View
0
Download
0
Category
Preview:
Citation preview
A ballada
Készítette:
Szűcs Budai Engelbert
magyartanár
http://mek.oszk.hu/06200/06204/html/
A balladáról
A népköltészeti alkotások változatokban élnek.
„A ballada: tragédia, dalban elbeszélve.” (Gregus Ágost)
drámai: mert párbeszédeket tartalmaz, konfliktusra épül
lírai: mert formája verses, dallama van és énekelhető
epikai: mert történetet mond el
A balladáról
drámai:
a műben a feszültségteremtés kap kiemelkedő szerepet
a kellően nyomasztó, izgatott, baljós hangulat eléréséhez
előszeretettel alkalmaznak
sűrítést, kihagyást, ugrálást = balladai homályt
a végkifejlet rendre tragikus, gyakran halállal járó
A balladáról
lírai:
dalszerű,
verses formájú
szabályos ritmus jellemzi,
erős zenei jellege van e
igyekszik kifejezni az érzelmi túltöltöttségét
olykor csak hajszál választja a románctól,
mely jóval líraibb hangvételű, elégikus alkotás
A balladáról
epikai:
elbeszél egy történetet
számos szereplője is lehet
ezek közül néhány fontosabb, azaz főszereplő, főbbszereplő körül zajlanak a szemlélt események
a történet verses alakba öntött elbeszélés valamilyenrejtett, vagy nyíltan kimondott tanulsággal, példázattal lezárva
A balladáról
verses kisepikai, nép- és műköltészeti műfaj
az eseményeket, előzményeket, okokat nagyrészt drámai
párbeszédekből és lírai monológokból ismerjük meg.
cselekménye sűrített, a lényeget emeli ki
mindent elhagy, ami a lényeg szempontjából nem
nélkülözhetetlen
előadásmódja szaggatott
a műfaj lényeges vonása, hogy az embereket kiélezett
lelkiállapotokban ábrázolja, gyakran a megzavart emberi lélek
magatartását mutatja be
legjellemzőbb témái a hűség és hűtlenség, féltékenység,
házasságtörés, általában a szerelem problémái
Klasszikus népballadák
Balladatémák:
A halálra táncoltatott leány – Sári bíróné
A házasság erőltetése, kényszerítése
A házasság akadályoztatása, tiltása
A falba épített asszony – Kőmíves Kelemenné
Klasszikus népballadák
Tizönkét kőmíjes esszetanakodott, Magos Déva várát hogy fölépítenék, Hogy fölépítenék fél véka ezüstér, Fél véka ezüstér, fél véka aranyér. Déva városához meg is megjelöntek, Magos Déva várhoz hezza is kezdöttek, Amit raktak délig, leomlott estére, Amit raktak estig, leomlott röggelre. Megint tanakodék tizönkét kőmíjes, Falat megállítni, hogy lössz lehetséges, Mig elvégre ilyen gondolatra jöttek, Egymás között szoros egyességöt töttek: – Kinek felesége legelőbb jő ide, Szép gyöngén fogjuk meg, dobjuk bé a tűzbe, Keverjük a mészbe gyönge teste hammát, Avval állítsuk meg magos Déva várát…
Vígballadák, románcok
Balladatémák:
Csudahalott – Görög Ilona
(Rendkívül elterjedt az a balladatéma, amelyben a legény halottnaktettetve magát, kedvesét magához csalja. Legrégibb balladáinkegyike lehet. Motívumai rendkívül meseszerűek, pl. a két anyaszerepe hasonló a mesék természetfeletti tudománnyal bíróboszorkányaihoz.)
A szeretet próbája
A házasuló királyfi
Jávorfácska
Gyáva legény
Rossz feleség
Vígballadák, románcok
Bizony csak meghalok, anyám, édesanyám,
Görög Ilonáért, karcsú derekáért.
Karcsú derekáért, gombos ajakáért,
Gombos ajakáért, piros orcájáért.
Ne halj, fiam, ne halj, Bertelaki László;
Csináltatok néked olyan csudamalmot:
Kinek egyik köve bélán-gyöngyöt hányjon,
Másod-köve pedig sustákot, petákot.
Oda is eljönnek szűzek, szép leányok,
A tied is elgyün: szép Görög Ilona.
Eresszen el anyám, anyám, édesanyám,
Csudamalom-látni, csudamalom-látni.
Ne menj, lányom, ne menj: megvetik a hálót,
Megvetik a hálót, megfogják a márnát!...
Balladás dalok
Balladatémák:
A hűség próbája
Rab- és bujdosó énekek
Balladás dalok
Sír a szemem, hull, könnyem,
Be igazán fáj a szívem!
Sír a szemem, kacag a szám,
Most fáj a szüvem igazán,
Kicsi madár, mi az oka,
Te a fődre nem szállsz soha?
Nem szállok, mert kicsiny vagyok,
S irigyeim sokak s nagyok…
Betyárballadák
Balladatémák:
Angyal Bandi
Bogár Imre
Sobri Jóska
Zöld Marci
Rózsa Sándor
Betyárballadák
Rózsa Sándor az én nevem,
Az urakat nem ismerem,
Bakony-erdő a lakásom,
Ezer betyár a pajtásom.
Aki betyár akar lenni,
Nem kell annak megijedni,
Én is az akarok lenni,
Én sem szoktam megijedni.
Tizenhat esztendős voltam,
Mikor lopni megtanultam,
Loptam harminchárom lovat,
Mégsem csörgetem a vasat…
Új stílusú balladák
Balladatémák:
Gyilkosságtörténetek
Szerencsétlen események
Új stílusú balladák
Fölszállott a páva
Vármegye házára,
Látod, Bagi András
Most esett rabságba:
Se nem a gulyáér,
Se nem az ökörér,
Hanem Sinka Pista
Fejbecsapásáér.
(…)
Már Sinka Pistának
Húzzák a harangot,
De Bagi Andrásnak
Csörgetik a láncot.
A balladáról
Megkülönböztethetjük a balladákat történetvezetésük szerint:
Vannak egyszálú, illetve többszálú balladák.
az egyszálú ballada lineárisan egyetlen szemszögből tárja szemünk
elé a történetet
a többszálú ballada akár több, térben vagy/és időben egymástól
távol lévő nézőpontból mutatja be a cselekményt.
A balladáról
Téma szerint megkülönböztethetünk népi balladákat, illetve
történelmi balladákat.
A népballadák néphiedelemre, babonára, népi bölcsességre,
megfigyelésre, tanulságos esetre fókuszálnak, a szereplők kiléte
igazán nem is fontos. Hétköznapi emberek lelki problémáikkal kell
megküzdeniük. A küzdelem kimenetele általában értékvesztéssel
jár, mindamellett példázatként is szolgál.
A történelmi balladákban jelentős történelmi esemény,
személy/személyek kerülnek középpontba. A történet nem
feltétlenül felel meg a valóságnak, ám a kitalációknak a köztudott
részletek szabnak határt. Itt is valamiféle tanulság, vagy balladai
igazságszolgáltatás zárja a történetet.
A műballadáról
Arany pályaképében két nagy balladaíró korszak van:
egyik az ötvenes évek, ezeket a nagykőrösi balladák néven
foglalhatjuk össze;
a másik nagy csoportba az Őszikék balladái tartoznak;
Balladáit csoportosíthatjuk:
témájuk szerint:
történelmi (pl.: A walesi bárdok)
népéletből merített (Tengeri-hántás)
A műballadáról
Szó bennszakad, hang fennakad,
Lehellet megszegik. -
Ajtó megől fehér galamb,
Ősz bárd emelkedik.
Itt van, király, ki tetteidet
Elzengi, mond az agg;
S fegyver csörög, haló hörög
Amint húrjába csap.
„Fegyver csörög, haló hörög,
A nap vértóba száll,
Vérszagra gyűl az éji vad:
Te tetted ezt, király!
Levágva népünk ezrei,
Halomba, mint kereszt,
Hogy sírva tallóz aki él:
Király, te tetted ezt!”
A műballadáról
Dalos Eszti - a mezőre kiment ő,
Aratókkal puha fűvön pihent ő;
De ha álom ért reájok,
Odahagyta kis tanyájok’
- Töri a vadkan az „irtást”-
Ne tegyétek, ti leányok!
(…)
Szomorún jár, tébolyog a mezőben,
Nem is áll jól semmi dolog kezében;
Éje hosszú, napja bágyadt,
Szive sóhajt - csak egy vágyat:
- De suhogjon az a munka! -
Te, halál, vess puha ágyat.
A balladás dalról
-Hallod-e, te sötét árnyék, ember vagy-e vagy csak árnykép.
-Nem vagyok én sötét árnyék, sem ember, sem puszta árnykép,
Égi boltban kabát vagyok, rézgombjaim a csillagok,
Égi boltban kabát vagyok, rézgombjaim a csillagok.
Szövegalkotási feladat
Házi feladatként írjatok:
belső monológot az egyik tűz körül ülő fiatal szemszögéből arról,
hogy hogyan hatott rá a történet, milyen gondolatok, érzések
fogalmazódtak meg benne a hallgatása közben.
monológ helyett megalkotható a hallgatóság két tagjának a történet
meghallgatása után folytatott párbeszéde is.
(Arany János: Tengeri-hántás)
Szövegalkotási feladat
Házi feladatként írjatok:
párbeszédet, amit Kőmíves Kelemenné folytathatott barátnőivel,
amikor búcsúzott tőlük illetve kicsi fiától.
(Kőműves Kelemenné)
belső monológot az egyik csillag szemszögéből arról, hogy hogyan
hatott rá a búcsút intő költő, milyen gondolatok, érzések
fogalmazódtak meg benne a poétát hallgatva.
(Orbán Ottó: Hallod-e te sötét árnyék)
Recommended