Veszelyes_ANYAG

7/18/2019 Veszelyes_ANYAG

http://slidepdf.com/reader/full/veszelyesanyag 1/23

A KÖZÚTI VESZÉLYES ANYAG – SZÁLLÍTÁSI BALESETEKFELSZÁMOLÁSÁNAK ELMÉLETE ÉS ESZKÖZEI

1. BEVEZETÉS

A veszélyes anyagok szállításával, tárolásával kapcsolatos balesetek számánaknövekedése egyre komolyabb kihívást jelent napjainkban. Ezt elsősorban a veszélyelhárításában részt vevő tűzoltóság, ill. katasztrófavédelmi szervek és a katasztrófaelhárításban együttműködő egyéb szervek érzékelik.

A veszélyes anyagot használó, előállító, ill. tároló üzemek biztonsági rendszereitöbbnyire hatásos védelmet nyújtanak a veszélyes anyagok kiszabadulása ellen, vagy hamégis előáll valamilyen veszélyhelyzet, a létesítményi erők egy bizonyos szintig általábanhatásosan működnek közre az elhárításban.

Igen fontos momentum, hogy egy üzemben – a legtöbb esetben – ismertek a

veszélyforrások, ismert az esetlegesen elszabaduló veszélyes anyag, ami megkönnyíti, és amimég fontosabb, ezáltal meggyorsítja a kárfelszámolást, hiszen egyáltalán nem mindegy,mekkora az expozíció ideje, mennyi veszélyes anyag jut a környezetbe.

Persze felléphetnek olyan tényezők – például több anyag keveredése vagy hő – netánhibásan megválasztott oltóanyag hatására fejlődő gőzök, gázok – melyek negatívan

befolyásolhatják a kárelhárítás hatékonyságát. Ez azonban nem jelen értekezés tárgya.

Összetettebb veszélyek merülhetnek fel veszélyes anyag szállításából adódó balesetnél.

Az elmúlt években jelentősen megnőtt a közúti veszélyes anyag – szállítás hazánkterületén, ami nem csak a Magyarországról induló, ill. ide érkező szállítmányokat jelenti,hanem a tranzit szállítást is.

A veszélyes áruk nemzetközi szállítására vonatkozó európai megállapodás (ADR.)részletes előírásokat tartalmaz a csomagolásra, a veszélyes anyagok besorolására, afuvarokmányokra és a veszélyesség jelölésére vonatkozóan.

A nemzetközi fuvarozásban, a tranzitforgalomban a Veszélyes Áruk NemzetköziSzállítására vonatkozó Európai Megállapodás A. és B. melléklete érvényes. Magyarország

1979 –ben csatlakozott a megállapodáshoz, melyet az 1979. évi 19. számú törvényerejűrendelet hirdetett ki. A Megállapodás A. és B. mellékletét az azóta többször módosított20/1979. (IX.18.) KPM. rendelet hirdette ki.

Veszélyes anyagnak (szállítmánynak) elsősorban a- mérgező,- fokozottan tűz- és robbanásveszélyes,- túlnyomáson vagy cseppfolyós állapotban szállított

anyagokat tekintjük.(A radioaktív anyagok és szállítmányok balesetei nem ebbe a kategóriába tartoznak!)



2. A veszélyes anyagok, áruk jelölésrendszere

Az ADR. a veszélyességi osztályokat az alábbiak szerint határozza meg (2.1 fejezet):

1 osztály: Robbanóanyagok és –tárgyak2 osztály: Gázok3 osztály: Gyúlékony folyékony anyagok4.1 osztály: Gyúlékony szilárd anyagok, önreaktív anyagok és érzéketlenített,

szilárd robbanóanyagok4.2 osztály: Öngyulladásra hajlamos anyagok4.3 osztály: Vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejleszt ő anyagok5.1 osztály: Gyújtó hatású (oxidáló) anyagok5.2 osztály: Szerves peroxidok6.1 osztály: Mérgező anyagok6.2 osztály: Fertőző anyagok

7 osztály: Radioaktív anyagok8 osztály: Maró anyagok9 osztály: Különféle veszélyes anyagok és tárgyak.

Ez az osztályozás nagymértékben hasonlít a beavatkozói oldalt segítő jelölésrendszerhez, hiszen ez képezi annak alapját.

Itt a veszélyes anyagot szállító járművek jelöléséről van szó (narancssárga tábla, bárcák, stb.), elsősorban is a narancssárga tábla felső részén elhelyezkedő veszélyt jelző(Kemmler) számról.

A „narancssárga tábla”. A Kemmler szám (veszélyt jelölő) jelentése

A veszélyt jelölő szám minimum két – maximum négy karakterből áll. Speciáliskarakter még az „X”, melynek jelenléte az anyag vízzel való érintkezésének károskövetkezményeire hívja fel a figyelmet.

Első számjegy Második számjegy

2 Gáz kiáramlása nyomás vagy 0 Nincs jelentősége vegyi reakció következtében 1 Robbanás

3 Gyúlékony folyadékok 2 Gázszivárgás4 Gyúlékony szilárd anyag 3 Gyúlékonyság5 Gyújtó (oxidáló) hatású anyag 5 Oxidáló hatás

vagy szerves peroxid 6 Mérgező6 Mérgező anyag 7 Radioaktiv7 Radioaktivitás 8 Maró8 Maró anyag 9 Spontán, heves reakció

veszél e



A tábla alsó mezőjében a konkrét anyag UN (ENSZ) száma áll, melynek alapján aveszélyes anyag különféle adatbázisokból (pl. G. Hommel, Vakond, SIX, stb.)

beazonosítható.

A veszélyes árut szállító járművek e táblán kívül ún. bárcákkal is rendelkeznek,

melyek szintén az adott veszélyre figyelmeztetnek.

Példák veszélyességi bárcákra

A káresemény jellemzően közlekedési balesetből (karambol, defekt, megcsúszás,fékhiba, borulás, stb.) fejlődik ki, minek következtében a szállítótér, csomagolás megsérül ésa veszélyes anyag a szabadba jut. Ezt követheti tűz, esetleg robbanás.

Következményei szerinti két előfordulási lehetősége:

- lakott területen: azonnal észlelik, de viszonylag sok sérüléssel, halálesettel jár;- lakott területen kívül: esetleg csak huzamosabb idő múlva észlelik, nagyobb

terület szennyeződhet, károsodhat, jelentősebb ökológiai károk képződhetnek.

A veszélyes anyag-szállítási balesetek helyszíni kárelhárítási, beavatkozásiszempontból további két csoportra bonthatók:

- a kiszabadult anyag ismert,

- nem ismert.

A veszélyes anyagot szállító járművön és fuvarokmányain – legyen szó közúti, vasúti,vízi vagy légi szállításról – fel van tüntetve nemcsak maga az anyag neve (kódja, stb.), hanema kezelésével kapcsolatos biztonsági és egyéb rendszabályok is.



Napjainkra azonban sajnos számolnunk kell azzal a lehetőséggel, hogy ez nem így

van.

Különösen veszélyes helyzet alakulhat ki illegális (be nem jelentett) szállításnál,

ismeretlen mérgező, stb. anyag, szállítmány baleseténél. Ez esetben a mentést, lokalizálástkülönösen alapos szakfelderítésnek (az anyag azonosításának) kell megelőznie.

Első látásra talán meghökkentő, de igaz, hogy jobb esetben egyáltalán nincsfeltüntetve a járművön, ill. fuvarokmányain a veszélyes anyag.

Sokkal veszélyesebb, ha a szállító jármű nem a valóságnak megfelelő jelzésekkel,fuvarokmányokkal van ellátva. Ez igen sűrűn előfordul, ezért mára gyakorlattá vált, hogy a

balesetet inkább úgy kezeljük, mintha az ismeretlen veszélyes anyaggal szemben kellene beavatkozni. Természetesen ezzel együtt – amennyiben vannak – a fuvarokmányok, jelöléseknyújthatnak egyfajta támpontot a felderítés során.

3. A veszélyes anyagok felosztása, csoportosítása

Mielőtt kitérnénk a helyszíni feladatokra, fontos tisztázni a veszélyes anyagokfogalmát, felosztását (ez erősen emlékeztet az ADR. osztályokra, de ezeket a „2000. éviXXV. törvény a kémiai biztonságról” határozza meg):

a) mérgezőek - azok az anyagok és készítmények, amelyek belégzésük, lenyelésük vagy a bőrön át történő felszívódásuk esetén kis mennyiségben halált, heveny egészségkárosodástokoznak;

b) ártalmasak - azok az anyagok és készítmények, amelyek belégzésük, lenyelésük vagy bőrön át történő felszívódásuk esetén halált, heveny egészségkárosodást okozhatnak;

c) maró (korrozív) anyagok és készítmények - olyan anyagok, amelyek élő szövettelérintkezve azok elhalását okozzák,

d) irritáló vagy izgató anyagok, készítmények - olyan maró anyagok és készítmények,amelyek a bőrrel, szemmel vagy nyálkahártyával való pillanatszerű, hosszan tartó vagyismételt érintkezésük esetén gyulladást okoznak.

A veszélyes anyagok közül foglalkozzunk most behatóbban ezen mérgező anyagokkal,hiszen a tűzveszély mellett az ipari mérgek jelentik a legsűrűbben előforduló veszélyt!

Az ipari mérgek az iparban és a szállításban nagy mennyiségben előforduló olyantoxikus vegyületek, amelyek valamilyen baleset következtében a légkörbe kerülve aránylagnagy területen képesek az élő szervezetekben sérülést okozni, a talajt hosszú időn keresztülsúlyosan szennyezni.

Fizikai, kémiai és egyéb tulajdonságaik szerint ezeket az anyagokat nagyon sok-féleképpen lehet osztályozni. Nyilvánvaló, hogy a hatásvizsgálat és az értékelésszempontjából célszerű olyan besorolási jellemzőket keresni, amelyek a személyi védekezés,az esetleges sérülés gyors ellátásának szempontjából a legalkalmasabbak. E célra aszervezetben kiváltott legerősebb tünetek alapján történő osztályozás bizonyul alegmegfelelőbbnek. Ily módon az összes ipari mérget hét csoportba lehet osztani.



A főleg fojtó hatású anyagokhoz tartozó toxikus vegyületek (pl. klór, foszgén,klórpikrin) első sorban s légzőszerveken keresztül fejtik ki hatásukat, tüdővizenyőt okozva.Ha megfelelően nagy koncentrációban vannak jelen a levegőben, a fedetlen testrészek, a felsőlégutak kémiai égése is előfordulhat.

A főleg általános hatású anyagokhoz olyan vegyületek (pl. szénmonoxid,hidrogéncianid stb.) sorolhatók, amelyek a sejtekben az energia (oxigén) cserét akadályozzák.

A fojtó és általános hatású anyagok (pl. nitrogénoxidok, salétromsav,hidrogénfluorid stb.) belégzés útján tüdővizenyőt okoznak, a bőrön felszívódva pedig azenergiacserét akadályozzák.

Az idegbénító hatású mérgek (pl. szerves foszforvegyületek, széndiszulfid stb.)akadályozzák a periférikus idegszabályozás mechanizmusát. Hatásuk a szinoptikus szálbanlevő neuronmediátorok szintézisének, őrzésének, inaktivációjának zavarásában, az izgalmiállapotban a membrán ionátengedő-képességének korlátozásában jelentkezik.

A fojtó és idegbénító hatású anyagok (pl. ammónia, dimetil-didrazin stb.) belégzés

útján tüdővizenyőt okozhatnak, de egyúttal az idegrendszert is súlyosan roncsolhatják,némelyik anyag a bőrön keresztül felszívódva is képes hatását kifejteni.

A metabolikus mérgek olyan toxikus anyagok (pl. etilénoxid, diklóretán stb.),amelyek a szervezetben lévő metabolikus anyagok finom folyamatait zavarják. A betegségrendszerint fokozatosan fejlődik ki, és súlyosabb esetben a halálos kimenet néhány nap alattkialakul.

Az anyagcserét akadályozó anyagokhoz főleg olyan halogénezett szénhidrogénektartoznak (pl. dioxin, kénmustár stb.), amelyek elhúzódó folyamatokban a tüdőn, azemésztőrendszeren és a bőrtakarón keresztül hatnak, hatásuk mindemellett gyakorlatilag azegész szervezetre kiterjed.

Az ipari mérgek jelentős része könnyen gyulladó és robbanás veszélyes anyagokkörébe is sorolható. Az üzemekben, illetve a szállításban, fuvarozásban rendszerint nagymennyiségben található ezekből az anyagokból, így könnyen elképzelhető, hogy egy balesetnemcsak toxikus veszéllyel jár, hanem egyúttal tűz, illetve robbanás is bekövetkezhet.

Éghetőség szempontjából az ipari mérgeket három csoportba oszthatjuk:

A nem éghető anyagok közönséges hőmérsékleten, és a közeg 900°C hőmérsékletéignem égnek (pl. salétromsav, klór, szénmonoxid stb.). Figyelembe kell venni azonban, hogynémely anyag magasabb hőmérsékleten elbomlik, és/vagy robban (klórpikrin), mások(hidrogénfluorid) egyéb anyagokkal való kölcsönhatás következményeként éghető anyagokat

szabadítanak fel.A nehezen éghető anyagok tűzforrás hatására begyulladnak, de annak eltávolításakor

önállóan nem égnek (pl. nyomás alatti ammónia). Néhány közülük detonáció soránrobbanásra is képes (pl. hidrogéncianid).

Az éghető anyagok tűzforrás hatására begyulladnak, és tovább égnek annakeltávolítása után, de öngyulladásra is képesek. Ebbe a csoportba nagy számú vegyület tartozik(pl. akrilnitril, hidrazin, széndiszulfid, ólomtetraetil stb.).



4. A kárhelyen

Amennyiben veszélyes anyag – szállítási baleset következik be, a teendők akövetkezők:

Az elsődlegesen értesített szerv (Rendőrség, KVI., Mentőszolgálat, Pénzügyőrség,Határőrség, stb.) azonnal értesíti a társszerveket, a következők szerint:

- az esemény pontos helye,

- történt –e robbanás, keletkezett –e tűz,

- a rakomány jellege (szilárd, cseppfolyós, gáz, stb.),

- személyi sérülés történt –e,

- okoz –e közlekedési akadályt,

- a rakomány mennyisége,

- a jármű nemzetisége, haladási iránya,

- a veszélyt jelző tábla adatai.

Ezek az elsődleges adatok jobb esetben már a vonuló állomány birtokában lesznek,mire az egység a kárhelyre ér. Ezen információk alapján már megválasztható például azoptimális hely, ahová települni kell. Ez igen fontos, már csak a beavatkozó állomány

biztonságát tekintve is.

A felderítést legalább két fő hajtja végre, egymást is biztosítva. A felderítést végzőkvédelmére a lehető legszélesebb körű rendelkezésre álló védelmet nyújtó védőeszközöket kellalkalmazni, adott esetben akár nehéz gázvédő ruha alkalmazását kell elrendelni.

A felderítés során intézkedni kell a különböző zónák kialakítására, kijelölésére.

Tekintve, hogy dolgozatom megengedett terjedelme nem engedi e téma bővebbírásbeli kifejtését, egy elvi beavatkozási séma segítségével kísérlem meg bemutatni a kárhelyesetleges felépítését.



Kárhely veszélyes anyag kiszabadulása esetén(elvi vázlat)



5. Védőeszközök, felszerelések

Ehelyütt ismerkedjünk meg néhány alapvető védőeszköz – típussal (bőr –ill.légzésvédelem) a teljesség igénye nélkül!

5.1 Bőrvédő eszközök

E csoport eszközei elsősorban a testfelületen – a bőrön – keresztül a szervezetbe jutható anyagok ellen nyújtanak védelmet. Egyfajta – bár csekély mértékű – védelmet perszea hétköznapi ruházat is nyújt (pl.: radioaktiv kiszóródás esetén), ez azonban még nemnevezhető valódi védelemnek, tekintve, hogy ez csupán az adott anyag esetleg nagyobbméretű részecskékéit képes a bőrfelülettől távol tartani, így ezt, ill. a különféle munkaruha

jellegű felszereléseket inkább a szükség-védőeszközök kategóriájába sorolnám. A „valódi”védelmet a célzottan e feladatra kifejlesztett védőöltözetek biztosíthatják, mint például:

a./ Egyszer használatos védőruhák. Ezek a védőruhák – ahogy elnevezésük is

mutatja – nem tartós, hanem jobbára egyszeri használatra, egy feladat végrehajtásárakészülnek. A védőfelszereléseket gyártó legtöbb cég foglalkozik ilyen ruhák előállításával. Akatasztrófavédelemnél legelterjedtebb típus a DuPont cég TYVEK nevű anyagából készültruhája. A nagyobb részecskenagyságú veszélyes anyagok ellen (elsősorban folyadékok, porokesetleg aeroszolok) ellen nyújtanak hathatós védelmet.

b./ SARATOGA (93M) szűrő típusú védőruha. Ez a kétrészes védőruha a„beépített” aktív szenes védőrétegnek köszönhetően oly módon lélegzik, hogy közben

bizonyos – elsősorban por, ill. aeroszol alakú – anyagokat távol tart a bőrfelülettől. Előnye anagyfokú viselési komfort, hátránya, hogy drága és korlátozott védőképességű.

c./ Gázvédő ruhák. Ebbe a kategóriába a könnyű –és nehéz gázvédőruhákat soroljuk, például a mára már elavultnak számító, valamilyen szintű védelmet azonban mégiscsak nyújtóGV – 2 típusú könnyű védőruhát, vagy a korszerű, AUER, DRÄGER, TRELLEBORGgyártmányú nehéz gázvédő ruhákat.

DRÄGER Teammaster nehéz gázvédő ruha



5.2 Légzésvédő eszközökA levegőben lévő sugárzó, fertőző, ill. mérgező anyagok legkönnyebben a

légzőszerveken keresztül juthatnak be a szervezetbe, ezért igen fontos a légzési traktus 100 –150 m2 –es felületének védelme.A légzésvédő eszközök megakadályozzák, hogy veszélyes anyag (gázok, gőzök, aeroszolok) a

légutakon keresztül a szervezetbe jusson, ezen kívül biztosítják a létfunkciókhoz szükséges,megfelelő oxigéntartalmú levegőt és védik az arcot, valamint a szemet. A légzésvédőeszközöket két alapvető csoportba sorolhatjuk be:

a./ szűrő és b./ szigetelő típusú eszközök.

A köznapi életben gázálarcként emlegetett szűrő típusú védőeszközök kiszűrik akörnyezeti levegőből a károsító hatású anyagokat. Legismertebb fajtái a kámzsa, a sisakálarc,a teljes álarc és a félálarc.

Előnyei közé tartozik, hogy használatuk különösebb képzettséget nem igényel, amozgásban alig korlátoz, viszonylag olcsó, ami nagyobb készletek beszerzését is lehetővéteszi.

Hátránya – ami a használat alapvető feltétele -, hogy az alkalmazás helyén a levegőoxigéntartalmának min. 17,5% -nak kell lenni, a jelenlévő veszélyes anyag koncentrációja

pedig max. 5.000 ppm lehet. Használata megköveteli a veszélyes anyag milyenségének,mennyiségének ismeretét.

A gázálarc maga két fő részre osztható: az álarctest (mely tulajdonképpen az arcot és aszemet védi, valamint megfelelő tömörséget biztosít) és a szűrőbetét.

A szűrőbetét a gázálarc lelke. Éppen ezért fontos a jelen lévő veszélyes anyag fizikaiés kémiai jellemzőinek, hatásainak megfelelő szűrőbetét megválasztása.

SzűrőbetétAlkalmazási terület

Betűjele színe

Oldószerek, szerves gőzök, gázok ellen A barna

Szervetlen gázok, gőzök (pl.: kénhidrogén,

ciánhidrogén) ellenB szürke

Savas jellegű gázok és gőzök (pl.: kéndioxid,hidrogén-fluorid) ellen

E sárga

Ammónia és szerves amin vegyületek ellen K zöld

Alacsony forráspontú (65 0C alatti) vegyületekellen

X sárgászöld

A szűrőbetétek: jelölésük, alkalmazási területük (1.)



A kombinált, különleges szűrőbetét

Alkalmazási terület Betűjele színe

Szerves gázok, gőzök, porok és aeroszolok ellen A2 – P3 piros – fehér

Szervetlen gázok, gőzök, porok és aeroszolokellen

B2 – P3 szürke - fehér

A szűrőbetétek: jelölésük, alkalmazási területük (2.)

Másik fontos – és legtöbbször alkalmazott – berendezés a sűrített levegőslégzőkészülék .

Fő részei:

- hordkeret a palack befogadására,- sűrített levegős palack (az általunk használt AGA, ill. SPIROMATIC, DRÄGER

típusok esetében 1.800 liter sűrített levegő használatos 300 bar nyomás alatt),- központi vezérlőegység a csatlakozással,- nyomáscsökkentő,

- álarctest,- tüdőautomata.

A tüdőautomata biztosítja, hogy a levegő csak belégzéskor áramoljon az álarcba,valamint azt, hogy az álarcban enyhe túlnyomás uralkodjon, ami megkönnyíti a lélegzést ésmegakadályozza a veszélyes anyag bejutását.

A sűrített levegős légzőkészülék esetében is érvényes, hogy csak használatárakiképzett, begyakorlott személy használhatja.

A légzőkészülék legnagyobb előnye, hogy viselője a környezeti levegőtől nem függ,

ismeretlen veszélyes anyag jelenléte esetén is bátran használható.

Hátrányaként említhető, hogy nehéz és valamelyest akadályozhatja viselőjét amozgásban, bár, ha - mint említettük - kiképzett, gyakorlott személy használja, ez nem

jelenthet különösebb problémát.

Másik hátránya, hogy a palack előbb – utóbb kiürül, így a használatnak időbenikorlátai is vannak, bár az időkorlát a szűrő típusú légzésvédő eszközöknél éppen így fennáll.



DRÄGER PSS-90 sűrített levegős légzőkészülék

5.3 Felderítő műszerek. A veszélyes anyagok azonosítása

Az esetlegesen szükséges életmentésen kívül a legfontosabb feladat a kiszabadultanyag azonosítása. Ez a rendszerben, -ill. rendelkezésre álló műszerek segítségével történik.

Néhány típus, és alkalmazhatóságuk:

- AUER PASSPORT: Ex-Ox, ill. különböző kalibrált gázok kimutatása- AUER Akciós készlet: Adott kimutató csövek általi azonosítás- DRÄGER CMS: Adott kimutató chipek általi azonosítás- DRÄGER MINIWARN: Többgázmérő készülék (elektrokémiai szenzorok)- DRÄGER MULTIWARN II: Többgázmérő készülék (elektrokémiai szenzorok)

DRÄGER MULTIWARN II



Ezeken kívül természetesen más felszerelések is alkalmazhatók, ehelyütt a teljesség

igénye nélkül csak néhány ismertebb típust említettem.

Előfordulhat, hogy az anyagot nem lehet a rendelkezésre álló műszerekkel azonosítani.

Ez az eset a beavatkozók „rémálma” lehet, mivel az anyag azonosítása így igen nagy időtigényel, ami alatt a veszélyes anyag esetleg tovább ömlik. Ezt azonban minden rendelkezésreálló módon lehetőség szerint meg kell akadályozni, a kiömlést a lehető legrövidebb idő alattmeg kell szüntetni.

Ilyenkor igénybe lehet – sőt kell! - venni más, nem a helyszínen közreműködőintézmények rendelkezésre álló laborkapacitását. Ilyen szervek lehetnek:

- Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Állomás,

- Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat,

- Környezetvédelmi Felügyelőség.

Az említett intézmények lényegében az ország minden részében megtalálhatók, ami persze nem jelenti azt, hogy más, megfelelő felszereléssel rendelkező szakértővel nem lehetfelvenni a kapcsolatot szükség esetén.

5.4 Tömítő anyagok

A veszélyes anyag kiömlésének megszüntetésére napjainkban már meglehetősenhatékony módszerek, anyagok állnak rendelkezésre. Ezek közül kiemelném a Plug ’n’ Dike márkanevű tömítő anyagát, mely lényegében egy szürke színű granulátum, melyből vízhozzáadásával készíthető el a tömítő massza. Általában jól alkalmazható, bár igazánagresszív anyagokkal szemben nem mutat túl nagy ellenállást.

A másik anyag neve DIAMANT. Ez egy három komponensű tömítő anyag, melynekalkotó részeit a megfelelő arányban összekeverve kapjuk meg a tömítő masszát. Ezt azanyagot a sérült felületre felhordva rendkívül erős, kemény, ráadásul nyomásálló tömítéstkapunk.

5.5 Számítógépes támogatás. Vegyihelyzet - értékelés

Az anyag azonosítása lehetővé teszi a hatásaival szembeni védekezést. Az ismertanyag hatásait hagyományosan a HOMMEL katalógus alapján határozhatjuk meg, aszámítógépes adatbázisok (például a „VAKOND” szoftver) használata azonban sokkalgyorsabb, hatékonyabb.



VAKOND adatlap

Abban az esetben, ha a veszélyes anyag veszélyeztető hatása túlmutat a balesethelyszínén (például lakott területet veszélyeztet), el kell végezni bizonyos prognosztizáló

jellegű feladatokat, végre kell hajtani a vegyihelyzet - értékelést.

Az első lépés a veszélyes anyagok értékelésében, a veszély felmérésében, hogymegértsük a többé-kevésbé ismert fenyegetés természetét és nagyságrendjét, válaszlépéseketkészítsenek a kérdéses folyamatra, valamint követelményeket tudjunk támasztani. Egy ilyentervnek megfelelően rugalmasnak kell lennie, hogy előre nem látható esemény

bekövetkezésekor is képes legyen kellőképpen megbízható eredményt szolgáltatni. Bármelyértékelő módszernek az alapvető célja, hogy a szakemberek egy integrált módszersegítségével:

- kiszámíthassák a toxikus gázok koncentrációját a légtérben, és ennek alapjánértékeljék az emberi szervezetre gyakorolt hatásukat;

- meghatározhassák a veszélyes anyag kiszabadulásakor a tűz- és robbanás hatásait.

Az említett feladatrendszer megoldása természetesen rendkívül bonyolult, mivel aveszélyes anyagok köre szinte évről évre növekszik, ugyanakkor a technológiai folyamatbanelfoglalt helyük és szerepük nagyon különböző, nem beszélve más természetű befolyásolótényezők (időjárás, terep, stb.) hatásainak érvényesüléséről.

Mielőtt bármely veszélyes anyag értékelését elkezdenénk, lényeges, hogy megértsükés feltárjuk azokat az általános folyamatokat, amelyek egy gáz vagy folyadék halmazállapotúanyag szabadba kerülésekor megtörténnek. Mint fentebb már említettem, a technológiaifolyamatok különbözősége, a tárolás helyzete, a szállítási állapotok, a vegyületek fizikai-kémiai tulajdonságai stb. mind hatással vannak a kiszabadulás körülményeire, és ezenkeresztül a további folyamatokra.

Tekintsük át röviden azokat a tipikus folyamatokat, amelyek megtörténhetnek aváratlan szabadba jutáskor, és lássuk, mennyi körülményt kell figyelembe venni egy többé-kevésbé megfelelő intézkedés meghozatalához.



Egy veszélyes anyag valamilyen ok miatti kiszabadulása közvetlenül vagy közvetvegázképződéshez vezethet, esetleg a körülményektől függően kétfázisú gőz, de néhány esetbenakár háromfázisú gőzállapotú anyag is keletkezhet. Közvetlen gáz vagy gőzfelhő kialakulásarendszerint gáz halmazállapotú anyag emissziójakor történik. Másodlagos gőzfelhőkeletkezésével akkor számolhatunk, ha folyadéktócsa jön létre a kifolyás után. Ez a folyamat

lejátszódhat úgy száraz talajon, mint vízfelszínen. A közvetve vagy közvetlenül kibocsátottanyag a környezetében levő levegőbe emelkedik, majd az időjárási körülményeknekmegfelelően eltávozik. Itt azonban meg kell jegyezni, hogy a kijutás közvetlen környezetébenolyan nagy lehet a gáznemű anyag sűrűsége, hogy az relatív oxigénhiányoz vezethet.

Ha nyomás alatt tárolt gáz, vagy mélyhűtött állapotban tartott folyadékká komprimáltgáz jut hirtelen a szabadba, akkor adiabatikus kiterjedés következtében éles hőmérsékletcsökkenés áll be. Ez egyes gázok esetében akár a -100 Co-t is elérheti a kiszabadulásközvetlen környezetében.

Amennyiben a körülmények megfelelőek, az úgynevezett "levegőnél nehezebb gázok"speciális helyzetével állunk szemben, amelyek értékelése külön problémát okoz.

Ilyen helyzetben tehát, az egyéb veszélyek mellett a nagy mértékű lehűlés hatását isfigyelembe kell venni. Ha magas hőmérsékletű gáz vagy gőz szabadul ki, a környezetébenlevő tárgyak, személyek hőterhelésnek vannak kitéve, amely tűz keletkezéséhez is vezethet.

Ha a szabadba jutó gáz vagy gőz gyúlékony, és a közelben gyújtóforrás is jelen van,akkor tűz keletkezésével mindenféleképpen számolhatunk. Amennyiben az égés sebessége akeletkezett gázfelhőben rendkívül nagy sebességgel játszódik le, akkor robbanás jön létre, amia környezet rombolódását okozhatja.

Amikor folyadék kiömlése hoz létre nagy méretű folyadékfelszínt, és az azonnal begyullad, általában "tócsatűzről" beszélhetünk, amely égés végbe mehet tűzgáttalkörbekerített területen, vagy annak megléte nélkül. Ha a kifolyást külső hőközlés okozza, ésazonnali gyulladás jön létre, akkor az úgynevezett "gőzrobbanáshoz vezető forró folyadékról"

beszélünk (angol elnevezése Boiling Liquid Expanding Vapour Explosion, BLEVE),amelynek eredménye a tűzgolyó. Ez a jelenség akkor is lejátszódhat, amikor a gőzfelhőkésleltetett berobbanása történik. Amennyiben a gőz/gáz felhő nem robbanó elegyet hoz létrea levegővel, vagy begyulladás nem jön létre, akkor a felhő a környező légtérben aszétszóródás törvényei szerint lassan eloszlik. Amikor a szabadba került gáz/gőz toxikus,akkor a felhő terjedésének vonalába kerülő élőlények mérgezési behatásnak vannak kitéve.

Miután felállítottuk a lehetséges események logikai menetét, amely a veszélyesesemények potenciális útvonalát kíséri végig, lehetőségünk van arra, hogy a nem kívántesemények hatásainak értékelésére számításokat végezzünk. Ez azt jelenti, hogy bármely

értékelési modell alapvetően a kifolyás sebességének és időtartamának megállapításával kellkezdődjön.

Folyadékfelszín szétterülésekor, a "tócsa" méreteinek megállapítása fontos közbeesőlépés az arról elpárolgó gőzök mennyiségének kiszámításához, illetve a közvetlen termikussugárzás, vagy a diszperziós modell további számításainak elvégzéséhez. A modellvégeredményeit ugyanis a bemenő adatok jelentősen befolyásolják. Minél jobbanmegközelítik az eseményeket leíró algoritmusok a valóságot, annál pontosabb és valósághűbblesz a végeredmény.



a kiömléssebességének

és időtartamának számítása

kiömlés

a tócsa területének számítása

gőz/gázkiszabadulás

a légtérbe

tócsa tűzveszélyértékelés

láng csóvaveszély

értékeléstócsa párolgás

számítása

gőzfelhő tűzveszély értékelésgőzfelhő robbanás értékelés

toxikus gázo k6gőzők terjedésének értékelése

A veszélyes anyag kiszabadulásának és terjedésének logikai (számítási) menete

A modern technológiában a gyorsuló változások és az élesedő verseny egyre kevésbéteszi lehetővé, hogy a folyamatokban beálló hibákat kísérletezéssel küszöböljék ki. Ezértnagyon lényeges a technológiai folyamat kockázat elemzésének elvégzése, a veszélyes anyagkiszabadulása fizikai hatásvizsgálatának számítása.

A pontossággal és az események realisztikus leírásával kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a veszélyértékelés módszerei nagyban függnek az alkalmazó tudásától.Amennyiben az alkalmazó képes arra, hogy minden közbeeső állapotot megfelelőenanalizáljon, és a bemenő adatok észszerűen elfogadhatóak, akkor biztosítva lehet egy korrekt

terjedési modell felállítása. Nyilvánvaló, hogy teljesen téves eredményeket kapunk, ha olyan anyagra számítunk

például robbanási határértékeket, amely nem robbanó, nem tűzveszélyes.

Ez természetesen nagyon durva példa, de vannak sokkal kevésbé felismerhetőfeltételezések, amelyeket csak jól tájékozott, az értékelés szempontjaival, menetévelalapvetően tisztában levő szakemberek ismerhetnek fel: például a nyomás alatt tároltfolyadékok kiömlésére alkalmazott modellek nem használhatóak fel a nyomás alatt levőgázokra.



Egy másik példa a levegőnél nehezebb gázokkal kapcsolatos. Néhány gáztóleltekintve, a gázok/gőzök a levegőnél nehezebbek, azonban ahhoz, hogy a terjedésimodellekben a kiszabadult gőzt levegőnél nehezebbnek tekintsük, egy sor speciáliskörülménynek is be kell következni. Ilyen körülmények esetén a kiszabadulás kezdeti, néhány

perces időtartamában egészen másképpen viselkedik például az ammónia, vagy a metán, és a

terjedést a gőz-levegő keverék sűrűségének, valamint hőmérsékletének a környező levegőétőlvaló nagyfokú eltérése határozza meg. A sűrűségkülönbség lényeges hatást gyakorol a felhőviselkedésére. Amennyiben tehát a modell alkalmazója nem kellően tisztázta a kezdetifeltételeket - vagyis a kérdéses gáznak tárolási adataiból nem következtet annak akiszabadulás utáni állapotára -, végeredményként erősen megkérdőjelezhető adatokat fogkapni.

5.5.1 Veszélyes anyag kiszabadulásakor bekövetkező baleset jellemzőparaméterei. Még néhány gondolat a vegyihelyzet - értékelésről.

Veszélyes anyagokat szállító közlekedési eszközöknél bekövetkező baleset(katasztrófa) alatt azokat az eseményeket értjük, amikor a mérgező anyag váratlanul és nemkívánt módon a légtérbe kerül, vagy folyik ki, és emiatt az élővilágot veszélyezteti, illetve avízlelőhelyeket, a terepet szennyezheti.

Azt a területet, ahol a veszélyes anyagok kifejtik pusztító hatásukat, vegyi szennyezettzónának nevezzük. Ez magába foglalja a baleset (kiömlés) gócát, a rombolódás körzetét és aveszélyes anyag terjedési zónáját.

A baleset góca az a terület, ahol a kiömlés történt.

A baleset körzete – az a terület, ahol a veszélyes anyag felhője a legpusztítóbbtulajdonságokkal rendelkezik. Ennek a területnek a sugara függ a kiszabadult anyagmennyiségétől, tulajdonságaitól, a tárolás körülményeitől, a baleset típusától.

A terjedés zónája – a szennyezett levegőnek az a területe a baleset körzetén túl, ahola szél irányában a mérgező anyag felhőben a koncentráció olyan értékű, hogyegészségkárosodást, esetleg sérülést válthat ki.

A vegyi szennyeződésnek a lakosságra, a környezetre gyakorolt hatásánakeredményeként jönnek létre a baleset következményei. Ezek a következmények a vegyiszennyeződés három elemével állnak kapcsolatban: méret, veszélyesség és időtartam.

A vegyi szennyeződés méretét a baleset következményei megjelenésének térbeli

határai jellemzik (hosszanti méretek, terület).A veszélyességet a baleset bekövetkezésekor létrejöhető veszteség jelenti.

A vegyi szennyeződés időtartama a következmények időhatárait jelöli ki.



Mivel a balesetről az események gyors lefolyása miatt általában nehéz kiindulóadatokat szerezni, a következmények értékelésének alapvető operatív módszere a prognózis,amelyet valamilyen számítási módszerrel végzünk el. Az így számított adatokat feltétlenülössze kell vetni, és korrigálni kell a valós vegyi felderítésből származó információkkal.

Ahogy az előzőekben említettem, amikor baleset következtében egy veszélyes anyagkiszabadul, a lakosság életfeltételei (a közlekedés feltételei, stb.) megváltoznak, azaz létrejöna baleset miatti vegyi helyzet. A vegyi helyzet értékelésének gyakorlati folyamata akövetkezőket foglalja magába:

- a baleset méreteinek következményeinek analízise abból a célból, hogymegállapítsuk hatását a lakosság életére;

- a legcélszerűbb változatok kidolgozása a lakosság életkörülményeinek fenntartásáraa balesetet körülményei között;

- rendszabályok kidolgozása a lakosság védelmére, valamint a következményekfelszámolására.

A vegyi helyzet - értékelés befejezéseként következményeket vonhatunk le, konkrétrendszabályokat hozhatunk, kidolgozhatjuk a megfelelő dokumentumokat, amelyekbenmeghatározzuk a rendszabályok sorrendjét, és a következmények felszámolásába bevonandóerőket és eszközöket.

Napjainkra már nem csak a veszélyes anyagokra vonatkozó adatbázisok köre bővül,hanem a helyzet kiértékelését segítő szoftvereké is. Remek példa erre az ALOHA program,mely az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynökségének (EPA) égisze alatt készült.

A szoftver egyébként egy integrált rendszer, a CAMEO (Computer-AidedManagement of Emergency Operations, kb.: Veszélyhelyzeti Cselekmények Számítógépes

Kezelése) része. A rendszer több programból áll: a veszélyes üzemek, helyek, csomópontok,stb. nyilvántartásától kezdve a bevonható erőkön – eszközökön keresztül egészen a veszélyesanyagok kiszabadulása által érintett terület előrejelzésére szolgáló szoftverekig.

5.5.2 Meteorológiai adatok. A meteorológiai állomás

Itt kell megemlítenünk egy igen fontos eszközt: a meteorológiai felszerelést.

Megyénkben a TVS – 3 ML típusú készülék áll rendszerben. A felszerelés képes

- hőmérséklet,

- szélirány,- szélsebesség,- relatív páratartalom,- légnyomás,

valamint nyolcféle előre kalibrált gáz érzékelésére és folyamatos mérésére. Az állomástelepítése után magára hagyható, mivel rádión keresztül képes kommunikálni, így biztosítja amért adatokat esetleg távolabbi pontra vonatkozóan is.



A VFCS. által telepített meteorológiai állomás

Az állomás alkalmas az ABV felderítéshez szükséges nukleáris, vegyi és

meteorológiai jellemzõk meghatározására. Az állomás ennek megfelően meteorológiai és

gázkoncentráció adatokat szolgáltató detektorokkal van ellátva. A négycsatornás intelligens

gáz-távadók folyamatos környezeti ellenõrzésre használhatók fixen vagy jármûfedélzetre

telepítve, vagy ideiglenesen baleseti helyszínre kitelepítve.

A hazánkban ipari felhasználásra legnagyobb mennyiségben tárolt veszélyesalapanyagok monitorozására nem elegendõ egy darab négycsatornás gáz-távadó, a gyártó

ezért két GTI-4 érzékelőt párhuzamosított:

GÁZ Alsó* riasztási szint (MAK) ppm-ben

NO 25

NO2 5

SO2 2

CO30

GTI-4/1 érzékelő



GÁZ Alsó* riasztási szint (MAK) ppm-ben

H2S 10

C12 0,5

NH3 20

SzénhidrogénekARH 20% -a

GTI-4/2 érzékelő*Felsõ riasztási szintnek a fentiek háromszoros értékét tekintjük.

A TVS-3 ML mobilizálható állomás alkalmas vegyipari létesítmények, balesetihelyszínek monitorozására, riasztás generálására határérték túllépésénél, a vegyi és radioaktív

sugárzás terjedésének meghatározására a meteorológiai jellemzõk ismeretében.

6. A mentesítés. Mentesítő módszerek, anyagok

A felderítés, beavatkozás elvégzése utáni legsürgősebb és legfontosabb feladat a beavatkozó állomány és felszerelésének mentesítése. Véleményem szerint a mentesítés amindennapokban sajnos eléggé „mostohagyerek”, legtöbben szükséges rossznak tartják, amin„essünk túl minél hamarabb”. Ez igen rossz és igen veszélyes álláspont. Akik ilyenszemlélettel közelítenek a mentesítés, mint feladat felé valószínűleg vagy nem voltak mégigazán nagy mennyiségű és nagy veszélyeket hordozó kiszabadult anyag közelében, vagyegyszerűen nem ismerik a megfelelő módszereket, eljárásokat, mentesítő anyagokat. Ezértengedtessék meg, hogy kissé bővebben foglalkozzak magával a mentesítéssel, módszereivel,illetve a hozzá felhasznált anyagokkal!

6.1 A mentesítési feladatok csoportosítása

A mentesítési feladatokat meglehetősen sokféleképpen csoportosíthatjuk. Ecsoportosítás alapulhat a mentesítés, tárgyán, de akár teljességén is. Így különböztetünk meg:

- részleges mentesítést, melynek célja a kárelhárításban részt vevők halaszthatatlan mentesítésének (ruházat, felszerelés, stb.) elvégzése, hogy a személyek mozgása ne okozza a

tiszta terület szennyezését és ruházatukat a szennyeződés veszélye nélkül levethessék;- teljes mentesítés, mely a személyek és ruházatuk, felszerelésük a technikailag

elérhető maximális hatékonyságú módon történő mentesítését jelenti, mely általában már nema beavatkozás helyszínén zajlik.



A mentesítés tárgya szerint megkülönböztethetünk:

személymentesítést,

jármű (-tárgy) mentesítést,

terepmentesítést.



A csoportosítás természetesen függ attól is, milyen jellegű szennyező anyagtól

akarunk mentesíteni, így beszélhetünk:

-vegyi mentesítésről,

-sugármentesítésről,-kombinált mentesítésről és-fertőtlenítésről.

A végrehajtás módja, helyszíne szerint megkülönböztethetünk:

- önmentesítést,- helyhez kötött mentesítő állomáson, illetve- telepített mentesítő állomáson végrehajtott mentesítést.

A mentesítési munkálatokat végző személy (személyek) a jelen lévő veszélyes anyag

tulajdonságainak megfelelő védőfelszerelésben kell, hogy végezze.

6. 2 Mentesítési módszerekAmennyire sokfélék a mentesítendő anyagok és azok tulajdonságai, a mentesítés

módszere és anyaga is annyira sokféle lehet. Egyfajta felosztás a következő lehet:

6.2.1 Kémiai módszerek: e módszerek a szennyező anyag kémiai bomlásán, esetlegmás jellegű reakcióján (pl. komplex-képzés) alapulnak. A kémiai mentesítési módszerekalkalmazásához az anyag kémiai tulajdonságainak alapos ismerete szükségeltetik.

6.2.2 Fizikai módszerek: a szennyező anyag összegyűjtését, felszedését jelenti.Használatosak porelszívásos eljárások , gyakori a szennyezett talajréteg eltávolítása, felszívó,

felitató anyagok alkalmazása, de különösen illékony anyagok esetében szellőztetéssel ismentesíthetünk.Ezeket a tárgyakat tiszta térbe kell helyezni, melyben viszonylag magas (min. 25 0C)hőmérsékleten jó légcserét biztosítunk. Így a veszélyes anyagok diffúzió útján távoznak. Alevegő hőmérsékletének emelése, esetleg vákuumkezelés vagy a légáramlás intenzitásánaknövelése gyorsítja a folyamatot.

6.2.3 Fizikai kémiai módszerek: ezeket a módszereket igen gyakran használjuk. Aszennyező anyagokat mosószeres oldattal, vagy szerves oldószerrel a mentesítendő felületről

eltávolítják, a mosó oldatot pedig összegyűjtés után ártalmatlanítják.A mentesítő eszközöket gyártó cégek a felszerelések mellett mentesítő készítményeket

is forgalmaznak. Ezek többnyire oxidáló hatású készítmények, melyek összetételét, minőségétés csomagolását az adott mentesítő eszköznek megfelelően alakítják ki. A korszerű mentesítőanyagokat hab formájában juttatjuk a mentesítendő felületre. A hab megnöveli a mentesítőanyag és a veszélyes anyag közötti felületet, így a mentesítési reakció lezajlásának akár teljesidőtartama alatt a felületen tarthatjuk a mentesítő anyagot.



6.3 Mentesítő anyagok

A mentesítést az esetek túlnyomó többségében valamilyen mentesítő oldatfelhasználásával végezzük. Az ilyen oldat alapvetően

- oldószerből (legtöbbször víz),- aktív anyagból (amely kémiai hatása alapján a jelenlévő veszélyes anyaghozleginkább megfelelő), és

- adalékanyagból (pl. valamilyen habképző, esetleg fagyásgátló, stb.) áll.

Fontos megjegyeznünk, hogy a mentesítéshez használt anyagok túlnyomó többsége maga is

veszélyes anyag , ezért az alábbi felsorolásban néhány szó erejéig kitérünk egészségkárosítóhatásukra is. Lássunk most néhány vegyi mentesítő anyagot!

6.3.1 Nátriumhidroxid: az ipari nátriumhidroxid (marónátron, nátronlúg) fehér,darabos, szagtalan anyag, mely vízben és alkoholban igen jól oldódik. Oldódása közben

jelentős mennyiségű hő képződik s a mentesítő oldat erősen felmelegszik. Vizes oldatagyorsan elbontja (hidrolizálja) a fluorfoszfát típusú mérgező anyagokat. A bőrre kerülve aztsikamlósság, nyálkássá teszi (mivel azonnal támadni kezdi a fehérjéket). Tömény oldatbanvagy szilárd állapotban a bőrt erősen megduzzasztja, hosszabb behatásra mély égési sebekkeletkezhetnek. Bőrre vagy ruhára kerülése esetén vízzel, majd híg savval, majd ismét bővízzel kell lemosni. Tárolása és szállítása vashordókban történik.

6.3.2 Ammóniás víz (ammónia oldat, ammónium hidroxid, szalmiákszesz): azammónia gáz vízben igen jól oldódik. Oldás közben jelentős mennyiségű hő képződik. Akeletkezett oldat szúrós – természetesen ammónia – szagú, a keletkezett ammóniumhidroxidmiatt lúgos tulajdonságú. Az ammóniumhidroxid idegmérgek mentesítésére alkalmas.Melegítve az ammónia gáz eltávozik belőle.

Még a híg ammónia oldat is erősen izgatja a szemet és a nyálkahártyákat. Az ipariammóniás víz általában 25% ammóniát tartalmaz. Az ammóniumhidroxidot 200 literesalumínium hordókban vagy üvegballonokban szállítják és tárolják.

6.3.3 Formaldehid: A formaldehid színtelen, szúrós szagú, fojtó hatású gáz. Vízbenoldódik, 35-40% -os vizes oldatát formalinnak nevezik. A formaldehidet baktériumharcanyaggal fertőzött ruházat fertőtlenítésére gáz alakban, vizes oldatban felszerelések ésterep mentesítésére alkalmazzuk. Tárolása és szállítása üvegballonban történik.

6.3.4 Nátrium – karbonát (szóda): A vízmentes, úgynevezett ammóniák – szódafehér vagy gyengén sárga színű, kristályos por. Nedvesség hatására darabokba áll össze.Vízben jól oldódik, oldata lúgos kémhatású. Sugármentesítéskor adalékanyagnak, ruházatvegyi mentesítésekor a forrázó felszerelésben alkalmazzuk.

6.3.5 Ammónium – hirdokarbonát (szalalkáli): fehér színű, a szódához hasonló, poralakú anyag. A ruházatmentesítő állomások mentesítő kamráiban a vegyi mentesítés soránkeletkező savak (pl. sósav) közömbösítésére szolgál. A bomlás 60 0C –on megy végbe.Műanyag borítású, réteges nátron papírzsákban tárolják és szállítják.



6.3.6 Kalcium – hipoklorit (klórmész): klórszagú, fehér por. Vízben rosszul, szervesoldószerekben (pl. tetraklóretán, benzin) egyáltalán nem oldódik. Erős oxidálószer. Aktívklórtartalma 30 – 35%. A levegőben lévő széndioxid klórfejlődés közben lassan elbontja,éppen ezért a klórmész tartósan nem tárolható. Aktív klórtartalma révén szilárd állapotban,vizes pép vagy szuszpenzió alakjában reakcióba lép a maradó mérgező harcanyagokkal,

azokat hatástalan vegyületté oxidálja. Ezen kívül igen hatékony anyaga a fertőtlenítésnek is(pl. árvíz utáni mentesítés – fertőtlenítés).

7. Lakosságvédelmi feladatok

Nagy fontossággal bír az együttműködő szervekkel való folyamatos kapcsolattartás,mely nélkül nem képzelhető el hatékony beavatkozás. Amennyiben a baleset hatásai lakottterületet veszélyeztetnek, igen fontos, mondhatni a legfontosabb feladat a lakosság azonnali ésfolyamatos, korrekt tájékoztatása. Ez legegyszerűbben, leghatékonyabban természetesen azelektronikus médián keresztül valósítható meg, ezért fontos együttműködési megállapodásokkötése az érintett orgánumokkal. A beavatkozás helyszíni része tömören így ismertethető, de

ez csak a veszélyes anyaggal szembeni küzdelem első felvonása. A veszélyeztetett lakosságkörében több feladat végrehajtása is szükségessé válhat. Ezeket itt csak felsorolás szintjénemlíthetem, hiszen a témáról több, nálam érdemesebb szakember könyveket írt már:

- a lakosság folyamatos tájékoztatása,- kimenekítés, esetleg kitelepítés,- védőeszközzel való ellátás.

/ Tátrai János pv. őrnagy /

Documents

Veszelyes_ANYAG