48
SZENTENDREI ALKOTÓTÁBOR PAP-SZIGET CASA BLANCA

Szentendrei Alkotótábor 2011

Embed Size (px)

DESCRIPTION

A tábor szakmai irányítói a diákok számára kollektív feladatot fogalmaztak meg: az épület koncep­tuális és konkrét értelemben való bevonását az alkotásba. Konceptuális, mert az alkotásoknak va­lamilyen összefüggésben kell állniuk az épülethez kapcsolódó gondolatisággal (víz, áradás, ember, civilizáció, társadalom, természet stb.), konkrét, mert az épület maga lesz a vizualizált gondolatok hordozófelülete.

Citation preview

Szen

tend

rei a

lkot

ótáb

orpa

p-sz

iget

casa

bla

nca

PARTIUMIEGYETEMALAPÍTVÁNY

A tábor és A kAtAlógus A PkE kéPzőművészEt tAnszék és A PArtiumi EgyEtEm AlAPítvány szErvEzésévEl és támogAtásávAl jött létrE.

Casa Blanca 2011

Az alkotótábor szakmai irányítói: Izsák Előd és vaSSSándor

Katalógusterv: vaSSSándor

Szöveg: Bartha Sándor

Fotók: Izsák Előd, Varga Vilmos, vaSSSándor

6

VIZÁLLÁSJELENTÉS GRAFIKAI MEGFOGALMAZÁSBAN

Alkotótábor a szentendrei Pap-szigeten

Adva van egy épület, beton pilléreken álló, modernista, hasonlatos a Duna árterületén található, a

múlt század első fele óta épült megannyi nyaralóhoz. Az ilyen jellegű épületek tervezésénél az ártéri

funkció alapvető strukturális tényezőként határozza meg az építész-tervező munkáját: a kint-bent

elv mellé hozzárendeltetik a fent-lent kategória-együttes, amely itt korántsem ugyanaz, mint egy

városi környezet többemeletes épülete esetében. Itt a vízszintes tagolás az ember és a természet

közötti szimbiózis építészeti megfogalmazódása. Ezek az épületek saját létükkel hirdetik, hogy a “jó

épület” nem szabad, hogy ellenszegüljön a természetnek. Megmaradásuk alapvető követel ménye,

hogy tervezőik felismerjék és tiszteletben tartsák a természet felsőbbrendűségét. Ezért a megemelt

lakótér, ezért a betonpillérek, és nem utolsó sorban ezért a félkör alakú lyukak, amelyek átengedik

7

az áramló vizet, tompítva a pillérekre nehezedő víznyomást.

A szóban forgó épület a szentendrei Pap-sziget Camping terüle tén található.

Itt szerveződött 2011-ben az - utólag a “Feltámadás alatt” címmel illetett

- alkotótábor a nagyváradi Partium Keresztény Egyetem képzőművészet

szakos hallgatói és meghívottaik, az egri Eszterházy Károly Főiskola

képzőművész hallgatói számára.

Az épület ez alkalommal nem csak szállást nyújtó, az időjárás viszontagságaitól

óvó konténer volt. Az idei táborozás új funkcióval ruházta fel.

A tábor szakmai irányítói a diákok számára kollektív feladatot fogalmaztak meg: az épület koncep-

tuális és konkrét értelemben való bevonását az alkotásba. Konceptuális, mert az alkotásoknak

va lamilyen összefüggésben kell állniuk az épülethez kapcsolódó gondolatisággal (víz, áradás, em-

ber, civilizáció, társadalom, természet stb.), konkrét, mert az épület maga lesz a vizualizált gondolatok

hordozófelülete.

Nem véletlen tehát a kapcsolat a hely szellemisége és a diákoknak kiadott feladat között, mint ahogy

kézenfekvőnek és célszerűnek bizonyult az is, hogy a munkák megfogalmazásában a Street Art

műfajaira essen a választás. Még egy érdekes aspektus: a feladatban kezdettől fogva kódolva van

a folyamatszerűség és efemer jelleg, hisz a pillérekre stencilezett/rajzolt alkotások létrehozásuk

8

pillanatától a víz megsemmisítő hatásának vannak kitéve. Másképpen fogalmazva, a kiadott

feladat egy folyamatművészeti alkotás, amely hosszú távon egy abszurd, önmagába forduló alkotói

szituációt rejt: a grafikákat ugyanaz a természeti erő fogja megsemmisíteni, amelynek a nevében

készültek.

Az Ember és környezete kategóriába sorolható munkák gondolatisága széles skálán mozog. Konkré-

tan a vízhez, mint éltető elemhez kapcsolódó munkákhoz sorolható Csiszér Attila (10-11) az épület

oldalára készített baljós grafikája, illetve az egyik pillérre stencilezett halraja, amely épp egy óriási

lég bubo rékot – a már említett félkör alakú kivágást – közelít meg. Ezeket a pillér-lyukakat, illetve

negatív jellegükből adódó „jelentés-lehetőségeiket” talányos módon mások is kihasználták (egyéb-

ként az ilyen jellegű bizarr architektúra-elemeknek, az épületek vakolat és fal- „meghibásodásainak”

az alkotásba építését, illetve gondolati felhasználását Banksy, a nemzetközileg elismert Street-art

művész vitte tökélyre).

9

Sántha Dénes (12) az épület homlokzatára készített, humortól és iróniától sem mentes grafikája

az ember ökológiai felelősségét célozza meg. Akarva sikeredett szomorkásra, mégis a közvetlen

közelébe Tóth Imre (13) által készített „feltámadás alatt” felirat hatására enyhe optimizmussal

telítődik. Konkrétan a víz tematikájához sorolható munkák közé tartózik még Katona Norbert (14-

15, 27) mentő öve, illetve EXIT felirata, Domokos Zsolt (16-17) anyagi javainkhoz való kötődésünket

tematizáló ironikus/illusztratív árvízjelenete, valamint Kovács Kinga (18-19) installációja, felfüggesz-

tett kis nejlontasakokba csomagolt víz, zöldre festett kövekkel egyensúlyozva. A két különböző faj-

súlyú elem (víz, föld) társulva a kontextusként működő harmadikkal (levegő) az ősi mítosz-világra

irányítja gondolatainkat. Szintén mitikus világra, pontosabban a tudás elnyerését megelőző időkre

utal Antal István (20-21) alma-stencilje, amelyet két helyen, két verzióban is láthatunk. Ugyancsak

Antal munkája egy földönkívüli lényt ábrázoló rajz, amely levegőbuborékként mutatja fel a beton-

pillér „negatív” félkörét, mintha annak fontosságára akarná ráirányítani a figyelmünket.

A már említett Domokos Zsolt Magyarország térképét felmutató, biológiailag azonosíthatatlan lényt

ábrázoló munkája átvezet egy másik kérdéskörre, az identitáséra. Ugyanez a témakör ihlette Szőcs

Tamás (22-23) alko tá sát is. Szőcs saját kissebségi identitás-kérdését a Super Mario játék mintájára

megfogalmazott, ugyanakkor egyértelmű politikai utalásokat hordozó alkotásában összegzi.

Amíg Gáll Tamás (26) pénz nyelő/okádó szörnye láttán utalásokat vélünk felfedezni aktuális vilá-

10

gunkra, addig Moș Cătălina (24-25) és Fazakas Noémi (28-29) megfogalmazásait nem feltétlenül

racionális úton kell megközelíteni, értékük egy abszurd/szürreális valóság grafikai felmutatásában

rejlik.

Filozofikusabb hangnemet ütnek meg Gyalai Artúr (30-31), Izsák Előd (32), Speth Andrea (34-35)

és Vass Sándor (36-37) grafikai látásmódban is letisztult munkái. Gyalai fekete csőből ki/be áram-

ló embertömegének, Izsák kannibalisztikus ábrázolásának illetve Speth patkányokból kirajzolódó

koponyájának apokaliptikus látomásait ellensúlyozza Vass munkájának higgadtabb gondolatisága.

Míg Gyalai, Izsák és Speth esetében vészjósló, sötét hangulatú grafikákról beszélhetünk, Vass az

emberi testből kiragadott 1/8-ad gyümölcs látványával az éltető víz körforgásának enyhén hátbor-

zongató, de végső kicsengésében mégis pozitív, emblematikus megfogalmazását nyújtja.

Nehéz lenne néhány sorban megfogalmazni az idei tábor szakmai-pedagógiai jelentőségét.

Egy viszont biztos: egy olyan új lehetőséget teremtett a művészeti hallgatók számára, amely-

nek köszönhetően kiléptek az iskolai műtermek falai közül, a pixeles képernyőket és lézeres-

nyomatokat betonpillérek porózus felületére cserélve új anyagok, kifejezések, gondolatok keresé-

sé re szánták el magukat, miközben – számukra észrevétlen módon talán - saját grafikai világuk,

látásmódjuk bővítésén munkálkodtak.

Bartha Sándor

11

12

Csis

zér

Att

ila

13

Sán

tha

Dén

es D

nS14

Tóth

Imre

15

16

Kat

ona

Nor

bert

17

18

Dom

okos

Zso

lt

19

20

Kov

ács

Kin

ga

21

22

Ant

al Is

tván

23

24

Sző

cs T

amás

25

26

Moș

Căt

ălin

a

27

Gál

l Tam

ás28

Kat

ona

Nor

bert

29

30

Faza

kas

Noé

mi

31

32

Gya

lai A

rtur

33

Izsá

k El

őd34

Dom

okos

Zso

lt

35

36

Spe

th A

ndre

a

37

38

vaS

SS

ándo

r

39

Dom

okos

Zso

lt40

Varg

a Vi

lmos

41

A műhelygyakorlaton, Lipták Mihály és Zarubay Bence nyomdai vezetők irányítása alatt, az ösztöndíjas hallgatók elsajátíthatták

a szitanyomtatás képzőművészeti alkalmazását, valamint kivitelezhették (30-30 példányszámban) egyéni grafikai terveiket.

Exile for the Nightmare Authors: Eliade, Ionescu, Cioran Moș Cătălina Láblenyomat Berényi Zsófia

42

T. A. P. S. Speth Andrea Ez túl egyszerű Sántha Dénes Jákob Csiszér Attila

43

Tábor-indító kiállítás a szentendrei Művészeti Galériában. A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem Képzőművészet Tanszék hallgatóinak munkáit Szakács Imre festőművész, Novotny Tihamér művészeti író és Dr. Kálnoky-Gyöngyössy Márton múzeumigazgató méltatta. A kiállítás fővédnöke: Tőkés László, a PKE elnöke, az Európai Parlament alelnöke.

Látogatás Szakács Imre festőművész műtermében

Ebéd a Pap-szigeti kempingben

Menyhárt Tamás festőművész műtermében

Szentendre - Budapest...

Barangolás a szentendrei múzeumokban. Tárlatvezetők: Kopin Katalin (Anna Ámos Múzeum), Herpai András (Barcsay Múzeum), Bodonyi Emőke, Mazányi Judit (Vajda Múzeum) művészettörténészek tárlvezetésével..

A Tűzraktér Független Kulturális Központ és Alkotóház végnapjai

www.p-art.org/szentendre