekintetében ugyanezt mondhatom el. Igaz a fizikai, anyagi dolgokra vonatkoztatva!

Rövidlátás (A kép a retina előtt képződik le.) Lelki jellemzői: Jelentése: magával foglalkozzon, intim szférájában kell meglátnia a le­hetőségeket. (Messzire most nem lát.)

Hiányzik neki (és nincs is) érzelmi célja, nem látja a lelki fejlődését, elérhetetlennek tűnnek számára az annyira áhított érzések. Gondot okoz neki, hogy csak közelre, a közvetlen környezetére lát rá. Pedig abban sokkal több van, mint eddig hitte! Rövidlátás alakul ki, mert most már ideje lenne észrevenni, meglátni életében azt, amit máshol keresett és keres most is. Jellemző lelki állapot: a létező (tulajdonságok) dolgok helyett olyanok után epedezik, ami nincs, és ameddig eképpen cselekszik, nem is lesz! A belső tulajdonságaira építheti fel jövőjét, külső világát! Befelé forduló embert jellemez, aki érzelmeiben csak közvetlen környe­zetét figyeli. Elfordul a jövőtől, hiányzik belőle a szép, érzésekben gaz­dag élet reménye, és annak lehetősége. Észrevétlenül hagyja az elkövet­kezendő örömet. Nem látja meg másokban a segítő szándékot. Fél észre­venni az új érzelmi lehetőségeket.

332

Page 328: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Hiányos érzelmeit a távoli jövőben szeretné orvosolni, viszont a jelen­ben, közvetlen környezetében lévő megoldásokat nem veszi észre. Belső diszharmóniája alól próbál kibújni azzal, hogy figyelmét az elérhetetlen messzeségben lévő dolgokra fordítja. Nincs kézzel fogható érzelmi célja, nem látja a lelki fejlődését, elérhe­tetlennek tűnik számára. Nem vesz tudomást a külvilágról, se a jóról, se a rosszról. Fél attól, hogy a jövőbeli érzéseit meglássa.

Távollátás: (a kép a retina mögött alakul ki.)

A távoli célkitűzéseket, a jövő érzelmi növekedéseit látja, tisztában van azzal, amit el kíván érni. Lelki állapotára leginkább jellemző tulaj­donság: „elmenekül" a jelenből és helyette a jövőben igyekszik élni. Soha nem azt nézi, soha nem azt látja meg, ami van. Helyette - különös érzékkel - azt keresi, kutatja, és arra alapoz, amit nem lát!

E miatt az eltolódás miatt saját érzései, problémái tisztázatlanok ma­radnak. A tisztázatlanság kialakulásához jelentősen hozzájárul az aggó­dás: mit talál önmagában? Azt hiszi, sőt, tudja vannak benne, olyan érzé­sek, melyek feszélyezik. Ezeket gyengeségnek, elkerülendőnek érzi. A saját életének meglátása helyett inkább valami távoli jövőt, távoli célt tűz ki, bízva abban: magától megoldódik. Önmagába nem néz, az ér­zelmek tudatosítását távol tartja önmagától.

Jobb szem: Rövidlátás:

Lényegében megegyezik a bal szem jelentésével, de itt már az okok a konkrét fizikai világgal, anyaggal kapcsolatosak.

Aprólékosan végig kell elemeznie, vizsgálnia életét és most már a pótcselekvések helyett meg kell találni azokat az anyagi - eddig figyel­men kívül hagyott - lehetőségeket, melyekre alapozhat! Tisztába kell tenni önmaga megítélését, de inkább értékelését. A testén, közvetlen környezetén kívüli dolgokkal sokat foglalkozik, de ez általában megma­rad az ábrándok, ábrándozások, kétségbeesések szintjén. Nehezen, vagy egyáltalán nem képes kitűzni és megcselekedni távoli célokat. Hogyan is lenne rá képes, amikor önmagával sincs tisztában! Ennek a rendbe tételé­re kiválóan alkalmas ez a típusú „fogyatékosság".

333

Page 329: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Mindennel foglalkozik, csak belső dolgaival nem, vagy ha mégis az nagyon elítélő. Pedig nagyon ideje lenne odafigyelni jó tulajdonságaira. Leginkább vagyontárgyai fontossága kerül előtérbe, ezek le is kötik min­den figyelmét. Természetesen a gyógyulásra, önmagára sem marad ele­gendő ideje (majd lesz). A szakmai előmenetel nem igazán érdekli, mert már nem hiszi, hogy kitűzött céljait (ha egyáltalán vannak) el tudja érni! A testi, anyagi nehézségeit, orvosló megoldásokat másoktól reméli. Fi­gyelmen kívül hagyja saját erejét, problémamegoldó képességét. Mindkét esetre egyaránt vonatkozik: a jelenből megpróbál menekülni a jövőbe. Reméli, ha folytatja „struccpolitikáját", a jelen minden nyomasztó gondja egy csapásra megoldódik (nem fog). A jelen feladatait itt és most kell megnyugtatóan orvosolni.

Távollátás: (lásd még a bal szem) Magával is foglalkozzon, ne csak mással. Ami jelenében itt van, az nem jó, következésképpen kerülendő! Ellenben jövőjét aprólékosan eltervezi. El kell terveznie, ha már egyszer a jelennel nem törődik! Csak a távoli jövőre figyel, csak ez az, ami igazán számít, a jelenét, közvetlen környezetét elsorvasztja! Figyelme annyira a távoli jövőbe koncentrálódik, hogy természetes ve­lejárója lesz a rendetlen, rendezetlen környezete. Már pedig mégis ez az, amire lehet építeni! Hasonló lelki tulajdonságokat jelent, mint az ellenoldali szem, de ez esetben a konkrét fizikai dolgokat, anyagi lehetőségeket mulasztja el felfedezni.

Szürkehályog Fizikai oldal:

A beteg mintha valamit folyni látna szeme előtt - ez a betegség nevé­nek (katarakta) arab értelmezése.

Lényege: a szemlencse zavarossá, homályossá válik. Idevezet a lencse hámjának burjánzása is. Gyakori cukorbetegeken a lencse táplálkozási zavara, érelmeszesedéshez társuló hályogképződés. Számos bőrbetegsé-

334 I

Page 330: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

get - ekcémát, pikkelysömört, páncélbőrűséget - is kísérhet szürkehá-lyog képződése.

Lelki oldal: Úgy érzi, hogy mindenki ellene van. El van saját bajaival foglalva.

Él benne egy erős vágy, hogy anyagi és szellemi tapasztalások elől el­zárkózzon. Kialakulhat még lustaságból, és bizonyos fásultságból, életuntságból. Egy azonban biztos: igyekszik elzárkózni, szemet hunyni a számára kel­lemetlen megtapasztalásoktól. Falat épít önmaga elé (hályog). Ezen a különös függönyön keresztül igyekszik nézni, látni életét. Ettől persze semmi sem változik, azok a tények legalábbis nem, melyek zavarják, és érlenséget ébresztenek benne. Az elszigetelődés az élet minden területére vonatkozik! Lassan kialakul benne egy érzés: mindenki és minden dolog ellene van.

A hályog egy igen jelentős figyelmeztetés: ideje másként nézni önma­gára, másként tekinteni jelenlegi életére! Ideje félretenni az előítéleteket, és úgy látni, érzékelni a dolgokat, ahogyan azok vannak. Bal szemnél: érzelmi dolgok, élethelyzetek meglátása elől zárkózik el. „Lehúzza a rolót". Javaslat: fedezze fel, hogy szeretik. De erre csak úgy lesz képes, hogy észreveszi: önmagában is van szeretni való! Jobb szem: az anyagi dolgok tekintetében értendő a befelé figyelés. Észre kell venni: igenis szép és vannak értékei, melyeket eddig figyel­men kívül hagyott.

Zöldhályog: Fizikai jellemzők:

Igen elterjedt szembetegség, amelyre kóros szembelnyomás- fokozó­dás jellemző. A szemgolyó megkeményedik, fájdalmas és belövellt lesz, a szemfenéken bevérzések keletkeznek. A szemcsarnokok folyadékve­zetése akadályozottá válik. Rosszindulatú formája rövid idő alatt vaksá­got okoz.

Lelki jellemzők: Lelki, tudati okai hasonlatosak az iméntihez, azonban itt a fal még

képlékeny, időnként átjárható. Csak néhány élethelyzet elöl menekül,

335

Page 331: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

illetve csak néhány dolgot akar másként (szűrőn keresztül) látni, hosz-szabb-rövidebb ideig. Amennyiben huzamosabban kitart aggodalma mellett, úgy ez a hályog állandósulhat. Zöld hályog úszik a szemen: néha beúszik olyan probléma, ami eltakarja a céljait. Ez a lelki sajátosság csak időszakonként tér vissza, ezért csak bizonyos élethelyzeteket nem akar meglátni.

Szemszárazság Lelki jelentése:

A könnycsatorna beszűküléséhez vezet a túlzott önbizalom - látszat -maszkjának viselése. Felvesz egy nagyon merev, kemény viselkedési mintát, melynek következtében erővel visszatartja érzéseit. Nem érzéke­nyül el, nem ereszkedik le másokhoz, hidegen hagyja az anyagi dolgok elromlása. Hangsúlyozom, ez csak látszat. Ha valóban így viszonyulna, valóban ilyen kemény lenne, nem alakulna ki ez a probléma!

Képtelenné válik elsiratni elveszett, hiányzó dolgait, hiszen annyi mindent elsiratott már! Belefáradt abba, hogy mindig, mindent elsirasson és fájdalmat érezzen! Megkeményítette szívét, felvértezte magát egy igen erős páncéllal, melyen (hite szerint) nem juthat át semmilyen fáj­dalmat okozó érzelem! Ez a tevékenység természetes módon „bosszút" fog állni, lényeges dolgok fognak kívül rekedni és ezeket soha sem ta­pasztalja meg! (Eletének pozitív változásai a hozzáállás változását köve­tik!) Az imént vázolt lelki beállítottság egyenes következménye: az elmúlásra ítélt dolgokat erővel igyekszik életben tartani, nem képes lemondani elképzeléseiről. Azt hiszi, az elmúlók helyébe nem jön új. más! Pedig hagynia kell, történjen minden, úgy ahogyan kell! Ez az erővel fenntartott dolog előbb-utóbb elvezet a lázadáshoz, vagyis a gyulladáshoz. A lázadásban a szem úgy viselkedik, mint az éghető anyag a tűzben, elveszíti nedvesség tartalmát! A könnycsatorna beszűkülését a védekező mechanizmus okozza: igyekszik meggátolni (gyulladás követ­keztében) a kialakuló folyadék - és információveszteséget! Az átélt fájdalmak, kudarcok hatására felveszi a túlzott önbizalom csaló­ka álarcát, nem érzékenyül el, nem ereszkedik le másokhoz. Hidegen hagyja az anyagi dolgok elromlása. Belülről, lelke mélyén azonban na­gyon is tisztában van érzéseivel, ezért lázad! Ha nem lenne tisztában jelenlegi tulajdonságaival, nem lenne oka lázadni ellene!

336

Page 332: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

A gyógyulás útja: Az iméntiekből egyenesen következik, hogy milyen képességet kell

újra feléleszteni. Lazítson, mély, lassú lélegzetvételek közepette! Aztán ébressze fel azt a nagyon mélyen lévő fájdalmat, ami ennyire be­folyásolja életét. A felébresztés nem jelent most semmilyen problémát, mert felszínre került a nyugalom, ezért most úgy nézi, látja életét, hogy mentes minden érzelemtől. Mentes a túlzott érzelgősségtöl és csak egy nyugodt szemlélet marad benne, amit külső szemlélőként él meg! Felszínre kerülnek az eltemetett érzések. Hagyjuk, hogy az elfeledett dolgok elindítsanak bennünk egy folyamatot, ami előbb-utóbb megin­dítja szívünket és elérzékenyülünk. Ez az elérzékenyedés megnyitja a csatornákat és feloldja az eddigi gátakat.

Könnyezés Fizikai jellemzők:

Fokozott könnytermelés, túlzott könnyelválasztáson alapuló jelenség. Bármely, a szembe jutott idegentest előidézi, de kíséri a szaruhártya, a kötőhártya és a szivárványhártya gyulladásait is. Kiválthatják ezen kívül izgató gőzök, gázok, erős fény, vagy hideg, szeles levegő. Védekezési folyamat.

Ha érzelmi impulzusok állnak a háttérben, gyakran a sírás jelensége kíséri.

Lelki háttere: (lásd még allergia)

Valami nagyon is konkrét dolog szúrja, bántja a szemét! A másként való megközelítés, másként érzékelés helyett inkább a lemondást, a bosszankodást választja!

Tudatosan vagy tudat alatt elsiratja életének egyes részeit! Ezt még akkor teszi, amikor korántsem jött el az ideje, vagyis idő előtt, még élve temeti el életének legszebb pillanatait! A „temetés" következtében, mivel nem merítette ki a benne rejlő lehető­ségeket, hiányozni fog belőle a tűz. A tűz, hogy figyelmét új lehetősé­gekre terelje. Nem merít lehetőségeiből és elveszíti életéből az értelmet. Miért küzdjön!? Ha nem találja a miértre az értelmes választ, mi alapján várja a sikert?

337

Page 333: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

A gyógyulás útja: Megtalálni, megélni az örömet!

Szemtengelyferdülés Fizikai jellemzők:

A szemek nézővonala nem párhuzamos, hanem szöget zár be. Nagyszámú formája ismert, és hátterében számos ok állhat. Legismer­tebbek a szemizmok bénulásai, a szemmozgató izmok idegeinek gyulla­dásai, agyi folyamatok, sérülések, agyhártya-gyulladás és mérgezések.

Lelki jellemzők: Veleszületett, magával hozott gyengéd, örök figyelmeztetés, ami lá­

tásmódjára vonatkozik. Ez a hajlamokat tükrözi, de nagyon fontos ada­lék, hogy a gyermek pontosan visszaadja a szüleivel, szüleiről kialakult képet is. Vagyis a gyermek úgy fog fejlődni, ahogyan a szülők „akar­ják"! Idézőjelbe tettem az akarják szót, hiszen korántsem jelenti, hogy tudatosan, szándékosan kívánják irányítani, befolyásolni gyermekük életét! Nem szándékosan, de azért felfedezhető és kimutatható: saját elképzeléseiket, gondolataikat tartják szem előtt, és ebből kimarad az egyeztetés! A lelki egyeztetés, hogy vajon a gyermek mit kíván, mi az érdeke? A szabad gondolkodás, látásmód helyett igyekeznek valami szerintük helyeset adni gyermekük számára! Pl. legyen orvos, szeresse a sárgabor­sót stb.

Befelé álló szemek: szűk látókörűségre való hajlamot jelent. Az ember könnyen egy kupacba veszi az érzelmi és az értelmi oldalt és csak a saját orráig lát (olyan párt vár, aki gazdag, szép, okos és szereti). Hajlamos arra, hogy tudata csupán egyetlen dologra legyen képes figyel­ni. Ezért a szabadság széles láthatára tudatán kívül reked. Ez még önma­gában nem jelent komoly problémát, de a hosszú távú céloknál már igen jelentős mértékben meghatározza a személy lehetőségeit. Nehezebben tud felszabadulni falai alól. Merevvé, behatárolttá válik személyisége. Ezt én nem tekintem betegségnek, de legalábbis nem sorolható a hagyo­mányos értelemben vett betegségek közé! Ettől függetlenül igen megha­tározó jelenléte, ami nem feltétlenül szerencsés. Amikor ezt lelki szinten is kijavítja, helyrehozza, könnyebbé, teljesebbé válik élete.

338

Page 334: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Bal szem befelé néz: mereven ragaszkodik a saját érzelmeihez. Érzel­mileg van behatárolva, kevésbé vagy egyáltalán nem képes megújulni, új célokat kitűzni, figyelni és megvalósítani sem tudja. Csak azt vagyunk képesek megvalósítani, elérni, amiről van valami fogalmunk. Ha nem látjuk, el sem tudjuk képzelni, a megvalósításról már nem is beszélve! Jobb szem befele néz: mereven ragaszkodik a saját érdekeihez. Azon érdekeihez, melyek az anyagi világgal vannak szoros összefüggésben. Továbbiakban jelentése, jelentősége megegyezik a bal szemével.

Szétálló szemek: mindenkire odafigyel, csak arra nem, ami az orra előtt van. Külön választja a munkahelyet és a családot, külön a pénzt és az érzelmet. Vessük össze az iménti tünetekkel (összeálló szemek): itt arról van szó, hogy olyannyira jellemzi a szabadság, hogy önmagáról már nem is vesz tudomást! A külvilágtól várja a segítséget, az örömet és a bol­dogságot. Ez ennyit tesz: a saját értékei, jelentősége helyett a széles láthatáron ke­resi, reméli bajai megoldását. Közben pedig elmegy, figyelmen kívül hagyja a pillanat örömeit, saját értékeit.

Lefelé álló szemek: „Szemlesütve jár." Bal szem: szégyelli azokat az érzelmi dolgokat, amiket látott vagy

látni vélt! Tovább menve, ennek a „szemérmességnek", elzárkózásnak lesz következménye, hogy igyekszik nem tudomást venni a külvilág dolgairól. Ezt csak így tudja elérni: lesüti szemét. így észrevétlenek ma­radnak olyan dolgok, ingerek is, melyek hasznosak lennének számára!

Jobb szem: szégyelli az anyagi kiadásait. Ez az elzárkózás szintén gátolni fogja előmenetelét.

Felfelé irányuló szemek: Valami megbotránkoztatta, ezért figyelmét következetesen igyekszik

elfordítani, mintegy reménykedve: valaki segít fentről! Ez az elfordulás valamilyen ítélkezés következménye. ítélkezik azok felett, akiket és amiket meglátott. Tudattalanul — az ítélet velejárójaként — többre be­csüli magát másoknál. A földön járás helyett igyekszik menekülni, ezért valami olyat választ, ami távol áll mostani jelenétől!

339

Page 335: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Táskás szem Olyan dolgokat tapasztalt, látott melyek bántották a szemét, ám ebbe

beletörődik (nem elfogadja!), nyomasztja, kifárasztja. Elveszíti belső nyugalmát, örömét és tettvágyát. Megfáradt, kedvetlen ember lakozik a táskás, karikás szemek mögött. Táskás szem: számára visszás dolgokat lát, de már beletörődött.

KÖTŐHÁRTYA Fizikai jellemzők:

A szemhéjak belső felszínét és a szemgolyó elülső részét borító átlát­szó hártya idegen anyagok, kórokozók hatására izgalmi állapotba kerül. Kivörösödés, bő könnyelválasztás mellett vizenyő és savós, esetleg gennyes vagy véres váladékképződés kíséri.

Gyógykezelése a kiváltó októl függ.

Lelki jellegzetességek: (lásd még allergia, gyulladás, szem)

ÁRPA Fizikai jellemzők:

A szemhéj mirigyének tályogja. A belső vagy külső árpa esetén a kü­lönféle típusú mirigyekben gennyes beolvadás jön létre.

Lelki háttere: Érzelmi, vagy anyagi észlelés, ami szúrta a szemét (helytől, elhelyez­

kedéstől függően), de ez a behatás beágyazódott, tartósan megmaradt. Egy idő elteltével igyekszik ezt a kellemetlen élményt kilökni magából. E folyamat megnyilvánulása az árpa, amennyiben a művelet sikertelen­séggeljárt.

SZEMIZOM-SORVADÁS Fizikai jellemzők: A szemizom-rostok nagysága illetve száma csökken.

340

Page 336: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Oka: vérkeringési, ellátási zavar, vagy pedig idegi sérülés, (ugyanaz, mint a szemizom-gyulladás esetében)

Lelki jellemzők: A szemizmok a szem forgatásán kívül segítenek a fókuszálásban is.

Az ember fia belefáradt a mindig új dolgok, lehetőségek keresésébe, kutatásába. Ez azért következhet be, mert eddig csak a kudarcokat ta­pasztalta. A sikerélmények valahogy távol maradtak tőle. Nem érti miért, de tény: soha sem veszi észre a kínálkozó lehetőségeket. (Észre veszi, de nem vesz róla tudomást, nem tudatosodik benne, vagyis képtelen hasz­nosítani!) Mivel nem tapasztalja az annyira áhított érzéseket, megfárad és a sokáig tartó kimerültségben lassan feladja élete értelmének keresését. Amikor feladja a megtalálás vágyát, reményét, értelmét veszíti. Értelmét veszíti az a szemizom, ami eddig mindig új és újabb dolgokat „mutatott" neki. Értelmetlen dolgok pedig nincsenek - legfeljebb nem találtuk meg benne - ezért lassan, de biztosan megszűnnek!

SZEMIZOM-GYULLADÁS Fizikai tulajdonságai:

A szemüregben egy gömbfelszínben ül a szemgolyó, és itt, saját köz­pontja körül minden irányban szabadon forgatható. Mindkét oldali szemgolyóra 6-6 karcsú izom tapad. Ezek a mozgást és irányulást végzik végtelen pontossággal, finomsággal. Bármelyikük sérülése, bénulása vagy gyulladása esetén a finom beállító, összehangolt szemmozgásokban zavar keletkezeik. Tudnunk kell ugyanis, hogy a két szem nem egymás­tól függetlenül mozog, hanem megfelelő idegberendezések összehangoló működése következtében tökéletes összerendezettségben van.

Lelki jellemzők: (Lásd még: gyulladás)

Lázad az ellen a kozmikus törvény ellen, miszerint újra és újra keres­ni, kutatni kell a friss, változó dolgokat. Lázadással válaszol erre az alapvető törvényre ahelyett, hogy megtalálná, észrevenné örömteli dol­gait! Különös elképzelése: a világ úgy forog, úgy táncol, ahogyan ő fü­tyül, nem teljesül és a megértés helyett a lázongást, háborgást választja!

341

Page 337: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Elfelejtett egy nagyon fontos tényezőt: oka van annak, hogy nem találja azt, amire annyira vágyik, hogy közben minden más kívül marad tekin­tetén. Minden más és mindenki más! Márpedig lelke legmélyén egészen másra vágyik. Arra, hogy örömében vele osztozzanak, hogy mások is örömmel teljenek meg. Vágyik ugyan erre, de elfelejti, figyelmen kívül hagyja (tudat alatt), és így az belső konfliktust eredményez. Ennek a konfliktusnak egyenes következménye a lázadás. Lázadni fog, hiszen mindenkinek van lelke, és mindenkinek van lelkiismerete, ami tudat alatt (ha már nem kívánja tudatosítani) működik és vezérli életünket. Olyan mederbe viszi, ahol felismerhetjük valódi életünket és valódi céljainkat! A lázadás, gyulladás lesz az út, melyen elérhetjük a kívánt szabadságot. Ellustul észrevenni azokat a szépségeket, gyönyörködtető pillanatokat, melyekért élni érdemes. (Minden létező dologban benne van! Nézzünk „más" szemmel, és megtaláljuk!) Az emberben a változástól való félelem lakozik. Abban bízik, ha elbújik; megússza. A lustaság és a félelem elegendő tényező a betegség alapjának kialakulá­sához, de gyulladás csak akkor tud keletkezni, amikor ezt már (valahol) felismerte!

LÁTÓIDEG Fizikai jellemzői:

A szem hátsó pólusánál lép ki a szemgolyóból. A két idegpálya a ko­ponyaüregbe való belépése után részlegesen kereszteződik. Ettől kezdve agypályaszerü a látópálya. Sérülései, gyulladásai látótérkiesésekhez, vagy teljes vaksághoz vezetnek.

Lelki jellemzői: Észleli az új eseményeket, de fáradtnak, esetleg lustának érzi magát a

megfelelő lépések megtételéhez. Azzal a kifogással, hogy nem vette őket észre, ezért nem is szükséges semmilyen válaszlépés. Röviden: tapasz­talja az ingereket, de a tudatáig már nem jut el az információ. Mivel az idegek nem érzékelik, hogy szükség van rájuk, fokozatosan felhagynak az ingerek szállításával, és elsorvadnak. CSŐLÁTÁS Fizikai jellemzők:

342

Page 338: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

A látótér igen súlyos, 5-10°-ra való beszűkülését jelenti. Olyan mér­tékben korlátozza a térben való tájékozódását, hogy még teljes látáséles­ség mellett is gyakorlatilag vakságnak tekinthetjük. Háttérben a látóhár­tya leépülése, pusztulása áll.

Lelki jellemzők: Beszűkíti látásmódját, hogy ne kelljen meglátnia a körülötte lévő dol­

gokat. Erre azért van szükség, mert nem képes elviselni az „észrevétele­ket" és a rájuk adott fokozott reakciókat. Márpedig ezek a válaszok hatá­rozottan rossz érzésekkel töltik el, feszélyezik! Erre nem talál megnyug­tató megoldást, a látás, az érzékelés beszűkítésével oldja fel a feszültsé­get! Nem látom, tehát nincs is! A szűklátókörű embereket jellemzi ez a betegség, akik csak a számukra (látszólag) fontos dolgokat veszik észre. Tele vannak szorongással, életük rettegéssel telik. Mindent el lehet mon­dani róluk, csak a felszabadultságot, rugalmasságot nem!

A gyógyulás útja: Mindenek előtt a belső fájdalmat kell feloldani valamilyen pozitív

megtapasztalással! Ilyen pedig van, addig kell keresni, míg megtalálja!

FARKASVAKSÁG Fizikai jellemzői:

Más néven szürkületi vakság. Lényege, hogy zavartalan nappali (szín)-látás mellett a szürkületi látás fogyatékossá válik a sötéthez való alkalmazkodás hiányos volta következtében. A jelenség kialakulásában döntő szerepet játszik az A-vitamin hiánya, utóbbi ugyanis nélkülözhe­tetlen a retinában zajló biokémiai folyamatokban, melyek során a fény hatására elbomlott látóbíbor nevű vegyület sötétben illetve homályban újra képződik.

Lelki jellegzetességek: Jellemzője, hogy az esti szürkületben jelentősen csökken tisztánlátása.

Lelki oka a következőre vezethető vissza: „labilis" lelki állapot, ami annak köszönhető, hogy a dolgok tisztázása, a tisztánlátás helyett elfo­gadta azt a téves elképzelést, hogy képtelen tisztázni élethelyzeteit!

343

Page 339: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Amíg nyugalma, belső békéje biztosítva van, észre fog venni minden környező ingert, akár kellemes, akár kellemetlen. Ezeket az információ­kat tudja elemezni, vagyis ismeri a kellemes és kellemetlen dolgok mi­benlétét. Röviden: képes megkülönböztetni és az ismeretei alapján képes helyesen dönteni. Ebből a nyugalomból ki fog zökkenni. Bezárkózik önmagába, azt sem fogja észrevenni, ami kihúzhatná onnan, vagy amiben megkapaszkod­hatna. Rengeteg apró, ám igen lényeges részletet mulaszt el. Ezeket nem tudja támpontként alkalmazni, csökkennek lehetőségei a tisztázásra. Ezt a megközelítést, cselekvést fogja követni a test is, vagyis (a szellem nem fogadja be az értékes dolgokat) a test sem fogja hasznosítani a számára (a szemen át bejutó) fontos, elengedhetetlen anyagokat. Mivel a tudatá­val nem fogadja be az „élet sóját" a teste, nem veszi fel a táplálékból azt a vitamin- és ásványianyag-mennyiséget, ami a szemnek szükséges az egészséges működéshez.

Amíg tisztának, átláthatónak, egyértelműnek tapasztalja a körülvevő dolgokat, addig képes áttekinteni azokat, de amikor a lényeg kezd ködbe burkolózni, szürkülni, elveszíti a fonalat. Tehát ebből kell kiindulni, amikor a gyógyulás útját keressük: abban a reményben, hogy meg is találjuk.

Gyógyítása: Meg kell keresni azokat az apró - látszólag lényegtelen - dolgokat,

melyekkel szemben teljesen elfogulatlan. Elfogulatlan, mert csekélység­nek, apróságnak tartja. Ez azért lesz alkalmas, mert mentes azoktól az érzelmektől, melyekhez erősen ragaszkodik.

EGYÉB LÁTÁSZAVAROK Fizikai jellemzők:

Itt beszélhetünk a rendellenes színlátásról. Ez lehet színtévesztő látás, s az ebben szenvedők bizonyos színekre kevésbé érzékenyek, a vörösre, a zöldre, a kékre. A részleges színtévesztők viszont a kiegészítő színek egyikét szürkének látják. Ők a vörös, a sárga, a zöld és a barna színeket egymással, továbbá az ibolyaszínt kékkel, a zöldet pedig a fehérrel té­vesztik össze.

344

Page 340: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

A teljes színvakság a rendellenes színlátás legsúlyosabb válfaja, s ez esetben a színek egyáltalán nem érzékelhetők. így a teljes színvakok számára csak a világos és sötét átmenetek léteznek, pontosan úgy, aho­gyan egy normál látású ember egy fekete-fehér fényképről nyer színér­zetet. Más az alkonyati vakság, mely esetben a színvakság csak szürkü­letben következik be.

Ezek az állapotok általában veleszületettek. Szerzett színlátási zavarok mérgezések és sugárhatások révén, avagy ritkább betegségek következ­tében alakulhatnak ki, de ez esetben bizonyos idő múltán a színlátás is­mét normálissá válhat.

Lelki jellemzők: Ez a kórkép mellékvesével, és a pajzsmirigy diszharmonikus működc-

sével van összefüggésben, (lásd ott és a farkasvakság c. résznél).

SZÁJ és BETEGSÉGEI Fizikai jellemzők:

A tápcsatorna kezdete. A szájüreget (bár a szó szoros értelmében nem üreg) borító nyálkahártya embernél a külső arcfelszínre kifordulva az ajakpírt alkotja, amely egyedülálló emberi sajátosság. A fogsorok íve mögött a nyelv ül, alatta egy izomrekesz, fölötte a kemény -és lágyszájpad helyezkedik el. A szájüregbe nyílnak a nagy nyálmirigyek. Egy állandó baktériumflóra lakja e területet. Betegségei közül a gyulla­dásos folyamatok említendők, és a nem ritka szájüregi daganatok, a nyelv és a nyálmirigyek rosszindulatú elváltozásai. Mindezen kórképek a velük járó fájdalommal együtt az étkezés (rágás és nyelés) és a beszéd súlyos gátlói.

Lelki jelentései: (lásd még: fogak, nyelv, nyálkahártya, arcüreg) A rágódással és a beszéddel van szoros összefüggésben. Olyan dolgot nyilvánított ki, olyan helyen és időben, aminek nem volt ott semmi keresnivalója. Sokat rágódott, aggodalmaskodott, mielőtt bármit is mondott volna, ha mondott egyáltalán valamit. Szájpenész akkor alakul ki, amikor azt érzi: megetették valamivel (amit nem érdemelt meg). A megetetés eredményeként erősen lecsökken a

345

Page 341: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

belső tűz intenzitása és remek táptalaj teremtőtik a vizes, nedves, sötét helyeket kedvelő penésznek.

SZEMÖLCS Fizikai jellemzők:

Piszkosszürke vagy testszínű, kiemelkedő, tömött és érdes göbök, melyek kölesnyi-borsónyi nagyságban jelennek meg, leginkább kézen és lábon, körömágy mellett, avagy talpon okozva fájdalmat. Kóroktanunk­ban vírus szerepel. Makacsul és kiirthatatlanul képesek fennállni illetve hosszú idő múltán egyszerűen eltűnhetnek és nyom nélkül, spontán gyó­gyulnak.

Lelki jellemzők: A szemölcs nem - nem feltétlenül - betegség!

Elhelyezkedése a testen minden esetben, egy „előző életből" áthozott figyelmeztetés. Nagyon is idézőjeles ez az előző élet, hiszen ebben az életében ugyanúgy jelen van a kiváltó ok és ugyanolyan jelentőséggel bír! Aggodalomra semmi ok, hisz ez csupán javaslat: ebben az időszak­ban mire, milyen belső tulajdonságra fektessen nagyobb hangsúlyt. A szemölcsök a „rendellenes" bőrszövetekből keletkeznek és ez már sokmindent elárul! (lásd még: bőr) A bőr egyik szerepe a védekezésben van, tehát ebben található a kialakulás oka is. Leginkább egy allergiához tudom hasonlítani a szemölcsök megjelenését és ez nagyon közel áll a valósághoz! Gondoljunk csak bele, hogyan mű­ködik az állatvilág! Amikor az állatokat valamilyen rémisztő, szokatlan, feszélyező inger éri, olyan tetteket hajtanak végre, ami lehetőség szerint elriasztja támadójukat... Pl. a macskák szőrborzolása stb.

Ugyan ez zajlik le az emberi szervezetben is, amikor a szemölcsök kialakulnak. Igyekszik távoltartani magától egy olyan behatást, amit nem képes megfelelően kezelni.

A pótcselekvés tehát ebben áll: a megértés vagy elfutás helyett a foko­zott ellenérzéseit mutatja ki. Természetesen ezzel korántsem oldódnak meg a felmerült problémák. Azt hiszi, megtett minden tőle telhetőt a feszültség megszüntetésére. A valóság persze mást mutat, mert ha más­ként lenne, nem jönnének létre az imént említett bőrelváltozások.

346

Page 342: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Egy rövid időre válasszuk szét a születéskor jelenlévőket a később kiala­kulóktól!

A gyermek születésekor jelen lévő szemölcsök, anyajegyek azért van­nak meg, mert embrió állapotban is jelen voltak azok a feltételek, melyek az ellenreakciót szükségessé tették! A lényeg: a gyermek úgy érezte, szükséges és helyt álló a védekezés, távolságtartás e módozata! A később megjelenő elváltozások jelentése: szüleivel való kapcsolatban, környezetében vannak olyan jelentős elemek, megnyilvánulások, melyek kiváltják a védekezés ösztönét.

Amennyiben konkrétabban szeretnéd tudni jelentésüket, vesd össze a testrészek jelentésével.

A kivezető út: Mint már említettem, nem tekintem betegségnek, bár lehet belőle, de

hát miből nem alakulhat ki? Azért azok a lelki tulajdonságok, melyek jellemzik, nem túl szerencsések! Érdemes megkeresni a megoldást! A patikákban már kaphatók kiváló szemölcsellenes szerek, de ha kéznél van egy éti csiga, az is megteszi. Sőt! Ezzel semmi más dolgunk nincs, mint a csiga talpát, „futóművét" végig­húzni a szemölcsön. Figyelem: a csigával semmi mást nem kell tenni!

SZÍV Fizikai jellemzők:

A vérkeringés elsőrendű aktív tényezője és központi szerve, kúp avagy csepp alakú izmos falú tömlő, amely a mellkasnak a tüdők által közrefo­gott közbülső terében foglal helyet. Ide lépnek be és innen erednek a nagyerek. A kúpos, csúcsi részt a szívkamrák alkotják. Kívül, a pitvarok és a kamrák határán a koszorúbarázda fut körbe, s benne a saját koszorú­érrendszer gazdag leágazásokkal. Négyrekeszes üregrendszerét hosszantilag sövény, harántirányban pedig billentyűk választják el. Ezek az áramlások és nyomásváltozások hatására szelepszerűen nyílva és zá­ródva biztosítják a szív szivattyúmunkáját. A szívpitvarok és -kamrák falának körkörösen elhelyezkedő izomtömlő-rendszere meghatározott időrendben működik együtt idegrendszeri parancsra: felnőttnél átlagosan percenként 70-es frekvenciával.

347

Page 343: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

A ritmikusan váltakozó telődés és kiürülés egy életen át zajlik. A pit­varok és kamrák izomtömlő-rendszere külön-külön képes működésre, s meghatározott időrendben való egymás utáni és egymással összehangolt pulzációjukat egy ingerképző és ingervezető rendszer vezérli, illetve igazítja a mindenkori élethelyzethez. A parancs a pitvarok felöl érkezik, a „karmester" vagy „lépéscsináló" az úgynevezett sinus-csomó, egy izomrostokkal átfont központ.

Vérkeringésünk elsőrendű aktív tényezője szívünk. A tüdőnk által közrefogott közbülső térben a gátorban pulzál. Működését jellegzetes zajok, a szívhangok kísérik. Egy-egy összehúzódással 80 ml vért lök ki a nagyvérkör felé, s a lökés keltette szakaszos áramlást a rugalmas érrend­szer ellensúlyozza, teszi folyamatossá.

Szívünk szüntelen dobog, mégis két összehúzódás között egy szem­pillantásnyi időre mind a pitvarok, mid a kamrák ellazulnak, és bár egy nap alatt közel 9000 liter vért keringet körbe, mégis mintegy öt órahosz-szat pihen.

Lelki jellemzők: Megbetegedései a szeretettel, a szeretet megélésével, hasznosításával,

kinyilvánításával vannak szoros összefüggésben. Itt könnyen eshetünk abba a hibába, hogy kiemelünk egy-egy dolgot, mellyel a betegnek konfliktusa van, de ez nem igaz! A szívproblémával küszködő (is) életé­nek összes területhez ugyan ígyfog viszonyulni! Ez első olvasatra mere­deknek tűnhet, de amikor mélyebben belemerülünk a témába, sokkal világosabbá válik az összefüggés. A szeretet megnyilvánulási vagy meg nem nyilvánulási formája határoz­za meg, hogy milyen típusú működési rendellenesség alakul ki.

Túlzásokból erednek a fő hibaforrások, hiszen ekkor óhatatlanul ki­alakul a (csak) egyfajta szemlélet, cselekvés, ami már magában a gon­dolkodásban is káros.

Gondoljunk csak bele: milyen következményekkel jár az, ha csak belélegzünk, vagy csak egyetlen dolgot eszünk stb. Az igazán maradandó gondolatok, eszmék, cselekedetek és még sorol­hatnám mi minden, akkor életképesek, ha két dologból épülnek fel. És mindkét komponensből annyi van, amennyi a harmonikus működéshez, létezéshez elengedhetetlen! A szívbetegségeknél is erről a fajta harmó­nia-megbomlásról beszélek, amikor kizárólag egyetlen elv, viszony sze-348

Page 344: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

rint hozzuk meg döntéscinket. Tehát hangsúlyozom, a probléma nem abban van, hogy az ember utálkozik, önző stb., hanem: emellett elfelej­tett másként is élni, cselekedni, érezni! Most nézzük meg a kérdést bő­vebben! • Zárkózottá válik, mert valamilyen (általa megélt) dolgokban fájdal­

masan csalódott, mert túlzott elvárásai voltak azzal kapcsolatban. Levonja a következtetést: nem szabad vágynia. Pedig ezzel semmi gond sincs! A gond, a konfliktus a „hogyannal" van! Mégpedig: ho­gyan vágyjon úgy, hogy minden, az eseményben résztvevő kívánsá­ga teljesüljön! A megélt fájdalmas, szívszorító kudarcok nagyon zár­kózottá teszik, ezért szeretetét nem nyilvánítja ki mások felé. (Ön­maga felé meg minek tenné!!!) A megnyílás helyett a befelé fordu­lást választja, mintegy feleslegessé téve a szeretetet.

• Végletesen, önzően „rajong" valami iránt. Semmi másra nem marad ideje, élete egyoldalúvá, labilissá válik. Ennek egyenes következmé­nye lesz a „kiégés", kifáradás, ellobbanás. Ezek után, amikor szük­sége lenne rá, képtelen lesz feléleszteni a tüzet, mert nem lesz, ami­ből, ahol tüzet rakjon! Képetlen lesz megvalósítani. A kérdés itt az, miért, mi helyett?

• Oly régóta vágyik olyan dolgok után, melyekért lehet lángolni, ezért azok megtapasztalásakor felad mindent és mindenkit, feledve a való­ban fontosakat.

• Nem fogadja el a felé áradó gondoskodást, mert vagy nem vesz róla tudomást, vagy egészen másfajta elképzelései vannak a szeretetről! Előfordul: kevésnek, érdemtelennek tartja saját személyét, de ez csak akkor tud így alakulni, ha lemond értékei megtalálásáról. Ennek legjellemzőbb oka a lustaság; „talán meglelem boldogságom a nélkül is, hogy én bármit tennék!" „Minek is tenni, hiszen én annyira vá­gyom rá!" Persze nem tudja elfogadni a gondoskodást! Elméleteit olyan tökélyre fejlesztette, amibe már nem fér be - a vágyon kívül -semmi és senki!

• Csak mások szeretetét várja, s eközben önmagára nem fordít kellő figyelmet. Nem fordít elegendő gondoskodást, mert azt hiszi, nem érdemli meg! Itt van a paradoxon: egy részt várja mások figyelmét, másrészt azt mondja: nem érdemlem meg, hiszen magamat sem sze­retem!

349

Page 345: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Ez az iménti négy állapot, hiba (?)egész jól jellemzi a betegség kiváltó gyökerét. Azt mutatja meg, hogy mennyire, hogyan szeret, mennyi benne a gondoskodás és hogyan viszonyul ezekhez. Ennyi bevezető után térjünk át a konkrétjói behatárolható betegségekre.

Szívelégtelenség Teljesen mindegy, mit tesz, mit cselekszik: elégtelenül, nem teljes

odaadással, kedvvel teszi! Helyette inkább valami mást, valahogy más­ként tesz! Mondjuk, nem szeret senkit, de ezt felemásan viszi véghez, mintegy színészkedve! A benne lévő szeretetet kevéssé nyilvánítja ki és nem vagy alig fogadja el a felé irányuló szeretetet. A benne rejlő tiszta érzéseket belső aggódásai következtében nagyon ritkán, és kevéssé mutatja ki környezete iránt. Természetesen ennek az ellenkezője is vonatkozik rá, miszerint család­tagjaitól, környezetétől sem fogadja el olyan őszintén, ahogyan azt adják.

Szívritmus Fizikai jellemzők:

A szív izomzatának számos lenyűgöző tulajdonsága van, de mind között kétségkívül az a legcsodálatosabb, hogy ennek az izomszövetnek nincs szüksége idegi behatásra ahhoz, hogy ingerület képződjön benne. Maga teremti meg a parancsokat saját maga számára.

Bárhol is vizsgáljuk, a szívizomzat egységes és azonos szerkezetet mutat. Mégis, vannak olyan kis területei, melyek a működés során inge­rületet képesek előállítani, tovavezetni.

A jobb pitvar falában helyezkedik el az a mintegy 8-10 mm hosszú, szivar vagy répa alakú képlet, melynek titokzatos izomsejt-csoportja képes rendszeres parancsot adni az összehúzódásra. Ez a sinus-csomó. Karmesterként vezényli a szívet, ő a lépéscsináló, elterjedt angol nevén „pacemaker". A percenként átlagosan hetvenszer megjelenő utasítás azután végigfut a szív egész munkaizomzatán, a létrejött ingerületet az izomfalak tömegén belül izomsejt-kötegek vezetik tova.

Ez a rendszer - bár nagyon stabil, védett és kitartó - sok ponton és sokféleképpen meghibásodhat kártékony hatások következtében. így

350

Page 346: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

beszélünk az ingerképzés, az ingervezetés zavarairól. A ritmuszavarok ismertetése általánosságban is kötetekre rúgna, így ezt itt meg sem kísé­reljük. Aki tapasztalta, tudja: a mindennapokban, a sokak által ismert, az életben egy-egy alkalommal szinte bárkinél fellépő „kihagyás" a szíven - ijesztő élmény.

Érdemes elgondolkodni azon, hogy ez a stabil vezérlőrendszer, mely­től létünk függ, mennyire erős... Az elmezavarok (nem) létére vonatkozó gondolattal analóg módon fogalmazom meg a kérdést: terhelt és hajszolt létünkben miért maradhat sértetlen a szívritmus? (vesd össze: nem az a kérdés, miért bolondul meg ezer ember közül 23. A kérdés az: hogyan képes 977 épelméjű maradni?) A választ az olvasó­ra bízom.

Lelki jellemzők: Az iméntiekből kiderül, hogy a szívnek, a szív szavának nem lehet

parancsolni, követi a saját ritmusát, saját érzéseit. Lényegtelen, milyen tudat vezérli, milyen tudat uralkodik, a lényeg csak ez: az élet és a sze­retet minden körülmények között igyekszik a felszínre jutni.

Kedélyállapotától függően az ember hol fenntartások nélkül elfogad mindent, hol igen kritikusan viszonyul minden érzéshez és kimondott szóhoz. Felborult az adok-kapok harmóniája. Egyik végletből a másikba zuhan. Egyszer szülői módon szeret, máskor képes tiszta szívből gyűlölködni. Szívritmus zavar: Hol szeret, hol nem.

Hol kinyilvánítja, hol nem. Hol elfogadja, hol nem. Hol ad, hol nem.

Ami a legjellemzőbb: mindig rossznak, helytelennek, kevésnek érzi azt, amit éppen tesz.

Szívszorulás (angina pectoris) Retteg attól mi fog történni, ha végre kimutatja a benne lakozó érzése­

ket. Fél, hogy szembekerül mások érzéseivel, amit iránta tanúsítanak.

351

Page 347: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Szívinfarktus Fizikai jellemzők:

Az emberi agy után - vagy inkább mellett - szívünk az a szerv, mely­nek energiaszükséglete állandóan rendkívül magas szinten áll. A szív­izomzat folyamatos ellátását a szív saját érhálózata, a koszorúerek ág-rendszere biztosítja. Ezek közvetlenül a kilépő főverőérből erednek két értörzzsel, s mint nevük jelzi, koszorúalakban fonják körbe a szívet, majd annak csúcsa irányában leágaznak, végezetül a legfinomabb erek merőlegesen hatolnak be az izomzat mélyébe. Egymással való összeköt­tetéseik száma sokkal gazdagabb sportolóknál, de főleg nehéz testi mun­kásoknál, akiknél ebből következően jóval ritkább a szívinfarktus.

A koszorúerek elfajulása, elmeszesedése az érfal megvastagodásával kezdődik. Pusztulásnak indulnak a benne rejlő rugalmas elemek, a bel­világ szűkülni kezd, végül az erek merev csővé válnak. Zsír- és koleszte­rin-származékok épülnek be az érfalba, s az űrbe lemezek formájában bedómborodó képletekbe kalcium rakódik le. Az érfal lassan - és szó szerint - olyanná válik, mint a tojáshéj. A keresztmetszet tovább szűkül, az érbelhártya pedig elveszti simaságát, érdes, töredezett lesz. Az így szabálytalanná váló felszínen azután már könnyen indul meg vérrögkép­ződés. A vaskos felrakodások leszakadhatnak. Trombózis, érfalfekély alakul ki. (Másutt a testben ezt a fal elvékonyodása, kiboltosulása, meg-repedése követi, ami vérzéshez és halálhoz vezethet.) Ha a koszorúverő­erek pusztulása idáig jutott, könnyen elzáródhatnak, ezért olyan szintű ellátottsági igény mellett, mint amilyen a szívé, heveny katasztrófa ala­kul ki. A koszorúér-rendszer valamely (bármely) ágának hirtelen elzáró­dása elsősorban trombózis, vagy embólia miatt történhet, (lásd ott).

Az összehúzódásra képes, aktív szívizom - a rugalmas szívfal egy adott területe - érintetté válik. Az elzáródott érág által ellátott izomrész pár másodperc alatt körülirtan elhal, „megnémul". Passzív lemezzé válik, mely soha többé nem lesz működképes.

A katasztrófát - már azt megelőzően - heves, szegycsont mögötti, vagy attól balra elhelyezkedő mellkasi fájdalom jelzi. Sápadtság, verej­tékezés és halálfélelem kíséri. A nagyobb területet érintő elhalás azonnali következménye a szív-sokk, a heveny szívelégtelenség és igen súlyos ritmuszavar. Időben megkezdett kezelés nélkül ezek bármelyike is a beteg életet követelheti.

352

Page 348: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Lelki jellemzők: Fizikai oka a szívizom görcse, illetve az izom elhalása.

Lelki, érzelmi oka pedig a következő: görcsösen fél, retteg attól, hogy adjon, vagy kapjon szeretetet. Megbomlott az a harmónia, ami a szeretet adásából és elfogadásából adódik. Gondoljunk csak bele: amikor érzé­seink nem találnak megfelelő partnerre, amikor nem kapjuk meg azt a gondoskodást, amit annyira hiányolunk, majd megszakad a szívünk! Annyira tud fájni a reménytelenség, annyira tud dobogni, hevesen verni a szív, hogy majd kiugrik helyéről. Hosszú távon ezek a lángolások vala­mint szorongások ( mert nincs harmónia a szívben) fogják előidézni a görcsösségeket, hiszen azt hisszük, másként nem érhetjük el remélt cél­jainkat. A reménytelenségnek pedig az lesz a következménye, hogy kezdjük elveszíteni türelmünket (egyre görcsösebben), egyre akaratosab­ban igyekszünk kikényszeríteni, elérni, de nem sikerül. Ennek lesz kö­vetkezménye a szív izomzatának elhalása, hiszen a sorozatos megélt kudarcok hatására lemondunk arról, hogy valaha is sikerre visszük el­képzeléseinket,

A beteg szívtelennek tűnhet önmaga és az emberek előtt. A benne lévő érzések felhalmozódnak és nem bírja tovább fenntartani a látszatot.

Ezt az állapotot meg lehet előzni, illetve ha már kialakult, sokat lehet rajta javítani. Mit kell ehhez tenni? Amikor szívünkben csendes, békés szeretet van, ezek a negatív érzések, jelenségek nem jelentkeznek. Viszont a jótékony része jelentősen előtér­be kerül és kifejti gyógyító hatását. „Csak" egy nagyon kellemes, meleg érzés kell, hogy átjárja szívünk és minden más részünk. Ez a melegség az ÉLET melege, az Új Életé. Mert mint tudjuk, az élet keletkezéséhez el­engedhetetlen a melegség. Vagyis helyrehozható, amit eddig elrontot­tunk. Ez első olvasatra így kicsit talányosnak és nehezen érthetőnek tűnhet, és talán az is, ezért igyekszem jobban, konkrétabban is elmagyarázni. Pontosabban is behatárolhatjuk a kiváltó konfliktust, ha tudjuk, hogy a szív melyik részén következett be. Még mielőtt rémületesnek, kilátástalannak tűnne a helyzet, tisztázom: a szívinfarktusos ember is tele van tiszta, önzetlen szeretettel, csupán nem találta meg a helyes, optimális viszonyulást a dolgaihoz. Nagyon való­színű, hogy rengeteg jó tulajdonsággal rendelkezik, ezeket azonban eltit­kolja.

353

Page 349: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Most elemezzük a konkrét területek szerint.

A halkamra oldalfalát érintő: A diszharmónia kialakulása gyakran az ellenkező nemre vezethető

vissza, de ami biztosan állítható: ez valamilyen érzelmi konfliktus és ennek következtében jön létre a betegség. A megoldás és a probléma kulcsa a megértésben található, hiszen a fő konfliktus ebben rejlik: nem érti, miért viselkedik így vele a világ, illetve a benne lévő emberek. Vizsgáljuk meg a kérdést mindét szemszögből (ezek nagyon szorosan összefüggenek) a teljesebb megértés érdekében:

A beteg oldal azt mutatja, hogy nem kapja meg azt a szeretetet, azt a figyelmet, melyet megérdemelne. Azt érzi, neki mindenért sokat kell harcolnia, úgy kell kierőszakolnia a tiszteletet, az odafigyelést. Ezek a (berögzült) érzések fájdalmat és görcsöt váltanak ki benne. Ez a fájdalom megkeseríti életét. Miért is fog megkeseredni és miért vált ez kijelentés érzelmi válságokat? Szeretne szeretni és szeretné minden figyelmét, gondoskodását odaadni, de eközben van benne egy korlát, miszerint: minek adjak én bármit, ami­kor nem kapok érte cserébe semmit. Nem szabad lebecsülni ezt a konfliktust, ebben a kettős érzésben köny-nyedén fel lehet őrlődni! Könnyen görcsössé, „halottá" válhatnak érzé­sei! A társ szempontjából nézve, aki „kiváltja" a betegséget: miért is adna (a személy) szeretetet, amikor oly sokszor megbántotta. Miért is lennének szép érzések életében, amikor minden igyekezetével éppen másfelé törekszik. Magyarul: miért adna bármit is az élet, amikor a beteg éppen az ellenkező irányba halad. Nem tudatosan, de éppen azt tartja magától távol, amit leginkább szeretne elérni.

Jobb kamra érintettsége: Férfire, illetve anyagi jellegű konfliktusokra, meg nem értésre vezethető vissza a betegség létrejötte. Lényegét tekintve megegyezik az imént elmondottakkal, azzal kiegészít­ve, hogy jelen esetben a fizikai világgal van szoros összefüggésben. A jobboldali szívizom károsodást „kapó" ember főjellemvonása a hajtás, az anyagi javak folytonos keresése. Természetesen örömét nem leli ben­ne, hiszen, ha azt teljes mértékben megleli az anyagi javak hajszolásá-354

Page 350: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

ban, akkor harmóniában van, következésképpen nem fenyegeti az in­farktus veszélye. Konfliktusa ebben rejlik: azt hiszi, reméli, örömet lel benne, amikor pe­dig eléri, mindene lesz benne csak maradéktalan öröme nem. Ebből már könnyen megérthetjük, mi vezet görcshöz és az izomzat el­halásához, hiszen minden, amiért küzdött, valahol értelmetlenné vált, értelmetlen dolgokat pedig minek tartson fönn. Szívének azon része, mely a fizikai dolgokért küzdött, értelmetlenné, fölöslegessé válik. Miért? Mert a tudatban az a következtetés szűrődött le, hogy feleslegessé váltak élete jelentőséggel bíró dolgai. Ennek pedig az lesz az eredménye: a tudat a testnek kiadja a megfelelő utasításokat, hogy hozzá hasonlóvá váljon a test. Erre azért van szükség, hogy megszűnjön a különbözőségekből adódó belső feszültség.

Elülsőfali károsodás: Csalódásai abból keletkeznek, amit el kíván, el kívánt érni. Természetesen itt is külön lehet választani az érzelmi oldalt az anyagitól, de ez a lényegen nem sokat változtat. Fájdalmai az aggódásaiból, félelmeiből adódnak (ez a szívszorító félelem jelen van az imént vázoltaknál is), melyekkel szembekerül.

Hátsófali érintettség: Egy érzéssel, fizikai dologgal, kritikával nem volt (és most sem) haj­

landó szembe nézni, elfogadni, megérteni, szeretni és megoldani. Még a segítő szándék mögött is hátsó gondolatokat gyanít. Hogyan is történhetne másként, amikor a meg nem értéseiből fakadóan minden dologgal, ingerrel szemben előítélettel viseltetik. Ennek alapja a ke­ménység, mégpedig azért mert megszokott egy életstílust, mely lehet jó vagy kellemetlen, de már „ismert". Görcsösen igyekszik megmagyarázni, bebizonyítani a maga igazát (többnyire majdnem teljes siker koronázza tevékenységét), de mindig marad benne kétség. Soha nem biztos benne, hogy jók és igazak elfoga­dott, kialakított dolgai.

355

Page 351: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Szívbillentyű zavarok Szelektál, nagyon megválogatja kit szeressen. Néhány embert szeret,

másokat viszont gyűlöl. De a megbetegedés lényege mégis csak az egy­szerre jelentkező kettősségben, a bizonytalanságban van.

SCHIZOPRAENIA (tudathasadás) Fizikai oldal:

Másnéven hasadásos elmezavar. A gondolkodás, az érzelmi élet és a magatartás közötti normális összefüggés, összehangoltság szétszakad. A személyiség szétesik, de a bizarr gondolkodásmód nem zárja ki más vonatkozásban a logikus gondolkodást.

Az ingereket rosszul vagy hiányosan szűri meg a beteg. A gondolati taralom lehet sivár, szegényes, vagy ellenkezőleg: telített lehet gazdag téveszmés fantáziálásokkal. Megjelennek a paranoid gondolkodásra jel­lemző téveszme-rendszerek és téves elképzelések, ezek a mások feltéte­lezett fenyegető viselkedésével kapcsolatosak. A beteg aktív elhárító intézkedéseket tesz, pl.: ajtót-ablakot bezár, felfegyverkezik, fóliába csavarja magát a „halálsugarak" ellen. Társas viselkedésében súlyosan zárkózott lesz. Önértékelése alacsony. Örömátélése csökkent. A kórképet mindig depresszió kíséri. A gondolatok valószerűtlen és kényszerű fo­lyamatai lassan elmossák az én és a világ határát, s ennek eltűnésével a beteg a való világ helyett megteremti saját, külön világát, (lásd még: autizmus)

Lelki oldal: A szó szoros értelemben is erről a fogalomról van szó. A tudat ketté

válik és összekuszálódnak a benne lévő ismeretek. Összekeveredik a valóság a fantáziával, és ebben az összevisszaságban már lehetetlen el­dönteni melyik a helyes és melyik a helytelen. A tudatról már esett szó a könyv elején, de ismételjük át egy kicsit. Mi is az a tudat?

Tudat az a részünk (énünk azon része), mely a külső és belső ingerek szelektálását, elemzését végzi, tanul és a tanultak alapján válaszreakciók­ra ad utasítást. Elemezhetném ezt sokkal részletesebben is, de szeretném, ha megmarad­nánk a lényegnél!

356

Page 352: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Egyszerűsítsük le azon dolgainkat, melyeket szeretnénk megérteni, ugyanis a bonyolultságban azt veszítjük el, amit a leginkább keresünk: a lényeget.

A tudat életünk minden pillanatában rengeteg információt és ingert dolgoz fel és ezekre (szintjének megfelelően) kidolgozza a (szerinte) szükséges lépéseket. Fontos tisztáznunk: nem hoz döntéseket, csak kidolgozza a lehetséges megoldásokat. Kicsit furcsán hangzik, de a döntéseinket nem a tudatunk hozza meg, azt valami sokkal mélyebb „dolog" végzi. Ez a dolog pedig a szellemünk!

Szellemünk az a részünk, ami az ősi tudást - nevezhetjük tudattalan­nak - ötvözi a jelen pillanattal. Ebből a két alapelemből fog kialakulni az a tudás, mellyel a jövőre alapozunk és ezt felhasználva teremtjük azt. A tudat végső soron azokat az információkat hozza bennünk felszínre, melyeket már megéltünk, megtapasztaltunk. A tudattal akkor kezdenek problémák lenni, amikor huzamosabb ideig (ez nagyon változó időtartamot jelent) nem foglalkozunk mással, csak egyetlen megoldásra váró feladattal. Ez azért történhet így, mert úgy viselkedik a tudat, mint egy rossz lemezjátszó, amin megakadt a tű és csak ugyanazt játssza. Mint ahogyan a lemezjátszó sem csak egyetlen hangot ad ki, hanem egy dallamot, úgy a tudat is egy egész sor gondola­tot szajkóz. A tudathasadás feltételei akkor kezdenek határozott körvonalat ölteni, amikor sokáig nem tudjuk eldönteni, mit is tegyünk. A gond ebben van: a betegnek több határozott elképzelése van a konf­liktus megoldására és ezen ,jó" verziók között morzsolódik, őrlődik a személy. Anélkül, hogy lényegében bármi konkrétat cselekedne. A realitásérzék elvesztése, s egy erős érzelmi megrázkódtatás után a tudat nem találja a helyét a világban, ezért minden körülvevő információt beenged.

TALP Lelki háttere: Megmutatja, hogyan állja meg helyet a fizikai és érzelmi világában. Az, ahogyan saját világában áll, halad céljai felé, befolyással van egész életére és egész testi-szellemi egészségére.

357

Page 353: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

A talp felületén keletkező fájdalmas területekből következtetni lehet azokra a lelki problémákra, melyek gyötrik, diszharmóniát ébresztenek benne. Itt érdemes és ajánlott ezeket összevetni a reflexzónákkal!

A bal lábon jelentkező problémás terület az jelzi, hogy az érzéseivel, az érzelmi döntéseivel, illetve azok helyességével nincs teljesen tisztá­ban. Kétségei vannak, jól döntött, jól cselekedett-e? Nehezen lép meg olyan érzésbeli dolgokat, melyekre gyorsabban kellene cselekedni, és gyorsan, elhamarkodottan tesz lépéseket olyan ügyekben, amikor a meg­fontoltság a fontos. Összességében: hiányzik belőle a helyes döntésekhez szükséges nyuga­lom, elfogulatlanság és a bizalomból fakadó csend. A miértre egyszerűnek tűnő válasz is van: csalódás! Csalódásai abból adódnak, hogy a megtett érzelmi döntéseit, lépéseit kudarcnak, rossznak éli meg. Ez pedig a meg nem ismerésből, a meg nem értésből merítkezik. A meg-nem-értése abból adódik, hogy élethely­zeteit nem vizsgálja meg minden lehetséges szemszögből! Megértés akkor lesz benne, amikor feléled benne az igyekezet arra, hogy lásson más szemével is!

Bőrkeményedés például akkor keletkezik, amikor valamilyen dolog után (legyen szó anyagi dologról vagy érzelmiről), a kelleténél többet talpal.

A jobb talpon keletkező problémás területek jelentése mindig anyagi jellegű! Hasonló az iméntiekhez, csak éppen a fizikai oldalról megköze­lítve.

TENISZKÖNYÖK Fizikai jellemzői:

Az alkarizmok túlerőltetése, ismételt fogó és markoló mozdulatok és az alkar csavaró mozgása következtében a felkarcsont külső vagy belső csontbütyök-nyúlványán súlyos nyomásérzékenység, fájdalom alakul ki. Az alkarizmok idült feszülése következtében a csontbütykökön eredő hajlító és feszítő inak parányi méretű szakadásoka/ idéznek elő követ­kezményes csonthártya izgalommal, fájdalommal s a két csontdudor idült gyulladásával. A túlterhelés oldalán jelentkezik a kórkép, középkorúakban. 358

Page 354: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

A könyök külső és belső csontbütykének fájdalmát a forgómozgás, csa­varó mozdulat súlyosbítja. A fájdalom fel-vagy lesugárzik az izomhasba, s a csukló ellenállással szemben történő hajlítása, feszítése fokozza.

Gyógykezelése: Pihentetés, fájdalomcsillapító, nyugalmas pólya felhelyezése. Helyileg: a gyulladt csontbütyök felületére gyulladáscsökkentő injekciók fecskendezése.

Lelki háttere: Fő konfliktus: harc, küzdelem, „erőszak" a nyugodt, laza cselekvés

helyett! Nem elhanyagolható tényező a teniszkönyök kialakulásában a fizikai

megerőltetés, de nem ilyen egyszerű és nem ennyire egyoldalú a problé­ma. Figyelembe kell vennünk itt, mint minden más esetben is, a lelki tényezőket, hiszen ezek határozzák meg az ellenálló képességet. Miként az árnyék követi a test minden mozdulatát, úgy a test is követi a tudat minden apró rezdülését. Ezt alapul véve már könnyen eljuthatunk a va­lódi okhoz. Jelen esetben miben nyilvánul ez meg? Jelenlegi lelki beállítottsága azt mutatja (azt érzi), neki mindenért kö­nyökölnie kell. Félre kell lökdösni azokat az embereket, dolgokat, me­lyek közte és célja között állnak. Ez konfliktust okoz, mert tulajdonságai között nem szívesen tapasztalja az erőszak ilyen formáját. Alapvetően nyugodt ember rejtőzik a „durva" felszín alatt, de elege lett, és helyette inkább valami „célravezetőbbet" választott! A betegség nem abból adódik, hogy erőszak található benne - vagy él vele -, hanem ebben: nem érzi helyesnek! Helytelennek, de inkább olyannak érzi, amit (neki) el kell (kellene) kerülnie. Ez a kettősség fogja meggyengíteni fizikai testét.

Van ennek a kérdésnek másik megközelítési formája is, ami nem zárja ki az előzőt, inkább kiegészíti azt. Hiszen a legtöbb esetben együtt jelen­nek meg. Ez az eset: nem saját érdekeiért harcol, ehelyett valami ellen! Nem har­col saját érdekeiért, hiszen ebből már éppen elég (belső) konfliktusa támadt, de mégis így kell tennie. Ezért olyan dolgokat tűz ki maga elé, melyekkel nem tud eggyé válni. Nem képes szívvel-lélekkel küzdeni!

359

Page 355: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Következésképpen az imént említett törtetés önmagával szemben nyilvánul meg, vagyis mindenkit maga elé enged, mindenkinek kiharcol mindent, csak éppen saját magával nem foglalkozik. Mindkét dolog ahhoz vezet, hogy a könyöknél, könyökben lévő szellemi erő (aura) csökken, ezáltal csökken azon a területen az ellenálló képes­ség. Gyengül a lelki erő, a ezt úgy éli meg, mint akiben szakadások keletkez­nek, vagyis igyekszik kiszakítani magát ezekből az élethelyzetekből! A szellemi szakadások következménye lesz a szövetek szakadása. Előbb-utóbb azonban beleun ebbe a tevékenységben és fellázad a sorsa (beállítottsága) ellen, ekkor fognak a környező szövetek, sejtek gyulladá­sos folyamatot produkálni. Lázadnak, hiszen ez nem egy egészséges állapot! Nem túlzottan szerencsés az, amikor olyat és csakis olyan dol­gokat cselekszik, melyekben örömet nem, csak fájdalmat tapasztal! A gyógyulás útja:

Az előzőekből már egyenesen következik a megoldás is: hagyni kell, dolgai hadd változzanak „maguktól". Minden dolgunk képes változni, csak hagyni kell! Ezt pedig úgy tudjuk elérni, hogy egészen másra össz­pontosítunk!

TÉRD Fizikai jellemzők:

Az emberi test legnagyobb méretű és egyben legbonyolultabb felépíté­sű izülete. Alkotásában a comb— és a sípcsont, valamint a térdkalács vesz részt, a szárkapocscsont másodlagosan. A nagy csontvégek, erős szalag­készülékek jelzik, hogy hatalmas erők hatnak erre az izületre. Ráadásul térdünk nem védett lágyrészekkel - eltérően sok más izületünktől. Elöl ágyazódik bele az izület tokjába a térdkalács.

Sérülhetnek a csontok, vagy lágyrészek, a térdizület szalagai, s tér­dünk színtere lehet számos különféle gyulladásos folyamatnak.

Lelki jelentése: A különböző vallások szertartásaiban nagyon jelentős szereppel bír a

térdelés, térdre ereszkedés, mint a megalázkodás, a behódolás kifejező­dése. A szertartásokban betöltött szerepét dőreség lenne lealacsonyítani-Azért kapott jelentős szerepet a térd, a térdre ereszkedés, mert ez a test-

360

Page 356: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

helyzet, ezt az üzenetet hordozza azt: most feladom eddigi elképzelései­met és beengedek valami újat. Mindaddig, míg ez a belső késztetés való­ban bentről ered, addig a jelentése a jó érdekeket szolgálja. Amikor vi­szont ez külső erővé lép elő, már biztos, hogy nem annyira szerencsés! A térdre ereszkedéshez azonban nem szükséges vallásos áhítat. Minden­napjainkban is meg kell történnie, hogy meg tudjunk pihenni, hogy el tudjunk csendesedni, más erőket beengedni az eddigiek mellé. Vizsgálódjunk, elmélkedjünk egy kicsit, milyen lelki diszharmóniát mu­tatnak a térdben jelentkező elváltozások!

Mint már ezelőtt minden esetben, itt is vizsgálnunk és elemeznünk kell a probléma kialakulásának két oldalát. Figyeljünk a beteg oldalára, valamint a környezet reakcióira.

Az egyik konfliktus ebben rejlik: nem ereszkedik térdre, mert térdre akarják kényszeríteni, legalábbis ezt tapasztalja, ezt érzi, ezért talpon akar maradni, még ha bele is szakad!

A másik konfliktus, ami szorosan illeszkedik hozzá: térdre ereszkedik, és nem nagyon akar felkelni.

Az alázatosság szerepe és fontossága abban áll, hogy végre-valahára (akár egy rövid időre) feladja mindazon berögzült, merev ragaszkodását és erős akaratát, kitartását elvei, céljai mellett. Ennek szükségessége ebben rejlik: mindenki tévedhet, minden dolog változik, a változásokat követni kell a cselekedeteknek is.

A kitűzött céljaink a közhittel ellentétben nem állnak egy helyben, hanem folyamatosan közelednek felénk. Jól ismerjük azt a tényt, hogy amikor két dolog közeledik egymás felé, és nem látják a egymást. Köny-nyen elkerülhetik a találkozást. A térdre ereszkedés szerepe abban áll, hogy akkor megállunk, elmélkedünk és megvizsgáljuk környezetünk reakcióit. Felülvizsgáljuk eddigi elképzeléseinket és meggyőződünk róla, hogy valóban jó irányba haladunk, valóban jók azok az elvek, melyeket követünk?

Természetesen nem mindig vagyunk képesek arra, hogy önszántunk­ból megálljunk egy olyan úton, melyről azt hisszük: jó! Ennek lesz kö­vetkezménye, hogy elvakultan haladunk és megbomlik a harmónia. Az a harmónia, ami eddig biztosította számunkra az egészséges alázatosságot, csendes elfogadást és az ezekből fakadó önbizalmat, sikerélményt.

A megbomlott harmónia oka: sok olyan inger érte, amit kudarcnak, sikertelenségnek élt meg, ezért kialakul benne egy nem feltétlenül tuda­tos dac. A dacosság következtében kezd felölteni egy olyan viselkedési

361

Page 357: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

formát, mely nélkülöz minden lazaságot és csak recsegve-ropogva tud vagy mer térdre ereszkedni. A térdre ereszkedés még azt is jelenti: elve­szítette képességét arra, hogy segítséget kérjen - túl erősnek tartja magát ehhez - és nem is tud segítséget elfogadni.

Ebből egyenesen következik, hogy minden segítő erőt nyűgnek, erő­szaknak fog megélni, tehát elítélendőnek tapasztal, és egészen másként cselekszik, mint, amit szíve, tudata diktál!

A térdre ereszkedés helye is fontos lehet. Ezen a családot vagy a tá­gabb környezetet értem. Ez attól függ, hogy mennyire súlyozódik a beteg életében a szűkebb és tágabb környezet.

A bal térd betegségei, fájdalmai az érzelmi dolgokkal kapcsolatos alázatosság diszharmóniáját jelenítik meg testi formában. Vagyis képte­len eldönteni, melyik a helyes, követendő út. Megalázkodik, még önma­ga előtt is, vagy épp ellenkezőleg, még akkor is hajthatatlan, amikor már az egész világ összeomlani látszik. Érzelmeit igyekszik állandósítani, kerül minden változást. Az érzelmi változás helyett a merevséget, a ke­ménység helyett a petyhüdtséget választja!

A jobb térd pedig a fizikai dolgokat, a konkrét anyagi megnyilvánulá­sokat tükrözi. Ugyanaz vonatkozik rá, mint a bal térdre, de ez a fizikai világra, illetve a fizikai világhoz való viszonyrajellemző.

A gyógyulás útja: Amit mindenképpen el kell érni: ne érezze magát térdre kényszerítve! Ezt pedig csak egyféleképpen lehet: megtalálja értékeit, erősségeit. Ezek adnak akkora lelki erőt, mellyel már nem érzi kétségbeejtőnek a meg-alázkodást. Már nem érzi megaláztatásnak, mert tudja: bármikor felkel­het, talpra állhat.

TESTSZAG Fizikai jellemzők:

Mirigyek ezrei öntik váladékukat a bőr felszínére, védve, karbantartva, ápolva testünket. Ennek következménye, hogy az egészséges és tiszta bőrnek van egy jó illata, hogy milyen, az nehezen fogalmazható meg, de mindannyiunknak ismerős.

362 í

Page 358: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Faggyútermelő mirigyek bocsátják ki zsíros váladékukat, verejtékmi­rigyeink egyik fajtája pedig tejszerű, lúgos vegyhatású folyadékot választ ki, míg másik részük híg, savas váladékot termel, védő savköpenyt.

Izzadásfokozó állapot az aggódás, rettegés, fájdalom. Fokozottan ve­rejtékezünk a leláztalanodás időszakában is. Hormonjaink hatására pedig a faggyúmirigyek működése fokozódik. De akár normális, akár túlzott e váladékok mennyisége, a bőrünkön mindig jelenlévő, rothasztó hatású baktériumok folyamatosan végzik lebontó munkájukat. Itt éldegélnek, tisztálkodás híján elszaporodnak, s a verejték lebontásából eredő testszag gyorsan kialakul.

A kétes értékű dezodorok virágkorát éljük, ám legjobb fegyver a rend­szeres mosakodás, esetleg a patikai lemosószerek.

Sokszor azonban nem a verejték lebontásából ered a bűzös izzadás, hanem eleve rossz szagú veríték választódik ki, áruló jeleként számos betegségnek. A súlyos májbajban szenvedő betegnek édeskés, aromás illata, vagy fémszaga van, cukorbetegek bőre finoman acetonos lehet. A verejtékkel kiválasztódó kémiai anyagok figyelemfelkeltő testszagot produkálnak; alkoholfogyasztás, terpentin-belégzés, benzinmérgezés után szinte bűzlik az ember. Hasonló módon jelennek meg a növényi olajok (fokhagyma, vöröshagyma), macskagyökér vagy a B-vitaminok szaga.

Lelki háttér: A pótcselekvés ebben áll: „rossz" szagot teremt, hogy ezzel távol tart­

sa magától az „ellenséget"! Engem ez a tevékenység felettébb emlékeztet az állatvilágban is jelenlévő védekező mechanizmusra.

Senki sem mentes a testszagoktól, jellemző, egyedi illattal rendelke­zünk, következésképpen most csak arról az oldaláról beszélek, ami zava­róvá válik. Arról a testszagról, ami már zavarja, idegesíti a személyt és a környezetét. Továbbá ami különböző betegségek, elváltozások követ­keztében jelentkezik.

A túlzott, rossz szagú kipárolgás mögötti lelki jellemzőket igyekszem megvilágosítani, melyek rányomják bélyegüket a mindennapokra. Fontos megérteni, hogy testfelületünkön azok a dolgok tükröződnek, illetve azon folyamatok következményei jelennek meg bőrünkön, me­lyek belül zajlanak.

363

Page 359: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Következtetés: akinek ilyen bajai vannak, annak olyan problémái ke­letkeztek, melyeket meg kell oldani, de nem csupán külsőleg, hanem belsőleg is. Nézzük, mi okozhatja ezeket a túlzott reakciókat:

Természetes folyamat, hogy a szervezet igyekszik kiüríteni a benne lévő káros, felesleges, esetleg nyomasztó anyagokat (anyagcsere, lásd még ott), hiszen így képes tökéletesen működni. Ehhez szükséges a benn lévő anyagok és az ezekkel együtt járó információk cserélődése. Ennek több oka van. Egyrészt a testnek is szüksége van a folyamatos ingergazdag környezetre, hogy legyen, ami munkára inspirálja. Másrészt a szervezet az anyagok egy részét tartalékolja, és ezeket időnként (a bio­ritmus szerint) frissíti. Ebben a folyamatban részt vesz a bőr is, melyen keresztül a folyadék és a levegő egy része frissül.

A „rossz" testszag minden esetben valamilyen belső, rejtett félelmet takar illetve jelent. A félelmek, szorongások (lásd még félelem, szoron­gás, pánik) előbb vagy utóbb kitörnek belőle, de ezt a dühkitörést meg­előzi a nem tudatos megszabadulás, ez pedig a testszagban jelenik meg. Az elfojtott düh, harag nagyvalószínűséggel okozni fog valamilyen belső szervi megbetegedést. A rossz testszag megszüntetésének és az egészsé­ges kipárolgás eléréséhez nem elegendő (de elengedhetetlen része) a megfelelő testi higiénia.

A testi tisztálkodás mellett a lelki higiénia is fontos. Sőt tovább me­gyek, csak együttes alkalmazás lehet nagy valószínűséggel sikeres. Hiá­ba tesszük tisztába testünket, ha továbbra is ott marad a szenny, ami rá­nyomja bélyegét.

A gyógyulás útja: Tisztába kell tenni magunkat!

Gondoljunk csak bele: a gyermekeknél meglehetősen ritkán figyelhető meg a test ilyen jellegű kipárolgása. Tehát annak, aki ilyen problémával küszködik, és szeretne megszabadulni, olyanná kell válnia, mint a gyer­mek. Náluk a félelem - míg beléjük nem nevelik - legapróbb jele sem fedez­hető fel. Ezt mi már el nem érhetjük, de ez egy tudatosabb állapotban újra megteremtődik.

364

Page 360: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Fontos figyelmeztetés: az antibakteriális anyagok a rossz szagot eredményező tényezők mellett a hasznos (a bőr szempontjából) létfon­tosságú összetevőket is eltávolíthatják! Ebben az esetben érdemes megfontolni, hogy olyan megoldást találjunk, amiben mindkét feltétel teljesül: eltávolítja a károsakat, de segíti, ser­kenti a hasznosakat!

A testszagok vonatkozásában is igaz a kijelentés: nem kell mindent elpusztítani ahhoz, hogy - a megszabadulás mellett - kellemes, elfogad­ható illatot érjünk el.

TETANUSZ Fizikai jellemzők:

Súlyos (de nem ragályos) fertőző betegség. A tetanusz-baktérium által termelt idegméreg okozta heveny mérgezés, melyet a vázizomzat merev­görcse, illetve rángógörcse jellemez.

A kórokozó spórái a talajban, szerte e világon ott alusznak. Ébredésük akkor következik be, amikor onnan mély sebbe jutnak. A mély, nagy fedett sebzés azért lényeges, mert a bacillus a levegő oxigénjével áthatott környezetben nem, csak a szövetek mélyén uralkodó széndioxiddal dús közegben tud szaporodni. Ha tehát egy szúrt vagy vágott seb szájadéka bezárul, a támadó ideális környezetre talál. Méreganyaga a gerincvelői ideg-összeköttetéseket zavarja.

Mint minden fertőző betegségnek, a tetanusznak is van lappangási ideje: ez legkevesebb 5 nap.

A tünettan félelmetes: kezdetben a beteg fokozottan ingerlékeny, nyugtalan, nyclési nehézsége van. Ragóizmaiban feszülést érez. Ezt az állapotot viharos gyorsasággal követi az állkapocsmerevség, majd a fo­gak összepréselődnek a felfokozódott izomtónus miatt. Ezt követően a nyak mered meg, és az arcizmok feszülő görcse széthúzott szájzugokkal és felhúzott szemöldökkel egy merev, torz vigyorba fagyasztja az arcot. Feszülni kezdenek a végtag- és a törzsizmok, a hasfal bekeményedik, ám az óriás hátizmok görcsös erejének túlsúlya ezt legyőzi, s a beteg teste elviselhetetlen fájdalmak közepette hídba feszül, melynek az a végzetes következménye lehet, hogy az izomtónus további növekedésével eltöri saját gerincét.

365

Page 361: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Mindezt a beteg tiszta, éber tudattal éli át. A legkisebb fény- vagy hanghatásra további görcsfokozódás és rángógörcsök lépnek fel: elég egy lámpát felkapcsolni, vagy halkan letenni egy poharat. Végezetül a légzőizmok is sorra kerülnek: a beteg elkékül, és a gégegörcs beálltával együtt fulladásos halál következik be.

Gyógyítása összetett feladat. Az orvos izomlazítókat, nyugtató szereket rendel és a beteget ingerszegény környezetbe helyezi. Nem lehet megen­gedni, hogy a seb bezáródjon, és gyógyulásnak induljon, sőt, a sebet fel kell tárni, hogy levegő jusson a behatolás területébe. Gégemetszést, mesterséges lélegeztetést kell alkalmazni. A gyermekkorban adott védő­oltásoknak nagy jelentősége van, ám ennek ellenére, ha valóban kialakul a tetanusz, a betegek fele ebbe belehal. Aki viszont túléli, annál a betegség nyomtalanul gyógyul.

Lelki jellemzők: ' Itt nagyon lényeges kiemelni a fertőző betegségekről írtakat (bőveb­

ben lásd ott). Albert említette: a világban a kórokozók ott vannak, tehát a fertőzés kialakulásához szükség van arra az eseményre, mellyel bejut a kórokozó, valamint a megfelelő táptalaj. A megfelelő táptalajt a meggyengült immunrendszer (lásd ott), a védeke­ző képesség csökkenése teszi lehetővé. Ehhez a gyengüléshez a megélt örömök, mint energiaforrások hiánya hozzájárul. Ebben a gyengült állapotban sokkal nyitottabbá válik az ember az új dolgok befogadására. Az éhező sem nézi, mit adnak neki, a szomjazó sem azt figyeli, milyen folyadékot öntenek a szájába, így a fertőzött sem azt nézte, mivel táplálta önmagát, milyen eszmékkel helyettesítette elve­it. A gyengeséget kihasználva, az idegen dolgokat befogadva bizonyta­lanná válik élete.

TÖRÉSEK Fizikai oldal:

Külső erőbehatása bármelyik csontunk folytonossága megszakadhat. Egészséges csontozat mellett ez az erő nagy és gyors kell, hogy legyen, mivel a csontok nyomási- és szakítószilárdsága is hihetetlenül nagy. Csontritkulásban viszont elenyésző behatás is elegendő ahhoz, hogy törést szenvedjünk.

366

Page 362: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

A károsodás területe fájdalmas, duzzadt lesz, recsegő-sercegő hangot adhat, esetleg kóros mozgathatóság jelenik meg: testünk ott hajlik, ahol nem volna szabad. Töréseink lehetnek zártak, de nyíltak is, ekkor a vér­vesztés és fertőzés következményeivel is számolnunk kell.

A gyógyítás alapelve a rögzítés: nyugalomba helyezzük, mozdulat­lanságra kényszerítjük a törvégeket s így elkezdődhet egy csöndes és hosszadalmas átépítő és felépítő folyamat.

Lelki oldala: Emlékezzünk egy kicsit a könyv elején leírtakra: a tudat, a szellem,

olyanná teszi a testet, mint önmaga, tehát ez annyit jelent, hogy a szel­lemben, a tudatban a tényleges fizikai törés előtt már kialakult egy szel­lemi törés és ez a saját képére, hasonlatosságára formálta a testet. A törés, miként a villámlás, egy pillanat alatt kialakul, de ezt megelőzően egy meglehetősen hosszú folyamat zajlik le. A tudatunk, lelkünk - a sors is - nem kifejezetten azért van, hogy kitoljon velünk! Éppen ellenkező­leg! Célja, hogy felhívja figyelmünket arra, milyenek vagyunk, és mit kell még elsajátítanunk. Ebből következik: tudatunk, lelkünk már régóta mondja a magáét, de nem értettük meg, ezért olyan nyelvhez folyamo­dik, amit ismerünk. Olyan „hangon" mondja, amire felkapjuk a fejünket.

Törés keletkezett az ember életében, de erről nem vett tudomást, sőt úgy viselkedett, cselekedett, mintha semmi sem történt volna. Nem biztos, egyáltalán nem biztos, hogy valódi törés történt, de annak élte meg. Olyannak, ami nagyon megviselte és igénybe vette idegrend­szerét. Annyira leterhelte gondolatait, hogy nem volt képes kilábalni belőle. Természetes következménye ennek, hogy nem is tudott az adott konfliktussal „dűlőre jutni". Könnyedén megfejthető a konkrét, kiváltó ok, csupán a testrészek lelki jelentését kell ismernünk hozzá. Pl.: Kéztörés: a bal kéz törése könnyen jelentheti azt, hogy (úgy érzi, úgy éli meg) olyan dologhoz fogott vagy nem fogott, amiben hatalmasat csaló­dott és ez törést jelent életében. Lábtörés: olyan rossz lépést tett meg, amit nem, vagy csak nagy fájdal­mak árán lehet helyrehozni. Gerinctörés: életében egy olyan jelentős változás történt, ami kettétörte egész eddigi sorsát és ami a legfontosabb: megváltoztathatatlanul!

367

Page 363: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Tehát a törések következmények, melyeket lelki válság előz meg.

TROMBÓZIS-EMBÓLIA Fizikai oldal:

Vérünk normális körülmények között folyékony. Ha érpályán belü] alvad meg, vérrög képződik. Ez torlaszt alkotva részlegesen vagy telje­sen elzárhatja bármely erünket, előtte oszlopszerüen felszaporodhat a vérváladék, más esetben „csupán" morzsányi rög tapad az erfalhoz, s visszafordíthatatlan károsodást okoz. Az elzáródás helyén ugyanis rövi­desen gyulladás alakul ki, előtte és mögötte pedig megromlik a keringés.

A trombózis oka a véráram lelassulása, a vér fokozott alvadékonysága vagy érfal-sérülés.

Az orvos feladata: a vérrög oldása, mely hosszú kezelést jelent teljes ágynyugalom mellett, ugyanis az érfalhoz tapadó vérrög leszakadhat. A vérkeringéssel tovasodródva előbb vagy utóbb szűkebb keresztmetszetű érbe fut bele, ahol beékelődik, s ezzel a vér további útját teljesen elduga­szolja. E vándorló alvadék okozta heveny katasztrófát nevezzük embóli-ának. Az elzárt érhez tartozó mögöttes hálózatban egy csapásra megszű­nik a keringés. Az ér ellátási területéhez tartozó szövetek azonnal elhal­nak a hirtelen beállt oxigénhiányos állapot következtében. Ez az infark­tus. Tömeges heveny sejthalál, mely szívet, agyat, vesét vagy tüdőt érintve gyorsan végzetessé válhat.

Lelki háttere: Nézzük, milyen lelki, tudati folyamatoknak kell lezajlani, kialakulni,

hogy létrehozzák a trombózisos folyamatot. Mint az előző esetekben is, ha megértjük a dolgok jelentőségét, megértjük azt is, hogyan előzhetjük meg és hogyan gyógyíthatjuk meg a testet és a lelket.

Az adott érszakaszban történő vér alvadásának okai a bizonyos érte­lemben vett lassúságban és az ebből következő fásultságban található meg. Az, hogy megalvad a vér, többféle okot rejthet, de lényegét tekint­ve nincs különbség.

Lassú, pangó a vérkeringés az adott területen.

368

Page 364: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Ennek oka: elvesztette azt a „hevességet", de inkább egészséges életked­vet, mely biztosította az információk, ismeretek harmonikus áramlását. Mit is jelent ez érthetőbb nyelven? Pl.: lábtrombózis esetén a betegnek hiányoznak azok a lelki inspiráló, késztető erői, melyekkel ritmusosan tudta meglépni szükséges teendőit. Lelassul, mert azt hiszi: nem tudja megoldani feladatait és egy idő után már nem is akarja megtenni a rá váró dolgokat.

Leesik a vér nyomása (ott, de csakis ott) ezáltal csökken az áramlási sebesség. Leesik a vérnyomás, mert csökken az adott terület életkedve, illetve az erő. mely fűtötte, hajtotta.

Kitágul a beteg területen lévő erek fala. Az imént említett lelki okok miatt, illetve a kudarcnak megélt élethely­zetek következtében csökken a tartása, elveszíti rugalmasságát és elfárad, „kinyúlik".

Az imént felsoroltakhoz még hozzátartozik a következő adalék. Bár szinte minden érszakaszban előfordulhat trombózis, mégis leginkább a visszérre jellemző. Ennek oka abban van, hogy a visszér mutatja meg, azt, hogyan viszonyulunk a testünkhöz, érzéseinkhez. Amikor ez az ér kidagad, megvastagszik, akkor tudhatjuk, hogy valamilyen tulajdonsá­gunkkal nagyon nem vagyunk megelégedve, sőt fel vagyunk azon hábo­rodva.

Egy adott (lassult sebességű) szakaszon a természetes vértisztulás folya­mata - az érfal tisztulás is - lecsökken vagy megszűnik, ezért ott lerakó­dás, véralvadás következhet be, mert a vér nem megfelelő sebességgel áramlik. Az egészséges tisztuláshoz és az egészséges áramláshoz szük­séges a harmonikus (közepes) áramlási sebesség. Pl.: (talán kicsit erősnek tűnhet, hogy ilyen példát hozok.) A szennyvíz csatorna esete: ha túl nagy a csatorna lejtése (túl gyors a vér sebessége), akkor gyorsan leszalad a víz és ottmarad a szenny. Ha túl kicsi a lejtés, akkor még mielőtt lefolyna, leülepszik a sűrűbb rész. Megoldás: a kettő között kell találni egy olyan lejtést, amikor mindkét feltétel teljesül.

369

Page 365: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Ugyanígy kell eljárni a vérünkkel is, meg kell találni azt az arany közép­utat, melyben tökéletesen működik minden.

Előfordul az alábbi eset is: a felgyülemlett szilárd vagy megszilárdult, alvadt anyag leszakad az ér faláról. Ezt az eseményt nevezzük embóliá-nak.

A megfelelő körülmények hatására ezek felszívódhatnak, eltűnhetnek.

VAKBÉL Fizikai oldal:

A jobb csípőárokban, a vékonybél és a vastagbél találkozásának hatá­rán közvetlenül a vékonybél beszájadzása után egy „oldaljárat" helyez­kedik el: vakbelünk. Tulajdonképpen a vastagbél kezdeti részének szaka­sza, afféle oldalág, zsákutca, melynek alsó vége még tovább folytatódik egy ceruzavastagságú, 6-8 cm hosszú vakon végződő nyúlványba. Ez a függelék, vagy féregnyúlvány. Nevét alakjáról kapta. Tudnunk kell, hogy amit a laikus szóhasználat „vakbél"-nek, vakbélgyulladásnak nevez, az valójában nem a fentebb leírt vakbélnek hanem folytatásának, e szűk, vak csatornának a gyulladásos folyamata. Oka: eldugul, elzáródik. E nyirokszövetet tartalmazó szerv rajtunk kívül csak az emberszabású majmokban lelhető fel.

Gyulladása életet fenyegető, viharos gyorsasággal lezajló folyamat, mely kialakulásától, első tüneteitől számítva alig pár óra leforgása alatt is katasztrófába torkollhat. A féregnyúlvány vékony belvilága tehát elzáró­dik, s belül pangás, fertőzés és vizenyő lép fel, nyomásnövekedéssel.

A „vakbélroham" látványos, kezdeti tünete a hirtelen jelentkező köl­dök körüli, majd jobb oldali alhasi fájdalom. Émelygés, hidegrázás, hő-emelkedés kíséri, s a mélyben a lobos folyamat hamarosan gennyesen szétterjedő gyulladássá alakul, majd — ha nem avatkozunk be — a fé­regnyúlvány falának átfúródása hashártyagyulladáshoz, innen pedig rö­vid úton halálhoz vezet.

Megoldása egyértelműen sebészi: a gyulladt nyúlványt eltávolítják, de a vakbél a helyén marad. Mivel e betegség ennyire nagy veszedelmet rejt magában, tisztességesen ezért így fogalmazhatunk: nem a „vakbélgyul­ladást", hanem már annak gyanúját kell megoperálnunk. 370

Page 366: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Lelki oldal: Bonyolult lelki háttere van. A beteg ugyanis olyan dolgot fogadott be

és abból próbált tanulni, amire semmi szüksége nem volt. Vak tasak, vak zsák ez a képlet, ami nem vezet sehová, de nem is ez szokott begyulladni, hanem a folytatása, a féregnyúlvány. Összevetve a belek jelentésével, itt olyan megemésztett, de legalábbis bevitt dolgot igyekszik „eltárolni", melyre semmi szüksége. Vannak olyan dolgaink, melyeket egy kis időre el kell raktároznunk, hogy belőle ismeretet, tudást merítsünk. A gyulladás akkor kezdődik, amikor mintegy önmaga ellen lázadva ki akarja vetni a bennlevő tartalékait.

VÁLLAK Fizikai jellemzők:

E két testtájunkat együttesen szemlélve kitűnik, hogy vállaink elől és hátul egy-egy ívet alkotnak, afféle tartó- és fűggesztőszerkezetet, ame­lyet csontjaival, izületeivel és izmaival együtt szabatosan vállövnek ne­vezünk. Alkotói a kulcscsontok, lapockák és a vállizületek; itt kapcsoló­dik a szabad felső végtag. A vállöv és a vállizület összeadott mozgásai biztosítják azt a csodálatosan nagy terjedelmű mozgékonyságot, mely végül abban nyilvánul meg, hogy kezünkkel a térnek szinte minden irá­nyába elérhetünk akkor is, ha törzsünk és derekunk mozdulatlanul ma­rad.

Egyenes, álló testhelyzetben vállunk szélessége, csapottsága stb. je­lentősen járul hozzá megjelenésünkhöz. Legismertebb betegsége a ficam, amikor a felkarcsont feje (néha csupán egy jelentéktelen erőbehatás kö­vetkeztében) az izületi tokon belül elmozdul, előre és lefelé csúszik. Helyreállítására számos müfogás ismert.

Lelki jelentés: E testrészünkkel hordozzuk az élet terheit.

A teher természetéhez tartozik, hogy lehet saját, illetve mások által felhalmozott megoldatlan feladat. Ebben az esetben lényegtelen dolog arról beszélni, kinek a problémáit vettük vállainkra, kinek a terheit hor­dozzuk. Úgy is csak az számít, hogy nem tesszük le a nyomasztóvá, ter­hessé vált „csomagokat".

371

Page 367: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Vállaink azt a célt szolgálják, hogy a kétségbeesett emberek ráborulhas­sanak, rajta kisírhassák fájdalmaikat, elmondhassák gondjaikat. Ez így van jól! De kérdeni én, értelmes dolog-e mások helyett cipelni? A kérdésre válaszolva: időnként vállunkra kell venni azt is, ami nem a miénk! De... Amit a vállunkra vettünk azt le is kell rakni! Természetesen vállunk a hordozásra teremtetett, de nem arra, hogy akkor is cipekedjünk, amikor az ellenkezik elveinkkel és érzéseinkkel! A váll problémái megjelennek, mikor nem tesszük le terheinket, mert egyébként elveszítenénk fontosságunk tudatát. Nincs időnk, nincs lehe­tőségünk levetkőzni azokat. Ezt addig fokozzuk, addig magyarázzuk, hogy előbb-utóbb el is hisszük. Viseljük mások terheit s közben vállunk annyira le van foglalva, hogy a sajátunkkal nem foglalkozunk. Mivel nem marad időnk magunkra, nem lesz meg a sikerélményünk. Sikerélmény nélkül pedig hiányozni fog az erő, melyet felhasználhatunk rugalmasságunkhoz. Ez utóbbi pedig felté­telezi: van bátorság. Van bátorságunk felvenni mások problémáit, van bátorságunk letenni, van bátorságunk önmagunkkal foglalkozni, és van bátorságunk félretenni problémáinkat. Ezekből merített örömeink hiányában következnek be a különböző el­változások. A részletesebb ismeretek érdekében össze kell vetni más fejezetekkel is.

A gyógyulás útja a „nem"-mel kezdődik. Erőt kell venni magunkon, és hallgatni kell érzéseinkre, azok mindig gyengéden megsúgják, mi a teendő.

VÉRALÁFUTÁS Fizikai jellemzők:

A bőr alá vagy a bőr rétegei közé kiömlött vér rétegesen, lapszerűen elhelyezkedő, körülírt gyülemet alkot, mely jól körülhatárolt és jellegze­tes elszíneződésü. Tompa erőbehatásra bárhol keletkezhet. Hírhedt for­mája a monokli, orvosi nevén „pápaszem-vérömleny", amikor a szemkö­rüli lágyrészekbe a szemüveg alakjára emlékeztető bevérzés történik, nemegyszer a koponyalapi törés fenyegető jeleként.

372

Page 368: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

A kékeslila vagy feketés véraláfutások lassan felszívódnak, a vérfesték bomlása során a kék, zöld majd sárga elszíneződésű terület a duzzanattal együtt eltűnik.

Lelki oldal: Az iméntiekből világosan kiderül, hogy a véraláfutást megelőzi egy

másik - esetleg külső - hatás. Jelentését kezdjük ebből a szemszögből. Azok a nézetletérések, érdekütközések, melyek nem megfelelően kerül­nek felszínre, nem tudatosodnak és nem ezek alapján cselekszünk, a háttérben maradnak, és onnan fejtik ki aknamunkájukat (lásd még tudat). Vagyis, egyszerűbben: kialakul egy hajlamosító erő, mely valószínűsíti a balesetek bekövetkeztét.

Az esemény megtörténte figyelmeztető jelként is felfogható! Ezt mondja: a beteg az adott területen nem hajlandó, vagy átmenetileg kép­telen a megújulásra. Az érfalak folytonosságának megváltozása jelenti, hogy az adott terület­tel megszakadt a megfelelő összeköttetés, vagyis az esemény töréstjelent sorsában. Ennek jellegzetessége (lásd ott), hogy visszavonhatatlan ku­darcként könyveli el a történteket. Pl.: vérvételnél; elveszett az egészsé-gesség eszménye.

A kiömlött vér - az elvesztett öröm - megalvad, mintegy figyelemfel­keltőként: valami fontosat most kiengedett életéből. Ahogyan a kiömlött vérfestékek lebomlanak, különböző színekben pompáznak, úgy színezi át az idő múlásával a beteg a megtörtént eseményeket. Színezi és igyekszik megindokolni, kibúvókat keres; miért is történtek meg vele ezek az ese­mények.

A gyógyulás útja ebben az esetben nem érdemel különösebb magya­rázatot. Előbb-utóbb ezek a nem különösebben súlyos behatások jelentő­ségüket vesztik és meggyógyulnak maguktól.

VÉRZÉS Fizikai jellemzők:

Vérünk folyékony szövet, mely az alvadásra képes vérsavóban úszó sejteket tartalmaz. Szerveinket, szöveteinket, sejtjeinket szolgálja: táp­anyagokat és oxigént juttat hozzájuk s elszállítja tőlük a széndioxidot és

373

Page 369: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

az anyagcsere bomlástermékeit. Feladatát csak az ereken belül képes ellátni az erre specializálódott vérsejtekkel.

Ha a vér kilép az érpályából, vérzésről beszélünk. Ereink a szív- és érrendszer bármely területén megnyílhatnak. Külső erőbehatásra, megre­pedhetnek magas (vér)nyomás miatt, kimaródhatnak fekély környezeté­ben, gyulladások következtében; s a beteg, meggyengült érfalakon alat­tomosan is átszivároghat az életet jelentő testnedvünk.

A szövetek közé hatoló vér teret foglal el, s az ömlenyek roncsolhatják a szöveteket (lásd: agyvérzés), nyomásuk pedig további keringésromlást idéz elő.

Az ember össz-vérmennyisége a testsúly és még inkább a testfelület függvénye. Egy 70 kg-os felnőtt vére öt liter körül van. Vörös színét egy nagy molekulájú, vastartalmú szerves vegyületnek köszönheti. Ez a he-moglobin, mely képes az oxigén felvételére és szállítására.

VÉR Lelki oldal: (lásd még a lép, máj, fehérvérűség és a sárgaság címszónál)

Szállítja az élethez elengedhetetlen erőt és tudásanyagot. Benne van­nak azok a létfontosságú elemek, melyekkel eljut a szellemi táplálék a test sejtjeihez. Amikor a betegnek vérproblémája, van akkor megbomlik az a kényes egyensúly ami az egészséges ellátottság és az elhasználódott erők között van. A sejtek nem kapnak új alapanyagokat és nem megfelelő a bomlás­termékek elszállítása sem.

VÉRNYOMÁS Fizikai oldal:

Keringő vérünk tökéletesen kitölti az érpálya belvilágát, ugyanakkor lüktető, de folyamatos áramlása közben az érfalra bizonyos oldalnyomást fejt ki. Már maga a „normális" vérnyomás is sok vitát előidéző fogalom, és statisztikailag meghatározott átlagértékeken alapul.

Általánosságban: a nagyvérkör verőereinek falára nehezedő nyomás kóros, hosszantartó megnövekedését értjük magas-vérnyomáson. Való­ban fellelhető, ismert okai csupán az esetek 5%-át teszik ki. Fizikai ter-

374

Page 370: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

helés, dohányzás, izgalom, félelem hatására a vérnyomás emelkedik, a nagyerek rugalmasságának csökkenése úgyszintén növeli, továbbá lehet a háttérben hormonális zavar, és tudunk szív- és vese-eredetű magas vérnyomásról. Ám az esetek 95%-ában nincs a háttérben fellelhető ok.

Ha nyugodt, békés és ismerős környezetben, nyugalomban vagy pihe­nés után ismételten 140/90 Hgmm-t mérünk vagy ennél többet, és ha ezt az értéket később és több alkalommal is ennyinek, vagy efölöttinek ta­láljuk, úgy magasvérnyomás-betegségről beszélünk. Ilyen állapotban jó közérzettel, hosszú éveken át panaszmentes lehet valaki. Előbb-utóbb azonban jelentkeznek a tünetek: reggeli tarkótáji fejfájás, aluszékonyság, kábaság és még számtalan, tarka tünet és panasz, széles egyéni váltakozásokkal. Hirtelen nyomásnövekedés esetén émely­gés, látászavar, hányás, zavartság lép fel. Évek hosszú során azután káro­sodik a látóhártya, a vese zsugorodhat és elpusztul, a szív túlterhelődése miatt a szívizom elfajul és agyunk is károsodik. Itt (de másutt is), erek repednek meg és ennek végzetes következményét agyvérzés, gutaütés néven ismerjük.

Se szeri, se száma a különféle úton és módon ható vérnyomáscsök­kentő vegyületeknek, ismertetésüket még csak meg sem kíséreljük. Ám megemlítjük, hogy a régi orvosok gondolkodásmódja a mai tudomány számára is elfogadott és használt: amiből sok van, abból el kell venni! S valóban, az érvágás életet mentő beavatkozás egy magas vérnyomás­roham esetében.

Lelki oldal: Minden ember igazán akkor tud és képes teljesíteni, amikor van rajta

egy bizonyos nyomás. Természetesen itt sem jó, sem rossz értelemben nem beszélek, csupán a nyomásról, mint hajtóerőről. Amikor ez a „nor­mális" nyomás változáson megy át, úgy hatással lesz a vér nyomásásra is.

Kiváltó okok: • Szív-eredetről beszélhetünk abban az esetben, amikor a szeretetből, a

gondoskodásból fakad a fokozott nyomás. Vagyis amikor mindent (erősen) szívére vesz, mintegy kifejezve sajnálatát. Sajnálkozni pe­dig akkor szokott az ember, amikor érzelmileg kifejezetten érintve van, elfogult és képtelen a valódi segítségre és annak elfogadására .

375

Page 371: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

• Vese-eredetről beszélhetünk abban az esetben, amikor a plusz fe­szültség, nyomás a meg nem értésből ered. A megértés legnagyobb ellensége az elfogultság, az érzelmi kötődés. Amikor ezek jelen van­nak, csak egyféle következtetést vonhatunk le: mit nem, hogy nem szabad megtenni. Márpedig a megértés abban áll, hogy valami pozi­tívat értünk meg belőle.

• Hormonális eredet akkor keletkezik, amikor a belső tűz harmóniája megbomlik. Nem tudja és nem képes már eldönteni, mi helyes, és mi helyén való. Nem tudja, miért harcoljon, és mi ellen küzdjön.

• A félelem eredetű magas vérnyomást két oldalról kell megközelíte­nünk: az első az adrenalin-növekedés, hogy minél többet tudjon ki­hozni magából, tehát növeli a nyomást. A másik oldal pedig a féle­lem összeszorító görcsössége, ami összehúzza az erek falait.

• Érszűkület. Albert erről nem beszélt, de valamikor régen, azt hi­szem az általános iskolában tanultam a folyadékok áramlásáról, azok tulajdonságairól különböző zárt rendszerekben. Gondoljunk egy pil­lanatra az elszorított locsolócsőre. Amennyiben valahol szűkület ala­kul ki, úgy megváltozik a benne lévő folyadék áramlása, növekszik a nyomás, csökken a szállított mennyiség. Ugyanerről a jelenségről beszélhetünk itt is.

Az imént ismertetett kiváltó tényezők előbb-utóbb együtt fognak je­lentkezni. Ismeretes: a baj nem jár egyedül. Olyan ez, mint a dominó, ha egy elborul, könnyen feldönti a mögötte állókat is. Nézzük meg, ezek az „okok" miért eredményezik a nyomás tartós meg­változását. Mint a könyv többi részében, itt is igyekszem felderíteni, és érthetővé tenni: ez is a pótcselekvés egyik megnyilvánulási formája. Arról van szó, hogy az ismertet, a könnyebbnek hitt út (vak)reményében felcseréljük egy valami egészen másra. Mégpedig egy olyan dologra, amit lelkünk, tudatunk legmélyén helytelennek, kerülendőnek tartunk! Nem, ó nem fog ez feltétlenül tudatosodni, de kérdem én: melyik fog jobban fájni: nem tudom, hogy mi a bajom, vagy az, amikor tisztában vagyok az igazsággal, a valósággal, de mégis valami egészen mást te­szek, cselekszek?

A betegségekről elmondható (ez mindegyikre, kivétel nélkül igaz): akkor számít betegségnek, amikor az irányítás, a remény és a tudás „végleg" kicsúszott kezünkből. Amíg van reményünk, hitünk stb., addig csupán átmeneti állapotról lehet szó, amikor még nem állandósultak a 376

Page 372: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

tünetek. Tehát, amíg átmeneti feszültségről beszélünk, amiről tudjuk - és tesszünk is -, hogy kilépjünk belőle, mégpedig úgy, hogy valami másba lépünk, nem lesz betegség. Most arról az állapotról beszélünk, amikor már kialakult, állandósult a magas vérnyomás, tehát állandósultak az imént felsorolt kiváltó tényezők is. A beteg beletörődött életének megváltoztathatatlan, sorsszerű állapotába, de közben belül, lelkében igen kiterjedt harcot vív (ön­maga ellen).

Tehát a harc a pótcselekvés. Olyan ez, mint a kukta, amiben éppen főznek valamit. Ugyanígy életünkben is arra törekszünk, hogy valamit, valami okosat, valami boldogítót kifőzzünk. Szükség van a megfelelő nyomásra, és ezt a nyomást nekünk tudatosan szabályozni kell. Vagy leengedjük a gőzt (lazítunk), vagy arrébb megyünk a tűztől (magunk mögött hagyjuk feszélyező tényezőinket), és amíg megnyugszunk, vala­mi mással, pihentetővel foglalkozunk. A gyógyulás útja:

Figyelmesen olvasva a kiváltó tényezők tulajdonságait könnyen felfe­dezhetjük a kivezető, gyógyuláshoz vezető utat.

VÉRSZEGÉNYSÉG Lelki jellemzői:

Meglévő képességeit, örömeit és az ezekből fakadó lehetőségeit nem használja ki a helyzetéhez mérten.

Azt érzi, életéből kimaradt a „fűszer", ezért nagyon visszafogott lesz, kialakulhat a depresszióra való hajlam. A vörösvértestek száma lecsökken (csökken a vastartalom), ezáltal az oxigénszállító képesség leromlik, így egyre kevésbe képes sejtjeinek az egészséges élethez szükségeseket megadni. De ugyan ez fordítva is igaz lesz. A beteg tudata nem fogja érzékelni a szervezetében lezajlódó pozi­tív folyamatokat.

VÉRZÉKENYSÉG-VÉRALVADÁS Fizikai jelentés:

A véralvadás láncreakció. Igen sok vegyület egymásra hatásával le­zajló folyamat, mely akkor indul meg. ha a vér az erekből a külvilágba

377

Page 373: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

kerül. Eredménye: a folyékony vér kocsonyás halmazállapotúvá válik, benne egy fehérje-térháló képződik.

Sebeink átlagos esetben pár percig véreznek. Ha az alvadékonyság csökkent, tehát megnyúlik a vérzési és az alvadási idő, vérzékenységről beszélünk. A véralvadási betegségek tünetei a vérvizelés, orrvérzések, bőr- és gyomorvérzések. Mivel a vérzés nem áll el — vagy csak órák múltán szűnik —, egy egyszerű foghúzást követően is elvérezhet a beteg. Vérzékenység lép fel C-vitaminhiányban, súlyos fertőzésekben, kísérője lehet a fehérvérűségnek, vérszegénységnek.

A kórosan elhúzódó véralvadást alvadásgyorsító gyógyszerekkel fo­kozhatjuk, a jelentős veszteséget pedig csoportazonos vérkészítmény bevitelével ellensúlyozzuk.

Lelki oldal: A vér azon része alakos elemi, vérlemezek, szerepe a javító szerepben

játszódik le, védelmi folyamat elvérzés esetén, a kifolyó vér útját elzárja, elfalazza. Vérzékenység: trombocita, calcium szint csökkenés.

Lelkileg az alábbi jellegzetességeket fedezhetjük fel: sérülések alkal­mával nehezen vagy egyáltalán nem képes a lenyugvásra, továbbra is megőrzi a sértődöttséget, és nagyon nehezen békél meg.

A megnyugvás a lecsendesedés helyett a „mártíromságot" és a „súlyos vérveszteséget" választja, ami jelen esetben a szó szoros értelmében értendő! Mártírkodik mások előtt, de ami sokkal fontosabb: ezt a szerepet saját magának is eljátssza, de közben legbelül tudja, érzi, rossz úton jár! Sze­retne, de csak szeretne változni, de a körülmények „ellene" vannak. Az idők során képtelenné vált arra, hogy képes legyen hátat fordítani a rossz, fájó élményeknek, inkább előveszi, és újra megforgatja magában az éles kést. Elveszítette, de inkább elfelejtette azon képességét, amivel falat, védelmet (mégha ideiglenesen is) építsen magaköré. Nem épít már falakat, mert már vannak rossz tapasztalatai: amit felépített elkezdett uralkodni rajta és többé nem volt képes kivonni magát a hatása alól.

A gyógyulás útja: Mindenképpen (újra) meg kell találnia a - most is létező - középutat, amiben épít is falakat, le is bontja a szükségtelenné váltakat és közben megleli a helyes, középutat! 378

Page 374: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Ebben az útkeresésben és találásban jelentős szerep jut a „külső" segít­ségnek. A segítség leginkább abban áll, hogy segít kifejleszteni - a már eddig is létező.- a szabadság, a szabad gondolkodás öröm érzékelését!

VESE Fizikai jellemzői:

Testünk és a kinti világ, a belső és a külső tényezők tengere folyama­tos változásban van, mégis, az életfolyamatokhoz szükség van egy szél­sőségektől mentes térségre. Erről, testünk belső világának állandóságáról gondoskodik a vese, őrködve a folyadékterek felett szabályozza a só- és vízháztartást, hogy a koncentrációból eredő térfogati- és nyomásviszo­nyok változatlanok maradhassanak. Hogy fennállhasson egy stabil belső világ, melynek egyensúlyviszonyai ideális színteret biztosítsanak minden életfolyamat számára.

Emellett eltávolítja az anyagcsere nemkívánatos végtermékeit és hasz­nos, de túlszaporodott köztitermékeit (így a felesleges vizet is), továbbá az idegen anyagokat, így a gyógyszereket, vagy azok bomlástermékeit. Tehát kiválasztó szerv is.

Páros szerv; a hátsó hasfalon, a gerinc két oldalán helyezkedik el az utolsó háti és a két felső ágyéki csigolya magasságában. Finom szerke­zetét több tízmillió hajszálérgomoly és bonyolult csövecskékből álló hajtűkanyar alkotja. A vér átáramlása a vesén összetett idegrendszeri és hormonális szabályozás alatt áll.

A veseműködés jó néhány részlete még nem ismeretes, de ami már tudott, annak alapján egy olyan kifinomult és mérhetetlenül bonyolult folyamat-lánc rajzolódik ki, hogy ennek ismertetését még csak főbb vo­násaiban sem kíséreljük meg. Fontos viszont, hogy tudjuk: vesénk is gondolatok, elvek szerint épül fel és működik. A kutató elme ezeket szűrési-, kiegyenlítődési-, ellenáramlási- és sokszorozási elv néven illeti. Ezek alapján hozza létre e szerkezetében és működésében olyannyira összetett szervünk azt, aminek biztosan és végleg el kell távoznia: a vi­zelet.

Lelki jellemzők: A kiválasztás, a megértés szerve, következésképp a jelentése is ehhez

kapcsolódik.

379

Page 375: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Ahogyan fizikai síkon a vízzel szervezetünkbe jutott anyagok között különbséget tesz, szétválasztja a hasznosakat az ártalmasoktól, úgy ez történik szellemi, lelki síkon is. Információkat, ismereteket válogat szét, megkülönbözteti a test számára hasznosakat a „haszontalanoktól". A szervezetbe kerülő „vizet" tisztítja, kiválogatja mindazt, amire szüksé­ge van s azt hasznosítja. Az „elhasználódott vizet" és a felhalmozódott mérgeket kiüríti a testből. Veseproblémák akkor jelentkeznek, amikor az ember nem tudja eldönte­ni, mire is van szüksége, és mire nincs. Pontosabban: nem mer, nincs bátorsága érzéseire, megérzéseire és tudására hallgatni és cselekedni. A fő hangsúly ezen van: tudja, ismeri, mi jó, mi hasznos, de ezek helyett - talán, mert könnyebbnek gondolja - valami egészen mást tesz! Kido­bálja a hasznosakat és megtartja a haszontalanokat. Könnyen belátható a következmény: felborul egész élete, minden, amiben hitt, minden, amit remélt, szertefoszlik. Bal vese:

Betegségek, problémák, zavarok jelentkeznek, amikor az érzéseiben lényegtelen dolgokra alapoz. Természetesen ezzel egy időben jelentkezni fog a másik oldal is, lényeges dolgokat figyelmen kívül hagy. Nem tudja eldönteni, mit szeressen, és mit vessen meg/ki. A megtapasztalt, átélt érzelmek között ingadozik. Nehezére esik eldönteni, számára mi fontos Jobb vese:

Lényegét tekintve a probléma ugyanaz, kiegészítve azzal, hogy a jobb oldal a fizikai, a konkrét, kézzel fogható anyagi világgal kapcsolatos dolgokkal mutat szoros összefüggést! Az anyagi sík történései a betegre zavaróan hatna. Nem szelektál a dol­gok között. Nem elemez, hiszen már régen nincs abban az állapotban, hogy képes legyen rá. A sok keserű tapasztalat hatására visszavonul, begubózik, és inkább beletörődik élethelyzeteibe.

Gyógyulás útja: Mindenképpen fontos: kezdjen cl gondolkodni! Kezdjen cl másként gondolkodni: mi van, ha másként is történhetnek a dolgaim...? Ez a másfajta megközelítés mindenképpen szükséges az elinduláshoz és ez fog alapot biztosítani a gyógyuláshoz.

380

Page 376: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Golden-Yacca* A Yucca-szaponinok jellemző kémiai szerkezetük és fizikai (fiziko-kémiai) tulajdonságaik alapján elsősorban a tápanyagok jobb értékesíté­sét biztosítják.

A táplálkozás során felvett létfontosságú anyagok egy része rosszul szívódik fel az emésztőrendszerből. Ez a helyzet a kalcium esetében. A Yucca-szaponinok javítják a kalcium felvételét. Hasonló a helyzet a magnéziumnál is, amelynek egyes szervezetlen sói, például a keserű ásványvizekben lévő magnézium-szulfát gyakorlatilag nem szívódik fel, de a Yucca-szaponinok jelenlétében igen.

A salakanyagok vesén keresztül történő kiválasztásának feltétele, hogy az anyagcseretermék vagy a környezetből a szervezetbe jutott káros anyag oldódjék vízben. A Yucca-szaponinok a víz feszültségét csök­kentve előmozdítják a vízzel nem elegyedő anyagok oldódását, így az eddig oldatlan, károsító anyagok kiürülhetnek a szervezetből, ezáltal csökken a sejtekre, élő szervezetekre gyakorolt „nyomás".

A Yucca-szaponinok fokozzák a vizelet ürítését, de csak nagyobb vízfelvétel esetében. Továbbá kedvezően irányítják a nátrium-kálium ürítés arányát. A vízhajtó hatású növényekre jellemző, hogy növelik a nátriumürítés mértékét, de csak kisebb arányban okoznak káliumveszte­séget.

A verejtékkel elsősorban só ürül, de távozhatnak különböző anyagcse­re-termékek, elsősorban húgysav. A méregtelenítés: Az emberi szervezetnek szüksége van a folyamatos méregtelenítésre. Az emberiség már régen felismerte ennek fontosságát. A méregtelenítés másik fázisa a kiválasztás fokozása. Szervezetünk fel van készülve arra, hogy a káros anyagoktól akkor is megszabaduljon, ha azokat nem tudja normál a csatornákon keresztül kiüríteni. Nemcsak vesénk, hanem a bélnyálkahártyánk, a bőrünk és részben a tüdőnk is felellős a kiválasztásért. A Golden Yacca hatékonyan segíti a bélflóra-egyensúlyt!

Ciszta: Fizikai jellemzők:

Magányos vagy többszörös üregek a vesekéregben, a tok alatt, vagy a mélyben, a vesemedence falán. A betegség öröklött is lehet, a sokcisztás vesét százszámra boríthatják a félgömbszerűen előemelkedő, fénylő falú,

381

Page 377: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

kristályos folyadékot tartalmazó képletek. Fejlődési rendellenesség kö­vetkeztében is kialakulhatnak ciszták és természetesen szerzettek is le­hetnek. Keletkezésük oka ismeretlen és nincs sajátos gyógykezelés sem, még a sebészeti beavatkozás is csupán akkor javallt, ha a ciszta elnyom vagy elszorít valamit, pl. verőeret vagy a húgyvezetéket.

így a torzult, szabálytalan vesék működése fokozatosan romlik. Hosz-szútávon a dialízis, gyökeresen pedig a veseátültetés lehet a megoldás.

Lelki jellemzői: A kialakulás helyétől, oldaltól függően változik jelentése, de lényegét

tekintve változatlan, azonos! Miről is van szó? A ciszta nem más, mint egy burok, melyben (kezdet­ben) víz, azaz - szellemi síkon értelmezve - információ található. Isme­ret, amit elzártunk. Elzártunk, hogy ne kelljen tudomást venni róla, ne kelljen változtatni eddigi elképzeléseinken, felfogásunkon. A ciszta egy nagyon konkrét dolog, amivel ugyan szembenézett, felfogta súlyát, jelentőségét, de a megoldását elodázta, magába zárta. Azt is mondhatom, félretette gondjait, fallal vette körül, hogy ne is lássa.

Gyulladás: Fizikai jellemzők:

A vesegyulladás igen sokarcú betegség. Érintettek lehetnek a gomo-lyok a vesekéregben, de lehet allergiás eredetű és végül fertőzések kö­vetkeztében akár gennyes folyamatok is zajlanak a vesében.

A heveny gyulladást rossz közérzet, fejfájás, derékfájás kíséri, és mindkét oldali vese érintett lehet. A vizelet véres, kávészerű, füstszínű és mennyisége megcsappan. A veseszövet pusztulásnak indulhat és vese­elégtelenség alakul ki.

Az idült gyulladás lappangó, de aktív vesefolyamat. Bár a beteg rend­szerint panaszmentes, az alattomban zajló fehérjevizelés jelzi a kór meglétét. A romlás előrehaladtával a vizeletképződés teljesen megszűn­het, a nitrogénvegyületek szintje a vérben megemelkedik, urémia (húgy-vérűség - lásd vesezsugor) fejlődik ki. A fehérje-bomlástermékek visz-szamaradva általános mérgezési tüneteket okoznak, a vér vegyhatása savassá válik. A legyengült, lesoványodott, hányó és zavart betegnél egy súlyos sejtanyagcsere-zavar képe bontakozik ki.

382

Page 378: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Vesekő: Fizikai jellemzői: Lásd a kőképződés fejezetnél! Egy olyan — néha csak esetleges — sérelmet jelent, ami fölött nem tud napirendre térni, megoldani, s ez által megszabadulni tőle. Magába zárta a sérelmet - önmaga előtt talán még büszke is rá - s nem engedi ki. Ez az ismeret, legyen az bármilyen, egy biztos pont az életében! A bal vesében keletkező kő egy érzésbeli problémát takar. A jobb vesében kialakuló kő a szorosan vett anyagi világgal kapcsolatos.

Zsugorodás, Pangás, Alulműködés Fizikai jellemzők:

Egy magasvérnyomás-eredetű, a vese-verőerecskék meszesedése folytán kialakuló és veseelégtelenségbe torkolló kórfolyamat, melynek végállomását a vese jellegzetes alakváltozása jelzi. A megkisebbedett vesék végállapota ez; felszínüket dudorok és ék alakú süppedékek borít­ják, s ebben az időszakban már igen sok, híg vizeletet választanak ki. A veseszövet pusztulását aztán egy másodlagosan fellépő, vese-eredetű magasvérnyomás kíséri, ami további romboló hatást fejt ki - immár -testszerte. Szívelégtelenség alakul ki, s vagy ez, vagy a súlyosbodó húgyvérűség vezet halálhoz.

Vesezsugorhoz vezethet az anyagcserezavar is, ami a köszvényhez (lásd ott) társul: a vese finom szerkezetében tömegesen lerakódó nátri­um-urát kristályok gyulladást idéznek elő. A végállapotban itt is húgyvé­rííség uralkodik.

Ez az utóbbi fogalom egy tünetcsoportot takar: heveny és idült vese­betegségek végállapotában látunk urémiát vagy azotémiát (régi magyar műszóval húgyvérűséget). A fehérje-anyagcsere végtermékét, a vizelettel távozó karbamidot (régiesen „hugyany") a már súlyosan károsodott ve­sék nem képesek kiválasztani, s ez, mint káros anyagcsere-termék, visz-szamarad. Egy belső önmérgeződés következik be. A testet elárasztó karbamidból ammónia szabadul fel, átitatva, gyulladásba hozva a mély savóshártyákat, pl. a szívburkot. A vizeletszagú beteg hányásokkal, gör­csökkel küzd, agyvizenyő, tudatvesztés, majd kóma alakul ki.

383

Page 379: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Lelki jellemzők: A lustaságból, kishitűségböl eredően a beteg lassan elveszíti képességét az önállóságra. Emlékezz: „a gyökér a tudatban keresendő". Tehát ha a tudat lustálkodik, akkor a fizikai szerveket is olyanná teszi. Jelen esetben ez annyit tesz, hogy csökkenti a megértés vágyát. A le­csökkentett megértés következtében a vesék lényegesen kevesebb éltető erőt kapnak. A kevesebb energiából kisebb számú sejtet tudnak megóvni a mérgektől, azáltal, hogy egészséges erőkkel látják el. A tudat mindent megtesz az optimalizálásra. Ezt pedig csak az „elbocsájtások" árán érheti el a beteg szervezete.

Gyógyítás: Fel kel! adni a berögzült rossz szokásokat, a felesleges takarékoskodást.

VESE TBC Fizikai jellemzők:

A tuberkolózis idült, hosszú lefolyású fertőző megbetegedés. Nevét onnan kapta, hogy a gümőbaktérium által keltett szöveti elváltozások gyakorta körülírt csomók (latinul tuberculum = gümő) formájában je­lentkeznek.

A kór elsődlegesen több helyen is befészkelheti magát a szervezetbe. A vesét mindig másodlagosan támadja meg, vagy a tüdő felöl, vagy a csontrendszer már fennálló tbc-je következtében. Leggyakrabban fiata­lokon keletkezik, s kezdetben mindig csak az egyik vesét érinti.

Tünetei a láz, gyengeség, gennyvizelés, majd váratlanul jelentkező vérvizelések. Idővel társfertőzések csatlakoznak az alapbetegséghez. A vesék lezáródnak, s az üregrendszeri pangás elpusztítja a vesekéreg fi­nom felépítésű szűrőrendszerét, miközben gennyes zsákvese alakul ki.

Lelki jellemzők: Szorosan ehhez a témához tartoznak a veséről, a gennyről és a fertőző

betegségekkel foglalkozó részek! A vese a feldolgozás, a kiválasztás egyik szerve. Amikor megfertőző­

dik ez a kiválasztó, megértő szerv, akkor az ember valakinek vagy vala­minek az igen erős irányítása alá kerül. Mégpedig olyan jellegű alá, ami

384

Page 380: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

meg kívánja határozni: hogyan értelmezzük dolgainkat, hogyan viszo­nyuljunk élethelyzeteinkhez! A beteg, ahelyett, hogy megkeresné saját (örömteli) életszemléletét, alá­veti magát mások irányításának. Azt hiszi - elhiszi —, felmerülő problé­máit csak mások elképzelései, tapasztalati alapján képes megoldani. A folyamat során valamikor ráébred az elv hiányosságaira, hiábavalósá­gaira, de mégis a „könnyebb" utat választja, és még örül is neki. „Érthe­tő" módon ezt választja, mert abban reménykedik: most figyelnek rá, gondoskodnak róla, tehát neki már semmi tennivalója nincs! Ide tartozik még, mint jellegzetesség a szövetek csomósodása, ami jelzi: magához kötötte ezt az elvet és beépítette. Pedig tisztában volt vele és most is tudja: nem szíve szerint cselekszik, hanem valaki más kedve szerint. A gyógyulás útja:

Az önálló döntések elérésének legrövidebb és legoptimálisabb útja abban rejlik, hogy a saját maga által kitűzött pozitív, örömteli célok felé veszi irányát.

VISSZÉR Fizikai jellemzők:

A visszér szorosan véve bármely olyan erünk, mely a vért a szív irá­nyába visszaviszi. A laikus elnevezés közismerten a lábszár felszíni vé­náinak jól látható rendellenességére, a visszerességre és visszérgyulla-dásra utal: amikor a tágult, felületes vénák kanyarosan futnak az alsó végtagon. A kórképpel tompa fájdalom, fáradtságérzés jár együtt, külö­nösen álló helyzetben. Alszárvizenyő, kifekélyesedés és sötét festenyzettség kíséri, amint egyre inkább elfajul. A felszíni gyűjtőerek káros tágulásának leggyakoribb oka, ha a mélyen futó vénák elzáródnak. Kezelése széles skálán mozog: a felpolcolástól és rugalmas harisnya viselésétől kezdve egészen a sebészeti beavatkozásig terjed.

Lelki jellemzők: Gondolkozzunk egy kicsit hangosan! Vajon mitől szokott egy dolog

kitágulni és fájdalmat okozni? Mi ösztönzi arra az ereket, hogy kitágul­janak, elveszítsék eddigi rugalmasságukat?

385

Page 381: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Valamikor régen azt tanultam: az anyagok a fáradás (ebbe beletartozik a fokozott igénybevétel és még nagyon sok minden) jeleként mutatják ezt a „tünetet".

Jelen esetben a fáradást (mint már megszokhattad, lelki oldalról köze­lítem meg) a túlzott igények, túlzott igényesség váltja ki, amit nem követ az elernyedés, az elengedés, a lazítás időszaka. A pótcselekvés abban áll, hogy a beteg a pihenés, az értékelés idejét is „aktív" munkálkodással kívánja helyettesíteni. Mivel folyamatos igénybevételnek van kitéve - a tudat is - nem marad ideje azokra a pillanatokra, amikor felfedezhetné, megélhetné a saját értékei által kiváltott örömöt. Nem találja saját értéke­it, de helyette talál valami mást: az értéktelenségeit. Ez az értéktelenség-(érzés) aztán vonatkozik lelki és testi oldalra egyaránt. Valahol mélyen tisztában van értékességével, szépségével, de „nem hajlandó" számításba venni és ezekre alapozva élni. Azért a láb visszereiben jelentkeznek ezek a tünetek, mert a helytállásá­val., mégpedig a helytállás értékelésével, félre-értékelésével kapcsolatos a lelki konfliktus. Mivel önmagát „ilyennek" találja, mindegy, teljesen mindegy mit mon­dunk neki ezzel kapcsolatban, úgyis meg lesz győződve a maga igazáról. Igaza van! Ilyennek éli meg önmagát! De ezen kívül semmije sincs! Nincs öröme, nincs szabadsága és nincs harmóniája sem!

Az elképzelései, gondolatai röviden összegezve így hangzanak: mind­egy mit mondasz, mindegy mit cselekszel, én akkor is elégedetlen va­gyok, hiszen problémám sokkal jelentősebb, minthogy megérthetnéd, így nem tudom elfogadni szavaidat, vigasztalásaidat!

Terhesség után visszeres láb jelentése: az elviselt terhek annyira rá­nyomták bélyegüket, hogy már nem tartja kívánatosnak magát. Ha fájda­lommal jár, akkor már régóta nem tartja szépnek magát, de ennek ellen­kezőjéről is meg van győződve!

Az elvárásait - szándékosan - sokkal magasabbakra állítja, mint amit képes „lenne" elérni, megvalósítani, ezért pótcselekvéshez, az elégedet­lenséghez folyamodik! Ez jó kifogás, hiszen folyamatos kudarcok érik, melyek kiválóan bebizonyítják eddigi elképzeléseit. Nem fogadja el a testét, érzéseit olyannak, amilyennek, hanem okol, indokol és győzköd! Győzködi önmagát, de ez mentes és független a külső ingerektől, tapasztalatoktól és csak a saját gondolatait, elképzelése-386

Page 382: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

it „szajkózza". Addig folytatja ezt, amíg teljesen fel nem „fújja" elége­detlenségeit, melynek egyenes következménye a gyulladás. A lázadás, gyulladás már előszobája a fájdalomnak, (lásd még: fájdalom) Bal lábon: Lelki konfliktusai támadnak abból, hogyan fogadja el saját érzéseit, a környező világot s a benne lévő dolgokat, illetve, hogy hogyan viszo­nyuljon ezekhez. Érzéseivel kapcsolatban alakulnak ki az elégedetlensé­gek.

Jobb lábon: Konfliktusát, pótcselekvését a fizikai testtel, a fizikai világgal éli meg. A külső kinézetével, a test megjelenésével nincs megelégedve.

Gyógymód: Tisztázzuk vele a probléma gyökerét. Sugároztassunk a szívéből megér­tést, elfogadást a fájó visszereire. Az „Isteni ujjunkkal" rajzoljunk egy cikk-cakk mintát az adott területre.

387

Page 383: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

A gyógyulás útjához jó segítséget nyújt az a két „termék", melyet a „vé­letlen" folytán hoztam létre a betegek megsegítésére. Gyakran tapasztalható, hogy a beteg nem szándékosan, de ellenáll a gyógyulás folyamatának, mert ezt szokta meg, beletörődött állapotába. Vagy a következő történik: a kezelések hullámhegye után lassan, fokoza­tosan visszaesnek. Ezek rossz hatással lehetnek önbizalmára, gyógyulás­ba vetett hitére. Lehet csökkenteni a völgyek nyomasztó, visszahúzó hatását. Ebből a lehetőségből indultam ki, amikor létrehoztam ezeket a termékeket. A lepedő és a kispárna olyan szellemi erőket, energiákat sugároz környe­zetébe, melyek jelentős segítséget nyújtanak a gyógyulásban.

A gyógyító, környezetre gyakorolt hatásukat a MAGYAR ORSZÁ­GOS RADIESZTÉZIAI TÁRSASÁG igazolta és annak AJÁNLÁ­SÁVAL kerültek forgalomba.

Page 384: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

Féle Párnahuzat Az élet jelentős részét, körülbelül egyharmadát az emberek egy helyben töltik (alvás, pihenés), ezért nagyon lényeges, hogy ott milyen erők, szellemi energiák veszik körül.

Radiesztéták véleménye: amennyiben ezek a hatások huzamosabb ideig tartanak, annak következményei lehetnek a különböző testi-lelki beteg­ségek kialakulásai.

Létezik más megoldás (átrendezésen, elköltözésen kívül is), a Hartmann-rácsok, a Vízerek és más „káros" akadályozó erők ellen, •melyek megnehezíthetik földi életet!

A regenerálódás állapota leginkább alvás közben történik, ugyan­is akkor nincs tudatos gondolkodás, az ember nem tesz erőfeszíté­seket, ellazul a test és a szellem, átjárja a belső megújító erő. Ezt a megújító erőt fejleszti, erősíti a párnahuzat.

Alvás közben működni kezdenek azok az erők, melyek a szellemi harmóniát visszaállítják. A regenerálódás érdekében születtek meg ezek a termékek. Párnahuzat

• A lakásban lévő „káros sugárzásokat" feltölti életerővel, vala­mint egy pozitív töltésű teret hoz létre, így az imént említett tényezők többé nem ártanak az ott élőknek.

• Kellemes, jó légkört teremtve elősegíti a tökéletesebb szellemi ellazulást, pihenést.

• Sugárzott energiája segít abban, hogy a beteg mentálisan rege­nerálódjon.

• Harmonizálja az aura és a csakrák működését.

Page 385: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

• Könnyebbé teszi a mindennapok során felhalmozódott stressz tudati feloldódását.

A párnahuzat által árasztott energia szintje, az „energia tisztasá­ga" illetve hatékonysága az idő múlásával változatlan marad (fo­lyamatosan feltölti önmagát), és nem kell újra és újra átrendezni a lakást.

Használati utasítás:

Használata, tisztítása megegyezik a szokványos ágyneművel, nem igényel különleges bánásmódot! A szimbólum esetleges fakulása nem befolyásolja erejét! Anyaga: 100% pamut Gyártja és forgalmazza: Pósa Ferenc Bt.

6750 Algyö, Aranyhíd u. 38.

Adószám: 21757336-2-06 VTSZ:6302210000

Page 386: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

(160x210)

Az élet jelentős részét, körülbelül egyharmadát az emberek egy helyben töltik (alvás, pihenés), ezért nagyon lényeges, hogy ott milyen erők, energiák veszik őket körül.

Radiesztéták véleménye szerint, amennyiben ezek a negatív hatások huzamosabb ideig érik az embert, annak következménye lehet a külön­böző testi-lelki betegségek kialakulása.

Létezik más megoldás (átrendezésen, elköltözésen kívül is) a Hartmann-rácsok, a Vízerek és más „káros", akadályozó tényezők ellenében, melyek megnehezíthetik a földi életet!

A regenerálódás állapota leginkább alvás közben történik, ugyan­is akkor nincs tudatos gondolkodás, nem tesz erőfeszítéseket az ember, ellazul a test és a szellem, átjárja a belső megújító erő. Ezt a megújító erőt fejleszti, erősíti a lepedő, illetve a párnahuzat.

Alvás közben működni kezdenek azok az erők, melyek a testi­lelki harmóniát visszaállítják. A regenerálódás érdekében születtek meg ezek a termékek.

Lepedő • A lakásban lévő „káros sugárzásokat" feltölti életerővel, vala­

mint egy pozitív töltésű teret hoz létre, így az imént említett tényezők többé nem ártanak az ott élőknek.

• Kellemes jó légkört teremtve elősegíti a tökéletesebb ellazu­lást, pihenést.

• Sugárzott energiája segít abban, hogy a szervezet visszaállítsa a testi-lelki egyensúlyt.

• Harmonizálja az aura és a csakrák működését.

Page 387: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

• Könnyebbé teszi a mindennapok során felhalmozódott stressz feloldódását.

• A lepedő által árasztott energia szintje, az „energia tisztasága" illetve hatékonysága az idő múlásával változatlan marad (fo­lyamatosan feltölti önmagát), és nem kell újra és újra átrendez­ni a lakást.

Használati utasítás:

Használata, tisztítása megegyezik a szokványos ágyneművel, nem igényel különleges bánásmódot! A szimbólum esetleges fakulása nem befolyásolja eredményessé­gét! Anyaga: 100% pamut. Gyártja és forgalmazza: Pósa Ferenc Bt.

6750 Algyő Aranyhíd u.38.

Adószám: 21757336-2-06 VTSZ: 6302210000

A lepedő és kispárna megvásárolható a Paradigma-bolthálózat üzletei­ben.

Page 388: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ 9

A GYÓGYÍTÁS KORLÁTAI 12

GYÓGYSZER 16

AZ EMBER, MINT TŰZ 17

A BETEGSÉGEK KIALAKULÁSA 20

A SZELLEMI GYÓGYÍTÁS ALAPELVEI 28

AZ AGY 53

AGYALAPI MIRIGY 58

AGYHÁRTYAGYULLADÁS 60

AGYLÁGYULÁS 61

ÁGYBAVIZELÉS 63

AGYÉRGÖRCS 65

AGYÉR-SZŰKÜLET 66

AGYVELŐGYULLADÁS 67

AGYVÉRZÉS 68

AIDS 69

ALKOHOLIZMUS 70

ALLERGIÁK 74

ÁLMATLANSÁG 77

ANYAJEGY 79

ANYAGCSERE .80

ARANYÉR 83

ARC 87

ARCÜREGGYULLADÁS 88

ARCIDEGZSÁBA 90

ASZTMA 93

AUTIZMUS 94

Page 389: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

AUTOIMMUN BETEGSÉGEK 96

BASEDOW-KÓR 99

BÉLPROBLÉMÁK .101

BÉLGÁZ 103

BÉNULÁSOK 104

BESZÉDZAVAROK 106

BOKA 108

BŐRBETEGSÉGEK 111

CSECSEMŐMIRIGY 117

CISZTA 119

CUKORBETEGSÉG 120

CSÍPŐ 121

CSONTBETEGSÉGEK 125

CSONTHÁRTYA 126

CSONTRITKULÁS 128

CSONTKINÖVÉS 129

CSONTVELŐGYULLADÁS 130

DAGANATOK 132

A KONKRÉT DAGANATOK, ÉS KIVÁLTÓ OKAI: 140

AGYDAGANAT 140

SZÁJÜREGRÁK 143

GÉGE-ÉS TOROKRÁK 144

HEREDAGANATOK 146

NYIROKRÁK 148

NYELVRÁK 149

TÜDŐRÁK 149

EPEHÓLYAGRÁK 151

MÁJRÁK 152

Page 390: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

GYOMORRÁK 153

BÉLRÁK 153

VÉGBÉLRÁK 154

CSONTRÁK 155

BŐRRÁK 156

MELLRÁK 157

MÉHRÁK 158

PROSZTATARÁK 159

DEPRESSZIÓ 160

DYSLEXIA 163

ÉGÉSEK 164

EGYENSÚLYZAVAROK 166

ELHÍZÁS 167

EPEHÓLYAG-PROBLÉMÁK 168

EPEKŐ 170

EPILEPSZIA 171

EVÉSKÉNYSZER 173

ÉRBETEGSÉGEK 175

FÁJDALMAK 176

FANTOMFÁJDALOM 178

FARKASVAKSÁG 179

FEHÉRFOLYÁS 180

FEHÉRVÉRŰSÉG 180

FEKÉLYEK 182

FERTŐZŐBETEGSÉGEK 183

FÉLELMEK 186

FOGAK 191

FOGÍNYGYULLADÁS 195

Page 391: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

FOGGYÖKEREK 195

FÜL ÉS BETEGSÉGEI 196

HALLÁSCSÖKKENÉS, NAGYOTHALLÁS 202

FÜLTŐMIRIGY-GYI LLADÁS 203

FÜLEKCÉMA..... 204

FRIGIDITÁS 205

GARAT 207

GÉGE 207

GENNYESEDÉSEK 208

GERINCOSZLOP 209

GOMBA 213

GÖRCS 215

GYERMEKBETEGSÉGEKRŐL ÁLTALÁBAN 217

GYOMORFEKÉLY 218

GYULLADÁSOK 220

HAJHULLÁS 221

HALLUCINÁCIÓ 222

HÁNYINGER, HÁNYÁS 224

HASHÁRTYAGYULLADÁS 225

HASMENÉS 227

HASNYÁLMIRIGY 229

HÁT 230

HEPATITIS 231

HERÉK 233

HERPESZ 235

HÓLYAG 238

HORKOLÁS 239

HORMON 240

Page 392: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

HÖRGHURUT 241

HÚGYHÓLYAG 243

HÜVELYBETEGSÉGEK 243

IDEGRENDSZER 245

IDEGZSÁBA 246

IMPOTENCIA 248

IMMUNRENDSZER 250

INFLUENZA 254

ÍNHÜYELY 255

ÍNSZALAGOK 256

IZOMGYULLADÁSOK 258

IZÜLETEK 259

KAR 261

KERINGÉSI RENDSZER 262

KÉZ 263

KLIMAX 265

KÖHÖGÉS 266

KÖNNYCSATORNA 269

KÖRÖM 270

KÖSZVÉNY 270

KÖVEK 272

LÁB 275

LÁBGOMBA 277

LÉGZÖRENDSZER 279

LÉP 281

MAGASVÉRNYOMÁS 282

MÁJ 283

MANDULÁK 285

Page 393: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

MEDDŐSÉG 287

MÉH 288

MELL 289

MELLÉKVESE. 291

MELLHÁRTYA 292

MIGRÉN 293

MITESSZER 294

NÁTHA 295

NEMI SZERVEK 296

NYAK 297

NYÁLKAHÁRTYA 298

NYELŐCSŐ 298

NYELV 299

NYIROKRENDSZER 301

ORBÁNC 301

ORR 302

ORRPOLIP 303

ORRVÉRZÉS 304

ÖDÉMA 306

ÖVSÖMÖR 307

PAJZSMIRIGY 308

PARANOIA (ÜLDÖZÉSI MÁNIA) 310

PATTANÁS 312

PÁNIKBETEGSÉG 313

PETEFÉSZEK 314

PETEVEZETÉK 316

PIKKELYSÖMÖR 317

POLIP 318

Page 394: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

PORC 319

PORCKORONGSÉRV 320

PROSZTATA 321

REKESZIZOM 323

REUMA..... 323

SÁRGASÁG 325

SCLEROSIS MULTIPLEX .326

SÉRV 328

SZÉDÜLÉS 329

SZÉKREKEDÉS 330

SZEM 331

SZÜRKEHÁL YOG 334

ZÖLDHÁLYOG: 335

SZEMSZÁRAZSÁG 336

KÖNNYEZÉS 337

SZEMTENGELYFERDÜLÉS 338

TÁSKÁS SZEM 340

KÖTŐHÁRTYA 340

ÁRPA 340

SZEMIZOM-SORVADÁS 340

SZEMIZOM-GYULLADÁS 341

LÁTÓIDEG 342

CSŐLÁTÁS 342

FARKASVAKSÁG 343

EGYÉB LÁTÁSZAVAROK 344

SZÁJ ÉS BETEGSÉGEI 345

SZEMÖLCS 346

SZÍV 347

Page 395: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

TROMBÓZIS-EMBÓLIA 368

VAKBÉL 370

VÁLLAK 371

VÉRALÁFUTÁS 372

VÉRZÉS 373

VÉR 374

VÉRNYOMÁS 374

VÉRSZEGÉNYSÉG .....377

VÉRZÉKENYSÉG-VÉRALVADÁS 377

VESE 379

VESEKŐ: 383

VESE TBC 384

VISSZÉR 385

UTÓSZÓ 388

Page 396: Pósa Ferencz - Betegség mint pótcselekvés

SZÍVELÉGTELENSÉG 350

SZÍVRITMUS 350

SZÍVSZORULÁS (ANGINA PECTORIS) 351

SZÍVINFARKTUS 352

SZÍVBILLENTYŰ ZAVAROK 356

SCHIZOPRAENIA (TUDATHASADÁS) 356

TALP 357

TENISZKÖNYÖK.... 358

TÉRD 360

TESTSZAG 362

TETANUSZ 365

TÖRÉSEK 366