Tanulmányi_tájékoztató 2008[1]

TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ Alapképzési szakok, nappali tagozatos

Mesterképzési szakok, levelezı tagozatos hallgatóinak

2008.

2

TARTALOMJEGYZÉK

I. SZTE 1. A Szegedi Tudományegyetem ........................................................................................3 1.1 Általános információk.....................................................................................................3 1.2 Az egyetem vezetése .........................................................................................................4 1.3 Az egyetem központi egységei .........................................................................................4 2. A Gazdaságtudományi Kar............................................................................................5 2.1 Általános információk .....................................................................................................6 2.2 A Kar vezetése..................................................................................................................7 2.3 A Kar szervezeti felépítése..............................................................................................7 2.4 Hallgatói szervezetek.....................................................................................................13 2.5 Oktatási épületek, tantermek .......................................................................................13 2.6 A 2008/2009-es tanév ütemezése...................................................................................13

II. AZ OKTATÁS RENDSZERE..........................................................................................15

1. A kreditrendszer .........................................................................................................15 2. A hallgatók tanulmányi ügyeiben eljáró kari bizottságok ......................................15 3. Egységes Tanulmányi Rendszer (ETR)…………………………………………….16 4. CooSpace (KERETRENDSZER)………………………………………………….. 16

III. HALLGATÓI JOGOK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK............ ........................................17 IV. HASZNOS INFORMÁCIÓK..........................................................................................18 1. A Gazdaságtudományi Kar Hallgatói Önkormányzata .............................................18 2. Hallgatói Szolgáltató Iroda (HSZI) ..............................................................................19 3. Egyetemi könyvtár .........................................................................................................20 V. MELLÉKLETEK ..............................................................................................................24

1. sz. melléklet: Alapképzési szakok tantervei, nappali tagozat.....................................25 2. sz. melléklet: Mesterképzési szakok tantervei, levelezı tagozat ................................50 3. sz. melléklet: SZTE Tanulmányi és vizsgaszabályzat .................................................58

3

1. A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM

A történetkutatók az 1872-ben, I. Ferenc József által alapított Kolozsvári egyetemet tartják jogelıdünknek. A történelem vihara úgy hozta, hogy a Kolozsvári Egyetemnek „költöznie kellett” alapítóhelyérıl és a magyar nemzetgyőlés 1921-ben Szegedet jelölte meg új székhelyéül. Az egykori kultuszminiszter, Gróf Klebelsberg Kunó bizonyos volt abban, hogy a nagy múltú kolozsvári egyetemnek méltó jogutódja lehet a szegedi egyetem. Ezzel városunk évszázados törekvése valósult meg: Szeged a térség tudományos központjává vált.

Az elsı ünnepélyes tanévnyitót követı évtizedekben a szegedi felsıoktatás számos újabb intézménnyel, oktatási, klinikai, kollégiumi épülettel gyarapodott és jelentısen megnıtt a hallgatók létszáma is.

A Szegedi Tudományegyetem jelenleg 12 karral mőködik, melyek a legkorszerőbb tudományos ismereteket igyekeznek átadni hallgatóiknak. Az egyetem közel harmincezer hallgatója mintegy kétszáz szak és több mint száz PhD-program közül választhat. Az egyetem dolgozóinak száma 6600 körüli, több mint ötödük oktató. A tudományos munka színvonalát jól jellemzi az, hogy a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjai között 11, levelezı tagjai között 7 professzorunk foglal helyet.

Az európai egyetemek tudományos ranglistáján napjainkban elfoglalt 77. hely bizonyítja, hogy a Szegedi Tudományegyetem egyike hazánk vezetı felsıoktatási intézményeinek.

Az Egyetem egykori rektora, a Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert az intézmény számára megjelölte azokat a fı feladatokat, melyeket a Szegedi Tudományegyetem mai vezetıi is követnek: „győjteni, terjeszteni és gyarapítani az emberi tudást... nevelni a jövı tudósait, akik majdan ezt a hivatást tılünk átveszik!”

Valamennyi hallgató – a képzési formától függetlenül – teljes jogú polgára az egyetemnek, jogosult az egyetem valamennyi szolgáltatásának igénybevételére. Javasoljuk, hogy ismerjék meg szervezetét, intézményeit, létesítményeit, a hallgatók jogait és kötelezettségeit. E tájékozódáshoz nyújthat segítséget az Egyetem internetes honlapja is, amelynek címe:

www.u-szeged.hu

1.1 ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK Az egyetem neve: Szegedi Tudományegyetem Rövidített megnevezése: SZTE Székhelye: 6720 Szeged, Dugonics tér 13. Központi telefonszáma: (62) 544-000

4

1.2 AZ EGYETEM VEZETÉSE Rektor: Prof. Dr. Szabó Gábor György Rektorhelyettesek: Prof. Dr. Dékány Imre

Tudományos és Nemzetközi Kapcsolatok rektorhelyettes

Prof. Dr. Rácz Béla Stratégiai rektorhelyettes

Prof. Dr. Kiricsi Imre Kutatásfejlesztési és Innovációs rektorhelyettes

Prof. Dr. Pukánszky Béla Oktatási rektorhelyettes

Prof. Dr. Badó Attila Hallgatói és Közkapcsolatok rektorhelyettes

1.3 AZ EGYETEM KIEMELT KÖZPONTI EGYSÉGEI

József Attila Tanulmányi és Információs Központ (TIK) Szeged, Ady tér 10. ([email protected], tel: 62/546-600, 546-601) A TIK egyszerre nyújt tanulási és kikapcsolódási lehetıségeket oktatóknak, hallgatóknak, látogatóknak. Az Egyetemi Könyvtár, a számítógépes kabinet, a különbözı szolgáltató egységek (Hallgatói Szolgáltató Iroda, Egyetemi Hallgatói Önkormányzat, Karrier Iroda, Ajándékbolt stb.), a Kongresszusi Központ, mind-mind az ideérkezık igényeit szolgálják. SZTE Egyetemi Könyvtár (www.bibl.u-szeged.hu) Szeged, Ady tér 10. (TIK) A TIK épületében lévı könyvtár mintegy 1,2 millió kötet könyvállománnyal, folyóiratok és egyéb dokumentumok rendkívül széles választékával, korszerő számítógépes szolgáltatásokkal várja az egyetem hallgatóit és oktatóit. SZTE Hallgatói Szolgáltató Iroda Szeged, Ady tér 10. (TIK) SZTE Hallgatói Önkormányzat Szeged, Ady tér 10. (62/544-844)

5

2. A GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR

Szegeden 1963-tól 1988-ig mőködött a budapesti Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem kihelyezett tagozata, de ebben az idıben a szegedi egyetem önálló közgazdász-szakának indítására tett kezdeményezések még nem kaptak kellı támogatást. 1990 után aztán felerısödött a szegedi közgazdász szak alapításának igénye. 1993 februárjában a vártnál is nagyobb érdeklıdés mellett elindult a jogi, illetve mőszaki és természettudományi diplomával rendelkezık közgazdasági szakosító képzése esti tagozaton.

A József Attila Tudományegyetem 1993-as szakalapítási eljárását követıen, a közgazdász-képzés 1994 szeptemberében indult el még az Állam-és Jogtudományi Kar keretei között, nappali tagozaton. Az elsı végzıs hallgatók 1999-ben kaptak „okleveles közgazdász, gazdálkodási szakon” megnevezéső egyetemi diplomát, melyet már az 1999-ben alapított Gazdaságtudományi Kar bocsátott ki számukra.

Az eltelt több mint másfél évtized során egyre bıvült a Kar képzési kínálata. A nappali tagozaton folytatott közgazdász-képzésen túl, levelezı képzésben, szakirányú továbbképzési szakokon és felsıfokú akkreditált szakképzéseken is várjuk a hallgatókat. Eredményesen mőködik a GTK Doktori Iskolája is három doktori mőhellyel.

Oktatómunkánk eredményeként hallgatóink évrıl-évre kiváló helyezéseket érnek el az Országos Tudományos Diákköri Konferenciákon és egyéb szakmai versenyeken is.

Végzett hallgatóink szakmai pályafutását követı kutatásaink („karrier-követés”) azt

igazolják, hogy a GTK-n szerzett diploma piacképes, elméletileg megalapozott, gyakorlatban jól használható szaktudást igazol.

A Bolognai folyamat 2006-ban megváltoztatta a felsıoktatás hagyományos szerkezetét. A képzés háromszintővé vált, amely alapképzésbıl (BA), mesterképzésbıl (MA) és doktori képzésbıl (PhD) áll. A 2006/2007-es tanévtıl a Gazdaságtudományi Kar nappali tagozatán három alapszakon indult el a BA-képzés:

− Gazdálkodási és menedzsment szak (távoktatás tagozaton is!), − Pénzügy és számviteli szak, − Kereskedelem és marketing szak.

A 2008/2009-es tanévtıl a Kar mesterszakokat is indít levelezı tagozaton:

− Közgazdálkodás és közpolitika szak, − Marketing szak, − Nemzetközi gazdaság és gazdálkodás szak − Regionális és környezeti gazdaságtan szak.

Szakirányú továbbképzési szakjaink a kezdetek óta töretlenül népszerőek a különféle

graduális képzéseken már diplomát szerzettek körében. Jelenleg nyolc szakon folyik oktatás: – MBA-program – posztgraduális menedzserképzés, – Jogász/mérnök-közgazdász szak, – Gazdálkodástudományi szak, – Piac- és közvéleménykutató szak, – Orvos/gyógyszerész-közgazdász szak,

6

– Egészségügyi menedzsment szak, – Francia-magyar menedzserképzés, – Európai tanulmányok – projektmenedzsment szakirányon.

Képzési kínálatunk állandó bıvítése mellett folyamatosan fejlesztjük, korszerősítjük tanterveinket. Egyformán hangsúlyt fektetünk az idıtálló elméleti alapok, illetve a gyakorlatban közvetlenül hasznosítható, korszerő ismeretek, készségek, képességek elsajátíttatására. A Szegedi Tudományegyetemen immár 12 éves a közgazdász-képzés! Büszkeséggel tölt el bennünket és remélhetıleg hallgatóinkat is, hogy az elmúlt egy évtized alatt a nálunk végzett hallgatók a munkahelyükön is megállták a helyüket, közülük több közép- és felsıvezetı került ki.

Az Országos Felsıoktatási Információs Központ 2004-es, 2005-ös és 2006-os felméréseiben, amelyek többek között az intézményi légkört, a hallgatók-oktatók viszonyát és a szigorúan vett oktatáson kívüli fejlıdési lehetıségeket vizsgálták, Karunk az országos lista élén végzett.

A 2007/2008-os tanév I. félévére beiratkozott hallgatók száma:

Nappali tagozat 820 fı Távoktatási tagozat 450 fı Levelezı tagozat 299 fı MBA-program 17 fı Doktori képzés 19 fı Összesen 1605 fı A következıkben néhány, a tanulmányai folytatásához nélkülözhetetlen információt talál tájékoztató füzetünkben, de ezeken túlmenıen figyelmébe ajánljuk a GTK honlapját is, amelynek címe:

www.eco.u-szeged.hu 2.1 ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK

A kar neve: Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Rövidített megnevezése: SZTE GTK Székhelye: 6722 Szeged, Kálvária sgt. 1. Központi telefon: (62) 546 – 917 Központi fax: (62) 544 – 499 Hivatalos webcíme: www.eco.u-szeged.hu Az Intézmény OM-azonosítója: FI 62198

7

2.2 A KAR VEZETÉSE Dékán: Dr. Hetesi Erzsébet egyetemi docens 62/ 544-486; [email protected] Oktatási dékánhelyettes:

Dr. Deák István egyetemi docens 62/ 544-680; [email protected]

Általános és stratégiai igazgató:

Vilmányi Márton adjunktus 62/ 544-523; [email protected]

Dékáni Hivatal vezetı:

Szakál Péter hivatalvezetı 62/ 544-287; [email protected]

2.3 A KAR SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE

KÖZGAZDASÁGTANI ÉS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI INTÉZET

Prof. Dr. Lengyel Imre intézetvezetı egyetemi tanár 62/ 544-678; [email protected] Hofman Dolores titkárnı 62/ 546-907; [email protected]

Elméleti Közgazdaságtani Szakcsoport

Dr. Mozsár Ferenc szakcsoportvezetı egyetemi docens 62/ 544-484; [email protected] Dr. Czagány László egyetemi docens 62/ 544-484; [email protected] Fenyıvári Zsolt adjunktus 62/ 544-676; [email protected]

Nagy Benedek tanársegéd 62/ 544-676; [email protected] Szakálné Kanó Izabella tudományos segédmunkatárs 62/ 544-676; [email protected]

8

Regionális Gazdaságfejlesztési Szakcsoport

Prof. Dr. Lengyel Imre intézetvezetı egyetemi tanár 62/ 544-678; [email protected] Dr. Pukli Péter egyetemi docens 62/ 544-680; [email protected] Dr. Lukovics Miklós adjunktus 62/ 544-680; [email protected] Dr. Bajmócy Zoltán adjunktus 62/ 544-186; [email protected] Málovics György tanársegéd 62/ 544-186; [email protected] Dr. Kiss Károly kandidátus, egyetemi docens 62/ 544-186

ÜZLETI TUDOMÁNYOK INTÉZETE

Dr. Hetesi Erzsébet mb. intézetvezetı egyetemi docens 62/ 544-486; [email protected] Rómer Melinda titkárnı 62/ 544-146; [email protected]

Marketing-Menedzsment Szakcsoport

Dr. Dinya László egyetemi tanár 62/ 546-198; [email protected] Dr. Rekettye Gábor egyetemi tanár 62/ 546-909; [email protected] Dr. Barakonyi Károly egyetemi tanár 62/ 546-909; [email protected] Dr. Sallai Miklós egyetemi docens 62/ 544-402; [email protected] Dr. Veres Zoltán egyetemi docens 62/ 546-198; [email protected] Dr. Andics Jenı tudományos fımunkatárs 62/ 544-523; [email protected]

9

Kürtösi Zsófia adjunktus 62/ 544-523; [email protected] Dr. Imreh Szabolcs adjunktus 62/ 544-500; [email protected] Dr. Majó Zoltán adjunktus 62/ 544-523; [email protected] Révész Balázs adjunktus 62/ 544-500; [email protected] Vilmányi Márton adjunktus 62/ 544-523; [email protected] Dr. Kovács Péter adjunktus 62/ 544-031; [email protected]

Gazdaságpszchológiai Szakcsoport

Dr. Málovics Éva szakcsoportvezetı egyetemi docens 62/ 546-199; [email protected]

Nyíri Zoltán tanársegéd

62/ 546-199; nyí[email protected]

Kuba Péter tanársegéd 62/ 546-199; [email protected]

PÉNZÜGYEK ÉS NEMZETKÖZI GAZDASÁGI KAPCSOLATOK INTÉZETE

Dr. Farkas Beáta intézetvezetı egyetemi docens 62/ 544-219; [email protected]

Gondáné Prajda Irén titkárnı 62/ 544-682; [email protected]

Pénzügytani Szakcsoport

Kovács György szakcsoportvezetı adjunktus 62/ 544-631; [email protected]

Prof. Dr. Botos Katalin egyetemi tanár 62/ 544-632; [email protected]

Dr. Csillik Péter egyetemi docens 62/ 544-648; [email protected]

10

Dr. Szegı Szilvia egyetemi docens 62/ 544-648; [email protected]

Dr. Kosztopulosz Andreász adjunktus 62/ 544-631; [email protected]

Dr. Halmosi Péter adjunktus 62/ 544-632; [email protected] Dr. Schneider Klára ny. egyetemi adjunktus 62/544-632; [email protected]

Számvitel Szakcsoport

Dr. Deák István egyetemi docens 62/ 544-680; [email protected]

Ván Hajnalka tanársegéd 62/ 546-902; [email protected] Kovács Zsuzsanna tudományos segédmunkatárs 62/ 546-902; [email protected]

Világgazdasági és Európai Gazdasági Integrációs Szakcsoport

Dr. Farkas Beáta intézetvezetı egyetemi docens 62/ 544-219; [email protected] Dr. Benet Iván egyetemi tanár 62/ 546-903; [email protected] Pelle Anita adjunktus 62/ 546-903; [email protected] Somosi Sarolta tanársegéd 62/ 546-903; [email protected]

Megyeri Eszter tanársegéd 62/ 546-903; [email protected]

Statisztikai és Demográfiaia Tanszék (ÁJTK-GTK közös tanszék)

Dr. Katona Tamás tanszékvezetı egyetemi tanár 62/ 546-734; [email protected] Dr. Petres Tibor egyetemi docens 62/ 546-734; [email protected] Dr. Szondi Ildikó adjunktus 62/ 544-411; [email protected] Kovács Mónika tanszéki elıadó 62/ 546-734; [email protected]

11

DÉKÁNI HIVATAL

Szakál Péter hivatalvezetı 62/ 544-287; [email protected]

Titkárság

Klapcsik Péter rendszergazda 62/ 544-639; [email protected] Kedvessy Péter rendszergazda 62/ 544-639; [email protected] Nacsa Imréné hivatalsegéd 62/ 546-917

Sávai Tiborné hivatalsegéd 62/ 546-917

Tudományos és Gazdasági Szolgáltató Iroda

Szakál Péter irodavezetı 62/ 544-287; [email protected] Bánki Ágnes gazdasági elıadó 62/ 544-485; [email protected] Kozma Nóra gazdasági elıadó 62/ 544-499; [email protected]

Oktatásszervezı Iroda

Matijevics Rita irodavezetı 62/ 546-486; [email protected]

Oktatásszervezık:

Farkas Zsóka (távoktatás tagozatos alapképzés, szakosító képzések) 62/ 544-213; [email protected]

Hertelendy Lilla (levelezı tagozatos kiegészítı egyetemi képzés, mesterképzés, szakosító képzések) 62/ 546-901; [email protected]

12

Tanulmányi Iroda

Szilágyiné Séra Zsuzsanna irodavezetı 62/ 546-914; [email protected]

Tanulmányi elıadók:

Dr. Boros Judit (nappali tagozatos képzések) 62/ 546-911; [email protected] Bödı Kinga (távoktatás tagozatos képzések) 62/ 544-424; [email protected]

Császár Ilona (nappali tagozatos képzések) 62/ 544-679; [email protected]

Ferenczi Ildikó (levelezı tagozatos képzések: kiegészítı egyetemi képzés, mesterképzés) 62/ 544-679; [email protected]

Lehotai Krisztina (szakosító képzések, MBA képzés) 62/ 546-913; [email protected] Szıke Jánosné Virág Edit (általános ügyintézés) 62/ 546-925; [email protected] Huszárné Dávid Katalin (GYES-en)

A Tanulmányi Iroda nyitvatartása hétfı: zárva

kedd: 9-12 és 14-15 óráig szerda: 9-12 és 14-16 óráig csütörtök: 9-12 és 14-15 óráig péntek: 9-13 óráig

Fogadóidın kívül az illetékes tanulmányi elıadóval egyéni idıpont egyeztethetı telefonon, vagy e-mailben. ETR-tanácsadás:

Pásztor Mihályné ETR-referens 62/546-915; [email protected] Fogadó idı: szerdán 14-16 óráig.

Szolgáltatásunk az ingyenes internetes telefon, Skype-elérhetıség, melynek segítségével a hallgatók azonnali on-line segítséget kaphatnak tanulmányi problémáikra az sztegtketr Skype-név hívása után, az alábbi idıpontokban:

hétfı: 10.00 – 12.00 óráig kedd: 14.00 – 15.00 óráig

szerda: 10.00 – 11.00 óráig csütörtök: 14.00 – 15.00 óráig

péntek: 10.00 – 12.00 óráig Az intézményben minden látogató számára elérhetı a WIFI – rendszer használata.

13

2.4 HALLGATÓI SZERVEZETEK GTK Hallgatói Önkormányzat 6722 Szeged, Feketesas utca 28. 62-546-367; 30/525-00-56 AIESEC Szegedi Helyi Bizottság 6722 Szeged, Feketesas utca 28. 62/544-872

2.5 OKTATÁSI ÉPÜLETEK, TANTERMEK 6722 Szeged, Kálvária sgt. 1. Porta: 62/ 546-917; [email protected]

Dudás János portás Bárány Attila portás

Termek (az ETR-ben: KO)

1. terem I. emelet 101. (KO 101) 2. terem I. emelet 104. (KO 104) 3. terem I. emelet 105. (KO 105) 4. terem I. emelet 107. (KO 107) 5. terem IV. emelet 410. (KO 410) 6. terem IV. emelet 412. (KO 412)

6722 Szeged, Feketesas utca 28. Porta: 62/ 544-862 Termek (az ETR-ben: GO)

Surányi-Unger Tivadar terem (GO I. tanterem) Ifj. Boér Elek terem (GO II. tanterem) Laky Dezsı terem (GO III. tanterem) Navratil Ákos terem (GO IV. terem) Pisztóry Mór terem (GO szemináriumi szoba)

2.6 A 2008/2009-es tanév I. félévének ütemezése

I. évfolyamos hallgatók beiratkozása: Nappali tagozat, alapképzés 2008. szeptember 3., 4., 5. – szakok szerint Levelezı tagozat, mesterképzés 2008. szeptember 1. Távoktatás tagozat, alapképzés 2008. szeptember 6.

Szorgalmi idıszak: 2008. szeptember 1 – december 12. Vizsgaidıszak: 2008. december 15 – 2009. január 23.

14

Vizsgajelentkezés: 2008. december 8-tól Utóvizsga-idıszak: 2009. január 26 – 30. İszi szünet: 2008. október 27 – 31. Kurzusfelvétel / kurzusleadás az ETR-ben: 2008. augusztus 29 – szeptember 25. Beiratkozási idıszak: legkésıbb 2008. szeptember 25-ig.

Kérelmek beadási határideje:

Passzív félév iránti kérelem: 2008. szeptember 30. Félévkihagyási kérelem (a félévre bejelentkezett, aktív hallgatóknak): 2008. december 12. Költségtérítéssel kapcsolatos kérelmek (A költségtérítés befizetése a beiratkozás feltétele. Késıbbi idıpontban csak kérelemmel!) mérséklés: 2008. szeptember 15. befizetés halasztása: 2008. szeptember 15. GYED/GYES kedvezmény: 2008. szeptember 15.

A GTK 70%-os költségtérítés fizetésére vonatkozó dékáni méltányosságot kínál az arra jogosult hallgatóknak, melyet minden félév elején kérelmezni kell. Csatolandó mellékletek: a gyermek születési anyakönyvi kivonatának másolata, valamint egy – a munkahely, TB, stb. – által kiállított igazolás a TGYÁS/GYES/GYED/GYNT/ jogosultságról.

Kedvezményes tanulmányi rend iránti kérelem: 2008. szeptember 30. Kreditátvitel i kérelem: 2008. szeptember 15. A kérelemhez mellékelni kell a leckekönyv aktuális oldalának másolatát, és a teljesített kurzus hiteles tematikáját.

A Kérelem és egyéb nyomtatványok megtalálhatók a Kar honlapján: letöltés – letölthetı nyomtatványok.

15

II. AZ OKTATÁS RENDSZERE

1. A kreditrendszer

Képzésünk kreditrendszerő. A kreditrendszer az eredményesnek elismert tanulmányi munka mennyiségének, a hallgatók elımenetelének mérésére és az egyéni tanulmányi rend kialakításának megkönnyítésére alkalmas. A rendszer használatát 2002 szeptemberétıl kezdve jogszabály teszi kötelezıvé minden hazai felsıoktatási intézményben.

A kredit a hallgatói munkaráfordítások mérésére szolgáló pontszám. Egy kreditpont átlagosan 30 órányi tanulmányi munkát ismer el, melynek az elıadásokon és konzultációkon való részvétel mellett az egyéni tanulás is része. Alapértelmezésben egy félévi munka 30 kreditet ér, ennek megfelelıen az egyes szakokon a végbizonyítvány megszerzésének feltétele a képzési követelményekben rögzített félévek számának harmincszorosát kitevı kredit teljesítése.

A kreditrendszerő képzés rugalmasságának leglényegesebb forrása az, hogy a hallgató egyénileg állíthatja össze tanulmányi programját. A tájékoztatónkban közölt mintatantervek (2. sz. melléklet), mint vezérfonalak, minden hallgató számára csak ajánlottak, ezektıl a hallgató – bizonyos korlátok között – eltérhet, az átlagosnál gyorsabb vagy lassúbb elırehaladási ütemet is választhat. A mintatanterv a tantervben szereplı tárgyak olyan elosztása félévekre, amelyet az átlagos ütemben haladni kívánó hallgató úgy követhet, hogy eleget tesz minden tantárgy felvételénél az elıtanulmányi követelményeknek, minden félévben kb. 30 kreditet teljesít, és tanulmányait a képesítési követelményekben meghatározott képzési idıben fejezi be.

Az adott képzésen elıírt összes kredit 60-90 százalékát kötelezı kurzusokkal, a többit válaszható kurzusokkal lehet és kell teljesíteni. A valódi választási lehetıséget az biztosítja, hogy a meghirdetett kurzusok kreditszáma legalább 20 százalékkal több, mint a teljesítendı kreditek száma.

A beiratkozott hallgató egy-egy félévben 1-45 kredit értékő kurzust vehet fel, az aktív félév feltétele a szakhoz tartozó kurzusokból legalább 1 kreditértékő szakmai kurzus felvétele. Ennek megfelelıen a teljes tanulmányi idı eltérhet a mintatantervekben szereplı félévek számától.

Azok a hallgatók, akik korábban már részt vettek felsıfokú képzésben, a tantervekben elıírt kurzusokat kreditátviteli eljárással is teljesíthetik, amennyiben hitelt érdemlıen dokumentálják a Kar Kreditátviteli Bizottsága számára, hogy a teljesített, és elismertetni kívánt kurzus követelményei legalább 75 százalékban megegyeznek a kiváltandó kurzus követelményeivel. A kreditelismerést a Kar honlapjáról letölthetı KREDITÁTVITELI KÉRELEM nyomtatványon kell kérni. Mellékelni kell a leckekönyvnek az adott kurzus teljesítését igazoló oldaláról készült másolatot, valamint a teljesített kurzus tematikáját.

2. A hallgatók tanulmányi ügyeiben eljáró kari bizottságok

A karok hallgatóik tanulmányi kérvényeinek kezelésére Tanulmányi Bizottságot hoznak létre és mőködtetnek. A Tanulmányi Bizottság hatáskörébe tartozik minden – nem a Kreditátviteli Bizottság hatáskörébe utalt – tanulmányi ügy (átvétel, kedvezményes tanulmányi rend, passzív félév engedélyezése, felvett kurzus törlése, stb.). A Tanulmányi Bizottság döntése ellen a kari vezetıhöz lehet fellebbezni.

16

3. Egységes Tanulmányi Rendszer (ETR) www.etr.u-szeged.hu

A felvételt nyert hallgatónak 2008. augusztus 21-étıl a Gazdaságtudományi Kar honlapjáról (www.eco.u-szeged.hu) elérhetı ETR-menüpont alatt, az „SZTE Tájékoztató” link „Hal lgató” pontjában leírtak alapján elıbb regisztrálnia kell magát, majd a regisztráció folyamán kapott „Egyéni Hallgatói Kód”-dal (EHA kód = felhasználói név) és a saját maga által megadott jelszóval (min. 6, max. 12 karakter) léphet be a hallgatói weblapra. A mintatanterv szerinti I. szemeszter kurzusai megtalálhatók a tanrendben. A tanrend megtalálható a Coospace-en (lásd késıbb). Kérjük, hogy hallgatóink e szerint vegyék fel a tantárgyakat az ETR-ben! Kurzusfelvétel a GTK-n az ETR-ben: 2008. augusztus 29-tıl szeptember 25-ig. A határidı után nincs lehetıség kurzust felvenni / leadni! Az ETR használata elengedhetetlen feltétele a rögzített adatok ellenırzésének, a kurzusok felvételének, a vizsgákra történı jelentkezésnek, és a vizsgaeredmények megismerésének. A vizsgaidıpontokat, helyszíneket az Interneten, az Egységes Tanulmányi Rendszerben (ETR) közzé tesszük, így az Internet segítségével minden hallgató feliratkozhat az általa kiválasztott vizsganapokra.

A hallgató személyazonosságát a vizsgát felügyelı oktatónak minden vizsga elıtt ellenıriznie kell, ezért erre alkalmas igazolvány (személyi igazolvány vagy diákigazolvány) minden vizsga szükséges feltétele.

Az elsı kurzusfelvétel esetén az elsı vizsgaismétlés ingyenes. A második javítóvizsgától kezdve azonban minden további vizsga esetében vizsgaismétlési díjat kell fizetni. (Tehát a második kurzusfelvétel elsı vizsgája esetében is, hiszen az adott tárgyból az már a negyedik vizsga is lehet.)

Az utóvizsga-díjról szóló csekket a vizsgaidıszak után a Hallgatói Szolgáltató Iroda postázza ki az állandó lakcímre.

A hallgatók eredményeikrıl az Egységes Tanulmányi Rendszeren (ETR) keresztül, a kitöltött vizsgalap alapján értesülnek.

4 CooSpace (KERETRENDSZER) Web cím: www.coosp.etr.u-szeged.hu, illetve elérhetı a Kar honlapjáról is. Az ETR-ben történt regisztráció után az ETR-es azonosító és jelszó segítségével lehet belépni. A belépés után a „Demonstrációk” és a „Súgó” menü segíti a rendszer használatát. A képzéssel kapcsolatos információk, anyagok a keretrendszeren a kurzusok színterein érhetık el: tematikák, konzultációs idıpontok, elıadásokon használt prezentációk és kapcsolódó anyagok. Ha a hallgató a rendszerben történı változásokról szeretne hírlevelet kapni, itt regisztráltathatja magát, bejelentkezés után a névre kattintva az elıugró ablakban megjelenı „értesítések" menüben. (A hallgató az ETR-ben és a CooSpace-ben is beállíthatja az aktuális e-mail címét.) A hallgatók – az ETR-ben felvett kurzusokhoz tartozó színtereken kívül – a képzések ún. közös színtereit is megtalálhatják, amelyeken az adott képzés hallgatói számára aktuális információkat, tájékoztatókat, nyomtatványokat jelentetünk meg.

17

A közös színterén érhetık el: féléves tájékoztatók, Tanulmányi Tájékoztató (kurzuslista, mintatanterv), határidık, aktuális információk, formanyomtatványok. A CooSpace hirdetményeit folyamatosan – a konzultációk elıtti napokban különösen – ajánlott figyelni!

III. HALLGATÓI JOGOK ÉS KÖTELESSÉGEK

A hallgatói jogviszonnyal összefüggı jogokat és kötelezettségeket a Szegedi Tudományegyetem Tanulmányi és vizsgaszabályzata (3. sz. melléklet) tartalmazza. (hozzáférhetı még a CooSpace-n található közös színtereken, valamint a GTK honlapján is).

Az a hallgató, aki a képzésre beiratkozott, az egyetemi Tanulmányi és vizsgaszabályzatot a maga számára kötelezınek ismeri el.

A hallgatói jogviszony a beiratkozással jön létre. A hallgatói jogviszony fennállása alatt újabb beiratkozásra nincs szükség. A hallgatónak minden félév elején – legkésıbb a kurzusfelvételi idıszak végéig – jeleznie kell, hogy folytatja-e tanulmányait, vagy az adott képzési idıszakban hallgatói jogviszonyát szünetelteti. A hallgatói jogviszony fennállása alatt a tanulmányok folytatása szándékának minısül, ha a hallgató a szakjához tartozó kurzusok közül legalább egy kreditértékő szakmai kurzust felvesz a kurzusfelvételi idıszak végéig. E feltétel nem teljesülése következményeként a hallgatói jogviszony az adott félévben szünetel.

Ha a költségtérítéses hallgató befizetési kötelezettségének nem tesz eleget a kurzusfelvételi idıszak végéig, illetve ha nem rendelkezik a fizetés halasztására engedéllyel, akkor hallgatói jogviszonya az adott képzési idıszakban szünetel.

A hallgató a megkezdett aktív félév helyett – tanulmányainak elsı félévében is – félévhalasztást, passzív félévet vehet igénybe, a kurzusfelvételi idıszak végéig. Ha a hallgató ezen idıpontig nem kéri tanulmányainak szünetelését (nem kéri passzív félév igénybevételét), az adott félév aktív félévnek minısül akkor is, ha a hallgató nem vesz részt a foglalkozásokon, és nem tesz eleget egyetlen tanterv tanulmányi követelményeinek sem.

Az egyetem egyoldalú nyilatkozattal megszünteti annak a hallgatónak a hallgatói jogviszonyát, aki egymást követı két alkalommal nem jelentkezett be a következı tanulmányi félévre (a harmadik félév tantárgyfelvételi idıszakának végén).

Egy tárgy (illetve a neki megfelelı kurzus) – a vizsgakövetelmények nem teljesítése esetén – a tanulmányok ideje alatt három alkalommal vehetı fel.

A kar az elektronikus tanulmányi rendszerben (ETR) köteles nyilvánosságra hozni a szorgalmi idıszak vége elıtt legalább három héttel az egyes vizsgák napjait, a vizsgaismétlés lehetıségét.

A vizsgahalasztásra mód van a vizsgáról történı lejelentkezéssel. A lejelentkezés lehetısége a vizsga kezdete elıtt 24 órával megszőnik. A vizsgáról lejelentkezett hallgató felelıssége, hogy további vizsgalehetıséget szerezzen.

18

A szóbeli vizsgák érdemjegyét aznap, az írásbeli vizsgák érdemjegyét legkésıbb a vizsga letételét követı ötödik naptári nap (amennyiben az munkaszüneti nap, az azt követı elsı munkanap) 16 óráig köteles a vizsgáztató a hallgató tudomására hozni.

A vizsgáról való nem engedélyezett távolmaradás elhasznált vizsgaalkalomnak minısül, mellyel a lehetséges vizsgaismétlések számát csökkenteni kell. Ha a hallgató nem jelenik meg a vizsgán, teljesítménye nem értékelhetı, s így az utóvizsga-idıszakbeli vizsgázásra sem szerez jogot.

A sikertelen vizsga ugyanazon tárgyból az adott vizsgaidıszakon belül két alkalommal ismételhetı meg, azzal a kiegészítéssel, hogy az a hallgató, akinek az adott vizsgaidıszakban egyetlen sikertelen vizsgája maradt – a Tanulmányi Iroda ellenırzésével – harmadik javítóvizsgát tehet. Ez a vizsga, sikertelensége esetén eggyel csökkenti a lehetséges javítóvizsga- alkalmak számát akkor, ha az adott tárgyból 3. tantárgyfelvételre kerül sor.

IV. HASZNOS INFORMÁCIÓK 1. A GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR HALLGATÓI ÖNKORMÁNYZATA A Hallgatói Önkormányzat (HÖK) az önálló Gazdaságtudományi Kar létrejöttével egy idıben alakult meg. Az oktatók és a hallgatók által egyaránt elfogadott, 9 fıs szervezet egyik célja a hallgatói élet színesebbé illetve könnyebbé tétele, hozzájárulva ezzel a karunkon uralkodó családias légkörhöz. Elsıdleges feladatunk azonban a hallgatók érdekképviselete a különbözı kari és egyetemi fórumokon, illetve az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat szervezeteiben. A hallgatók számára nyújtott szolgáltatások köre évrıl-évre folyamatosan bıvül. Többek közt a GTK HÖK minden évfolyam számára elektronikus évfolyam-levelezılistát mőködtet, illetve fórumot tart fent a hivatalos honlapján. Így bárkinek bármilyen közlendıje van, az üzenetét elküldheti bármelyik listás e-mail címre saját évfolyamtársai vagy más évfolyamok felé, illetve kapcsolatot tarthat a HÖK képviselıkkel. A HÖK hatáskörébe tartozik a különbözı tanulmányi és szociális ügyek intézése, így pl. a tanulmányi ösztöndíjak kiszámítása, illetve pályázatok kiírása a hallgatók támogatására. Ezek a szociális ösztöndíj keretében- rendszeres szociális, illetve a tanulmányok folytatását veszélyeztetı költségek és kiadások enyhítésére eseti szociális támogatások. Mindezek mellett az egyik legfontosabb illetve a hallgatók számára leginkább meghatározó feladat a különbözı rendezvények, kari programok szervezése. Ilyenek a kari Gólyatábor, Csocsóbajnokság, Paintball-nap, Pókerbajnokság, 24 órás foci, Jeges-est, Anna fürdıs est. Három kiemelt rendezvényünk van: a kari Kirándulás, a Közgazdász Bál illetve az ÁSZ Nap. A kari kirándulás – a nappali tagozatos hallgatók számára – félévente kerül megrendezésre, ısszel illetve tavasszal. A kirándulás három napig (péntektıl vasárnapig) tart, és kb. 130-an vesznek részt rajta. A kirándulás tanulmányi jellegét a pénteki gyárlátogatás kölcsönzi. Felkerestek már fegyvergyárat, édességgyárat, de pl. az Audit, a Zwack-ot és a Dreher gyárat is. Emellett a

19

kirándulás remek alkalom a karon belüli kapcsolatok elmélyítésére, a közgazdász-szellem megalapozására. A Közgazdász Bál egy nagyszabású esemény fellépıkkel, estélyi ruhákkal, cigányzenével és vacsorával. Ezen a rendezvényen a hallgatók mellett a gazdasági élet jeles szereplıi, és a GTK oktatói is részt vesznek, így lehetıség nyílik kapcsolatok kiépítésére. Helyszíne hagyományosan a Hunguest Hotel Forrás. A GTK Nap, új nevén ÁSZ NAP már harmadik éve a joghallgatókkal közösen került megrendezésre, melyen több mint ezren vettek részt. A kezdetben sportnapként aposztrofált rendezvényen ma már nem csak foci-, kosár-, tenisz-, ping-pong- vagy csocsóbajnokságon lehet részt venni: 10 bográcsban a legfinomabb marhapörkölt, ananászos pulyka fı; látványos bemutatók láthatók (idén többek között hastánc-, zsonglır-, bmx-, harcmővész- és triálbemutató volt a palettán); élıcsocsó, sumo-birkózás, 12 méteres mászófal, 50 méteres kötélpályán. A napot mindig egy hatalmas buli zárja sztárvendéggel. Emellett a rendezvény különlegessége a rekordok felállítása is. Így a Kar már magáénak mondhatja az ország leghosszabb tortájának (28 méter), illetve legnagyobb koktéljának (400 liter) rekordját. A kar hivatalos lapja a Közgázoló. Az újság 24 oldalas, 700 példányban jelenik meg ingyenes terjesztéssel. A Hallgatói Önkormányzat hivatalos honlapja: www.hok.eco.u-szeged.hu.

2. HALLGATÓI SZOLGÁLTATÓ IRODA (HSZI)

Az Iroda foglalkozik a Szegedi Tudományegyetem hallgatói részére mindazon szolgáltatások

biztosításával, amelyeknek ellátása az egyetem adminisztratív kötelessége, de nem tanulmányi jellegő ügyintézést igényelnek:

• kifizetések kezelése (ösztöndíjak kiszámítása, számfejtése, utalása), • befizetések kezelése (kivetések elkészítése, csekkek gyártása), • számlák készítése, kiadása a hallgatói befizetésekrıl, • pénzügyi jellegő igazolások kiadása (ösztöndíj- és tandíj-igazolások), • diákigazolvány-kezelés (teljes ügyintézés, elektronikus nyilvántartás kezelése), • pályázatok kezelése (begyőjtés, irattárazás), • természetbeni juttatások kezelése (bérlet, könyvcsekk kiosztása), • kollégiumi nyilvántartás (szoftverfejlesztés, csekkgyártás), • hallgatói szolgáltatásokkal kapcsolatos ügyfélszolgálat biztosítása.

Az Egyetemi Könyvtár szolgáltatásai, valamint a számítógépes termek és kari terminálok

igénybevételéhez ajánlatos a diákigazolvány kiváltása. A diákigazolvánnyal kapcsolatos ügyeket teljes körően a Hallgatói Szolgáltató Iroda intézi.

Ügyfélszolgálat: hétfıtıl péntekig 09.00-tıl 15.00 óráig

Cím: 6722 Szeged, Ady tér 10. Postacím: 6701 Szeged, Pf. 1212 Telefon: 62/ 544-861, 544-862, 544-863, 544-864; Fax: 62/ 544-132 Email: [email protected] Honlap: www.hszi.u-szeged.hu

20

3. EGYETEMI KÖNYVTÁR 6722 Szeged, Ady tér 10. Levélcím: 6701 Szeged, Pf. 393. Fax: 62-546-665 http://www.bibl.u-szeged.hu/

Általános Tájékoztató Az Általános Tájékoztató az épület jobb szárnyának földszintjén helyezkedik el. Részét képezi egy segédkönyvtár, amely az átfogó, általánosan, ill. összefoglalóan tájékoztató jellegő mőveket öleli fel. Itt vannak az általános bibliográfiák, könyvészeti katalógusok, általános lexikonok, általános életrajzi győjtemények, egyesületi adattárak, címtárak, évkönyvek, évforduló-naptárak, rendezvényi segédkönyvek, szabványügy, szótárak, valamint azok az – egyes tudományágakhoz kapcsolódó – referens mővek, amelyekbıl annyi példányunk van, hogy a szakterületen kívül ide is tudtunk tenni. Bár állományunk tekintélyes része visszakereshetı a számítógépes katalógusban, az adatbázisban még nem rögzített könyvek beazonosításához jól használhatók a cédulakatalógusok. Ezek a Tájékoztatóhoz kapcsolódóan a Kölcsönzı mögötti területen találhatók. Mindezek mellett az Általános Tájékoztató az a helyszín is, ahol olvasóink felvilágosítást és széleskörő információ-szolgáltatást kérhetnek – egyéni és csoportos tájékoztatás formájában egyaránt – a következı témákban: könyvtárhasználat, szakirodalmi tájékoztatás, információforrások használata. A Könyvtár teljes nyitva tartásának idejében a földszinten állandó tájékoztató ügyelet segíti az olvasókat a dokumentumok lokalizálásában, a kutatásban, a szakirodalmi tájékozódásban. Általános folyóirat-olvasó Az Általános Tájékoztató mellett, a földszinten kaptak helyet a folyó év lapszámai a következı típusú folyóiratokból: napilapok (magyar és külföldi), hetilapok (magyar és külföldi), általános tudományos folyóiratok (magyar és külföldi), közlönyök, értesítık, pihenést, tájékozódást, kulturálódást segítı folyóiratok, magazinok. A folyó évet megelızı számok, a korábbi évfolyamok kötetei a megfelelı tematikus olvasói térben, illetve a raktárban találhatók. A folyóiratok nem kölcsönözhetık.

21

Szakolvasók Szakolvasóknak nevezzük azokat az olvasói tereket, ahol az egy-egy nagy tudománykörhöz tartozó könyveket és folyóiratokat helyeztük el a polcokon. Az elrendezés tematikus a szakolvasókon belül is: a mővek tudományágak, tudományterületek szerint vannak csoportosítva. Az 5 szakolvasó az épület jobboldali szárnyában található: • Általános és társadalomtudományi szakolvasói tér (I. emelet) • Történettudományi szakolvasói tér (II. emelet) • Magyar és idegen nyelvek és irodalmak szakolvasói tere (III. emelet) • Természettudományi szakolvasói tér (IV. emelet) • Élettudományi szakolvasói tér (IV. emelet) A folyóiratok továbbra is csak helyben olvashatók, de a polcra rakott könyveknek három típusa lelhetı fel minden szakterületen belül: • kölcsönözhetı • csak helyben olvasható • helyben olvasható, de éjszakára kikölcsönözhetı. Ez azt jelenti, hogy a szakolvasók polcairól az olvasó maga emeli le a könyvet, s vagy helyben használja, mert csak rövid ideig kíván dolgozni vele, vagy leviszi a Kölcsönzıbe és kikölcsönzi, mert a könyv hosszabb idıre szükséges és el is vihetı. Tehát a szabadpolcon található könyvek nagy része kölcsönözhetı is. A kölcsönzéshez való könyvválasztás mellett természetesen ezek a terek kényelmes, világos helyeket kínálnak a helyben olvasáshoz, tanuláshoz, számítógép-használathoz is. A szakolvasói terekben könyvtárosok segítik a tájékozódást, a mővek megkeresését mind az online-katalógusban, mind pedig a polcokon. Multi-funkcionális termek Ezek a termek (4 db) az épület jobb szárnyának földszintjén találhatók. Az egyik terem – felszereltsége révén – alkalmas videokonferencia tartására, a többiben pedig számítógépes eszközökkel és könyvtári környezetben lehetıség van csoportos foglalkozások tartására pl. a következı témakörökben: általános könyvtárhasználati tájékoztató; az online-katalógus használata (sikeres keresési stratégiák stb.); információforrások a Könyvtár honlapján; elektronikus folyóiratok és adatbázisok ismertetése, használata; tematikus, szaktárgyi információforrások használata az oktatásban, tanulásban; Internetes információforrások; multimédia-eszközök a Könyvtárban. Ezekben a termekben tehát egyetemi kurzust támogató, komplex szakirodalmi tájékoztatók tarthatók.

22

Számítógépes kabinetek A számítógépes kabinetek a bal épületszárny két emeletén kaptak helyet. Az I. emeleti, általában egybenyitott (szükség esetén szeparálható) térben kb. 200 számítógépet használhatnak az Egyetem hallgatói/dolgozói kártyával rendelkezı polgárai. Az általunk hálózaton keresztül nyújtott szolgáltatások (intranet-információforrások és szolgáltatások, online-folyóiratok, adatbázisok stb.) elérése mellett teljes Internet-hozzáférést biztosítunk, valamint MS Office eszközöket (vagyis pl. szövegszerkesztı, táblázatkezelı programokat). Lehetıség van az elektronikus dokumentumok lementésére (saját, USB-re csatlakoztatható PenDrive-ra vagy – operátori segédlettel – CD-ROM-ra) és nyomtatására is (ez utóbbi szolgáltatás pénzdíjas). Egyéni és csoportos tanulás terei Ezek a terek lehetıvé teszik, hogy a csendes, hagyományos olvasótermi zónákon kívül egy-egy kisebb munkacsoport együtt dolgozzon a könyvtári környezetben. Ennek helyszíne az épület bal szárnyának III. emelete. Ebben a nagy (mintegy 100 férıhelyes) térben mozgatható bútorok, mobil válaszfalak teszik lehetıvé a csoportnak megfelelı tér kialakítását. 72 db számítógép is az olvasók rendelkezésére áll, hogy a könyvekkel, folyóiratokkal együtt segítsék a felkészülést. A funkció jellegébıl adódóan ezekben a terekben – az egyik, elmélyültebb munkára szolgáló területet kivéve – megengedett a csendes beszélgetés. Kutatófülkék Az épület bal szárnyának II. és III. emeletén egyszemélyes kutatófülkéket lehet – elızetes bejelentkezés alapján – igénybe venni. A kis fülkék a zavartalan kutatómunkát hivatottak segíteni. Ezek nincsenek számítógéppel felszerelve, de hálózati végpontokkal igen, vagyis az olvasó használhatja saját notebookját.

23

Szeretnél akár már az egyetem mellett komolyabban

dolgozni, de nem tudod, hogyan is indulj neki? Pályáznál egy állásra, de nem tudod, hogyan nyerheted meg?

Szeretnél tisztában lenni néhány „íratlan szabállyal”?

vagy egyszerően csak

Szeretnéd megtudni milyen is a „tőz közelében” lenni?

Csatlakozz a Magyar Közgazdasági Társaság Szegedi Ifjúsági Bizottságához, és

választ kapsz ezekre a kérdésekre.

Ifjúsági Bizottságunk alapvetı célja szakmai szervezıdésbe integrálni azon fiatalokat,

leendı és már végzett közgazdászokat, akik szeretnének folyamatosan fejlıdni és informálódni,

elsı kézbıl értesülni a világ, az ország, a régió gazdasági ügyeirıl, gazdaságpolitikai kérdéseirıl.

Mindemellett természetesen alapvetı célunk olyan minıségi kapcsolati hálót kiépíteni, ami igen

nagymértékben megkönnyíti a majdani álláskeresést, és segít elkerülni a szakmai buktatókat.

Helyi szervezetünk egy fiatalos, lendületes, jó hangulatú, vidám társaságot takar, ahol

mindenki kipróbálhatja, mennyire mozog otthonosan a szervezés világában, mennyire kreatív a

marketing területén és milyen jók a kommunikációs készségei. Értékes tapasztalatszerzést jelent ez

mindannyiunk számára, amibıl a jövıben biztosan profitálni fogunk.

Sok szeretettel várunk:

MKT Szegedi Ifjúsági Bizottsága [email protected]

24

V. MELLÉKLETEK

Mellékletekben közöljük a Pénzügy és számvitel, Gazdálkodás és menedzsment, Kereskedelem és marketing alapszakok, valamint a mesterszak levelezı tagozatos képzések kurzuslistáit, és a mintatanterveket. A mellékletben szereplı anyagok a 2008-as állapotot tükrözik, a kurzuslisták és a kurzusok a Kari Tanács döntése alapján változhatnak a képzés ideje alatt.

1. sz. melléklet Alapképzési szakok tantervei, nappali tagozat 2. sz. melléklet Mester szakok tantervei, levelezı tagozat 3. sz. melléklet SZTE Tanulmányi és vizsgaszabályzata

25

1. sz. melléklet

ALAPKÉPZÉSI SZAKOK TANTERVEI

NAPPALI TAGOZAT

Pénzügy és számvitel alapszak kurzuslista

Az alapozó képzés kurzusai (pénzügy és számvitel)

Heti óraszám Elıfeltétel Kód A kurzus megnevezése

Elıadás Szem. Minısí-

tés Kredit Félév

Felvétel Vizsga Párhuza-mosság

A1. Módszertani alapozó modul

10A101 Kalkulus 1 KO 2 İ, t 10A102 10A102 10A102 Kalkulus 2 GY 2 İ 10A101 10A103 Lineáris algebra 1

KO 2 T, ı 10A104 10A104

10A104 Lineáris algebra 2 GY 2

T 10A103

10A105 Általános statisztika I. 2 KO 2

İ, t 10A106 10A106

10A106 Általános statisztika I 2 GY 2

İ 10A105

10A107 Általános statisztika II. 2 KO 2

İ, t 10A105

10A108 Általános statisztika II. 2 GY 2

İ

10A109 Valószínőség-számítás 2 KO 2

İ, t 10A110 10A110

10A110 Valószínőség-számítás 1 GY 1

İ 10A109

10A111 Informatika 1 İ, t 10A112 10A112

10A112 Informatika 2

KO 4

İ 10A111 23

Teljesítendı A1-bıl 23

A2. Elméleti-gazdaságtani alapozó modul

Kötelezı kurzusok

10A201 Mikroökonómia 2 İ, t 10A202 10A202 Mikroökonómia 2

KO 5 İ 10A201

10A203 Makroökonómia 2 T, ı 10A201 10A204 10A204 10A204 Makroökonómia 2

KO 5 T 10A203

10A205 A közgazdasági gondolkodás története 2 KO 3 İ, t

10A207 Regionális gazdaságtan 2 İ, t 10A201 10A203 10A208 10A208

10A208 Regionális gazdaságtan 1

KO

5 İ, t

10A201 10A203

10A207

10A206 Pénzügyi alapismeretek 2 KO 3 İ, t 10A203 21

26

Heti óraszám Elıfeltétel

Kód A kurzus megnevezése Elıadás Szem.

Minısí- tés

Kredit Félév Felvétel Vizsga

Párhuza-mosság

Kötelezıen választható kurzusok

10A301 Gazdaságpolitika 2 KO 3 T, ı 10A203 10A209 Gazdaságtörténet 2 KO 3 İ, t 10A210 Környezetgazdaságtan 2 KO 3 T, ı 10A211 Gazdaságpszichológia 2 KO 3 T, ı 10A212 Világgazdaságtan 2 KO 3 İ, t 15

Teljesítendı A2-bıl 21+6

A3. Nemzetgazdasági és látókörbıvítı modul


10A302 Az Európai Unió gazdasága 2 KO 3 T, ı 10A303 Filozófia 2 KO 3 İ, t 10A304 Politológia 2 KO 3 İ, t 10A305 Szociológia 2 KO 3 T, ı

Szabadon választható kurzusok

10A306 Gazdaságszociológia 2 KO 3 T, ı 10A307 Gazdaságföldrajz 2 KO 3 T, ı 18 Teljesítendı A3-ból 9 B1. Üzleti ismeretkörök modul

Kötelezı kurzusok

10B101 Menedzsment I. 2 KO 3

İ, t 10B102 10B102

10B102 Menedzsment I. 2 GY 2 İ 10B101 10B103 Gazdasági jog 3 KO 3 T, ı 10B104 Marketing 2

KO 3 İ, t 10B105 10B105

10B105 Marketing 2 GY 2

İ 10B104

10B106 Szervezeti viselkedések I. 1 KO 2

T, ı 10B107 10B107

10B107 Szervezeti viselkedések I. 1 GY 1

T 10B106

10B108 Számvitel alapjai 2 İ, t 10B109 10B109 10B109 Számvitel alapjai 2

KO 5 İ 10B108

10B110 Pénzügyi számvitel I. 2 T, ı 10B108 10B111 10B111 10B111 Pénzügyi számvitel I. 2

KO 5 T 10B108 10B110

10B112 Vállalati pénzügyek I. 1 T, ı 10A206 10B113 10B113 10B113 Vállalati pénzügyek I. 1

KO 3 T 10A206 10B112

10B120 Költségvetési kapcsolatok 2 KO 2 T, ı 10A206 10B121 Menedzsment II. 2

KO 3 T, ı 10B101 10B122 10B122

10B122 Menedzsment II. 2 GY 2 T 10B102 10B121 36

27



Minısí- tés


Párhuza-mosság


10B121 Ipargazdaságtan 2 KO 2 T, ı 10B122 Gazdaságinformatika 2 T, ı 10A111 10B123 10B123 10B123 Gazdaságinformatika 1

KO 3 T 10A111 10B122

10B124 Pénzügyi számvitel II. 2 İ, t 10B110 10B125 10B125 10B125 Pénzügyi számvitel II. 2

KO 5 İ 10B110 10B124

10B126 Logisztika 1 KO 1

T, ı 10B101 10B127 10B127

10B127 Logisztika 1 GY 1

T 10B101 10B126

10B128 Operációkutatás I. 1 İ, t 10B129 10B129 10B129 Operációkutatás I. 1

KO 2 İ 10B128

10B131 Németország gazdasága 2 KO 2 İ, t 10B132 Ellátásilánc-menedzsment 2 KO 2 İ 10B133 Integrált vállalatirányítási

rendszer 2 KO 2 T 10B110 10B111

10B114 Stratégiai menedzsment 1 KO 1

İ, t 10B101 10B115 10B115

10B115 Stratégiai menedzsment 1 GY 1

İ 10B101 10B114

10B116 Termelésmenedzsment 1 İ, t 10B101 10B117 10B117 10B117 Termelésmenedzsment 1

KO 2 İ 10B101 10B116

10B118 Humánmenedzsment 2 KO 3

T, ı 10B101 10B119 10B119

10B119 Humánmenedzsment 2 GY 2 T 10B101 10B118 29 Teljesítendı B1-bıl 36+ 5

B2. Idegen-nyelvő modul


12

10B201 Wirtschaftsdeutsch I. 4 GY 3 İ 10B202 Wirtschaftsdeutsch II. 4 GY 3 T 10B201 10B203 Business English I. 4 GY 3 İ 10B204 Business English II. 4 GY 3 T 10B203 12 Teljesítendı B2-bıl 3 B3. Készségfejlesztı modul


10B301 Kommunikációs gyakorlatok I.

2 GY 2 İ 10B106

10B302 Kommunikációs gyakorlatok II.

2 GY 2 T 10B301

10B303 Karriertervezés 2 GY 2 İ, T 10B304 Kutatásmódszertan 2 GY 2 İ 10B305 Üzleti kommunikáció 2 GY 2 İ 10B106

28



Minısí- tés


Párhuza-mosság


10B306 Problémamegoldó tréning 2 GY 2 İ 10B106 10B307 Prezentációs gyakorlatok 2 GY 2 İ 10B106 10B308 Pályázatkészítés 2 GY 2 T 16 Teljesítendı B3-ból 10 C1. A szak közös modulja

Kötelezı kurzusok

12C101 Vállalati pénzügyek II. 1 İ, t 10B112 12C102 12C102 12C102 Vállalati pénzügyek II. 1

KO 3 İ 10B112 12C101

12C103 Ellenırzés 2 KO 3 İ, t 10B110 12C104 Üzleti tervezés 2 GY 2 T 10B101 12C106 Államháztartástan 2 KO 3 T, ı 10A206 12C107 Értékpapírpiacok I. 1 İ, t 10A206 12C108 12C108 12C108 Értékpapírpiacok I. 1

KO 3 İ 10A206 12C107

12C109 Kontrolling 1 İ, t 10B110 12C110 12C110 12C110 Kontrolling 1

KO 3 İ 10B110 12C109

12C111 Pénzügy-számviteli informatika

2 GY 2 T 10B124

12C112 Komplex elemzés 1 İ, t 10B110 12C113 12C113 12C113 Komplex elemzés 1

GY 3 İ 10B110 12C112

22


12C114 Munkajog 1 KO 2 T, ı 12C115 Szociális jog 2 KO 3 T, ı 12C116 Pénzügyi jog 2 KO 3 İ, t 10B120 12C117 Konszolidálás alapjai 1 İ, t 10B110 12C118 12C118 12C118 Konszolidálás alapjai 1

KO 3 İ 10B110 12C117

12C119 Könyvvizsgálat alapjai 2 KO 3 T, ı 10B124 12C103

12C120 Nemzetközi számvitel 2 KO 3 T, ı 10B110 17 C1-bıl teljesítendı 22+6 C2. A szak intézményi modulja

Kötelezı kurzusok

12C201 Banküzemtan 2 KO 3 T, ı 10A206 12C202 Kis- és középvállalkozások

finanszírozása 2 KO 3 T, ı 12C101

6

29



Minısí- tés


Párhuza-mosság


12C203 Nemzetközi pénzügyek 2 KO 3 T, ı 10A206 12C204 Üzleti etika 2 KO 2 T, ı 12C205

Gazdasági és monetáris unió 2 KO 3 İ, t 10A302 12C203

12C206 Közpénzügyek az EU-ban 2 KO 3 İ, t

10A302 12C106

12C207 Vállalati pénzügyi menedzsment 2 KO 3 T, ı 12C101

12C208 Pénz- és banktörténet 2 KO 3 T, ı 10A206 17 C2-bıl teljesítendı 6+6 C3. Speciális szakmai modulok


Pénz- és tıkepiaci szakmai modul

12C301 Értékpapírpiacok II. 1 T, ı 12C107 12C302 12C302 12C302 Értékpapírpiacok II. 1

KO 3 T 12C107 12C301

12C303 Bankszámvitel 1 İ, t 12C201, 12C305 12C304 12C304

12C304 Bankszámvitel 1 KO 3

İ 12C201, 12C305 12C303

12C305 Bankjog 2 KO 3 T, ı 10A206, 10B103

12C306 Nemzetközi bankmőveletek 2 KO 3 İ, t 12C201, 12C203

12C307 Különleges pénzügyi intézmények

2 KO 3

T, ı 10A206

12C308 Biztosításgazdaságtan 2 KO 3 İ, t 10A206

12C309 Bankinformatika 1 T, ı 10B122, 12C201 12C310 12C310

12C310 Bankinformatika 1 KO 2

T 10B122, 12C201 12C309

12C311 Komplexitás a tıkepiacon 2 GY 2 T, ı 12C107 22

30



Minısí- tés


Párhuza-mosság

Közszolgálati szakmai modul

12C311 Ágazati politikák pénzügyei I.

2 KO 3 İ, t 12C106

12C312 Ágazati politikák pénzügyei II.

2 KO 3 T, ı 12C311

12C313 Önkormányzati pénzügyek 2 KO 3 İ, t 12C106 12C314 Közigazgatási jog 1 KO 2 T, ı

12C315 Államháztartási számvitel 2 İ, t 12C106 10B110 12C316 12C316

12C316 Államháztartási számvitel 2 KO 5

İ 12C106 10B110 12C315

12C319 Non-profit szektor I. 2 KO 3 İ, t 12C106 12C320 Non-profit szektor II. 2 KO 3 T, ı 12C319 22 C3-ból teljesítendı 0 C4. Diploma blokk

Kötelezı kurzusok

12C401 Szakszeminárium I. 2 GY 3 12C402 Diplomakonzultáció 2 GY 2 C4-bıl teljesítendı 5 5

31

Pénzügy és számvitel alapszak mintatanterv

1. félév 2. félév 3.félév 4.félév 5.félév 6. félév PSZ Óraszám

Minısítés Kredit Óraszám





Minısítés Kredit

Együtt

A1 Módszertani alapozó

Kalkulus 1+2

KO, GY 4

Lineáris algebra 1+2

KO, GY 4

Általános statisztika I. 2+2

KO, GY 4

Általános statisztika II. 2+2 KO, GY

4

Valószínőség számítás

2+1 KO, GY

3

Informatika 1+2 KO 4

23+0

A2 Elméleti-gazdaságtani alapozó

Mikroökonómia 2+2 KO 5

Makroökonómia 2+2

KO 5

A közgazdasági gondolkodás története

2+0 KO 3

Regionális gazdaságtan

2+1 KO 5

Pénzügyi alapismeretek

2+0 KO 3

Választható kurzusok

6

21+6

A3 Nemzetgazdasági és látókörbıvítı

Választható kurzusok 6 3 0+9

32

1. félév 2. félév 3.félév 4.félév 5.félév 6. félév

Óraszám Minısítés

Kredit Óraszám Minısítés





Kredit

Együtt

B1 Üzleti ismeretkörök

Menedzsment I. 2+2

KO, GY 5

Menedzsment II.

2+2

KO, GY 5

Gazdasági jog

3+0 KO 3

Marketing 2+2

KO, GY 5

Szervezeti viselkedések I.

1+1

KO, GY 3

Számvitel alapjai 2+2

KO 5

Pénzügyi számvitel I.

2+2 KO 5

Vállalati pénzügyek I.

1+1 KO 3

Költségvetési kapcsolatok

2+0 KO 2


5

36+5

B2Idegen nyelvő Választható kurzusok

3

0+3

B3 Készségfejlesztı Választható kurzusok

4

6

0+10

33

1. félév 2. félév 3.félév 4.félév 5.félév 6. félév Óraszám Minısítés






Kredit

Együtt

C1 Szak közös

Vállalati pénzügyek II. 1+1

KO 3

Ellenırzés 2+0

KO 3

Üzleti tervezés

0+2 GY 2

Államháztartástan 2+0

KO 3

Értékpapírpiacok I.

1+1 KO 3

Kontrolling

1+1 KO 3

Pénzügy-számviteli informatika

0+2 GY 2

Komplex elemzés

1+1 GY 3


3

3

22+6

C2 Szak intézményi

Banküzemtan 2+0

KO 3

KKV-k finanszírozása

2+0 KO 3


6

6+6

C3 Speciális szakmai 11 11 0+22

C4 Diploma Szakszeminárium I. 0+2 GY 3 Diplomakonzultáció 0+2 GY 2

5+0

1. félév 2. félév 3. félév 4. félév 5. félév 6. félév Óraszám Minısítés Kredit

Óraszám Minısítés Kredit





Együtt

Összesen

(21)

29

(22)

29

(26)

30

(26)

31

(22)

32

(22)

29

113+67

• Aki nem választ speciális szakmai modult: Választható kurzusok (C1 és C2 modulból)

34

Gazdálkodási és menedzsment alapszak kurzuslista

Heti óraszám Elıfeltétel Kód

A kurzus megnevezése Elıadás Szem.

Minısí- tés

Kredit Félév Felvétel Vizsga Párhuza-

mosság A1. Módszertani alapozó modul 10A101 Kalkulus 1 KO 2 İ, t 10A102 10A102 10A102 Kalkulus 2 GY 2 İ, 10A101 10A103 Lineáris algebra 1 KO 2 T, ı 10A104 10A104 10A104 Lineáris algebra 2 GY 2 T 10A103 10A105 Általános statisztika I. 2 KO 2 İ, t 10A106 10A106 10A106 Általános statisztika I 2 GY 2 İ 10A105 10A107 Általános statisztika II. 2 10A105 10A108 Általános statisztika II: 2 10A109 Valószínőség-számítás 2 KO 2 İ, t 10A110 10A110 10A110 Valószínőség-számítás 1 GY 1 İ 10A109 10A111 Informatika 1 İ, t 10A112 10A112 10A112 Informatika 2

KO 4 İ 10A111

23 Teljesítendı A1-bıl 23 A2. Elméleti-gazdaságtani

alapozó modul

Kötelezı kurzusok


KO 5 Ö 10A201


KO 5 T 10A203

10A205 A közgazdasági gondolkodás története 2 KO 3 İ, t

10A207 Regionális gazdaságtan 2 İ, t

10A201 10A203 10A208 10A208


KO 5

10A201 10A203 10A207

10A206 Pénzügyi alapismeretek 2 KO 3 İ, t 10A203 21 Kötelezıen választható

kurzusok

10A209 Gazdaságtörténet 2 KO 3 İ, t 10A210 Környezetgazdaságtan alapjai 2 KO 3 T, ı

10A211 Gazdaságpszichológia 2 KO 3 T,ı 10A212 Világgazdaságtan 2 KO 3 İ, t 12 Teljesítendı A2-bıl 21+6 A3. Nemzetgazdasági és

látókörbıvítı modul


10A301 Gazdaságpolitika 2 KO 3 T, ı 10A203 10A302 Az Európai Unió gazdasága 2 KO 3 T, ı 10A303 Filozófia 2 KO 3 İ, t 10A304 Politológia 2 KO 3 İ, t 10A305 Szociológia 2 KO 3 T, ı

35


Kód


Minısí- tés


mosság Szabadon választható

kurzusok

10A306 Gazdaságszociológia 2 KO 3 T, ı 10A307 Gazdaságföldrajz 2 KO 3 T, ı 21 Teljesítendı A3-ból 9 B.1 Üzleti ismeretkörök modul

Kötelezı kurzusok

10B101 Menedzsment I. 2 KO 3 İ, t 10B102 10B102 10B102 Menedzsment I. 2 GY 2 Ö 10B101 10B128 Menedzsment II. 2 KO 3 T, ı 10B101 11C108 11C108 10B129 Menedzsment II. 2 GY 2 T 10B101 11C107 10B103 Gazdasági jog 3 KO 3 T, ı 10B104 Marketing 2 KO 3 İ, t 10B105 10B105 10B105 Marketing 2 GY 2 İ 10B104 10B106 Szervezeti viselkedések I. 1 KO 1 T, ı 10B107 10B107 10B107 Szervezeti viselkedések I. 1 GY 1 T 10B106 10B108 Számvitel alapjai 2 İ, t 10B109 10B109 10B109 Számvitel alapjai 2

GY 5 İ 10B108


KO

5 T 10B109 10B110

10B112 Vállalati pénzügyek I. 1 T, ı 10A206 10B113 10B113 10B113 Vállalati pénzügyek I. 1

KO 3 T 10A206 10B112

10B114 Stratégiai menedzsment 1 KO 1 İ, t 10B101 10B115 10B115 10B115 Stratégiai menedzsment 1 GY 1 İ 10B101 10B114 10B116 Termelésmenedzsment 1 İ, t 10B101 10B117 10B117 10B117 Termelésmenedzsment 1

KO

2 İ 10B101 10B116

10B118 Humánmenedzsment 2 KO 3 T, ı 10B101 10B119 10B119 10B119 Humánmenedzsment 2 GY 2 T 10B101 10B118 10B120 Költségvetési kapcsolatok 2 KO 2 T, ı 10A206 45


10B121 Ipargazdaságtan 2 KO 2 T, ı 10B122 Gazdaságinformatika 2 T, ı 10A111 10B123 10B123 10B123 Gazdaságinformatika 1

KO

3 T 10A111 10B122


KO

5 İ 10B110 10B124

10B126 Logisztika 1 KO 1 T, ı 10B101 10B127 10B127 10B127 Logisztika 1 GY 1 T 10B101 10B126 Operációkutatás I. 1 İ,t Operációkutatás I. 1

KO

2 İ

Operációkutatás II. 1 T, ı OpkutI. Operációkutatás II. 1

KO

2 T

10B131 Németország gazdasága 2 KO 2 İ,t 10B133 Ellátásilánc-menedzsment 2 Ko 2 İ 10B133 Integrált vállalatirányítási

rendszer 2 KO 2 T 10B110

10B111

16 Teljesítendı B1-bıl 45+5

36



Minısí- tés


mosság B.2. Idegen-nyelvő modul


12

Teljesítendı B2-bıl 3 B. 3. Készségfejlesztı modul


10B301 Kommunikációs gyakorlatok I. 2 GY 2 Ö 10B106 10B302 Kommunikációs gyakorlatok

II. 2 GY 2 T 10B301

10B303 Karriertervezés 2 GY 2 Ö,T 10B304 Kutatásmódszertan 2 KO 2 İ 10B305 Üzleti kommunikáció 2 GY 2 İ 10B106


10B306 Problémamegoldó tréning 2 GY 2 İ 10B106 10B307 Prezentációs gyakorlatok 2 GY 2 İ 10B308 Pályázatkészítés 2 GY 2 T 16 Teljesítendı B3-ból 10 C1. A szak közös modulja

Kötelezı kurzusok

11C104 Üzleti tervezés 2 GY 2 T 10B101 11C106 Munkajog 1 KO 2 T, ı 11C109 Minıségmenedzsment 2 KO 3 T, ı 10B101 11C110 Változásmenedzsment 1 İ, t 10B101,

10B108 11C111 11C111

11C111 Változásmenedzsment 1

KO

3

İ 10B101, 10B108

11C110

10


11C112 Szervezeti viselkedések II. 1 KO 1 İ, t 10B106 11C113 11C113 11C113 Szervezeti viselkedések II. 1 GY 1 Ö 11C112 11C114 Nemzetközi menedzsment 1 KO 2 T, ı 10B101 11C115 11C115 11C115 Nemzetközi menedzsment 1 GY 1 T 10B101 11C114 11C116 Nemzetközi emberi erıforrás-

menedzsment 1 KO 2 İ, t 10B118 11C117 11C117

11C117 Nemzetközi emberi erıforrás-menedzsment 1 GY 1 İ 11C116

11C118 Marketing-menedzsment 1 T, ı 10B104 11C119 11C119 11C119 Marketing-menedzsment 1

KO

3 T 10B104 11C118

11C120 Piackutatás 1 T, ı 10A105 11C121 11C121 11C121 Piackutatás 1

GY 3 T 10A105 11C120

11C122 Szociális jog 2 KO 3 T, ı 17 C1-bıl teljesítendı 10+6 C2. A szak intézményi modulja

37



Minısí- tés


mosság

Kötelezı kurzusok

11C203 Értékpapír-piacok I. 1 İ, t 10A206 11C204 11C204 11C204 Értékpapír-piacok I. 1

KO

3 İ 10A206 11C203

11C205 Kontrolling 1 İ, t 10B110 11C206 11C206 11C206 Kontrolling 1

KO

3 İ 10B110 11C205

6


11C207 Társadalomstatisztika 2 KO 3 T, ı 10A105 11C208 Üzleti etika 2 KO 2 T, ı 11C209 Banküzemtan 2 KO 3 T, ı 10A206 11C210 Agrárgazdaságtan 2 KO 2 İ, t 10A203 11C211 Település-marketing 1 KO 2 T, ı 10B104 12 C2-bıl teljesítendı 6+6 C3 Speciális szakmai modul


11C301 Kisvállalati gazdaságtan 2 KO 3 T, ı 11C302 11C302 11C302 Vállalkozások alapítása és

mőködése 2 KO 3 İ, t 11C301

11C303 Vállalkozásfejlesztés I. 2 KO 3 T, ı 11C304 11C304 11C304 Vállalkozásfejlesztés I. 2 GY 2 T 11C303 11C305 Helyi gazdaság- és

vállalkozásfejlesztés I 2 Ö, t 11C306 11C306

11C306 Helyi gazdaság- és vállalkozásfejlesztés I. 2

KO

5

İ 11C305

11C307 Kis- és középvállalatok üzleti tervezése 1 KO 2 T, ı 11C118 11C318

11C308 Kis- és középvállalatok üzleti tervezése 2 GY 1 T 11C307

11C309 Kis-és középvállalkozások finanszírozása 2 KO 3 İ, t 11C101

22 C3-ból teljesítendı 0 – 22* C4. Diploma-blokk

Kötelezı kurzusok

11C401 Szakszeminárium I. 2 GY 3 11C402 Diplomakonzultáció 2 GY 2 5 C4-bıl teljesítendı 5

38

Kötelezı Kötelezıen

választható Szabadon

választható Együtt

A1 23 23 (23) A2 21 12 (6) 33 (27) A3 15 (6) 6(3) 21 (9) A együtt 44 27 (12) 6(3) 77 (59) B1 45 22 (5) 67 (50) B2 12 (3) 12 (3) B3 10 (8) 6(2) 16 (10) B együtt 45 47 (16) 6(2) 98 (63) C1 10 17 (6)* 27 (16) C2 6 12 (6)* 18 (12) C3 22(0-22)* 22(0-22) C4 5 5(5) C együtt 24 51 (34)* 75 (58) A+B+C 113 125 (62) 12(5) 250 (180)

• A 17 kredit teljesíthetı a C1 és C2 modulok további kurzusainak felvételével a C3 speciális szakmai modul valamennyi kurzusa felvételével, illetve ezek kombinációjával

39

Gazdálkodási és menedzsment szak mintatanterv

1. félév 2. félév 3. félév 4. félév 5. félév 6. félév Óraszám Minısítés






Kredit

A1 Módszertani alapozó

Kalkulus 1+2

KO, GY 4

Lineáris algebra

1+2

KO, GY 4

Általános statisztika I.

2+2

KO, GY 4

Általános statisztika II:

2+2

KO, GY 4

Valószínőség-számítás

2+1

KO, GY 3

Informatika 1+2 KO 4


Mikroökonómia 2+2 KO 5

Makroökonómia

2+2 KO 5


2+0 KO 3

Pénzügyi alapismeretek

2+0 KO 3

Regionális gazdaságtan

2+1 KO 5


6



6

3

40

1. félév 2. félév 3. félév 4. félév 5. félév 6. félév







Kredit

B1 Üzleti ismeretkörök

Menedzsment I. 2+2

KO, GY 5

Menedzsment II.

2+2

KO, GY 5

Gazdasági jog

3+0 KO,

3

Marketing 2+2

KO, GY 5

Szervezeti viselkedések I. 1+1

KO, GY 3

Számvitel alapjai 2+2

KO 5

Pénzügyi számvitel I.

2+2 KO 5

Vállalati pénzügyek I.

1+1 KO 3

Stratégiai menedzsment 1+1

KO, GY 2

Termelésmenedzsment

1+1 KO

2

Humánmenedzsment

2+2 KO

5

Költségvetési kapcsolatok 2+0

KO 2


5


3


4 6

41

1. félév 2. félév 3. félév 4. félév 5. félév 6. félév


Kedit Óraszám Minısítés





Kredit

C1 Szak közös

Üzleti tervezés 0+2

GY 2

Munkajog 1+0

KO 2

Minıségmenedzsment 2

KO 3

Változásmenedzsment 1+1

KO 3

Választható kurzusok 3 3

C2 Szak intézményi

Értékpapírpiacok 1+1

KO, GY 3

Kontrolling 1+1

KO, GY 3


C3 Speciális szakmai modul

11 11

C4 Diploma-modul Szakszeminárium I. 0+2 GY 3 Diplomakonzultáció 0+2 GY 2 Összes óra, kredit 29 29 28 29 34 28

42

Kereskedelem és marketing szak kurzuslista

Az alapozó képzés kurzusai (kereskedelem és marketing)



Minısí- tés

Kredit Félév Felvétel Vizsga Párhuzam

osság A1.

Módszertani alapozó modul

10A101 Kalkulus 1 KO 2 İ, t 10A102 10A102 10A102 Kalkulus 2 GY 2 İ, 10A101 10A103 Lineáris algebra 1 KO 2 T, ı 10A104 10A104 10A104 Lineáris algebra 2 GY 2 T 10A103 10A105 Általános statisztika I. 2 KO 2 İ, t 10A106 10A106 10A106 Általános statisztika I 2 GY 2 İ 10A105 10A109 Valószínőségszámítás 2 KO 2 İ, t 10A110 10A110 10A110 Valószínőségszámítás 1 GY 1 İ 10A109 10A111 Informatika 1 İ, t 10A112 10A112 10A112 Informatika 2

KO

4 İ 10A111

23

Teljesítendı A1-bıl 23

A2. Elméleti-gazdaságtani alapozó modul

Kötelezı kurzusok


KO

5 İ 10A201


KO

5 T 10A203

10A205 A közgazdasági gondolkodás története

2 KO 3 İ, t

10A207 Regionális gazdaságtan 2 İ, t 10A201 10A203

10A208 10A208


KO

5

İ, t 10A201 10A203

10A207

10A206 Pénzügyi alapismeretek 2 KO 3 İ, t 10A203 21


10A301 Gazdaságpolitika

2 KO 3 T,ı 10A203

10A209 Gazdaságtörténet 2 KO 3 İ, t 10A210

A környezet-gazdaságtan alapjai

2 KO 3 T, ı

10A211 Gazdaságpszichológia 2 KO 3 T, ı 10A212 Világgazdaságtan 2 KO 3 İ, t 15

Teljesítendı A2-bıl 21+6

43


A kurzus megnevezése


tés Kredit Félév

Felvétel Vizsga Párhuzamosság

A3. Nemzetgazdasági és látókörbıvítı modul


10A302 Az Európai Unió gazdasága 2 KO 3 T, ı 10A303 Filozófia 2 KO 3 İ, t 10A304 Politológia 2 KO 3 İ, t 10A305 Szociológia 2 KO 3 T, ı Szabadon választható

kurzusok

10A306 Gazdaságszociológia 2 KO 3 T, ı 10A307 Gazdaságföldrajz 2 KO 3 T, ı 18 Teljesítendı A3-ból 9 B1. Üzleti ismeretkörök modul

Kötelezı kurzusok

10B101 Menedzsment I. 2 KO 3 İ, t 10B102 10B102 10B102 Menedzsment I. 2 GY 2 İ 10B101 10B128 Menedzsment II. 2 KO 3 T,ı 10B129 Menedzsment II. 2 GY 2 T 10B103 Gazdasági jog 3 KO 3 T, ı 10B104 Marketing 2 KO 3 İ, t 10B105 10B105 10B105 Marketing 2 GY 2 İ 10B104 10B106 Szervezeti viselkedések I. 1 KO 1 T, ı 10B107 10B107 10B107 Szervezeti viselkedések I 1 GY 1 T 10B106 10B108 Számvitel alapjai 2 İ, t 10B109 10B109 10B109 Számvitel alapjai 2

GY

5 İ 10B108


KO

5 T 10B108 10B110

10B112 Vállalati pénzügyek I. 1 T, ı 10A206 10B113 10B113 10B113 Vállalati pénzügyek I.

1

KO

3 T 10A206 10B112

10B114 Stratégiai menedzsment 1 KO 1 İ, t 10B101 10B115 10B115 10B115 Stratégiai menedzsment 1 GY 1 İ 10B101 10B114 10B116 Termelésmenedzsment 1 İ, t 10B101 10B117 10B117 10B117 Termelésmenedzsment 1

KO

2 İ 10B101 10B116

10B118 Humánmenedzsment 2 KO 3 T, ı 10B101 10B119 10B119 10B119 Humánmenedzsment 2 GY 2 T 10B101 10B118 10B120 Költségvetési kapcsolatok 2 KO 2 T, ı 10A206 10B126 Logisztika 1 KO 1 İ,t 10B101 10B127 10B127 10B127 Logisztika 1 GY 1 İ 10B101 10B126

47

44




tés Kredit Félév



10B121 Ipargazdaságtan

2 KO 2 T, ı

10B122 Gazdaságinformatika 2 T, ı 10A111 10B123 10B123 10B123 Gazdaságinformatika 1

KO

3 T 10A111 10B122


KO

5 İ 10B110 10B124

Operációkutatás I.

1 İ,t 10B129 10B129

Operációkutatás I.

1

KO

2

İ 10B128

Operációkutatás II.

1 T,ı

Operációkutatás II.

1

KO

2

T

10B131 Németország gazdasága 2 KO 2 İ,t 10B133 Ellátásilánc-menedzsment 2 Ko 2 İ 10B133 Integrált vállalatirányítási

rendszer 2 KO 2 T 10B110

10B111

20 Teljesítendı B1-bıl 47+5

B2.

Idegen-nyelvő modul


10B201 Wirtschaftsdeutsch I. 4 GY 3 İ 10B202 Wirtschaftsdeutsch II. 4 GY 3 T 10B201 10B203 Business English I. 4 GY 3 İ 10B204 Business English II. 4 GY 3 T 10B203 12 Teljesítendı B2-bıl 3 B3. Készségfejlesztı modul


10B301 Kommunikációs gyakorlatok I. 2 GY 2 İ 10B106 10B302

Kommunikációs gyakorlatok II.

2 GY 2 T 10B301

10B303 Karriertervezés 2 GY 2 İ,T 10B304 Kutatásmódszertan 2 GY 2 İ 10B305 Üzleti kommunikáció 2 GY 2 İ 10B106 Szabadon választható

kurzusok

10B306 Problémamegoldó tréning 2 GY 2 İ 10B106 10B307 Prezentációs gyakorlatok 2 GY 2 İ 10B106 10B308 Pályázatkészítés 2 GY 2 T 16 Teljesítendı B3-ból 10

45



Minısí- tés

Kredit Félév Felvétel Vizsga Párhuzam

osság C1. A szak közös modulja Kötelezı kurzusok 13C101 Piackutatás 1 2 T, ı 10A105 13C102 13C102 13C102 Piackutatás 1

GY 1 T 13C101

13C103 Kereskedelmi ismeretek 1 T, ı 1

KO 2

13C105 Vállalati logisztika 1 KO 2 T,ıt 10B126 13C107 Kínálat-menedzsment I. 1 KO 2 T,ı 10B104 13C108 13C108 13C108 Kínálat-menedzsment I. 1 GY 1 T 13C107 13C109 Fogyasztói magatartás 1 T, ı 10B104 13C110 13C110 13C110 Fogyasztói magatartás 1

KO

3 T 13C109

13C111 Marketingkommunikáció 1 T, ı 10B104 13C112 13C112 13C112 Marketingkommunikáció 1

KO

3 T 13C111

13C113 Értékesítési politika 1 İ, t 10B104 13C114 13C114 13C114 Értékesítési politika 1

KO

3 İ 13C113

19 Kötelezıen választható

kurzusok 13C117

13C117 Nemzetközi marketing 1 KO 2 T, ı 10B104 13C118 Szolgáltatásmarketing 1 KO 2 T, ı 10B104 13C117 13C119 Szolgáltatásmarketing 1 GY 1 T 13C120 12C116 13C120 Minıségmenedzsment 2 KO 3 T,ı 10B101 13C121 Változásmenedzsment 1 İ,t 10B101 13C120 13C122 Változásmenedzsment 1

KO

3 İ 13C123 13C119

13C124 Stratégiai marketing 1 T,ı 10B104 13C123 13C125 Stratégiai marketing 1

KO

3 T 13C122

16 C1-bıl teljesítendı 19+6 C2. A szak intézményi modulja Kötelezı kurzusok 13C201 Szervezeti vásárlói magatartás 1 T,ı 10B104 13C202 13C202 13C202 Szervezeti vásárlói magatartás 1

GY

3 T 13C201

3 Kötelezıen választható

kurzusok

13C207 Projektmenedzsment 2 KO 3 T, ı 10B101 13C208

Elektronikus kereskedelem 2 KO 3 İ, t 10B104

13C212 Településmarketing 1 KO 2 T,ı 10B104 8

46




tés Kredit Félév


C3. Speciális szakmai modul Kötelezıen válaszható

kurzusok

13C302 Az üzleti élet pszichológiája

2 KO 2 T, ı 10A211

13C303 Szervezetpszichológia

1 İ, t 10B106

13C304 Szervezetpszichológia

1

KO

3

İ 10B106

13C305 A versengés pszichológiája 2 KO 3 T, ı 13C306 Kultúraközi különbségek a

szervezetek mőködésében 2 GY 2 İ 10B106

13C307 A szervezet kulturális megközelítése

2 2 GY 2 T 10B106

13C308 Reklámpszichológia 2 KO 2 İ 10B106 13C309 Tréningek 2 GY 2 İ, t 13C310 Meggyızési stratégiák és

technikák 2 GY 2 T

13C311 Döntéselmélet

2 KO 2 T 10A211

Játékelmélet 2 KO 2 T 22 C4. Diploma blokk Kötelezı kurzusok 13C401 Szakszeminárium I. 2 GY 3 13C402 Diplomakonzultáció 2 GY 2 C4-ból teljesítendı 5 5

Kötelezı Kötelezıen választható Szabadon választható

Együtt

A1 23 -6 23 (23) A2 21 21(6) 42 (27) A3 - 12(3-9) 6 (0-6) 18 (9)

A együtt 44 39 (9-15) 6 (0-6) 89 (59) B1 47 23 (5) 70 (52) B2 - 12 (3) 12 (3) B3 - 16 (4-10) 6 (0-6) 22 (10)

B együtt 47 51 (12-18) 6 (0-6) 104 (65) C1 19 16 (6) 35 (25-35) C2 3 8 (6) 11 (9-11) C3 - 22 (0)* 20 (5-20) C4 5 - 5 (5)

C együtt 27 46 (29) 73 (56)

A+B+C 120 136 (50-60) 12 (0-12) 268 (180)

*A 17 kredit teljesíthetı a C1 és C2 modulok további kurzusai felvételével (11+11), a C3 speciális szakmai modul valamennyi kurzusa felvételével, illetve ezek kombinációjával is.

47

Kereskedelem és marketing szak mintatanterv

1. félév 2. félév 3.félév 4.félév 5.félév 6. félév Óraszám






Minısítés Kredit

A1 Módszertani alapozó Kalkulus 1+2

KO, GY 4

Lineáris algebra 1+2 KO, GY

4

Általános statisztika I. 2+2 KO, GY

4

Általános statisztika II. 2+2 KO

4

Valószínőség számítás

2+1 KO, GY

4

Informatika 2+1 KO

4


Mikroökonómia 2+2 KO

5

Makroökonómia 2+2 KO

5


2+0 KO

3

Pénzügyi alapismeretek 2+0 KO

3

Regionális gazdaságtan 2+1 KO

5

Választható kurzusok 6



48








Kredit

B1 Üzleti ismeretkörök Menedzsment I. 2+2

KO, GY 5

Menedzsment II. 2+2 KO, GY

5

Gazdasági jog 3+0 KO, 3 Marketing 2+2

KO, GY 5

Szervezeti viselkedések I. 1+1 KO, GY

2

Számvitel alapjai 2+2 GY

5

Pénzügyi számvitel I. 2+2 KO

5

Vállalati pénzügyek I. 1+1 KO

3

Stratégiai menedzsment 1+1 KO, GY

2

Termelési menedzsment 1+1 KO

2

Humánmenedzsment 2+2 KO, GY

5

Logisztika 1+0 KO

2

Költségvetési kapcsolatok 2+0 KO

2

Választható kurzusok 5


3


4 6

49








Kredit

C1 Szak közös Piackutatás 1+1

GY 3

Értékesítési politika 1+1 KO

3

Kínálat-menedzsment 1+1 KO, GY

3

Vállalati logisztika 1+0 KO

2

Kereskedelmi ismeretek 1+0

KO 2

Fogyasztói magatartás 1+1 KO

3

Marketingkommunikáció 1+1 KO

3


C2 Szak intézményi Szervezeti vásárlói magatartás

2+0 GY

3


C3 Speciális szakmai modul

10 10

C4. Diploma blokk Szakszeminárium I. 0+2 GY 3 Diplomakonzultáció 0+2 GY 2

1. félév 2. félév 3.félév 4.félév 5.félév 6. félév Óraszám Minısítés






Kredit

Összes kredit 29 34 29 33 33 24

50

2. sz. melléklet

MESTERKÉPZÉSI SZAKOK TANTERVEI LEVELEZ İ TAGOZAT

Közgazdálkodás és közpolitika mesterszak levelezı tagozat 1. félév 2. félév 3. félév 4. félév Ismeretkörök Óra Min. Kre-

dit Óra Min. Kre-

dit Óra Min. Kre-

dit Óra Min. Kre-

dit Alapozó ismeretek 30 kredit

Modern piacelmélet 14 K 5 Makrogazdaságtan 14 K 5 Gazdaság- és társadalomstatisztika

14 K 5

Társadalomtudományi kutatások módszertana

14 K 5

Egyetemes gazdaság- és társadalomtörténet

14 K 5

Európai Unió gazdasága 12 K 5 Szakmai törzsanyag 30 kredit

Összehasonlító európai alkotmánytan

12 K 4

Közpolitika elméletek és elemzés I-II.

12 K 4 12 K 4

Magyar politikai rendszer 12 K 4 Gazdaságszociológia 12 K 4 Közösségi gazdaságtan 14 K 5 Költségvetési politika 14 K 5 Kötelezıen választható differenciált szakmai ismeretek 36 kredit

1. Ágazati politikák 28 K 8 28 K 8 2. Közintézményi menedzsment

14 K+ GY

4 14 K+ GY

4

3. Multidiszciplináris 10 K 4 10 K 4 10 K 4 Szakszeminárium/ Diplomamunka 15 kredit

18 6 28 9

Szabadon választható tárgyak 9 kredit

20 K 6 10 K 3

Összesen 120 kredit 90 32 90 32 90 28 90 28

A differenciált szakmai ismereteken belül három tantárgykört különböztetünk meg (ágazati politikai ismeretek, közintézményi menedzsment ismeretkör, multidiszciplináris tárgyak), melyekbıl a hallgatóknak irányítottan kell választaniuk a képzés 2-4. szemeszterében, az egyes csoportokban felajánlott tárgyak közül adott számút teljesítve (7→4, 4→2 és 7→3). A szabadon választható tárgyak széles kínálatából (Gazdaságpszichológia, Gazdaságetika, Közgazdasági elméletek története, Demográfia, Közvéleménykutatás módszertana, Ökológiai közgazdaságtan, stb.) 9 kredit értékben három tárgy felvétele ajánlott a képzés 3-4. szemesztere során.

51

Kötelezıen választható differenciált szakmai ismeretek

Óra Min. Kredit

1. Ágazati politikák 16 Pénzügypolitika 14 K 4 Regionális és városgazdaságtan 14 K 4 Társadalompolitika-szociálpolitika 14 K 4 Önkormányzati gazdálkodás 14 K 4 Oktatás- és kultúragazdaságtan 14 K 4 Egészségügy- és nyugdíjgazdasági rendszerek 14 K 4 Infrastruktúra-gazdaságtan 14 K 4 2. Közintézményi menedzsment 8 Nonbusiness marketing (Költségvetési és non-profit szervezetek marketingje) 14 K+GY 4

Költségvetési és non-profit szervezetek menedzsmentje 14 K+GY 4

Államháztartási számvitel 14 K+GY 4 Közpénzügyek ellenırzése 14 K+GY 4 3. Multidiszciplináris 12 Közigazgatási jog 10 K 4 Munkajog 10 K 4 Szociális jog 10 K 4 Társadalomelmélet alapjai 10 K 4 Szervezetszociológia 10 K 4 Magyar gazdaság- és társadalomtörténet 10 K 4 Magyar közgazdasági gondolkodás története 10 K 4

52

Marketing mesterszak levelezı tagozat

1. félév 2. félév 3.félév 4.félév





Kredit

A1 Alapozó kurzusok Társadalomtudományi kutatások módszertana

2+2 KO 5

Gazdaság- és társadalomstatisztika

2+2 KO 5

Modern piacelmélet

2+2 KO 5

Matematikai statisztika 15 KO 5

Nemzetközi gazdaságtan 15 KO 5

B- Szakmai törzsanyag

A marketingkutatás módszertana

15 KO 5

Fogyasztáselmélet, vásárlói magatartás

15 KO 5

Kínálati és árstratégia

2+2 KO 5

Marketing-menedzsment 15 KO 5

Üzleti kommunikáció

15 GY 5

Értékesítésilánc-menedzsment

2+2 KO 5

Európai verseny -, kereskedelem- és iparpolitika

15 KO 5

C. Differenciált szakmai ismeretek

Kötelezıen választható 35 kredit

C/1. Piac- és közvélemény-kutató szakirányú modul

Alkalmazott marketingkutatás 15 KO 5

A fogyasztói magatartás kutatása

20 KO 5

A közvélemény-kutatás módszertana

20 KO 5

Alkalmazási területek a piackutatásban

20 KO 5

Kutatási projekt (terepmunka)

20 GY 5

53

1. félév 2. félév 3.félév 4.félév





Kredit

C/2 Marketingstratégia szakirányú modul

Szervezetszociológia 20

KO 5

Marketingtervezés 15 KO 5

Nemzetközi stratégiai menedzsment

20 KO 5

Business relationship management

20 KO 5

IT a marketingben 20

KO 5

C/1 C/2 (kötelezı)

Szakszeminárium/ szakdolgozat (15)

15 GY 5

30 GY 10

Szabadon választható tárgyak (max. 2 tárgy)

20 5 20 5

Non-business marketing (Költségvetési és non-profit szervezetek marketingje)

Gazdaságpszichológia Gazdaságetika Közgazdasági elméletek története

Demográfia Ökológiai közgazdaságtan Magyar közgazdasági gondolkodás története

Összesen

54

Nemzetközi gazdaság és gazdálkodás mesterszak levelezı

1. félév 2. félév 3. félév 4. félév óra Mi

n. Kre- dit

óra Min. Kre- dit

óra Min. Kre- dit

óra Min. Kre- dit

Alapozó ismeretek és Szakmai törzstárgyak

Makrogazdaságtan 14 KO 5 Nemzetközi gazdaságtan 14 KO 5 Nemzetközi stratégiai menedzsment 14 KO 5 A nemzetközi jog alapjai 8 KO 3 Nemzetközi pénzügyek 14 KO 5 Világgazdasági folyamatok és régiók 14 KO 5 Modern piacelméletek 14 KO 5 Gazdaság- és társadalomstatisztika 14 KO 5 Társadalomtudományi kutatások módszertana

14 KO 5

Nemzetközi gazdasági intézmények és integrációk

14 KO 5

Nemzetközi politikai gazdaságtan 14 KO 5 Az Európai Unió jogának alapjai 8 KO 2 Globalizáció és fejlıdés KO 14 KO 5 Kötelezıen választható differenciált szakmai ismeretek

12 KO 4 12 KO 4 48 KO 16 48 KO 16

Szabadon választható tárgyak 20 5 Diplomamunka/szakszeminárium 16 5 34 10 Összesen 90 32 90 31 98 31 82 26

55

Kötelezıen választható differenciált szakmai ismeretek Nemzetközi üzleti menedzsment szakirány

Óra Min. Kre- dit

Nemzetközi számvitel 12 KO 4 Nemzetközi pénzügyi menedzsment 12 KO 4 Global marketing 14 KO 5 Európai üzleti környezet 12 KO 4 Nemzetközi humánerıforrás-menedzsment 12 KO 4 Nemzetközi kapcsolatok elmélete 12 KO 4 Külkereskedelmi ismeretek 12 KO 4 Európai verseny-, kereskedelem- és iparpolitika 14 KO 5 Nemzetközi és európai munkaügyi kapcsolatok 12 KO 4 Biztonságpolitika 12 KO 4 Nemzetközi tárgyalások és interkulturális kommunikáció 12 GY 4 Agrárpolitika 12 KO 4 Nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga 12 KO 4

56

Regionális és környezeti gazdaságtan mesterszak levelezı Félévek

1 2 3 4

Tárgycsoportok Óra/ Óra/ Óra/ Óra/ Vizsga

félév

Kredit

félév

Kredit

félév

Kredit

félév

Kredit

1. Közösségi gazdaságtan 14 5 ko 2. Ökonometria 16 5 gy 3. Modern piacelmélet 14 5 ko

A: Alapozó és módszertani tárgyak

4. Társadalomtudományi kutatások módszertana

14 5 ko

B: Szakmai törzstárgyak 1. A világgazdaság földrajzi folyamatai 16 5 ko 2. Tér és társadalom 16 5 ko 3. Regionális és városgazdaságtan 16 5 ko 4. Regionális és környezeti elemzési

módszerek 16 5 gy

5. Regionális politika és területfejlesztés 16 5 ko 6. Környezetgazdaságtan 15 5 ko 7. Regionális gazdaságfejlesztés 15 5 ko

Kötelezıen választható szakmai törzstárgyak

14 5 14 5

1. Agrárgazdaságtan- és politika ko 2. Költségvetési politika (T) ko 3. Gazdaság- és társadalomstatisztika (T) ko 4. Nemzetközi gazdaságtan (İ) ko 5. Európai Unió Gazdasága (İ) ko

57

Félévek

1 2 3 4

Tárgycsoportok Óra/ Óra/ Óra/ Óra/ Vizsga

félév

Kredit

félév

Kredit

félév

Kredit

félév

Kredit

C: Differenciált szakmai ismeretek

1. Regionális innovációpolitika 15 5 ko 2. Környezettervezés alapjai 15 5 ko 3. Integrált vidékfejlesztés 15 5 ko Helyi gazdaságfejlesztési modul

1. Településgazdálkodás 15 5 3. Vállalkozásfejlesztés 15 5 ko 4. Helyi gazdaságfejlesztés 16 5 ko Környezetpolitikai modul 2. Globális környezeti problémák 15 5 ko 3. Környezeti etika 15 5 ko 4. Környezeti politika 16 5 ko

D: Szabadon választható 14 5 14 5 A többi mesterszak bármely órája

Diplomamunka 15 5 30 10 gy

Kreditek száma 30 30 30 30 Kontaktórák száma 90 90 90 90 Alapozó ismeretek (10-20) 20 Szakmai törzsanyag (40-60) 45 Differenciált szakmai anyag (30-40) 30 Szabadon választható (min 6) 10 Diplomamunka (15) 15 Összesen (120) 120

58

3. sz. melléklet

A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM

TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZATA

SZEGED, 2008.

1. A Tanulmányi és vizsgaszabályzat hatálya 1.1. A Szegedi Tudományegyetem Tanulmányi és vizsgaszabályzatának hatálya kiterjed

valamennyi kétciklusú vagy osztatlan alapképzésben, mesterképzésben, kiegészítı alapképzésben, felsıfokú szakképzésben, szakirányú továbbképzésben résztvevı személyre (továbbiakban hallgató) és az egyetemen bármilyen jogviszony alapján, e képzésekben oktatói tevékenységet végzı személyre (a továbbiakban oktató).

1.2. A doktori képzésben és az egyéb képzésekben résztvevı hallgatókra külön szabályok

vonatkoznak.

2. Alapfogalmak, értelmez ı rendelkezések 2.1. A jelen szabályzat értelmezésénél és alkalmazásánál, egyetemi, illetve kari tanulmányi,

vizsga- és kreditügyekben hozott döntéseknél az alábbi értelmezı rendelkezések az irányadók.

aktív félév: az a félév, amelyre a hallgató érvényesen bejelentkezett a jelen szabályzat

rendelkezései szerint. 32. § (5) Az alapképzésben alapfokozat (baccalaureus, bachelor) és szakképzettség szerezhetı. Az alapfokozat

az elsı felsıfokú végzettségi szint, amely feljogosít a mesterképzés megkezdésére. Az alapképzésben szerzett szakképzettség jogszabályban meghatározottak szerinti munkakör betöltésére jogosít. Az alapképzés képzési és kimeneti követelményei határozzák meg, hogy milyen szakképzettséget lehet szerezni az alapképzésben. A gyakorlatigényes alapképzési szakokban egy félévig tartó összefüggı szakmai gyakorlatot (a továbbiakban: összefüggı szakmai gyakorlat) kell szervezni. Az összefüggı szakmai gyakorlat teljesítése feltétele a záróvizsgára bocsátásnak. Az alapképzésben legalább száznyolcvan kreditet – összefüggı szakmai gyakorlat esetén legalább kettıszáztíz kreditet – kell és legfeljebb kétszáznegyven kreditet lehet teljesíteni. A képzési idı legalább hat, legfeljebb nyolc félév.

alapvizsga: szakmai ismeretek több félévet átfogó, szintetizáló ismeretét számon kérı vizsga.

Lehet szóbeli, írásbeli vagy gyakorlati, illetve ezek kombinációja. Az alapvizsga értékelése ötfokozatú érdemjeggyel történik.

áthallgatás: a hallgató a képzési tantervben megkövetelt tudást, képességeket az egyetem egy

másik kara vagy más intézmény hallgatói számára oktatott tárgy teljesítése során szerzi meg.

átoktatás: a képzésért felelıs kar tantervében szereplı valamely tárgy oktatását megállapodás

alapján az egyetem másik kara, illetve annak tanszéke végzi. beszámoló (félévközi jegy): Elıadáshoz tartozó, egy félév tananyagát egyszeri, vagy

folyamatos módon a szorgalmi idıszakban vagy a vizsgaidıszakban számon kérı vizsga. Lehet szóbeli és írásbeli vagy gyakorlati, illetve ezek kombinációja. A beszámoló értékelése ötfokozatú vagy háromfokozatú érdemjeggyel történhet, amelyet a vizsgákra vonatkozó szabályok szerint lehet javítani.

60

egyéni tanulmányi munkaóra: a hallgató egyéni tanulmányi munkára fordított idejének alapegysége.

elıadás: olyan, tanrendben szereplı tanóra, amelyen elsısorban az oktató szóbeli

magyarázata segíti az ismeretek elsajátítását. A kreditértékő elıadás számonkérése a kollokvium vagy a beszámoló (félévközi jegy).

elıtanulmányi feltételek: azon tantárgyak vagy egyéb kötelezettségek köre, melyek teljesítése

feltétele egy másik tárgy felvételének vagy tanulmányi kötelezettség teljesítésének. évközi jegy: a hallgató évközi teljesítményének kifejezésére szolgáló érdemjegy, amely szorgalmi idıszakban a

tanulmányi és vizsgaszabályzatban meghatározott értékelési eljárás keretében szerezhetı (147. § 4.) felmenı rendszer: képzésszervezési elv, amely alapján az új vagy módosított tanulmányi és vizsgakövetelményt

azoktól a hallgatóktól lehet megkövetelni, akik a bevezetését követıen kezdték meg a tanulmányaikat, illetve azoktól, akik azt megelızıen kezdték meg tanulmányaikat, de választásuk alapján az új vagy módosított tanulmányi és vizsgakövetelmények alapján készülnek fel (147. § 5.)

felsıfokú szakképzés: felsıoktatási intézmények által hallgatói – valamint felsıoktatási intézménnyel kötött

megállapodás alapján szakközépiskolák által tanulói – jogviszony keretében folytatott szakképzés, amely beépül a felsıoktatási intézmény alapképzésébe, és egyben az Országos Képzési Jegyzékben szereplı felsıfokú szakképesítést ad (147. § 7.)

félév: öt hónapból álló oktatásszervezési idıszak (147. § 6.) félévkihagyás: az érvényesen beiratkozott hallgató adott félévben folytatott tanulmányainak

engedéllyel történı megszakítása anélkül, hogy az egyes tárgyak nem teljesítésének következményei beállnának.

fogyatékossággal élı hallgató: az a hallgató, aki testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, pszichés

fejlıdési zavarai miatt a tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (például: dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus) (147. § 8.)

gyakorlat: olyan, jellemzıen kis csoportokban megvalósuló tanóra, melyen a hallgató önálló

munkavégzése is követelmény. A hallgatói teljesítmény értékelésére a gyakorlati jegy vagy aláírás szolgál. A gyakorlat lehet például számolási gyakorlat, laboratóriumi gyakorlat, külsı gyakorlóhelyen folytatott iskolai vagy szakmai gyakorlat.

hallgatói tanulmányi munkaidı: a kredit alapja, az átlagos körülmények között, az átlagos

teljesítménnyel tanuló hallgató részérıl a tanulmányi követelmények teljesítésére fordítandó elismert idıtartam, amely tanórákból és egyéni tanulmányi munkaórákból tevıdik össze, és a kreditszámítás alapjául szolgál.

képzési és kimeneti követelmények: azoknak az ismereteknek, jártasságoknak, készségeknek, képességeknek

(kompetencia) összessége, amelyek megszerzése esetén az adott szakon a végzettségi szintet és szakképzettséget igazoló oklevél kiadható (147. § 18.)

képzési idı: az elıírt kreditek, a végzettségi szint, szakképzettség, szakképesítés megszerzéséhez szükséges,

jogszabályban meghatározott idı (147. § 19.) képzési idıszak: a képzési idı tagolása szorgalmi idıszakra és a hozzá tartozó vizsgaidıszakra (147. § 20.) képzési program: az intézmény komplex képzési dokumentuma, amely

a) az alap- és mesterszak, valamint a szakirányú továbbképzési szak részletes képzési és tanulmányi

61

követelményeit, b) felsıfokú szakképzésben a szakképzési programot, továbbá c) a doktori képzés tervét tartalmazza, a képzés részletes szabályaival, így különösen a tantervvel, illetve az

oktatási programmal és a tantárgyi programokkal, valamint az értékelési és ellenırzési módszerekkel, eljárásokkal és szabályokkal együtt. (147. § 21.)

kiegészítı alapképzés: fıiskolai végzettség, szakképzettség megszerzése után ugyanazon a

szakon egyetemi végzettség, szakképzettség megszerzésére irányuló képzés, illetve egyetemi, fıiskolai végzettségre épülı tanári képesítés megszerzésére irányuló képzés.

kollokvium: Az elıadást lezáró, egy félév tananyagát a vizsgaidıszakban számon kérı vizsga.

Lehet szóbeli és írásbeli, vagy gyakorlati, illetve ezek kombinációja. A kollokvium értékelése ötfokozatú vagy háromfokozatú érdemjeggyel történhet.

konzultáció: a felsıoktatási intézmény oktatója által a hallgató részére biztosított, a hallgató tanulmányaival

kapcsolatos személyes megbeszélés lehetısége a felsıoktatási intézmény által meghatározott helyen (147. § 25.)

kredit: a hallgatói tanulmányi munka mértékegysége, amely a tantárgy, illetve a tantervi egység vonatkozásában

kifejezi azt a becsült idıt, amely meghatározott ismeretek elsajátításához, a követelmények teljesítéséhez szükséges; egy kredit harminc tanulmányi munkaórát jelent (147. § 26.)

kreditátvitel: a tanulmányi és vizsgaszabályzatban rögzített azon folyamat, amely során egy

elızetesen teljesített tantárgy, illetve elsajátított ismeretanyag, képesség a tantervi tanulmányi kötelezettségek során figyelembevételre, és egy vagy több tantárgy alóli teljes vagy részbeni felmentés útján, feltétellel vagy feltétel nélkül, kreditjóváírással elismerésre kerül.

58. § (7) Egy adott ismeretanyag elsajátításáért egy alkalommal adható kredit. A kredittel elismert tanulmányi

teljesítményt – ha annak elıfeltétele fennáll – bármelyik felsıoktatási intézményben folytatott tanulmányok során el kell ismerni, függetlenül attól, hogy milyen felsıoktatási intézményben, milyen képzési szinten folytatott tanulmányok során szerezték azt. Az elismerés – tantárgyi program alapján – kizárólag a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetésével történik. El kell ismerni a kreditet, ha az összevetett ismeretek legalább hetvenöt százalékban megegyeznek. Az ismeretanyag összevetését a felsıoktatási intézmény e célra létrehozott bizottsága (a továbbiakban: kreditátviteli bizottság) végzi.

kredithalmozás (kreditakkumuláció): kreditek győjtése, melynek során a korábban szerzett

kreditekhez hozzáadódnak a késıbb szerzett kreditek, amíg a hallgató az oklevél feltételeként elıírt kreditmennyiséget meg nem szerzi.

kritérium-feltétel: a tanulmányok valamely szakaszának megkezdéséhez, valamely tárgy fel-

vételéhez, a záróvizsgára bocsátáshoz, illetve az oklevél megszerzéséhez kapcsolt, a minıséget szolgáló vagy a tanulmányok túlzott elhúzódását megakadályozó feltétel.

kritériumtárgy: kritérium-feltételt képezı olyan tantárgy vagy egyéb tanulmányi

követelmény, melyhez kredit nincs rendelve. 32. § (6) A mesterképzésben mesterfokozat (magister, master) és szakképzettség szerezhetı. A mesterfokozat a

második felsıfokú végzettségi szint. A mesterképzés képzési és kimeneti követelményei határozzák meg, hogy milyen szakképzettség szerezhetı a mesterképzésben. A mesterképzésben szerzett szakképzettség jogszabályban meghatározottak szerinti munkakör betöltésére jogosít. A mesterképzésben – figyelembe véve a (7) bekezdésben meghatározottakat – legalább hatvan kreditet kell és legfeljebb százhúsz kreditet lehet megszerezni. A képzési idı legalább két, legfeljebb négy félév.

62

32. § (7) Az alapszakon és az ahhoz kapcsolódó mesterszakon, valamint az egységes, osztatlan képzésben

együttesen legalább háromszáz kreditet kell és legfeljebb háromszázhatvan kreditet lehet megszerezni. A képzési idı legalább tíz és legfeljebb tizenkét félév.

mintatanterv: a hallgató részére felkínált olyan ajánlott tanterv, mellyel a végzettséget az

elıírt tanulmányi idı alatt lehet megszerezni 58. § (6) A felsıoktatási intézmény ajánlott tantervet ad ki a hallgatói tanulmányi rend összeállításához. A

hallgató tanulmányai tervezése során eltérhet a felsıoktatási intézmény által ajánlott tantervtıl. A hallgató az oklevél megszerzéséhez szükséges krediteket a képzési idınél rövidebb, illetve hosszabb idı alatt is megszerezheti.

modul: a tanterv több tantárgyat tartalmazó szervezési egysége, amelyre más modul, vagy

modulok is épülhetnek. párhuzamos képzés: a hallgató az egyetemen folyó alapképzésben, és egy másik, az

egyetemen, vagy más felsıoktatási intézményben – nem társítható szakon – folyó alapképzésben egyidejőleg vesz részt.

40. § (1) A hallgató

a) kérheti, hogy a fennálló hallgatói jogviszonya keretében további szakképesítés, illetve szakképzettség megszerzéséhez szükséges tanulmányokat folytathasson,

b) kérheti átvételét másik felsıoktatási intézménybe, c) másik felsıoktatási intézménnyel vendéghallgatói jogviszonyt létesíthet, d) másik felsıoktatási intézménnyel további (párhuzamos) hallgatói jogviszonyt létesíthet.

40. § (2) A vendéghallgatói jogviszony keretében a hallgató a tanulmányaihoz kapcsolódó résztanulmányokat

folytat. Vendéghallgatói jogviszony akkor létesíthetı, ha ahhoz az a felsıoktatási intézmény, amellyel a hallgató hallgatói jogviszonyban áll, hozzájárul. A hozzájárulást a felsıoktatási intézmény akkor tagadhatja meg, ha a vendéghallgatói jogviszony keretében szerzett krediteket nem tudja beszámítani a hallgató tanulmányaiba. A további (párhuzamos) hallgatói jogviszony másik oklevél vagy bizonyítvány megszerzése céljából létesíthetı.

passzív félév: olyan félév, amelyben a hallgatói jogviszony szünetel. résztanulmányok folytatása: ha a hallgató másik felsıoktatási intézményben vendéghallgatói jogviszony

keretében szerez kreditet (147. § 30.) specializáció: a képzés részeként választható tárgyak vagy modulok, melyek teljesítése az

oklevélben betétlappal ismerhetı el. szak: valamely szakképzettség megszerzéséhez szükséges képzési tartalom (ismeretek, jártasságok, készségek)

egységes rendszerét tartalmazó képzés (147. § 32.) szakirány: a szakképzettség részeként megszerezhetı, speciális szaktudást biztosító képzés (147. § 33.) szakirányú továbbképzés: fıiskolai vagy egyetemi végzettségre, szakképzettségre épülı,

újabb végzettséget nem adó képzés, mely záróvizsgával és szakirányú szakképzettséget tanúsító oklevél kiadásával zárul.

32. § (8) A szakirányú továbbképzésben – az alap- vagy a mesterfokozatot követıen további – szakirányú

szakképzettség szerezhetı. A szakirányú továbbképzésben legalább hatvan kreditet kell és legfeljebb százhúsz kreditet lehet megszerezni. A képzési idı legalább két, legfeljebb négy félév.

63

szakképzettség: alapfokozattal vagy mesterfokozattal egyidejőleg megszerezhetı, a szak és a szakirány tartalmával meghatározott, a szakma gyakorlására felkészítı szaktudás oklevélben történı elismerése (147. § 34.)

székhelyen kívüli képzés: a felsıoktatási intézmény mőködési helyén (székhely, telephely) kívül részben vagy

egészben folyó felsıoktatási képzés (147. § 37.) szeminárium: olyan, tanrendben szereplı foglalkozás, amely a tananyag interaktív

feldolgozására épül. Értékelése a szorgalmi idıszakban történik. Sikertelen jegye mind a szorgalmi idıszakban, mind a vizsgaidıszakban javítható. Számonkérése kredit nélkül kétfokozatú (aláírás), kredittel értékelt esetben három- (minısítés) vagy ötfokozatú (gyakorlati jegy) értékelés lehet.

szigorlat: szakmai ismeretek átfogó, szintetizáló ismeretét számon kérı vizsga. A szigorlat

legalább kéttagú bizottság elıtt teendı le, és mindig van szóbeli része. Lehet gyakorlati része is. A szigorlat értékelése ötfokozatú érdemjeggyel történik.

szorgalmi idıszak: a félév kezdınapjától a vizsgaidıszak kezdınapjáig tartó idıszak,

amelynek részét képezik az egyetemi és kari naptárban nevesített oktatási szünetek is. Elsı hete a tantárgyfelvételi idıszak, amely a tavaszi szemeszterben egybeeshet az ıszi szemeszter utóvizsga-idıszakával.

tananyag: egy tantárgyhoz kapcsolódóan az ismeretek azon köre, mely az oktatás, a kredit megszerzésének alapját, valamint a számonkérés tárgyát képezi, továbbá a kreditbeszámítás viszonyítási alapja is.

tanév: tíz hónapból álló oktatásszervezési idıszak (147. § 38.) tanóra: a tantervben meghatározott tanulmányi követelmények teljesítéséhez oktató személyes közremőködését

igénylı foglalkozás (elıadás, szeminárium, gyakorlat, konzultáció) (147. § 39.) tantárgyi akkreditáció: a tantárgyi program jóváhagyása az arra kijelölt szerv által. tantárgyi követelmények: a tantárgy teljesítéséhez kapcsolódó közzétett elıírások köre, mely

tartalmazza többek között: – a foglalkozásokon való részvétel követelményeit és a távolmaradás pótlásának

lehetıségét, – az igazolás módját a foglalkozásokon és a vizsgán való távollét esetén, – a félévközi ellenırzések (beszámolók, zárthelyik) számát, témakörét és idıpontját,

pótlásuk és javításuk lehetıségét, – a félév végi aláírás teljesítésének követelményeit, – az osztályzat kialakításának módját, – felhasználható segédletek, irodalom listáját (ajánlott irodalom).

tantárgyi program: egy tantárgy keretében elsajátítandó ismeretanyagot, valamint a tantárgy

teljesítésének általános feltételeit tartalmazó leírás, amely magában foglalja legalább: – a tantárgy elnevezését, – a tantárgy oktatásáért felelıs tanszék megnevezését, – a tantárgy teljesítésével szerezhetı kreditpontok számát, – a tantárgyhoz tartozó kötelezı és kötelezıen választható tantárgyelemeket, – a tantárgy(elemek) oktatási formáját,

64

– a heti (félévi) tanórák számát, – a tantárgy kreditpontjait, – a kredit megszerzésének feltételét és a számonkérés(ek) formáját (kollokvium,

gyakorlati jegy, beszámoló, alapvizsga, szigorlat), – az értékelés fajtáját (ötfokozatú, háromfokozatú, kétfokozatú), – a tantárgy felvételéhez, illetve teljesítéséhez szükséges elıtanulmányi feltételeket, – a tantárgy oktatásának feladatát és célját, – a tananyag tematikus leírását, – az írott tananyag megjelölését.

társított képzés: két társítható szak összekapcsolása és végzése. távoktatás: sajátos információ-technológiai és kommunikációs taneszközök, valamint ismeretátadási-tanulási

módszerek használatával az oktató és hallgató interaktív kapcsolatára és az önálló hallgatói munkára épülı képzés, amelyben a tanórák száma nem éri el a teljes idejő képzés tanóráinak harminc százalékát. (147. § 41.)

törzsmodul: a végzettséghez kötelezıen teljesítendı modul. végbizonyítvány (abszolutórium): a tantervben elıírt vizsgák eredményes letételét és – a nyelvvizsga letételének

és szakdolgozat (diplomamunka) elkészítésének kivételével – más tanulmányi követelmények teljesítését, illetve a szakdolgozathoz (diplomamunkához) rendelt kreditpontok kivételével a képzési és kimeneti követelményekben elıírt kreditpontok megszerzését igazolja, amely minısítés és értékelés nélkül tanúsítja, hogy a hallgató a tantervben elıírt tanulmányi és vizsgakövetelménynek mindenben eleget tett (147. § 45.)

vizsga: az ismeretek, készségek és képességek elsajátításának, megszerzésének – értékeléssel egybekötött –

ellenırzési formája (147. § 46.)

3. Általános elvek 3.1. Az egyetemen a hallgatói tanulmányi munkaidı-ráfordítással járó tanulmányi

követelmények teljesítését kreditben mérik. A jogszabályok keretei között, a karok egyes tárgyaknál, tantervi követelményeknél a kredithozzárendelést mellızhetik (pl. kritériumtárgy).

3.2. A tantervek, tanrendek keretei között, és a jelen szabályzatban elıírt feltételek mellett, a

hallgatók joga a tantárgyak, oktatók megválasztása, a tantárgyak felvételi sorrendjének eldöntése, figyelembe véve az elıtanulmányi rendet.

58. § (1) A felsıoktatási intézményben folytatott tanulmányok során a tanulmányi követelmények teljesítését –-

az egyes tantárgyakhoz, tantervi egységekhez rendelt – tanulmányi pontokban (a továbbiakban: kredit) kell kifejezni. A hallgatónak az adott képzésben történı elırehaladását a megszerzett kreditek összege fejezi ki.

(2) Kredit a felsıoktatási intézmény által meghatározott tanulmányi követelmények teljesítésével szerezhetı.

(3) A kredit értéke – feltéve, hogy a hallgató teljesítményét elfogadták – nem függ attól, hogy a hallgató a tudására milyen értékelést kapott.

(4) A hallgató részére biztosítani kell, hogy tanulmányai során az oklevél megszerzéséhez elıírt összes kredit legalább öt százalékáig szabadon választható tárgyakat vehessen fel, továbbá az összes kreditet legalább húsz százalékkal meghaladó kreditértékő tantárgy közül választhasson. Államilag támogatott képzésben biztosítani kell, hogy a hallgató egyéni tanulmányi rendjében – költségtérítés fizetése nélkül – az összes elıírt kreditet tíz százalékkal meghaladó kreditértékő tárgyat vehessen fel.

65

4. A tanulmányi ügyekben eljáró testületek 27. § (11) Ha a szenátus által létrehozott bizottság, illetve tanács hallgatókat érintı ügyekben is eljár, biztosítani

kell, hogy a bizottság munkájában részt vehessenek a hallgatók képviselıi is. A szenátus a hallgatók tanulmányi, vizsga- és szociális ügyeinek intézésére állandó bizottságot hoz létre. A hallgatókat érintı ügyekben eljáró bizottságban biztosítani kell a hallgatók részvételét, azzal a megkötéssel, hogy a tanulmányi, vizsga és szociális ügyek intézésére létrehozott állandó bizottságban a hallgatók által delegált tagok száma nem lehet kevesebb, mint a bizottság tagjainak ötven százaléka.

4.1. A karok hallgatóik tanulmányi kérvényeinek kezelésére Tanulmányi Bizottságot hoznak

létre és mőködtetnek, azzal, hogy a bizottságban a hallgatók által delegált tagok száma nem lehet kevesebb, mint a bizottság tagjainak 50%-a. A bizottságok mőködésüket ügyrendjük szerint végzik, melyet a szenátus hagy jóvá.

4.2. A Tanulmányi Bizottság hatáskörébe tartozik minden – nem a Kreditátviteli Bizottság

hatáskörébe utalt – tanulmányi ügy (átvétel, kivételes tanulmányi rend, passzív félév engedélyezése, felvett kurzus törlése stb.). A Tanulmányi Bizottság döntése ellen a rektorhoz lehet fellebbezni. A fellebbezést a rektornak címezve a dékánhoz kell benyújtani, aki az elsıfokú döntést a hallgató javára megváltoztathatja, vagy a fellebbezést köteles továbbítani, majd a meghozott döntést végrehajtani.

58. § (7) Egy adott ismeretanyag elsajátításáért egy alkalommal adható kredit. A kredittel elismert tanulmányi

teljesítményt – ha annak elıfeltétele fennáll – bármelyik felsıoktatási intézményben folytatott tanulmányok során el kell ismerni, függetlenül attól, hogy milyen felsıoktatási intézményben, milyen képzési szinten folytatott tanulmányok során szerezték azt. Az elismerés – tantárgyi program alapján – kizárólag a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetésével történik. El kell ismerni a kreditet, ha az összevetett ismeretek legalább hetvenöt százalékban megegyeznek. Az ismeretanyag összevetését a felsıoktatási intézmény e célra létrehozott bizottsága (a továbbiakban: kreditátviteli bizottság) végzi.

4.3. A karok Kreditátviteli Bizottságot hoznak létre és mőködtetnek. A bizottságok

mőködésüket ügyrendjük szerint végzik, melyet a szenátus hagy jóvá. A más intézményben, karon teljesített helyettesítı tantárgy annyi kredittel ismerhetı el a hallgató számára, ahány kreditet a szak tantervében a helyettesített tantárgy(ak)hoz rendeltek, a megszerzett érdemjegy azonban a tantárgyak elismerésekor nem módosítható. A Kreditátviteli Bizottság döntése ellen a hallgató jogorvoslattal élhet az ügyrendben meghatározottak szerint.

5. A tanulmányok id ıbeosztása 5.1. A tanév két félévbıl (szemeszterbıl) áll. A félévek szorgalmi idıszakból és

vizsgaidıszakból állnak. A szorgalmi idıszak 15 hét, a vizsgaidıszak 6 + 1 hét, ahol a 7. hét az utóvizsga idıszak. A vizsgaidıszakon belül a vizsganapokat a tanszékek határozzák meg. A tanórák az egyetemen 45 percesek.

57. § (1) A képzési idıszak szorgalmi és vizsgaidıszakból áll. A hallgató teljesítményét a felsıoktatási

intézmény a szorgalmi idıszakban és a vizsgaidıszakban értékeli. 5.2. A tanév idıbeosztását (egyetemi naptár) a szenátus állapítja meg.

66

5.3. A rektor félévenként 3 nap, míg az egyes karok vezetıi félévenként ugyancsak 3 nap

oktatási szünetet engedélyezhetnek. 5.4. A kari vezetı engedélyezhet tantervileg nem kötelezı, tanulmányi jellegő kiránduláson

való részvételt.

6. A hallgatói jogviszony 39. § (4) Az, aki a felsıoktatási intézménybe felvételt vagy átvételt nyert, az adott felsıoktatási intézménnyel

hallgatói jogviszonyt létesíthet. A hallgatói jogviszony a beiratkozással jön létre. A beiratkozott hallgatóról a felsıoktatási intézmény törzslapot állít ki.

6.1. A be nem iratkozott hallgató a tanulmányok megkezdésére a jogot elveszti. 40. § (3) A hallgatói jogviszony fennállása alatt újabb beiratkozásra nincs szükség. A hallgatónak – a képzési

idıszak megkezdése elıtt – a szervezeti és mőködési szabályzatban meghatározottak szerint be kell jelentenie, hogy folytatja-e tanulmányait, vagy az adott képzési idıszakban hallgatói jogviszonyát szünetelteti.

6.2. Az egyetemen a hallgatói jogviszony alatt a tanulmányok folytatása szándékának

minısül, ha a hallgató a szakjához tartozó kurzusok közül legalább egy kredit értékőt felvesz a kurzusfelvételi idıszak végéig. Ezen feltétel nem teljesülése következményeként a hallgatói jogviszonya az adott félévben szünetel.

Ha a költségtérítéses hallgató befizetési kötelezettségének nem tesz eleget a kurzusfelvételi idıszak végéig, illetve ha nem rendelkezik a fizetés halasztására engedéllyel, akkor hallgatói jogviszonya az adott képzési idıszakban szünetel.

50. § (1) Ha a hallgató bejelenti, hogy a következı képzési idıszakban hallgatói kötelezettségének nem kíván

eleget tenni, a hallgatói jogviszonya szünetel. A hallgatói jogviszony egybefüggı szüneteltetésének ideje nem lehet hosszabb, mint két félév. A hallgató több alkalommal is élhet a hallgatói jogviszonyának szüneteltetésével. Az elsı szünetelésre – ha a tanulmányi és vizsgaszabályzat eltérıen nem rendelkezik – csak az elsı félév sikeres teljesítése után kerülhet sor. A hallgatói jogviszony szüneteltetésével kapcsolatos további kérdéseket – beleértve az elsı félév sikeres teljesítése elıtti szünetelés lehetıségét – a tanulmányi és vizsgaszabályzat szabályozza.

(2) Szünetel a hallgatói jogviszony akkor is, ha a hallgató a hallgatói jogviszonyból eredı kötelezettségeinek szülés, továbbá baleset, betegség, vagy más váratlan ok miatt, önhibáján kívül nem tud eleget tenni. Az e bekezdésben meghatározott esetekben nem kell alkalmazni az (1) bekezdésben meghatározott korlátozásokat.

(3) Szünetel a hallgatói jogviszony, ha a hallgatót fegyelmi büntetésként eltiltják a tanulmányok folytatásától [70. § (2) bekezdés d) pont].

6.3. A hallgató a megkezdett aktív félév helyett – tanulmányainak elsı félévében csak

méltánylást érdemlı okra hivatkozva – félévhalasztást, passzív félévet vehet igénybe, a kurzusfelvételi idıszak végéig, ha a kari Tanulmányi Bizottságához benyújtott kérvényében ezt kéri. Ha a hallgató ezen idıpontig nem kéri tanulmányainak szünetelését (nem kéri passzív félév igénybevételét), az adott félév aktív félévnek minısül akkor is, ha a hallgató nem vesz részt a foglalkozáson és nem tesz eleget egyetlen tanterv tanulmányi követelményeinek sem.

67

6.4. Olyan esetekben, amikor a hallgató neki fel nem róható okból kényszerül tanulmányainak szüneteltetésére, kérvényezheti azt az adott félévi vizsgaidıszak megkezdéséig. Ilyen esetekben mérlegelni kell az elvégzett szorgalmi idıszak késıbbi beszámíthatóságának lehetıségét, vagy törlését.

56. § (2) A költségtérítéses képzésben a tanulmányi félévek száma nem korlátozott. A hallgató azonban

jogszabályon alapuló juttatást, kedvezményt, szolgáltatást nem vehet igénybe, ha a felsıoktatási intézményben megkezdett féléveinek a száma – beleértve az államilag támogatott képzés idejét is – meghaladja a tizenhat félévet. Nem kell alkalmazni ezt a rendelkezést annál, aki a hallgatói jogviszonya megszőnését követı öt év eltelte után létesít új hallgatói jogviszonyt.

76. § (1) Megszőnik a hallgatói jogviszony,

a) ha a hallgatót másik felsıoktatási intézmény átvette, az átvétel napján, b) ha a hallgató bejelenti, hogy megszünteti a hallgatói jogviszonyát, a bejelentés napján, c) ha a hallgató nem folytathatja tanulmányait államilag támogatott képzésben, és költségtérítéses

képzésben nem kívánja azt folytatni, d) az adott képzési ciklust, illetve a szakirányú továbbképzés esetén az utolsó képzési idıszakot követı

elsı záróvizsga-idıszak utolsó napján, illetve a doktori képzés képzési idejének utolsó napján, e) felsıfokú szakképzés esetén az elsı szakmai vizsga utolsó napján, f) felsıfokú szakképzésben, ha a hallgató tanulmányainak folytatására egészségileg alkalmatlanná

vált, és a felsıoktatási intézményben nem folyik másik, megfelelı felsıfokú szakképzés, vagy a hallgató nem kíván továbbtanulni, illetve a továbbtanuláshoz szükséges feltételek hiányában nem tanulhat tovább, a megszüntetés tárgyában hozott döntés jogerıre emelkedésének napján,

g) ha a hallgató hallgatói jogviszonyát – fizetési hátralék miatt – a rektor a hallgató eredménytelen felszólítása és a hallgató szociális helyzetének vizsgálata után megszünteti, a megszüntetés tárgyában hozott döntés jogerıre emelkedésének napján,

h) a kizárás fegyelmi határozat jogerıre emelkedésének napján. (2) A felsıoktatási intézmény egyoldalú nyilatkozattal is megszüntetheti annak a hallgatónak a hallgatói

jogviszonyát, aki a) a tanulmányi és vizsgaszabályzatban, illetve a tantervben rögzített, a tanulmányokban való

elırehaladással kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti, b) egymást követı két alkalommal nem jelentkezett be a következı tanulmányi félévre, c) a hallgatói jogviszony szünetelését követıen nem kezdi meg tanulmányait, feltéve minden esetben,

hogy a hallgatót – legalább két alkalommal – írásban felhívták arra, hogy kötelezettségének a megadott határidıig tegyen eleget és tájékoztatták a mulasztás jogkövetkezményeirıl.

(3) Azt, akinek megszőnt a hallgatói jogviszonya, törölni kell a hallgatói névsorból. (5) Nem szőnik meg a hallgatói jogviszonya annak, aki a többciklusos képzés következı szakaszában vagy

a felsıfokú szakképzést követıen az alapképzésben folytatja tanulmányait, feltéve, hogy a tanulmányait megszakítás nélkül, a soron következı tanulmányi félévben, ugyanabban a felsıoktatási intézményben folytatja tovább.

161. § (5) A hallgatói jogviszony megszőnésére vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni kell azok tekintetében

is, akik a hallgatói jogviszonyukat e törvény hatálybalépése elıtt létesítették. 6.5. Az egyetem egyoldalú nyilatkozattal megszünteti annak a hallgatónak a hallgatói

jogviszonyát, aki egymást követı két alkalommal nem jelentkezett be a következı tanulmányi félévre (a harmadik félév tantárgyfelvételi idıszakának végén). A harmadik félév tantárgyfelvételi idıszakának lezárásakor a hallgatót a visszaigazolást lehetıvé tevı módon, szükség esetén ismételten is, fel kell szólítani aktív félév igénybevételére (1.és 2. felszólítás), majd a jogviszonyt megszüntetı határozatot kell megküldeni a megfelelı dokumentumok csatolásával.

59 § (4) A felsıoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában határozza meg

… c) hány kreditet kell összegyőjtenie a hallgatónak ahhoz, hogy tanulmányait az államilag támogatott

képzésben folytathassa.

68

6.6. A hallgató nem folytathatja államilag támogatott képzésben a tanulmányait, és költségtérítésessé válik, ha a képzési idıszak felét követı leckekönyv-zárási idıszak végéig a képesítési és kimeneti követelménye szerinti kreditmennyiség negyedénél (25%) kevesebb kreditet teljesített. (Hatályos a tanulmányaikat 2007. 09. 01-jét megelızıen megkezdett hallgatókra, illetve azon hallgatókra, akik átvételre, szakcserére, korábbi tanulmányok folytatására engedélyt kaptak, és az engedély a hallgatói jogviszony folytonosságát kimondja.)

6.7. A hallgató nem folytathatja államilag támogatott képzésben a tanulmányait, és

költségtérítéses státuszba kell sorolni, ha az utolsó két bejelentkezett félévben nem teljesítette az ajánlott tantervében elıírt éves kreditmennyiség legalább 50%-át. Az átsorolás alól mentesülnek az összesített korrigált kreditindex alapján képezet rangsorban az átsorolandók közötti legjobb hallgatók akkor, ha az FTV 55. §-a (1) bekezdésében foglalt szabály alapján az átsorolandó hallgatói létszám felettinek minısülnek. Az összesített korrigált kreditindex alapján képezett rangsort itt, és minden erre a mutatóra épülı egyetemi szintő sorrend készítésekor karonként – felsıfokú szakképzés esetén szakokra, minden más területen képzési ágakra a Hallgatói Önkormányzat által megállapított elvek alapján, a Hallgatói Szolgáltató Iroda által számított sorrend szerint – kell meghatározni, majd egyetemi szintre összesíteni. Hatályos a 2007/2008. tanévben beiratkozó elsı évfolyamos hallgatókra, felmenı rendszerben.

79/2006. Kormányrendelet

24.§ (3) Egy félévben a hallgató teljesítményének mennyiségi és minıségi megítélésére a kreditindex, illetve a korrigált kreditindex alkalmas. A kreditindex számításánál a félévben teljesített tantárgyak kreditértékének és érdemjegyének szorzataiból képezett összeget az átlagos elırehaladás esetén egy félév alatt teljesítendı harminc kredittel kell osztani. A korrigált kreditindex a kreditindexbıl egy, a félév során teljesített és az egyéni tanrendben vállalt kreditek arányának megfelelı szorzótényezıvel számítható. Az összesített korrigált kreditindex a hallgató több féléven keresztüli teljesítményének mennyiségi és minıségi megítélésére szolgál. Az összesített korrigált kreditindex számítása megegyezik a korrigált kreditindex számításával, azzal, hogy félévenkénti harminc kreditet és a teljes idıszak alatt felvett és teljesített krediteket kell figyelembe venni.

55. § (1) Ha az államilag támogatott hallgatói létszámkeretre felvett hallgatónak a tanulmányai befejezése elıtt

megszőnik a hallgatói jogviszonya, vagy tanulmányait költségtérítéses képzésben folytatja tovább, helyére a felsıoktatási intézményben költségtérítéses formában tanulmányokat folytató hallgató léphet, a felsıoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározott eljárás szerint.

6.8. Megürült államilag támogatott létszámkeretre az vehetı át, aki az utolsó két aktív

félévben teljesítette az ajánlott tantervében elıírt éves kreditmennyiség legalább 50%-át, és az összesített korrigált kreditindex alapján létrehozott rangsor elején van, továbbá a meghatározott összesített korrigált kreditindexe magasabb, mint az államilag támogatott képzésben lévı hallgatók összesített korrigált kreditindex-jegyzékén a rangsor alsó ötödénél lévı hallgató éves összesített korrigált kreditindexe. Hatályos minden hallgatóra a szabályzat kihirdetését követıen.

55. § (2) Egy személy tizenkét féléven át folytathat a felsőoktatásban tanulmányokat államilag támogatott

képzésben (a továbbiakban: támogatási idő), beleértve a felsőfokú szakképzést is. A fogyatékossággal élő hallgató támogatási ideje négy félévvel megnövelhető. A támogatási időbe be kell számítania megkezdett államilag támogatott félévet is, kivéve, ha betegség, szülés vagy más, a hallgatónak fel nem róható ok miatt nem sikerült befejezni a félévet. A támogatási idő számításánál figyelmen kívül kell hagyni a támogatási idő terhére teljesített félévet, ha megszűnt a felsőoktatási intézmény anélkül, hogy a hallgató a tanulmányait be tudta volna fejezni, feltéve, hogy tanulmányait nem tudta másik

69

felsőoktatási intézményben folytatni. Figyelmen kívül kell hagyni azt a félévet is, amelyet tanulmányai folytatásánál a felsőoktatási intézmény a megszűnt intézményben befejezett félévekből nem ismert el. A támogatási idő legfeljebb két félévvel megnő, ha a hallgató egységes, osztatlan képzésben vesz részt, és a képzési követelmények szerint a képzési idő meghaladja a tíz félévet. A részidős képzés ideje és a távoktatás ideje legfeljebb négy félévvel meghosszabbítható. A doktori képzésben részt vevő hallgató támogatási ideje legfeljebb további hat félévvel meghosszabbítható. Az államilag támogatott képzésben való részvételt nem zárja ki a felsőoktatásban szerzett fokozat és szakképzettség megléte, azzal a megkötéssel, hogy aki államilag támogatott képzésben valamely képzési ciklusban végbizonyítványt szerzett, ugyanabban a képzési ciklusban nem vehet részt államilag támogatott képzésben. Ezt a rendelkezést alkalmazni kell a felsőfokú szakképzés tekintetében is.

(3) Ha a hallgató kimerítette a – (2) bekezdésben meghatározottak szerint – rendelkezésére álló támogatási időt, csak költségtérítéses képzési formában folytathat tanulmányokat a felsőoktatásban.

(4) Az adott képzéshez rendelkezésre álló támogatási idő legfeljebb két félévvel lehet hosszabb, mint az adott tanulmányok képzési ideje. Ha a hallgató a támogatási idő alatt nem tudja befejezni tanulmányait, azt költségtérítéses képzési formában folytathatja.

56. § (2) A költségtérítéses képzésben a tanulmányi félévek száma nem korlátozott. A hallgató azonban

jogszabályon alapuló juttatást, kedvezményt, szolgáltatást nem vehet igénybe, ha a felsőoktatási intézményben megkezdett féléveinek a száma – beleértve az államilag támogatott képzés idejét is – meghaladja a tizenhat félévet. Nem kell alkalmazni ezt a rendelkezést annál, aki a hallgatói jogviszonya megszűnését követő öt év eltelte után létesít új hallgatói jogviszonyt.

(3) A támogatási idő, illetve a költségtérítéses képzéshez rendelkezésre álló idő számításakor egy félévként kell nyilvántartani, ha a hallgató – az elsőként megkezdett képzésének legkésőbb harmadik félévében létesített további (párhuzamos) hallgatói jogviszonyára tekintettel – a) egyidejűleg több felsőoktatási intézménnyel áll hallgatói jogviszonyban, illetve ha b) ugyanabban a felsőoktatási intézményben egyidejűleg több szakképzettség, szakképesítés

megszerzésére készül fel. 6.9. Az Egyetem – érvényes bejelentkezés és a fizetési kötelezettség teljesítése esetén – nem

korlátozza a hallgatói jogviszonnyal rendelkezık igénybe vehetı aktív és passzív féléveinek számát, de ezen szabály alkalmazásakor a 6.5. rendelkezéseire tekintettel kell lenni. Érvényes a 2008. szeptember 1. elıtt tanulmányokat kezdett hallgatókra.

Megszőnik a jogviszonya a hallgatónak, ha az adott szak képzési és kimeneti követelményében (KKK) meghatározott képzési idı felénél a hallgató megszerzett kreditjeinek száma kisebb, mint a szakhoz tartozó KKK-ban elıírt kreditszám 20%-a, továbbá akkor is, ha összesített passzív féléveinek száma meghaladja a szakhoz tartozó KKK-ban elıírt képzési idıszak hosszát. A hallgatót a visszaigazolást lehetıvé tevı módon, szükség esetén ismételten is, fel kell szólítani az elıírt kreditteljesítés megszerzésére, illetve aktív félév igénybevételére (1.és 2. felszólítás), majd a jogviszonyt megszüntetı határozatot kell megküldeni a megfelelı dokumentumok csatolásával Hatályba lép a 2008 szeptemberében tanulmányokat kezdı hallgatóknál, felmenı rendszerben.

7. Tantárgyak felvétele 58. § (4) A hallgató részére biztosítani kell, hogy tanulmányai során az oklevél megszerzéséhez elıírt összes

kredit legalább öt százalékáig szabadon választható tárgyakat vehessen fel, továbbá az összes kreditet legalább húsz százalékkal meghaladó kreditértékő tantárgy közül választhasson. Államilag támogatott képzésben biztosítani kell, hogy a hallgató egyéni tanulmányi rendjében – költségtérítés fizetése nélkül – az összes elıírt kreditet tíz százalékkal meghaladó kreditértékő tárgyat vehessen fel.

(5) A hallgató a tanulmányaihoz tartozó tantárgyakat annak a felsıoktatási intézménynek, amellyel hallgatói jogviszonyban áll, másik képzésében, továbbá mint vendéghallgató bármelyik felsıoktatási intézményben folyó képzésben felveheti.

70

7.1. A tárgyak (kurzusok) felvétele az ETR kurzusfelvételi rendszerében vagy a kari

tanulmányi osztályokon történik. 7.2. A karok – további feltételekkel vagy anélkül – lehetıvé tehetik tárgyak meghirdetését,

tanóra tartása nélkül, olyan hallgatók számára, akik a tárgyat ismétlik. A csak vizsgára fölvett tárgy is beleszámít a tárgyfelvételek számába (7.3. pont).

7.3. Egy tárgy (illetve a neki megfelelı kurzus) – annak nem teljesítése esetén – a

tanulmányok ideje alatt három alkalommal vehetı fel. 7.4. A hallgató a szakján egy félévben maximum 45 kredit erejéig vehet föl tárgyakat. 7.5. Egy kötelezı tantárgy meghirdetésénél mindenképpen biztosítani kell, hogy a

mintatanterv szerint haladó hallgatók a tárgyat föl tudják venni.

8. Tanulmányi kötelezettségek, ismeretellen ırzés 57. § (1) A képzési idıszak szorgalmi és vizsgaidıszakból áll. A hallgató teljesítményét a felsıoktatási

intézmény a szorgalmi idıszakban és a vizsgaidıszakban értékeli. (2) A hallgató teljesítményének értékelése lehet:

a) ötfokozatú: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1) minısítés, b) háromfokozatú: jól megfelelt (5), megfelelt (3), nem felelt meg (1) minısítés, c) a felsıoktatási intézmény által bevezetett, a tanulmányi és vizsgaszabályzatban rögzített más

értékelési rendszer, amennyiben az biztosítja az összehasonlíthatóságot. 59. § (3) A felsıoktatási intézmény a szorgalmi idıszak megkezdésekor a tanulmányi tájékoztatójában köteles –

a helyben szokásos módon – nyilvánosságra hozni a képzési idıszak ismeret-ellenırzési formáit és azok ütemezését, továbbá a vizsgaidıszak rendjét, így különösen a kezdı- és zárónapot. A felsıoktatási intézmény – a helyben szokásos módon – köteles nyilvánosságra hozni a szorgalmi idıszak vége elıtt legalább három héttel az egyes vizsgák napjait, a vizsgáztatásban közremőködık nevét, a jelentkezés idejét és módját, a vizsgaeredmények közzétételének napját, a vizsgaismétlés lehetıségét.

(4) A felsıoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában határozza meg a) a képzési idıszakokat és azok belsı ütemezését, valamint a tanulmányi kötelezettségek

teljesítésének szabályait, illetıleg az ismeretek ellenırzésének és értékelésének módját, 8.1. A tanulmányi kötelezettségeket, teljesítésük formáit, az ismeretellenırzés rendszerét és for-

máit, a tanulmányi kötelezettségek elmulasztása esetén annak következményeit, pótlásának módjait és formáit, a vonatkozó jogszabályok, a képesítési és kimeneti követelmények, jelen szabályzat és a képzési tervek határozzák meg. Fegyelmi vétséget követ el az, aki súlyosan és vétkesen megszegi a Tanulmányi és Vizsgaszabályzatban foglaltakat.

8.2. Az egyes képzésekre vonatkozó képzési tervek tartalmazzák legalább:

– a tantárgyi követelményeket és tantárgyi programokat – a végzettség megszerzéséhez szükséges egyéb tanulmányi követelményeket.

8.3. A mintatanterv a fentieken túl tartalmazza az ajánlott tárgyfelvételi rendet. 8.4. A képzési terveket és a mintatanterveket a hallgatók számára közzé kell tenni.

71

8.5. A tárgy oktatásáért felelıs tanszék, illetve oktató legkésıbb a szorgalmi idıszak második

hetének végéig a hallgatók számára közzéteszi a tantárgyi követelményeket és a tantárgyi tematikát az ETR annotációs felületén, továbbá a szervezeti egység honlapján.

9. Felmentés egyes tanulmányi kötelezettségek telje sítése alól Kedvezményes tanulmányi rend 9.1. A kar a hallgatónak kérelemre kedvezményes tanulmányi rendet engedélyezhet, ha a

hallgató méltánylandó okból nem tud a tantervben elıírt módon tanulmányi kötelezettségének eleget tenni. A kedvezményes tanulmányi rend – feltételes vagy feltétel nélküli – felmentést jelenthet többek között a kötelezı foglalkozások látogatása, vizsgák vizsgaidıszakon belül történı teljesítése alól, lehetıséget nyújthat évközi kötelezettségek szokásostól eltérı teljesítésére vagy azok kiváltására. A kedvezményes tanulmányi rend nem jelenthet felmentést a képesítési követelményekben foglaltak, félév- vagy évzáró számonkérés, vizsga, záróvizsga (vagy annak egy része) letétele, szakdolgozat megírása és megvédése alól. A kedvezményes tanulmányi rend tárgyanként külön feltételhez köthetı.

9.2. A hallgató az egyetemen folytatott tanulmányai során, egy szakon legfeljebb két félévben

folytathatja tanulmányait kedvezményes tanulmányi rend szerint. Felmentés vizsga letétele alól jegymegajánlás útján 9.3. A tárgy oktatásáért és a számonkérésért felelıs oktató a hallgatót jegymegajánlás útján

egyénileg mentesítheti a számonkérés alól az oktatási idıszakban tanórán, gyakorlaton nyújtott teljesítménye, tudományos diákköri munkája alapján. A felmentés nem terjedhet ki szigorlat, záróvizsga, alapvizsga, vagy annak egy részének letétele, szakdolgozat megírása alóli mentesítésre.

9.4. A jegymegajánlás ötfokozatú érdemjegynél csak jeles vagy jó minısítésre,

háromfokozatú minısítésnél csak jól megfelelt minısítésre vonatkozhat.

10. Felmentés egyes tanulmányi kötelezettségek alól elızı tanulmányokra tekintettel A kreditátvitel 10.1. A kari kreditátviteli bizottság kérelemre elismerhet elızetesen megszerzett hallgatói

tudást egyes tantervi követelmények teljesítéseként, e követelmények teljesítéséért járó kredit megadásával. Két ismeretanyagot egyenértékőnek kell tekinteni, ha az ismeretanyagok közötti egyezés legalább 75%-os. A beszámított tudás forrásai lehetnek elızetesen teljesített egyes tárgyak, egyes modulok, egész képzések, vagy egyéb

72

követelmények, míg a kreditátvitel irányulhat egyes tárgyakra, egyes tantárgycsoportokra, egyes modulokra vagy más tanulmányi követelményekre.

10.2. Kreditátvitelre nincs lehetıség záróvizsga, szakdolgozat esetén. 10.3. A helyettesített tantárgy kreditpontjaként az adott szak tantervében a megfelelı

ismeretanyagra vonatkozó kreditpontot, osztályzatként a helyettesítı tantárgy osztályzatát kell elfogadni; több helyettesítı tantárgy esetén ezek osztályzatából a Kreditátviteli Bizottság állapítja meg az osztályzatot.

10.4. Megelızı tanulmányok alapján kreditátvitellel elfogadott kredit és osztályzat az adott

félév átlagába nem számít bele, és nem lehet figyelembe venni a 6.7. pont szerinti kre-ditteljesítmény szempontjából sem. Az elvárt éves kreditmennyiség (az éves elvégzett munka) független a korábbi félévek teljesítésétıl.

161. § (3) A felsıoktatási intézmény Kreditátviteli bizottsága határozza meg az 58. § (7) bekezdése alapján,

hogy a felsıoktatásról szóló 1993. évi törvény rendelkezései alapján kiadott bizonyítványokat, illetve okleveleket az e törvény alapján induló képzésekben milyen feltételek mellett, hány kredittel számítja be. Az ismeretek összevetését el kell végezni, függetlenül attól, hogy a hallgató a korábbi oklevél megszerzéséért folytatott tanulmányai során kreditrendszerő képzésben vagy nem kreditrendszerő képzésben vett részt.

11. Párhuzamos képzés, vendéghallgató, részismerete k szerzésére irányuló képzésben részt vev ı hallgató 40. § (1) A hallgató

a) kérheti, hogy a fennálló hallgatói jogviszonya keretében további szakképesítés, illetve szakképzettség megszerzéséhez szükséges tanulmányokat folytathasson,

b) kérheti átvételét másik felsıoktatási intézménybe, c) másik felsıoktatási intézménnyel vendéghallgatói jogviszonyt létesíthet, d) másik felsıoktatási intézménnyel további (párhuzamos) hallgatói jogviszonyt létesíthet.

(2) A vendéghallgatói jogviszony keretében a hallgató a tanulmányaihoz kapcsolódó résztanulmányokat folytat. Vendéghallgatói jogviszony akkor létesíthetı, ha ahhoz az a felsıoktatási intézmény, amellyel a hallgató hallgatói jogviszonyban áll, hozzájárul. A hozzájárulást a felsıoktatási intézmény akkor tagadhatja meg, ha a vendéghallgatói jogviszony keretében szerzett krediteket nem tudja beszámítani a hallgató tanulmányaiba. A további (párhuzamos) hallgatói jogviszony másik oklevél vagy bizonyítvány megszerzése céljából létesíthetı.

(4) Az átvételnek és a vendéghallgatói jogviszony létesítésének, a további szakképesítés, illetve szakképzettség megszerzéséhez szükséges tanulmányokba való bekapcsolódásnak a feltételeit a fogadó felsıoktatási intézmény határozza meg.

11.1. Párhuzamos képzésben való részvétel az egyes képzésekre vonatkozó képesítési

követelmények által meghatározott keretek között folytatható, erre a hallgató felvételi eljárásban nyer felvételt.

11.2. A hagyományos képzés és az alapszakok közti szakváltás szabályaival a 22.8. szakasz

foglalkozik. 11.3. A hallgató a képzési tervben szereplı tárgyat az egyetem más karán, illetve más

intézményben is felveheti. Az ily módon teljesített tárgy illetve megszerzett tudás

73

elismerése a képzésért felelıs kar kreditátviteli eljárása alá esik, és annak megfelelıen számíthat be a hallgató tanulmányi kötelezettségének teljesítéseként.

130. § (5) Ha az államilag támogatott képzésben részt vevı hallgató az Európai Gazdasági Térség országaiban

olyan részképzésben vesz részt, amelyben folytatott tanulmányai a hazai felsıoktatási intézmény képzésébe beszámíthatók, a hallgató a külföldi tanulmányok idejére – a (6) bekezdésben meghatározottak szerint – attól a felsıoktatási intézménytıl, amellyel hallgatói jogviszonyban áll, ösztöndíjat kaphat.

(6) A hallgató akkor jogosult az (5) bekezdésben meghatározott ösztöndíjra, ha külföldi tanulmányait a felsıoktatási intézmény hozzájárulásával kezdte meg. A felsıoktatási intézmény a tanulmányi szabályzatában határozza meg azokat a feltételeket, amelyek megléte esetén hozzájárul a külföldi tanulmányokhoz, azzal a megkötéssel, hogy amennyiben a hallgató az alapképzésben folytatja tanulmányait, akkor kaphat ösztöndíjat, ha a kreditek legalább hatvan százalékát már teljesítette. Az ösztöndíj éves összege nem lehet kevesebb, mint a hallgatói ösztöndíj támogatás háromszorosa. A felsıoktatási intézmény évenként megtervezi költségvetésében az ösztöndíjalapot.

11.4. Az SZTE hallgatója vendéghallgatói jogviszonyt akkor létesíthet, ha ahhoz az a kar,

amellyel a hallgató hallgatói jogviszonyban áll, hozzájárul. A hozzájárulást a kar akkor tagadhatja meg, ha a vendéghallgatói jogviszony keretében szerzett krediteket nem tudja beszámítani a hallgató tanulmányaiba.

11.5. Az érintett kar által támogatott, az EGT országok intézményeiben végzett részképzés tartamára a hallgató külföldön felhasználható ösztöndíjat kaphat, ha erre irányuló pályázatát az egyetem elfogadja. A pályázatban részletesen ismertetni kell a tervezett részképzés fı paramétereit és ki kell térni a jogszabályban elıírt kreditmennyiség meglétére is.

11.6. A külföldön felhasználható ösztöndíj éves összege a hallgatói ösztöndíj támogatás

háromszorosa. Pályázatok az intézményi éves költségvetésben a külföldön felhasználható ösztöndíjra elkülönített keret kitöltéséig fogadhatók be. A pályázatok beadásának, elbírálásának rendjét a hallgatói térítések és juttatások szabályzatában kell meghatározni.

11.7. Az alap, vagy mesterképzésben, illetve ennek megfelelı korábbi képzésben fokozatot és

szakképzettséget szerzettek felvehetık részismeretek megszerzésére irányuló képzés keretében az egyetem képzési programjában szereplı képzésekre, amennyiben teljesítették az egyetem honlapján közzé tett egyéb beiratkozási feltételeket is. – A hallgatói költségtérítéses jogviszony külön felvételi eljárás nélkül, beiratkozással

jön létre és legfeljebb egy alkalommal, két félév idıtartamra létesíthetı. – A képzés befejezését követıen a hallgatók a megszerzett ismeretekrıl,

kreditértékekrıl igazolást kapnak. Az igazolt ismeretek más felsıfokú tanulmányokba beszámíthatók.

– A részismeretek megszerzésére irányuló képzésbe felvett hallgató nem jogosult további párhuzamos, vagy vendéghallgatói jogviszony létesítésére, átvétel kezdeményezésére, támogatott képzésre átjelentkezni, önhibáján kívüli esetet kivéve jogviszonyát szüneteltetni.

12. A vizsgaid ıszak 59. § (3) A felsıoktatási intézmény a szorgalmi idıszak megkezdésekor a tanulmányi tájékoztatójában köteles –

a helyben szokásos módon – nyilvánosságra hozni a képzési idıszak ismeret-ellenırzési formáit és

74

azok ütemezését, továbbá a vizsgaidıszak rendjét, így különösen a kezdı- és zárónapot. A felsıoktatási intézmény – a helyben szokásos módon – köteles nyilvánosságra hozni a szorgalmi idıszak vége elıtt legalább három héttel az egyes vizsgák napjait, a vizsgáztatásban közremőködık nevét, a jelentkezés idejét és módját, a vizsgaeredmények közzétételének napját, a vizsgaismétlés lehetıségét.

(4) A felsıoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában határozza meg b) a vizsgákra történı jelentkezésnek, a vizsgák megszervezésének és lebonyolításának rendjét,

160. § (1) A felsıoktatási intézmények 2006. szeptember 1-jétıl kezdıdıen az új tanulmányi és

vizsgaszabályzat alapján kötelesek megszervezni a vizsgaidıszakot az 59. §-ban meghatározottak szerint.

12.1. Vizsgaidıszakon kívüli vizsgázást a kar vezetıje kivételesen, különös méltányosságból,

kérelemre, egyénileg engedélyezhet. 12.2. A kar a szorgalmi idıszak megkezdésekor a tanulmányi tájékoztatójában köteles – a

helyben szokásos módon – nyilvánosságra hozni a képzési idıszak ismeret-ellenırzési formáit és azok ütemezését, továbbá a vizsgaidıszak rendjét. A kar az elektronikus tanulmányi rendszerben köteles nyilvánosságra hozni a szorgalmi idıszak vége elıtt legalább három héttel az egyes vizsgák napjait, a vizsgáztatásban közremőködık nevét, a jelentkezés idejét és módját, a vizsgaeredmények közzétételének napját, a vizsgaismétlés lehetıségét.

12.3. A kar köteles

– olyan számban és létszámkeretben biztosítani vizsganapokat, hogy legalább a vizsgázók összlétszáma + 50% számú vizsgahely biztosított legyen minden tárgyból a vizsgaidıszakban az elsı vizsga letételére.

– tantárgyanként hetente legalább egy vizsganapot meghirdetni. A karok ennél több heti kötelezı vizsganapot is elıírhatnak.

13. A vizsgáztatás rendje 13.1. A vizsga lehet szóbeli, írásbeli, és gyakorlati, illetve állhat írásbeli, szóbeli, illetve

gyakorlati részbıl. A szóbeli vizsgák nyilvánosak. 13.2. Az egyetemen a vizsgahalasztásra mód van a vizsgáról történı lejelentkezéssel. A

lejelentkezés lehetısége megszőnik 24 órával a vizsga kezdete elıtt. A vizsgáról lejelentkezett hallgató felelıssége, hogy további vizsgalehetıséget szerezzen. A karokon olyan esetekben, amikor a vizsga szervezési körülményei indokolják (pl. sportrendezvény, hangverseny, zárótanítás stb.) megtiltható a vizsgát felvett hallgató lejelentkezése. Ilyen esetben az adott kurzus ismertetıjében erre a körülményre a hallgatók figyelmét fel kell hívni.

13.3. A szóbeli vizsgák érdemjegyét aznap, az írásbeli vizsgák érdemjegyét legkésıbb a

vizsga letételét követı ötödik naptári nap (amennyiben az munkaszüneti nap, az azt követı elsı munkanap) 16 óráig köteles a vizsgáztató tanszék a hallgató tudomására hozni. A karok ennél rövidebb idıtartamot is meghatározhatnak. Az érdemjegy nem nyilvános adat. Az írásbeli értékelést, megoldókulcsot, az értékelés szempontjait a vizsgáztatónak a hallgatók tudomására kell hoznia és biztosítani kell a dolgozatba való betekintést is.

59. § (2) (…) A vizsgáról való távolmaradás nem befolyásolhatja a hallgató tudásának értékelését. Ha a hallgató

nem jelent meg a vizsgán, tudása nem értékelhetı, azonban a felsıoktatási intézmény a felmerült

75

költségek megfizetésére kötelezheti, ha nem igazolja, hogy távolmaradása indokolt volt. 13.4. A vizsgáról való nem engedélyezett távolmaradás elhasznált vizsgaalkalomnak minısül,

mellyel a lehetséges vizsgaismétlések számát csökkenteni kell.

14. A sikertelen vizsga ismétlése 59. § (1) A vizsgát oly módon kell megszervezni, hogy minden érintett hallgató jelentkezni tudjon és

vizsgázhasson. A felsıoktatási intézménynek biztosítania kell, hogy az adott képzési idıszakban a hallgató a sikertelen vizsgát megismételhesse (a továbbiakban: javítóvizsga). A tanulmányi és vizsgaszabályzat megengedheti, hogy a sikertelen javítóvizsgát megismételjék (a továbbiakban: ismétlı javítóvizsga), illetve hogy a javítóvizsgát és az ismétlı javítóvizsgát a képzési idıszak lejárta után teljesítsék.

(2) Ha az ismétlı javítóvizsga sem volt sikeres, és a vizsgán, valamint a javítóvizsgán ugyanaz az egy személy vizsgáztatott, a hallgató kérésére biztosítani kell, hogy az ismétlı javítóvizsgát másik oktató vagy vizsgabizottság elıtt tehesse le. Ez a jog akkor is megilleti a hallgatót, ha a vizsga letételére új képzési idıszakban kerül sor. A vizsgáról való távolmaradás nem befolyásolhatja a hallgató tudásának értékelését. Ha a hallgató nem jelent meg a vizsgán, tudása nem értékelhetı, azonban a felsıoktatási intézmény a felmerült költségek megfizetésére kötelezheti, ha nem igazolja, hogy távolmaradása indokolt volt.

14.1. A hallgató jogosult arra, hogy vizsgáját – annak sikertelensége esetén – ugyanazon

vizsgaidıszakon belül megismételje. Az ismétlés idıpontja a sikertelen vizsgától számított 3 napon belüli idıpontra nem tőzhetı ki.

14.2. A sikertelen vizsga ugyanazon tárgyból az adott vizsgaidıszakon belül két alkalommal

ismételhetı meg, azzal a kiegészítéssel, hogy az a hallgató, akinek az adott vizsgaidıszakban egyetlen sikertelen vizsgája maradt – tanulmányi osztályi igazolás birtokában – harmadik javítóvizsgát tehet. Ez a vizsga, sikertelensége esetén eggyel csökkenti a lehetséges javítóvizsga alkalmak számát akkor, ha 3. tantárgyfelvételre kerül sor.

14.3. Az ismétlı javítóvizsgát a hallgató – kérelmére – bizottság elıtt teheti le. A bizottságot

az illetékes tanszék vezetıje állítja össze.

15. A sikeres vizsga megismétlése A sikeres vizsga megismétlésére a felvett vizsgatárgyak közül egy tantárgyból, egy alkalommal van mód az aktuális vizsgaidıszakon belül. A vizsga teljesítéseként a javítóvizsga eredménye minısül akkor is, ha a hallgató számára ez a hátrányosabb. Elégtelenre minısített javítóvizsgát követıen ismétlı javítóvizsgát lehet tenni.

16. A tanulmányi eredmény kiszámítása 16.1. A tanulmányi eredmény kiszámítása egyszerő vagy súlyozott átlaggal vagy kreditindex

vagy korrigált kreditindex formájában történik. A tanulmányi eredményt két tizedesjegy pontosságig kell kiszámítani.

76

16.2. A kreditrendszerő képzésben a hallgató teljesítményének nyomon követésére a tanulmányok egy félévnél hosszabb idıszakára vagy a tanulmányok egészére számított (halmozott) súlyozott tanulmányi átlag szolgál. A súlyozott tanulmányi átlag számításánál az adott idıszakban teljesített tantárgyak kreditértékének és érdemjegyének szorzataiból képzett összeget a teljesített tárgyak kreditjeinek összegével kell osztani.

16.3. Egy félévben a hallgató teljesítményének mennyiségi és minıségi megítélésére a

kreditindex illetve a korrigált kreditindex is alkalmas. A kreditindex számításánál a félévben teljesített tantárgyak kreditértékének és érdemjegyének szorzataiból képezett összeget az átlagos elırehaladás esetén egy félév alatt teljesítendı harminc kredittel kell osztani. A korrigált kreditindex a kreditindexbıl egy, a félév során teljesített és az egyéni tanrendben vállalt kreditek arányának megfelelı szorzótényezıvel számítható.

16.4. A tanulmányi ösztöndíj elosztásához alkalmazott teljesítmény számítását a kari hallgatói

önkormányzatok a fenti átlagszámítási algoritmusok bármelyikének eredményére alapozhatják.

17. A végbizonyítvány 60. § (4) …Végbizonyítványt a felsıoktatási intézmény annak a hallgatónak állít ki, aki a tantervben elıírt

tanulmányi és vizsgakövetelményeket és az elıírt szakmai gyakorlatot – a nyelvvizsga letétele, a szakdolgozat, diplomamunka elkészítése kivételével – teljesítette, és az elıírt krediteket megszerezte. …

17.1. A végbizonyítványt a kari vezetı írja alá. 17.2. A végbizonyítvány nem ad végzettséget és szakképzettséget. A végbizonyítvány

kiadását a karoknak a hallgató kérelmére igazolniuk kell.

18. A szakdolgozat, diplomamunka A szakdolgozati és diplomamunka témák meghatározásának módját, tartalmi követelményeit, az értékelés általános szempontjait, a beadás határidejét a karok határozzák meg és hirdetményben teszik közzé.

19. Záróvizsga 60. § (1) A felsıfokú szakképzésben a szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint szakmai vizsgát kell tenni.

(2) A hallgató tanulmányait az alap- és mesterképzésben, a szakirányú továbbképzésben záróvizsgával fejezi be.

(3) A záróvizsga az oklevél megszerzéséhez szükséges ismeretek, készségek és képességek ellenırzése és értékelése, amelynek során a hallgatónak arról is tanúságot kell tennie, hogy a tanult ismereteket alkalmazni tudja. A záróvizsga a tantervben meghatározottak szerint több részbıl – szakdolgozat vagy diplomamunka megvédésébıl, további szóbeli, írásbeli, gyakorlati vizsgarészekbıl – állhat.

(4) A záróvizsgára bocsátás feltétele a végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzése. Végbizonyítványt a

77

felsıoktatási intézmény annak a hallgatónak állít ki, aki a tantervben elıírt tanulmányi és vizsgakövetelményeket és az elıírt szakmai gyakorlatot – a nyelvvizsga letétele, a szakdolgozat, diplomamunka elkészítése kivételével – teljesítette, és az elıírt krediteket megszerezte. A záróvizsga a végbizonyítvány megszerzését követı vizsgaidıszakban a hallgatói jogviszony keretében, majd a hallgatói jogviszony megszőnése után, határidı nélkül, bármelyik vizsgaidıszakban, az érvényes képzési követelmények szerint letehetı. A tanulmányi és vizsgaszabályzat a záróvizsga letételét a végbizonyítvány kiállításától számított hetedik év eltelte után feltételhez kötheti.

(5) A záróvizsgát záróvizsga-bizottság elıtt kell tenni, amelynek elnöke és legalább még két tagja van. A záróvizsga-bizottságot úgy kell összeállítani, hogy legalább egy tagja egyetemi vagy fıiskolai tanár, illetve egyetemi vagy fıiskolai docens legyen, továbbá legalább egy tagja ne álljon foglalkoztatási jogviszonyban az érintett felsıoktatási intézménnyel. A záróvizsgáról jegyzıkönyvet kell vezetni.

(6) A felsıoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzata határozza meg a záróvizsgára jelentkezés módját, a záróvizsga megszervezésének és lebonyolításának rendjét, eredményének kiszámítási módját. Záróvizsgát a felsıoktatási intézmények közösen is szervezhetnek.

19.1. A végbizonyítvány megszerzését követıen a hallgató bármikor bejelentkezhet

záróvizsgára, a bejelentkezés idején hatályos képesítési követelményekre vonatkozó rendelkezések alapján. A záróvizsga letételét a végbizonyítvány kiállításától számított hetedik év eltelte után kérvényezni kell. A kérvény elbírálására a hallgatói kérvények általános rendje alapján kerül sor.

19.2. A karok, a hallgató számára, legalább évi egyszeri – legalább 5 fı érintett záróvizsgázni

szándékozó kérése esetén további – lehetıséget kötelesek biztosítani a záróvizsga letételére, illetve megismétlésére. A végbizonyítványt szerzett hallgatókat hirdetményben kell értesíteni az adott év eljárási rendjérıl.

19.3. Záróvizsgára történı jelentkezés a karok által elıállított formanyomtatványon történik.

A jelentkezés feltétele a végbizonyítvány megléte, vagy az utolsó tanulmányi félévben a végbizonyítvány megszerzésének lehetısége. A záróvizsgára jelentkezett hallgatók záróvizsga beosztását, valamint az abszolutórium feltételeinek ellenırzését a karok végzik. A feltételek hiánya esetén, vagy a hallgató ilyen irányú kérelmére a záróvizsga beosztásból a hallgató törlésre kerül. Törlésre csak a záróvizsga megkezdését megelızıen kerülhet sor. Ha a hallgatóról utólag derül ki, hogy nem felelt meg a záróvizsgára bocsátás feltételeinek, a záróvizsga eredmény megsemmisítésre kerül.

19.4. A záróvizsgáról történı távolmaradás esetén a vizsgáról távolmaradás eljárási rendjét kell

követni, azzal a kiegészítéssel, hogy új vizsgabeosztást csak a 19.2. pont szerint lehet szerezni.

19.5. A karok a kari ügyrendben határozzák meg és hirdetményben teszik közzé:

– a záróvizsga idıszakokat (idıpontokat), – a vizsgáztató bizottság összetételét – a záróvizsga eredményének kiszámítási módját az érvényben lévı képesítési és

kimeneti követelmények szerint képzési területenként. A kari hirdetmények megjelentetési határideje október 15. és március 15.

20. Az oklevél, illetve bizonyítvány (a továbbiakba n oklevél) 62. § (1) A felsıfokú tanulmányok befejezését igazoló oklevél kiadásának elıfeltétele a sikeres záróvizsga,

továbbá – ha e törvény másképp nem rendelkezik – az elıírt nyelvvizsga letétele. Ha a képzési és kimeneti követelmény szigorúbb feltételt nem állapít meg, az oklevél kiadásához a hallgatónak be kell

78

mutatnia azt az okiratot, amely igazolja, hogy a) alapképzésben egy középfokú, „C” típusú általános nyelvi, b) mesterképzésben a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott államilag elismert vagy

azzal egyenértékő nyelvvizsgát tett (a továbbiakban: nyelvvizsga). A tantervben a felsıoktatási intézmény meghatározhatja, hogy milyen nyelvekbıl tett nyelvvizsgát fogad el, azzal a megkötéssel, hogy a középiskolai érettségi bizonyítvány által tanúsított, illetve az érettségi vizsgaként elfogadott nyelvvizsgát általános nyelvi nyelvvizsgaként köteles elfogadni.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat – a záróvizsga kivételével – nem kell alkalmazni, ha a képzés nyelve nem a magyar nyelv.

(3) Az oklevelet, illetve a bizonyítványt a nyelvvizsgát igazoló okirat bemutatásától számított harminc napon belül kell kiállítani és kiadni annak, aki sikeres záróvizsgát tett.

(5) Az oklevél a Magyar Köztársaság címerével ellátott közokirat, amely tartalmazza a kibocsátó felsıoktatási intézmény nevét, OM-azonosítóját, az oklevél sorszámát, az oklevél tulajdonosának nevét, születésének helyét és idejét, a végzettségi szint, illetve az odaítélt fokozat és a szak, szakképzettség, szakirány, képzési forma megnevezését, a kibocsátás helyét, évét, hónapját és napját. Tartalmaznia kell továbbá a felsıoktatási intézmény vezetıjének (illetıleg a vizsgaszabályzatban meghatározott vezetınek) és a záróvizsga bizottság elnökének eredeti aláírását, a felsıoktatási intézmény bélyegzıjének lenyomatát. Ha a záróvizsga idıszakában a hallgató nem rendelkezik nyelvvizsgát igazoló okirattal, és ezért az oklevél kiállítására a záróvizsga vizsgaidıszakát követıen kerül sor, a záróvizsga-bizottság elnöke helyett a vizsgaszabályzatban meghatározott vezetı is aláírhatja az oklevelet. A felsıoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzata további – a személyes adatok körébe nem tartozó – adatok feltüntetését írhatja elı. A kiadott oklevelekrıl központi nyilvántartást kell vezetni.

20.1. Sikeres záróvizsga, szakdolgozat védés és az elıírt nyelvi követelmény teljesítése

alapján az intézmény a jelölt számára a szakképesítés megjelölését is tartalmazó, oklevelet állít ki. Az oklevelet a felsıoktatási intézmény vezetıje és a záróvizsga-bizottság elnöke írja alá. Ha az oklevél kiadása elszakad a záróvizsga idıszaktól, és a bizottság elnöke nem tartózkodik az intézményben, helyette az illetékes kari vezetı az aláíró.

160. § (2) A 62. §-ban meghatározottakat az e törvény alapján indított képzések és kiadott oklevelek

tekintetében kell alkalmazni. A nyelvvizsga-bizonyítványt az 1993. évi felsıoktatásról szóló törvény rendelkezései alapján az oklevél kiadásának elıfeltételeként akkor kell megkövetelni, ha a képzés indításakor annak meglétét elıírták.

150. § (1) Ha az oklevél, illetve bizonyítvány megszerzésének az elıfeltétele az általános nyelvvizsga megléte, a

követelmény teljesítése alól mentesülnek azok a hallgatók, akik tanulmányaiknak elsı évfolyamon történı megkezdésének évében legalább a negyvenedik életévüket betöltik. Ez a rendelkezés azoknál alkalmazható utoljára, akik a 2015/2016. tanévben tesznek záróvizsgát.

20.2. Az oklevél kiadásának feltételeként a képesítési követelmények szerint elıírt

nyelvvizsga teljesítése alól mentesülnek azok a hallgatók, akik a beiratkozás évében legalább a 40. életévüket betöltik, kivéve a felsıfokú szakképzésben, a szakmai nyelvvizsgát igénylı alapképzési szakokon tanulmányokat folytatókat.

20.3. A 20.2-ben, illetve az 1993. évi LXXX. törvény 123. §-ának (10) bekezdésében

foglaltakat a törvény ezen paragrafusának hatályba lépésekor (2003. VII. 1-jén) tanulmányokat folytató, valamint a tanulmányaikat a 2003/2004. tanévben elsı évfolyamon megkezdı azon hallgatókra is alkalmazni kell, akik a képesítési követelményben meghatározott képzési idı alatt betöltik a 40. életévüket.

79

21. Kiegészítés 21.1. A jelen szabályzat alapján a kari vezetı hatáskörébe tartozó ügyekben, helyettesük is

eljárhat, amennyiben az elsıfokú döntésben nem vett részt. A hatáskör tovább nem delegálható.

További eljárási kérdések 21.2. A tanulmányi és vizsgaügyekben benyújtott kérelmeit a hallgató a kérelem jellegétıl

függıen köteles indokolni, a kérelemben felhozottakat köteles megfelelıen alátámasztani és igazolni, a rendszeresített nyomtatványokon benyújtandó kérelmeknél a kért összes adatot köteles megadni.

21.3. A jelen szabályzat által érintett ügyekben hozott döntést írásbeli határozatba kell

foglalni. A döntésrıl a kérelmezı értesíthetı összesített, kivonatolt vagy összefoglaló kiadmány formájában is.

21.4. Az egyetem a tanulmányi rendszer (ETR) használatával elektronikus leckekönyv

vezetést alkalmaz. Az alkalmazás során : – az érdemjegyeket a 13.3. pont szerint köteles a vizsgáztató a hallgató tudomására

hozni oly módon, hogy rögzíti az elektronikus rendszer (ETR) felületén, – a hallgató ETR-bıl nyomtatott kurzusteljesítési lapján – szóbeli vizsga esetén – az

oktató köteles az érdemjegyet rögzíteni és aláírásával ellátni, – írásbeli érdemjegyek utólagos ellenırzésére a dolgozat szolgál, amelyen az

értékelésnek valamint az értékelı nevének és aláírásának szerepelnie kell, – a vizsgaidıszak zárását követı 14 napon keresztül a hallgató az ETR-ben szereplı

értékelés valódiságát vitathatja a kurzusért felelıs egységnél. A kifogásolt értékelést a bemutatott kurzusteljesítési lap, illetve a dolgozatra írt jegy alapján – ha a kifogás jogosságáról meggyızıdtek – javítani kell. A javítást az érintett egység vezetıjének levele alapján a tanulmányi adminisztráció végzi el. A hallgató felszólalásának vitatása esetén a kari tanulmányi bizottság dönt. Méltánytalanság ellen a felülbírálat szabályai szerinti felszólalásra van lehetıség.

– A hallgató indokolt esetben kérheti a leckekönyv adatait tartalmazó, hitelesített okirat kiállítását, amelyet az egyetem térítésmentesen és kötelezı jelleggel kiad.

– A leckekönyvvel rendelkezı hallgató a kurzusteljesítési lap helyett továbbra is használhatja a megszerzett értékelések igazolására a papír alapú okmányt is, amelyet kérésre a tanulmányi adminisztráció köteles hitelesíteni.

Hatályos 2008. február 1-jétıl. A hatályba lépés idıpontjától hatályát veszti minden olyan egyetemi rendelkezés, amely a papíralapú leckekönyv kezelésére vonatkozik.

22. Vegyes rendelkezések 61. § (1) A fogyatékossággal élı hallgató részére biztosítani kell a fogyatékossághoz igazodó felkészítést és

vizsgáztatást, továbbá segítséget kell nyújtani részére ahhoz, hogy teljesíteni tudja a hallgatói jogviszonyából eredı kötelezettségeit. Indokolt esetben mentesíteni kell egyes tantárgyak, tantárgyrészek tanulása vagy a beszámolás kötelezettsége alól. Szükség esetén mentesíteni kell a nyelvvizsga vagy annak egy része, illetıleg szintje alól. A vizsgán biztosítani kell a hosszabb felkészülési idıt, az írásbeli beszámolón lehetıvé kell tenni a segédeszköz (írógép, számítógép stb.)

80

alkalmazását, szükség esetén az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval vagy a szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történı felváltását. Az e bekezdés alapján nyújtott mentesítés kizárólag a mentesítés alapjául szolgáló körülménnyel összefüggésben biztosítható és nem vezethet alap- és mesterképzésben az oklevél által tanúsított szakképzettség, illetve felsıfokú szakképzésben a bizonyítvány által tanúsított szakképesítés megszerzéséhez szükséges alapvetı tanulmányi követelmények alóli felmentéshez.

22.1. A jelen szabályzat hatálya alá esı ügyekben, a jogszabályok, az egyéb egyetemi szabályzatok, valamint a jelen szabályzat keretein belül és azzal összhangban a karok kari tanácsai – a hallgatói önkormányzat egyetértési jogának biztosítása mellett – ügyrendet fogadhatnak el, illetve a dékán határidıket határozhat meg egyes kötelezettségek teljesítésére, meghatározhatja a kérelmek elbírálásának szempontjait, a kérelmek igazolásának sajátos módjait, a kérelmekhez nyomtatványokat rendszeresíthet.

22.2. A karok kötelesek gondoskodni arról, hogy a jelen szabályzat, a tanulmányi és

vizsgaügyeket érintı egyéb, általános jellegő szabályzatok és rendelkezések az oktatók és hallgatók által elérhetık és megismerhetık legyenek.

22.3. A kar köteles érdemben szabályozni minden olyan kérdést, melynek szabályozását a

jelen szabályzat a kar hatáskörébe utalja (4.1., 4.3., 5.1., 5.3., 6.7., 7.2., 8.1., 13.2., 13.3., 17.2., 18., 19.2., 19.3., 22.1., 22.2. pontokban).

22.4. A jelen szabályzat rendelkezései alkalmazandók a vele ellentétes kari rendelkezésekkel

szemben. 22.5. A jelen szabályzat alkalmazása során kari vezetı alatt a dékánt kell érteni. 22.6. A jelen szabályzat hatálya alá esı tanulmányi ügyekben, az 1. pontban felsorolt

valamely képzésben résztvevı egyetemi központi oktatási egységek, saját szabályozásukat és tanulmányi ügyvitelüket, a jelen szabályzat keretein belül, a tanulmányi ügyvitelre figyelemmel kötelesek kialakítani.

22.7. A zenemővészeti képzés specifikumait a Szegedi Tudományegyetem Tanulmányi és

vizsgaszabályzatának egyes pontjaitól eltérı, kizárólag a Zenemővészeti Karra vonatkozó sajátos rendelkezések határozzák meg.

158. § (2) Azok a hallgatók, akik a felsőoktatásban a tanulmányaikat 2006. szeptember 1-je előtt kezdték meg,

azt a felsőoktatási intézmények által elfogadott tantervi követelmények alapján a korábbi képesítési követelmények szerint fejezhetik be, és az 1993. évi felsőoktatásról szóló törvény rendelkezései alapján főiskolai szintű végzettséget tanúsító, illetve egyetemi szintű végzettséget tanúsító oklevelet szereznek. A hallgatók részére biztosított tanulmányi időt, a tanulmányok megszakítását és szüneteltetését a hallgatói jogviszonyuk létesítésekor érvényes rendelkezéseknek megfelelően kell meghatározni. E rendelkezésektől a felsőoktatási intézmény 2015. szeptember 1-jétől eltérhet.

(3) Azok a hallgatók, akik tanulmányaikat 2006. szeptember 1-je előtt kezdték meg, de tanulmányaikat – az e törvény 154. §-ának (4) bekezdése alapján a tanulmányi és vizsgarendben meghatározott átmeneti rendelkezések figyelembevételével – az 1993. évi felsőoktatásról szóló törvény rendelkezései szerint nem fejezik be, a tanulmányok és vizsgák beszámítási rendje szerint e törvény rendelkezései alapján folytathatják tanulmányaikat.

22.8. A korábbi képzési rendszerben megkezdett tanulmányok befejezésére vonatkozó

rendelkezések:

81

Azoknak a hallgatóknak, akik tanulmányaikat 2006. szeptember 1-je elıtt kezdték meg, az Egyetem az alábbiak szerint biztosítja a megkezdett tanulmányok befejezésének lehetıségét: – Amennyiben a korábbi rendszerő képzés szerinti szak már nem indul, a hallgató

döntése alapján a) kedvezményes tanulmányi rend keretében teljesíthet olyan tárgyakat, amelyek az

ajánlott tantervekben már nem induló évfolyamok számára vannak elıírva, b) becsatlakozhat a többciklusú képzési rendszer kurzusaiba, ahol a szakok közti

megfeleltetés alapján teljesítheti képzésének elıírásait, c) kérheti átvételét olyan többciklusú képzésbe, amelynek bemeneti követelményei

megegyeznek a lecserélni kívánt szakéval, és korábbi teljesítményei kreditátviteli eljárás alapján elismertethetık.

d) megszüntetheti hallgatói jogviszonyát.

Az a) pont szerinti kedvezményes tanulmányi rendre vonatkozó kérelmeket, valamint a c) pont szerinti szakváltást a Kari Tanulmányi Bizottság testületi döntéssel bírálja el, illetve engedélyezi.

A b) és c) pontokra vonatkozó megfeleltetéseket a szakok felelısei határozzák meg, és az esetleges kérelmeket a Kari Kreditátviteli Bizottság bírálja el.

A c) pont választása, és engedélyezése esetén tanulmányait folyamatos hallgatói jogviszonyban, a felvételekor érvényes feltételek mellett, de az új szak követelményei szerint folytathatja.

A c) pont alapján folytatott képzés esetén a finanszírozott félévszám összeadódik, de az elfogadás alapján a képzés elıírt kreditszáma korlátozás nélkül rövidülhet

23. Záró rendelkezések 23.1. A jelen Szabályzat rendelkezéseit a folyamatban lévı ügyekben is alkalmazni kell,

amennyiben az alábbiak másként nem rendelkeznek. 23.2. A kérelemre induló ügyek esetében a szabályzat hatálya azon ügyekre terjed ki, melynél

a kérelmet a szabályzat hatálybalépését követıen nyújtották be, kivéve ha ez a hallgatóra nézve kedvezıbb.

23.3. A záróvizsgára (22. pont) vonatkozó rendelkezések azon hallgatóra hatályosak, aki a

végbizonyítványt a jelen szabályzat hatálybalépése után szerzi meg. 23.4. A 6.6. rendelkezéseit azokra a hallgatókra kell alkalmazni, akik a jelen szabályzat

hatálybalépése után érik el a tanulmányaikra elıírt képzési idıszak felét. 23.5. A 21.4. rendelkezéseit 2008. február 1-je utáni tanulmányi ügyintézésben kell

alkalmazni. 23.6. A 6.9. második bekezdésében foglaltakat 2008 szeptemberében tanulmányokat kezdı

hallgatóknál, felmenı rendszerben kell alkalmazni. A Tanulmányi és Vizsgaszabályzatot a Szenátus 224/2007. számú határozatával elfogadta.

82

A jelen Szabályzat a módosítással egységes szerkezetben foglalt szöveget tartalmazza. 2007. december 17. Dr. Szabó Gábor s. k. rektor

83

Záradék: A Szegedi Tudományegyetem Szenátusa 2008. február 11-i ülésén a 9/2008. sz. határozatával az alábbiak szerint módosította a 224/2007. sz. határozatát. A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat 21.4. pont rendelkezéseit a 9/2008. sz. határozatban foglaltak alapján kell alkalmazni.

9/2008. számú SZ-határozat: A Szegedi Tudományegyetem Szenátusa nyílt szavazással, 40 igen, 0 nem, 2 tartózkodom szavazattal az alábbiak szerint módosítja a 224/2007. sz. Szenátusi határozatát: 1. A vizsgaidıszakot követı ellenırzési szakaszban minden karon egységesen érvénybe

lép a 14 napos hallgatói jegyellenırzési idıszak, amelyben a hallgató vitathatja a tanulmányi rendszerben szereplı érdemjegyét a szabályzat szerint. Az idıszak végeztével az elektronikus rendszerben szereplı adatok alapján megtörténik az elektronikus indexek zárása a szokásos átlagszámítási eljárás lefuttatásával. Minden további tanulmányi és pénzügyi ügyintézés ezen eredmény alapján történik.

Átmeneti, csak a 2007/08. tanév ıszi félévét lezáró rendelkezésként azok a karok, amelyek elıírták a hagyományos leckekönyv alapján történı szokásos jegyérvényesítést, jogosultak megkövetelni a papír alapú leckekönyv korábban kiadott rendelkezés szerinti leadását, és az ETR-ben szereplı jegyek valódiságának ellenırzését. Eltérés esetén a javító eljárás a TVSZ 21.4 pontja szerinti, amit a Tanulmányi Osztály hivatalból kezdeményez. Ha valamely okból a hallgató hagyományos leckekönyve nem áll rendelkezésre, az ETR rendszerbıl nyomtatott féléves teljesítménylap felhasználásával kell az ellenırzést, illetve annak dokumentálását elvégezni az oktatói dokumentumokkal való összevetés lefolytatásával.

A leckekönyv leadási idıszak határideje az azt elrendelı karokon 2008. február 18-ig meghosszabbodik. Késedelmi díj az ezt megelızı idıszakra nem vethetı ki.

2. Az Oktatási Bizottság dolgozza ki és az oktatási rektorhelyettes – a fıtitkárral egyeztetve – a Szenátus áprilisi ülésén terjessze elı a Tanulmányi és Vizsgaszabályzatnak a 79/2006. (IV.5.) kormányrendelet 15/D. § (1) c) pontjában meghatározott leckekönyvre vonatkozó mellékletét, amely tartalmazza mindazon, a kormányrendeletben elıírt követelményeket, amelyek együttes fennállása az elektronikus leckekönyv használatának feltétele. Az eljárási rendnek garantálni kell, hogy a jelenleg elérhetı legnagyobb biztonsággal történjen a tanulmányi adatok begyőjtése és tárolása. A mellékletet az elektronikus rendszer paramétereinek jelentıs változásakor felül kell vizsgálni.

2008. február 11. Dr. Szabó Gábor s. k. rektor

84

Kiegészítések: A Szegedi Tudományegyetem

Tanulmányi és vizsgaszabályzatának egyes pontjaitól eltérı, kizárólag a Zenemővészeti Karra vonatkozó sajátos rendelkezések

2. Alapfogalmak, értelmezı rendelkezésekhez diplomamunka: zenemővészeti tanulmányokat lezáró diplomakoncert, melyen a hallgató a

fıtárgyi és kamarazenei tanulmányok során megszerzett tudásáról ad számot. A záróvizsga részét képezı diplomakoncert tematikáját és idıtartamát a képzési tervek határozzák meg.

fıtárgy: a zenemővészeti képzésben legfontosabb szerepet játszó hangszeres, énekes, illetve

egyéb tárgy, mely az adott szak, illetve szakképzettség megnevezésében szerepel. fıtárgyi és kamarazenei kollokvium: a konzultációs gyakorlatot lezáró, egy félév tananyagát a

vizsgaidıszakban számon kérı gyakorlati vizsga, melyen a képzési tervben meghatározott vizsgamősort az adott tanszék valamennyi oktatójából álló vizsgabizottság elıtt kell teljesíteni. Az értékelés öt fokozatú, melyet két tizedes jegy pontossággal is meg kell adni, és a leckekönyv megjegyzés rovatába kell bejegyezni.

konzultációs gyakorlat: olyan fıtárgyi, illetve kamarazenei óra, melynek keretében az oktató a

hallgató zenemővészeti képzését irányítja azok aktív közremőködésével. A konzultációs gyakorlat fıtárgyi, illetve kamarazenei kollokviummal zárul.

12. A vizsgaidıszak A Zenemővészeti Kar megszervezi a kar valamennyi hallgatóját érintı fıtárgyi és kamarazenei vizsgarendet, melyet a szorgalmi idıszak elıtt legalább három héttel hirdetményben közzé tesz. A fıtárgyi és kamarazenei vizsganapokat a tanulmányi osztályvezetı a tanszékvezetıkkel egyeztetve állapítja meg. A Zenemővészeti Kar a vizsgaidıszakban minden fıtárgyból egy vizsgaalkalmat biztosít. A többi vizsgát a vizsgáztatók az érintett hallgatókkal egyeztetett idıpontban tartják, mely nem ütközhet az érintett hallgató fıtárgyi, illetve kamarazenei vizsganapjával. 13. A vizsgáztatás rendje 13.1. A fıtárgyi vizsgától való távolmaradás esetén az érintett tanszék köteles újabb

vizsgaidıpontot biztosítani a hallgató számára. Amennyiben a hallgató egészségi, vagy egyéb méltánylást érdemlı okból akadályoztatva van a fıtárgyi, vagy kamarazenei vizsgán való szereplésben, félévi munkáját – oktatója javaslata alapján – a tanszékvezetı értékelheti. Ebben az esetben az érdemjegy jeles (5) nem lehet.

15. A sikeres vizsga megismétlése A sikeres fıtárgyi és kamarazenei vizsga nem javítható.

85

20. Az oklevél, illetve bizonyítvány (a továbbiakban oklevél) Az 1998. július 9-én aláírt együttmőködési megállapodás alapján (melyet a Szabályzat függeléke tartalmaz) az egyetemi oklevelet – az önálló szakindítási engedélyek megszerzéséig – a Liszt Ferenc Zenemővészeti Egyetem adja ki.

86

I. melléklet az elektronikus leckekönyv vezetésének és alkalmazásának szabályairól

A) Alkalmazási feltételek és szabályok .

1. A rendelet : c) a felsıoktatási intézmény elektronikus ügyintézési rendszerébıl kinyomtatott, a szervezeti és mőködési szabályzatban meghatározott rend szerint hitelesített és szétválaszthatatlanul összetőzött okirat

. Az (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti leckekönyv esetén a Hivatal által - erre irányuló kérelem és a tartalmi elemek alapján, hatósági eljárás keretében - jóváhagyott nyomtatási képet és formát kell alkalmazni.

(6) Ha a hallgató tanulmányait átvétellel más felsıoktatási intézményben folytatja, az elbocsátó felsıoktatási intézmény a hallgatói jogviszony megszőnésének idıpontját a leckekönyvbe bejegyzi és a leckekönyvet - a hallgatói jogviszony megszőnését követı tizenöt napon belül - hivatalból átteszi az átvevı felsıoktatási intézményhez.

(8) A hallgató részére hallgatói jogviszonyának megszőnésekor - a (6) bekezdésben írt eset kivételével - a leckekönyvet ki kell adni.

– Az elektronikus tanulmányi rendszerbıl (ETR) az Oktatási Hivatal által hitelesített formátumban nyomtatott leckekönyvet a hallgató intézménybıl való végleges távozásakor, illetve a hallgatói jogviszony megszőnésekor kell létrehozni. A nyomtatvány számozott lapjait nemzeti színő zsinórral kell összefőzni és ennek körcímkével leragasztott végét le kell pecsételni és a tanulmányi osztály (TO) vezetıjének aláírásával hitelessé és szétválaszthatatlanná tenni. A nyomtatott leckekönyv tartalmaz minden, az elektronikus leckekönyv jogszabályi tartalmát jelentı adatot és bejegyzést. (A rendelet 15/D § (2))

– Több képzés párhuzamos intézményi végzése esetén a leckekönyv kiadása csak

az utolsó képzés befejezéséhez kötıdik.

d) a hallgató félévente egy alkalommal jogosult ingyenesen kivonatot kapni a leckekönyvrıl.

A jogviszony folytonossága alatt a hallgató félévente egyszer hitelesített teljesítmény lapot igényelhet magyar és angol nyelven, amelynek másolatait használhatja képzésének igazolására. Ismételt teljesítmény lap igénylés a külön eljárás szabályai szerinti térítéshez kötött.

c) a szervezeti és mőködési szabályzatban szabályozni kell az elektronikus ügyintézı

rendszerhez való hozzáférésnek, a bejegyzések rögzítésének szabályait;

2. Az elektronikus leckekönyv hozzáférési szabályai. Hozzáférés az ETR jogosultsági rendszere szerint. Különösen: a) Hallgatói jogosultságok:

– a hallgatónak az elektronikus indexbe írási jogosultsága nincs, – a hallgató jogosult jogviszonya teljes tartama alatt betekinteni

elektronikus indexébe a belépési egyéni kód segítségével, továbbá

87

– a hallgató jogosult a tanulmányi adatbázisból, meghatározott tanulmányi idıszakban, kurzusteljesítési lapot kinyomtatni és azt teljesítései igazolására használni.

– a hallgató jogosult a teljes vizsgaidıszak alatt az érdemjegyek korrekciójára kezdeményezést tenni az oktatónál, illetve oktatási egységénél. Elutasítás esetén a kérelmet a kari tanulmányi bizottsághoz kell továbbítani. Méltánytalanság ellen a felülbírálat szabályai szerinti felszólalásra van lehetıség.

– a hallgató jogosult a vizsgaidıszakot követı 14 munkanap alatt felszólalni az elektronikus indexében rögzített érdemjeggyel kapcsolatban, és kezdeményezni az éremjegyének korrekcióját a leckekönyve vagy a kurzusteljesítési lap alapján az oktatónál, illetve oktatási egységénél. Az oktatói véleményezéssel ellátott kérelmet továbbítani kell a kari tanulmányi osztályhoz, ahol egyetértı oktatói vélemény esetén elvégzik a jegy korrekcióját, ennek hiányában továbbítják a kérelmet a kari tanulmányi bizottsághoz.

b) Oktatói jogosultságok:

– az oktató oktatói és jegyzıi ETR jogosultsága felhasználásával az elektronikus indexbe a felelısségére bízott kurzusokra vonatkozó, értékelı bejegyzést tehet, a meghirdetett értékelési elvárásoknak megfelelıen,

– az oktató a felelısségi körébe rendelt kurzusok vizsgalapjait ellenırizheti, és az abban szereplı érdemjegyek korrekcióját elvégezheti a vizsgaidıszak utolsó napjáig.

– az oktató a felelısségi körébe rendelt kurzusok vizsgalapjait a vizsgaidıszakot követı 14 munkanap alatt is ellenırizheti, és az érdemjegyek korrekciójára kezdeményezést tehet írásban, vagy a karon mőködtetet elektronikus rendszerben a tanulmányi osztály vezetıjénél.

c) TO jogosultságok: – a dékán által adott jogosultság alapján, amely személyre vonatkozik,

továbbá PC-IP szám alapján, amely a rendszerbelépéssel rendelkezı számítógépre vonatkozik, a tanulmányi adminisztrációval megbízott személy az elektronikus index minden számára elérhetıvé tett adatát létrehozhatja, vagy módosíthatja az értékelésre vonatkozó oktatói bejegyzés kivételével. Az oktatói vizsgalapokról származó adatok módosítását csak az oktató, vagy annak tanszéke írásbeli – illetve a karon mőködtetet elektronikus rendszerben küldött – egyetértı elıterjesztése alapján, vagy kari tanulmányi bizottsági határozat szerint végezhet.

d) ETR üzemeltetés jogosultságai: – az ETR adminisztációs jogokkal rendelkezı személyeknek az

elektronikus indexre vonatkozó bejegyzési jogosultsága nincs, – különleges, csak a kar dékánjának, vagy az oktatási

rektorhelyettesnek írásbeli rendelkezésére, és az ETR üzemeltetés vezetıjének engedélye alapján, adatbázis szinten kezelt bejegyzés készülhet. Ennek tényét rögzíteni kell, és a változtatás elıtti állapotról hiteles másolatot kell készíteni.

88

e) A vizsgalapon történt korrekció esetén a hallgató elektronikus értesítést kap.

a) szóbeli számonkérés esetén a hallgató a számonkérés értékelésének megállapításakor,

egyéb esetben az intézmény szervezeti és mőködési szabályzatában meghatározott idıpontban írásbeli (papír alapú) értesítést kap az eredményrıl;

b) a hallgató a tárgyfelvételrıl az intézmény szervezeti és mőködési szabályzatában meghatározott idıpontban írásbeli (papír alapú) vagy elektronikus levélértesítést kap az általa felvett tárgyakról;

d) az intézmény szervezeti és mőködési szabályzatában szabályozott annak módja, hogy a hallgató a tárgyfelvételi idıszak lezárulta után legalább 5 napon belül kifogással élhet a nyilvántartásban szereplı értékelésre vonatkozó adattal szemben;

e) a c)-d) pont szerinti kifogás kivizsgálásának és esetleges javításának módja a szervezeti és mőködési szabályzatban rendezett.

( 3. Az elektronikus leckekönyv hitelesen tartására vonatkozó szabályok.

A kurzusfelvételi idıszak hallgatók által befolyásolható részének végén (kari kurzusfelvételi Webes idıszak zárónapja) karonként (mert eltérı a befejezı dátum) készül hallgatói kurzusfelvételrıl mentés biztonságos adathordozóra az erre jogosult elektronikus aláírásával. A jogosultság írásbeli a rektori rendelkezéshez kötött. Ez a rögzítés biztosíték arra, hogy ellenırizhetı legyen a hallgató által felvett kurzusokban késıbbi idıpontban létrehozott esetleges változtatás. A félév további részében – nem hallgató által – felvitt, vagy törölt kurzusok és más TO bejegyzések kérelmek vagy határozatok eredményei, amelyeknek ügyiratból visszakereshetı nyomának kell lennie. A kurzusfelvételrıl értesítést a hivatali kurzusfelvételi idıszak végén kap a hallgató az általa kinyomtatható kurzusteljesítési lapon. A nyomtathatóság kezdı idıpontja a vizsgaidıszak elıtt három héttel van. Ettıl a naptól számított 5 munkanapon belül a hallgató vitathatja a kurzusaira vonatkozó bejegyzéseket. Az ETR-bıl nyomtatott kurzusteljesítési lap egyszerre kurzusfelvételi értesítés és teljesítmény értesítési lap is. Hitelességét az elektronikus adatbázis elektronikus aláírással hitelesített másolata jelenti, amely összehasonlítási alap vitatott esetben, a szóbeli jegyek oktatói aláírása pedig biztosítja a szerzett jegy valódiságának bizonyítását szükség esetén. Az oktató törvényi kötelezettsége a papír alapú értesítés adása, tehát az ETR-bıl nyomtatott kurzusteljesítési lapot (,vagy tovább használt leckekönyvet) meg kell követelnie a vizsgán.

4. Az ETR adatbázis esetleges sérülése esetén az adatok hiteles, jogi eljárásban is helytálló visszaállításának, illetve felszólalás esetén hiteles adat biztosításának szabálya.

Az adatbázis meghatározott idıpontokban történı biztonságos adathordozóra írásával valósul meg a hitelesen tartás úgy, hogy biztonsági másolatok készülnek az elektronikus aláírással hitelesített anyagról. A

89

kurzusfelvétel fentiekben részletezett hiteles másolatán túl a hallgatók és tanárok által jóváhagyott (felszólalt, vagy tudomásul vette) és lezárt elektronikus indexek egyetemi teljes anyagának elektronikus aláírással hitelesítetten biztonságos adathordozóra írását is el kell végezni. A határnapokon a biztonságos adathordozóra mentést az ETR üzemeltetés végzi el. A fenti eljárással az adatok, a hitelesítés a fázistól kezdve, elektronikusan hitelesítetté válnak, további módosításukra nincs mód. Ezek már elektronikus ügyintézés szintő, hitelesített adatok. Ennél korábbi biztonsági eljárások a jelenlegi pénzügyi és technikai szinten nem várhatók el.

B) Eljárási rend Az eljárási rend létrehozása az Oktatási Igazgatóság koordinációjával a TO vezetık és hivatalvezetık fórumának feladata. A létrehozott eljárási rend rektori utasítással válik kötelezıvé. Felülvizsgálatára minden félévben sor kerül a félévi tanulmányi eljárási rend kialakításakor. Ennek során egyebek mellett rendelkezni kell:

1. a leckekönyv nyomtatásról 2. a kurzusteljesítési lap elıállításáról 3. a bejegyzési szabályoknak megfelelı alkalmazási rendrıl (oktató, To, ETR

üzemeltetés) 4. az ellenırzési szabályoknak megfelelı alkalmazási rendrıl (hallgató, oktató, To,

ETR üzemeltetés) Az eljárási rend nem tartalmazhat szabályozás jellegő határozatokat, alkalmazási feltételeket.

Documents

Tanulmányi_tájékoztató 2008[1]