4. Non-profit információ- és tudásmenedzsment (tudományos, oktatási, kulturális intézmények, könyvtárak). Általános áttekintés, gyakorlati példával való alátámasztás

Embed Size (px)

Citation preview

  • 8/14/2019 4. Non-profit informci- s tudsmenedzsment (tudomnyos, oktatsi, kulturlis intzmnyek, knyvtrak). ltalnos ttekints, gyakorlati pldval val alt

    1/4

    4. Non-profit informci- s tudsmenedzsment (tudomnyos, oktatsi,kulturlis intzmnyek, knyvtrak). ltalnos ttekints, gyakorlati

    pldval val altmaszts.

    I. Az alapvet fogalmak tisztzsa

    I/1. Az adat

    Az adat jellemz jegyei a meghatrozsok alapjn

    Az adat fogalmnak szmos meghatrozsa van. Kezdjk az rtelmez sztrral: az adat- a

    "valakinek vagy valaminek a megismershez, jellemzshez hozzsegt tny, rszlet

    Az adat szlelt, de nem rtelmezett szimblum /Mszros/. /1/ A puszta tnyek -

    adatok, az adatok feldolgozsval kapunk strukturlt, jelentssel br informcikat [2].

    Az adat olyan tny, mrsi eredmny, amely egy adott idpontban egy szitucira vonatkozik.

    I/2. Az informci

    A msodik szint az informci, az "rtelmezett adat", amelynek legfontosabb jegye, hogy

    bizonytalansgot, hatrozatlansgot oszlat el. Az informci legelterjedtebb jelentse, hogy

    rtelmezett adat, amelynek jelentse is van [1]. Az adat minden esetben objektv, ezzel

    szemben az informci szubjektv, mindenkinek mst jelent, s az ember nlkl rtelme

    sincs. Az adatot teht emberi fogyasztsra alkalmass kell tenni ahhoz, hogy brmelyterleten hasznt lssuk.

    Az adatbl akkor lesz informci, ha valamilyen jelentst kap, s annak alapjn valamifle

    tlet alkothat, ez pedig meghatrozott cl cselekvst indthat el - rja Bgel Gyrgy

    I/3. A tuds

    Mind az adat, mind az informci, mind pedig a tuds elengedhetetlen fontos s egymssal

    sszefgg fogalmak. Az 1990-es vekben a "tuds" fogalma kerlt ltvnyosan eltrbe

    (tudstrsadalom, tudsrgi, tudsvagyon, tudsbzis, tudsmenedzsment, stb.) s meggyz

    fejlesztsekre kerlt sor fleg a vllalati tudsmenedzsment terletn. Ezt nagymrtkben

    elsegtette az adat-, s informcis mveletek szintjn bekvetkezett technolgiai fejleszts.

    A tuds s az informci sszevetseA tuds tfogbb, mlyebb s gazdagabb, mint az adat vagy az informci. Amikor

    nagy tuds emberekrl beszlnk, akkor olyanokra gondolunk, akik alaposak s megbzhat

    ismeretekkel rendelkeznek egy tmrl, akik jl tjkozottak, tanultak s intelligensek. Ritkn

    mondunk rtelmesnek, st nagy tudsnak egy feljegyzst, egy kziknyvet vagy egy

    adatbzist, jllehet ezek intelligens egynek vagy csoportok alkotsai.

    A tuds az adat-informci-tuds ltrn a harmadik fokozatot kpezi. A tudst sokszor gy

    hatrozzk meg, hogy felsoroljk, mi mindent foglal magban a megfelel tjkozottsgon

    fell: tapasztalatot, szakrtelmet, az ttekints s az elemzs kpessgt, intelligencit,rtkrendet, dntsi s cselekvsi mintkat, intucit, reflexeket stb. (Bgel 2000).

    1

  • 8/14/2019 4. Non-profit informci- s tudsmenedzsment (tudomnyos, oktatsi, kulturlis intzmnyek, knyvtrak). ltalnos ttekints, gyakorlati pldval val alt

    2/4

    I/3.1. A tuds j megkzeltsei

    A tuds hrom szfrja

    A tuds hrom szfrt integrl magban: az rtelmi /kognitv/ szfrt, az affektiv-

    rtkrend-szfrt, s a pszichomotoros szfrt.

    A tacit s explitic tuds

    A fentiekhez kapcsoldik Polnyi felosztsa is. Szhasznlatval beszlnk

    szavakkal kifejezhet, n. explicit tudsrl, s hallgatlagos, n. tacit tudsrl (kszsgrl,

    tapasztalatrl stb.). A tacit s explicit tuds talakulst az 1. bra szemllteti.

    II. Non-profit informci- s tudsmenedzsment

    A vllalati szfrban alkalmazott tudsmenedzsment a knyvtrak szmra is fontos krds.

    Az egyik legrvidebb meghatrozs szerint a tudsmenedzsment nem ms, mint az

    intzmnyi szellemi tke nvelst clz trekvsek sszessge. E terleten a knyvtrifeladatok abban llnak, hogy

    tudatostsk sajt munkatrsaik s a kzvlemny szmra, hogy milyen informcikat

    birtokolnak s kpesek szolgltatni; szervezzk meg a knyvtri munka tanulsgainak

    s tapasztalatainak megosztst a munkatrsak kztt;

    adatbzis-szolgltatsaikat sszefogott, rendezett szervezeti s technikai keretek

    kztt knljk fel;

    cskkentsk hasznliknak azokat a nehzsgeit, melyet a nagy tmeg,

    emszthetetlen keretek kztt rad informci okoz, s ugyanakkor tegyk lehetv,

    hogy az olvask ismerethinyaikat clzott s tmogatott formban feloldhassk.

    Mindehhez szksg van n. tudstrkpre. A tudstrkp nem ms, mint annak ismerete, hogy

    adott intzmnyen bell mikor s hova (kikhez) rdemes fordulni. A legegyszerbb

    tudstrkp az intzmny szervezeti felptse. Ha belegondolunk, hogy klnsen egy nagy

    knyvtrban mennyi s milyen sokfle tuds testesl meg az adatbzisokban s a rjuk

    tmaszkod knyvtri szolgltatsokban, mris rzkelhet, mennyire fontos, hogy a

    knyvtr munkatrsai sajt, intzmnyen belli technikai s szakmai lehetsgeikkel mintegy

    trkpszeren tisztban legyenek.

    Tveds azt hinni, hogy e feladatok megoldsban kizrlag a megfelel

    informcitechnolgia segthet. A technolgia csak a knnyebb elrhetsget biztosthatja. A

    tudsmenedzsment feladata ppen az, hogy minden nem csak szmtstechnikai eszkztfelhasznljon az eredmnyes knyvtri adatbzis-szolgltats cljbl. A kereskedelmi

    2

  • 8/14/2019 4. Non-profit informci- s tudsmenedzsment (tudomnyos, oktatsi, kulturlis intzmnyek, knyvtrak). ltalnos ttekints, gyakorlati pldval val alt

    3/4

    adatbzis-szolgltatkhoz kpest a knyvtrak lnyegesen tbbet tehetnek a szolgltatand

    informcik szemlyes tudss talaktsban. E tren a knyvtraknak katalizl szerepe

    van, ami nincs mg elgg tudatostva.

    A knyvtr, mint nonprofit intzmny

    Ignybevev clja szerint a knyvtr megklnbztetse ms infomrcis intzmnyektl:

    knyvtr: ismeretszerzs, az informcit gyjti s rendelkezsre bocsjtja, ltalnos

    ignyeket szolgl ki

    informcis intzet : specilis informcit nyjt, attl fggetlenl, hogy ez az

    informci hol tallhat, megrendelsre dolgozik

    Mindkett informcit kzvett s informcis termkeket llt el, pl. refertumok,

    bibliogrfik, tmafigyelsek ,szakirodalmi szemlk, cl, hogy meg lehessen tudni, adott

    tmban van-e valami j.

    Alapkrds: kinek a feladata knyvtr finanszrozsa?

    munkaer fizetse

    gyjtemnyszervezs

    karbantarts

    Rgen az llam finaszrozott

    Jelenleg: plyzatats, alaptvnyok, llam

    Mi szksges a pnz megplyzshoz?

    feladatmeghatrozs, clkitzs pontos legyen

    rendelkezzk a knyvtr stratgiai tervvel

    ismerje az olvasit s azok ignyeit, legyen helyisemrete

    elkpzelsei legyenek a szolgltatsok karbantartsrl

    A knyvtrak kztt ltszlagos eslyegyenlsg van, de nincs vals versenyhelyzet, illetve

    nincs mindig. Gondot okoznak a prhuzamossgok, azaz nincs feladat elklnls a

    knyvtrak kztt

    Ahhoz, hogy a knyvtr eldntse, melyik szolgltats legyen pnzes, meg kell nzni:

    melyek a knyvtrtl jogosan elvrt szolgltatsok (pl. klcsnzs)

    melyek a specilis szakmai krk ltal elvrt szolglatsok

    milyen specilis eszkzk s technikk segtik az adott knyvtrat, milye van s mit

    lehet mbeszerezni

    a jelenlegi szervezet alkalmas-e arra, hogy az imnti feladatot ellsa

    milyen vals kltsgek merlnek fel a fenntarts s a fejleszts tern

    Mikor vgignzi a knyvtr ezeket a pontokat, a knyvtr sajt pnzbl mit tud elvgezni,

    aha nem, mint is tud pnzrt adni, de folyamatosan figyelnie kell arra, hogy a knyvtr

    nonporfit intzmny!

    3

  • 8/14/2019 4. Non-profit informci- s tudsmenedzsment (tudomnyos, oktatsi, kulturlis intzmnyek, knyvtrak). ltalnos ttekints, gyakorlati pldval val alt

    4/4

    Nonprofit szektor:

    1. kzjavak ellltsa terletn fordul el (ol kutra, lt informci szolgltats)

    2. alternatvt ad az llampolgroknak arra, hogy a szmukra szksges szolgltatst

    ltrehozzk s keletkezett profit csak a tevkenysg fejlesztsre hasznlhat fel, azaz

    vissza kell forgatni3. a finanszrozsban a kltsgvets s a magnszfrban egyarnt rszt vesz

    4. valdi, formlisan kialakult szervezetek, fggetlenek az llamtl

    5. llampolgri kezdemnyezs jtn jn ltre

    4