7 V .' / U / f

^ / ? & d V

/ r f f

rL'S A

PHYLLOXERA.

M I K L Ó S G Y U L AK ÍR . T A N Á C S O S

O R S Z Á G O S B O R Á S Z A T I K O R M Á N Y B I Z T O S N A K

A FÖLDMIVEL ÉS-, IPAR - ÉS KERESKEDELEMÜGYI M. KIR. MINISZTÉRIUMHOZINTÉZETT

H 1V AT A LCfS JEL E N T É S E.

Nyomtatta es k iadta a szorzó sa ját költségen.

ÍSBUDAPEST, 1888.

PESTI KÖNYVNYOMDA-K ÉSZVEN V-TÁ RSASAfl.

ÍMOl-O-lTC/* 7. S*.>

HAZAISZŐLŐSZETÜNKÉS A

PHYLLOXERA.

M I K L Ó S G Y U L AK IR . T A N Á C S O S

O R S Z Á G O S B O R Á S Z A T I K O R M Á N Y B I Z T O S N A K

A FÖLDMIVELÉS-, IPAR - ÉS KERESKEDELEMÜGYI M. KIR. MINISZTERIUMHOZIN TÉZETT

HI VATALOS JELENTÉSE.

Nyomtatta és kiadta a szerző saját költségén.

BUDAPEST, 1888.

PESTI KÖNYVNYOMDA-RÉSZVÉ NY-TÁRSASÁG.

ÍH O L D -U T C ZA 7 . S Z .l

J\ agyméltóságú Minister Ur!

Kegyelmes Uram 1

Az 1885—1887. években a szőlészet és borászat érdekében kifejtett tevékenysé- gemrőfván sztímicsem Nagyméltóságodnak jelentésemet tisztelettel bemutatni.

Szerény hatásköröm keretéhez képest ezen években is, teljes odaaadással és buzgalommal törekedtem szőlészetünknek és borászatunknak minden irányban való fejlesztésére és örömmel győződtem meg, hogy szőlőművelő közönségünk a Nagyméltóságod és hivatali elődje által a szőlészet és borászat fejlesztése érdekében létesített intézmények iránt nemcsak élénken érdeklődik, hanem már nem is idegenkedik ezen intézmények által megjelölt helyesebb és okszerűbb irány követésétől.

Kiváló figyelmet fordítottam a phylloxera elleni védekezés módozatainak ismertetésére és sohasem mulasztottam el a kínálkozó alkalmat arra felhasználni, hogy a phylloxera-vész súlyos következményeiről és a védekezés módozatairól a szőlőbirtokos- ságot kellőleg felvilágosítsam. Törekvésem odairányult, hogy a tudomány által megállapított s jónak bizonyult alapelveket, úgy a vinczellérképezdék, valamint a szőlészeti s borászati vándortanitók közbenjöttével a lehető tág körben terjeszthessem, a mit gyakori utazgatásaim alatt, a bortermelő közönséggel történt közvetlen érintkezéseim alkalmával személyesen is megtettem. Éber figyelemmel kisértem a szakemberek kiképezésére szolgáló intézetek működését.és a szőlészeti, borászati ismereteknek a szőlőbirtokosság körében való terjesztésére hivatott vándortanitók tevékenységét. E mellett nem mulasztottam el a fennálló intézmények fejlesztésére és újak létesítésére az amerikai szőlőtelepek felállítására és az ezeken előállított vesszőknek a szőlőbirtokosság körében való kiosztására és az amerikai alanyok beoltási módozatainak ismertetésére is kellő gondot fordítani.

A bornak és mellékterményeinek értékesítése a cognac-gyártás és a gyümölcsbor lepárolása érdekében kifejtett tevékenységem is meghozta a maga gyümölcseit.

Működésem kiterjet szőlészetünk és borászatunk emelése czéljából fontosnak Ígérkező kísérletekre is, melyeket szerény tehetségemhez képest magam is előmozdítottam.

Jelentésem felöleli a Budapesten tartott országos kiállítás azon részét is, mely szőlészetünk és borászatunk haladását és annak jelen állapotát tünteti fel.

Jelentésem két részre oszlik :Az elsőben hazánk szőlészeti és borászati viszonyaink története, a phylloxera

fellépése idejétől tett kormányi intézkedések a védekezés különböző módozatai, az amerikai szőlőfajokkal megindított kísérletek eredménye oly módon van sorolva elő, hogy azok bármelyikének alkalmazása szőlőbirtokosaink útbaigazítására a kellő szolgálatokat megtegye.

A másodikban, az országos kiállítás ide vonatkozó részét és a szerzett tapasztalatokat adom elő.

Az egyes kérdések tárgyalásánál megtevém javaslataimat is, melyeket szőlészetünk és borászatunk érdekében szükségeseknek tartok.

1*

Hazai szőlészetünk és a phylloxera.

A szőlőnek bölcsője úgy látszik, épen a Paradicsom tájékán, Kis-Azsia szelíd égboltja alatt ringhatott. Hazánkba a keresztény számítás Ill-ik századában Valentin római császár által importáltatott s rövid időn elterjedhetett a szőlő a létfeltételeinek annyira megfelelő vidékeken.

A tatárjárás pusztításai után Béla király olasz gyarmatosok behozatala által sikerrel indította fejlődésnek a szőlőművelést is. A híres formio és baccad’oro, a mai furmint és bakator szőlők ekkor importáltattak hazánkba.

Az ekként nyert lendület hatása alatt szőlőművelésünk egészséges fejlődésnek indult, úgy hogy a Hunyadyak korában — mint erről Aeneas Sylvius tanúságot tesz — már messze földön híres volt hazánk e terménye. Mátyás király Champagneból és Burgund híres borvidékeiről importált fajokkal emelte az ország szőlőmívelését. Századában már terjedelmes kiviteli borkereskedésünk is volt. Szőlőink pedig oly jövedelmezők és értékesek voltak, hogy pl. Zemplénben a bordézsma a XIV. században már 10,000 aranyat — azon időben rengeteg pénzt — jövedelmezett s egyes szőlőkért egész községeket cseréltek el.

Leghíresebb borok a régibb időben még a Fruskagora hegység lejtőin termett és Karlócza vidékéről származó szerémi borok voltak.

E vidék termelése még e század elején 42,000 holdon egy millió akóra becsültetett.A XVII. század második felében megindított nagyobb mérvű aszútermelés folytán

föléjük emelkedtek a Tokaj-Hegyalja hires terményei, melyeknek akója a múlt század végén 50 — 70 aranynyal fizettetett.

Hírnévnek örvendettek ezen kívül Ménes, Eger, Visonta, Villány, Pécs, Szegszárd, Érmellék, Pozsony és Buda vidékeinek terményei.

A mohácsi vész, a török uralommal s az utána következő századok, nehéz küzdelmes éveikkel, a szőlészet fejlődésének is gátat vetettek s csak e század elején kezdett ismét fejlődésnek indulni a szőlőmivelés úgy, hogy már a század első negyedében kivitelünk közel fél millió bécsi mázsára emelkedett, azonban a század közepén bekövetkezett politikai válságok és zavaros idők hatása alatt ismét csak hanyatlásnak indult, mert az 1848/49-iki időket követő absolut korszak alatt, nehány apróbb intézkedésektől eltekintve, a szőlőmivelés érdekében a kormányhatalom részéről mondhatni mi sem történt s e termelési ág rendszeres fejlesztésére irányuló tevékenység csak az 1867-iki kiegyezés idejétől kezdett megindulni.

Ez időben csakis egy oly intézetünk volt, mely a kertészettel kapcsolatban a borászattal és szőlészettel is foglalkozott, s ezt is az országos magyar gazdasági egyesület állította fel. Ma öt állami intézetünk van. Ezek mellett a kertészeti és szőlőszeti tanulmányok fejlesztése czéljából Nagy méltóságodnak kormányzata alatt és támogatása mellett létesült: a Pozsony szab. kir. város által felállitotHkertészeti és szőlészeti iskola; Eger városának áldozatkészsége folytán az egri kertészeti, szőlészeti, borászati és méhészeti állandó és működését ezen évben megkezdő azon tanfolyam, mely Tolna vármegye és Szegszárd város buzgalmának köszönhető; az országos központi mintapincze, melylyel kapcsolatban megalapittatott a magyar bortermelők országos szövetkezete. A szakismereteknek gyakorlati kiterjesztése végett 6 borászati vándortanitó van alkalmazva. Ezen-

6

kívül országszerte számos és napról-napra szaporodó amerikai állami és magánszőlő- telepek, szakegyletek és szövetkezetek igyekeznek a borászat ügyét előbbre vinni. Ezeknek központi vezetésével és az ezekre való felügyelettel, a szakszerű tervezetek és költségvetések készítésével s a szükséges útbaigazítások megadásával a speciálisán ezen ügy szolgálatára létesített országos borászati kormánybiztosi hivatal van megbízva.

E jelentés szűkre szabott korlátái tiltják ugyan, hogy borászatunk mai állapotának ismertetésére bővebben kiterjeszkedjem, de némi tájékoztatás okáért még sem tartom érdektelennek a következőknek rövid felsorolását.

Szőlőink területe a legújabb adatok szerint 5,900 községben, közel egy millió tulaj - I donos birtokában, mintegy 740,000 kát. hold kiterjedésű, a mi a 20 év előtti állapothoz

j képest 10'/,, emelkedést képvisel. Ezen terület mennyisége azonban, daczára a homok- talajokban és vészmentes vidékeken megkezdett ültetéseknek, újabb időben mégis apadt, miután a munkás tevékenység nem képes pótolni a phylloxera pusztítását, a mely a múlt év végén 810 községben majdnem 132,352 holdra terjedt ki.

Az évi termés mennyisége átlag 7 millió hektoliterre becsülhető. Ebből:fehér b o r ..................................... 4.000,000 hektoliter,vörös » ......................... • . . , 1.700,000 »siller » ....................................... 1 .200,000 »aszú » ....................................... 100,000 »

Kivitelünk 1867-ben még nem érte el a 400,000 hektolitert; de azóta közel ■ 1.000,000 hektoliterre emelkedett, a mi mintegy 16 millió forint értéket képvisel. Ezzel

szemben áll mintegy 3 millió forint értékű, 76,000 hektoliternyi behozatal. Ebből 27,000 hektoliter palaczkokban jobbára franczia, spanyol s Rajnamenti termés, finomabb csemege-, pecsenye- és pezsgő-bor, a többi pedig hordóban behozott és leginkább olasz és sötét festanyagú dalmát bor.

legújabban a szőlőkivitel is örvendetes emelkedésnek indult és ez időszerint 30 —40,000 métermázsára tehető szőlőkivitelünk 4 — 500,000 fit értékben.

Szőlőink, az e részben rendelkezésünkre álló statistikai adatok szerint, a különböző talajnemek között következőleg oszlanak m eg:

Az agyagos talajjal biró szőlők 41,3 ’/,,-ot, a homokos talajjal bírók 29#/o-ot, a humusos talajúnk 14*2 ’/o-ot, a kavicsos talajjal bírók 13‘7J/u-ot, a meszes vagy szikes talajúak 0*4J/,.-ot, és a vegyes minőségű talajjal bírók l -4°/o-ot képviselnek.

A különböző szőlőmivelési nemekre nézve nem tartom érdektelennek felemlíteni, hogy különféle metszési módok közül hazánkban legelterjedtebb cL.l e g T Ó v jd p h b .. csapos

|j mivelés. E metszési móddal műveltetik szőlőinknek" májánem felerésze, körülbelül ^40,00frkátaszteri hold, részint~~~E5róval, részint a nélkuf.'~~Ütaná kóvetkezTIc~á~csapos és

| csercsapyisjTejmetszés, áTiSkmétszes", á "Hlénes4-'és--erdéfyi ’ karikás és imitt-amottTTelvétvc ka:szálvessző-miveTés.^ —--- Ar^zűrételési eljárás a legtöbb vidéken némi eltéréssel még mindig a régi s a szőlő-

bogyózó és zúzó-eszközök még mindig elég ritkák. A szőlőszemek válogatása, a mi pedig vegyes ültetvényeinknél igen kívánatos lenne, még ritkán történik. Az erjesztés tekintetében már némi javulás ^tapasztalható, a vörös borok a törkölyön nemcsak nyílt, de

^ r rTdérrV?eld7eTT7~p''1eh^ri^ '-o1i j;óyid időközig"!"tör'Roí^n,'^Mrajtoíás--tttátr-Tr~TiŐrdó̂ kT̂ erjesztetnek. Erjesztő-kamrák még igen gyéren használtatnak s a pincze-kezelés, daczára annak, hogy'jó pinczékkel bőven el vagyunk látva, mert az országban lévő 445,000 épület közül 183,000 borház és 267,000 pincze van, még igen sok kívánni valót hagy hátra.Ma még túlnyomó az a hibás szokás alkalmazása, hogy a kisajtolt mugt_erjedés—végettá hűvös, alig 8— 10 fok meleg pinczeT

7

Ezek után még azt is meg keli említenem, hogy miután igen tetemes azon vidékek lakosságának száma, a mely, mint kizárólagos keresetforrásból, a szőlőmivelésből tartja fenn magát, úgy az állami adózást, mint egyesek vagyonának értékét igen érzékenyen sújtja azon csapás, mely szőlőszetünket a phylloxera fellépése következtében éri.

Bátran állíthatjuk, hogy parányibb ok még súlyosabb okozatnak alig volt előidézője, mint e mikroskopikus rovar, melyet phylloxera vastatrix név alatt ismerünk, s mely elképzelhetlen számú milliárdokra menő hadával, Európaszerte a közvagyonnak már is oly sok ezer millió értékét semmisítette meg aránylag igen rövid idő alatt. Alig egy negyed század előtt fedezték fel Francziaországban s konstatálták először szőlőpusztitó tulajdonságát e kis rovarnak, melyet őshazájában, Amerikában (hol 1854. táján AsaFitch amerikai tudós észlelte őket első ízben) az ottani szőlők ártatlan s kártaIan_'H o^jenek tekintettek.

A 'pliylío.xera '“Amerikából importált szőlővesszőkkel először Francziaországba s onnét szerteszét az egész kontinensre hurczoltatott és 1868 óta, midőn egyes, franczia- országi pusztuló szőlőkön, az új betegség okozójának legelőször e kis rovart konstatáltak, a mai” napig Francziaország, Spanyolország és-M^rtogaliá 'Szőlőinek Több Imiit leiét elpusztította' s áttérjedt Nemetolszágba, SvajC27~‘OhrszrTf5zág7 Szerbiá7 Románia területér#-,

‘--és fájdalom,TiázáFTA)a''tsr-'É^mi^atu}jAaiiA^rTTl-évrc'sikerFóíeh31 igyekszünk útját állani a rovar terjedésének; feltartóztathatlanul, végzetszerűleg hatol lépésről-lépésre tovább, minden ellene megindított küzdelmeink daczára. De reméljük, hogy az emberi ész és munkás tevékenység, mely annyi bajra talált már orvosszert, e csapás ellen is fel fogja fedezni a biztos védekezési módot.

Magyarországon, hová minden valószínűség szerint Klosterneuburgból hurczoltatott be az infectió, először 1875-ben Pancsován észlelteiéit -a_phylloxera Gerger fide távirdai tisztviselő által. Három év múlva már a szomszédos Franzfeld^ község HálaraFarTls elterjedt; '1879-ben péííig~jkn^ülök-maég-ariMÖnF^áIf_szőlőterület fedezfeféWIJek'lB8ü^b'ah az akkori föfdimvéTésijjpínister, báró Kemény Gábor eírenHeite^az^rszag összes szőlőinél? szakszerű"^átvizsgálását. , E vizsgálat alapján kitíhítrTíogy- az~ország küTönbőzcTvidékein már akkor 38~Helyen mutatkozott a phylloxera fellépte.

A ragály (.erjedése cííitarf évröl-évre fokozódó mérvet öltött, mert 1881-ben 50,1882-ben 79, 1888-ban 127, 1884-ben 237, 1885-ben 388, 1886-ban 582, 1887-ben 811 községben konstatáltatott az invasio. 1884-ben 30,000 kataszteri holdra becsültetett az inficiált terület; 1886-ban jóval meghaladta az 50,000 kataszteri holdat; 1887-ben pedig 132,352 holdnál már is többre tehető annak kiterjedése.

Nem csoda, ha a pusztító ragály ily nagymérvű fellépésével szemben, az emberi tevékenység és elme minden erejét megfeszítette, hogy a baj leküzdésére a leghelyesebb, legbiztosabb szert megtalálja.

És habár universalis és minden körülmények között biztos sikerrel alkalmazható szert mai napig sem ismerünk, mégis oly számos és oly különböző védelmi eszközök állanak rendelkezésünkre, hogy ha mindeniket a maga helyén inegfelelőleg alkalmazzuk, a phylloxera daczára is fenn lehet tartani szőlőszetünket.

És ezért áttérek az eddig sikerrel alkalmazott különböző védekezési eljárásoknak rövid ismertetésére.

Ezen eljárások a következők:1. az elárasztás,2. az immunus homoktalajok szőlővel való betelepítése és mivelése,3. a szénkéneggel való gyérítés (az úgynevezett traitement cultural),4. az ellenálló amerikai szőlőfajoknak, és pedig:a) direkt termő,b) az oltás alanyául használható szőlőfajok művelése.

I H E B _____________________________ _

Az elárasztás.!■ Az elárasztásnak e czélra való sikeres alkalmazását Faucon franczia mérnök és |, szőlőbirtokos fedezte fel.

Lényege ama tapasztalati tény analógiáján alapszik, a mit a rétöntözéseknél is , észlelt, hogy az öntözött részekről a rovarok nagyrésze kivesz. Az ezen kezelés alá s vett inficiált szőlőkön tett kísérleteit teljes siker koronázta, mert a már félig elpusztított szőlőterületeket sikerült az elárasztás által megmentenie. Eljárása Francziaországban, hol a szőlőművelés nagy terjedelmű s az ily kezelésre teljesen alkalmas sík földeken is folvtattatik. csakhamar széles tért hódított s ma már ezerés ezer hektixLkgpviselnek az ezen kezelésre berendezett szőlőterületek, különösen a Rhóne^Gironde és Dordogne folyók völgyeiben s főleg déli Francziaországbatu. hol az eljárás könnyTT^lkalmazását az ottani enyhe kiima is tetemesen elősegíti.

Áz elárasztás késő őszszel vaev-Aélen a nedvkeringés megszűnte, vagyis a szőlőlevél- j hullád ü tanai kai m azfatl kfmert a z élénk vegetátioEan levő szőlőkre az~~eTa?5sztas~karos hatású.

Az elárasztás taftámST'vágyis azorT-'idő hossza, a mely aíaff~

is hozzájárulnák az eféle repedések előidézéséhez. Ha pedig a talaj nem simul szorosan a gyökerekhez, elkeriilhetlen az üregecskék képződése és igy a phylloxera szabad mozgását mi sem gátolván, az létét minden irányban képes biztosítani.

Mindenki, a ki phylloxerás szőlők vizsgálásával foglalkozott, tapasztalhatta, hogy a phylloxera soha sem található a gyökerek azon részén, a melyre a föld teljesen oda tapad, illetőleg a melyre a föld egész erejével nyomást gyakorol, hanem hogy az mindig oly helyeken észlelhető, a melyekről a földrészecskék maguktól leválnak, vagy könnyen leválaszthatók.

A homoktalajban a gyökerek körül üregecskék nem támadhatnak, mert a homok- szemcsék mindenütt egyenletesen hozzásimulnak a gyökerekhez. Ez az oka tehát annak, hogy ha homoktalajba phylloxerás gyökereket ültetünk is be, a phylloxera a nekijutott térüregben, ha egy darabig még élőskődik és szaporodik is, a talaj mechanikai hatása folytán, mert ez vándorlásának útját állja és a szükséges tápanyagot elvonja, mihamarabb elpusztul.

Az ily természetű homoktalaj és a kötött talajnemek között igen természetesen, számos átmenet létezik és igy vannak oly homokos talajok is, melyekben a phylloxera képes ugyan megélni, de annyira, hogy a szőlőt tönkre tegye, a fentebb felhozott talaj tulajdonságánál fogva, még sem szaporodhatik.

Az ezen kérdéssel foglalkozó szakembereknek a tapasztalat csakugyan megmutatta, hogy a homoktalaj immunitása kérdésének minden oldala még nincsen véglegesen tisztázva és hogy a víztartó képesség valamely talaj nem phylloxera-mentesitő képességének meghatározására még mindig megbizhatlan.

Saint André tanár ugyanis azt találta, hogy a teljesen phylloxera-mentes talajnemek víztartó képessége 25—35°/o között ingadozik, és hogy ha valamely talajnak víztartó képessége 35—42#/o-ra emelkedik, abban a phylloxera megélhet.

Hogy mennyiben igazolják ezt saját tapasztalataink, erre nézve a következőket , adhatom elő:

Az istvántelki állami kísérleti szőlőtelep futóhomok-talajának víztartó képessége 25c/o-ban állapíttatott meg és tekintve azt, hogy ebben a homokban a phylloxera jelenlétét csakugyan nem lehetett megállapítani, az eredmény Saint André állítása mellett tanúskodik.

Minthogy azonban ezzel az egy adattal megelégednünk nem lehetett, más talajnemek vizsgálatát is meg kellett ejtenünk.

E czélból a budapesti állami vegykisérleti állomás nemcsak az istvántelki telep phylloxera-mentes homoktalaját, hanem a farkasdi állami kísérleti telepen levő, két mesterséges homok és a szendrői állami szőlőtelep phylloxerás talajait is megvizsgálta.

A vizsgálat a talajnemek többi tulajdonságaira is kiterjesztetett ugyan, de minthogy a jelen alkalommal csak a víztartó képesség kérdése a fő, a következő táblázatba csak az erre vonatkozó adatokat vettem fel; ugyanis:

Súly- Térfogatiszázalék százalék

1. Istvántelki homok . . . 24-67 40-352. Farkasdi homok (6a tábla) . , 23-47 37-783. » » ( C íj » ) • • • • 24-03 37-024. » » (Va. » ) • • • • • 29-95 48-215. Szendrői (kőpor) . . . . 16-44 26-306. » (középminőség) 20-00 30-00

Ebből kitűnik, hogy a víztartó képesség foka és a phylloxera-mentesség között semmiféle okszerű összefüggés nem létezik.

Az 1—3. számú homok talajokban a phylloxera nem képes megélni, mig a 4 — 6. számú talajokban nemcsak megél, de pusztító hatásáról is bő tanúságot szolgáltat. Pedig a víztartó képesség ez utóbbi talajnemek egynémelyikénél sokkal csekélyebb, mint a phylloxera-mentes homoktalajoknál.

2

10

Saint André meghatározásainál a súlyszázalékot veszi alapul és a phylloxera megélhetésének határát 85°/o-ban állapítja meg.

A 4 — 6. számú talajoknál a víztartó képesség súlyszázaléka jóval alul van ezen a határon és a phylloxera mindamellett akadálytalanul folytatja szaporodását és dúlásait.

A térfogati százalékok egészen szabálytalan sorozatot adnak és nincsenek okszerű viszonyban azzal a kérdéssel, hogy megél-e az illető talajban a phylloxera vagy sem?

A végeredmény tehát az, hogy a víztartó képesség foka valamely talajnem phyllo- xera-mentességének megítélésére semmiféle biztos támpontot nem nyújt.

A phylloxera szempontjából nem mind immunus homok az, a mit sokan annak tartanak. Ha valamely homoktól azt várjuk, hogy benne a phylloxera ne pusztítson és igy meg se élhessen, akkor annak valóságos futó-, még pedig kvarcz-homoknak kell lennie

Nem elég e czélra a homokban egyszerűen csak a sósavban oldható és oldhatlanv alkatrészeket meghatározni, mert túlnyomó mennyiségben lehetnek benne olyan alkat

részek is, melyek sósavban nem oldhatók ugyan (pl. földpát, csillám, stb. stb.), de azért a homok immunitását még sem biztositják.

Szükségesnek tartom már itt megemliteni, hogy különös gondot igényel az immunus

legbujábban tenyésző homoki szőlők közepette egy teljesen elpusztult táblát találtak.

Módszerét, melyet e czélra javaslatba hoz, képlékenységi (plasticitási) próbának nevezi, mert a talaj képlékenységéből, gyúrhatóságából Ítéli meg annak lazaságát vagy kötöttségét, tehát immunus vagy nem immunus voltát.

Eljárása a következő:

a mennyi épen elég a föld nedvesítésére.Igen laza, homokdús föld nem képlékeny s ha összeáll is addig, mig elég nedves, a

leggyengébb nyomásra ismét szétesik. Ha megpróbáljuk tenyereink között belőle ujjnyi vastagságú és félújjnyi hosszú hengereket göngyöliteni, ez csak nehezen s nagy óvatosság mellett sikerűi. A hengerben nincs összetartás s ha egyik oldalán 2 újjal óvatosan felemeljük, azt tapasztaljuk, hogy ketté szakad.

Ha ezen hengert a napra vagy fűtött kályha mellé tesszük száradni, teljesen száraz állapotban ugyan még megtartja a hengeralakot, azonban a 2 újjal gyakorolható csekély nyomás elegendő, hogy szétessék.

Az ily természetű talaj feltétlenül phylloxera-mentesnek tekinthető.Kétes a talaj, ha a földpróba_már jobban képlékeny, ha gyúrás közben nem érezzük

annyira a homokszemcsék jellemző nyikorgását, ha a fent említett módon készült henger

homoktalajok trágyázása. Állati trágyát e czélra nem, vagy legalább is csak nagy vigyázattal és mérsékelten szabad alkalmazni, mert e trágyák idővel a talajt humozussá teszik s megfosztják az immunitást okozó laza physikai alkattól.

Szembeszökő példát észleltek e részben az 1886-ík évben a Nagyméltóságod által francziaországi tanulmányútra kiküldött szakközegek, Aignes-Mortes környékén, hol a

is jól akarván dolgát csinálni — bő trágyázással úgy meg-Kérdésükre: mi lehet ennek az oka ? Azt a felvilágosítást nyerték: nt

is jól akarván dolgát csinálni — bő trágyázással úgy meg-: mi lehet ennek az oka ? Azt a felvilágosítást nyertek: nt

kövéritette szőlőjének talajat, hogy ezzel phylioxera-mentesitő hatásától teljesen meg-

IIy területeken az ásványi és műtrágyákat tanácsos használni.

Földet veszünk markunkba s azt kevés vízzel (körülbelül a föld mennyiségének x/5 vagy Vá-ével) jól összegyúrjuk. Atalában nem kell több vizet használni, mint

11

nedves állapotban annyira összetartó, hogy egyik oldalán felemelve ketté nem szakad s a henger a fent említett módon szárítva oly kemény, hogy 2 ujjhegy között már csak nehezen morzsolható szét.

Olyan talajok között, melyek homoktalajoknak nem nevezhetők s melyekben a phylloxera pusztít, a vegyészeti állomás főnöke még nem talált egyet sem, mely képlékeny ne lett volna.

Nem felesleges talán annak felemlitése sem, hogy a talajt nemcsak felületén, hanem azon mélységben is meg kell vizsgálni, a meddig a szőlő gyökerei hatolnak.

Ismeretes lévén a futóhomok phylloxera-mentessége és a teljesen immunus futóhomoktalajnak azon hatása, hogy a beléje ültetett inficiált szőlőkről is a phylloxera rövidebb-hosszabb idő alatt teljesen kipusztul: igen természetes, hogy azon kincset, melyet hazánknak különösen közép és déli vidékein a nagy kiterjedésű homokföldekben bírunk, szőlő-cultura alá venni s a talaj immunitásában rejlő becset kihasználni egyik főfeladatunk.

A kormány már kezdettől fogva teljes tudatával birt az e téren reá váró feladatoknak. Hogy az érdekeltek és a nagy közönség, a minden elméleti oktatásnál is ékesebben szóló gyakorlati példa hatásával legyenek a fent jelzettek valóságáról meggyőzhetők, már ez előtt nyolcz évvel ajánlatba hoztam egy mintatelep jellegével biró, állami homok- szőlőtelep felállítását s mivelését.

Kapcsolatban azon czéllal, hogy a futó-homokterületek szőlővel való beültetésére buzdító példa gyanánt szolgáljon, azon másik nem kevésbbé fontos czél volt a létesítendő telep főfeladata, hogy az ország szőlősgazdáinak lehetővé tétessék teljesen megbízható forrásból s feltétlenül vészmentes helyről szerezni be ültetvényeik felújításához, vagy új ültetvények létesítéséhez az amerikai ellentálló alanyok benemesitéséhez szükséges veszsző anyagot.

Ezen intézmény tehát hivatva volt ellensúlyozni a phylloxera fellépte folytán korlátolt szőlővessző-forgalomnak a hazai szőlőszet fejlesztésére gyakorolt zsibbasztó és bénító hatását is.

Megnyervén az ezen eszme megvalósításához szükséges felhatalmazást: igyekeztem e czélra a legalkalmasabbnak látszó területet kiszemelni.

Kezdettől fogva Kecskemét városát tartottam ily telep létesítésére a legalkalmasabb helynek. Kecskemét szab. kir. város ugyanis majdnem az ország központján lévén, mint centrális hely legkedvezőbb fekvéssel bir arra, hogy onnét az ország bármely borvidékének igényei kielégittessenek. S minthogy a város tulajdonában nagy terjedelmű, az itt contemplált czélnak teljesen megfelelő futó-homokterületek vannak, feltétlenül bíztam benne, hogy Kecskemét város hazafias közönségében teljes mérvben meg lesz a közérdek iránti áldozatkészség egyrészt s a saját jól felfogott érdekei iránti egészséges érzék másrészt arra, hogy az eszme ott kivihető legyen.

Feltevéseim minden tekintetben helyeseknek bizonyultak. A »Kecskemét és vidékg gazdasági egyesületé-- nek kitűnő elnöke, Horváth Döme, továbbá Lestár Péter, Csilléri Q3enő7~ SzelésKálmán, Mády Jánosj MuralFozi János, Parragh Gedeon, Csókás József és Máté Sándor urak buzgó támogatásával sikerült megnyerni az eszmének Kecskemét város közönségét, mely minden habozás nélkül felajánlott e czélra 200 holdnyi területet és azt megfelelő homoktalajjal biró közlegelőjéből haladék nélkül ki is hasittatta.

A talajvizsgálatokra, valamint a terület átadásának és átvételének feltételeire vonatkozó tárgyalások befejeztetvén, 1 8 8 3 .év iáprilis—Eá_. tkán átvétetett a várostól a 200 holdnyi terület. --------------

A telep azonnal körülárkoltatván, ott egy megfelelő szőlőiskola létesítése haladék nélkül munkába vétetett és az ország legkiválóbb termelőitől vásárolt két millió sima vessző 70-féle faiban iskolába helyeztetett.

2*

12

Ezen iskolából már az 1884. év tavaszán fel millió gyökeres vessző adatott el mérsékelt árakon a megrendelő szőlőbirtokosoknak.

A nyert gyökeres vesszők egy részével pedig beállittatott a telep első európai anya-ültetvénye 20 kataszteri hold kiterjedésben, 32 táblában 21 fajjal és 62,158 tökével.

Az egyes borfajok voltak:

■ 1. Olasz rizling.2. Rajnai rizling.3. Piros Tramini,4. Piros bakar.5. Fehér bakar.

A ) Fchcr borfájok:6. Semillon blanc.7. Sauvignon.8. Ezerjó.9. Zöld sylvani.

10. Piros Veltelini.11. Sarfeher ) ., , , , ,„ . > váltakozó sorokban.12. Purmmt 1

13. Oporto.14. Carbenet Sauvignon.15. Merlot.

B ) Vörös botfajok :16. Nagy burgundi.17. Kadarka.18. York-Madeira.

C) Csemege-fajok:19. Chasselas Croquant. 20. Muscat lunel.

21 Piros dinka.Az anyaszőlő berendezésénél azon szempont volt irányadó, hogy a homoki kultúrára

alkalmas fehér és vörös borfajok, valamint a csemege-fajok nagyban tenyésztessenek oly czélból, hogy:

a) a homoki terményből okszerű pincze-kezélés által tartós, a kereskedelemre alkalmas borok termeltessenek;

b) hogy az évenkénti sima vessző-termés eladás által értékesíttethessék, s fajtiszta oltóvesszők legyenek kiadhatók az amerikai alanyok nemesítésére;

c) hogy a csemegeszőlő-termelés a homokon felkaroltassék.Az anyaszőlő telepítésénél tekintettel kellett lenni tehát mindazon fajokra, melyek

fentartása és megszerzése a hazai borvidékek érdekeinek kielégítésére kívánatos.1884. év tavaszán a telepen két épület emeltetett. Ezek egyikében a segédtiszti lak

és iroda, másikában meg a vinczellér-lak és egy nagyobb műhely és raktár van berendezve. Ugyanezen évben a telep egy hét kilométer hosszú gledicia-sövénynyel vétetett körül. Az iskolázásra, illetőleg eladásra szánt gyökeres vessző-termelés czéljából, ismét új sima vessző vásárlás utján szereztetett be.

Az 1885-ik évben az amerikai fajok is felvétettek a telep működési körébe s ebből folyólag a Riparia Sauvage, Jacquez és Solonis fajokkal 17 kataszteri hold terület telepíttetett be. tizen kivíil még Francziaországból vásárolt 2 millió sima riparia-vessző iskoláztatott el. Ebből 1886. év tavaszán 600,000 gyökeres riparia adatott el.

Az 1885-ik évben megkezdetett a faiskola beállítása is, mely két év alatt 18,000 almaoltványt és 90,000 db. alma- és körte-magonezot állított elő.

Ekként a telep az eléje tűzött következő czélokat: Phylloxera-mentes (ímmunus) futóhomok-talajon, fajültetvények létesítése által, a legnemesebb szőlőfajok szaporítására alkalmas, sima és gyökeres vesszőket előállítani; bort és csemege-szőlőt termelni; ellátni a termelőket phylloxeramentes európai és amerikai szőlőfajokkal; faiskola és gyümölcsös létesítése által a leghasznosabb hazai gyümölcsfajokat szaporítani s alanyok, valamint nemesitett csemeték kiszolgáltatása által a gyümölcstenyésztést terjeszteni, s végül a telep

13

tiagyobbmervíí üzemében és sokoldalú munkálatainál — napszámosként^— dolgozó̂ fiatalabb f munkásosztályból—megbízható munkásokat nevelni, teljésen megvalósította.< Hogy a hazai éslionositott absolu’t- BécscseTbiró^ bor- és csemege-fajok homokon is tanulmány tárgyáva tehetők legyenek, 1885-ben 157 fajjal egy 600 faj befogadására alkalmas kísérleti szőlő- és fajgyüjtemény betelepítése kezdetett meg. E gyűjtemény már 1886-ban 400 fajra egészittetett ki, minden fajból 30—30 tőkével.

1886. tavaszán folytatólag egy 30 kataszteri holdnyi európai anyaültetvény telepíttetett be az alább felsorolt fajokkal:

1 .2.3.4.

9.10.11.

15.16.17.

A) Csemege-fajok:

Chasselas blanc. Madelaine Angevine.

» Royal. Chasselas Rouge Royal.

5. Chasselas Rouge.6. Passatutti.7. Muscat frontignán.8. Muscat d’Alaxandrie blanc.

Kék burgundi. Carbenet franc, Szent-Lőrincz.

B) Vörös fa jok:12. Teroldego.13. Lagren.14. Petit Buschet.

Veltelini piros. Kövi dinka. Szerémi zöld.

C) Fehér fajok :

18. Hárslevelű.19. Szlankamenka.20. Zierfand^?

21. Veltelini zöld.j

Az anyaültetvények és iskolák telepítési, beállítási és munkáltatási költségei, az erre vonatkozó számadási könyvek adatai szerint a következők:

a) Az anyaültetvénynél :

1. A telepítés és egyengetés (planirozási) munkálatoknál 1 köbméter talaj mozgósítása — 300 méter távolságon belül — került 16—18 krba.

2. A földforgatási munkálatoknál egy négyszögméter talaj rigolirozása 70—80 cm. mélyen, került l -4 krba.

3. Egy kataszteri hold anyaültetvény beállítása, karón kívül, minden munkát s anyagot beleszámítva került 150 frtba.

b) Az iskolázásnál:

1. Ezer darab sima vessző iskolába rakása egy 50 méter hosszú sorba került 70 krajezárba.

2. Egy 50 méter hosszú iskolasor kapálása (tartalmaz 1000 drb. vesszőt) kerül szakmánybán 3—4 krba.

3. Ugyanily értelemben 1000 drb. vessző fedése kerül 2'5 krba.4. Ugyanily értelemben 1000 drb. vessző nyitása kerül 3 krba.Az elősorolt adatok szerint egy kát. hold anyaszőlő megmunkálása a szüretet

kivéve kerül 30—35 frtba.

14

Az évi munkáltatás! költségvetések részletezve a kővetkező tételekből állanak;a) Nyitás szakmányba...................................................................... 2 frt — kr.b) Harmatgyökerek eltávolítása .....................................................— » 80 »c) Metszés (3 napszám á 80 k r . ) ................................................. 2 » 40 »(l) Kötözés 1 l napszám

II. 2 » ■ á 50 kr............................................. 3 » — »III. 3 »

e) Kötöző anyag 8 kg. raflfia á 60 kr............................................ 3 » 60 »f ) Kapálás szakmánybán háromszor á 4 frt80kr............................ 14 » 40 »g) Gyomlálás, fattyúzás, 3 napszám á 50 kr................................. 1 » 50 »h) Csonkázás 3 napszám á 80 kr.................................................. 2 » 40 »i) Széldöntötte karók s tőkék igazítása 1 n a p sz á m .....................— » 80 »k) Faj válogatás és tőkepótlás, fél napszám..................................... — » 40 »/) Fedés szakm ánybán.................................................................. 1 » 90 »

Összesen . . . 33 frt 20 kr.Az 1886. év végéig a telepen, az utakat is beleértve, mintegy 70 kataszteri holdnyi

terület lett betelepítve. A telep állását ez időben a mellékelt térkép tünteti fel, mely- nek könnyebb áttekintése kedvéért a magyarázó szöveget is vagyok bátor előadni.

Térképszám 40— Amerikai anyaszőlő .

70.• • • • 31 táblában 3 fajjal 63,111 tőke 90,783-8 □•méter

Térképszám 71—102. Kísérleti szőlő- és fajgyüjtemény 17 » 404 » 11,740 11,740 »

Térképszám 103—134. 1884-iki európai anyaszőlő . . 32 » 21 » 62,158 » 105,660 4 >Térképszám 135—144

144—152 157—160 165—168 173-176

-M 12% 8 ~ "Sc rtCŰ 52 » 22 » 112,523 170,481-5 >

181—184 5 8.OO189—192 oo gaj___________ 197—198 _______________________________________________

Összesen.................132 táblában 450 fajjal 249,532 tőke 378,675-7 □-méteraz utakkal együtt 70 kataszteri hold.

A telep iskolái az 1886. év végéig, az ugar-táblákat is beleszámítva, 30 kataszteri holdat; az iskolák sorhossza pedig egy vonalban 6,911 sor á 50 méter, 345,550 folyómétert tett ki.

Az iskolákból kiadott bor- és csemegefajok, valamint az amerikai gyökeres és sima-vesszők a nyilvántartási jegyzék alapján a következő adatokat szolgáltatják:

1884-ben kiadatott 487,718 db . gyökeres vessző1885-ben 574,997 » » »1886-ban » 635,303 » > »1886-ban » 93,334 sima »1886-ban » 612,347 > amerikai »1887-ben » 558,228 > európai gyökeres vessző1887-ben > 157,577 » > sima »1887-ben » 24,410 » vegyes gyökeres és sima vessző1887-ben » 300,000 > amerikai vesszőNégy év alatt összesen 3,443,914 db. vessző.

IliÍ5

S z ö v e g a t é r k é p h e z .

II r~~' IIU

465—70 » » Solonis . . — 19,070-32 3 497-31 13,303 »

1 5Gazdasági udvar, épületek, víztartó 63,111 töke

és fásitott terület AJ . . . . — 17,713-00 3 120-27

1 fi Z ö ld ség es ....................................... —470-00 — 130-55

1 7Széles u t a k ................................... 7,584 36,403-20 6 512-00

1 82,736 3,283-20 — 912 00

1 öHatárárok és s ö v é n y ................. 2,190 4,398-00 — 1.22166Összesen . . . 12,519 264,069-74 45 1,352-68

II. Szelvény.

I 1 0 71—102 tábla Kísérleti szőlő . — 22,223-00 3 1,37305

I n 103—134 » 1884 évi anyaszölő — 105,660 40 18 550 11

1 2Borház és pinczehely C) . . . . — 6,592-23 1 231-17

1 1JAngolkert B J .............................. — 23,040-00 4 —

I 14 Rendelkezési te rü le t...................... — 14,280-00 2 766-671 1 5 Széles u t a k ..................................

2,943-03 13,833-41 2 64Í-61

IC G y alo g -u tak .................................. 1,872-04 2,434-12 — 676-14 84 évi anyaszőlőben

17 » . . . . . . . . . 1,158-00 1,158-00 — 321-67 kísérleti szőlőben

18 Határárok és s ö v é n y .................. 1,346-04 2,692-80 - 748-00

Összesen . . . 7,320*01 191,913-96 33 509-42

III. Szelvény.

19 135—144. 149-152 , 157—160,1 6 5 -1 6 8 ,1 7 3 -1 7 6 ,1 8 1 -1 8 4 ,189—192, 197—198 táblák,

1886 évben ültetett anyaszölő . — 117,714-00 2 0 698-32

2 0 145 -1 4 8 , 153 -156 , 161 -1 6 4 ,1 6 9 -1 7 2 ,1 7 7 -1 8 0 ,1 8 5 -1 8 8 ,193—196 táblák, ideiglenes

sz ő lő - is k o la .............................. . 100,800-00 17 800-00

2 1 Széles u t a k ................................... 4,355-08 20,472-26 3 886-72

2 2 G yalog -u tak ................................... 3,799-08 4,939-76 — 1,372-15

23 Határárok és s ö v é n y ................. 1,008-00 2,016 0 0 — 560-00

Összesen . . . 9,163-06 245,942-02 42 1,11719

SíHmiiíE i

1 A terület Folyó | Négyszög- i Kát. Négyszög-r i im e g n e v e z é s e

I ^méter méter í hold • öl J e g y z e t

IV. Szelvény.

24 119—214 táblák, 1886 évben ül-tetett anyaszőlő . . . . — 52,767-56 9 257-65

25 215—228 táblák, folytatólag ülte-tendő anyaszölő . . . — 46,545-00 8 129-16

26 í Széles u t a k .......................... 2,564-00 12,050-80 2 147-4427 1 G y a lo g -u tak ...................... 1,680-08 2,017-00 560-2728 1 Határárok és s ö v é n y ................. 1,008-00 2,016-00 — 560-0029 Gyümölcsös D ) ................. — 92,16000 16 —30 1 Faiskola-táblák E J ......................31 j Utak, párkány és kerités . . .32 | Faiskola és sövény közt levő

—

27.612-00

5,67000 1 51,245-00szabadtér .............................. 516,00 — 143-33

Összesen . . . 5,252-08 241,354-36 41 1,442 85

V. Szelvény.

33 Táblák területe, még betelepítendő — 195,040-76 33 1,377-77341 Útak . . . 3,809 17,692-30 3 114-5235 | Határ és sövény 1,455 2,910-00 — 808-33

Összesen . . . 5,264 215,64306 37 700-62

Az öt szelvény területe összesen — 1.158,928 14 2 0 1 322-96mely terület 1886 végével következő csoportosításban állott kezelés alatt :

a) | Művelés alatt álló terület: 1, 2, 3,

4, 6 ,10, 11, 14, 19, 20, 24 tételalattiak — — 106 1,432-55

b) Még betelepítendő terület: 13, 25,

29, 30, 31, 33 tétel alattiak . — 67 1,151-93c) Udvar, épületek, borház és pincze-

hely, víztartó, fásitott terület . — — 4 351-24«1) i Kocsi-utak: 7, 15, 21, 26, 34

tételek alatt . . . . 19,3íl-6 — 17 703-29e) Gyalog-utak: 8 , 16, 17, 22, 27

tételek a l a t t .............................. 13,151-0 — 2 642-23f) Határárok és sövény : 9, 18, 23,

28, 35 tételek a l a t t .................. 7,016-4 — 2 697-99g) Faiskola és sövény között lévő

szabadtér 32 tétel alatt . . . — — 148-33

Összesen . . . 39,519 — 2 0 1 | 322-961

-1

J e g y z e t . ügy öl 3'6 □m éternek, egy kát. hold pedig 5,760 □-m éternek vétetett.

17

A telep saját termésű vesszőinek száma volt:1884- ben 141,655 db. 48 fajban európai1885- ben 47,300 » 23 » »1886- ban 566,202 » 160 » *1886-ban 672,500 » 11 » amerikai.

Összesen 3 év alatt 1.427,655 db.A folyó évben a telep nagyobbmcrvű kísérleteket tett az amerikai alanyok fás és

zöld oltásával és szemzésével.A zöld oltásról és szemzésről el lehet mondani, hogy a megeredési százalék igen

kielégítő eredményt mutatott, a mennyiben a megeredési átlag 40—50 ’/o között váltakozik Vannak azonban oly oltások is, melyeknél 70—80°/o eredt meg. Egyébiránt e kérdésre még tüzetesebben fogok visszatérni s itt csak annyit jegyzek meg, hogy a megeredési százalék 10,000 db. zöld oltvány és szemzés eredményéből számíttatott ki.

A telep első európai szőlő-ültetvénye, mely 1884. évben állíttatott be, az 1887. évben mutatta be első termését.

Az ültetvény területe 105,660 D-méter, vagyis 18 kataszteri hold és 550 D-ölEzen terület 32 táblára van beosztva, melyben 21 faj összesen 62,158 tőkével van

kiültetve.Ez évben termésre metszetett körülbelül az ültetvények egy harmadrésze, mert

kizárólag csak oly tőkéken hagyattak termő csapok és szálvesszők (karikák), a melyek erre elég erőseknek mutatkoztak. A többiek még ez évben is kopaszra lettek metszve, s igy jobbára csak vesszőtermésre utaltattak. >

Termésben volt e szerint az egész ültetvényből körülbelül 6 kataszteri hold 20,000 tőkével.

Az elért termés mennyisége pedig tett 11,038 kilogrammot. E szerint átlag egy kataszteri holdra 18 métermázsa szőlő, vagyis 10 hektoliter musttermés esett, a mi 1 — 1 tőkére fél kilogrammnál több szőlőnek felel meg.

A termés tehát mint első, mennyiségileg is kielégítő, főleg ha tekintetbe veszszük, hogy a szőlőtőkék három évesek voltak és hogy a szőlőtermés mellett a lehető leg- nagyobb vesszőtermés biztosítása volt a feladat.

A minőséget illetőleg az egyes fajoknál mutatkozó czukortartalmat a dr. Pillitz-félemustmérő szerint 15° Celsius mellett a következő táblázat tünteti fel:

1. Olasz r iz l in g ................. 17 11. Sauv ignon ...................... 182. F u rm in t......................... 17 12. Sem illon.......................... 183. Fehér b a k a r ................. 17 13. Rajnai rizling................... 154. Piros bakar..................... 18 14. Piros tramini . . . . . 185. Ezerjó ......................... 17 15. K ad ark a ............. 176. Piros d inka ..................... 16 16. Nagy burgundi . . . . 197. Chasselas Croquant . . 17*5 17. Carbenet............. 188. Muscat-Lnnel................. 18 18. O p o r t o ............. 189. Piros Veltelini................. 17 19. M e r lo t t ............. 18

10. Zöld s y lv a n i................ 18 20. York-Madeira.... 18. Az egyes fajok fejlődési viszonyaira nézve a következőket említem meg.Az olaszrizling csercsapos metszés mellett igen bőtermőnek bizonyult. A zöld

sylváni szálvesszős (karikás) művelés mellett homokon a legkitűnőbb s leghálásabb fajok egyikének Ígérkezik, fürtjei a karikán gyönyörűen fejlődtek ki s jól megértek.

E mellé sorakozik a piros veltelini, mely nemcsak mint borszőlő, de mint asztali szőlő is kitűnő. A chasselas croquant és muscat-Iünel egészséges, szépen kifejlett s utóbbi pompás zamatú termést adott.

3

18

A többi fajok is minőségileg kielégítőknek mutatkoztak. Átalában pedig fában és lombozatban jóformán az összes fajok tenyészete bujának mondható.

A fekete fajok közül igen jól sikerültek: a nagy-burgundi, oporto, carbenet és !' merlot a bosszú, a kadarka pedig rövid metszéssel.

Az amerikai direkttermő Jacquez-fajból is 10 hektoliter must szüretett, mely igazi t fekete bort fog adni, mert oly bő a festanyaga. Czukortartalma 18 százalék; mellék- | íze nincsen.

Örömmel kell kiemelnem, hogy az itt előadottak szerint berendezett kecskeméti állami kísérleti szőlőtelepről, a hazai és külföldi látogatók egyaránt a legnagyobb dicsérettel nyilatkoznak.

Az elsorolt adatokból világos, hogy a kecskeméti állami »Miklós« szőlőtelep azon czél- jának, hogy a közönség szőlővessző-és gyümölcsoltvány-szükséglete hiteles fajú, jó minőségű és phylloxeramentes szőlővesszőkkel és a homok-culturára alkalmas gyümölcsoltványokkal némi részben kielégittessék, eltekintve a kezdet nehézségeitől, ma már megfelelni képes. A mi pedig második feladatát illeti, hogy t. i. a példaadás buzdító hatásával a homoki szőlők nagyobbmérvű műveletét előmozdítsa: e téren is constatálhatunk kedvező eredményeket, így a verseczi és fehértemplomi szőlősgazdák, kiknek szőlőit a phylloxera már jobbára

I elpusztította — az állam tulajdonát képező duppíaji és deliblattí homok-puszták immunus • talajára mennek szőlőket létesíteni s igy azon terület, mely eddig a beerdősités lassú, de [nagy munkájában tetemes kiadásokat igenyelt s hasznot alig hozott, ha lassanként sző-

, j lőveí ültetik be, nagy értékkel fogja gyarapítani a nemzeti vagyont s bőséges gazdag i adóalapot teremt.

De nemcsak ott, hol pusztulással fenyegetett egész községek megmentéséről volt szó, talált hívekre a homoki szőlők mivelése, hanem az ország legkülönbözőbb részein

,ii karolták fel egyesek é jövedelmező s feltétlenül biztos szőlőművelési módszert. ígyII Szabolcs, Csongrád, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyékben, Kecskemét, Szeged vidékén | 1 számos új homoki szőlő létesittetett. Főurainkat, kik a buzdító példaadás terén nálunk

sohasem szoktak elmaradni, szintén az úttörők sorában látjuk, igy például Széchényi ' Pál gróf Somogy vármegyében, Károlyi Sándor és Károlyi László grófok Pest-Pilis-

! i Solt-Kiskun megyében, Károlyi Tibor gróf Szabolcs vármegyében az elsők közt siettek í mintaszerű homoktelepek létesítésével követésre méltó példát nyújtani az érdekelteknek.

Említésre méltó homoki szőlő-telepeket létesítettek még Bethlenfalvy István Mező- Csáthon ; Hajós József Dömsödön; Tolnay Lajos Inarcson; Kende Kanut és Kerkapoly Károly Erzsébetfalván; Weber líde Kerepesen; Dumtsa Miklós, Czauner Rikárd és társai Szent-Endrén (Pócsmegyer); Wild Károly Vasad-Pusztán; Rudnay József Vácz- Hartyánban; Tóvölgyi Titusz Csomaközön; Péchy György, Katona Zsigmond, Lenkey Sándor, Szappanos Sándor, Nyiry Károly, Sárközy Mihály, Vasváry Károly, ifj. Dékány Imre, Szentmihályi Kálmán, Hacker Lajos, Karátsonyi Zsigmond, Mészáros József, Szabó Mihály, Darányi Ferencz, Herczeg László Kecskeméten; Bleuer Béla Kálló-Semjén; Simontfy Imre, Hujflesz István Debreczenben ; Somogyi Gyula, Tahy Miksa, Szeszich Lajos, Kun István, Marsalkó Károly, Stern Jenő, Hegedűs József, Zukker Henrik Nyíregyházán ; Somogyi Rezső, Rézler György Kis-Várdán; Okolitsányi Lajos Laskodon: Okolitsányi Menyhért K arátán; id. Vay István Vaján; Dr. Kállay Zoltán, Kalmár Gedeon, Oláh Emma Nagy-Kállóban; Giday László Szent-Anna-Pusztán; Kéry jános, Juhász György, Szűcs József, Felmayer Lajos, Kiss Pál, Temesváry István, Tombácz Mihály, Gilicze János Szegeden; Huszka Ödön Sándorfalván; Silber Gyula Tápén > Drucker József, Kelemen Kálmán, Barcsay Károly, Aigner József Szatymázon; Lengyel Antal Szolnokon; Popper Samu Túrán; Mandel Gusztáv Kótajon; Pscherer József Nyir- bogáton.

19

Felemlítem még Szeniczey Ödön képviselő urnák a magy. kir. vallásalapitványtól bérelt taksonyi birtokon létesíteni szándékolt 80 katasztrális holdnyi futóhomok-talajú szőlőtelepét.

Mint érdekes és tanulságos adatot, bátor vagyok egyszersmind ezen telep költség- vetését is bemutatni, mely úgy a berendezési, mint az évi fentartási költségek mérvéről s a telep várható hasznáról tájékozást nyújt.

A ni. kir. vallásalapitványi Taksony pusztabeli 80 kát. hold homokterület szó'ló'-betelepitésiköltségének módosított előirányzata.

1. A terület körülsánczolása 2,100 öl á 4 kr..................................................... 84 frt2. Homokkötés végett s kerítésül gledicia vagy akácz-sövénynyel körül

kerítés 2,100 öl á 12 kr............................................................................... 210 »3. 80 kát. bőid felforgatása á 6 kr. 1,600 X 80 ;= 128,000 X 6 ..................... 7,680 »4. Földegyengetés D-öi á 1 kr., 128,000 á 1 kr.............................................. 1,280 »5. Utak kijelölése és a táblák beosztása.......................................................... 50 »6. A szükséges kapáló ekék beszerzési költsége 8 db. fedő s nyitó, 8 db.

simán kapáló eke után á 40 f r t ............................................... . . . 640 »7 10 munkás család elhelyezéséhez szükséges épületek felállitási költsége

á 300 f r t ........................................................................................... .... 3,000 >8. Szőlőkarók beszerzési költsége 80 holdra, kát. hold á 4,000 db.

80 X 4,000 — 320,000, 1,000 db. á 30 írttal, 320,000 X 3 0 ................. 9.600 *9. A betelepítésre használandó szőlővesszők beszerzési ára és pedig:

A m e r i k a i s z ő l ő k :a) 2 hold Riparia k. hold á 4,000 = 8000 db. tőke, 1,000 á 20 frt . 200 »b) 2 hold direkt termő Jacquez beszerzési ára 8,000 tőke, 1,000

á 40 f r t ................................................................................................... 320 »c) 2 hold direkt termő Herbemont beszerzési ára 8,000 tőke, 1,000

á 100 f r t ................................................................................................... 800 »E u r ó p a i f e h é r b o r - s z ő l ő k :

d) 10 k. hold olasz rizling betelepítéséhez 40,000 db. gyökeresdugvány, 1,000 á 12 f r t .......................................................................... 480 »

e) 10 hold zöld Sylvani (vagy Sauvignon) betelepítéséhez 40,000 db.gyökeres dugvány, 1,000 db. á 12 f r t .................................................. 480 »

f) 10 hold piros velteüni (vagy Semillon) betelepítéséhez 40,000 db.gyökeres dugvány, 1,000 db. á 12 f r t .............................................. 480 »

E u r ó p a i v ö r ö s b o r - s z ő l ő k :g) 5 k. hold Oporto betelepítéséhez 20,000 db. gyökeres dugvány,

1.000 db. á 12 f r t ................................................................................... 240 »h) 10 hold nagyburgundi betelepítéséhez 40,000 db. gyökeres dugvány,

1.000 db. á 12 f r t ................................................................................... 480 »i) 10 hold Carbenet franc betelepítéséhez 40,000 db. gyökeres dug

vány, 1,000 db. á 12 f r t ....................................................................... 480 »j ) 10 k. hold Carbenet Sauvignon betelepítéséhez 40,000 db. vessző,

1.000 db. á 12 f r t ................................................................................... 480 »Cs e m e g e f a j ok :

k) 2 hold Chasselas blanc telepítéséhez 8,000 db. gyökeres dugvány,1.000 db. á 20 f r t ................................................................................... 160 »

l) 2 hold Chasselas rouge royal 8,000 db. gyökeres dugvány 1,000 db.á 20 f r t ................................................................................................... 160 >

3*

r oa

m) 2 hold Muscat lunel 8,000 db. gyökeres dugvány, 1,000 db, á 18 frt 144 frtn) 2 hold Muscat d’Alexandrie 10,000 tőke, 1,000 db. á 20 frt . . . 200 »o) 320,000 db. vessző ültetési költségei, 1,000 db. á 15 f r t . 4,800 »

j ; p) Karóverési költségek 1,000 db. karó után á 1 frt, 320,000 karóért 320 »11 q) Elmaradt tőkék pótlási k ö ltsé g e ........................................... 200 »

■ " ----------—

Összes betelepítési költségek ö s s z e g e ................................. 32,968 frt

É v i f e n t a r t á s i k ö l t s é g e k :1. A szőlőkezelő évi fize té se ............................................................................... 600 frt.2. 10 vinczellér fizetése á 240 f r t ...................................................................... 2,400 »3. 6 igás lónak a szőlőmunka és szüretkor való foglalkozása..................... 720 »4. A szőlőnek 4 évi forda melletti trágyázására, tehát 20 k. hold évenkinti

ti'ágyázására, k. holdankint á 200 q. trágyát számítva, 4,000 q. trágya beszerzési ára á 30 kr................................................................................... 1,200 »

5. A 4,000 q. trágya kifuvarozása métermázsánkint 5 kr................................ 200 »6. Metszés, kötözés és szüret alkalmával felhasználandó napszám-munkák

pótlására k. holdankint á 10 f r t .............................................................. 800 »Évenként az összes fentartási költségek összege . . . . 5,920 frt.

Ezen betelepítési és fentartási költségekkel szemben a szőlő hatodik éves korától kezdve várható jövedelem a kővetkező tételekben nyerhet kifejezést:1. 6 k. hold amerikai szőlővessző-termés, részint zölden nemesítve, részint

mint vessző értékesítve (k. hold 60,000 db., együtt 360,000 db.)értéke, 1,000 db. vessző á 10 f r t ............................. ................................ 3,600 frt,

2. 65 k. hold európai szőlő bortermésének értéke, k. hold 20 hl. számítvas egy hektoliter ára 15 frtban értékesítve.............................................. 19,500 »

3. 8 k. hold csemegeszőlő termésének értéke, k. holdankint 57 q. szőlő-termesztést véve fel, s a szőlőt métermázsánkint 15 frttal értékesítve .____ 6,840 >

Évenkénti átlag bruttó b e v é te l .............................................. 29,340 frt.Újabban nagy kiterjedésű homokszőlők betelepítésével foglalkoznak : Schossberger

\ Zsigmond Túrán, Csányi Gusztáv a sashalmi pusztán, Hoffmann Jakab Lőrinczi pusztán, Koppély Géza Hatvan vidékén. A nógrádmegyei gazdasági egyesület, valamint Hanzély

j László, Simonyi Dénes és Majthényi Imre szügyi birtokosok; továbbá Szalay Imre I országgyűlési képviselő Somogy megyében a balatoni, valamint Esztergom városa a

. 1 szigeti homokterületek felkarolásával.A kecskeméti telepen kivül az állam még egy másik, noha tetemesen kisebb

í immunus homoktelepet is tart fenn Ez az istvántelki telep, melynek főczélja az, hogy J futóhomok-talajban phylloxera-mentes amerikai szőlőfajok tenyésztessenek és szaporittas-

: sanak. De tekintettel arra, hogy hazánkban az okszerű homokszőlőművelés terjedése ki- , váló nemzetgazdasági fontossággal bir, indokoltnak látszott e telepen is néhány táblát

európai szőlővel beültetni, mintegy buzdító példaadásképen a telepet meglátogató szőlősgazdáknak. Ezért 1886. év tavaszán a kecskeméti állami szőlőtelepről nyert gyökeres vesszőkkel 3 tábla lett beültetve és pedig egy 1,457 □-méternyi tábla kadarkával, egy 1,416 □-méternyi tábla olasz rizlinggel és egy 894 D-méternyi kisebb tábla 11 csemegeszőlőfajjal.

A homoki szőlők létesítésével és az előadásom későbbi fonalán tárgyalandó gyéri- tési eljárással szorosan kapcsolatos a trágyázás kérdése, a mennyiben az előbbinél a vegyi- és műtrágyák, az utóbbinál pedig az állati és az úgynevezett compost-trágyák alkalmazandók.

A trágyázás kérdéséhez az adatokat dr. Liebermann Leó, a vegykisérleti állomás főnöke által tett kísérletek eredményeiből, gyakorlati tapasztalataim s Ordódy Lajosnak »A' műtrágyák használata* czímű jeles munkája alapján állítottam össze. — Van tehát szerencsém azokat Nagyméltóságod előtt a következőkben ismertetni!

A szőlőföld trágyázásáról.A szőlő tenyészetéhez a phosphorsav, káli és legény szükséges. Van ezeken kívül

még egyéb tápszerre is szükség, de ezek pótlásáról gondoskodnunk nem kell, mert azok a talajban kellő mennyiségben megvannak. Tény ugyan, hogy a légeny a légkörből légenysav és ammóniák alakjában az esővízzel a talajba belekerül, ez azonban nem elegendő arra, hogy a szőlő ebbeli szükségletét kielégítse.

Eddig tehát arra a meggyőződésre jutottunk, hogy a szőlő talajának, hogy benne a szőlő jól tenyészhessen, főleg légenytartalmú anyagokban, hamany és vilsavban kell gazdagnak lennie.

Minthogy pedig épen ezen 3 anyagban kevesbedik a talaj tápanyaga, elkerülhet- lenül szükséges, hogy ép oly arányban, mint a minőben azokat a szőlő saját életszükségletére elfogyasztja, vissza is pótoljuk.

Könnyebb áttekintés végett a trágyákat a következő 3 csoportba oszthatjuk, u. m .: szervi, keverék vagy compost és ásványi, illetőleg műtrágyára.

Kétséget nem szenved, hogy minden trágyaanyag között az összekorhadás utján áterjedt istállótrágya a legjobb, mert ebben a szőlő táplálására alkalmas anyagok leginkább megvannak. Ezek mellett megvan még azon természettani jó hatása is, hogy a talajt lazítja, humusrétegét gyarapítja.

A szerves, vagyis istállótrágya értéke és minősége attól függ, hogy az állatok, melyektől a trágya származik, minő táplálásban részesültek. így pl. a ló trágyája értékesebb, mint a szarvasmarháé, mert a lovak rendszerint jobb tápanyagban részesülnek, mint a szarvasmarhák. Minthogy a lóürülék kevesebb víztartalmánál fogva hamarább bomlik, tehát nagy meleget fejt ki, azért különösen hideg, kötött vagy nehéz és nedves agyagtalajra alkalmazható előnyösen, de csak akkor, midőn már félig korhadt állapotban van, nehogy a nagy meleg s a fejlődő gázok a szőlő gyökerének ártsanak; más talajoknál pedig csak teljesen korhadt állapotban szabad a lótrágyát használnunk.

A szarvasmarhaürülék nagy víztartalmánál fogva lassabban bomlik és e miatt főleg lazább, száraz, meleg talajra használható előnyösen. Igen alkalmas a szőlőtrágyázásra, noha tápanyagban nem oly gazdag, mint a lóürülék. A sertéstrágya nagy víztartalmánál fogva főleg homokos talajok trágyázására ajánlható. Óvakodni kell azonban ezzel felül- trágyázást alkalmazni, mert általa sok oly haszontalan növény magjainak adunk tápot, melyek a szőlőben nehezen kiirtható gyomot képeznek.

A most elősorolt trágyanemek közül az istálló- és compost-trágya kezelésére legajánlatosabb vízmentes falazattal biró, körülbelül 1—l 1/* méter mély gödröt készíteni. Különösen ajánlható ezen telep mellett más anyagoknak composttá való összegyűjtése is, mert az által, hogy időnként az elhelyezett trágyát a trágyalével megöntözzük, épen jól alkalmazható kövéritőre tehetünk szert.

Az emberi ürülék a leggazdagabb tápanyagokban, a mi könnyen megérthető, ha meggondoljuk, hogy épen az ember fogyasztja a legjobb és legtápdúsabb eledeleket.

És mégis azt tapasztaljuk a nagyobb városokban, hogy ezen értékes anyagot a csatornákon keresztül a folyamokba vezetik, a hol az minden haszon nélkül pusztul el.

Az emberi ürülék többféle módon kezelhető és ezért a következő kezelési módokat lehet ajánlani.

Egy méter mély és a szükséghez képest 2—4 négyszógméternyi széles gödörbe egy réteg árnyékszék-trágyát hordunk, erre egy réteg szalmát, lombot vagy compost-

22

trágyát teszünk, melyet földdel hintünk be, s ezt így folytatjuk mindaddig, a mig a gödör egészen meg nem telik. Legfelül az ammóniák megkötése czéljából egy réteg gypszet hintünk s ezt vékony földréteggel takarjuk be; 8— 10 hó múlva az egészet kiszedjük s egy 3 láb magas négyszögű halomba rakjuk, melyet ismét gypszszel hintünk be. Ha ezen földszerű tömeget 2 hó múlva átforgatjuk, akkor az használhatóvá lesz és bármely istállótrágyánál értékesebb.

A keverék vagy compost-trágya készítésénél a különböző növényi, állati és ásványi anyagokat felhasználhatjuk. Ilyenek: állati trágya és növényi hulladékok. Ez utóbbiak közül: az apróra vagdalt venyige, a szőlőgyomlálásnál letördelt fattyúhajtások, levelek, kikapált gyom, falomb, fürészpor stb. érdemelnek említést.

Mindezen anyagokat halomban a föld színén is összegyüjthetjük, hogy a levegő minél jobban érhesse. Ezen halom vízzel, vagy a mi jobb, trágyalével gyakrabban öntözendő és forgatandó, hogy a bomlás elősegittessék és gyorsittassék.

Az istállótrágya mikénti alkalmazása tekintetében megjegyzem, hogy legczélszerűbb minden második keresztbe futó sorban, a gyökerektől mintegy 25 cm. távolságban, 30—40 cm. mély árkot húzni s ezen árokba mintegy 20—25 cm. magasságban a trágyát lazán, egyenletesen elteregetve belehányni. Ügyelni kell arra is, hogy a trágya ne jusson közvetlen a gyökerek mellé, mert ez penészedést idéz elé.

A trágya mennyisége függ a talaj minőségétől, a szőlőfaj termőképességétől s a metszési módtól. Bőtermő fajnál vagy hosszú metszés mellett több trágya kell.

, A sovány talaj ismét többet igényel, mint a kövér.Atalában czélszerűbb a gyakori ismétlődő, mint a ritka bő trágyázás, mert annak

következtében erős hajtásokat kapunk a termés rovására. A mi a mennyiséget illeti, a 3—4 éves forgóban kát. holdanként — a talaj minősége szerint — 200—400 métermázsa félig érett istállótrágya elegendő; de a 3 éves forgóra beosztott trágyázásnál czélszerű az I. forgóban istálló-, a Il-ikban compost, és a Ill-ikban ásványi trágyát alkalmazni.

Végül, különösen a homoki szőlők szempontjából, helyesnek tartom itt még pár szóval az ásványi, vagy u. n. különleges műtrágyákról is megemlékezni.

Ez utóbbi tekintetben — főleg mert itt pénzért beszerzendő speciális trágyaszerek alkalmazásáról van szó: czélszerű mindig előzetes tanulmányozás utján megállapítani, hogy mely anyagokra van a kezelendő talajnak leginkább szüksége.

Annak pontos megállapithatása végett, hogy a trágyázandó talajnak minő alkatrészei pótlandók, legczélszerűbb a trágyázás nagyban való keresztülvitele előtt egy kisebb szabású kísérlet keresztülvitelével e kérdést tisztába hozni.

Ajánlhatom e czélra az országos vegykisérleti áilomás vezetője által javaslatba hozott következő eljárást:

Válasszunk a kísérlet végrehajtására egy aránylag kisebb például 100 négyszögöl nagyságú területet s osszuk azt nyolcz egyforma parczellára. Ezen 8 parczellát a következő tabellában feltüntetett módon trágyázzuk meg a különbözőképen combinált műtrágyákkal és pedig:

1 2 3 5 6 7 81

Phoshporsavkáli

Nitrogénkáli

Nitrogénphosphorsav

'Pho*phorsav

mészkáli

Nitrogén phosphorsav

káli mész

Nitrogén phosphorsav [

káli

Phosphorsav

Trágyázatlan(control)

1

Az egy-egy párcellára alkalmazandó trágyaszerek menyisége a következő :0-l kg. phosphorsav, 0’4 kg. káliumoxid, 0’2 kg. mészoxid, 0-24 kg. nitrogén.Phosphor pótlására alkalmazhattunk superphosphátot, mely 20°/o oldható phosphor-

savat tartalmaz. Ebből parczellánkint 0'25 kg. kell. Ha e helyett csontlisztet veszünk, ebből 0-45 kg. kell egy-egy parczellára. Ha a földnek káli-tartalma fokozandó, vehetünk ötszörösen concentrált kálitrágyát, melyből 0-8 kg., vagy pedig 9*8 százalékos chlor- caliumot, melyből 07 kg. elegendő.

Alkalmazhatunk végre kainitot is, de ebből már 3 kg. kell.A nitrogén pótlására jó a chilisalétrom, melyből 1*6, a kénsavas ammon, melyből

1'2 klg.-nyi menynyiség szükséges.A mészsuperphosphátok vagy csontliszt alkalmazása mellett, a phosphorsavval

együtt meszet is viszünk a főidbe.Ha csontlisztet használunk, mely a fent megnevezett mennyiségben ugyan elegendő

phosphorsavat, de nem egészen elegendő meszet tartalmaz, azt még 0-17 kg. oltatlan mészszel kell pótolni.

Azon parczellák, melyekbe phosphorsav nem tétetik, 0 2 kg. oltatlan, vagy ha a mész maró hatásától tartunk, 0 4 kg. szénsavas mészszel (mészkővel vagy márványporral) volnának ellátandók.

Megjegyzem még, hogy minden egyes tő külön, még pedig olykép trágyázandó, hogy a tőkék körül fúrt mély lyukakba tétetik a földdel kevert trágya.,

A mi azon kérdést illeti, hogy mennyit vegyünk a műtrágyaszerekből egy tőhöz ? — ezt amost elmondottak alapján könnyen megtudhatjuk, ha a tőkék számával a felhasznált műtrágya súlyát kifejező mennyiséget elosztjuk.

A trágyaszerek mennyiségének kiszámítása a tett vizsgálatok alapján nyert azon adatokon nyugszik, melyek szerint egy 100 négyszögöl szőlőföld. jó szőlő, p. o. rizling- termelésre évenkint:

0- 9 kg. phosphorsavat,3'3 » kaliuinoxidot,1- 6 » mészoxidot és2 2 » nitrogént igényel.

Az alkalmazott trágyaszerek közül tehát a phosphorsav hatását a 2-ik és 6-ik, valamint a 7-ik és 8-ik, a káli hatását az 1-ső és 7-ik; a 3-ik és 6-ik, a nitrogén hatását az 1-ső és 6-ik, a 4-ik és 5-ik és a mész hatását az 1-ső és 4-ik, az 5-ik és 6-ik parcella termésének mennyisége és minősége közötti külömbség tünteti fel.

Előadásom e részének befejezése elütt megkívánom még említeni, hogy a jelenleg leggyakrabban alkalmazásba jövő ily műtrágyák: a hamu, mely káliumot, a csontlisztmely phosphorsavat, és a chilisalétrom, mely nitrogént tartalmaz nagyobb mennyiségben. E három anyag tehát tényleg a szőlő legszükségesebb tápanyagait tartalmazza és igy e keverékül átalánosságban a szőlőföldek trágyázására czélszerűnek nevezhető s ez okból annak, a ki az imént ajánlott kisérletet nem akarja megtenni, ezen műtrágyakeveréket lehet ajánlani

A trágyát legczélszerűbb őszszel, esőre hajló időben alkalmazni.E czélból 4—4 tőke közé keresztben 35—40 cm. mély tölcséralakú lyukakat fúrunk,

melyek mindenikébe a keverékből egy púpozott evőkanállal hintünk.A nyílást azután összevagdalt venyigével töltjük meg, hogy az eső belehatolva,

ezen anyagok feloldását elősegítse és a gyökerekhez vJó juthatást előmozdítsa.A 35—40 cm. mély lyuknak fúrása, vagy ilyen mélységű gödrök ásása a trágyá

záshoz azért tanácsos, mert a szőlők rápgyökerei oly mélyen hatolnak a földbe, hogy

24

a trágyaszer felületes alkalmazása különben czélra nem vezetne s a növényre nézve haszonnal nem járna.

Egy kát. hold megtrágyázására 250 kg. fahamu, 175 kg. csontliszt és 75 kg. chilisalétrom teljesen elegendő'. Minthogy pedig ezen trágyának alkalmazása aránylag sokba nem kerül s mégis hatásában kedvező eredményt mutat, melegen ajánlhatom szőlő- gazdáink figyelmébe.

Az országos gazd. egyesület műtrágya, szövetkezete által kieszközölt legolcsóbb műtrágyák a következők:

Párolt csontliszt 10,000 kilogrammnál 6 frt, ezen alul 6 frt 75 kr.Spodium superphosphorphat 10,000 kilogrammnál 6 frt 25 kr, ezen alul 6 frt 67 kr-Chilisalétrom 10,000 kilogrammnál 13 frt 60 kr., ezen alul 14 frt 10 kr.Chlorkáli 10,000 kilogrammnál 10 frt, ezen alul 10 frt 50 kr.Az árak 100 kilogrammonkint Budapesten értetnek, zsákot beszámítva.A szőlőnek műtrágyával való trágyázására nézve Ordódy Lajos »A műtrágyák

használata« czímű jeles munkájában arra utal, hogy az eddigi tapasztalatok szerint a szőlő trágyázását a következő forgóban találták czélszerűnek :

Egy 1,200 D-öles holdraistálló trágya.......................................... 300 q.oldható p h o sp h o rsa v .....................oldható p h o sp h o rsa v .....................k á li......................................................oldható p h o sp h o rsav .....................Icái ikáli......................................................l é g e n y .............................................. ...

Ezen normálétól a következő viszonyok között kell megfelelően eltérni :Minél mélyebb és nedvesebb a fekvés, annál kevesebb légenyt adunk, ellenkezőleg

minél magasabb és szárazabb, annál dúsabban kell a vegetatiót chili-salétrommal támogatnunk.

Minél hatalmasabb a szőlő-venyige hajtása, annál inkább kell az istállótrágyát és chili-salétromot mérsékelni; minél gyengébb a venyige, annál többször (minden 3-ik évben) kell istállótrágyát adnunk és chili-salétrommal is utána segítenünk. A silányságra valló területrészeket, melyek különösen nedves évjárás után sárgulás által árulják el ten- gésüket, kálival kell gazdagon trágyázni. Ha venyige áll rendelkezésre, úgy ez a legjobb.

A szőlők ilynemű trágyázása által nemcsak a termést növeljük, hanem a termés minőségét is tetemesen emeljük s a szőlőt minden bajokkal szemben nagyobb ellent- állásra képesítjük.

Fiatal szőlőültetvényeknél a czél az, hogy a venyigeképződést elősegítsük, mert a vegetatio első hónapjaiban a növést forcirozni kell, hogy a szőlő fája jól megérjen és jól kiállja a telet. Ezt elérendő, a chilisalétromot mérsékeljük s a légenyt inkább chili- salétrommal adjuk superphosphat adagolással.

A szénkéneggel való gyérítés.A szőlők fentartásának egy további sikeres módja, a szénkéneggel való gyéritési

eljárás, a mely abból áll, hogy a ragályozott szőlőkön, a rovarok szénkéneg befecskendezése által, évről évre pusztítatnak.

Igen természetes azonban, hogy a szénkéneget csak oly adagban szabad alkalmazni, hogy az a rovart ölje meg, de a növénynek ne ártson. Az eddigi tapasztalatok

1-ső év

2-ik év

3-ik év

4-ik év

300 q*25 ke35 »25 »35 »46 »60 »15 »

szerint kataszteri holdanként 150 kg. szükséges. Az eljárás abból áll, hogy az e czélra készült fecskendő-készülékekkel, például a Gástine-féle és a Vermorel-féle Excelsior injec- teurrel a tőkék közé lehető sűrűn alkalmazott 30—35 cm. mélységű lyukakba fecsken- deztetik a szénkéneg. Legújabban e czélra szénkénegezd'ekék is használtatnak.

A rovarnak minden irányban való lehető teljes kiirtása czéljából czélszerű mentői több lyukba alkalmazni a fecskendezést s igy szabályul lehet felállítani, hogy az adag átlag egy-egy lyukba 5 — 8 gramm legyen. Óvakodni kell azonban attól, hogy az injectió a tőkékhez nagyon közel történjék s ezért a lövelési lyukak és a tőkék közt legalább 30—40 cm. távolságnak kell lenni.

A szénkénegezés alkalmazható őszszel, tavaszkor vagy nyáron. Az eddigi tapasztalatok szerint mindenesetre legczélszerűbb a tavaszi gyérítés, márczius és április hónapokban, sőt még májusban is", főleg a fagyjárta vidékeken, mert a késői kezelés kissé visszaveti a szőlő vegetációját. Az eljárást okvetlenül száraz időben kell foganatosítani,

Hogy ezen eljárással az inficiált szőlőket, feltéve, hogy a szőlők nem voltak pusztuló állapotban, lehet fentartani: ez a tapasztalatok által kétségtelenül bebizonyított tény és igy ezen eljárást a phylioxerás szőlők fentartására bátran lehet ajánlani. Azonban nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy sikeres alkalmazására két feltétel képez conditio sine qua nont. Az egyik, a szoros értelemben vett technikai feltétel az, hogy a talaj alkata a gyéritő eljárás hatékonyságát lehetővé tegye. Mert túltömött, nehéz éstúlnedves vagy köves, különösen pedig kevéssé áteresztő agy altalajban,..mely a belé-vezétett szénkénegbol fejlődő gázok elterjedését gátolja, az eljárás hatálytalan. Ellenben sikeres: könnyű, omlós, laza — nem túlnedves — talajnemekben, melyeknek szerkezete a szénkéneggázak gyors elterjedését s minden irányban való elhatolását s ily módon a belövelési helytől legtávolabb eső rovarok megsemmisítését is lehetővé teszi. E mellett kívánatos az is, hogy a szőlők szabályos ültetésűek legyenek, mert a szabálytalan sűrű ültetésű szőlőkben azt koczkáztatjuk, hogy a belövelési helyhez nagyon közel levő tőkékről a szénkéneg nemcsak a rovart öli ki, de magát a tőkét is károsítja.

A második mellőzhetlen feltétel az, hogy a kezelendő' szőIcTelég bőven jövedelmező legyen arra, hogy az eljárás tetemes költségein fölül, a fenmaradó haszon a birtokosra nézve jutalmazó maradjon, mert az eljárás nem csak a kiadásokkal csökkenti a szőlő évi hozamát, a mi nálunk, a mellőzhetlenül szükséges trágyázás költségeit számba véve, kataszteri holdanként,.évi 60—70 forinttal, mérsékelten van előirányozva; — hanem csökkenti azzal is, hogy a gyéritett szőlők alig adják meg azon termést, a melyet a szellő a phylloxera invasiója előtti időben adott.

Mindezen körülmények figyelembe vétele után azon nézetemnek adok kifejezést, hogy hazánkban — legalább egyelőre — ez eljárás, csak a különösen kedvező és bőven jövedelmező szőlővidékeken számithat általánosabb elterjedésre.

Francziaországban a kormány a syndicatust alakitó kisebb birtokosokat — 5 hektár erejéig, a gyéritő' eljárás alkalmazása esetén, hektáronként kisebb-nagyobb 40—100 frankig~TEeqe"do“ süBvéntíóban részesíti. Nálunk kezdetben az állam az eljárás megismertetése, és terjesztése czéljából, díjtalanul adta a szőlőbirtokosoknak, a gyérítéshez szükséges anyagot, eszközöket és szellemi vezetést; ina a birtokosok, a kik gyériteni óhajtanak, a szénkénéget s a szükséges eszközöket lehető olcsón, azaz: az eredeti beszerzési áron kapják meg.

Hazai közlekedési vállalataink követendő példát találhatnak a Páris—Lyon—Mediterránéi vasnt-társaság eljárásában, mely nemcsak nagyban gyártja a szénkéneget, hanem kedvező feltételek mellett maga adja és szállítja azt a birtokosoknak, és maga kezelteti a vészlepett szőlőterületeket', érre betanított alkalmazottjaival és technikai vezetőivel. Sőt

4

26

hogy a szénkéneg hatásáról a kételkedőket is meggyőzhesse, szőlőtelepeket állított fel,' és azokat az ültetés kezdetétől fogva évenként szénkéneggel kezelteti és tartja fenn.

Úgy hiszem, e részben nálunk is kedvező működési tér nyílnék a nagyobb közlekedési vállalatok valamelyikének. Legkönnyebben az osztrák-magyar államvasut-társaságnak, mely nagy vasbányái és vashutáiban melléktermény' gyanánt könnyen gyárthatná s előnyösen értékesíthetné a szénkéneget.

A szénkéneg hatásáról, felemlitésre méltónak tartom, hogy szénkénegezéssel a vész teljesen elnyomatott:

\ 1. Hódmező-Vásárhelyen és■ 2. Kolozsvárit.

i 1 A szénkéneggel eszközölt gyéritési eljárás pedig több helyen, nevezetesen:> a) a farkasdi és , „ . ,i ,, , ... 1 allami szolotelepeken,\ * o) a szendroi ]

továbbá: Szatmár város, Tahi-Tótfalú, Soly-Kovácsi, Székesfehérvár-Tolcsva és Szinyér- váralja vidékein már 1883-ban igen szép eredményeket biztosított, úgy hogy a következő években különösen: Szent-Endrén, Pomázon, Leányfaluban, Nagymaroson és több Veszprém megyei községben, igen tekintélyes mennyiségre emelkedett azon szőlőbirtokosok száma, kik nagyobb kiterjedésű phylloxera-lepett szőlőiket mai napig is szénkénegezéssel tartják fenn, aránylag igen jó termőképességben.

Ezekben röviden és átalános körvonalokban ismertetvén a phylloxera által fenyegetett szőlők megóvásának sikerrel alkalmazható módozatait: az elárasztást, a homok- szőlők művelését és a szénkéneggel való sgyéritö eljárást«, — engedje meg Nagyméltóságod, ha most a védekezésnek nézetem szerint legfontosabb és legátalánosabban alkalmazható módját: a phylloxerás hazai szőlőknek az ellenálló amerikai szőlőfajokkal való helyettesítését ismertethessem.

Ellentálló amerikai szőlőfajokkal való védekezés.Az, a ki a phylloxerát először importálta Francziaországba: a szőlőpusztitó rovarral

i együtt behozta, annak leghathatósabb orvosszerét is: a rovar támadásai iránt érzéketlen amerikai szőlőfajtákat. Laliman ismert nevű bordeauxi ampelographus volt, a ki gyüjte-

» , ményeinek kiegészítése czéljából még a hatvanas évek elején hozatott Amerikából szőlőfajtákat-szőlőiskoláiba. Laliman beismerése szerint — már 1866-ban volt touratei szőlő-

/ jí-telepén phylloxera, még mielőtt az bárhol észleltetett volna. i v | O volt az első, a ki, midőn már a veszélyes új szőlőbetegség, melynek okozóját

csak hosszabb tanulmányozás után tudták a phylloxera-rovar alakjában megállapítani és a midőn e betegség már aggályt okozó módon pusztított a francziaországi szőlőkben: azon megfigyelést tette, hogy szőlőtelepén a rovar által elpusztított szőlőfajták közepette

i az Amerikából importált szőlők csonkitatlan erejükben díszlenek.Laliman ezen észleletét 1869-ben a franczia mezőgazdáknak Beauneben tartott

congressusán jelentette be. Észleleté azonban eleinte kétkedéssel, sőt nagy közönyösséggel fogadtatod. Azonban később 1873-ban Planchon tanár, a híres botanikus, az amerikai szőlők kérdésének tanulmányozása czéljából, a franczia kormány által Amerikába küldetvén ki, ezen kiküldetéseiről tett s Laliman felfedezésének helyességét igazoló jelentése által, 1873-ban a közfigyelmet és érdeklődést egyszerre felébresztette e fontos kérdés iránt.

Planchon tanárnak Amerikában tett tudományos észleletcin és tapasztalatain alapuló fejtegetései új világot vetettek e kérdésre s az ő következtetései szolgáltak alapul a ntontpelliéri iskola által gyakorlati kisérletekkel kapcsolatosan megindított szaktanulmányoknak s kutatásoknak és mindazoknak, mik e téren Dél-Francziaországban, sőt magában Amerikában is tétettek.

27

A kutatások azon eredményre vezettek, hogy tényleg léteznek amerikai eredetű szőlőfajták, melyek a phylloxera támadásai iránt teljesen érzéketlenek.

Első sorban Eoéx tanárnak, az említett montpelliéri iskola igazgatójának, kutatásai mutattalTTci, hogy az ellenálló képesség, a vegetatió mérvénél sokkal lényegesebb s mélyebben fekvő boncztani tulajdonságokon, vagyis az ellenálló amerikai szőlőfajok gyökérzetének tömörebb, fásabb szerkezetén alapszik.

Legyen szabad már most e tények tudományos megokolása érdekében, röviden a következőket felhoznom :

A szőlőgyökerek köztudomás szerint rostokból, edénynyalábokból és sejtekből állanak, melyek a növények tápanyagainak felvételét közvetítik. Minden gyökérnél két főrészt lehet mégkülönböztetni, úgymint: a központi fástengelyt a völgyszövettel és a kéregréteget a bélsugarakkal, a fás szövetben.

A phylloxera az eddigi tapasztalatok szerint első sorban mindig a kéregréteget támadja meg és mig kis orrmányának szúrásai által előidézett káros elváltozás a keskenyebb bélsugarakkal és tömöttebb szerkezettel biró amerikai fajoknál egyedül a kéreg- rétegre szorítkozik ; addig az európai szőlőfajoknál a bélsugarakra is kiterjed s a központi fastengelybe is behatol.

Ennek természetes következménye azután, hogy az ilyen gyengébb gyökér-szervezetű európai szőlőfajoknak, vagyis a vitis viniferának gyökerei a phylloxera szúrásai következtében egész tömegükben káros elváltozáson mennek keresztül: megduzzadnak;a duzzadt rész elébb-utóbb elrothad s vele együtt az illető gyökérszál is tönkremegy.

Épen igy van ez azon amerikai szőlőfajok gyökereinél is, melyeknek hasonló laza , szerkezetük van, például: a vitis labrusca fajtáinál.

Ellenben az ellenállóknak bizonyült amerikai szőlőfajoknál a káros elváltozás csak a kéregre szorítkozik, mert csak a kéreg duzzad meg, s a gyökér a megduzzadt kéregréteg elrothadása után is megmarad s tovább folytatja élettani működését.

Az összes európai szőlőfajok gyökereit laza szerkezet, vastag kéregréteg s széles bélsugarak; ellenben az ellenálló amerikai szőlő gyökerét tömött szerkezet, vékony kéreg és keskeny bélsugarak jellemzik. Ilyen szerkezetet mutatnak a Riparia és a Aestivalis családokhoz tartozó változványok, de a labruska-fajták, laza gyökérzetükkel s csekély ellenálló képességükkel az európai szőlőkhöz közelednek.

Az amerikai szőlőfajok gyökerei e mellett még chemiai összetételükben is eltérnek az európaiaktól, a mennyiben aráylag csekélyebb mennyiségű ásványi anyagot tartalmaznak.

Az amerikai szőlőfajok a talajminőséggel szemben nagy érzékenységet tanúsítanak s épen azért minden egyes fajnál az ellenálló képesség megállapítása után a második fontos kérdést a honosodás, illetőleg a talajhoz való alkalmazkodás, vagyis az adaptatio kérdése képezi.

Csak kevés oly amerikai faj van, mely minden, legalább normálisnak nevezhető, talajban egyaránt jól díszhk. Ilyenek első sorban a Riparia Sauvage, a Herbemont, Jacquez és York-Madeira amerikai fajok, a melyeket szaporításra bátran ajánlhatok.

Ezen szőlőfajok közül a Jacquez- és Herbemont fajok azért érdemelnek kiváló figyelmet, mert — mint később tüzetesebben lesz szerencsém előadni — nemcsak oltó-alanyul, de beoltás nélkül, közvetlen termelésre is alkalmasak. Ezért legyen szabad a következőkben röviden e két faj ismertetésére is kiterjeszkednem:

l. Herbemont (más néven Warron, Herbemont Madeira, VVarrenton, Neil, Grep, Aestivalis). Ennek eredete ismeretlen. Egyike a legjobb asztali bor szőlőfajnak, főleg pedig meszes talajokban. Kedveli a soványabb lejtős helyeket. Fürtjei igen nagyok, hosszúkások és tömöttek. Bogyói kicsinyek, feketék, kékesen harmatoltak. Héja vékony,

4*

28

húsa édes és kellemes ízű. Gyökerei középerősek, sima, kemény héjjal és a phylloxerának ellen tállanak.

Faja buja növésű, igen szép lombozattal. Gazdag talajban érzékenyebb s igen sok és erős fát nevel, s kevesebb termést adj mig meleg, sovány, meszes talajban és déli fekvésben rendkívüli terméseket hoz.

~K gyorsan alkalmazott sajtolás után a tiszta must fehér bort ad, mely állítólag a rajnamelléki borokhoz hasonló. Ha azonban a mustot a törkölyön 24—48 óráig erjeszteni hagyjuk, igen finom, de halvány vörös bort nyerünk.

Montpellieri borkereskedő-körökben ezen szőlőfaj borát igen kellemes és ízére nézve keleti Francziaország boraihoz hasonlónak mondották. Borának mellékíze nincs. Kissé későn érik, de ott, hol a kadarka jól díszük, ezen szőlőfaj is sikerrel művelhető

Alanynak igen alkalmas s a jelzett talajban kevéssé válogatós, de sima vessző után nehezen szaporítható. A fagyok iránt érzékeny. Gyökeres vesszőinek ezre ez idő szerint Francziaországban 200—250 frankon szerezhető be.

2. Jacquez^(más néven Lenoir, Black, Spanisch, El-Passó, burgundi aestivalis család), déli szoTőTaj a Ilerbemont-osztályból.

Fürtje közép, de a Herbemonténál nagyobb. Bogyói kicsinyek, gömbölyűek, feketék könnyen harmatoltak, nedvdúsak és édesek. Festanyagban igen gazdag szőlőfaj, de csakis délibb vidékekre ajánlható, a hol igen bőven terem. Ejszaki vidékeken felette kényes és csak későn vagy egyátálában nem érik meg. Kedvező fekvésekben ép úgy asztali, mint borszőlőnek alkalmas.

A szőlő fája erős növésű, levelei mélyen bevágottak. Ezen szőlőfaj leginkább Texasban kultiváltatik. Vegetatiója, valamint termőképessége a helyi, főleg a talajviszonyok szerint különböző. így száraz talajban igen keveset terem, sokat szeiiyeíj. az Anthraceno- sistól és a Peronospora yitieolától, A must czukortartalma ezen szőlőfajnál nagy; igen erős és gazdag festanyagánál fogva felette vörös, jobban mondva fekete bort ad, mely világosabb vörös borok festésére igen alkalmas. Ezen borokat Francziaországban hektoliterenként 60—70 frankjával fizetik, mig az Aramon bora, mely ez idő szerint főleg homok-talajban kultiváltatik, csak 30 frankjával kel.

Gyökerei a phylloxerának ellentállanak. Megkell még e fajnál jegyeznünk, hogy sima vesszőről szintén nehezen szaporítható. Alanynak is alkalmas.

Az ellentálló amerikai fajokTenyésztése iránt Francziaországban megindult mozgalom nem kerülte el a kormány figyelmét sem és az e téren szerzett tapasztalatokat folytonosan gondos figyelemmel kiséri. E tapasztalatok az amerikai szőlők művelésének, a phylloxera ellen való védekezési módok sorában, jogos helyet biztosítottak.

Kemény Gábor báró még 1880-ban sietett a kérdés alapos tanulmányozása czéljából szakértő megbízottait: Emich Gusztávot és Horváth Géza doktort Francziaországba küldeni, kiknek jelentései alapján a védekezési intézkedések sorába az ellentálló amerikai szőlőfajok mivelése is felvétetett. E szőlőfajok tenyésztése, mivelése és szaporítása végett állami szőlőtelepek állíttattak fél, melyek még az 1881. évben le