Hogy mindenkinek jó legyen

Vodafone Magyarország Vállalati Felelősség Jelentés

2010/2011

2

Elnöki köszöntő

Az emberek az év végén nem csak azzal szoktak számot vetni, hogy az év

folyamán helyes döntéseket hoztak-e, hanem azzal is, hogy összességében jól

érezhetik-e magukat a bőrükben. Valójában az üzleti vállalkozásoknál sincs ez

másként: mindig oda kell figyelni arra, hogy a tisztán üzleti céljainkon túl eleget

teszünk-e annak a küldetésünknek, hogy jobb világot teremtsünk, és hogy

észrevegyük magunk körül a társadalmi problémákat és a rászorulókat. Igazán

büszke vagyok, hogy a gazdasági válság ellenére a Vodafone társadalmi

programokra elkülönített forrásai csoportszinten és Magyarországon sem

csökkentek. Elkötelezettségünket nem csak a hátránnyal élők megsegítésére

szolgáló forintok hitelesítik, hanem az az igyekezetünk is, melynek során

vállalatunk minden szintjén törekszünk a munkatársakat a problémák

kezelésébe bevonni. Egyrészt önkéntesként maguk is egy-egy fontos társadalmi

projekt mellé állhatnak. Másrészt a Vodafone technológiai és kreatív tudását

felhasználva olyan eszközöket találhatunk ki és oszthatunk meg másokkal,

melyek a hátránnyal élők előtt tornyosuló akadályok lebontásában segítenek.

2010-ben mindkét területen sokat léptünk előre. Nagyon jó érzés volt olyan civil

szervezetekkel együtt dolgozni, melyek támogatásunkkal fantasztikus

eredményeket produkálva bontakozhattak ki. Ebben a Főállású Angyal

programunknak kiemelt szerep jutott. Külön öröm, hogy ez a csoportszinten is

sikeres program mintaprojektté vált mindazon vállalatok számára, melyek

fontosnak tartják a társadalmi felelősségvállalás ügyét.

Dr. Beck György, a Vodafone Magyarország elnöke

3

Tartalom

A Vállalati Felelősség Jelentés célja ..................................................................................... 49

A fenntarthatóság filozófiája és gyakorlata a Vodafone-nál ........................................... 5

A vállalat és környezete ............................................................................................................... 9

Érintetti csoportok ........................................................................................................................ 10

Civil szervezetek....................................................................................................................................... 11

Oktatási intézmények ............................................................................................................................ 12

Munkatársak .............................................................................................................................................. 12

Kormányzati szervek, országos, regionális és helyi hatóságok ............................................. 13

Közösség ..................................................................................................................................................... 13

Partnerségi kapcsolatok ............................................................................................................. 14

Oktatás ......................................................................................................................................................... 14

Biztonság..................................................................................................................................................... 16

Közösség ..................................................................................................................................................... 19

Fenntarthatóság a számok és trendek tükrében ............................................................... 31

Irányítás és HR........................................................................................................................................... 32

Környezetvédelem.................................................................................................................................. 37

Eredmények és felelős üzleti működés ................................................................................ 43

Díjak és elismerések ............................................................................................................................... 47

Szervezeti tagságok ................................................................................................................................ 48

A Vodafone Magyarország szervezeti működéséről bővebben ................................... 49

A jelentés legfontosabb jellemzői .......................................................................................... 50

GRI Index .......................................................................................................................................... 51

4

A Vállalati Felelősség Jelentés célja

A Vodafone Magyarország (a későbbiekben: Vodafone) meg van győződve arról, hogy

egy vállalat hosszú távú sikere szorosan összefügg azzal, hogy mennyire gondolkodik

felelősen arról a társadalmi környezetről, amelynek működését termékeivel,

szolgáltatásaival segíteni szeretné. Szintén a vállalati siker egyik lényeges feltétele,

hogy hogyan viszonyul azokhoz az érintetti csoportokhoz, melyekkel tevékenysége

során kapcsolatba kerül.

Mivel egy vállalat célja nem lehet más, mint közreműködni egy jobb világ

létrehozásában, alapvető, hogy pontosan ismerje működésének a saját munkavállalóira,

az üzleti környezetére és a társadalomra kifejtett hatásait, és megfelelően kezelni is

tudja azokat. Üzleti gondolkodás és tervezés, vállalati felelősségvállalás, valamint

felelős vállalati kommunikáció ezért nem is létezhetnek egymás nélkül.

Az alábbi jelentés célja, hogy átfogóan és érthetően beszámoljon a Vodafone ez irányú

tevékenységéről.

A Vodafone megalapítása óta elkötelezett a társadalmi programok iránt. Az üzleti

eredményére is kiható gazdasági válság, valamint a szektort sújtó telekommunikációs

adó ellenére a Vodafone nem csökkentette aktivitását ezen a területen. Sőt, a vállalat

ezekben a társadalom széles rétegeit is súlyosan érintő időkben még fokozottabban

figyel a felelős vállalati működésre.

A Vodafone 2010-ben készítette el új Vállalati Felelősség (CR, Corporate Responsibility)

stratégiáját, mely igazodik a csoportszintű fejlődési irányokhoz, ugyanakkor a

korábbiaknál még egyértelműbben definiálja azokat a fókuszterületeket, melyekre az

akciótervek a következő években koncentrálnak.

A Vodafone társadalmi programjai három pillérre épülnek. Ezek a közösségek segítését,

a hátrányos helyzetűek oktatását és az emberek biztonságának növelését célozzák. A

Vodafone arra törekszik, hogy mind a céget körülvevő közösségek, mind az ország, mind

pedig a vállalat számára komoly hozzáadott értékkel rendelkező projekteket valósítson

meg, és amelyekben legfontosabb értékeivel: munkatársaival és azok szakértelmével

vesz részt.

A Vodafone a rászoruló közösségek támogatásával jó példát szolgáltat arra, hogy

hogyan lehet a legmodernebb technológiai eredményeket innovatív módon fontos

társadalmi célok szolgálatába állítani. Az összefogás kiemelkedő példája, hogy a

Vodafone - a telekommunikációs iparág többi vezető szereplőjével összefogva -

segélyvonal révén alig egy hét alatt 130 millió forintot gyűjtött a vörösiszap

károsultjainak megsegítésére. A programok sikeréhez a munkatársak mindazonáltal

nem csupán szaktudásukkal járulnak hozzá: kreativitásukkal, munkabírásukkal,

önkéntes munkájukkal ezernyi jelét adják annak, hogy maguk is elkötelezettek ezen

5

tevékenységek iránt. Büszkék arra, hogy a Vodafone ezeket a társadalmi programokat

meghirdeti és a segítségükkel aktívan végigviszi.

A vállalat felelős irányítása nem önmagáért való: ami a vállalatnak jó, az egyben a

munkatársaknak és a társadalomnak is jó.

A fenntarthatóság filozófiája és gyakorlata a Vodafone-nál

A Vodafone fenntarthatósági filozófiája nem konjunktúrafüggő. A 2010-es év üzenete

éppen ez: történhet bármi is a világban, a Vodafone mélyen elkötelezett a társadalmi

céljainak megvalósítása, illetve társadalmi programjainak végrehajtása iránt.

2011 februárjában a Vodafone Magyarország kapta a leggyorsabb mobil

adathálózatnak járó címet. A telekommunikációs szektor vezető európai mérnöki

irodájának tekintett P3 Communications mérése alapján ugyanis a hazai

mobilszolgáltatók közül a Vodafone hálózatában regisztrálták a legnagyobb le- és

feltöltési sebességet és a leggyorsabb webböngészést. Komoly elismerést vívott ki a

Vodafone azokkal a fejlesztésekkel is, melyeket az Európai Uniós elnökséghez

kapcsolódva végzett. A kiemelt elnökségi helyszínek – a gödöllői Grassalkovich-

kastély és a budapesti Néprajzi Múzeum – lefedésére a Vodafone jelentősen fokozta

a mobilinternet beltéri sebességét, a delegációk pedig a belvárosi 4-5 csillagos

hotelekben élvezhették a villámgyors mobilnetezés élményét. Magyarország

elsőként, a budapesti Belvárosban létrehozott mobilinternetes szupersztrádája, a 21

megabites elméleti maximális letöltési sebességet nyújtó HSPA+ technológia is a

magyar európai uniós tisztviselők és külföldi diplomaták rendelkezésére állt.

6

Rangos díjakat nyert a Vodafone ügyfélszolgálata 2010 novemberében. Mindhárom

meghirdetett kategóriában aranyérmet szerzett, és ezzel a „Best of Call Centers” díjat is

a vállalat érdemelte ki a GfK Hungária Piackutató Intézet által alapított versenyen. A

felmérés speciálisan képzett telefonos próbavásárlók részvételével zajlott. Az

értékelés során számos szempontot vettek figyelembe a GfK Hungária szakértői:

figyelmet fordítottak többek között az általános ügyfélkezelésre – így az automata

rendszer érthetőségére, az ügyintézőhöz való eljutás sebességére, az ügyintézés

hatékonyságára, az ügyintéző segítőkészségére és szakértelmére –, a

problémamegoldás hatékonyságára, ezen belül a beérkező panaszok rendezésének

arányára és a problémás ügyfelek kezelésére, valamint az értékesítés támogatására is.

A Vodafone mindhárom kategóriában, tehát az általános ügyfélkezelés, a

problémamegoldás és az értékesítés területén is a legjobbnak bizonyult a távközlési

ágazatban, ezért a három aranyérem mellett kiemelkedő teljesítményének

elismeréseként a „Best of Call Centers” díjban is részesült. Mindezek mellett az „Együtt

a Minőségi Ügyfélkapcsolatokért” díjat is átvehette, mellyel a Humán Erőforrás

Alapítvány a Vodafone ügyfélkapcsolati területen végzett kiemelkedő szakmai

munkájáért és az együttműködésért mondott köszönetet.

A magyar telekommunikációs iparág legnagyobb hálózatfejlesztési projektjét

jelentette be a Vodafone 2011 márciusában. A beruházás eredményeképpen az

ország szinte minden lakosa számára elérhető lesz a Vodafone mobilinternet

hálózata. A fejlesztés keretében lecserélik a 2G és bővítik a 3G hálózati elemeket, és

további közel 400 bázisállomást építenek. Mindezzel a nagy sebességű mobilinternet

hálózat lakossági lefedettsége is mintegy 99%-ra bővül. A leszakadó térségek érdekeit

figyelembe véve első lépésben olyan területek fejlesztésére kerül sor, ahol korábban

egyáltalán nem volt elérhető a nagy sebességű mobilinternet, sőt még a vezetékes

internet sem minden esetben. Mivel az új bázisállomások és egyéb hálózati elemek a

legkorszerűbb technológiát képviselik, a Vodafone hálózata nemcsak a mobilinternet

sebessége és lefedettsége, hanem különlegesen alacsony energiafogyasztása révén is

élenjáró lesz.

7

A Vodafone Csoport Vállalati Felelősség Stratégiája 2010/2011-ben

A Vodafone magyarországi alapítása óta társadalmi programjainak a célcsoportjai

kevéssé módosultak, a mai napig is a hátrányos helyzetűek, így az alacsony

jövedelműek, fogyatékkal élők és hátrányosan megkülönböztetettek segítése a fő cél.

Ám míg korábban nagyon sok, akár 40-60, főként jótékonysági jellegű CR-akció zajlott,

melyekben a Vodafone pusztán adományozóként vett részt, a 2010/2011 üzleti évtől

kezdve megkezdődött a hosszú távú eredményekre fókuszáló programok és stratégiai

partnerek kiválasztása.

Nagyon fontos, hogy a Vodafone-nál a 2010/2011 üzleti évtől vált gyakorlattá, hogy a

cég kizárólag a stratégiai problémákra fókuszál, és akcióit stratégiai partnerekkel

közösen hajtja végre. A korábbi szerteágazó és kevéssé fókuszált CR-tevékenység

letisztult, és az „oktatás – közösség – biztonság” hármas területe áll a középpontban. Az

is gyakorlattá vált, hogy az összes projektnek legyen kapcsolata az üzleti

tevékenységgel: a projektek a kollégák szakértelmét, a Vodafone-ban felgyülemlett

szaktudást használják, illetve más esetekben közvetlen Vodafone-os

technológiatranszferrel működő projektekről van szó.

FŐ

CÉLKITŰZÉS

*Kommunikációs

lehetőségbiztosítása

*Speciálistermékekés

szolgáltatások

FÓKUSZTERÜLETEK*Oktatás

*Közösség

*Biztonság

FELELŐSÜZLETIGYAKORLATOK

*Egészségügyihatások*Beszerzés

*Hálózat-fejlesztés*Munkahelyibiztonság

ÉRTÉKVEZÉRELTVÁLLALATIKULTÚRA

8

A Vodafone legnagyobb szabású programja a Főállású Angyal projekt, amelynek

keretében az Angyalok egy éven át a Vodafone finanszírozásában egy nemes ügyért

dolgoznak. Bár a program nem magyar Vodafone-os találmány, de az, ahogy ma a cég az

Angyalokat a Facebook segítségével a teljes transzparencia és széles társadalmi

részvétel mellett kiválasztja, a magyar Vodafone fejlesztése. Ezt az eljárást ma már

legjobb gyakorlatként a Vodafone-on belül és másutt is alkalmazzák. A Főállású Angyal

nagy szerepet játszott abban, hogy a korábban bürokratikus és papírízű döntéshozatal

megváltozzon, és mára valamennyi projekt lényegesen átláthatóbbá, egyszerűbbé és

gyorsabbá váljon. Ezáltal javult a Vodafone cselekvőképességéről kialakított imázs is,

amely így egy gyorsan reagáló, hatékony, a partnereivel jól együttműködő

vállalatirányítást tükröz.

A CR-szempontok érvényesítésére sokszor alacsonyabb szinten születnek javaslatok,

amelyeknek nemcsak létrejötte, hanem megvalósítása is a munkatársak közös

gondolkodásának eredménye. Ezt példázzák azok az ötletek, amelyek időközben

nagyobb szabású CR-projektté értek, mint például az önkéntesség szerepe, vagy az

olyan egyszerűnek látszó projektek, hogy miképp járhatunk el társadalmilag felelős

módon, ha karácsonyi képeslapokat akarunk a partnereknek küldeni.

A CR a vállalati kommunikációban is nagyon fontos szerepet kap: a Vodafone sokat tett

például azért, hogy a közönség a vállalatot összekösse a háromszoros olimpiai bajnok

férfi vízilabdacsapattal. De őket is csak korlátozott számban lehet reklámkampányok

alkalmával megmutatni, ha csak nincs olyan társadalmi akció, amelyben az ügy

nagyköveteiként léphetnek fel: például a látásukban korlátozottak helyzetére hívják fel

a figyelmet azzal, hogy bemutatják, hogyan tájékozódnak és közlekednek a vakok

vezetőkutyáik segítségével.

Az IT Business „Leadership Award” díját nyerte 2010 szeptemberében a Vodafone kis- és

középvállalkozások számára tervezett teljes körű irodai kommunikációs megoldása, a

SmartOffice. A megoldás egyszerre több helyiségben is lehetővé teszi a vezeték nélküli

internet elérést. Amellett, hogy képes a mobil és vezetékes internetkapcsolat

fogadására és megosztására, a vezetékes kapcsolat esetleges megszűnése esetén

azonnal és fennakadás nélkül kapcsol át a mobilinternet használatára. Mindezeken túl

további kiegészítő irodai eszközök is csatlakoztathatók hozzá, amit a megosztott

hálózatot használók a beállított jogosultságoknak megfelelően érhetnek el. A készülék

segítségével LAN porton keresztül egy időben több különböző számítógépen is

lehetséges az internetezés, Wi-Fi-n pedig további számítógépek számára érhető el a

világháló kábelek nélkül. Lehetőség van analóg telefonkészülék csatlakoztatására is,

amely segítségével mobil hálózaton keresztül lehet hívásokat indítani és fogadni. A

termék a hazai igényeknek megfelelően került a Vodafone Magyarország kínálatába

annak érdekében, hogy segítse a magyar kis- és középvállalatok mobil kommunikációját

és fokozza azok versenyképességét.

9

A társadalmi programok a munkatársak cég iránti lojalitása, munkahelyi motivációja

miatt is fontos. Ennek révén olyan impulzusokat kaphatnak, melyekkel a hétköznapi

életükben nem vérteződhetnek fel: ilyen az árvízi mentés vagy az iszapkatasztrófa során

nyújtott segítség. De ilyen volt az a csapatépítő tréning is, melynek során egy Győr

melletti, fogyatékos gyerekeknek dedikált óvoda építésében vettek részt a Vodafone

munkatársai. Annyira erős érzelmi impulzusokkal járt a nap, hogy még a helyszínen

elindult a gondolkodás, hogy milyen mobiltechnológiai eszközzel lehetne elérni, hogy

ne kelljen egy gyermeket több száz kilométert utaztatni, anélkül, hogy tudnák, valóban

szükség van-e a helyszíni orvosi vizsgálatra.

A fenntarthatóság szempontjai a cég egészét áthatják: az alapterméktől kezdve

(melynek szimbóluma egy energiatakarékos mobilkészülék épp úgy lehet, mint a

Vodafone zöld bázisállomásai) a vállalat energiafogyasztásán át az újrahasznosított

berendezések, irodai papír, illetve az e-dokumentumok használatáig vagy a szelektív

hulladékgyűjtésig. Mindezeknek a vállalat minden szintjén megvannak a felelősei és így

a szemlélet áthatja a mindennapokat.

A vállalat és környezete

Nehezedő feltételek, fokozódó felelősség

A Vodafone számára a 2010/11-es üzleti év nem bizonyult könnyűnek: a piac

bővülésének tempója lelassult, a beszerzések üteme visszaesett, mind az üzleti, mind a

lakossági szféra fogyasztói jóval árérzékenyebbek lettek. A fogyasztók – a

technológiafejlődést és az éles versenyt kihasználva – a folyamatos költségcsökkentés

lehetőségeit keresik. Mindez egyértelművé tette, hogy csakis folyamatos megújulással

lehet helytállni a versenyben.

A megelőző év látványos munkahely teremtési beruházásának megismétlésére a

2010/11-es üzleti évben nem nyílt mód. A Vodafone mégis komoly eredménynek

tekinti, hogy nem volt szükség a munkatársak létszámának csökkentésére. A Vodafone

munkatársi gárdájának képességeit és odaadását dicséri, hogy a nehezebbé váló

körülmények ellenére a csapat képes volt a kiemelkedő teljesítmény elérésére.

A gazdasági helyzet okozta nehézségek ellenére a Vodafone helyt állt a versenyben, és

az üzleti részesedést tekintve különösen eredményesnek bizonyult. A mobil

adatforgalom esetében 2010 májusában intenzív növekedés kezdődött. Így az aktív adat

előfizetések tekintetében – az NMHH adatai alapján – a Vodafone lett a 2010-es év

nyertese a 49,2%-os ügyfélszám növekedéssel. Mindezt a kiemelkedő színvonalú

mobiladat hálózat, valamint az okostelefonok Magyarországon elérhető legszélesebb

kínálata is segítette. Mindebben az az elv tükröződik, hogy a Vodafone minden

felhasználó számára igyekszik a gyors, egyszerű és kényelmes mobilinternetezés

lehetőségét biztosítani.

10

A Vodafone helyzetét az sem könnyítette meg, hogy 2010 októberétől a távközlési

tevékenységet terhelő különadóval is szembe kell néznie. Bár a vállalat megértette a

kormányzat azon szándékát, hogy a költségvetés számára további forrásokat kívánt

előteremteni, mégis úgy vélte, hogy az ország versenyképességét is veszélyezteti, ha az

olyan fontos területek, mint a harmadik és negyedik generációs mobilhálózatok

fejlesztése veszélybe kerül.

A Vodafone felismerte, hogy a minőségben és feltételekben versenyképes

szolgáltatások előtt - az adott gazdasági körülmények között is - új lehetőségek nyílnak.

A vállalat a kihívásokat mérlegelve és a lehetőségeket felismerve három fő területet

azonosított, ahol versenytársait megelőzve kíván teljesíteni. A vállalati figyelem

középpontjába az innovációs és fejlesztési munka, a minőség és az

ügyfélkiszolgálás került.

A kiemelt figyelem a Vodafone esetében gazdasági értelemben is igaz. Ennek

példájaként a Vodafone a 2010/11-es üzleti év során olyan beruházásokról döntött,

melyek révén a Vodafone magyarországi összbefektetéseinek értéke eléri a 1,5 milliárd

eurót.

A kihívások ugyanakkor megerősítették a Vodafone-t abban, hogy küldetésének

bizonyos elemeit különösen kiemelten kezelje. Ennek megfelelően tekintette

elsődlegesnek a kommunikációs lehetőség biztosítását az ország és a társadalom minél

szélesebb rétege számára, és hogy speciális termékek és szolgáltatások kialakításával

tudjon egyedi igényeket kielégíteni.

A vállalat a 2010/11-es évben minden korábbit meghaladó figyelmet szentelt a felelős

működés feltételeinek és kereteinek megteremtéséért, a mindennapok felelősségének

érvényesítésért. Mindezt annak tudatában tette, hogy a társadalom, az érintetti

csoportok és a Vodafone sikerei csakis közösen valósíthatóak meg.

Érintetti csoportok

A Vodafone 2010-ben megújított Vállalati Felelősség stratégiájában meghatározott

négy fő területének egyike az érintettek erőteljesebb bevonása az őket érintő ügyekbe,

rendszeres és strukturált kétirányú kommunikáción keresztül.

Az érintettekkel való rendszeres párbeszédből indult, fejlődött ki és ennek

rendszerességére támaszkodva folytatódott több projekt. A Vodafone meggyőződése,

hogy a párbeszéd a hosszútávon fenntartható, sikeres működés alapja, hiszen a cél

olyan megoldásokat találni, amelyek mind a vállalat, mind az érintettek számára értéket

teremtenek.

11

A Vodafone 2007 tavaszán elindította az „Érintetti felmérés és párbeszéd” programot,

amelynek első lépése az érintettek feltérképezése és a működéshez köthető

legfontosabb témák azonosítása volt. A Vodafone érintettnek tekinti mindazokat, akikre

működése – közvetlen vagy közvetett módon – hatással van, illetve akik valamilyen

módon hatással vannak a vállalatra.

Az érintetti csoportok közül a civil, nonprofit szervezetek munkáját támogatja

leghangsúlyosabban a Vodafone. Ennek számos formája létezik, az anyagi támogatástól

a technológiai háttér biztosításán át pro bono tanácsadásig és szaktudás biztosításáig.

Civil szervezetek

Főállású Angyal program

A Főállású Angyal program lehetőséget teremt arra, hogy a társadalmi célok iránt

elkötelezett emberek egy éven át csak az általuk vállalt, a közjó érdekében végzett

tevékenységükre koncentrálhassanak. A Vodafone Magyarország erre az időre fizetést

biztosít az Angyaloknak.

Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat

A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat “Biztonságosabb internet!” programja az

internethasználat kockázataira hívja fel a figyelmet, valamint praktikus tanácsokkal

segíti a szülőket, tanárokat és gyerekeket. A Vodafone 5 millió forinttal támogatta a

szervezet munkáját, részt vett a karácsonyi jótékonysági esten, megjelent a

Városligetben rendezett gyermeknapon.

Humanitárius Alap

A vállalat a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet közreműködésével hozta létre a

Vodafone Humanitárius Alapot, melynek forrásait elsőként Kolontáron, a vörösiszap

által elöntött településen használták fel.

Somlai Angyalka Alapítvány

12

A Somlai Angyalka Alapítvány vakvezető kutyák kiképzésével foglalkozik,

tevékenységéhez a Vodafone 2010-ben 5 millió forinttal járult hozzá, amit egy

adományszerző munkatárs foglalkoztatására fordítottak.

Vodafone a Nők biztonságáért

A NANE (Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen) Egyesülettel összefogva a Vodafone a

mobiltechnológia segítségével biztonsági programot indított a párkapcsolati erőszak

áldozatainak támogatására.

Oktatási intézmények

Több támogatott szervezet munkája kapcsolódik az oktatáshoz és oktatási

intézményekhez.

Romaster

A program olyan, középiskolás éveik végén járó roma fiatalokat támogat, akik felsőfokú

oktatási intézményben szeretnék tanulmányaikat folytatni. A Vodafone Magyarország a

Romaster program keretében négy roma diákot segít egyetemi éveik végéig havi

tanulmányi támogatással, valamint azzal, hogy egy-egy szakmai mentort biztosít

számukra.

Junior Prima

A Junior Prima díjat a magyar oktatás és köznevelés kategóriában minden évben 10, 30

év alatti tehetség kapja meg a Vodafone támogatásával.

Munkatársak

Vodafone Önkéntes Közösség

A Vodafone munkatársai negyedévenként egy munkanapot pályázhatnak meg

önkéntes munkavégzésre, és maguk dönthetik el, milyen önkéntes tevékenységet

választanak. Az önkéntesek többek között adományokat osztottak szét a vörösiszap-

katasztrófa károsultjainak és segédkeztek az árvíz sújtotta településeken.

13

Kormányzati szervek, országos, regionális és helyi hatóságok

Vodafone a Nők biztonságáért

A program előkészítéséhez és a tesztfázis indításához a NANE Egyesület tapasztalata és

háttértudása mellett szükség volt a hivatalos szerv, a XI. kerületi Rendőrkapitányság

együttműködésére is.

Vodafone karácsonyi képeslapküldő szolgáltatás

A környezettudatosságra hívta fel a figyelmet a vállalat karácsonyi képeslapküldő

akciója. A kiültetett facsemeték gondozását a Főkert vállalta.

HELP – életmentő pont a WestEndnél

A HELP életmentő és információs pont egy olyan multimédiás eszköz, amely egy

defibrillátort tartalmaz, kivetítőjén pedig hírek és hirdetések futnak. A Vodafone

Magyarország kiemelt technológiai partnerként, a mobil adatátviteli szolgáltatással

segíti a HELP pontok magyarországi kiépítését. A program együttműködői között több

állami és egészségügyi intézmény található.

Közösség

Vodafone Felelősségvállalás a Facebookon

A közösségi oldalon létrehozott csoportnak köszönhetően a Főállású Angyal program

pályázatainak elbírálása teljesen nyilvánosan, a csoport tagjainak részvételével zajlott.

Ez a közösségi tér tette lehetővé további civilszervezetek munkájának támogatását, és

itt vált követhetővé az önkéntesek munkája is.

Vodafone Társadalmi Felelősségvállalási díja

A Vodafone Magyarország fennállásának 10. évfordulóján létrehozta a Vodafone

Társadalmi Felelősség Díjat. Az 5 millió forint támogatással járó díjjal minden évben a

társadalmi felelősségvállalásban élen járó vállalatokat, alapítványokat és civil

szervezeteket jutalmazzák.

14

Partnerségi kapcsolatok

1. Oktatás

1.1. Romaster

Mi a Romaster?

A Romaster – Esélyprogram a Jövő roma vezetőiért nevű tehetséggondozó programot a

Magyar Üzleti Vezetők Fóruma (Hungarian Business Leaders Forum, HBLF) 2007-ben

indította útjára. A Vodafone Magyarország 2010-ben csatlakozott az ügyhöz. A program

célja, hogy a roma társadalomban bővüljön a versenyképes piaci tudással rendelkező

felsőfokú végzettségűek köre, akikből a jövő roma vezetői is kikerülhetnek. Ezért a

program olyan, középiskolás éveik végén járó roma fiatalokat támogat, akik jogi,

közgazdasági, műszaki vagy egészségügyi felsőoktatásban készülnek továbbtanulni és

vállalják roma identitásukat.

A Vodafone és a Romaster

A Vodafone Magyarország a Romaster programon belül négy tehetséges roma diákot

segít, akik az egyetemi évek végéig rendszeres havi tanulmányi célú támogatást,

valamint egy-egy szakmai mentort segítségét kapják maguk mellé. A diákok a

mentoruktól folyamatosan kérhetnek tanácsot karrier-építéssel vagy bármely más

kérdéssel kapcsolatban, nyaranta pedig szakmai gyakorlaton is részt vehetnek a

Vodafone-nál.

A program 2010 tavaszán kezdődött, a mentorok ősszel ismerkedtek meg

mentoráltukkal. Azóta rendszeres a kapcsolat a mentorok és az első évfolyamos

Romasterek között. Ez utóbbiak köre várhatóan a későbbiekben bővülni fog.

15

1.2. Junior Prima

A Vodafone a Prima Primissima Alapítvánnyal közösen 2007 óta minden évben 10, az

oktatás - köznevelés iránt különösen elkötelezett 30 év alatti fiatalt díjaz, akik már ennyi

idősen kiemelkedő eredményt értek el az adott területen.

A 7000 euró odaítélésével az oktatásban és nevelésben végzett tanári munka rangjának,

erkölcsi és anyagi megbecsülésének növeléséhez szeretnének hozzájárulni.

A díjazottakat köztiszteletben álló tudósok, akadémikusok és üzletemberek választják

ki. A nyertesek névsora itt olvasható.

Arckép: Bogdán Bianka 18 éves, Kaposváron érettségizett a Táncsics Mihály

Gimnáziumban 2011-ben. A reklám és a PR érdekli, ezért a Pécsi Tudományegyetem

Közgazdaságtani Karára jelentkezett. A háromgyerekes családban ő a legidősebb

testvér, és az első, akinek egyetemi diplomája lehet. 2011 nyarán két hónapos

szakmai gyakorlatot abszolvált a Vodafone-nál, a vállalati szponzorációval

kapcsolatos projektekbe szállt be. „Péter (Lakatos Péter, mentor) rengeteget segített

abban, hogy melyik egyetemre és milyen szakra jelentkezzem. Erről többször is sokat

beszélgettünk, és nem hagyta, hogy a könnyebb utat válasszam. Ugyan elsőre nem

sikerült bejutnom, de az irány jó volt, jövőre újra nekivágok. Nagyon sok dolog volt

most az életemben, amivel meg kellett birkózni: érettségi, nyelvvizsga, de bármikor

küldhettem Péternek egy e-mail-t, hogy beszéljünk – rövid időn belül biztosan

visszahívott.”

Lakatos Péter, Stratégiai, Márka és Kommunikációs Vezérigazgató-helyetttes:

Szerencsém volt, az iskolai és a szakmai pályafutásom alatt mindig mellettem volt 2-3

tapasztaltabb ember, akikre felnézhettem, és akik mindig hajlandóak voltak

tanácsokat adni. Amikor döntési pontokhoz értem a beszélgetésekből felgyülemlő

gondolatok sokat segítettek abban, hogy a lehető legjobbat húzzam. Biankával furcsa

újraélni ugyanazokat a dilemmákat, melyek ennyi idős koromban engem is izgattak.

És nagyon örülök, hogy valamit visszaadhatok abból a sok segítségből, amit én is

kaptam.” Péter szerint attól, hogy Bianka roma, nagyobb a felelőssége, mert ha

sikeresen építi fel az életét, roma fiatalok tucatjai számára mutathat utat. És

remélhetőleg a nem-romák is nyitottabban viselkednek a roma emberekkel.

16

2. Biztonság

2.1. Biztonságosabb internet!

Mit jelent a Biztonságosabb internet?

A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat az Európai Unió által társfinanszírozott Safer

Internet („Biztonságosabb internetet!”) Program (2009−2011) magyarországi

koordinátora. A program célja, hogy felhívja a figyelmet az internethasználat

kockázataira, az internetes felületek „csapdáira”, a közösségi média előnyeire,

hátrányaira és veszélyeire. A Safer Internet praktikus tanácsokkal segíti a gyerekeket, a

szülőket és tanárokat abban, hogyan lehet biztonságosan böngészni a virtuális világban,

valamint széles összefogást szervez az ott megjelenő káros tartalmak elleni harcban. A

Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat iskolai érzékenyítő és oktatási projektje

keretében megtartott előadásokon országosan összesen 8000-nél több gyerek és 400-

nál több szülő vett részt.

A Magyar Tartalomipari Szolgáltatók Szövetségével, a Theodore Puskas Alapítvánnyal

valamint a Kék Vonal Alapítvánnyal közös konzorcium több segélyhívó központot is

működtetett, ahová szintén több ezren fordultak felvilágosításért.

Az alapítvány többek között megjelent májusban a Városligeti Gyermeknapon, ahol a

Biztonságosabb internet! sátorban a témakörbe tartozó számítógépes játékokkal,

kvízjátékokkal, vetélkedőkkel, hasznos tanácsokkal várták az érdeklődő fiatalokat. A

Vodafone decemberben jelen volt a Gyermekmentő Szolgálat által szervezett

nagyszabású karácsonyi jótékonysági esten is.

2010 őszén a Vodafone Magyarország támogatásával a Nemzetközi Gyermekmentő

Szolgálat által patronált Magyar Lovasterápia Szövetség rendezvényén 100 olyan

fogyatékos gyermek vett részt, akik a hatékony lovas foglalkozások és terápiás

kezelések segítségével könnyebben élik mindennapjaikat.

2.2. Humanitárius Alap

A Vodafone Humanitárius Alapot hozott létre a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet

közreműködésével. Az alap forrásait elsőként Kolontáron, a vörösiszap által elöntött

településen használták fel.

Mi a Humanitárius Alap?

A Vodafone 10 millió forintos hozzájárulásával indított Humanitárius Alap célja, hogy

katasztrófahelyzetekben azonnali segélyt nyújtson a rászorulóknak és támogassa a

helyreállítási munkálatokat. A segélyszervezet a kapott összeghez gyorsan, rövid

egyeztetés után hozzáfér, vagyis egy katasztrófa esetén semmilyen elnyúló hosszú jogi

17

procedúra sem késlelteti vagy akadályozza az összeg felhasználását. Eddig az összeg

felét, 5 millió forintot használt fel a segélyszervezet.

Az Ökumenikus Segélyszervezet már a vörösiszap-katasztrófa utáni napokban irodát

nyitott Kolontáron, amely lehetővé tette, hogy közvetlen kapcsolatot alakítson ki a helyi

önkormányzattal és lakossággal. A rászoruló kolontári családoknak szánt tartós

élelmiszerekből, tisztító- és mosószerekből álló adományt a helyszínen a Vodafone

önkéntesei és az Ökumenikus Segélyszervezet munkatársai osztották szét. Öt hónapon

keresztül havonta egy-egy 20 kg-os segélycsomagot kapott 35 kolontári család, akiknek

lakóterét közvetlenül érintette a vörösiszap. Az önkéntesek csapatához a kollégákon

kívül csatlakoztak a Facebook csoport tagjai is.

Az anyagi segítségen túl önkéntesek munkájával is segített a Vodafone. A vállalat

munkatársait munkaidő-kedvezmény lehetőségével szeretné ösztönözni a társadalmi

célok érdekében elvégzett önkéntes munkára. Nemcsak Kolontáron, hanem az árvíz

sújtotta településeken is közreműködtek önkéntes csapatok a védekezésben és a

segélycsomagok szétosztásában.

2.3. HELP – életmentő pont a WestEndnél

A HELP életmentő és információs pont, egy olyan multimédiás eszköz, amely egy

defibrillátort tartalmaz, kivetítőjén pedig hírek és hirdetések futnak. A Vodafone

Magyarország kiemelt technológiai partnerként, a mobil adatátviteli szolgáltatással

segíti a HELP pontok magyarországi kiépítését.

A szív- és érrendszeri megbetegedés, ezen belül is a hirtelen szívhalál a vezető halálok

Magyarországon. Erre hívja fel a figyelmet a HELP program, amely egyesíti a sürgősségi

életmentés, az információszolgáltatás és az újraélesztés oktatásának modern

követelményeit, tudásanyagát és eszközeit. Közterületen először a WestEnd Ferdinánd

téri bejáratánál helyezték el a digitális terminált, amely információt szolgáltat és életet

ment. A kültéri HELP pont valójában egy új digitális médium: beépített defibrillátora és

az automatikus riasztási rendszer az életmentést szolgálja, technológiai vívmányai (3G,

adatfeltöltés, távvezérlésű tartalomkezelés, hűtő-fűtő rendszer, vandál-biztos kiképzés)

pedig városismertetők, hírek, kereskedelmi üzenetek, hirdetések, bűnmegelőzési

információk közzétételét teszik lehetővé.

A Vodafone Magyarország felismerte, hogy a HELP által létrehozott kezdeményezés

különösen fontos társadalmi ügyet képvisel, ezért kiemelt technológiai partnerként,

mobil adatátviteli szolgáltatással segíti a fővárosi és később az országos hálózat

létrejöttét.

18

2.4. Somlai Angyalka Alapítvány

A Vodafone Magyarország Alapítvány évek óta segíti a vakvezető kutyák kiképzésével

foglalkozó Somlai Angyalka Alapítvány munkáját. 2010-ben 5 millió forinttal járult hozzá

a szervezet tevékenységéhez, amit egy adományszerző munkatárs foglalkoztatására

fordítottak.

A Somlai Angyalka Alapítvány vakvezető kutyák képzésére jött létre. Vasteleky-Einbeck

Péter, az alapítvány kuratóriumának elnöke úgy fogalmazott: „A vakvezető kutya az

egyetlen olyan állat, amelyre döntést bízhat a gazdája. Az egyetlen olyan élő

rehabilitációs „eszköz”, amelynek segítségével partnere munkába járhat, oktatási

intézménybe juthat el, napjai biztonságban telhetnek.” Egy vakvezető kutya kiképzése

minimum 2 évet vesz igénybe és mintegy 2 millió forintba kerül. A magas költségek

miatt ez a segítség keveseknek adatik meg, több száz látássérültnek kell várnia.

Magyarországon 100-120 speciálisan kiképzett kutya „dolgozik”.

Erre a tényre a Vodafone egy látványos eseménnyel hívta fel a figyelmet: az általa

támogatott olimpiai bajnok vízilabdacsapat tagjai mutatták be a vakvezető kutyák

kiképzésével foglalkozó alapítvány fontosságát. Varga Dénes, Varga Dániel, Madaras

Norbert és Gergely István bekötött szemmel, vakvezető kutyákra hagyatkozva próbáltak

leküzdeni a látássérültek számára mindennapos utcai akadályokat. A vízilabdások

örökbe is fogadtak egy kiskutyát, aki a válogatott ajándékaként kap kétéves kiképzést.

Dr. Kemény Dénes szövetségi kapitány és Gothárdi Ibolya, a Vodafone HR vezérigazgató-

helyettese egy frissen kiképzett kutyát adtak át látássérült tulajdonosának.

A Vodafone Magyarország 6 év alatt közel 30 millió forinttal járult hozzá a vakvezető

kutyák kiképzéséhez. A legutóbbi 5 millió forintos támogatás célja kifejezetten az volt,

hogy az alapítvány számára lehetővé tegye egy adományszerző alkalmazását.

2.5. Vodafone a Nők biztonságáért (A program előkészítés alatt áll)

A Vodafone Magyarország, a NANE (Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen) Egyesülettel

összefogva a mobiltechnológia segítségével indított biztonsági programot a

párkapcsolati erőszak áldozatainak támogatására, melynek előkészítése 2010-ben és

2011 első felében zajlott.

A statisztikai adatok szerint Magyarországon hetente egy nő halálát okozza a

párkapcsolaton belüli erőszak. A Nők biztonságáért program egy mobiltechnológiát

alkalmazó segélyhívó bevezetésén alapul. Az apró, gyufásdoboz nagyságú készülék

vészhelyzet esetén gombnyomásra elküldi a veszélyben lévő személyes adatait, illetve

tartózkodási helyét egy központba. A jelzés a hatóság azonnali beavatkozását teszi

lehetővé.

A program a NANE Egyesület és a XI. kerületi Rendőrkapitányság együttműködésében

valósul meg. Rajtuk kívül a magánszektor két képviselője is részt vesz a programban: a

19

Top Cop Security Kft. több éves távfelügyeleti tapasztalatira alapozva a diszpécser

szolgálatot működteti, az iData Műszaki Informatikai Mérnöki Iroda Kft. pedig a

nyomkövetési rendszer kidolgozásáért felelős. A programot a Vodafone kezdeményezte

és a vállalat biztosítja hozzá a technikai és anyagi támogatást. A program a 2010/11

üzleti évet követően indul egy pilot-projekttel: a kísérleti szakaszban 30 veszélyeztetett

nő kap majd GSM hálózaton működő mobil vészjelző készüléket.

A Vodafone reméli, hogy a Nők biztonságért program nemcsak veszély esetén jelent

nagy segítséget, hanem visszatartó erőként is működhet.

3. Közösség

3.1. Főállású Angyal program

A Főállású Angyal program lehetőséget teremt arra, hogy a társadalmi célok iránt

elkötelezett emberek egy éven át csak az általuk vállalt, a közjó érdekében végzett

tevékenységükre koncentrálhassanak. A Vodafone Magyarország erre az időre fizetést

biztosít az Angyaloknak, akik egy nonprofit szervezettel közösen pályáznak – egy

olyannal, ahol korábban nem voltak állásban, de a szervezet céljai megegyeznek a

jelentkező célkitűzéseivel. A Vodafone Magyarország az Angyalokat kizárólag pályázati

úton választja ki.

Így kezdődött

A Főállású Angyal programot a Vodafone Új-Zéland hirdette meg először, később

Ausztrália, Hollandia és Írország is bevezette. A Vodafone Magyarország 2008-ban

csatlakozott. A program ekkor még a Vodafone Magyarország „Többet érsz”-kampánya

keretében futott. A cég az első évben négy, a másodikban pedig hét Angyalt támogatott.

A Főállású Angyal program esetében nem hagyományos pénzbeli támogatásról van szó:

a Vodafone tapasztalt szakembereket bocsát a civil szervezetek rendelkezésére, akiknek

segítségével a szervezetek hosszú távon alkalmazható stratégiákat sajátíthatnak el,

például hogy optimalizálni tudják a költségeket, több donort tudjanak szerezni,

tervezhetőbbé váljon az adományokból befolyt összeg.

Munkája megkezdése előtt minden Főállású Angyal egy média- és kommunikációs

tréningen vesz részt, hogy felkészüljön a közszereplésre. Az egy év során a Vodafone

folyamatos konzultációs lehetőséget biztosít, specialisták és tanácsadók állnak a

Főállású Angyalok rendelkezésére. A program ideje alatt negyedéves beszámolók

rögzítik a történéseket, a problémákra pedig a Vodafone szakemberei pro bono

tanácsadással segítenek megoldást találni.

20

2010-ben a program lebonyolítása és kommunikációja is nagy változáson ment

keresztül: a pályázatra jelentkezés és a többlépcsős kiválasztási folyamat is teljes

egészében a nyilvánosság előtt, a Facebookon zajlott.

Jelentkezni úgy lehetett, hogy a pályázónak először csatlakoznia kellett a Vodafone

Felelősségvállalás oldal rajongói táborához, majd ezen a Facebook oldalon kellett - egy

erre a célra elkészített honlap, blog vagy videó formájában - közzétennie pályázati

anyagát. Ezt követően a közösség tagjai „lájkolták” a hozzászólást, azaz megnyomták a

nekik tetsző pályázat esetében a tetszik gombot – remélhetőleg minél többen.

Pályázat

A pályázatra 151 pályamunka érkezett. A pályázatok közül 10 kerülhetett az

elődöntőbe, amelyből hármat a rajongók szavazatai – azaz a „lájkok” mennyisége –,

hetet pedig a zsűri döntése alapján választottak ki. A három győztest, akik 2010/2011-

ben Főállású Angyalként állhattak munkába, további két lépcsőben választotta ki a

szakmai zsűri. További újdonság volt, hogy ezúttal a Vodafone Magyarország dolgozói is

pályázhattak egy külön eljárásban, így egy kollégának megadatott a lehetőség, hogy

negyedikként ő is kipróbálhassa magát Főállású Angyalként.

Az újszerű pályázati eljárást, ami legjobb gyakorlatként akár világszerte is elterjedhet a

vállalaton belül, közel 14000 rajongó követte figyelemmel a Facebookon. „Nagyon

professzionális és látványos volt a kiválasztási eljárás. Ami pedig a végeredményt illeti: a

szakmai zsűrinek volt bátorsága igazán trendi projekteket támogatni.” – mondta Rosta

Gábor, 2010/2011 egyik Főállású Angyala.

A program kommunikációja 2010-ben végleg elszakadt a „Többet érsz”-kampánytól,

amely ezzel a címmel megszűnt.

Visszajelzések

A Főállású Angyal projekt célja a fenntarthatóság, vagyis hogy az év során olyan tudásra,

tapasztalatra tehessen szert egy-egy szervezet, amelyet a program után is hasznosítani

tud. 2008 óta tizennyolcan tevékenykedtek Főállású Angyalként, közülük többen az egy

év letelte után is maradtak, dolgoztak, dolgoznak a szervezetnél. A programban eddig

18 szervezet vett részt, akik közül a visszajelzések alapján több az egy év alatt

megszerzett tapasztalatokat, szaktudást előnyére tudta fordítani, előmozdítva ezzel a

szervezet fejlődését.

A Facebook nyilvánosságot biztosított a programnak – a pályáztatási rendszerben a

közösségi portálon alakított csoport tagjai is szerepet tudtak vállalni az értékelésben,

lehetőséget teremtett a párbeszédre az érintetti csoportokkal, ugyanakkor

becsatornázta más területek szakértőit is. Ezen a költséghatékony, nagy tömegek

21

számára könnyen hozzáférhető csatornán a vállalat találkozhatott negatív kritikával is, ki

volt téve a követők véleményének, amelyekre igyekezett 24 órán belül elfogadó,

magyarázó stílusban válaszolni. Az elmúlt egy év tapasztalata szerint a Facebook

csoport rajongó tagjai maguk reagáltak az esetleges igazságtalan vádakra.

2011 márciusában a Vodafone egy 300 főre kiterjedő kutatást végzett: a számítógép

irányította telefonos felmérés (Computer Aided Telephone Interviews) során a 18−55 év

közötti válaszadókat kérdezték arról, hallottak-e a Főállású Angyal programról. A

válaszadók egy része (24%) hallott már az önkéntességről, de mindössze 4% ismerte a

Vodafone Alapítványt. Az érdeklődés és a szimpátia azonban nőtt, amint többet

megtudtak a programról, válaszaik szerint 76% biztosan meg is pályázná. A Főállású

Angyal program azoknak tetszett leginkább, akik maguk is végeztek már korábban

önkéntes munkát vagy éppen munkanélküliek, az érdeklődők 74%-a kért folyamatos

tájékoztatást a programról, többségük sms-ben (52%), 19% pedig a Facebook-on követi

a Főállású Angyalok munkáját.

Esettanulmányok / Portrék

MATOLCSI ZSUZSA

Iskolai Közösségi Szolgálat

Probléma: Noha számos terület akad, ahol nemcsak krízis

helyzetekben lenne szükség segítő kezekre, Magyarországon

mégsem elég elterjedt az önkéntesség. Nyugat-Európában már

az elvárás, hogy az önéletrajzban benne legyen, milyen

társadalmi célú munkákat végzett eddig a pályázó, nálunk talán

lassan elkezdenek a témával ismerkedni a középiskolás diákok.

Matolcsi Zsuzsa középiskolai tanár, a Főállású Angyal programba

az iskolai közösségi szolgálat népszerűsítésével nevezett.

Önkéntes közösségi kezdeményezéseket mentorál, tanárokat

képez, az érintetteknek hírleveleket szerkeszt. Szeretné, ha

egyre több középiskolás próbálná ki, miért jó másokért tenni, mire jó a közösségi

szolgálat. A projektben a Demokratikus Ifjúsági Alapítvánnyal dolgozik együtt.

„Jó lenne, ha a gyerekek legalább egyszer megéreznék, amikor az önkéntes munkára

dobban a szív.”

Video interjú Matolcsi Zsuzsával

Megkérdeztük.....

22

Hogyan jött az életedbe az önkéntesség?

5 évig tanítottam matematika-angol szakos tanárként egy alapítványi

gimnáziumban. Ott kezdtem el lelkesedésből önkéntes tevékenységet

szervezni, de módszertanilag ez még nem volt igazán megalapozva. Viszont a

munka során kapcsolatba kerültem a Demokratikus Ifjúsági Alapítvánnyal

(DIA), és egy idő után azon törtem a fejemet, hogyan kerülhetne be szélesebb

körben a közösségi szolgálat a középiskolák pedagógiai programjába, és

miképp lehetne ez a tevékenység fenntartható. Ekkor jött a képbe a

Vodafone, amely megadta a lehetőséget, hogy egy évig csak ezzel

foglalkozzam.

Mit takar az iskolai közösségi szolgálat?

Ez szinte bármi lehet, ami egy iskolai közösséget megmozgat, önkéntes

alapon szerveződik, és valamilyen jó ügyet segít. Van olyan iskola, amely

önkéntes napot szervez, máshol egy évfolyam számára van előírva kötelező

szolgálati munka, másutt pedig önkéntes osztályok működnek, félévenként

váltva egymást. A tevékenységek is sokfélék: gyakori, hogy állatmenhelyre

mennek kutyát sétáltatni, idősek otthonába ott lakókkal beszélgetni, udvart

rendbe tenni. Szalay Kriszta színésznő ötlete volt a Kapcsolda, amikor

egészséges gyerekek viselik gondját egy-egy sérült gyereknek egy napig. De

különböző kreatív munkák is előfordulnak: egy gimnáziumban például

ülőbútorokat készítettek újrahasznosított anyagokból. A lényeg, hogy

közösen kitalált feladat legyen, amihez mindenkinek kedve van, és a diákokat,

valamint a fogadó intézményeket is felkészítsék. Ne forduljon elő, hogy egy

gyerek állatmenhelyre menne, de egy haldokló mellett találja magát egy

idősek otthonában. Mert így a dolog visszájára fordul, és az önkéntes

tevékenység rossz élményként marad meg.

Mi a napi munkád?

A DIA-n belül az Iskolai Közösségi Programot (IKSZ) vezetem. Bár sokan azzal

keresnek meg, hogy vinnék a gyerekeket önkénteskedni, adjak címeket, de

valójában ezt mindig az érintetteknek kell megoldaniuk. Én abban tudok

segíteni, hogy hogyan kell a tevékenységet megszervezni, hogy az minden

szereplő számára sikeres legyen. Megyek előkészítő órát tartani, segítem a

fogadószervezettel való tárgyalást és résztvevők felkészítését, és

módszertant kínálok arra is, hogyan kell az eseményt értékelni, és milyen

visszajelzéseket kell adni. Budapesti középiskolákat mentorálok, de a

hírlevéllel a DIA regionális segítőin keresztül több, mint 30000 diákot elérek.

Mit szólsz az illetékes minisztérium javaslatához az önkéntesség kötelezővé

tételéről?

23

A DIA üdvözölte a kezdeményezést, de számos szakmai kérdés tisztázását is

javasolta. Jó, hogy már nem kötelező önkéntességnek hívják, hanem

közösségi szolgálatnak, jó, hogy a tervezett kötelező óraszámot levitték

hatvanról ötvenre, és hogy van benne 5 előkészítő és 5 feldolgozó óra.

Jelenleg az iskolák hatodában, mintegy kétszázban van valamilyen közösségi

önkéntes tevékenység, de talán egyikben sincs olyan, hogy az érettségi

feltétele lenne ötven óra kötelező szolgálat. Szerintem fokozatosan kellene a

közösségi szolgálatot bevezetni: először minden iskolában lehetne egy

önkéntes csoport, amely elkezdené. Idő kell ahhoz is, hogy kialakuljanak az

intézményekkel a kapcsolatok, és mindenki beletanuljon a szerepébe. Ezen

kívül fizetni kellene iskolánként egy félállású szakembert, aki ezt helyben

koordinálja. Ez most még csak egy törvénytervezet, meglátjuk, hogy a

Parlament elfogadja-e és ha igen, lesz-e az egészre forrás. Nem gondolom

azt, hogy ettől egyszerre majd mindenki önkéntes közösségi tevékenységet

vállal, de jó lenne, ha a gyerekek legalább egyszer megéreznék, amikor erre

dobban a szív.

Mik a terveid?

Szeretnék doktorálni, majd egyetemen tanítani: azt kutatnám, hogy az iskolai

közösségi szolgálatnak, mint pedagógiai eszköznek milyen mérhető

eredményei vannak. Jót tenne az ügynek, ha valaki ezt tudományos alapon

megvizsgálná. Ezen kívül még az idén jó lenne akkreditáltatni az iskolai

közösségi szolgálatot segítő pedagógusok képzési programját, ami a DIA

szellemi terméke.

JAKAB ÁRON

Fruit of Care

Probléma: Magyarországon ma a fogyatékosok jóval kisebb

arányban találnak maguknak munkát, mint nyugat-európai

társaik. Kevés a lehetőség, és sok esetben a társadalom sem

elég nyitott a munkába állásukhoz.

Jakab Áron, designer, társadalmi vállalkozó, a Fruit of Care

kitalálója. A Fruit of Care – egy társadalmi vállalkozás neve és

egyúttal a vállalkozás által forgalmazott termékek márkaneve.

A cég minőségi ajándéktermékeket fejleszt, gyártat és

forgalmaz, melyeket designerek terveznek és fogyatékosok

állítanak elő. Jakab Áron az egyik bedolgozó műhely, az

autistákat foglalkoztató, tatai Esőemberekért Egyesület támogatásával pályázott a

Főállású Angyal címre.

24

“A társadalmi célok úgy valósulnak meg, ha minél több fruit of care terméket adunk el”.

Video interjú Jakab Áronnal

Megkérdeztük.....

Honnan jött az ötlet, hogy fogyatékosokkal dolgozz együtt?

Eredetileg designer vagyok. 2000-ben nyertem egy ösztöndíjat azzal a feladattal,

hogy egy fogyatékosokat foglalkoztató kézműves műhelynek végezzem el a

termék fejlesztését. A projekt végeztével ottmaradtam a szervezetnél. Hamar

kiderült: attól, hogy jók a termékek, mert iparművész tervezi, még nem biztos,

hogy sikeresen tudjuk a piacon értékesíteni. Ki kellett azt is találni, hogy hogyan

működhet ez az egész üzletileg. Sokat segített a NEST, egy amerikai-chilei hátterű

fejlesztő szervezet, amely társadalmi vállalkozásokat szervez Latin- és Közép-

Amerikában. Ők vezettek rá, hogy hogyan lehet a társadalmi célokat az üzletiekkel

összeegyeztetni. Ennek megfelelően készült el az üzleti terv, amit komoly

piackutatás előzött meg. Rájöttem: ahhoz, hogy legyen elég pénz

termékfejlesztésre, marketingre, értékesítésre, nagyobb árualapra van szükség,

amihez több műhelyt kell bevonni a gyártásba - hiszen a tevékenységnek meg

kell termelnie akkora árbevételt, hogy végül minden szereplőnek megérje. Erre a

felismerésre épül a Fruit of Care koncepciója is: a stratégiai tervezést, a

marketinget és a kereskedelmet egy nonprofit vállalkozás végzi (ez maga a Fruit

of Care Nonprofit Kft), melyhez láncszerűen csatlakoznak a gyártással megbízott

egyes védett műhelyek.

Hogyan jött a képbe a tatai Esőemberekért Egyesület?

A Vodafone-pályázat feltétele volt, hogy a pályázó ne álljon az adott szervezet

alkalmazásában. Az a műhely, ahol korábban voltam, amúgy is más stratégia

mentén képzelte a jövőt, így ez a váltás kapóra jött. Egyébként az Esőemberekért

Egyesület a Fruit of Care-ben egyrészt mint az egyik legfontosabb beszállító is

részt vesz, illetve a cég egyik tulajdonosa is.

Mit tűztél ki és mit sikerült elérni erre az évre?

A Fruit of Care pénzügyi és társadalmi céljai azzal valósulnak meg, ha minél több

Fruit of Care terméket adunk el. Főként karácsonyi szezonális termékeket

kínálunk, az első pénzügyi évben 7, a másodikban pedig 20 millió forint fölötti

árbevételt értünk el, tehát üzletileg is elkezdett a dolog működni. Szerettük volna

növelni a márkaismertséget is. Szerencsére nagyon sok sajtómegjelenés volt, így

ebben is előreléptünk. Újabb műhelyekkel tárgyalunk, a termékskála szélesítésére

25

21 designerrel dolgoztunk együtt, a Vodafone-nal pedig közösen tervezünk egy

design-pályázatot a jövőben.

Mivel láthatólag működó koncepcióról van szó, a civileknek mennyire jön be a

Fruit of Care mintaként?

Magyarországon a tapasztalatom szerint nagyon nehéz a társadalmi vállalkozás

koncepciót civilek között megszerettetni. Ennek szerintem két oka van: az állam

egyrészt túlzottan benne van a finanszírozásban, és a pénzéért mást kíván meg,

mint a piac. Az állam azért fizet, mert fogyatékosokat foglalkoztatsz, de nem kéri

számon tőled, hogy mekkora az árbevételed. Sőt, vannak olyan esetek, amikor

csökken a támogatás, ha nő az árbevétel. A másik ok inkább kulturális: a

posztkommunista országokban húsz évvel a rendszerváltás után is van egyfajta

vállalkozóellenes hangulat. Az a civilek számára rendben való, hogy az állam

mások által megtermelt profit adójából támogassa a tevékenységét, de amikor

nekik kéne üzletileg valamit felépíteniük, az kellemetlen. Vagy legalábbis a

sokféle szempont közül - például, hogy fogyatékosokat foglalkoztasson, értelmes

munkalehetőséget kínáljon, élessze fel a régi magyar mesterségeket - általában a

pénzügyi fenntarthatóság szenved csorbát.

Milyennek képzeled a vállalkozásod 3 év múlva?

A Fruit of Care addigra 60-70 millió forint árbevételű, stabil vállalkozás akar lenni,

melynek holdudvarában – éppen az árbevétel növekedése miatt – egyre több

fogyatékos van. A kérdés, hogy tudunk-e ennél is nagyobb forgalomnövekedést

elérni, valamint hogy csak értelmi fogyatékosokkal és autistákkal dolgozzunk-e

együtt, vagy vonjunk-e be másokat is. Egy társadalmi vállalkozás esetében a

legfontosabb a hitelesség: az ajándékpiacon is feltehetőleg a társadalmi

küldetésünk miatt döntenek mellettünk, nem pedig feltétlenül a termékek

minősége vagy a marketing miatt.

Hogyan látod a Vodafone-pályázat szerepét ebben a folyamatban?

Egyrészt láthatóságot, nagyobb ismertséget köszönhetek neki. Az sem volt

mellékes, hogy egy fizetésnyi költséggel kevesebbet kellett kitermelnie a cégnek.

De nekem személyesen és a Fruit of Care-nek is mindenek előtt önbizalmat és

lendületet adott a Főállású Angyal program: azt az érzést, hogy érdemes csinálni.

Egyébként társadalmi vállalkozóként abból is rengeteget lehetett tanulni, hogy

egy nagyvállalat hogyan és milyen szervezeti szinten foglalkozik egy ilyen

kezdeményezéssel, mint a mienk.

26

ROSTA GÁBOR

Közösségi kertek

Probléma: Zsúfolt a város, az emberek elszigetelődtek

egymástól, rendszeres együttműködésről szó sincs. Alig van

olyan közcél, melynek érdekében sokakat lehetne egyszerre

mozgósítani, vagy amelyben emberek önkéntes hozzájárulása

révén látványos eredmények várhatóak.

Rosta Gábor közösségi kertépítő, főiskolai tanár,

kommunikációs szakember. Közösségi kertek létrehozásával

foglalkozik. Városi tanya címmel könyvet írt az “urban farming-

ról”. A fővárosból szerinte két dolog hiányzik: a zöldterület és a

közösségi együttlét. Az általa javasolt városi kertek mindkét

problémán segítenének. Blogja a varositanya.blogspot.com

„Tíz százalék mezőgazdaság és kilencven százalék közösségépítés.”

Video interjú Rosta Gáborral

Megkérdeztük.....

Mi a közösségi kert lényege?

A világban nagyon sokféle helyszínen, céllal és módon működnek ilyenek.

A lényege, hogy egy kihasználatlan, általában köztulajdonban lévő városi

telken emberek saját örömükre és felhasználásra zöldségeket,

gyümölcsöket vagy virágokat termesztenek. A kert közös kezelésben van,

mert még akkor is vannak közös feladatok, ha külön parcellákban művelik

meg a földet. Tehát ahhoz, hogy az egész működjön, együttműködésre

van szükség. Mivel a termés általában a saját igények egy részét elégíti

csak ki, azt szokták mondani, hogy a közösségi kert 10 százalékban

mezőgazdaság és 90 százalékban közösségépítés. Nyugat-Európában és a

tengerentúlon nagy hagyományai vannak a közösségi kerteknek,

Magyarországon idáig nem volt benne a közgondolkodásban.

Hogyan reagáltak a programra a budapesti önkormányzatok?

Fontosnak tartottam, hogy legális, széles körben támogatott, jól működő

kertek alapjait teremtsem meg. Örömteli, hogy minden önkormányzatnál

a legmagasabb szinten foglalkoznak az üggyel, és látják, hogy

gyakorlatilag nincs olyan szereplő, aki számára a közösségi kert ne

27

jelentene előnyöket. A kialakítása jóval olcsóbb, mint egy közparké, a

fenntartása pedig az önkormányzat számára nem kerül semmibe.

Ellenben nemzetközi tapasztalatok igazolják, hogy a közösségi kertek

környékén felmennek az ingatlanárak és csökken a bűnözés. A forintban

nem mérhető pozitívumok közül mégis azt emelném ki, hogy olyan új

közösségi tér jön létre, ami alkalmas különböző korú, helyzetű emberek

párbeszédének és együttműködésének a megteremtésére. A Vodafone

név jól csengett, amikor „főállású angyalként” bemutatkozva azt akartam,

hogy cégek és önkormányzatok felelős vezetői meghallgassanak.

Hogyan lehet meggyőzni az embereket, hogy álljanak neki kertészkedni?

A közösségi kertek önkéntes alapon működnek. A motiváció a

legkülönfélébb lehet. Egyrészt teljesen más az íze annak, amit az ember

maga megtermel. Van, akinek elege van a konzumkultúrából, helyi

élelmiszert fogyasztana vagy egyszerűen a tévézés helyett mást csinálna

a szabadidejében. De olyan levelet is kaptam, amelyben egy nyugdíjas azt

írta, hogy nagyon várja a kert megnyitását, mert nem futja a pénzéből

mindarra, amit itt megtermelne.

Milyen szabályok szerint működnének a kertek?

Vannak jó gyakorlatok, de a szabályokat végső soron a tagok írják.

Érdemes az elején elfogadtatni, hogy a közösségi kertben termelt áru nem

piacra való, és biokertészet folyik. Vagy hogyan válasszanak vezetőt a

feladatok koordinálására, és miképp szankcionálnak, ha valaki nem teljesíti

a vállalt feladatait. Lényeges, hogy parcellákat alakítanánk ki, amin

mindenki azt termel, amit szeretne – így a végén nincs vita, hogy ki

mennyi munkát tett bele és hogyan osszák el a megtermelt javakat.

Milyen eredményekkel számolsz a program végére?

Az önkormányzati választások miatt 2010 kurta évre sikeredett. Már 2011

tavaszán jártunk, mire a kapcsolatfelvétel mindenhol megtörtént. Most

van 6-8 olyan önkormányzat, amely hajlandó a projektet - legkésőbb a

2012-es - költségvetési tervezésébe belevenni. A VI és a XIX. kerületben

viszont már idén nyáron nyílhatnak közösségi kertek. A Westend 2 helyén

a Ferdinánd-hídnál a beruházó Trigránitnak köszönhetően Közép-Európa

legnagyobb közösségi kertje jöhet létre 5500 négyzetméteren. Azt várom,

hogy ha az elsők elindulnak, akkora sajtójuk lesz, hogy máshol is kedvet

kapnak az önkormányzatok, és egyre-másra nyílnak újabb városi kertek.

28

SÁGI ANDREA

Fogyatékosok integrációja

Probléma: A közintézmények akadálymentesítését

Magyarországon legkésőbb 2017-ig el kell végezni: ezalatt

nemcsak azt kell érteni, hogy például a kerekesszékesek be

tudjanak jutni az épületekbe, hanem azt is, hogy a siketek

kiszolgálására is legyen jelnyelvi tolmács.

Sági Andrea öt éven keresztül volt a Vodafone Magyarország Zrt.

munkatársa. Már 2009-ben is szívesen pályázott volna, és

amikor egy évvel később lehetővé vált, hogy egy Vodafone-os is

csatlakozzon az Angyalokhoz, nem habozott. Andreát leginkább

az foglalkoztatja, hogy milyen iskolai programokkal lehetne a fogyatékkal élőket

leghatékonyabban integrálni a normál rendszerű iskolákba, és hogyan lehet

megszervezni az ehhez szükséges segítséget. Angyalként a Fogyatékos Személyek

Esélyegyenlőségéért Közalapítvány munkájában vett részt.

„Aki Angyal akar lenni, annak érdemes magát kipróbálnia előtte annál a szervezetnél,

amellyel pályázik.”

Video interjú Sági Andreával

Megkérdeztük.....

Miért jelentkeztél Vodafone-osként a Főállású Angyal-pályázatra?

2010-ben fordult elő először, hogy a cég munkatársai is részt vehettek a

pályázaton. Én már régóta ki akartam magam próbálni a civil szférában. A

Vodafone-nál egy nagy szervezetben voltam egy kis kapocs. Itt viszont saját

magam indíthatok el és kísérhetek végig pozitív folyamatokat, amivel segítek

embereken, hogy nekik jobb legyen.

Miért pont fogyatékosügy?

Nagy szerelmem a jelnyelv, eredetileg siketek iskolai integrációját szerettem

volna angyalként támogatni. Jelenleg a tanítóképzőre járok, a pedagógiai

munka közel áll hozzám. A siketek általános iskoláját működtető

alapítványnál, amit gesztorszervezetnek magamnak kinéztem, azonban nem

tudtak teljes munkaidős státuszt biztosítani, ezért a Fogyatékos Személyek

Esélyegyenlőségéért Közalapítványnál helyezkedtem el a kommunikációs

29

osztályon. A szervezet eddig főként forrásközvetítéssel és

érdekérvényesítéssel foglalkozott. A közalapítványi forma megszűnésével

idén nonprofit vállalkozássá alakul át, és ezzel a szervezeti működése és a

profilja is megváltozik: nemcsak pályázatokat ír majd ki, hanem több saját,

egyedi projektet is indíthat, valamint nem állami forrásokat is bevonhat a saját

finanszírozásába.

Mi volt a feladatod?

Alapvetően a belső és külső kommunikációt kellett helyretennem. Amikor

idejöttem, azzal szembesültem, hogy nem tudnak az alapítványról, nem

tudják, mivel foglalkozik. Nagyon sok szülő, illetve szervezet keresett fel

minket, hogy közvetlen anyagi támogatást kérjenek tőlünk – pedig a

tevékenységünk nem erről szólt.

És mit tudtál előbbre mozdítani?

A honlapunk januárra megújult, van most már rendszeres belső hírlevél,

valamint egy másik hírlevél a külső szakértőknek. A Facebookon való

megjelenést is én erőltettem, az Angyal projektnek köszönhetően is javult az

ismertségünk. Noha van egy 2012-ig szóló kommunikációs stratégia, a

szervezeti átalakulással a kommunikációnak is változnia kell – úgyhogy

akadna még tennivaló bőven. A kommunikáción kívül egy középiskolai

mentorprogram koordinálását segítettem még, amely siket gyerekek iskolai

integrációját hivatott szolgálni odatelepített fejlesztő szakember

támogatásával. Erre a célra pályázati úton nyertünk pénzt, egyelőre pilot

jelleggel működik: a mentor feladata, hogy a tanárokat és nemfogyatékos

diákokat összehozza a tanulni vágyó siketekkel, a fogyatékos fiataloknak és

szüleiknek pedig segítsen reális célokat megfogalmazni, amiket a gyerek

sikerrel végig tud vinni. Kíváncsian várjuk, a projekt mennyire lesz hatékony.

Maradnál tovább is?

Ha a státuszra tudunk forrást találni, akkor örömmel, de abban az esetben

sem esem kétségbe, ha mondjuk vissza kell mennem a Vodafone-hoz. Én már

a pályázati beszélgetésen mondtam, bárhogy is lesz, jól járok.

Ha a nonprofit szférában folytatod, hol látod a helyedet pár év múlva?

A mostani feladathoz nem ártana valamilyen gyógypedagógiai szakképesítés.

De a szervezeten belül más területen is el tudnám magam képzelni: ilyen a

leszakadó fiatalokat támogató Dobbantó-program vagy a közintézmények

nyelvi akadálymentesítése, azaz a jelnyelvi szolgáltatások

hozzáférhetőségének támogatása.

Mit tanácsolnál azoknak, akik utánad lesznek Angyalok?

30

Nagyon gondolják át, hogy mit szeretnének csinálni. Sok lehetőség van arra,

hogy önkéntesként kipróbálják előtte magukat valahol. Esetleges csalódást

spórolnak meg, ha olyan szervezettel pályáznak, amellyel már dolgoztak

együtt.

Hogyan lehetne javítani a programon?

Az, hogy a Vodafone állta egyéves fizetésemet, óriási segítség. De a hatást

meg lehetne sokszorozni, ha az ügy, illetve a szervezet is anyagi támogatást

kapna – akár az angyalok fizetésének rovására is.

3.2. Vodafone Önkéntes Közösség

A Vodafone munkatársai negyedévenként egy munkanapot pályázhatnak meg

önkéntes munkavégzésre és maguk dönthetik el, milyen önkéntes tevékenységet

választanak. Ebben az Önkéntes Központ Alapítvány is segítséget nyújt nekik.

A Vodafone munkatársainak nem kell szabadnapot kivenniük, ha önkéntesként

szeretnének részt vállalni egy katasztrófahelyzet mentési, helyreállítási munkálataiban,

évente ugyanis összesen négy fizetett munkanapot pályázhatnak meg önkéntes

munkavégzésre. Az önkéntes tevékenységet maguk választhatják ki, azoknak pedig, akik

tanácstalanok, az Önkéntes Központ Alapítvány, a Vodafone civil partnere nyújt

segítséget.

Az Önkéntes Központ Alapítvány célja, hogy a magyarországi önkéntesek és az őket

foglalkoztató szervezetek munkáját információval, tanácsadással, képzéssel támogassa,

és ezzel elősegítse az önkéntesség kultúrájának terjesztését és integrálását a hazai

társadalmi környezetbe. Az önkéntes programokhoz projektenként 100 000–400 000 Ft

közötti összeget is megpályázhatnak a kollégák.

Az évenkénti négy önkéntes munkára szánt munkanap 1200 munkatárssal számolva

akár évi 38 400 óra társadalmi munkát jelenthet, melynek értéke minimálbéren

számolva is eléri a 24 millió forintot.

Már az Önkéntes Közösség megalakulása előtt is végeztek önkéntes munkát a

Vodafone munkatársak. „Alulról jövő kezdeményezés volt, hogy elmehessünk

Felsőzsolcára, és segítsünk az árvíz miatt bajbajutottaknak” – meséli Takáts Zoltán,

Vodafone aktivista, aki az év folyamán a kolontári iszapkatasztrófát követő

adományosztásban, valamint a májusi szemétszedő programban is részt vett

önkéntesként.

Felsőzsolcán több mint húszan voltak, homokzsákoztak és segédkeztek a

kármentésben: értékes eszközöket, ruhákat mentettek, a megrogyott, lakhatatlanná vált

házakból összegyűjtötték a még használható elemeket. Egy felsőzsolcai házról a még

ép cserepeket Vodafone önkéntesek pakolták le, hogy befedjenek egy villám sújtotta

lakóépületet Ercsiben, aminek a megkárosodásáról a sajtó is beszámolt.

31

A Vodafone önkéntes korábban Budapesten a Római-parton segített homokzsákok

cipelésével. „Nekem azóta ez a hobbim!” – állítja – „Nagyon jó érzés úgy adni, hogy nem

várunk viszonzást, mégis, akinek adunk, többet nyújtana annál, mint amennyit mi

tudtunk. Mindenki megfeszítve dolgozik, de valahogy mindig kerül pogácsa, zsíros

kenyér. Emberi tragédiák körülöttünk, de az összefogás láttán csupa mosolyt kapunk. Ez

az, amit nem lehet szavakba önteni!”

3.2.1 Felsőzsolca, árvízkárosultak

A Vodafone által szponzorált háromszoros olimpiai bajnok vízilabda válogatott tagjai

adománnyal segítették a családokat az árvízszerű esőzések által sújtott Felsőzsolcán. A

helyreállítási munkákban részt vettek a Vodafone önkéntesei is.

Az árvízszerű esőzés több észak-magyarországi településen okozott helyrehozhatatlan

károkat 2010 nyarán. Talán Felsőzsolcát sújtotta leginkább a természeti katasztrófa,

ugyanis a település házainak mintegy 80 százaléka sérült meg. A háromszoros olimpiai

bajnok vízilabda válogatott félmillió forint értékben adományozott tartós élelmiszereket

a település lakóinak, a csomagokat a csapat két tagja, Hosnyánszky Norbert és Biros

Péter személyesen adta át a rászorulóknak Felsőzsolcán.

„Mindannyian együtt érzünk az árvízkárosultakkal, hiszen többünknek barátai,

családtagjai élnek a katasztrófa sújtotta területen. Ezért is éreztük különösen fontosnak,

hogy közvetlenül mi magunk juttassuk el a csapat ajándékát a legsúlyosabban érintett

településnek” – hangsúlyozta a háromszoros olimpiai bajnok Biros Péter.

Az esőzés és árvíz sújtotta településeken a Vodafone önkéntesei is részt vettek a

védekezésben, a segélycsomagok szétosztásában. A Vodafone közreműködésével

létrehozott közös távközlési adományvonalra beérkező hívásokból pedig rövid idő alatt

több mint százmillió forint gyűlt össze.

Fenntarthatóság a számok és trendek tükrében

32

Irányítás és HR

A Vodafone irányítását az elmúlt üzleti év során a vezérigazgatóval együtt 9 tagú

menedzsment végezte. Az Igazgatóság tagjai közül ketten függetlenek, vagyis nem

tagjai az operatív menedzsmentnek: Dr. Beck György és Paul Wybrow. A vállalati

társadalmi felelősségvállalásért (CR) Gothárdi Ibolya Humán Erőforrás Vezérigazgató-

helyettes felel. Az igazgatókat és a fontosabb részterület felelősöket is magában foglaló

kibővített vezetői csoport soraiban 2 nő és 30 férfi dolgozik, a 32 felsővezető között 27

helyi és 5 külföldi munkatárs található.

A vezetőség tevékenységének felügyelete, a számviteli és pénzügyi jelentéskészítési

gyakorlat szabályszerűségének biztosítása, a belső ellenőrzési rendszerek megfelelő

működésének felügyelete a vállalat Felügyelő Bizottságának feladata. A Bizottság

elnöke évente legalább egy alkalommal köteles a Bizottság tevékenységéről és

elvégzett feladatairól az Igazgatóság részére jelentést készíteni.

A Vodafone Magatartási Szabályzata (Code of Conduct) egyértelműen rögzíti az

összeférhetetlenség eseteit és kizárja ezek bekövetkeztét. A szabályzat és így az

összeférhetetlenségre vonatkozó előírások tudomásul vételét és betartását minden

munkatárs aláírásával igazolja.

A vezérigazgató munkáját a Vodafone Csoport regionális igazgatója, a vezérigazgató-

helyettesekét pedig a vezérigazgató értékeli. Az ún. ICR (In-Country Review) keretében

negyedévente történik a regionális menedzsmenttel átfogó értékelés, ahol az üzleti

stratégia, a teljesítmény, valamint a legfőbb kezdeményezések kerülnek elfogadásra,

illetve szükség esetén felülvizsgálatra. A felsővezetők bérezése - a többi Vodafone

munkatárséhoz hasonlóan - teljesítmény alapján történik.

Bár a megelőző évihez hasonló, jelentős létszámbővítésre nem nyílt lehetőség, az év

során a Vodafone a fluktuáció jelentős csökkentése révén, mégis meg tudta őrizni

munkatársi gárdáját és a foglalkoztatási létszámot. A munkatársak 41%-a fiatalabb 29

évesnél, további 48%-uk pedig a 30-39 éves korosztályba tartozik. Különösen a fiatalok

között magas a nők aránya, majdnem kétszeresen haladja meg a hasonló korú férfiak

létszámát. A Vodafone Magyarország kiemelt figyelmet fordít a munkatársak folyamatos

33

szakmai ismeret és készség jellegű felkészítésére. A képlet egyszerű: felkészült és

elkötelezett munkatársak nélkül nincs kiemelkedő szolgáltatás, enélkül pedig nincs

helytállás az éles piaci versenyben. A folyamatos megújulás igénye azt is megköveteli,

hogy az elavuló tudások helyébe - a rendszeres frissítések révén - új ismeretek

kerüljenek. A vállalat az elmúlt üzleti évben 2174 képzési órát fordított a vezető

munkatársak fejlesztésére, míg a beosztott szellemi dolgozók felkészítésére 14554

órányi képzés jutott.

A tartósan távol maradó munkatársak között magas a gyermekgondozási támogatáson

lévők száma, míg munkahelyi baleset vagy foglalkozásból eredő megbetegedés miatt

senki nem kényszerült távolmaradásra. A betegségek megelőzésében fontos szerepet

játszik, hogy a vállalat saját üzemorvosi és szemészeti rendelési szolgáltatást biztosít. A

vállalat a béren kívüli juttatások széles körét biztosítja: ezek egy részét minden

munkavállaló igénybe veheti (mobiltelefon, Cafeteria szolgáltatások, önkéntes

nyugdíjpénztár, egészségpénztár), más részük meghatározott vezetői szint felett

érvényes. A juttatásokból - időarányos számítással - természetesen a részmunkaidős

kollégák is részesülnek.

A Vodafone Group egyedi ötletgyűjtő platformot vezetett be. A Catalyst célja, hogy

összegyűjtse és hasznosítsa a különböző egyedi kezdeményezéseket. Ezek

összehangolt hasznosítása a vállalat folyamatos innovációjának egyik fontos elemét

alkotja. A működésre vonatkozó különböző észrevételek és javaslatok összegyűjtésével

az operációs vezető foglalkozik.

Aki pedig a vállalat működésével kapcsolban esetleges szabálytalanságot tapasztal, ezt

a “Speak Up” keretében a Vodafone Magatartási Szabályzatában (Code of Conduct)

részletesen leírt módon teheti szóvá.

34

Irányító testület összetétele

Irányító testület %-os összetétel)

Korosztály (év) Nők Férfiak Összesen

30-39 3,13% 37,50% 40,62%

40-49 3,13% 37,50% 40,62%

50-59 0% 18,75% 18,75%

Összesen 6,25% 93,75% 100%

Irányító testület (fő)

Korosztály (év) Nők Férfiak Összesen

30-39 1 12 13

40-49 1 12 13

50-59 0 6 6

Összesen 2 30 32

2008/2009 2009/2010 2010/2011

Helyi felsővezetők aránya (%) 81,25% 82,35% 84,37%

Összes felsővezető (fő) 32 34 32

Helyi felsővezető (fő) 26 28 27

Helyi középvezetők aránya (%) 98,73% 98,58% 99,29%

Összes középvezető (fő) 157 141 141

Helyi középvezető (fő) 155 139 140

Fizetések

A férfiak és no k alapfizetésének egymáshoz

viszonyított aránya beosztási kategória szerint

Nő Férfi

E 68% 147%

F 93% 108%

G 80% 125%

H 94% 106%

Szakmai hierarchia szerinti bontásban

35

Humán erőforrás adatok

2008/2009 2009/2010 2010/2011

Átlagos dolgozói létszám 1 212 fő 1 305 fő 1 293 fő

Részmunkaidőben

foglalkoztatottak száma 6 fő 3 fő 5 fő

Megváltozott

munkaképességű dolgozók

száma 4 fő 5 fő 6 fő

Átlagéletkor 32 év 32 év 32 év

Nemek megoszlása 53 % férfi

47 % nő

51 % férfi

49 % nő

52 % férfi

48 % nő

Fluktuáció 14,43% 16,78% 14,69%

2008/2009 2009/2010 2010/2011

Nő Férfi Összes Nő Férfi Összes Nő Férfi Összes

Részmunkaidős 5 1 6 3 0 3 5 0 5

Teljes munkaidős

50

4 702 1 206 639 663 1 302 614 674 1 288

Összesen

50

9 703 1 212 642 663 1 305 619 674 1 293

Életkor szerinti megoszlás

2008/2009 2009/2010 2010/2011

Átlagéletkor 32 év 32 év 32 év

Korosztály (év)

-20 0 1 1

20 -29 436 494 530

30 -39 666 690 623

40-49 85 96 116

50 -59 20 22 21

60 - 5 2 2

Összesen 1 212 1 305 1 293

36

Nemek szerinti megoszlás

Korosztály (év) Nő Férfi Összesen

-20 0,07% 0,00% 0,07%

20 -29 25,29% 15,69% 40,98%

30 -39 19,79% 28,38% 48,17%

40-49 2,32% 6,65% 8,97%

50 -59 0,30% 1,23% 1,53%

60 - 0,00% 0,15% 0,15%

Összesen 47,87% 52,13% 100,00%

Fluktuáció

2008/2009 2009/2010 2010/2011

Kilépők 14,43% 16,78% 15,78%

Életkor (év) Nő Férfi Összes Nő Férfi Összes Nő Férfi Összes

20 -29 14 13 27 25 22 47 41 33 74

30 -39 28 24 52 48 80 128 54 47 101

40 -49 1 2 3 6 27 33 10 14 24

50 -59 0 1 1 3 4 7 2 1 3

60 - 1 0 1 1 3 4 1 1 2

Összesen 44 40 84 83 136 219 108 96 204

Új belépők

2008/2009 2009/2010 2010/2011

Életkor (év) Nő Férfi Összes Nő Férfi Összes Nő Férfi Összes

20 -29 42 24 66 158 90 248 168 60 228

30 -39 25 23 48 36 40 76 48 48 96

40 -49 1 2 3 8 9 17 7 9 16

50 -59 0 1 1 0 1 1 2 1 3

60 - 0 0 0 0 0 0 0 0 0

Összesen 68 50 118 202 140 342 225 118 343

37

Tartós távollét

2008/2009 2009/2010 2010/2011

Távolmaradás oka

GYES/GYED 108 110 136

Egyéb 30 15 23

Összesen 138 125 159

Munkahelyi biztonság

2008/2009 2009/2010 2010/2011

Munkahelyi balesetek száma 1 2 0

Foglalkozásból eredő megbetegedések

miatt kieső napok száma 0 0 0

Halállal végződő munkahelyi balesetek

száma 0 0 0

Képzés

2010/2011

Vezetők

létszám (fő) 172

képzési óraszám 2 174

Beosztott szellemi dolgozók

létszám (fő) 1 120

képzési óraszám 14 554

Környezetvédelem

38

A Vodafone működési rendszereinek alakítása és működtetése során kiemelt

fontosságúnak tartja a környezet szempontjainak előtérbe helyezését. A vállalat

meggyőződése, hogy a környezet védelmének kulcsa a mindennapokban rejlik. Csakis a

kis lépéseken alapuló szemlélet alkalmas arra, hogy hosszú távú, lényegi változásokat

lehessen elérni. Az üzleti döntések környezetre kifejtett hatásainak előzetes

mérlegelése és utólagos mérése ehhez a szemléletváltáshoz járul hozzá. A lényegi

változások a hétköznapi munka folyamatainak rendszeres ellenőrzésével és – ha

szükséges – módosításával érhetők el.

A Vodafone életében az új beruházások feltételeinek megítélése során fontos szerepet

töltenek be a környezetvédelem szempontjai. A Vodafone a hálózat modernizációját

célzó beruházásai során kiemelten fontosnak tartja az energia felhasználás

csökkentését és a megújuló energiaforrások használata lehetőségének megteremtését.

A tavaly indított fejlesztés eredményeként létrejövő új, környezetbarát hálózat 50%-kal

alacsonyabb energiafogyasztással működik majd. Szintén a működés feltételeinek

sorába tartozik a bázisállomások környezeti előírásoknak megfelelő létesítése és

üzemeltetése. Ezeket a vállalat kizárólag villamos energiával és automata üzemmódban

működteti. A helyszínek kiválasztása, engedélyeztetése, kivitelezése és üzemeltetése

során a Vodafone a jogszabályok maradéktalan betartásán felül, ha szükséges, a

környezet adottságainak megóvása érdekében speciális infrastruktúrát alakít ki. A

Vodafone becslése alapján tornyainak átlagos alapterülete 150 m2, ezek összesen

pedig mintegy 1 hektárnyi területet tesznek ki. Hasonlóan szigorú elvek és belső

gyakorlatok szolgálják az elektromágneses mezőkre vonatkozó előírások betartását. Az

ehhez kapcsolódó tevékenységekről szóló tájékoztatásra a Vodafone forrásokat

különített el.

A mindennapi működést átható felelős környezeti szemlélet mellett a nagyszabású,

kifejezetten a környezetvédelem ügyét szolgáló programoknak is megvan a maguk

létjogosultságuk. Ezek alkalmasak arra, hogy a téma fontosságára, a környezet ügyének

mindenkit érintő vonatkozásaira széles körben felhívják a figyelmet. A Vodafone az

elmúlt évben is bizonyította, hogy nyitott a szűkebb és tágabb környezet, az emberi és a

természeti környezet védelmét szolgáló kezdeményezésekre.

39

Vodafone karácsonyi képeslapküldő szolgáltatás

Mit jelent a karácsonyi képeslapküldő szolgáltatás?

A Vodafone vállalta, hogy minden ötvenedik, a mobilszolgáltató weboldaláról elküldött

képeslap után egy örökzöld fát ültet. A karácsonyi képeslapküldő szolgáltatás a tudatos

környezetvédelemre hívja fel a figyelmet.

A facsemeték a Karácsony Parkban, a budapesti Millenárison gyűltek a kívánságok

számának növekedésével, ezt a Vodafone honlapján naponta frissülő fotók segítségével

bárki nyomon követhette. Tavasszal, április 21-én 777 fát ültettek el a főváros játszó- és

közterületein, ahol a legnagyobb szükség volt természetes zöldterületekre. A fák

gondozását a Főkert segítségével egész évben végezte a Vodafone.

A Vodafone a 2010/11-es időszakban a környezet megóvása érdekében számos

területen tett fontos lépéseket:

egy év alatt kétszeresére növelte a begyűjtött mobilkészülékek darabszámát

több mint 15%-kal csökkentette a gépkocsihasználattal szükséges elfogyasztott

üzemanyag mennyiségét

mérsékelte a tevékenységhez kapcsolódó széndioxid kibocsátást

teljes mértékben átadta újrahasznosításra az irodáiban keletkezett papír- és

műanyaghulladékot

a kibocsátott ózonkárosító anyagok súlya 3 kg HCFC x 0,055, azaz 0,165 ODP

volt

nem bocsátott ki NOx, SOx vagy más légszennyező anyagot.

40

41

Energiafogyasztás

2008/2009 2009/2010 2010/2011

Villamos energia fogyasztás 188 156 GJ 204 843 GJ 213 868 GJ

Hálózat 169 087 GJ 185 039 GJ 197 627 GJ

Irodaterületek 15 161 GJ 15 763 GJ 12 519 GJ

Márkaboltok 3 908 GJ 4 041 GJ 3 722 GJ

Gázolajfogyasztás 536 GJ 376 GJ 1 025 GJ

Hálózat 536 GJ 376 GJ 0 GJ

Irodaterületek 0 GJ 0 GJ 0 GJ

Márkaboltok 0 GJ 0 GJ 0 GJ

Közlekedés

2008/2009 2009/2010 2010/2011

Vállalati gépjárművek száma 345 db 239 db 245 db

Gépjárművek benzinfogyasztása 15 564 GJ 12 350 GJ 7 165 GJ

Gépjárművek gázolaj

fogyasztása 16 464 GJ 13 040 GJ 14 291 GJ

Munkatársak által megtett

repülőutak száma 636 db 491 db 451 db

Munkatársak által összesen

megtett repülőút 1 497 000 km 1 257 782 km 1 728 343 km

42

Szén-dioxid kibocsátás

2008/2009 2009/2010 2010/2011

Villamos energia fogyasztásból származó

széndoxid (1kW/h=0,42 kg széndioxid) 21 951 527 kg 23 898 576 kg 23 877 776 kg

Gázolajból származó széndioxid (1

liter=2,63kg széndioxid) 1 226 440 kg 967 908 kg 955 902 kg

Benzinfogyasztásból származó

széndioxid ( 1 liter=2,30 kg széndioxid) 1 084 050 kg 779 192 kg 452 012 kg

Összesen 24 262 tonna 25 646 tonna 25 286 tonna

Hulladékkezeléssel kapcsolatos adatok

Rádiótelefon

készülék

Egyéb IT

eszközök,

kiegészítők

Rádiótelefon

akkumulátoro

k

Távközlési

berendezése

k

kg db kg db kg db kg db

Begyűjtött, elszállított

mennyiség 1 596 20 387 139 1 531 499 10 561 0 0

Előkezelésre került mennyiség 1 596 20 387 139 1 531 499 10 561 0 0

Hasznosításra került

mennyiség (kg) 1 456 112 181 0

Újrafeldolgozásra került

mennyiség (kg) 1 456 112 181 0

Hasznosítási arány 91% 81% 36% 0%

Újrafeldolgozási arány 91% 81% 36% 0%

Égetéssel ártalmatlanításra

került mennyiség (kg) 0 0 0 0

Lerakással ártalmatlanításra

került mennyiség (kg) 140 27 318 0

Keletkezett hulladék Irodáinkban

Újrahasznosított

mennyiség

Papír 2 500 kg 2 500 kg

Műanyag 2 364 kg 2 364 kg

43

Eredmények és felelős üzleti működés

A Vodafone a 2010/11-es üzleti évben is teljesítette kötelezettségeit. Felelős

vállalatként tevékenységével hozzájárult az ország teljesítményéhez, eleget tett adó- és

járulékfizetési kötelezettségeinek, hozzásegítette partnereit sikereik megvalósításához,

részt vállalt az érintetti csoportokkal közös munkában. A Vodafone meggyőződése,

hogy eredményeihez a partnerek sikerein keresztül vezet az út. A munkavállalók

érdekeit és az állam iránti kötelezettségek teljesítését jól jelzi, hogy a vállalat egy év

alatt 12%-kal növelte a bér- és személyi jellegű kifizetések és járulékok összegét.

Ebben az időszakban a vállalat az ügyfélszám és árbevétel alapján egyaránt növelni

tudta piaci részesedését és tovább bővítette ügyfelei számát. A 2010 májusa óta tartó

folyamatos növekedésnek köszönhetően az aktív adatelőfizetések tekintetében –

49,2%-os ügyfélszám növekedéssel – a Vodafone lett az év nyertese.

Üzleti eredmények

2008/2009 2009/2010 2010/2011

Értékesítés szerinti nettó

árbevétel (millió HUF) 143 977 128 525 126 238

Ügyfelek száma (millió fő) 2,5 2,6 2,7

Piaci részesedés (ügyfélszám

tekintetében) 20,83% 22,03% 22,52%

Piaci részesedés (árbevétel

tekintetében) 22,27% 22,22% 23,30%

Saját márkaboltok száma

(db) 22 22 23

Viszonteladói üzletek száma

(db) 209 206 210

44

A gazdasági értéktöbblet felosztása

Érdekcsoport Kifizetés jellege

2008/2009

üzleti évben

2009/2010

üzleti évben

2010/2011

üzleti évben

Tulajdonosok

Osztalék 589 7 364 0

Munkavállalók Bérkifizetések,

személyi jellegű

kifizetések,

járulékok

12 858 12 024 13 454

Állam Közvetlen és

közvetett adók 26 283 0

Vállalat

Eredménytartalék - 61 308 - 61 308 - 60 220

amortizáció 33 377 31 645 30 557

Civil szféra Támogatások 129 45 68

Teljes tőkésítés (millió HUF)

2008/2009 2009/2010 2010/2011

Források összesen 199 096 198 745 190 043

Saját tőke 150 707 150 707 146 505

Idegen tőke 14 608 26 174 20 000

Működési költség 125 064

Visszatartott nyereség 0

A Vodafone a lehető legnagyobb mértékben épít azokra a helyi beszállítókra, akik

képesek a vállalat által elvárt minőségben teljesíteni. A vállalat fokozta a helyi

beszállítók arányát, és 50% fölé tornázta a helyi beszállítók szállításai értékének arányát.

A vállalat a Páratlan Ügyfélélmény világán keresztül célozta meg azt, hogy a

legkedveltebb telekommunikációs szolgáltatóvá váljon. Ennek keretében a Vodafone

olyan egyedi élményt kínál, mely túlmutat az ügyfelek elvárásain és a

telekommunikációs piac többi szereplőjének színvonalán. Mindennek alapját a vállalat

munkatársainak elkötelezettsége biztosítja. A program a Vodafone iránti lojalitás és

elkötelezettség növelését szolgálja, sikerét pedig számos elismerés, valamint a

kezdetektől érkező, a továbbfejlesztésre vonatkozó javaslatok és észrevételek

bizonyítják.

A felelős marketing elvének megfelelően a Vodafone nyílt és egyértelmű

kommunikációt folytat az ügyfelekkel, támogatja őket abban, hogy megalapozott

45

döntéseket hozhassanak. A fogyasztók tisztességes tájékozódáshoz való jogát és a

személyes adatainak védelmét törvényi előírások is védik, de a vállalat a törvényi

kötelezettségen túl is biztosítja, hogy az ügyfelek kiigazodhassanak a szolgáltatások

között és biztonsággal használhassák azokat.

A vállalat változatlanul a felelős viselkedés részeként tekint a jogszerű működésre. A

Vodafone elfogadta, hogy az év során 2 fogyasztói marketing kampány kapcsán - a

jogszabályoknak való megfelelés hiánya miatt - a hatóságok 65 millió forint bírságot

róttak ki.

2008. elejére zárult le az a folyamat, melynek köszönhetően a Vodafone csoporton

belül minden leányvállalat bevonásával kidolgozásra és elfogadásra kerültek az új

felelős marketing irányelvek. A vállalat felelős marketing irányelvei kiterjednek többek

között a digitális marketing, az önszabályzó testületekkel történő együttműködés, a

biztonságos és felelős mobilhasználat, valamint az előfizetői adatok védelmének

témakörére. A felelős marketingre vonatkozó irányelvek a Vodafone honlapján érhetőek

el.

A fogyasztói érdekek szem előtt tartása és a felelős marketing elveinek követése

érdekében a vállalat folyamatosan tájékoztatja az érintett osztályokat az esetleges

jogszabályi változásokról, a hatósági és bírósági joggyakorlatról, továbbá a konkrét

ügyekről és az abból következő kötelezettségekről és tanulságokról. Esetenként

ismétlődően, illetve kérésre a marketing kommunikációval foglalkozó munkatársak

írásos tájékoztatót kapnak kézhez, előadásokon vesznek részt és szükség szerint

bekapcsolódhatnak a hatósági egyeztetésekbe. Előkészítésre került továbbá egy

kapcsolódó belső folyamatleírás is, amelynek felülvizsgálata és aktualizálása még

folyamatban van.

A jogszerűség mellett az etikus működés kritériumainak is kiemelt szerepet szentel a

vállalat, hiszen ez teremti meg azt a bizalmat, amelyre a hosszútávú partneri kapcsolat

épülhet. A vállalat felelős viselkedésének egyik fontos belső fokmérője az etikus

beszerzés elveinek és gyakorlatának követése, amit a vállalat minden egyes beszállítója

felé érvényesít. A Vodafone etikus beszerzésre vonatkozó gyakorlatának fontos

dokumentumai itt tekinthetők meg:

Itt található a Vodafone beszerzési Etikai Kódexe és az Etikai Kódex kitöltését szolgáló

útmutató.

46

Etikus beszerzés

2008/2009 2009/2010 2010/2011

Helyi beszállítók aránya 60% 60% 62%

összes beszállító 1100 900 803

beszerzési érték 29,3 milliárd HUF

helyi beszállító 660 540 497

beszerzési érték 15 milliárd HUF

Helyi beszállítók aránya

(beszerzési érték alapján) 50% 50% 51%

A Vodafone többek között az alábbi kezdeményezéseket tette a felelős és etikus

működés részeként:

- Felmérte, és ellenőrizte a korrupciós kockázatokat, minden munkavállalóra

kiterjedő képzést indított a korrupcióellenes üzletpolitika és eljárások

ismertetésére.

- A fogyasztók felelős tájékoztatását szolgálja a díjak és tarifák interneten történő,

áttekinthető közzététele és az ügyfelek tájékoztatása a felelős, költséghatékony

és környezetbarát megoldásokról.

- Minden előfizetője számára lehetővé tette a gyors, egyszerű, biztonságos és

környezetbarát e-számla igénylését. Az e-számla itt tekinthető meg.

- A vállalat külön figyelmet szentel az idős és a megváltozott képességű emberek

kiszolgálására és igényeinek kielégítésére.

- A vállalat elfogadta és alkalmazza a felelős marketing iránymutatásait.

- A biztonságos internet és az ehhez kapcsolódó felelős marketing tevékenység

érdekében a Vodafone aktív részt vállalt a különböző hazai és nemzetközi

felvilágosító programokban. Erről bővebb információt például itt talál.

47

Díjak és elismerések

A Vodafone Magyarország sikeres és felelős működését 2010/2011-ben is számos

elismerés jelezte. A vállalat az eddigi munka megerősítését látja abban, hogy független

szakmai és civil szervezetek részéről érkezett a pozitív elismerés ilyen formája.

A 2010/2011-es üzleti év során a Vodafone az alábbi díjakat, kitüntetéseket és

elismeréseket nyerte el:

Best of Call Centers Díj (Gfk Csoport, a telefonos ügyfélkiszolgálásért)

Kultúra a CSR-ben Díj (Summa artium, a Sziget Fesztivál kultúra központú és

innovatív támogatásáért)

Leadership Award (IT Business, a SmartOffice megoldásért)

Leggyorsabb Magyarországi Mobil Adathálózat Tanúsítvány (P3 Communications)

A Vodafone létrehozta és első alkalommal odaítélte a Vodafone Társadalmi Felelősség

Díjat, amivel minden évben a társadalmi felelősségvállalásban élen járó vállalatokat

vagy alapítványokat jutalmazza. A díjat elsőként a Robert Burns Alapítvány vehette át a

beteg, rászoruló gyermekek számára végzett adománygyűjtés, a kulturális

csereprogramok szervezése, valamint a vállalati felelősségvállalás fontosságának

hangsúlyozása elismeréseként.

48

Szervezeti tagságok

• Brit Kereskedelmi Kamara

• GSM Association

• GSM Europe

• Hírközlési Érdekegyeztető Tanács

• Informatikai Vállalkozások Szövetségének

• Magyar Üzleti Vezetők Fóruma

• Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége

• Munkaadók Országos Szövetsége

• Német - Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara

• Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége

49

A Vodafone Magyarország szervezeti működéséről bővebben

A szervezet neve:

Vodafone Magyarország Mobil Távközlési Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Elsődleges márkák, termékek, és/vagy szolgáltatások:

Közcélú rádiótelefon szolgáltatás és ahhoz kapcsolódó hálózat tervezése, fejlesztése,

építése és működtetése, híradás- és számítástechnikai termékek nagy- és

kiskereskedelme, karbantartása és javítása, távközlési és műszaki kutatás, kísérleti

fejlesztés.

A szervezet központja:

1096 Budapest Lechner Ödön fasor 6.

A tulajdonjog természete:

Vodafone Europe B.V. 100%

A tulajdon jogi formája:

Zárt körűen működő részvénytársaság

Működési terület:

Magyarország

A kiszolgált piacok:

Magyarország

50

A jelentés legfontosabb jellemzői

A jelentés a 2010/2011-es üzleti évben megvalósított kezdeményezésekről

számol be. A működést leíró szöveges és számszerű adatok minden esetben a

2010/2011-es üzleti évre vonatkoznak, hacsak másképp nem jelezzük.

A jelentés a Global Reporting Initiative (GRI) által kidolgozott jelentéstételi rendszer

alapján került összeállításra, megfelelési szintje „GRI B". A jelentés a kötelező és

választható GRI indikátorok mellett több távközlés-specifikus indikátort is

tartalmaz.

A jelentésben bemutatott adatok a Vodafone belső nyilvántartó rendszereiből

származnak.

A jelentés kizárólag a Vodafone Magyarország kezdeményezéseiről szól, bár ezek

egy része csoportszintű kezdeményezésekhez kapcsolódik. A jelentés nem

tartalmazza az önálló vállalatként működő Vodafone Szolgáltató Központ és a

Miskolci Regionális Ügyfélszolgálati Központ adatait, valamint a viszonteladók

mutatóit.

A jelentés ezen a linken érhető el. A jelentés részét képezik olyan információk is,

amelyek a vállalati felelősségvállaláshoz, illetve a vállalati működéshez kapcsolódó

hosszú távú programokat ismertetik, és korábbi jelentésben is szerepeltek.

A környezeti terhelés csökkentése érdekében a jelentés a korábbi évekhez

hasonlóan online formában készült, a Vodafone Magyarország honlapjáról PDF

formátumban letölthető.

A jelentéssel, illetve annak tartalmával kapcsolatos kérdéseit, észrevételeit a következő

elérhetőségen várjuk:

Vállalati Felelősség Csoport

Vodafone Magyarország

1096 Budapest Lechner Ödön fasor 6.

+36 1 288 3288

felelosseg.hu@vodafone.com

A kiadvány elkészítésében a PeppeR PR Ügynökség nyújtott szakmai segítséget.

51

GRI Index

Indikátor Megnevezés, rövidített leírás Utalás a jelentésben

1 Stratégia és analízis

1.1. Nyilatkozat arról, hogy a fenntarthatóság miért

fontos a szervezet és a stratégiája számára

4 - 5. oldal

1.2. A kulcsfontosságú hatások, kockázatok és

leheto ségek bemutatása

4 - 5. oldal

2 Szervezeti profil

2.1. A szervezet neve 54. oldal

2.2. Elso dleges márkák, termékek és/vagy

szolgáltatások

54. oldal

2.3. A szervezet mu ködési szerkezete, ideértve a fo bb

részlegeket, mu ködo cégeket, leányvállalatokat és

vegyesvállalatokat

38., 55. oldal

2.4. A szervezet központjának helyszíne 54. oldal

2.5. Azok az országok, amelyekben a vállalat mu ködik 55. oldal

2.6. A tulajdon természete és jogi formája 55. oldal

2.7. A kiszolgált piacok 55. oldal

2.8. A jelentéstevo szervezet mérete: alkalmazottak

száma; nettó árbevétel; teljes to késítés tartozásokra

és részesedésekre lebontva; gyártott termékek

mennyisége, vagy szolgáltatások mértéke

40. oldal, 50. oldal

2.9. A szervezet méretében, szerkezetében vagy

tulajdonviszonyaiban a jelentéstételi ido szak alatt

történt jelento s változások

55. oldal

2.10. A jelentéstételi ido szak alatt kapott kitüntetések és

díjak

53. oldal

3 A jelentés paraméterei

3.1. A jelentéstételi ido szak meghatározása 55. oldal

3.2. A legutóbbi jelentés dátuma 2010.december

3.3. A jelentéstételi ciklus meghatározása éves

52

3.4. Elérheto ség azok számára, akiknek kérdése van a

jelentéssel, vagy a jelentés tartalmával kapcsolatban

56. oldal

3.5. Azon folyamat bemutatása, amely során a jelentés

tartalmának meghatározása történt

55. oldal

3.6. A jelentés határa 55. oldal

3.7. A kiterjedési körrel és a határokkal kapcsolatos

bárminemu korlátozás bemutatása

55. oldal

3.8. Azon szempontok ismertetése, amelyek alapján a

szervezet jelentésében azon vegyesvállalatok,

leányvállalatok, bérbe adott létesítmények,

kiszervezett tevékenységek és egyéb egységek

teljesítményét lefedi, amelyek jelento sen

befolyásolhatják a jelentés ido beni és/vagy más

szervezetekkel történo összehasonlíthatóságát

nincs ilyen

3.9. Az adatmérési technikák és számítások alapjainak

bemutatása

55. oldal

3.10. A korábbi jelentésekben már szerepelt információk

újraközlésének indoklása és hatásának magyarázata

55. oldal

3.11. Az elo zo jelentéstételi ido szakhoz képest a jelentés

kiterjedési körében, határaiban, vagy mérési

módszerekben bekövetkezett jelento s változások

nincs ilyen

3.12. GRI Tartalmi index 56. oldal

3.13. Külso tanúsítással kapcsolatos gyakorlat A jelentés nem kerül

külső tanúsíttatásra

4 Irányítás, kötelezettségvállalás és kötelezettségek

4.1. A szervezet irányítási struktúrájának bemutatása 37. oldal

4.2. A legfelso bb szintu irányító testület elnöke

ügyvezeto i szerepkörrel is rendelkezik-e

37. oldal

4.3. A legfelso bb szintu irányítótestületben résztvevo

független tagok száma

37. oldal

4.4. Mechanizmusok arra, hogy a részvényesek és az

alkalmazottak javaslatokat tegyenek a legfelso bb

szintu irányító testület számára

39. oldal

53

4.5. Kapcsolat a legfelso bb szintu irányító testület, a

felso vezeto k és ügyvezeto igazgatók díjazása és a

szervezet teljesítménye között

38. oldal

4.6. Összeférhetetlenségek elkerülése a legfelso bb

irányítás szintjén

37 - 38. oldal

4.7. A szervezet gazdasági, környezeti és társadalmi

kérdésekkel kapcsolatos stratégiáját meghatározó

személyeknek milyen képesítéssel és tapasztalattal

kell rendelkezniük

Releváns törvényi

előírásoknak

megfelelően

4.8. Belső nyilatkozatok a szervezet küldetéséről,

értékeiről, viselkedési normáiról és egyéb

alapelveiről

37 -39. oldal

4.9. A szervezet legfelso bb szintu irányító testülete

hogyan felügyeli a gazdasági, környezeti és

társadalmi teljesítmény azonosítását és

menedzselését

37 - 38. oldal

4.10. A szervezet legfelso bb szintu vezetése hogyan

értékeli saját teljesítményét különös tekintettel a

gazdasági, környezeti és társadalmi teljesítményre

38. oldal

4.11. Az elo vigyázatosság elve hogyan érvényesül a

szervezeten belül

37 - 39. oldal

4.12. Charták, alapelvek vagy egyéb kezdeményezések,

amelyeknek a szervezet tagja vagy támogatója

nincs ilyen

4.13. Tagság egyesületekben (pl. szakmai/ágazati

egyesületek) és/vagy nemzeti/nemzetközi

érdekvédelmi szervezetekben

53 - 54. oldal

4.14. Azon érintettek listája, amelyekkel a szervezet

bármilyen formájú párbeszédet folytat

8 - 9. ,11 -13. oldal

4.15. Az érintettek kiválasztásának módja és alapelvei 8 - 9. ,11 -13. oldal

4.16. Az érintettek bevonására alkalmazott módszerek

bemutatása

8 - 9. ,11 -13. oldal

4.17. Kulcsfontosságú témák és kérdések, amelyek az

érintett felekkel folytatott párbeszéd során merültek

fel

8 - 9. ,11 -13. oldal

54

5 Vezetési szemlélet 2., 37 - 39. oldal

EC Gazdasági teljesítményindikátorok

EC1 A keletkezett és felosztott közvetlen gazdasági

érték, beleértve a bevételeket, mu ködési

költségeket, munkavállalói jövedelmet,

adományokat és egyéb közösségi befektetéseket, a

visszatartott nyereséget, a befekteto knek és az

államnak tett kifizetéseket

49 -50. oldal

EC2 Az éghajlatváltozásból eredő, a szervezet

tevékenységeit érintő pénzügyi következmények,

egyéb kockázatok és lehetőségek

nem releváns

EC3 A szervezet által meghatározott juttatási csomagból

eredő kötelezettségek fedezete

48 - 50. oldal

EC4 Az államtól kapott jelentősebb pénzügyi támogatás 48 - 50. oldal

EC6 Helyi beszállítók aránya 52. oldal

EC7 A felső vezetésben alkalmazott helybeliek aránya és

az alkalmazásukra vonatkozó eljárások a szervezet

jelento sebb telephelyein.

37 - 40. oldal

EC8 Közhasznú infrastrukturális befektetések és

szolgáltatások fejlesztése és hatása.

nem releváns

LA Munkaügyi gyakorlat és tisztességes

munkakörülmények

LA1 A munkaero teljes létszáma a foglalkoztatás típusa,

a munkaszerzo dés és régiók szerint

40. oldal

LA2 A teljes munkaero fluktuációja 41. oldal

LA4 Kollektív szerzo dés hatálya alá tartozó munkatársak

aránya

40. oldal

LA5 A szervezeti mu ködésben bekövetkezo jelento s

változások bejelentésére vonatkozó minimális

értesítési ido , illetve, hogy ez a kollektív

szerzo désben meg van-e határozva.

Releváns törvényi

előírásoknak

megfelelően

LA7 Sérülések, foglalkozásból eredo betegségek, kiesett

napok és hiányzások aránya, illetve a halállal

végzo do munkahelyi balesetek száma régiónként

42. oldal

55

LA8 Oktatás, képzés, tanácsadás, megelo zés a súlyos

betegségekkel kapcsolatban

39. oldal

LA10 Az egy fo re eso éves átlag képzési óraszám

alkalmazotti kategóriánkénti bontásban.

43. oldal

LA13 Az irányító testületek összetétele és az

alkalmazottak csoportosítása nem, életkor,

kisebbségi csoporthoz való tartozás, s a

sokféleséget jelzo egyéb tényezo k szerint

39 - 41. oldal

LA14 A férfiak és no k alapfizetésének egymáshoz

viszonyított aránya beosztási kategória szerint.

40. oldal

HR Emberi jogok

HR1 Jelento s befektetési megállapodások emberi jogi

szempontok alapján

nincs ilyen

HR2 Azon jelento s beszállítók és alvállalkozók

százalékos aránya, akiket emberi jogi szempontból,

illetve ilyen irányú tevékenységeiket tekintve

átvizsgáltak

52. oldal

HR4 A hátrányos megkülönböztetést alkalmazó esetek

száma, a kiküszöbölésüket célzó intézkedések

nincs ilyen

HR5 Az egyesülésre és kollektív szerzo déshez való jog

sérülése és védelmére tett intézkedések

nincs ilyen

HR6 Gyermekmunka alkalmazásának kockázata nincs ilyen

HR7 Kényszermunka és kötelezo munkavégzés

elo fordulásának kockázata

nincs ilyen

PR Termékfelelo sség

PR5 A vevo i elégedettség elérését célzó gyakorlatok és

eredményeik

50 - 51. oldal

PR6 A marketingkommunikációra - beleértve a hirdetést,

promóciót és szponzorálást is - vonatkozó

jogszabályoknak, szabványoknak és önkéntesen

vállalt normák való megfelelés érdekében indított

programok

50 - 51. oldal

PR9 Büntetések pénzben kifejezett összege 51. oldal

56

SO Társadalom

SO1 A tevékenység által a helyi közösségre gyakorolt

hatásokat értékelo és kezelo programok

43 - 44. oldal

SO2 A korrupció kockázatával kapcsolatosan megvizsgált

üzleti egységek száma és százalékos aránya

39., 52. oldal

SO3 A szervezet korrupcióellenes üzletpolitikájának és

eljárásainak témakörében képzést végzett

alkalmazottak százalékos aránya.

52. oldal

SO4 Korrupciós eseményekkel kapcsolatos

válaszlépések

nincs ilyen

SO5 Közpolitikai álláspont, részvétel a közpolitika

kialakításában és lobbi tevékenységekben

nincs ilyen

SO8 A törvények és jogszabályok be nem tartásából

adódó jelento sebb bírságok pénzügyi értéke és a

nem pénzügyi szankciók száma

nincs ilyen

EN Környezeti teljesítmény indikátorok

EN1 A felhasznált anyagok mennyisége súlyban és

térfogatban kifejezve

nem releváns

EN2 A felhasznált anyagokon belül a visszaforgatott

anyagok százalékos aránya

nem releváns

EN3 Közvetlen energiafelhasználás elso dleges

energiaforrások szerinti bontásban

46. oldal

EN4 Közvetett energiafelhasználás elso dleges

energiaforrások szerinti bontásban

46. oldal

EN7 A közvetett energia-felhasználás csökkentésére

irányuló kezdeményezések és az ezekkel elért

energiafogyasztás-csökkenés

46. oldal

EN8 Összes vízkivétel források szerinti bontásban nem releváns

EN11 Biodiverzitásban gazdag élőhelyeken folytatott

tevékenység nagysága és elhelyezkedése

43 -44. oldal

EN12 Biodiverzitásban gazdag élőhelyeken folytatott

tevékenység környezeti hatása

nem mérhető

EN16 A közvetlen és közvetett módon kibocsátott

üvegházhatású gázok súlya

47. oldal

EN17 Egyéb közvetett módon kibocsátott üvegházhatású

gázok súlya

45., 47. oldal

EN19 A kibocsátott ózonkárosító anyagok súlya 45., 47. oldal

57

EN20 NOx, SOx, és más jelento s légszennyezo anyagok

kibocsátása típus és súly szerinti bontásban

45., 47. oldal

EN21 Az összes vízkibocsátás mino ség és befogadók

szerinti bontásban

nem releváns

EN22 Összes hulladék mennyisége súlyban és típusok

szerint

48. oldal

EN23 A jelento s kiömlések száma és összes térfogata nem releváns

EN26 A termékek és szolgáltatások környezeti hatásainak

mérséklését célzó kezdeményezések

44 - 45. oldal

EN27 A visszanyert eladott termékek és a visszanyert

csomagolás százalékos aránya kategóriánként

48. oldal

EN28 Jelento sebb büntetések összege nincs ilyen

Távközlés-specifikus indikátorok

IO Belso mu ködés

IO3 Gyakorlatok, amelyek biztosítják azoknak a

dolgozóknak az egészségét és biztonságát, akik az

adótornyok, bázisállomások, kábelek és egyéb

kültéri létesítmények telepítését, mu ködését és

karbantartását végzik

a megelőző évvel

megegyezően

IO4 Megfelelés az ICNIRP (Nem Ionizáló Sugárzás Elleni

Védelmet Szabályzó Nemzetközi Bizottság)

mobilkészülékek rádiófrekvenciás hullámainak

ero sségére vonatkozó irányelveinek

a megelőző évvel

megegyezően

IO5 Megfelelés az ICNIRP (Nem Ionizáló Sugárzás Elleni

Védelmet Szabályzó Nemzetközi Bizottság)

bázisállomások rádiófrekvenciás hullámainak

ero sségére vonatkozó irányelveinek

a megelőző évvel

megegyezően

IO6 A mobilkészülékek SAR (specific absorption rate -

specifikus elnyelési arány) értékére vonatkozó

irányelvek és gyakorlatok

a megelőző évvel

megegyezően

IO7 Az adótornyok elhelyezésére vonatkozó irányelvek

és gyakorlatok, beleértve az érintettekkel való

konzultációt, az állomások közös használatát és a

vizuális hatások csökkentését

a megelőző évvel

megegyezően

58

PA Hozzáférés biztosítása

PA2 A telekommunikációs eszközökhöz való hozzáférés

akadályainak leküzdését célzó irányelvek és

gyakorlatok

a megelőző évvel

megegyezően

PA3 A telekommunikációs eszközök folyamatos

rendelkezésre állását biztosító irányelvek és

gyakorlatok

a megelőző évvel

megegyezően

PA4 A telekommunikációs termékek és szolgáltatások

elérheto ségének szintje azokon a területeken

(régiókban, országokban), ahol a vállalat mu ködik

link a lefedettségi

térképhez

PA6 A telekommunikációs termékek és szolgáltatások

rendelkezésre állásának biztosítása vészhelyzet és

katasztrófa esetén

18 - 19. oldal

PA7 A telekommunikációs eszközök elérésével és

használatával összefüggésben felmerülo emberi jogi

kérdések kezelése

a megelőző évvel

megegyezően

PA8 Az elektromágneses mezo kkel (electromagnetic

fields, EMF) kapcsolatos nyilvános kommunikációra

vonatkozó irányelvek és gyakorlatok

44. oldal

PA10 A díjak és a tarifák átláthatóságára vonatkozó

kezdeményezések

51 - 52. oldal

PA11 Az ügyfelek tájékoztatása azokról a

termékjellemzo kro l és alkalmazásokról, amelyek

felelo s, költséghatékony és környezetbarát

megoldást nyújtanak

51 - 52. oldal