Upload
others
View
13
Download
0
Embed Size (px)
Citation preview
A BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA
II. KÖTET
A BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM
FOGLALKOZTATÁSI KÖVETELMÉNYRENDSZERE
BUDAPEST 2009
(2019. október 21. napjától hatályos változat)
TARTALOMJEGYZÉK
ELSŐ RÉSZ
Bevezető rendelkezések 7
A foglalkoztatási követelményrendszer célja 7
A szabályzat hatálya 8
A munkáltatói jogok gyakorlásának rendje 8
Az Egyetemen létesíthető munkakörök 9
MÁSODIK RÉSZ
A közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó általános szabályok 9
I. FEJEZET
A közalkalmazotti jogviszony alanyai, létesítése és módosítása 9
Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség 14
A pályázat 14
A próbaidő 15
A gyakornoki foglalkoztatás általános szabályai 15
A közalkalmazotti jogviszony módosítása 17
Kinevezéstől eltérő foglalkoztatás 17
A munkakör módosítása 18
Többletfeladat elrendelése 19
II. FEJEZET
A közalkalmazotti jogviszony megszűnése és megszüntetése 19
A közalkalmazotti jogviszony megszűnésének és megszüntetésének jogcímei 19
Közalkalmazottak jogállása a munkáltató egyes tevékenységeinek megszűnése esetén 21
A közös megegyezés 21
Az áthelyezés 21
A lemondás 22
Rendkívüli lemondás 22
A felmentés 23
Felmentési védelem 24
A felmentés korlátozása 25
A felmentési idő 26
Rendkívüli felmentés 27
A határozott idejű közalkalmazotti jogviszony megszüntetésére vonatkozó szabályok 28
A közalkalmazotti jogviszony jogellenes megszüntetése a közalkalmazott részéről 28
A közalkalmazotti jogviszony jogellenes megszüntetése a munkáltató részéről 29
A végkielégítés 30
A nyugdíjas közalkalmazottra vonatkozó külön rendelkezések 32
3
A közalkalmazotti jogviszony megszűnése és megszüntetése esetén alkalmazandó
közös szabályok 32
III. FEJEZET
A közalkalmazotti jogviszony tartalma 32
Az összeférhetetlenség szabályai 36
Munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítésének szabályai 37
Kutatási és tanulmányi célú külföldi kiutazás 38
Munkavállalás külföldön 39
IV. FEJEZET
A közalkalmazottak és a munkáltató kártérítési felelőssége 39
A közalkalmazottak kártérítési felelőssége 39
A munkáltató kártérítési felelőssége 40
V. FEJEZET
A tanulmányi szerződés és a továbbképzés 41
A tanulmányi szerződés 41
A továbbképzés 42
VI. FEJEZET
A közalkalmazott minősítése és munkájának értékelése 43
A közalkalmazott minősítése 43
Az oktatók, tudományos kutatók munkájának minősítésére vonatkozó külön szabályok 45
A vezetők munkájának minősítésére vonatkozó külön szabályok 45
VII. FEJEZET
A jogorvoslat rendje 45
A munkajogi igény érvényesítése 46
HARMADIK RÉSZ
Az oktatókra, tudományos kutatókra és tanárokra vonatkozó különös szabályok
I. FEJEZET
Az oktatói munkakör létesítése 46
Általános szabályok 46
Egyes oktatói besorolás szerinti követelmények 50
A tanársegéd 50
4
Az adjunktus 50
A főiskolai docens 52
Az egyetemi docens 53
A főiskolai tanár 54
Az egyetemi tanár 56
A mesteroktató 57
II. FEJEZET
A tanári munkakör létesítése 58
Általános szabályok 58
Tanári munkakörök, a tanári munkakör létesítésének feltételei 58
A mestertanár 59
A gazdasági tanár/gazdasági oktató 60
A nyelvtanár, anyanyelvi lektor 60
A testnevelő tanár 61
III. FEJEZET
Tudományos kutatói munkakör létesítése 62
Általános szabályok 62
Tudományos kutatói munkakörök, a tudományos kutatói munkakör létesítésének feltételei 63
A tudományos segédmunkatárs 63
A tudományos munkatárs 64
A tudományos főmunkatárs 64
A tudományos tanácsadó és a kutatóprofesszor 66
IV. FEJEZET
Az oktatók, tudományos kutatók és tanárok jogai és kötelezettségei 67
V. FEJEZET
Oktatói, tudományos kutatói, tanári közalkalmazotti jogviszony megszűnése és
megszüntetése 69
Általános szabályok 69
Az egyetemi, főiskolai tanár, kutatóprofesszor, tudományos tanácsadó közalkalmazotti
jogviszonyának megszüntetésére vonatkozó közös szabályok 69
A határidők számítása 70
A meghívott oktató 70
NEGYEDIK RÉSZ
A nem oktatói, kutatói, tanári munkakörben foglalkoztatottakra vonatkozó
különös szabályok 70
A nem oktatói, nem kutatói, nem tanári munkakör létesítésére vonatkozó rendelkezések 70
5
ÖTÖDIK RÉSZ
I. FEJEZET
Magasabb vezetőkre és vezetőkre vonatkozó különös szabályok 72
Magasabb vezetők és vezetők köre 72
A magasabb vezetői és a vezetői megbízásokkal összefüggő hatásköri feladatok átadása,
illetve átvétele 77
HATODIK RÉSZ
A pályázati eljárás rendje 78
A pályázati eljárás általános szabályai 78
A pályázati felhívás közzétételének kezdeményezése 79
A pályázati felhívás 80
A pályázat közzététele 81
A pályázatok benyújtása 81
A pályázatok elbírálása 83
Az egyetemi, illetve főiskolai tanári pályázatok elbírálására vonatkozó különös szabályok 84
HETEDIK RÉSZ
I. FEJEZET
Az Egyetem által adományozható munkaköri és egyéb címek 86
Oktatói munkakörhöz nem kapcsolódó címek 86
Professor Emeritus/Emerita cím adományozása 86
A Professor Emeritus jogai és kötelességei 87
Magántanári cím adományozása 87
Címzetes egyetemi/főiskolai tanár/docens 87
Mesteroktatói cím adományozása 88
Mestertanári cím adományozása 88
Rector Emeritus/Emerita cím adományozása 88
Az oktatói munkakörhöz nem kapcsolódó címek visszavonásának közös szabályai 88
II. FEJEZET
Közalkalmazotti jogviszonnyal járó címek 89
A közalkalmazotti jogviszonnyal járó címek adományozása 89
A közalkalmazotti jogviszonnyal járó cím adományozásának feltételei 90
A közalkalmazotti jogviszonnyal járó címmel járó jogok 90
A közalkalmazotti jogviszonnyal járó cím viselésére jogosultság megszűnése 91
6
NYOLCADIK RÉSZ
Differenciáló jövedelemelosztás 91
A differenciáló jövedelem elosztás elvei 91
Díjazás 92
Az alkalmazottak díjazására vonatkozó rendelkezések 90
Garantált illetmény 92
Illetménykiegészítés 92
Keresetkiegészítés 92
Illetménypótlék 93
Jutalom 93
Az oktatók díjazására vonatkozó külön szabályok 93
KILENCEDIK RÉSZ
Értelmező rendelkezések 93
TIZEDIK RÉSZ
I. FEJEZET
Záró, hatályba léptető és átmeneti rendelkezések 95
7
Preambulum1*
A Budapesti Gazdasági Egyetem (továbbiakban: Egyetem) Szenátusa a nemzeti felsőoktatásról szóló
2011. évi CCIV. törvény (továbbiakban: Nftv.), a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény
(továbbiakban: Mt.), a közalkalmazottak jogállásról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (továbbiakban:
Kjt.), a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény felsőoktatásban való
végrehajtásáról és a felsőoktatási intézményben való foglalkoztatás egyes kérdéseiről szóló
395/2015. (XII. 12.) Korm. rendelet, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény
végrehajtásáról a művészeti, a közművelődési és a közgyűjteményi területen foglalkoztatott
közalkalmazottak jogviszonyával összefüggő egyes kérdések rendezéséről szóló 150/1992. (XI. 20.)
Korm. rendelet2, valamint az Egyetem Szervezeti és Működési Rendjének (a továbbiakban: SZMR)
felhatalmazása alapján az Egyetemen folyó oktatási, kutatási és tudományos tevékenység magas
színvonalú biztosítása érdekében az oktatókkal, kutatókkal, tanárokkal és egyéb közalkalmazottakkal
szemben támasztott előmeneteli és teljesítménykövetelményeket, az alkalmazás feltételeit, az
értékelés szempontjait, a magasabb vezetőkre és vezetőkre vonatkozó rendelkezéseket az alábbi
szabályzatban határozza meg.
ELSŐ RÉSZ
Bevezető rendelkezések
A foglalkoztatási követelményrendszer célja
1. § A foglalkoztatási követelményrendszer célja, hogy szabályozza az oktatói és nem oktatói
munkakörben:
a) az Egyetem küldetéséhez, illetve a karok feladatrendszeréhez igazodóan az egyes
munkakörök betöltésével kapcsolatos követelményeket,
b) az egyes oktatói, tanári, kutatói3 munkakörökhöz tartozó feladatokat,
c) a pályázatok elbírálásának rendjét,
d) az oktatói juttatások feltételeit, az ezzel összefüggő pályázatok rendjét,
e) az adományozható munkaköri és egyéb címek feltételeit,
f) a foglalkoztatásra és teljesítményre vonatkoztató követelményrendszert, a minőség és
teljesítmény alapján differenciálható jövedelemelosztás elveit,
g) a követelményrendszerben foglaltak nem teljesítésének következményeit.
* A szabályzatot a Szenátus 2006. június 30-án fogadta el. Hatályos: 2006. június 30. napjától. A szabályzatot a Szenátus 2013. március 1-
jei ülésén átfogóan módosította. A módosítások a 2013. január 1. napjával lépnek hatályba a szabályzatban foglaltaknak megfelelően. 2 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 3 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától.
8
A szabályzat hatálya
2. § (1) A szabályzat hatálya kiterjed
a) az Egyetemre, mint munkáltatóra,
b) az Egyetem valamennyi közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott oktatójára,
kutatójára, tanárára és közalkalmazottjára,
c) az Egyetemmel megbízási vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló
személyekre,
d) az Egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban nem álló és e szabályzatban meghatározott
címekkel rendelkező személyekre.
(2) A szabályzat szerint kell eljárni:
a) az első alkalmazáskor az álláshely betöltésére való alkalmasság megítélése céljából,
b) az oktatók, kutatók, más közalkalmazottak minősítésekor, az általuk végzett munka
értékelésekor, a folyamatos foglalkoztatásra való alkalmasság elbírálásakor,
c) az oktatók, kutatók, más közalkalmazottak minősítésekor, az általuk végzett munka
értékelésekor, a folyamatos foglalkoztatásra való alkalmasság elbírálásakor,
d) a jogszabályokban meghatározott, munkakörhöz kapcsolódó és egyéb címek
adományozásakor.
(3) A szabályzatban meghatározott követelményektől – a jogszabályban vagy e szabályzatban
meghatározott esetek kivételével – sem az első alkalmazáskor, sem a folyamatos alkalmazáskor
eltérni nem lehet.
(4) E szabályzatban nem szabályozott közalkalmazotti jogviszonyból származó egyes jogok és
kötelezettségek, illetve ezek gyakorlása tekintetében alkalmazandó további rendelkezéseket az
Egyetem Kollektív Szerződése tartalmazza.
(5) A közművelődési, közgyűjteményi intézményekben, szervezeti egységekben foglalkoztatott
személyekre az adott ágazatra, feladatra, tevékenységre meghatározott rendelkezéseket kell
megfelelően alkalmazni.
A munkáltatói jogok gyakorlásának rendje
3. § (1) Az Egyetem közalkalmazottai felett a munkáltatói jogokat – az Egyetem szervezeti és
működési rendjének 95. § és 103. § (1) bekezdésében foglalt kivétellel – a rektor és a kancellár
9
gyakorolja. A rektor és a kancellár e jogát e szabályzat külön utasításban foglaltak4 szerint az
Egyetem magasabb vezetőire átruházhatja. Az átruházott jogkör tovább nem adható5.
(2) A rektor és a kancellár6 gyakorolja a munkáltatói jogköröket, amennyiben a közalkalmazott a
megbízás következtében közelebbi hozzátartozójával irányítási (felügyeleti), ellenőrzési vagy
elszámolási kapcsolatba kerül.
(3) 7
(4) 8
(5) 9
Az Egyetemen létesíthető munkakörök
4. § (1)10 Az Egyetemen az oktatással összefüggő feladatok oktatói és tanári munkakörben láthatók
el. Az önálló kutatói feladatok ellátására tudományos kutatói munkakör létesíthető. A tudományos
kutatói munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott a teljes munkaidejének legalább nyolcvan
százalékában az Egyetem tevékenységi körébe tartozó tudományos kutatási feladatot lát el. A
tudományos kutató által tanításra fordított időt erre tekintettel kell megállapítani.
(2)11 Az Egyetem működésével összefüggő feladatok ellátására egyéb munkakör is létesíthető.
(3)12 Az Egyetem által létrehozott közművelődési, közgyűjteményi szervezeti egységekben
foglalkoztatottakra az adott ágazatra, feladatra, tevékenységre meghatározott rendelkezéseket kell
alkalmazni.
(4) Az oktatói, tudományos kutatói és tanári munkakörökkel kapcsolatos részletes szabályokat a
szabályzat Harmadik része, a nem oktatói-tudományos kutatói-tanári munkakörökre vonatkozó
részletes szabályokat a Negyedik része tartalmazza.
MÁSODIK RÉSZ
A közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó általános szabályok
I. fejezet
A közalkalmazotti jogviszony alanyai, létesítése és módosítása
5. §13 A közalkalmazotti jogviszony alanyai: a munkáltató és a közalkalmazott.
4 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 5 A módosítást a Szenátus a 2015/2016. tanévi (XII. 11.) 26. számú határozatával fogadta el. Hatályos: 2015. december 12. napjától. 6 A módosítást a Szenátus a 2015/2016. tanévi (XII. 11.) 26. számú határozatával fogadta el. Hatályos: 2015. december 12. napjától. 7 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával törölte. Hatálytalan 2019. október 21. napjától. 8 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával törölte. Hatálytalan 2019. október 21. napjától. 9 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával törölte. Hatálytalan 2019. október 21. napjától. 10 Nftv. 24. § (1) bekezdés 11 Nftv. 24. § (2) bekezdés 12 Nftv. 24. § (3) bekezdés 13 Kjt. 20. § (1) bekezdés
10
6. § (1)14 A közalkalmazotti jogviszony határozatlan időre történő kinevezéssel és annak
elfogadásával jön létre. A közalkalmazotti jogviszonyt határozatlan idejűnek kell tekinteni, ha a
határozott időre történő kinevezés nem felel meg a (2) bekezdés a)-b) pontjaiban foglaltaknak.
(2)15 Az (1) bekezdéstől eltérően – ha törvény eltérően nem rendelkezik – határozott idejű
közalkalmazotti jogviszony létesíthető:
a) helyettesítés céljából,
b) meghatározott munka elvégzésére, illetve feladat ellátására,
c) 16
d) legfeljebb egy évre szóló egyetemi és főiskolai tanári, egyetemi és főiskolai docensi,
kutatóprofesszori, tudományos tanácsadói, tudományos főmunkatársi munkakör betöltésére
(meghívott oktató, kutató).17
(3)18 Határozott idejű közalkalmazotti jogviszony létesítése esetén annak tartamát naptárilag vagy
más alkalmas módon kell meghatározni.
(4)19 A kinevezést és annak elfogadását írásba kell foglalni. A kinevezési okmánynak tartalmaznia kell
a közalkalmazott:
a) besorolásának alapjául szolgáló fizetési osztályt és fokozatot, illetményét,
b) munkakörét,
c) a munkavégzés helyét.
(5)20 A kinevezésben a közalkalmazotti jogviszonyt érintő egyéb kérdés is meghatározható.
7. § (1) A munkáltató köteles valamennyi közalkalmazott részére munkaköri leírást készíteni belső
szabályozóban rögzítettek szerint. A munkaköri leírást a munkáltatói jogkör gyakorlója határozza
meg, és azt a közalkalmazottal írásban közli. A munkaköri leírás átvételét a közalkalmazott aláírásával
igazolja. A munkaköri leírás két eredeti és egy másolati példányban készül, melyből a másolati
példányt az adott szervezeti egység irattárában, egy eredeti példányt a közalkalmazott személyi
anyagában kell elhelyezni, egy eredeti példányt pedig a közalkalmazott részére át kell adni. 21
(2) A munkaköri leírásnak tartalmaznia kell különösen:
a) a közvetlen felettes megnevezését,
14 Kjt. 21. § (1) és (5) bekezdés 15 Kjt. 21. § (2) bekezdés 16 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával törölte. Hatálytalan 2019. október 21. napjától. 17 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 18 Mt. 192. § (1) bekezdés 19 Kjt. 21. § (1) és (3) bekezdés 20 Kjt. 21. § (3) bekezdés 21 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától.
11
b) a munkáltatói jogkör gyakorlójának megjelölését,
c) a közalkalmazott munkakörének megnevezését és munkaköri beosztását (ha az a
munkaköri megnevezéstől eltér), valamint az ellátandó feladatok részletezését,
d) a feladatok ellátására vonatkozó ellenőrzési kötelezettséget.
(3) A munkaköri leírás elkészítése, aktualizálása a szervezeti egység vezetőjének a feladata. A
munkaköri leírásokat a feladatok megváltozásakor haladéktalanul meg kell változtatni.22
8. § (1) A munkáltató a kinevezési okmányban köteles meghatározni, hogy a munkakör betöltéséhez
szükséges feltételeket az oktatónak milyen időszak(ok) alatt kell teljesítenie, továbbá fel kell hívnia a
figyelmet az e szabályzat 82. §-ban meghatározott jogkövetkezményekre.
(2) A kinevezés előtt a 10. §-ban meghatározottak fennállásáról meg kell győződni. A kinevezés
elválaszthatatlan részét képezi belső szabályozóban rögzítettek szerinta
a) titoktartási nyilatkozat,
b) oktatók esetében az intézmény működési feltételei meglétének mérlegeléséhez tett -45.§
szerinti - oktatói, tudományos kutatói, tanári nyilatkozat, továbbá
c) jelen szakasz (3) bekezdésében meghatározott nyilatkozat,
d) e szabályzat 11. §-ában meghatározott munkakörök betöltése esetén a vagyonnyilatkozat.
(3) A kinevezés előtt a közalkalmazott belső szabályozóban rögzítettek szerint köteles nyilatkozni a
további munkavégzésre irányuló jogviszonyairól. A nyilatkozatra a munkáltató köteles felvezetni
annak tudomásul vételét, hozzájárulását, illetőleg összeférhetetlenség esetén a további jogviszonyra
vonatkozó tiltást.23
(4)24 A munkáltató legkésőbb a közalkalmazotti jogviszony kezdetétől számított tizenöt napon belül
írásban tájékoztatja a közalkalmazottat:
a) a napi munkaidőről,
b) az illetményen túli munkabérről és egyéb juttatásokról,
c) az illetményről való elszámolás módjáról, az illetményfizetés gyakoriságáról, a kifizetés
napjáról,
d) a munkakörébe tartozó feladatokról,
22 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 23 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 24 Mt. 46. § (1) bekezdés
12
e) a szabadság mértékéről, számítási módjáról és kiadásának, illetve
f) a munkáltatóra és a közalkalmazottra irányadó felmentési idő megállapításának szabályairól,
g) arról, hogy a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e, valamint
h) a munkáltatói jogkör gyakorlójáról.
9. § (1) A közalkalmazotti jogviszony létesítését a munkáltatói jogkörgyakorlónál kell kezdeményezni.
Az egyes munkakörök esetében a közalkalmazotti jogviszony létesítésével, a kinevezéssel
kapcsolatos jogok gyakorlása külön utasításban meghatározottak szerint történik. Amennyiben az
oktató egyben magasabb vezető, vagy vezető megbízással is rendelkezik, a magasabb vezetőre,
illetve vezetőre irányadó munkáltató joggyakorlásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
Amennyiben az oktató, kutató, tanár jogviszonya nem karhoz kötődik, rájuk az Egyetem akadémiai
szervezetéhez tartozó nem oktatási szervezeti egységeknél megjelölt munkáltatói jogkörgyakorlás
szabályait kell alkalmazni.25
(2) Az Egyetemen közalkalmazotti jogviszony abban az esetben létesíthető, ha
a) az adott munkakörre történő jogviszony létesítése azért történik, mert az abban
foglalkoztatott közalkalmazott jogviszonya megszűnt – feltéve, hogy annak alapja nem az e
szabályzat 20. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott ok –, a státusz megüresedett és a
jogviszony létesítésére az adott szervezeti egység működéséhez igazoltan szükség van, vagy
b) az adott szervezeti egység feladatkörének igazolt változása az új munkakör létesítését és
betöltését indokolja és
c) az adott szervezeti egység rendelkezik a jogviszony létesítéséhez szükséges pénzügyi
fedezettel valamint engedélyezett státusszal.26
(3) Közalkalmazotti jogviszonyt visszamenőleges hatállyal létesíteni, módosítani, megszüntetni még
a közalkalmazott beleegyezése esetén sem lehetséges.
(4) A közalkalmazotti jogviszony létesítését olyan időpontban kell kezdeményezni, hogy a munkába
álláshoz szükséges előkészítő folyamatok legkésőbb a munkába állást megelőző öt nappal
befejeződhessenek, és a Bér- és Munkaügyi Osztály a társadalombiztosítás kezdetére vonatkozó
bejelentést legkésőbb a társadalombiztosítási jogviszony első napján, a foglalkoztatás megkezdése
előtt, érvényes kinevezés alapján megtehesse az illetékes hatóság felé.27
(5) Amennyiben a közalkalmazotti jogviszony módosítására utólag bemutatott okiratok alapján kerül
sor, akkor a változásokat a bemutatást követő hónap 1. napjától kell érvényesíteni.28
10. § (1)29 Az Egyetemen való alkalmazás feltétele, hogy a közalkalmazott:
25 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 26 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 27 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 28 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával beiktatta. Hatályos 2019. október 21. napjától. 29 Kjt. 20. § (2) bekezdés, Nftv. 24. § (5) bekezdés
13
a)30 rendelkezzék az előírt végzettséggel és szakképzettséggel,
b)31 büntetlen előéletű legyen, ne álljon a tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás
hatálya alatt,
c) tizennyolcadik életévét betöltötte,
d) magyar állampolgárságú – az e szabályzat 58. § (2) meghatározott eset kivétel –, vagy külön
jogszabály szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező bevándorolt, vagy
letelepedett személy,
e) a munkakör betöltéséhez kiírt pályázaton eredményesen részt vett,
f) a munkakör betöltéséhez szükséges vagyonnyilatkozatot megtette,
g) részt vett a kötelező foglalkozás-egészségügyi vizsgálaton és ennek alapján alkalmas a
munkakör betöltésére,
h) megfelel az e szabályzatban meghatározott további követelményeknek,
i) részt vett a munka- és tűzvédelmi oktatáson.
(2)32 A közalkalmazotti jogviszonyt létesíteni szándékozó személy hatósági bizonyítvánnyal igazolja,
hogy büntetlen előéletű. Nem szükséges a hatósági igazolvány bemutatása, ha a jogviszony
létesítése áthelyezéssel olyan munkakörből és jogviszonyból történik, ahol a jogviszony
fennállásának szintén feltétele a büntetlen előélet.33
(3)34 A munkáltató felhívására a közalkalmazotti jogviszonyt létesíteni szándékozó személy hatósági
bizonyítvánnyal igazolja, hogy nem áll olyan foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, amely a
közalkalmazotti jogviszony létesítését nem teszi lehetővé.
(4)35 Indokolt esetben a munkáltató írásban felszólíthatja a közalkalmazottat, hogy a felhívástól
számított tizenöt munkanapon belül – ha e határidőn belül menthető ok miatt nem lehetséges,
annak megszűnését követően haladéktalanul – hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy büntetlen
előéletű, illetve nem áll a munkakörének megfelelő vagy a munkakörének részét képező
foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.
(5)36 Ha a közalkalmazott igazolja, hogy büntetlen előéletű, illetve nem áll a (4) bekezdésben
meghatározott foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, a munkáltató a bűnügyi nyilvántartó szerv által az
30 A módosítást a Szenátus a 2013/2014. tanévi (II. 28.) 55. számú határozatával fogadta el. Hatályos: 2014. február 28. napjától. 31 A módosítást a Szenátus a 2013/2014. tanévi (II. 28.) 55. számú határozatával fogadta el. Hatályos: 2014. február 28. napjától. 32 Kjt. 20. § (4) bekezdés 33 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 34 Kjt. 20. § (5) bekezdés 35 Kjt. 20. § (6) bekezdés 36 Kjt. 20. § (7) bekezdés
14
igazolás céljából kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási
szolgáltatási díjat a közalkalmazott részére megtéríti.
(6)37 Nem létesíthető foglalkoztatásra irányuló jogviszony olyan személlyel, aki egy éven belül a
Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság Egyetemet érintő döntése meghozatalában részt vett.
Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség
11. § (1) Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről szóló 2007. évi CLII. törvény (a
továbbiakban Vnyt.) rendelkezései alapján vagyonnyilatkozat-tételre köteles, aki – önállóan vagy
testület tagjaként – javaslattételre, döntésre, illetve ellenőrzésre jogosult a Vnyt. 3.§ (1) bekezdésében
meghatározott ügytípusokban, így különösen:38
a) az Egyetem közalkalmazottai közül:
aa) az Egyetem magasabb vezetői39 (rektor, kancellár, rektorhelyettesek, dékánok)40,
ab) az Egyetem Szenátusának tagja,
ac) azon személy, aki közbeszerzési eljárás során gyakorolja a javaslattételi, döntési,
ellenőrzési jogköröket,
ad) mindazok a személyek, akik kötelezettségvállalási, utalványozási és ellenjegyzési joggal
rendelkeznek.
b) az az Egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban nem álló személy, aki – önállóan vagy
testület tagjaként – javaslattételre, döntésre, illetve ellenőrzésre jogosult,
c) az Egyetem hallgatói közül azok, akik testület tagjaként gyakorolják a javaslattételi, döntési,
ellenőrzési jogköröket.
(2) Nem köteles vagyonnyilatkozatot tenni az, aki külön jogszabály alapján vagyonnyilatkozat
tételére egyébként kötelezett. A külön jogszabály alapján tett vagyonnyilatkozat-tételt a kötelezett
a vagyonnyilatkozat átvételét igazoló okirat másolatával vagy nyilatkozatával igazolja.
(3) A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel kapcsolatos részletes szabályokról, így a
vagyonnyilatkozat átadásáról, nyilvántartásáról, őrzéséről, kezeléséről, a vagyonnyilatkozat-tétel
megtagadásáról, a vagyongyarapodási vizsgálatot megelőző meghallgatás szabályairól külön
szabályzat rendelkezik.
A pályázat
12. § (1)41 Közalkalmazotti jogviszony – a 98. § (2) bekezdésben meghatározott kivételektől eltekintve
– pályázat alapján létesíthető. Csak olyan közalkalmazottat lehet kinevezni, aki a pályázaton részt
vett és a pályázati feltételeknek megfelelt. Ha a pályázat kiírása nem kötelező, a munkáltató dönthet
arról, hogy a munkakör, illetve a beosztás betöltése pályázat alapján történik.
37 395/2015. (XII. 12.) Korm. rendelet 7. § 38 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 39 Nftv. 37. § (1) bekezdés 40 A módosítást a Szenátus a 2015/2016. tanévi (XII. 11.) 26. számú határozatával fogadta el. Hatályos: 2015. december 12. napjától. 41 Kjt. 20/A. §
15
(2) A pályázatra, valamint a pályázati eljárás rendjét a szabályzat Hatodik része tartalmazza.
A próbaidő42
13. § (1) A kinevezésben a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor – a (3) bekezdésben foglalt
kivétellel – négy hónap próbaidőt kell megállapítani.43
(2) 44
(3) Nem kötelező próbaidőt megállapítani – kivéve, ha a közalkalmazotti jogviszony a 14. § (11)
bekezdésében meghatározottak szerint szűnt meg, és az újabb közalkalmazotti jogviszony
létesítésekor a gyakornoki idő kikötése kötelező –, illetve a próbaidő tartamát az (1) bekezdésben
meghatározott mértékben megállapítani45
a) áthelyezés,
b) meghatározott munka elvégzésére vagy feladat ellátására szóló határozott idejű kinevezés,
illetve
c) azonos felek közötti újabb kinevezés
esetén.
(4) A próbaidő meghosszabbítása tilos. A próbaidő alatt a közalkalmazotti jogviszonyt bármelyik fél
azonnali hatállyal, indokolás nélkül megszüntetheti. A megszüntetésről szóló nyilatkozatot írásba kell
foglalni.
A gyakornoki foglalkoztatás általános szabályai46
14. § (1) Az E-H fizetési osztályba sorolt, a munkáltató alaptevékenységének ellátásával összefüggő
munkakörbe történő határozatlan időre szóló kinevezés esetén – ideértve az ilyen tartalmú
áthelyezést is – a gyakornoki idő kikötése kötelező, ha a közalkalmazott nem rendelkezik a
munkaköréhez szükséges iskolai végzettséget és szakképzettséget, szakképesítést igénylő, a három
évet meghaladó időtartamú szakmai gyakorlattal. E szabályt kell alkalmazni – jogszabály kizáró
rendelkezése hiányában – a tudományos kutatói munkakört betöltő közalkalmazottra is.
(2) A gyakornoki idő az E fizetési osztályba tartozó munkakörben két, az F-H fizetési osztályba
tartozó, illetve az (1) bekezdésben meghatározott tudományos kutatói munkakörben három év. Ha
a közalkalmazott
a) az E fizetési osztályba tartozó munkakörben egy évet,
42 Kjt. 21/A. § 43 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 44 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával törölte. Hatálytalan 2019. október 21. napjától. 45 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 46 Kjt. 22. §
16
b) az F-H fizetési osztályba tartozó, illetve a tudományos kutatói munkakörben két évet
meghaladó szakmai gyakorlattal rendelkezik, a gyakornoki idő tartama egy év.
(3) A gyakornoki idő tartamába nem számít be:
a) a harminc napot meghaladó keresőképtelenséggel járó betegség,
b) a harminc napot meghaladó fizetés nélküli szabadság, valamint
c) a szabadságvesztés, a szigorított javító-nevelő munka, a javító-nevelő munka, valamint a
közérdekű munka
tartama.
(4) 47
(5) Nem kell kikötni gyakornoki időt azon tanári munkakörbe kinevezett közalkalmazott esetében,
aki tudományos fokozattal rendelkezik.
(6) A gyakornoki idő tartamát a kinevezéskor kell előírni. A gyakornoki idő kikötésekor a munkáltató
köteles tájékoztatni a közalkalmazottat a gyakornoki idő alatti szakmai vezető személyéről.
(7) A gyakornoknak és szakmai segítőjének munkavégzési kötelezettségét úgy kell megállapítani,
hogy ennek teljesítése mellett rendes munkaidőben a gyakornoki idővel kapcsolatos
kötelezettségének is eleget tehessen.
(8) A gyakornok:
a) ismerje az Egyetem szervezeti és működési szabályzatát, valamint a képzési programját,
b) ismerje az intézmény célkitűzéseit, azok gyakorlati megvalósulását,
c) gyakorlatban mélyítse el a korszerű oktatáshoz kapcsolódó eszközök használatához
szükséges ismereteket,
d) váljon alkalmassá a hátrányos helyzetű, fogyatékossággal élő hallgatók egyéni fejlesztésére,
e) ismerje meg a munkakörére vonatkozó foglalkoztatási alapelveket, az oktatásszervezés
gyakorlati feladatait.
(9) Az Egyetem azon szervezeti egységének vezetője, ahová a gyakornokot munkavégzésre
beosztották, és tanévenként legalább két alkalommal értékeli a gyakornok tevékenységét, az
ismeretek elsajátítását, a gyakornok számára konzultációs lehetőséget biztosít.48
47 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával törölte. Hatálytalan 2019. október 21. napjától. 48 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától.
17
(10) A gyakornoki idő lejártának hónapjában a közalkalmazottat minősíteni kell. A minősítés során
az 59. §-ban meghatározottakat kell alkalmazni azzal, hogy az Egyetem szervezeti egység
vezetőjének – a gyakornok szakmai segítője véleményét is figyelembe vevő – javaslatára a
munkáltatói jogok gyakorlója dönt. A minősítés eredményeként harminctól száz százalékig
„megfelelt” és harminc százalék alatt „nem megfelelt” eredmény adható.
(11) A közalkalmazotti jogviszony a törvény erejénél fogva megszűnik, ha a közalkalmazott „nem
megfelelt” minősítést kap. A közalkalmazotti jogviszony a minősítés eredményének ismertetését
követő tizedik napon szűnik meg.
(12) A gyakornoki idő megszűnik a (11) bekezdésben meghatározottakon túl:
a) a közalkalmazotti jogviszony határozott idejűvé módosításakor,
b) ha a közalkalmazott munkaköre úgy változik meg, hogy nem lenne kötelező a gyakornoki
idő kikötése.
(13) 49
A közalkalmazotti jogviszony módosítása
15. § (1)50 A közalkalmazotti kinevezést a munkáltató és közalkalmazott csak közös megegyezéssel,
erre irányuló írásbeli megállapodással módosíthatja. A kinevezés módosítására a megkötésre
vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(2) A közalkalmazotti jogviszony módosítására vonatkozó megállapodásban a közalkalmazottat
figyelmeztetni kell a jogorvoslat lehetőségére.
(3) Nincs szükség a jelen szakasz (1) bekezdésében meghatározott eljárásra, ha a módosítás
jogszabályon alapul, így különösen a közalkalmazott fizetési fokozatának megváltozása,
illetményének megemelése esetén. Nincs szükség az (1) bekezdésben meghatározott eljárásra akkor
sem, ha a módosítás a kinevezésben foglalt feladatok változatlansága esetén az Egyetem Szervezeti
és Működési Rendjének megváltozásán alapul.51 A közalkalmazotti jogviszony módosításáról
azonban ilyen esetben is írásban kell értesíteni a közalkalmazottat, az értesítést részére elsősorban
személyesen kell átadni és az átvétel tényét az értesítés munkáltatói példányán igazoltatni kell. Postai
úton az értesítést tértivevénnyel kell kézbesíteni.
16. § A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli kérelmére a munkáltató köteles –
a Kjt-ben meghatározottak szerint52 – a kinevezésben heti húsz órás részmunkaidőt kikötni, ha a
közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz
igénybe.
Kinevezéstől eltérő foglalkoztatás
49 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával törölte. Hatálytalan 2019. október 21. napjától. 50 Mt. 58. § 51 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 52 Ld. Kjt. 23/B. §-t
18
17. § (1) A munkáltató jogosult a közalkalmazottat átmenetileg a kinevezésétől eltérő munkakörben,
munkahelyen vagy munkáltatónál foglalkoztatni. A közalkalmazott e bekezdés szerinti foglalkoztatás
esetén az ellátott munkakörre előírt, de legalább a kinevezése szerinti illetményre jogosult.
(2)53 Ha a közalkalmazott a munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján
átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, és ezáltal jelentős többletmunkát végez,
illetményén felül a végzett munkával arányos díjazás (helyettesítési díj) is megilleti. Helyettesítés
elrendelését a szervezeti egység vezetője legfeljebb 3 hónapra kezdeményezheti a munkáltatói
jogkör gyakorlójánál.54
A munkakör módosítása
18. § (1) A munkakör azon feladatok körét tartalmazza, amit a közalkalmazotti jogviszonya fennállása
alatt a közalkalmazott végezni köteles és jogosult.
(2) Ha a közalkalmazotti kinevezés módosítása a munkakör megváltozásával, vagy az eredeti
munkakör lényeges módosításával jár, akkor az e szabályzat 7-10. §-ában foglaltak szerint kell eljárni,
és a módosítást megelőzően meg kell győződni arról, hogy az alkalmazási feltételek az új, illetve a
megváltozott munkakör vonatkozásában is fennállnak. A munkakör megváltozásakor annak
megfelelő, új munkaköri leírást kell a közalkalmazott részére adni.
(3) Ha a munkakör módosítása a munkavégzés helyének megváltoztatását is magában foglalja, akkor
erről a kinevezést módosító okmányban külön rendelkezni kell.
(4) Az e szakasz (2) bekezdése alapján, ha az új, vagy a megváltozott munkakör vonatkozásában ez
jogszabály vagy szabályzat rendelkezése alapján szükséges – a közalkalmazott személyi anyagához
csatolás céljából – át kell venni:
a) az új vagy megváltozott munkakör betöltéséhez szükséges végzettséget és képzettséget
igazoló oklevelek, bizonyítványok másolatát,
b) a foglalkozás-egészségügyi szolgálat egészségügyi alkalmasságról szóló igazolását,
c) az új tűz- és munkavédelmi szabályokra vonatkozó oktatás bizonylatát.
(5) Nem kell alkalmazni a jelen szakasz (4) bekezdésében foglaltakat, ha az új munkakör betöltésére
pályázati eljárás alapján került sor, és a pályázathoz a szükséges iratokat már csatolták, vagy azok
egyébként az Egyetem rendelkezésére állnak.
(6) Nem minősül a munkakör módosításának a munkakör jellegét meg nem változtató feladattal való
kibővítése, amennyiben az a közalkalmazottra nézve nem jár aránytalan sérelemmel.55
53 Kjt. 24. § (1) bekezdés 54 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 55 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától.
19
Többletfeladat elrendelése
19. § (1)56 A közalkalmazottat a munkáltatói jogkör gyakorlója meghatározott munkateljesítmény
eléréséért, illetve átmeneti többletfeladatok teljesítéséért egyszeri vagy meghatározott időre szóló,
havi rendszerességgel fizetett keresetkiegészítésben részesítheti, ide nem értve a helyettesítés
formájában ellátott többletfeladatot.
(2) A többletfeladat meghatározott időre rendelhető el, amelyet a feladat jellegének megfelelően
kell meghatározni (tárgyév/hónap; tanév/szemeszter; más meghatározott időszak).
(3) A többletfeladat elrendelésének feltétele, hogy a pénzügyi fedezet igazoltan rendelkezésre álljon.
(4) Többletfeladatként a közalkalmazott munkakörébe nem tartozó bármely olyan feladat ellátása
elrendelhető,
a) amely az Egyetem tevékenységi körébe tartozik,
b) amelynek többletfeladatként történő ellátása az Egyetem érdekeit tekintve ilyen módon
célszerű és gazdaságos,
c) amelynek ellátásához az érintett közalkalmazott szakképzettséggel, szakértelemmel
rendelkezik.
(5) Ha az ellátandó többletfeladat az Egyetem egy másik – a közalkalmazottat foglalkoztató
egységtől eltérő - szervezeti egységének feladatkörébe tartozik, az illetékes szervezeti egység
munkáltatói jogkör gyakorlója csak a közalkalmazott szervezeti egysége vezetőjének előzetes írásos
egyetértésével állapodhat meg a közalkalmazottal a munkakörébe nem tartozó többletfeladat
ellátásáról, meghatározott időre.57
(6) A többletfeladat elrendelésére vonatkozó iratmintát belső szabályozóban rögzítettek szerint kell
alkalmazni.58
II. fejezet
A közalkalmazotti jogviszony megszűnése és megszüntetése
A közalkalmazotti jogviszony megszűnésének és megszüntetésének jogcímei
20. §59 (1) A közalkalmazotti jogviszony megszűnik:
a) a kinevezésben foglalt határozott idő lejártával,
56 Kjt. 77. § (1) bekezdés 57 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 58 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 59 Kjt. 25. §
20
b) a közalkalmazott halálával,
c) a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével,
d) a 14. § (11) bekezdésében meghatározott esetben (gyakornok),
e) 60
f) e szabályzat 21. §-ában meghatározott (jogutódlás) esetben.
(2) A közalkalmazotti jogviszony megszüntethető:
a) közös megegyezéssel,
b) áthelyezéssel,
c) lemondással,
d) rendkívüli lemondással,
e) felmentéssel,
f) azonnali hatállyal
fa) próbaidő alatt,
fb) a határozott idejű közalkalmazotti jogviszony e szabályzat 32. § (3) bekezdésében
foglalt okok miatti megszüntetése esetén,
fc) az e szabályzat 42. § (7) bekezdésében foglalt esetben,
fd) ha a közalkalmazott a 10. § (4) bekezdésében foglalt kötelezettségének a felhívástól
számított tizenöt munkanapon belül nem tesz eleget és nem igazolja, hogy a
kötelezettség elmulasztása menthető ok következménye,
fe) ha az e szabályzat 10. § (1) bekezdés b) pontjában, vagy a 10. § (4) bekezdésében
meghatározott kizáró ok fennállását a munkáltató a bűnügyi nyilvántartó szerv által az
igazolás céljából kiállított hatósági bizonyítvány tartalma alapján megállapítja, vagy az
egyéb módon a tudomására jut,
g)61 rendkívüli felmentéssel.
(3) Az oktatók, tudományos kutatók közalkalmazotti jogviszonyának megszűnésére,
megszüntetésére vonatkozó további rendelkezéseket e szabályzat 82-84. §-ai tartalmazzák.
(4)62 A közalkalmazotti jogviszony (2) bekezdés f) pont fc-fe) alpontjában meghatározott azonnali
hatályú megszüntetését írásban indokolni kell.
60 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával törölte. Hatálytalan 2019. október 21. napjától. 61 A módosítást a Szenátus a 2013/2014. tanévi (X. 25.) 8. számú határozatával fogadta el. Hatályos: 2013. október 25. napjától. 62 Kjt. 25. § (4) bekezdés
21
Közalkalmazottak jogállása a munkáltató egyes tevékenységeinek megszűnése esetén63
21. § (1) Ha a munkáltató személye azért változik meg, mert az alapító vagy a munkáltató döntése
alapján a munkáltató egésze vagy egy része (szervezeti egysége, anyagi és nem anyagi
erőforrásainak vagy feladat- és hatáskörének meghatározott csoportja) az Mt. vagy a köztisztviselők
jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltató számára kerül átadásra, a munkáltató
átadásra kerülő szervezete, illetve tevékenysége keretében foglalkoztatott közalkalmazott
közalkalmazotti jogviszonya az átadás időpontjában megszűnik. E bekezdésben meghatározott
munkáltatói döntésről a Szenátus köteles külön határozatot hozni a vonatkozó jogszabályok
figyelembevételével.
(2) Az átadó és az átvevő munkáltató legkésőbb az átadást megelőzően harminc nappal korábban
köteles tájékoztatni a közalkalmazottat, a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetet és
a Közalkalmazotti Tanácsot az átadás
a) időpontjáról,
b) okáról,
c) a közalkalmazottakat érintő jogi, gazdasági és szociális következményeiről.
(3) A munkáltató köteles a szakszervezettel és a Közalkalmazotti Tanáccsal konzultációt
kezdeményezni a közalkalmazottakat érintő tervbe vett egyéb intézkedésekről. A konzultációnak ki
kell terjednie az intézkedések elveire, a hátrányos következmények elkerülésének módjára, illetve
eszközére, továbbá a következmények enyhítését célzó eszközökre.
A közös megegyezés
22. § (1) A 20. § (2) bekezdés a) pontja szerinti közös megegyezéssel az Egyetem és a közalkalmazott
a közalkalmazotti jogviszonyt azonnali hatállyal vagy valamely későbbi időpontra, legkésőbb
azonban a munkáltatói felmentés esetében irányadó felmentési idő utolsó napjára szüntetheti meg.
(2) A megszüntetésre vonatkozó megállapodást írásba kell foglalni. A megállapodásnak tartalmaznia
kell:
a) a megszüntetésre vonatkozó közös nyilatkozatot,
b) a megszüntetés időpontját.
Az áthelyezés64
23. § (1) A 20. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott áthelyezéssel történő közalkalmazotti
jogviszony megszüntetése esetén a közalkalmazottnak, az Egyetemnek, valamint az új
munkáltatónak meg kell állapodnia az áthelyezésről.
63 Kjt. 25/A. § 64 Kjt. 26. §
22
(2) A megállapodásnak tartalmaznia kell:
a) a közalkalmazott új munkakörét,
b) a közalkalmazott új munkahelyét,
c) a közalkalmazott új illetményét,
d) az áthelyezés időpontját,
e) a közalkalmazottat terhelő tartozások és a közalkalmazottat illető járandóságok
rendezésére vonatkozó szabályokat, valamint egyéb, a felek által lényegesnek ítélt
kérdésekben történő megállapodást.
(3) Az áthelyezett közalkalmazottnak az áthelyezést megelőző közalkalmazotti jogviszonyát úgy kell
tekinteni, mintha az új munkáltatónál töltötte volna el.
A lemondás65
24. § (1) A 20. § (2) bekezdés c) pontja szerinti lemondással a közalkalmazott a határozatlan idejű
közalkalmazotti jogviszonyt bármikor megszüntetheti.
(2)66 A határozott idejű közalkalmazotti jogviszonyt a közalkalmazott írásban indokolt lemondással
akkor szüntetheti meg, ha a lemondás indoka olyan ok, amely számára a közalkalmazotti jogviszony
fenntartását lehetetlenné tenné vagy körülményeire tekintettel, aránytalan sérelemmel járna. A
határozott idejű közalkalmazotti jogviszony más okból lemondással nem szüntethető meg.
(3) A lemondási idő két hónap, amely időtartam egy részére, vagy annak egészére az Egyetem
mentesítheti a közalkalmazottat a munkavégzés alól. A munkavégzés alóli mentesítésről és annak
időtartamáról a munkáltatói jogkör gyakorlója dönt. A mentesítés idejére távolléti díj jár.
Rendkívüli lemondás67
25. § (1) A 20. § (2) bekezdés d) pontja szerinti rendkívüli lemondással a közalkalmazott csak akkor
szüntetheti meg a közalkalmazotti jogviszonyát, ha az Egyetem:
a) a közalkalmazotti jogviszonyból eredő lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos
gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy
b) olyan magatartást tanúsít, amely a közalkalmazotti jogviszony fenntartását lehetetlenné
teszi.
(2) Rendkívüli lemondásra okot adó körülmények különösen:
65 Kjt. 28. § 66 Kjt. 27. § (1) bekezdés 67 Kjt. 29. §
23
a) az Egyetem illetményfizetési kötelezettségét két hónapot meghaladóan nem teljesíti,
b) az Egyetem nem biztosítja az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit,
c) az Egyetem foglalkoztatási kötelezettségét neki felróható okból nem teljesíti.
Az indokolásból a rendkívüli lemondás okának világosan ki kell tűnnie. Vita esetén a rendkívüli
lemondás indokának valóságát és okszerűségét a közalkalmazottnak kell bizonyítania.68
(3) A lemondás jogával a közalkalmazott az annak alapjául szolgáló okról való tudomásszerzésétől
számított 15 napon belül, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül élhet,
bűncselekmény elkövetése esetén a büntetőeljárás megindítására nyitva álló elévülési idő alatt lehet
gyakorolni.
(4) Rendkívüli lemondás esetén a munkáltató közalkalmazott részére annyi időre járó távolléti díjat
köteles kifizetni, amennyi felmentése esetén járna, továbbá a közalkalmazotti jogviszony
megszűnésének időpontját a közalkalmazottra irányadó felmentési idő figyelembevételével kell
megállapítani. A közalkalmazott követelheti felmerült kárának megtérítését is.
A felmentés69
26. § (1)70 Felmentéssel akkor szüntetheti meg az Egyetem a közalkalmazott jogviszonyt a Kjt. 30/A.
(1) bekezdés a) pontjában és a 32. §-ában foglalt korlátozással, ha
a) megszűnt a munkáltatónak az a tevékenysége, amelyben a közalkalmazottat
foglalkoztatták,
b) az Országgyűlés, a Kormány, a költségvetési fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője, a
központi költségvetési szerv vezetője döntése alapján a munkáltatónál létszámcsökkentést,
illetve átszervezést kell végrehajtani, és emiatt a közalkalmazott további foglalkoztatására nincs
lehetőség,
c) a közalkalmazott munkaköri feladatainak ellátására tartósan alkalmatlanná vált vagy
munkáját nem végzi megfelelően,
d) a közalkalmazott a felmentés közlésének, illetőleg legkésőbb a felmentési idő kezdetének
napján nyugdíjasnak minősül (Mt. 294. § (1) bekezdés g) pont), illetve
e) e szabályzat 82. § (1) bekezdésben meghatározott esetekben.
(2) A munkáltató a felmentést köteles megindokolni. Az indokolásból a felmentés okának világosan
ki kell tűnnie és a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy a felmentés indoka valós és okszerű.
68 Beépítette a Szenátus a 2013/2014. tanévi (X. 25.) 8. számú határozatával elfogadott módosítás. Hatályos: 2013. október 25. napjától. 69 Kjt. 30. § 70 A módosítást a Szenátus a 2013/2014. tanévi (X. 25.) 8. számú határozatával fogadta el. Hatályos: 2013. október 25. napjától.
24
(3) Ha az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott alkalmatlanság a közalkalmazott
munkavégzésével vagy magatartásával függ össze, a felmentés előtt lehetőséget kell adni számára
a vele szemben felhozott kifogások elleni védekezésre, kivéve, ha az eset összes körülményeiből
következően ez a munkáltatótól nem várható el.
(4) A közalkalmazotti jogviszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha a társadalombiztosítási
nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2a) bekezdés a) pontjában foglalt feltételt
legkésőbb a felmentési idő leteltekor teljesítő közalkalmazott kérelmezi. A feltétel megállapításához
szükséges jogosultsági időt a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv határozatával kell igazolni.
(5) A 26. § (1) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott esetben, valamint, ha a 26. § (1) bekezdés c)
pontjában foglalt alkalmatlanság egészségügyi ok következménye, a munkáltató a közalkalmazottat
írásban tájékoztatja a munkáltatón belül az iskolai végzettségének és szakképzettségének,
szakképesítésének, továbbá – egészségügyi alkalmatlanság esetén – egészségi állapotának
megfelelő másik betöltetlen munkakör felajánlásának lehetőségéről. A közalkalmazott a tájékoztatás
közlésétől számított két munkanapon belül írásban nyilatkozik a munkakör-felajánlási lehetőség
igénybevételéről. Ha a közalkalmazott a határidő leteltéig a nyilatkozattételt elmulasztja, azt úgy kell
tekinteni, mintha a munkakör-felajánlási lehetőséget nem igényelte volna. A munkakör-felajánlási
lehetőség igénybevételekor a közalkalmazotti jogviszony felmentéssel történő megszüntetésére
csak akkor kerülhet sor, ha a munkáltatón belül a közalkalmazott az iskolai végzettségének és
szakképzettségének, szakképesítésének, továbbá – egészségügyi alkalmatlanság esetén – egészségi
állapotának megfelelő másik betöltetlen munkakör nincs, vagy ha a közalkalmazott az ilyen
munkakörbe történő áthelyezéshez, illetve kinevezése módosításához nem járul hozzá.71
Felmentési védelem72
27. § (1) A közalkalmazotti jogviszonyt a munkáltató felmentéssel nem szüntetheti meg az
alábbiakban meghatározott időtartam alatt:
a) a várandósság,
b) a szülési szabadság,
c) a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (Mt. 128., 130. §),
d) a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés, valamint
e) a nő jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének, de
legfeljebb ennek megkezdésétől számított hat hónap
tartama alatt.
71 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 72 Mt. 65. §
25
(2)73 Felmentése esetén a felmentési idő legkorábban az alábbiakban meghatározott tartam lejártát
követő napon kezdődik:
a) a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő
egy év,
b) a beteg gyermek ápolása címén fennálló keresőképtelenség,
c) a hozzátartozó otthoni gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság,
d) a külföldön nemzetközi szervezetnél, vagy államközi egyezmény végrehajtásaként idegen
állami, illetőleg egyéb intézménynél munkára kötött megállapodás alapján, külföldön végzett
munka,
e) a tartósan külföldi szolgálatot teljesítő személy külföldre utazására tekintettel fizetés nélküli
szabadságban részesült házastársánál a fizetés nélküli szabadság,
f) az ösztöndíjjal külföldi tanulmányútra kiküldött a tanulmányút és az esetleges előzetes
tanfolyam, valamint
g) a munkáltató hozzájárulásával iskolai vagy iskolarendszeren kívüli képzésre tekintettel
biztosított munkavégzés alóli felmentés
tartama.
(3)74 A felmentési védelem fennállása szempontjából a felmentés közlésének időpontja az irányadó.
Ettől eltérően a Kjt. a 30/A. § (1) bekezdésében foglalt munkakör-felajánlási lehetőségről szóló
tájékoztatás közlésének időpontja irányadó a felmentési védelem fennállása tekintetében.
(4) Az (1) bekezdés a) és e) pontban meghatározott körülményre a közalkalmazott csak hivatkozhat,
ha erről a munkáltatót a felmentés közlését megelőzően tájékoztatta.
A felmentés korlátozása75
28. § (1) A közalkalmazotti jogviszony csak különösen indokolt esetben szüntethető meg felmentéssel
a) ha a közalkalmazott házastársa (élettársa) nem rendelkezik önálló, legalább az országosan
kötelező legkisebb munkabérnek megfelelő jövedelemmel és legalább három eltartott
gyermeke van,
b) ha a közalkalmazott egyedülálló, eltartott gyermeke tizennyolc éves koráig,
c) ha a közalkalmazott házastársa sorkatonai, illetve polgári szolgálatot teljesít.
73 Mt. 68. § (2) bekezdés, Kjt. 31. § 74 Kjt. 31/A. § 75 Kjt. 32. §
26
(2)76 Ha a munkáltatónál van olyan munkakör, amelynek ellátására az (1) bekezdésben említett
közalkalmazott alkalmas, a közalkalmazotti jogviszonyt mindaddig nem lehet felmentéssel
megszüntetni, amíg a közalkalmazott ilyen munkahelyre áthelyezhető, feltéve, hogy ezt elvállalja.
Nem terheli ez a kötelezettség a munkáltatót, ha a felmentés indoka – az egészségügyi
alkalmatlanság esetét kivéve – a 26. § (4) bekezdésén alapul. A munkáltató a munkakör-felajánlásával
kapcsolatban a 26. § (5) bekezdés szerint köteles eljárnia.77
(3) A nyugdíjasnak nem minősülő közalkalmazott határozatlan tartamú munkaviszonyát a
közalkalmazottra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül, valamint az
anya vagy a gyermekét egyedül nevelő apa a gyermek hároméves koráig, ha a közalkalmazott
szülési vagy a gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot (Mt. 128. §) nem vesz igénybe,
közalkalmazotti jogviszonya az alábbi esetekben szüntethető meg:
a) a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonyból származó lényeges kötelezettségét
szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy
b) egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi,
azonnali hatályú felmentéssel,
c) a közalkalmazott képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő okból, ha a
munkáltatónál az Mt. 45. § (3) bekezdése szerinti munkahelyen nincs a közalkalmazott által
betöltött munkakörhöz szükséges képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő
betöltetlen másik munkakör vagy a közalkalmazott az e munkakörben való foglalkoztatásra
irányuló ajánlatot elutasítja.
(4) A munkáltató a rehabilitációs ellátásban vagy rehabilitációs járadékban részesülő
közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonyát a közalkalmazott egészségi okkal összefüggő
képességével indokolt felmondással akkor szüntetheti meg, ha a közalkalmazott eredeti
munkakörében nem foglalkoztatható tovább és a közalkalmazott számára állapotának egészségi
szempontból megfelelő munkakört nem tud felajánlani, vagy a közalkalmazott a felajánlott
munkakört alapos ok nélkül nem fogadja el.
A felmentési idő78
29. § (1) Felmentés esetén a felmentési idő legalább hatvan nap, de a nyolc hónapot nem haladhatja
meg. Ettől eltérően, ha a felmentés – az egészségügyi alkalmatlanság esetét kivéve – a 20. § (1)
bekezdésének c) pontján alapul, a felmentési idő harminc nap.
(2) Ha hosszabb felmentési időben a felek nem állapodnak meg, a hatvannapos felmentési idő a
közalkalmazotti jogviszonyban töltött
a) öt év után egy hónappal,
76 A módosítást a Szenátus a 2013/2014. tanévi (X. 25.) 8. számú határozatával fogadta el. Hatályos: 2013. október 25. napjától. 77 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 78 Kjt. 33. §
27
b) tíz év után két hónappal,
c) tizenöt év után három hónappal,
d) húsz év után négy hónappal,
e) huszonöt év után öt hónappal,
f) harminc év után hat hónappal
meghosszabbodik.
(3) A munkáltató legalább a felmentési idő felére köteles a közalkalmazottat mentesíteni a
munkavégzés alól. A munkavégzés alól a közalkalmazottat – a mentesítési idő legalább felének
megfelelő időtartamban – a kívánságának megfelelő időben és részletekben kell felmenteni.
30. §79 Ha a közalkalmazott a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt bármely
költségvetési szervvel vagy költségvetési szerv legalább többségi befolyása alatt álló bármely
gazdálkodó szervezettel teljes vagy részmunkaidős jogviszonyt létesít,
a) ezt a tényt korábbi munkáltatójának haladéktalanul köteles írásban bejelenteni,
b)80 a felmentési időből hátralevő idő tekintetében távolléti díjra nem jogosult,
c) végkielégítésre nem jogosult, azonban új jogviszonyában a végkielégítés alapjául szolgáló
időszak számítása során a felmentéssel megszüntetett jogviszony alapján végkielégítésre
jogosító idejét is számításba kell venni.
Rendkívüli felmentés81
31. §82 (1) A munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt rendkívüli felmentéssel megszüntetheti, ha a
közalkalmazott
a) a közalkalmazotti jogviszonyból eredő lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos
gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy
b) olyan magatartást tanúsít, amely a közalkalmazotti jogviszony fenntartását lehetetlenné
teszi.
(2) A rendkívüli felmentés jogát az ennek alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított
tizenöt napon, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül, bűncselekmény
elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig lehet gyakorolni. A tudomásszerzés időpontjának –
79 Kjt. 37. § (12) bekezdés 80 A módosítást a Szenátus a 2013/2014. tanévi (X. 25.) 8. számú határozatával fogadta el. Hatályos: 2013. október 25. napjától. 81 Kjt. 25. § (2) bekezdés g) pont, Kjt. 33/A. § 82 A módosítást a Szenátus a 2013/2014. tanévi (X. 25.) 8. számú határozatával fogadta el. Hatályos: 2013. október 25. napjától.
28
ha a rendkívüli felmentés jogát testület jogosult gyakorolni, azt kell tekinteni, amikor a rendkívüli
felmentés okáról a testületet – mint a munkáltatói jogkört gyakorló szervet – tájékoztatják. A
munkáltató köteles a rendkívüli felmentést megindokolni. Az indokolásból a rendkívüli felmentés
okának világosan ki kell tűnnie. Vita esetén a rendkívüli felmentés indokának valóságát és
okszerűségét a munkáltatónak kell bizonyítania.
A határozott idejű közalkalmazotti jogviszony megszüntetésére vonatkozó szabályok
32. § (1) A határozott idejű közalkalmazotti jogviszony megszüntethető
a) közös megegyezéssel,
b) áthelyezéssel,
c) azonnali hatállyal:
ca) próbaidő alatt,
cb) a munkáltató részéről azonnali hatállyal a (3) bekezdésben meghatározottak szerint,
cc) az e szabályzat 42. § (7) bekezdésében foglalt esetben,
cd) ha a közalkalmazott a 10. § (4) bekezdésében foglalt kötelezettségének a felhívástól
számított tizenöt munkanapon belül nem tesz eleget és nem igazolja, hogy a
kötelezettség elmulasztása menthető ok következménye,
ce) ha az e szabályzat 10. § (1) bekezdés b) pontjában, vagy a 10. § (4) bekezdésében
meghatározott kizáró ok fennállását a munkáltató a bűnügyi nyilvántartó szerv által az
igazolás céljából kiállított hatósági bizonyítvány tartalma alapján megállapítja, vagy az
egyéb módon a tudomására jut,
d) a közalkalmazott részéről lemondással az e szabályzat 24. § (2) bekezdése alapján,
e) rendkívüli lemondással.
(2) 83
(3)84 A határozott idejű közalkalmazotti jogviszonyt a 26. § (1) bekezdésének a)-d) pontjában foglalt
okok alapján a munkáltató azonnali hatállyal megszüntetheti; a közalkalmazott részére azonban
egyévi, ha a határozott időből még hátralévő idő egy évnél rövidebb, a hátralévő időre jutó távolléti
díjat köteles előre megfizetni. Ha a megszüntetésre a 26. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott,
a közalkalmazott nem megfelelő munkavégzése vagy – nem egészségügyi okkal összefüggő –
alkalmatlansága miatt került sor, a közalkalmazottat egyhavi távolléti díj illeti meg. Ha ekkor a
határozott időből még hátralévő idő egy hónapnál rövidebb, a munkáltató a hátralévő időre járó
távolléti díjat köteles megfizetni.
A közalkalmazotti jogviszony jogellenes megszüntetése a közalkalmazott részéről
83 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával törölte. Hatálytalan 2019. október 21. napjától. 84 Kjt. 27. §
29
33. §85 (1) A közalkalmazott, ha közalkalmazotti jogviszonyát jogellenesen szüntette meg, köteles a
lemondási időre járó távolléti díjnak megfelelő összeget megfizetni.
(2) A közalkalmazott, ha a határozott tartamú közalkalmazotti jogviszonyát szünteti meg
jogellenesen, a határozott időből még hátralévő időre járó, de legfeljebb háromhavi távolléti díjnak
megfelelő összeget köteles megfizetni.
(3) A munkáltató követelheti az (1) vagy (2) bekezdésben meghatározott mértéket meghaladó
kárának megtérítését is. Ezek együttesen nem haladhatják meg a közalkalmazott tizenkét havi
távolléti díjának összegét.
(4) A jogellenes közalkalmazotti jogviszony-megszüntetés szabályait kell megfelelően alkalmazni, ha
a közalkalmazott munkakörét nem az előírt rendben adja át.
(5)86 A magasabb vezető, ha közalkalmazotti jogviszonyát jogellenesen szüntette meg – az Mt. 84.
§ (1)-(2) bekezdésében foglaltaktól eltérően – hat havi távolléti díjával felel.
A közalkalmazotti jogviszony jogellenes megszüntetése a munkáltató részéről87
34. § (1) A munkáltató köteles megtéríteni a közalkalmazotti jogviszony jogellenes megszüntetésével
összefüggésben okozott kárt. A közalkalmazotti jogviszony körében elmaradt jövedelem címén
igényelt kártérítés nem haladhatja meg a közalkalmazott tizenkéthavi távolléti díjának összegét.
(2) A közalkalmazott az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően jogosult a végkielégítés összegére,
ha közalkalmazotti jogviszonya
a) jogellenesen nem felmentéssel szűnt meg, vagy
b) közalkalmazotti jogviszony megszűnésekor az Mt. 77. § (5) bekezdés b) pontja alapján nem
részesült végkielégítésben.
(3) A közalkalmazott az (1) bekezdésben foglaltak helyett követelheti a munkáltatói felmentés esetén
irányadó felmentési időre járó távolléti díjnak megfelelő összeget.
(4) A közalkalmazott kérelmére – az (1)-(3) bekezdésében meghatározott jogkövetkezményen
túlmenően – a bíróság a közalkalmazotti jogviszonyt helyreállítja, ha
a) a közalkalmazotti jogviszony megszüntetése az egyenlő bánásmód követelményébe,
b) a felmentési védelemre vonatkozó rendelkezésekbe,
85 Mt. 84. § 86 Beépítette a Szenátus a 2013/2014. tanévi (X. 25.) 8. számú határozatával elfogadott módosítás. Hatályos: 2013. október 25. napjától. 87 Mt. 82.-83. §
30
c) a szakszervezetek egyetértési jogának figyelembevételére vonatkozó kötelezettségbe
ütközött,
d) a közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszony megszüntetésekor közalkalmazotti képviselő
volt,
e) a közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszony közös megegyezéssel történő
megszüntetését vagy erre irányuló saját jognyilatkozatát sikerrel támadta meg.
f)88 a munkáltató megsérti a felmentési korlátozásokra vonatkozó rendelkezéseket.
A végkielégítés89
35. § (1) Végkielégítés illeti meg a közalkalmazottat, ha közalkalmazotti jogviszonya
a) felmentés,
b) rendkívüli lemondás, vagy
c) a munkáltató jogutód nélküli megszűnése következtében szűnik meg,
d) a (3) bekezdés szerint szűnik meg.
(2) Nem jogosult végkielégítésre a közalkalmazott, ha:
a) felmentésére – az egészségügyi okot kivéve – tartós alkalmatlansága vagy nem megfelelő
munkavégzése miatt került sor,
b) legkésőbb a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak
minősül,
c) felmentésére a 26. § (4) bekezdése alapján kerül sor.
(3) Ha a közalkalmazottal ugyanazon munkáltató legalább két alkalommal határozott időre szóló
közalkalmazotti jogviszonyt létesít, és a korábbi közalkalmazotti jogviszony megszűnése, valamint
az újabb közalkalmazotti jogviszony létesítésének időpontja között hat hónapnál hosszabb idő nem
telt el, a közalkalmazott végkielégítésre jogosult, feltéve, hogy közalkalmazotti jogviszonya a 32. §
(3) bekezdés szerinti eljárásban, a 26. § (1) bekezdés a) vagy b) pontjában foglalt okok alapján kerül
megszüntetésre, vagy a 20. § (1) bekezdés a) pontja szerint szűnik meg.
(4) A közalkalmazott végkielégítésének mértéke, ha a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő
legalább
a) három év: egy havi,
88 Beépítette a Szenátus a 2013/2014. tanévi (X. 25.) 8. számú határozatával. Hatályos: 2013. október 25. napjától. 89 Kjt. 37. §
31
b) öt év: két havi,
c) nyolc év: három havi,
d) tíz év: négy havi,
e) tizenhárom év: öt havi,
f) tizenhat év: hat havi,
g) húsz év: nyolc havi
távolléti díjának megfelelő összeg.
(5) A végkielégítés (4) bekezdésben meghatározott mértéke négyhavi távolléti díj összegével
emelkedik, ha a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya az öregségi nyugdíjra (Mt. 294. § (1)
bekezdés g) pont ga) alpont) való jogosultság megszerzését megelőző öt éven belül szűnik meg.
Nem illeti meg az emelt összegű végkielégítés a közalkalmazottat, ha valamelyik jogcímen korábban
már emelt összegű végkielégítésben részesült.
(6) A végkielégítés mértéke a (4)-(5) bekezdésben foglaltak kétszeresének megfelelő összeg, ha a
közalkalmazotti jogviszony rendkívüli lemondás folytán szűnt meg.
(7) A végkielégítés összegének a felére jogosult a közalkalmazott, ha felmentésére vagy
közalkalmazotti jogviszonyának a 20. § (1) bekezdés c) pontja szerinti megszűnésére azért került sor,
mert a munkáltató által felajánlott, a Kjt. 30/A. § szerinti munkakörbe helyezéséhez szükséges
kinevezés módosításához, illetőleg áthelyezéséhez nem járult hozzá, kivéve, ha a hozzájárulását
alapos indokkal tagadta meg, így különösen, ha
a) a felajánlott illetmény összege kevesebb a korábbi illetménye 80%-ánál,
b) teljes munkaidőre szóló kinevezés esetén hat óránál rövidebb részmunkaidőben történő
foglalkoztatást, illetve hat óránál rövidebb részmunkaidő esetén teljes munkaidőben történő
foglalkoztatást ajánlanak fel, és utóbbi esetben a munkaidő mértékének növekedése a
közalkalmazott személyes, illetve családi körülményeire figyelemmel aránytalan sérelemmel
járna,
c) a korábbi határozatlan idejű helyett határozott idejű közalkalmazotti jogviszonyt ajánlanak
fel, vagy
d) az új munkahely és a lakóhely között – tömegközlekedési eszközzel – történő oda- és
visszautazás ideje naponta a két órát, illetve 10 éven aluli gyermeket nevelő közalkalmazott
esetében a másfél órát meghaladja, kivéve, ha az utazási idő mértéke közalkalmazotti
jogviszonyában az említett időtartamot elérte.
32
A nyugdíjas közalkalmazottra vonatkozó külön rendelkezések
36. § (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója felmentéssel megszüntetheti – fenntartó döntése esetén
megszünteti – az oktató, tudományos kutató és egyéb közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonyát,
ha a közalkalmazott nyugdíjasnak minősül.
(2) A munkáltatói jogkör gyakorlója minden naptári év június 30. napjáig megvizsgálja, hogy a
következő egy éves időszakban mely közalkalmazott minősül nyugdíjasnak.
(3) 90
A közalkalmazotti jogviszony megszűnése és megszüntetése esetén alkalmazandó közös
szabályok
37. § (1) A közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya megszűnésekor, illetve megszüntetésekor –
az Mt. 80. § (1) bekezdésében foglaltak alapján – köteles a birtokában lévő, de az Egyetem tulajdonát
képező eszközökkel, gépekkel, berendezésekkel és felszerelésekkel elszámolni, az Egyetemmel
fennálló esetleges tartozását rendezni, az elszámolási lapot az érintettekkel aláíratni és azt legkésőbb
az utolsó munkában töltött napot megelőző harmadik napon a Bér- és Munkaügyi Osztályon leadni,
továbbá a szervezeti egység vezetője által megjelölt személynek munkakörét átadni.
(2)91 A közalkalmazotti jogviszony felmentéssel történő megszüntetésekor – a felmentés esetén
fizetendő végkielégítés kivételével – legkésőbb az utolsó munkában töltött napon, egyébként
legkésőbb a közalkalmazotti jogviszony megszűnésétől számított ötödik munkanapon a
közalkalmazott részére ki kell fizetni az illetményét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a
közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat.
A szervezeti egység vezetője köteles az időarányos szabadság természetben való kiadására
törekedni, megváltásra csak abban az esetben kerülhet sor, ha a természetbeni kiadás nem
lehetséges.
III. fejezet
A közalkalmazotti jogviszony tartalma
38. § A közalkalmazottak jogait és kötelességeit az Egyetem SZMR 20., 21., 23. és 24. §-ai
tartalmazzák.
39. §92 A munkáltató és a közalkalmazott jogai érvényesítése, valamint kötelezettsége teljesítése
során az alábbi alapelvek figyelembe vételével köteles eljárni:
a) a kinevezésben foglaltak teljesítése során – kivéve, ha törvény eltérő követelményt ír elő –
úgy kell eljárni, ahogy az adott helyzetben általában elvárható,
90 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával törölte. Hatálytalan 2019. október 21. napjától. 91 Mt. 80. § (2) bekezdés, Kjt. 36. § 92 Mt. 6-7. §
33
b) jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség
elvének megfelelően kell eljárni, továbbá kölcsönösen együtt kell működni és nem lehet
olyan magatartást tanúsítani, amely a másik fél jogát, jogos érdekét sérti,
c) a munkáltató a közalkalmazott érdekeit a méltányos mérlegelés alapján köteles figyelembe
venni, a teljesítés módjának egyoldalú meghatározása a közalkalmazottnak aránytalan
sérelmet nem okozhat,
d) felek kötelesek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek
változásáról tájékoztatni, amely a közalkalmazotti jogviszony létesítése, valamint a
törvényben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából
lényeges,
e) tilos a rendeltetésellenes joggyakorlás. Rendeltetésellenes a jog gyakorlása különösen
akkor, ha az mások jogos érdekeinek csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségeinek
korlátozására, zaklatására, véleménynyilvánításának elfojtására irányul vagy ehhez vezet.
40. § (1)93 Az Egyetem köteles:
a) a közalkalmazottat a kinevezésben foglaltak és a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó
szabályok, illetve az egyéb szabályok szerint foglalkoztatni,
b) az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit biztosítani,
c) a közalkalmazott számára munkavégzéshez szükséges tájékoztatást és irányítást megadni,
d) a munkát úgy megszervezni, hogy a közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyból eredő
jogait gyakorolni, kötelességeit teljesíteni tudja,
e) a munkavégzéshez szükséges ismeretek megszerzését biztosítani,
f) a közalkalmazotti kinevezésben meghatározott illetményt megfizetni,
g) a közalkalmazottnak azt a költségét megtéríteni, amely a közalkalmazotti jogviszony
teljesítésével indokoltan merült fel,
h) fogyatékossággal élő személy foglalkoztatása során gondoskodni az ésszerű
alkalmazkodás feltételeinek biztosításáról,
i) a személyhez fűződő jogokat biztosítani, e körben94:
ia) a közalkalmazott személyhez fűződő jogait akkor korlátozhatja, ha a korlátozás a
közalkalmazotti jogviszony rendeltetésével közvetlenül összefüggő okból feltétlenül
szükséges és a cél elérésével arányos. A személyhez fűződő jog korlátozásának módjáról,
feltételeiről és várható tartamáról a közalkalmazottat előzetesen tájékoztatni kell. A
93 Mt. 51. § 94 Mt. 9-11. §
34
közalkalmazott személyhez fűződő jogáról általános jelleggel előre nem mondhat le. A
közalkalmazott személyhez fűződő jogáról rendelkező jognyilatkozatot érvényesen csak
írásban tehet;
ib) a közalkalmazottól csak olyan nyilatkozat megtétele vagy adat közlése kérhető, amely
személyhez fűződő jogát nem sérti, és a közalkalmazotti jogviszony létesítése, teljesítése
vagy megszűnése szempontjából lényeges. A közalkalmazottal szemben csak olyan
alkalmassági vizsgálat alkalmazható, amelyet közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó
szabály ír elő, vagy amely közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályban
meghatározott jog gyakorlása, kötelezettség teljesítése érdekében szükséges;
ic) a munkáltató köteles a közalkalmazottat tájékoztatni személyes adatainak kezeléséről.
A munkáltató a közalkalmazottra vonatkozó tényt, adatot, véleményt harmadik személlyel
csak törvényben meghatározott esetben vagy a közalkalmazott hozzájárulásával közölhet.
A közalkalmazott neve és beosztása közérdekű adatnak minősül, azt bárki megismerheti;
id) a közalkalmazotti jogviszonyból származó kötelezettségek teljesítése céljából a
munkáltató a közalkalmazott személyes adatait – az adatszolgáltatás céljának
megjelölésével, törvényben meghatározottak szerint – adatfeldolgozó számára átadhatja.
Erről a közalkalmazottat előzetesen tájékoztatni kell;
ie) a közalkalmazottra vonatkozó adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai célú
felhasználásra – hozzájárulása nélkül, személyazonosításra alkalmatlan módon –
átadhatók.
if) munkáltató a közalkalmazottat csak a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő
magatartása körében ellenőrizheti. A munkáltató ellenőrzése és az annak során alkalmazott
eszközök, módszerek nem járhatnak az emberi méltóság megsértésével. A közalkalmazott
magánélete nem ellenőrizhető;
ig) a munkáltató előzetesen tájékoztatja a közalkalmazottat azoknak a technikai eszközöknek
az alkalmazásáról, amelyek a közalkalmazott ellenőrzésére szolgálnak.
(2)95 A közalkalmazott köteles:
a) a munkáltató által előírt helyen és időben munkára képes állapotban megjelenni és
munkaideje alatt – munkavégzés céljából, munkára képes állapotban – a munkáltató
rendelkezésére állni,
b) munkáját személyesen, az általában elvárható szakértelemmel és gondossággal, a
munkájára vonatkozó szabályok, előírások, utasítások és szokások szerint, a közérdek
figyelembevételével végezni,
c) munkáját úgy végezni és olyan magatartást tanúsítani, hogy az más egészségét és testi
épségét ne veszélyeztesse, munkáját ne zavarja, anyagi károsodást ne idézzen elő,
95 Mt. 8. §, 52. §, Kjt. 39. § (2) bekezdés
35
d) a munkakörének ellátásához szükséges bizalomnak megfelelő magatartást tanúsítani,
e) munkatársaival együttműködni,
f) a közalkalmazotti jogviszony fennállása alatt – kivéve, ha erre jogszabály feljogosítja – nem
tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit
veszélyeztetné,
g) munkaidején kívül is olyan magatartás tanúsításától tartózkodni, amely – különösen a
közalkalmazott munkakörének jellege, a munkáltató szervezetében elfoglalt helye alapján –
közvetlenül és ténylegesen alkalmas munkáltatója jó hírnevének, jogos gazdasági érdekének
vagy a munkaviszony céljának veszélyeztetésére. A közalkalmazott magatartása az Mt. 9. §
(2) bekezdésében foglaltak szerint korlátozható. A korlátozásról a közalkalmazottat írásban
előzetesen tájékoztatni kell,
h) véleménynyilvánításhoz való jogát a munkáltató jó hírnevét, jogos gazdasági és szervezeti
érdekeit súlyosan sértő vagy veszélyeztető módon nem gyakorolhatja,
i) a munkája során tudomására jutott üzleti titkot megőrizni. Ezen túlmenően sem közölhet
illetéktelen személlyel olyan adatot, amely munkaköre betöltésével összefüggésben jutott a
tudomására, és amelynek közlése a munkáltatóra vagy más személyre hátrányos
következménnyel járhat. A titoktartás nem terjed ki a közérdekű adatok nyilvánosságára és
a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, törvényben meghatározott adatszolgáltatási és
tájékoztatási kötelezettségre.
(3) A (2) bekezdés a) pontja szerint a közalkalmazott munkára képes állapotát kizáró oknak minősül
különösen a szeszesitaltól, vagy kábítószertől befolyásolt állapot, továbbá minden olyan betegség,
amely a közalkalmazott teljesítményét, vagy biztonságos munkavégzését akadályozza.
(4) A munkáltatói jogkör gyakorlója az által erre feljogosított személy útján jogosult ellenőrizni a
közalkalmazott munkára képes állapotát. Amennyiben a közalkalmazott az ellenőrzés elvégzését
megtagadja, vagy azt akadályozza, úgy e magatartása a közalkalmazotti jogviszonyból származó
lényeges kötelezettség megszegésének minősül.
41. §96 (1) A közalkalmazott a munkáltatói jogkörgyakorló97 előzetes hozzájárulása nélkül harmadik
személytől díjazást a közalkalmazotti jogviszonyban végzett tevékenységére tekintettel nem
fogadhat el, vagy nem köthet ki.
(2) A közalkalmazottat kinevezés vagy közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabály alapján
megillető illetményt csökkenteni nem lehet arra tekintettel, hogy a közalkalmazott a munkáltató
előzetes hozzájárulásával az (1) bekezdésben meghatározott díjazásban részesült.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott díjazásnak minősül minden olyan vagyoni értékű szolgáltatás,
amelyet harmadik személy a munkáltatót megillető szolgáltatáson felül a munkavállalónak nyújt.
96 Mt. 52. § (2)-(4) bekezdés 97 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától.
36
Az összeférhetetlenség szabályai
42. § (1)98 Az oktatók, tudományos kutatók és egyéb közalkalmazottak nem létesíthetnek olyan
munkavégzésre irányuló jogviszonyt, amely a közalkalmazotti jogviszony alapján betöltött
munkakörükkel összeférhetetlen.
(2) Összeférhetetlen különösen az olyan munkavégzésre irányuló további jogviszony:
a) amelyben a szolgálati (üzleti) titkot képező eljárások, módszerek, ismeretek harmadik
személy javára való alkalmazására kerülhet sor,
b) amely a közalkalmazott egyetemi alapfeladatainak (oktatás, kutatás, igazgatási és gazdasági
tevékenység) teljesítését hátráltatja,
c) amely az Egyetemen teljes munkaidőben foglalkoztatott oktató által más felsőoktatási
intézményben a teljes munkaidő több mint felét meghaladó időtartamban történő
foglalkoztatásra irányul (több felsőoktatási intézményben való foglalkoztatás tartamát össze
kell számítani),
d) amelyben a más felsőoktatási intézményben teljes munkaidőben foglalkoztatott oktató,
tudományos kutató az Egyetemen a teljes munkaidő felét meghaladó időtartamban kerül
foglalkoztatásra,
e) amely az Egyetemen teljes munkaidőben foglalkoztatott oktató által más felsőoktatási
intézményben magasabb vezetői megbízás ellátására irányul.
(3)99 A magasabb vezető, vezető, továbbá pénzügyi kötelezettségvállalásra jogosult közalkalmazott
munkakörével összeférhetetlen:
a) ha hozzátartozójával (Mt. 294. § (1) bekezdés b) pont) irányítási (felügyeleti), ellenőrzési vagy
elszámolási kapcsolatba kerülne,
b) a munkáltatóéval azonos, vagy ahhoz hasonló tevékenységet is végző, illetve a
munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban álló más gazdasági társaságban betöltött
vezető tisztségviselői, felügyelőbizottsági tagság.
(4) 100
(5)101 Az Egyetemen a magasabb vezető és a vezető megbízásával nem összeférhetetlen a gazdasági
társaságban betöltött igazgatósági, felügyelőbizottsági tagság.102
98 Kjt. 41. § 99 Kjt. 41. § (2) bekezdés 100 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával törölte. Hatálytalan 2019. október 21. napjától. 101 Beépítette és a következő szakaszok számozását módosította a Szenátus 2013. október 25-i ülésén a 2013/2014. tanévi (X. 25.) 8. számú
határozatával elfogadott módosítás. Hatályos: 2013. október 25. napjától. 102 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától.
37
(6) A közalkalmazott 8 napon belül köteles írásban bejelenteni a munkáltatói jogkör gyakorlójának,
ha vele szemben jogszabályban vagy szabályzatban meghatározott összeférhetetlenség merül fel,
illetve ha közalkalmazotti jogviszonya fennállása alatt összeférhetetlenségi helyzetbe kerülnek.
(7)103 Ha az összeférhetetlenség ténye a munkáltatói jogkör gyakorlójának a tudomására jut, a
tudomásszerzést követő 5 munkanapon belül írásban felszólítja a közalkalmazottat az
összeférhetetlenség megszüntetésére. Amennyiben a közalkalmazott a felszólítás kézhezvételét
követő 30 napon belül az összeférhetetlenséget nem szünteti meg, a munkáltató a közalkalmazotti
jogviszonyt azonnali hatállyal megszünteti.
(8) A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben az üzleti titok megtartására történő
figyelmeztetést a közalkalmazott kinevezési okmányában rögzíteni kell. Ebben a körben
összeférhetetlenségre a munkáltató csak abban az esetben hivatkozhat, ha az erre vonatkozó
figyelmeztetést az említett módon rögzítették.
(9) A (2) bekezdés a) pontját és az (8) bekezdést nem kell alkalmazni abban az esetben, ha a
munkáltató az alól írásban felmentést ad.
Munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítésének szabályai
43. § (1) A közalkalmazott – amennyiben közalkalmazotti jogviszonyával nem összeférhetetlen –
munkavégzésre irányuló további jogviszonyt létesíthet az alábbiak szerint:
a)104 Amennyiben a közalkalmazott munkaideje a közalkalmazotti jogviszonyban és a
munkavégzésre irányuló további jogviszonyban – részben vagy egészben – azonos
időtartamra esik, a munkavégzésre irányuló további jogviszony csak az Egyetem előzetes
írásbeli hozzájárulásával létesíthető. A hozzájárulás megtagadásával szemben munkaügyi
jogvita nem kezdeményezhető.
b)105 A közalkalmazott munkaidejét nem érintő munkavégzésre irányuló további jogviszony
létesítését – a tudományos, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső
szellemi tevékenység, továbbá a közérdekű önkéntes tevékenység kivételével – a
közalkalmazott köteles az Egyetemnek előzetesen bejelenteni. Az Egyetem
összeférhetetlenség esetén a további jogviszony létesítését megtiltja. Az Egyetemnek a
munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítését megtiltó intézkedése ellen munkaügyi
jogvita kezdeményezhető. Ha a bejelentésből megállapítható, hogy a 42. §-ban
meghatározott összeférhetetlenség fennáll, a munkáltatói jogkör gyakorlója a további
jogviszony létesítését megtilthatja.
(2)106 Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben keletkező összeférhetetlenség esetére a 42. §
(6)-(7) bekezdésének rendelkezései megfelelően irányadóak.
103 Kjt. 44. § (3)-(4) bekezdés 104 Kjt. 43. § 105 Kjt. 44. § 106 A módosítást a Szenátus a 2013/2014. tanévi (X. 25.) 8. számú határozatával fogadta el. Hatályos: 2013. október 25. napjától.
38
44. §107 Az Egyetem a vele közalkalmazotti jogviszonyban álló közalkalmazottal munkaköri feladatai
ellátására munkavégzésre irányuló további jogviszonyt nem létesíthet. Az oktatói, tanári
munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott részére megállapított legmagasabb heti tanítási órát
meghaladóan vállalt tanítási feladatok ellátásáért a közalkalmazott kereset-kiegészítésben
részesülhet.
45. § Amennyiben az oktató, kutató, tanár belső szabályozóban rögzített tartalmú
nyilatkozatábanmásik felsőoktatási intézményt jelöli meg kedvezményezettként az intézmény
működési feltételei meglétének mérlegeléséhez, úgy a munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyát
felmentéssel megszüntetheti.108
Kutatási és tanulmányi célú külföldi kiutazás
46. § (1) Kutatási és tanulmányi célú külföldi kiutazás (továbbiakban együtt: külföldi tanulmányút)
esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója a közalkalmazottal megállapodást köt. A megállapodást a
Bér- és Munkaügyi Osztály részére meg kell küldeni. A megállapodásra vonatkozó iratmintát belső
szabályozóban rögzítettek szerint kell alkalmazni.109
(2) A külföldi tanulmányút esetén közalkalmazottat illetménye és vezetői pótlék nélkül számított
pótlékai illetik meg.
(3) A közalkalmazott ösztöndíjas külföldi tanulmányútja esetén a (2) bekezdés rendelkezéseitől
eltérően:
a) ha a közalkalmazott az Egyetem támogatásával állam- vagy kormányközi egyezmény,
magyar állami ösztöndíj, külföldön működő magyar intézményben rendelkezésre álló
tanulmányi lehetőség, magyar intézmény külföldi féllel kötött külön megállapodása alapján,
illetve nemzetközi szervezetnél vagy más külföldi szervnél pályázat, vagy megbízás alapján
három hónapot meg nem haladó időtartamú ösztöndíjas tanulmányon vesz részt, a
közalkalmazott részére a távolléti díj teljes összegét,
b) a három-hat hónapig tartó ösztöndíjas tanulmányút idejére a távolléti díj 50 %-át,
c) a hat-tizenkettő hónapig tartó tanulmányút idejére a mindenkori közalkalmazott besorolása
szerinti távolléti díj 40 %-át
kell megállapítani.
(4) Az egy évet meghaladó ösztöndíjas külföldi tanulmányút idejére a közalkalmazott illetményre
nem jogosult, kérelmére a munkáltatói jogkör gyakorlója fizetés nélküli szabadságot engedélyezhet.
107 Kjt. 42. § 108 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 109 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától.
39
(5) Közalkalmazott külföldi tanulmányútjáról beszámolót köteles készíteni, amelyet a munkáltatói
jogkör gyakorlójának kell a hazaérkezést követő nyolc napon belül benyújtania a Kiküldetési
Szabályzatban foglaltaknak megfelelően.110
Munkavállalás külföldön
47. § (1) Külföldi munkavállalás alatt a munkáltatói jogkör gyakorlója által engedélyezett,
jövedelemszerzés céljából saját kezdeményezésre, vagy meghívásos alapon külföldön való
munkavégzés értendő. A (2)-(5) szabályait kell alkalmazni, ha a közalkalmazott házastársa külföldi
munkavállalására hivatkozással kér fizetés nélküli szabadságot.
(2) A közalkalmazott a külföldi munkavállalás engedélyezése iránti kérelmét az utazás megkezdése
előtt legalább 30 nappal köteles a munkáltatói jogkör gyakorlójának benyújtani. A fizetés nélküli
szabadság engedélyezésére a közalkalmazott közvetlen felettese véleményének kikérését követően
a munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult.
(3) Külföldi munkavállalás engedélyezése esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója a közalkalmazottal
megállapodást köt. A megállapodást a Bér- és Munkaügyi Osztály részére meg kell küldeni. A
megállapodásra vonatkozó iratmintát belső szabályozóban rögzítettek szerint kell alkalmazni.111
(4) Külföldi munkavállalás esetén legfeljebb egy év fizetés nélküli szabadság engedélyezhető. A
külföldi munkavállalás rendkívüli esetben egyszeri alkalommal további egy évre – a közalkalmazott
lejárat előtt 2 hónappal benyújtott írásbeli kérelmére – meghosszabbítható. Az ismételt engedélyt a
munkáltatói jogkör gyakorlója köteles haladéktalanul a Bér- és Munkaügyi Osztály részére
megküldeni. Hét éven belül újabb fizetés nélküli szabadság nem engedélyezhető. A 7 éves
időtartamot e szabályzat hatályba lépésétől kell alkalmazni. Amennyiben az érintett e szabályzat
hatályba lépését megelőző hét éven belül fizetés nélküli szabadságban részesült, úgy a hét éves
időtartamot annak lejártától kell számítani.
(5) A közalkalmazott a határozott idejű engedély lejártát követően haladéktalanul köteles
munkavégzésre jelentkezni a Kjt.-ben meghatározott jogkövetkezmények terhe mellett.112
IV. fejezet
A közalkalmazott és a munkáltató kártérítési felelőssége
A közalkalmazott kártérítési felelőssége
48. §113 (1) A közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonyából származó kötelezettségének
megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben
általában elvárható.
110 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 111 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 112 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 113 Mt. 179. §
40
(2)114 A kártérítés mértéke nem haladhatja meg a közalkalmazott négyhavi távolléti díjának összegét.
Szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás esetén a teljes kárt kell megtéríteni.
(3)115 A kár megtérítésére egyebekben a Ptk. Negyedik Részének szabályait kell alkalmazni.
49. §116 117 A magasabb vezető a vezetői tevékenység keretében gondatlanul okozott kárért és
szándékos károkozás esetén teljes mértékben felel. A magasabb vezető a vezetői tevékenység
keretében szándékosan okozott kárért, illetve a nem vezetői tevékenysége keretében okozott kárért
az általános felelősségi szabályok szerint felel azzal az eltéréssel, hogy a nem vezetői tevékenység
során okozott gondatlan károkozás esetén a felelősség mértéke a vezető tizenkét havi távolléti díjáig
terjedhet.118
50. § (1) A kár bekövetkezését az észlelést követően haladéktalanul be kell jelenteni a szervezeti
egység vezetőjének.
(2) A szervezeti egység vezetője köteles119:
a) bűncselekmény gyanúja esetén a Gazdasági Igazgatóságot és a Jogi Igazgatóságot
értesíteni,
b) leltárhiány, illetve visszaszolgáltatási, megőrzési, elszámolási kötelezettség megszegése
esetén a Gazdasági Igazgatóságot értesíteni,
c) a kár enyhítésére, további károk megakadályozására szükséges intézkedéseket
haladéktalanul megtenni,
d) a kártérítési felelősség megállapítását célzó vizsgálatot megkezdeni és a Gazdasági
Igazgatóság illetve a Jogi Igazgatóság120 bevonásával lefolytatni.
(3) Nem áll fenn az (1) bekezdésben és a (2) bekezdés a), illetve b) pontjaiban rögzített bejelentési,
illetve intézkedési kötelezettség, ha a keletkezett kár olyan kismértékű, hogy az azzal kapcsolatos
intézkedés a munkáltatónak aránytalan többletfeladatot jelentene. Amennyiben a károkozó
személye ismert és a kárt az eljárás megindításáig megtéríti, gondatlan károkozás esetén a
munkáltató a (2) bekezdés d) pontjában foglalt intézkedéstől eltekinthet.
(4) A kártérítési eljárás során alkalmazandó iratmintákat belső szabályozóban rögzítettek szerint kell
alkalmazni.121
A munkáltató kártérítési felelőssége
114 A módosítást a Szenátus a 2013/2014. tanévi (X. 25.) 8. számú határozatával fogadta el. Hatályos: 2013. október 25. napjától. 115 Beépítette a Szenátus a 2013/2014. tanévi (X. 25.) 8. számú határozatával. Hatályos: 2013. október 25. napjától. 116 Kjt. 82. § 117 A módosítást a Szenátus a 2013/2014. tanévi (X. 25.) 8. számú határozatával fogadta el. Hatályos: 2013. október 25. napjától. 118 Nftv. 37. § (9) bekezdés 119 A módosítást a Szenátus a 2015/2016. tanévi (XII. 11.) 26. számú határozatával fogadta el. Hatályos: 2015. december 12. napjától. 120 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 121 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától.
41
51. § A munkáltató kártérítési felelősségére az Mt. 166.-177. §-aiban foglalt rendelkezéseket kell
alkalmazni.
V. Fejezet
A tanulmányi szerződés és a továbbképzés
A tanulmányi szerződés122
52. § (1) A tanulmányi szerződésben az Egyetem arra vállal kötelezettséget, hogy a tanulmányok
alatt támogatást nyújt, a közalkalmazott pedig kötelezi magát, hogy a megállapodás szerinti
tanulmányokat folytatja, illetőleg a képzettség megszerzése után a támogatás mértékével arányos
időn át – legfeljebb öt éven – keresztül közalkalmazotti jogviszonyát nem szünteti meg. A tanulmányi
szerződés mintáját belső szabályozóban rögzítettek szerint kell alkalmazni.
(2) Nem köthető tanulmányi szerződés:
a) a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabály alapján járó kedvezmények biztosítására,
b) ha a tanulmányok elvégzésére az Egyetem írásban kötelezte a közalkalmazottat,
c) ha a végzettség megszerzése a munkáltató tevékenységéhez, a munkaköre magasabb
színvonalú ellátásához nem szükségszerű és nem indokolt, illetőleg nem vehető figyelembe.
(3) A tanulmányi szerződést írásba kell foglalni. A megállapodásnak tartalmaznia kell:
a) az Egyetemet terhelő támogatás formáját, összegét és százalékban kifejezett mértékét,
b) a közalkalmazott által a tanulmányok befejezését követően közalkalmazotti jogviszonyban
töltendő időt, amely mértéke legalább a tanulmányok időtartamának kétszerese, de a képzés
költségeit is figyelembe véve az alábbiak szerint kell meghatározni;
• 100.000 Ft alatti képzési költség esetén legalább 6 hónap,
• 100.001-250.000 Ft közötti képzési költség esetén legalább 1 év,
• 250.001-500.000 Ft közötti képzési költség esetén legalább 2 év,
• 500.001-750.000 Ft közötti képzési költség esetén legalább 3 év,
• 750.001-1.000.000 Ft közötti képzési költség esetén legalább 4 év,
• 1.000.000 Ft feletti képzési költség esetén a jogviszonyfenntartási időszak hossza 5
év.123
c) a (6) bekezdésben meghatározott szabadidőre járó díjazást (fizetett tanulmányi szabadság).
122 Mt. 229. §, A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatályba lépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről szóló 2012.
évi LXXXVI. törvény (Mth.) 12. §-a értelmében az e §-ban foglalt rendelkezéseket a szabályzat hatályba lépését követően kötött tanulmányi
szerződések esetében kell először alkalmazni. Az Mth. 5. §-a értelmében az Mt. hatálybalépését megelőzően megkezdett tanulmányokra
a tanulmányok befejezéséig, de legfeljebb a jogszabály vagy az oktatási intézmény által előírt képzési idő tartamára a Munka
Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 2012. június 30. napján hatályos 115. §-a az irányadó. 123 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától.
42
(4) Az Egyetem többek között az alábbi támogatásokat nyújthatja rendszeresen vagy eseti jelleggel:
a) költségtérítés (utazás, szállás költsége),
b) önköltség és költségtérítés, vizsgadíj.
(5) A közalkalmazott kötelezettséget vállal:
a) a tanulmányok eredményes folytatására,
b) vizsgák letételére,
c) képzettség megszerzését követően közalkalmazotti jogviszonyának fenntartására.
(6) Az Egyetem vállalja, hogy az iskolai rendszerű képzésben részt vevő közalkalmazott számára a
tanulmányok folytatásához szükséges szabadidőt megállapodásuk szerint biztosítja, az oktatási
intézmény igazolása alapján.
(7) 124
(8) A tanulmányi szerződést a közalkalmazottal az Egyetem képviseletében a munkáltatói jogkör
gyakorlója jogosult megkötni.
(9) Amennyiben az Egyetem nem teljesíti a szerződésben vállalt kötelezettségét vagy egyéb
szerződésszegést követ el, a közalkalmazott mentesül a szerződésből folyó kötelezettségei alól, és
a szerződésszegésből eredő esetleges kárát érvényesítheti.125
(10) Ha a közalkalmazott nem teljesíti az (5) bekezdésben meghatározott kötelességét, a
meghatározott időtartamot nem tölti le, vagy egyéb lényeges kötelességszegést követ el, az
Egyetem követelheti a ténylegesen nyújtott támogatásnak megfelelő összeg megtérítését.
Amennyiben a közalkalmazott a szerződésben kikötött időtartamnak csak egy részét nem tölti le,
megtérítési kötelessége ezzel arányos.
(11) A közalkalmazottnak – feltéve, hogy tanulmányait az Egyetem által folytatott képzés keretében
végzi – a tanulmányai során nyújtott egyéb kedvezményeket és juttatásokat a tanulmányi
szerződésben kell rendelkezni.
(12) Az Egyetem közgyűjteményi tevékenysége keretében foglalkoztatott közalkalmazottakkal kötött
tanulmányi szerződésre külön jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.
A továbbképzés
124 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával törölte. Hatálytalan 2019. október 21. napjától. 125 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától.
43
53. §126 Az Egyetem elősegíti a közalkalmazott munkakörével összefüggő képzésben, illetve
továbbképzésben való részvételét.
VI. fejezet
A közalkalmazott minősítése és munkájának értékelése
A közalkalmazott minősítése127
54. § (1) A minősítés célja a közalkalmazott munkaköri feladatai ellátásának megítélése, az ezt
befolyásoló ismeretek, képességek, személyi tulajdonságok értékelése, továbbá a szakmai fejlődés
elősegítése.
(2) A közalkalmazottat kötelező minősíteni:
a) vezetőként a vezetői megbízást követő második év elteltével, valamint a magasabb vezetői
vagy vezetői megbízás lejárta előtt legalább három hónappal,
b) a várakozási idő csökkentése előtt, kivéve, ha a várakozási idő csökkentése kötelező,
c) garantáltnál magasabb összegű illetmény megállapítása előtt,
d) a közalkalmazotti jogviszony létesítését követő egy éven belül, amennyiben a
közalkalmazotti jogviszony létesítésekor a garantált illetménynél magasabb összegű illetmény
került megállapításra,
e) kérésére, legkorábban a közalkalmazotti jogviszonyának keletkezését, illetve a korábbi
minősítését követő három évet követően, illetve közalkalmazotti jogviszonyának megszűnése
esetén,
f) címadományozást megelőzően,
g) gyakornoki ideje alatt, a gyakornoki idő lejártának hónapjában.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott eseteken túl a munkáltató mérlegelési jogkörében eljárva is
minősítheti a közalkalmazottat.
(4) Nem kerülhet sor a minősítésre – a (2) bekezdés d) pontjában, valamint a (3) bekezdésben foglalt
eseteket kivéve –, amennyiben a korábbi minősítéstől, illetve a közalkalmazotti jogviszonya
létesítésének időpontjától tizenkét hónap nem telt el. Ez esetben a korábbi minősítés eredményét
kell irányadónak tekinteni.
126 Kjt. 39. § (1) bekezdés 127 Kjt. 40. §
44
(5) A minősítést a közalkalmazott felett munkairányítói jogkörrel rendelkező vezető véleményének
meghallgatását követően a munkáltatói jogkör gyakorlója készíti el a belső szabályozóban
rögzítettek szerint.128
(6) A minősítés a közalkalmazott személyi adatain túl csak a munkakör betöltésével kapcsolatos
tényeket és a ténymegállapításon alapuló értékelést tartalmazhat. A közalkalmazott alkalmasságának
megítélését a munkáltatói jogkör gyakorlója indokolni köteles.
(7) A minősítés során az egyes szempontok értékelésekor a következő pontszámokat kell alkalmazni:
a) kiemelkedő értékelés három pont,
b) megfelelő értékelés kettő pont,
c) kevéssé megfelelő egy pont,
d) nem megfelelő értékelés nulla pont.
(8) A közalkalmazott a minősítés eredményeként kiválóan alkalmas, alkalmas, kevéssé alkalmas és
alkalmatlan értékelést kaphat. Az értékelés eredményét az egyes szempontok értékelésekor adható
legmagasabb pontszámnak a ténylegesen adott pontszámokhoz való viszonyított aránya alapján
kell megállapítani az alábbiak szerint:
a) nyolcvantól száz százalékig kiválóan alkalmas,
b) hatvantól hetvenkilenc százalékig alkalmas,
c) harminctól ötvenkilenc százalékig kevéssé alkalmas,
d) harminc százalék alatt alkalmatlan
minősítést kap a közalkalmazott. Ettől eltérően, a közalkalmazott alkalmatlan minősítést kap, ha
legalább egy szempont értékelése nem megfelelő.
(9) A közalkalmazottal a minősítés eredményét ismertetni kell, és annak egy példányát az
ismertetéskor részére át kell adni. A megismerés tényét a közalkalmazott a minősítési lapon
aláírásával igazolja, továbbá feltüntetheti esetleges észrevételeit is.
(10) A minősítés egy példányát a közalkalmazotti nyilvántartás tartalmazza. A minősítési lap mintáját
belső szabályozóban rögzítettek szerint kell alkalmazni.129
(11) A közalkalmazott a minősítés hibás vagy valótlan ténymegállapításának, személyiségi jogát sértő
megállapításának megsemmisítését a minősítés eredményének közlésétől számított harminc napon
belül a bíróságtól kérheti.
128 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 129 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától.
45
(12) A minősítés értékelési rendjét, eljárási szabályait külön szabályzat tartalmazza.130
Az oktatók, tudományos kutatók munkájának minősítésére vonatkozó külön szabályok
55. § Az oktatók, tudományos kutatók esetében a minősítést – jelen szabályzatban meghatározott
előmeneteli előírások figyelembevételével – a 395/2015. (XII. 12.) Korm. rendeletben meghatározott
szempontok alapján kell elvégezni.131
(2) 132
(3) 133
A vezetők munkájának minősítésére vonatkozó külön szabályok
56. § (1) A vezetők, magasabb vezetők teljesítményét a vezetői megbízást követő második év
elteltével, valamint a határozott idejű magasabb vezetői vagy vezetői megbízás lejárta előtt legalább
három hónappal minősíteni kell.
(2) A vezetők és magasabb vezetők minősítését az alábbi szempontok szerint kell elvégezni:
a) a vezető által irányított szervezeti egység munkájának színvonala,
b) a vezető által irányított szervezeti egység munkavégzésének szervezése.
(3) A vezetők és magasabb vezetők esetében a minősítés eredményeképpen
a) kiemelkedő,
b) megfelelő,
c) kevéssé megfelelő,
d) nem megfelelő.
értékelés adható.
VII. fejezet
A jogorvoslat rendje
57. § (1) A szabályzat hatálya alá tartozó személyek valamely döntéshozatalra jogosult személy, vagy
valamely testület foglalkoztatási jogviszonyával összefüggésben hozott döntése vagy intézkedése,
illetve intézkedésének elmulasztása ellen – a közléstől, ennek hiányában a tudomására jutásától
számított tizenöt napon belül – jogorvoslattal élhet, ha a döntés, intézkedés, vagy ezek elmulasztása
ellentétes e szabályzatban foglaltakkal, vagy jogszabályba ütközik.
130 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával beiktatta. Hatályos 2019. október 21. napjától. 131 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 132 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával törölte. Hatálytalan 2019. október 21. napjától. 133 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával törölte. Hatálytalan 2019. október 21. napjától.
46
(2) A jogorvoslati kérelmet a rektorhoz, illetve a kancellárhoz kell benyújtani, aki azt harminc napon
belül elbírálja és annak alapossága esetén – a rektor és a kancellár kivételével134 – a panaszolt
személy vagy – a Szenátus kivételével – testület döntését, intézkedését – szükség esetén új eljárás
lefolytatására és határozat meghozatalára utasítás mellett – megsemmisítheti, illetve a mulasztót
döntés meghozatalára, intézkedés megtételére utasíthatja.
(3) A rektor, a kancellár, illetve a Szenátus döntése, intézkedése, illetve mulasztása esetén a rektor,
illetve a kancellár135 a szükséges döntést, intézkedést harminc napon belül meghozhatja, illetve
ugyanezen határidőn belül kezdeményezheti a Szenátus eljárását.
(4) Amennyiben a rektor, illetve a kancellár136 a saját maga, illetve a Szenátus döntése, intézkedése,
illetve mulasztása miatti eljárás lefolytatását megtagadja, az Egyetemen belül további jogorvoslatnak
nincs helye.
A munkajogi igény érvényesítése
58. §137 (1) A közalkalmazott és a munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyból vagy törvényből
származó igényét bíróság előtt érvényesítheti az Mt. 286-288. §-ban meghatározott rendelkezések
szerint.
(2) A munkáltató – az (1) bekezdéstől eltérően – a közalkalmazottal szemben a közalkalmazotti
jogviszonnyal összefüggő és a kötelező legkisebb munkabér (Mt. 153. § (1) bekezdés a) pont)
háromszorosának összegét meg nem haladó igényét fizetési felszólítással is érvényesítheti. A fizetési
felszólítást írásba kell foglalni.
(3) A munkáltató mérlegelési jogkörében hozott döntésével szemben igény abban az esetben
érvényesíthető, ha a munkáltató a döntésének kialakítására irányadó szabályokat megsértette.
HARMADIK RÉSZ
Az oktatókra, tudományos kutatókra és tanárokra vonatkozó különös szabályok
I. fejezet
Az oktatói munkakör létesítése
Általános szabályok
59. § (1)138 Az Egyetemen oktatói feladat – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – az oktatói
munkakörre létesített közalkalmazotti jogviszonyban látható el.
134 A módosítást a Szenátus a 2015/2016. tanévi (XII. 11.) 26. számú határozatával fogadta el. Hatályos: 2015. december 12. napjától. 135 A módosítást a Szenátus a 2015/2016. tanévi (XII. 11.) 26. számú határozatával fogadta el. Hatályos: 2015. december 12. napjától. 136 A módosítást a Szenátus a 2015/2016. tanévi (XII. 11.) 26. számú határozatával fogadta el. Hatályos: 2015. december 12. napjától. 137 Mt. 285. § (1) bekezdés 138 Nftv. 25. § (1) bekezdés
47
(2) Oktatói munkakörben nem magyar állampolgár is alkalmazható. Nem magyar állampolgár
foglalkoztatásának feltétele, hogy az érintett személy külföldi bizonyítványát, oklevélét a külön
jogszabály rendelkezései szerint139 elismertesse, honosítsa. Az e szabályzatban meghatározott
követelményeket a nem magyar állampolgárokra is megfelelően alkalmazni kell.
(3)140 Az oktatói feladatok és a tudományos kutatói feladatok egy munkakörben is elláthatók, ebben
az esetben a közalkalmazotti kinevezésben kell meghatározni, hogy az egyes feladatokat a
foglalkoztatás – teljes vagy rész – munkaidejének milyen hányadában kelt ellátni.
(4)141 Megbízási jogviszony keretében az oktatói feladat akkor látható el, ha az oktató által ellátott
tevékenység jellege ezt megengedi, továbbá a végzett munkára fordított idő nem haladja meg a
teljes munkaidő hatvan százalékát (a továbbiakban: óraadó oktató). Oktató és tudományos kutató
alkalmazására nem közalkalmazotti jogviszony keretében külön utasításban142 meghatározott
módon csak akkor kerülhet sor, ha azt az adott oktatási szervezeti egység oktatási és kutatási
feladatai indokolják143. Megbízási jogviszony létesíthető az eseti, nem rendszeres oktatói feladatokra
is. Az Egyetem a vele közalkalmazotti jogviszonyban álló személlyel a munkakörébe nem tartozó
oktatói feladatok ellátására megbízási jogviszonyt létesíthet.
(5)144 Az Egyetemen megbízási jogviszony azzal létesíthető, illetve tartható fenn, aki büntetlen
előéletű, és nem áll a tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, amelyre a
megbízási jogviszony irányul.
(6)145 146Azt a tényt, hogy a (5) bekezdésben meghatározott kizáró ok nem áll fenn,
a) a megbízási jogviszony létrejötte előtt a megbízási jogviszonyt megbízottként létesíteni
kívánó személy a megbízó147 részére,
b) a megbízási jogviszony fennállása alatt a megbízott a megbízó képviselőjének148 - a
mulasztás jogkövetkezményeit tartalmazó - írásbeli felhívására, a felhívástól számított tizenöt
munkanapon belül, ha e határidőn belül a megbízott személyen kívül álló ok miatt nem
lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul
igazolja.
(7)149 Nem kell alkalmazni a (6) bekezdés a) pontja szerinti rendelkezést, ha a megbízási jogviszonyt
megbízottként létesíteni kívánó személy az (6) bekezdés szerinti kizáró ok hiányát az Egyetemmel
fennállt korábbi megbízási vagy foglalkoztatási jogviszonyára tekintettel már igazolta és a korábbi
jogviszony megszűnése óta legfeljebb hat hónap telt el.
139 Ld. A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvényt 140 Nftv. 25. § (2) bekezdés 141 Nftv. 25. § (3) bekezdés 142 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 143 Ld. az óraadók foglalkoztatásának szabályozásáról szóló 2/2009. (02. 18.) rektori utasítást. 144 Nftv. 25. § (4) bekezdés 145 Nftv. 25. § (5) bekezdés 146 A módosítást a Szenátus a 2013/2014. tanévi (X. 25.) 8. számú határozatával fogadta el. Hatályos: 2013. október 25. napjától. 147 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 148 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 149 Beépítette a Szenátus a 2013/2014. tanévi (II. 28.) 55. számú határozatával. Hatályos: 2014. február 28. napjától.
48
(8)150 Ha a megbízott igazolja, hogy vele szemben nem áll fenn a (4) bekezdésben meghatározott
kizáró ok, a felsőoktatási intézmény az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított
hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat a megbízott
részére megtéríti.
(9)151 A megbízási jogviszonyt az Egyetem azonnali hatállyal megszünteti, ha
a) a megbízott a (6) bekezdés b) pontjában foglalt kötelezettségének az ismételt szabályszerű
felhívástól számított tizenöt munkanapon belül sem tesz eleget, és nem bizonyítja, hogy a
kötelezettség elmulasztása rajta kívül álló ok következménye,
b) ha az (5) bekezdésben meghatározott kizáró ok fennállását a megbízó152 az igazolás
céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalma alapján
megállapítja.
(10) Abban az esetben, ha megbízási jogviszonyt megbízottként létesíteni kívánó személy más
munkáltatónál hatósági bizonyítványhoz kötött munkakört tölt be, a munkáltató által kiállított hiteles
dokumentummal is igazolhatja az (5) bekezdésben foglalt feltételek fennállását, amely egyértelműen
tartalmazza, hogy az érintett olyan jogviszonyban dolgozik, ahol jogszabály alapján a jogviszony
létesítésének feltétele a büntetlen előélet és az egyéb, jogviszony létesítését kizáró okok igazolása.153
60. § (1)154 Az Egyetemen az alábbi oktatói munkakörök létesíthetőek:
a) tanársegéd,
b) adjunktus,
c) főiskolai docens,
d) egyetemi docens,
e) főiskolai tanár,
f) egyetemi tanár,
g)155 mesteroktató.
(2)156 Az oktatói munkakörök közül az Egyetemen kizárólag nyilvános pályázati eljárás alapján
tölthető be az egy évnél hosszabb időre szóló:
150 Nftv. 25. § (6) bekezdés 151 Nftv. 25. § (7) bekezdés 152 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 153 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 154 Nftv. 27. § (1) bekezdés 155 Beépítette a Szenátus a 2015/2016. tanévi (XII. 11.) 26. számú határozatával elfogadott módosítás. Hatályos: 2015. december 12. napjától. 156 Nftv. 29. §.
49
a) egyetemi tanári, főiskolai tanári,
b) egyetemi docensi, főiskolai docensi
munkakörök.
(3) Az oktatói munkakörök közül
a) tanársegédi,
b) adjunktusi,
munkakörökre nyilvános pályázat írható ki.
(4)157 Az oktató a hallgatók számára közvetlen tanítási feladatokat, egyéb a hallgatók kiképzéséhez
kapcsolódó feladatokat lát el, és tudományos kutatást folytat. Az így le nem kötött idejében ellátja
mindazokat a tevékenységeket, amelyek összefüggnek a felsőoktatási intézmény működésével és
igénylik az oktató szakértelmét.
(5)158 Az oktató munkaideje legalább húsz százalékában tudományos kutatást folytat. A tudományos
kutatási tevékenység eredményére vonatkozó adatokat a nemzeti tudományos bibliográfiai
adatbázisban rögzíteni kell.
61. § (1) Oktatói munkakörben közalkalmazotti jogviszony azzal létesíthető, aki az e szabályzatban
meghatározott általános feltételeken túl megfelel az oktatói, tudományos kutatói követelményeknek.
(2)159 Az oktatói munkakörben történő alkalmazás együtt jár a munkakör megnevezésével azonos
munkaköri cím adományozásával és e munkaköri cím használatának jogával.
(3)160 Az alkalmazás megszűnésével – a főiskolai és az egyetemi tanári cím kivételével – megszűnik
a munkaköri cím használatának a joga. A főiskolai és az egyetemi tanár a cím használatára addig
jogosult, ameddig a miniszterelnök, illetve a köztársasági elnök a tanári cím használatának jogát nem
vonja meg. Azok a főiskolai tanárok, akik az Nftv. hatályba lépésekor jogosultak a professzori cím
használatára, a törvény hatályba lépését követően is használhatják e címet.161
(4)162 Az oktató – függetlenül attól, hogy hány felsőoktatási intézményben lát el oktatói feladatot –
az intézmény működési feltételei meglétének mérlegelése során egy felsőoktatási intézményben
vehető figyelembe. Az oktató írásbeli nyilatkozata határozza meg, hogy melyik az a felsőoktatási
intézmény, amelyiknél az előzőekben meghatározottak szerint figyelembe lehet őt venni. Ilyen
nyilatkozat hiányában az oktató egyik felsőoktatási intézménynél sem vehető figyelembe.163
157 Nftv. 26. § (1) bekezdés. Beépítette a Szenátus a 2015/2016. tanévi (XII. 11.) 26. számú határozatával elfogadott módosítás. Hatályos:
2015. december 12. napjától. 158 Nftv. 26. § (1) bekezdés. Beépítette a Szenátus a 2015/2016. tanévi (XII. 11.) 26. számú határozatával. Hatályos: 2015. december 12.
napjától. 159 Nftv. 27. § (2) bekezdés 160 Nftv. 27. § (4) bekezdés 161 A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 2012. szeptember 1-jével lépett hatályba. 162 Nftv. 26. § (3) bekezdés 163 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától.
50
Egyes oktatói besorolás szerinti követelmények
A tanársegéd164
62. § (1) A tanársegéddé történő kinevezés feltételei:
a) MA/MSc vagy azzal egyenértékű végzettség,
b) a doktori képzés megkezdése,
c) feladatainak ellátásához szükséges szakmai felkészültség,
d) gyakorlat-, illetve szemináriumvezetői készségek,
e) érdeklődés és alkalmasság a tudományos munka elkezdéséhez, illetve végzéséhez.
(2) A tanársegédek folyamatos alkalmazásának követelményei:
a) tanulmányi évenként heti átlagban legalább 12 órában lásson el folyamatosan oktatási
feladatokat, elsősorban szemináriumok és gyakorlatok vezetését, működjön közre a
vizsgáztatásokban165,
b) vegyen részt a közvetlen nevelési feladatok ellátásában (pl. évfolyam, vagy csoportfelelős,
kollégiumi munka, TDK tevékenység segítése, diplomadolgozatokkal kapcsolatos hallgatói
tevékenység segítése stb.),
c) vegyen részt szakirányú kutatómunkában, szakmailag képezze magát,
d) vegyen részt tanszéke, intézete, kara, az Egyetem egyéb feladatainak ellátásában, az
intézményi közélet eseményeiben,
e) tökéletesítse nyelvismeretét, illetve – nyelvoktatóként – közgazdasági szakmai
nyelvismeretét.
f) végezzen rendszeres publikációs tevékenységet,
g) az oktatói munkakörben való foglalkoztatásának kezdetétől számított 10 éven belül
szerezze meg a doktori fokozatot166.
Az adjunktus167
63. § (1) Adjunktussá történő kinevezés feltételei:
164 Nftv. 28. § (1) bekezdés a) pont 165 A módosítást a Szenátus 2015. december 11-én a 2015/2016. tanévi (XII. 11.) 26. számú határozatával fogadta el. Hatályos: 2015.
december 12. napjától. 166 Nftv.31. § (2) bekezdés. A módosítást a Szenátus 2015. december 11-én a 2015/2016. tanévi (XII. 11.) 26. számú határozatával
fogadta el. Hatályos: 2015. december 12. napjától. 167 Nftv. 28. § (1) bekezdés b) pont
51
a) MA/MSc vagy azzal egyenértékű végzettség,
b) doktori fokozat megléte168,
c) rendelkezik legalább 4 éves szakmai - ezen belül legalább 2 év felsőoktatási oktatási,
valamint kutatási tapasztalattal, emellett önálló kutató munkát végez, konzulensként részt vesz
a tehetséggondozásban,169
d) alaposan és széleskörűen ismerje az oktatandó szakterület anyagát,
e) képes legyen előadások tartására, vállalkozzék új oktatás-módszertani elemek
kipróbálására,
f) rendelkezzék szakmai publikációkkal,
g) képes legyen irányítani egyéni és kollektív hallgatói tevékenységeket,
h) a nem közgazdaságtudományi diszciplínák oktatói esetében lehetőleg rendelkezzék
általános közgazdasági, illetve a kara szakmai profiljának megfelelő alapismeretekkel.
(2) Az adjunktusok folyamatos alkalmazásának követelményei:
a) tanulmányi évenként heti átlagban legalább 12 órában170 lásson el folyamatos oktatási
feladatokat,
b) vegyen részt a hallgatók szóbeli és írásbeli vizsgáztatásában,
c) vegyen részt oktatásszervezési feladatok ellátásában, oktatási segédanyagok
(esettanulmányok, példatárak, jegyzetek, audiovizuális anyagok) készítésében,
d) önállóan végezze kutató munkáját, végezzen szakmai gyakorlati munkát (amennyiben
oktató-nevelő munkájához szükséges),
e) irányítsa a tudományos munka iránt érdeklődő és a diplomadolgozatot készítő hallgatók
tevékenységét,
f) vegyen részt a tanszék, a kar, illetve az Egyetem közéletében,
g) nyelvoktatók esetében törekedjen a gazdasági-, üzleti- és kommunikációs szaknyelv
oktatásához szükséges ismeretek megszerzésére,
h) fejtsen ki rendszeres publikációs, szakirodalmi tevékenységet hazai és lehetőleg nemzetközi
viszonylatban idegen nyelven is,
i)171
168 A módosítást a Szenátus a 2015/2016. tanévi (XII. 11.) 26. számú határozatával fogadta el. Hatályos: 2015. december 12. napjától. 169 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 170 A módosítást a Szenátus a 2015/2016. tanévi (XII. 11.) 26. számú határozatával fogadta el. Hatályos: 2015. december 12. napjától. 171 Hatályon kívül helyezte a Szenátus a 2015/2016. tanévi (XII. 11.) 26. számú határozatával. Hatálytalan: 2015. december 12. napjától.
52
A főiskolai docens172
64. § (1) Főiskolai docenssé történő kinevezés feltételei:
a) MA/MSc vagy azzal egyenértékű végzettség, doktori vagy azzal egyenértékű fokozat (a
továbbiakban: doktori fokozat) megléte,
b) alkalmasság a hallgatók, a tanársegédek tanulmányi, tudományos munkájának vezetésére,
c) rendelkezik legalább 5 éves szakmai - ezen belül legalább 3 év felsőoktatási oktatási,
valamint kutatási tapasztalattal és legalább 3 magyar nyelvű, lektorált, minősített szakmai
folyóiratban megjelent cikk (nem konferencia kiadvány, nem tudományos ismeretterjesztő
jellegű írás) szerzője, valamint konzulensként részt vesz a tehetséggondozásban,173
d) szakterületének elmélyült, a nemzetközi szakmai gyakorlatot is magában foglaló ismerete,
e) színvonalas előadói felkészültség, illetve kiemelkedő nyelvoktatói készség,
f) elismert tudományos kutatói tevékenység,
g) önálló tananyag-készítési képesség,
h) vezető és elemző készség,
i) legalább egy idegen nyelv előadói készségű ismerete.
(2) A főiskolai docensek folyamatos alkalmazásának követelményei:
a) lásson el rendszeresen oktatási feladatokat, tartson előadásokat, szemináriumi
foglalkozásokat tanulmányi évenként heti átlagban legalább 10 órában174,
b) végezzen oktatásszervezési feladatokat (új tematikák, programok készítése,
összehangolása, stb.), irányítsa a fiatal munkatársak szakmai munkáját,
c) végezzen önálló tudományos munkát, ennek eredményeit publikálja,
d) az oktatott szakterület anyagának folyamatos tartalmi és módszertani korszerűsítése, illetve
az ilyen irányú tevékenység irányítása, jegyzetek, tankönyvek, oktatási segédanyagok
készítése,
e) segítse a tehetséges hallgatók munkáját, irányítsa a hallgatók szakdolgozat készítését,
f) kapcsolódjon be az Egyetemen kívüli szakmai együttműködésbe belföldön és külföldön.
172 Nftv. 28. § (2) bekezdés 173 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 174 A módosítást a Szenátus a 2015/2016. tanévi (XII. 11.) 26. számú határozatával fogadta el. Hatályos: 2015. december 12. napjától.
53
g) fejtsen ki rendszeres publikációs, szakirodalmi tevékenységet hazai és nemzetközi
viszonylatban idegen nyelven is,
h) kezdeményező és irányító módon vegyen részt az intézményben folyó szakmai közéleti
munkában, a kari, főiskolai, különösen oktatásszervezési feladatok megoldásában,
i) törekedjen a főiskolai tanári, vagy egyetemi docensi kinevezés feltételeinek teljesítésére.
Az egyetemi docens175
65. § (1) Egyetemi docenssé történő kinevezés feltételei:
a) MA/MSc vagy azzal egyenértékű végzettség, doktori vagy azzal egyenértékű fokozat (a
továbbiakban: doktori fokozat) megléte,
b) alkalmasság a hallgatók, a tanársegédek tanulmányi, tudományos munkájának vezetésére,
c)176 177rendelkezik legalább 7 éves szakmai - ezen belül legalább 5 év felsőoktatási oktatási,
valamint kutatási tapasztalattal; hazai, saját tudományterületű A illetve B kategóriás
folyóiratcikkek (1-1) szerzője (ezek kiválthatók nemzetközi minősített (WOS, SCOPUS, Q--Q4
publikációkkal) , illetve rendelkezik legalább 1 nemzetközi (minősített – WOS, SCOPUS, Q1-Q4
– folyóirat) publikációval és konzulensként részt vesz a tehetséggondozásban,
d) szakterületének elmélyült, a nemzetközi szakmai gyakorlatot is magában foglaló ismerete,
e) színvonalas előadói felkészültség, illetve kiemelkedő nyelvoktatói készség,
f) eredményes tudományos kutatói tevékenység, széleskörű hazai és nemzetközi
kapcsolatrendszerrel, valamint szakmai közéleti elismertséggel rendelkezik.
g) önálló tananyag-készítési képesség,
h) irányító és elemző készség,
i) legalább egy idegen nyelv előadói készségű nyelvismerete.
j)178
(2) Az egyetemi docensek folyamatos alkalmazásának követelményei:
175 Nftv. 28. § (3) bekezdés 176 Hatályon kívül helyezte a Szenátus a 2015/2016. tanévi (XII. 11.) 26. számú határozatával. Hatálytalan: 2015. december 12. napjától. 177 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával beiktatta. Hatályos 2019. október 21. napjától. 178 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával törölte. Hatálytalan 2019. október 21. napjától.
54
a) lásson el rendszeresen oktatási feladatokat, tartson előadásokat, szemináriumi
foglalkozásokat tanulmányi évenként heti átlagban legalább 10 órában179,
b) végezzen oktatásszervezési feladatokat (új tematikák, programok készítése,
összehangolása, stb.), irányítsa a fiatal munkatársak szakmai munkáját,
c) végezzen önálló tudományos munkát, ennek eredményeit publikálja,
d) az oktatott szakterület anyagának folyamatos tartalmi és módszertani korszerűsítése, illetve
az ilyen irányú tevékenység irányítása, jegyzetek, tankönyvek, oktatási segédanyagok
készítése,
e) segítse a tehetséges hallgatók munkáját, irányítsa a hallgatók szakdolgozat készítését,
f) működjön közre tanszéki, kari, intézményi feladatok szervezésében és megoldásában,
aktívan vegyen részt az egyetemi, kari szakmai és társadalmi közélet fórumain,
g) kapcsolódjon be az Egyetemen kívüli szakmai együttműködésbe belföldön és külföldön,
h) rendszeres publikációs, szakirodalmi tevékenység kifejtése hazai és nemzetközi
viszonylatban idegen nyelven is,
i) rendszeres és sokrétű kapcsolat tartása tudományterületének gyakorlati tevékenységével,
tudományos feladatok megoldásának irányítása, pályázati csoportok tevékenységének
összefogása, kutatási/szakmai megbízások szerzése,
j) törekvés a főiskolai tanári, illetve egyetemi tanári követelmények teljesítésére.
A főiskolai tanár180
66. § (1) Főiskolai tanárrá történő kinevezés feltételei:
a) MA/MSc vagy azzal egyenértékű végzettség, doktori vagy azzal egyenértékű fokozat (a
továbbiakban: doktori fokozat) megléte,
b) alkalmasság a hallgatók, a tanársegédek tanulmányi, tudományos munkájának vezetésére,
c) idegen nyelven előadást tartson,
d)181 182rendelkezik legalább 8 éves szakmai - ezen belül legalább 6 év felsőoktatási oktatási,
valamint kutatási tapasztalattal, képes kutatások projektek mentén történő irányítására, illetve
179 A módosítást a Szenátus a 2015/2016. tanévi (XII. 11.) 26. számú határozatával fogadta el. Hatályos: 2015. december 12. napjától. 180 Nftv. 28. § (3) bekezdés 181 Hatályon kívül helyezte a Szenátus 2015. december 11-én a 2015/2016. tanévi (XII. 11.) 26. számú határozatával. Hatálytalan: 2015.
december 12. napjától. 182 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával beiktatta. Hatályos 2019. október 21. napjától.
55
saját tudományterületén nemzetközi minősített publikációval rendelkezik, konzulensként részt
vesz a tehetséggondozásban,
e) a tudományos vezetésre való alkalmasság,
f) értékelhető, a hallgatók által is minősített felsőoktatási előadói gyakorlat,
g) követelmény szakterületének – előadói témáinak – széleskörű és mélyreható ismeretét
publikációkkal, tanulmányokkal történő igazolása,
h) előadói és vitakészségű nyelvismeret (az EU hivatalos munkanyelveinek legalább egyikén
is),
i) saját tananyagok, tankönyvek.
(2) Különösen értékelendők a következő tevékenységek:
a) jelentős oktatásszervezési tevékenység (új szakok, modulok, stb. előkészítésének és
bevezetésének irányítása, vagy abban aktív, meghatározó részvétel),
b) elismert szakmai közéleti tevékenység (szakmai testületekben, bizottságokban végzett
munka),
c) szakmai kitüntetések és díjak (nemzetköziek is),
d) szakterületén sikeres munka, új eljárások, innovációk stb. kimunkálása,
e) külföldi meghívások (konferencia-előadások, vendégoktatói működés,)
f) szerkesztőbizottsági tagság szakmai folyóiratnál,
g) részvétel országos oktatási koncepciók kidolgozásában, országos szakmai, oktatási
testületek munkájában.
(3) A kinevezett főiskolai tanár:
a) lásson el rendszeresen oktatási feladatokat tanulmányi évenként heti átlagban legalább 8
órában183,
b) lehetőség szerint lásson el vezetői, illetve szakfelelősi/szakirányfelelősi feladatokat,
c) irányítsa és végezze az oktatott szakterület anyagának folyamatos tartalmi és módszertani
korszerűsítését, készítsen tananyagokat,
d) vegyen részt a hallgatók szakdolgozatainak értékelésében, vizsgáztatásokban, az egyetemi
szakmai közéletben,
183 A módosítást a Szenátus a 2015/2016. tanévi (XII. 11.) 26. számú határozatával fogadta el. Hatályos: 2015. december 12. napjától.
56
e) példamutató módon tevékenykedjen az oktatásban, a nevelésben, külön is foglalkozva a
kiemelkedő képességű hallgatókkal (tudományos diákköri munka),
f) végezzen önálló tudományos munkát, törekedve azok nemzetközi publikálására,
g) irányítsa a fiatal munkatársak oktató-tudományos munkáját,
h) rendszeres publikációs, szakirodalmi tevékenység kifejtése hazai és nemzetközi
viszonylatban idegen nyelven is,
i) rendszeres és sokrétű kapcsolat tartása tudományterületének gyakorlati tevékenységével,
tudományos feladatok megoldásának irányítása, pályázati csoportok tevékenységének
összefogása, kutatási/szakmai megbízások szerzése,
j) járuljon hozzá oktatásszervezeti egysége, intézménye jó hírnevéhez, elismertségéhez,
k) kezdeményező és irányító részvétel az intézményben folyó szakmai közéleti munkában, a
kari, egyetemi, különösen oktatásszervezési feladatok megoldásában.
(4)184 A főiskolai tanári munkakörben történő alkalmazás – a foglalkoztatásra irányuló jogviszony
létesítésének – feltétele, hogy az érintettet a megfelelő munkaköri cím adományozásával a
miniszterelnök főiskolai tanárrá kinevezze (főiskolai tanári munkaköri cím adományozása), vagy ilyen
kinevezéssel már rendelkezzen. A miniszterelnöki intézkedés a főiskolai tanári munkakör
betöltéséhez szükséges előfeltétel, a megfelelő munkaköri cím adományozását eredményezi. A
főiskolai tanár foglalkoztatására irányuló jogviszonyt a rektor jogosult létesíteni, illetve megszüntetni.
Az egyetemi tanár185
67. § (1) Egyetemi tanárrá az nevezhető ki, aki:
a)186 MA/MSc vagy azzal egyenértékű végzettséggel, doktori fokozattal, amennyiben magyar
állampolgár habilitációval – vagy azzal egyenértékű nemzetközi felsőoktatási oktatói
gyakorlattal - rendelkezik,
b) teljesíti a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság szakértői véleményében támasztott
követelményeket,
c) az adott tudományterület olyan nemzetközileg elismert képviselője, aki kiemelkedő
tudományos kutatói munkásságot fejt ki,
d) oktató és tudományos, illetve szakmai tevékenységével, továbbá az oktatásban, kutatásban,
kutatásszervezésben szerzett tapasztalatai alapján alkalmas a hallgatók, a doktori képzésben
részt vevők, a tanársegédek tanulmányi, tudományos munkájának vezetésére,
184 Nftv. 27. § (3) bekezdés 185 Nftv.28. § (5) bekezdés 186 A módosítást a Szenátus a 2013/2014. tanévi (X. 25.) 8. számú határozatával fogadta el. Hatályos: 2013. október 25. napjától.
57
e) iskolateremtő oktatási, tudományos és szakmai munkássággal, oktatási és
tudományszervezői tapasztalattal és irányítási készséggel bír,
f) idegen nyelven is képes előadás, szeminárium tartására,
g) megfelelő publikációs tevékenységet végez idegen nyelven is,
h) rendszeres szakmai közéleti tevékenységet folytat,
i) széleskörű hazai és nemzetközi kapcsolatrendszerrel rendelkezik,
j) lehetőleg oktasson doktori iskolában, illetve legyen PhD-hallgatók témavezetője.
(2) A kinevezett egyetemi tanár:
a) lásson el rendszeresen oktatási feladatokat, tanulmányi évenként heti átlagban legalább 8
órában187,
b) lássa el a 66. § (3) bekezdésben meghatározott feladatokat.
(3) Az (1) bekezdésben említett feltételek fennállta esetén egyetemi tanári munkakör azzal
létesíthető, aki rendelkezik legalább 10 éves felsőoktatási oktatási, valamint kutatási tapasztalattal.188
(4)189 Az egyetemi tanári munkakörben történő alkalmazás – a foglalkoztatásra irányuló jogviszony
létesítésének – feltétele, hogy az érintettet a megfelelő munkaköri cím adományozásával a
köztársasági elnök egyetemi tanárrá kinevezze (egyetemi tanári munkaköri cím adományozása),
vagy ilyen kinevezéssel már rendelkezzen. A köztársaság elnöki intézkedés az egyetemi tanári
munkakör betöltéséhez szükséges előfeltétel, a megfelelő munkaköri cím adományozását
eredményezi. Az egyetemi tanár foglalkoztatására irányuló jogviszonyt a rektor jogosult létesíteni,
illetve megszüntetni.
(5) Az egyetemi tanár jogosult a professzori cím használatára.
A mesteroktató190
67/A. § (1) A mesteroktatóvá történő kinevezés feltételei191:
a) MA/MSc vagy azzal egyenértékű végzettség,
b) legalább 10 éves szakmai gyakorlat a képzésnek megfelelő területen,
187 A módosítást a Szenátus a 2015/2016. tanévi (XII. 11.) 26. számú határozatával fogadta el. Hatályos: 2015. december 12. napjától. 188 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 189 Nftv. 27. § (3) bekezdés 190 Beépítette a Szenátus a 2015/2016. tanévi (XII. 11.) 26. számú határozatával elfogadott módosítás. Hatályos: 2015. december 12. napjától. 191 Nftv. 28. § (6) bekezdés
58
c) képes legyen a hallgatók számára gyakorlatokat vezetni, a gyakorlati ismeretek
átadásának rendszerezésére,
d) rendelkezzen olyan speciális szakmai tapasztalatokkal, amelyeket a képzésben
hasznosítani lehet és kell.
(2) A mesteroktató folyamatos alkalmazásának követelményei:
a) tanulmányi évenként heti átlagban legalább 12 órát a hallgatók felkészítését szolgáló
tanításra (kontakt órára) fordít (előadás, gyakorlat, szeminárium stb.),
b) vegyen részt a hallgatók szóbeli és írásbeli vizsgáztatásában,
c) vegyen részt oktatásszervezési feladatok ellátásában, oktatási segédanyagok
(esettanulmányok, példatárak, jegyzetek, audiovizuális anyagok) készítésében,
d) folyamatosan végezzen szakmai gyakorlati munkát,
e) vegyen részt az Egyetem és a vállalatok kapcsolatának erősítésében a képzés területén
(szakmai gyakorlat szervezése, vendégelőadók meghívása, duális képzés szervezése).
(3)192 A mesteroktató magasabb fizetési fokozatba sorolásának feltételei:
a) az előző fizetési fokozatban eltöltött tíz év, vagy
b) a képzésnek megfelelő területen szerzett legalább 20 éves szakmai gyakorlat és
legalább 2 szemeszternyi oktatási tapasztalat.
II. fejezet
A tanári munkakör létesítése193
Általános szabályok
68. § Az Egyetemen tanári feladat tanári munkakörben a tanári munkakörre létesített közalkalmazotti
jogviszonyban látható el. A tanári munkakörben foglalkoztatottakra az 59. §-ban foglaltakat
értelemszerűen alkalmazni kell.
Tanári munkakörök, a tanári munkakör létesítésének feltételei
69. § (1) Az Egyetemen létesíthető tanári munkakörök a következők:
a) mestertanár,
192 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával beiktatta. Hatályos 2019. október 21. napjától. 193 Nftv. 34. §
59
b)194
c)195
d) nyelvtanár, anyanyelvi lektor,
e) testnevelő tanár.
f) 196
(2) Tanári munkakörbe az nevezhető ki, aki az e § (3) bekezdésében meghatározott általános
feltételeken túl megfelel a 69-73. §-okban meghatározott speciális követelményeknek.
(3) Tanári munkakörben az foglalkoztatható, aki felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel
rendelkezik.
(4) Az Egyetem SZMR 48. § (1) bekezdés e) pont ed) alpont i-iii) pontjaiban meghatározott címmel
rendelkező személy – kivételesen, a Szenátus ilyen irányú döntése alapján – tanári munkakörben
foglalkoztatható.
(5) Tanári munkakörben foglalkoztatottak – az anyanyelvi lektor kivételével – két tanulmányi félév
átlagában heti 20 órát kötelesek a tanításra fordítani.
(6)197 A tanításra fordított időt a munkáltatói jogkör gyakorlója 15%-kal megemelheti, csökkentheti,
de egyetemi/kari szinten a tanári munkakörben foglalkoztatottakra számított tanításra fordított idő
nem lehet kevesebb két tanulmányi félév átlagában egy tanárra vetítve heti tizennyolc óránál.
(7)198 A (6) bekezdésben foglaltaktól eltérően a pedagógusképzésben foglalkoztatott,
szakmódszertant oktató tanár esetében a tanításra fordított idő két tanulmányi félév átlagában heti
tizenkét óra. A munkáltatói jogkör gyakorlója a tanításra fordított időt tizenöt százalékkal emelheti,
illetve csökkentheti azzal a megkötéssel, hogy az Egyetemen a pedagógusképzésben
foglalkoztatott, szakmódszertant oktató tanári munkakörben foglalkoztatottakra számított tanításra
fordított idő egy tanárra vetítve nem lehet kevesebb két tanulmányi félév átlagában heti tizenkettő
óránál.
A mestertanár
70. § (1)199 Mestertanár munkakörbe az nevezhető ki, aki a felsőoktatási intézmény által folytatott
alapképzésben, szakmai-elméleti és gyakorlati oktatásban vesz részt, és megfelel az e szabályzat (2)
bekezdésben meghatározott sajátos mestertanári követelményeknek.200
194 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával törölte. Hatálytalan 2019. október 21. napjától. 195 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával törölte. Hatálytalan 2019. október 21. napjától. 196 Hatályon kívül helyezte a Szenátus a 2015/2016. tanévi (XII. 11.) 26. számú határozatával. Hatálytalan: 2015. december 12. napjától. 197 Nftv. 34. § (2) bekezdés 198 Nftv. 34. § (3) bekezdés 199 53/2006. (III. 14.) Korm. rendelet 1. számú melléklet C) pont 200 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától.
60
(2)201 A mestertanári kinevezés feltételei, hogy az érintett:
a) rendelkezik:
aa) felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel,
ab) szakterületének megfelelő tananyag-készítési készséggel,
ac) pedagógiai adottságokkal,
ad) hallgatói tevékenység közvetlen segítésének, irányításának készségével,
b) elméleti vagy gyakorlati oktatási tevékenységet végez,
c) alaposan és széleskörűen ismeri az oktatandó szakterület anyagát és képes előadások
tartására, új oktatás-módszertani elemek kipróbálására vállalkozik.
(3) Mestertanár által ellátandó feladatok:
a) oktatási, oktatásszervezési, vizsgáztatási202 feladatok magas színvonalú ellátása,
b) szakdolgozat témavezetése,
c) részvétel tananyagfejlesztő munkálatokban,
d) törekvés szakága eredményeinek mind jobb megismerésére, hazai fórumok munkájában
való részvételre,
e) a hallgatók egyéni vagy kollektív munkájának segítése,
f) vegyen részt intézeti tanszéke, intézménye közéletében.
A gazdasági tanár/gazdasági oktató 203
71. §
A nyelvtanár, anyanyelvi lektor
72. § (1) A nyelvtanár kinevezésének feltételei:
a) MA/MSc vagy azzal egyenértékű végzettség az oktatandó nyelvből,
201 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 202 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 203 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával törölte. Hatálytalan 2019. október 21. napjától.
61
b) legalább kétéves oktatási gyakorlat.
(2) Anyanyelvi lektor kinevezésének feltételei:
a) az általa oktatott nyelv anyanyelve legyen,
b) rendelkezzen az oktatandó nyelv tanítására feljogosító bizonyítvánnyal.
(3) A nyelvtanár folyamatos alkalmazásának követelményei:
a) az oktatott nyelv alapos és széleskörű ismerete, a gyakorlati foglalkozások anyagának
összeállításához a foglalkozások vezetéséhez és a vizsgáztatáshoz szükséges felkészültség,
b) közreműködés oktatási segédletek, jegyzetek megírásában,
c) a nyelvek, a nyelvhasználat iránti mélyebb érdeklődés felkeltése, az idegen nyelvet
eszközként használó hallgatók munkájának támogatása,
d) tevékeny részvétel az oktatóhelyi, lektorátusi és a szakmai közéletben.
(4) A nyelvtanárokkal szemben támasztott (3) bekezdésben meghatározott követelményeket a
lektorokkal szemben megfelelően kell alkalmazni.
A testnevelő tanár204
73. § (1) A testnevelő tanár kinevezésének feltételei:
a) mesterfokozat vagy alapfokozat és szakirányú szakképzettség,
b) az általános testnevelő szak mellett további edzői, és/vagy szakspecializáció,
c) szakterületének alapos ismerete,
d) jó szervezőkészség, alkalmasság az oktatási feladatok ellátására,
e) versenysport irányítási készség.
(2) A testnevelő tanár:
a) lásson el folyamatosan testnevelés-oktatási feladatokat, vezessen szakosított
sportfoglalkozásokat,
b) koordinálja a versenyeken való közreműködést,
204 53/2006. (III. 14.) Korm. rendelet 1. számú melléklet A) pont
62
c) vegyen részt sport-programfejlesztő munkálatokban,
d) lásson el tömegsport-szervezési feladatokat,
e) működjön közre a Testnevelési és Sportközpont, a kar, az intézmény közéletében,205
f) működjön közre versenysport szakosztályok fejlesztésében, elméletileg is képezze magát,
g) vegyen részt hazai sportfórumok munkájában.
(3) A testnevelő tanárok folyamatos alkalmazásának követelményei:
a) az oktatott szakágak (sportágak) magas szintű elméleti és gyakorlati ismeretének folyamatos
fejlesztése,
b) általános tájékozottság a testnevelés és sport adott szakági gyakorlatában és
szakirodalmában,
c) a nyelvtudás folyamatos szinten tartása illetve fejlesztése,
d) a tanórán kívüli testnevelésben, az egyetemi sportmunkában való aktív részvétel,
74. §206
III. fejezet
Tudományos kutatói munkakör létesítése
Általános szabályok207
75. § (1) Tudományos kutatói munkakörben kell foglalkoztatni azt, aki – a közalkalmazotti
kinevezésében meghatározottak alapján – a teljes munkaidejének legalább nyolcvan208 százalékát
az Egyetem tudományos tevékenységének ellátására fordítja, továbbá munkakörébe tartozó
feladatként részt vesz az Egyetem oktatással összefüggő tevékenységében is. A tudományos kutatói
munkakörben foglalkoztatottakra az 59. §-ban, az 60. § (2) bekezdésében és a 61. § (2) és (4)
bekezdésében foglaltakat értelemszerűen alkalmazni kell209. Az egy évnél hosszabb időre szóló
kutatóprofesszori, tudományos tanácsadói, tudományos főmunkatársi munkaköröket kell nyilvános
pályázati eljárással betölteni. Óraadó oktató helyett megbízásos kutatót kell érteni.210
205 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 206 Hatályon kívül helyezte a Szenátus a 2015/2016. tanévi (XII. 11.) 26. számú határozatával. Hatálytalan: 2015. december 12. napjától. 207 Nftv. 33. § 208 A módosítást a Szenátus a 2015/2016. tanévi (XII. 11.) 26. számú határozatával fogadta el. Hatályos: 2015. december 12. napjától.
210 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától.
63
(2) Az Egyetem az általa kutatói munkakörben foglalkoztatott személlyel további kutatási feladatra
megbízási, vagy polgári jogi szerződéssel jogviszonyt csak akkor létesíthet, ha a kutatási feladat nem
esik a kutató munkaköri feladatainak körébe, és a kutatás külső megbízás, megrendelés keretében
valósul meg. A nem munkaköri feladatként végzett kutatásra a kutatóval megbízási szerződést kell
kötni.
Tudományos kutatói munkakörök, a tudományos kutatói munkakör létesítésének feltételei
76. § (1) Az Egyetemen létesíthető tudományos kutatói munkakörök a következők:
a) tudományos segédmunkatárs,
b) tudományos munkatárs,
c) tudományos főmunkatárs,
d) tudományos tanácsadó,
e) kutatóprofesszor.
(2) Kutatói munkakörbe az nevezhető ki, aki a 10. §-ban meghatározott általános feltételeken túl
megfelel 77-80. §-okban meghatározott speciális követelményeknek.
A tudományos segédmunkatárs211
77. § (1) Tudományos segédmunkatárssá nevezhető ki az, aki
a) MA/MSc vagy azzal egyenértékű végzettséggel rendelkezik,
b) a doktori képzés megkezdése,
c) rendelkezik a kutató-fejlesztő munka végzéséhez szükséges alapvető elméleti, gyakorlati és
módszertani ismeretekkel,
d) képes az eredményes kutató-fejlesztő munka végzésére, illetve a kutatómunkában
irányítással való részvételre.
(2) A tudományos segédmunkatárs folyamatos alkalmazásának követelményei:
a) az elért kutatási eredmények kiemelkedő színvonalú közzététele idegen nyelven is,
b) résztémákban önálló kutatások végzése, önálló projektvezetés,
c) oktatási, gyakorlatvezetési tevékenység,
211 395/2015. (XII. 12.) Korm. rendelet 6. §
64
d) törekvés a tudományos munkatársra vonatkozó követelmények teljesítésére.
(3) A tudományos segédmunkatárs munkaköri cím nélkül, gyakornokként nem foglalkoztatható.
A tudományos munkatárs212
78. § (1) Tudományos munkatárssá az nevezhető ki, aki
a) MA/ MSc vagy azzal egyenértékű végzettséggel, valamint doktori fokozattal rendelkezik,213
b) rendszeres szakmai közéleti tevékenységet folytat,
c) megfelelő publikációs tevékenységet végez idegen nyelven is,
d) képesség idegen nyelvű előadás tartására.
e) legalább 5 év időtartamú kutatói, oktatói, illetve szakmai gyakorlattal rendelkezik és
legalább 3 magyar nyelvű, lektorált, minősített szakmai folyóiratban megjelent cikk (nem
konferencia kiadvány, nem tudományos ismeretterjesztő jellegű írás) szerzője, valamint
konzulensként részt vesz a tehetséggondozásban.214
(2) A tudományos munkatárs folyamatos alkalmazásának követelményei:
a) az elért kutatási eredmények kiemelkedő színvonalú közzététele idegen nyelven is,
b) önálló kutatások végzése, önálló projektvezetés,
c) idegen nyelvek olyan magas szintű ismerete, hogy azok birtokában szakmai vitában részt
vehessen, szakterületéről előadást tarthasson,
d) oktatási, gyakorlatvezetési tevékenység.
e) törekvés a tudományos főmunkatársra vonatkozó követelmények teljesítésére
A tudományos főmunkatárs215
79. § (1) Tudományos főmunkatársnak az nevezhető ki, aki:
a) MA/ MSc vagy azzal egyenértékű végzettséggel, valamint doktori fokozattal rendelkezik,
212 395/2015. (XII. 12.) Korm. rendelet 6. § 213 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 214 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 215 395/2015. (XII. 12.) Korm. rendelet 6. §
65
b) alkalmas a hallgatók, a doktori képzésben résztvevők, a tanársegédek és a tudományos
utánpótlás tanulmányi, tudományos munkájának vezetésére,216
c) önálló kutatási gyakorlat alapján széleskörű hazai és nemzetközi kapcsolatrendszerrel
rendelkezik,
d) rendszeres szakmai közéleti tevékenységet folytat,
e) megfelelő publikációs tevékenységet végez idegen nyelven is,
f) képes idegen nyelvű előadás tartására,
g) legalább 7 év időtartamú kutatói, oktatói, illetve szakmai gyakorlattal rendelkezik; hazai,
saját tudományterületű A illetve B kategóriás folyóiratcikkek (1-1) szerzője (ezek kiválthatók
nemzetközi minősített (WOS, SCOPUS, Q--Q4 publikációkkal) , illetve rendelkezik legalább 1
nemzetközi (minősített – WOS, SCOPUS, Q1-Q4 – folyóirat) publikációval és konzulensként
részt vesz a tehetséggondozásban.217
(2) A tudományos főmunkatárs folyamatos alkalmazásának követelményei:
a) tudományszakának átfogó ismerete, alkotó művelése, fejlesztése,
b) meghatározó módon való részvétel a kutatóhely, a kar, az Egyetem tudományos feladatainak
kidolgozásában, a végrehajtás irányításában és ellenőrzésében, a kutatócsoport munkájának
összefogása, irányítása,
c) az elért kutatási eredmények kiemelkedő színvonalú közzététele idegen nyelven is,
d) rendszeres és sokrétű kapcsolat tartása tudományterületének gyakorlati tevékenységével,
tudományos feladatok megoldásának irányítása, pályázati csoportok tevékenységének
összefogása, kutatási/szakmai megbízások szerzése,
e) önálló kutatások végzése, önálló projektvezetés,
f) idegen nyelvek olyan magas szintű ismerete, hogy azok birtokában szakmai vitában részt
vehessen, szakterületéről előadást tarthasson,
g) a hazai és a nemzetközi tudományos közéletben való részvétel,
h) közvetve vagy közvetlenül az egyetemi oktató-nevelő munka kezdeményező módon történő
segítése,
i) oktatási, gyakorlatvezetési tevékenység.
216 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 217 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától.
66
A tudományos tanácsadó és a kutatóprofesszor218
80. § (1) A tudományos tanácsadónak és a kutató professzornak az nevezhető ki, aki:
a) MA/MSc vagy azzal egyenértékű végzettséggel, doktori fokozattal rendelkezik,
b) egyetemi tanár219,
c) legyen az adott tudományterület nemzetközileg elismert képviselője, aki kiemelkedő
tudományos kutatói munkásságot fejt ki, iskolateremtő oktatási, tudományos és szakmai
munkássága, oktatási és tudományszervezői tapasztalata és irányítási készsége van,
d) az oktatásban, kutatásban, kutatásszervezésben szerzett tapasztalatai alapján alkalmas a
hallgatók, a doktori képzésben részt vevők, a tanársegédek tanulmányi, tudományos
munkájának irányítására, koordinálására, valamint kutatási projektek vezetésére, idegen
nyelven publikál, szemináriumot, előadást tart.
e) rendszeres szakmai közéleti tevékenységet folytat,
f) megfelelő publikációs tevékenységet végez idegen nyelven is,
g) képes idegen nyelvű előadás tartására,
h) legalább 10 év időtartamú kutatói, oktatói, illetve szakmai gyakorlattal rendelkezik.220
(2) A kutatóprofesszor részt vesz:
a) az Egyetem képzéseinek korszerűsítésében, stratégiai fejlesztésében, kidolgozásában,
megoldásának irányításában, tudományos munkájában;
b) az Egyetem nemzetközi kapcsolatainak fejlesztésében;
c) az Egyetem Tudomány Napja alkalmából megrendezésre kerülő konferenciáin;
d) az Egyetem tudományos kiadványainak, szakmai folyóiratainak szerkesztő bizottságaiban;
e) szakmai intézete tananyag fejlesztésében és korszerűsítésében;
f) továbbá segíti a fiatal oktatók szakmai előrehaladását.
(3) A tudományos tanácsadó és a kutató professzor folyamatos alkalmazásának követelményei:
a) tudományszakának átfogó ismerete, alkotó művelése, fejlesztése,
b) az elért kutatási eredmények kiemelkedő színvonalú közzététele idegen nyelven is,
218 395/2015. (XII. 12.) Korm. rendelet 6. § 219 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 220 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától.
67
c) rendszeres és sokrétű kapcsolat tartása tudományterületének gyakorlati tevékenységével,
tudományos feladatok megoldásának irányítása, pályázati csoportok tevékenységének
összefogása, kutatási/szakmai megbízások szerzése,
d) aktív tevékenység kifejtése a tudományszervezési feladatok végzésében,
e) a hazai és a nemzetközi tudományos közéletben való részvétel,
f) egyetemi szakmai közéleti tevékenység,
g) intézményének, illetőleg országának szakmai képviselete,
h) idegen nyelvek olyan magas szintű ismerete, hogy azok birtokában szakmai vitában részt
vehessen, szakterületéről előadást tarthasson,
i) közvetve vagy közvetlenül az egyetemi oktató-nevelő munka kezdeményező módon
történő segítése.
IV. fejezet
Az oktatók, tudományos kutatók és tanárok jogai és kötelezettségei
81. § (1)221 222 Az oktató a heti teljes munkaidejéből – két egymást követő tanulmányi félév átlagában
– egyetemi vagy főiskolai tanári munkakörben legalább heti nyolc, docensi munkakörben legalább
heti tíz, adjunktus, tanársegéd és mesteroktató munkakörben legalább heti tizenkét223 órát köteles a
hallgatók felkészítését szolgáló előadás, szeminárium, gyakorlat (a továbbiakban együtt kontaktóra),
megtartására fordítani, melybe a jelen szabályzatban megállapított órakedvezményeket be kell
számítani. A tanításra fordított időbe be kell számítani az alap-, mester-, felsőfokú szakképzésen,
felsőoktatási szakképzésben valamint a szakirányú továbbképzésen, nappali, levelező, illetve
távoktatási munkarend szerint tartott kontaktórákat.224
(2)225 Az oktató munkaideje legalább húsz százalékában226 tudományos kutatást folytat, továbbá a
hallgatókkal való foglalkozással, tudományos kutatással le nem kötött munkaidőben – munkaköri
feladatként – a munkáltató rendelkezései szerint ellátja mindazokat a feladatokat, amelyek
összefüggnek az Egyetem működésével és igénylik az oktató szakértelmét. Az oktató a
kontaktórákon felül heti 2 órában köteles a hallgatók számára elérhetőségét biztosítani.227
221 Nftv. 26. § (1) bekezdés 222 A módosítást a Szenátus a 2013/2014. tanévi (X. 25.) 8. számú határozatával fogadta el. Hatályos: 2013. október 25. napjától. 223 A módosítást a Szenátus a 2015/2016. tanévi (XII. 11.) 26. számú határozatával fogadta el. Hatályos: 2015. december 12. napjától. 224 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 225 Nftv. 26. § (1) bekezdés 226 A módosítást a Szenátus a 2015/2016. tanévi (XII. 11.) 26. számú határozatával fogadta el. Hatályos: 2015. december 12. napjától. 227 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától.
68
(3)228 A tanításra fordított időt a munkáltatói jogkör gyakorlója legfeljebb 40%-kal megemelheti,
illetve legfeljebb 25%-kal csökkentheti229, azzal a megkötéssel, hogy az Egyetemen az oktatói
munkakörben foglalkoztatottakra számított tanításra fordított idő nem lehet kevesebb két
tanulmányi félév átlagában egy oktatóra vetítve heti tizenkét óránál. A csökkentés, emelés
összefüggő időtartama legfeljebb két félévre szólhat.
(4) 230
(5) A tanári munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottat, ha a kinevezésben feltüntetett további
szakképesítését az Egyetem által indított alap,- mester vagy szakirányú továbbképzési szakon, illetve
a felsőfokú/felsőoktatási szakképzésben hasznosítja, a Kjt. 66. §-ának (3) bekezdésében
meghatározott illetménynövekedés illeti meg.
(6)231 232Az Egyetemen alkalmazott órakedvezmények a következők:
rektor heti 6 óra
rektorhelyettes, dékán heti 5 óra
dékánhelyettes, intézetvezető heti 4 óra
tanszékvezető, kari nemzetközi vezetők, Doktori Iskolával
kapcsolatos programigazgatói feladatokat ellátó oktató, 233
heti 2 óra
idegen nyelvű képzés vezető heti 2 óra
központvezetők234 heti 2 óra
egyetemi tanár heti 2 óra
(7)235 Az Egyetemmel tanulmányi szerződést kötő PhD-képzésben részt vevő oktatót, kutatót, tanárt
PhD-tanulmányai aktív, beiratkozott féléveiben (legfeljebb 8 félév) heti 2 óra kedvezmény illeti meg.
(8) Amennyiben egy oktatónak több jogcímen is járna órakedvezmény, azt legfeljebb 4 óráig kell
össze számítani, egyébként részére a kedvezőbbet kell figyelembe venni.
(9)236 Az idegen nyelvű képzéseken, illetve a magyar nyelvű képzéseken idegen nyelven tartott
szakmai előadásokat, szemináriumokat másfeles szorzóval kell az óraterhelésbe beszámítani.
(10)237 A PhD-disszertációját készítő oktatót, kutatót, tanárt a dolgozat írásának félévében (legfeljebb
egy félév) kötelező óraszáma 25 százalékának ellátása, valamint egyéb nem oktatási kötelezettségei
alól az intézetvezető javaslatára a dékán felmentheti.
V. fejezet
228 Nftv. 26. § (2) bekezdés 229 A módosítást a Szenátus a 2015/2016. tanévi (XII. 11.) 26. számú határozatával fogadta el. Hatályos: 2015. december 12. napjától. 230 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával törölte. Hatálytalan 2019. október 21. napjától. 231 A módosítást a Szenátus a 2013/2014. tanévi (X. 25.) 8. számú határozatával fogadta el. Hatályos: 2013. október 25. napjától. 232 A módosítást a Szenátus a 2015/2016. tanévi (XII. 11.) 26. számú határozatával fogadta el. Hatályos: 2015. december 12. napjától. 233 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 234 A módosítást a Szenátus a 2016/2017. tanévi (XII. 9.) 20. számú határozatával fogadta el. Hatályos: 2016. december 10. napjától. 235 A módosítást a Szenátus a 2013/2014. tanévi (II. 28.) 55. számú határozatával fogadta el. Hatályos: 2014. február 28. napjától. 236 A módosítást a Szenátus a 2013/2014. tanévi (II. 28.) 55. számú határozatával fogadta el. Hatályos: 2014. február 28. napjától. 237 A módosítást a Szenátus a 2013/2014. tanévi (II. 28.) 55. számú határozatával fogadta el. Hatályos: 2014. február 28. napjától.
69
Oktatói, tudományos kutatói, tanári közalkalmazotti jogviszony megszűnése és megszüntetése
Általános szabályok
82. § (1)238 A munkáltató az oktatói munkakörben történő foglalkoztatást felmentéssel a
26. §-ban meghatározottakon túl megszüntetheti, illetve a c)-d) pontjában meghatározott esetben
a jogviszony a határidő elteltével megszűnik, ha az oktató:
a) nem teljesítette a foglalkoztatási követelményrendszerben meghatározottakat,
b) nem teljesítette azokat a munkakör betöltéséhez szükséges feltételeket, amelyeket a
munkáltató – megfelelő határidő biztosításával – kinevezési okmányban előírt,
c)239
d) oktatói munkakörben történő foglalkoztatásának kezdetétől számított tizedik240 év elteltéig
nem szerzett tudományos fokozatot,
e) a 60. § (4) bekezdés szerinti nyilatkozata alapján az intézmény működési feltételeinek
mérlegelése során, illetve a felsőoktatási intézmény támogatásának megállapítása során az
intézményben nem vehető figyelembe.
(2) Az (1) bekezdés alapján való felmentést a munkáltatói jog gyakorlója kezdeményezi a rektornál
az ott megfogalmazott feltételek fennállása esetén.
Az egyetemi, főiskolai tanár, kutatóprofesszor, tudományos tanácsadó közalkalmazotti
jogviszonyának megszüntetésére vonatkozó különös szabályok
83. § (1)241 Az oktató és a kutató a hetvenedik életévének betöltéséig foglalkoztatható. A főiskolai,
illetve egyetemi tanár esetén foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszüntetésére a rektor jogosult.
(2) A munkáltató megszünteti a főiskolai tanári, illetve az egyetemi tanári munkakörben történő
foglalkoztatást, ha a miniszterelnök a főiskolai tanárt, a köztársasági elnök az egyetemi tanárt – a
munkaköri címhez fűződő jogát megvonva – felmentette. A főiskolai tanár, illetve az egyetemi tanár
munkaköri címének megvonására irányuló eljárást a rektor kezdeményezi.
(3) A rektor köteles kezdeményezni a főiskolai tanár, illetve az egyetemi tanár munkaköri címének
megvonására irányuló eljárást, ha
a) azt az érintett kéri,
238 Nftv. 31. § (2), (5) bekezdés 239 Hatályon kívül helyezte a Szenátus a 2015/2016. tanévi (XII. 11.) 26. számú határozatával elfogadott módosítás. Hatálytalan: 2015.
december 12. napjától. 240 A módosítást a Szenátus a 2015/2016. tanévi (XII. 11.) 26. számú határozatával fogadta el. Hatályos: 2015. december 12. napjától. 241 Nftv. 31. § (4) bekezdés. A módosítást a Szenátus a 2015/2016. tanévi (XII. 11.) 26. számú határozatával fogadta el. Hatályos: 2015.
december 12. napjától.
70
b) ha a főiskolai tanárral, illetve az egyetemi tanárral szemben véglegesen elbocsátás
fegyelmi büntetést szabtak ki,242
c) a foglalkozás gyakorlásától a bíróság jogerősen eltiltotta, vagy
d) az érintettet szándékos bűncselekmény miatt jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre
ítélték.
A rektor e bekezdés szerinti kezdeményezésével egyidejűleg intézkedni köteles a főiskolai, illetve
egyetemi tanári munkakörben történő foglalkoztatás megszüntetéséről is, és egyúttal tájékoztatja
erről az Szenátust.
Határidők számítása
84. § 243 A 82. § (1) bekezdés c)-d) pontokban meghatározott határidőkbe nem számít be az az
időszak, amely alatt a közalkalmazotti jogviszony kilencven napnál hosszabb ideig szülési szabadság
miatt, gyermekgondozás céljából, közeli hozzátartozó ápolása céljából, keresőképtelen betegség
miatt, valamint külföldi felsőoktatási intézményben vagy kutatóintézetben való munkavállalás vagy
szakmai tanulmányút miatt szünetel.
A meghívott oktató
85. § (1) Egyetemi és főiskolai tanári, egyetemi és főiskolai docensi munkakörök határozott időre,
legalább egy, de legfeljebb két félévre, meghívás alapján is betölthetőek.
(2) 244
NEGYEDIK RÉSZ
A nem oktatói, kutatói, tanári munkakörben foglalkoztatottakra vonatkozó különös szabályok
A nem oktatói, nem kutatói, nem tanári munkakör létesítésére vonatkozó rendelkezések245
86. § (1) A nem oktatói, nem kutatói, nem tanári (továbbiakban együtt: nem oktatói) munkakörben
való alkalmazás további, az e szabályzat 10. §-ában meghatározottakon túli feltételeit e § (2)-(5)
bekezdése tartalmazza.
(2) Ügyvivő-szakértő munkakörbe kell besorolni azt a felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel
rendelkező, önálló tevékenységet, szakértői munkát végző közalkalmazottat (különösen a kancellárt,
a kamarai jogtanácsost, az ügyvédi kamarai nyilvántartásba vett jogi előadót, a jogászt, a
közgazdászt, a felsőfokú végzettséggel rendelkező tanügy-igazgatási munkatársat), továbbá a
felsőoktatási intézmény funkcionális egységének vezetőjét és helyettesét, aki nem vesz részt az
242 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 243 Nftv. 31. § (3) bekezdés 244 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával törölte. Hatálytalan 2019. október 21. napjától. 245 395/2015. (XII. 12.) Korm. rendelet 8.§ (3) bekezdés
71
oktatásban. A gazdasági szervezet vezetőjének mesterfokozat vagy alapfokozat mellett szakirányú
(pénzügyi, számviteli, közgazdasági) szakképzettséggel is rendelkeznie kell.246
(3) Ügyintéző (gazdasági, műszaki, igazgatási) munkakörbe kell besorolni azt a középiskolai
végzettséget igénylő szakképesítéssel vagy középfokú végzettséggel és felsőfokú szakképesítéssel
vagy alapfokozattal rendelkező közalkalmazottat, aki szakmai döntés-előkészítő tevékenységet
végez.247 248
(4) Ügyviteli munkakörbe kell besorolni azt az adminisztratív jellegű munkát ellátó közalkalmazottat,
aki alapfokú vagy középiskolai végzettséggel és arra épülő szakirányú képesítéssel vagy
alapfokozattal rendelkezik.
(5) Szakmai szolgáltató vagy műszaki szolgáltató munkakörbe kell besorolni azt a közalkalmazottat,
aki alapfokú vagy középfokú végzettséget igénylő szakképesítéssel vagy felsőfokú, felsőoktatási
szakképesítéssel vagy alapfokozattal és szakirányú szakképzettséggel rendelkezik, az oktató-kutató
laboratóriumokban közvetlenül segíti az oktatók-kutatók munkáját, a hallgatók gyakorlati képzését,
továbbá önállóan végez kutatási részfeladatokat. E munkakörben foglalkoztatott felsőfokú technikusi
végzettséggel rendelkező közalkalmazott besorolását az „E” fizetési osztályban előírt, felsőfokú
végzettségi szintet nem tanúsító felsőfokú szakképesítésként kell figyelembe venni. A technikus,
laboráns munkakörben a besorolás szempontjából felsőfokú szakképesítéssel egyenértékűnek kell
tekinteni annak a közalkalmazottnak a képesítését, aki ipari, mezőgazdasági vagy egyéb
technikumokban szerzett oklevelet, és legalább tíz évig szakképesítésének megfelelő területen
dolgozott.249
(6) Tanszéki mérnök munkakörbe kell besorolni azt a felsőfokú végzettséggel és
természettudományi vagy mérnöki szakirányú szakképzettséggel rendelkező közalkalmazottat, aki
az oktatást közvetlenül segítő tevékenységet folytat, és részt vesz annak feltételei megteremtésében,
fejlesztésében.250
(7) Az Egyetem által közművelődési, közgyűjteményi intézményeiben meghatározott
munkakörökben történő alkalmazás további feltételeit az adott ágazatra vonatkozó rendelkezések
határozzák meg.
87. § További szakképesítés elismerése: további szakképesítés címén díjazás csak akkor fizethető,
amennyiben a munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettségen, képzettségen felül a
közalkalmazott – az alapbesorolásának megfelelő szintű – további szakképesítéssel rendelkezik,
amelyet a betöltött munkakörben hasznosít.
246 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 247 395/2015. (XII. 12.) Korm. rendelet 8.§ (5) bekezdés 248 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 249 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 250 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától.
72
ÖTÖDIK RÉSZ
I. FEJEZET
Magasabb vezetőkre és vezetőkre vonatkozó különös szabályok
Magasabb vezetők és vezetők köre
88. § (1)251 Az Egyetemen a következő magasabb vezetői megbízások adhatók ki:
a) rektor,
b) kancellár,
c) rektorhelyettes,
d) dékán.
(2)252 253Az Egyetemen a következő vezetői megbízások adhatók ki:
a) az Egyetem kancellári szervezetének részeként működő nem oktatási szervezeti
egységekben:
aa) gazdasági igazgató,
ab) jogi igazgató,
ac) oktatási igazgató,
ad) Ellenőrzési Iroda vezetője,
ae) Kommunikációs és Marketing Iroda vezetője,
af) Pályázati Iroda vezetője,
ag) Munkaerő-piaci Kapcsolatok Iroda vezetője,
ah) Gazdasági Igazgatóság szervezeti egységének főosztályvezetője, osztályvezetője,
ai) Jogi Igazgatóság szervezeti egységének főosztályvezetője, osztályvezetője,
aj) Oktatási Igazgatóság szervezeti egységének főosztályvezetője, osztályvezetője.
251 Nftv. 37. § (1) bekezdés. A módosítást a Szenátus a 2015/2016. tanévi (XII. 11.) 26. számú határozatával fogadta el. Hatályos: 2015.
december 12. napjától. 252 A módosítást a Szenátus a 2015/2016. tanévi (XII. 11.) 26. számú határozatával fogadta el. Hatályos: 2015. december 12. napjától. 253 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától.
73
ak) kollégiumvezető,
al) könyvtárvezető.
b) a kari szervezetbe nem tartozó oktatási, tudományos és kutatási szervezeti egységekben:
intézetvezető
c) a karon:
ca) dékánhelyettes,
cb)254
cc)255
cd) kari nemzetközi vezető
ce) tanszékvezető
d) 256 az Egyetem akadémiai szervezethez tartozó nem oktatási szervezeti egységekben:
da) Nemzetközi Kapcsolatok Központ vezetője,
db) Minőségügyi Központ vezetője,
dc) Doktori Iskola vezetője,
dc) Kutatási Szolgáltató Központ257 vezetője,
dd) Oktatás-módszertani Központ vezetője,
de) Nyelvvizsgaközpont vezetője,
df) Budapest LAB - Vállalkozásfejlesztési Központ vezetője,258
dg) Egyetemi Fenntarthatósági Központ vezetője259
dh) Testnevelés és Sportközpont vezetője,
di) Duális Koordinációs Központ vezetője,
254 Hatályon kívül helyezte a Szenátus a 2013/2014. tanévi (X. 25.) 8. számú határozatával. Hatálytalan: 2013. október 25. napjától. 255 Hatályon kívül helyezte a Szenátus a 2015/2016. tanévi (XII. 11.) 26. számú határozatával. Hatálytalan: 2015. december 12. napjától. 256 Beépítette a Szenátus a 2015/2016. tanévi (XII. 11.) 26. számú határozatával. Hatályos: 2015. december 12. napjától. 257 A szabályzatot a Szenátus a 2016/2017. tanévi (V. 5.) 64 számú határozatával módosította. Hatályos: 2017. május 6. napjától. 258 Beépítette a Szenátus 2017. február 17-i ülésén a 2016/2017. tanévi (II. 17.) 50. számú határozatával. Hatályos: 2017. február 18. napjától. 259 Beépítette a Szenátus 2017. május 31-i ülésén a 2016/2017. tanévi (V. 31.) 77. számú határozatával. Hatályos: 2017. június 1. napjától.
74
dj) Keleti Üzleti Akadémiai Központ vezetője,
dk) Rektori Hivatal vezetője,
dl) Dékáni Hivatalok vezetői,
dm) Esély Központ vezetője
89. § (1) Az Egyetemen magasabb vezetői tisztségre megbízást az kaphat:
a) aki magas színvonalú szakmai munkát végez,
b) oktatói alapbesorolással rendelkező pályázó esetén az oktatói követelményrendszernek
megfelel,
c) akinek a vezetési és irányítási feladatok szervezéséhez és ellátásához megfelelő ismerete,
tapasztalata és képessége van, és aki ezt konkrét eredményekkel bizonyította,
d) aki a beosztottak munkájához, irányításához, tárgyilagos értékeléséhez, a tehetségek
felismeréséhez és kibontakoztatásához, a vezetői utánpótlás neveléséhez, a demokratikus
vezetési módszerek megvalósításához szükséges tulajdonságokkal és készségekkel
rendelkezik.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl magasabb vezető, illetve vezető beosztást ellátására
megbízást az kaphat, aki a munkáltatóval közalkalmazotti jogviszonyban áll, vagy a megbízással
egyidejűleg közalkalmazotti munkakörbe kinevezhető.
(3) Az oktatással összefüggő vezetői tisztségekbe - az Egyetem akadémiai szervezethez tartozó nem
oktatási szervezeti egységek vezetőit ide nem értve - olyan egyetemi, főiskolai tanárt, illetve
egyetemi, főiskolai docenst lehet kiválasztani260,
a) aki az oktatói követelményrendszerben meghatározott feltételeket teljesíti,
b) a hazai és a nemzetközi kapcsolatok létrehozásához és fejlesztéséhez szükséges
képességekkel, lehetőleg külföldi szakmai és oktatói gyakorlattal rendelkezik,
c) az Egyetem – a karok – oktatási és szakmai profiljába tartozó tudományterületek
valamelyikén elismert szakember,
d) az EU hivatalos munkanyelveinek valamelyikén tárgyaló-, illetve előadóképes.
(4) Intézetvezetői megbízást tudományos minősítésű egyetemi, illetve főiskolai tanár; vagy egyetemi,
illetve főiskolai docens, tanszékvezetői261 megbízást lehetőleg tudományos minősítésű egyetemi,
illetve főiskolai tanár vagy egyetemi, illetve főiskolai docens kaphat.
260 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 261 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától.
75
90. §262 (1)263 A magasabb vezetői és a vezetői megbízások legfeljebb öt évre, határozott időre
adhatók. A 88. § (1) bekezdés a) és d) pontjában felsorolt megbízás egy, minden más megbízás több
alkalommal meghosszabbítható.264
(2) A 88. § (1) bekezdésben meghatározott magasabb vezetői és a (2) bekezdés szerinti vezetői
megbízásokra nyilvános pályázatot kell kiírni.
91. § (1) Ha az Egyetemen kinevezett magasabb vezetői és vezetői munkakörök nincsenek, a
kinevezés az e szabályzatban meghatározott alapmunkakörökre történik. A 88. § (1) és (2)
bekezdésében meghatározott magasabb vezetői és vezetői feladatok határozott idejű vezetői
megbízás útján láthatóak el.
(2) Magasabb vezetői, vezetői beosztásra pályázatot kell kiírni különösen:
a) amennyiben a magasabb vezető és vezetői megbízás a 94. § (1) bekezdésében
meghatározott valamely ok folytán megszűnik,
b) a beosztásban lévő vezető életkora vagy egyéb körülményei (például a közalkalmazotti
jogviszony megszüntetése, felmentés, egy évet meghaladó távollét stb.) miatt,
c) a dékán, illetve a rektor előterjesztése alapján a Rektori vagy a Dékáni Tanács indokoltnak
tartja a vezetőváltást,
d) a kancellár indokoltnak tartja a vezetőváltást.265
92. § (1) Ha a határozott idő lejártakor, illetve a korhatár elérésekor a magasabb vezetői, illetve
vezetői tisztségre kiírt pályázat nem került elbírálásra, vagy az eredménytelen volt, ideiglenes
megbízást kell kiadni. Ideiglenes megbízást kell kiadni a pályázat eredményes lezárásáig abban az
esetben is, amennyiben a vezetői megbízás a határozott idő letelte előtt e szabályzat 94. § (1)
bekezdése c)-g) pontjában meghatározott okból szűnik meg.
(2) Ideiglenes magasabb vezetői, illetve vezetői megbízást lehet kiadni:
a) a hatvanötödik életéve betöltéséig a korábbi magasabb vezető, illetve vezetői feladattal
megbízott személynek, vagy
b) a szervezeti egység megfelelő végzettséggel, képzettséggel, vagy tudományos fokozattal
rendelkező más munkatársának, akkor is, ha a pályázati eljárásban nem vett részt,
c) a szervezeti egység olyan munkatársának, aki nem rendelkezik a megfelelő végzettséggel,
képzettséggel, vagy tudományos fokozattal, ha az a) és b) pontokban foglaltak alkalmazására
nincs lehetőség,
262 Nftv. 37. § (3) bekezdés 263 A módosítást a Szenátus a 2013/2014. tanévi (X. 25.) 8. számú határozatával fogadta el. Hatályos: 2013. október 25. napjától. 264 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 265 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával beiktatta. Hatályos 2019. október 21. napjától.
76
d) más szervezeti egység vezetőjének, ha az a) és b) pontokban foglaltak alkalmazására nincs
lehetőség.
(3)266 Az ideiglenes megbízás határozott időre – magasabb vezető, illetve vezető esetén legfeljebb
a pályázat eredményes elbírálásáig terjedő – időtartamra szól.
(4) Amennyiben valamely magasabb vezetői, illetve vezetői megbízás betöltése ideiglenes
megbízással történik, a magasabb vezetői, illetve vezetői megbízást betöltők a megbízás időtartama
alatt a vezetői megbízással összefüggő jogokat és kötelezettségeket korlátlanul gyakorolhatják,
ideértve az egyetemi testületekben való tagsági és szavazati jogot is.
93. § Az Egyetemen magasabb vezetői, illetve vezetői megbízás legfeljebb a 65. életév betöltéséig
adható.
94. § (1) Megszűnik a magasabb vezetői, illetve a vezetői megbízatás:267
a) a megbízási idő lejártával,
b) a 65. életév betöltésével,
c) lemondással,
d) visszavonással,
e) a szervezeti egység átalakulásával, megszűnésével,
f) a vezetői megbízás Szervezeti és Működési Rendben szabályozott tartalmának, a
feladatkörnek lényeges megváltozásával,
g) az Egyetem megszűnése, átalakulása esetén,
h) a vezető közalkalmazotti jogviszonyának megszűnésével,,
i) a vezető halálával
(2) A magasabb vezetői, illetve vezetői megbízások esetén a visszavonásról hozott döntést meg kell
előznie az annak véleményezésére, illetve javaslattételére jogosult testület állásfoglalásának. A
visszavonásra irányuló eljárásra megbízásra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
A megbízás visszavonását indokolni kell. Az indokolásból a visszavonás okának világosan ki kell
tűnnie.
(3) A magasabb vezetői, illetve a vezetői megbízás megszűnésével egyidejűleg a vezetői pótlék,
illetve a vezetői illetménykiegészítés268 visszavonásáról is intézkedni kell.
266 A módosítást a Szenátus a 2013/2014. tanévi (X. 25.) 8. számú határozatával fogadta el. Hatályos: 2013. október 25. napjától. 267 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 268 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától.
77
A magasabb vezetői és a vezetői megbízásokkal összefüggő
hatásköri feladatok átadása, illetve átvétele
95. § (1) Az Egyetem Szervezeti és működési rendjében felsorolt valamennyi magasabb vezetői és
vezetői feladatot átadás-átvételi eljárásban kell átadni, illetve átvenni.
(2) Az átadó az a vezető, akinek vezetői megbízása lejár, illetve aki tartósan akadályozott vezetői
feladatainak ellátásában. Abban az esetben, ha az átadó – indokoltan és igazoltan – akadályozott a
feladatok átadásában is, akkor a munkáltatói jogkör gyakorlója köteles rendelkezni a feladatok
átadásáról, az akadályozott vezető egyidejű értesítése mellett. Az értesítésben fel kell hívni a
figyelmet arra, hogy az akadályozott vezető az eljárásban meghatalmazottal képviseltetheti magát.
(3) Az átvevő az új vezető, illetve a tartós helyettesítésre kijelölt személy. Abban az esetben, ha a
régi vezető vezetői megbízásának megszűnésekor még nincs új vezető, akkor a munkáltatói jogkör
gyakorlója jelöli ki az átvevő személyt.
(4) Az átadás-átvételi eljárást a vezető utolsó munkában töltött napján be kell fejezni. Abban az
esetben, ha az átadás-átvételi eljárásra akadályoztatás mellett kerül sor, akkor az eljárást a (2)
bekezdés szerinti rendelkezés kiadásától számított 15 napon belül kell befejezni.
96. § (1) Az átadás-átvételről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell:
a) a jegyzőkönyv felvételének időpontját,
b) az átadás-átvételben résztvevő személyek nevét, beosztását,
c) a vezetői feladattal kapcsolatos általános jellegű információkat,
d) a folyamatban lévő ügyeket és az azokban megtett, illetve megteendő intézkedéseket,
e) minden, a vezetői feladat ellátása szempontjából fontos adatot és körülményt, különös
tekintettel a kötelezettségvállalásokra,
f) az átadásra kerülő iratok, bélyegzők, kulcsok és eszközök tételes listáját,
g) az átadó, illetve az átvevő észrevételeit,
h) az eljárásban résztvevők aláírását.
(2) 269
(3) A jegyzőkönyv három eredeti példányban készül, amelyből
a) egy példányt az átadó kap,
269 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával törölte. Hatálytalan 2019. október 21. napjától.
78
b) egy példányt az átvevő kap,
c) egy példányt az irattárban kell elhelyezni.
(4) Az átadás-átvételi eljárással összefüggésben az átadó vagy az átvevő észrevételt tehet, mely
alapján a munkáltatói jogkör gyakorlója, a jogi igazgató vagy a gazdasági igazgató
kezdeményezheti a szükséges vizsgálat elvégeztetését, de a véleményeltérésből, észrevételből
eredő vizsgálatnak az átadásra, illetve átvételre halasztó hatálya nincs.270
97. § (1) 271
(2) 272
(3) 273
HATODIK RÉSZ
A pályázati eljárás rendje
A pályázati eljárás általános szabályai
98. (1)274 Az Egyetemen közalkalmazotti jogviszony – a (2) bekezdésben meghatározott kivételektől
eltekintve – pályázat alapján létesíthető. Csak olyan közalkalmazottat lehet kinevezni, aki a
pályázaton részt vett és a pályázati feltételeknek megfelelt. Ha a pályázat kiírása nem kötelező, a
munkáltató dönthet arról, hogy a munkakör, illetve a beosztás betöltése pályázat alapján történik.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározottaktól eltérően nem kell pályázatot kiírni:
a) áthelyezés esetén,
b) olyan munkakör esetén, amely tekintetében – kilencven napon belül – már legalább két
alkalommal eredménytelenül került sor pályázati felhívás kiírására,
c) ha a munkakör haladéktalan betöltése a folyamatos ellátás biztonságos megszervezéséhez
elengedhetetlenül szükséges, és a folyamatos működéshez szükséges személyi feltételek más
munkaszervezési eszközökkel nem biztosíthatók,
d) ha a munkáltatónál ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban legalább kilenc hónapig
foglalkoztatott személlyel az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony megszűnését követő egy
hónapon belül létesítenek közalkalmazotti jogviszonyt, feltéve, hogy az ösztöndíjas
foglalkoztatottként ellátott feladatai részét képezték a kinevezésében foglalt munkakörének,
és az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony nem a munkáltató azonnali hatályú felmondásával
szűnt meg,
270 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával beiktatta. Hatályos 2019. október 21. napjától. 271 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával törölte. Hatálytalan 2019. október 21. napjától. 272 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával törölte. Hatálytalan 2019. október 21. napjától. 273 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával törölte. Hatálytalan 2019. október 21. napjától. 274 Kjt. 20/A. §
79
e) helyettesítésre vagy meghatározott munka elvégzésére, illetve feladat ellátására szóló
határozott idejű kinevezés esetén, vagy
f) a végrehajtási rendelet alapján az alábbi munkakörök tekintetében:
fa) ügyintéző,
fb) ügyviteli,
fc) szakmai szolgáltató,
fd) műszaki szolgáltató.
(3) 275
(4) Amennyiben az adjunktusi és tanársegédi munkakörökre, tudományos munkatárs, és
tudományos segédmunkatárs, illetve egyéb munkakörökre pályázat kiírására kerül sor, e
szabályzatban foglaltak szerint kell eljárni.
(5) A nyilvános pályázaton részt vehetnek az Egyetem alkalmazásában lévő személyek, valamint az
Egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban nem állók is (nyílt pályázat).
99. § 276
A pályázati felhívás közzétételének kezdeményezése
100. §277 A pályázati felhívás közzétételét
a) a rektor kezdeményezi a 88. § (1) bekezdés c), d) pontjában, valamint a (2) bekezdés b) és
d) pontjában meghatározott személyek esetében,
b) a kancellár kezdeményezi – a 88. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott személyek
esetében,
c) a dékán kezdeményezi a 88. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott személy és – az
egyetemi, főiskolai tanári, egyetemi, főiskolai docensi, tudományos tanácsadói,
kutatóprofesszori, tudományos főtanácsadó pályázatok kivételével – az oktatók, tanárok,
tudományos kutatók esetében.
101. § (1) A pályázati felhívást, valamint az annak közzétételére vonatkozó javaslatot belső
szabályozóban rögzített formanyomtatvány kitöltésével, az adott munkakör tekintetében
275 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával törölte. Hatálytalan 2019. október 21. napjától. 276 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával törölte. Hatálytalan 2019. október 21. napjától. 277 A módosítást a Szenátus a 2015/2016. tanévi (XII. 11.) 26. számú határozatával fogadta el. Hatályos: 2015. december 12. napjától.
80
munkáltató jogkört gyakorló szervezeti egység vezetőjének jóváhagyását követően lehet
megjelentetni.278
(2) A pályázati felhívás közzétételét a szervezeti egység abban az esetben kezdeményezheti,
amennyiben:
a) az adott munkakörre történő jogviszony létesítése azért történik, mert az abban
foglalkoztatott közalkalmazott jogviszonya megszűnt – feltéve, hogy annak alapja nem a 20.
§ (1) bekezdés a) pontjában meghatározott ok –, a státusz megüresedett és a jogviszony
létesítésére az adott szervezeti egység működéséhez igazoltan szükség van, vagy
b) az adott szervezeti egység feladatkörének igazolt változása az új munkakör létesítését és
betöltését indokolja, és
c) az adott szervezeti egység rendelkezik a jogviszony létesítéséhez szükséges pénzügyi
fedezettel.
(3) A pályázati felhívást az adott munkakör tekintetében a 100.§ szerinti esetekben megjelölt személy
írja alá. A pályázati eljárás fizetett hirdetés formájában való megjelentetését az érintett szervezeti
egység vezetőjének kell kezdeményeznie. .279
(4) A pályázati felhívásban – figyelembe véve a megjelenéshez szükséges időt, a pályázat
benyújtására nyitva álló határidőt, valamint a kinevezéshez szükséges testületi véleményezés
lebonyolítását, valamint az adott szervezeti egység feladatainak folyamatos ellátásához fűződő
érdekeit is – olyan eljárási határidőket kell megjelölni, hogy a munkakör a pályázati felhívásban
meghatározott határidőn belül betölthető legyen.280
(5) A pályázati felhívás közzététele a jogviszony létesítésére a munkáltató számára nem keletkeztet
kötelezettséget, a kiíró a pályázat eredménytelenné nyilvánításának jogát fenntartja.281
A pályázati felhívás
102. §282 A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:
a) a munkáltató és a betöltendő munkakör, vezetői beosztás megnevezését,
b) az Egyetem és a munkavégzés helyéül szolgáló szervezeti egység nevét és címét,
c) az alkalmazás jellegét (határozott vagy határozatlan időtartamú), határozott idejű
kinevezésnél a jogviszony időtartamát,
d) a munkakörbe tartozó, illetve a vezetői beosztással járó lényeges feladatokat,
278 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 279 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 280 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 281 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 282 Kjt. 20/A. § (3) bekezdés
81
e) a munkakör betöltéséhez, illetve a megbízás elnyeréséhez szükséges végzettséget és
szakképzettséget, a megkívánt tudományos fokozatot, nyelvismeretet, gyakorlatot,
f) a munkakör betöltésének, megbízás elnyerésének egyéb feltételeit, a munkakör betöltésével
kapcsolatban támasztott különleges, szakmai követelményeket (magyar és idegen nyelvű
előadás tartását stb.),
g) a munkakör betöltésének, megbízás kezdeti időpontját,
h) a munka díjazására vonatkozó megjegyzést,
i) a pályázat részeként benyújtandó iratok igazolások felsorolását,
j) a pályázat beküldésének határidejét, helyét, címét,
k) a pályázat elbírálásának határidejét,
l) a pályázattal kapcsolatban felvilágosítást nyújtó személy nevét, beosztását és elérhetőségét.
A pályázat közzététele
103. § (1)283 A pályázati felhívást a kormányzati személyügyi igazgatási feladatokat ellátó szerv284 (a
továbbiakban: személyügyi központ) internetes oldalán kell közzétenni.
(2) Ezen túlmenően a pályázati felhívást, valamint a munkáltatónál közalkalmazotti jogviszony
keretében pályázat nélkül betölthető munkakört és a kinevezés feltételeit az Egyetem honlapján,
illetve erre irányuló külön kérés esetén a fenntartó hivatalos lapjában (továbbiakban: Közlöny) is
közzé kell tenni. 285
(3) A személyügyi központnak való megküldésről, az Egyetem honlapjára való feltöltéséről a
Humánpolitikai Osztálygondoskodik.286
(4) 287
A pályázatok benyújtása
104. § (1) A pályázat benyújtásának határideje a személyügyi központ honlapján való elsődleges
közzétételtől számított tizenöt napnál – a munkáltató vezetésére kiírt pályázat esetén harminc
napnál – rövidebb nem lehet.288
283 Kjt. 20/A. § (4) bekezdés 284 Miniszterelnökség 285 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 286 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 287 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával törölte. Hatálytalan 2019. október 21. napjától. 288 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától.
82
(2)289
105. § (1) A pályázatokat a nyitva álló határidőn belül a pályázati felhívásban megjelölt elektronikus
címre, valamint – vezetői pályázatok esetén – postai úton is meg kell küldeni egy példányban.290
(2)291 292Valamennyi pályázathoz csatolni kell:
a)293
b) a szakmai önéletrajzot,
c)294
d) végzettséget, szakképzettséget, nyelvtudást és tudományos fokozatot igazoló oklevelek,
bizonyítványok másolatát,295
e) három hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványt,
f) a pályázó nyilatkozatát arról, hogy a pályázati anyagát az Egyetem szervezeti és működési
rendjében meghatározott bizottságok és testületek megismerhetik,
g) vezetői megbízásra vonatkozó pályázat esetén az összeférhetetlenségi nyilatkozatot azok
esetében, akik a pályázat benyújtásakor az Egyetemen betöltött vezetői megbízás miatt
ilyennel nem rendelkeznek.296
(3) A magasabb vezető és vezető beosztásra benyújtott pályázati anyagnak a (2) bekezdésében
meghatározottakon túl a következőket kell tartalmazniuk:
a) vezetői tapasztalatok, vezetői gyakorlat bemutatása, beleértve a szakmai-tudományos
közéletben végzett ilyen tevékenységet,
b) oktatói alapbesorolással rendelkező pályázók esetén:
ba) az oktatói, tudományos, szakmai tevékenység ismertetését,
bb) publikációs jegyzéket,
289 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával törölte. Hatálytalan 2019. október 21. napjától. 290 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 291 Kjt. 20/A. § (5) bekezdés 292 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 293 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával törölte. Hatálytalan 2019. október 21. napjától. 294 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával törölte. Hatálytalan 2019. október 21. napjától. 295 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 296 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától.
83
c) a feladatkör ellátásával kapcsolatos tervek és azok megvalósítására vonatkozó
elképzelések ismertetését, a munkáltató vezetésére, fejlesztésére vonatkozó programot..297
(4) Az oktatói pályázati felhívásra benyújtott pályázati anyagnak a (2) bekezdésében
meghatározottakon túl a következőket kell tartalmazniuk:
a) az oktatói, tudományos, szakmai munkájának és eredményeinek bemutatását tartalmazó
dokumentumot,
b) a publikációk, szakmai alkotások jegyzékét,
c) külföldi tanulmányutak bemutatását, annak eredményeit.
(5) Erkölcsi bizonyítvány helyett elfogadható olyan munkáltatói igazolás is, amely egyértelműen
tartalmazza, hogy az érintett olyan jogviszonyban dolgozik, ahol jogszabály alapján a jogviszony
létesítésének feltétele a büntetlen előélet és az egyéb, jogviszony létesítését kizáró okok igazolása.298
(6) Annak a jelentkezőnek, aki az Egyetemmel már közalkalmazotti jogviszonyban áll, a korábban
már bemutatott irataira elég utalnia, azokat újra csatolni nem szükséges, továbbá új erkölcsi
bizonyítványt sem szükséges benyújtania.299
(7) Hiánypótlásra a pályázat benyújtásának határidejéig van lehetőség.300
A pályázatok elbírálása
106. § (1)301 A beérkezett pályázatok elbírálására legalább háromtagú, a betöltendő munkakör
feladatait érintően szakértelemmel rendelkező személyekből álló értékelő bizottságot kell létrehozni.
Az értékelő bizottság tagjait a kinevezési, megbízási jogkör gyakorlója kéri fel. A magasabb vezetői
pályázatok elbírálására létrejött értékelő bizottságnak a kinevezési, megbízási jogkör gyakorlója nem
lehet a tagja.
(2) Az értékelő bizottság köteles megvizsgálni, hogy az adott pályázat megfelel-e a pályázati
feltételeknek. Csak az olyan pályázatok véleményezésére kerülhet sor, amelyek maradéktalanul
megfelelnek a pályázati kiírásban foglalt feltételeknek.302
(3) Az értékelő bizottság a pályázati feltételeknek megfelelő pályázókat személyesen
meghallgathatja. A pályázati kiírásra beadott több pályázat esetén a pályázati feltételeknek
megfelelő pályázatokat az értékelő bizottság rangsorolja. A bizottsági meghallgatásról
jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza a bizottság tagjainak az egyes pályázók
alkalmasságára vonatkozó véleményét. A jegyzőkönyvet a tagok aláírásukkal igazolják. 303
297 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 298 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával beiktatta. Hatályos 2019. október 21. napjától. 299 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával beiktatta. Hatályos 2019. október 21. napjától. 300 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával beiktatta. Hatályos 2019. október 21. napjától. 301 Kjt. 20/A. § (6) bekezdés 302 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 303 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától.
84
(4) A pályázatokat az értékelő bizottság írásba foglalt véleményének kialakítását követően a
munkáltatói jogkörgyakorló részére megküldi, aki az értékelő bizottság véleményének figyelembe
vételével dönt. 304
(5)305 A beérkezett pályázatok rangsorolásáról a beérkezett vélemények ismeretében, külön
utasításban meghatározott körben a Szenátus, illetve átruházott hatáskörben a Dékáni Tanács dönt.
A Szenátus magasabb vezetői, illetve a vezetői megbízással kapcsolatos döntését megküldi a
rektornak, aki a Szenátus véleményének mérlegelésével dönt a megbízás kiadásáról.306
(6)307 A különböző testületek pályázatról kialakított értékelő véleménye a Szenátus határozatától
eltekintve a pályázó számára nem nyilvánosak.308
107. § (1)309 A pályázati eljárás során az elbírálásra a pályázat benyújtási határidejét követően legalább
30 napot kell biztosítani. A pályázat eredményéről valamennyi pályázót írásban értesíteni kell, a
pályázati anyagok kezeléséről pedig az adatkezelési szabályok betartásával kell gondoskodni. 310
(2) A pályázati eljárás eredménytelen, ha
a) nem érkezett a megjelölt határidőben a pályázati kiírásra pályázat,
b) nem érkezett a kiírt feltételeknek megfelelő pályázat,311
c) a Szenátus, illetve az illetékes testület a pályázót nem támogatja és ez alapján a munkáltatói
jogkörgyakorló így dönt.312
(3)313
(4)314
Az egyetemi, illetve főiskolai tanári pályázatok elbírálására vonatkozó különös szabályok
108. § (1) Az egyetemi, főiskolai tanári munkakörre kiírt pályázatok esetében a fenntartó által az adott
évre meghatározott ütemtervet figyelembe kell venni.315
(2) Az egyetemi és főiskolai tanári pályázatokat a Tudományos Tanács értékeli.
304 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 305 Nftv. 37. § (5) bekezdés 306 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 307 Hatályon kívül helyezte a Szenátus a 2015/2016. tanévi (XII. 11.) 26. számú határozatával. Hatálytalan: 2015. december 12. napjától. 308 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 309 Kjt. 20/A. § (7) bekezdés 310 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 311 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 312 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 313 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával törölte. Hatálytalan 2019. október 21. napjától. 314 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával törölte. Hatálytalan 2019. október 21. napjától. 315 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától.
85
(3) A Tudományos Tanács a pályázatokat megvizsgálja abból a szempontból, hogy azok
megfelelnek-e a jogszabályokban, illetve e szabályzatban foglalt követelményeknek és erről
véleményt nyilvánít.
(4) A rektor – a Tudományos Tanács véleményének figyelembe vételével – javaslatot tesz
Szenátusnak az egyetemi tanári, illetve főiskolai tanári kinevezésre (foglalkoztatásra irányuló
jogviszony létesítésére).
(5)316 A Szenátus a Tudományos Tanács véleményét figyelembe véve dönt a beérkezett pályázatok
rangsorolásáról.
(6)317 A rektor a rangsorolt pályázatok közül választva létesíthet közalkalmazotti jogviszonyt.
Amennyiben a pályázó még nem rendelkezik a megfelelő munkaköri címmel, a foglalkoztatásra
irányuló jogviszony létesítését megelőzően kezdeményezi a főiskolai tanári, illetve egyetemi tanári
munkaköri cím adományozására irányuló eljárást.
(7)318 A rektor az egyetemi tanári munkaköri cím adományozásával kapcsolatos javaslatának
elkészítése előtt beszerzi a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (továbbiakban: MAB)
szakértői véleményét. A rektor a szakértői véleményben foglaltak mérlegelésével készíti el javaslatát
az egyetemi tanári kinevezésre, melyet a szakértői véleménnyel együtt megküld a fenntartónak
abból a célból, hogy az a miniszter útján továbbítsa a munkaköri cím adományozására jogosultnak.
A főiskolai tanári pályázatokat a MAB nem véleményezi.
A nem oktatói, kutatói, tanári munkakörre kiírt pályázatok elbírálására vonatkozó szabályok
109. § (1) 319
(2) 320
(3) 321
(4) 322
316 Nftv. 29. § (2) bekezdés 317 Nftv. 29. § (2) bekezdés 318 Nftv. 69. § (1)-(2) bekezdés 319 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával törölte. Hatálytalan 2019. október 21. napjától. 320 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával törölte. Hatálytalan 2019. október 21. napjától. 321 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával törölte. Hatálytalan 2019. október 21. napjától. 322 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával törölte. Hatálytalan 2019. október 21. napjától.
86
HETEDIK RÉSZ
1. fejezet
Az Egyetem által adományozható munkaköri és egyéb címek
Oktatói munkakörhöz nem kapcsolódó címek
Professor Emeritus/Emerita cím adományozása323
110. § (1) Annak, aki főiskolai, illetve egyetemi tanári címmel rendelkezik, és nyugdíjazására tekintettel
foglalkoztatását megszüntetik, a Szenátus határozatlan időre Professor Emeritus vagy Professor
Emerita (a továbbiakban együtt: Professor Emeritus) címet adományozhat, amennyiben
a) tudományos fokozattal,
b) az Egyetemen folytatott képzésben, a szakmai továbbképzésben hosszú ideje végzett
magas színvonalú oktató – nevelő tevékenységével, tankönyvek, jegyzetek elkészítésében való
részvétellel,
c) tanári pályafutása alatt iskolateremtő munkájával,
d) kiemelkedő tudományos teljesítményével,
e) elnyert pályázatokkal,
f) szakmai közéleti tevékenységben való részvételével – különös tekintettel az Egyetem,
valamint az oktatási egységek vezetésében betöltött funkciókra,
g) nemzetközi oktatási és tudományos együttműködésben való részvétellel, szervezetekben,
testületben betöltött tisztségével,
h) külföldi egyetem vendégprofesszori tevékenységével,
i) tudományos és/vagy állami kitüntetésekkel,
j) az Egyetem hírnevének öregbítéséhez hozzájárult, és szakmai életútja alapján alkalmas
mesterképzési szak vezetésére.
(2) A Professor Emeritus cím adományozását a dékán kezdeményezi. Az előterjesztő akkor
javasolhatja a Professor Emeritus cím adományozását, ha a cím birtokosa képes a 111. § (2)
bekezdésében meghatározott tevékenység magas színvonalú ellátására. A Professor Emeritus cím
adományozására vonatkozó javaslatot a Dékáni Tanács véleményezi.
323 Nftv. 32. § (1)
87
A Professor Emeritus jogai és kötelességei
111. § (1) A Professor Emeritust megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek,
amelyek az oktatókra vonatkoznak és jellegüknél fogva nem kötődnek a közalkalmazotti
jogviszonyhoz. A Professor Emeritus cím birtokosa jogosult különösen:
a) egyetemi és kari bizottsági tagságra,
b) az Egyetem és a Kar infrastruktúrájának használatára.
(2) A Professor Emeritus cím birtokosa köteles:
a) az egyetemi alapképzésben, a szakirányú továbbképzésben, valamint a mesterképzésben
az oktatásban való részvételre,
b) a kari tudományos (kutató) munkában való részvételre.
Magántanári cím adományozása324
112. § (1) A Szenátus a doktori fokozattal rendelkező óraadó oktatónak magántanári címet
adományozhat, ha megfelel foglalkoztatási követelményrendszerében a főiskolai tanárokkal
szemben támasztott feltételeknek.325
(2) A magántanári címről az Egyetem oklevelet állít ki.
(3) A magántanári cím adományázását a dékán javaslata és a Dékáni Tanács véleményének kikérését
követően a Szenátus adományozza és rektor adja át ünnepélyes keretek között.
(4) A magántanárnak szakterületén előadáshirdetési joga van.
Címzetes egyetemi/főiskolai tanár/docens326
113. § (1) A rektor vagy a Dékáni Tanács kezdeményezésére Szenátus címzetes egyetemi tanári,
címzetes egyetemi docensi, illetve címzetes főiskolai tanári, címzetes főiskolai docensi címet
adományozhat annak az óraadó oktatónak, aki megfelel a (2)-(3) meghatározott feltételeknek.
(2) Címzetes egyetemi/főiskolai tanári cím adományozható annak, aki az Egyetem, illetve az Egyetem
valamely kara által oktatott, kutatott tudományterületen akár gyakorlati, akár elméleti
tevékenységével nemzetközi vagy országos elismertséget vívott ki, és az Egyetemen folyamatos és
rendszeres oktatási tevékenységet végez.
324 Nftv. 32. § (2) bekezdés a) pont 325 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 326 Nftv. 32. § (2) bekezdés b) pont
88
(3) Címzetes egyetemi/főiskolai docensi cím adományozható annak, aki az Egyetem, illetve az
Egyetem valamely kara által oktatott, kutatott tudományterületen jelentős – akár gyakorlati, akár
elméleti – tevékenységét fejt ki, és az Egyetem adott karán folyamatos és rendszeres oktatási
tevékenységet végez.
Mesteroktatói cím adományozása327
114. § A Szenátus az óraadó oktatónak kiemelkedő gyakorlati jellegű oktatásuk elismeréseként –
mesteroktatói címet adományozhat.
Mestertanári cím adományozása328
115. § (3) Az Egyetemen oktatói vagy tanári munkakörben foglalkoztatott, kiemelkedő gyakorlati
oktató munkát végző oktató, vagy tanár részére a Szenátus a dékán javaslata és a Dékáni Tanács
véleményének kikérését követően mestertanári címet adományozhat.
(2) Mestertanári cím annak adományozható annak a tanárnak:
a) aki az Egyetemmel legalább tíz éve közalkalmazotti jogviszonyban
b) akinek gyakorlati jellegű oktatása kiemelkedő jellegűnek minősül.
Rector Emeritus vagy Rector Emerita cím adományozása329
116. § (1) Rector Emeritus vagy Rector Emerita cím adományozható annak a személynek, aki legalább
két ciklusban rektori tisztséget töltött be, és munkájával továbbra is segíti az Egyetem működését.
(2) A Rector Emeritus vagy Rector Emerita cím adományozását a Szenátus döntése alapján lehet
odaítélni.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott döntés előtt ki kell kérni az Egyetem hivatalban lévő rektorának
írásos véleményét.
(4) A Rector Emeritus vagy Rector Emerita rektori tanácsadóként működik, melynek keretében a
hivatalban lévő rektor által meghatározott feladatokat lát el.
Az oktatói munkakörhöz nem kapcsolódó címek visszavonásának közös szabályai330
117. § (1) A 110-116. §-ban meghatározott címet vissza kell vonni, ha az oktató a cím viselésére
méltatlanná válik.
327 Nftv. 32. § (2) bekezdés c) pont 328 Nftv. 32. § (3) bekezdés 329 A módosítást a Szenátus a 2015/2016. tanévi (VIII. 12.) 141. számú határozatával fogadta el. Hatályos: 2016. augusztus 13. napjától. 330 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától.
89
(2) Az (1) bekezdés a) pontja esetében a rektor a cím visszavonásáról intézkedik és erről a Szenátust,
valamint az érintett kar vezetőjét tájékoztatja.
(3) Ha a 110-116. §-ban meghatározott címet viselő személy annak viselésére méltatlanná vált, a
rektor, illetve a Dékáni Tanács javaslatára a Szenátus határoz a cím visszavonásáról.
(4) Méltatlanná válik az a személy, akit szándékosan elkövetett bűncselekmény miatt jogerősen
végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek és/vagy foglalkozása gyakorlásától, illetve a közügyektől
jogerősen eltiltottak.
(5) A magántanári, a címzetes egyetemi, főiskolai docensi, illetve a címzetes egyetemi, főiskolai
tanári, valamint a mesteroktatói címekkel anyagi juttatás nem jár.
II. fejezet
Közalkalmazotti jogviszonnyal járó címek
118. §331 A Kjt. 39. § (3) bekezdésében megfogalmazott feltételek alapján, a tartósan magas
színvonalú munkavégzés vagy kiemelkedő munkateljesítmény esetére – az oktatói, tudományos
kutatói és tanári munkakörben foglalkoztatottak kivételével –
a) a B, C, D fizetési osztályban besorolt közalkalmazottaknak munkatársi, illetve főmunkatársi,
b) az E, F, G, H, I, J fizetési osztályban besorolt közalkalmazottaknak tanácsosi, illetve főtanácsosi
cím adományozható.
A közalkalmazotti jogviszonnyal járó címek adományozása
119. § (1) A 118. §-ban meghatározott címek (a továbbiakban együttesen: közalkalmazotti
jogviszonnyal járó cím) adományozására javaslatot a közalkalmazottat foglalkoztató szervezeti
egység vezetője kezdeményezhet a munkáltatói jogkörgyakorlónál belső szabályozóban rögzítettek
szerint meghatározott formában.332
(2) Szervezeti egységenként évente legfeljebb a szervezeti egység létszáma 1%-ának megfelelő
számú, ha ez a szám kevesebb, mint egy, akkor legfeljebb egy tanácsosi vagy főtanácsosi és
munkatársi vagy főmunkatársi cím adományozható annak figyelembe vételével, hogy a szervezeti
egységek keretében foglalkoztatott közalkalmazotti jogviszonnyal járó címmel rendelkező
közalkalmazottak száma a szervezeti egység létszámának 25%-át nem haladhatja meg.
(3) A javaslatot a munkáltatói jogkör gyakorlója saját hatáskörben az összes körülmény
mérlegelésével bírálja el és adja át. Pozitív elbírálás esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója adja át a
331 Kjt. 39. § (3) bekezdés 332 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától.
90
közalkalmazotti jogviszonnyal járó cím adományozásáról szóló okiratot, ünnepélyes keretek
között.333
(4)334
(5)335
A közalkalmazotti jogviszonnyal járó cím adományozásának feltételei
120. § (1) Közalkalmazotti jogviszonnyal járó cím annak a határozatlan idejű jogviszonyban
foglalkoztatott közalkalmazottnak adományozható, aki
a) az Egyetemen legalább 10 éves közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik, és
b) munkavégzése tartósan magas színvonalú vagy munkateljesítménye kiemelkedő.
(2) A jelen Szabályzat alkalmazásában a munkavégzés akkor tartósan magas színvonalú, illetve a
munkateljesítmény akkor kiemelkedő, ha
a) a közalkalmazott az átlagosan elvárható színvonalnál kiemelkedőbb szinten végzi munkáját,
b) munkavégzése során a munkakörébe tartozó szakmai szabályok naprakész ismeretéről és
alkalmazásáról tesz tanúságot,
c) munkatársai, illetve a vele kapcsolatba kerülő ügyfelek irányában magatartása példamutató,
d) tevékenységét az Egyetem érdekeinek képviselete és az Egyetem jó hírnevének szolgálata
jellemzi.
A közalkalmazotti jogviszonnyal járó címmel járó jogok
121. § (1) A közalkalmazotti jogviszonnyal járó cím viselőjét címpótlék illeti meg.
(2)336 A pótlék mértéke:
a) munkatársi cím esetén a pótlékalap 25%-a,
b) főmunkatársi cím esetén a pótlékalap 75%-a,
c) tanácsosi cím esetén a pótlékalap 50%-a,
d) főtanácsosi cím esetén a pótlékalap 100%-a.
333 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 334 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával törölte. Hatálytalan 2019. október 21. napjától. 335 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával törölte. Hatálytalan 2019. október 21. napjától. 336 Kjt. 71. § (2) bekezdés
91
(3) Amennyiben a közalkalmazott vezetői és címpótlékra is jogosult, részére a vezetői pótlék jár.
(4) A pótlék fedezetét a szervezeti egységnek kell biztosítani az egység gazdálkodási kerete terhére.
A közalkalmazotti jogviszonnyal járó cím viselésére jogosultság megszűnése
122. § (1) A közalkalmazotti jogviszonnyal járó cím viselésére való jogosultság megszűnik, ha a rektor
a közalkalmazotti címet visszavonja.
(2) A közalkalmazotti jogviszonnyal járó cím visszavonható, ha
a) a közalkalmazott jogviszonyát jogellenesen szünteti meg,
b) a közalkalmazottat bíróság szándékos bűncselekményért jogerősen letöltendő
szabadságvesztésre ítéli, vagy, ha a cím viselésére egyéb módon méltatlanná vált,
c) a közalkalmazott jogviszonya megszűnt, kivéve a nyugállományba vonulás esetét.
(3) A cím visszavonására az adományozásra vonatkozó szabályok alapján a karok, illetve kari
szervezetbe nem tartozó központi szervezeti egységek vezetői tehetnek javaslatot. Az (1) bekezdés
a) pontja esetében az eljáró fegyelmi tanács értesíti a rektort, valamint a szervezeti egység vezetőjét
a címtől való megfosztásról.
NYOLCADIK RÉSZ
Differenciáló jövedelemelosztás
123. § A differenciáló jövedelemelosztás a minőségi munkavégzés és az elvégzett munka
mennyisége szerint történik. A megvalósításért a vezetők tekintetében a vezetői megbízás kiadására
jogosult vezető, egyéb dolgozók esetében a szervezeti egységvezető javaslatára a munkáltatói
jogkörrel rendelkező vezető felelős.
A differenciáló jövedelem elosztás elvei
124. § (1) A differenciáló jövedelem elosztás célja a munkatársak tényleges teljesítményének az
elismerése és ösztönzése. A differenciálásnál figyelembe veendő tényezők:
a) oktatási tevékenység,
b) oktatásfejlesztés (tantárgyak, tananyagok),
c) oktatásszervezés,
d) tudományos tevékenység,
92
e) publikáció,
f) részvétel a tudományos, szakmai közéletben,
g) TDK és szakkollégiumi munkában való részvétel,
h) diploma munka konzulensi tevékenység ellátása,
i) az elvégzett munka természete, mennyisége, minősége, a szakképzettség, fizikai vagy
szellemi erőfeszítés, tapasztalat, felelősség.337
(2) A differenciáló jövedelemelosztás érvényesítése során figyelembe kell venni az egyéni éves
teljesítmény értékelést.
Díjazás
Az alkalmazottak díjazására vonatkozó rendelkezések
Garantált illetmény
125. § A közalkalmazott garantált illetményét a jogszabályban foglaltak alapján kell megállapítani.
(2) 338
Illetménykiegészítés339
126. § (1) A közalkalmazott a fizetési fokozata alapján járó illetményén felül az Egyetem saját bevételei
terhére esetileg vagy rendszeresen illetménykiegészítésben részesülhet.
(2) A munkáltató a közalkalmazottal kötött külön megállapodásban határozza meg az
illetménykiegészítés fizetésének feltételeit és mértékét.
Keresetkiegészítés340
127. § A közalkalmazottat a munkáltatói jogkör gyakorlója – meghatározott munkateljesítmény
eléréséért, illetve átmeneti többletfeladatok (ide nem értve a helyettesítést) teljesítéséért – a
megállapított személyi juttatások előirányzatán belül egyszeri, vagy meghatározott időre szóló, havi
rendszerességgel fizetett keresetkiegészítésben részesítheti. A keresetkiegészítés fizetésére
vonatkozó részletes szabályokat a 19. § tartalmazza.
337 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 338 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával törölte. Hatálytalan 2019. október 21. napjától. 339 Kjt. 67. § 340 Kjt. 77. §
93
Illetménypótlék341
128. § A külön jogszabályban meghatározott kulturális munkakörben foglalkoztatott
közalkalmazottat a besorolása alapján kulturális illetménypótlék illeti meg. A kulturális
illetménypótléknak a közalkalmazotti pótlékalapra vetített mértékét a 150/1992. (XI. 20.) Korm.
rendelet melléklete tartalmazza. 342
129. § (1) A magasabb vezető, valamint a vezető beosztású közalkalmazottat vezetői pótlék illeti
meg.
(2)343 A rektor, a rektorhelyettes, kancellár és a dékán illetménypótlékának mértéke a pótlékalap
minimum 300%-a.
(3)344 A 88. § (2) bekezdés a) pont aa)-ac) alpontjaiban, valamint a (2) bekezdés b)-d) pontjaiban
meghatározott vezető illetménypótlékának mértéke a pótlékalap minimum 200%-a.
Jutalom345
130. § (1) A kiemelkedő, illetőleg tartósan jó munkát végző közalkalmazottat a munkáltatói jogkör
gyakorlója jutalomban részesítheti.
(2) Jutalom adható az Egyetem Kitüntetések és díszoklevelek alapításának és adományozásának
rendjéről szóló szabályzatában foglalt esetekben is. 346
(3) Naptári évenként a jutalom összege nem haladhatja meg a kifizetés esedékessége időpontjában
a közalkalmazott kinevezés szerinti havi illetménye tizenkétszeresének harminc százalékát.
Az oktatók díjazására vonatkozó külön szabályok
131. §347 Az Egyetemen az oktatói, illetve tudományos kutatói munkakörben foglalkoztatott
illetményét az éves költségvetésről szóló törvényben meghatározott egyetemi tanári munkakör 1.
fizetési fokozatának garantált illetménye alapján kell megállapítani a Kjt. 2. számú mellékletének
alkalmazásával.
KILENCEDIK RÉSZ
Értelmező rendelkezések
132. § (1) E szabályzat alkalmazásában:
1. a közalkalmazott akkor minősül nyugdíjasnak, ha348
341 Kjt. 69. § 342 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 343 A módosítást a Szenátus a 2015/2016. tanévi (XII. 11.) 26. számú határozatával fogadta el. Hatályos: 2015. december 12. napjától. 344 A módosítást a Szenátus a 2015/2016. tanévi (XII. 11.) 26. számú határozatával fogadta el. Hatályos: 2015. december 12. napjától. 345 Kjt. 77. § (3) bekezdés 346 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával beiktatta. Hatályos 2019. október 21. napjától. 347 Nftv. 36. § (1) bekezdés 348 Mt. 294. § (1) bekezdés g) pont
94
a) az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati
idővel rendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság),
b) az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban részesül,
c) a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet
alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban) részesül,
d)349 egyházi jogi személytől egyházi, felekezeti nyugdíjban részesül,
e) öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül,
f) növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül, vagy
g) rokkantsági ellátásban részesül.
2. hozzátartozó350: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt
gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér, az élettárs, az egyeneságbeli
rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa,351
3. doktori képzés: a mesterfokozat megszerzését követő képzésben a doktori fokozat megszerzésére
készít fel. A doktori képzésre az vehető fel, aki mesterképzésben szerzett fokozattal és
szakképzettséggel rendelkezik. valamint legalább egy „C” típusú középfokú államilag elismert -
középfokú (B2 szintű) általános nyelvi, komplex - vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgával rendelkezik.
A doktori képzés harminchat hónapos képzési időből áll. A doktori képzésben részt vevő a
doktorandusz.
4. doktorjelölt: A doktori képzést követően a doktori fokozatot külön fokozatszerzési eljárás
keretében lehet megszerezni. A doktori fokozatszerzési eljárásban részvevő személy a doktorjelölt.
A doktorjelölti jogviszony a doktori fokozatszerzési eljárásra történő jelentkezéssel és annak
elfogadásával jön létre. A doktorjelölti jogviszony megszűnik a doktori fokozatszerzési eljárás
lezárásával, illetve akkor is, ha a doktorjelölt a jogviszony létesítésétől számított két éven belül nem
nyújtotta be doktori értekezését.
5. szakmai gyakorlat: e szabályzat 63. § (1) c) pontjában, 64. § (1) c) pontjában, 65. § (1) c) pontjában,
66. § (1) d) pontjában meghatározottak szempontjából szakmai gyakorlatnak minősül az Egyetem
képzési profiljához, az oktatandó tantárgyakhoz kapcsolódó üzleti, vagy közszférában szerzett
munkatapasztalat, beleértve a doktori képzés során szerzett oktatási tapasztalat is.
6. habilitáció: a habilitáció az oktatói és az előadói képesség, valamint a tudományos teljesítmény
intézményi megítélése,
7. szakképzettség: alapfokozattal vagy mesterfokozattal egyidejűleg, valamint a szakirányú
továbbképzésben, illetve a felsőoktatási szakképzésben megszerezhető, a szak és a szakirány vagy
349 A módosítást a Szenátus a 2013/2014. tanévi (X. 25.) 8. számú határozatával fogadta el. Hatályos: 2013. október 25. napjától. 350 Mt. 294. § (1) bekezdés b) pont 351 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától.
95
specializáció tartalmával meghatározott, a szakma gyakorlására felkészítő szaktudás oklevélben,
felsőfokú szakmai oklevélben történő elismerése,
(2) E szabályzatban alkalmazott fogalmak értelmezésénél a Kjt. rendelkezéseit kell alkalmazni.
TIZEDIK RÉSZ
I. FEJEZET
Záró, hatályba léptető és átmeneti rendelkezések
133. § (1) A szabályzat módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt változata 2019. október 21.
napjával lép hatályba.352
(2)353 E szabályzat hatálybalépése nem érinti az oktatók, illetve a kutatók foglalkoztatását, a kiadott
közalkalmazotti kinevezést, valamint a részükre kiadott főiskolai, illetve egyetemi foglalkoztatáshoz
kötődő címeket. E szabályzat hatálybalépését követően az 1993. évi felsőoktatási törvény
rendelkezései szerint is alkalmazható oktató, illetve tudományos kutató. Ebben az esetben a 82. § (1)
bekezdés c)-d) pontjában meghatározott időbeli korlátozást nem lehet alkalmazni. Azoknak az
oktatóknak és tudományos kutatóknak a besorolása és foglalkoztatása, akik az 1993. évi felsőoktatási
törvény vagy a 2005. évi felsőoktatási törvény 157. § (2) bekezdésének alkalmazásával 2008.
augusztus 31. napjáig a régi követelmények szerint alkalmaztak akkor változtatható meg, ha az új
követelményeket teljesítik. 2012. szeptember 1-jétől kezdődően csak a szabályzatban
meghatározottak szerint lehet oktatói, illetve tudományos kutatói munkakört létesíteni.
(3)354 Az 1993. évi felsőoktatási törvény rendelkezései szerint alkalmazott és az új követelményeket
időközben teljesítő oktatókat, tudományos kutatókat az „egyetemi” oktatókra meghatározott
munkakör szerint kell besorolni. Ebben az esetben a foglalkoztatásra e törvény rendelkezéseit kell
alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a 82. § (1) bekezdés c)-d) pontjában meghatározott határidőkbe
az adott oktatói munkakörben eltöltött időt be kell számítani. Ha az előírt feltételek teljesítéséhez öt
évnél kevesebb év áll rendelkezésre, az oktató az új munkaszerződés, illetve közalkalmazotti
kinevezés aláírásának napjától számított öt éven belül köteles az előírt feltételeket teljesíteni. Az
oktatót ugyanabba az „egyetemi oktatói” fizetési fokozatba kell besorolni, mint amilyen „főiskolai
oktatói” fizetési fokozatban volt, és a fizetési fokozatban eltöltött idő újra kezdődik.
(4)355 Az Nftv-nek megfelelő személyi feltételeket – ha a törvény eltérő rendelkezést nem tartalmaz
– 2015. szeptember 1-jéig kell kialakítani. Az oktatókra vonatkozó alkalmazási, előmeneteli
feltételeket a 2012. szeptember 1-jét megelőzően már Egyetemen foglalkoztatott oktatók
tekintetében is alkalmazni kell. A foglalkoztatási feltételek teljesítése tekintetében a 2012. szeptember
1-jét megelőző időszakot is figyelembe kell venni.
(5) Az oktatók és a tudományos kutatók kinevezésekor, a kinevezett közvetlen felettese a munkaköri
feladatok alapján határozza meg a kinevezettel szemben támasztott követelményeket az oktatási, a
352 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával módosította. Hatályos 2019. október 21. napjától. 353 Nftv. 115. § (4a), (4b), (4c) bekezdés 354 Nftv. 115. § (4d) bekezdés 355 Nftv. 115. § (4) bekezdés
96
kutatási és a továbbképzési feladatokat, valamint azok teljesítésének határidejét. Az érintett oktató
munkájának értékelése e szabályzat alapján az oktatóra vonatkozó általános és az adott besorolásra
kidolgozott feladat- és követelményrendszer, valamint az éves minőség-beszámoló
kritériumrendszere alapján történik.
(6) A már alkalmazásban álló oktatóknak, vezetőknek beosztásukra vonatkozó követelményeket
teljesíteniük kell. Határozott idejű alkalmazás esetén a követelményeknek meg nem felelő oktató
számára a követelmények teljesítését az alkalmazás megújításának feltételeként kell előírni.
(7) Ha a közalkalmazott az OKJ-ben szereplő emelt szintű szakképesítéssel rendelkezik, a
besoroláskor, a második és további szakképesítés figyelembe vételekor a felsőfokú szakképesítésre
vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(8) A tudomány kandidátusa fokozattal rendelkező személyek úgy tekintendők, mint akik a PhD
fokozatot szerezték meg, és ezzel a főiskolai tanári kinevezéshez szükséges tudományos és nyelvi
alapfeltételek teljesítettnek tekintendők.
(9) A besorolásnál figyelembe vehető végzettség szempontjából a főiskolai szintű végzettség
egyenértékű az alapképzési szakon szerzett alapfokozattal, egyetemi végzettség egyenértékű a
mesterképzési szakon szerzett mesterfokozattal.
(10)356
134. §357 A munkáltatói jogkör gyakorlója minden év április 30. napjáig köteles valamennyi
közalkalmazott munkaköri leírását felülvizsgálni, szükség esetén módosítani, és az e szabályzat
alapján megállapított munkaköri leírást a közalkalmazottal közölni.
135. § E szabályzat 8. § (2) bekezdésében meghatározott nyilatkozatot, valamennyi közalkalmazotti
jogviszony létesítésekor kell megtenni.
136. § A 67. § (1) bekezdés által meghatározott, az egyetemi tanári munkakör betöltéséhez előírt
habilitációs követelményt a 2015. szeptember 1-jét követően meghirdetett pályázat alapján betöltött
egyetemi tanári munkakör tekintetében kell alkalmazni.
137. § A munkaügyi kapcsolatokra, az élet- és munkakörülményekre, a szociális kérdésekre
vonatkozó szabályokról, az egyes ágazatokra vonatkozó speciális kérdésekről kollektív szerződés
rendelkezik.
Budapest, 2019. október 18.
Prof. Dr. Heidrich Balázs s.k.
rektor
Dr. Dietz Ferenc s.k.
kancellár
356 A Szenátus a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával törölte. Hatálytalan 2019. október 21. napjától. 357 A módosítást a Szenátus a 2013/2014. tanévi (X. 25.) 8. számú határozatával fogadta el. Hatályos: 2013. október 25. napjától.
97
Záradék:
A szabályzatot a Szenátus 2006. június 30-án a 2005/2006-os tanévi 25. sz. határozattal fogadta el.
A szabályzatot a Szenátus 2006. december 15-én a 2006/2007-es tanévi 17. sz. határozatával
módosította.
A szabályzatot a Szenátus 2007. június 22-én 2006/2007-es tanévi 55. sz. határozatával módosította.
A szabályzatot a Szenátus 2007. december 3-án 2007/2008-as tanévi 15. sz. határozatával
módosította.
A szabályzatot a Szenátus 2008. június 27-én a 2007/2008. évi 53. határozatával módosította.
Hatályos: 2008. június 27. napjától.
A szabályzatot a Szenátus 2009. október 16-án a 2009/2010. 6. tanévi határozatával átfogóan
módosította. Hatályos: 2009. november 1. napjától.
A szabályzatot a Szenátus 2010. február 26-án a 2009/2010. 63. tanévi határozatával módosította.
Hatályos: 2010. február 26. napjától.
A szabályzatot a Szenátus 2010. június 25-én a 2009/2010. 142. tanévi határozatával módosította.
Hatályos: 2010. június 25. napjától.
A szabályzatot a Szenátus 2011. július 8-án a 2010/2011. tanévi (VII. 8.) 150. számú határozatával
módosította. Hatályos: 2011. július 8. napjától.
A szabályzatot a Szenátus 2013. március 1-jén a 2012/2013. tanévi (III. 1.) 93. határozatával átfogóan
módosította. Hatályos: 2013. január 1. napjától.
A szabályzatot a Szenátus 2013. október 25-én a 2013/2014. tanévi (X. 25.) 8. számú határozatával
módosította. Hatályos: 2013. október 25. napjától.
A szabályzatot a Szenátus 2014. február 28-án a 2013/2014. tanévi (II. 28.) 55. számú határozatával
módosította. Hatályos: 2014. február 28. napjától.
A szabályzatot a Szenátus 2015. december 11-én a 2015/2016. tanévi (XII. 11.) 26. számú határozatával
módosította. Hatályos: 2015. december 12. napjától.
A szabályzatot a Szenátus 2016. augusztus 12-én a 2015/2016. tanévi (VIII. 12.) 141. számú
határozatával módosította. Hatályos: 2016. augusztus 13. napjától.
A szabályzatot a Szenátus 2016. december 9-én a 2016/2017. tanévi (XII. 9.) 20. számú határozatával
módosította. Hatályos: 2016. december 10. napjától.
A szabályzatot a Szenátus 2017. február 17-én a 2016/2017. tanévi (II. 17.) 50. számú határozatával
módosította. Hatályos: 2017. február 18. napjától.
98
A szabályzatot a Szenátus 2017. május 5-én a 2016/2017. tanévi (V. 5.) 64. számú határozatával
módosította. Hatályos: 2017. május 6. napjától.
A szabályzatot a Szenátus 2017. május 31-én a 2016/2017. tanévi (V. 31.) 77. számú határozatával
módosította. Hatályos: 2017. június 1. napjától.
A szabályzatot a Szenátus 2019. október 18-án a 2019/2020. tanévi (X. 18.) 4. számú határozatával
módosította. Hatályos: 2019. október 18. napjától.