Cinege-binege, gyere be!

Csináltam házat kedvedre.

20

10

. F

EB

RU

ÁR

2

LÁSZLÓ NOÉMI

FebruárCsusszanok a jégen,hold-álarc, nap-álarcmosolyog az égen.

Reccsenek a hóban,bogáncsbojt, tövisrojtmocorog a tóban.

Nyújtózom az ágon,mézes szó, mázas szókucorog a számon.

Süppedek a télben,széncinke csipeget,hintázik a szélben.

TAKÁTS GYULA

Cinege-binegeCinege-binege, gyere be!Csináltam házat kedvedre.Cinege-binege... cin-cin-cin,hideg lesz néked már ott kinn.Cinege, gyere be.Házadba költözz be.Nagy télben kicsi házvigyáz, hogy meg ne fázz.Kékcinke, széncinke, gyere be.Csináltunk házat kedvedre!

SZABÓ ZELMIRA rajza

3

TÓTH ÁGNES

HóemberNézd, milyen sok hópillangótáncikál az éjben,mintha csak az öröm fényeszállna a sötétben.

Lesz belõlük hótakaró,pihe-puha szõnyeg,kertek alján hamarosanhóemberek nõnek.

Némelyikük varázsseprûtszorongat kezében,azon száll a házak föléholdvilágos éjen.

Hogyha szépnek találja amélyen alvó várost,megemeli kalapját, arozsdásfülû lábost.

MOLNÁR KRISZTINA rajzai

4

DONKÓ LÁSZLÓ

A mihóemberünkHóembernekNincs szakálla,Udvarseprés A szakmája.Szén a szeme,Orra répa,Szája fésû Maradéka.Friss hóbólA hasa, lába –Nem is jár aMaszkabálba.

Mire bál lesz,Talán holnap,HóemberünkMár elolvad...

5

olt egyszer egy hideg.Ez a hideg kirakodott a

város nagy, kerek terén.Kék orrú kofa volt a hi-

deg, olyan, aki a piacon árul.Úgy árult, hogy kicsi dom-bokat, kupacokat rakott aföldre. Egy kupac didergést:drdrdrdddd, egy kupac va-cogást: vvvvvvv, egy kupactoporgást: tptptp. Így kiraktamindazt, amije volt.

Amint végzett a rakosga-tással, lepallotta kezét, s ki-áltgatni kezdett:

– Didergést vegyenek!Vegyenek vacogást, jó to-porgást! – fordult erre meg

amarra.A hideg kiáltgatását hall-

va ijedtükben könnybe lá-badtak az ablakok, behúz-ták nyakukat a kémények,az ajtók nyekkentek, és be-csukták magukat. Az embe-rek összébb húzták kabátju-kat, szvetterüket, kapkodnikezdték lábukat, hogy: el in-nen a térrõl, a kék orrú kofarakott dombjaitól.

Volt egyszer egyhideg

MÁTÉ ANGI

V

SZILÁGYI TOSA KATALIN rajzai6

Nocsak, menekülhettek ahideg környékérõl, késõvolt lábakat kapkodni: márhátukra nõtt dombja a di-dergésnek, zsebükbe fész-kelt egy kupac vacogás,cipõjükbe bújt sok-sok to-porgás.

Pedig ezeket – dider-gést, vacogást, toporgást– dehogy kérték az embe-rek, jajj, dehogy akartákmaguknak, hátukra, zse-bükbe, cipõjükbe, de a hi-deg nekik adta, kéret-lenül.

Vitték hát, amit a hidegnekik adott, s közbenolyanokat mondtak, hogy:

– Hááp-szi! Háááp-szi!– ezt mondták többszöris, miközben kezük fel-lendült, mintha jó ked-vük kerekedne vagytánc jutott volna eszük-be, eljárnivaló tánc, az-tán szortyogtak is mel-léje.

A hideg kezét hasánösszefogta, és göcögöttezen a táncos vigadal-mon.

Bár, csak úgy tûnt,mintha táncos vigadalomlenne, holott nagy prüsszö-gések és szortyogások idejevolt ez.

7

Ez a mese egy csupa-mosoly, kék szemû,

barna hajú kisleányrólszól. Dorottyának hívják.Amikor elkezdett beszél-ni, elnevezte magát Dodá-nak. Így azóta mindenkicsak Dodának szólítja.

Doda egy messzi or-szágban lakik, túl az Ópe-rencián.

Magdus mama egy szépõszi napon összepakolt, ésrepülõre ült. Mély vizekenés sok-sok országon kellettátrepülnie, hogy megláto-gathassa kisunokáját. Izga-tottan szállt ki a repülõbõl,mert alig várta, hogy magá-hoz ölelhesse a kis kéksze-mût. Doda akkor még kicsi-ke volt, még óvodába semjárt, de már ügyesen be-szélt.

Mamával nagyon hamarelválaszthatatlanok lettek.Mindennap mókanapot tar-

tottak, zengett a ház a soknevetéstõl. Rajzoltak, szí-neztek, számoltak, mondó-káztak, gyurmáztak és fõz-tek. Nagymama hétfõtõl va-sárnapig Dodás mesét mon-dott a kislánynak. Születteka szebbnél szebb Doda-történetek. Minden me-sében benne volt Doda is.És mama mesélt reggel,délben és este is, ebédnél,az utcán, a boltban. Nemso-kára aztán már együttmondtak meséket. Mamaelkezdte a mesét, és Dodafolytatta. Sokat játszottak, ésnagyon örültek egymásnak.

8

Szél-meseSIMON RÉKA ZSUZSANNA

De egy tavaszi reggeleneljött a nap, amikor Magdusmamának haza kellett men-nie, mert nagytata várta ott-hon. Fájó szívvel indult út-nak, legszívesebben Dodátis magával vitte volna. Ami-kor nagymama már készenvárta az indulást, a ház elõttezt mondta Dodának:

– Kicsi kincsem, érzed,hogy fúj a szél?

– Igen, az arcomat ismegfújta! – válaszolta nevet-ve a kislány.

– Amikor mama már nemlesz itt, és kint a szél ígymegfújja az arcod, akkor

tudd, ez mindig Magdusmama puszija. Én küldömneked onnan messzirõl! –mondta mama, és magáhozölelte a kisunokáját.

– Akkor most, amikor fúja szél, Laci tata küldi a puszitnekem onnan messzirõl? –kérdezte kedvesen Doda.

– Igen, biztosan õ küldi! –válaszolta nagymama, ésmegsimogatta a kislány bar-na haját.

Azóta Doda már nõtt egykicsit. Már iskolába jár, ésamikor a szelet érzi, tudja,Magdus mama és Laci tataküldik a sok puszit a széllel.

9

SOÓ ZÖLD MARGIT rajzai

Napocskának ki azédesanyja?

– A Napocskának? Háát…Szerintem a Nap.

– Szerintem is. Õ vigyázrá, míg a lába ki nem nõszegénynek. Láb nélkülnem járhat, ezért csak mo-solyog.

– Igen, nagyon szépenmosolyog, különösen reg-gel, amikor meglát egy-egy

korán kelõ gyereket. De akikorán kelõ, annak már ágy-ban a helye ilyenkor.

– Én nem akarok lefeküd-ni, én nem akarok korán ke-lõ lenni.

– Akkor rád nem moso-lyog a Napocska!

– Csak a Nap?– Az elõször a hasadra

süt, aztán kikacag.– Miért kacag ki engem a

Nap?– Azért, mert te akkor

kelsz ki az ágyból, amikor atöbbi gyermeket a Napocs-ka már végigmosolyogta.

– Holnap én is korán kelõ

Esti mesék 3.

TOLNA ÉVA

-A

FAZAKAS CSILLA rajzai10

leszek! A babákra is moso-lyog a Napocska?

– Mindenkire mosolyog.– Akkor játszhat velünk

csendjátékot. Én hívom aNapocskát, a Napocska hív-ja a babámat, a babám meghív engem.

– És aztán?

– Aztán én hívom a babá-mat, a babám a Napocskát,a Napocska meg engem.Betakarod a hasamat?

– Talán csak nem félsz aNaptól?

– Ha megsüt, akkor kiremosolyog holnap a Napocs-ka?

NAGYÁLMOS ILDIKÓ

Panna barátai

Marciéknál nagy a lárma,Kistesója térden állva,Nõvére az asztal alattKergeti az aranyhalat.Lefeküdni még korai,Ez a szokás óvodai,Futnak körbe a szobában,Csetepaté, zsibongás van.Apa fejét vakargatja:Istálló ez? Vagy egy pajta?Karámba az állatokkal,Ott a helyük! Most azonnal!Anya látja, nincs ez rendben,Megveti az ágyat csendben,Három gyerek szép sorjába',Indulhat a tollasbálba.

11

OSVÁT ERZSÉBET

Furcsa csókaVolt egy csóka,furcsa csóka.Csõrén hárombibircsókja.S hogy a tóba belebámult,hát csak ámult,hát csak bámult:a nap, mint egyhintalovonhintázott ahullámokon.Piros volt és gömbölyû.

12

TOMOS TÜNDE rajza

Csóka szólt:– Be gyönyörû!Csó-csau,csó-csau,elcsenem.Ilyen játékkell nekem!Csapkod, kapkod,hol a nap?Csõre ide-oda csap.Elgurult a nap elõle,vizes lett a csóka csõre,csõrén három bibircsókja.Így megjárta az a csóka.

13

Ki vidámabb?Bondoroi Ellaóvó néni vagymaskarás Csil-lag-csoportja amarosvásárhelyi3-as Óvodában?

A töklámpáshoz hosszú,narancssárga pulcsit vagy trikótlent összehúzunk, kitömünk, és

textilbõl, kartonból arcot, gallért tûzünk rá.

Egér-, macska- és nyusziarcot egy-két ecsetvonással festhetneked anyuka. A hajpántot színes papírral vagy textillelbevontuk, filcbõl, kartonból kivágott fület tûztünk rá.

14

Katibogár, tar-ka madár, zeb-ra is lehetsz.Figyeld a ké-pet! A madárálarca tojástar-tóból készült.

Virágarcú jelmezedhezpilótasapkára varrjatok szirmokat,és bújj zöld trikóba, nadrágba.

15

Az erdei manópapírzacskó-sisakját szárazlevelek, dió-orrdíszíti.

Dorka az Ózból úgyigazi, ha masnija,kosárkája éskutyusa is van.

16

BALÁZS IMRE JÓZSEF

CincinnaszületéseEgeret rajzolt Krisztinka,úgy hívták, hogy Cincinna.Mondta, valamit úgy inna…Bögrét rajzolt Krisztinka.Fülön fogta Cincinna,egyet-kettõt kortyintva.Kék a tej s a kék tinta:kék színû lett Cincinna.

te is egeret, mint Krisztinka.RAJZOLJ

kékkel a balra szaladóegérkéket.KARIKÁZD BE

egyforma színûre az álarcot ésa papírt, amelyikbõl kivágták.SATÍROZD

17

a képet, hadd örüljön Marci.

SZÍNEZD KI

CSEH KATALIN

MarciMarci ül a székenegyedül,kint a faágon szélhegedül.

Marci könnye arcánlepereg,miért szomorkodik,kesereg?

Szeretne rajzolni okapit,vagy csak egy egyszerûó lapit.

Hozzatok festéket,eleget,vidítsátok fel ezt agyereket!

Marci ül a székenörömmel,nem hagyja õt már azöröm el.

MÜLLER KATI rajzai

18

* Azt hiszi

LACKFI JÁNOS

Dal a radír-mocsokrólRadi-radi-radírozok,Radi-radi-radír mozog,Mi-gyü mi gyûl papíromon?Papi-papi-papíromon…

Gumó-gumó-gumírozottSzöszök, radi-radírmocsok,Izgága, gizdácska koszok,Izeg-bizeg-zizegnek ott.

Sati-sati-satírozok,Törlöm, amit satírozok,Papírom is, ha elkopott,Uju-juju-újat hozok.

Satírozok, kopírozok,Kupa-kupac radírpiszok,Õrült örül, s diszkózik ott,Asziszi*, érte rajzolok.

készültek az érdekes képek.Mégpedig úgy, hogy a zsírkrétávalfestett színes rajzokonvégighúzogattuk a radírgumit.

RADÍRRAL

19

madáretetõt a kis éhezõknek.

KÉSZÍTS

BEREKMÉRI EDMOND

Cinege- vigasztalóReszket a levél az ágon,Üvöltve tombol a szél,Nincs már levél, kopár a táj,Erdõn, mezõn úr a tél.Most van neked nehéz sorsod,Piciny cinegemadár,Zord idõknek kezdetévelElbújik minden bogár.De ne búsulj, segít rajtadSok-sok kedves, jó gyerek,Madáretetõkbe tesznekSzalonnabõrt s kenyeret.Tavasszal majd ne felejtsd elMeghálálni ezt nekik,S pusztítsd újra bogaraknak,Rovaroknak ezreit.

MÜLLER KATIrajza20

A lányok és a fiúk csoportja egy-másnak felelgetve mondja:

Cinege, cinege

��������������– Hát ha tél lesz, ho- vá le-szel?

� �� � �� � �� � �.

�������������� � � � � � � �Ci- ne- ge, ci- ne- ge, hol vol- tál?

� ��3

3

21

– Fészkecskémbe bébújok.– Hátha a fészked bésuvad?– Hat ökörrel kihúzatom.– Hátha az se bírja ki?– Paripám is odafogom.

(Krizba, Brassó megye)

�������������� � �– Len-csét, bor-sót ka- pál- ni.

� �� � �� � �� .

Király Elizabeth Anita,Tordaharasztos

Szabó Zoltán,Csíkszentdomokos

�

�

Számunkra a Szivárvány az új-

ság, a játék, a mese, az együttlétanyával – így fogalmaztak a Ci-nege csoportosok a kolozsváriCsemete Óvodában, írja Lé-szai Emõke óvó néni. De sze-retettel lapozzák a Szivárványt aPillangók és a Kukacok csoportapróságai is.

A szilágynagyfalui I. B osz-tály már óvódás éveitõl rajongója a Szivárványnak. Nagyon nagyhasznunkra van olvasásórákon, de minden tanuló lelkes böngészõ-je otthon is – írja Janó Erzsébet tanító néni.

30

22

Egyre érkeznek tõletek a születésnapijókívánságok. Íme egy csokorravalóbelõlük:

Tündököl a fény,Tündököl az ég,Esõ után szép szivárvány De gyönyörûség.

Tárd ki tenyered,Fogd a színeket,Repülj a túloldalára,Barátod leszek.

Add hát a kezed,Ragyogjon szíved,Ez a sok kis apró gyermek Meseország birodalmánA Szivárvány-kapu alattKerüljön beljebb!

(Az „Ég a gyertya, ég” dallamára. Az utolsó szakasz harmadik,negyedik, ötödik sora megegyezõdallamú.)

Kovács Katalin tanítónõ és amargittai III. F. osztály

Nagy szeretettel küldjük

születésnapodra a mi sza-lagos, színes kendõnket.Ölelj át minket ezután is,hogy Veled és általad isnõhessünk nagyra, és vál-hassunk bölcs, szorgos fel-nõttekké.

Szakács Aranka tanítónõ és a marosvásárhelyi Al. I. CuzaGimnázium II. E osztálya

23

A székelykeresztúri Nap-sugár Napköziotthon Ha-rangvirág csoportja min-den jót kíván a szerkesztõ-ségnek, és jövõ évben isminden hónapban türelmet-lenül várja a Szivárványt.

A krasznai napköziotthonNapsugár csoportja nemcsaka Mikulásnak örül, hanem a Szi-várványnak is – számolt beOláh Magdolna óvó néni.

Bitte Rozália tanító néni osz-

tálya a nagyváradi 9-es Isko-lában azóta már a II. B-be jár,de épp ilyen vidámak, és mégmindig nagyon szeretik a Szi-várványt.

Gál Melinda óvó néni Besz-tercérõl küldte el a Tulipáncsoport vidám Mikulás-napiképét és köszönetét azért, hogyhavonta annyi szép pillanatotélnek át a Szivárvánnyal.

A brassói 8-as Iskola I. D

osztályának mosolygós csoport-képét Kristóf Mária tanítónéni küldte el nekünk.

Szeretjük a Szivárványt, mert

küld nekünk meséket és verse-ket, találunk benne színezni va-lót, ötleteket barkácsolásra, ésmegvan a lehetõség arra, hogymegjelenjen saját munkánk is.

A magyarvistai óvodások ésPerde-Kilin Tünde óvó néni

A kolozsvári NapsugárÓvoda magyar csoportjátDimény-Nagy Éva és JankóHajnalka óvó néni hozta elszerkesztõségünkbe, hogy éne-keljenek, nézelõdjenek, megis-merkedjenek Csipikével.

Kívánjuk, hogy ezentúl is bû-

völjenek el csodálatos lapjaik-kal. Nagy Erzsébet tanítónõ és azI. B osztály Gyergyóremetérõl

24

A székelyszenterzsé-beti óvodások NagyHajnal és BuzogányErzsébet óvó nénivelegyütt csodaszép szé-kely viseletben ünnepel-ték a Szivárványt.

Bíró Czeczília tanító né-nit nagyon szeretik vajda-hunyadi tanítványai. Vidámiskolai életüknek a Szivár-vány, harmadik osztálytólpedig a Napsugár is része.

A kolozsvári Kis Tisztás Óvodakét magyar csoportját, a Pillangó-kat és a Mókusokat Kundi Enikõóvó néni és Márton Noémi zene-tanárnõ kísérte el szerkesztõsé-günkbe egy kis karácsonyi játékra.

A kolozsvári Aºchiuþa2Óvoda Kispajtások csoport-ját Szekerán Anna óvó nénitanítja szépre, jóra.

25

A magyarvistai kisiskolások gyönggyel

hímzett kendõjét Ötvös Andrea tanítónéni hozta be szerkesztõségünkbe.

A kolozsvári BambiÓvoda Mókus csoportjávalKanizsay Annamária ésLászló Sarolta óvó néni sze-rettette meg a Szivárványt.

Mondjuk el a világnak:Szülinapja van a Szivárványnak!Kívánjuk, hogy soká éljen,Velünk együtt békességben.Majd unokáink is olvassák.Szeretettel küldi a II. B osztály

és Doloczki Márta tanítónõ aszatmárnémeti Hám János

Iskolaközpontból

26

A Szivárvány tündököl!A kisdiákok szívébenÚgy ragyog,

mint nap az égen,Fényt lobbantva

szerte széjjel.

Tompos-Urbán Klára tanítónõ és az I. osztály

a szatmárnémeti HámJános Iskolaközpontból

Az ébredezõ hóvirág a föld-bõl, mi pedig a ti levelei-tekbõl gyûjtjük az erõt,

hogy viruljunk és örüljünk.Péter-Jani Bianka, Kalotaszent-

király; Varga Amália, Apáca; Kiss Balázs, Kocsis Imola, GöcsiSzabolcs Norbert, Marosvásárhely; Udvardi Kincsõ Tímea, Sep-siszentgyörgy; Antal Csongor, Bíró Júlia, Magyari-Sáska Attika,Gyergyószentmiklós; Ágoston Denisa, Nagyvárad; Hevele Hanna,Mezõfény; Csapó-Ilyés Fruzsina, Szilágyi Máté, Szatmárnémeti;György Eszter és Csanád, Tekerõpatak; Benkõ Róbert Carlos,Oklánd; Sándor Debórah Barbara, Magyargoroszló; OltiKrisztián, Kiss Andrea, Gyergyóditró; Vass Anett, Füzesi Ilka,Bugár Anna, Gyerõ Rebeka, Gregus-Fóris Gergõ, Kolozsvár;Gábor Boglárka, Csíkszentdomokos; Reinbold Roland, Szatmár-németi; a nagyváradi Szent László, a kolozsvári 66-os, a 71-es, aKis Hableány; a csíkszentdomokosi 6-os; a zetelaki 7-es, a szat-márnémeti Szivárvány, a Kinizsi; a szilágypaniti, az érszalacsi, amákófalvi; a havadtõi óvoda; a székelykeresztúri Napsugár Nap-köziotthon Tulipán csoportja; a szatmárnémeti Bãlcescu-Petõfi Is-kola I. és II. C osztálya; a segesvári II. C; a gyimesközéploki I.; amargittai I. G és II. H; az ivói I.; az óvári II. B; a szilágysomlyói II.;mezõpetri I. és II.B; a csíkfalvi II. osztály, a magyarlapádi óvódá-sok és kisiskolások küldtek kendõcskét, rajzba, írásba, kézimunká-ba csomagolt vidámságot nekünk.

27

Nagyon szerettünk, hiá-

nyoznak a kedves kis me-séid, verseid. De mivel márnagyobbak lettünk, a nagytestvéredet, a Napsugarat ol-vassuk. Mindig szeretettelfogunk emlékezni rád, mertnagyon sok útravalóval láttálel bennünket.A gyergyószentmiklósiFogarassy Mihály Iskola II. C osztálya

POSTA

-

Akár tetszik, akár nem, lassacs-kán takarodnia kell a télnek.

Ezt nem én mondom, ezt az énöreg barátom hajtogatja, aki a ró-lam szóló történeteket írta – ponto-sabban akinek én ezeket tollbamondtam. Tudnivaló ugyanis, hogyaz öreg emberek nem nagyon sze-retik a telet. Engem azonban – már-mint Csipikét – nem teremtett öregnek a Fennvaló. Ha vala-ki kérdi, hány éves vagyok, azt szoktam válaszolni, hogy se-hány. Aki pedig sehány éves, örökké fiatal marad, egészenaddig, amíg kedves kis barátai, az olvasók meg nem unják,és ha ez bekövetkezik, akkor csendben elmegy a lombhul-lással. Ezt az én öreg barátom nemigen érti, Ti azonbanmegértitek, mert közelebb álltok a történetkéimhez.

Nem tudom, mondtam-e már nektek, de ha igen, akkor isújra eszetekbe juttatom: az esztendõ minden hónapjának

megvan a maga szépsé-ge. Ezt mind magyará-zom az öregnek is, mertmár elõre viszolyog afebruártól. Meglásd,Csipike – mondja –, feb-ruárban is folytatódnaka januári fagyok. Nem

Gál Zita, Kolozsvár

Bálint Alexandra Dóra,Magyargoroszló

28

mondom, van benne né-mi igazság, hiszen egyik-másik reggelen igencsakcsípõs hidegre ébredünk,de azt is jó tudni, hogy eznem tart sokáig, mertfebruár az esztendõ leg-rövidebb hónapja. Utánapedig következik az elsõtavaszi hónap, március.Most azonban még ránk-

ránk próbál ijeszteni ez a kurta február: olyan fagyot eregetránk, mint január tette. Ti használjátok ki a havat, szánkáz-zatok, síeljetek, korcsolyázzatok, amíg az idõjárás engedi.Sajnos egy magamfajta törpének nehéz volna, mert nemkapható sem korcsolya, sem síléc olyan apró, ami a lábam-ra illenék. Legfennebb kerül egy-egy ügyesen lenyesett for-gács, így én csak azzal vitézkedhetem, szánkó gyanánt. Deez is öröm. Csak olyankor szoktam elszomorodni egy-egykicsit, amikor arra gondolok, hogy lehetnek kis barátaim,akik bizony dideregve várják atavaszt. Mondjátok meg nekik,tartsanak ki bátran, mert a rö-vid február után jön a tavaszthozó március, és eltakarodik ahó – az én öreg barátom nagyörömére. Ti azonban addig ispróbáljatok meg örvendezni amaradék télnek!

Melyhez hasonló jókat, CSIPIKE

Kiss Andrea, Gyergyóditró

Varga Paula, Kolozsvár

29

�

Farkas Tímea, Segesvár

Egy nyár végi napon egygólya élelem után kutatott a sze-métdombon. Sajnos megsérült.A gólyák nemsokára délre re-pültek, de a sérült gólya itt ma-

radt. Egyre fagyosabbak lettek anapok. A sebesült madár sokat éhezett és fázott. Úgy érezte,hogy sose jön el a tavasz. Ekkor találkozott egy õzzel. Össze-barátkoztak, együtt kerestek élelmet, összebújva aludtak. Egynap az õz orvvadászok csapdájába esett. A gólya ismét egye-dül maradt. Nehéz napok következtek, de végül megérkezteka gólyák. Minden társát arra tanította, hogy kerüljék el a sze-métdombot. Mihály Dénes, Lövéte

Február, február,Miért nem jössz el hamarább?Január végén érkezel,Hogy örömet tehessél.Mert a tél végét hirdeted,És a tavasz kezdetét.Február, február,Ezért szeretlek ilyen erõsen.

Bálint Andrea, Keresztvár

Hóemberem, jaj, de szép,Piros arca, szeme kék.Nagy pocakján széngombok,Bal kezében seprût fog.Sapka, sál zöldül már,Hóemberem olvad, kár!Itt a tavasz, kikelet,Fecske, gólya érkezett.Hóvirág a réteken,Tavaszt hirdetik nektek.

Szabó Henrietta, Marosvásárhely

Gál Péter Ákos, Szilágysomlyó

Pándi Alíz, Kolozsvár

30

�

�

Vágd ki a bélyeget, ésragaszd a gyûjtõlap

6. kockájába!

SZIVÁRVÁNY, kisgyermekek képes lapja. XXXI. évfolyam, 332. szám. Kiadja a NAPSUGÁRKft. Szerkesztik: ZSIGMOND EMESE fõszerkesztõ, MÜLLER KATI képszerkesztõ. A szerkesztõség postacíme: 400462 Cluj, Bld. C. Brâncuºi nr. 202. ap. 101.C.P. 137. Telefon/Fax: 0264/418001. E–mail: naps.sziv@napsugar.ro Honlapszerkesztõ:KOMÁROMY LÁSZLÓ; www.napsugar.ro Megrendelhetõ a szerkesztõség címén. A lapok árát a következõ bankszámlára várjuk: Cont IBANRO45RNCB0106026602080001 B.C.R., SUC. CLUJ S.C. NAPSUGÁR– EDITURAS.R.L. CUI: 210622 Készült a kolozsvári TIPO OFFSET Kft. Nyomdájában. ISSN 1221–776x. Ára 2 lej

Címlap: Molmus Levente, Csíkszentdomokos

Télen alszik el a medve,Akkor fogy el ember kedve.Örülnek a gyerekek,Jönnek, jönnek a telek.Minden medve addig alszik,Ameddig kitavaszodik.Játszanak a gyerekek,Fújnak a téli szelek.Zsigmond Rudolf, Nagybánya

Gere Debóra, Nagyvárad

Bocskay Iringó, Segesvár

31

Én vagyok a barnamedve,Magas hegyekben születtem,Barna bundám nagyon sûrû,És a testem nem is könnyû.Eszem én a rovarokat,Halászom a pisztrángokat.Kéne nekem egy kis méz,Ez a dolog oly nehéz.

Deák Gabriella, Gyergyóújfalu

�

�

E lapszámtámogatója:

Kovács Zoltán Dávid,Kolozsvár

Kovács Renáta,Gyergyószentmiklós

RRRRaaaa jjzz––jjzz––

üüüü zzzzeenneenneeeetttt

�

Papp Kincsõ, Kolozsvár

�

Bodó Zsigmond,Csíkszentdomokos

�

�