A TUDOMÁNY ÉS ÁLTUDOMÁNY HATÁRÁN

MIRE JÓ A KRITIKUS GONDOLKODÁS?

Bencze GyulaKFKI RMKI

Mi a tudomány?• „A tudomány nemcsak a lehetséges határait állapítja meg,

hanem könyörtelenül elválasztja a sejtéseket – még a valószínűnek hatókat is – a bizonyított állításoktól. Ha nem lenne elhatárolási szabály, a tudomány belesüllyedne a babonák és ingatag feltevések tengerébe. A valószerűt a bizonyítottól elkülönítve, a tudomány kideríti, mely állításokat kell tovább vizsgálni...

• Remélem, senkit sem kell arról meggyőzni, hogy a tudományban a lehető legnagyobb szakértelem szükséges. Egyébként minden szakma hozzáértést és szakavatott oktatást

• igényel... • Művészeti alkotásról a szemlélő vagy hallgató joggal

elmondhatja, hogy tetszik-e neki a mű vagy sem. A tudományban az ilyen megállapításhoz is bizonyos szintű tudás kell. Nem mondhatunk ilyet: »nekem nem tetszik a relativitás elmélete«. Ehhez legalább meg kell érteni az elmélet állításainak jelentését.”

A.B. Migdal

Az általánosan elfogadott nézetekkel szembenállómegfigyeléseket és adatokat nem, veszik figyelembe, vagy éppenséggel aktívan eltitkolják.

Olyan megfigyelések vagy adatok, amelyek nem konzisztensek az elfoga-dott tudományos nézetekkel, ha kielégítően bizonyítást nyernek, további kutatásokra sarkallnak.

Az áltudományokban az elfogadott dogmák ellen irányuló új kihívás ellenséges cselekedetnek minősül, és sok esetben keserű viták és szakadások forrása

A kutatók minden területen olyan ellenpéldákat keresnek, amelyek ellentmondanak az elfogadott elméle-teknek.

Ez a terület létrejötte óta nagyon keveset fejlődött. A szórványos kutatás és kísérletezés alapvetően a hiedelmek alátámasztására, semmint az ismeretek kiterjesztésére szolgál.

A tudomány legtöbb területén intenzív kutatás folyik amelynek eredménye-képpen a tudás folytonosan új ismere-tekkel és felismerésekkel növekszik

Az áltudományokat általában ideológiai, kulturális és kereskedelmi célok motiválják.

A tudomány elsődleges célja a fizikai világ minél teljesebb és egységesebb megértése

ÁltudományTudomány

Az áltudományos magyarázatok általában ködösek és többféleképpen értelmezhetők, gyakran oda nem illő tudományos zsargont használva.

A tudományos magyarázatot mindig világosan és egyértelműkifejezésekkel kell megfogalmazni.

Az áltudományos fogalmakat egyének és személyiségek alakítják ki, majdnem mindig olyanok, akik nincsenek kapcsolatban a korszerűtudománnyal. Bizonyíték helyett általában hatalmi szóval (pl. hires nevekre való hivatkozással) érvelnek.

A tudományos elképzelések és fogal-mak a létező tudáson és megfelelő bizonyítékokon alapulnak, ezért önma-gukért beszélnek.

Az áltudomány alapelvei gyakran egyál-talán nem bizonyíthatók vagy cáfolhatók, ennek következtében általában nem változtathatók, vagy bizonyulhatnak hibásnak.

A tudomány olyan folyamat, amely-ben minden alapelvet alapos próbának vetnek alá és bármikor kétségbe vonható vagy elvethető ha megfelelő bizonyítékok szólnak ellene.

ÁltudományTudomány

Mi a kritikus gondolkodás célja?• „ A tekintetben, hogy melyek a céljaink, talán mindannyian

elfogadhatjuk a következőket: Célunk azt elérni, hogy állampolgáraink eleget tudjanak a tudományról ahhoz, hogy

• különbséget tudjanak tenni ez értelmes és az értelmetlen, a tudomány és áltudomány között

• különbséget tudjanak tenni a lehetséges és a lehetetlen között• hogy egyaránt megértsék a tudomány és technológia hatalmát

és korlátait• hogy ne legyenek kiszolgáltatva a szakértők, és a magukat

annak kiadó sarlatánok szeszélyének• résztvevői és ne áldozatai legyenek a mi egyre inkább és

megfordíthatatlanul fejlődő technológiai társadalmunknak.”

D.S. Saxon

Miért is kell a kritikus gondolkodás?

”Napjaink globális civilizációja úgy van meg-szervezve, hogy minden lényeges eleme – a transzport, a kommunikáció, a mezőgazdaság, a medicina, az oktatás, a szórakoztatás, a környezet-védelem, sőt a demokrácia működéséhez nélkülöz-hetetlen választások lebonyolítása is – alapjaiban függ a tudománytól és technikától, amelyeket azonban a dolgok mai állása szerint szinte senki sem ért. Ez a helyzet felér egy beprogramozott katasztrófával, amelyet ugyan ideig-óráig elodázhatunk még, de a tudatlanság és a hatalom vészjósló keveréke előbb-utóbb belerobban a képünkbe.”

Carl Sagan

Az áltudományok csalhatatlan ismérveiRobert L. Park

1. A tudományos bejelentést először a médiának címezik. A tudományos életben először a szóban forgó szakterület fórumain, publikációiban illik nyilvánosságra hozni és az ellenérvek próbájának kitenni az új eredményeket.

2. A felfedező azt állítja, nagy hatalommal bíró csoportosulások lehetetlenítik el kutatásait. A tudományos közvélemény ellenállását vagy kétkedését sokszor próbálták meg már nemzetközi nagyvállalatok, illetve kormányok elnyomó összeesküvéseként beállítani.

3. Az eredmény az észlelhetőség határán van, avagy: sajnos, sosem készült éles fotó a Loch Ness-i szörnyről.

4. Állítólagos bizonyítékok, vagyis a pontos adatok hiánya. A hiedelmeknek rendkívüli érzelmi erejük van, ám ha valamit, azt megtanulhatta a modern tudomány, hogy másnak, mint az objektív ellenpróbának, ne higgyen.

5. Magukat régóta tartó hiedelmek. Sokat hangoztatott vélekedés, hogy eleink számos olyan módszert, gyakorlati felfedezést használtak, amelyeknek megala-pozottságára a modern tudomány nem talált bizonyítékot. Önmagában a népi bölcsességek régisége nem támaszthat alátudományos állításokat.

6. A magányosan dolgozó, meg nem értett feltaláló mítosza. Igazi eredmények nemigen születhetnek elszigetelt kutatók bagolyváraiban. A kutatás, részben épp a szerteágazó kísérletek, bizonyítások miatt, ma kollektív műhelymunka.

7. Végül: a felfedező új természeti törvényszerűségekről beszél. Egy-egy találmány, felfedezés, bármilyen rendkívüli is, nem mondhat ellent annak, amit a természet alaptörvényeiről tudunk.

ESETTANULMÁNYOK

• Az emberi jelenlét detektor• Intelligens plazmagömbök és az Ufo-

per• Gróf Spanyol vízautója• Az Egely jelenség• Mesterséges unintelligencia a

médiában

Emberi jelenlét detektor

Emberi jelenlét detektorHuman presence detector

April 24, 1998'Human presence detector' device fails controlled tests conducted by Sandia

Ken Frazier• A Sandia double-blind test of an instrument that its manufacturer

said could detect the presence of human beings at a distance through any material found no evidence that it could do so.

• The test results showed that the DKL LifeGuard Model 2 "human presence detector" failed to meet its published specifications and its performance was no better than random chance. DOE's Office of Safeguards and Security asked Sandia to evaluate the performance of the DKL LifeGuard, from DielectroKinetic Laboratories, LLC. The company advertised that some models of the device could detect living human beings at distances of up to 500 meters through anymaterial. (The model tested has a published range of 20 meters.) Such a capability, if demonstrated, could be a tremendous help in search and rescue, law enforcement, and security. Word about the device had gained attention in government circles. Its list price ranges from $6,000 to $15,000, depending on the model.

Az első magyarországi ufóper nyitányán nem kötelezték az MTA-t a földönkívüliek létének elismerésére

Egy ufókutató beperelte a Magyar Tudományos Akadémiát, mert a hivatalos tudomány nem ismeri el az ufók és az intelligensplazma-gömbök létezését. Első fokon elutasították Verőczei Ernőkeresetét. A kutató viszont mindaddig nem nyugszik, amíg a bíróság ki nem mondja, hogy földönkívüliek már pedig léteznek Ufók, anti-gravitációs hajtóművek, rejtélyes gabonakörök - ezek a jelenségek Verőczei Ernő mindennapjai-nak részei. Az okleveles mérnök több mint tíz éve látta meg az első intelligens plazma-gömböt, azóta rendszeresen észlel. Rengeteg amatőr videofelvétel hivatott bizo-nyítani igazát: azt, hogy bolygónkat átjáróháznak használják a földönkívüliek, a tudósok pedig eltitkolják az igazságot és szándékosan butítják az emberiséget. A Magyar Tudományos Akadémia ügyvédje szigorúan csak jogi szempontból hajlandó a Verőczei perrel kapcsolatban nyilatkozni. Márcsak azért is, mert Verőczei úr a tárgyaláson kérte a bíróságot, hogy kötelezze az alperest a felperes, vagyis az ő értelmi képességeinek tiszteletére. A kutató fellebbez, az első magyarországi ufóper folytatódik.”

Gróf Spanyol Zoltán:

"Az egyetem nívóját jól érzékelteti a gyűlölettőlcsepegő internetes anyagsorozat. A szakmai«bíráskodásuk», ami bűncselekmény, tulajdon-képpen az én hazafiságom ellen irányul. A nemzetiöntudatommal van bajuk, nem az egy százalékkal, nem a vízplazma égésével. A «magas» szakmaihozzáértésükkel akarják ellenem fordítani a plazma-fizikában járatlan magyart, hogy ne sikerüljönMagyarországon kezdenem a fogyasztók átépítését. A tudálékos, «magasröptű» fizikusi végzettségükkelakarnak előadásaimon is a jelenlévőkre hatni, azokatellenem hangolni. Én ezzel az új tudománnyal aztakarom rendbe hozni, amit ők leromboltak, amit mi lerombolni hagytunk, az iparunkat és a mező-gazdaságot! A rendületlen hazaszeretetem az okaannak, hogy nem tudnak önmagukon uralkodni"

MI MOTIVÁLHATJA AZ ÁLTUDOMÁNYOK MŰVELÉSÉT?

• anyagi haszonszerzés

• szereplési vágy, elismerésre törekvés

• képességek ill. ismeretek nélküli tudományos ambició

• a fentiek tetszőleges kombinációja

KÖVETKEZTETÉSEK

Az áltudományok képviselői nem tudományos fórumokon fejtik ki nézeteiket

A media szerepe nélkülözhetetlen az áltudományok terjesztésében – következésképpen a media felelőssége óriási

A média cinkosságának okai: - (jóhiszeműség esetében) szakmai inkompetencia

- (minden más esetben) szenzációhajhászás, haszonszerzés

GONDOLKODJUNK, HA MÁR VAGYUNK!