A Segítő Mária Gimnázium Diáklapja V. évfolyam, 4.szám, június

Ez S(e)m Újság Dolgozatok kivégzése, átlagszámolgatás, kicsengetési képek nézegetése.Az idei év is végéhez közeledik, keserédes várakozással búcsú-zunk ettől a munkával, fejlődéssel, hibákkal, szabadnapokkal teli időszaktól. Ebben a lapszámunkban kiértékeljük ezt a periódust: olvashattok véleményeket az „Iskola másként hét” lebonyolí-tásáról, a márianosztrai zarándoklaton tapasztaltakról, a

Comenius-projektről, a Spiri atya által szervezett pünkösdi virrasztásról, illetve iskolánk tehetségkutató versenyéről, a Gimisztárról. Mindezek mellett végzőseink vallanak az elmúlt négy év nehézségeiről és szépségeiről. Kifaggattunk néhány tanárt és diákot a vakációs terveiről, de mi is adunk néhány ötletet, hogy ne teljen unalmasan a nyaratok. Kívánok mindenkinek kitartást ehhez a néhány héthez, és tartalmas, pihentető nyári vakációt! André Krisztina, a diáktanács elnöke

Közérdekű

Június 1. - XII. évfolyam ballagásaJúnius 3. - július 4.: Érettségi időszak (előkészítés és vizsgák)Június 12.: Zárókonferencia a VIII. osztálynakJúnius 14.: A VIII. osztály ballagásaJúnius 20.: ZárókonferenciaJúnius 21.: TanévzárásJúnius 21-25.: BiciklitúraJúnius 22.- szeptember 8.: Nyári vakáció

A COMENIUS Projekt keretén belül iskolánk hat diákja: Márton Szilvia (XII.B), Szőcs Huba (XI.A), Kirmájer Réka (XI.B), Kodácz Stefánia (X.B), Balázs István (X.B) és Szenner Andrea (X.C), valamint három tanárunk: Köllő Erika, Imre-Kedves Aranka német szakos- és Borsodi Beáta angol szakos tanárnők lá-togattak el Pannonhalmára április 17- 24. között. A projekt célja, hogy a kato-likus szellemiségű iskolák kapcsolatba lépjenek egymással, megismerve egymás kultúráit, tájait. Iskolánk mellett a másik két partner iskola, az angol Ampleforth-i és az osztrák Kremsmünster-i bencés gimnáziumok is Pannonhalmára látogattak.Már kilencedik osztályban voltam Pannonhalmán, nagyon sok felejthetetlen em-lékkel gazdagodva. Ismertem a helyszínt, néhány embert, szokásokat és ezeket viszontlátni csodálatos érzés volt. Amikor beléptem az épületekbe a régi em-lékeim elevenedtek fel, de ez után a hét után, csak a hét eseményei jutnak majd eszembe. Nagyon jó érzés volt látni régi, kedves barátaimat, akikkel azóta tartjuk a kapcsolatot, amióta megismerkedtünk. A hét programjai nagyon érdekesek voltak, nagyon tetszett az apátság és az iskola is. A legjobb emlékek a szabadidős tevékenységekből maradtak meg. Olyankor kovácsolódott össze a csapat. Vasárnap szentmisén vettünk részt. Na-gyon örültem amikor megtudtam, hogy az iskola Big Band-je lép fel, mert én nagyon szeretem a dzsesszt, ami nagyon jó hangulatot teremtett (mindenkinek a lába titokban ropta a táncot). Természetesen a legrosszabb pillanat mindig a búcsúzkodás, ami engem mindig nehezen érint, vártam is a könnyeimet, de nem potyogtak, ami annak köszönhető, hogy legbelül azt érzem, hogy a távolság ellenére még lesz alkalmunk találkozni. Nagyon hálásak vagyunk kísérőtanárainknak, a pannonhalmiaknak, hogy ilyen élményben volt részünk!

Kirmájer Réka, XI. B

COMENIUS Projekt 2.oldal

Márianosztrai Ifjúsági Zarándoklat 3.oldal Iskolánk immár 14. alkalommal vehetett részt (12 diák és kísérőtanáruk) a XXXIV. alkalommal megszervezett Budapest – Márianosztrai Ifjúsági Gyalogos Zarándoklaton, amely április 26-28. között került megrendezésre. Ez a zarándoklat nagyon sok élménnyel gyarapított mindannyiunkat. Számomra ez a zarándoklat is azt jelentette, hogy feszegettem saját határaimat, hiszen még soha nem gyalogoltam ennyi kilométert, olyan emberekkel szálltam fel a buszra, akiket alig ismertem, vagy egyáltalán nem. Csak sejtettem mire is vál-lalkoztam, de vállalkoztam. Most visszagondolva nagyon örülök, hogy igent mondtam erre az útra, hit-tem abban, hogy jó lesz, és imádkoztam is azért: „Add Uram, hogy jól teljen!”. Kicsit viccesen hozzákapcsolódva az idei zarándoklat témájához, ez a zarándoklat nekem akkor kezdődött, amikor a bentlakástól elindultunk és nagyon sokan jöttek oda, hogy légy szíves értem is ajánld fel. Ez járt a fejembe: felajánlani, egész úton, hogyha valami nem tetszett, vagy nehéz volt csak ennyit mondtunk egymásnak: „Nem baj, ajánld fel!”. Ezután könnyebb volt elfogadni a nehézségeket, egymás tu-lajdonságait, és a hátizsákot is szívesebben vittem, hiszen, ha valamit szeretetben csinálsz, az már nem teher. A legjobb az, hogy ezt az öröm-ürömöt megoszthattuk egymással, ami még inkább összekovácsolt bennünket. A szervezőséget dicsérik, azok az előadások, amiket a három nap alatt hall-hattunk. Az első előadónk Gárdonyi Géza dédunokája, Keller Péter volt, aki Az egri csillagok című filmnek a díszleténél mesélt az ő dédapjáról, annak természetéről, amely egészen közel hozta hozzánk dédapja emlékét. Másnap a Taizé közösség rendszeres látogatói meséltek a Taizé-ról, de legfőképp annak alapítójáról, Roger testvérről, aki megtanította nekik hogyan kell egyszerűen élni és bízni az Istenben, és megelőlegezni az emberek bizalmát. Végül, harmadnap egy drog függőségtől szabadult embertől hallottunk Elvira nővér boldog otthonáról, a Cenacolo-ról, ahol az Isten van középpontban, a szeretet, nem a számítógép, a kábítószer, a pénz, az alkohol, ami elveszi az igazi szabadságodat. Ezek a tapasztalatok, tanítások segítségével figyelhettem, ebben az egocen-trikus világban, önmagamra, anélkül, hogy csak saját magam érdekelne, és gyara-pítottam magam és mások örömét.

Albert Judit, XI. B

Gimisztár 4.oldal „Bújj elő a föld alól!” - hangzott el az ötödik alkalommal megszervezett Gimisztár mottójaként. Diáktanácsosaink idén is nagy izga-lommal, igyekezettel, időt és energiát nem sajnálva láttak hozzá az isko-lánkba most már hagyományossá vált tehetségkutató verseny megszervezé-séhez. Diáktársaink ének, tánc és hu-mor kategóriákban mérhették össze tudásukat. A tíz produkcióból álló műsort Szántó Ágota /XI. B/ és Bőjte Csongor /XI. B/ vezették. Amíg a zsűri visszavonult meghozni döntését, ad-dig György Botond, a 8. Erdélyi Hu-morfesztivál győztese szórakoztatta a közönséget.

A fellépőket a háromtagú zsűri (Dobos Krisztina – zenetanárnő, Imre Krisztina – egykori DT elnök, a Gimisztár ötletgazdája valamint Zsók Levente – humorista) a következőképpen értékelte: Ének kategóriában legjobbnak bizonyult Csiszer Katalin /IX. B/, őt követte Erős Tünde /IX. C/, harmadik helyre sorolták Bors Boglárkát /XI. C/ il-letve Kodácz Stefániát /X. B/, dicséretben pedig Balázs Eszter /VII./ és Moldovan Larissa /IX.A/ részesült. Humor kategóriában Balog Apollónia /IX. B/ és Holló Piroska, tánc kategóriában pedig Bara Henrietta /X. B/ és Sántha Szilárd érde-meltek különdíjat. Köszönjük főtámogatóinknak: Csíkszereda Város Önkormányzatának és a Segítő Mária Alapítványnak valamint mindazoknak, akik anyagi támogatásukkal hozzájárultak a szervezéshez. Köszönet vezetőtanárainknak, Pál László és Bogos Róbert tanáruraknak és mindazoknak, akiknek segítsége nélkül nem valósulha-tott volna meg ez a rendezvény, így lehetőséget biztosíthattunk iskolánk tehetségei számára, hogy idén is „ELŐBÚJHASSANAK A FÖLD ALÓL”.

Szántó Ágota, XI. B

Iskola másként hét 5.oldalIdén is nagyon színes programok közül válogathattunk az “Iskola másként” orszá-gos projekthét keretein belül. Megkérdeztünk pár embert, hogy mi a véleményük, miket ajánlanának jövőre.

Bakó Katalin, X. CMelyik volt az a foglalkozás, amely a leginkább tetszett? Mi lenne még jó, ha jövőben lenne? Nekem legjobban a Ki mit tudományok elnevezésű természettudományok vetélkedő tetszett. Az érdekes feladatok és a hangulat mindannyiunkat jó kedvre de-rítettek. Nem hagyhatom ki a DT által szervezett napot sem, hiszen leleményességről és jó szervezőkészségről tettek tanúságot. Szeretném, ha jövőben lenne közös kor-csolyázás, hiszen felejthetetlen élményt nyújt.

Markaly Imola, XII. BMi a véleményed a DT “B tervéről”? Számomra nagyon meglepő volt, hogy ennyire rugalmasak voltak és könnyedén váltottak a “B tervre”. Tetszett, és talán maradandóbb volt ez, hogy amúgy amit kint a szabadban csináltunk volna, arra az iskola épületében került sor, ami ugyanolyan érdekes és jó volt. Utoljára készítettünk az osztállyal desszertet, voltunk kötelet húz-ni a fiúkkal, csocsóztunk, és tulajdonképpen minden osztályt bejártunk, megnézni, hogy a többiek milyen programokon vesznek részt. Úgy érzem, hogy évről-évre job-bak ezek a programok, mindig van valami új. Amúgy szerintem az ember, amikor benne van valamilyen programban, csak élvezni tudják, de az idő elteltével, amikor nem lesz, akkor értékelni is. Csak így tovább!

Keszler Áron, XI. BDT-napon melyik programon vettél részt? Milyen programot ajánlanál? A délelőtti program keretében a csocsó bajnokságon vettem részt, osztálytársam-mal karöltve, azután ping-pongozni voltam. A csocsó bajnokság különösen tetszett, mert mindenki komolyan vette a meccseket és nagyon jól szórakoztunk. Jövőre nézve futball bajnokságot ajánlanék, ami két éve nagyon jó volt a sulinapokon. Szerintem összességében ez volt a legjobb DT-nap, amióta ebbe az iskolába járok. A rossz időnek nem sikerült elrontania a szórakozásunkat és ezt a diáktanácsnak köszönhetjük.

Kérdezett: Bőjte Csongor, XI. B

Tarisznyába való (12. osztály) 6.oldalElérkezett a sokak által várva-várt ballagások időszaka is. Van, aki várt, viszont vannak olyanok is, akik szívesen eltöltenének még néhány évet az iskola padjai-ban. A végzősök elmennek, nem látjuk őket többet, de van, ami marad, az emlékük legfőképp osztályfőnökeik számára. Megkérdeztük mindhárom osztályfőnököt, az elmúlt négy év élményeiről, nehézségeiről. Minden osztályfőnök számára feltettük a kérdést: A négy év alatt melyik a legszebb vagy legemlékezetesebb pillanat, milyen tanácsokkal készítené fel őket az életre és mitől szeretné megóvni diákjait? :

Pál Ágnes, a XII. A osztályfőnökeAzokat érzem nagyon sikeres pillanatoknak, amikor találkozom a diákjaimmal és rám mosolyognak, miközben köszönnek. Akkor úgy érzem, hogy közel kerül-hettem hozzájuk, része lehettem az életüknek.Azt tanácsolom, hogy álljanak ki bátran magukért és minél többet tanuljanak meg azon a területen, amit választot-tak. Ha úgy érzik, hogy nem jól választottak ne féljenek váltani. Legyenek bátrak és ne féljenek az ismeretlentől. Van bennem egy olyan érzés, hogy szeretném megóvni őket a kudarctól de ezt sajnos nem lehet. Szeretném, ha mindenkinek sikerülne az érettségi, a felvételi, oda mehetne, ahová szeretne és az élete úgy sikerülne, ahogy szeretné.

Tomonicska Ingrid, a XII. B osztályfőnökeA legfontosabb hogy legyenek mindig önmaguk bármilyen helyzetben, köves-sék céljaikat, ne adják fel álmaikat és ezek érdekében dolgozzanak nagyon sokat. Legfőképp a csalódásoktól szeretném megóvni őket, de ez lehetetlen, hiszen azokra is szükség van ahhoz, hogy fejlődjenek. Nagyon fognak hiányozni az osztályból az emberek, nagyon jók voltak a közös tevékenységeink, kirándulásaink, főképp a közös programok, amik iskolán kívül voltak, mivel ott bontakozik ki az igazi énjük nem az iskolában.

Neacșu Éva, a XII.C osztályfőnökeNagyon jó volt az elmúlt négy év, főleg ez az utolsó, persze nemcsak a fizika órák, hanem a közös gólyabál szervezések, készülések a sok befektetett munka miatt is. Ehhez még az is hozzájárult, hogy szófogadó osztály volt, nem volt nagyobb prob-lémám soha, és szeretném, ha ilyen lenne a következő osztályom is, mivel jövőben is vállalok osztályt, és kíváncsian várom, hogy milyenek lesznek. A legszebb pillanat, az a maturándusz ünnepély volt, amikor a végén énekeltek nekem egy meglepetés dalt.

Útravalóként: Mindig szívesen várjuk vissza őket.

Tarisznyába való (12. osztály) 7.oldalMegkérdeztük a ballagó diákokat is, mi a tervük a jövőre nézve, mi fog hiányozni, mi az ami örök emlék marad számukra? :

Sárosi Lóránd (XII. A) Ha sikerül az érettségi, akkor szeretnék Kolozsvárra menni egye-temre Teológia -Történelem szakra. Az egyetemi évek alatt szeretnék letenni egy kántori vizsgát is. Miután mindezekkel végeztem, hűséges férje akarok lenni a jövendőbeli feleségemnek.

Sándor Beatrix (XII. B)Az osztálytársak, a tanárok, más iskolatársak, a hétfői szentmi-sék, a sulinapok, az adventi koszorúkötések és más rendezvények biztosan megmaradnak, és emlékezni fogok rájuk. Amit megta-nultam ez alatt a négy év alatt az, hogy kitartó kell lenni és a ne-hézségek ellenére sem szabad feladni.

Bors Huba Ferenc (XII. C)Számomra a legemlékezetesebb dolog, ami történt, az kilencedik-ben volt, amikor részt vehettem a gólyabálon. A négy év hamar elröpült, mert a hoki eléggé lefoglalt és keveset jártam iskolába, ezt legjobban a barátaim és tanáraim tudják. A tovább tanulást illetően nehéz döntés előtt állok, hisz nagyon szeretem a hokit, de idős koromra szeretnék rendelkezni valamilyen diplomával, vég-zettséggel is, csak először az érettségi sikerüljön.

Kozsok Emese (XII. A)Azt üzenem a jövő tizenkettedikeseinek, hogy vegyék komolyan a következő évet, de mivel utolsó év, ezért használják ki és szóra-kozzanak is.

Tarisznyába való(12.osztály) 8.oldalIncze Árpád (XII. A)Volt minden. Amiket a legjobban szerettem azok a biciklitúrák, koszorúkötések, a filmmaraton, amiket a DT rendezett. Kevésbé szerettem a korai rorátékat, szentségimádásokat, a nevelők reggeli ébresztéseit. Még nem tudom, hogy merre megyek továbbtanulni. Hiányozni fognak a zeneórák.

Markaly Imola és Dániel Szidónia (XII. B)Nekünk a karácsonyi vásárok, reggeli misék, sulinapok, a jó tanárok, a társaság, a légkör és a néhai szigor fog hiányozni legjobban. Ami kellemetlen emlék marad, hogy a sulinapokon nem vehettünk részt mindenben. Nem várjuk az elválás napját, az egyetemen már minden más lesz, itt még gyerekek lehettünk. Itt meg-tanultunk imádkozni, hogy szükségek vannak

a szabályokra, és kell a lelki fejlődés egy iskolában. Terveink, hogy továb-btanuljunk.

Györfi Blanka (XII. A)A legjobban biztosan az osztály és a felejthetetlen hétfői misék fognak megmaradni az emlékezetemben.

Összeállította: Bartalis Orsolya (XI. B), Firtelmeister Mária és Firtelmeister Mónika (IX. A), Kelemen Anna (IX. B), Ravasz Alpár (XI.C)

Olyan gyorsan eltelt ez a négy év! Nehéz nekem most itt az útravaló gondolatai-mat néhány mondatban leírni. Úgy gondolom, hogy egyetlen osztályfőnöknek sem könnyű lépés, hogy el kell válnia a végzős osztályától. Számomra ez a négy év egy fajta kihívás is volt. 17 fiú és 3 leány egy kicsit szokatlan összetétel. Sok mindent átéltünk együtt. Szórakoztunk, vitáztunk, nevettünk, de sajnos sírtunk is. Nagyon nehéz még leírni is, hogy VI. osztály végén örökre elveszítettük osztá-lyunk egy tanulóját, Kóka Emesét. Emlékét örökre szívünkbe zártuk! „Amikor az ember határozott cél felé tart, nagyon fontos, hogy az útnak is szenteljen figyel-met. Az út az, amely mindig megmutatja a célba érés legjobb módját… ”. Bízom benne, hogy mindenki útját gazdagította a négy év sikere, örömei, az itt kötött barátságok, közös élmények, dolgozatírások és felelések szorongásai, a minden-napok nehézségei is. Kívánom nekik, hogy tovább is megtalálják a cél felé vezető utat! Külüs Margit

Én az V. osztályt bátortalanul kezdtem, de aztán belelendültem, új dol-gokat tanultam, embereket ismertem meg, jelentős személyiségeket és egészen feledhetőket is. Megszoktam a sok lépcsőzést, hogy hova üljek, na meg annak a megannyi embernek szokásait, oldalainak szomorú és igazán kedves, nemes felét. Közben írtam a dolgozatokat, jegyeket kaptam, csináltam a feladataim, még kis ember voltam, felnéztem a nagyokra, reméltem hatalmas szívvel. Közben szépen, mire egyre távolabb kerültünk kis önmagunktól, rádöbbentem a határaimra, hibáimra, mások hibáira és mások határaira, és arra, hogy ezért ne ítéljem el őket, magamat se. Beléptem a nyolcadikba, a gondtalan évekből egy kissé nehe-zebbe. Nagy a nyomás rajtunk, de sokat tanultuk, összeforrtunk valamilyen mó-don. Többek lettünk és egy kicsit kevesebbek, nagyobbak lettünk, és kicsi énünk lassan tovatűnik. Kezdeti gyermeki bőrünk vastagodik, de szívünk érez annál inkább. Nagyon köszönünk minden támogatást, amit szüleinktől, tanárainktól és nevelőinktől kaptunk. Süket Mátyás

Tarisznyába való(8.osztály) 9.oldal

Ó, Ió, Ció, Áció ... 10.oldalMegkérdeztük iskolánk néhány tanulóját, tanárját, hogy milyen vakációs terveik vannak:

Csiszer Katalin (IX.B) Legnagyobb vakációs tervem augusztusban van: Magyarországon egy cserkésztábor. Legtöbb időt a családommal szeretném tölteni. Szeretnék sokat olvasni, és mint minden más diák a pihenni, de a tanulást sem fogom elhanyagolni.

Váncsa Zalán (XI.B)A vakációban edzeni szeretnék minél többet, mivel nyár vé-gén vagy ősszel lesz egy fontos vizsgám Magyarországon. Ter-mészetesen úszni es bulizni is szeretnék az edzésen kívül, bár előre nem tervezek sok mindent, hagyom, hogy spontán tör-ténjenek az események.

Bârsan Ervin (XI.C)Elsősorban románt szeretnék tanulni és ennek érdekében Olt megyébe utazok a rokonaimhoz, de a biológia tanulását sem szeretném elhanyagolni. Kirándulni szeretnék menni a családommal vagy barátaimmal, mikor hogy lesz alkalmam. A fesztiválokat sem hagynám ki, ezek közül Tusványos vagy Félsziget. Egyéb vakációs terveim még nincsenek.

Kérdezett: Nagy Blanka (IX. B) és Koszti Silvia (IX. B)

... Káció, Akáció, VAKÁCIÓ! 11. oldalKivel és hogyan tölti el a nyári vakációt? Mit tervez?

Pál Ágnes, angol szakos tanárnő

Kivel és hogyan tölti el a nyári vakációját? Mit tervez?Egy családi kirándulást tervezünk, ezen kívül általában sok időt töltök a szüleim-mel, testvéreimmel, családommal. Igyekszem kipihenni magam, alszom, kézi-munkázom, olvasok, azt csinálom, amit legjobban szeretek, de csak miután az érettségiztetést befejeztük. Szeretnék elmenni a CSIT-re (Csíksomlyói Ifjúsági Találkozó), remélem sikerül. Nem szoktam előre tervezni csak elmegyek helyekre, ha rá érek. Lelkigyakorlatokra, lelkinapokra szoktam elmenni, ebből bő kínálat van a nyár folyamán. Legfőképpen a pihenésre fordítok több időt, mivel a 12 hét nem sok idő.

Bogos Róbert, magyar szakos tanár

Nekünk általában a nyári vakáció az írásbeli érettségi javítása után kezdődik. Ami ezután jön, az kissé lazább, de így is van program bőven. Tervezünk az osztályom-mal sátorkirándulást, a családdal és barátokkal nyaralást. Ezenkívül szülőfalumban segítek a nyári ifjúsági és kulturális rendezvények szervezésében, illetve szervezek egy kétnapos kirándulást Torda és Torockó környékére az ajnádi gyermekeknek, fiataloknak. Idén be szeretném fejezni szülőfalum monográfiáját, úgyhogy a nyári vakáció is elég mozgalmasnak ígérkezik.

Anyanyelvi tábor idén is

Idén is megtartjuk anyanyelvi szaktábort Marosfőn, terveink szerint 2013. sze-ptember 10-11-12-én. Az idei tábor témája a 100 éve született Weöres Sándor élete és munkássága, valamint Sík Sándor piarista papköltő Marosfőn írt versciklusa, a Marosfői versek. A tábor részvételi díja: 20 lej/fő/nap. Jelentkezni és információkat kérni az iskola magyartanárainál lehet.

Kérdezett: Firtelmeister Mónika /IX.A/

Táborajánló 12.oldal •Neumann Tábor, Marosfő, augusztus 5- 12.Érdekel a multimédia? Többet szeretnél megtudni az internet világáról, filmvágás-ban, hangvágásban kipróbálnád magad? Akkor hát jelentkezz a MAKOSZ, a MIÉ-RT és a HADIT által szervezett Neumann János szabadidős multimédia táborba. Szakértőktől tanulhatsz animálni, valamint weblapokat készíteni. Az érdekes előadásokon kívül, jó hangulat, sok játék és egy vagány társaság vár! Több infóért keresd Varga Milánt (XI. A) és Kirmájer Rékát (XI. B)!

•Ifjúsági Sátortábor, Szentdemeter, július 7-14.A Phoenix Taekwondo Klub által szervezett táborban fejlesztheted önállóságodat, megtanulhatsz íjjal, légpuskával lőni; tanulhatsz bot- és kardforgatást. Nem csak taekwondósoknak. Érdeklődni Simó Katánal (XII.A), Simó Zalánnál (XI.A) és Zsók Andreánál (X.C)!

•Erdélyi Rio, Csíksomlyó, augusztus 13-17.2013-ban a Katolikus Ifjúsági Világtalálkozót Rio de Janieró-ban szervezik meg, ezért a CSIT szervezősége arra gondolt, hogy az erdélyi fiataloknak is lehetőséget ad a részvételre, bár nem Brazíliában, hanem Csíksomlyón.Mire számíthatsz? Lesz Rió Café, koncertek, sport, buli, szórakozás és persze rengeteg érdekesség és több száz katolikus fiatal.Gyere el, és tölts el öt napot az Úrral, miközben számos élményben részesülsz, és egy jót „bulizhatsz”. Jelentkezési lapot és bővebb információkat a www.csitinfo.ro oldalon találsz.

•Ifjúsági népzene – néptánc tábor, Válaszút, június 30.- július 7.Szereted a népzenét? Szeretsz néptáncolni? Ha igen itt a helyed! A tábor ideje alatt mezőségi és kalotaszegi táncokat, népdalokat, hangszeres népzenét (hegedű, brác-sa, nagybőgő), illetve kézművességet tanulhatnak a résztvevők. Bővebb információt a www.kallos.org oldalon találsz, vagy érdeklődhetsz a 0040-754-071-237 telefonszámon és az orsolya@kallos.org.ro e-mail címen.

Összeállította: Balog Apollónia, IX. B

Könyvajánló 13.oldal Agatha Christie: Tíz kicsi négerA Tíz kicsi néger Agatha Christie egyik legismertebb krimije.A barátnőm bíztatására kezdtem el olvasni ezt a könyvet, amely annyira megragad-ott, hogy hat nap alatt kiolvastam.Tíz egymásnak ismeretlen ember érkezik a Néger-szigetre, egy lenyűgöző villába. A villa tulajdonosát soha senki nem látta. A vendégek szobáiban a falon bekeretezve egy gyermekdal van, a Tíz kicsi néger című mondóka. Az ebédlőben tíz kicsi néger fejszobor van az asztalon. A mondókában a tíz kicsi négerrel történik valami. Ahogy a mondókában írva van, úgy történnek meg a halálesetek. Amikor mindez megtörtént, rejtelmes módon eltűnik egy porcelánfigura az asztalról.Szerintem megéri elolvasni ezt a könyvet, nekem nagyon tetszett, ezért is merem ajánlani mindenkinek! Nagy Blanka, IX. B

Nyirő József: Uz Bence:A 21. századnak és annak minden technikai vívmányának köszönhetően lassan feledésbe merül, hogy mit jelent székely embernek lenni, és hogy pár évtizeddel ezelőtt a székely ember az ő furfangjáról volt igazán híres.Nyirő József, az Uz Bence című regényében nagyon valósághűen mutatja be mind-azt, amit a székelység, a falusi élet és az állattartás fogalma magába foglal. No, de a híres székely furfangról se feledkezzünk meg, amellyel Uz Bencét az ég megáldotta.A könyv minden fejezete egy-egy epizódot mutat be Uz Bence életéből annak minden izgalmával. Folyton ő mérettetik meg: emberségből, helytállásból, kitar-tásból, becsületből, észjárásból. A nép egyszerű, ám góbésan csavaros eszű gyer-meke csendőrrel és turistákkal, városi vadász urakkal és adóvégrehajtóval megesett nevettető esetei vagy övéivel való könnyes-érzelmes történetei, mind-mind az igazi székely ember karakterének jellemzői. A regényben Uz Bence egyenrangú társa a táj: a csíki havasok vadregényes világa. Nyirő hangja ennek megfelelően „székelyes”, a tájnyelv minden ízét-zamatát beépíti regényébe. Balog Apollónia, IX. B

Első alkalommal volt szerencsém képviselni az iskolát a sulibörzén. A jelentkezéskor, amikor kérdezték, hogy szeretnék-e menni, hát gondoltam: áh, feliratkozom lesz, ami lesz, de mikor megtudtam, hogy be is választottak, és hogy tényleg mehetek erre az eseményre, kezdtem izgulni. Egy kis félelem is volt bennem, mivel kilencedikesként nem voltam benne biztos, hogy ismerem annyira az iskolát, hogy fel tudjam kelteni az érdeklődését a kíváncsi diákoknak.Az első érdeklődőket remegő hanggal szólítottam le, de 1-2 perc elteltével már magabiztosan tudtam mesélni eddigi tapasztalataimról. Ahogy láttam egy-egy félénkebb diákot, ahogy távolról szemléli a „kirakatunkat”, eszembe jutott, hogy egy évvel ezelőtt én is ugyanígy álltam ott, és néztem a Segítő Máriáról kitett ké-peket és infókat.Mikor már odamerészkedtem, és kérdeztem az iskoláról, az akkori diákok kész-ségesen válaszoltak minden kérdésemre, és még tippeket is adtak egy-két program kipróbálására.Ezek mind eszembe jutottak, miközben én is beszéltem egy-egy diákcsoportnak, és annyi információt próbáltam közölni velük, amennyit csak tudtam.Egy évvel ezelőtt nem is gondoltam volna arra, hogy én fogok ott állni majd egysz-er, és ugyanilyen lelkesen fogok beszélni az iskolámról, de mégis így van, és nagyon örülök, hogy egy ilyen élményben lehetett részem.Úgy gondolom, hogy aki egyszer ezt átéli, jövőre is jelentkezni szeretne, és azután is és azután is, addig, amíg lehetősége adódik erre.

Kelemen Anna, IX. B

Sulibörze 14. oldal

Pünkösdi virrasztás 15.oldal Ifjú koromban dolgoztam egy ezermesternél, Tóth Lajos bácsinál. Csendes, különleges tekintetű ember volt. Beszédén érződött, hogy szavai előzőleg át voltak gondolva. Valóban sokat gondolkodott az öreg, ahogy mi mondtuk „spekulált”. Eredményesen is, mert az ő tervei alapján, irányításával traktorokat raktunk össze, javítottunk fel. Tőle hallottam egy érdekes vallomást: „Éjjel tervezek, amikor a vizek és az emberek alusznak.” Én akkor egyáltalán nem értettem a kijelentést. Azt gondol-tam, hogy biztos fáj valamije az öregnek, hogy nem tud aludni. Évek teltek el, mire rájöttem, hogy Lajos bácsi miért is nem aludt valójában. Megkísérlem leírni. Azt kell mondjam, hogy hála Istennek, volt alkalmam néhányszor az éjszakát imádságban átvirrasztani! Ugyanis valahányszor ezt megtettem, bár egész éjszaka küszködtem az álmossággal, másnap mégis békés, feldobott, önfeledt állapotban voltam. A vir-rasztást követő nap mindig „ünnepi érzésem” volt. Meg is fogalmaztam magamban, valamit tudtak a régiek, hogy a nagy ünnepek előtt virrasztást (vigiliát) tartottak. Egészen különleges lelkiállapotomat, amit a virrasztások után éreztem ma így mag-yarázom: az Isten jelenlétében eltöltött éjszakai virrasztás ideje miatt fakadt bennem, belőlem ez a megmagyarázhatatlan béke, öröm, a mindenre való rá-csodálkozás, a tisztánlátás, a hála és higgadtság érzése. A megtapasztalás hatására eszembe jutott a régi kijelentés, s megértettem Lajos bá-csit, de ami fontosabb, elhatároztam, hogy a pünkösdi búcsút követő éjszakán meg-szervezett ifjúsági szentségimádásra, amit a Salvator kápolnában szoktak tartani, meghívom a diákokat is, hogy a virrasztás által ők is megtapasztalják mily boldogító élmény az imádságban eltöltött éjszaka.Amúgy kezdtem a magaménak érezni a történést, a szentségimádás megszervezé-sét. Az idén például a Szent Erzsébet Gimnázium hittan tanárával, Bálint Róbert tanár úrral megegyeztük, hogy együtt fogunk részt venni a virrasztáson, s ezt a szent-ségimádást a két oktatási intézmény közös tevékenységének tekintjük. Úgy is lett. Este 22:30-kor találkoztunk a borvízkútnál, s onnan a keresztutat végezve értünk fel a Salvator kápolnához, ahol a hajnali szentmiséig imádkoztunk.Örvendek, hogy részt vettem a virrasztáson, s hogy az iskolából ez évben huszonkét diák is velem tartott. Biztatásként mondom, elsősorban nekik, de mindenkinek: az Istennek oda-adott időből áldás fakad, s amikor kell, „in illo tempore” egészen biztosan meg lesz az eredménye. Pálinkafőzéskor figyeltem meg: feltöltöd a pálinkának való anyagot, aztán tüzelsz, de nem folyik egyből. El kell teljen legalább egy óra, amíg „megcseppen”. Azt gondolom, tudom, hogy a szentségimádás kegyelmi alkalmával is így van. Telik az idő, s meglátjátok „meg fog cseppenni!” Simó Gáspár, spirituális

Szerkesztőség: Kelemen AnnaBalog ApollóniaNagy BlankaFirtelmeister MónikaFirtelmeister MáriaBartalis OrsolyaRavasz AlpárSzántó ÁgotaAlbert JuditKirmájer Réka

Főszerkesztő:André Krisztina

Korrektúra:Bőjte Csongor

Design és tördelés:Bartalis EszterKristály Veronika

Humorsarok

Megállítja a rendőr az autóst.- Meg kell önt büntetnem, mert ez egyirányú utca.- Rendben van, kifizetem a büntetést, aztán meg-fordulok.- Itt nem lehet megfordulni.- Akkor tolatok majd.- Tolatni sem szabad.- Akkor itt hagyom a kocsit.- Csakhogy itt tilos a parkolás.- Rendben van, akkor beszéljük meg, mennyit ad a kocsimért...

Az építkezésen a főnök már 10 perce nézi az egyik munkást.- Te, Pisti, mit keresel?- Egy fél méter átmérőjű és kb. fél méter magas betondarabot.Erre 20 munkás kezdi el keresni. Fél órát keres-gélnek, mire Pisti megszólal:- Na, mindegy! Hagyjátok fiúk, majd leülök erre a gerendára.

Az újság megjelenését támogatta a Csíkszereda Megyeijogú Város Polgármesteri Hivatala és a Segítő Mária Alapitvány. Köszönjük!

Írhattok nekünk az :segitodt@yahoo.com-ra.

Látogassátok iskolánk honlapját:

www.segitomaria.ro

Nyomtatva a STÁTUS kiadónál.