Zsolnai József: Nyelvi, irodalmi, kommunikációs nevelési kísérlet 2. Tanterv, taneszközök, tanítási segédletek

7/23/2019 Zsolnai József: Nyelvi, irodalmi, kommunikációs nevelési kísérlet 2. Tanterv, taneszközök, tanítási segédletek.

http://slidepdf.com/reader/full/zsolnai-jozsef-nyelvi-irodalmi-kommunikacios-nevelesi-kiserlet-2 1/372



ZSOLNAI JOZSEF

NYELVI-I RODALMI-KOMMUNI KACIOS

NEVEL :SI Kfs :RLET

Második kötet

Tanterv, taneszközök, tanítási segédletek



Lektorok:

OROSZ SÁNDOR

SZÉPE GYÖRGY

A borítót tervezte:

BERECZ ISTVÁN

ISBN 963 3 28 5

©

Z SOLNAI JÓZSE F

Felelős kiadó: Genzwein Ferenc

Engedélyszám:61184

Felelős szerkesztő: Skrabánné Pereces Ágnes

Készült az Országos Oktatástechnikai Központ

sokszorosítójában 2000 példányban

Terjedelem 33,5 A/5 ív

Felelős ve:i:ető: Bernáth Jenő



T RT LOMJ GYZ K

1. A KfsERLET CELRENDSZERE . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 9

II. A KÍSERLET TANTERVE 19

ELSŐ OSZTÁLY

A) Tananyagrendszer . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . .. 20

Olvasás-önművelés. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 20

Az olvasás megtanít ása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 20

Az olvasás tempójának és pontosságának fokozása . . . . . . . . . . .. 20

Az olvasás gyakoroltatása szövegeken. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 21

Az önművelés tanítása. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22

Írás-helyesírás. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22

Az írás megtanítása 22

A helyesírás-tanulás megalapozása 23

Beszédművelés 24

Helyesejtés-tanítás 24

Beszédfejlesztés 25

Irodalom ' 26

Irodalmi művek mimetizálása

26

Irodalmi műelemzés előkészítése 26

Versmondás tanítása 27

Az irodalom olvasásával kapcsolatos szokások kialakítása:

életrajzi adatok, fényképek gyűjtése a megismert.költők,

írók gyermekkoráról, életéről . . . . . . . . . . . . . . . . .. . . . . . . .. 27

Önismeret 27

B) A taneszközök jegyzéke 29

C) Tananyag- és taneszközrendszer összevetése 31

3



MASODIK OSZTALY

A) Tananyagrendszer 55

Olvasás-gyorsolvasás-önművelés 55

Az olvasás tempójának és pontosságának fokozása 55

Az olvasás gyakoroltatása szövegeken 55

Az önrnűvelés tanítása 57

Írás-helyesírás-anyanyelvismeret 58

Az írás ésa helyesírás együttes gyakoroltatása 58

Anyanyelvi ismeretek tanítása a helyesírás tanulásához

és gyakorlásához S9

Beszédrnűvelés-fogalrnazás 60

Helyesejtés 60

Beszédfejlesztés

61

Fogalmazás 62

Irodalom 63

Irodalmi művek mimetizáltatása 63

Irodalmi műelemzés előkészítése. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 63

Vers- és prózamondás tanítása. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 64

Az irodalom olvasásával kapcsolatos szokások kialakítása. . . . . .. 64

Kommunikáció-társadalomismeret-önismeret ,

6S

Kommunikáció. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ..

6S

Társadalomismeret: a társadalmi érintkezés tanítása 66

Onismeret . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 67


C) Tananyag- és taneszközrendszer összevetése . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 71

HARMADIK OSZT AL Y

A) Tananyagrendszer 90

01vasás-gyorsolvasás-önműve1és. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 90


Az olvasás gyakorlása szövegeken , 90

Az önművelés tanítása. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 92

Írás-helyesírás-anyanyelvismeret . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 94

A·helyesírás és írás együttes gyakoroltatása. . . . . . . . . . . . . . . . .. 94

Anyanyelvi ismeretek nyújtása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 96

4



Beszédművelés-fogalmazás. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 98

Helyesejtés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 98

Beszédfejleszrés. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 99

Fogalmazás 100

Irodalom. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 102

Irodalmi művek mimetizáltatása _ . . . . . . . . .. 102

Irodalmi műelemzés előkészítése. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 102

Vers- és prózamondás tanítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 103

Az irodalom olvasásával kapcsolatos szokások kialakítása 103

Kommunikáció-társadalomismeret-önismeret ·104

Kommunikáció ·104

Társadalomismeret : a társadalmi érintkezés tanítása ·105

Önismeret ·107

) A taneszközök jegyzéke ·110

) Tananyag- és taneszközrendszer összevetése 112

EGYEDIK OSZTÁLY

) Tananyagrendszer . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 137


Az olvasás gyakorlása szövegeken. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 137

Az önművelés tanítása. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 139

Helyesírás-anyanyelvismeret . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 141

A helyesírás tanítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 141

Nyelvtani szabályok és átalakítások tanítása. . . . . . . . . . . . . . .. 142

Néhány nyelvtörténeti ismeret és összefüggés megtanít ása

anyanyelvünk múltjáró l. 144

Beszédművelés-fogalmazás. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 144

Helyesejtés 144

Beszédfejlesztés 145

Fogalmazás , , , 147

Irodalom. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 148

Irodalmi művek mimetizáItatása 148

Irodalmi műelemzés előkészítése 148

Vers- és prózamondás tanítása 150

Az irodalmi művek olvasásával kapcsolatos szokások

kialakítása 15 l

5



Kommunikáció-társadalomismeret-önismeret 151

Kommunikáció 15 I

Társadalomismeret : a társadalmi érintkezés tanítása 153

Önismeret . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 155


C) Tananyag- é s taneszközrendszer összevetése 160

ll A KÖVETELMENYRENDSZER, AZ ERTEKELES ES AZ

OSZTÁLYOZÁS NYITOTT PROBLEMÁIROL 181

IV. TANESZKÖZLEÍRÁSOK 193

ELSŐ OSZTÁL Y

A) Feladatgyűjtemények _ 193

B) Nyomtatott taneszközök 200

C) Audiovizuális taneszközök 207

D) Szemléltető eszközök 212

MÁSODIK OSZTÁLY

A) Feladatgyűjtemények 217




HARMADIK OSZTÁL Y





NEGYEDIK OSZTÁLY




D) Szemléltető eszközök. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 280

6



RBSZLETEK A TAN(TASI PROGRAMOKBOL

181

Részlet a beszédfejlesztés programjából

1.

osztály)

182

Részlet az anyanyelvismeret programjából (2. osztály) 295

Részlet az olvasástanítás programjából

3.

osztály)

300

Részlet a kommunikáció-tanítás programjából

4.

osztály)

312

. TANÍTASI SEGBDLETEK 319

Tanítási eljárások

1.

osztály)

319

Oramodellek (1., 3. osztály) 328

Egy tanítási óra vázlata és a megtartott óra elemzése 1. osztály) 351

Esetleírás egyszerű-bizonytalan döntési probléma elemző

bemutatására

2.

osztály) 355

Időtervrészlet 2. osztály) 357

Tevékenységek indításának sorrendje és fontossága

1.

osztály) 362

. A KfsBRLET BS A SZULÖK KAPCSOLATA 363

A kísérletet összefoglalóan bemutató tájékoztató szülők számára .... 364

A szülők számára készült tájékoztató az első osztályról . . . . . . . . .. 367

A szülők számára készült tájékoztató a második osztályról. . . . . . .. 374

Szülőknek szóló értékelő lap első osztályra 379

7



1.

A

KÍSERLET CELRENDSZERE

A kísérletünk célrendszere a 6-10 éves kisiskolások általunk kívánatosnak

ítélt azon személyiségvonásait, személyiségjegyeit tartalmazza, amelyek fej-

lesztésében kísérletünk részt vállal. A célrendszer nem egyszerűen listája a

kívánatos személyiségvonásoknak, hanem azok hierarchikus rendezett együt-

tese. Acélrendszer öt fő blokkból áll. Ezeket a fő blokkokat az

A, B,

C,

D, E

jelekkel és végig nagybetűs írásmóddal különítettük el egymástól, pl. B

KEPESSEGEK FEJLESZTESE. Az öt fő blokk blokkokra tagozódik.

Ezeket egyjegyű arab számmal jelöltük, és nagy kezdőbetűvel kezdtük, vala-

mint aláhúzással is kiemeltük őket, pl. 2. Tevékenységspecifikus képességek.

A különböző blokkokon belül részblokkokat, azokon belü l pedig albIok-

kakat találunk. A részblokkok kétjegyű arab számmal, míg az alblokkok

háromjegyű arab számmal vannak jelölve, pl. 2.1. kornmunikációs képességek

(részblokk), 2.1.1. nyelvi-kommunikációs képességek (alblokk). Az albIok-

kokon belül csoportok, részcsoportok és alcsoportok találhatók. A csopor-

tok egy, a részcsoportok kettő, míg az alcsoportok három latin kisbetűs

jelzetűek, pl. a beszédképességek (csoport), ac)spontán produktív beszéd-

képességek (részcsoport), acd tájékoztatás (alcsoport). Az alcsoportok né-

hány esetben egységekre bomlanak. Az egységeket görög kisbetűkkel jel-

zeteltük pl.

e x

elbeszélés (egység). A további, részekre már nem bomló sze-

mélyiségvonások mellé zárójelben T

+

S vagy S jeleket írtunk. Az S jel arra

utal, hogy az adott személyiségvonás fejleszréséhez taneszköz nem áll ren-

delkezésre, hanem ehhez csak a tanítási program ad útmutatást. A T

+

S jel

azt jelzi, hogy az adott személyiségjegy fejlesztéséhez taneszköz is rendel-

kezésre áll a tanítási program vonatkozó részén túl. Ezek figyelembevételével

a célrendszer az elejétől a végéig folyamatosan olvasható.

Szükségünk lehet arra, hogy a célrendszer valamelyik részének a helyét

megkeressük az egészen belül. Keressük meg pl. a leírás (egység) helyét a

célrendszer egészében. Ekkor a következőképp járunk el. Megkeressük az

egységhez tartozó alcsoportot. Ez az acd) jelű tájékoztatás alcsoport.

9



A keresést folytatva az ac) jelű részcsoportra (spontán produktív beszéd-

képességek), majd az a) jelű csoportra (beszédképességek) bukkanunk.

Ezek mind a 2.1.1. jelű nyelvi-kornmunikációs képességek alblokkba tar-

toznak, amelyik viszont a 2.1. jelű kommunikációs képességek részblokkba

sorolt. Részblokkunk helye pedig a 2. jelű Tevékenység-specifikus képessé-

gek blokkban, és ezen keresztül a B) jelű KEPESSEGEK FEJLESZTESE

fő blokkban van.

10



A) SZUKSEGLETEK FEJLESZTESE

1. Lelki egészségvédelem

1.1 . jókedv, vidámságigény (S)

1.2. szorongás-leküzdés (S)

1.3. frusztráció-csökkentés (S)

1.4. kompenzáció-igény (S)

1.5. pihenés (S)

2. Játék

2.1. szerepjáték (T+S)

2.2. alkotó játék (T+S)

3. Nembeli szükségletek

3.1. a tanulás mint munka

3.1 .1. szorgalom

a) rendszeresség (S)

b) alaposság (S)

c) kitartás (S)

3.1.2. önállóság (S)

3.2. önműve1és

3.2.1. könyvhasználat (T+S)

3.2.2. sajtóolvasás (T+S)

3.2.3. könyvtárhasználat (T+S)

3.2.4. szelektív rádióhalIgatás é s tv-nézés (T+S)

3.2.5. közművelődési szolgáltatások igénylése (T+S)

3.3. önkifejezés

3.3.1. rajzolás (T+S)

3.3.2. vers- és meseírás (T+S)

3.4. tárgyi értékek gyűjtése

3.4.1. irodalmi dokumentumok gyűjtése (S)

3.4.2. történelmi és néprajzi tárgyak gyűjtése (S)

B) KEPESSEGEK FEJLESZTESE

1. Alapképességek

1.1. diszpozíciós (adottságokhoz kötött) képességek

1.1 .1 . észlelés

a) formaészlelés (T+S)

b) térészlelés (T+S)

c) beszédészlelés (T+S)

1.1.2. képzelet (T+S)

II



1.1.3. figyelem

a) figyelem-koncentráció (T+S)

b) figyelem-tartósság T+S)

1.1.4.

emlékezet

a) bevésés (T+S)

b) megőrzés

ba) rövid megőrzés

S

bb) tartós megőrzés (T+S)

be) állandó megőrzés (T+S)

c) felidézés

ca) felidézés-gyorsaság (T+S)

cb) felidézés-pontosság T+S)

1.1.5.

gondolkodási műveletek

a) analízis (T+S)

b

szintézis (T,, S)

c) absztrahálás (T+S)

d) összehasonlítás (T+S)

e) összefüggésfelfogása (T+S)

f) kiegészítés (T+S)

g) általánosítás T+S)

h) konkretizálás (T+S)

i) rendezés T+S)

j) ad~IÓgh (T+S)

1.1.6.

grafomotoros képességek

a) iránytartás (T+S)

b) arány tartás (T+S)

c) nagyságtartás (T+S)

d) formakövetés (T+S)

1.2. gondolkodási képességek

1.2.1. irányított gondolkodási képességek

a) feladatmegoldó : logikai-algoritmikus képességek

aa) ítéletalkotás (T+S)

ab) következtetés (T+S)

ac) fogalomalkotás (T+S)

b) problémamegoldó: heurisztikus-kreatív képességek

ba) elemi képességek

baa) távoli asszociáció (T+S)

bab) eredetiség (T+S)

ba c) gazdaságosság é s könnyedség (T+S)

12



bad) rugalmasság (T+S)

bb) összetett képességek

bba) megértés (T+S)

bbb) értékelés-bírálat (T+S)

bbe) választás-döntés (T+S)

1.2.2. nem irányított (asszociatív) gondolkodási képességek (T+S)

1.3. grammatikai képességek

1.3.1. helyettesítés (T+S)

1.3.2. bővítés-szűkítés (T+S)

1.3.3. kapcsolás (T+S)

1.3.4. átalakítás (T+S)

2. Tevékenység-specifikus képességek

2.1. kommunikációs képességek

2.1.1. nyelvi-kommunikációs képességek

a) beszédképességek

aa) reproduktív beszédképességek

aaa) felolvasás (T+S)

aab) vers- és prózamondás (T+S)

ab) félreproduktív beszédképességek

aba) hirdetés (T+S)

abb) megemlékezés (T+S)

ac) spontán (produktív) beszédképességek

aca) kapcsolatfelvétel (T+S)

acb) szándéknyilvánítás

e x

kérés (T+S)

~tudakozódás(T+S)

'Yfelszólítás-utasítás (T+S)

ö

meghívás (T+S)

ace) véleménynyilvánítás

e x

bejelentés (T+S)

~ sérelem (T+S)

'Ykritika (T+S)

s vita (T+S)

acd) tájékoztatás

e x

elbeszélés (T+S)

~ üzenetközvetítés (T+S)

'Yleírás (T+S)

Ö társalgás (T+S)

interjúkészítés (T+S)

13



b) beszédértés-képességek

ba) reprodukált szöveg befogadása

baa) felolvasás befogadása (S)

bab) vers- és prózarnondás befogadása(S)

bb) félreproduktív szöveg befogadása (S)

be) spontán beszéd értése

bca) kapcsolatfelvétel viszonzása (T+S)

bcb) szándéknyilvánítás fogadása (T+S)

bec) tájékoztató szövegek megértése

e x kérdezés (T+S)

(3szerepesere (S)

c) írásképességek

ca) írás-reprodukálás

cea) másolás (T+S)

cab) diktálás utáni írás (T+S)

eae) emlékezetből írás (T+S)

cb) félreproduktív írás

cba) nyomtatványkitöltés (T+S)

ebb) jegyzetelés-szövegtömörítés (T+S)

cc) írásbeli szövegalkotás

cea) elbeszélés (T+S)

ccb) hír készítése (T+S)

ccc) meghívó készítése (T+S)

ccd) riport készítése (T+S)

cee) leírás (T+S)

ccf) jellemzés (T+S)

eeg) levélírás (T+S)

ech) táviratírás (T+S)

cci) könyvismertetés készítése (T+S)

d) olvasási képességek

da) szépirodalmi szövegek néma olvasása (T+S)

db) gyorsolvasás

dba) lényegkiemelés (skimming) (T+S)

dbb) adat keresés (skipping) (T+5)

e) nyelvi normatív és korrekciós képességek

ea) helyesejtés (T+S)

eb) helyesírás (T+S)

2.1.2. nem-nyelvi kommunikációs képességek

a) térközszabályozás (T+S)

b) testtartás (T+S)

14



c) gesztikuláció (T+S)

d) mimika (T+S)

e) tekintet

(T+S)

f hanghordozás (T+S)

2.2. szociális képességek

2.2.1. szociális észlelés

a) szerepészlelés

(T+S)

b) nem-nyelvi kommunikációs

közl

isek felfogása

(T+S)

c) személyközi viszonyok észlelése

(T+S)

2.2.2. szociális alkalmazkodás

a) viselkedés kortárs csoportban

aa) kooperáció (S)

ab) vezetés (S)

ac) engedelmesség (S)

b) figyelmesség

ba) figyelmesség felnőtt ek iránt (T+S)

bb) figyelmesség fiúk iránt (T+S)

bc) figyelmesség lányok iránt

(T+S)

c) fegyelmezettség (T+S)

d) egymás segítése

da) segítségnyújtás (T+S)

db) segítségeIfogadás (T+S)

2.2.3. konfliktusok elemzése

(T+S)

2.3. tanulási-önszabályozási képességek

2.3.1. önmotiválás (S)

2.3.2. önellenőrzés (S)

2.3.3. tanulási önismeret (S)

2.3.4. önálló tanulás

a) tanulástervezés (S)

b) tanulásszervezés (S)

2.3.5. irányított tanulás

a) együttműködés a pedagógussal (S)

b) együttműködés a társakkal (S)

C) POZITÍV VISZONYULÁSOK MEGERÖSÍTESE ES KIEPÍTESE,

NEGATÍV VISZONYULÁSOK MEGELÖZESE ES KORREKCIOJA

1. Viszonyulások a tanuláshoz és a játékhoz

1.1. intellektuális érzelmek

1.1.1. kíváncsiság (T+S)

1.1.2. sikerélmény (S)

IS



1.2. attitűdök

1.2.1. pozitív attitűdök kialakítása és megerősítése

a) az anyanyelvhez (S)

b) az irodalomhoz (S)

c) a magyarsághoz (S)

d) a nemzetköziséghez

T+S)

e) az emberiség jövőjéhez T+ S)

1.2.2. negatív attitűdök megelőzése és korrekciója

a) a hátrány os helyzetű tanulókkal és a cigánygyerekekkel

szemben (S)

b) a fegyelemmel és a renddel szemben

T+S)

1.3. érdeklődés

l .3.1 . a történelem iránt (T+S)

1.3.2. a mindennapi élet iránt

T+S)

1.3.3. az élő és a művi környezet iránt

T+S)

1.3.4. a nyelv és a művészetek iránt T+S)

2. Társas viszonyulások

2.1. pozitív viszonyulások kialakítása és megerősítése

2.1.1. empátia (T+S)

2.1.2. szeretet (S)

2.1.3. nyíltság

T+S)

2.1.4 barátság T+S)

2.2. negatív viszonyulások megelőzése és korrekciója

2.2.1. agresszió (S)

2.2.2. dacosság (S)

2.2.3. ellenszenv (S)

2.2.4. gúnyolódás

T+S)

2.2.5. előítélet (S)

2.2.6. feltűnni vágyás

a) bohóckodás (S)

b) kérkedés (S)

3. Értekekhez való viszonyulások

3.1. erkölcsi viszonyulások

3.1.1. pozitív viszonyulások kialakítása és megerősítése

a) őszinteség T+S)

b) lelkiismeret

T+S)

c) felelősség T+S)



3.1.2. negatív viszonyulások megelőzése és korrekciója

a) hazugság (T+S)

b) árulkodás (T+S)

3.2. esztétikai viszonyulások

3.2.1 . releváns irodalmi ízlés kialakítása (T+S)

3.2.2. az irodalmi giccs elutasítása (T+S)

3.3. viszonyulások az ünnepekhez és az ünnepélyekhez

3.3.1. pozitív viszonyulások kialakítása az ünnepekhez (T+S)

3.3.2. kritikai viszonyulások kialakítása az ünnepélyekhez (S)

D) AZ ÉNKÉP FEJLESZTÉSE

1, Énazonosság-tudat

1.1. nemi (T+S)

1.2. életkori (T+S)

1.3. családi (T+S~

1.4. lakóhelyi (T+S)

1.5. állampolgári (T+S)

2. Ö nismeret

2.1. testi jellemzők (T+S)

2.2. pszichikus jellemzők (T+S)

2.3. erkölcsi jellemzők (T+S)

2.4. életmód (S)

2.4.1. életcélok (S)

2.4.2. igényszint (8)

2.4.3. ideálok-példaképek (T+S)

3 Onenekeles

3.1. reális önértékelés-önbizalom megerősítése (S)

3.2. irreális önértékelés korrekciója

3.2.1. önhittség (S)

3.2.2. kishitű ség (S)

E) A VILÁGKÉP FORMÁLÁSA

1. A gyermeki világkép leepitendo elemei

1.1. vallásos képzetek (T+S)

1.2. babonák (T+S)

2. A gyermeki világkép kiépítendő részei

2.1. a kornmunikáció világa

2.1.1. az állat-állat közti kommunikáció (T+S)

17



2: 1.2. az ember-állat közti kommunikáció (T+S)

2.1.3. az ember-ember közötti kommunikáció (T+S)

2.2. az emberi munka világa

2.2.1. a munkaeszközök (T+S)

2.2.2. a foglalkozások (T+S)

2.3. a normák világa

2.3.1. a jogi normák (S)

2.3.2. az erkölcsi normák (S)

2.4. a művészet világa

2.4.1. az irodalom (T+S)

·2.4.2. a képzőművészet (T+S)

2.4.3. a zene (T+S)

2.5. a marxista világszemlélet elemei

2.5.1. materializmus-ateizmus (T+S)

2.5.2. történetiség (T+S)

2.5.3. kollektivitás (S)

2.5.4. humanizmus (S)

18



II.

A K fSERLET TANTERVE

Kísérletünk 1-4. osztályra kidolgozott tananyaga külön-külön adja meg

az egyes osztályok

művelődési

anyagát tanulói tevékenységek formájában.

A tanulől tevékenységeket - tanítói tevékenységként megfogalmazott -

tevékenységosztályokba, tevékenység-főosztályokba é s tantárgyblokkokba

rendezve írtuk le.

Valamennyi osztály tananyaga öt tantárgyblokkot tartalmas. Pl. 1. o.:

OLVASÁS-ÖNMÖVELES, ÍRÁS-HEL YESfRÁS, BESZEDMtJVELES,

IRODALOM, ÖNISMERET. A tantárgyblokkok címét egy-egy új oldalon

középre, végig nagybetűvel írtuk le. A római számjelzetekkel ellátott te-

vékenység-főosztályokat a baloldalon, végig nagybetűvel írtuk: pl. II.

BESZEDFEJLESZTES. A tevékenységosztályokat egyjegyű arab számmal

jelöltük, é s aláhúzással emeltük ki: pl. 1. A szövegalkotás tanítása. A tevé-

kenység-alosztályokat (tanulói tevékenységeket) két arab számjegyből álló

jelzettel írtuk le a tevékenységosztályok alatt, beljebbkezdéssel, pl. 1.4.

tájékoztató-ábrázoló szövegek alkotása. Esetenként szükséges volt a tanulói

tevékenységek további osztályozása. Ilyenkor három, ill. négy arab szám-

jegyból álló jelzetet alkalmaztunk: pl. 1.4.1. az elbeszélés, 1.4.1.1. elbe-

szélés kép, képsor, magnószalagon rögzített zörej sor alapján. Az olvasás

gyakorlására alkalmas szövegek témaköreit betűjelzettel láttuk el, és TE-

MAKÖRÖK cím alatt soroltuk fel (Vö. OLVASÁS-ÖNMÚVELES Ill. 2.3.

tájékoztató é s felhívó feliratok olvasása.)

19



LSÖ OSZTÁLY

AJ TANANYAGRENDSZER

OLVASÁS ÖNAfOVELÉS

1. AZ OL VASAS MEGTANiTASA

1. A szóképek megtanítása és olvasásuk gyakoroltatása

1.1. a szóképek megtanulása szóképek és tárgyképek segítségével

1.2. a szóképek és a szóképekből szerkesztett szószerkezetek,

mondatok, szövegek néma olvasásának gyakorlása

1.3. a szóképek és a szóképekből szerkesztett szószerkezetek, mondatok,

szövegek hangos olvasásának gyakorlása

1.4. a szóképek elemzése

1.4.1. összetett szavak elemzése

1.4.2. rövid szavak leválasztása szóképekből

1.4.3. igekötők és toldalékok leválasztása szóképekből

1.4.4. betűk (hangok) leválasztása szóképekből (szavakból)

2. A betük megtanítása és az olvasás gyakoroltatása

2.1. a nyomtatott és írott kis- és nagybetűk tanulása betűtanulási model-

lek olvasásával, és a betűfelismerés gyakorlása

2.2. a betűk összevonásának tanulása és gyakorlása rendezett szóhalmaz

olvasásával

2.3. nyomtatott kis- és nagybetűkkel írott szavak, szószerkezetek, monda-

tok, szövegek néma olvasásának gyakorlása

2.4. nyomtatott kis- és nagybetűkkel írott szavak, szószerkezetek, monda-

tok, szövegek hangos olvasásának gyakorlása

II. AZ OLVASÁS TEMPÓJÁNAK ES PONTOSSÁGÁNAK FOKOZÁSA

1. Írásvetítővel jelvillantott jelek, betük, szavak olvasása

1.1. a gyors szemmozgás gyakorlása

1.1.1. a perifériás látást fejlesztő gyakorlatok végzése

1.1.2. látószögnövelő gyakorlatok végzése

1.1.3. a fixációszélességet növelő gyakorlatok végzése

1.2. a jelfelismerés gyakorlása

1.2.1. jelkeresés

2



1.2.2. hibakeresés

1.2.3. nyomdatechnikailag hibás szavak olvasása

olvasástechnikai hibák javítása

.1. betűtévesztés

2. betűkihagyás

. újrakezdés

.4. mást olvasás

AZ OLVASÁS GYAKOROLTATÁSA SZÖVEGEKEN

felkészülés utáni hangos olvasás gyakoroltatása

1.1. irodalmi szövegek olvasása

1.2. ismeretterjesztő szövegek olvasása

1.3. mindennapi leíró szövegek olvasása

néma olvasás gyakoroltatása


Állatok a mesékben (A mesékben gyakran szereplő, emberi tulajdonságok-

felruházott állatok valóságos külseje, táplálkozása, viselkedése.)

Állatok az ember környezetében (Városban élő madarak, díszállatok, há-

llatok, falusi környezetben élő vadállatok külseje, táplálkozása, viselke-

, az utódok gondozása)

2.2. didaktikus szövegek olvasása

2.3. tájékoztató és felhívó feliratok olvasása

a) Vásárlásról

b) Hírközlésről

c) Közlekedésről

d) Közig azgatási.művelődési intézményekről

e) Mezőgazdasági és ipari termelésről

f Településekről

g) Országokról

2.4. mindennapi leíró

szövegek

olvasása

21



IV. AZ ÖNM{;VELES TANITÁSA

1. A konyvtárhaszndlat tanítása az osztály- vagy iskolakönyvtárban

1.1. a teljes magyar ABC megtanulása

1.2. a betűrendbe sorolás megtanulása

1.3. az Ablak-zsiráf gyermeklexikon használatának tanulása

1.3.1. címszavak keresése

1.3.2. szócikkek olvasása

1.4. könyv - és sajtóismeret tanulása

1.4.1. gyermekkönyvek, gyermekfolyóiratok borítóján és címoldalán

levő adatok olvasása

1.4.2. a Kisdobos néhány rovatának (Rejtvények , Szerkesztői üze-

netek, Hírrovat) megnevezése

2. Az iskolán kivűli onmüveles tanítása tanórán és napközi otthonban

2.1. az intézményhez kötött önművelés helyi lehetőségeinek tanulása

2.1.1. a művelődési intézmények meglátogatása az osztállyal

2.1.2. véleménynyilvánítás az osztállyal közösen megtekintett előadá-

sokról

2.2. a Rádió- és Televízióújság használatának tanulása, műsorkeresés a

Rádió- é s Televízióújságban

2.3. technikai eszközök bekapcsolásának tanulása

2.3.1. a rádiókészülék bekapcsolása

2 3 Z a televíziókészülék bekapcsolása

íRAS HEL YES/RAs

1. AZ IRÁS MEG TANÍTÁSA

1. Az írás előkészítése

1.1. irányok és arányok észlelése, írásmozgás gyakorlása

1.2. betűelemek vázolása és írása

2. Az irott kisbetük tanitása es az írástechnikafejlesztése

2.1. a kisbetűk írásának

é s

kapcsolásának tanulása

A BETUTAN(TÁS SORRENDJE:

i í, ll Ú. Ü,

Ű ,

t;

n,

lll.p:

c.

o,

ó

ö,

Ő .

a, á, d:

r, v;

í g; gy, ny , ty, ly; s, cs; z, zs, sz; X, y, dz, dzs, w, q;

2.2. a kisbetűk írásának és kapcsolásának gyakorlása másolással

22



2.3. a kisbetűk írásának és kapcsolásának gyakorlása diktálás után

2.4. a kisbetűk írásánakés kapcsolásának gyakorlása akaratlagos írással

3. Az írott nagybetűk és az írásjelek tanítása

3.1. a nagybetűk írásának é s kapcsolásának tanulása

A BETŰ TANÍTÁS SORRENDJE:

U, Ú, Ü,

0,

V, W, A, Á, 0, 0,

0,

ö

C, Cs, G, Gy, Z, Zs, S, Sz, T

Ty, F, P, B, R, M, N, Ny , E,

r;

H, J,

Í

1, K, L, Ly, D, Dz, Dzs, X,

Q

3.2. az írásjelek alakításának tanulása

TANÍTANDO ÍRÁSJELEK:

?

.

r I I

3.3. a nagybetűk írásának és kapcsolásának gyakorlása másolással

3.4. a nagybetűk írásának és kapcsolásának gyakorlása diktálás után

3.5. a nagybetűk írásának és kapcsolásának gyakorlása akaratlagos írással

II. A HELYESÍRÁS-TANULÁS MEGALAPOZÁSA

1 A helyesírás tanítása szavak másoltatásával és diktálás utáni iratásával

1.1: a magán- é s mássalhangzók időtartamának jelölése

1.2. a j hang kétféle jelölése

1.3. összeolvadás és hasonulás jelölése

2. A helyesírás tanítása szavak és mondatok másoltatásával. illetve diktálás

utáni iratdsával

2.1. tulajdonnevek írása

2.2. mondatkezdő nagybetű írása

3. Az elválasztás gyakoroltatása

3.1. egymás mellett két magánhangzót jelölő betűt tartalmazó szó elvá-

lasztása

3.2. két magánhangzót jelölő betű között egy, ill. több mássalhangzót

jelölő betű

3.2.1. két magánhangzó t jelölő betű között hosszú mássalhangzót jelölő

egyjegyű betű

3.2.2. két magánhangzót jelölő betű között hosszú mássalhangzót jelölő

kétjegyű betű

3.3. az elválasztás gyakorlása toldalékos szavak esetén (pl.: fa-lig,

pén-zért stb.)

23



4. Helyesírási hibák javításának tanítása

4.1. időtartam-jelölési hiba javítása

4.2. j

hang hibás jelölésének javítása

4.3. hibás mondatkezdés é s -zárás javítása

4.4. tulajdonnevek hibás kezdőbetűjének javítása

BESZÉDMtJVEL ÉS

I. HELYESEJTES-TANÍTÁS

1. A helyesejtesi normákhoz igazodó beszédhallás- és beszedmozgás-fejlesztes

1.1. helyesejtési gyakorlatok végzése

1.1.1. a légzéstechnika gyakorlása

1.1.2. a hangadás gyakorlása magánhangzópárok . szópárok , szósorok után-

mondásával

1.1.3. az ajakartikuláció gyakorlása hangsorok utánmondásával ,

és szó-

párok utánmondásával és olvasásával

1.1.4. a gyorsasági gyakorlatok végzése szótagsarok utánmondásával és

nyelvtörők utánmondásával

1.1.5. ritmusgyakorlatok végzése

szó t agok ,

szavak olvasásával, jól ritmi-

záiható gyermekversek utánrnondásával, olvasásával

1.1.6. az időtartam gyakorlása szósarok, szóoszlopok utánmondásával és

olvasásával

1.1.7. a hangsúly gyakorlása szavak, szókapcsolatok és rövid (három-négy-

szavas) egyszerű mondatok utánmondásával és olvasásával

1.1.8. a hangkapcsolatok ejtésének gyakorlása szavak olvasásával

1.1.9. a hanglejtés gyakorlása rövid (három- és négyszavas) egyszerű

mondatok olvasásával

1.1.10. hangerőváltás gyakorlása hangsarok, mondókák, versek utánmon-

dásával

1.2. helyesejtési hibák felismerésének és javításának tanulása

1.2.1. artikulációs hiba javítása nevelői visszajelzésre

1.2.2. időtartamhiba javítása nevelői visszajelzésre

1.2.3. hangkapcsolathiba javítása nevelői visszajelzésre

1.2.4. hangsúlyhiba javítása nevelői visszajelzésre

1.2.5. hanglejtéshiba javítása nevelői visszajelzésre

24



2. Helyesejtési normákhoz igazodó versmondás tanítása

2.1. a versmondás gyakorlása a levegővételi helyek megtartásával

2.1.1. utánmondásalapján

2.1.2. olvasott vers alapján

2.2. a versmondás gyakorlása a fő - és mellékhangsúlyok megtar tásával

2.2. í. utánmondás alapján

2.2.2. olvasott vers alapján

II BESZEDFEJLESZTES

1. A szövegalkotás tanítása

1.1. a kapcsolatfelvétel tanulása

1.1.1. köszönés felnőtteknek, gyerekeknek

1.1.2. megszólítás felnőttek és gyerekek körében

1.1.3. bemutatkozás felnőtteknek

1.2. a szándéknyilvánítás tanulása

1.2.1. kérés felnőttől, gyerektől

1.2.2. tudakozódás felnőttől, gyerektől

1.3. a véleménynyilvánítás tanulása: az indokolt bejelentés, a jogos panasz

és az árulkodás különbségének tanítói bemutatása és tanulói elem-

zése; a bejelentés, a sérelem pontos megfogalmazása

1.4 . a tájékoztató-ábrázoló szövegek alkotása

1.4.1. elbeszélés

1.4.1.1. elbeszélés kép, képsor, magnószalagon rögzített zörej sor alapján

1.4.1.2. elbeszélés élmény alapján kiscsoportos kommunikációban

1.4.1.3. mesebefejezés meghallgatott meserészlet alapján

1.4.2. üzenetközvetítés tanítónak, szűlőnek, gyereknek

1.4.3. hirdetés osztálytársaknak

1.4.4. a leírás

1.4.4.1. állatok leírása kép alapján

1.4.4.2. tevékenységek leírása közös és egyéni megfigyelés é s tapasztala-

tok alapján

A szövegbefogadás-szövegértés tanítása

2.1. a kapcsolatfelvétel viszonzása

2.1.1. visszaköszönés felnőttnek és gyereknek

2.1.2. válasz .,megszólításra felnőttek és gyerekek körében: helyes és

helytelen formák tanítói bemutatása, a helyes formák gyakorlása

2.2. válasz tudakozódásra

2.3. szövegértés: elbeszélő, leíró szövegek befogadása során; a kérdezés

gyakorlása

25



IROOALOM

f. IRODALMI MŰVEK MIMETlZÁLTATÁSA

1. Nemverbalis

kommunikácios gyakorlatok irodalmi

müvek mimetizálásá-

nak előkészítésére

1. 1. tevékenységek, cselekvések megfigyelése, eljátszása mozgással, test-

tartással

1.2. érzelmek kifejezésének gyakorlása arcjátékkal

1.3. tekintettel, gesztikulációval történő közlések gyakorlása

2. Irodalmi elnienysz erzes irodalmi szövegek reprodukáltatása es mimeti-

záltatása révén

fl

IRODALMI MtJELEMZES ELÖKESZÍTESE

1. Az irodalmi alkotásokban párbeszédes versekben. verses mesekben, me-

sekben jelenlevő kommunikdcios tényezők tanítása: az

1.

személy fel-

ismerése; ~ 2 személy felismerése; a szerepesere felismerése

2. Irodalomefméleti ismeretek tanitása a müelemzeshez, a vers- és prozarnon-

dáshoz

2. I . verstani ismeretek tanulása versek en

2.1.1. a versszakok, verssorok elkülönítése, megszámlálása, megnevezése

2.1.2. ráismerés a refrénre

2.1.3. rímelő sorvégek keresése és jelölése versekben, a rím megnevezése

2.1A. a ritmus érzékelése versekben a szótagok rövidségének és hosszú-

ságának jelölése alapján

2.2. versek költői képekre bontása

2.3. a kisepikai műfajok (közmondások, szólások, találós kérdések) tanu-

lása

2A.

az epikai művekre jellemző ismeretek tanulása

mesék

en. verses me-

séken

3. Az irodalmi müvekkel szembeni értékelő magatartás kialakítása: az iro-

dalmi müvek által kiváltott asszociáciok. élmények elmondása, az elem-

zett müvekrdl érték kijelentések megfogalmazása. indoklása

26



. VERSMONDÁS TANÍTÁSA

. Gyerekeknek, felnőtteknek szóló egyéni és együttes

versm ondá s

tanítása

. A versmondás elemzése az üzenetközvetítés szempontjábol

. AZ IRODALOM OLVASÁSÁVAL KAPCSOLATOS SZOKÁSOK KI-

ALA KiTÁSA: ELETRAJZI ADATOK, FENYKEPEK GYtJJTESE A

MEGISMERT KOL TOK, iRÓK GYERMEKKORÁRÓL, ELETEROL

. Személyi adatok tanítása egyénenkénti konkretizálással

1.1. név

1.1.1. család- vagy vezetéknév

1.1.2. utónév és névnap

1.1.3. becenév

1.2. születési adatok

1.2.1. születési hely

1.2.2. születési idő

1.3. szülők adatai

1.3.1. apa és anya neve

1.3.2. apa és anya foglalkozása, munkahelye

1.4. testvérek adatai

1.4.1. testvérek száma, neve

1.4.2. testvérek foglalkozása, munkahelye

1.5. a tanító neve, a napközis nevelő neve, igazgató neve

1.6. címek

1.6.1. a lakás címe irányítószámmal

1.6.2. az iskola címe irányítószámmal

. Külső testi jellemzők tanítása

2.1. hajszín

2.2. a szem színe

2.3. testmagasság

2.4. arcforma

27



3. Pszichikus s erkölcsi tulajdonságok tanítása

3.1. magatartási normák megtartásának megállapítása: fegyelmezett vagy

fegyelmezetlen

3.2. társaival szembeni segítőkészség megállapítása: segítőkész vagy önző

3.3. társaival szembeni bánásmód és hangnem megállapítása: udvarias vagy

udvariatlan

28



BI A TANESZKÖZÖK JEGYZÉKE

Al FELADATGYÜJTEMÉNY

a)

O lvasástechnikai

hibák javítása

b) Információs szövegek olvasása

c) A könyvtárhasználat tanítása

d) Az iskolán kívüli önművelés tanítása

e) A helyesírás-tanulás megalapozása

f) A helyesej tés tanítása

g) A szövegalkotás tanítása

h) A szövegbefogadás, szövegértés tanítása

i) Mimetikusjátékok

j) Az önismeret tanítása

NYOMTATOTT TANESZKÖZÖK

a) Eva és Feri olvasni tanul (munkáltató tankönyv a szóképtanuláshoz)

b) Olvasni tanulok (munkáltató tankönyv a betűtanításhoz)

c) Olvasni tanulok 2. rész (olvasókönyv, feladatok a szóbeli szövegalko-

táshoz és melléklet: Ismeretterjesztő szöveggyűj

ternény.)

d) Írni tanulok (Írás munkafüzet és vázolólapok)

e) Írni tanulok 2. rész (Írás-helyesírás munkafüzet és vázolólap: Munkalapok

a nagybetűk vázolásához)

f) Helyesírási szójegyzék 1 3 osztály

g) Mese, mese, mátka (irodalmi szövegek és feladatok)

C I AUDIOVIZUÁLIS TANESZKÖZÖK

a) Olvasástanulás 1. (transzparenssorozat a figyelem

é s

a szemműködés fej-

lesztéséhez)

b) Olvasástanulás (transzparenssorozat a helyesejtés tanulásához 1-2.

osztály)

c) Verstanítás 1 (hangosított transzparenssorozat)

d) Transzparensek a betűvázoláshoz

e) Diasorozat a szóbeli szövegalkotáshoz

1

f) Tematikus zörej sorozat a szóbeli szövegalkotáshoz 1-2. osztály

29



OrSZE.MLÉL TET6 ESZKÖZÖK

a) Tanári tárgyképek

b) Tanári

szóképek

c) Tanulói

szók épek

d) Betűtanulási modellek

e) Táblák az ábécé és a

könyv tá ri

betűrend tanulásához 1-2. osztály

f

Táblák a könyvismeret tanulásához

g) Táblák·a helyesírás tanulásához 1-2. osztály

h) Írók, költők arcképe 1-3. osztály



c A TANANYAG ÉS TANESZKÖZRENDSZER ÖSSZEVETÉSE

A kísérletünk tananyagának és taneszközrendszerének megfeleltetését be-

mutató táblázat 5 oszlopból áll. Az első oszlop a tantervi'iananyagct tartal-

mazza, a tantárgyblokkokon (pl.: OLVASÁS-ÖNMÜVELES) túl lebontva

legalább az egyes tevékenységfőosztályokig (pl.: 1. AZ OLVASÁS MEG-

TANÍTÁSA). A 2-5. oszlopokban egy-egy oszlopot foglalnak el az egyes

taneszközfajták.

Tananyag

Feladat

Nyomtatott

Audiovizuális

Szemléltető

gyűjtemény

taneszköz

taneszköz eszköz '

OLVASAS-ÖNMÖVELÉS

l. AZ OL VAsAs MEG-

TANÍTAsA

Az egyes tevékenységfőosztályok mellett - a megfelelő taneszköz osz-

lopában - annak a taneszköznek a neve található, amel, a tevékenységfő-

osztályba tartozó valamennyi tevékenység .tanulásához blztosít feladatokat.

Például: az 1. osztályban:

Tananyag

Feladatgyüjtemény

l. IRODALMI MllvEK MIMETIZÁLTATÁSA

• Mimetikus játékok

A

tev ékenységfőosz tá lynál

kisebb egység - tevékenységosztály vagy

alosztály - két esetben szerepel a Tananyag oszlopban: a) ha az adott te-

vékenység tanulásához a tevékenységfőosztálynál már jelzett taneszközön

kívül más taneszköz is rendelkezésre áll. Például az 1. osztályban:

Nyomtatott

Szemléltető

.

taneszköz

eszköz

Il. A HEL YESÍRÁS-

• Írni tanulok

TANULÁS MEG-

2. rész (Írás-

ALAPOZÁSA

-helyesírás

munkafüzet)

J .3. összeolvadás

•

Táblák a helyesírás

és haso-

tanulásahoz

nulás

1-2. osztály

je lö lése

31





Tananyag

Feladat-

Nyomtatott

.Audiovizuális

Szemléltető

gyűjtemény

tan eszköz

taneszköz

eszköz

OLVASÁS-ÖNMÚVELÉS

1. AZ OLVASÁSMEGTANÍTÁSA

1. A szóképek megtanítása és 01-

• Éva ésFeri

vasásuk gyakoroltatása

olvasni tanul

(munkáltató

tankönyv a

szóképtanuláshoz)

1.1. a szóképek megtanulása

• Tanári

széképek és tárgyképek

tárgyképek

segítségével

• Tanári sz ó

képek

-

• Tanulói

széképek

2. A betűk megtanítása ésaz

• Olvasni tanulok

olvasás gyakoroltatása

(munkáltató tan-

könyv a betűta-

nuláshoz)

w



w

•

Tananyag

Feladat-

Nyomtatott

Audiovizuális

Szemléltető

gyűjtemény taneszköz

taneszköz eszköz

2.1. a nyomtatott és írott kis- és

• Betűtanulási •

nagybetűk tanulása betúta-

modellek

nulási modellek olvasásával,

és a betűfelismerés gyakorlása

II. AZ OL VASÁS TEMPÓ-

JÁNAK ÉS PONTOS-

SÁGÁNAK FOKOZÁSA

1. Írásvetítővel

•

Olvasástanulás

felviJlantatott je-

l. (transzparens-

lek, betűk, szavak

sorozat a figye-

olvastatása

lern és a szem-

működés fejlesz-

téséhez)



Tananyag

Feladat-

Nyomtatott Audiovizuális

Szemléltető

gyűjtemény

taneszköz

taneszköz

eszköz

2. Az olvasástechnikai

• OJvasastechnikai

hibák javítása

hibák javítása

III. AZ OL VASÁS GYAKOROL-

TATÁSASZÖVEGEKEN

l.

A felkészülés utáni hangos

olvasás gyakoroltatása

1.1.

irodalmi szövegek olvasása

• Mese, mese, mátka

• Olvasástanulás II.

(irodalmi szövegek

(transzparens-

és feladatok)

sorozat a helyes-

ejtés tanulásához

1-2.

osztály)

• Verstanítás I.

(hangosított

transzparens-

sorozat)

i

I

I



CH

0\

Tananyag

Feladat- Nyomtatott Audiovizuális Szemléltető

gyfijtemény tan eszköz

taneszköz eszköz

1.2. ismeretterjesztő

• Olvasni tanulok 2.

szövegek olvasása

rész (ismeretter -

jesztő szöveg-

gyűjtemény)

1.3. mindennapi leíró

• Olvasni tanulok 2.

szövegek olvasása

rész (Olvasókönyv)

2. A néma olvasás gyakorol- • Olvasni tanulok 2.

tatása

rész (Olvasókönyv)

2.2. didaktikus szövegek

• Írni tanulok 2.

olvasása rész (Írás-helyes-

írás munkafüzet

és vázolólap)

• Mese, mese,mátka

(irodalmi szövegek

é s feladatok)



Tananyag

Feladat-

Nyomtatott

Audiovizuális

Szemléltető

gyűjtemény

taneszköz

taneszköz

eszköz

2.3. tájékoztató és felhívó

• Információs szö-

feliratok olvasása

vegek olvasása

IV. AZ ÖNMÜVELÉS TANfTÁSA

1. A könyvtárhasználat tanítása

• A könyvtár-

osztály- vagy az iskolakönyv- haszn . tanítása

tárban

1.1. a teljes magyar ábécé

• Táblák az ábécé és

megtanulása

a könyvtári betű-

rend tanulásához

1- 2. osztály

1.2. a betűrendbe sorolás

• Táblák az ábécé é

megtanulása a könyvtári betű-

rend tanulásához

1- 2.

osztály

1.3. az Ablak-zsiráf gyermek-

• Táblák a könyv-

lexikon használatának

ismeret tanulá-

tanulása

hoz 1-2. osztály

I

. . . . .: a



w

00

Tananyag

Feladat-

Nyomtatott

Audiovizuális

Szcrnléltető

gyűjtemény

taneszköz

taneszköz

eszköz

1.4. 1. gye rr nekkönyv ek ,

Táb lák a könyv-

gyerm ekfolyó ira tok -

ism eret tan

ulá -

borít ó ján és cím olda -

sához

lan lev ő ada tok olv a -

sása

2. A z iskolán kívüli

• A z iskolán

önm űv elés tan í-

k ív ü li önm ű-

tása tanó rá n és nap-

v elés tan ítása

napközio tthonban .



Feladat-

Nyomtarost

Audiovizuális Szemléltető

Tananyag

gyűjtemény

taneszköz

taneszköz eszköz

ÍRÁS-HEL YESfRÁS

I. AZ ÍRÁS MEGTANÍTÁSA

I. Az írás előkészítése

1.1. irányok és arányok

• Írni tanulok

észlelése. írásmozgás (Munkalapok az

gyakorlása

írásmozgás fejlesz-

te.éhez)

1.2. betűelemek vázolása

• Írni tanulok

és írása

(Munkalapok a be-

tűelemek vázolá-

sához

2. Az írott kisbetűk tanítása és az

írás technika fejlesztése

2.1. a kisbetűk Írásának és kapcso-

• Írni tanulok

• Transzparensek

lásának tanulása

(Munkalapok a kis-

a betűvázoláshoz

betűk vázolásához)

I

I



:.

Tananyag

Feladat-

Nyomtatott

Audiovizuális

Szemléltető

gyűjtemény

taneszköz

taneszköz

eszköz


• A helyesírás-

• Írni tanulok

lásának gyakorlása másolással

tanulás meg-

(Írá s

rnunkafü-

alapozása

zet és v á z o l ó -

lapok)


• A helyesírás-

Iásának gyakorlása diktálás

tanulás meg-

utár.

alapozása

2.4. a kisbetűk írásának és kapcso-

•. Írni tanulok

lásának gyakorlása akaratlagos

(Írás munka-

írással

füzet)

3. Az írott nagybetűk és az

írásjelek tanítása

3.1.

a nagybetűk

fra sanakt

és ka p-

• Írni tanulok

csolásának tanulása

2. rész (Mun-

kalapok a nagy-

betűk vázola-

sához)



Tananyag

Feladat-

Nyomtatott

Audiovizuális

Szemléltető

gyűjtemény

tan eszköz

taneszköz

eszköz

3.3. a nagybetűk írásának és

• A helyesírás-

• Írni tanulok

kapcsolásának gyakorlása

tanulás meg-

2. rész (Írás-

másolással

alapozása

helyesírás

munkafüzet)


• A helyesírás-

kapcsolásának gyakorlása tanulás meg-

diktálás után

alapozása


• írni tanulok

kapcsolásának gyakor-

2. rész (írás-

lása akaratlagos írással

helyesírás mun-

kafüzet)

I L A H EL Y ES ÍR As

• Írni tanulok

TANULASMEGALAPOZASA 2. rész

(Írás- helyes-

írás munka-

füzet)

j>



j>

N

Tananyag

Feladat- Nyomtatott Audiovizuális

Szemléltető


taneszköz

eszköz

1. A helyesírás tanítása szavak

• A

h el yes írás-

• Helyesírási

másoltatásáva1 é s diktálás

tanulás- meg-

szójegyzék

utá II íra tásával

alapozása

1-3. osztály

1.1. a magán- és mássalhangzók

• Írni tanulok

időtartamának jelölése

(Írás munka-

füzet)

1.2. a j hang kétféle jelölése

• Írm tanulok

• Táblák a he-

(I rás munka-

lyesírás tanu-

füzet)

lásához 1-2.

osztály

1.3. összeolvadás és hasonulás

• frm tanulok

• Táblák a he-

jelélése (Írás munka- Iyesírás tan

L l-

füzet)

lasahoz 1-2.

osztály



Tananyag

Feladat-

Nyomtatott

Audiovizuális

Szemléltető

gyűjtemény

taneszköz

taneszköz

eszköz

2. A helyesírás tanítása szavak és mon-

• A helyesírás-

datok másoltatásával, illetve diktá-

tanulás

lás utáni

Iratásáv a l

megalapozása

2.1. tulajdonnevek írása

• Helyesírási

szójegyzék

1-3.

osztály

4. Helyesírási hibák javításának taní-

tása

4.1. időtartamjelölési hiba javítása

• A helyesírás-

• Helyesírási

tanulás

szójegyzék

megalapozása

1-3. osztály

4.2. j hang hibás jelölésének javítása

• A helyesírás-

• Helyesírási

• Táblázat a

tanulás

szójegyzék

helyesírás ta-

megalapozása

1-3.

osztály nulásához

·1-2. osztály

4.4. tulajdonnevek hibás kezdő-

• A helyesírás-

•

Helyesírási

betűjének javítása

tanulás

szejegyzék

megalapozása

1-3. osztály

l:> .

W



~

- 1

Tananyag

Feladat- Nyomtatott

Audiovizuális

Szemléltető

gyűjtemény

taneszköz

taneszköz eszköz

BESZÉDMŰ VELÉS

1. HELYESE)TÉS- TANÍTÁS

1. A helyesejtési normákhoz

• A helyesejtés

igazodó

beszédhallás- és

tanítása

beszédmozgás-fejlesztés

1.1.5. ritmus gyakorlatok

• Olvasástanulás

végzése szótagok, szavak II. (transzpa-

olvasásával, jól ritmizál-

renssorozat a

ható gyermekversek

helyesejtés ta-

utánmondásával, olva-

nulásához

sásával

1-2. osztály)

1.1.6.

az időtartam gyakorlása


szósorok, szóoszlopok II. (transzpa-

utánmondásával és olva-

renssorozat a

sásával helyesejtés ta-

nulásához

1-2. osztály)

1



Feladat-

Nyomtatott


Tananyag

gyűjtemény

taneszköz

taneszköz

eszköz

Ll. 7. a hangsúly gyakor-

e Olvasástanítás

lása szavak, szö-

(transzparenssoro

kapcsolatok és

zat a helyesejtés

rövid (három-négy-

tanulásához

1-2

szavas) egyszerű mon-

osztály)

datok utánmondásával

és olvasásával

1.1.8.

a hangkapcsolatok

eOlvasástanítás II ,

ejtésének gyakorlása

(transzparenssoro-

szavak olvasásával

zat a helyesejtés ta

nulásához

1-2.

osztály)



. j > -

0\

Tananyag

Feladat-

Nyomtatott

Audiovizuális

Szemléltetö

gyűjtemény

taneszköz

taneszköz

eszköz

2.

Hclyesejt és i norm ákhoz

igazodó

versrnondás

tan ít ás a

2.1. a versmondás gyakorlás a a

levegőv ételi h elyek m eg tar-

tásáva l

2.1.1. ut ánm ond ás

a lapján

•

A helyesejt és

ta n í r á s a

2.1.2.

olvasott v ers a lapján

• M e se , m cse, m a tka ,

• O lvasástanu lás II .

(irodalm i sz öv eg ek

( tr anszparenssoro-

és felada tok )

za t a helyesejt és

tanu lá sá hoz

1-2.

osz tály)

• Ver stan ítá s L

(h angos íto tt transz

parenssorozat]



Tananyag

Feladat-

gyűjtemény

Nyomtatott

taneszköz

Audiovizuális

taneszköz

Szemléltető

eszköz

-

-. .1

2_ 2_

a v er sm ondás gyakorl ása

a

fő - és

m ellékhangsú lyo k

m eg ta rtásáv a l

2. 2.1 . után mon dás

a lap ján

2.2.2 o lvaso tt v ers

a lap ján

BESZÉDFEJLESZTÉS

1. A szö v eg a lko tás

ta n í tása

• A hely esejtés

tan ít ása

• M ese , m es e, m á tk a ,l.

( iroda lm i

szöve -

g ek és felada tok )

O lvasás tanu lás

( tran szpa rens-

soroza t a h elyes-

ejt és

tanulása h ez

1-2.

os ztá ly)

• V erst an í tás

1.

(h angosí tott

tr a nsz pa rens-

so roza t)



~

00

Tananyag

Feladat-

Nyomtatott

Audiovizuális

Szemléltető

gyűjtemény

taneszköz

taneszköz

eszköz

1.1. a kapcsolatfelvétel

• Aszövegalkotás

tanulása

tanítása

1.1.1. köszönés felnőtteknek;

• Olvasni tanulok

gyerekeknek

2. rész (Felada-

tok a szóbeli

szövegalko tás -

hoz)

1.1.3. bemutatkozás

• Olvasni tanulok

felnőtteknek

2. rész (Felada-

tok a szóbeli

szövegalko tás -

hoz)

1.2. a szándéknyilvánítás


• Olvasni tanulok

tanulása tanítása 2. rész (Felada-

tok a szóbeli

szöv egalkotás-

hoz)



Feladat-

Nyomtatott

Audiovizuális

Szemléltető

Tananyag

gyűjtemény

taneszköz

taneszköz

eszköz

1.3. a véleménynyilvánítás

• A szövega lko -

• Diasorozat a

tanulása: az indokolt

tás tanítása

szóbeli sz öveg-

bejelentés, a jogos pa-

alkotáshoz 1.

nasz és az árulkodás kü-

lönbségének tanítói be-

mutatása és tanulói

elemzése, a bejelentés,

a sérelem pontos meg-

fogalmazása

1 4 1 1 elbeszélés kép, képsor,

• Olvasni tanulok

• Diasorozat a

magnószalagon rögzített

2. rész (Felada- szóbeli

sz öveg-

zörejsor alapján

tok a szóbeli alkotáshoz 1.

szövegalkotás-

hoz)

• Tematikus zörej-

sorozat a szóbeli

.

szövegalkotáshoz

1-2. osztály

.j::.

-o



VI

O

Tananyag


Szemléltető

gyűjtemény

taneszköz

taneszköz eszköz

1 4 1 2 elbeszélés élmény


alapjan kiscsoportos

tanítása

kommunikációban

1 4 1 3 mesebefejezés meg-


• Olvasni tanulok

hallgatott meserész-

tanítása

2. rész (Feladatok

let alapján

a szó beli szövegal-

kotáshoz)

1 4 2 üzenetközvetítés tanító-


• Olvasni tanulok

nak, szülőnek, gyereknek

tanítása

2. rész (Feladatok

a szóbeli

szöveg -

alkotáshoz)

~



Tananyag

Feladat-

Nyomtatott

Audiovizuális

Szemléltető

gyűjtemény

taneszköz taneszköz

eszköz

1.4.3.hirdetés osztálytársaknak

• Aszövegalkotás • Olvasni tanulok

tanítása

2. rész (Felada-

tok a szóbeli

szövegalkotáshoz)

10 4 0 4

a leírás • Olvasni tanulok

2. rész (Felada-

tok a szóbeli szö-

vegalkotáshoz)

10 4 0 4 1 állatok leírása kép alapján

• Aszövegalkotás • Olvasni tanulok

tanítása

2. rész (Felada-

tok a szóbeli szö-

vegalkotáshoz)

2. Aszövegbefogadás,

· .A szövegbefogadás

szövegértés tanítása szövegértés taní-

tása

l



VI

tv

I

Tananyag

Feladat- Nyomtatott

Audiovizuális

Szemléltető

gyűjtemény

taneszköz

taneszköz

eszköz

IRODALOM

1. IRODALMI MWEK,

• Mimetikus

MIMETIZALTAT ASA

játékok

2. Irodalmi élményszerzés

• Mese, mese,mátka,

irodalmi szövegek repro-

(irodalmi szövegek

dukáltatása és m im eti zá l-

és feladatok)

tatása révén

II. AZ IRODALMI MÚ-

• Mese, mese,mátka,

ELEMZÉS ELŰ KÉSZÍ-

(irodalmi szövegek

TÉSE

és feladatok)



Feladat- Nyomtatott

Audiovizuális

Szemléltető

Tananyag


taneszköz eszköz

ll A VERSMONDÁS

• Mese , mese, mátka

• Verstanítás I

TANÍTÁSA (irodalmi szövegek

(hangosítot t

é s

feladatok)

transzparens-

sorozat)

IV. AZ IRODALOM OLVASÁSÁVAL • Írók, költők

KAPCSOLATOSSZOKÁSOK

arcképei

KIALAKÍT ÁSA: ÉLETRAJZI

1 4

osztály

ADATOK, FÉNYKÉPEK

GYűJTÉSE A MEGISMERT

KÖLTÖK, ÍRÚK GYERMEK-

KORÁRÚL,ÉLETÉRÖL



<JI

~

Tananyag

Feladat-

Nyomtatott

Audiovizuális

Szemléltető

gyűjtemény

taneszköz

taneszköz

eszköz

ÖNISMERET

• Az önismeret

tanítása

2. Külsö testi jellemzők

tanítása

2.1. hajszín

• Diasorozat

a szóbeli szö-

vegalkotáshoz 1.

3. Pszichikus és erkölcsi

• Diasorozat a

tulajdonságok tanítása

szó beli szöveg-

alkotáshoz 1.

_

I

I

I

I



IK OSZTÁLY

ANYAGRENDSZER

VASÁS - GYORSOL VASÁS - ÖNMUVELÉS

AZ OLVASÁS TEMPOJÁNAK ES PONTOSSÁGÁNAK FOKOZÁSA

Írásvetítővel felvillantott jelek, betük, szavak, szövegek olvasása

1.1. a gyors szernmozgás gyakorlása




1.1.4. a ritmikus szemmozgás gyakorlása

1.2. a jelfelismerés gyakorlása

1.2.1. jelkeresés

1.2.2. hibakeresés


1.3. a jelentés felismerésének gyakorlása

1.3.1. szinonímakeresés

1.3.2. szóteremtés

. Az olvasástechnikai hibák javítása

2.1. betűtévesztés

2.2. betűkihagyás

2.3. újrakezdés

2.4. mást olvasás

. AZ OLVASÁS GYAKOROLTATÁSA SZÖVEGEKEN

. A felkészülés utáni hangos olvasás tanítása

1.1. irodalmi szövegek olvasása


1.3. publicisztikai szövegek olvasása

. A néma olvasással történő szövegfeldolgozás tanítása

2.1. szövegolvasás gyorsolvasási technikával

2.1.1. adatkeresés

55



3. Különböző

müfajú

és témájú szövegek néma

olvastatása

és feldolgozásuk

tanítása


3.1.1. ismeretterjesztő elbeszélések

3.1.2. leírások

TÉM KÖRÖK

a) Vadállatok

és

háziállatok

külsejéről,

táplálkozásáról, szaporo-

dásáról, viselkedéséről

b) Állatok közö tti kommunikációról

c) Modern és régi járművekről

d) Gyermekjátékokról

e) Jeles napokhoz

fűződö

népszokásokról

publicisztikai szövegek olvasása

hírek olvasása

tudósítások olvasása

cikkek olvasása

interjúk olvasása

riportok olvasása

recenziók olvasása

TÉM KÖRÖK

a) GyermekéletrőJ

b) Iskolai életről

c) Hírközlésről

d) Közlekedésről

e) TermelésrőI

f) Kereskedelemről

g) Egészségügyről

h) Közművelődésről

az ismeretterjesztő szöveget kiegészítő tömör, szakszerű szövegek

olvasása

3.3.1. szócikkek

2.1.2.

2.1.3.

2.2.

2.2.1.

2.3.

2.3.1.

2.3.2.

3.2.

3.2.1.

3.2.2.

3.2.3.

3.2.4.

3.2.5.

3.2.6.

3.3.

56

lényegkiemelés

a vokalizáció (félhangos olvasás) elhagyása

a szöveg áttekintése cím, ábrák, alcímek alapján

a szöveg többszöri elolvasása

szókincsfejlesztés olvasás közben

lexikonhasználat olvasás közben

szókincsteszt megoldása



3.3.2.

3.3.3.

3.4.

3.5.

logikai, szerkezeti, szervezeti modellek

térképek

kommunikációs helyzeteket leíró mindennapi szövegek olvasása

A KOMMUNIKACIO SZÍNTEREI

a) Iskola

b) Posta

c) Közlekedési eszközök

d) Orvosi rendelő

e) Elárusítóhelyek

f) Közművelődési intézmények

a városi folklór elemeinek megismerése: viccek olvasása

l AZ ÖNMŰ VELÉS TANIT ÁSA

1.1.

LLL

A könyvtárhasználat tanítása tanórán az osztály- és iskolakönyvtárban

1.1.2.

1.1.3.

1.2.

1.2.1.

1.2.2.

1.2.3.

1.3.

1.3.1.

1.3.2.

katalógushasználat tanulása

a katalóguscédula néhány adatának olvasása (a szerző, a cím,

a kiadás helye, éve)

a betűrendes katalógus használata

a sorozatkatalógus használata

szótár- és lexikonhasználat tanulása

az Ablak-zsiráf gyermeklexikon használata

a Helyesírási tanácsadó szótár használata

a Magyar értelmező kéziszótárból címszókeresés tanulása

könyv - és sajtóismeret tanulása

gyermekkönyvek é s a Kincskereső tartalomjegyzékének olvasása

a Kincskereső rovatrendjének tanulása

.Az iskolán kivűli onmüveles tanítása tanórán és napközi otthonban

2.1. az intézményhez kötött helyi önművelési lehetőségek tanulása

2.1.1. műsorfüzetek, plakátok olvasása

2.1.2. a művelődési intézmények (művelődési ház, mozi, színház) látoga-

tása

2.1.3. beiratkozás a közművelődési könyvtárba

2.1.4. a helyi könyvesboltok látogatása

2.2. a gyermekműsorok sugárzási idejének megtanulása

57



iRÁS - HELYESfRÁS -ANYANYELVISMERET

1. AZ ÍRÁS ES A HELYESÍRÁS EGYÜTTES GYAKOROLTATÁSA

1. Az irott kisbetűk alakitásának és kapcsolásának gyakoroltatása betű-

csoportonként szavak m ásolta tá sáva l diktálásával

A G'yAKOROLTATÁS SORRENDJE:

a) alsó ívelésű betű csoportok alakításának és kapcsolásának gyakorlása;

a kettőzött

t

és az u, Ú, Ü, Ű

t í

helyesírásának gyakorlása

b) felső ívelésű betű csoportok alakításának és az előző csoport betűivel tör-

ténő kapcsolásának gyakorlása; a kettőzött n, m, p helyesírásának gya-

korlása

c) köreIemet tartalmazó betűcsoportok alakításának és a

t d

n

betűkkel

történő kapcsolásának gyakorlása; a

t d

n és az

Ó,

ö,

ő

helyesírásának

gyakorlása

d) kis horogvonalat tartalmazó betűcsoportok alakításának és az előző cso-

portok betűivel történő kapcsolásának gyakorlása; a kettőzött r, v helyes-

írásának gyakorlása

e) a hurokvonalat tartalmazó betűcsoportok alakításának és az 1 a d v r

betűkkel történő kapcsolásának gyakorlása; a kettőzött d, v r 1, b, t. h,

k I g


f) a kettőzött kétjegyű betűk alakításának és az

e,

t l

betűkkel történő

kapcsolásának gyakorlása; a kettőzött gy, ny, ty, ly helyesírásának és az

összeolvadás, hasonulás jelölésének gyakorlása; a keltezés írásának gya-

korlása

g) ellentétes ívelést tartalmazó betűcsoportok alakításának és az t. a, e,

t

betűkkel történő kapcsolásának gyakorlása; a kettőzött s, cs, t és a szó-

összetételek, szószerkezetek helyesírásának gyakorlása

h) hullámvonalat tartalmazó betűcsoportok alakításának és az

i

a, e,

t

v

betűkkel történö kapcsolásának gyakorlása; a kettőzött z, zs, sz helyes-

írásának gyakorlása; a rövidítés gyakorlása

2. Az irott nagybetűk alakításának és kapcsolásának betűcsoportonkénti

gyakoroltatása szavak, mondatok, szovegek m ásolta tásáva l diktálásával

A GYAKOROLTATÁS SORRENDJE:

a alsó ívelést tartalmazó betű csoport gyakorlása tulajdonnevek írásával

b) körelemet tartalmazó betűcsoportok gyakorlása tulajdonnevek írásával

c) horogvonalat tartalmazó betűcsoport gyakorlása tulajdonnevek írásával

d) hurokvonalat tartalmazó betűcsoport gyakorlása tulajdonnevek írásával

58



e) ellentétes ívelést tartalmazó betű csoport gyakorlása tulajdonnevek írá-

sával

f) hullámvonalat tartalmazó betűcsoport gyakorlása tulajdonnevek írásával

g) mondatkezdés, mondatzárás és a mondatközi írásjelek használatának gya-

korlása mondatok és szöv eg ek írásával

3 Az elválasztás gyakoroltatása

3.1. egymás mellett két magánhangzót jelölő betűt tartalmazó szavak

elválasztása

3.2. két magánhangzót jelölő betű között egy, illetve több mással-

hangzót

jelölő betűt tartalmazó szavak elválasztása

3.2.l. két magánhangzót jelölő betű között hosszú mássalhangzót jelölő

egyjegyű betűt tartalmazó szavak elválasztása

3.2.2. két magánhangzót jelölő betű között hosszú mássalhangzót jelölő

kétjegyű betűt tartalmazó szavak elválasztása

3.3. összetett szavak elválasztása


4.1. időtartamjelölési hiba javítása

4.2. a

j

hang jelölésének javítása

4.3. tulajdonnevek hibás kezdőbetűjének javítása

4.4. elválasztási hibák javítása

4.5. hangkapcsolathibák (hasonulás, 'összeolvadás) hibás jelölésének ja-

vítása

4.6. szóösszetételek hibás jelölésének javítása

4.7. szöveg- és mondattagolási hibák javítása

I I . A NY A NYELV I ISM ER ETEK TA N ÍTA SA A HEL YESÍR A S

TANULASAHOZ ES GYAKORLA SAHOZ

1. Hangtani ismeretek tanftása a helyesejtés és a helyesírás tanulásához

1.1. a magánhangzók és mássalhangzók felismerése és megnevezése

1.2. a magánhangzók felismerése és megnevezése a nyelv kétirányú

mozgása alapján

1.2.1 . a magánhangzók megkülönböztetése a nyelv függőleges mozgása

szerint: zárt, félig zárt, nyílt magánhangzó

1.2.2. a magánhangzók megkülönböztetése a nyelv vízszint es mozgása

szerint: magasak, mélyek; hangpárok és szóalakpárok

1.2.3. a több alakú toldalék megismerése; az illeszkedés

S9



2. Elemi ismeretek tanítása a szövegről a szövegalkotás megalapozása

érdekében

3.1.

3. Mondattani ismeretek nyújtása a helyesejtés és a helyesírás tanulásához

3.1.1.

3.1.2.

3.1.3.

3.1.4.

3.2.

3.2.1.

3.2.2.

szöveg mondatainak elemzése a beszélő é s a hallgató közléseiben

(rnondataiban) levő kommunikációs szándék felismerése végett

a kérdő, viszontkérdő és felelő mondat megismerése, helyesírásuk

gyakorlása

a kijelentő mondat megismerése, jelölésének gyakorlása

a felszólító mondat megismerése, jelölésének gyakorlása

a felkiáltó, óhajtó mondat megismerése, jelölésének gyakorlása

az egyszerű és az összetett mondat megtanulása a megnevezés

szintjén

a halmozott mondatrészek és az összetett mondat tagmondatainak

megismerése

tagmondatok határának jelölése mellérendelő összetett mondatok-

ban az állító szerkezetek felismerése után

4. Alaktani es szoszerkezettani ismeretek megtanítása a

ráismeres

es a meg-

nevezés szintjen

4.1. a szókapcsolat, szószerkezet megismerése

4.1.1. az állító szerkezet

4.1. 2. a tárgyas szerkezet

4.1.3. a határozós szerkezet (helyhatározós, időhatározós, eszközhatáro-

zós, módhatározós)

4.1.4. a jelzős szerkezet (minőségje1zős,birtokos je1zős)

4.2. a szóösszetétel megismerése, írásmódjának megtanulása

BESZ~DMOVEL~S - FOGALMAZÁS

1. HELYESEJTES

1. Helyesejtési normákhoz igazodo beszédhallás- es beszédmozgás-fejlesztés

1.1. he1yesejtési gyakorlatok végzése

1.1.1. a légzéstechnika gyakorlása

1.1.2. a hangadás gyakorlása utánmondással

1.1.3. az ajakartikuláció gyakorlása versek, mondókák utánmondásával,

valamint szavak, szópárok olvasásával

60



1.1.4. gyorsasági gyakorlatok végzése, nyelvtörők. sorolók, mondókák

utánmondásával és olvasásával

1.1.5. ritmusgyakorlatok végzése szavak, szókapcsolatok, jól ritrnizál-

ható versek és mondókák olvasásával

1.1.6. az időtartam gyakorlása szavak, szópárok és szövegek olvasásával

1.1.7. a hangsúly gyakorlása szókapcsolatok és mondatok olvasásával

1.1.8. a hangkapcsolatok ejtésének gyakorlása szavak olvasásával

1.1.9. a hanglejtés gyakorlása

mond:

tok olvasásával

1.1.10. a hangerőváltás gyakorlása hangsorok, mondókák, versek mondá-

sával

helyesejtési hibák felismerése és javítása

időtartamhiba javítása nevelői és/vagy tanulói visszajelzésre

hangkapcsolathiba javítása nevelői és/vagy tanulói visszajelzésre

hanglejtéshiba javítása nevelői és/vagy tanulói visszajelzésre

hibás artikuláció javítása nevelői és/vagy tanulói visszajelzésre

hangsúlyhibák javítása nevelői és/vagy tanulói visszajelzésre

1.2.

1.2.1.

1.2.2.

1.2.3.

1.2.4.

1.2.5.

Helyesejtési normákhoz igazodó verses prózamondás gyakoroltatása

2.1. a szövegmondás (vers és próza) gyakorlása a szünet és a levegő-

vételi helyek kijelölésévei

2.2. a szövegmondás gyakorlása a fő - és mellékhangsúlyok kijelölésé-

vei

2.3. a szövegmondás gyakorlása, tekintettel a hanglejtésre

BESZEDFEJLESZTES

A szövegalkotás tanítása

1.1. a kapcsolatfelvétel tanulása: bemutatkozás felnőttnek, gyerek-

nek

1.2. a szándéknyilvánítás tanítása

1.2.1. kérés gyerekek körében: a helyes és helytelen formák tanítói

bemutatása és tanulói elemzése, a helyes formák gyakorlása

1.2.2. felszólítás gyerekek körében: a helyes és helytelen formák tanítói


1.2.3. meghívás gyermekrendezvényekre: szülők meghívása, gyermekek

meghívása

1.3. a véleménynyilvánítás tanulása: az indokolt bejelentés, a jogos

panasz és az árulkodás elemzése, a bejelentés, a sérelem pontos

megfogalmazása

61



1.4. tájékoztató-ábrázoló szövegek alkotása

1.4.1. az elbeszélés

1.4.1.1. mesebefejezés meghallgatott vagy elolvasott meserészlet alapján

1.4.1.2. elbeszélés kép, magnószalagon rögzített zörej sor, valamint írás-

ban adott élethelyzetek alapján

1.4.1.3. elbeszélés élmény és fantázia alapján kiscsoportos kommunikáció-

ban

1.4.2. üzenetközvetítés tanítónak, szülőnek, gyereknek


1.4.4. a leírás

1.4.4.1. állatok leírása kép és egyéni megfigyelés alapján

1.4.4.2. tevékenységek leírása egyéni megfigyelés

é s

tapasztalat alapján

1.4.4.3. meseszereplők és a mikrokörnyezetből ismert érdekes személyek

leírása

1.4.4.4. érdekes, kevésbé ismert tárgyak

(játékok,

néprajzi tárgyak stb.)

leírása

1.4.4.5. tájékoztatás, útbaigazítás jól ismert térben

1.4.5. társalgás kiscsoportos kommunikációban

1.4.5.1. játékélmények alapján

1.4.5.2. távoli témák : átélt élmények/elképzelt események alapján

2

Aszövegbefogadás - szövegértés tanítása

2.1. a szándéknyilvánítás fogadása

2.1.1. válaszolás tudakozódásra

2.1.2. válaszolás meghívásra

2.2. szövegértés elbeszélő, leíró szövegek befogadása során:

a kérdezés gyakorlása

Ill. FOGALMAZÁS

1. Az elbeszélés tanítása

1.1. a második személy megválasztása

1.2. a választott téma leszűkítése címmel

1.3. az elbeszélés, eseménysor leírása időrendben

1.4. az elkészült szöveg javítása: önkorrekció

1.4.1. önkorrekció a 2. személy, az olvasó beavatottsága szempontjából

1.4.2 .. az időrendnek megfelelő mondatrend helyességének ellenőrzése



2. A hír tanítása

2.1. a megadott, vagy választott téma leszűkítése címmel

2.2. hírszerkesztés a hír műfaji követelményeinek megfelelően: az

esemény helyének, idejének, körülményeinek lényegre törő

közlése

2.3. az elkészült hír javítása a 2.2.nek megfelelően

3. A hirdetés tanítása

3.1. a második személy megjelölése megszólítással

3.2. az esemény helyének, idejének, körü1ményeinek pontos meg-

fogalmazása

3.3. a 2. személy lehetséges feladatainak közlése

3.4. a hirdetés javítása: önkorrekció a 3.1.-3.~. alapján

IRODALOM

1. IRODALMI MŰ VEK MIMETIZÁLT ATÁSA

1. Az irodalmi művek mimetizálásához szükséges kifejez6képesség: arcjáték,

tekintet, gesztikuláció, testtartás, térközszabályozás fejlesz tése

1.1. tevékenységek, cselekvések megfigyelése, eljátszása mozgással,

testtartással

1.2. érzelmek kifejezésének gyakorlása arcjátékkal

1.3.

tekintettel

gesztikulációval történő közlések gyakorlása

2. Irodalmi szovegek reprodukáltatása és mimetizáltatása az irodalmi el-

menyszerzes érdekében

II. IRODALMI MÚELEMZES ELÖKEszÍTESE

1. Az irodalmi alkotásokban: párbeszédes versekben, verses mesékben,

mesékben jelenlev6 kommunikáciás tényez6k: az 1. személy, a 2. sze-

mély, a szerepesere felismertetése

2.lrodalomelméleti ismeretek tanítása a műelemzéshez, a vers- és próza-

mondáshoz

2.1. verstani ismeretek tanulása verseken, verses meséken

2.1.1. a rövid és hosszú szótagok jelölése versekben, a jelölésnek meg-

felelő ritmus érzékelése

63



2.1.2. hangsúlyos

verselésű

műveken a szótagszám megállapítása

2.1.3. a refrén felismerése, megnevezése

2.1.4. a párosrím, a bokorrím és a keresztrím felismerése, jelölése és

megnevezése


2.2.1. költői képekben a stíluskép felismerése, megnevezése

2.2.1.1. a megszemélyesítés

2.2.1.2. a hasonlat

2.2.2. költői képben a metaforikus jelző felismerése, megnevezése

2.3. a képversek megnevezése, olvasásuk tanulása

2.4. kisepikai prózarnűfajok: közmondás, szólás, találós kérdés fel-

ismerése és megnevezése

2.5. epikai művekre jellemző ismeretek tanulása meséken, verses

m esékcn

2.5.1. az események időrendjének és helyszínének megállapítása

2.5.2. mesék szerkezetének elemzése: előkészítés, bonyodalom, te-

tőpont, megoldás

2.5.3. a szereplők tulajdonságainak megnevezése, konfliktushelyzet-

ben megnyilvánuló magatartásuk értékelése

3. Az irodalmi müvekkel szembeni értékelő magatartás kialakítása: irodalmi

müvek által kiváltott asszociáciák, élmények elmondása, az elemzett

müvekrol érték kijelentések megfogalmazása, azok

indoklása

ll VER S- ES PR OZAMONDÁS TA N ÍTÁSA

1. Cyerekeknek és felnőtteknek szóló egyéni verses prózamondás, valamint

az együttes versmondás tanítása

2. A vers- és prázamondás elemez te tése es értikeltetése az üzenetközvetí-

tés

szenipontjábol

IV . A Z IR ODA LOM OLVA SÁSÁVA L KA PCSO L A TOS SZOKÁSOK

K IA LA K ÍT ÁSA

l . Ele/rajzi ada/ok, fényképek gyűjtése a megismert költők, írók gyermek-

korárol. eletertil

2 A nulveik alapján megismert koltdk, irok

gyermekkotetet

ilnek megkeres-

tetése konvvtdrban

64



3. A megjelen6 gyermek[olyóiratok figyelemmel kísérésének megszervezése

KOMMUNIKÁCIÓ - TÁRSADALOMISMERET - ÖNISMERET

1. KOMMUNIKÁCIO

1. A közvetlen emberi kommunikáciá tenyezotnek tudatosítása

1.1. az 1. személy és a 2. személy felismerése, megnevezése

1.2. a szerepesere felismerése, megnevezése

1.3. a kancsolat hiányának vagy meglétének felismerése, megnevezése

lA.

az érintkezés eszközeinek (kódjainak) felismerése

104.1. a nyelvi eszköz

10 4 2

a nem nyelvi eszközök

104.2.1.

a közeledés

és

távolodás (térközszabályozás)

10 4 2 2

a testtartás

10 4 2 3

a gesztusok

1 4 20 4

az érintéses viselkedés

10 4 2 5 az arcjáték (mimika)

10 4 2 6 a tekintet

1.4.2.7. a nem nyelvi természetű hangadás

1.5. az érintkezés körülményeinek: a kontextusnak, az érintkezés

helyének, idejének, a

közlés

tárgyának a felismerése képen,

szö-

vegen

2. A közlés funkcióinak mint a közlés tenyezdire vonatkozó kozlemenyek-

nek a tudatosítása

2.1. a tájékoztató (megismertető) funkció felismerése, megnevezése

2.2. a felszólító (felhívó) funkció felismerése és megnevezése

2.3. az érzelmeket kifejező funkció felismerése és megnevezése

20 4

a kapcsolatot létrehozó funkció felismerése és megnevezése

2.5. a költői (poetikus) funkció felismerése és megnevezése

2.6. a nyelvről szóló (metanyelvi) funkció felismerése és megnevezése

3. A nem kozvetlen emberi kommunikáciá [elismertetése s megnevezteté-

se szövegolvasás során

3.1. ember-állat kommunikáció (állathívogatók)

3.2. állat-állat kommunikáció



TÁRSADALOMISMERET: A TÁRSADALMI ERINTKEZES

TANÍTÁSA

1. A lakóhelytől távoli, alkalmi kommunikáció tanítása

1.1. veszélyhelyzetek (eltévedés, segítségkérés) megoldásához

szüksé-

ges ismeretek tanulása

1.2. veszélyhelyzetek megoldása: eltévedés idegen városban - segít-

ség kérése járókelőtől, rendőrtől

2. Az iskola dolgozóival

tortend

kommunikáció tanítása

2.1. az iskolai kommunikációhoz szükséges háttérismeretek tanulása

2.1.1. az iskolaigazgató munkaköre

2.1.2. a tanárok és tanítók, nevelők munkaköre

2.2. az iskolai kommunikációhoz szükséges ismeretek tanulása

2.2.1. tudakozódás, tájékoztatás (üzenetátadás), kérés, meghívás, kö -

szönés a tanári és az igazgatói szobában

2.2.2. tudakozódás, tájékoztatás, hirdetés idegen osztályteremben

2.3. a tájékoztató füzet olvasásának és kitöltésének tanulása

3. A konyvtári dolgozókkal történő kommunikáció tanítása

3.1. tudakozódás, kérés a könyvtárosnál

3.2. az olvasójegy kitöltése

4. Egészségügyi dolgozókkal történő kommunikáció tanítása

4.1. háttérismeretek az egészségügyi dolgozókkal folytatható korn-

munikáció tanulásához

4.1.1. a körzeti orvos és a gyermekorvos munkaköre

4.1.2. az orvosírnok munkaköre

4.2. személyi adatok közlése az orvosírnokkal

4.3. igazolások, oltási lap olvasása

5. A postai dolgozókkal történő kommunikáciá tanítása

5.1. háttérismeretek tanulása a postai dolgozókkal folytatható korn-

munikációhoz

5.2. a szóbeli kommunikáció tanulása

5.2.1. tudakozódás kézbesítőtől

5.2.2. tudakozódás, kérés levélfelvevőtől

5.3. nyomtatványok olvasása, kitöltése

5.3.1. a levél megcímzése

5.3.2. irányítószám-jegyzék olvasása



6.1.

6. A közlekedési dolgozókkal történő kommunikáciá tanítása

6.1.1.

6.1.2.

6.1.3.

6.2.

6.2.1.

6.2.2.

6.2.3.

6.3.

6.3.1.

6.3.2.

háttérismeretek tanulása a közlekedési dolgozókkal folytatható

kommunikáció tanulásához

a vasúti kapus munkaköre

a vasúti kalauz munkaköre

az autóbuszvezető munkaköre

szóbeli kommunikáció tanulása

tudakozódás, kérés vasútállomáson, vonaton

tudakozódás, kérés autóbuszállomáson, autóbuszon

veszélyhelyzetek megoldásának tanulása: szülők, kísérők el-

vesztése

nyomtatványok olvasása

tájékoztató táblák olvasása

menet jegyek olvasása

Ill. ÖNISMERET

1. Személyi adatok tanítása egyénenkénti konkretizálással

1.1. apa és anya születési helye és ideje

1.2. testvérek születési helye és ideje

2. A névre vonatkozó ismeretek tanítása komikumot is tartalmazó szövegek

olvasásával, ezek alkalmazása önmagára és ismerdseire

2.1. a vezetéknév és utónév sorrendje Magyarországon és külföldön

2.2. a becenév használatának helye és helyzete, becéző(k) és becé-

zett( ek) közötti viszony

2.3. a ragadványnév és néhány fajtája (származás

é s

hely szerinti)

2.4. a csúfnév (gúnynév) és a gúnyolódáshoz való viszonyulás (mint

1. és 2. személy)

3. Eletkorokra vonatkozó ismeretek tanítása komikumot is tartalmazó

szövegek olvasásával és mindennapi élethelyzetben

3.1. az életkorok megnevezése és időtartama

3.2. az életkorok sorrendje és felcserélhetetlensége

3.3. az egyes tanulók, családtagjaik, rokonaik, ismerőseik életkora

4. Külső testi jellemzőkre vonatkozó ismeretek tanítása komikumot is tar-

talmazó szövegek olvasásával, és mindennapi élethelyzetben énre, család-

tagokra, rokonokra és ismerősökre konkretizálva, és az egyes testi jellem-

zők kigúnyolásával szembeni állásfoglalás



4.1. az egyes tanulók testtömegének pontos ismerete

4.2. az egyes tanulók testmagasságának pontos ismerete

4.3. a testnövekedéssel járó nyúlásának .ismerete (testarány változása)

4.4. arcformák

különbözőségének

felismerése, és az egyes tanulók arc-

formájának megállapítása

4.5. testalkatok

különbözőségének

felismerése, és kapcsolata életmód-

dal és betegséggel

4.6. haj színek

külö nbözőségének

ismerete

5. Pszichikus és erkölcsi tulajdonságok tanitása: tudatosítása képek és min-

dennapi élethelyzetek, valamint szövegek elemzésével, alkalmazásuk ön-

értékeléskor

5.1. az egyes tanulók

érdeklődésével

kapcsolatos problémák, tények

és értékelések megfogalmazása

az egyéni érdeklődési körök megállapítása és megfogalmazása

fontossági sorrend megállapítása az érdeklődési körök közt

értékelések megfogalmazása az egyes tanulók feladatvégrehaj-

tásáról

5.2.1. a kitartásra vonatkozó értékelések: türelmes vagy türelmetlen

5.2.2. a figyelemre vonatkozó értékelések: figyelmes vagy figyelmetlen

5.2.3. a teljesítményre vonatkozó értékelések

5.2.3.1. önmagával való elégedettség: elégedett vagy elégedetlen

5.2.3.2. önértékelésének módja: szerény vagy dicsekvő

5.3. tények és értékelések megfogalmazása az egyes tanulók társas

kapcsolatairól

5.3.1. magatartási normák megtartásának megállapítása: fegyelmezett

vagy fegyelmezetlen

5.3 ..2. csoportos beszélgetések során használt hangerejének megálla-

pítása: hangoskodó vagy csendes

5.3.3. társaival szembeni bánásmód és hangnem megállapítása: udvarias,

tapíntatos, gyengéd vagy udvariatlan, tapintatlan, durva

5.1.1.

5.1.2.

5.2.

68



. A TANESZK JZ JK JEGYZÉKE

FELADA TGYÚJTEMÉNYEK

a) Olvasástechnikai hibák javítása

b) Gyorsolvasási gyakorlatok


d) Iskolán kívüli önművelés tanítása

e) Az írás és a helyesírás együttes gyakoroltatása

f) Anyanyelvi ismeretek tanítása

g) A helyesejtés tanítása

h) Beszédfejleszrés

i) A fogalmazás tanítása

j) Irodalomtanítás

k) A kommunikáció tanítása

1) Az önísmeret tanítása

81NYOMTATOTT TANESZKÖZÖK

a) A mi világunk (olvasókönyv és munkafüzet)

b) Írás-helyesírás-anyanyelvismeret feladatlapok

c) Helyesírási szójegyzék 1-3. osztály

d) Szövegalkotás feladatlapok

e) Mese, mese, mátka (irodalmi szövegek és feladatok)

CIAUDIOVIZUÁLIS TANESZKÖZÖK

a) Olvasástanulás II. (transzparenssorozat a helyesejtés tanulásához

1-2.

osztály)

b) Olvasástanulás ll (transzparenssorozat a gyorsolvasás tanulásához)

c) Nyelvtan transzparensek 1.

d) Hangosított transzparenssorozat az olvasás közben elkövetett olvasás-

technikai és helyesejtesi hibák javításának tanulásához 2-4. osztály

e) Diasorozat a szóbeli szövegalkotáshoz II.

f) Tematikus zörej sorozat a szóbeli szövegalkotáshoz 1-2. osztály

g) Vers- és prózamondás tanulása II. (hangosított transzparenssorozat)

69



Ol SZEMLÉL TET6 ESZKÖZÖK

a) Táblák az ábécé

és

a könyvtári betűrend tanulásához 1-2. osztály

b) Táblák a könyvismeret tanulásához

c) Táblák a helyesírás tanulásához 1-2. osztály

d) Táblák a nyelvtan tanulásához 2-3. osztály

e) Írók,

költők

arckép ei 1-4. osztály

7



CIA TANANYAG ÉS TANESZKÖZRENDSZER ÖSSZEVETÉSE

Tananyag

Feladat-

Nyomtatott

Audiovizuális

Szemléltető

gyűjtemény

taneszköz

taneszköz

eszköz

OLVASÁS-GYORSOLVASÁS-

ÖNMŰ VELÉS

1. AZ OLVASÁS TEMPÓJÁNAK

ÉS PONTOSSÁGÁNAK FOKOZÁSA

1. Írásvetítőve1 fe1víllantott

• Gyorsolvasási


jelek, betűk, szavak, SZÖ-

gyakorlatok

Ill. (transzparens-

vegek olvastatása

sorozat a

gyorsolvasás

tanulásáho.z)

2. Az olvasástechnikai hibák

• Olvasástechnikai

javítása

hibák javítása

IL

AZ OLVASÁS GYAKOROL-

TATÁSASZÖVEGEKEN

1. A felkészülés utáni hangos

olvasás tanítása

O O - . J



...,

tv

Tananyag

Feladat-

Nyomtatott

Audiovizuális

Szemléltető

gyűjtemény

taneszköz

taneszköz

eszköz

irodalmí

szövegek

olvasása

• Mese, mese.mátka,

• Olvasástanulás Il.

(irodalmi szövegek

(transzparenssoro

és feladatok)

zat a helyesejtés

tanulasahoz 1-2.

osztály

• Vers- és prózamon

dás tanulása II.

(hangosított transz

parenssorozat )

1.2.

ismeretterjesztő szövegek

• A mi világunk

olvasása

(olvasókönyv

és munkafüzet)

1.3.

publicisztikai szövegek

• A mi világunk

olvasása (olvasókönyv

és munkafüzet)

A néma olvasással történő

• A mi világunk

szövegfeldolgozás

(olvasókönyv

tanítása

é s

munkafüzet)



Tananyag

Feladat-

Nyomtatott

Audiovizuális

Szemléltető

gyűjtemény

taneszköz

taneszköz

eszköz

3.

Különbözö műfajú

• A mi világunk

és témájú szövegek néma

(olvasókönyv

olvastatása és feldolgozásuk

é s

munkafüzet)

tanítása

Ill.

AZ ÖNMÚVELÉS TANÍTASA • A mi világunk

(olvasókönyv és

munkafüzet)

1.

A könyvtárhasználat tanítása

• A könyvtarhasz- .Táblák az ábécé

tanórán az osztály- és

nálat tanítása

és a könyvtári

iskolakönyvtárban

betűrend tanulá-

sához 1-2. osztály

.Táblák a

könyv-

ismeret

tanulésahoz

2.

Az iskolán kívüli önművelés

• Iskolán kívüli

tanítása tanórán és napközi

önműve lés

otthonban

tanítása

-. . J

W



-..1

.;:.

Tananyag

Feladat- Nyomtatott

Audiovizuális

Szernléltető

gyűjtemény taneszköz taneszköz

eszköz

ÍRÁS--HELYESÍRÁS-

-ANYANYELVISMERET

1. AZ ÍRÁS ÉS A HELYES-

e

Írás-helyesírás-

ÍRÁS EGYŰ TTES GYAKOROL-

-anyanyelvismeret

TATÁSA

feladatlapok

.

1. Az írott kisbetűk alakításának é s

• Az írás és a

kapcsolásának gyakoroltatása

helyesírás

betűcsoportonként szavak másol- együttes gya-

tatásával, diktálásával

koroltatása

2. Az írott betűk alakításának és

• Az írás és a

kapcsolásának betűcsoportonkénti

helyesírás

gyakoroltatása szavak, mondatok,

együttes gya-

szövegek másoltatásával,

koroltatása

diktálásával

I



Tananyag

Feladat-

Nyomtatott

Audiovizuális

Szemléltető

gyűjtemény

taneszköz

taneszköz

eszköz

4. Helyesírási hibák javításának

tanítása

4.l.

időtartamjelölési hibák

• Az írá sé sa

• Helyesírási

javítása helyesírás szójegyzék

együttes gyakorol

1-3.

osztály

tatása

4.2.

a j hang jelölésének javítása

~ Az írásésa • Helyesírási

• Táblák a

helyesírás

szójegyzék

helyesírás

együttes gyakorol-

1-3. osztály

tanulasahoz

tatása

1-2. osztály

4.3.

tulajdonnevek hibás

~ Az írás és a

• Helyesírási

kezdőbetűjének javítása helyesírás szójegyzék

együttes gyakorol

1-3. osztály

tatása



-..J

o- -

Tananyag

Feladat-

Nyomtatott

Audiovizuális Szemtéltető

gyűjtemény

taneszköz

taneszköz

eszköz

4.5.

hangkapcsolathibák

• Helyesítási

O Táblák a helyes-

(hasonulás, össze-

szójegyzék

írás tanulásához

olvadás) hibás jelölésének

1-3.

osztály

1-2.

osztály

javítása

4.6.

szóösszetételek hibás

• Helyesítási

• Táblák a helyes-

jelölésének javítása

szójegyzék írás tanulásához

1-3.

osztály

1-2. osztály

II. ANYANYELVI ISMERETEK

TANÍT ÁSA A HELYESÍRÁS

TANULÁSÁHOZ ÉS

GYAKORLÁSÁHOZ

1.

Hangtani ismeretek tanítása

• Anyanyelvi

a helyesejtés és a helyesírás

ismeretek

tanulásához

tanítása



Feladat-

Nyomtatott

Audiovizuális

Szemléltető

Tananyag

gyűjtemény

taneszköz

taneszköz

eszköz

1.2. a magánhangzók felismerése

• Táblák a nyelv-

és megnevezése a nyelv

tan tanulásához

kétirányú mozgása alapján

2-3. osztály

2.

Elemi ismeretek tanítása a

• Írás-helyesírás-

szövegalkotás megalapozása

anyanyel vismeret

érdekében feladatlapok

3.

Mondattani ismeretek nyúj-

• Anyanyelvi

• Irás-helyesírás-


tása a helyesejtés és a helyes-

ismeretek

anyanyelvismeret

tan tanulásá-


tanítása

feladatlapok

hoz 2-3. osztály

4.

Alaktani és szószerkezettani

• Anyanyelvi


ismeretek megtanítása a

ismeretek

tan tanulásához

ráismerés és a megnevezés

tanítása

2-3.

osztály

szintjén

i

j

j



.

0

Tananyag

Feladat-

Nyomtatott

Audiovizuális

Szemléltető

gyűjtemény

taneszköz

taneszköz

eszköz

4.1.

a szókapcsolat,

• Írás-helyesírás-

• Nyelvtani

szószerkezet megismerése

anyanyelvismeret

transzparensek 1.

feladatlapok

4.2.

a szóösszetétel meg-

• Táblák a helyes-

ismerése , írásmódjának


megtanulása

1-2. osztály



Tananyag

Feladat-

Nyomtatott

Audiovizuális

Szemléltető

gyűjtemény

taneszköz

taneszköz eszköz

BESZÉDMŰVELÉS-

FOGALMAZÁS

1. HELYESEJTÉS

1. Helyesejtési normákhoz igazodó

beszédhallás- és beszédmozgás-

fejlesztés

Ll.

helyesejtési gyakorlatok

• A helyesejtés

végzése

tanítasa

1.1.5. ritmusgyakorlatok végzése


szavak, szókapcsolatok, jól

(transzparenssorozat

ritmizálható versek és mon- a helyesejtés tanulá-

dókák olvasásával

sához 1-2. osztály)

I

,

..J



00

O

Feladat-


Szemléltető

Tananyag:

gyűjtemény

uneszköz

taneszköz

eszköz

1.1.6. az időtartam gyakorlása

• Olvasástanulás II.

szavak, szópárok és

(transzparens-

szövegek olvasásával sorozat a helyes-

ejtés tanulásához

1-2.

osztály)

•

.1.7. a hangsúly gyakorlása

Olvasástanulás Il.

szókapcsolatok ésmon-

(transzparenssorozat

datok olvasásával

a helyesejtés tanulá-

sához 1-2 osztály)

•

.1.8.

a hangkapcsolatok ejté-

Olvasástanulás II.

sének gyakorlása szavak

(transzparenssoroza

t

olvasásával

a helyesejtés tanulá-

sához

1-2.

osztály)

•

.2.

helyesejtési hibák felisme-

Hangosított transzpa

rése és javítása

renssorozat az olva-

sás közben elkövetet

olvasástechnikai és

[helyesejtésí hibák ja-

vításának tanulasa-

hoz 2-4. osztály



Tananyag

Feladat-

Nyomtatott

Audiovizuális

Szemléltető

gyűjtemény

taneszköz

taneszköz

eszköz

2.

Helyesejtési normákhoz

• Mese, mese, mátka,

• OlvasástanuJás IL

igazodó vers- és prózamondás

(irodalmi szövegek

(transzparenssoro

gyakoroltatása

és feJadatok)

zat a he1yesejtés

tanuJásához

1-2.

osztály)

• Vers- é s próza-

mondás tanulása

II. (hangosított

transzparens

sorozat)

II. BESZÉDFEJLESZTÉS


1.1.

a kapcsolatfelvétel tanulása:

9 Bes zédfej le sz rés

bemutatkozás felnőttnek.

gyereknek

1.2.

a szándéknyilvánítás

Ej Beszédfejleszrés

tanulása

I

I

I



00

N

Tananyag

Feladat-


Szemléltető


taneszköz

eszköz

1.3.

a véleménynyilvánítás

•

Beszédfejlesztés

tanulása: az indokolt

bejelentés a jogos pa-

naszés az árulkodás

elemzése, a bejelentés,

a sérelem pontos meg-

fogalmazása

1 4 1

az elbeszélés

•

Beszédfejlesztes

1.4.1.2.

elbeszélés kép,

• Szövegalkotás

• Diasorozat a szö-

magnószalagon rög-

feladatlapok

beli szövegalkotás

zített zörej sor, va-

/

hoz II.

lamint írásban adott

élethelyzetek alapján • Tematikus zörejso-

roza t a szö beli

szövegalkotás-

hoz 1-2. osztály

\



Tananyag

Feladat-

Nyomtatott

Audiovizuális

Szemléltető

gyűjtemény


eszköz

1.4.1.3.

elbeszélés élmény és

•

Szövegalkotás

.

fantázia alapján kis-

feladatlapok

csoportos kommunikációban

1A.2. üzenetközvetítés tanítónak,

•

Beszédfejlesztés

szülőnek, gyereknek

1.4.3.hirdetés osztálytársaknak

•

Beszédfejlesztés

l.4A.l.

állatok leírása kép és

•

Beszédfejlesztés

egyéni megfigyelés al~pján

lAA.2.

tevékenységek leírása egyéni

•

Beszédfejlesztés

•

Szövegalkotás

megfigyelés és

feladatlapok

tapasztalat

alapján

00

IH



00

• • • •

Tananyag

Feladat-


Szemléltető


taneszköz

eszköz

1.4.4.3.

meseszereplők és a mikro-

fO Beszédfejlesztés

környezetből ismert

érdekes személyek leírása

1.4.4.4.

érdekes, kevésbé ismert

o Diasorozat a

tárgyak (játékok, néprajzi

szóbeli szöveg-

tárgyak stb.) leírása

alkotáshoz II.

1.4.4.5.

tájékoztatás, útbaigazítás

e Beszédfejlesztés

jól ismert térben

1.4.5.

társalgás kiscsoportos e Beszédfejlesztés

kommunikációban



Tananyag

Feladat-

Nyomtatott

Audiovizuális

Szemléltetö

gyűjtemény

taneszköz

taneszköz eszköz

1.4.5.2.

távoli témák :

o Beszédfejlesztés

átélt élmények, elkép-

zelt események alapján

2. A szövegbe

fogadas-szöveg -

fl

Beszédfejlesztés

értés tanítása

Ill.

FOGALMAZÁS

e A fogalmazás

• 1

eSzövegalkotás

tanítása

feladatlapok


fl

Diasorozat a

I

szóbeli

szöveg-

alkotáshoz II.

00

ul



00

o

Tananyag

Feladat-

Nyomtatott

Audiovizuális

Szemléltető

gyűjtemény


eszköz

IRODALOM

1.

IRODALMI MÚVEK

• Irodalomtanítás

MIMETIZÁLTATÁSA

II. IRODALMIMŰ ELEMZÉS

• Mese, mese,mátka

ELŰ KÉSzfTÉSE

(irodalmi szövegek

ésfeladatok)

•

ll.

VERS- ÉS PRÓZAMONDÁS

Olvasástanulás II.

TANÍTÁSA

(transzparenssoroza t

a helyesejtés tanulá -

sához 1-2. osztály)

•

Vers- és prózamondá

tanulása II. (hango-

sított transzparens-

sorozat)



Tananyag

Feladat- Nyomtatott

Audiovizuális

Szemléltető

gyűjtemény


eszköz

IV.

AZ IRODALOM OLVASÁSÁVAL


KAPCSOLATOSSZOKÁSOK

KIALAKfT ÁSA

1. Életrajzi adatok, fényképek

•

Írók, költők

gyűjtetése a megismert költők,

arcképei

írók gyermekkoráról, életéről

1-4. osztály

00

.. . : 1



00

00

Tananyag

Feladat,

Nyomtatott

Audiovizuális

Szemléltető

gyűjtemény


eszköz

KOMMUN IKÁC IÓ ·T ÁR SA ·

DA LO M ISM ER ET .ÖN ISM ERET

o _ _ _ -

I.

KOMMUNIKÁC IÓ

• A m i v ilág unk

(olv asókönyv és·

m un kafü ze t)

1 . A köz vetlen em beri kornmun i - o A kom mun ikác ió

• D iasoroza t a

kác ió té nyező inek tuda tosítá sa tan ítása

s z ó beli szöv eg -

a lkotásh oz ll.

2. A közlés funkcióinak m in t a

• A komm unikac ió

ft Szövega lko tás

közl és tén yez őir e vona tk ozó

ta n ít ása

felada tla pok

közlem ényeknek a tuda tes i-

tása'

I

I



Tananyag

Feladat-

Nyomtatott

Audiovizuális Szemféltető

gyűjtemény .

taneszköz

taneszköz

eszköz

II. TÁRSADALOMISMERET:

• A mi világunk

A TÁRSADALMI ÉRINTKEZÉS

(olvasókönyv és

TANÍTÁSA

munkafüzet)

Ill. ÖNISMERET .

• Az önismeret

• A mi világunk

tanítása

(olvasókönyv é s

munkafüzet)

00

\o



HARMADI KOSZT ÁLY

AjTANANY AGRENDSZER

OLVASAS-GYORSOL VAsAs-ÖNMtJVELÉS

I. AZ OLVASÁS TEMPOJÁNAK ES PONTOSSÁGÁNAK FOKOZÁSA

1. Írásvetítővel felvillantott jelek, betűk, szavak, szövegek olvastatása

Ll.

1.1.1.

1.1.2.

1.1.3.

1.1.4.

1.2.

1.2.1.

1.2.2.

1.2.3.

1.3.

1.3.1.

1.3.2.

a gyors szemmozgás gyakorlása

a perifériás látást fejlesztő gyakorlatok végzése

látószögnövelő gyakorlatok végzése

a fixációszélességet fejlesztő gyakorlatok végzése

a ritmikus szemmozgás gyakorlása

a jelfelismerés gyakorlása

jelkeresés

hibakeresés

nyomdatechnikailag hibás szavak olvasása

a jelentés felismerése

szinonímakeresés

szóteremtés

II. AZ OLVASÁS GYAKORLÁSA SZÖVEGEKEN

1. A felolvasás tanítása

1.1. a beszédszünet alkalmazása

1.2. a hangerőváltás

1.3. a tempóváltás

1.4. a vokális kód alkalmazása

1.5. a tekintetváltás olvasás közben

1.6. a mimika alkalmazása

2. A néma olvasással történő szövegfeldolgozás tanítása

2.1. szövegolvasás gyorsolvasási technikával

2.1.1. adatkeresés

2.1.2. lényegkiemelés

2.2. olvasói szokások gyakorlása

9



3. Különböző

müfajű

és témájú szövegek néma olvastatása és feldolgozásuk

tanítása

3.1. természettudományos, matematikai és technikai ismeretterjesztő

szövegek olvasása és feldolgozásuk tanulása

elbeszélések

leírások

történelmi ismeretterjesztő

szövegek

feldolgozása

néhány európai életmód- és művelődéstörténeti tény megismerése

az ókortól a korai kapitalizmus koráig

TÉMAKÖRÖK

a) Birodalmak, városok, falvak lakói

b) Vallások, istenek, templomok

c) Kereskedelem, utazások

d) Sport, játékok

e) Lakóházak, lakóépületek

f) Család, gyerekek, tanulás

3.2.2. néhány tény megismerése a magyar állam és magyar nép politika-,

életrnód-és művelődéstörténetéből

TÉMAKÖRÖK

a) A magyar nép eredete és vándorlása

b) A honfoglalás

c) Magyarország és a magyar állam korai története

d) Magyarország mint fejlődő európai ország

e) Magyarország Mátyás király uralkodása idején

f) A törökök Magyarországon

publicisztikai szövegek feldolgozása

hír olvasása és műfajtani elemzése

hirdetés olvasása és műfajtani elemzése

tudósítás olvasása

cikk olvasása

riport olvasása

interjú olvasása

recenzió olvasása

2.2.1.

2.2.2.

2.2.3.

2.3.

2.3.1.

2.3.2.

3.1.1.

3.1.2.

3.2.

3.2.1.

3.3.

3.3.1.

3.3.2.

3.3.3.

3.3.4.

3.3.5.

3.3.6.

3.3.7.

szövegáttekintés, kérdezés a témáról


jegyzetelés

szókincsfejlesztés néma olvasás során



91



3.3.8. kritika olvasása

TEMAKÖRÖK

a) Gyermekéletről

b) Iskolai életről

c) Hírközlésről

d) Közlekedésről

e) Termelésról

f) Kereskedelemről

g) Egészségügyről

h ) Műve lődé sről

3.4. a tankönyvi szövegekben előforduló logikai műveletek é s tömör,

szakszerű szövegek feldolgozása

3.4.1. meghatározások

3.4.2. felosztások

3.4.3. kérdések

3.4.4. ábramagyarázatok

3.4.5. térképek

3.4.6. szerkezeti, szervezeti modellek

3.4.7. táblázatok

Ill. AZ ÖNMÚVELES TANíTÁSA

1. Könyvtárhasználat tanítása tanórán az osztály- és iskolakonyvtdrban

1.1.2.

1.1.3.

1.1.4.

1.1.5.

1.2.

1.2.1.

1.2.2.

1.2.3.

1.2.4.

1.2.).

1.3.

1.3.1.

1.3.2.

a könyvtári rend tanulása

a szerzői é s cím szerinti betűrendes katalógus használata

a sorozatkatalógus használata

a szakkatalógus használata

a katalóguscédula néhány adatának (a szerző, a cím, a kiadás éve,

helye, a mű terjedelme, betűrendes és szakjelzet) olvasása

az Egyetemes Tizedes Osztályozás főosztályainak megtanulása

szótár- és

lexikonhasználat tanulása

a gyermeklexikon használata

a Helyesírási tanácsadó szótár használata

a Magyar értelmező k é z i s z ó t á r használata

szaklexikonok használata

szakszótárak használata

könyv- és sajtóismeret tanulása

gyermekkönyvek, gyermekfolyóiratok tartalomjegyzékének olva-

sása

tárgy- és névmutató használatának tanulása gyermekkönyvekben



1.3.3. megjelenő gyermekkönyvek keresése a Könyvvilág című tájékoz-

tató lapban

1.3.4. napilapok, folyóiratok gyermekrovatának olvasása

. Az iskolán

kivűli

önművelés tanítása tanórán és napközi otthonban

2.1. az intézményhez kötött helyi önművelési lehetőségek tanulása

2.1.1. műsorfüzetek, plakátok olvasása a lakóhelyen

2.1.2. látogatás szervezése művelődé si intézményekben a lakóhelyen

2.1.3. véleménynyilvánítás az osztállyal közösen megtekintett színház é s

mozielőadásokról

2.2. a rádió- és televízióműsorok tudatos kiválasztásának tanulása:

a Rádió- és Televízióújság olvasása

. Önmüvelesi programok készítésének tanítása

3.1. a magyarországi tömegkommunikációs

é s

közművelődési intéz-

mények szerepének, szervezetének, működésének megismerése

a sajtó, a rádió és a televízió

a könyvterjesztés és a könyvtárak

a múzeum, a színházak, a cirkuszok

a művelődési otthonok, a művelődési mozgalmak

néhány érdeklődési kör és az azoknak megfelelő források megis-

merése

a művészeti ágak megismerése

a történelem - helytörténet - néprajz megismerése

a természettudományok és a matematika megismerése

a technika megismerése

a sport-turisztika megismerése

önművelési napló vezetése

1-2 hetes önművelési programok készítése: olvasni kívánt köny-

vek, folyóiratok, illetve hallgatni kívánt műsorok témájának ki-

választása

3.3.2. az olvasott könyvek , nézett, hallgatott műsorok címének, a műsort

készítők nevének lejegyzése

3.1.1.

3.1.2.

3.1.3.

3.1.4.

3.2.

3.2.1.

3.2.2.

3.2.3.

3.2.4.

3.2.5.

3.3.

3.3.1.

93



iRÁS-HEL YESfRÁS-ANYANYEL VISMERET

I. HEL YESfRÁS ES ÍRÁS EGYUTTES GY AKOROLTAT ÁSA

1. Íráscentrikus helyesírás-gyakoroltatás szavakon, mondatokon es szövege-

ken az írástempó es -lendűlet fejlesz tése végett

A GYAKOROLTATÁS M ENETE:

a ) az alsó- és felsőívelésű elemekből álló betűcsoportok nehezebb kapcsolási

változatai múlt időt, feltételes módot tartalmazó szóanyag gyakorlásával

b )felső hurkolású elemekből álló betűcsoportok írása a melléknévfokozás és

az I tövű igék felszólító módjának gyakorlásával

c) köreIemet tartalmazó betűk kapcsoltatása t betűkkel a részleges hasonu-

lás, a teljes hasonulás, az összeolvadás és a múlt idő gyakorlásával

d) köreiemet tartalmazó betűk kapcsoltatásával a felszólító mód, ill. az ösz-

szeolvadás gyakorlása (pl. tudd, mo ndj)

e) horogvonallal kapcsolódó betűk írása a teljes hasonulás gyakorlása érde-

kében (pl.

vérrel. révvel

f) az

f

és k betűket tartalmazó szavak írásával a teljes hasonulás gyakorlása

g) alsó hurkolású betűket tartalmazó szavak írása a felszólító m ód , a teljes

hasonulás és az összeolvadás gyakorlásával (pl. loi, fújj, folyjon, jéggel,

.asszonnyal

stb.

h)s és z, dz, dzs betűket tartalmazó szavak írása a felszólító mód és a teljes

hasonulás gyakorlásával

i)

d 1

n

t,

s sz, z tövű igék írása a hasonulás és az összeolvadás gyakorlása

érdekében

j) Iy-t tartalmazó szavak helyesírásának gyakorlása

k) a kis és nagy g. W, x, y betűk alakításának és kapcsolásának gyakorlása

tulajdonneveken a névkincs bővítése érdekében (pl.

Wesselényi

1) nagy C,

C s

C, Cy, O,

O O

o

kezdetű szavak írása a tulajdonnevek he-

lyesírása és a névkincs bővítése érdekében

m) nagy U

Ü

V kezdetű szavak írása a tulajdonnevek helyesírása és a név-

kincs bővítése érdekében

n) nagy

1 J H K

kezdetű szavak írása a tulajdonnevek helyesírása és a név-

kincs

bővítése

érdekében

o) nagy T, Ty, F kezdetű szavak írása a tulajdonnevek helyesírása és a név-

kincs bövítése érdekében

ö) nagy

P B R

kezdetü szavak írása a tulajdonnevek

hely esírása

és a névkincs

bö vítése érdekében



) nagy E,

E

kezdetű szavak írása a tulajdonnevek helyesírása és a névkincs

bővítése érdekében

) nagy N Ny M kezdetű szavak írása a tulajdonnevek helyesírása és a név-


) nagy A,

Á



nagy S,

Sz



) nagy Z, Zs kezdetű szavak írása a tulajdonnevek helyesírása és a névkincs


) nagy L, Ly, D kezdetű szavak írása a tulajdonnevek helyesírása

é s

a név-


.

Aszóösszetétel és szókapcsolatok, valamint az igekötös igék helyesírásá-

nak gyakoroltatása

. Az írástempó és íráslendület fejlesz tése következtetések gyakoroltatásával

és mondatvariálással

3.1. a felső- és alsótétel ismeretében a zárótételleírása

3.2. a felső- és zárótétel ismeretében a hiányzó alsótételleírása

3.3. az alsó- és zárótétel ismeretében a hiányzó felsőtételleírása

3.4. adott - rendezetlen - szóhalmazból kommunikációs szempont-

ból érvényes, lehetséges mondatok alkotása

4. Szöveg- és mondattagolás helyesírásának gyakoroltatása

4.1. mellérendelő összetett mondatok tagmondathatárainak jelölése

az állító szerkezetek megállapításával

4.2. alárendelő összetett mondatok tagmondathatárainak jelölése az

állító szerkezetek megállapításával

4.3. halmozott mondatrészek helyesírásának gyakorlása


5.1. időtartamjelölési hibák javítása

5.2. a j hang hibás jelölésének javítása

5.3. a tulajdonnevek hibás írásának javítása

5.4. hangkapcsolathibák javítása

5.5. szóösszetételek hibás jelölésének javítása

5.6. hibásan írt igekötős igék javítása

5.7. szöveg- és mondattagolási hibák javítása

95



II . ANYANYELVI ISMERETEK NYDJTÁSA

1. Szó[ajtani ismeretek tanítása

1.1.

1.1.1.

1.1.2.

1.1.3.

1.1.4.

1.2.

1.

2.1.

1.2.2.

1.2.3.

1.3.

1.3.1.

1.3.2.

a névszók

a köznevek megismerése

a tulajdonnevek (személy, állat-, földrajzi nevek egyszerűbb ese-

tei, intézménynevek, címek) helyesírásának gyakorlása

a számnév megismerése, a sorszámnév helyesírásának gyakorlása

- a keltezés

a melléknév megismerése, a tulajdonnévből képzett melléknevek


a helyettesítő sz ók : a névmások megismerése

a személyes névmások kommunikációs funkciójának megismerése

a személyes névmások a szövegben - a tiszteletiség helyesírási vo-

natkozásának megismerése és gyakorlása

a mutató névmás, a kérdő névmás, a vonatkozó névmás megisme-

rése

az igék, az igenevek azonosságának és különbözőségének felis-

merése, helyesírásuk gyakorlása

igeidők a szövegben: az esemény, a

történés

idejének felismerése

igemódok a szövegben: a beszélő és a hallgató viszonyának fel-

ismerése

2. Szofajok, szószerkezetek [elismertetése a mondatban, elemzesűkhoz

szűkseges ragozástani es jelzéstani ismeretek nyújtása

2.1. az állító szerkezet és a tárgyas szerkezet felismerése

·2.1.1. személyre és számra utalás; személy és szám felismerése kornmu-

nikációs helyzetben

2.1.2. az időbeliség és a modalitás kifejezésének gyakorlása

2.1.3. a többségre utalás, a többesjel

-k)

felismerése főneveken

2.1.4. a tárgyas szernélyrag, a tárgyrag megismerése

2 1.5. határozottság, határozatlanság, bizonytalanság kifejezésének fel-

ismerése a kommunikáció folyamatában

2.1.5.1. a főnévi igenév személyragozásának, nyelvhelyességi normáinak

megismerése és gyakorlása

2.1.5.2. határozott és határozatlan névelő , a határozatlan és általános

névmás

2.1.5.3. az igekötő

2.2. határozós szerkezet felismerése



2.2.1.

2.2.2.

2.3.

2.3.1.

2.3.2.

helyre, időre, módra , eszközre és társra utalás ragokkal, névutók-

kal

helyre, időre, módra, eszközre

és

társra utalás határozókkal - a

szituálás lehetőségei a szövegben; kommunikációs zavarok szituá-

lás esetén

jelzős szerkezet felismerése

minőség- és mennyiségjelzős szerkezet, az értelmező, amelléknév

fokozása

a birtoklás kifejezése; birtokos személyragozás, a birtokot jelölő

szó ragja

-nak, -nek ;

a birtokjel -é és a birtokos névmás; a bir-

tok többségére utalás

3. Mondattani ismeretek tanítása

3.1 . az egyszerű mondat

e lemzése

3.1.1. a tagolt és tagolatlan mondatok felismerésének gyakorlása

3.1.2. a szórend, a szórendtipológia, a szórendvariálás megismerése

és

gyakorlása

3. i.3. az egyszerű és bővített mondatok ábrázolásának megismerése és

gyakorlása

a mondat szerkezete és a nyelvi modalitás felismerése

az összetett mondat elemzése

a mellérendelt összetett mondatok felismerésének gyakorlása a

helyesírás érdekében

3.2.2. az alárendelő összetett mondatok felismerésének gyakorlása a

helyesírás érdekében

3.1.4.

3.2.

3.2.1.

4. Szókincstani, frazeológiai es jelentéstani ismeretek tanítása

4.1. a szókincs nagyságának; az egyéni szó- és névkincs elemeinek

megismerése

4.2. a szókincs rétegeződésének (táj- és szakszókincs) tanítói bemu-

tatása

4.2.1. hangtani- és alaktani összehasonlítások végzése különböző nyelv-

járási területekről a nyelvjárás helyes megítélése érdekében; a

nyelvjárási és köznyelvi norma

4.2.2. a szakszókincs felfedezése az egyéni szókincsben·, szövegekben;

szakszótárak megismerése

4.3. szólások, szóláshasonlatok, közmondások nyelvünkben, meg-

fejtésük gyakorlása, frazeológiai jellegű magyarázó szótárak taní-

tói bemutatása; szólások önálló értelmezése

4.4. jelentéstani ismeretek tanulása

97



4.4.1.

4.4.2.

4.4.3.

4.5.

4.5.1.

4.5.2.

a szó alakjának és jelentésének megismerése; azonos alak, egy

jelentés és több jelentés

a

szinonímák

megismerése

szókereső gyakorlatok értelmező szótárakból

szóalkotás bemutatása és gyakoroltatása

ige- és névszóképzés megismerése; az igenevek felismerése

az összetett szó keletkezésének megismerése

5. Hangtani ismeretek tanítása a helyesejtés és a helyesfrás tanulásához

5.1. a magánhangzók felismerésének gyakorlása a nyelv kétirányú

(függőleges és vízszintes) mozgása alapján

a mássalhangzók felismerése és megnevezése a képzésmód alapján

zárhangok

pergő hangok

réshangok

zár-réshangok

a hangkapcsolatok rendszerének áttekintése a helyesejtés- és a

helyesírás-tanulás tudatos gyakoroltatása érdekében

5.2.

5.2.1.

5.2.2.

5.2.3.

5.2.4.

5.3.

BESZÉDM

VELÉS-FOGALMAZÁS

1. HELYESEJTES

1. A helyesejtési normákhoz igazodó beszédhallás- és beszédmozgás-fejlesz-

tes

1.1.

1.1.1.

1.1.2.

helyesejtési gyakorlatok végzése

a légzéstechnika gyakorlása szövegolvasás során

az ajakartikuláció gyakorlása szavak, szópárok és szövegolvasás

során, valamint mondókák, versek utánmondásával

1.1.3. gyorsasági gyakorlatok végzése nyelvgyötrők, sorolók, mondókák,

gyors tempójú versek utánmondásával, olvasásával

ritmusgyakorlatok végzése jól ritmizálható versek olvasásával

az időtartam gyakorlása szópárok és szöveg olvasásával

a hangsúly gyakorlása mondatok és szöveg olvasásával

a hangkapcsolatok ejtésének gyakorlása szöveg olvasásával

a hanglejtés gyakorlása szöveg olvasásával

a beszédfolyamat-váltások (tempó, hangerő, hangmagasság)

gyakorlása szövegolvasás során

1.1.10. a beszédszünetek megtartásának gyakorlása szövegolvasás során

1.1.4.

1.1.5.

1.1.6.

1.1.7.

1.1.8.

1.1.9.



1.2. a hangos olvasás és szövegmondás (vers- és prózamondás) közben

elkövetett helyesejtési hibák felismerése és javítása

1.2.1. időtartamhiba javítása tanulói és/vagy nevelői visszajelzésre

1.2.2. hangkapcsolathibajavítása tanulói és/vagy nevelői visszajelzésre

1.2.3. hanglejtéshiba javítása tanulói és/vagy nevelői visszajelzésre

1.2.4. hibás artikuláció javítása tanuló és/vagy nevelői visszajelzésre

1.2.5. hangsúlyhibák javítása tanulói és/vagy nevelői visszajelzésre

1.2.6. a beszédfolyamat-váltások hibáinak javítása tanulói és/vagy neve-

lői visszajelzésre

1.2.7. hibás szünettartás és hibás levegővétel javítása tanulói és/vagy

nevelői visszajelzésre

2. Helyesejtési normákhoz igazodó vers- és

prázamondás

gyakoroltatása

2.1. vers- és prózamondás gyakorlása a szünet ek és a levegővételi

helyek megtartásával

2.2. a vers- és prózamondás gyakorlása a fö- és mellékhangsúlyok

megtartásával

2.3. a vers- és prózamondás gyakorlása, tekintettel a hanglejtésre

2.4. a vers- és prózamondás gyakorlása a beszédfolyamatváltások

helyes alkalmazásával

II. BESZEbFEJLESZTES


1.1. a kapcsolatfelvétel tanulása: bemutatkozás felnőttnek, gyereknek


1.2.1. kérés

1.2.2. tudakozódás

1.2.3. felszólítás gyerekek körében: a helyes és helytelen formák tanítói


1.2.4. meghívás gyermekrendezvényekre

1.2.4.1. pedagógusok, szülők meghívása

1.2.4.2. gyermekek meghívása •

1.3. a véleménynyilvánítás tanulása: az indokolt bejelentés, a jogos

panasz és az árulkodás felismerése, a bejelentés, a sérelem pontos

megfogalmazása


1.4.1. az -elbeszélés

99



1.4.1.1. elbeszélés kép, képzőművészeti alkotás, magnószalagon rögzített

zene, valamint írásban adott élethelyzetek alapján

1.4.1.2. elbeszélés élmény és fantázia alapján kiscsoportos kornmuniká-

cióban

1.4.1. 3. mesealkotás



1.4.4. a leírás

1.4.4.1. állatok leírása kép és egyéni megfigyelés alapján

1.4.4.2. tevékenységek leírása egyéni megfigyelés é s tapasztalatok alapján

1.4.4.3. meseszereplők é s mikrokörnyezetből ismert érdekes személyek

leírása

1.4.4.4. érdekes, kevéssé ismert tárgyak (játékok, néprajzi tárgyak stb.)

leírása

1.4.5. tájékoztatás, útbaigazítás jól ismert térben


1.4:6.1. játékélmények alapján

1.4.6.2. távo,li témák : átélt élmények, elképzelt események alapján

2. Szövegbefogadás - szövegértés tanítása

2.1. a szándéknyilvánítás fogadása



2.2. szövegértés elbeszélő, leíró szövegek befogadása során

2.2.1. a kérdezés gyakorlása

2.2.2. a figyelmes meghallgatás gyakorlása kiscsoportos kornmuniká-

cióban, az indokolatlan közbeszólás szükségletének leküzdése

2.2.3. szerepesere gyakorlása társalgás közben

2.2.3.1. a tématartás gyakorlása

2.2.3.2. a témaépítés gyakorlása

2.2.3.3. a helyreigazítás gyakorlása

ll

FOGALMAZAS




1.3. az elbeszélés, eseménysor leírása időrendben

1.4. az eseményben megvalósuló szerepesere jelölése párbeszédes

formában



1.5.

1.5.1.

az elkészült szöveg javítása: önkorrekció

önkorrekció a 2. személy, az olvasó beavatottsága szempontjá-

ból

az időrendnek megfelelő mondatrend helyességének ellenőrzése

a témához nem tartozó mondatok törlése

a nem megfelelő szavak, szókapcsolatok kicserélése

1.5.2.

1.5.3.

1.504 .

A hír, a hirdetés és a meghívó tanítása

A leírás tanítása



3.3. a leírás szempontja(i)-nak megválasztása

304 . a leírás elkészítése, a tárgy, állat, növény megismertetése a 2.

személlyel

3.5. a leírás javítása: önkorrekció a Ill. 3.1.-3.3. alapján

A jellemzés tanítása


4.2. a megismertetésre kiválasztott irodalmi, történelmi hős, vagy

jól ismert személy jellemének bemutatása cselekedetei, maga-

tartása alapján

4.3.

a jellemzés javítása: önkorrekció a Ill.

4.1.-4.2.

alapján

A levél tanítása

5.1. a levél címzett jének : a 2. személynek a megválasztása

5.2. a levél tárgyának megválasztása

5.3. kommunikációs funkciók érvényesítése a levélben

5.3.1. kapcsolatfelvétel, kapcsolattartás és zárás a levélben

5.3.2. a megismertető és az érzelmi elemek aránya és elrendezése a

levélben a címzettől, a témától és a levélíró mondandójától füg-

gően

5.3.2.1. leíró, elbeszélő, jellemző részletek a levélben

5.3.2.2. a levél hangneme: tárgyilagos, humoros

5A. a levél javítása: önkorrekció a Ill. 5.1.-5.3. alapján

A szövegtömörítés tanítása

6.1.

a tételmondat megkeresése

6.2.

vázlatkészítés

6.2.1. vázlat készítése meglevő szöveg tömörítésével

6.2.2. szövegalkotást segítő vázlat készítése

101



IRODALOM

1. IRODALMI MŰ VEK MIMETIZALTATASA

1. Az irodalmi művek mimetizdlásához

szűkseges

kifejezőképesség:

arctatek.

tekintet, hangbeli tulaidonsdgok, gesztikuláció, testtartds. tér-

közszabdlyozds fejlesz tése

Ll. tevékenységek, cselekvések megfigyelése, eljátszása mozgással,

testtartással

1.2. érzelem, indulat; hangulatváltások árnyalt kifejezése arcjátékkal,

beszédfolyamat-váltásokkal, és nem nyelvi természetű hangadás-

sal

1.3. tekintettel, gesztikulációval történő közlések gyakorlása

2. Irodalmi szövegek

reprodukáltatása

és mimetizáltatdsa az irodalmi él-

ményszerzés érdekében

II. IRODALMI MÚELEMZES ELOKESZÍTESE

1. Az irodalmi alko

táso

kban , párbeszédes versekben, verses mesekben, el-

beszélésekben, balladákban jelenlevő kommunikáciás tényezők: az 1.

személy, a

2.

személy, a szerepesere felismertetése

2.Irodalomelméleti ismeretek

tanitása

a müelemzeshez, a vers- és próza-

mondáshoz

2.1. verstani ismeretek tanulása verseken, verses meséken

2.1.1. rövid és hosszú szótagok jelölése versekben, a jelölésnek meg-

felelő ritmus érzékeltetése

2.1.2. a nyomaték, az ütem és a szótagszám megállapítása hangsúlyos

verselésű művekben

2.1.3. a párosrím, a bokorrím, a keresztrím, az ölelkező rím felisme-

résének gyakorlása; a félrím megismerése és felismerésének gya-

korlása

2.1.4. az alliteráció felismerése, megnevezése

2.2. versek

költői

képekre bontása

2.2.1. költői képben a stíluskép felismerése

2.2.1.1. a metafora megismerése és felismerésének gyakorlása

2.2.1.2. a megszemélyesítés felismerése és megnevezése

2.2.1.3. a hasonlat felismerése és megnevezése

2.2.2. a költői képben a metaforikus jelző felismerése, megnevezése



2.3. a ballada néhány műfaji jegyének: a drámai párbeszédnek, a

tragikumnak, a balladai homálynak felismerése és megnevezése

2.4. kisepikai prózaműfajok: szólás, közmondás, találós kérdések fel-

ismerése és megnevezése

2.5. az epikai művekre jellemző ismeretek tanulása

2.5.1. események időrendjének és helyszíné(i)nek megállapítása mesék-

ben, elbeszélésekben, regényrészletekben

2.5.2. mesék, elbeszélések szerkezetének: előkészítés, bonyodalom, te-

tőpont, megoldás elemzése, a jellemzés nyelvi eszközeinek megfi-

gyelése

2.5.2.1. az író cselekvéseik leírásával jellemzi a szereplőket

2.5.2.2. az író beszéltetésseljellemzi a szereplőket

2.5.2.3. az író egyes szám 3. személyben beszél a szereplőkről

. Az irodalmi müvekkel szembeni értékelő magatartás kialakttdsa

3.1. az irodalmi művek által kiváltott asszociációk, élmények el-

mondása, az elemzett művekről értékkijelentések megfogal-

mazása, indoklása

3.2. az irodalmi műben foglalt költői, írói üzenet megfogalmazása

ll. VERS- ES PRÚZAMONDÁS TANITÁSA

. Gyerekeknek és felnőtteknek szóló egyéni vers- és prózamondás, vala-

mint az együttes versmondás tanftása

. A vers- és prózamondás elemeztetése, értékelte tése a költői, írói üzenet-

közvetítés szempontjából

V. AZ IRODALOM OLVASÁSÁVAL KAPCSOLATOS SZOKÁSOK

KIALAKÍT ÁSA

. Eletrajzi adatok olvastatása, fényképek gyültetese a megismert költők,

irok gyermekkoráról, életéről

. A müveik alapján megismert költők, irok gyermekkötetetil-nek meg-

kereste tése konyvtárban

. A megjelenő gyermekfolyóiratok figyeltetése, olvastatása

. Interjúk, kritikdk és recenziák olvastatása

103



KOMMUNIKÁCIÓ- TÁ RSA DAL OMISME RET -ÖNISMERET

1. KOMMUNIKÁClO

1. A közvetlen emberi kommunikácio tenvezoinek tanítása: tudatositasuk

szovegalkotási gyakorlatok. mindennapi élethelyzetek és szovegelcnizes

alapján

1.1. az 1. személy felismerése, m egnevezése szövegalko tás, mindennapi

élethelyzet és szövegelemzés során

1.2. a 2. személy felismerése, megnevezése

szövegalk o tás,

nundennapi


1.3. a szerepesere felismerése, megnevezése szövegalkotás, mindcnnapi


1.4. a kapcsolat hiányának vagy meglétének felismerése, megnevezése

mindennapi élethelyzet és szövegelemzés során

1.5. az érintkezés eszközeinek (kódjainak) felismerése, megnevezése

mindennapi élethelyzetben és szövegelemzés során

1.5.1. nyelvi (szóbeli és írásbeli) eszköz

1.5.1.1. a beszéd jellemzői

1.5.1.2. az íráskép jellemzői

1.5.2. nem nyelvi eszközök

1.5.2.1. a közeledés

é s

a távolodás (térközszabályozás)

1.5.2.2. a testtartás

1.5.2.3. a gesztusok

1.5.2.4. az érintéses viselkedés

1.5.2.5. az arcjáték (mimika)

1.5.2.6. a tekintet


1.5.3. nyelvi és nem nyelvi eszközök együttes működésének

fe lism erése

és viszonyuk megnevezése

1.5.3.1. az ismétlés

1.5.3.2. az ellentmondás

1.5.3.3. a helyettesítés

1.5.3.4. a kiegészítés

1.5.3.5. a hangsúlyozás

1.6. az érintkezés körülményeinek (a kommunikációs kontextusnak)

felismerése képen, szövegen

1.6.1. az érintkezés helye

1.6.2. az érintkezés ideje

1.6.3. a közlés tárgya

1.6.4. az 1. és a 2. személy közös ismereteinek megléte vagy hiánya



2. A közlés funkcióinak mint a közlés tényezőire vonatozó -kozlemenyeknek

a tudatosítása mindennapi élethelyzet és szövegelemzés alapján

2.1. a tájékoztató (megismertető) funkció felismerése és megnevezése



2.4. a kapcsolatot létrehozó funkció felismerése és megnevezése

2.5. a költői (poetikus) funkció felismerése és megnevezése


3. A nem közvetlen emberi kommunikáciá tanítása szövegolvasás során,

egybevetve a közvetlen emberi kommunikációval

3.1. a tömegkommunikáció

3.2. az ember-állat kommunikáció

3.3. az állat-állat kommunikáció

3.4. az ember-gép kommunikáció

4. Erintkezesi, kapcsolatfelvételi szokások történetének tanulása szövegol-

vasással

4.1. érintkezési szokások eredete

4.2. érintkezési szokások tájegységenként jeles napokon

4.3. érintkezési szokások népünk történetében

II. TÁRSADALOMISMERET: A TÁRSADALMI ERINTKEZES

TANiTÁSA

1. A lakóhelytől távoli, alkalmi kommunikáciá tanítása, tájékoztatás

lakóhelyről

1.1.

1.1.1.

1.1.2.

1.1.3.

1.2.

1.2.1.

1.2.2.

1.2.3.

ismeretek szerzése a lakóhelyről

a lakóhely nevének eredete

mai és régi utcanevek gyűjtése

helytörténeti ismeretek szerzése: a szövegolvasás során megismert

magyar történelmi események összehasonlítása a lakóhely törté-

netével

a lakóhely információs szövegekben megjelenő életének megisme-

rése

közművelődési rendezvények plakátjainak, hirdetéseinek olvasása

magánhirdetések, cégtáblák olvasása

az információs szövegekben előforduló helyesírási és kommuniká-

ciós híbák felismerése

105



1.3.

1.3.1.

1.3.2.

1.4.

1.4.1.

1.4.2.

1.5.

a lakóhelytől távoli alkalmi kommunikáció tanulása szerepjátékok-

ban

táborban, üdülőben felnőttekkel, gyerekekkel

távolsági közlekedési eszközökön felnőttekkel, gyerekekkel

tájékoztatás a lakóhelyről

szóban felnőtteknek

levélben gyerekeknek

veszélyhelyzetek megoldása: eltévedés idegen városban, segítség

kérése szóban járókelőktől,rendőrtől

2. Az iskola dolgozóival történő kommunikáciá tanítása

2.1. az iskolai kommunikációhoz szükséges háttérismeretek tanulása',

az iskolai szakkörvezetők munkaköre

2.2. az iskolai kommunikáció gyakoroltatása

2.2.1. tudakozódás, tájékoztatás, kérés, meghívás, köszönés a tanári,

igazgatói szobában

tudakozódás, tájékoztatás vagy kérés a gondnoki hivatalban

az iskolai nyomtatványok olvasásának és kitöltésének tanulása

az ellenőrző könyv olvasása és kitöltése

a bizonyítvány olvasása

2.2.2.

2.3.

2.3.1.

2.3.2.

3. A közművelődési intézmények dolgozóival történő kommunikáciá taní-

tása

3.1.

3.1.1.

3.1.2.

3.2.

3.2.1.

3.2.2.

3.2.3.

3.3.

3.3.1.

3.3.2.

háttérismeretek tanítása a közművelődési intézmények dolgozói-

val folytatható kommunikáció tanulásához

a pénztáros és jegyszedő munkaköre a színházban, moziban

a tárlatvezető és a teremőr munkaköre

a szóbeli kommunikáció tanítása

tudakozódás, kérés könyvtárostól

tudakozódás, kérés a pénztárostól, jegyszedőtől

tudakozódás, kérés a tárlatvezetőtől, a teremőrtől

nyomtatványok olvasása

plakátok, műsorfüzetek olvasása

belépőjegyek olvasása


4.1. háttérismeretek tanulása a postai dolgozókkal folytatható korn-

munikációhoz

a csomagfelvevő munkaköre

1 6



4.2.

a

szóbeli

kommunikáció tanulása:

tudakozódás, kérés csomagfeladáskor

nyomtatványok kitöltése

szállító levél kitöltése

távirat feladása

4.3.

4.3.1.

4.3.2.

5. A közlekedési dolgozókkal történő kommunikáció tanítása

5.1. háttérismeretek tanítása a közlekedési dolgozókkal folytatható

kommunikáció tanulásához

5.1.1. a vasúti jegypénztáros munkaköre

5.1.2. a menetrendi felvilágosító munkaköre

5.1.3. a forgalmista munkaköre

5.2. a szóbeli kommunikáció tanulása:

menet jegyváltás vonatra, távolsági autóbuszra

5.3. nyomtatványok olvasása

5.3.1. menetrend olvasása

5.3.2. indulási-érkezési tájékoztató táblák olvasása

5.3.3. autóbuszbérlet olvasása

5A. váratlan helyzetek megoldásának tanulása

5.4.1. pénz elvesztése

504 .2 . menetjegy elvesztése

5.4.3. csomag elvesztése

50404 .

vonat lekésése

5.4. 5. leszállás elmulasztása

Ill. ÖNISMERET

1. Külső testi jellemzőkre vonatkozó ismeretek tanítása egyénenkénti

konkretizálással

1.1. az egyes tanulók testtömegének és testtömeg-változásának pontos

ismerete

1.2. az egyes tanulók testmagasságának és testmagasság-változásának

pontos ismerete

2. Pszichikus és erkölcsi tulajdonságok tanítása: tudatosításuk képek és

mindennapi élethelyzetek, valamint szövegek elemzésével, alkalmazásuk

önértékeléskor, az egy év alatti változás megállapítása a

2 .

osztályos ön-

ismereti munkafűzet alapján

2.1. az egyes tanulók érdeklődésével kapcsolatos problémák, tények és

értékelések megfogalmazása:

1 7



az egyéni érdeklődési körök megállapítása és megfogalmazása

2.2. az egyes tanulók vágyaival kapcsolatos problémák, tények és ér-

tékelések megfogalmazása

vágyaik tartalmának megfogalmazása

vágyaik realitásának megállapítása: megvalósítható vagy nem

értékelések megfogalmazása az egyes tanulók döntéseiről

a döntés következményeinek végiggondolására vonatkozóan:

előrelátó, meggondolt vagy elhamarkodott, meggondolatlan

23.2. az alternatívák előnyben részesítésére vonatkozóan: szorgalmas

kötelességtudó, megbízható vagy lusta, hanyag, megbízhatatlan

2.4. értékelések megfogalmazása az egyes tanulók feladatvégrehajtásá-

ról

2.4.1. a kitartásra vonatkozó értékelések: türelmes, kitartó vagy türel-

metlen

2.4.2. az önállóságra vonatkozó értékelések: önálló vagy önállótlan

2.4.3. a végrehajtás módjára vonatkozó értékelések: a feladatot sikeresen

megoldotta, a feladatot nem tudta megoldani, kitért a feladat elől,

kerülő utat választott

2.4.4. ·avégrehajtás átélésének értékelése: siker vagy kudarc




2.4.5.3. teljesítményének minősége: lelkiismeretes, alapos, pontos, hibát-

lan vagy hanyag, felületes, pontatlan, hibás

2.4.5.4. kommunikációs teljesítményeinek minősége, értékelés az elsa-

játított szakszavak használatával c


kapcsolatairól

2.5.1. magatartási normák megtartásának megállapítása: fegyelmezett

vagy fegyelmezetlen

2.5.2. magatartási normák megszegésének bevallása: őszinte, bátor vagy

hazudós, gyáva

2.5.3. társaival szembeni segítőkészség megállapítása: segítőkész, jószívű

vagy önző, irigy


tapintatqs, gyengéd, barátságos vagy udvariatlan, durva, tapintat-

lan, barátságtalan

2.5.5. társaival szembeni nyitottságának megállapítása: nyílt, közörnbös,

bizalmatlan vagy zárkózott

2.2.1.

2.2.2.

2.3.

2.3.1.'

108



2.5.6. társak által történő befolyásolhatóságának megállapítása

2.5.6.1. független: magabiztos,lelkiismeretfurdalásos

2.5. 6.2. engedékeny: önmagában bizonytalan

2.5.7., konfliktusokkal szembeni viszony megállapítása: a konfliktus le-

becsülése, menekülés a konfliktusos helyzetből, a konfliktus

feloldásának megkísérlése

109



BIA TANESZKÖZÖK JEGYZÉKE

Al FELADA TGYÚJTEMÉNYEK

a) A felolvasás tanítása

b) A gyorsolvasás tanítása


d) Az önművelés tanítása

e) A helyesírás tanítása

f) Anyanyelvismeret tanítása


h) Beszédfejlesztés

i) A fogalmazás tanítása

j) Irodalmi művek mimetizáltatása

k) Az írodalmi művek olvasásával kapcsolatos szokások kialakítása

1) A kommunikáció tanítása

m) Az önismeret tanítása

n) A társadalmi érintkezés tanítása

81NYOMTA TOTT TANESZKÖZÖK

a) Múltunk és jelenünk (olvasókönyv)

b) Onrnűvelés munkafüzet

c) Írás-helyesírás fogalmazás feladatlapok

d) Nyelvtan munkáltató tankönyv

e) Nyelvtan feladatlapok

f) Helyesírási szójegyzék 1-3. osztály

g) Irodalom (tankönyv)

h) Munkafüzet az önismeret és az érintkezés tanulásához

CI A UDIO ViZUÁLIS TANESZKÖZÖK

a) Olvasástanulás IV. (transzparenssorozat a gyorsolvasás tanulásához)

b) Hangszalag a főbb nyelvjárások megismeréséhez

3-4.

osztály

c) Nyelvtan transzparensek II.

110



d) Hangosított diasorozat a nyelvtan tanulásához 3-4. osztály

e) Hangosított transzparenssorozat az olvasás közben elkövetett olvasás-

technikai és helyesejtési hibák javításának tanulásához 2-4. osztály

f Zenei összeállítás szóbeli szövegalkotáshoz I.

g) Diasorozat a szóbeli szövegalkotáshoz Ill.

h) Vers- és prózamondás tanulása ll (hangosított transzparenssorozat)

i) Nemverbális kommunikáció 3-4. osztály (hangosított diasorozat)

Ol SZEMLÉL TET6 ESZKÖZÖK

a) Időrendi tábla

b) Tábla a könyvtári szakrend tanulásához 3-4. osztály

c) Táblák a nyelvtan tanulásához 2-3. osztály

d) Írók, költők arcképei

1-4.

osztály



N

C/A TANANYAG- ÉS TANESZKÖZRENDSZER ÖSSZEVETÉSE

Tananyag

Feladat-

Nyomtatott

Audiovizuális

Szemléltető

gyűjtemény

taneszköz

taneszköz

eszköz


ÖNMÚVELÉS

I.

AZ OLVASÁS TEMPÓJÁ-

• A gyorsolvasás

NAK ÉS PONTOSSÁGÁ-

tanítása

NAK FOKOZÁSA

II.

AZ OLVASÁS GYAKOR-

LÁSA SZÖVEGEKEN

1. A felolvasás tanítása • A felolvasás

• Múltunk és jele-

tanítása

nünk (olvasó-

könyv)



Tananyag

Feladat-

Nyomtatott

Audioviz~

Szemléltető

gyűjtemény

taneszköz

taneszköz

eszköz

2.

A néma olvasással történő

• A

gyorsolvasás

• Múltunkés

szövegfeldolgozás tanítása

tanítása

jelenünk

(olvasókönyv)

3.

Különbözö műfajú és témájú

szövegek néma olvastatása és

feldolgozásuk tanítása

\

3.1. természettudományos, ma-

• A gyorsolvasás

tematikai. és technikai is-

tanítása

meretterjesztő szövegek ol-

vasása és feldolgozásuk tanu.

lása

3.2. történelmi ismeretterjesztő • A gyorsolvasás

• Múltunk és jele-

• Időrendi

szövegek

feldolgozása

tanítása

nünk

(olvasó-

' tábla

könyv)



Tananyag

Feladat-

Nyomtatott Audiovizuáli~ Szemléltető

gyűjtemény

taneszköz

taneszköz

eszköz

3.3. .

hír olvasása és

mű

• A fogalmazás

• Múltunk és je-

fajtani elemzése

tanítása

lenünk

(olva-

sókönyv)

• Írás-helyesírás,

fogalmazás

feladatlapok

3.3.2.

hirdetés olvasása és • A fogalmazás


műfajtani elemzése

tanítása

lenünk (olva-

sö könyv)


fogalmazás fel-

adatlapok

3.3.3.

tudósítás olvasása


lenünk (olva-

sókönyv)

3.3.4.

cikk olvasása

• Múltunk ésje-

lenünk (olvasó-

könyv)

3.3.5.

riport olvasása

• Múltunk és

jelenünk

(olvasókönyv)



Tananyag

Feladat-

Nyomtatott

Audiovizuális

Szemléltető

gyűjtemény


eszköz

3 3 6

interjú olvasása


lenünk o lvasó-

könyv)

• Irodalom

(tankönyv)

3 3 7

recenzió olvasása

• Irodalom

(tankönyv)

3 3 8

kritika olvasása

• Irodalom

(tankönyv)

3 4

a tankönyvi szövegekben

• A gyorsolvasás

előforduló logikai rnűvele-

tanítása

tek és tömör, szakszerű

szö -

vegek feldolgozása

I

I



Tananyag

Feladat

Nyomtatott

udiovizuális

Szemléltető


taneszkőz

eszköz

Ill AZ:ÖNMŰ VELÉS TANÍTÁSA

L Könyvtárhasználat taní- • A könyvtárhasz-

• Önművelés

tása tanórán az osztály- és nálat tanítása munkafüzet

iskolakönyvtárban

1.1.5.

az Egyetemes Tizedes

• Tábla a könyv-

Osztályozás főosztá- tári szakrend-

lyainak megtanulása

tanulásához

3-4. osztály

2. Az iskolán kívüli önművelés

• Az ön m űvelés

tanítása tanórán

és

napközi

tanítása

otthonban

3. Önművelési programok

ké -

szítésének tanítása

3.1.

a magyarországi tömeg-

• Önművelés

kommunikációs és kőz-

munkafüzet

művelődési intézmények

szerepének, szervezetének,

működéséne k

megismerése



Tananyag

Feladat-

Nyomtatott

Audiovizuális

Szemléltető


taneszköz

eszköz

3.2.

n éh á ny é rd ek lő d és i kör és

• Az önism eret

• Munkafü zet az

az azo kn ak m e gfelelő for-

tanítása

önism eret és az

r ás ok me g i sme r é se

érin tk ez és ta -

nulásához

3.3.

ö nm ű ve lé si n ap ló v eze té se • Az

önművelés

tanítása

.

•

•

1



0

Tananyag

Feladat-


Szemléltető

gyűjtemény

taneszköz

taneszköz

eszköz

ÍRÁS-HEL YESÍRÁS-ANY A-

NYELVISMERET

.

I. HELYESÍRÁS ÉS (RÁS • A helyesírás • Írás-helyesírás,

EGYÜTTES GYAKOROL-

tanítása

fogalmazás

TATÁSA

feladatlapok

1. Íráscentrikus helyesírás-

• Helyesírási

gyakoroltatás szavakon,

szójegyzék

mondatokon és

sz öve ge-

l-3. osztály

ken az írástempó és -lendü-

let fejlesztése végett

5. Helyesírási hibák javítasa-

n ak tan ítása

5.1.

időtartam-jelölési hibák

• Helyesírási

javítás a

szójegyzék

l -3. osztály



Tananyag

Feladat-

Nyomtatott Audiovizuális Szemléltető

gyűjtemény

taneszköz

taneszköz eszköz

5.2.aj hang hibás jelölé-

• Helyesírási

sének javítása

szójegyzék

1-3. osztály

5.3.a tulajdonnevek hibás

• Helyesírási

írásának javítása

szójegyzék

1-3. osztály

5.4.hangkapcsolathibák

• Helyesírási

javítása

szójegyzék

1-3.

osztály

II.

ANYANYELVI ISMERETEK

NYÚJTÁSA

1. Szófajtani ismeretek tanítása • Anyanyelv- • Nyelvtan mun-

ismeret

káltató tan-

tanítása

könyv

• Nyelvtan fel-

adatlapok

o



Tananyag

Feladat-

Nyomtatott

Audiovizuális

Szemléltető

gyűjtemény

taneszköz

taneszköz eszköz

1.2.2.

a személyes névmások a • A helyesírás

szövegben- a tiszteletiség

tanítása

helyesírási vonatkozásának

megism.erése ésgyakorlása

2. Szófajok, szószerkezetek fel-

• Anyanyelv-

• Nyelvtan munkál-

ismertetése a rnondatban,

ismeret

tató tankönyv

elernzésükhöz szükséges ra-

tanítása

• Nyelvtan feladat-

gozástani ésjelezéstani is-

lapok

meretek nyújtása

2.1.5.2. határozott és határozatlan

• Nyelvtan transz-

névelő, a határozatlan és

parensek II.

általános névmás



Tananyag

Feladat-

Nyomtatott

Audiovizuális

Szemléltető

gyűjtemény

taneszköz

taneszköz

eszköz

2.2.1.

helyre, időre, m ődra,


eszközre és társra utalás

parensek II.

ragokkal, névutókkal

2.2.2. helyre, időre, mödra,


eszközre és társra utalás parensek II.

határozók.kal - a szituá-

lás lehetőségei a szövegben;

kommunikációs zavarok

szituálás esetén

2.3.l.

m in őség- és mennyíségjel-


zős szerkezet, az értel-

parensek II.

mező; a melléknév fo-

kozása

3. Mondattani ismeretek tanítása • Anyanyelvismeret • Nyelvtan mun-

tanítása

káltató tankönyv

• Nyelvtan feladat-

lapok



N

N

Tananyag

Feladat-

Nyomtatott

Audiovizuális

Szemléltető

gyűjtemény

taneszkö: :

taneszköz

eszköz

3.1.2.

a szórend, a szórend-

• Nyelvtan

típolögía, a szórendvaríá-

/

transzparensek

lás megismerése és gya-

II

korlása

• Hangosított

diasorozat a

nyelvtan tanu-

lásához 3-4.

osztály

3.1.3.

az egyszerű és bővített

• Nyelvtan

mondatok ábrázolásának

transzparensek

megismerése és gyakorlása

II

4. Szókincstani, frazeológiai • Nyelvtan

é s jelentéstani ismeretek tanítása munkáltató

tankönyv

• Nyelvtan

feladatlapok



Tananyag

Feladat-

Nyomtatott

Audiovizuális

Szemléltető

gyűjtemény

taneszköz

taneszköz

eszköz

4.2.1.

hangtani- és alaktani

• Hangszalag a

összehasonlítások vég-

főbb nyelvjárások

zése kü lönb öző nyelvjá- megismeréséhez

rási területekről a nyelv-

3-4. osztály

járás helyes megítélése ér-

dekében; a nyelvjárási és

köznyelvi norma

4.2.2.

a szakszókincs felfede- • Anyanyelv-

zése az egyéni szökincs-

ismeret ta-

ben, szövegekben; szak-

nítása

szótárak megismerése

• A könyvtár-

használat

tanítása



Tananyag

Feladat-

Nyomtatott

Audiovizuális

Szemléltető

gyűjtemény

taneszköz

taneszköz

eszköz

4.3.

szólások, szóláshasonla-

• A könyvtár-

• Irodalom

• Hangosított

tok, kl)zmondások nyel-

használat

(tankönyv)

diasorozat a

vünkben, megfejtésük

tanítása

nyelvtan tanu-

gyakorlása, frazeológiai

• Munkafüzet

lásához 3-4.

jellegű magyarázó szó-

az önismeret

osztály

tárak tanítói bemutatása;

és az érintkezés

szólások önálló értelme- tanulásához

zése

4.4.1.

a szó alakjának ésjelen-

• Hangosított

tésének megismerése;

diasorozat a

azonos alak, egy jelentés

nyelvtan ta-

és több jelentés

nulásához

3-4.

osztály

4.4.2.

a szinonímák megismeré-

• Hangosított

se diasorozat a

nyelvtan tanu-

lásához 3-4.

osztály



Tananyag

Feladat-


Szemtéltető


taneszköz

eszköz

4.4.3.

szókereső gyakor-

• Anyanyelv-

latok értelmező

ismeret

szótárakból

tanítása

• A könyvtárhasz-

nálat tanítása

4.5.1.

ige- és névszóképzés • Anyanyelv-

megismerése és he- ismeret

lyesírásuk gyakorlása; tanítása

az igenevek felisme-

rése

5. Hangtam ismeretek

• Anyanyelv-


tanítása a helyesejtés és

ismeret ta- tan tanulásához

a helyesírás tanulásához

nítása

2-3.

osztály

l



v

0\

Feladat-

Nyomtatott

Audiovizuális

Szemléltető

Tananyag

gyűjtemény

taneszköz

taneszköz eszköz

BESZÉDMÚVELÉS-FOGAL-

MAZÁS

1. HELYESEJTÉS

1.

A helyesejtési normákhoz

• A helyesejtés

igazodó beszédhallás- és tanítása


1.1.8.

a hanglejtés gyakorlása

• A felolvasás

szöveg olvasásával

tanítása

1.1.9.

a beszédfolyarnat-vál-

• A felolvasás

tások (tempó, hangerő,

tanítása

hangmagasság) gyakor-

eHangosított transz-

Iása szövegolvasás során

parenssorozat az

olvasás

közben

el-

1.2.

a hangos olvasás és

követett olvasás-

szövegmondás (vers- technikai és helyes·

és prózamondás

köz-

ejtési hibák javítá-

ben elkövetett hibák

sának.tan ulásához

felismerése ésjavítása

2-4. osztály

•

. Helyesejtési normákhoz iga-

• Irodalom

Ivers- és prózamondá

zodó vers- ésprózamondás

(tankönyv)

anítása Ill.

hangosí-

gyakoroltatása

tott transzparenssoro

Izat)



Tananyag

Feladat- Nyomtatott


gyűjtemény


eszköz



1.2.1.

kérés

• Beszéd-

• Hangosított dia-o

fejlesztés

sorozat a nyelv-

tan tanulásához

3-4. osztály

1.2.3.

felszólítás gyerekek körében.

• Hangosított dia-

a helyes és helytelen formák

sorozat a nyelvtan

tanítói bemutatása és tanu-

tanulásához 3-4.

lói elemzése, a helyes formák

osztály

gyakorlása

J



N

00

Tananyag

Feladat-

Nyomtatott

Audiovizuális

Szemléltető

gyűjtemény

taneszköz

taneszköz

eszköz

1 2 4

meghívás gyermek-

•

í

ás- helyesírás,

rendezvényekre

fogalmazás fel-

adatlapok

1 4 1 1

elbeszélés kép, képző-

•

művészeti alkotás, Diasorozat a szóbeli

magnószalagon rög-

szövegalkotáshoz Ill.

zített zene, valamint

• Zenei, összeállítás

írásban adott élethely-

a szóbeli szövegal-

zetek alapján

kotáshoz 1.


sorozat a nyelv-

tan tanulásához

3-4. osztály

1 4 3

hirdetés osztálytársaknak


fogalmazás fel-

adatlapok



Tananyag

Feladat-

Nyomtatott

Audiovizuális

Szemléltető

gyűjtemény

taneszköz

taneszköz

eszköz

1.4.4.1. állatok leírása kép és

• Diasorozat a

egyéni megfigyelés alapján

szóbeli szöveg-

alkotáshoz Ill.

1.4.4.4. érdekes, kevéssé ismert • Diasorozat a

tárgyak (játékok, nép-

szöbeli szöveg-

rajzi tárgyak stb.) leírása

alkotáshoz Ill.

2. Aszövegbefogadás - szöveg-

értés tanítása

2.1.

a szándéknyilvánítás

• Íras-helyesírés,

fogadása

fogalmazás fel-

adatlapok

2.2.1.


• Írás-helyes ír és,

fogalmazás fel·

adatlapok



w

o

Tananyag

Feladat-

Nyomtatott

Audiovizuális

Szemléltetö

gyűjtemény

taneszköz

taneszköz

eszköz

Ill

Fogalmazás

• A fogalmazás


tanítása

fogalmazás fel-

adatlapok

3. A leírás tanítása

• Diasorozat

a szóbeli szö-

vegalkotáshoz

Ill

4. A jellemzés tanítása

• Irodalom

• Diasorozat a

szóbeli szöveg-

alkotáshoz Ill.

6. A szövegtömörítés tanítása

• Múltunk,. jele-

nünk,jövőnk (ol-

vasókönyv)

I



Tananyag


Szemtéltető

gyűjtemény taneszköz taneszköz eszköz

IRODALOM

1 .

IRODALMI MŰVEK MI-

• Irodalmi

METIZÁLTAT ÁSA

m űvek m im e-

tizáltatása

II.

IRODALMI MŰ ELEMZÉS

• Irodalom

ELÖKÉSzfTÉSE

(tankönyv)

Ill.

VERS-ÉSPRÓZAMONDÁS

• Irodalom

• Vers- és próza-

TANITÁSA

(tankönyv)

mondás tanu-

lása Ill. (hango-

sított transzpa-

renssorozat)

-



•

c l

t-. )

Tananyag

Feladat-

Nyomtatott

AudiovizuálU

Szemléltető

gyűjtemény

taneazköz

taneszkőz

eszköz

IV.

AZ IROpALOM OLVASÁ-

• Az irodalmi

SÁVAL KAPCSOLATOS

művek olvasá-

SZOKÁSOK ALAKÍTÁSA

sával kapcsola-

tos szokások

kialakítása

1. Életrajzi adatok olvastatása,

• Irodalom

• Írók, költők

fényképek gyűjtetése a

m egís-

(tankönyv)

arcképei

mert költők, írók gyermekko-

1 -4. osztály

ráról, életéről

4. Interjúk, kritikák és recenziók

• Irodalom

olvastatása

(tankönyv)



Tananyag

Feladat-


Szemléltető

gyűjtemény

taneszköz

taneszköz

eszköz

KOMMUNIKÁCIÓ-TÁRSADALOM-

ISMERET-ÖNISMERET

1. KOMMUNIKÁCIÓ

• Munkafüzet az

önismeret és az

érintkezés tanu-

lásához

1. A közvetlen emberi korn-

• Akommuni-

munikáció tényezőinek tanítása:

káció tanítása

tudatosításuk szövegalkotási

gyakorlatok, mindennapi élethely-

zetek és sz övege lemzés alapján

1.5.

az érintkezés eszközeinek

• Nemverbális

(kódjainak) felismerése, meg- kommunikáció

nevezése mindennapi élet-

3-4.

osztály

helyzetben és szövegelemzés (hangosított

során

diasorozat)

• Hangosított

diasorozat a

nyelvtan ta-

2. A közlés funkcióinak mint a

nulásához

közlés tényezőire vonatkozó

3-4.

osztály

közleményeknek a tudatosí-

• Akommuni-

tása mindennapi élethelyzet és

káció tanítása

sz övege lemzés alapján



j >

Tananyag

Feladat-

Nyomtatott

Audiovizuális

Szemléltető

gyűjtemény

taneszköz

taneszköz eszköz

II. TÁRSADALOMISMERET: • Munkafüzet az

A TÁRSADALMI BRINT·

önismeret és az

KEZBS TANfTÁSA

érintkezés tanu-

lásához

1. A lakóhelytől távoli, al-

• A

társadalmi

kalmi kommunikáció taní-

érintkezés ta-

tása, tájékoztatás a lakó -

nítása

helyről

1.2.1.

közművelődési ren-

• Az önművelés

dezvények plakát-

tanítása

jainak, hirdetéseinek

olvasása

2. Az iskola dolgozóival tör-

• A társadalmiténő kommunikáció taní- érintkezés ta-

tása nítása



Tananyag

Feladat-

Nyomtatott

Audiovizuális

Szemléltetó

gyűjtemény

taneszköz

taneszköz

eszköz

2.2.

az iskolai kommuni-

• Beszédfej -

káció gyakoroltatása

lesztés

3.

A közművelődési intéz-

• A társadalmi

mények dolgozóival tör-

érintkezés ta-

ténő

kommunikáció nítása

tanítása

3.2. a szóbeli kommunikáció

• Beszédfej -

tanítása

lesztés

4_ A postai dolgozókkal tör-

ténő kommunikáció tanítása

4.2.

a szóbeli kommunikáció

• Beszéd-

tanulása

fejlesztés

5. A közlekedési dolgozókkal

• A társadalmi

történő kommunikáció ta-

érintkezés

nítasa

tanítása

5.2.

a szóbeli kommunikáció

• Beszédfej-

I

anulása

lesztés

N

I



H

\

Tananyag

Feladat-

Nyomtatott

Audiovizuális

Szemléltető

gyűjtemény

taneszköz

taneszköz

eszköz

II. ÖNISMERET

• Az önismeret • Munkafüzet az

tanítása

önismeret és az

érintkezés ta-

nulásához

2. Pszichikus

é s

erkölcsi tulajdon-

ságok tanítása: tudatosításuk

képek és mindennapi élethely-

zetek valamint szövegek elem-

zésével, alkalmazásuk

önérték e-

léskor.

2.1.

az egyes tanulók érdeklődé-

• Az önművelés

sével kapcsolatos problémák,

tanítása

tények és értékelések meg-

fogalmazása



Negyedik osztály

Al TANANYA GRENDSZER

OL VASAS-GYORSOL VAsAs-ÖNMÚVEL~S

I. AZ OLVASÁS TEMPÓJÁNAK ÉS PONTOSSÁGÁNAK FOKOZÁSA

1. Írásvetítővel felvillantott jelek. betük, szavak. mondatok olvastatása

1.1. a gyors szemmozgás gyakorlása




1.1.4. a ritmikus szemmozgás gyakorlása

1.2. a jel-, szófelismerés gyakorlása

1.2.1. jel- és szókeresés

1.2.2. hibakeresés


1.3. a jelentés felismerése

1.3.1. szinonimakeresés

1.3.2. szóteremtés

II. AZ OLVASÁS GYAKORLÁSA SZÖVEGEKEN

1. A hangos olvasás eyakoroltatdsa

1.1. a felolvasás tanulása

1.1.1. a beszéd szünet alkalmazása

1.1.2. a hangerőváltás

1.1.3. a tempóváltás

1.1.4. a vokális kód alkalmazása

1.1.5. a tekintetváltás olvasás közben

1.1.6. a mimika alkalmazása

1.2. a felkészülés nélküli hangos olvasás gyakorlása

2. A néma olvasással történő szövegfeldolgozás tanítása

2: 1. szövegfeldolgozás gyorsolvasási technikával

2.1.1. adatkeresés

2.1.2. lényegkiemelés

137



2.2.

2.2.1.

2.2.2.

2.2.3.

2.3.

2.3.1.

2.3.2.

olvasói szokások gyakorlása

szövegáttekintés, kérdezés a témáról


jegyzetelés

szókincsfejlesztés néma olvasás során



3. Különböző

müfaiú

és témájú szövegek néma olvastatása és fel-

dolgozásuk tanítása

3.1. természettudományos, matematikai és technikai ismeretterjesz-

tő szövegek

elbeszélések

leírások

történelmi ismeretterjesztő szövegek feldolgozása

néhány európai politika-, életmód- és művelődéstörténeti tény

megismerése a korai kapitalizmus korától a legújabb korig

TÉMAKÖRÖK

a) A társadalom fejlődése, az országhatárok változásai

b) A világ tudományos magyarázata

c) A közlekedés és a hírközlés fejlődése

d) Testedzés és sport

e) Épületek, nagyvárosok

f) Család, gyerekek, tanulás

3.2.2. néhány tény megismerése a magyar állam és a magyar nép poli-

tika-, életmód- é s m űvelődés tö rténetébő l a Habsburg abszolu-

izmus korától a felszabadulásig

TÉMAKÖRÖK

a) Magyarország a Habsburg Birodalom része

b) Harc Magyarország önállóságáért, fejlődéséért

c) Az Osztrák-Magyar Monarchia

d) Az ellenforradalom és a felszabadulás

néhány tény és statisztikai adat megismerése a mai Magyaror-

szágról

TÉMAKÖRÖK

a) Államforma, törvényhozás

b) Termelés

c) Közlekedés

d) Hírközlés

e) Egészségügy

3.1.1.

3.1.2.

3.2.

3.2.1.

3.3.

138



3 4

3.5.

3 5 1

3 5 2

3 5 3

3.5A.

3 5 5

3 5 6

3 5 7

3 5 8

3 5 9

3 5 1

3 5 1 1

f) Művelődés

g) Idegenforgalom

C I z ezredfordulóra és a nagy távlatokra vonatkozó néhány előre-

jelzés, sci-fi-mű olvasása

TEMAKÖRÖK

a) A jövő mibenlétéről és megismerhetőségéről

b) Népességről

c) Elelmezésről

d) Egészségról

e) Lakásról

f) Településről

g) Közlekedésről

h) Eghaj latszabályozásról

i) Környezetvédelemről

j) Nyersanyagokról, energiáról

k ) Kozmikus civilizációról

a tankönyvi szövegekben előforduló logikai műveletek és tömör,

szakszerű szövegek feldolgozása

meghatározások

felosztások

kérdések

utasítások

algoritmikus utasítássorok

beszéd cselekvésre felszólító utasítások

ábram agyara za tok

térképek

szerk czeti, szcrvezeti modellek

táblázatok

mutatók

ll AZ ÖNMÜVELEs TANÍTÁSA

1. A tanulás megtanítása

1.1. ismeretek szerzése a tanulásról

1. 1. 1. a tanulás

1.1.1.1 . a spontán tanulás

1.1.1.2. a szándékos tanulás

1.1.1.3. az iskolai tanulás

1.1.1 .4. az iskolán kívüli tanulás

139



1.1.1.5. tanulás mintakövetéssei

1.1.1.6. tanulás feifedezéssei

1.1. 2. a tudás

1.1. 2.1. a hogyan tudása

1.1.2.2. a mi az? tudása

1.1.2.3. a normatudás

1.1.3. a tanulás és a megtanulás

1.2. tanulás

kü lönbözö

körülmények között

1.2.1. a matematika, a történelem, a technika. a környezetismeret ta-

nulása az osztályban a tanár közvetlen irányításával

1.2.1.1. elbeszélés, leírás, magyarázat befogadása

1.2.1.2. kérdések megértése és megválaszolása

1.2.1.3. utasítások és normák megértése és végrehajtása

1.2.1.4. felelés szóban

1.2.1.5. felelés írásban

1.2.2. tanulás az osztályban a tanár közvetlen irányításával eltérő szo-

ciális, légkörben

1.2.2.1. humoros légkörben

1.2.2.2. ironizáló légkörben

1.2.2.3. kiegyensúlyozott légkörben

1.2.2.4. feszült légkörben

1.2.2.5. fegyelmezetlen légkörben

1.2.3. a matematika, a történelem, a technika, a környezetismeret ta-

nulása az osztályban csoportmunkában

1.2.4. a matematika, a történelem, a technika, a környezetismeret ta-

nulása otthon önállóan

2. Könyvtárhasználat tanítása tanórán az osz tá ly és iskolakonyvtárbon

2.1. a könyvtári rend tanulása

2.1.1. a betűrendes katalógus használatának gyakorlása

2.1.2. a sorozatkatalógus használatának gyakorlása

2.1.3. a szakkatalógus használatának gyakorlása

2.1.4. az Egyetemes Tizedes Osztályozás főosztályainak tanulása

2.2. szótár- és lexikonhasználat gyakorlása

2.2.1. a Magyar értelmező kéziszótár használatának gyakorlása

2.2.2. szaklexikonok használatának gyakorlása

2.2.3.

szak sz órárak

használatának gyakorlása

140



3. Önmüvelesi napló vezetésének tanítása:

1-2 hetes onmüvelest programok kessttesenek és végrehajtásának

tanítása

3.1. a helyi önművelési lehetőségek feltárása, műsorok kiválasztása,

látogatás szervezése

3.2. rádió- és televízióműsorok kiválasztása a

Rádió-

és Televízióúj-

ság olvasásával

3.3. könyvek, folyóiratcikkek k iválasztása könyvtárban katalógus-

használattal, könyvek tárgy- és névmutatójának használatával, a

Könyvvilág c. tájékoztató lap olvasásával, folyóiratok tartalom-

jegyzékének olvasásával

HEL YESIRÁS - ANYANYEL VISMERET

1. A HELYESÍRÁS TANfT ÁSA

1.

A helyesírás gyakoroltatása és a helyesírási elemzés menetének megtaní-

tása a helyesejtés. valamint a nyelvtani és helyesírási ismeretek aktuali-

zálásával

1.1.

1.1.1.

1.1. 2.

1.1.3.

1.1.4.

1.1.5.

1.2.

1.2.1.

1.2.2.

1.2.3.

1.2.4.

1.3.

1.3.1.

1.3.2.

1.3.3.

az időtartam jelölése

az időtartam jelölése toldalék nélküli szavak írásával

az időtartam jelölése határozóragot, névszóképzőt és igeképzőt

tartalmazó szavak írásával

az időtartam jelölése névutók írásával

az időtartam jelölése fokozott alakú melléknevek írásával

az időtartam jelölése múlt idejű igék írásával

hangkapcsolati törvényeket tartalmazó szavak helyesírásának gya-

korlása

az írásban jelölt teljes hasonulást tartalmazó szavak elemzése és

írása

az írásban nem jelölt teljes hasonulást tartalmazó szavak elemzése

és írása

az összeolvadást tartalmazó szavak elemzése é s írása

a részleges hasonulást tartalmazó szavak elemzése é s írása

a nagybetűk helyesírásának gyakorlása

a nagybetűk helyesírásának gyakorlása személynevek írásával

a nagybetűk helyesírásának gyakorlása állat nevek írásával

a nagybetűk helyesírásának gyakorlása földrajzi nevek írásával



1.3.4.

1.3.5.

1.4.

1.4.1.

1.4.2.

1.4.3.

1.4.4.

1.4.5.

1.5.

1.5.1.

1.5.2.

1.6.

1.6.1.

1.6.2.

1.6.3.

1. 7.

1.8.

a nagybetűk helyesírásának gyakorlása' könyv- és fo lyó ira tc ímek

írásával

a nagybetűk helyesírásának gyakorlása intézménynevek írásával

egybeírás-különírás gyakorlása

az igekötős igék helyesírásának gyakorlása

névutós szószerkezetek helyesírásának gyakorlása

birtokos jelzős szószerkezetek , szóösszetételek helyesírásának gya-

korlása

minőségjelzős

szószcrk

czetck , szóösszetételek helyesírásának gya-

korlása

tárgyas szószerkezetek szóösszetételek helyesírásának gyakorlása

a hagyományos írásmód gyakorlása

a

j

hang kétféle jelölésének gyakorlása szavak írásával

családnevek helyesírásának gyakorlása és a névkincs bővítése

mondatközi és

monda tvégi

írásjelek gyakorlása mondatok

és szö-

vegek írásával

a mo

ndatvégi

írásjelek használatának gyakorlása

a mondatközi írásjelek (vessző, pontosvessző, kettőspont. gondo-

latjel) használatának gyakorlása egyszerű és összetett mondatok

írásával

a kötőszók használatának gyakorlása egyszerű és összetett monda-

tok írásával

a számnevek helyesírásának gyakorlása

a rövidítések helyesírásának gyakorlása

2. A helyesírási szabályzat

haszná la tának

gyakorlása

ll NYELVTANI SZABÁLYOK Es ÁTALAKÍTÁSOK TAN TÁSA

l . Az anyanyelvtudás egy nyelvi elemkészlet és szabályrendszer ismerete

első megközelítése, vizsgálati

modszerek bemutatása

2. Az elemi és bonyolultabb mondatok viszonyttásainak megismerése

2.1. a bonyolultabb mondatok elemi mondatokra bontása. és az elemi

mondatokból bonyolultabbak felépítése

2.2. a bonyolultabb mondatok magj ának megszerkesztése , bonyo-

lultabb mondatok építése

2.3. az elemi és bonyolultabb mondatok viszonyításainak gyakorlása

közlési helyzetekben

142



3. Az elemi mondatok formájának és jelentésének elkülönÍttetése

3.1. a szokásos

é s

szokatlan jelentésű elemi mondatok felismerése és

alkotása

3.2. az elemi mondatok formájának megkülönböztetése a jelentéstől

az értelmes és értelmetlen, a j ó és rossz formájú mondatok elem-

zése és alkotása útján

3.3. a mondatok formáira vonatkozó nyelvi szabályok elemzése és

alkalmazása (az alany-állítmány egyeztetése, határozott

é s

hatá-

rozatlan ragozás, igeidők, igemódok); a nyelvi szabályok fogalmá-

nak kiterjesztése a mondatok jelentésére

3.4. a beszélő számára ismert é s újszerű alapján a mondatok s z ó

rend i változatainak létreho zása

4. A bonyolultabb mondatok elemi mondatokból történő felépítésének,

illetve visszavezetésének gyakoroltatása

4.1. az elemi mondat alanyi és állítmányi részének elemzése: az állít-

mányi rész meghatározása a vonzatok felhasználásával; a vonzat

jelentéstani jegyeit kiderítő nyelvi próbák végzése

4.2. határozottság, határozatlanság, névmáshasználat az alanyi rész

belső szerkezetében

143



1.3.4.

1.3.5.

1.4.

1.4.

1.

1.4.2.

1.4.3.

1.4.4.

1.4.5.

1.5.

1.5.1.

1.5.2.

1.6.

1.6.1.

1.6.2.

1.6.3.

1. 7.

1.8.

a nagybetűk helyesírásának gyakorlása' könyv- és folyóiratcímek

írásával

a nagybetűk helyesírásának gyakorlása intézménynevek írásával

egybeírás-különírás gyakorlása

az igekötős igék helyesírásának gyakorlása

névutós szószerkezetek helyesírásának gyakorlása

birtokos jelzős szószerkezetek , szóösszetételek helyesírásának gya-

korlása

minőségje lzős szószcrk czetek , szóösszetételek helyesírásának gya-

korlása

tárgyas szószerkezetek szóösszetételek helyesírásának gyakorlása

a hagyományos írásmód gyakorlása

a

j

hang kétféle jelölésének gyakorlása szavak írásával

családnevek helyesírásának gyakorlása és a névkincs bövítése

mondatközi és mondatvégi írásjelek gyakorlása mondatok és

szö-

vegek írásával

a mondatvégi írásjelek használatának gyakorlása

a mondatközi írásjelek (vessző, pontosvessző. kettőspont. gondo-

latjei) használatának gyakorlása egyszerű és összetett mondatok

írásával

a kötőszók használatának gyakorlása egyszerű és összetett monda-

tok írásával

a számnevek helyesírásának gyakorlása

a rövidítések helyesírásának gyakorlása

2. A helyesírási szabályzat használattinak gyakorlása

NYELVTANI SZABÁLYOK ES ÁTALAKÍTÁSOK TAN TÁSA

1. Az anyanyelvtudás egy nyelvi elemkészlet és szabályrendszer ismerete

első megközelítése, vizsgálati modszerek bemu tatása

2. Az elemi es bonyolultabb mondatok viszonyításail/ak megismerése

2.1. a bonyolultabb mondatok elemi mondatokra bontása. és az elemi

mondatokból bonyolultabbak felépítése

2.2. a bonyolultabb mondatok magj ának megszcrkesztése , bonyo-

lultabb mondatok építése

2.3. az elemi és bonyolultabb mo ndatok viszonyításainak gyakorlása

közlési helyzetekben

14:



Az elemi mondatok formájának es jelentesenek elkűlonittetese

3.1. a szokásos és szokatlan jelentésű elemi mondatok felismerése és

alkotása

3.2. az elemi mondatok formájának megkülönböztetése a jelentéstől

az értelmes és értelmetlen, a

j ó

és rossz formájú mondatok elem-

zése és alkotása útján

3.3. a mo ndatok formáira vonatk ozó nyelvi szabályok elemzése és

alkalmazása (az alany-állítmány egyeztetése, határozott és hatá-

rozatlan ragozás, igeidők , igemódok); a nyelvi szabályok fogalmá-

nak kiterjesztése a mondatok jelentésére

3.4. a beszélő számára ismert és újszerű alapján a mondatok szó-

rendi változatainak létrehozása

A bonyolultabb mondatok elemi mondatokbol történő felépítésének,

illetve visszavezetésének gyakoroltatása

4.1. az elemi mondat alanyi és állítmányi részének elemzése: az állít-

mányi rész meghatározása a vonzatok felhasználásával; a vonzat

jelentéstani jegyeit kiderítő nyelvi próbák végzése

4.2. határozottság, határozatlanság, névmáshasználat az alanyi rész




Ill. NEHÁNY NYELVTÖRTENETI ISMERET ES ÖSSZEFÜGGES

MEGTANÍTÁSA ANYANYELVÜNK MÚL TJÁRÖL

1. Az emberi nyelv kialakulásának, fejlődésének bemutatása

2. A magyar nyelv rokonságának bemutatása

2.1. uráli és finnugor nyelvcsaládok megismerése

2.2. nyelvrokonaink megismerése

2.3. finnugor nyelvrokonságunk néhány hangtani, szókincstani és

alaktani bizonyítékának megtanulása

3. Anyanyelvűnk főbb fejlődéstörténeti korszakainak a bemutatása

3.1. a szókincs fejlődésének megismerése néhány hangtörténeti ösz-

szefüggés bemutatásával

az eredeti szókincs

a jövevényszavak

régi szövegek olvasásához, megértéséhez néhány hang- és alak-

történeti ismeret megtanulása

3.1.1.

3.1.2.

~.2.

BESZÉDMtJVELÉS - FOGALMAZÁS

I. HELYESEJTES

1. A helyeseitest normákhoz igazodo beszédhallás- és beszédmozgás-

feilesztes

1.1. helyesejtési gyakorlatok végzése

1.1.1. a légzéstechnika gyakorlása szövegolvasás során

1.1.2. az ajakartikuláció gyakorlása versrészlet- és szövegolvasás során,

valamint mondókák, versek utánmondásával

1.1.3. ritmusgyakorlatok végzése jól ritmizálható versek olvasásával

1.1.4. az időtartam gyakorlása szópárok , szókapcsolatok és szöveg ol-

vasásával

144



1.1.5. a hangsúly gyakorlása mondatok és szöveg olvasásával

1.1.6. a hanglejtés gyakorlása szöveg olvasásával

1.1.7. a beszédfolyamat-váltások (tempó. hangerő. hangmagasság) gya-

korlása szövegolvasás során

1.1.8. a beszédszünetek megtartásának gyakorlása vers- és prózarészlet

olvasása, valamint szövegaIkotás során

1.2. a hangos olvasás és

szövegmondás

(vers-

és

prózamondás) közben

elkövetett helyesejtési hibák felismerése és javítása

1.2.1. időtartamhiba javítása tanulói és/vagy nevelői visszajelzésre

1.2.2. hanglejtéshiba javítása tanulói és/vagy nevelői visszajelzésre

1.2.3. hibás artikuláció javítása tanulói és/vagy nevelői visszajelzésre

1.2.4. hangsúlyhibák javítása tanulói és/vagy nevelői visszajelzésre

1.2.5. a beszédfolyamat -váltások hibáinak javítása tanulói és/vagy nevelői

visszajelzésre

1.2.6. hibás szünettartás és hibás levegővétel javítása tanulói és/vagy neve-

lői visszajelzésre

2. Helyesejtési normákhoz igazodo vers- és prózamondás gyakorlása

2.1. vers- é s prózamondás gyakorlása a szünetek é s a levegővételi

helyek megtartásával

2.2. vers- és prózamondás gyakorlása a

fő -

és mellékhangsúlyok megtar-

tásával

2.3. a vers- és prózamondás gyakorlása, tekintettel az időtartam helyes

ejtésére

2.4. vers- és prózamondás gyakorlása a beszédfolyamatváltások helyes

alkalmazásával

2.5. vers- és prózamondás gyakorlása a ritmus helyes érzékeltetésével

II. BESZBDFEJLESZTBS



1.1 .1. tudakozódás

1.1.2. meghívás gyermekrendezvényre

1.1.2.1. pedagógusok, szülők meghívása

1 1 2. 2. gyerekek meghívása

1.2. véleménynyilvánítás tanulása

1.2.1. sérelem, jogos panasz

1.2.2. értékelés

1.2.3. a vita tanulása

145




1.3.1. elbeszélés

1.3.1.1. elbeszélés kép, képzőművészeti alkotás, magnószalagon rögzített

zene, valamint írásban adott élethelyzetek alapján

1.3.1.2. elbeszélés élmény, fantázia alapján kiscsoportos kommunikáció-

ban

1.3.1.3. mesealkotás


1.3.3. leírás

1.3.3.I.állatok, növények leírása egyéni megfigyelés é s kép alapján

1.3.3.2. tevékenység leírása tapasztalatok alapján

1.3.3.3. személyek leírása (valóságos személyek, történelmi alakok, irodal-

mi alkotások hősei)

1.3.3.4. tárgyak leírása

1.3.3.5. tér leírása


1.3.4.1. élmények alapján

1.3.4.2. távoli témák alapján

1.3.5. az interjúkészítés tanulása

2. Szovegbefogadás -

szövegértés tanítása

2.1. szándéknyilvánítás fogadása



2.2. szövegértés elbeszélő, leíró, magyarázó befogadása során

2.2.1. a kérdezés gyakorlása

2.2.2. a figyelmes meghallgatás gyakorlása kiscsoportos kommunikáció-

ban, az indokolatlan közbeszólás szükségletének leküzdése

2.2.3. szerepesere gyakorlása társalgás közben

2.2.3.1. a tématartás gyakorlása

2.2.3.2. a témaépítés gyakorlása

2.2.3.3. a helyreigazítás gyakorlása

3. Szövegreprodukálás tanítása

3.1. szövegtömörítés

3.2. félreproduktív szöveg létrehozása pontos terrninushasználattal

146



Ill . FOGALMAZÁS

1.

Az elbeszélés tanítása

1.1.

a második személy megválasztása

1.2.

a választott téma leszűkítése címmel

1.3. az elbeszélés leírása időrendben

lA. az eseményben megvalósuló szerepesere jelölése párbeszédes for-

mában

az elkészült szöveg javítása: önkorrekció

önkorrekció a 2. személy, az olvasó beavatottsága szempontjából

az időrendnek megfelelő mondatrend heiyességének ellenőrzése

a témához nem tartozó mondatok törlése

a nem megfelelő szavak, szókapcsolatok kicserélése

1.5.

1.5.1.

1.5.2.

1.5.3.

1.5A.

2.

A hír. hirdetés. meghívó tanítása

3 . A riportok tanítása

3.1. a 2. személy megválasztása

3.2. a problémák összegyűjtése, kérdések megfogalmazása a választott

témában

3.3.

a riport megfogalmazása

3A

a riport javítása: önkorrekció a Ill. 3.1.-3.2. a1apján


4.1. a 2. személy megválasztása

4.2.

a választott téma leszűkítése címmel

4.3. a leírás szempontja(i)nak megválasztása

4

A

a leírás elkészítése, a tárgy, növény, állat, személy, tér megismerte-

tése a 2. személlyel

4.5. a leírás javítása: önkorrekció a Ill. 4.1.-4.3. alapján

5. A jellemzés tanítása

5.1 . a másod ik személy megválasztása

5.2. a megismertetésre kiválasztott irodalmi hős, vagy jól ismert sze-

mély jellemének bemutatása cselekedetei, magatartása alapján

5.3.

a jellemzés javítása: önkorrekció a

ll 5.1.-5.2.

alapján

6. A levél tanítása

6.1. a levél címzett jének : a 2. személynek a megválasztása

6.2. a levél tárgyának megválasztása

147



kommunikációs funkciók érvényesítése a levélben

kapcsolatfelvétel, kapcsolattartás é s zárás a levélben

a megismertető és az érzelmi elemek aránya és elrendezése a le-

vélben a címzettöl, a témától és a levélíró mondandójától függően

6.3.2.1. a leíró, elbeszélő, jellemző részletek a levélben

6.3.2.2. a levél hangneme: tárgyilagos, humoros

6.4. a levél javítása: önkorrekció a III.

6.

J

.-6.3.

alapján

6.3.

6.3.1.

6.3.2.

7. A szövegtömörítés tanítása

7.1. tételmondat megkeresése

7.2. vázlatkészítés

7.2.1. vázlat készítése meglevő szöveg tömörítésével

7.2.2. szövegalkotást segítő vázlat készítése

7.3. táviratírás

8. A konyvismertetes tanítása

IRODALOM

1. IRODALMI MŰ VEK MIMETIZÁLTATÁSA

1. Epikus müvek jelenetekre bontása a mimetizálás előkészítésére

2. Irodalmi elmenyszerzes versek szovegenek reprodukálása és mimetizálása révén

II. IRODALMI MÓVEK ELEMEZTETEsE

1. Irodalmi müvek elemzése a müvek által közvetített világkép

megértése végett

1.1. bevezetés a lírai művek által közvetített társadalom- és ember-

szemlelet megismerésébe a magyar költészet alkotásai révén

TEMAKÖRÖK ES ALKOTOK

a) A költői hivatásról

(Benjámin László, József Attila, Kazinczy Ferenc, Képes

Géza, Kormos István)

b) Az emberi kapcsolatok világából

(Bella István, Buda Ferenc, Fodor András, Juhász Ferenc,

Kiss Anna, Szabó Lőrinc, Utassy József)

148



c) Az emberi konfliktusokról

(Berda József, József Attila, Palasovszky Odön , Radnóti

Miklós, Ratkó József, Szabó Lőrinc, Zelk Zoltán)

d

Az ember és a természet kapcsolatáról

(Babits

M ih ály ,

Bartalis János, Erdélyi József, Szabó Lőrinc,

Weöres Sándor)

e) A magyarság iránti elkötelezettségről

(Ady Endre, Balassi Bálint. Bornemisza Péter, Kölcsey Ferenc,

Mikes Kelemen, Zrínyi Miklós)

f

A folklórhagyomány továbbéléséről

(Bartók Béla (ford.) Erdélyi József, József Attila, Kiss Anna,

Nagy László)

1.2.

i.

a népmesei világkép megértése

különböző

típusú mesék elemzése

révén

1.2. l .1. állatmesék elemzése

1.2.1.2. tréfás mesék elemzése

1.2.1.3. csalimesék elemzése

1.2.1.4. tündérmesék elemzése

1.2.2. bevezetés a mítoszok világképének megismerésébe

1.2.3. a gyermek- és a serdülőkor élményvilágának megismerése

1.2.3.1. elbeszélések elemzésével

(Alkotók: Karinthy Frigyes, Móricz Zsigmond, Sarkadi Imre, Sütő

András)

1.2.3.2. mese- és ifjúsági regények elemzésével

(Alkotók: Csukás István, Gárdonyi Géza, Gyurkovics Tibor,

Rudyard Kipling, Jack London, Alan Alexander Milne, Molnár

Ferenc, Mark Twain)

2. Irodalomelméleti ismeretek tanítása

e s

elmélyítése

müelemzesek

során

2. 1. verstani ismeretek alkalmazása

2.1.1. rövid és hosszú szótagok jelölése versekben, a jelölésnek megfelelő

ritmus érzékeltetése

2.1.2. a nyomaték, az ütem és a szótagszám megállapítása hangsúlyos

verselésű művekben

2.1.3. a gondolatritmus megismerése

2.1.4. a párosrím, a bokorrím, a keresztrím, az ölelkező rím, a félrím

felismerésének gyakorlása

2.1. 5. az alliteráció felismerése

2.1.6. a szabadvers megismerése

2.1.7. a prózaköltemény megismerése

149




2.2.1. a költői képben a stíluskép felismerése

2.2.1.1. a metafora

2.2.1 .2. a megszemélyesítés

2.2.1.3. a hasonlat

2.2.2. a költői képben a mctaforikus jelző felismerése, megnevezése

2.3. az epikai művekre jellemző ismeretek elmélyítése

clcrnzéssel

2.3.1. az események időrendjének és helyszíneinek megállapítása m esék-

ben, elbeszélésekben, ifjúsági regények ben

2.3.2. epikai

rnű vek

szerkezetének: előkészítés, bonyodalom. tetőpont,

megoldás elemzése

2.3.3. a jellemzés nyelvi eszközeinek megfigyelése

2.3.3.1. az író cselekvéseik leírásával jellemzi a szereplőket

2.3.3.2. az író beszéltetéssel jellemzi a szeroplöket

2.3.3.3. az író egyes szám 3. személyben beszél a szereplőkről

2.3.3.4. az író valamelyik szereplő beszélt e tésevel jellemzi a hőst

2.4. irodalmi és folklórműfajok m űfaji sajátosságainak megismerése

2.4.1. az epigramma

2.4.2. az elbeszélés

2.4.3. az ifjúsági regény

2.4.4. a ballada

2.4.5. a népmese

2.4.6. a mítosz

3. Az irodalmi univekkel szembeni crtekelo l/lagatartás kialakítása

3.1. az elemzett m űvckről szubjck tiv értékkijelentések megfogalma-

zása. indoklása

az irodalmi m űben foglalt költői, írói üzenet megfogalmazása

lll

VERS ES PRÓZAMONDÁS TANÍTÁSA

1. Egyéni vers-

e s

fJI 5::a/J

10

Il dás. valamint együttes

versmondás

tanítása

1.1. vers-

é s

pr ózamondás osztály társak nak

1. .2. vers- és prózam ondás ismeretlen gyerekeknek

1.3. vers- és prózamondás felnőtteknek

-, A vers-

e s

prozamondds elemeztetese. értékeltetése a költői, írói űzenei-

kozvctites sz enipontiábol

150



. AZ IRODALOM OLVASÁSÁVAL KAPCSOLATOS SZOKÁSOK

KIALAK[TÁSA

. Feiiykepck gyüjtese a megismert kolt/il«, irok gyermekkorárál, életéről

Irodalmi lexikon, életrajzi lexikon alapjáll az irok, költők életére. munkás-

sdgára vonat kozó adatok osszegyüjt ese cedulákon

A inüveik alapján megismert k oltiilc, irok kotetei ilnek megkerestetése

konyvtárban

. A megjeletui gyermekfolyoiratok figyeltetése. olvastatasa

Interjúk, kritikák, recenziák olvastatasa

. A K onyvvilág c. tájékoztató lap alapjan a megieleno gyermekirodalom fi-

gyelése

OMMUNIKÁCiÓ - TÁRSADALOMISMERET - ÖNISMERET

. KOMMUNI KÁCIO

. A kozvetlen emberi kommunikácio tényezőinek tanítása: tudatositasuk

sz ovegalkotdsi gyakorlatok. mindennapi élethelyzetek es szövegelemzés

alapján

1.1. az 1 személy felismerése, megnevezése szövegalkotás, minden-

napi élethelyzet és szövegelemzés során

1.2.

a

2

személy felismerése, megnevezése szövegalkotás, mindennapi


1 3

a szerepesere felismerése, megnevezése szövegalkotás, nundennapi


1 4

a kapcsolat hiányának vagy meglétének felismerése, megnevezése

mindennapi élethelyzet é s szövegelemzés során

1 5. az érintkezés eszközeinek (kódjainak) felismerése, megnevezése

mindennapi élethelyzetben és szövegelemzés során

1 5.1 nyelvi (szóbeli és írásbeli) eszköz

1 5 1 1 . a beszéd jellemzői

1 5 1 2

az íráskép jellemzői

1 5 2 nem nyelvi eszközök

151



1.5.2.1. a közeledés és távolodás (térközszabályozás)

1.5.2.2. a testtartás

1.5.2.3. a gesztusok

1.5.2.4. az érintéses viselkedés

1.5.2.5. az arcjáték (mimika)

1.5.2.6. a tekintet


1.5.3. nyelvi és nem nyelvi eszközök együttes működésének felismerése

é s viszonyuk megnevezése

1.5.3.1. az ismétlés

1.5.3.2. az ellentmondás

1.5.3.3. a helyettesítés

1.5.3.4. a kiegészítés

1.5.3.5. a hangsúlyozás

1.6. az érintkezés körülményeinek (kommunikációs kontextus) felis-

merése képen, szövegen

1.6.1. az érintkezés helye

1.6.2. az érintkezés ideje

1.6.3. a közlés tárgya

1.6.4. az 1. és a 2. személy közös ismereteinek megléte vagy hiánya

2. A közlés funkcióinak mint a közlés tényezőire vonatkozó kozlemenyek-

nek a tudatosítása mindennapi élethelyzet és szövegelemzés alapján

2.1. a tájékoztató (megismertető) funkció felismerése és megne-

vezése



2.4. a kapcsolatot létrehozó funkció felismerése é s megnevezése

2.5. a költői (poetikus) funkció fe lism erése és megnevezése


3. Kommunikációs zavarok tudatosítása: felismeresűk mindennapi élet-

helyzet és szovegelemzes alapján

3.1. hallgatás

3.2. hazudás és elhallgatás

3.3. s z ó ö z ö n

3.4. az érzelmek által elferdített közlés

3.5. félreértés

3.6. kettős értelem

3.7. közhely

152



4. A nem közvetlen emberi kommunikácio tanítása szövegolvasás során,

egybevetve a közvetlen emberi kommunikácioval

4.1. a tömegkommunikáció

4.2. az ember - állat kommunikáció

4.3. az állat - állat kornmunikáció

4.4. az ember - gép kommunikáció

5. Erintkezesi, kapcsolatfelveteli. nemverbális szokások történetének tanítása

mimetizálással, szovegolvasással . kepelemzessel

5.1. érintkezési szokások eredete

5.2. érintkezési szokások tájegységekként jeles napokon

5.3. érintkezési szokások népünk történetében

5.4. érintkezési szokások más népeknél

5.5.

az öltözködés története. hatása a kommunikációra

II. T A RSADALOM ISM ERET: A T ARSADALM I ERINTKEZES

TANÍTASA

1. A lakóhelytől távoli. alkalmi kommunikáció tanítása. tájékoztatás a lakó-

helyről

1.1.

1.1.1.

1 .1 . 2.

1.1.3.

1.1.4.

1 .1 .5.

1.2.

1.2.1.

1.2.2.

1.2.3.

1.2.4.

1.3.

ismeretek szerzése a lakóhelyről

földrajzi nevek gyűjtése a lakóhelyen, eredetük megismerése

régi utcanevek gyűjtése

néprajzi ismeretek, népszokások, viseletek, falucsúfolók megisme-

rése

helytörténeti ismeretek szerzése: a szövegolvasás során megismert

magyar történelmi események összehasonlítása a lakóhely történe-

tével

névadás, az utcák, földrajzi egységek történetének, jellegzetességei-

nek ismerete alapján

a lakóhely életének megismerése a helyi információs szövegek ré-

vén

közművelődési rendezvények plakátjainak, hirdetéseinek olvasása

magánhirdetések, cégtáblák olvasása

alkalmi

közérdekű

hirdetések,tiltó, figyelmeztető feliratok olvasá-

sa

az információs szövegekben előforduló helyesirási és kommuniká-

ciós hibák felismerése

a lakóhelytől távoli, alkalmi kommunikáció tanulása felnőttekkel

és gyerekekkel

153



táborban, üdülőben szóban

távolsági közlekedési eszközökön szóban

osztály- vagy családi kiránduláson szóban

üdvözlő képeslap küldése táborból, kirándulásról

tájékoztatás a lakóhelyről, a lakóhely eseményeiről felnőtteknek

é s gyerekeknek

szóban

levélben

levelezőlapon

táviratban

telefonon

veszélyhelyzetek (eltévedés, csomag, pénz elvesztése stb.) megoldá-

sának tanulása

1.5.1. segítségkérés szülőktől táborból, utazásról

1.5.1.1. levelezőlapon

1.5.1.2. telefonon

1.5.2. segítségkérés kísérőtől táborban, kiránduláson

1.5.2.1. szóban

1.5.2.2. telefonon

1.5.2.3. táviratban

1.3.1.

1.3.2.

1.3.3.

1.3A.

lA.

1A.l.

1.4.2.

lA.3.

1AA.

lA.5.

1.5.

2. Az iskola dolgozóival történő kommunikáció tanítása

2.1. az iskolai kornmunikációhoz szükséges háttérismeretek tanítása

2.1.1. a szakfelügyelő munkaköre

2.1.2. az osztályfőnöki munkakör

2.1.3. a felső tagozatos tanárok munkaköre

2.2. az iskolai kommunikáció gyakoroltatása: tájékoztatás az osztály-

ban és az osztályon kívül. igazgatónak; felső tagozatos tanárok-

nak, szakfelügyelőnek

az iskolában található feliratok helyesírási és kommunikációs

hibáinak felismerése

szabályzatok, normák olvasása

az úttörőigazolvány olvasása

az Ü ttörőszövetség működési szabályzatának olvasása

a házirend olvasása

2.3.

A

A l

A

A 3



3. A közművelődési intézmények dolgozóival történő kommunikáciá taní-

tása

3.l.

3.1.l.

3.1.2.

3.l.3.

3.l.4.

3.2.

3.2.1.

3.2.2.

3.3.

háttérismeretek tanulása a közművelődési intézmények dolgozói-

val történő kornmunikáció tanulásához

a művelődési ház igazgatójának munkaköre

a művelődési ház gondnokának munkaköre

a művelődési ház szakkörvezetőinek munkaköre

az úttörőház szakkörvezetőinek munkaköre

a szóbeli kommunikáció tanítása

kérdezés és kérésre tájékoztatás keresett könyvekről, közműve-

lődési intézmény meglátogatásának okáról, a

könyvtár,

a

művelő-

dési ház, a múzeum programjáról

önálló jelentkezés művelődési ház szakkörébe

jogi szövegek olvasása: könyvtári kölcsönzés feltételeit

é s

módját

leíró szöveg olvasása


4.1. háttérismeretek tanítása a postai dolgozókkal való kommunikáció-

hoz

4.1.1. a postai felvilágosítók munkaköre

4.1.2. a falusi

é s

vállalati telefonközpontosok munkaköre

4.2. a szóbeli kommunikáció tanulása: tudatkozódás telefonon

4.3. nyomtatványok olvasása és kitöltése

4.3.1. telefonkönyv olvasása

4.3.2. ajánlott levél feladóvevényének olvasása és kitöltése

5. A közlekedési dolgozókkal történő kommunikáció tanítása

5.1. a szóbeli kommunikáció tanulása

5.1.1. autóbusz- és vonatbérlet váltása

5.1.2. menetrendi felvilágosítás kéré se telefonon

5.2. szabályzatok olvasása

5.2.1. vonat- és autóbuszjegyeken található szabályzatok olvasása

5.2.2. vonat- és autóbuszbérleteken található szabályzatok olvasása

Ill. ÖNISMERET

1. Külső testi jellemzőkre vonatkozó ismeretek tanítása egyénenkénti konkre-

tizá/ással

155



2. Pszichikus és erkölcsi tulajdonságok tanítása: tudatositasuk képek e s min-

dennapi élethelyzetek, valamint szövegek elemzesevel. alkalmazásuk on-

értékeléskor; az egy év alatti változás megállapítása a

3.

osztályos onisme-

reti munkafűzet alapján

2.1. az egyes tanulók érdeklődésévei kapcsolatos problémák, tények és

értékelések megfogalmazása-az egyéni érdeklődési körök megállapi

tása

é s

megfogalmazása

2.1.1. az egyes tanulók vágyaival kapcsolatos problémák, tények és ér-

tékelések megfogalmazása

vágyaik tartalmának megfogalmazása

vágyaik realitásának megállapítása: megvalósítható vagy nem

értékelések megfogalmazása az egyes tanulók döntéseiről

a döntés következményeinek végiggondolására vonatkozóan:

előrelátó, meggondolt vagy elhamarkodott, meggondolatlan

2.3.2. az alternatívák előnyben részesítésére vonatkozóan: szorgalmas,

kötelességtudó, megbízható, vagy lusta, hanyag, megbízhatatlan

értékelések megfogalmazása az egyes tanulók feladatvégrehajtásá-

ról

2.4.1. a kitartásra vonatkozó értékelések: türelmes, kitartó vagy türel-

metlen

2.4.2. az önállóságra vonatkozó értékelések: önálló vagy önállótlan

2.4.3. a végrehajtás módjára vonatkozó értékelések: a feladatot sike-

resen megoldotta, a feladatot nem tudta megoldani, kitért a fel-

adat elől, kerülő utat választott vagy feladta

2.4.4. a végrehajtás átélésének értékelése: siker vagy kudarc



1.1.

1.2.

1.3.

1.3.1.

1.3.2.

1.3.3.

1.4.

1.4.1.

1.4.2.

1.4.3.

2.2.1.

2.2.2.

2.3.

2.3.1.

2.4.

156

az egyes tanulók testtömegének

és

testtömeg-változásának pontos

ismerete

az egyes tanulók testmagasságának és testmagasság-változásának

pontos ismerete

a lányok és fiúk külső testi jellemzői különbségeinek ismerete

a testarányok változása é s különbsége

a testmagasság változása és különbsége

a testtömeg változása és

különbsége

az akceleráció ismerete

a testarányok változása

a testmagasság változása

a testtömeg változása




2.4.5.3. teljesítményének minősége: lelkiismeretes, alapos, pontos, hi-

bátlan vagy hanyag, felületes, pontatlan, hibás

2.4.5.4. kommunikációs teljesítményeinek minősége,értékelés az elsajá-

tított szak szavak használatával


kapcsolatairól

2.5.1. magatartási normák megta tásának megállapítása: fegyelmezett

vagy fegyelmezetlen

2.5.2. magatartási normák megszegésének bevallása: őszinte, bátor vagy

hazudós, gyáva

2.5.3. társaival szembeni segítőkészség megállapítása: segítőkész, jószívű

vagy önző, irigy


tapintatos, gyengéd, barátságos vagy udvariatlan, durva, tapintat-

lan, barátságtalan

2.5.5. társaival szembeni nyitottságának megállapítása: nyílt, közömbös,

bizalmatlan vagy zárkózott

2.5.6. társak által történő befolyásolhatóságának megállapítása

2.5.6.1. független: magabiztos, lelkiismeret-furdalásos

2.5.6.2. engedékeny: önmagában bizonytalan

2.5.7. konfliktusokkal szembeni viszony megállapítása: a konfliktus le-

becsülése, menekülés a konfliktusos helyzetből, a konfliktus fel-

oldásának megkísérlése

3. Szerepek észlelése; tudatosításuk mindennapi élethelyzetek és szövegek

elemzésével

3.1. nemi szerepek: férfi, nő, fiú, leány

3.2. családi szerepek: szülő, gyerek, rokonság

3.3. . szerepek a kortárs csoportban

3.3.1. konstruktív szerepek: kezdeményező, véleménynyilvánító, kérde-

ző, tájékoztató, engedelmeskedő

3.3.2. destruktív szerepek: akadékoskodó, vetélkedő, mindentudó;



81A TANESZKÖZÖK JEGYZÉKE

Al FELADATGYÚJTEMÉNYEK

a) A hangos olvasás gyakoroltatása

b) A gyorsolvasás tanítása


d) Az önrnűvelés tanítása

e) A helyesirás tanítása

f) Az anyanyelvismeret tanítása


h) Beszédfejlesztés

il A fogalmazás tanítása

j) Irodalomtanítás

kl A kommunikáció tanítása

1) A társadalmi érintkezés tanítása

m ) Az önismeret tanítása

81 NYOMTATOTT TANESZKÖZÖK

a) Múltunk, jelenünk, jövőnk (olvasókönyv)

b) Helyesírás, fogalmazás munkafüzet

c) Nyelvtan munkáltató tankönyv

d) Irodalom (tankönyv)

f) Munkafüzet az önismeret, az érintkezés és az önrnűvelés tanulásához

CI AUDIOVlzuAus TANESZKÖZÖK

a) Olvasástanulás V. (transzparenssorozat a gyorsolvasás tanulásához)

b ) Nyelvtan transzparensek Ill.

c ) Hangosított diasorozat a nyelvtan tanulásához 3-4. osztály

d ) Hangszalag a főbb nyelvjárások megismeréséhez

3-4.

osztály

e) Hangosított transzparenssorozat az olvasás közben elkövetett olvasás-

technikai és helyesejtesi hibák javításának tanulásához 2-4. osztály

f) Zenei összeállítás a szóbeli szövegalkotáshoz

II

g) Diasorozat a szóbeli szövegalkotáshoz

IV

h) Nemverbális kommunikáció

3-4.

osztály (hangosított diasorozat)



O}SZEMLÉL TET6 ESZK6z6K

a) Időrendi tábla

b) Tábla a könyvtári szakrend tanulásához 3-4. osztály

c) irók, költők arcképei 1-4. osztály

159



Feladat-

Nyomtatott

Audiovizuális

Szemléltető

ananyag

gyűjtemény

taneszköz

taneszköz

eszköz


ÖNMŰ YELÉS

1.

AZ OLVASÁS TEMPÚ-

•

A gyorsolvasás


JÁNAK ÉS PONTOSSÁGÁ-

tanítása

V. (transzparens-

NAK FOKOZÁSA

sorozat a gyors-

olvasás tanulá-

sához)

II.

AZ OL VASÁS GYAKORLÁSA

• Múltunk, jele-

SZÖVEGEKEN

nünk, jövőnk

(olvasókönyv)

1. A hangos olvasás gyakoroltatása

•

A hangos olva-

• Irodalom

sás gyakorolta-

(tankönyv)

tása

~ Cj A TANANYAG- ÉS TANESZKÖZRENDSZER OSSZEVETÉSE



Feladat-

Nyomtatott

Audiovizuális

Szemléltető

Tananyag

gyűjtemény


eszköz

2. A néma olvasással történő

• A gyorsolvasás

szövegfeldolgozás tanítása

tanítása

2.3.1.Iexikonhasználat olva-

• A könyvtár-

• Irodalom

sás közben

használat taní-

(tankönyv)

tása

3. Különböző műfajú és té

májú szövegek néma 01-

vastatása és feldolgozásuk

tanítása

3.2.

történelmi ismeretter-

• Időrendi

jesztő szövegek feIdolgo-

tábla

zása

3.5. a tankönyvi szövegekben • A gyorsolvasás • Munkafüzet az

előforduló logikai művele-

tanítása

önismeret, az

tek és tömör, szakszerű

érintkezésés az

szövegek feldolgozása

önművelés tanu-

lásához

l

\



,

N

Feladat-


Szemléltető

Tananyag

gyűjtemény

taneszköz

taneszköz

eszköz

Ill

AZ ÖNMŰYELÉS TANÍTÁSA

1. A tanulás megtanulása

1.1. ismeretek szerzése a • Munkafüzet

tanulásról

az önismeret, az

érintkezés és az

önrnűvelés tanu-

lásához

1.2.

tanulás kü lönböző kö rül-

• Az önrnűvelés

mények

kö zött

tanítása

1.2.1.

a matematika, a történelem,

• Beszéd fe jlesz-

a technikai, a környezet-

tés

ismeret tanulása az osztály-

ban a tanár közvetlen irá-

nyításával

1.2.1.5.

felelés írásban

• A fogalmazás

tanítása



Tananyag

Feladat-

Nyomtatott

Audiovizuális

Szemléltető

gyűjtemény


eszköz

2. könyvtárhasználat tanítása

• A könyvtárhasz-

• Tábla a könyvtá -

tanórán az osztály- é s

nála t tanítása

ri szakrend tanu-

iskolai könyvtárban

lasahoz 3-4. osz-

tály

3. Önművelési napló veze-

• Az

önm űvelés

ta-

• Munkafüzet az

tésének tanítása

nítása

önismeret, az

érintkezés é s az

önművelé s

tanu-

lásához

I



Tananyag

Feladat-


Szemléltető

gyűjtemény

taneszköz

taneszköz

eszköz

HELYESÍRÁS-ANYANYEL

v

ISMERET

1.A HELYESÍRÁS TANfTÁSA

• A helyesírás

• Helyesírás, fogal-

tanítása

mazás munkafüze

II.

NYELVTANI SZABÁLYOK

• Az anyanyelv-

ÉS ÁTALAKfTÁSOK TA-

ismeret tanítása

NÍTÁSA

1. Az anyanyelvtudás (egy

• Nyelvtan mun-


nyelvi elemkészlet és

káltató tankönyv

sorozat a nyelv-

szabályrendszer ismerete)

tan tanulásához

első megközelítése, vizsgé- 3-4. osztály

lati módszerek bemutatása

2. Az elemi és bonyolultabb

mondatok viszonyításainak

megismertetése

2.1. a bonyolultabb mondatok • Nyelvtan mun-


elemi mondatokra bontása,

káltató tankönyv

parensek Ill.

és az elemi mondatok ból

bonyolultabbak felépítése



Tananyag

Feladat-


Szemléltető

gyűjtemény

taneszköz

taneszköz

eszköz

2.2. a bonyolultabb mondatok

• Nyelvtan mun-


magjának megszerkesztése,

káltató tan-

parensek Ill.

adott elemi mondatkészlet-

könyv

ből bonyolultabb mondatok

építése

3.

Az elemi mondatok forrnéja-

nak és jelentésének el külö -

nítése

3.1. a szokásos és szokatlan

• Nyelvtan mun-


jelentésű elemi mondatok fel-

káltató tan- sorozat a nyelv ..

ismerése és

alkotása

könyv

tan tanulásához

3-4. osztály

3.2.

az elemi mondatok forrnéjá-

• Nyelvtan mun-


nak megkülönböztetése a káltató tan- parensek Ill.

jelentéstől az értelmes és értel- könyv

metlen, ajó és rossz formájú

mondatok elemzése és alkotása

útján.

-

v>



\

\

Tananyag

Feladat

Nyomtatott

Audiovizuális

Szemtéltető

gyűjtemény


eszköz

3.3.

a mondatok formáira vonatkozó • Nyelvtan mun-


nyelvi szabályok és alkalmazása

káltató tan-

parensek

ll

( az alany-állítmány egyeztetése,

könyv

határozott és határozatlan ra-

gozás, igeidők, igemódok); a

nyelvi szabályok fogalmának

kiterjesztése a mondatok jelen-

tésére

3.4. a beszélő számára ismert és


újszerű alapján a mondat s z ö

sorozat a nyelv-

rendi változatainak létrehozása

tan tanulásához

3-4. osztály



Tananyag

Feladat-

Nyomtatott

Audiovizuális

Szemléltető

gyűjtemény

taneszköz

taneszköz

eszköz

4. A bonyolultabb mondatok elemi

mondatokból történő felépítésének,

illetve visszavezetésének gyakorol-

tatása

4.1. az elemi mondat alanyi és állít-

• Nyelvtan mun-


mányi részének elemzése: az

káltató tan-

parensek Ill.

állítmányi rész meghatározása a

könyv

vonzatok felhasználásával; a von-

zat jelentéstani jegyeit kiderítő

nyelvi próbák

4.2. határozottság, határozatlanság,

• Nyelvtan mun-


névmáshasználat az alanyi rész

káltató tan- parensek ll


könyv

4.3. a vonatkozó mellékmondatok föl-

• Nyelvtan mun-

építése elemi mondatokból, visz-

káltató tan-

szavezetésük elemi mondatokra könyv

I

\

- ..J



\

00

Tananyag

Feladat

Nyomtatott

Audiovizuális

Szemléltető

gyíijtemény

taneszköz

taneszköz

eszköz

4.5.1.

a vonzathatározók és a nem

• Nyelvtan rnun-

kötelező határozók rnegkü-

káltató tan-

lönböztetése jelentéstani

könyv

jegyek alapján

4.7.

a birtokos jelzői és a nominalizá-


ciós szószerkezetek beépítése a

parensek Ill.

bonyolultabb mondatokba ele-

mi mondatokból;

4.8.

a nominalizációs szerkezetek


a közlési helyzetekben; a meg-

sorozat a nyelv-

győzö, befolyásoló, javasló, ér-

tan tanulásához

velö közlések

3-4.

osztály



Tananyag

Feladat-

Nyomtatott

Audiovizuális

Szemléltetó

gyűjtemény

taneszköz

taneszköz

eszköz

ll NÉHÁNY NYELVTÖRTÉNETI

• Nyelvtan mun-

ISMERET ÉS ÖSSZEFÜGGÉS

káltató tan-

MEGTANÍTÁSA ANYANYEL-

könyv

VÜNK MÚLTJÁRÓL

3.

Anyanyelvünk főbb fejlődés-

történeti korszakainak a bemutatása

3.1. a szókincs fejlődésének megisme-

• Az anya-

rése néhány hangtörténeti össze-

nyelvisme-

függés bemutatásával

ret tanítása

3.2. régi szövegek olvasásához, meg-

• Hangszalag a

értéséhez néhány hang- és alaktan- főbb nyelvjá-

történeti ismeret megtanítása rások megis-

meréséhez

3-4.

osztály

I

s



l

o

Tananyag

Feladat

Nyomtatott

Audio.tzúli.

Szemléltető

gyűjtemény

taneszköz

taneszköz eszköz

BESZÉDMŰ VELÉS-FOGAL-

MAZAs

I. HELYESEJTÉS

• A helyesejtés

tanítása

1. A helyesejtési normákhoz

igazodó beszédhallás- és


1.2. a hangos olvasásés

sz öveg-

• Hangosított transz-

mondás (vers- és prőzamon-

parenssorozat az

dás) közben elkövetett

olvasás közben el-

helyesejtési hibák felisme-

követett olvasás-

rése ésjavítása technikai és helyes-

ejtési hibák javítá-

sának tanulásához

2-4. osztály



Tananyag

Feladat-

Nyomtatott

Audiovizuális

Szemléltető

gyűjtemény


eszköz

2. Helyesejtési normákhoz

• Irodalom

igazodó vers- és prözamon-

(tankönyv)

dás gyakoroltatása


• Besz édfejleszrés


1.3.1.1. elbeszélés kép, kép-

• Diasorozat a s z ö

zőművészeti alkotás,

beli szövegalkotás-

magnószalagon rögzí-

hoz IV.

tett zene, valamint

• Zenei összeállítás

írásban adott élethely-

a szöbelí szövegal-

zetek alapján

kotáshoz II .

•

-..J

•



.j

Tananyag

Feladat

Nyomtatott

Audiovizuális

Szemléltető

gyűjtemény

taneszköz

taneszköz

eszköz

1.3.3.1. állatok, növények leírása

• Diasorozat a

egyéni megfigyelés és kép

szóbeli szöveg-

alapján

alkotáshoz IV

1.3.3.3. személyek leírása (való-

• Diasorozat a

ságos személyek, törté-

szóbeli szöv eg-

nelmi alakok, irodalmi al-

alkotáshoz IV.

kotások hősei)

1.3.3.4. tárgyak leírása

• Diasorozat a

szóbeli sz öveg-

alkotáshoz IV.

1.3.3.5. tér leírása

• Diasorozat a

szóbeli

sz öveg-

alkotáshoz IV.

1.3.5.

az interjúkészítés tanulása

• Múltunk, jelenünk

jövőnk (olvasó-

könyv)



Tananyag

Feladat-

Nyomtatott

Audiovizuális

Szemléltető

gyűjtemény


eszköz

2. Szövegbefogadás - sz öveg-

értés tanítása

2.2.


• Múltunk, jele-

nünk, jövőnk

(olvasókönyv)

Ill. FOGALMAZÁS • A fogalmazás

• Helyesírás, fogal-

tanítása

mazás munka-

füzet

3. A riportok tanítása

8Múltunk, jelenünk,

jövőnk (olvasó-

könyv)


• Múltunk, jelenünk,

• Diasorozat a szó-

jövőnk (olvasó-

beli szövegalkotás-

könyv) hoz IV.

S. A jellemzés tanítása

• Irodalom

tankönyv)

..J

t l



J

.j> .

Tananyag

Feladat

Nyomtatott

u i o v i z u á l i s

Szemléltető

gyűjtemény

taneszköz

taneszköz

eszköz

6 . A levél tanítása

• A társadalmi

érintkezés

tanítása

7. A szövegtömörítés

tanítása

7.3. távirat írás

• A társadalmi

érintkezés

tanítása

8. A könyvismertetés


• Irodalom

tanítása

(tankönyv)



Tananyag

Feladat-

Nyomtatott

Audiovizuá1is

Szemléltető

gyűjtemény

taneszköz

taneszköz eszköz

IRODALOM

I. IRODALMI MŰ VEK MIME-

• Irodalom-

TIZÁLTATÁSA

tanítás

II. IRODALMI MŰ VEK

• Irodalom (tan-

ELEMEZTETÉSE

könyv)

Ill. VERS- ÉS PRÓZAMONDÁS

• Irodalom (tan-

TANÍTÁSA

könyv)

IV: AZ IRODALOM OLVASÁSÁ-


VAL KAPCSOLATOS SZO-

KÁSOK KIALAKÍT ÁSA

5. Interjúk, kritikák, recenziók

• Irodalom

olvastatása

(tankönyv)

I

i

l

I



•

1

\

Tananyag

Feladat Ny:omtatott

udiovizuá lis

Szemléltető

gyűjtemény

tanesz töz

taneszköz eszköz

KOMMUNIKÁCIÓ - TÁRSADALOM-.

ISMERET - ÖNISMERET

1. KOMMUNIKÁCIÓ

1. A közvetlen emberi kommunikáció • A kommuní-

• Munkafüzet az

tényezőinek tanítása: tudatosításuk

káció tanítása

önismeret, az

szövegalkotási gyakorlatok, mínden-

érintkezés és az

napi élethelyzetek és szövegelernzés-

önrnűvelés taní-

alapján

tásához

1.5. az érintkezés eszközeinek kód-

• Nemverbális kom-

jainak) felismerése, megnevezése

munikáció 3-4.

míndennapí élethelyzetben és osztály (hango-

szövegelemzés során

sított diasorozat )



Tananyag

Feladat-

Nyomtatott

Audiovizuális

Szemléltető

gyűjtemény

taneszköz

taneszköz

eszköz

1.6. az érintkezés körülményeinek


(kommunikációs kontextus)

sorozat a nyelv-

felismerése képen, szövegen

tan tanulásához

3-4.

osztály

2. A közlés funkcióinak mint a

• A kommuniká-

• Munkafüzet

közlés tényezőire vonatkozó

ció tanítása az önismeret,

közlernényeknek a tudatosita-

az érintkezés

sa mindennapi élethelyzet és

és az önművelés

szövegelernzés alapján

tanulásához

3. Kommunikációs zavarok tu-

• Akommuni-

• Munkafüzet az

datosítása: felismerésük

káció tanítása

önismeret, az

mindennapi élethelyzet és

érintkezés és

szövegelemzés alapján

az önművelés

tanulásához

-l

-l



00

Tananyag

Feladat-

Nyomtatott

Audiovizuális

Szemléltető

gyűjtemény

taneszköz

taneszkőz

eszköz

3.5. félreértés

• Hangosított

diasorozat a

nyelvtan tanu-

lásához 3-4.

-

osztály

4. A nem közvetlen emberi korn-

• Akommuni-

munikáció tanítása szöve golv a-

káció tanítása

sás során, egybevetve a közvet-

len emberi kommunikációval

4.3. az állat-állat kommunikáció

• Diasorozat a

szóbeli szöveg-

alkotáshoz lY.

5.

Érintkezési, kapcsolatfelvételi,

• A kommuniká-

nemverbális szokások történeté- ció tanítása

nek tanítása mimetizálással, szö-

vegolvasással, képelemzéssel

5.5. az öltözködés története, hatása

• Diasorozat a

a kommunikációra

szóbeli szöveg-

alkotáshoz IV.



Feladat-

Nyomtatott

AudiovizuáJ.is

Szemléltető

Tananyag

gyűjtemény

taneszköz

taneszköz

eszköz

II. TÁRSADALOMISMERET: • A társadalmi

A TÁRSADALMI ÉRINTKE-

érintkezés

ZÉS TAN

rr

ÁSA

tanítása

1. A lakóhelytől távoli, alkal-

mi kommunikáció tanítása,

tájékoztatás a lakóhelyről

1.2.4. az információs

szövegek-

• Hangosított

ben előforduló helyes-

diasorozat a

írási és kommunikációs

nyelvtan tanu-

hibák felismerése

lásához 3-4.

osztály

III. ÖNISMERET

• Az önismeret

• Munkafüzet az

tanítása önismeret, az

érintkezés és az

ön rnűvelés

ta-

nulásához

-. .l

\o



IV.

T A N E S Z K Ö Z L E f R Á S O K

ELSÖOSZTÁLY

A l

Feladatgyűjtemények 1. osztály

OOK, 1980. - 177 o.

NYELVI-IROOAlMI-

KOMMUNIKÁCIÓS

NEVflfS

e lada tgyú j t em ények

1 . osztály

szerk. Farkas Julianna. Veszprém:

A feladatgyűjtemények a pedagógu-

sok számára készültek. Egy-egy osztály-

ra külön kötetben jelentek meg. Olyan

feladatokat tartalmaznak, amelyeket a

pedagógus közvetít a tanulóknak,

legtöbbször személyes interakció so-

rán.. Az egyes feladatok pontosan

közlik agyerekeknek adható utasítást

vagy utasításokat, kérdéseket. A kö-

vetkezőkben - a feladatgyűjtemények

bemutatása, leírása kapcsán illusztratív

jelleggel - az

1-3.

osztály valamennyi

tevékenységéhez közlünk feladatmin-

tákat, hogy az olvasó e taneszköztí-

pust jobban el tudja képzelni. Tekint-

ve, hogy 4. osztályban új tantervi

tevékenység már nem lép be, nem

tartjuk fontosnak, hogy a 4. osztályos

feladatgyűjteményekből feladatmin-

tákat mutassunk be.

aj Olvasástechnikai hibák javftása (összeállította: Horváth Éva, Szabó Eszter)

A feladatgyüjtemény a következő hangos olvasási hibák megelőzéséhez ad

feladatmintákat: betűtévesztés, betűkihagyás. újrakezdés és mást olvasás.

A betűtévesztés megelőzéséhez összeállított szósorok, szópárok, szó-

szerkezetek, nyelvgyötrők, rnondókák alakilag hasonló, ill. zöngés-zöngétlen

hangpárokat jelölő betűket tartalmaznak. Például: Olvassátok el a követ-

kező szókapcsolatokat először némán, majd hangosan

bádog dobbal (b-d)

labdát dobott

193



barnamedve bömböl

beledobta dudáját

erdőben bujdokol

fabábut dugott

barna pipa (b-p)

paripám ballag

pompás bohóc

bíbor palást

piros bohóccipő

A betükihagyás megelőzésére készített feladatok szóanyaga mássalhang-

zótorlódásos, ill. betűkihagyásos (ún. nyomdahibás ) szavakból szó-

kapcsolatokból áll. Az újrakezdés

é s

a mást olvasás megelőzésének fel-

adatai szópiramisokat (egymás alá írt, növekvő hosszúságú szavakat, össze-

tett szavakat, mondatokat) tartalmaznak. Ezek elolvasása - szokatlansá-

guk, nehézségük miatt - nagy figyelemkoncentrációt igényel a tanulóktól.

b) Információs szövegek olvastatása

(összeállította: Csik Endre)

A feladatgyüjtemény feladatai különböző kommunikációs funkciójú

(tájékoztató és felhívó), különböző tipográfiával készített szövegek

(nyomtatványok, plakátok, feliratok) néma és hangos olvastatásához ad-

nak segítséget a pedagógusnak. A gyerekek megfigyelési szempontok alap-

ján beszámolnak arról, hogy lakásuk és az iskola környékén milyen fel-

iratokat, plakátokat láttak (házakon, üzletekben, kirakatokban, autókon,

kerítéseken, hirdetőoszlopokon, építkezéseken stb.). Pl.:

Hol (melyik utcában, hány as számú házban) van harapós kutya?

Hol árusítanak valamit?

Hol van biztosított épület?

Hol dolgozik szabó (víllanyszerelő, cipész, autószerelő stb.)?

Mondjátok el, hogy a lakásotoktól az iskoláig milyen feliratok olvashatók

a házak falán, kerítésen? Válaszoljatok a kérdésekre'

ej A könyvtárhasználat tanítása (összeállította: Horváth Eva, Kovács Zoltán,

Szabó Eszter)

A könyvtárhasználat tanítása e taneszköz mintafeladatai szerint történik

az osztály- vagy iskolakönyvtárban. A feladatgyüjtemény a következő

194



tevékenységek tanításához ad segítséget: az ábécé és a betűrendbe sorolás

megtanulása; címszavak keresése az Ablak-zsiráf gyermeklexikonban,

szócikk ek olvasása; gyermekkönyvek é s gyermekfolyóiratok borí-

tójának és címoldalának olvasása, a Kisdobos rovatainak megneve-

zése. A példa olyan lexikonhasználati feladatot mutat be, amelynek meg-

oldásakor a tanulóknak egy-egy szót vagy adatot kell kiemelniük a szó-

cikkből.

Keressétek meg a táblára írt címszavakat az Ablak-zsiráfban, és olvassátok

el a szócikkeket Utána rajzoljátok le a szó előtt levő jelet és írjátok mellé azt

az adatot, amellyel a szó alatti mondatot kiegészíthetitek Pl.:

o nap (Ablak-zsiráf 103. o.)

..... nap egy hét.

A napot ..... órára osztjuk.

+ millió (Ablak-zsiráf 101. o.)

A milliót ..... számjeggyel írjuk le.

6 negyed (Ablak-zsiráf 104. o.)

A negyedóra perc.

A negyed kiló dkg.

A negyedév hónap.

) Az iskolán kivűli onmüveles tanítása ( összeállította: Kovács Zoltán,

Szabó Eszter)

A taneszköz feladatai - hasonlóan a könyvtárhasználat tanításához - a

tanító számára minták a helyi, iskolán kívüli önművelési lehetőségek meg-

ismeréséhez, tanításához. Első része (A művelődési intézmények meg-

látogatása az osztállyal című) nemcsak a település kulturális lehetőségei-

nek, programjainak számbavételét szorgalmazza, hanem olyan (kommu-

nikációs és társas érintkezési) normákhoz igazodó viselkedés tanulását,

gyakorlását is, amelyre a gyereknek a

művelődési

intézmények hasz-

nálásához szüksége van. A Rádió- és Televízióújságban történő műsor-

kereséshez szerkesztett feladatok elvégzése közben a tanulók megtanulják

az újság rovatrendjét, állandó feliratait, a használt rövidítéseket, az egyes

adástípusokat jelző jeleket és az adók nevét. Az előzetesen kiválasztott

műsorokat megnézik, meghallgatják, és azokról véleményt mondanak.

Például:

195



Rajzoljátok lea mondatok előtt állőjelet .

V31assZátokki il halmazból és írjátok a jel mellé azokat a . szavakat ,mondatokat,

amelyekkel kiegészítenétek amondatot

10 OA Nyitnikék a

5 rnűsora.

Gyermekrádió

állandó

oA Nyitnikék műsorát a kisiskolásoknak a

.. , - adó sugározza.

Kossuth

hétfőn

kedden

6ANyitnikék , .

műsor, mert mindig .

........ óra : perckor

kezdődik.

e l A h el ye sir ás -ta nu lá s mega la po zá sa (összeállította: Csizmazia Sándorné)

A taneszköz három részre tagolódik. Az első rész feladatai alapján a kö-

vétkező tevékenységeket végzik a gyerekek: írott ésnyomtatott betűs

szavak másolása, diktálás utáni írása. A megadott szósorok - összesen

172 - írástechnikai szempontból fokozatosan válnak nehezekké, igazod-

nak a betűtanulás sorrendjéhez, és alkalmasak az összeolvadás és a haso-

nulás, a j hang kétféle jelölésének, valamint a magán- és mássalhangzók

gyakorlására. Például:

Írjátok le a füzetetekbe a hosszú hangot jelölő betűket tartalmazó szavakat

ugye, egy, meggy, dinnye, így,gallyal, gyógyít, aggyal, fagy, gyere,

látja, védjük

javítja, pottyan, ennyi, nyaral, pulyka, amellyel, dinnye, gyógyít,

gyufa

sül,

sár, sok, sír, síkos, sós, süt, síp, sün, sín, selyem, ás

eső, sör, sűrű susog, síkos, súlyos, sakk, fésű, sima, ásó, füves, segít

A második rész anyaga tulajdonnevek és mondatok másolását és diktálás

utáni

írátá sá t

tartalmazza. Egy szósoron belül azonos -vagy Irástechnikai

szempontból hasonló nagybetűkkel kezdődő szavak szerepelnek. A har-

madik rész a következő helyesírási hibák javításához ajánl feladatokat:

időtartam-jelölési hiba, a j hang hibás jelölése, tulajdonnevek hibás kez-

dőbetűje. A hibajavításhoz a tanító 65

szósorból

válogathat. Egy-egy szó-

196



sor helyesírási szempontból hibás és hibátlan szavakat is 'tartalmaz. Példa'

a hibajavításra :

.

: .

Másoljátok le a következő szavakat úgy, hogy minderi sz ör hibátlanul írjatok M,

mihály, nőra , Nelli, melyik, máj: erről, emma, Éva; eger, ezer; érd,

hajas, hajnalka, Hilda, hévíz, harkáfiY,József,

jákó,

jlljgat, jósvafő, julianna

fl

Ahelyeseites tanítása

(összeállította: Máté Magdolna)

A feladatgyüjtemény első része olyan feladatokból áll; amelyek hozzájá-

rulnak a helyesejtési normákhózfgazodó beszédhallás és beszédrnozgás

fejlesztéséhez. Feladatokat javasol a légzéstechnika, a hangadás, az ajak-

artikuláció, az időtartam, a hangsúly, a hanglejtés és ahangkapcsolatok

ejtésének gyakorlására, valamint gyorsasági és ritmusgyakorlatok végzé-

sére. Példa a légzőgyakorlatra és az artikulációs gyakorlatra:

Álljatok fel Készüljetek fel a légzőgyakorlat végzésére

3 másodpercig szívjátok be a levegőt

Kilégzésre kétszer ismételjétek el az

Ez a malac piacra megy c. gyermekverset

Ez a malac

angol népköltés

Ez a malac piacra megy,

ez itthon marad,

ez kap finom pecsenyét,

ez semmit se kap,

ez a pici visít nagyot:

ui - ui, éhes vagyok

A másodszori mondás előtt vegyetek pótlevegőt A belégzés és a pótlevegővétel

idejét, a pótlevegő és a szövegkezdés helyét a kezemmel jelzem.

Dőljetek hátra a padotokban Helyezkedjetek el kényelmesen Mondjátok utá-

nam nagy ajakmozgással a következő hangokat

á-a-á

a-á-a

á-a-o-u-o-a-á

e-é-i-ü-ö-ü-i-é-e

197



Háromszor kell egymás után elmondanotok hangerőváltással Először közép -,

másodszor halk hangerővel, végül néma szájmozgással isrnételjétek Ügyeijetek

a hosszú hangok helyes ejtésére

A feladatgyűjteményt a helyesejtési normákhoz igazodó versmondás gya-

korlásához összeállított versek, népköltések szövegei zárják, amelyeken

jelölve vannak a hangsúlyok, a szünetek

il l

az időtartam- és a hangkap-

esclat-problémák.

g/

A szövegalkotás tanítása

(összeállította: Kiss Éva)

A feladatgyűjtemény a kapcsolatfelvétel, a szándék- és a véleménynyilvá-

nítás tanulásához és tájékoztató-ábrázoló szövegek alkotásához tartalmaz

feladatokat. A kapcsolatfelvétel módjait (a köszönést, a megszólítást és a

bemutatkozást) - mindennapi élethelyzetekre jellemző szituációkban

bábokkal is eljátsszák a gyerekek. A felnőttek és a gyerekek meg szólítá-

sá nak gyakorolására egyaránt találhatók feladatok. Ezek mindig a szán-

déknyilvánítás tanulásával kapcsolódnak össze. Az alábbi feladat a meg-

szólítás tanításához szolgál mintául.

A bábú többféleképpen szólít meg benneteket. Melyik köszönés hibás és miért?

Szerintetek melyik köszönés hangereje és artikulációja megfelelő?

- Adjisten, pajtikak (harsány, vidám)

- Szevasztok, srácok' (vidám, kedves)

- Hé, ürgepásztorkáim (erőszakos, durva, hangos)

- Jó estét, gyerekek (motyogó, érthetetlen) .,

A véleménynyilvánítás gyakorlása valós élethelyzetek és a .Diasorozat a

szóbeli szövegalkotáshoz 1. képeinek elemeztetésével történik. A tájé-

koztató -ábrázoló szövegek közül a feladatgyűjtemény az elbeszélés

(élmény alapján kiscsoportos kommunikácóban), a mesebefejezés (meg-

hallgatott meserészlet alapján), a leírás (állatok leírása kép alapján), a

hirdetés (osztálytársaknak), az üzenetközvetítés (tanítónak, gyereknek)

tanulásához tartalmaz feladatmintákat.

Feladat az állatok leírásá hoz:

a) Nézzétek megjól az oroszlán képét' (Ablak-zsiráf, ll. 1.)

Mondjátok el részletesen, hogy néz ki a feje, milyen a formája,

színe, a fogazata, a szeme, füle. Úgy meséljetek, hogy aki nem

látja a képet, az is tudja meg, hogy néz ki egy oroszlán



A szö vegbefogadás szövegértés tanítása (összeállította·. Zsolnai Józsefné)

A feladatok mintát adnak a kapcsolatfelvétel viszonzásának

(visszaköszö-

nés felnőttnek és gyereknek, válasz megszólításra) é s a tudakozódásra

történő válaszadásnak a tanulásához. Lehetővé teszik a kérdezés gyakorol-

tatását is. Az alábbi feladat a tudakozódásra történő válaszolás tanítását

illusztrálja.

Beszélgessetek a

bábuva l

Szervusztok, gyerekek

Tudnátok nekem segíteni? Nem vagyok ismerős erre. Mondjátok meg.Ie-

gyetek szívesek, hol tal álom meg a postát?

Kösz önörn ,

hogy segítettetek. Szervusztok

(Máskor: autóbuszmegálló után érdeklődhet a bábu. Ilyet is kérdezhet: Hol lehet

itt fagylaltot kapni? Merre található az igazgatói iroda? Hogy hívják ennek

az iskolának az igazgatóját? stb.)

il Mimetikus játékok (összeállította: Mezei Éva)

A feladatgyüjtemény első része a pedagógus közvetlen irányításával végez-

hető 28 nemverbális játékos kommunikációs gyakorlatból áll. A játékok

során a gyerekek a mindennapi életben és a mesékben előforduló cselek-

véseket, tevékenységeket figyelhetik meg, játszhatják el mozgással, test-

tartással. Az érzelmek kifejezését arcjátékkal, a közléseket pedig tekintet-

tel, gesztikulációval gyakorolhatják. Minták a nemverbális kornmunikációs

gyakorlatokra :

Járjatok úgy, mintha nagy sárban, nagy hóban, olvadt aszfalton, csúszós jégen

mennétek

Utánozzátok az állatokat Lassú, puha léptekkel a macskaféléket, ide-oda szök-

kenve a nyulat, cammogva a medvét, hosszú nagy léptekkel a gólyát

Idézzétek föl és próbáljátok meg eljátszani, milyen pillan tást vettek az

égre, ha az felhőtlen, kék, és milyent akkor, ha csúf, szürke felhők úsznak

rajta Játsszátok el azt, hogy milyen tekintettel kerestek meg valakit egy nagy

tömegben, és milyen tekintettel néztek rá arra, akit váratlanul, hirtelen meg-

láttok

A második rész hét szépirodalmi mű bemutatásának, elemeztetésének, repro-

dukáltatásának, eljátszatásának módját írja le. Az elemzést segítő kérdések a be-

mutatott műben előforduló ismeretlen szavakra, a kommunikációs tényezőkre

stb. vonatkoznak. A mimetikus játékok végzése közvetlen nevelői irányítással

történik. A művek a következők:

199



Végh György: Kleofás, a didergő kis tojás;

Weöres Sándor: Újjé'vi mese;

Kormos István: A kevély kiskakas;

Móricz Zsigmond: Iciri-piciri;

Hidas mester, itthon vagy-e?;

Harmsz: Negyvennégy pici pinty;

VirágéknáJ ég a világ.

j f

Az önismeret tanítása (összeállította: Máté Magdolna)

A feladatgyűjtemény első része alapján a gyerekek megtanulják személyi

adataikat (név; család- vagy vezetéknév; utónév és névnap; becenév;

születési hely, születési idő; apa és anya neve; apa és anya foglalkozása

és munkahelye ; testvérek száma, neve; testvérek foglalkozása, munkahe-

lye; osztály tanító, napközis nevelő, igazgató neve; lakcím; iskola címe és

neve). A tanulás során

bábok,

rajzos jelek használatát igénylő kreatív

és

manipulatív feladatot is végeznek a gyerekek. Nevet adnak báboknak,

kérdésekre jelekkel, mondatokkal válaszolnak, a táblán csoportosítanak

különböző szempontok (név, lakáscím, szülő foglalkozása, testvérek

száma) szerint. Például:

Nézzetek az írásvetítőre Olvassátok el az ott látható helységneveket Válasszá-

tok ki azt, amelyikben ti születtetek Írjátok le a nevét Írjátok mellé, falu-e

vagy város ez a hely Ha falu [betűt, ha város, v betűt írjatok

A külső testi jellemzők tanítása című rész feladatai segítségével megismertet-

hető a gyerekekkel a haj szín , a szem színe, a testmagasság és az arcforma.

A Pszichikus és erkölcsi tulajdonságok tanítása című rész feladatai a maga-

tartási normák megtartásának megállapításához (fegyelmezett vagy fegyelme-

zetlen) adnak segítséget.

HINYOMTATOTT TANESZKOZOK

aj Em es Feri olvasni tanul: Munkáltató tankönyv a szóképtanuláshoz.

L osztály Csik Endre, Farkas Julianna, Zsolnai Józsefné ; szerk. Csik

Endre. - Veszprém: OOK, 1979. - 113 o.

A tankönyvaszóképes olvasástanítás legfontosabb taneszköze. A 17 szó-

képcsoportnak megfelelően 17 fejezetből áll. (A szóképcsoportok felsoro-

lása a Tanári szóképek című taneszköz ismertetésénél található.) Egy-egy fe-

2



jezetben ugyanazon sorrend szerint követik egymást a feladattípusok. Ez

elősegíti, hogy a gyerekek gyorsan megtanulják egy-egy feladattípus meg-

oldási módját, és ezután saját tanulási tempójuk szerint, önállóan oldják

meg a feladatokat. A feladatok a szóképfelismerést, a néma és a hangos ol-

vasást, valamint a szóképek elemzését gyakoroltatják. Minden fejezet első

feladata bemutatja az újonnan tanult szóképeket és tárgyképeiket. A tanu-

lók feladata a szókép betűinek megszámlálása. A második feladat együtt

gyakoroltat ja az új és a már tanult szóképek felismerését. A továbbiakban a

tanulók tárgyképeket és szóképeket azonosítanak, mondatot egészítenek ki

vagy alkotnak, állítások igazságát döntik el, kérdésre válaszoló szót keresnek

mondatban a szóképfelismerés gyakorlása érdekében. A szóképek elemzése

során toldalékokat, igekötőket választanak le szóképekből, összetett szava-

kat bontanak egyszerű szavakra, szavakban jelentéssei bíró szórészt keresnek.

b) Olvasni tanulok: Munkáltató tankönyv a betűtanuláshoz 1. osztály / Far-

kas Julianna, Kiss Éva, Zsolnai Józsefné. - Veszprém: OOK, 1979. -

159 o.

A tankönyv a szintetikus olvasástanítás taneszköze. Segítségével a hang-

és betűfelismerés, a betűösszevonás gyakorlására szolgáló feladatok meg-

oldása mellett a tanulók megismerik a magyar utónévkincs egy részét. Sok

szólást, közmondást, találós kérdést, népi csúfolót és irodalmilag értékes

vers- és prózarészletet olvasnak a néma és a hangos olvasás gyakorlása érde-

kében. A könyv 3. oldalán a teljes kis- és nagybetűs ábécé olvasható. Ebben

a tanulók megkeresik az újonnan tanult betűket. Az egyes betűk gyakorlá-

sához tervezett feladatok mindig új fejezetben jelennek meg. (A betűtanítás

sorrendjének, a betűcsoportnak a leírása a Betűmodellek című taneszköz is-

mertetésénél szerepel.) Minden fejezet a betűmodell kicsinyített képével

kezdődik. A modellt követő feladatok a hang-, majd a betűfelismerést

segítik. A betűösszevonást - két-három, később több betűt tartalmazó -

szóoszlopok néma és hangos olvasásával gyakorolják a tanulók. E szóosz-

lopok olvasása jelentősen fejleszti a gyerekek passzív szókincsét. Néhány

betűcsoport után (pl.: a 21., 38.,45.,60.,74.,87., 108., 123., 152. ol-

dalon) valamennyi, már előzetesen megtanult betű gyakorlására tervezett

feladatok következnek Gyakorlás cím alatt. A könyv utolsó két oldalán

különböző méretű és típusú betűk halmazát nézhetik, olvashatják a tanu-

lók. Ez nem külön feladat, de elősegíti, hogy megismerkedjenek a rninden-

.napi életben látható feliratok változatos betűtípusaival is,

201



c) Olvasni tanulok

2. rész: Olvasókönyv, Feladatok a szóbeli szövegalko-

táshoz é s Ismeretterjesztő szöveggyűjtemény é s feladatok 1. osztály I

esik Endre, Farkas Julianna, Horváth Éva, Piegl Zsuzsanna, Sárdi Edit,

Szabó Eszter . - Veszprém: OOK, 1980. - 143 o. ; + szöveggyűjte-

mény

melléklet. - 51 o.

A tankönyv

3-36.

oldalán szószerkezetek, mondatok, mindennapi leíró

szövegek és hozzájuk szerkesztett feladatok szerepelnek. Az egyszerű fel-

adatok (rajz színezése, kiegészítése, összekötése szószerkezettel, mondat-

tal, kérdésre válaszoló szavak aláhúzása) lehe tővé teszik, hogy a tanulók

az olvasástanulás második szakaszának elején önálló munkában gyakorol-

ják az olvasást. E szövegek megértéséhez szómagyarázatra nincs szükség.

A 37-110. oldalon információs szövegek olvasását igénylő feladatok sze-

repelnek.

Az Ismeretterjesztő szöveggyűjtemény és feladatok c. fejezet a tan-

könyv mellékleteként

jelent meg. A

8-18

mondatos leíró szövegek néhány

háziállat és vadállat külsejéről, táplálkozásáról, szaporodásáról, viselkedésé-

ről szólnak. A szövegek folyóiratok részleteinek átdolgozott változatai.

A forrás címleírása minden szöveg után szerepel. Ennek alapján a tanulók

az eredeti könyvet, folyóiratot is megkereshetik és elolvashatják. Minden

szöveg után szómagyarázat következik, amelyben gyakran szerepel utasítás

az Ablak-zsiráf gyerrneklexikon használatára. A szövegekhez kapcsolódó

feladatok a fontos adatok kiemelését, a szöveg részekre bontását, a téma

megnevezését igénylik.

A feladatok a szóbeli szövegalkotáshoz című fejezet a tankönyv

113-143.

oldalán található. Az első 25 feladat között elbeszélő szövegek készítése,

rajzok alapján képzeletbeli esemény elmondása, események időrendbe

sorolása, egy esemény előzményének, következményének, szereplőinek,

helyszínének, időpont jának megállapítása szerepel. Például:

3. Nézegesd ezt a furcsa figurát

Ki tudsz találni róla egy rövid, érdekes történetet?

Ha igen, meséld el

osztálytársaidnak

,

Írd le, hol játszódik a történeted, vagyis mi a történet helyszíne

202



A 26-49. feladatok megoldásakor a tanulók ismert tárgyakról, cselek-

vésekrőlleíró szövegek készítését, ill. a hírdetést gyakorolják.

d) Írni tanulok :

Írás munkafüzet és vázolólapok 1. osztály / esik Endre,

Léber Mária, Varga Mária, Zsolnai Józsefné ; szerk. Zsolnai Józsefné. -

Veszprém: OOK, 1979. - 49 o. ; + 3 vázolólap mell. 37,8,8 o.

A munkafüzet a kisbetűk írásának, kapcsolásának, az írott és nyom-

tatott betűs szavak, mondatok rriásolásának gyakorlására használható tan-

eszköz. Feladatai az írástechnika

elsa já tításán

kívül lehetővé teszik még a

néma olvasás és a helyesejtési normáknak megfelelő hangos olvasás gya-

korlását, előkészítik a helyesírás tanulását is. A munkafüzetben külön

fejezetek tartalmazzák az egy betűcsoport gyakorlására szánt feladatokat.

A fejezeteken belül mindegyik betűhöz hasonló típusú és sorrendű fel-

adatok tartoznak. Az egyes feladatok megoldása fokozatosan mind több

betűből álló szavak írását igényli. Minden írott kisbetű írásának és kap-

csolásának gyakorlása hangfelismerést segítő feladatokkal kezdődik. A ké-

pek nevének (szavaknak) hangokra bontását igénylő feladatok az akarat-

lagos írást készítik elő. Az írott kisbetűk írására és kapcsolására szolgáló

feladatok nemcsak az írástechnikát fejlesztik, hanem a helyesejtést is.

Az utasítások ban ugyanis gyakran szerepel, hogy a tanulók a megoldott

feladatot helyesejtéssei történő hangos olvasással ellenőrizzék. A hang-,

ill. betűfelismerés és a helyesejtés együttesen gyakoroltatható azokban,

amelyekben a tanulóknak rövid és hosszú időtartamú hangokat kelJ ősz-

szekötniük olyan tárgy képével, amelynek nevében szerepel az adott hang.

Hasonló feladatok találhatók a betűcsoportok utáni gyakorlási részekben is.

203



A Munkalapok az írásm ozgás fej-

lesztéséhez című melléklet feladatai-

nak megoldásakor a tanulók rajzok,

ábrák kiegészítésévei gyakorolják a ce-

ruza helyes fogását, a vonalak irá-

nyának és hosszúságának megtartá-

sát, a megfelelő írásnyomást. Az egyes

rajzok és ábrák egyenes, íveit és kör-

vonalakat tartalmaznak. Az ábrák mel-

lett nyilak mutatják a kiegészítés

irányát. A megfelelő írásnyomás kiala-

kítására a tanulók rajzokat vonalkáz-

nak be. A vonalkázás irányát nyíl

mutatja.

A Munkalapok a betűelemek vázolásához

című

taneszköz az álló, fekte-

tett, ferde egyenes, a köreiem, a felső és alsó Ívelés, a horogvonal, a kis ho-

rogvonal, a hullámvonal, a felső és alsó hurokvonal vázolásának tanítására

alkalmas. Egy-egy munkalapon először egy ábra elemeként (pl. esernyő

nyele) jelenik meg a betűelem. Akiemelt betűelem mellett nyíl mutatja a

vonalvezetés irányát. A betűelem arányainak megtartását 3 cm oldalú négy-

zetbe rajzolva gyakorolják a tanulók, először előírt minta átirásával, majd

önállóan. A betűelemet 1,5 cm oldalú négyzetbe majd vonalrendszerbe is

írják.

A Munkalapok a betűk vázolásához

című

taneszköz a betűtanulás sor-

rendjében tartalmazza egy-egy kisbetű vázolásának feladatait (az

i-L;

u=ú; ü-ű; o-ó; ö-ő; a-á; e-é betűpárok egy-egy lapon szerepelnek.)

Minden egyes vázolólap tartalmazza az alábbi ábrákat (feladatokat):

1.

a betű nyomtatott alakja;

2.

a betű Írott alakja (kis kör jelzi a vázolás kezdőpontját, számozott nyilak

a betűelemek irányát és sorrendjét);

3.

a betűelemek arányát jelző négyzetrácsba írott betű (egy négyzet oldala

1,5 cm);

4. négyzetrácsba szaggatott vonalvezetéssei írott betű;

5. négyzetrács a kezdőpont és az írányváltoztatási pontokkal;

6. négyzetrács a kezdőpontokkal;



7.

üres

négyzetrácsíok);

8.7 mm oldalú négyzetrácsok;

9. vonalrendszer 7 mm-es vonalközökkel, szaggatottan előírt és kezdő-

ponttal megadott betűk;

10.

folyamatos és szaggatott vonalvezetéssei előírt betűpárok a vonal-

rendszerben.

ej Írni tanu/ok

2. rész: Írás- helyesírás munkafüzet és vázolólap 1. osztály

/ Csik Endre, Csírke Eva. - Veszprém: OOK, 1980. ) 83 o + 1 vázolólap

mell.

íR 11 TA IU LO I

2

rész

ORSZÁGOS OKTATÁSTECHNIKAI

Kc17PONT

A

munkafüzet feladatai a nagybe-

tűk írástanulásához, a kisbetűk alakí-

tásának és kapcsolásának gyakorlásá-

hoz, a helyesírás gyakorlásához bizto-

sítanak lehetőséget.

A

munkafüzet

12

fejezetből áll.

A

fejezetek elején levő

feladatok írott és nyomtatott betűs

szavak, szószerkezetek és mondatok

másolását, majd akaratlagos írását

igénylik. A helyesírási feladatok a

hosszú időtartamú hangok és a

j

hang

kétféle jelölését, valamint az elválasz-

tás eseteit gyakoroltatják.

A

munka-

füzetben a mondatok helyesírásának

és a hibajavítás gyakorlására alkalmas

feladatok is szerepelnek.

A

melléklet a nagybetűk írástanulásának sorrendjében tartalmazza egy-

egy betű vázolásának feladatait (az

U-U, Ü-Ú, A-A, O-Ó, O-O, E-E,

I Í betű párok egy-egy lapon szerepelnek). Egy-egy vázolólap az alábbi ábrá-

kat (feladatokat) tartalmazza.

1. Folyamatos és szaggatott vonalvezetéssei írott 3 cm magas betű. Kör jelzi

a vázolás kezdőpontját, számozott nyilak a betűelemek irányát és sorrend-

jét.

205



2. Folyamatos és szaggatott vonalvezetéssel írott, majd kezdőponttal meg-

adott betű 7 mm-es

vonalközökböl

álló vonalrendszerben.

3. Folyamatos és szaggatott vonalvezetéssel írott, majd kezdőponttal meg-

adott tulajdonnév 7 mm-es vonalközökből álló vonalrendszerben.

4. A 3. feladat 4 mrn-es vonalközökből álló vonalrendszerben.

5. Folyamatos és szaggatott vonalvezetéssei írott, majd kezdőponttal meg-

adott betűpárok a kapcsolás gyakorlásához 7 mm-es

vonalközökből

álló

vonalrendszerben.

fJ

Helyesfrási szójegyzék

1-3.

osztály. - Veszprém: OOK, 1980. - 15 o.

Aszójegyzék betűrendben tartalmazza azokat a szavakat, amelyek helyes-

írását a tanulók 3 év alatt tanulják meg. A szótárszerűen szerkesztett jegyzék

oldalain két hasábban kövér betűvel szerepelnek a szavak. Utánuk egy záró-

jelben levő szám jelzi, hogy aszó helyesírása hányadik osztályban követel-

mény.

gJ

Mese

mese, mátka: Irodalmi szöveggyűjtemény és feladatok 1. osztály

I

Farkas Julianna, Kiss Éva, Zsolnai

Jó zsefné. -

Veszprém: OOK, 1980. -

88 o.

A szöveggyűjtemény verseket, meséket, közmondásokat

é s

találós kér-

déseket tartalmaz. A versek és mesék külön fejezetet alkotnak, míg a

köz-

mondások és találós kérdések mindkét műfaj után előfordulnak. A versek

a költők neveinek betűrend szerinti sorrendjében követik egymást, a mesék

pedig betűrendben. A verseknél a feladatok a tanulók figyelmét ráirányít-

ják a ritmusra (Jelöld a ritrnust l), a rímre (A hasonló

hangzású

sorok után

rajzolj egyforma színű karikátl), a refrénre (Húzd alá az ismétlődő sorokatl),

vagy egy-egy

költöi

képre. A tankönyv lehetőséget nyújt arra, hogy a költői

képeket ne csak elképzeljék, hanem le is rajzolják a tanulók. A könyvben

szereplő versek irodalmi értékűek. A mesék feldolgozására készült felada-

tok is elsődlegesen az esztétikum felismerését szolgálják. A gyerekek fi-

gyelmét ráirányítják a mese időpontjára, színhelyére, szereplőire és esemény-

sorára. Lehetőséget adnak a mesék kommunikációs szempontú átalakítására.

(Meséld el úgy az esetet, mintha te lennél a

rókal )

A mesék biztosítják a

helyesejtéssei történő hangos olvasás gyakorlását is. Feladatai lehetővé teszik,

hogy a mesével kapcsolatos elképzeléseiket le is rajzolhassák a tanulók.



C)AUDIOVIZUÁLIS TANESZKÖZÖK

a) Olvasástanulás I. [Kép] / írta Sárdi Edit; szerk. Farkas Julianna, - Veszp-

rém :OOK, 1979. - 28 transzparens: fekete-fehér

A transzparenssorozat a néma olvasás tanulásának taneszköze. Segítségé-

vel fejleszteni lehet a tanulók mentális l.épességeit, a gyors, a pontos betű-

felismerést, szavak olvasását. A transzparensen 5 gyakorlattípus található a

gyorsolvasás eljárásaiból. Ezek a fixáció- é s látószögnövelő (FL); a nyom-

datechnikai hibából adódó szóolvasó; a perifériás látást fejlesztő (P); a

hibakereső; a jel- és szókereső (K) gyakorlattípusok. Az FL és a P jelzetűek

elsősorban a szó- és a későbbi szöveglátást, míg a többi a mentális képessége-

ket fejleszti. Mindegyik gyakorlattípushoz több feladatcsoport tartozik. A fel-

adatcsoportokat a betűjelzetek melletti sorszámok mutatják. Szóanyaguk

betűcsoportonként igazodik a tanult betűkből olvasható szavakhoz. Az egyes

transzparensen található feladatcsoportok

é s

típusok megoldásának sorrend-

jét a tanító döntheti el.

bl Olvasástanulás II.: Transzparenssorozat a helyesejtés tanulásához 1-2.

osztály [Kép] / szakanyag Kiss Éva ; szerk. Farkas Julianna, - Veszprém:

OOK, 1979. - 18 transzparens: fekete-fehér.

A tanulók a transzparensek szó-, szókapcsolat- és mondatanyagának ol-

vasásakor az időtartam, a ritmus, a hangsúlyahangkapcsolatok helyes ej-

tését gyakorolják. Az időtartamgyakorlatok végzésekor egy-, két-, majd

többtagú szavakból álló szóoszlopok olvasásával gyakorolhatják a hosszú

mássalhangzók helyes ejtését. Változatosabbá teszi a gyakorlást az iker-

szavak és az egy-egy azonos szórészt tartalmazó, de egyre hosszabb szavak

olvasása. (Az azonos szórész tartalmazza a hosszú mássalhangzót.) A ma-

gánhangzó időtartamának gyakorlásakor meghatározott magánhangzó-

párok szerepelnek egy-egy szóoszlopban, majd néhány esetben ezen párok

fordítottjai. E probléma gyakorlásához egy (rendezetlen) szóhalmaz is

segítséget nyújt. A ritmusgyakorlatok végzése a megfelelő beszédritmus és

a helyes versmondás előkészítésének segédeszköze. Fokozatosan nehezeb-

bé váló feladatsora egytagú - a magánhangzók időtartama szerint csopor-

tosított - szavak olvastatásával kezdődik. Például:

207



ggyet m ondok k~ttő lesz b előle

E gyet fizet k~tőt kap

Madarat

t~lláról,

embert

b~rátjáról.

Megfogtam egy szY nyogot

M egissza a levét A sz ívét is odaadná

d~r

,

tó

rét

C SIZ

uz

csor

áld

syjt

,

lánc

sértarc

ki

dal

egy

pgr

tud

süt

.

. • . •

. . . .

. • . •

hess

.

gyöngy csontIng szarv

pgtgk

ham u

g~legQnYe

daru

- -

. . . . . ,

. . .

Ezt követik a váltakozó hosszúságú szótagok ból álló szavak, amelyek

alatt ritmusjelek is jelzik a szótagok időtartamát. Ezeket a gyakorlatokat

népdalok és versek olvasása követi, ahol a verssorok alatti ritmusjelek

segítik a tanulókat. A hangsúlygyakorlatok a helyes beszédhangsúly ki-

alakításához szószerkezeteket, egyszerű, majd összetett mondatokat tar-

talmaznak a szavak alatt elhelyezett hangsúly jelekkel (fő-és mellékhang-

súly) együtt. Például:

A hangkapcsolatok olvasásához készült transzparens e problémakör leg-

nehezebb feladatához, az összeolvadást tartalmazó szavak olvasásához ad

szóanyagot.

ej Versmondástanftás f I írta Csizmadia Sándor. - Veszprém: OOK,

1979. - 6 transzparens + 1 hangszalag (33 min) : mono

A hangosított transzparenssorozat a helyesejtési normákhoz igazodó

versmondás tanulásának taneszköze. Segítségével a tanulók utánmondással

és olvasással tanulják meg a következő öt verset:

Csoóri Sándor: Csodakutya;

Kormos István: Sírdogálás;

2 8



Weöres Sándor: Kutyabál;

Weöres Sándor: Kutyatár;

Par Lagerkvist: Bontja a nap már ...

A transzparensek alapján a vers szövege szerepel fekete színnyomással.

Az első lapon piros fekvő egyenesek jelzik a hangsúlyok, a másodikon kék

álló egyenesek a szünet ek helyét. A harmadik lap rálapozásával - zöld

hullámos vonallal - aláhúzások emelik ki a hosszú időtartamú hangokat

jelző betűket és a hangkapcsolatokat.

Kormos István: Sírdogálás

Gypzol h rom h ngyaboly)

c n;ognak -a tycskÖk)

k-§dneknézik az ~get,1

és-ködnek a füstötJI

Szal~dnak a fuvekhezl

ni~csenek füv~cskékJ

L~harapták -friüket)

s f§lfalták a k~cskék~

Par Lagerkvist verse egylapos transzparensen szerepel. Erre a tanító és a

tanulók közösen írják fel a jeleket a hangszalag meghallgatása után.

A hangszalagon egy-egy vers tanítása a vers bemutatásával kezdődik. A gye-

rek-versmondó először túlritmizálva mondja a verset, a narrátor pedig a

versmondás megtervezésének fontosságára hívja fel a figyelmet. A vers min-

ta értékű bemutatása után a vers megértésére, hangulatának megragadására

vonatkozó feladat hangzik el. A vers megtanításakor a gyerek-versmondó

szakaszonként mondja a verset, miközben a tanulók olvashatják a vers szö-

vegét, és látják a hangsúlyjeleket is. Egy-egy szakasz bemutatása után azt a

tanulók is megismétlik. A versmondó a beszédszünet és az időtartam gya-

korlása után - újból szakaszonként, majd teljes egészében - elmondja a

verset.

dl Transzparensek a betüvdzoldshoz 1. osztály [Allókép ] / szerk. esik Endre.

- Veszprém: OOK, 1979. - 8 transzparens: színes

Az alaptranszparensek a

betűvázolási-

és -írási feladatok irányításának

eszközei, a táblai rajzot helyettesítik A 1. transzparens az Írni tanulok c ímű

209



munkafüzet 3. oldalán szereplő két feladatot tartalmazza, ezzel a feladatok

megoldási módjának bemutatására alkalmas. A

2-5. számú

transzparensek

a Munkalapok a betűk vázolásához című taneszköz alapján készültek. A 2.

az i,

f

betűvázolási munkalap valamennyi ábráját tartalmazza (a betűkapcso-

lás kivételével), tehát a kiemeIt, a nagy- és kisméretű négyzetrácsba, a vonal-

rendszerbe előírt vagy csak kezdőpont kijelölésévei megadott

i, f

betűket.

A

3-6.

transzparensen további 14 négyzetrácsba szaggatott vonalvezetéssei

előírt és kezdőpontokkal megadott betű szerepel. A tanító e transzparensek

segítségével bemutathatja a helyes vonalvezetést a betűvázolás irányításakor.

Például:

,1

, ,

c

,

,

= ;

A transzparenssorozatot két, számjelzés nélküli alaptranszparens egészíti

ki. Az egyik üres, a másik egy körelemeket is tartalmazó vonalrendszer.

Mindkettő a vonalrendszerbe történö írás irányítását segíti.

210



ej Diasorozat a szábeli szövegalkotáshoz I.

[Kép] / szerk. Csik Endre. -

Veszprém: OOK, 1979. - 27 diakép : színes

A képek alapján a tanulók elbeszéléseket készíthetnek. A diák színes

grafikák, szereplöi főként gyerekek. Egy részük kommunikációs és visel-

kedési konfliktusokat tartalmaz (pl. verekedést). A konfliktusok elem-

zésével fejlesztheti a tanulók empátiás képességét.

-

A képek alapján

történő

szövegalkotás során valósul meg a kommunikációs

és viselkedési normák elsajátítása is. A diakockák felhasználhatók egymástól

függetlenül, de a képek egy részének megfelelő sorrendbe rendezésével két

történet is összeállítható: Kirándulás, Napirend.

f J Tematikus zörejsorozat a szóbeli szövegalkotáshoz

1-2. osztály. / Szak-

anyagíró Csermák András, Varró Jenő: szerk. Csik Endre, Kiss Ottó. -

Veszprém: OOK, 1979. - 1 hangszalag (60 min).

A tematikus zörej sorozat a mindennapi életben hallható emberi (de nem

beszéd) hangot, állati hangokat, gépi és természeti zörejeket mutat be.

Egy-egy hangfelvétel meghallgatása 1 p 25 mp - 2 p 20 mp-ig terjedő időt

vesz igénybe. Az első rész (Mit hallasz ) valamilyen tevékenységet

kís érő

zörejsorokból áll (pl. vacsorakészítés). Ezek történet kitalálására késztetik

agyerekeket. Szövegalkotásaikban nem azt kell megfejteniük a tanulóknak,

hogy mikor, minek a hangját rögzíti a szalag, hanem a hallottak alapján

maguk képzelhetnek el

kűlönböző

történeteket. A hangszalag másik része

(zajsorozat) egy-egy témához kapcsolódó, de egymástól független hangokat

211



aj Tanári tárgyképek 1. osztály [Kép] / szerk. Csik Endre. - Veszprém:

OOK, 1979. - 72 tárgykép színes; A/5-ös méret

mutat be (pl.: A hírközlés fejlődése). Egy-egy témán belül a hangfelvételek

sorrendjét több esetben a hangerősség határozza meg. (Pl.: különböző

órák ketyegése: fokozatosan erősödő ketyegés: ébresztőóra, falióra, torony-

óra.) Ebben a csoportban két téma állathangokat mutat be: Állatkert, Ba-

romfiudvar. A hangszalag második része természeti zajokat, állathangokat,

gépzörejeket mutat be 1-2 perces részletekben. A sorozatban találhatók

olyan részek, melyek valamilyen tevékenységsort kísérő zörejsorokból

állnak (pl. hússütés; favágás az erdőben). Ezek meghallgatása mindennapi

történet kitalálására készteti a gyerekeket. Vannak olyan egységek, melyek-

ben az egymáshoz látszólag kapcsolódó zörejekhez más jellegű, oda nem

illő kapcsolódik (pl. mennydörgés, harangzúgás). Ezek meghallgatása után

a tanulók fantasztikus történetet alkothatnak.

DI SZEMLÉLTETÖ ESZK(JZ(JK

A tanári tárgyképek elsősorban a szóképek megtanításának és felisme-

résük gyakoroltat ásának taneszközei. Felhasználhatók még a hangok fel-

ismerésének és az akaratlagos írásnak a gyakoroltatására is. A tanári tárgy-

képnek megfelelő szavak igék, főnevek, és toldalékos főnevek, mellékne-

vek és névutók. Az igéket ábrázoló tárgyképeken ugyanaz a kisfiú végez

különböző cselekvéseket. A főnevek esetében tárgyak, személyek rajza

szerepel a tárgyképen. A melléknevek közül a szőke és a barna haj-

színként jelenik meg. A többi színt egy folt jelzi, amelyet a tanítónak kell

a megfelelő színűre festenie. Az alatt, fölött, mellett, előtt névutókat a

jelentésüknek megfelelő elhelyezésben ábrázolt henger és kocka jelzi.

bl Tanári szokepek 1. osztály [Kép] / szerk. Csik Endre. Veszprém: OOK,

1979. - 8~ szókép: színes; 7 cm.

A tanári szóképek a szóképtanításnak, a szóképek hangos és néma 01 -

va sásának . a szóképek elemzésének taneszközei. Segítségükkel a tanulók

szóhalmazok rendezését, szószerkezetek, mondatok, rövid szövegek

01 -

v.asását igénylő feladatokat végeznek. A szóképek kettévágásával a tanító

bemutathatja, hogya szavak jelentéssei bíró szórészeket tartalmaznak.

Az így nyert szavak - mint önálló szóképek - újabb szószerkezetek, mon-



datok, szövegek kirakására alkalmasak. A szóképeket a következő csoportok-

ban tanulják meg a gyerekek:

1. Eva, Feri, kisfiú, testvére, kislány;

2. játszik, ír, szőke, barna;

3. ceruza, űrhajó, autó, és, -val, ki, mi,a, az;

4. van, építőkocka, jelzőlámpa, mellett;

5. fekszik, iszik, ül, íróasztal, táska, üvegpohár, -ból, -on;

6. olvas, apa, anya, rádió, újság, -ot, hol;

7. bohóc, gyöngy, oroszlán, kezében, előtt, -á, -n;

8. nagymama, nagypapa, öntözőkanna, udvar, fa;

9. léggömb, virág, rajzol;

10. gurít, golyó, könyv, lyuk;

ll. húz, cipő, nadrág, óra, -t;

12. ágy, papucs, kék, piros, zöld, alatt, milyen;

13.

mókus,

nyúl,

őz,

tyúk;

14. szoknya, pulóver, sapka, esernyő, zseb;

15. megy, iskola, zászló, -ba;

16. eszik, csónak, dinnye;

17. gyúr, hóember, hógolyó, szánkó;

madzag, lándzsa, hypó.

xilofon, Aquincum;

ej

Tanuloi szóképek

1. osztály [Kép] / szerk. Csik Endre. - Veszprém

OOK, 1979. - 83 szókép: fekete-fehér; 5 db A/4-es méret.

A tanulói szóképeken a tanári szóképekkel azonos szóanyag található.

A gyerekek önálló feladatmegoldását teszik lehetövé, a tanári demonstráció

vagy közös feladatvégzés után. Felhasználhatók mondatok kirakására, ki-

egészítésére, összetett szavak tagjainak szétválasztására.

d] Betűtanulási modellek 1. osztály [Kép] / szerk. Csik Endre. Veszprém :

OOK, 1979. - 43 modell: színes; A/3-as méret

A betűmodellek a nyomtatott és írott kis- és nagybetűk olvasásának taní-

tására é s gyakoroltatására alkalmas szemléltető eszközök. A betűmodell egy

tárgykép és a neki megfelelő szó, valamint a szó első betűj ének kis és nagy

alakja között teremt vizuális kapcsolatot. A szó alatt kiemelve láthatók a

benne szereplő magánhangzók is.

213



A betűmodellek szóanyaga a betűtanítás sorrendjében: iskola, íróasztal,

iskola, íróasztal. udvar, újság üvegpohár, űrhajó, táska, mókus, nadrág, papucs;'

oroszlán, óra, öntözőkanna, őz, cipő;

autó, ágy, dinnye;

virág, rádió;

esernyö, építőkocka, léggömb, bohóc;

fa, hóember, könyv;

jelzőlámpa, golyó;

nyúl, tyúk, lyuk, gyöngy;

sapka, csónak;

zászló, szánkó, zseb;

madzag, lándzsa, xilofon, Ady, Aquincum.

o

o ~

oroszlán

.-

,

a

o

ej Táblák az ábécé es a konyvtári betűrend tanulásához

1. osztály [Kép

1 /

szerk.: esik Endre. - Veszprém : OOK, 1979. - 8 tábla : színes; A/3-as

méret

Az ábécé-táblán a betűk folytonos sorban helyezkednek el. A stilizált könyv-

gerinceken egymás alatt található a nyomtatott kis- és nagybetű. A lexiko-

214



nok és szótárak betűrendjének megfelelően egy könyvgerincen, azaz egy

egységként szerepelnek az A, A; E, E; 1, r, 0, O; Ö, Ö; U, Ú; D,

Ű

betűk.

A betűrend-táblán 3, különböző betűvel kezdődő utónév, majd 4 azonos

kezdőbetűs helységnév betűrendbe sorolásának menete szemlélhető. Az első

esetben a szavak kezdőbetűjéből nyíl mutat az ábécé egy részletének meg-

felelő betűjéhez. Innen egy újabb nyíl vezet az ábécé alatt már betűrend sze-

rinti sorrendben leírt szavak kezdőbetűjéhez. A szavakban és az ábécében

az azonos betűket azonos szín emeli ki.

fJ Táblák a konyvismeret tanulásához [Kép 1 / szerk.: esik Endre. - Veszp-

rém : OOK, 1979. - 4 tábla: színes; A/2-es méret

A táblák a könyvek, folyóiratok és a lexikonok legfontosabb kiadási ada-

tainak, valamint a használatukkor szükséges könyvészeti kifejezések taní-

tásához adnak segítséget. Az első táblán két, egymáshoz illesztett könyv

fényképe szerepel. Nyilak mutatnak a gerincre, a borítóra és a belső cím-

oldalra. A második táblán ugyanazon könyv fényképe látható. A nyilak itt a

szerző nevét, a

könyv

címét, a kiadó nevét, a kiadás évét mutatják a gerin-

cen, a borítón és a belső címoldalon. Két gyermekfolyóirat, a Kincskereső

és a Kisdobos kiadási adatainak helyét ugyancsak nyilak jelzik a harmadik

táblán. A negyedik táblán az Ablak-zsiráf gyermeklexikon egy oldalának

kinagyított fényképe látható. A fényképen egy címszót é s egy szócikket

bekeretezés emel ki.

,

,

ClnnSZO ~~~ ~~~~==~---

• . • • .w . . • • • • • _

.

, ~ , _ .- -

.~:',~::.~'~:~:::::::.

••••••' .tl ••••.•...•••......-..,

••,. .Iu •• ••••••••r.

ft,_'''~

•••• ~I ••••••O•••_ •••• or1_ •••••·-

. . . . . . . . . .

'

. .

.,

. . • . . . • .. '.(

. . . .

_

ft,_ .••.. •.•.,...•.,•••..•,,_

•• t •• ,, ,_, .,.... •••• ..,. •••

-szócikk

. . . . • . . . • - . - . . -

. . . . - . . - - . .• .

. . . 0 . . . . . . . . . - .. . .. . .• _ . . . . - - . • • . • . .

_.,010 ••• .op alfWlr.\M '-.

P;;;: :.:

C • • • • • •• ••

oa I f>G .I. ., •••••••••• •••••••••• .

ft~ __.__ .

I . M · · i i f ~ _ - ·

, ~ , . . . .

.

_ _

. , . . . , . . . .,~. ~ .

•••••••eI.-- ••.•••

-IOcOt.

haO

.......•...6ftro' -,_-_ .

. . . . . . , . . r . . . . . . . . , ~ . . • • . . • . • •

on:ác- ~ r.~ ••••••

s . . . • • . .. . .

' •• D 'Ii' '*'r -'''' MU '1106ooyn •••••.

hIIO_••••••

~ ••••

. . . . •

_,--

o••. loMWloMUtol<.1~,..... ••• ~~

r.j'- U<1u,, Qtolo.k ••• aOri.•••.

••.••••• kuU.

V •• ••oI.,.• \••• ..•• •••.,..~ •••••

_. , , , h••••Unout

.. 00_ ••••••••••. _

_ .

. • • . .

. , . - - . . . - . • .

W04M IJIOIM •••••.••••••..

AI_ , ..Ho ••.••••••.. ••._

_

• • . . . . • • .

A u . . . . _ . u . • . . • • . . • . . . • . .

. . . . . • . . . . . ~

. • . . . . . . . • • • . . . .

-- ---

~

215



g) Táblák a helyesírás tanulásahoz 1-2. osztály [Kép] / szerk. Csik Endre. -

Veszprém: OOK, 1979. - 5 tábla, színes; A/3-as méret

A j hang kétféle jelölése. A táblán egymás mellett két oszlopban olyan

szavak szerepelnek, amelyekben a

j

hangot

i.

illetve ly betű jelöli, és helyes-

írásukat a tanulók 1. osztályban tanulják meg.

Összeolvadás.

részleges és teljes hasonulás.

A táblák egymás melletti osz-

lopokban tüntetik fel a példaként kiválasztott szavak szótövét, a tolda-

lékot, valamint a toldalékos szó helyesen írott é s helyesen ejtett alakját.

A szót övek utolsó és a toldalékok első betűj ének színe azonos marad vagy

megváltozik a toldalékos szóban aszerint, hogy a betű, illetve a hang azonos

maradt vagy megváltozott. A tanulók 1. osztályban a szavak helyesen

írott és helyesen ejtett alakjának összehasonlításával kapnak segítséget a

helyesíráshoz. 2. osztályban a táblák oszlopainak és sorainak elemzésével,

összehasonlításával ismerik meg az összeolvadás, a részleges és a teljes

hasonulás jelenségét.

hl irók, költők arcképei 1-4. osztály [Kép] / szerk. Csik Endre. - Veszp-

rém : OOK, 1980. 16 kép: fekete-fehér; A/4-es méret

A taneszköz tizenhat író és költő arcképét tartalmazza. Ezeknek az

íróknak, kö1tőknek a meséi, versei szerepelnek a Mese, mese, mátka c ímű

szépirodalmi szöveggyűjteményekben, ill. az Irodalom tankönyvekben.

A szerzők névjegyzéke: Ágh István, Csanádi Imre, Csoóri Sándor, József

Attila, Kiss Anna, Kormos István, Mészöly Miklós, Móra Ferenc, Nagy

László, Orbán Ottó, Rákos Sándor, Tamkó Sirató Károly, Alekszej Tolsztoj,

Weöres Sándor, Zelk Zoltán.



MÁSODI KOSZT ÁL Y

aj Feladatgyűjtemények 2. osztály / szerk. Farkas Julianna. - Veszprém:

OOK, 1981. - 21101.

Olvasástechnikai hibák javítása (Horváth Éva - Szabó Eszter)

A feladatgyűjtemény három fejezetbe sorolt gyakorlatai a betűtévesztés,

a betűkihagyás, az újrakezdés és a mást olvasás megelőzéséhez készültek.

A betűtévesztés megelőzéséhez összeállított szósorok, szópárok, hasonló

alakú betűket tartalmaznak. A feladatok megoldásakor a gyerekek

szótagok-

ból szavakat állítanak össze a megfelelő szótagok összekapcsolásával; betű-

hiányos

szavakat megadott betűkkel egészítenek ki; információs és min-

dennapi szövegek nyomdahibás szavait javítják, majd a szavakat, a

szö-

vegeket felolvassák. A .Betűkihagyás círnű fejezetben magán- és mással-

hangzótorlódásos szavakból álló szóoszlopokat olvasnak a gyerekek, nyom-

dahibás szavak hiányzó betűit kell pótolniuk. Tíz meserészlet szolgál a han-

gos olvasás gyakorlására. A szövegekben az olvasástechnikai szempontból

nehéz szavakat aláhúzás jelöli. Az újrakezdés és a mást olvasás meg-

előzésére alkalmas feladatokban kevéssé ismert tulajdonnevek szerepelnek.

Ezek a szavak általában

öt-hat

szótagból állnak.

b l

Gyorsolvasási gyakorlatok (Sárdi Edit)

A taneszköz feladatai arra szolgálnak, hogy azokat a tanitónő fóliára má-

solja, majd így végeztessen gyorsolvasási gyakorlatokat, illetve hogy e fel-

adatok mintájára maga is tervezzen újakat. A feladatgyűjtemény 10 fejezete

a tanított gyorsolvasási gyakorlattípusok mindegyikét tartalmazza: a peri-

fériás látást fejlesztő, a látószögnövelő, a fixációszélességet növelő, a ritmi-

kus szemmozgást fejlesztő gyakorlatokat, valamint jel-

é s

szókeresést, hiba-

keresést, nyomdatechnikailag hibás szavak olvasását, szinonímakeresést, szó-

kincstesztet. Az alábbi példa ritmikus szemmozgást fejlesztő gyakorlatsort

mutat be.

Csak az azonos betűtípussal írt szavakat olvassátok el

lakoma VONATON adoma LOVAGOL katona OLVASOD

súlykol CSORBUL burkol FORDUL hurkol BORUL

hantol OLDAT .passzol CSORBA alom BOKRA

217



sajtár DÁRDA dandár SÁSKA kontár FÁKL YA

bakó

NÓGAT

fakó

TÓGA

halló

BÓJA

merész

BÉRES

henyél

TÉRDES

serény

DÉLCEG

sízőCSÖDrT csípő ÖRJfT hídfő

sovrr

gördül UTÖTT örül KtiLDÖTI görbül SULTTÖK

ej A könyvtárhasználat tanítása (Szabó Eszter)

A taneszköz tizenegy részben sorolja föl a könyvtárhasználat tanításához

ajánlott feladatmintákat. Egy részen belül a feladatok előtt szerepelnek azok

az információk, amelyeket a sikeres megoldás érdekében a tanítónak közöl-

nie kell a gyerekekkel. Az egyes feladatok utasítása jelzi, hogy az illető fel-

adatot az osztály-, az iskolai vagy a közművelődési könyvtárban célszerű-e

elvégeztetni. A feladatmegoldások során a gyerekek katalóguscédulákat ol-

vasnak, majd megismerkednek a betűrendes és a sorozatkatalógus használa-

taval. Magyar és külföldi írók, költők nevét állitják betűrendbe. Az Ablak-

zsiráf gyermeklexikonon kívül használják a Helyesírási tanácsadó szótárt

és a Magyar értelmező kéziszótárt is. Tartalomjegyzék segítségével

tájékozód-

nak gyermekkönyvekben és a Kincskereső című gyermekfolyóiratban. Ez

utóbbinak a rovatrendjét is ismerik. A mi világunk című tankönyv lábjegy-

zeteinek olvasásával bővítik szókincsüket. Megnevezik a szabad idejükben

olvasott könyvek szerzőjét, címét, témáját, szereplőit, s elmondhatják vé-

leményüket a könyvekről'osztálytársaiknak.

d) Iskolán kivűli önművelés tanítása (Kovács Zoltán)

Az iskolán kívüli önművelés tanításának eredményessége nagymértékben

függ a lakóhelyi lehetőségektől. A feladatgyűjtemény viszonylag kevés fel-

adatmintát ajánl, olyanokat, amelyek feltehetően minden lakóhelyen elvé-

geztethetők. A feladatok sorát a pedagógusok természetesen kiegészíthetik.

A feladatgyűjtemény segítséget ad a műsorfüzetek, plakátok olvastatásához.

Bemutatja a könyvtárba iratkozás egy lehetséges módját . Leírja a - lakó-

helyen esetlegesen meglevő - könyvesboltok és közművelődési intézmények

meglátogatásakor adható feladatokat. Így például a tanító arra késztetheti a

gyerekeket, hogy mozi- vagy színházi előadás megtekintésekor a rendező,

díszlettervező, zeneszerző,és főszereplő nevét is följegyezzék.

218



ej Az írás és a helyesírás együttes gyakoroltatása

(Csizmazia Sándorné)

A feladatgyűjtemény 3 fejezete az írott kisbetűk, illetve az írott nagy-

betűk alakításának és kapcsolásának gyakoroltatásához, továbbá a helyesírási

hibajavításhoz ajánl feladatokat. Ezek mennyisége felmenti a tanítót az írás

és a helyesírás gyakoroltatásához szükséges feladatok tervezése alól. Az 1. és

a 2. fejezet feladatai lehetővé teszik a szavak és a mondatok írásának gyako-

roltatását írott és nyomtatott szavak, valamint mondatok másoltatásával,

szavak és mondatok diktálás utáni íratásával. Mind a másoltatáshoz, mind

a diktálás utáni íratáshoz ajánlott szavak - írástechnikai szempontból fel-

adatonként - fokozatosan egyre nehezebbek. A helyesírás megalapozására

az ad lehetőséget, hogya szósorok következetesen tartalmaznak helyesírási

problémákat. Egy-egy szó többször is szerepel a taneszközön a másolásra,

diktálásra szánt szavak között, így helyesírásuk begyakoroltatható. A szó so-

rok és mondatok alkalmasak az időtartam, a hangkapcsolat és a

j

hang je-

lölésének tanulására, a tulajdonnevek írásának gyakorlására, amondatkezdés

és mondattagolás tanulására. A helyesírási hibajavítás gyakoroltatása érdeké-

ben összeállított szósorok az időtartam, a hangkapcsolat, a j hang, valamint

a tulajdonnév hibás jelölésének javítására alkalmasak.

fJ Anyanyelvi ismeretek tanítása (Csizmazia Sándor)

A taneszköz olyan anyanyelvi ismeretek tanításához ad feladatokat,

amelyek a helyesírás tanulásához és gyakorlásához is szükségesek. A fel-

adatok megoldása közben a gyerekek megtanulhatják a nyelv kétírányú

mozgásával jellemezhető magánhangzók felismerését. Például:

Alakítsátok át a következő szavakat a magánhangzók megváltoztatásával

mer

köröm

cipó

A magánhangzót hátul képezd (mar)

A magánhangzókat hátul képezd (korom)

A második magánhangzót elöl képezd (cipő)

Gyakorolják a hangrend és az illeszkedés, továbbá a beszélő szándéka

szerinti mondatfajták felismerését. Megismerkednek az állító szószerkezettel,

majd az összetett mondattal. Feladatokat végezhetnek a tárgyas, a határozós

és a jelzős szószerkezetek felismerése és megnevezése érdekében. Például:

Keresd meg a mondatokban az állító szószerkezeteket Állapítsd meg, melyik

az egyszerű, melyik az összetett mondat

219





i} A fogalmazás tanítása (Kiss Éva)

A feladatgyűjtemény az elbeszélés, hír és hirdetés tanításához ajánl fel-

adatokat. A taneszközben fejezetenként egy-egy

témajegyz ék

felsorolja,

hogy a tanulók milyen eseményekről készíthetnek elbeszélést, hírt, hirde-

tést. Az alábbi feladat a hír tanításához készült.

Olvassátok el a táblán látható hirdetést

Gyerekek

Május 17-én iskolánk bábcsoportja szerepel a Játsszunk bábszínházat

CÚllŰ

tévéműsorban

Képzeljétek el, hogy a hirdetésben jelzett esemény már megtörtént Számol-

jatok be rövid hírben róla a Pajtás c. hetilap olvasóinak

Külön feladatcsoport található a taneszközben a mondatok helyes kapcso-

lásának tanításához. Például:

Állapítsátok meg, kapcsolódnak-e egymáshoz a következő mondatok

Indokoljátok meg a választástokat Ha nem kapcsolódnak,javítsátok

Anyukámmalláttunk két őzikét. Mindkettő egy tisztáson legelt.

Az új játszótéren három hintát és egy hosszú csúszdát állítottak föl. Minden

gyerek örült.

Tegnap dél körül kimentem a strandra. Találkoztam egy jóbarátommal. Egy

barátom kölcsönadta az úszőgumiját.

A testvéremtől kaptam egy érdekes könyvet. Egész este azt bújtam.

Az iskolában találkoztam Jancsival a folyosón. Megtudtam, hogy megszület-

tek a kisnyulak,

Az egyes feladatokban utalás történik arra is, hogy megoldatásukhoz a Dia-

sorozat a szóbeli szövegalkotáshoz

című

taneszköz mely diaképét lehet fel-

használni.

j

Irodalomtanítás

(Mezei Eva - Zsolnai Józsefné)

A feladatgyűjtemény két fejezetből áll. Az első fejezet olyan nemver-

bális

kommunikációs gyakorlatokat ír le, szám szerint 23-at, amelyeket a

gyerekek a pedagógus közvetlen irányításával végeznek. Ezek a gyakorlatok

játékos mozgásokat tartalmaznak. A gyerekek apró, mindennapi helyzeteket,



elképzelt történéseket jelenítenek meg mozgással, testtartással, gesztusok-

kaI, érzelmeket fejeznek ki tekintett el, gesztikulációval. A második fejezet

bemutatja öt mű mimetizálásra való előkészítését, ill. leírja a mimetizálás

egy lehetséges módját. Az alábbi példát is e feladatok közül választottuk:

Olvassátok el a Mese, mese.rnátkában a Kígyóűzö círnű verset

Ismeretlen kubai költő: Kigyóűzö

Szángala, szángala, huss, huss, huss

Veszett kígyó, messze fuss

Vidd el a mérged,

gonosz sziszegésed

Muleki, kígyók bosszulója,

kérünk, te segélj meg'

Szángala, szángala, nevetünk, nevetünk,

kígyó, nem árthatsz nekünk

Elemzés:

Mit gondoltok, ki mondhatja a kigyóűzést ? Varázsló? Gyerek?

Vajon félhet-e a kígyótól? Miért? Nálunk, Magyarországon vannak-e mérges

kígyók?

Szerintetek ki vagy mi lehet szángala? Ki lehet Muleki?

Játék:

Álljunk körbe, jó szorosan egymáshoz Képzeljük el, hogy a kör

közepén

egy

mérges kígyó sziszeg Mondjuk közösen az első négy sort, egyszerre, közben

mereven a kígyót nézze rnindenki Tapsoljunk hozzá halkan Az a célunk,

hogy együtt e űzzük a veszedelmes állatot. A 4-5. sort egy gyerek mondja jó

hangosan, kérve. Majd az utolsó két sort újra közösen, örömmel, hiszen a baj

elmúlt, nem vagyunk veszélyben.

Eljátszásta javasol t művek a következők:

A part alatt (magyar népköltés);

Ismeretlen kubai költő: Kígyóűző;

Weöres Sándor: Vásár;

Zelk Zoltán: A három nyúl;

Szép Ernő: Egy nagy művész, aki a borsót hajigálja.

k A kommunikáciá tanítása (Farkas Julianna)

A feladatgyűjtemény első fejezete a közvetlen emberi kommunikáció ta-

nításához ajánl feladatokat. Tehát az 1. é s a 2. személy, valamint a köztük

levő kapcsolat, a szerepcsere, a beszéd

é s

a nem nyelvi jelrendszerek (távol-

ságszabályozás, testtartás, gesztusok, arcjáték, szemmozgás, érintés), a korn-

222



munikációs kontextus (az érintkezés helye, ideje, a kommunikálók előzetes

ismeretei, a közlés tárgya) felismertetését segíti. Például:

Olvassátok el páronként a táblára írt közléseket Állapítsátok meg, hogy a hall-

gató melyik közlésből tud meg többet Választásotokat indokoljátok meg

Robi megbántotta Katit. Láttam, hogy Robi megbántotta Katit.

Hallottam, hogy a szobában szól

a rádió.

Szólt a szobában a rádió.

Éreztem, hogy a halászlé

nagyon csípős.

A halászlé nagyon csípős volt.

Az étel megromlott.

Megszagolta az ételt. Romlott volt.

A taneszköz második fejezetének feladatai a kommunikációs funkciók taní-

tására alkalmasak, vagyis a megismertető, a felhívó, az érzelmeket kifejező,

a kapcsolatot létrehozó, a költői és a metanyelvi funkciók tanítását segítik.

A

feladatgyűjtemény feladatainak elvégzése során a gyerekek kommuniká-

ciós hibákat is tartalmazó képeket, mindennapi élethelyzeteket, szövegeket

elemeznek, a kommunikációs hibákat kijavítják.

I Az önismeret tanítása

(Máté Magdolna)

A

taneszköz öt fejezetre tagolódik. Ezek: Személyi adatok tanítása;

A névre vonatkozó ismeretek tanítása; Az életkorra vonatkozó ismeretek

tanítása; Külső testi jellemzők tanítása; Pszichikus és erkölcsi tulajdonságok

tanítása. A feladatok lehetőséget adnak bábok használatára, mesék, törté-

netek eljátszására. A gyerekek rajzolhatnak, méréseket végezhetnek el, szö-

vegetalkothatnak a feladatok megoldása során.

BINYOMTATOTT TANESZKÖZÖK

aj A Mi világunk Olvasókönyv és Munkafüzet az önismeret, a közlés és az

érintkezés tanításához: 2. osztály / Csik Endre, Farkas Julianna, Horváth

Éva, Kovács Zoltán, Máté Magdolna, Pozsgai Márta, Szabó Eszter. -

Veszprém: OOK, 1980. - 193 o.



Az olvasókönyvben külön fejezetek tartalmazzák az ismeretterjesztő

é s

a publicisztikai szövegeket. Az ismeretterjesztő szövegek között le-

írások é s elbeszélések mutatnak be néhány, Magyarországon és Európán

kívüli földrészen élő házi- é s vadállatot ; régi, néprajzi vonatkozású és mai

közlekedési eszközt; magyar népi gyermekjátékot, népszokást. A hírek,

tudósítások, riportok, interjúk, cikkek a gyermekélettel; az iskola, a

köz-

művelődés, az egészségügy, a közlekedés, a hírközlés, a kereskedelem és a

termelés mindennapjaival ismertetik meg a tanulókat - jórészt magyar

példák bemutatása révén. Könyvismertetések, viccek mind az ismeretter-

jesztő, mind a publicisztikai szövegek témaköreihez kapcsolódnak. A szö-

vegek magyar nyelven megjelent publikációk részletei, átdolgozásai. Az ere-

deti szöveg címleírása minden olvasmány végén megtalálható. Minden szö-

veget szómagyarázat

és

feladat sor követ, 17 esetben illusztráció egészít ki.

Az egyes szövegek megkeresését tartalomjegyzék segíti. Az olvasókönyv

3 térképet tartalmaz, amelyeken a szövegekből megismert helységeket,

országokat, földrészeket, az egyes földrészeken élő állatokat kereshetik meg

a tanulók. Az alábbi példa egy néprajzi témájú szöveg, ill. a hozzá kapcso-

lódó szómagyarázatok, feladatok, ábrák részleteit tartalmazza.

CSUTKABABA

Régen a

3-4

éves falusi gyerekek

szüleiktől ,

nagyobb testvéreiktől kapták

j á

tékszereiket. A lányoknak adták a kukoricacsutk ácól

l

vagy rongyból formált

babát. A fiúkat kukorica szárb ól készült muzsikáva l, hegedüvel vagy kukorica-

szár-ökröcskékkel ajándékozták meg.

Könnyen

é s

gyorsan készült a kukoricababa : csutka

és

száraz csuhé

2

volt a

teste. Nyáron a baba haját a kukorica

ba juszából '

készítették.

1. kukoricacsutka: A lemorzsolt kukoricacsó torzsajá. Fehér vagy vöröses, barnás színű.

2. csuhé: A kukoricacsövet borító hosszú levelek neve.

3. a kukorica bajusza: Kukoricahaj, A kukoricacső végéről kinövő sárgás, barnás szinű vé-

kony szálak.

2. Egészítsd ki amondatot

A éves gyerekek felnőttektől kapták játékszereiket.

A éves gyerekek már maguk készítették játékaikat.



16. Kukoricaszár ökröcskék

17. Kukoricaszár hegedű

A könyv

második része a Munkafüzet az önismeret, a közlés

és

az érint-

kezés tanulásához címet kapta. A munkafüzet önismereti részében a gyere-

kek rövid

szövegek

olvasása, feladatok megoldása során ismereteket szerez-

nek a névről (vezetéknév és utónév, ezek sorrendje Magyarországon és

kül-

földön; becenév, ragadványnév; csúfnév), az életkorokról (az életkorok meg-

nevezése

é s

időtartama; családtagjaik, rokonaik, ismerőseik életkora) és a

külső testi jeIlemzőkről (testtömeg; test magasság, test

nyúlásr;

arcforma;

testalkat, hajszín). A gyerekek

tevékenységet

sok kép és rajzos feladat teszi

érdekessé. Az alábbi feladat az arcformák megismeréséhez készült:

Kinek milyen alakú az arca?

1. Hogyan tudnád másképpen elnevezni az itt látható arcformákat? Írd le

keskeny kerek

szögletes

2. A te arcod melyik formájú? Rajzold le, é s Írd mellé az arcforma elnevezését



A munkafüzet a kornmunik áció tanítását is segíti. Az önismereti részben

hasonlóan sok kép elemzésével, rövid szövegek olvasásával, rajzos, felelet-

választásos, kiegészítéses feladatok megoldásával tanulnak a gyerekek az em-

ber-ember, ember-állat és az állat-állat közötti közlésről. Az alábbi példa a

kommunikáció funkciói közül a kapcsolatfelvevő funkció tanításának egyik

feladata.

M i m ire jó ?

l.a Keretezd be azt a rajzot, ahol hiba van a kapcsolatfelvételben

A munkafüzet harmadik része különböző helyszíneken (lakóhelyen, is-

kolában, könyvtárban, orvosi rendelőben, postán, vasút- és autóbuszállomá-

son) lehetséges kommunikációs helyzeteket mutat be. A helyzetek bemuta-

tását feladatok megoldatása követi, annak érdekében, hogy a gyerekek a tár-

sadalmi érintkezés normáinak megfelelő nyelvi formákat gyakorolják. Ezen

kívül nyomtatványok olvasásához - esetenként kitöltéséhez - találhatók

feladatok a taneszközben.

226



b} Írás-helyesírás-anyanyelvismeret feladatlapok 2. osztály / írta Csirke

Eva , Csizmazia Sándor; szerk. Csik Endre, Farkas Julianna. - Veszprém:

OOK, 1980. - 77

o.

Az első rész betűcsoportonként gyakoroltat ja a tanulókkal a kisbetűk és a

nagybetűk alakítását és kapcsolását. A gyakorlás érdekében a gyerekek má-

solhatnak írottról írottra, nyomtatottról írottra, de akaratlagos írással is

írhatnak. Mind a másolásra, mind az akaratlagos írásra érvényes, hogy az írás

_. még az elsősorban íráscentrikus feladatok esetében is - összekapcsolódik

a helyesírással: az elválasztás, a mondatalkotás, a

j

hang és az időtartam

jelölésének, a tulajdonnév helyesírásának gyakorlásával. A fejezet feladatai

elsősorban a helyesírás megalapozását szolgálják. Ebben a részben gyakorol-

hatják a tanulók az elválasztást, valamint elkezdhetik a helyesírási hibaja-

vítás tanulását.

A második rész anyanyelvi ismeretek (jelenségek és terminusok) tanulá-

sát, valamint grammatikai műveletek

(szűkítés,

bővítés, átalakítás, kapcsolás,

helyettesítés) végzését teszi lehetővé. Az alábbi fejezetekből áll:

a) Szöveg vagy nem szöveg?

b) Tagmondatok összekapcsolása

c) Mondatfajták

d) Szószerkezetek (állító; tárgyas; hely-, idő-, mód-, eszközhatározós;

minőség- és bírtokos jelzős szószerkezetek)

Az egyes alfejezetek rendszerint egy grammatikai hibát tartalmazó szöveggel

kezdődnek. A hibát a tanulóknak kell javítaniuk, majd a jelenség jobb fel-

ismerése érdekében feladatokat, műveleteket végeznek, közben szükségkép-

pen a terminusokat is használják. Az alábbi feladat a helyettesítés gyakorlá-

sát segíti a módhatározós szószerkezet tanulásakor.

10. Helyettesítsd az alábbi módhatározós

szószerkezetek

aláhúzott tagját egy

más

szóva l

Segít a kép.

iax mes

é

I

~~~ mesél

227



ej Helyesírási szójegyzék Leírását lásd az 1. osztály taneszközeinél.

d) Feladatlapok a szóbeli és írásbeli szövegalkotáshoz 2.

osztály / írták

Horváth Eva, Kiss Eva, Kobza Lászlóné, Simon Jánosné, Zsolnai

Józse fné.

- Veszprém: OOK, 1980. - 43 o ;

A taneszközt belső fejezetcímek nem tagolják. A feladatok az

1-22.

oldalig a szóbeli szövegalkotáshoz nyújtanak segítséget. A kapcsolatfelvétel,

a szándéknyilvánítás, a véleménynyilvánítás, a tájékoztató-ábrázoló szövegek

alkotását, valamint a kapcsolatfelvétel, a szándéknyilvánítás, a vélemény-

nyilvánítás és a tájékoztató-ábrázoló szövegek fogadásának gyakorlását teszik

lehetővé. A 23-43. oldalon szereplő feladatok az írásbeli szövegalkotás gya-

koroltatásához készültek, ezek közül jónéhány a szókincsbővítést szolgálja.'

A további feladatok megoldásával a hír, hirdetés, elbeszélés szerkesztésének

megtanítása és gyakoroltatása történik. Az egyes feladatok képekkel és rövid

szövegekkel megadott mindennapi vagy fantasztikus helyzetekhez kapcso-

lódnak. A gyerekek kisebb csoportokban vagy egyedül, kevés írással is meg-

oldhatják a feladatokat. A műfaji ismeretek alkalmazásának gyakorlásán

kívül a taneszköz alkalmas a fogalmazástanítás előkészítésére is.

ej M ese mese, mátka:

Irodalmi szöveggyűjtemény és feladatok: 2. osz-

tály / Kiss Eva, Zsolnai

Józse fn é. -


A szöveggyűjtemény verseket, meséket, találós kérdéseket, szólásokat,

közmondásokat tartalmaz.

Külön

fejezetet alkotnak benne a versek és a

mesék. A találós kérdések a versek, népköltések között, a szólások

é s

a

közmondások a meséket követően kaptak helyet.

A Versek c. fejezet magyar és

(Nagy László fordította) bolgár nép-

költésekkel: dalokkal, köszöntőkkel,

csúfolódókkal indul. Ezt követik betű-

rendben a magyar líra klasszikus

é s

ma élő legnagyobb költőinek versei,

(Ágh István, Csanádi Imre, József

Attila, Kiss Anna, Nagy László, Nemes

Nagy Agnes, Petőfi Sándor, Szilágyi

Domokos, Takáts Gyula, Tamkó Sira-

tó Károly, Vörösmarty Mihály, Weö-

res Sándor, Zelk Zoltán). A versek

sorában Géczi János, Pintér Lajos,

Nagy László egy-egy képversével ta-

lálkozunk. A világirodalern két je-

228

ÁRVÁCSKA stRVERSE

y

1

v

A



lentős alakjának (Rudyard Kipling, Federico Garcia Lorca) egy-egy mű -

vét Weöres Sándor fordításában olvashatják a gyerekek. A verseket

feladatok követik. Ezek a

művek

megértését igyekeznek segíteni. Egy-

részt azzal, hogy az esztétikumot hordozó képiség felbontására-kibon-

tására bíztatják a gyerekeket, másrészt azzal, hogy a költői nyelv

versalkotó elemeit (a rímek különböző formáit, a refrént, a ritmust, a szó-

tagok minőségének -

hossz úsá g -rövidség -

szerepét, a szótagok számát) fi-

gyeltetik meg velük. A feladatok rajzos önkifejezésre is késztetnek, hiszen

agyerekek nek nemcsak elképzelniük kell a költői képeket, hanem le is rajzol-

hatják azokat.

A mesék fejezete Illyés Gyula magyar népmese-feldolgozásaival kezdődik.

A népmesék között egy-egy indián és udmurt mese is található. Betűrend-

ben következnek a népmesék után a meseirodalom klasszikusainak (Ander-

sen, Grimm, Lev Tolsztoj) művei, ill. a magyar íróktól válogatott mesék

(Hárs László, Kormos István, Lázár Ervin, Mészöly Miklós, Páskándi Géza,

Rákos Sándor, Tersánszky J. Jenő). A mesék elemzésére szerkesztett fel-

adatok ráirányítják a gyerekek figyelmét a művek szerkezetére, esemény-

sorának

időrendjére,

a szereplőkre, azok tulajdonságaira, magatartására.

Gyakoriak az olyan feladatok, amelyek arra biztatják őket, hogy az olvasott

mesében meghúzódó életbölcsességet, erkölcsi kérdést egy-egy találó köz-

mondással, szólással fejezzék ki. De szép számmal találunk olyan feladatokat

is, amelyek lehetőséget kínálnak arra, hogya gyerekek mondják el élmé-

nyeiket, véleményüket. Mind a versek, mind a mesék után lábjegyzetben

megtalálható az ismeretlen jelentésű szavak rövid értelmezése.

C/AUDIOVIZUÁLlS TANESZKÖZÖK

aj Olvasástanulás /1. transzparenssorozat a helyesejtés tanulásához 1-2. osz-

tály. Leírását lásd az 1. osztály taneszközeinél.

b} Olvasástanulás //1. [Kép] / írta sárdi Edit; szerk. Farkas Julianna. -

Veszprém: OOK,

1980.24

db transzparens: színes

A transzparens gyakorlatai elősegítik a néma olvasás tempójához és meg-

értéséhez szükséges képességek fejlesztését. A transzparensek

betű-, szó-,

szókapcsola t- és mondatanyagának rövid idejű vetítésévei (a gyakorlattói

függően

0,5-1,5

mp), majd olvastatásával fokozható a tanulók néma olvasási

229



tempója. A gyors szernmozgásra késztető gyakorlatok a perifériás látást fej-

lesztő, a látószöget

é s

fixációszélességet növelő, a ritmikus szemmozgást

elősegítő transzparenseken találhatók. Példák a látószöget és fixációszéles-

séget fejlesztő gyakorlatokra.

KA

MVe

xgROv

IÍ

NH

9

m

t

5

a

W

IC M U

LY6NC

py

RRU

En9Jp

U I

KLL

cShaBi

KT

rd6bg8

XO TU

GA CEI

ZHA

K U

Dóm4V5

A jel-

é s

jelentésfelismeréshez, a mentális képességek fejlesztéséhez a jel- és

szinonimakeresést. a hibakeresést, a nyomdatechnikailag hibás szavak fel-

ismerését, valamint a szóteremtést tartalmazó transzparensek adnak segít-

séget. Példák a hibakeresési gyakorlatokra:

c) Nyelvtan transzparensek I. [Kép 1 / szakanyagíró Csizmazia Sándor ;

szerk. Csik Endre. - Veszprém: OOK, 1980. - 4 transzparensegység (8

transzparens,felépülő) : színes

szóló szól

~ buzzog

hosszú

bosszú

[9~ _

rogyan

szittya

szitja

szigya

zsittya

szitya

A transzparenssorozat a grammatikai műveletek tanításának egyik tan-

eszköze. Külön-külön transzparens szolgál a következő műveletek taní-

tására:

230



Bővítés: a gyerekeknek egyszerű mondatot kell bővíteniűk tárgyas szószer-

kezettel.

Szűkítés: Ezzel a transzparenssei a mondatok szűkítését tanulhatják meg a

tanulók, miközben helyhatározós szószerkezetekkel kell szűkíteniük a ki-

vetített mondatokat.

Atclakitás 1 és II.: Az egyik esetben (1.) a minőségjelzős szószerkezetek

állító szószerkezetekké való átalakítását mutatja be a transzparens. A má-

sodik esetben (II.) a birtokos jelzős sze 'szerkezetek birtokos jelzős szóössze-

tétellé való átalakítását teszi érzékelhetővé, érthetővé a gyerekek számára.

Az alábbi példa a szűkítés

című

transzparens részlete. Az alaplapon a

címek és a baloldali mondatok szerepelnek kék színnel. Az első lapon

ugyancsak kék színnel láthatók a szűkített mondatok. A második lap r á

lapozásakor piros aláhúzás emeli ki azt a szószerkezetet, amivel az első

mondatot szűkíteni kellett.

SZŰ íTÉS

Mondat

helyhatározós

szoszerkezettel

A vonat dübörögve

megérkezik az állo

masra

Összegyűltek a tisz

táson az állatok

Mondat

helyhatározós

szószer kez

nélkül

vonat dübörögve

megérkezik

Összegyű ltek az

állatok

d] Hangosított transzparenssorozat az olvasás közben elkövetett olvasás-

technikai és helyesejtési hibák kijavításának tanulásához 2-4. osztály /

szakanyagíró Kiss Éva ; szerk. Csik Endre - Veszprém : OOK,

1982. - 10 transzparensegység színes + l hangszalag (60 min)

A tan eszköz mindkét része a 2-4. osztályos tanulók olvasástechnikai

é s helyesejtési hibaészlelő, hibaazonosító é s hibajavító képességének fej-

231





ad utasítást a hangsúlyos szavak, a beszédszünet helyének, a versmondók

ejtésének megfigyelésére, a vers, a mese rövid szakaszainak helyesejtéssei

t ö r t é n ő utánmondására, végül a teljes vers vagy mese elmondására.

DI SZEMLÉLTETÖ ESZKÖZÖK

aj Táblák az ábécé és a konyvtdri betűrend tanulásához 1-2. osztály

Leírását lásd az 1. osztály taneszközeinél.

b) Táblák (J könyvismeret tanulásához 1-2. osztály. Leírását lásd az 1. osz-

tály taneszközeinél.

ej Táblák a helyesírás tanulásához Leírását lásd az 1. osztály taneszközeinél.

d) Táblák a nyelvtan tanulásához : 2-3. osztály [Kép] / szakanyagíró Csiz-

mazia Sándor; szerk. Csik Endre. - Veszprém: OOK, 1980. - 5 tábla:

színes; A/2-es méret

Magyar magánhangzók.

A táblázat a magyar magánhangzókat a nyelv két-

irányú mozgása alapján rendezi. Oszlopaiban a magasak és a mélyek, sorai-

ban a nyíltak, félig zártak és zárt ak szerepelnek. Az oszlopok és sorok met-

széspontjaiban egy-egy magánhangzót ejtő száj fényképe látható szem-

ből és oldalról. A fényképek fölött a magánhangzót jelölő nyomtatott betű

olvasható.

Mondatok a beszélő szándéka szerint. A táblán egy kék színnel nyomta-

tott párbeszédes szöveg olvasható. Az egyes mondatok előtt egy piros szín-

nel nyomtatott felirat megnevezi a kérdéses mondatfajtát. A mondat után

piros színnel kiemelve látható a mondatfajtát jelölő írásjel.

Mondatok a szerkezet szempontjából. A tábla az egyszerű

é s

az összetett

mondatok tanulásához nyújt segítséget. A tábla bal és jobb felső sarkában

egy-egy állító szószerkezet olvasható. A szószerkezetek alatt a szószerkeze-

tekből alkotott két-két egyszerű mondat látható. Piros szín emeli ki az állító

szószerkezeteket. Az egyik egyszerű mondat tőmondat, a másik bővített

mondat. Az egyszerű mondatok alatt a bal és jobb oldalon levő egyszerű

bővített mondatokból összekapcsolt mellérendelő összetett mondat követ-

kezik. A két állító szószerkezetet ismét piros szín emeli ki.

Szószerkezetek. A tábla baloldalán olvashatók a szószerkezetek, fölöt-

tük aszószerkezetet megnevező szó, emellett a szerkezetre utaló kérdés.

233



e Írok költők arcképei 1-4. osztály. Leírását lásd az 1.osztály taneszközei-

nél.

A jobb oldalon pedig aszószerkezettel bővitett mondat olvasható. A mon-

datban a szószerkezet olyan színű, mint a bal oldalon levő szószerkezet.

Az első szerkezet az állító, az első mondat tehát törnondat. Az állító szó-

szerkezet más színnel lett kiemelve, mint a többi, jelezve, hogy magasabb

rendű szerkezetröl van szó.

Szóösszetétel.

A tábla két szélén

3-3

egyszeru szó látható a szavak jelen-

tését ábrázoló képekkel együtt (virág, cserép; zseb, kendő; televízió, alkat-

rész). Középen a szópárokból alkotott összetett szó olvasható. Az összetett

szavak alatt az összetett szavak jelentését szintén képek jelzile

234



HARMADI KOSZT ÁL Y

aj Feladatgyűjtemények

3. osztály / szerk. esik Endre. - Veszprém, ; OOK,

1982. - 262

o. :

20 cm. ISSN 0230-0419

A felolvasás tanítása (Zsolnai Józsefné)

A tan eszköz szépirodalmi, publicisztikai és ismeretterjesztő szövegeket,

illetve ezek részleteit tartalmazza. A szövegeken egyezményes jelek jelölik

a beszédszünet, a hangerőváltás, a tempóváltás, a hallgatókkal való tekintet-

váltás egy lehetséges, ajánlott helyét. Valamennyi szöveg szerepel a tanulók

olvasókönyvében, ill. irodalomkönyvében. Az olvastatás e taneszközökből

, miután a tanítónő a tanulókkal saját könyvükbe beíratja a gyako-

oltatni kívánt szöveghez a szükséges jeleket. Az alábbi példában a Múltunk

című olvasókönyv egyik szövegének feldolgozása szerepel.

- Elemezzük Lévi Strauss leírását, amely két embercsoport találkozásáról és

a köztük kialakuló kereskedelmi cseréről szól Elemzésünkkel a szöveg fel-

olvasására, tolmácsolására készülhettek föl.

Számoljátok meg, hány bekezdésból áll a szöveg Tömörítsétek egy mondatba,

rniről szól az [1.] és a [II.] bekezdés A [Ill.] bekezdés lényegét melyik mondat

hordozza? Az [1.] A [2.] ezt részletezi, a [4.] összefoglalja.

- Húzzátok alá piros színessel a [111.1.] és [4.] mondatot Az aláhúzás figyelmez-

tessen benneteket arra, hogy felolvasáskor ezeket a mondatokat kell legínkább

kiemelne tek (pl. hangsúllyal ésa tempó lassításával).

Az [1.] és [II.] bekezdésben húzzátok alá azokat a mondatokat, amelyeket a két

embercsoport tagjai mondanak Figyeljétek meg ezeknek a hosszúságát Mivel

rövid, egy-két szavas mondatokat, felkiáltó mondatokat használnak, töreked-

jetek arra, hogy tagoltan, szaggatottan olvassátok Próbáljátok a többi résztőI

eltérő hangszínen is megszólaltatni ezeket

- A sz öveg tagoltságát kíséreljétek meg tempóváltásokkal és szünetekkel érzékel-

tetni A szöveg [1.] bekezdése közepes tempóban indulhat, a tempó gyorsulhat

a [11.2.] mondat tó l , mivel lármás-vitás-mozgalmas eseményt mutat be (épp

ezért a hangerőt is növelhetitek ), végül a [Ill.] bekezdésben lassítsátok a tem-

pót Az [1.] és [11.]bekezdés végén tartsatok hosszabb szünetet Egy ennél rö-

videbb szünetet lehet tartani a [1.11.] ésa [111.3.]mondatok után

- Próbáljatok tekíntetet váltani a hallgatókkal Nézzetek ki a szövegből ott,

ahol az író személyes jelenlétére utaló elemeket találtok a szövegben, ott,

ahol a szóváltás történik, ott, ahol szüneteket tartatok, végül a pirossal is alá-

húzott legfontosabb mondatok olvasásakor

Megjegyzés:

A következő jeleket lehet használni: kétszeri aláhúzás v. színessel való kieme-

lés = a sz öveg.egészének lényegét tartalmazó mondat; 1; II = rövidebb ill. hosz-

szabb

szünet,

egyszeri aláhúzás = hangszínváltás

Ik t 1 ; Ig y t ; Il t 1

= közepes

~35



(Múltunk és jelenünk,

47-48.1.)

tempó, gyorsabb tempó, lassított tempó;' = tekintetváltás a hallgatósággal.

I k t 1 Akövetkező napon megérkezett a másik horda. A találkozás az én szálláso-

rnon zajlott le. A férfiak egyedül jöttek, igen hamar hosszú beszélgetés ala-

kult ki a főnökök közt. Valami panaszos orrhangon beszéltek, amelyet még

sohasem hallottam .azelőtt. Nagyon bosszúsak vagyunk Az el/enségeink vagy-

tokrl

Y - dohogtak egyesek, mire a többiek körülbelül ezt felelték: Nem va-

gyunk bosszúsak Testvéreitek vagyunk Barátok Megegyezhetűnkl' I

Amikor végre befejeződött ez a szóváltás, közös tábort rendeztek be az enyém

mellett. II

Még nem is telt el nagyon sok az éjszakából, amikor az énekléssel, tánccai

keveredő viták hangos lármává alakultak. Igy

t

Fenyegető mozdulatokat

tettek, néha még verekedésre is sor került. Az ilyen veszedekések közben lát-

ható ingerültséggel és erélyes mozdulatokkal vizsgálgatták egymást az ellenfelek.

Tapogatták egymás fü lönfügg ő it , körk ö töit , kis tol/díszeit. K özben

azt mor-

molták: ,,Add ... add ... látod ... ezt ... ez szepl A tulajdonos még til-

takozott: Ez csúnya ... ócska ... már rossz II

t

A veszekedés után lassan másfajta kapcsolatot teremt a két csoport :

kereskedelmi cserét. A keletieknek agyagedényre és vetőmagra van szüksége,

az északiak úgy vélik, hogy szomszédaik különösen szép nyakékeket készíte-

nek. A két csoport találkozása kölcsönös ajándékozással jár. 1 Az összetűzés

helyébe

a vdsdr lép .

b) A gyorsolvasás tanítása (Sárdi Edit, Csik Endre)

A feladatgyűjtemény

1-9.

feladatai az olvasás tempójának és pontosságá-

nak fokozásához adnak mintákat a pedagógusnak. E feladatokban egyre

növekvő hosszúságú szavakat (toldalékolt, összetett szavakat, szószerkezete-

ket) kell elolvasniuk és megérteniük a tanulóknak egyszeri felvillantás után.

Ezek elolvasása nehézségük , szokatlanságuk (idegen eredetű, tájnyelvi vol-

tuk) miatt figyelem-összpontosítást igényel. A jel- és jelentésfelismerési fel-

adatokban a tanulók kiemelt szavakat, szóismétlődéseket, hasonló jelentésű

szavakat keresnek. A szóteremtési feladatok az olvasásértéshez szükséges

nyelvi asszociáció fejlesztéséhez adnak segítséget. A feladatgyűjtemény

10-17.

feladatai az adatkeresés, a lényegkiemelés, a jegyzetelés tanításához

ajánlanak mintákat. Közöttük szerepelnek az olvasói szokások (a szöveg

többszöri áttekintése, a szövegről való kérdezés, a lexikonhasználat kialakí-

tását segítő feladatok is. E feladatminták a Múltunk és jelenünk című olva-

sókönyv feladataihoz készültek. Végül a természetismereti, matematikai,

technikai tankönyvi szövegek feldolgozásához ajánlott feladatsorok követ-

keznek a

felada tgyűj teményben.

Ezek között - a szövegekben előforduló,

azokhoz kapcsolódó - meghatározások, felosztások, kérdések, ábramagya-

rázatok, térképek, logikai, szerkezeti, szervezeti modellek megértését segítő

feladatok szerepelnek.

236



A konyvtárhasználat tanítása (Szabó Eszter)

A taneszköz feladatainak megoldásával a tanulók tovább gyakorolják a

. osztályban tanult könyvtárhasználati tevékenységeket, így például a betű -

endes katalógus és a gyermeklexikon használatát, a tartalomjegyzék segít-

égével való tájékozódást egy-egy könyv témájáról, szerkezetéről. A 3.

sztályban új tevékenység a szakkatalógus használata, az Egyetemes Tize-

es Osztályozás főosztályainak tanulása, a szakjelzet olvasása a katalógus-

. Ezek tanulásához készült például az alábbi feladat.

Olvassátok el a tábláról a könyvek adatait A szakjelzetek összekeveredtek.

Javítsátok ki az E'I'Ovtáb la segítségével a téves sorszámokat A helyes adatokat

a füzetetekbe írjátok'

030

L

39

LAZAROV, Dabri·LILOV, Ivan

Kalandozás a kérnia birodalmában. (1980), Móra Könyvkiadó. 111 1.

540

M 54

MÉREI Ferenc·BINÉT Ágnes, V.

Képes gyermeklexikon. Bp. 1978, Móra Könyvkiadó, 159 1.

Ugyancsak a 3. osztályban kezdődik a szaklexikonok, szakszótárak,

a Magyar néprajzi lexikon, a Magyar szinonimaszótár) használata,

z az e könyvekben használt jelek, rövidítések olvasásának megtanulása

es. Az eddig felsorolt tevékenységek tanulásához, valamint a Könyv-

és néhány más folyó irat gyermekrovatának olvasásához készült fel-

datok megoldása során a tanulók sok könyvvel ismerkedhetnek meg, ame-

ek a könyvtár bemutatásától a történelemig szárnos témáról szólnak. Így

taneszköz hozzájárulhat a gyerekek érdeklődési körének szélesítéséhez is.

]

Az onmüveles tanítása

(Kovács

Zoltán)

A taneszköz első részének feladatai az 1-2. osztályban is végzett tevé-

enységek gyakoroltatásához adnak segítséget. Ilyen tevékenység például a

kóhelyi művelődési programok, rendezvények figyelése és látogatása. A fel-

datok megoldásakor a tanulóknak több esetben jegyzeteket is kell készí-

niük, így irásban rögzítik lakóhelyük művelődési intézményeinek nevét,

ímét, nyitvatartási idejét, rendszeres programjait. A rádió- és televíziórnű-

rokkai kapcsolatos feladatok az irodalmi, a természettudományos isme-

tterjesztő műsorokra, a vetélkedőkre stb. irányítják a gyerekek figyelmét,

zel bővíthetik érdeklődésük körét. A feladatgyűjtemény második része

237





ábbra is találhatók feladatok aszófajok köréből, de itt a hangsúly át-

evődik aszófajok és a szószerkezetek mondatban betöltött szerepére, azaz

jelentéssei összefüggő ragozástani ésjelzéstani ismeretekre. Mindez kom-

, helyesírási és nyelvhelyességi szempontból, de úgy, hogy a

yerekek képet kapjanak a nyelvi szabályokról is. A második részben a

rammatikai műveletek gyakorlását szolgáló feladatok szerepelnek. A gram-

atikai műveletek gyakorlása két nyelvi szinten történik. Találhatók fel-

datok a mondat, de a szöveg szintjén történő gyakorlásra is. A harmadik

észhez tartozó feladatok a mondat szerkezetének felismerését és az ezzel

sszefüggő helyesírást gyakoroltatják. Ezt követően a szórendvariálással, a

ondatábrázolással és a modalitással kapcsolatos feladatok következnek.

z utolsó rész feladatai a szókincstanhoz, a frazeológiához és a jelentés-

nhoz kapcsolódnak.

A helyesejtés tanítása (Kiss Eva)

A feladatgyűjtemény a légzéstechnika, az ajakartikuláció, az időtartam,

hangsúly, a hanglejtés, a hangkapcsolatok, a beszédgyorsaság és a beszéd-

olyamat-váltások, valamint a ritmus és a beszédszünetek helyes érzékel-

etésének gyakoroltatásához tartalmaz feladatokat. Az egyes gyakorlat-

ípusoknak megfelelően szavak, szókapcsolatok, szópárok, mondatok, mon-

, versek, szövegrészletek szolgálnak mintául a gyakorláshoz. A versek

zövege alatt ritmusjelek, a szövegekben, mondatokban pedig

hangsúly-,

- és hanglejtésjelek segítik a gyakorlást.

Beszédfejlesztés

(Kiss Éva)

A feladatgyűjtemény első részében a szóbeli szövegalkotás gyakorlásához

alálhatók feladatok. Ezek a következő szövegtípusok gyakorlásához adnak

: kapcsolatfelvétel, szándéknyilvánítás, véleménynyilvánítás, tá-

-ábrázoló szövegek. A következő feladat a tájékoztató-ábrázoló

zövegek tanításához ad segítséget.

Mondjatok mesét Megmondom, kik legyenek a szereplők, és azt is, hol ját-

szódjon a mese

Az oroszlán

é s

az orrszarvú; a dzsungelben történik;

A háromrőf ormányú egérke; helyszín a Sajtkastély;

A hegyek manója; helyszín a Sárga Szikra odva;

Zsizsiksereg; helyszín a borsóföld;

239



A

Tündérs za rv a s:

helyszín a

K őerd ő ;

Az Óriéstö rp e: helyszín az égigérő selyemerdő.

A feladatgyűjtemény második része tartalmazza a szövegértés-szövegbefoga-

dás (szándéknyilvánítás fogadása, a kérdezés) gyakorlására szolgáló felada-

tokat. A feladatok nem csupán a szóbeli kifejezőképességet fejlesztik, hanem

a nem nyelvi kommunikációs képességeket is.

u A fogalmazás tanítása

(Kiss Eva)

A feladatgyűjteményt az elbeszélés, a hír, a hirdetés, a leírás, a jellemzés,

a le vél írásának gyakorlására szolgáló feladatok alkotják. A feladatok alkal-

masak a szerkesztési és műfaji ismeretek alkalmaztatására, a-2. személy

témára vonatkozó ismereteit figyelembe vevő - szövegalkotás, valamint a

vázlatkészítés gyakoroltatására. Az elbeszélés, a leírás és a jellemzés készí-

téséhez javaslatként témajegyzék is szolgál a gyűjteményben.

j) Irodalmi müvek mimetizáltatdsa

(Zsolnai Józsefné)

A feladatgyűjteményben mimetikus játékok előkészítését segítő feladatok

szerepelnek. Ezek a nemverbális kódok tudatos használatát is segítik. A fel-

adatok egy csoportja pihentető tréninggyakorlat, a másik csoportja az

irodalomkönyv meséihez, elbeszéléseihez, regényrészleteihez kapcsolódik.

A gyerekeknek ugyanis az olvasott szövegek egy-egy jelenetét, részletét kell

eljátszaniuk a szereplők helyzetébe illeszkedve.

k) Az irodalmi müvek olvasásával kapcsolatos szokások kialakítása (Zsolnai

Józsefné)

A feladatgyűjteményben olyan feladatok szerepelnek, amelyek az irodal-

mi művek megismerésére inspirálják a tanulókat. Ezek sorában szerepelnek

irodalmi gyűjtőmunkára, könyvtári búvárkodásra, a gyermeksajtó olvasására

késztető feladatok. Például:

Figyeljétek a képes hetilapok gyermekrovatait (Új Tükör, Nők Lapja, Képes

Újság, Ország Világ) és a napilapok (Népszabadság) vasárnapi számának gyer-

mekrovatait Kik azok az általatok ismert írók, akiknek műveivel találkoztok?

A Rádió- és Televízióújságban kísérjétek figyelemmel az irodalmi műsorokat

(Pl.: Irodalmi évfordulónaptár; Társalgó; Hangalbum; Verseit elmondja; Vers -

mindenkinek, Cimbora) Hallgassátok meg, nézzétek meg közülük azokat, ame-

lyek nektek szólnak



Kísérd figyelemmel a Könyvvilág c. tájékoztató lapot Mely gyermek- és ifjú-

sági

könyvek

megjelenése várható?

[)A kommunikáció tanítása

(Farkas Julianna)

A feladatgyüjtemény első részében szereplő feladatok a kommunikáció

tényezőinek tanítását segítik. Egy részük olyan mindennapi élethelyzeteket

ír le, amelyeket a gyerekeknek úgy kell megoldaniuk, hogy megfeleljenek

az érintkezésbeli normáknak. A feladatok egy másik csoportja a tanulókat

olyan leírt vagy diaképen ábrázolt helyzetek elemzésére készteti, amelyek-

ben a szereplők érintkezésbeli hibákat követnek el. A gyerekek az elemzés

során aktualizálják az emberi kommunikációról tanult ismereteiket, mivel

az érintkezésbeli hiba megállapítása egyben a helytelen távolságszabályozás,

gesztusok, hangerő stb. felismerését is jelenti. A feladatok egy harmadik

csoportja a beszéd és a nem nyelvi jelrendszerek (testtartás, távolságszabá-

lyozás stb.) kapcsolatát figyelteti meg agyerekekkel élethelyzeteket leíró

szövegek és diaképek segítségével. E feladatok megoldása során a tanulók

olyan helyzeteket elemeznek, amelyekben a mozdulatok, mozgások . a

beszédet helyettesítik, vagy ellentmondanak neki, hangsúlyozzák a mondani-

való egyes részeit, vagy kiegészítik, módosítják a szavak jelentését, esetleg

ellentmondanak a szavákkal kifejezett kÖzleménynek. Ezek a feladatok a

2. személy szerepét gyakoroltatják agyerekekkel, pontosítják az 1. személy

észlelését. A feladatgyüjtemény utolsó része a kommunikációs funkciók (kap-

csolattartó, tájékoztató, felhívó, érzelmeket kifejező stb.) tanítását segíti

elő. Íme egy feladat olyan mindennapi élethelyzet megoldásának illusztrálá-

sára, amelyben a gyerekek nek a távolságszabályozásra, valamint a kapcso-

lattartó és a tájékoztató funkcióra vonatkozó ismereteiket kell aktualizál-

niuk.

Készítsetek rajzban terveket arról, hogyan helyeznétek el a klubterem székeit és

asztalait a

következő

összejövetelekre

1. Egy orvos lesz a vendégetek, aki előadást tart.

2. Kerekasztal-beszélgetés lesz, a vendégetek az igazgatótok.

3.

Vetélkedőt

szerveztek, 3 csapat vetélkedik, a zsüri 4 tagú lesz.

A szoba alaprajza négyzet alakú. 16 szék, 4 db 4 személyes asztal és egy hosz-

szúkás alacsony asztal, valamint 3 kisebb fotel áll rendelkezésetekre a tervhez.

A székeket körökkel, az asztalokat négyzetekkel, illetve téglalappal, a foteleket

besatírozott körökkel jelöljétek

(A feladat megoldása után a

következő

szempontok alapján lehet elemezní a

terveket :)

Előadás esetén látja-e mindenki az előadót?



- Beszélgetés esetén lat-e rníndenkí mindenkit?

- Vetélkedés esetén a zsüri látja-e a csapatokat?

- Vetélkedő esetén tud-e zavartalanuJ mozogni a játékvezető a csapatok között?

- Kell-e minden asztal (szék) a foglalkozáshoz? stb.

ml Az önismeret tanítása (Máté Magdolna)

A feladatgyűjtemény feladatai nagyban segítik a külső testi jellemzők kö-

zül a testmagasság és a testtömeg, valamint ezek változásának tanítását; a

pszichikus és erkölcsi tulajdonságok közül az érdeklődés, a döntés, a fel-

adatvégrehajtás értékelését, ill. az ezekkel kapcsolatban felmerülő tulajdon-

ságjellemzők és problémák tanulását. A feladatok végzése során a gyerekek

változatos tevékenységeket végezhetnek: mérhetnek, összehasonlíthatnak,

szövegeket, meséket olvashatnak, elemezhetnek, rajzolhatnak , szövegeket

alkothatnak (szóban, írásban), szótárakban, lexikonban címszavakat keres-

hetnek, szerepeket, helyzeteket játszhatnak el. A tanítási folyamat során a

feladatok biztosítják a helyes viselkedési formák, a pozitív erkölcsi és pszi-

chikus tulajdonságok megismerését, lehetővé teszik azok egyéni konkreti-

záltatását is. Minta a döntés tanítására:

Képzeljétek magatokat azokba a helyzetekbe, amelyeket a táblán (írásvetítőn)

láthattok Mondjátok el, hogyan döntene, ITÚtcsinálna egy előrelátó, meg-

gondolt, és hogyan egy meggondolatlan ember Próbáljátok elmondani a dön-

tés következményét

1. Az úttesten igen nagy a forgalom. Zebra körülbelül 100 méterre van. A gye-

rekek szeretnének átmenni a másik oldalra.

2. A gyerekek hazafelé készülődnek az iskolából. Az egyik fiú nem találja a

kesztyűjét.

n) A társadalmi érintkezés tanítása (Horváth Éva)

A feladatgyűjtemény lehetőséget biztosít a tanítóknak - a feladatminták-

ból kiindulva - arra, hogy új feladatokat készítsenek a helyi lehetőségek fi-

gyelembevételével. A taneszközből történő tanulás során a gyerekek ismere-

teket szerezhetnek lakóhelyük nevének eredetéről. Mai és régi utcaneveket

gyűjthetnek. Az <olv a sókönyvükből megismert magyar történelmi esemé-

nyeket összehasonlíthatják lakóhelyük történetével. A lakóhelyüktől távol

- elképzelt helyzetben - szóban és írásban tájékoztatást adhatnak lakó-

helyükről. Ezek mellett gyakoroltatható a taneszköz felhasználásával az is-

kolában, közművelődési intézményekben, vasút- és autóbuszállomásokon,

postán folyó érintkezés,

242



20. A távirat feladása (4.3.2.)

Keressétek meg a táviratlapon a feladó neve és lakcíme részt Töltsétek ki a

saját adataitokkal

A különleges kezelés jelzése részt is a feladónak kell kitölteni. Ide a dísztávirat

jele kerül, példáu1 Dt 32, vagy LX 15. Ehhez a részhez most nem kell semmit

írnotok

Címezzétek meg a táviratot valamelyik távolabb élő rokonotoknak Gondol-

játok el azt, hogy egy hete náluk jártatok. Akkor véletlenül ott felejtettetek

egy kis barna fadobozt. Emlékeztek rá, hogy a könyvespolcra tettétek. A ro-

konaitok néhány nap múlva hozzátok jönnek látogatóba. Kérjétek meg őket,

hogy a dobozt hozzák magukkal. Irjátok le a szöveget a táviratlapra

E I

NYOMTATOTT TANESZKŐZ

aj Múltunk es jelenünk: Olvasókönyv 3. osztály / Antal Andrásné, esik

Endre, Horváth Éva, Szabó Eszter. - Veszprém: OOK, 1981. - 222 o.

A könyv három részből áll. Az első rész néhány európai művelődés- és

életmódtörténeti tényt mutat be az ókortól a középkor végéig - sok esetben

magyar példák segítségéve . A második rész a magyar történelem olyan kor-

szakait mutatja be a magyar nép vándorlásától a török hódoltság korának

végéig, melyekben fontos kulturális hatások érték a magyarságot. A könyv

harmadik része publicisztikai szövegek segítségével mutatja be a mai magyar

társadalom néhány olyan jellemzőjét, amely a 3. osztályos tanulók számára is

fontos. A könyv első oldalain tartalomjegyzék, majd előszó olvasható.

Az előszó bemutatja a könyv tartaimát, értelmezi jelzeteit, javaslatokat ad

olvasásához, végül leírja a könyvelkészítésének (kiadásának és nyomtatásá-

nak) folyamatát.

A két történelmi tárgy-Úrész leíró szövegek, elbeszélések (köztük mondák,

korabeli források) segítségévei mutatja be a történelmi eseményeket, fo-

lyamatokat. E szövegeket sok térkép, kép és magyarázó képaláírás egészíti ki.

A szövegekhez etimológiai jellegű szómagyarázatok, szólásmagyarázatok,

tulajdonnevek eredetének magyarázatai kapcsolódnak, mint érdekes tud-

nivalók. E sok rövid (karikával, kérdőjellel, toll rajzával jelölt szövegek mind-

egyikét nem kell elolvasni valamennyi t anulónak.. Az európai életmód- és

művelődéstörténeti rész 6 fejezetből áll. Az első fejezet a klasszikus görög

városállamok, a Római Bírodalom, a középkori királyságok lakóiról szól, a

társadalmi munkamegosztásban elfoglalt helyük, a hatalom birtoklásában

való részvételük szempontjábó . A második fejezet ezen országok, ill. társa-

dalmak vallását, isteneit, templomait mutatja be. A harmadik fejezet azt

írja le, hogy a kereskedelem, az utazások miként segítették más népek, más

földrészek megismerését. A további fejezetek az ismert korszakok sportjáról,

243



Val lá so k a római B iro da lomba n

játékairól, lakóépületeiről szólnak, illetve arról, hogyan éltek, miként tanul-

tak e korszakokban a gyerekek. Az alábbi részletek a Vallások, istenek,

templomok című fejezetből valók.

• A rómaiak vallása nagyon hasonlított a

görög

valláshoz. Hasonló isteneik,

áldozataik, templomaik voltak, de az isteneknek más neveket adtak. A főiste-

nüket például Jupiternek hívták. (10)

[lJ A legtöbb bolygó neve ma római istenek nevét viseli. Ilyen például a

Jupiter, a Mars, a Vénusz. Mars a háború, Vénusz a szerelem istennője volt.

(l0)

.• Fortuna istennő temploma Rómában. Fortuna a szerencse istennője

volt. Minden emberi vállalkozás (például az utazás, a vásárlás) sikere tőle függött a

rómaiak vallása szerint. (ll)



Neptunusznak, a tenger

istenének a szobra. A hajósok

Neptunusznak mutatták be ál-

dozatukat, nehogy a hajójuk a

tengeren elsüllyedjen . (IO) •

• A Római Birodalom kialakulása, terjeszkedése közben a római katonák

újabb é s újabb népek földjét foglalták el. A rómaiak megismerték a népek

vallását is. Az egyik nép, amelynek a földjét elfoglalták, a zsidó nép volt. A zsi-

dó nép vallása szerint csak egyetlen isten van. Jehova (Jahve) a neve. (10).

~ Így irták le például az ember teremtését: És mondá lsten: Teremtsünk

embert a mi képünkre é s hasonlatosságunkra; és uralkodjék a tenger halain, az ég

madarain, a barmokon, mind az egész földön, és a csúszó-mászó mindenféle

állatokon. ,.

A Biblia szövege szerint az isten saját magához hasonló embereket teremtett. A

valóságban ez épp fordítva volt: az emberek teremtették az isteneket, emberi

alakban ábrázoltak őket szobrokon , festményeken. (9)

A magyar tört,n elem egyes fejezetei előtt a Képes történelem című soro-

zat vonatkozó kötetét bemutató könyvismertetés olvasható. Egy-egy fejeze-

ten belül a politika-történeti folyamatokat, eseményeket bemutató részek

mellett a kulturális hatásokat, a magyarok vallását, szokásait, lakóépületeit,

írásos és tárgyi kultúrájukat, a magyar gyerekek életét bemutató szövegek is

ta lá lhatók.

A könyv szembesíti a gyerekeket néhány

történelmi

képzet - pl.

245



r fl:ö. fn 1. Sipr: .....k: karÁ.c~ony f. tiJi-y

I JA.n ősi népsackoe IIUlml h zrvl hoiuA. JIl.f~·&

regcseneket mondó

(j,.lmclot' ) fi,·,k. I s.:t'n:-·ek.

2. Irodt r';'l Koupkon •..n-k mcndő. 1 --rrg e I

• é nek fil 1. Sipr \ failIsI rt·f 'o.•ok ha~yomH.'

nyos. énekes koszom őj •.•• 2.

lrodi reg

Köeép-

kon f-nt'kmonrlók ~nek,..

rtfl:r~.iz..iT mn 1. I'ul \'\ssVLfejlúdö. csokkenő.]

l\o~ 1: ~ do: m:m,·ly kt&pltl\l.~t eüemc ••.n

jovede •.m ernef kedé se ve l (' O )kkO 'OI ..1 a. 2.

Tud

\'illllul,. e haró. -... h, onuilÜ. 3. 1'11 .-\Z eke-

zatból al. okre k cvr-t ke arct

ó

Ink:fr]

U'f[ruta fn n p ri']

l'jonc

katona. Illem<

Ir ]

u,/tlutlÍlol:lik LIÍ..<Id: r,.krll\, d0dik.

r /tul. fn 1. n l rf') ~:u,b dy, n·nd.nab.'ly.

2. rull

A lI7.N1.f·\f i\· 02-.~

lovagrendek

fll't02-t

37..11.\) ly07.u IÜnlIy. 11 0 \ I

rt~u1.i:rLs IlIIl h t -... r:Jn Jlltol..·.

h',,/ .•

rrf'1:

'or(.>I .~

1I1).in,

ll~·I1ttl.ll

'07 1\' , 11 ,-s.. h ,

{,·lk,,·

1t'lhrn a IlIHfLz,inokk,.t. \.

rní:

11yt n ••tlokllll1.lhu7.

tartozo. - l..a(OIl'I. Ilnt 1

ahol vk

i rej t ő

z.rk. Ill.

rCjtór.nt

iOrokott .•.••

lit Ie

vul t Fold

alatti)

t1~ko~ ut.

fl jttltm fn .-cil Tuck eetos. nl h~zf n m Ii1;L

IIlcrheto dotce. jelt·n 'f'Il .. o f li/tk reJu/mr.. r;9

Csak a

beavatottak sZllmti.re. I..;m••rl dolog ..

i:

oki/ug re)l-t:/mt.i.

f~jl~h:ut. mn t'til 1. (A ktpul~tet. in~f'fiu.-nl

tuok aeros.

A - s:lg((.

2. 1.sIT't'retlen erederű

v, f('nd.'ltf'tf .•it. ill. mf'~m II \' rllzh&tatlan(nak

Ili.ts7.:o l

dolug'lt l kap( :s. -... 1;,16.

lf'jtCl~ fn 1.

Rf'jtt'tt

o lsufullllt-~i

miMt

.kll]uno~.

é

r

t

het etle n dolus . .llrgold)a

CI _to 2.

rttk \ lTllnf'k rejtf'llTlf'a volt e , At ud _eo _H

mn huj tilHejt,'-IYf'kkf'1 teli. titokato t.

rej.

te mPM. _

uo.

rrjl~1t

mn (mn·

ilm isI ,'rill. Titkos. _ Ulfl·

mek,.TLtkolt. - rd. Z. ~1 '1l

f •.]

nem Iede zer c, fel

IWIIl tnr-t . _ (,>.-Inla·. 3. ~',·ht'7'·n 1ll1'Q;lalti.lh&lo

<h,·I~·\. -...

:11 1.

4. ~'

e

h'·l .•.n

é

az.rev •.hl'to. la p-

pf\IlI'V ....•

.:<·p lt~gtk.

r jtn k Lesd: r••t űz.ik.

a hun-magyar rokonság - téves voltával. A történelmi fejezeteket a szövegek-

ben szereplő események időrendi táblázata egészíti ki.

Az olvasókönyv publicisztikai szövegei között hírek, tudósítások, ripor-

o tok, hirdetések, interjúk, cikkek szerepelnek. E szövegek a társadalmi érint-

kezés tanulásának témaköreihez kapcsolódnak, s társadalmi problémákat

(pl. nagyvárosi magány, mobilitás) is bemutatnak. Szólnak a gyermekéletről,

az iskoláról, a termelésről, a közlekedésről, a hírközlésről, a művelődésről,

a keresked elemről, bemutatnak néhány foglalkozást (pl. restaurátor, régész).

b Önmüveles munkafűzet 3. osztály / Csik Endre, Kovács Zoltán, Szabó

Eszter; szerk. Csik Endre. - Veszprém: OOK, 1982. - 66 o.

A munkafüzet első része a könyvtárhasználat tanulásához készült. Fel-

adatai katalóguskártyák, ill. szótárak, lexikonok részleteihez, fényképeihez

kapcsolódnak. E feladatok előkészítik a szakkatalógus használatának tanu-

lását, az ETO főosztályainak és néhány osztályának megismerését. A Ma-

gyar értelmező kéziszótár, a Természettudományi kislexikon, a Magyar

szinonimaszótár, A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára, a Földrajzi

nevek etimológiai szótára részleteihez kapcsolódó feladatok e könyvek

tördelésének, a bennük alkalmazott rövidítések, jelek megismerését, ill.

megértését segítik. Az alábbi feladatból például azt ismerhetik meg a gye-

rekek, miként segíti az élőfej egy címszó megkeresését.

13. A lexikonok, szótárak lapjainak felső szélén mindig feltüntetik a lap

legelső és legutolsó címszavát. Ezeket a címszavakat vastag betűs nyom-

dai szedésseI is kiemelik. A kiemelt címszó neve: élőfej.

a) Lefényképeztük a Magyar értelmező kéziszótár egyik oldalát. Karikázd

be rajta az élőfejeket

r~

.o ~

rd ..•~

246



b) Olvasd el az alábbi szavakat' Húzd alá

k ö z ü l ü k

azokat, amelyeket az

az 1154. oldalon biztos, hogy megtalálsz

régimódi, regöl, rejlik, regula, rekettye,

rejtvény, reklamál, rejtjel, rékli, réja

Írd be az aláhúzott szavakat betűrendben az 1154. lap fényképén levő

vonalakra' Ügyelj arra is, hogy a szavak a megfelelő hasábba kerüljenek

Utána ellenőrizd munkádat a Magyar értelmező kéziszótár 1154. lap-

jának összehasonlításával

A második rész a tömegkommunikáció

é s

a közművelődés magyarországi

intézményeinek funkcióját, szervezetét, működését mutatja be rövid ismeret-

terjesztő szövegek

segítségével.

A feladatok alkalmasak arra, hogy a gyerekek

felidézzék és összefoglalják a tömegkommunikációs eszközökről, közművelő-

dési intézményekről eddig megszerzett ismereteiket.

c) lrás-neiyesirás, fogalmazás feladatlapok 3. osztály / Antal Andrásné,

Kiss Éva. - Veszprém: OOK, 1981. - 75 o. ;

Az Írás-helyesírás feladatlapok szerkezetében a Nyelvtan munkáltató

tankönyv

tananyagelrendezéséhez

igazodik. A kis- és nagybetűk helyes ala-

kításának és kapcsolásának gyakorlásához még mindig nyújt írott szövegeket

is. Ezek mennyisége azonban már jóval kisebb, mint az előző két évben volt.

Nagyobb hangsúlyt kap a nyomtatott szöveg másolása és az akaratlagos írás.

A másolás minden esetben valamilyen feladathoz kötött (válogató másolás),

s többnyire helyesírási ismeretek alkalmazására is módot ad, pl. a hangok

helyes időtartamának jelölésére, az összetett szavak helyesírására, a j hang

kétféle jelölésére és az elválasztás gyakorlására. A munkafüzet célja a gon-

dolkodás fejlesztése is, különböző transzformációs és játékos, problémameg-

oldást igénylő feladatok megoldása révén. Például:

117. Pótold a hiányzó ítéletet

Előtte tanulmányozd a példát

Pl.: Ha esik az eső, nem mehetünk kirándulni.

MA ESIK AZ ESŰ .

Ma nem mehetünk kirándulni.

a) Hétfőn a televízió nem sugároz adást.

Ma a televízió nem sugároz adást.

247



b) A cseresznye tavasszal érő gyümölcs.

Most érik a cseresznye.

A Fogalmazás feladatlapok az elbeszélés, a hír, a hirdetés, a meghívó, a

leírás, a

je llemzés

és a levél írásának a gyakorlásahoz tartalmaznak feladatokat.

A feladatok alkalmasak a - szerkesztési és műfaji ismeretek felhasználásá-

val történő, a címzett beavatottságát szem előtt tartó - szövegalkotás,

illetve szövegkorrigálás gyakorlására. Hozzájárulnak a gyerekek szókincsének

bővítéséhez, kifejezőképességük fejlesztéséhez. Az alábbi feladat a 2. sze-

mély előzetes ismereteinek a figyelembe vételét gyakoro Itatja:

7. Az alábbi szöveg csak annak a számára érthető, aki jól ismeri a

.Jeíras

tár-

gyát. Olvasd csak

Nahát Láttad? Hogy az a micsoda milyen furcsa volt Teljesen akkora volt,

és egészen olyan is. Ráadásul hasonlított a hogyishívjákra

Alakítsd át úgy a szöveget, hogy a beavatatlan -olvasó számára is érthető legyen

Írd le aszöveget

d) Nyelvtan munkáltato tankönyv 3. osztály / Csizmazia Sándor. - Veszp-

rém :OOK, 1981. - 163 o.

A taneszköz a nyelvi jelenségek, a nyelvészeti terminusok és a grammatikai

műveletek tanulásának egyik eszköze. Megismerteti a tanulókkal aszófajok

teljes rendszerét; bemutatja amondatrészeket, és feladatokat végeztet az

egyes mondatrészeket kifejező nyelvi eszközök variálására. Bevezeti a ta-

nulókat a szórendtipológiába és mondatábrázolásba. A helyesírás érdekében

feladatokat végeztet az egyszerű és az összetett mondat elkülönítésére. Végül

a szókincstannal és a jelentéstannal foglalkozik. A könyv néhány feladata a

szempontváltást is tanítja.

Epítkezésuket

tekintve az egyes fejezetek először

a nyelvészeti jelenségekre hívják fel a tanulók figyelmét, majd bevezetik a

248



szükséges terminusokat, végül olyan feladatok következnek, amelyek már

felhasználják a terminusokat is, s bíztosítják

bevésésüket.

Az alábbi feladat

az átalakítás müveletének gyakoroltatása mellett az állapot- és a módhatáro-

zó felismerését tanítja:

lO. A másik mondat párt te alakítsd át

a) Misi mutogatva közeledett.

Misi

------.,közben

A mutogatva határozó neve: ---------------

b) Misi lassan közeledett.

Misi

A

lassú volt.

A .Jassan határozó neve: ----------

A könyv mellékletében táblázatok szerepelnek. 1. A főnév; 2. A mellék-

név; 3. A számnév; 4. A névmás; 5. Az ige; 6. Ahatározószó; 7. Aszófajok I.;

8. A szófajok II.; 9. A mondatrészek. Az első hat táblázat szerkezete azonos:

a) rajz segítségével bemutat egy valóságos helyzetet; b) a helyzetet megneve-

zi; c)a helyzetet megnevező szót ismét megnevezi. Aszófajok 1. és a II. kö-

zött a különbséget aszófajok felsorolásának módja adja. Ugyanis az 1. taxo-

nomizálva sorolja fel a szófajokat, a II. pedig egymáshoz való viszonyukat is

bemutatja (pl.: az ábrázolás utal arra, hogy névmás helyettesítheti a főnevet)

Amondatrészek című táblázat szintén egymáshoz való viszonyukban ábrá-

zolja amondatrészeket.



A f6név

ki? mi? kik? mik?

1. sz . melléklet

Az űrhajó elindult.

A képen az

Országház látható.

Megéhezett az

elefánt.

Ennek a szónak

f6név

a neve.

ej Nyelvtan feladatlapok 3. osztály / Cziráki Dalma, Csizmazia Sándor,

Gyöngyösi Rózsa, Horváth Klára, Kiss Éva, Kobza Lászlóné, Sárdi Edit,

Zsolnai

Józsefné. -


A taneszköz első részében aszószerkezetek tanulásához találhatók fel-

adatok. Megoldásuk során aszószerkezetekkel végezhető grammatikai rnű-

veletek (szűkítés, bővítés, helyettesítés, átalakítás) gyakorlásán túllehető-

ség nyílik az eddig szerzett szófajtani ismeretek aktualizálására, illetve bő-

vítésére is. Gyakorolható még az egyes mondatrészek különböző nyelvi

eszközökkel (ragos névszóval, névutós névszóval és határozószóval) történő

kifejezése. A második rész feladatai az egyszerű és az összetett mondatok el-

250



különítésére, valamint azok szerkezetének ábrázolására alkalmasak. A har-

madik részben a

szókincs

rétegződésévei ismerkedhetnek a gyerekek.

Szó-

lások, közmondások jelentésének megkeresésévei foglalkozhatnak. Végül

a szavak alakja és jelentése közötti összefüggéseket tanulhatják a feladatok

megoldása során.

l j Helyesírási szójegyzék

1-3. osztály Leírását lásd az 1. osztály taneszközei-

nél.

gJIrodalom: Tankönyv 3. osztály / Kovács Zoltán, Szabó Eszter, Zsolnai

Józsefné. -

Veszprém: OOK,

1981. - 388

o.

Az irodalomkönyv fejezeteit az

alábbi irodalmi és publicisztikai

mű -

fajok alkotják: balladák, versek, verses

mesék, elbeszélő költemények, mesék,

elbeszélések, mese- és ifjúsági regény-

részletek, kisepikai prózaműfajok,

(szólások, közmondások, találós kér-

dések), interjúk, kritikák, könyvismer-

tetések. A könyv szerkezete az iménti

felsorolást követi. A Versek című első

fejezet tematikus elrendezésű. Az

egyes témák az alábbi versidézet-

CÍmeket kapták:

I R O L O M

losztál

ORszAGOS

OKTATAsTECHNIKAI

ÖZPO T

Csillagjáró Fehér Ráró;

Virág leszek, tied leszek;

Elindultam szép hazámbul;

A nap tüze, látod ... ;

Ragok

regék.

A versek legnagyobb hányadát a magyar líra legjelesebb képviselőitől vá-

lasztottuk: Ágh István, Áprily Lajos, Csoóri Sándor, Csukás István, József

Attila, Kányádi Sándor, Kiss Anna, Kiss Benedek, Kiss Dénes, Kormos

István, Kosztolányi Dezső, Nagy László, Nemes Nagy Agnes, Petőfi Sándor,

Radnóti Miklós, Ratkó József, Sinka István, Szilágyi Domokos, Tamkó

Sirató Károly, Timár György, Vörösmarty Mihály,

Weöres

Sándor, Zelk

Zoltán.

251



A cigany költészetet Leksa Manush képviseli egy versévei, amely

ergany

nyelven is (és fordításban is) olvasható. A versek sorában a magyar népköl-

tészetből vett virágénekek, népdalok mellett a finn és a cigány népköltészet

néhány alkotása szerepel még. A verseket elemzésre késztető feladatok kö-

vetik. Ezek a költői nyelv értelmezésére, a képiség felbontására inspirálják a

gyerekeket. így segítik a művekben rejlő esztétikai érték felismerését. A fel-

adatok ezen kívül a költői nyelv versalkotó elemeire is ráirányítják a figyel-

müket. Így a rímek

különbözö

fajtáira, a ritmusra (a szótagok minőségére:

hangsúlyos-

hangsúlytalan; rövid - hosszú), a refrénre. A könyv 7 népbal-

ladát tartalmaz. (Közülük egy német, a többi,magyar). A balladákat követő

feladatok a műfaji sajátosságokat (pl. a balladai homályt, a drámai párbe-

szédet, a tragikurnot ) ismertetik fel, figyeltetik meg. A Verses mesék, el-

beszélő költemények c. rövid fejezet La Fontaine, Kiss Anna és Petőfi

Sándor egy-egy művét tartalmazza.

Az irodalomkönyv prózai fejezete mesékkel, pontosabban népmesékkel

(magyar, afrikai, finn, kínai) indul. Közülük 5 állatmese, 2 tündérmese,

1 tréfás mese. A népmeséket Aiszóposz állatmeséi, majd Lázár Ervin, Rákos

Sándor meséi követik. Az elbeszéléseket főleg a világirodalomból választot-

tuk (Csingiz Ajtmatov, Viktor Dragunszkij, Konsztantyin Pausztovszkij,

Gianni Rodari). A magyar írók közül Móra Ferenc és Tamási Áron elbeszé-

lései szerepelnek a könyvben. 4 mese-, ill. ifjúsági regényből vett részletet

olvashatnak a gyerekek (Janikovszky Éva, E. Kastner, Lázár Ervin, Móra

Ferenc, Saint-Exupery). A prózai műveket elemző feladatok főként a művek

szerkezetének tanulmányozását kívánják, és az írói jellemábrázolás külön-

böző módjait figyeltetik meg. Előfordulnak olyan feladatok, amelyek a

művek összevetését szorgalmazzák. Nem kevés az írói üzenet megfogalma-

zását, a rnű ben rejlő esztétikum felismerését, ennek elmondását célzó fel-

adatok száma sem. Akisepikai prózaműfajok (találós kérdések, közmondá-

sok, szólások) a könyvben külön fejezetet kaptak. Ezekhez olyan feladatok

csatlakoznak, amelyek többek között a műfaji sajátosságok felismerését

célozzák. A szólások, találós kérdések másik része beépül a mesékhez ter-

vezett feladatsorba.

Az Interjúk, kritikák, könyvismertetések a könyv előző fejezeteihez kap-

csolódnak. Az interjuk olyan alkotókat mutatnak be, akiknek szárnos művét

a gyerekek már jól ismerik. (Csoóri Sándorral, Kormos Istvánnal, Lázár

Ervinnel, Tarnkó Sirató Károllyal készültek a közölt interjúk.) A kritikák,

könyvismertetések (összesen 6) is azoknak a szerzőknek a könyveit, munkáit

ismertetik, amelyek egy-egy . darabját a tankönyvben megtaláljuk.

Az Irodalom c. munkáltató tankönyv - az élményszerzésen, irodalom-

elméleti ismeretszerzésen kívül - a tanulói önkifejezés több formáját biz-

252



tosítja. fgy lehetőséget ad a rajzos önkifejezésre, továbbá javaslatot tesz

versírásra, meseírásra, ill. találós kérdések alkotására . Az ismeretlen je-

lentésű szavakat a tanulók az egyes művek után lábjegyzetben olvashatják.

A szöveggyűjtemény végén rövid, főként vallomásra épülő életrajzok olvas-

hatók a válogatásban szereplő alkotók gyermek- és ifjúkoráról, ill. elsősor-

ban gyermekeknek írt művekről.

hj Munkafűzet az önismeret és az erintkezes tanulásához 3. osztály / Farkas

Julianna, Horváth Eva, Máté Magdolna. - Veszprém : OOK, 1981. -

152 o.

A munkafüzet első része a kommunikáció tanítására szolgál. A gyerekek

szövegolvasás során ismerkedhetnek meg az állatok érintkezésével, a mozgás,

a hangadás és a szaglás szerep ével az állati kommunikációban. Az ember és

az állat érintkezése

című

fejezet az állathívogatók és -terelők jellemzőit is-

merteti fel a tanulókkal, illetve bemutat néhány állatokkal végzett kísérletet.

Például:

Hogyan vizsgálják az állatok viselkedését?

1. Vajon érzékeli-e a szúnyog a színeket? - tették fel a kérdést az állatok visel-

kedését tanulmányozó kutatók. Ennek eldöntésére kísérletet végeztek.

Fogtak egy kockát,

é s

minden lapját más színűre festették. Aztán kitették egy

szúnyogtanyára, é s figyelni kezdték. Egyszer csak azt látták, hogy a kocka

egyik lapjára igen sok szúnyog száll, a másikra kevesebb, a harmadikra még

kevesebb, és volt olyan lap is, amelyre egy rovar sem szállt.

(Jurij Dmitrijev: Szervusz, mókus Hogy vagy, krokodil? nyomán)

a) Mit gondolsz, mindegy-e a szúnyogoknak, milyen színű helyre szállnak le?

Húzd alá a választ igen - nem

b) A szúnyogok érzékelik a különböző színeket - állapították meg a kutatók,

s javasolták, hogy azokon a területeken, ahol sok szúnyog

él,

az emberek

olyan színű ruhát viseljenek, amilyen színt nem kedvelnek a szúnyogok. Ha te

végezted volna a kísérletet, hogyan hasznosítanád a tapasztalatokat a szú-

nyogok elleni védekezésben? Írd le

E két fejezetben az állati viselkedés megfigyeléséből eredő szólásokról is

olvashatnak a gyerekek.

Az ember és a gép közti közléssel foglalkozó rész leírja, mit tud az ABC

80 számítógép, milyen nyelven valósul meg az ember-gép kommunikáció.

Megismerteti a gyerekeket az oktatógéppel, régi

é s

mai robotokkal, bemutat

néhány gépi grafikát, ember és gép közti párbeszédet. Az érintkezés az embe-

rek között círnű fejezet feladatai kommunikációs hibákat is tartalmazó min-



dennapi élethelyzeteket elemeztetnek. Az elemzés során a gyerekeknek fel

kell ismerniük a kommunikáció tényezőit (1. és 2. személy, szerepcsere, a

közlés tárgya, az 1.

é s

2. személy közös ismeretei, a közlés helye és ideje,

a

kapcsolat, valamint a közlés eszközeit (kódjait): a nyelvet, illetve a távol-

ságszabályozást, az arcjátékot, a testtartást stb.). Megismerkednek a beszéd-

cselekvés funkciój ával. A nyelvi é s a nem nyelvi jelek kapcsolata című rész

feladatai a mozdulatok beszédet helyettesítő, kiegészítő, hangsúlyozó, is-

métlő stb. szerepét ismertetik fel, vagyis a metakommunikációt. A fejezet

befejező része a kommunikációs funkciók (kapcsolatfelvétel és -tartás, ér-

zelmek kifejezése, tájékoztatás, felhívás stb.) tanulására szolgál. Az emberi

érintkezést bemutató rész népszokások leírásával zárul.

A második rész feladatai öt fejezetbe sorolhatók, mivel a társadalmi

érintkezés lehetséges színterei közül a tanterv öttel foglalkozik: a lakóhely-

lyel, az iskolával, a postával, közművelődési intézményekkel és a közlekedés-

seI. A feladatokat sikeresen oldhatják meg a legkülönfélébb települési vi-

szonyok közt élő gyerekek is, mivel az egyes részek háttérismereteket is

tartalmaznak. Némely esetben a tanulók csak írásban készíthetik el a megol-

dást, a feladatok többsége azonban alkalmas kiscsoportos helyzetgyakorla-

tok végezterésére is. A gyerekek lehetőséget kapnak a rajzolásra, így például

az alábbi feladat megoldásakor:

4. Nézd meg ezeket a műalkotásokat

Válassz közülük egyet Tetszés szerint kiegészítheted, alakíthatod rajzzal. Mu-

tasd be tárlatvezetőként ezt a műalkotást a látogatóknak A szöveg lehet tréfás.

írd le a vonalra

254



ORSZÁGOS OKTATÁSTECHNIKAI

KÖZPONT

Munkafüzet az önismeret

és

az érintkezésfanulósóhoz

A UDIOVIZUÁLIS TANESZKÖZ

A munkafüzet harmadik része az

önismeret tanításához kapcsolódik.

Fejezetei a

kűlső

testi jellemzők, a

pszichikus és erkölcsi tulajdonságok

tanításához adnak segítséget. A külső

testi jellemzők

közül

a testmagasság-

r•., a testtömegre, illetve ezek válto-

zására vonatkozóan közöl ismerete-

ket

és

biztosít feladatokat ezen is-

meretek konkretizálásához. Az ér-

deklődéssel, a vágyakkal, a döntések-

kel, a társaskapcsolatokkal foglalko-

zik a

következő

rész. Ezeknek a ta-

nításához

é s

konkretizálásához rövid

szövegeket, irodalmi részleteket és

változatos feladatokat tartalmaz a

munkafüzet.

a) Olvasástanulás IV.

I

szakanyagíró Sárdi Edit: szerk. Csik Endre. - Veszp-

rém. : OOK, 1981. - 36 transzparens

A transzparensek gyakorlatai elősegítik a néma olvasás · tempójához és

megértéséhez

szükséges

képességek fejlesztését. A transzparensek jel-,

betű-,

szó-, szókapcsolatanyagának rövid idejű vetítésévei (g y a korla ttó l füg göen

0,5-1,5 mp) fokozható a tanulók néma olvasási tempója. Pontos betűfel-

ismerésre, gyorsabb tempójú

szó-

és mondatolvasásra késztethetők a gyakor-

latok végeztetésével. A gyors szemmozgást, a szó- es szövegolvasást segítő

gyakorlatok a perifériás látást fejlesztő (P); a látószöget és fixációszéles-

séget növelő (FL); a ritmikus szemmozgást elősegítő (R) jelű transzparense-

ken találhatók. A perifériás látást fejlesztő gyakorlatok végzésekor

külön-

böző jelekkel ismerkedhetnek a tanulók. (I rás- és térképjelekkel, a közle-

kedési jelek közül utasítást adó, tilalmat jelző, tájékoztató táblák ábráival.)

A látószögnövelő gyakorlatok betű- és számkombinációiból egyre növekvő

elemszámot kell felismerniük a tanulóknak - az 1

betűtávolsággal ,

a szoro-

san írt és a sorban szabálytalanul elhelyezkedő - piramisokban. A

szó-

és

255



szószerkezet-piramisok szóanyaga alkalmas szófajtani, alaktani és szókincs-

taní ismeretek aktualizálására is. A látószögnövelő gyakorlatok egyben fel-

használhatók - a fixációhelyet jelölő transzparensekkel együtt - a fixa-

ciószélesség fejlesztésére.

A

ritmikus szemmozgás feladatainak egy részében

gyakorolhatják a tanulók a nyelvjárási szavak olvasását is, a többi (R) jelű

transzparens időtartamgyakorlatok végzésére alkalmas még.

Példák a szóteremtési feladatok közül.

:\lk()~\ összetett szoparokat azonos szörészekkel

A rajzok segítenek.

~

-...~

vad

,ip

ló

mese

illat

tartó

. szög

ág

kis

pala

öna rc

rab

kő

fa

paripa

csarnok

talpas

tető



Példák a perifériás látást fejlesztő gyakorlatok

közűl.

D®

©

AX~ t

k

-----

E I

A jel- és jelentésfelismeréshez, a mentális képességek fejlesztéséhez az alábbi

című, illetve jelű transzparensek készültek:

jel- és szinonímakeresés (K),

hibakeresés (H),

nyomdatechnikailag hibás szavak (Ny)

szóteremtés ,(Sz). E gyakorlatok megoldása feltételez némi szófajtani, szókincs-

tani, jelentéstani tudást.

b} Hangszalag a főbb nyelvjárások megismeréséhez 3-4. osztály / szerk. esik

Endre. - Veszprém: OOK, 1982. - 1 hangszalag (60 min.)

A hangszalag 4 nyelvjárástípust, ill. az ezekhez sorolható 5 nyelvjárást

mutat be: a dunántúli (balaton-vidéki), az északi (középpalóc), a keleti (hajdú-

bihari és szabolcs-szatmári), valamint a déli (kiskunsági) nyelvjárás-típust.

A hangfelvétel olyan 4. osztályos tanulókkal készült, akiknek ejtésében a

nyelvjárási jelleg jól megfigyelhető. A hangszalag az öt nyelvjárást bemutató

5, azonos szerkezetű részből áll. Egy részen belül a nyelvjárástipus és a

nyelvjárás megnevezése után egy fiú, majd egy lány mondja el az alábbi, előre

megtanult

szöveget ,

257



ej Nyelvtani transzparensek II. / szakanyagíró Csizmazia Sándor; szerk. Csik

Endre. - Veszprém: OOK, 1981. - 12 transzparensegység (38 transzpa-

rens) felépülő: színes

Pénteken az utcánkban emberek és gyerekek verődtek össze. Nézték, hogyan

tódul ki az egyik lakás ajtaján ablakán a füst. Egyszercsak mondják, hogy

meggyulladt a tető: tűz van Víz kellene, legalább négy-ot hordó

Az udvaron visítottak a disznók, a gólyák a kémény fölött

köröztek,

- Szép kis kár lesz - mondogatták a bámészkodók. Aztán megjött a tanító is.

- A folyóhoz, emberek, vízért - kiáltotta.

Ezután a két gyerek spontán leíró szövege hallható, amit a mondd el, ho-

gyan játsszátok pajtásaiddal a búj ócskát 1 utasításra mondtak.

A taneszköz két grammatikai művelet tanulásához (az átalakítás és a he-

lyettesítés), a mondatok ágrajzzal való ábrázolásához, a szórend új infor-

mációt hangsúlyozó szerepének megismeréséhez ad segítséget. Az alábbi pél-

dában a felépülő transzparens fekete alapja az utasítást, a grafikát és az

alapmondatot tartalmazza. Fekete keret es nyíl jelöli a helyettesítendő szó-

szerkezetet. Az első lap piros, és a megoldást tartalmazza. A második lap

sárga, egy további helyettesítés megoldása szerepel rajta.

HELYEITESÍTÉS

U A

Helyette ..•tsd a mondatok névutós szerkezettel kif~ezett határozóit ragos

névszdva l.

majd határozószóval

A teherautó

állt.

. A teherautó

állt

258



d} Hangosított diasorozat a nyelvtan tanulasahoz

3-4.

osztály I szakanyag-

Író Farkas Julianna. Veszprém: OOK, 1982. - 30 diakép, színes

+

1 hangszalag (60 min.)

A hangosított diasorozat első része a nyelvtudásról szól. Megfigyelteti a

gyerekekkel, milyen hibákat ejt egy kisgyerek és egy idegen anyanyelvű

felnőtt a magyar nyelv tanulása közben. A külföldi (jamaicai) férfi arról

is beszél, mi jelentette számára a legnagyobb nehézséget a magyar nyelv

tanulása során. A gyerekek meghallgat hatnak egy beszélő papagájt is.

A hangosított diasorozat második része mindennapi élethelyzeteket mutat

be. Ezek elemzése során megfigyelhető, hogy ugyanabban a helyzetben

mennyi információt tartalmaz a szereplők beszéde attól fűggően, mi ismert

és mi újszerű számukra a helyzetből. További mindennapi helyzetek be-

mutatása során a gyerekek azt is felismerhetik, milyen félreértéseket okoz-

hatnak az azonos alakú több jelentésű szavak, hogyan változtatja meg egy

közlernény információtartalmát a szórend, illetve a szórendvariálás. A tan-

eszköz következő részei azt mutatják be, hogy a mindennapi nyelvhasználat

során hogyan keletkeznek a szokásos jelentésű mondatokból szokatlan je-

lentésű mondatok (pl. szokásos jelentésű mondatok: Füstöl a kémény. és

Füstöl a pipa. , szokatlan jelentésű mondat: .Pipál a kémény. ). Néhány

diaképen nyelvhelyességi hibát tartalmazó utcai feliratokat láthatnak a gye-

rekek. A narrátor utasításának megfelelően meg kell keresniük a hibát, majd

ki kell javítaniuk a hibás szövegeket,

259





g) Diasorozat a szobeli szövegalkotáshoz II/. / szakanyagíró Abonyi Lász-

lóné; szerk. Farkas Julianna. - Veszprém: OOK, 1981. - 30 diakép :

színes

A diasorozatban képzőművészeti alkotások (festmények, grafikák, szobrok,

alkalmazott grafikai alkotások), állatok, kevéssé ismert tárgyak (játékok,

néprajzi tárgyak) szerepelnek.

Pekáry István: Szüret Velencén

A fáraó vadászik - Egyiptomi falfestmény

Franz Marc: Harcoló formák

Laokoon feje (részlet a Laokoon csoportból)

Picasso: Akrobatacsalád majommal

Részlet a Bayaux-i szőnyegről (XI. sz. Normandia)

Paradicsomkert festője

Vadászat - Mezopotárnia

Állathajtók - Egyiptomi dombormű

id. Pieter Brueghel: Parasztlakodalom

Csontváry Kosztka Tivadar: Sétalovaglás a tengerparton

Hieronymus Bosch: Részlet a Gyönyörök kertjéból

Ismeretlen mester (XIII. sz.) Balaam és szamara (rniniatúra)

Joan Miro: Harlekin karneválja

Paul Klee: Parányi mese egy parányi törpéről

Pieter Brueghel: Lusták országa

Pieter Brueghel: Gyermekjátékok

Székely kapu

Konyhabelsö búboskemencévei

Faragott szék

Faragott edény tartó

Faragott szarutartály

F afaragások

Tengeri csillagok

Krokodilok

Teknős

Strucc

Sivatagi rókák

Zsiráfok

Vízilovak

A tanulók az egyes diaképek alapján elbeszélő és leíró szövegek alkotását

gyakorolhatják. A képzőművészeti alkotásokat ábrázoló diaképek esetében

nemcsak az azokon szereplő élőlényekről, tárgyakról, helyzetekről, hanem

a képi megjelenítés módjairól is beszlhetnek.

h) Vers- és prózamondás II/. / írta Kiss Eva ; szerk. Farkas Julianna. -

Veszprém : OOK, 1981. - 7 transzparensegység (felépülő) : színes

+

1

hangszalag (90 min.)

261



-A hangosított transzparenssorozat a helyesejtési normákhoz igazodó

vers- és prózamondás tanulásának taneszköze. Gyerekversmondó előadásá-

ban tartalmazza klasszikus és kortárs költők verseit, népballadákat és mese-

részleteket.' A transzparensek alapján fekete nyomással a szöveg szerepel.

Az első lapon piros színnyomású fekvő egyenesek jelölik a hangsúly jeleket.

A második lapon kék álló egyenesek a szünetek helyét jelzik.

~kato~. f\~ lyhértM h, .tszakallas farkasi

(r~let I I

=

G.t2

rsan

eliramodott az , kony ~ffLre-f~a riszállt az qszaka.I1 ,álójába fogva a

~at.ls~nét vesztette mJ..nden.IMár a h~ d is t illépett a h~gygerincen.lcs:lk

az ,nyasirt rnég.]a b~krok közt b~lyongva~~lítva QiI.its?-i .ntelen:1

- G,r':rtck haza. gY, [mekeim.1

l .tt s~l;állas farkas.1im~

ncm haragszik]. . anyatok]

n~m szór tQlJbéátkot

rátok.]

1~lIgatott az ~szaka~ de a b~krok között : nyak jelentek

meg .ljött ükkel

tlüzve a csendeqés a

bozőt

közül ~naszos kecskesírás tört elő.~ .

i) Nemverbális kommunikáció

3-4.

osztály [Kép] / szakanyagiró Farkas

Julianna. - Veszprém: OOK, 1982. - 60 diakép, színes + 1 hangszalag

(90 min.)

A hangosított diasorozat első fele olyan mindennapi élethelyzeteket mu-

tat be, melyeknek elemzésével a tanulók megismerhetik a távolságszabá-

lyozás, a testtartás, a gesztusok

(láb-,

kar- és kézmozdulatok), az érintés,

az arcjáték, valamint a szemmozgás (tehát a nem nyelvi jelrendszerek)

szerepét az emberek érintkezésében. A szituációk egy részében a szereplők

érintkezésbeli hibákat követnek el. A gyerekeknek fel kell ismerniük a hi-

bát, amely a helyzetnek nem megfelelő helytelen testtartásban, hibás tá-

volságszabályozásban vagy gesztusokban válik láthatóvá.

A taneszköz második fele olyan szituációkat ábrázol, amelyeken a ta-

nulók megfigyelhetik a beszéd

és

a mozdulatok kapcsolatát. Tehát azt,

hogy a nem nyelvi megnyilatkozások helyettesíthetik a beszédet vagy annak

262



ellentmondhatnak. Megismételhetik a szavakkal kifejezett üzenet jelentését,

vagy kiegészíthetik, módosíthatják a beszédet, esetleg hangsúlyozhatják a

mondanivaló fontosabb részeit.

A taneszköz harmadik része egy hangszalag a beszéd jellemzőinek meg-

figyeltetésére. Olyan magyar és angol nyelvű párbeszédeket tartalmaz,

amelyeken a gyerekek felismerhetik az emberek különböző tulajdonságait,

pszichés állapotait, ezek hangbéli jellemzői alapján. Például: öröm, lelke-

sedés, izgalom, szorongás, nagyképűség, félelem stb., valamint a hangerő,

tempó, hangmagasság-változások, szünet, csend szerepe, suttogás, kiáltások

stb.

D SZEMLÉLTETŐ ESZKÖZÖK

aj Id6rendi tábla

3. osztály / szerk. esik Endre. - Veszprém: OOK,

1981.-

6.4tábla: fekete-fehér; A/4-es méret

A taneszköz a történelmi időszemlélet kialakítását segíti. Lehetőséget ad

arra is, hogy a tanulók az olvasókönyvből már ismert képek alapján fel-

263



1500 1550 1600

idézzék a legfontosabb életmód- és művelődéstörténeti ismereteket, és eze-

ket együtt lássák a történelmi korok,ill. az olvasókönyv témái szerinti cso-

portosításban. A taneszköz az alábbi elemekből állítható össze: időszalag,

történelmi események kártyái, képek és képaláírások. Az összeállított tábla

közepén

a 12 cm széles időszalag húzódik, rajta egy 10 cm-es egység 50

évet jelöl. Az évszámokat i.e. 80-tóI i.sz. 1700-ig tünteti fel. Az időszalagra

ragaszthatók fel a történelmi események kártyái, melyek az esemény meg-

nevezését és időpontját tartalmazzák. Például: ,

Magel lán egyik hajója

körbeutazza a Földet

1552

1552

Eger várának ostroma

Az évszámok fölött az európai, alattuk a magyar történelmi események

kártyái szerepelnek. Ugyanígy az időszalag fölött helyezkednek el az európai

eseményekhez kapcsolódó képek, alatta a magyar eseményekhez kapcsoló-

dók. Ha az osztályterem falán van elég szabad felület, akkor az európai ese-

ményekhez kapcsolódó képek egy korszakon belül egymás alatt helyezhetők

el az olvasókönyv témái szerinti csoportosításban. Ebben az esetben a szaba-

don maradt felületek et a tanulók által gyűjtött képek, fotók tölthetik ki.

b) Tábla a könyvtári szakrend tanulásához 3-4. osztály (Kép

1

I szerk. Csik

Endre. - Veszprém: OOK, 1981. - 2 tábla: fekete-fehér

A tábla a katalógushasználathoz és a szabadpoleos könyvtárban való tájé-

kozódáshoz

szükséges

információkat hordozza, feltünteti az Egyetemes

Tizedes Osztályozás 10 főosztályának nevét és számjelet. A főosztályok alatt

néhány alosztály neve és számjelzete is szerepel. Minden főosztályhoz annak

témáját iIlusztráló rajz kapcsolódik. Például:

264



7. Mű vESZET. SZORAKOZÁS,

SPORTOK

72 Építészet

79 Színház. Játékok. Sport.

c) Táblák a nyelvtan tanulásához

2-3. osztály Leírását lásd a 2. osztály tan-

eszközeinél.

d) Írok, költők arcképei }-4. osztály Leírását lásd az 1. osztály taneszkö-

zeinél.

265





c) A könyvtárhasználat tanítása (Horváth 2va)

A taneszköz gyakorló feladatokat közöl azért, hogy a gyerekek szabad

idejükben a könyvtárban képesek legyenek az önálló válogat ásra , kölcsön-

zésre, lehetőleg a tájékoztató könyvtáros segítsége nélkül is. A feladatgyűj-

temény alapján a könyvtárhasználat - ezen belül a könyvtári rend, a szótár-

és lexikonhasználat, a könyv- és sajtóismeret - tanítása, gyakoroltatása, az

osztály- és iskolakönyvtárban történhet. A feladatok segítségével gyakorol-

hatják a gyerekek a betűrendes-, a sorozat-, valamint a szakkatalógus hasz-

nálatát és az Egyetemes Tizedes Osztályozás főosztályának tanulását. Olyan

feladatokat is kapnak, melyeknek megoldása során a Helyesírási tanács-

adó szótárt, a Magyar értelmező kéziszótárt, a szaklexikonokat, a szak-

szótárakat kell kezelniük.

d) Az onmüveles tanftása (esik Endre)

A taneszköz első része ahhoz ad segítséget, hogy a tanító megismertesse

a gyerekeket a felső tagozatban alkalmazott néhány tanítási-tanulási mód-

szerrel, és felkészítse őket a különböző tanulási helyzetekhez való alkalmaz-

kodásra. Ennek érdekében a tanári szöveg befogadásának gyakoroltatásához

magyarázat minták és -vázlatok, pontos és pontatlan kérdések, normák, jól

felépített és félreérthető utasítások, utasítássorok készültek. Az ellenőrzési

formák közül a tanulók gyakorolhatják a szóbeli felelést (szöveg felmondá-

sát szó szerint és saját szavaikkal, válaszadást kérdéssorra és közbekérdezés-

re) és az írásbeli felelé st (leíró szöveg alkotását, feleletadásos és feleletvá-

lasztásos feladatlap megoldását). Irodalmi szövegrészletek olvasásával ismerik

meg a humo ros, az ironikus, a kiegyensúlyozott, a feszült és a fegyelmezetlen

óravezetési légkört. Az ezekhez való alkalmazkodást a szövegekben leírt

helyzetek eljátszásával, megoldásával gyakorolják. A csoportmunkában való

tanulás képességének kialakítását a csoportmunka megszervezésére, ellen-

őrzésére tett javaslatok segítik. Végül a tanító mintákat talál a matematiká-

ból, történelemből, technikából, környezetisrneretből adható házi feladatok-

ra, és a megoldásukhoz ajánlható algoritmikus utasítássorokra. A feladat-

gyűjtemény második része az önrnűvelési programok tervezésének és végre-

hajtásának irányítására tesz javaslatokat. Mintákat közöl arról, hogy egy-egy

közművelődési rend ezvényhez , rádió- vagy tv-műsorhoz, könyvhöz milyen

további ismeretszerzési lehetőségeket lehet ajánlani a tanulóknak: milyen

könyveket olvassanak, milyen műsorokat kövessenek figyelemmel. E java-

solt feladatok végrehajtásakor a tanulók gyakorolják a plakátok,

műsorfüze-

tek olvasását, rendezvények látogatásának szervezését, a Rádió- és Televízió-

újság, a Könyvvilág olvasását.

267



A feladatgyüjtemény első része a helyesírás gyakoroltatásához

é s

a helyes-

írási elemzés megtanításához tartalmaz feladatokat. Az időtartam- és a hang-

kapcsolatjelölésnek, a nagybetűk, az egybeírás-különírás helyesírásának, a

hagyományos írásmódnak, az írásjelek alkalmazásának, a számnevek és a rö-

vidítések helyesírásának gyakoroltatására nyílik lehetőség. Ezek a feladatok

biztosítják a három év alatt szerzett helyesejtési, nyelvtani és helyesírási is-

meretek aktualizálásának lehetőségét. A második rész a helyesírási szótár

használatának gyakoroltatásához tartalmaz feladatokat.

e)

A

helyesfrás tanitása (Máté Magdolna)

f) Az anyanyelvismeret tanítása (Kiss Eva)

A feladatgyüjtemény első részében a nyelvtani szabályok és átalakítások

gyakoroltatására találhatunk feladatokat. Az anyanyelvi tudás néhány vizs-

gálati módszerének felismertetéséhez, az elemi és bonyolult mondatok

viszonyításainak megismertetéséhez, az elemi mondatok formájának és je-

lentésének elkülöníttetéséhez, a bonyolult mondatok elemi mondatokból

történő felépítéséhez, illetve visszavezetéséhez adnak segítséget e feladatok.

A második rész feladatai nyelvtörténeti ismeretek tanítására szolgálnak.

Rajtuk keresztül történik a magyar nyelv rokonságának, illetve főbb fejlő-

déstörténeti kerszakainak bemutatása.

A feladatgyüjtemény első részében a helyesejtési gyakorlattípusokhoz

találunk útmutatást és szövegeket, szószerkezeteket, szócsoportokat. Így

ez a rész a légzéstechnikához, az artikuláció- és a beszédritmus g yako rlásá-

hoz, az időtartam, hangsúly, hanglejtés és beszédfolyamat-váltások gya-

korlásához, valamint a beszédszünetek megtartásának gyakorlásához közöl

feladatokat. A második részben a hangos olvasás és szövegmondás közben

elkövetett helyesejtési hibák felismerésének és javításának gyakoroltatására

szolgáló szövegek vannak. A harmadik rész tartalmazza a helyesejtési nor-

mákhoz igazodó vers- és prózamondás gyakoroltatásához a feladatokat,

szövegeket, illetve a szövegek lelőhely ének jegyzékét.

g) A helyesejtés tanítása (Kiss Eva)

hlBeszedfejlesztes (Kiss Eva)

268

A feladatgyüjtemény első része azokat a feladatokat tartalmazza, amelyek

aszövegalkotás gyakoroltatására szolgálnak. Tehát a szándéknyilvánító,



vélernénynyilvánító, elbeszélő, üzenetközvetítő, leíró jellegű szövegek al-

kotásához, valamint a kiscsoportos kommunikáció gyakorlásához és az

interjúkészítéshez nyújt segítséget. A feladatok nem csupán aszövegalkotás

fejlesztéséhez, hanem a kommunikációs normáknak megfelelő viselkedés

tanulásához is hozzájárulnak. Ebben a részben találhatók még a nyelvhelyes-

ség normáit megismertető feladatok is. A második részben a szövegbefoga-

dás-szövegértés gyakoroltatását szolgáló feladatok találhatók. Ezek szándék-

nyilvánítás fogadását, a kérdezés, a figyelmes meghallgatás és a szerepesere

gyakoroltatását segítik. Végül a hosszabb (l

0-

20 percnyi), szóban elhangzó

leíró, elbeszélő és magyarázó típusú

szövegek

megértését biztosító feladatok

zárják a feladatgyűjteményt.

t) A fogalmazás tanítása (Kiss Eva)

A feladatgyüjtemény a különböző

műfaji

jellegzetességekkel bíró szövegek

írásbeli alkotásához tartalmaz feladatokat, témajegyzékeket. Így az elbe-

szélés, hír, hirdetés, meghívó, riport, leírás, jellemzés, levél, és a könyv-

ismertetés tanításához

nyújt n ,(

segítséget. A feladatok arra is alkalmasak,

hogy a pedagógus a szövegtömörítésre, a szerkesztésre vonatkozó ismerete-

ket tanítson, illetve nyelvhelyességi és szöveggrammatikai tudnivalókat ak-

tualizáltasson a megoldatásuk révén.

i)

Irodalomtanítás (Zsolnai Józsefné)

A feladatgyüjtemény két részre tagolódik. Az első részben mesék, míto-

szok, elbeszélések, regények egy-egy részletének eljátszásához találunk öt-

leteket, szempontokat. A feladatok segítik a tanulókat abban, hogy az egyes

részleteket hogyan lehet, hogyan célszerű jelenetekre bontani. A jelenetek

elkülönítése után a játéktér kialakítására inspiráló feladatok következnek.

A különféle szerepek eljátszása, rögtönzése lehetőséget nyújt a helyzetek

kreatív megoldására. A játékok alkalmasak arra, hogy a tanulók gyakorol-

ják a kifejező mozgást, a testtartás, a gesztusok, a mimika, a vokális kód

helyzeteknek és szerepeknek megfelelő módjait. A második részben a gye-

rekek az irodalom életének folyamatos figyelésére, könyvtári búvárkodásra,

gyűjtőmunkák elvégzésére, az irodalom olvasásával összefüggő szokásaik

tanulására kapnak feladatokat.

269



k) A kommunikáciá tanítása (Farkas Julianna)

A feladatgyűjtemény első része olyan mindennapi helyzeteket ír le,

amelyben a szereplők valamilyen érintkezésbeli hibát követnek el. A hibák

abból adódnak, hogya szereplők viselkedése (beszéde, partnereiktől való

távolsága, testtartása, gesztusai stb.) sérti az érintkezési normákat vagy a

partnert. Agyerekeknek elemezniük kell a helyzetet, meg kell állapítaniuk

és ki kell javítaniuk a hibát. A feladatok második része mindennapi élet-

helyzetek megoldását és eljátszását kívánja a gyerekektől oly módon, hogy

ne kövessenek el érintkezésbeli hibát. A további feladatok megoldása a kü-

lönböző kommunikációs zavarok felismerését, tudatosítását szolgálja.

(Például: hallgatás, elhallgatás és hazudás, szóözön, érzelmek által elferdí-

tett közlés, félreértés, közhely stb.) A feladatgyüjtemény második része

mintát ad arra, hogyan lehet feldolgozni a napilapokban, folyóiratok ban

megjelenő, kommunikációról szóló írásokat. Ezt a részt ajánló bibliográfia

egészíti ki, amely a következő témák feldolgozásához javasol irodalmat:

állatok egymás közti érintkezése, emberek és állatok érintkezése, közlés

ember és számítógép között, tömegkommunikáció, népek érintkezési szoká-

sai, az öltözködés története.

ll A társadalmi érintkezés tanftása (Horváth Eva)

A taneszköz a 3. osztályra készült feladatgyűjteményhez hasonlóan a

lakóhelyen - az iskolában, a postán, a közművelődési intézményekben,

az autóbusz- és vasútállomásokon - folyó szóbeli és írásbeli kommunikáció-

val foglalkozik. A feladatok segítséget adnak a tanulóknak ahhoz, hogy

mikét szerezhetnek ismereteket lakóhelyük földrajzáról, néprajzáról, hely-

történetéről annak érdekében, hogy egy-egy alkalmi helyzetben ezekről

rövid tájékoztatást tudjanak adni. Emellett elemezhetik a közvetlen kör-

nyezetükben gyűjtött rövid információs szövegeket kommunikációs és

helyesírási szempontból. Eljátszhatják, hogy elképzelésük szerint mit kell

tenniük, ha idegen helységben eltévednek. A taneszköz - a különböző in-

tézményekben folyó kommunikáció tanítását segítendő - ismereteket

közöl néhány munkakörről. P l megismerhetik a gyerekek, hogy mi a mun-

kája a felső tagozatos tanárnak, a művelődési ház igazgatójának, szakkör-

vezetőinek, a postai felvilágosítónak stb. Végül a feladatgyüjtemény szöveg-

mintákat tartalmaz a jogi természetű szövegek (szabályzatok, normák)

01 -

vasásához.

27



m Az önismeret tanftása (Máté Magdolna)

A feladatgyűjtemény két tevékenységosztály tanításához biztosít felada-

tokat. Ezek: A pszichikus és erkölcsi tulajdonságok tanítása ; Szerepek

észlelése, tudatosításuk mindennapi élethelyzetek és

szövegek

elemezteté-

sében ,

A feladatgyűjtemény feladatmintákat tartalmaz, amelyek segítik

a Munkafüzet az önismeret, az érintkezés és az önművelés tanulásához

círnű taneszközben található - irodalmi alkotásokból válogatott - szöveg-

részletek elemzését a pszichikus és erkölcsi tulajdonságok (érdeklődés,

vágyak, döntések, feladatvégrehajtások, társas kapcsolatok) felismerése,

értelmezése majd egyénenkénti konkretizálása érdekében. Ezek a feladat-

minták alkalmazhatók a gyerekek mindennapi életében előforduló magatar-

tási, erkölcsi, illetve a

különböző

szerepek gyakorlásával kapcsolatos prob-

lémák megbeszélésére, elemzésére is.

Bi NYOMTATOTT TANESZKÖZÖK

a Múltunk jelenünk jövőnk:

Olvasókönyv / Csik Endre, Farkas Julianna,

Horváth Eva: - Veszprém: OOK, 1982. - 210 o.

A könyv négy részből áll. Az első két rész európai és magyar politika-,

életmód-, és művelődéstörténeti ismereteket közvetít sok-sok képpel illuszt-

rálva a korai kapitalizmus korától a legújabb korig. A harmadik rész a mai

Magyarországot mutatja be egy-egy jellemző létesítmény kapcsán. A ne-

gyedik rész néhány jövőképet ír le az ezredfordulóra és a távoli jövőre vo-

natkozóan.

Az európai történelemről szóló néhány fejezet tartalma eltér a 3. osz-

tályos könyv megfelelő fejezeteitől. Például az 1. fejezet nem csupán meg-

nevezi az egyes társadalmak osztályait, hanem leírja a hatalomért foly-

tatott harc folyamatát, a forradalmak, polgárháborúk néhány közvetlen

kiváltó okát is. Módosult a 2. fejezet is. Ez nem a vallást mint világmagya-

rázatot mutatja be, hanem az újkor legfontosabb természet- és társadalom-

tudományi felfedezéseit írja le. A Család, gyerekek, tanulás círnű fejezet

pedig három pedagógus (Rousseau, Herbart, Makarenko) törekvéseit, el-

méletét is bemutatja a falusi nagy család és a városi kiscsalád szerkezetének

ismertetése mellett. Az európai történelemről szóló rész tartalmazza még

a .Közlekedés és a hírközlés fejlődése , a Testedzés és sport , valamint

az

.Epületek, nagyvárosok

című fejezeteket.

271



Budapest egyik legnagyobb terén, a Kossuth téren áll az Országház. A fénykép

csaknem a teljes épületet, s a Kossuth tér egy részét mutatja. A téren fölsora-

kozott katonák tiszti esküt tesznek. A tisztavatást hagyományosan az Alkot-

mány ünnepén, augusztus 20-án tartják. A felvétel jobb szélén figyelhető meg

az Országzászló talapzata és árboca, amelyre az ünnep alkalmából fölvonták a

magyar lobogót.

Az épület főhomlokzata a Dunára néz, főbejárata azonban - az oroszlános

kapu - a Kossuth téri oldalon nyílik. A hatalmas épülettömbnek 27 kapuja

és 29 lépcsőháza van. Az oroszlános kaputól fölvezető főlépcsőházban látható

az épület tervezőjének. Steindl Imrének a mellszobra. A főlépcsőház az épület

központjában levő kupolaterembe vezet. A teremtől déli irányban fekszik az

országgyűlési ülésterem, utána pedig az Elnöki Tanács irodái sorakoznak. A ku-

polateremtől észak felé haladva találhatók a kongresszusi terem és a Miniszter-

tanács irodái. Az épületben működik az Országgyűlési Könyvtár, amelynek több

mint 400 000 kötete van.

A magyar történelemről szóló fejezetek közül a Magyarország a Habs-

burg Birodalom része

című,

a török hódoltság utáni kort, a Rákóczi-féle

szabadságharcot, az abszolutizmus korát mutatja be. A következő fejezet

a reformkor politikai törekvéséről, az ország gazdasági fejlődéséről, az

1948-49-es polgári forradalomról és szabadságharcról szól. A

kiegyezéstöl

a századforduló ig tartó gazdasági és társadalmi fejlődést Az Osztrák-

Magyar Monarchia című fejezet mutatja be. Ehhez kapcsolódik az 1918-19.

évi forradalmakat bemutató alfejezet is. A magyar történelmi részt az ellen-

forradalomról és a felszabadulásról szóló áttekintés

zárja .

A mai Magyarországot bemutató részben az Országházról, a magyar

iparról, mezőgazdaságról, távközlésről, közúti és légi közlekedésről, idegen-

forgalomról, egészségügyről, színházakról, műemlékvédelemről, a Budapest

Sportcsarnokról olvashatnak a gyerekek. Egy-egy témát kép vezet föl .

Ennek a képnek a leírása, elemzése adott alkalmat a kérdéses témakör rész-

letesebb bemutatására, adatokkal történő illusztrálására.

Az olvasókönyv negyedik része a jövővel foglalkozik. A bevezető szövegek

a következő kérdésekre válaszolnak: Mi a jövő? Milyen kapcsolat van a múlt,

a jelen és a jövő közt? Megismerhető-e a jövő? Mi a jövőkutatás és a jóslás?

Mi a különbség az előrejelzés és a jövőképek közt? A

tanulók

megismerked-

hetnek néhány jövőkutatási módszerrel is (pl. a Delphi-módszerrel). A fejezet

további szövegei, az ezredfordulóra vonatkozó előrejelzéseket, jövőképeket

mutatnak be a következő témákban:

népesség,

élelmezés, egészség, lakás,

település,

közlekedés,

éghajlatszabályozás, környezetvédelem, nyersanyagok,

energia. A fejezet harmadik része megismerteti a gyerekeket a sci-fi-vel.

Karinthy Frigyes, Lern, Clarke, valamint László Endre sci-fi-művei segítsé-

gével a nagy távlatokba vezetik el a tanulók képzeletét, kozmikus civilizációk-

kal ismertetik meg őket.

272



Az olvasókönyvet időrendi táblázat és tárgymutató egészíti ki.

bt Helyesírás. fogalmazás munkafűzet 4. osztály / Csizmazia Sándorné, Kiss

Eva ; szerk. Farkas Julianna . .,-Veszprém: OOK, 1982. - 88 o.

A munkafüzet Helyesírás című részében nyelvtani, helyesejtési és helyes-

írási ismeretek aktualizáltatásával történő helyesírás-gyakorlásra szolgáló

feladatok vannak az alábbi helyesírási problémákhoz: időtartamjelölés,

hangkapcsolat-jelölés, a nagybetűk helyesírása, egybeírás-különírás, a ha-

gyományos írásmód, az írásjelek alkalmazása, a számnevek illetve a rövidí-

tések helyesírása. Az egyes problémák feldolgozása szabály-, illetve norma-

ismertetéssei kezdődik, majd az aktualizáltatás céljából sokrétű és nagy-

mennyiségű feladatsorral folytatódik.

A Fogalmazás című részben elbeszélés, hír, hirdetés, meghívó, riport, le-

írás, jellemzés, levél, könyvismertetés írásához találhatók gyakorlatok.

A különböző

műfajú

szövegek szerkesztésére vonatkozó ismeretek alkal-

maztatásán kívül gyakoroltatható a feladatok megoldása révén a nyelvhelyes-

ségi normák, a szövegkoherenciára vonatkozó ismeretek aktualizálása és a

szövegtömörítés ,

c} Nyelvtan munkáltató tankönyv 4. osztály / Csizmazia Sándor ; szerk.

Csik Endre. - Veszprém: OOK, 1981. - 126 o.

A tankönyv első fejezete a nyelvtudásról, az elemi és bonyolult monda-

tok szerkesztéséről közöl ismereteket, szabályokat. A második fejezet

nyelvtörténeti ismereteket nyújt. Az első fejezetből az elemi mondat mag-

jának megkeresését, a szokásos és szokatlan jelentésű mondatok formájá-

nak elemzését, nyelvi szabályokat, azok alkalmazását, a mondatok alanyi

és állítmányi részének elkülönítését tanulhatják a gyerekek. A fejezet a

nyelvi elemzőképesség és a - mondatkeletkezés szabályainak alkalmazá-

sával történő - mondatalkotás képességének fejlesztésére szolgál. A má-

sodik fejezet ismereteket tartalmaz az emberi nyelv kialakulásáról, a világ

nyelveiről, a nyelvcsaládokról, az uráli és finnugor nyelvcsaládról, a nyelv-

rokonság kutatásáról, a magyar nyelv fejlődésének kűlönböző állomásai-

ról és a magyar nyelvű könyvnyomtatásról.

d] Hetyestrást szójegyzék 1-3. osztály Leírását lásd az 1.osztály taneszközei-

nél.

273



1. Palasovszky Ödön Ballag a szomorúság című verse: szabadvers. Képei minden

kötöttség nélkül áradnak, s ha jól megfigyeled, a mű csupán írásképében

kü-

lönbözik a prózától. Rímtelensége, ritmusa a prózára emlékeztet.

ej Irodalom: Tankönyv 4. osztály / Zsolnai Józsefné ; szerk. Farkas Julian-

na. - Veszprém: OOK, 1982. 350 o.

A

könyvben

az irodalmi- és folklórműfajok közül versek, balladák, mesék,

mítoszok, elbeszélések, mese-

és

ifjúsági regények részletei találhatók.

Ezek elrendezése az iménti felsorolást követi.

A versek fejezete tematikus elrendezésű. Az egyes témák a következő

versidézet-címeket kapták:

Szólj s ki vagy, elmondom

Hogyha nékem szárnyam lenne

Mint a lepkék, a madarak

megleszek szempillád alatt

Bomló rügyet ringáz a szél

Mi vitézül éltünk, vitézül meghaljunk

Csak tiszta forrásból

A verseket magyar költők írták: Ady Endre, Babits Mihály, Balassi Bálint,

Bartalis János, Bella István, Benjámin László, Berda József, Bornemisza

Péter, Buda Ferenc Erdélyi József, Fodor András, József Attila, Juhász

Ferenc, Kazinczy Ferenc, Képes Géza, Kiss Anna, Kormos István, Kölcsey

Ferenc, Mikes Kelemen, Nagy László, Palasovszky Ödön, Radnóti Miklós,

Ratkó József, Szabó Lőrinc, Utassy József, Weöres Sándor, Zelk Zoltán,

Zrínyi Miklós. A versek után elemzésre késztető, elemzést segítő felada-

tokat találunk. Az elemzés minden esetben a költői világkép, az üzenet

megsejtésére, megértetésére törekszik. Az alábbi példa a szabad vers és

a gondolatritmus értelmezését mutatja be:

8. Az 1. pont alatt azt olvastad, hogy a Ballag a szomorúság ritmusa inkább a

prózáéhoz hasonlít, mintsem a versekéhez. Kitűnően tanulmányozható viszont

a versben a ritmusnak egy sajátos formája, a gondolatritmus. Az alább idézett

két sorban ugyanis szabályosan megismétlődik a mondatszerkezet;

A lepkék türkiz rajzát se látja,

A madarak piros torkát se hallja,

névelő .1 birtokosjelző 1 rninőségje1ző1 tárgy 1 állítmány 1

névelő, birtokosjelző , minöségjelző , tárgy, állítmány 2

9. Keress te is gondolatritmusos sorokat a versben

274



A mesék között állatmese, csalimese , tréfás mese, tündérmese egyaránt

található. Emesetípusok sajátosságairól a tanulók rövid szöveget is olvashat-

nak. A feladatok is a mesék jellemzőinek felismertetésére irányulnak. A mí-

toszok (görög és római) olvasása és elemzése során a mítikus világkép kezd

kibontakozni a tanulók előtt. Az elbeszélések, a mese- és ifjúsági regények

(részleteinek) témája a gyermek- és a serdülőkor világa. Az előbbiek Ka-

rinthy Frigyes, Móricz Zsigmond, Sarkadi Imre, Sütő András művei, az

utóbbiak Csukás István, Gárdonyi Géza, Gyurkovics Tibor, Rudyard Kip-

ling, Jack London, Alan Alexander Milne, Molnár Ferenc, Mark Twain

munkái. Az elbeszélések és a regényrészletek utáni feladatok főként a szer-

kezeti elemzésre, a jellemábrázolás, a stílus megfigyelésére irányulnak.

A könyvben interjúkat, kritikákat, könyvismertetéseket is olvashatnak a

gyerekek, a végén pedig kislexikon található. A könyvet fotók (irodalmi fo-

lyóiratok címlapja,'

iró k

kézírásos versei), grafikák, képversek stb. díszítik.

i)

Munkafűzet az önismeret, az erintkezes és az önművelés tanulásdhoz

4, osztály / Csik Endre, Farkas Julianna, Máté Magdolna; szerk. Farkas

Julianna. - Veszprém: OOK, 1982. - 94 o.

A munkafüzet első része feladatokat tartalmaz a közvetlen emberi korn-

munikáció, az érintkezés tanulásához. A gyerekek nek ezekben fel kell

ismerniük a kommunikációs hibákat, és azokat elemezniük kell a közlési

tényezők segítségével. Másrészt ki kell javítaniuk a hibás közléseket úgy,

hogy az adott helyzetben a szereplők közlése, viselkedése a normáknak

megfelelő legyen. Emellett tanulják a nyelvi

é s

nem-nyelvi kódok együttes

előfordulásának felismerését, a kommunikációs funkciókat, valamint né-

hány kapcsolatfelvételi, illetve a közlési folyamat egészét érintő kommu-

nikációs zavar felismerését. (Pl.: hallgatás, elhallgatás, hazudás, szóözön,

érzelmek által elferdített közlés, félreértés, kettős értelem, közhely.)

szokvá-

nyos

e) Melyik közhely szokványos, gépiesen használt kifejezés? Melyik erőszakoltan

leleményeskedő? Kösd össze

Minden ember boldog akar lenni.

Aki nincs itt, tegye fel a kezét.

Emberek vagyunk. lelernényeskedő

Ami jár, az jár.

Helyes a bőgés, oroszlán,

Mindenkit érhet baleset.

Hát, ez az én kis birodalmam.

Alacsonyan repülnek a kutyák, eső lesz.

Jó

éjszakát, gyerekek, remélem, ágyban vagytok már.

Hülye, aki elolvassa,



Az Önismereti rész első fejezete az önismeret fogalmát, az önismeret

szükségességét ismerteti. A második és a harmadik fejezet a személyi ada-

tokra és a külső testi jellemzőkre vonatkozó ismereteket tartalmazza. E fe-

jezet tulajdonképpen az 1-3. osztályban tanult és konkretizált ismeretek

összefoglalása . Így itt a gyerekek újra találkozhatnak a névre, a saját és

szüleik, testvéreik születési adataira, a foglalkozásokra, a szem- és haj szín-

re, arcformára, testtömegre és test magasságra vonatkozó ismeretekkel. A ne-

gyedik fejezet pszichikus és erkölcsi tulajdonságok tanítását segíti. Ismere-

teket ad a pszichológiáról és az etikáról. A 1-3. osztályban megismert

pszichikus és erkölcsi tulajdonságok listája nem bővül, de az érdeklődések,

a vágyak a döntések, a feladatvégrehajtások, a társas kapcsolatok és a hoz-

zájuk tartozó erkölcsi tulajdonságok, (pl.: meggondolt, meggondolatlan,

szorgalmas, hanyag, türelmes, kitartó, türelmetlen, elégedett, elégedetlen,

szerény, dicsekvő, alapos, felületes, fegyelmezett, fegyelmezetlen, őszinte,

bátor, hazudós, gyáva, segítőkész, önző, irigy, udvarias, udvariatlan, tapin-

tatos, durva, nyílt, bizalmatlan, zárkózott, közörnbös) meghatározásait, jel-

lemző jegyeit rövid információk alapján megismer hetik a gyerekek. Az ötö-

dik fejezet a szociális szerepek észlelését és tudatosítását segíti. Ebben a

részben a szociálpszichológiai értelemben vett szereppel ismerkednek a gye-

rekek, s a nemi szerepről, illetve a családon belül kialakuló szerepekről

szerezhetnek ismereteket. A munkafüzet irodalmi alkotásokból választott

részletek elemeztetésével, és változatos (írásos, rajzos, válaszadásos, felelet-

választásos, csoportosításos) feladatokkal biztosítja az ismeretek elsajátítá-

sát és egyénenkénti konkretizálását.

A munkafüzet harmadik része az önálló tanuláshoz ad segítséget. Első

két fejezete a tanulás, ill. a tudás fajtáinak néhány jellemzőjét mutatja be.

A harmadik fejezet feladatai abevéséssel történő tanulást segítik e tanu-

lási mód néhány lélektani jellemzőjének megisrnertetésével, illetve a sikeres

bevéséshez ajánlott algoritmus leírásával. A további fejezetek a könyvekből,

folyóiratokból való tanuláshoz szükséges ismereteket, a hozzájuk kapcsolódó

elemzési feladatokat tartalmaznak. Igy a tanulók néhány logikai jellegű

ismeretet; ,szereznek (például a meghatározásról, a felosztásról), meg-

ismerik a könyvekben szereplő

különböző

mutatók, táblázatok ábrama-

gyarázatok, logikai, szerkezeti modellek leolvasásának, értelmezésének mód-

ját. Egy fejezeten belül a feladatok koherensek. Az elemzésre kiválasztott

feladatok a 4. osztályos nyomtatott taneszközökből valók. A munkafüzet et

az önművelési napló vezetéséhez készített minták zárják. -

276



jAUDIOVIZUÁLIS TANESZKÖZÖK

) Olvasástanulás V. :

Transzparenssorozat a gyorsolvasás tanulásához

I

szak-

anyagíró Sárdi Edit; szerk. esik Endre. - Veszprém: OOK,

1982.

18 transzparens: fekete-fehér

A transzparensek a 2. osztályban elindított tevékenységek közül a jel- és

lentésfelismerés gyakoroltatását segíti}' a kűlönböző nyelvi asszociációkat

lindító feladatsorokkal. A tanulók az első részben az egyes feladatok vetítési

je alatt

(0,2-15

mp) kereshetnek betűket, szórészeket, szavakat,

szó-

és

ismétlődéseket,

hibákat.

A második részben

szóteremtéssel,

szóalko-

sal kísérletezhetnek a megadott jelentésmagyarázatok, képrejtvények,

zótöredékek alapján.

) Nyelvtan transzparensek II/. / szakanyagíró esik Endre ; szerk. esik

Endre. - Veszprém : OOK : 1981. -

28

transzparensegység

(92

transz-

parens, felépülő : színes

A taneszköz az alábbi ismeretkörök tanulásához ad segítséget:

elemi mondatok (1 jelzetű transzparensek);

bonyolultabb mondatok magja (2 jelzetű transzparensek);

z elemi mondat formája (3 jelzetű transzparensek);

nyelvi szabály (4 jelzetű transzparensek);

alanyi és állítmányi rész

(5-6

jelzetű transzparensek);

vonatkozó mellékmondatok (7 jelzetű transzparensek);

körülmény határozói mellékmondatok (8 jelzetű transzparensek);

birtokos jelzői szószerkezet és a főnevesítés (9 jelzetű transzparensek).

A következő példa azonos elemi mondatokból több bonyolult mondat

lkotását mutatja be. Az alaplapon fekete színnyomással szerepel három

elemi mondat, alattuk ezekből szerkesztett három bonyolult mondat.

z első, piros színnyomású lapon nagybetűkkel írt szó jelzi, hogy az elemi

mondatok közül melyik az első bonyolult mondat magja. A magmondatot

az első bonyolult mondatban piros aláhúzás emeli ki. A második, majd a

harmadik (kék illetve sárga színnyomású) lap a második illetve a harmadik

bonyolult mondat magját jelzi.

277



A rókavárnak volt beiárata.

~

M AG

A tacskó dühös volt. MAG

A tacskó megtalálta a bejáratot.

M

A rókavár beíáratát megtalálő tacskó dühös volt.

_ J .__ ... ----- -.

A dühös tacskó megta1álta a rókavár bejáratát.

~ dühös tacskó által megtalált rókavárnak volt_

bejárata:..

c) Hangosított diasorozat a nyelvtan tanulásához

3-4. osztály Leírását lásd

a 3. osztály taneszközeinél.

d) Hangszalag a főbb nyelvjárások megismeréséhez 3-4. osztály Leírását lásd

a 3. osztály taneszközeinéL

ej Hangosított transzparenssorozat az olvasás közben elkövetett olvasástech-

nikai és helyeseitest hibák javításának tanulásához 2-4. osztály Leírását

lásd a 2. osztály taneszközeinéL

fJ Zenei összeállítás a szóbeli szövegalkotáshoz II / szakanyagíró : Balogh

Ferenc; szerk. Farkas Julianna. - Veszprém: OOK, 1982. - 1 hangszalag,

90 min.

A taneszköz 23 komolyzenei alkotás néhány perces részletét tartalmazza.

Ezek a következők:

Bach: Menüett

Bach: Prelú dium és fúga

Balassa Sándor: Xénia

Bartók Béla: Urögi kanásztánc

Beethoven: Hegedűverseny

Beethoven: István király nyitány

Bozay Attila: Pezzo contertato

Chopin: Cisz-moll keringő



Csajkovszkij. IV. szimfónia

Durkó Zsolt: Díszítő elemek

Haydn: Medve szimfónia

Liszt Ferenc: Les Preludes

Liszt Ferenc: Esz-dur zongoraverseny

Mendelssohn : Szentivánéji álom

Ravel: Bolero

Schubert: VIlI. Szimfónia

Strauss: Till Eulenspiegel vidám csínyjei

Stravinsky: Tűzmadár

Dukas: Bűvészinas

Dvotak: Humoresca

Grieg:Peer Gynt

Kodály Zoltán: Psalmus Hungaricus

Kodály Zoltán: Székelyfonó

Mozart: Varázsfuvola

Smetana: Moldva

A tanulók a zenerészletek meghallgatása után elemző jellegű szöveget alkot-

hatnak. Ennek során tanulhatják a zeneműelemzés néhány elemét, illetve a

zenéhez való aktív viszonyulást.

g) Diasorozat a szobeli szövegalkotáshoz IV. I szerk. Farkas Julianna. -

Veszprém: OOK, 1982. - 35 keretes dia, színes

A diasorozaton képzőművészeti alkotások, öltözködéstörténeti képek és

az állatok közti kommunikációt ábrázoló képek szerepelnek.

Kondor Béla: Darázskirály

VargaImre: Prométheusz

Zeusz

Chagall:

.Boniour

Paris

The Blue Circus

Vasarely: Harlegui

Wega-We-3

Picasso:A három muzsikus

Kokas Ignác: Szent György miután legyőzte a sárkányt

Eletfa

Szervátiusz Tibor: Petőfi halála

Arp, Hans: Ptolemaiosz

Ill

MarinoMarini: Ló és lovas

KőPál: Kék madár, Kossuth, Madárkészítő

279



hj Nemverbális kommunikáciá 3-4. osztály (hangosított diasorozat) Leírá-

sát lásd a 3. osztály taneszközeinél.

Papp Oszkár: (Illusztráció Devecseri Gábor

Hermészhez círnű művéhez)

Csontváry: A magányos cédrus

A mohácsi emlékhely (3 kép)

Henry Moore: Király és királynő

Duane Hanson: Woman With a

Shopping Cart

Karl Appel: Tete 2.

Sandro Boticelli : Vénusz születése

Rousseau: Eden

Szabó Vladimir: Dózsa népe

Az angol Isaac Oliver miniatűr képe a XVIII. sz. elejéről

Francia parasztasszony a XVIII. sz. első feléből Le Nain képe

Jens Juel festménye, (klasszicista öltözetű nő)

Forradalmár öltözéke 1793-ban; David festménye

6 db kép az állatok közti kommunikációról

A tanulók a diaképekről történő szövegalkotás során tanulhatják a képző-

művészeti alkotásokhoz való aktív viszonyulást, az öltözködés kornmuni-

kációs és történeti vonatkozásait, valamint az állatok közötti érintkezés

elemeit is.

SZEMLÉLTETÖESZKÖZÖK

aj Időrendi tábla 4. osztály [Kép] / szerk. Csik Endre. - Veszprém: OOK,

1982. - 42 tábla, fekete-fehér; A/4-es méret

A taneszköz a 3. osztályos időrendi tábla folytatása. A korai kapitalizmus

korától a legújabb korig terjedő időszak áttekintéséhez tartalmaz időszalagot,

történelmi eseménykártyákat, képeket és képaláírásokat.

bl Tábla a könyvtári szakrend tanulásához 3-4. osztály Leírását lásd a 3.

osztály taneszközeinél.

c) Irók, költők arckép ei 1-4. osztály Leírását lásd az 1. osztály taneszközei-

nél.

280



V

Rf:SZLETEK A TANíTÁSI PROGRAMOKBOL

A tanítási program - mint azt már az első kötetben leírtuk (Lásd: 41-78.1.)

- a pedagógiai program része. Elkészítését a tanterv hierarchikus felépítése,

tevékenységcentrikussága, az elkészült taneszközrendszer tette lehetővé.

Itt mondjuk el, hogya pedagógiai program tartalmazza a tantervet (a cél-

rendszert, a tananyagrendszert, a követelményrendszert), a taneszközrend-

szert (a taneszközleírásokat a tananyag- és taneszközrendszer összevetését),

a tanítási programokat és a mérőapparátust. A nagy terjedelem miatt a pe-

dagógiai program kűlön kötetben jelent meg az 1.,2-3., illetve a 4. osztály-

ra.

NYELVI - IRODALMI-

KOMMUNIKACIOS

NEVELES

Pedagógiai program

1.osztály

Orszcqos Oktotcstecbnikci Központ

Veszprem

A tanítási program, mint a pedagó-

giai program része, a tanulásirányítás-

hoz szükséges pedagógustudást a tan-

terv minden egyes tevékenységosztá-

lyához igazodva írja le. A tanítási

-program négyféle tudást vár el a peda-

gógustól: 1. ún. mi -tudást (pl. Mi a

vegyes m élylégzés ); 2. stratégiai

tudást (pl. Hogyan tanítjuk a rit-

must?); 3. diagnosztizáló tudást (pl.

Milyen tanulási nehézségek fordulnak

elő a leírás tanításakor?); 4. a ta-

nulásirányításra vonatkozó norma -

tudást.

281



A tanítási program az imént ismertetett négyfajta tudást a tantervi anyag

valamennyi tevékenységére

kűlön-külön

közli. A leírás során az egyes meg-

tanítandó tevékenységeket folyamatként mutatja be, tehát elkülönít benne

szakaszokat, ismerteti az adott tevékenységnek - mint folyamatnak - a

tanításához szükséges feltételeit, továbbá felhívja a figyelmet, hogya kér-

déses tanítási folyamat milyen más folyamatokkal egészíthető ki.

A tanítási program - mint a pedagógiai program része - nem tantárgy-

pedagógia, nem is módszertani elvek, fogások, receptek gyűjteménye, hanem

a tanterv megvalósításának kísérletileg már igazolt, rendszerességre törekvő

szakmai leírása, 'amely a tudományos mezben megjelenő túláltalánosítástói

és az ad-hoc jellegű tanácsosztogatástói egyaránt mentes kíván lenni. Rend-

szeres és önálló döntésre késztető pedagógiai gondolkodást sugall, hogy a

megvalósító pedagógus a kísérletileg igazolt eredményeket hiánytalanul

megoldja, de sarkallja a már tisztázottnak vélt eredmények további tökélete-

sítésére is.

Az alábbiakban négy részletet mutatunk be az első osztályos beszédfej-

lesztés , a második osztályos anyanyelvismeret , a harmadik osztályos

olvasás és a negyedik osztályos .Jcommunikáció című tanítási prograrnok-

ból. Mindegyik program azonos szerkezetű. A szerkezeti felépítés azonossá-

gát tipográfia is jelzi. A programrészletek kiválasztásakor egyrészt arra tö-

rekedtünk, hogy azok illusztrálják azoknak az újfajta tevékenységeknek (be-

szédfejlesztés, kommunikáció) a tanítását, amelyek elsődlegesen ebben a

kísérletben váltak gyakorlattá. A második két programrészlet közlésével az

volt a célunk, hogy két - hagyományosnak tekinthető - iskolai tevékeny-

ség, ill. tantárgy (olvasás, anyanyelvismeret) kapcsán felvillantsuk, hogy

azokat milyen

új

tartalommal bővítettük, és milyen szemléleti háttérrel

tanítjuk. (A programrészleteket az osztályok növekvő sorrendjében mutatjuk

be. Meg kívánjuk jegyezni, hogy az itt közölt részletek a beszédfejlesztés,

az anyanyelvismeret, az olvasás, valamint a kommunikáció tanítási program-

jának

csupán töredékei.

a teljes tanítási programok bemutatására terjedelmi

okok miatt nincs mód.)

MIT JELENT A BESZÉDFEJLESZTÉS?

A l RESZLET ABESZEDFEJLESZTES PROGRAMJÁBOL (1. osztály)

Olyan szöveget létrehozó tevékenység irányítását, amely tekintettel van a

kiejtési normák mellett a beszéd szituativitásából következő ún. kornmuni-



katív normákra, sőt még a keletkező szöveg szabályaira is. A fejlesztés fel-

tétele a mindennapi érintkezésekkel (kommunikációval) kapcsolatos köve-

telmények mérlegelése, majd a lehetséges beszédfejlesztő (beszédkedvet

fokozó,

a beszélés lehetőségeit biztosító) eljárások, gyakorlatok feltárása és

összegyűjtése.

HOGYAN VÉGEZZUK

A BESZÉDFEJLESZTÉST?

A beszédfejlesztés csak a szóbeli szövegalkotás gyakoroltatásával történ-

het. Ezt 8-12 fős kiscsoportokban lehet eredményesen végezni. A cso-

port képzés alapja a tanulók nyelvhasználatának szintje lehet. Ennek alap-

ján általában 2-3 különbözö fejlettségű kiscsoportot alakíthat ki a ta-

nító.

A továbbiakban az egyes szövegtípusok gyakoroltatásának módját külön-

külön írjuk le az egyes tanulócsoportokra (tanulótípusokra) vonatkoztatva.

MIT JELENT A KAPCSOLA T-

PEL VÉTEL TANíTÁSA?

A köszönés, a megszólitás é s a bemutatkozás leggyakrabban használt nyel-

vi formáinak, illetve a hozzájuk kapcsolódó elemi viselkedési szabályoknak

a megtanítását

és

alkalmazásuk gyakoroltatását mesterséges szituációk-

ban , mindennapi élethelyzetekben.

Mivel a kapcsolatfelvétel szükségképpen tartozéka a szándékot és véle-

ményt nyilvánító szövegtípusoknak, gyakoroltatása ezért kiegészíthető

(és

kiegészítendő) e szövegtípusok valamelyikével.

MIT JELENT A KÖSZÖNÉS

TANíTÁSA?

A köszönés i szokások kialakítását, a nap szak , az alkalom é s a 2. személy

figyelembevételével a köszönés nyelvi formáinak ló napot kivánok ló

reggelt kivánok ló estét kivánok Viszontlátásra Szevasztok Csokoloml )

a helyes hangerőnek a megtanítását és

gyakoroltatását,

(ha lehetséges, a való

ságos napi érintkezésben), ezek javítását.



HOGYAN TANíTJUK

A KÖSZÖNÉST?

A köszönés tanítása kiegészfthető a szándéknyilvánítás, véleménynyilvá-

nítás és bemutatkozás tanításával.

Tanításának két szakasza:

a) a köszönés lehetséges nyelvi formáinak és a helyes hangerő nek a meg-

tanítása;

b) a köszönés gyakoroltatása a lehetséges tanulótípusokra vonatkoztatva.

A tanítás szakaszai

a) A Feladatgyűjteményben A szövegalkotás tanítása c. rész l.b) feladatá-

nak segítségével (Köszönés felnőttnek, gyereknek) a tanító megtudhat-

ja, hány tanuló ismeri a köszönés nyelvi formáit.

Hoztam nektek néhány bábut. Ismerkedjétek meg velük, majd a megismerke-

dés után köszönjetek nekik annyiféleképpen, ahányféleképpen csak tudtok:

udvariasan, tisztelettudóan, középhangerővel és érthetően •

- Lompos Levente vagyok, a szüle ím nem régen irattak be az iskolába.

- Farkas N őra vagyok, annyi idős, mint az édesanyátok. Sietek a munkahelyem-

re, mert mindjárt 8 óra lesz,

és

nem szeretnék elkésni.

- Csikós Mártonnak hívnak. Még a nagyapátoknál is sokkal öregebb vagyok, és

ilyenkor esetefelé már nagyon rosszul látok.

Minden köszönési formát több gyerekkel ismételtessen el a tanító, hogy azok

is megtanulják, akik még nem ismerik. Segíthet a következő kérdésekkel:

- Hogyan köszönhettek a felnőtteknek reggel (délben, este)?

- Hogyan lehet köszönni búcsúzáskor?

- Ha egy gyerek találkozik egy felnőttel, kinek kell először köszönnie?

- Milyen hangerővel kell köszönni?

Ha bábukkal kűlönböző távolságból szólítja meg a pedagógus a tanulókat,

azt is megfigyeltetheti, hogy a köszönés hangerejét a térköz befolyásolja.

A köszönés szabályai ellen való vétségek illusztrálására és elemzésére a ta-

nító felhasználhatja a Diasorozat a szóbeli szövegalkotáshoz 1. 4. és 16. ké-

pét. A 16. kép (egy fiú elgáncsolja a társát) elemzését a következő módon

végeztetheti :

284



- Mit gondoltok, köszönhettek-e egymásnak a fiúk?

- Képzeljétek magatokat a gáncsoló fiú helyébe Utánozzátok a köszönését

- Utánozzátok az elgáncsolt fiú köszönését

•

.

A 4. kép

- Szerintetek köszönt-e a kisfiú a néninek?

- Udvarias, neveletlen, figyelmetlen vagy milyen lehet ez a fiú?

- Ha köszönt , akkor utánozzátok pontosan a köszönését Mondjátok el,

ésjátsszátok el, hogyan kellett volna helyesen köszönnie

- Ha nem köszönt, ti mit mondtatok volna a fiúnak a néni helyében?

285



MIT JELENT A MEGSZÓLiTÁS

TAN TÁSA?

b) A köszönés gyakoroltatásának a mennyiségét és módját a tanulók köszö-

nési szokásainak szintje határozza meg.

Hogyan köszönjenek a tanulók az iskolában?

A tanulóknak egyenként és kiscsoportban - az iskolában kialakult hagyo-

mányoknak megfelelően - az épületbe lépéskor, távozáskor

köszönniük

kell

a felnőtteknek. Köszönniük kell érkezéskor és távozáskor társaiknak az álta-

luk választott módon. A szervezett tanulás közben (tanórán és napköziben)

a belépő felnőttet néma felállással kell üdvözölniük. Ha szervezett tanulás-

irányítás nem folyik, a tanulók az általuk választott módon kös zönhe tnek a

belépő felnőttnek.

A lehetséges tanulótípusok es a velük való bánásmód

A nyelvi formákat ismerő, de figyelmetlen gyerekeket figyelmeztesse a taní-

tó, ha nem köszönnek (akár felnőttnek, akár gyereknek)

A túl hangosan vagy motyogva köszönők hangerejét ilyen instrukciókkal sza-

bályozhatja: Halkabban köszönj Köszönj egy kicsit hangosabban

A nyelvi formákat kevésbé ismerő gyerekekkel külön csoportban -gyakoroI-

tassa a köszönést az l.b) alattihoz hasonló módon, egy-egy alkalommal csak

egy-két köszönésforrnát. Két bábuval mintát adhat:

- Figyeljétek meg, hogyan köszönnek egymásnak

- A második bábu helyett ti köszönjetek

Mindig pontosan határozza meg a napszakot és a 2. személy korát (felnőtt

vagy gyerek).

A tanulásirányítás normái

G Minden köszönő gyereknek minden alkalommal vissza kell köszönni

• Minden lehetséges alkalmat ki kell használni a tanítónak a helytelen köszö-

nés javítására ( javí tta tá sá ra )

• A rossz hangerővel köszönő gyerekeket tapintatosan kell késztetnie a

hangerővál tás ra

• Kiscsoportban, egy-egy alkalommal csak

4 5

percig gyakoroltassa a tanító

a köszönés t

Az alábbi nyelvi formák megtanítását és megkövetelését (lehetőség szerint)

a középhangerő megtartásával.

- Tanító néni kérem ...

286



- Tessék segíteni ...

- Legyen szíves megmondani ...

- Tessék rám figyelni ...

- Légy szíves ...

- Figyelj ide

Névvel történő megszólítás.

HOGYAN TANíTJUK A I

MEGSZÓL;TÁST?

----

A megszólítás tanítása gyakran kiegészíthető a köszönés tanításával, és csak-

nem mindig célszerű együtt gyakoroitatni a kérés, a tudakozódás vagy a

véleménynyilvánítás

közül

valamelyikkel.

A megszólítás tanítása két szakaszra tagolódik:

a) a megszólítás nyelvi formáinak a megtanítása;

b) a megszólítás gyakorlása, ill. a hibás megszólítások következetes korrigá-

lása.


a) Néhány gyerek segítségével a pedagógus játsszon el egy-két lehetséges

szituációt, amelyben a gyereknek meg kell szólítania a tanítót. (A pedagó-

gus ir valamit, gyerekekkel beszélget, nézelődik stb.)

- Hogyan szólíthatjátok meg a tanító nénit, ha éppen egy gyerekcsoporttal

beszélget?

A kérdésre előbb felsorolhatják a tanulók a lehetséges válaszokat (ha szüksé-

ges, a tanító kiegészítheti), majd el is játsszák a megszólítást. Ezután a követ-

kező kérdésekre válaszoljanak:

- Helyes volt-e a megszólítás?

- Megfelelt-e a hangerő?

- Lehet-e ennél udvariasabban is megszólítani egy felnőttet?

- Megérintheted-e a tanítódat, ha igen, hogyan?

- Helyes volt-e a beszélő testtartása?

Az esetleges hibákat javíttatni kell a hibázó tanulóval, majd néhány lehetsé-

ges megszólítást ismételtessünk el a félénkebb, csendes gyerekekkel is.

Milyen normák nak feleljenek meg a tanulók?

Szólítsák egymást keresztnevükön

Ha egy felnőttet meg akarnak szólítani, azt jelezzék tekintettel, testtartással,

esetleg érintéssel

2 8 7



MIT JELENT AZ ELBESZÉLÉS

TANfTÁSA?

Ha beszélgető csoportban kell valakit megszólítaniok, várják meg, amíg be

tudnak kapcsolódni a beszélgetésbe

b)A megszólítás gyakorlása csaknem teljes mértékben természetes helyzetek-

ben történhet.

A lehetséges tanulótípusok és a velük való bánásmód

A nagyon visszahúzódó vagy a nyelvi formát nem ismerő gyerekekkel a pe-

dagógus külön csoportokban játszathat el egy-egy szituációt bábok segít-

ségével, ill. a fent leírtakhoz hasonlóan. (Kérd meg a bábut, hogy mondjon

mesét Ne felejtsd el megszólítani ) Gyakran kezdeményezzen beszélgetést

a visszahúzódó csoport tagjaival, hogy minél bátrabban vállalják magukra a

kezdeményező szerepet

A figyelmetlen, de a megszólítás módját többé-kevésbé ismerő gyerekek

esetében eredményhez vezet a gyakorlás; a tanító megnevezi a hibát (EI-

felejtettél megszólítani. Fordulj felém ), és javíttatja azt. Ha szükséges,

mintaadással pótoltatja az elmaradt vagy nagyon helytelen megszólítást.

(Így kellett volna megszólítanod: .... Mondd utánam )

A tanu/ásirányítás normái

• A pedagógus ne szólítsa a tanulókat vezetéknevükön, gúnynevükön

• Tapintatosan javítsa a hibázást, hogy a gyerekek bátran merjenek be-

szélgetést kezdeményezni

• Ne engedje, hogy a gyerekek egymás között teljesen mellőzzék, vagy

durva formában alkalmazzák a megszólítást

• A gyakorlás egy-egy alkalommal 4-5 percig tartson

Az elbeszélés tanítása olyan szöveg létrehozásának gyakoroltatását jelen-

ti, amely személyek együttes, kommunikációt is tételező történéseit, társas

cselekvéseit ábrázolja. E műfaj tanítása során gyakoroltat juk a tanulókkal

az események, a szereplők, a helyszínek pontos megjelölését és időrendben

történő elmondását.

288




TANíTÁSA KÉP, KÉPSOR

ÉS ZÖREJSOR ALAPJÁN?

A kép, képsor, zörej sor segítségével megadjuk a gyereknek azoknak az

elemeknek (hely, idő, szereplők, esemény) egy részét (kép) vagy csaknem

teljes sorát (zörejsor), amelyeknek rendezésével, összekapcsolásával el-

beszélő szöveget készíthetnek.

HOGYAN TANrTJUK AZ ELBE-

SZÉLÉST KÉP, KÉPSOR ÉS ZÖREJ-

SOR ALAPJÁN?

A megadott helyzetek alapján történő elbeszélő szöveg alkotása tanításá-

nak feltétele, hogy a gyerekek tudjanak képről állításokat mondani. Ki-

egeszithetd a mimetikus játékkal, a kapcsolatfelvétel, a szándéknyilvánítás

és a véleménynyilvánítás gyakoroltatásával.

Az elbeszélés tanításának szakaszai a következők:

a) A kommunikáció tényezőinek tudatosítása érdekében végzett képelemzés

irányítása.

b) A második szakaszban meg kell tanítani a tanulókat arra, hogy a képen

látott eseményhez hozzáilleszthető valamilyen előzmény és következ-

mény, és a három szakaszból szerkeszthető össze egy történet. Ugyanígy

a zörej sorozatban általuk fontosnak vélt részleteket szintén kiegészíthe-

tik a hiányzó eseményekkel.

c) A harmadik szakaszban történik az elbeszélő szöveg alkotásának gyakorol-

tatása. Ehhez felhasználhatók a Diasorozat képei, a Zörejsorozat etüdjei,

és a Feladatok a szóbeli szövegalkotáshoz feladatai 1-25-ig.


a) A képelemzés megtanítására a Dia-

sorozat a szóbeli szövegalkotáshoz

I. verekedő fiúkat ábrázoló képe

használható fel. (Lásd.: 211. 1.)

A tanító kivetíti a képet, a gyerekek megfigyelik azt, majd felszólításra

röviden elmondják a vele kapcsolatos élményüket. Ezután a tanító rámutat

289



290

a képen szereplő személyekre, tárgyakra, viszonyukra, és megnevezi azokat,

majd a tulajdonságaikat is (kisfiúk, virágcserép, kabát stb.; haragszanak,

dühösek stb.; kócoshajú, piros virág, szürke kép stb.). Így a tanulók végig-

járatják tekintetüket a kép minden lényeges részén. A tanító ugyanígy újra

végigvezeti a tanulókat a képen, de már a tanulók mondják el egyenként a

látottakat. Ily módon a legszükségesebb szavakat és kifejezéseket, amelyek

a képről való szövegalkotáshoz szükségesek, megismerik a gyerekek.

Ezután a pedagógus felszólítására állításokat gyűjtenek a tanulók

- a szereplők tevékenységéről;

- az esemény helyéről;

- az esemény idejéről;

- az esemény előzményéről;

- az esemény következményéről;

- a szereplők tulajdonságairól;

- megállapítják az 1. és 2. személyt é s az esetleges szerepcserét.

b) A tanító által kivetített diaképet (pl. 8.) megfigyelik a tanulók, meghatá-

rozzák az eseményt, annak helyét, idejét és szereplőit. A tanító felszólítá-

sára néhányan elmondják, hogy szerintük mi történhetett a képen ábrázolt

esemény előtt és után. 5 percnyi felkészülés után egy tanuló mondja el az

általa kitalált történetet. A többiek az előzetesen megadott megfigyelési

szempontok szerint elemzik a történetet.

- A történés sorrendjében mondta-e el az eseményeket a beszélő?

- Közölte-e az események helyét?

- A szereplőket indokoltan szerepeltette-e?

- Beszéltette-e a szereplőket? Szükség volt-e erre?

Hogyan történik aszövegalkotása Zörejsorozat etüdjei alapján? A tanulók

megfigyelési szempont nélkül végighallgatják a zörejsorozatokat úgy, hogy

a címet nem hallják (pl. Szódavízkészítés). Elképzelésüket lerajzolják, majd

néhány gyerek elmondja a kitalált történetét. Ennek témája lehet pontos,

valósághű. El is térhetnek a tanulók az adott zörejektől, és elmondhatják a

zörejek által felidéződő élményeiket. A téma elszakadhat az élményszerű-

ségtől, épülhet a fantáziára is. Mind a három témajavaslat elfogadható, ha a

gyerek tudja a mondanivalóját szöveggé szerkeszteni. Ha a keletkező szöveg

a valósághoz igazodik, az elemzéshez é s a szöveg pontosításához újból meg

lehet hallgatni az etüdöt. Ha a témajavaslat élmény vagy fantáziagyökerű,

nincs szükség a hanganyag elemzésére. Az elemzés ebben az esetben is

ugyanúgy mehet végbe, mint a kép alapján készült szöveg elemzése. A szö-

veg hiányzó vagy pontatlan részeit mindkét esetben a szöveg alkotójához

intézett kérdésekkel tisztázhatják a tanulók.



A lehetséges tanulótípusok és uvelűk való bánásmód

Az átlagos és az átlagosnál jobb képességű tanulókkal a képolvasás gyakorol-

tatása 2 3 alkalomra korlátozódhat. A stövegalkotás előkészítéseként szá-

munkra elegendő az állítások gyűjtése, a tanév harmadik harmadában enél-

kül is képesek a tanulók a szövegszerkesztésre.

A szegényes szókincsű vagy visszahúzódó tanulókkal néhány hétig csak a

részletes képolvasást gyakoroltassa a tanító. Szövegalkotási feladatot csak

akkor adjon, amikor a leglényegesebb elemeket már ki tudják választani a

képről, de előkészítésként ebben az időszakban is végezzenek képelemzést.

A Feladatok aszövegalkotáshoz c. rész feladatainak közös megoldása biz-

tosítja a tanulóknak, hogy egy-egy kiemelt szövegszerkesztési szempont al-

kalmazását gyakorolják (pl. időrend: 22. f.; helyszín: 20. f.). A pedagógus

adhat gyakorlásként számukra szövegkiegészítési feladatot: előzmény vagy

következmény pótlását meglevő szöveghez vagy képsorhoz.

A tanulásirányítás normdi

• Amelyik tanuló nem tud képet elemezni önállóan, azt ne kényszerítse

a tanító szövegalkotásra

• A szövegalkotás tanulásának kezdeti szakaszában túlzott pontosságra

törekvő elemzéssel és javíttatással nem szabad elvenni a tanulók kedvét

a szövegalkotástól

• A szövegalkotás időtartama egy-egy alkalommal

10-15

percnél ne tart-

son tovább

• A képelemzés időtartama 1-rr- 1 alkalommal 10 percnél ne legyen hosz-

szabb

• A tanulók történeteit csak a szövegalkotás befejezése után javíttassa a

pedagógus


TANíTÁSA ÉLMÉNY ALAPJÁN?

Az élmény alapján történő elbeszéléskészítés tanítása témamegjelöléssei

történő szövegalkottatást jelent. A szövegalkotás során a tanulók vagy

egyszerűen, átrendezés nélkül, az átélés sorrendjének megfelelően elmond-

291



ják a felidézett élményeiket (Vándortáborban voltam a nyáron), vagy a

felidézett élményeIemeket . átrendezik, más, kitalált történetbe építik be

(Mi lenne, ha törpék országában laknál ).


TANíTÁSA KISCSOPORTOS

KOMMUNIKÁCiÓBAN?

A szövegalkotó szempontjából az eseményelmondás és a beszélő szere-

pének gyakoroltatását. A csoport többi tagja (7-8 gyerek) szempontjá-

ból a 2. személy szerepének, a kommunikációs fegyelemnek, a kérdezés-

nek, a szerepcserének, a témaépítésnek és tématartásnak az elemi szintű

gyakoroltatását.

HOGYAN TAN TJUK ÉLMÉNY

ALAPJÁN AZ ELBESZÉLÉST

KISCSOPORTOS KOMMUNIKÁCiÓBAN?

A kiscsoportos kommunikációban történő elbeszéléstanítás feltétele, hogy

a gyerekek tudjanak mondatokat mondani átélt élményeikről. Az is fel-

tétel, hogyacsoportkommunikációban éppen részt nem vevő tanulók le-

gyenek képesek önállóan, csendben dolgozni

10-12

percig.

Kiegészítheti

a kapcsolatfelvétel, a szándéknyilvánítás, a véleménynyilvánítás és a 2. sze-

mély szerepének, a kérdezésnek a gyakoroltatása. Tanítása két szakaszra

bontható:

a) Az első szakaszban a tématartás és a témaépítés szabályainak ismerteté-

se, a helyes közbeszólás és hozzászólás módjának megtanítása történik.

b) A második szakaszban a pedagógus feladata a fentiek gyakoroltatása, az

indokolatlan közbeszólás rossz szokásának mérséklése, és a tanulók

ösztönzése egymás figyelmes végighallgatására.


a) A kiscsoportos kommunikációhoz a pedagógus állítsa fel agyerekeket

apadokból, és az erre a célra kijelölt sarokban, szőnyegen vagy olyan

más helyen üljenek le, ahol a tanulók jól látják és hallják egymást, és

kötetlenül tudnak beszélgetni. Elhelyezkedés után a tanító témajavas-

lattal kezdeményezzen beszélgetést (a téma lehet például: ezt láttam).

292



- Beszélgessünk Ki látott közületek mostanában olyan eseményt, ami

nagyon érdekelte vagy meglepődött, elcsodálkozott rajta vagy megijedt

tőle? Hallgassunk meg valakit

Egy önként jelentkező tanuló elbeszélését végighallgatják a gyerekek.

A közbeszólókat, figyelmetleneket türelmesen, halk hangerővel figyel-

meztesse a tanító: •

- Várj egy kicsit Téged is meghallgatunk.

- Jegyezd meg a kérdésedet, é s majd a végén tedd fel

- Fordulj te is a beszélő felé Stb.

Az elbeszélés befejezésekor a tanító szólítsa fel agyerekeket kérdezésre (ha

valamit nem értettek meg), vagy az elhangzott szöveggel hasonló témájú él-

mény elmondására. A gyerekek ne a tanítótói kérjenek szót , hanem at-

tól a kisgyerektől, akinek az elbeszéléséhez kapcsolódik a hozzászólás.

Érintsék meg a karját, forduljanak feléje, jelezzenek mimikával, szernöldök-

felhúzással, de mindenképpen várják meg,

míg

a beszélő elhallgat. A taní-

tónak nem feltétlenül szükséges előre felsorolni ezeket a lehetőségeket a

kapcsolatfelvételre, hanem beszélgetés közben javasolhatja az udvariatlan,

durva, pontatlan megoldások helyett:

- Elég, ha megérint ed a karját.

A pedagógusnak vigyáznia kell arra, hogy a gyerekek ne váltsanak témát, ne

egymástól elkülönülő élménybeszámoló legyen a beszélgetés, hanem figyel-

jenek egymásra, tanuljanak meg érdeklődni. Ilyen utasításokkallehet meder-

ben tartani a beszélgetést:

- Erről majd egy más alkalommal fogunk beszélgetni.

- Pontosabban kérdezz

- Csak akkor kérdezz, ha valóban fontos dolgot nem tudsz

Ha elakad a pedagógus által kezdeményezett társalgás, a témát tartva próbálja

egy-egy kérdéssel segíteni a gyereket. Ha így se megy, már nem érdemes

újabb témába kezdeni, le kell zárnia a beszélgetést.

Az előzőekben a kiscsoportos kommunikációnak azt a módját ismertettük,

amely egy tanuló által szerkesztett elbeszélő szöveg témájának továbbképze-

séből, bővítéséből áll. Nem feltétlenül szükséges azonban egy összefüggő

szöveggel indítani a beszélgetést. A tanító (később a gyerekek) témajavaslata

után mindenki elmondhatja, amit a témáról tud vagy mondani akar. A téma

lehet például színházlátogatás.

- Beszéljük meg a színházi élményeinket

Ki mit talált érdekesnek? Milyen más emlékek jutottak eszetekbe az

előadásról? Mi az, amire nem szívesen emlékeztek? Stb.

A tanulók egymás után, ha lehet, egymáshoz kapcsolódva mondják el él-

ményüket, véleményüket. Ily módon együtt hozzák létre a témáról szóló

szöveget.

293



•

A lehetséges tanulótípusok és a velük való bánásmód

A szegényesebb élményvilágú, félénk tanulók számára a tanítónak biztosí-

tania kell elegendő együttes élményt, amiről mindannyian tudnak társalog-

ni (pl. diavetítés, kirándulás, film stb.). Ehhez az alábbi témajegyzék találha-

tó a Feladatgyűjteményben.

b) Témajegyzék

ba) közös kirándulások;

bb) közös s zínház- és mozilátogatás, vagy bábelőadás megtekintése;

be) üdülés, kirándulás a családdal;

bd) egyéni üdülés;

be) álom;

bf) érdekes, furcsa, kellemes vagy kellemetlen egyéni élmény;

bg) részvétel valamilyen rendezvényen (kisdobosavatás, farsang, sport-

verseny stb.);

bh) beiratkozás könyvtárba, sportiskolába stb.;

bi) a gyerek által választott, számára fontos esemény.

Természetesen minden időszerű, fontos eseményt meg kell beszélniük ilyen

módon, hogy a gyerekek megszokják : a velük vagy körülöttük történt ese-

ményekről beszéljenek, értékeljék azokat, használják fel tudásuk bővítésére.

Sok kérdéssel lehet a tanító a félénk gyerekek segítségére, mivel

ők

nem szíve-

sen vagy egyáltalán nem vállalják a kezdeményezést.

Az erőszakos, durva, önző gyerekeket tapintatosan javítsa a tanító. Csak

kis várakoztatás után hallgassa meg őket, hogy végighallgassák társaikat. A le-

kezelő, fölényes megjegyzéseket udvariasan kell javíttatnia: Szerintem

nincs igazad. En ezt nem így tudom. Stb.


• Egy-egy beszélgetés

10-15

percnél ne tartson tovább

• Csak 5 8 fős, egymást kedvelő gyerekcsoportokkal végeztessen a tanító

csoportkommunikációs gyakorlatot

• Amíg a csoportkommunikáció tart, az osztály többi tagja végezzen önálló

munkát

• Ne a tanító legyen a beszélgetés központja A gyerekek egymással beszél-

gessenek. a ped-agógus csak szükség esetén szóljon

közbe '

• A tanítónak nunden beszélgetés után értékelnie kell az egyes tanulók

s zö-

vegalkotási és

kornmunikác ió s

teljesítményét

és a ktivitás át

• Egy alkalommal csak egy témát dolgozzanak fel a tanulok

294



B/ RESZLET AZ ANYANYELVISMERET PROGRAMJ ÁBOL (2. osztály)

ELEMI ISMERETEK TANÍTÁSA A SZÖVEGRŐ L ASZÖVEGALKOT A S

MEGALAPOZÁSA ÉRDEKÉBEN

MI A SZÖVEG? MIT JELENT A

SZÖVEGRÖL ELEMI ISMERETEKET

TANíTANI?

A szöveg egymást követő mondatok rendezett halmaza. A mondatokat

a szövegkoherencia szervezi szöveggé. A szövegről elemi ismereteket taní-

tani azt jelenti, hogya szövegek javítása érdekében a gyerekek érzékeljék a

szövegkoherencia néhány jelenségét. Azaz el tudják dönteni, hogy a szöveg

jól rendezett vagy nem, tehát a szöveg szerzője:

a) tartotta-e a témát;

b )fontos információkat közölt-e ;

c) az ismert körülményeket nem ismételte-e fölöslegesen;

d) figyelembe vette-e az olvasó előzetes ismereteit;

e) a mondatok kapcsolódása érdekében jól alkalmazta-e a névelőket;

f) a mondatok kapc s o lódá s aé rdekében jó l alkalmazta-e a névmásokat;

g) jól alkalmazta-e a kötőszavakat.

A tanítás feltétele, hogy a gyerekek tudjanak némán rövid szöveget olvasni

é s megérteni.

A tanítás kiegészíthető szövegalkotási feladatokkal.

HOGYAN TAN TJUK?

A tanításhoz felhasználható az Írás-helyesírás-anyanyelv ismeret

című

feladat-

lap 42. lapján kezdődő Szöveg vagy nem szöveg? é s a Tagmondatok össze-

kapcsolása círnű fejezet.

A feladatok végezte tésének lépései:

1. Olvassák el a gyerekek az indukciós szöveget vagy

s zövegrész t .

2. Állapítsák meg, hogy mi a szöveg hibája, ill. ha mondatsorok

közül kell a szöveget kiválasztani, döntsék el, hogy melyiket tartják szö-

295



MIÉRT TANíTJUK ASZÓSZERKEZETET

MAR 2. aSZTAL YBAN?

vegnek, és állapítsák meg, hogya csak mondatsor, miért nem szöveg.

3. Javítsák ki a gyerekek a hibás szöveget.

4. Végezzék el a feladatokat.

A tanítás normái:

• A tanulóknak nem kell tudniuk a szöveg definícióját

• A szövegről tanultakat saját szövegeik elemzésére is alkalmazzak

ALAKTANI ES SZOSZERKEZETTANI ISMERETEK MEGTAN TÁSA

A RAISMERES ES A MEGNEVEZES SZINTJEN

MIT JELENT AZ ALAKTANI ÉS

SZÓSZERKEZETTANIISMERETEK

TANFTASA?

Szószerkezeten olyan szócsoportot értünk, amelynek tagjai a mondaton

belül egymással alkalmilag tartalmi viszonyba kerülnek, és szerkezeti egy-

ségként viselkednek. Eszerint szószerkezetnek tekintjük a tárgy - állítmány

(tárgyas szerkezet), ahatározó - állítmány (határozós szerkezet), a jelző -

névszó (jelzős szerkezet) viszonyt, de a madár (névelős szerkezet) kap-

csolatot is. Szószerkezetként fogjuk fel - bár kiemelt szószerkezetként - az

alany - állítmány viszonyt is. Nem tekintjük szószerkezetnek azokat a

szó -

csoportokat, amelyek nem alkalmilag kerülnek egymással tartalmi - szer-

kezeti viszonyba, hanem frazeológiai egységet alkotnak (pl.: sárga csikó

=

arany; fehér holló

=

ritka). Az ilyen szócsoportnak szókapcsolat a neve.

A szavak önmagukban az objektív valóságot csak pontszerűen jelölik. A ló

szó csak lexikai elem, ami felhasználásra vár. A szót viszont, ha felhasznál-

juk - már pedig beszéd közben nem pontszerűen jelöljük a valóság egyes

dolgait -, akkor más szóval (szavakkal) állít juk viszonyba, azaz mondatokat,

a mondatokon belü] szintagmákat hozunk létre. Épp e szerkezeti egységek

296



létrehozása közben alkalmazzuk a toldalékokat is. Vagyis, ha a ló név-

szóhoz kapcsoljuk a vásárol igét, végsősoron a lovat vásárol szerkezet-

tel ábrázoljuk a valóság viszonyait is. Beszéd közben pedig állandóan erre az

ábrázolásra törekszünk. Ezért tartjuk fontosnak a szószerkezetek tanítását

már a 2. osztályban. A másik ok, hogy a már emlitett grammatikai rnűve-

letek (helyettesítés, bővítés,

szűkí tés ,

kapcsolás, átalakítás)

ki tűnően

tanít-

hatók, gyakoroltathatók a szószerkezetek tanítása közben,

MIT JELENT A RÁISMERÉS ÉS

A

MEGNEVEZÉS SZINTJEl

A valóság viszonyait nyelvileg le tudjuk képezni. Ez a folyamat tanulmányez-

ható, megismerhető, sőt még meg is nevezhető. Ha ennek érdekében hasz-

nálom a nyelvet, akkor a nyelv ún. metanyelvi (a nyelvtől, a beszédről való

beszélés) funkciója lép életbe. Ha egy tetszés szerinti alkalmi szószerkezet

(pl. asztal lába, kés éle stb.)

é s

az őt jelölő grammatikai terminus (pl. birto-

kos jelzős szerkezet) kö lc sönösen felidézik egymást valakiben, akkor azt

mondhatjuk, hogy a nyelvtől való tudása a ráismerés, ill. a megnevezés szint-

jé n van, függetlenül attól, hogyafelidézést melyik pólus indítja el.

A tanítás

feltetelei

1.A gyerekek tudjanak mondatokat és szövegeke t némán és hangosan köze-

pes tempóban olvasni.

2 . Látószögük legyen olyan fejlett, hogy két szóból álló (6-10 betűs) sza-

vakat be tudjanak fogni .

3. A szövegalkotás tanulása során érzékeljék az esemény idő- és helyvisze-

nyait.

A tanítás kiegészíthető:

1. Helyesejtés-tanítással (hangsúly-, hanglejtésgyakorlás, szólamfelismerés).

2. Helyesírás-tanulással (egybeírás,

különír ás ).

Az alaktani é s s zó s ze rk ez et ta n i ismeretek tanításán belül az alábbi tevékeny-

ségeket kűlöníti el a tananyag:

1.Az

á l l í t ó

szerkezet tanítása

2~A tárgyas szerkezet tanítása

3. A határozós szerkezet tanítása

4. A jelzős szerkezet tanítása



Felhasználható taneszközök: Táblák a nyelvtan tanulásához

2-3.

osztály,

Írás-helyesírás-anyanyelvismeret feladatlapok Szószerkezetek című fejezete,

Anyanyelvi ismeretek tanítása című feladatgyűjtemény 3. fejezete és Nyelv-

tan transzparensek 1. transzparenssorozat.

HOGYAN TANíTJUK AZ ÁLLíT6

SZERKEZETET?

Az állító szószerkezet - alkalmi terminussal - kísérletünk gyakorlatában a

mondat alanya és állítmánya kapcsolatábóllétrejövő viszonyt nevezzük meg.

(Ez a terminus a nyelvtudományban honos alany-állítmányi, állítmányi,

predikatív szerkezettel jelölt nyelvi jelenség megnevezésére szolgál, Úgy ta-

pasztaltuk, hogy a gyerekek könnyebben megértik és használják az állító

szószerkezet kifejezést, mint a fentieket. Ez ellenére a 3. osztálytói áttérünk

az állítmányi szerkezet terminus használatára.)

A tanítás 3 szakasza:

a) a jelenség bemutatása és a terminus bevezetése;

b) a felismerés és a megnevezés gyakoroltatása;

c) grammatikai rnűveletek végeztetése.

A

tanttás

szakaszai:

a) A feladatgyűjtemény 3. fejezetének a), b), c), d) jelű feladatai alapján

mutassa be a pedagógus a nyelvi jelenséget:

1. írja fel a táblára (fóliára) a szavakat vagy mondatokat.

2. Mondja meg a feladatot, sa tanulók fejlettségétől függően adjon néhány

mintát a megoldáshoz.

3. A gyerekek oldják meg a feladatot, a pedagógus pedig javítsa a gyerekek

hibás megoldásait.

4. A 3. fejezet e) jelű feladata arra szolgál, hogy a nyelvi jelenség érzékelése

után a pedagógus megnevezze a jelenséget.

5. A demonstrációs tábla valamennyi mondatában keressék meg a gyerekek

az állító szerkezetet.

b) Az állító szerkezetek felismerésének é s megnevezésének gyakoroltatásá-

ra szoígál a feladatgyűjtemény 3. fejezetének f) és g) jelű feladata.

Természetesen a felismerést és a megnevezést gyakorolják a gyerekek az egy-

szeru és összetett mondatok tanulása közben is.

298



c) A grammatikai műveletek közül az átalakítást tanulhatják és gyakorol-

hatják a tanulók az állító szerkezetek felhasználásával. Ehhez nyújt segít-

séget az Átalakítás 1. cím ű transzparens.

Minóségjelző s

szószerkezet

a foltos tigris

a picike kolibn

az édes

tea

a savanyú citrom.

a sós tenger

a foltos nadrág

az íztelen

leve~

~IJ. tigris foltos.

~la kolibri picike.

~IJ.

tea

édes.

~IJ. citrom savanyú.

-lJ.

tenger

sós.

-lJ. nadrág foltos.

~la

leves íztelen.

a hatalmas bálna ~ la bálna hatalmas.

a keserű csokoládé-lJ. csokoládé keserű .

a mély hcisadék - lJ.hasadék mély.

a régi mese - lJ.

mese

régi.

a sírós kisbaba _lJ. kisbaba sírós.

Mivel e műveletet csak a

minőség-

jelzős szerkezetek megismerése után

végezhetik a tanulók, a transzparens

felhasználásának menetét ott adjuk

meg.

HOGYAN TAN TJUK A TÁRGYAS

SZERKEZETET?

A tanítás 3 szakasza:

a) a jelenség bemutatása és a terminus bevezetése,

b) a felismerés és a megnevezés gyakoroltatása,

c) grammatikai műveletek végeztetése.

A ta n ítá s s za ka sza i:

a) A feladatgyűjtemény 5. fejezetének a), b), c), d) jelű feladatai alapján

mutassa be a tanító a nyelvi jelenséget.

299



MIT JELENT A TÖRTÉNELMI

ISMERETTERJESZTÖ SZÖVEGEK

OL VASÁSA A 3. OSZTÁL YBAN?

A d) jelű feladat már bovttes.

A

gyerekeknek annyi mintát adjon a tanító,

amennyire a sikeres feladatmegoldáshoz szükségük van.

Az e) jelű feladat felhasználásával nevezze meg a pedagógus a jelenséget,

majd kerestesse meg a tanulókkal a demonstrációs tábla mondataiban a

tárgyas szerkezeteket.

b)A gyakorláshoz felhasználhatók a feladatgyűjtemény 5. fejezetének f),

g) jelű feladatai és a feladatlap tárgyas szószerkezetek című fejezetének

1.,2.,3.,7.,8. feladatai.

c) A bővítés műveletének tanítását szolgálja a Bővítés círnű transzparens.

A transzparens felhasználásának lépései:

1. Olvassák el a gyerekek a mondatokat és a tárgyas szerkezeteket

2. Olvassák el az első mondatot és az első tárgyas szerkezetet

3. Mivel a bővítéssel már találkoztak, próbálják meg az első mondatot

bővíteni a megadott tárgyas szerkezettel

4. A tanító mutassa meg a megoldást Ugyeljen arra, hogy a többi feladat

megoldását ne láthassák a tanulók

5. Ha a gyerekek az első feladatot jól oldották meg, feladatuk, hogy bő-

vítsék a következő három mondatot. Ha még nem tudják megoldani,

akkor a 2. mondat bővítésére vi». 2-4-ig

6. Végül: a tanító annyi feladatot írjon a Bővítés alapján fóliára, ameny-

nyit szükségesnek tart

A gyakorláshoz felhasználhatók a feladatgyűjtemény 5. fejezetének h) i)

[elű feladatai, a feladatlap 4., 5., 6., 9. feladatai és természetesen a ta-

nító által készített transzparensek.

RESZLET AZ OLVASÁSTANfTÁS PROGRA~1JÁBOL (3. osztály)

1. Aszövegfeldolgozás gyakoroltatását

2. A történelmi idő- és térszemlélet alakítását.

300



MIT JELENT ASZÖVEGFELDOLGOZÁS

GYAKOROLTATÁSA?

Annak megtanítását és gyakoroltatását, hogy miként lehet a már ismert

szövegfeldolgozási feladatok kombinációját alkalmazni terjedelmes, több

típusú szövegegységből álló

tö r téne lmi

tárgyú szövegek megértése, illetve

lényeges információik feldolgozása érdekében.

MIT JELENT A TÖRTÉNELMI IDÖ·

ÉS TÉRSZEMLÉLET ALAKiTÁSA

?

A történelmi időszemlélet a történelmi idő folyamatában való tájékozódás

képességét jelenti, ami nyelvileg a történelmi eseményekről, folyamatokról

az előbb , később , egyidőben relációk megfogalmazásának képessége-

ként jelenik meg. A tanított idő az ókor és a

középkor .

Mivel a történelmi

események, folyamatok térben játszódnak le, az időszemlélethez kapcsoló-

dik a múltbéli

é s

a mai terek (pl. Bizánc ma Isztambul) megfeleltetésének

a képessége is. A tanított tér Európa, Kisázsia, Észak-Afrika, Amerika,

Ázsia. A magyar nép szempontjából kitüntetett szerepű tér a Kárpát-meden-

ce. A történelmi idő-

és

térszemlélet kialakításához kapcsolódik az is, hogy

a tanulók az európai és a magyar történelmi események, folyamatos idő-

pontját és helyét összehasonlítják, hogy ennek alapján relációs ítéleteket

fogalmazhassanak meg.

E tevékenység tanítása előkészíti a marxi sta világszemlélet elemei

közül

a történetiség kiépítését. A marxista ismeretelmélet szerint a világ a törté-

neti és a logikai egységében ismerhető meg, tehát egy jelenség fejlődési fo-

lyamatának és eredményének, azaz aktuális kifejlettségének együttes meg-

ismerése révén. A világnak a történeti és a logikai egységében való látását a

harmadik osztályban nem lehet kialakítani, mivel a gyerekek nem rendelkez-

nek az ahhoz szükséges mennyiségű és mélységű ismerettel. Evilágképelem

kiépítését mégis el kell kezdenünk, mivel a tömegkommunikációs eszközök

révén szerzett számtalan ismeretet agyerekeknek rendezniük kell. Ezt a fo-

lyamatot segíti a szisztematikusan összeállított történelmi ismeretterjesztő

szövegek feldolgozása. Néhány példa megismerése alapján a tanító segítsé-

gével a 3. osztályos tanulók is megérthetik, hogy

a) a történelem során felmerülő problémák nem egyének partikuláris prob-

lémái, hanem népek, kultúrák jövőjét befolyásoló döntési helyzetek;



HOGYAN TANíTJUK A TÖRTÉNELMI

TÁRGYCJ SZÖVEGEK FELDOLGOZÁSÁT?

b) a történelmi problémák adott megoldása befolyásolja a jelent; a múlt

tovább él a mában.

A tanításhoz a Múltunk és jelenünk című olvasókönyv és a Gyorsolvasás ta-

nítása círnű feladatgyűjtemény 9-17. feladatait használhatja a tanító.

Az olvasókönyv egy fejezetének feldolgozása 2-3 anyanyelvi óra 20-20

perces szakaszát veheti igénybe.

A szövegfeldolgozás lépései:

1. A tanulók elolvassák a szöveg tanító által kijelölt részeit (szakaszait).

2. Olyan lényegkiemelési feladatokat oldanak meg, melyek segítik, hogy

a szövegben értelmezett, magyarázott szavak jelentését megértsék.

3. Kigyűjtik a további ismeretlen jelentésű szavakat, és elolvassák azok je-

lentéséta Magyar értelmező kéziszótárból.

4. A tanulók ismét elolvassák aszöveget.

5. Megoldják az adatkeresési feladatokat, ennek során kiemelik a szövegből

a tulajdonneveket, évszámokat.

6. Kijegyzetelík a szövegben szereplő történelmi eseményeket és folya-

matok nevét.

7. Az évszámokat megkeresik az időszalagon.

8. Áttekintik a szöveghez kapcsolódó képeket, megkeresik, hogy az időren-

di táblán melyek szerepelnek

közülük.

9. Az egyes képekről leíró szöveget készítenek.

10. A tanító kiscsoportos beszélgetést kezdeményez. E beszélgetések előtt

a tanulók önállóan felkészülhetnek úgy, hogy újraolvassák a s zöv eg et ,

jegyzeteiket, áttekintik az időrendi tábla képeit. (A beszélgetés témáinak,

felsorolása az egyes európai és magyar történelmi fejezetek feldolgozásá-

nak leírásánál találató.)

A fenti lépéssor az alábbiak szerint változtatható annak érdekében, hogya

tanulók minél több tevékenységet gyakoroljanak, ill., hogy a

szövegfel-

dolgozás lépéssora, ne váljon merevvé.

1. Aszövegfeldolgozás kezdődhet azzal, hogy a tanító térképek és az idő-

rendi tábla alapján röviden elmondja a szöveg témáját, jelzi az abban

szereplő történelmi időt és teret.

302



. Aszövegfeldolgozás kezdődhet azzal, hogy a tanulók a képek áttekin-

tése, a képaláírások elolvasása alapján megállapítják a szöveg témáját.

. A szöveg első elolvasása után célszerű azt elemeztetni abból a szempont-

ból, hogy hány eseményt, folyamatot leíró szakasz, hány korabeli forrás

részlete, hány érdekes tudnivalót leíró szakasz található benne.

. A tanulók maguk is kiválaszthatják, hogy e szakaszok közül melyeket

olvassák el.

5. A fenti (1-10.) lépéssor 2-6. lépése helyettesíthető önálló jegyzetelési

feladattal.

6. A tanulók otthon vagy napközi otthonban további képeket kereshetnek

a fejezethez.

7. Lehetséges egy fejezet olyan szakaszolású feldolgozása is, miszerint a

tanulók először például csak a történelmi eseményeket, folyamatokat

leíró szövegeket olvassák el, majd csak a forrásokat, ill. csak az érdekes

tudnivalókat leíró szövegeket.

lehetséges tanuló tipusok és a velük való bánásmád

a) A gyorsan haladó tanulók elsősorban önálló jegyzetelési feladatokat

oldjanak meg. Kiegészítő feladatként adható számukra hasonló témájú

könyvek, folyóiratcikkek olvasása és feldolgozása.

b)A lassan olvasó tanulók egyszerre egy szöveg

1-2.

szakaszát olvassák el.

Kapcsolódjanak be a kiscsoportos beszélgetésbe, é s kérdezzenek társaik-

tói, a tanítótói olyan információk at , melyeket olvasással nem szereztek

meg. A szöveg áttekintésével, képek elemzésével kapcsolatos feladatokat

ezek a tanulók is megoldhatják.

c) Vannak olyan tanulók, akik a kiscsoportos beszélgetések során nemcsak

az olvasókönyvből, televízióból, könyvekből szerzett ismereteiket mond-

ják el, hanem mindezt fantáziájuk segítségével kiegészítik. A tanító ilyen-

kor fogadja el a választ, de tudatosítsa a tanulóval, hogy az csak feltéte-

lezés. A tanuló válaszát pontosítsa, illetve mondja el, hogy melyik könyv-

bő l tudnak meg többet a tanulók a témáról.

d)Az adatokat nehezen felidéző, akadozva beszélő tanulók 2 3 mondatos

szövegét is hallgassa végig a tanuló, majd mondja el

ö

helyesen - például

a következőképpen bevezetve: Igen, tehát azt mondtad, hogy ...

A tanulásirányttá s no rmái

• A lassan haladók csak egy típusú szöveget (pl. csak forrásokat vagy

csak leíró szövegeket) olvassanak

• A tanuló olvassa el a Felhasznált irodalom hivatkozott részeit



HOGYAN ALAKíTJUK A TÖRTÉNELMI

IDŐ- ÉS TÉRSZEMLÉLETET?

• Ha a tanulók kérdeznek, és a tanító nem tud bizonyítottan igaz választ

adni, közölje a tanulókkal, hogy csak a saját feltevését mondja el.

• A beszélgetéseket úgy kell irányítani, hogy azok a folyamatos ismétlést

is biztosítsák.

A tevékenységhez az Időrendi tábla című taneszközt és a Múltunk és jele-

nünk című olvasókönyv 219-222. oldalán található Időrendi táblázatot

használhatja a tanító.

A tevékenység két szakaszban írható le:

a) relációs ítéletek alkotásának tanulása;

b) relációs ítéletek gyors alkotása a tanult adatok felidézése alapján.


a) A történelmi időről alkotott relációs ítéletek tanításának lépései:

1. A tanulók kijegyzetelik egy szöveg történelmi folyamatainak, eseményei-

nek nevét

é s

évszámát.

2. A tanító bemutatja az idő szalag olvasásának módját, akkor hivatkozhat

a számegyenes használatának módjára.

3. A tanulók megkeresik az időszalagon és az Időrendi táblázatban a kijegy-

zetelt évszámok at.

4. Önállóan írásban vagy közösen szóban relációs ítéleteket alkotnak a tanult

adatokkal páronként.

5. Megállapítják a két-két időpont közötti különbséget

önál lómunkában .

6. Egy kiemelt történelmi esemény összes tanult megelőző és összes tanult

követő eseményét megkeresik.

A történelmi és a mai térről alkotott relációs ítéletek tanításának lépései:

1. A tanulók kijegyzetelik egy szöveg földrajzi neveit, a szövegben közölt

mai megfelelőjűket.

2. A tanító segítségével történelmi, mai politikai, és földrajzi térképen meg-

keresik a kijegyzetelt földrajzi neveket.

Az európai és a magyar történelmi események, folyamatok összehasonlítá-

sának a leírása a Hogyan tanítjuk a magyar történelmi tárgyú szövegek fel-

dolgozását? című fejezetben található.

304



A tanítás második szakasza

b) A tanítás második szakaszában tréningszerű gyakorlás folyik. A gyakorlás

történhet önálló feladatmegoldással és frontális munkában is az órán bár-

mikor. A gyakorlás során a gyerekek használhatják az időszalagot é s az

Időrendi táblázatot. A tanult adatok memorizálását önálló feladatként

lehet adni.

A lehetséges tanulótfpusok és a velük való bánásmód

a) Az adatokat gyorsan tanuló gyerekekkel a tréningeket nem szükséges

folytatni. Elég, ha a tanító a beszélgetések során ellenőrzi tudásukat.

b) A relációs ítéleteket lassan tanuló gyerekek számára elsősorban önálló,

írásos feladatokat célszerű adni.

A tanítás normái

• A tanult adatok felsorolása feleltetés formájában is történhet, de ne le-

gyen elidegenítő számonkérés-jellegű

• A relációs ítéletek alkotásának

képességét,

minden tanult adat felidézését

folyamatosan ellenőrizni kell.

• A tréninggyakorlatok az olvasás gyakorlására szánt órában legfeljebb

2-3 percig tartsanak.

MIT JELENT AZ EURÓPAI ÉLETMÓD- ÉS

MÓVELŐDÉSTÖRTÉNETIISMERETEK

TANfTÁSA A 3. OSZTÁL YBAN?

Néhány tény megismertetését a klasszikus görög világról, a római császárság,

a feudalizmus kialakulásának, virágzásának, hanyatlásának korából. Nem

tanítjuk a tények okait, magyarázatát. A

szövegek

információi nem elégsége-

sek ahhoz, hogy egy terület (például a családi nevelés) fej lődését magya-

rázzák, hanem a változás bemutatására alkalmasak csak.

MIT TANULNAK A GYEREKEK A

TÖRTÉNELMI KOROKRA JELLEMZÖ

ÉLETMÓDRÓL?

305



Az olvasókönyvben az életmód jelentésének értelmezése nem szerepel. Az ol-

vasókönyv szövegei az életmódról az alábbiakat írják le:

a) a rabszolgatartó és feudális társadalom alapvető osztályainak nevét és

olyan jellemzőit, amelyek megismerésével a gyerekek nek képzet ei alakulnak

ki például a jobbágyok osztályhelyzetéről. és amelyek alapján követ-

keztetni tudnak arra, hogy ez az osztályhelyzet milyen lehetőségeket

nyújtott az egyén számára;

b) néhány tényt az ókor és a

középkor

sportjellegű rendezvényeiről, köz-

lekedési- és lakáskörűlményeiről, melyek alapján a gyerekek képet kap-

nak néhány emberi szükséglet kielégítésének módjáról;

c) ismereteket az ókori és a középkori család szerkezetéről, a családtagok

főbb tevékenységeiről annak érdekében, hogyagyerekeknek képzetei

alakuljanak ki arról, miként szervezte saját életét e korokban az egyén.

MIT TANULNAK A GYEREKEK

A TÖRTÉNELMI KOROKRA JELLEMZÖ

MIJVEL ÓDÉSRÓU

Az olvasókönyvben a

művelődés

szó, ill. annak értelmezése nem szerepel.

Az egyes szövegek az egy-egy korban használt betűket, a könyvkészítés

mód ját,

valamint az oktatás-nevelés színtereit, néhány esetben tananyagát

mutatják be. Ezek alapján a gyerekekben képzetek alakulhatnak ki egy-egy

kor irásos kultúrájáról, oktatásáról.

HOGYAN TANíTJUK AZ EURÓPAI

,ÉLETMÓD- ÉS MtJVELÓDÉSTÖRTÉNETI

TÉNYEKET LEfRÓ SZÖVEGEK

FELDOLGOZÁSÁT?

E tevékenység nem bontható szakaszokra. Az alábbiak ahhoz adnak javas-

latot, hogy az olvasókönyv egyes fejezeteit milyen sorrendben célszerű

olvastatni.

A szövegek a Múltunk és jelenünk című olvasókönyv

12-94.

oldalán ta-

lálhatók. Az olvasókönyvnek ezt a részét a

12-15.

oldalon szereplő cím

nélküli szöveg vezeti be, amely az ember kialakulását, a történelem egy

306



rövid értelmezését, a történelmi korok nevét, a történelmi időben való

tájékozódás módját úja le. Ebevezető önálló feldolgozásra is alkalmas,

de lehetséges az is, hogy a gyerekek a tanító értelmező, magyarázó szövege

után olvassák el. Az európai történelmi fejezeteket a könyv tartalomjegy-

zékének sorrendjében célszerű elolvastatni.

Egy-egy fejezet (például a Család, gyerekek, tanulás

című )

cím nélküli be-

vezetővel kezdődik, amely a cím értelmezését tartalmazza. Ebevezetőben

Claude Lévi Strauss Dél-amerikai indiánok életét bemutató néprajzi írásai-

nak részletei mutatják be, milyen lehetett például a gyerekek élete az em-

beriség őstörténete idején. Egy-egy fejezetet a bevezető után címek tagol-

nak, amelyek utalnak arra, hogy a szöveg melyik korszakról szól. Egy fe-

jezet feldolgozásakor a cím nélküli bevezető részt a gyerekek is elolvashat-

ják, a tanító is elmondhatja. Lehetséges az is, hogy a fejezet feldolgozása

után a tanulók önállóan értelmezik abevezető szöveget.

Több fejezet feldolgozása után a kiscsoportos beszélgetés témái lehet-

nek:

a) egy korszak (pl. a klasszikus görög kor) bemutatása leíró szövegekkel .

valamennyi tanult ismeret felhasználásával;

b)

a megismert korok egy-egy társadalmi osztálya (például a nemesség)

élet

módj

ának bemutatása leíró szöveggel.

Az alábbiak leírják, hogy egy-egy fejezet feldolgozásakor

a) milyen ismereteket kell szerezniük a gyerekeknek az adatokon kívül (az

ismeretek kért nyelvi formája a 3. osztályos követelményrendszerben

szerepel);

b)

a tréningek mellett milyen történelmi idő- és térszemléletet alakító fel-

adatokat kell végezniük;

c)

milyen lényeges ismereteket, összefüggéseket, értékeket kell a tanítónak

hangsúlyoznia, illetve közölnie a kiscsoportos beszélgetések során.

HOGYAN DOLGOZTATJUK FEL A

BIRODALMAK, VÁROSOK, FAL VAK

LAKÓi CfM j FEJEZETET?

A szövegbó7 megszerzendő ismeretek

a)

A társadalom bármely osztályához való tartozásnak konkrét okai voltak

(a rabszolgaság esetében például a hadifogság), és ez a státusz örökölhető

volt.

307



Tanttá i

közlések a kiscsoportos beszélgetés során

a) A vezetés, amely az ókorban és a középkorban uralkodásként jelent meg,

szakértelmet, rátermettséget kívánt.

b)A görög demokrácia - bár a rabszolgatartó társadalom viszonyai közöt t

valósult meg - társadalmi érték, a későbbi korok eszménye.

c) A feudalizmusban a hűbéri viszonyokat nem az uralkodók önkénye ha-

tározta meg, hanem ezek - a feudalizmus kialakulásakor - szabad szer-

zödés es viszonyok voltak.

b) Az egy osztályhoz tartozó emberek vagyoni helyzete különböző lehe-

tett.

c) A társadalmi osztályok közül egy a hatalom birtokosa volt.

Feladatok a törtenelmi idő- es terszemlelet alakitásához

a) Mi volt előbb: kőépűletek építése Róma városának helyén vagy népgyű-

lések Athénban?

b) A Római Birodalom melyik mai országok területére terjed ki?

c) Az első athéni népgyűlések után hány évvel kezdte meg uralkodását az

első római császár?

A fenti feladatok megoldása mellett a fejezet feldolgozásakor kezdhető meg

a történelmi eseményeket é s folyamatokat megkülönböztető képesség kiala-

kítása, az alábbi feladatok szerint:

a) Hány év telt el a népvándorlás (a Római Birodalom többszöri megtámadá-

sa) és Nagy Károly megkoronázása

között?

b) Hány évig tartott a Római Birodalom gyengülésének folyamata a népván-

dorlástói a római császári hatalom megszűnés é ig?

c) Hány évig tartott a feudális társadalom kialakulásának folyamata, ha

kezdő eseménynek Nagy Károly

megkoronázá s a t

tekintjük?

HOGYAN DOLGOZTATJUK FEL A VALLÁSOK,

ISTENEK, TEMPLOMOK

C í M U

FEJEZETET?

A szövegből megszerzendő ismeretek

a) Az ókori

görög

és római vallás politeista valláso

b) A keresztény vallások monoteista vallások.

c) A kereszténység aRómai Birodalom területén alakult ld .

d) Az ókori görög és római vallás isteneinek nevét a mai nyelv is használja.

308



Fe/adatok a tortenelmi ido- és térszem/élet kialakításához

a) Körülbelül hány száz évig uralkodtak keresztény vallású császárok a

Római Birodalomban?

b) Körülbelül hány évig uralkodtak nem keresztény vallású császárok a

Római Birodalomban?

c) Nagy Károly megkoronázásától hány év telt el a római katolikus vallás

reformációjáig?

d) A középkori építészeti stíluskorszako c közül melyik tartott a leghosszabb,

melyik a legrövidebb ideig?

e) Nagy Károly milyen stílusú templomokat építtethetett?

Tanttot közlések a kiscsoportos beszélgetés során

a) A vallás világmagyarázat ; ma élnek vallásos emberek, de létezik a tudo-

mányos világmagyarázat is.

b) A vallásosság egy elképzelt hatalomnak való alárendeltséget jelent.

c) A keresztény vallás egy nép egy csoportjának vallásából vált világvallássá.

MIT JELENT A MAG rAR POLlTlKA-,

ÉLETMÓD- ÉS MOVEL6DÉST6RTÉNETI

ISMERETEK TANíTÁSA A

3.

OSZTÁL YBAN?

Néhány tény megismerését a magyar nép vándorlásának idejéről, a honfog-

lalás, az államalapítás, az Árpád-kori királyok, az Anjouk és Mátyás király

uralkodásának, a török hódoltságnak a korából. Az életmód- és m űve lőd és -

történeti tények koronként összevethetők a megfelelő európai történelmi

tényekkel, néhány esetben a folyamatok, események okainak megismerésére

ismód van.

MIT TANULNAK A GYEREKEK A POLITIKAI

ESEMÉNYEKR6L?

A politika szót az olvasókönyv nem használja és nem értelmezi. A politika

az országok, népek között, ill. egy népen belül a hatalomért folytatott harc-

ként jelenik meg a könyv szövegeiben.

309



HOGYAN TANíTJUK A MAGYAR POLlTlKA/-,

ÉLETMÓD- ÉS MOVEL6DÉSTÖRTÉNETI

TÉNYEKET LEfRÓ SZÖVEGEK FELDOLGOZÁSÁ rr

A tevékenység nem bontható szakaszokra. A magyar történelmi fejezeteket

- melyek a Múltunk és jelenünk című olvasókönyv

96-186.

oldalán talál-

hatók - az olvasókönyv tartalomjegyzéke szerinti sorrendben célszerű fel-

dolgoztatni.

A magyar történelmi rész egy CÍm nélküli bevezetővel kezdődik, ami a mai

Magyarország és a szomszédos országok térképe alapján felsorolja a Kárpat-

medencében élő népeket, szól a nemzetiségekről.

Az egyes fejezetek feldolgozását a bevezeté könyvismertetések elolvastatá-

sával célszerű kezdeni. Ezek a Képes történelem c ímű sorozatban megjelent

egy-egy könyv ismertetései, és egyben a fejezet tartaimát is leírják.

Több fejezet feldolgozása után a kiscsoportos beszélgetés témái lehetnek:

a) a megismert politikatörténeti tények bemutatása leíró szövegekkel;

b) a megismert életmódtörténeti tények bemutatása leíró szövegekkel;

c)a megismert művelődéstörténeti tények bemutatása leíró szövegekkel;

d) a magyar történelmi tények összehasonlítása, ill. kiegészítése az európai

történelmi tényekkel;

e) egy korszak (például a feudalizmus világkora) bemutatása leíró szöve-

gekkel a megismert magyar és európai történelmi tények alapján.

Az alábbiak leírják, hogy egy-egy fejezet feldolgozásakor

a) milyen ismereteket kell szerezniük agyerekeknek (az ismeretek kért

nyelvi formáját a 3. osztályos Követelményrendszer tartalmazza);

b) a tréningek mellett milyen történelmi idő- és térszemléletet alakító fel-

adatokat kell elvégezniük;

c) milyen lényeges ismereteket, összefüggéseket, értékeket kell a tanítónak

hangsúlyoznia, közölnie a kiscsoportos beszélgetések során. Ezek fel-

sorolása után a beszélgetés irányításának egy lehetséges módja is szerepel.

HOGYAN DOLGOZTATJUK FEL

A HONFOGLALÁS

C i M Ü

FEJEZETET?

A szövegből megszerzendő ismeretek

a) A Kárpát-medence területén a honfoglalást megelőzően több nép élt, és

a népek beolvadtak más népekbe.

310



)A honfoglalás körülbelül egy évtizedig elhúzódó folyamat volt.

c) A honfoglaló magyarok nagycsaládban éltek, lakóépületekben vagy

sátrakban laktak.

d)A kalandozások zsákmányszerző katonai vállalkozások voltak.

e) A kalandozások befejezésére katonai vereségek is kényszerítették a ma-

gyarokat.

eladatok a történelmi idő- és terszemleiet alakításához

a) Hol élt a magyarság, amikor Pannónia a Római Birodalom egyik tarto-

mánya volt?

b)Hol élt a magyarság, amikor a Kárpát-medencében az avarok telepedtek

le?

c) Hány év telt el Nagy Károly megkoronázása és a honfoglalás között?

d)Hány év telt el a középkorból amikor a magyarok a Kárpát-medencébe

érkeztek?

e) A népvándorlás kora után hány száz évvel érkeztek a magyarok a Kárpát-

medencébe?

f) Melyik mai Európai országok területére jutottak el a kalandozó magyar

csapatok?

g) A honfoglalás után hány évvel szenvedték egyik súlyos vereségüket a

kalandozó magyar csapatok?

Tanitói közlések a kiscsoportos beszélgetés során

a) Egy nép beolvadása más népekbe a saját nyelv, saját kultúra eltűnését, más

nép nyelvének, kultúráj ának átvételét jelenti. A beolvadt nép tagjainak

leszármazottai, a más nép tagjaiként élnek.

b)A magyarok a honfoglalást követően évtizedekig folytatták nomád élet-

módjukat, ugyanúgy mint a Kárpát-medencében korábban letelepedő

nomád vagy félnomád népek.

e)A honfoglalás időpontjáról, módjáról a ma élő történészek

különbözö-

képpen foglalnak állást, a könyv ezen állásfoglalások közül egyet közöl.

d)A mai köznapi tudatban él a hun-magyar rokonság elképzelése, amely a

középkori krónikák által rögzített formájában nem igaz.



I ~~:~;LENTA TÉRKÖZSZABÁLYOZÁS

~ÁSA 4. OSZTÁL YBAN?

D/ RESZLET A KOMMUNIKÁCIO-TANÍTÁS PROGRAMJÁBOL

(4. osztály)

MI A TÉRKÖZSZABÁL YOZÁS?

A térközszabályozás, távolságszabályozás az embernek a másik emberrel

(vagy emberekkel) szembeni távolságának szabályozását, tehát a közeledést,

a távolodást, illetve a kialakított távolság tartását jelenti. A térközszabályo-

zás általában az egész test helyzetváltoztatásával valósul meg, de lehetséges

az egyes testrészeknek a partnerhez való

közelítésével

vagy távolításával is.

(pl. odahajolás felsőtesttel a másik személyhez, vagy elhúzódás tőle). A tér-

közszabályozás a térészlelesen és a térbeli tájékozódáson alapszik. Az embe-

rek közötti tér észlelésében, illetve az ebben történő tájékozódásban szerepet

játszik a látási, hallási, a tapintási, a szaglási

é s

a termikus

(hő-

és hideg) tér

érzékelése. Az emberek alkotta tér

észlelé sét,

az e térben történő

tájékozó-

dást, mozgást, elhelyezkedé st befolyásolhatja a személy társ(ak)hoz

fűződő

aktuális érzelmi állapota (pl. sértődöttség esetén elhúzódás). A térközszabá-

lyozás információt adhat az interakcióban résztvevő személy állandó tulaj-

donságairól, személy is égéről (pl. az agresszív emberek általában nagyobb

személyes teret követelnek maguknak, vagy a társas szorongás mértéke,

a partnerrel szembeni érzelmi kötődési szükséglet szintén befolyásolja a

térközt.) Az emberek közti távolság kifejezheti a társsal szembeni atti-

tűdöt is - a pozitív érzelmi viszonyulás általában közelséggel jár együtt -,

vagy az érintkező személyek szociális pozícióját (pl. főnök - beosztott).

A másik embertől való távolság kialakítása az érintkezés során spontán

módon is végbemehet, de - szükség esetén - tudatosulhat is. Ha egy osz-

tályban a tanító ritkán közeledik néhány gyerekhez, ez lehet a velük szem-

beni negatív attitűdjének a jele. Itt az állandó nagyobb távolság spontánul

jelentkezik. Ha azonban negatív attitűdjét tudatosítja és felismeri e visel-

kedésének pedagógiai-emberi következményeit, tudatosan törekedhet arra,

hogy az említett gyerekektől való térbeli távolságát csökkentse.

A gyerekek

2-3.

osztályban már megismerkedtek a térközszabályozással

mint jelrendszerrel. A 4. osztályban ennek további gyakoroltatása történik,

312



mégpedig a kommunikációs szerepek szempontjából. A távolságszabályozás

tanulása 4. osztályban tehát a következőket jelenti.

1.A második személy szerepében a térközszabályozás észlelését, vagyis az

emberek közti tér észlelésének tanulását. Ez történik egyrészt a távolság

megállapításával, másrészt a távolság kialakításában szerepet játszó le-

hetséges érzelmi állapot, attitűd, személyiségbeli jellemzők, szociális

kentextus - mint ok és/vagy következmény - rnegfigyelésével, felisme-

résével.

2. Az első személy szerepének tanulásakor magába foglalja a társadalmilag

elfogadott normáknak megfelelő viselkedés kialakítását, egy belső kontroll

kiépítését, valamint

különbözö

szociális státuszú 2. személyekkel szembe-

ni térközszabályozás tanulását.

A térközszabályozás tanulása szükségképpen jelenti a másik ember iránti

empátiás viszonyulás képességének fejlesztését is.

HOGYAN TANfTJUK A

TÉR KÖZSZA BÁL YOZÁST?

Az előző osztályokban a gyerekek már megismerték a térközszabályozást

mint jelrendszert, így 4. osztályban folytatódik ennek gyakoroltatása. Mivel

a távolságszabályozás az érintkezés során mindig legalább két ember közt

valósul meg, tanításának folyamatát az 1., illetve a 2. személy szempontjá-

ból nem célszerű szakaszokra bontani. Egy adott helyzet elemzése során

azonban az 1. és a 2. személy térközszabályozása külön szempontként sze-

repelhet a gyerekek figyelmének irányítása érdekében.

A távolságszabályozás tanítása

kiegeszithetd

az önismeret és a beszédfej-

lesztés tanításával, valamint a nyelvi és a nem nyelvi eszközök együttes rnű-

ködésének felismertetésével és viszonyuk megnevezéséveI.

A térközszabályozás tanításához felhasználható a Nemverbális kommuni-

káció című hangosított diasorozat, valamint a Képelemzések a Nemverbális

kommunikáció című hangosított diasorozathoz c. segédanyag. A sikeres taní-

táshoz azonban ez még nem elég, szükséges a gyerekek mindennapi élet-

helyzetekben megnyilvánuló távolságszabályozási szokásrendszerének az

ismerete, valamint alkalmi jó-rossz szokásaik elemzése. Ezért a továbbiakban

nemcsak a hangosított diasorozaton rögzített feladatok megoldását mutat-

juk be néhány példa segítségével, hanem a mindennapi élethelyzetek elemez-

tetésének módját is leírjuk.

313



A térközszabályozás felismertetéséhez a diasorozat minden olyan képe

alkalmas, amelyen legalább két személy van. Lássuk ennek lépéseit az

5-6.

számú képek kapcsán.

1. A tanító a kiscsoportos kommunikációhoz kiválasztott 5- 7 gyereknek

kivetíti a diaképet, és elindítja magnóról a hangot.

Hang:

- (gyermekzsivaj)

- (Narrátor hangja:) A szünetben Jani észrevette, hogy a vele szemben

álló Jocó nadrágjának a cipzárja lecsúszott Odakiáltott a fiúnak:

- (Jani hangja:) Jocó, húzd fel a cipzáradat, mert kilátszik az alsógatyád

- (Nevető, hahotázó gyerekhangok a zsivaj fölött)

- (Narrátor hangja:) Mi a véleményetek az előbbi helyzetről? Hogyan

viselkedett Jani? Vajon hogy érezte magát Jocó? Ti, mit tettetek valna

Jani helyzetében? Beszéljétek meg

2. A tanulók a narrátor utasításának megfelelően elemzik a helyzetet. Ha

valamelyik kérdésre elfelejtenek válaszolni, vagy megfigyelésűk hiányos,

pontatlan, célszerű, ha a tanító megismétli a kérdést, illetve újabb, kiegé-

szítő szempontot ad. Például: Mit akart Jani Jocótól? Hogyan fogalmazta

meg a felszólítást? Milyen szavakat használt? Milyen hangerővel szólt?

Figyeljétek meg a két fiú közti távolságot Kinek szólt az üzenet, és ki

hallotta meg? Hogyan viselkedtek a gyerekek? Milyenek a mozdulataik,

mit gondolhatott, érezhetett magában Jocó? Egy ilyen helyzet után

hogyan viszonyulhat Janihoz? Mit érezhet iránta? stb. A gyerekek a

kérdések alapján megállapítják, Jani durván, tapintatlanul viselkedett,

314



a felszólítás nagy távolságból

és

akkora hangerővel történt, hogy társai is

meghallották, nemcsak a közlés címzett je. Jani szégyenkezett stb. A hely-

zet elemzése után a tanulók megbeszélik, hogy ők mit mondtak volna a

sértett fiú helyében Janinak, vagy hogyan oldanák meg tapintatosan a

helyzetet.

3. A tanító újból elindítja a magnót, és kivetíti a következő képet

Hang:

- (Narrátor hangja:) Figyeljétek meg,

é s

mondjátok el, hogyan figyelmez-

teti tapintatosan Jani Jocót

- (Jani hangja - halk, majdnem suttogó hangon:) Jocó Lecsúszott a

cipzárad. Húzd fel

- (Jocó hangja:) Köszi, hogy szóltál

4. A gyerekek elemzik az újabb helyzetet. Megállapítják, hogy Jani Jocóhoz

egészen közel állva, a fülébe súgva tapintatosan figyelmeztette a fiút.

A tavolsagszabályozds tanulása mindennapi élethelyzetekben a lehetséges

tanulotipusok es a velük való bánásmód szerint

A normális kommunikáció (amelynek része a térközszabályozás is) feltéte-

lezi az összes érzékszerv és agyi koordinációs centrum és funkció ép mű-

ködését, valamint az adott kultúra érintkezési szokásainak ismeretét és

elsajátítását. A térközszabályozás akkor válik feltűnővé, ha a természetes,

megszokott kommunikációs teljesítménytől eltér. Az eltérés más-más okból

eredhet az egyes tanulóknál. Ezért a továbbiakban a távolságszabályozás

tanulását az e szempontból lehetséges gyerektípusokhoz igazodva írjuk le.

315



Azokkal a gyerekekkel, akiknek

térközszabályozása az érintkezési szo-

kasoknak megfelelő, nem kell gyakoroltatni a távolságszabályozást.

Előfordulhat, hogy a tanuló nem ismeri az adott távolságszabályozási

konvenciát, vagy ismeri, de nem vált szokdsdvá az annak megfelelő visel-

kedés. Például a gyerekek gyakran több méternyi távolságból szólnak oda

felnőttnek, egymásnak, bár valamilyen formában már többször figyelmez-

tették őket a normára. Ebben az esetben a pedagógus félbeszakíthatja a

köz-

lést, ha mutatóujját a szája elé emelve csendre inti agyerekeket, és egy kéz-

mozdulattal magához hívja, vagy ő megy oda hozzá. Ezután - beállítva a

megfelelő távolságot - megismételteti a közlést, majd elemezteti a helyzetet.

Ha a hibás érintkezést nem tudja félbeszakítani (vagy megakadályozni),

akkor elemezteti a gyerek( -ekjkel a helyzetet, majd a normáknak megfele-

lően megismételteti a közlést. Az elemeztetés mindkét esetben kornmuni-

kációs szempontok alapján történik, és a szándéktói a megvalósuláson át a

következmény megállapításáig tart. Például:

- Mi volt

X

szándéka? (a közlés tárgya és funkciója)

- Kihez akart szólni? (a célzott kommunikációs part ner)

- Ki(-k) hallották? (a valóságos kommunikációs partner)-ek)

- Hogyan szólt? Szükség esetén részletezve: Milyen távolságból? Mekkora

hangerővel? stb. (a közlés j elrend szere)

- Hol történt mindez? (a közlés helye)

- Mikor történt mindez? (a közlés ideje)

- Mi lett a közlés (csúfolódás, sértés stb.) következménye? Szükség

esetén tovább részletezve: Zavart-e, megsértett-e stb. ez a közlés máso-

kat? (a közlés eredménye, hatása)

Közismert, hogy van olyan gyerek, aki - hacsak teheti - igyekszik minél

közelebb jutni a pedagógushoz ( szinte rajta áll a lábán ). Némelyikük a

kevésbé ismert felnőttekkel (az osztályba látogatókkal, más pedagógussal,

iskolakönyvtárossal stb.) is hasonlóan viselkedik. A közelség kiegészülhet

érintéssel (pl. simogatás, karolás, ölelés). Az említett példában a gyerek

a konvenciótói eltérően, mindig a saját szokásrendszere alapján viselkedik.

Ebben az esetben a tanító több párhuzamosan alkalmazott módon segítheti

a rossz szokás

leépűlését,

illetve a helyes térköz kialakulását.

1 . Tapintatosan növelheti a távolságot, ezzel megszünteti az érintés lehetősé-

gé t is.

2. Ha több gyerekkel kerül kapcsolatba (pl. kiscsoportos kommunikáció

vagy szünetben, kiránduláson stb. spontán kialakult beszélgetés során),

a túlságosan közel levő gyereket felszólít hatja a térköz növelésére. Például:

Húzódj kicsit hátrább, mert nem látod így a többieket, és

ők

se téged.

stb.

316



3. Kiscsoportos kommunikáció témája lehet a térközszabályozás. A beszél-

getés indulhat azzal, hogy a gyerekek elemzik a Nemverbális kommuni-

káció círnű hangosított diasorozat 7-8. szárnú képén rögzitett szituációt.

Az első képen látható fiú egy ismeretlen felnőttől kérdezi meg a pontos időt.

A második fotó úgy ábrázolja a gyereket, ahogya felnőtt látja ilyen kis

távolságból. A gyerekek az elemzés során megállapítják, hogya fiú

it

felnőtt-

höz túl közel áll (úgynevezett bizalmas távolságra), pedig a férfi idegen, és a

téma sem személyes. A közeli látás torzítja az alakot, és ez is zavaró lehet a

férfi számára. Az elemzés után a beszélgetés azzal folytatódhat, hogy mitől

függ az emberek térközszabályozása. Ha az eddig felsorolt indirekt hatások

nem vezetnek eredményre, a pedagógus négyszemközt tapintatosan ~özölje

a gyerekkel rossz szokását. Beszélje meg vele a helyes viselkedést. Kész-

tesse a gyereket az új szokás kialakítására, és ajánlja fel segítségét ehhez.

A hibás. térközszabályozás fakadhat a gyerek szemé/yiségébő/ is. Például

a befelé forduló, zárkózott, szorongó gyerekek általában nagyobb távolsá-

got tartanak felnőttel, gyerekkel egyaránt. Velük szemben is felhasználhatja

a pedagógus az előző típusnál leírt indirekt hatásokat - értelemszerűen hoz-

zájuk igazítva -, valamint megszervezheti azt, hogy minél többször kelljen

együttműködniük a társaikkal és felnőttekkel.

317




• A diaképek elemeztetését mindig kiscsoportos kommunikációban kell

végezni, kb. 5 10 percig.

• Az egyes gyerekek térközszabályozási hibáival szemben a pedagógus nem

lehet elnéző.

• A térközszabályozási hibák elemzése történhet kiscsoportos kommuni-

kációban. Az egyes gyerekek hibáját csak szándékos normasértés esetén

minősít heti a következményeket elszenvedő gyerek csoport (osztály).

• Az elemzés nem kezdődhet és nem végződhet moralizálássa , er-

kölcsi prédikációval .

• A viselkedés megítélésében a szándék mellett elsődlegesen a következ-

ményeket kell figyelembe venni.

• Elemzéskor a pedagógusnak törekednie kell az objektivitásra és a gyer-

meki személyiség tiszteletben tartására.



VI.

TANíTÁSI SEGEDLETEK

A tanítási segédletek címen a pedagógus napi tevékenységét megkönnyítő,

orientáló leírásokat, összeállításokat közlünk. Ezek nem előzmény nélkü-

liek hazai pedagógiai gyakorlatunkban. A tanítási segédletek részletes le-

írása az első kötetben található a .Tervezés, óravezetés és -elemzés c. fejezet-

ben.(Lásd:91-109.l.) A leírások ból ott egyértelműen nem derül

ki - mivel funkciójuk bemutatására tevődik a hangsúly ~,hogy ezek meny-

nyiben újak, és miben különböznek napjaink pedagógiai gyakorlatában

közismert segédletektől. Az alábbiakban e különbségekre hívjuk fel a fi-

gyelmet abban a sorrendben, ahogy majd az egyes segédletek következnek.

Aj TANÍTÁSI ELJÁRÁSOK

A

Tanítási eljárások

c. segédlet kevéssé ismert a hazai gyakorlatban. Hiányá-

nak magyarázata egyszerű: pedagógusképzésünk és továbbképzésünk hosszú

ideig elhanyagolta a képességfejlesztést, ezért nem kereste azokat az esz-

közöket, amelyek ebben az apró munkában számításba jöhettek volna. Mi

azért kényszerültünk ezek kidolgozására, mert számos olyan új tevékeny-

séget tanítunk, amelyekkel a pedagógusok képzésük során nem találkoz-

tak. Első osztályra pl. 13 tanítási eljárást kellett kidolgoznunk, hogy peda-

gógusainkon segítsünk. Részletes leírásuk megtalálható a Tervezés, döntés,

tanulásirányítás c. kötetben. (139-182. 1.) Ezek közül e kötetben hármat

adunk közre.

Ezek az eljárások lényegében egyes feladatok, ill. feladatsorok végezte-

tésének a módját mondják meg alrban az esetben, ha a tanító közvetlenül

irányítja a tanulók, az osztály vagy valamelyik csoport munkáját. Töreked-

tünk arra, hogy a közreadott tanulásirányítási eljárások tipikusak legyenek,

hogy mintájukra más feladatok, ill. feladatsorok is végeztethetők legyenek.

A tanulásirányítási eljárások megadására az algoritmikus leírási módot

választottuk. Az algoritmusok különböző lépések (tevékenységek, prob-

lémamegoldások, döntések) rendezett egymásra következései. A tanulás-

irányítási eljárásokban az egyes tevékenységeket mindig bal oldalra írtuk,

és folyamatos vonallal kereteztük be. A problémákat és a döntéseket pedig

mindig jobb oldalra írtuk, és szaggatott vonallal kereteztük be. A döntése-

ket külön is jelöltük: aláhúztuk őket. Az algoritmusok olvasását a nyilak

mentén kell végezni A problémáknál és a döntéseknél minden esetben el-

ágazásokat találunk. Ha az adott kérdésre, amely az elágazásnál szerepel,

319



igen a válasz, akkor az igen nyíl mentén, nem válasz esetén pedig a nem

nyíl mentén kell továbbhaladni Egyes lépéseknél nem egyetlen, hanem

több változat is szerepel. Ezeket a), b) stb. módon jelöltük, és ezt a jelö-

lést az egész algoritmuson belül megtartottuk. Ilyen esetekben a tanulás-

irányítási eljárást ezeknek a jeleknek megfelelően kell olvasni

Az algoritmusok ideális formában irják le az adott feladat, ill. feladat-

sor megoldását. Nem számolnak az ún. implicit helyzetekkel. Így csak a

kívánatosat rögzítjük, azt, ahogyan j ó lenne az adott feladatokat, ill. fel-

adatsorokat a tanulókkal végeztetni.



ELBEszBLÖ SZÖVEG ALKOTÁSA BLMENY ALAPJAN

KISCSOPORTOS KOMMUNIKÁCIOBAN (1. osztály)

TEVÉKEN YSÉGEK :

PROBLÉMÁK-DÖNTÉSEK :

1 - -

~en i húzó~t-e v a la k i fé lre-,

- : l l

.--------41 nem szo ríto t t ak -e v a la k it k í

I a többie k , nem rend et lenke-

I d ik -e v a l a k i, nem ülnek-e I

1 ro s_ sz_ te_s t_ ta r tás s a l_?_.

-1

M egnev ezem a v égzend ő te -

vékenysége t :

.Kíscsoportos

b es zé lg et és k öv e tk ez ik

v agy B es zé lge tn i fo gunk .

1

U ta sítás t a do k: A kinek a

nev ét m o,: .d om , a z jö jjön id e

ho zzám U ljetek le k ör be n

a s zékek re (pám ákra , a

sző -

n ye gre ) Ú gy ü lje te k le , ho gy

m ind enk í m ind enk ít jó l lás s o n

M ara dja to k cs end ben

Beav a t kozom . Pl. fels zó lí-

tom a ta nu ló ka t, hogy a d ja -

na k he ly e t a k ív ü lreked t pa j-

tás o kna k , v a gy a rend e tlen -

ked ő k re rás zó lok , v a gy a

félr ehúzódó gyerekeke t m a -

ga m m ellé ü ltetem s tb .

nem

igen

igen

nem

325



Értékelem a tanulók mun-

kához készülését. Pl. rno-

solygással, tekintettel, bó-

lintással dicsérek, vagy

szó-

ban értékelek (',Máskor min-

denkinek szorítsa tok helyet ,

vagy Csendesebben üljetek le,

és ne lökdösődjetek stb.).

Feladatadás: Beszélgessünk

Biztosan történt veletek va-

lami érdekes, vagy láttatok,

hallottatok ilyet mostanában.

Ki szeretné elmesélni?

_ _ _ _J _

-

I

nem I

Van-e jelentkező?

-----

Megismétlem a ké rdé s t , vagy

konkrétabb kérdéseket teszek

föl (pl. Aki mostanában kirán-

dulni, moziban, bábszínházban,

a nagymámájánál volt, az meséljen

az élményeíröl ), vagy elmesélek

egy rövid történetet, és arra kérem

a gyerekeket, hogy hasonló é l -

ményükről meséljenek.

Utasítást adok: Egyik tanuló

elmondja az élményét, a többiek

figyelmesen hallgassák meg

326

igen



1-------

nem

I

Elfogadható-e az él

I számoló, a többiek

L_____

Segítek (pl. kérdéseket te-

szek föl, vagy tekintettel,

gesztussal biztatom a beszé-

lőt stb.), a hallgatókat pedig

fegyelmezem (pl. türelemre,

csendre intem őket stb.).

Értékelem az élményeImondását.

Pl. Érdekes történetet rnond-

tál. , Jól mondtad el a törté-

, vagy A történetből nem

etet.

minden derült ki pontosan. , vagy

.Fegyelmezetten hallgattátok

végig a történetet:', vagy Többször

zavart átok a beszélőt. stb.

1

Feladatot adok: ,,Ha valamit nem

értettetek meg, vagy nem tudtatok

meg, akkor kérdezzetek a beszélő-

ren

+

A tanulók kérdeznek a beszélötöl.

____J

L . _

ménybe-

figyelnek-e?

igen

nem

Jó kérdéseket tesznek föl a

J

L _ tanulók? _

Segítek. Mintát adok a jó

kérdésre, vagy helyesbítem a.

rossz kérdéseket.

t

Értékelem a kérdéseket.

Sajnos, még gyakran egymás

szavába vágtok.Í, vagy Érdekes

dolgokról beszéltetek. , vagy

,,Máskor ne ismételjetek ilyen

sokat , vagy Csak néhányan

vettetek részt a beszélgetésben.

stb.

igen

327



HIORAMODELLEK (1. osztály, 3. osztály)

Az

Oramodellek

c. segédleteknek bőségesen van előzménye Magyarországon

és külföldön is. Ezektől mi abban térünk el, hogy az ún. modellképzés szem-

pontjait rendre megadjuk. (Lásd.: 328-350.1.)

328



GYORSOLVASÁSI GYAKORLATOK VEGZESE (1. osztály)

,---------,

I Tudja-e minden tanuló, hogy I

~r--------il mit kell előkészítenie? __ -'

TEVÉKENYSÉGEK:

Megnevezem a végzendő t evé-

kenységet: Gyorsolvasás-

hoz készüljetek Mindenkinek

osztottam írólapot.

.nem

nem

PROBLÉMÁK-DÖNTÉSEK:

Utasítást adok: Készítsétek

elő a grafitceruzát

A feladatot az írólapon kell

végeznetek

igen

r----- ------,

I Minden tanuló előkészült-e

I

oz? __

-1

~

I

a feladatmegoldásh

I

-----

Biztosítom a

s zükséges

fel-

szerelést. Pl. adok a tanu-

ló(k)nak ceruzát stb.

~

Értékelem a tanulók munká-

hoz készülését. Pl. Gyor -

san felkészültetek a munká-

hoz. , vagy Ilyen fegyelme-

zetten dolgozzatok tovább

is , vagy Néhány tanuló-

nak még ma is hiányzott a

ceruzája.

stb.

~

Utasítást adok: Figyeljetek

a vetítővászonra Egy négy-

zet ben rajzokat fogtok lát-

ni. Rajzoljátok le

igen

321



az írólapotokra úgy, ahogy

1

a vetítővászonon látjátok

L-----------Ir- . ,

I

Megértették-e a tanulók a I

___ .J

nem

r

I

feladatot?

L___

-

Segítek. Pl. ,,Három külön-

bözö rajzot vetitek ki. Raj-

zoljátok le olyan elhelyezés- ige

ben, ahogy én

+

Kivetítem az első négyzetbe

foglalt rajzot. 0,5 má-

sodpercig hagyom megvilá-

gítva. Utasítást adok: Kezd-

jétek a rajzolást

t

Ellenőrzöm a tanulók feladat-

megoldását. Pl. újra, most már

hosszabb ideig, kivetítem a

rajzot, hogya tanulók össze-

hasonlíthassák a saját rajzuk-

kal, vagy bemondom a helyes

megoldást, és fölállítom azo-

kat a tanulókat, akik azt raj-

zolták le stb.

~

Értékelem az

osztály vagy a

csoport munkáját. Pl. Fi-

gyelmesen dolgoztatok. , vagy

GyorsabbílIl kell dolgozno-

tok , vagy ,,Mindaddig néz-

zétek a fölvillanó rajzot, amíg

el nem takarom, és csak azután

kezdjétek el rajzolni őket stb.

3 22

n



HANGSÚLYGYAKORLATOK VEGEZTETESE OLVASÁSSAL

(1. osztály)

I

Ismerik-e a tanulók a hangsúly-

~------~

gyakorlatok végzésének I

1 _ _

külSő feltételeit:~

1

TEVÉKENYSÉG:

Megnevezem a végzendő tevé-

kenységet: .Hangsúlygyakor-

latokat fogunk végezni.

A következő utasításokat

adtam:

a) ,,Dőljetek hátra a széke-

teken, és tegyétek a ke-

zeteket apadra

b) ,,Nézzetek az írásvetítőre

c) Nézzétek a könyveteket

PROBLÉMÁK-DÖNTÉSEK:

nem

igen

nem

--- ---------j

Megfelelő-ea tanulók munkához

____ J

1

készülése?

---_._,....

Beavatkozom. Pl. tekintet-

tel befolyásolom a tanuló-

kat vagy kérem őket vagy

megigazítom a testtartásukat

stb.

1

Értékelem a tanulók munká-

hoz készülését. Pl. Gyors-

sak voltatok. , vagy ,,Máris

kezdhetjük. stb.

,

igen

323



t

Utasítást adok:

a) a Feladatgyüjtemény 7.c)

utasítását,

b)

é s

c) a Feladatgyüjtemény

7.a.), b), d), e), 1), g), h)

utasításai valamelyikét.

Megpróbáljuk az első szót

(szókapcsolatot) közösen

_____

lolvasni.

nem

------

Jó-e a megoldás?

______ -.J

1

Segítek a tanulóknak. Pl.

helyes míntát adok, és azt

szembeállítom a helytelennel

stb.

t

A tanulók elkezdik a feladat-

megoldást.

----

igen

igén

r--

I

I

-----I

Be kell-e avatkoznom? I

_ _ _ _ _ ....J

+

---

r-

Segítséget adok. Pl. helyes

míntát adok, vagy a jól telje-

sítő tanulóval az osztály

előtt megismételtetem a he-

lyes megoldást, vagy egyéni

korrekciót végzek stb.

t

A tanulók folytatják a fel-

adatmegoldást.

I

t

A feladat elvégzéseután

értékelem az osztály vagy

a csoport munkáját. Pl. név

szerint megdicsérem a leg-

jobban teljesítőket. vagy

együttes dicséretet adok,

vagy

személyre

szóló

ér-

tékelést végzek stb.

,

nem

324



1. osztály

OLVASÁS-ÖNMlNELÉS JELLEGŰ GYAKORLÓ ÓRA DIFFERENCIÁLT OSZTÁLYMUNKÁBAN

(kb. március 2. hét)

Tevékenységek és csoportok

Idő

1. csoport 2. csoport 3. csoport

2

o r a

eleji

szervezés

4

Időtartam- és hangkapcsolat-gyakorlatok

E J

A hangos olvasási hibák

megelőzésének gyakorlása

érdekében táblára írt szavak

néma olvasása (feladatadás)

2

lI]

Azonos betűvel kezdődő

tulajdonnevek betűrend-

be sorolása (feladatadás)

Feladatmegoldás

P Szó cikk olvasásával

adatkeresés

(feladatadás)

w

~



CN

~

Id6

3.

csoport

4

2

1 csoport

2.

csoport

A táblára írt szavak hangos

olvasása

Címszó keresése az Ablak-zsiráf-

ban irányítással

1. Táblára fit betűk betűrendbe

sorolása

3

[ J

.•Feladatmegoldas

o

o

I T ]

Feladatmegoldás

Felkészülés az iroda-

lomkönyvben levő mese

hangos olvasására

(feladatadás)

2'

5

[ E J

I T ] Különböző betűvel kez-

dődő tulajdonnevek be-

tűrendbe sorolása

Hangos olvasás

gyakorlása

2. Táblára írt címsz6hoz tar-

tozó sz6cikk olvasása

(feladatadás)

Feladatmegoldás

3

Feladatmegoldás

Gyorsolvasást előkészítő gyakorlatok végzése



IH

IH

-

Idő

1. csoport

2.

csoport

2

I T ]

3. csoport

Önálló feladat megoldás az olvasókönyvben

(feladatadás)

6

Feladatmegoldás

o Feladatmegoldás az olva-

sókönyvben irányítással

3

Tanult versek

közül

választott vers előadása

1 ' Ora végi szervezés



1. osztály O J TA N A N YA G a T BEV EZETŰ ÍRÁS -H ELYES íRÁS JELLEG Ű ÓRA DIFFEREN CIÁLT

O S ZT Á L Y M U N K ÁB A N

(március 1. hete)

Idő



2

Ora eleji szervezés

[ E J

Gyorsolvasást előkészítő gyakorlat: szemtorna

(feladatadás)

I T ]

1. Mondatok kirakása szó -

képekből utánzással

2. Külső testi jellemzők kö-

zül a haj szín-arnyalatok

felismerése a Gyermeklexi-

konban (feladatadás)

2

Szemtorna

5

o

Gyorsolvasást előkészítő gyakorlatok végzése

Feladatmegoldás

[ E J

1. Nyomtatott betűs sza-

vak másolása

2. Versolvasás az osztály-

könyvtár könyveiből

(feladatadás)



Idő

1. csoport

2. csoport 3. csoport

p

1. Tulajdonnevek betűrendbe

sorolása és leírása

2. Időtartam-hibát tartalma-

zó szavak javítása

(feladatadás)

10

Feladatmegoldás Feladatmegoldás

f l Írott betűs szavak máso-

lása irányítással

4

Nemverbális kommunikációs gyakorlatok: mozgások, testtartások utánzása

15

Nagybetű vázolása

3

Szervezés: 1. és 2. csoport füzeteinek begyűjtése



1. osztály BESZÉDMWELÉS JELLEGÚ GYAKORLÓ ÓRA DIFFERENCIÁLT OSZTÁLYfdUNKÁBAN

(kb. november 3. hét)

Idő


1. csoport

2. csoport

2


7

Légző és artikulációs gyakorlatok

o

Táblára írt szóképek néma olvasása

(feladatadás)

[ E J

Kivetített diáról rajz készítése az

elbeszélés gyakorlásához

(feladatadás)

Feladatmegoldás

2

5

Feladatmegoldás

o

A néma olvasással gyakorolt szó-

képek helyes hangsúllyal tör ténő

olvasása

10

Szövegalkotás: az elbeszélés és a szövegbefogadás, a kérdezés gyakorlása

o Felkészülés kiscsoportos komrnuni-

kációra (feladatadás)

3

o

Szintetikus olvasókönyv: felada

tok megoldása (feladatadás)



Idő

1

csoport 2. csoport

15

Fe1adatmego1dás

m

Kiscsoportos kommunikáció

1 '

Ora végi szervezés: az 1. csoport olvasókönyveinek összegyűjtése

\ O H

\O H

VI



.)

.)

\

IRODALOM JELLEGfJ GYAKORLÓ ÓRA DIFFERENCIÁLT OSZTÁLYMUNKÁBAN

(kb. május 2. hét)


1. osztály

Idő

1. csoport


Ora eleji szervezés Eszközök: Tábla, írásvetítő; Mese, mese, mátka

Mese, mese, mátka, író lap ,

2' Önművelés füzet, Önművelés füzet,

ceruza ceruza, színes,

Az eszközök rendjének kialakítása.

Egészségügyi feltételek megteremtése.

Mimetikus játék: az érzelmek kifejezésének gyakoroltatása arcjátékkal.

Feladatgyűjtemény: 2.d. (Szobrocskák)

3' Utasítás: Szobrocskák lesztek, de csak az arcotok játszhat

Utánozzátok arcjátékkal, amit mondok

- Vidámak vagytok. - Csodálkoztok valamin.

- Haragszatok valakire vagy valamire.

- Mérgelődtök.

o

Néma olvasás után felkészítés

mesélésre

Nyissátok ki a Mese, mese

mátkat az 56. oldalon Olvas-

sátok el néma olvasással Mészöly

Miklós meséjét A néma olvasás

után készüljetek fel a mese elmon-

dására. Ógy kell mesélnetek, mint-

ha ti lennétek a mese egyik sze-

replője



Id6 csoport

2. csoport

3.

csoport

10etűrendbe sorolás, verses

kötetek válogatása

1. Olvassátok el néma olvasással a

táblán látható költők nevét és

a verscímeket Az önművelés füze-

tekbe írjátok le betűrendbenl

2. Ha elkészültetek, a táblára írt

költők verseit tartalmazó köteteket

keressétek meg az osztálykönyvtár-

ban

2 o Versszakok helyes sorrend-

jének megállapítása.

1. Rendezzétek az írásvetítőn

látható vers szakaszait helyes

sorrendbe A helyes sorrendet az

önművelés füzetek ben a sorszá-

mok helyes leírásával alakítsátok ki

2. Ha elkészültetek, olvassátok el a

verset néma olvasással. Válasszátok

ki és rajzoljátok le a nektek legjob-

ban tetsző képet az írólapra

H



1 csoport

2.

csoport

3.

csoport

d6

7' Feladatmegoldás

Feladatmegoldás

4

3

[ ]

Mesélés

Meséljétek el a mesét úgy,

mintha ti lennétek a mese

szereplője En vagyok a

hallgatótok. 2 3 gyerek meg-

hallgatása)

nl Vers szerepek szerinti olvasása

~ Nyissátok ki a Mese, mese.mát-

kát a 19. oldalon

Olvassátok el szerepek szerint

Csoóri Sándor: Esti párbeszed

című versét 3 4 szereposztás-

ban való olvasása)

I T ]

Rímelő szavak keresése versben

Lapozzatok a 27. oldalra

Olvassátok el hangosan Nemes

Nagy Agnes Tavaszi felhők

című

versének 1. és 2. vers-

szakát Keressétek meg benne

a hasonló hangzású, rímelő

szavakat a sorok végén, és

jelöljétek is



Idő

1.csoport

2. csoport

3. csoport

Verses mese mimetizálása:

Móricz Zsigmond:

.Jciri-piciri

Mondjuk el közösen Móricz Zsigmond Iciri-piciri című verses meséjét

l O Játsszátok el: - Iciri-piciriházacska;

- iciri-piciri erdő;

- iciri-piciri ökröcskék;

- csizmát húz az iciri-piciri kismacska;

- megörült két iciri-piciri

ök rének

(Szereplőkválasztása, játéktér rendezése)

Játsszátok el a verses-mesét

2 3

szereposztásban)

o

Költői kép lerajzolása

Nemes Nagy

Agne s

Tavaszi

felhők című versének 2. vers-

szakát olvashatjátok az írás-

vetítőn. Készítsetek róla rajzot

Az írólapra dolgozzatok

2

N

o

Adott szóval rímelő szavak

gyűjtése

Olvassátok el a táblára írt

szót Keressetek és írjatok a

füzetetekbe olyan szavakat,

amelyek a táblaival rímelnek

Feladatmegoldás



*

Idő


o

Hangos szövegolvasás

Nyissátok ki a Mese, mese,

mátkát a 74. oldalon Feladatmegoldás

5' Hangosan kell olvasnotok.

Olvasás közben ügyeijetek a

helyes idötartamra, a helyes

artíkulációra, a szünetekre és

mondatzárásra

Versmondás: Weöres Sándor: Szunnyadj, kisbaba

4' Idézzétek fel Weöres Sándor Szunnyadj, kisbaba című versét

Készüljetek a vers elmondására

A hallgató tok az osztály lesz. Ügyeijetek a tekintettartásra

Ora végi szervezés:

2' A gyerekek feladatmegoldásának. órai magatartásának értékelése.

Eszközök elrakása.

Tábla képe:

Weöres Sán dor:

Csoóri Sándor:

József Attila:

Nemes Nagy Agnes:

Csodakutya

Altató

Tavaszi felhők

Szunnyadj, kisbaba

alma

••Fönt meg a felhők szállnak az égen,

bodzafehéren, bodzafehéren .



3. o sztál y

ANYANYELVI JELLEGŰ GYAKORLÓ ÓRA DIFFERENCIÁLT OSZTÁLYMUNKÁBAN

(nov ember

3.

hét)

Idő

1 . c sopo rt

Tevékenységek és cs oP. o .:..: rt o .:=k _

2 . c so po rt

3 . cs opo rt

1 '


1 ' Kéz- é s ujjlazító gyakorlatok

o

Szöveg másolása és az Irodalom-

könyv már olvasott meséjéből

(feladatadás)

5

o

Időtartam- és artikulációs gyakorlatok

o

Mássalhangzó

é s

magánhangzó időtartam-hibákat

tartalmazó szavak javítása (feladatadás)

Feladatmegoldás

3

Feladatmegoldás

o

Időtartam-gyakorlatok

5'

0

Diktálás utáni írás; Onellenőrzés és javítás írásvetítő segítségével

4' 0Mimetikus játék: jelenetek eljátszása az Irodalomkönyv olvasott meséiből, elbeszéléseiból

~

-



Idő

3. csoport

5

1. csoport

I T ]

Az írásvetítőn látható

mondatok alanyi és ál-

lítmányi részének kere-

sése (feladatadás)

2. csoport

I T ]

Az állító szószerkezetek

gyakorlása a Nyelvtan

feladatlap feladatainak

önálló megoldásával

(feladatadás)

o Az igekötők

című

nyelvtani

fali tábla közös leolvasása

[ E J Igekötős igék helyesírásának

javítása az Irás-helyesírás-

fogalmazás munkalapban.

(feladatadás)

Feladatrnegoldás

Feladatmegoldás

o

Az írásvetítő mondatai-

nak alany i

é s

állítmányi

részre bontása.

A mondatok alanyának

és állítmányának szófa j-

tani elemzése;



Idő

1

csoport

2. csoport

3. csoport

5

o Nyelvtan feladatlapok

feladatainak önálló

megoldása

(feladatadás)

Feladatmegoldás

6

Feladatmegoldás

o

Az Írás-helyesírás-f cgalma-

zás munkafüzet feladatainak

közös

ellenőrzése és javítása

o Igék közös gyakorlása: sze-

mély, szám, mód és idő

o

Nyelvtankönyv feladatának

önálló megoldása.

(feladatadás)

6

Feladatmegoldás

o Az önállóan megoldott

feladatok közös ellenőr-

zése és javítása

[Il Szöveg másolása az osz-

tálykönyvtár választott

könyvéből (feladat adás)

Feladatmegoldás



Idő

1 csoport

2. cso port

3. cs oport

3'

0

A Nyelvtankönyv feladat-

megoldásának ellenőrzése és

javítása

l ' Ora végi szervezés: az írásfüzetek é s az 1. csoportosak Nyelvtan feladatlapjainak beszedése



3. osztály

UJ TA NA N Y A GOT BEVEZETÖ IRODA LOM JELLEGŰ ÓRA FRON T A LlS OS ZTA L YMUN KA BA N

(kb. március 3. hét).

Idő

Tevékenység

2


5

Tavasz-témájú versek felidézése, elmondása, felolvasása

3

Az elemzendő vers szerzője rövid életrajzának elolvasása némán az Irodalomkönyvből

A legfontosabb adatok kiemelése

1 '

A vers nevelői bemutatása

IS'

A vers elemzése a képiség és a versritmus szempontjából a tankönyv feladatai, valamint a

tanító által tervezett feladatok alapján

4

A vers egyik képének illusztrálása

4

Légzéstechnikai és artikulációs gyakorlatok

5

Felkészülés a vers helyesejtéssei

történő

olvasására

5

A vers bemutatása

~

1 '

Ora végi szervezés



~

3. osztály

OLVASAs-ÖNMÓVELÉS JELLEGű UJ ANYAGOT FELDOLGOZÓ ÓRA DIFFERENCIÁLT

OSZTÁLYMUNKÁBAN

(kb. december 1. hét)


Idő

1. csoport

2. csoport

3. csoport

r


2' [ E J Légzőgyakorlat

6'

[ E J

Rádió- és televízíó-műsorok válogatása a műsort közlő különbözö újságokból

3' [ E J Mimetikusjáték: lelkiállapotok, érzelmek kifejezése láb-, kar- és kézmozgással,

tekintettel, arcjátékkal és testtartással

o

Feladatok megoldása a

Munkafüzet az önismeret-

és az érintkezés t anulásá-

hoz c. taneszközben

(feladatadás)

o

Az önismerethez kapcsolódó

írásvetítőn látható feladatok

közös megoldása

3

r 0Közös ellenőrzés, javítás



Tevékenység és csoportok

Idő


3. csoport

2

o Gyorsolvasás transzparens

o Múltunk ésjelenünk című olvasókönyv szövegeinek

olvasása

[ E J

Lexikonhasználat: címszavak

keresése (feladatadás)

[ E J Adott algoritmus alapján

jegyzetkészítés

(feladatadás)

2

o

1 . A szövegről szóló ál-

lítások igazság- és hamis-

ság-értékének megálla-

pítása

2. Adatkeresés

(feladatadás)

Feladatmegoldás

eladatmegoldás

16

Feladatmegoldás

o

A Múltunk és.jelenünk szö-

vegének közös feldolgozása

J



~

Tevékenység és csoportok

Idő 1. csoport

2. csoport

8

o

Beszélgetés, beszámolás az olvasottakról

3. csoport

o

Érintkezési szokások történe-

te A Munkafüzet az önismeret

és

az érintkezés tanulásához

című taneszköz szövegének olva-

sása, feladatainak megoldása

(feladatadás)

1' Ora végi szervezés



3. osztály

BESZÉDMŰVELÉS-FOGALMAZÁS JELLEG IIGYAKORLÓ ÓRA DIFFERENCIÁLT

OSZTÁLYMUNKÁBAN

(kb. január 2. hét)


Idő


2' Ora eleji szervezés

6' Légzéstechnikai , időtartam- és hangsúlygyakorlatok

1' ~ Verstanulás transzparensről. A vers többszöri elolvasása

némán. A jelölések (időtartam, hangsúly, levegővétel

helye)

(feladatadás)

4

o

Elbeszélő fogalmazás

írása élmény alapján

(feladatadás)

Feladatmegoldás

la

I T ]

Feladatmegoldás

o

A vers helyesejtéssei történő olvasásának,

elmondásának gyakorlása

1

w

.j::.

-o

o

Az előzetesen írt

fogalmazás javítása

szerkesztési, nyelvhelyes-

ségi, helyesírási szem-

pontból (feladatadás)




Idő

1. csoport

2. csoport

3. csoport

8

Feladatmegoldás

o

Hangos olvasás gyakorlása

helyesejtéssei

8

~ Kiscsoportos kommunikáció.

Képzőművészeti alkotás elem-

zése. Szöveg alkotása diáról

4' Az 1. csoportosok néhány fogalmazásának meghallgatása

1' Ora végi szervezés



EGY TANÍTÁSI ÓRA VÁZLATA ÉS A MEGTARTOTT

ÓRA ELEMZÉSE

1.

osztály)

Óravázlatokat

e s

óraelemzéseket gyakran tesznek közzé a hazai pedagógiai

sajtóban. Mi óravázlatot a kísérletben keveset adunk közre. Itt csupán azért

közlünk egyet, hogya kísérletben oly fontosnak és nélkülözhetetlennek tar-

tott tanítói önismeret fejlesztésének egy lehetőségét bemutassuk egy való-

ságosan megtartott órához kapcsolódó tanítói önelemzés révén.

Olvasds-onmüveles jellegű gyakorlo óra vázlata, 1. osz tály

3' 1. választott vers elmondása, mimetizálása.

3' 2. Artikulációs gyakorlat végeztetése az á-a-o-u-o-a-á, á-e-é,

a-á-a, e-é-i-ü-ö-ü- i-é-e hangsorok mondatásával.

7' 3. Hangsúlygyakorlat végeztetése szókapcsolatok olvastatásával.

Az írásvetítő képe:

piros tinta

nagy cápa

kis ütő

nagy púp

barna dió

3' 4. Légzőgyakorlat végeztetése: a hét napjainak elmondatása egyszer halk

hangerővel; számoltatás 1O-ig;a f hang ejtetése 10 másodpercig.

3' 5. Szemműködést fejlesztő gyakorlat végeztetése :

t

a a

QJ~ ű E J - - - - h i

Ghn

i/ 1/ t/



12' 6. A csoportmunka megszervezése

1.

csoport

egyéni munkavégzés

. csoport

Ismert szórészek,

szavak bekeretezte-

tése ismeretlen szö-

vegben, újságpapíron

c) Ellenőrzés

köve tkezö

tanórán.

a) mondatolvastatás

a tábláról

némán, majd

közép-

hangerővel, a hang-

súlyjelek figyelembe

vételéveI.

A tábla képe:

Cini az ütő előtt

ül. A virágóra az

udvaron van. A bo-

hóccipő piros.

b) Szavak jelentésének

lerajzoltatása.

A tábla képe:

cápa, paci, pipi

c) Ellenőrzés a

szavak elolvas-

tatásával.

a) Szóképek és tárgy-

képek egyeztetése.

cipó

cumi.

mici

pici

b) Kiemelt betűk

bekeretezése be-

tűhalmazban rajz-

lapon

[ T I

n

o

t

ö

u t

~

ü

ü

·u

r

ö u

u m

c) Ellenőrzés a szavak

felolvastatásával,

betűolvastatással.

10' 7. Az u, ú betűk vázoltatása vázolólapon.

4' 8. Igekötős szavak olvastatása az Eva és Feri olvasni tanul c. tan-

könyvből, 75. o. 12. feladat.



Az

igekötők

összeköttetése a szavakkal, az igekötős szavak elolvastatása.

húz húz

fel

ír

ül

le

ír

ül

l ' 9. Ora végi szervezés: a vázolólapok összegyűjtése

Az o l vasás -onmüve l e s jellegű gyakorló óra elemzése

Az Oraelemzés cím alatt előadott szempontok, tanácsok alkalmasak

ön-

elemzésre és más, kűlső megfigyelő által végezhető óraelemzésre is. Itt ön-

elemzést adunk közre. Az önelemzés szerepe az okok feltárása és a további

teendők tisztázása. Az önelemzésnek nem feladata azoknak a pozitív érté-

keknek az összegyűjtése, amelyek az órán tettenérhetők, s amelyeket a

kí-

vülálló megfigyelők közölni szoktak az órát tartó nevelővel.

I. A gyerekek által végzett tanórai tevékenységek felsorolása. A hibásan

megoldott feladatok megnevezése.

A tanítási órán a következő tevékenységek szerepeltek ebben a sorrendben:

versmondás, vers mimetizálása; artikulációs,

hangsúly-,

légző- és gyorsolva-

sási gyakorlat végzése; szókép azonosítása tárgyképpel, mondatolvasás, sza-

vak jelentésének a lerajzolása, ismert szavak, szórészek keresése ismeretlen

szövegben;

be tűvázolás .

E tevékenységek

közül

az egyéni munkát végző

tanuló a segítségem nélkül nem volt képes a tárgyképeket egyeztetni

szó-

képekkel, s hibázott a gyorsolvasási gyakorlat végzésekor is. A közepes

tempóban haladó (második) csoport tagjai feltűnően hibásan oldották meg

a szavak jelentésének lerajzolását. A többi tevékenységet a tanulók az eddigi

teljesítményüknek megfelelően végezték el.

II. A tanulságos problémák elemzése.

1. Az egyéni munkát végző tanulónak csaknem minden anyanyelv órán fel-

adata, hogy tanítói szóképeket egyeztessen tanítói tárgyképekkel. A sikeres

megoldáshoz az eléje kitett tárgy- és szóképeket össze kell hasonIítania a

falon elhelyezett ekkel. A kiválasztott képhez a falon levő mintáknak megfe-

lelően meg kell keresnie a szókép et (vagy fordítva: szóképhez tárgyképet

keres). O ezt a tevékenységet az eddigi órákon általában sikerrel végezte.'

Ezen a tanórán azonban a szóképes programban nem szereplő szavakat kel-

lett ráhelyeznie képekre. Ezeket a szavakat (cumi, nád, pad, cipó) az előző

két órán tanulták a gyerekek. A feladatmegoldás feltétele volt, hogy ismerje

föl a képeken ábrázolt dolgokat, olvassa el a szavakat, s tisztában legyen

353



a szavak jelentésével. A feladathoz adott utasítást ugyanúgy fogalmaztam

meg, mint a többi esetben az ugyanilyen feladattípuskor ( Tedd a képek

alá a megfelelő szavakat ). A gyerek a kép és szó egyeztetéséhez csak a

segítségnyújtásom után látott hozzá. A sikertelenség okai az alábbiak lehet-

tek:

a) A kislány nem akkora, s nem ugyanolyan kivitelű tárgy- és szóképekkel

dolgozott, mint eddig. Elképzelhető, hogy a megnevezés ellenére a képe-

ken ábrázolt dolgokat nem ismerte föl.

b) A szóképek s tárgyképek a fali plakátokon nem szerepelnek, így az ösz-

szehasonlítást nem végezhette el a gyerek.

c) A szavakat nem volt képes elolvasni.

d) Az elolvasott szavakjelentését nem ismerte.

Tervezési hibaként fogható fel, hogy az emlitett szavak olvasásának gyako-

roltatását a feladat megoldása előtt nem végeztem el. A gyakoroltatás ide-

jére a többi csoport önállóan dolgozhatott volna.

Ugyanez a tanuló az egyik gyorsolvasási gyakorlatot hibásan oldotta meg,

ezzel kiváltotta a többiek derültségét. Ennek a feladattípusnak az elvégzésé-

hez ismerni kell az első négy betűcsoportot s a megoldási algoritmust. Az ál-

talam adott utasítás más órákon már többször elhangzott ( Nézzetek a beka-

rikázott betűre Olvassátok el a többi betűt a nyíl irányában haladva Olvas-

sátok föl az utolsó betűt ).

A kislány által mondott képtelen válasz oka feltételezhetően az, hogy

a) a feladatvégzés tanulásának irányítása

közben

a

kislány esetében

az egyéni

visszacsatolás nem történt meg, így a megoldási algoritmussal nem volt

tisztában;

b) nem ismerte föl a gyakorlatban szereplő betűket;

c) az előző kettő feltevés együtt is lehet a kudarc oka.

A kislány eddigi teljesítménye alapján szinte bizonyosra vehető, hogya fel-

adatmegoldás algoritmusának elsajátítása után sem lenne képes helyes válasz

adására. Ennek oka a betűfelismerés nagyfokú bizonytalansága. Hasonló

típusú gyorsolvasási gyakorlat végzésének idején ezért a továbbiakban egyéni

feladatokat old meg.

2. A közepes tempóban haladó csoport tagjai a mondatolvasás után azt a

feladat6t kapták, hogy rajzolják le a táblára írt három szó (cápa, paci, pici)

.jelentését. Ezek a szavak aszóképes pfogramban nem szerepelnek. A szava-

kat a tanulóknak vagy globálisan, vagy a betűösszevonás algoritmusa alapján

kellett volna elolvasniuk. Az előző órákon a gyerekek olvasták már ezeket

a szavakat, megismerték jelentésüket. A legelső szóra (cápa) a hangsúlygya-

korlatból is emlékezhettek. A három szó közül csak az elsőnek a jelentését

354



rajzolta le két-három tanuló. A hiányos feladatmegoldás okait a

következők-

ben látom.

a) ennek a csoportnak a tagjai nem a betűösszevonás algoritmusa szerint

olvassák a szavakat, hanem globálisan;

b) a fali táblákról azonosítani nem tudnak;

c) az órán csak az egyik szó olvasását gyakorolhatták.

Az óratervből kimaradt a három szó olvasásának gyakoroltatása. Megoldás-

ként a kérdéses szavak szerepelhettek volna a rajzolás előtt olvasott monda-

tokban. A sikertelenségekből azt a tanulságot vonom le, hogya nem tárgy-

kép segítségével tanult szavak gyakoroltatását minden olyan feladat végezte-

téséhez meg kell terveznem, amely esetekben a gyerekek önállóan dolgoznak.

(Az óravázlatot készítette, ez alapján az órát megtartotta, majd elemezte

Horváth Éva

ta n ító nő

1980. nov.

IG -én

Veszprémben, a Báthory Általános

Iskolában.)

DI ESETLEiRÁS EGYSZER O-BIZONYTALAN D(jNTÉSI PROBLÉMA

ELEMZÖBEMUTATÁSÁRA

(2. osztály)

Hazai pedagógiai gyakorlatunkban az esetlefrások bemutatása nem honoso-

dott meg, mivel a pedagógiai diagnosztizáló gondolkodás fejlesztését a

szakmai közvélemény nem tekinti fontosnak. Kritikus esetben átengedi a

pszichológusoknak. Az esetleírások

szükségessége

kísérletünkben is csak az

utóbbi időben merült fel. Ezt illusztrálja az Egyszerű-bizonytalan döntési

problémák c. segédlet.

1. N. L. 2. osztályos budapesti tanuló teljesítménye másfél évig egyenletesen

jó volt, az írása tiszta, rendezett, magatartása a normáknak megfelelő. Félév

után sorozatosan rendetlen, hibás munkák kerültek ki a kezéből, a telje-

sítménye közepesre romlott, felületessé, agresszívvé, figyelmetlenné vált.

(A döntési helyzet felmerülése)

Tudásmérések során megállapítottam, hogya tanított ismereteket

és

tevé-

kenységeket elsajátította, tehát a rendezetlenségét nem tudásbéli hiányosság

okozta. Feltételeztem, hogy a változás oka betegség, pszichés vagy szociális

természetű probléma lehet. Ennek felderítését két módon kíséreltem meg:

1. Megpróbáltam kikérdezni a gyereket, hogy tőle tudjam meg a változás

okát, de ez nem vezetett eredményre. A gyerek szorongott,

é s

nem akart

beszélni a gondjairól. 2. Ezek után a kisfiú tudta nélkül a lakásukra mentem,

és a szüleivel is beszéltem. Tőlük tudtam meg, hogy rendezetlen családi

életet élnek, a szülők válófélben vannak, s döntésükről a gyerek is tud.

3 5 5



A probléma észlelésétől eddig kb. két hét telt el. (Helyzetfelmérés, helyzet-

elemzés)

Az okokat megtudva mindenképpen azt tartottam a gyerek érdekében a leg-

fontosabbnak, hogy segítsek neki iskolai teljesítményének és magatartásának

normalizálásában, hogy az iskolai kudarcok és annak következményei ne

nehezítsék tovább a helyzetét. (Célkitűzés)

Ezután azt mérlegeltem, elmondjam-e a gyereknek, hogy tudok a családja

konfliktusairól, és beszélj em meg vele a továbbiakat vagy hallgassam el.

Azt mindenképpen elhatároztam, hogyengedményeket, felmentést a hibás

teljesítményekért és a normasértő magatartásért nem kap, viszont megkülön-

böztetett figyelmességgel, körültekintően értékelem minden

j ó

megnyilvá-

nulását, hibázásaival szemben türelmes leszek.

(Alternatívák kidolgozása,

értékelése)

Végül amellett döntöttem, hogyagyereknek elmondom, tudok a család-

jukat ért bajról. (Döntés) Négyszemközt beszéltem vele, s javasoltam neki,

ne szaporítsa a bajt, hanem figyelj en a munkájára, a barátaival ne vere-

kedjen, legyen nagyon türelmes. Megígértem, hogy minden teljesítményét

é s tevékenységét értékelni fogom. Ettől kezdve következetesen biztattam

a képességeinek megfelelő munka elvégzésére, minden apró munkáját érté-

keltem, minden lehető alkalommal megdicsértem, fölvettem vele a kapcso-

latot, sokat beszélgettem vele. Lassú, két hónapig tartó, egyáltalán nem

egyenletes javulás következett be a gyerek magatartásában. A harmadik

hónap elejére már megbízható, egyenletes lett a teljesítménye. Agresszivi-

tása csökkent ugyan, de magatartása sajnos azóta is gyakran normasértő.

II. A 2. osztályelső félévében tanítottam agyereklexikon használatát.

A címszókeresést nagyon kedvelték a gyerekek. Éppen ezért volt furcsa,

hogy S. T. megtagadta a munkát. Végiggondoltam, mi akadályozhatja a

gyereket· a munkában: beteg, fáradt, hiányzik valamelyik szükséges tan-

szere. Nem volt semmi baja, nem volt beteg, és szótározni sem akart. Mivel

az osztály többi tagjával folytatnom kellett a munkát, S. T.-nek másik fel-

adatot adtam, későbbre halasztva a probléma elemzését. (A döntési helyzet-

felmerülése)

Ora után meg akartam beszélni a problémát a gyerekkel, de

ő

csak azt

hajtogatta, hogy nem szereti ezt a munkát, és egyre makacsabban állította,

hogy máskor sem fogja elvégezn; Ki kellett derítenem, mi okozza a kisfiú

dacos tiltakozását, hogy utána rá tudjam venni alexikonhasználat meg-

tanulására és gyakorlására. (Célok meghatározása)

A következő alternatívák kínálkoztak az okok kiderítésére (Alternatívák

kidolgozása):

356



1. Kényszerítem a munka elvégzésére, vagyis megszüntet em a munka meg-

tagadását.

2. Tovább kérdezgetem a gyereket, míg a vonakodás valódi okát meg nem

tudom.

3. Beszélek a szüleivel, a segítségüket kérem.

4. Jutalmat

ígérek

a gyereknek, ha hajlandó elvégezni a címszókeresést.

Végül a harmadik alternatíva mellett

döntöttem.

Megkérdeztem a kisfiú

édesanyját, hogy nem tud-e segítségemre lenni a probléma megoldásában.

A gyerek otthon sem mondta meg, mi az igazi baja. Végül hosszas kérde-

zősködés után négyszemközt elárulta, hogy nem tudja elolvasni a szavakat,

mert nem ismeri a kétjegyű betűket. Eddig nem vettem észre, hogy olvasási

nehézségei vannak. Mivel gyakran megdicsértem más tevékenységekben

nyújtott jó munkájáért, nem akarta, hogy az olvasási kudarcának az egész

osztály tanúj a legyen. Inkább vállalta a munka megtagadásával járó konflik-

tust. Rövid idő alatt a segítségemmel megtanulta az elfelejtett betűk ol-

vasását, majd külön gyakorlással a címszókeresést is.

(Az esetleírást készítette Kiss Éva tanítónő. 1979-80-as tanév, Budapest

VIlI. Erdélyi utcai Általános Iskola.)

EI IDŐTER VRÉSZLET

(2.

osztály)

A tanítás időbeni

rnenetét

hónapokra, hetekre

és

órákra meghatározó

ún,

irányító tanmenet közismert tanítási segédlet. Az általunk időtervnek

nevezett segédlet az irányító tanmenettől abban tér el, hogy napokra, ill.

órákra nem adja meg a tananyagot. Ezzel késztetjük a pedagógust, hogy

jobban éljen döntési lehetőségeivel.



FEBRUÁR

1. hét

A mi világunk: Amiről a jégvilág mesél

lvasás

Gyorso1vasás Fgy. 9. fc

Transzparens FL 1.4.

Onművelés

Fgy.

Beszámoló olvasott könyvekről b)

Írás-helyesírás

Fgy. 1. be) c.sz) Í.-H.-A. 221. 1.és 40. 1. 1. f.

2. aj) ak) de) ca)

3. ai) aj)

Nyelvtan

Fgy.

1. hd) Transzparens: Bővítés

4. aa) Í.-H.-A. 59. 1. Időhat. szószerk.

1.2.3.f.

Helyesejtés

Fgy.

1. ba) bb) 2.a) 3. ck) 4. ab) 5. cd) 7. aa)

Beszédfejlesztés

Elbeszélés élmény és fantázia alapján kiscsop.

komm.-ban

Fgy. 6. a) 6. bb)

Szövegbef. - szövegértés: 1. a)

Fogalmazás

Elbeszélés - Szövegalkotás feladatlapok: 31.) 1. 2. 3.

Irodalom

Mese, mese,mátka: A kis gömböc

Kipling: Fókaaltató

Mimetikus játék Játék zenére: Prokofjev: Péter és a farkas

Fgy: 1. b) 1. d)

Kommunikáció

A mi világunk (154. 1.4. f.)

Feladatgyüjtemény: 1. eb), fd)

Társ.- ismeret

A mi világunk: 167.1. 1-2. feladat

(Utcán, játszótéren)

Önismeret A mi világunk: 134-135. (Ki milyen

életkorú )

Fgy.

Az életkorra vonatkozó ism. tan.: 1. a) 2. a)



2. hét

Olvasás

A mi világunk: Pedálozva a tenger fölött;

Barátod, a zebra

Gyorsolvasás

Onműve lés

Fgy, 9. fd

Transzparens FL 1.4.

Fgy.:

A kincskereső rovatrendjének tanulása d)

Beszámoló olvasott könyvekről a)

Irás-helyesírás

Fgy.: 1. bm) ct) Í.-H.-A. 23.1.

2. asz) ap) df) cb)

3. ak) al)

Nyelvtan

Fgy.:

5. ib) Transzparens: Szűkítés

Í.-H.-A.: 55. 1. Helyhat. szószerke-

zetek : 1. 2. f.

Helyesejtés

1.be) bd) 2. a) 3. el) 4. ab) 7. ab)

Beszédfejlesztés

Elbeszélés élmény és fantázia alapján kiscsop.

komm.-ban

Fgy.: 6. a) b)

Szövegbef. -szövegértés: 3. b)

Fogalm.

Elbeszélés-Szövegalkotás feladatlapok: 32.) 4. f.

Fgy.:fogalmazás 1. b)

Irodalom

Mese, mese, mátka: Nyakigláb, Csupaháj meg Málé-

száj,

Útrakelt a tarka béka

Mimetikus játék

Játék zenére: Prokofjev: Péter és a farkas

Fgy.: 1. b) 1. d)

Komm. A mi világunk (lS 5. 1. 5.f.)

Feladatgyűjtemény: 1. fe)

A mi világunk: 168. 3. 4. feladat


Társ.- ism.

Önismeret

A mi világunk 136. (Milyen nehéz vagy )

Fgy.: Külső testi jell. tan. 1. a) 1. b)

Pszichikus és erk. tulajdonságok tan. 4. a)



Olvasás

3. hét

A mi világunk: Vitorlával szárazföldön és vízen;

Látszani

Gyorsolvasás

Transzparens Ny 3.: SZK 5. 1.

Önművelés Fgy.:

9.

a)

Beszámoló olvasott könyvekről: a)

Írás-helyesírás

Fgy.: 1. bd) cn) Í.-H.-A. 24. 1.és 40.1. 2. fl.

2. aB) aO) dg) cc)

3. am) an)

Nyelvtan

Fgy .. : 1. he) 6. gb) L-H.-A.: 52. l.-tól: Tárgyas

4.

ab) szószerkezetek: 1.2.

5. ic) 3. f.

Helyesejtés

Fgy.: d) ea) 2. a) 3. da) db) 4. cb) 7. ac)

Beszédfejlesztés

Elbeszélés élmény

é s

fantázia alapján kiscsoportos

komm.-ban 6. a) b)

Szövegbef. - szövegértés: 3. a)

Fogalm. Elbeszélés - Szövegalkotás feladatlapok: 33.) 6. f.

Fgy.: fogalmazás 1. c)

Irodalom

Mese, mese, mátka: A szegényember és az ördög

József Attila: Altató (K önyv nélkül megtanulandó)

Mimetikus játék

Weöres S.: Vásár 1., II.

Fgy.: 1. o) 1. g)

Komm.: A mi világunk (155. 1. 3. f.)

Feladatgyűjtemény: 1. i.),j)

Társ.- ism.

A mi világunk: 169.1. 5. feladat


Önismeret

A mi világunk: 136. 1. (Milyen magas vagy )

Fgy.: Külső testi jell. tan. 1. a) 1. c) (Az 1. b)

(a napköziben végeztethető)

Pszichikus és erkölcsi tul. tan. Fgy.: 4. b.)



4. hét

Olvasás

A mi világunk: Farsang

Gyorsolvasás

Transzparens Ny 3.; SZK 5. 1.

Onműve lé s

Fgy.:

A Kincskereső rovatrendjének tanulása d)

Beszámoló olvasott könyvekről. b)

Írás-helyesírás

1.bO cü) f.-H.-A. 31.1.

2. ai) av) dh) cd)

3. ao)

aö)

ba)

Nyelvtan 4. ac) Í.-H. - A. 61. 1.Eszközhat.

5. gb) szószerkezetek: 1.2.3. feiad.

6. r) s) t) ua)

Helyesejtés

Fgy.: 1. d) eb) a. a) 3. dc) dd) 4. cb) 7. ad)

Beszédfejlesztés

Elbeszélés élmény

és

fantázia alapján kiscsop.

komm.-ban 6. a) b) 7. bd)

Fogalm.

Elbeszélés- Szövegalkotás feladatlapok: 36.) IO.a) f.

Fgy.: fogalmazás 1. d)

Irodalom

Mese, mese, mátka: A Dinnye és a Tök

(Páskándi

G.)

Ágh István: Alku

Mimetikus játék

Weöres S.: Vásár Ill. IV.

Fgy.: 1. e) 1. L,2. c)

Komm.:

A mi világunk (156-157. 1.)

Feladatgyüjtemény: 2. m)

Társ.- ism.

A mi világunk: 17O. 1. 1.1. feladat

Önismeret

Pszichikus és erkölcsi tul. tanítása:

Fgy.: 4.

c)

4.

a)

361



Fl A TEVÉKENYSÉGEK INDfTÁSÁNAK SORRENDJe

ÉS FONTOSSÁGA 1. osztály)

A tevékenységek indításának sorrendje és fontossága c. segédlet ugyancsak

a pedagógus döntési felelősségét és lehetőségét hivatott orientálni és segí-

teni. Az időtervvel együtt az ún. irányító tanmenetet teszi feleslegessé.

A nagy önállósággal és felelősségtudattal rendelkező tanítók az időterv nél-

kül is, csupán e segédlet alapján is képesek tervezni munkájukat.

(A tanítási segédlet a kötet végén hajtogatott mellékletként szerepel.)

362



VIlI

A KlSERLET ES A SZULŰK KPACSOLATA

A szülőkkel való kapcsolat rendezésére mindaddig nem kellett gondolnunk,

amíg a kísérlet nem lépett az ún. innovatív szakaszba. Közel tíz évig a tanítók

osztályszülői értekezlet keretében ismertették a kísérlet célkitűzéseit, el-

téréseit az érvényben levő tantervtől. A szülők tájékoztatásának másik, igé-

nyesebb, a kísérlet tananyagába is bepillantást engedő formájára 1979-ben

kerülhetett sor, amikor elkészült a kísérlet követelményrendszere. E követel-

ményrendszer

alapján viszonylag könnyen össze tudtunk állítani aszülőknek

egy olyan

értékelő lapot,

amely

tevékenység-főosztályok

szerinti tagolás-

ban (1. osztály esetében pl. olvasás, írás, helyesírás, helyesejtés,

beszédfej-

lesztés) bemutatja a gyerek által megoldandó feladatot, majd e feladatra

vonatkoztatva feltünteti, hogy milyen teljesítményre kaphat a gyerek ki-

tűnó ,

,jeles , ,jó , megfelelt , egyelőre nem felelt meg minősítést.

Ezt az értékelő lapot kidolgoztuk az 1. osztály mindkét félévére és a 2. osz-

tály első félévére. Tekintve, hogya szülőket ez az értékelő lap jól eligazítja

gyermekük teljesítményéről, szándékunkban áll kidolgozni 3-4. osztályra is.

1981 szeptemberében, a kísérlet fővárosi

kiterjesztésével

egyidőben röplap

rövidségű tájékoztatóban foglaltuk össze a kísérlet lényegét é s helyzetét.

Erre a lépésre az a sok félreértés késztetett bennünket, amelyet a kísérlet

újszerűsége váltott ki a szülők körében. Soknak és szokatlannak tartották

a taneszközöket, mindenáron segíteni akartak gyermeküknek, de a segítés

módjával inkább ártottak, mint használtak. Ezért úgy döntöttünk, hogy

a kísérlet teljességét bemutató tájékoztató után az egyes osztályokra ugyan-

csak nagyon röviden

külön-külön

is megfogalmazzuk a szülőkkel való együtt-

működés helyes és megoldható formáit. Eddig az 1.

é s

a 2. osztály számára

készültek el a tájékoztatók. Ezek mindegyikét mellékeljük. Ugyancsak mel-

lékeljűk

a 2. osztály számára készült értékelő lapot is.

363



Al A K SÉRLETET O SSZEFO G LALÓ AN BEM U T ATÓ TAJÉKOZTATO

S ZV L JK szA M A R A

K VFS SZULÖK

Bizonyára tudják, hogy gyermekük egy anyanyelvtanítási kísérletben vesz részt. Az anya-

nyelvi órákon más módon és más taneszközökból tanul, mint a többi magyar kísískolás,

A kísérletben dolgozó pedagógusoktól tudjuk - de magunk is tapasztaltuk -, hogy ta-

nulóink szülei közül sokan érdeklődnek a kísérlet iránt. Megkérdezik, mi ez a kísérlet,

mennyiben más, mint a jelenlegi magyarországi anyanyelvtanítás. Miben és hogyan segít

hetnek gyermeküknek a tanulásban? Levelünkben ezekre a kérdésekre szeretnénk választ

adni.

Mindenekelőtt néhány adat a kísérletről. A neve: nyelvi-irodalmi-kommunikációs

nevelési kisérlet. 1971-ben indult, jelenleg 89 osztályban folyik mintegy 2500 tanulóval.

Kísérleti osztályok vannak Budapesten, valamint Veszprém, Tolna, Somogy, Vas, Győr-

Sopron, Hajdú-Bihar, Szolnok és Bács-Kiskun megyékben. A kísérletet 9 fős csoport

irányítja, vezetője Dr. Zsolnai József, az Oktatáskutató Intézet tudományos osztályve-

zetője. A kísérleti anyanyelvi órák száma ugyanannyi, mint a nem kísérleti osztályokban.

Az anyanyelven kívül a többi tantárgyból a gyerekek ugyanazt tanulják, mint az or-

szágban bárhol másutt.

Mit akar elérni ez a kísérlet? Azt, hogy minden kisgyerek az életkorának megfelelő

szinte n tudjon érintkezni felnőttekkel és gyerekekkel egyaránt. Például: helyes kiejtés-

sel beszéljen és mondjon verset, figyeljert a beszélőre vagy a hallgatójára. Pontosan tudjon

kérdezni és kérdésre válaszolni, eseményeket elmondani vagy tárgyakat leírni. Kulturáltan

viselkedjen mindazokon a helyeken, ahol egy kisiskolás megfordulhat (pl. a művelődési

intézményektől kezdve aközlekedésig.) Értse meg az olvasott ismeretterjesztő szövege-

ket, írodalmi alkotásokat. Ismerje önmagát, tudjon bánni a hangjával és a mozdulataival,

és még sorolhatnánk tovább.

Miben más a nyelvi-irodalmi-kommunikációs nevelési kisérlet, mint az érvényben

levő Magyar nyelv- és irodalom tantárgy? A kísérletben nincs külön olvasás, írás, nyelv-

tan és fogalmazás óra. Egy-egy anyanyelvi órán többféle nyelvi tevékenységet tanulnak a

gyerekek. Hogy mi mindent, arra a kísérlet neve ís utal. A ,,nyelvi szó azonban nem a

nyelvtant jelenti, hanem az anyanyelvet. Ebbe beletartozik az olvasás, az írás- helyesírás,

a nyelvtan és a fogalmazás egyaránt. Mindebből a kísérleti osztályokba járó gyerekek nem-

csak azt tanulják meg, amit a többi magyarországi kisdiák, hanem még sok új tevékeny-

séget is. Például a gyorsolvasást, amellyel rövidebb idő alatt és jobban megértve lehet el-

olvasni az ismeretterjesztő szövegeket, mint a hagyományos olvasási technikával. Az ér-

vényben levőtől eltérő az irodalomtanításunk is. Megismertetjük a gyerekekkel a mai

magyar gyermekköltészetet, az írók és költők életét. Tanulóink nemcsak verseket, mesé-

ket, balladákat, elbeszéléseket és ifjúsági regényeket olvasnak, hanem interjúkat, kri-

tikákat, könyvismertetéseket is. A kísérlet elnevezésében kiemelt kommunikáció

szó

azt is jelzi, hogy nagyon fontosnak tartjuk az emberek közti sikeres érintkezés megtanu-

364



lását. Ezen kívül az ember és a számítógép között i információcserévei, az állatok egymás

közti érintkezésével is megismertetjük agyerekeket.

Ezek után felmerülhet a kérdés: nem megy-e a sok új tevékenység tanulása a ha-

gyományosan is tanított tevékenységek rovására? Megtanulnak-e a kísérleti osztályos

gyerekek ugyanúgy írni, olvasni, mint a többi magyar kisdiák? Válaszunk igen, hiszen

egyik nyelvi tevékenység tanítását sem hanyagoljuk: el: A kísérletben minden kisgyerek '

megtanul helyesen és tetszetősen írni, helyes kiejtéssel és a szövegek értelmét kifejezően

felolvasni stb. Hogyan lehetséges ez, ha ugyanannyi anyanyelvi óra van, mint a nem

kísérleti osztályokban? Erre a tanítás módja

é s

a sok taneszköz a biztosíték. A gyerekek

az anyanyelvi órákon csoportokban tanulnak. A tanítónő aszerint osztja be agyerekeket

az egyes csoportokba, hogy melyik nyelvi tevékenységet milyen gyorsan képesek tanulni,

milyen nehézségű feladatokat tudnak megoldani. A pedagógus a lassabban haladókkal

többet foglalkozik személyesen. Ez idő alatt a másik csoportok önállóan tanulnak a tan-

könyveikből, munkafüzeteikből, vagy ha feladataikkal elkészültek, olvashatnak az osz-

tálykönyvtár köteteiből. Az önálló tanulás sok esetben még fejlesztőbb, mint a tanítónó

által személyesen irányított munka. A csoportba sorolás nem egész évre szól. Ha példá-

ul egy kisgyerek év közben gyorsabban fejlődik, átkerül egy gyorsabban haladó csoport-

ba. Ha betegség miatt sokat hiányzott, egy időre a lassabban haladó csoportban tanul.

Kérjük, ne essenek kétségbe. ha gye rmekűk lassúb b tempóban halad, hiszen minden

kisgyerek jól ejleszthető. A lassúbb fejlődés néhány hónap alatt meggyorsulhat, vagy

ha anyanyelvbó1 nem is, más tantárgyból még elérhet jobb eredményeket a kisgyerek.

Mindenki tehetséges lehet valamilyen területen.

Az előbbiekben már szóltunk arról, hogy a sok taneszközre az önálló tanuláshoz

van szükség. A szülők közül sokan elszörnyülködnek a rengeteg tankönyv és munkafüzet

láttán: ezt minden nap cipelniük kell a gyerekeknek? Nem, a taneszközöket csak az is-

kolában és a napközi otthonban használják, hazavinniük nem kell. Néhányan azt is meg-

kérdezték tőlünk. miért nincsenek a tankönyvek összekötve kevesebb kötetbe? Miért

nem színesek? Ezek az anyagok kísérletiek, kis példányszámban készülnek. Az évek

során többször átdolgoztuk, jobbítottuk őket. Később, egy várhatóan nagyobb pél-

dányszámú nyomás után már összekötve, színes nyömással fognak megjelenni. Egyéb-

ként a gyerekek nemcsak ezekből tanulnak, hanem használnak színes falitáblákat, dia-

képeket, hangszalagokat, transzparenseket stb.

Mit vár el a kísérlet a szülőktől? Anyanyelvbó1 rendszeres otthoni házi feladatot

nem kapnak a gyerekek, legfeljebb alkalmi munkát. Az otthoni gyakorlást csak akkor

ajánljuk, ha gyermekük szeretné, hogy foglalkozzanak vele. Kérjük, ebben az esetben

szakszerűen segítsenek a kisgyereknek. Kérdezzék meg a tanítójátói, milyen tevékeny-

séget végeztessenek és hogyan. A gyakorlás helyett azonban inkább azt javasoljuk, be-

szélgessenek minél többet a gyermekükkel az i sko lá ró l, élményeiről. Biztosítsanak szá-

mára művelődési lehetőséget: ha tehetik, vigyék színházba, kiállításokra, könyvtárba.

Vegyenek neki könyveket, folyóiratokat. Szoktassák gyermeküket az önállóságra, a

kulturált, normákhoz igazodó magatartásra. Kérjük, bizalommal beszéljék meg a ta-

níténővel azokat a nevelési problémákat, amelyeket nélküle nem tudnak megoldani. Mi

ugyanezt kértük a kísérletben dolgozó pedagógusoktói is. Tehát azt, hogy beszéljék

365



meg Önökkel azokat a problémákat, amelyeket az iskolában egyedül nem tudnak meg-

oldani. Valljuk, hogy az iskolai nevelést, tanítást az iskolának kell elvégeznie, a családi

nevelést pedig a családnak.

Feladatukat nem végezhetik el egymás helyett, csak meg-

osztva es együttműködve. Az el nem végzett feladatokért a felelősséget nem háríthatják

egymásra, különösen nem a gyerekre.

Levelünkben külön szeretnénk szó ln i a jutalmazás és a büntetés, valamint a fegyel-

mezés kérdéseiről. Kísérletünkben azt szeretnénk elérni, hogy a gyerekekben minél

előbb kialakuljon a sikeres munka kapcsán érzett öröm Hogy ne a piros pontokért és

egyéb figurákért tanuljanak. Az ezekkel a jelekkel való jutalmazást csak az iskolába

lépés első hónapjaiban tartjuk elképzelhetőnek. Ezért ne lepődjenek meg, ha néhány

hónap eltelte után gyermekük nem kap piros pontot - ez nem a teljesítménycsökke-

nés jele. Kérjük, hogy a jó jegyet vagy pontokat ne pénzzel jutalmazzák. Inkább di-

csérjék meg gyermeküket, örüljenek vele együtt. A szülö arcán látható öröm, az elis-

merő szavak többet jelentenek a kisgyereknek, mint a pénz. A kiemelkedő teljesítmény

jutalma lehet könyv, kirándulás vagy egyéb értékes tevékenység is.

A büntetésről és a fegyelmezésről annyit: kísérletünkben nemcsak jutalmazunk, dicsé-

rünk, hanem büntetünk is. Büntetjük azokat a gyerekeket, akik szándékosan hibáznak,

szándékosan sértik meg a magatartási normákat. Büntetjük azokat, akik szándékosan

nem végzik el a feladatukat, szándékosan zavarják társaikat a tanulás közben, tehát sér-

tik a munkafegyelmet. Nem büntetjük azokat, akik alkalmilag, nem szándékosan hi-

báznak, vagy akiknek teljesítménye lemarad társukétól.

Végül még egy problémáról szeretnék szólni. Tapasztaltuk, hogy a kísérle ti osz-

tályba járó gyerekeket a

s züleik

gyakran összehasonlítják a nem kísérleti program szerint

tanuló testvéreikkel vagy ismerős gyerekekkel - főleg az 1. osztályban. Ilyenkor néha

megállapítják, a nem kísérletis gyerek hamarabb megtanul olvasni, gyorsabban olvas,

szebben í r o Mi ennek az oka? Az, hogy a kísérletben több nyelvi tevékenységet tanul-

nak a gyerekek egyszerre. Például: az olvasás tanulásakor számunkra nemcsak az a fon-

tos, hogy a kisgyerek akadozás nélkül olvasson, de az is, hogy a kiejtése helyes legyen.

Világos, hogy aki egyszerre több tevékenységet tanul, az később jut el mindegyikben

egy magasabb szintre.

Veszprém, 1981. szeptember

A nyelvi-irodalmi-kommunikdcios

nevelési kutatócsoport

366



BI AZ ELSŐ OSZTÁLYROL KÉSZÜLT TÁJÉKOZTA TO SZULŐK SZÁMÁRA

KED VES SZÜ LÖ K

A nyelvi-irodalmi-kommunikációs nevelési kísérlet egészét bemutató levelünkben szóltunk

arról, hogy a kísérletbe járó gyerekek többfajta nyelvi tevékenységet tanulnak. A

köve t -

kezökben azt szeretnénk bemutatni, hogy ezek tanulása hogyan jelenik meg, mílyen

problémákat okozhat az 1. osztályban.

Tekintsük át felsorolásszerűen, hogy mi mindent tanulnak a gyerekek az 1. osztály-

ban Először is olvasást - szeptember első napjaitól. Külön fejlesztjük a néma és külön a

hangos olvasás képességét. Az előbbi érdekében a gyerekek szemmozgást fejlesztő gyakor-

latokat végeznek, a hangos olvasás tanulását pedig a helyesejtési gyakorlatok segítik.

A helyesejtési gyakorlatok a gyerekek beszédmozgását és beszédhallgatását fejlesztik,

előkészítik a versmondds tanulását is. A helyesejtéstanítás mellett beszédfejlesztést

végzünk, ami a szóbeli szövegalkotás és szovegbefogadds. szövegértés tanítását jelenti.

Az olvasással párhuzamosan tanulják a gyerekek a kisbetűk írását is. A helyesejtési gya-

korlatok, a beszédhallás fejlesztése révén lehetőségünk van arra, hogy az írástanulás köz-

ben előkészítsük a helyesírás tanulását. Ez főként a hosszú, ill. a rövid időtartamú hangok

jelölésének tanítását foglalja magába. Az első félévben a gyerekek utánmondással tanulnak

meg verseket, mondókákat. Ezeket el is játsszák. Az önismeret tanulása keretében pedig

az önazonosításhoz szükséges személyi adatokat (pl. születési idő, lakcím), néhány külső

testi jellemzőt (pl. hajszín, szem színe), pszichikus és erkölcsi tulajdonságot (pl. segítő-

készség, udvariasság) ismernek meg.

A második félévben mindezeknek a tevékenységeknek a begyakorlása, illetve az is-

meretek bővítése történik. A gyerekek különbözö szövegeken gyakorolják a néma és a

hangos olvasást. Megtanulják használni az

Ablak-zsiráf gyermeklexikont,

megísmerik a

lakóhelyük művelődési intézményeit. Így készülnek fel az

onműve l e s r e .

Megtanulják a

nagybetűk írását, megísmerik az írásjeleket, gyakorolják a helyesírást, a helyesejtést, a

versmondást. A szóbeli szövegalkotás keretében többek

közt

a köszönést, a megszólítást,

a bemutatkozást, a kérést, az üzenetközvetítést, a mesebefejezést, az elbeszélést, a hir-

detést és a leírást tanulják. Az irodalom keretében elsősorban mai klasszikus költőink

(pl. Ágh István, Kiss Anna, Nagy László, Zelk Zoltán) alkotásait ismerik meg. A versek,

mesék elemzése révén megtanulnak néhány irodalomelméleti ismeretet (pl. rím, költői

kép), gyűjtik a megismert írók, költők életrajzi adatait, gyermekkorukról szóló interjúkat,

képeket.

Nincs módunk arra, hogy valamennyi említett tevékenység tanítását bemutassuk.

Ezért csak azokról szólunk részletesen, amelyek tanításának módja jelentősen eltér a

közismert gyakorlattói, illetve amelyek tanulása összefügg a családi neveléssel. Egyes te-

vékenységek otthoni gyakorlásához javaslatokat is adunk. Hangsúlyozzuk azonban, hogy

ezek nem előírások, csak lehetőségek a gyerekkel való foglalkozáshoz. Akkor

végez te s sék .

ha a gyermeküknek is kedve van hozzá, illetve ha a tanítónővel megbeszélték, minek a

gyakorlására van szüksége akisgyereknek.

367



Az olv asá s megtanulása

Az első félév során a gyerekek párhuzamosan két módszer szerint tanulnak olvasni.

Az egyik a globális olvasástanulási módszer, melynek feladatsorait az Éva

Feri olvasni

tanul c. tankönyv tartalmazza. Eszerint a gyerekek először szavak (szóképek) felismerését

tanulják meg, az ismert szóképek segítségével mondatokat, szövegeket olvasnak. A

szó-

képek elemzése során azokat szőrészekre, betűkre bontják. A sok elemzés közben önálló-

an felismerik a betűk összevonásának módját, azaz megtanulják elolvasni aszóképesen

nem tanult szavakat is. Ez az olvasástanulási mód szinte minden gyerek számára könnyű,

örömteli, hiszen már az első napokban biztosítja az olvasni tudás illúzióját. Ez valóban

csak illúzió: a kisgyerek csak olyan mondatot, szöveget tud olvasni , amelynek szavait

szóképesen tanulta. Az első hetekben nem tudja azt sem, hogy a szó milyen betűkből áll.

Kérjük, ne is kérdezzék ezt a gyereküktöl. Az első hetekben Önök is tapasztalják, hogy a

gyerekek gyakran összetévesztik a tanult szóképeket. Ez iskolai gyakorlással kiküszöböl-

hető, otthoni tanulásra nincs szükség. Célszerű viszont többször elolvasni a kisgyerekkel

a televízióban látható, háztartási cikkeken szereplő jellegzetes feliratokat - természete-

sen csak akkor, ha őszívesen olvasgatná ezeket.

A másik - közismert - olvasástanulási mód szerint a gyerekek először a betűket

ismerik meg. A tanító többször bemutatja, majd gyakoroltat ja a gyerekekkel a betűk

összevonásának, azaz az olvasásnak a módját. Ez az úgynevezett szintetizáló olvasás-

tanulás. A gyerekek többsége számára lényegesen nehezebb a globális olvasástanulásnál,

de segítségével gyorsabban és pontosabb an lehet megtanulni az olvasást. A szintetizáló

olvasástanulási mód feladatait az Olvasni tanu/ok c. tankönyv tartalmazza. E feladatok

szóanyagából kitűnik, hogy a gyerekek nem o/vasnak szo tago/va. Kérjük, hogy a szó-

tagoló olvasást ne is mutassák meg gyermeküknek, ne gyakoroitassák vele így az olva-

sást. Nem javasoljuk azt sem, hogy a gyerekek otthon a tankönyvból olvassanak. Ha

a kisgyerek szeretne olvasni, akkor újságokban keresgélje az ismert betűket. vagy ha

mesét olvasnak neki, egy-egy - ismert betűket tartalmazó - szót próbáljon meg ő is el-

olvasni.

Vannak olyan gyerekek, akik november közepére már megtanulnak olvasni. Ez

azért lehetséges, mert a leggyorsabban haladó tanulók mindkét könyvből önállóan is

tanu/hatnak

újabb

szóképeket,

ill. betűket az iskolában. A gyerekek többsége január

végére ismeri meg valamennyi betűt, tanulja meg az olvasást. Vannak olyan tanulók is,

akiknél az olvasás megtanulása az 1. osztály végéig elhúzódik. Kérjük, hogy az utóbbi

esetben se kényszerítsék gyermeküket sok otthoni gyakorlásra. Vegyék figyelembe,

hogy a gyerekek különböző tempóban tanulnak, s kisérletünkben a pedagógusok fel-

készültek és gondot fordítanak arra, hogy a gyerekeket a 2. osztályban felzárkóztas-

sák. így a kisgyerekek későbbi lehetőségeit az 1., 2. osztályos teljesítménye döntően

nem befolyásolja.

368



Olvasás és önmfivelés

A 2. majd a 3. osztályban a néma olvasást, az olvasással történő önművelést önálló is-

meretszerzésként értelmezzük. Az 1. osztály 2. félévében erre még nincsen

möd,

hiszen

a gyerekek olvasási tempója nagyon lassú. Ezért először az úgynevezett információs

szovegeken gyakoroitatják az olvasást. Ezek a mindennapi életben gyakran előforduló

hirdetések, tájékoztató vallf tiltó feliratok (pl. Kérjük jelezzen, ha leszállni kiván )

Segítségükkel a kisgyerek könnyebben eligazodik az intézményes társadalmi környe-

zetben, megismeri az oktatási, kereskedelmi, egészségügyi stb. intézményeket. Az Olvasni

tanulok 2. rész c. könyvben sok információs szöveg található. A gyerekeknek ezeket

nem megtanulniuk kell, csupán a tanító segítségével megismerni, a hozzájuk kapcsoló-

dó olvasási feladatokat megoldani. önök ezt úgy segíthetik, ha séta közben vagy otthon

felhívják gyermekük figyelmét a különböző felíratokra, illetve rá merik bízni a vásárlást,

postai levélfeladást stb.

Az első osztályban az önművelés tanulásának keretében tanítjuk meg az Ablak-

zsiráf gyermeklexikon használatát. Javasoljuk. hogy ha médjukban áll, vegyék meg

gyermeküknek ezt a könyvet, s késztessék őt arra, hogy a számára ismeretlen jelentésű

szavakat ebben keresse meg. Ugyancsak javasoljuk. hogy a gyerekek - miután megtanul-

tak olvasni - iratkozzanak be könyvtárba. Ha a kölcsönzött könyvekről a kisgyerek be-

szélni szeretne önöknek, kérdezzenek rá a könyv kiadási adataira is. A könyvtárhaszná-

lat

e lőké sz í tésekén t

ugyanis az iskolában tanulják ezeket.

Kérjük, engedjék meg gyermeküknek, hogy plakátok,

műso r füze tek

alapján ő

válassza ki, milyen moziműsort, babelőadást stb. nézzenek meg a családdal. Késztessék

arra, hogy a televízióban és a rádióban egyaránt figyelje a gyerekeknek

s z ö l ö

szépirodal-

rni é s i smeretterjesztő adásokat.

Az írás és helyesírás tanulása

A betűk írását vázolólapok segítségével tanulják meg a gyerekek - általában egy héttel

a betűk olvasástanulása után. Nem gyakoroltat juk a vázolást - a hagyományos írástaní-

tástól eltérően - .Ievegöbe vagy újságpapírra íratással. Kérjük, hogy ezt Önök sete-

gyék. Vannak gyerekek, akik 6 éves korukban még nem tudják helyesen fogni a ceruzát,

illetve túl erősen vagy túl gyengén nyomják a ceruzát a papírra. Javasoljuk, hogy ilyen

esetben Az írásmozgás fejlesztése c. vázolólapokéhoz hasonló gyakorlatokat végeztesse-

nek a gyermekükkel. Gondot okozhat az otthoni gyakorláskor, hogy a köreiemet tar-

talmazó betűk kapcsolását (pl. a, Ó, ö stb.) nem a hagyományos módon tanítjuk. A gye-

rekek pl. a tó szóban a t betű leírása után nem írnak a c betűhöz hasonló kötőelemet,

hanem felemelik a ceruzájukat, kijelölik, megkeresik az ő betű kezdőpontját, majd a

betű körelemét .Jiozzaírjak a t betűhöz. Ez az úgynevezett helykijelöléses kapcsolás a

a későbbiekben gyorsítja az írástempót.

A gyerekek iskolai írásmunkáját a ta n ítönö rendszeresen ellenőrzi, a gyerekek az

órán javítják az esetleges hibáikat. Kérjük, ne büntessék azért gyermeküket, ha a betűket

nem alakítja pontosan. Van ugyanis, akinél ez nagyon hosszú gyakorlás után, csak az év

végére alakul ki. Késztessék viszont a rendezett írásra, arra, hogy a vonalon ne írjon túl,

369



észrevett hibáit ne maszatoló radírozással, hanem áthúzással javítsa stb. Ugyancsak kész-

tessék őket arra, hogy írásukat helyesírási szempontból javítsák. Az iskolában az 1. osz-

tálytói kezdjük kialakítani a gyerekekben azt a beállítódást, hogy a z írá s fe le lő ss ég

az íráso s munkdb an hib a nem maradhat. (Az.1. osztályban természetesen nem ismerik

meg a gyerekek valamennyi helyesírási problémát. Azokat a szavakat, amelyeket helye-

sen írni tudniuk kell, a Helyes írás i szójegyzék c. taneszköz tartalmazza.) Ezt a törekvé-

sünket önök úgy segíthetik, ha a rendezett írást, az ismert helyesírási szabályok megtar-

tását akkor is megkövetelik gyermeküktő1, ha mindennapi üzenetet, levelet ír otthon.

A helyes kiejtés az iskolában és otthon

A helyes kiejtés tanulása érdekében a gyerekek az iskolában naponta végeznek tréning-

szem gyakorlatokat. Ezek bemutatására - úgy gondoljuk - itt nincs szükség. Megemlít-

jük viszont, hogy minden tanítönö rendelkezésére bocsátottunk egy hangszalagot, amely

a 6 éves gyerekek

tip ikus h e ly es ejté si h ib á it

mutatja be, illetve tartalmazza a legfonto-

sabb he l ye s e jt e si gyakor la toka t . Ha érdeklődnek ezek iránt, kérésükre a tanítönö bizto-

san bemutatja a hangszalag részleteit. Fontosnak tűnik viszont arról szólni, hogy milyen

céllal tanítjuk a helyesejtést. Célunk az, hogy a gyerekek a közn ye lv i e jté s n o rma re nds ze re

sze rin t tu dja na k m e gszó la in i a kk or amiko r a rra szűkse g v an: tehát ha például társaiknak

felolvasnak valamit, ha az igazgatójukkal beszélnek, ha verset vagy mesét mondanak, ha

könyvtárossal, orvossal stb. beszélnek. Nem célja a helyesejtés-tanításnak a nyelvjárási

ejtés visszaszorítása a mindennapi beszédben. Az azonban gyakran előfordul, hogy a gye-

rekek környezetükben kijavítják a nem nyelvjárási, és a köznyelvitő1 is eltérő ejtést.

r

Javíthatják pl. ha a tanító szóban az i hang helyett a t hangot ejti hosszan. (Igy: ta-

nittó .) Kérjük, hogy az ilyen javítások miatt ne utasítsák rendre gyermeküket.

Tapasztalataink szerint az 1. osztályban a következő helyesejtési hibák okozzák

a legtöbb gondot a tanítónak. A gyerekek az óvodában megszokták, hogy kórusban

énekelve (rossz hanglejtéssel, szótagoló hangsúlyozással) köszönjenek, Hosszú ideig

tart az is, amíg a skandáló versmondásrólleszoktatják őket, Nagyon gyakori az a - leg-

többször affektálásból fakadó - hiba, hogy a gyerekek a végén szökő hanglejtéssel ejtik

a kérdő mondatokat (a végét felkapják''), vagy .Iebegtetík , elnyújtják a kijelentő

mondatok végét; általában elnyújtva beszélnek. Ezeket a hibákat a tanítónők következe-

tesen javítják, mégpedig úgy, hogy a helyes ejtést, a mintát bemutatják. Tapasztalataink

szerint a legtöbb szülő is megteszi ezt.

Végezetül megjegyezzük, hogy az iskolában végeztetett helyesejtési gyakorlatok

nem alka lmasak az úgyneveze tt b e szédhib ák (pl. raccsolás, selypítés) fe lszámo lására .

Erre csak a logopédiai kezelés ad lehetőséget.

Beszédfejlesztés: a köznapi beszéd tanítása

A címben szereplő tevékenység áll legközelebb ahhoz, amit a gyerekek iskolába lépése

előtt önök végeztek. Lényegében azt tanítjuk, hogyan kell egy felnőttel vagy gyerekkel

370



a szóbeli kommunikációs kapcsolatot felvenni (köszönni, megszóIítani, bemutatkozni),

a partnernek szándékot (pl. kérést) vagy véleményt (pl. panaszt) kinyilvánítani, illetve \

a kapcsolatfelvételt viszonozni (pl. visszaköszönni) stb. Mindennek a tanítása azt jelenti,

hogy a gyerekek különböző jIelviformákat (pl. légy szíves, arra kérlek, hogy; vélemé-

nyem szerint) tanulnak, gyakorolják a

helyesejtést,

valamint azt, hogy a beszéd közben

milyen a helyes testtartás, milyen távolságra kell megállni a partnertöl.stb. Természete-

sen, ha a kisgyerek mindezt tudja, nem tanításról, csak gyakoroltatásról van szó.

A felsoroltak mellett tanítjuk a gyerekeket beszélgetni. Ez az úgynevezett kís-

csoportos kommunikáció során történik az osztály egyik sarkában, 5-6 tanuló részvételé-

vel. Általában egy kisgyerek etritond egy történetet vagy szóban leír egy tárgyat, a többiek

pedig - miután végighallgatták - kérdeznek a témáról vagy hozzászólnak. A gyerekek

tehát gyakorolják a társuk türelmes végighallgatását, és azt, hogy miként kapcsolódhat-

nak be a beszélgetésbe.

Arra kérjük önöket, hogy a tanítótói érdeklődjék meg, mit tanulnak, gyakorol-

nak az iskolában, s gyermeküktől a köznapi helyzetekben is követeljék meg az érett, a

helyzetnek megfelelő viselkedést, beszédet. Kér jük azt is, hogy sokat beszélgessenek

gyerekükkel. avassák be őt a család életébe, és késztessék gyakori, a gyermeki szerep-

nek megfelelő tisztelettel történő megnyilatkozásra.

Az irodalomértés, az irodalmi érdekl6dés és az irodalmi ízlés fejlesztése

,

Egy irodalmi műalkotás megértése - felnőtt és gyerek esetében egyaránt - történhet úgy,

hogy műelemzéssel próbálunk válaszolni a Miért sz ép? kérdésre, éstörténhet úgy is, hogy

az elmondására, eljátszására készülve közelítünk az alkotáshoz. Irodalomtanításunkban

mindkét utat felkínáljuk a gyerekeknek. A műelemzés előkészítéseként néhány irodalom-

elméleti ismeretet

tanítunk, és az 1. osztálytói

ráirányítjuk a gyerekek figyelmét a TnÚ-

»

alkotások képsze rűségére .

szrevétetjük pl. a következő két verssor képi, .Játtatö

erejét: Árnyak sora ül a réten

Nyáj zsong be a faluvégen .) Az előbbi érdekében a

gyerekek feladatot oldanak meg a M ese,

mese;

mátka c. könyvben, de nem kell például

meghatározásokat megtanulniuk. A költői képek felismerése érdekében sok ,,illusztrá-

ciót készíttetünk. A legtöbb kisgyerek ezt nagyon szereti, ezért valószínű, hogy az

otthon olvasott mesékről is szívesen rajzol. Kérjük, engedjék ezt, kérdezzék meg gyer-

meküktől, milyen érzéseket váltott ki belőle a vers, miért épp az adott színeket használta

a rajzban. Egy elmondott meséró1, versről azonban ne kérdezzék, hogy miért tetszett,

mit akart .mondaní a költő stb. Ezt az iskolában sem teszi a tanító, ugyanis csak formá-

,

lis felelet adható rá, ami a megértést nem segíti. Előfordulhat, hogy gyermekük otthon

különböző játékokat mutat be: eljátssza például, hogy miként nyílik ki egy rózsa, hogyan

jut ki láthatatlan függönyök mögül stb. Ezek az iskolában végzett, pantomimelemeket

tartalmazó, az érzékszerveket, a mozgáskoordinációt fejlesztő gyakorlatok az úgynevezett

mimetikus játékokat készítik elő. A mimetikus játékban a gyerekek cselekvéssel jelení-

tenek meg egy verset, s a játék, a kifejező mozgás révén jutnak közelebb a műben foglalt

költői üzenethez.

3 1 1



Gyermekük irodalmi ízlésének, érdeklődésének fejlesztéséhez azt kérjük, hogy csak

értékes alkotásokkal ismertessék meg. Könyvvásárláshoz segítség lehet, ha megnézik,

mely írók, költők művei szerepelnek a Mese,

mese

mátka cÍIDűkönyvben. Javasoljuk,

hogy vegyék meg a Kincske re sá cÍIDűgyermekfolyóiratot, de

nem javasoljuk a Dörmögő

Dömötör vásárlását. A gyerekek gyakran kapják azt a feladatot, hogy gyűjtsék a megis-

mert írók, költők, fényképeit, gyermekkoruk adatait, a v elük készült interjúkat. Ezt

Önök is segíthetik. Sokat használ, ha gyermekeknek

szóló

mese- vagy verslemezeket tud-

nak vásárolni, vagy ezek könyvtári meghallgatására késztetik gyereküket.

Önismeret, önértékelés, mások értékelése

A gyerekek szocializációját (azt, hogy önmagukat el tudják .helyezní a társadalom-

ban) azzal is előkészítjük. hogy korán megtanítjuk személyi adataikat. Ezek azok az

adatok, amelyek segítségével azonosítjuk önmagunkat a társadalom mindennapi életében.

Egy ilyen adat a név is, de nem a becéző név vagy a ragadványnév. Gyakori azonban,

hogy az iskolába lépő gyerekek .Juvatalos helyzetben (pl. az igazgatójuknak) is a becc

nevükkel mutatkoznak be. Nagy segítség, ha a köznapi helyzetekben Önök is különvá-

lasztják,. mikor kell a vezeték- és utónévvel bemutatkozni, mikor lehet a becenevet meg-

mondani.

Az iskolában csak a személyi adatok felidézésénekgyakorlására van mód,

megismerésükhöz, megtanulásukhoz az Önök segítségére van szükség. Sok olyan kisgye-

rek van, aki tudja valamennyi személyi adatát. Ha nem tudja, a tanító kérésére otthon

Önöktől kell megkérdeznie, és másnap az iskolában gyakorolnia.

A külső testi jellemzők megfigyeltetésével célunk az, hogy a gyerekek ebből a szem-

pontból is megismerjék önmagukat, de célunk az is, hogy e jellemzőket másokon is meg-

figyeljék, és így pontosabban, ráismerhetőbben írjanak le egy embert, akinek a nevét

nem tudják. Szembesítjük a gyerekeket azzal, hogy néhány külső testi jellemző (pl. a

kövérség) gúnyolódás forrása. A gúnyolódást visszaszorítjuk a gyerekeknél, a ta n ítönö

megvédi azt a gyereket, akit a többiek gúnyolnak.

A pszichikus és erkölcsi tulajdonságok tanításakor törekszünk annak a hibának

az elkerülésére, amit a köznyelv a moralizálás szóval jelöl. Ezért nem normákat ta-

nítunk a gyerekeknek, hanem helyzetek, viselkedések elemzését.

Ehhez persze először

meg kell ísmerníük a gyerekeknek, hogy a viselkedésben megnyilvánuló pszichikus és

erkölcsi tulajdonságoknak mi a neve. Feladatok megoldása révén megismerik, hogy valaki

például a társaival való bánásmód és hangnem szerint lehet udvariatlan vagy udvarias. Ez-

után vagy bábjelenetek szereplőit elemzik, vagy a ta n ítönö által tetten ért mindennapi

helyzetekben' társaíkat vagy éppen önmagukat. Az elemzés a viselkedés minősítését és a

minősítés indoklását jelenti. A minősítésben az is benne van, hogy az adott viselkedés

egyszeri, véletlen volt-é vagy régóta ismétlődő, jellemző. Így a minősítés nem elmarasz-

ta iá megszégyenítő, inkább figyelmeztető, tárgyilagos.

Gyermekük kedvező tulajdonságainak megerősítését, illetve kedvezőtlen tulajdon-

ságainak enyhítését Önök akkor segíthetik, ha mindig tárgyilagosan minősítik őket.

Az általában udvarias kisgyerekkel mindig célszerű tudatosítani a véletlen hibázásokat - a

tanító is ezt teszi -, míg az általában udvariatlan gyerekeket jó felkészíteni, hogy egy

372



rövidesen bekövetkező helyzetben hogyan előzhetik meg az udvariatlanságot. Hamis

önértékelést eredményez, ha az értékelés mindig csak a gyerekre irányul. Például az

udvariatlanság a felnőttek körében is létezik, és ezt nem szabad - nem is lehet - el-

palástoini agyerek elől.

A tevékenységek bemutatása után szeretnénk még egyszer szólni a tanulók diffe-

renciált haladásáról. Fontos ez azért, mert az 1. osztályban különösen gyakran fordul elő,

hogy a gyerekek más haladási csoportba kerülnek. Nagyon gyakori, hogy egy kisgyerek

például gyorsan halad az olvasás megtanulásaJ.or, de az olvasási tempót és pontosságot a

második félévben csak lassan tudja fokozni. Előfordulhat ennek a fordítottja: a kisgyerek

csak márciusban tanul meg olvasni, de akkor egy hónap alatt utoléri ' a tobbieket.

Ugyanez lehetséges a többi tevékenység tanulásakor is. Arra kérjük önöket, hogy kü-

lönösen az 1. osztályban ne vonjanak le végleges következtetéseket abból, hogy gyer-

mekük éppen melyik csoportba tartozik. A csoportba tartozdsndl fontosabb maga a tel-

jesítmény,

amit a kisgyerek elér. Erről félévkor és év végén egyaránt

Értékelő lap

segít-

ségével fogjuk tájékoztatni Önöket. És kérjük, hogy az Értékelő lapon se a minősítő

kategóriát (megfelelt, jó stb.) figyeljék elsősorban, hanem azt a szöveges értékelést,

amely gyermekük tudásáról adatok segítségével, pontosan tájékoztatja Önöket.

Veszprém, 1981. szeptember A nyelvi-irodalmi-kommunikácíás

nevelési kutatócsoport

373



CIA MASODlK OSZTALYRÓL KEsZÜLT TAJEKOZTATÓ SZüUJK szAMARA.

K ED VE S S ZiJL ÖK

A nyelvi-irodalmi-kommunikációs nevelési kísérlet 2. osztályában a gyerekek foly-

tatják azoknak a tevékenységeknek a tanulását, amelyeket 1. osztályban elkezdtek, de

újakkal is megismerkednek. Továbbra is gyakorolják az olvasást, az írást, a helyesírást,

a helyesejtést, a versmondást, tanulják a szövegek alkotásának és értésének módját.

Folytatják az irodalom tanulását, és tovább ismerkednek a külső testi, valamint a pszichi-

kus és erkölcsi tulajdonságokkal az önismeret tanulása közben. Gyakorolják az

önmű-

veléshez szükséges technikát. Négy teljesen új tevékenységgel találkoznak. 2. osztály-

ban: a fogalmazással, a nyelvtannal a kommunikációval és a társadalomismerettel.

Az alábbiakban az olvasás és az önművelés mellett e 4 tevékenység és ismeretkör tanulá-

sáról szólunk.

Az olvasás gyakorlása

Az olvasás gyakoroltatása közben arra törekszünk, hogy a gyerekek egyre gyorsabban

olvassanak, ugyanakkor minél pontosabban megértsék az olvasottakat. A gyakorlásra

alkalmasak a Mi világunk című olvasókönyv szövegei és a szövegekhez tartozó feladatok.

Az olvasókönyv ismeretterjesztő és publicisztikai szövegeket tartalmaz. Nem célunk,

hogy a bennük leirt ismereteket a gyerekek megtanulják, fel tudják mondani. (Igaz,

tapasztalataink szerint a gyerekek követelés nélkül is megjegyzik az olvasottakat.) Az ol-

vasás gyakoroltatása mellett azt is tanítjuk, miként lehet megállapítani pl. egy szöveg

témáját, kiemelni egy-egy szövegrész lényeges információit stb. Kérjük, Önök se ,,kér-

dezzék ki a gyemeküket, hogy pl. rnit tud a krokodilról, helyette inkább beszélges-

senek velük az olvasott szöveg témájáról.

Az olvasás gyakoroltatása közben fejlesztjük a gyerekek hango s o lvasásá t is. A han-

gos olvasás mindig másnak szóló olvasást jelent. Ezért a gyerekeknek egyszerre több

dologra kell figyelniük. Egyrészt arra, hogy pontosan (pl. ne hagyjanak ki betűt,), és a .

helyesejtési normáknak megfelelően (pl. hosszú mássalhangzó helyett ne rövidet ejtse-

nek) olvassanak. Eközben tekintettel kell lenniük a hallgatóikra (pl. szabályozniuk kell

a hangerejüket). Az olvasástanulás elején a gyerekeknek egy mondat minden egyes sza- .

vának elolvasása mintegy új feladat. Ezért az 1. osztályban a legtöbb tanuló egyforma

hangerővel, hangsúllyal olvassa el a mondat minden szavát. A 2. osztályban arra törek-

szünk, hogy minden kisgyerek képes legyen a fő- és mellékhangsúlyok megkeresésére és

érzékeltetésére. Egy mondaton belül a szólarnok, ill. a tagmondatok határánál tartson

rövid beszédszünetet. Például A ló meg a kecske összenevettek,

és barátságosan la-

pogatták egymás lapockáját. mondatban az összenevettek és a barátságosan szót

kell a legnagyobb nyomatékkal ejteni, az és szó előtt pedig rövid beszédszünetet kell

374



tartani. A gyerekek hasonló jelek és tanítói minta alapján gyakorolják a hangos olvasást.

Kérjük, hogy ha otthon hangosan olvas gyermekük, önök is késztessék a helyesejtésre.

Még a 2. osztályban is előfordul, hogy egy-egy tanuló nagyon lassú tempóban olvas.

Kérjük, a lassú tempóért ne szidják meg a gyermeküket Ilyen esetben legyenek türel-

mesek, hagyják, hogy az iskolában tanult módon először némán olvassa el a szót, s csak

utána olvassa hangosan. Azzal segíthetik a legjobban gyermekük fejlődését, ha biztosíta-

nak számára olvasási lehetőséget, s érdeklődést mutatnak az olvasmányai iránt; ha meg-

teremtik a lehetőséget, hogy a gyerek b eszél jer. Önöknek olvasásélményeiről.

Olvasás és önmfivelés

Az előző fejezetben már szóltunk a néma olvasás fejlesztéséről. Úgy gondoljuk, hogy a

néma olvasás az önműve lé s , az önálló ismeret szerzés legfontosabb módja. De az olvasni

tudás (némán, szöveget megértve) csak egyik feltétele az ismeretszerzésnek. A másik, nem

kevésbé fontos feltétel, hogy a gyerekhez el is jusson az a könyv, amelyből ismereteket

szerezhet. Ehhez pedig el kell igazodnia a könyvtárban: melyik könyvet hol találja meg.

Ezért 2. osztályban megismerkednek a kataláguscéduldval, megtanulják azt olvasni;

gyakorolják a betűrendes és a sorozatkatalógus használatát. A könyvismeret tanulása

során a könyv legfontosabb adatait keresik meg: a szerzőt, a címet a kiadás évét,

helyét. A nevelők bemutatják a tanulóknak a legfontosabb gyermek-folyóiratokat. Meg-

ismerik pl. a K incske re so című folyóirat rovatrendjét, megtanulják a tartalomjegyzék

olvasásának módját.

1. osztályban már megtanulták a gyerekek az Ablak-zsiráf gyermek lexikon hasz-

nálatát. 2. osztályban ezt tovább gyakorolják, emellett megtanulják kezelni a Helyes-

írási tanácsadó szótárt és a Magyar értelmező kéziszotárt is. Javasoljuk, ha tehetik,

vásárolják meg az említett könyveket a gyerekeknek. Nagyon hasznos, ha a kisgyerek

a

K tncskereso

mellett hozzájuthat az ismeretterjesztő folyóiratokhoz is (pl. Búvár, Alfa,

Állatvilág). Ezért kérjük, bíztassák a gyermeküket, hogy iratkozzon be a könyvtárba, s

oda rendszeresen járjon, valamint számoljon be Önöknek az olvasmányairól. Ilyenkor

ne elégedjenek meg a .sztoríval , érdeklődjenek a megszerzett ismeret forrása felől is

(melyik folyóirat, mi a könyv címe; k i a szerző; hol, mikor adták ki stb.)

Az olvasással természetesen nem merül ki az önművelé s lehetősége. Az iskola ma-

gára vállalja néhány iskolán kívüli művelődési program (színház, mozi, kiállítás stb.)

látogatásának megszervezését is. Úgy gondoljuk, ezen a ponton erősítheti leginkább a

családi nevelés az iskolai nevelést. Az ugyanis a célunk, hogy a gyerekek minél több-

ször eljussanak moziba, a színházba, minél több kiállítást nézzenek meg. Arra kérjük

tehát önöket, hogy lehetőleg rendszeresen vigyék el gyermeküket - színházba, mozi-

ba, kiállításra. Bíztassák arra, hogy minél több információt szerezzen a műsorról még

annak megtekintése előtt. (Olvassa el pl. a plakátot, a műsorfüzetet.) Az előadás után

pedig mondja el véleményét Önöknek, beszélgessenek az előadásról.

Tapasztalataink szerint a gyerekek, amikor csak tehetik, TV-t néznek. Ezért kér-

jük, késztessék arra gyermeküket, hogy ne válogatás nélkül nézze a rnűsorokat. Ehe-

375



lyett újságok segítségével rendszeresen figyelje a rádió és a televízió rnűsorát, válassza

ki az

ő t

érdeklő műsort, s csak azt hallgassa, nézze meg A keresést, válogatást egy-egy

tanáccsal önök is segíthetik. Szerintünk a gyerekeknek szóló irodalmi jellegű (pl.

Cim-

bora) vagy ismeretterjesztő (pl. Deltácska, Kuckó) műsorokat célszerű megnézniük.

Ezek mellett fontosnak tartjuk a TV-Hiradó rendszeres megtekintését is.

A nyelvtan tanítása

Ahogy megtanulnak a gyerekek biztonságosan olvasni, megkezdjük a nyelvtan tanítását.

Először is nézzük, miért tanítunk nyelvtant a kicsiknek Több okból is. Azért, hogy segít-

sük a helyesirás tanulását. (pl. a mondják szó helyesirását ne az üres másként mond-

juk, másként írjuk elv segítségével, hanem nyelvtani elemzéssel: a szótő megkeresésévei

oldják meg.) Nyelvtani ismeretek szükségesek ahhoz, hogy pontosabban, tudatosabban

tudjanak szöveget létrehozni. Úgy gondoljuk, az idegen nyelv tanulását, néhány irodalom-

elméleti ismeret megértését, a régebbi korok szövegeinek olvasását, megértését is segíti

a nyelvtani tudás.

Nyelvtanból tanítjuk a hangtan néhány elemét: a magánhangzók megkülönbözte-

tését a nyelv kétirányú mozgása szerint, a hangkapcsolati törvényeket. Megtanulnak a

gyerekek néhány, szöveggel kapcsolatos ismeretet is (tulajdonképpen csak annyit, hogy

meg tudják állapítani; mi szöveg, és mi nem az). Tanulnak a különböző mondattípusokról:

a kérdő, viszontkérdő, felelő, kijelentő stb. valamint az egyszerű és az összetett monda-

tokról. Valószínűleg sokan megkérdezik Önök közül, hogy a hagyományos grammatiká-

t ó l

eltérően miért tanítjuk a viszontkérdő és felelő mondatot. E két mondatfajta

s zöv eg-

ben értelmezhető. Viszontkérdezéskor a megkérdezett nem válaszol, hanem saját kérdé-

sével egy új témát kezdeményez. Például: - ,,Mennyi idő van? - Neked nincs órád? -

a beszélgetés témája az óra lett. A felelő mondat (pl. Hány óra van? Öt .) Annak

bemutatására alkalmas, hogy a szövegben egyetlen szó is lehet mondatértékű, a szöveg

nemcsak kerek, egész mondatokból állhat. Az alaktani ismeretek közül megtanítjuk

a

különböző szoszerkezeteket,

és bemutat juk a

szóösszetételeket

is. Ennek révén köny-

nyebben lehet tanítani pl. a ,,ház fala szószerkezet és a ,,házfal szóösszetétel helyes-

irását.

A tanítás módjával összefüggő néhány körülményre szeretnénk még felhívni az

Önök figyelmét. Először is arra, hogy a nyelvtani szabályokat csak tudatosítjuk a gye-

rekekkel, de ezeket nem kell [elmondaniuk. Ezért definíciókat Önök se kérdezzenek

gyermeküktől. A gyerekeknek otthon nem kell

külön

feladatot megoldaniuk. Az viszont

hasznos lenne, ha gyerekeknek szóló nyelvészeti könyveket vásárolnának számukra (pl.

Varga Balázs: Játsszunk a szövallGrétsy László: Anyanyelvünk játékai, Varga Katalin:

En, te, ő.).



A fogalmazás tanítása

A 2. osztály második félévére már csaknem minden gyerek tud úgy írni, olyan szinten

szöveget mondani, hogy megpróbáljon szöveget írásban is létrehozni. A gyerekek először

valamilyen műfajú (hír, hirdetés, elbeszélés) kész hibás szöveget javítanak, egészítenek ki.

Eközben megtanulják, hogy a szöveget valaki számára kell írni, mégpedig úgy, hogy az,

akinek a szöveg szól minden, számára fontos körülményt megtudjon a témáról. Látható,

hogy a fogalmazás tanítása kapcsán a pontos, másnak szóló szövegalkotásra késztetjük a

gyerekeket.

Előfordulhat, hogy valamelyik tanuló a 2. osztályban még nem ír fogalmazást.

Ennek oka, hogy egyes gyerekek írása, helyesírása nem megfelelő szintű, még ezt a két

tevékenységet szükséges gyakorolniuk, s kevesebbet vagy egyáltalán nem kell fogalmazást

írniuk. Ez úgy is értelmezhető, hogy agyerekeket megkírnéljük a nyilvánvaló kudarcok-

tö l.

A fogalmazást ugyanis addig javítjuk a tanulókkal, míg az hibátlan lesz. Annak a

k ís -

gyereknek, aki még sok írástechnikai, helyesírási hibát követ el, a fogalmazás írása, majd

javítása csak kudarcot jelenthet. Megjegyezzük, hogy a 2. osztályban elsősorban a fogal-

mazás tanulásának előkészítése történik. Az intenzív fogalmazástanításra a 3. osztályban

kerül sor.

A kommunikáció és a társadalmi érintkezés tanítása

Úgy gondoljuk, ez az a két tevékenység, amely a leginkább újszerű Önöknek is, hisz az

iskolában eddig nem volt szó se kommunikációról, se társadalomismeretról, legfeljebb

csak annak elemeiről.

A kommunikációt így lehetne lefordítani: érintkezés. Tehát valaki valakivel kap-

csolatba kerül, s valamilyen jelek segítségével valamit közölnek egymással. Mit is taní-

tunk? Azt, hogy a gyerekek meg tudják állapítani, hogy adott helyzetben ki a közlő, s

ki a hallgató, majd el tudják dönteni, hogy a közlő hogyan lépett kapcsolatba a hall-

gatóval, a lehetséges jelrendszerek, idegen szóval kódok közül (a nyelv, az arcjáték, a

gesztus, a tekintet stb. melyeket használták. Azt is megvizsgálják, hogy az egyes szö-

vegeknek mi a funkciója, azaz miért jön létre: a tájékoztatás, a felszólítás, az érzelmek

kifejezése vagy más érdekében?

A gyerekek kü lönböző helyzetek elemzése révén megtanulják a kommunikáció

szakkifejezéseit. Ezek után gyakorolják valamennyi kommunikációs kód használatát.

Végül helyzetek elemzésével megkeresik egyes kommunikációs szituációk legcélszerűbb

megoldását. Például megtanulják, hogy milyen testtartással, mekkora távolságból, milyen

hangerővel stb. szólíthatják meg igazgatójukat vagy társaikat, ismert felnőttet vagy is-

meretlen gyerekeket. Mindez megítélésünk szerint biztonságot ad számunkra: bátrabban,

kulturáltan tudnak érintkezésbe lépni, pl. a felnőttekkel. A megismert szakkifejezések, az

elsajátított elemzési képesség révén a gyerekek pontosabban tudják saját vagy mások

kommunikációs hibáit elemezni, javítani.

3 77



A kommunikációval függ össze a társadalomismeret tanítása is. Ugyanis bemutat juk

azon intézmények dolgozóinak a munkáját, amelyekkel a gyerekek kapcsolatba kerülnek.

Persze csak annyit, amennyi az ott tör ténő kommunikációhoz szükséges. Azt is megtanít-

juk

é s

gyakoroltat juk, hogy az intézmények(posta, orvosi rendelő) dolgozóival hogyan

kell kapcsolatba lépniük, hogyan kell ott viselkedniük, hogy gyorsan, udvariasan elin-

tézhessék ügyes-bajos dolgukat.

A kommunikáció

é s

a társadalomismeret tanítását szolgálja a Mi világunk című

olvasókönyv második része.. Kérjük, ha az érdekli önöket, nézzék meg Bővebb magya-

rázatot természetesen a tanítónőtől is kaphatnak.

Hangsúlyozni szeretnénk: a

sikeres kommunikációra

kívánjuk felkészíteni a gyereke-

ket. Ebben Önök úgy segíthetnek, ha lehetőséget biztosítanak arra, hogy a

gyerek a

saját ügyeit

maga intézhesse el. A könyvtárba ő iratkozzon be, az iskola gondnokával ő

beszélje meg azt, ami rá vonatkozik. Az orvosnál ő mondja el a betegségével összefüggő

panaszait, az iskola igazgatójával vagy a tanítónővel ő beszélje meg a problémáit. Kérjük,

engedélyezzék alkalmanként, hogy a postán a gyerek intézkedjen, vagy utazás előtt a

gyerek vásárolhassa meg a jegyeket. A hasonló helyzeteket, javasoljuk, gyakorlási lehe-

tőségként értelmezzék. Tehát, ha szükséges, segítsenek a gyereknek, a feladat elvégzése

után pedig közösen elemezzék a gyerek viselkedését, teljesítményét.



D/ SZULÖKNEK SZÓLÓ ÉRTÉKELÖ LAP ELSÖ OSZTÁLY ELSÖ FÉLÉ VÉRE

A N Y EL VI IR OD AL M I K OM M U NIK ÁC IÓ S K ISE RL ET I

O SZ TÁ LY BA J ÁR O T AN UL OK

tRTtKELO LAPJA

A tanuló neve

Osztály

I.>l

~



1.

A h allg at ó s ze re pé vel k a pc s ola t os k Ö1 e te lm én ye k

beszB6 sze repév el k ap cs ola to s k Ö1 etelménye k

A feladat típusa

Kommunikációs kapcsolat felvétele felnőttekkel

és

gyerekekkel.

A kommunikáci6s kapcsolat felvételeés tartása tan-

órán és tanórán kivül.

A feladat követel-

ménye

A fontosabb személyi adatok (név; születési hely,

~dő; édesapa, édesanya neve, foglalkozása; testvérek

neve, életkora; tanító, igazgatóneve).

A köszönés i , me( $Z6litás i és bemutatkozási minták

ismerete és használata felnőttekkel és gyerekekkel

szemben.

A beszélő figyelmesvégighallgatásatekintettartással

és

tekintetváltással.

A beszélgetés tárgyával kapcsolatos kérdések megfo-

galmazása.

A teljesítés minősége

Kiváló, mert a követelményt minden esetben hibátlanul teljesíti.

ló ,

mert a követelményt az alábbi eltérésekkel teljesíti;

- személyiadatai közül legfeljebbötöt ismer;

- köszönéskor, bemutatkozáskor helyesejtési hibát

vét, hibázását önállóanjavítani tudja.

- a beszélő hallgatása közben tekintettartásra képes,

de nagyobb csoportban tekintetével nem követi az

éppen beszélő t , a za z tekintetváltásra nem képes;

- kérdezéskor helyesejtesi hibát vét, hibázását önál-

lóan javítani tudja.

Megfelelő,

- mert személyi adatai közül legfeljebb hármat

ismer;

- a

köszönés t,

megszólítást gyakran elmulasztja,

helyesejtésihibáit tanári segítséggeljavítani tudja.

- mert a beszélő hallgatásakor figyelmenem tartós;

- kérdései több esetben pontatlanok, helyesejtesi hi-

báit tanári segítséggeljavítani tudja.

Egyelőrenem

megfelelő,

- mert személyi adatai közül csak nevét ismeri;

- a köszönést, megszólítást elmulasztja, hibáit

tanári segítséggelsem tudja javítani.

- a tekintettartásra rövid ideig

(2-3

percig) sem ké-

pes;

- csak felszólítás után kérdez, kérdései pontatlanok,

hibáit tanári segítséggelsem tudja javítani.



Ii.

Helyesejtés

lvasás

A feladat típusa Szavak, mondatok, kísebb terjedelmú s zöveg hangos

olvasásaés megértése.

Szavak, szókapcsolatok és mondatok helyes időtar-

tammal é s hangsúllyal történő olvasása, illetve a nevelő

által mondott nyelvi egységek utánmondása. Olvasás-

kor a szavakbelsejében az összeolvadásérzékeltetése.

A feladat követel -

ménye

A követelmény benne foglaltatik a feladatban.

zavak, mondatok, kisebb terjedelmű szöveg hangos

olvasásabetűcsere. betúkihagyás, betútévesztés, újra-

kezdés, mást olvasás nélkül, valamint az olvasottak

megértése.

A teljesítés

m in ő s é

ge


ló,

néhány esetben elvéti az időtartamct vagy a szö-

hangsúlyt, hibáját önállóan tudja javítani.

mert a követelményt az alábbi eltérésekkel teljesíti:

- néhány esetben betűcserével. betúkihagyással,

újrakezdéssei olvas szót, mondatot, szöveget, ha

az előző hibákat elköveti vagy mást olvas.híbéját

önállóan tudja javítani.

Megfelelő,

mert a mondat- és szövegolvasásramég nem ké-

pes;

- aszóolvasásban betűcsere. betúkihagyá sé sbetű-

tévesztés gyakran fordul elő, hibáit tanári segít-

séggeltudja javítani.

mert gyakran vét az időtartam és aszóhangsúly

ellen, továbbá néhány esetben mind olvasásker,

mind utánmondáskor az összeolvasás ellen, hibáit

tanári segítséggeltudja javítani.

Egyel6re nem

megfelel6,

mert a gyakori betúcsere, betűtévesztés, betűki-

hagyás következtében mást olvas, ezért nem érti,

amit olvas .

Első osztályelső félévére a helyesejtés követelményeit

minden kisiskolás legalább Megfelelő szinten tudja

teljesíteni utánmondásos feladatokban, ezért az Egye-

lőre nem megfelelő minősítéssel nem élünk.



m.

frás

Helyesirás

A feladat típusa

Irott és nyomtatott szövegről történő

szö-

és mondat-

másolás, továbbá szavak tollbamondás utáni írása.

A feladat követel-

rnénye

Olvashatóság, szabályos alakítás és kapcsolás, a szó kö -

zök és a betűarányok megtartása, írás betűkihagyás

és betűcsere nélkül.

Ugyanaz, mint az IRÁS esetében.

A szóhatároknak megfelelő másolás, a magánhangzók

és a mássalhangzók időtartamának pontos jelölése má-

soláskor és tollbamondáskor egyaránt, azon esetekben

is, amikor a hosszú mássalhangzót kétjegyű betűvel

jelöljük.

A teljesítés rninősége

Kiváló) mert a követelményt minden esetben hibátlanul teljesíti.

Jó,

mert a követelményt az alábbi eltérésekkel teljesíti:

néhány esetben vét a szabályos alakítás és kapcso-

lás ellen, írása nem minden esetben tiszta;

néhány esetben betűt hagy ki és betűt téveszt, hi-

bázásait önállóan tudja javítani.

néhány esetben vét a magánhangzók és a mással-

hangzók időtartamának jelölése ellen, hibázásait

önállóan tudja javítani.

Megfelel6, mert gyakran vét a szabályos alakítás és kapcsolás

ellen, írása nem tiszta;

gyakori a betűkihagyás és a oetűtévesztés, néhány

esetben elhibázza a betűarányokat és a sz óközö-

ket, hibáit~anári segítséggel tudia javítani.

néhány esetben elvéti a szóhatárokat másolás

köz-

ben;

gyakran hibásan jelöli az időtartarnot, hibáit tanári

segítséggel tudja javítani.

Egyelöre nem

megfelelő,

mert sokszor elvéti aszóhatárokat;

az időtartamct gyakran nem tudja jelölni.

mert a hibás betűalakítások é s -kapcsolésok,

továbbá a gyakori betűkihagyás és be tü tévesz-

tés miatt írása gyakran olvashatatlan és nem t i sz -

ta.



IV.

Irodalmi ismeretek

zóbeli szöveg8lkotás

A feladat típusa

Mesebefejezés, történet alkotása diaképek vagy

zörej alapján.

Mesékeljátszása,versmondás, mesemondás.

A feladat követel-

ménye

Mese eredeti, önálló befejezése 3-5 mondatos

szövegalkotásával.

Diasorozat alapján 5-10 mondatos történet elmon-

dása adott személyeknek.

Az eljátszott mesék Irójának.címének ismerete.

Helyesejtési normáknak megfelelő versmondás adott

személyeknek.

Meghallgatott mese elmondása a szöveg átalakításával

vagy tömörítéséveI.

A teljesítés minősége


Jó,

mert a követelményt az alábbi eltéréssel teljesíti:

- szövegalkotás közben helyesejtési hibát vét,

hibázását önállóan tudja javítani.

a művek szerzőit, címét 1-2 hibázással fel tudja

idézni;

vers- és mesemondáskor néhány helyesejtési vagy

felidézési hibát vét, hibázását önállóan tudja ja-

vítani.

Megfelelő, - mert szövegalkotáskor néhány helyesejtési hibát

vét, hibáját tanári segítséggeltudja javítani;

- szövegében3-4 mondattöredék szerepel.

mert aművek szerzőit, címét gyakran tévesen idézi

fel, hibáját tanári segítséggeltudja javítani;

- vers- és mesemondáskor gyakran vét helyesejtési

és felidézési hibát, hibáját tanári segítséggel tudja

javítani.

Egyelőre nem

megfelelő,

mert szövege nem mondatokból épül fel, egy-két

szóból vagy szókapcsolatból áll.

- mert a művek szerzőit és címét nem tudja felidéz-

ni;

- verset, mesét csak töredékesen tud felidézni.

Megjegyzés:A teljesítés minősége rovatban a csillaga tanuló rninősítését jelzi.

Documents

Zsolnai József: Nyelvi, irodalmi, kommunikációs nevelési kísérlet 2. Tanterv, taneszközök, tanítási segédletek