A hidegháború első időszaka

1945-53(Potsdamtól – Sztálin haláláig)

Első külügyminiszteri találkozó 1945 szeptember

/október : London Cél: kidolgozni a

békeszerződés tervezetét Finnországgal, Romániával, Magyarországgal és Bulgáriával

amerikai ↔ szovjet álláspont a szabad választások ügyében

atombomba szerepe a tárgyalások menetében

Következmények:1. Truman beszéde a

Tengerészek Napjának ünnepségén 1945. október 27-én,

amerikai külpolitika erkölcsi alappillérei

egyéni és közerkölcs azonossága

népek önrendelkezési joga

2. 1945. december: újabb találkozó – tanácsadó bizottság felállítása

Útban a hidegháború felé (1945-47) külügyminiszteri találkozók

sikertelensége, a jaltai szellem bukását eredményezte.

Közép – Európa és a Balkán a SZU érdekszférájává válik

Sztálin 1946. február 9-én kiadja „háború utáni menetparancsát” – a nyugati és keleti világ érdekkonfliktusainak jövőbeni lehetősége – ötéves terv körvonalainak kirajzolása

Kennan és a „hosszú távirat” 1946. 02. 22. sztálini külpolitika

értelmezése megváltoztatja az

amerikai külpolitika irányvonalát

Truman elnök un. feltartóztatás külpolitikájának elméleti alapvetése 1947-53 között.

követségi jelentés tartalma

1. szovjet és az amerikai külpolitika összeegyeztethetetlen

2. érdekkonfliktus alapja az eltérő világkép és világrendbe vetett hit

3. szovjet külpolitika: kommunizmus internacionalizmusa és az orosz expanzív terjeszkedés együttese

4. Külvilágtól való neurotikus félelem

5. egyezmények és kompromisszumok hiánya

A hosszú távirat hatása az amerikai külpolitikai gondolkodásban

H. F. Matthews memorandum (1946. 04. 01.)

elméleti alapvetés gyakorlati megvalósításának kísérlete

Hogyan védelmezheti meg az USA a szovjet birodalom perifériáján lévő területeket a világpolitikában?

az adott geopolitikai - geostratégiai helyzetben való gondolkodás

izolacionizmus vége

USA domináns hatalom a levegőben és a tengeren↔SZU a szárazföldön

az eurázsiai kontinensen az amerikai külpolitika korlátok köré szorított

egyoldalú cselekvéstől való tartózkodás →ENSZ

veszélyben lévő országok köre: Finnország, Skandinávia, Kelet – Közép – és Délkelet Európa, Irak, Irán, Törökország, Kína, Mandzsúria

Nagy – Britannia külpolitikai aktivitásának feltételezése

Clark Clifford „tanulmánya”

1946. 09. 04. Kreml politikájának megváltoztatása

kizárólag katonai erővel lehetséges Amerika globális biztonságpolitikai

küldetéssel rendelkezik, amely valamennyi demokratikus országra kiterjed bármilyen formában veszélyezteti a SZU.

bizonytalan a határok megvonása tekintetében

Az amerikai külpolitika első lépései

Truman beszéde a két világrendről 1947. 03. 12. független, demokratikus és szabad

országok ↔elnyomás, félelem, ellenőrzés USA feladata: olyan népek szabadságának

támogatása, amelyek ellenállnak a külső nyomásnak

Ellenpárja: Zsdanov (TI) két tábor teória: antiimperialista és demokratikus↔imperialista és antidemokratikus

Európa gazdasági stabilizációjának kísérletei Marshall segély (Európai Újjáépítési Program ERP) 1947. 06. 05. Előzmények:1. Bretton Woods nemzetközi konferencia: Világbank,

Nemzetközi Valutaalap 2. 1947. 03. - 04. moszkvai külügyminiszteri találkozó – SZU-

val közös kidolgozás társadalmi és gazdasági reform igénye helyreállítás ellenfelei: kommunista pártok, és az azokhoz

kapcsolódó szervezetek 1947. 07. párizsi ERP konferencia – Közép – Európa

„kivonulása” OEEC (1948) 1952-ig: 13 milliárd dollár segélyt kapott GATT (1947)

Kennan: „A szovjet magatartás gyökerei”

1947. július „Foreign Affairs” „X” aláírással a szovjet kihívást történelemfilozófiai síkon

értelmezte, amelynek lényege a szovjet külpolitikai nyugati demokráciákkal szemben tanúsított magatartása

a kommunizmus lényegi motívumai a szovjet stratégia legyőzésének módja:

„ szilárd feltartóztatás politikája azzal a célkitűzéssel, hogy a szovjetekkel szembe kell szállni minden olyan ponton, ahol a stabil és békés világ érdekeit sértik.”

Kennan külpolitikai alapvetésének bírálata

FELTARTÓZTATÁS

Lippmann Churchill H. Wallace

reálpolitika Európa - politika világrend azonosság

Lippman és az amerikai „reálpolitika” a feltartóztatás politikája az USA számára geopolitikai

és pszichológiai túlterhelést okoz. amerikai erőtartalékok felélése univerzalizmus helyett előre megállapított kritériumok

alapján: mely államok támogatása szükséges az USA részéről.

bírálta az anyaországoktól távol eső területek katonai és politikai védelmét

Helyes külpolitika: esetről esetre az amerikai érdekek pontos számbavétele és elemzése alapján

kp-ban: az európai kontinensről kiűzött szovjet hadsereg, hatalmi egyensúly, diplomáciai rendezés

Churchill és a feltartóztatás politikája

nyugati demokráciák tárgyalási pozícióinak erősítése.

szovjet expanzionizmus megállítása katonai és politikai integráció gyors

létrehozása az idő múlásával Európa világpolitikában

betöltött szerepe fokozatosan csökken, SZU atomhatalommá válik

SZU irányában átfogó diplomáciai rendezés

Henry Wallace és a feltartóztatás politikája A nemzetközi konfliktusok alapja: az előítélet, az

erőszak, az árulás és a félelem Az USA-nak nincs politikai, katonai vagy erkölcsi

alapja a nemzetközi szintű beavatkozásra. USA ↔N. Br. A szovjet és az amerikai világ erkölcsi és geopolitikai

egyenlősége Megoldási lehetőségek: 1. ENSZ jóváhagyása mellett védelmi akciók, 2. nemzetközi szervezetek közreműködésével gazdasági

segélyek

A hidegháború jelentéstartalmaI. bipoláris világrend: amerikai – szovjet kapcsolat minősége

határozza meg: együttműködő (kooperatív) vagy szembenálló (konfrontatív)

kooperatív: gazdasági – politikai és kulturális kapcsolatok kiépülése

konfrontatív: gazdasági – politikai és kulturális kapcsolatok leépülése

I. érdekkonfliktusok nyílt vagy burkolt megjelenése ( ellenségkép és a bipolarizálódás ↔ ellenségkép leépülése, debipolarizálódás)

II. egyensúlyi helyzet vagy annak valamelyik fél javára történő elmozdulása (szimmetria, aszimmetria problémája)

III. dinamikus nemzetközi politikai rendszer, az erőviszonyok állandó változása miatt

IV. interkontinentális azaz a világpolitika szegmenségben jelentkezik

A hidegháború korszakai 1945-47: első antagonisztikus kooperáció

(hidegháború „inkubátor” szakasza) 1947-62: klasszikus hidegháború 1962-69: első kooperatív konfrontáció (békés

egymás mellett élés lehetősége) 1969-75. második antagonisztikus kooperáció 1975-79: második kooperatív konfrontáció 1979-85: kis hidegháború 1985-89: harmadik antagonisztikus

kooperáció 1989- : bipoláris világrend szétesése

A keleti blokk megszilárdulása 1948: első berlini válság SZU berlini blokáddal – Nyugat

Berlionbe vezető utak lezárása- válaszol a térségben útjára induló közös pénzügyi reformkísérletre

• 1948: csehszlovák politikai fordulat• 1949. KGST• 1949. NDK• 1949: Kínai Népköztársaság

A nyugati blokk megszilárdulása nyugat – európai integráció1. Marshall segély hatására, 1947. decemberben a londoni

külügyminiszteri konferencián: Ny.EU egyesítésének szükségessége

2. 1947. francia – brit paktum és a Benelux államok3. 1948. március 27. brüsszeli öthatalmi szerződések

(Nyugati Unió)4. 1949: Európa Tanács felállítása és alapszabálya5. 1949: NATO (Vandenberg határozat)6. 1949: NSZK

Hidegháború Európán kívül (I.)az első arab izraeli háború (1948) palesztinai brit mandátum, arab ↔izraeli

nacionalizmus ellentmondásai 1945. London: kerekasztal tárgyalások 1947: ENSZ mint a jövő rendezés záloga ENSZ határozat: a palesztin területek 8 részre

osztása, Jeruzsálem 10 éves nemzetközi igazgatás alatt, Nagy Britannia katonai jelenlétének megszűnése 1948-ra.

1948. arab államok elutasítják, Izrael állam megalapítása

1948-49: háború 1949: Lausanne: konferencia: nem jött létre önálló

arab állan, nyertes Izrael.

Hidegháború Európán kívül (II)a koreai háború (1950-53)

amerikai csapatkivonások után az észak – koreai csapatok szovjet közreműködéssel Dél – Korea megtámadását hajtják végre

USA: formális ENSZ felhatalmazás 1953: fegyverszünet, 38. szélességi

foknál kettévágják az ország területét. Hatása az európai politikára:

Németország újrafelfegyverzéséhez való hozzájárulás

A német kérdés az 1950-es évek elején

1950. Pleven terv az európai hadsereg felállítására. Cél: a kül-és biztonságpolitika összehangolása

1952. Sztálin terve 1953. a politikai vezetés változása USA elnöke: D. Eisnehower (J. F. Dulles) SZU vezetője: Malenkov, Berija Új külpolitikai irányzatok: felgöngyölítés

és a békés rendezés jelszavai

Az USA és a SZU geopolitikai helyzete az 1950-es években atombomba

monopólium 1949-ig szövetségi rendszerei:1. NATO2. ANZUS3. SEATO4. CENTO1-4: körbe fogja a szovjet

államot

Kitörési lehetőségek a SZU számára

1. rakéta politika és technikai haderő

2. aktív külpolitika szövetségkeresés

1949. atombomba 1953. hidrogénbomba 1947-55: közepes

hatótávolságú rakéták (1955/ R5-ös, 1957. R7-es

1957. Szputnyik)

A békés egymás mellett élés lehetőségei

Enyhülés első jelei: a genfi Indokína –konferencia légkörében mutatkoztak meg.

1. Dél – Vietnám antikommunista rendszerének deklarálása a szovjet fél részéről

2. Laosz és Kambodzsa semleges statusa

3. ratifikálás elmaradása?

A nyugat – kelet konfliktus eseményei az 1950-es évek közepén

Ausztria sorsának diplomáciai rendezése- négyhatalmi megszállás alatt álló országból→semleges állam

1955. 05. 15. osztrák szuverenitás és semlegesség deklarálása

1955: Varsói Szerződés a nyugat és kelet konfliktus rögzülése

újabb enyhülés:1. 1955. 07. 18-23. genfi

négyhatalmi csúcstalálkozó = „mosolykoferencia”

német kérdés open skies párbeszéd

szükségessége 1956. SZKP XX.

kongresszusa

A „tömbön kívüliek” mozgalma India, Egyiptom, Jugoszlávia részvételével (1954-61)1. „harmadik út” szükségessége2. „pancsa sila” elvei (1954)3. bandungi konferencia tét: kelet-és nyugat megbékélése nukleáris fegyverkezés megszüntetésének

követelménye Gazdasági kapcsolatok tekintetben a szovjet

tömbhöz áll közel: Hruscsov a rubeldiplomácia eszközével él. (India, Burma, Afganisztán)

1961. el nem kötelezettek mozgalma

1956 a nemzetközi diplomáciai életben Nemzetközi politikai rendszerben több un.

hatalmi háromszög együttes jelenléte figyelhető meg.

1. Moszkva – Belgrád – Budapest: magyar forradalom és szabadságharc

2. Párizs – London – Tel –Aviv (szuezi válság, Izrael támogatása)

3. Kairó – Moszkva – Peking (tömbön kívüliek és a SZU viszonya)

4. Washington – Párizs – London (szuezi válság amerikai megítélése)

A magyar forradalom ügye a kétpólusú világrend diplomáciájában

Előzmények: 1. Tito vezette Jugoszlávia önálló útra lép2. 1953. kelet berlini felkelés3. 1956. lengyel forradalom /lengyel út• 1956. 10. 24. Mikojan és Szuszlov

tárgyalása Budapesten• 1956. 10. 30. szovjet kormánynyilatkozat az

intervencióról – Kína és Jugoszlávia támogatta

• Mo. „geostratégiai” szempontból kulcsfontosságú

A második arab – izraeli konfliktus Izrael és az arab világ feszültsége 1950: Arab Liga: gazdasági bojkott és a különbéke

tilalmának elvével a zsidó állam elszigetelésére törekszik.

1954. kommandó akciók és fegyverkezés Szuezi csatorna államosítása ↔ 1955. londoni

konferencia 1956 háború: Izrael területi foglalásai: Dél – Libanon,

Akabai - öböl, Ciszjordánia térségében USA és a SZU tiltakozása, hadműveletek leállítása Egyiptom erkölcsi győzelme 1957. Eisenhower doktrína

A második berlini felkelés hatása 1958: Nyugat – Berlin statusának

rendezése alap: moszkvai ultimátum1. Berlin az NDK területén fekszik2. A felségjogok a keleti német államot illetik

meg.3. Szovjet megoldási javaslat: Nyugat – Berlin

demilitarizált szabad várossá alakítása4. 6 hónap áll rendelkezésre a szövetséges

csapatok kivonulására.5. NDK -SZU külön békeszerződést köt a

kérdés rendezése érdekében

A kubai válság diplomáciai előzményei 1959: kétoldalú találkozók diplomáciai rendszerének

bevezetése1. Hruscsov – Eisnehower találkozó Camp Davidben. A

német kettészakítottság tudomásulvétele2. Hruscsov francia látogatása, egy négyes találkozó

előkészítésére3. ENSZ 1960. szeptemberi ülésszaka „diplomáciai

botrány” – Hruscsov – Castro találkozó4. 1961. bécsi találkozó (Hruscsov – Kennedy)5. 1961. berlini fal a szovjet fél részéről az erő pozíciója

mentén történik.

A kubai válság 1961. 01. USA megszakítja diplomáciai

kapcsolatait Kubával 1961. 04. 17. Disznó öböl kubai

emigránsok partraszállása 1962. válság elmérgesedik. USA közepes hatótávolságú szovjet

támadó rakétákat telepít Kubába. 1962. 10. 23. vesztegzár, válságstáb

felállítása

A vietnámi háború 1945-75 közötti időszakban háború és

fegyverszünetek sokasága 5 amerikai elnök: Truman, Eisenhower, Kennedy,

Johnson és Nixon „Vietnám politikája” Indokína belső földrajzi tagoltsága: Vietnám, Laosz és

Kambodzsa egyaránt érintett a konfliktusban Nagyhatalmi érdekeltségek:1. USA, SZU bipoláris vetélkedésének színtere2. Kína (Észak - Vietnámban), Anglia (1946-ig,

Franciaország (1956) érintett

A vietnámi háború bel-és külpolitikai előzményei dél – kelet ázsiai

államok gyarmati uralom alóli felszabadulása 1945-49 között / kolonializmus vége

1. 1945: Vietnám2. 1949: Laosz és

Kambodzsa deklarálta függetlenségét

belső indíttatású függetlenségi törekvések minden államban:

1. polgárháború2. gerillaharcok sorozata adott államon belül

kommunista – antikommunista belpolitikai tagozódás

mögötte: SZU – USA harca

Az amerikai elnökök álláspontja Truman: feltartóztatás politikája, az amerikai

geopolitikai érdekek útvonalán található Eisenhower: katonai kérdés a vietnámi

ügy↔(gerillaharcok) Kennedy: társadalmi, politikai és gazdasági

reform „nemzetépítés”. Dél – Vietnám megerősítése

Johnson: korlátozott háború, amerikai ügy Nixon: háború vietnamizálása, fokozatos

kivonulás

A francia Vietnám a nemzetközi konfliktusban (1945-65) 1945: VDK – Hanoi/ Ho Shi Minh vezetésével japán

megszállás alóli függetlenség deklarálása 1945: szövetséges megszálló csapatok 16.szélességi

foknál felosztják a területet 1954. genfi Indokína konferencia:1. 17. szélességi fok, mint átmeneti demarkációs vonal2. Laosz és Kambodzsa semleges és független statusa3. egységes Vietnám létrehozásának a lehetősége a

jövőben?4. Dél – kelet ázsiai védelmi szervezet létrehozása (USA

ötlete)

Vietnám belpolitikai széttagoltsága Észak – Vietnám1. szocializmus útjára lép2. gazdasági kapcsolatok

a SZU és Kína irányában

3. vietnámi lakosság túlnyomó többségének támogatása

4. tárgyalási hajlandóság a déli államszervezettel

Dél – Vietnám1. Diem – rezsim mint az

amerikai külpolitikai kiszolgálója

2. államcsíny révén hatalomra került vezető diktatórikus rendszere, erős klánuralom

3. gazdasági segélyek4. rezsim megdöntésének

szervezete: DNFF

A bipoláris világrend ázsiai jelenléte 1959: Észak - Vietnám gerilla tevékenysége a déli

területek ellen, déli ellenállás támogatása 1960. laoszi ügy a nemzetközi diplomáciában → Ho Shi

Minh ösvény kiépítése 1961: USA „korlátozott háború” teória Katonai tanácsadók létszámának állandó növelése

Kennedy és Johnson idejében 1963. Diem - rezsim megbuktatása, VDK elkötelezte

magát a harcok ellen 1964. tonkini – incidens 1965. amerikai invázió: tengeri és légi bombázás

kiterjesztése, civil lakosság körében áldozatok

A háború „alternatívája” 1965. Indokínai Népek Konferenciája1. VDK, SZU, Kína, DNFF szövetsége2. tárgyalások sürgetése az USA-val3. népek önrendelkezési jogának tiszteletben tartása4. háború azonnali megszüntetése5. fegyverszünet igénye 1966. U- Thant ENSZ főtitkár a tárgyalások

megkezdését sürgeti „Korea” dél – kelet ázsiai új formáját meg kell

szüntetni 1966. 300 ezer amerikai katona állomásozik a

térségben, bevetik az ausztráliai, a koreai és a thaiföldi kontingenseket

Az első fegyverszüneti tárgyalástól az egységig 1968. Párizs: USA – VDK1. bombázások leállítása2. diplomáciai rendezés Tet – offenzíva a VDK részéről Nixon elnökké választása miatt a háború

vietnamizálása, mint új teória amerikai hadsereg fokozatos kivonása →instabil

politikai helyzet (lsd. Kambodzsa vörös khmer mozgalom, amely USA és Vietnám ellenes

1973: párizsi konferencia az állam egységéről döntött, területi integritás

1975: szocialista irány =hármas forradalom jelszava 1975: Vietnám – Kambodzsa konfliktus

A harmadik arab - izraeli konfliktus 1967. szíriai (Egyiptom) – izraeli konfliktus egyiptomi elnök külpolitikai lépései: védelmi egyezmények

sorozata, Sínai – fsz-en katonai erődemonstráció, Akabai – öböl blokádja

1967. 06. 05 - 06. 10. hatnapos háború Izrael területi nyereségei: Ciszjordánia, Golán – fennsík,

Kelet – Jeruzsálem, Sínai - fsz. ENSZ BT: 242. számú határozata1. Izrael kivonulása a területekről2. szuverenitás, területi integritás, biztonságos határokhoz

való jog3. menekültprobléma megoldása4. ENSZ különmegbízott jelenléte 1969. anyagháború

Az arab államok és a közel – keleti háború Arab Liga 1967.

khartoumi csúcstalálkozó

1. Izrael illegitim állam2. palesztin népek

önrendelkezési joga3. megszállt területekről

való kivonulás

Palesztín Felszabadító Mozgalom (PFSZ)

1. ENSZ BT 242. számú határozatát elutasítja

2. PNT Jasszer Arafatot választja meg

3. 1974. Arab Liga elfogadja

Az európai fordulat 1968. csehszlovák forradalom A.

Dubcek CSKP KB főtitkára – sztálinista modell felszámolásának igénye

VSZ a beavatkozás mellett dönt Brezsnyev - doktrína a szocialista blokk

egyben tartásának szükségességéről. 1969. VSZ budapesti felhívása az

európai béke és együttműködés szükségességéről

A német kérdés a kétpólusú világrendben (1962-73) Willy Brandt beszéde a Harvard egyetemen

1962-ben Brandt kancellársága: új német külpolitikára

van szükség, két állam egy nép teória mentén

NSZK és a SZU közötti diplomáciai kapcsolat felvétele (1970) Moszkvában

Konszolidálódás jelei Lengyelország és Közép – Európa (Csehszlovákia) felé

NSZK – NDK alapszerződés 1972-ben: két állam önállóságának kölcsönös elismerése

NSZK és NDK ENSZ tagsága (1973)

Új doktrínák és teóriák a hidegháborúban (Nixon – Kissinger)

Kína politika: Nagyhatalmi egyensúly – elmélete

USA

Kína

SZU

Ótpólusú világrend

Japán EurópaKína

USA SZU

Az Egyesült Államok Kína politikája Kína és a SZU viszony elhidegülése 1964. Kína önálló atomhatalommá válik, a

három világ teória alapján a Mao –ce tung rezsim regionális hatalomra kíván szert tenni

1968. Kína elítéli a csehszlovák intervenciót határincidensek elszaporodása 1971. ENSZ tagság 1971 -72. Kissinger és Nixon Kínába látogat 1972. Sanghaj: kétoldalú kapcsolatok

normalizálásának igénye

A negyedik arab – izraeli háború 1973 Egyiptom elnökváltozás (1970-79: Anvar

Szadat): közös egyiptomi – szír politika Izrael győzelme ENSZ BT. 338. számú határozat: harcok

beszüntetése, tárgyalások 1973. genfi konferencia a SZU és az USA

együttműködésével kétoldalú tárgyalások igénye

A helsinki konferencia Három témakör:1. európai biztonság

(SALT tárgyalások 1968-72)

2. együttműködés a gazdaság, a technika, a tudomány és a kultúra területén

3. együttműködés a humanitás kérdésében

Alapelvek:1. szuverén egyenlőség2. tartózkodás az erőszaktól3. határok sérthetetlensége4. államok területi épsége viták

békés rendezése5. viták békés rendezése6. népek egyenjogúsága és

önrendelkezési jogának tiszteletben tartása

7. államok együttműködése8. nemzetközi jog9. emberi jogok tiszteletben

tartása10. belügyekbe való be nem

avatkozás

Fegyverkezési verseny az 1970-es évek közepén USA1. bruttó nemzeti termék

5,2%-a2. 1973-ban megszüntették az

általános hadkötelezettséget

3. hadsereg létszáma: 322 millió fő

4. 1979-ban NATO un. kettős határozata, amely 1983-től 108 Pershing II-es rakétát telepít és 464 földi irányítású cirkáló rakétát telepít a diszparitás megszüntetésére

↔békemozgalom 1980-ban gyorshadtest a

Perzsa öbölben

SZU1. bruttó nemzeti termék

12-13%-a2. új típusú

interkontinentális rakéták (S/20-as)

3. atommeghajtású tengeralattjárók

4. 6 nyílt tengeri flotta5. szovjet hadsereg 3,2

millió fő

Az ellentétek kiéleződése Watergate – botrány után

csökken az USA kormányának cselekvési képessége (Ford és Brzenzsinszki)

új külpolitikai teória: két háromszög elmélete – erő politikája

Carter (1977-1981)1. fegyverkezési verseny

1975: fegyverkezés, befolyási övezetek növekedése, Európán kívül új konfliktusok

A portugál gyarmatbirodalom összeomlása után a bipoláris világrend megjelenik Afrikában: Angola és Mozambik szovjet érdekszférává válik.

1974. India atomhatalom lesz

1975. Vietnám egyesítése, „vörös platform alatt”

SZU USA

Kína

ellentétek

Japán

USAEU

együttműködés

A közel – keleti kérdés Camp- David keretegyezmény (1978) Carter amerikai elnök közreműködésével kétoldalú

tárgyalások sürgetése az izraeli és egyiptomi kormány között

1. ENSZ BT 242. számú és 338. számú határozata az irányadó

2. Ciszjordánia és Gázai övezet 5 éves átmeneti időtartamra palesztin autonómia

3. arab államok és Izrael közötti viszony normalizálása Izrael és Egyiptom között különbéke 1979-ben, de az

izraeli félnek ki kell vonulnia a Sinai - fsz-ről 1982-ig.

Az iráni iszlám forradalom korábban orosz /szovjet, brit hatalmi ambíciók területe 1953-től CIA támogatásával amerika barát kormány

(Mohamed Reza Pahlavi) 1960-as évek un. „fehér forradalom” USA nyomására

modernizációs program ↔siíta főpapság regionális vezető külpolitikai szerep 1977 Carter teheráni látogatása 1979. Khomejni ajatollah iráni iszlám forradalma kommunista ideológiával való szembenállás és a

liberális nyugati világ értékrendjének tagadása 1979 teheráni amerikai nagykövetség elfoglalása és

túszejtés 1980: Irak – iráni háború

1979 az afganisztáni bevonulás Eredménye: Carter - doktrína 1. A II. világháború óta a legsúlyosabb fenyegetés érte

a nemzetközi politikai életet2. Három fő külpolitikai probléma: perzsa öböl térségében amerikai ellenőrzés fegyverkezés párbeszéd szünetelése3. felfüggesztették a SALT II. tárgyalásokat és azok

ratifikációját4. exporttilalom5. 1980 moszkvai olimpiai játékokon való részvétel

megtagadása

A kis hidegháború1979-85 Politikai vezetésben bekövetkező személyi

változások:1. Ronald Reagen (1981-89)2. Andropov (1982-84)3. Csernyenko (1984-85)4. Mihlai Gorbacsov (1985-91) 1985-ig szünetelnek a kétoldalú

tárgyalások fegyverkezés offenzív külpolitika

A lengyel ügy szolidaritás nevű mozgalom, LEMP belül változások sztrájkhullám 1980-ban Lech Walesa vezetésével

sztrájkbizottság felállítása Cél: politikai és szakszervezeti jogok biztosítása a

lengyel kormány részéről Tárgyalások eredménye: Szolidaritás nevű független,

önigazgatáson alapuló szakszervezet 1981: „Szojuz 81” hadgyakorlat a VSZ részéről 1981: hadiállapot bevezetése, katonai irányítás alá

vonják az üzemeket, szabadságjogok felfüggesztése egyház részvétele és támogatása a mozgalom számára 1982 hadiállapot vége, majd részleges amnesztia

Reagen külpolitikai nézetei a bipoláris világrend a gonosz és jó párharcáról szól

„sötét birodalma” ideológiai szembenállás kihangsúlyozása SALT 1, SALT 2 tárgyalások az USA számára tévedés USA másodrendű politikai hatalommá vált helyre kell állítani az USA fölényét, nem egyensúly! SZU fegyverkezése mögött nincs reális gazdasági

erőtartalék offenzív külpolitika színterei: Közép – Amerika, Ázsia,

Afrika, Európa

A Reagen kormányzat fegyverkezésének állomásai 1981 fellövik a Columbia űrrepülőgépet csillagháborús tervek elkészítése: űrpajzs

létrehozása, amely a szovjet interkontinentális rakétákat lézersugárral közelről meg tudja semmisíteni

1982. Genf: fegyverkezési tárgyalások eredménytelensége, nincs megállapodás a korlátozásról

1983 Pershing rakéták telepítése koreai utasszállító repülőgép lelövése, USA

tiltakozása és felszólítása a bocsánatkérésre

Külpolitikai konfliktusok 5. arab - izraeli háború (1982) Alap: libanoni polgárháború (3szoros megosztottság:

felekezeti, politikai struktúra, Izrael és Szíria szembenállása

Izrael katonai vállalkozásai a dél libanoni területeken, amely ENSZ felszólításra megszűnik

1982. „Békét Galileának” fedőnévvel hadművelet indítása

libanoni államfő meggyilkolása, Irán beavatkozása 1985 újabb izraeli kivonulás

Közép - Amerika dominó elv megakadályozása amerikai megfigyelők jelentései 1983: Grenada un. ágyúnaszád diplomácia,

a Kuba barát kormány megbuktatása 1980/84 El – Salvador katonai junta kormány

támogatása, nyílt katonai diktatúra, „halálosztagok működése”

Nicaragua polgárháború (1982-ben hatalomra kerülő Daniel Ortega kormány a szovjetek bábja)

Az Irán - kontra botrány USA közel 900millió dollár segélyt biztosít a felkelőknek 1982-84: katonai gyakorlatok sorozatát hajtja végre Kontrák számára: fegyver, utánpótlás, szállítóeszközök CIA túlkapásai: kikötők aláaknázása, kormánytisztviselők

meggyilkolása 1985: nemzetbiztonsági tanácsadók: J. Pointdexter, Oliver

North pénzügyi tervezete 1986 konrgresszus felhatalmazása a kontrák

támogatására amerikai túszok kiszabadításáért USA fegyverszállítása

Iránnak( Irán - kontra botrány) A vizsgálóbizottság jelentése értelmében a Fehér Ház vezető

tisztviselői érintettek az ügyben Reagen felhagy a nicaraguai gerillák támogatásával

A hidegháború utolsó enyhülési periódusa (1985-89) 1985 Gorbacsov1. glasznoszty2. peresztrojka3. novo mislényije Párbeszéd szükségessége: un. kétoldalú találkozók

rendszerének felújítása1. 1985. Genf2. 1986 Rejkjavik3. 1987 Washington4. 1988 Moszkva Téma: fegyverkezés korlátozása, leszerelés

A fegyverkezés korlátozásáról 1987 INF - szerződés 1. valamennyi közepes hatótávolságú rakéta

eltávolítása Európából nem érintette a világ nukleáris arzenáljának

95%-át és a stratégiai nukleáris rakétákat Az enyhülés politikai következményei:1. Kivonulás Afganisztánból2. Vietnám Kambodzsából, Kuba pedig

Angolából vonul ki szovjet terjeszkedés határainak szűkülése