XVII. ÉVFOLYAM 2009. NYÁR

Tartalom

EMLÉKEZÉS

Köszöntjüka nyolcvan éves Kányádi Sándort 3Kányádi Sándor versmondó verseny 4Kányádi Sándor: Jönnek hozzám 4Fodor Erika:Maradok pódiummunkás! 5Szokoly Tamás: Remetedal 5Ágh István:"A végzetes szenvedély angyala" 6EUROPOÉSlElPoetry Europe - magyarköltő nemzetközi elismerése 7

TANULMÁNYOK - RIpORTOK

Debreczeni Tibor: Műelemzés 8Kányádi Sándor: lsten háta mögött 8Fülep Erzsébet:Nagy Lászlö-szobor a Kossuth téren 10Vasy Géza:Nagy László-szobra Pestszentlőrincen 11Kinizsinek összeszedett levelei 13Novák Imre: Szavaink. Idézeteink 18Györe Gabriella:Jelbeszédrőljelbeszéddel 19Vass Tibor:Spanyolnátha a veszélyegyenlöségért,azaz lehet Eintegrálni egy orilájnművé-szeti folyóiratban* 21Wiegmann Alfréd:"Midőn ezt írtam" Vörösmarty Mihály:Előszó című versének újraolvasása 28Vörösmarty Mihály: Előszó 28

VERSMONDÓ VERSENYEKRŐl­

ESEMÉNYEKRŐL

Győzelmet hirdet a RubophenVersíró Verseny 3lTeréz Julianna:"Lélektől lélekig"VI. nemzetközi irodalmigyermekfesztivál Siklóson 33

Tóth Árpád: A riporter búja 33Koncz Veronika:Az ikervári versünnepről 36Weöres Sándor: Robogó szekerek 36Wiegmann AlfrédRegösök húrján 2009. 38Tóth Zsuzsanna:József Attila és a versmondás ürügyén 41Csikmák Imre:Tompa Mihály Napok 48Tompa Míhály: Alkonyatkor 49Szabó Katalin: Varázsszólamok 2009. 51Ady Endre: Az elzárt király-lyany 51VIlI. országos egyetemi-fóiskolai vers-mondó verseny 53Lázár Ervin: Általános leszerelés 54Lukács Szabolcs:Lázár Ervin prózamondó verseny 55Versmondó versenyekről röviden 58Juhász Gyula: Háborús emlék 59Kaleidoszkóp VersFesztiválKaleidoszKópia 62

EGYESÜLET

Éves küldöttközgyűlés aMagyar Versmondók Egyesületében 64

KÖNYVBEMUTATÓ

Buda Ferenc sorai könyvéről 68Debreczeni Tibor. A kötet elé 68Bodor Béla:Vass Tibor: Nem sok sem 69Vass Tibor: Veranda 71Kilián István:Németh Péter Mikola VisszaSejtesít 71Németh Péter Mikola: Képvers 77A T-ART ALAPÍTVÁNY 78Balázs Sándor:Önkéntelen gyűjtemény

A T-Art Alapítvány grafikaigyűjteménye 79

EMLÉKEZÉS

A Magyar Versmondók Egyesületének tagságanevében tisztelettel köszöntjüka nyolcvan éves Kányádi Sándort

Kányádi Sándor március l5-én a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjekitüntetést vehette át Sólyom László köztársasági elnöktőla magyar irodalom közösségielvű hagyományainak folytatásáért, az erdélyi kisebbségi lét mindennapjait azanyanyelv megtartó erejével ábrázoló irodalmi munkássága elismeréseként.

Szülőfalujábanköszöntötték a 80 éves mestert

Szülőfalujában, a székelyföldi Nagygalambfalván köszöntötték Kányádi SándorIrót, költöt, aki május l ü-én ünnepelte 80. születésnapját. A faju közössége kulturálisműsorral fejezte ki tiszteletét a Kolozsváron élő Kossuth-díjas költő iránt. Az iskolásokKányádi Sándor verseiből összeállított műsort adtak elő - olvasható a vasárnapmegtartott születésnapi ünnepségről a Hargita Népe című csíkszeredai napilap hírpor­tálján.

A helyi dalárda énekkel, a szóra emelkedők pedig a költő életművét ismertető

beszédekkel: szeretetükkel ajándékozták meg azt az embert, aki mindig hűséges maradtszülőfalujához, és akinek köszönhetően az óceánon túl is megismerték és megtanultákNagygalambfalva és - "kányádisan szólva" - a világtérképre fel sem rajzolt kis folyó, aNagy-Küküllő nevét.

A község polgármestere átnyújtotta Kányádi Sándornak azt a díszoklevelet,amellyel a Nagygalambfalva község díszpolgára címet adományozták a költőnek, aki aszülőfalujához való hűségét úgy fogalmazta meg, hogy .mikor idáig érkezem, mindenmás táj csak óceán, ez itt a föld, a föld nekem".

Gyulai Livius; Az oroszlános kapu - litográfia

versmondó 3

EMLÉKEZÉS

Május 21-én, Buda 1849-es visszafoglalásának évfordulóján, a BudaváriÖnkormányzat díszpolgári címét vehette át az 1929. május lO-én született. főkéntgyermekverseiről ismert Kányádi Sándor, akinek költői tehetségét középiskolás

korában, 1950-ben Páskándi Géza erdélyi magyar író fedezte fel.

Kányádi Sándor versmondó verseny

Összesen harminckét elemi iskolás jelentkezett a Kányádi Sándor versmondóverseny Arad megyei selejtezőjére, amelyet hétfőn tartottak a Csiky Gergely Iskola­csoportban. Jöttek szavalók Simonyifalváról, Zimándközről, Kisperegről, Kisiratosról,ZimándújfaJuból s a megyeszékhelyről a Csikyből, a Neuman Testvérek és az AurelVlaicu iskolákból. Két korosztályban vetélkedett a rnezőny: az első és második osz­tályosok 14-en, a harmadik és negyedik osztályosok 18-an voltak. A Mikes Saroltamagyartanár, Leib György tanító és Kiss Anna tanító (szakfelügyelő, a verseny megyeiszervezője) összetételű zsűri a kisebbek közül Bedreag Stefániát (Vlaicu-iskola), anagyobbak közül Borbély Beatrixet (Simonyifalva) tartotta a legjobbnak, így ők

utazhatnak a szilágysági Varsolcra, az országos döntöre.

Kányádi SándorJönnek hozzám

jönnek hozzám hajnalontaködbe bújva lopakodvajönnek hozzám hajnalonta

honnan jönnek niit akarnakcsontomig ki mért takarnakcsontomig ki niért takarnak

kebelembe rergonyárfátkötnek alá árva báránytmért ültetnek rezgőnyáifát

sriveni májam mint a gyermekakit ha kell ha nem vernekakit ha kell ha nem vernek

szivem májam mért szedik kiszivem májam mért szedik kis vetik a kutyáknak enni

kötnék bár egy tiszta gyolcsbaannyit érdemeltem volnakötnék bár egy tiszta gyolcsba

két szememen ki-bejárnakelmenőben meggyaláznakkét szememen ki- s bejárnak

földdel tömik be a számat

4

Rékassy Eszter Levél - rézkarc

versmondó

Anyámfőz rám, nem afeleségem.S van néhány gyermekem, ha van.

Vétettem én is, sokszor. szépen.Nem bírtam sohase veszteg iilni.Csikorgó álmokat kergettem,s szerettent egyenest repülni,

Nem engedtek az égbe szállni ­vizek mélyire dobtak. álmosan.Most hínárt zabálok hiillők közt,és tudom jól: nincsjál, ahogy van.

EMLÉKEZÉS

Maradok pódiummunkás!Pálfy Margit 30 éve mond verseket önálló estjein. Az országban és a magyar lakta

kiilföldi városokban rendszeresen fellépő szinművés; élete felét a VJI. kerületbentöltötte. A jubileumra készített Annak, aki szetet címií új estjét is itt, a lakáhelyenmiíködőFészek Művésrklubban niutatja be. Az állhatatosan csak verset mondá művészt

otthonában köszöllföttük, és hivatása értelmérőlkérdeztük.

Pálfy Margit nyolc drámai, tragikus hangvételű önálló esttel a tarsolyában, a 30. év­fordulón egy líraibb előadással ajándékozza meg közönségét. Az Annak, aki szeretcímet Szécsi Margit költönőtől,Nagy László élet- és költőtársától kölcsönözte.- A cím nem azt jelenti, annak szánorn az estet, aki engem szerer, hanem annak, akiképes még szeretni. A hatalomtól és a kapzsiságtól eltorzult lények világában is em­bernek kell maradni. Ez a mottó, amely az esten Latinovits Zoltán Jancsó Miklóshoz írtleveléből is felhangzik. Nagy László azt válaszolta Kormos István kérdésére, hogy mitüzen az utána élő embereknek: "Ha lesz még emberi arcuk, csókoltatom őket" - én sze­retnék méltó maradni Nagy László csókjára és Latinovits Zoltán szellemi örökségére.A Szécsi Margittól, örök anyai barátnőmtől vett verssor pedig arra indít ma mindennélfontosabb minden szót újra kimondani, minden ölelést újra kezdeni - mondja.

Szokoly Tamás

Remetedal

Kiverték kezemből a kulcsot­a titkok titkok maradnak.Vattával teletömött szájjaléneklekfüveknek, vadaknak.

Száműztek a Bakony tetejére ­legyek remete, magamnak ntotyogjak.Saturnus-szavaim konzervdobozok;öngyilkos szélben dohognak -

Nem üttettek villamosszékbe ­de precízen kiverték J6 fogam.

Az ünnepi esten élő és hoJt kortárs-klasszikusok szavaival szólítja meg az előadó azembereket. Ady Endre, Buda Ferenc, Bella István, Csoóri Sándor, Kormos István,Nagy László, Weöres Sándor, Szécsi Margit, Zombor Béla, Szokoly Tamás, SzilágyiDomokos, József Attila, Utassy József, Tóth Árpád, Kosztolányi Dezső, RadnótiMiklós és a korán elhunyt Szervác József, Pálfy Margit egykori élettársa üzenetei.rázzák fel a lelkeket A játékos és pajzán szövegrészekkel is megtűzdelt műsor közbenausztrál meditációs zene segít befogadni Pálfy Margit legujabb útravalóját

- Én hiszek a kimondott igaz szó erejében. Meggyőződésem, hogy a nemzetfelemelkedése ezen múlik. Muszáj hinni abban, hogy már nem jöhet rosszabb, ésmegfordul a sorsunk. A versre nagyobb szükség van, mint valaha. Nem vagyok haj­landó a mai divatnak megfelelően több lábon állni. megélhetésért mindenfélét csinálni.Harminc éve vagyok a pódium munkása, az is maradoki Legutóbb barcsi fellépésemután odajött hozzám egy fiatalember, és azt mondta: a költészet, a versek világa azigazi világ, ami körülöttünk zajlik, csak ócska színjáték. Nekem ez a kenyerem,szerelmem. életem. Művészként nem tehetek mást nem igazodhatom egyébhez. mintamit Márai Sándor is meghagyott: " ... a müvész. az igazi nem tévedhet semmifélepályára, s nincs olyan történelmi vagy helyzeti erő, mely eltéríthetné feladatától. Akiígy rnüvész, annak végzete van" - vallja Pálfy Margit. akinek mindenkori partnere éstársa a közönség.

Fodor Erika

versmondó s

EMLÉKEZÉS

Rékassy Csaba A holdbéli utazás 4032 rézmetszet

"A végzetes szenvedély angyala"(Pálfy Margit-est a Fészek Klubban, 2009. május 6.)

Vékony, égő szemű lányra emlékszem, ahogy az elmúlt évtizedek pódiumán szaval,verseket jelenít meg. Hangja határozott, kilép a megszokott színpadi középpontból, úgymozog a közönség előtti szigeten, mintha őrségben volna, bár körömcipőben van, ésszimbolikus hosszú sál ereszkedik le a válláról. Valamikor a nyolcvanas évek elejénTóth Erzsébet verseit adják elő a költővel. Piros-fehérbe öltözve, valósággal lengye­lesítik a közönséget, izgatván híveket és besúgókat a szolidaritás lázító kendőivel,

6 versmondó

EMLÉKEZÉSpántlikáival. Bár az estnek ez a demonstráció fontos látványa, mégiscsak a költészet ésa költészet igazsága volt a lényege, melyre a két ember felesküdött. Nekem azért olyanemlékezetes, mert ritka, és sajnos általában kivihetetlen, hogy a költő és versénekmondója egyszerre, egymás mellett, egymásból következve szólaljon meg. Hiszen aversmondó legtöbbször egyedül marad, s leggyakrabban a halott szerzőkkel. Ahogyaköltő Kondor Bélát a festőállvány, rnunkaköpeny, zeneszerszám szimbolizálta a régiEgyetemi Színpadon, azt a hatást hanglemezén már kellék s főként a saját testi jelenlétenélkül muszáj elérnie. Ébreszteni, miként azt Szilágyi Domokos és Hervay Gizellaköltészetéből komponált műsorával is tette. Megrendítő a halott barátok szavainakfolytatása az ő hangján, ahogy átszűrődik dallamán az ismerős másik az emlékezettárnáiból. Mikor így együtt hallom őket Pálfy Margit hangjában, túl a megrendülésen,átérzem a szereppel vívott küzdelrnet, hiszen nemcsak a szöveg fölött kell úrrá lennie,hanem sorsukban lénye gülve a saját gyászán, az emlékein is. Ami Latinovitscsalvakmerőség, az Szécsi Margittal teljes elárvulás.

Szécsi Margit, akit anyai barátnőjének vall, mesteri kalauza volt a költészet titkaiközt. Kapcsolatuk nemcsak a versekre, egy esti műsor megszerkesztésére, deválasztásaira is döntő hatású lett. Külsöben, érzékenységben hasonlítottak. És PálfyMargit a lelki rokonait képviseli mindig a pódiumon, a nagy tűzzel égő, őszinte,

kegyetlen igazságú, tragikus sorsú költőket, művészeket, ahogy Nagy László Aversniondá című költeményében megadja a rá is érvényes mintát: "torkából megszüli ...a végzetes szenvedély angyalát." "Engem az indulat, a szenvedély, a látványszentháromsága vezet. Gazdag gesztusokkal, színes beszéddel, érzelmi tűzijátékkal

beírni magam a lelkekbe." - vallja és teszi már harminc év óta. Mai estjét azoknakajándékozza, akik őt szeretik, az ajándék pedig azoktól való, akikben a legnagyobblehetőségét talál művészetének megvalósítására.

Ágh István

EUROPOÉSIElPoetry Europe - magyar költő nemzetközi elismerése

Az I996-ban alakult, luxembourgi székhelyű Európai Káltészeti Akadémia az írDedalus Press gondozásában, John F. Deane szerkesztésével, EUROPOÉSIEIPoetryEurope CÍmen megjelentette első antológiáját. A kötetben olyan világszerte elismertköltőnagyságok szerepeinek verseikkel és esszéikkel. mint az akadémia háromalapítója, Alain Bosquet, Philippe Jones és Anise Koltz; továbbá a román AnaBlandiana, az angol Fiona Sampson, a norvég Knut Odegard, az olasz EdoardoSanguineti, a bolgár Lubomir Levcsev, a macedón Vlada Urosevic vagy az ír ThomasKinsella.

A magyar lirát Turczi István JózsefAttila-díjas költő, a Parnasszus folyóirat alapítósrerkesnoje képviseli abból az alkalomból, hogy idén tavasszal egyhangú szavazássalaz akadémia rendes tagjává választották.

(Szeretettel gratulálunk Turczi Istvánnak a Magyar Versmondók Egyesületeirodalmi alelnökének. )

versmondó 7

TANULMÁNYOK - RIPORTOK

lsten háta mögött. Mit jelent maga amondat? Születtek válaszok. Volt, kimetaforikus, szólásmondásos jelentésétbogozta, volt, ki a szótani alakzatbólindult el. Mindenképpen az artiku­lálódott, hogy olyan szociális vagylétállapot ez, mely magában foglalja ateljes elhagyatottságot. A versvalószínűleg maga is erről szól.

Kiscsoportok alakulnak

Mit ígér a cím?

A cím fölötti tűnődés legyenkiindulópontja magának a műelemzés­

nek.üres az istálló s a jászolidén se lesz nálunk karácsonyhiába vártoknem jönnek a három királyoksok dolga van a teremtőnek

nundenkivel ő sem törődhet

messzi a csillagmindenűvé nem világíthatmegértjük persze nút tehetnénkde olyan sötétek az estéks a szeretetnek hiányanagyon didereg tetelőrelátó vagy de mégisnézz uram a hátad mögé isott is lakoznak

s örülnének a mosolyodnak.

Kányádi Sándor

Isten háta mögött

Konfliktusjátékban elevenítik megaz Isten háta mögötti állapotot, helyszíntés figurákat teremtve. A cím a tanulókimprovizációjában hátrányos szociálishelyzettel lett egyenlő. Tanyasi, maguk-ra maradt öregeket jelenítettek meg,

afféle "öreg Kunnékat" (A műelemzés zaro aktusaként, mint egy lehetőséget a sokközül, a szituációs játékot újra felkínál hatjuk.)

Hangos olvasás

Olyan gyakorlattal is találkozom mostanában, hogy a tanításból kiiktatják a hangosolvasást. A pedagógusét. Én fontosnak tartom, mégpedig a művészeti hatás fokozásaérdekében. A hatás egyik forrása az akusztikus úton szerzett élmény. Miért mondanánkle erről? Az elemzés elején persze a tárgyilagos olvasásra törekszünk, célunk ugyanisaz, hogy a tanuló a maga olvasata nyomán engedje hatni a művet. Ám az utolsóstációnál, amikor úgy érezzük, hogy már megszülettek a privát ahá-élmények,újraolvassuk a költeményt. A tanulók közül, aki akarja, a maga hangsúlyozásában, s atanár is, a magáéban. Persze jó, ha a pedagógus tud hangosan olvasni. Mert hányannem tudnak!

Szakaszosan

Ezt a verset két megállással szólaltattam meg, miközben szemmel a hallgatók iskövették a szöveget. Az első versszak után pauzát kellett tartani, hogy mód nyíljék akarácsonyi misztérium körébe tartozó fogalmak kibontására. Majd ezt tettem a másodikversszak után is. Ezzel a szakaszolással jeleztem, amit a hallgatók meg is fogalmaztak.hogyaversnek van valamiféle dialógus jellege. Valaki szól, s valaki válaszol. Vagyegyvalaki szól, s önmaga válaszol. Mintha magával beszélne. De az is lehet, hogyhangos, vitatkozó ima ez, protestáns perlekedés az Istennel.

A vers tehát az olvasás során így tagolódott: l. versszak, megbeszélés, 2. versszak,megbeszélés, 3-4. versszak, megbeszélés.

"Emeld ki a versből a neked legfontosabb mondatot! "

Az elemzés a fenti felszólítással folytatódott. Fontos mozzanata ez az órának, mivela személyes jellegű kérdéssel arra késztetem a tanulót, hogy a leginkább neki szólórészt keresse a költeményben. Miért az a mondat fontos? - kérdezem, s a választ

8 versmondó

TANULMÁNYOK - RIPORTOKindokolni is kell. Persze fogalmazhat a tanuló úgy is, hogy ne derüljön ki, mi miértérintette meg, ám ez nem baj, mivel csendben mégiscsak eltűnödik, miként is van ő

önmagával és a világgal. Hallgatóim az alábbi mondatokat emelték ki: "idén se lesználunk karácsony", "nem jönnek a három királyok", "s a szeretetnek hiánya nagyondideregtet", "nézz uram a hátad mögé is". Az óra vallomásosan szép pillanataitköszönhetjük ennek a tanári kérésnek.

"nálunk", "vártok", .Jakoznak"

A személyesre irányítottam eddig a figyelmet. Magunkra. Ám a vers - s a tanár ezttudja - nemcsak mirólunk szól. Miről még? Jó volna, ha a hallgatók jönnének rá.Segíti-e a megfejtést a többes szám tudatosítása (miként az a címben olvasható)?Segített. A költő - mondták - valakik nevében, sokakért szól, akik az "Isten hátamögötti ség" állapotában élnek, annak a tudatában legalábbis: reménytelenül,perspektívátlanul. (Ezzel a vállalással a XIX. század költői hagyományait viszi továbba szerző. Ezt is megfogalmazták.)

(Ha a nevelői és ismeretközlő szándék úgy kívánja, a foglalkozás személyes részeután a tanár közöl annyit e témáról, amennyi a közösségi mondandó megértéséhezszükséges. Ám ha a személyes hatást tartja fontosnak, akkor erről akár ne is beszéljen.Majd máskor.)

Köznyelven írott vers központozás és nagybetűk nélkül.

Ugyan mi okból?

Szeretném, ha rájönnének a tanulók: a hagyományos lírai kifejezésmódtól valóeltérés nem szeszély s nem is divat, hanem a tartalom adekvát formája. Nem íródhatottmeg másként. Az. hogy a költői nyelv hétköznapi, és nincs nagybetű, noha a nyelvtaniszabály szerint lennie kellene, hogy pont sincs és vessző sincs, mind kifejez valamit. Amegfogalmazott közérzetről, a léthelyzetről. Úgy gondoltam, kérdéseket írok fel,kérdéseket, amelyekre nem várok hangos válasz!' de amelyektől remélhetem, hogysegít a tartalom és a forma kapcsolatának megértésében: mi okból és mi végett íródottez a vers úgy, ahogy? A kérdések, melyeket felírtam:

• Mikor fogalmazol választékosan, emelkedetten, amikor .fel vagy dobva",vagy amikor "magad alatt vagy"?

• Miért írták Nemecsek nevét csupa kisbetűvel?

• Megfigyelted-e már az írásodat? Hogy írsz, amikor nyugodt, megfontolt vagy,s hogy, amikor ideges, nyugtalan?

Nem biztos, hogyakérdéseimtől, de a tanulók jól válaszoltak akifejezésmódravonatkozó alapkérdésekre is: ezekkel a formai eszközökkel a tartalmat, azaz amondandót fejezi ki Kányádi Sándor, depressziós közérzetet sugallva: elhagyatottakvagyunk, szeretethiányban szenvedünk. Életünkben nincsenek nagybetűs ünnepek, azsincs, aki megváltson. A perlekedésben már indulataink sincsenek, csak óhajtanitudunk, kisbetűsen simulva az egészbe, tagolatlanul, pont és vessző nélkül.

Te vagy a szerző

Ha a jelentéktelenség érzését formailag tovább kívánod fokozni, tördeld át a verset.A papír terében úgy helyezd el a szöveget, ahogy gondolod, ahogy a mondandókívánja.

Debreczetii Tibor

versmondó 9

TANULMÁNYOK - RIPORTOK

NAGY LÁSZLÓ-SZOBOR A KOSSUTH TÉREN

Pestsientlőrinc-Pestsrentimreönkormányzata a költészet napja tiszteletére áprilisJ7-én avatta fel a kerületünkben élt költő, Nagy László bronz niellszobrát.

Kö Pál, Kossuth-díjas szobrászművész alkotása egy nyitott könyvet idéző mészköposztamensre került; a mintegy 84 centiméter magas bronz mellszobor a középkorúköltöt ábrázolja, fején babérkoszorúval. Felesége, Szécsi Margit szobra felé tekint.A XVIII. kerületi Kossuth téri sétányon járók először a költő tekintetével találkoznak,majd a szobor mellett elhaladva bontakozik ki a portré profil része.

A kerületi müvészek mellszobrait bemutató szoborsétány kialakításának ötlete a 90­es években született meg. Az önkormányzat akkori oktatási, kulturális és sport­bizottságának elnöke, dr. Feitl István úgy gondolta, hogy a sétány mentén mellszobrokelhelyezésével lehetne tisztelegni a kerületben élt alkotóművészek előtt.

A sétányon az érdeklődök - a XVIII. kerületi önkormányzat mostani döntésealapján - Kondor Béla és Szécsi Margit után április 17-töl Nagy László szobra előtt iselidőzhetnek; a kerületi önkormányzat a költészet napja alkalmából - amely néhánynappal korábban (április ll-én) volt - avatta fel a költő bronz mellszobrát.Az ünnepségen Hajduné Giron Éva (irodavezető-helyettes)köszöntötte a résztvevőket,

majd dr. Vasy Géza, a Magyar Írószövetség elnöke mondott ünnepi beszédet,közremüködött a Sebö-együttes.

Az eseményen részt vettek Nagy András, Szécsi Margit és Nagy László fia, ÁghIstván, a költő testvére. Kö Pál szobrászművész, valamint dr. Mester László polgármes­ter, önkormányzati képviselők, intézményvezetők.diákok és kerületi lakosok.

Fülep Erzsébet

Gácsi Mihály A kereszt kihirdetése 17 5 25 fantetszet

10 versmondó

TANULMÁNYOK - RIPORTOK

NAGY LÁSZLÓ SZOBRA PESTSZENTLŐRINCEN

A fennmaradt emlékek alapján a szobrászat bizonyosan az egyik legősibb művészeti

ág. A kezdeteket s a későbbi évezredeket tanulmányozva egyértelmű, hogy a szoborsokáig kizárólagosan, majd eléggé általánosan kultikus alkotás volt. Valamilyen, azemberiség adott csoportja számára fontos célt szolgált. Mítoszt, istenséget jelenítettmeg, varázslás eszközeként. szimbolikus tárgyként létezett. Aztán istenitulajdonságokkal felékesített fáraókról. királyokról készültek szobrok a tiszteletjeleként, s hogy emlékük örökké fennmaradhasson. Ezt fejezték ki a síremlékek szobraiis. Később, a polgárosodó, a polgári társadalmakban a hétköznapi ember s amindennapi élet is a szobrászat témájává válhatott. A modernségben, a huszadikszázadi világban pedig teljessé vált e művészeti ág nyitottsága, s így többen elszakadtaka közvetlenebb természetábrázolástól. Mégis, a festészettel ellentétben, a szobrászat amai napig őrzi mind a természetelvűséget, mind a kultikus jelleget. A köztéri alkotásokváltozatlanul azt tekintik elsődleges céljuknak. hogy példaértékű személyiségekrehívják fel minden arra járó ember figyeImét. Ez a megrendelő, ez a közönség igénye, sezt a művész is természetesnek tartja.

Vannak egyetemesen. ha nem is mindenhol, de sokfelé ismert hírességek a vallásokszirnbolikus alakjain túl is. Bárhol a világon állítanának fel Bartók Béláról egy szobrot.feltehetően nem mindenkinek kellene egy lexikonban utána néznie, hogy ki is volt ő.

De bizony József Attila életműve inkább csak a magyar nyelvterülethez kötődik, s ígyvan ez minden költőnkkel. írónkkal. Rajtunk kívül Nagy Lászlót is csupán Bulgáriábantartják igazán számon, tisztelik szinte a maguk költőjeként. Ne legyünk telhetetlenek,nagy eredmény ez is.

Az lenne igazán szép, ha a legtöbb ember évente nem egyszer. a költészet napjánfigyelne a versekre. S az is jó lenne, ha a legjelesebb müvészcknek, tudósoknak nemegy-két szobra lenne hazánkban, hanem sokkal több. Ha nem is annyi, mint KossuthLajosnak, de legalább tucatnyi. Sokfelé emlékeztetve egy-egy életműre, sokfelé ápolvaa nemes kultuszt. Így is, minden újabb szobrot méltóképpen meg kell becsülni. Mindenújabb szobor avatása kitüntetett örömünnep. Ilyen ez a mai nap is, amelytől kezdvePestszentlőrincen Kondor Béla és Szécsi Margit mellszobra mellett megtekinthetjükNagy Lászlóét is.

Oka van annak, hogy miért pont ez a három személy nyitotta meg azoknak a sorát,akikre emlékezve ez a városnyi kerület szoborparkot kezdett el építeni a Kossuth téren.Kondor Béla és Szécsi Margit e város szülötte, itt nevelkedtek. Ám Nagy László isotthon érezhette magát ebben a később már fővárosi kerületben. 1952 forró, aszályos ésrettenetes nyarán vette feleségül Szécsi Margitot, s ettől kezdve gyakorta időzött itt azÜllői úti házikóban és kertben. S természetesen mind a ketten jól ismerték, barátjuknaktartották fiatalabb társukat, a festőnek, grafikusnak egyaránt zseniális s költőnek iskiváló Kondor Bélát.

Nagy László egyik legismertebb, munkásságát, emberi tartását s helyzetét is jellemzőverse a híres kötetének is címet adó Himnusz minden időben. S ez a mű a Menyegző

CÍműnél is közvetlenebbül fejezi ki két ember szétszakíthatatJan kapcsolatát. Kő Pálszobra azt a vershőst jeleníti meg, akihez a költői szó így fordult:

Te szivárvány-szemöldökű,

Napvilág lánya, lángöHí,Dárdának gyémánt-köszörű,

Cyönyörűm, te segíts engem!

versmondó II

TANULMÁNYOK - RIPORTOK

Te fülemülék pásztora,Sugarak déli lantosa,Legelső márvány-palota,

Gyönyöriím, te segíts' engem!

Ez a himnikusan fohászkodó mü így fejeződik be:

Jog, hogyha van: az én jogom,Enyém itt ntinden hatalom,Fölveszem kardom, sisakoml

Gyönyöriím, te segíts engem!

Felragyog az én udvarom.Megdicsőül a vér s korom,Galambok búgnak vál/amon,

Gyönyöriím, ha segítsz engem.

Gondolhattuk mindezt eddig is, Szécsi Margit királyasszonyt formázó szobráratekintve, ám most már ott áll a közelében Nagy László, a költő mellett a költő, a feleségmellett a félje, a királynő mellett a király, aki nézi társát, a gyönyörűt. S bár a költő­

asszony tekintete a fák, az ég felé fordul, hallja a királyi szózatot, s mintha látná is abeszélöt, így válaszol. Szava halhatatlanul a Sierelem éneke:

Hadd nézzem édes arcodat,a szlgorút, a régi-drágát,az elviharzott ifjúság:

a nagystilű angyal tanyáját,a cigány-élettől gyötört,a marakodásoktól árvát,hadd nézzem újból arcodat,a szigorűt. a régi drágát,

Eladsz-e, elfogyasztol-e?Nem leszünk kevesebbek tőle.

Elefánt-csordára elégsziviink volt, marad még belőle.

Szent kezedtől se rettegek,de fölséges légy mint az oltár,mert megítélem arcodat,mert ifjúságom társa voltál.

Ez a két ember egy életre összekötötte a sorsát, s most már az idők végezetéigegyütt nyugszanak a Farkasréti temetőben a kopjafa alatt, S reménykedjünk abban,hogy ezek a szobrok, Kő Pál nagyszerű alkotásai is évszázadokig állhatnak e fák ésutódaik közelében, s abban a ma még beláthatatlan jövőben is olyan emberek fognakélni ezen a tájon, akik gyönyörűséges magyar anyanyelvükön olvashatják az ő

verseiket. E szoborkettősben megvalósult az, amit a Menvegro utolsó sorának látomásaképzelt el: az emberpár itt feszül öntve szoborrá. Igen:

... két emberi csil/agösszeesküdve örökre a jóra, igazra,g)'ön)'öriíségre, a legszilajabb álmon is túla rendre, hog)' általunk jönne világra (... )

Vas)' Géza

12 versmondó

TANULMÁNYOK - RIPORTOK

KINIZSINEK ÖSZVESZEDETT LEVELEI(költöt történet)

Kinizsi Lutterhez

Nagytétény, Mart. 27dikénDrága Barátom! Laci írt, hogy a Kazinczy-emlékév kapcsán pályáznunk kellene.

Mégiscsak idén van a magyar nyelv éve, és a Magyar Versmondók Egyesületénekillene előállnia valamivel ezt megünneplendő. Gondolkodom rajta. Neked van valamiötleted? Vigyázzatok magatokra! Évit csókolom!

Kinizsi Kisshez

Nagytétény, Apr. 3dikánDrága Laci! Megkaptam a Kazinczy-emlékév pályázati anyagot, és gondolkodtam

rajta, de semmi használható nem jutott az eszembe. Sőt! Azt gondolom, nehézhelyzetben vagyunk, mert Kazinczy, a 18. századvég, és 19. századelő meghatározóköltője inkább volt meghatározó, mint költő, már a mai értelemben. Versmondókéntnem tudunk nagyon mit kezdeni az ódáival, mivel ezek elsősorban a korszakmeghatározó stílj ének példamunkái, és csak másodsorban költemények. Legalábbisszerintem. Az epigrammákból ki lehetne indulni, de ebben már az emlékév bizottságmegelőzött minket (sms versek). A wertheriádákból, Bácsmegyeyből lehetne estetkészíteni, de nem hiszem, hogy a dagályos szentimentalizmusból a mai ízlésnekmegfelelő produktumot tudnánk létrehozni. Illetve, még az is lehet. Modernlevélregény-előadóesta Versszínház keretén belül. A "Love letters?-i szerették. Lehet,hogy itt az ideje egy magyar változatnak? Ezen még gondolkozom. Félre ne érts, nincssemmi bajom Kazinczyval. de ő nekem sokkal inkább az egyik legmeghatározóbbirodalom- és nyelvtörténeti alak, mint művész. Ezért úgy vélem, az idei emlékév issokkal inkább a magyar nyelvről szól, mint a művészetről. Figyeld csak meg, ez az év anyelvőrök. és nyelvészek egymásnak feszüléséröl, konferenciáiról szól majd. És ez ígyrendben is van.

Kinizsi Kisshez

Nagytétény, Aprilisnek JOdikénKöszönöm biztató szavaidat! A cikk a Versmondóba jó ötlet, de nem tudom, hogy

állok idővel a következő hónapokban. Továbbá nem is igazán tudom, miről írjakKazinczy és a versmondás kapcsán. A Kazinczy szépkiejtési verseny jut először

eszembe, de az inkább a fonetika tanszékek, fonetikusok által elindított és életbentartott kezdeményezés, másról szól, mint a mi ügyeink. Egyébként ebben ez egészKazinczy-emlékévben egy modern ortológus és neológus vita a legizgalmasabb. Annakidején az egyetemen délelőtt hallgattam Balázs Géza mai magyar nyelv előadását, majdeste Nádasdy Ádám Modern Talking-ját olvastam az újságban. És egyszerre hallgattammindkettejükre. Balázs Géza lendületes órái után én is lelkes nyelvművelőnekéreztem

magam, miközben este gondolkozás nélkül egyetértettem Nádasdy professzorral abban,hogy a nyelvünk nem csúnyul, csak változik. Gondolom, most bolondnak nézel, ésigazad is van. Engem is zavart, hogy hogyan tudok egyszerre igazat adni két,egymással szöges ellentétben álló felfogásnak? Képzeld, később egy szociolingvisztikadolgozatomban fel is dolgoztam ezt a problémát: nyelvcsúnyulás versus nyelvváJtozás.Egy budapesti gimnázium 100 tanulóját kérdeztem meg arról, hogy szerintük csakváltozik, avagy romlik a nyelvünk. Majd egy nyelvhelyességi tesztet töltettem ki velük,

versmondó 13

TANULMÁNYOK - RIPORTOKKiskinyom megkapta élete első emléklapját. négyévesen. úgyhogy boldogok vagyunk.Szabolcs hívott a Lázár Ervin prózamondó ügyében. Sz ivcscn mcgyck. Anyelvhas/nálattal kapcsolatban igazad van. Én is így gondolom. Pláne akkor. amikorkörülmizck. és olyan embereket látok magam körül. akik komolyan azt gondolják. hogya finnugor nyelvrokonság csak ránk maradt kommunista propaganda. és semmivalősrigtartalrnanincs. Mert, hát ki az a hülye. ki még hisz ebben. miközhen már régenés többször megírták. hogy a magyar nyelv sumér eredetű. Bocs. most legújabban:inka. EIt nemrég hallottam. Van kábé két hangalak. ami megegyezik kÖLTI azonosjelentésben' Hűha' És persze mindcn bizonnyal magynr űrutazók mcntck vissza ajövőből. leszálltak inkaföldön. és miközbcn segítettek felépiteni a piramisokat.mcgtanüották őket magyarul. Dani ken után szabadon. A dolog nem azért idegesít. mertsokan ubhól gazdagodtak meg. hogy ilyen féltudományos maszlagokat adtak ki és eltöbb milli« példányban. hanem azért. mcrt hiába tudom. hogy nem így van. nem tudommcggvőzni az embereket. Nekem kb. félév munkájába került. mire (valamelyest)megóneuern a hangtőrténctct, mirc megtanultam a hangtörténeti változásokat. E nélkülugyanis a finnugor nyelvrokonság bizonyítékai értelmezhetetlenek. Szcrintcrn is sokkalkönnyebb hinni az UFO-ban. És társaságban jobban buknuk a csajok az érdekes. instantelméletre. mint a nyelvtörténeti levezerésre. Próbáltam. Na mindegy' Tudom. hogyTéged nem keII meggyőznöm. Csak hát ez a he Iyzct. És ez a helylet önmagában isidegesítő. Kérdescdre válaszolva: valtozatlanul azt gondolom. hogy nehezen tudunkbeilleszkedni a magyar nyelv éve programsorozuuiba. A vcrsmondas ugyanis egyiktáborhoz scm tartozik. Pontosabban egyszerre tartozik mindkcttőhöz. És szcrintcrn ez anormtil is .illupot, de tudod. hogy ebben az ügyben én IIgH'tlell vagyok. Ismered avé letnén ycru a vcrsrnondtisról. Egy vcrsmondó al kot. akar versenyen. akárelőadóestben szaval. Az más kérdés. hogy al alkotás origója egy megírt szövcg, vagyisegy m.ir önmagaban is létező. önálló mü. Vannak esctek. amikor pontosan az a cél,hogy a tanuk, ismerje Illeg és fejből tudja a verset. mint egy-egy letűnt nagy magyarkors-uk irodalomtörténeti. nyelvtörténeti cmlékét. Dc ezek a inemoritcr jellegű. iskolaiverstanuldsok inkább cgy nunimalis művcltség elemei. Az általunk (cl jismcrtvcrxrnondók nem hiszem. hogy kifejezetten a nyelvezet vagy a nyelvművclés céljábólválasztanak a szövcgciket. Persle vannak ellenpéldák. Láttunk olyan előadóestet

együtt. amiben al volt a legszebb. hogy középkori planktuszok sllilaltak meg rnűvészi

igénnyel. Az is hozzátartozik. és ezt pont Kazinczy óta tudjuk. hogya költő, az író,szabado n hasznúlhatja a nyelvet. A szcrzö felrúghatja a grammatika szabályait. ha a műérdeke úgy kívánja. És el a kortárs lírában. túl az avantgárdon. a posztmoderncn, aholmár nincs hova tovább (maximum visszafelé). rendcsen ki is használják. Szcrintern él

legtöbb magyartanár a nyclvrnűvelést, a szép magyar szövcgck, szép magyarelbeszélését tartja él vcrsrnondás legfőbb erényének. És talán igazuk is van. Na' Sikerültclnuvig.ilnom magam a nagy kérdéshez: Mirc jó a vcrsmond.is ma Magyarországon'! ...A v.ilu-,« "+2. Csak a kérdést kell helyesen kitenni. Douglas Adams után szabadon.Lehet. hogy ideje lenne egy vogon költészcti estnek. Az biztosan tclráznú kicsit aleülepedett közfzlést. ízelítöül egy kis betekintés a vogon költészetbe:

Ö. pirsinui morgotostaVi~ele\'(;nreid III ill t atiihhli:lis rcjtjeniéh hátán ({ stederjes gcnnvckcl»,1111ss. johásunn stúllfelcdkedve lá tos :IiIII III iig ényem!Abroncskodon kiirhescu] suhogó pcttveleveddel.Ille rt s:étilWrcangol0111 tukonvbihi re sokja idatP(I('(lgá,lycsliklilllllle l. IllCg lásd.'

-Prostatikus Vogon Jcltz. Vogon Tisztviselő (Fordította Molnár István)

14 versmondó

TANULMÁNYOK - RIPORTOK

Kovács Tamás A majomkirály története XXVJJI rézkarc

versmondó 15

TANULMÁNYOK - RIPORTOKKislányom megkapta élete első emléklapját. négyévesen. úgyhogy boldogok vagyunk.Szabolcs hívott a Lázár Ervin prózamondó ügyében. Szívesen megyek. Anyelvhasználattal kapcsolatban igazad van. Én is így gondolom. Pláne akkor, amikorkörűlnézek. és olyan embereket látok magam körül, akik komolyan azt gondolják, hogya finnugor nyelvrokonság csak ránk maradt kommunista propaganda, és semmivalóságtartalma nincs. Mert, hát ki az a hülye, ki még hisz ebben, miközben már régenés többször megírták, hogy a magyar nyelv sumér eredetű. Bocs, most legújabban:inka. Ezt nemrég hallottam. Van kábé két hangalak, ami megegyezik közel azonosjelentésben! Hűha! És persze minden bizonnyal magyar űrutazók mentek vissza ajövőből, leszálltak inkaföldön. és miközben segítettek felépíteni a piramisokat,megtanították őket magyarul. Daniken után szabadon. A dolog nem azért idegesít, mertsokan abból gazdagodtak meg, hogy ilyen féltudományos maszlagokat adtak ki és eltöbb millió példányban, hanem azért, mert hiába tudom, hogy nem így van, nem tudommeggyőzni az embereket. Nekem kb. félév munkájába került, mire (valamelyest)megértettem a hangtörténetet, mire megtanultam a hangtörténeti változásokat. E nélkülugyanis a finnugor nyelvrokonság bizonyítékai értelmezhetetlenek. Szerintem is sokkalkönnyebb hinni az UFO-ban. És társaságban' jobban buknak a csaj ok az érdekes, instantelméletre, mint a nyelvtörténeti levezetésre. Próbáltam. Na mindegy! Tudom, hogyTéged nem kell meggyőznöm. Csak hát ez a helyzet. És ez a helyzet önmagában isidegesítő. Kérdésedre válaszolva: változatlanul azt gondolom, hogy nehezen tudunkbeilleszkedni a magyar nyelv éve programsorozatába. A versmondás ugyanis egyiktáborhoz sem tartozik. Pontosabban egyszerre tartozik mindkettőhöz.És szerintem ez anormális állapot, de tudod, hogy ebben az ügyben én ügyet/en vagyok. Ismered avéleményem a versmondásról. Egy versmondó alkot, akár versenyen, akárelőadóestben szaval. Az más kérdés, hogy az alkotás origója egy megírt szöveg, vagyisegy már önmagában is létező, önálló mű. Vannak esetek, amikor pontosan az a cél,hogy a tanuló ismerje meg és fej ből tudja a verset, mint egy-egy letűnt nagy magyarkorszak irodalomtörténeti, nyelvtörténeti emlékét. De ezek a memoriter jellegű, iskolaiverstanulások inkább egy minimális műveltség elemei. Az általunk (el)ismertversmondók nem hiszem, hogy kifejezetten a nyelvezet vagy a nyelvművelés céljábólválasztanák a szövegeiket. Persze vannak ellenpéldák. Láttunk olyan előadóestet

együtt, amiben az volt a legszebb, hogy középkori planktuszok szólaltak meg művészi

igénnyel. Az is hozzátartozik, és ezt pont Kazinczy óta tudjuk, hogy a költő, az író,szabadon használhatja a nyelvet. A szerzö felrúghatja a grammatika szabályait, ha a műérdeke úgy kívánja. És ez a kortárs lírában. túl az avantgárdon, a posztmodernen, aholmár nincs hova tovább (maximum visszafelé), rendesen ki is használják. Szerintem alegtöbb magyartanár a nyelvművelést, a szép magyar szövegek, szép magyarelbeszélését tartja a versmondás legfőbb erényének. És talán igazuk is van. Na! Sikerültelnavigálnom magam a nagy kérdéshez: Mire jó a versmondás ma Magyarországon? ...A válasz 42. Csak a kérdést kell helyesen feltenni. Douglas Adams után szabadon.Lehet, hogy ideje lenne egy vogon költészeti estnek. Az biztosan felrázná kicsit aleülepedett közízlést. Ízelítőül egy kis betekintés a vogon költészetbe:

Ó, pirsönő margotostaVize/evényeid niint atöbbözös rejtjeméli hátán a szedeljes gennyekéiy.Huss, fohásrom száll felédkedvelátos zÜ111111ögénye111!Abroncskodán korbesarj suhogó pettyeleveddel,mert szétmarcangolom takonybibircsókjaidatpacagánycsokiimmel, meglásd!-Prostatikus Vogon Jeltz, Vogon Tisztviselő (Fordította Molnár István)

16 versmondó

TANULMÁNYOK - RIPORTOK(Csak hogy értsd: " Magától értetődik, hogyaVogon költészet a harmadik

legrosszabb a világegyetemben. A második legrosszabb Kria Azgótjaié. A világlegrosszabb költészete megsemmisült a lkotójával, a redbridge-i Paul Ned MilneJohnstone-nal együtt amikor a Föld bolygó megsemmisült. A Vagon költészet ezekhezképest enyhe." - részlet a Galaxis Útikalauzból). Jó éjt! Már, ha tudsz aludni ezekután. ©

Kinizsi LutterhezNagytétény, Majusnak 27edikénKedves Imre! Laci már egy ideje nem válaszol. Lehet, hogy nem kellett volna neki

a vagon költészettel példálóznom? Tegnap volt a Lázár Ervin prózamondó versenyzárója a Katonában. Szabolcs is és az egész Nemzeti Tankönyvkiadó kitett magáért.Nagyon szép és méltó ünnep volt, a gyerekek ügyesek voltak, az egész rendezvény úgyjó, ahogy van. Képviseltem magunkat, és nem bántam meg. A jótékonysági est, amitmondtál, mikor lesz? Üdv.

Kinizsi Kisshez

Nagytétény, Junisunak 2dikánDrága Laci! Ne haragudjatok! Egyszerüen kiment a fejemből az elnökségi

kabinetülés. Összecsapott a fejem felett a hullám. BeváIJaltam egy munkát, amiről máraz elején lehetett tudni, hogy nem tudom időre megcsinálni. És tényleg nem. A cikketmár majdnem megírtam. Ebből a majdnem igaz. Sajnos csak az. Igyekszem, és ígérern.nyolcadikán, ha törik, ha szakad, ott leszek!

Kinizsi Kisshez

Nagytétény, luniusnak SdikánNe haragudj! Sajnálom! Pedig esküszöm: felírtam. És még reggel eszembe is jutott,

hogy ma van az ülés!!! De ma adtam le végre a határidős munkát, kéthetes késéssel. Ésa végén már semmi másra nem tudtam gondolni. A cikket megírom, holnapra.Valahogyan. Esküszöm, ha addig élek is.

Kinizsiné Kisshez

Nagytétény, Junius 9dikénKedves Kiss Úr! Féljem tegnap rosszul lett, mindjárt küldottem doctor után. Az

állapotja súlyos. Az elmúlt hónapban minden éjt nappallá téve dolgozott. Nem bírta aszive, amely még beteg korában is olyan érzékeny, mint egyébkor. Ma éjjel aludt, dekeveset, és nagy hánykodással. Reggel is igen csendesen vólt. Nem igen srálhat, deszemei tnindég teli vannak könnyel, egyéb aránt pedig resignálva van egészen, scsendesen válja a meggyágyúlást, vagy halált. Az imént lehozatta a várból amashináját, megkért, hogy külgyek el Magának egy írást. Megígértem, mondta nékemolyan expressioval, melyet ki nem mondhatok. Majd elszunnyadt. Bocsásson meg, deoly nehéz állapotba vagyok. Nem tudtam vólt melyik az írás, nút uram kért, s mivel nemakartam felkölteni' őtet, magam kerestem meg a mashinán. Az ön neve sokat vóltemlegetve benne, azért gondolom, hogy ez az. Kívánom, hogy találja jó egészségbenKiss Urat. Az Isten áldása legyen magán!

(Kinizsi Ottó levelei a szerkesztőnek)

versmondó 17

TANULMÁNYOK - RIPORTOK

Szavaink. IdézeteinkSzavaink helye a mondatbanSzavaink valóban közel jönnek hozzánk. Hatnak ránk, ahogy megértjük őket.

Általuk tudunk meg valamit a világról, embertársainkról. Kapcsolattartásunk eszközei.Nyelvünket használhatj uk az igazság és a hazugság elmondására is, mindkettőnek

közös a forrása, az alapja. A nyelvi jelenségek és megfogalmazások mögött ott van atársadalom szokásrendszere, értékrendje. A neves francia filozófus és író, Sartre ígyfoglalta ezt össze:

"Az ember saját hangján beszél, de mások szavai szerint ír."Mindkét esetben vigyázni kell azonban a logikai sorrendre, mert szavaink

akaratunktól függetlenül többjelentésűvé válhatnak, mást mondunk, mint amitszeretnénk közölni, pedig a logikánk nem a megtévesztésre épül.

Nézzünk néhány példát a mondatbeli rossz sorrend okozta pontatlanságokra!A politikus "elméleti íróasztal mellett született elképelések"-ről beszélt. Az

elképzelések elméletiek vagy az íróasztal? Az elméleti íróasztal csak egy elképzelés.A kutató mesterséges laboratóriumban folyó kísérletről beszélt. Melyik a

mesterséges? A kísérlet vagy a laboratórium?Az ilyenfajta pontatlanság fogalmi tévedéseket is eredményezhet. Nem mindegy,

hogy állandó kerületi lakosoknak biztosít az önkormányzat támogatást, vagy a kerületiállandó lakosoknak.

Szavaink mondatbeli rendje sokféleképpen alakítható, de törődnünk kell a nyelvilogikával, mert szövegünk jelentése hely telen né válik. Más a hónap elején bejelentettlabdarúgó-válogatott összeállítása, mint a labdarúgó-válogatott bejelentett összeállítása.

Gyakran megrnosolyogtató a pontatlanság, mert nem ugyanaz, ha Németh Károly újcsapatát ismerhetjük meg, vagy ha az új Németh Károly csapata lép pályára. Szándé­kainktól független ironikus megfogalmazás kerekedik ki, ha máshová kerül ajelző.

Fogalmazáskor fontos a szövegszerkesztés. A lényeget kell pontosanmegfogalmazni, hogy ne csak a szimbólumok nyelvén társalogj unk. Kerülni kell akáros bürokratikus nyelvhasználatot. Ki kell iktatni életünkből és nyelvünkből apongyola hivatali stílus, gondolkodási modell szavait, a tartalom nélküli panel eket.

Talán segítene a mondatfűzések gyakorlásában, ha érdekesebbek lennének a magyarnyelvtant leíró könyveink, munkafüzeteink. Közelíthetnének az idegen nyelvet tanítókönyvek élvezetesebb, izgalmasabb, érdekesebb szövegeihez,

Mondatfűzéseink gondolatainkat képezik le, a szemantikai tévedések ronthatjákhírünket, és úgy járhatunk, mint az olcsó ruhákat ajánló divatruha felirat, amelyről

mindenki tudja, hogya valamikori divat szerinti ruhákról van szó, azok itt maradtdarabjait jelentik.

A mindennapi életben sem mindegy, hogy jogi helyes lépésre vállalkozik valaki,vagy helyes jogi lépésre. De a nyelvileg helyes lépések is fontosak, hogymondandónkat ne az ösztönök mélyérőljövő nyelvi szürrealizmus jellemezze.

Hogyan idézzünk?Mondanivalónkat érvekkel, hivatkozásokkal és idézetekkel tehetjük érdekesebbé,

gazdagabbá. Azok a szavak, amelyek eseményekhez, híres emberekhez kötődnek,

felidézik azt a világot, gondolatrendszert, amelyből kiemeltünk egy-egy szövegrészt,mondatot, vagy felidézik azt a személyt, akit szóba hoztunk, és az ő gondolataivalerősítettük állításunkat. Nyelvünk mindig alkalmazkodik szófordulatainkhoz, ezértfontos, hogy ismerjük szavaink jelentését, és azt, hogy mire utalnak, mit idéznek fel,milyen jelentésárnyalatokat hordoznak.

Ha idézünk, felidézünk. Szavainkra rakódott jelentésekkel bővítjük mondandónkat,gondolatokat, történelmi és köznapi életünk meghatározó fogalmait építjük be be­szélgetéseinkbe, így könnyebbé válik a megértés, asszociatívabbá tehetjük szövegün-

18 versmondó

TANULMÁNYOK - RIPORTOKket. Ez pedig kötődik a tanuláshoz, az iskolához. Ezért is mondhatjuk, hogy azanyanyelvünk megismerése, megtanulása, beszédünk és írásunk kötődik leginkább aziskolában elsajátítható tudáshoz a mindennapi életünk során. Elismerve a természet­tudományos ismeretek segítségét, eligazító szerepét környezetünk megértésében,megítélésében, illetve tudva a számolás fontosságát, mégis tapasztalhatjuk, hogy nyel­vünk használata mindent átsző.

Megragadható ez az idézetek esetében. Gondolataink kapcsolódnak másokéhoz, ésígy növekszik szavaink kifejező ereje, tartalmi értéke. Szélesíti a mondanivalójelentését, ha azt olvassuk, a bibói kifejezést használva "a vá!tozásoknak értelmük kell,hogy legyen."

Nézzük, mit mond a helyesírási szabályzat az idézésről. Példának vegyük JózsefAttilának az életről szóló töredékét, itt áttekinthetjük, milyen az idézés háromféleformája.

József Attila írta: "És ámulok, hogyelmulok." "És ámulok, hogyelmulok" - írtaJózsef Attila. "És ámulok - írta József Attila -, hogyelmulok".

A szó szerinti idézetekkel megtiszteljük a szerzőt, és még véletlenül sem esünkabba hibába, hogy a mások tollával írt gondolatokat szerzőjüktől elszakítva idézzük. Devigyáznunk kell, hogy ne éljünk vissza ezzel a lehetőséggel. mert nem mindegy, kitől

idézünk. Nekünk, átlagembereknek segítségünkre lehet, ha tudósok, művészek

gondolatai színesítik társalgási stílusunkat, hiszen árnyalják rnondanivalónkat, valaminthangulatilag is változatosabbá teszik szövegeinket. A sokszínűség erőt is ad, perszeebben az esetben is fontos az arányérzék.

A felidézett szavak azonban rólunk is árulkodnak. Ha letűnt társadalmi ideológiákatképviselők nyelvezetén szólunk, az mondanivalónkat is befolyásolja, esetleg mégjelentését is módosítja. Nem segíti a pontos megfogalmazást a szleng vagy a melósnyelv sem, hiszen ezek nem a differenciált nyelvi kifejezést erősítő elemek. Szavainkrafigyelnünk kell, mert benyomásokat és hangulatokat is ébresztenek. Meghatározottcélból kell őket használni, mert hatnak a szövegkörnyezetre is. Gondosan megválo­gatott szavaink jobban megvilágítják gondolataink lényegét. Szabatos megfogal­mazásainkka! kezünkben van a magyar kultúra jövője. Át kell örökítenünk hagyo­mányainkat gyerekeinknek, az utánunk következő generációnak, és nem mindegy,milyen mindennapi társalgási stílust tanítunk meg nekik. Nem mindegy, milyenszókinccsel és mennyire árnyalt jelentéstartalommal bíró nyelvi kultúrában nőnek fel.Örüljünk, ha diákjaink a közbeszéd kincsestárában is kotorásznak. és idézetekkelerősítik mondanivalójukat, de azt tegyék pontosan és szépen, ahogy dolgozni érdemes.

Novák Imre

Jelbeszédről jelbeszéddel

2009. április 3-án rendezték meg Budapesten a Dr. Török Béla Általános Iskola ésSpeciális Szakiskolában a Hallássérültek IV. vers- és prozantondá versenyéi.

ANASIBA Klubot működtető NASIBA Alapítvány idén negyedik alkalommal, április3-án szervezte meg vers- és prózamondó versenyét hallássérültek számára. Ajelentkezők előre elküldték a szervezőknek, milyen művekkel vesznek részt aversenyen. A versenyt szervező kuratórium elnökével, Szabó Katalinna! beszélgettünk.

Milyen céllal jött létre az alapítvány, és tuikor kezdte el szervezni ezt a versenyt?A Nasiba Alapítvány 2üül-ben jött létre, halmozottan sérült (elsősorban hallássérült ésenyhe fokban értelmi sérült) felnőtt korú fiatalok utógondozását, a társadalomba valósikeres beilleszkedését segíti elő. A Nasiba betűszó: jelentése Nagyothallók és SiketekBaráti Klubja. Az utógondozói munka legfőbb színtere aNasiba - Integrációs és Élet-

versmondó 19

TANULMÁNYOK - RIPORTOKvezetési Klub. A Nasiba elnevezése és logója a fiatalok ötletei alapján született.Utógondozói munkánk során a fogyatékkal élő fiatalokat és családtagjaikat tájé­koztatjuk az őket is érintő törvényi és rendeleti változásokról, szabadidős programokatszervezünk, közösséget teremtünk a fiataloknak, így segítve a társadalombailleszkedésüket. de sokan fordulnak hozzánk problémáikkal, gondjaikkal. melyekenigyekszünk segíteni. Feladatainkhoz kapcsolódó programjaink lehetővé teszik afogyatékkal élő hallássérült sorstársak számára, hogy megmutassák képességeiketmásoknak. 2005-ben például fotókiállítást szerveztünk természetfotóikból, 200ó-banpedig megszületett a versmondó verseny, amelyre nemcsak az alapítványunkprofiljához kapcsolódó sorstársak jelentkeznek. Megalakulásunkkor 30 tagunk volt,jelenleg 35ó-an szerepelnek a nyilvántartásunkban. Egy-egy rendezvényünkön a tagok1O-30%-a vesz részt.

Idén negyedik alkalommal rendezik meg a vers- és prozamondá versenyt. Hányanjelentkeztek a versenyre az egyes években?

Az első versmondó versenyt 200ó tavaszán rendeztük meg, ezen 12, főleg budapestirésztvevő volt. Azóta a versenyzők száma nő, a tavalyi évben harmincöten, idénharminchatan jelentkeztek, már nemcsak a fővárosból, hanem vidékről is: Orosházáról.Törökszentmiklósról. Mezőtúrról, Szegedről érkeznek hozzánk versenyzőkaz április 3­ai megmérettetésre. Az országosan meghirdetett rendezvényen minden korosztályképviselteti magát, a legfiatalabb versenyzőnk IS, a legidősebb 79 éves.

A jelentkezők február 28-ig küldhették el, hogy nút fognak szavalni. Milyen a versekés a prózai művek aránya, kiket szeretnek felolvasni illetve szavalni a versenyrejelentkezők? Mennyi a kiilföldi és mennyi a magyar mű?

A jelentkezési lapon kérjük az irodalmi mű írój át és círnét, mert a szavalat alattkivetítjük a szövegeket. Erre a könnyebb megértés végett van szükség, lévén aversenyzők közőrt siketek, nagyothallók, de a közönség és a zsűri soraiban hallók isvannak. A versek és az előadásmód szabadon választott. Hangos beszéddel vagyjelnyelven (vagy esetleg a kettőt kombinálva) adhatják elő a választott művet.

Természetesen az értékelés is ennek megfelelően történik. A választott versek nagyrésze - egy-két kivétellel - magyar író, költő alkotása. A versenyzők elsősorban olyanműveket választanak, amelyek megértése saját kommunikációs szintjüknek megfelelő.

"Legnépszerűbb" költőkként Petőfi Sándort, Arany Jánost, József Attilát és WeöresSándort említhetem.Szerepeit-e a négy év alatt kortárs magyar költő vagy prózaíró a jelentkezők

repertoárján?Szavalóink szívesen válogatnak kortárs alkotók műveiből is, itt is elsősorban a nyelviszint a meghatározó. Néhányat említenék csak: Varró Dániel, Dudás Sándor, KányádiSándor, Szepesi Attila, Juhász Magda versei is szerepelnek az április 3-ai versenyrepertoárján. Érdekességként említeném. hogy mindig van a választott versek közöttolyan, amelyet sorstársuk írt.

Tapasztalataik srerint általában miket szetetnek olvasni aszavalóversenyrésztvevői, s milyen élmény számukra egy ilyen szavalóversenyen részt venni?

A hallássérültek jelentős része számára az irodalom írott formája nehezen érthető,

ezért elsősorban a lektűrök közé sorolt könyvek népszerűek, mert ezek megértéséhez,az események követéséhez elegendő szókinccsel rendelkeznek. Szívesen ismerkednekmeg a filmre adaptált irodalmi alkotásokkal. A verseny nagy élményt jelent számunkra:ezt bizonyítja, hogy számos olyan versenyzönk van, aki évek óta részt vesz arendezvényen, ötleteivel segíti a munkánkat. Mint minden évben, ebben az évben isnagy érdeklődéssel és szeretettel várjuk a versenyzőket és a kívánesi nézőket.

Györe Gabriella

20 versmondó

TANULMÁNYOK - RIPORTOK

Vass TiborSpanyolnátha a veszélyegyenlőségért, azaz lehet

Eintegrálni egy onlájn művészeti folyóiratban*

Egy kortárs művészetekről szóló társalgásban ma a közbeszéd szerint mártájékozatlannak minősül az, aki nem ismeri a Spanyolnátha művészeti folyóiratnegyedévente megjelenő számait. Ezen a konferencián még büszkébbenhangsúlyozhatom, hogy alap közkedveltsége a folyóiratot segítő népművelők

elkötelezett munkájának is köszönhető. Nagy öröm, hogy közülük sokan ülnek akonferencia résztvevőinek soraiban. Ök azok, akiken a Spanyolnátha sorsa is múlik.

Itt van mindjárt a folyóirat rendszeres negyedévi megjelenésének felvállalásábanvitathatatlan szerepet játszó Tánczos Tamás, a miskolci Ifjúsági és Szabadidő Házigazgatója és az ő kollégái. A Ház 2üü6-ban kérte fel arra a Spanyolnáthát, hogyrendezzen ott programokat - ebből a felkérésből ered a korábban rendszertelenülmegjelent folyóirat negyedévi periodikává válása. Mi ez, ha nem a népművelő zsigeriráérzése az onlájn és off1ájn világ korszakalkotó integrálási lehetőségére? Olyat kezdettel támogatni, amelyről más integrátorok azt mondták, ej, ráérünk arra még.Kockáztatott, és bejött neki. Ma a sajtó attól hangos, hogy rendre a miskolci ifiház adotthont a Spanyolnátha bemutatóinak; ma irigyli a házat a szakma, próbálja elcsal ni afolyóiratot alapszámbemutató helyszínéről.

Aztán itt ül a hallgatóság soraiban a minap bemutatott tavaszi lapszám Szeged­összeállításának szerkesztője, Bene Zoltán és az ő kollégái. Zoltán olyan Szeged­összeállítást rittyentett, hogy minden teleház, eMagyarország pont, eCampus klub minda tíz billentyűzetujját megnyalja utána. Kell-e mondanom, hogy a neves szépíró azalgyői Faluház, Könyvtár és Tájház igazgatója? Vagy annyira magától értetődik, hogyilyen ember ereiben csakis integrált népművelővér folyhat. Felesége, Bene-KovácsSzilvia, a Csongrád Megyei Közrnüvelődési, Pedagógiai és Sportintézmény művészeti

előadója, szintén a Iapszám szerzője, fotósorozataival gazdagítja a Spanyolnáthát. Kell­e mondanom, hogy nem félünk az utánpótlás-hiánytól? :-)

@@@Egy kis kitérővel kezdeném. ha nem ez lenne a betérő mondat, de azt mégsem

mondhatom, hogy egy kis betérővel kezdeném, az nem szokás, az hülyén hangzik, aztnem értjük. Azt értjük, ami a szokás, érthetően a szokások rabjai vagyunk, a szokásoskifejezéseké is.

Fél hat van, szokásosan adódik úgy, hogy azonnal írással kezdené az ember anapot, erre leesik a hó, nem szavakat lapátol be az ember a gépbe, hóbaírás lesz agépbe írás helyett. Hébe-hóba élénkül csak az utca ennyire, mint most, nyári estéken azutcai padunk körül. A hóbaíró szomszédok méltatlankodnak, március van, mégsemkéne esnie a hónak, ráadásul huszonötödike van, nagyon vége felé a hónak, a márciusvégéről beszélek.

Meg van az időjárás bolondulva, mondjuk szép közhellyel mindannyian. Nemenjen agyunkra sem ez, sem a rohanó világ közhelye, az sem, ha kiállítás-megnyitónéppoly komolysággal előadva halljuk, mint amilyen komolysággal egy önkormányzatifaliújságon üzenik Tamási Áron örökbecsű szavaival, hogy azért vagyunk a világon,hogy valahol otthon lehessünk benne.

Arról sem Exupéry tehet, hogya cafattá rongyolódott jól csak a szivével lát azember, ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan szintén örökbecsű mondásávalképesek vagyunk akár saját gyerekünket emlékkönyvileg is útba igazítani, és eszünkbenem jut, hogy az elhasznált szavak helyett mást keressünk.

versmondó 21

TANULMÁNYOK- RIPORTOK

Kovács Tamás Majomkirály története XXVII rézkarc

22 versmondó '

TANULMÁNYOK - RIPORTOK

Nem az a baj, hogy nem szépek a közhelyek, hogy nem szépek az idézetek. Az lehet abaj, hogy nem törekszünk arra, hogy az egyéniségünket egyénibben kifejező

közhelyekkel és idézetekkel példálózzunk. Az internet használatához fűződő

szokásaink jellemeznek-e legalább annyira, vagy épp kevésbé, mint például a kedvencközhelyeink, idézetei nk, vagy épp ételei nk, tévécsatornáink? Lett-e az internetbevallottan lelkünk digitális önarca?

Én is egy szokásos kifejezésrab vagyok, szokásosan igyekszem bontani, ha mástnem, legalább egy Spanyolnátha-nettel kapcsolatos kifejezés falát, a folyóiratvirtualitása fogalmának ócska tégláit bontanám ki a falból, szándékosan, nem azalsókat, s nem is azért, mert attól félek, összedőlne a fal, ekkorát azért mégsemgondolok a bontás erejéről, inkább egy huncutságot csupán, belekötni új habarccsal újvalamit a régi falba.

Falnak márpedig lennie kell, abban virtualitástégláknak is, inkább csak betennékegyik-másik virtualitástégla helyére egy másikat. Egynek-egynek helyére azonbanszándékosan nem tennék semmit, lehessen a lyukakon keresztül kukkol ni a túloldalra.Aki akar, tesz oda saját, ellenkukk-téglát, aki nem, az meghagyja kukklyuknak, jó leszott rálesni a túloldal életére. Jó lesz hagyni, hogy onnan átkukkolhassanak a miénkre.

A virtualitás tégláit bontogatern. nem olyan alattomosan, mint tette azt aspanyolnátha 1918-ban Kaffka Margit, Apollinaire, Rostand vagy Schieleszervezetével, jól láthatóan guggolok a fal tövében, egy kőműves kelemenkalapácsávalgyengíteném a szokásfalat.

Egészen bele fogok fáradni a végére, ezért is nem pépéesprezentálok, igyekszem apépéesdiák helyett szövegmelódiákra koncentrálni, legyen egy kis projektorpihenés acsütörtök délutánban.

A projektor üzemórájára való tekintettel is van egy jó meg egy rossz hírem.Kezdem a rosszal. Nem ez volt a kitérő; az még csak most jön. Viszont a falbontás,

illetve a kukklyukak készítése előtt rá kell hangolódni a munkára, most jön aráhangolódás, ami jó hír: nem lesz hosszú.

@@@Hernádkaki szomszédom másfél liter félvörösborral állít be, jön gratulálni, szeretne

hozzájárulni a hétvégi Spanyolnátha-buli hangulatához, fogadjam el tőle afélvörösborát, a folyóirat tavaszi Iapszámbemutatóját rendezzük a tavasz első napján,másnap pedig Önök kérték címmel Spanyolnátha-kertfesztivált, jó lesz a hangulathozíze, illata.

Hálás vagyok, mondom a szomszédomnak, ha ez a konkordis bor, a szagos, mertattól olyan jó szagosat lehet, mi sem bizonyítja jobban a szölö életenergiáját. és az életszőlőenergiáját, mint az emésztés eredményeként - jobb esetben másik nap - képződött

ugyanolyan illat, mint az emésztés előtti; ezt a bort nem tudja úgy átalakítani aszervezet, hogy legfőbb jellegzetességétől, az illatától megszabadítsa. Ez közösbennünk meg mindenki másban, megállapodunk, ettől a félvöröstől kivétel nélkülminden emésztő ezt produkálja.

@@@A minap két jó valóságra jöttem rá a virtualitással kapcsolatban.Rájöttem a számítógép és a gyerekfej valós kapcsolatára. Apa, internet nélkül a

gép mit sem ér, mondja a fiam, tizenkét éves, amikor gépcserém után megtudja, hogyarégi gép netezni addig még nem lesz jó, amíg nincs benne hálókártya - neki a nélkülhasznavehetetlen lenne.

S rájöttem, hogy régtől füllentenek azok, akik azt híresztelik magukról, nemolvasnak az interneten. A resztelt máj nehéz az epésnek, a híresztelt máj az őszinte

levésnek. Sokaknak valamiért kínos bevallani, hogy mégiscsak az élet beszállókártyájalett számukra is a hálókártya.

versmondó 23

TANULMÁNYOK - RIPORTOKRadnóti-évben nem a föl-, hanem a főhajtás szándékával illendőség tőlük olyat

kérdezni, hogy ki számítógépen száll fölébe, annak mért kép a fájl. Mért csak képnekfogadja el a szöveget, pedig valósággal tudja, hogy ha közelebb megy a képhez, számárais kiderülhet az igazság. A szövegből egy távolságból kép lesz, a füllentésből hazugság.

Netnaplót írtam a múlt héten az irodalmi portálte, s alighogy közlik a naplóm, nemtelik bele fél óra, jó pár olyan üzenet érkezik, amely konkrétan a fél órával korábbanközölt naplómmal kapcsolatosan jelez vissza olyanoktól, akik addigelé mintha úgyállították volna be netmagukat, hogy ímélezésen kívül nem használják a netet semmire.

Mintha még mindig lenne izgalom abban, hogy titokban, az otthoni magányban rálehet kukkolni a netre. Mintha még trendi, vagy izgi lenne azt kommunikálni, hogy őt

az egész internet mint olyan, nem érdekli, nem hatja meg. A macska fel van mászva anetfára, Ő meg csak a saját ímélsorsába van integrálva. Olyannyira jólesik neki akukkoló szerepe, a látszatkeltés, hogy valójában nem használja a netet? Olyannyirajólesik úgy cselekednie, mintha titkon belesne egy ablakon, s jólesik ezt a titkot meg istartani? Kérdés, kinek meddig füllent, kinek miért hazudik a titkon-netezö. Nekemfüllent minapig, vagy magának netheccből hazudik?

Mint röviddel sötétedés után végigautózni egy falun, égnek a lámpácskák aszobákban, a sötétítő függöny még nincs be-, redőny még nincs lehúzva, mintha szeret­nénk bekukkolni, mintha gazdagabbak lennénk az intim szféra meglopott látványával.A menet közben elkapott kukk-másodpercekből, amit később visszajátszik az agy,érdekes történet kerekedik, fura, mikre miből emlékszünk, egy randa festmény a falon,egy kopott szekrénysor, tetején plafonig rakva dobozokkal, egy villódzó tévéképernyő.

A látvány látszana másnak, ellátványlik ott magának az én kukkolásom nélkül.Kukkoláss csodát, mint ahogy sokan azt gondolják, az internet is elvan az ő

felhasználásuk nélkül. A szomszédom fel akar használni internetileg, hóna alatt akonkordis borral a wifim felől érdeklődik, tudná-e venni tőlem rádióilag hivatalosan ajelet. Lehetett itt nála ezek szerint valaki egy olyan géppel, amely fogott jelet,máskülönben honnan tudná, hogy jel van, az ő gépe nem olyan. Szóval a tisztesség,erről beszélek, amikor a felhasználásáról is. Hogy lophatná a jelet, de inkább kérdi: hatenné, származna-e belőle hátrányom. A szomszédom bevallottan netező.

@@@Tanulmányok hosszú sora szól a virtuális valóságról. Örömmel olvasok ilyeneket

is, jó látni, ahogy a virtuális valóság óriási képzavarában elmélyedők mélytelenmélységekig hisznek közhelyeik és idézeteik eredetiségében. Azon kritériumok alapján,amelyeket az új szerzetes közösség tagjai, a netdiszciplínusok a megfelelés feléfelállítanak, nem szeretném, ha a Spanyolnátha művészeti folyóiratnak mint digitálisanelőállított és csak digitálisan hozzáférhető produktumnak, bármi köze lenne a virtuálisvalósághoz. A Spanyolnátha nem nyomtatott folyóiratot utánoz, nem szimulál egykézzelfogható terméket, valósága nem virtuális. Mi sem bizonyítja jobbanéletenergiáját, mint az emésztése során keletkező örömérzet. Ez közös bennünk megmindenki másban, ettől a Spanyolnáthától sok-sok emésztő ezt produkálja. Fizikailaglétezik egy szerveren, egy 24 órás nyitva tartással rendelkezésre álló könyvesboltfolyóiratpolcán lapozható termékhez is hasonlatos lehet. Mint bármelyik könyvbármelyik polcon, fellapozható. Létezése szempontjából mindegy, hogy fizikaivalójában a legismertebb onlájn művészeti produktumok egyike, fellapozás, megnyitásnélkül ugyanúgy porosodhatnak lapjai a netszerveren, mint ahogy ugyanez előfordulhat

bármelyik könyvvel a boltban. A Spanyolnátha nem azért van a netvilágon, hogyvalahol netotthon lehessen benne. Jól csak a színével s nem a fonákjával lát jól anetember. Lehet, hogy ami igazán lényeges, az hiányzó láncszemnek használhatatlan.Nem azért internetes folyóirat, mert kézzelfogható megjelenése költséges volna.Testileg-lelkileg van szüksége a netre. Jó érzésekkel csak az ő kiszolgáltatottja.

24 versmondó

TANULMÁNYOK - RIPORTOK

Nettestet hizlaló, netlelket gazdagító lapszámai abból a határozott meggyőződésből

készülnek, hogy a netnek is szüksége van őreá. Épp a nettestben épp hogy net-elélek.Eltökélt szándéka volt öt esztendővel ezelőtti alapításakor, hogy megreformálja a

kortárs művészetek nethez fűződő szokásjogait, fejlődése során szanaszét folyóművészeti üdvözlőlapból müvészeti hálóterem, majd rendszeres időközönként

megjelenő művészeti folyóirat lett. Alcímében "csak" művészeti, annak ellenére, hogyzömében szépirodaimat közöl, de a közlésarányokat tekintve éppúgy lehetne kritikai,mint például zenei, fotóművészeti, képzőművészeti. A Spanyolnátha integráltanművészeti folyóirat.

Volt tehát egy ideája alapításakor: létének tétje az lehet, hogy az aktuálisjelenvalóságban érhet-e nélküle az internet egyáltalán valamit. Ez egy hosszú távú, élet­hosszára szóló cél, ezen belül tétkérdése volt, át tudja-e legalább részben szabni azinterneten közölt művészeti produktumok kizárólag másodlagos jellegére beidegződött

gondolkodásunkat, vagyis azt, hogy a neten is van-t át tudja-e írni a van olyan, amicsak a neten van-ra.

J?elt'lt'dtPl'é'! It'é' J> ..5{'J>It'}<?),{'~;J>~; mé'gJ;é'Jb, J>Td'gj! J"Wé'gX?;O?' l!tÓl'07 ){f)é'm.?»)'?

érdekeljen. Tétje ma abban legyen, tud-e követendő példaként előállni, tud-e olyan net­etalonokat alkotni, olyan ner-elveket rögzíteni, amelyek az utána indulók, anyomdokain haladók számára már természetesen lesznek, kötelező érvényűek,

betartandóak. Szeretné, ha nem lenne a .hu-netnek olyan szíve dobbanása, amelyből kine hallatszana, de ne betegségre utaló szívzörejként, egy-egy Spanyolnátha-lapszám.Ma annyi az ilyen hivatkozás a Spanyol náthára, hogy ebben a felelősségében teljesjoggal bízhat.

Nem szerény a tét kijelölése. Nem szerény vállalás az ebben a rohanó világbanközhelyét átíratni az ebben a haladó világban-ra, belassítani annyira az internetet, hogytermészetesnek vegye egy negyedévnyi időre változatlanul beálló periodikalétjogosultságát. Ó, de jó, hál istennek régen hallottam az információs sztrádaközhelyét. Helyette például egy többmilliárdos információs sztrádavári hegedüvelhúzni a netnótát, ha lehetne.

Köztudomású, hogya SpanyoJnátháé ma a legnépszerűbb, legaktuálisabb kortársművészeti alkotói adatbázis. Pedig a folyóirat csak szerzőinek szakmai életrajzait ésportréképeit közli. Elgondolharjak. milyen mérvű a szerzői gárda, mekkora terjedelmű

egy éves repertórium. Üssenek be találomra a keresőbe ismert kortárs müvészeket,sokaknál a Spanyolnátha bízvást az első kidobott oldalon szerepel, Ez ugye annyitjelent, hogy őket az interneten a Spanyolnáthában olvassák a legtöbbször. Ki is lehetmivel, mi is lehet kivel jól integrálva? Gondoltuk volna, akár csak pár évvel ezelőtt,

hogy megérjük, hogy onlájn e!sőközlésben olvashatunk, láthatunk műveket JuhászFerenctől, Tandori Dezsőtől, Tamás Mcnyhérttől? És ők ott vannak egy lapszámegyazon blokkjában.

Mondok egy példát, hogy a Spanyolnátha időben is az igazat, időben sem avirtuálist mondja. Szerkesztő kollégám megnyeri az egyik legtekintélyesebb hazaikiadó regénypályázatát. Az eredményhirdetést követően fél óra múlva tele vele a nel.Ehhez képest mi elbánunk a kollégával, ha ő épp nem az aktuális lapszám szerzője:

szerkesztőségi hírben igen, de életrajzában nem tesszük meg addig a szükségeskiegészítést. amíg nem lesz újból szerzőnk. Tehát minimum egy negyedév négyezerfélórájáig be lesz lassítva a net, nem borul a rend még a saját kedvünkért sem. Egy-egylapszám időbe való beágyazódottsága fontosabb a napi, havi, negyedévi aktualitásnál.Nincs a netpalánkon átdobva senki, nem veljük át ezzel sem magunkat, sem a netet,sem a netezőt.

A Spanyolnáthának ma közel kétezer előfizetője van. Kell-e mondanom, hogy ezigen nagy szám. S nem csak ahhoz képest, hogy egy negyedévente megjelenő nyomta­tott folyóirat előfizetői táborát tíz éve még a legnagyobb erőfeszítéssel sem sikerült

versmondó 25

TANULMÁNYOK - RIPORTOKötven fölé tornásznunk. S ennek 90%-a is intézmény volt, szívességet téve azelőfizetésével. Akiket érdekelt, úgy gondolták, úgyis eljut hozzájuk. Kapnak ingyen abemutatón, protokollból küldjük nekik, olvassák a könyvtárban. Az előfizető szót ­annak ellenére, hogy nekünk ugyan nem fizet senki, még előre sem, azért, hogyIapszámainkat olvashassa - szándékosan használtam. 2009-től előfizetőnek is szólítj ukolvasóinkat, az előfizetést a hírlevélre feliratkozott olvasóinknak ajándékba adjuk.Tehát képzavar vagy sem, de 2009-től a Spanyolnátha az első olyan onlájn folyóirat,amely grátisz előfizetéssel olvasható.

Ennek előzménye, életre hívója kétségkívül az, hogy a Nemzeti Hírközlési Hatóságtavaly ősszel egy jóindulatú magánszemély feljelentése nyomán a folyóiratot aprogramjait közlő hírlevele miatt felügyeleti eljárás alá vonta. Számunkra ebből váltvilágossá, hogy hírlevelünk a szeptember l-jén életbe lépett új törvény értelmébenelektronikus hirdetésnek minősül, és nem szabad lehetőséget adnunk a szigorúadategyeztetés nélküli önkéntes feliratkozásra. A felügyeleti eljárást indokaink alapjánmegszüntették. A korábban együttműködőnek hitt kapcsolatok újraértelmezése soránelhatároztuk, hogy 2009-től a Spanyolnátha hírlevelét csak az olvashatja, aki ebbéliszándékát újból, egyértelműen megerősíti. A kapcsolatok tisztázása érdekébenvállaltuk, hogy a feliratkozásból kiiktatjuk az automatizmust. Folyóiratunk főlapján

továbbra is bárkinek lehetősége adódik feliratkoznia a hírlevelünkre, ám válaszképpennem automatikus üzenet, hanem munkatársunk adategyeztető levele érkezik. A hírlevélkérésének elfogadását szerkesztőségünk a rendelkezésére bocsátott adatok alapjánmérlegeli. Idén, mint korábban is említettem, közel kétezer olvasót tisztelünk megazzal, hogy címére hírlevelet is küldünk.

A Spanyolnátha felvállalja a nyomtatott folyóirat-kultúra szóhasználatával valószorosabb integrációt. Ezt 2006-ban azzal kezdte, hogy minisztériumi lapengedélyt kért(lásd impresszum). (Zárójelben jegyzem meg, hogy a minisztériumi lapbejegyzökolléga, olvasva kérelmünkben a névválasztással kapcsolatos indokai nkat, gratulált anévválasztáshoz.) Most itt az előfizetés, ami alapján - nonszensz ez azonlájnizmusban? - már a lap példányszámáról is beszélhetünk.

Újabban behúzzuk a netcsöbe a nyomtatott kultúrát, kommunikátumokká kezdjükemelni egy saját spanyolnáthanet-nyomdamagyar szótár szócikkeit. Ékes darabjapéldául a napvilágot lát helyett netvilágot lát, vagy a korrektúrát kap helyett anetkefelevonatot lát.

Jó pár közintézményben szeretnénk kialakítani a Spanyolnáthára előfizetett

számítógép fogalmát: ott az olvasó olyan kísérőszöveggel találkozik, melybölmegtudja, hogy az intézmény saját kérésének köszönhetően a folyóirat hírlevelénekolvasójává. ezáltal a lap előfizetőjévé is vált, s az érintett intézmény jóvoltából azon ahelyen ő a tiszteletpéldányát olvassa alapnak.

@@@Egyalapműben olvasom, hogy az interneten az emberek tudni szeretnék, hogya

másik férfi vagy nő. A vincseszteremre megy, ha az internetet ennyire leválasztják avaló életről, nem hiszem, hogy aki ezt írta, az tényleg csak az interneten szeretné tudniazt, hogy férfival vagy nővel áll szemben. Ha odaírja, az interneten is, rendben.Apróságok, amelyeken el is csúszhatunk. Mondjam-e, én mennyire szeretek csúszkálni;számomra a nyelv az apróság-csúszásaiban szép: ha az előző mondatban az agyarn szóhelyére írt vincseszter után azt mondorn, Vincsi-kód, más csúszások keletkeznek.

Tessék nem-kapaszkodni, Spanyolnátháéknál ez van kódolva. Meg hogy nemkihajolni életveszélyes. Az internet neki nyelvet nyújt, kiölti rá a formanyelvét. Ezen anyelven apróság-elcsúszás volt még pár éve, hogyaSpanyolnáthát a virtuális valóságrészének tekintették. csak mert az interneten van. Ja, hogy onlá)n?, mondták működése

első évében. Ja, hogy onlájn?, kérdik azóta, mióta számottevő lett.

26 versmondó

TANULMÁNYOK - RIPORTOK

Hányszor mondjuk ki a portál előtt feleslegesen, hogy internetes, hányszor azímé!cím előtt, hogy elektronikus. Valójában nem úgy hiányoznak pedig onnan, mint azöreg szó a néne őzikéje elől. Nekem legalább annyira nem, mint a szomszéd vörösboraelől a guggolás. Merthogy jó a bora. Sora és laborja, ímélkezzél és netezzél.

@@@Kimegyek havat lapátolni, jött utánpótlás rendesen. Meg van az időjárás

bolondulva, mondom szép közhellyel az egyik szomszédnak. Nem nagyon érek ráhavat IapátoIni ebben a rohanó világban, mondom a másiknak. Jó itt Iapátoini asajáthavat, mondom a harmadiknak, hisz gyönyörű helyen élünk, és végtére is azértvagyunk a világon, hogy valahol otthon lehessünk benne. Érzem, jólesik majd anegyedik a szomszéd nak, ha hazajön, s észleli, hogy kocsibeállóján nem lát havat, denem csak azért, mert jól csak a szívéveliát az ember.

Elhangzott a Magyar Míívelődési Intézet és Képrdművészeti Lektorátus által szervezette-konferencián.

Rékassy Csaba A megfigyelő rézmetszet

versmondó 27

TANULMÁNYOK - RIPORTOK

MIDŐN EZT ÍRTAM...

Vörösmarty Mihály: Előszó című versének újraolvasása

Súlyos idők, súlyos sarok. Tudjuk, 1849. október 6-án, Aradonkivégeznek tizenhárom katonát, a magyar hadsereg tábornokait, majd Pesten egy

politikust, az első felelős magyar kormány miniszterelnökét, hogy azután több ezerszimpatizánst, együttműködőt ugyancsak a halál avagy börtön várjon. Mindaz, amiről

több ezer magyar értelmiségi, hazafi, polgár - mindegy, minek nevezzük őket:

korszerűeknek, elődeinknek, a mai Magyarországot előkészítőknek - álmodott, aminekéletét szentelte, semmivé válik, semmivé válni látszik. Szörnyű vákuum, szörnyű

csalódottság, sőt egzisztenciális kilátástalanság keletkezik. Nem könnyű ocsúdni. Nemlehet mit mondani, alig lehet megszólalni.

Vörösmarty megszólal. Az irodalomtörténet ma is vitatja, hogy minek az apropóján.Nevezetesen azért-e, mert sajtó alá rendezi műveit és egy [845-ből származó versénekelolvasása megihleti, amelyhez előszót ír? Vagy magának a gyűjteménynek lenne azelőszava a ma ismert költemény? Nem tudjuk. Mindenestre olvassuk el újra, s bár aziskolából talán emlékezünk rá, ezért ismerősen cseng majd néhány szállóigévé váltmondata, mégis megdöbbentőek lesznek a képek, megdöbbentő a sorokból áradótragikum. Beethoven vagy Liszt fájdalmasan zengő akkordjait hallhatjuk aláfestésnek.

ELŐSZÓ

Midőn ezt írtam, tiszta volt az ég.Zöld ág virított a föld orrnain.Munkában élt az ember mint a hangya.Küzdött a kéz, a szellem mz/ködött,Lángolt a gondos ész, a sziv remélt.S a béke izzadt homlokát törölvénMeghozni készült a legszebb jutalmat,Az emberiidvot. melyért fáradott.Ünnepre fordúlt a természet, amiSzép és jeles volt benne, megjelent.

Öröm- s reménytől reszketett a lég,Megszulni vágyván a szent suizatot,

Mely által a világot mint egy új, egyDicsőbb teremtés hangján üdvözölje;Hallottuk a szot. Mélység és magasságViszhangozák azt. S a nagy egyetemMegsriint forogni egy pillantatig.Mély csend lön, niint szokott a vész előtt.

A vész kitört. Vé/fagylaló kezeEmberfejekkel Iapdázott az égre,Emberszivekben dúltak lábai.Lélekzetétőlmeghervadt az élet,A szellemek világa kialutt,S az elsötétült égnek arcainVad fénnyel a villámok rajzolak le

28

Az ellenséges istenek haragját.És folyton-folyvást ordított a vész,Mint egy veszené bőszült szörnyeteg.Amerre járt, irtóztató nyomábanSzétszaggatott népeknek átkaiSohajtanak fel csonthalmok közől;

És a nyomor gyámoltalan fejétElhanivadt várasokra fekteti.Most tél van és csend és hó és halál.A föld megőszült;

Nem hajszálanként, ntint a boldog ember,Egyszerre őszült az meg, mint az isten,Ki megteremtvén a világot, embert,E félig istent.félig állatot,Elborzadott a zordon mű felettÉs bánatában ősz lett és öreg.

Majd eljön a hajfodrász. a tavasz,S az agg föld tán vendéghajat veszen,Virágok bársonyába öltözik.Üvegszemén a fagy fölengedend,S illattal elkendőzöttarcainJókedvet és ifjuságot hazud:Kérdjétek akkor ezt a vén kacért,Hová tevé boldogtalan fiait?

versmondó

TANULMÁNYOK - RIPORTOK

Különös gyászódának is felfoghatjuk a verset, hiszen a záró sorok egyértelművé

teszik ezt: .Kérdjétek akkor ezt a vén kacért, /Hová tevé boldogtalan fiait?" Gyászóda.nemcsak a kivégzettekért. a hősi halottakért, hanem valószínűleg az elkövetkező

halottakért is, akik egyszerűen bele fognak halni a bánatba, bele fognak halni a tragikuselbukásba. S nem lehet nem érezni, hogy a kérdésben maga a költő is benne foglaltatik.

De mi a mű titka, honnan e zengés, honnan e tömörség? A Három regéi, amelyheztalán valóban előszóként íródott, gyakran idézi az irodalomtörténet, de nemigen olvassaa nagyközönség, de még a diák sem, pedig a vers megfejtésének egyik lehetségeskulcsát bizony ott találj uk. Mert a kedves, szentimentális verscsokor egyben példázat isa hazafiságról. Batthyány Emmának ajánlotta a költő, a nem sokkal korábban azÚjépület falánál szörnyű módon kivégzett régi barát leányának. Így a lelkében mégfájdalmasabb az emlék. S hatalmas az ellentmondás a vers játékos derűje és a jelenvaskos realitása között.

Feltehetjük a kérdést: miért mégis ez az emelkedettség, miért nem konkrét azemlékezés, miért elvonatkoztatott, allegorikus pannóban, lényegében triptichonban festimeg a történetet a költő? Lehet, hogya cenzúrától való félelem teszi, de valószínűbb

magyarázat Vörösmarty korábbi gondolkozásmódja, sajátos költői alkata.Vörösmarty mint költő sokat bajlódik az ember küldetésével, a létre vonatkozó

kérdésekkel. Magát a létet is univerzális léptékben éli meg, például a fiatal Csongor,alias a fiatal Mihály már akkor is egyfajta kozmikus teljességként és elragadtatáskéntkeresi s éli meg az életet, benne például a szerelmet. Emlékezzünk, a földi célok mindfalsak számára, a hatalom, a pénz, de még a tudomány is talmi az emberüdvszempontjából. Ezt példázza a fejdelem, a tudós és a kereskedő kiábrándultsága annál abizonyos hármas útnál.

De később mint eszrnélkedö magyar ráébred a világi célok fontosságára: az országmodernizálásának céljával s a hozzá vezető eszközökkel egyetért, s mint szerkesztő, smint állampolgár - ne felejtsük, ez is új fogalom, új tartalmat hordozó emberiviszonyulás ebben a korban (azóta ezt is sikerült jól összekevernünk) - teljes lélekkelkiáll mellette. De ezeket is sajátosan átlelkesíti, s belehelyezi abba a világképbe,világlátásba, amit kialakított magának, s amelyre a kor, a romantika késztette.

"Midőn ezt írtam tiszta volt az ég, !Zöld ág virított a föld ormain. "Tehát tavasz volt, a nagy reformkori mozgalmak ideje, és az ember alkotott,

"küzdött a kéz": a munkás, ha fáradságosan is, de tette dolgát - emlékezzünk anapszámosra az Árpád ébredésében. "Lángolt a gondos ész", s "a szellem mz'íködött": aSzéchenyi által kezdeményezett infrastrukturális beruházások, társadalmi újításoksokasága valósult meg. (Vörösmarty igen tisztelte Széchenyit.) S mindez együtt, kisséidealizált harmóniában, magának a békének a működése révén valósul meg. Egyfajtaaktív béke ez, ezért izzadt a homloka, s ebből a fáradozásból az egész társadalomkiveszi a részét (szinte nem lehet nem hallani a másik híres szállóigévé váló mondatotegy másik versből: "ez jó niulatság, férfimunka volt".). S mindez együtt teremti meg,szüli meg a lehetőségét a legnagyobb célnak, a polgári átalakulásnak és a nemzetifüggetlenség kivívásának. (Itt pedig már a kossuthi koncepció mellett áll ki.)

S vajon mi az a szózat, mi az a legnagyobb szó, amit - fantasztikus - nem mond ki:"Öröm és reménytől reszketett a lég / megsriilni vágyván a legszebb szozatot." ? Mitudjuk, az olvasó tudta akkor is, most is: az a szó a szabadság, talán a világszabadság."Hallottuk a szót. Mélység és magasság /Yisszhangazák azt." Talán már ki sem lehetmondani, olyan messze van, a költő csak jelzi, hogy általa egy új, magasabbéletminőség terem a földön.

Ám a nagy folyamat megszakad. kitör a vész, s a lehetőséget egyszerre elsöpri: "Svérfagylalá keze /emberfejekkel lapdázott az égre, / s emberszívekben dúltak lábai". Amai, horrorhoz szokott képzeletünknek is borzalmat idéznek meg a képek. Íme, aromantika eszköztárának, szárnyaló képzeletének hihetetlen kifejezőereje. "És folyton

versmondó 29

TANULMÁNYOK - RIPORTOKfolyvást ordított a vész 1... S amerre járt szétszaggatott népeknek átkai sóhajtanak felcsonthalmok káriil." Valóban az eltiport forradalmak, s köztük a levert magyarszabadságharc hihetetlenül plasztikus víziója ez.

E szörnyü pusztítással együtt persze az egyes ember is tökéletesen ellehetetlenült. Sa szellem embere számára talán a legborzalmasabb az, hogy "a szellemek világa iskialutt",

Az Előszó 1851 legelején (esetleg 1850 végén) íródott, akkor, amikor aszentivánpusztai gazdatiszti lakásban, a bujdosásból éppen csak megtért, fiatalonmegőszült, megrokkant Vörösmartynál egymást érték a házkutatások, s ha a költő újverset írt, gyertyája lángjánál azonnal elégette azt, hogy ne kerülhessen zsandár kezébe.Amikor a nevezetes vers született, valóban "tél van és csend és hó és halál". Kívül is,belül is, valóságosan is, képletesen is.

Vörösmarty ekkor még csak 51 éves, de már ősz, megtört öregember. I 854-böJ valóaz egyetlen fotográfiája, arról is egy ősz szakállú aggastyán néz ránk. És hogyan néz!Jókai Mórnak nem tetszett a kép. .Neni, ez a világgyűlölet, ez a harag nem voltVörösmarty arcában soha" - írja róla. S ha hozzátesszük még a korai öregségdöbbenetét és keserűségét, akkor tulajdonképpen megkapjuk az Előszó benső

tartalmainak lényegét.S aztán a szörnyű fordulat után az emberiség és a természet egyaránt hirtelen

megöregszik. Szinte a szemünk láttára, szakaszosan, eszelős képsorokban:

A föld megőszült;

Nem hajszálanként. mint a boldog ember,Egyszerre őszült az meg, mint az isten.Ki megteremtvén a világot, embert,E félig istent, félig állatot,Elborzadott a zordon 111Ű felettÉs bánatában ősz lett és öreg.

Nincs mit hozzáfűzni ezekhez a sorokhoz. A kiábrándultság legmélye ez. Ma isremekül tudjuk idézni végigtekintve világunkon, az elmúlt idők történelmén, vagy hakorunk néhány friss fejleményére gondolunk. (Most már világos, hogy miért működiknagyszerűen - ha talán a mai olvasó számára kissé nehezen is hozzáférhető - az elemeitképalkotás, allegória és metafora, és ez a sajátos víziókat megfogalmazó csodálatosnyelv.)

Ebből a mélységből valódi kiút nincs, csak a természet rendszeres körforgásábanjelentkező furcsa feloldódás ban lehet "bízni": "Majd eljön a hajfodrász. a tavasr/ S azagg föld tán vendéghajat veszen". A tavasz itt valamiféle megöregedett rima, aki hazugreményeket táplál a kuncsaftokban. Hihetetlenül modern is ez a kép. S ahogy a reményegyetemes volt - mint azt jelezte a vers elején a Noé-kép, a zöld ág szimbóluma - úgya pusztulás is egyetemes, s a pusztulás után minden látszat virulencia csak álcája avisszahozhatatlannak. a megvaJósulatlan álmoknak, a feltámaszthatatlan álmodóknak.

.Kérdjétek akkor ezt a vén kacért,Hová tevé boldogtalan fiait?"

Wiegmann Alfréd

30 versmondó

VERSMONDÓ VERSENYEKRŐL- ESEMÉNYEKRŐL

Győzelmet hirdet a Rubophen Versíró Verseny

Egy év alatt többszörös győzelem született. Először akkor, amikor a Rubophen aversek, a költészet és a versmondás melletti támogatását megerősítve elindította aRubophen Versíró Versenyt. Másodszor akkor, amikor a nevezési szakaszban 2008.augusztus l. és november 16. között közel 25 OOO pályázat érkezett, több mint 4500pályázótól. A nevezési szakasz lezárulásának napján a szervezők egy esti rendezvényenlátták vendégül a pályázókat, akiknek alkalmuk volt találkozni a zsűritagokkal, aszervezőkkel, és ami a legfontosabb, egymással. Az est során fellépett a TÁP Színház,illetve Péterfy Bori és zenekara is. Harmadszor pedig most, amikor bajnokokat avat aszervező Hídvégi-Vernyik Projektház, és a szakmai támogató, a Magyar VersmondókEgyesülete.

"Azt mondják, nincs átjárás sem a különböző művészeti ágak, sem a különbözögenerációk, sem pedig az ún. profik és amatőrök között. Ebben persze van valami, deaz egyetlen költészeti folyóirat alapító szerkesztője, aki lazán feltette az életét arra,hogy a fiatalokat, a pályakezdőket fórumhoz juttassa és sínre tegye, nem mondhatnemet egy ilyen típusú, mint menet közben kiderült, tömegeket megmozgatókezdeményezésre." Ezt Turczi István zsűritag, a Magyar Versmondók Egyesületénekirodalmi alelnöke mondta. "Az már más (vagy: az már egy másik) kérdés, hogy irigy,tülekvő, velejéig önző világunkban milyen hírét viszik azok, akik nem elégednek meg arészvétel, a tapasztalatszerzés és az esetleg kialakuló netbarátságok apró örömeivel. Deez legyen az ő egyéni szociális problémájuk. Mi azért jól elvagyunk, és nem felejtjükel, hogy az igazi meló a pályázók számára az eredményhirdetés után kezdődik: mert aköltészet nem vasárnapi autózás, nem hobbi-kertészet vagy önkielégítés. A költészetegész embert kíváno életforma, világszemlélet, önkép."

A nevezés zárását követően minden pályázó kiválaszthatott a beküldött versei közülegyet, mely egy háromtagú előzsűri elé került. Kolozsi László, Szegő János és VáriGyörgy több ezer pályamüvet pontozott, s a legtöbb pontot elért 107 költő jutott továbba versenyen. Ök választhattak ki további verseket beküldött költeményeik közül, delegfeljebb 5 verssel pályázhattak a döntőben. Az öttagú "Nagy Zsűri" - Bogáthy Judit,Fenyő Iván, Karafiáth Orsolya, Péterfy Bori és Turczi István - összesen 330 versetértékelt, és így született meg a végeredmény:

Első hely:Második hely:Harmadik hely:

Láz és fájdalom különdíj:Közönségdíj:

Mogyorósi László - Lázas ÉletPécsi Marcell - Exem és egérkirálylányDósa Judit - Képzeld

Nagy Anna - RózsafaGámentzy Eduárd - Emlékezz!

A 3 milliós összdíjazású verseny legjobbnak ítélt versei ből készülő antológia idéntavasszal az Alexandra Kiadó terjesztésében kerül majd a polcokra.

A Versmondó pedig gratulál a győztesek mellett a Rubophennek is, hogy töretlenülhisz a versek adta menedékben.

versmondó 31

VERSMONDÓ VERSENYEKRŐL - ESEMÉNYEKRŐL

If_._~.

W'IS••• W6.~íti

".M~It~«lU .. °VM~·~_~!f~'~u~~-

12Ö.~~~

Banga Ferenc Hetvenhét és félmagyar rénunese - sritanyomat Czakó Gábor meséjéhe:

32 versmondó

VERSMONDÓ VERSENYEKRŐL- ESEMÉNYEKRŐL

"Lélektől lélekig"VI. nemzetközi irodalmi gyermekfesztivál Siklóson

2004. óta Siklóson rendezik meg a "Lélektől lélekig" irodalmi gyermekfesztivált, smegszervezése a kezdetek óta valamely aktuális történelmi eseményhez vagy nevesszemélyiséghez kapcsolódik.

A "Lélektől lélekig" nemzetközi irodalmi gyermekfesztivál elsődleges célja márnem a versenyzés, hanem az anyanyelv ápolása, irodalmi értékeink őrzése, a gyerekekirodalmi müveltségének fejlesztése és természetesen a barátság erősítése a hazai és ahatárainkon túlról érkezett iskolák diákjaival, pedagógusaival.

Az eltelt időszakban a fövédnökséget az alábbi neves közéleti emberek vállalták:2004-ben a kulturális miniszter,2005-ben az oktatási miniszter,2006-ban az országgyűlés elnöke,2007-ben a Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetségének elnöke,2008-ban a szociális és munkaügyi miniszter,2009-ben Dr. Zsolnai József prof. emeritus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Az első évben a Rákóczi-szabadságharchoz, a második évben József Attilaszületésének 100. évfordulójához, 2006-ban az év három kiemelkedő történelmieseményéhez (a nándorfehérvári csata, Rákóczi hamvainak hazahozatala és az 1956-osforradalom évfordulója) kapcsolódott a rendezvény. Ezért a fesztivált "Aszabadságvágy és a hazaszeretet megjelenítése a XX. századi magyar irodalomban"témakőrben hirdették meg.

Tóth Árpád

A riporter búja

Ó, nekem kandiSzemekkel be kell néznem avesékbe,Ki kell sütnöm: Mit gondol Gyuri Bandi(Ha tudna gondolkozn i szegényke']Ki kell szaglásszam.Mi újság a szinházban.S mily szépen énekel a primadonna lába,És meg kell tudnom általába,És kutatnom kell perverz vággyal,Hogy is gondolja az ügyetSzentesi bátyánk a Hortobággyal?Nekem bele kell esnem,Mint légynek a keserű sörbe,A Csokonai-körbe,S záp irodalmat kell szürcsölnöm ottan.

Aztán a napokban egy kommünikétkaptam,Hogy szerkesszem ki szépen a lapban,Hogy Pap Zoltán úr már megint rálépettBájdalocskái értékesítése végettA türelmes Petőfi vállára ...Ó, Sára!Ábrahámné! dísze a bibliának!Ki az első riportot csináltad,Mikor az Úr jöttét kiszínezted a népnek,Segíts, segíts, hogy oldjam ezt én meg:E sok díszes hírt mind megírni szépen,Hogy ki ne lépjemA lépeni. a lépem, a lépem...

A későbbiekben azoknak az íróknak és költőknek a munkásságát állítottuk aközéppontba, akik születésének kerek évfordulóját ünnepeltük 2007-ben. (Ady Endre,Arany János, Dsida Jenő, Karinthy Frigyes). 2008 a reneszánsz éve volt, ekkorünnepeltük a 100 éves Nyugatot, s ezen alkalmak adtak okot a rendezvénymegszervezésére.

versmondó 33

VERSMONDÓ VERSENYEKRŐL- ESEMÉNYEKRŐL

Az első fesztiválon a magyarországi diákokon kívül három határon túli régióköz­pontból érkeztek gyerekek. 28 magyarországi és 19 határon túli magyar tanuló mutat­kozott be. A második rendezvényen már 59 tanuló vett részt, öt magyarországi és négyhatáron túli régió képviseletében. A harmadik évben hatra bővült a határainkon túlirégiók száma: Horvátország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Románia, Ukrajna. A magasszínvonalú megmérettetésen közel 70 fő vett részt. A negyedik fesztiválon összesen 51versenyző vett részt 22 hazai és határon túli, magyar tannyelvű iskolából. Az elmúltévben 64 diák tisztelte meg felkészülésével rendezvényünket. Természetesenfelkészítőik is rendszeresen eJkísérik a gyermekeket.

2009. március 27-28-án immár VI. alkalommal rendezte meg a siklósi BatthyányKázmér Általános Iskola a határainkon túlra is nyúló vers- és prózamondógyermekfesztivált. A 8-14 évesek számára kiírt versenyen három kategóriábanindulhattak a felkészült diákok. A háziversenyeket követően öt hazai és határon túlirégióközpontban zajlottak az elődöntők, s a legjobbak jutottak el a tavaszi fesztiválra.

Az első és a második kategóriában a témát a kortárs magyar gyermekirodalombóllehetett kiválasztani, a hetedikes-nyolcadikos korcsoport tagjai pedig - tekintettel aköltő születésének századik évfordulójára - Radnóti Miklós alkotásaival mutat­kozhattak be. Az első napon, az iskolaigazgató megnyitója után a rendezők tehetségesdiákjai mutatkoztak be, ezt követte a siklósi kötődésű Inhoff Ede trombitaművész

műsora, ő a brüsszeli Európa zenekar szólótrombitása. Szabó László föigazgatóköszöntője után baráti találkozóval folytatódott a nap.

A gyerekek számára az idén is sikeres programnak bizonyult az agyagozás,valamint a gólyalábakon való mászkálás, a régi gyermekjátékokkal való ismerkedés.

Az idei év 65 tanulóját - köztük a vajdasági, az erdélyi, a kárpátaljai, a burgenlandiés a közeli Baranya-háromszögből érkezett gyerekeket - neves szakemberekből állózsűri értékelte. Tagjai a gyerekek teljesítményét segítő, hozzáértő, szakmájukat méltómódon képviselő emberek, akik minden diákot besoroltak az arany, ezüst és bronzfokozatok valamelyikébe.

Arany minősítést a következő tanulók kaptak:

Kukk Luca Dabas

VárdombVárdombÚjvidék, SzerbiaNagymuzsaly,

I. korcsoport3-4. osztályosok:

Bányai KittiIII PatríciaLahos AnnaMáté Krisztián

UkrajnaSipos Bíbor KláraSzappanos Emese

Il.korcsoport5-6. osztályosok:

SoltvadkertKiskőrös

Nagy Máté BeremendSalánki Judit Beregszász, UkrajnaSimon Zsanett VárdombVolenszki Lilla Dabas

III.korcsoport7-8.osztályosok:

Denke Dorottya SzolnokDér Lívia Mezővári, UkrajnaKovács Nikolett SiklósMarkó Sára KecskemétPataki Virág SzabadszállásSelymes Valentik SiklósTar Anita Balmazújváros

A tanulók - fesztiválhoz méltóan - egyformajutalmazásban részesülnek.

Kiss László, a Magyar Versmondók Egyesületének elnöke értékelésében nagyonszínvonalasnak ítélte a gyerekek versmondását.

34 versmondó

VERSMONDÓ VERSENYEKRŐL- ESEMÉNYEKRŐL

A lélekemelő fesztivál 2009. évi rendezvényén 17 arany, 26 ezüst és 22 bronzminő­

sítés született. A kellemesen eltöltött két nap után minden résztvevő jó emlékekkel térthaza. Erről tanúskodnak a köszönölevelek is: "Kis csoportunk minden tagja rendkívüljól érezte magát körötökben, és nem szűnik a mese az élményekről. Diákok és tanárokrészére mindez egyaránt ösztönzés volt arra, hogy többet és kitartóan dolgozzanak, deegyúttal bizonyítéka annak is, hogy az ilyen találkozásokon létrejövő vagymegszilárduló barátságok mindennél többet érnek" - írta az Újvidékről érkezettdiákokat kísérő tanárnő.

Teréz Julianna

Nádas Alexandra Kikötés szines litográfia

versmondó 35

VERSMONDÓ VERSENYEKRŐL- ESEMÉNYEKRŐL

"Mintha Petőfi Sándor ült volna be korénk:"

Az ikervári versünnepről

Újságíró lévén ebben az esztendőben is bekopogtatott ajtómon a feladat, mint egykötelező penzum: okosat és szépet írni a közelgő költészet napja alkalmából.Amennyire megtisztelő. talán annyira lehetetlen vállalkozás ez. Hiszen amióta KányádiSándor mi a vers? kérdésére egy kisgyerek azt a tiszta választ adta: amit mondani kell,azóta főként a vers ünnepen óvatosan bánok az írott szavakkal. Az újságírói kötelességalól ebben az évben felmentettek, s az élet feladat helyett igazi szép szolgálatot ésajándékot adott. Egy vidéki kis község meghívására egy napra kiléphettem a főváros

olykor bizony testileg és lelkileg is fullasztó világából, és a Vas megyei Ikervárszavalóversenyén zsűritag lehettem. Indulás előtt még nem sejtettem, hogy ebben a kisközségben, három esztendeje csodák történnek. Nem affélék, amelyekről országos hetivagy napilapok beszámolnak. Hiszen tudjuk, azok legfeljebb három napig tartanak.Hanem olyan csodák, amelyek szinte észrevétlenek, mégis élnek és éltetnek tovább.

Pásti József, az Ikervári ÁMK igazgatója, Szabo Béla, a község polgármestere,Majthenyi László, a Vas Megyei Közgyűlés elnöke több éve azon iparkodik, hogypedagógusokkal és segítőikkel összefogva a költészet napja alkalmából szavalóversenytszervezzenek. A zsűri elnöke miden évben Bartók László Radnóti-díjas előadóművész,

aki hivatásához méltóan az idén sem csak a szavalatok sorsa felől döntött, hanem'i,z.emüyenként l'i, útra'la\6t aóott a versrncwóó óiákok számára, Ebben az eszrendőben

tizenegy intézményből, tizenhat településről, több mint ötven aprócska ésnagyobbacska diák jelentkezett. A három korcsoport számára (óvodás, alsó tagozatos,felső tagozatos) meghirdetett versenyen Weöres Sándor és Radnóti Miklós verseithall hattuk. A továbbjutottak a Regősök húrján nevű országos vers- és prózamondóversenyen szerepelhetnek majd.

Weöres SándorRobogó szekerek

Mennek a fuvarosok, afekete dobosok a kerekeken éjszaka -- atanyai kutyaugatásokon át, tova! s a falusi zárt kapuk álmain át,tova! az uton a kétfele nieredeken árny-hegyűjegenyesor innen is onnanis árkai mentén.

A gyerekek alszanak, elviszi őket a fuvalom az égbe, hol érik acsillag, e gömbölyü, de tövises alma, s a hold-fele kanyarog a hintafabársonyo, cifra szalagja, de virrad, a kicsi öcsik és hugok álmaihajnali légcsigafonatain újra le,földre pörögnek.

Súlyos muraközi ló dobog, a kövön a pata kopog, a paripafölnyihog- a falon a ló feje, ho-szinen a fekete, tovasuhan - ablakon és puhakeszekusza mennyei álmokon átfut az árnyék.

Mennek a fuvarosok. aluszik a köpönyeg ük, ők maguk éberek -- azuton a kikeleti lombokon a szekerek erezete iramodik -- ágyban akisfiu és huga mennyei hintafa ágain ezer iivegizntu, salátabokáju,kakukkfejti tarka lovat lát.

Hogy hány és hányféle vers, hány és hányféle lelken átszűrve érkezett a zsűri elé,felsorolni is nehéz. A három korosztály egymástól külön versenyzett. De még egy kor-

36 versmondó

VERSMONDÓ VERSENYEKRŐL- ESEMÉNYEKRŐL.

csoporton belül sem körtnyű összemérni a diákok előadókészségét.Hiszen két tízévesdiák között is óriási különbségek lehetnek. Van, aki még nem mer felnézni, van, akimég nem talál el minden hangsúlyt. Van, akinek nem sikerül a korához illő versetválasztania. Nehéz is ez. Hiszen mégiscsak érteni kell valamit abból a költeményből, sa vers nemcsak a szavak ritmusából és zenéjéből összekapcsolt dísz. Megértéséhez éshiteles tolmácsolásához bizony élettapasztalat is szükséges, amely túlzás nélkül, demégiscsak legalább húsz vagy harmincévnyi bukdácsolás, bánat, öröm és gyász közbenérik meg bennünk. Még a Weöres Sándor-i világban sem biztos a tájékozódás egygyermek számára. Hiszen maga a mester mondta, amikor gyerekverseiről kérdezték: ő

bizony sosem írt olyat. Ráadásul mindenki tudja, versben versenyezni képtelenség. Aznem arra való. De szerencsére, ahol költészet van, ott nincs lehetetlen. S így sikerültkiválasztanunk azokat a diákokat, akiknek helyezést, illetve különdíjat adhattunk.Takács Dorina szavalata volt az, amelyik a felső tagozatos zsűrit el varázsolta. Kislánykorához illő verssel, kislány lényéből fakadó tisztaságával mondta el Weöres Sándoregyik költeményét. S ezzel ő lett a felső tagozatos korcsoport első helyezettje. Az alsótagozatos korcsoportban Greffer Felícia, az óvodás korcsoportban Hegedüs Noémikapta a továbbjutók elismerését. Az óvodások második és harmadik helyezettje MóroczBeatrix és Gyűrű Benedek lett. Különdíjasa: Váradi Dávid, Nagy Franciska, PoórPatrik. Felkészítői különdíjat Szabo Károlyné kapott. Az alsó tagozatosok második ésharmadik helyezettje Gál Boglárka és Takács Sándor lettek. Különdíjas Hegyi Flárián,Komáromi Gréta és Baumgartner Brigitta. A felkészítői díjat Horváth Lászlóné vehetteát. A felső tagozatosoknál a második és harmadik helyezett Bettermann Jákob és BíróBálint lett. Különdíjat Szabá Liliána és Lechner Ferenc Máté kapott. A felkészítői

különdíjat itt Horváth Ágota vehette át.A zsűri munkájában Merklin Ferenc magyartanár és előadóművész, Merklin Tímea,

a Vas népe napilap szerkesztője, újságíró, Pernecker Csilla gimnáziumi tanár, Dr.Szabá Endre gimnáziumi tanár és jómagam vettünk részt. A zsűri elnöke és egybengondos gazdája a már fent említtet Bartók László előadóművész, rendező volt.

Mint zsűritag és az esemény krónikása utólag így e sorokkal adnék át különdíjatminden szervezőnek, akik tudják, hogy a hagyományt nem őrizni, még kevésbéőrizgetni kell, hanem teremteni és továbbadni. Tudják, mert néhány óra leforgása alattcsaládias és meghitt hangulatot varázsoltak. ahol felnőttnek és gyereknek egyaránt jóvolt lenni. Jó volt otthon lenni. Írásomat Kányádi Sándor szavaival kezdtem, tőle

kölcsönzöm az utolsó mondatokat is. Sándor bácsi így idézte föl a pillanatot, miután akisfiúcska megadta a vers pontos és frappáns definícióját. Derültség tarajlott végig atermen. Csak mi ketten álltunk megilletődve. Ő egy kicsit a bumerángtól szabaduláskönnyebbségével, s hálásan is ugyanakkor, amiért nem nevettem ki. Én meg annak asúlya alatt, hogy ez a kisfiú kimondta, amit én régóta sejditek, hiszek s el-elmondok, hanem is ilyen egyszerűen. A vers az, amit mondani kell. Mintha távoli, az idők kezdetétől

hirtelen ideért fuvallat legyintett volna meg. Mintha Homérosz riadt volna fölbóbiskolásából, s nyitotta volna rám fénnyel teli világtalan szemct. Mintha a Gutenbergóta könyvbe száműzött versek, poemák egyszerre hazaszabadultak volna. Mintha Petőfi

Sándor iilt volna be kozénk: S azt csak én teszem hozzá, hogy ezen az ikervári estén ottültek köztünk a szűkebben mért pátria mára már örök poétái is. Berzsenyi Dániel,Weöres Sándor, Nagy Gáspár. Ünnepeltek, örvendeztek és mosolyogtak. Én láttam.

Koncz Veronika

versmondó 37

VERSMONDÓ VERSENYEKRŐL- ESEMÉNYEKRŐL

Regösök húrján 2009.

Veszprém mellett Kiskunfélegyháza és Budapest adott otthont a "Regösök húrján"vers- és szépprózamondó verseny területi rendezvényeinek. Beszámolóm ez utóbbi kéthelyszín eseményeit öleli fel. Kiskunfélegyházán a Szakmaközi Művelődési Ház,Budapesten a XVIII. kerületi Kondor Béla Közösségi Ház látta vendégüI az ifjúelőadókat.

Mindkét helyszín sajátos atmoszférával rendelkezik. Az első századfordulós épület,klasszikus kerttel és tornáccal, a teremben az expresszionizmus erős hangulatát árasztóidőszakos képzőművészeti kiállítással. A második a Kondor Béla művészetét megidéző

szellemiséggel, no meg egy szép amatőr képzőművészeti kiállítással az előtérben. Azatmoszféra másik meghatározó eleme az a szolgálatkész kedvesség, amelyben aversszerető rendezők jeleskednek. Félegyházán Pintér Julika, Lőrincen a Czinczkyfamília. Április utolsó szombatján került sor a pesti versenyre, ahol a Kondor-házigazgatójának. Kiss Mariannak a kedves bevezetője rögtön megteremtette az ünnepialaphangulatot.

Félegyházán május utolsó szombatján rendezték az elődöntőt. Itt egy szép vers ésnépdalok elhangzása után Gulyás Ildikónak. a ház igazgatójának kedves köszöntője

következett, majd a zsűri elnökének a pünkösdre utaló rövid megnyitója: a lélekkiáradásának ünnepe hasonlatos ahhoz az áradáshoz, amellyel a költészet rendelkezik, shasonlóan az örök minőségek - volt a rövid beszéd fő gondolata.

Némi üröm vegyült az örömbe mindkét helyen, mert az elmúlt évekhez viszonyítvasajnos csökkent a résztvevők száma. Eleve kevesebben jelentkeztek, s a versenyekreggelén a rendezők szomorúan jelentették be a telefonokat a közben beérkezettlemondásokról, betegségre vagy más közbejött programra hivatkozva. Úgy tetszik"... Másra kell ideg s velő. - ahogy Tóth Árpád mondja - Józan dologra. Frisstülekedésre." De aztán túlléptünk ezen, mert következtek a vers- és prózaszámok előbb

a 10-12, majd a 12-14 évesek korosztályából.Mindkét verseny színvonala nagyon kiegyenlített volt, felkészült, élvezetes

produkciókkal találkozhattunk, általában igényes, az életkorhoz illő szövegválasztással.Talán csak egy-két .fölülvállalás' mutatkozott, mint például egy kislányelőadásában

Kosztolányi Halotti beszédje, vagy egy fiútól Karinthy Előszója. Találkoztunk remek,ritkán hallott szöveggel is, Petőfi Rokkadal vagy Szabó Szilvia Gondolatok a repülésről

című versével - amely elsősorban témája miatt ajánlatos a kamasz lélek számára -, deide sorolhatjuk Lászlóffy Aladár Barátság, vagy Vörösmarty Madárhangok című versétis, vagy a szép "üzenette)" rendelkező A tavaszhoz című verset Kazinczytól.

Bár magasztosan beszélünk a lélekről, a költészet kiáradásáról, de azért a lélekhez afelszabadultság, a jó humor is hozzátartozik, a két Kányádi-vers remek megszóltatói apesti elődöntőn a Török követ történetével vagy a félegyházi mezőnyben az Okos kosesetével adtak bizonyságot arról, hogy a vers és a nevetés messze nem zárják kiegymást. Lehet, hogya verseny kiírásában is bátorítani kellene efelé a továbbiakban arésztvevőket. Egyáltalán magában a versmondó mozgalomban is nagyobb súlyt kellenehelyezni a könnyedségre. a humorra. Túl az általános apadáson érdekes s máshol ismegfigyelhető jelenség, hogy a kisebb korcsoportban, a 10-12 évesek közül többenindultak, mint a nagyobbak, a 13-14 évesek. Ennek oka tán abban van, hogy akamaszkorban erősödnek a gátlások a fellépéssel szemben. Vagy tán kevésbé működik

a szülői, tanári ráhatás: "hát indulj a versenyen, gyerekem". Vagy - mint már utaltunkerre - a praktikus szempontok, a gyakorlati életre való felkészülés elorozza az időt aszéppel való bíbelődéstől. S az is lehet, hogy a nagyobbak már fogékonyabbak amindent elárasztó, ócska konzumkultúrára, kulturális szükségletüket abban élik ki.

38 versmondó

VERSMONDÓ VERSENYEKRŐL- ESEMÉNYEKRŐL

Kovács Tamás A majomkirály története XVI rézkarc

versmondó 39

VERSMONDÓ VERSENYEKRŐL- ESEMÉNYEKRŐL

Mindezt pontosan nem lehet tudni. A produkciók természetszerűen mégis náluk éret­tebbek, hatásosabbak.

Ezen a versenyen is találkozhattunk általános hibákkal, ügyetlen beállással, ide-odatekintgetéssel, szójátszással, gyermekes hangsúlyokkal, de érett szövegértéssel és mélyátéléssel is.

Mindenestre a verseny, kiírása szerint, mint az iskolai szavalóversenyeklegjobbjainak tehetséggondozó versenye, fontos szolgálatot végez. Megállapítható,hogy az a viszonylagos egységes nézőpontrendszer, a zsűrik útmutatása, magának aMagyar Versmondók Egyesületének szelleme az évek alatt megteszi a hatását. Példa amár említett jó ízlésű és színes szövegválasztás, az éneklő, gyermekded hangsúlyozáslassú eltűnése, amelynek helyét egyre inkább a természetes lejtésű magyarbeszéddallam váltja fel, vagy a nagyobb figyelem a versek gondolati tartalmára.

Mint általában a versenyeken, itt is volt egy-egy olyan produkció, amelyben ottsejlik a jövő jó előadója, így például az intelligens Ripka Kálmán, a Buda Ferenc-versvéleményt is megformáló előadója, vagy a jó alkatú Hoffmann Richard A walesibárdok erőteljes megszólaltatásával. S akik szívükben és agyukban elraktároznak egy­egy verset, gazdagabbakká válnak, így kevésbé elbutult világot ígérnek. Ebbenvállalnak részt a felkészítők s a közönség, akik hajlandó versek társaságában tölteniegy-egy délelőttöt, amelyre így utólag, remélhetőleg, a szép jelzőt alkalmazzák.

A Budapesten megrendezésre kerülő döntőre továbbjutott versenyzők

a 10-12 évesek kategóriájában

40

Kiskunfélegyházán:I. Magyar-Kiss László GergelyII. Czigány ZsuzsannaIII. Juhász Cintia

a 13-14 évesek kategóriájában:

I. Ripka KálmánII. Kovács GáspárIII. Regős András

Gratulálunk nekik!

Budapesten:Bogdán Gergő

Hoffmann Richard

Wiegl1lalll1 Alfréd

versmondó

VERSMONDÓ VERSENYEKRŐL- ESEMÉNYEKRŐL

"Készen vagyunk már égboltjainkkals készen vagyunk a fényességre"

(József Attila)

Készen vagyunk a fényességrejó sok mondat JózsefAttila és a versmondás ürügyén

Versmondó verseny van sok. Sok jó versmondó verseny van. Igazi, ünnepszerüversmondó alkalom is akad. Ez valami olyan, amit csak mi, magyarok tudunk. Anélkül,hogy különösebben büszkék lennénk rá, anélkül, hogy mellveregetés lenne - sokanCSAK verset mondunk. Magunk s mások épülésére. És kevés nagyszerűbb dolog vanennél.

A IX., József AttiIáról elnevezett versmondó-találkozó, mint mindig, most is úgykezdődött, hogy az összegyűlt, közel 40 produkciónyi versmondó (verséneklők isvannak, akik csapatostul jönnek!) sorszámot húzott, néhány mondatban bemutatkozott,és mint mindig, most is volt egy költészetről szóló műsor. Ezúttal megzenésített versek:Dalok a Dunánál címmel, HuzeJla Péter (Kaláka) előadásában.

De térjünk vissza a versmondókhoz! Az idei mezőnyben a 17-20 évesek alkottaközéptömb mellett néhány harmincas, és három, ennél idősebb versmondó bukkant fel.(Ez az énekelt versek előadóira is vonatkozik ... )

A bemutatkozások zöme meglehetősen vallomásos volt. A versmondók mindszükségesnek érezték, hogy elmondják, valami nagyon fontosat jelent számukra aversmondás; az önkifejezés, az önmegvalósítás, a kapcsolatteremtés eszköze mellett avilág megismerésének kulcsa is. Többen idézték a Kányádi Sándor-szlogent: "vers az,amit mondani kell". E sorok írója nem tudja elfogultság nélkül szemlélni a vallomásokhosszú sorát - még akkor sem, ha be-becsúszik egy-két magakelletőmondat is néha -,gyakran elszorul a torka. A bemutatkozók érdekesek, vagányak és vagabundok,szelídek és magabiztosságra törekvők, elfogultak és hamiskásak. Érdemes figyelnirájuk.

A tradicionális műsor, Hurella Péter előadása éppen az, amire egy versszerető

ember vágyik. Nem tisztem. hogy kritikát újak az alig több mint harminc percről.

Tovább is elhaJlgattam volna. A pontosan értelmezett, ám zeneileg mégis önállóanéletre keltett szövegek, véleményem szerint inspirálóak voltak a versmondók számárais. Huzella Péter gyönyörű énekhangja, nem tudok jobb szót: tiszta lelkesedése aköltészet iránt, s a magyar költészet szolgálatában végzett munkája tiszteletre méltó,őszinte elismerést váltott ki a fiatalokból (s a nem kevésbé fiatalokból is).

Nehéz szerepre vállalkozorn, amikor megpróbálom összefoglalni azokat a tenden­ciákat, erényeket, hibákat, amelyek a Tatabányán hallott, közel 120 versenyprodukciótjellemezték.

Hogyan lehetne végigfutni a teljesítményeken? A díjazottakról legalább egy kisösszegzés születik majd - de mi van a többi fellépővel? Mindenki megérdemelnenéhány jó szót, de hát. .. én mindenesetre most külön-külön küldök egy-egy biztatóköszönömöt nekik!

Idő hiányában nézzük a legemlékezetesebbeket. A budapesti Mi újság? zenekarszokatlan megjelenésű, kicsit talán "lila", de mindenképpen érzékeny, a líra iránt fogé-

versmondó 41

VERSMONDÓ VERSENYEKRŐL- ESEMÉNYEKRŐL

kony, modern, izgalmas zenét játszó együttes. Megítélésük nem volt egyöntetű, ámtöbben, én mindenképpen, kedveltük őket. Egyszerre játszanak önmaguk örömére,ösztönösen és elfogadóan, mégis könnyedén fordulva a költői mondandó irányába...Néha meghökkentőek, máskor mélyen líraiak. A zeneszerző Huzella Péter nyilvánértékesebb tanácsokkal szolgált számukra, én csak szeretném, ha ezúton iselmondhatnám: különösen izgalmas volt Radnóti versének megzenésítése (Egyeszkimó a halálra gondol. .. ), de a Kiss Judit Ágnes-vers is (amelyet Budapesten, azelődöntőn már egyszer hallottam), talán csak József Attila Márciusa maradt el erősen akívánatostól. A gálamüsorban elhangzott Születésnapomra is igényesen és frappánsanmegoldott megzenésítésnek bizonyult. Lehet, hogy ezt kellett volna inkább választani aversenyfordulóban is.

S ha már iti tartunk. Érdekessége volt a mostani versenynek, hogy a három fordulóa szokásosnál nagyobb teljesítmény-amplitúdókat mutatott. Nem véletlen, hogy a végső

döntésnél nem volt egyértelműen első helyezett; nagyon sok jó produkciót hallottunkugyan, de nem akadt egy versmondótól (zenekartól) sem három egyformán kimagaslóelőadás.

Érdekes színekkel dúsították a mezőnyt a megzenésített versek. A már eml ített Miújság? zenekar mellett szép teljesítményt nyújtott a Vasi verséneklók csapata és azÁlomlátó együttes (ők már jártak a József Attila-versenyen egy korábbi alkalommal is).Előbbi nem kellően bátor előtérbe állítani kiváló énekhanggal megáldott, különösaurájú énekesét - noha a csapat összteljesítményét a demokratikusan szétosztott, ámígy kevésbé érdekes énekszólók nem jó irányba viszik. Az Álomlátókcsapatmunkájának jót tesz a fuvola s a meggyőző énekteljesítmény - ámbár műsoruk

zeneileg talán kevésbé kimunkált, mint néhány másik fellépőé.

Jelen sorok írójának szívébe markolt Kiss György fedett, alig-hangja - no, nemminden dalával; éppenséggel meglehetősen sok kritikára ad okot az elsőként hallottJózsef Attila-megzenésítés, A hetedik... De Radnóti: Két karodban-ja már egészenölelősre sikerült, a Majális pedig, nyugodtan állíthatom, telitalálat. Nem csupán a zeneés a vers találkozott, de az előadói stílus is hitelesen járult hozzá a sikerhez.

Siker. Néha elgondolkodtató, hogy a hallgatóság részéről mit is jelent a taps. Most ­s ez is egyike a bizonyosságaimnak - szinte minden esetben remek fokmérő volt. Igaz,akadt talán egy kivétel, amikor a rokonszenv erősebbnek bizonyult. ... A gyengébbteljesítményeket s az erősen félrement megvalósulásokat (szerencsére ezekből nem voltsok!), meglehetősen gyér taps követte. Szép tapsot kapott ugyanakkor egyikprodukciójára a találkozón nem először részt vett Fábián Péter. Miért? Alkatához,beszédstílusához közelebb áll a próza, s ha abban érzelmek megjelenítésére is lehetőség

nyílik. Így tett élvezhetövé egy nem túl jelentős Radnóti-prózát, valójában azzal, hogyjól állt neki a szöveg. József Attila-i nterpretációj a kevésbé volt meggyőző, artikulációsrenyheségek is előfordultak. Tóth Krisztina nagyon hatásos verse pedig egyszerűen

elkerülte őt - nem belülről, úgy teljesen jól értelmezett és felépített volt, valahogyalkatilag nem tudta megjeleníteni a költői ént.

Nem került be a díjazottak közé. pedig teljesítménye egyenletesen jó színvonalúvolt, a Vajdaságból érkezett Farkas Hajnalka sem. Mindhárom előadott művel jólbánt, a költői gondolatot követve szépen építkezett, előadói erényei jók, artikulációjatiszta. Amivel adósunk maradt, az a személyesség. a saját élményűség érzete.

Sorolhatnék persze másokat is, de közel háromszor negyven produkcióról úgysincselég időm írni. Lássuk tehát, mit írhatok agyőztesekről.

42 versmondó

VERSMONDÓ VERSENYEKRŐL- ESEMÉNYEKRŐL

A különdíjasok között Szücsné Barátlt Zsófw az, aki mindig közel áll a zsunszívéhez, hiszen egyenletesen jó színvonaion teljesít, s aki fiatal nagymamaként isaktívan, sok versenyen vesz részt. Néha - miként most is - megmarad a korrekt,kellemes versmondásnál, amit persze nem lehet eléggé köszönni. Több bátorsággalkellene keresnie a "saját verseit".

Papp Henriett ezzel szemben rutintalan, de nagyon keresi önmagát, ami egyenetlenteljesítményében. nagyon fiatalos lendületében egyaránt megmutatkozott. Ha nemlenne ennyire gyors, s ez nem tenne kicsit egyformává minden megformált művet, többeséllyel válhatna jó versmondóvá.

Tatai Gergő színpadi biztonsága lenyűgöző, még képes tanácsokat megfogadni, amihatározottan jót tesz előadásmódjának. Egyik versében ugyan megjelent a fiatalokra olyjellemező önsajnálat, ám Baka István Yorickja már-már a sajátja volt, plasztikusanjelent meg előttünk.

Horváth Krisztina egyike a legtehetségesebb fiatal versmondóknak, de dacossága ­nem akarom önfejűségnek nevezni - nem jó versekkel hozza össze. Belső tartalmaitelőadói önmagától idegen verseken át szeretné megmutatni, de mostani kísérletei sokhibát hordoztak. A külsőségekhez való ragaszkodása elvonta figyelmünket, s mindezt aNagyon fáj előadásának kísérletével tetézte. Nem azt vonom, vonjuk kétségbe, hogynem gondolta kellőképpen át; főként azt, vajon megszélalhat-e a szájából ez az érzelmimonstrum-vers kellő hitelességgel. ..

Takács Lilla finom jelenség. Jó választásai kellő aurát teremtettek számára; RadnótiTrisztánnal ültem c. versében egy-egy pillanatra látszott a tenger, József AttilaPirosszemű-je is átröppent a termen. Tóth Krisztina A világ minden országa c. versétérzékenyen, plasztikusan formálta meg, s tette versélménnyé. Reményteli ateljesítménye: több bátorsággal, rutinnal, a képek színesebb láttatásával jó előadóváérhet.

Lövész Dániel teljesítménye meglehetősen alsó hangról indult (Magad emésztő), aközépső vers megformálása sem sikerült. noha érezhetően gondolkodó hozzáállástmutatott (Eszmélet), de remek kortárs-választásával és előadásával (Váradi Szabolcs:Székek a Duna fölött) sikerült az élmezőnybe küzdenie magát. Ez utóbbinál eltörpültsziszegőinek szöszössége, felszabadultak gesztusai, a pontosan értelmezett szövegmögöttese is ismert volt számára, ezért érthetően kibontakozott.

Tóth Péter jó adottságokkal rendelkező, érzékeny, fejlődőképes versmondó. (Asziszegőit persze nem ártana finomítani.) Kifejezetten jól értelmezve, megfelelő

arányérzékkel és érzelmileg kellő intenzitással oldotta meg Radnóti II. eclogáját, ésJózsef Attila Balga költő-jének megformálása is jól sikerült. Tanácsolnám, hogygondosabb artikulációval, még pontosabb állapotrajzot igyekezzen elérni.

Hajvert Ákos az első két produkcióban elmaradt attól a színvonaltól, amelyetegyébként fellépése ígér, ám a harmadikban "magára talált". Mint többeknek. neki is akortárs szöveg állt jól (Kőrössi P. József: Regényvázlat), azt tudta szinte hibátlanulközvetíteni, annak az örkényi groteszknek a szintjén, ami felfogható közép-kelet­európai abszurdnak is. A Hazám most nehéz falatnak bizonyult számára, a VII. eclogapedig túl általánosra sikeredett. De a Regényvázlat - méltán aratott sikert! Pontosállapotrajz. megfelelő gesztusok - nem úgy, mint az előzőek Ieszorított, sutacsuklómozdulatai -, kifejtett és értelmezetten átadott helyzet, élményszerű előadás.

versmondó 43

VERSMONDÓ VERSENYEKRŐL- ESEMÉNYEKRŐL

Héricz Patrik sok vitára adott alapot. Fellépése, fiatal kora ellenére rendkívülimagabiztossága, szfnes előadói eszközrendszere egyszerre túl sok és túl kevés. Túl sok,mert könnyen elvisz a felületesség irányába, túl kevés, mert nem megfelelően, nem abelső igazság érdekében használja. Bármennyire szépen indult a Radnóti-prózaelőadása, az elakadás miatti újrázás után (apropó, szöveg - sok-sok szöveg nem voltkellőképpen biztos, ezért is fordult elő sokszor szövegtévesztés, mert a versmondóknem akarják tudomásul venni, hogy a szövegnek ÉRNIE kell!) másodjára erőtlenné

vált. Még így is plasztikusan formált és hitető volt, de lehetne sokkal jobb is. Aképességei megvannak ehhez. A második produkciót elrettentő példának is hozhatnám(József Attila: A kanász), de nem teszem. Inkább felejtsük el! Kányádi sokat mondottFától fáig-ja sok vonatkozásban eredetiséget mutatott, másutt pedig szintén felületes ésállapotában félreértelmezett maradt. Remélern. az ifjú tehetség sokat dolgozik majd"önmagán" a jövőben,

Izgalmasnak - és viszonylag kiegyenlítettnek - bizonyult a pécsi Bodó Vivien ésegyüttese. A lányok klasszikus zenét tanulnak, ez főként a hangszerelés finomságaiban.az énekhang tisztaságában érhető tetten. Színpadi rutinból talán még kevesebbetmutatnak, de próbálkozásaik igényessége sokat ígér, bár nem lenne szabadmegfeledkezniük a versgondolatról. s annak prozódiailag és ívei ben is kötelező

megmutatásáróI. Fellépésük során egyre jobb produkciók jöttek, s csak sajnálhatjuk,hogyagálaműsorban nem hallhattuk még egyszer a Kányádi-versből készültSzitakötők tánca kedves dallamát.

Megosztott harmadik helyezést ért el Nemes Levente, aki afféle modernsámánként lépett gitárjával a színpadra (talán ebből is adódik, hogy mint ilyen, nemmindig törődött a közönséggel való kapcsolatával). Előadása, különösen József AttilaCsodaszarvasának megzenésítésekor, valóban egyéni hangot hozott. (Volt alkalmunkegy, a Házban rendezett kiállítás megnyitóján is hallani őt, meggyőző atmoszférávaljátszott.) Több problémát hordozott Radnóti Pogány köszöntő-je - amellyelszemlátomást még birkózik, merthogy a vers nem könnyen adja magát, ez érezhető volta prozódiai sérüléseken is... E sorok írója különösen Nemes saját versénekmegzenésítéséve! volt bajban, ahol a népdalszerű zene lényegesen érdekesebb,meggyőzőbb volt aszövegnél.

A másik harmadik helyezett Pallagi Melitta 17 éves, rendkívül színes, ha szabadilyet mondani, színpadra termett fiatal lány. Ez a színesség sokszor dolgozik viszontellene a költői szándéknak. Többször látjuk az előadót, mint a költöt, ami nemfeltétlenül baj, de még nem kiegyenlített teljesítmény. Ám, legyőzve az önsajnálatot,nála is meggyőzőnek bizonyult a belülről fogalmazott Buda Ferenc-vers: Rigmusok aszázadra. Ebben az ifjú hölgy megcsillogtathatta erényeit - sajátjaként fogalmazta aköltői gondolatot, kellő intenzitású indulatokkal, érzelmekkel részesítette hallgatóitigazi versélményben.

A 2üü9-es József Attila versmondó versenyen a zsűri három versmondót ismásodik helyezettként értékelt. Nehéz döntés volt, de nem tudtuk volna egyikük javárasem billenteni a mérleget, mindhárman meggyőzöert és szépen mutatták fel a mezőny

legjobb teljesítményét - ám ez egyiküknél sem volt a legkimagaslóbb teljesítmény.Miért?

Walz! László, akivel sokszor találkoztunk már a legjobb versmondók mezönyében,most is életével hitelesített módon tolmácsolt nekünk néhány verset. Ebből a hárombólmost A Dunánál előadásának apró finomságaival maradt adós. Néhány értelmezésikérdés maradt függőben, mintha nem döntött volna az előadó, kis láttatás maradt el,

44 versmondó

VERSMONDÓ VERSENYEKRŐL- ESEMÉNYEKRŐL

néhol a tempó oktalanul felgyorsult. A Levél a hitveshez viszont nagyon személyesen,megformáltan szólalt meg, s ha időnként itt is lehetne még bensőségesebba hangzás ­az élmény teljes volt. Hárs György: Most kell itt az a szó című, Radnótira emlékező

versében különösen szépen zenélt a versmondó, s zengette egybe érzelmeit ahexameterekkel , amelyeket jó volt érteni e hazában.

Nagy Gábor a Felvidékről jött át - nem először - megméretni magátMagyarországon, ahol a Pető Intézetben találkozott először a versmondás gyönyörű­

ségével. Rokonszenvünket azonnal elnyerte, valamennyien örültünk, hogy körünkbenvolt. Az a legszimpatikusabb benne, hogy pontosan tudja, mit mond. Tisztán és szépenszólaltatta meg József Attila Isten című versét, kedves-komoly gyermetegséggel.Megrázóan őszinte volt, és mint ilyen, nagyon ön-azonos Radnótival. amikor a jólismert Szerelmi ciklust onnan indította, hogy". .. néha a fiadnak érzem magam ... "! Ezvolt az egész verseny egyik legszebb pillanata...

Jánosi Márton rutinosan akarta lebilincseIni hallgatóit. Ez Varró Dániel Reggel­évei sikerült is neki, a közönség nagyon vette színeit, humorát, készségeineksziporkázását. (Ennél jóval kevésbé volt meggyőző az indítás, József Attila Levegötl­je, ahol ráadásul rengeteg apró szöveghiba csúszott be, főleg kötőszócserék. Okos volt,de nem ment elég mélyre, elmaradt az indulat belső izzása.) E sorok írój át - és a többizsűritársat is - harmadik produkciójával vette Je a lábáról. Az A' la recherche szelíden,halkan, majdnem póztalanul, ám átmelegítve szólalt meg. Az emlékezés fájdalma ésgyönyörűsége zeneként lüktetett a sorokban, és semmi fölösleg nem került rá. Nyilvánlehetne még csiszolni, de megkapóan valódi volt az előadás.

A legjobbaknál is emlegetett kis egyenetlenségek miatt a zsűri úgy érezte, nemvolna helyes, ha közülük bárki is első díjat kapna. Remélem. hogy a fentieket olvasva,talán azok is megértik ezt, akik ott voltak, s akik nem voltak jelen a IX. József Attila­versenyen.

A versmondó verseny zsűrijében a meghirdető intézmények képviseletében ott voltdr. Vasy Géza irodalomtörténész, a Magyar Írószövetség elnöke, Kiss László, a MagyarVersmondók Egyesületének elnöke, Tóth Zsuzsanna előadóművész, a MagyarMűvelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus Művészeti Programok Főosztályá­

nak vezetője (utóbbiak majd minden eddigi országos zsűriben szerepeltek). Ugyancsaka zsűri tagja volt Harsányi Sulyom László, a tatabányai lászai Mari Színház Népházigazgatója (szintén nem először), és a már emlegetett Huzella Péter előadóművész,

zeneszerző. Nem csupán végighallgatták a versrnondónkat, zenészeket a háromfordulóban, de - ugyan kissé kinyilatkoztatósra sikerült -csoportos megbeszélésen(aminek azért volt haszna, hiszen másnap ennek fényében a többség jobban teljesített!)és a harmadik forduló után számos egyéni konzultáción személyre szabott tanácsaivalis segítették a hozzájuk fordulókat. A "József Attila" IX. országos vers-, énekelt vers­és prózamondó verseny döntőjét a tatabányai A Közművelődés Háza Közhasznú Kht.szervezte, Pápai Ferenc vezetésével, példamutatóan.

A döntő lebonyolításában "döntő" szerepet kapott Tóth Zsóka (előadóművész, azMMIKL osztályvezetője),aki a verseny megálmodója, s életben tartói között is jelentős

szerepet visz. Köszönet érte.

Nem lehet elégszer elmondani, hogy a felsoroltakon kívül valamennyi megjelentversmondó megérdemelte a figyelmet! A szervezők - köztük a megyei kollegák, akiksok-sok fáradságot és nehézséget vállaltak az elődöntők megszervezésével, hogyTatabányára már tényleg csak a legjobbak juthassanak - valamennyien külön köszö­netet érdemelnek. Nem lehet elégszer elmondani, hogy egy ilyen felmenő rendszerű

versmondó 45

VERSMONDÓ VERSENYEKRŐL- ESEMÉNYEKRŐL

verseny csak úgy működik, ha mindenki a maga helyén teszi a dolgát! Úgy vélem, averseny meghirdetői is mindvégig kiemeIt figyelemmel kísérték a kilencedik találkozósorsának alakulását, amelyet a támogatók is hosszú évek óta tartanak figyelemre­méltónak.

Zárásként szeretnék köszönetet mondani a zsűri tagjainak is, akik húsvét előtt

áldoztak nem kevés időt és figyelmet a versenyzökre. És természetesen köszönömvalamennyi szervező nevében a VERSMONDÓK aktivitását, a kísérők, a felkészítők, acsaládok megértő és támogató hozzáállását!

Ezt az írást József Attila soraival indítottam, amelyet az idei versmondó versenymottójául választottunk. Úgy érzem, így a végéről nézve, jó választás volt.

Somogy megyében megleptek azzal, hogy gyönyörű "kettős" meghívót készítettekaz elődöntőre, Radnóti Miklóst is "címlapra" emelve, mottóul választva sorait:

"De hallod, bokorban a madár már leengedi szárnyát, repülni készül s énekel!"

Végül is, készen az égbolt.. " s madarak, versmondók - már készek a fényességre",

Budapest, 2009. április 15.Tóth Zsuzsanna

DÍJAZOTTAK:Megosztott III. helyezettekPallagi Melitta (Kecskemét)A Magyar Versmondók Egyesületének díja Szaktábori meghívás és a Jászai Mari

Színház, Népház díja: könyvcsomag

Nemes Levente (Budapest)

A Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus 60.000 Ft-os díja és

Hodossy Ildikó tatabányai előadóművészdíja: könyvcsomag

Megosztott II. helyezettek

Nagy Gábor (Felvidék)

Az OKM 80.000 Ft-os díja, a Hungaroton Records Kft díja: CD

Iánosi Mártoll (Szentendre)

Az Oktatási és Kulturális Minisrtérium 80.000 Ft-os díja és a Hungaraton Records Kft

díja: CD

Wa/zi László (Budapest)

Az Oktatási és Kulturális Miniszrérium

40.000 Ft-os díja és a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus 40.000

Ft-os díja

és A Hungaroton Records Kft díja: CD

A zsűri 1. helyezést nem adott ki.

KÜLÖNDÍJAK:

Szűcsné Baráth Zsófia (Budapest) - A Közművelődés Háza KhI. könyvjutalma

Tatai Gergő (Somogy megye) A Korábbi győztesek díja:könyvcsomag

Papp Henriett (Besenyőtelek)A Lakásművészeti Kisgaléria díja: Antalfiné Szeute

Katalin keramikusművészalkotása

46 versmondó

VERSMONDÓ VERSENYEKRŐL - ESEMÉNYEKRŐL

Horváth Krisztina (Esztergom) Az Új Forrás című folyóirat díja: könyvutalvány

Takács Lilla (Érd)

József Attila Megyei Könyvtár díja: könyvutalvány

Lövész Dániel (Szentlőrinc)

A Magyar Írószövetség díja könyvcsomag

Tóth Péter (Kunszentmiklós) A Magyar Írószövetség díja könyvcsomag és Hodossy

Ildikó tatabányai előadóművész díja: tálca Radnóti kötettel

Hajvert Ákos (Bácska-Topolya, Vajdaság) A Közmüvelődés Háza Kht. díja:

Ölveczky Gábor grafikusművészApokrif kézirat - József Attila című munkája

Héricz Patrik (Budapest) A Magyar Írószövetség díja: könyvcsomag

Bodó Vivien és együttese (Pécs) Gömörország éa a Koncz család díja a magyar

versmondásért - a díjat alapította Koncz Károly György, az első Radnóti-díjas

versmondó

(40.000 Ft -os pénzjutalom)

A zsűri tagjai voltak:

A zsűri elnöke:

Vasy Géza irodalomtörténész, a Magyar Írószövetség elnöke

Tóth Zsuzsanna előadóművész,az MMIKL Művészeti Programok Főosztályának

osztályvezetője

Kiss László

a Magyar Versmondók Egyesületének elnöke, a Versmondó főszerkesztője

Harsányi Sulyom László rendező, a Jászai Mari Színház, Népház igazgatója

Huzella Péter zeneszerző, előadóművész

Gyulai Livius: Az öreg Casanova - litográfia

versmondó 47

VERSMONDÓ VERSENYEKRŐL- ESEMÉNYEKRŐL

Tompa Mihály Napokavagy egy hosszú nevű és hosszúra nyúlt vetélkedő krónikája

Valamikor, jó néhány évtizeddel ezelőtt, hozzászoktattak bennünket ahhoz, hogymárcius a könyv hónapja, az utóbbi időben pedig kezdjük elfogadni, hogy április a versünnepe lett. Iskoláinkban rövid időn belüllezajlottak vers- és prózamondásból a helyi,majd a járási vetélkedők, ezeket a kerületi döntők követték, hogy azután a legjobbakeljussanak Rimaszombatba, a Tompa Mihály Napokra.

S még mindig áprilisban vagyunk, pontosabban április 24-ét, 25-ét és 26-át írunk,amikor e sorokat lejegyzem, hogy krónikása legyek a (és most jön az a hosszúelnevezés) XVII. Tompa Mihály országos vers- és prózamondók, énekelt versekversenye, lírai színpadok seregszemléje elnevezésű rendezvénynek. Szlovákiai magyarviszonylatban ez a legnagyobb tömeget mozgató verseny, hiszen ebben az esztendőben

is közel 4 ezren vettek rajta részt. Csupán vers- és prózamondóból 148 versenyző kerültbe az országos döntőbe, a lírai színpadok tagjait, a megzenésített és énekelt versekversenyzőit nem is számoltam össze. Már most elmondom, sőt könnyen lehet, hogymég néhányszor megemlítem: hosszúra nyúlt a verseny, s pontosan azt sem tudom,hogy mikor kezdődött el, hiszen már a hivatalos megnyitó előtt bemutatkoztak kétkategóriában a csoportok.

Persze azért a megnyitó sem maradt el, melyen Écsi Gyöngyi lépett elsőként akultúrpalota színpadára, majd a város polgármestere, Cifrus István üdvözölte amegjelenteket, és Szászi Zoltán író, publicista mondott az eddigi hagyományoktóleltérő, gondolatokban gazdag, főleg gyerekekhez szóló ünnepi beszédet. Dráfi MátyásJászai-díjas, érdemes művész Vörösmarty Mihály A vén cigány című versét szavalta el.Ezután díjátadásra került sor.

A Tompa Mihály országos vers- és prózamondó verseny kiemelkedő eseményeimmár kilencedik éve a Kulcsár Tibor-díj átadása. A Kulcsár Tibor kuratórium azoklevéllel és emlékplakettel járó kitüntetést olyan magánszemélyeknek vagyközösségeknek ítéli oda, akik hosszú távon sokat tettek és tesznek a vers- ésprózamondó versenynek mint mozgalomnak a fennmaradásáért, illetve felkészítőként,

előadóként vagy irányítóként a pódiumművészet meghatározó egyéniségei. A díjat azelső évben a pedagógusszövetség kapta, majd Ladányi Lajos, Urbán Aladár, ÚjváryLászló, Varga Rózsa, Kürty Lajos, Vass Ottó, Csanaky Eleonóra, Kamenár HorváthÉva, Bodnár Mária és Gáspár Tibor. A XVII. Tompa Mihály Napokon Bujánszky Jolánés Gál Lívia vehették át a díjat. A Kulcsár-díjat özv. Kulcsár Tiborné SzénássyZsuzsanna és Juhász Dósa János újságíró-szerkesztő alapították. Az ideikitüntetetteknek ők nyújtották át az emlékplakettet, az oklevelet és a könyvcsomagot.

Régi álmukat szerették volna valóra váltani a szervezők azáltal, hogy másnap, averseny kicsúcsosodásának idején az első kategóriától kezdődően az ötödikig mindenkimindenkit hallgasson végig a művelődési központ színháztermében, csupán a zsűri

tagjai cseréltek volna helyet. Az elgondolást, illetve az álmodozást helyeselhettükvolna, de ennek a megvalósításához némi számítást is kellett volna végezni, mert 148­an indultak el ebben az évben versben és prózában, és minden versenyző átlagban 5perces produkciót adott elő. Amikor felkonferálták a szervezők az elképzelésüket,azonnal szoroztam, osztottam. A tiszta idő közel 13 órát tett ki és ennek a péntekinapnak is csak 24 órája volt. Mivel nem csak vers- és prózahallgatásból él az emberfia,így gyorsan, még menet közben váltani kellett, és külön-külön osztották a vers- ésprózamondókat. Így este a már kicsit fáradt gyerekek és az őket kísérő pedagógusok abudapesti Aranyszamár bábszínház előadásának tapsol hattak, majd meghallgattákGryllus Dániel és Gryllus Vilmos műsorát.

48 versmondó

VERSMONDÓ VERSENYEKRŐL- ESEMÉNYEKRŐL

Tompa Mihály

Alkonyatkor

És a vak éj utánRagyogva kél napunk;Jelenti: álmaink

Tünődve állok énAz est sugárinál,Midőn a nap sötétHegyek mögé leszáll;

Kérdem: ha életünkFáklyájá majd elég,Ujabb dicső korányReá derűl-e még?

Szombat, április 26-a, az értékelés napja volt. De ne ugorjuk át az eseményeket!Értékeltek már csütörtökön is, mégpedig késő éjszakáig, miután lezajlott a líraiszínpadok seregszemléje, valamint a megzenésített és énekelt versek versenye. Azénekelt versek előadóival már évekkel ezelőtt is találkozhattunk, de a lírai színpadokversenye új színfoltjává vált a Tompa Mihály Napoknak. Tavaly még csak két csoportjelentkezett, ebben az esztendőben már 7 csoportból választhatta ki a bírálóbizottság alegjobbakat. Itt jegyzem meg, hogy Rimaszombatban számos párhuzamos eseményzajlott ugyanabban az időben. Így voltunk a verséneklés és az irodalmi színpadokkategóriájával is. Hova rohangáljon az, aki mindkettőt szereti?

A szombati szakmai nap kiemelkedő eseménnyel kezdődött. Dráfi Mátyás ezúttalnem színészként, hanem tanárként lépett a színpadra. Nem túlzok, ha azt rnondorn,hogy az 500 nézőt befogadó színházterem közönsége szinte szájtátva figyelte szavait. A

versenyzőknek és az őket kísérő pedagógusoknakízelítőt nyújtott a beszéd- és előadás-technika

tudományából. A hosszúra sikeredett "tanítási órát"számos klasszikus példával tette még gazdagabbá,és ezáltal útravalót adott át azoknak, akik ott voltaka Tompa Mihály Napokon.

A névre, illetve versenyzőre szóló útravalót,kritikát vagy elismerést a Bárdos Ágnes (vers) és aCzajlik József (próza) vezette zsűri tagjaitól kaptákmeg az országos döntő résztvevői, és természetesenők ítélkeztek arról is, hogy az egyes kategóriákbankik végeztek az első, második és a harmadikhelyen. Ebben az évben sem volt könnyű helyzet­ben a bírálóbizottság, hiszen a jók közül kellettkiválasztaniuk a legjobbakat. A szellemi terméktolmácsolását nem lehet sem centiméterrel, sem amúló percekkel mérni, vagy ha úgy tetszik, lernér­

ni. Az, aki Rimaszombatban nem állhatott a képzeletbeli dobogó legmagasabb fokára,az is győztesként távozott innét, hiszen eljutni az országos döntőre már maga agyőzelem. Ezért lepett meg, hogy többen nem várták meg a hivatalos értékelést, sőt

nem akadtak olyanok sem, akik a zsűri üzenetét elvitték volna nekik, pedig a MindenkiSzínpadára az összes résztvevőt szólították, és ajándékkal, névre szóló oklevéllelkedveskedtek nekik a lelkes szervezők.

Még javában folyt az értékelés, amikor autóbusz indult a közeli Hanvára, hogy az,akinek ideje engedi, lerója tiszteletét Tompa Mihály sírjánál, és megtekintse a TompaMihály- emlékszobát.

Szinte ezzel egy időben kezdődött el Bettes Istvánnal az az irodalmi délután,melyen Tóth Zsóka, Juhász László és Juhász Dósa János közreműködött.

Nem lenne hiteles a kép az ez évi Tompa Mihály Napokról, ha nem említenék megnéhány kísérőrendezvényt, így a szakmai foglalkozásokat, játékokat, kézműves­

foglalkozásokat a bátkai Izgő-mozgó kézműves műhely vezetésével, a Ferenczy Istvánirodalmi és képzőművészeti verseny díjnyertes munkáinak kiállítását, valamint aMadách-Posonium Könyvkiadó árusítással egybekötött könyvkiállítását.

Szólni kell arról is, hogy ebben az évben is megjelent a fesztiválújság 3 száma,Zsélyi Kati vezetésével, mely naprakészen informáita a résztvevőket.

Csikniák Imre

versmondó 49

VERSMONDÓ VERSENYEKRŐL- ESEMÉNYEKRŐL

Az egyes kategóriák győztesei:

1. kategóriaVers - Nagy Júlia, SzepsiPróza - Czirfusz Viktória, Komárom

2. kategóriaPoézia - Szabó Péter Pál, HidaskürtPróza - Moravesík Kinga, Szentpéter

3. kategóriaVers - PaJcsó Bálint, HetényPróza - Aranyosi Zsolt, Komárom

4. kategóriaVers - Szabó Donáta, KomáromPróza - Harmati Imre, Nagymegyer

5. kategóriaVers - Demko András, NagyidaPróza - Marek Adrienn, Rimaszombat

6. kategóriaMegzenésített versek - Óváry Anna,Nagykapos

7. kategóriaLírai színpad - SZEGő, Komárom

Ssunyoghy András Barátok ceruza

50 versmondó

VERSMONDÓ VERSENYEKRŐL- ESEMÉNYEKRŐL

Varázsszólamok 2009.A Költészet Tavasza Fesztivál versmondók vetélkedője

" ...annyit érek én, amennyit ér a szó versemben..."(Radnóti Miklós)

2009. április 26-án, a költészet újabb ünnepén, a zilahi Költészet Tavasza Fesztivál9. alkalommal megrendezett versünnepélyén a jelenlevőket Kovács Tünde tanárnő, avetélkedő bemondója köszöntötte.

A szombati találkozás Radnóti Miklós költészetét, emlékét, születésének 100.évfordulóját ünnepelte. Olyan költőgéniusz volt ő - s versei ben még most is így hat -,"aki el tudja végezni a szépség varázslatát, de úgy, hogy ráébresszen a szépségtünékeny, csalóka látszatára." (Keresztúry Dezső)

A "fájdalmak kertjéből" jött, 35 évet élt, a végtelen időből mindössze ennyit, deköltészetével átlépte az emberi lét küszöbét, s útnak eredt a csöndben, a költészetéterében, az örök emberi csodák szférájában.

Olyan rejtett lélek volt ő, akit halálraítélt a tébolyult kor, és .fölmentett később azég, megvonta tőle a halált" (Pilinszky János). Radnóti, "az átlátszóan tiszta költő"

(Weöres Sándor) átlopta, átírta magát a halálon, titokban, tudatosan, makacsul...Erről tanúskodott a versmondó vetélkedő is, ugyanis a két kategóriában (VIII-IX. és

X-XII. osztály) fe\lépő diákok Radnóti és magyar költőtársai hozzánk szólóvarázsszólamait hangosították fel. A 14 versenyző versértelmezésére Kiss László (aMagyar Versmondók Egyesületének elnöke) zsürielnök, Lakatos Mihály (költő,

műfordító, a magyar Oktatási és Kulturális Minisztérium főmunkatársa) és FeketeJános (a Szentendrei Polgármesteri Hivatal munkatársa) figyeltek hangsúlyosabban.

Ady Endre

Az elzárt király-Iyány

Mosolyom, e pajzán király-lyányt,Vén, bús kapukkal, íme, elcsukom,Arany-haját, nagy gyermek-szemétUtálom. irigyleni és unom.

Haját tépje, szemet kisirja,Hadd öregedjék együtt meg velem,Szakjék sötéthöz s maradjon elTőle is a kandi szetelem.

Emlékezzék, mikor csókoknakVolt balzsamos, ezer, napos napuk

S csók-csengőre nyíltak szivesenS ifjasan a zárt tömlöc-kapuk.

Fonnyadjon el gőgös pártája.Melya csók-díj selymenél szennyesebbS gyógyítsa meg vágyat az Idő,

E bizsergő, enyhe, drága seb.

S majd hogyha a kapuk kinyilnak;Felejtette légyen azt, ami volt:Megölelem a fonnyadt, ősz lyányt,Az aggszüzült, tört halál-sikolyt.

Kiss László elnök az eredményhirdetés előtt néhány gondolatot intézett a nyolciskolát (Szilágysomlyó, Erked, Varsolc, Szilágypanit, SiJvania Főgimnázium - Zilah,Református Wesselényi Kollégium - Zilah, Mihai Eminescu Általános Iskola - Zilah,Sarmaság) képviselő diákokhoz. Mindenekelőtt kiemelte: megtiszteltetés, hogy a zsűri

elnökeként, verskedvelőként tapasztalta a költészetnek való áldozás és az előadóművé­

szet gyakorlásának folyamatát. Értékelendő, hogy a világválság közepette vannakversmondóink, akik kötetet vesznek a kezükbe, és a tolmácsolt értelmes gondolatokáltal megnyiló fiatalok bizonyítják, hogy a költészet él. Az áldozatos tevékenység

versmondó 51

VERSMONDÓ VERSENYEKRŐL- ESEMÉNYEKRŐL

megköszönése (diákoknak és pedagógusoknak egyaránt) után néhány építő jellegű

kritkát is megfogalmazott a zsűri elnöke. Kiemelte a versválasztás érdekességet, azt,hogy a többször elhangzó Radnóti-vers, a Sem emlék, sem varázslat című az olvasóitetszést fejezte ki, illetve felhívta a figyelmet a Majálisra, amely az ünnepelt költő

életműve egészének üde színfoltja. Megemlítette, hogy Radnóti költészete markánsanférfi költészet, ezért a vállalkozó szellemű hölgyeknek nagy kihívást jelent agondolatok hiteles megszólaltatása. Mindezek ellenére a versek tolmácsolása megfelelő

volt, még akkor is, ha a fiatalabb (VIII-IX. osztályos) versmondók nagyobb számbanképviseltették magukat. A jövőben figyelni kell a megfelelő testtartásra, a közönséggelmegteremtendőkapcsolatra, és mindenek előtt a vox hurnanára, a hangra, a versmondástekintetében legfontosabb eszközre. Dicséretesnek tartotta a zsűri, hogy versmondóinkgyakorolják a szép magyar beszédet. Ennek elIlenére csiszolgatni kell még ahangsúlyon, nyomatékon. a hosszú és rövid magánhangzók, szóvégi hangzók tisztaejtésén. Fontos a természetes hangzásra építeni még akkor is, ha a színpadi beszédkiemeit ünnepi beszéd. A zsűri megjegyzéseinek figyelembe vételével. sokgyakorlással elérhető, hogy az értelmes, érző és tehetséges diákok számtalanvarázsszólammma! ajándékozzák meg a verskedvelőket. A szombati szólamokat akövetkezőképpen értelmezte a zsűri:

VIII-IX. osztály

Különdíjak:Kövendi Anita (Panit)Ozsváth Katalin (felkészítő tanár)Bálint Melinda (Varsolc)

A zsűri ebben az évben első díjat nem adott ki.II. Varga Maneulla (IX. o., Szilágysomlyó) és

Bálint Melinda (VIII. o., Varsolc)III. Kövendi Anita (VIII. o., Panit)

Vadas Henrietta (IX .0., Szilágysomlyó)

X-XII. osztály

Különdíjak:Szatmári RenátaBerki Anikó,Szatmári Renáta

I. Berki Anikó (XII. o., Silvania Főgimnázium)

II. Szatmári Renáta (X. o., Református Wesselényi Kollégium)III. Oláh Levente ( XI. o., Silvania Főgimnázium)

A jövőre nézve kívánjuk, hogy a versmondók, a verskedvelő közönség és afesztivál szervezöi minél többször kerüljenek a költészet bűvkörébe, megtapasztalva avers titkát, amiről Radnóti így írt: a költemény "úgy fejezze ki az érzelmeket (...), mintegy fütty, egy jajszó, vagy egy csuklás borozás után! Ne érződjék, hogy anyagból épül.Érzed a követ a strassbourgi katedrálison?"

Szabá Katalin

52 versmondó

VERSMONDÓ VERSENYEKRŐL- ESEMÉNYEKRŐL

VIII. országos egyetemi-főiskolaiversmondó versenyA Nyugat- magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar és a Magyar

Versmondók Egyesülete nyolcadik alkalommal hirdetett versmondó versenyt afelsőoktatási intézmények hallgatói részére.

A versenyzőknek két művel kellett készülniük az alábbi témákból:

l. Napjaink magyar költészete (1945-2008.)2. A teljes magyar líra

A megmérettetésen tizenhat intézmény több mint harminc hallgatója indult el azország különböző egyetemeiről, főiskoláiróJ. Habár számos határon túli egyetemen isműködnek szakmai műhelyek, idén az Újvidéki Egyetem szabadkai karáról csupán egyversenyző képviseli a külföldi magyar egyetemeket.

A felnövekvő értelmiségnek hatalmas szerepe van ajövő nemzedék formálásában, atiszta, szép gondolatok közvetítésében. Az egyetemi-főiskolai versmondónak a versselüzennie kell. Ha viszont üzen, akkor az az érdeke, hogy minél hatásosabban tegye azt.El kell juttatni a hallgatóságot arra a szintre, hogy ne csak azt értse meg, amit hall;hanem azt is, amire a szavaló gondol a versmondás közben. Az értékek megőrzése

közös feladat: a versmondóé és a verseket hallgató közönségé is egyaránt. A vers akifejezhetetlen körbetáncolása. Beszéd, mely zeneiségével és a nyelvbeli kifejezésnemzeti jellegével értéket közvetít és egységet képvisel. E nemes feladat teljesítéséretörekszenek a verseny résztvevői is.

A zsűri:

Tóth Zsuzsanna(a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus főosztályvezetője),

Francsicsné dr. Hegyi Marianna Kazinczy-díjas főiskolai docens,Popper Ferenc (az MVE Győr-Moson-Sopron Megyei Szervezet elnöke)

A VIII. országos egyetemi-főiskolaiversmondó verseny eredményeiA részt vevő intézmények száma: 17 (24 kar)I. helyezett: Szikora Gábor, Miskolci Egyetem BTK, MiskolcII. helyezett: Melykó Róbert, Eszterházy Károly Főiskola BTK, EgerIII. helyezett: Kiss Erika, ELTE BTK, BudapestKülöndíjak:Varga I. Erika Magyar Nyelvért Közhasznú Alapítvány küJöndíját kapta:Dudás Júlia, Újvidéki Egyetem Magyar Tannyelvű Tanítóképzőkar, SzabadkaGyőr-Moson-Sopron megye különdíj át kapta:Gál Tibor, Budapesti Műszaki Egyetem TTK, BudapestNémeth Szabolcs, PTE lIJyés Gyula Főiskolai Kar. SzekszárdAz Eszterházy Károly Főiskola által felajánlott különdíjat kapta:Czabányi Attila, Miskolci Egyetem Comenius TanítóképzőFőiskolai Kar,SárospatakCzékus Andrea, Szegedi Tudományegyetem BTK, SzegedDőrnők Krisztina, Evangélikus Hittudományi Egyetem, BudapestEszenyi Tímea, Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola, DebrecenHorváth Beáta, Miskolci Egyetem Comenius Tanítóképző Főiskolai Kar,Sárospatak

versmondó 53

VERSMONDÓ VERSENYEKRŐL- ESEMÉNYEKRŐL

Lázár Ervin

Általános leszerelés

A sereg fölsorakozott az alakulótéren. Zömök paripák táncolnak a fénylő arcúkatonák alatt, a napsütésben csillognak a zöld, sárga és piros csákók. Mert szerencsérebesüt a függőfolyosóra néző konyhaablakon a nap. A sorok ugyan elég kesze-kuszák,egy jobb tábornok bizonyára rájuk dörrenne, hogy balra nézz! igazodj! Mik maguk,szabadnapos kereskedősegédek vagy katonák!? De az itteni tábornok nem ennyirerigolyás, és szerencsére a tábornok fölöttesei sem rigolyásak, aminek külön örvendek,mert a fölöttesek mi vagyunk: a gyerek meg én.

- Ez ki? - bök a gyerek az egyik vitézre.- Ez egy tizedes - mondom, mert valóban olyan tizedes formája van.Úgy látszik, a tizedes ellen semmi kifogása, mert nagyra tátja a száját, s hogy

félelmesebb legyen a dolog, zord pofát vág, s hozzá egy rettenetes csatakiáltás, egyhosszan elnyújtott áá.

A tizedes tudja, mi a kötelessége, máris ugratja péceli kenyérből készült lovát,szalonnaarcán példamutató elszántság, zöldpaprika-csákója meg se rezdül, vágtat be atettek mezejére. A hős tizedes eltűnik.

- Most egy századost kérek! Áááá!A százados nem tétovázik, micsoda bátor hadsereg ez!- A következő legyen egy ezredes - mondom a rangoktól megrészegülten -, s az

ezredes csörömpölőkitüntetésekkel, méltóságteljesen bevégzi küldetését.- Most egy huszadost kérek - kiáltja a gyerek.- Huszadost? Olyan rang nincs.- Miért nincs?Tényleg, miért nincs? Kicsit bambán nézek magam elé, azt fontolgatom, hogy

magyarázat helyett itt, ebben a mi hadseregünkben, se szó, se beszéd, kinevezhetnénkvalakit huszadosnak.

- Húsz katonának nem kell parancsolni? - szakítja félbe a ranglétrát forradalmasítógondolataimat a gyerek.

- De, azt hiszem, kell - bizonytalankodom.- Hát akkor?! Mert az ugye úgy van, hogy a tizedes tíznek, a százados száznak, az

ezredes meg ezernek parancsol?- Nagyjából úgy - mondom, s hogy ne látsszam katonai dolgokban járatlannak,

hozzáteszem: - Az alezredes meg kilencszázkilencvenkilencnek.-Az mennyi?- Eggyel kevesebb, mint az ezer.- Aha... akkor egy olyat kérek!Az alezredes teljes díszben, pompázó paradicsomsisakban elvágtázik. S hogy a

világ tökéletlenségein javítsunk valamit, követi őt a huszados. Semmivel sem gyávább,mint a többiek, az új ranghoz méltóan viselkedik.

- Te amikor katona voltál, hánynak parancsoltál?- Egynek se - vallom be férfiasan.Ezen kicsit elmélázik, hosszasan nézi az arcomat.- Szóval nullados voltál.Ez szíven üt. Ez a nagy nulla.- Tudod, azért egy titkos alattvalóm nekem is volt - mentegetőzöm,

- Annak parancsoltál?- Annak igen.

54 versmondó

VERSMONDÓ VERSENYEKRŐL- ESEMÉNYEKRŐL

- Ki volt az?-Én magam.Igen. Megpróbáltam eldönteni, mi jó, mi rossz, mit kell megtennem akkor is, ha

nincs kedvem hozzá, és mit nem ke1J megtennem, ha szeretném is.Azt persze már nem vallom be, hogy mindez hányszor, de hányszor nem srxerurt,

Olyankor nullados voltam, ez kétségtelen. Most aztán pironkodhatok.- Akkor te egyedes voltál.- Körülbelül - mondom zavartan.Közben őrmesterek, hadnagyok, közlegények tűnnek el a színről.

- Ha katona leszek, én is egyedes akarok lenni!- Ez nagyszerű - örvendek -, de tudod, ahhoz nem is kell katonának lenned. Ha

akarod, máris egyedes lehetsz.- Hogyan?- Például nem rohangál sz a nagykéssel föl-Je a lakásban. Mint egyedes gondolkozol

előtte, és eszedbe jut, hogy eleshetsz, és megsérted magad. Nem verekszel szíre-szóra atestvéreddel. Ha a mama kér tőled valamit, nem rnorogsz, mert jobb volna játszani,hanem megcsinálod.

Látom az arcán, hogy az egyedesség sokat vesztet vonzerejéből. Nem szól.Közben a büszke tábornok egyedül maradt az alakulótéren, eljött az ő ideje is,

elvágtat hadserege után.- Most, ugye, csatáznak odabent?- Eszük ágába se jut - mondom ijedten -, mind letette a fegyverét,

valamennyiükből egyedes lett és építkeznek.- Mit építkeznek?- Hát, hogy fényesebb legyen a szemed, keményebb legyen az izmod, nagyobbat

tudjál rúgni a labdába, ne fáradj el hamar, és könnyebben tanuld meg a betűket meg aszámokat.

- Mert, ha harcolnának. akkor fájna a hasam?- De még mennyire!- Akkor inkább legyenek egyedesek.- Én is úgy gondolom.Lecsúszik a székről, kiterjeszti a karját, és elberreg. Semmi kétség, itt egy repülőgép

emelkedik a levegőbe. Nagy elégedettség száll meg, mi most ennek az öreg bérháznaka harmadik emeletén. a függőfolyosóra néző konyhában megvalósítottuk az általánosIeszerelést. Most már csak az hiányzik, hogy nagy országok, kicsik és közepesekkövessenek bennünket. Példát mutattunk. A repülő közben a sztratoszférábaemelkedett, ott köröz, könnyedén és boldogan. Bennem meg egy parányi félelemfészkelődik. Harci gép ez vagy utasszállító? Egyegyedes repül odafönt, vagy egyhuszados? Na majd ha leszáll, megkérdezem.

Lázár Ervin prózamondó verseny

A Nemzeti Tankönyvkiadó és a Magyar Tankönyvért Alapítvány sorrendbenharmadik alkalommal hirdette meg a Lázár Ervin prózamondó versenyt. Ebben azévben - születése 150. évfordulójának tiszteletére - Benedek Elek írásai ból isválaszthattak a versenyzők.

A prózamondó verseny célja: az általános iskolás korú tanulők olvasásra nevelése,az olvasás megszerettetése.

A Nemzeti Tankönyvkiadó úgy gondolja, hogy az olvasás, az irodalmi műalkotássalvaló találkozás fontos része a tanítás-tanulás folyamatának, mert az irodalmi elemzés

versmondó 55

VERSMONDÓ VERSENYEKRŐL- ESEMÉNYEKRŐL

nagymértékben segíti a tanulói szövegértési képesség és készség fejlesztését, továbbápozitív hatással van a gyerekek érzelmi fejlődésére.

Lázár Ervin alkotásaiban megtalálhatók azok az értékek, amelyeket atankönyvkiadó felvállalhat. Az elmúlt három év tapasztalata szerint a gyerekek szeretika meséket, világukhoz közel áll a nemrég elhunyt író kifejezésmódja, nyelvezete.

A felkészülés első állomása az irodalmi alkotás kiválasztása, mert a tanulók aműalkotáson keresztül mutathatják meg önmagukat. A kiválasztás folyamatában agyerekek segítséget kaphatnak tanáraiktól, szüleiktől. Lázár Ervin az a mai szerző, akiművészi hatással van gyerekre, felnőttre egyaránt. Elmond hatjuk, hogy a versenytöretlen sikerét ebben a megállapításban is kereshetjük.

A 2009. évben a tanulók Benedek Elek-mesét is választhattak. A gyerekekegynegyede élt is ezzel a lehetőséggel. A nagy mesemondó humora és ízes nyelvezeteszínesítette a versenyt. Benedek Elek meséinek, feldolgozásainak megismertetésébentermészetesen az iskolának van a legnagyobb szerepe. Örömünkre és épülésünkreszolgál, hogy az alsó tagozatos olvasókönyvekben számos Benedek Elek-meséveltalálkozhatunk. Tudomásunk szerint nincs olyan magyar ember, aki ne hallott volnaBenedek Elek-mesét. A verseny folyamán örömünkre találkozhattunk néhányszerenesés meseválasztással. Volt, aki a szöveghű beszédmódot választotta, s volt olyantanuló, aki átlépett a nyelv okozta nehézségeken. Mindkét megoldásban születtekkiváló produkciók.

A Lázár Ervin prázamondá verseny kategóriáinak első három helyezettjeautomatikusan bekerült a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátusáltal meghirdetett Többsincs elnevezésű Benedek Elek-versen)' döntőjébe.

Az országosan meghirdetett verseny nem tehetségkutató verseny, viszont a szakmaizsűri a személyiség és a műválasztás közötti harmóniát, a beszédkészséget és azinterpretációs képességet értékelte.

A verseny folyamán a Magyar Versmondók Egyesülete által kidolgozott értékelésiszempontok szerint pontozott a részben magyartanárokból, részben előadóművészekből

álló zsűri. Több év tapasztalata azt mutatja, hogy az értékelési normákat jól dolgoztákki. A versenyzők elfogadják a szakemberek pontszámait. Fontos mornentuma a ver­senynek, hogy az eredményhirdetés után a zsűri tagjai egyénileg is értékelik a tanulókprodukcióit. Ez a visszacsatolás erősítheti meg az addig megtett út heJyességét, vagytérítheti jó irányba az olykor-olykor rossz helyekre kalandozó gyerekeket.

Természetesen a legfőbb cél, hogy a szakértő felnőttek fenntartsák a tanulókérdeklődését az irodalom, a versmondás iránt. Az elmúlt évek során ez meg is történt,hiszen Kiss László, Pápai Erika, Fullajtár Andrea, Kinizsi Ottó, Tóth Zsuzsanna, PatakiAndrás értékelései minden esetben lelkesítően hatottak.

Azt reméljük, hogy a gyerekek felnőttkorukra is az irodalmat, művészetet kedvelő

személyiségek maradnak. Lesz, akiből színész, és lesz, akiből költő válik. A többiekmás szakmákban fognak jeleskedni: tanár, orvos, közgazdász, katonatiszt válik belőlük.

Az biztos, hogy valamennyien szókimondó, véleményüket pontosan megfogalmazó ésartikuláló felnőttekké válnak, akik a civil társadalom aktív tagjaként élik majd azéletüket. Hiszen a társdalomnak nagy szüksége van olyan szernélyiségekre, akiknek amindennapi életéből nem hiányzik a civil kurázsi.

A versenyre 227 tanuló jelentkezett. A vidékről jelentkezettek száma 129 fő,

Budapestről 98 gyerek gondolta úgy, hogy elindul a versenyen. A szervezők négyközépdöntős versenynapot jelöltek ki, ahol a zsűrik tagozatonként (alsó, felső) mindenesetben három gyereket juttattak tovább.

A május 14-ei döntőbe 12 alsó tagozatos, és 12 felső tagozatos gyerek került. Afelső tagozatosak zsűri elnöke Pápai Erika, az alsó tagozatosak zsűri elnöke KinizsiOttó.

56 versmondó

VERSMONDÓ VERSENYEKRŐL- ESEMÉNYEKRŐL

A verseny kategóriáinak nyertesei 30 OOO Ft-os ajándékutalványban és 30 OOO Ftértékű könyvjutalomban részesültek. A II. helyezettek 20 OOO Ft-os ajándékutalványt éskönyvjutalmat, a III. helyezettek 10000 Ft-os ajándékutalvány! és könyvjutaJmatvehettek át. A gyerekeke t felkészítő tanárok ugyanilyen jutalmazásban részesültek.

A Lázár Ervin prózamondó verseny döntőjének eredményei:

Alsó tagozat

I. helyezett:Bezerédi Bendegúz 2. osztályos tanulóBajza Utcai Általános Iskola

II. helyezett:Varga Imre 3. osztályos tanulóBocskai István Általános Iskola és Városi Sportiskola

III. helyezett:Gyűrűs Boldizsár 3. osztályos tanulóGádor Általános Iskola

Felső tagozatI. helyezett:Roósz Péter 7. osztályos tanulóÁltalános Iskola és Óvoda Nagykanizsa

II. helyezett:Jankovics Bernadett 5. osztályos tanulóHomoktövis Általános Iskola

III. helyezett:Bernát Borbála 5. osztályos tanulóELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola

A döntőbe került gyerekek 2009. május 26-án II órai kezdettel gálaműsor

keretében újra felléptek, ahol - először a verseny folyamán - az alsósok és a felsősök ishallhatták, láthatták egymást. A produkciók meghallgatása utána a közönség leadhattaszavazatát az általa legjobbnak vélt előadóra.

A gála közönségdíjasa: Erhardt Mária 5. osztályos tanuló lett. (Budapest XI. ker.,Gárdonyi Géza Általános Iskola, felkészítő tanára: Kiss Adrienn, az intézményigazgatója: Homolay Károly.)

Lukács Szabolcs

versmondó 57

VERSMONDÓ VERSENYEKRŐL- ESEMÉNYEKRŐL

Versmondó versenyekről röviden

A 20 éves városi versmondá verseny 2009-től Sellei Zoltán nevét viseli

A dunakeszi Kölcsey Ferenc Városi Könyvtár 2008 decemberében, ünnepélyeskeretek közöu, már 20. alkalommal rendezte meg a városi versmondó versenyt.

Elmondhatjuk. hogy e rendezvényünkkel szép hagyományt teremtettünk, sokáltalános iskolásnak adtunk bemutatkozási lehetőséget. Évente 300-350 fő jelentkezettaz előzetes meghallgatásokra, és minden év decemberének első szombatján 50 vers­mondó szerepelt a városi döntőben. Reméljük, hogy munkánk során a fiatalok közelebbkerültek az irodalomhoz, a vershez és az általa kifejezett bölcs és szép gondolatokhoz.A rendezvényre meghívtuk a régi zsűritagokat. az első években szerepelt versmon­dókat, akik ma már felnőtt, családos emberek. A szervezőmunka során örömmeltapasztaltuk, hogy közülük mára néhányan a színi pályát választották. Természetesenmeghívtuk Borbély Emmát, a Magyar Honvédség könyvtárának volt vezetőjét, korábbikollégánkat, hiszen 20 évvel ezelőtt az ő ötlete nyomán kezdödön el a versmondókmegmérettetése.

2009-től a versmondók seregszemléjét Sellei Zoltán kiváló előadóművészről. aMagyar Kultúra Lovagjáról, Dunakeszi díszpolgáráról nevezzük el, a verseny díjazá­sáról a művész özvegyének e célra tett felajánlása, adománya fog gondoskodni.

Radnóti-verseny Muzsiyán

Az Észak-bácskai Magyar Pedagógusok Egyesülete rendezvénysorozattaj emlé­kezik meg Radnóti Miklós születésének 100. évfordulójáról. Az egyesület Muzslyántartotta meg a harmadik körzeti Radnóti Miklós-szavalóversenyt. A megméretterésen atemerini, a magyarcsernyei. a tordai, az újvidéki, a székelykevei és a helybeli szavalókléptek fel. A legjobb versmondókra szép jutalomkirándulás vár Győrben. Rajzpá­lyázalot is hirdettek. A 163 benevezett páJyamunkából vándorkiállítást készítettek.

A Basity Gréta, Csöke Márta és Kovács Jolánka összetételü zsűri döntése értelmé­ben az ötödikesek és hatodikosok korosztáJyában a legjobb szavalónak a tordai CsíkosDániel bizonyult, a második a temerini Dumié Tamara lett, a harmadik díjat pedig aszintén temerini Papp Natália érdemelte ki. A hetedikesek és nyolcadikosok korosz­tályában első díjjal az újvidéki Nikolié McConell-Duff Petrát, második díjjal amuzslyai Muhi Dánielt tüntették ki, a harmadik legjobb szavaló pedig a temeriniFaragó Emma lett. A szavalóverseny után a zentai Kapaszkodó együttes megzenésítettversekkel szórakoztatta a részvevőket és felkészítő tanáraikat.

k-ko

Háború és béke

Háború és béke címmel hirdettek szavalóversenyt általános és középiskolásoknakAlrnásfüzitőn, a Petőfi Sándor Kulturális és Szabadidőközpontban. Háború és békeversekben - tizenéveseknek. hazánk német megszállásának 65. évfordulóján. Merészvállalkozás, de a fő szervező, Szűcs József makacsul hitt abban, hogy a versek erőseb­

bek lesznek a kételkedöknél. Az iskolások - ezek az iskolások - elég érettek arra, hogymegértsék és értelmezzék a költők szavait, azt, hogy a béke hiánya nem mindig háború

58 versmondó

Juhász Gyula

Háborús emlék

Álla felkötve, keze összetéve,Elpihent némán a halál ölébe.Nyitott szemében őszi ég derűje,

Kifáradt testén tépett csukaszürke.A milliókból egy, kik halni mentek,A neve senki, akit elfelednek.Neki nem zengett operák zenéje,Finom, bús verset nem sírt el az éjbe,Nem látta nemes gótika csodáit,Duse inosolyát, tnely szebb földet áhít.Szivarja rossz volt és öröme olcsó,Minden jutalma: egy szűk fakoporsó.Nem is halt hősi, égzengő rohamban.Csak köhögött, nyögött az ágyba halkan.Csak levegőt kért és vizet, vizet mégS nem látta már a bíbor naplementét,Mely mint dicsöség, áldás, mint egy ámenFöltündökölt büszkén, de neki már nem!

VERSMONDÓ VERSENYEKRÓL - ESEMÉNYEKRÓL

és a háború nélküliség nem mindig egyenlő a békével. Különösen nem a 21. században.Valahol mindig van háború, és valahol mindig béke van.

Háború és béke - költeményekkel. A diákok 3-3 kötelezően választható versmellett, maguk is szemezgethettek magyar és külföldi költők müveiből. Versmondóversenyen még nem szerepelt ez a téma, Almásfüzitőn különösen nem, ahol a

müvelődési központ éppen ezzel akezdeményezéssel igyekszikhagyományt teremteni. Esztergom,Komárom, Tata, Szomor, Kisbér. ..iskoláiból 28-an jöttek a megméret­tetésre: 11 általános és 16 középis­kolás. A zsűri tagjai: Turczi István,József Attila-díjas költő, elnök, Be­besi Horváth Kata színésznő, SchmidtMagda előadó, Orosz Dániel amatőr

színjátszó, valamint Simonyi István(OKM).

A zsűri elismeréssel nyilatkozott atizenévesek teljesítményéről: a bírálótestület két hölgytagja a versenyvégén egyénileg is értékelte, elemezteaz ifjú előadók erényeit és hibáit.Turczi István zsűri elnök összegzé­sében kiemelte: bámulatos az a tel­jesség, ahogy a háború élményétértelmezték az azt csupán könyvek­ből, filmekből - és sajnos családitragédiákból - ismerő iskolások, és aza sokszínűség, ahogyan előadták az

ismert és a kevésbé ismert költők - mint Gyóni Géza, Sárközi György, Szabó Lőrinc,

Juhász Gyula, Radnóti Miklós, Wass Albert, Babits Mihály, Sík Sándor vagy éppenBertold Brecht, Nikolaus Lenau, Albert Camus - költeményeit.

A XlV. megyei angol nyelvű vers- és proramondá verseny

2009. április 25-én, immáron 14. alkalommal rendezték meg a hagyományosmegyei angol nyelvű vers- és prózamondó versenyt Győrben. A verseny szervezője

Pappné Kuster Klára angoltanár volt. A rendezvénynek a győri SzabadhegyiKözoktatási Központ Magyar - Német Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium adottotthont. A versenyen 17 Győr-Moson-Sopron megyei (általános és közép-) iskola 56tanulója vett részt. Ez nagyon szép szám, főleg, ha azt vesszük figyelembe, hogyamegy ei szintre jutást válogatók előzték meg. Módos Dezső igazgató örömmel vállaltael e verseny támogatását, mely már 14 éve rnüködik, ám semmit sem veszítnépszerűségéből. Ebben az évben a 3-6. évfolyamos versenyzők kötelezően előírt

szövegként Weöres Sándor rnűveivel, a 7-12. évfolyamosok Ady és Radnótiköltészetének egy-egy remekével készültek. Ezen a tanuló központú versenyen mindigmindenki díjazott, ezért a részt vevő diákok többek között Érettségiző társasjátékot éskétszintű érettségire felkészítő könyveket kaptak ajándékba.

versmondó 59

VERSMONDÓ VERSENYEKRŐL- ESEMÉNYEKRŐL

Vers- és prózamondó verseny Dunaalmáson

Negyvenöt éve annak, hogy április ll-én, József Attila születésnapján a költészetnapját ünnepeljük. Dunaalmáson e szép hagyomány megtartására április 21-én kerültsor.

Délután három órakor zsúfolásig megtelt a Csokonai Általános Iskola emeletiszínhelye, ahol nem kevesebb, mint 31 tanuló vállalkozott a vers- és prózamondóversenyen a megmérettetésre, köztük 17 alsós és 14 felső osztályos. A versenyentöbbek között Csoóri Sándor. Zelk Zoltán, Kányádi Sándor, Weöres Sándor, Petőfi

Sándor, Lázár Ervin műveit hallhattuk. A zsűri nek nem volt könnyű dolga. ugyanisnéhány esetben két-két versenyzőt is azonos értékű helyezettként kellett megneveznie.A megjelent szülők, tanulók, pedagógusok hatalmas tapssal jutalmazták a nyerteseket,akik oklevelet vettek át Szóda Sándor zsűrielnöktől. Az alsó tagozatosok közül MarosCsenge I. helyezett, Kiss Ábel és Szél Zsolt IL helyezett, Kurdi Zsanett és HorváthLuca III. helyezett lett. A felső tagozatosok közül I. helyezett Halász Ernesztina, II.helyezett Bátki Ildikó, III. helyezett Mocher Péter és Jankovits Bence. Aszebbnélszebb versek és prózarészletek előadásával méltóan emlékeztek meg az iskola tanulói atragikus sorsú költőről.

Dobos Srilvia

Versmondó verseny Kiskunmajsán

A költészet napja alkalmából megrendezett idei versenyünkre idén is szép számbanjelentkeztek. Felnőtt induló ugyan nem volt, de a Dózsa György Gimnázium,Szakközépiskola és Kollégium diákjai a tavalyinál nagyobb létszámban képviseltékintézményüket. Ráadásul nagy örömünkre Szűcs Zsanett saját vcrsét szavalta el. Ahosszúra nyúlt délutánon 32 verskedvelő diák adott elő szabadon választott költeményt,a megmérettetésen 6 általános iskola (Általános Iskola - Csólyospálos, Általános Iskola- Körnpöc, Arany János Általános Iskola, Óvoda és Bölcsőde - Kiskunrnajsa, Gy.Szabó Béla Általános Iskola - Szánk, Szent Gellért Katolikus Általános Iskola ésÓvoda - Kiskunmajsa, Szent László Általános Iskola - Jászszentlászló) vett részt.Zadravecz Istvánné könyvtárigazgató köszöntötte testvérvárosunk. Topolyadelegációját és kísérőjét, Csábrády Anikó alpolgármestert, majd bemutatta a zsűri

tagjait: Bodor Zoltánné óvodavezetöt, a zsűri elnökét, Pócsik Jánosné óvónőt. FülöpNikolett óvónőt. valamint két vers kedvelő egyetemistar. korábbi versmondó versenyekgyőzteseit: Zsán-Klúcsó Klaudiát és Koncz Balázst. A bemelegítő muzsikáról azEgressy Béni Alapfokú Művészetoktatási Intézmény növendékei (Czikkely Nóra,Kapás Zsanett) és tanárnőjük. Truczka Ágnes gondoskodtak.

XII. Kormos István regionális vers- és prozamondá verseny

A Magyar Versmondók Egyesülete Győr-Moson-SopronMegyei Szervezete immártizenkettedik alkalommal rendezi meg a Bartók Béla Megyei Művelődési Központtal ésa Radnóti Miklós Irodalmi Társasággal közösen az általános iskolás korosztály részéremeghirdetett Kormos István regionális vers- és prózamondó versenyt.

60 versmondó

VERSMONDÓ VERSENYEKRŐL- ESEMÉNYEKRŐL

A Mosonszentmiklóson született költöre emlékezve, felváltva rendezzük azonközségekben a verseny döntöjét, ahol gyermekkorában éjt, vagyis szülőfaluján kívülLébényben és Mecséren.

A 2009. évi verseny elödöntöi májusban lezajlottak. A győri, kapuvári és moson­magyaróvári helyszínekről összesen harmincan jutottak tovább az ősszel, november 7­én Mecséren megrendezésre kerülő döntőbe.

Kicsit keserű a rendező szája íze, ha arra gondol, megyénk néhány városánakiskolái, így Csornáé, Kapuváré, Soproné, nem neveztek e nagy hagyományokkalrendelkező versenyre.

Ám meghívást kapnak még a szlovákiai Tompa Mihály országos vers- és próza­mondó verseny Pereden megrendezett elődöntőjének díjazott felső tagozatos részt­vevői. Ök a nyugat-szlovákiai terület (Nyitrától Pozsonyig) legjobb versmondói.

Popper Ferenc

Gyulai Livius: Orszarvút rajzoló - linoleum nietszet

versmondó 61

VERSMONDÓ VERSENYEKRŐL- ESEMÉNYEKRŐL

KaleidoszKópia

Kaleidoszkóp VersFesztivál

www.versfesztival.hu

~"/,,,!,,/,,

KA'LEIDOSZKÓPVERSFESZTIVAL Előadóművészet, Vers a zenében.

Vers koreográfiában. Vers előadóestben.

Vers a versben. Versszínház. Szakmaiság. Sztárok. Valódi sztorik. Mainstream.Underground. Színek. Szavak. Kavalkád. Kaleidoszkóp: pódiumi est, mozgás­színház, koncert, versmondás, performansz, emlékest, zsűri, verseny, versláb,VersFesztivál, Magyar Versmondók Egyesülete. A költészet él, a versmondáshétköznapi, a Kaleidoszkóp vers, ahogy még nem ismered...

A Magyar Versmondók Egyesülete és tagszervezete, az Északkelet­magyarországi Regionális Versmondó Egyesület, a Kaleidoszkóp nemzetköziVersFesztivál közbenső évében visszaidézi a kezdeteket, és azokat a művé­

szeket, akik a Kaleidoszkóp színeit gazdagítják/gazdagították. 2009 októbe­rében, két napon át, különkiadással jelentkezik: jön a KaleidoszKópia!

Kategóriák:

versmondó verseny (2 vers)

l vers a Kaleidoszkóp VersFesztivállektorainak valamelyikétől:

- Bella István (1940-2006)- Buda Ferenc- Gyurkovics Tibor (1931-2008)- Dukay Nagy Ádám- Turczi István- Vass Tibor

l vers az évfordulós klasszikusoktól:- Petőfi Sándor (1823-1849)- Reviczky Gyula (1855-1889)- Ignotus (1869-1949)- Ady Endre (1877-1919)- Tersánszky Józsi Jenő (1888-1969)- Radnóti Miklós (1909-1944)

62 versmondó

VERSMONDÓ VERSENYEKRŐL- ESEMÉNYEKRŐL

- Márai Sándor (1900-1989)- Weöres Sándor (1913-1989)

A versenyeken minden, 12. életévét betöltött versmondó részt vehet, felső

korhatár nincs.

Rövid előadóestek (meghívásos)

A KaleidoszKópia tervezett időpontja: 2009. október 17-18.Helyszín: a Műcsarnok (Budapest, Hősök tere)

A VersFesztiválról felvétel készül, amelyből részleteket a Magyar Televíziósugároz, hangfelvétel formájában pedig az ősszel megújuló Versrádió teszközzé. A legnívósabb produkciók előadóit a rangos Kaleidoszkóp-díjak mellettkülöndíjak várják. A Kaleidoszkóp VersFesztivál saját honlapja interaktívmódon, segéd-anyagokkal, fórummal segíti a versenyzőket a felkészülésben, ésminden információt, programot tartalmaz: www.versfesztival.hu

Jelentkezési határidő:2009. október 10.

Jelentkezési díj:3000,-Ft/fő,

amelyet az alábbi bankszámlaszámra lehet átutalni,ajelentkezéssel egy időben:

Északkelet-magyarországi Regionális Versmondó Egyesület54500181-10001332(A jelentkezési díj átutalása nélkül a nevezés érvénytelen l)

Jelentkezési lap:kizárólag elektronikusan kérhető az alábbi e-maii címen:jelentkezo@versfesztival.hu

További információ:Szennik Évi kommunikációs alelnök06(20)512-8004

Üdvözlettel,

Lutter Imre fesztiváligazgatóa Magyar Versmondók Egyesületének ügyvezető elnöke

versmondó 63

EGYESÜLET

Éves küldöttközgyűlés aMagyar Versmondók Egyesületében

Eredményes év, újabb kihívások. Így összegezhető a Magyar Versmondók Egyesü­letének elmúlt egy évi tevékenysége, és az újabb esztendő kilátásai. 2009. április 5-éntartotta éves rendes küldött közgyűlését az egyesület a budapesti Fészek Művész­

klubban.

Kiss László elnök: beszámolójában a rendezvények számának növekedését, és azezzel együtt járó munkamennyiséget emelte ki beszámolójában. Elmondta, hogy azszervezet az eddigiekhez képest nagyobb erőforrásból gazdálkodhatott, köszönhetően aVersszínház elindulásával járó állami támogatásnak és a különböző rendezvényekrebefolyt szponzori támogatásoknak. "Számtalan sikert és mindösszesen néhány kevésbéjól sikerült eseményt tudhatunk magunk mögött. Programok sokasága jellemezte a200g-as évet, ezek közül több olyan is van, amely átnyúlt a 2009-es évre. Az egyesület,ahogy az látható volt, kinőtte önmagát, nagyságrendekkel többet visz a vállán, mintkorábban, ugyanakkor még mindig kevés azoknak a száma, akik a munkából effektívekiveszik a részüket" - mondta az elnök. Kiss László kiemelte a gyermekversmondótábort és a Versművészeti Szemináriumot, amelyet a Kondor Béla Közösségi Házhathatós segítségével szervezett meg az Egyesület. Beszélt az egyesület határon túlitáborok munkájáról, a vajdasági és erdélyi kapcsolatokról, beszámolt a MagyarMűvelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátussal közösen kezdeményezett előadó­

művész képzésről. amely a jelentkezők csekély száma miatt nem valósulhatott meg.Kiss László szerint az egyesület kapcsolatai a szakmai társszervezetekkel jónak mond­hatók, de közülük is kiemelkedik a Magyar Müvelődési Intézet és Képzöművészeti

Lektorátus Művészeti Programok Főosztálya, a Parnasszus költészeti folyóirat, aKondor Béla Közösségi Ház, az Uni-Hotel Diákotthon Miskolcon, valamint a MagyarSzín-Játékos Szövetség. Az Észak- magyarországi, a Nyugat-magyarországi, a makói, aveszprémi, a vajdasági, a lendvai, a zilahi tagszervezetekkel és körükkel tartandókapcsolat mind szakmai, mind formai tekintetben is gyümölcsözőnek tekinthető.

"A Magyar Versrnondók Egyesülete látható, működő és együttműködő egyesület."Az elnök beszélt a Versmondó újság megjelenésével kapcsolatosan arról, hogy az újság1300 példányszámban jelenik. Komoly problémát jelent az előfizetések realizálása,amelynek morálját fokozatosan javítani kelJ. A kabinet egyértelmű szigorítást szeretneelérni a tagdíjfizetések és a folyóirat-előfizetések esetében, ezért javaslatot teljesztettelő. Ennek értelmében a jövőben csak azoknak postázza az egyesület a Versmondólapot, akik valóban befizették a tagdíjat. A gazdasági válság miatt szükülő támogatásikeret és a megnövekedett költségek ilyen téren további jótékonykodást nem teszneklehetövé,

Az egyesület elmúlt évi kiemelt programjai:

Költészet napja,Szécsi Margit, Nagy László, Kondor Béla versmondó verseny,Regösök HÚlján Vers- és Prózamondó Verseny (Veszprém, Kiskunfélegyháza,

Budapest)Latinovits Vers- és Prózamondó Verseny (Balatonszemes)Kaleidoszkóp nemzetközi VersFesztivál (Budapest, bővebben Lutter Imre beszélt

róla),Reneszánsz Versmondó Verseny (Sárospatak),

64 versmondó

EGYESÜLETPartiumi Versmondó Verseny (Zilah),Mesemondó verseny (Néprajzi Múzeum),.Többsincs" Benedek Elek Mesemondó Verseny, a Magyar Művelődési Intézet és

Képzőművészeti Lektorátussal, illetve több szervezettel közösenJózsef Attila Vers, és Énekelt Vers Verseny, a Magyar Művelödési Intézet és

Képzőművészéti Lektorátussal, illetve több szervezettel közösen (Tatabánya)Ratkó József Vers Énekelt vers- és prózamondó verseny (Nagykálló),Egyetemi Főiskolai Versmondó Verseny (a Győri Versmondók szervezésében,

Győr),

Radnóti Miklós Országos Vers- és Prózamondó Verseny (a Győri Versmondókszervezésében, Győr),

Illyés Gyula Vers és Prózamondó verseny, a Magyar Művelődési Intézet ésKépzőművészeti Lektorátussal, illetve több szervezettel közösen

Rubophen Versíró Verseny (a Hídvégi-Vernyik Projektházzal közösen)Tompa Mihály országos vers-és prózamondó verseny (Rimaszombat),"Lélektől lélekig" Gyermekfesztivál (Siklós),Vajda János Versmondó Verseny.

Kiss László elmondta, hogyaversenyekre jelentkezők száma érezhetően csökkentaz elmúlt időszakban, amelynek egyik oka, hogy mint a felsorolásból is kiderült sok aversenyek száma.

A gazdasági kérdésekről és a közhasznúsági jelentésről bővebben: a következő

számban.

Kiss László kiemelte, hogy az egyesület sikerében Dr. Lutter Imre ügyvezető

elnöknek kulcsfontosságú szerepe van.

Dr. Lutter Imre ügyvezető elnök beszámolt a Kaleidoszkóp nemzetközi Vers­Fesztiválról, a Rubophen Versíró Versenyről és az Első Magyar Versszínházról.

Az esemény egyszerre populáris és szakmai rendezvény, amely nemcsak aversmondás művészetére koncentrál, hanem a formálódó Versszínház műfajainak

népszerűsítésére és szakmai kritériumainak gyakorlati meghatározására is. Ezértkapnak helyet a palettán - Közép-Európában egyedülálló módon - a versekre épülő

performanszok, mozgásszínházi előadások, pódiumi estek, énekelt és megzenésítettversek. Kiemelkedő az önálló márkává vált rendezvény médiatámogatása: a MagyarTelevízió, a Klubrádió, a Blikk, a port.hu, a zene.hu, a mymusic.hu és más orgánumok,amelyekkel a fiatalok és a laikus közönség felé szeretne nyitni az egyesület.

Az Első Magyar Versszínház a 10. Kaleidoszkóp Versfesztiválon nyitotta megkapuit. Az első év szerény pénzügyi lehetőségei mellett megvalósított - afféle kísérletifél-évada után a 2009. évben megkezdte programjának realizálását, a kitűzött távlaticélok folyamatos megvalósítását, arculata önálló vonásainak egyértelmű kirajzolását. AVersszínház nem pusztán egy színház akar lenni a sok között. A sajátos műfaj kizáró­lagos képviselete a hazai gondolkodó értelmiség, a higgadt tudósok, művészek, közéletiszemélyiségek szellemi bázisa lehet. Egy olyan közeg, ahol lényeges kérdésekre találválaszt a közönség, ahol maradandó értéket alkot a pódiumművészet, ahol tehetségeknőhetnek ki, és ahol érdemi vitát folytathat, közvéleményt formálhat az arra hivatott,magasabban kvalifikált társadalom. Funkciója szerint a Versszínház bemutatkozási térhivatásos és amatőr színészek, előadóművészek, zenei előadók számára. A színházotthont ad kurzusoknak, továbbképzéseknek, mind amatőrök mind profik számára, és

versmondó 65

EGYESÜLETkritikai fórumot létesít, előadók és költők számára. Összefogja és gyűjti a határokontúli versélet, előadói élet anyagait, szereplöit, Produkciós kikőzvetítést folytat a sajátbemutatói, illetve az ország és határokon túli versmondással kapcsolatosproduktumokról, előadásokról, illetve az ország és a határokon túli területek számára.Összegyűjti, regisztrálja és kiközvetíti az amatőr és profi előadókat, a saját örömből

való fellépőktől a legjobb hivatásos produkciókig. Kapcsolatot tart a médiával,serkeneti és ébren tartja az érdeklődést a színház és versélet iránt. Kapcsolatot tart anagyobb lapokkal, televíziókkal és rádiókkal, ahogy a különböző szintű oktatásiintézményekkel is, felhívja a figyelmet versmühely szerepére, propagáJja előadásait, ésvendégüI látja a felnövekvő értelmiséget. Számon tartja az európai verséletet.fordításokra ösztönöz mindkét irányban. Kapcsolatot tart a tengerentúli magyarsággal,segít a nyelv megőrzésében.

A Versszínház négy erőteljes szegmensre építi arculatát és repertoárját. Hiánypótlókíván lenni a pódiumrnűvészet, tehát a verses stúdiószínház, az előadóestek, mono­drámák és versre adaptált mozgásszínház körében. Hasonlóan exponált módon jelenikmeg a költészet közönségtalálkozók, folyóirat-bemutatók, produkciós beszélgetések,díjátadó gálaestek. határon túli magyar, valamin magyarországi nemzeti kisebbségiestek prezentálásával. A zenei szegmenst egyrészt a myMusic tehetségkutató program­sorozata, másrészt az elismert hazai és külföldi vers- és világzenei együtteseinekkoncertje jelenti, míg a tehetségkutatást, tehetséggondozást a Versklub. illetve a Kalei­doszkóp VersFesztivál versenyprogramja képezi. Elindult egy folyamatos program­sorozat, a Bella István KortársaIgó, amelyet minden hónapban Turczi István JózsefAttila-díjas költő, az egyesület irodalmi alelnöke vezet, költők, színészek éselőadóművészek társaságában. (A Kortársalgóról készített inteljúnkat a következő

számban olvashatják.) A Forrás Színházzal közösen, Wiegmann Alfréd művészeti

vezető rendezésében a Vers színház bemutatja Arany János Toldi címü elbeszélő költe­ményét, a Radnóti év jegyében pedig a Radnóti-díjas előadóművésze és versmondókadnak közös estet, Kiss László rendezésében. A Versszínház fővédnöke Dr. VilágosiGábor, a Magyar Köztársaság országgyűlésénekalelnöke, a Verskultúra Lovagja.

A Rubophen Versíró Verseny keretében számos programot szervezett a MagyarVersmondók Egyesülete. A központi rendezvények mellett felállította a versmondásGuinness Rekordját, ötnapos folyamatos versmondással, a Múzeumok Éjszakájánkülön előadótermet rendezett be, hírlevelekkel és más módon buzdította a verseketkedvelőket a versírásra. A verseny zsűrijében Turezi István vett részt az egyesületképviseletében.

Popper Ferenc, a győri tagszervezet elnöke bejelentette, hogy szervezetük nevétrövidíteni fogják, az új név MVE - Győri Versmondók lesz. Tevékenységük ismer­tetése közben megjegyezte, hogy Németh András korábbi egyesületi titkár rengetegmunkát vállalt, és személyének hiánya gyakorta pótolhatatlan. Ismertette a győri

egyesület programjait: a Kormos István Versmondó Versenyt, amelynek regionáliselődöntői ősszel lesznek. A versenyen a határon túliak is részt vesznek. Beszélt a Tom­pa Mihály Vers- és Prózamondó Versenyről. a rendhagyó irodalornórákról, amelyeketzömmel a hátáron túli tanulóknak tartanak. Említést tett az Egyetemi-főiskolai

Versmondó Versenyről az Apáczai egyetem szervezésében (a szakmai rész maradt aGyőr Versmondóknál), a Radnóti Miklós Vers- és Prózamondó Versenyről. amely a"Versenyek Versenye", a legrangosabb versmondó versenyek győzteseinektalálkozója.

Kiss Marianna, a Kondor Béla Közösségi Ház igazgatója a beszámolókat kiegé­szítette a XVIII. kerületi a Nagy László szobor avatásával, amellyel a Kondor Béla ésSzécsi Margit szoborral egyetemben egy kis szoborpark létesült Pestszemlőrincen.

66 versmondó

EGYESÜLET

Kiss Lásilá bemutatta Debreczeni Tibor legújabb könyvét, amelyet a Magyar Vers­mondók Egyesülete támogatott.

Harbály Jánosné hozzászólásában jelezte, hogy Csongrádon is működik immárversmondó kör.

Az egyesület honlapjait illetően Lutter Imre ügyvezető elnök és Szennik Éva kom­munikációs alelnöke jelezte, hogya vers.hu, a versmondo.hu és a versradio.hu megú­jítás előtt állnak, a tárgyalásokat és a pályáztatást az egyesület megkezdte.

Kinizsi Ottó kreatív alelnök beszámolt arról, hogy az egyesületi tagok részére újkedvezményrendszert dolgoznak ki, és új tagsági kártyát vezetnek be rövidesen.

A közgyűlés egyhangúlag elfogadta Kiss László elnöki beszámolóját, és KorompaiGábor felügyelő bizottsági beszámolóját, utóbbit írásban kapta meg a küldött­közgyűlést levezető elnök.

Gyulai Líviusz Srű; legelésző sárkánnyal - litográfia

versmondó 67

KÖNYVBEMUTATÓ

Buda Ferenc sorai könyvéről

"Eredeti célom az volt, hogya kü­Iönféle élmények, futó ötletek,gondolatok, magán- és közéleti e­semények rögzítésével a gyarlóemlékezet segítségére legyek."

Így álltak össze "a személyeshasználat zárt övezetéből kikí­vánkozó" tűnődések, mühelyfor­gácsok, naplótöredékek, idézeteka szerzői rendkeresés során ... "haa benne leírtak együtt- vagy to­vábbgondolkodásra késztetnek,ám még ha vitát, sőt ellenkezéstváltanak is ki, már nem volt hiá­bavaló egybeszerkesztenern."

Részesülvén az alkotó éle­téből, betekintvén versei hátte­rébe, ihlető témái ba, az írásgondjaiba, Buda Ferenccel az ott­honosság nyugalma és derűje erő­

vel tölti el az olvasót. Az esz­mefuttatásokból prózájában is ki­fejeződik az igényes alkotó vo­nása: fel-felcsillanó humor, meg­gondolt gondolatok bölcsessé­

gével párosuló vitázó alkat, közösség iránti érzékenység és felelősség, családi odaadás,természetismeret, világos értékek. A szegénység megtapasztalása mellett, történelmitapasztalatával az ötvenhatos események is lélekközelivé válnak. A szerző beleérzésselemlékezik az elhunyt pályatársakra, ám egyszerű embertársairól is méltón ír. Gőgös

korunk divatainak nem hódoló, egészséges élet- és világszemléletet tükröző könyvből

merítkezhetünk.

Az Ünnepi Könyvhétre megjelent a költő prózakötete.(2900 Ft, 340 oldal, kemény kötés)

Debreczeni Tibor. A kötet elé

Évekkel ezelőtt kezdtem közölni elemzéseimet, tíz éve az elsőket, amikormegfogalmazódni látszott, hogy másképpen kell a művekhez közeledni, mint tettük aztkorábban, ha komolyan gondoljuk, hogy az irodalom nemcsak a tudományvizsgálódásának tárgya, hanem művészet, s mint ilyen, páratlan nevelési lehetőségeket

rejt magában. S mi lehetne fontosabb pedagógus létünkben, mint segítséget nyújtani atanulónak önmaga megismerésében, szocializálódása folyamatában? Bókay Antal aztírja: "a mai olvasó az irodalomtól nem tanulni akar, hanem önmagát megismerni, nema niűveltek közösségébe akar beépülni, hanem a maga útjára akar állni. "

Ha a fentiek szerint óhajtunk tanítani, akkor úgy tekintjük magunkat, mint közvetí­tőket, akik segítjük a művekben rejlő üzenetet eljuttatni a befogadóhoz, a mi esetünk-

68 versmondó

KÖNYVBEMUTATÓben a tanulóhoz. Úgy véljük, az üzenet akkor érkezik meg, ha az irodalmi mű elemzésenyomán a befogadóban személyes élmény szabadul fel, s következményeként afelismerés; ott vagyok a műben, közöm van a műhöz, nekem szól a mű. Ezért is nevez­hetjük az irodalmi alkotások efféle megközelítését, "tanítását" élményközpontúnak.

Szcrerenel mc:ghíyjuk ()nt

Debrcczeni Tibor: És élmény és vers és prózadmö új könyvének bcrnunnőjdra

Ideje: április 2.• csütörtök 18 óraHelye: Marczibányi Téri Múvelődési Központ

A H:.~"""'j ,1",",11, klij,';nhiú-<) ~;or.}';-.r_jly"ld,.al klp,.,',h.llt .o:?blillykt...pnlltú" m:l~-I<:Hn.t'",i(rn,,1t"zt(·

kÖb'uL n,dyb<':l' J rn:;.gy~r iro.lalom j<.'l"I111)$ ':lIJvl"it dr.'il~t.pt,J'l~{)Úai q~k(\7.ük l!><'r:ybe,-,hd;",.-I

~!IlI~VIUI ""

A ki;':,·( k);I.).ó\; .-\.;::uh:mi" Ladi et Arti!o:Egycsiilet .'~ Maf,')ar Vcrsmondók Egyesülete.A l,i...;J~'f r;inh>~:ln:l .1 .\l:l;:;Y~f IJr;il1\.\\....~(hl;,;g;.\i ·r.ü•.I~igt\ körtvvlx mutotón Kis~ László", 1>.1,11';)',lrVer.<m()n.l(,K rg\'o::~;il<'fé"...k dnúiw ;ld. le.nc hanv in).!Jbll_~:r'":n("!vú~q"1<.i~t,riJól. ez r kö~·n,kn.1 ,z("r~'_6.1 r.).·:./""eyókkd k(";,;d"'jlJ<'T~v("z:.:.1l1\<d~ml':ii.~d,h~~.

k.1I....-"..l.:'.1" i,t"k"k.l(A kölI."(('"{ TI'cnnényi l.is.ll.s rn,:ltHj.\.

Az itt közölt irodalmi elemzések gyakorló pedagógusi munkám "képződményei."

Abban bízom, hogy a kolléga - tanító, tanár, versrendező -, aki azonosulni tud él­ményközpontú, nevelésközpontú, tehát a befogadóra koncentráló szemleletünkkel ésmódszerünkkel, úgy forgatja a könyvet, mint példatárat. melyből ötleteket lehet rnerí­teni. Elemzéseimet a cselekedtető, drámapedagógiai metodikára építettem. Úgy ítéltemmeg ugyanis, hogy az üzenetkereső műelemzésnek nincs a drámapedagógiánál eredmé­nyesebb megközelítési módja.

Volt gyakorló terepem. Több iskolában is tanítottam, folyamatosan. A legutóbbitizennyolc évben a Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Karándrámapedagógiát, s az így nevezett órákon többek között műelernzést. Leendő tanítók­nak, versmondóknak s levelező tagozatos kollégáknak.

A kötetben található elemzések zöme már megjelent valahol. Egy részük 2003-banKaposi László gondozásában, különszámként a Drámapedagógiai Magazinban. TöbbetKiss László közölt a Versmondóban. Azok is találkozhattak elemzésekkel. akikoJvasták könyveimet. a Művészet és nevelést, illetve a Merítőt, vagy a Kútbanéző cimű

folyóirat számait. Együtt a tíz év termése viszont most jelenik meg először.

Vass Tibor: Nem sok sem(P'Art sorozat)

2008., Parnasszus Könyvek, +4+9--I4 -20% 1176 Ft

Nem könnyű eldönteni, hogyan is beszéljünk Vass Tibor költészetéről. ( ... )Könnyen el tudok képzelni egy olyan kritikát, mely a költő modorában szarkasztikusanélcelődik azokon az élethelyzeteken, melyeket költeményeiben, ezekben ameglehetősen eszköztelen szabad versekben az olvasók elé tár. ( ... ) ebből a lírából aszerző életét, családját, érzéseit, mentalitását, vonzalmait és ellenszenveit olyanmélységig meg lehet ismerni, hogy az ma már az alanyi-vallomásos költészettípusművelőitől is szokatlan \enne. Éppenséggel magukból a hagyományos lírai szerepekből

is ki lehetne indulni, sorra véve őket. egyfajta lírai katalógust, témák, helyzetek ésattitűdök regiszterét megszerkesztve beszámolhatnánk arról, hogyan gondolkodik aköltő barátairól. szerelmeiről, nyelvéről, a közösségről, melyhez tartozik, a tájról és a

versmondó 69

KÖNYVBEMUTATÓtermészetről, melyben él (ritka tematika manapság), miként vélekedik a kultúra állá­sáról, magukról a költői szerepekről, a nyelv és az irodalom állapotáról.

Kísérletet lehetne tenni annak a furajóközérzetnek, regionális és egzisztenci­ális otthonosságnak az értelmezésére,ami épelméjű embertől a XXI. század e­lején enyhén szólva meglepő. Ahogyszó esik egy naplementenézésről a gye­rekkel, pályinkázásról valamelyik közelifalu kocsmájában, egy kutya vagy egynagymama eltemetéséről. vagy akárcsak a miskolc-budapesti expresszvonatbüfékocsijáról, az szinte már Krúdy tvagy Kosztolányit juttatja az ember e­szébe.

Ugyanakkor egy nagyon száraz,kizárólag a grammatikai és retorikaialakzatokra koncentráló értekezést ismeg lehetne írni (... ) Ez a tanulmányRoland Barthes és Erdély Miklós mun­kásságának szellemi terében helyezné elVass t, gondolkodásának szemiológiailogikáját és teoretikus érzékenységétállítva a középpontba, valamint azt asajátosságot, ami Erdélynek mindenmunkáját jellemezte: hogy a szövegekszigorúan önmagukat tematizálják.

(... ) Ha az összehasonlító elemzés elveit igyekeznék érvényesíteni, elsősorban atársművészetek felé kellene kitekintenem: a performansz, illetve az installációműfajával kellene összevetnem Vass költeményeit. Indokolná ezt egyrészt az azéletrajzi körülmény, hogy Vass köztudottan a művészeteknek ezeken a területein istevékenykedik (... )

Az a benyomásom, hogy akkor boldogulunk a legjobban, ha Vass Tibort afféleszolid, régimódi költőként igyekszünk megközelíteni. Ha költészetét úgy tekintjük,mint beszámolók együttesét, melyek témája nagyrészt az a procedúra, ahogyan azember nyelvrnűvészeti alkotásokat igyekszik létrehozni, és ennek elbeszélésébenstilisztikai eszköznek látjuk erős önreflektivitását, iróniáját és öniróniáját (... ) Azelérzékenyülésre hajlamos ember önvédelme ez; a nagy szarkasztikusokban többnyireegy félénk gyermek lelke rejtőzik.

Bodor Béla

70 versmondó

KÖNYVBEMUTATÓ

Vass TiborVeranda

Beveszi a hazugságot, aztán az utolsókét asrpirint, oldott lesz hamara hangulat. Jóleső randi a felújítottparaszthárban, egyeztetni hívottmaradék vesztenivalánkat. Jól látszoma dobszerká mögött, ha puhulaz orrom, núndig ott ülök. Régótaszivbajos, nem birja a feszültséget,ártó lag hat núnden izgalom. A kedvéreteszek. Megértő vagyok, a kamrábanelvből nem tartok szexlapot. Meg kellfogadn om, csak nokedlit szaggatok.nem hiszek többé a ritmus zavarában.A csendet se verem fel, gödröt csakemberszabású: ások. Hallgassam el,hogy burokban szulettem. elemről

facsar a sziv, jótállásos még a szöuli

gyűmolcscentrifuga. Sértődjek vérig,de turnéra készül, ásszeállt egyegészséges billentyűssel. A pitvarbanhallgassam tovább, hozrak fogkefét.niinden mást kölcsönad. Jól élünkmajd a lehetőségekkel, a banda neveArtéria. Jogsim nincs, ez nem vezetjóra, de szálljak be, bére/ünk sofőrrel

timusint. Zsebből fizetjük, annyizsozsó lesz. A jegyár kozepes, nembaj, ha a sziv elégtelen. Kitűnő ötlet,nem mosdunk annyit, derítő látványa kosz. Erre már vérszemet kapok,átlátok a sritán. szálok illő röviden.Aztán a gyógyszertár, az ügyeleteshülye núndig én vagyok

Németh Péter Mikola VisszaSejtesít

(Könyvismertetés)

2008 karácsonyán Németh Péter Mikola legújabb könyvével ajándékozott meg. Abelső címlapon egy számomra nagyon barátságos dedikáció szövegét olvashatom:.Kilián Pistának a régi és új magyar képköltészet garabonciás mindenesének, égi-földitudájának: értő és érző figyelmébe ajánlja

a szerző, szivvel.",A dedikáció megszövegezése ellen nyilván nem tiltakozom, sőt, ezennel is

megköszönöm. Ma már egy évtizede annak, hogy megjelent A régi magyar képverscímű kötetem, s benne összesen 112 régi, magyarországi, javarészt latin, kisebb részbenmagyar nyelvű képverssel. Számomra stációjárást jelentett ez a kötet, ha nem istizennégyet, de legalább négyet bizonyosan, hiszen az a hatalmas képversgyűjtemény

több, összesen öt kiadót járt meg, s végül az utolsó két társaság vállalkozott a kötetmegjelentetésére. Az egyik a Miskolcon és környékén nagyon jól ismert Felsőma­

gyarország Kiadó, a másik, az Európában is ismert Magyar Műhely Kiadó volt. Kéttársaság és szellemi köre vállalta tehát az addig ismeretlen régi magyar kép versekmegjelentetését. Hiszen a régi magyar kép vers létét, gazdag múltját a neoavantgárdköltészet jeles képviselői a saját költészetük értékes előzményének érezték, ígyörömmel vállalták. Az kétségtelen, hogy a Régi magyar képvers kötet szinte a semmi­ből teremtődött meg, mert száztizenkét, vagy talán több képvers közlése egyik szer­kesztőnek sem tűnt rentábilis vállalkozásnak. S nem is volt az. Mégis akadt azért olyankiadó, amelyik több évig gondolkozott azon, hogy megjelentesse-e a kötetet. Volt, aki aszakértelmemet vonta kétségbe, pedig szinte az egész életemet XVII-XVIII. századilatin nyelvű kéziratok tanulmányozásának szenteltem. Volt olyan kiadó is, amelyikújabb és újabb próbatételek elé állítva, türelmem tartósságára volt kíváncsi, s a kötelelejére "népszerű" stílusban kívánt bevezetőt íratni velem. Ma már bizonyos, hogy ga­rabonciás mindenesnek, értö és érző, égi és földi tudósnak kellett lennem ahhoz, hogy

versmondó 71

KÖNYVBEMUTATÓezzel a gyűjteménnyel egyszer közön­ség elé léphessek. Németh Péter Mi­kolát a hite és az érdeklődése hoztahozzám, s ha bízott bennem, akkor nekinem szabad a reménységében csalat­koznia. Ö volt az, aki még a váci Ma­dách Televízió és Rádió igazgatóakéntszakértelemmel két hosszú, több mintegy-egy órás riportot készített velem amagyar képvers múltjáról és útjáról.

Az előzményekhez hozzátartozikmég az is, hogy ebben az időszakban amagyar neoavantgárd triumvirátusából- Nagy Pál, Papp Tibor, Bujdosó Alpár- ketten éltek akkor (élnek ma is)Párizsban egyikük, Bujdosó AlpárBécsben. Így velük először egy ma isnagyon szép emlékű vizuális költészetikonferencián találkoztam, Hadersdorf­ban, ahol - láthatóan értő - író emberekelőtt mutathattam be az akkor mármajdnem kész, vagy már szinte teljesenkész, régi magyar képverskötetem teljesanyagát. A könyv címlapja mindentelárul a teljesség igényéről, a kötettartalmáról. Azt hiszem, nem árulok el

nagy titkot, ha megvallom, hogya 112 versen kívül, egy teljes kötetnyi újabb anyagotgyűjtöttem azóta össze, s ha az Odafentvaló úgy akarja, akkor ezt még az életembenmeg is kívánom jelentetni.

*****Németh Péter Mikola láthatóan és érezhetően a teljesség igényével válogatta, s több

gondolati és tipográfiai újítással állította össze harmadik, VisszaSejtesít című

gyűjteményes kötetét. A könyv nemcsak egészen új, ismeretlen verseket, vizuáliskölteményeket tartalmaz, hanem a már korábbi köteteiben - Főbe(n)járó üzenet(1986.); Mysterium carnale >< Hommage'a Pilinszky (2006.) - megjelenteket is. Ezzelegyüttesen Németh Zoltán Pál fotográfiai, Csorba Simon László grafikái és a háromalkotó közös művészeti performanszaiból összeállított fényképek, grafikák, költészetimontázsok is szerepelnek a könyvben. A Napkút és a Magyar Műhely Kiadó, valaminta Cédrus Művészeti Alapítvány 2008-ban vállalkozott a könyvismertetésem tárgyátképező verseskötet közlésére, többek között az NKA támogatásával.

Németh Péter Mikola most joggal várja el tőlem, a bevezetőmben írtak alapján is,hogy az ő lírikusi tollából napvilágot látott műveire: verseire, esszéire, de még inkábbkölteményei vizuális értékeire, azok egyéni képiségére hívjam fel a versolvasókfigyelmét. Első szakmai lépésként azt szükséges megállapítanom, hogy a költő vizuálismunkái nem a klasszikus magyarországi képversekre emlékeztetnek, hiszen a XVII­XVIII. század megejtően szép formai játékai többnyire latin nyelven íródtak. De aformát olyannyira szabadon, s oly sokféleképpen használ ták, hogy az ma is követhető

lenne, bár utolérhetetlennek tűnik. A magyar nyelvű klasszikus és modern képversekazonban legalább annyira megérdemlik a jelenkor figyeImét. Németh Péter Mikola a20. század költője, aki szabadon játszik a formával, játszik az érzelmekkel s játszik agondolkodásra késztető szóval és mondattal, sőt mi több, játszik a komolymondanivalóval is. Már a kötetadó cím is elgondolkodtató játékot generál: "Vissza-

72 versmondó

KÖNYVBEMUTATÓsejtesít." Azaz a szerző költői léte - a mindennapi létün k alapjáig - életképes "Egy­sejt-emlékezetéig" kívánja visszavezetni a vele együtt gondolkodókat, elmélkedőket. Akülső címlapon így olvassuk: VISSZASEJTESÍT. A belső címlapon ugyanez aszóösszetétel kettéválik, s a szerző már tipográfiailag is elkülöníti a két fogalmat

egymástól, ilyenformán: VISSZASEJTESÍT. Mintha az igekötőnek, a külső

címlapon lévő változatával ellentétben, a belső címlapon valamiféle különös funkciójavolna. De úgy is lehet, hogy ebben a változatában az írá más jelentést kíván adni acímadó fogalomnak, mint a belső címlapon feltüntetettnek. Akárhonnan közelítjük is amegoldást, az ember isteni, eredeti része olthatatlan vággyal visszakívánkozik az"Egész-Ségbe. Ezt az Egységbe való visszatérést megcélzó erőfeszítést, illetvefolyamatot gondolhatjuk a művészetek, a költészet nyelvén visszasejtesítésnek.

Az emlékezet egyféle visszesejtesítésének nevezhetö az is, ahogy a kötet lapjainsok-sok ismert és ismeretlen névvel találkozik a versolvasó. Köpöczi Rózsához,feleségéhez írta a költő Találkozás címü vallomásosan szép versét. Balázs Kristóffiacskáját szólítja meg a metafizikus ihletettségű FOLYAMATábra öt- vagyhétsorosában. Enikő húgának és Zoltán öccsének dedikálta a "Minden Egész... " című

képkölteményét, Ady "Minden Egész eltörött", az élet bizonyos értelmű

ellehetetlenülésének gondolatára utalva, ugyanakkor a görög hellenista kor pozitívéletérzését megjelenítő, oltáralakú képversbe "mentve" mondandóját. Annus Józsefnek,Baka Istvánnak, Csoóri Sándornak, Olasz Sándornak, Rózsa Endrének, Tóth Bélának,Vörös Lászlónak és sokaknak másoknak, akik 1985. április ló-án Vácott a MADÁCH­KÖR TISZATÁJ estjén jelen voltak, címezte korszakváltónak érezhető ÚJ BALLADAcímű költeményét. A legendás Syrius Együttes egykori koncertjének emléke, valamintOrszáczky Jackie halálhíre ihlette az INTERmezzo című vizuális költeményt, amelyet akortársak: többek között Bari Károly, Döbrentei Kornél és Zalán Tiborvendégszövegeire komponált a szerző. HOMO LUDENS című négysorosát BujtásJózsef zeneszerző barátjának, szerzőtársának ajánlotta. Rózsa Endre emlékére egyegész ciklust vezet fel, egy tőle idézett versrészlettel, talán nem véletlenül, hiszenRózsa hasonlóképp filozofikus alkatú lírikus volt, miként Németh Péter Mikola is az. SRózsa Endre volt első kötete, a FÖBE(n)JÁRá ÜZENET szerkesztője is.APOKALIPSZIS című nagy ívű verskompozícióját fekete alapon fehér, negatívbetűkkel néhai Ottó Mária és ifj. Fejér Ferenc emlékére, valamint a "Pap-völgyitriumvírek közül" Bészabó Andrásnak dedikálta a szerző. A névfelolvasást oldalakon átlehetne még folytatni, mert a dokumentatív jelleg az egész kötet fontos eleme.

Az APOKALIPSZIS mindezzel együtt, érzésem szerint, a szerző legsikerültebbversei közül való,

s ez néhány sornyi idézetből is érzékelhetővé válik. Íme:LÁTTAM

------------- keresztet a gömbön------------- ------------------------GÖMB KERES ZTETtajtékzó felleget a gömb feletts benne

tüzet ---tűzpír-magányt ----vérző testeketsíró-sírvallomást ----haldokló halált----véges világvéget.Kiszakadtam a ködből

........................... a vonzáskörből

................................................. ki a térből

" •••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••• oo téridőből

el a Földtől .. '" távol................................................. messze

versmondó 73

KÖNYVBEMUTATÓA kompozíció versrétegei Vácott l 972173-ban, majd Kóspallagon 1974175-ben

fogantak. A játékosan "variált" szöveget a keletkezését követően Molnár V. Józsefnéplélekkutató megköszönte a költőnek úgy is, hogy néhány szavas kritikát sem sajnáltmondatba foglalni, idézem: "a versben, amely keserű látomás - jó: a gömbkereszt, afekete szárnyú Nap, a TEST-LÉLEK és a TÉR-NÉLKÜU-TEST, itt helyénvaló" etc.

Igen, próza és líra, kép és szöveg, versek és grafikák váltogatják egymástciklusról ciklusra, s teszik vizualitásában is gazdaggá Németh Péter Mikola könyvét. Amár említett INTERmezzo című opus például Kassák vizuális verses tipográfiáját idézi.Ebben a költeményben nemcsak a kurzív és álló betűk, hanem a kövér, félkövér ésnormál, illetve nagyított betűk és azok különbőző betűtípusai is ritmikusan, sajátoselrendezésben váltogatják egymást. A költemény utolsó harmadában - "Három húroshegedőre I és öt korsó sörre hangszerelt éjszakák után/ hitfogyatkozáskor"- a söröskorsót megformáló motívum azonban már korántsem emlékeztet a Kassák Lajos általalkalmazott tipográfiára. Ez a kontraszt, az elemző számára, azért is szembetűnő, mertEgy kompozíción belül, tisztán és világosan egy egészen új, egyéni látásmódelevenedik meg végkifejletképp.

A színes, kemény borítás ú kötet első .fóliansán", Németh Zoltán Pál grafikusanmegdolgozott fotóján, egy férfiportré látható, Csorba Simon László fekete-fehérfotografikája, amely a költő arcmását örökíti meg. A Xx. századi álommaradék ciklusátindító "fóliáns" ugyanebből a portréból ikonná formálódott, szándékoltan a töredékes­ség, a befejezetlenség érzetét keltve, a költő maszkszerű képmását mutatja be az olva­sónak.

A számozatlan 7. lapon a szerző mottóként a lap felső margóján Rózsa EndreFérfikorban című verse három sorát idézi: " visszamagratosodní' / Kilenc hónapon át,tnindegyre zsugoradva / nemlétünk össejtjéig ", majd lenn középen legalább tizenhatpontos kövér betűvel szedette ki az alábbi szöveget:

XX. SZÁZADI ÁLOMMARADÉKElvált-édes Szüleink 80. születésnapjáraA ciklusnyitó oldalakról ezt a formát és arányt az öt cikluson következetesen

végigviszi 31 szer~? A 9. számozott fekete oldalon negatívban az alábbi két soros versolvasható EVELO címmel:

Halál űző ragyogásban.Csupaszon a kékülő ég alatt.

S ennek a lapnak a másik, megint csak számozott oldala ismételten sárgított papír, sezen a szerző Xx. századi álommaradék című korai verse szerepel. Érzésem szerintebben a költeményében találhatóak a legszebb költői képei. Mikola emlékében szeretettszülei jelennek meg, s ezt az emberpárt megilletődötten szép, idilli kép koszorújábahelyezi el, még akkor is így van ez, ha apja szigorát verse kezdő soraiban így jelenítimeg, idézem: "Apám horkolása felhorzsolja az eget. / Szeme alatt véraláfutás. / Széllesz holnap - mondta oreganyánk. " Édesanyjáról megkülönböztetett szeretettel vall aköltő, aki nemcsak inget és gatyát adott rá, s vállára üres tarisznyát akkor, amikor azéletbe ifjúságában útnak indította, hanem útravalóul Énekszóval is megajándékozta,amit a szájára adott, ezért írhatta, dalolhatta szebbnél-szebb hangon a továbbiakban:

Pecsétes verssel számonLegendák nyomában járokHetedhét országon innen

távolvágóhídjaink vérvörös zajátólvadvirág zokogású esténvágyaimatkerékbe tört csöndön

74 versmondó

KÖNYVBEMUTATÓtovagörgeti a fény ...s ami marad.

Mint "Az Atyának... " emelttenyéren a kenyérkiszikkadtan - - ­madárlátta magányábólfelgyorsult szívverésselszétosztom köztetek

Pogány hitemből tes tálok rátokFekete szárnyakon fehér gondolatotszeretni indultam

azóta úton vagyok ...Nemcsak a képek, verses és prózai szövegek váltogatják egymást az esztétikailag

szépen megdolgozott könyvben, hanem például a kellemes samoár sárga és fehérlapokat többször is felváltják bizonyos oldalakon az elmúlást, a halált és a gyásztmegidéző fekete lapok, amelyek lélektanilag fontos momentumai a mű-egésznek.

Ilyen fekete alapon negatív, fehér betűvel formázta meg jó néhány költeményét aszerző, ezzel is hangsúlyozva rnűvei vizuális megjelenítésének fontosságát így példáula REQUIEM AETERNAM három versszakát, a POST MORTEM kétsorosát, aVIRÁGVASÁRNAP, a NÉGYSOROS II., az IN EXTREMIS, a FELIRAT, aFEHÉRVASÁRNAP, az UTÓÉLET, a MAGÁNVALÓ és a Pilinszky círnü képverseitis fekete alapokra szedette, illetve nyomatta. Az Expediál(t) Európa címü konkrétkölteményét pedig hasonló módon - Kőbe vésték, fába rótták az Expediál(t) Európát,2003. február 4-én, Kis-Jugoszlávia megszűnésekor - fekete alapon negatív fehérbetűkkel rovás-íratta a szerző.

Különös műalkotás ez az egész kötet. Nem egy költő munkája, s nem csak egyzárt idő egyetlen költőjének munkái találhatóak meg benne, hanem több költő műve is.A művek keletkezési ideje között olykor meghatározhatatlanul nagyok az időbeli

távolságok, így kronológiai összefüggéseket keresnünk nehéz volna. És nem ishagyományosan egy műfaj művészeti alkotásaként készült ez a kötet. Ez egy össz­művészeti alkotás.

Az első oJvasatra látni, hogy a költő a maga és a fotóművész testvér, illetve agrafikusművész barát alkotásainak szabad felhasználásával hozta létre saját műveinek

egy bizonyos részét, s szerkesztette meg ezt a könyvet úgy, hogy alapjaiban eltért ahagyományostól, s nemcsak fehér alapon fekete betükből, hanem fekete alapon fehérbetűkből is szövegeket, verses műalkotásokat hozott létre. Különös ez a könyv, mertlíra és filozófia találkozik benne. Talán még azt is leírhatjuk, hogy a rendkívül mélyenátélt lírai szövegek rnellett találni nem irodalmi értékű műdalszöveget is.

A fotók montírozottak, a grafikák hasonlóképpen. De nemcsak montázsoltfekete-fehér fényképek, fotografikák szerepelnek a kötetben, hanem a költő irodalmi éskiállítás-performanszain készült színes fotográfiák is. És mirc a kötetet végiglapozta,átolvasta a recenzens, akkorra döbben rá arra, hogy a számára ismerösnek vélt NémethPéter Mikolának hányféle arca, hányféle színe, úgyszólván ezernyi ihletett formációjavan még.

Különös ez a kötet azért is, mert a kifejezetten "klasszikusnak" érzett képvers­forma mellett a betűvel, a szövegekkel, a festett formákkal és azok mérctével olyanönfeledten játszadozó Kassák Lajos hatása egy eddig ismeretlen, egészen újösszefüggésben érvényesül Németh Péter Mikola költészetében. Nemcsak a tisztapoézis, az esszé, a mese jelenik meg kötetében, hanem az ún. hangzó vers is. A hangzóvers, amely már neve szerint is jelzi, hogy a poézisnek elmondva, elszavalva, eldarálva,elhadarva van értelme és jelentése. Azt hiszem, közölve nem sok. Talán szépírás-

versmondó 75

KÖNYVBEMUTATÓgyakorlatnak kiváló, de némán olvasva értelmét, zenéjét, hangulatát veszti. Én mégisörülök annak, hogy kísérletképp ilyet is megjelentet válogatott versei között egy kortársköltő.

Persze van, ami zavar. Az mindenképen, hogy más, a korábbi Németh-kötetbennapvilágot látott költemények ebben az összeállításban ismételten helyet kaptak.Mintha nem lenne elegendő műve a szerzőnek, mintha a már korábban sikert aratottművektől kellene segítséget kérnie, hogya legújabb kötetről is jó kritikusi véleményalakulhasson ki. Zavar a Nagy Pálnak ajánlott MŰDAL neo-avantgárd átirata,parafrázisa: a "Már minálunk Palyáni, már minálunk, Palyám II az gyött a szokásba(hogy): II Nem szedik az avantgárdot II nem szedik az avantgárdot fedeles kosárba.".Azt hiszem ez a szöveg nem ebbe a kötetbe való.

Kezemben van egy olyan mai magyar lírikus kötete, aki évtizedeken át a versírásszéles skáláján kísérletezett, s aki gondolatai megismertetése szolgálatában alegkülönbözőbb műfajokban, a legkülönfélébb formákban, a legkülönfélébbhangnemekben írt, alkotott, komponált; játszik és cselekszik ma is. Műveinek

kapcsolatrendszere szerteágazó, amelynek kibontása egy külön tanulmányt igényelmajd. Most azonban végezetül annyi egyértelműen megállapítható, hogy költészetére alegevidensebben Pilinszky és Kassák hatott. S ezzel párhuzamosan gondolkodásánközvetve vagy közvetlenül a Párizsi Magyar Műhely triumvirátusának hatása isérzékelhető.

Talán nem hiábavaló néhány passzust megidézni a könyve hátsó borítóján olvashatóönvallomásából:

" ... a harmadik évezred előterében téblábolva a virágvasárnap(ok) ünnepélyesenkétes ígéreteivel. a feketevasárnap(ok) misztériurnával, reményével s afehérvasárnap(ok) hitével stációról stációra a Passiónkat járva sürgetően fontossá vált,addig, amíg nem késő, visszatalálnunk "a realitások elíziumi mezején át" a mindennapivalóság EGY és oszthatatlan szívébe.

Ebben az összefüggésben bizakodáan állithatom. hogya túlontúl szenzibilis,érző embert a lelke niélyéig ma is az "igazi" misziikusok érintik meg igazán. Engemsrinie "betegesen" ők vonzanak ma is. Vagyis az a fajta klasszikus és neoavantgárdalapokon építkezőpoézis, amit Pilinszky János" hyperrealista" költészetnek nevez. "

A kritikus, aki Németh Péter Mikola könyvébe most egy kicsit belemélyedt,művei olvasása közben megérezte azt a megszentelt, tökéletesen transzcendenspillanatot, néhány percet, amely a kötet szerzőjét egy-egy verse írása kor a földivalóságból a költészet metafizikumába emelte.

Kilián István

76 versmondó

KÖNYVBEMUTATÓ

TAMÁS

• Mór nem igazak ezek aszavak?• - Bún és bűnhődés! -

versmondó

• akereszthez h6ttal simuló alak• az ötödik stigmót szíved alatt• hitetlenségemmel én eitém!?

Képvers a kötetből

77

KÖNYVBEMUTATÓ

A T-ART ALAPÍTVÁNY

Az alapítványt Tenk László Munkácsy-díjas festőművész és felesége, Tenk Zsókagobelinszövő hozta létre 1990-ben azzal a céllal, hogy segítse a mai magyarképzőművészet hazai és külföldi megismertetését, a különböző művészeti ágak,valamint az alkotók és a művészettörténészek közöui kapcsolat elmélyítését, egykortárs képzőművészeti gyűjtemény alapjainak megteremtését, a közönségízlésformálására irányuló kezdeményezéseket.

A T-Art Alapítvány a működési céljainak megvalósítását támogató művészek

adományai ból kortárs képzőművészeti gyűjteményt hozott létre. Ennek darabjait amagyar kulturális örökség értékeiként őrzi, gondozza és biztosítja azoknak aközönséggel való kapcsolatát is (kiállítások, műtárgykölcsönzés, mügyűjtők

érdeklődésének felkeltése vagy művészettörténeti feldolgozás formájában egyaránt).1998-ban a Vigadó Galériában T-Art Gyűjtemény r. címmel a festészeti anyagotláthatta a közönség, amelyet katalógus formájában is feldolgoztak. Ennek akezdeményezésnek a folytatása az a 2009-re tervezett program, amely a grafikai művekszakmai feldolgozását és bemutatását tűzte ki célul.

Az alapítvány tevékenységének szakmai igényességét tanúsítja az a tény, hogy többmuzeális intézménnyel alakított ki komoly munkakapcsolatot. Ezek között kiemelkedő

a szerepe a szolnoki Damjanich János Múzeumnak. Tenk László és Zsóka csillaghegyiműterme galériaként számos egyéni és csoportos kiállításnak adott otthont. Emellett ahazai és nemzetközi művészeti élet rangos intézményei, (többek között) a budapestiVigadó Galéria, az egri Művészetek Háza Templom Galériája, a kalocsai VárosiGaléria, az amstelveeni Aemstelle Galéria és Múzeum, valamint a dortmundi SIGNALGaléria is fogadták az alapítvány által rendezett tárlatokat. A T-Art Alapítványkiállításaival rendszeres résztvevője A magyar festészet napja (Óbudai Művelödési

Központ) és a Kék madár fesztivál (Kalocsa) programjainak.A különböző kulturális eseményekhez kapcsolódó tárlatok is a bemutatott anyag

gyűjteményi jellegét hangsúlyozzák: nem tűzik ki célul valamilyen stílusirányzatreprezentálását vagy egy-egy elméleti probléma különböző alkotói megközelítéseinekösszegzését, hanem a kortárs magyar képzőművészet sokszínűségének gyűjteményi

egységben megvalósuló gondozását vállalják.A szervezet tevékenységének szakmai igényességét jelzi, hogy működéséhez kiváló

művészettörténészek együttműködését nyerte meg. Alapításától másfél évtizeden át Dr.Supka Magdolna szellemi vezetésével gyarapították a gyűjteményt, alakították ki aműgyűjtök körét, rendezték a kiállításokat, és jelentették meg a Paletta-sorozatelnevezésű kiadványokat. A festőrnűvész kortársakat bemutató sorozat darabjaiba - avezető szellemi tekintély mellett - Kozák Csaba, Sasvári Edit, Szeifert Judit és WehnerTibor művészettörténészek is készítettek tanulmányokat. 1990-2008. között 20festőművész alkotói pályáját mutatta be ez a kiadvány.

A professzor asszony iránti tiszteletből - halála után - az alapítvány róla elnevezettdíjat (Supka Magdolna-emlékdíj) hozott létre, amellyel évente egy, a kortárs művészet

gondozásában kiemelkedő személyiséget ismer el (2006-ban Bráda Tibor festőművészt,

A magyar festészet napja elindítóját, 2007-ben Wehner Tibor művészettörténészt).

A kortárs magyar képzőművészet meghatározó alkotók pályáját szakszerű

igényességgel dokumentáló kiadványok körét 2008-tól újabbakkal bővíti a T-ArtAlapítvány: elindítja a szobrászéletműveket bemutató sorozatot is.

A színvonalas szakmai munka biztosítását az anyagi kultúra több jelesképviselőjének szponzori támogatása is segíti. Ezek közül kiemelkedő jelentőségű

78 versmondó

KÖNYVBEMUTATÓKözreműködésének köszönhetően az alapítványt támogató több művész (Vilhelm

Károly, Földi Péter, Tenk László és Végh András festőművészek) alkotói tevékeny­ségének dokumentálására Kugler Könyvek elnevezéssel albumsorozat jelenhetett meg2003-2007. között. Ennek a sorozatnak a kiadói gondozását 2008-tól már az alapítványlátja el: koordinálja a Kovács Péter, Sváby Lajos és Szentgyörgyi József festőművészekmunkásságát bemutató albumok megjelentetését.

Forrás:www.tartalaapitvanv.hu

Rékassy Eszter Szent György - rézkarc

Önkéntelen gyűjteményA T-Art Alapítvány grafikai gyűjteménye(Tatabánya, Közmüvelődés Háza, Kortárs Galéria, 2009. április ll.)

Hiába keresnénk, nem lelnénk, mert keresetlen a koncepció e gyűjtemény létrejöttekörül. Nem ölt önarcképi jelleget, mint egy magángyűjtemény, és nem a legfon­tosabbnak ítélt alkotások egybeterelésére vállalkozik, mint egy közgyűjtemény. Mertönkéntelen gyűjtemény. Nincs elgondolása, csak erős, rendhagyó szándéka. Kőrképét,

kereszt- és hosszmetszetét, fél évszázadot átívelő lenyomatát adni a magyar grafikaalkotásainak.

Ha valamelyest mégis lágy önarcképi jellege lehet - ha tudatos inteneiét sejthetünklétrejötte, összeválogatása mögött -, akkor e gyűjtemény életre hfvójának,szervezőjének és ápoló gondnokának vonásait mutatathatja: Tenk Lászlóét, aki azalkotómunka mellett vállalkozott e műegyüttes szá!ainak igazgatására. összefogására.Részben, talán igen.

De sokkal inkább úgy állt össze ez a kollekció, mint ahogyan a vízgyujtök hívjákmagukhoz mindenféle erek és patakok vízcseppjeit: nem feltétlen azokat, amelyekegyébként útba esnek, hanem azokat, amelyeknek útja erre tart, amelyeknek kedves emeder pihenni.

versmondó 79

KÖNYVBEMUTATÓVegyes anyag - szokták említeni a csoportos kiállítások kapcsán, nyilván arra

utalva, hogy stíJus- vagy kvalitásbeli hullámzások járják át. Ha ilyesmi hangzana el egyűjtemény apropóján, ez nemhogy hibája, vétsége vagy mulasztása, hanem egyenesenérdeme, erénye volna. Egyrészt mert nem előzetesen válogatott anyag jelenik itt meg,hanem a korszak alkotóinak s hozzátartozóiknak önzetlen és nagylelkű adományai bólállt össze, s csak kisebb részben tudatos vásárlásból; másrészt mert egy igen tágasidőszak alkotóvilágait igyekszik összefogni, s benne a nemzedéki jelleget felmutatni.

Mindezek mellett indokolt emlékezetünkbe idézni Piles szavait: a művészetben anagyoknak szüksége van a kicsikre és a kicsiknek a nagyobbakra. Egyik sem létezne amásik nélkül. És ez igaznak tűnik egy-egy életmű esetében is: a jelentősebb ésszerényebb kvalitású müvek egymásra is értelmező fényt vetnek.

Ha mégis közösségre szeretnénk emelni e műveket, akkor Lyka Károlynak csaknemegy évszázaddal ezelőtt lejegyzett gondolata is eszünkbe juthat: "A rajz magán viseliszületésének bélyegét, lelki nacionáléját." Fontos kijelentés, különösen manapság,amikor valami ködös és kissé bután unalmas nemzetköziség hatja át a kortársképzőművészetvilágát. Lyka szavainak iránya ezzel éppen ellentétes. Nem csupán arranyit rá, hogy a rajznak létezik egy letörölhetetlen. stigmaszerű nemzeti hovatartozása,de emellett, ezen belül, és leginkább e felett: az alkotónak létezik egy lelki származása,adománya, karizrnája, ami lelki személyleírást, lelki kilétet foglal magában.

E kiállítási anyag technikai megformálásában igen sokszínű, és tematikájában issokféle elágazást mutat, noha ez utóbbi korlátozottabb. Túl azon, hogy a munkákmesszebbről düreri, illetve rembrandti hagyományhoz kötődnek, közelebbről a kétháború közötti időszak magyar grafikájához - létezik egy sajátos. domináns elkülönítő

jegyük. Szuverén alkotások, grafikus jelentések a verbális folyamatokról, amelyekfelett mennyboltként terül el a mitológia, a kultúra, az irodalom, különös tekintettel aköltészetre. Ezek ihletettségében állnak mindahányan, ennek ellenére valóban olyanok,mint a személyleírások: a művek alapján könnyen megállapítható, melyik műnek ki azalkotója. Olyan történeti, műtörténeti dokumentumok, amelyek a magyar grafika ezenidőszakának költői lakozásáról tanúskodnak. Arról, hogy a rajz: lelkület,gondolkodásmód, a tartás magatartása. A gyűjtemény egyik új szerzeményénekalkotója, Szalay Lajos, e vizuális gondolkodásmód közvetlen közelébe lép, amikorönvallomásában egyenesen azt jegyzi meg: verseket ír a rajzzal.

E kiállítási alkalom éppen a költészet napján kötött ki, szakrális szempontból pedigKrisztus kereszthalálát és közelgő feltámadását ünnepeljük a mai estén.

Ha kívánhatunk valamit e gyűjtemény számára, hát leginkább a vonal fölött hűen

virrasztó fiatalokat, a magyar grafika költői fényű feltámadását, ugyanakkor az ittkiállító művészek szándékához hasonló szándékot, hogy gazdagodva tovább éljen erendhagyó, önkéntelen gyűjtemény.

Nyíljon e tárlat ebben a reményben!

Balázs Sándor

(Köszönjük a T-Art Alapítványnak, hogy e lapszámunk illusztrációit grafikai gyűjtemé­nyükből válogathattuk - a szerk.)

80 versmondó

Támogatóink:

Oktatási és Kulturális Minisztérium

Nemzeti Kulturális ALap

A szerkesztőség cime:1011 Budapest Corvin tér 8.

Elektronikus cím:vers@c3.huHonlap: \V\v\v.vcrs.hu * W\vw.vcrslnondo.hu\v\v\v. versrad iű. hII * \v\v\v. versfesztival.hII

Szerkeszti: az MVE kabinetjeFőszerkesztő: Kiss LászlóTelefon: 06 30 9223 573

ISSN 1217 - 3282Ára 800 Ft

A Versmondó megrendelhető a szerkesztőség

eimén

Előfizetési díj: 3200 FtMegjelenik évente hat alkalommal

Az egyes számok megvásárolhatók az ÍrókKönyvesboltjában

Budapest VI., Andrássy út 45.

A címlapon ÚJHÁZI PÉTER Karácsonyi képcimű alkotása látható

Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. ÜzletiÜgyfelek Üzletág, Központi Előfizetési ésÁrúmenedzsment csoport 1900 Budapest

Előfizethető az ország bármely postáján, valmint ahírlapot kézbesitöknél.

E-mailen:hirlapelofízetesai)posta.huTovábbi információ: 06 80/444-444