M á r i a k e r t e k Áta Bakonya Boda Cserkút Drávaszabolcs Kővágószőlős Kővágótöttös Magyarsarlós Nagykozár Szőkéd

1

TARTALOMJEGYZÉK

I. Tervezői nyilatkozat 02 II. Műszaki leírás 03

Mária kertek átfogó építészeti koncepciója 03 Áta 07 Bakonya 09 Boda 11 Cserkút 12 Drávaszabolcs 14 Kővágószőlős 16 Kővágótöttös 17 Magyarsarlós 18 Nagykozár 20 Szőkéd 21

III. Fotómelléklet 23 IV. Tervjegyzék 30

-

l . TERVEZ I NYltATKozATAlu|Í .ott Geist lstvón, 2428 Kisopostog, Petófi S.u. 53. szóm olotti é pí té sz tervezó, o193l2oo9. (|X. l5.) Kormónyrende|et 19. $ é rtelmé ben nyi|otkozom, hogy ó|tolomké szí tett é pí té szeti-mrjszoki tervek e|ké szí té sé re jogosu|tsó9go| rende|kezem.

Az óltolom tervezeÍ t é pí té szeti-mÚszoki mego|dós megfe|e| o vonotkozójogszobó|yoknok, óltolónos é rvé nyri é s eseti elóí rósoknok, í gy kÜlönösen okörnyezefu é de|mi eló,rrosokno k.

A jelen tervezé s sorón o jogszobólyokbon meghotórozottoktó| e|té ré s engedé lyezé senem szÜksé ges, o vonotkozó nemzeti szobvónytó| e|té ró mrjszoki mego|dóso|ko|mozóso nem szÜksé ges. Az odott tervezé si fe|odotro ozonos módszerto|ko|moztom o hotósok (terhek) é s oz e||enó|lósok (teherbÍ .ós) megól|opí tósóro é s ozto tervezé s sorón teljes kör en o|ko|moztom' Az é pí tmé nyek tervezé sekor olko|mozottm szoki mego|dós oz É tv' 3,|. s Q) bekezdé s c)-h) ponÍ jóbon meghotórozottkövetelmé nyeknek megfelel.

A je|en dokumentócióbon bemutotott é pí té si tevé kenysé g o 312|2o12.(x|.8.) Korm.rendelet eló,nrosoi szerint é pí té si en gedé ly né | kÜ | vé gezhetó.

A vóltozotos terepviszonyok következté ben o terveken szerep| egyes m szokimego|d.isok he|yszí ni egyezteté sre szoruln o k.

Az é pí té si tevé kenysé ggel é rintett é pÜ|et ozbesztet nem tortolmoz

DunoÚjvóros, 20l 5. mójus l 5.

Tervez tórsok:

,---?' f1

---X,**L(/---Kutrovócz Ré ko

tójé pí té sz tervezó

Lovizer Dónie|tójé pí té sz tervezó munkotórs

(CserkÚt, Mogyorsor|ós)

2

Geist ls1

M á r i a k e r t e k Áta Bakonya Boda Cserkút Drávaszabolcs Kővágószőlős Kővágótöttös Magyarsarlós Nagykozár Szőkéd

3

II. MŰSZAKI LEÍRÁS

A MÁRIA KERTEK ÁTFOGÓ TERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Jelen kiviteli tervdokumentáció tárgya tíz Mária kert (zarándokpihenő kert) megvalósítása a Mária út zarándokút mentén az alábbi dél­dunántúli helyszíneken: Áta, Bakonya, Boda, Cserkút, Drávaszabolcs, Kővágószőlős, Kővágótöttös, Magyarsarlós, Nagykozár, Szőkéd. A munkálatokat a kiviteli tervek alapján kell elvégezni. A kiviteli tervektől való mindennemű eltérés csak a felelős építész tervező írásbeli hozzájárulásával történhet! A Mária kertek rendeltetése többrétű. Egyrészt a falvakba érkező zarándokok pihenőhelye, és mint ilyen, szakrális jellegű helyszín, hiszen a zarándokok vallásos indíttatásból, a szentséghez való közel kerülés vágyától hajtva zarándokolnak, és a pihenőhelyeken gyakran imádkoznak ­ közösen vagy magányosan ­, de ha nem vallásos meggyőződésűek is, elcsöndesednek. Másrészt kézenfekvő, hogy a kerteket a helybéliek is használni fogják, ezért alkalmassá tesszük őket családi pihenésre, gondolván minden korosztályra, a legkisebbekig. Harmadrészt pedig turisták, természetjárók is gyakran fognak elvetődni ide, hiszen a kerteket a Mária Úton kívül más turistautak is érintik. A második két célcsoport (a helyi lakosok és a kirándulók) esetében a kertek az evangelizáció eszközeként is szolgálnak. Ritka lehetőség ez, hiszen aki nem vallásos, az illetéktelennek, kívülállónak érzi magát ahhoz, hogy átlépje egy templom küszöbét, még ha tárva­nyitva is az ajtó; egy kert, egy köztér viszont nem képez ilyen láthatatlan akadályt. A kertek a Magyarországon különösen erős Mária tiszteletre építve a Szűzanya életének állomásait idézik meg. Ennek eszköze elsősorban a műalkotás (dombormű szobor vagy kereszt), másodsorban pedig a Máriával kapcsolatos növényszimbolika kiterjedt hagyománya. Minden kertben bemutatásra kerül egy­egy növény, amely élő vagy feljegyzett legendákon keresztül kapcsolódik Máriához. A növényt és a hozzá kapcsolódó legendát egy információs táblán mutatjuk be. Kivétel ez alól a zömmel reformátusok lakta Drávaszabolcs, ahol a helybéliek kérésére nem készül műalkotás, helyette egy műkő kereszt kerül felállításra. A mecseklábi öt tervezési helyszín: Boda, Bakonya, Kővágótöttös, Kővágószőlős és Cserkút a rózsafüzér örvendetes olvasójának öt titkát jeleníti meg. Áta, Magyarsarlós, Szőkéd és Nagykozár ezekhez képest elszórtabban, egymástól távolabb helyezkednek el, ezeken a helyszíneken a helyi adottságokból kiindulva választottunk témát. Szőkéden és Nagykozáron például meghatározó volt a temető közelsége, Magyarsarlóson pedig a faluban élő Kisboldogasszony­kultusz. Az alábbi táblázatban összefoglaltuk az egyes településeken bemutatandó témát, legendát és növényt:

M á r i a k e r t e k Áta Bakonya Boda Cserkút Drávaszabolcs Kővágószőlős Kővágótöttös Magyarsarlós Nagykozár Szőkéd

4

település epizód, téma kapcsolódó legenda növény Boda Az örvendetes

rózsafüzér első titka: Akit te, Szent Szűz a Szentlélektől fogantál.

A legenda szerint Gábor arkangyal egy liliomot tartott a kezében, mikor megjelent Máriánál, hogy elmondja neki ő lesz a Megváltó édesanyja. Miután Mária megérintette a virágot, aminek azelőtt nem volt illata, egy rendkívüli illat lengte azt körül. A liliomot gyakran ábrázolják Máriával, mint a tisztaság és kegyesség jelképét.

madonna­liliom

Bakonya Az örvendetes rózsafüzér második titka: Akit te, Szent Szűz Erzsébetet látogatván hordoztál.

A legenda szerint mikor Mária meglátogatta unokatestvérét, Erzsébetet léptei nyomában haranglábak szökkentek szárba. Mária cipőjének is nevezik.

harangláb

Kővágótöttös Az örvendetes rózsafüzér harmadik titka: Akit te, Szent Szűz a világra szültél.

A legenda szerint, amikor a Napkeleti Bölcsek megérkeztek Betlehembe jelet kerestek, mely elvezeti őket Jézushoz. Menyhért király meglátott egy fehér­sárga virágot és tudta melyik épületbe kell belépniük.

réti margit­virág

Kővágószőlős Az örvendetes rózsafüzér negyedik titka: Akit te, Szent Szűz a templomban bemutattál.

Miközben Mária Jeruzsálembe tartott, hogy Jézust bemutassa a templomban, félreállt az út szélén, hogy megszoptassa fiát. Lábánál pöttyös kankalin nőtt, aminek virágai olyan kékké változtak, mint az Áldott Anya szemei. Mária szemei megteltek könnyel, és miközben gyermeke szegénységére és jövőbeli szenvedéseire gondolt, a virág rügyei olyan rózsaszínné váltak, mint a sírástól kivörösödött szemek. Mikor elemelte Jézust keblétől, néhány csepp tej a növényre esett, megpettyezve annak leveleit, ami azóta is tej okozta pettyeket hordozza.

orvosi tüdőfű

Cserkút Az örvendetes rózsafüzér ötödik titka: Akit te, Szent Szűz a templomban megtaláltál.

A fiatal Jézus belenézett édesanyja szemébe egy nap Názáreti otthonukban és így szólt: „Édesanyám, a szemeid olyan gyönyörűek, hogy mindenki csodálkozva tekint rájuk. Milyen kár, hogy a jövő nemzedékei nem fogják látni őket, mert a szemeidben bárki láthatja a Mennyországot és bárki belenéz, nem tud mást tenni, mint haladni felé.” Ezután megérintette szemhéjait és magokat szórt a földre. Azonnal több száz apró kék szirmú, arany közepű nefelejcs hajtott ki, mint emlékeztető a jövő nemzedékeinek Mária tiszta szeméről.

nefelejcs

M á r i a k e r t e k Áta Bakonya Boda Cserkút Drávaszabolcs Kővágószőlős Kővágótöttös Magyarsarlós Nagykozár Szőkéd

5

Áta Mária élete a kisgyermek Jézussal

Miután Mária kimosta Jézus ruháit, helyet keresett, ahol megszáríthatja őket. Meglátott egy szürke levendula bokrot és arra fektette a hófehér gyermekruhát. A nap és a szél megszárította őket, és mikor Mária értük ment, a ruhák édesen illatoztak, a levendula bokor illatozott, a ma ismert illatával. Úgy tartják, hogy az illat, mely Isten Fiának földi testéből származik, átkerült a növényre, különleges illatot adva neki.

levendula (és rozmaring)

Magyarsarlós Mária születése (Kisboldog­asszony)

Egy középkori eredetű legenda szerint Kisasszony hajnalán angyalok zengnek a mennyekben. E régi hiedelmeknek jellegzetes népi hajtásai is vannak. Tápén a jámbor hagyománynak hódolva, még napjainkban is sok asszony kimegy Kisasszony hajnalán a Tisza partjára, napkeltét várni. Az időt az olvasó és az Úrangyala­koszorú, vagyis tizenkét Úrangyalából álló és a Mária tizenkét csillagú koronája tiszteletére végzett imádság elmondásával szokták eltölteni. Mint mondják, akinek „érdeme van rá”, az a fölkelő napban megláthatja Máriát.

kamilla (és nárcisz)

Nagykozár Mária siratja Jézust

A gyöngyvirágot Mária könnyének is nevezik.

gyöngy­virág

Szőkéd Mária mennybe­menetele

A legenda szerint mikor Mária bebocsátást nyert a mennybe, vörös rózsák és liliomok vették körül. Tamás, aki nem volt jelen Mária halálakor, nem akarta elhinni, hogy ez megtörténhetett, és azt kérte, nyissák fel sírját. Mikor felnyitották, abban csak liliomot és rózsát találtak.

rózsa és liliom

A Mária kertek növényanyagának megválasztásakor az elsődleges szempont az őshonos és/vagy közismert fajok alkalmazása volt. A kertekbe választott fafajok legtöbbje a Mecsek erdeiben megtalálható. A kerteket várhatóan tavasszal és ősszel az intenzív használat fogja jellemezni. A virágzási idők ennek alapján kerültek megválasztásra, a virágzás időben eltoltan jelenik meg, változatos színvilágot adva a kerteknek. A kertek másik díszítő elemei a szép őszi lombdíszt és termésdíszt adó fajok. Azokban a kertekben, ahol a helyi adottságok megengedték, a kolostor kertek hangulatát idéző gyógy­és fűszernövénykert került kialakításra, különböző levendula, zsálya és rozmaring stb. fajokkal. Az árnyékosabb kertekben nagyobb felületen árnyéki növényágyak jelennek meg, amik az adottságokhoz alkalmazkodtak, a jelenleg kopár területek növényesítésére alkalmasak. Az egyes kertekben tervezett rózsafajok kiválasztásakor fontos szempont volt a betegség ellenálló fajok alkalmazása.

M á r i a k e r t e k Áta Bakonya Boda Cserkút Drávaszabolcs Kővágószőlős Kővágótöttös Magyarsarlós Nagykozár Szőkéd

6

KERTÉPÍTÉSZETI MUNKÁK BONTÁSI MUNKÁK: A tervezett helyszínek közül Drávaszabolcs község helyszíne az egyedüli ahol bontás szükséges. A meglévő burkolat felszedése és elszállítása után, a megújult tér Leier Fórum térkő burkolat kap, az elbontott támfal helyére egy új, grafitszürke Barabás téglakőből épített új támfal kerül. BURKOLATOK, LÉPCSŐK: A kertekben alkalmazott burkolattípus a Barabás téglakő, az É 15 számú terven részletezett rétegrendek szerint rakva. A szegély saját anyagú, állított Barabás téglakő. A járdák szélessége az összes helyszínen 1,5 méter, mely az akadálymentességre vonatkozó követelményeknek megfelel. Kivételt képez ez alól Kővágószőlős település tervezett körsétánya, mely a terepviszonyok miatt 1,2 méter széles. A sétány egy lépcsőben végződik, mely a nagy szintkülönbség miatt nem akadály mentesíthető, burkolata zúzottkő burkolat, szegélye akác palló, akác karókkal megerősítve (É 14/2). Lépcsőterv készült ezen kívül Áta településre, ennek megléte a nagy szintkülönbség áthidalásához szükséges, anyaga Barabás téglakő (É 14/1). Több kertben beton tipegők biztosítják a zöldfelületeken keresztüli biztonságos közlekedést. ÉPÍTMÉNYEK, KERTI BÚTOROK: A településekre a bútor és építmény jegyzék szerinti bútorokat és építményeket terveztük. A fogadóépület (É 11) mellett, nagy (É 12) ­ és kis esőbeálló (É 13) várja az ide látogatókat, a táblázatokban feltűntetett mennyiségben. A kertekben egyedi erdei ülőgarnitúrák és erdei padok (É 19 terv szerint) kerülnek elhelyezésre, kivétel képez Boda község, ahol a meglévő virágszobor park területéhez csatlakozik a Mária kert. Ebben a kertben klasszikus stílusú padokat helyezünk el, melyek illeszkednek a meglévő padokhoz. Kővágótöttös település kertjében a bútorok és építmények mellett egy ivókút is elhelyezésre került. Az ehhez szükséges engedélyeket, csatlakozási lehetőségeket az önkormányzat biztosítja.

M á r i a k e r t e k Áta Bakonya Boda Cserkút Drávaszabolcs Kővágószőlős Kővágótöttös Magyarsarlós Nagykozár Szőkéd

7

ÁTA Tervezési helyszín, telepítési szempontok, koncepció Az építendő Mária kert helyszíne a falu központjában található határozott lejtésű (5­6%) terület. Egyházi tulajdon, helyrajzi száma 102/3. Egy ~1,5m magas rézsű választja el az utcától. A környezet elemei közül előnyösnek és a látványba bevonandónak ítéltük a déli telekszomszédtól elválasztó változatos növényfalat, illetve az észak és nyugat felé helyenként feltárulkozó tágas mezőgazdasági tájat, semlegesnek a nyugat felől határoló cserjést, azonban zavarónak ítéltük és a kert teréből igyekeztünk telepítési illetve növényi eszközökkel kizárni a villanyvezetékeket, villanyoszlopokat, amelyek penetrálják a helyszínt és a hozzá közvetlenül kapcsolódó közteret (a buszforduló terét). Különösen a tervezési helyszínen álló beton villanyoszlop és vezetékei zavaróak, ezért a kertet úgy helyeztük el a rendelkezésünkre álló területen, hogy ez a villanyoszlop minél kevésbé domináljon. A kert két jól elhatárolható térrészből áll, az egyik a „zajos” funkciókat foglalja magába az egyedi faragott szobrokkal, dekorációs elemmel és a homokozóval, a másik a zarándokoknak szánt szakrális rész, a tulajdonképpeni Mária kert a domborművel a középpontban. A két térrészt vizuálisan is elválasztottuk növénytelepítéssel, hogy a funkciók ne zavarják egymást. A magaslaton fekvő kert megközelítése egyrészt egy kerekesszékkel is járható lejtésű, szilárd burkolatú gyalogúton keresztül történik, másrészt pedig egy lépcsőn, ami közvetlenül a gyerekek kertjébe vezet. A felvezető út a rézsűbe metsződik úgy, hogy a külső élét a jelenlegi terepszintre illesztettük. A lépcső akác rönk támfalak között kerül kialakításra. A fogódzó oszlopai egyben a támfal elemei is. A lépcső fagyhatárig lealapozott, vasalt beton szerkezetére 6cm vastag Barabás téglakő elemekből készül burkolat. A kertben elhelyezendő zarándokfogadó építmény telepítése illeszkedik a falura jellemző oldalhatáron álló beépítéshez. A zarándokfogadó épülettől kiindulva Barabás téglakő burkolatú sétányon közelíthetjük meg a gyerekek kertrészét. A sétányhoz közvetlenül kapcsolódik egy kis esőbeálló építmény. Tematika és növényhasználat A Mária életéből vett jelenetek közül itt Jézus kisgyermekkorára esett a választás, ehhez kapcsolódóan pedig a Máriával kapcsolatos legendák közül az alábbi kerül bemutatásra:

Miután Mária kimosta Jézus ruháit, helyet keresett, ahol megszáríthatja őket. Meglátott egy szürke levendula bokrot és arra fektette a hófehér gyermekruhát. A nap és a szél megszárította őket, és mikor Mária értük ment, a ruhák édesen illatoztak, a levendula bokor illatozott, a ma ismert illatával. Úgy tartják, hogy az

M á r i a k e r t e k Áta Bakonya Boda Cserkút Drávaszabolcs Kővágószőlős Kővágótöttös Magyarsarlós Nagykozár Szőkéd

8

illat, mely Isten Fiának földi testéből származik, átkerült a növényre, különleges illatot adva neki.

Egy hasonló történet létezik a rozmaringról is. Ezért a kert gerincét növényhasználati szempontból a gyógy­ és fűszernövények fogják adni, erre a területet napos jellege, a kevés meglévő fa alkalmassá teszi. Vezérmotívum a levendula, másodsorban a rozmaring. A dekoratív, alacsony évelőágyások hátteréül és a zavaró látványokat kitakarandó sokféle magas cserje kerül kiültetésre. A gyerekek kertjébe a teret árnyékoló fákat terveztünk, illetve egy fasort telepítettünk az utcafrontra.

M á r i a k e r t e k Áta Bakonya Boda Cserkút Drávaszabolcs Kővágószőlős Kővágótöttös Magyarsarlós Nagykozár Szőkéd

9

BAKONYA Tervezési helyszín, telepítési szempontok, koncepció

Tervezési területünk a 47. helyrajzi számon nyilvántartott, Különleges­temetői besorolású terület. A délen határoló közút másik oldalán található a település temetője. Keletről lakóterületi övezet, nyugatról és északról külterület határolja. A terület jelenleg nem karbantartott, északi és nyugati oldalán bozótos húzódik. A központi részén egy kőalapzat­kőkereszt található, mely jelen koncepció szerint nem megtartandó, a helyi múzeumba elszállítandó.

A terület megközelítése a meglévő kiszolgáló út nyomvonalán haladó Barabás téglakő burkolatú úton és kis téren keresztül történik. Utóbbi keleti oldalán kapott helyett a kert koncepcióját­legendáját bemutató információs tábla, valamint egy évelőágy. A kertben 2 db normál és 1 db mozgáskorlátozott parkolót újítunk fel, burkolatuk Barabás téglakő burkolat. A kertbe a Mária kapun át juthatunk be.

A kert fő eleme egy szilárd burkolatú sétány, mely Mária Erzsébethez vezető útját szimbolizálja. Az úton haladva (gondolatainkban Máriával együtt) jutunk el a Mária és Erzsébet találkozását bemutató domborműig. Az út mentén húzódó évelőágyak (központi növényük a harangláb) a legendát hívják életre. Az út szegélye állított Barabás téglakő.

A szobor felé haladva az út bal oldalán található a közösségi tér, szalonnasütővel, asztalokkal, padokkal, faragott állatfigurákkal, mely a zarándokok és látogatók pihenését, elmélkedését, kikapcsolódását szolgálja. A területen két fedett kerti építmény – fogadóépület és esőbeálló is helyet kapott, ezek elsődleges funkciója az eső elleni védelem, burkolatuk Barabás téglakő burkolat, saját anyagú szegéllyel.

A meglévő kőalapzat mellett húzódó 4 tagú fasor alatt árnyéki évelőágy található, padokkal. Az évelő­gyógynövény­ és rózsaágy közepén található műalkotáshoz tipegők vezetnek. A telepítendő fák és cserjék ligetes­laza elrendezésben helyezkednek el a területen, térhatároló, árnyékot adó szerepük van. A kiszolgáló út mentén új fasor kerül telepítésre, mely a lakóterülettől biztosítja a lehatárolást, bizonyos fokú intimitást.

M á r i a k e r t e k Áta Bakonya Boda Cserkút Drávaszabolcs Kővágószőlős Kővágótöttös Magyarsarlós Nagykozár Szőkéd

10

Tematika és növényhasználat

A Bakonyai kert koncepciója az örvendetes rózsafüzér 2. titkára, Mária Erzsébetnél tett látogatására épül.

A legenda szerint mikor Mária meglátogatta unokatestvérét, Erzsébetet léptei nyomában haranglábak szökkentek szárba. Mária cipőjének is nevezik.

A kertben található főnövény a harangláb (Aquilegia vulgaris). Ez az évelő jelenik meg minden évelőágyásban, több más évelő fajjal és fajtával kiegészítve, változatos virágdíszt adva.

A kert északi és nyugati oldalát jelenleg bozótos határolja, melynek kiirtása nem indokolt, a kert lehatárolása szempontjából fontos elem. Ugyanakkor a Mária kert felőli oldalán a száraz, beteg ágrészek eltávolítása szükséges, mely a helyszínen egyeztetendő.

M á r i a k e r t e k Áta Bakonya Boda Cserkút Drávaszabolcs Kővágószőlős Kővágótöttös Magyarsarlós Nagykozár Szőkéd

11

BODA Tervezési helyszín, telepítési szempontok, koncepció

Tervezési területünk a 055. helyrajzi számon nyilvántartott, zöldterület besorolású terület része. Mellette található a település Virágszobor Parkja, már kiépített közparki területe. Keletről a 66108. számú közút határolja, melynek másik oldalán található a település nagyméretű közparkja, a Bodai dísztóval, ez a terület az Országos Ökológiai Hálózat magterületéhez tartozik. Nyugaton Védelmi rendeltetésű erdőterület választja el a kereskedelmi­szolgáltató gazdasági területtől.

A kert kialakítása során kapcsolódtunk a már meglévő, a Virágszobor Park részét képező burkolatokhoz. A Mária kertet szilárd burkolatú sétányon északról és keletről közelíthetjük meg. A fő belépési pontként a keletit jelöltük meg, ezen a szakaszon található a fogadóépület, a Mária kapu és a kert koncepcióját­legendáját bemutató információs tábla. A sétány szegélye Barabás téglakő szegély. A Máriát ábrázoló műalkotás központi területen található a kertben, ugyanakkor a kijelölt úton haladva csak bizonyos pontokból (fókuszpontokból) lesz majd látható, a takaró cserjefoltoknak, fáknak köszönhetően, így a legenda sejtelmességét fogjuk hangsúlyozni. A műalkotás körül és előtt évelőágy és gyógynövényes kert található. A kert e részének fontos eleme még a két oldalon található pergola (É 16­os tervlap), melynek feladata a kert déli oldalról történő lezárása, bizonyos fokú intimitás biztosítása. Ezt fokozza a műalkotás és a pergolák mögött elhelyezett cserjekiültetés is.

A gyógynövényes kert előtt található padokat tipegősoron keresztül közelíthetik meg a látogatók. A pihenést és elmélkedést szolgálják. A közösségi tér a terület középvonalában került elhelyezésre, szalonnasütővel, asztalokkal, padokkal, egyedi faragott állatfigurákkal. A területen egy fedett kerti építmény ­ esőbeálló is helyet kapott, ennek elsődleges funkciója az eső elleni védelem, burkolata Barabás téglakő burkolat. A telepítendő fák és cserjék ligetes­laza elrendezésben helyezkednek el a területen.

Tematika és növényhasználat

A Bodai kert koncepciója Jézus születésének hírüladásának legendájára, az 1. titokra épül:

A legenda szerint Gábor arkangyal egy liliomot tartott a kezében, mikor megjelent Máriánál, hogy elmondja neki ő lesz a Megváltó édesanyja. Miután Mária megérintette a virágot, aminek azelőtt nem volt illata, egy rendkívüli illat lengte azt körül. A liliomot gyakran ábrázolják Máriával, mint a tisztaság és kegyesség jelképét.

A kertben található főnövény a Madonna liliom (Lilium candidum). Ez az évelő a műalkotás előtti évelőágyásban jelenik meg, egyéb díszfajok és rózsák társaságában, melyek tavasztól­őszig változatos virágdíszt adnak. A fűszer­és gyógynövény ágyásban a levendula dominál.

M á r i a k e r t e k Áta Bakonya Boda Cserkút Drávaszabolcs Kővágószőlős Kővágótöttös Magyarsarlós Nagykozár Szőkéd

12

CSERKÚT

Tervezési helyszín, telepítési szempontok, koncepció

A tervezési terület 147/7 helyrajzi számon nyilvántartott, zöldterület besorolású terület része. A legközelebb eső országos közúti hálózat részét képező aszfaltút a területtől északra található 66136­os jelzésű. A tervezési terület közvetlen aszfaltúton nem megközelíthető, a Rákóczi Ferenc utca aszfaltozása éppen a tervezett parkolók előtt 15­20 méterrel ér véget. Innentől földút vezet, körbe a terület körül, mely gyalogút formájában folytatódik a templom irányába. A helyszínt északról és keletről falusias lakóterület szegélyezi, délről különleges terület sportolási célra, nyugatról pedig zöldterület, közpark határolja, amelynek nagy része „nyilvántartott régészeti lelőhely és környezete” besorolás alatt áll. A kertnek két bejárata van, melyből az egyik nyugat felől, a templom irányából egy ösvényen haladva (mely később földúttá szélesedik) érhető el. Itt a hangsúlyt a Mária kapu valamint az elhelyezett magas díszítő értékű cserjék teremtik meg. Az útvonal vezetése lehetőséget nyújt a kert központjában található kiszélesedő tér közvetlen elérésére, majd innen a déli irányban történő távozásra. A másik ösvényt választva a kert legmagasabb pontján található filagóriához lehet eljutni, ahonnan nem csak a kert egésze tárul fel, hanem a távoli nagyobb tájegység és a közeli kis tó is. Az út vonalvezetése lendületes és dinamikus, jelképezi a folyamatos mozgást, a zarándoklás lényegét szimbolizálja. A különböző köztéri funkciók a kertben a tágas és nagyvonalú térkihasználásnak megfelelően kerültek elhelyezésre. Az ülőgarnitúrák kihelyezésénél az elsődleges szempont a funkcionalitás (pl. tűzrakóhely közelsége, árnyék) volt. Ezzel szemben a padoknál a kitüntetett látvány, vagy az elmélyedésre, beszélgetésre lehetőséget biztosító szeparáltabb tér dominált. Az évelőágyak a nyár legnagyobb részében komoly díszítő értéket jelentenek. A meglévő mezsgyét a kert irányából többféle virágú és méretű cserjével kapcsoljuk a kert egységébe. A meglévő mezsgye egyrészt környezetvédelmi, ökológiai okokból kerül megóvásra, másrészt dél felől a parkoló (1+3), illetve a focipálya irányából zárt térfalat jelent a kedvezőtlen látvány eltakarására. A déli bejárathoz közel került elhelyezésre a zarándok fogadóépület. A dombormű körülzártsága és fákkal való körbeültetése egyrészt a titok helyszínét a zárt templomot szimbolizálja, másrészt gyakorlati szempontból megteremti a nefelejcs számára létfontosságú félárnyékos, páradús mikroklímát. A telepítendő fák és cserjék ligetes­laza elrendezésben helyezkednek el a területen. A teljes tervezési terület mentén hosszirányban útsorfásításra kerül sor, a település­szerkezeti tervhez igazodva. A kert várható legfontosabb látogatói a zarándokokon kívül a helyi lakosok, akik elsősorban közparkként fogják a területet hasznosítani. A későbbi fejlesztések során javasolt egy ivókút elhelyezése a területen, ahol a zarándokok friss ivóvízhez jutnak. A kerti burkolatok anyagának kiválasztása számos szempont alapján történt. A legfontosabbak: funkcionalitás, tartósság, illeszkedés a környezetbe, esztétikus megjelenés, ökológiai, környezettudatossági szempontok. A kerti ösvény szilárd burkolatú, Barabás téglakő burkolatból készül. Az ösvény betonba fektetett, élére állított, 8cm vastag, barna­antracit színű téglakő szegéllyel készül. A kertben a

M á r i a k e r t e k Áta Bakonya Boda Cserkút Drávaszabolcs Kővágószőlős Kővágótöttös Magyarsarlós Nagykozár Szőkéd

13

meglévő parkolót újítjuk fel, szilárd burkolata a részletrajzok szerinti Barabás téglakő burkolat lesz. Tematika és növényhasználat A cserkúti kert koncepciója az örvendetes rózsafüzér 5. titkára épül: „Akit te, Szent Szűz a templomban megtaláltál.” A jelenethez kapcsolódóan az alábbi legenda kerül bemutatásra:

A fiatal Jézus belenézett édesanyja szemébe egy nap Názáreti otthonukban és így szólt: „Édesanyám a szemeid olyan gyönyörűek, hogy mindenki csodálkozva tekint rájuk. Milyen kár, hogy a jövő nemzedékei nem fogják látni őket, mert a szemeidben bárki láthatja a Mennyországot és bárki belenéz, nem tud mást tenni, mint haladni felé.” Ezután megérintette szemhéjait és magokat szórt a földre. Azonnal több száz apró kék szirmú, arany közepű nefelejcs hajtott ki, mint emlékeztető a jövő nemzedékeinek Mária tiszta szeméről.

Bemutatandó növény: Nefelejcs (Brunnera macrophylla)

M á r i a k e r t e k Áta Bakonya Boda Cserkút Drávaszabolcs Kővágószőlős Kővágótöttös Magyarsarlós Nagykozár Szőkéd

14

DRÁVASZABOLCS Tervezési helyszín, telepítési szempontok, koncepció Az építendő Mária kert helyszíne a település belsejében, az 58­as főút mentén található Köztársaság tér. Helyrajzi száma 92/2. A településnek ez a része sokkal városiasabb, mint ami a lakosságszámból, a település méretéből ítélve várható volna, ez valószínűleg a nagy határforgalomnak köszönhető. A feladat tehát itt egy városias köztér felújítása. A településsel történt megállapodás szerint a helyszínen meglévő, a helybéliek által kedvelt ülő nőszobrot megtartjuk, és részben emiatt, részben mert a helybéliek túlnyomó részt reformátusok, itt Mária szobor nem kerül elhelyezésre, helyette keresztet állítunk fel. A helyszín sajátossága, hogy a jelenleg teljes egészében burkolt tér 30­50cm­rel magasabban fekszik, mint a környezete, és jelenleg csak lépcsőn közelíthető meg. A burkolat rossz állapotú, elbontásra szorul. A tér újrafogalmazásakor feladatunknak tekintettük az akadálymentes megközelíthetőség megvalósítását. A rámpa itt nem csak szükséges funkcionális elem, de a tér dinamizálásának, a domborzat megmozgatásának, élményszerűbbé tételének eszköze is. A helyszínen járva és a településszerkezetet elemezve úgy találtuk, hogy a terület gyalogos megközelítése főként dél felől, az 58­as út mentén történik, tehát ezt az irányt hangsúlyoztuk, itt helyeztünk el egy kis lejtésű térrészt, amelyen keresztül a felső szint akadálymentesen megközelíthető. A világi témájú nőszobor és a kereszt erőteljesen kétpólusúvá teszi ezt a teret. Olyannyira, hogy úgy éreztük, hogy mindkettő egy­egy külön teret igényel, az elválasztás, ha nem is az átlátás tényleges megakadályozásával, de a felületek határozott vizuális elválasztásával szükséges. Ezért a szobor terét burkolt városi térként, a kereszt terét pedig virágos, mozgalmas zöldfelületként határoztuk meg. Mivel a szobor eredetileg az egész tér súlypontját jelölte ki, most pedig egy kisebb területet kénytelen uralni, ezért szükséges az áthelyezése, hogy az új, kisebb burkolt tér súlypontjába kerülhessen. A beton elemekből falazott meglévő támfal legfelső rétege helyenként levált, rajta repedések és elmozdulások láthatók, ami arra enged következtetni, hogy az alapozása nem megfelelő. Ezért elbontandónak ítéltük, helyére új grafit szürke Barabás téglakő támfal kerül. A támfal vonalvezetése nem változik. A tér burkolt felületeihez egy nagyalakú, semleges színű beton térkövet választottunk (Leier Forum, 20x60x8, középszürke), amely nagyvonalú és nyugodt hátteret biztosít a nőszobor számára. A területen található 3 db virágágy helye nem változik, a bontási munkák miatt új szegély kialakítása szükséges.

M á r i a k e r t e k Áta Bakonya Boda Cserkút Drávaszabolcs Kővágószőlős Kővágótöttös Magyarsarlós Nagykozár Szőkéd

15

Tematika és növényhasználat A teret három oldalról fasor veszi körül. A keresztet körülvevő zöldterületen változatos magasságú, virágos cserjékkel és évelőkkel három oldalról övezett gyepfelület kerül kialakításra. A meglévő magas örökzöld cserjéket megtartottuk, illetve három dekoratív szoliter fát is terveztünk. A nőszobor által uralt burkolt tér karakterében geometrikusabb. Itt a peremeken rózsaágyakat alakítunk ki, részben meglévő rózsák átültetésével – ezek megtartása szintén a helybéliek kérése volt. A két térrész elválasztására négy kisebb fából álló fasort terveztünk.

M á r i a k e r t e k Áta Bakonya Boda Cserkút Drávaszabolcs Kővágószőlős Kővágótöttös Magyarsarlós Nagykozár Szőkéd

16

KŐVÁGÓSZŐLŐS Tervezési helyszín, telepítési szempontok, koncepció

Tervezési területünk a 662. helyrajzi számon nyilvántartott, különleges ­ kemping besorolású terület része. A területtől keletre és délkeletre erdőterületek találhatók. Északról és nyugatról lakóterületi övezeti besorolású telkek határolják. A tervezési terület gyengén erdősült, helyenként bozótossal borított, délkelet felől egyenletes lejtésű. A kertbe a Mária kapun át érkezünk meg a 663. számú közút felől. Itt került elhelyezésre a kert koncepcióját­legendáját bemutató információs tábla is. A kertben két útvonalon indulhatunk el, a Máriát ábrázoló dombormű felé, illetve a kert körbejárását biztosító körsétányon. A meglévő földutat és a bejáratot összekötő szilárd burkolatú út mentén helyezkedik el egy kis esőbeálló, az útszakaszról ágazik el egy tipegősor, mely közvetlen a központi évelőágyhoz és a domborműhez vezet. A körsétányon haladva találkozunk egy fedett zarándokfogadó épülettel, melynek elsődleges funkciója az eső elleni védelem biztosítása. Az építmény alatt Barabás téglakő burkolat található. Az építménytől keletre, az ösvény túloldalán fekszik a közösségi tér, szalonnasütővel, asztalokkal, padokkal és faragott egyedi állatfigurákkal. A Barabás téglakő burkolatú sétányok szegélye Barabás téglakő (állított). A körsétányon haladva egy akác palló szegélyű, zúzottkő burkolatú lépcsőn keresztül érhetjük el a terület legmagasabb pontját. A területen található egy javítható állapotú gémeskút, mely a tervezett tipegők segítségével a jövőben könnyen megközelíthetővé válik. A gémeskút alatt Barabás téglakő burkolat kialakítása indokolt. A területen található egy ivókút, mely megtartandó.

Tematika és növényhasználat

A Kővágószőlősi kert koncepciója a 4. titokra, Jézus templomi bemutatására épül:

Miközben Mária Jeruzsálembe tartott, hogy Jézust bemutassa a templomban, félre állt az út szélén, hogy megszoptassa fiát. Lábánál pöttyös kankalin nőtt, aminek virágai olyan kékké változtak, mint az Áldott Anya szemei. Mária szemei megteltek könnyel és miközben gyermeke szegénységére és jövőbeli szenvedéseire gondolt a virág rügyei olyan rózsaszínné váltak, mint a sírástól kivörösödött szemek. Mikor elemelte Jézust keblétől, néhány csepp tej a növényre esett, megpettyezve annak leveleit, ami azóta is tej okozta pettyeket hordozza.

A kertben bemutatandó növény az orvosi tüdőfű (Pulmonaria officinalis). Ez az évelő az árnyéki évelőágyásban jelenik meg a műalkotás nyugati oldalán. Az évelőágyásokban gyógynövények és egyéb díszítő értékű évelők találhatók, folyamatos virágdíszt nyújtva a használati időben.

M á r i a k e r t e k Áta Bakonya Boda Cserkút Drávaszabolcs Kővágószőlős Kővágótöttös Magyarsarlós Nagykozár Szőkéd

17

KŐVÁGÓTÖTTÖS

Tervezési helyszín, telepítési szempontok, koncepció

Tervezési területünk a 73. helyrajzi számon nyilvántartott, zöldterület besorolású terület része. A területtől délre található a település játszótere, már kiépített közparki területe. Keletről és nyugatról lakóterületi övezeti besorolású telkek határolják. A tervezési terület erdősült, helyenként bozótossal borított terület, nyugati oldalán nagyméretű 4­6 méter szintkülönbséget áthidaló rézsű található. A kert kialakítása során a fő cél a jelenlegi természeti állapot, az erdőterület megőrzése volt. Fontos a meglévő bozótos – aljnövényzet ritkítása, ugyanakkor a legtöbb fa megóvása. A területen lévő fák állapotának vizsgálatát célszerű szakember bevonásával elvégezni. A terület jellege miatt a fakivágás a helyszínen egyeztetendő. A kertbe a Mária kapun át érkezünk meg a Kossuth Lajos és Dózsa György utcák felől. A fogadótér Barabás téglakő burkolatú tér, itt került elhelyezésre az információs tábla. A kert legfontosabb eleme a szilárd burkolatú sétány, amely Mária és József útját jelképezi Betlehembe, a kis Jézus születésének helyszínére. A sétány szegélye Barabás téglakő állítva, betonba rakva. Az út mentén felváltva jelennek meg árnyékot tűrő cserje és évelőfoltok. A központi tér pihenőhelyként funkcionál. A terület keleti oldala ad helyet a közösségi térnek, szalonnasütővel, asztalokkal, padokkal és egyedi faragott állatfigurákkal. Itt kapott helyet a Betlehemi jelenetet ábrázoló dekorációs elem is. A területen egy Barabás téglakő burkolatú fedett zarándokpihenő is található. Az évelőágy közepén található domborműhez tipegők vezetnek. A kert várható legfontosabb látogatói a zarándokokon kívül a helyi lakosok, akik elsősorban közparkként fogják a területet hasznosítani. A területen új ivókút kerül elhelyezésre.

Tematika és növényhasználat

A Kővágótöttösi kert koncepciója a 3. titokra, Jézus születésére épül:

A legenda szerint, amikor a Napkeleti Bölcsek megérkeztek Betlehembe jelet kerestek, mely elvezeti őket Jézushoz. Menyhért király meglátott egy fehér­sárga virágot és tudta melyik épületbe kell belépniük.

A kert fő, bemutatandó évelője a Réti margitvirág – Margaréta (Leucanthemum vulgare). Ez a nőies, fehér évelő jelenik meg az első évelőágyban, valamint a műalkotás lábánál, kiegészítve a növénylistában feltüntetett fajokkal.

M á r i a k e r t e k Áta Bakonya Boda Cserkút Drávaszabolcs Kővágószőlős Kővágótöttös Magyarsarlós Nagykozár Szőkéd

18

MAGYARSARLÓS Tervezési helyszín, telepítési szempontok, koncepció

A tervezési terület a településszerkezeti tervben a 216/2 helyrajzi számon nyilvántartott, zöldterület besorolású terület része. Ezen kívül a 215/5 hrsz ferde telekhatárként szeli keresztül a területet. A volt gázcseretelep is önálló 216/1 helyrajzi számmal rendelkezik. A terület kelet­délkeleti irányban közvetlen határos a Jókai parkkal. Közvetlen közúti érintettséggel nem rendelkezik. A legközelebb eső országos közút az 56127. számú, mely a területtől nyugatra található. A helyszínt északról a Cserkúti patak határolja, amely az Országos Ökológiai Hálózat – ökofolyosó – részét képezi. A területet minden irányból falusias lakóterület fogja körül. A településközpont innen mindössze 150 méterre fekszik. A szabályozási terv alapján érintett még az alábbi kategóriákban: Meglévő közlekedési terület; Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület; Árok, vízfolyás szakfeladatok ellátására fenntartott parti sávja (Vízgazdálkodási terület). A terület kiemelkedő adottsága a patak jelenléte, mely pozitívan befolyásolja a terület mikroklímáját, emellett vizuális­esztétikai, ökológiai értéket képvisel. A kert kialakítása során elsődleges szempont volt mind szakrális mind funkcionális szempontból, hogy egységes és letisztázott teret hozzunk létre. A közösségi­ és a szakrális tér egymásmellettisége olyan nyomvonalvezetést és növénytelepítést hívott létre, amely egyszerre képes e két hangulatában eltérő teret elválasztani, de az egyikből a másikba való átjárást, közös találkozást lehetővé tenni, sőt elősegíteni. A kert főbejárata dél felől, a Jókai Mór utcáról nyílik. Ezt a hangsúlyt a Mária kapu valamint az itt elhelyezett magas díszítő értékű cserjék teremtik meg. A főbejárattól feltárul a kert teljes képe. Praktikusan az információs tábla is itt került elhelyezésre. Az útvonal lendületességét és dinamikáját a legtöbb helyen cserje illetve évelő ágy hangsúlyozza. A különböző köztéri funkciók az útra fűződnek fel. A nagyméretű struktúraképző lombos fák koronája önmagában is meghatároz a kerten belül egy­egy mikro teret. Ezek közül néhány elhatároltsága a telepített cserjéknek köszönhetően még határozottabb. Az ülőgarnitúrák kihelyezésénél az elsődleges szempont a funkcionalitás (pl. tűzrakóhely közelsége, árnyék) volt. Ezzel szemben a padoknál a kitüntetett látvány, vagy az elmélyedésre, négyszemközti beszélgetésre lehetőséget biztosító szeparáltabb tér dominált. A geofiton, hagymás­gumós növényekből képzett virágágyak, döntően meghatározzák a kert tavaszi aspektusát. A telepített fák és cserjék ligetes­laza elrendezésben helyezkednek el a területen. A szobor körül kisméretű lombos fák zöldellnek. A kert várható legfontosabb és állandó látogatói a zarándokokon kívül a helyi lakosok, akik elsősorban közparkként fogják a területet hasznosítani. A kerti burkolatok anyagának kiválasztása számos szempont alapján történt. A legfontosabbak: funkcionalitás, tartósság, illeszkedés a környezetbe, esztétikus megjelenés, ökológiai, környezettudatossági szempontok. A sétány és a kerti építmények – terek szilárd kiselemes burkolata 5cm vastag, antracit­barna színű Barabás téglakő. A szabványos rétegrendtől eltérően itt a szokásos 10 cm­en felül további 20 centiméter tömörített földfeltöltés szükséges, a rendkívül magas belvíz miatt. A zarándokfogadó mellett éppen ezért a piknikasztalok és az önálló padok is

M á r i a k e r t e k Áta Bakonya Boda Cserkút Drávaszabolcs Kővágószőlős Kővágótöttös Magyarsarlós Nagykozár Szőkéd

19

kiemelt, Barabás téglakő burkolatot kapnak. Valamennyi burkolt felület az eredeti csatlakozó terepszintnél 20cm­rel kell, hogy magasabban legyen. Esztétikai szempontból a kedvezőtlen látvány elkerülése miatt feltöltés kerül a burkolatok köré. A burkolatszegély minden esetben élére állított 8cm vastag, antracit­barna téglakő. Tematika és növényhasználat A magyarsarlósi kert koncepciója Mária születésének történetén, azaz Kisboldogasszony ünnepén alapul, igazodva a neki szentelt templomhoz és az évenként megrendezésre kerülő búcsúhoz. Az ártatlanságot fogantatást jelképező nősziromfélék alkotják a kert fő évelő növényeit. Ezek: Iris 'BlueDenim', Iris 'Snow Club', Iris 'Alabaster Unicorn'. Egészen halvány kék illetve fehér színükkel a tisztaságot, ártatlanságot jelképezik.

M á r i a k e r t e k Áta Bakonya Boda Cserkút Drávaszabolcs Kővágószőlős Kővágótöttös Magyarsarlós Nagykozár Szőkéd

20

NAGYKOZÁR

Tervezési helyszín, telepítési szempontok, koncepció Az építendő Mária kert helyszíne a falu temetője és a focipálya közötti ősfás liget. A temetővel közös telken fekszik, helyrajzi száma 09. A közelben játszótér és családi házas lakóövezet található. A település Pécs közelsége miatt kertvárosias jelleget mutat. A helyszínt ideálisnak találtuk, zavaró környezeti elemek nincsenek. A focipálya funkcionálisan ugyan nem illik a Mária kerthez, de feltehetően ritkán fordul majd elő, hogy zarándokcsoportok érkezése idején, a pályán játszanak, hiszen mindkét helyszínt csak időszakos jelleggel használják, egy használaton kívüli focipálya pedig, mint tágas zöld rét, szép látvány. A focipályán túl kinyílik a táj, szép kilátás kínálkozik a környékbeli dombokra, amit a tervezés során figyelembe vettünk. A tájépítészet és a képzőművészet határán születnek olyan műalkotások, amelyek a természeti környezet formavilágát és kellékeit használják monumentális szabadtéri installációk létrehozásához. A nagykozári helyszínre tervezett kert, ha nem is nevezhető land art alkotásnak, ebből az irányzatból merítette az inspirációt. A fák közé bekanyargó, elfogyó, íves forma olvasható úgy is, mint szimbolikus folyó, könnypatak, amely a gyászoló Szűzanya lábaitól folyik és árad szét. Funkcionálisan a műalkotáshoz vezető útról van szó, amely azonban a piéta felé haladva mind jobban összeszűkül, az utolsó szakaszon már csak egyedül lehet menni, mert ketten nem férnek el egymás mellett. Ez az élmény felidézheti – mint második olvasat ­ a halál felé haladó emberélet fizikai értelemben mindinkább beszűkülő lehetőségeit is. Az ösvényt Barabás téglakő burkolatból terveztük, saját anyagú szegéllyel. Az íveket alacsony évelőkkel vegyes gyöngyvirágágyások szegélyezik. A gyöngyvirág a kert szélein is visszaköszön, nagyobb foltokban. A piéta a hely legnaposabb részén áll, ahol a fák koronája kissé szétnyílik. Virágok övezik. A kertet – a szabályozási terv szellemének megfelelően ­ élősövény választja el a temetőtől. Ez a sövény helyenként kiegészítésre, pótlásra szorul. A területen idehordott földhalmok és egyéb egyenetlenségek találhatók. Itt a cél a domborzat egyenetlenségeinek elsimításával egy szemre sík terület létrehozása. A földmunkával megbolygatott területeket újra kell füvesíteni. A kertben 2 db normál és 1 db mozgáskorlátozott parkolót újítunk fel, burkolatuk Barabás téglakő burkolat lesz. Tematika és növényhasználat A Mária életéből vett jelenetek közül itt az az epizód kerül bemutatásra, amikor Mária siratja Jézust. A témaválasztást több helyi adottság is indokolja: elsőként a temető szomszédsága, másodsorban a helyszín ünnepélyes, kissé komor szépsége, amit a hatalmas fák kölcsönöznek neki, harmadrészt pedig az, hogy a Máriával kapcsolatos növényszimbolikában a gyöngyvirág kapcsolódik ehhez a témához, amit Mária könnyének neveznek, ez a virág pedig a félárnyékos, árnyékos helyeket szereti, ezen a helyen jól fogja érezni magát.

M á r i a k e r t e k Áta Bakonya Boda Cserkút Drávaszabolcs Kővágószőlős Kővágótöttös Magyarsarlós Nagykozár Szőkéd

21

SZŐKÉD

Tervezési helyszín, telepítési szempontok, koncepció Az építendő Mária kert helyszíne a település határában, az Átára vezető országos közút mentén található, helyrajzi száma 237/2. Keletről erdő, nyugatról/délnyugatról tágas, szép mezőgazdasági táj, északról sportpálya és temető határolja. A temető régi sírjaival és változatos, koros faállományával védelemre méltó értéket képvisel, és mivel a Mária kert ugyanúgy, mint a temető, szakrális kert, ezért kézenfekvő a Mária kertet, mint a sírkert folytatását megfogalmazni. Még egy ok késztet erre: A temető bejáratától kettős fasor által kijelölt erős tengely vezet a tervezési területre, amelynek kezdetén, a sírkert kapujával szemben feszület áll, Jézus lábánál megkapó arckifejezésű naiv Mária szoborral. Mivel burkolt gyalogút, járda nem vezet a tervezési területre (a temető főútja sem burkolt, csak a fasorok és a sírok jelölik ki), ezért az egyik fő megközelítési iránynak ez az erős tengely kínálkozott. Jelen terv nem foglalkozik a temető és a Mária kert összekötését biztosító út megtervezésével, ugyanakkor a jövőben célszerű az út nyomvonalát a fasor által kijelölt tengelyhez igazítani. A hely félreeső volta miatt annak autós megközelítése is fontos. A terület déli végében a meglévő parkolót újítjuk fel, szilárd burkolattal. A parkolótól indított szilárd burkolatú út jelenti a másik fő megközelítési irányt. A parkoló mellett kapott helyet a zarándokokat fogadó épület. A terület súlypontjában, az erdő nagyszabású háttere előtt és a szántóföldekre nyíló szép kilátásra tájolva találtuk meg a kert szakrális középpontját. Itt fog állni Barabás téglakő burkolatú esőbeálló, a domborművel. Az építmény előtt már most is tágas rét található, melynek határait néhány fa és bozótos jelöli ki. Ezen a területen fákat mi sem ültetünk, a határait azonban további fák ültetésével kissé határozottabbá tesszük. A parkolótól a terület belsejébe vezető út lendületes íve a nagy esőbeállónál szétnyílik, és immár nem burkolatként, hanem a nyírt gyep és a magas füvű rét közötti határvonalként folytatódik tovább. Ha pedig a hosszú távú fejlesztések eredményeként a későbbi években a temető főútját illetve az Ady Endre utcát burkolattal látják el, akkor a kijelölt ívek mentén a gyalogutak megépíthetők. Ennek megvalósulásáig a temető felől érkezve a lendületes ívek egyre szűkülő tere, mint egy varsa, „betereli” a látogatót a domborműhez. A park intenzíven gondozott részén, a kápolnától távolabb egy kis pihenőhely is kialakításra kerül tűzrakóhellyel, ülő­bútorokkal, egyedi faragott szobrokkal.

M á r i a k e r t e k Áta Bakonya Boda Cserkút Drávaszabolcs Kővágószőlős Kővágótöttös Magyarsarlós Nagykozár Szőkéd

22

Tematika és növényhasználat A temetőből induló útvonal végpontjaként a Mária életéből vett események közül jelen esetben mást nem is választhattunk volna, mint a mennybemenetelt, mint a halál után az örök élet ígéretét. Mária megdicsőült alakjához jól illik a helyszín távlatossága, tágassága, a háttérként szolgáló erdő magasztossága. Ezzel kapcsolatban az alábbi legendát választottuk ki bemutatásra:

A legenda szerint mikor Mária bebocsátást nyert a mennybe, vörös rózsák és liliomok vették körül. Tamás, aki nem volt jelen Mária halálakor, nem akarta elhinni, hogy ez megtörténhetett, és azt kérte, nyissák fel sírját. Mikor felnyitották, abban csak liliomot és rózsát találtak.

A kápolna közvetlen környezetében bemutatandó növény tehát a rózsa és a liliom.

M á r i a k e r t e k Áta Bakonya Boda Cserkút Drávaszabolcs Kővágószőlős Kővágótöttös Magyarsarlós Nagykozár Szőkéd

23

III. FOTÓMELLÉKLET ÁTA

BAKONYA

M á r i a k e r t e k Áta Bakonya Boda Cserkút Drávaszabolcs Kővágószőlős Kővágótöttös Magyarsarlós Nagykozár Szőkéd

24

BODA

M á r i a k e r t e k Áta Bakonya Boda Cserkút Drávaszabolcs Kővágószőlős Kővágótöttös Magyarsarlós Nagykozár Szőkéd

25

CSERKÚT

DRÁVASZABOLCS

M á r i a k e r t e k Áta Bakonya Boda Cserkút Drávaszabolcs Kővágószőlős Kővágótöttös Magyarsarlós Nagykozár Szőkéd

26

KŐVÁGÓSZŐLŐS

M á r i a k e r t e k Áta Bakonya Boda Cserkút Drávaszabolcs Kővágószőlős Kővágótöttös Magyarsarlós Nagykozár Szőkéd

27

KŐVÁGÓTÖTTÖS

MAGYARSARLÓS

M á r i a k e r t e k Áta Bakonya Boda Cserkút Drávaszabolcs Kővágószőlős Kővágótöttös Magyarsarlós Nagykozár Szőkéd

28

NAGYKOZÁR

M á r i a k e r t e k Áta Bakonya Boda Cserkút Drávaszabolcs Kővágószőlős Kővágótöttös Magyarsarlós Nagykozár Szőkéd

29

SZŐKÉD

M á r i a k e r t e k Áta Bakonya Boda Cserkút Drávaszabolcs Kővágószőlős Kővágótöttös Magyarsarlós Nagykozár Szőkéd

30

IV. TERVJEGYZÉK É 1 Áta Helyszínrajz M = 1:100 / A2 É 2 Bakonya Helyszínrajz M = 1:200 / A2 É 3 Boda Helyszínrajz M = 1:150 / A2 É 4 Cserkút Helyszínrajz M = 1:175 / A2 É 5 Drávaszabolcs Helyszínrajz M = 1:125 / A2 É 6 Kővágószőlős Helyszínrajz M = 1:150 / A2 É 7 Kővágótöttös Helyszínrajz M = 1:150 / A2 É 8 Magyarsarlós Helyszínrajz M = 1:150 / A2 É 9 Nagykozár Helyszínrajz M = 1:200 / A2 É 10 Szőkéd Helyszínrajz M = 1:275 / A2 É 11 Zarándokfogadó épület terve M = 1:50 / A3 É 12 Nagy esőbeálló terve M = 1:50 / A3 É 13 Kis esőbeálló M = 1:50 / A3 É 14 Lépcsőtervek É 14/1 – Áta lépcső terv M = 1:20 / Egyéni É 14/2 – Kővágószőlős lépcső terv M = 1:100, 1:20 / Egyéni É 15 Részletrajzok – burkolatok M = 1:20 / A4 É 16 Pergola terve – Boda M = 1:100, 1:50, 1:20, 1:10 / A3 É 17 Dekorációs elem_Bárka terve M = 1:25 / A3 É 18 Dekorációs elem _Betlehem terve M = 1:25 / A3 É 19 Bútortervek É 19/1 – Erdei támlás pad terve M = 1:20 / A4 É 19/2 – Erdei ülőgarnitúra terve M = 1:20 / A4 N 1 Áta Növénykiültetési Terv M = 1:100 / A2 N 2 Bakonya Növénykiültetési Terv M = 1:200 / A2 N 3 Boda Növénykiültetési Terv M = 1:150 / A2 N 4 Cserkút Növénykiültetési Terv M = 1:175 / A2 N 5 Drávaszabolcs Növénykiültetési Terv M = 1:125 / A2 N 6 Kővágószőlős Növénykiültetési Terv M = 1:150 / A2 N 7 Kővágótöttös Növénykiültetési Terv M = 1:150 / A2 N 8 Magyarsarlós Növénykiültetési Terv M = 1:150 / A2 N 9 Nagykozár Növénykiültetési Terv M = 1:200 / A2 N 10 Szőkéd Növénykiültetési Terv M = 1:275 / A2