Veszélyes üzemek, létesítmények és anyagok azonosítása · 2015. 12. 4. · tartalmazókeverékvagyoldat”(aDPD2. cikke). ACLPnemalkalmazzaeztafogalmat; azonos a CLP szerinti

Veszélyes üzemek, létesítmények és anyagok azonosítása

dr. Cimer Zsolt

Tartalom:

Kémiai biztonság

Katasztrófavédelmi szabályozás, üzemazonosítás

Gyakorlati példa

XX. század = Technológiai katasztrófák százada???

XX. század legsúlyosabb technológiai katasztrófái

Mikor Város Ország Ok Halálozások Rang 1903. december 30. Chicago USA tűz 602 17 1904. június 13. USA hajóroncsok 1021 12 1906. március 10. Courrieres Franciaország robbanás 1060 10 1912. április 14. Atlaszi hajóroncsok 1500 7 1912. március 05. Sebastien Point Spanyolország? hajóroncsok 500 23 1914. május 24. St. Lawrence R Kanada hajóroncsok 1024 11 1915. július 24. Chicago R. USA hajóroncsok 812 15 1917. december 12. Modaine Franciaország vonatroncsok 550 20 1917. december 06. Halifax Kanada hajóroncsok 1654 5 1942. április 26. Manchuria robbanás 1549 6 1944. április 14. Bombay India robbanás 700 16 1944. január 16. Leon Spanyolország vonatroncsok 500 26 1944. március 04. Salerno Italy vonatroncsok 521 21 1947. április 14. Texas City USA robbanás 500 24 1947. november 01. Yingkow Kína hajóroncsok 6000 2 1948. december. 03. Shanghai Kína hajóroncsok 3000 3 1956. augusztus 07. Cali Kolumbia robbanás 1100 9 1977. március 27. Tenerife Canary sziget repülőgép lezuhanás 582 18 1981. január 27. Jáva Tenger Indonézia hajóroncsok 580 19 1982. november 02. Afganisztán robbanás 1000 13 1984. december 03. Bhopal India vegyi 6500 1 1985. augusztus 12. Japán repülő zuhanás 520 22 1987. április 26. Csernobil Szovjet Unió olvadás 1500 8 1989. június 03. Urál Szovjet Unió robbanás 500 27 1993. február 13. Port-au-Prince Haiti hajóroncsok 500 25 1994. szeptember 08. Esztonia hajóroncsok 900 14

Ipari balesetek

1945-1994

Ország Balesetek száma

Baleseti rangsor

Halálesetek száma

Halálesetek rangsora

Haláleset / baleset

Súlyosság rangsora

USA 144 1 2241 2 15,5 8 Japán 30 2 526 5 17,5 6 India 18 3 4430 1 246,1 1 NSZK 18 3 158 10 8,8 10 Mexikó 17 4 848 3 49,9 3 Franciaország 15 5 236 8 15,7 7 Olaszország 14 6 260 7 18,6 5 Brazília 13 7 815 4 62,7 2 Kína 13 7 454 6 34,9 4 Egyesült Királyság

13 7 170 9 13,1 9

Ipari balesetek az elmúlt évekbenIdőpont Város Esemény Kár

1998. április Coto Donana National Park

toxikus szennyezés kikerülése

élővilág majdnem teljesen

kipusztult

2000. január 30. Aurul cég zazari derítő

ciántartalmú szennyezés került

a folyóba

Lápos, Szamos, Tisza folyók

élővilága majdnem teljesen

kipusztult

2000. május 13. Enschede petárdagyárban robbanás

következett be

21 ember meghalt; 1000 ember megsérült

2001. szeptember 21. Toulouse műtrágyagyárban robbanás

következett be


2007. március 05. Nyitranovák Lőszergyár robbanás 4 ember meghalt; 40 ember megsérült

2004. augusztus 05 Törökbálint pirotechnikai raktár robbanás


Bhopal – 1984. Toulouse – 2001. Ajka – 2010.

JOGI SZABÁLYOZÁS SZIGORÍTÁSA

I. Kémiai biztonság

Vegyi anyagok

Év Kereskedelmi forgalomban

lévő vegyi anyagok száma

Regisztrált vegyi anyagok száma

1965 60.000 6.000.0001975 70.000 7.000.0001985 90.000 9.000.0001990 > 100.000 > 10.000.000évenként + 400 – 1000 tétel

RAKTÁROZÁSRAKTÁROZÁS

HULLADÉKHULLADÉK

TERMELÉSTERMELÉS

BEHOZATALBEHOZATAL

ÚJRAHASZNOSÍTÁSÚJRAHASZNOSÍTÁS

SZÁLLÍTÁSSZÁLLÍTÁS

TERJESZTÉS,TERJESZTÉS,ÁRUSÍTÁSÁRUSÍTÁS

FELHASZNÁLÁSFELHASZNÁLÁS

KIVITELKIVITEL

Cél:

A veszélyes anyagok és veszélyes keverékek káros

hatásainak megfelelő módon történő azonosítása,

megelőzése, csökkentése, elhárítása.

Vegyi anyagok

Veszélyes anyagok Nem veszélyes anyagok

KÉMIAI BIZTONSÁG

Kémiai biztonság: a kemizációból, a vegyi anyagok életciklusából

származó, a környezetet és az ember egészségét károsító

kockázatok csökkentését, elkerülését célul kitűző, illetőleg

megvalósító intézmények, tevékenységek olyan összessége, amely

egyidejűleg tekintetbe veszi a fejlődés fenntarthatóságának

szükségességét,

Veszélyes anyag, veszélyes készítmény

veszélyesnek minősül az az anyag, illetve az a

keverék, amely a CLP szerinti osztályozás során a

veszélyességi osztályok és/vagy kategóriák

bármelyikébe besorolható.

Szabályozás összefoglalása

Jogszabályi rendszer

Nemzetközi szabályok

adaptálása (EU vállalás)

Hazai szabályzók

kialakítása

A kémiai biztonság szabályozására három rendelkezés volt hatályban 2015. június 01-ig:

1. a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvényés végrehajtási utasításai

2. 2007. június 1.-től a vegyi anyagok regisztrálásáról,értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról(REACH) szóló rendelet

3. 2009. január 20-án életbe lépett GHS/CLP rendelet.

A veszélyes osztályozására, csomagolására és címkézésre

vonatkozó 67/548/EGK Irányelv (Dangerous Substances

Direktíva, DSD), és az 1999/45/EK Irányelv (Dangerous

Preparations Direktíva, DPD)!!!

1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (REACH)

1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi Rendelet(CLP)

2000. évi

XXV. törvény a

kémiai

biztonságról és

végrehajtási

rendeletei

(44/2000 Eüm.

Rendelet!!!)

Többek között:

- Ipari anyagok és készítmények általában

- Kőolaj és kőolajszármazékok

- Háztartási anyagok és készítmények

A törvény hatálya kiterjed az embert és a környezetetveszélyeztető veszélyes anyagokra és keverékekre, illetőleg az ezekkel

folytatott tevékenységekre terjed ki. A veszélyes anyagok és veszélyes

keverékek csomagolására és feliratozására (címkézésére) vonatkozó

rendelkezéseket – ha azt külön jogszabály elrendeli – azon keverékekre is

alkalmazni kell, amelyek nem minősülnek veszélyesnek, de – különösen

mennyiségükre, felhasználásuk módjára vagy céljára tekintettel –

különleges kockázatot jelenthetnek az emberi egészségre vagy a

környezetre.

A törvény hatálya nem terjed ki:

• Radioaktív anyagokra

• Emberi vagy az állatgyógyászati célra használt gyógyszerekre (késztermékekre)

• Pszichotrop anyagokra, illetve a kábítószerekre

• Kozmetikai termékekre

• Külön jogszabály szerint hulladéknak minősülő anyagkeverékekre

• Élelmiszerekre

• Takarmányokra

• Növényvédő szerekre és a termésnövelő késztermékekre

• Egyebekre (Pl. mérgező harcanyagok stb.)

Veszélyes anyagok korábbi osztályozása

Osztályozási rendszer

Tűz- és robbanás-

veszélyesség szerintToxikológiai

sajátosságok szerint

Ökotoxikológiai

sajátosságok

alapján

Robbanó anyagok és készítmények az olyan folyékony,

képlékeny, kocsonyás vagy szilárd anyagok és készítmények,

amelyek a légköri oxigénnel vagy anélkül, gyors gázfejlődéssel

járó hő-termelő reakcióra képesek, és amelyek adott kísérleti

körülmények között, illetőleg nyomásra vagy hőre

felrobbannak.

Az anyagok és készítmények fizikai, fizikai-kémiai és kémiai

tulajdonságai alapján, tűz-, és robbanásveszélyesség szerint:

Fokozottan tűzveszélyes anyagok és készítmények:

a) azok a folyékony anyagok és készítmények, amelyek

lobbanás és forráspontja rendkívül alacsony

b) azon gázok, amelyek a környezeti hőmérsékleten és nyomáson

a levegővel érintkezve gyúlékonyak;

Oxidáló anyagok és készítmények azok az anyagok és

készítmények, amelyek más, elsősorban gyúlékony anyagokkal

érintkezve erősen hő-termelő reakciót adnak.

Tűzveszélyes anyagok és készítmények

a) a levegőn, normális hőmérsékleten öngyulladásra képesek,

b) szilárd halmazállapotban valamely gyújtóforrás rövid ideig tartó

behatására könnyen meggyulladnak, majd a gyújtóforrás

eltávolítása után tovább égnek, vagy bomlanak,

c) olyan folyékony anyagok és készítmények, amelyek

lobbanáspontja nagyon alacsony,

d) vízzel vagy nedvességgel érintkezve könnyen gyulladó gázt

fejlesztenek, veszélyes mennyiségben;

Kismértékben tűzveszélyes anyagok és készítmények:

olyan folyékony anyagok és készítmények, amelyek alacsony

lobbanásponttal rendelkeznek.

Az anyagok és készítmények mérgező (toxikológiai) tulajdonságai

alapján, toxikológiai sajátosságok szerint:

Nagyon mérgezőek: azok az anyagok és készítmények, amelyek

belégzésük, lenyelésük vagy a bőrön át történő felszívódásuk

esetén igen kis mennyiségben halált vagy heveny, illetve idült

egészségkárosodást okoznak.

Mérgezőek: azok az anyagok és készítmények, amelyek belégzésük,

lenyelésük vagy a bőrön át történő felszívódásuk esetén kis

mennyiségben halált vagy heveny, illetve idült egészségkárosodást

okoznak.

Ártalmasak: azok az anyagok és készítmények, amelyek a belégzésük,

lenyelésük vagy a bőrön át történő felszívódásuk esetén halált vagy

heveny, illetve idült egészségkárosodást okozhatnak, és nem sorolhatóak

a fenti két veszélyességi osztályba;

Az LD rövidítés halálos adagot (Lethal Dose) jelent. Az LD50-érték azt mutatja

meg, hogy az adott anyagból, készítményből mekkora mennyiség okozza a

kísérleti állatok (általában patkány) 50 %-ának pusztulását 24 órán belül. Az

LD50 értéket többnyire mg/kg mértékegységben adják meg, azaz a vizsgált

anyag hány mg-ja okozza 1 kg élősúlyú kísérleti állat felének pusztulását. A

kísérleti állatok szájon át, intravénás, illetve bőr alá kaphatják a vizsgált

anyagot. Egy patkány vagy egy egér értékéből nem következtethetünk emberére

a tömeg átszámítása alapján. Bár megmutatja, hogy a vizsgált alanyok 50%-át

megöli ekkora mennyiség, de ez nem jelenti azt, hogy egy adott alany nem

halhatna meg sokkal kevesebbtől is, vagy élhetne túl akár többszörös

mennyiségét is.

Az LC rövidítés halálos koncentrációt jelent. Az LC50-érték azt

mutatja meg, hogy az adott anyagból, készítményből mekkora

koncentráció okozza megadott expozíciós idő alatt a kísérleti állatok

(általában patkány) 50 %-ának pusztulását 24 órán belül.

Az LC50 értéket többnyire mg/liter/4 óra mértékegységben adják

meg, azaz a vizsgált anyag 4 óra alatt hány mg/liter koncentrációja

okozza a kísérleti állatok felének pusztulását.

Maró (korrozív) anyagok és készítmények, amelyek élőszövettel érintkezve azok elhalását okozzák.

Irritáló vagy izgató anyagok és készítmények, olyan nem maróanyagok és készítmények, amelyek a bőrrel, szemmel vagy anyálkahártyával való pillanatszerű, hosszantartó vagy ismételtérintkezésük esetén gyulladást okoznak.

Túlérzékenységet okozó (allergizáló, szenzibilizáló) anyagok

és készítmények, amelyek ismételt belégzésüket, illetőleg a bőrön

vagy a nyálkahártyán történő ismételt felszívódásukat követően

túlérzékenységet okoznak. A túlérzékenység gyulladásos (bőr,

nyálkahártya, kötőhártya), fulladásos reakcióban (tüdő) vagy a

keringés összeomlásának formájában jelenhet meg.

Karcinogén anyagok és készítmények, olyan anyagok és

készítmények, amelyek belégzéssel, szájon át, a bőrön, a

nyálkahártyán keresztül, vagy egyéb úton a szervezetbe jutva

daganatot okoznak, vagy előfordulásának gyakoriságát megnövelik.

Mutagén anyagok és készítmények, amelyek belégzéssel,

szájon át, a bőrön, a nyálkahártyán keresztül vagy egyéb úton a

szervezetbe jutva genetikai károsodást okoznak vagy megnövelik a

genetikai károsodások gyakoriságát.

Az anyagok és készítmények környezetkárosító (öko-

toxikológiai) tulajdonságai alapján, öko-toxikológiai

sajátosságok szerint:

Környezetre veszélyes anyagok és készítmények, amelyek a

környezetbe jutva a környezet egy vagy több elemét azonnal vagy

meghatározott idő elteltével károsítják, illetve a környezet állapotát,

természetes ökológiai egyensúlyát, biodiverzitását megváltoztatják.

Bejelentési kötelezettség

• ÁNTSZ-nek a tevékenységről.

• OKBI-nek, ha nem szerepel a veszélyes anyagjegyzékben.

• A tevékenységhez a korábbi engedély szükséges, ésérvényes.

Veszélyes anyag, -készítmény nyilvántartása

ETTSZ: Egészségügyi ToxikológiaiTájékoztató SzolgálatCím: 1096 Budapest, Nagyvárad tér 2.Levélcím: 1450 Budapest, Pf. 36.Tel: 06-80-201-199 (24 órás zöld szám)(06-1)-476-6464, (06-1)-476-1138.

OKBI: Országos Kémiai BiztonságiIntézet – kompetens hatóságaz ÁNTSZ-el közösen.

R mondat és R szám: a veszélyes anyagok, illetve

a veszélyes készítmények kockázataira utaló

mondat, illetőleg e mondat sorszáma;

S mondat és S szám: a veszélyes anyagok, illetve a

veszélyes készítmények biztonságos használatára

utaló mondat, illetve e mondat sorszáma;

A SZABÁLYOZÁSI RENDSZER

VÁLTOZÁSA

REACH

A közösségi vegyi anyag szabályozás az évtized második felében

igen jelentősen átalakult. A jogalkotó munka az EU vegyi

politikájáról szóló Fehér Könyv 2001. februári kiadásával indult.

Az Európai Bizottság 2003. október 29-én hozta nyilvánosságra a

vegyi anyagok regisztrálását, értékelését, engedélyezését és

korlátozását szabályozó, betűszóval REACH-nek nevezett

rendelettervezetét, amelyet – hosszas egyeztetést követően – az

Európai Parlament és az Európai Tanács 1907/2006/EK rendelettel

fogadott el 2006. december 18-án.

REACH célja

A REACH rendelet oly módon kívánja szolgálni az emberi egészség és a

környezet védelmét, hogy előírja az EU-ban használt vegyi anyagokkal

kapcsolatos információk összegyűjtését és rendszerezését. Ez az adatbázis a

vegyi anyagok európai szintű szabályozásának alapjául szolgál.

Az adatok megszerzésével kapcsolatos felelősség, valamint anyagi és

adminisztratív terhek, melyeket eddig a hatóságok viseltek, a jövőben az ipar és

kereskedelem szereplőire hárulnak..

A rendelet lehetővé teszi a nemzetközi törekvésekhez való integrációt (pl.

GHS).

A rendelet elsődleges célja, hogy – a meglévő és az új anyagokat

fokozatosan azonos, átfogó, de igen szigorú szabályok alá vonva –

biztosítsa az emberi egészség és a környezet magas szintű védelmét, a

fenntartható fejlődést, a versenyképesség és innováció fenntartása,

javítása mellett.

Az új szabályozás fontos alapelve, hogy nemcsak az anyagokról

összegyűjtendő adatok dokumentálásáért, hanem az azok

használatából, továbbadásából adódó kockázatok becsléséért is az

ipar a felelős sőt, a feladatok egy része, és így a felelősség is, kiterjed

az egész szállítói láncra.

A szabályozás elemei közül az egyik legfontosabb a regisztrálás

kötelezettsége, amely 2008. június 1-jétől főszabály szerint minden

olyan gyártóra, importálóra vonatkozik, aki legalább évi 1 tonna

mennyiségben gyárt vagy importál önmagában, keverékben vagy

árucikkben előforduló anyagot. Az EU-ban csak regisztrált anyag

gyártható, forgalmazható, az esetleges mentességeket

REACH

Az Európai Közösség a REACH működéséhez új szervezeti egységeket hozott létre.

Főszervezet a Helsinkiben felállított Európai Vegyi-anyag Ügynökség (European

Chemicals Agency – ECHA). Azok a cégek, melyekre a REACH különböző

kötelezettségeket ró, közvetlenül az ECHÁ-val veszik fel a kapcsolatot. Módja az

elektronikus adatközlés (internet.)

Szintén új szervezeti egység a tagállamonként felállított REACH nemzeti információs

szolgálatok (helpdeskek) sora, melyek segítenek az érintett cégeknek a rendelet szerinti

kötelezettségeik azonosításában.

A rendelet előírásainak „kikényszerítését” és ellenőrzését tagállami szinten kell

megszervezni, tagállamonként illetékes hatóságok működnek és elsősorban az ECHÁ-

val állnak kapcsolatban.

GHSGHS (Globally Harmonised System of Classification and Labelling of Chemicals) a

Vegyi Anyagok Osztályozásának és Címkézésének Globálisan Harmonizált Rendszere

az ENSZ új besorolási rendszere.

Szűkebb értelemben az anyagok és keverékek (korábban: készítmények) osztályozását,

címkézését és csomagolását szabályozó rendelet, az 1272/2008/EK számú rendelet,

amelyet az Európai Parlament és a Tanács 2008. december 16-án fogadott el.

Az Európai Közösség minden tagállamára érvényes szabályozás 2009. január 20-án

lépett hatályba és egy átmeneti időszakot követően a jelenleg érvényben lévő

osztályozási, címkézési és csomagolási irányelvek (67/548/EGK és 1999/45/EK)

helyébe lép.

A rendeletet a tárgyát képező osztályozás, címkézés és csomagolás angol szavait

(classification, labelling and packaging) alapul véve a CLP betűszóval jelölik.

CLP

A rendelet harmonizálja az anyagok és keverékek osztályozására,címkézésére és csomagolására vonatkozó szabályokat,alkalmazva az ENSZ-GHS főbb irányelveit és építve az EurópaiUnióban kialakult több mint 40 éves gyakorlatra.

Arra kötelezi a vállalkozásokat, hogy saját maguk osztályozzákanyagaikat és keverékeiket, továbbá az osztályozásokat jelentsékbe az Európa Vegyianyag-ügynökségnek.

Létrehozza a közösségi szinten harmonizált osztályozással éscímkézéssel rendelkező anyagok jegyzékét.

Osztályozási és címkézési jegyzéket állít össze, amely a fentemlített bejelentéseket és harmonizált osztályozásokat tartalmazza.

CLP időpontok

Időszak Vegyi termék Osztályozás BejelentésBiztonsági

adatlap

Címkézés és csomag

olás

2009.01.20

Anyag

44/2000 44/2000 v. CLP 44/2000 44/2000

2010.11.30 v. 44/2000 & CLP 44/2000 v. CLP 44/2000 & CLP CLP

Keverék

44/2000 - 44/2000 44/2000

v. 44/2000 & CLP - 44/2000 & CLP CLP

2010.12.01 Anyag 44/2000 & CLP CLP 44/2000 & CLP CLP

2015.05.31

Keverék

44/2000 - 44/2000 44/2000

v. 44/2000 & CLP - 44/2000 & CLP CLP

2015.06.01-től

Anyag CLP CLP CLP CLP

Keverék CLP - CLP

CLP – korábbi rendszer (DSD / DPD) összehasonlítása

Fogalmak DSD / DPD CLP

Keverék/ekA DPD nem alkalmazza ezt a fogalmat;azonos a DPD szerinti „készítmény”meghatározásával (a DPD 2. cikke).

Ez a fogalom a DPD szerinti „készítmény”jelentésével azonos jelentésű;Meghatározás: „Kettő vagy több anyagottartalmazó keverék vagy oldat” (a CLP 2.cikkének 8. pontja). A keverék CLPszerinti meghatározása kissé eltér az ENSZGHS szerinti – az EU-n kívül jólhasználható – meghatározástól.

Készítmény/ekMeghatározás: „két vagy több anyagottartalmazó keverék vagy oldat” (a DPD 2.cikke).

A CLP nem alkalmazza ezt a fogalmat;azonos a CLP szerinti „keverékek”meghatározásával.

Veszélyes (hazardous)

A DSD és a DPD nem alkalmazza ezt afogalmat.

A CLP I. mellékletében megállapítottfizikai, egészségi vagy környezetiveszélyekre vonatkozó kritériumoknakmegfelelő anyag vagy keverékveszélyesnek minősül (a CLP 3. cikke).

Veszélyes (dangerous)

A DSD 2. cikkének (2) bekezdésébenfoglalt veszélyességi kategóriákkritériumait teljesítő anyagok vagykeverékek.

A CLP nem alkalmazza ezt a fogalmat; aREACH és egyéb közösségi jogszabályokutalnak azokra a meghatározott CLPosztályozásokra, amelyek a „veszélyes”(dangerous) korábbi alkalmazásiterületének felelnek meg.



Veszélyességi(danger) kategória

Anyag vagy készítménykockázatának (veszélyének)jellege.

A CLP nem alkalmazza ezt afogalmat; a REACH és egyébközösségi jogszabályok utalnakazokra a meghatározott CLPosztályozásokra, amelyek a„veszélyes” (dangerous) korábbialkalmazási területének felelnek meg.

Veszélyjel/ekAnyag által okozott veszély rövidleírása.Például „robbanó” vagy „maró”

Nincs megfelelője a CLP-ben.

Veszélyszimbólum

Veszélyes anyag vagy keverék általokozott veszély képi megjelenítése(a DSD II. melléklete). Például ez aszimbólum oxidáló anyagot vagykészítményt jelez:

A CLP-ben nem használják ezt afogalmat ugyanezen jelentéssel;helyette a „piktogram” használatos.Egyenértékű, de nem mindig azonos aCLP szerinti piktogramokkal. Példáulez a piktogram oxidáló anyagot vagykeveréket jelez:



Figyelmeztetés Nincs megfelelője a DSD-ben vagya DPD-ben.

A „Veszély” vagy „Figyelem”szavak jelzik a veszély súlyosságát(a CLP 2. cikkének 4. pontja).

Kockázat-mondat (R-mondat)

Belső veszélyek jelzése (a DSD 23.cikke, ahogy a DSD III.mellékletében szerepel).Például R38: Bőrirritáló hatású

A CLP nem használja ezt afogalmat; helyette a „figyelmeztetőmondat” használatos. Egyenértékű,de nem mindig azonos a CLPszerinti figyelmeztető mondatokkal.Például H315: Bőrirritáló hatású

Figyelmeztető mondat

A DSD és a DPD nem alkalmazzaezt a fogalmat; helyette a„kockázat-mondat” használatos.Egyenértékű, de nem mindigazonos a DSD szerinti kockázat-mondatokkal (a DSD 23. cikke,ahogyan a DSD III. mellékletébenszerepel).Például R38: Bőrirritáló hatású

A figyelmeztető mondatok az anyagvagy keverék jelentette veszélytermészetét írják le, beleértve adottesetben a veszély mértékét is (aCLP 2. cikkének 5. pontja).Például H315: Bőrirritáló hatású



Biztonsági mondat(S-mondat)

Az anyag biztonságoshasználatával összefüggőmondatok (a DSD 23. cikke,ahogyan a DSD IV.mellékletében szerepel).Például S2: Gyermekektőlelzárva tartandó

A CLP nem alkalmazza ezt a fogalmat;helyette az „óvintézkedésre vonatkozómondat” használatos. Egyenértékű, denem mindig azonos a CLP szerintióvintézkedésre vonatkozó mondatokkal.Például P102: Gyermekektől elzárvatartandó

Óvintézkedésrevonatkozó mondat

A DSD és a DPD nemalkalmazza ezt a fogalmat;helyette a „biztonsági mondat”használatos. Egyenértékű, denem azonos a DSD szerintibiztonsági mondatokkal (a DSD10. cikke).Például S2: Gyermekektőlelzárva tartandó

Egy veszélyes anyag vagy keverékhasználatából vagy ártalmatlanításábóleredő expozíció káros hatásainak alehető legkisebbre csökkentése vagymegelőzése céljából javasoltintézkedés(eke)t leíró mondat (a CLP 2.cikkének 6. pontja).Például P102: Gyermekektől elzárvatartandó

CLP osztályozásFizikai veszélyek:

Robbanóanyagok (Instabil robbanóanyagok, 1.1., 1.2., 1.3., 1.4., 1.5., és 1.6. alosztály)– Tűzveszélyes gázok (1. és 2. kategória)– Tűzveszélyes aeroszolok (1. és 2. kategória)– Oxidáló gázok (1. kategória)– Nyomás alatt lévő gázok (sűrített gáz, cseppfolyósított gáz, mélyhűtött

cseppfolyósított gáz, oldott gáz)– Tűzveszélyes folyadékok (1., 2. és 3. kategória)– Tűzveszélyes szilárd anyagok (1. és 2. kategória)– Önreaktív anyagok és keverékek (A., B., C., D., E., F. és G. típusú) (A. és B. típusú)– Piroforos folyadékok (1. kategória)– Piroforos szilárd anyagok (1. kategória)– Önmelegedő anyagok és keverékek (1. és 2. kategória)– Vízzel érintkezve tűzveszélyes gázokat kibocsátó anyagok és keverékek (1., 2. és 3.

kategória)– Oxidáló folyadékok (1., 2. és 3. kategória) (1. és 2. kat.)– Oxidáló szilárd anyagok (1., 2. és 3. kategória) (1. és 2. kat.)– Szerves peroxidok (A., B., C., D., E., F. és G. típus) (A–F. típus)– Fémekre korrozív hatású (1. kategória)

A veszélyességi csoportokhoz tartozó fogalmak

A lobbanáspont az a legalacsonyabb hőmérséklet, amelyen egy illékony folyadék

gőze a levegővel meggyújtható elegyet hoz létre. A lobbanáspont méréséhez

gyújtóforrás szükséges. A lobbanásponton a gyújtóforrás eltávolításával a folyadék

gőzének égése leállhat. Valamivel magasabb hőmérséklet a gyulladáspont, amelyen

a gőzt meggyújtva az a gyújtóforrás eltávolítása után is folyamatosan ég. Kétféle

lobbanáspont mérést alkalmazunk, a nyílt térit és a zárt térit.

A nyílt téri lobbanáspontot mérő készülékben a mintát egy fűthető nyitott tégely

tartalmazza, mely fölé a mérés során bizonyos időközönként lángot adnak. A mért

lobbanáspont változik a láng folyadékfelülettől mért távolságától függően, és egy

bizonyos távolság esetén egybe fog esni a gyulladásponttal. A legismertebb

készüléktípus a Cleveland Open Cup (COC).

A zárt téri lobbanáspont mérő berendezéseknek két típusa van: nem egyensúlyi –

ilyen például a Pensky–Martens, amelynél a folyadék feletti gőz nincs hőmérsékleti

egyensúlyban a folyadékkal –, illetve egyensúlyi – mint a Small Scale (ismertebb

nevén Setaflash), melynél a gőz a folyadékkel hőmérsékleti egyensúlyban levőnek

tekinthető. A mintát tartalmazó tégely mindkét típusnál le van zárva egy fedéllel,

melyen keresztül be lehet juttatni a gyújtóforrást. Rendes körülmények között a zárt

tégelyes készülékek alacsonyabb lobbanáspontot mérnek, mint a nyitottak (a

különbség jellemzően 5-10 °C), és jobb közelítését adják annak a hőmérsékletnek,

amelynél a gőznyomás eléri az alsó gyulladási határt.

Alsó robbanási határ (ARH): az éghető gáznak vagy gőznek azon koncentrációja

levegőben, amely alatt a gázközeg nem robbanóképes.

Felső robbanási határ (FRH): az éghető gáznak vagy gőznek azon koncentrációja

levegőben, amely fölött a gázközeg nem robbanóképes.

CLP osztályozás

Egészségi veszélyek

- Akut toxicitás (1., 2., 3. és 4. kategória)

- Bőrmarás / -irritáció (1A., 1B., 1C. és 2. kategória)

- Súlyos szemkárosodás / szemirritáció (1. és 2. kategória)

- Légzőszervi és bőrszenzibilizáció (1. kategória)

- Csírasejt-mutagenitás (1A., 1B. és 2. kategória)

- Rákkeltő hatás (1A., 1B. és 2. kategória)

- Reprodukciós toxicitás (1A., 1B. és 2. kategória) D és külön kategória a szoptatásragyakorolt és a szoptatás útján fellépő hatások számára

- Célszervi toxicitás (STOT) – egyszeri expozíció (1. és 2. kategória) és (3. kategóriakizárólag narkotikus hatások és légúti irritáció)

- Célszervi toxicitás (STOT) – ismétlődő expozíció (1. és 2. kategória)

- Aspirációs veszély (1. kategória)

Az LD rövidítés halálos adagot (Lethal Dose) jelent. Az LD50-érték azt mutatja meg,hogy az adott anyagból, készítményből mekkora mennyiség okozza a kísérleti állatok(általában patkány) 50 %-ának pusztulását 24 órán belül. Az LD50 értéket többnyiremg/kg mértékegységben adják meg, azaz a vizsgált anyag hány mg-ja okozza 1 kgélősúlyú kísérleti állat felének pusztulását. Az LD50 értékeket többféle módon adhatjákmeg. A kísérleti állatok szájon át, intravénás, illetve bőr alá kaphatják a vizsgált anyagot. Afajok különböző LD50 értéke nagyban különbözik egymástól. Egy patkány vagy egy egérértékéből nem következtethetünk emberére a tömeg átszámítása alapján. Bár megmutatja,hogy a vizsgált alanyok 50%-át megöli ekkora mennyiség, de ez nem jelenti azt, hogy egyadott alany nem halhatna meg sokkal kevesebbtől is, vagy élhetne túl akár többszörösmennyiségét is.Az LC rövidítés halálos koncentrációt jelent. Az LC50-érték azt mutatja meg, hogy azadott anyagból, készítményből mekkora koncentráció okozza megadott expozíciós idő alatta kísérleti állatok (általában patkány) 50 %-ának pusztulását 24 órán belül. Az LC50értéket többnyire mg/liter/4 óra mértékegységben adják meg, azaz a vizsgált anyag 4 óraalatt hány mg/liter koncentrációja okozza a kísérleti állatok felének pusztulását.

IDLH-érték (Immediate Dangerous to Life and Health): Az IDLH azt a

károsanyag-koncentrációt határozza meg, amelynél 30 perces behatás után a

veszélytől való menekülésnek nincs akadálya, és nem keletkezik maradandó

egészségkárosodás.

ERPG-értékek (Emergency Response Planning Guide):

ERPG-1: Olyan maximális koncentráció, amely egy órás behatás után legfeljebb

enyhe, átmeneti hatást okoz.

ERPG-2: Olyan maximális koncentráció, amely egy órás behatás után nem okoz

visszafordíthatatlan egészségkárosodást.

ERPG-3: Olyan maximális koncentráció, amelynek egy órás koncentráció után

nincsenek életveszélyes következményei.

Expozíciós út 1.kat. 2.kat. 3.kat. 4.kat.

Szájon át (mg/testtömeg kg)

ATE ≤ 5 5

CLP osztályozás

Környezeti veszélyek

- Veszélyes a vízi környezetre (1. akutkategória, 1., 2., 3. és 4. krónikus kategória)

- Az ózonrétegre veszélyes

CLP osztályozás

A keverékek osztályozása

Az anyagokkal egyező módon, a keverékekről rendelkezésre állóadatokat elsődlegesen teljes egészükben kell figyelembe venni azosztályozás megállapításakor. Ha erre nincs lehetőség, akkor a keverékekosztályozásához olyan további megközelítéseket lehet alkalmazni,amelyek részben eltérnek a DPD szerint alkalmazottaktól, a DPD-velellentétben néhány egészségi és környezeti veszély esetébenalkalmazhatók az „interpolációs elvek” a hasonló vizsgált keverékekre ésaz egyes veszélyes összetevő anyagokra vonatkozó, rendelkezésre állóadatok felhasználásával. Számítások esetében az alkalmazott képletekgyakran eltérnek a DPD szerint alkalmazottaktól.

Mivel a korábbi figyelmeztető mondattípusok (R-mondatok) számos

olyan kitételt tartalmaztak, amelyek az ENSZ által meghatározott

figyelmeztető mondat listában nem voltak megtalálhatóak, így az

európai döntéshozók kialakítottak egy kifejezetten EU-specifikus

figyelmeztető mondat fajtát, amelyet EUH jelöléssel látnak el.

CLP osztályozás példa

Biztonsági adatlap

1. Az anyag/készítmény neve, a gyártó /forgalmazó elérhetősége

2. Összetétel

3. Veszélyesség szerinti besorolás (piktogram, veszélyjel, R és S mondatok)

4. Elsősegélynyújtás

5. Tűzveszélyesség, tűzoltás

6. Óvintézkedés baleset esetén

7. Kezelés és tárolás

8. Az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételei

Biztonsági adatlap

9. Fizikai, kémiai jellemzők

10. Stabilitás és reakciókészség

11. Toxikológiai információk

12. Ökotoxikológiai adatok

13. hulladékkezelés, ártalmatlanítás

14. Szállításra vonatkozó előírások

15. Szabályozási információk

16. Egyéb

Következmény

Minden olyan szabályozást, ahol valamilyen műszaki

kritériumrendszer a veszélyes anyagok osztályozási

rendszeréhez (44/2000 EüM. Rendelet) kötődik felül

kell vizsgálni az új szabályozás tekintetében.

Pl.: OTSZ, Seveso stb.

A KATASZTRÓFAVÉDLEM IPARBIZTONSÁGI SZABÁLYOZÁS

ÜZEMAZONOSÍTÁS

Katasztrófavédelem tevékenységi köre

Tevekénységi köre:

1. Tűzvédelem:- Tűz megelőzés

- Tűz események kezelése

- Tűzvizsgálatok

2. Polgári védelem- Természeti katasztrófák elhárítása

3. Iparbiztonság - Veszélyes ipari üzemek engedélyezése

- Veszélyes áru szállítás ellenőrzése

- Kritikus infrastruktúra védelem

4. Vízügy: 2014. szeptember 10-től

5. Egyéb: Gázkészülékek ellenőrzése, kémények ellenőrzése

Gazdálkodó szervezet

Felső küszöbértékű

Alsó küszöbértékű

Küszöbérték alatti

Gazdálkodó szervezet

Kiemelten kezelendő létesítmény.

Biztonsági jelentés

Biztonsági elemzés

Súlyos Káresemény Elhárítási Terv

Nem tartozik a hatály alá

2004. évi statisztika

215 üzem azonosítás

54 felső küszöbértékű

68 alsó küszöbértékű

93 nem tartozik a

Kat.tv hatálya alá

122 üzem

Magyarországon összesen 231 Seveso II. Irányelv hatálya alátartozó üzem működik, melyből 134 db üzem alsó-, 97 db üzemfelső küszöbértékű-, 555 db küszöbérték alatti üzemnek minősül.

2014. évi statisztika

EU statisztika

2011. évi CXXVIII. törvény

Veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem: egy adott üzemeltető irányítása

alatt álló azon terület egésze, ahol egy vagy több veszélyes anyagokkal

foglalkozó létesítményben – ideértve a közös vagy kapcsolódó

infrastruktúrát is – veszélyes anyagok vannak jelen a törvény

végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott küszöbértéket elérő

mennyiségben, és ennek alapján alsó vagy felső küszöbértékűnek minősül.

Veszélyes anyag: e törvény végrehajtását szolgáló kormányrendeletben

meghatározott ismérveknek megfelelő anyag, keverék vagy készítmény,

akár nyersanyag, termék, melléktermék, maradék, köztes termék, vagy

hulladék formájában

A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem (küszöbérték alatti üzem) azonosítása során

meghatározzuk azt, hogy az üzem a Kat. hatálya alá tartozik-e, és ha igen, akkor alsó-

küszöbértékű, felső-küszöbértékű, vagy küszöbérték alatti veszélyes üzem-e.

Üzemazonosítás

A veszélyes ipari üzem azonosításának részletes szabályait a Rendelet 1. sz.

melléklete tartalmazza.

Az 1. táblázat a veszélyes anyagok veszélyességi osztályait, és a hozzájuk

tartozó alsó és felső küszöbmennyiségeket tartalmazza.

A 2. táblázat a leggyakrabban előforduló veszélyes anyagokat és a hozzájuk

tartozó alsó és felső küszöbmennyiségeket adja meg.

Üzemazonosítás egy veszélyes anyag jelenléte esetén

1. Ha a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben jelen lévő veszélyestömege eléri vagy meghaladja az Rendelet 1. melléklet 1. vagy 2.táblázat C oszlopában meghatározott értéket, akkor a veszélyesanyagokkal foglalkozó üzem felső küszöbértékű.

2. Ha a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben jelen lévő veszélyesanyag tömege eléri vagy meghaladja a B oszlopban meghatározottértéket, de nem éri el a C oszlopban meghatározott értéket, akkor aveszélyes anyagokkal foglalkozó üzem alsó küszöbértékű.

3. Ha az üzemben jelen lévő veszélyes anyag tömege eléri vagy meghaladjaa B oszlopban meghatározott érték negyedét, akkor az üzem küszöbértékalatti üzemnek minősül.

4. Ha a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben több veszélyes anyagvan jelen, akkor az összegzési szabályt kell alkalmazni.

Amennyiben többféle veszélyes anyag van jelen az üzemben, akkor a veszélyes

anyagok mértékadó mennyiségét az üzemeltető az alábbiak szerint számítja ki, és a

veszélyes tevékenység azonosításánál ezt veszi figyelembe:

Ha az alábbi összeg:

q1/Q1+q2/Q2+q3/Q3+... > 1,

akkor az üzem a rendelet hatálya alá tartozik, azaz alsó vagy felső küszöbértékű.

A megadott képletben:

qx - az 1. vagy a 2. táblázatban megjelölt valamely veszélyességi osztályba

tartozó jelen lévő veszélyes anyag mennyisége,

Qx - az 1. vagy a 2. táblázat alapján meghatározott alsó küszöbmennyiség (2.

oszlop);

a felső küszöbértékű üzem azonosításakor, vagy

Qx - az 1. vagy a 2. táblázat alapján meghatározott felső küszöbmennyiség (3.

oszlop).

Ezt az összegzési szabályt az egészségi veszélyek, a fizikai veszélyek és a környezetiveszélyek értékeléséhez kell használni. Ennélfogva a szabályt külön-külön is kellalkalmazni:

1. a 2. táblázatban felsorolt az 1., a 2. akut toxikus kategóriába (minden expozíciósútvonal) vagy a 3. akut toxikus kategóriába (belégzéses útvonal) vagy STOT SE 1.kategóriába tartozó veszélyes anyagok, valamint az 1. táblázat H1–H3. veszélyességiosztályba tartozó veszélyes anyagok összegzésekor;

2. a 2. táblázatban felsorolt veszélyes anyagok, amelyek robbanóanyagok, tűzveszélyesgázok, tűzveszélyes aeroszolok, oxidáló gázok, tűzveszélyes folyadékok, önreaktívanyagok vagy keverékek, szerves peroxidok, piroforos folyadékok és szilárd anyagokvagy oxidáló folyadékok vagy szilárd anyagok, valamint az 1. táblázat P1–P8.veszélyességi osztályba tartozó veszélyes anyagok összegzésekor;

3. a 2. táblázatban felsorolt a vízi környezetre veszélyes akut 1. kategóriába vagykrónikus 1. vagy 2. kategóriába tartozó veszélyes anyagok, valamint az 1. táblázatE1. és E2. veszélyességi osztályba tartozó veszélyes anyagok összegzésekor.

Az összegzést nem kell elvégezni abban az esetben, ha egy veszélyes anyag vagy

egy veszélyességi osztályba tartozó anyagok jelen lévő mennyisége eléri, vagy

meghaladja a felső küszöbértékét.

A szabályozás hatálya változik: tevékenység alapján

„Tárolás: a veszélyes anyag ideiglenes vagy tartós jelenléte raktározás,

készletezés vagy biztonságos felügyelet melletti elhelyezés céljából, kivéve a

szállítókonténerek közúti, vasúti, vagy belvízi kombinált fuvarozásra történő

átrakását.”

VÁLTOZÁSOK RÉSZLETEKBEN I.

MEZŐGAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGET VÉGZŐ KÜSZÖBÉRTÉK ALATTI ÜZEM

A veszélyes tevékenység azonosításánál a 3. c) pont szerintiösszegzési szabály alkalmazása során a teljes veszélyes anyagmennyiség meghatározásakor figyelmen kívül hagyható amezőgazdasági tevékenységet végző küszöbérték alatti üzemesetében a tartályban, palackban (beleértve a kapcsolódótechnológiai berendezéseket) tárolt, az 1. melléklet 2. táblázat 18.sora szerinti veszélyes anyag.

B/1. adatlap:

1. Veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem / küszöbérték alatti üzem neve:2. Üzemeltető neve:3. Üzemeltető székhelye:4. Az üzem (telephely) pontos címe (amennyiben eltér a székhely adataitól):5. Az üzem tevékenységi köre, rendeltetése:6. Az üzem levelezési címe:7. Telefon munkaidőben (központ, titkárság, ügyelet):8. Telefon munkaidőn kívül (központ, titkárság, ügyelet):9. Fax (központi):

10. Vezető (vezérigazgató, ügyvezető, elnök stb.) neve, beosztása:11. Vezető levelezési címe:12. Vezető e-mail címe:13. Vezető telefonszáma, fax száma:14. Vezető mobiltelefon száma:15. Kapcsolattartó neve, beosztása:16. Kapcsolattartó e-mail címe:17. Kapcsolattartó telefonszáma, fax száma:18. Kapcsolattartó mobiltelefon száma:19. Meghatalmazott neve, beosztása:20. Meghatalmazott e-mail címe:21. Meghatalmazott telefonszáma, fax száma:22. Meghatalmazott mobiltelefon száma:23. GPS koordináta:

ÜZEMI INFORMÁCIÓK

I. ÜZEM KÖRNYEZETE

1. Lakóövezet távolsága, üdülőövezet távolsága, közintézmények távolsága, tömegtartózkodásra szolgáló építmények/létesítmények távolsága (méter)

2. Munkahelyek, más egyéb üzemek, irodaházak stb. távolsága (méter)

3. Veszélyes anyaggal foglalkozó üzem, küszöbérték alatti üzem távolsága (méter)

4. Lakossági ellátást szolgáló közművek távolsága (méter) (tételesen felsorolva)

5. Azon területeknek, egyéb üzemeknek, gazdálkodó szervezetek telephelyeinek távolsága, amelyek kiválthatják, vagy fokozhatják a súlyos baleset és a dominóhatás kockázatát, vagy következményeit (méter) (tételesen felsorolva)

II. ÜZEM

Jelenlévő személyek száma

1. Üzem saját munkavállalóinak és az üzem területén rendszeresen vagy állandóan tartózkodó nem saját munkavállalók, ügyfelek stb. száma (fő)

Veszélyes anyag (R. szerinti) tulajdonsága és technológiai körülményei

2. Az 1. melléklet, 1. táblázat H1., H2., H3. veszélyességi osztályba tartozó veszélyes anyagok jelenléte (igen/nem)

3. Az 1. melléklet, 1. táblázat, P1.a, P1.b veszélyességi osztályba tartozó veszélyes anyagok jelenléte (igen/nem)

4. Cseppfolyós gáz (palackos gáz kivételével) jelenléte (igen/nem)

5. Nyomás (min. 300 kPa túlnyomás) alatti technológiai berendezések jelenléte (igen/nem)

Az alábbi kritériumok egyikének teljesülése esetén súlyos káresemény elhárítási terv készítését kell előírni:

1. az 1. melléklet, 1. táblázat, H1, H2, H3 veszélyességi osztályba tartozóveszélyes anyagok jelenléte;

2. az 1. melléklet, 1. táblázat, P1.a, P1.b veszélyességi osztályba tartozóveszélyes anyagok jelenléte;

3. veszélyes anyagok körébe tartózó cseppfolyós gáz jelenléte, kivéve apalackos gáztárolást, valamint a 12,5 tonna névleges töltettömegnél kisebb,propán-bután gázt tartalmazó, fogyasztói tartályban történő tárolást,beleértve a kapcsolódó technológiai berendezéseket.

4. nyomás (legalább 300 kPa túlnyomás) alatti, veszélyes anyagot tartalmazótechnológiai berendezések jelenléte, kivéve a palackos gáztárolást,valamint a 12,5 tonna névleges töltettömegnél kisebb, propán-bután gázttartalmazó, fogyasztói tartályban történő tárolást, beleértve a kapcsolódótechnológiai berendezéseket.

Nem kell súlyos káresemény elhárítási terv készítését előírni, ha az alábbi kritériumok együttesen teljesülnek:

1. a küszöbérték alatti üzem határától számítva

– aa) a lakóövezet, üdülőövezet, közintézmények, tömegtartózkodásra szolgáló építmények távolsága nagyobb, mint 300 méter,

– ab) a munkahelyek, más egyéb üzemek, irodaházak stb. távolsága nagyobb, mint 200 méter, és

– ac) veszélyes anyaggal foglalkozó üzem, küszöbérték alatti üzem távolsága nagyobb, mint 100 méter, és

2. az üzem saját munkavállalóinak és az üzem területén rendszeresen vagy állandóan tartózkodó munkavállalók száma 30 főnél kevesebb.

3. emberi életet veszélyeztető tűz- és robbanási hatás mértéke az üzem határánál hőhatás esetében 4 kW/m2 és túlnyomás esetében 10 kPa értéket nem haladja meg, és

4. a környezetterheléssel járó súlyos balesetből származó veszélyeztetés esetén a 7. melléklet 1.7. pontjában rögzített feltételek teljesülnek.

Köszönöm a figyelmet!

Documents

Veszélyes üzemek, létesítmények és anyagok azonosítása · 2015. 12. 4. · tartalmazókeverékvagyoldat”(aDPD2. cikke). ACLPnemalkalmazzaeztafogalmat; azonos a CLP szerinti