2.Óra Természetvédelem Területi Kategóriák 1

Természetvédelem

Védett természeti területek

Alapfogalmak

• természeti terület: valamennyi olyan földterület, melyet első-

sorban természetközeli állapotok jellemeznek

Az 1996. évi LIII. tv. alapján


Kiskunsági Nemzeti Park

Bükki Nemzeti Park

Alapfogalmak

•természetes állapot: az az élőhely, táj, életközösség, melynek keletke-

zésében az ember egyáltalán nem, vagy - helyreállításuk kivételével -

alig meghatározó módon játszott szerepet, ezért a benne végbemenő

folyamatokat többségében az önszabályozás jellemzi

•természetközeli állapot: az az élőhely, táj, életközösség, amelynek

kialakulására az ember csekély mértékben hatott (természeteshez

hasonlító körülményeket teremtve), de a benne lejátszódó folyama-

tokat többségükben az önszabályozás jellemzi, de közvetlen emberi

beavatkozás nélkül is fennmaradnak



Fertő-Hanság Nemzeti Park

Alapfogalmak

• védett természeti terület: e törvény vagy más jogszabály által

védetté vagy fokozottan védetté nyilvánított

(kiemelt természetvédelmi oltalomban részesülő) földterület.



• Kiemelt oltalmuk biztosítása érdekében védetté kell nyilvá-

nítani a tudományos, kulturális, esztétikai, oktatási, gazda-sági és más közérdekből, valamint a biológiai sokféleség megőrzése céljából arra érdemes

– Vadon élő szervezeteket, életközösségeiket, továbbá termő-,

tartózkodó-, élőhelyeiket;

– természetes, természetközeli tájakat, tájrészleteket

– növénytelepítéseket, így különösen parkokat, arborétumokat, törté-

nelmi vagy botanikus kerteket és egyes növényeket, növénycso-

portokat;

– védett ásványok, ősmaradványok jelentős lelőhelyeit

felszíni, felszínalaktani képződményt és barlangok felszínét;

– álló- és folyóvizeket, így különösen tavat, patakot, mocsarat


Törvényi háttér


• Természeti érték és terület kiemelt oltalma a védetté nyilvá-

nítással jön létre.


Törvényi háttér


• Ha védett természeti érték, terület védelme csak különleges intézkedésekkel biztosítható, a természeti értéket, területet vagy annak egy részét fokozottan védetté kell nyilvánítani.


Törvényi háttér


• Országos jelentőségű, ill. fokozottan védett terület esetén csak a miniszter nyíl-váníthat védetté.

• Helyi jelentőségű terület esetén a települési önkor-mányzat rendeletben nyíl-vánít védetté


Törvényi háttér



• A védetté nyilvánítást kimondó jogszabály tartalmazza a terület:

• Jellegét

• Kiterjedését

• A védetté nyilvánítás indokát

• Természetvédelmi célját

• Helyrajzi számát

• Korlátozások alóli esetleges kivételt

• Természetvédelmi kezelési tervet

• az Európai Közösségek jogi aktusaiban meghatározott védettségi kategóriába tartozás tényét.

Szőcei láprét

Törvényi háttér


Törvényi háttér



• A védettség megszűnése:

• A jogi oltalom feloldására csak két speciális esetben van lehetőség:

• 1: Fel kell oldani a természeti érték vagy terület védettségét, illetve fokozott védettségét, ha annak fenntartását természetvédelmi szempontok a továbbiakban nem indokolják.

Törvényi háttér



• A védettség megszűnése:

• 2: Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az Alkotmányban megállapított, az egészséges környezethez való jog a Magyar Köztársaságnak azt a kötelezettségét is magában foglalja, hogy az állam a természetvédelem jogszabályokkal biztosított szintjét nem csökkentheti, kivéve, ha ez más alapjog vagy alkotmányos érték érvényesítéséhez elkerülhetetlen.

• A védelmi szint csökkentésének mértéke az elérni kívánt célhoz képest ekkor sem lehet aránytalan. (28/1994. (V. 20.) AB határozat)

Törvényi háttér



• Védetté nyilvánításra bárki javaslatot tehet. A védetté nyilvánítás előkészítése hivatalból indul meg.

• A természeti terület védetté nyilvánításának előkészítése során az előkészítést végző egyeztető megbeszélést tűz ki, amelyre meghívja a javaslattevőt, valamennyi érdekelt ható-ságot, továbbá mindazokat, akikre a védetté nyilvánításból jogok vagy kötelezettségek hárulnak, illetőleg akik jogos érdekét a védetté nyilvánítás közvetlenül érinti.

Bükki Nemzeti Park

Törvényi háttér



• Az egyedi jogszabállyal történő védetté nyilvánítás folyamata:

1. Védetté nyilvánítási javaslat

2. Szakmai előkészítés, egyeztetések (nemzeti park igazgatóság, vagy önkormányzat)

3. Jogszabály alkotás (miniszteri vagy önkormányzati rendelet)

4. Természetvédelmi hatósági feladatok (ingatlan nyilvántartásba történő bejegyzés kezdeményezése).

5. Hatósági tábla kihelyezése.

Szigetközi TK

Törvényi háttér



• Terület védetté, fokozottan védetté nyilvánításának tényét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni, védettség feloldását követően a védettség tényét pedig törölni kell.

• A bejegyzést, illetve annak törlését a természetvédelmi ható-ság hivatalból kezdeményezi.

Bükki Nemzeti Park

Törvényi háttér



• Ha valamely védelemre tervezett terület jelentős károso-dásának veszélye áll fenn, a természetvédelmi hatóság a terü-letet azonnal végrehajtható határozattal, egy alkalommal ideiglenesen védetté nyilváníthatja.

• A határozatban előírhatja a terület kezelésével, a természeti értékek megóvásával kapcsolatos kötelezettségeket, továbbá a veszélyeztető tevékenység folytatását korlátozhatja, felfüg-gesztheti, illetve megtilthatja.

• Az ideiglenes védettség a végleges védettséget kimondó jog-szabály hatálybalépéséig, de legfeljebb 3 hónapig tartható fenn.

• Országos jelentőségű védelemre tervezett természeti terület esetén a miniszter - egy ízben - további 2 hónappal meg-hosszabbíthatja

Törvényi háttér



• Ha valamely terület időszakosan fokozottan védett élő szerve-zetek élőhelyéül szolgál, amelyek megóvása másként nem biz-tosítható, az igazgatóság a területet, vagy annak egy részét meghatározott időre - de legfeljebb 3 hónapra- azonnal végre-hajtható határozattal átmenetileg védetté nyilváníthatja.

Fertő-Hanság Nemzeti Park

A védett természeti területek kategóriái


A.) Országos jelentőségű védett természeti területek 1. Egyedi jogszabállyal védett természeti területek:

Nemzeti park

Tájvédelmi körzet

Természetvédelmi terület

Természeti emlék

2. A törvény erejénél fogva ("ex lege") védett természeti területek:

a, Természetvédelmi területnek minősül valamennyi

láp

szikes tó

b, Természeti emléknek minősül valamennyi

földvár

kunhalom

víznyelő

forrás

3. A törvény erejénél fogva ("ex lege") védett természeti érték:

barlang

B.) Helyi jelentőségű védett természeti területek és értékek


Természeti emlék

az 1996. évi LIII. tv. alapján

Nemzeti park

Országos jelentőségű védett természeti területek

• Nemzeti park az ország jellegzetes, természeti adottságokban lényegesen meg nem változtatott, olyan nagyobb kiterjedésű területe, melynek elsődleges rendeltetése a különleges rendel-tetésű, természetes növény- és állattani, földtani, víztani, táj-képi és kultúrtörténeti értékek védelme, a biológiai sokféleség és természeti rendszerek zavartalan működésének fenntar-tása, az oktatás, a tudományos kutatás és a felüdülés elő-segítése.


Hortobágyi Nemzeti Park

Egyedi jogszabállyal védett természeti területek



• Nemzeti park létesítésére kizárólag a miniszter jogosult.

• A nemzeti park területét, a nemzetközi gyakorlattal össz-hangban, a miniszter által meghatározott elvek szerint, ter-mészeti, kezelt és bemutató övezeti kategóriákba kell besorolni.

Hortobágyi Nemzeti Park Bükki Nemzeti Park

Egyedi jogszabállyal védett természeti területek Nemzeti park



Természeti övezet

• A nemzeti park legértékesebb része. Ennek állapota áll a természetes viszonyokhoz legközelebb, nagyrészt önfenntartó.

• Benne minden kezelés csak a természetes állapotok megőrzésére irányulhat.

• A törvény erejénél fogva fokozottan védett.

Bükki Nemzeti Park Bükki Nemzeti Park Duna-Ipoly Nemzeti Park




Kezelt természeti övezet

• Természetközeli állapotú területek, ahol kismértékű természet-használatok folynak.

• Célja olyan tevékenységek megvalósítása, amelyek a természeti értékek, ill. természetes állapotok fennmaradásával összeegyez-tethetőek.

Őrségi Nemzeti Park Őrségi Nemzeti Park Aggteleki Nemzeti Park




Bemutató övezet

• A nemzeti parkok látogatható területei, a bemutatást szolgáló létesítmények elhelyezése megengedett.

Hortobágyi Nemzeti Park Bükki Nemzeti Park



Aggteleki Nemzeti Park

• Hazánkban eddig 13 térség nemzeti parkká nyilvánítására tettek javaslatot, ebből 10 alakult meg. (A további három: szigetközi, zempléni, beregi területek, melyek ma TK-k.)

• A nemzeti parkok jelentős részben a korábbi természetvé-delmi területek és tájvédelmi körzetek összevonásából jöttek létre.

• Területük összesen 483.078 ha

• Átlagosan 48.000 ha



Balaton-felvidéki Nemzeti Park Duna-Dráva Nemzeti Park

• A hazai nemzeti parkok (a Bükki NP kivételével) ún. mozaik nemzeti parkok. A nemzeti parkjaink összesen 80 db terület-egységből állnak.

• A legkisebb egység nem éri el az 1 ha-t, a legnagyobb egység 65.000 ha.

• Egy nemzeti parkon belül a két legtávolabbi területegység közt előfordul a 200 km-t meghaladó távolság.


Országos jelentőségű védett természeti területek Egyedi jogszabállyal védett természeti területek

Nemzeti park




Nemzeti park



Természeti emlék



láp

szikes tó


földvár

kunhalom

víznyelő

forrás


barlang



Természeti emlék



Bihari-sík Tájvédelmi Körzet


• Tájvédelmi körzet az ország jellegzetes természeti, tájképi adottságokban gazdag nagyobb, általában összefüggő terü-lete, tájrészlete, ahol az ember és természet kölcsönhatása esztétikai, kulturális és természeti szempontból jól megkülön-böztethető jelleget alakított ki, és elsődleges rendeltetése a táj-képi és a természeti értékek megőrzése.

Egyedi jogszabállyal védett természeti területek Tájvédelmi körzet


Szatmár-beregi Tájvédelmi Körzet


• A tájvédelmi körzet országos jelentőségű természeti érték és azt csak a környezetvédelemért felelős miniszter hozhatja létre.



Budai Tájvédelmi Körzet

• Hazánkban eddig 61 tájvédelmi körzetet jelöltek ki, ma 38 van.

• Együttes kiterjedésük 334.653 ha átlagosan 8800 ha kiterjedé-sűek.

• A korábbi természetvédelmi területek közül 60 olvadt be tájvé-delmi körzetekbe.





Nemzeti park



Természeti emlék



láp

szikes tó


földvár

kunhalom

víznyelő

forrás


barlang



Természeti emlék



Szomolyai kaptárkövek Természetvédelmi Terület

• Természetvédelmi terület az ország jellegzetes és különleges természeti értékekben gazdag, kisebb összefüggő területe, amelynek elsődleges rendeltetése egy vagy több természeti érték, illetve ezek összefüggő rendszerének a védelme. A 23. § (2) bekezdése alapján védett láp, szikes tó természetvédelmi területnek minősül.


Egyedi jogszabállyal védett természeti területek Természetvédelmi terület



Mohácsi történelmi emlékhely Természetvédelmi Terület

• Hazánkban jelenleg 168 db természeti terület sorolható ebbe a kategóriába.

• Ezek együttes kiterjedése kb. 30.784 ha

Budai Sas-hegy Természetvédelmi Terület



• A legelterjedtebb területi kategória.

• Az összes védett terület kb. 60%-a.

• Területi részarányuk 4%.

• A védett érték szerint leggyakrabban:

– Földtani

– Víztani

– Növénytani

– Állattani

– Kultúrtörténeti

• Területük 1-1600 ha között változik

• Átlagosan 200 ha

• Közülük sok nem látogatható

• Lehetnek védettek és fokozottan védettek

Baktalórántházai-erdő

Természetvédelmi Terület

Egyedi jogszabállyal védett természeti területek Természetvédelmi terület




Nemzeti park



Természeti emlék



láp

szikes tó


földvár

kunhalom

víznyelő

forrás


barlang



Természeti emlék



• Természeti emlék valamely különlegesen jelentős egyedi ter-mészeti érték, képződmény és annak védelmét szolgáló terü-let. A 23. § (2) bekezdése alapján védett forrás, víznyelő, kun-halom, földvár természeti emléknek minősül.

• Magyarországon egyetlen egyedi jogszabállyal védettényil-vánított országos jelentőségű természeti emlék van:

Aggtelek-Rudabánya-Szendrői hegység földtani alapszel-vényei természeti emlék


Egyedi jogszabállyal védett természeti területek Természeti emlék



Országos jelentőségű védelem

Védelmi kategória

száma

(db)

területe

(ha)

ebből fok.

védett

(ha)

Nemzeti park 10 483 078 79821

Tájvédelmi körzet 38 334653 28607

Természetvédelmi

terület 168 30784 1350

Természeti emlék 1 - -

Összesen 217 848515 109778

Az országos jelentőségű védett természeti területek alakulása

hazánkban 2012-ben



Országos jelentőségű védelem

• Az ex lege védelem a természeti és kultúrtörténeti értékek megőrzésének egyik sajátos módja.

• Egyes képződmények, függetlenül attól, hogy védett természeti területen vagy azon kívül találhatók, a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. tv. alapján jogi védelem alatt állnak.


A törvény erejénél fogva védett természeti területek

Ex lege védelem

Baláta-tó Természetvédelmi Terület

• Ezek alapján a törvény erejénél fogva (ex lege), külön védetté nyilvánítási eljárás nélkül is természetvédelmi oltalom alatt áll valamennyi forrás, láp, barlang, víznyelő, szikes tó, kunhalom és földvár.

• A Tvt. értelmében a védett láp és szikes tó országos jelentőségű természetvédelmi területnek, míg a védett forrás, víznyelő, kun-halom és a földvár országos jelentőségű természeti emléknek minősül.

• A barlangok is ex lege védettek, de ezek jellegüknél fogva védett természeti értéknek minősülnek.



Ex lege védelem




Nemzeti park



Természeti emlék



láp

szikes tó


földvár

kunhalom

víznyelő

forrás


barlang



Természeti emlék


Ex lege védett területek: lápok

• A Tvt. 23.§ értelmében: A láp olyan földterület, amely tartósan vagy időszakosan víz hatásának kitett, illetőleg amelynek talaja időszakosan vízzel telített, és amelynek jelentős részén lápi életközösség, illetve lápi élő szervezetek találhatók, vagy talaját változó kifejlődésű tőzegtartalom, illetve tőzegkép-ződési folyamatok jellemzik (Tvt. 23§).



Tőzegáfonya - Vaccinium

oxycoccos

Lisztes kankalin –

Primula farinosa Szatmár-beregi tájvédelmi körzet: Bábtava

• Hazánk területén mintegy 1251 ex lege lapot tartanak nyilván.

• Ebből 148 db található valamilyen más, országos jelen-tőségű, egyedi jogszabállyal védett természeti területen.


Ex lege védett területek: lápok





Nemzeti park



Természeti emlék



láp

szikes tó


földvár

kunhalom

víznyelő

forrás


barlang



Természeti emlék



• A szikes tó olyan természetes vagy természetközeli vizes élőhely, amelynek medrét tartósan vagy időszakosan legalább 600 mg/liter nátrium kation dominanciájú oldott ásványi anyag tartalmú felszíni víz borítja, illetve a területén sziki életközösségek találhatók (Tvt. 23§).

Ex lege védett területek: szikes tavak


Kiskunsági Nemzeti Park Csongrád


• Hazánk területén 460 db "ex lege" védett szikes tó található, ebből 80 db más védett természeti terület része.

Ex lege védett területek: szikes tavak





Nemzeti park



Természeti emlék



láp

szikes tó


földvár

kunhalom

víznyelő

forrás


barlang



Természeti emlék



• A földvár olyan védelmi céllal létesített vonalas vagy zárt alakzatú földmű, amely azonosíthatóan fennmaradt domborzati elemként történeti, kulturális örökségi, felszínalaktani, illetve tájképi értéket képvisel. (Tvt. 23§).

Ex lege védett területek: földvárak


tiszaalpári földvár (forrás: www.termeszetvedelem.hu)

A földvár fogalma csak

2003-tól szerepel a tvt.-ben.

Érdekesség, hogy a Tvt.-

ben szereplő definíció nem

tartalmaz kritériumot a

földmű létesítésének

idejére vonatkozóan.


• A földvárak természetvédelmi célú országos felmérési prog-ramja 2000-ben indult és 2002-ben fejeződött be.

• A természetvédelem nyilvántartása szerint hazánkban ez idá-ig 372 földvár vált ismerté, melyből 64 db más védett természeti terület

része.

Ex lege védett területek: földvárak


A természetvédelem nyilvántartásában

szereplő földvárak

(forrás: www.termeszetvedelem.hu)




Nemzeti park



Természeti emlék



láp

szikes tó


földvár

kunhalom

víznyelő

forrás


barlang



Természeti emlék



• A kunhalom olyan kultúrtörténeti, kulturális örökségi, táj-képi, illetve élővilág védelmi szempontból jelentős domború földmű, amely kimagasodó jellegével meghatározó eleme lehet a tájnak (Tvt. 23§).

Ex lege védett területek: kunhalmok


Hortobágyi Nemzeti Park


• A kunhalmok természetvédelmi célú országos felmérési programja 2000-ben kezdődött.

• A természetvédelem nyilvántartása szerint hazánkban ez idáig 1863 kunhalom vált ismerté, melyből 255 más védett természeti terület

része.

Ex lege védett területek: kunhalmok


A természetvédelem nyilvántartásában

szereplő kunhalmok





Nemzeti park



Természeti emlék



láp

szikes tó


földvár

kunhalom

víznyelő

forrás


barlang



Természeti emlék



• Az ex lege védelem szempontjából víznyelőnek számít az

állandó vagy időszakos felszíni vízfolyás karsztba történő

elnyelődési helye (Tvt. 23§).

Ex lege védett területek: víznyelők


Aggteleki Nemzeti Park


• 2002-ben kezdődött meg az aktív és időszakosan aktív

víznyelők nyilvántartásba vétele, amelyek számítógépes

adatbázisa jelenleg 698 víznyelőt tartalmaz, melyből 333 védett

természeti területeken található, így ezek ex lege védettség-

üktől függetlenül is védelemben részesülnek.

Ex lege védett területek: víznyelők


víznyelő (forrás: www.termeszetvedelem.hu)




Nemzeti park



Természeti emlék



láp

szikes tó


földvár

kunhalom

víznyelő

forrás


barlang



Természeti emlék



• Az ex lege védelem szempontjából forrásnak számít a felszín

alatti víz természetes felszínre bukkanása, ha vízhozama

tartósan meghaladja az 5 liter/percet, akkor is, ha időszakosan

elapad (Tvt. 23§).

Ex lege védett területek: források


Bükki Nemzeti Park


• 2002-ben kezdődött meg a források nyilvántartásba vétele,

amelyek számítógépes adatbázisa jelenleg 6080, forrást tar-

talmaznak melyből 1092 forrás védett természeti területeken

található.

• A források közül a helyszíneléskor 2 924-nek volt meg az 5

l/perces hozama, tehát jelenleg ennyi az "ex lege" védett

források száma.

Ex lege védett területek: források





Nemzeti park



Természeti emlék



láp

szikes tó


földvár

kunhalom

víznyelő

forrás


barlang



Természeti emlék



• Az ex lege védelem szempontjából barlangnak számít minden,

a földkérget alkotó kőzetben kialakult olyan természetes üreg,

amelynek hossztengelye meghaladja a két métert és – jelenlegi

vagy természetes kitöltésének eltávolítása után – mérete egy

ember számára lehetővé teszi a behatolást (Tvt. 23§).

Ex lege védett területek: barlangok

A törvény erejénél fogva védett természeti érték

Aggteleki Nemzeti Park –

Baradla-barlang


• 2006-ban befejeződött a barlangok közhiteles nyilvántar-

tásának felállítása, melynek számítógépes adatbázisa szerint a

hazánkban jelenleg ismert barlangok száma 4093, azok

járatainak együttes hossza 250,5 km.

• A fokozottan védett barlangok száma 147-re emelkedett; kihir-

detésre került a megkülönböztetett védelmet igénylő barlan-

gok köre (304 db), és megtörtént a külterületen nyíló barlang-

ok felszíni védőövezetének kijelölése (2009).

• A barlangok fokozottan védetté nyilvánítása miniszteri rende-

lettel történik! (13/2001. (V.9.) KöM rendelet.

Ex lege védett területek: barlangok

A törvény erejénél fogva védett természeti érték




Nemzeti park



Természeti emlék



láp

szikes tó


földvár

kunhalom

víznyelő

forrás


barlang



Természeti emlék


Helyi jelentőségű védett természeti területek

• Helyi jelentőségű védett természeti területeknek nevezzük a települési – Budapesten a fővárosi – önkormányzat által, rendeletben védetté nyilvánított természeti területeket.

• Védelmi kategóriájukat tekintve lehetnek természetvédelmi területek (TT) vagy természeti emlékek (TE) is.

Egyedi jogszabállyal védett természeti területek Helyi jelentőségű védelem


Hédervári Árpád tölgyfa TE (Hédervár)

• Megyei szintű védetté nyilvánításokra 1971-től került sor, amikor a megyei tanácsok és azok végrehajtó bizottságai (Budapesten a Fővárosi Tanács és Végrehajtó Bizottsága) megkapták ezt a jogkört.

Tétényi-fennsík TT (Budapest XXII)



• Számos tanácsrendelettel és VB határozattal védetté nyilvánított megyei (helyi) védett természeti terület jött létre 1990-ig, amikor aztán az önkormányzatok megalakulásával a helyi védetté nyilvánítás a jegyző (főjegyző) hatáskörébe került.

Fundoklia-völgy TT (Érd)



Fundoklia-völgy TT (Érd)

• A helyi jelentőségű védett természeti területek védetté nyilvá-nítása és a fenntartásukról való gondoskodás a települési ön-kormányzatok hatáskörébe tartozik.



• Az 1989. október 23-a előtt létesített, helyi védettséget élvező területek státuszában alapvető változást eredményezett az egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló 2007. évi LXXXII. törvény.

• A jogszabály 2007. december 31-i hatállyal hatályon kívül helyezte az említett időpont előtt létesített országos és helyi jelentőségű védett természeti területek védetté nyilvání-tásáról rendelkező normatívákat.


Újpesti homoktövis TT (Budapest IV)


• Ezzel egyidejűleg – a védettségi szint csökkenésének elkerülése érdekében – a törvény felhatalmazta az érintett települések önkormányzatait, hogy külön védetté nyilvánítási eljárás nélkül rendelettel tartsák fenn a helyi jelentőségű védett természeti területek védettségét.

• E rendeleteknek legkésőbb 2008. január 1-jén kellett hatályba lépniük.

• Ez a folyamat közel 400 települési önkormányzat több mint 700 helyi jelentőségű védett természeti területét érintette.


Tétényi-fennsík TT (Budapest XXII)





alakulása hazánkban



• A védett természeti területek országos nyilvántartását a természetvédelemért felelős tárca vezeti (Védett Területek Törzskönyve).


Védett természeti területek keresőfelülete (forrás: www.termeszetvedelem.hu)

Védett természeti területek törzskönyve (forrás: www.termeszetvedelem.hu)


Védőövezet


• Védett természeti területet - szükség esetén - védőövezettel

kell ellátni. A védőövezet kiterjedéséről a védettséget kimon-

dó jogszabályban kell rendelkezni.

• A védőövezetben a természetvédelmi hatóság engedélyéhez

vagy hozzájárulásához kötött tevékenységek körét, országos

jelentőségű védett természeti terület esetében a miniszter,

míg, helyi jelentőségű védett természeti terület esetében a

települési önkormányzat határozza meg.

• A védőövezet rendeltetése, hogy megakadályozza vagy

mérsékelje azoknak a tevékenységeknek a hatását, amelyek a

védett természeti terület állapotát vagy rendeltetését kedve-

zőtlenül befolyásolnák.

Különleges rendeltetésű védett természeti területek

• Az erdőrezervátum (erdei ökoszisztéma rezervátum) a

természetes vagy természetközeli állapotú erdei életközösség

megóvását, a természetes folyamatok szabad érvényesülését,

továbbá kutatások folytatását szolgáló erdőterület.

• Erdőrezervátumot csak nemzeti park, tájvédelmi körzet,

vagy országos jelentőségű természetvédelmi terület alapka-

tegóriába sorolt védett természeti területen, járulékos védett

természeti területi kategóriaként lehet kijelölni.

• Kijelölésére a természetvédelemmel foglalkozó miniszter

jogosult.

Erdőrezervátum


Őserdő ER (Bükki Nemzeti Park)


• A védett természeti területeken belül az erdőrezervátum

sajátos természetvédelmi kategória, amelynek jellemző

megkülönböztető jegyei a következők:

• Természetvédelmi oltalom magterület és védőzóna

elkülönítésével.

• A magterület mindenkor

fokozottan védett

természeti terület.

Erdőrezervátum


Bockereki ER (Szatmár-beregi Tájvédelmi Körzet)


• Együttesen érvényesül:

• A természetes vagy természetközeli állapotú erdei

életközösség megóvásának,

• A természetes folyamatok szabad érvényesülése

biztosításának,

• továbbá kutatások folytatásának a célja (hármas funkció)

• A megóvás és a természetes folyamatok szabad érvényesülése

elsődlegességet élvez!

• A természetvédelmi oltalom tárgya a teljes erdei ökológiai

rendszer.

Erdőrezervátum



• Az erdőrezervátum két zónából áll.

• A kiemelkedő természetvédelmi értéket jelentő erdei

ökoszisztéma közvetlen megóvását a magterület szolgálja,

amely a törvény erejénél fogva mindig

fokozottan védett természeti terület,

és benne teljes használati korlátozás

érvényesül.

• A védőzóna védett vagy fokozottan védett

természeti terület, ahol az állandó védő

funkciót biztosító és a további természe-

tvédelmi céloknak is megfelelő természet-

közeli erdőgazdálkodási módszerek

alkalmazhatók.

Erdőrezervátum



• Az erdőrezervátumok fenntartása, céljainak érvényesülése

érdekében meghatározó, hogy biztosítva legyen:

• a magterületek teljes érintetlensége és zavartalansága,

• a védőzónák természetszerű állapota és magterületet védő

funkciója,

• a terület zavartalanságát garantáló metodika szerinti

szisztematikus állapotfelvételek és kutatások végzése,

• a látogatások fokozott tér- és időbeni korlátozása.

Erdőrezervátum


Baktai ER (Baktalórántházai –erdő Természetvédelmi Terület)


Erdőrezervátum

• A hazai erdőrezervátum hálózat főbb adatai:

• Jelenleg 63 erdőrezervátum van Magyarországon

• Együttes kiterjedésük: kb. 14.000 ha.

(forrás: www.erdorezervatum.hu)


• Az UNESCO, 1970-ben "Man and Biosphere" (MAB), azaz

"Ember és bioszféra" címmel kutatási programot indított a természeti környezet megóvásáért.

• A programot 1972 június 5-én, Stockholmban szervezett világ-konferencián írták alá a résztvevő országok. Hazánk a kezde-tektől tagja a programnak.

• A program része a bioszféra-rezervátumok kijelölése is. sorkerült.

Bioszféra rezervátum

Aggteleki Bioszféra rezervátum Hortobágyi Bioszféra rezervátum


• A bioszféra-rezervátumok olyan szárazföldi és tengerparti

ökoszisztémákat felölelő területek, melyek fő funkciója, hogy a

biológiai sokféleség és a természeti értékek megőrzése mellett

az optimális összhang biztosításával egyben a fenntartható

gazdasági fejlődés mintaterületei is legyenek.

Célja:

• A Föld nagy ökoszisztéma-típusait reprezentáló területek

kijelölése, védelme, a rajtuk zajló emberi és természetes folya-

matok megfigyelése.

• Végső soron a fenntartható fejlődés mintaterületeinek

létrehozása.



• Nemzeti parkot, tájvédelmi körzetet, természetvédelmi területet,

vagy azok meghatározott részét - ha az nemzet-közileg

kiemelkedő tudományos értéket képvisel - a miniszter

nemzetközi kötelezettségvállalásainkkal összhangban bioszféra-

rezervátummá minősíthet.


Hortobágyi Bioszféra rezervátum



• A bioszféra-rezervátumok fő funkciói:

• Megőrzési funkció

• Kutatási és oktatási funkció

• Fejlődési funkció


Aggteleki Bioszféra rezervátum Hortobágyi Bioszféra rezervátum

F:/Növényvilág védelme legál/Oldalak elemei/pages/img004591cv.htm


Megőrzési funkció

• ökoszisztémák, tájak változatosságának fennmaradása

• a fajok sokféleségének, genetikai változatosságának megőrzése


Mura-Dráva-Duna határon átnyúló BR


Kutatási és oktatási funkció

• a természetvédelmi célú tudományos kutatások és monitorozás

• oktatási és ismeretterjesztési célú tevékenységek




Fejlődési funkció

• a fenntartható gazdasági fejlődés, használat,

• a helyi adottságok, ökológiai, társadalmi és kulturális szem-

pontok hagyományos módszerek, tradíciók figyelembevétele.




A bioszféra-rezervátumok felépítése

• Annak érdekében, hogy a rezervátum céljai megvalósul-

hassanak, egymással összefüggő és folyamatos kölcsönhatás-ban működő, zónarendszert kell kijelölni.

• A kijelölendő zónák:

• Magterület • Védőövezet • Átmeneti övezet


Fertő-tavi Bioszféra rezervátum

Magterület • Elsődleges a megőrzés és a kutatás. • Az emberi tevékenység csak kivételes esetben engedélyezhető. • Mindig fokozottan védett • Hosszú távú védelmet nyújt




Védőövezet (Puffer zóna) • A magterületet veszi körül, fő célja

ezek védelme. • Rajta csak korlátozott és szabályozott

emberi tevékenység folyhat.



Átmeneti zóna • A természeti erőforrások fenntartható használatának

mintaterületei. • Rajtuk gazdálkodás

is folyhat.



• A világ 102 országában 508 bioszféra-rezervátumot jelöltek ki.

• Hazánkban 6 bioszféra-rezervátum került kialakításra.


Megnevezés Kijelölés

éve

Terület (ha)

Aggteleki BR 1979 20 170

Fertő-tavi BR 1979 12 542

Hortobágyi BR 1979 54 500

Kiskunsági BR 1979 22 095

Pilisi BR 1980 25 367

Mura-Dráva-Duna határon átnyúló BR 2012 236 000

Összesen: 370674



Bioszféra-rezervátumok Magyarországon


Ajánlott irodalom


Ajánlott irodalom


Ajánlott irodalom

Documents

2.Óra Természetvédelem Területi Kategóriák 1