11

Dél-Dunántúl régió

„Célkitűzésünk, hogy Kaposvár az egész Dél-Dunántúl logisztikaiközpontjává váljon.”

ajánló

SZITA KÁROLYpolgármester

KAPOSVÁR

A fókuszban:

„A taszári repülőtér összekötő kapocs lehet a Távol-Kelet és az Európai Unió között.”

DR. GYENESEI ISTVÁNországgyűlési képviselő

„A Dél-Dunántúli régió mint gazdasági egység hatékony működése a jövő egyik legfontosabb feladata.”

NÉMETH KRISZTINAkereskedelmi és iparkamara

loginfo2006/3–4

12

régió

Dr. Thúry Zsigmond 1928-ban azt írja Kaposvárról, hogy „ebben a csi-nos dunántúli városban nemcsak a kultúrának van meg a melegágya, de kereskedelmi és ipari viszonyai is olyan fejlettek, amelyek dicsőségére vál-hatnának Csonka-Magyarország bármelyik városának”. Az elmúlt közel hetven év alatt volt időszak, mikor ez a „dicsőség kicsit megkopott”, de az utóbbi hét–nyolc évben ismét visszaszerezte régi fényét. A jövő pedig még ígéretesebb: a város gazdasági fellendülésének egyik motorja épp a logisztika lehet – tudtuk meg Szita Károly polgármestertől.

Előnyös vagy hátrányos Kaposvár gazdaságföldrajzi fekvése?– Egyfelől nagyon előnyös, hiszen logisztikai szempontból ki-tűnő helyen, a Somogy, Tolna, Baranya alkotta régió közepén fekszik. Célkitűzésünk is, hogy az egész Dél-Dunántúl logiszti-

kai központjává váljon. Másfelől, hogy ezt az előnyt ki tudjuk használni, infrastruktúrafejlesztésre van szükség, ami természetesen nem csak Kapos-vár, de az egész régió érdeke is.

– Milyen területeken lenne fontos a fejlesztés?– Mindenek előtt a közúti infrastruktúrában. Hála Istennek folyik az autó-pálya-építés a Balaton partján, így Kaposvárt hamarosan mindössze 47 km fogja elválasztani az M7-től. A kormány szándéka egybeesik a mienkével, hogy 2009-ig közvetlen gyorsforgalmi kapcsolatot alakítsunk ki, az M67 főközlekedési út korszerűsítésével, illetve a településeket elkerülő szakaszok kiépítésével. Ez azt jelenti, hogy Kaposvárról tizenöt perc alatt lehet majd elérni az M7-et.

A Magyarországot nyugat-keleti irányban átszelő, tervezett M9-es autó-pálya és gyorsforgalmi útnak eddig két rövid szakasza készült el: az egyik a szekszárdi híd, a másik a kaposvári tehermentesítő szakasz, négysávos fe-lüljárókkal. Stratégiai célkitűzésünk, hogy 2012-ig a Kaposvár és Szekszárd közötti szakasz is elkészüljön.

– Mi a helyzet a másik fontos közlekedési kapcsolattal, a vasúttal?– Ma a Budapest–Gyékényes vasútvonal olyan állapotban van, mint az 1800-as évek végén volt: korszerűtlen, lassú, kényelmetlen. Kezdeményez-tük, hogy a Nemzeti Fejlesztési Terv második ütemébe (NFT II.) kerüljön bele ennek a vonalnak a korszerűsítése, kétpályássá bővítése, és egy 160 kilométer/órás sebesség elérésre képes hálózat kiépítése. Ezt az NFT II. be-fogadta, vagyis a 2007 és 2013 közötti vasútfejlesztési EU-ciklus részeként megvalósulhat.

– Kaposvár mellett fekszik a Taszári repülőtér is, ami különleges lehetőséget jelent a városnak…– A közlekedési infrastruktúránk három lábon áll: az egyik a közúti, a má-sik a vasúti, a harmadik a légi. A Kaposvár közvetlen közelében fekvő Ta-szári repülőtér az ország második legnagyobb reptere. Ferihegy mellett ez az egyetlen magyarországi repülőtér, amelyik alkalmas a világ legnagyobb teherszállító gépeinek fogadására. Ezt a képességét igazolta is 1996 és 2001 között, amikor részt vettünk a délszláv béke megteremtésében, az IFOR, az SFOR és a KFOR részeként. Ebben az időben valóban a világ legna-gyobb tehergépeit fogadtuk. 2005 végéig működött itt a katonai repülőtér,

A Dél-Dunántúl régió logisztikai központjává válhat Kaposvár

életrajz

„Történelmi időben”, 1956 október 27-én született Kaposváron. A Keszthelyi Agrártudományi Egyetemen szerzett növényvédő üzem-mérnöki — később, munka mellett tanulva, okleveles agrármérnöki, majd környezetvédelmi szakmérnöki — diplomát.Első munkahelye a Vörös Október MGTSZ volt. Mint honlapján írja: „ott tanultam meg, hogy nem is olyan egyszerű embereket jól irányítani: nem attól lesz igazán főnök valaki, hogy kinevezik, hanem attól, ha a munkatársak elfogadják és hallgatnak rá”. Ké-sőbb a Növényvédő Állomás munkatársa, majd 1988-ban — a kör-nyezetvédelmi szakmérnöki diploma megszerzésének köszönhetően — Somogy megye környezetvédelmi főmérnöke lett. E minőségében „történelmi tett” is fűződik a nevéhez: 1989-ben, élve a törvény adta lehetőséggel, az országban elsőként írt ki és vezényelt le helyi kezdeményezésen alapuló népszavazást Fiad községben. 1989-ben még állami alkalmazottként szervezett tüntetést a Dráva folyóra tervezett gyurgyeváci vízlépcső építése ellen Őrtilosnál. A környe-zetvédelmi ügyeken át már egyenes út vezetett a közéletbe…1990-ben az országgyűlési választásokon még Zöld Párt színeiben indult Dél-Somogyban. A győzelem nem sikerült, de a Fideszben fel-figyeltek rá, így az 1990-es helyhatósági választásokon már polgár-mester-jelöltként és képviselőjelöltként indították. Végül a Kapos-vári Közgyűlés alpolgármesternek választotta, így négy évig ezen a poszton szolgálta városát. 1994-ben már közvetlenül választották a város vezetőjét. A kaposváriak ekkor őt tisztelték meg bizalmukkal, csakúgy mint 1998-ban és 2002-ben is. 1998-ban és 2002-ben parla-menti képviselővé is választották. A második négy évet azonban ne töltötte ki a Parlamentben. Néhány hónap után lemondott a kép-viselőségről, mert az Országgyűlés munkarendje miatt nem jutott volna elég ideje Kaposvárra. Gyermekkora óta sportol, kosarazott az NB II-es Keszthelyi Gazdász, majd a szintén másodosztályú Kaposvári Gazdász csapatában is, sőt, egy ideig a Táncsics SE színeiben NB I-es játékos volt. A sport, a testmozgás ma is természetes része a mindennapi életének. Nős, két leány édesapja.

(www.szitakaroly.hu nyomán)

Szita Károly

13loginfo2006/3–4

Dél-Dunántúl

amit a kormány sajnos bezáratott. Azóta gazdátlan. A kilencvenes évek végén Kaposvár Város Önkormányzata, Somogy Megye Önkormányzata és Taszár Önkormányzata egy polgári terminált és egy (le- és felszállópályát összekötő) gurulóutat építtetett 550 millió forintért. Ugyanakkor magá-nak a repülőtérnek és a környék létesítményeinek az állam a tulajdonosa. A kormány most is befektetőkkel tárgyal. Szándéka, hogy értékesítse a repü-lőteret és a város érdeke is az, hogy sikerrel járjon. Célunk, hogy a Taszári repülőtér újból beinduljon, és itt egy logisztikai cargo-bázis jöjjön létre. Ha ez jól működik, akkor ez akár háromezer új munkahelyet is teremthet a térségben. Ennek elősegítésére Kaposvár egymilliárd forintot ajánl fel befektetőként.

– Kaposváron két sikeres ipari park is működik, az egyik gazdája épp az ön-kormányzat.– Az egyik ipari park a Videoton tizenkét hektáros gyártelepén jött létre, a másik az önkormányzat tulajdonában működő Keleti Ipari Park. Mára mindkettő betelt. A Keleti Ipari Park közlekedési adottságai kitűnőek, hisz másfél kilométerre fekszik az M9 Kaposvárt elkerülő szakaszától és há-rom kilométerre a Taszári repülőtértől. Mellette egy harminckét hektáros – jelenleg mezőgazdasági művelésű – terület található állami tulajdonban. Itt szeretnénk megnyitni városunk harmadik ipari parkját. Tulajdoni igé-nyünket már el is juttattuk a kormányhoz. Az ipari parkok mellett egy egyetemi innovációs park erősíti majd a kutatás-fejlesztési tevékenységet, hisz Kaposvár Magyarország legfiatalabb egyetemi városa – 2000. január 1. óta. Ebbe az innovációs parkba elsősorban egy élelmiszergyártással, -feldol-gozással foglalkozó multinacionális cég letelepedését várjuk. Az egyetem ugyanis főprioritásaként az egészséges táplálkozással összefüggő oktatást, kutatást határozta meg.

Zubreczki Dávid

A Dél-Dunántúl régió középpontjában. Díszkivilágítás Kaposváron. Fotó: Bestufs.net –Tom Zunder

Hétnegyedével növekszik a repce vetésterülete Somogyban. A megye eddig is a második legnagyobb repcetermelő volt az országban. A több repcére azért van szükség, mert csak 250 ezer tonna alapanyagból lehet előállítani azt a biodízel mennyiséget, aminek a felhasználását az unió 2008-tól előírja hazánknak. Az akkor felhasználásra kerülő termést már jövő nyáron be kell takarítani, vagyis idén el kell vetni. Két év múlva a hagyományos üzem-anyagokhoz 4,4 százalékban bio eredetű üzemanyagot kell keverni. Aki ezt elmulasztja, az üzemanyag literenként nyolc forinttal több jövedéki adót köteles fizetni. A tervek szerint a következő öt évben megnégyszereződik az energianövények vetésterülete, és Somogyban 2010-re már 400-500 ezer tonnányit állítanak elő. Nem csak hazánkban ösztönzik és szankcionálják a növényi olajok használatának arányát. A legtöbb bioüzemanyagot Svéd-országban és Ausztriában, a legkevesebbet Írországban és Finnországban használnak fel. (www.somogyihirlap.hu)

Repcebiodízel Somogyból

14

régió

Cargo-bázis: a taszári repülőtér újra a térség szolgálatába állhat

Geor nál Forrás: Kaposvár Város Önkormányzata

„A taszári regionális cargo-bázis kialakítása nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség is.” – vallja Dr. Gyenesei István, a Somogy Megyei Köz-gyűlés elnöke, országgyűlési képviselő, akit a taszári repülőtér sorsáról faggattunk.

RHogyan értékeli Somogy gazdaságföldrajzi adottságait, logisztikai kapcsolatait? Milyen szerephez juthat a taszári repülőtér?– Somogy megye, és ezen belül Taszár helyzete a Dél-Dunántúl régióban kiemelkedő, a térség központjában fekszik. A repü-

lőtér Budapesttől száznyolcvan kilométerre, a Balatontól, az M7-es autó-pályától és a horvát határtól egyaránt hatvan kilométerre, Kaposvártól tíz kilométerre, Taszár település mellett helyezkedik el. Helyzeténél és előnyős tulajdonságai révén logisztikai központ, elosztó bázis és cargo-repülőtér kialakítására alkalmas; összekötő kapocs lehet a Távol-Kelet és az Európai Unió között. A repülőtér előnyös tulajdonságai többek között a rendkívül kedvező fekvés és a megyeszékhely közelsége, de a magas szintű kiépített-ség, a fel- és leszálló pályák mérete, teherbírása és műszaki állapota is or-szágosan ritka. További pozitívum a kiszolgáló és raktárépületek megléte, az üzemanyagtöltő és javító bázis, a közúti és vasúti csatlakozás. Kész van a különálló új polgári szektor és utasforgalmi terminál. A fejlesztésre alkal-mas szabad területek mellett ott a laktanya. A légi közlekedéshez szükséges kedvező időjárási feltételek, a jelentős számú, légi irányításban, repülőtér működtetésben jártas szakember pedig igazi kincs.

– Hogy áll most a repülőtéri fejlesztés? Milyen állapotban van a létesítmény? – A tulajdonos önkormányzatok az elmúlt években jelentős fejlesztése-ket hajtottak végre a polgári repülés infrastruktúrájának kiépítésében. A honvédségtől átvett 7,2 ha területen elkészült a polgári terminál, három közepes méretű repülőgép fogadására alkalmas repülőgép-állóhely, és a terminált a 61-es főközlekedési úttal összekötő bekötő út és gépjárműpar-koló. A beruházás összértéke meghaladja a 700 millió forintot. A katonai repülőtér jó állapotban van. A leszállópályák, a kiszolgáló épületek, a belső utak és közművek (víz, villany, gáz, telefon) üzemeltetésre készek. Meg-oldandó feladat a repülőtér irányítástechnikai berendezéseinek felújítása, illetve pótlása.

– Vannak-e potenciális befektetők?– Az elmúlt időszakban jelentős számú, elsősorban külföldi érdeklődő keresett meg minket. Jelenleg is folynak tárgyalások egy részben külföldi érdekeltségű légiforgalmi társasággal, akik kelet-európai bázisként kívánják a repülőteret hasznosítani. Nincs kétségem a felől, hogy ezt a hatalmas érté-ket sikerül ismét a térség szolgálatába állítani, amivel nemcsak a közlekedé-si infrastruktúra lépne előre jelentőset, megteremtve a gazdasági fejlődés új lehetőségét, de sok száz munkahelyet is teremthetnénk Somogyban.

– Milyen tulajdonosi, működési szerkezetet tart elképzelhetőnek, illetve tarta-na a legideálisabbnak?– Erre vonatkozóan nincsenek előre elhatározott prioritások. A befektetők szándékától és a konkrét tárgyalások eredményétől függően bármilyen tulaj-donosi és működtetési forma elképzelhető. Az önkormányzatok egyébként

15loginfo2006/3–4

Dél-Dunántúl

nem a tulajdonszerzésben, hanem elsősorban a repülőtér üzemeltetésében érdekeltek. A cél az, hogy a térség gazdasági fellendülése meginduljon. Ezért bármilyen e célt szolgáló formát el tudunk fogadni.– Lesznek-e megfelelő közúti, vasúti logisztikai kapcsolatai a repülőtérnek ah-hoz, hogy valóban légiforgalmi központtá válhasson?– A repülőtérnek jelenleg is jók a közúti és vasúti logisztikai kapcsolatai. Közvetlenül kapcsolódik a 61-es országos főútvonalhoz és a Budapest-Ka-posvár-Zágráb-Rijeka vasúti fővonalhoz. A repülőtér elérhetőségét fogja javítani a tervezett M9-es déli autópálya, valamint az M7-est Kaposvárral összekötő, és a közeljövőben megépülő autóút is. Taszár szerves része az országos közlekedési vérkeringésnek, és remélhetőleg Európa-szerte is újra többet hallják majd az egykor rangos repülőtér nevét.

– Lát-e esélyt egy regionális cargo-bázis kialakítására? Mekkora vonzáskörzete lehet a taszári repülőtérnek?A repülőtér adottságainál fogva elsősorban teherszállításra és fogadásra al-kalmas, vonzáskörzete lefedi a teljes Dél-Dunántúl régiót, így a regionális cargo-bázis kialakítása nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség is.

– Nem jelent túl nagy konkurenciát a Pécs-Pogány repülőtér közelsége?A Pécs-Pogány repülőtér elsősorban személyszállításra, azon belül is a kis és közepes méretű gépek fogadására rendezkedhet be, így nem jelent konku-renciát a taszári repülőtérnek. 2

életrajz

Dr. Gyenesei IstvánDr. Gyenesei István 57 éves, mérnök-közgazdász, politológus. 1998 óta a So-mogy Megyei Közgyűlés elnöke, korábban a Megyei Tanács elnöke (1986-91), a Megyei Közgyűlés elnöke (1991-94). A 2006. évi országgyűlési választásokon Somogy megye 6. választókerületében egyéni mandátumot szerzett. Jelenleg az ország egyetlen megyei elnöke és országgyűlési képviselője, akit nem párt, hanem civil szervezet, a SOMOGYÉRT Egyesület jelöltjeként választottak meg. A Megyei Területfejlesztési Tanács elnöke, a Regionális Fejlesztési Ta-nács társelnöke. A Magyar Olimpiai Bizottság elnökségi tagja 1988 óta, 1996-2000 között alelnöke. A Megyei Önkormányzatok Szövetségének társelnöke. A SOMOGYÉRT Egyesület és a Harmadik Oldal Magyarországért Egyesület alapító elnöke. Korábban Németh Miklós és Göncz Árpád tanácsadó testületének tag-ja. Alpok-Adria Nemzetközi Regionális Munkaközösség elnöke. Önkormányzati törvényt előkészítő munkabizottság tagja. Kitüntetései: Munkaérdemrend Arany-fokozat, MNK Csillagrendje, Széchenyi István érem, Somogyért Kitüntető cím, hat somogyi település díszpolgára. Hobbija a kertészet és a sport, többször átúszta a Balatont, gyakorta indul kettes-fogathajtó versenyeken. Nős, három gyermeke és három unokája van. (www.gyenesei.hu és www.parlament.hu nyomán)

Munkahelyteremtő bioerőmű indulhat Nagyatádon közelében

Bioerőmű épülhet Nagyatád környékén. Ormai István nagyatádi pol-gármestert egy olyan cég kereste meg, amely a város külterületén

szalmatüzelésű, mezőgazdasági melléktermékeket, gabona- és repceszalmát hasznosító erőművet építene. Az előzetes tervek szerint az üzem három év múlva kezdené meg a termelést, és ötven megawatt áramot állítana elő. Az előzetes munkákhoz, a hatástanulmányok elvégzéséhez a helyi képviselő-testület hozzájárult. A projekt terv szerint 6,5 hektáron épülne az erőmű, és negyven embernek adna munkát. A létesítmény nem zavarja majd a lakók nyugalmát. (Somogyi Gazdaság)

Egész Európában egyedülálló aKaposváron épülő biogázüzem

Európában egyedülálló kísérleti biogázüzem épül Kaposvár cukorgyárá-ban, mely napi több mint száz köbméter földgáz fogyasztását helyette-

sítheti, a cukortermelés melléktermékének, a répaszeleteknek az elégetésé-vel nyert biogázzal. A próbaüzem szeptemberben indul. Ha ez sikeres lesz, bővítik a rendszert és a cég teljes földgázfelhasználását helyettesíthetik majd vele. A szeleteket eddig takarmányként hasznosították, de az állatállomány csökkenése miatt egyre kevesebbre van erre szükség. Az újrahasznosítást a magas energiaköltségek is indokolják.

Dr. Csima Ferenc, a Magyar Cukor Zrt. kaposvári cukorgyárának mező-gazdasági igazgatóhelyettese szerint: „a gyártási költségek közül az energia a legmagasabb. Minden itt elért csökkenés, növeli a versenyképességet.”

A cég gyárai egy évben az átvett cukorrépát 80-90 nap alatt dolgozzák fel, ez alatt naponta mintegy kétszázezer köbméter gázt fogyasztanak. Any-nyit, mint Kaposvár lakói összesen. A cukorrépaszeletből kinyert biogáz fűtőértéke kétharmada a földgázénak, ezért a kazánokon kisebb műszaki átalakításokat is el kell végezni. A befektetés három év alatt térülne meg.

Sipos János műszaki osztályvezető: „a kísérlet ebben az évben fog tartani, ha sikeres lesz, akkor a következő évben, vagy az azt követő évben szeret-nénk a bioüzemet megépíteni”.

Az akkor épülő 10-20 ezer köbméteres reaktorok a gyár földgázfelhasz-nálásának akár negyven százalékát is fedezhetik. Ezek megépítése azonban a kísérleti modell teljesítésén múlik, amit a szeptember közepén induló cukor kampányban próbálnak ki. (Kapos Televízió)

Több ezer ötlet érkezett a Regionális Fejlesztési Tanácshoz

Háromezer projektötlet „szülőföldjévé” vált a Dél-Dunántúl. Összesen ennyi javaslat futott be ugyanis a Regionális Fejlesztési Tanácshoz,

ellátva munícióval a 2007-től 2013-ig tartó időszakot. Ezt a hét esztendőt foglalja magába a II. Nemzeti Fejlesztési Terv. A Regionális Operatív Prog-ramhoz kapcsolódó stratégiai fejlesztési programok elfogadása a Dél-Du-nántúli Regionális Fejlesztési Tanács (DDRFT) Szekszárdon tartott ülésén történt meg.

A háromezer ötlet forrásigénye lényegesen – nyolc-tízszeresen – megha-ladja a várható, mintegy százhatvanmilliárd forintos keretet. Ezért csak a legjobb tervezetek maradhatnak meg és gyarapíthatják a régiót. (Somogyi Gazdaság)

16

régió

A somogyi gazdaság állapotáról és lehetőségeiről Németh Krisztina, szol-gáltatási vezetőt (Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara) kérdeztük.

Melyik Somogy megye legerősebb gazdasági ágazata?– Somogy megye feldolgozóipari teljesítményének 78 százalékát a gépipar adja, ezen belül a híradástechnikai termékek gyártása a meghatározó. Második helyen áll az

élelmiszeripar 16 százalékkal.

– Van olyan gazdasági terület, amelyik húzóágazat lehetne, de ma még nem az? – Somogy megyében hagyományosan húzóágazatnak számított a turiz-mus, amely elsősorban a Balaton déli partjának turistaforgalmára épült. Az utóbbi években változnak a turisztikai igények, amely a minőségi, a szál-láshelyeken a komplex szolgáltatások igénybevételét célozza. Somogyban jelentős termálvízkészlet található, amelyre épülhetne az egészségturizmus, azonban a lehetőségek nagy része a színvonalas szolgáltatások hiánya miatt még kiaknázatlan. A fellendülés másik területe lehetne a megújuló energia-források lehetőségeinek kihasználása.

– Hogy lehet leküzdeni vagy épp kihasználni Somogy közlekedési adottságait?– Mivel a közlekedés, az infrastruktúra jelentős fejlesztésre szorul, nem iga-zán lehet kihasználni ezeket a gyenge adottságokat. Leküzdeni pedig csak fejlesztéssel lehet. Elsősorban a közút és a vasút fejlesztését tartom nagyon fontosnak. Meghatározó jelentőségű a 67-es számú főút Kaposvár-Bala-tonlelle szakaszának korszerűsítése, amely összekötné a megyeszékhelyet az M7-es autópályával. Fontos főúti jellegű kapcsolatok hiányoznak me-gyeszékhelyek között (pl. Kaposvár–Szekszárd), vagy gyenge minőségűek (pl.Kaposvár–Pécs). A mellékúthálózat minősége javításra szorul, fontos a zsáktelepülések úthálózatba kötése is. A vasúti hálózat mindenhol egy-vágányú, a pályák és a járművek műszaki színvonala rendkívül alacsony. Lehetőség a taszári repülőtér hasznosítása, de annak működéséhez is elen-gedhetetlen a hozzákapcsolódó fejlett úthálózat kialakítása.

– Mennyire „életképes” a Dél-Dunántúl régió mint gazdasági egység? Jellem-zőbb inkább, hogy a megyék önálló egységként működnek?– A Dél-Dunántúl régió mint gazdasági egység hatékony működése a jövő egyik legfontosabb feladata. Az együttműködések jelenleg még többnyire eseti jellegűek, hiányzik az integrációs céloknak megfelelő közös gondol-kodás tervezés, előkészítés. Egyenlőre inkább az a jellemző, hogy a megyék önállóan működnek. A régiós együttműködés formális elemei megtalál-hatók, de az eredményes együttműködéshez és megvalósításhoz még sok közös munka szükséges.

– A klaszterek általában térséget összefogó kezdeményezések. Működnek somo-gyi vagy a megyét is érintő klaszterek?– Nem megyét érintő, hanem régiót átfogó klaszterről, illetve klaszterkez-deményezésekről tudok. Ilyen például a Dél-Dunántúli Gyógy-és Termál-turisztikai Klaszter, amelynek somogy megyei tagjai is vannak, köztük a SKIK is. A Somogy Megyei Foglalkoztatási Paktum Irányító Csoportja is foglalkozik a megyét érintő klaszterek szervezésével és indításával. Folya-matban vannak klaszterkezdeményezések a régióban, amelyek még egye-sületi formában működnek (élelmiszeripar, turizmus stb.). A klaszterek alakítása jó kezdeményezés, de a munka még az elején tart, ezért működé-süknek számottevő eredménye még nem tapasztalható.

Somogy megye kitörési pontjai

Németh Krisztina: „a régiós együttműködések még többnyire eseti jellegűek” Forrás: SKIK

előnyök és hátrányok

Adottságok• Termálvízkészlet, geotermikus energiaforrások

• Természeti, környezeti adottságok

• Munkaerőkínálat, képezhető munkaerő

Akadályok• Infrastruktúra hiányosságai – legsúlyosabb a közlekedés elmaradottsága

(vasút, úthálózat) és a szennyvízhálózat kiépítettségének hiánya

• Tőkehiány

• Alacsony szintű befektetési hajlandóság

• Koncepció nélküli fejlesztések

– Milyen logisztikához kapcsolódó tevékenységeket végez a Kamara Somogyban?Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a logisztikával kapcsolatos információkat közvetítsük a vállalkozások felé. A kamaránál külön felelőse van a témakör-nek. Tájékoztató előadásokat szervezünk, a kamarai újságunkon és honla-punkon keresztül tájékoztatjuk a vállalkozásokat. »

–Vannak esetleg logisztikai képzéseik is?– Mivel igen fontos szakterületről van szó, meghirdettünk a logisztikai ügyintéző képzést, azonban érdeklődés hiányában elmaradt.

– Nemeztközi kapcsoaltokat is ápol a kamara?– A legjelentősebb kapcsolataink horvátországi (Bjelovar, Karlovac, Kop-rivnica, Sibenik, Virovitica), romániai (Csíkszeredai Kereskedelmi és Ipar-kamara), szlovéniai (Gorenjska Megyei Kereskedelmi Kamara) kamarák-kal, és a külföldi országok kereskedelmi szolgálatainak, nagykövetségeinek képviselőivel vannak. A kapcsolatok elsősorban konferenciák, üzletember-találkozók, üzleti partnerkeresés, kiállításlátogatás szervezését, valamint üzleti információk átadását jelenti. 2

17

út, illetve a szekszárdi Duna-híd és a hozzá vezető kétsávos, de négysávos-sá bővíthető mintegy húsz kilométeres útszakasz a 6-os út és az 51-es út összeköttetéséhez. Nyomatékkal még hozzá tenném: Kaposvár az egyetlen megyeszékhely, amit csak másodrendű főútvonalakon lehet megközelíteni!

RÉGÓHATÁROKON TÚL. Rátérve lényegi kérdésekre, és nem beleásva magunkat az egyes közlekedési alágazatok régiónkat érintő helyzetértékelé-sébe, a következő „scenárió” mentén körvonalazható a logisztikai stratégiai fejlesztési program. Mely nézetem szerint még önmagában vajmi kevés, ha nem bontjuk le ún. akciótervben a megfogalmazható teendőinket.

1.) A régió két megyéje Baranya és Somogy együttesen mintegy 310 km hosszan határos Horvátországgal, ebből 93 km, vagyis a határ harminc szá-zaléka a Dráva medrében húzódik, 150 km-en, (az összhatár 48 százalékán) pedig a folyó mentén vezet. A Mura Zala és Somogy megye találkozásának közelében ömlik a Drávába. Összességében tehát a régió horvátországi ha-tára nyolcvan százalékában nehezen átjárható. Magyarország és Horvátor-szág 345 km-es határvonalán a Dél-Dunántúlon öt műút vezet át (Barcs, Berzence, Drávaszabolcs, Udvar, Beremend mellett), továbbá tizenöt olyan út is van, amely a határig tart, de a közelében megszakad. Dél-Dunántúl az államhatár átjárhatósága terén az országban, a legkedvezőtlenebb hely-zetben van, miután az átjárók egymástól átlagosan 62 km-re működnek. (Összehasonlításként a szerb határon 35 km-enként, a szlovén határon húsz km-enként, az igen tagolt osztrák határon 32 km-enként található közúti átkelők.)

2.) A régió közlekedés-földrajzi pozíciója a többi magyarországi régióval összehasonlítva kedvezőtlen, hiszen kiesik a nemzetközi személy- és áru-szállítás fő irányaiból. Dél-Dunántúlnak a szomszédos régiókkal való köz-lekedési kapcsolatai az ország Budapest-központú, sugaras szerkezetű köz-út- és vasúthálózatának adottságai miatt nem megfelelőek. A másodrendű főutak kapacitása és minősége elmarad az interregionális forgalom igényei-től, keleti irányban a Duna természetes akadályként nehezíti a régiók közti kapcsolatot. Dél-Dunántúlnak a legintenzívebb közlekedési kapcsolata a távolsági vonatok és autóbuszjáratok száma alapján Közép-Dunántúllal van, majd sorrendben Dél-Alföld, ill. Nyugat-Dunántúl következik.

3.) Nemzetközi integrált közlekedési folyosó a régió nyugati-északnyu-gati perifériáján, a Balaton déli partján húzódó V. (Trieszt-Ljubljana-Bu-dapest-Uzsgorod-Lvov) korridor. Az 1997-es Helsinki konferencia óta a 6-os út Budapest-Udvar/Illocska-Osijek-Sarajevo-Ploce közti szakasza V/c. elnevezéssel is a Páneurópai Korridorok (PEN) részévé vált.

4.) Elérhetőség szempontjából a régió közelebb fekszik a Mediterráneum és a Balkán nemzetközi kikötőihez, mint a nyugat-európai, északi tenge-ri kikötőkhöz. A régió világkereskedelemben való megjelenését mégis ez utóbbiak szolgálják, mert a délnyugati közúti és vasúti kapcsolatok kapa-citása és teljesítménye elmarad a Magyarország nemzetközi kapcsolataiban meghatározó kétvágányú vasútvonalaktól, ill. autópályáktól.

5.) Horvátország felé kevés és kis kapacitású határátkelőhely működik. A legforgalmasabb, a Nyugat-Dunántúl régióban található Letenye átkelő. Megközelítése a Dél-Dunántúl legnagyobb részéről lassú és nehézkes, a ré-

A Dél-Dunántúl régió logisztikája

Magyarországon a Dél-Dunántúl régió rendelkezik a legrövidebb autópálya-szakasszal Forrás: Kaposvár Város Önkormányzata

A Dél-Dunántúl régió logisztikai helyzetét, stratégiai fejlesztésének lehe-tőségeit meghatározza, hogy Magyarország délnyugati részén, a horvát határ mentén, közlekedés-földrajzilag mind a mai napig nagyrészt perifé-riális elhelyezkedésű, sőt mi több hazánk legritkábban lakott régiója.

A régió külső elérhetősége és belső átjárhatósága rossz, aminek oka a régiót feltáró kelet-nyugati és észak-déli gyorsforgalmi utak teljes hiánya, a rossz minőségű, kétvágányú fővonallal nem rendelkező vasúthálózat, a régió határait alkotó folyókon

meglévő hidak elégtelen száma és a kisszámú határátkelőhely. A közlekedé-si hálózat szerkezete nem szolgálja a regionális kohézió erősödését. A régió perifériális helyzete miatt nem tudott sikeresen bekapcsolódni a világgaz-dasági folyamatokba. A külföldi tőkebefektetés jelentéktelen (az országba befektetett tőke alig két százaléka került a régióban). Itt a legalacsonyabb az ipar exportképessége, és az egy főre jutó ipari termelési érték. Hiányzik az a termelő nagyvállalati kör, amelyik köré a kkv-k beszállítói köre kiala-kulhatna.

Magyarországon a Dél-Dunántúl régió rendelkezik a legrövidebb au-tópálya-szakasszal, a Balaton Budapest felőli partszakaszán. Az M7-es au-tópálya Horvátország irányába való továbbépítése a középtávú tervekben szerepel. Dél-Dunántúlon az országos közúthálózat hossza 4334 km. Eb-ből 18 km autópálya, 274 km elsőrendű főút. A regionális térszerkezetet jelentősen módosító gyorsforgalmi úthálózat fejlesztések közül kettő ki-építése valószínű a következő évtizedekben: a régiót nyugat-keleti irányba átszelő, Nyugat-Magyarországot a Dél-Dunántúlon keresztül az Alfölddel összekötő M9 (Déli Autópálya /DAP/) és az észak-déli irányú M6-M56-os gyorsforgalmi út. A harmadik terv a meglehetősen bizonytalan sorsú M65-ös, vagy Dunántúl Autópálya (DUTAP) amely Siófok és Pécs-Bóly érin-tésével az M7 és az M56-os gyorsforgalmi utak, összeköttetését valósítaná meg. Készen van már a majdani M9-es részét képező kaposvári elkerülő

18

régió MLE-régiókA Magyar Logisztikai Egyesület Regionális Szervezetei

BajaKépviseletvezető: Szirányi Ákos6500 Baja, Pf.: 50. Telefon, Fax: (+36) 79 420 025E-mail: bajaport.sziranyi@fibermail.hu

DebrecenRégióigazgató: Fogarasi Márta4030 Debrecen, Vámraktár u. 3. Telefon: (+36) 52 510 104. Fax: (+36) 52 510 193. E-mail: fogarasi.marta@mail.trans-sped.hu

GyőrRégióigazgató: Dr. Kovács János 9026 Győr, Egyetem tér 1. Telefon, Fax: (+36) 30 929-1117. E-mail: kovacsj@sze.hu

KaposvárRégióigazgató: Keller Gábor7400 Kaposvár, Béke u. 3. Telefon: (+36) 82 428 048. Fax: (+36) 82 429 699. E-mail: keller_gabor@t-online.hu

MiskolcRégióigazgató: Ivánné Vojdyla Judit 3526 Miskolc, Repülőtéri u. 6-8. Telefon: (+36) 46 506 969. Fax: (+36) 46 325 242. E-mail: vojdyla.judit@atidepo.hu

SzegedRégióigazgató: Prohászka Ottó6722 Szeged, Szilágyi u. 2. Telefon, fax: (+36) 62 425 487

SzékesfehérvárRégióigazgató: Firnicz László8000 Székesfehérvár, Vásárhelyi út 7. Telefon: (+36) 22 502 810. Fax: (+36) 22 502 811. E-mail: kombisztar@axelero.hu

SzolnokRégióigazgató: Estók Sándor5008 Szolnok, Füst Milán u. 12. Telefon: (+36) 56 512 532; 06 309 196 352. E-mail: estok.sandor@zmne.hu

SzombathelyRégióigazgató: Pászthy Zsuzsanna9700 Szombathely, Akacs Mihály u. 1-3.Telefon, Fax: (+36) 94 336 737. E-mail: pazsbt@axelero.hu

giót átszelő, kelet-nyugati irányú gyorsforgalmi út hiánya miatt. Ennek ellenére a Horvátország felé irányuló járműforgalom jelentős része ebben az irányban zajlik, mivel déli irányban mind a horvát, mind a magyar oldalon csak hosszú átkelési szakaszokkal tarkított utak vezetnek, még inkább megnövelve az utazási időt.

6.) Európa gazdaságilag legfejlettebb északi területei felé a közúti össze-köttetés Ausztrián keresztül, a Balatont nyugatról megkerülve tart, ahol végig másodrendű főútvonalakon zajlik a forgalom. A rossz minőségű összeköttetésnek köszönhetően Bécs és azon keresztül a távolabbi oszt-rák és német területek elérhetőségi ideje a Dél-Dunántúl régió középső és keleti területeiről hosszabb, mint a Dunától keletre eső, már kiépült gyorsforgalmi utak mentén található térségeké. Az elérhetőséget vizsgálva megállapítható, hogy Bécsből Miskolc és Szeged hamarabb elérhető, mint Pécs és a régió déli területei!

7.) A régió egyetlen teherszállításra alkalmas repülőtere (Taszár) je-lenleg befektetőkre vár. Nagyobb légijárművek számára jelenleg a régió nyugati határához közeli, sármelléki repülőtér vehető igénybe.

Taszár felvirágoztatásához egy közép-európai cargo-központot kell kialakítani. Ez csakúgy lehet, ha a reptér átépítése mellett, fejlett inf-rastruktúra működtetésével olyan „logisztikai geomarketing”-et tudunk generálni, ami a mai Pozsony, Svehat légi áruforgalmából egy jelentős szeletet ki fog tudni hasítani, ill. át tudja terelni.

A GYÓGYSZER. Mindezt összefoglalva és „megfejelve” úgy gondolom, hogy egy olyan – Európában összesen már öt-hat helyen működő – „hoz-záadott értéket gyártó ipari park” létrehozása a gyógyszer, aminek „for-dítókorongja” egy intermodális logisztikai szolgáltató központ. Ennek főbb moduljai lehetnek: a felfejlesztett reptér, a vasúti konténerteminál. A léptékről csak annyit, hogy mintegy ezer hektáros területigény számol-ható, s az egész komplexum az előbbiekkel együtt háromszáz kilométer hatókörzetű.

Vélhetően ez már nem a mi kompetenciánk, nem is multinacionális vállalat, sőt már nem is EU-szintű, hanem inkább transzkontinentális vállalat – akár kínai érdekeltségű – jöhet szóba. Ebben az „ex ante” ál-lapotban, jelen „kiforratlan” helyzetben eléggé zavarosnak, sőt túlzónak mondhatóak állításaim, de – függetlenül a kompetenciavezérektől – meg fogjuk találni helyünket, szerepünket e makroprojektben, s képesek va-gyunk beazonosítani lehetőségeinket benne.

Keller Gábor pénzügyi közgazdászrégióigazgató (MLE Dél-Dunántúl régió)

A Coo-Pack Kft 3 millió Ft-os alaptőkével 2005-ben alakult, 100%-ban magyar tulajdonú, elsősorban csomagolási szolgáltatással foglalkozó vállalkozás.

Profilja : Bércsomagolás, logisztikai szolgáltatások- csomagolás, címkézés, zsugorfóliázás, srink sleeve alkalmazása, bliszteres és skin csomagolások,- egyedi csomagolási megoldások, díszcsomagolások, - promóciós csomagolások elkészítése, display építés, - akciók teljes lebonyolítása, teljes körű logisztikai szolgáltatások

Fejlesztés, tervezés, beszerzési tevékenység- teljes körű csomagolásfejlesztés, csomagolási technológiák telepítése, project vezetés - csomagolások tervezése, műszaki tervezés és grafikai alkalmazások, nyomdai háttér biztosítása, csomagolóanyag beszerzése,

Legfontosabb Partnerek: - Coty Hungary Kft. (kozmetika) csomagolástervezés, csomagoló anyag-beszerzés, bércsomagolás- SSL Kft. (GONDRAND Kft., higiénia ) bércsomagolás, logisztikai szolgáltatás- Springer Media Kft. (reklám, hírlap, folyóirat) akciós bércsomagolás- T.M.K.Á. Kft ( Csomagolástechnika)

Telephely: Budapest XVIII ker Jegenyefa sor 17 ( Bérlemény), kamio-nok fogadására alkalmas.A cég 2005 második félévében kezdett dolgozni, 13,5 millió Ft árbevételt realizált, 2006 évben az üzletmenet fokozatosan fejlődött, bővült a partneri kör, az I félév árbevétele 16 millió Ft-ra alakult, az éves árbevételi terve 30 millió Ft.

További felvilágosítással szolgál Bagyánszki Pálné ügyvezető 06 20 469 9387

A Coo-Pack Kft. családi okok miatt eladóhirdetés