szamitogep alapismeretek

06 (30) 932-8110 [email protected]

www.arconsult.hu

Arconsult Kft 1124 Budapest, Németvölgyi út 47.

2007.09.09.1. oldal

Számítógép alapismeretek jegyzet

TTaarrttaalloommjjeeggyyzzéékk

11.. AAllaappffooggaallmmaakk,, sszzáámmííttóóggéépp kkeezzeellééss ((22..--1111.. oollddaall)) 1.1 Alapfogalmak (Hardver, Szoftver, Operációs rendszer, stb.) 1.2 A számítógép felépítése (CPU, RAM, HDD, ODD, stb.) 1.3 Számítógép kezelés (asztal, ablakok, tálca, sajátgép) 1.4 Az egér és billentyűzet kezelése

22.. AAzz ooppeerráácciióóss rreennddsszzeerr hhaasszznnáállaattaa ((1111..--1188.. oollddaall)) 2.1 Indítási folyamat, bejelentkezés 2.2 Mappák, fájlok és kiterjesztéseik, attribútumok 2.3 Windows könyvtárszerkezet, Intéző, hivatkozások, útvonalak 2.4 Címsor, „Futtatás”, a Windows Intéző funkciói 2.5 A jobb-klikk menü funkciói a „vágólap”, és a „Kellékek”

33.. HHáállóózzaattookk ((1188..--3300.. oollddaall)) 3.1 Hálózat LAN, WLAN, WAN, Intranet, Internet, VPN 3.2 Számítógép név - fizikai (IP) cím - munkacsoport - tartomány 3.3 Mappamegosztás 3.4 Hálózati számítógép az intézőben - címsor - munkacsoport tallózás 3.5 E-mail (elektronikus levelezés) 3.6 Az Internet Explorer 7 felülete, beállításai 3.7 Az Internet Explorer 7 kezelése 3.8 Tematikus és kulcsszavas keresők

44.. SSzzöövveeggsszzeerrkkeesszzttééss ((MMiiccrroossoofftt WWoorrdd 22000033)) ((3311..--3355.. oollddaall)) 4.1 Mozgás a szövegben 4.2 Szöveg kezelése, mozgatása 4.3 Betűtípus 4.4 Bekezdés - Formátum


www.arconsult.hu


2007.09.09.2. oldal

11.. AAllaappffooggaallmmaakk,, sszzáámmííttóóggéépp kkeezzeellééss 1.1 Alapfogalmak Szoftver (software) alatt számítógépek memóriájában elhelyezkedő, azokat

működtető programokat értünk. A szoftvert az különbözteti meg a fogalmilag vele szembeállított, és azt kiegészítő hardvertől, hogy egy számítógép a hardver az egyedi, fizikai részét, míg a szoftver az általános, szellemi részét jelenti. Bővebben: hu.wikipedia.org/wiki/Software

Hardver (angolul hardware) alatt a számítógép fizikailag megfogható részeinek összességét értjük. A számítógép működéséhez alapvetőn hardver és szoftver szükséges, a kettő közötti kapcsolatot a firmware hozza létre, ami a hardverekbe a gyártók által „beépített” szoftvernek tekinthető.

Egy személyi számítógép alkatrészei a számítógépházban általában a következők: • alaplap, amelyen a processzor, a memória, és a bővítőkártyák számára csatlakozók

találhatók. • áramforrás (táp), amely a számítógépet látja el a szükséges árammal.

• háttértárolók vezérlői (általában az alaplapon találhatóak) melyek a különböző típusú háttértárolókat (merevlemez, hajlékonylemez (floppy), CD-ROM, DVD-ROM) vezérelnek

• grafikus kártya (videokártya, VGA-kártya) • csatolók (PS/2, FireWire, USB, párhuzamos, soros) melyeken keresztül külső

eszközök (perifériák), kapcsolhatók a számítógéphez, például: nyomtató, szkenner, pendrive, digitális fényképezőgép stb.

• hangkártya • hálózati kártya

Bővebben: http://hu.wikipedia.org/wiki/Hardver Firmware egy olyan szoftvertípus, amely a hardvereszközbe van beépítve, és a

legalapvetőbb funkciókat biztosítja a hardver működtetéséhez. Ilyen pl. a személyi számítógépek BIOS-a. Bővebben: hu.wikipedia.org/wiki/Firmware

Operációs rendszernek (Operating System , OS) nevezzük a számítástechnikában a számítógépeknek azt az alapprogramját, mely közvetlenül kezeli a hardvert, és egy egységes környezetet biztosít a számítógépen futtatandó alkalmazásoknak (például szövegszerkesztők, játékok stb.).

A Microsoft Windows a Microsoft Corporation többfeladatos, grafikus felhasználói felületek, és azzal rendelkező operációs rendszerek, valamint bizonyos mobiltechnológiák családja.

A Windows operációs rendszerek szabványos felületet nyújtanak, mely legördülő menükre, ablakokra és egy mutatóeszközre, például egérre alapszik. A Windows operációs rendszerek nagy részét magyar nyelven is kiadták.

Bővebben a Windows operációs rendszerről: hu.wikipedia.org/wiki/Microsoft_Windows


www.arconsult.hu


2007.09.09.3. oldal

Bővebben az operációs rendszerről: http://hu.wikipedia.org/wiki/Operációs_rendszer

1.2 A számítógép felépítése

Belső részek:

• A CPU (Central Processing Unit – központi feldolgozóegység) más néven processzor, a számítógép „agya”, azon egysége, mely az utasítások értelmezését és végrehajtását vezérli, félvezetős kivitelezésű, összetett elektronikus áramkör. A PC-be helyezett processzort az Intel fejlesztette ki. A processzor alatt általában mikroprocesszort értünk, régebben a processzor sok különálló áramkör volt, ám mikroprocesszorral sikerült a legfontosabb dolgokat egyetlen szilíciumlapkára integrálni. Bővebben: hu.wikipedia.org/wiki/CPU

• Az Alaplap (MotherBoard / MainBoard) a központi vagy elsődleges áramköri lapkája egy számítógépes rendszernek vagy más összetett elektronikai rendszernek. Egy tipikus számítógépben a mikroprocesszor, a fő memória és egyéb alapvető összetevők az alaplapra vannak építve. A számítógép többi komponense, például a külső tárolók, vezérlőáramkörök a video-megjelenítéshez és a hanghoz, valamint a perifériák általában valamilyen kábellel vagy csatlakozóval vannak az alaplaphoz kötve. Bővebben: hu.wikipedia.org/wiki/Alaplap

• A Memória (Random Access Memory) tetszőleges hozzáférésű memória. Az adatok csak addig maradnak meg benne, amíg a számítógép feszültség alatt van: kikapcsoláskor a benne tárolt adatok elvesznek. A RAM főbb feladata az ideiglenes adatok tárolása: például a programok utasításai, adatok, a CPU munkájának eredményeinek a tárolása. Bővebben: hu.wikipedia.org/wiki/RAM

• A merevlemez meghajtó (Hard Disk Drive / winchester) mágneses elven működik. Ezen a háttértárolón helyezkedik el a mai PC-ben az adataink többsége: hiszen a winchester rendelkezik a legnagyobb tárolókapacitással, leggyorsabb átviteli sebességgel. Bővebben: hu.wikipedia.org/wiki/HDD

• Az Optikai meghajtók és adattárolók (Optical Disk Drive) lézersugár használatával működő tároló rendszerek. Ide soroljuk a CD és DVD lemezeket. A technológia legfőbb szempontja az optikai adathordozó (lemez) cserélhetősége: a használaton kívüli lemezt zárt helyen tárolhatjuk, kompakt mérete miatt könnyen magunkkal vihetjük és másik gépen bonyolult szerelési műveletek nélkül azonnal használatba vehetjük. Bővebben: hu.wikipedia.org/wiki/Optikai_adattárolók

• A Videokártya (Video Grapics Accelerator card) más néven videoadapter, grafikus kártya vagy grafikus adapter a számítógép része. Feladata, hogy a számítógép által küldött információkat feldolgozza, és egy megjelenítő egység számára értelmezhető jelekké alakítsa. Ez az egység általában a monitor, de lehet LCD TV, HDTV vagy projektor. A grafikus kártya és a megjelenítő különböző grafikus szabványok szerint kommunikálhat egymással. A videokártya kivitelezés alapján lehet alaplapra integrált vagy bővítőkártya. Bővebben: hu.wikipedia.org/wiki/Grafikus_kártya

• A Hálózati kártya (Ethernet card) segítségével a számítógép képes hálózatot létesíteni más számítógépekkel. Olyan berendezés-együttes (hardver és szoftver), amely lehetővé teszi az egymással összekapcsolt autonóm számítógépek közötti információáramlást. Ezt a


www.arconsult.hu


2007.09.09.4. oldal

képességet hír- és információtovábbításra, vagy az erőforrások megosztásra használhatjuk fel. Bővebben: hu.wikipedia.org/wiki/Számítógép-hálózat

• A Hangkártya (Sound card) egy számítógép-bővítőkártya, ami hangot fogad és ad ki, számítógépes programok utasítására. Tipikus felhasználási területei: multimédiás alkalmazások, hang és videó-szerkesztések, és szórakozás (filmnézés, zenehallgatás, játékok). A legtöbb mai számítógépben ez az eszköz az alaplapra van építve (integrálva), de egyes korábbi gépekhez még külön kell beszerelni. A professzionális felhasználók szintén külön szoktak hangkártyát vásárolni, sokkal jobb minősége és teljesítménye miatt. Bővebben: http://hu.wikipedia.org/wiki/Hangkártya

Főbb perifériák (külső részek): • A Képernyő (angolul: Monitor), manapság a számítógép legfontosabb kiviteli

egysége (perifériája) a televíziókhoz hasonló monitor. A monitort egy kábel köti össze a videó adapterrel (videókártya), mely utasításai alapján jeleníti meg a kívánt képet. Bővebben: http://hu.wikipedia.org/wiki/Monitor

• A Billentyűzet (Keyboard) az írógép mintájára kialakított számítógépes beviteli eszköz. A billentyűzet az írott szöveg bevitelére szolgál, valamint befolyásolható vele a számítógép működése. Fizikailag a billentyűzet a főleg négyszög alakú billentyűk, más néven gombok elrendezéséből áll. A gombokra különböző karakterek és feliratok vannak gravírozva vagy nyomtatva; a legtöbb gomb esetében a gomb minden lenyomása megfelel az adott szimbólum leírásának. Egyes szimbólumok leírásához azonban egyszerre több gomb lenyomására is szükség lehet, míg bizonyos gombok lenyomása csak a számítógép vagy a billentyűzet működésére van befolyással, és nem ír le semmilyen jelet vagy karaktert. Bővebben: http://hu.wikipedia.org/wiki/Billentyűzet

• Az egér (mouse) egy kézi mutatóeszköz számítógépekhez, egy kis, kézhez álló tárgy egy vagy több gombbal. Az egér belsejében található érzékelő felismeri és továbbítja a számítógép felé az egér mozgását egy sima felületen. Az egér mozgatása többnyire a monitor képernyőjén megjelenő kurzor helyzetét befolyásolja. Az egér gombjainak használatát kattintásnak nevezik. Bővebben: http:/hu.wikipedia.org/wiki/Egér (számítástechnika)

• A Nyomtató (Printer) olyan hardver, kimeneti periféria, melyet arra használható, hogy a digitális adatokat megjelenítse nem elektronikus formában, általában papíron. A nyomtatott kép minősége annál jobb, minél sűrűbbek, és minél kisebbek a rajzolatokat felépítő pontok. A nyomtatás sebességét lap/percben mérjük. Bővebben: http://hu.wikipedia.org/wiki/Nyomtató

• A Szkenner, más néven lapolvasó (angolul: Scanner) a számítógép olyan perifériája, mely szövegek, képek, digitalizálására, számítógépbe való bevitelére szolgál. Bővebben: http://hu.wikipedia.org/wiki/Scanner

• Az USB-kulcs (angolul: USB-key vagy Pendrive) egy apró, könnyű, strapabíró, mobil és nagy sebességű adathordozó. A számítógép USB csatlakozófelületéhez kapcsolódik. Segítségével könnyedén átvihetjük adatainkat egy másik számítógépre. Gyors eltávolítási funkciójának köszönhetően egyszerű a


www.arconsult.hu


2007.09.09.5. oldal

csatlakoztatása és a leválasztása.

1.3 Számítógép kezelés (a Windows XP operációs rendszer felülete)

Az Asztal Tekintse meg az alábbi képet, majd a kép alatt elhelyezkedő jelmagyarázatot!

1.3.a. ábra

Jelmagyarázat:

1. Az asztal (Desktop) Az egész kép maga az Asztal. Ez a felhasználó megszokott munkakörnyezete.

2. Ikonok A programok, dokumentumok, mappák, fájlok egyaránt ikonok formájában láthatóak, ezekre kattintva megfelelő módon az egér segítségével elindíthatjuk azokat.

3. Start Menü • Kilistázza az számítógépre telepített programokat • Megmutatja a leggyakrabban használt programokat egyedi statisztika

alapján • Segítségével könnyedén elérhetjük a „Dokumentumok”, „Sajátgép” „Hálózati

helyek” rendszer-mappákat valamint további eszközöket mint a


www.arconsult.hu


2007.09.09.6. oldal

„Vezérlőpult”-ot mely segítségével a számítógép beállításait módosíthatjuk. Ugyanitt tudjuk többek között (szabályosan) kikapcsolni vagy újraindítani a számítógépet, felhasználót váltani illetve kijelentkezni a rendszerből a Kijelentkezés és Kikapcsolás funkcióknál.

4. Gyorsindítás (Quick Launch) Az Asztalon elhelyezett ikonokhoz hasonlítható, ezek a kisebb ikonok ugyanazt a funkciót töltik be. Kevesebb helyet foglalnak a kijelzőn és a jobb oldalán lévő kettős nyíl segítségével további elemek is megmutatkozhatnak. Hasznos, ha egy alkalmazás teljes méretben látható, és nem akarjuk eltüntetni egy pillanatra sem, azonban szeretnénk elindítani egy másik programot. A gyorsindítás funkció a rendszer alap-beállításai szerint ki van kapcsolva, bekapcsolásához kattintsunk a Tálca egy üres területére jobb egérgombbal, majd a megjelenő listán legfelül válasszuk ki az „Eszköztárak” funkciót, ezt követve az kinyílik, majd kattintsunk a „Gyorsindítás” menüpontra. Ezzel ki/be kapcsolható a funkció.

5. Futó programok A felhasználó által indított programok listája egymás mellett, kis téglalapokon. (A Start Menü, és a Gyorsindítástól közvetlen jobbra található) Az egérrel való kattintással választhatunk a futó programok között hogy éppen melyiket lássuk, azaz melyik legyen leg elől. Egyszerűen rá kell kattintani a kívánt program téglalapjára ahhoz hogy őt lássuk, ha ismét rákattintunk akkor eltűnik, és az előtte használt ablak lesz az előtérben. Lehetőség van gyorsbillentyűvel is váltani, ehhez tartsa nyomva a bal oldali ALT gombot, majd nyomja meg a TAB (Caps Lock fölötti) gombot. Az ALT gomb mindvégig lenyomott állapotban van, ahányszor megnyomjuk a TAB gombot annyiszor halad tovább a felugró listában a kijelölés az elemeken, amelyik fölött elengedjük a TAB billentyűt az a program lesz aktív és kerül előtérbe.

6. Tálca (System tray) Itt látható az összes a felhasználó által indított és éppen futó program. Lásd: az előző pontnál (5.)

7. Nyelvi eszköztár (Language toolbar) A számítógép nyelvi beállításait lehet módosítani az apró eszköz segítségével. Kattintásra megmutat egy listát ahol a felhasználó megváltoztathatja a beviteli nyelvet amivel éppen ír.

8. Értesítési terület (Notification area) Az értesítési terület az óra, és a tőle balra elhelyezkedő elemek egészen a balra néző kis nyílig. A nyílra kattintva további elemek is


www.arconsult.hu


2007.09.09.7. oldal

megjelenhetnek. Némely futó program egyaránt megjelenik a Tálcán és az Értesítési területen, illetve akár egyik, akár másik helyen jelenik meg.

A Sajátgép

A Windows rendszer az angol abc betűjeleit használja a meghajtók eléréséhez és címzéséhez. Itt merevlemezes-, cserélhető-, és hálózati meghajtókkal találkozhatunk.

Tekintse meg az alábbi képet, majd a kép alatt elhelyezkedő jelmagyarázatot!

1.3.b. ábra

Jelmagyarázat:

1. Merevlemez-meghajtók A számítógép minden a működéshez szükséges adatot „Merevlemez-meghajtón” tárol. A C: meghajtó tartalmazza az operációs rendszerhez szükséges adatokat és a hozzá tartozó programokat. Lásd: A Számítógép felépítése fejezet, a merevlemez alpontját!

2. Cserélhető adathordozós eszközök Ide tartoznak az optikai meghajtók, és egyéb cserélhető eszközök. A képen a D: és E: betűjelű elemek optikai meghajtók (DVD meghajtó), a kék színnel jelölt M: meghajtó egy USB kulcs az illusztráció esetében.


www.arconsult.hu


2007.09.09.8. oldal

3. Hálózati meghajtók Egy másik számítógép merevlemezének egy adott pontjára mutat, melyet hálózaton keresztül ér el.

4. Egyéb Némely programok különféle funkciókkal látják el Sajátgépünk tartalmát, melyek az „Egyéb” besorolás alatt láthatóak. Ezen funkciók a program szolgáltatásaihoz mérten eltérőek lehetnek.

1.4 Az egér és a billentyűzet kezelése

Az egér

Tekintse meg az alábbi képet, majd a kép alatt elhelyezkedő jelmagyarázatot!

1.4.a. ábra

Jelmagyarázat:

1. Bal gomb Az egér bal gombja a leggyakrabban használatos. Ezzel a gombbal kattintunk majdnem mindenhova a képernyőn, többek között ezzel tudunk kijelölni elemeket, elindítani programokat az ikonra kattintva illetve a párbeszédpaneleken a bal gomb segítségével kattintunk a lehetőségekre.

2. Jobb gomb Az egér jobb gombja mindig valamilyen menüt nyit ki, ami az adott programhoz tartozik, ez a menü a leggyakrabban használatos funkciókat gyűjti össze. Egy adott funkció kiválasztása a menüből

3. Középső gomb és a görgő Az egér középső gombja gyakorlatilag programfüggő, általában nincs előre definiálva a funkciója. Bizonyos programok a középső gomb lenyomására megjelenítenek egy apró kis kört a képernyőn melyben fel és lefele néző nyilak


www.arconsult.hu


2007.09.09.9. oldal

vannak. Ha ez megjelenik, akkor az egeret felfele tolva az adott tartalom elejére haladunk fokozatosan (görgetve), ha lefele akkor épp ellenkezőleg természetesen. Az egér görgőjében lévő kerék nagyon hasznos funkció. Ha a kereket a előre (a monitor fele) toljuk, akkor a dokumentumban felfele haladunk, ha ellenkező irányban akkor lefele. Szöveges dokumentumok megtekintése, és az internet böngészése közben a leginkább kézenfekvő funkció.

A billentyűzet

Tekintse meg az alábbi képet, majd a kép alatt elhelyezkedő leíró szöveget!

1.4.b. ábra

101 gombos magyar kiosztású billentyűzet (alaphelyzetben kis betűkkel ír)

Használat: Hagyományosan a billentyűzetet szövegek beírására használjuk

szövegszerkesztőkben és más beviteli mezőkben.

Speciális billentyűk A számítógépes billentyűzeteken sok speciális billentyű is szerepel, különféle céllal

és funkcióval. Ezeknek egy része még az írógép kialakításából származik, ide tartozik a Shift (a nagybetűk és a számok fölött található jelek eléréséhez), a Caps Lock (a G. b. ábrán „lock”) kapcsoló (kis- és nagybetűk közötti váltáshoz), a Tab (bekezdéshez), az Enter (soremeléshez), valamint a Backspace (visszatörléshez).

1.4.c. ábra

A billentyűzet a Caps Lock (a képen „lock”) lenyomására jól láthatóan nagy betűkre váltott. Visszakapcsoláshoz ismételten meg kell nyomni.


www.arconsult.hu


2007.09.09.10. oldal

A billentyűzeten általában kurzormozgató billentyűk (nyilak) is vannak, melyeknek alapvető szerepük van. Külön csoportot alkotnak a szövegszerkesztésben használható billentyűk, mint az Insert, Delete és társaik; valamint a gyors számoláshoz használható numerikus billentyűzet számokkal és műveleti jelekkel.

A billentyűzet felső részében találhatóak a funkció billentyűk, általában F1 – F12 jelöléssel. Ezeket különféle alkalmazásokban más billentyűkkel kombinálva változatos parancsok kiadására lehet használni. Ilyen például az elterjedt Alt-F4 egy ablak bezárásához, vagy az F1 a segítségkéréshez.

A CTRL (Control) billentyű

A Ctrl billentyű, hasonlóan a Shift-hez, módosító szerepet játszik, és speciális parancsok kiadására használják. Önmagában nem használható.

A Ctrl billentyűt a számítástechnika kezdetén a nem nyomtatható karakterek (vagy kontrol karakterek) beviteléhez használták, az ASCII táblázat első elemeinek elérésére, így lehetőség volt a képernyő törlésére, nyomtatására, vagy akár hangadásra. A Ctrl billentyű használatát több módon is jelölik (jelen esetben a C-vel együtt használva): ^C, C-c, Ctrl-C, CTRL-C.

Az Apple Macintosh rendszereken a Ctrl helyett a Command vagy ⌘ gombot használják, hasonló funkcióval. Bár itt is létezik egy Control gomb, de ennek használata inkább az egygombos egér „jobb gombos” kattintásának felel meg.

Az Alt és AltGr billentyűk

Az Alt billentyű betűkkel vagy funkció billentyűkkel kombinálva különféle parancsok kiadására használható. A legtöbb módosító billentyűből két darab van a billentyűzeten, és ezek teljesen egyenértékűek – a két Alt billentyű viszont bizonyos esetekben eltérően viselkedik. Egyes kiosztásokon a jobb oldali gomb neve AltGr, és speciális karakterek beírására használható (ilyen a magyar kiosztáson az AltGr-U az € jel elérésére). Mivel az AltGr használata elsősorban csak nem angol nyelvű területeken terjedt el, így a használata sokáig nem volt egységes. Ezért a Windows operációs rendszer alatt az AltGr többnyire egyenértékű a Ctrl-Alt használatával (kivéve a Ctrl-Alt-Del speciális parancsot).


www.arconsult.hu


2007.09.09.11. oldal

1.4.d. ábra

A billentyűzet az AltGr (a képen jobb oldali „alt”) gomb lenyomására láthatóan speciális karakterekre váltott. Visszakapcsoláshoz ismételten meg kell nyomni. Bővebben a billentyűzetről: http://hu.wikipedia.org/wiki/Billentyűzet

22.. AAzz ooppeerráácciióóss rreennddsszzeerr hhaasszznnáállaattaa

2.1 A rendszer indítási folyamata és a bejelentkezés

Rendszerindítási folyamat (boot process) Az a folyamat, amikor a számítógép a bekapcsolást követően felkészül a

használatra, az Asztal vagy a Bejelentkezés (bejelentkező képernyő) megjelenéséig tart. Az Asztal megjelenítését követően további programok is elindulhatnak a háttérben, ezek a felhasználó által használt funkciók előkészítéséhez szükségesek. A számítógép használatra kész, amint az egérmutató ikonja mellett eltűnik a homokóra. Javasoljuk, hogy a homokóra eltűnése után még várjon legalább 5 másodpercet.

Bejelentkezés (login) Közvetlenül a Boot folyamatot követő lépés. A rendszer a felhasznált azonosítja

belépés előtt. Fő célja az illetéktelen hozzáférések megakadályozása, valamint a felhasználó-függő személyes beállítások betöltése mely az azonosítást követően történik meg. Vállalati számítógép esetén a Boot folyamatot követően a CTRL-ALT-DEL billentyűk egyidejű lenyomása szükséges, ezt követően kéri a rendszer a felhasználónevet és a hozzá tartozó jelszót. Otthoni felhasználók esetén ez a fázist (Bejelentkezés) a rendszer általában kihagyja.

2.2 Mappák, fájlok és kiterjesztéseik, attribútumok

Fájl (file): Összefüggő adatok gyűjteménye. A benne lévő adatokat a rendszer az azonosító neve segítségével olvassa és tárolja.

Mappa / Könyvtár (folder / directory): Állományok és könyvtárak névvel ellátott csoportja a háttértárolón. Egy halmaz mely állományokat (fájl) és további halmazokat (mappa) tartalmaz.

Kiterjesztés (extension): Az állomány jellegére utaló rész az állomány nevének végéből (fajlnev.kit), amely alapján a benne tárolt adatokat feldolgozni tudó program


www.arconsult.hu


2007.09.09.12. oldal

könnyebben meghatározható. Általában a fájlnévtől jobbra található ponttal elválasztott rész. A Windows rendszer alapbeállításként elrejti minden a rendszer számára ismert fájltípus kiterjesztését.

Attribútumok (attributes): Meghatározzák állományok (fájl, mappa) alapvető tulajdonságait, és azt, ahogyan a rendszer kezeli őket.

• Írásvédett / Csak olvasható (write protected / read only): Csak olvasható állomány, tartalma nem módosítható.

• Rejtett (hidden): Védett a véletlen törléstől, külön megerősítési ablak jelenik meg az állomány törlésekor mely jóváhagyást kér (kétszer). Alapértelmezésben nem látható állomány.

• Rendszer (system): Rejtett állomány melyet a rendszer használ, véd a véletlen törléstől, külön megerősítési ablak jelenik meg az állomány törlésekor mely jóváhagyást kér (kétszer). Alapértelmezésben nem látható állomány, és nem beállítható/módosítható attribútum.

2.3 A Windows fa struktúrájú könyvtárszerkezete, hivatkozások

A fa struktúra A 2.2.a. ábra bal oldalán látható ahogyan az elemek egymásból ágaznak. A

Windows rendszerben legfelső szinten a Sajátgép található, benne megtalálhatóak a merevlemezek (pl. C:) melyek tartalmazzák a fájlokat és mappákat, majd ezen mappákból további mappák nyílnak, melyek további fájlokat tartalmaznak.

Például a C: (2.2.a. ábra: 1. pont) meghajtó tartalmazza a Documents and Settings mappát (2.2.a. ábra: 2. pont), ami további mappákat tartalmaz, közöttük a vendeg mappát (2.2.a. ábra: 3. pont) (a vendeg megnevezés ebben az esetben a számítógép felhasználójának neve), mely alatt megtalálható a Dokumentumok mappa (2.2.a. ábra: 5. pont) (a Dokumentumok mappa az Asztalon és a Start Menüben is elérhető(2.2.a. ábra: 4. pont), az Asztal elérésének helye), illetve a Start Menüben is, akárhova is kattintunk, végeredményként ugyanoda jutunk.


www.arconsult.hu


2007.09.09.13. oldal

2.2.a. ábra

Fa struktúra a Windows Intézőben

Hivatkozás (útvonal/címzés)

A Windows rendszer minden esetben címeket használ az adatok eléréséhez. A címben több mappanév („házszám”) is található, melyeket a „\” (angolul: backslash) szimbólummal választjuk el. Ez alapján tehát a dokumentumok mappa címe (elérése) ezáltal: C:\Documents and Settings\vendeg\Dokumentumok

Ha egy fájlra, például a Dokumentumok mappában található Képek (2.2.b.. ábra: 6. pont) mappa alatt lévő kep.jpg fájlra, és nem egy mappára hivatkozunk, mint az előbbi esetben, akkor a címzés a következőképpen néz ki: C:\Documents and Settings\vendeg\Dokumentumok\Képek\kep.jpg

Ezt a fajta hivatkozást (címzést) nevezik abszolút hivatkozásnak, tartalmazza a teljes elérési utat az adott fájlhoz.


www.arconsult.hu


2007.09.09.14. oldal

2.2.b. ábra

Fa struktúra. Jól láthatóak a kapcsolódási pontok.

Hasonlítsa össze a 2.2.a. ábra tartalmával.

Egy másik címzési módszer a relatív hivatkozás ahol az elérési cím töredéke áll rendelkezésre. Ezt a fajta címzést akkor használjuk, ha az elérési út egy részénél vagyunk (az egyik mappában), ez esetben az aktuális mappa utáni részt használjuk a címzéshez. Ha a vendeg mappában vagyunk, és el akarunk jutni a Képek mappába, akkor az útvonal: \Dokumentumok\Képek

A korábban említett fájl esetében pedig: \Dokumentumok\Képek\kep.jpg

2.4 Címsor, „Futtatás”, a Windows Intéző funkciói

Címsor A 2. / C. c. ábra B. pontjával jelzett helyén látható a címsor. Ide a 2. C. b. pontban a

„Hivatkozás (útvonal/címzés)” fejezetben ismertetett címzési módszereket be lehet írni, majd az Ugrás gomb (vagy Enter billentyű) segítségével végrehajtani a műveletet.

Eredményképp, ha egy mappára hivatkoztunk oda navigál, ha egy fájlra hivatkoztunk megnyitja azt. Ha a fájl vagy mappa nem létezik, vagy nem ott található ahova hivatkoztunk, hibaüzenetet kapunk ami figyelmeztet erre.


www.arconsult.hu


2007.09.09.15. oldal

2.4.a. ábra

Intéző: fa struktúra, „Mappák” gomb, címsor

Futtatás” A „Futtatás” funkció a Start Menü-ben található, előhívható a Win-R

billentyűkombináció segítségével (a Win billentyű némely billentyűzeteken egy Windows embléma, a bal oldali Alt billentyű mellett balra található). Funkcióját tekintve ugyanarra szolgál mint a címsor.

A Windows Intéző főbb funkciói A 2. / C. c. ábra A. pontjában látható fa struktúrát (melyet már boncolgattunk)

lehetőségünk van kikapcsolni, és helyette az alapbeállításként használt funkcióra a Mappafeladatokra átváltani, melyek a leggyakrabban használt funkciókat tartalmazzák. Ezt a C. pontban jelölt Mappák gomb segítségével tehetjük meg.


www.arconsult.hu


2007.09.09.16. oldal

2.4.b. ábra

A Windows Intéző (az alapértelmezett) mappafeladatok nézetben

A mappafeladatok „nézetben” (2.4.a. ábra A.) a legszükségesebb műveletek láthatóak, ezek a funkciók mindig a kijelölt elemhez tartozó legfőbb műveleteket listázzák. Tehát különféle lehetőségek jelennek meg a kijelölt elemtől függően.

2.5 A jobb-klikk menü funkciói a „vágólap”, és a „Kellékek”

A Jobb-klikk menü elemfüggő lehetőségei Az egér jobbgombjával való kattintásra előugrik a jobb-klikk menü (angolul: right click

menu) mely hasonlóképp a mappafeladatokhoz ez is a kijelölt elemtől függően listázza a lehetőségeket.


www.arconsult.hu


2007.09.09.17. oldal

2.4.c. ábra

1. Kivágás - 2.4.c. ábra A. pont: A Kivágás funkció megjelöli a kijelölt elemet és előkészíti hogy áthelyezzük egy másik helyre (vágólapra helyezi). Ez az elem lehet fájl, mappa, vagy akár egy szöveges dokumentumban kijelölt szövegrész is. Figyelem!, az áthelyezett elem forrása a Beillesztést követően elvész. A Beillesztésről alább olvashat a iii. pontban. A művelet a CRTL-X gyorsbillentyűvel is elvégezhető (minden esetben!)

2. Másolás - 2.4.c. ábra B. pont: A Másolás funkció megjelöli a kijelölt elemet és előkészíti hogy átmásoljuk egy másik helyre (vágólapra helyezi). Hasonlóképp a Kivágáshoz, ez az elem lehet fájl, mappa, vagy akár egy szöveges dokumentumban kijelölt szövegrész is. A másolt elem forrása érintetlen marad. A Beillesztést követően a másolt elem két példányban lesz megtalálható, az egyik a forrás-helyen, a másik a cél-helyen. A Beillesztésről alább olvashat a iii. pontban. A művelet a CRTL-C gyorsbillentyűvel is elvégezhető (minden esetben!)

3. Beillesztés -2.4.c. ábra C. pont: A Beillesztés funkció az előzőekhez eltérően nem megjelöli az adott elemet, hanem a megjelölt elemet adott esetben a Kivágás parancsot követően áthelyezi, vagy a Másolás parancsot követően átmásolja azt (a vágólapról). Lényegében befejezi a megkezdett műveletet amit az i. és ii. pontban taglaltunk. Használati sorrendben tehát előbb Kivágás vagy Másolás, és utána Beillesztés. A művelet a CRTL-V gyorsbillentyűvel is elvégezhető (minden esetben!)

4. Új - 2.4.c. ábra D. pont: Az „Új” funkció segítségével számos új elemeket hozhatunk létre. Többek között új

mappát (2.4.c. ábra E. pont) vagy akár új parancsikont. A mappákat tekintve számos mappát ágyazhatunk egymásba, segítségével tetszőlegesen rendezhetjük adatainkat/dokumentumainkat. A parancsikon (2.4.c. ábra F.) hivatkozik egy adott elemre úgy, lényegében egy címet tartalmaz, ami megmutatja a rendszernek hogy azt a dolgot amire hivatkozik hol találja.


www.arconsult.hu


2007.09.09.18. oldal

Új parancsikon létrehozásakor a korábban tanult módszerrel meg kell adni a cél-elem abszolút (teljes) elérési útját!

Figyelem!, a parancsikon nem tartalmaz semmilyen információt a cél-állománnyal kapcsolatosan a nevén és az elérési útján kívül.

Az „Új” menü számos egyéb funkciót is tartogat (2.4.c. ábra G. pont) melyek a rendszerre telepített programokhoz képes változóak.

Microsoft Office Word dokumentum: Az adott helyen, amelyik mappában éppen vagyunk, és rákattintottunk a jobb-klikk menüre, létrehoz egy új, üres, névtelen Word dokumentumot.

5. Kellékek A Start Menüre kattintva a Minden program funkció alatt található a Kellékek

funkció. Itt fellelhető néhány segédeszköz ami a mindennapi számítógép használathoz szükséges lehet, és némi kényelmet nyújt. Többek között: számológép, Paint (egyszerű rajzoló program), Parancssor (Korábban a DOS rendszerhez hasonlatos parancssor), és még számos funkció. Érdemes körültekinteni.

33.. HHáállóózzaattookk

33..11 HHáállóózzaattii ffooggaallmmaakk:: LLAANN,, WWLLAANN,, WWAANN,, VVPPNN,, IInnttrraanneett,, IInntteerrnneett

Több on-line (valós idejű) kapcsolattal rendelkező számítógépek együttesét számítógép hálózatnak nevezzük.

A hálózatokat a következők szerint osztályozzuk:

a) LAN (Local Area Network, helyi hálózat): Egy földrajzi helyen direkt összeköttetéssel rendelkező hálózat Jellemzői: • nagy sebesség • vezetékes kapcsolat esetén magas biztonság

b) WLAN Ugyanaz mint a LAN, csak vezeték nélküli összeköttetéssel Jellemzői: • nagy sebesség • mobilitás • gyenge biztonság (külső számítógépek is fel tudnak csatlakozni) • Biztonsági megoldások: ⇒ WPA titkosítás (időben változó titkosító kulccsal) ⇒ MAC szűrés (csak adott című számítógépek megengedése)

c) WAN (Wide Area Network, helyközi hálózat) Különböző földrajzi helyen levő számítógépek és helyi hálózatok összekapcsolása


www.arconsult.hu


2007.09.09.19. oldal

További osztályozása: • Bérelt vonal • Internet (világháló, a világ bármely számítógépe rácsatlakozhat) • Intranet (vállalati célú helyközi hálózat, csak a vállalat számítógépei

csatlakozhatnak rá.

Jellemzői: A helyközi összeköttetés sávszélességétől függő relatív alacsonyabb sebesség. Internet esetén alacsony biztonság.

d) VPN (Virtual Private Network – virtuális magánhálózat) WAN hálózaton keresztül VPN technológiával megvalósított virtuális LAN. Igényesebb vállalatok csak VPN-en keresztül engednek távoli hozzáférést dolgozóinak.

Jellemzői: a hordozó WAN hálózat és a VPN protokoll miatt viszonylag alacsony sebesség. A LAN hálózattal közel azonos biztonsági szint.

e) Intranet Vállalati belső "Internet". Az Interneten megszokott eszközök vállalaton, intézményen belüli használata, belső kommunikációs, információs rendszer.

f) Internet Közel 30 ezer, a világ különböző pontjait összekötő külön hálózat összekapcsolása egyetlen világhálózatba.

33..22 SSzzáámmííttóóggéépp nnéévv -- ffiizziikkaaii ((IIPP)) ccíímm -- mmuunnkkaaccssooppoorrtt –– ttaarrttoommáánnyy

a) Számítógépnév: Windows hálózatok esetén a számítógépeket számítógép névvel azonosítjuk.

A számítógép név lekérdezése: Asztal – Sajátgép ikonon jobbklikk, Tulajdonságok, Számítógépnév fül, „A számítógép teljes neve”

Alternatív módszer: Start ► Beállítások, Vezérlőpult ► Rendszer, Számítógépnév fül, „A számítógép teljes neve”.

b) Munkacsoport, vagy tartomány: Windows hálózatok esetén a helyi hálózatba kötött számítógépek hálózatát

munkacsoportnak, vagy – tartományvezérlő szerver számítógép megléte esetén – tartománynak nevezzük.

A munkacsoport vagy tartomány lekérdezése: Asztal ► Sajátgép ikonon jobb-klikk ► Tulajdonságok ► Számítógépnév fül

Alternatív módszer: Start ► Beállítások, Vezérlőpult ► Rendszer, Számítógépnév fül.


www.arconsult.hu


2007.09.09.20. oldal

c) IP cím A hálózatba kötött számítógépeket TCP hálózatok esetén (ilyen az Internet) az ún. IP

címmel azonosítjuk. Az IP cím egymástól ponttal elválasztott, egyenként 0-255 közé eső számnégyes (pl. 192.168.0.1). Az Internetre csatlakoztatott hálózati eszközök egyedi IP címmel rendelkeznek, míg a helyi hálózatba kötött számítógépek újra kiosztható ún. belső IP címmel rendelkeznek. (Belső IP cím tartományok: 10.x.x.x, 192.168.x.x, ahol x: 0-255 lehet)

IP cím lekérdezése Windows-os számítógépen: Start – Futtatás – „cmd” parancs begépelése + „Enter” billentyű – a megjelent

ablakban „ipconfig” parancs begépelése + „Enter” billentyű.

33..33 MMaappppaammeeggoosszzttááss A Windows-os hálózatban a mappák kiajánlhatók (megoszthatók). Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy a megosztott mappát az azonos munkacsoportban / tartományban levő számítógépek a megosztott mappa tartalmát láthatják, és a beállítások függvényében módosíthatják is. A mappamegosztás Windows XP Professional operációs rendszer esetén jelszóvédelemmel és komplex jogosultsági rendszerrel is rendelkezik, míg ezzel szemben a Windows XP Home operációs rendszerben csak az ún. egyszerű mappamegosztás használható. Mappamegosztás létrehozása: Jobbklikk a megosztandó mappán ► Megosztás és biztonság ► Megosztva alábbi néven ► Megosztási név megadása (Ilyen név alatt érhető el a megosztott mappa a Windows hálózatban. Célszerű rövid, ékezetek nélküli megosztásnevet használni)

33..44 HHáállóózzaattii sszzáámmííttóóggéépp aazz iinnttéézzőőbbeenn -- ccíímmssoorr -- mmuunnkkaaccssooppoorrtt ttaallllóózzááss Megosztott mappákat a hálózaton belül a következő módokon érhetjük el: Az intéző címsorába beírt elérési útvonal segítségével: \\számítógép név, vagy IP cím\megosztott mappa megosztási neve pl. \\ARC1\képek, \\192.168.1.101\képek, ahol • a számítógép nevet mindig dupla fordított törtvonal előzi meg, • ARC1 a számítógép neve • 192.168.1.101 a számítógép IP címe. Az Intézőben tallózással, mappa nézetben: Asztal ► Hálózati Helyek ► Teljes Hálózat ► Microsoft Windows Hálózat ► A kívánt munkacsoport megnyitása ►a kívánt számítógépnév megnyitása ► a kívánt megosztási mappa megnyitása Az Intézőben tallózással, „bal-menü” nézetben: Asztal ► Hálózati Helyek ► Munkacsoport megnyitása ► a kívánt számítógépnév megnyitása – a kívánt megosztási mappa megnyitása.


www.arconsult.hu


2007.09.09.21. oldal

3.5 E-mail (elektronikus levelezés)

a) Alapvető különbség az E-mail és az Internet között: • Internet: On-Line (valós idejű) interaktív kapcsolat másik számítógép(ek)-vel ill.

felhasználó(k)-val. • E-mail: a küldést/fogadást leszámítva off-line, elkülönül a szerkesztési és a

küldési fázis (hagyományos levelezéssel analóg)

b) E-mail rendszerek osztályozása a levelezőprogramok szerint: • Hagyományos levelezőrendszerek, külön kliens programmal:

o Nagy tudású programok o Csak kliensprogrammal működik. Minden operációsrendszerre külön

kliens program kell. Pl. Outlook Express, MS Outlook, Thunderbird, Eodora

• Internet böngészővel megvalósított levelezés: o Nem kell kliens program, akár egy Internet kávézóból is levelezhetünk,

korlátozott tudású rendszerek. o Operációs rendszer független. o Példa: Freemail, T-email, Citromail, Gmail.

c) Emailek osztályozása tartalom szerint:

• Formázás és multimédia tartalom nélküli ("plain text") levelek: o Vírus és spam szempontjából a legmegbízhatóbb. o Tömör, lényegre törő kommunikáció. o Minden kliensen egyformán helyesen jelenik meg. o Formázott szöveget vagy multimédia tartalmat mellékletként csatolják. o Ékezetes karaktereket a rendszer kódolja, ez néha inkompatibilitási

gondok miatt helytelenül jelenhet meg. • Formázott levelek:

o A formázást és a multimédia tartalmat a levél tartalmazza o Ékezetes karaktereket a rendszer kódolja, ez néha inkompatibilitási

gondok miatt helytelenül jelenhet meg. o Ízléses "business" levelek szerkeszthetők o Vírus és spam érzékeny o Kliens programtól függhet a megjelenés.

d) Az E-mail rendszerek osztályozása a levelek tárolása szerint: • POP3 levelező kiszolgáló:

o A leveleket a vételi számítógép tárolja, de opcionálisan a szerveren is maradhat példány.

o a kliens programú rendszereknél legjobban elterjedt változat. o rendszeres mentés szükséges, ha a levelező szerver nem tárolja a

leveleket. o a levelek csak letöltés után olvashatók (lassú összeköttetésnél problémás) o csak egy felhasználó olvashatja a leveleket, aki letöltötte a szerverről.

• IMAP levelező kiszolgáló: o a leveleket a levelező szerver tárolja


www.arconsult.hu


2007.09.09.22. oldal

o egyre jobban terjedő korszerű rendszer o a leveleket többen, többször, több helyről olvashatják o figyelni kell, hogy a szerver tárhelyet ne lépjük túl o (archiválás szükséges lokális gépen, majd törlés a szerveren).

• Internetes levelezőrendszerek mindig a szerveren tárolják a leveleket.

e) Spam és vírus szűrés: • A levelező szerveren a szolgáltató is szűrhet: ez a leghatékonyabb • Vírusirtó programok általában a levelező kliensbe is beépülnek • Spam szűrés módszerei:

o Fekete lista (leghatékonyabb) o Feladó blokkolása (Outlook Express) (semmit nem ér) o Tartalom pontozása szolgáltatói, vagy kliens oldalon kulcsszavak,

tartalom, formázás és a levelező rendszer paraméterei alapján (legelterjedtebb. nem megbízható, valós leveleket is spam-nek minősíthet)

o Az első és harmadik pont kombinálása. A leghatékonyabb. Ha a szolgáltató szűr, az még hatékonyabb.

o A szolgáltató által spam-nek itélt leveleket a tárgyban általában „**** Spam ****” előtaggal látják el, így a kliens gépre ugyan megjönnek, ott azonban egy levelező szabály alapján külön csoportosíthatók és gyors áttekintés után törölhetők.

3.6 Az Internet Explorer 7 felülete, beállításai

a) Új funkciók a 7. verzióban:

• Adathalászat elleni védelem (phising-filter) • Lapfüles böngészés (tabs) • Könnyen és rugalmasan testre szabható keresőrendszer • Biztonsági és szabványosítási fejlesztések

b) Felület, kezelés

• Navigálás, címsor, kereső ablak

1: Vissza / Előre navigáló gombok. A böngészés előzményeiben való léptetést segíti. 2: Címsor. Ide írjuk be a weboldalak címét (pl. www.eugyved.hu). 3: Ebbe a mezőbe gépelve keresni tudunk, a keresés a nagyító segítségével indítható.


www.arconsult.hu


2007.09.09.23. oldal

Klasszikus menüsor (alapértelmezésben kikapcsolva):

Az Internet Explorer 6. verziójában megszokott menüsor, mely az új verzióban alapértelmezésben ki van kapcsolva. Az Eszközök menüpont alatt lévő Menüsor funkcióval kapcsolhatjuk be/ki. Bizonyos funkciókat csak a Menüsor segítségével érhetünk el. Például ilyen a nyomtatási lehetőség a fájl menüben, ami nem azonnal adja ki a nyomtatási parancsot, előbb megjeleníti a nyomtatók listáját esélyt adva a felhasználónak a választásra több nyomtató esetén. Hasonló a helyzet az Oldalbeállítás funkcióval, amit szintén nem lehet elérni máshonnan. • Lapok, Kezdőlap (home) ikon, Eszközök menü

1: Lapfülek. Minden lapfülben megnyitható egy weboldal. A képen látható hogy két weboldal van megnyitva, most épp az e-Ügyvéd honlap az aktív. Átváltáshoz egyszerűen rá kell kattintani az egér bal gombjával (a másikra) az Arconsult Kft.-re. 2: Ikonok. A Kezdőlap ikon (kék házikó) a nyitóoldalra navigál. Az Eszközök gomb segítségével további lehetőségeket érhetünk el (többek között itt lehet a Menüsor funkciót ki/bekapcsolni). A Lap menü segítségével az aktív lapon megjelenített weboldal tartalmát mentheti a Mentés másként funkcióval, vagy elküldheti e-mailben.


www.arconsult.hu


2007.09.09.24. oldal

Az Eszközök menü főbb funkciói:

Böngészési előzmények törlése: Eltávolítja a számítógépről a böngészés előzményeit tartalmazó adatokat (biztonsági funkció, melyet elsősorban nyilvános számítógépeken használunk az adataink védelme érdekében) Előugró ablakok blokkolása: Tiltani illetve engedélyezni lehet az előugró (többnyire) reklám-jellegű ablakokat.

Adathalászat-szűrő: Biztonsági funkció, mely megakadályozza hogy becsapós oldalakra navigáljunk (ahol esetleg a banki hozzáférésünket próbálják megszerezni tőlünk). Bővítmények kezelése: Az Internet Explorer 7 bővítményeinek kezelése, telepítése/eltávolítása, tiltása. Menüsor: Lásd: 23. oldal, Klasszikus menüsor Internet beállítások: Ebben a rézben csak azokat a funkciókat taglaljuk, melyek nem egyértelműek a kiírt szöveg alapján, ha bővebb információt szeretne egy adott elemmel kapcsolatban, kattintson az Internetbeállítások ablakon a jobb oldalt felül elhelyezkedő „?” gombra, majd miután az egér mutatója megváltozott kattintson arra az elemre, amelyhez súgást kér. A következő oldalakon a főbb beállításokat taglaljuk illusztrációkkal.


www.arconsult.hu


2007.09.09.25. oldal

Általános:

Az Általános fülben beállíthatja a Kezdőlapot , kezelheti (melyet minden alkalommal megnyit a böngésző program induláskor) a böngészés előzményeihez kapcsolódó beállításokat, a módosíthatja keresési beállításait, a lapok viselkedési szabályait, illetve a megjelenítéssel kapcsolatos opciókat.

Biztonság:

Négy kategória látható a képen, melyekhez külön biztonsági szint tartozik. Egy adott zóna biztonsági szintjének csúszkájával szabályozható annak szintje. Lefele húzva csökken, míg felfele tolva növekszik a –biztonság (a szabályok szigorításával). Az egyéni szint gomb segítségével testre szabhatjuk a szintet igény szerint, ezt a funkciót azonban csak szakértőknek ajánljuk.

A Minden zóna visszaállítása alapértelmezett szintre gomb segítségével alaphelyzetbe állíthatjuk ezt a szekciót.


www.arconsult.hu


2007.09.09.26. oldal

Adatvédelem:

A képen látható csúszkával szabályozni lehet a sütik (cookie) szabályzatát, illetve a Helyek gomb segítségével biztonságosnak vagy tiltottnak jelölhetünk meg weboldalakat a címük segítségével. Lefele húzva csökken, míg felfele tolva növekszik a –biztonság (a szabályok szigorításával).

Ha a böngésző visszaküld egy sütit, a kiszolgálónak lehetősége van összekapcsolni az aktuális kérést a korábbiakkal. Leggyakrabban egy adott weboldal regisztrált felhasználóinak azonosítására, „bevásárlókosár” nyilvántartására vagy látogatók nyomon követésére használják.

Tartalom:

A tartalmi tanácsadó egy internetes és egy helyi lista segítségével kategorizálja a megtekinteni kívánt oldalakat, melyekhez engedélyezi vagy blokkolja a hozzáférést biztonsági illetve erkölcsi szempontok alapján. A tanúsítványok gomb segítségével megtekintheti személyes, más személyek, valamint a hitelesítés szolgáltatók –tanúsítványait.

(Ha Ön igényelt aláíró kártyát a cégeljáráshoz, akkor itt megtekintheti a rajta lévő tanúsítványokat a személyes részben.)


www.arconsult.hu


2007.09.09.27. oldal

Speciális:

A képen látható, hogy számos funkciót lehet ki, illetve bekapcsolni. Ezek módosítását csak szakértő felhasználóknak ajánljuk.

A Biztonság kategória alatt lévő „Az ideiglenes internetfájlok törlése a böngésző bezárásakor” funkciót ajánljuk bekapcsolni a saját biztonsága érdekében.

Az alaphelyzet gomb segítségével minden beállítás visszaállítható eredeti állapotára.

Programok:

Itt beállítható, hogy a rendszer mely programokat részesíti előnyben egy adott funkcióhoz, legyen az levelezés, HTML-szerkesztő program, naptár, vagy akár internetes hívás.

Beállítható, hogy az Internet Explorer ne ellenőrizze, hogy ő-e az alapértelmezett böngésző.

A beépülő modulok, illetve bővítmények kezeléséhez (telepítés, törlés, tiltás) a Bővítmények kezelése funkciót használhatja.


www.arconsult.hu


2007.09.09.28. oldal

Kapcsolatok:

Ebben a részben az internetkapcsolatot, és egyéb kapcsolatokat (pl. VPN) tekinthetünk meg és módosíthatjuk a beállításait. (Az illusztrált képen egy meglévő kapcsolat nevét eltüntettem, adatvédelmi okokból)


www.arconsult.hu


2007.09.09.29. oldal

3.7 Az Internet Explorer 7 kezelése

• A Hiperhivatkozás (hyperlink) fogalma: Legtöbbször hiperhivatkozással az Internet böngészése közben találkozhatunk, ahol

a hasonló témájú információk ilyen módon vannak összekötve. Egy szövegrész, vagy szó általában kék színnel ki van emelve és alá van húzva, ha fölé visszük az egeret, akkor megváltozik a mutató nyíl egy kis kézre, jelezve, hogy ez a hiperhivatkozás, melyre kattintva egy az adott elemhez kapcsolódó információ megjeleníthető.

• Jobb gomb menü (jobb-klick menü): Megnyitás: az adott elemet megnyitja vagy oda navigál. Megnyitás új lapon: Egy új lapon nyitja meg az elemet. Megnyitás új ablakban: Hasonló az előző funkcióhoz, azzal a különbséggel hogy ez a funkció megnyit egy új Internet Explorer ablakot, és abban nyitja meg. Cél mentése másként: A hivatkozott célt lementi a számítógép merevlemezére. Cél nyomatása: A hivatkozott célt a nyomtatóra küldi. Parancsikon másolása: A hivatkozást (ami meghatározza az elem helyét) másolja vágólapra. Hozzáadás kedvencekhez: Egy saját gyűjtőbe helyezi az aktuális hivatkozást, melyet később újra használhat. Némely program beépíti ebbe a menübe saját funkcióját, melyek ezáltal könnyedén elérhetővé válik (pl. FlashGet).

• Előzmények navigálása:

1: A csillag gomb segítségével megjeleníthető a képen látható menü. 2: Az előzmények rendezési szempontja, illetve keresési lehetőség. 3: Itt láthatóak az előzmények, ahol megtekinthetőek a mai és a korábbi -napokon látogatott weboldalak. 4. A Kedvencekre kattintva megjeleníthetőek az eltárolt webcímek. 5. Ezzel a gombbal kapcsolható ki ez a menü.


www.arconsult.hu


2007.09.09.30. oldal

• Biztonságos címek, titkosított oldalak:

Webböngészésnél az SSL (Secure Socket Layer) biztosítja a biztonságos kommunikációt a kliens (böngésző, például Internet Explorer) és a szerver (webszerver) között. Hitelesítéshez digitálisan aláírt tanúsítványokat használ, a kommunikáció titkosítva zajlik. Azok az oldalak melyek titkosítva vannak a megszokott http:// előtag helyett https:// előtaggal kezdődnek. Ilyen oldalakkal találkozhatunk például internet-bank használata közben. Az SSL utódja a TLS (Transport Layer Security) melyet titkosított levelezéshez használunk (például a Gmail fiók használatakor a számítógépen lévő levelező rendszerben).

3.8 Tematikus és kulcsszavas keresők • Keresés weblapon (CTRL+F billentyűkombináció)

Weboldalak megtekintésekor a Control és az F billentyűk egyidejű lenyomásával megjelenik a kereső funkció, amely az aktuális weboldalon keres egy adott kulcsszóra a megjelenített szövegrészekben.

• Kulcsszavas kereső: Google - www.google.hu Ez a keresési mód a leggyakrabban használatos. Ez esetben kulcsszavakat használunk.

• Tematikus kereső: Startlap - www.startlap.hu Téma szerint csoportosított lapok (weboldalgyűjtemény). A Startlap tematikus keresője az alábbi címen közvetlenül elérhető: http://www.startlap.hu/lapkatalogus/temakor/

• Online Lexikon (tudástár): Wikipedia - www.wikipedia.hu ; Hup - http://wiki.hup.hu


www.arconsult.hu


2007.09.09.31. oldal

4. SSzzöövveeggsszzeerrkkeesszzttééss ((MMiiccrroossoofftt WWoorrdd 22000033)) A alábbi képen a Word 2003-as verziója látható. A pirossal kiemelt funkciók számokkal

jelölve szinte minden szövegszerkesztő programban megtalálhatóak.

1. Menüsor: A menüsorban találunk minden funkciót kategóriákra bontva. Az egér bal

gombjával a szövegre kattintva további lehetőségeket nyit meg. Ezeket menüknek nevezzük. A menüsör alatti ikonok az eszköztárat képezik, itt a menüsorban lévő funkciók leggyakoribb elemeit egyetlen kattintással is elérhetjük.

2. Itt található az Új, Megnyitás, Mentés és Nyomtatás funkció ikonos változata. 3. A Formátum menüpont Betűtípus funkció egyes részei a betűtípusváltás és

betűméret. 4. Az első gomb félkövérré (vastagabbá) alakítja át a szöveget, a második dőltre, míg a

harmadik aláhúzottá teszi. 5. Ezen funkciók a szöveg igazítását teszik lehetővé. Lehetőség van balra, középre, és

jobbra igazítani a szöveget, valamint sorkizárt módra átalakítani. A sorkizárt funkció egyszerre igazít balra és jobbra, ezáltal egy fix szélességű szöveget kapunk.

6. A kiemelés funkcióval egy adott szövegrészt lehet kiemelni a háttérszín módosításával. A betűszín meg értelem szerűen a betűk színét módosítja.

7. Itt látható maga a szöveg, amivel dolgozunk. Figyelem!, gépelés közben (szöveg bevitele) nem szükséges a sorok végén tördelnünk ([Enter] billentyűt nyomi), a Word program automatikusan tördelni a sorok végét.

8., 9. Oldalsó és alsó gördítő sávok. Rá kell kattintani és nyomva tartani az egér bal gombjával. Felfele vagy lefele húzva/tolva az egeret a dokumentumban abba az irányba mozog (gördül).

10. Az átír funkcióval egy szövegrész közepébe kattintva elkezdve a gépelést a kurzor mögötti rész átíródik (elvész). Ezt a funkciót a billentyűzeten az [Insert] gombbal lehet ki/bekapcsolni.


www.arconsult.hu


2007.09.09.32. oldal

11. A fölső sortól, balról jobbra haladva: Kis méret (A program a tálcára kerül); Ablak méret (teljes vagy kompakt méret); Bezár (Bezárja a programot); Az alsó sorban lévő bezárás gomb csak az adott dokumentumot zárja be, magát a programot nem.

4.1 Mozgás a szövegben

• Kurzor: A szövegben egy villogó függőleges vonal jelzi pillanatnyi pozíciónkat: ez a szövegkurzor. Minden, amit a szöveggel végzünk (beírás, törlés…), itt történik. Ha mozgatjuk az egeret, megjelenik az egér-kurzor is (fehér nyíl): ezzel adhatunk pl. utasításokat a menük parancsai, ill. a menüsor alatti eszköztárak gombjai közül választva. A szövegben való mozgásra módot ad mind a billentyűzet, mind az egér – de működésük nem teljesen azonos!

• Billentyűk: A billentyűkkel való mozgás egyben a szövegbeviteli pont megváltoztatását is jelenti!Egy karakterrel ill. sorral jobbra, balra ill. le, föl a kurzormozgató billentyűkkel mozoghatunk. Ezek hatását "fölerősíti" a [Ctrl] billentyű: ha azt is lenyomva tartjuk, a kurzormozgató billentyűkkel jobbra-balra szavanként, le-föl bekezdésenként léphetünk. Az aktuális sor elejére, ill. végére a [Home], ill. [End] billentyűvel ugorhatunk. A [Ctrl] billentyű itt is "erősít" – vele együtt a teljes szöveg elejére, ill. végére ugorhatunk. Hozzávetőleg képernyőnyit léphetünk föl-le a [Page Up], és [Page Down] billentyűkkel

• Egér: Az egérrel való mozgás történhet a dokumentum ablakának jobb oldalán és alján lévő "görgetősávok" segítségével, vagy az egér görgőjével. Ha új helyre akarjuk átvinni a szövegkurzort, oda is kell kattintanunk – a megjelenített rész egérrel való mozgatása ugyanis nem jelenti a szövegbeviteli pont megváltoztatását (ha megnyomunk egy billentyűt, azonnal visszakerülünk oda, ahol utoljára álltunk)!

• Görgetősáv: A függőleges görgetősáv alján ill. tetején lévő gombokra kattintva, egy sorral lejjebb ill. följebb gördítjük a megjelenített szövegrészt. A sáv közbülső gombjának helye jelzi a megjelenített rész hozzávetőleges helyzetét a teljes szövegen belül. Ha ezen gomb alá ill. fölé kattintunk, azzal a megjelenített részt (némi átfedéssel) egy képernyőnyivel lejjebb, ill. följebb gördítjük (és persze ennek megfelelően elmozdul a jelzőgomb is). Értelem szerűen a vízszintes görgetősáv (azonos módon) a horizontális mozgást szolgálja. Ha messzebb akarunk eljutni, leggyorsabb, ha az előbbi gombra kattintunk, és azt (az egér gombját lenyomva tartva) lefelé vagy fölfelé húzzuk, majd a kívánt helyre érve az egér gombját elengedjük. (Az újabb verziókban egy kis téglalapba írt szöveg (gyorstipp) mutatja, hányadik oldalon is járunk.)


www.arconsult.hu


2007.09.09.33. oldal

4.2 Szöveg kezelése, mozgatása Lehetőség van egy kijelölt szövegrész mozgatására a Word programban. Ehhez ki kell jelölni a kívánt szövegrészt, majd a kijelölt rész fölé kell vinni az egeret és ott rákattintani és nyomva is tartani az egér bal gombját. Ezt követően ha az egeret elmozdítjuk (miközben még mindig lenyomva van a bal gomb) lehetőség van megadni a szövegrész áthelyezésének helyét. Az egér mutató nyila alatt megjelenik egy kis szürke téglalap, ha a pozíción elengedjük az egér bal gombját a teljes kijelölt szövegrész átkerül a nyíllal mutatott helyre (a régi helyén nem marad ott). A [Ctrl] billentyű és az imént taglalt funkciót ötvözve a kijelölt rész másolására is lehetőség adódik (az eredeti szövegrész nem módosul). Ilyenkor egy kis plusz jel is megjelenik a nyíl alatt lévő kis téglalapnál. A vágólap használata esetén hasonló műveleteket tudunk elvégezni a korábbi fejezetekben már ismertetett [Ctrl]+[C], [Ctrl]+[V], [Ctrl]+[X] billentyűkombinációkkal. Emlékeztetőül: Másolás [Ctrl]+[C]: A kijelölt szövegrészt előkészíti másolásra (a forrás megmarad a helyén is) Kivágás [Ctrl]+[X]: A kijelölt szövegrészt előkészíti áthelyezésre (a forrás eltűnik a helyéről) Beillesztés [Ctrl]+[V]: A korábban másolt, vagy kivágott szövegrészt beilleszti az aktuális pozícióba ahol a kurzor (függőleges villogó vonal) van. Fontos megjegyezni, hogy ezen funkciók csak az utoljára eltárolt információt adják vissza beillesztés esetén ([Ctrl]+[V]). Tehát nincs lehetőség egymás után több szövegrész másolva vagy kivágva később mindegyiket beilleszteni, hiszen csak a legutolsót jegyzi meg akár másolás akár kivágás-ról van szó.

4.3 Betűtípus A karakter betűk, számok, írásjelek, és egyéb (akár láthatatlan) karakterek összessége – a szöveg alapegysége. A Forátum • Betűtípus menüpont panelén adhatók meg a karakter sajátosságai: a használt betűtípus (pl. Times, Arial…), stílus (félkövér, dőlt…), méret (pontban, 1pt=1/72 inch/hüvelyk), elhelyezés (alsó, felső index), ritkítás, stb…

A szöveg nyelve is karakter-szinten állítható – bár azért ezt nyilván (legalább) szavakra érdemes használni. Ennek az a logikája, hogy így egy bekezdésen belül szerepelhetnek különböző nyelven írt részek. Egy (előzőleg kijelölt!) szövegrész nyelve (és főként a program által használandó helyesírás-ellenőrző) beállítása Word-ben a Eszközök • Nyelv > Nyelv megadása parancs paneljén történhet.


www.arconsult.hu


2007.09.09.34. oldal

A legtöbb formázási művelet elvégezhető a Formázás eszközsoron lévő gombok segítségével is, melyet a fejezet elején már átnéztünk. Formázás előtt természetesen ki kell jelölni, mely karakterek formátumát akarjuk módosítani (ha semmi nincs kijelölve, akkor a szövegkurzor aktuális pozíciójától kezdődően, az újonnan beírt karakterek formátuma módosul).

A formázni kívánt karakterek kijelölése elvégezhető a billentyűzettel is, mindössze a fönt leírt "mozgató" billentyűk használata előtt le kell nyomni a [Shift] billentyűt is! Egérrel bármely karakter kijelölhető, ha pl. elé kattintunk, majd a kurzort (lenyomott egérgombbal) "áthúzzuk" rajta. Teljes szót úgy tudunk kijelölni, hogy duplán kattintunk rá, ha

háromszor kattintunk egymás után, akkor a bekezdést jelöli ki. Word-ben a kurzort áthúzva a következő szóra, a kijelölés automatikusan úgy módosul, hogy egész szavakat foglaljon magába (Ha egy szó részét szeretnénk kijelölni akkor a [Shift] és a nyilak segítéségével betűnként kell kijelölni a megfelelő irányba mozogva a nyilakkal). Egész sorokat is kijelölhetünk, ha a szövegtől balra (ahol a kurzor jobbra mutató nyíllá változik, vízszintesen tükrözött lesz) kattintunk. (Természetesen a kurzor húzásával több sort is kijelölhető.) Egész mondat kijelöléséhez pedig elég, ha a [Ctrl] billentyűt lenyomva tartva kattintunk a szövegre.

4.4 Bekezdés-formátum

Bekezdés: az [Enter] billentyű két lenyomása közötti szövegrész – a szöveg legfontosabb egysége. A [Shift]+[Enter] billentyűkkel egy bekezdésen belül is kezdhető új sor (sordobás).

A szöveg beírásakor hasznos lehet a láthatatlan karakterek megjelenítése a ¶ gombbal: ekkor láthatóvá válik minden szóköz (· ), tabulátor (®, l. később), sordobás (ż), és bekezdést záró [Enter] (¶). (két bekezdés közötti [Enter] törlésével a két bekezdés egyesül – és fölveszi a második formátumát.)

Bekezdés formátuma a Formátum • Bekezdés menüpont panelén állítható.


www.arconsult.hu


2007.09.09.35. oldal

Beállítható, milyen legyen a bekezdés igazítása (balra, középre, vagy jobbra zárt, ill. sorkizárt (itt a szóközök mérete a szavak hosszának függvényében úgy változik meg, hogy a sor mind bal, mind a jobb oldali margóig kifusson), hol kezdődjön (a margóhoz képest) a bekezdés első, ill. a többi sora, és hol legyen végük. Beállítható, mekkora legyen a sortávolság, és mekkora térköz maradjon a bekezdés előtt, ill. után. Megadható, hogy a bekezdés új oldalra kerüljön, és/vagy a következő bekezdéssel egyben jelenjen meg (pl. címeknél), és kérhetjük, hogy a bekezdés első/utolsó sorai (fattyú-, és árvasorok) ne szakadjanak el a többitől (azaz legalább két sora látsszon egy oldalon)… A bekezdés körüli szegélyek (pl. aláhúzás), és az esetleges háttérszín szintén a bekezdések szintjén állítható.

A fontosabb jegyek (pl. behúzás) állíthatók az eszközsorok alatti vonalzón, ill. (pl. igazítás, bekezdés-sorszámozás…) a Formázás eszközsor gombjai segítségével.

Felsorolásoknál gyakran használunk számozást (pl. 1. Lista-elem, a. Lista-elem), vagy jelölést (pl. • Lista-elem). Ezen stílusokat legegyszerűbben a Formázás eszközsor gombjaival kapcsolhatjuk be-ki. Pontosabb beállításukra is van mód: Word-ben a Formátum • Felsorolás és számozás parancs panelén. Természetesen a bekezdés-formázási eszközök mindig a teljes bekezdésre vonatkoznak: így a (szövegkurzort tartalmazó) aktuális bekezdés formázásához felesleges azt kijelölni! Írta: Papp Zoltán és Ardó Péter

Szerkesztette: Papp Zoltán