Szumir - Maqyar Eqyeztettí

szótár

Irta:

Csöke Sándor

Kiadta:

A Turáni Akadémia

Buenos Aires

KészúltL.Casa TAU ■ Córdoba 2033 - Buenos Aires

A Snm^r-fsaiT^r agyztetS arótár at^sodUc Iciadásáral össEe* ÍXIgffésbea f«lhÍTom a JTB Olvaaő figyelőiét a karetkesökra*

Minden hasonló munkának a aumér-aagyar nyelTl azonoaság* tételének blzonTÍtáa^Dál csak "beresetó* jellege tab. kz elinda- láat .lelentl. Talahol el kell kesdenl, aert nem elég a «uDér>4xa- grar nyelTl foljtonosság állandd hangoetatáaa, avt bisoBTÍtanl La kell*..A aufflér-fflagyar nyelvi azonoaaáff bizonylté tétaleihes tar^ tosnak elaŐBorbaoa a szarkesetl OsaeefQggéaek* im, ugyanilyen fon- toaaégű a asökinca egyezése la. k szőkinca egyezését elsősorbas a fonetikaip hangtSrténetl SsazefUggések bizonyítják:,, tehát ninde-* aek elfltt tiaztásni. kell éppen ezeket.a hangtörténetl öaszefügj^é— aeket. Ötezer ér nagy idő; ez id5 alatt egy nyelT hangtani álló- Bánya kttlatf és belső befoljráaok hatása alatt negráltozhat, de oeg la Táltosík*.

ka ^orastető Szótár a ralőaágbait beTezető a (rasér-tnagyar' - bangreadsMr fonetikai Osszefaggéselnek megtárgyalásába, el kell ▼ágra dOBteaUnlc^ ltogy pl* az danyelrl^siBBér 1>-haaff mindea helyxe* tébas megmaradt-« eredeti hangszereiésébem avagy származékaiban k kimtatluittf**? BaáUett-* liangváltosás az Asibb alakjátál a ao^ den alakjálgt

Amint láttsk, av 5sslbb- b-haag me^Daradt stnér tAO « magyar B2Tec

BAR nORaadBÜR BARlang. Stb»«.

RegTáltosiktsuaér BAH ■ magyar PATTart

BAB PŐRáslAl PALámtam i rÉIelesBUB F<fl* Stb. •

Tezsáazeteaen iameni kell a hangráltosáa szabályait, eaalc «gy vaktábam aeklállaal a« tSaazahasoolItáseale, nem vázat klelégí->

aradaáayrm*..Himt mimdan Insdmid munkánál, nem kertllliattf el av eaetl«g

t^refi ÖBazphnsonlítáe, merthlaí az Osazshaaonlítandi5 etymológlálc TÍnnf^tOrt^netl egyezése mellett a jelentéstani QsazefUg^éa szintén dHntd, ezért e sorok íréja ez aUcalomnal la hangsúlyozzaphogy nea tévedhetetlen..•

Az Egyezteti Szétár második kiadásáral la azt szándékos- zuk bizonyítani, hogy igenis Tan sumér-magyar hangtörténeti foly- tonoaság.Az ugyancsak a ITaránl Akadémia kiadásában megjelenti Sv.<- mér-nagyar Usszehasonlíté nyelrtan-nal egytttt most már nem csak a hangtörténeti összefüggéseket tárgyaljuk, hanem a szerkegebi e— gyezéseket 1b»

E sorole írója úgy réli, hogy a benntatoti nyelvészeti éa ngyéhb ezirán3rá dolgozatai az az alap, amelyről ellndiilTa, a en- mér-magyar nyelri azonosság bizonyítáaához juthatunk*..E sorok í- rója nem keresi a"dlosfl9éget", mórt tisztában ran azzal,hogy egy­maga átUtó eredményt nem érhet el és felkéri a Jészándékúakat,&BKf közösen Induljanak el a megadott alapról...

A sumér-magyar genetikai folytonosság éa azonosság olyan hatalmas kérdéskomplemm, hogy aaakis egyeatllt erdrel tudjak meg­adni rá a Tálaast.*.

á Snentf.

A földrajzi Mezopotáoia területét az 6^ korban a "3zumér-,3xmer- vagy Sümer-nek nevezett aép lakta.Aglutinálő nj- elvet beszélt,így valóban neo szé­ni ta nép volt,

P.A.Oelmel,ax ismert azuaerolőgus, SUKSR- I3CHS GRAMKATIK^címfl munkájának bevezetésében ezt mond ja:".. .gehört alsó das Suxaerische zu den chines-13 eh-japani3ch-3aiBo j edis ch-tUrki schen Sprachen " • Magyarul:a sunér nyelv,tehát a kinai-japán- szaaojéd- török nyelvcsoprtba tartozik,

A sunér nyelv,tehát élő nyelv volt, úgy beszélt,mint írott alakjában*

írásuk a rovás volt.Puha agyagtáblácskák­ra rótták írásjeleiket»ők találták fel és fejlesztet­ték ki az ékírisnak nevezett jelaket.

' Hint minden éló nyelv, a szuaér is több táj9zól43ra oszlik.Az összehasonlítás folyamán ezeket a tájazólAabell kUlSnbtségeket mindenesetre figyelem­be kell venni.

As ékírásos táblácskákról leolvtasott nyelv■ nngyiir nyelv legóalbb, tehát archaikus alakja.

A ■zum'tr oyolv nem halt ki, nem puaztult •1,hanem moJorn változatban tovább él a mai aiagyar nyelvben,íz(*k szerintrn magyar nyelv egyenes folytatás ■a a ssumémak.De az urálaltájinak mondott nyelvek is a azumémak ismert nyelv azánnazékai.Tehát a finn,vo- gul,t(3rök,tatár,mongol és tungúz nyelvek ósibb alakja szintén a sziunérból mutatható ki.Szókincsfik éa alakta­ni elemeiknek nagy része szumér analógiákkal bir,így a nzumér nyelv mellékágainak tekinthetők,, míg a magyar nyelv egyenea folytatása a azximémak.

Az összehasonlítáBnál szi,«íorúaa ügyelni kell a szumér nyelv hangtani saiátosságaira.Mint min­den nyelvben,a szumérban is változnak a hangok a özó elején,belsejében és a végén*

A szuDiér nyelv mássalhangaóií l>iP»«,lc,k,d,t,t,B,8,s,8,l,m,n,r,h,-.

A követkesA mássalhangzók követik a hang­változás szabályait:

b t p g : k : k d : t : t z I s : s : 89 : 1 : r m t b h i g : ^ b X g k/g t 8d t 8 X ( t s /(lentáliB-szlbiláns/ d t g t t s.Az összehaBonlítáanál figyelembe kellven­

ni a táJazélAsbeli sa.l/ítoBsAcokat in,mint pl,a b-g-m hengok egymásközti viszonyát a bzó elej*ín, l)elaejében és a végén,mert sok olyan szumér azó került a magyar­ba,amelyik már b-hangszereléstf. míg a a'-umérban még g- hangot találunk.

A következőkben felállítctn a sumér-^nagyar hangváltozás táblázatát.

A mássalhangzók.A szumér b-hang.szóeleji«3zöbelae.1i és a

3zóvégi, a magyarban ezekkel a hangokkal egyeaik; b,p,f,v,m a szumér g-hang g»gy»JfnyfSfk,zs,h,b,v,m,fí a azumér d-hang‘i,t,ty, J,gy,ny,8z,s,cs,z,z8,dz,d«8,l,c a azumér z-hang z,n,nz,ZB,c8 ,c,t,h,I,3,gy

a sgum^r h-»hang

a szumér k-hang k.ha szujr r 1-hang l,r,n,3a szumér m-hat\g m,Ta Bzuaiér n-hang n,l,nya Bgumér p-hapg P.fa sgiinér r-hang r,la geiLiitií' g-hang

a BZJinér g-hang 3 ,3£,z,z8 ,e0,c,3,l,h,t^gy a szűrnér t-b^ng

A. mcgaiü;angBÖk*Scuiikéri a,e,u,.1nairyarx a,á,e ? ,o,ó,ö,6,u,á»

A magy ru/elvl hosszú m. gáiúiangidk kiala­kulása IsfftObb nustben fiC'-sgy szóslejl vagy saövégi g/h/-h»ng tü^gáahungMíivá /Álunra vszuthetfi vlsssa,

ri.cia - 4s>. lOmgtani gll > Is > ín7. s ősz

vügy lag - hó.dol írsngtai. I «•! > hitg hajj ~ iió.dol.Stb,*^*gJ*ffy^'ás.A hangvrfllozAs ssabályosi > következik be,

kivtflr>l< II nantek nlacsenn-ik*A homutntüft táblázat val<<Jz■' uleg nem

,1wu. lutnLAn ki';*.dot» u va(íyu *k,íg>- cok Haszefliggést líiill méír, m. í'vi/. Inl.A bemu' itott szó i^ca az eliadu- i'Wi ♦’lii/' tiinúnitrt i ..,,tnz alapszók egyezése kétségte- Imn, - n Tirn:ynr nv iv szőki-.cpű szuiaér eredetei, még az olyan nzók In,nmeAyekre a nyelvészet,a szláv, a német

vagy aa eg2,’’íbb eredetét erőszakolta.Fontos,amint már említettem,a azuinér szó-

Uncs összehasonlításánál a hangok nyelvjárásbeli aa- játoBsása; a hangcsore.ri.tudjuk,!;ogy sok esetboo. a hangot a szóelcjén S-sríl cserélik fel:

gir = Tinám : Ser = villámlik •'esztül-kacal megköt

ser = csomó,Stb,.Tehát: gir = ser.Most alkalmazzuk est a nyelvészek által

megállapított szuniérnyelvi sajátosságot rzumér-mrigyaT hangtani viszonylatban is,arai av’.t jelenti,hogy a azu­mér nyelv gir hangaserelébíí íizavo a magynrban n Ser hangszereléssel is található.

Pl.szumór gJ r 546,13 cün.'znóí r:cbwt in enuek tájasava: Ser

magyarban: ser.tésazi’inér gir-gal 4'''3,2 a = nichel

tájszó Sermagyarban: aar.ló.

Ifiazolhatjuk ezt a ueglátútiunkat azzal, hogy vesszUk a szumér szónak a üzeraita akk-'u? :.y(jÍvbe átment alakját; Ser.tu - Sichel

magyar sár,ló.Az egyezés tagadhatatlan!Emiitettük,hogy figyelembe kell venni a

saumémyelvi g - b hangcserét is a szumér-magyar szók összehasonlításánál,pl,szumér gig = beteg,nyavalyás^ hangcsere a saóbelsejében; ’gib-i = ua,

magyarban: gebe-dezlk.Alkalmazzuk ezt a meglátásunkat a czóele-

jéíi is:szuniérban:pl, ba = ga.TehátX szumér hangcaere:

gig rr Gchuld,Vergehen •»big

magyarban bÖ.n «=; bijj --s: bi^ <r ’oigeiigEs' k a változások szabí^lyüaak, a szumér

n«- 1\- üLíizer évna hangtani tulajdonságai tükröződnek /Innza a moc.v'iv nyelv hangtani állapotában!

A 8 2umér ayelv,tehát nem halt ki, hanem folytatódik a magyar nyelvben,Folytatódllc szókincsében és alak tanában, bensó azonosságában és kiilsó megnyil­vánulásában: a magyar nyelv a szumér nyelv modem vál- uozata...Természetesen aok eset-ben figyelembe kell venni azt a hangtani jelenséget la, amelyet a hlvata** los nyelvéazét a magyar nyelv eredetének kutatásánál elhanyagolt,t«l«a hebezet lehetőségét a sző elején vagy a v-hang szerepét ugyanott,mert ez a hang Is, sok esetben,nem szerves,prlmér hang,hanem csak fonetikus toldás*

A szumérban legtöbb szó - alaktanllag - áll az abszolút tóból vagy több ilyen abszolút t(?bÓl összetett ailaptóból.Az összehasonlítás érdekében a ma­gyar szónál el kell választani a tövet a ragoktól,kép­zőktől, határozóktól és egyébb összetevőktől, és az így r; .;rt alaptövet kell a azumér analógiával össsehaaon- l(tani,Az összehasnlításnál a következő módszert köve­ten: gam 362,4 » akkád kam&su r slch bexigen;blegen

gaa«ógam.ós-bot], szóel«Jén: g k kam.póI szóelején: g hhom.líthom.lck,St'b*.Veszem a szui t r szót szót-rí • .. .. -

I . j Ti"ácMviii,hozzá az akkád jelentést,ami /’c::. » n -j '••1 fif'úutciíil összefüggéseinek aegállapitásánal, Követ-I "i- K »i nrfraet vagy egy másik nyelvből sz-ímiazó szoje- 1' a felhaszaált szótár nyelvi hovatartczandó-II <-.'4 t á l filgg.Ezek után következik a hanfctani ré^z. ab- li I' fi/. oiietbon,ha a hangtani változást be ke]3 mutat- II1.l’I.MBumér gii

szóelejént g>-m hangccere azóvégén: 8 > az

'tin«yttr méas,'f rol • < " m H g l S . S t b . .

Ebben az esetben külön ki kell hangsú­lyozni a ’szumémyelvl g : m hangC3erét.

A szótári egyeztetésnél olyan azótövektít válogattam össze,amelyeknél hs^áltozás alig tajjasz- talható vagy ha bekövetkezik laikus számára is ér+het" és észszer(3L.Hétezáz szumér alapszó magyarnyelvi analó­giáit mutatom be,többet,<aint amennyi a magyar n^elv o- lyan sokszor aati^oztatott finmiscroe. szókiricse.ami a magyar nyelv állítólagos éa kizárólagos finnufor ere­detét támasztja alá,Világos,0|?yértelmflf egyezések - a magyar nyelv szókincsénnk kilencven százaléka archai­kus, szumér szóalakokra megy vissza és a magyar nyelv­ből "gazdagodott" sok európai nyelv - még az egyh ifi latin ie.Én ú. y lítoia - bizonyítani 1b tudom - hogy a nemzetközi nyelvtudomány ée történelemiría s'/Ay. óvvel ezelőttíahogyan a szumér ékírásos tábl'ícskák napvilág­ra kerültek,szándékosan terelte a magyar nyelv szárma­zása kutatá. ánrk irányát a^ ósaaJci,finnugornak nevezett régiókba azért,raört rájött, aa iíja;iságra,t.l,arrajj hogy a magyar nyelv a szumér modern változatalKözben megfe­ledkezett arról,hogy a finn,/0(j:;j1 ,mongol,török, tungúz, stb,nyelveknek szintén 32um<jr,arohaikus alakja van,Pl, a vcgul nyelv,aelyet a német tudomány "méltónak"talált a taagyar nyelv leszármaztatására,szintén szumér szár­mazék. Tehát nem sikerült a világtörténelem nagy hami- sításalKég találkozunk visszautasítással,elutasítással is,dehát az igazság napról-napra mindinkább kiderUl, Szeretném ezt sgy olyan összefüggéssel bizonyítani,ami nem áll összefüggésben a magyarság eredetével,tehát o- lyan történelmi tény,ami nem érinti a magyarság szár­mazásának kérdését,így nem vádolhatnak részrchajlás- cal,Vizsgáljuk meg a volt Osztrák Császárság Tirol te- riletének történelmét,A hivatalos német ée osztrák verzió ozorint étizakról tclopedítt német nyelvff lakos- fjáca Tirol tf.rilelére,Szzol a germán elsóbbséget tá- maMztják alá.Nos, a modem onztrák éa német kutatók ttioheolófilul kutatáijük alnpján bizonyítják,hogy a be- toi«i)ftéD - riélról kövotknzett bel

Ez a megismerés zayamá a germán elsőbb­ségi tételt,tehát elhallgatják az Igazságot,

Melyik nép lehet az,amelyik délről vándo­rolt TlrolbffPOlasz semmiesetre sem,mert olyan abban az időben még nem volt.Taléssínűleg gótlA gét nem germán, tehát nem lehet német.Ezért hallgat a hivatalos tudo­mány,bár már kezd kiszivárogni az igazság.

Mit várhatunk egy olyan tudománytél,amely még saját tartiletén sem ragaszkodik az igazsághoz - iiagyar viszonylatban?

Szumériából elszármazott magyarság, ilyen vagy olyan név alatt,kisebb-nagyobb számban,hazát ke­resett,végleges telephelyet.Mi sem természetesebb,mint a Kárpát-Medence felé való igyekezés,mert ott két-há- rom ezer éves szakadatlan folyamatos tartózkodása ar­cheológiái leletekkel bizonyítható,tehát csak a saját rsidjéreigyekezett.Magas kultúrájával és szumériai ci­vilizációjával az európai középkorig Európa népeinek mítómestere volt.Még senki sem írta meg a magyarság

í.oí.záJárulásának történetét Európa kialakításához - e- i-.ért kellett a magj^arságot a finnugor származási el­mélet lealacsonyító keretei közé szorítani - nyelvé- .'ly.oti alapon.Mert az archeológiái összefüggé-sek ta- KMdhatatlanul bizonyítani kezdik,hogy a finnugornak - itKintlnlt népek ősei is Szumériából kerültek északral...

A nyelvi összefüggés kutatása éppen finn-■ •rtyiir kíitoleaség lenne...

No3,e sorok írója,a szókincs egyezteté- , iKyokíizlk szerény dolgozatával kitölteni azt az

II rt n nyoÍvtudományban,amely részről a hivatalos tudo- M.ilii/ luilni sem akar.Az okát ismerjük.A hivatalos nyel­vit nKtit rffi történetírás annyira eltelt az indogermánnak.nrtp-,nyelv- és kultúcsoport magasabbrendCfségl

,hogy nfirn tud tárgyilagos képet adni a saját, vMlniMliil u iiiftí/nevezett kultúrcsoporton kivUl álló kul- liir- Am olvllizáclÓB megnyilvánulásokról,

A iniigyornágpile az urálaltáji népek szár- M In In 1 n<loRernirtnnak mondott tudományos

területen nem a tiszta tudomány érdekében történik,ha­nem - politikai Bzemszögbíl,

Előszörie presztízs-kérdés: hebl?0ny030- dikjhogy az Indogennánok nem voltak kultúr-te-remtők!

Másodszor politikai kérdés; meggrítolandó a szumér-magyar/urélaltájijstb./népfík ön tudatra ébre­dése és ennek eredményeként a szellemi politikai egység megtc Ditéoe,aaii slz úgynevezett indogermánság Bzelleml és politikai vlssKaíizorlt*'«át jei*»ntené.

A nemzetközi tudomnnyos ée politikai kö­rök - főleg a németek és a szlávok - naf;yon jól tud- ják^hogy szellemi téren egyedül a raf'’ orn''i:; k''pes en­nek az egységnek megteremtésére,mert egyedül a magyar­ság tudatossá váltsa - a szuiriér örökség birtokában - adná meg a kellő szelloml éppen az elorzott szu­mér örökség újjáélesztés'vei az urálaltájl és a többi rokon ázsiai és air;erlkai néin^k öntuöíitra ébredéséhez.

Ezért kcíllett a magyarságot finnugorosí- tnnl,ezért kellett az állítólagos indogermán ösroVon- sággal bíró ” fi nrutiorokat” kital ilni! Ezért származ­tatják a magyaraágot a mongoloid ve/tuloktól, bár állan­dóan azt hangoztatják,hogy a magyarság nem áll össze­függésben a mongolsággal,Ezért származtatják a magyar­ságot a kpletbaltlnak mondott finnugoroktól,bár azok mongoloid jellege szintén cáfolja származtatásl elmé­letüket. Ezért finnugor eredetű a magyar nyelv,bár u- gyanazzal a nyelvészeti anyaggal pl,azt bizonyíthatja, hogy a mongol-tungÚEok szintén a finnugornak erő­szakolt őshazából származnak.

Egy szóval, azért 1-ellett a magvarság való­di leszármazását megmásítani,hogy a mag* arság tudatá­ra ne ébredjen szumér örökségének és ennek elvitathat tatlan birtokában nehogy szellemi és politikai vezető­jévé váljék,a szumér-magyar ss-lrmazású,ugyanazt azt az ősnyelvet beszélő népeknek,széles e világon!Bzt tette, ezt cselekedtetl,a háttérből irányítva,a mag^'arnak ne­vezett "finnucorou" nyelvé.,zettel és történetírással.

Ezért nem foglalkozott és nem foglalkozik

na magyar tudomány a azumér kérdéssel és az ebből ere­dő következményekkel,ezért tagad a magyar uyelvéseet 4b történetírás minden összefüggést ar, urálaltáji né­pekkel*

A magyarságnak nemzetközileg tilos átven­ni szumér örökségét!••

Euxöpában a finnekkel nem SBámolhatunk.ökr ha tehetnék,ny«plvet cserélnének,hogy ezzel tisztelet­beli indogermánokká válhassanak*A törökök féltékeny­ségből nem foglalkoznak kellőképpen a kérdéssel, pedig ők,földrajzilag is közel állnak a szumér örökséghez, A Japánok tnlon-túl azzal foglakoznak,hogy technikailag tillszámyalják az " indogermán " embert,pedig éppen ők tehetnék meg szellemileg,de anyagilag is,hogy a magyeur mellé álljanak a szumér örökség tudatossá tevésében*

S így,az Óriási munka egyedül ránk, ma­gyarokra marad,••Amint említettem,szellemileg csak a magyarság képes a szumér örökség hatalmas erejének tu­datosítására - még akkorié,ha az anyagi ereje szinte a nullával egyenlői

Azért a magyarság,mert a magyarság a tő,a törzs - a többi csak hajtás - az életben maradt szu- mérságlAz Irtott,pusztított,megfogyatkozott magyarsági Mr>rtho azt mondJuk,hogy magyar,az egyben szumért is lnnt,niertha magyar szót hallunk,az egyben szumér sző tutMert a szumér ^USA-ban lakot^ma SZOBÁ-nak nevezzük* Ari mondta,hogy TII,ma úgy ejti,hogy TSLepszik.Mondtai TIIHliNA,ma úgy ejti,hogy TORONY,Persze,a nyelvészet o- <liiaJándékozta ezt a szőt a németeknek,pedighát azok vuliak az átvevők,és fél Európa!AzutánrKIMARA = KAMA- nX-lmn la lakott és a magyarság adta át ezt a szót Bu- i*<1li<lnok,inerthát a magyarság már SIG « SZÉKen ült, és királyai SIC . SZÉIeltek,TIR » TBRmeik voltak.

Persze,ezeket a szókat nem a " finnugor " torlllétéről hoztuk magunkkal,hanem Szumériából*

A nyolvánzet még sem fogadja el bizonyítékul, amivel á|i|t»n Alt bizonyít Ja,hogy szándékosan és tudatosan má- ■fija nag m magyarság eredetének történetét*

Az ABBA = APA szót nm ds említOíri ,:nert r-í- fogjákfhogy véletlen,de,hp azt ncnf.lom,hof;y ALAG, akkor tudom^hogy az ALAG-út azó honnan ered,n.ert azt jel- nti ez a szó,hogy : éj,ás,váj,Azután hozz-áveszein a szusér AL-HA5-SA-t,ami "magyarul” ,,Ebten az eset­ben már nem lehet ráfogni,hogy véletlenjmfírt a bemuta­tott egyezéí> annyira jellemző,hogy csak tagadni lehet, A nyelvészet ezt lelkiismeretfurdalás nélkül meg is te s z í ,pedig csak,ha a BAD vagy BAJ hangszerelésö szót venné,látná,hogy ez a szó - hangváltozással - termé­szetes, legalább ezerötszáz magyar szónak archaikus alakjai Tehát,BAD vagy BAT

BETeg el-FATkol

r.'lTTan BITangói BOTránkozik B( Dít BOTork»ía PCTtoh

be-FEJez fel-PEJt

PEJBizalomPETTYPEDóPÍ)DélPCKTFOTYázikPGGYRÁNTVÉDŐPÜTYkö*FAIbAjBüszkePERTBUZdít

BOSZűa

FÁTTolBÜTíDaPÖKDölyBADarBUTaBOTor.Stb.•

Nézzük át fflégegyszer a fenti szójegyaé- ket: szabályos hangváltozással a szumér BAD sző kimu­tatható a magyarnyelvi analógiákban,természetesen u- gyanazon jelentéssel,A azumér BAD szó,tehát azt ;|sl3a- ti,hogy beteg,elbitangói,bódít,stb,.á magyar szók ar- n}iaiku8 alakja,tehát a szumér szó: azaz ugyanannak a nyelvnek évezredes hangtani továbbfejlődése,mert ismé- telv:BAD s BETegjBAD = BŐDÍt;BAD = ?XTYol,stb.,

így,az egész szókinccselI A mai magyar nyelT,nyelvemlékeinkből is­

mert magyar nyelv,a nép nyelve és a mai papíros nyelv in,a szumér nyelv egyenes folytatása,modern változata: u nr^umér nyelv a magyar nyelv archaikus alakja,és így na ékírásos szövegek a magyar nyelv legeslegrégibb í- riinoa emlékei!

E sorok írója úgy véli,hogy az ékírásos ti\l)l''»0Mkákról ismert szumér nyelv,nem a beszélt, hanes Ml’ frott nyelvIKevés hangtani és alaktani eltéréssel a uKuini'r nép-nyelv,a beszlt nyelv,már nagyjából azonos volt u mai magyar nyelvvel•Tehát,ha az ékírásos táb- l'liwikiikra úgy írták,hogy SüGID,kiejtése már - sfUcet - volt.HAD írva,ejtve BACTíid,írva CÜZ,ejtve KÖZép, írva TArj,i)jtve TEKint,GAB = K/Prázik,ZABAR s SZIFORka, írva MA.? . N] ;CS,GID = GOin)oB,stb..

Figyeljük meg a két egyenlő hangszerelé- •fl neótiGAB « KÁPrázik

GAB s KKP,Klr:Fzel,3tb. .El kell fogadnunk azt a IIlimtfliiéget,hogy éppen a szumér ékírások nyelve,az ír­ni l tiyulv volt,míg a kiejtése mir közel állhatott a m«l ttlnkjdhoz,a magyar nyelvhez.

Ugyanúgy,mint pl.az angol NIGHT ejtendő NA.it.VHfty LIKE - LÁJK.Stb..

Természetesen fent csak az fííyny,<.rflbb i..-- lemeket mutattam bejnint; pl.SÁG = száguld,var,y DIKIC = TÖREKszikjde tudjuk,hcgj' már a szumér nyelvben eltű­nik a g-hang a szó elejérői,pl.GÁL = 'AL = /.L].; diS = •IS = ESZes,írták g-hanggaljde ejtették j-hcng nélkül.

Csak így érthető a azumér nyelv logikus folytatása a nagyar nyelvig...

Egyszóval:a szumér nyelv nem halt ki, ha­nem tovább él a magyaT nyelvben,tovább él a mai írott és beszélt magyar nyelvben.

Ezt a tényt ismerte és ismeri na iu a n';£ zetközi nyelv tudom-íny és történetírás,és különös,hogy a magyar nyelv finnujoros szármastatási elméletének születési ideje pontosan egybeesik sr mezorotámiai á- satások által felderített szumér nyelv titkának feltá­rásával! Az erőszakos finnugorosítás éppen aüzal kezdő­dik,hogy nyelvtudományunk minden logikát tagadó eről­ködéssel 0 kétségtelen finn rokonsági összefüggésekből kizárólagos származási elméletet alkot azzal a céll£ű., hogy elterelje,letérítse a magyar származáskutatást az esetleges szumér irányról,a magyarság származásának i- gazi irányáról,mert a nemzetközi tudományos és politi­kai közvélemény nem tudta és ma sem bírja elviselni a visszavonhatatlan igazságot,hogy a magyar nyelv a ssu- mér modem változata,.

Befejezésül a követkeeőkre hívom fel as Olvasó figyelmét: a szumérban vagy HES szókazt jelentik,hogytember,férfi,úr.Ss a ssó kimutatható a finnben:MIES vagy MIS,ugyanazzal a jelentéssel,de a vogulban is,orrhangú változatában: IUBiI•^n^egvan es a szó a núaetben/!/ is,mint jövevényssó a szumérböl: MiS vagy MES = MEItS = MEIÍSCHl Szintén orrhangos válto­zat. Tehát a vogul MAN^l nem a "magyar ** szóval egye­zik,hanem a német: "MEirs & HENSCH,ssóvcű.(

Es az igazságIEzt kellett letagadni a vogul-magyar e-

gyeztetéaoelIBe megvan ez a szumér ssó a szláv nyel-V V V ^vekben is.Szumér MÜUS vagy MIS a szláv MUZ vagy KOZ «

férfi,erater,férj!Tenné 8zeteRen"ninEyar "közvetítéssel ke­

rült ez a szó a német és a szláv nyelvekbe.Az NB.Olvasó,ezekből láthatja,hogy mi, a

többek között,az oka annak,hogj^ miért származtatták a magyarságot a sohaeea létezett uráli finnugor őshazá­ból...

Ezért és azért...A következőkben bemutatott szókincs bizo­

nyítja a szumérnnagyar nyelvi azoaoeságot.A Szerző.

n i

Szakirodalom,P,A , Deimel, iSumerlsch-Akkadisches Ölősaar

Akkadisch-Svunerisches Glossar Sumerlsches Lexikon,Bánd I

n » " I I" " " IIIl» lí IT JY

I*Jji6te dér gebrSuohlJ chpten Kellschrift-zel- chen mit Urblldem und den Hauptbedeutungen

n,5umerÍ8chG»9kkadl3che und hethitiache Laut- werte.

Gömböc/. 7,, A magyar nyelv etymológial szótára ?óra 7. A magyar nyelv szinonim szótára Wlchnann 7.A csángó nyelvjárás szótára Kriaa J, Brdélyi tájszótár Károly S, A bácsi Kódex nyelvtana Bartha K, Történeti magyar szóalaktan Bárczi Kagyar hangtörténet.

•0.0*0*0>0.0,0a0t0.0>0.0«ff,ioppe, Vei£;lelchende Lautlehre dér altaischen

•’prachen,Bd.l«J.G.Raneitiu tt&alBUckiscbss Vtírte?'buch A, 7, i?aba : ' török ay elv tan

'török-oroBZ szótár Zuóek Khalktaamongol-néiuet ti ótár

• ross-baskir szótár Tolvonna "JokijA finn nyelv etymolót'lvií szótár?.3zjlti:i>-i i.^Finnugor nyelvösszehaaorj i lás,

Törük-néínet lazótár.

SZUMÉR-MAGYARSZÓSGTBZTSTÉS.

ab 4 ^0 ,? = akkád banú — erznuf^en.schaffen,b iIdén.plánén

^b.ránoláb.rásolHS,.'Hb,.

i^e: á b . dál osaze-áb.dál.Stb.•

t í = I ab 128,3 = akkád abu Vatersaóvéí^én; J? p

ap.aap.aság.Stb.•

ab 128,2 = akkád aptum I” öffnung,Luké,Fenstér ab.lak ab.lakosab.laktalaa.Stb.•

ag 183,8 ff = aickád buSű Habe,B€aitz,Éigentujn azóvégén: g "!> k

ak.ad / = van /,

l-í ag 97,9 = akifád xakftrured en, apre chf?n, sagen; S t ir-m e Ezóelcjén: Iichoí-Gt r»zóvé"én: g ng orrhang

h.an^ —=cr h.;ui;..o”tnt li.'tn ./iich,nn",03Mnh.nn/T*zó.:>tlh • .

Lásd:4, ^ - akkád llUDfitu■■ i i 2omj*-^tend seln

j e 2Ó r é g é a : g > g y

ag7 *arkodlk agy^arkodó Bgy.aűTkodáa .Stb*.

L 3d:4 , ^ 183,2o « akkád 3aiamtt■ ■■■ r~ unversehrtyheilyungebsocheat

Vohl‘beflnden,Ge8imdheLt;Hell «g-.4ss€tg,éSZ3égag, Z3iígb<j'a vaa.St^*.

.ásd:5,-------- -— i püsaend Beia/verden^düríeii,

I ent^jprechenI £au^eii;ojél>en:g>^

Zijíío rXci to d ajá,aiko£Íjc ajieTilás.Stb, •

lA3d:5, 37, <') = ^kád------------- j.úr.fáT.;3Ích anpasjönien-ts-prechaD

í 3iC jalce Já'beaxg^-ng o'rrhang e-nje # á c sr ga -c: aga tiíigú.ayij

aeg-ongfioá^Stbo,

lo

Lásd;5. ag 97,16 = akkád ranO.werfen,niederwerfen,abschiessen s2 0elej én:v-hang kiegészítés

v.ág oda-v.ág

földhöz v.ágv.ág.ódikv.ág.6dás.Stb«»

11Lásd:5 . ag 97516 = akkád ramtt

verfen.abschiessen^auBgespttckt szóelejénshehezet 8BÓvégén:g > j vagy g > gy

h.aj-ít < : •aj -srag h.aj-igál

de; h.agy.lth.agy.ap/=kbp<s/,Stb,.

IP

ag 97,13 = akkád maMruaich wider3 etzen,entgegentreten

^ ssóvégéntg :>k ak.adályoz ak•adékoskodlk.Stb•.

ag 97,17 » akkád rap&kugraben,umgraben,behacken

I szóvá gén tg;:>k ak.na.

14

15Y

ad 145,2,39 = akkád abu Vaterazóvégén:cl :>-ty

aty,aüty*e»fl«Stb.•

anzajanzag 13»96 =: ekkád Saaű,Sakü Himmelijhölie* oTjí

ánsá.gol/ = egekig magasztal/ vagyí ánzég.ol.

Megjegyzés,Ez az öoszefUggée annyira világot;, hogy megállapíthatjuk a kiisjezég eredetieégét: semmi, Iröze a német anaag-jií igealakhoz,

16

17

er 3Bi,lo6 c a akkád rxaEru,nuiaru,ellu r~ sicb erheittírníHeiterkeit;♦ PröhlichkeitÖr.vendezikÖr,ÖT£ör.ül.St’b,.

e9 1,2 =akk-^ád iStenf~ akkád mag&ruI sinea Willens seiQypassen,j slch einlgen,ühereinstimmenI szóvégéntS> zaz.cnoeas.onositaz.onoBságaz.caoBan.Stb,.

l-á:'.d:l7. aS 1,37 = akkád mitharlS------------ antsprechender Weise;gleichinassig

3zóvégén:a>.sz ösz,szeyág ösz.szellllk.Stb.•

de: I szőelején:hehezet h.as.onló h.as.onmás h.as.onszórÜ h.as *oalato8 h.as.onlóség }i»as • onXÍ t vStb • •

Lásd: 17 aS 1,2 = akkád Idten.19

JÁ3<í; 17.

20

21

Lásd:17.

aá 1,2 = akkád idteneln3

íis.caint a egjzserre Us.töllóst = egyszeribe,Stb.,

ad 1,16 = akkád nátu Laud,Heimat ' Bzóelején:hehezet szővégén:B -:s>*z

h*«s*ah.as.átlan.Stb*.

afi 1,12 « akkád magfimviliig Beln,wollen,bllligen Ubereln6tlmmen,sloh einigen ssöyágén:S =»>gy

•gy.etért egy.esUl egy.ezésegy-eztetés.Stb.•

22

23

aS 339,3 - akkád ez&ru verwUn8chen,verfluchen 8zővégén:fi i> > 0 8

acB.arkodlk acs.arkodó acu.arkodáa.Stb*.

nS 339,0 - nkkád hnNtdu ^ vnrT.'tnfi'.’HjWllnnrJu'n•n.«ng011oii.Jnklő

. M Ib. •

mH - nkki'tlVf*r I *«n//nn, wUm rirhnn ,b^r«’hrf»n

I • ján I v-hnng k 1 ínr.<vi<f(4tni 11 • fjy

V . r.y *ÍHy -C v. így.nkf)'/. Ik v.ácy.ődás.Stb*.

25

26

Lásd:55.

27

tiiltíd: 29 •

,'íi

babar 381,61 akkád pug^ft^pufű relnigen,reln eelntweisa BBŐeleJánib^p azÓTégén:b;;>'P

piper*k6e plper.káslk plper.áslk piper.e.Stb..

bad 1 5 2 : 8,7 = akkádtót; abgeetorbentLeielmam 8B6eleJéQ:b :>*p

pud.Táspad.Tásodlk.Stbe•

bad S9,38 = akkád nleH,Qa6$hn entfernen,tilgen szöele jáni'b^p azŐYégái&:d

p6t«,ol -C^pat < C badpót. láspót«iák.Stb..

bad S9,38 = akkád Bist i entfernen j Bzóele jén:b:>i^T ved.lett yed.llk,8tb.I szÓTÓgéntd ;>*t vet.kózlk

l®-vet •1-Tet.Stb..

bad 69,38 = akkád nisűslch eDtfernen,welchen,fortzlehen Bzőyégén:d > > t

el-bit«angol blt.angolés bit.angoló.Stb,.

30

31

32

XáBd>29.

bed 69,38 = akkád nisű3lch entfernen;welchf;n;fortzlehen flzóvégón:d^nd orrhang

band.xikol bánd.ukolás•Stb..

Lásd:29. bad 09,38 = akkád nlaftaich entferaen;weichen,fortziehen szóele j én:b^T BZÓTégón:dÜ>‘nd orrhang

Tánd.orol ▼ánd.orláa vánd.orló.Stb..

bad 69,38 = akJcád nisftaich entfflrnen;veichen,rortelehen ssóeleján:b^:>>f aBÓ-régónxd irr t

fut el-fut

fut.ámos fut.amodlk fnt.aaodó fut•anodáe.Stb..

I.ásd:53.

34

Lásd: 53*

35

Lásd:5 3 .

bad 152 : 8,7 = akkád matu tót;sterben szóeleján: b ^ p Bzővégén:dl>> t

el-pat,kol.

bad 152 : 8,2 = akkád ad6rugetrübt;sich betrübt fühlen

bód.ult bód.ultség ^ bód.ítbód.ító.Stb.,

bad 152 : 8,7 = akkád mfttu,ad&ru sterben;zu Ende gehen,totkrank sich betrübt fühlen Bzóvégén:d 2>*t

bet.egbet.egeskedik betcegeakedő.Stb,.

bad 152 : 8,2,7 = akkád matv.,adtru zu Ende gehen;totkrank sich betrübt/bedröngt fühlen 3zdTégén:d^;;> gy

bágy.adt bágy.ad bágy.aBzt bágy.aBZtó.Stb*,

37

Lásd:53.

38

E.----

39

Lásd:38

4o

l)ad 152 : 8,7 > akkád matatnitu to tkrank; betrtlbt slch betrUbtAedrftngt ftthlea SBÓale jén:b t ssÓTégénid 3

fájfáj.áafáj.dalom,Stb.•

bad b9,2ü,81 = akkáü gtunílrufé rt lg űela/mixr. aiu , ^üllenden

aaóölejénsb ezdvógtíüéü j

be-fej.QS be-fej«ezés be-fej,eB6,Stb..

bad 69,54 =akkád pit^bekennemoffenbareajíJffneiijl^sen BBÖeleji b > f szóvégl d

kl-feJ«eBÍ magát ki-fej 8 ti a gonűol' '*;át fel-íejot,Stb.,

bad 152 : 8,3 = smér sag 115,4 s akkád elü

hooh f oberer;Ko pf,Spi t ze azéelejl b > f szóvégi d :> j

fejfej.eeet.Stb..

41

Lásd:53.

42

Láed:'>3

M 152 t 8,17 3 akkád tttcnltn Tcrtranen | Zurers i cht t Hllf •SBÓrégl d ■

bis.aloBbls.lkblB.tatáabiB.tatö.Stb..

bad 152 : 8,2 > akkád adtra▼érdünkéit;T«TfinBt«rt seln/verden gefleckt BBÖolejl b " ^ ?SBÓTégl dj>ty

petty.esett petty.88 petty.Stb,.

43

Ued:53.

44

bad 152 : 8,3 = akkád ftlű hoch;oberer asóelejl b^^f

fed.6 <T"pad bad fSd.él fSd.elea fed.élBet.Stb*.

bad 69,lo » akkád katU s sum^T’ tll beenden;Endej fértig Bsóeleji b^>p|BBŐvégi O ^ t

pont <C"pant cj'pat < b a d pont.ot tesB.Stb..

45

A

46

47

Lásd:33*

48

Lá«d:53.

bad = akkád la^,lakfttuwegnehment entleihen^wegraffen •zóelején: b!>»p 82Óvégén:d^I> ty

poty.ázlk poty.án poty.a.Stb.•

bad 69,loo = akkád ukkuSu beendet szóelejl Bzóvégi d > g y

fogy C . "pagy < C bad erl-fogy.Stb..

bad 152 : 8,8 = akkád nfim2u Grunde rlchtenjnledermachen azóvégénid^^nt orrhang

bántbánt.alom bánt•áa•Stb••

bad 152 : 8, 4 = akkád dttru Mauerazóelejl b>«f tízóvégi d!I>*l

fal C "pal <C "pád <Cbad f&l.az fal.azófal.at rak.Stb..

49

Lásd:53.

5o

LásdK53,

51

Lásd 153.

bad 152 : 8,17 » akkád tÜkultuStütze,Hllfe,BelBtand,7ertranen BEÓrégi

baj.társBBÖelejl b > p

paj.táe.St'b*.

bad 152 : 8,17 = akkád tűkultuStüt ze,Hilf8,BeiB tand,Vertrauen szóele jénib l::: * ▼ szóyégón: d^^>^nd orrhaug

▼ead-ég»Stb.•

bad 152 : 8,4 = akkád dűru. Hauer,Pestung saóelejl b!>T

véd.ó▼éd.elem.Stb..

52

Uodi5?. bad 152 : 8,17 = akkád tűkultu SttttzeBZÓTÓgl d^-t

botI szóelejl b^^ptazÓYÓgl d > * póz.na[ Bzóeleji b>-f;BZÓyégl d!>tyfaty»k68

Bzóelejl b>>p|BZÓTégl ((>e peo.ekpeo.kel,Stb.»

53

54

Lásd:55.

55Lásd:5-

bad 152 : 8,lo = akkád őakü h.och;hochkommen; oberer szdeleJi b > f szóvégi d >• nt orrhang

fent ■< ”pant •< bad fent.ifent.ról.Stb,,

bad 152 : 8 ,lo = akkád S a ^hochkonmien;hoch werden;Bich erheb- en;hochszóyégi d ;> a z

basz.kebUsz.kélkedik,stb. I szóvégi d z

el-bie.akodott el-biz.akodás,stb.

I szóvégi d > g y begy.esbegy.eakedik.Stl „

bad 152 : 8,lo - «ikkád S a ^h0cíüíojiinen;hoch werden; ate 1 gén aioh erhebet BSÓvégi d2> z

buz.dít bűz.dítás

fel-buz.dui neki-buz.'iul

buz.dítd buz.dxiló.Stb,.

56

57r

58

(•—

■39---- r

»— ►—

bad 152 : 8,2 = akkád adáru getrübt;Bedrangnis,Trauer, sich betrübt/bedrSngt fühlen 82Ővégón:dI:5vt

bot.ránkozlk bot.ránkozás boluránkoztat.Stb..

bad 152 : 8,2 = akkád ad&rusich betrübt/bedráagt fühlen Bedrángnis,Trauer ezŐTégén:d]^ az

bősz.US bosz.ankodlk bosz.ant bosz.antás.Stb..

bad 152 : 8,2 = akkád ad&ruslch betrübt,gedrSngt fühlenszóelején:b szó~végén:d

plty.ókos.Stb..

Pty

T.ásd:

bad 152 : 8,3 = akkád élű oberer;oben;über szóeledi b > f szóvégi d1>ty

fáty.ol le-fáty.oloz

föd.él.Stb..

6o

61

62

de;

de;

bad 152 t 8,3 = akkád M oberer,oben,über 8EÓTégéB}d::>nd oirrtaang

bund.a.

bad 152 t 8,2 = akkád adftmgetrübt,▼érdünkéit,verflnstért seln/werden

bad.ar], sat^régi d!r>-tbut.abut.aságbot.oraágbot.or.Stb..

bad 69,26 = akkád kaspn Geld,Silber szőeleján: b:>»p szóvégén: d > z

péz < "ptiz <- bad péz.el péz.ea I azóvégén: d^TTi^nz orrhang

*paz badpénz -cC "pane ■ pénz.el pénz,ea

arany-pénz ezüat-pés.Stb..

^egjegyzés.Ez a azó,lchát nem szláv eredotCí.

63

64

65

66

bad 69|38 = akkád nisűentfernen,fern,Perne,entlegen *we it szóelején: b > m hangcsere szóvégén; d:>j

maj.d bedmáj.dán maj.danlmajd,ha fagy...Stb*.

bad 69,38 = akkád nisűEntf ernen, fem,Peme,entlegenjWelt szóelején: b ] ^ m hangcsere SBÓvégén: d ^ s z

mesz.sze xCi^mas <"mad <C bad mesz.Bzeség mesz.sze távol.Stb..

bad 69,loo = akkád beSu,par&suzerrissen,zerfallen seln;abtrenneB B8Óelején:b3I=»m hangcsere BBÓvégén:d 1

máll.llc < "mai - C "mád < bad máll.adoBik.Stb..

bad 69,loo = akkád nkkuduvertre iben;beenden;to t f alt BBÓele jén: b>»m hangcsere

medd.ó "mad <d. badmedd.óség.Stb.

68

69

f o

71

bar 74,66 = akkád kamO blndeaBzóeleJén:b25:»T

varr -c^Tar <Cbar ▼arr.áa ▼arr.ó.Stb,#

bar 74,54 = akkád zftzu telién,hfilften SEÓeleJén: b 2> - v BzÓTégén; r ; > 1

▼ál.ászt el-vál,lk leg-^ál.áe.Stb..

bar 74,2o = akkád epSSuI tun,heratelleii,niachen,bauenbar.kácsolbar.kácsoláabar.kácsolő.Stb*.

barag 344,7 = akkád némédu I Wohnraum barak-lakáa.

bar 74,146 = akkád takftpu I gefleckt.gestreift sein bar.ka /tarka-/.

72

de:lásd,finn mongol török 73

74

75

bar 74,68 -- akkád kimtu?am i 1 i e, V e rwa nd t s chaít, T)n v*f sz<5eleöén:b'>* f szóvegén :r 7 ^ 1

fal.vsik fal.u fal.usi fal.amiapal.vi vagy pol.vi bal.gaeunbal,yq*5?tb. , ÓtÖr-ó'K: pal *** *

bar 74,65 = akkád kadftdu sich beugsn seóelejéntb f

fer.de fer.deség fer.dit.Stb..

bara 74,93 = akkád nisű entfernen SKÓeleji b l > p

pőrepöré-revetkőzik pöre-gatyás.Stb,.

bar 74,52 > akkád dagfiln warten,harren szóelején: b ^ T

▼ár▼ár.akosik

be-vár.Stb.#

76

bar 74,1U » akkád palftlroabB ond ern, abgrenzen, tunschll esa en azóeleji p Bzórégi r ^ l

pal.áak.Lásdyssofflér bar> akkád pal.ftku

aőtt pul.ungu magyar pal.ánk.Stb*.

77

78

79

bar 74»88,91 = akkád nam&ru,n1iru Hello, Llcht azdelejl b > r

▼er.6-fény ▼er«ó»fényea.Stb«•

bar 74,43 » akkád barű- r sehen,8chau«Bblr.ál blr.álat

de: I szóeleji b > f fir*tat far.tat.Stb..

bar 74,131 = akkád ra^,rl^&tu sich entfernen,3ich verbergen, ?emeazóele jén:b^p;szóvégén:r^l

pal.ástol pal.ástoIás.Stb..

iád,akkád pir.iStu.

8o

► f

81

82

bar 74,7 = akkád ahu I, Selte{Arn szőelejéa: b ^>p

pár.tol pártját fogja pár.tján van pár.tfogáé•Stb..

bar 74,149 = akkád tappuI ('eno8se,Gef8hrtebar.átbar.átkoBlkbar.átság.Stb..

bar 74,3o1,114;472,33 = akk.parftsuentschelden/gerichtlich/, prüfen, klar8tellen,unter8uchen 8Z(5ele jén:bl^p

per vagy pör per.eskedlk pör.ölper-patvar.Stb..

bar 74,llo » eűckád palfthuslch fürchten,fUrchteQ$Aiig8t SBÓelejénx b::^ f;8EÖvégőn: r > l

fái •<. "pal < bar fél.elem fél.említ fél.énk.Stb..

84

det

85

86

87

bar 7 4 9II0 ^ eűckád palftlra r scheueripPurcht bekonmien"bOPe S0,d boriZalom ber«zenkedik bérezentvStbe•

bar 74,lo,5ol = akkád ahlt^X Aussenseltebőrbar0 okbur«3col&t*Sfbs o

bar 7 4 , 1 4 6 = atekád tak&pa geflsckt,g«strelft eeio ozdele ji ^^í’;QzŐTégi r:>-l

fol otoí-íC *pal-«<=.bar fol«t«Stb»•

bar 74,66 = akkád kamli bindeaasőelejéns b > f

ÖBBse-forrforr.adforr*a8Kt»Stb.,

88

-F biup 74 9117 » akkád puraSSu I StabjStockI £j£<$ele jén:b:><p;Bz67égén:r pál.ca < 1 "pal *«c: bar pál«eá8»Stb«»

89

9o

bar 74»73 = akkád kasftdu fangen,ergrelfen Bzőelején:b>m hangcser*

mar.kol meg-mar,kol

mar.koláss.Stb..

bar 74,29 = akkád ltu,iti,ita bel;an dér Selte von;mit; znr Selte von azÓTégi r > l

népi: -bal,-belI szőelejl b::5»Y -val,-vel.

Lásd,a mongolnyelvl egyezést és a sumér bl = cum-t,91

bar 74,29 = akkád itu,lttl,lta Selte;an dér Selte von;bel; zűr Selte von;bel Selte gestellt azóelején; b'r=»*m hangceere szóvégén: r>>l

mell. é <C"mal C'bal <. bar mell.ett mell.ékel mell»óz•Stb••

bar 74,43 = akkád barü,natftlu8ehen,schauen,prUfen;anbl1cken,be- schauen,Bllck szóelejéni bi>m hangcsere

mer,esztl a szemét mer,eng,mer,engés,mer•engó•Stb•.

93

det

94

biir 11,13 = akkád Salfttuzerschneiden,durchschneiden, spaltenszóelején: b^s»f

for.gács fór,gácsol für.ésEfUr.ésael.Stb,,

búr = bu 371,9 = akkád bak&nu zerreis8en,zerschmelssen, zerstören szóelején: b>»p

95

por.lad por.llk por.had

de: pur.had.Stb..

buru 411,129 = akkád dapfiln” tief,tief Hegen,emiedrlgt

szóelején:b;:>>m hangosere szóbéléül r:>*l

96

<

lásd: mulu,már a sumérban mélye.dés mélytí.l móly.Stb*.

búr vagy buru 411,22 « akkád a^lu Peld;Piache

,, szóelején: bi:s»>ftsz^végén: r:=s»l föl.dföl,des,fÖl.di.Stb.,

97búr 411,26 = akkád Irsltu

Erde,Land szóelején: bls»f szóvégén: r;>l

f ö l . d < ' » p u K búrMagyar-föl.d

föl.dl.Stb..98

Lásd:97, búr 4 1 1 ,1 2 9 , 1 3 1 = akkád dapálu,SuplTi tief llegenjTiefe szóelején: b v szövégén: r^>»l

völ,gy< "vulCTbur völ.gyes

hegy-völ.gy,Stb•.99

Lásd:97. búr 411,57 I Höhle bar.lang.

akkád hurrá

looLásd:97. buru 4 1 1 , 5 6 = akkád harftru,hlrru

umgraben,ausheben,Furche ?urche ziehen

bará.zda bará.zdásbará.zdát húz,Stb,.

lol

t obúr 11,4 = akkád tapSlrtum Lösung,Brlösung Bzóvégén: r ^ l

bol.doggá lesz/ = megváltás/.

lo2

Lásdx97.

103

Lásd:97,

búr 411,127 = akkád Samű Himmel8z6végén: r 1

bol.doggá lesz/ s égbe jut/.

búr 411f143 > akkád fiutta Orubeszövégén: r ^ l

meg-bol.dogul / = sírba kerül/.lo4

Lásd:lol.

det

lo5

Lásd:lol.

lo6

kettőzve:

búr 11,27 = akkád hamft^ flammen,brennen szőelején: b ^ ^ p

ptfr.köl pör.nye per.zsel per.nye.Stb.,

búr 11,27 = akknd h^fituflammen,brennen,erhitzen szóelején: bZr=»f

forr.al forr.0.Stb..

bu 371,23 = akkád nap&hu ^ wehen,dahln8türmen bú.g a szél bubu^ szóbelsejében: b > mb orrhang bömbQ.l a szél.Stb..

lo7

Lásd:lol, búr 11,18 = akkád baődmubilden,schaffen,bauen,errichten, zubereltezL szóelején:

for.mál><C "pur -c^ búr for.málódik for.málható foreináB for.ma»Stb*»

lo8

lo9

■ V A r

régi:

llo

banda 69,7 í = akkád imdu StUtzeszóelején: b

vendé•g-oldal*

bulug 57,37 = akkád rab^,rubűgross,hoch,angesehei:^edel,máchtlg vomehm, Vornehmer szóelején:

pul»gpalag.ár polg.ár* polg.árlpolg.árság.Stb,*

pulug ;.bulug

bal 9,6,27 « akkád enűándem, taus ehen Bzóelején: b ^ > v

vál.ik vál.ás

meg-vál.ás•Stb,•

111

112

113

Lásd;lo6 ,

114

bil 172,10 = akkád eggu neuszóelején: b ::í»u Bzóvégén: ll2»j

új-«CŰj-Ciiij<:nij< bll új.ít

meg-új.ul meg-új,hodik*Stb,,

liu2 371,'/7 b = akkád mal&su /aus/r^issen,zerzupfen szóelején: br::>-f 3zóvégén:Sl::>» sz

fOBZ*llkfosz.ladozlkfosz.ló.Stb*.

bu 371,25 = akkád napUhu anz(ind0n,anfachen

bu, jt bu,jtogat

fel,bu,Jt,Stb..

be 214,31 = akkád ^ b ű^ 8prechen,reden,sagenbe.Bsélbe.ssélgetbe.széd.Stb..

115

Lásd:114.

116

Lásd:lo6,

117Lásdj111,

118

Lr-sd ;114.

tla 214,42 = akicádl fiapfiJoü gleeeetifbeglessen Bzóeleján: b > f szóvégent a^vcs

feos.kende z fecs.kendezés fecs.kend6*Stb,»

'bu 371^25 = akkád napfihu blaa«n,wehen szőelejént bl;:>f

fá tó. 3fu,vallat.Stb..

bi vagy bi«bi 172,24,17 ű = akkád napfihu,Sahanu anzünden,brennen,verbrennen szöeleji b:i5»'P

pl.pázik pi.papl.pázö.Stb..

bl 214,2e « akkád ^abftbuI” blöken,meckem,wehklagenbé.getbé.getásbé.getfl.Stb..

119

12o

121

122

123

L:;. -MII?,

gri\ 8o,3 = akkád baSücein,daaein,bestehen;habén szóelejéA; g ! > u ' > v

v a l , ó •<; Tjal gal víO. .óság

de; vol.t.Stb,.

gab 167,56 = akkád gabrüt ent3 prechen;gleichen;Duplika-t

szóeleji^n; g 2> k szóvéí ?n; bJH:=-p

képkép.Zt's.Stb,,

gal 343,5,7 = akkád rabCl = sumér glS grosE, vergrösaei’t szóelején; j

jel.cntís.Stb,.

glS 296,17 = akkáö rabli ~ grossszóele.jén:g j szóvégén; S 1

jel.entós jil < ■ giS.Stb,.

gi§ 296,17 = akkád rabÜgroí?B

3 óele.ii g 3zab llyosan eltűnik az6-vé('4ni 5rs»sz

isz,onyű d »isz -<I!giS isz.onyú nagy = nagyon nagy.Stb..

124wrrr

125

T ( ^ )

gar 597,13 = akkád gamáru fertig seinazóelején;g>m hangcsere

mer.őmer.őben.Stb..

ge3 1,2 = akkád i§tin,lásd:48o,5 ~ eins

szóelején: g > k szóvégén: s ^ z

kéz.detkez.dődikkez.d

de;be-kösz.önt.Stb.•126

Láad: ]..'4.

127

Láad:12^,

.128

gar 597,13 = akkád gamüru” zu Snde gehen,fertig sein/machen,

erledigen szóelején: g ^ > j

el-jár az idő le— jár•at•Sth••

gar 597,13 = akkád gamftruzu Ende gehen,fertig sein, erledigenszóelején: g ' ^ m hangcsere

ki-mer«ül ki—sier • í t • S th • •

gid 371,31 = akkád sanS^ festh-lten,schliessen szóele jent g >>k szóvó::én: d ^ ^ t

kot*ree.Stb«.

129Lásdy;122.

népi:

de:130

Lásd':124.

171

ae;

giS 296,16 = akkád k&tu” Hand,Handhabe,Hilfe,Handwerk, BUrge,Handgeld szóelején : g^I>lt Bzóvégén: sZ>z

kíe kézkéz.elés kéz.műves kez.esnég kez.eskt .^K.ség.Stb,.

gar 597,8 = akkád ep^Sutűn.nachen^herstellen,bauen, szóelején: gy'^-gy

gyár.t gyár.tás gyár.tó gyár.Stb.,

gal 00,22,31 5ikkád Sakftnu f” bRreiten,achaffen,macher i 32<'elcjén: kel.t:kel.ettezik kél.3tr>„.

L&s1 ;1 2 4 . ear 597,8 akkád sakftnu----------- J beí.‘eit3vj,schaffen,nar:hen

I Faóelején: g^;>>k ker.ekedik/= lesz/.Stb,.

133

Lásds119

134

135

Lásdzlig.

136

137

138

gal 8o,Il = nadúI vernachláaslgen I SBÓeleJén: g'^»» m hangcsereEiell« ŐBmell.tfzés,Stb..Lásd,tar 74,29.

gubu lo6,157,b a akkád ^náku I zusammenachnürengaba.lyít gaba.lyodik.Stb.•

gal 8o,2 e akkád aS&bu I wohaea I Bzőele|éas

oda^val.ó hová^yal.ó.Stb.•

gan 143,18 « akkád kaana I “ Íann«,Behaiter, i BBÓelejént g ^ » ‘k kan.takaa«oaö*Stb».

»íiár . gur 111,4 - akkád kanna £aaae,Behftlter Bsóelejáa:

kor.aó..

gu2 vagy gu8 > akkád SapAla I gesenkt seia,tlef llegeagás.K*

140

141

142

143

“ f f

gu§ 565,3o = akkád karftbu ~ huldlgen

szóelejéni g^> - k kösz.Ont kÖBZ.Öntés.Stb*.

gur vagy guru 32o,ll = akkád naSÚI tragen^erhebengere.ndagere.ndázat«Stb.•

gur 362,28 = akkád kanftdaI slch beugen,gebogen selagör.begör.bítgör.beséggör.bUlglr•be-gör.be,Stb..

gla 2o6,5 I gehen gén.cet.

akkád aliku

gur 483,23 = akkád garáru “ laufön,slch bewegen szőeleji g 3 > k

k6r«ász kőr.lzál.Stb..

145J 'r.d:142.

146

147<^A148

fi:ub = hűt 88,'5' = akkád las&inu

3chnell laufen;losfahren

i szúelejen: g JI>» k k(5b,orol kóh.orog kób.orláa.Stb.,

gin 2o6,5 = akkád alSku gehenszóelején: g ^ ^ g y

gyentet.

gurgur 538,57 c = akkád parSru zerbrechen,zerhacken ar.oeleji g ^ ^ ^ k

kor.pakor, p á s ,S t b . *

gib-i 446,4 = akkád rcarsiSerkrankt,Leiden, Schimerz

gebegebeodezik gebe.dt,Stb..

pil (>1,1 = akkád sahluktu V-r;^ érben szóelején: g ; > g y

gyil.kol gyil.kosgyil,kos 3 feg*Stb.,

s=í15o

Í Í< K <1

151

152

igiS 296,27 = akkád SakftSu

inorden,zerstören azóeleién; szóvégén: s

gyii.kol gyll.kos«3tb.•

gug 310,100 d = akkád kibbatu Brandazóele jén: g ::==• gy szóvép;én: g j

gyuj.t gyujctogat g y ű t á s , S t b , •

guz 371,19 = akkád aarkasu I Zentrum 1 szóvégén: gócgóc,pont4 szóelején: g > k köz.épköz,pont,Stb,,

Sgagig 265,2 = akkád nftku jamnem,stöhnen \ szóeleji és szóvégi jaj.ong jaj.gatjaj,ve32ékel,Stb,,

153

154

155

156

157

glS 296,75 c s akkád kftlu rufen,achrelen azöeleján:

Via.ít -^-giS▼l8.ongat«Stb.«

gab 167,17 = akkád nat&ln,nam&ru ” anblicken}leuchten,gianzen szőeleji g k szóvégi b zs-p

káporázikkáp,ráztat•Stb•.

gid ■5 7 1 , 3 1 = akkád aanfl^[ in Ordnung halten/bringen ^ szóvégén:d > n d orrhang gond,oz C gind gid gond.OSgond.oskodik.Stb..

gaz 1 9 2 , 1 9 a = akkád hapü } zeratörtjschadhaft gazgiz-gaz.

giS 211,17 a = akkád zikaru mánnliohszóeleji g:=>k;8zóvégi B ^ cb

kec8.eskec8.esség.Stb..

1 ^ 8

Lásd:156,

159

l6o

161

gaz 1 9 2 , 5 = akkád hapű ” zerstört,snhadhaft

BZÓGleji g :>■ k;azővégi z \z kac.at^ azóelejl ▼ac.ak.Stb..

gir-bed lo,2 = akkád namsaru J Langsch\ert,Schwert,Waffebadgir = magyar sorrend

b > f ; d ^ g y

fegyver fegyver.es erő fegyver-viselő.Stb..

geá 296,2 = akkád etluMann,Herr,Herrin,Herrschaft 3 zóvégi S z

gaz.da ga;i.duram gaz.dáné gaz.daság.Stb..

giS 296,81 = akkád tukűmtu Kampf,Streit,Wideratreit azóelején: g >-jj>-v azővégl 3 > sz

visz.ály <«=:: ^isz giS visz.álykodás visz,álykodik.Stb..

162T163

164

165

gar 597,31 -akkád naSGheben,erheben,hochbringen, aufziehen

ger« Ijedelem ger,Jedger,3eszt.Stb..

gasan 87,55 « akkád hassu.umdüeingedenk,welse,klug,bedenken, Vers1:and,begreifen,verstatidlg

S > Bjózan "Jazan -c; gaSanjózan-észjózan ítélet.Stb,.

giS 2 9 6 , 2 1 = akkád tirtuOrakel,Eingeweid9schau,0men azóeleién: g

jós < . giSjÓ3.0ljós,lás,Stb,.

gin vagy gén 8 5 , 2 5 1 = akkád k&nu fest 3ein,bestnndig sein, bestehendg ^ k; n r ^ n y

kény,szerit kény,szer kény, azex'Ű kénytelenség.Stb,,

166

167

168

169Lásd:lf<5.

17o

Lila 1166.

gal 8o , 7 = akkád kftnufest sein,fest stehen'líestehen* bestrndlg seln g > k

kell kell.őkell,ék.Stb..

gub 2o6 ,23 = akkád k&nubestíindig sein,bestehen,fest g b ^ ?

rá-kap•at•3 tb••

giá-l3.h 3 8 1 ,9 c d = akkád SUbulu vertrockne u,dürr

S:=»-zvéz.a^a <^gi3véz.naság.Stb.•

gal 3o,7 = akkád kftnui stehenI a g-hang szabályszerűen eltűnikáll - d *al-s áll.dogál áll.ít.Stb..

gal

gal 8o,7 s akkád kftnu I fest,bestehen,beatándig sein I szóele ji g 0 áll*andó <.*al»cc gal áll.andóság áll.andósít áll.apot.Stb..

171

172

173

174<175

giS 296,9 = akkád lS&tu,ba9&lu Peuer;Kochen,erhitzen,Hltze 5

gőz.ölög góz.ölgéa góz.Stb..

gugil lo6 , 5 2 g = akkád kanánu I sich niederkauemguggol

le-guggol,Sth,

gaSBan vagy gaSan 411,34 = akk,b61tu Herrin,Besitzerin,Prau g 0 ; n ny

asszony -=r »aSSan gaSSanasszonyság asszonyka.Stb.•

gaSan 411,34 = akkád b%ltu ^ Kerrin,Beaitzerin,Frau

szóelején: g szóvégén: Sj>«‘sz

vászon.cseléd -sri “jjasan •cd gaáan.

giS 296,21 = akkád tSrtuSendung,Befehl,Anordnung,Auftrag, Gehelssg =:-k; S a

köz.ölköz.lés,Stb..

176

Lásd;175.

177

Lásd:147.

178

179

giS 296,17 = akkád rabűgross werden,hoch,slch erhehen g > b

hóa.ködlk hős,ködős hős aködő vSth*•

gig 456^43 = akkád eftru,zlru Has£ „hassen^gehássigg :==-gyi g>íi

gyti. iol-Cgy:^ C g y i ^ gig gyüolölet gyü,lölködlk,3t^j,.

gus = 5í3 > 2 9 = akkád kasft§u 12 en, s chM rf en

g > íckösz.örül kösz.öríilés kösz.örülő.Stb..

gur 362,36 = akkád kanfiSu ^ gehogen sein,slch beugen,

slch unterwerfen gör.Tiyed gör.nyeszt gör.nyedt *

meg-gör.nyedgörényed a hatalma alatt.Stb..

18o

J=flí

Í.81

Lásd;15o.

182

183

guruá 328,3 = akkád idlu,edli'Mann; s taik; aachtig, gewalt tüt i/. S J > z

garáz.da garáz.dálkodás garáz*dálkodlkgaráz.dálkodő,Sfb..Lásd,sumérikai«

gug 591,11,18 = akkád namruleuchtend>glanzend;Edelbt( in g ^ g y ; orrhang

gyöngy-C "gung < gug gyöngy*Ö8

gyöngy«öm,megsz<5lítáa:csillagomI 5tb« •

gin 366,3 = akkád elluhell,licht,rein,leuchten,glanzen, sicb erheitern g r>gy; n > ^ n y

gyöny.örtf gyÖny.OrŐség gyöny.örködtet.Stb..

gir 444,43 b = akkád alftku hamtu gehen : eilig,eilen,laufeng>gy

^or, saság gyor.san gyor.Bul gyor.alábú.Stb.,

Líí.r-’:ia?.

185

T

185

Ihi

\

18tí

gar 3 6 2 , 3 6 = akkád kanáSu = aumér gam gebogen aein;sich beugen,

^ g «ygyör.ődik gyÖr.ődött gytír.Ődéa.Stb,•

gar 597,37 - akkád ra'ftzurin£3 umschliessen,einfasBen g =^- gy

gyur.tí gyúr.űzik gyűr*íísgyíiTííídzés.Stb..

2 ub 2o6,24 = akkád kapílFU j 3 chlingen,wi ekein, suaaüiTiienzlehen'-- j^ab.ancol

gub.ancos ^ub»ancoláü« ' b , .

,5am 7 62,9 = akkád kap&^u v/i ekein, sí'hlingen

fel-goiB„bolyItgom.bolyag.iitb,,

giá 296,17 = akkád rabüvertTi^öö3ert,hoch,vornehm,angesehen g S.-=-z

ház.elég hdz.elgő hlz.elgéa.Stb*.

189

190

191

192

193

h M .

glgur 85,212 = akkád p&nu,piaannu HohlmaeB,Behaiter,Tonkiste Truhe,Tonne jKapeel g g ng orrhang

henger -«=l "hlngur c "higur -<■gig^lr,

gun 5 6 5 * 3 0 = akkád karábu beteng :=-k; n > ny

köny.örög köny.örgéa köny.örgö.Stb..

gal 8o,lo = akkád malűvoll werden,sich füllen,fUllen, anf üli en, voll; Tol 18 e In, ?(ill e szőelejént g . > n y

nyal,áb-«=::"nal < "^al C gal nyal•ábol•Stb•.

gam 3 6 2 , 1 4 = akkád mfitu,mQ.tuabgestorben,sterben,totkranfe. sz6elején; g :>-ny

nyam.vad - d f "nain < 1 "Jam - d gam nyam • y ad t • S tb •

gul-a 559,13 c = akkád rabűwachaen,gross werden,hoch, ▼ergrössertg > ny

nyúl.á.nk < . "nul < '♦jul d gul nyúl.ik,Stb..

194

195<jásd:147.

196

Lásd:1/7.

197

Lásd:147.

giS 2 9 6 , 1 7 = akkád rabO~ vergrössertjgrots werden,wachsen,

hlnzukominen g ny; á :> zs

’iy’.?2S.ög'C.”ni?!S <C"dÍ5?s <dgl^ nyüzs.gés ay1í.E3g6,Stb..

gig 446 = akkád marfl.su .irursu " beschv. srlich, erkra::kt, leiCcn,! 3chlec.it, Bcljnerzlich i « > n ynyüg.öB c "nig ’jxg nyűg^ösködik nyÖg.ö8kiJdít«itb. ,

gig 4 4 6,2r -- akkád buSfnu ” Gestank,übler Geruch,

szóelc g ;=».>b hangcssre szővégén: g:=.jjj=»>u

bíí.ü *’biu-*=c biu-«c: big -sc" gig bö.zlik bő.zös.Stb.•

gig 183,44 a = akkád ikkibu Schuld,Vergehen g .>*b hangcsere g Z » u

bfí.n<.'*b^ -c; bű.nősj6.a?íe8ég,3tb..

"biU'c::.’'b-lg c gig

198

Lásd;l<7.

199

I<^-d;l47.

2oo

£;ig 4 2 4 , 1 8 = akkád kissu ~ Raserei,Zorn,hassen g b hangcsere g u

bő.sz < "b5 «=1 "biu < bljj bő.Bzít

f sl~bó • s ztil • S^b • ■

glg 4 4 6 , 2 = akkád kibtu Weizen/-Art/ g b hangceeree

bú,za-<c bü < biu «=. biu

;big<gig

2ol

t M t í B

:big<gigbú.zászsák«Stb..

gig-ri 2o2 , 1 3 = akkád tebúversinken,untertauchen g :rr»'b hangcsere e ^ u > u

bú.vár —s-bC-síbiu -sc.biu e b i g c gig bú.várkodik.Stb.•

gig 427,4 = akkád mü8u Nacht,schwarzszóelemén: g i vokalizáció szóvéfíén: g .;=» J vokalizáció

j < iij < i i j c i l g < g i géj, jel éj.szaka éj,jelez,Stb,.

2o3

2o4

guB 565,, = akkád nftbutu,pus3ussu veraichtetjZerstört werden, Zeratörungszóelején: g :=»’'b hangcsere

pus3,tí i; < r "bU3 gu5 pusa» ta puss.taság

el-puss.tizlíSfb,,

gugar lo6 ,2c5 b = yJckád icarlLr.*: siuíhaufenjsti^eln g hangcsere:^ C g > k

fukar ■«=:. "'biikar c gugarfukar,koáik fukar* 3ág fukar.kodó.Stb..

gam 3 6 2 , 4 & aírkád kan&su slch beugen,l?iegen gan.ógaffloós-bot

szóelején: g:=»lc kam.póI szóelején: g h hom.lít hóm. lók hon.orú. Stb,.

2o5

2 o 6

Lá3dí2o3,

2o7

Lásd;147.

2o 8

Lií.f5a:119.

g u g a r ^ o 6 , 2 o 5 b = a k k á d k a r S n u

a u fh á u fe n ,s a a iL n e ln

a z ó e l e j é n ; g 2b

z s u g o r , g a t c " d z s u g & r C Ü g u g a r

z s u g o r . 1

z s u g o r . g a t á s . S t b . •

z s

" d z s u g a r

g u g a r l o 7 , 2 o4 a = a k k á d k a n t ő u

^ s z ó e l e j é n i g

z s u g o r . o d i k •

z s u g o r o d á s

z s u g o r , l t ( 5 . S t b . .

g l b - 1 4 4 6 ,4 = a k k á d m a r s lS

b e s c h w e r l l c h f k r a n k

s z ö e l e j á n : g z a

z s l b b a . d " d z s i b l < 1

z a l b b a . s z t

z a l b b a . a z t ó

z a i b b a . d t . S t b , ,

g u g a r

g i b i

g a l 8 0 ,7 = a k k á d k & n u ,S a k á n u

f e s t s e l n , b e s t e h e n , f e 8 t s e t z e n ,

beatlm m e n

g ^ k

k e l . t e z é s

k e l . t e z . S t b * .

2o9

Lásd: II9.

210

gal 6o,lo = akkád malű,rabtlvoll werden,füllen,sich füllen, anfüllen,vergrö ssert,geschwollen g k

kel.eszt meg-kel.észt.Stb*.

gal 80,13,31 = akkád naStt heben,erheben szóelején; g k

kel.et nap-kel-te.Stb.•

állMis

212►-►a—

giS N 72 e = akkád biaibtu Pülle,Reichtum S > z

gaz.dag gaz.daglt gaz.dagodik gaz.dagaág.Stb.•

gi8 N 72 b = akkád nikau ^ Ennordung,Abs chneiden,abschneiden

schncidenszóelején: g hangcsereS sz

mész.árol<=: "miS «=i gi5 mész.áros mész.árszék

le-mé8z.árol.Stb«»

213

J = Z < gu lo6,62 = akkád paharu /sich /versamraela,e > g y

gyU.lekezlkgyü.lekezetgTÜ.Jtemény

össBe-gyU.jt.Stb..214

de:

215►TTi4

ga 2 3 3 , 8 = akkád kalűZTirückhalten,aufhalten

gá.tolgá.tgá.tat vet gá.ncBol

el-gá.nc8ol.Stb«.

gi 8 5 , 6 2 = akkád sabru kleln,wlnelg,gering g ^ k

ki , 8

ki.esiki,csíny.Stb»»

216ge 411,118 = akkád Satftra

8chrelben;zu8chrelben;Schrift8tUck g

3e,gye8

je.gyzó je.gyzet

elö-Je.gyez,Stb.•

217Ki213íí?219

Lásd:218.

22o

221

Lásds2 2o*

dal 86, ' 6'=: akkád naplS tu ael d

tál.állűzik/ 3 van/,

dir 1 2 3 » 1 9 = akkád malü~ sich fülleu,anf1illen,voll,PUlle,

7ollsein d

tar«talom tar.talmaz.Stb.•

dir 1 2 3 »4 = akkád éli -= soaár tir über,mehr alstdarüberhinaus d=a-t

ter»jed ter.Jengtér,jeszkedik.Stb,•

dul-e 459,35 = akkád éli~ über^mehr alBpdarüberhinaus

d > t túltúl.ságos túl.oa-túl tál-túl.Stb..

dul-e 459,35 = akkád éliüber,mehr als^darüberhinaus d > t

tol.dtol.doE,tol«dat,tol.dalék»Stb.»

223

íí24

m

225

Láad;222.

dar 114,9 = akkád áutturu gross machen,vennehrend ^ gy

gyár 4 api t gyar.apszlk gyár,apodás.Stb..

dlm 3 5 4 , 6 3 c = al.kád san&^ festhalten d > cs

esiiűiepaszkodik ”dzslm dim oalm.paszkodáa.Stbo.

dailí 3 3 6 , 4 9 = akkád sabatu festhalten d > os; b ::=»• p

cslp.eszkedlk ■ < "dzsib dibcsipreszkedés.Stb.•

dar 114,9,14 « akkád llta;fialátu ] zer-schneiden,zerstUckelii,spalten dar.abol dar.abolás

szét-dar«abol*Stb.•226

dug = du 2 3 0 , 1 4 = akkád hapü~ zerbrechen,zerstören,verderben

d > t ; g !»-nk orrhang tönk.re megy/Jut tönk szélén van.Stb.• tönk.re tesz.Stb..

227

228C229

T

230

231

dub 352,28 = akkád bakámurupfen,raufen,/8ich/ ausrelssen

d > t; bx> ptéptép.áztép.des

szét-tép»Stb..

dug = du 441,14 = akkád Suklulu vollenden,vollkommen machen

t; g r > k

tök.életestök.életessé tesz.Stb..

diS 1,2 = akkád IStin elned > tj S ez

tlsz.tatisz*ta Igazság Igazság.Stb. •

tcijnr

dim 94,9 = akkád paküppihft 3Chliesseti,versperr'' d:>-t

töm.löorégi tia«nuc/ejtendS:timnuk!/rStb.

dub 138,53 = akkád emédu~ sich vereinigen,zusanunenkoiDmen

d > t tob.orzáe tob.oroz tob.orző.Stb..

2 3 2

233

234

235

Á

P’

dar 1 1 3 , 9 = akkád kalüzurU ckhalt en,aufhalten,vorenthalt en d::>t

tar.tÖEtat fel-tar.t.Stl).,

dugud 4 4 5 , 3 = akkád kabtu hochangeeehen Bzóelejénx d t Bzóbelsejében: g' 'k saővégén: d T ^ n t orrhang

tekint.élyeB<c."tukunt <CT dugudtekint.etes úr.Stb..

dlm 44o , 7 = akkád banfl Bchaffen,zeugen d > t

tám.ad / s BzUletlk/.Stb.•

dug3 9 6 , 2 6 e akkád rahu"zeugen,erzeugen,befruchten d > g y | g > k

gyök. árgyök,értélén.Stb.•

dugdug II.7,33o = akkád erSöu wollen,entBcheiden sich vornehmen d ^ t ; g > k

el-tök.éli magát.Stb..

237

238

239

ZAo

di vagy de 172,19 = akkád la’abu í'euer

,r d ttü.zeltüc?e&.Stb».

dah 1 6 9 , 6 = akkád ruddft " hlnzufUgen,vermehTen

ezóeleji d gy BzóvógL h-^lc

gyak^orl gyak.orta gyak.ran.Stb..

dlS 1 , 2 . bk-kád Ifltin elnsszóelején: d > t

ttis•tént/aegysserre/.

dug 3 o9 ,lo s akkád karpStu J Topr,Krug,Gefas« dug.a/a vlzesedény/ dUg.eny

szóelején: szóvégén: g ^ k

tok tek.nói esóvégl g r ^ n g orrhang.<Í07l 0. ,

m

242

Lá8<í)i241.

243

244

245

dur ^36,14 = ad&bu wohnenszóelején: d > J

jup.t gyur.t.

sy

dór 5 3 6 , 1 4 = akkád adábu ^ wohnen,sltzen tar.tózkodlk tar.tőzkodáe.Stb.«

dupu vagy tnru 536,14 = akkád aSfibu I wohnen,sltzen

íízőelején: d > ttar«,ino

du 2o 6,13 s akkád asftbu wohnen,sitzen

^ i íáelejéni d->i ta nya/-nya = képző/ tb.uyázlk.Stb,.

dagal = akkád rapAfiuweitszéelején: d t

- szöbelsejl g ^ j j ^ vtávoltá'^l.ság

el-távol.lt.Stb..

246

Láad:241.

247

Lásd:245.

248

249

durun vagy turuna 9 3 6 , 1 4 - akk.aiftbu wohnen,sitzeB szóelején: d t

torony.

da 335,99 c = akkád rapáSu weit,breit,ausgedehnt sein d > t

tá.t / -t = főnévképző/ ki-tá,t

tá.tO^Ht•S ub. a

dim 9 4 , 1 3 = akkád timmu “ Saule,Pfahl

d > ttám.asztám«as zték.Stb..

dim 15o,2o = akkéd makűtu ----------- Gelfev; r^Blnfassung

25 c

d - tám.lE

dag 28o,6 akkád rapádu~ amherl.aufetijumherschweifen á t; g > k

tek., ereg tek.ergő tek> fcrgéaeStb,,

251

252

25

< í g

► -W -

:236

dal 8 6 , 3 1 = akkád nisttentfernen,ziehen,fortziehen szóelején? d:>s hangcsere

száll.ít száll,ítás száll,itő. Stb..

dab 537,37 = akkád sanfiku anlangen,ankommen d ^ t ; b:>p

be-topp.antopp.an,Stb..

dúl 459,8,45 = akkád umlüAufschüttung,Sockel,Püllung d t

töl.tés.Stb..

dlg 23l,lo = akkád unnuStu ^ Oeschwachtheit dög.lődik

de; I d :> t; g 1> k tikk.ad

el-tikk.ad.Stb..

dug IV.24,34,b = akkád Sagfimu heulen,brüllen/der Stunn/ g > ng orrhang

dongdong.ás.Stb..

256

.dAT

257

258

259Lásd:248.

26o

dar 114,22 = akkád tarru bűnt,gefleckt d > t

tar.ka tar.kázott tar.kás.Stb.,.

dadag 381,379 c = akkád ellu,namraleuchten,str€űilen,hell,reln,klar d > t ; d nd orrhang g=»k

tündökölő "tandak tadak^adagtündök.öl.Stb,.

dlgir 1 3 , 9 « akkád ellahell,reln,klar,gianzend d > t; g : > k

tükör víz-tükör.Stb.•

dim 94,9 = akkád pahű,plhü verschllessen,dlchten d:>t

töm.éstöm.ít.Stb.•

dlb 5 5o , 6 = akkád nigü “ fröhlich 8eln,spielen d t

tob.zédiktob.BÓdás.Stb,*

261

de:

262A

dab 1 2 4 , 4 2 = akkád ztxrrubu ^ bedrangen;bedrückt sein döbb.en döbb.enet,

8zóelején:d t szővégén: b > p

top,elődik tép.elődés.Stb.,

dug 396,7 = akkád dum^ ~ schön,Schönheit

d > t ; g > ktak.aros.

Lásd,szumér digir és dag.263

Lásd:262,

!64

I/i;id:254,

du-du 1 1 , 4 2 - 3 9 6 , 1 0 f = akk.tfibugut,geeignet,günstig,schön sein d > t

tét.szik tét,szőtet.szetős.Stb,,

dig 231,33 = akkád labflSubekleidet sein,tragen,anhabai Kleid,Kleidung g > i.> i vokalizálődás

dí.sz < ' ’dlc=:;dii< dii-ecdig■ A °dí.szít

dí.szítés dí.szítő.Stb.,

266

P!67

Ir-'L'ú : 261,

T.á3d!268

dar vagy dara loo, 3 = akkádhochkormnen,hoch werden,sich erheben d ^ t

rá-tar.ti.Stb,.

dil vagy dili l,lo = aktád gitmftlu vollkonunen,ina jestatlsch szóvégi 1 ly

döly.fös/tkpn '' dőli,fős/ döly.fösségeStb,•

dab 1 2 4 , 4 2 = akkád zurrubu bedrückt seln,bedrangen d > t; b ^ p

top,reng töp.renkedik ;ép,elődik,Stb,•

dirig-a 123,4 = akkád eli,mádu I über,mehr als,vlel,

darüberhlnauB derága : táj-szóalak d»rága : hangzókiesésdrága drágít drégu.l drága,ság,Stb,

269

lásd;268,

27o

Lásd:262.

271

272l.á:-!d:256.

dirlg-a 123,4 = akkád éliüber,oben,auf,darüberhinaus d > ti g gy

terágya,táj-szóalak t * rágya,hangzóki esés trágya

meg-trágyá.z.Stb,,

dug 396,7 = akkád damá^.dum^ gutjBchön d > dg u vokalizálödás

jé jü-=- juu c ö u u < jug < dugW A

jő«ságsS'tbs •

dudu 230 , 2 1 = akkád malűvoll sein,füllen,Pülle d nd orrhang

dundi«

dar 114,5 d = akkád burrximufeatgedreht,gewobener Stoff, gewoben

dar.óc,Stb,.

dúl vagy túl 459,7 = akkád katSinubedecken,zudecken,decken,verdeckt d t

toll.azat tolltoll,as,Stb,,

C275

Lásd:274.

276

277

278lásdí276.

du 441,19 = akkád nak9pu stossen

dö.fdö.ficöd.Stb,,

du 441,19 = akkád nakftpu stoesen d t

tu.szkol tu.szkoláa.Stb.,

du vagy dub 167,16 = akkád nadttI werfen,hinunterwerfen,au8werfen do.b do.bál do.bás

ki-dob. Stb.o

dir vagy dar 123,7 = akkád asftSu ” leiden,leidvoll

d > gygyár,lógyár,lóság,Stb..

du 167,23 - akkád pahüdlch-.en,ver3chlies3en,abachlie8sen

, versperren du.gdu.gaszol du.gó

be-du.gul.Stb,,

279

280

Lásd:e79.

de)

281

Lásd:235.

282

Lásd:235.

dlb 537,4 = akkád al&ku gehen d •> t| b > p

tip.eg tlpp.en tip.eg-top.og

de: téb-láb«Stb.«

á b 537,4,9 = akkád alfiku,b&*u gehen,kommen,eintreten szóelején: d > - 1

szóyégén: b plép,dél lép.ked lép.és lépláb,al láb,Stb,.

dug 3 9 6 , 9 = akkád hab&Su J anschwellen,sich aufbláhen

meg-dag.ad dag.adódag.adás.Stb.,

dug 3 9 6 , 3 6 « akkád rahű,rlhű ausgle8sen,zeugen,erzeugen gebaren,befruchten d > ty

tyúk népi tik régi thuc.Stb,.

283

<Jtí=

284

285

di 45' ,14 = akkád kabü3 ageri»aussagen,6rklareíi,nennen, deuten d ny

nyi.latkozik C ”ni < . " J K di nyi,latkozat

meg-nyl. la-^kozáenyi.la tko z tat,S tb «*

dug 15,11 = akkád kabŰs pr e eh e n, re c'e-a, s agen V ner.nen 5 Wo rt erklfirensisóelejénsd : > sz hangcsere szóvégén: g > ^

azó.l < ' szö-c. "szű <^»ttu dugsző

meg-szólalszó.t kér sző*nőtS2av.aic.ctr "suw <."suu c " s u g «c "áugszav.azáaszav.alat.Stb,•

dirig-a 1 2 3 , 1 6 = akkáíl ;:ttru,eli,m&du darüberhinausgehsi ,über,viel, nehr als,relch,gross seind -=B- t; g k

•fcörek,szik törek.vés törek.edés törek.vő.Stb.•

286

287

áu 2 3o,6 ,8 = akkí.d epéáu,baníimachen,tun,bilden,zeugen,3chaffen, horstellen

do.log do,3.gozik do.lgos do.lgozat do.logtalan.Stb..

im-dul 399,216 = akkád dulluMühe,ElendsKult;Dlenst;Arbe1 1 ; HerstellungtAuftrag:

dol»og dol.gosdol.gozat.Stb,,

dán vagy tan 241,248 = akkád sukkű lautern,rein erklören,hell,klar d ^ t

tan.ít tan.ítás tan.ít <5tan«ulnány.Stb.•

dir vagy diri 123,9 b = akkád atftru überschUsslg selnjUberschuss d >■ ny

nyer.eség < 1 "Air < T "Jlr <. dirnyer.észkedlk nyer.ásnyere,mény«Stb«

29o

Lásd;285.

291Lásd:285,

Láad,sumér:292

tuh

dir 1 2 3 , 4 = akkád ell oben^auffüber d ny

nyer.eg.< "nlr "jir dlr nyer.gél fiyer.gelés nyer,ges.Stb..

dir 1 2 3 , 4 = akkád ell,ataru,mftdu über,mehr als,vlol schwerfallen d t

ter.hel ter.hester.hére esik/van,= teh.eT.Stb,,

293

dug 3 9 6 , 3 6 > akkád rahű,rihft ausgiesaen,zeugen,erseugen d > t| g 3

toj.lk "tuj C dug to j.ás toj.ó.Stb.,

dug 1 5 , 2 4 2 = akkád sagfimn ” brüllen,heulen,3chreien

d > zzug zúg,észúg,ó éljenzés.Stb.•

294

dug 3o9tlo « akkád karpfttu Topf,Krug,Gef&88

d > t tég«ely.

295éri 232,Z

— geheneri.dj

útnak-ere.d•Stb.

akkád alUcu

:q6

r í < K

:T17

TI

/ H

er 979(332 a > akkád Mkitu,bakfiWe inén, Wehklage; beweinen | verdils tért aeia

ér.zékeny ér.sákenyság.Stb,.

eS 579,30 « akkád mfi^ Wasseres.6.

e9 579,3o « akkád mfi Wasser £ ^ 2

iss.ön-TÍs öz.önllk.Stb..

eS 472,25 - akkád í m S n[ Abendes-tees.teled Ik.Stb..

3oo

esi 3 2 2 , 1 7 = akkád dam^gut,achön,hell,rein,günstig,echt, vortrefflich,vortellhaft

esze.ményl esz.ményi esz.ményesz.ményi szépBég.Stb.,

3 ol

de:

3o2

t = í^

3o3

Lásd:3ol.

3o4

uru 2 5 5 , 3 = ak^ád Izzii[ gross,gewaltlgórl.ásórl.áslöre.gbítőre.egbltős.Stb.•

uru 2o3 » 5 = akkád sünuI Schoss,Wiirzel ere.d ere.det ere.dős.Stb..

uru 2 5 5 ,lo = akkád daru dauemd,ewlg örö.k örö.kösenörö.kkön - örö.kké.Stb..

u 4 1 1 , 6 = akkád ibratu jT Wohnraum,Locho.dú.

3o5

Lásdi3o2

3o6

Lásd;3o?

ur vagy \iru 2o3,7 - 56,5 = aklc.lSdu Fundament,Grund;gründen r =» 1

al.ap al.apoB al.apítal.aposás.Stb..

w 2o3fl3 a alúcád rahű erseugen,zeugen r 1

alakot al.kottfal.kotáa.Stb..

5o7

I,Agdí3o2

^o8

^o9

l.M .(»: 0?

ur 2o3 ,3 »5 ,lo « akk.utlu SchosaT sm- 1

öl.

ur 575*15 « akkád sftdu jagen,nachjagen r — 1

Ul.dÖBül.dösás.Stb..

ur 2o3,7 - akkád lidu unter>^B Ende r — 1

al.att «1 .6lal.aesony.St

3 1 o

iiru 5 8 , 1 6 = akkád SubtuWohnsitz

sag 1 1 5 , 2 = akkád mfttu Land,HeImatland

összetétel: ”uru-aag = urusagmagyar,régi uruzag = ország.Stb..

311r.;í.sd:3 ol ur 2 5 5 , 9 = aklcád guSiuru----------- ^ Balken

ár.bóc.312

u 7 8 a,26 - 3 6 6 , 5 9 = akk.rakftbu-------- fahren

u.tazik u.tazás u.tazó.Stb..

313ur 4ol,lo = akkád erű

--------- zennahlen,Mühle,Mühl8teinbr.let ör.lés ör.16

de: őr.öl.Stb,.314

J l t ur 594,2 = akkád e§Mu--- r erntenar.atar.atásar.atő.Stb.,

315

316

M l

;io

.19

u,l63,a.l = akk4d néru I” töten,morden ö,l / -1 mint igeképző/

meg-ö.l le-ö.l

ö.ldö&.Stb..

ul 441,14 = akkád kaláluganz,fertig sein,vollenden, fertig machen

el, ég el.egendő

meg-el*égszik,Stb..

’oru 38,2 = akkád aluStadt,Stamm,Heimat,Kreis szóelején: v-hang kiegészítés

i.Kiii - n p

v.áro.sv.áro.si.Stb..

uS 211,2 = akkád abfidu zeratören S sz

osz.lik fel.osz.lik el.osz.lik

osz.ladozik.Stb..

uS-sa 211,8 a = akkád enédu aich vereinigen S sz

ösz,sze.Stb,.

32o

LáBdt318 ufi 211,31 b = akkád Sadftduzlehen,dahlnziehen,elnzi<íhen, elnsaugen szóelején:hehezet szóirégén:9 ^ z

h.úz be-h.ús fel-h.űz

h.úz«ódozik,Stb.,321

322

323

Láad;3ia

u3 69,34 = akkád matu,mltu,ma1;ü Bterben^ totkrank,abnehmpn, gerlnger werden 9 ez

asz.lk aas.alódlk a3z,ott«Stb,•

uá 211,9 = akkád ImdaaufBtellen,aufstützen;Stütz« é z:s» BZ

os2 .,lop0 8z.lopo8-tag.Stb..

Láad:318 ud 2 1 1 , 3 1 b = akkád Sad&du------------ ^ dahlnziehen,wegBchleppen

08 .on el-oa.on

tova-oB•on.Stb..

324

Láad;321

325

L. £3d:321

•5 .->6

I4sd:318

de;

^?7

tiS 6 9 , 1 4 s alckád mátu tot,abgestorben

el-ee.lk a csatában/^ meghal/ el-es.ett a harcbaiStb**

u9 6 9 , 1 4 = akkád matn tót,geatorbenS szBzőelején: y-hang kiegész'ítéB

y.esz«te y.esz.ély y.ész.Stb*•

uS 2 1 1 , 3 2 = akkád S&lnahochkommen,hochwerden,hochbrIngen, aufziehen;treihen S sz

uaz.lt usz.ítö uaz.ltás ösz.tönttz Bsz.tönzéaÖBS.tSkél»8z.töke.Stb..

u9 2H*2o s ak^ád malfl ▼oll 8ein*fUllen,Pttllen, szóelején: y-hanfi^iegéssítéa

▼•as.tag ▼•aa.koa▼•«a•tagodlk.Stb.•

328

Lá3d:318

329

Lásd:318

uS 2 1 1 , 5 1 a,b = akkád Siddu•láng,láng sein,Langseite

azóelején:hehezet szóvégén: S sz

h.osz.szú h.osz.szas h. 08z•8zúkás•Stb•.

ufl 2 1 1 , 2 = akkád abatu zerstören,Vernichtung szóelején: v-hang kiegészítés9 8Z

v.esz.tegetv.eszategetéa.Stb**

33 o

Lásd*318

531ásd: 3 1 8

ufl 2 1 1 , 2 9 = akkád radűfolgeu,verfolgen,treiben6 z

íz(íz.óbe vesz tfz.ésfiz.ött vad*Stb.»

ufl 211,29 = akkád rf.dü ő =» zführen,lenkenszóelején: v-hang kiegészítés

v.ez.et v.ez.ér v.ez.etö v.ez.etés.Stb,•

332

m

333

334

láad1333

335

5 3 6 , 2 2 = akkád bantl üchaffen,erzeugen,gebaren g > k

oko.zoko*zat,Stb..

ug 1 5 2 i 6,1 = akkád m&tu tot;sterbenszóelején: v-hang kiégészítés^

▼•ég.e van ▼•ég.ét járja.Stb..

ag 1 6 3 , 3 = akkád nSrn tötenszóelején: T-bang Sfiegészltés

▼.ég.ét-jápja ki>s^ég-ez ki-Y,ég,zé8.Stb.•

l<l3d:‘335

Ug 130,11 = akkád nüru ^elle,Licht,Tageslicht szóvégén: g > vokalizálódás

üv.eg üv.egesüv.eg-lencse.Stb,.

ug 1 3 o , 8 = akkád aggu zornig;Zornszóvégén: g ng orrhang

ung.orkcdik ung.orkodás

de: ug.rat / = mérgesít/,Stb,•

337

ug 4 4 4 , 1 2 = akkád niaaatu das Zittern izóele,iéii:hehezet

,, szÓTtágén: g k h.ökk.en

meg-h«ökk.en de: h.ők.öl.Stb..

338lásd:337 ug l3o,ll - 4 4 4 = akk.ntlru;namru ----------- Helle,Llcht3leuchten,strahlend

,, g *=s- kék.esék.esEfég.Stb,.

33 9 ugu 412,2 = akkád éli

----------- av.f,übersüóelején: y-hang kiegészítés g k

v,ako,lat v.ako.lás y.ako.l.Stb.•

340lásd:337 ugu 412,2 = akkád éli----------- ” aufjüber

szóelején: hehezet g u:>y vokalizálódás

h.üve^lyh.ü7>rí. Ü yes.^jtb,.

341

342

lásd;332

43

">44

ugu 412,7 3 akkád muhhu Himschale,Sch£ldel szóbeleji g : > gy

agya.t agyagy-velőagy-kéreg •Stb,,

ugu 5 3 6 , 9 = akkád aladu gebíiren,erzpnigen szóbelejl g gy

egyé.ni / = veleszületett/

ugu 412,2, = akkád ell j über,mehr alsi g > g yIgye.kszikigye,lcv6

.igye,kezet,Stb,.

ugu 536,22 = akkád banttr s cha ffen,bild en,plánén,machen,tuniga,zcatiga,zgatőiga,zsatás,^tb..

liásu,3un:ér ugula és akkád éli, M 5

ugun 35o,7 = akkád böltu ” fferr,Herrin,P<írotin

g > g yecyén/ = mirio személy,^;- klntély/ -r;yén,i.JÓc:,otb.,

ub vagy Ib 3 0 6 , 1 1 = akkád tubku Weltraum,Hinmiel8gegeud

.r b > ▼ÖT

föld.ÖVöv.ezet.Stb,.

347

348

349

ul vagy ulu 441,,4 - 441,5= akkád elsu,ulsu,ullu

Lust,Jubel,Freude;üpplg él.vez él,vezet él.vezéa.Stb..

udug 2 3 4 , 4 0 = akkád kakkuWaffeje.hölzernea Ger&t,StÖ8Ber d tg u vokallzálédáB

üt«.

u vagy ud 78 a,2,12 = akkád epdSu,banü machen,tun,here tellen,zeugen bllden,schaffen

gyügyügy.es-bajoBtigy.ködikügy,étien.Stb,.

55o

de:

ud 3 8 1 , 5 3 = akkád kiara,ki8o;in dieser WeÍBe;wie;gleichwie sowie;sobald alsd > gy

úgy ugy.an ugy.ancsák ugy.anaz

szóelején: hehezeth.ogy h.ogy.an li*ogy - h.ogy h.ogy érzi magát? h.ogy múlik az idő ? h.ogy volt?.Stb..

351

352

zag 332,35 = akkád mifru,masfUru abtrennen,abgrenzen,Grenze Z BZ

el-8zig.etelel-Bzig.eteltBég*Stb.«

láBdi351

355

lásd:351

zag 3 3 2 , 1 9 = akkád aSruOrt,FlabZ,Stelle;abgrenzenZ > 8 8

BBak.ass.Stb..

zag 3 3 2 , 3 1 = akkád zft^ dahinstürmen,weheng=»3

zaj.ongó Tihar.Stb..

354

lásd:351

de;

355

lásd:351

356

357

zag vagy áag 3 3 2 , 1 8 - 3 8 4 , 6

~ = akkád iöduunteres Ende;Grund;Ebene,Steppe2 > s; »g:=» k

eek.ély sek.élyes sek.élység aíksík-ság sík-föld.Stb..

zag 3 3 2 , 3 1 = akkád zdkujagen,dahinstUrmen,wehen, dahinjagen z ^ ez

azág.uld Bzág.uldozlk szág.uldozó Bzág.uldás.Stb..

sag 295,17 = akkád zikul, wehen,dahlnstünneu zúg a szél zúgoő vihar.Stb..

zig 84,45 = akkád tlbűslch erheben,aich aufmachen, sich aufrichten2 c; g:> h

cih.elődik cih.elődés.Stb..

lásdí357

359

Ifísdi357

M.o

*.(.1

Im/kI 1 ^5 7

zlg 8 4 , 4 5 = akkád tibClslch erheben,slch aufmachen ,v'3ichen, slch aufrichten z se; l£

BBttk.lkszökk.en

el-szök.lk.Stb..

zlg 84,45 = akkád nlsü entfernen,vertrelben g : > k

ki-zökk.ent kl-zökk•énté8 •S tb••

zah 5 8 9 , 1 2 4 a = akkád haláto J fllehen,entkommen,entlaufen záh.ol - tájsző.

zlg vagy 2l 8 4 , 2 8 = akk.namöru “ leuchten,acheinen

z :> sz; g : > kszlk.ra szlk.i'ázlk szik.ráz(S.Stb. •

l.Wi.li ',f,7 zl-ga 8 4 , 3 2 = akkád naSű aufiehen,tragen

zeke.

363[jy

364

lásd:363

365

lásd*363

366

lásd:363

zig = zi 84,26 = akkád nadörawütenjzornig seinjgrimrig sein z c

vokalizálódás'ciu

Azigciv.akodik-c:

civ.akodáa civ.akodó civ.ódó.Stb,,

zig 8 4 , 1 1 2 = akkád nasahuentfernen,abheben,wegziehen, entzlehen z s; g::> k

Bikk.asztaikk.asztó8ikk,asztás,Stb.«

zig 84,45 = akkád Sakű,tibustreben,sich erheben,steigen;hoch, erh benszóelején: z:z> h azóvégi g > u > v vokalizálódás

hiv. alkodik c <-=l "hijj < zighiv.eűLkodó hiv.alkodás.Stb,•

zig = zi = zid 8 4 , 1 5 = akkád klnu,kittu treu,ehrlieh,wahrhaftig;Treue, z hj g ^ u =»v

"hii -c= "hig < zig"hiú

de!

hü.ség ^htí.aóges hű.séget fogad hiV, o ■<. ”hijj « "hig- ^ zig,Stb, •

•-<>7

lAmU1 36 3

de:

í,8

lA3d:?63

369

iásdi363

zid ■ ai 84,20,26,27,41 = akkád nadtru zömig,wütend seln;Vut habén

I s sz szid vagy szi.d Bzld.alom szld.ásI szöelején: d ir* tB2lt«0kazlt»kozódáB szlt.kozödlk.Stb..

Bid 8 4,1 8 - = akkád k&na,klina rechtmassigjgegetzEassig, wahrhaftigjgetreuiich

' z > > h | d t hlt.eleB hit.elesít hlt.elesítéB hit.elesség.Stb.,

zid 84,44 = akkád 9 a ^hochkoDuaen,hoch werden,slch erheben, stelgenzz>2t; d > t

het.Tcnkedlk het.venked^B het•venkedő•Stb•.

des I d > t y hety.ke hety.kélkedlk hety.keség.Stb,•

lásd:363

371

372

lásd:371

373

lásd:371

374

lásd*371

zid 8 4 , 1 8 = akkád kftnujkínu rechtmassigjgesetzmassig

h; d::=» t hit.véshit.yestárs.Stb..

zil = zalag 126,5 - 3 9 3 , 5

= akkád bauűjuamáru z ca

csili.og csill.ogás csili. og<5 csill.ag.Stb..

zil 126,8 s akkád damSkisfreundli eh,gnSdig,gat,barmherzig, gede ihen , f r onun z 08

csili.aplt csili.apódik csili.apitás.Stb..

zil 126,8 a akkád damfikn f romín, gut, fr eundli eh * SS

szel.íd szel.^dít szel.ldül.Stb..

zil 126,8 = akkád damfika8 chön,re in,he1 1 ,fri s eh,S chönhe i t, Reinheit % = — ny

nyal,ka«sí^ " á i K . " 3il <zil.Stb..

375

lH.ad»371

^76

zil 1 2 6 ,5 ,8 ,9 , 1 0 = akkád 1)anű,damt^ hell,11cht,gut,schön,frisch,▼ortre ff11eh,vollwertlg z -:=» BS

szeli.emes szeli.emeskedlk szeli•emeskedás•Stb..

zabar 29,3;381,111 b = akk.namru leuchtend,3 trahlend z ::=» ac; g :>> p

szlpor.kázlk szlpor.kázó szipor.kázás.Stb..

377

- v C ö ^ zub 6o*,4j 31^iA55 3) = akk.zflbu------ ^ fiiessen,tröpfeln,2erfllessen

zub.og zub,og6

det 1 z cs ▼csob.og osob.ogáa csob.ogó

azlnténi ^ b p csttp.ög esSpp.encsöpp vagy csepp.Stb..

zűr 4-37,49 d = akkád hamftfiu zermalmen,zerschlagenZ 28

zsur.mol / = őröl,dr«rál/ zsur.macsor.va / = dara /.Stb..

379

zu 6,7;6,13 = akkád Idű^lamádukennen, lemen, erkennen,KenntniB, benachrlchtigen,Kund e;lehren, erfahren,erlernen,wissen B

tu ,d /: -d = igeképző /,tu .dakoltu .dattu.datoBta*dástu.dománytu.dÖBtu .d ó s íttu.dtára adtu.dtul ad.Stb*.

38o

381

A < m

rhaS 12,67,68 = akkád l^bftáu

zerschlagen,zerschneiden,spalten, zerbrechen

has.ít has,ogat has.ad has•áb * Stb••

huS 597,333 = akkád Suttatu LochS > z

héz*ag héz.agoshéz.agoaan.Stb..

782

ö s s z e t é t e l b e n :

magyar783

• P4

h\im és bar 565,51 - 344,11 = akkád Subtu W ohnung, Wohns tát te

"humbar hombár.

har 4ol,57 tf = akkád ramftnu jT brUllen,donnem har.sogö vihar,Stb,.

*.Mr,

l a

í í

val 456,12 - 456,14 = akk,lumnu,mursQ bö B e;Bö s e a;Unhe il;UnglUck, Verderben;Krankheit

el-hull.ik hal.ál hal,doklik

meg-halhol.ttesthull,a,Stb,.

jtób 511,13 = akkád btSutibelri e Chert, verf aul t, 3 1 1 nk

h > k káb,ít káb,ta,Stb,,

h a d 3 8 1 , 9 , 5 3 = a k k á d e l lu , n a n ia r u ,

h e i t e r , B i c h e r h e i t e r n , a i c h freuen, f r e u d i g , P r e u d e , P r ö h l i c h k e i t

h ; > k

k e d . v

k e d . é l y e 8 | k e d , é l y e s 3 é g . S t b , .

i. m I ,ii7.\im6r hűd = hol,Stb, •

3«y________

láads384 456,18 « akkád limanc:------ ------ P “ lúgnerlach}littgnerf Lüge

I szöelejánt flUll.ent fUll.entás mi.entő.Stb..

388

láadr-íS^ W 45€;3^1o -A5 A ^ = a^^ád limnu'bti2e:'3^38Si?s!ttd5gehas3Íg|Tevifel

.J, «ga^l^ád gal.ádság

des 4g78ű.oázato3 gyaúLoás*Stb. >

llásd,ssuaér gul^189

láad s381 ^ 402,2 = aidcád e£«2u------------------- — p ” scrnlg*,wütend;wütend seln

■i s ZB háza.ártoa házs.ártoskodlk

de: ;el»hÚE » mérgesitaS'tb, •39o________

lásd:385 511»13 = akkád blSu----------------- r ílbelriecheTid,verfault,8tlnkeiid

^ h > si b : > p sáp.ul3áp-tojá8»Stb»*

''JL

->2

de:

4o2,4,17,18 = akkád ruasu friidfiu ~ rotvffotgianzend;goldgiaTizend,

ro^glMazendes Eleid; a az huss.ár húsE.ároshusz.ár - egyenruha,Stb•»

^ 565,52 = akkád SShu ~ vachsen;aufwacteen

kkam.atkam.atozikkam«a8z = nagy,megndtt»Stb.•

t r m .

de!VH<r-

ib 2o7,2o = akkád uggatu Zom;zornig seinb > V

év.elddik év.elődés éy.elddö eb t 0Stb••

igi 449,17 = akkád napftSu sich weiten|weit szóelején: hehezet

h.íg.ít h.íg.ítás h.íg.Stb..

395_____

lásd1 394

396

lis4í’3?4

397

láad3394

398lásd*394

399

lásd<394

igl 449*6,14,16 s aJdcád amira,na|61u 33ehen^8chauen*aTi'blickea,'beobachtenS > 67

iigys.la«yea«

at TSt Ti

\gí U95Ss14;»16 s füdcád aTiaru,na^&lu ;se‘heüjSchciuea,£rLt)licken,beobachi:ensséelej^’ü.i y-iiang y>iegépzítá3

■ij 3 Jr T,.tsy .>2Tji^ájíiŐoS'tb,*

Igi 449^13 « ajckád naaflTuleuchteiipSclieiiienjSlch erheltern

Igá^eőlgé»X9t»Stb9»

Igi 449«9 " akkád bűnu,ztnni■phys ití Dí? i«? Ers che Inung j ?onn; 5ea tál13 Antii tz;Ge s i ehts züge

g-=s» S7 «gyá.n / .'aint azemély/ egvá.niség egysed«>g7 e.diség.Stb,»

Igl 443»6 - 449,14 = akk*asiaru,aat&lu oehen,beobachten,schauen,aQblic]cefQ

Iga.zodik 6l-iga»8Ít,iga.zodá8 «Stb.•

4oo

4ol

1 fiúd i4ol

4<.A

I iiid x4ol

•1..4

-ff-

igi-in-zu 1 4 2 , 3 3 c = akkád manda sicher, gewis3,nun

Ige.n ige, nlőige.nlés»Stb.•

id 381,lo6 a = akkád ibbu,ebbur ” reln,hell,heiterüd,eud.eségüd.ítő.Stb,,

id 381,lo6 c = akkád namftru,numru,ellu sich erheitern,heiter;Heiterkeit,

.r Pröhlichkeit idenap = ünnep,StbV.

id 381*lo6 c = akk.naiD&ru,numru,ellii sich erheitern,heiter;Heiterkeit Pröhlichkeit

V szóelején* v-hang kiegészítés ▼•id.áin v.id.ámság v.id.al v.id.ít.Stb..

i 2 3 1 , 7 1 = akkád Samnu ^ Öl,ölschicht,Pett,Essenz í.r / -r mint képző/,Stb,.

4o5

4o6

lá8dt4o3

4o7

lásd*4o5

4o8

4o9

lásdx4o8

izi 172,17 = akkád hamajur ellenlzl.be / gyorsan /•

izi 172,11 = akkád iSfttu ^ Feuerterhltzcn izz.ik Izz.őizz.áa.Stb.,

izi 172,11 = akkád iSlLtu ( Peuerjerhitzen

z sz üszö.kasz.kös.Stb.•

2S-icia +52,6 = akkád uddű j erkennen,erkannt werden,kundtun}•' ■ 2. 5Ií: jHier ie.meret isc.mertet isomerős.stt,,

lE-kim 452,11 = akkád barÜ j~ sehen,9chauen,prüfen j Esóelején: v-hang kiegészítés

z zsV,Í3Z.gály.isz.gálát T.izB.ga.Stb,.

-111

I .’iad ;4o5

de;

'II?

iz-kim 452,6 = akkád uddú,ittuerkennen,lcundtun,Zeichen,Abbild, Aviso

Iz.en - üz.en Iz.enet - üz.enet üz.enget üz.end.Stb.,

izi 172,26 = akkád sarfihii Sa libbi erregt sein;schreien;glühen, fi ebem

iz.gul iz.galom

szesze.lŐBesze»lőkös.Stb..

l»\nd:4o5 izi 1 7 2 , 1 1 = akkád iSatu Peuer,Hitze,erhitzeu

e zii* s i i • S t b • •

I'"r.iegyzés.Sumérban az "ezüst” nevetkugi szószerinti a fényes,a ragyogó.az olvasztott.az égetett Így a magyar " ezü-st" szó is azt jelenti, hogy:"izzított",az olvasztott:ezü.st.

I .;k1:414 il-aS ?2o,22 = akkád m ahm ~ Vorderseite;vor,voTO el,6 el•óre el, ólel-sö,Stb,,

414

fcJir^TTíB n 320,23 = akkád padű— ^ ^ 19sea;freigeben

ol.d ol.doz ol.dás

fel-ol.doz»Stb.»415

416

Ilin 5 7 9 , 2 8 0 a » akkád ellu hell*rein,klar,haiter Bsőelejéttt T-haag klegéssítéa

▼»illo«g v.lllo.gá ▼•illo.gáa ▼•illá.ii

lásdt lllo.g-T«illo-g.Stb.«

láodt414 11 32o,lo = a k k á d nap& hu

' ■■ a n z ü n d e n , a i i f a c l ie n ,a u f le u c h t e i i

s z ó e l e j é n : T - h a n g k i é g é s é i t é a

T . l l . á g - d e : rü ie e t é l . e s g t

y . l l . á g í t

Y . i l . á g o s s á g . S t b , •

417

lásd:414 32o *.3 - akkád elű■ ■ -— --- hinaufelehen,aulslehesstragev

öl.töl.tözik öl.töset ttl.tSeék

laagára^l • t. S tb •

11 vagy llu 13,2 b = akkád ilu CöttlnBz6elején:hefa»zet

h.öl.gyór-h.öl.gy

mennyei-h.öl^.Stb, •419

Indl 148,32 = akkád alfiktu^ Gang,I«ufladu.lIndu.lóladu.lás.Stb*.

42o

l.isd:419 in 148,4 « akkád nftSa----------------------- i n s Wemken g e r a t e n ,w a n k e n ,

BchwankeniQ.ogia.gadozlkin.ga

d e ; B Z Ö e le já n t h e h e s e t

h . i n . t a

h . i n , t á z i k

d e : f ö l d - i n . d u l á s . S t b . .

Tk pn:

Ír 232,7 e akkád ereBu “ Greruch,Wohlgeruch ' r 1 hanghaBonuláa11.lat < "11 <C ir il.latozlk "Ír.lat".Stb..

422

423

2o6,6 = akkád aldku gehen/eillg/

Ir.amodik ir.amodás Ir.amodé.Stb,.

13 212,j 9 « akkád őadu i! Bergj ssóslejéní h€h&'^€t

iizó-végéíi i 'á gyh.egylio«gy-tetöh«egy~«3Űcs«Stb,•

424^77

425

kab 86plo = akkád kabbarfitu Dl eke;dlek}umfangreIch b > 7

kÖT.ár kö7«áraégI t:=» pkbp.cösköp.cösság.Stb..

kud 12,46,49 = akkád par&su,paráku scheiden,trenuen,apalten, entzweien

' d > t ket.té választ ket.té ssakít/haslt ket.té válik.Stb..

426

lá.> ;d:425

427

láBdt423

428

lá8d:425

4?91 ísdi425

4‘'0

1 1425

kud 12,23 = akkád batS^ untersuchen d > t

kut«at kut.atáe kut.atő.Stb..

kud 12,56 s akkád taműBChwören,Bchwören lassen

w d tköt.elezi magát

le-köt.elez le-köt.elezett.Stb..

kud 12,33 = akkád har&eugraben,ausheben,Purche zlehen d :=> t

kot.or kot.ráskot.ró-gáp.Stb..

kud 12,25 = akkád gar&ru laufen^slch bewegeu d ■ > t

kot.ródik kot.ródás.Stb..

kud 12,25 = akkád garftrur laufen,aich bewegenkód.orogkőd.orgáskódorgó.Stb,.

451

452

453

lásd(451

454

régi!455

456

kid 354,77 = akkád harAdu festfügen,binden d t

kot

köt.öz köt.és.Stb..

kid 63,12 = akkád kasftru í— - • • binden,Schnur;Strickí d > tköt.élköt.eles.Stb,.

kid vagy kad 54,89 b = akkád harfidu bindenBzóvégén: d ^ n d orrhang

kend,ó,Stb,.

kur 3 6 6 , 1 5 = akkád matu,mltutot,abgestorben,Leichnam

kor,had kor.hadáskor,hány = kurgánIStb,.

kur-e-a 4 6 9 , 1 0 = akkád kurummatuKost,Verpflegung,¥erköstigung

kor.csnakor,csmáros,Stb.,

kur 60,34 = akkád kippatuinr Krí3mmung,Kreiskörkör,nyez,kör.ülvesz,kcr.ülzár.Stb..

]á3d;454 kur 3 6 6 , 1 5 = akkád mairu,niltu.( sterbenjtotjabgestorbenjtotkirankkórkór.ságkór.oskór.ház.Stb.,

458

lésd»454 kur 3 6 6 , 2 4 = akkád tabűaufbrechea,8lch auflnachen,anrUcken welchen^slcherhebea

fel-ker•ekedUc szál ker.ekedlk

kedve ker.ekedlk.Stb..459

460

lásd:459

461

kaz 4o5»9 = akkád kasSlBuzerschaeldeTi,abschnelden

r z sz kasz.akasz.aból.Stb.,

kaz 4o5,9 = akkád ^agfiguzer-schaeId en,abschnelden

'r szóvégén:z ne orrhang konc.olkonc.olás,Stb••

kaS 282,5 = akkád las&mu losfahren szóvágén: S sz

kász.olódlk kász.málódlk.Stb,•

462VTl?463

AS2.lA^á

465

t í f f

kar 376^,7 = akkád habftbu r zeratören,schádlgen kárkár.osodás kár.vallíís károOBOdik.Stb.,

kar 376^,15 = akkád őuzúbu ^ retten,erretten

fel-kar,ol.Stb,.

k M 376^,7 = akkád habftlu das ^crderben;achMdlgen

kár.hosat kár.hosik.Stb,,

kai 322,25 = akkád nisűsich entfernen,ziehen,. ortziehen

kal.an< 0 2lk kal.andozáa k&l»andoz6.Stb*.

466

467

lásd>465

kai Chic.Ass.St.2,20 = akkád nftkube i 8 chlafen,be schlafen,vergewalt i gén k > h

meg-hál,Stb«.

kai 322,16 = akkád dam^u

r gu t, sUs 8, a chö n, f r eund li eh, gUii0 1 ig, vortrefflichtglUcklich kell.eneo

kell*emetea,kell.«ffletlen.Stb,.

-1 ()H

469

47o

de:

471

472

m

kam 354,8o = akkád nakárubösev©rden,sich verfeinden,feind felndlich

kom.lsz kom.iszság kom.lszkodlk.Stb.•

keáí 152 m,83,16,18 = akkád ka@ű,raká8u binden,anbinden S ■ > cs

kacs,olődik,Stb..

kadar 15,142 = akkád kalflaufhalten,zurückhalten, abschliessen szóelején: k > h szőbelsejében: d t

határ.t szab határ.ol határ.oz határ.ozat.Stb,.

kimara 461,153 = akkád SubtuWohnung,Wohnstatte,Wohnsitz

kamara kamra.Stb..

ki 461,11 = akkád adru

r Ort,Platz,Stelle k > h

he.ly / -ly = névszóképzö /•

473

474

475lá3d:472

476

lásdi472

477

kaannu sagga 15,58 = akkád kannu Kanne,BehPlterí

kanna,Stb,,

kul 72,8 = akkád santlku schliessenkul,csolkul.csárkul,cs,Stb,,

kiag 461,2o = akkád narSLinu lieben;Lleben g 3 vagy gy ia->.é

kéj = régi kegy kéj,elgéa kéj.elgő kéj,es,Stb,,

kiag 4 6 1 , 1 2 0 = akkád ramuliebgewinnen,zugetan sein, begnadip;en,sich erbarmen g > gy? i - a egybeesett

kegykegy,elmes kegy,elem kegy,es.Stb,,

kug 468,3 = akkád ellu,neniaruhell,rein,klar werden,aufleuchten Tageaanbruch,Morgen

ha-j ,tia] odik,ha j ,nal,ha j .nalpir.Stb,,

478

kingi-a 583,42 d = akkád áinru epSu Schriftwerk,Schriftstück a szóbelséjében; n nyg jj - ^ v vokalieálódik

könyve-k< "kinvi k i n j j i k i n g ikönyve-s könyve.cske könyv.Stb,.

479

r ~

48o

láad:479

481

láad:479

la 481,8 = akkád am&ru X sehen lá.t Iá.tó Iá.tás lá.tomás lá.tvány.Stb,.

la 481,8 = akkád amáru ^ sehen,ausserseherj finden le.l / -1 = igeképzó/ le.letle,lenc,Stb,.

lal 481,4o = akkád Sak&nu ^ verwer.den,verschaffen,bewirken lel.eményesjlel.emónyessóg.stb..

482

lásd1479

483

tíTT404

t 2

lal 481,29 « akkád naSÜI he"ben, erhebai ho chbringen, auf zi ehenlel.kealtlelfkesedlklel.késitőlel.kesedéa.Stb.•

1 1 1 313,15 - akkád Sftrur Luft,Wind,Atemlel.kendeslk lel.xendesée.Stb.•

lugud 4 8 3 ,3 6 B akkád kurft kurz,kiéin szóelején: 1 > r azóbelaejében: g

rövid "rujjud *=d lugud rövid.ül rövid,ít rövid.en.Stb..

485mu 61,21 = akkád zeni I Samema.g / -g = képző / ma.gvas.Stb.•

486

►"íZzJlM = akkád térra----------- ^ mahlen

ma.lom.Stb.«M egjegyzés,A malom szóban a -lom elem éppen olyan fő-

névképző,mint pl,a nyuga-lom,stb,szóban!487

488

TT489

me 5 3 2 , 4 0 = akkád kabű ^ sprechen,reden,sagen,erzahlen me.se me.sélme.sélőaStb,.

me 532,5o = akkád nalb&Su Kleidung,Kleid,Gewand

me.z / -z mint főnévképző / me.ztelen.Stb,*

me,n)u,ma 97,4 = akkád ep6fiu,banümachen,tun;heratellen,bilden, zeugen,schaffen

mu,nka<. ”mu,n,ka <. "mu,ka/-n- orrh,/ mu.nkál mu.nkásmu.nkálkodik.Stb.,

49o

lásd:489

491

492

lásd:489

493

l'isdt489

4?4

lásd:489

me,mu,ina 97,4 * akkád ep8Su,banCl~ machen,tun,herstellon,bllccn,

zeugen,erfInden,plánon, fflff.ködik mdavel mfl.Telet atf.yesmŐ«vész.Stb..

me,EU 532,3 - 61,2 = akkád la'u ^ welcherjwas fllr ein üte.lyik ml.lyen.Stb..

ma 233,2 = akk'd alftku^ f ehenine.gyice.hetne,né3!ne»ne t • Stb* •

ma 342,11 = akkád nlnö ^ wasydas vras^weleh mlml.v^lml.t.'ltb..

nva-na 342,lo4 b = akkád banű ^ erze::;]:en, schaf fen riaman^’:;l.cska.Stb. •

495

3 * á < ‘

496

497

de:

498

mamu/d/ 348>42 := akkád SuttuI Traummámo»rmámo.rítmámo.rba eJt.Stb..

mar = gar 3o7,13 - 547,15 = akkád nasSihu

ausreiBsen,zermalmenmar.cangolmar.cangolás.Stb..

mar = gar 597,17 = akkád k&nu besttindlg seln,bestehen, fest seln/werden

mar.ad mar.adandó mer.ermer.eység.Stb.•

lásd:496 mar 3o7,U =akkád nflhusich beruhigen,sich besünftigen

-» mér. sékelt mér.séklet mér.sékel.Stb..

499

lásd:489 mada 342,98 b = akkád mfttuLand,Kreis,Bezirk d gy

megyemegyé.8püspök megye,háza megye.hatóság.Stb.•

5ol

lásdx5oo

de;

5o2

5o3

rr;ah vagy m \3 "')7,5 - 74,lo - akk.ellu ■k:lar,re^n^hell s zÓTÚgént h és 3 -=» gy

magy.;iráz / = felvilágosít,tisztáz/ magy.arázatmagy.arán / = világosan,tisztán /.Stb.

mah 37,4 = akkád dannu” fe3 t,sta rk ,h e ftig ,h art,best£ nd ig ,

beschwerlich h *=»• k

mák.ács nak.acskodik p.ak.acsság aak.ácsul TTiak, ráncos Gak«r:-;nco£kodó zaV. .ranoos’.codik*Stb,.

mai 342,86 í = akk-d karabu r segnen,Segen; mai.ásztmal.aszttal teljea.Stb.*

mefl 74(84 = akkád naSű r Zwilllng;beidemás. a más.odik

hason-más.Stb..

lásds5o3

5o5

láads5o3

nia3 74,16 = akkád ellu hell,klar,leuchten,scheinen

3 ■> cs jiécsmécs.es.Stb,«

maS 74,loo = akkád sűtue.Hohlmass/6 vagy lo ka / S 3Z

inesz«ely, '■'nd,akkád üiazzal = e."ef‘s3fSeb

l..'lfid!5o3

'.o'

maS/maSda/ 74,8o = akkád laiaru Grehze,Greazgebietlir.es. gy©

nies.gyén.Stb..

rmin 124,5o - 57o,S = akk.Siná,SinÚ

zwei, beider 5 üv/eiter, av/eites, Wiederholang

min.ta min.táz min.ta-alap min»takép

oljran mint ő,,.Stb..

mulu 129 a,13 - hűl = akksnamáru,hadti, nigű,riSú

sich erheitern,fröhlich sein, spielen,jauchzen

mula.tmula,tozik,mula.tság..Stb..

5o9

mel 461,11^ c = akkád himtitu----------- ^ Brand,Lohe

mel.egítmel.egmel.egítő.Stb,•

51o

511

512

lásd*51o

513

Lásd:

mer vagy me-ir 347,6 - 592,95 d = akkád nasShhu gewaltig

mér.hetetion mór.hetetlenség.Stb,,

tnes 138,16 - 314,13 = maS = akkád mftruPerson eines StandeB,Gewerbes; machtig,vornehm

mes,tér mee,terember mes.teraág.Stb,.

mer 347,5 = akkád uzzur Zom;zornigmér.eg mér.ges mér.gelődlk mér.egzsák.Stb,.

mesi 532,84 d = akkád urruSxm l" trüb, schmutzig i 3 : > cs mocao.kmocs.kos,mocs,kol. mocsa.ras.

514

lásd:513

515

lásd*513

mesi 53 2^84 d = akkád urruSxun J schmutzig, trüti maoza.t másza.tos

be-masza.tol.Stb..

mesiir vagy mesi 532,85 = akkádschmutzig,trüb ruSumtuMórást,Sumpf f cs

nocsármocsár.as.Stb..

Lásd,sumér: mu-sar,idem.516

517lásd:516

518

1519

raud 81,3 = akkád aladu gebaren, erzeugm d : > t

műt.átkozik/ = születik /.

műd 81,3 3 akkád banü 5a alddi erzeugen,gebaren,zeugen d :==- -t

mát.ka-pár mát.kamát.kaság.Stb..

mug 554,15 a = akkád uru ^ vulvamag.zat / = öl-béli /.Stb..

muS 4o5,6 = akkád kuzázu Holzvespe S > h

méh,méh.es,méh,kas,Stb,,

52o

521

lásd:52o

522

523

HFf-

524

na 97,4 = akkád ep§3ti’,iv|Uiiz euge n,erz eugen,machen,her81 ellen, belschlafen

ná.szná.sz-éjszaka.Stb..

na Tagy ni 4 3 1 , 6 = akkád paS&hu ^ ruhig werden/sein

el—né.múl el-né.mlt

né. nané.maság.Stb..

na 7o,5 = akkád élü,rahluhoch,grosB,vergrö8sert,erhöhen

na.gy / -gy = nomenképző / na.gyaág na.gyzolna.gyokat mond.Stb..

na vagy ni 3 2 9 , 4 - 2 3 1 , 6 3

= akkád Sakű - rutlbtu• •be3pritzen,bewas3em;anf euchten

ne.dvea ne.dvesít ne.dvesség.Stb.•

nag 35,1 = akkád Satü trinken,saufen n > ny; g k

nyak.albe-nyak,al,Stb.

525

526

láadi525

nim = aklád SakŰ,^iahochkoniinen,hoch seln,erheben, höchster

nem.es nem.esség nem.es származású

de: nem.es lelkíí.Stb..

nim 433,2 = akkáderhöhen,aufsteigen,aufziehen,hoch werden,aufkommen,hochkommen,sich erheben m = V

>27

528

529

növ.el nÖT.eszt növ.ekedés

de: név.elnév.elés.Stb..

numun 72,4 = akkád zSruSprosB,Nachkomraenschaft,Samen, Saat,Anfang m = V

növen.dék.Stb..

nin 556,2 = akkád ahAtu r Schwester nén nén,Jenén.ém.Stb.•

nir 325,6 = akkád sal&hu besprengen,beepri tzon n *:2»ny

nylr,li08,nyir,)C03aág.Stb. •

53 o

nu 75,6 = tagadás 4Tni,ncsni.ncsen.Stb,,

531

532lásd:531

533lásd:531

534

lásdí531

sag 115,186 c,b = akkád rapftSu zerschlagenI

szagg.at de - j g •=»’ k

szak.ít szak,ászt szak.ítás.Stb..

sag 115,32 = akkád pahű,pihíl I abschliessen,fertig machen

meg-szakít meg-szak.ad.Stb,•

sag 115,36 = akkád reSuHaupt,Anfang,Vors teher,Aufs eher s ^ c«; g > h

el6-csah,os.Stb».

sag = zag 115,32 = akkád pahüabschliessen,vasperren;Grenze s ■>- zs; abgrenzen g > ^

zsák-ú tea,?th,»

lásdt531

536

lásd:531

537

lásds531

sag 115,7 = alúcáösaohlcimdig,Me.; 3Í:er,Werkleute;Kun8t Arhelter,Sachkenntnl8 g > k

szak.ma szak.értő szak.ismeró szak,ember szak,tekintély szak.értelem.Stb••

sag-uS 115 9154 a = ekkád kinu.f e s t, b es •>: eh end p r i'--h t ig, norual, bestfindig sein g k

szok.ás szok.ott szók.tatszok.ott módon.Stb

sag 115,92 b = akkád hasú I ellen,davonei?,en; Btürmen/'gegfen/szág.uld szág.uldozik szág.uldozás.Stb..

538

láedí531 sag 115,31,18 = akkád ptltu,pitü,5'liPü “ Vorderseite,Antlitz,öffnei),öffnung

£ : > i s záj < 1 " saj < T sag száj-táti.Stb..

539

lásd:531

54o

lésd:531

541

sag 84,91 =akkád rablusich erheben,gross,vergröBsert,ge- schwollen g í

száj.askodik száj.askodó száj.al Bzáj.hős.Stb.•

sag 115,145 a = akkád banÜ,°ü$Su,mai^asuachaffen,bilden,erzeugen,siegeln, s teijipeln, her s teli eng > dí s > a

saj.tósaj.tótennék.Stb.,

sag = sig 79,7o - 559,4 = akk.rSSu,S&rtu

Kaup t,K o pf,Haar,Bchaaru ng, szoelejénis > h szóvégén; g j

haj <7. "hal*«=d ”sai<ci, sag"hal dAha j•zathaj.át tépi,Stb,.

542

lásd:531 sag 115,22,25 = akkád raahru Vorzeit;früher,r-lter szóelején; s > h szövegén; g j

haj.dan "ha^ "sa^Ka: .dan'^banhaj.'fankor,haj.dani,Stb..

543

545

II

546

sag 295»loo a akkád mah&su” schlagen^einschlagen,treffen B > z ; g - > k

zak.atol zak.atolás zak•atoló•Sfb. •

sig 592,lo ff = akkád elhru kiéin,winzig g k

szik.rányi I B ::::=* 03

osek.ély csök.lk csökk.en.Stb..

slg-ga 295,134 b = akkád nap^su /zer-/3chlagen,abschlageng =- 3

3zijj,alás / = metszés /

meg-azi j j .al/h.ala t/.Stb, ,547

lásdi545 sig 592,2 = akkád ullnilu j vertrocknet,dürr

kBzik.árszikk.adI s ^ s; g : > - u > v siv.ársiv.atag.3tbo.

A B

léB<H531

549

Iá8dx545

550

láad:331

551

láad*545

slg vagy sag 351,6 - 115,2 = = akkád aiébu.

wohnen;Land, Imatland Bzőelején* a ■=» 1 azóvágén: g :=»■ k

lak.lk lak.áa lak.dlak.oBság.Stb*.

slg 592,11,19 ~ eng,dünn

azóvégi g

akkád katnu

• kBzűkBZ^.ÍtBZ^.Ul,I szóvégi g 3 s zí J•aa/=vékony/J, Bzóvégénxg 'sávolyoa[ B ^ oa; g k

v^sík»Stl) • •

sig 351,6 = akkád aSftbu B1tzenjwohnen,thronend g k

széle azék.el szék.házszék.eafővároa.Stli. •

sig 592,9 = alckád mfttu tot,aterben; gr»k

nefi^-Bzak.ad/a szíve,élete.. ./•

552

546,lá8d sig yagv sig 295,15 f - 19o,4 ~ 3 alckád zaJcUm• •Stnnn

rőfi zeg.eni^1 « = ► » ziT.atar «c " a i u « ^ zlg EiT.ataros.^tb,•

553

lásd:546 sig 295,17 f - akkád c t o......... — ” dahinstünnen,wehen

s > s; g ▼s í t *ít/a s z é i / « ^ "siu < s í t .1tó

de: süT.Slt.Stb..

sig

554

sig 112,24 » akkád za^.S&ru Luft,Wind,Atem s b ; g > h

zih.ál i 1; 8 •>- h lih.eg leh.el len.ellet i s > 1; gIsT.egó.Stb.*

uA555

< K í í sig 454,7 = akkád damft^* = sumér Sag I grit,gcMdig sein,GunstfWohltati 8 > S 3eg,ltseg.edelsmseg.ítség.Stbo*

556

lásdi555

557

láed»545

558

lásd:543

559

56o

Big 454,7 = akkád damfiku^daakugedelhen,glücklich,wlrkBain,giinBtlg

s( g > k sík,érül sík.eres 8lk«errelBlk.ertelenBÓg.Stb,»

aig 592,2 = akkád ubbulu- vertrocknet,dürr s > CB; g ^ k

cBik.asei a > c; g > n g orrhang clng.ár.Stt..

slg vagy zag 295,26 f - 332,27 = akkád mah&Btt

weben; Bán d , S ell, Taa 3 cs; g ^ k

CBÍkcs£k.os*Stb.«

lásd*543 sig 295,26 f s akkád mah&STiwebenj g =»• ij v vokalizáció

BZŐ "azil •< "slu -<."slu-< slg Bző.ttea ’szíí.cBBző.nyeg

de: azöv.et.Stb;,,

láBdi545 slg 592,lo = akkád Blhru klein,wenlg,gerlng g > k

szUk.ségBzük.séget lát.Stb,.

561

lásdi545

562

8ig 5 9 2,lo = akkád sihru r kleln,wenlg,gering szeg.ény szeg.énység szeg,ényes,Stb,•

lásdt545

563

564

lásd:555

565

lásd:543

sig 5 9 2 , 1 0 = akkád katnudUnn,schlank,schwach sein s =» s; g ▼

sov.ány < "siu ><■ sig sov,ányság,Stb,,

sig lo3,l9 = akkád sich beruhigen s h

higg.ad higg,adthigg,adtság,Stb.•

sig 454,7 = akkád dandkafreundlich,gnadig,bannhepzig,gut sein g >

szív,es szív,élyes szív,es - örömest szív.elszl7,élyes,Stb,•

sig 295,26 = akkád mahösutreffen, schlagen, schleudem s 1; g > vokalizálödás

"li^ < "lig -c sig16 líí. "liu-de: löv.ő.Stb.,

567

Lásd: Séfe

568

569

lásd1 5 6 6

57olá8d:568

sur lol,5o = eűckáü eneSu/579,184/ schwachen 3 3

sor.vad Bor.vaszt sor.vadás.Stb..

sur lo5,5o = akkád radü,ridti folgen

3 :s» 3 sor.cs 3or.cn lévő sor.ra kerül.Stb.,

sur 4o5,lo = akkád Subtu r Wohnsi tz,Wohnst^tteszur.dék Bzur.dik.Stb..

sur lol,5o = akkád mussuru r begrenzen,abgrenzen 3zor.it

be-szor.ít.Stb..

sur 4o5,4 = akkád hirrű Grabung,Graben,Grab

. 8 B8Íi:'slr^ásösír«kert*Stb».

lásd:566 aur lol,21 = akkáá naa^w,en t f e rn e n, au8 r .511 en, V e rtr e 1 j íin, d portleren

azét-^azÓT szerte-BZÓr,Stb.•

57 2

lásd:566

573

574

lásdt566

sur lol,21 = akkád nasfihuentfernen,abhel)a)wegzlehen, ént* ziehen^Abgabe erheben 8 8

Burr.int^ B ^ CB CBur*dál

8 > Z8 ZB€Ur«Olzsar.olás.Stb.*

sur vagy sir lol,8 = akkád z&rz,zdru f ha88en,gehM8sig;Has8 faseen i 8 > 8 sér.tés sér.teget sér.ttf 8ér«tődé8

meg-Bér«t*Stb«•

Bir 371,31 = akkád aanákufesthalten,binden,schli essen8 CB

CBir.izel.Stb*.

lásdt574 371,24 = akkád nasahu----------- entfernen,Wíihlen;au3wahlen

B cs cser.e cser.iSlcser.e-here,Stb,,

576

lásd;574 sir 371,31 = akkád aanöku----------- r In Ordnung halten/brlngen

Bzor.gos Bzor.goBság szor.goskodlk«Stb..

577

sir 373,33 = akkád S t ohochkonunen,hoch werden,steigen, slch erhebenB 8

ser.kent Ber.kentés

det Bar.kaisar.kalás

szintén: 8ar.;]adsár,jadoz.Stb..

578________lásd:574 sii’ vagy 371,31 = akkád aanSi^,

Barrűanlangen,hiukommen,drángen,wei ter- drSngend8 CB

csőr^tét csör.tetéfl csörtető,Stb..

579

dei58o

>*í

de:581

<Tt4=

582

lásd:579

sil vagy sila 12,117 = akkád salfttu zerschnelden,durchs chneidén, spalten

sse l Bsel.et seel.del Bzilá.nk.Stb,.

sila 62,5 = akkád topH,hipe9Suaerstört,zerbrochen,schadhaft 8 8

s ilá .n yB e le .jte s . S tb .•

sil 457,17 = akkád Salftmu,ep«^unversehrt,fehlerlos,gUnstig,Heils Sicherheit,c>a8siv;8tark sein

SE il.á rd szil.árdság BZil.árdul szil.árdit.Stb.•

sila 12,114 = akkád rr^ittuAnstellung,Poe Auf sich t,iiu::";,rag 8 08

cselécd C8el«^ .

08 elé • dj. itiy, S tb..

584

585

586

sil huT 152 : 4 , B = akk á d reá+i;Jubel, Jauchííen,FröVili chkeit, jubelen s =» 2

züll.ik / = mulatozik / züll.és züll.ő.Stb.•

sir 371,lo = akkád aanfiku drSngen,vorgehen3 g

sür.get sür.gŐB.Stb,.

sál 554,3 = akkád rapáSu welt,breltiszél.es

Bzél.ességszél.tében - hosszában,Stb,.

sulu 12,12o = akk'id pikJttuAufslcht,Unterhalt,Auftrag,Posten Amt,Behö rd e,Verwaltung

régi: szulu,ga = szol.ga szol.gál szol*gálát szol•gálatba áll szol,gálát kész szol,gáláttevő szol.gáló szol.gabiró.Stb..

>:3S

j áGá:?S?

J, •.3tl:587

dei•590

591

lásd:59o

592

aud 313 t^A = akkááferu,vreitjalch entfernen a cs; d z:=5»- t

csat,angol csat9angolá8 - s a ••: ,ant'0ió ,S tb, „

i'.x. = akkáű seláhu■’oesprengenjbespritsen

f 3 cs; d csat,akos,Stb,,

3ud 373,19 = akkád sa3ShvI ‘beapreugenpaussprj-tzen'íf 8 ■> h? d gyliugy.ozlkhugy.czáshúgy,Sth«,

sedi lo3,b 12 = akkád paS&hu ^ ruhig werdenjruhen;sich beruhigen 8zédü,l széd.ít.Stb,.

sedi lo3,b 12 = akkád pai&husich beruhigen,ruhig werden/seia d > nd orrhang

szende.rUl szende,redik,Stb,,

sár 152,41 = akkád Satftruschreiben,Schreiben,Inschrift Schrift

czar.kaláb/'icr.'PtlenMl csinált írásjel/

593 u

594

lá3ds59o

595

lásd:593

596

lásd:592

sad 242,4 = akkád kablu Keinpf ,Schlacht s :>■ cs; d t

csat,a csat,ázik csat.a-mező csat*a-tér,Stb..

aid 103,15 6 = akkád ^rbSSu Kaite,Prost;kait,frostig; a h

hid.eg hid.egség hid.egül hid,egvér,Stb,.

sad 242,4 = akkád kablu Kanpf,SchlachtB ^ h

had.akozik had.at viael had.járat had.aercg had.akozó.S^. •

sár 152,58 = akkád zarbur bedrückt,bedröngt seinszor.ongószor.ongatszór.ongás.Stb..

kühlen

r98

láad:597

599

6oo

>__ sutt d9,.1 akkád labSru--------- alt verden,altern

,, 3 j ecson.tosodik

v€n-c6ont«Stb..

aun 69,4o = akkád .. iilru,j'akapuz e rs t ö r e n; ausííM ■ 'e n, mi s shand e 1 n, ve runs tal t en i: - d±mneln 3 cs

caon»ka csőn.kit csőn.kaság

de: csuny.a csunyítcsuny.aság.Stb..

si^ lo2,lo = akkád tiasáhusich entfernea; JTortziehea s a

suh.an suh.anö suh.anás.Stb..

sigar 112,127,148 = akkád Sigfiru Verschlussyschloss a zg > 3 ^ ^ V

"sij^ar ^ sigarvagy

závár závor.Stb..

6ol

6o2

< 1 ^

6o3

6o4

6o5

lásd:6o4

det

aahar 212,4 ff/27 = akkád epru,Jitu StautjErdejLehm szóelején; s shangzóközi h-hang kiesik

sár — c:. ”sa*ar aahar sár.os

be-aár.oz.Stb.•

aa 457,21 = akkád 5an&nu r gleichen,gleichkommen,gleich sein sza.hályos sza.bályosan,Stb,.

aa 166,4 = akká* er^Su r pílügen;behauenazá.nt /:-n- = orrhang;-t = igeképzó szántásazá.ntóföld.Stb..

8i 164,22 = akkád Sakftnuarbeiten,machen,schaffen,bereiten

- r 3 CScsi.nál csi.nálmány cse.lekszik cse.lekszik.Stb..

ai 164,8 = akkád hftdu eilen a > 8

si.et vagy si.jet si.etós f?i.etéa.Stb.,

6o7

lásdi6o6

de;

Oo8

m

t.ü9

sl 112,31 = akkád malŰ ^ voll sein,sich füllen szi.nszí,nig van szí.nültig.Stb,,

3i 112,24 = akkád zaklku,zaku;mehű dahínstürmen,wehen;Sturm,Wind,Luft s s;

sze.löl sze.lelőszé,l / -1 = névszóképző/szé.lvészszélroham,Stb,.

su 536,14 = akkád aáábu wohnen,sitzen s s

3u,t / -t mint képző / su.ttom,Stbt,

au = Su 373 115 - 411,23 = ak::,tebűer&bu

versinken,untergehen, aich unter- tauchen a r=* 3

síí,lyed su,ly5szt su,lyedés sö,lyedő,Stb.,

§i-'ib 7agy zeb 147,35 c = akk^zurbu.Sakuiamu

Kerzensbedrückup.gpHerzeleid, ruhlg,atill,8chweigen b > p

szepp.en meg-8zepp»eíí

de: szep«eg«Stb.»611lásd;6lo sl-lb 147,33 1 = akkád dTjm^ /= zeb/ ----------- ; Schbnhelt;8chön;gut;

I ^ Vszépszép.stfgazép*^ít 8záp*tl L* Stb« •

612

lásd:61o el-ib 147,33 b » akkád d\un^ / = zeb /■ r— — 3chönheit;8chön

8 08

b :=» p kl-c8Íp-te magát.Stb.*

613

614

<>15

< 7

(.|f,

1rtnd:ól3

pa 45o ,0 = akkád nabű ^ sagen,nennen pa.pol.Stb..

pa 295»11 = akkád appu Gipfel P > f

régi: feí« = fej.

1.17

|.Siuli6l3

pad 469,3 = aickád kasapú r” Brocken.BisBenI a > tpött.ömnyipött.ön.Stb,.

pad 45o,5 = akkád amarusehen,ausaersehetíjfínden, kunőtuiij p f

fel-fgd fel-fed.ez fel•fed•ezé 8•Stb••

pad 45o,2 = akkád ud^úerkennen^^erkannt werden pj=»* f; d nt orrhang

font,03 gat font^olóra vesz

meg-font.ol.Stb,•

618

lásd:613 li:

619

lásd:615

62o

lásd:613

621

lásd:613

622

lásd;613

pad 45o ,3 = akkád amaru,nat&lu sehen,8chauen,beschauen p :> t; d : > gy

fÍgy.el figy.elmes figy.eló.Stb..

pad 4 6 9 , 6 = akkád pussussu t ilgen, aus t ilget) p f; d > gy

fogy.ászt fogy.asztás.Stb.•

pad 450,5 - akkád Salcftru 3agen„sprechai d t

pat.varkodik.Stb,.

pad 4->0,9 = akkád namöru,numru sich erheitern,Heiterkeity Fröhlichkelt d 3

paó,zé.npaj,zánkortik.Stb,,

pad 4 5 0 , 7 = akk’d le'ú sa amötl Stark r;ein von dér Eirigeweide d t

pot.rchpot.rohoe.Stb*.

Luad:613

f.24

líi:jd;6l3

f->25

pad 45o,3 = akkád amáni,baru sehen,schauen;prUfen d cs

le-pecs,étel / = láttamozi/•

pad 45o ,3 = akkád zakaru,nabű rafen,'berufen,nennen,sagend C8

el-pecs,étal / = megidéz!/•Stb.•

626

l.Í3d;6l3

627

628

pad 4 6 9,3 , 4 = akkád kas&pu,kispu2 erbrö ekein,Brocken,3 erbrö ckelung d z

póz.dórjapóz.dórjává tör.Stb..

pad 43o,9 = akkád namdruscheInén,aufleuchten,Tagesanbruch, Norgen d > ty

plty.aallik plty.mallat.Stb..

pap 6 0 ,2 m akJcád atru Vater

P*Ppapa.Stb.•

pár 381,33 = akkád namru^— hell,liclit,leuchtend;Hellepls’.kadDlr.kadat.Stb..

629

630

631

6 5:

lásd:613

láad;629

554,81 = akká(i napftSu aich weiten;vrelt

f; fi 8Zfeaz.ít fesz.Ul

ki.—f 6SZ • til • S1(h« •

peS 354,88 = akkád kamúr verbrennenpee,t /= kemence,kályha /.

pe§ 3 4 6 , 1 3 « akkád rapftfiuwe i t; au s ged ehQ t; t'nif ae s end; gr os sS :í> o

p-'C.ak poí?ako8

8zpo92.gáa a zapozs.ga.Rtb..

pad 4 5 o , 5 f - rtkkád pat^ü Korb

, rputt ony,Stb..

033

ra 328,19 s akkád sablitu ^ erobem;kapem; ergreifen; festhalten ra,gad

meg-ra.gad el.xa.gad

xa^ gaszt*Stb «•634

lásd 1 633 ra 328,25 = akkád rap&Su----------- ^ zerschlagen

re.pedre.peszt

Láad,az akkádnyelvl rapfiSu = repeszt,szót,Stb,. 635

lásd:633

( ) ‘5 6

1 iÍGd;63?

M 7

lásd;633

ra 328,23 = akkád ras&bTX “ ausrela8en,entfemen,zerschlagen, ,, zerstören iro,nt ro.mbol ro.mlik,Stb..

ra 328,11 = akkád lapíttu ^ anfassen,ergreifen,ausreissen rá.nt rá.nclgál rá.ngat

meg-ra,gad•Stb••

ra vagy rah vagy irag = akk.rahftsu ^ überschwemmen^befeuchten

veri a ragya = ázlkl

638

lásd:633 ra 328,3o b = akkád namru —— — — — — leuchtend 3 strahlend

ra.gyogra,gyogöra,gyogá0oS-tb».

639

lásd:633 328,4 = akkád ana------ ---- ^ zu a uf?ür j ge gén

-ra : ház-ra^Temesvár-ra -re : IcIs-r^'jFest-re re.ám re.ád rá,áll rá.csap ra,jta,£tb,•

re 2o6'apli = akkád raűQ.,r©dű 1 führen;lenkenigeeignet sein, Leitung, ], Regierung re. ad re.ndea re.ndbeszed re.ndes.Stb,,

641

642

ri 86,52 = akkád nasShu ^ ausreissen,entfernen ri,flszant/= tép/.Stb,.

lásd:641 86^32 = akkád nasfihu■ ^ auarelsaen^entfernen

rl.deg marha/terméktelen/.Stb,,

I 'Ilid :*>4I

I 4miI :641

í>1')

L'iíjci: 641

»./l6

Líiüd;641

(-.47

648

ri 86,31 = akkád uisűslch entfernen,fcrtziehen

ki-rá,ndul*Stb,,

ri 86,31 = akkád nisÚ.réku.rakűT— •! sich entfernenjsich verbergenre. jtre.jtőzikre.jtegetre.jtelmes.Stb..

ri 86,46 = akkád ramü ^ werfen,echies8en rö.pítrö.pítés.Stb..

ri 86,41,74 = akkád parMufllegen,au3breiten/die Plügel/

re,pül re.pdes rö.pkttd.Stb..

ru vagy ru-gu 1,1a = akk.gitmaiu,3akű

vollkoinineQmaj£Íatatlsch;8teigen,sich erhebai,hochkommen g > ng orrhang

rango.8-<; "rungud^ rugu rango.skodik.Stb..

ru 441,19 = akkád nakfipiiI átessenru.g;ru«gdo3;ru.g • kapál.Stb.*

649

65o

lá:j (1*647

651

fS2

rn : na-ru-a 7o,81 - 23o,3,51 = akkád narú

Urkunde,Stele azószerint;; rovott kő!

róro.vásro.vásol.Stb.,

ru l,lo akkád ^itmálu^ voll'''on-men,prf'chtig,n!aja3tatischre.mekre.mekelre.meklőre,mekléB,Stb..

rab 151,6 - akkád rabűgr033

b > propp.antropp»ant 3ok,Stli..

rig 295,5 = akkáa glbü r sprech-'^n ,reíien,erz' l)len reg,él rege reg,élő

régi; reg.ős.otb..653

láEd:652 rig 295 c,lo = akkád r«*ű "“ ■ veiden,abweiden f szőelején: r 1 lég.el leg.eltet leg.elő.Stb..

rig 295 c,12 = akkád Sar&bu Feuer anzünden,verbrennen

,, e >rekk.enő hőség.Stb.•

rig 86,16 = akkád zfiku dahinstürmen,weheng > X ^ > T

riv.algé vihar ^

I íWid; 652

"riu

rig 295,c,7 = akkád nadü anlegen,gründen,setzen g > k

rig.

falat rcúc tüzet rak

fészket rak.Stb..í,57

I ííod:652 rig-rig 295 c,13 = akkád Sarfiku 8chanken,bescheren g : > ^

réré ^"rilrii "rii-rii<r rig-rigí)58

ri-^-mun p386,165 a = akk.aSamSutu ^ Wirbelwind,Orkán

szél-roha.m.Stb.•

659

660

lásd:659

661

662

663

m .

3ab 2 9 5 k,12 - akkád larftna abschnelden,bftschneiden S as

azab.dol Bsab.ó.Stb,•

§ab 295j,lo =» akkád Sabbn Becken,Topf

,, 5 sb; b'^' p 8sáp«ülőaStb••

Suba 536,41 a ^ aikád í/bbu re inS : > cs; b p

esniiá.r CBupa.Stb..

áuba/r/ 354,12o a = akkád uSSuru f reiiaachan , Ib aen S SB

szabadd 9Baba.dal BBaba.dít Bzaba.dsáevStb..

5u>>>ba*68,4 - akkád aSftbu— I* wohnen, Bitzen

& : > SS8 sóba a zoba-lány

sséj^Bzoba.Stb*.

I a mI ii.r *.

U , » )

l'WnUftfVí

Sub 68,22 = akkád rapRduumherlaufen,uraherschweifen S ca

csab.ukkol b p

csap.ong csap.ong.Stb..

áub 68,22 = akkád rapftduuinherlaufen,uinherschweifen S cs j b ▼

csav.arog caav.argás ceav.argó,Stb.,

t.r (.

iM.] Suba 586,41 f = akkád namaruleuchteQ,8tralilen,8cheinen, auf- leuchtenszóelején: S ::>» 1

iobo.gó tííz l’ngra lobba.n

lobo.g a láng.Stb..i.f.7

f)f.P

I r;d 1 6 6 "

§uba 586,41 a = akkád ibbu ~ hell,rein,klar,glanzend

s ca coábo.scsáb,1tó.S tb•,

Sub 68,13 = akkád nadüwerfen,niederwerfen,auswerfen

ir S cs; b Z::s» pkl-caapoda-csap,Stb..

669

lásds663

67o

lásd:661

671

lfÍ3d:663

672üir

Sub 68,22 = rapfiduj entflleheajuaiherschweifen, ’Oiiiher'- ; laufeni b aip o r r h a n g

3 o m p * o ly o g

s o a p . o l y g á s . S t b , ,

I S : > 1? b p lop.ődsik lop.ódzkodik lop.akodva jár.Stb,,

Suba 586,41 ^ = akkád ellu ' rein,r:lar

5 SB3zaba.tos ssaba. toasf^gszaba,tosan/ = világosan/.Stb,,

Sub 68,24 = akkád SabStu { reinfegen;reinicen;abrcib9n,fegen í /von dér Plut/;scheuem i b p söp.ör sep.rő sep.rés aöp.örcet

el-3öp,örte a hullám..,3tb..

Sag 384,8,12 = ak2cád libbu,kirbu

rinneres ySingewelde,Wesen,Herz,

sav«a - borsa^lénye,T«>Stb. •

fi /

I I

1.7-1

*a(T 384,8,12 = akkád libbu,kirbu Inneres ,Eingeweide,WeGen,}'erz á D

saj.átosaaj.átosság.Stb,,

sag-aS-du 384,23 = akk'd gitmálu vollkommen. g sz

szak,asz,to,tt/az apja/,.!,.iiiiih'r 3e-ga = magSlru - passen,übereinstinimen.

i'V

sag 584,11 = akkád puhru Versaramlung,Schar K ■ > k

sok.adalomsok.aság.Stb.•

, .'luiüi’r áug.Stb,.f.7(,

>.V7

I :::ó7r

sag 556,5 = akkád dam^ barmherzig,gnadig,GnadeB 3

saj.nálsaj.nálatiStb.•

sag 5 5 6 , 1 0 = akkád namtiruleuchten,3cheinen,aufleuchten § 1; ng orrhang

láng.ol lárií .oló l'ing* Stb#,

678

lá3d:676

679

lásd:672

68o

lásdí676

681

láed;672

682

lásd:676

Sag 3 5 6 , 1 0 = akkád namtru leuchten,scheineug > 3

aaj.og saJ•fíó•Stb••

Sag-gar 384,241 a •=> 384,11’?= akkád haSÖhu.unnlnu NotIPlehen,Gebetg > • X ▼

s<5-váx' ,og 3ag~garJ\ Asóvárgás sóvárgöíStb,s

3ag 356 j5 = akV.ád dain&ktzge pund 3e i ri ged eIben, gut,wirksaro 3 jg ^ J55*- V

3av,ul jav.ulás jav.ul6.Stb..

Sag 384,13 = akkád kirbütu Inn ere s,Ei ngewei d es á; g > V

jav.as asszony/ = báljós/.Stb,.

áag 356,5,6,7 = akkád dam^ugut,vortrefflich,vollwertig, wirk- sam3 y* S * > ^

jav,ásolj av. all,jav.aslat.Stb..

I i;'d: 676

ht\.]

áag 356,5,6,7 = akkád damku gut;Gute8;vortrefflich 3 > ö; g U r:=»‘ ▼

j<5 < r " j a u < ^ J a u . < jag < Sag jó.ság de;jav,jó,Indulat jó,akarat jó,cikaró,Stb,.

Sag 3 6 5 , 5 - akkád damSku~ gut,sÜ9B,fre;;ndlich,gnádig,C}ütej barmherzig sein szóelején: 3 :>• ny szóvégén: g : > j

nyáj.as «s."naj <. ”jaj < . "jag c Sagnyéj.aaan nyáj.askodás nyáj.asaág.Stt),.

Sár 1 5 2 , 1 5 = akkád kalÜabachlleBsen,zurückhaltam, aperren 5 B

ein-

el-zárki-Bárbe-zár

zár,Stb,»f.H6

líind :685 flar 1 5 2 , 3 9 = akkád banűbauen,acha ffen,erzeugen,plánén8 SB

szer.keBet szer.kesBt sser.kesBtő.Stb.,

687

688

689

690

691

lásd:685

Sár 152,39 = akkád banO3chaff en, erzeugen > ?.eup:eü 3 se

Bzáromazlk Bzár.mazék szár.ma:./f3,Stb. •

Sara 353,29 = akkád aMlutrocken werden,vertroclcnet,dürr 5 SE

B záréi. 8szára.d Bzár.ltszára.zság.Stb..

5ar 11,27 aVrkád hamátu r~~ flanmienj,brennen♦ 3 es2sar.átnok.Stb,o

3aT 329,2 = akkád uggatu Zom;zomig sel©g Z8

zsbr.töl«dikZBör.tölőd^szsör.tlődó.Stb,.

Sa.7 152,62 = akkád tarftdu wegBchlcken,'7ertrelbeii S z

el-zar.gat kl->2ar.gat.Stb. •

692

sár 3 9 6 , 1 9 = akkád mftdur viel,zahlreieh sein;V1elheit,Mengeser.eg ser.egesen ser.egeot61 ser. egük. Stb. •

693

Sut 3 2 9 , 5 = akkád izzu ;_ewaltig, gross 8 sz

ször.nyfl / = nagy.^ de: szer.t-elen.Stb..

694

í>'t5

l.'wi.l :693

Sur lol,7 = akkád zanftnu regnen 8 cs

cstir.og csur.on-vlz csur.gat.Stb,.

Sur 3 2 9 , 5 = akkád izzu schrecklich,furchtbar 8 sz

de:szőr,nyfllködik szúr.kol.Stb,.

Súg 367,11 = akkád rabÜ,madtt-wachsen,gross werden,hinzukonmen, ▼iel werden/sein,zahlreieh, Viel- heit,^enge g k

sok8ok,ciság.Stb,.

697

699

A

7oo

de!698

lásd;697

Seg 551,4 = akkéd SurlpuEiSjkalte Jahreszeit,RegenS ^ í

Jégjég-hegy jég-eső jég-csap jeg.es.3tt)..

Seg 551,4;CT 35,8,68 = akkád Surlpu “ Eis

g k slk.os sik.amlik sik.lik.Stb,,

Sad,8adu 396,15 = akkád klSSatu Machtfülle,Welt;Macht|machtig S > h; d > t

hat.almashat.alomhat«almasság.Sth»•

Sid 314,5 = akkád alaktu GangjLauf d > t

sét.a sét.álsát.ifikál.Stb..

7ol

lásd:7oo Sid 314,5 = akkád alaktu Gang,Verlauf9 as

Bzed.el(^zködik.Stb. •

7o2

7o3

7o4

7o5

7..Í,

1.4sd:7o2

Ser 152,2o = akkád aimdu__ •Vertrag,Satzung

M S az szer.ződlk szer.zűdés szer.ződtet.Stb..

Ser 152,22 = akkád ] ű,ka8ftni Paden,Garn,Schnur,Strick 8 : ^ 0

cér.nacér•naszál•Stb••

Sita 253,15 - 442,2 = akk.rikau Band,Binde,Geftige,Bund S ;>■ cs

caato.l de; ceatt.Stb,.

Sál 251,47 » akkád namft*ulicht werden,leuchten,scheinen 1 •=» ly

saly.og saly.gáa.Stb.*

Sum 126,13 = akkád topü,hipeBBu eerstört,achadhaft9 a z

azem.ét aeem.etel Bzem.etesszem,étre valé»Stb.»

7o7

7o8

7o9

71ü

V U -

Sin vagy Sen 8,4 = akkád ellu hell,gl^nz end,re in,klar

, r 3 ■=»• C3csíncsin.0 8

cBin.osság.Stb.•

Sei vagy dnS 544,5 = akkád paSftSu salbenszóelején éa végén:S > c

cic.öma cic.omáz cic.omás.Stb.•

fieS 541,3 = akkád bakűweinen,verdÜ3tert sein, alch be- drángt fühlen szóaleji és végi 3 sz

szesz.élyesszesz,élyeskedik,Stb,.

Sugid 354,314 d = akkád sana^,pihu s chl i e s s en, abd Sinmen} Taubg k; d r > t

süket süket.ül

de: siket.Stb.*711

lásdi71o Sugid 354,314 d = akkád sandku ' schliessen,abachlieasen

a > 1; kle-lakat.ol

lakat.Stb*.

712

de:

713

714

láBd:713

715

l

716

li\Mdi713

Sud\il354,365 » aklcéd katfimuűecken^'bedecken^TerdeckenpDecke d nd orrhang; 1 :rr5*- ly

sIndely b u t i d u l i u d u l zsindely zsindely.ez ' zsindely.es.Stb.•

3u 4 1 1 , 1 0 0 = akkád piriStu Mutterleib

., S szszüol / -1 Blnt IgeJcépzö / szU.lő anya.Stb..

Su 411,70 = akkád kat&nu, f•abftti r bedecken,decken,zudecken 8u.1>a.

9v Tagy dudu 5 4 5 * 2 3 = akkád rabti,mftdi2

wachsen,gross werden,viel sein, zahlreieh

, r 8 ■ > 28ZBuzso.g.Stb..

Sa 411,95 = akkád pahűschliessen,einsperren,abschliessen8 C8

esn.k / -k mint igeképzd /C8««kd0B

be-«eu.kle-osu.k.Stb.*

717

718

< y -

719

72o

Se lo3»12 - akkád pasfihu aich berxihi&en fi 08

ese.nd /-n- orrhang,->d s képző/ C8e»ndes.Stb.»

81 I 449,8 = akkád ínVlI Aug«| 8 > BZsze.m/ -m mint főnévképző /,sze.mbensze.me-világa.Stb,.

tab 1 2 4 ,1 2 4 , 3 = akkád esepuhinzufügen,verdoppeln,multipliziaí*i reá

töb.b töb.blet töb.bségtOb.besezám.Stb.#

láBd;719 tab 124,18 « akkád saná^ binden,fe8thaltenb r > p

táp. ad « tap.aszt.Stb»a

721

722

lásd1721

tag 126,^7 = akkád ba8lu erhitzt,gebrannt

tikk.aaztő meleg.Stb..

tag 126,21 = akkád lapfttusieh beziehen,Bedeutung habéne k

tek.lntatbe vess tek»liitett9l Ten.Stb*.

725

lá8d:721

724

lásd:721

725

726

tag 126,26 = akkád napftau I /zer^/schlagen tag.ol tag.lal

tag 126,26 3 akkád napUu aloh weltan,weit

tágtág.ultfag.lttág.itáe.Stb..

tar 12,88 > akkád Upft^ /zep-Ztrecheiitör.lktör.Deléktör.delés.Stb..

túr 58,lo = akkád marfts,mcürsa,inur8u WiderBtand leistenilelden,Leiden, beschwerlieh

tUrtür.tőztetl magát tür.elmes

bele-tör.Ódlk.Stb..727

túr 144,11 b a akkád alhru X kleln,winzig,kiéin sein tör.pe

el-tör.pül,Stb..

728

lásd:726

729

730

lásds729

túr 58,1,1 c,5 = alckád aiadUjbanűgebaren, er zeugen, schaílen, zeugen bauen

tér.mel tér,meló ter»mék ter*més ter.emt Ter„emt(3.átb.,

tll 69,2o,8i -ikkád gamftrufertig Í5C. LH,vollsti’iidig,voÍlenden, gauz

tel,jes telajeííség tel,jesen.Stb,.

til 69,57 = akkád ^atűzu Ende gehen,fertig werclen, endigen

tel,iktálaik - múlik.Stb«,

be-

751

lásd:729

732

m

népit

til 69,15 = akkád aSébur wohnen,sitzentel.ektel.eptel.építéstel•epedik•Stb••

tun 595^12 = akkád mftkaltn " Ess-Napf,3ehale n ny

tány»ér tán»gyér»Stb«.

; •íL . tűm ?o7,9 = akkád tabűauferBtehen;wleder atiferstehen, Bloh erhebai

ral-táffl.ad fal-tám.aszt

inMolata tám.adnnil ttfm.ad*Stb«»

fM

14«.ii7^l tűm 2o7,9 = aldcád tabtt-- r anrücken,elnf alléiig slch erhebenmeg-tám.adrá-tám,ad

táfflaadás«Stb*.fin

tuh 167,2sákkéd ell,atflpa,madu— r über^mehr alBySChwerfallén,rlelteh.erteh,ervonat*Stb*,

Mi.

’M7

7ífl

tar 12,86 = akkád U8|US8U r ausforschenfel-tár / = kikutat /.Stb**

VT te 376,31 = akkád pal%u--------- I -verehren

ti.Bzteltl.Bztelet.Stb*.

Iáiidi737 te 376,31 = akkád pal8ta----- — 1“ dienen

tl.BStti•6ztságvlBel6•Stb•.

739

740tair

tir 3 2 5 , 1 3 = akkád tarftsugerade richten,richten,sich venden ausstrecken,ausbreiten,aufrichten, errichten,zurichten,sich erstreok^

tér.jed tér,jeazt fér.ül - fordul tér.ít tér,elter»The vesz

le»-tér ki-tér el-tér,ít

tér.eget,Stb,.

ta ; i-ta 139plö = akkád iStu ^ 8eit,Yon,seítdera,nachdea

6-ta ező-tamiő-ta?,Stb..

A hivatalos nyelvászet a magyar nyelv ®- olyan flnnugoraak nyilvánított szókinccsel bi-

• •triy(lj«,afli«ly aBÓklnca as altáji nyelvterületen isa t<(nyt elhallgatja a nyelvé szét, de elhall-

gatija awi l«|hogy,úgy a finnugornak,mint az altájlnak nyelvek a - sísunérnak ismert nyelvi»zÁrih&Zekaí»

Vogytlk a finnugor nyelvészet által finnu- HMP alaitnyelvl aaóosaládnak minősített: fejySzót és az állflAlagiia finnugor nyelvi analő^iáitt magyav fő,fé-,fe,fejVMiii) p«ng,pHngk,pung,ua,»UpJ4m pom « vég,oél,határVftiJAIi pung ,pun,piuB • vég, ha tár, hegy•i filvlH pe • végriRn pMM - r«J,v4g»l«iiHjá<1 r«at - naűoa,vég.

A Kyelvéaaet megállapítása Bzerint,legvi- a leatréaaek magn«vaaénelnek egyezése fon*-

liMfl rolinnaágl fok, rend ■■érint biaonyltó erővel bír két vaijf ifibb nyelv rokonsági fokának megállapításánál.

^•gvlBagálva a fenti azócsalád Jelentés - innál,arra a mnggyŐBŐdénre Jutunk,hogy a"fej"szó ere-

4« alNpJ«l«ntése tkpnic a ú c s « hegy,vég, ha- iár.Tnhát átvLttértelm(í sBÓcsoporttal van dolgunk.Nos, a ny«1 vénB<tt,a fenti szócsalád összevonása alapján^ki- liiWvtkiintette,hogy az állítólagos finnugor alap-^nyelv- l»atii pH- alaptő Jelentette a csúcs,hegy,vég fogalmat, IiImb a fejtoaűosa,hegye,felsővége az emberi testnek.

Rendben van,a következtetés logtkus és• 1 rohadható.Csodálatos,hogy ilyen logikus következte­

tés után a finnugor nyelvészet nem hasonlítja össze a fenti szöcealádot az altáji analóg szócsaláddal és vé- gUl a szumémyelvi elemekkel.

Figyeljük meg az altáji Bzócsaládot: mongol ekin/ = "pekln/ = fej,kezdetközépmongol hekin/ = "pekin/ = ua. mandzsu fehi = agy goldi pejé/ = "pegi/ = homloklamut heje = hegy.

Megjegyzendó,hogy a mongolban szabálysze­rűen eltűnt a szóelejéröl a p-hang,a mandzsuban f-fé lett,középmongolban és a lamutban h-ává romlott. Amint látjuk,az alaptó,ebben az esetben is,az altáji szócsa- ládnál is: pá-,Most vizsgáljuk meg a szumér analógiá­kat, Szumér pa 295,11 = csúcs

vagy bad 152®,3;115,4 = fent,felsí;fej,hegy,csúcs.

Vegyük a szumér pa szót és hasonlítsuk u- gyancsak össze a magyarnyelvi elemekkel;

pa : fé t fe : fej : fő finn pfiör

Úgy a finnugor-,mint az altájinak mondott szócsalád elemei kétségtelenül egyeznek a szumér szó­val és egymással isíAm,fontos a kővetkező megfigyelés,

A finn szónál:pöa>a kikövetkeztetett 6- sibb szóalak,a nyelvészet szerint; "p£ng?i, tehát kiesett az állítólag flnnu'jor ^lapnyelvi ng-hang,Nos, ezt a lehetőséget elfogadhatjuk,bár ugyanolyan joggal állít­hatjuk azt is,hogy a finn szónak ősalakja: "pSda volt és a hangzóközi d-hang esett ki,ami a finnben szin­tén általános jelenség,Rangtanilag:

"pada ;> pa»g ^ p5 =. írva paa.Tudjuk,hogy a d-hang j-hanggá változhat s

Így "pad.a >• magyar fej,A finn d-hang a iragyarban j- hangnak felel meg.Sz a hangtani összefüggés is lehet­séges.Nos, a szumér BAD is lehet - ami valószínűbb - a finn és a magyar szók ősalakja,

ígyIezt a képet kapjuk;

___________________________________^

t.ImO "pad::=>- finn > - p2a.'.b«íí.- "paj:^ magyar "pej feíl l.4iiauk A török aiieű.ögiákats

ii»MMi4r bai ^ ótörök és török 'bai^mert tudJuk,hogy • i ItNiifl l-lianggá lehet^de ast is tudjuk,, hogy as I a j- N«n««aJ •gybaaalk.HbngtaBllaCftehát a aagyar fej bb6 HtuMér aradetfl,ugyanúgy az urálaltáji as^Soaalád la*

k finmagor uyelTésset Begállapításait vé­ve alapulja teatréBsek elneTesésel ralóban két éa több

rokonaágát bÍ2onyitJák»Sbben az esetben a szumér -<«<iicyar éa aa urálaltáji nyelrek rokonságátysert a fej azé hNaaefUggéaai est bisonyltJá]r» Vegyük a fionugior ajrelvéMzet egy másik alapnyelvi ssaTát,a kés ssöt*

Magyar kés osztják kit TOgul kStsttrján ki /l/Totják ki /I/ csereniss kit mordvln ked finn kUte- és kUsi,Kétségtelenül bisonyíthaté a rokonsági e-

xy•zés,habár a zűrjén és votják elemek alaktanllag «1- Uraek.ffan^rtanilag látjuk a ssévégén,hogy> s : ttd is, Tcirmt azetes hangvlssony*.

Szumérban g 1 9 » kés.Es a ssumér ssó át­ment a szemlta akkád nyelvbet kfttu hangasereléssel,te- hA% itt is megvan as 8 : t han^issony. A ssuaér - hrtiig az akkádban k-hang lett, Szt a hangtani öaszefOg-

<l az állítólagos finnugor ssóesaládnál is -i— megfl- Kyelhetjük.A norvég-lappban geectá » kés*Az Ósibb ssó- hangBzernlés ittiA szó elejém g k.Sehát igazoljuk a Mié :> kátu továbbfeJlódését a finnugor szócsalád ki- k'3 vetkeztetett hangrendMerálff*

Két SBÓfkét bizonyíték!Most,lássuk,az altáji ös8zefüg;gé8t:

f - T an ge£>i- = ág^íz,végtag í -i-ili)!; =r ua.

Egjr éa ugyanazon azóoaaládiLegősibb alak­ja a Bsumér g 1 I « kés.

A bemutatott hétszázszaras szóegyeztetés: nem légbőlkapott "véletlen” etynológlák,hanem szabály- 8zertf,logikus Osssefllggések.A skunér nyelr szókincse a magyar nyelT székiócsének ősforrásaiA szumér nyelr a ioagyar nyelr arodialkns alakjai

Láttnk^hogy a szumér il f szén,szó a ma­gyar elem analógiája, tehát szintén te^^trész-elneyezésr A szumér Sa ü = magyar SZÍT sző archaikus al&kja.ToTáb- Isá BA3 > EÉLiBAH^ YÍIL;BÜH ^ FOIjBAR >PAH :> PAR;és ÜH '-a- F7J|SABA ^ XEBB.IíPAD^ POTrohjCAB > kar; még BT’'? CSrnaÓsBAR ^BÖHíBAR >- BORdaiSAC^SZJÍJjSTB,

Mlüd e Bzók a testréjzek elneyez«-ése, így a finnugor nyelvészet megállapítása alapján bizonyít - hs^éfhosy a szumér nyelv a magj'ar nyelv ősalakja.

lássuk,a számnerek íJaBzeftta^ésétí Szum^rban aí = egy.HatsgváltozésBal már et

Dzumérban klimitatliatjuk a következő két hangezereléets afl = egy eS-ten = ua. i8-ten» ua..Szótári levezetésünk alapjáx bizonyítot­

tuk (hogy a dzumémyelvi S-hang a magyarban gy.hanggá Is less,teh.^t szumér a8 > magyar £6T.-*» T^uigtaa t ai ^ el ^ egy

kalmükben edil ^ r>£y/a sok kBctll/.A EÉ7 azáianév szumér analógiáját bemutat­

tuk a EDD lET-tévág szóalak egyeztetésénél...Tehát Itt is megvan az egyezés,csak ke­

resni kell!Befejezésül felhívom az Olvasó figyelmét,

igazságérzetft a IcSvetkező rokonsági-fok bizonyítékra: a szumér-urálaltájl nyelvek tagadó elemeire.

A finnben "tagadóigét" ismerttak,Pl«e.n anna s nem adok,stb».As elem,tehát:e-.A nongolbani e.se,pl.ese-be-tt? > nem ő volt-et

A» «|m|)H»i, inti(4tftnlril n finnben: e-.A tungúz nyelvek-• lnHiullmn íi- : ri-ten búr = nem ad,A vogulban:

i |t«liA-Utn •• nlno(i.::th..MaKynrbun: n e m..«A flnn,monGcl és a tungúz nyelvek tagadó-

liáJ«,MliitUii Archeológiái bizon^ték nélkUl is:Sum^ria f«|á MMlalriaklAB akkádnak mondott szemita nyelvben ta-

Ml urAlnltáji nyelvek tagadd Igéjének analógi­ái A« al add in « nem adtam

I taqbi > ne mondd I tathe B ne közeledjlStb,•

riMM «-n anna a nem adok ■iiiiAol •-••-be-tt s nem ő'Tolt-e?IMiiül H-t«Q bur s nem ad

a-tim B nincs• Stb. •M«M>ffyz4aiBz az elem minden bizonnyal a szumér a = e= vf«,aiiórn mogy vissza.

De:szumérban n a mmagyarban n e m : tulajdonkóprien,szín­

ien "tttKH'>ólgG'*,niert a szumér nam < na-me = non est.Kétségtelen bizonyftékl*.Amint az előszóban említettem,a magyarnak

itumr'> lkM/,1 lep; tilos átvenni szumér örökségéti

Csóke Sándor.

IUgg«lék.

Sgyssás szumér ssé urálaXtáJlnyelvi analógiája*

Elkeroetea éa klrálogattaa Agyssás ásísnér asóto^gyszerií fogalm^at kifejező Bzékat. S«dtréBzek elnevezését.As egyszerűi emberi t segnyllTánvlásalt niegnevező azÓkat.Ossseha8o&llto%t<un ezt az eg;^száz su- mér szét az urálaltájl nyelre r. analóg széklncséTel.

Az összshasonlltái^sál különüsen ügyelten 4ira,liogy a flnnugoi'aajc íxyil’ án.ított szék:lnc8 ^táji dgyazésmlt mutassam be^'bizonyítTa ezzel azt a tényt, hogy a finnugor azőklacs az eű. táj Inak mondott nyelTt«-^ rüldten Is megvan,tehát ugyanezzel a Bzéklnceeel nem­csak flnnugor^magyar rokonságot bizonylt^tműc, hanem urálaltájl nyelvi összefüggést is*

Mert mirel tudja a finnugor nyelvészet és történelemírás Mzonyítani,hogy pl.a S^Rül, SÉRlk sző csak fintiugor összefüggést bizonyít és aenmi kOzs az fl^tájl szőcsoporthczTPláne a szuméxiajrélvl ZIR « fáj, sérik,sth.^szöhoz?

Tettem, tehát cgyfí^z szumér szőt és meg-> adtaia urál> 11;ájl analögiáit.Az Osozehasonlítás folyam méni a következő ösissefüggée alakult ki: vettem a két főcsoportot,az altáji - mongol,török és tungúz nyelve­ket és a finnugormii: mondott nyelveket.Harmadiknak a magyart,külön.A következő százalékarány adódottta száz szumér szónak nyolcvannyolc százaléka mutatható ki a magyarban,hetvenhét százalék a mongol-törökben és hat­van százalék a finnben.Csoportonként kimondhatjuk,hogy száz szumér szónak hetvenöt százaléka meglelhető az

• liájiimii mondott nyelTterttletes^BÍg a flimagsr oso- i iiMtvunHi BBáealékkal reBS réast a asásasaTae b s u-

•4r ni-nka«»gbeii.Tehát a BBomér Bsökliioaet klactathatjiak a

MMoiMirion belől,de nem mindegyik nyelrben*A magyar,mlnt IcOlOnálló egyaág^nem TahetÓ

egyik,sem a máaik C8oportb«,mert a magyar ayelT Mgába foglalja mlndakát OBoportot ée így as egyssáa ■■«ia4r BBŐból majdnem kllencTen Bsáialákkal Teasl ki r4aa4k.Rnt tadTa^lmoudbatjuk aist,hogy a magyar nyelv

iirAlaltáji nyelrek alapnyelTe,a esnmér pádig aa ar— iiiiNikun alakia»l két nyelTCSoport caak mellékág, a ma— cyar nyrlT pedig as egyenesági leaeármaBott^

IBItétele^ető,hogy az SasaehaBonlítáe éa •«7 <*Btotéo folyamán téTea etymolöglák 1^ kox^ül&ettek •• saOToghe - a felelőaéget,természetesen,Táll&ljeL a

Sserzd.

l.Ssuunér AB 128.3 = apa.atyamongol ABa = ua.török ABa,APa = ua.yogul Ap = öregapaosztják Xb = az apa öregapjamagyar APa.

2.Szumér AR yagy IR 381,251 = ▼ilágoa,fényes, fénylilc,Tllágít;reggeledé8y reggel

mongol OR a hajnalódás,reggeledéaótörök IR-ta = reggel,korántörök ÖRUng = rilágoamordvln TARmede- s virrad{reggel lesemagyar ylRRad.Megjcgyzéa.A BBÓelejl y-hang a magyarban éa a mordyl»-

ban csak fonetllcuB toldáa,nem aeeryea hang*

3. Szumér________áé 1,38 = flyér,nóyér|teatyérekffiongololrotótörökOS .t;5ák-vog l megyar

ACy s az öccs gyermeke AÍy = ua,ATy = ua.

= ifja. bik aóyér.húgÖCS5.,öCSkőe,S" .-b., ,

4.Szumér __ AG 183,lo - 22;97,31 = illea2:kedik|di­cs öí t j megfelel% a*abad jmér,kimér, szeretJajánl

mongol AJatai « heszáillő,megfelelő;illikewraki AJa jólét; jó; jóakaró; jóságótörök AJy a nagyontörök AJykla- > kikeres,kiválogatfinn AIto - jólkitttnólappi AJta « nagyonmagyar Ajánl,AJánlato8.Stb..Megjegyzés.Ssóvégéni

Szumér A(r Tagy AKA 183,17 = anya 4rESS = na*mongol

ótörök XlÚÍ s nóyér,nagynénifinn AEZA 3 ua.cau7ac2 AEKA B na.votják AS,AKA • na.mordvln ASA » na.Stb.•

'Jínaép AS 339,9 = rágyédlk,akar,kíván BSd,SSdekel,£S «ngmagyar

ótórök ISt^ . kÍTántüri k ISte- . ua.riua ISota a kíván,akar.Stb.•

7. oBxuiér ^BCB,AHA . 237,2 ^ anya SKB s aoszony,nd|nóle8mongol

r tílröiv Xm sI- = szopikLM i’ök EN- = ua.fi nn IMA s anya

Dfea s ssopikmngyar,régl EKE ■ anya

m i k » szopik.stb..

n.Meunér IZI 172,11 a tüBlgyuJttforréjrorróság, i lángol

nuiigol ISÜpI^U ■ korom•linrOk ISIg - melogn urnán ISI a nelegaégvi»Mul ISIgl a meleg,forrépllr J^n EZj-,EZt- a ég;meggyujtMagyar ízzé ,.IZZlk. Stb..

9*SBnméT Ili-aS 32«.22 = els4oldalsel61.előtt ILe = saemelóttmov.-'l

- tbi k IL ■ alsó oldal,elaőréesvog i \lX « na.fflae ' ar Xl4,XLŐl,ELső.St1>.»

lo,SzMEáX.__ 455,27 « álonialráaIfeta- s alBSikmongol

öttfrök Udy- ■ ua.tSrBk TJIyu- « na.mordvln Udono m álomzűrjén ün m ua.70 gal ^ a n « ua.sagyar Xlom«Stl).»

ll.SKiuséf ra Tagy IR 5a37 ■ férfi{férfiaamongol SEe « férfi

w férfift®ótörök Aií. w férfi 5 fér 2

’ÍPJls&s « 'férflaacsereniisji 1!B2ö * gyersielCpfluoBkfllappS IxCcf a Tőlegányfinn » T ö l e f é n y , l e g é n y S t b . .

l?,SsöÍ£__ TO 2ö3r7 » alaé Tész/régmongol 4Ala » a iifimi fijs9rv»]cötörOk ^ s alső réastörök Al)% m alaéréaz;*Le-jlent;alattfinn ALa- » Rlaé- /öaszetételekban/eUrjén üli « ua.szamojéd 7H,IRona - ua.magyar AI^^4Lá,ALatt,atb..

I-„Szuméri>32t jákvogulcperemiaztorölculgurozmán

U§ 53éj26 = értelem0? -- értelem,olcc5.v<g ÉS, is = Uíi,Ss = ua,ÜS - ua.Ü5 = ua,Ü5 = ua.Stb.v

1 <!, Saumér BAD 69,loo = befejez;Té?-e«iTégrí' -:re \ vanjbetelik

■^törok: EOT- - bftvégeB;teljesíitörök BIT- n végeB;teljesít:ti0Ufi0l BÜTÜ- = teljesít, tökéleteRÍ+jt.ittl:..uigúr llíf- s ua.

lÜT- » ua.finn "PADatüdil > pa»attt»& > paatyá = végez,

I befejetmagyar be-^^es.Stb. *MegjegyzésaSsíeleJén: b >• p >■ x a magyarig

szövégén: d ^ j a magyarban flnnbsntkleslk a hangsckl^zl d-'hang.

15.Ssunér BAD 69,100 - jlk.szétüi iliii.mongol BÜTal- - darabokra súz:szétesiklamut BŰT- , széttbrikőtörBk iOTarla- r* széthulliktörök PAíla- = megreped,hasadfinn POTea ■ széttörik,elromlikjEQagyar PATTan^gzet-PATTan.Stb,,

16,Szumér ^BAD 1.52®,3 » Eagf*8?fel8«;rentítél,fölémongol■ BITe- a eltakar$takaréiiuernyeK«tkirgiz BITK- s elzárzűrjén PÖD- betakarvogul pIlnT- « be takar, bebo£Íi|d> nt orxluingmagyar PÖD,PED^PÖDd,PÖDál.Stb.*

IT.Sguaér SAI> 152 holtbeteg; halódó jme^alaongol

1BSTege > daganatot okozó betegség

iirglB 3ET&ga = ua.ótörök BED- s gyengülfinn ?OSea = betegeskedikagyar BEOJeg

iJETegség.Stb,,

IS.Ssumér 3áD 152^,4 - fal?belsííral;gátaoagol

rSITegU a elzárt^eldugaszolt

iirgl* 3I?a- « /nyílás t/elzámitörök ilJiüii = gát; Tölgy zárfinn P.ADot:\ a eisárígií’)!

?AIo =osztják PASjíAL = halr-'iesaTaagyar 7AL,?ALat eoal.Stb#.

l ,S2iifflér BAD 152’',3,1o = isagaa? fent; 2öl4;felótörök BÍÍDís * 'aa£;a3finn ?IiITa / Pliro/ « fe le z£n; felületmagyar PBiíTe Stb» •Megjegyzés*A magyarban -52 a finnben’, d > nt orrhang.

2o.Szumér BAD 69,33 » eltávolodik5távol.Vmagyar

fel-BITangol

Tatják ?SD « .':l/-felé/PEDlo » kint.Sth..

BAD 152®,17 - bizalomfinn ?17Smya a ua.mongol BlSi- « bízik,hi8*magyar BÍ2ikfSIZalom.Stb..

mraicHKiril V in.n nn m iinilcaú

p»»*gy«v

BAH 74,54 s oszt;darabBALgu = korty?ARca s darab,rósz t 'PAL = darab,falatPALa = ua,PALI ^ darabPAIat.Stb..

dlOllROl

J«K utv o t j á k

Kiírjonvo K.ulfinnm«íiyar

-M ,Sg»JBDár

mongolAtörök

inundEsúfinnla p p ü

mordvlnin«|fyar

BAK 74,24 » hátsó,hátúl;hátB6rás]iARu a hátsórÓBZ ARqa = hát ARqada a hátul AHga a RUoken a hát BÉR = hátsörész BÉR s ua.PERU 3 vissza PSR& = hátsórósz FAR s hátsöróSB,

BAR 74,68 » család*falu,városVBALga-sun = falu vagy város BALyq = ua,PALyq a ua,PALga a falu^város,nagycsalád,törzBPOLvl s nemzetségBUiLva a tOrzs{rokonságFÜLaza a nemzetsógPALtt,PALvak.S^b**

InppNrinn

74,3.39 mei^ó Jazfhé J ,h a j BARko a héj,haj PARkki a fa-héj»haj.

Mngjegyzés.Ad 23taz altáji ssócsládnál a szóelejóról eltűnt a p->hang«

26.SzumérmongoltöröklappNfinn

magyar

BAR 74,7 - oldal;peremikülsörészBARa-gan = külső határvonalak;szegély BORda = hajőborda BALdt a oldal;szegély PAR':’as/< PARda/ a oldal jszegély;perem PAT.si = ua,VARsi = ua.PERmi s ua.PERemBORda.Stb..

27.Szumérőtöröksürjén70 gulmordvlnfinnmagyar

BAR 74,110,119 « fál5féleleaBXLingia- = félJmegljed PAL- « ua,?EL- a ua,PELe- s ua,PBWcüa * ua,?ÉL, 3'ÉLs 1 am , Stb . }

^'egj€gyaésjSs a ssuasái’ ózó átmentjaini kölcaÖGSSÓ as ükkád nyalT'^QjBssel a hangszereléssel:3AR>

PAia^moSz az össsefüggás igasolja a be- autatott azöcsalád hangtanát.

2e.Saumérmongoltörökkirgizaitájitörökfinnmagyar

tÁJszö

^SURjSURÜ 411,lo3 » fúr,furdal 1BDRgagu » furö BURgu » UAo BÜRa- B fúr PÜRgű e furá ?ORa = fúróiISröTURdalPURü,3tb..

29.3zumár _^ÜRÜ 411 f32 * borjújmarha} állat BIRAgu » kétéves borjúnongol

burját 3ÜRTI ■ ua«ozmán BUZAgy » ua,olrot BOZU m ua»ewenkl BORS « bakkosuvaas PSHU * borjúla-ppH BOAZO a szelíd rénBsarvaavogul PASI m rénborjúfinn PORO • aselíd rénaBftrvaamagyar BOBjú

BOCI.Stb.•íMegjegyBés.A s t r-hangvlssony as állítölagoa finnugor

nyelvterületen 1b klontatlintö.liáadi A finn nyelv etyoolögial 88Ötára,6o4->ik oldal,porc asónál,Továbbá a törQk BUZAGY « borjú, min- denben egyeslk a magyar BOOIKA SBÓval éa e- gytttt a kettő a fltm 7ASIKKA « borjú, sbö- valtHan^taasb » t;z ■ o « st

3o«SzuDér BUHU 411 f52 BélyeésiBélyHI7LU 129,3 » mélyedéa

nongol BDLüng - vttlgyk&tlanivOlgyBÍkBág>n. BULÜngna— mélyítótörök BULUng m szegletjcaz.-tatár BÖLOn - lapályivölgyosztják MAI « mélyvogul M L « ua.nagyap !ÍÍLT ,MÉLTEd é s . S tb • .

31.Szumér BÜK 313t3 - ide-odamozgat(forgatf gom- 1 bolyít

török BÜH- * forgat{Csavaraongol ORci- /-d"PORti- / = forogközépmongol B0R51- > ua.ewenki HORol- B ua.mandzsu ?0Ro- = ua.magyar FORog,FORgásvötják FORjal- = ua.Stb..

52.SZU -ÍT BÜR 371,2 = fújmcnii - » "PÜlije- = fúj. ÖTl i ’ ' » ua. jlamut HŰ- = fúj<5knr j '11- = ua.c ^rcuj m na»ro. 'ix POg- e ua.mordvin i-'Dva- = ua.

PUvo-k,í‘ú,fúj'•: rtk Rlf = lélekzet;fuvallat

PÜfle- = fúj.Stb,.‘erprr-gyzée.A mo,,-.í;olban eltűnt a 3zúele;Jér6l a

inanlzsúban éa a magyarban a szumér b-i6l az f-ig: b > p >f , A szőbelse jében pedig a török f-hang egyezik a mordvin-aagyar v-hanggal:

Püva- FUvallat PÜfle-.

Szerintem idetartoeik a finn PUhal- = fúj, szó ia,nert az alaptí,mindegyik nyelvben a BU > ru hangutánzó szócska.

33•Szumér BJL 172,17 0 = meleg,fórrá;ég— II — MEL 461,114 c = égés

mongol BULijen = langyoskalmük MELÜn s meleg,langyososztják MELek s melegvogul MÍLit a langyos időjárásmagyar MEI.eg.Stb.,

34,SzuBér OUR 111.9 - fordul.fcrríit.for<monf:o/ QARi- = visszakerül

KSRü- = koringtor'i KA*Z- - ua.; r : z hangviszony

KARi- - megfordulmag: íii K ERül,K ERing,^tb..

^5.Szumér GUBAR 1 0 6 ,5 9 , 6 0 = h a j D '1’k.hajlotl-QAKAR a orr/ *10 U o t t 'KEKER s bolt:.T m ’JlR- = haílott»h»;lít HOMORÚ.Stb*.

mongol török 'Linn magyarMegjegyzés,Lásd,SBumér ítTTBAR = OUGAR * r»TMA» |

3 6 .Szumérmongolőtöröktörökvogulmagyar

GAB 167,57 * kap;kapkod|Hi*.-Rp,od'.ka^QABla- 3 elkap;nie^apa7 t QAP- s. fog,elkap KAP- = elvesz,elragad EAPl- = elkap KAP,elKAP,stb..

37.Szumérmongol ótörök magyar vogul

GID 3 7 1 , 7 1 » jut,odajut,megérkbzlk5lDkÜ- . odajut,érkezik JIT- « ua.JUTlOxt- 3 érkezik,jut.Stb..

38.Szumér______ ^DIB 537,23 = kap,niegfog,megragadCIMkl- s csip CINdik = csípés TáÍEPelt- ■ csíp TSIWiót- » ua.Csfp,Csfpés SBITet- C3Íp»Stb.»

__ DmN varíy TAH 241,248 » felvilágosít,^ tisstáz

iiumgol TAHi- = ismer,megismerLiirök TAMy- = ua.■ iMiremisz TUNem- a sjoklk;tanuű.mordvln TOHado- * ua.inaKyar TAHul,TANÍt.Stb. •

mongolozmánzUrjéncoeremlszmagyarbnakir

V). Szumér

4o»Sgumér

mongolőtörökcsagMtáifinnmagyar

JDUG 396,7,lo = jóságjsEépeégíboldog; jó,sz4p;előnyös;tiszta;előnyös 3

hatásos;egészséges;tökéletes; tel­jes ; gyönyöríl

TÖGüs = teljes,tökéletesi TÖKStl ua.TöKüz = teljes'.cJlLysi = teljes, teli, tökéletes TÖKéletes.Stb..

Megjegyzés .A g~haag a finnben 7okcű.izálóiik,

41»3zximér DTJG/c Iü/ 23o ,6j3 = tesz,csinál;épitTnongol

szagájlsoA*onlfinn

lappHmagyap

TOKi^ara- = készül TAGa- « tenni tud TOGun- » aolgo*ik üDOGud 8 dolog,munka TíZs- s ^eesjcaiaál r?ö = dolog n Je ftA a t e s z e k

• t E 7 é 8 ,2 S V é k e n y .S f b , ,

42.Sauinér ,DTJO 396j7 - ?iO = nsépielőnyösjmon{;ol DSGds- « jobb taag.<ksabb|ttfl)b<ri JAG B ua.cin'án JSJ - jőijobbC!:'-:v.s t a ua.

lüiB ■ jőVO -JoTi * ua«

Hangtan:d •>• J; g >* vokall»álődik.

43.3gmnér __ I>ÖO 3o9,lo * edény;tok?rmongol 7A0ar « ssák,zacskó;vadásztáska

ozmán TAOar ■ edényesagatáj TAGar » zacskóosztják TIGet • teges; vogul TA7t * aa.magyar TEGee.

44.Sarmnérmongoljakutvogulmagyar

DU 459»15 = dombDObu = ua.DObun = magaslat Tümp » Bzlget,doir.> DOmb,régi DOb.

45.Szumér DIB 537,4,9 = megy,3Öi.▼ogul JIW- ,JIÜ- a ua. ;láBö:^L' !nongo! JAW-, JABu- = megy;mozog sandzaú JABu-^JOO- =baskír JAUa = ua.magyar JÖ7-,J<5.Stb . .

46,SzmBéiV török magyar mong:

47.^axun>:aongo

burját mandzaú ▼ogul osztják szair. i5i oag^f. rína laon^ol

isongoltörökfinn

L’UG 396,7 « térdíhajilkKit- - tér-’'e hajt

CSUÍlöSöKüla- ■ térdén >11 TAXI ja « térd.

DE,Dl 172,19 = tÖz. .á.ii'jr r >í;Dt'»r-= ég DÖle -= áng DÜre > ~ ég DEjiJfl- = elég TEUt c tűs TUt B na.Tll- * ég;tííí''

TUli - lÜz T U I í - = é f i . t u a e i ,

GAR 59/,4^ - iiatároz;meger-:'. -,JARllg s rendeletydekx^tun; zö JARllk « aa.JARjea- a elrendeltrendelet.

lel íiren -

18o49»Szu0iér ÖIS 296^9 tffrmongol QUS'i-dag a gyufaőtSrök KUZi = fU£5 tölő»füst üléskalxUk XUSa s az égés szagaiappS KÜÖoSmn-ss odaégmagy&r KOZiPáa

So.SzuBtéx’ M,SI,ZI B5,44í112,31;84,22 = tele;reiít;/Wg,/tölt; jóllakik;jóllaktat

mon^l Sstae - zabáimaadMÚ ths * eszikótOrOk JE- 3 ua«Jakut SIfe- = ua. pesuTasE Sí- is ua.TotJák Sí- = ua.finn STö- = ua.mordvln SBve- = tíszik,aat»áletirjéa SOI- = eszikmagyar Eb zik, Evés, Bd 35;élmongol Edle- = eszik,étkezik.

31*Szumér GAB lS7,5t> - luegfelel vaiaminek;másod-1 példány;másólat

mongol K£B = alak,mintatUrkraén qSp » madárljesztőlappN GOVYft s képfábz^&zoláalappR EAW s ua.finn KÜVa = ua.magyar KÉPjakut KIIf » ALAK,ALKAT.

32.Szumér______ ^IG 456,45 = gyűlölet,kjS löImongol JlGSi- = gyíílöl C d2ig <T gigótörök kXk = gyí!lölet<kik -cr gigfinn KIDkka = gyíílölet < kij ><■ gigmagyar GYÍflöl ^ gl^ '•i glji < gig.

55.Szumér_______ GAL 8o,5 = van;létezikt«8Bere,haber« ,osztjákTOgUlfinnzűrjénmagyarmongoltörökőtörök

JJAL— a ua. At»,OI^ » ua*. OLe- s ua.

TEL- = ua. TAL-,TOL- BOL- = Yan;lesz BOL- > ua.BOL- = ua,.

54.Sziunér

mongolburjátewenkijakutaserbejdssáitmagyar

finm

GIR lo»2 = kés'ollóGUR 46,4 = vág,levágKIR 483,61 = levágjlemetsgKIRga- ts nyír]^Rma- = levág; apróravágGIR- = kivágKTRyj- = szab,megszabCIRj- = nyírKARamítKARajnSRita = nyír.

55.Szumér GU vagy KU Ic6,78;l2,12 = gyüjt;fel?ialI moz;összeség}fflindenség

magyar GTÜjtmongol QUioi- = gyUjt, felhalmozBoroni QObu ■ kepeőtOrtik QOp s mindannyi

QUrat- s felhalmoz kettőzve t GÜGU vagy ICUKTT

Fimr KOXO- = halom;gyüjt.

56,S2tiai -gfim3iag u t

GI§ 29p »17 = nagyISo = ua.iszonyú = nagy,hatalmas,

M'3g3-C,’’ZÓe*A BZÓGlaji g-hu.ng ajzabálysíerfíen eltűnt^

57.S8umér GIS 211,1; férfi, emberi úrfinn

tájé:mongclótöröktörökazagájiMegjegyzés.A

58.Szumér

iu:áíi.tá = gazda/nazlgaada,iír ;ó IZMr.ájSZend = uti,

3SJen = úr, tulajdonoa; uralkodó lYaplBi = úr,tulajdonos I7e,£S 3 ua.AZi = úr;házigazda,Stb.,

Bzóeleji g-hang szabályazerSen eltűnt.

ZI vagy Sí 84f28/29 = fénylik,ragyog, ] világítigyujtímeggyujt

mongol SIta- = égni kezdjmeggyujttörök SItma = lázvogul 5lt- = ég;atit;fénylikmagyar SOt éa Sül.

59.Szumér_____ 2IL / ZALag/ 126,5 = világos;fénylik ,^ ragyog;sugárzik

mongol

törökmordvlnvotjákmagyar

6o.Szumér

mongoltörökaltájimagyarozmán

CILger = világos,ragyogó nap 7lLgir-> a osillog JILdir- a sugárzik TSILdor- * ragyog,világít T^IL - csillogó CSIILog,CSILLag,Stb.,

,ZIG 84,45 s felemelkedikíodábbáll; ug- I rat;ugrikSEG = UGRÁS; SÖNGGÜ = fel,a magasba SAK- = ugrál SAKir— = ua.SZÖKelSAJir- = ua,;ótörök SIKri- = ua.

61.Szumér_______ZIR vagy ZI-IR lo8slo9 = loldensLeid;I leidToll;Schmersceérik^sérülSIRqa- = fáj;8érlk;sérT}seb SARx = aeb;sérv SYRqa- = betegeeJcedikjfáj SIRqura- = ua,SIRleü = ua.SYZy = fájdalom SARgi,s3ÍRgl = éget; fáj SÁRg- = ua,SARky = fájdalom SÉRik.SÉRÜl.Stb.,

mnogolkhalkhamongol kaz.-tatár esagatáj baskír ozmánTOgUlosztjákfinnmagyar

62.Sz\mér

magyar

mongol

ZUBI 6o*,2 - 579p455 b = eső^víz-árok; J kis csatorna;folyik ZUBOg ZUBOly

det CSOBOg CSOBOgóÖUBQ- = folyikCÜBÜc^ ■ folyókái csatorna.

6 3. Szumér HCrar 5 3 6 , 3 9 = nyixgs zik; pihen; als zikmongol QOVa- > alsziktörök QOF- = ua.▼ogul lOF- « ua.zűrjén KÜH- - ua.magyar UUDI^Hinrgat.Stb..

6 4.Szumér KUR 483r63 ■ nagy;nagyságfinn KORkea = magas(magasságmongol EÜR « nagyfvastag.

65.S‘umér____ 17,7S rr hajlTíTnieghajlít;ha,-)longmongol kalmük ótörök ka2.-tatíirTOgwílnagy ar

QA^i-. = hajlik; hajlít XAD^i- = ua,QIYil- = ua,QAYir- = íordí;,KO|lal- iiíijol;hajlítthajlik 1 j:.;lIAJlik;H/í Jlong.Stb.,

öS^SziunérntógywrflnaosztjákvogiaKOld/tungús/ ' rok as«s.-'icea ="»

HA. b89r8 - S.C := haliTHAlíUla ® ua,XUlpKŰl s ua. HTTljEtn. = ua.B«>It<> e ua. XOlto • ua. xoiton = U8,,stb.,

6v.3zunér HDB.HAP 381,9 = fénylik;ragyog; sugár- \ aik

magyar „régi h6g1 =-- se illa*zitrjén lOsfv. « ua.osztják Xbs^Kbs « ua.vogul XOS^KOn S a ua« olcsa/tunfúz/ XOSta = ua.

XCSikta ua. HOSekta « ua..Stb..

I «.:iziiin'-r , KA2 4o5,9 * /szét-/vágninnRol QASu- = levág'*'= TCESeg = darab/a levágott/

>' vök kVs- = vágír.k I = ua,

voíTUl VASej = késmagyar KASZa és EÉS.Stb,.

69, Sziunórmongol = — ütörok török finn vot^ák magyar

KAD vagy KID ?f>4 b/~:9 - kot,megköt l'C.ANTar- = megköt,lefog/lovat/ ; kantorQADajrar - odavarrt;raegtir5aítefcQAT- = ,hczzéicöt;hczzácsat0lKÁT- = hozzáküt/caatolKYTkeS = /oda-/köt;csatolKITk- befog/lovat/KÖT,megKÖT,odaKÖT,3tb..KANTár.Stb..

Megjegyzés,Mongolban ée magyarban; d > nt crrhang.

7o,Szumér KI 461,21 = wer? wer itiiiDer?mongol KEn = ua.török Kim := ua.finn KEn sua.zűrjén Kin = ua.Biagyar KI = ua,,Stb.,

71.Szumér KUR 6o,34 = KrUmmung.Kreis . -1mongol

>►KURdU = kör,gyíírtf

finn KERi = körmagyar KÖR,KERek,KERék,3tb.,

72,szumér Ka 5 211 a,2 = húgycseremisz K^S-Bet = ua.vx>t jék KIÍJ = húgy, hugyozikfinn KUSi s húgymagyar HŰGI,HüGYozikótörök QASan- = hugyozik.Stb.•

73 • Szumér lü 536,17 * Ulíltt^ik;településótBrök OOir- B eltelepszik,leültörö’r ZOn- a ua«mon c I £Ota a városfinTi EOta a hás,kal7 iba,sátor,lakhelyzür;»; . -FU,-KA m házyszoba/ttsszetételekbea/,rjord' EUd a )iáz.

74*Szumér LIL 313»15 « lélekilélekzetjszálTOgul LIL > lélek,lélekzetfinn,tájszó LSLl^LÖLtt a lélekzet;szellemmagyar,régi LIIcu a lélek.

75.Szumér MA 2?3,3 a a éTiMEN,MB-EÍÍ 532,12/72 = én

szamojéd MÁN a ua.lappH MOH a ua,finn MIFá a ua.mordvln MOH a ua.cseremisz yjiN = ua.votják MON a ua.ííJrjén ME = ua.OBZtJák mXn ,mX a ua.mongol MIN,31 a ua.'■tűrök maN/3*Xn a ua.' rök BEN r ua.,Stb,.

'7 A, Szűrné.■■_ M_

fa nn▼ctják-?'ii )4r TOgul:.'»tjá]CtralnlUc

inai /^r la . u

?;r,lo = or0’3ág,?öldíkerUlex;haza M.'. ‘54 2,96 "b a ua,

- orsEAgjföldjaBántóföldí'.b - aa.MA. - ua, m3l1 e ua.MUd 5^- í-.rrtománTvaépaég BÜDBc =TIF fü"'Idj.í r. vidék 5 földi ország; talaj.

77«Szujnér___magyar baakir ótörök

osüit ják-vogul aíir jén vötják finn

MA 233,2 = megyMEgy,MKbet M£neü » ua.MAng s lépés Műn- = tévelyeg MEn- = megy Műn- - ua.Min- = ua.MEne- = ua.Stb.•

78,Szumér______ME 5!í2,4o ■= beszélfinn MAnata - könyörög;esket;elátkoz

táj3zó: MBna- •= íz dalijiaz;ócsárolótöi^k KÜna- - ócsárolceeremifis MAn- = be szél; mond; nevezmagyar MOndkaraki z MAn- = ínoniíbenrél/Vámbéry MB ‘<S9-9o/»

79>S2'üra r

nőt; goikirt^lzfinnmordvinmagyar

___ MAá 74,16 = világos;tiszta;der'^85vldára^ vidámság; jókedv;fserífMisije- = mosolyog,nevet MYSqyl = nevetés MUffata «= mofiolyog MUZuldaus = ua,MOSoly,Mosolyog.S tb,.

8o.Szumértörökfinnlappivogulmagyarmongol

NA 97,4 = neve8;h.ívNAm = név,hírnév lílml név NAbded = nevez NAm = név NÉv;NEvez NEre « név,Stb..

81.Sz\anérmongol•feeleutsoronlYognlcseremisefinnmagyar

32,SKumérkalatUctörök■ordTiaElirjéBaagyar

37 • Szunéraonrolkirgizlorbk ’T.r rdTla

•^üijákmagyar

^3H 12 » flseli -SILu- = le7ág;BseI;haaít J*Iíy«* « iut«2riiáy- ^ ua,SILi- a hasít SsL— ^ üA,SILpptü 3 T&gdAl-^ ; :»zeö8ka dZEL,Sr-:SL«tel$3zliink.3t^, ,

BX lo4,l4/iB « ídfAITdVu s na*3 m r l i » inas SAITb in SÖir ■ ua» ín.Stb..

ZkS 29 5 5 loo 6 ■-■ U ■, c; ; j .? l'ö >?’« i j do byCABŐi° s iitfVes 3ABa- s ará3«TOi C A P - iB vö£> íVi^PoBlB m ''VftmB B Tsa,' í;Ark- * aa...\7,C31Pköd,3^^to.

B4 .Szumér _ 3IG 295el«o ~ T«TVbevex>if

moagDl 'Kía- *török SY ;- rr UR.lebed S7ilv--« ^Yognil 3Kn ;k , ,j'‘NG s. f ; é;cmagyar SZC ü, iüúGel,St''-. >

83. '''gim-:-" ____ SIR ^73,33 ?■■ '>1 < ‘ *íne: kedlk*-e:’ni6.27jisi 3'jiei kedlk

monyról SERe- - sarkén,fel‘ '■“ ídCf'aga táj SAZ- = éreztó;, ők- SERI gyorsT appil JESletet- = serkenfinn HERátfi a ua.magyar SERken,serdül jSE.Kkent, Stb,,

86.Sz\unér_____^SUB I.lo7,2 » pásztor;juhás*török Soiiaia = juhásecsagatáj ^OPan ua,>.ii.'glz ^OFan E ua.baekir CABan = ua.kalmük T^OPan = ua.magyar CSOBány - juhász}nagyjuhásskut^a*

ST.Sziunér______ SIG 592,lo ff = Bzíík|szíflcületmongol CIG = 8zíIk;keBkeny;8zflkülettörök TIK- = megtömkaz.-tatár TTGyz = riosseszor^tfinn TlUkka a ftzűk,sUrÜmagyar SZfIÍK.Stb..MegJftgyzés.A finnben a azóvégi g-hciig Q-agáuhangS'ívá

hasonul.

88.Szuméri

török -őtörök -mongol

magyar 11(

89.Szumér

1

SIG 592,lo ff » kicsi ,p.lci;kevéB lesz,^IK,-yÜK,Btb, e kiCBinyltőképzí cATC,-flAK,8tb. a ua.CÖGen =» keváa,cedkélyJIGjig * csek*'ély,;)elentéktelenCSiXélyCSÖKikCSÖKKenCSŐKevény,Stb.•

SÚG 567,11/12 sok;na^|an)(«n4t( i «ti#Am Ir talan5uGla- = seregük;Bokannd tk 5 0K = sok;nagyon Sok = sok SOK,SOKaság,stb.LUKu = sok,Stb,.

mongol török vogul magyar finnM'->gJegyz6s.A finnben: S 1 a

^UR lol«7 B esik osd > SuRla- B suhog,zuhog/ae eső/ SüRla- B osepeg 5uRR- « folyik,áramlik CSÜRogfCSORogLORlsta B folyik,csepeg,Stb.«

99tg8BBLéT ,

./longol üoroiil ogol •agyar :iiLn^•gjegvz&s.x a ssöelejént á > 1«

}l,SguaárSOQgOltOr«k ;:ttr jén vogal ^Hgyar

?,S8omér

Sí I«499»6 b ssem

• ■-ngol •*'ik

at gyár

; .SsumérTíongolt irökótörökcseranissfinnniaíryar,ré Á

Slnlfile- B sB«Blál,aeg7ies&-^ ‘ 3Yna- « megvlESgál Sin B ssen SAd b ua.: 2SH, 3 SBalél, SSSsl 3 i h „,

545,2 B elsötétül3Öpi « ^jssaka 3Ön- B elalseik/a -tti??/ sXtap» B flötéteáik SOtét^sOtétségjgí.'^. 3

Sas T;56íf « paép? 1íí?9gás3ségee VSAJln ® *6 , szípjfiíPlTiíoe SAJin s ua.SAG K dgéseeégést SAJ B Bséi'HAJa B ua,SAJa B ua

rfjuigtan:5í?;i5végl; g ^ j;finnben: ssóele ;51 S h.

94,Sguméroiongolteleutkirgizmagyarmandzsu

SE'J 57y,lo4 = esí.k?«sőCIG 3 ne<iTes8é£Si:^ J 5yQ = ua.^YQ B aa.SÍK-ví*'/Xe- s nedv ti j lüee.Stb.

95 »3gumér mongol

maudzsúkirgizcaagatájvogulosztjákfinn

96,Szumér

"IfSEG 551,4 - jég;hideg;eső

mongoltörökozmánosztjákzUrjénvotjákmagyar

de;

SÖNG = tavauzi JégVJEKe— = hideg,hüvöo;fagyJUHe = JégSEiíG = JégdarabSANK = JégkéregJANGG s JégJENGK = ua,jXi = ua.JÉG,JEGea.Stb*.

5eR = GIR lo,2 a = kard;kés;sarlóTrJAK- - /szét-/vág JÁR- a ua,JYR- vág,hasítJORt- = vágjnyír5iR- = vág;nyír;beretválSTR-,5^- = A e - A á gSAiaöNTÍR,Stb,,

97>3zTmérmongolTToghuorfinn'ot Jákt«rökmagyar

2ub 68,lo = lapos;lapít IrNABSi = lap;levél LABa = ua,LAPPa 3 lap,lemez LAPeg = alacsony,lapos JAPrak = lap;levél LAP;LAPos;lapát•Stb••

HkngtantSzóelején: 8

98.Sgttaárfinnmagyar

TIL 69.13 » lakikjülTILos = lakótalep/gasda&c^e lELapTSLelCyZELepCLl.Stb* .

99*S£umér 2aG 356,5/6/8 « Jőjédes;egészséges;ba­rátságos {kegyes;kegyelnes;előnyös; boldog; Jőság;kedv'eszés; jőkarat

fflo&gol SEB a nyugalom;Javulásborját HEB 3 ua.maadssú SEB3en i jőkedvőtörök sXV- > örültörök SEV- z ua.;szeretlappT » ?UTa a jő,JóságDordvin I3I7 = ua.finn HTVa a Jő; jóság;Jóakarat;szeret;basz-

nára;javáramagyar SZIVes,szívélyes,szívlel.Stb,.MegJegy*és,Pigyelembeveendő a finn éa burját nyelvi

hangváltozás.

loo.Sguaér 124,3 » mindenaég;megkettőz;magyar T0Bb,lCBb8égtörök TOPlu a össsecy(!lt•*a TOFlaaa ■ össsaadáa.

Zberataiii,197o,9iárciuB 31* Csőke Sándor.