42
SNI gyerekek az iskolában (4.) A tanulás-tanítás módszerei Szabó Edina 2011/12. II. félév

SNI gyerekek az iskolában (4.) A tanulás-tanítás módszerei

  • Upload
    khan

  • View
    23

  • Download
    1

Embed Size (px)

DESCRIPTION

SNI gyerekek az iskolában (4.) A tanulás-tanítás módszerei. Szabó Edina 2011/12. II. félév. Tanulás. Szűkebb értelmezés szerint: a tanár által irányított ismeret feldolgozás. figyelem emlékezet - PowerPoint PPT Presentation

Citation preview

Page 1: SNI gyerekek az iskolában (4.) A tanulás-tanítás módszerei

SNI gyerekek az iskolában(4.) A tanulás-tanítás

módszereiSzabó Edina

2011/12. II. félév

Page 2: SNI gyerekek az iskolában (4.) A tanulás-tanítás módszerei

Tanulás

Szűkebb értelmezés szerint: a tanár által irányított ismeret feldolgozás.

• figyelem• emlékezet

Tágabb értelmezés szerint: minden változás, a pszichikus folyamatokat veszi igénybe és fejleszti.

• észlelés• érzékelés• figyelem• emlékezet• gondolkodás• képzelet

Page 3: SNI gyerekek az iskolában (4.) A tanulás-tanítás módszerei

A tanulás 3 fő típusa

1. Verbális: szóban közlünk ismereteket, és arra késztetnek, hogy fejlesszük az emlékezetünket

2. Motorikus: mozgásokat, cselekvéseket tanulunk meg

3. Szociális: a beilleszkedést tanuljuk meg, magatartásformákat sajátítunk el

Page 4: SNI gyerekek az iskolában (4.) A tanulás-tanítás módszerei

Tanulási stratégiákA gyakorlati fejlesztésben jól használható három

alaptípust különböztetünk meg

Mélyreható tanulás: a dolgok megértésére törekszik, ebben elsősorban a nagy összefüggések megragadása, az új ismeretek régiekhez való kapcsolása, széles áttekintése, következtetések levonása, rendszerszemlélet játszik domináns szerepet.

Szervezett tanulás: a rendszeresség, jó munkaszervezés alapkövetelményeire épül.

Mechanikus tanulás: a részletek megjegyzésére épül, az összefüggések feltárása e módszerben alig kap szerepet. A rövidtávú, minél pontosabb ismeretfelidézés e tanulás elsődleges célja.

Page 5: SNI gyerekek az iskolában (4.) A tanulás-tanítás módszerei

Elemi tanulási technikák

• szöveg hangos olvasása• néma olvasás• az olvasott szöveg elmondása• az elolvasott v. elmondott anyag néma

átismétlése szövegbeli támpont nélkül• elmondás más személynek• elolvasott v. elmondott szövegről

magnófelvétel készítése és visszajátszása• ismétlés bármely módon• beszélgetés a társakkal a tanult információról

Page 6: SNI gyerekek az iskolában (4.) A tanulás-tanítás módszerei

A tanulási technikák típusai

A közvetlen valóság megtapasztalása:A megfigyelés ráirányítása a megismerendő dologra (minél többféle érzékeléssel és észleléssel). Akkor éri el leginkább a célját, ha tudjuk, hogy mit akarunk megfigyelni. A figyelem tartósságának, intenzitásának javítása eredményesebb, ha kérdésekkel irányítjuk a figyelmet, a megfigyelés tárgyát.

A legalkalmasabb eszközök használata:A tanulási folyamat minden szakaszában különböző eszközöket használunk. Másféle eszközre van szükség az ismeret kialakításához, mint a gyakorlási szakaszban, vagy a rendszerező összefoglaláskor. A tanulási folyamat aktuális szakasza az egyéni tanulási sajátosságok határozzák meg elsősorban, hogy mely eszközök segítik legeredményesebben a tanulást.

Page 7: SNI gyerekek az iskolában (4.) A tanulás-tanítás módszerei

Rögzítési módszerek

Az emlékezeti bevésés formái lehetnek:

Memoriter – tanulás: pl. versek, szabályok megtanulása

Megerősítés rajzzal: megfigyelt dolgok, jelenségek, események ábrázolása

Eszközök használata a bevéséshez: táblázatok, térképek, ábrák használata

Page 8: SNI gyerekek az iskolában (4.) A tanulás-tanítás módszerei

Az információkeresés megtanulása

Az információ megtalálásának előzménye az a tudás, amely hozzásegít az információ

megtalálásához, pl.: melyik könyvben keressük az információt, hol találjuk a könyvet

Page 9: SNI gyerekek az iskolában (4.) A tanulás-tanítás módszerei

A tanulás időbeli és sorrendi tervezése

A tanulás során meg kell tervezni a sorrendiséget,

az időbeli beosztást

Page 10: SNI gyerekek az iskolában (4.) A tanulás-tanítás módszerei

A lényegkiemelés technikáinak gyakorlása

• a szövegekben a lényeges szavak, gondolatok megkeresése, aláhúzása,

• a történetekből a legfontosabb mondanivaló kigyűjtése, szűkített megfogalmazás

• vázlatok készítése

Page 11: SNI gyerekek az iskolában (4.) A tanulás-tanítás módszerei

A tanulás külső feltételeinek megteremtése

• A tanulás állandó helyének kialakítása

• Egyéb tevékenységek szüneteltetése

• Zavaró körülmények megszüntetése

• A tanuláshoz szükséges eszközök előkészítése

Page 12: SNI gyerekek az iskolában (4.) A tanulás-tanítás módszerei

Tanulási stílusok I.

A hatékony tanulási technikák kidolgozásához figyelembe kell venni azt is, hogy milyen stílus felel meg leginkább az önálló tanuláshoz. A tanulási stílusban az érzékleti modalitások, a társas környezet, valamint az egyéni reagálás típusa fejeződik ki.

Auditív stílus: a verbális ingerekre figyel elsősorban, önálló tanuláshoz gyakran a hangos feldolgozásra épít

Vizuális stílus: a tanuló a látottakra támaszkodik, s nem csak a memorizálás, hanem gyakran a rögzített anyag felidézése is először képileg történik

Mozgásos stílus: cselekvés, a motorikusság játszik vezető szerepet, a memorizálást gyakran mozdulatokkal

Page 13: SNI gyerekek az iskolában (4.) A tanulás-tanítás módszerei

Tanulási stílusok II.

Társas stílus: igényli a barátok, szülők, tanárok segítő jelenlétét, kedveli a tanulók, ha az anyagot megbeszélheti másokkal.

Egyéni stílus: nyugalmat, csendet kedveli, zavarják a környezet ingerei, a körülötte lévő emberek.

Impulzív stílus: az ilyen tanulók válaszaikat inkább intuitív módon közlik, gyakran előbb beszélnek, minthogy mérlegeltek volna.

Reflektív stílus: logikai egységbe foglalják az információkat.

Page 14: SNI gyerekek az iskolában (4.) A tanulás-tanítás módszerei

Motiváció

A tanulási motiváción a tanulási tevékenységre késztető belső feszültséget értjük. A motiváció fejlesztésénél figyelembe kell venni a tanuló beállítottságát. A tanulás fontosságáról, módjairól, technikájáról folytatott beszélgetéseknek kiemelkedő a szerepük.

Szintjei:Beépülő motiváció: a tanuló teljesíti a szülők, a társadalom és saját magával szembeni követelményeket. Belső tényezők irányítják a tanulást.Külső tanulási motiváció: beszélgetés keretében zajlik. Befolyásolja a tanuláshoz való viszonyt. A motiválásban célszerű figyelembe venni a tanulók egyéni különbségeit.

Legértékesebb motiválás a tanulóknak az iskolához való jó viszonyukban teljesedik ki. Ha sikerül az a tanulók iskolai életét érdekessé tenni, az egész motivációs bázisukat kedvező irányba befolyásoljuk. 

Page 15: SNI gyerekek az iskolában (4.) A tanulás-tanítás módszerei

PQRST módszer

Az egyetemi hallgatók számára készült, hogy javítsa a tankönyvi anyagok megtanulását és az azokra való emlékezést.

A módszer a következő 5 szakasz kezdőbetűiből kapta a nevét:

Preview (előzetes áttekintés)Question (kérdés)Read (olvasás)Self-recitation (felmondás)Test (ellenőrzés)

Page 16: SNI gyerekek az iskolában (4.) A tanulás-tanítás módszerei

Tanulási, értékelési módszerek

Tanulási módszerek:• Kooperatív tanulás: együtt tanulást jelent,

együttműködésre nevel• Kompetencia alapú oktatás: a tanulás sikerének igen

lényeges előfeltételeÉrtékelési módszerek:Funkciója, hogy a tanuló és a tanár számára nyújtson visszajelzést

a tanulás eredményéről, tempójáról, a tanítás hatékonyságáról.Célja szerint:• Formatív• Szummatív• Diagnosztikus

Page 17: SNI gyerekek az iskolában (4.) A tanulás-tanítás módszerei

Oktatási stratégiák

„Olyan eljárásrendszer, amelynek során a tanuló ismereteket szerez, készségei, jártassági, képességei

alakulnak ki, gondolkodási és megismerési műveleteket sajátít el, s ezeket később, új ismeretek

tanulásához, problémamegoldásához tudja felhasználni. Az oktatási módszerek a stratégiák részeként a legcélravezetőbb, tanár és tanuló

együttműködésén alapuló eljárások. Az oktatási stratégiák alkalmazásának célja a pedagógiai

folyamatban a tudás elsajátítása és képességfejlesztés. Sajátos célok elérésére szolgáló módszerek, eszközök, szervezési módok és formák.”

(Nagy Sándor, 1993)

Page 18: SNI gyerekek az iskolában (4.) A tanulás-tanítás módszerei

Az oktatás munkaformái

• Frontális munka• Csoportmunka• Páros munka• Egyéni munka

Page 19: SNI gyerekek az iskolában (4.) A tanulás-tanítás módszerei

A differenciálás szempontjai az integratív pedagógiában

Az integratív pedagógia alapvető feltételei az oktatás differenciálásával függnek össze. Az oktatás differenciálásának feltételei vannak:

• oktatás individualizálása• a célok szerint differenciált tanulás elve• a differenciált tanulási segítségnyújtás elve• egyéni teljesítményértékelés elve• két-tanáros modell

Page 20: SNI gyerekek az iskolában (4.) A tanulás-tanítás módszerei

Az SNI tanulók oktatásaLátásfogyatékosság

Tág értelemben látássérült az a személy, akinek látóképessége az ép látáshoz viszonyítva csökkent.

Pedagógiai értelemben látássérültnek minősül az a gyermek, akinek látásvesztesége olyan súlyos fokú, hogy csak megfelelően kialakított tárgyi és személyi környezetben, speciális módszerek és eszközök segítségével képes optimálisan fejlődni, ismereteket feldolgozni, tanulni.

Rehabilitálhatja (habilitálhatja): tiflopedagógusRehabilitációs (habilitációs) órák: • vakoknak: 40% / heti kötelező óraszám• gyengénlátóknak: 35% / heti kötelező óraszámLátássérültek gyógypedagógiai vizsgálata:

Látásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság

Page 21: SNI gyerekek az iskolában (4.) A tanulás-tanítás módszerei

Az iskolai integráció speciális objektív feltételei közé tartoznak az alábbiak

A tanterem megvilágítása, berendezése• a gyengénlátók gyermek padja és a tábla közötti

távolság 2-3 méter legyen• gyengénlátó gyermek számára fontos az emelhető

tetejű asztal• a tábla minősége, feketére vagy sötét színűre

festett táblaMilyen az iskola eszközellátottsága• van-e az iskolának nagyító fénymásoló berendezése• korszerű számítástechnikai eszközök megléte• optikai segédeszközök

Page 22: SNI gyerekek az iskolában (4.) A tanulás-tanítás módszerei

Segédeszközök

Optikai segédeszközök:• szemüvegek• nagyítók, távcsövek, teleszkópok• olvasótelevíziók• kézikamerás olvasókészülékek

Tanulást segítő egyéb eszközök: • emelhető lapú speciális asztal, csúszásgátló fólia,

megfelelő íróeszközök• asztali lámpa, könyvtartó állványok, laptartók,

speciálisan kialakított vonalzók, szögmérők

Page 23: SNI gyerekek az iskolában (4.) A tanulás-tanítás módszerei

Az SNI tanulók oktatásaHallásfogyatékosság

Hallássérültek azok a személyek, akiknek hallássérülésük van, a népesség kb. 10%-át teszik ki. Sérülésük lehet átmeneti, vagy maradandó. Az iskoláskorúak 4-6%-át érinti, s 3%-uknál maradandó a halláscsökkenés. A sérülés lehet 1 vagy 2 oldali.

Rehabilitálhatja (habilitálhatja): szurdopedagógusRehabilitációs (habilitációs) órák: • nagyothallóknál: 40% / heti kötelező óraszám• siketeknél: 50% / heti kötelező óraszám

Hallássérültek gyógypedagógiai vizsgálata:Országos Hallásvizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság

Page 24: SNI gyerekek az iskolában (4.) A tanulás-tanítás módszerei

Hallássérült gyermek az óvodában

• Ha az óvónő szól hozzá, minél közelebb menjen• Tanítsa meg a gyereknek a társai nevét• Ösztönözze a szóbeli megnyilatkozásra• Győződjön meg róla, hogy megértette-e a

gyermek az utasítást• Sok vizuális szemléltetés• Kezelje egyenrangú tagként, kapjon feladatot• Csak annyi segítséget kapjon, amennyire éppen

szüksége van• Kirándulásokon a pedagógus közelében maradjon

Page 25: SNI gyerekek az iskolában (4.) A tanulás-tanítás módszerei

Hallássérült gyermek az iskolában

• Olyan ülőhelye legyen, ahonnan közelről láthatja/hallhatja a tanárt

• Fontos információkat megismételni• Témaváltás jelzése, írásos

összefoglalók kézbeadása• Vizuális szemléltetés• Probléma a hosszas előadás, adjunk

számára jegyzetet• Óraváltozás/teremcsere stb.

információkat kapja meg írásban is

Page 26: SNI gyerekek az iskolában (4.) A tanulás-tanítás módszerei

Az SNI tanulók oktatásaBeszédfogyatékosság

A beszédben akadályozottak, beszédhibásak, beszédfogyatékosok: egy adott nyelvi populáció azon tagjai, akiknek a beszéd- és nyelvi fejlődése különböző okok következményeként nem indul meg, lassan indul meg, kórosan késik vagy a már kialakult beszéd szenved különféle szinteken sérülést.

Rehabilitálhatja (habilitálhatja): logopédusRehabilitációs (habilitációs) órák: 40% / heti kötelező óraszám

Beszédfogyatékosok gyógypedagógiai vizsgálata:Országos Beszédvizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság

Page 27: SNI gyerekek az iskolában (4.) A tanulás-tanítás módszerei

Az SNI tanulók oktatásaMozgásfogyatékosság

A mozgásszervrendszer veleszületett vagy szerzett károsodása a szervezet funkcionális képességeit, az egyén aktivitását maradandóan akadályozza, az egyén részére hátrányos helyzetet, korlátozott életvitelt okozhat.

Rehabilitálhatja (habilitálhatja): szomatopedagógus, gyógytornász, gyógytestnevelő, konduktor

Rehabilitációs (habilitációs) órák: 40% / heti kötelező óraszám

Mozgássérültek gyógypedagógiai vizsgálata:Országos Mozgásvizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság

Page 28: SNI gyerekek az iskolában (4.) A tanulás-tanítás módszerei

A mozgásnevelés integrálása a nevelési, oktatási folyamatba

Célja a mozgás szervrendszer működésének optimális szintre emelése, az életkori sajátosságoknak megfelelő lehetséges mozgásos alkalmazkodó képesség kialakításával a személyi függetlenség elérése érdekében.

• Mozgásszervi rehabilitáció• Pedagógiai tevékenység• Terápia, nevelés, oktatás=mozgásnevelés• Orvosi rehabilitációra épül

Page 29: SNI gyerekek az iskolában (4.) A tanulás-tanítás módszerei

Az akarat és az önaktivitás fejlesztésének az elve

Mozgásra, tevékenységre, aktivitásra nevelés (belső tartalékok motiválása, mozgáskésztetés), az önállóság fejlesztése, a független felnőtté válás segítése.

Page 30: SNI gyerekek az iskolában (4.) A tanulás-tanítás módszerei

A nevelés, oktatás főbb sajátosságai

• A nevelés, oktatás, sajátos kiegészítésekkel, de megegyezik a nevelés, oktatás alapvető célrendszerével és tartalmi szabályozásával (NAT, Irányelv

• Személy-specifikus különleges rehabilitáció egyedi felzárkóztatást, differenciált ellátás

• Szükség szerint egyéni fejlesztési terv alapján, egyéni foglalkoztatás. Lehetővé teszi az egyéni kommunikációs lehetőségek szerinti oktatást és a logopédiai ellátást

• Korrekciós jellegű speciális képességfejlesztő foglalkozások, speciális módszerek, segítő és egyedi eszközrendszer

• Gyógykezelés, gyógyászati segédeszköz ellátás• Szokásostól eltérő magatartás csökkentése• Családdal együttműködő team• Tudatos, célszerű pályaorientáció

Page 31: SNI gyerekek az iskolában (4.) A tanulás-tanítás módszerei

Az SNI tanulók oktatásaAutizmus

A pervazív zavarok az idegrendszer korai, feltehetően veleszületett ártalmának következményei. Az agyi működés súlyos, az alapvető fejlődési területeket érintő, átható, az egész életen át tartó és fogyatékossághoz vezető zavara.Fontos a fogyatékosságnak megfelelő tanterv, a bejósolhatóság, napirend.

Rehabilitálhatja (habilitálhatja): gyógypedagógus, pszichológus, pszichopedagógus

Rehabilitációs (habilitációs) órák: 50% / heti kötelező óraszám

Autisták vizsgálata:Megyei Szakértői és Rehabilitációs BizottságDe! Gyermekpszichiátriai vizsgálat után!

Page 32: SNI gyerekek az iskolában (4.) A tanulás-tanítás módszerei

Az SNI tanulók oktatásaKomplex részképesség zavarok

Diszlexia/gráfia/kalkulia:Normál tanterv→mentesség az értékelés alól. Vizsgákon, érettségin más tárgyat választhat, kiválthatja írásbeli, illetve szóbeli vizsgával. Felvételinél plusz pontot jelent.

Rehabilitálhatja: • diszlexia/gráfia: logopédus, pszichopedagógus• diszkalkulia: más gyógypedagógus is

Rehabilitációs órák: 15% / heti kötelező óraszám

Page 33: SNI gyerekek az iskolában (4.) A tanulás-tanítás módszerei

Az SNI tanulók oktatásaHiperaktivitás

Jellemzője a kitartás hiánya a kognitív tevékenységben, csapongás, egy tevékenységből anélkül vált át másikba, hogy az előzőt befejezné, illetve a rendezetlen, nem jól irányzott, túlzott aktivitás. Általában társul a figyelemzavarral. Az oktatás normál tanterv szerinti.

Rehabilitálhatja: pszichológus, pszichopedagógus, gyógypedagógus

Rehabilitációs órák: 15% / heti kötelező óraszám

Page 34: SNI gyerekek az iskolában (4.) A tanulás-tanítás módszerei

Az SNI tanulók oktatásaMutizmus

A korábban már jól beszélő gyermek bizonyos helyzetekben vagy feltételek között nem szólal meg, innen az elnevezés „választott némaság”. Az oktatás normál tanterv szerinti. Előtérbe helyezni az írásbeli feleletet!

Rehabilitálhatja: pszichológus, pszichopedagógus

Rehabilitációs órák: 15% / heti kötelező óraszám

Page 35: SNI gyerekek az iskolában (4.) A tanulás-tanítás módszerei

Az SNI tanulók oktatásaTanulásban akadályozott tanulók

IQ: 50-70Eltérő tanterv szerinti oktatás!• részleges integráció (csoportbontás)• teljes integráció (2 tanáros modell)

Rehabilitációs órák: 15% / heti kötelező óraszám

Page 36: SNI gyerekek az iskolában (4.) A tanulás-tanítás módszerei

Az SNI tanulók oktatásaÉrtelmileg akadályozott tanulók

IQ: 35-49Értelmileg akadályozottak tanterve.Elsősorban szokásrendszer kialakítása.

Rehabilitációs órák: 15% / heti kötelező óraszám

Súlyos fogyatékosok:• Fejlesztő felkészítés (egyénileg 8 óra/hét;

csoportosan 10 óra/hét)• Fejlesztő iskola (heti 20 óra)

Page 37: SNI gyerekek az iskolában (4.) A tanulás-tanítás módszerei

Iskolai munka: Alsó szakasz

• Pszichés funkciók fejlesztése• Képesség és szokásrendszer kialakítása• Játékos fejlesztési formák dominálnakA pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs

foglalkozások jellemzői:• Kognitív funkciók fejlesztése szenzomotoros

tapasztalatszerzés útján• Bazális stimuláció• Vizuomotoros koordináció, grafomotoros

ügyesség fejlesztése• Beszédindítás, beszédkésztetés, beszédállapot-

javítás, szókincsfejlesztés

Page 38: SNI gyerekek az iskolában (4.) A tanulás-tanítás módszerei

Iskolai munka: Középső szakasz I.

• A valóság megismeréséhez szükséges ismeretek és technikák elsajátítása

• Napi tevékenységekbe ágyazott ismeretközvetítés, készségfejlesztés

• Jel-és szimbólumértés kialakításaA pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs

foglalkozások jellemzői• Egyéni sajátosságokon alapuló előző

szakaszbeli fejlesztés megerősítése• Értelmi képességek, figyelem, emlékezet,

gondolkodás fejlesztése

Page 39: SNI gyerekek az iskolában (4.) A tanulás-tanítás módszerei

Iskolai munka: Középső szakasz II.

• Orientációs képességek (tér, idő) fejlesztése

• A meglévő ismeretek gazdagítása• Az érzelmi élet gazdagítása, szociális

érzékenység fejlesztése verbális és nemverbális kommunikációs technikák elsajátításával

• Egész személyiségre kiható–helyi lehetőségekhez igazodó- terápiák alkalmazása

Page 40: SNI gyerekek az iskolában (4.) A tanulás-tanítás módszerei

Iskolai munka: Felső szakasz

• Az ismeretek bővítése• Alapvető kultúrtechnikai ismeretek differenciált

alkalmazása• Munkaképesség kialakítása• Normakövetés egyszerű szociális kapcsolatokban• Életvezetést segítő technikák alkalmazásaA pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs

foglalkozások jellemzői• Eddig hasznosított terápiák, kommunikációs

technikák alkalmazása

Page 41: SNI gyerekek az iskolában (4.) A tanulás-tanítás módszerei

Folyamatos figyelemmel kísért gyerekek

Az oktatás normál tanterv szerinti.• havonta szülő felé jellemzés a gyerekről• negyedévente bizottság felé jellemzés küldése• félévente a bizottság megfigyeli őket

Kötelező az integrált sajátos nevelési igényű gyerekeknél fejlesztő napló vezetése a

rehabilitációs foglalkozásokról! Fejlesztési terv készítése.

Page 42: SNI gyerekek az iskolában (4.) A tanulás-tanítás módszerei

Felhasznált irodalom

• Némethné Tóth Ágnes: Az inkluzív pedagógia didaktikai alapjai. Pápai Nyomda Kft, 2007

• Török M., Bécsi M., Erdei R., Fegyver M., Kissné Almási K. (szerk.): Kézikönyv a sajátos nevelési igényről és az integrációról. Start Nyomda, Nyíregyháza, 2010