Szövegértés A 8-1 diák-jav · 2015-09-02 · a kÖltÉszet nyelvtana – a nyelvtan kÖltÉszete 5 kÖltÉszet És nyelvtan – nyelvtan És stÍlus 22 versek igÉk nÉlkÜl –

S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S

1Tanulói munkatankönyv

A kiadvány a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerõforrás-fejlesztési Operatív Program 3.1.1. központi program

(Pedagógusok és oktatási szakértõk felkészítése a kompetencia alapú képzés és oktatás feladataira) keretében készült.

S Z A K M A I V E Z E T Õ K P Á L A K Á R O LY S Z A K M A I I G A ZG AT Ó

P U S K Á S AU R É L F E J L E S Z T É S I I G A ZG AT Ó H E LY E T T E S

R Á P L I G Y Ö R G Y I A P RO G R A M F E J L E S Z T É S I K Ö Z P O N T V E Z E TŐ J E

F E J L E S Z T É S I P R O G R A M V E Z E T Ő K O R Á N Y I M A R G I T

V E Z E T Ő F E J L E S Z T Ő K A R AT Ó L Á S Z L Ó

K Á L M Á N L Á S Z L Ó

S Z A K M A I B I ZOT T S Á G B Ó K AY A N T A L E L N Ö K

B Á N R É T I Z O LT Á N

C S E R H A L M I Z S U Z S A

G Y Õ R I J Á N O S

S C H E I N G Á B O R

A L K OT Ó S Z E R K E S Z T Õ S C H I L L E R M A R I A N N

S Z A K M A I L E K TO RO K A S Z A K M A I B I Z O T T S Á G TA G J A I

P E T HŐN É N A G Y C S I L L A

FELELÕS SZERKESZTÕ N A G Y M I L Á N

B O R Í T Ó G R A F I K A S Z Ű C S É D U A

T I P O G R Á F I A B Á R D J O H A N N A

© S U L I N OVA K H T.

© S C H I L L E R M A R I A N N

A KIADVÁNY INGYENES, KIZÁRÓLAG ZÁRT KÖRBEN,

KÍSÉRLETI-TESZTELÉSI CÉLLAL HASZNÁLHATÓ.

KERESKEDELMI FORGALOMBA NEM KERÜLHET.

MÁSOLÁSA, TERJESZTÉSE SZIGORÚAN TILOS!

KIADJA A SULINOVA KÖZOKTATÁS-FEJLESZTÉSI ÉS PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉSI KHT.

1134 BUDAPEST, VÁCI ÚT 37.

A KIADÁSÉRT FELEL: PÁLA KÁROLY ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ

NYOMDAI MUNKÁK: PÁTRIA NYOMDA ZRT., 2007

Tanulói munkatankönyv

A K Ö L T É S Z E T N Y E L V T A N A –

A N Y E L V T A N K Ö L T É S Z E T E

F e j l e s z t ő k

S. Varga Judit Kálmán László Molnár Cecília

T A R T A L O M

A K Ö L T É S Z E T N Y E L V T A N A – A N Y E L V T A N K Ö L T É S Z E T E

5 K Ö L T É S Z E T É S N Y E LV T A N – N Y E LV T A N É S S T Í L U S

22 V E R S E K I G É K N É L K Ü L – A H I Á N Y P O É T I K Á J A

4 6 A Z I N F I N I T Í V U S Z A K Ö L T É S Z E T B E N

65 Ö S S Z E T E T T M O N D A T O K

83 V E R S M O N D A T T A N

10 3 A Z I S M É T L Ő D É S S Z I N T J E I

13 1 K Ü L Ö N L E G E S P O Z Í C I Ó K A M A G Y A R M O N D A T B A N

14 1 Ö N Á L L Ó V E R S E L E M Z É S I G Y A K O R L A T

1. K Ö L T É S Z E T É S N Y E L V T A N – N Y E L V T A N É S S T Í L U S

Bizonyára furcsának találtad, és elgondolkodtál a fejezet címén. Látszólag egymástól távol eső fogalmak kerülnek egymás mellé, szokatlan a társításuk. Valójában költészet és nyelvtan egymást feltételezik, szervesen összefonódnak. Ebben a fejezetben ezt az összefüggést vizs-gáljuk, fi gyeljük meg.

Az első órákon arra keressük a választ, hogy mi a stílus, mi hozza létre alkotásaink, meg-nyilatkozásaink jellegzetes hangulatát, hatását.

1. Alkoss!

a) Készíts a megadott idomokból egy képet, tetszőleges színű és számú formát felhasználva! Dolgozhatsz egy színnel és egy formával is, egy elemet többször is felhasználhatsz, de akár az összes is szerepelhet a képen.

Ha elkészültél, ragaszd be munkatankönyvedbe a képet! Adj címet alkotásodnak! (Egy üres oldal maradjon, hogy a képet beragaszthassák!)

6 S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S • 8. É V F O L Y A M

b) Mutasd meg padtársadnak, hogy mit készítettél, mondd el, hogy miért ezeket az elemeket választottad, és miért ezt a címet adtad a képnek! Hallgasd meg őt is!

Alkossatok véleményt egymás munkájáról! Mi tetszik padtársad munkájában és miért, milyen ha-tást vált ki belőled?

c) Szerintetek mi a stílus? Beszéljétek meg, majd írjátok le az eredményt!

d) Egészítsd ki alkotásodat a megadott kód szerint! Írd a megfelelő idomra a megfelelő szót! Olvasd fel padtársadnak az alkotást! Beszéljétek meg, mit tapasztaltatok!

N É G Y Z E T K Ö R R O M B U S Z T É G L A L A P E L L I P S Z I S

SÁRGA nap áll néma lenn sok

PIROS tűz alszik fényes fenn néhány

KÉK víz él kusza kinn kevés

ZÖLD kert lélegzik hűvös benn rengeteg

BARNA fa indul meleg most hét

FEKETE éj vérzik tompa soha száz

FEHÉR hold néz friss örökké ezer

e) Fogalmazd meg, milyen szabály szerint alkottuk meg a kódokat!

f) Választható feladat a portfólióba

Alkoss Te is egy, az eredetitől különböző szabály szerinti kulcsot! (Pl. szavak hangzása, szótagszá-ma, hangrendje, összetett szavak, képzett szavak, rokon értelmű szavak stb.)

Tölts ki egy újabb képet!

Megfelel az alkotásnak az eredetileg választott cím? Miért? Ha nem, adj másikat, indokold is meg!

K Ö L T É S Z E T É S N Y E L V T A N – N Y E L V T A N É S S T Í L U S 7

Hogyan változott a hatás? Írd le néhány mondatban!

N É G Y Z E T K Ö R R O M B U S Z T É G L A L A P E L L I P S Z I S

SÁRGA

PIROS

KÉK

ZÖLD

BARNA

FEKETE

FEHÉR

Tanárod az alábbiak szerint értékeli munkádat:

Új szabályrendszer szerint töltötted ki a táblázatot igen/nem

Elkészítetted az új képet igen/nem

Az alkotásodnak megfelelő címet adtál igen/nem

Az alkotással összefüggésben indokoltad a címválasztást igen/nem

g) Fogalmazd meg legalább háromféleképpen ezt a mondatot: Menj innen!

durván:

gúnyosan/ironikusan:

fi nomkodva, szépítve:

Hasonlítsátok össze padtársaddal, amit írtatok! Beszéljétek meg, mitől durva, fi nomkodó, illetve gúnyos az általatok írt kifejezés!

Durva, mert:

Gúnyos/ironikus, mert:

8 S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S • 8. É V F O L Y A M

Finomkodó, szépítő, mert:

A feladatból nyert tapasztalat alapján egészítsétek ki a stílusról kialakult tudásotokat!

2. Képek stílusa

a) Vizsgáld meg fi gyelmesen az alábbi képeket!

Írd le, milyen formákat látsz! Használhatod az alábbi kifejezéseket: aszimmetrikus (részarányta-lan), rendezett, fegyelmezett, arányos, hullámzó, játékos, égbe törő, díszített, cirkalmas, szárnyaló, színes, aprólékos, harmonikus (összhangban van), diszharmonikus (nincs összhangban), szimmet-rikus (részarányos, a részek tükörképszerűen elrendezettek)! (Nem csak ezeket a szavakat hasz-nálhatod.)

Egy-egy kép leírása legalább 5 elemből álljon!


1 0 S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S • 8. É V F O L Y A M

b) Hasonlítsd össze padtársaddal megfi gyeléseidet!

c) Szerintetek mi a stílus? Beszéljétek meg, majd írjátok le az eredményt!

K Ö L T É S Z E T É S N Y E L V T A N – N Y E L V T A N É S S T Í L U S 1 1

d) Választható feladat a portfólióba

Alkoss két képhez az adott épületeknek megfelelő stílusú, legalább 6 mondatos szöveget! (A nyelvi eszközök, formák legyenek összhangban az épületek stílusával, formai megoldásaival!)

e) Választható feladat a portfólióba

Írj 8-10 mondatos fogalmazást az alábbi témában: Milyen zenét hallgatok, milyen zenét nem sze-retek? Miért?

(Elsősorban a stílusát írd le, ne azt, hogy kik és hol, miért hallgatják.)

f) Választható feladat a portfólióba

Tervezz különböző stílushatású, hangulatú ruhákat és sminkeket vagy gépeket vagy épületeket! (Legalább hármat.) Írd a rajzok alá, hogy milyen stílusúak, és néhány mondatban írd le, hogy mi-lyen vonásai, tulajdonságai alapján sorolható be az adott stílushoz!

g) Fogalmazd meg legalább háromféleképpen ezt a mondatot: Jaj, de csúnya!

durván:

gúnyosan/ironikusan:

fi nomkodva, szépítve:

Hasonlítsátok össze padtársaddal, amit írtatok! Beszéljétek meg, mitől durva, fi nomkodó, illetve gúnyos az általatok írt kifejezés!

Durva, mert:

Gúnyos/ironikus, mert:

Finomkodó, szépítő, mert:

A feladatból nyert tapasztalat alapján egészítsétek ki a stílusról kialakult tudásotokat!


3. Jelentés és formaAlkossatok csoportokat tanárotok útmutatása szerint, és végezzétek el a kijelölt feladatot!

A) Olvassátok el az alábbi verseket!

ROMANTIKUS NAPLEMENTE

De szép a nap, mikor feljön a láthatáronés mint egy robbanás, messziről ránk köszön!Boldog, akinek épp ily baráti öröma nyugovása, mely gyönyörűbb, mint egy álom!

Emlékszem!… Tűz-szeme alatt tó, kert, virágs minden mint dobogó szív zihált a melegben…Fussunk feléje, óh késő van, sebesebben,fogjuk el legalább egy ferde sugarát!

De sohse érem el az Istent, egyre hátrál;a győzhetetlen Éj már kifeszíti sátrát,birodalma sötét, borzongó, iszapos;

sírok szaga kering a fekete homálybans a mocsár partjain riadozva a lábamkóbor varangyot és hideg csigát tapos.

REJTELMEK

Rejtelmek, ha zengenek,őrt állok, mint mesékben.Bebujtattál engemettalpig nehéz hűségbe.

Szól a szellő, szól a víz,elpirulsz, ha megérted.Szól a szem és szól a szív,Folyamodnak teérted.

Én is írom énekem:ha már szeretlek téged,tedd könnyűvé énnekemezt a nehéz hűséget.

AZ ARANY PARK

A fákon a virágzás fájó kéjeBorzong végig: mélyen sohajtanak,Már lángkocsin zenitre hajt a nap,S tüzet lehell a bimbók szűzi mélye.

Rád gondolok, ki vársz még rám, remélve,Ifjúságod fénylő fái alatt,Halk arany ágak hozzád hajlanak,S szived reszket, s zeng vágyaid zenéje.

Ó, vársz s mosolyogsz a fák közt, drága úrnő,De arany parkod árnyán már a bú nő,Mérges bogyójú, vad, sötét növény…

S jaj, tán mire elérlek, tépve, verten,Jajduló szél vonaglik át a kerten,S az esti fák közt kialszik a fény…

ŐRIZEM A SZEMED

Már vénülő kezemmel Fogom meg a kezedet,Már vénülő szememmelŐrizem a szemedet.

Világok pusztulásánŐsi vad, kit rettenetŰz, érkeztem meg hozzádS várok riadtan veled.

Már vénülő kezemmelFogom meg a kezedet,Már vénülő szememmelŐrizem a szemedet.

Nem tudom, miért, meddigMaradok még neked,De a kezedet fogomS őrizem a szemedet.

a) Párosítsátok a verseket formai megoldásuk szerint! Melyik melyikkel rokon?

Vizsgáljátok meg az egyes formákat (strófaszerkezet, rímképlet, verselés)! Jellemezzétek, mu-tassátok be! (A fejlécbe írjátok az összetartozó címeket!)

1 . 2 .


b) Hogyan függ össze jelentés és forma?

A Z 1 . S Z Á M Ú F O R M Á B Ó L A D Ó D Ó T Ö B B L E T J E L E N T É S

A 2 . S Z Á M Ú F O R M Á B Ó L A D Ó D Ó T Ö B B L E T J E L E N T É S

c) Vajon változna-e a hatás, ha ugyanazt a témát más formában alkotnátok meg? Tegyetek próbát! Az Őrizem a szemed vagy a Rejtelmek című verset alakítsátok szabadverssé!

d) Miben, mennyiben változott a forma változtatásával az összhatás, a hangulat, a jelentés?

e) Választható feladat a portfólióba

Készíts illusztrációt két vershez úgy, hogy az utaljon valamiképpen a szöveg formájára is! (Lehet például a megfelelő technika vagy keret megválasztásával.)

B) Olvassátok el az alábbi kifejezéseket!

(1) A nap vörösen izzik a látóhatár szélén.

(2) A nap legurul a látóhatárról.

(3) A nap eltűnik az égről.


(4) Kajla mosollyal, vidoran kacsint ránk a felhők között bukdácsoló nap.

(5) Lemegy a nap.

(6) A nap izzó tányérja búcsúzik a földtől.

(7) Az ég peremén a nap tányérja haragosan lángol.

(8) Feldöntött borospohár az égen.

(9) Hervadtan piroslik a kései nap.

(10) Hanyatló korong a világ peremén.

(11) A világ színpadáról legördül a véres tűzgolyó.

(12) Mint a borissza ember orra, vereslik a nap a láthatáron.

(13) A nap izzó tányér az ég peremén.

(14) Búcsút int a nap.

(15) Búcsúzó vörös korong az égen.

a) Hasonlítsátok össze a kifejezéseket! Miben különböznek? Melyik mozgalmas, melyik állókép-szerű? Melyik tréfás, komor, könnyed? Melyik metaforikus, melyik szó szerinti jelentésű? Ren-dezzétek a táblázatban megadottak szerint megfi gyeléseiteket!

M O Z G A L M A S A B B S T A T I K U S A B B

K Ö Z Ö M B Ö S Ü N N E P É L Y E SM E T A F O R I -K U S ( K É P -

S Z E R Ű )T R É F Á S

É R Z E L G Ő S , G I C C S E S


b) Mi a képek által létrehozott új jelentés az egyes esetekben? Töltsétek ki a táblázatot a követke-ző kifejezésekre vonatkozóan! A harmadik oszlop választási lehetőségei:

A = látott, jelen lévő, B = díszletező, C = látványt leíró, D = külső világ (kívülről behívott)

a nap vörösen izzik

a nap legurul

a bukdácsoló nap

a nap kacsint

a nap izzó tányér

a nap búcsúzik

a nap tűzgolyó

(a nap tányérja) haragosan lángol

feldöntött borospohár

AZ

ON

OS

Í-T

OT

T

AZ

ON

OS

ÍTÓ

ÉR

TE

LM

EZŐ

(B

EH

ÍVO

TT

) E

LE

ME

K

A B

EH

Í-V

OT

T E

LE

M

TE

RM

ÉS

ZE

TE

SZ

OK

AT

-L

AN

–

ME

GS

ZO

-K

OT

T

+

LE

HE

TS

ÉG

ES

ÚJ

JEL

EN

-T

ÉS

EL

EM

/ H

AN

GU

LA

T

a nap

vörös izzás tűz, fény, szín, C +élet, erő, energia, ragyogás, szépség

legurullassú, tehetetlen mozgás

bukdácsoló


c) Foglaljátok össze a három táblázat alapján, mi mindentől függ egy kifejezés jelentése, hatása, értéke?

d) Írjatok néhány újabb variációt a naplementére! Ha lehet, legyen a példáktól eltérő a nyelvtani szerkezet, a hangulat!

e) Folytassátok néhány mondattal az alábbi három variációt a kezdő mondatok stílusát megtartva!

Búcsúzó vörös korong az égen. Méltósággal lépdel lefelé az égboltozat grádicsain.

Mint a borissza ember orra, vereslik a nap a láthatáron. Prüszköl, bukfencet vet.

Lemegy a nap. Lassan este lesz.

Mit fi gyeltetek meg? Miben különbözik az általatok írt három szöveg?


C) Olvassatok el két naplemente leírást!

I.

Mint kiűzött király országa széléről,

Visszapillant a nap az ég pereméről,

Visszanéz még egyszer

Mérges tekintettel,

S mire elér szeme a tulsó határra,

Leesik fejéről véres koronája.

II.

A napnak hanyatlik tündöklő hintaja,

Nyitva várja a szép enyészet ajtaja.

Haldokló súgári halavánnyá lésznek,

Pirúlt horizonunk alatt elenyésznek.

Az aranyos felhők tetején lefestve

Mosolyog a híves szárnyon járó estve;

a) Hasonlítsátok össze a két naplementeleírást! Miben különböznek? Milyen hatást váltanak ki?

A N A P K I F E J -T E T T M E T A F O -R Á J A ( Í R D L E A T E L J E S K É P E T ! )

I G É KJ E L ZŐ I

M I N Ő S Í TŐ KH A N G U L A T

I.

II.


A N A P H O Z K A P C S O L T K É P -

S O R M I L Y E N J E L E N T É S E K K E L

G A Z D A G Í T J A A J E L E N T É S T

H A N G O K E L Ő F O R D U -

L Á S Á N A K S Z O K A T L A N

G Y A K O R I S Á G A

M O N D A T O K , S O R O K S Z Á M A ,

H O S S Z A , V I -S Z O N Y A

H A N G U L A T

I.

II.

b) Összegezzetek! Mi minden hozta létre az eltérő hatást?

c) Írjatok egy harmadik, az előző kettőtől eltérő hatású és mondatszerkezetű leírást a naplemen-téről! (Nem baj, ha nem szeditek versbe.)



4. Egyéni, összegző feladatFejezd be a mondatokat! Hasznosítsd a feladatokból nyert tapasztalataidat!

Véleményem szerint egy alkotás jelentésében nagy szerepe van az elrendezésnek és a választott szavaknak, mert/hiszen

Véleményem szerint egy alkotás jelentését, hatását a következő dolgok alakítják, adják meg:

1.

2.

5. Alkossatok csoportokat tanárotok útmutatása szerint! Az alábbi szókártyákat kapjátok. Tetszés szerint rendezzétek el őket! Magyarázzátok el a köztük lévő kapcsolatot!

alakzat, alliteráció, dinamika (mozgalmasság), forma, hasonlat, hiány, időmérték, ismétlődés, ki-hagyás, megszemélyesítés, metafora, mondatformák, párhuzam, rím és ritmus, statika (állókép-szerűség), stílus, stíluseszköz, stílushatás, szavak elrendezése, szavak hangzása, szavak jelentése, szókép, ütemhangsúly, verselés


6. Feladat a portfóliódbaAlkoss különböző stílusú, 6-8 mondatos szövegeket!

Téma: Az unalom vagy Az öröm vagy A düh Válassz az alábbi variációk közül hármat!

Variációk:

Legyen mozgalmas

Legyen lassú, állóképszerű

Legyen töredékes, hiányos, talányos, rejtélyes

Legyen koherens (folyékony, folyamatos, összefüggő)

Legyen képszerű

Legyen ellentmondásos

Legyen emelkedett, ünnepélyes, fennkölt

Legyen archaizáló (régies)

Legyen fecsegő, szószátyár, bőbeszédű!

Az elkészült három változat egyikét vizsgáld meg abból a szempontból, hogy milyen nyelvi eszkö-zökkel érted el a hatást! Írj néhány mondatot erről is!

Tanárod munkádat az alábbi szempontok szerint értékeli:

Mindhárom témát megírtad. igen/nem

Írásaid megfelelnek a megadott stílusnak. igen/nem

Terjedelmük az előírtnak megfelel. igen/nem

Megvizsgálod az egyik írás nyelvi eszközeit. igen/nem

2. V E R S E K I G É K N É L K Ü L – A H I Á N Y P O É T I K Á J A

Ahogy az előző feladatok során megtapasztalhattuk, minden alkotás összhatásának létrejötté-ben szerepet játszik a kiválasztott anyag és annak elrendezése. Mindennek következtében lehet egy szöveg dinamikus, statikus, állóképszerű, lehet játékos, vidám, drámai, feszültséget vagy harmóniát árasztó – a hangulatok sora szinte végtelen.

Az alábbiakban olyan versekkel fogunk megismerkedni, amelyeknek elsődleges jellem-zője, hogy nem tartalmaznak igéket. Mit lehet elmondani a világról ebben a formában, és hogyan hat egy ilyen vers? Ezekre a kérdésekre keressük a választ.

1. Alkossatok hatfős csoportokat!Olvassátok el a csoportotoknak kijelölt verset, és beszélgessetek róla kockázással!

A kocka kidobható utasításai (vagyis szempontok a beszélgetéshez):

1. Írd le a formát! = Beszélj a versek strófaszerkezetéről, szótagszámáról, rímeiről!

2. Jellemezd a szókészletet! = Beszélj a versek szóhasználatáról, arról, hogy milyen szófajú szavak vannak túlsúlyban, és hogy ez milyen hatást eredményez!

3. Különítsd el a részeket! = Beszélj a versek kompozíciós egységeiről, tagold valamilyen szem-pontból az egyes szövegeket, állapítsd meg, hogyan viszonyulnak a részek egymáshoz!

4. Jellemezd a mondatokat! = A versmondatok számáról, összetettségéről beszélj. Hasonlítsd össze a köznyelvi élőbeszéddel!

5. Mutasd be a legjellemzőbb nyelvi megoldást! = Formálj véleményt arról, hogy az adott vers-nek mi a legjellemzőbb, legdominánsabb nyelvi megoldása, vagyis az az eszköz, amely megha-tározza a vers hangulatát, erőteljesen alakítja vagy befolyásolja a vers jelentését. (Ezt versszer-vező elvnek nevezzük.)

6. Értékeld! = Jól vagy rosszul megalkotott? Érdekes vagy unalmas? Hatásos vagy hatástalan? Értékes vagy értéktelen? Mitől, miért?

A JÁTÉK MENETE

1. Egy tanuló gurít.2. A kigurított szempontról beszél.3. Minden csoporttag hozzáfűz egy-egy kiegészítést.4. Gurít a következő. (Ha olyat gurított, ami már volt, akkor továbbadja a kockát.) Ez a menet a 6

szempont befejezéséig tart.A beszélgetés közben jegyezzétek le megfi gyeléseiteket!

V E R S E K I G É K N É L K Ü L – A H I Á N Y P O É T I K Á J A 2 3

A) Olvassátok el Szabó Lőrinc versét!

SZABÓ LŐRINC: NYÁR

Nyár. Kert. Csönd. Dél.Ég. Föld. Fák. Szél.Méh döng. Gyík vár.Pók ring. Légy száll.Jó itt. Nincs más,csak a kis ház.Kint csönd és fény.Bent te meg én.

Forma:

Szókészlet jellemzői:

Szerkezet:

Mondatalkotás jellemzői:

Versszervező elv:

Értékelés:


B) Olvassátok el Weöres Sándor versét!

WEÖRES SÁNDOR: RONGYSZŐNYEG

99

Őszi éjjel izzik a galagonyaizzik a galagonyaruhája.Zúg a tüske,szél szalad ide-oda,reszket a galagonyamagába.Hogyha a hold rá fátylat ereszt:lánnyá válik,sírni kezd.Őszi éjjelizzik a galagonyaizzik a galagonyaruhája.

Forma:


Szerkezet:



Versszervező elv:

Értékelés:

C) Olvassátok el Nagy László versét!

NAGY LÁSZLÓ

Tengeritörők

Izzik a sárgatengeri-táblatűzpiros hajnali fényben.Jön a szél, jár-kel,ijesztő zajt vera rendek rengetegében.

Jönnek a lányok,jól szaporáznak,fújkálnak párafelhőket.Szélverte partoncimbalomhangonsürgönydrót sürgeti őket.

Kezükben vessző-kosárban szőlő,kenyérrel ebédre lenne –hintázik, fordul,bő leve csordul,elvérzik tömzsi kis teste.

Levelek ezre,ezerszer ezre,csattogtat sárga seregben.Megjön a lányhad,nagyobb zaj támad,egyszerre húsz tő is reccsen.


Húsz tőnek drágaaranybabájavesszőkosárba hanyatlik.Fönn jeges szárnyak,vadludak szállnak,vad riogásuk lehallik.

Forma:


Szerkezet:


Versszervező elv:

Értékelés:

Tegyétek közzé munkátok eredményét!

Tanárotok az alábbi szempontok alapján értékeli munkátokat:

Helyesen írtátok le a formát. igen/nem

Helyesen írtátok le a szókészletet. igen/nem


Helyesen ismertétek fel a vers kompozíciós egységeit. igen/nem

Helyesen írtátok le a mondatalkotás jellemzőit. igen/nem

Helyesen neveztétek meg a vers legjellemzőbb nyelvi-stiláris eszközét. igen/nem

Meg tudták indokolni véleményeteket. igen/nem

2. Alkossatok négyfős csoportokat és oldjátok meg a feladatokat!Miben különbözik a két szöveg? Milyen nyelvi forma eredményezi a különbséget? Milyen hatást váltanak ki?

I.

Esik, fúj. Sötétedik. Hajladozik, feszül, tombol. Rombol. Dörög, csattan, zörren. Villan. Dobol, dü-börög. Szétfut, özönlik, árad. Eláll, elcsendesedik.

II.

Fekete felhők. Hasító fények. Sötét hangok. Riadt fák. Óriás cseppek. Bömbölő szél, áradó zuhatag, szakadás, robaj. Zuhogó víz. Égi háború. Csend.

I.

II.

Ez a feladat lehet a portfólió része.

Írj hasonló (8-10 mondatos) variációkat Az élet vagy Életem címmel!


Az értékelés szempontja:

A két szöveg mind terjedelmében, mind stílusában megfelel a kiírásnak. igen/nem

3. Készítsetek montázst képekből, betűkből, feliratokból!Alkossatok szöveget a képhez! Ne azt írjátok le, hogy melyik kép melyiktől milyen irányban van, és milyen történetet képzeltek hozzá, hanem ugyanúgy, ahogy a montázson szerepel, rendeljétek egymás mellé átkötés nélkül a látottakat! Pl. felhők az égen, síró asszonyok, csikorgó, fényes, kopogó cipők a tükörsima márványlapon. Utazás, völgyek, hegyek, vakít a fény stb.

4. Alkossatok csoportokat tanárotok útmutatása szerint! Végezzétek el a kijelölt feladatot!

A) Összekevert szakaszok

József Attila Klárisok című versének versszakait összekevertük. Állítsátok helyre a sorrendet! Jelöl-jétek számozással!

Indokoljátok meg, milyen összefüggések alapján döntöttétek el a szerintetek helyes sorrendet! (kláris: füzér, gyöngysor, lehet korallból készült nyaklánc)

Szoknyás lábad mozgása harangnyelvek kongása,folyóvízbennéma lombok hullása.

Rózsa a holdudvaron,aranyöv derekadon.Kenderkötél,kenderkötél nyakamon.

Szoknyás lábad mozgásaharangnyelvek ingása,folyóvízbenkét jegenye hajlása.


Klárisok a nyakadon,békafejek a tavon.Báránygané,Bárányganéj a havon.

Indoklás:

B) Összekevert sorok

József Attila Klárisok című 4 versszakos versének sorait kétsoronként összekevertük. Állítsátok helyre a sorrendet! Jelöljétek számozással!

Indokoljátok meg, milyen összefüggések alapján döntöttétek el az általatok helyesnek tartott sor-rendet!

szoknyás lábad mozgásaharangnyelvek kongása

bárányganébárányganéj a havon

rózsa a holdudvaronaranyöv derekadon

folyóvízbennéma lombok hullása.

kenderkötélkenderkötél nyakamon.

folyóvízbenkét jegenye hajlása

klárisok a nyakadonbékafejek a tavon.

szoknyás lábad mozgásaharangnyelvek ingása

Indoklás:

C) Forma

József Attila Klárisok című versét központozás és sortördelés nélkül adjuk meg. Adjatok formát a szövegnek!

Indokoljátok meg döntéseteket!

klárisok a nyakadon békafejek a tavon báránygané bárányganéj a havon rózsa a holdudvaron aranyöv derekadon kenderkötél kenderkötél nyakamon szoknyás lábad mozgása harangnyelvek ingása folyóvízben két jegenye hajlása szoknyás lábad mozgása harangnyelvek kongása folyóvíz-ben néma lombok hullása

Az általunk megalkotott forma:

Indoklás:



D) Illusztráció

Készítsetek versszakonként illusztrációt József Attila Klárisok című verséhez!

JÓZSEF ATTILA: KLÁRISOK

Klárisok a nyakadon,békafejek a tavon.Báránygané,Bárányganéj a havon.

Rózsa a holdudvaron,aranyöv derekadon.Kenderkötél,kenderkötél nyakamon.

Szoknyás lábad mozgásaharangnyelvek ingása,folyóvízbenkét jegenye hajlása.

Szoknyás lábad mozgásaharangnyelvek kongása,folyóvízbennéma lombok hullása.

5. Gyűjtsétek össze és vitassátok meg eddigi tapasztalataitokat a költészetben előfor-duló mondatokról és a hétköznapi szövegek mondatairól!Mennyire „igaziak” a korábban olvasott versekben a mondatok? Másfélék a nemrég meg-ismert versek mondatai? Különbözik a költészet és a hétköznapi próza mondattana?

6. Vizsgáljátok meg a Klárisok című vers mondatait!

a) Milyen mondattani érdekességet találtok a versmondatokban? Vitassátok meg, és soroljatok fel legalább hármat!

b) Érveljetek amellett, hogy a versmondatok nyelvtanilag jó magyar mondatok, illetve épp ellen-kezőleg, hogy nem jó magyar mondatok!


A versmondatok nyelvtanilag tökéletes magyar mondatok, mert

A versmondatok nyelvtanilag nem elfogadható mondatok, valójában nem is mondatok, mert

7. Most részletesebben fogjuk megvizsgálni a versmondatok szerkezetét.

a) Adjátok meg az első két szakasz mondatainak szerkezeti felépítését a tanult mondattani eszkö-zökkel! (Ha szükséges, nézzetek utána ezeknek!)

Példa:Tegnap egy hatalmas macska ugrott be a kerítésen.[időhatározói bővítmény] + [alanyi részi szerepű névszói szerkezet] + [állítmányi rész] + [helyha-tározói bővítményi szerepű névszói szerkezet]

Klárisok a nyakadon, békafejek a tavon.

Báránygané, báránygané a havon.

Rózsa holdudvaron, aranyöv derekadon.

Kenderkötél, kenderkötél nyakamon.

b) Írjátok le a második két versszak két mondatának szerkezeti felépítését a már ismert módon!

Szoknyás lábad mozgása


harangnyelvek ingása

folyóvízben

két jegenye hajlása.

Szoknyás lábad mozgása

harangnyelvek kongása,

folyóvízben

néma lombok hullása.

8. Foglaljátok össze 5 sorban, hogy milyen mondattani párhuzamok (izokolónok) szer-vezik a vers szövegét!Térjetek ki arra, milyen hatása van ennek a megoldásnak!


9. Vitassátok meg, hogy a Klárisokban megfigyelt mondattani szerkezetek hétköznapi helyzetekben elképzelhetőek-e!Hozzatok példákat olyan helyzetekre, amelyekben elhangozhatnának hasonló szerkezetű mondatok!

10. Foglald össze öt sorban, hogy meglátásaid szerint miben különbözik, és miben egye-zik költészet és hétköznapi szöveg mondattana!

11. Töltsétek ki az alábbi táblázatot a tanárotok által megszabott rendben!

1 . É S 2 . V E R S S Z A K 3 . É S 4 . V E R S S Z A K

MOZGÁST SUGALLÓ

SZAVAK

A MOZGÁST SUGALLÓ SZA-

VAK SZÓTÖVE, JELENTÉSE

PILLANATKÉPEK

A KÉPEK HATÁSA

A KÉPEK TÉRBELISÉGE, EGY-

MÁSHOZ VALÓ VISZONYA

(KÖZELI, TÁVOLI STB.)


A KÉPEK HANGULATA (ÉRZEL-

MES, VIDÁM, JÁTÉKOS STB.)

A KÉPEK KÖZÖTTI

KAPCSOLAT

ÖSSZEKAPCSOLHATÓ

MOTÍVUMOK

12. Ez a feladat a portfólió részeVálassz egyet az alábbi lehetőségek közül!

Írj 5 mondatot – személyes véleményedet is megfogalmazva:

a) az 1–2. és 3–4. versszak összehasonlításáról!

b) a vers képeinek asszociatív kapcsolatairól!

c) a vers képeinek hatásáról!

d) a vers nyelvtani szerkezetéről, mondatairól!

Adj a választott témának megfelelő címet írásodnak!

Mutasd meg padtársadnak írásodat, kérj tőle véleményt, majd javítsd, egészítsd ki javaslatai alap-ján munkádat!


Te is hallgasd meg és formálj véleményt az ő munkájáról!


A választott témának megfelelő címet adtál.

Munkád tükrözi az órán elsajátított ismereteket.

Helyesen szerkesztett, összefüggő szöveget alkottál.

13. Mi jut eszedbe az őszről? Készíts fürtábrát!

14. Olvassátok el legalább kétszer az alábbi verset, majd oldjátok meg a feladatokat!

KOSZTOLÁNYI DEZSŐ: OKTÓBERI TÁJ

Piros levéltől vérző venyigék. A sárga csöndben lázas vallomások.Szavak. Kiáltó, lángoló igék.

a) Miben hasonlít, miben tér el József Attila Klárisok és Kosztolányi Dezső Októberi táj című verse?

H A S O N L Ó S Á G E L T É R É S


b) Hogyan viszonyul egymáshoz Kosztolányi versének címe és első sora? Mit ígér a cím? Mit tel-jesít ebből az első sor?

c) Csoportosítsd a vers szavait jelentésük, viselkedésük (megneveznek, jellemeznek) alapján!

M E G N E V E ZŐ S Z A V A K M I N Ő S Í TŐ , L E Í R Ó S Z A V A K

d) Milyen szavak nincsenek a versben? Milyen hatást eredményez ez a hiány?

e) A fenti táblázat betűjelét behelyettesítve írd le a vers képletét! Mit tapasztalsz?

f) Mely szavak, sorok árasztanak nyugalmat (beletörődést, elfogadást), melyek nyugtalanságot (izgatottságot, tiltakozást, elutasítást)?

nyugalom:

nyugtalanság:

g) A venyigék kép mely fogalmakkal azonosítható a versben?

Mire vonatkoznak ezek a fogalmak? Mikor, mire használjuk őket?


h) Milyen magánhangzók és milyen érzékletek szerepelnek az 1., illetve a 2–3. sorban?

i) A szimmetria és az aszimmetria a vers több szintjén (hangok, szavak, mondatok, elhelyez-kedés, jelentés) megnyilvánul. Összegezz! Sorold fel, miben tapasztaltál szimmetriát, miben aszimmetriát, mi ezek hatása? Írd le véleményedet is!

j) Választható feladat a portfólióba

Írj rövid esszét az alábbi témában! Hogyan viszonyul az elmúláshoz a vers beszélője? Adj címet is írásodnak!


k) Választható feladat a portfólióba

Írj az Októberi tájhoz hasonló verset! Próbáld tartani az eredeti nyelvi és formai eszközeit! Javasolt témák: téli táj, tavaszi táj, márciusi táj, januári táj.

Tanárod az alábbiak szerint értékeli munkádat:Betartod a mintául szolgáló formai jellemzőket: 3 (vagy 5 soros), soronként 8-12 szótagos vers.Betartod a mintául szolgáló nyelvi jellemzőket: igétlen, hangrendjében aszimmetrikus, metaforái-ban (jelentésében) egymásra vonatkoztatható szöveg.A tájelemek túlmutatnak a puszta leíráson, valamilyen létélményt, hangulatot, állapotot közvetítenek.

15. Alakítsatok négyfős csoportokat, és olvassátok el legalább kétszer a verset!

KOSZTOLÁNYI DEZSŐ: OKTÓBERI TÁJ

Piros levéltől vérző venyigék. A sárga csöndben lázas vallomások.Szavak. Kiáltó, lángoló igék.

a) Vitassátok meg az alábbi, Kosztolányi Októberi táj című versére vonatkozó állításokat! Gyűjtse-tek a szöveg összefüggéseit megvizsgálva érveket és ellenérveket az állításokhoz!

Á L L Í T Á S É R V E K M E L L E T T E É R V E K E L L E N E

A VERS CÍME FÉLREVEZETŐ

A VERS DINAMIZMUST,

NYUGTALANSÁGOT SUGALL

A VERS HATÁSÁNAK EGYIK

KULCSA A METAFORIKUSSÁG


A VERSBESZÉLŐ ELFOGADJA

AZ ELMÚLÁST

A VERS LEGDOMINÁNSABB

JELLEMZŐJE AZ ASZIMMETRIA

b) Értékeld csoportodat és saját munkádat!

A csoportmunka értékelésére

Név:

Ma dolgozott leghatékonyabban.

Ma volt a legegyüttműködőbb.

Ma működött csoportvezetőként.

Ma nagyon jó hozzászólásai voltak.

Ma magyarázata volt a legvilágosabb, legkövethetőbb.

Csoportunk jól csinálta:

A csoport munkájában problémát okozott:

Hogy jobban dolgozzunk, jobban kell fi gyelnünk:

Egyéni értékelő lap:

N É V I G E N R É S Z B E N N E M

ÁTGONDOLTAM AZ ÁLLÍTÁSOKAT

ÁTGONDOLTAM, HOGYAN ÉPÍTSEM FEL MON-

DANDÓMAT, HOGY CSOPORTTÁRSAIM A LEHETŐ

LEGJOBBAN KÖVETNI TUDJÁK

FIGYELMESEN MEGHALLGATTAM A TÖBBIEKET

RÁKÉRDEZTEM ARRA, AMIT NEM ÉRTETTEM

AZ ÚJ INFORMÁCIÓKRÓL JEGYZETEKET KÉSZÍTET-

TEM MAGAMNAK

AKTÍVAN VETTEM RÉSZT AZ ÉRVELÉSBEN ÚJ SZEM-

PONTOK HOZZÁADÁSÁVAL


16. Utazás

a) Ha tehetnéd, a világ mely részére utaznál most el, és miért éppen oda?

b) Olvassátok el az alábbi verset, majd oldjátok meg a csoportotoknak kijelölt feladatot!

BABITS MIHÁLY: MESSZE… MESSZE…

Spanyolhon. Tarka hímü rét.Tört árnyat nyújt a minarét.Bus donna barna balkononmereng a bíbor alkonyon.

Olaszhon. Göndör fellegek.Sötét ég lanyhul fülleteg.Szökőkut víze fölbuzog.Tört márvány, fáradt mirtuszok.

Göröghon. Szirtek, régi rom,ködöt pipáló bús orom.A lég sürű, a föld kopár.Nyáj, pásztorok, fenyő, gyopár.

Svájc. Zerge, bércek, szédület.Sikló. Major felhők felett.Sötétzöld völgyek, jégmező:harapni friss a levegő.

Némethon. Város, régi ház:emeletes tető, faváz.Cégérek, kancsók, ó kutak,hizott polgárok, szűk utak.

Frankhon. Vidám, könnyelmü nép.Mennyi kirakat, mennyi kép!Mekkora nyüzsgés, mennyi hang:masina, csengő, kürt, harang.

Angolhon. Hidak és ködök.Sok kormos kémény füstölög.Kastélyok, parkok, labdatér,mért legelőkön nyáj kövér.


Svédhon. Csipkézve hull a fjord,sötétkék vízbe durva folt.Nagy fák és kristálytengerek,nagyarcu szőke emberek.

Ó mennyi város, mennyi nép.Ó mennyi messze szép vidék!Rabsorsom milyen mostoha,hogy mind nem láthatom soha!

(1907. június)

A) Keressetek párhuzamokat a versben!

Vizsgáljatok minél több szintet (hangzók, szavak jelentése, mondatszerkezetek, strófaszerkezetek, alakzatok, pl. felsorolás)!

B) Keressetek ellentéteteket a versben!

Vizsgáljatok minél több szintet (hangzók, szavak jelentése, mondatszerkezetek, strófaszerkezetek, alakzatok, pl. felsorolás; hangok, színek, dimenziók)!


C) Vizsgáljátok meg a vers ritmusát!

Hol lassabb, hol gyorsabb? Hogyan függ össze a megjelenített képpel, hangulattal a ritmus? Hol, hogyan játszanak szerepet a hanghatások?

D) Hasonlítsátok össze Karinthy paródiáját a Messze, messze című verssel!

Gyűjtsétek össze azokat a stíluseszközöket, amelyek mindkét szövegre jellemzőek!

KARINTHY FRIGYES ÍGY ÍRTOK TIA „KLASSZIKUS GYOMORGÖRCSÖK” CIKLUSBÓLFUTURAM EXACTUM*

Plutó* e torzót* márványból szobortaÓ torzók torza, börző DunakorzóÓ korzók* korza, őrző dunnaorzóMind ferde torta és megint retorta*.

De Afrikában fú az ántipasszát*És négerek masszálnak pántlimassszát*És ott az ég oly régi, égi méla.

S tán pápuákok pengetnek poros fát*S nem lesz Nyugat már, sem Fenyő, sem OsvátS még él Balázs, még él a méla Béla*.

FUTURAM EXACTUM: „szabatos jövő idő” – a latin nyelvtanból ismeretes futurum perfectum és futurum imperfectum mintájáraPLUTÓ: Plutón – akinek neve a plutosz, azaz gazdagság szóból származik – a Föld termékeny mélyének istene volt a görög mitológiában. Hádésszal, az Alvilág urával azonosították. Latin megfelelője Pluto.


TORZÓ: végtagok, esetleg fej nélküli csonka szobor; töredék, befejezetlen műKORZÓ: társasági érintkezésre is szolgáló divatos sétányRETORTA: hevítésre és lepárlásra használt edény, kémiai berendezésÁNTIPASSZÁT: magassági légáramlás a passzátszelek mellett, csak anti- (előtagként valamivel való ellentétes-séget, szembenállást jelöl)PÁNTLIMASSZA: ha egyáltalán konkrétan valamire, Karinthy talán a hosszú, szalag alakú pántlicukor alapanya-gára (massza) gondolhatottPÁPUÁK: Új-Guineának és a közeli szigeteknek negroid jellegű őslakosságaPOROS FA: a „szent fa”, a költészetet jelképező lant gunyoros ellentéte; ócska hangszerNYUGAT, FENYŐ MIKSA, OSVÁT ERNŐ, BALÁZS BÉLA – a Nyugat a XX. század elején meghatározó, haladó szellemiségű folyóirat; egyik alapítója és szerkesztője Fenyő Miksa; a lap arculatát meghatározó másik szer-kesztője Osvát; Balázs Béla: költő, író

E) Készítsetek leporellót (harmonikaszerűen kinyitható képeskönyvet) a vers alapján!

Figyeljetek a versnyelv által meghatározott hangulat visszaadására! Az utolsó versszakot is illuszt-ráljátok! Hol lehet a legjobb helye egy leporellóban? Miért?

17. Ez a feladat a portfólió részeFolytasd a képsort! Törekedj hasonló stíluseszközökkel dolgozni (szótagszám, ritmus, rímképlet, betűrím, színek, hangok, nominalitás stb.)! Lehet képzeletbeli táj, ország is, a település is, ahol élsz.


Tanárod az alábbiak szerint értékeli munkádat:Betartod a mintául szolgáló formai jellemzőket: 4 soros, soronként 8 szótagos páros rímű vers.Betartod a mintául szolgáló nyelvi jellemzőket: igétlen, felsorolásszerű, hang- és látványelemeket tartalmazó képeiben visszaadod a választott táj jellegzetes hangulatát.

18. Választható feladat a portfólióba Kosztolányi pillanatképeinek (amelynek egyik darabja az Októberi táj) egyik mintája a haiku. Maga is fordított ebből az ősi japán formából.

A haiku eredetileg japán versforma, amely egy vagy több 17 szótagú mondatból áll, amelynek belső felépítése 5/7/5. A haiku versforma jellegzetessége, hogy rendkívül rövid, és a nyelvi egység szélsőséges lerövidítése egy időtlen költői-nyelvi síkot feltételez. A haikunál is a természet tölti be a legfontosabb szerepet, mind a természetes dolgok és események formájának, mind a kigo ’évszak-szó’ tekintetében, mert ez utóbbi nélkülözhetetlen, hiányában a 17 szótagból álló költői sík nem tarthat igényt arra, hogy haikunak nevezzék.

Végezz kutatómunkát!

A http://haiku.hu/japanind.html címen hatalmas gyűjteményt találhatsz ebből a versformából.

Válassz a gyűjteményből három neked tetsző haikut, rövid fogalmazásban írd meg, miért, milyen nyelvi megoldás miatt választottad ki a három verset!

Ha ezt a feladatot választod, jelöld meg a forrást, írd le a három haikut, majd röviden mutasd be őket, és indokold meg választásodat. Az indoklás tartalmazzon nyelvi szerkezetre vonatkozó meg-fi gyeléseket, megállapításokat is!

3. A Z I N F I N I T Í V U S Z A K Ö L T É S Z E T B E N

Az előző órákon megtapasztaltuk az igétlen versek stílushatását. Most olyan verseket isme-rünk meg, amelyeknek jellegzetessége az igéből képzett főnévi igenevek halmozása.

Először nyelvtantudásotokat elevenítjük fel, azután rövid fi lmrészletekkel is összevetve, megfi gyeljük három vers főnévi igeneves halmozásának stílushatását.

1. Alkossatok csoportokat tanárotok útmutatása szerint! Játsszatok tabujátékot!A kártyákon a tabuszavakon kívül egy-egy nyelvi tabut is találtok, amit nem szabad hasz-nálni, és a csoporttagoknak ezt is ki kell találniuk.

2. A következő feladatban szövegrészleteket kell átírni a megadott szempontok sze-rint.Oldjátok meg a csoportotoknak kijelölt feladatot!

A) Olvassátok el az alábbi szöveget!

A fi ú elment. Sötétben vacsoráztak, lámpa nem állt az asztalon, s az öreg halász most a sötétben levette a nadrágját, és lefeküdt. Összegöngyölte a nadrágját vánkosnak, belerakta az újságot is. Magára csavarta a pokrócot, lefeküdt az ágyára, amelynek sodronyát szintén régi újságpapír fedte, s elaludt.

Hamar elaludt, és álmában Afrikában járt, mint gyerekkorában, a hosszú, aranyszínű partokon, meg a fehér partokon, amelyek úgy fehérlettek, hogy káprázott tőlük az ember szeme, meg a nagy parti hegyfokokról álmodott, és a nagy barna hegyekről. Ott járt mostanában ezen a tengerpar-ton minden éjszaka és álmában hallotta a bömbölő hullámverést, látta a hullámok taraján vágtató bennszülött csónakokat. Álmában tisztán érezte Afrika szagát, amit a reggeli szél hozott mindig a szárazföld felől.

a) Milyen szövegtípusba tartozhat a szöveg?

b) Keressétek ki a szövegből a ragozott igealakokat és az igéből képzett szavakat! Melyikből há-nyat találtatok?

Ragozott igealakok:

Igéből képzett szavak:

c) Alakítsátok át a szöveg mondatait úgy, hogy a lehető legtöbb ragozott ige helyén igéből képzett szót használtok! (Természetesen a mondatokat a szükséges mértékben átalakíthatjátok.)

A Z I N F I N I T Í V U S Z A K Ö L T É S Z E T B E N 4 7

d) Hasonlítsátok össze a két szöveget az alábbi szempontok szerint!

E R E D E T I S Z Ö V E GÁ T A L A K Í T O T T

S Z Ö V E G

SZÖVEG TÍPUSA

MILYEN A STÍLUSA, A HA-

TÁSA?

AZ IDŐT HOGYAN FEJEZI

KI?

KI BESZÉL? HONNAN TUD-

JUK?

AZ ESEMÉNYEKET HOGYAN

MUTATJA BE?


B) Olvassátok el az alábbi szöveget!

Az Európai Bizottság (EB) nyomására az uniós országokban betiltották az üdítőital-hirdetéseket a kisgyerekeket megcélzó médiumokban. A nagy üdítőforgalmazó konszernek Brüsszelben megálla-podtak, hogy az uniós országokban nem teszik közzé hirdetéseiket a 12 év alatti korosztályt célzó felületeken. Nem látunk majd reklámokat a gyereklapokban, a gyerekeknek szóló honlapokon és a rajzfi lmcsatornákon. Ezenkívül a korlátozás a kereskedelmi csatornákra is érvényes, amelyek a gyerekeket megcélzó idősávban – például hétvégén délelőttönként – nem sugározzák majd a hir-detéseket.



Ragozott igealakok:


c) Alakítsátok át a szöveg mondatait úgy, hogy a lehető legtöbb ragozott ige helyén igéből képzett szót használtok! (Természetesen a mondatokat a szükséges mértékben átalakíthatjátok.)




S Z Ö V E G

SZÖVEG TÍPUSA


TÁSA?


KI?


JUK?


MUTATJA BE?

C) Olvassátok el az alábbi szöveget!

Egy hegylánc közepén keresztültörve tetejéről talapjáig, négymértföldnyi messzeségben; kétoldalt hatszáz lábtól háromezerig emelkedő magas, egyenes sziklafalak, közepett az óvilág óriás folyama, az Ister: a Duna. […]

Mintha egy templom közelednék felénk, amelyet óriások építettek, pillérekkel, amelyek kőszálak, és oszlopokkal, amelyek toronymagasak, csodálatos kolossz-alakokat emelve a felmagasló párká-nyokra, mikben a képzelem szentek szobrait látja, s e templom csarnoka négymértföldnyi távolba mélyed, fordul, kanyarodik, új templomot mutat, más falcsoportokkal, más csodaalakokkal; egyik fal sima, mint a csiszolt gránit, vörös és fehér erek cikáznak végig rajta: rejtelmes istenírás betűi; másutt rozsdavörös az egész hegylap, mintha igazán vasból volna, néhol a gránit rézsút dűlt rétegei mutogatják a titánok merész építkezésmódját; s az új fordulónál már egy gót templom porticusa jő elénk, hegyes toronycsúcsaival, karcsú, egymáshoz tömött bazaltpilléreivel, a kormos fal közepéből egy-egy aranysárga folt világít ki, mint a frigyláda lapja: ott a kén virágzik. Ércvirág az. De élő virággal is díszlenek a falak; párkányaikról, repedéseikben mintha kegyeletes kezek zöld koszorúi függnének alá. Azok óriási lombfák, fenyők, miknek komor tömegét az őszi dércsípte bokrok sárga és piros füzérei tarkítják.




Ragozott igealakok:


c) Alakítsátok át a szöveg mondatait úgy, hogy ahol lehet, ragozott ige legyen az állítmányi rész! Ügyeljetek arra, hogy a szöveg régies elemeit lehetőleg hétköznapiakra cseréljétek le!



S Z Ö V E G

SZÖVEG TÍPUSA


TÁSA?


KI?


JUK?



MUTATJA BE?

3. Ez a feladat a portfólió részeOlvasd el az alábbi két verset!

Elcsodálkoztam a csillagokonelcsavarogtam a földönhazaértem a szerelembenfönnakadtam a világ rendjénelőbb halok meg, mint szeretném Elcsodálkozni a csillagokonelcsavarogni a földönhazaérni a szerelembenfönnakadni a világ rendjénelőbb halni meg, mint szeretnénk

a) Adj címet a két variációnak! Magyarázd meg a címválasztást!

b) Készíts egy harmadik változatot is, másmilyen átalakítással!


Címválasztásod érzékelteti a két variáció közötti különbséget. igen/nem

A címválasztást kielégítően indokolod. igen/nem

Az átalakításod különbözik a két variációtól. igen/nem

Az átalakításod nyelvileg helyes, következetes. igen/nem


4. Szerinted kiről, miről, hogyan fog szólni az a vers, amelynek címe: Sírni, sírni, sírni? Készíts pókhálóábrát!

5. Olvasd el Ady Endre versét!

a) Használd a kettéosztott naplót!

A bal oszlopba szedett versben húzz alá számodra fontos, érdekes, rejtélyes, szokatlan részeket (a szokatlanság lehet a nyelvi forma eredménye is), képeket, gondolatokat, a jobb oszlopba pedig írd be személyes refl exióidat, értelmezésedet!

ADY ENDRE: SÍRNI, SÍRNI, SÍRNI

Várni, ha éjfélt üt az óra,Egy közeledő koporsóra.

Nem kérdeni, kit temetnek,Csengettyűzni a gyász-menetnek.

Ezüst sátrak, fekete leplekAlatt lóbálni egy keresztet.

Állni gyászban, súlyos ezüstben,Fuldokolni a fáklyafüstben.

Zörgő árnyakkal harcra kelni,Fojtott zsolozsmát* énekelni.

Hallgatni orgonák búgását,Síri harangok mély zúgását.

Lépni mély, tárt sírokon általKomor pappal, néma szolgákkal.


Remegve, bújva, lesve, lopva,Nézni egy idegen halottra.

Fázni holdas, babonás éjenTömjén-árban, lihegve mélyen.

Tagadni múltat, mellet verve,Megbabonázva, térdepelve.

Megbánni mindent. Törve, gyónvaBorulni rá egy koporsóra.

Testamentumot, szörnyűt írniÉs sírni, sírni, sírni, sírni.

(1906)

ZSOLOZSMA: szerzetesek, papok számára előírt, naponként (közösen) elmondandó vagy eléne-kelendő ima.

b) Beszéljétek meg padtársaddal feljegyzéseiteket!

6. Nézzétek meg Huszárik Zoltán Szindbád című filmjének virrasztási jelenetét! Kap-csoljátok össze az olvasott verssel!

a) Készítsetek listát! Milyen hangulati hasonlóságokat találtok?

Milyen nyelvi eszközök hozzák létre az írott szövegben a hasonló élményt?

H A S O N L Ó S Á G O K N Y E LV I E S Z K Ö Z Ö K

b) A listátokat felhasználva fejezzétek be a mondatokat! Folytassátok is néhány mondatban a meg-kezdett témát!

Véleményünk szerint a fi lmrészlet és a vers hangulata


Véleményünk szerint a vers a következő eszközökkel éri el

c) Csoportosítsátok Ady Endre Sírni, sírni, sírni című versének alább felsorolt nyelvi eszközeit!

ismétlés:

halmozás:

fokozás:

párhuzam:

keretezés:


szokatlan szórend:

7. A csoport egyik tagja olvassa fel a verset! (A felolvasó ügyeljen arra, hogyan hangsúlyozza az egyes versmondatokat! Minden mon-datot külön egységnek olvasson, hagyjon kis szünetet minden mondat után!)

a) Mi a vers minden mondatának legszembetűnőbb nyelvi, megformálásbeli jellegzetessége?

b) Írjátok át a verset úgy, hogy a vers minden mondatának legyen állítmányi része! (Nem kell, hogy ez ragozott igés állítmány legyen! Mindig olyan állítmányi résszel egészítsétek ki a mon-datokat, amely versértelmezésetekhez a legközelebb áll!)

c) Hallgassátok meg a csoportok elkészült szövegváltozatait!

Mi változott, vagyis mi az Ady-versnek az a megoldása, amely a jellegzetes hangulatot megteremti?


d) Vitassátok meg az alábbi állítást!

Ady Endre Sírni, sírni, sírni című versének stílushatása nem elsősorban a képekben, hanem inkább a nyelvi elrendezésben rejlik.

É R V E K A Z Á L L Í T Á S M E L L E T T É R V E K A Z Á L L Í T Á S C Á F O L A T Á R A

Álláspontunk az állítást illetően:

e) A vers utolsó sorát többféleképpen lehet kiegészíteni. Vitassátok meg, hogyan változik a vers jelentése az egyes esetekben!

És sírni, sírni, sírni jó volna.

És sírni, sírni, sírni szeretnék.

És sírni, sírni, sírni kell.


8. Összehasonlítás

a) Olvasd el Vajda János versét, majd halmazábra segítségével hasonlítsd össze Ady olvasott ver-seivel!

VAJDA JÁNOS: A VAÁLI ERDŐBEN

Odabenn a mély vadonban,A csalános iharosban,Félreeső völgy ölében,Sűrü árnyak enyhhelyében;

Oh, milyen jó volna ottan,Abban a kis házikóban,Élni, éldegélni, szépen,Békességben, csöndességben!…

Nem törődni a világgal,A világ ezer bajával.Meggondolni háborítatlan,Ami immár közelebb van…

Illatos hegy oldalában,A tavaszi napsugárban,Nézni illanó felhőkbe,Mult időkbe, jövendőkbe…

És azután, utóvégre,Észrevétlenül, megérve,Lehullani önmagától,A kiszáradt életfáról…

S ismeretlen sírgödörbe’Elalunni mindörökre…S ott egyebet mit se tenni,Csak pihenni, csak pihenni…

1875

Sírni, Sírni, sírni A vaáli erdőben


b) Beszéljétek meg közösen észrevételeiteket! A megbeszélés alapján egészítsétek ki halmazábrá-tokat más színnel!

9. Nyelvtani szerkezetek a versekben

A) Vitassátok meg az alábbi állításokat! Gyűjtsetek érveket és ellenérveket, majd összegezzétek, fogalmazzátok meg álláspontotokat!

a) A vers egyetlen mondatból áll, olyan, mint egy hosszú-hosszú sóhaj.

É R V E K E L L E N É R V E K

Összegzés:

b) A vers az elvágyódás, „a természeti folyamatba való besimulás időtlenné egyetemesült vágyá-nak kifejeződése” elsősorban az infi nitívuszos szerkezetek tulajdonságai által.


Összegzés:

c) A vers „alapvető mondanivalója az idilli állapotnak beállított halál utáni vágyakozás”.



Összegzés:

d) A vers lírai tartalmát, jelentését elsősorban a nyelvtani szerkezet hozza létre.


Összegzés:

B) Az alábbi kérdések alapján térképezzétek fel a vers nyelvtani szerkezetét!

a) Hány mondatból áll a vers? És hány állítást tartalmaz?

b) Keressétek meg az állítmányi részeket!

c) Keressétek ki az állítmányi részekhez tartozó bővítményeket!

d) Mi ezekben a bővítményekben a közös?


e) Mi adja a vers konkrétságát, tárgyiasságát?

f) Vizsgáljátok meg a bővítmények módosítóit! Hány van? Hol helyezkednek el?

g) Mit eredményez az, hogy a versben nincs egyetlen ragozott ige sem?

h) Mit eredményez, hogy a fő állításhoz kapcsolódó bővítmények mind igéből képzett szavak és felsorolásszerűen követik egymást?

i) Hétköznapi beszédben előfordulhatnak-e hasonló szerkezetű mondatok? Ha tudsz, írj egy pél-dát, és magyarázd el, mikor, milyen szövegkörnyezetben hangozhatna el!

10. Ez a feladat a portfólió részeKészíts 10 mondatos esszét Vajda János A vaáli erdőben című verséről!

Adj olyan címet írásodnak, amely utal a vers véleményed szerint legfontosabb vonására!

Írásodban két témát fejts ki: egyrészt a vers lírai tartalmáról, mondanivalójáról, másrészt nyelvtani szerkezetéről írj összefüggően!

Tanárod az alábbi szempontok szerint értékeli munkádat:

A megadott terjedelmet teljesíted. igen/nem

Mindkét témát kifejted. igen/nem

Állításaid lényegre törők. igen/nem


A szöveg összefüggő. igen/nem

Találó címet adsz. igen/nem

Felhasználod az órán szerzett ismereteket. igen/nem

11. Déry Tibor Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című regényéből Presser Gá-bor készített musicalt Adamis Anna versszövegeivel. Ebből olvashatod az egyik dal szövegét:

MENNI KÉNE

Menni kéne, menni kéne, menni kéne, menni kéne,menni kéne, menni kéne, menni kéne, menni kéne,menni kéne, menni kéne, menni kéne,menni kéne oh, oh, oh…

menni kéne, lökdösődni,dörgölőzni, összejönni,

lábnyomodban lépegetni,egy levegőt lélegezni,


menni kéne, mindig menni,még egy percet sem sietni,

menni kéne, nem kérdezni,csak érezni, csak érezni,

menni kéne, menni kéne, menni kéne,menni kéne oh, oh, oh…

menni kéne, minden lépést,kipróbálni minden érzést,

szállni kéne szárnyak nélkül,álmodozni álmok nélkül,

menni kéne, ringatóznihópehelyként szállingózni,

menni kéne megéhezni,vérző lábbal megérkezni,

menni kéne, menni kéne, menni kéne,menni kéne oh, oh, oh…

a) Véleményed szerint milyen társadalmi csoport, melyik korosztály életérzését közvetíti ez a szöveg? Miből gondolod?

b) Milyen nyelvi eszköz teszi lehetővé, hogy egy csoport általános élményét fejezze ki a dal?

c) Gyűjtsd össze az infi nitívuszokat, s fogalmazd meg, milyen vágyat fejeznek ki, mi ellen tiltakoz-hatnak!


d) Hallgassátok meg a zenét is!

12. Mutasd meg csoporttársaidnak portfóliód elkészült darabjait! Kérd ki véleményüket!Te is nézd meg munkájukat, és jó szándékú, építő kritikával járulj hozzá, hogy minél jobbak legyenek!Egyeztesd az értékelési szempontokkal a munkákat!

13. Töltsd ki a kilépőkártyát! Ez beadható külön lapon legyen.

1. Néhány számomra fontos gondolat az elmúlt órákon megismert nyelvi eszközökkel kap-csolatosan:

2. Néhány számomra fontos gondolat az elmúlt órákon megismert versekkel kapcsolatosan:

3. Egy kérdésem a tananyaghoz kapcsolódóan:

4. Személyes megjegyzésem, észrevételem:


14. Ez a feladat a tanulói portfólió része lehet. A kutatómunka egyik választható feladata.Keresd meg és olvasd el József Attila Ülni, állni, ölni, halni című versét!

Végezd el az alábbi feladatokat!

a) Mi a szerepe a versben az infi nitívuszhalmozásnak?

b) Csoportosítsd tetszőleges szempontból a vers infi nitívuszait! Indokold a csoportosítást!

c) Magyarázd meg a vers alábbi két sorát:

s ha világ a számadásom,Úgy itt hagyni, sose lásson –

d) Az utolsó négy sor szintén igéből képzett szavakat halmoz, de nem infi nitívuszokat. Mi indo-kolja a váltást?

4. Ö S S Z E T E T T M O N D A T O K

Az elkövetkező néhány órán újból a mondatok kerülnek vizsgálódásaink középpontjába. Az eddigiekben sok mindent tapasztaltunk már a mondatok szerkezetéről: vizsgáltuk a mon-dat részei közötti viszonyokat, az egyes névszói szerkezetek lehetséges nyelvtani szerepe-it, a magyar mondat szórendjét és hanglejtését. Ezekben a vizsgálódásokban az volt a kö-zös, hogy az esetek túlnyomó többségében mesterségesen, az egyszerűség kedvéért olyan mondatokat válogattunk össze, amelyekben mindig csak egyetlen állítmányi rész szerepelt. A most következőkben azok a mondatok állnak majd a megfi gyelés középpontjában, ame-lyekben több állítmányi rész is előfordul. Ezeket nevezzük ÖSSZETETT MONDATOKnak. Hogy mi is számít összetett mondatnak, és hányféle összetett mondat van, nagyon nehéz kérdés. A következőkben azért néhány lényeges tulajdonságukat megfi gyelhetjük.

Elsőként lássuk, milyenek azok a szövegek, amelyekben kevés az összetett mondat!

1. A lapon, amit kaptatok, két nagyon hasonló szöveg mondatai vannak összekeverve (így a szövegben két-két mondat hasonló dologról szól).

a) Állítsátok helyre a szövegeket! (Leírhatjátok, vagy akár be is ragaszthatjátok ide a mondato-kat.)

I.

II.


b) Milyen stílusúak a szövegek és milyen hatást keltenek?

I.

II.

c) Hol olvashattátok volna az első, illetve a második szöveget? Hol hangozhatott el az egyik, hol a másik?

I.

II.

d) Próbáljátok megfogalmazni a feltételezéseiteket arról, hogy miből eredhet a két szöveg külön-böző hatása!

Ö S S Z E T E T T M O N D A T O K 6 7

2. Egyikőtök olvassa el a papíron kapott mondatot, majd hajtsa le, és emlékezetből írja le a mondatot. A következő ember már csak ezt a mondatot lássa, hajtsa le a papírt, és maga is írja le, amire emlékszik és így tovább. A végén olvassátok fel, hogyan ala-kult át a mondat!

3. Olvasd el az alábbi szövegek közül azt, amelyiket tanárod kijelölt a számodra!

A) Részlet egy megbízási szerződésből

A Megbízott jelen szerződés teljesítése során a Megbízó utasításai szerint és érdekeinek megfelelő-en, a tőle elvárható legnagyobb gondossággal köteles eljárni. A Megbízott a Megbízó kívánságára köteles tájékoztatást nyújtani a tevékenységéről; különösen, ha újólag felmerült körülmények az utasítások módosítását igénylik, illetőleg ha ezen új körülmények veszélyeztetik, késleltetik vagy gátolják a vállalt kötelezettség teljesítését. A tájékoztatás elmulasztásából eredő kárért a Megbízott felelősséggel tartozik.

Jelen szerződést bármelyik fél a másik fél jelentős szerződésszegése esetén mondhatja fel, ha a másik fél írásbeli felszólítás ellenére sem tanúsít szerződésszerű magatartást. A felek jelen szerződés teljesítése során kötelesek kölcsönösen együttműködni egymással; a szerződés változtatását igénylő körülményről kötelesek haladéktalanul tájékoztatni egymást.

B) Részlet egy hírből

Az egyiptomi esz-Szalaam Maritime Transport hajózási társaság Szalaam 98 nevű kompja a Vörös-tenger partján fekvő szaúd-arábiai Dubából indult el csütörtök este. Péntekre virradóra kellett volna megérkeznie a Kairótól 600 kilométerre délkeletre fekvő Szafaga egyiptomi kikötőbe, azonban éjfél és hajnali két óra között, alig 90 kilométerre Dubától, s megközelítőleg ugyanekkora távolságra az egyiptomi Hurghadától, elsüllyedt.

A túlélők számára vonatkozó adatok eltérnek egymástól. A 35 éves komphajó célállomásának, az egyiptomi Szafaga kikötőnek egy neve elhallgatását kérő rendőrségi illetékese azt mondta, hogy szombat reggelig mintegy 450 embert mentettek ki, míg az egyiptomi szállítási minisztérium szóvi-vője 327, a MENA egyiptomi hírügynökség 389 túlélőről számolt be. A halottak számát legkevesebb 185-re teszik.

Forrás: www.nol.hu

C) Részlet egy időjárás-előrejelzésből

A felhőátvonulások mellett országszerte várható több órás napsütés, de keleten kezdetben még gyakran lesz erősen felhős az ég, és itt főként délelőtt várható még szórványosan hózápor, kisebb havazás, majd délutánra itt is csökken a felhőzet. Az északi, északnyugati szél főként a Dunántúlon és az északkeleti megyékben időnként viharossá fokozódik, de estére jelentősen mérséklődik a légmozgás.


Éjszaka többnyire derült idő várható, csak északon növekszik meg kissé a fátyolfelhőzet. Többfelé erősen párássá válik a levegő és köd is képződik. Hideg lesz az éjszaka, általában -5, -10 fok közé süllyed a hőmérséklet, de északkeleten a vastagabb hóval borított tájakon -10, -15 fokos hideg is várható.

A tegnapi csapadékot és átmeneti enyhülést hozó légörvény tovább távolodik kelet felé, így ma már elsősorban a Fekete-tenger térségében okoz csapadékos időt, és a ciklon mögött rendkí-vül hideg levegő zúdul erre a térségre. Nálunk ilyen rendkívüli lehűléstől egyelőre nem kell tar-tani, ugyanis már az éjszakai órákban nyugat felől újabb melegfront közelít meg bennünket. A hidegfronti hatás ma napközben fokozatosan megszűnik és éjszakától már melegfronti hatás kezdődik.

Forrás: www.metnet.hu

a) Válassz ki a szövegből egy bekezdést, és próbáld meg úgy átalakítani, hogy könnyebben lehes-sen érteni, hogy hétköznapi(bb) szövegnek hangozzon!

b) Sorold fel az általad kicserélt szavakat, kifejezéseket!

E Z V O L T A S Z Ö V E G B E N E R R E C S E R É L T E M


c) Sorold fel a szövegből az általad átalakított szerkezeteket!

E Z V O L T A S Z Ö V E G B E N E R R E M Ó D O S Í T O T T A M

d) Hasonlítsd össze ezt a listát az 1. feladat d) pontjánál adott válaszoddal! Az olyan jelenség mel-lé, amelyet mindkét helyen említettél, tegyél egy * jelet!

e) Most olvasd el újra az egész szöveget! Könnyebben tudtad elolvasni, jobban értetted? Ha igen, szerinted miért? Ha nem, szerinted miért nem?

4. Olvasd el az alábbi szöveget!

AZ ÖSSZETETT MONDATOK: A TAGMONDATOK LEHETSÉGES VISZONYAI

Az előző feladatokban azt láttuk, hogy az „egyszerű”, ragozott igealakot nem tartalmazó kifejezé-sek jelentése sokszor mondattal is kifejezhető. Ilyen kifejezések például a JELZŐI MÓDOSÍTÓK: a magas torony – (az) a torony, amelyik magas (volt, lesz stb.) a vízbe esett horgászbotot – (azt) a horgászbotot, amelyik a vízbe esett

Az így átalakított kifejezésekben jól látható, hogy már két ragozott igealak, pontosabban két állítmányi rész található, azaz az így kapott mondatok ÖSSZETETT MONDATOKnak mi-nősülnek. Az összetett mondatok annyi részre, kisebb egységre bonthatóak, ahány állít-mányi részt találunk. Az összetett mondatok saját ragozott igealakot tartalmazó egységeit TAGMONDATOKnak nevezzük. Az összetett mondatokban a tagmondatok különböző viszo-nyokban lehetnek egymással. A továbbiakban ezeket vizsgáljuk majd részletesebben.


Azokat a tagmondatokat, amelyekkel a fenti példákban a jelzői módosítókat helyettesí-tettük, VONATKOZÓ MELLÉKMONDATOKnak nevezzük. Az összetett mondatoknak azt a fajtáját, amelybe ez a típus is tartozik, alárendelésnek is szokták nevezni. Innen jön a mel-lékmondat elnevezés: az alárendelésben ugyanis a TAGMONDATok nem egyenrangúak, a mondat egy FŐMONDATra és egy MELLÉKMONDATra bontható.

Ma reggel megtalálták (azt) a fi út, amelyik tegnap este tűnt el. FŐMONDAT VONATKOZÓ MELLÉKMONDAT

Észrevehetted, hogy ezekben a szerkezetekben az az nem mutató értelmű, hanem gram-matikai „egyeztető” szerepe van (rajta is megjelenik a névszói szerkezet viszonyragja; nyelvtani neve UTALÓSZÓ. A fenti példákból jól látható, hogy a vonatkozó mellékmondatok esetében az utalószó általában elhagyható. (A továbbiakban találunk majd arra is példát, amikor nem lehet szabadon elhagyni.)

Az emelkedett stílusban sokkal ritkábban használunk vonatkozó mellékmondatokat, mint a hétköznapi nyelvhasználatban. A hétköznapi beszélt nyelvben ugyanis ritkábban használ-juk például az igeneveket és más, toldalékolást igénylő szerkezeteket módosító szerepben (pl. az elveszett igazolványt, a több tulajdonosú cégek), helyettük inkább vonatkozó mellék-mondatot mondunk (pl. azt az igazolványt, amelyik elveszett, azok a cégek, amiknek több tulajdonosuk van).

a) Sorold fel az írott szövegeknek néhány olyan tulajdonságát, amely befolyásolja, hogy milyen stílusú egy szöveg!

b) A stílust befolyásoló tulajdonságok közül sorolj fel olyanokat, amelyekre az előző órákon fi gyel-tél fel!


c) Figyeld meg, és jegyezd le, hogy a tagmondatok határait milyen helyesírási (központozási) szo-kásokkal tudjuk érzékeltetni az írott szövegekben!

d) Képzelj el egy olyan helyzetet, amikor élőszóban emelkedett stílusban kell beszélned. (Például az iskolai ünnepségen váratlanul a színpadra szólítanak, mert kitüntetést kaptál valami mi-att.) Szerinted sikerülne hirtelen emelkedett stílusban szólnod (megköszönnöd a díjat)? Milyen módszerrel próbálkoznál?

5. Vegyétek elő újból a 3. feladatban olvasott szöveget és olvassátok el!

a) Beszéljétek meg, milyen benyomást kelt az eredeti, és milyet az átfogalmazott!

b) Keressétek ki, és írjatok fel a csomagolópapírra egymás alá tíz olyan szerkezetet, amelyben a két szöveg eltér egymástól! Ha tudjátok, röviden jellemezzétek az átalakítást nyelvtani kifeje-zésekkel!

Például így:

I . S Z Ö V E G I I . S Z Ö V E G Á T A L A K Í T Á S O K

A tegnapi csapadékot és átme-neti enyhülést hozó légörvény…

Az a légörvény, amelyik tegnap csapadékot és átmeneti enyhü-lést hozott

jelzői módosító mellékmon-dat határozói módosítója; mel-léknévi igenév mellékmondat állítmányi része

I . S Z Ö V E G I I . S Z Ö V E G Á T A L A K Í T Á S O K


c) Mutassatok be, és magyarázzatok el két példát a poszteretekről az osztály többi tagjának!

A következő feladatok során tovább vizsgáljuk az összetett mondatok fajtáit. Arra leszünk kíváncsiak, milyen sokféle szempont szerint lehet az összetételeket csoportosítani, illetve hogy milyen sokféle mondattani elrendezési lehetőségünk van ugyanannak a kifejezésére az egyszerű mondatoktól a többszörös (sok-sok tagmondatból álló) összetételekig.

6. Gyűjtsétek ki az 1., a 2. és a 3. feladatból az összetett mondatokat! Mindegyiket fo-galmazzátok át többféle módon!

Például:

Eredeti mondat: Az egyiptomi esz-Szalaam Maritime Transport hajózási társaság Szalaam 98 nevű kompja a Vörös-tenger partján fekvő szaúd-arábiai Dubából indult el csütörtök este.

Lehetséges átfogalmazások:

1. Az egyiptomi esz-Szalaam Maritime Transport hajózási társaság Szalaam 98 nevű kompja csü-törtök este indult el a szaúd-arábiai Dubából, ami a Vörös-tenger partján fekszik.

2. Az esz-Szalaam Maritime Transport egy hajózási társaság Egyiptomban. Egyik kompjának Szalaam 98 a neve. Ez a hajó csütörtök este indult el Dubából. Ez a város Szaúd-Arábiában, a Vörös-tenger partján fekszik.

3. Az esz-Szalaam Maritime Transport egy egyiptomi hajózási társaság, aminek a Szalaam 98 nevű kompja csütörtök este indult el a Dubából. Ez a város Szaúd-Arábiában, a Vörös-tenger partján fekszik.


7. Figyeljétek meg az előző feladatban összegyűjtött változatokat!

a) Próbáljátok meg a mondatokat csoportosítani: melyik mondat hasonlít melyikre inkább és mi-ben? Ennek alapján mik lennének a főbb szempontok a csoportosításnál?

b) Most a megadott szempontból vizsgáljátok meg a mondatokat és csoportosítsátok őket!

8. Készítsetek egy posztert az összetett mondatok csoportosítási lehetőségeiről!

9. Olvasd el az alábbi ismeretközlő szöveget! Tegyél pipát a már ismert, csillagot az új információk, kérdőjelet a nem világos fogalmak, részletek mellé!

A HOGY KÖTŐSZÓS MELLÉKMONDATOK

A fenti feladatokban azt láttuk, hogy az „egyszerű” kifejezéseket a mondatokban többféle mondattal helyettesíthetjük hasonló jelentések kifejezésére. A már látott VONATKOZÓ MEL-LÉKMONDATOKon kívül másfajta mellékmondatokat is használunk. Ilyenek például a HOGY KÖTŐSZÓS MELLÉKMONDATOK:

értesültem a betegségéről – értesültem arról, hogy beteg

A hogy kötőszós mellékmondatok jelentésükben nem módosítóknak, hanem teljes NÉV-SZÓI SZERKEZETEKnek felelnek meg. Ebben az esetben is igaz, hogy a mellékmondatok használata az élőbeszédben sokkal gyakoribb, mint az emelkedett vagy írott nyelvben.

Megfi gyelhetted, hogy az összetett mondatok ezen fajtájában is találunk utalószót, akár-csak a vonatkozó mellékmondatos összetett mondatok esetében. A hogy kötőszós összetett mondatokban azonban ritkábban hagyható el az UTALÓSZÓ, mint az előbbiek esetében. Elhagyatóak az alanyesetű (névszói viszonyrag nélküli) és a tárgyragos utalószók, de mások nem. Például a fenti értesül mellett általában nem hagyhatjuk el (értesültem arról, hogy... vagy élőbeszédben értesültem róla, hogy...), míg a tud mellett általában elhagyjuk:

tudom (azt), hogy miben sántikál.


A vonatkozó mellékmondatokban az ami, amely, amelyik, ahogy stb. szavakat, a hogy kötő-szós mellékmondatokban pedig a hogy szót KÖTŐSZAVAKnak nevezzük.

10. Fogalmazd meg az alábbi történetet úgy, hogy az egyes mondatok helyett minél több (akár rövid) tagmondatból álló mondattal helyettesíted az egyes mondatokat!

Például:

Az Egy szál ingben vágott neki a fagyos hidegben a hosszú útnak mondat ilyen sokféle állítást foglal magában, így fogalmazható át:

Egy szál ing volt rajta. Hideg, fagyos volt az idő. Az út, amit meg kellett tennie, hosszú volt. Neki-vágott (az útnak).

Hárman indultak neki a dzsungelnek. A nő a férjére támaszkodva sántikált. A harmadik előttük haladva csinált utat. A bogarak ellen előzőleg mindannyian hálóba burkolták az arcukat.

11. Az alábbi szövegrészletek Márton László, egy kortárs magyar író regényeiből szár-maznak. Olvasd el egyszer gyorsan a számodra kijelölt részletet, és válaszolj az utá-na következő kérdésekre!

I.

Ahhoz azonban, hogy a mégoly csekély súlyú cselekményt mégannyira önkényesen bonyolítani le-hessen, szereplőkre van szükség, vagy pontosabban (hiszen a szereplők már megvannak, ott állnak a főutca két oldalán) ki kell jelölnünk azt a nézőpontot, amelyből szemléljük az eseményeket, és meg kell találnunk a hozzá tartozó arcot. Nem az ő szemével akarunk nézni, mert akkor az arc és a hozzá tartozó szempár teljes mértékben a mi képzeletünk szülötte volna, mint a regényekben és az elbeszélésekben lenni szokott, s nem az ő hangját akarjuk megszólaltatni, se észjárását közvetíteni, mint a riportok vagy szociográfi ák, mert az a hang a valóságban már elszállt, és a valódi észjáráshoz fölösleges volna képzelegni; nem, hanem szembe fogunk nézni vele, és olvasni fogunk az arcvoná-saiban, és a szeméről is leolvassuk a benne tükröződő képet.

Márton László: Árnyas főutca


II.

Azért ember, ha ártatlan legyen is, mindazonáltal az ellene tett hamis vádat ne hallgassa el, de ne is mentegetőddzék, mert aki mentegetődzik, egyszersmind vádolja is magát; hanem igyekezzék meg-tudni, kik terjesztenek róla rágalmakat, s rágalmazóit hazudtolja meg, hogy ezáltal ő maga tiszta maradjon.

Márton László: Testvériség I. Kényszerű szabadulás

III.

Szatmár megye főispánja, báró Károlyi Sándor 1697 szeptembere elején érkezett Bécsbe. Miután megtudta, hogy Kollonich bíboros, akinek levelét a városkapuban is felmutatta, és ennek következ-tében nemcsak hogy pénzt nem kívántak tőle, de tisztelettudóan meg is hajoltak a pecséttel meg-erősített okmány előtt a kapuőrök, az események feltorlódása miatt egyelőre nem tudja őt fogadni: elküldte szolgáját, vigye a lovakat és a szekeret a poggyásszal együtt a Hollóhoz címzett fogadóba, ott foglaljon szállást, ebédre pedig rendeljen csirkehúst.

Márton László: Testvériség I. Kényszerű szabadulás

a) Miről szól a részlet? – Foglald össze egy összetett mondatban! (Ne olvasd el újra, az első olva-sás alapján próbálj válaszolni!)

b) Nehéznek vagy könnyűnek találtad a szöveget? Miért?

c) Most olvasd el újra a szöveget és állapítsd meg a tagmondatok közötti viszonyokat! Írj le három olyan szerkezeti tulajdonságot, ami szerinted számodra megnehezítette az olvasást! Azt is írd le, hogy mi a feltételezésed, miért?


12. Fogalmazd meg röviden, 10-15 sorban, hogy szerinted segített-e a fenti irodalmi szö-veg megértésénél, hogy felismerted a tagmondatok közötti viszonyokat!Gondold végig, hogy szükséges volt-e használnod az összetett mondatról tanultakat a szöveg feldolgozásához vagy meggyorsította-e a szöveg feldolgozását (vagy épp ellenke-zőleg: lelassította)!

Mi az, ami az összetett mondatokról nemrég tanultak nélkül nem jutott volna eszedbe ezzel a szöveggel kapcsolatban?

A következő feladatokban már áttérünk az összetett mondatok másik nagyobb jellegzetes típusára, az ún. MELLÉRENDELÉSre. Ezekben az összetett mondatokban – többnyire szemben az eddig tárgyalt alárendeléssel – a tagmondatok többé-kevésbé egyenrangúak, önálló mon-datok. A mellérendelést és az alárendelést azonban tapasztalni fogjátok, nehéz szétválasz-tani egymástól: sok egyértelmű és sok átmeneti eset is van. Az elkülönítés nem lesz célunk tehát.

13. Egyszerű mondatokat kaptok kis papírokon

a) Állítsatok össze a kapott mondatokból egy értelmes történetet! (A mondatokon nem változtat-hattok, csak a sorrenden.)


b) Most olvassátok el egyben a szöveget! Ha találtok benne valami furcsaságot, próbáljátok meg-fogalmazni, hogy miben áll, és hogy mi lehet az oka!

14. Most olvassátok el újra az előző feladatban elkészített szöveget!

a) Írjátok le, hogyan állapítottátok meg a mondatok sorrendjét! Írjátok le az egyes mondatok kö-zötti kapcsolatokat!

b) Az előző kérdés megválaszolása alapján próbáljátok meg összegyűjteni, hányféle kapcsolat le-hetséges a mondatok között! (Vigyázzatok, talán nem fordult elő mindegyik a szövegetekben, de ki lehet következtetni.)


c) Most „nevezzétek meg” a mondatok közötti kapcsolatokat úgy, hogy a mondatokat a megfele-lő kötőszókkal kapcsoljátok össze! (Most, ahol szükségesnek érzitek, kihúzhatjátok a mondatok némelyik elemét.)

d) Válasszatok a szövegetekben előforduló kötőszók közül négyet! Próbáljátok összegyűjteni, hányféle használata van a kötőszónak, milyen kapcsolatokat lehet vele kifejezni!

e) Olvasd el a következő oldalon található, megtanulandó szöveget!


A MELLÉRENDELÉSRŐL

A vonatkozó és a hogy kötőszós mellékmondatokat azért nevezzük MELLÉKMONDATOKnak, mert az egész mondaton belül alárendelt szerepük van, és sok vonásukat az ún. FŐMON-DAT határozza meg. Sokszor azonban úgy is használhatunk mondatokat egy-egy jelentés kifejezésére, hogy mindkét mondat megőrzi az önállóságát.

ALÁRENDELÉSSEL:vacsora után lepihentek – miután (vagy azután, hogy) megvacsoráztak, lepihentek

ÖNÁLLÓ MONDATOKKAL:vacsora után lepihentek – megvacsoráztak, aztán (és utána) lepihentek.

Ha a mondat két önálló mondat összekapcsolása, azt MELLÉRENDELÉSnek nevezzük. Az egymás mellé rendelt TAGMONDATOK esetében is KÖTŐSZÓnak nevezzük az őket össze-kapcsoló elemet (a fenti példában: aztán).

Minél önállóbbak az egymással összekapcsolt tagmondatok, annál inkább hasonlít a vi-szonyuk a szövegeken belül egyes szövegrészek, mondatok viszonyához. Így az egymás után következő tagmondatok alkothatnak FELSOROLÁST, IDŐBELI EGYMÁSRA KÖVETKEZÉST, kifejezhetnek OK–OKOZATI VISZONYOKAT (magyarázat, következmény, bizonyíték, példa) stb. A kötőszónak gyakran az a szerepe, hogy pontosabban kifejezze, mi is a viszony a tagmondatok között, bár vannak olyan kötőszók is, amelyek erről semmit se árulnak el (pl. a leggyakoribb, az és), és olyanok is, amelyek másmilyen viszonyt fejeznek ki (pl. a de azt, hogy az első tagmondat ismeretében nem várnánk, hogy a második igaz, mégis az).

15. Olvasd el az alábbi rövid szöveget!

Három delfi n úszott a sziget mellett. A nyílt tenger felé tartottak. Egy cápa tartott a férfi felé. A delfi nek irányt változtattak. Körülvették a férfi t. A cápa visszariadt. Több delfi nt sosem mernek megtámadni.

a) Fogalmazd át úgy, hogy összetett mondatokat alkotsz a mondatokból!


b) Fogalmazd át úgy, hogy minél bonyolultabb szerkezetű egyszerű mondatokból álljon a szöveg!

Az alá- és mellérendelés megkülönböztetése

Sokszor nehéz eldönteni, hogy egy tagmondat mellé- vagy alá- van-e rendelve egy másik-nak. Például a ha..., akkor... szerkezetű mondatokban (ezeket FELTÉTELES mondatoknak is szokták nevezni), nehéz megmondani, hogy a feltételt kifejező tagmondat (ha...) alárendelt szerepet játszik-e a másik tagmondathoz képest, vagy önálló mondatnak tekinthető-e. Ha-sonlóképpen a mikor kötőszót tartalmazó mondatokat felfoghatjuk alárendelésnek (akkor, amikor...), de a két tagmondat meglehetősen önálló is maradhat: Miért panaszkodsz, amikor neked is új ruhád van?

A teljesen önálló (pl. és, vagy kötőszókkal összekapcsolt) tagmondatok között is lehet olyan, amely a szöveg szempontjából alárendelt szerepet játszik. Ennek ellenére nyelvtani-lag ezeket mellérendelésnek szokták tekinteni.

16. Ha szóban hangzanak el az alábbi mondatok, sajátos hanglejtésükből egyértelműen kiderül a jelentésük. Ugyanezek a mondatok leírva többértelműekké válnak, mivel többféle sajátos intonációval is kiejthetjük őket.Képzeld el, hogy az alábbi mondatokat írásban egyértelművé kell tenned (aszerint a kon-textus szerint, ami utánuk szögletes zárójelben szerepel). Fogalmazd át őket úgy, hogy a szerkezetükből írásban is kiderüljön, hogyan kell őket értelmezni!

Például:

Gizi néni a vombatokat szereti a legjobban [de a koalákat is ő látja el].

Akiket Gizi néni a legjobban szeret, azok a vombatok.

A vombatokat Gizi néni szereti a legjobban [az egész állatkertben].

Gizi néni az, aki a legjobban szereti a vombatokat.

a) A szerelő légtelenítette a féket [... nem pedig én magam csináltam].


b) A szerelő légtelenítette a féket [... de elfelejtette feltölteni olajjal].

c) A szerelő légtelenítette a féket [... de én nem].

d) A szerelő javította a féket [... amikor odaértem].

17. Az alábbiakban két nagyon hosszú, bonyolult összetett mondatot, ún. körmondatot olvashattok.

a) Bontsátok tagmondatokra (vagy még kisebb, önálló állítást kifejező egységekre) a szöveget!

Attól tartok, megkeserüljük, hogy végzetes erők sugallta politikánk által egyszerre kerültünk szembe a lélekszámban leghatalmasabb s ráadásul forradalmi lendület által fűtött nagyhatalommal meg a termelési kapacitásban legelöl járóval; amellett úgy tetszik, ennek az amerikai termelési gépezetnek nem is kell a végsőkig felfutnia, hogy a harci eszközök lesújtó tömegét produkálja. És hogy a fáradt, erőtlen demokráciák még használni is tudják e szörnyű fegyvereket: ez megdöbbentő, kijózanító tapasztalat, amelynek hatására nap nap után hovatovább kiábrándulunk abból a téves hitünkből, hogy a háború német kiváltság, mindenki más dilettáns és kontár az erőszak művészetében.

b) Jelöljétek be vagy írjátok le vázlatosan, hogy az egymást követő tagmondatok milyen viszony-ban vannak egymással!

18. Alkossatok egyetlen hosszú mondatot (ún. körmondatot) az alábbi mondatok fel-használásával!

(Ehhez persze kapcsolóelemeket kell felhasználnotok. Az ismétlődő részeket természete-sen nem kell megismételnetek!)

A piacot csak a kereslet és a kínálat vezérli.Ha a piacot a kereslet és a kínálat vezérli, a nehezebben megszerezhető dolgok drágábbak.Ha a piacot a kereslet és a kínálat vezérli, a hozzáférhetőbb dolgok olcsóbbak.A kereslet és a kínálat szerepe ebben a tiszta formában ritkán valósul meg.


Ha a piacot a kereslet és a kínálat vezérli, az eladók és a vevők egyenrangú partnerként állnak szemben egymással.A legtöbb esetben időlegesen az „eladók piacává” vagy a „vevők piacává” válik minden piac.A piacot törvényekkel próbálják szabályozni.Azért szabályozzák a piacot törvényekkel, hogy az eladók és a vevők egyenlő esélyekkel rendelkez-zenek.Gyakran a politikai nyomásgyakorlást vagy a titkos háttérmegállapodásokat sem tudják jogi úton megfékezni.A politikai nyomásgyakorlás és a titkos háttérmegállapodások szinte már erőszakos eszközök.

19. Töltsd ki a kilépőkártyát!

1. Tegyük fel, hogy egy ismeretlen szövegről meg kell állapítanod, hogy milyen jellegű szöveg-ről van szó, anélkül, hogy végigolvasnád. Milyen sajátosságait néznéd meg, mire fi gyelnél, hogy nagyjából helyesen meg tudd ezt állapítani?

2. Sorolj fel néhány példát alá- és mellérendelő viszonyokra a nyelvtől és a szövegektől telje-sen különböző területekről!

3. Szerinted segíteni fog bonyolultabb szövegek megértésénél az, amit a mondatok felépítésé-ről megtudtál? Mondj három érvet a válaszod mellett!

5. V E R S M O N D A T T A N

Ahogy a fenti címből is kiderülhet, ebben a részben a versek mondatalkotási sajátosságait, abból eredő hatásukat vizsgáljuk. Mégpedig olyan versekét, amelyeknek jellemzője a több-szörösen összetett, hosszú versmondat és a tagmondatok köznyelvitől jelentősen eltérő, szo-katlan sorrendje, vagyis a főmondatot megelőző mellékmondatok halmozása.

Az elemzett versek – Vörösmarty Mihály: A Guttenberg-albumba, Kölcsey Ferenc: Elfoj-tódás , Babits Mihály: Esti kérdés – stílushatásának egyik kulcsa éppen ez a jellegzetesség: a késleltetésből fakadó nagyfokú feszültség.

1. Azonos szituációban három eltérő választ olvashattok. Írjátok le, egészítsétek ki a párbeszédeket az előzményekkel és a következményekkel!

I.

–

– Majd ha kitakarítottad a tengerimalacot, majd ha levitted a szemetet, majd ha összeszedted a szennyest, majd ha megírtad a matekot, majd ha elmosogattál és felhívtad a szerelőt, akkor engedem meg a számítógépezést, csak ez válik javadra.

II.

–

– Akkor engedem meg a számítógépezést, csak ez válik javadra, majd ha kitakarítottad a tenge-rimalacot, majd ha levitted a szemetet, majd ha összeszedted a szennyest, majd ha megírtad a matekot, majd ha elmosogattál, és felhívtad a szerelőt.

III.

–

– Akkor engedem meg a számítógépezést, majd ha levitted a szemetet és összeszedted a szeny-nyest. Csak ez válik javadra. És majd ha kitakarítottad a tengerimalacot. És elmosogattál, és megírtad a matekot…

–

a) Olvassátok fel egymásnak az elkészült párbeszédeket úgy, hogy az tükrözze a beszélők állapo-tát, viszonyát a témához és egymáshoz!

b) Jellemezzétek stílusa, fogalmazásmódja alapján a három válaszadót! Miből lehet következtetni a beszélő tulajdonságaira, pillanatnyi állapotára?


I.

II.

III.

2. A következő feladatokban költői alkotásokban figyeljük meg, milyen hatása lehet a mondatok eltérő szerkesztésének.Alkossatok csoportokat tanárotok útmutatása szerint!

Válasszatok jegyzőkönyvvezetőt! Feladata, hogy nyomon kövesse a csoport munkáját.

Erről a munka végeztével be kell számolnia.

Munkavégzéseteket a következő szempontok alapján értékeli tanárotok:

Sikerült megoldani a kiszabott időn belül a feladatot. igen/nem

Mindenki részt vett a munkában. igen/nem

Ki kellett egészíteni a megoldásokat. igen/nem

A csoport tagjai:

A jegyzőkönyv készítője:

Az óra témája, ideje:

Feljegyzések:

V E R S M O N D A T T A N 8 5

A)

a) Hasonlítsátok össze a három szöveget! Fogalmazzátok meg az eltérést, és az ebből fakadó hatást! Melyiket találjátok hatásosabbnak, miért?

A számodra és a neved szavak Johannes Gutenbergre (kb. 1399–1468), a könyvnyomtatás feltaláló-jára vonatkoznak.

I.

Az lesz csak méltó diadal számodra, nevedhez Méltó emlékjelt akkoron ád a világ:Majd ha kifárad az éj s hazug álmok papjai szűnnek S a kitörő napfény nem terem áltudományt;Majd ha kihull a kard az erőszak durva kezéből S a szent béke korát nem cudarítja gyilok;Majd ha baromból s ördögből a népzsaroló dús S a nyomorú pórnép emberiségre javúl;Majd ha világosság terjed ki keletre nyugatról És áldozni tudó szív nemesíti az észt;Majd ha tanácsot tart a föld népessége magával És eget ostromló hangon összekiált,S a zajból egy szó válik ki dörögve: „Igazság!” S e rég várt követét végre leküldi az ég.

II.

Majd ha kifárad az éj s hazug álmok papjai szűnnek S a kitörő napfény nem terem áltudományt;Majd ha kihull a kard az erőszak durva kezéből S a szent béke korát nem cudarítja gyilok;Majd ha baromból s ördögből a népzsaroló dús S a nyomorú pórnép emberiségre javúl;Majd ha világosság terjed ki keletre nyugatról És áldozni tudó szív nemesíti az észt;Majd ha tanácsot tart a föld népessége magával És eget ostromló hangon összekiált,S a zajból egy szó válik ki dörögve: „Igazság!” S e rég várt követét végre leküldi az ég:Az lesz csak méltó diadal számodra, nevedhez Méltó emlékjelt akkoron ád a világ.


III.

Majd ha kifárad az éj s hazug álmok papjai szűnnek,Majd ha kihull a kard az erőszak durva kezéből,Majd ha baromból s ördögből a népzsaroló dúsS a nyomorú pórnép emberiségre javúl;Majd ha világosság terjed ki keletre nyugatról, S a kitörő napfény nem terem áltudományt; S a szent béke korát nem cudarítja gyilok; És áldozni tudó szív nemesíti az észt; Majd ha tanácsot tart a föld népessége magával,És eget ostromló hangon összekiált,S a zajból egy szó válik ki dörögve: „Igazság!”S e rég várt követét végre leküldi az ég:Az lesz csak méltó diadal számodra, nevedhezMéltó emlékjelt akkoron ád a világ.

Eltérések:

Hatás:

B)

a) Hasonlítsátok össze mondattani szempontból Vörösmarty versét Petőfi versének részletével!

Írjátok le a két vers mondatait a tanult módon: különítsétek el az alanyi, állítmányi, tárgyi része-ket és bővítményeket, majd írjátok le a tagmondatok egymáshoz való viszonyát! Összegezzétek tapasztalataitokat!


VÖRÖSMARTY MIHÁLY: A GUTTENBERG-ALBUMBA

Majd ha kifárad az éj s hazug álmok papjai szűnnek S a kitörő napfény nem terem áltudományt;Majd ha kihull a kard az erőszak durva kezéből S a szent béke korát nem cudarítja gyilok;Majd ha baromból s ördögből a népzsaroló dús S a nyomorú pórnép emberiségre javúl;Majd ha világosság terjed ki keletre nyugatról És áldozni tudó szív nemesíti az észt;Majd ha tanácsot tart a föld népessége magával És eget ostromló hangon összekiált,S a zajból egy szó válik ki dörögve: „Igazság!” S e rég várt követét végre leküldi az ég:Az lesz csak méltó diadal számodra, nevedhez Méltó emlékjelt akkoron ád a világ.

GUTTENBERG: Johannes Gutenberg (kb. 1399–1468), a könyvnyomtatás feltalálója; (Vörösmarty Gutenbergnek írja). A vers a könyvnyomtatás 400. évfordulóján Gutenberg tiszteletére kiadott em-lékalbumba készült.Vörösmarty versmondata:

PETŐFI SÁNDOR: A XIX. SZÁZAD KÖLTŐI

(RÉSZLET)

Ha majd a bőség kosarábólMindenki egyaránt vehet,Ha majd a jognak asztalánálMind egyaránt foglal helyet,Ha majd a szellem napvilágaRagyog minden ház ablakán:Akkor mondhatjuk, hogy megálljunk,Mert itt van már a Kánaán!


Petőfi versmondata:

Mi a hatása a hasonló mondatszerkesztésnek? Összegezzetek!

C)

a) A vers utolsó két sorát elhagytuk. Fejezzétek be a verset (nem kell feltétlenül versbe szedni)! A cím és a lábjegyzet is fontos támpont.

VÖRÖSMARTY MIHÁLY: A GUTTENBERG*-ALBUMBA

Majd ha kifárad az éj s hazug álmok papjai szűnnek S a kitörő napfény nem terem áltudományt;Majd ha kihull a kard az erőszak durva kezéből S a szent béke korát nem cudarítja gyilok;Majd ha baromból s ördögből a népzsaroló dús S a nyomorú pórnép emberiségre javúl;Majd ha világosság terjed ki keletre nyugatról És áldozni tudó szív nemesíti az észt;Majd ha tanácsot tart a föld népessége magával És eget ostromló hangon összekiált,S a zajból egy szó válik ki dörögve: „Igazság!” S e rég várt követét végre leküldi az ég:

…………………………………………………

…………………………………………………

GUTTENBERG: Johannes Gutenberg (kb. 1399–1468), a könyvnyomtatás feltalálója; (Vörösmarty Gutenbergnek írja). A vers a könyvnyomtatás 400. évfordulóján Gutenberg tiszteletére kiadott em-lékalbumba készült.

b) Indokoljátok meg az általatok írt zárlatot!


Indoklás:

Nyelvtani szerkezetből fakadó:

Jelentésből fakadó:

c) Keressetek egy-egy példát a szövegből az alábbi stíluseszközökre!

M E T A F O R A /M E T O N Í M I A

E L L E N T É T I S M É T L É S K É S L E L T E T É S

A fenti stíluselemek közül melyiket találjátok a legmeghatározóbbnak a versegész szempontjából? Miért?

3. A vers jövőképe és a jelen

a) Fogalmazzátok meg saját szavaitokkal és csoportosítsátok A Guttenberg-albumba című vers-ben szereplő feltételeket!


b) Mit jelent ebben a versben a sötétség és a világosság motívuma?

c) Mi az, ami véleményetek szerint mára megvalósult a versben felsorolt feltételekből?

d) Fogalmazzátok meg néhány mondatos írásban saját szavaitokkal, hogy milyen világot képzel el, milyen jövőképet rajzol a versbeszélő!

4. Választható feladat a portfólióba

Ha majd… vagy Majd ha… ismétlődő mondatkezdésekkel fogalmazd meg, mikor lennél elégedett a világgal, magaddal, az iskolával! (Válassz a három lehetőség közül!)Adj találó címet írásodnak!Alkalmazd a versből megismert mondatszerkesztést! Legalább 14 tagmondatból álljon a mondat, a főmondat álljon a végén!



Találó, a tartalomból következő címet adsz írásodnak. igen/nem

Alkalmazod a versből megismert mondatszerkesztést: mondatod legalább 14 tagmondatból áll, főmondata késleltetett. igen/nem

5. Kölcsey csaknem 100 évvel korábban írta versét, mint Ady a Sírni, sírni, sírni címűt, amit nemrég olvastunk.

a) Olvasd el ezt a verset!

KÖLCSEY FERENC: ELFOJTÓDÁS

Ó sírni, sírni, sírni,Mint nem sírt senki mégAz elsűlyedt boldogság után;Mint nem sírt senki mégLegfelső pontján fájdalmának,Ki tud? ki tud?

Ah, fájdalom –Lángoló, mint az enyém, csapongó, s mély,Nincsen több, nincs sehol!

S mért nem forr könyű* szememben?S mért hogy szívem nem reped megVérözönnel keblemen?

Bényétől Pécelig, 1814. aug. 16.

KÖNYŰ: könny


b) Írd be a halmazábrába, milyen hasonlóságokat és eltéréseket találsz Ady és Kölcsey verse kö-zött!

c) A következő kérdések a vers három szakaszára vonatkoznak.

1. szakasz:

– Hány mondatból áll ez a szakasz?– Próbáld meg megkeresni az ige–vonzat kapcsolatokat az első szakaszban! (Ha segít, le is raj-

zolhatod, mi mihez tartozik!)– Az utolsó sor (Ki tud? ki tud?) önálló mondatként különösen, hiányosan hat. Ilyet a hétköznapi

nyelvhasználatban nem is mondunk. – Mi hiányzik belőle? Hol találod meg a tud hiányzó bővítményét? Mi a szokatlan a mondatszer-

kesztésben?

2. szakasz:

– Vizsgáld meg ugyanolyan szempontból, mint az elsőt! Miben hasonlít rá, miben különbözik tőle?

H A S O N L Ó S Á G O K A Z 1 . É S A 2 . S Z A K A S Z K Ö Z Ö T T

K Ü L Ö N B S É G E K A Z 1 . É S A 2 . S Z A -K A S Z K Ö Z Ö T T

– Mi az a furcsa, nem hétköznapi szerkesztésmód, amellyel az első szakaszban nem találko-zunk?


3. szakasz:

– Mi okozza a lezáratlanság, nyitottság érzetét? Milyen kifejezőeszközök növelik a hatást?

d) A versben negatív és pozitív képzetek állnak ellentétben, ez is az egyik eszköze a feszültség megteremtésének. Foglaljátok táblázatba ezeket! Mit tapasztaltok?

P O Z I T Í V K É P Z E T E K N E G A T Í V K É P Z E T E K

Ö S S Z E G Z É S :

e) Adjatok másik címet a versnek! (Lehet mondatcím is, metaforikus is.) Magyarázzátok meg vá-lasztásotokat!

f) Olvassátok el a versről az alábbi összefoglaló elemzést! Alkalmazzátok a reciprok tanítás mód-szerét!

Kölcsey verse tipikus hétköznapi beszédhelyzetet jelenít meg. Ez a beszédhelyzet egy sírni akaró, de arra képtelen ember gyötrődése, kiáltása. Rendkívülivé azáltal válik, hogy ennek a tipikus hely-zetnek nyelvi-lélektani tényezőit, energiáit sűríti, fokozza fel a vers.

A vers beszédhelyzete tehát a kiáltás, görcsös, síró kiáltás, a kiáltó sírás, mely itt, ez alkalommal a vá-gyott állapotnak, a boldogságnak megsejtése s rögtöni s végleges elenyészése érzetében szakad föl.

Ezt a kiáltást, ezt a sóhajtást szeretné a költő olyan kiáltásra, olyan sírásra fölfokozni, melyben a kimondással föloldódhat ez az életérzéssé lett érzet. Kiáltás tehát ez az igazi kiáltásért, sírás az igazi sírásért, […] amelyben minden összegződhet, minden megnyilvánulhat, minden föloldódhat. Amelyben belső tartalom és külső megnyilvánulás, tett és szándék, lényeg és jelenség egészen egy, egészen azonos lehet. Azaz e vágy kimondásával együtt az igazi kiáltás, az igazi sírás lehetetlen-ségének kimondása is ez a vers.

Vagyis Kölcsey egyik legállandóbb költői lélekállapota van benne jelen. A tárgytalan, a megfog-hatatlan, a középpont, a mag nélkül gomolygó fájdalom, mely tárgyát, keretét keresi, hogy benne testet ölthessen, a formát, hogy benne megnyilvánulhasson, az alkalmat, hogy általa beteljesül-hessen. Azt az egyed fölötti eszményi tárgyat és formát, mely az egyeditől az egyetemesbe, az esetlegesből az abszolútba, a jelenségből a lényegbe emel. […]

Az első szakasz személytelenre egyetemesíti a helyzetet az infi nitívuszi szerkezettel. A feszültséget a végsőkig fokozza a késleltetéssel: a hétköznapi nyelvben elképzelhetetlen szórenddel találko-zunk, az állítmányi rész (tud) a mondat legvégén áll, míg a szorosan hozzá tartozó infi nitívuszi vonzat (sírni) a szakasz legelején, tőle távol.


(A hétköznapi nyelvben is használunk szokatlan szórendet a hatás növelésére, például a 7. év-folyamban megismert ún. kontrasztív topik is ilyen eszköznek tekinthető: Hát az edényeket ki fogja elmosogatni?)

A hasonlító mellékmondat (Mint nem sírt senki még), illetve az infi nitívusz háromszoros (sírni, sírni, sírni,), a hozzá tartozó, négy sorral késleltetett állítmányi rész kétszeres megismétlése (Ki tud? ki tud?) ugyancsak része e lélektani helyzet megteremtésének. A zárlatban a kérdés is hozzájárul ehhez a magas fokú intenzitáshoz: nincs föloldódás.

A második szakaszt áthangolja a személyes névmás birtokjeles alakja (lángoló, mint az enyém) a személyesség irányába. Itt hozzájárul a hatáshoz a hétköznapi nyelvben szintén szokatlan úgyne-vezett értelmező használata (ez olyan módosító, amely a névszói szerkezet után, külön szerkezetet alkotva, a helyesírásban általában vesszővel elválasztva következik): fájdalom – lángoló, mint az enyém, csapongó s mély. Ráadásul a három értelmező háromirányú: a felfelé, a szerteszét és a lefelé mozgással érzékelteti: ez az állapot mindenre kiterjed, nem lehet megszüntetni.

A harmadik szakaszban a személyesség a teljesség felé törekszik: itt már három birtokjeles alak nyomatékosítja ezt (szememben, keblemen, szívem). De eszközei nem alkalmasak a teljesség meg-teremtésére. A versben törés keletkezik, esés jön létre.

Fájdalma kimondásának lehetetlenségét, az igazi sírás, az igazi kiáltás lehetetlenségét indirekt mó-don, szónoki kérdéssel tagadja (S mért…nem reped meg …?). Ezt az eszközt használta az első sza-kasz is (Ki tud? ki tud?). A második szakasz direkt tagadással tovább fokozta s egyértelművé tette az első indirekt tagadását (Nincsen több, nincs sehol!). Itt viszont csak a mondatforma ismétléséről van szó, nem pedig fokozásáról (S mért nem forr? … S mért nem reped meg?). Különösen gyen-gíti a mondatforma erejét, hogy ismétlése, a versszak második sora, nehézkes, szónokias kettős kötőszóval üt fel. (S miért, hogy…). Ez a versszak az előzők egyedivé formált, hátráltatott, magas lélektani feszültségű körmondatát a sablon retorika szintjére ejti vissza.

(Németh G. Béla elemzésének felhasználásával)

6. Meditálás

a) Szoktál este, lefekvés után fontos kérdésekről gondolkodni? Ha igen, milyenekről? Készíts listát!

b) Miről gondolkodhat, milyen kérdéseket tehet fel este egy költő? Írj néhány ötletet!


c) Hogyan, milyen nyelvi eszközökkel, minek a bemutatásával teremtenéd meg az elgondolkodás, meditálás állapotát? Milyen típusú szöveget írnál? Milyen hangzású szavakat, milyen mondat-fajtákat használnál? Írj néhány ötletet!

T É M A S Z Ö V E G F A J T A H A N G Z Á S M O N D A T F A J T Á K

d) Beszéljétek meg közösen válaszaitokat!

7. Alkossatok csoportokat tanárotok útmutatása szerint, és végezzétek el az alábbi verssel kapcsolatban a számotokra kijelölt betűjelű feladatsort!

BABITS MIHÁLY: ESTI KÉRDÉS

Midőn az est, e lágyan takaró 1fekete, sima bársonytakaró,melyet terít egy óriási dajka,a féltett földet lassan eltakarjas oly óvatossan, hogy minden fűszál 5lágy leple alatt egyenessen állés nem kap a virágok szirma ráncots a hímes lepke kényes, dupla szárnyánnem veszti a szivárványos zománcotés úgy pihennek e lepelnek árnyán, 10e könnyü, sima, bársonyos lepelnek,hogy nem is érzik e lepelt tehernek:olyankor bárhol járj a nagyvilágban,vagy otthon ülhetsz barna, bús szobádban,vagy kávéházban bámészan vigyázd, 15hogy gyujtják sorban a napfényű gázt;vagy fáradtan, domb oldalán, ebeddelnézzed a lombon át a lusta holdat;vagy országúton, melyet por lepett el,álmos kocsisod bóbiskolva hajthat; 20vagy a hajónak ingó padlatánszédülj, vagy a vonatnak pamlagán;vagy idegen várost bolygván keresztülállj meg a sarkokon csodálni restüla távol utcák hosszú fonalát, 25


az utcalángok kettős vonalát;vagy épp a vízi városban, a Riván,hol lángot apróz matt opáltükör,merengj a messze multba visszaríván,melynek emléke édesen gyötör, 30elmúlt korodba, mely miként a bűvöslámpának képe van is már, de nincs is,melynek emléke sohse lehet hűvös,melynek emléke teher is, de kincs is:ott emlékektől terhes fejedet 35a márványföldnek elcsüggesztheted:csupa szépség közt és gyönyörben járvánmégis csak arra fogsz gondolni gyáván:ez a sok szépség mind mire való?mégis csak arra fogsz gondolni árván: 40minek a selymes víz, a tarka márvány?minek az est, e szárnyas takaró?miért a dombok, s miért a lomboks a tenger, melybe nem vet magvető?minek az árok, minek az apályok 45s a felhők, e bús Danaida-lányok¹s a nap, ez égő sziszifuszi² kő?miért az emlékek, miért a multak?miért a lámpák és miért a holdak?miért a végét nem lelő idő? 50vagy vedd példának a piciny fűszálat:miért nő a fü, hogyha majd leszárad?miért szárad le, hogyha újra nő? 53

1909. ősz

DANAIDÁK: a görög mitológiában Danaosz király ötven lánya, akik a nászéjszakán megölték férjü-ket. Bűnhődésül az alvilágban egy mély kútból kell vizet hordaniuk egy lyukas hordóba.

SZISZIFUSZ VAGY – MAI ÁTÍRÁSSAL – SZISZÜPHOSZ: görög mitológiai alak. Büntetése, hogy egy nagy követ kell egy meredek hegyoldalon felgörgetnie, de a csúcsról a kő mindig lezuhan, így Sziszüphosz szenvedése is újra kezdődik.

A)

a) Mi a szokatlan a felütésben ( a verskezdésben)?

b) Ebben a versben is nagy szerepe van a késleltetésnek. Mit tudunk meg késleltetve?


c) Hány mondatból áll a vers? Indokoljatok!

d) Hogyan függ össze a vers mondatszerkesztése a címmel? Mi az esti kérdés? Írjátok le minél rövidebben a vers mondatszerkesztését követve!

e) Hol helyezkednek el a főmondatok? Húzzátok alá a szövegben! Milyen hatást ér el a költő ezzel az elhelyezéssel?

B)

a) Hány szerkezeti egységre bomlik a vers? Hol kezdődik új egység, és milyen mondattani eszköz jelzi ezt?

Ú J E G Y S É G T A R T A L M A

I D É Z E T N Y E LV I E S Z K Ö Z


b) Miben tér el ennek a versnek a mondatszerkesztése a Húsvét előtt-étől, és mi az eltérés hangu-lati hatása?

c) A két mitológiai utalás (Danaida-lányok, sziszifuszi kő) hogyan kapcsolható az esti kérdéshez?

C)

a) Milyen típusú mellékmondatok szerepelnek a szövegben, és hogyan kapcsolódnak a főmonda-tokhoz?

M E L L É K M O N D A T T Í P U S A K A P C S O L Ó D Á S


b) Hogyan jelzik a mellékmondatok a kérdés megfogalmazásának körülményeit (helyét, idejét)?

c) Keressetek azonos sorkezdeteket (anafora), ismétlődő mondatszerkezeteket (izokolón) a vers-ben! Mi a szerepük a szöveg egyes pontjain?

A N A F O R A I Z O K O L O N

Hatásuk:

8. Az Esti kérdés mondatszerkezete

a) Keress összefüggést a vers és az alábbi Babits-idézet között!

„Egy álló kerék küllőit külön megszámolhatjuk, külön látjuk, és állandó egyszínűeknek. Ha a kerék forog, a küllők egybeolvadnak, az egész kereket folytonosnak látjuk, s a küllők száma, nagysága és sebessége szerint más-más színűeknek.” (Babits Mihály)

1 0 0 S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S • 8. É V F O L Y A M

b) „Szereti a félig befejező írásjeleket, így a gondolatjelet és a kettőspontot, hogy a pontok szá-mát megcsökkentse; a sok gondolatjel, pontosvessző és kettőspont után végül a mondatvégző pontnak már nincs semmi feszültsége, a mondat a végtelen felé elhullámzott” – írja Szerb Antal az Esti kérdés kapcsán. Egyetértesz-e ezzel a vélekedéssel?

9. Ez a házi feladat a portfólió részeVálassz az ebben a részben megismert versek közül egyet! Tegyél javaslatokat arról, ho-gyan adnád elő! Az előadásmódra vonatkozóan használd az alábbi fogalmakat: hangerő, hangszín, hanglejtés, tempó, szünet.

Hogyan lehetne, milyen eszközökkel visszaadni a mondatszerkesztésből következő sajátosságokat?

A V E R S S Z E R K E Z E T I E G Y S É G E I , A M O N D A T S Z E R K E S Z T É S J E L L E G Z E -

T E S S É G E S Z A K A S Z O N K É N T, K I -E M E L T P O N T J A

A J A V A S O L T E L Ő A D Á S M Ó D , A Z E L Ő A D Á S M Ó D I N D O K L Á S A


V E R S M O N D A T T A N 1 0 1

Az általad javasolt előadásmód összhangban van a vers értelmével. igen/nem

Ha egyéni értelmezést adsz, azt meg tudod hitelesen indokolni. igen/nem

Felismered a vers szerkezeti egységeit. igen/nem

Javasolt előadásmódod illeszkedik a vers hangulatához. igen/nem

A javaslatoknál fi gyelembe veszed a mondatalkotás sajátosságait. igen/nem

10. Kutatómunka – választható feladat a portfólióbaKeresd meg és olvasd el József Attila Mint a mezőn című versét!

Oldd meg az alábbi feladatokat!

a) Melyik e modulban megismert versre hasonlít leginkább? Miért?

b) Mit hasonlít mihez a versbeszélő?

c) Mi teremti meg a feszültséget a szövegben? Írj legalább 3 dolgot példával is alátámasztva!



Helyesen választod ki a hasonló mondatszerkesztésű, hangulatú verset. igen/nem

Megindokolod a hasonlóságot. igen/nem

Helyesen írod le a hasonlót és a hasonlítottat. igen/nem

Három helytálló példát írsz a feszültségteremtés eszközeiből. igen/nem

6. A Z I S M É T L Ő D É S S Z I N T J E I

Szinte bármerre nézünk, bármit teszünk, találkozunk az ismétlés, ismétlődés élményével. Minden reggel felkel a nap, minden reggel felkelünk, dolgunkra sietünk.

Az ismétlés a művészi alkotásoknak is ősidőktől fogva jelen lévő, legalapvetőbb eleme. A művészi hatást az ismétlődés valamilyen szabályossága, szabályszerűsége váltja ki.

Az alábbiakban az ismétlődések szempontjából vizsgálunk meg verseket. Eddigi tudáso-tok kiegészül újabb elemekkel, például megtanulhatjátok, miért ismétlés a rokon értelműség vagy az ellentét.

1. Idézzetek fel emlékezetből, illetve könyveitek tartalomjegyzékéből, eddigi olvas-mányélményeitekből olyan szövegeket (műfajokat vagy konkrét műveket), amelyek-ben a formai vagy tartalmi ismétlésnek, ismétlődésnek meghatározó szerepe van!

S A J Á T P É L D Á I M A C S O P O R T P É L D Á I A Z O S Z T Á L Y P É L D Á I

2. Az ismétlés a művészi nyelvben az egyik leggyakrabban előforduló stílusalakzat.

a) Keressetek példákat az ismétlés különböző formáira az alábbi szövegekben! Írjatok egy-egy megjegyzést arról is, hogy mi az ismétlés szerepe, hatása az adott esetben!

Segítségül felidézzük az ismétlés leggyakoribb eseteit:– szóismétlés– szótőismétlés (fi gura etymologica): a szótő ismétlése más toldalékkal– sorismétlés; variációs sorismétlés– alliteráció: betűrím– ritmus, rím, belső rím– refrén: a versszakok utolsó sorainak ismétlődése– keretes szerkezet: ismétlődés a szöveg nyitó és záró szakaszaiban, lehet szó szerinti vagy

variációs– variációs ismétlés: ismétlés eltérésekkel, változtatásokkal– inverzió: fordított sorrendű, felcserélt szórendű ismétlés– izokolón: grammatikai szerkezet ismétlése– anafora: strófakezdet (szavak, szókapcsolatok szó szerinti) ismétlődése– poliszündeton: kötőszóismétlés


– halmozás: azonos mondatrészek felsorolása– fokozás: növekvő vagy csökkenő intenzitású (erősségű, erejű) dolgok felsorolása– motívumismétlés: egy jelentésmezőbe tartozó dolgok ismétlődése– párhuzam: azonos szerkezetek, hasonló dolgok egymás mellé állítása– szimmetria– ellentét: A megszokott fogalmi ellentét második eleme mindig felidézi saját már említett párját

is. Ezért érezzük ismétlésnek. – szinonima: A szinonimákban mindig van azonos jelentésmozzanat. Ezért tekinthetők az ismét-

lés változatának.

Töltsétek ki a táblázatokat! Néhány elemet segítségül megadtunk.

RADNÓTI MIKLÓS

KÉT KARODBAN

Két karodban ringatózomcsöndesen.Két karomban ringatózol csöndesen.Két karodban gyermek vagyok,hallgatag.Két karomban gyermek vagy te,hallgatlak.Két karoddal átölelsz te,ha félek.Két karommal átölellek,s nem félek.Két karodban nem ijeszt majd a halál nagycsöndje sem.Két karodban a halálon,mint egy álmonátesem.

A Z I S M É T L Ő D Ő E L E M A Z I S M É T L É S F A J T Á J A H A T Á S A

Két kar anaforikus/variációs

csönd/félelem/ijeszt/halál

mondatszerkezet

én–te

A Z I S M É T L Ő D É S S Z I N T J E I 1 0 5

KOSZTOLÁNYI DEZSŐ

AZON AZ ÉJJEL (részlet)

Azon az éjjelaz órák összevissza vertek.Azon az éjjel holdfényben úsztak mind a kertek.Azon az éjjelkocsik robogtak a kapunk alatt.Azon az éjjelkönnyben vergődtek a fülledt szavak.Azon az éjjelégett szobánkba gyertya, lámpaAzon az éjjelféltünk a borzasztó homályba.Azon az éjjelarcunk ijedt volt, halavány.Azon az éjjelhalt meg szegény, ősz nagyapám.

A Z I S M É T L Ő D Ő E L E M A Z I S M É T L É S F A J T Á J A J E L E N T É S E , H A T Á S A

az élmény kitörölhetetlenül rögzült

rímekhangzók egybecsengése, itt sok asszonánc

anaforikus

összevissza vertek/vergődtek;féltünk/borzasztó/ijedt

gyertya, lámpa homály

PETŐFI SÁNDOR

SZEPTEMBER VÉGÉN (részlet)

Még nyílnak a völgyben a kerti virágok,Még zöldel a nyárfa az ablak előtt,De látod amottan a téli világot?Már hó takará el a bérci tetőt.Még ifjú szívemben a lángsugarú nyár, S még benne virít az egész kikelet,De íme sötét hajam őszbe vegyűl már, A tél dere már megüté fejemet.

Elhull a virág, eliramlik az élet…



nyílik elhullmegüté, vegyül eliramlik

párhuzam

a természet rendjének elfo-gadása, tiltakozás az emberi mulandóság ellen

PETŐFI SÁNDOR

RESZKET A BOKOR, MERT

(részlet)

Reszket a bokor, mertMadárka szállott rá.Reszket a lelkem, mertEszembe jutottál.Eszembe jutottál,Kicsiny kis leányka,Te a nagy világnakLegnagyobb gyémántja.


kicsiny kis fokozás

párhuzam

PETŐFI SÁNDOR

ORBÁN

Komor, mogorva férfi ú Oka egyébiránt magaVolt Orbán, Volt Orbán,Bár oly vidám hajnal pirult Hogy oly vidám hajnal pirultAz orrán. Az orrán.De hisz mogorva ép azért Temérdek borfélét ivottVolt Orbán, Meg Orbán,Mert oly vidám hajnal pirult Vidám hajnal azért pirultAz orrán. Az orrán.



játékosság, komolytalanság

ÁPRILY LAJOS

MARCIUS

(részlet)

Selymit a barkamár kitakarta,sárga virágát bontja a som.Fut, fut az árama déli sugárbans hökken a hó a hideg havason.


ritmus

JÓZSEF ATTILA

ÖRÖKKÖN HÁBOROG A TENGER

Örökkön háborog a tengerÖrökkön zúgnak a lombokÖrökkön fájdalmas az emberÖrökkön kicsik a dolgok


ellentét

háborog/zúgfájdalmas/kicsi(k)

szóismétlés


ADY ENDRE

KOCSI-ÚT AZ ÉJSZAKÁBAN

Milyen csonka ma a Hold, Minden egész eltörött,Az éj milyen sivatag, néma, Minden láng csak részekben lobban,Milyen szomorú vagyok én ma, Minden szerelem darabokban,Milyen csonka ma a Hold. Minden egész eltörött. Fut velem egy rossz szekér, Utána mintha jajszó szállna, Félig mély csönd és félig lárma, Fut velem egy rossz szekér.


motívumismétlés

csonka egész

WEÖRES SÁNDOR

VARIÁCIÓK

a hangok illata a színek hangja az illatok színe a hangok színe az illatok íze a hangok íze a színek íze a színek illata az ízek színe az ízek illata az ízek hangja az illatok hangja


a világ sokszínű

a világ teljes

központozás hiánya


RADNÓTI MIKLÓS

ÉJSZAKA

Alszik a szív és alszik a szívben az aggodalom, alszik a pókháló közelében a légy a falon;csönd van a házban, az éber egér se kapargál, alszik a kert, a faág, a fatörzsben a harkály,kasban a méh, rózsában a rózsabogár, alszik a pergő búzaszemekben a nyár, alszik a holdban a láng, hideg érem az égen;fölkel az ősz és lopni lopakszik az éjben.


sz hangok ismétlődése

lopni lopakszik

időleges terméketlenség

PILINSZKY JÁNOS

INFINITÍVUSZ

Még ki lehet nyitni.És be lehet zárni.Még föl lehet kötni.És le lehet vágniMég meg lehet szülni.És el lehet ásni.


az infi nitívuszok


VÖRÖSMARTY MIHÁLY: ÁBRÁND

Szerelmedért SzerelmedértFeldúlnám eszemet Fa lennék bérc fején,És annak minden gondolatját, Felölteném zöld lombozatját, S képzelmim édes tartományát; Eltűrném villám s vész haragját,Eltépném lelkemet S meghalnék minden év telén, Szerelmedért. Szerelmedért Szerelmedért SzerelmedértLennék bérc-nyomta kő, Eltépett lelkemet Ott égnék földalatti lánggal Istentől újra visszakérném,Kihalhatatlan fájdalommal Dicsőbb erénnyel ékesítnémÉs némán szenvedő S örömmel nyújtanám neked Szerelmedért. Szerelmedért!


keret

strófaforma

JUHÁSZ GYULA: TISZAI CSÖND

Hálót fon az est, a nagy, barna pók,Nem mozdulnak a tiszai hajók.

Egyiken távol harmonika szól.Tücsök felel rá csöndben valahol.

Az égi rónán ballag már a hold:Ezüstösek a tiszai hajók.

Tüzeket raknak az égi tanyák,Hallgatják halkan a harmonikát.

Magam a parton egymagam vagyok,Tiszai hajók, néma társatok!

Ma nem üzennek hívó távolok,Ma kikötöttünk itthon, álmodók!



b) Írjatok egy-egy példát a versekből aszerint, hogy a nyelv melyik szintjén fordul elő az ismétlés! A csoport minden tagja mondjon egy-egy példát!

H A N G O K , S Z Ó E L E M E K

S Z A V A KS Z Ó K A P C S O -

L A T O KM O N D A T O K

N A G Y O B B E G Y S É G E K

c) Értelmezd az alábbi két bölcs mondást!

„…Semmi nincs új dolog a nap alatt.” (A Prédikátor Salamon Könyve. 1,9. Károli Gáspár fordítása)

Panta rhei. (Minden folyik.) Nem léphetsz kétszer ugyanabba a folyóba. (Hérakleitosz)

A két állítás tartalma:

1.

2.

A két állítás ellentmondásának feloldására javaslataim az előbbi versekből választott példákkal megmagyarázva:


d) Válassz a fenti szövegek közül egyet, és értelmezd a magad számára kettéosztott naplóval!

A bal oszlopba írj ki olyan idézetet a versből, amelyik érdekes, fontos, meglepő a számodra, és az ismétlődéseket! A jobb oszlopba írd az idézethez megjegyzéseidet, kérdéseidet!

Választott versem:

V Á L A S Z T O T T I D É Z E T E I MA Z I D É Z E T H E Z F Ű Z Ö T T M E G J E G Y -

Z É S E I M , K É R D É S E I M

e) Alkossatok maximum 4-5 fős csoportokat úgy, hogy egy-egy csoportba az azonos verset vá-lasztók kerüljenek! Beszélgessetek a versről kettéosztott naplóitok alapján a következőkép-pen!

1. Csoportotoknak az a tagja kezdje, aki a vers szövegének legelejéről választotta első idézetét!

2. Olvassa fel idézetét, kérdezze meg, kiemelte-e még valaki ugyanezt!

3. Ha nem, akkor kérjen néhány észrevételt a többiektől a szóban forgó idézetre vonatkozóan, majd zárja le a megbeszélést saját megjegyzésének elmondásával!

4. Ha többen is, akkor adjon szót csoporttársainak, végül mondja el saját, kettéosztott naplójába írt refl exióját, övé az utolsó szó joga!

5. Az értelmezői kör végén adja át a szót egy másik társának, aki a szövegben előrehaladva olvas-son fel újabb idézetet kettéosztott naplójából, és vegye át a következő értelmezői kör irányítá-sát!

6. Folytassátok így tovább mindaddig, amíg a vers végére értek, vagy az idő le nem jár!

f) A beszélgetés közben készítsetek néhány feljegyzést is társaitok észrevételei vagy a vitás kér-dések, értelmezésbeli különbségek alapján!

Feljegyzéseim:


g) Ez a feladat a portfólió része.

Válassz egyet a felsorolt versek közül! Írj róla 6-8 mondatos rövid esszét Az ismétlődés szerepe a jelentésteremtésben címmel!

Vörösmarty Mihály: Ábránd

Juhász Gyula: Tiszai csönd

Pilinszky János: Infi nitívusz

Radnóti Miklós: Éjszaka

Weöres Sándor: Variációk

Ady Endre: Kocsi-út az éjszakában

Radnóti Miklós: Két karodban


Az ismétlés valamennyi előfordulását felismerted.Össze tudtad kapcsolni az ismétlődést a jelentéssel.Összefüggő szöveget írtál.Helyesen szerkesztetted meg mondataidat.

3. Az ismétlés szerepe a jelentésteremtésben – Ady: Párisban járt az Ősz

a) Olvassátok el a verset, majd oldjátok meg a kijelölt feladatot!

A munkavégzést közzététel követi. Tanárotok az alábbiak szerint értékeli munkátokat.A szemponttáblázatot hiánytalanul kitöltöttétek.Társaitok számára követhetően, világosan ismertettétek a feladatot és megoldását. Összegeztétek a csoport munkáját.


ADY ENDRE: PÁRISBAN JÁRT AZ ŐSZ

Párisba tegnap beszökött az Ősz. Elért az Ősz és súgott valamit,Szent Mihály útján suhant nesztelen, Szent Mihály újra beleremegett,Kánikulában halk lombok alatt Züm, züm: röpködtek végig az utonS találkozott velem. Tréfás falevelek.

Ballagtam éppen a Szajna felé Egy perc: a Nyár meg sem hőkölt beléS égtek lelkemben kis rőzse-dalok: S Párisból az Ősz kacagva szaladt,Füstösek, furcsák, búsak, bíborak, Itt járt s hogy itt járt, én tudom csupánArról, hogy meghalok. Nyögő lombok alatt.

1906

A) Az ősz szó a címet leszámítva háromszor jelenik meg a versben.

Mi a közös mozzanat és mi az eltérés a három megjelenésében? Milyen tendenciát fi gyelhetünk meg az Ősz mozgásában? Hogyan viszonyul e tendencia a vers címéhez?

A Z Ő S ZK Ö Z Ö S M O Z Z A -

N A TE L T É R É S

A T E N D E N C I A C Í M H E Z V A L Ó

V I S Z O N Y A

B) Vizsgáljátok meg a versben a mozgást kifejező igéket, s azt is, melyik milyen alanyi részhez kapcsolódik! Mit fi gyeltetek meg?

I G E A L A N Y M E G J E G Y Z É S


C) A szöveg fontos motívuma a lomb (falevél). Figyeljétek meg, hogyan és hányszor jelenik meg!

A L O M B ( F A L E V É L ) M E G J E L E N É S EM E G F I G Y E L É S E I N K A B Ő V Í T M É -

N Y E K R E V O N A T K O Z Ó A N

D) A második versszak több szempontból is eltér a többitől. Hol, hogyan jelenik meg ebben a szakaszban az ősz?

E L T É R É S E K A Z Ő S Z J E L E N L É T E

1.

2.

3.

E) A rőzse-dalok jelzői módosítói is az ismétlés egy változatát képviselik. Melyik változatát? Értel-mezzétek is az ismétlésben rejlő hatást!

b) Választható feladat a portfólióba

Írj megfi gyeléseid alapján rövid (8-10 mondatos) összefoglalót!

Az ismétlődés szerepe Ady Párisban járt az Ősz című versében



Összefüggő szöveget alkottál.Mondataidat a magyar nyelv szabályai szerint alkottad meg.Összegzésed tartalmazza az órán elhangzott megfi gyeléseket.Az ismétlődés vizsgálata a szöveg minden szintjére kiterjed.

4. Hozd el a következő órára egy olyan alkotás (épület, szobor, festmény, fotó, stb.) reprodukcióját, melyen nagy szerepe van az ismétlődésnek!

a) Alkossatok 4 fős csoportokat! Mutassátok be egymásnak a reprodukciókat! Mindenki mondja el, kinek milyen alkotását hozta, miért választotta!

Mondjátok el egymásnak azt is, hogy mi ismétlődik az alkotáson, és mi az ismétlés szerepe, milyen hatást vált ki, hogyan értelmezi a kompozíció egészét!

b) Nézzétek meg Huszárik Zoltán Szindbád című fi lmjének első öt percét! Figyeljétek meg az is-métlődéseket! Ezek alapján teremtsetek összefüggést közöttük és jósoljátok meg, miről szólhat a fi lm!

Ismétlődések:

A Z I S M É T L Ő D É S S Z I N T J E I 1 17

Jóslás:

Indoklás:

5. Arany János A walesi bárdok című versét már ismeritek a 6. évfolyamról. Most az ismétlődések kompozícióalkotó szerepe szempontjából elemezzük a verset.Olvasd el a keletkezés legendáját!

A walesi bárdok keletkezésének történetét legendák övezik. A köztudatban úgy él, hogy Ferenc Jó-zsef 1857-es magyarországi látogatása alkalmából felszólították a költõket, írjanak köszöntõ verset az uralkodó tiszteletére. Arany verse e hiedelem szerint mint bátor, dacos válasz vonult be hazafi as költészetünk történetébe. A történeti és irodalomtörténeti kutatások azonban nem igazolják ezt a legendát: nem tudunk ilyen hivatalos felszólításról (ámbár tudunk Ferenc Józsefet a látogatás alkal-mából dicsőítő versről), s az sem bizonyos, hogy Arany „dacos válasz”-a a császári látogatással egy idõben született. Sokkal valószínűbb, hogy belekezdett ugyan egy kelta-skót balladai modorban megalkotott s a bárdok mártíromságát feldolgozó vers írásába 1857-ben Nagykõrösön, ám szinte bizonyos, hogy a művet már Pesten fejezte be az 1860-as évek elején, feltehetõen 1862-ben. Ám nem is az a fontos, milyen alkalom ihlette meg a költõt verse megírására, hanem az, hogy A walesi bárdok nem egyszerűen politikai célzatú alkalmi vers, s mondanivalója több, összetettebb az ide-gen uralom és zsarnokság elleni tiltakozásnál.

Hallgassátok meg a verset Latinovits Zoltán előadásában!

ARANY JÁNOS: A WALESI BÁRDOK

Edward király, angol király 1Léptet fakó lován:„Hadd látom, – úgymond –, mennyit érA velszi tartomány.

Van-e ott folyó és földje jó? 2Legelőin a fű kövér?Használt-e a megöntözés:A pártos honfi vér?

S a nép, az istenadta nép, 3Ha oly boldog-e rajt’Mint akarom, s mint a barom,Melyet igába hajt?”

„Felség! Valóban koronád 4Legszebb gyémántja Velsz:Földet, folyót, legelni jót,Hegy-völgyet benne lelsz.

S a nép, az istenadta nép 5Oly boldog rajta, Sire!Kunyhói mind hallgatva, mintMegannyi puszta sir.”

Edward király, angol király 6Léptet fakó lován:Körötte csend amerre ment,És néma tartomány.


Montgomery a vár neve, 7Hol aznap este szállt;Montgomery a vár ura,Vendégli a királyt.

Vadat és halat, s mi jó falat 8Szem-szájnak ingere,Sürgő csoport, száz szolga hord,Hogy nézni is tereh;

S mind, amiket e szép sziget 9Ételt-italt terem;S mind, ami bor pezsegve forrTúl messzi tengeren.

„Ti urak, ti urak! Hát senkisem 10Koccint értem pohárt?Ti urak, ti urak!... ti velsz ebek!Ne éljen Eduárd?

Vadat és halat, s mi az ég alatt 11Szem-szájnak kellemes,Azt látok én: de ördög ittBelül minden nemes.

Ti urak, ti urak, hitvány ebek! 12Ne éljen Eduárd?Hol van, ki zengje tetteim –Elő egy velszi bárd!

Egymásra néz a sok vitéz, 13A vendég velsz urak;Orcáikon, mint félelem,Sápadt el a harag.

Szó bennszakad, hang fennakad, 14Lehellet megszegik. –Ajtó megől fehér galamb,Ősz bárd emelkedik.

„Itt van, király, ki tetteidet 15Elzengi” – mond az agg;S fegyver csörög, haló hörögAmint húrjába csap.

„Fegyver csörög, haló hörög, 16A nap vértóba száll,Vérszagra gyűl az éji vad:Te tetted ezt király!

Levágva népünk ezrei, 17Halomba, mint kereszt,Hogy sírva tallóz, aki él:Király, te tetted ezt!”

„Máglyára! El! Igen kemény – 18Parancsol Eduárd –Ha! lágyabb ének kell nekünk”;S belép egy ifju bárd.

„Ah! Lágyan kél az esti szél 19Milford-öböl felé;Szüzek siralma, özvegyekPanasza nyög belé.

Ne szülj rabot, te szűz! Anya 20Ne szoptass csecsemőt!...”S int a király. S elérte mégA máglyára menőt.

De vakmerőn s hivatlanúl 21Előáll harmadik;Kobzán a dal magára vall,Ez íge hallatik:

„Elhullt csatában a derék – 22no halld meg, Eduárd:Neved ki diccsel ejtené,Nem él oly velszi bárd.

Emléke sír a lanton még – 23No halld meg, Eduárd:Átok fejedre minden dal,Melyet zeng velszi bárd.”

„Meglátom én!” – S parancsot ád 24Király rettenetest:Máglyára, ki ellenszegűl,Minden velsz énekest!

Szolgái szét száguldanak, 25Ország-szerin, tova.Montgomeryben így esettA híres lakoma. –

S Edvárd király, angol király 26Vágtat fakó lován;Körötte ég földszint az ég:A velszi tartomány.


Ötszáz, bizony, dalolva ment 27Lángsírba velszi bárd:De egy se bírta mondaniHogy: éljen Eduárd. –

„Ha, ha! mi zúg?... Mi éji dal 28London utcáin ez?Felköttetem a lord-majort,Ha bosszant bármi nesz!”

Áll néma csend; légy szárnya bent, 29Se künn, nem hallatik:„Fejére szól, ki szót emel!Király nem alhatik.”

„Ha, ha! Elő síp, dob, zene! 30Harsogjon harsona:Fülembe zúgja átkaitA velszi lakoma…”

De túl zenén, túl síp-dobon, 31Riadó kürtön át:Ötszáz énekli hangosanA vértanúk dalát.

1857. jún.

a) Miben különbözik ez a vers a fejezetben eddig megismert versektől?

Miben egyezik? Példát is írj!

b) A walesi bárdok ballada. A műfaj egyik meghatározása szerint: „Tragédia dalban elbeszélve”. Értelmezd Greguss Ágost meghatározását az olvasott verssel kapcsolatban! Mindhárom elemre hivatkozz! Feleltesd meg a műnemeknek a három szót! (Ezt írd a második sorba!)

T R A G É D I A D A L B A N E L B E S Z É LV E


c)

Kész

íts a

ver

s al

apjá

n tö

rtén

etpi

ram

ist!

A fő

szer

eplő

2 sz

ó je

llem

zés

3 sz

ó a

hely

szín

re

4 sz

ó a

prob

lém

áról

5 sz

ó az

egy

ik e

sem

ényről

6 sz

ó eg

y m

ásik

ról

7 sz

ó a

meg

oldá

sról

8 sz

ó sz

emél

yes

véle

mén

y, r

efl e

xió


d) A következő feladatokat csoportmunkában végezzétek el! Úgy dolgozzatok, hogy munkátok eredményéről be kell számolnotok a többieknek!

Értékeljétek is munkátokat! Tegyetek javaslatot csoportotokban két dicsérőkártya odaítélésére a legeredményesebb munkatár-saknak!Lehetséges szempontok a dicsérőkártya odaítélésére:A mai csoportmunkában:A legszorgalmasabb és leghatékonyabb volt.A legjobb ötletadó volt.A legegyüttműködőbb, legsportszerűbb volt.Közzétételeteket tanárotok az alábbi szempontok szerint értékeli:A szemponttáblázatot hiánytalanul kitöltöttétek, a kérdésekre kielégítő választ adtatok.Feladatmegoldásaitokat legfeljebb 3 helyen kell kiegészíteni vagy helyesbíteni.Társaitok számára követhetően, világosan ismertettétek a feladatot és megoldását. Összegeztétek a csoport munkáját.

A) Töltsétek ki az alábbi táblázatot a vers alapján!

H E L Y S Z Í -N E K , E S E -M É N Y E K

V E R S -S Z A -K O K

J E L E N E T E K ( P Á R B E S Z É D E K )

P Á R H U Z A M O K , E L L E N T É T E K

1 .

2 . a )

2 . b )


3 .

4 .

5 .

B) Feladataitok Lotz Károly és Zichy Mihály illusztrációjához kapcsolódnak.

Versrészlet:

Versrészlet:

Válasszátok ki a versnek azt a részletét, amely a leginkább illik a képekhez!Jelöljétek meg a vers összes olyan versszakát, amely a képen ábrázoltakhoz kapcsolható!Hasonlítsátok össze a két rajzot! Miben különböznek? Melyiket tartjátok kifejezőbbnek? Miért?

H A S O N L Í T K Ü L Ö N B Ö Z I KK I F E J E ZŐ B B ,

I N D O K L Á S

Mindkét képen kiemelt a lant. Mit jelképez? Miért van kiemelt szerepe?


Mit fejez ki az alakok térbeli elrendezése?

A Z A L A K O K T É R B E L I E L H E L Y E Z K E D É S E

A T É R B E L I E L R E N D E Z É S J E -L E N T É S E

LOTZ KÁROLY

ZICHY MIHÁLY

Magyarázzátok meg, hogy miért fejezhetik ki ezek a képek a vers mondandóját!

Milyen eszközökkel teremtik meg a képek a feszültséget, drámaiságot?

L O T Z K Á R O L Y Z I C H Y M I H Á L Y

Milyen eszközökkel teremti meg a szöveg a feszültséget, drámaiságot?


C) Feladatotok a királyban lejátszódó lelki folyamat megfi gyelése.

A király szavai mellé írjátok le, mit gondolhatott, érezhetett, mi volt a szándéka, vagyis szólaltassá-tok meg belső hangjait!

E D W A R D K I R Á L Y S Z A V A I B E L S Ő H A N G J A I

„Hadd látom, – úgymond – , mennyit érA velszi tartomány.Van-e ott folyó és földje jó?Legelőin a fű kövér?Használt-e a megöntözés:A pártos honfi vér?S a nép, az istenadta nép,Ha oly boldog-e rajt’Mint akarom, s mint a barom,Melyet igába hajt?”

„Ti urak, ti urak! Hát senkisemKoccint értem pohárt?Ti urak, ti urak!... ti velsz ebek!Ne éljen Eduárd?Vadat és halat, s mi az ég alattSzem-szájnak kellemes,Azt látok én: de ördög ittBelül minden nemes.Ti urak, ti urak, hitvány ebek!Ne éljen Eduárd?Hol van, ki zengje tetteim –Elő egy velszi bárd!”

„Máglyára! El! Igen kemény –Ha! lágyabb ének kell nekünk”

„Meglátom én!” – S parancsot ádKirály rettenetest:Máglyára, ki ellenszegűl,Minden velsz énekest!

„Ha, ha! mi zúg?... Mi éji dalLondon utcáin ez?Felköttetem a lord-majort,Ha bosszant bármi nesz!”

„Ha, ha! Elő síp, dob, zene!Harsogjon harsona:Fülembe zúgja átkaitA velszi lakoma…”


Írjátok le néhány összefüggő mondatban, mi történt a királlyal, hogyan változott meg!

D) Feladatotok az udvaronc (a király közvetlen szolgálatában álló ember) és a bárdok magatartá-sának megfi gyelése.

Szavaik mellé írjátok le, mit gondolhattak, érezhettek, milyen szándékuk lehetett, vagyis szólaltas-sátok meg belső hangjukat!

A Z U D V A R O N C S Z A V A I B E L S Ő H A N G

„Felség! Valóban koronádLegszebb gyémántja Velsz:Földet, folyót, legelni jót,Hegy-völgyet benne lelsz.S a nép, az istenadta népOly boldog rajta, Sire!Kunyhói mind hallgatva, mintMegannyi puszta sir.”

„Fejére szól, ki szót emel!Király nem alhatik.”

A B Á R D O K S Z A V A I

„Itt van, király, ki tetteidetElzengi” – mond az agg;S fegyver csörög, haló hörögAmint húrjába csap.„Fegyver csörög, haló hörög,A nap vértóba száll,Vérszagra gyűl az éji vad:Te tetted ezt király!


Levágva népünk ezrei,Halomba, mint kereszt,Hogy sírva tallóz, aki él:Király, te tetted ezt!”

S belép egy ifju bárd.„Ah! Lágyan kél az esti szélMilford-öböl felé;Szüzek siralma, özvegyekPanasza nyög belé.Ne szülj rabot, te szűz! AnyaNe szoptass csecsemőt!...”S int a király. S elérte mégA máglyára menőt.

De vakmerőn s hivatlanúlElőáll harmadik;„Elhullt csatában a derék –no halld meg, Eduárd:Neved ki diccsel ejtené,Nem él oly velszi bárd.Emléke sír a lanton még –No halld meg, Eduárd:Átok fejedre minden dal,Melyet zeng velszi bárd.”

Hol találtok ismétlődést? Mi a szerepük?


E) Feladatotok a vers ismétléseinek vizsgálata: mi, hol, milyen formában ismétlődik, mi a hatása, szerepe az egyes ismétléseknek?

a) Hasonlítsátok össze az 1., 6. és 26. versszakokat! Mi a szerepük a kompozíció egészében, mi a variációk hatása?

b) A 2. és 4., a 3. és 6. versszak ismétlésének mi a szerepe?

c) Figyeljétek meg a 8. és 11. versszakot! Ki beszél? Mi a jelentősége az ismétlésnek?

d) A 10. és 12. versszak variációs ismétlései mit fejeznek ki?

e) A 14. szakaszban az ismétlés melyik formája van jelen, mi a hatása? Hol ismétlődik ez a moz-zanat a későbbiekben?


f) A 15. és 16. versszak ismétlésében csak a beszédhelyzet változik. Mi a hatása?

g) Vizsgáljátok meg a bárdok szavaiban az ismétlődéseket! Mit tapasztaltok?

h) Hasonlítsátok össze a 27. és 31., illetve a 28. és 30. szakaszt! Mi, hogyan ismétlődik?

i) A harmadik kompozíciós egység fontos eszköze az ellentét. Gyűjtsétek össze az ellentéteket! Felfogható-e az ellentét az ismétlődés egyik típusaként?

F) Készítsetek képregényt a vers alapján!

A képregény minimum 6, maximum 10 kockából álljon!Tagoljátok a képregényt az ismétlődések szerint! A szereplők (az elbeszélő is) szavaiban fi gyeljetek az ismétlődésekre, emeljétek ki ezeket a buborékokban, a képaláírásokban!


6. Olvasd el az alábbi visszatekintő összegzést az ismétlésről! Emelj ki belőle 12 kulcs-szót, kifejezést vagy kulcsmondatot és tanuld meg!

Az ismétlés az irodalmi szövegekben a nyelvi egységek, hallható vagy látható elemek visz-szatérése változatlanul vagy módosult formában. Alapfeltétele a folyamat tagoltsága, az egy-mástól különböző jelenségek váltakozása. Az ismétlés tehát elválaszthatatlan a változástól. A klasszikus retorika szemszögéből tekintve az ismétlődés bővítésen alapuló alakzat. Az is-métlődésen alapuló alakzatok elsősorban a szavakhoz fűződnek, a szavak mozgásformáit rögzítik. A szó teljes ismétlésén alapul pl. Babits Mihály Fekete ország című verse (43-szor ismétli meg a fekete szót):

csontig, velőig feketefeketefekete, fekete, fekete.Fekete föld és fekete tenger…

Az ismétlés jellegű alakzatok számát megsokszorozza a kifejezés vagy a jelentés módosítá-sán alapuló variáció. Az alakzatok egy része megőrzi a szó fogalmi magvát tartalmazó szótőt, és szabadon variálja a toldalékokat. A szó jelentését módosítják kisebb-nagyobb mértékben más alakzatok. Az ismétlődés-élmény mindenekelőtt szót vagy szótőt alkotó hangsor vissza-térésén alapul, mint pl. József Attila Az én szívem című versében: „Aki halandó, csak halandót / szerethet halhatatlanul.”


Ismétlésnek számít a szinonim (hasonló értelmű) szavak halmozódása is. Mivel a szavak mondatokba foglalt kijelentésekben ismétlődnek, a szóismétlés voltaképpen részleges mon-datismétlés. A mondatok ismétléseire épül pl. Ady Endre Májusi zápor után című verse:

Ott, a záporverte mezőn, Piros dalra gyújtott a vér,Piros dalra gyújtott a vér.

A jelentés szintjére korlátozódó ismétlés kevésbé szembeszökő, mint a mondatok teljes vagy részleges visszatérése. Az értelmi ismétlés egyik formája, amikor a mondatok tartal-mi azonosságát a szavak különbözősége leplezi. Ezen az eljáráson alapul a Bibliából jól is-mert gondolatritmus. Az esztétikai élmény létrejöttében fontos szerepet tölt be a hangok, ill. hangtulajdonságok ismétlése. Szabályosabbá teszik a hangok elosztását tudatosan alkalma-zott költői játékszabályok, pl. a sorvégi szótagok magánhangzójának vagy a teljes szótagnak a megismétlése vagy egy szókezdő hang, többnyire mássalhangzó visszatérése a sor vagy a versszak más szavainak élén. Ez utóbbin alapul az alliteráció, amelyre Áprily Lajos Március című versének ez a sora is épül: „És hökken a hó a hideg havason.”

A verses költői szöveget elsősorban a prozódiai (ritmikai: hangsúly, hosszúság, mérték) sa-játságok ismétlődése különbözteti meg más természetű szövegektől. Az irodalmi művek szövegszerkezetében az ismétlésre való törekvés a grammatikai szabályok mellé lépő egyik formaalkotó alapelv, de az ismétlés az alkotások határain is túlvezet. Ennek legegyszerűbb formája a közvetett vagy közvetlen idézet.

7. K Ü L Ö N L E G E S P O Z Í C I Ó K A M A G Y A R M O N D A T B A N

Újra a mondatok szórendjét vizsgáljuk a következőkben. A módszer már ismerős lehet hete-dik osztályból: mindenféle lehetséges szórendekkel fogunk kísérletezni. Azt fogjuk részlete-sebben megvizsgálni, mi változik a szórendben, ha tagadást, kérdést csinálunk a mondatból, illetve abban az esetben, ha a mondat egyik vagy másik névszói szerkezete olyan kifejezése-ket is tartalmaz, amilyen például a minden, a néhány vagy a legalább kettő.

1. Rakjátok sorba a kártyán kapott szavakat a lehető legtöbbféle módon! (Nem kell, hogy jó magyar mondat legyen!)

a) Jegyezzétek is fel a lehetséges sorrendeket!

b) Jelöljétek csillaggal az olyan mondatokat, amelyek semmilyen intonációval, semmilyen szöveg-környezetben nem fordulhatnak elő!

c) Jelöljétek felkiáltójellel azokat a mondatokat, amelyek többféle intonációval, többféle szöveg-környezetben is előfordulhatnak!

d) A többféle szövegkörnyezetbe illeszthető mondatokra írjatok egy-egy rövid párbeszédes pél-dát!


A magyar mondat szórendjéről (emlékeztető)

Korábban tanultátok, hogy a magyar mondat alakjának egyik fő meghatározója, hogy a benne lévő kifejezések hogyan kapcsolódnak az előzőekben mondottakhoz (és ahhoz, ami-vel folytatni fogjuk a beszélgetést). Így volt szó a TOPIKRÓL (amit LÉLEKTANI ALANYNAK is neveznek): ez jelöli azt a dolgot, amelyről mondani akarunk valamit (maga a mondat is erről szól, de általában még a folytatása is). A topik szerepet betöltő szerkezet tipikus helye (mondatbeli pozíciója) a mondat elején van.

A KOMMENT (lélektani állítmánynak is nevezik) fejezi ki azt, amit a mondatban a topikról vagy a topikokról állítunk. Például: Jóskát felhívták az iskolából. Topik: Jóskát – róla fogunk beszélni, nem az iskoláról; komment: felhívták az iskolából. A magyarban a legegyszerűbb (semleges) mondat két részből áll: a topikból, ami a mondat első felét alkotja és a komment-ből, ami a mondat második felét alkotja.

Sok magyar mondatban találunk FÓKUSZBAN álló kifejezést. Ez olyan kifejezés, amely-nek nagy hangsúlya van, és közvetlenül a ragozott igealak előtti mondattani pozícióban áll (úgy, hogy ha az ige igekötős, az igekötő az ige után kerül). Például: JÓSKÁT hívták fel az iskolából. A fókusznak is a mondat elhangzásának körülményeihez van köze. Az ilyen mon-dat mindig valamilyen (kimondott vagy kimondatlan) kérdésre válaszol, vagy szembe van állítva egy hasonló mondattal. Például: Kit hívtak fel? JÓSKÁT (hívták fel). Mivel a fókuszos mondatban csak a fókuszos kifejezés hordoz új információt, a mondat többi része általában elhagyható. A fókusz egyben KIMERÍTŐ ÉRTELMŰ is: ha azt mondom, hogy JÓSKÁT hívták fel az iskolából, akkor azt is mondom, hogy mást nem hívtak fel.

Fókuszos mondatokban gyakori az úgynevezett KONTRASZTÍV TOPIK is. Ez olyan kifeje-zés, amely a fókuszhoz hasonlóan szembeállítást fejez ki, de NEM KIMERÍTŐ értelmű. Pél-dául: TEGNAP (viszont) JÓSKÁT hívták fel. Itt a tegnap nyilván szembe van állítva valamivel (például azzal, hogy tegnapelőtt vagy ma kit hívtak fel), de nem kimerítő értelmű (nem biztos, hogy Jóskát csak tegnap hívták fel).

2. Húzzon minden csoport egy szókártyát a következő szavak közül: miért, nem, ritkán, csak, gyakran, hogyan!

a) Illesszétek be az új szót a meglevő mondatokba!

Írjátok le az összes lehetőséget az alábbi táblázat szerint! Megoszthatjátok a munkát: legyen, aki a lehetséges sorrendeket írja, legyen, aki a rossz sorrendeket; segítségül megadjuk, hogy 24 mon-datnak kell lenni összesen.

K Ü L Ö N L E G E S P O Z Í C I Ó K A M A G Y A R M O N D A T B A N 1 3 3

J Ó S O R R E N D E K R O S S Z S O R R E N D E K

b) Jelöljétek felkiáltójellel azokat a mondatokat, amelyek többféle intonációval, többféle szöveg-környezetben is előfordulhatnak!

3. Nézzétek át a táblázat jobb oldali oszlopát! Vajon miért rosszak ezek a mondatok? Mindenki fogalmazzon meg egy feltételezést!

Feltételezéseink:

4. Most egy másik csapattal fogtok együtt dolgozni.

a) Próbáljátok meg az eddigi jó sorrendekbe beleilleszteni a másik csoport szavát! Írjatok le né-hány lehetséges és néhány nem lehetséges variációt! (De nem kell minden lehetőséget leírno-tok.)


b) Figyeljétek meg, hogy hová tudtatok és hová nem tudtatok újabb szót beilleszteni! Fogalmaz-zatok újabb feltételezéseket arról, hogy mi lehet a nyelvtani szabály!

Feltételezéseink:

5. Vessétek össze az összes eddigi feltételezéseiteket! Gondoljátok át újra őket és írja-tok fel két feltételezést a táblára a nektek kijelölt helyen! (Írjátok le ide is!)

6. Fogalmazzátok meg a szabályokat!

LEHETSÉGES SZÓRENDI MINTÁK

A magyar mondatokban bizonyos fajta kifejezések csak bizonyos helyeken állhatnak (ezt láttuk például a TOPIK és a FÓKUSZ esetében). Bár a magyar nyelvre gyakran mondják, hogy „szabad a szórendje”, ez csak a ragozott igealak után álló bővítmények sorrendjére igaz.

Azt is láthattátok, hogy bizonyos kifejezések (pl. miért, nem, ritkán, csak, gyakran, hogyan) csak néhány helyzetben állhatnak a mondatban, ezeknek egyáltalán nem „szabad” a sorrendjük.

Például nem lehet így mondani: Hogyan Pista megmenekült?


7. Bővítsétek minél több kifejezéssel a következő egyszerű mondatokat! (A szórend megváltoztatható.)Üljetek le egymással szemben. Minden egyes, valamilyen módon kibővített mondat el-hangzása után a szemközt ülő magyarázza el annak jelentését, mondjon egy olyan szi-túációt, amelyben az adott mondat elhangozhat!

Ne ijedjetek meg attól, ha egy mondatnak furcsa a jelentése, vagy egyszerűen értelmetlennek tűnik, próbáljatok arra koncentrálni, hogy formailag lehetséges-e, elképzelhető-e az adott mondat!Az elhangzottak közül csak azokat a mondatokat jegyezzétek le, amelyek kilógnak az eddig felál-lított szórendi szabályaitok alól!

a) Jóska délután bevitte a zebrát a ketrecbe.

b) Egy érdekes cikket olvastam az Élet és Tudományban a cibetmacskafélékről.

c) Joli nekem adta örökbe a sárga tollát.

d) Az angolóra elmarad.

8. Rákérdezés

a) Egy történet részletét kapod meg kártyán. Olvasd el bekezdésenként, és minden bekezdés végén írj fel egy-két kérdést a folytatással kapcsolatban!

b) Most olvasd fel azokat a kérdéseket, amelyeket lejegyeztél! Társad ebből megpróbálja kitalálni, hogy mi lehetett a nálad lévő részletben!


9. Csoportosítsd az előző feladatnál leírt kérdéseket az általad választott szempontok szerint!

a) A szempontok:

b) A csoportosítás:

10. Kérdő mondatok

a) Fogalmazz meg önállóan egy feltételezést, hogy mi lehet a kérdő mondatok szórendjére nézve a szabály!

b) Fogalmazd meg precízen a szabályt!


A KÉRDŐ MONDATOK SZÓRENDJE

Ezekben a gyakorlatokban KIEGÉSZÍTENDŐ KÉRDÉSEKKEL is találkoztatok. Ezek olyanok, ame-lyekben KÉRDŐSZÓ (pl. ki, hogyan, mit) jelöli, hogy mire kíváncsi a kérdező. Láthattátok, hogy a kérdőszavak a fókuszhoz hasonlóan közvetlenül megelőzik a ragozott igealakot (ha az igealak igekötős, az igekötő is hátra kerül): Hogyan jött ki a barlangjából? Mit vett észre a szabómester? A fenti kísérleteitekből az is kiderülhetett, hogy a Miért? kérdőszó kivételes, mert őt még egy fókuszos kifejezés is követheti: Miért Julit hívtad el? A többi kérdőszó esetében azonban nem lehetséges, hogy fókusz is legyen a mondatban: *Mikor Julit hívtad el?

Olyan kérdések is vannak, amelyekben nincs kérdőszó: azt kérdezik, hogy egy bizonyos állítás igaz-e vagy sem. Mint tudjátok, ezeket ELDÖNTENDŐ KÉRDÉSEKNEK nevezik. Az el-döntendő kérdések a magyarban ugyanolyan szórendűek, mint a kijelentések, csak az EMEL-KEDŐ–ESŐ DALLAM jelöli, hogy kérdésről van szó (a helyesírásban meg a kérdőjel):

Pista elment a buliba? Elment Pista a buliba? Pista ment el a buliba? Szokott télen esni a hó? Télen szokott esni a hó?

Végül alárendelt mondatban is lehet kérdéshez hasonló tagmondat, például: Azt szeretném tudni, (hogy) beteg-e Mari; Megmondta, hogy hol találom meg a pólómat. Ezeknek a tag-mondatoknak az alakja majdnem olyan, mint a kérdő mondatoké. Az alárendelt eldöntendő kérdéseknek van egy jellegzetessége: az állítmányi rész után álló -e szócska.

11. Dolgozzatok párban. Az egyikőtök olvassa fel az alábbi szövegek valamelyikét, mási-kótok pedig aláhúzással próbálja meg bejelölni, hol hallott hangsúlyt. (Ha elkészül-tetek, cseréljetek.)

– Elmegyünk holnap moziba?

– Nem, holnap Pistáéknál lesz buli.

– Hívtátok a Katit a verseny ügyében?

– Nem, azt mondta, hogy nem akar indulni.

12. Most üljetek össze egy másik párossal és négyen beszéljétek meg, hogy ki hol hallott hangsúlyokat!

13. Fogalmazzatok hipotéziseket arról, hogy mi lehet a magyarázata a hangsúlyminták-nak!

Ir tóhangsúly és lapos hangsúly

Azt is megfi gyelhetted, hogy a magyar mondatban a szórend a hangsúlyozással is össze-függ. Például láttátok, hogy a FÓKUSZBAN álló kifejezésnek mindig nagy hangsúlya van. Most az is kiderült, hogy a fókuszos kifejezést más hasonlóan hangsúlyos kifejezés nem is követheti; a fókusz mintha „kiirtaná” maga után a főhangsúlyokat. Ezért az ilyen hangsú-lyozású mondatokat IRTÓHANGSÚLYOSNAK nevezik a nyelvészek.

A fókusz nélküli mondatok hangsúlyozását LAPOSNAK mondjuk, mert viszonylag egyen-letes, egyforma nagyságú főhangsúlyok követik egymást benne.

14. Mennyiségjelölők

a) Alakítsd át az alábbi szöveget úgy, hogy a többes számú névszói szerkezeteket mennyiségjelö-lősökkel helyettesíted! Ahol kell, húzd ki a zárójelbe tett toldalékot!

A focisták bejöttek a pályára. Percek múlva már gólokat lőttek a vendégcsapatnak. Nemsokára már melegítettek a kispadon ülő tartalékosok. De a bíró a legjobb hazai játékosokat kiállította. Ekkor lett izgalmas a játék, percek múlva már döntetlenre álltak a csapatok. A nézők közül a vendégszurkolók tomboltak, ki kellett őket vezetni.

____________ bejött(ek) a pályára. ______________ múlva már _______________ lőttek a

vendégcsapatnak. Nemsokára már melegített(ek) a kispadon ülő _____________________. De

a bíró __________________________________________________________ kiállította. Ek-

kor lett izgalmas a játék, ___________________ múlva már döntetlenre állt(ak) _____________.

_______________ közül ______________________ tombolt(ak), ki kellett _______________

vezetni.

b) Csoportosítsd az általad beírt mennyiségjelölős kifejezéseket a felépítésük szerint!

A F E J F Ő N É V A F E J M E L L É K N É V A F E J S Z Á M N É V



15. Pozitív és negatív mennyiségjelölők

a) Próbáld meg megalkotni a következő mondatok ellenkezőjét!

1. SOKAN NEM VESZNEK ESŐKABÁTOT.

2. MAJDNEM MINDENKIVEL SOKAN TÁNCOLTAK.

3. PISTÁT RITKÁN LÁTTÁK EGYEDÜL.

4. GYAKRAN SENKI SE HOZ SOK VIRÁGOT.

b) Figyeld meg, hogy mit változtattál a mondatban!

1.

2.

3.

4.

A pozitív és a negatív értelmű mennyiségjelölők helye a mondatban

A fenti gyakorlatokban olyan kifejezések is előfordultak, amelyek azt fejezik ki, hogy egy bizonyos esemény, folyamat, állapot HÁNY ALKALOMMAL fordul elő. Az ilyen kifejezéseket is mennyiségjelölőknek nevezzük, mint a névszói szerkezeten belülieket. A MENNYISÉGJE-LÖLŐKNEK sem „szabad” a szórendjük: mindig a komment elején, a ragozott igealak előtt állnak.

Megfi gyelhettétek azt az érdekes jelenséget, hogy a NEGATÍV ÉRTELMŰ mennyiségjelölők a fókuszhoz hasonlóan közvetlenül a ragozott igealak előtt állnak: Ritkán jön el látogatóba, nem pedig Ritkán eljön látogatóba. A nem negatív értelműek nem így viselkednek, sőt, őket még fókusz is követheti: Mindig meglátogatom Pistát. Mindig Pistát látogatom meg.

Végül maga a TAGADÓSZÓ (nem, ne) felemás módon viselkedik, valahogy úgy, mint a miért kérdőszó: Nem látogattam meg Pistát. Nem Pistát látogattam meg.


16. Töltsd ki a kilépőkártyát!

1. Mi volt számodra a legérdekesebb az elmúlt pár órán?

2. És mi volt a legkevésbé érdekes?

3. Szerinted az, amit a magyar mondat felépítéséről most megtudtál, hasznos lehet majd különböző szövegértelmezési helyzetekben? Ha igen, miért? Ha nem, miért nem?

4. Szerinted az, amit az elmúlt pár órán tanultál, hasznos lesz majd a hétköznapi kommuni-kációs helyzetekben való boldogulásban? Ha igen, miért? Ha nem, miért nem?

5. Milyen kérdések merültek fel az anyaggal kapcsolatban az elmúlt órákon, amelyekre nem kaptál választ?

8. Ö N Á L L Ó V E R S E L E M Z É S I G Y A K O R L A T

A fejezet korábbi részeiben egy-egy szempontot kiemelve értelmeztünk, elemeztünk költői alkotásokat. A következőkben az elsajátított ismeretekről adtok számot úgy, hogy valameny-nyi szempontot érvényesítitek egy-egy vers elemzésében, először közös munkával, majd kér-dések segítségével önállóan.

1. Dolgozzatok párokban! A megadott lehetséges elemzési szempontokat töltsétek meg tartalommal! Lapozzátok át a fejezetet ismereteitek rendszerezéséhez!

A szempontok tartalmát kérdések formájában is megfogalmazhatjátok, pl.: milyen a verselése?

S Z E M P O N T M I T A R T O Z I K A S Z E M P O N T H O Z ?

SZERKEZET, KOMPOZÍ-

CIÓ

SZÓKÉSZLET

VERSMONDATOK

FORMA ÉS HANGZÁS

ÉRTÉKSZERKEZET

ÉRTÉK-SZEMBEÁLLÍTÁ-

SOK

ADY ENDRE: A TISZA-PARTON

Jöttem a Gangesz partjairól, Gémes kút, malom alja, fokos,Hol álmodoztam déli verőn, Sivatag, lárma, durva kezek,A szívem egy nagy harangvirág Vad csókok, bambák, álom-bakók.S fi nom remegések: az erőm. A Tisza-parton mit keresek?

1905


2. Elsőként Ady Endre A Tisza-parton című versét elemezzük. A szöveg megértéséhez közelebb visz, ha Ady hasonló témájú verseihez kapcsoljuk.

a) Olvassátok el az alábbi Ady-verseket!

Keressetek a csoportotoknak megfelelően A Tisza-parton címűhöz illeszkedő gondolatokat, olyan témákat, kifejezéseket, poétikai eljárásokat, értékszemléletbeli egyezéseket, amelyek ismétlődnek az itt közölt versekben! A csoportban elvégzett feladatot közzé kell tenni, erre minden csoportnak 3 perce van.

A HORTOBÁGY POÉTÁJA A MAGYAR UGARON

Kúnfajta, nagy szemű legény volt, Elvadult tájon gázolok:Kínzottja sok-sok méla vágynak, Ős, buja földön, dudva, muhar.Csordát őrzött és nekivágott Ezt a vad mezőt ismerem,A híres magyar Hortobágynak. Ez a magyar Ugar.

Alkonyatok és délibábok Lehajlok a szent humuszig:Megfogták százszor is a lelkét, E szűzi földön valami rág.De ha virág nőtt a szívében, Hej, égig-nyúló giz-gazok,A csorda-népek lelegelték. Hát nincsen itt virág?

Ezerszer gondolt csodaszépet, Vad indák gyűrűznek körül,Gondolt halálra, borra, nőre, Míg a föld alvó lelkét lesem,Minden más táján a világnak Régmult virágok illataSzent dalnok lett volna belőle. Bódít szerelmesen.

De ha a piszkos, gatyás, bamba Csönd van. A dudva, a muhar,Társakra s a csordára nézett, A gaz lehúz, altat, befedEltemette rögtön a nótát: S egy kacagó szél suhan elKáromkodott vagy fütyörészett. A nagy Ugar felett.

LELKEK A PÁNYVÁN A MAGYAR MESSIÁSOK

Kipányvázták a lelkemet, Sósabbak itt a könnyekMert fi cánkolt csikói tűzben, S a fájdalmak is mások.Mert hiába korbácsoltam, Ezerszer MessiásokHiába űztem, hiába űztem. A magyar Messiások.

Ha láttok a magyar Mezőn Ezerszer is meghalnakVéres, tajtékos, pányvás ménet: S üdve nincs a keresztnek,Vágjátok el a kötelét, Mert semmit se tehettek,Mert lélek az, bús magyar lélek. Óh, semmit se tehettek.

Ö N Á L L Ó V E R S E L E M Z É S I G Y A K O R L A T 1 4 3

A GARE DE L’ESTEN VÍZIÓ A LÁPON(részletek) (részlet)

Én elmegyek most, hazamegyek, Ez itt a láp világa. Szürke,Már sziszeg, dohog a vonat, Silány, szegény világ. Megülte Még itt van Páris a szívemen. Az örök köd, mely egyre rémít.S elránt az alkonyat. A láplakók közt várom én itt Az én szép, fényes reggelem.Most fűt bolond-sok álmom aláA füttyös, barna szörnyeteg. Rémek között, gomolygó ködbenHolnap fehérebb én leszek-e, Elszürkül minden itt a lápon,Vagy a svájci hegyek? A lelkem villan néha-néha, Szikráit a rémekre hányomHolnap fehérebb én leszek, én, S hogy el ne izzék, hogy legyen:Téli sírkertek szele jő, A szürkeségből néha-néhaKüldi már a csókjait nekem Kidugom büszke, nagy fejem.A magyar Temető. Vagyok fény-ember ködbe bújva,Óh, az élet nem nagy vigalom Vagyok veszteglő akarat,Sehol. De ámulni lehet. Vagyok a láplakók csodája,Szép ámulások szent városa, Ki fényre termett, s itt maradPáris, isten veled. Ködomlasztó reggelre várva,(…) Várván, jön-e a virradat.Dalolj, dalolj. Idegen fi ad Daltalan tájra megy, szegény:Koldus zsivaját a magyar Ég,Küldi már felém.

Fagyos lehellet és hullaszagSzáll ott minden virág felett.Elátkozott hely. Nekem: hazám.A naptalan Kelet.

Mégis megyek. VisszakövetelA sorsom. S aztán meghalok,Megölnek a daltalan szivekS a vad pézsma-szagok.


A)

P Á R H U Z A M B A Á L L Í T H A T Ó

S O R O K , T É M Á K

É R T É K S Z E R -K E Z E T,

É R T É K E L É S , É R T É K -

K I F E J E Z É S E K

A Z O N O S P O É T I K A I

M E G O L D Á S O K

A TISZA-PARTON

A HORTOBÁGY

POÉTÁJA

A MAGYAR

UGARON

B)








A TISZA-PARTON

LELKEK A

PÁNYVÁN

A MAGYAR

MESSIÁSOK


C)








A TISZA-PARTON

A GARE DE

L’ESTEN

VÍZIÓ A LÁPON

D)

Minden versből két meghatározónak vélt jellemzőt válasszatok!A közzététel során fűzzetek rövid magyarázatot a kiemelt részekhez, az ezekben megnyilvánuló ér-tékelésre!

A L Í R A I É N J E L L E M ZŐ J E A K Ö R N Y E Z E T J E L L E M ZŐ J E

A HORTOBÁGY

POÉTÁJA

A MAGYAR

UGARON

LELKEK

A PÁNYVÁN

A MAGYAR

MESSIÁSOK

A GARE DE

L’ESTEN


VÍZIÓ A LÁPON

Jegyzetek a versekből vett idézetekben megnyilvánuló értékelésről:

E) Értelmezzétek a hat vers egy-két részletét a megadott szempont szerint!

M I T M O N D A B E S Z É L Ő R Ő L ?

M I T M O N D A K Ö R N Y E Z E T R Ő L ?

I. De ha virág nőtt a szívében,A csorda-népek lelegelték.

Minden más táján a világnakSzent dalnok lett volna belőle.

II. Hej, égig-nyúló giz-gazok,Hát nincsen itt virág?

Vad indák gyűrűznek körül

III. Kipányvázták a lelkemet,Mert fi cánkolt csikói tűzben

véres, tajtékos, pányvás mén

IV. Ezerszer MessiásokA magyar Messiások.

S üdve nincs a keresztnek,Mert semmit se tehettek,

V. Mégis megyek. VisszakövetelA sorsom. S aztán meghalok,Megölnek a daltalan szivekS a vad pézsma-szagok.

VI. Vagyok fény-ember ködbe bújvaVagyok veszteglő akarat,Vagyok a láplakók csodája,Ki fényre termett, s itt maradKödomlasztó reggelre várva,


Közzétételetek során utaljatok arra is, hogy a választott kifejezések hogyan értékelnek!Értékelés, értékszerkezet (környezet és beszélő):

I.

II.

III.

IV.

V.

VI.

A megbeszélés után valamennyi csoport végezze el az alábbi összegzést!


b) Tekintsétek át eddigi munkátokat és összegezzétek! Törekedjetek most a részletekből követke-ző általánosabb megállapításokra!



É R T É K S Z E R K E Z E T,É R T É K E L É S , É R T É K -


A Z O N O S P O É T I K A I M E G O L D Á S O K

3. Összegzés

a) Összegezd saját magad számára az előző feladat tanulságait 8-10 soros összefüggő szöveg-ben!

Minden második sorba írj, hogy legyen helyed javítani!


Ha elkészültél, olvasd fel írásodat csoporttársaidnak és hallgasd meg véleményüket, Te is adj taná-csot, hogy minél világosabb, pontosabb legyen, amit írtak!

b) Lapozz vissza a múlt órai házi feladathoz, olvasd újra az utolsó két bekezdést! Az ismétlés mely fajtáira találhattál példát az elvégzett feladatsorban?

TÖBB NYELVI SZINT ELEMZÉSE EGYÜTT – ADY ENDRE: A TISZA-PARTON

Adynak ez a verse az 1906. február elején megjelent Új versek című kötetéből való. Versei kiérlelt társa-dalomszemléletről és jelképteremtő módszerről ta-núskodnak, ahogy az előző feladatokban megfi gyel-hettük. Ezzel Ady nyomban élvonalába került annak a csatározásnak, amelyet a magyar feudalizmus el-len folytattak a polgári átalakulás hazai képviselői. A Párizst frissen megjárt Ady az Új versekben kü-lön ciklust szánt ennek a problémakörnek A ma-gyar Ugaron címmel, mutatva, hogy vállalja a har-cot a „Hortobágy”, a „magyar mező”, a „Puszta”, az „Ugar” ellen. Ez egyben a költő lázadása is, hiszen a

„lelkek temetője” ez az elmaradottság: nem tudja kibontakoztatni a benne rejlő képessége-ket, nem tudja megalkotni önmagát, személyiségét. A Tisza-parton eszmei mondanivalója, művészi üzenete tulajdonképpen ennyi, s hogy az adott időben ez a legfontosabb prob-lémája lehetett a magát megalapozó, képességeit megszervező Adynak, mutatják a rokon motívumokat hordozó költemények ugyanebből a kötetből, amelyek közül ötöt az előző feladatban olvashattál.

4. A vers és szerzője

a) A képektől, helyszínektől elvonatkoztatva, azokat nem használva fogalmazd meg saját szavaid-dal, hogy A Tisza-parton lírai hőse, beszélője milyen alapérzését, milyen a világhoz és önmagá-hoz való viszonyulását fogalmazza meg!

b) Szükséges-e egy vers megértéséhez a keletkezés körülményeinek ismerete? Írd le indoklással véleményedet 3 mondatban!


5. Ebben a feladatban azt vizsgáljátok a megadott szempontok szerint haladva, hogy milyen nyelvi tényezők befolyásolják a jelentéstulajdonítást.

a) Végezzétek el a csoportotoknak kijelölt feladatot!

A) Vizsgáljátok meg a vers szerkezetét! Hogyan szerveződik a kompozíció? Milyen kapcsolat, vi-szony van a szerkezeti egységek között?

B) Vizsgáljátok meg a vers szavait (elrendezés, jelentés) és mondatszerkesztését!


C) Vizsgáljátok meg a vers hangzását! (szavak hangrendje, a sorok ritmusa, rímek)

D) Vizsgáljátok meg a versben megjelenő értékeket!


b) Vessétek össze kutatásotok eredményeit az alábbi értelmezésekkel!

Használjátok az alábbi jeleket: = nálunk is szerepel, + = csak a szövegben szerepel, új infor-máció

Egészítsétek ki az olvasottak alapján jegyzeteiteket!

A munka menete csoportonként a következő:

Az 1. tanuló olvas egy bekezdést, a

2. saját szavaival összefoglalja a bekezdésben szereplő információt, a

3. megállapítja, hogy az ő jegyzeteikben szerepel-e ez, a

4. javaslatot tesz a jegyzet kiegészítésére, ha erre szükség van. A kör így folytatódik a szöveg végéig.

A munka utolsó fázisa, hogy a csoportok elolvassák és jegyzetelik azokat a részeket, amelyekkel nem ők foglalkoztak.

A) A szerkezet

A szöveg – a címet leszámítva – két nagyobb kompozíciós (szerkezeti) egységre, két szakaszra ta-golódik. Az első egy eszményi, idilli táj és egy ennek megfelelő lélekállapot rajza, a második ennek ellentéte: sivár, durva, érzéketlen környezet s az ebben a környezetben helyét nem lelő beszélő elkeseredett költői kérdése.

Mindkét egység további alegységekre bomlik. Az első szakasz és a második szakasz utolsó sora ugyanis inkább kommentár, kiegészítés, értelmezés az általuk közrefogott, keretbe foglalt, és egy-mással ellentétben álló leíró részekhez képest. A keretjelleget erősíti az e sorokban megjelenő és – mint azt látni fogjuk – jelképessé váló két folyónév.

A két szembenálló hangulatot és értékrendet sugárzó leíró szövegrész és a két refl exió szimmet-rikus A–B–B–A szerkezetet alkot (ahol az A, illetve a B részek természetesen csak jellegükben azonosak).

A két versszak, az „ott” és „itt” ellentéte a vers leglényegesebb kompozíciós elve. Azt is mondhat-juk, ez a két négysoros egység mindenben ellentéte egymásnak, ami csak költészetben elképzel-hető.

B) Szóhasználat és mondatszerkesztés

Az első versszakot teljes szerkezetű mondatok alkotják, míg a második szakasz első három sora egyetlen hiányos mondat (kilenc, olykor jelzővel kiegészített, bővített alany – állítmány nélkül).

Az első szakasz mindkét összetett mondata harmonikus, kiegyensúlyozott felépítésű. Az első két tagmondatban a párhuzamos, izokolón jellegű, a második kettőben a chiazmus (keresztforma) jellegű szerkezet biztosítja ezt.


Az első két tagmondatban – ahol a második az elsőnek alárendelt helyhatározói mellékmondat – az állítmányi rész – helyhatározói részszerkezet ismétlődése teremti meg a nyelvtani, mondattani harmóniát:

1. Jöttem a Gangesz partjairól.

2. Álmodoztam déli verőn.

Ugyanezt a szimmetriát tapasztaljuk a második két sorban, három eltéréssel. Az egyik az, hogy itt nem igei, hanem névszói állítmányok szerepelnek, a másik, hogy ezekben a mondatokban nem rejtett, hanem főnévvel kifejezett alany található. A harmadik, hogy a két tagmondat viszonya nem alá-, hanem mellérendelő:

1. A szívem egy nagy harangvirág

2. S fi nom remegések: az erőm.

A megforduló szórend (a chiazmus) ugyanakkor elbizonytalanítja ezt a szerkezetet. Ez a szerke-zeti megoldás a harmónia, a szimmetria mellett a szöveg változatosságát, színességét is bizto-sítja.

A második szakasz első három sorában nincs ige, nincs állítmány: jelzõk és fõnevek (állítmány nél-küli alanyok) sorakoznak itt egymás után. A három sor ettől egyhangú, monoton lesz, s e nyelvtani egyhangúság nyilvánvalóan egybeesik a tartalmi ürességgel, sivársággal. Az igék hiánya mozdu-latlanságot, változatlanságot és változtathatatlanságot sugall. A szakaszt záró költői kérdés erre a kilátástalan, értékszegény állapotra refl ektál.

Érdemes felfi gyelni arra, hogy a vers első és utolsó mondata szerkezetében is utal egymásra: a szórendet tekintve ellentétesek egymással, pontosabban egymás tükörképei, összekapcsolva, egymáshoz rendelve szabályos chiazmust alkotnak az állítmányi rész bővítményeinek sorrendje mi-att:

Jöttem a Gangesz partjairól [...] A Tisza-parton mit keresek?

C) A hangzás

A magas és mély hangrendű magánhangzók arányát vizsgálva első olvasásra is föltűnik, hogy az első szakaszban ez az arány a magas, a másodikban a mély hangok irányába tolódik el, bár nem azonos mértékben. (Az első szakaszban az arány 19:16, a másodikban 10:25.) Mint általában, a magas hangok itt is kellemes, derűs, a mély hangok komor hangulatot árasztanak.

A Tisza-parton ritmusáról, verseléséről sokat vitáztak a verstan szakértői. (1979-ben tudományos vitát is rendeztek a kérdésről.) Mint Ady legtöbb verse, ez a szöveg is szimultán verselésű: a sorok hangsúlyos és egyben időmértékes ritmust is mutatnak. A hangsúlyos értelmezés szerint a vers hangulati-tartalmi fordulópontján elhelyezkedő 4. és 5. sor kivételével 5 + 4 osztású kétütemű sorok alkotják a művet. A kivételt képező két sor háromütemű és szimmetrikus elhelyezkedésű (2 + 4 + 3, illetve 3 + 4 + 2). Az eltérő ritmus is, a szimmetrikus felépítés is kiemeli a két szakasz közötti váltást, ellentétet.


Az időmértékes értelmezésben daktilusok és spondeusok (mások fölfogása szerint choriambusok) váltakoznak jambikus lejtésű sorokkal. A vers aprólékos verstani elemzésétől itt természetesen el kell tekintenünk, néhány összefüggésre azonban mindenképpen érdemes fölfi gyelni. Az első sza-kasz kezdősorának képlete ez:

Jöttem a Gangesz partjairól

⎯ ∪ ∪ ⏐ ⎯ ⎯ ⏐ ⎯ ∪ ∪ ⏐ ⎯

A sor ritmusa követi tartalmát, hangulatát. Az első versláb, a daktilus – a rövid szótagok révén – friss, pattogó indítást ad a versnek, s ezt erősíti a harmadik láb. A második szakasz kezdősorában megcserélődik a verslábak rendje (noha itt is a daktilus és a spondeus a jellemző versláb), ennek hatására a sor elején a szöveg lelassul, „elnehezül”, mintegy kiemelve az új, az előzőtől eltérő han-gulatú szerkezeti egység kezdetét:

Gémes kút, malom alja, fokos

⎯ ⎯ ⏐ ⎯ ∪ ∪ ⏐ ⎯ ∪ ∪ ⏐ ∪

A vers első és utolsó sorának keretjellegére is utal a verselés, e két sor ritmusa ugyanis meg-egyezik (az utolsó sor első szótagját, a határozott névelőt ugyanis értelmezhetjük hosszú szó-tagként):

Jöttem a Gangesz partjairól [...]

A Tisza-parton mit keresek?

⎯ ∪ ∪ ⏐ ⎯ ⎯ ⏐ ⎯ ∪ ∪ ⏐ ⎯

D) Az értékszerkezet

A Tisza-parton két szakasza értékek szempontjából is élesen elkülönül egymástól.

Az elsõ szakasz költői eszközei mind az értéktelített állapot idilli hangulatának megteremté-sét szolgálják. Az első sor távoli, egzotikus tájat mutat, ebbe a környezetbe helyezi a második sor kellemes hangulatú miniatűr életképét. Ez utóbbiban a cselekvés tartalma pozitív értékek-re utal (álmodozás), csakúgy, mint a szövegben jelölt körülmények (déli verőn). Az egész kép-ből nyugalom, harmónia árad, s ennek az állapotnak összegezése a harmadik sor metaforája. A negyedik sor még egy értékkel gazdagítja az idilli hangulatú képet (erőm), de úgy, hogy ez az érték – a szó jelentése ellenére – nem rombolja le az idillt, hanem harmonizál vele, illeszkedik hozzá. Ez utóbbi hatást az erő sajátos meghatározásával, defi niálásával éri el a költő (fi nom re-megések).

A második szakaszban ezzel szemben negatív értékekre utaló szavak, kifejezések sorjáznak, méghozzá egyre erősödő mértékben. Az első sor önmagában nézve akár közömbös értékű is lehetne, ha a bemutatott jelenségekkel jellemzett táj nem állna kontrasztban az első sor idil-li-egzotikus tájával. A kontrasztot természetesen kiemelik a már említett hangtani, verstani, mondattani eszközök. A felsorolás monotonsága és a táj monotonsága egybemosódik. A má-sodik sor képei – csakúgy, mint a korábbi példákban – rávetülnek az elsőre, ám ezek a megje-lölések már határozott – negatív – értékelést is magukban foglalnak. A sivatag szó egyrészt átvitt


értelménél fogva a táj ürességét, terméketlenségét sugallja, másrészt visszautal – kontrasztként – az első szakasz Gangesz-partjára. A lárma és a durva kezek barbár hangulata párhuzamban áll az előző sor fokos szavával, és ellentétben az elsõ szakasz fi nom idilljével. (A durva kezek és a fi nom remegések egyaránt az erõre utaló kifejezések, csak éppen az erő értékelése, értékvonatkozása változik meg.)

Ez a tendencia folytatódik a harmadik sorban. A vad csókok kifejezés a durva kezek hangulati párja, s egyben tagadása, ellentéte az első szakasz harmadik sorában megjelenõ metaforának. Külön érdekesség, hogy mindkét mozzanat kapcsolódik a szerelem motívumához, ám míg az egyik (a harangvirág-metafora) fi noman, szépítve és jelképesen, addig a másik fi zikai értelemben, durván és szó szerinti utalással.

A bambák szó kétféleképpen értelmezhetõ, kétféleképpen kapcsolódik a szakasz többi szavához. Tekinthetjük a vad csókok értelmezőjének, s ekkor a szerelem-motívum kap újabb negatív érté-ket. Ám tekinthetjük önálló, a többi alanyhoz tartozó szónak (a felsorolás részének) is, ebben az esetben jelentése, hangulata, negativitása (éppen a többes szám révén) általános érvényűvé válik, az egész szakaszra rávetül. Ezzel voltaképpen elõkészíti a szakasz legnegatívabb kifejezését, a fel-sorolás leghangsúlyosabb pontjára, a végére helyezett álom-bakók szókapcsolatot, amely az elsõ szakasz idilljének (álmodoztam déli verőn) teljes tagadása. E szókapcsolat végletes negativitását Ady – a rá egyébként is jellemzõ – szóalkotással emeli ki.

S itt még egy megjegyzés erejéig vissza kell térnünk az első és az utolsó sor keretszerűségére. Lát-tuk, megegyezik a két sor ritmusa. Említettük, hogy mindkettő kommentárszerűen, refl exiószerűen kapcsolódik a szöveg többi részéhez, szerkezetükben pedig egymás tükörképei. Mindkettőben megjelenik egy-egy metaforikus folyó, amely környezetének, a körülette elterülő tájnak s fõként az ezekhez a tájakhoz kapcsolódó értékeknek jelképévé válik. A Gangesz-part az idill, az értékek, az értelmes lét helye, a Tisza-part a durvaságé, a kietlenségé, az ürességé, az értelmetlenségé. A versben megszólaló beszélő otthonosságát (ott) és otthontalanságát (itt) összegezi a keret két mondata.

6. Állapítsd meg a korabeli kritika alapján, mi okozta a szöveg meg nem értését, a nagy fokú elutasítást!

„Természetesnek kell vennem, hogy a költő ismeri a Tiszát. Hiszen valahol a kanyargásai közt vagy közel oda született. Sok magyar vers énekel erről a folyóról. Mind reszkető, ábrándos szeretettel. […] Azért, amit Ady Endre ott meglát, Ady Endrének nem érdemes odamenni, vagy kínos ott lenni. Petőfi nek testi-lelki gyönyör volt, amit a Tisza partján látni tudott. […]

De volt-e valaha Ady Endre a Gangesz partján? Nem tudom, hogy lett volna. […] Mit gondol vajjon magában Ady Endre? Azt-e, hogy a Gangesz partján nincsen fokos, durva kéz és álombakó és a Tisza partján nem lehet nagy harangvirágot látni? Nem tudja Ady Endre, hogy a Gangesz partján néhány ezer angol ül zsarnokul sok millió bennszülöttön, kik közt a lepra és a pestis és az éhhalál krónikusan pusztít és osztozik az angollal a zsarnokságban? Hej, micsoda úri nép, testben és lélek-ben a tiszamenti halász, csikós és földműves ez indus rabnéphez képest!”

(Budapesti Hírlap, 1908. december, Rákosi Jenő)


7. Készítsd el A magyar Ugaron című vers elemzésének vázlatát az órán tanultak sze-rint! A vázlathoz két pontot egészítettünk ki. A kettéosztott napló technikájával dolgozz! Jobb oldalra a vázlatpontokat, bal oldalra a ponthoz tartozó kifejtendő tartalmat fogalmazd meg tételmondatokban!

Használd a modul elején szereplő táblázatot is!

V Á Z L A T P O N T O K T É T E L M O N D A T O K

1. BEVEZETÉS

A VERSBEN KINYILVÁ-

NÍTOTT ÉLETÉRZÉS,

ALAPGONDOLAT

2. SZERKEZET Az első három versszak a lírai én és a megjelenített táj kapcsolatát írja le.Szerkezetük párhuzamos stb.

3.

4.

5.

6. ÖSSZEGZÉS

MEGÁLLAPÍTÁSAIM

ÖSSZEFOGLALÁSA


8. Olvasd el a verset, majd készíts padtársaddal interjút a verssel kapcsolatos olvasói élményeiről, tapasztalatairól a következők szerint!

ARANY JÁNOS: REG ÉS EST

Szeretem a reggelt, Ah, az est!Mikor a jegenyék sudarára Bágyad akkor elme, test;Legelébb esik a Hazaszáll a megtört lélek;Születő nap arany sugára Nő a lombárny… félek, félek.S kiderűl a vidék, Mit hozál ma, vándor szellem,Szine, illata, hangja föléled: Hogy holnapra fölemeljen?...Tova még, tova még! Boldog, ha visszanéz a máraEnyim a nap, enyém az élet… Öntudatod nyájas sugára! –

1854

a) Írj fel magadnak minél több kérdést a vers nyelvi megalkotottságára és alapvető gondolatára vonatkozóan, amit szívesen feltennél a párodnak!

b) Rangsorold számozással a kérdéseidet!

c) Interjúzzatok! Tegyétek fel egymásnak sorban a három legfontosabb kérdést, és fi gyelmesen hallgassátok meg egymás válaszát!

d) Rögzítsd az interjú során felmerült legfontosabb gondolatokat, véleményeket, refl exiókat, szempontokat!


9. Készítsd el Arany János versének több szempontú elemzését a tanárod által meg-adott betűjelnek megfelelően!

A) Az összefüggő verselemzés elkészítéséhez segítségül megadunk öt tételmondatot (a lényeget összefoglalóan, kulcsszavakban megfogalmazott állítást). Ezeket a tételmondatokat kell kifejte-ned összefüggő mondatokban az egyes bekezdésekben, végül egy összegző lezárást írnod.

Először olvasd el a tételmondatokat, majd adj találó címet elemzésednek!

A vers egy életérzéssé vált, körforgásszerűen ismétlődő lélekállapot-hullámzást, és annak legyőzé-sére tett erőfeszítést formál meg két – szinte mindenben – eltérő jellegű képsorban.

A fent megállapított lélekállapot-hullámzás két ellentétes hangulatú: egy felívelő, nekilendülést, indulást és egy megtörtséget, elnehezülést kifejező szakaszban formálódik meg: ez a kettősség a vers legfőbb kompozíciós elve.

Szóhasználat, képiség és mondatszerkesztés tekintetében is érvényesül a kettősség: egy poé-tikai eszközökben szerényebb, szerkezetében szokványosabb, kiegyensúlyozottabb, személye-sebb megszólalás fordul át általánosabb, képgazdagabb, mondatszerkesztésében változatosabb lezárásba.


A két szakasz mind hangzásában, mind ritmusában, mind rímszerkezetében, mind sorhosszúság-ban eltér egymástól a kétféle hangulatot megteremtve.

Az első szakasz költői eszközei mind az értéktelített állapot idilli hangulatának megteremtését szol-gálják, a második szakaszban ezzel szemben a negatív értékekre utaló szavak sorjáznak, kivéve a lezáró két sort, amely pozitív értékeivel visszacsatol a nyitóképhez.


Írj összegző lezárást elemzésedhez! Összegzésed a fenti pontokban kifejtett gondolatokból, meg-állapításokból kiindulva értékelje a verset!

B) Az összefüggő verselemzés elkészítéséhez segítségül támpontokat adunk. Törekedj arra, hogy a tételmondataid is kapcsolódjanak egymáshoz!

Ha átgondoltad tételmondataidat, adj találó címet elemzésednek!

a) Írj egy tételmondatot (a lényeget összefoglalóan, kulcsszavakban megfogalmazott állítást) arról, hogy a vers lírai hőse, beszélője milyen alapérzését, milyen, a világhoz és önmagához való vi-szonyulását fogalmazza meg!

Fejtsd ki állításodat részletezve, a mondataid között legyen logikus kapcsolat!


b) Írj egy tételmondatot (a lényeget összefoglalóan, kulcsszavakban megfogalmazott állítást) a vers kompozíciós elvéről: szerkezetéről, szerkezeti egységeinek viszonyáról!


c) Írj egy tételmondatot (a lényeget összefoglalóan, kulcsszavakban megfogalmazott állítást) a vers szóhasználatának és mondatszerkesztésének sajátosságairól!


d) Írj egy tételmondatot (a lényeget összefoglalóan, kulcsszavakban megfogalmazott állítást) a vers strófaszerkezetéről, hangzásáról, ritmikájáról, rímeléséről!



e) Írj egy tételmondatot (a lényeget összefoglalóan, kulcsszavakban megfogalmazott állítást) a vers értékszemléletéről, érték-szembeállításairól!


f) Írj összegző lezárást elemzésedhez! Összegzésed a fenti pontokban kifejtett gondolatokból, megállapításokból kiindulva értékelje a verset!

C) Az összefüggő verselemzés elkészítéséhez segítségül megadunk öt vázlatpontot (szempontot). Ezeket kifejtve készítsd el elemzésedet!

Először gyűjts gondolatokat, megállapításokat a vázlatpontokhoz, készíts jegyzeteket!Ezután dolgozd ki az összefüggő szöveget!


Adj összegzésedből következő címet elemzésednek!

1. A vers lírai hősének, beszélőjének alapérzése, a világhoz és önmagához való viszonyulása

2. A vers kompozíciós elve

3. Szóhasználat, képalkotás, elrendezés, mondatszerkesztés

4. Strófaszerkezet: hangzás, ritmus, rímszerkezet, sorhosszúság


5. Értékszerkezet

6. Összegzés


D) Elemzésed elkészítéséhez végezz gyűjtőmunkát az alábbi kérdések segítségével, majd rendezd a megadott vázlatpontok szerint összefüggő szöveggé megfi gyeléseidet!

Adj összegzésedből következő címet elemzésednek!

I. A VERS LÍRAI HŐSÉNEK, BESZÉLŐJÉNEK ALAPÉRZÉSE, A VILÁGHOZ ÉS ÖNMAGÁ-HOZ VALÓ VISZONYULÁSA

a) A címben két toposz szerepel. Mi az általánosan hozzájuk kapcsolt jelentés?


b) Mit kapcsol a vers beszélője a reggelhez, mit kapcsol az esthez? (Haladj sorról sorra!)

c) Milyen nyelvi eszközök teszik lehetővé, hogy az időélményt ne egyszeri, hanem általános él-ményként értsük? Ki beszél?

d) Hogyan viszonyul az idő múlásához a vers beszélője?

e) Az idő múlásához való viszony milyen életérzést fejez ki?

II. A VERS KOMPOZÍCIÓS ELVE

a) Mi jellemzi a két szakasz egymáshoz való viszonyát?

b) Mi mindenben nyilvánul meg ez a viszony?


III. SZÓHASZNÁLAT, KÉPALKOTÁS, ELRENDEZÉS, MONDATSZERKESZTÉS

a) A szóhasználat az egyes szakaszokban hogyan fejezi ki a napszakhoz való viszonyulást?

b) Értelmezd a szövegösszefüggésben a Nő a lombárny képet!

c) A szóhasználaton kívül az első szakasz mely nyelvi eszközei közvetítik az életkedvet, lendüle-tet?

d) A szóhasználaton kívül a második szakasz mely nyelvi eszközei közvetítik az életkedv elveszté-sét, a csüggedést?

e) Mi jellemző a versmondatok és sorok viszonyára az első, illetve a második szakaszban?


IV. STRÓFASZERKEZET: HANGZÁS, RITMUS, RÍMSZERKEZET, SORHOSSZÚSÁG

a) Mi jellemzi a sorok egymáshoz való viszonyát az első és mi a második szakaszban?

b) Hogyan szolgálja a két szakasz eltérő rímszerkezete a két eltérő hangulat kifejezését? Mi nehe-zíti el a második szakasz 1–2. sorának rímeit?

c) Hogyan szolgálja a két szakasz eltérő verselése (ritmusa) a két eltérő hangulat kifejezését?

V. ÉRTÉKSZERKEZET

a) Mi bizonytalanítja el az első szakasz egyértelműen pozitív értékképzetét a versben? (Miért nem egyértelmű a reggelek, az élet boldogsága?)


b) Fordítsd le saját szavaidra a második szakasz utolsó 4 sorának kérdését és válaszát! Fogalmazd meg a mögöttes jelentést!

VI. ÖSSZEGZÉS


10. Házi feladat – A portfólió záró esszéje

Készítsd el portfóliód záró dokumentumát!

Írásodban tekints vissza saját tanulási folyamatodra!

Írd le, melyik dokumentumot miért választottad!

Mi okozott nehézséget az egyes dokumentumok elkészítésében?

Mi okozott örömöt az egyes dokumentumok elkészítésében?

Hogyan oldottad meg az egyes esetekben felmerülő problémáidat?

Melyik dokumentumokról, miért érzed úgy, hogy tükrözik tudásodat?

Mely dokumentumokkal vagy elégedetlen, miért?

Hogyan tudnál változtatni ezeken?

Összességében hogyan ítéled meg portfóliódat?

Ö N Á L L Ó V E R S E L E M Z É S I G Y A K O R L A T 17 1

BEADANDÓ PORTFÓLIÓD DARABJAI

1. Költészet és nyelvtan – nyelvtan és stílus

1 kreatív írás: stílusgyakorlatok (3 rövid szöveg azonos témában) (6. feladat) 1 választható önálló szövegalkotás vagy stílusvariáció a következők közül: 1. f), 2. d), e), f),

3. /A) csoport/ 3. feladat

2. Versek igék nélkül – A hiány poétikája

1 rövid esszé a Klárisokról a megadott témákból választva (10. feladat) 1 kreatív szövegalkotás, a Messze, messze egy újabb „képeslapja” (15. feladat) 2 választható dokumentum: a 12. k) vagy l) és a 2. vagy 8. feladat

3. A főnévi igenév a költészetben

1 értelmezés: Címadás, indoklás, önálló átirat (3. feladat) 10 mondatos esszét Vajda János A vaáli erdőben című verséről (11. feladat)

5. Versmondattan

Javaslat egy itt megismert vers előadására (12. feladat) 1 választható dokumentum a három kutatómunka közül: 2./16. feladat: 3 haiku indoklással

vagy 3./15. feladat: József Attila: Ülni, állni, halni, ölni vagy 5./13. feladat: József Attila: Mint a mezőn

6. Az ismétlődés szintjei

1 rövid esszé szabadon választott versről Az ismétlődés szerepe a jelentésteremtésben címmel (2. g) feladat)

1 választható dokumentum: 5./4. feladat: rövid irányított fogalmazás megadott mondatszer-kezettel vagy rövid esszé: Az ismétlődés szerepe Ady Párisban járt az Ősz című versében.

8. Önálló verselemzési gyakorlat

A portfólióra refl ektáló záró esszé (10. feladat)

PORTFÓLIÓD ÉRTÉKELÉSÉNEK ÁLTALÁNOS SZEMPONTJAI

– Dossziéd a megadott dokumentumtípusoknak és számnak megfelelő 13 rövid tanulói mun-kákat tartalmaz a fent megadottak szerint.

– Dossziéd tartalmazza a záró esszét a megadott szempontok szerint.– A beadott dokumentumok megfelelnek az értékelési szempontoknak.– A dosszié esztétikus, rendezett, jól szerkesztett, megfelel a formai és nyelvi követelmények-

nek.


11. Gondolkodj el a fejezetben tanultakról! Töltsd ki a kilépőkártyát! (Nem kell minden ponthoz írni.)

1. A legfontosabb dolog, amit megtanultam ebben a fejezetben:

2. A legfontosabb problémám, kérdésem, amelyre nem kaptam választ ebben a fejezetben:

3. Legpozitívabb élményem volt:

4. Legrosszabb élményem volt:

Documents

Szövegértés A 8-1 diák-jav · 2015-09-02 · a kÖltÉszet nyelvtana – a nyelvtan kÖltÉszete 5 kÖltÉszet És nyelvtan – nyelvtan És stÍlus 22 versek igÉk nÉlkÜl –